Bevezető rendelkezések
Vállalati biztosítások 2018.06.01.
Általános szerződési feltételek és
Kezesi biztosítás
Bevezető rendelkezések
A kezesi biztosítás fokozott kockázatú biztosítási szolgáltatás. A kockázati tényezők pontos megíté- lésére – ellentétben a pénzintézetek nagyobb rálátási lehetőségével – alig van lehetőség, ezért a nagymértékben bizalomra épülő kezesi biztosítást elsősorban azoknak az ügyfeleinknek ajánljuk, akik vagyon- és felelősségbiztosítás, illetőleg épí- tésszerelés-biztosítás tekintetében már ügyfeleink, illetve jövőbeni ügyfeleink lesznek.
A kezesi biztosítás iránti igény leginkább akkor merülhet fel, amikor bizonyos termék/szolgáltatás előállításához, kivitelezéséhez, illetőleg egyes kereskedelmi folyamatokhoz kapcsolódóan a megrendelő/pályáztató előírja a készpénzletét, banki garancia mellett alternatívaként a biztosítás felmutatásának kötelezettségét. A magyar jog- rendben már számtalan jogszabályban megtalál- ható a biztosítói kötelezvény, mint elfogadható vagyoni biztosítéki forma. Az építőipari beruházá- sok és importszállítások esetén gyakori, hogy a megrendelő a termék/szolgáltatás ellenértékének bizonyos százalékát visszatartja a szerződéses kötelezettség lejáratáig. Ha eddig az időpontig a biztosítás terhére a megbízottnak/vállalkozónak fizetési kötelezettsége keletkezik, akkor ebből az összegből történik a követelés tőkeértékének ki- egyenlítése. Például ezt a megrendelői visszatar- tást lehet a biztosítási fedezet igazolásával helyet- tesíteni.
A kezesi biztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvények alapján az alábbi típusok különböz- tethetők meg:
• Ajánlati-/tender (bid bond):
Xxxxx biztosítékául szolgál, hogy ha egy verseny- ajánlat elfogadása megtörténik, a győztes ajánlat- tevő a szerződést alá fogja írni.
• Teljesítési/Jóteljesítési (performance bond) Xxxx szóló kezesi biztosítás, hogy a kötelezett szer- ződésszerűen teljesíti a szerződésben vállalt köte- lezettségeit a jogosulttal szemben.
• Szavatossági (maintenance bond) Kezességet nyújt a kivitelezés vagy az anyagok hibáira a munka elfogadását követően egy meg- határozott időpontig. Szavatossági igényekre kezesség nyújtását társaságunknak csak abban az esetben áll módjában vállalnia, amennyiben a kötelezvény kibocsátását megelőzően a jóteljesítési kötelezvényt is társaságunk nyújtotta, vagy amennyiben az átadás-átvétel megfelelő műszaki színvonalát a biztosított által és költségé-
re megbízott független szakértő véleménye is alátámasztja.
• Vám (customs bond):
Az import illetékek és adók megfizetésére és a hazánkba történő áruimportot szabályozó rendel- kezések betartására szolgáló kezesi kötelezett- ségvállalás.
• Előlegvisszafizetési (advance payment bond):
Kötelezettségvállalás arra, hogy a biztosított visz- szafizeti vagy törleszti a szerződéshez kapcsoló- dóan megelőlegezett összeget.
Biztosítási feltételek
A jelen általános szerződési feltételek azon szer- ződéses rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt.– (a továbbiakban: biztosí- tó) és a szerződő fél között létrejött kezesi biztosí- tási szerződésekre alkalmazni kell.
A biztosítási szerződésben nem szabályozottakra vonatkozóan az általános szerződési feltételek- ben, míg a biztosítási szerződésnek az általános szerződési feltételektől eltérő rendelkezése esetén a biztosítási szerződésben meghatározottak az irányadók.
A felek – amennyiben azt a magyar jogszabályok lehetővé teszik – az általános szerződési feltéte- lektől eltérhetnek, mely esetben az adott kérdés- ben a felek szerződése az irányadó.
1. Általános rendelkezések
1.1. A biztosítás tárgya és a biztosí- tási esemény
1.1.1. A biztosító a biztosítási díj megfizetése elle- nében arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítá- si esemény bekövetkezte esetén a biztosítási szer- ződésben, valamint a biztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvény(ek)ben meghatározott bizto- sítási szolgáltatást teljesíti a kedvezményezettnek (jogosultnak).
1.1.2. A kezesi biztosítás alapján a biztosító felső határhoz kötött készfizető kezességet vállal a biztosított (kötelezett) tartozásáért a kedvezmé- nyezett (jogosult) felé arra az esetre, ha a biztosí- tott (kötelezett) nem szerződésszerűen teljesíti a kötelezvényben rögzített kötelezettségét. A kezes- séget vállaló biztosító a biztosítási szerződés alap- ján kiállított kötelezvényben meghatározott felté- telek szerint – az alapjogviszony vizsgálata nélkül - köteles a kedvezményezett (jogosult) teljesítési felhívását (a továbbiakban: szabályszerű teljesítési felhívás) teljesíteni.
1.1.3. Kezesi biztosítással egy vagy több, jövőbeli, meghatározott vagy meghatározható összegű pénzkövetelés vagy pénzben kifejezhető értékkel rendelkező egyéb kötelezettség biztosítható.
1.1.4. A kezesi biztosítások esetében biztosítási esemény, ha a kötelezvény kedvezményezettje (jogosult) a biztosítási szerződés alapján kiállított kezesi kötelezvényben (továbbiakban: kötelez- vény) foglalt feltételeknek megfelelő szabályszerű teljesítési felhívást nyújt be a biztosítóhoz.
1.1.5. A teljesítési felhívás szabályszerűségét, illet- ve jogszerűségét a kötelezvény kedvezményezett- je (jogosult) köteles a kötelezvényen előírt doku- mentumok hiánytalan benyújtásával a biztosító- nak igazolni.
1.2. A biztosítási jogviszony alanyai
A jelen általános szerződési feltételek, valamint az azok alapján létrejött biztosítási szerződés kereté- ben
a) biztosító a biztosítási szerződés alapján a szer- ződésben meghatározott kockázatra köteles fede- zetet nyújtani, és a kockázatviselés kezdete után bekövetkező biztosítási esemény esetében a szer- ződésben meghatározott szolgáltatást teljesíteni. A kezesi biztosítási szerződés szerint a biztosított (kötelezett) nem szerződésszerű teljesítésének esetére közvetlen kezességet vállaló biztosító az Allianz Hungária Zrt., amely a Felügyelet engedélyévelbiztosítási tevékenység végzésére jogosult biztosító .
b) biztosított (kötelezett) az a vállalkozás, aki a kedvezményezett (jogosult) irányában a kötele- zettség szerződésszerű teljesítéséért készfizető kezes állítására köteles.
c) szerződő fél az a vállalkozás, amely a biztosítási szerződést megköti. A szerződő fél a kezesi biztosí- tás biztosítottja. A szerződő fél köteles a biztosítási díj megfizetésére, valamint jogosult és köteles a biztosítási szerződéssel összefüggő jognyilatkoza- tok megtételére. A szerződő fél nyilatkozata a biztosítóval szemben akkor érvényes, ha azt írás- ban tették (ideértve a maradandó eszközzel, illet- ve az elektronikus úton, e-mailben tett nyilatkoza- tokat is), és akkor hatályos, ha az a biztosító tudo- mására jut.
d) biztosításközvetítő a biztosítási szerződések megkötésében közreműködő személy. Függő biz- tosításközvetítő az ügynök és a többes ügynök, független biztosításközvetítő az alkusz.
A függő biztosításközvetítő a biztosító képviselőjé- nek minősül. A függő biztosításközvetítő díjat nem vehet át. A függő biztosításközvetítő a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget nem vehet át. A függő biztosításközvetítő kizárólag az ajánlatok átvéte- lére jogosult, így szerződést a biztosító nevében
nem köthet, és a szerződő, illetve a biztosított a jognyilatkozatait érvényesen nem intézheti hozzá. Ha a szerződő/biztosított a biztosítási szerződéssel kapcsolatos nyilatkozatát független biztosításköz- vetítőhöz címezi, a nyilatkozat a biztosítóval szem- ben attól az időponttól hatályos, amikor a nyilat- kozat a biztosítóhoz beérkezett.
e) kedvezményezett (jogosult) a kezesi biztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvényen feltünte- tett személy, akinek irányába a biztosító készfizető kezességet vállal a kötelezvényben rögzített köte- lezettség szerződésszerű teljesítéséért.
1.3. A kezesi biztosítási szerződés létrejötte
1.3.1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megál- lapodásával jön létre. Ráutaló magatartással biztosítási szerződés nem jöhet létre.
Az ajánlattevő ajánlatához annak megtételétől számított tizenöt (15) napig van kötve.
Nem jön létre a szerződés, ha a biztosító az ajánla- tot a beérkezésétől számított tizenöt (15) napon belül elutasítja, vagy arra nem válaszol.
1.3.2. Ha a kötvény tartalma eltér a szerződő fél ajánlatától, és az eltérést a szerződő fél a doku- mentum kézhezvételét követően késedelem nélkül nem kifogásolja, a biztosítási szerződés a kötvény tartalma szerint jön létre. E rendelkezést a lénye- ges eltérésekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a biztosító a kötvény átadásakor írásban felhívta a szerződő fél figyelmét az eltérésre. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat szerint jön létre.
1.3.3. Nem válik a biztosítási szerződés tartalmává a felek esetleges korábbi szerződéses/üzleti gya- korlata, szokása, illetve a biztosítási üzletágban a hasonló jellegű szerződés alanyai által széles kör- ben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás.
1.4. A biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló, a biztosítási időszak és a kockázatviselés tarta- ma
1.4.1. A biztosítási szerződés határozatlan vagy határozott időre köthető. A biztosítás tartamát a felek a biztosítási szerződésben rögzítik. Az előze- tes fedezetvállalás kizárt.
1.4.2. A biztosítási évfordulót a biztosítási szerző- dés tartalmazza. Ha a felek másként nem álla- podnak meg, akkor a biztosítási évforduló napja a kockázatviselés első napját követő hónap elseje. Ha a kockázatviselés a tárgyhónap első napján kezdődik, a biztosítási év-forduló is ez a nap.
1.4.3. A biztosítási időszak
a) határozatlan időre kötött biztosítási szerződés esetén egy év,
b) határozott időre kötött biztosítási szerződés esetén a biztosítási szerződés teljes időtartama.
Egy évnél hosszabb, de legalább két (2) év határo- zott időre kötött biztosítási szerződés esetén a felek egy-éves biztosítási időszakban is megálla- podhatnak.
Ha a biztosítási időszak egy (1) év, akkor annak első napja megegyezik a biztosítási évforduló napjával, utolsó napja a következő biztosítási évforduló napját megelőző nap.
1.4.4. A kockázatviselés tartama
A biztosító a biztosítási szerződés és a biztosított által közölt tartalomnak megfelelően kiállított kötelezvény(ek) alapján viseli a kockázatot. A kötelezvény kizárólag határozott tartamú kocká- zatviselésre szólhat.
A kockázatviselés tartama a kockázatviselésnek a kötelezvényben megjelölt kezdete és vége közti idő-tartam.
A kötelezvény lejáratával a biztosító kockázatvise- lése megszűnik.
1.4.5. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett és a biztosítónak a kötelezvények lejárata előtt szer- ződésszerűen bejelentett biztosítási eseményekre terjed ki.
A jelen általános szerződési feltételek alkalmazá- sa szempontjából a biztosítási esemény bejelenté- sének időpontja az a nap, amikor a biztosító a jogosult (kedvezményezett) szabályszerű teljesítési felhívását kézhez vette.
2. A biztosítási összeg
2.1. A kötelezvényben megjelölt biztosítási összeg a biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa a kötelezvény szerinti kockázatviselés teljes tartamára. A biztosítási összeg a biztosítási szer- ződésben, illetőleg az annak alapján kiállított kötelezvény(ek)ben maximalizált.
2.2. A biztosítónak a kötelezvény alapján fennálló teljesítési kötelezettsége – a biztosítási események számától függetlenül – nem haladhatja meg az adott kötelezvényben meghatározott biztosítási összeget (a kötelezvényen a kötelezvény összege).
3. A biztosítási díj és költségek, valamint ezek megfizetésének szabályai
3.1. A biztosítási díj mértékének megállapítása
3.1.1. A biztosítási díj mértékét – a biztosítás díj- alapjának és a díjat befolyásoló egyéb adatok függvényében – a biztosító a biztosítási szerződés megkötésekor kockázatarányosan határozza meg.
3.1.2. A biztosítási díj mértékének meghatározása egyedi kockázat elbírálás szerint történik.
3.1.3. A vállalt kockázat mértékét és a biztosítási díjat befolyásoló egyéb tényezők különösen:
• a biztosított pénzügyi helyzete, hitelképessége,
• a biztosított által felajánlott biztosítékok mértéke és fajtája.
3.1.4. A biztosítás díjalapja a biztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvényen megjelölt biztosí- tási összeg.
3.1.5. A jelen általános szerződési feltétel tekinte- tében kárelőzménynek minősül, amennyiben a biztosított által korábban kötött kezesi vagy ga- rancia biztosítás alapján biztosító szolgáltatást nyújtott a biztosítási szerződés megkötését meg- előző öt (5) éven belül. Ugyanez a szabály alkal- mazandó arra az esetre is, ha a garanciát vagy kezességet hitelintézet (bank) vállalta, és annak alapján teljesítés/lehívás történt.
3.1.6. A biztosítási díj mértékének meghatározásá- hoz a biztosított köteles közölni a biztosítási aján- laton szereplő, díjszámításhoz szükséges adatokat.
3.1.7. A biztosítási díj mértékét, a díjfizetés módját és gyakoriságát a biztosítási szerződés tartalmaz- za.
3.1.8. A biztosító a fizetendő díjat a kiállítani igé- nyelt egyes kötelezvényekben megjelölt biztosítási összeg és a biztosítási díj biztosítási szerződésben rögzített mértékének szorzataként állapítja meg.
• a biztosított szerződéses kötelezettsége, amely- hez a kezességvállalás kapcsolódik,
• a kockázatviselés időtartama,
• a biztosítási díj fizetésének gyakorisága és mód- ja,
• a biztosítás művelésével kapcsolatos költségek,
• kárelőzmény öt (5) évre visszamenőleg,
• a biztosító kérésére a szerződő által a kockázat felméréséhez megadott egyéb adatok,
• a jelen általános szerződési feltételek alapján létrejött biztosítási szerződések biztosítottai által alkotott veszélyközösség jellemzői.
3.2. Költségek
3.2.1. A biztosító jogosult kiszámlázni a szerződő fél részére azon ésszerű mértékű költségeit, ame- lyek esetlegesen a kötelezvény kiállítása kapcsán merültek fel (pld: kötelezvény kiállítási, postakölt- ség, közjegyzői költségek, a biztosíték átruházásá- hoz kapcsolódó indokolt költségek).
3.2.2. A biztosított a kiszámlázott költségek össze- gét öt (5) banki napon belül köteles megfizetni.
3.2.3. Késedelmes fizetés esetén szerződő fél köte- les a vonatkozó mindenkori hatályos jogszabály szerinti késedelmi kamatot megfizetni.
3.3. A díjfizetési kötelezettség
3.3.1. A biztosítási díj kiegyenlítése a kötelezvény kiállításának előfeltétele. A biztosítási díjat a köte- lezvény kiállításakor egy összegben, előre kell számla ellenében megfizetni.
3.3.2. A biztosító a biztosítási díjat a kockázatvise- lés kötelezvény szerinti tartamára határozza meg, és abban az esetben sem térít vissza díjat, illetve díjrészletet, ha a biztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvény annak lejáratát megelőzően törlésre vagy visszavonásra kerül, illetve részben vagy egészben teljesítési lehívás nélkül lejár.
4. A biztosított közlési- és változás bejelentési kötelezettsége
4.1. A közlési kötelezettség
4.1.1. A biztosítottnak a biztosítási szerződés meg- kötésekor minden olyan, a biztosító által igényelt, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt közölnie kell a biztosítóval, amelyet ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásos kér- déseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a biztosított/szerződő fél eleget tesz közlési köte- lezettségének. A feltett kérdések megválaszolatla- nul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.
4.1.2. A szerződéskötést megelőzően a biztosított köteles a 3.1.5. szerinti kárelőzményt a biztosítóval közölni.
4.1.3. A biztosított köteles a biztosító rendelkezésé- re bocsátani a biztosító kockázatvállalása szem- pontjából jelentős okiratokat, dokumentációkat, szerződéseket és hatósági határozatokat, és köte- les tájékoztatni minden egyéb olyan megállapo- dásról, amely a gazda-sági helyzetét, hitelképes- ségét vagy pénzügyi helyzetét befolyásolja.
4.1.4. A biztosítási szerződés megkötésekor fennál- ló terhekről és biztosítékokról a szerződő a biztosí-
tót a kérdőív/adatközlő kitöltésével teljes körűen tájékoztatni köteles. A kérdőív/adatközlő a biztosí- tási szerződés elválaszthatatlan részét képezi.
4.2. A változás bejelentési kötele- zettség
4.2.1. A biztosított a biztosítási szerződés fennállá- sa alatt köteles a biztosítónak haladéktalanul, de legkésőbb öt (5) munkanapon belül írásban beje- lenteni minden olyan lényeges változást, amely kihat a biztosító kockázatviselésére.
4.2.2. A felek - különösen - az alábbi körülménye- ket tekintik lényegesnek:
a) a szerződéskötéskor az ajánlaton/adatközlőn írásban közölt adatok és körülmények megválto- zása,
b) kiállított garancia kötelezvény lehívásra kerül, vagy kibocsátott kezesi kötelezvényre teljesítési felhívás érkezik,
c) a díjszámítás alapját képező adatok jelentős megváltozása,
d) minden olyan változás, esemény, amely a bizto- sított gazdasági helyzetét, hitelképességét, pénz- ügyi helyzetét érintheti, ideértve a kezesi és garan- ciavállalásokat, kölcsönöket és adósságterheket,
e) a biztosított elleni csődeljárás, felszámolási eljárás, valamint a biztosított jogutód nélküli meg- szűnését célzó végelszámolási eljárás megindítá- sa,
f) a biztosított vagy tulajdonosainak jogállásában, társasági formájában bekövetkezett változás,
g) a cégjegyzésre jogosultak személyében vagy a cégjegyzés módjában bekövetkezett változást,
h) a biztosított által folytatott tevékenység helyé- nek és körülményeinek megváltozása.
4.2.3. A biztosító – előzetes értesítést követően – jogosult a helyszínen ellenőrizni a kockázati viszo- nyokat és a biztosított által szolgáltatott adatok helyességét.
4.2.4. A biztosító jogosult tájékoztatást és adatot kérni a biztosított üzleti tervének alakulásáról és minden olyan körülményről, amelyet lényegesnek tart a biztosított hitelképessége vagy pénzügyi helyzetének megítélése szempontjából.
4.3. A közlési- és változás bejelenté- si kötelezettség megsértésének kö- vetkezményei
4.3.1. A közlési-, illetve változás bejelentési kötele- zettség megsértése esetén a biztosító kötelezett- sége nem áll be, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körül- ményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
4.3.2. A biztosítási kockázat jelentős növekedése Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a biztosítási szerződést érintő lényeges körülményekről, vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növe- kedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számí- tott tizenöt (15) napon belül javaslatot tehet a biztosítási szerződés módosítására, vagy a biztosí- tási szerződést harminc (30) napra írásban fel- mondhatja.
4.3.3. Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől szá- mított tizenöt (15) napon belül nem válaszol, a biztosítási szerződés a módosító javaslat közlésé- től számított harmincadik (30.) napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.
5. A kötelezvény kiadása a kezesi biztosítás alapján
5.1. A biztosított a biztosítási szerződésben megha- tározott biztosítási összeg erejéig, és legfeljebb a biztosítási időtartam végéig igényelheti a biztosító- tól kezesi kötelezvények kiadását. A biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összeg kimerülését vagy a biztosítási tartam lejártát köve- tően a biztosított újabb kezesi kötelezvények kia- dását nem igényelheti.
5.2. A biztosító a kezesi kötelezvényt a biztosított által közölt és a biztosítóval egyeztetett tartalom- mal állítja ki.
A biztosító jogosult a kötelezvény szövegtartalmá- ra vonatkozóan egyeztetést lefolytatni. Az egyez- tetés eredményeként megszövegezett és mindkét félnek megfelelő kötelezvény tartalmát a biztosí- tott tudomásul veszi.
5.3. A biztosító által eredeti példányban kiállított kötelezvény kizárólag abban az esetben adható ki a biztosított részére a kedvezményezettnek történő bemutatás érdekében, ha szerződő fél a kötelez- vény kiállításakor megállapított biztosítási díjat megfizeti és a biztosítási szerződésben előírt bizto- sítékot a biztosító rendelkezésére bocsátotta.
5.4. A biztosítónak a kötelezvények kiadása után jogában áll további biztosítékot kérni, ha:
• a biztosított vagy vállaltcsoportjához tartozó más vállalat olyan egyesülésben, vállalatfelvásárlás- ban vesz részt, amely lényegesen megváltoztatná a biztosított gazdasági helyzetét és negatívan befolyásolná a biztosítottat a biztosítási szerző- désben foglalt kötelezettségeinek teljesítésében; vagy
• a biztosított hitelképessége vagy pénzügyi hely- zete hátrányosan változik.
5.5. A biztosítónak jogában áll az egyes kötelezvé- nyek kiadását elutasítani. A kötelezvények kiadá- sára vonatkozó biztosítotti igényeket a biztosító egyedileg bírálja el a mindenkori kockázatvállalási irányelveinek megfelelően.
5.6. A biztosító közvetlen kezességet tartalmazó kötelezvényt állít ki a magyar jog szabályai szerint.
5.7. A biztosító naprakész nyilvántartást vezet a kezesi biztosítási szerződés alapján a biztosított részére kiállított kötelezvényekről és azok tartal- máról, valamint a rendelkezésére bocsátott bizto- sítékokról.
6. A biztosított kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettsége, a biztosított és a biztosító együttműködése
6.1. Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség
6.1.1. A biztosított (kötelezett) a biztosítási esemé- nyek megelőzése, elhárítása és enyhítése érdeké- ben köteles minden, az adott helyzetben elvárható intézkedést haladéktalanul megtenni és a biztosí- tóval együttműködni.
6.1.2. A biztosított (kötelezett) köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy szerződésből eredő kötelezettségeit szerződésszerűen teljesítse és a kedvezményezett (jogosult) szerződésszegés miatt ne terjesszen elő teljesítési felhívást a biztosí- tó kezesség-vállalása szerint kiadott kötelezvé- nyek alapján.
6.1.3. A biztosított mindenkor köteles betartani a hatályos jogszabályokat, vonatkozó szabványo- kat, hatósági határozatokat, valamint szakmai előírásokat.
6.1.4. A biztosított tájékoztatni köteles biztosítót minden olyan eseményről, amelynek következmé- nyeként a kedvezményezett teljesítési felhívást nyújthat be a kibocsátott kötelezvény alapján.
6.1.5. A biztosító jogosult a kármegelőzésre, enyhí- tésre és elhárítására vonatkozó rendelkezések, előírások, stb. végrehajtását ellenőrizni vagy elle- nőriztetni.
6.2. Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség elmulasztásának kö- vetkezménye
Ha a biztosító a kármegelőzésre vonatkozó szabá- lyok súlyos megsértését vagy a betartásuk soroza- tos elmulasztását tapasztalja, kezdeményezheti a biztosítási szerződés módosítását.
7. A teljesítési felhívás benyújtásának szabályai
7.1. A teljesítési felhívást a kedvezményezett (jogo- sult) a kötelezvényben meghatározott módon és határidőn belül nyújthatja be a biztosítónak. Amennyiben a teljesítési felhívás nem felel meg a kötelezvényben meghatározott követelmények- nek, azaz nem szabályszerű, a biztosító jogosult megtagadni a teljesítést.
7.2. A teljesítési felhívás benyújtásakor a kötelez- vényen meghatározott dokumentumokat is a biz- tosító rendelkezésére kell bocsátani.
8. A biztosító szolgáltatása
8.1. A biztosító szolgáltatásának mértéke
A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosítót kifizetési kötelezettség terheli a köte- lezvényben meghatározott összegig (a kötelez- vény összege), de legfeljebb az alábbi összeghatá- rig:
a) Amennyiben a kötelezvény alapján a biztosító részéről kifizetés még nem történt és nincs folya- matban kifizetés, a biztosító szolgáltatásának felső határa a kötelezvényen megjelölt összeg.
b) Amennyiben a kötelezvény alapján már történt kifizetés, vagy kifizetés van folyamatban, a biztosí- tó szolgáltatási kötelezettségének felső határa a kötelezvényen megjelölt összegnek, az adott köte- lezvény alapján a kedvezményezett részére teljesí- tett vagy a teljesítés alatt álló kifizetés(ek) össze- gével csökkentett összege.
8.2. A biztosító szolgáltatásának teljesítéséhez szükséges eljárás szabályai
8.2.1. A biztosító szolgáltatásának teljesítéséhez szükséges eljárás során a biztosított (kötelezett) köteles a biztosítóval együttműködni.
8.2.2. Amennyiben a kedvezményezett (jogosult) a biztosítónak szabályszerű teljesítési felhívást nyújt be, a biztosító értesíti a biztosítottat (köteleze- tett)a teljesítési felhívás kézhezvételéről.
8.3. A biztosító szolgáltatásának teljesítése
8.3.1. Amennyiben az adott kötelezvény eltérően nem rendelkezik, a biztosító a szolgáltatását a szabályszerű teljesítési felhívás kézhezvételétől számított harminc (30) napon belül – ellenkező megállapodás hiányában – forintban nyújtja a kedvezményezett (jogosult) részére.
8.3.2. A biztosítási szerződés alapján kiállított köte- lezvény eltérő rendelkezése hiányában a biztosító a kötelezvényen meghatározott összeget az ab-
ban feltüntetett kedvezményezettnek (jogosult- nak) fizeti meg.
9. A biztosító megtérítési igénye
9.1. A biztosító megtérítési igénye a szabályszerű teljesítési felhívás teljesítésekor esedékessé válik. A biztosított (kötelezett) köteles a a teljesítési felhí- vás teljes összegét a biztosító részére haladéktala- nul megfizetni.
9.2. A teljesítési felhívás biztosító általi teljesítése- kor a biztosító jogosult a szerződéskötéskor ren- delkezésére bocsátott biztosítékot a 9.1. pont szerinti megtérítési követelése kielégítésére fel- használni. A biztosító a fel nem használt biztosí- tékkal a felhasználást követően köteles a biztosí- tottal (kötelezettel) elszámolni.
9.3. Abban az esetben, ha a biztosíték nem fedezi a biztosító megtérítési igényét, a biztosított (köte- lezett) köteles a fennmaradó összeget haladékta- lanul megfizetni a biztosító részére annak írásbeli felhívására.
9.4. A biztosított (kötelezett) köteles a biztosító által a kedvezményezettnek (jogosultnak) teljesí- tett kifizetésekre a 9.3. pont szerinti összeg tekinte- tében késedelmi kamatot fizetni a biztosító által teljesített kifizetés napjától a megtérítés napjáig terjedő időszakra. A késedelmi kamat mértéke tekintetében a mindenkori hatályos Ptk. (Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény) vonat- kozó rendelkezései az irányadóak.
9.5. A külföldi pénznemben történő kezességválla- lás alapján külföldi pénznemben történt biztosítói kifizetés esetén a biztosított (kötelezett) a teljesítés külföldi pénznemében köteles a megtérítési igény- nek eleget tenni és az összegre számított késedel- mi kamatot azonos külföldi pénznemben megfi- zetni.
10. A biztosíték felhasználása, feltöltése és felszabadítása
10.1. A biztosított (kötelezett) a biztosítási szerző- dés megkötésének napjától nem nyújthat saját vagyona terhére harmadik személyeknek biztosí- tékot a biztosító előzetes írásbeli engedélye nélkül.
10.2. A biztosító a rendelkezésére bocsátott bizto- sítékot a 9.2. pont szerint használhatja fel.
10.3. A biztosítottat (kötelezettet) biztosíték feltöl- tési kötelezettség terheli az alábbiak szerint:
a) A biztosítási szerződés tartama alatt abban az esetben, ha a biztosítási szerződésben kikötött mértékű és fajtájú biztosíték értéke a biztosítási szerződésben előírt biztosítéki mérték alá csökken és a biztosító írásban felhívja a biztosítot- tat(kötelezettet)a biztosíték kiegészítésére.
b) A biztosítási szerződés megszűnése esetén a szerződés tartama alatt kiadott, de még le nem járt kötelezvényekre vonatkozóan köteles a bizto- sító felhívására megfelelőnek minősített kiegészítő biztosítékot nyújtani olyan összegben, amely meg- egyezik a biztosítási szerződés megszűnéséig vál- lalt kezességválla-lásoknak a kiállított kötelezvé- nyeken szereplő összegével. E kötelezettség teljesí- tése helyett a biztosított (kötelezett) választhatja a
12.3 pont szerinti kötelezvény visszaszármaztatási lehetőséget.
10.4. A kötelezvények lejárata vagy biztosítási tartamon belüli visszaszolgáltatása esetén, a biz- tosító feloldja és visszaszolgáltatja a kötelezvé- nyekre vonatkozó biztosítékot, amennyiben bizto- sítási esemény nem valósult meg.
11. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei és jogkövetkezményei
11.1. A biztosítási szerződés meg- szűnésének esetei
11.1.1. A határozatlan időtartamra vagy legalább két évre kötött határozott időtartamú biztosítási szerződést a felek a biztosítási időszak végére (évforduló) írásban (kizárólag postai úton, faxon, személyesen az ügyfélszolgálati vagy értékesítési pontokon vagy legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus doku- mentumban) felmondhatják. A felmondási idő harminc (30) nap.
11.1.2. A határozott időtartamra kötött biztosítási szerződés, a biztosítási szerződésben megjelölt lejárat időpontjában bárminemű jogi cselekmény nélkül szűnik meg.
11.1.3. A biztosítási szerződés azonnali hatállyal felmondható ha:
a) a biztosított (kötelezett) nem teljesíti a biztosító- val szemben a 4.2.2.b). pont alapján fennálló, pénzügyi és adóshelyzetével kapcsolatos változás bejelentési kötelezettségét;
b) a biztosított (kötelezett) nem tesz eleget a
10.3.a) pontban foglalt biztosíték feltöltési kötele- zettségének.
11.2. A biztosítási szerződés meg- szűnésének következménye
11.2.1. A biztosítási szerződés megszűnését köve- tően a biztosított nem igényelheti további kötelez- vények kiállítását. A biztosító kockázatviselése azonban továbbra is fennmarad a már kiállított, de még vissza nem szolgáltatott és le nem járt kötelezvények alapján azok lejártáig, vagy a biz- tosítónak történő visszaszolgáltatásig.
11.2.2.Ha a biztosítási szerződés megszűnésekor a biztosítási szerződés felei egymásnak szolgáltatás- sal tartoznak (pl. folyamatban lévő kárrendezés, meg nem fizetett díj), akkor a biztosítási szerződés megszűnése nem érinti a még teljesítendő szolgál- tatást, teljesítésének módját és idejét. A biztosítási szerződés megszűnésekor még teljesítendő szol- gáltatásra/ellenszolgáltatásra továbbra is a bizto- sítási szerződés rendelkezései vonatkoznak.
12. A biztosító kezességvállalásának megszűnése
12.1. A biztosító kezességvállalása minden egyéb külön intézkedés nélkül megszűnik:
a) a kötelezvényen szereplő lejárati idő- pontban, valamint
b) amikor a kedvezményezett a kötelezvény teljes összegére szabályszerű teljesítési felhívást eszközöl.
A biztosító a kötelezvény részösszegeire benyújtott szabályszerű teljesítési felhívásokat követően a fedezetfeltöltés lehetőségét nem biztosítja.
12.2. A biztosító nem tartozik szolgáltatási kötele- zettséggel a már lejárt kötelezvények alapján.
12.3. A biztosító kezességvállalása megszűnik akkor is, ha a kötelezvényt a biztosítási tartamon belül fenntartás nélkül visszaszármaztatták, illetve a biztosító feltétel nélküli felmentést kapott a ked- vezményezettel szembeni kezességvállalás alól.
13. Elévülés
13.1. A jelen általános szerződési feltételek alap- ján létrejött biztosítási szerződésből eredő igények
– eltérően a hatályos Ptk. (Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény) öt (5) éves általános elévülési szabályaitól - egy (1) év alatt évülnek el. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a biztosítási szerződésből eredő igény esedékessé válik. A biz- tosító szolgáltatása a szabályszerű teljesítési felhí- vás benyújtásával, míg a biztosító megtérítési igé- nye a szabályszerű teljesítési felhívás teljesítésével válik esedékessé. .
13.2. A kötelezvényben rögzített főkövetelés elévü- lésével az attól függő kezességvállalás, mint mel- lékkövetelés is elévül. A mellékkövetelés elévülése a főkövetelés elévülését nem érinti.
13.3. Az egyes kötelezvényekben vállalt kezessé- gek a kötelezvényben meghatározott lejárati na- pon megszűnnek, a kötelezvény alapján kizárólag e jogvesztő időpontig érvényesíthető igény.
13.4. Ha jogszabály a 13.1. pontban foglaltakhoz képest rövidebb elévülési határidőt állapít meg, akkor a biztosítási szerződésből eredő igények érvényesítésére a jogszabály által meghatározott elévülési időn belül van lehetőség.
13.5. Ha jogszabály a biztosítási szerződésből eredő igények érvényesítésére jogvesztő határidőt állapít meg, és ez egy (1) évnél rövidebb, akkor a biztosítási szerződésből eredő igények érvényesí- tésére nem az elévülési határidőkre irányadó ren- delkezés, hanem a jogvesztő határidőt megállapí- tó jogszabály rendelkezései az irányadók.
14. Az irányadó jog
A jelen általános szerződési feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésre az itt nem szabá- lyozott kérdésekben a Ptk. (Polgári Törvénykönyv- ről szóló 2013. évi V. törvény) és a biztosítási tevé- kenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) szabályai az irányadók.
15. Lényeges eltérés a jogszabályban előírtaktól, a szokásos szerződési gyakorlattól, valamint a korábbi szerződési gyakorlattól
15.1. Eltérés a jogszabályban előír- taktól
A jelen általános biztosítási feltételek alapján kötött szerződések vállalkozásokkal kötött kárbiz- tosítási szerződések, ezért az általános rendelke- zések a felek szerződési szabadságának érvénye- sülésének lehetőséget teremtve kerültek átfogal- mazásra, amelyek az alábbiakban térnek el lé- nyegesen a jogszabályban előírtaktól:
- A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. Nem jön létre a szerződés, ha a biztosító az ajánlatot a beérkezésétől számított tizenöt napon be- lül elutasítja, vagy nem válaszol .
- A biztosítási szerződésből eredő igényekre vonatkozóan az elévülés ideje - az általá- nos elévülési szabálytól eltérő-en – egy (1) év.
- A fedezetfeltöltés és az előzetes fedezet- vállalás kizárt.
- Nem válik a biztosítási szerződés tartal- mává a felek esetleges korábbi szerződé- ses/üzleti gyakorlata, szokása, illetve a biztosítási üzletágban a hasonló jellegű szerződés alanyai által széles körben is- mert és rendszeresen alkalmazott szokás.
15.2. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól
Az új törvényi rendelkezések miatt a szokásos szerződési gyakorlattal történő összehasonlítás az egyedileg megtárgyalt biztosítási szerződések megkötésekor valósul meg. A biztosítási fedezetet nem érintő általános feltételek szerinti lényeges változások az alábbiak:
- Ráutaló magatartással nem jöhet létre vállalkozásokkal kötött kárbiztosítási szerződés.
- A továbbiakban egy dokumentumban megjelenítve olvashatók az ügyféltájékoztatásra szolgáló rendelke- zések és az általános biztosítási feltételek szerződési előírásai.
15.3. Eltérés a korábbiakban alkal- mazott feltételektől
A Bit. rendelkezéseinek megfelelően módosultak a biztosítási titokra, a személyes adatok és a pana- szok kezelésére irányadó szabályok, amelyek kü- lön kiegészítő rendelkezésekként a biztosító főbb adatairól és pénzügyi helyzetéről, a biztosítási termékértékesítés szabályairól, az elektronikus szerződéskötés szabályairól, a panaszügyintézés- ről és a személyes adatok kezeléséről szóló tájé- koztatóval együtt a biztosítási szerződés elvá- laszthatatlan részét képezik.
A Ptk. biztosítási szerződésekre irányadó általános szabályai maradéktalanul megjelentek ebben a dokumentumban.
A biztosítási esemény egyértelműsödött a szabály- szerű teljesítési felhívás fogalmával.
Egyszerűsödtek a biztosító szolgáltatásának telje- sítéséhez szükséges eljárás szabályai a szabály- szerű teljesítési felhívás tekintetében.
A biztosító megtérítési igényének esedékessége a szabályszerű teljesítési felhívás teljesítéséhez kap- csolódik.
Az elévülés esedékessége is megváltozott.