Vagyonbiztosítások

Vállalkozás- biztosítások

xxx.xxxxxxx.xx

Allianz Cégmester

Vállalkozásbiztosítás

Szerződési feltételek

Vagyonbiztosítások

Általános biztosítási feltételek

A jelen általános biztosítási feltételek azokat a kárbiz- tosítási szerződési rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. – Cg. 01-10- 041356, székhely: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52. – (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő fél között az általános biztosítási feltételek és a szer- ződő fél által választott kockázatokra vonatkozó külö- nös biztosítási feltételek alapján létrejött vagyonbizto- sítási szerződésekre– e kárbiztosítások általános ren- delkezéseiként – kell alkalmazni.

A különös biztosítási feltételekben nem szabályozot- takra az általános biztosítási feltételek, míg a különös biztosítási feltételeknek az általános biztosítási feltéte- lektől eltérő rendelkezése esetén a különös biztosítási feltételekben meghatározottak az irányadók.

Az általános és a különös biztosítási feltételek együtt alkotják e kárbiztosítások általános szerződési feltét- eleit.

A felek – amennyiben azt a magyar jogszabályok lehe- tővé teszik – mind az általános, mind a különös biztosí- tási feltételektől eltérhetnek, mely esetben az adott kérdésben a felek írásbeli megállapodása az irányadó.

Fogalmak

Biztosítási szerződés

A biztosítási szerződés alatt az ajánlat és annak vala- mennyi melléklete, a díjtájékoztató, az általános szer- ződési feltételek, és a fedezetet igazoló dokumentum (a továbbiakban: kötvény) értendő.

Bruttó nyilvántartási érték

A vagyontárgy tulajdonosának tárgyi eszköz nyilván- tartásában szereplő bruttó érték, mely tartalmazza a vagyontárgy beszerzéskori árát, valamint a vagyontár- gyon a beszerzést követően aktivált beruházások összegét az értékcsökkenés (amortizáció) levonása nélkül.

Csúcsérték

Meghatározott kockázatviselési helyen lévő meghatá- rozott vagyoncsoportnak a biztosítási összeg alapjául szolgáló értékelési mód szerinti legmagasabb értéke.

Első kockázatra szóló biztosítás (premier risque) Első kockázatra szóló biztosítás esetén a biztosító a biztosított vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak- ban keletkezett kárt a vagyoncsoport biztosítási ösz- szegének a biztosítási szerződésben meghatározott százalékának megfelelő összegig téríti meg. Első koc- kázatra szóló biztosítás esetén a biztosító az alulbizto- sítottságot nem vizsgálja és arányos kártérítést nem alkalmaz.

Forgalmi érték

A kereslet-kínálati viszonyok figyelembe vételével módosított műszaki avult érték. Olyan vagyontárgyak esetén, amelyeknél az új érték vagy a műszaki avult érték nem értelmezhető (pl. értékálló ingóságok, képző-, ill. iparművészeti alkotások, történelmi- illetve eszmei értékkel bíró tárgyak), a forgalmi érték megha- tározása az alábbiak figyelembe vételével lehetséges: Bizonylattal igazolt beszerzési ár, katalógusár, aukciós vételár, hivatalos értékbecslő nyilatkozata. Személyes előszereteti érték nem vehető figyelembe.

Hányadrész biztosítás (pro rata)

Hányadrész biztosítás esetén a biztosító adott vagyon- csoport tekintetében a káreseményenkénti és a bizto- sítási időszakra/ tartamra vonatkozó szolgáltatási kötelezettségének mértékét a kockázatviselési helyre megjelölt biztosítási összeg százalékában is meghatá- rozza. A biztosító az alulbiztosítottságot vizsgálja és annak fennállása esetén arányos kártérítést alkalmaz.

Limit

a) Kártérítési limit

A biztosítási összegen belül a biztosító szol- gáltatási kötelezettségének a felső határa egyes fedezetbe vont kockázatok vagy va- gyontárgyak/vagyoncsoportok tekintetében.

b) Kombinált limit

Több biztosított kockázatra, vagyontárgy- ra/vagyoncsoportra vagy bármilyen egyéb közös jellemzőre együttesen vonatkozó limit.

c) Szublimit

A biztosító szolgáltatási kötelezettségének egy kártérítési limiten vagy kombinált limi- ten belül meghatározott felső határa.

Műszaki avult érték

A műszaki avulás mértékével csökkentett új érték. A műszaki avulás (elhasználódás) mértékének megálla- pítása a jelen feltételek szerint a következő főbb szempontok alapján történik:

kor, műszaki állapot, üzemelési idő, folyamatos vagy időszakos használat, üzemelési körülmények.

Részleges kár

Részleges kárnak minősül, ha a sérült vagyontárgy javításával, a károsodott részek pótlásával helyreállít- ható, kivéve, ha a helyreállítás gazdaságilag nem indo- kolt.

Teljes (totál) kár

Teljes (totál) kárnak minősül, ha a biztosított vagyon- tárgy teljesen megsemmisült, vagy olyan mértékben sérült, hogy javítása, helyreállítása műszakilag nem lehetséges, vagy gazdaságilag indokolatlan. Gazdasá- gilag indokolatlan a helyreállítás, ha gazdasági számí- tással alátámasztva kimutatható, hogy a javítás várha- tó költsége meghaladná a károsodott vagyontárgynak a biztosítási összeg alapjául szolgáló értékelési mód szerinti káridőponti értéke vagy a káridőponti biztosí- tási összege közül a nagyobb összegűt. Totálkárnak

minősül a betöréses lopáskár, a rabláskár és a biztosí- tási eseményből eredő eltűnés is, ha a vagyontárgy nem került meg.

Új érték

A műszaki jellemzőiben, kapacitásában, gazdasági mutatóiban azonos vagy egyenértékű új vagyontárgy káridőponti beszerzési vagy előállítási (épület ill. építmény esetén újraépítési) költsége, amely a vétel- áron vagy anyagköltségen és munkadíjon felül – áren- gedmény nélkül – magába foglalja a csomagolás, a szállítás, vám/adó, telepítés, tervezés, szakértés, ösz- szeszerelés, próbaüzem költségeit, a licencia és know- how díját, valamint az egyéb aktiválható költségeket is.

Vállalkozás

A biztosítási szerződés megkötése során a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy.

1. Általános rendelkezések

1.1. A biztosítási szerződés tárgya és a biztosítási

esemény (káresemény)

1.1.1. A biztosító a biztosítási díj megfizetése ellené- ben arra vállal kötelezettséget, hogy fedezetet nyújt a szerződésben meghatározott kockázatra és a kocká- zatviselés kezdetét követően bekövetkező biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosítási szerző- désben meghatározott biztosítási szolgáltatást teljesí- ti.

1.1.2. A biztosítási eseményeket a különös biztosítási feltételek tartalmazzák.

1.2. A biztosítási szerződés alanyai

a) Biztosító

Biztosító az Allianz Hungária Zrt. Székhelye: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52.

Cégjegyzékszáma: Cg. 00-00-000000

Adószáma: 10337587-4-44.

b) Biztosított

Biztosított az, aki a biztosítási esemény elke- rülésében érdekelt, és aki a biztosító szolgál- tatására jogosult.

c) Szerződő fél

A szerződő fél lehet a biztosított vállalkozás, vagy az a vállalkozás, aki a biztosítási szerző- dést az érdekelt javára köti meg.

A szerződő fél köteles a biztosítási díj megfi- zetésére, valamint jogosult és köteles a biz- tosítási szerződéssel összefüggő jognyilatko- zatok megtételére a kárrendezéshez kapcso- lódó nyilatkozatok kivételével. A biztosító jognyilatkozatait mindenesetben a szerződő félhez intézi.

d) Együttbiztosított vagy társbiztosított Együttbiztosított vagy társbiztosított az a biz- tosítási szerződésben megjelölt személy, mely a biztosítottal fennálló szerződéses vagy tulajdonosi kapcsolat alapján a biztosí- tási szerződésben meghatározott vagyon- csoportok / vagyontárgyak / tevékenységek vonatkozásában a biztosítottal részben vagy egészben azonos biztosítási védelemben ré- szesül a biztosítási szerződésben meghatá- rozott mértékig.

2.2.A szerződő fél/biztosított nyilatkozata a biztosító- val szemben akkor érvényes, ha azt írásban tették (ideértve a maradandó eszközzel, illetve az elektroni- kus úton, e-mailben tett nyilatkozatokat is), és akkor hatályos, ha az a biztosító tudomására jut.

2.3. Ha a biztosítási szerződést nem a biztosított kötötte és a biztosított vállalkozás, akkor a biztosí- tóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a szerződésbe beléphet. A belépéshez a biztosító hoz- zájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosított vállalkozásra száll át.

2.4. Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a szerződő féllel egyetemlegesen felel. A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit - ideértve a biztosítási díjat is - megtéríteni.

1.3. A biztosítási szerződés létrejötte

1.3.1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megálla- podásával jön létre.

Az ajánlattevő ajánlatához annak megtételé- től számított tizenöt (15) napig van kötve.

Nem jön létre a szerződés, ha a biztosító az ajánlatot a beérkezésétől számított tizenöt

(15) napon belül elutasítja, vagy nem vála- szol.

1.3.2. Ha a kötvény tartalma eltér a szerződő fél aján- latától, és az eltérést a szerződő fél tizenöt (15) napon belül nem kifogásolja, a biztosítási szerződés a biztosí- tási kötvény tartalma szerint jön létre. E rendelkezést a lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a biztosító a kötvény kiszolgáltatásakor írásban felhívta a szerződő fél figyelmét az eltérésre. Ha a felhívás elmarad, a biztosítási szerződés az ajánlat szerint jön létre.

1.4. A biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló, a biztosítási időszak, a kockázatviselés tartama és helye

1.4.1. Biztosítás tartama

A biztosítási szerződés határozatlan vagy határozott időre köthető. A biztosítás tartamát a felek a biztosítá- si szerződésben rögzítik.

1.4.2. Biztosítási évforduló

A biztosítási évfordulót a biztosítási szerződés tar- talmazza. Ha a felek másként nem állapodnak meg, akkor a biztosítási évforduló napja a kockázatviselés első napját követő hónap elseje. Ha a kockázatviselés a tárgyhónap első napján kezdődik, a biztosítási évfor- duló is ez a nap.

1.4.3. A biztosítási időszak

Határozatlan időre kötött biztosítási szerződés esetén egy (1) év

Határozott időre kötött biztosítási szerződés esetén a biztosítási szerződés teljes tartama.

Egy évnél hosszabb, de legalább két (2) év határozott tartamra kötött biztosítási szerződés esetén a felek egyéves biztosítási időszakban is megállapodhatnak.

Ha a biztosítási időszak egy (1) év, akkor annak első napja megegyezik a biztosítási évforduló napjával, utolsó napja a következő biztosítási évforduló napját megelőző nap.

Az időpontok számításánál a biztosított székhelye szerinti idő alkalmazandó és a napokban meghatáro- zott időtartam 0.00 órakor kezdődik.

1.4.4. A kockázatviselés tartama és helye

1. 4.4.1. A biztosítási fedezet a biztosító kockázatvi- selésének tartama alatt a kockázatviselés helyén bekövetkezett károkra terjed ki.

1.4.4.2.A kockázatviselés tartama a kockázatviselés kezdete és vége közti időtartam, mely alatt a biztosító kockázatviselése fennáll.

1.4.4.3. A biztosító kockázatviselése a felek által a biztosítási szerződésben meghatározott időpontban kezdődik.

1.4.4.4. Ha a felek a kockázatviselés kezdő időpontjá- ban nem állapodtak meg, akkor a biztosító kockázatvi- selése a szerződés létrejöttét követő nap 0:00 órakor kezdődik.

1.4.4.5. A biztosító kockázatviselése legkésőbb a biz-

tosítási szerződés megszűnéséig áll fenn.

1.4.4.6. A biztosítós kockázatviselésének a kezdete nem lehet korábbi, mint az a nap, amikor a biztosítási szerződés létrejött.

1.4.4.7. A biztosítási fedezet a Magyarországon, a biztosítási szerződésben meghatározott kockázat- viselési helyeken bekövetkezett biztosítási esemé- nyekre terjed ki.

2. A biztosított vagyontárgyak, költségek és veszte- ségek

Biztosítottak azok – a különös biztosítási feltételek alapján biztosítható – vagyontár- gyak/vagyoncsoportok, költségek és veszteségek, melyekre a biztosítási szerződés biztosítási összeget tartalmaz. A biztosítható és a biztosítási fedezet alá nem vonható vagyontárgyakat/vagyoncsoportokat, költségeket és veszteségeket a különös biztosítási feltételek tartalmazzák.

3. A biztosítási összeg, a limit, a túlbiztosítás, az

önrészesedés

3.1. A biztosított vagyontárgyak / vagyon-csoportok, költségek és egyéb veszteségek biztosítási összegét a szerződő fél határozza meg biztosítási időszakonként (vagy a biztosítási szerződés teljes tartamára) és koc- kázatviselési helyenként. Lízingelt vagyontárgyak esetén azonban a biztosítási összeget a lízing teljes időtartamára kell meghatározni a biztosítási szerződés megkötésekor. A biztosított vagyontárgyaknak / va- gyoncsoportoknak, költségeknek és veszteségeknek a biztosítási időszakra vagy a biztosítási szerződés teljes tartamára vonatkozó biztosítási összegét (összegeit), valamint az ezek összegzésével meghatározott teljes biztosítási összeget a biztosítási szerződés tartalmaz- za.

A biztosítási esemény bekövetkezésekor a folyó bizto- sítási időszakra vagy a biztosítási szerződés teljes tartamára meghatározott biztosítási összeg a biztosító szolgáltatási kötelezettségének a felső határa. A bizto- sítónak a biztosítási időszak egészére vagy a biztosítási szerződés teljes tartamára vonatkozó teljesítési köte- lezettsége - a biztosítási események számától függet- lenül – nem haladhatja meg a biztosítási szerződésben az adott vagyontárgyra / vagyoncsoportra vonatkozó- an a károkozás időpontját magába foglaló biztosítási időszakra vagy a szerződés teljes tartamára meghatá- rozott biztosítási összeget. A biztosítási összeget meghaladó kárt a biztosított maga viseli.

A biztosítási szerződésben a felek a biztosítási össze- gen belül – a biztosító szolgáltatási kötelezettségére vonatkozóan – limiteket is meghatározhatnak. Limit meghatározása esetén a biztosító szolgáltatási kötele- zettsége a limit összegéig terjed. Az alkalmazható limiteket az általános biztosítási feltételek „Fogalmak” pontja tartalmazza.

3.2. A biztosított vagyontárgyak biztosítási össze- gének meghatározása történhet:

· tételesen: az egyedileg azonosítható va- gyontárgyakra külön-külön megjelölt biztosítási összeggel, vagy

· összevontan: valamely csoportképző ismérv (pl.: a vagyontárgyak jellege, funkciója, kockázatviselési helye, értéke- lési módja, egyéb jellemzője) alapján

meghatározott vagyoncsoportra megje- lölt biztosítási összeggel. A vagyoncso- port biztosítási összegének tartalmaznia kell valamennyi vagyontárgy értékét, amely a csoportképző ismérv alapján a vagyoncsoportba tartozik.

3.3. Az egyes kockázatviselési helyekre vonatkozó biztosítási összegek, valamint az egyes vagyontár- gyakra vagy vagyoncsoportokra megállapított biztosí- tási összegek egymástól függetlenek.

3.4. A vagyontárgyak értékelési módja a biztosítási

összeg meghatározásához

3.4.1. A biztosított vagyontárgyak biztosítási összegeit a szerződő fél az alábbi értékek, illetve költségek alap- xxx xxxxxxxxxxxx meg és adhatja meg a biztosító ré- szére:

a) Épület, építmény, gép, berendezés, felszere- lés esetén az új érték, vagy a műszaki avult érték vagy a bruttó nyilvántartási érték;

b) Költségként elszámolt eszközök esetén az új érték vagy a műszaki avult érték;

c) Nem aktivált beruházások esetén a beruhá- zás mindenkori állapotának megfelelő új ér- ték;

d) A biztosított által előállított készlet (anyagok, befejezetlen termelés, félkész- és készter- mékek, áruk) esetén a biztosított által törté- nő újraelőállítás költsége;

e) Vásárolt készlet (anyagok, befejezetlen ter- melés, félkész- és késztermékek, áruk), be- tétdíjas göngyölegek esetén a beszerzési számla szerinti érték;

f) Nem avuló (értékálló) vagyontárgyak (pl.: muzeális vagy művészeti értékű vagyon- tárgy, gyűjtemény) esetén a forgalmi érték vagy nyilvántartási érték. Megállapodás hiá- nyában forgalmi érték.

g) Épített parkok növényei esetén a bruttó nyilvántartási érték vagy a telepítéskori álla- potnak megfelelő újratelepítési költség. Megállapodás hiányában újratelepítési költ- ség.

3.4.2. A 3.4.1.a és 3.4.1.b. pontokban meghatározott vagyontárgyak nem biztosíthatók új értéken abban az esetben, ha műszaki avultságuk meghaladja a 30 %-ot.

3.4.3. Az alábbiakban felsorolt vagyontárgyakra alkal- mazott értékelési módok kizárólag a következők le- hetnek:

a) Készpénz esetén a névérték;

b) Értékcikk esetén a névérték, de használati jogot vagy díjat megtestesítő vagyontárgyak (pl.: telefonkártya) esetén az újraelőállítási költség;

c) Értékpapír, betétkönyv, takarékkönyv esetén az újraelőállítási költség, illetve a hirdetmé- nyi eljárással kapcsolatos költség első kocká- zatra;

d) Idegen tulajdonú vagyontárgyak esetén a műszaki avult érték;

f) Élőállatok esetén a nyilvántartási érték.

3.4.4. A biztosítási összeg meghatározása tekinteté- ben a különös biztosítási feltételek vagy egyedi megál- lapodások vonatkoznak a következőkre: üzemszüneti veszteség, elektronikus adat, haszonnövény, feldolgo- zatlan nemesfém, drágakő, igazgyöngy, közúti közle- kedésre alkalmas gépjármű, vízi, illetve légi jármű, magánszemélyek személyes vagyontárgyai, háztartási ingóságok.

3.5. A biztosított költségek biztosítási összege a biztosítási időszak folyamán várhatóan bekövetkező biztosítási eseményekkel összefüggésben felmerülő, a különös biztosítási feltételekben meghatározott költ- ségeknek a szerződő fél által becsléssel meghatározott legmagasabb összege.

3.6. A biztosítási összegek aktualizálása a szerződő fél kötelezettsége. A biztosítási összeg módosításával módosulhat a biztosítási díj.

3.7. Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítá- si összegek, illetőleg limitek az ugyanabban a biztosí- tási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összegekkel csökkenek

3.8. Túlbiztosítás

A biztosított vagyontárgyak / vagyoncsoportok biztosí- tási összege nem haladhatja meg biztosítási összeg meghatározásakor alkalmazott értékelési mód szerinti értéket (túlbiztosítás). Ezen értéket meghaladó rész- ben a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis.

3.9. Önrészesedés

3.9.1. Az önrészesedés a megkötött biztosítási szerződés által biztosítási fedezetbe vont kár azon része, amelyet a biztosított maga visel. Az önrésze- sedés biztosítási eseményenként meghatározott szá- zalékos és/vagy összegszerű mértékét a biztosítási szerződés tartalmazza.

3.9.2. Az önrészesedés összegét a biztosító a megál-

lapított kár összegéből vonja le.

3.9.3. Ha a kár összege a biztosítási eseményenkénti önrészesedést nem haladja meg, akkor a biztosított a kárt maga viseli.

3.9.4. Ha valamely biztosítási esemény bekövetkezé- sekor a különös és kiegészítő biztosítási feltételek alapján több különböző önrészesedést kellene levonni

, a biztosító csak a legmagasabb önrészesedést vonja le.

4. Kizárások (a biztosítási fedezetből kizárt károk)

4.1. Általános kizárások

4.1.1. Nem minősül biztosítási eseménynek, ha a kár oka/előidézője

a) háború, invázió, háborús cselekmények (függetlenül attól, hogy hivatalosan hadat üzentek-e, vagy sem), polgárháború, ellen- forradalom, forradalom, katonai vagy nép- felkelés, statárium, erőszakos hatalomát- vétel vagy ezek kísérlete;

b) a tulajdonjog hatósági korlátozása közér- dekből állandó vagy ideiglenes jelleggel;

c) lázadás, sztrájk, teljes vagy részleges munkabeszüntetés, polgári engedetlen- ség, munkahelyi zavargás, szabotázs,

d) bármilyen olyan esemény vagy ok, amely- nek következtében hadi-, rendkívüli vagy szükségállapotot hirdettek ki;

e) nukleáris reakció, nukleáris robbanás, sugárzás vagy radioaktív szennyezés, te- kintet nélkül arra, hogy a bekövetkezett kárt a jelen biztosítási szerződés szerint biztosítási eseménynek minősülő esemé- nyek okozták- e, vagy sem;

f) műhold és űrjármű lezuhanása, becsapó- dása;

g) a biztosított vagyontárgynak a biztosítási szerződés megkötésekor már meglévő, a biztosított által ismert hiányossága;

h) szándékos túlterhelés, a biztonsági határt meghaladó próbanyomás vagy próbater- helés;

i) olyan közigazgatási határozat végrehajtá- sa, amely építkezést, bontást, javítást, új- jáépítést, illetve a biztosított épületek és építmények nem károsodott részeinek bontását rendelte el;

j) vandalizmus, illetőleg vandál cselekmény; A jelen kizárás szempontjából vandaliz- mus, illetve vandál cselekmény harmadik személyeknek a biztosított vagyontárgy fi- zikai megsemmisítésére vagy megrongá- lására irányuló szándékos cselekedete;

k) terrorcselekmény;

Jelen feltételek szempontjából terrorcselekmény minden olyan politikai, vallási, etnikai, ideológiai vagy más hasonló okból egyénileg vagy szervezetten elkö- vetett, személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekmény, amelynek célja

- az állami szervek, más állam, nemzetkö- zi szervezet kényszerítése,

- más állam alkotmányos, társadalmi, vagy gazdasági rendjének megváltozta- tása, megzavarása, illetve nemzetközi szervezet működésének megzavarása,

- a lakosság megfélemlítése.

Terrorcselekményt követ el az is, aki ugyanezen okból és célból jelentős anyagi javakat kerít hatalmába, és azok sértetlenül hagyását vagy visszaadását állami

szervhez vagy nemzetközi szervezethez intézett köve- telés teljesítésétől teszi függővé.

Személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekmény az emberölés, a testi sértés, a foglalkozás körében elkövetett szándé- kos veszélyeztetés, az emberrablás, a személyi sza- badság megsértése, a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény, a vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése, a radioaktív anyaggal visszaélés, a hivatalos személy elleni erőszak, a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak, a hivatalos személy vagy közfe- ladatot ellátó személy támogatója elleni erőszak, a nemzetközileg védett személy elleni erőszak, a jármű hatalomba kerítése, a közveszély okozása, a közérdekű üzem működésének megzavarása, a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés, a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés, a nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés, a haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés, a kettős felhasználású termékkel visszaélés, a rablás, a rongálás, az informá- ciós rendszer vagy adat megsértése.

4.1.2. Nem minősül biztosítási eseménynek

a) ha a helyreállítás vagy a pótlás fizikai káro- sodás nélkül, kizárólag meghibásodás, működési zavar vagy működésképtelenség miatt válik szükségessé;

b) a talajerő termőképességének elvesztése;

c) kedvezmények elvesztése, késedelem vagy piacvesztés;

d) a biztosított vagyontárgy fokozatos és folyamatos állagromlása, használata során bekövetkező kopása és elhasználódása;

e) a biztosított vagyontárgy – rendeltetéssze- rű használatot nem befolyásoló – esztéti- kai sérülése;

f) elektronikus adatvesztés, adattörlés; Jelen kizárás szempontjából elektronikus adat az olyan géppel olvasható, kommuni- kációra, értelmezésre és feldolgozásra al- kalmassá tett adatok, fogalmak és infor- mációk, amelyek elektronikus és elektro- mechanikus adatkezelésre, vagy eszkö- zök/berendezések elektronikus vezérlésé- re alkalmasak. Ilyenek lehetnek például az adatbázisok, a programok, szoftverek és más kódolt utasítások, amelyek az adatok feldolgozásához és kezeléséhez, vagy esz- közök irányításához, és kezeléséhez szük- ségesek.

g) az elektronikus adatok számítógépes vírus hatására, vagy bármilyen egyéb okból tör- ténő károsodása, elveszése, törlődése, megsemmisülése, torzulása, sérülése vagy módosulása.

Számítógépes vírusnak minősül egy soro- zat károsító, ártalmas vagy bármilyen mó- don jogellenesen kárt okozó utasítás, vagy olyan kód, amely egy sorozat károsító uta- sítást tartalmaz, illetve olyan programo- zott vagy egyéb módon létrehozott kód, amely képes elterjeszteni magát a számí-

tógépes rendszerben, illetve hálózatban. Számítógépes vírusok például – de nem ki- zárólagosan – a „trójai” programok, a

„férgek”, illetve az „időzített vagy logikai

bombák”)

h) szoftverek vagy más elektronikus adatok hibás működése, illetve ezek használati ér- tékének csökkenése, tekintet nélkül arra, hogy ezzel együtt más esemény is hozzájá- rult-e a kár bekövetkezéséhez;

i) akár közvetlen, akár közvetett módon az, hogy a számítógépes rendszer vagy nem képes helyesen felismerni valamely adatot, ideértve a dátumadatok változását is, vagy nem képes adatok rögzítésére, mentésére, megőrzésére, értelmezésére, helyes fel- dolgozására azért, mert valamely dátumot nem képes helyesen, saját rendszerdátu- maként kezelni;

j) a számítógépes rendszernek arra irányuló módosítási kísérlete, hogy az adott rend- szer – a korábbi verzióval ellentétben – fel- ismerje valamely dátumadat megváltozá- sát.

4.1.3. Nem térülnek meg a biztosítási szerződés alapján a következők:

a) kötbér, bírság és büntetés, büntető jellegű költségek, így különösen: perköltség, ké- sedelmi kamat;

b) bármilyen következményi kár, – különösen a termelési vagy szolgáltatási folyamat le- állásából, szüneteltetéséből származó gazdasági hátrány, üzemszüneti veszteség (mint pl. termeléskiesés, szolgáltatás- kiesés, elmaradt haszon, állásidőre kifize- tett bér vagy egyéb veszteség) valamint az ezek elkerülésére céljából felmerülő több- letköltségek (mint pl. túlóra költsége, éj- szakára vagy munkaszüneti napra soron kívül elrendelt munkabér- és egyéb költ- ség, expressz vagy légipostafuvar miatti többletköltség, sürgősségi felár) – ha a fe- lek eltérően nem állapodnak meg;

c) a károsodott vagyontárgy újjáépítése, újrabeszerzése, helyreállítása során állami vagy egyéb támogatásként vagy visszatérí- tésként a biztosított, illetve a tulajdonos által igényelhető, illetve visszaigényelhető költségek és kiadások,

d) hibás teljesítés esetén a kellékszavatosság, termékszavatosság, jótállás és kártérítési igény alapján térülő károk és kiadások,

e) a termelés célját szolgáló károsodott va- gyontárgy értékcsökkenéséből származó olyan kár, amely a további rendeltetéssze- rű használatot nem befolyásolja;

f) készletek, garnitúrák és más, összetartozó vagyontárgyak (vagy a vagyontárgyak ösz- szetartozó részegységeinek) károsodása, megsemmisülése vagy hiánya esetén az a

veszteség, amely a nem károsodott dara- bok vagy részegységek használati vagy forgalmi értékének csökkenéséből adódik;

g) a vagyontárgyhoz fűződő személyes elő- szereteti érték.

4.2. A többszörös biztosítás

Ha ugyanazt a vagyontárgyat/vagyoncsoportot, költ- séget és veszteséget több biztosító egymástól függet- lenül biztosítja, a biztosítási fedezet nem terjed ki a jelen általános és a választott kockázat(ok)ra vo- natkozó különös biztosítási feltételekkel létrejött biztosítási szerződés szerint biztosítási esemény- nek minősülő olyan kárra, amelyre a korábban meg- kötött másik biztosítás fedezetet nyújt. Ezen szabály alól kivétel a jelen biztosítási szerződés alapján járó többletszolgáltatás.

Többszörös biztosítás esetén is megilleti a biztosí- tót a biztosítási szerződésben rögzített minimális díj és/vagy a többletszolgáltatásra eső díj.

A biztosított a biztosítási szolgáltatás átvételekor köte- les kifejezett hozzájáruló nyilatkozatában felhatal- mazni a biztosítót a biztosított vagyontárgyra azonos kockázatra szóló fedezetet nyújtó másik vagyonbizto- sítóval szembeni megtérítési igény érvényesítésére.

5. A biztosítási díj

5.1. A biztosítási díj megállapítása

5.1.1. A biztosítási díj fizetése a szerződő felet terheli. A biztosítási díj számításához a szerződő fél (biztosí- tott) köteles közölni a biztosítási ajánlaton szereplő, díjszámításhoz szükséges adatokat.

5.1.2. A biztosítási díjat – a biztosítás díjalapjainak és a díjat befolyásoló egyéb adatok függvényében – a biztosító kockázatarányosan határozza meg.

A vállalt kockázat mértékét és a biztosítási díjat befo- lyásoló tényezők különösen:

· a biztosított által végzett tevékenység,

· a választott önrészesedés mértéke,

· a biztosítás tartama,

· a biztosítási díj fizetésének gyakorisága és módja,

· a biztosítás művelésével kapcsolatos költségek,

· az öt (5) évre visszamenőleg a biztosí- tott vagyontárgyakra vonatkozó kár- előzmény,

· a biztosító kérésére a szerződő által a kockázat felméréséhez megadott egyéb adatok,

· a jelen általános és az egyes különös biz- tosítási feltételek alapján létrejött bizto- sítási szerződések biztosítottai által alko- tott veszélyközösség jellemzői.

5.1.3. A biztosító a díjat biztosítási időszakonként állapítja meg, ha a biztosítás határozatlan tartamú,

vagy ha – határozott tartamra kötött biztosítási szer- ződés esetén – a felek éves biztosítási időszakban állapodtak meg. A határozott tartamú biztosítás díja egyéb esetben a biztosítás teljes tartamára kerül meg- állapításra.

5.1.4. A biztosítási díj kiszámítása a biztosító díjszabá- sa alapján történik.

5.1.5. A biztosítási időszakra vagy tartamra fizetendő biztosítási díjat, a díjfizetés módját és gyakoriságát a biztosítási szerződés tartalmazza.

5.1.6. A biztosítás díjalapjait a különös biztosítási felté- telek tartalmazzák.

5.2. Értékkövetés (Automatikus indexálás)

5.2.1. Határozatlan tartamú biztosítási szerződés esetében a biztosítási összegek értékkövetése auto- matikus indexálás útján történik.

5.2.2. Automatikus indexálás

5.2.2.1. A biztosító a biztosítási szerződésben kocká- zatviselési helyenként meghatározott egyes vagyon- tárgyakra/ vagyoncsoportokra vonatkozó biztosítási összegeket a következő biztosítási évforduló napjá- nak hatályával - a mindenkori árnövekedés mértéké- nek megfelelően - az alábbi indexszámokkal indexálja a készpénz és értékcikkek kivételével:

- A biztosított ingatlanok esetében az épí- tőipari árindexszel.

- A biztosított berendezések, gépek ese- tében az ipar belföldi értékesítési árin- dexszel.

- A biztosított egyéb tárgyi eszközök ese- tében az ipar belföldi értékesítési árin- dexszel.

- A költségtérítések esetében a fogyasztói árindexszel.

5.2.2.2. A biztosítási összegek indexálásának alapja az indexálási értesítő kiküldését megelőző naptári évre a KSH által közzétett árindex +- öt százalék (5 %).

5.2.2.3. A biztosítási összegek indexálására legelőször a biztosítási szerződés létrejöttét követő biztosítási évfordulóval kerül sor, majd ezt követően évente a biztosítási évforduló napján. A biztosítási összeg és a biztosítási díj értékkövető módosításáról és az alkal- mazott árindex mértékéről, valamint a módosított biztosítási összegről és díjról a biztosító a biztosítási évfordulót negyvenöt (45) nappal megelőzően írás- ban értesíti a szerződő felet.

5.2.2.4. A biztosító automatikus indexálás alkalmazása esetén sem tekint el az alulbiztosítottság vizsgálatától és az aránylagos kártérítés alkalmazásától.

5.2.2.5. Első kockázatra szóló biztosítás biztosítási összegei valamint limitjei nem kerülnek indexálásra.

5.3. A biztosítási díj fizetési kötelezettség

5.3.1. A biztosítás első díja a felek által meghatározott időpontban, ennek hiányában a biztosítási szerződés létrejöttekor, a további biztosítási időszakokra vonat- kozó folytatólagos díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

5.3.2.Ellenkező megállapodás hiányában a biztosítási díjat biztosítási időszakonként egy összegben, előre kell megfizetni. A két (2) évnél rövidebb, határozott tartamú biztosítás egyszeri díjfizetésű. Az egyszeri díjat a biztosítási szerződés létrejöttekor kell megfi- zetni.

5.3.3.Ha a felek részletfizetésben állapodnak meg, a díjrészletek a biztosítási szerződésben megjelölt idő- pontokban esedékesek.

5.3.4. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a biztosító szolgáltatása kimeríti a biztosítási össze- get/limitet, a biztosítási időszakra járó teljes díj – a ténylegesen megállapított kárösszeg erejéig – a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjá- ban esedékessé válik, és a biztosító jogosult e díjat az esetleges díjhátralékkal együtt a szolgáltatásába beszámítani.

5.4. Díjfizetési kötelezettség a szerződés megszűnése

esetén

5.4.1.Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerződés megszűnik, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti.

5.4.2. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését köve- telheti, amikor kockázatviselése véget ért.

5.4.3. Egy évnél rövidebb tartamú biztosítási szerző- dés megszűnése esetén a biztosítás teljes tartamára járó díj illeti meg a biztosítót.

5.4.4. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.

5.4.5. Ha a felek egymással elszámolni kötelesek, akkor egy éves biztosítási időszak esetén az egy napra eső díj az éves díj 360-ad része.

5.5. A díjfizetési kötelezettség elmulasztásának követ- kezményei

5.5.1. Megszűnik a biztosítási szerződés a biztosítási díj (díjrészlet) esedékességétől számított kilencvene- dik (90.) nap elteltével, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított díjhalasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.

5.5.2. Abban az esetben, ha a szerződés a folytatóla- gos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatvise- lés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik.(a továbbiakban: reaktiválás)

5.5.3. A reaktiválás esetén a biztosító a reaktiválásról szóló megállapodásban meghatározott időponttól viseli ismét a kockázatot.

5.6. Részleges díjfizetés

Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befize- tett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

Ha a szerződés a díj nemfizetése miatt megszűnik, a biztosító követelheti azon díjengedmény időarányos részének megfizetését, amelyet a szerződés hosszabb tartamára tekintettel nyújtott (a továbbiakban: tar- tamengedmény).

6. A biztosított és a szerződő fél közlési és változásbejelentési kötelezettsége

6.1. A közlési kötelezettség

6.1.1. A biztosítottnak és a szerződő félnek a biztosí- tási szerződés megkötésekor a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körülményt közölnie kell a biztosítóval, amelyet ismert vagy is- mernie kellett. A biztosító írásos kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a biztosí- tott/szerződő fél eleget tesz közlési kötelezettségé- nek.

6.1.2.A biztosított/szerződő fél köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani a biztosító kockázatvállalása szempontjából jelentős okiratokat, dokumentációkat, szerződéseket és hatósági határozatokat.

6.2. A változásbejelentési kötelezettség

6.2.1. A biztosított/szerződő a biztosítási szerződés fennállása alatt köteles a biztosítónak haladéktalanul, de legkésőbb 2 (kettő) munkanapon belül írásban bejelenteni minden olyan lényeges változást, amely kihat a biztosító kockázatviselésére.

6.2.2. A felek az alábbi körülményeket tekintik lénye- gesnek:

a) az üzleti forgalom, foglalkoztatottak létszá- mának jelentős megváltozása (jelentősnek minősül a változás, ha a 25%-ot meghaladja),

b) a biztosított elleni csődeljárás, felszámolási eljárás, valamint a biztosított jogutód nélküli megszűnését célzó végelszámolási eljárás megindítása,

c) a biztosított jogállásában, társasági formájá- ban bekövetkezett változás, a szerződő fél/biztosított székhelyének a megváltozása,

d) a biztosított által a biztosítónak bejelentett tevékenységének megváltozása, tevékeny- ségi engedélyének megszűnése;

e) a biztosított vagyontárgyak értékelési mód szerinti értékének kockázatviselési helyen- ként 10 %-ot meghaladó változása,

f) a biztosított vagyontárgy tulajdonosának, bérlőjének vagy üzembentartójának megvál- tozása, a biztosított vagyontárgyat terhelő zálogjog alapítása,

g) a biztosított vagyontárgy bérbeadása,

h) az üzemeltetés helyének és körülményeinek megváltozása,

i) a termelés/szolgáltatás egy hónapot megha- ladó, nem idényszerű leállítása,

j) a biztosított vagyontárgy állapotában, mű- szaki jellemzőiben, mutatóiban, felszereltsé- gében bekövetkezett változás,

k) a biztosított vagyontárgyat érintő technoló- giai változás,

l) a biztosított vagyontárggyal folytatott tevé- kenységben történt változás,

m) a kármegelőzés, kárelhárítás rendszerében bekövetkező módosulások.

6.2.3. A közlési és változásbejelentési kötelezettség a szerződő felet és a biztosítottat egyaránt terheli. Egyi- kük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.

6.2.4. A biztosító – előzetes értesítést követően – jogosult a helyszínen ellenőrizni a kockázati viszonyo- kat és a biztosított/ szerződő fél által szolgáltatott adatok helyességét.

6.3. A közlési és változásbejelentési kötelezettség megsértésének következményei

6.3.1. A közlési, illetve változás-bejelentési kötele- zettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsé- ge nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél, illetve a biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződés- kötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a bizto- sítási esemény bekövetkeztében.

6.3.2. Ha a szerződés több vagyontárgyra vonatkozik, és a közlési- vagy változásbejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggés- ben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy esetén nem hivatkozhat.

6.4 A biztosítási kockázat jelentős növekedése

6.4.1. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a biztosítási szerződést érintő lényeges körülményekről, vagy azok változásáról és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított tizenöt (15) napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

6.4.2. Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított tizenöt (15) napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a következmény- re a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.

6.4.3. Ha a szerződés egyidejűleg több személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnö- vekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a 6.4.1. és 6.4.2. bekezdésben meghatározott jogait a többi személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.

7. A biztosított kármegelőzési és kárenyhítési köte- lezettsége

7.1. Kármegelőzési kötelezettség

7.1.1. A szerződő fél és a biztosított a kár megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani.

7.1.2. A biztosított mindenkor köteles betartani a hatályos jogszabályokat, szabványokat és hatósági határozatokat, valamint a telepítésre, üzemeltetésre, védelemre, karbantartásra, tárolásra vonatkozó szak- mai előírásokat, illetve a gyártónak a fentiekre vonat- kozó utasításait, ajánlásait.

7.1.3. Az adott helyzetben általában elvárható maga- tartást abban az esetben is tanúsítani kell, ha a biztosí- tási szerződés szabályozza a szerződő fél és a biztosí- tott kármegelőzési teendőit, előírja a kár megelőzését vagy enyhítését célzó eszközöket, eljárásokat, szak- képzettségi követelményeket.

7.1.4. A biztosított köteles gondoskodni az alkalmazott vagyonvédelmi rendszer megfelelő működéséről és folyamatos karbantartásáról.

7.2. Kárenyhítési kötelezettség

7.2.1. A szerződő fél és a biztosított a biztosító előírá- sai és a káresemény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni.

7.2.2. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biz- tosított – tűz esetén – haladéktalanul köteles a tűzvédelmi hatóságnak bejelentést tenni, illetőleg – ha bűncselekmény gyanúja forog fenn – a rendőr- hatóságnak feljelentést tenni, és a bejelentés vagy feljelentés másolati példányát a kárbejelentéshez mellékelni.

7.2.3. A biztosított köteles a biztosítóval együttmű- ködni a kár megelőzése, illetőleg enyhítése érdeké- ben. A biztosító jogosult a kármegelőzésre, enyhítésre és elhárítására vonatkozó rendelkezések, előírások, egyéb szabályok betartását ellenőrizni vagy ellenőriz- tetni.

7.2.4. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.

7.2.5. Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költségeit a biztosítási összeg és a vagyontárgy érté- kének arányában köteles megtéríteni.

7.3. Ha a biztosító a kármegelőzésre vonatkozó szabályok súlyos megsértését vagy a betartásuk sorozatos elmulasztását tapasztalja, kezdeményez- heti a biztosítási szerződés módosítását.

8. A biztosító mentesülése a szolgáltatási kötele- zettség alól

8.1. A biztosító mentesül a biztosítási szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogelle- nesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatar- tással

• a szerződő fél vagy a biztosított,

• a velük közös háztartásban élő hozzátar- tozójuk,

• üzletvezetésre jogosult tagjuk,

• a biztosított jogi személynek vezető tisztségviselője vagy a biztosított va- gyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja okoz- ta.

Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és kárenyhí- tési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.

8.2. A jelen általános biztosítási feltételek alapján súlyos gondatlanságnak különösen az alábbiak minő- sülnek:

• A kár a biztosítottnak (illetve a 8.1. pontban meghatározott személyeknek) 0,8 ezrelék véralkohol- vagy 0,5 mg/l légalkoholszintet meghaladó ittas vagy bármilyen kábító hatású szer miatti álla- potával közvetlen okozati összefüggés- ben keletkezett;

• A károkozás engedélyhez kötött tevé- kenység engedély nélküli végzése során, és ezzel okozati összefüggésben történt;

• A kár korábbi károsodással azonos kö- rülmények között, továbbá azért követ- kezett be, mert a biztosított nem tette meg a szükséges intézkedéseket a kár- megelőzés érdekében annak ellenére sem, hogy a hatóság vagy a biztosító írásban figyelmeztette a kár ismétlődé- sének veszélyére.

9. A biztosítási esemény bejelentésének kötelezett- sége és a kárrendezés szabályai

9.1. A szerződő fél/biztosított a biztosítási eseményt – a tudomására jutását követően – haladéktalanul, de legkésőbb 2 (két) munkanapon belül köteles írásban bejelenteni a biztosítónak a biztosítási szerződésben meghatározott címre, valamint köteles megadni a szükséges információkat, és lehetővé tenni a kárbeje- lentés tartalmának ellenőrzését.

9.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a biztosítási kötvény számát,

b) a biztosítási esemény időpontját, rövid leírá- sát,

c) a károsodott vagyontárgy megnevezését, a kárszemle helyét,

d) a károsodás mértékét (a megállapított vagy becsült kárösszeget),

e) a kárrendezésben közreműködő, a biztosí- tott/szerződő fél által meghatalmazott sze- mélynek a kapcsolattartáshoz szükséges adatait,

f) a kárbejelentésig megtett intézkedések leírását, valamint

g) minden egyéb olyan lényeges tényt és kö- rülményt, amely az igény jogalapjának és összegszerűségének elbírálásához szüksé- ges.

A kárbejelentést követően a szerződő fél- nek/biztosítottnak összegszerűen meghatározott, adatokkal alátámasztott írásbeli kárigényt kell benyúj- tani a biztosító felé.

9.3. Ha a biztosított valamely bejelentendő adatnak rajta kívül álló ok miatt csak később jut a birtokába, akkor azt a tudomására jutását követően haladéktala- nul köteles a biztosítónak bejelenteni.

A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő fél/biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a szerződésben megállapított határidőben a biztosító- nak nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenőr- zését nem teszi lehetővé, és emiatt a biztosító kötele- zettsége szempontjából lényeges körülmény kiderít- hetetlenné válik.

9.4. A biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosí- tott vagyontárgy állapotán a kárfelmérés megkezdésé-

ig, azonban legfeljebb a kárbejelentés beérkezésétől számított öt (5) munkanapon belül csak annyiban változtathat, amennyiben az a kárenyhítéshez szüksé- ges.

9.5. Amennyiben a biztosító a helyszíni kárfelmérés során pótszemlét tart szükségesnek, a biztosított a káresemény helyszínét és a károsodott vagyontár- gyakat a biztosító által megjelölt időpontig, legfel- jebb további öt (5) munkanapig, továbbra is köteles változatlan állapotban tartani.

9.6. Nem áll be a biztosító szolgáltatási kötele- zettsége, ha a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás következtében a biztosító szolgáltatási kötelezettségének elbírálása szempontjából lénye- ges körülmények kideríthetetlenné váltak.

9.7. Ha a biztosító a bejelentés kézhezvételétől számí- tott ötödik (5.) munkanapon sem kezdi meg a kár felmérését, a biztosított intézkedhet a károsodott vagyontárgyak helyreállításáról. A fel nem használt, illetőleg kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket és az egyéb károsodott vagyontárgyakat azonban további harminc (30) napig köteles változatlan állapotban megőrizni.

9.8.Amennyiben a biztosító a helyszínen történő kár- felmérés során pótszemlét tart szükségesnek, a bizto- sított a káresemény helyszínét és a károsodott vagyon- tárgyakat további öt (5) munkanapig – illetve a bizto- sító által megjelölt, ennél rövidebb időpontig – válto- zatlan állapotban köteles fenntartani.

9.9. A károk felmérése céljából végzett helyszíni vizs- gálat megállapításait a biztosító a biztosítot- tal/szerződő féllel közösen készített, a károkat tétele- sen felsoroló jegyzőkönyvben rögzíti.

9.10.A biztosítási eseménnyel összefüggésben a bizto- sított idegen tulajdonú vagyontárgyakat ért károk összegszerű megállapítását a szerződő felek csak a tulajdonos vagy megbízottja bevonásával közösen végezhetik.

9.11.A biztosított a károsodott vagyontárgy helyreállí- tásával kapcsolatban felmerült valamennyi költséget köteles azonosíthatóan nyilvántartani és elszámolni, függetlenül attól, hogy a helyreállítás saját kivitelezés- ben vagy idegen kivitelező útján – vagy mindkét mó- don, vegyesen – történik.

9.12. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a bizto- sított – tűz esetén – haladéktalanul köteles a tűzvé- delmi hatóságnak bejelentést tenni, illetőleg – ha bűncselekmény gyanúja forog fenn – a rendőrható- ságnak feljelentést tenni, és a bejelentés vagy feljelen- tés másolati példányát a kárbejelentéshez mellékelni.

9.13. A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a biztosító kérésére rendelkezésre kell bocsátani minda- zokat az iratokat, amelyek a biztosítási esemény, a szolgáltatásra való jogosultság és a szolgáltatás össze- gének megállapításához szükségesek, így különösen:

• a biztosítottnak/károsultnak a biztosítási esemény kivizsgálására vonatkozó teljes dokumentációját,

• ha a biztosítási esemény kapcsán ható- sági eljárás indult, akkor a hatóság által kiadott igazolást, hatósági vizsgálati jegyzőkönyveket, vagy határozatot,

• a károsodás bekövetkezését és annak mértékét bizonyító, terveket, okiratokat, számlákat, vagyonnyilvántartást, leltár- íveket, költségszámításokat, szakértői véleményeket és egyéb bizonylatokat,

• a tulajdonjogot igazoló adásvételi szer- ződést, tulajdoni lapot, más érvényes ok- iratot,

• idegen tulajdonban lévő vagyontárgyak esetén (bérlet, lízing, kipróbálás, teszte- lés, javítás, stb.) a birtoklás jogcímét iga- zoló okiratot, a vagyontárgy tulajdono- sának megnevezésével,

• működési engedélyhez kötött tevé- kenységek esetében a tevékenységi en- gedély másolatát.

• rendkívüli időjárási viszonyokra és ter- mészeti jelenségekre Országos Meteo- rológiai Szolgálat hivatalos igazolását (természeti kár esetén),

• a közszolgáltatást nyújtó szolgáltató igazolását (szolgáltatás-kimaradás kár esetén),

• a bekövetkezett vagyoni hátrány mér- tékét – a költségeket is beleértve - igazoló bizonylatokat,

• a helyreállításra vonatkozó - legalább három különböző - árajánlatot ill. a ká- rosodás helyreállítási költségét igazoló számlát.

9.14. Speciális előírások üzemszünet biztosítások esetén káreseményt megelőző rendelés állomány, megrendelések, megbízási szerződések, könyvvizsgá- lói jelentés, tervezett üzleti eredményszámítás a tárgyévre.

9.15. A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötele- zettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetke- zett kár következményeinek megszüntetéséhez szük- séges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költ- ség) után az általános forgalmi adó összegének meg- felelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános

forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

9.16. A felsorolt okiratokon kívül a biztosítottnak illet- ve a károsultnak a bizonyítás általános szabályai sze- rint más módon is joga van a károk és költségek igazo- lására annak érdekében, hogy követelését érvényesít- se.

10. A biztosító szolgáltatása

10.1. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a bizto- sító a károkat a biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes biztosítási szerződésben

a) megjelölt biztosítási összeg(ek), valamint

b) biztosítási összegen belül meghatározott limit(ek)erejéig az önrészesedéssel csök- kentve, forintban téríti meg a szolgáltatásra vonatkozó szabályok figyelembevételével.

10.2. A biztosító szolgáltatása nem haladhatja meg

a) károsodott vagyontárgynak a biztosítási összeg meghatározásakor alkalmazott érté- kelési mód szerinti káridőponti értékét;

b) a károsodott vagyontárgy egyedi biztosítási összegét;

c) a károsodott vagyoncsoport(ok) összevont biztosítási összegét;

d) a biztosított költség(ek) biztosítási összegét;

e) különös biztosítási feltételekben meghatáro- zott egyéb biztosítási összegeket;

f) a biztosítási szerződésben biztosítási össze- gen belül meghatározott kártérítési limite(ke)t.

A biztosítónak a biztosítási időszak egészére vonat- kozó teljesítési kötelezettsége – a biztosítási esemé- nyek számától függetlenül –a biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes biztosítási összegig terjed.

A szolgáltatás mértékének megállapítása

10.3. A biztosított vagyontárgytól/ vagyoncsoporttól és/vagy a vagyontárgy/vagyoncsoport értékelési mód- jától (3.4. pont), valamint a kár jellegétől (tel- jes/részleges) függően a biztosító az alábbiak szerint téríti meg a károkat.

10.3.1. A vagyontárgy teljes kára esetén a biztosítási összeg alapjául szolgáló értékelési mód szerinti kár- időponti értéket.

10.3.2. Új értéken biztosított vagyontárgyakban ke-

letkezett részleges kár esetén a helyreállítási költséget.

10.3.3. Műszaki avult értéken biztosított vagyontár- gyakban keletkezett részleges kár esetén a helyreállí- tási költséget, csökkentve azonban azt a károsodott vagyontárgy illetve a vagyontárgy károsodott része káridőponti műszaki avultságának megfelelő száza- lékkal. A műszaki avulás (elhasználódás) mértékének

megállapítása a 15.2. pontban meghatározottak alap- xxx xxxxxxxx.

10.3.4. Forgalmi értéken biztosított vagyontárgyak részleges kára esetén a javítási, helyreállítási, restaurá- lási költséget.

10.3.5. Bruttó nyilvántartási értéken biztosított va- gyontárgyakban keletkezett részleges kár esetén a javítási, helyreállítási költséget, csökkentve azonban azt a károsodott vagyontárgy bruttó nyilvántartási értékének és káridőponti új értékének arányában.

10.3.6. Készletnek minősülő egyéb vagyontárgyban keletkezett részleges kár esetén a helyreállítási költsé- get.

10.3.7. A nem aktivált – építési, szerelési tevékenység- gel együtt nem járó – beruházásokban keletkezett károk térítése:

a) teljes kár esetén a készültségi foknak megfe- lelő, ténylegesen felmerült költségek;

b) részleges kár esetén a javítási költség, a káridőpontig ténylegesen felmerült költsé- gek erejéig.

10.3.8. A biztosított által előállított és befejezetlen termelésben, anyagokban, félkész- és késztermékek- ben , árukban keletkezett károk esetén a biztosító a készültségi foknak megfelelő költségráfordítást (ön- költséget) téríti meg, a térítés mértéke azonban nem lehet magasabb, mint a piaci beszerzési ár.

10.3.9. Az idegen tulajdonú betétdíjas göngyölegek kárainak térítése betétdíjon történik.

10.3.10. Készpénz

a) megsemmisülése esetén a névértéket, de sorszámmal azonosítható bankjegy esetén újraelőállítási költséget;

b) eltűnése esetén névértéket.

10.3.11. Értékcikk

a) megsemmisülése esetén névértéket, de sorszámmal (vagy egyéb azonosító jellel) azonosítható értékcikk esetén újraelőállítási költséget;

b) eltűnése esetén névértéket, de minden olyan értékcikk esetén, amely használati jogot vagy díjat testesít meg (pl.: telefonkártya), a bizto- sító a funkció letiltásával kapcsolatos költsé- get téríti meg.

10.3.12. Értékpapírok, betétkönyvek, takarékköny- vek

a) megsemmisülése esetén újraelőállítási költ- séget;

b) eltűnése esetén a hirdetményi eljárással kapcsolatos költséget.

10.3.13. Épített parkok növényeinek sérülése esetén a biztosító szolgáltatása az eredeti telepítéskori állapot- nak megfelelő újratelepítési költségre terjed ki.

10.3.14. Élőállatok sérülése esetén a biztosító a káro- kat a darabonként meghatározott nyilvántartási érték erejéig az esetleges vágóhídi megtérülés levonásával téríti meg.

10.3.15. Bérelt, lízingelt és haszonkölcsön szerződés alapján birtokolt vagyontárgyak kárainak térítésénél a biztosító a műszaki avult értéken biztosított vagyon- tárgyak térítési szabályait alkalmazza.

10.4. A biztosított költségek térítése

A biztosító megtéríti a biztosítási esemény következ- tében ténylegesen felmerült, indokolt és igazolt bizto- sított költségeket a biztosítási szerződésben megjelölt biztosítási összegig, de legfeljebb a biztosítási szerző- dés alapján a vagyontárgy/ak/ban keletkezett kárra téríthető – a költségtérítés nélküli – szolgáltatási ösz- szeg mértékéig.

10.5. A biztosítási fedezetbe vont egyéb vagyontár- gyak kárait, illetve egyéb veszteségeket a biztosító a különös biztosítási feltételek szabályai szerint téríti meg.

A biztosító szolgáltatásának korlátozása

10.6. Amennyiben a károsodott vagyontárgy műszaki avultsága a káresemény időpontjában meghaladja a 30%-ot, úgy ezen vagyontárgyra a biztosító szolgálta- tása nem haladhatja meg a műszaki avult értéken biztosított vagyontárgyakra vonatkozó szabályok szerint számított kártérítési összeget.

10.7. A termelésből kivont vagyontárgyakban és/vagy műszaki avult értéken biztosított vagyontárgyakban keletkezett kár esetén a biztosító szolgáltatása – ingat- lanok kivételével - nem haladhatja meg a vagyontárgy forgalmi értékét.

10.8. Épített parkok növényeinek sérülése esetén kizárólag a teljes kárt téríti meg a biztosító.

Egyéb szolgáltatási szabályok

10.9. Teljes kár esetén a biztosító a megállapított szolgáltatási összegből levonja az értékesíthető, vagy egyéb módon hasznosítható maradványok értékét.

10.10. Nem az eredeti állapotra történő helyreállítás vagy pótlás esetén a biztosító csak az eredeti állapot- nak megfelelő helyreállítás vagy pótlás költségeit téríti meg.

10.11. Ha a vagyontárgy károsodásának bekövetkez- tében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közrehatott, a biztosító a kárt csak olyan mértékig téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási esemény következménye.

10.12. A biztosító nem téríti meg, illetőleg a kártérí- tésből levonja az ugyanazon vagyontárgyat vagy an-

nak ugyanazon részét ért előző káresemény alapján kifizetett kártérítésnek azon részét, amelyet még nem fordítottak a kár helyreállítására.

10.13. Ha a kár helyreállításához hatósági engedély szükséges, és a hatóság ezt az engedélyt nem adja meg, a vagyontárgyakban keletkezett kárt a biztosító káridőponti műszaki avult értéken téríti meg.

10.14. A biztosító az egyes vagyoncsoportokra vonat- kozó biztosítási összegeket a kárrendezés, illetve a szolgáltatási összeg megállapítása során vagyontár- gyanként vizsgálja.

10.15. Az egyes vagyoncsoportokba tartozó vagyon- tárgyak a kárrendezés, illetve a szolgáltatási összeg megállapítása során úgy tekintendők, mintha azok külön-külön lettek volna biztosítva.

10.16. Az egyes kockázatviselési helyekre és az egyes vagyontárgyakra vagy vagyoncsoportokra megállapí- tott biztosítási összegek a biztosító szolgáltatása szempontjából sem a kockázatviselési helyek, sem a vagyontárgyak vagy vagyoncsoportok között nem csoportosíthatók át.

10.17. A biztosító az általános forgalmi adót csak abban az esetben téríti meg, ha a biztosított az adó visszaigénylésére nem jogosult, és a biztosítási összeg meghatározása a forgalmi adó mértékének figyelem- bevételével történt, valamint a vagyontárgyat kijaví- tották, helyreállították, illetve pótolták és azt olyan számlával igazolták, amelyen fel van tüntetve az álta- lános forgalmi adó összege, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

10.18. Alulbiztosítás

Ha a káresemény időpontjában a károsult vagyon- tárgy/vagyoncsoport biztosítási összege kisebb, mint az az érték, amely a biztosítási összeg alapjául szolgáló értékelési mód szerint ténylegesen megállapítható, akkor a biztosító a vagyontárgyban keletkezett kárt csak olyan mértékben téríti meg, ahogy a biztosított vagyontárgy/vagyoncsoport biztosítási összege az értékelési mód szerinti ténylegesen megállapított értékhez aránylik (arányos kártérítés). Az alulbiztosí- tottságot minden egyes biztosított vagyontárgy- ra/vagyoncsoportra és kockázatviselési helyre külön- külön kell vizsgálni.

A vagyontárgyak/vagyoncsoportok alulbiztosítása esetén a biztosított költségek térítése is csökkentésre kerül vagyontárgyakra/vagyoncsoportokra alkalma- zott kártérítési aránynak megfelelően.

A biztosító nem vizsgálja az alulbiztosítottságot

a) első kockázatra meghatározott biztosítási összeg esetén vagy

b) ha a kár becsült összege nem haladja meg:

· a telephelyi biztosítási összeg 10 százalékát, és

· az 1 millió forintot.

A b) pontban meghatározott feltételeknek együttesen kell fennállniuk.

10.19. A biztosítási szolgáltatás teljesítésének ha-

tárideje

A biztosító a szolgáltatását a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatározásához szüksé- ges adatoknak, okmányoknak, dokumentációnak a biztosítóhoz történt beérkezésétől számított harminc

(30) napon belül forintban nyújtja a biztosított ré-

szére.

11. A biztosító megtérítési igénye

11.1. A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztartás- ban élő hozzátartozó. A megszűnt követelés biztosíté- kai fennmaradnak, és e követelést biztosítják.

A biztosított megadni tartozik a biztosítónak a visszkereset érvényesítéséhez szükséges bizonyítéko- kat és tájékoztatást.

11.2. Ha a biztosító a biztosítási szerződés alapján nem térítette meg a teljes kárt és a biztosító a károko- zóval szemben keresetet indít, köteles erről a biztosí- tottat tájékoztatni, és a biztosított kérésére köteles a biztosított igényét is érvényesíteni. A biztosított igé- nyének érvényesítését a biztosító a költségek előlege- zésétől teheti függővé. A megtérült összegből első- ként a biztosított követelését kell kielégíteni.

11.3. Ha a biztosító a biztosítási kárt megtérítette, a biztosított köteles a kárral kapcsolatban hozzá bármi- lyen jogcímen érkezett megtérülést a kifizetett kártérí- tési összeg erejéig a biztosítónak nyolc napon belül befizetni, és erről egyidejűleg írásban tájékoztatást adni. Ha a biztosító a kárt részben térítette meg, a biztosított ezen kötelezettsége csak akkor és csak arra az összegre áll fenn, amely – a biztosító szolgáltatását is figyelembe véve – a tényleges kárt meghaladta.

12. A biztosítási szerződés megszűnése, a megszű- nés esetei

12.1. Rendes felmondás

12.1.1. A határozatlan időre vagy legalább két (2) évre kötött határozott tartamú biztosítási szerződést a felek a biztosítási időszak végére (évfordulóra) írásban (kizárólag postai úton, faxon, személyesen az ügyfél- szolgálati vagy értékesítési pontokon vagy legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumban) felmondhatják. A felmondási idő harminc (30) nap.

12.1.2. A határozatlan tartamú biztosítási szerződés felmondásának joga legfeljebb három (3) évre zárha- tó ki. A felmondási jog három (3) évnél hosszabb időre történő kizárása a három (3) évet meghaladó részé- ben semmis.

12.1.3. Ha a szerződés három (3) évnél hosszabb időre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megál- lapított időtartam eltelte előtt is felmondható, a ne- gyedik (4.) évtől kezdve a szerződést bármelyik fél felmondhatja.

12.1.4. A szerződő fél felmondása esetén a biztosító követelheti a tartamengedmény időarányos megtérí- tését.

12.2. A biztosítási tartam eltelte

A határozott időre kötött biztosítási szerződés az ab- ban megállapított időtartam elteltével megszűnik.

12.3. A szerződés lehetetlenülése, érdekmúlás

12.3.1. Ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövet- kezése lehetetlenné vált, vagy megszűnt a biztosí- tási érdek, a szerződés, vagy annak megfelelő része megszűnik.

12.3.2. Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetet- lenné vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része a lehetetlen- né válás vagy érdekmúlás napjával megszűnik.

12.3.3. A biztosító a jelen általános biztosítási feltéte- lek alkalmazása során érdekmúlásnak tekinti a tulaj- donjog átszállásának azt az esetét is, ha a biztosított vagyontárgy más jogcím alapján már korábban az új tulajdonos birtokában volt.

12.4. Díjfizetési kötelezettség elmulasztása

12.4.1. Ha az esedékes biztosítási díjat (díjrészletet) nem fizették meg, a díjfizetési kötelezettség elmulasz- tásának szabályai szerint megszűnik a szerződés.

12.4.2. A biztosítási szerződés megszűnése után befi- zetett díj – a reaktiválás esetét kivéve - a biztosító kockázatviselését nem állítja helyre és a szerződés megszűnése utáni időtartamra vonatkozó díjat a biz- tosító visszafizeti.

12.5. Ha a biztosítási szerződés megszűnésekor a szerződés alanyai egymásnak szolgáltatással tartoznak (pl. folyamatban lévő kárrendezés, meg nem fizetett díj), a biztosítási szerződés megszűnése nem érinti a még teljesítendő szolgáltatást, teljesítésének módját és idejét. A még teljesítendő szolgáltatás- ra/ellenszolgáltatásra továbbra is a biztosítási szerző- dés rendelkezései vonatkoznak

12.6. A felek megállapodása

A felek közös megegyezéssel a biztosítási szerződést a jövőre nézve megszűntethetik. A biztosítási szerződés megszűntetése esetén a felek további szolgáltatások- kal nem tartoznak és kötelesek egymással a már telje- sített szolgáltatásokkal elszámolni.

13. Egyéb rendelkezések

13.1. Elévülés

13.1.1. A biztosítási szerződésből eredő igények – eltérően Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) szabályozott öt

(5) éves általános elévülési időtől - egy (1) év alatt évülnek el. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a biz- tosítási szerződésből eredő igény esedékessé válik.

13.1.2. Ha jogszabály a 16.1.1. pontban foglaltakhoz képest rövidebb elévülési határidőt állapít meg, akkor a biztosítási szerződésből eredő igények érvényesíté- sére a jogszabály által meghatározott elévülési időn belül van lehetőség.

13.1.3. Az elévülést kizárólag a bírósági igényérvénye- sítés szakítja meg.

13.2. Az irányadó jog

A jelen általános biztosítási feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésre az itt nem szabályozott kérdé- sekben a hatályos Ptk. és a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a további- akban: Bit.) rendelkezései az irányadók.

13.3. A személyes adatok kezelése

13.3.1. Személyes adat az olyan adat, illetve adatból levonható következtetés, amely kapcsolatba hozható egy meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett).

13.3.2. A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerződés létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosí- tási szolgáltatás teljesítésével összefüggésben kezel. E célokkal összefüggésben a biztosító a tudomására jutott adatokat Bit. értelmében az érintett külön hoz- zájárulása nélkül kezelheti. Ez a felhatalmazás kizáró- lag azokra személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek különleges adatnak.

13.3.3. Ha a személyes adat faji eredetre, nemzetség- hez tartozásra, politikai véleményre vagy pártállásra, vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, érdek- képviseleti szervezeti tagságra, szexuális életre, egés- zségi állapotra, kóros szenvedélyre, valamint bűnügyi személyes adatra vonatkozik, akkor az a hatályos jog- szabályok értelmében különleges adatnak minősül, és kizárólag az érintett írásos hozzájárulása alapján ke- zelhető.

13.3.4. A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hozzájárulását az ügyfél az információs önren- delkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Info tv.) 6. §- ának (4) bekezdése értelmében a biztosítási szerződés keretei között is megteheti. Az ezen rendelkezés alap- xxx xxxxxxxxx hozzájárulást az Ajánlat/módosítási javaslat/adatközlő tartalmazza.

13.3.5. Az adatszolgáltatás önkéntes, de a biztosítási ajánlaton szereplő személyes adatok közlése nélkü- lözhetetlen a biztosítási szerződés létrejöttéhez.

13.3.6. Az adatkezelés időtartama: a biztosító a sze- mélyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosí- tási jogviszony fennállása alatt, valamint azon időtar- tam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszony- nyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

13.3.7. A biztosító, mint adatkezelő az adatok feldol- gozásával – kötvények, egyéb ügyfeleknek szóló leve- lek, iratok nyomtatása vonatkozásában –– a biztosítási törvények megfelelő kiszervezési szerződés keretében az Állami Nyomda Zrt.-t (Cg.00-00-000000, 1102 Budapest, Halom u. 5.) bízza meg, amely szervezet az adatokat nyilvántartja. A biztosítási szolgáltatás teljesí- téséhez – postai vagy banki átutalás esetén – igénybe vett Magyar Posta Zrt. és a biztosítási szolgáltatás jogosultja által megnevezett bank adatfeldolgozónak minősül. Ha a biztosító kiszervezett tevékenység kere- tében az ügyfeleinek személyes adatát is továbbítja az e tevékenységet végző személyekhez, akkor a kiszer- vezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldolgo- zójának minősül.

13.3.8. A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külső közreműködőket olyan ese- tekben, amikor a biztosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a megbízott speciális szakértelmére, vagy amikor a külső cég bevonásával a biztosító azonos minőségben, ám alacsonyabb költségekkel és kedve- zőbb áron nyújthatja szolgáltatását. A (kiszervezett tevékenységet végző) megbízott személyes adatokat kezel, és a törvény alapján titoktartás kötelezi.

13.3.9. A biztosító az érintett személyes (és különle- ges) adatait, továbbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizárólag az érintettől vagy annak törvényes képviselőjétől kapott írásos hozzájárulás alapján to- vábbíthatja harmadik személynek, kivéve, ha az adat- továbbítás a Bit. által felsorolt szervezetek számára jogszabály alapján végzett megkeresés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során történik.

13.3.10. A Bit. által meghatározott szervezetek felso- rolását a jelen általános szerződési feltételekhez tarto- zó ügyfél-tájékoztató tartalmazza.

13.3.11. Tekintettel arra, hogy az Info tv. 6. §-ának (4) bekezdése értelmében a biztosítási szerződésnek félreérthetetlen módon tartalmaznia kell azt, hogy az érintett aláírásával hozzájárul különleges adatainak az általános szerződési feltételekben foglaltak szerinti kezeléséhez, az e rendelkezés alapján megadott hoz- zájárulást az Ajánlat/ módosítási javaslat/adatközlő tartalmazza.

13.3.12. Az ajánlat tartalmaz továbbá egy speciális adattovábbítási felhatalmazást a biztosítási ügynökök esetében. A biztosítási szerződések megkötésében biztosítási ügynökök (a Bit. értelmében függő biztosí- tásközvetítők) működnek közre. E személyekkel a biztosítási szerződés megkötését követően megszűn- het társaságunk kapcsolata. Annak érdekében, hogy társaságunk minél teljesebb körben kiszolgálhassa ügyfeleit, az ügyfelek adatait –hozzájárulásuk esetén – a biztosítási szerződés kezelése és karbantartása cél- jából más ügynöknek adjuk át.

13.3.13. Az érintett tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről, valamint kérheti személyes adatai- nak helyesbítését, illetve – a jogszabályban elrendelt adatkezelés kivételével – törlését. A valóságnak meg nem felelő adatot a biztosító köteles helyesbíteni.

13.3.14. Az érintett kérelmére a biztosító tájékoztatást ad:

a) az általa kezelt adatokról, illetve

b) a megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatokról,

c) az adatkezelés céljáról,

d) az adatkezelés jogalapjáról,

e) az adatkezelés időtartamáról,

f) az adatfeldolgozó

g) nevéről,

h) címéről (székhelyéről),

i) adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kap- ják meg vagy kaphatják meg az adatokat.

13.3.15. Az adatvédelemről szóló tájékoztatás iránti kérelmeket a biztosító székhelyére, a biztosító adatvé- delmi felelőséhez (fax: 000-0000; levelezési cím: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52., Compliance osztály) kérjük eljuttatni.

13.3.16. A biztosító személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint addig kezel- het, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

13.3.17. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerző- déssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelhe- ti, ameddig a biztosítási szerződés létrejöttének meg- hiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

13.3.18. A biztosító köteles törölni az ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy a létre nem jött biztosítási szerződés- sel kapcsolatos minden olyan személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél meg- szűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájá- rulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezelé- séhez nincs törvényes alap.

13.3.19. Az érintett jogellenes adatkezelés esetén élhet tiltakozási jogával, illetve bírósághoz is fordulhat.

13.4. A biztosítók közötti adatátadási megkeresé- sek

A Bit. 161/A. §-a alapján az Allianz Hungária Zrt. 2015. január 1-étől kezdődően – a veszélyközösség megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződés- nek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából jogosult megkereséssel fordulni más biztosítóhoz, a megkeresett biztosító, által kezelt, biztosítási törvény- ben meghatározott adatok vonatkozásában. Ez a jogo- sultság a 2015. január 1. előtt már megkötött biztosí- tási szerződésekre akkor vonatkozik, ha azt Társasá- gunk ügyfele a 2015. január 1. előtt kötött szerződés feltételeinek kézhezvételét követő tizenöt (15) napon belül nem kifogásolja. A kifogás megküldése nem adhat alapot a szerződés felmondására.

Kifogását az alábbi elérhetőségek valamelyikére küld-

heti azonosítható módon, az érintett szerződés- szám(ok) megjelölésével faxon a 00-00-000-000 számra vagy postán a 8210 Veszprém, Pf.: 1163 postai címre, vagy a xxxxxxxx@xxxxxxx.xx e-mail címre, vagy jelezze a x0000-000-000 telefonszámon Társaságunk Contact Centerének.

14. Lényeges eltérés a jogszabályban előírtaktól, a szokásos szerződési gyakorlattól, valamint a koráb- biakban alkalmazott feltételektől

14.1. Lényeges eltérés a jogszabályban előírtaktól

A jelen általános biztosítási feltételek alapján kötött szerződések vállalkozásokkal kötött kárbiztosítási szerződések, ezért az általános rendelkezések a felek szerződési szabadságának érvényesülésének lehető- séget teremtve kerültek átfogalmazásra, amelyek az alábbiakban térnek el lényegesen a jogszabályban előírtaktól:

- A biztosítási szerződésből eredő igé- nyekre vonatkozóan az elévülés ideje - az általános elévülési szabálytól eltérően

- egy (1) év. Az elévülést kizárólag a bí- rósági igényérvényesítés szakítja meg.

- A díjfizetési kötelezettség elmulasztása esetén a biztosító kilencven (90) napos respsirót biztosít, mely határidő alatt a kockázatviselése fennáll és a határidő le- teltét követően a biztosítási szerződés felszólítás nélkül is megszűnik. A bizto-

sító a respiróra eső teljes díjat önkéntes teljesítés hiányában jogosult behajtani.

- Továbbra is érdekmúlásnak minősül vagyonbiztosításokban a tulajdon- jog átszállásának az esete is, ha a biztosított vagyontárgy más jogcím alapján már korábban az új tulajdo- nos birtokában volt.

- Többszörös biztosítás esetén to- vábbra is az elsőként érvényesen lét- rejött vagyonbiztosítás lesz érvé- nyes.

- A jelen biztosítási termék feltételei- vel kötött biztosítási szerződésekben fedezetfeltöltésre nem kerül sor.

14.2. Lényeges eltérés a szokásos szerződési gyakorlat- tól

A biztosítási fedezetet nem érintő általános feltételek

szerinti lényeges változások az alábbiak:

- Ráutaló magatartással nem jöhet létre vállalkozásokkal kötött kárbiztosítási szerződés.

- A biztosítási összeg szolgáltatás követ- keztében történő csökkenése esetén le- hetőség van a fedezet feltöltésére a biz- tosító által meghatározott feltételek tel- jesítésével.

- A rendes felmondás joga kizárólag írás- ban gyakorolható. Ekörben az írásbeli- ség szerződésben rögzített feltétele, hogy kizárólag postai úton, faxon, sze- mélyesen az ügyfélszolgálati vagy érté- kesítési pontokon vagy legalább foko- zott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumban valósuljon meg.

- A biztosítók közötti adatcserére vonat- kozó szerződési felhatalmazás megfo- galmazásra került az adatvédelmi ren- delkezések körében.

14.3. Eltérés a korábbiakban alkalmazott feltételektől

A jelen, biztosítási fedezetet nem érintő általános rendelkezések módosítására a biztosítási szerződések- re vonatkozó új magánjogi szabályokra figyelemmel, az eddigiekben alkalmazott szerződési gyakorlatot követve került sor az alábbi szabályok kivételével:

- automatikus indexálásra kizárólag hatá- rozatlan tartalmú szerződések esetében kerül sor,

- a biztosítási összegek indexálásának alapja módosul az alábbiak szerint: az indexértesítő kiküldését megelőző nap- tári évre a KSH által közzétett árindex +- 5 %.

Vagyonbiztosítások

Különös biztosítási feltételek Tűz- és elemi kár biztosítás‌

A jelen különös biztosítási szerződési feltételek azokat

a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. (a továbbiakban: biztosító) és a szerző- dő fél között az általános biztosítási feltételek és jelen különös biztosítási feltételek alapján létrejött biztosí- tási szerződésekre alkalmazni kell.

1. Biztosítás tárgya és a biztosítási esemény

1.1. A biztosítás tárgya

A biztosítási fedezet a biztosítási szerződésben meg- határozott kockázatviselési helyeken lévő, és biztosítá- si összeggel megjelölt vagyoncsoportokra és költsé- gekre terjed ki.

1.2. A biztosítási esemény

A jelen különös biztosítási feltételek alapján biztosítási esemény a biztosított vagyontárgyaknak balesetsze- rűen – az alábbiakban megnevezett veszélynemekből eredően, előre nem látható okból, véletlenül, váratla- nul, külső behatás miatt – bekövetkező olyan közvet- len fizikai károsodása, amely a vagyontárgy rendelte- tésszerű használata érdekében szükségessé teszi a károsodott vagyontárgy javítását, helyreállítását, illető- leg melynek kapcsán szükségessé válik a vagyontárgy pótlása és amellyel kapcsolatban a biztosító szolgálta- tási kötelezettségét nem zárta ki.

A jelen különös biztosítási feltételek szerint biztosítha- tó alapfedezeti veszélynemek a következők:

1.2.1. Tűzkár

1.2.1.1. A tűz olyan anyagi változásokkal együtt járó oxidációs folyamat, amely a tűz alapvető tényezőinek egy időben/helyen való jelenléte esetén – éghető anyag, kellő mennyiségű oxigén, gyújtóforrás, – gyul- ladási hőmérséklet hatására alakul ki öntáplálóan, terjedőképesen, hő, láng, fény és füst kíséretében. Tűzkár a fentiek szerint bekövetkező tűz károsító hatásaként a biztosított vagyontárgyakban bekövetke- ző károsodás.

1.2.1.2. A biztosító nem téríti meg a tűzkárt, ha

a) az gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölés, szín-és alakváltozás, bi- ológiai égés, korrózió, szag vagy vegyi folya- mat formájában következett be,

b) magában az öngyulladt anyagokban állt elő, megtéríti azonban az abból átterjedő tűz ál- tal okozott károkat,

c) az a rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak kitett vagyontárgyakban (kazánokban, ko- hókban, kemencékben, kályhákban stb., be-

leértve a felhasznált tüzelő és egyéb techno- lógiai anyagokat) a használatukkal összefüg- gésben állt elő, de megtéríti az abból más vagyontárgy(ak)ra átterjedő tűz által okozott károkat,

d) azt az elektromos berendezések zárlati hő- hatása magában a berendezésben okozta, megtéríti azonban az abból átterjedő tűz ál- tal okozott károkat,

e) az üzemelő légi járműben keletkezett,

f) az elektromos gépekben, berendezésekben, vagy felszerelésekben az alkalmazott feszült- ség-, illetve áramvédelem kiiktatása követ- keztében állt elő.

1.2.2. Robbanás és összeroppanás kár

1.2.2.1. A robbanás vagy összeroppanás olyan hirtelen energia-felszabadulással, akusztikai hatással együtt járó rombolás, amelyet két egymástól elválasztott térben létrejövő, illetve meglevő nyomáskülönbség okoz az elválasztó elem szilárdsági tulajdonságainak egyidejű megváltozása miatt vagy mellett.

Robbanás- vagy összeroppanáskár a fentiek szerint bekövetkező robbanás és összeroppanás károsító hatásaként a biztosított vagyontárgyakban bekövetke- ző károsodás.

1.2.2.2. A biztosító nem téríti meg a robbanás- vagy összeroppanáskárt, ha az:

a) céltudatos, tervszerű, előre bejelentett és engedélyezett robbantás eredményeként ke- letkezett,

b) nyomástartó edényben keletkezett (megtérí- ti azonban a biztosító azokat a károkat, ame- lyek a nyomástartó edények robbanása vagy összeroppanása következtében más vagyon- tárgyban keletkeztek),

c) folyadékkal töltött tárolók, csővezetékek befagyása, ill. tárolókban, tartályokban a be- tárolt anyag természetes nyomása (üzemi nyomás) következtében állott elő,

d) berendezések, készülékek vagy műszerek üveg, kvarc, kerámia határoló elemmel elvá- lasztott terei között állt elő, megtéríti azon- ban az egyéb vagyontárgyak emiatt bekövet- kezett károsodását,

e) repülőgépek által előidézett ún. hangrobba- násból származott.

1.2.3. Villámcsapás kár

1.2.3.1. A villámcsapás olyan elektromos töltéski- egyenlítődés vagy nagyfeszültségű villamos kisülés a légkör és a föld vagy földi tárgy között, amely romboló és gyújtóhatással károsít.

1.2.3.2. Villámcsapáskár a villámcsapás gyújtó, égető hőhatásának, – szenesedés, üszkösödés, kormozódás, alak-, szín- és halmazállapot-változás – továbbá dina- mikus erőhatásának – törés, repedés, kihajlás, csava-

rodás, szálkásodás, stb. – károsító hatásaként a biztosí- tott vagyontárgyakban bekövetkező károsodás.

1.2.3.3. A biztosító nem téríti meg azokat a villámcsa- pás károkat, amelyek: az előírt villámvédelmi rendszer hiánya, hiányossága miatt, magában a villámvédelmi rendszerben keletkeztek.

1.2.3.4. Nem minősül biztosítási eseménynek, ha a kár oka/i villámcsapás indukciós hatása miatti túlfeszült- ség vagy tranziens jelenségek.

1.2.4. Légi járművek és ismeretlen földi járművek által

okozott kár

1.2.4.1. Légi járművek és ismeretlen földi járművek

által okozott kár a

a) légi járművek rázuhanása miatt keletkezett kár;

b) légi járművel történő ütközés során keletke- zett kár;

c) ismeretlen földi járművek által okozott ron- gálási kár.

1.2.4.2. A biztosítási fedezet a fenti 1.2.4.1. a) pont esetében az emberi személyzettel ellátott légi közle- kedésű járművek, egyéb repülő eszközök, azok részei és/vagy rakománya becsapódása vagy lezuhanása által a biztosított épületekben és építményekben keletkezett közvetlen fizikai károkra terjed ki.

1.3. Ismétlődő elemi károk

Egyetlen biztosítási eseménynek minősül

a) a 72 órán belül ismételten bekövetkező forgószél, vihar, felhőszakadás, tűz és tűz- vész;

b) a 168 órán belül ismételten bekövetkező földmozgás, továbbá e biztosítási esemény- ből kialakuló, vagy e biztosítási esemény mi- att bekövetkező esemény/ek;

c) az 504 órán belül ismételten bekövetkező olyan árvíz, amelyet ugyanaz az egyszer vagy többször tetőző, egy vagy több víztömegként jelentkező magas vízállás okoz

amennyiben a bekövetkező biztosítási eseményre a biztosítási fedezet kiterjed.

2. A biztosítható vagyontárgyak és költségek, a nem biztosított vagyontárgyak és tevékenységek

2.1. Biztosítható vagyontárgyak

A jelen különös biztosítási feltételek alapján biztosított vagyontárgyak a biztosított nyilvántartásában kimuta- tott és a szerződő által meghatározott, a biztosítási szerződésben vagyoncsoportonként biztosítási ösz- szeggel megjelölt vagyontárgyak.

Vagyoncsoport egészére biztosítási összeg akkor hatá- rozható meg, ha a biztosítási szerződésben a teljes vagyoncsoport biztosítva van.

A biztosítható vagyontárgyak a jelen különös biztosítá- si feltételek alapján az alábbiak:

2.1.1. A biztosított saját tulajdonát képező

2.1.1.1. tárgyi eszközök:

a) épületek és egyéb építmények,

b) műszaki berendezések, gépek,

c) egyéb berendezések és felszerelések.

2.1.1.2. forgóeszközök:

a) készletek:

· anyagok,

· áruk,

· félkész termékek,

· késztermékek;

b) tűzmentes tárolóban tárolt készpénz 5 millió forintig..

2.1.2. Idegen tulajdont képező vagyontárgyak:

2.1.2.1. a fenti 2.1.1.1. pontban felsorolt és a biztosí- tott által bérelt tárgyi eszközök,

2.1.2.2. a biztosított által feldolgozásra, javításra, táro- lásra, őrzésre, értékesítésre átvett, a fenti 2.1.1.2. pont szerinti forgóeszközök.

2.2. Nem biztosított vagyontárgyak

a) iratok, tervek, üzleti könyvek rajzok, szellemi alkotás, adathordozók a tárolt adatokkal, szoftverek, számlák, bizonylatok,

b) értékpapírok, értékcikkek, nemesfém, ékszer, drágakő, féldrágakő, szőrme;

c) építés vagy szerelés alatt lévő vagyontár- gyak;

d) építéssel és szereléssel együtt nem járó, nem

aktivált beruházások;

e) járművek (légi-, vízi járművek, gépjárművek, mezőgazdasági járművek, munkagépek, las- sú járművek, vontatmányok, kötöttpályás járművek), kivéve a kizárólag telephelyi használatú munkagépek (pl.: targonca),

f) élőállatok;

g) vasúti sínek;

h) vonalas létesítmények, szállító- és elosztóve- zetékek (pl. csővezeték, villamos elosztó há- lózat, távközlési hálózat);

i) műholdak,

j) pincehelyiségek, nádtetős épületek és a bennük lévő vagyontárgyak,

k) ideiglenes létesítmények, pavilonok;

l) sátrak és tartalmuk, légvárak (ugrálóvárak), felfújható játékok;

m) utak, közlekedést szolgáló alagutak és hidak,

n) vízi létesítmények, vízi műtárgyak: dokkok, rakpartok, mólók, fúrótornyok, gátak, tölté- sek, csatornák,

o) élővíz, vízbázisok (mint pl. tavak, folyók, víztározók, kutak, források),

p) föld, földterület, telek, erdő, ültetvény, lábon álló fák, növények,

q) földben és vízben található bányakincsek, ásványok, kőzetek, föld alatti bányák, külfej- tések,

r) levegő,

s) vérkészletek,

t) pénzbedobással működő és pénzkiadó au- tomaták, ATM automaták, játék- és nyerőgé- pek, árusító automaták – a tartalmukkal együtt;

u) szellemi alkotás, képzőművészeti vagy egyéb művészeti alkotás, műérték, gyűjtemény;

v) műszaki elhasználódás vagy avultság miatt a termelésből (üzemeltetésből) kivont gépek.

2.3. Biztosítható költségek

Az általános biztosítási feltételek 2. pontja szerint a szerződő a biztosítási összeg megjelölésével a biztosí- tási események folytán a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkkal összefüggésben indokoltan fel- merülő alábbi költségeket biztosíthatja:

a) mentési, oltási költségek,

b) bontási, maradványeltávolítási költségek, a veszélyes hulladékok szállítási, elhelyezési és megsemmisítési költségeinek kivételével,

c) szakértői költségek, amennyiben a szakértő megbízásához a biztosító előzetesen, írásban hozzájárult,

d) a károk súlyosbodásának megakadályozását vagy hatásának enyhítését szolgáló intézke- dések következtében felmerült költségek, amelyek a károsodott vagyontárgy elszállítá- sával, ideiglenes fedéssel, dúcolással, állvá- nyozással, ideiglenes közműlétesítéssel, to- vábbá a szükséges kényszer-kitelepítéssel vagy a megmentett vagyon biztonságát szolgáló intézkedésekkel összefüggésben merülnek fel,

e) a mentés, bontás, maradványeltávolítás során a közművekben, közüzemi berendezé- sekben, közutakban keletkező károk helyre- állítási költségei, ha ezek a jogszabálynál fog- va a biztosítottat terhelik.

A költségek biztosítási összege: a telephelyi biztosítási összeg 5%-a, de legfeljebb 1.000.000 Ft.

2.4. Nem biztosított tevékenységek

a) A biztosító nem viseli a kockázatot amennyi- ben a biztosított tevékenységi körében me- zőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálko- dás, halgazdálkodás, bányászat szerepel.

b) A biztosító nem áll kockázatban, amennyi- ben a kockázatviselési helyen folytatott tevé- kenység

· „A” vagy „B” tűzveszélyességi osz- tályba sorolt tevékenység,

· pénzváltó- vagy zálog tevékenység,

· vegyszer kereskedelem,

· disco, kocsma, söröző, borozó, bár,

· kaszinó, játékterem,

· könnyűszerkezetes – jellemzően szezo- nális – vendéglátó egységben folytatott tevékenység

függetlenül attól, hogy a kár ezen tevé- kenységekkel összefüggésben követke- zett-e be.

3. Kizárások és biztosítással nem fedezett károk

Az általános biztosítási feltételek kizárásaiban foglal- takon túl,

3.1. nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, ame- lyek

a) a nem biztosított (2.2. pont), biztosítási fedezet alá nem vonható vagyontárgyakban keletkeztek;

b) a biztosított vagyontárgy károsodása nélkül, kizárólag a biztosított vagyontárgyvédelmi rendszerelemeiben, biztonsági berendezé- sében, a rendszerelem/ biztonsági berende- zés műszaki feladatainak rendeltetésszerű teljesítésével összefüggésben keletkeztek;

c) építési- szerelési tevékenységgel összefüg- gésben keletkeztek.

4. A biztosítási díj

A biztosítás díjalapja a biztosított vagyontárgyak és a biztosított költségek folyó biztosítási évre vonatkozó biztosítási összege.

5. Önrészesedés

Az önrészesedés mértéke káreseményenként a kár- összeg 10 százaléka, minimális összege 25 ezer Ft káreseményenként, maximális összege 250 ezer Ft káreseményenként.

6. Kiegészítő biztosítási fedezetek

A jelen különös biztosítási feltételek szerint biztosítha- tó kiegészítő fedezeti veszélynemek a következők:

Természeti elemi károk

A biztosító – pótdíj ellenében – a jelen kiegészítő biz- tosításban meghatározottak szerint megtéríti a Tűz- és elemi kár biztosítási szerződéssel biztosított va- gyontárgyakban balesetszerűen előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul, külső behatás miatt – bekövetkező közvetlen fizikai károkat, amelyek a va- gyontárgy rendeltetésszerű használata érdekében szükségessé teszik a károsodott vagyontárgy javítását, helyreállítását, illetőleg melyek kapcsán szükségessé válik a vagyontárgy pótlása.

Jelen kiegészítő biztosítás szerint biztosítási esemény a viharkár, az árvíz, belvíz és felhőszakadás által oko-

zott vízkár, a földmozgáskár, a földrengéskár, továbbá a jégverés- és hónyomás kár.

1. Viharkár

1.1. A vihar olyan légmozgás, amelynél a legerő- sebb széllökés eléri vagy meghaladja a 75 km/h sebes- séget.

1.2. A viharkár

· a viharnak a felületekre kifejtett nyomó- és szívóhatása, illetve

· a vihar által sodort, a vihar következté- ben kidőlt tárgyak utóhatása által

a biztosított vagyontárgyakban közvetlenül vagy közvetetten okozott fizikai károso- dás, törés, repedés, alakváltozás, kény- szerhelyzet-változás vagy a vihar alatti csapadékhatás, beázás által.

1.3. A biztosítási fedezet nem terjed ki:

a) a szabadban elhelyezett készletekre, kivéve, ha a tárolási rendelkezések vagy a rendeltetéssze- rű használat a szabadban történő elhelyezés- re lehetőséget adnak, és a készleteket a táro- lási rendelkezésekben meghatározott mó- don tárolták.

b) papírból, műanyagból vagy fából készült, áru- szállításra szolgáló rekeszekre és ládákra, va- lamint a raklapokon lévő, csapadék-, illetve fagyveszély-érzéketlen készletekre, ha azo- kat nem rögzítették.

1.4. A biztosító nem téríti meg a viharkárt, ha az

a) időjárási védelem céljából alkalmazott ideig- lenes fedésben (fólia, ponyva, stb.)

b) épületek, építmények – beleértve a befeje- zetlen állományba tartozó létesítményeket is

– üvegezésében, meleg- és hidegágyakban, üvegházak üvegezésében, fóliával fedett építményekben,

c) kizárólag az épületek, építmények külső vakolatában, burkolatában, festésében, föld- területekben, telkekben, növényi kultúrák- ban, szabadban tárolt terményekben, termé- sekben

keletkezett.

1.5. A biztosító nem téríti azokat a törés- vagy egyéb károkat, amelyek helyiségeken belüli légáramlás kö- vetkeztében tárgyak feldőlése, elsodródása, leszaka- dása folytán következnek be.

1.6. A viharral együtt járó csapadék által okozott károk esetén a biztosítási fedezet csak az épületekre és az épületekben elhelyezett vagyontárgyakra vonatkozik, ha a csapadék a vihar által megrongált tetőzeten, kiszakított nyílászárón, illetve a vihar okozta falazati résen keresztül károsít.

1.7. Nem minősül viharkárnak az a kár, amely a tető- szerkezet hibás méretezésével, kivitelezésével vagy karbantartásának elmulasztásával okozati összefüg- gésben következett be.

2. Árvíz, belvíz és felhőszakadás által okozott vízkár

2.1. Árvíznek minősül az árvédett területen lévő koc- kázatviselési helynek az eláradása, mely eláradás a földi felszíni álló- és/vagy folyóvizek áradásával össze- függésben következett be.

Az árvízkár a fentiek szerint bekövetkező árvíz károsító hatásaként a biztosított vagyontárgyakban bekövetke- ző fizikai károsodás.

2.2. A belvíz a természetes vagy mesterséges lefolyás vagy beszivárgás hiánya / működésképtelensége következtében a talajfelszínen összegyülemlő nagy mennyiségű csapadékból származó víztömeg.

A belvízkár a fentiek szerint bekövetkező belvíz károsí- tó hatásaként a biztosított vagyontárgyakban bekö- vetkező fizikai károsodás.

2.3. A felhőszakadás olyan csapadékhatás, amikor a rövid idő alatt rendkívüli intenzitással (legalább 5 mm/10 perc) lezúdult nagy mennyiségű (legalább 30 mm/24 óra) csapadékvíz a talajfelszínen összegyü- lemlik/áramlik, illetve felgyülemlése/lefolyása miatt a megfelelően méretezett és karbantartott vízelvezető rendszer elégtelenné válik.

A felhőszakadáskár a fentiek szerint bekövetkező felhőszakadás károsító hatásaként a biztosított va- gyontárgyakban bekövetkező fizikai károsodás.

2.4. Vízkárként megtéríti a biztosító a biztosított va- gyontárgyak fizikai károsodását, mely az árvíz, belvíz vagy felhőszakadás folytán fellépő nagymennyiségű víz következtében keletkezett elázás, elsodródás, törés, rombolás, továbbá szennyeződés által.

2.5. Az árvíz, belvíz, felhőszakadás okozta vízkárok fedezete nem vonatkozik

a) a vihar okozta hullámverés következtében

előálló károkra,

b) a vízkár nélküli átnedvesedésre, felázásra,

c) a talajszerkezetben, illetve talajerőben szer- ves és műtrágyák kilúgozása folytán keletke- zett károkra,

d) a növényi kultúrákra,

e) a víz elvezetésére vagy felfogására szolgáló létesítményekre, árkokra, gátakra, öntözőbe- rendezésekre, vízügyi létesítményekre, mű- tárgyakra (áteresz, zsilip, stb.), továbbá ha- lastavakra, víztározókra, valamint ezek állat- és növényállományára,

f) a 2.6. és 2.7. pontok szerint meghatározott hullámtérben és nem mentett árterületen lévő vagyontárgyakra,

g) a felhőszakadás hatására az épületek külső vakolatában és festésében keletkezett károk- ra,

h) a talajszint alatti padozatú helyiségekben elhelyezett vagyontárgyakra, ha azok a pa- dozatszinttől legalább 15 cm magasan lévő állványzatra nem voltak felhelyezve (kivéve a szabványok, előírások alapján rendeltetés- szerűen a padlószinten elhelyezett vagyon- tárgyakat) és a kár ezzel okozati összefüg- gésben van,

i) az árvíz- és belvíz megelőzési, továbbá árvíz- és belvízvédelmi munkák címén felmerült költségekre.

2.6. Hullámtér a természetes és/vagy mesterséges vizek árvízvédelmi töltései közötti, vagy – ahol töltések nincsenek – a magas partok közötti terület.

2.7. Nem mentett árterületnek minősül a vízügyi ható- ság által megállapított árterületnek az a része, amely a folyómeder és az azzal közelítően párhuzamosan vezetett (legfeljebb két számjeggyel jelölt) közúti, vasúti töltés vagy magas part, illetve települések belte- rületének határa között fekszik.

3. Földmozgáskár

3.1. A földmozgás alatt értendő:

a) a földcsuszamlás, amely a talaj fizikai vagy szilárdsági / állékonysági egyensúlyi állapo- tának hirtelenül fellépő megváltozása követ- keztében keletkező, a természetes vagy mes- terséges lejtés irányába bekövetkező – ese- tenként jelentős tömegű – talajelmozdulás;

b) a föld- és kőomlás, amely a lejtős terepen, hegy- vagy domboldalon a talaj fizikai vagy szilárdsági tulajdonságainak megváltozása, illetve bármely külső terhelés miatt a kő, kő- törmelék, szikla, valamint földanyag termé- szetes lejtés irányába történő leomlása, le- zúdulása;

c) ismeretlen építmény, üreg beomlása, ha a természetes egyensúly megszűnik, és hirte- len talajelmozdulás, omlás következik be az üregesedés irányába. Ismeretlen építmény a biztosított/szerződő tudomásán kívüli, a kár- eseményig fel nem tárt, az építési dokumen- tációban és az ingatlan-nyilvántartásban nem szereplő, a talajhoz szilárdan kötődő, a biztosított telephelyén lévő létesítmény.

A földmozgáskár a fentiek szerint bekövetkező föld- mozgás károsító hatásaként a biztosított vagyontár- gyakban bekövetkező fizikai károsodás.

3.2. A biztosító nem téríti meg

a) a földmozgáskárt, ha az:

· ideiglenesen szüneteltetett vagy végle- gesen befejezett bányászati,

· bányalétesítési és aktív bányászati tevé- kenység következtében állott elő, vagy,

· a biztosított által végzett vagy végezte- tett földmunkák, föld-, kavics-, kő-, illet- ve homokkitermelés során történt,

b) a talaj stabilizálásának, a lecsúszott, leomlott föld- vagy kőtömeg visszaszállításának, az ismeretlen üregek feltárásának, megszünte- tésének, valamint az új földvédőművek ter- vezésének, építésének költségeit,

c) az épületek, építmények alatti feltöltések ülepedésével, talaj süllyedésével, zsugorodá- sával, duzzadásával okozati összefüggésben keletkezett károkat,

d) a nem megfelelően kiválasztott alapozási mód, hibás alapozási méretezés, vagy nem teherbíró altalajra (pl.: zsugorodó agyagra, löszre, stb.) építés miatt bekövetkező káro- kat,

e) a bányák föld alatti részének beomlásából, a csapadékvíz, a természetes vagy mestersé- ges vizek okozta kiüregelődésből, az alapok alatti talajsüllyedésből, a padozat alatti feltöl- tések ülepedéséből eredő károkat.

4. Földrengéskár

4.1. A földrengés a föld belső energiájának megválto- zásából származó talajmozgás, amelynek károsító hatása a Mercalli-Sieberg-féle skála 5. fokozatát eléri vagy meghaladja.

4.2. A földrengéskár a fentiek szerint bekövetkező földrengés károsító hatásaként a biztosított Vagyon- tárgyakban bekövetkező károsodás.

5. Jégverés és hónyomás kár

5.1. Jégverés a különböző méretű jégszemcsék, jég- szemek formájában lehulló csapadék, amely az épüle- tek, építmények tetőzetében, homlokzatában és / vagy kültéri szerkezeteiben az ütődés következtében törést / repedést / deformálódást eredményez, és ezzel a funkciót rontó károsodást okoz.

A jégverés kár a tűz- és elemi kár biztosítási szerző- déssel biztosított épületek, építmények tetőzetében (tetőszerkezetében és tetőfedésében) okozott törés / repedés kár.

5.2. A hónyomás kár a biztosított épületekben, épít- ményekben és az azokban elhelyezett ingóságokban a szokásos mértékű hóterhelést meghaladó hónyomás által okozott kár.

5.3. Nem téríti meg a biztosító a jégverés- és

hónyomás kárt, ha

a) az épületek héjazatának sérülése nélkül,

b) az ideiglenes fedésben,

c) fólia- és sátorfedésben,

d) kizárólag csak az esővíz levezető csatornák- ban és a hófogó szerkezetekben,

e) a hideg és melegágyak üvegezésében, fólia- sátrakban,

f) üvegtetőkben keletkezett.

5.4. Nem minősül jégverés, vagy hónyomás kárnak az a kár, amely a tetőszerkezet hibás méretezésével, kivitelezésével vagy karbantartásának elmulasztásával okozati összefüggésben következett be.

Az önrészesedés mértéke biztosítási eseményen- ként a kárösszeg

10 százaléka, minimális összege 25 ezer Ft káresemé- nyenként, maximális összege 250 ezer Ft káresemé- nyenként.

A jelen kiegészítő biztosításban nem érintetteket illetően a Tűz- és elemi kár biztosítás különös biztosí- tási feltételeiben foglaltak az irányadók.

6.2. A villámcsapás másodlagos hatása elektromos gépekben és berendezésekben

A biztosító jelen kiegészítő biztosítás alapján megtéríti a Tűz- és elemi kárbiztosítási szerződéssel biztosított vagyontárgyakban balesetszerűen – előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul, külső behatás miatt – bekövetkező közvetlen fizikai károkat, a jelen kiegészí- tő biztosításban meghatározottak szerint.

Jelen kiegészítő biztosítás szerint biztosítási esemény a villámcsapás indukciós hatása miatti túlfeszültség okozta kár.

1. A biztosítás kiterjed az elektromos/elektronikus gépekben, berendezésekben, készülékekben a villám- csapás indukciós hatása miatti túlfeszültség okozta károkra, ha a káresemény bekövetkeztének az idő- pontjában ki volt építve a kor műszaki, technikai szín- vonalának megfelelően elvárható, és az általánosan elfogadott gyakorlatnak megfelelő komplex túlfeszült- ség-védelmi rendszer.

2. A biztosító nem téríti meg a kárt,

· ha az a villámvédelmi és/vagy túlfe- szültség-védelmi rendszerek teljes vagy részleges hiányával, illetve azok karban- tartásának elmulasztásával okozati ösz- szefüggésben keletkezett;

· ha a biztosítási esemény kapcsán kizáró- lag a túlfeszültség-védelmi rendszer ká- rosodott;

· ha a károsodott vagyontárgy kora a kár- esemény bekövetkeztének időpontjában elérte az 5 évet.

3. A biztosító szolgáltatásának káreseményenkénti és biztosítási időszakonkénti felső összeghatára a teljes biztosítási összeg 2,5 százaléka de maximum 500 ezer forint.

4. A jelen biztosításban nem érintetteket illetően a tűz- és elemi kárbiztosításban rögzítettek az irány- adók.

6.3. Az épületek víz- és gőzvezetékeinek töréséből

eredő vízkár

A biztosító a jelen kiegészítő biztosításban meghatá- rozottak szerint megtéríti a Tűz- és elemi kár biztosítá- si szerződéssel biztosított vagyontárgyakban baleset- szerűen - előre nem látható okból, véletlenül, váratla- nul, külső behatás miatt – bekövetkező közvetlen fizikai károkat, amelyek a vagyontárgy rendeltetéssze- rű használata érdekében szükségessé teszik a károso- dott vagyontárgy javítását, helyreállítását, illetőleg melyek kapcsán szükségessé válik a vagyontárgy pót- lása.

Jelen kiegészítő biztosítás szerint biztosítási esemény a víz- vagy gőzvezeték-töréskár.

A víz- és gőzvezeték-törés a biztosított saját tulajdo- nában lévő vagy idegen tulajdonú (a biztosított által bérelt vagy más jogcímen használt) telephelyen belüli víz- vagy gőzvezeték olyan meghibásodása, amely a kockázatviselési helyen belül víz- és gőzvezeték, to- vábbá ezek tartályainak, berendezéseinek, illetve szerelvényeinek törése, repedése, dugulása miatt állt elő.

Víz- és gőzvezeték töréskár a fentiek szerint bekövet- kező víz- vagy gőzvezeték-törés következtében ki- áramló víz- és/vagy gőz károsító hatásaként a biztosí- tott vagyontárgyakban bekövetkező károsodás.

A biztosító nem téríti meg azt a víz- és gőzvezeték- törési kárt, amely

a) tűzivíz- és egyéb oltóvízvezeték, berendezés (pl. sprinkler), annak szerelvényeinek töré- séből eredt,

b) technológiai célú, felhasználású, illetve tech- nológiai berendezés részét képező víz- és gőzvezeték, annak szerelvényei (kivéve épü- letek, építmények ivóvízellátását, fűtését szolgáló vezetékeit) töréséből eredt,

c) a csővég nyitott állapota, illetve a csővezeté- kek, tartályok, vagy egyéb berendezések to- lózárainak, szelepeinek, csapjainak vagy egyéb elzáró szerkezeteinek nem teljesen el- zárt állapota miatt keletkezett,

d) a kiömlő, elfolyt folyadék veszteségeként keletkezett,

e) a csővezetékek, tartályok, edényzetek és szerelvények előírt karbantartási munkáinak elmulasztása következtében keletkezett,

f) magában a meghibásodott csővezetékekben és tartályokban, készülékekben vagy beren- dezésekben, azok szerelvényeiben keletke- zett,

g) a hideg- és melegágyak, stabil üvegházak, hűtőházak, valamint állatok elhelyezésére

szolgáló helyiségekben levő csővezetékek, szerelvények meghibásodása folytán kelet- kezett,

h) olyan szennyezési kár, amely eltávolítható és az üzemszerű működést nem befolyásolja,

i) a törött vezeték, hibás szerelvény szakszerűt- len javításával közvetlen okozati összefüg- gésben állt elő,

elöntés nélküli átnedvesedésből, felázásból keletkezett.

Az önrészesedés mértéke káreseményenként a kár- összeg 10 százaléka, minimális összege 25 ezer Ft káreseményenként, maximális összege 250 ezer Ft káreseményenként.

A jelen kiegészítő biztosításban nem érintetteket illetően a Tűz- és elemi kár biztosítás különös biztosí- tási feltételeiben foglaltak az irányadók.

6.4. Technológiai csővezetékek töréséből eredő kár

A biztosító – pótdíj ellenében – a jelen kiegészítő biz- tosításban meghatározottak szerint megtéríti a Tűz- és elemi kár biztosítási szerződéssel biztosított va- gyontárgyakban balesetszerűen – előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul, külső behatás miatt – bekövetkező közvetlen fizikai károkat, amelyek a va- gyontárgy rendeltetésszerű használata érdekében szükségessé teszik a károsodott vagyontárgy javítását, helyreállítását, illetőleg melynek kapcsán szükségessé válik a vagyontárgy pótlása.

Jelen kiegészítő biztosítás szerint biztosítási esemény a technológiai csővezeték töréséből eredő kár.

1) A technológiai csővezeték törése a technoló- giai folyadékok, porok, gázok rendeltetéssze- rűen használt csővezetékeinek, edényzeteinek, szerelvényeinek törése, re- pedése.

2) Technológiai csővezeték töréséből eredően megtéríti a biztosító a technológiai folyadé- kok (pl. savak, lúgok, különböző oldatok, tej- féleségek, szeszes és szeszmentes italok, fo- lyékony szénhidrogének vagy szénhidrogén- származékok), illetve porszerű anyagok, gá- zok kiáramlása által a biztosított vagyontár- gyakban okozott közvetlen fizikai károkat.

3) Nem minősül technológiai csővezetéknek a fűtési és közüzemi jellegű és használatú földgáz- vagy propán-bután gázvezeték, to- vábbá a közüzemi vízvezeték.

A biztosító nem téríti meg azt a technológiai csőve- zetéktörésből eredő kárt, amely:

a) a csővezetékek, tartályok, edényzetek és szerelvények karbantartási munkáinak elmu- lasztása következtében keletkezett,

b) a csővezetékek, tartályok vagy egyéb beren- dezések tolózárainak, szelepeinek, csapjai-

nak vagy egyéb elzáró szerkezeteinek nyitott állapota miatt állt elő, vagy nyitott csővégen, ill. teljesen le nem zárt nyíláson keresztüli anyagkiáramlásból ered,

c) a kiömlő, elfolyt anyagok veszteségeként keletkezett,

d) a meghibásodott csővezetékekben, tartá- lyokban, készülékekben vagy berendezések- ben, azok szerelvényeiben keletkezett,

e) a hideg- és melegágyak, stabil üvegházak, hűtőházak, valamint állatok elhelyezésére szolgáló helyiségekben levő csővezetékek, szerelvények meghibásodása folytán kelet- kezett,

f) olyan szennyezési kár, mely eltávolítható és az üzemszerű működést nem befolyásolja,

g) a törött vezeték, hibás szerelvény szakszerűt- len javításával közvetlen okozati összefüg- gésben keletkezett,

h) a technológiai csővezeték törése nélküli átnedvesedésből, felázásból keletkezett.

Az önrészesedés mértéke káreseményenként a kár- összeg 10 százaléka, minimális összege 25 ezer Ft káreseményenként, maximális összege 250 ezer Ft káreseményenként.

A jelen kiegészítő biztosításban nem érintetteket illetően a Tűz- és elemi kár biztosítás különös biztosí- tási feltételeiben foglaltak az irányadók.

6.5. Vandalizmus által okozott kár

A biztosító – pótdíj ellenében – a jelen kiegészítő biz- tosításban meghatározottak szerint megtéríti a Tűz- és elemi kár biztosítási szerződéssel biztosított va- gyontárgyakban vandalizmus, illetve a vandál cselek- mény által okozott közvetlen fizikai károkat.

Jelen kiegészítő biztosítás szerint biztosítási esemény a vandalizmus kár.

1) A vandalizmus, illetve vandál cselekmény harmadik személyeknek a biztosított va- gyontárgy fizikai megsemmisítésére vagy megrongálására irányuló szándékos cseleke- dete.

2) Jelen kiegészítő biztosítás alapján sem térül- nek meg a biztosított vagyontárgyakban ke- letkezett, az általános biztosítási feltételek

4.1.3. a), c) és d) pontjaiban meghatározott okok miatt bekövetkezett károk.

3) A biztosítás nem fedezi a biztosított vagyon- tárgyakban keletkezett alábbi károkat:

a) a vagyontárgy egészének vagy részeinek eltulajdonítása;

b) graffiti (falfirkálás) által okozott kár, a graffiti eltávolításának költsége;

c) bármilyen üvegtörés.

4) A biztosítás nem terjed ki a graffiti eltávolítá- sának a költségeire sem.

5) Kártérítési limit: 500.000 Ft káreseményen- ként és biztosítási időszakonként.

6) Az önrészesedés mértéke káreseményen- ként a kárösszeg 10 százaléka, minimális összege 25 ezer Ft káreseményenként, ma- ximális összege 250 ezer Ft káreseményen- ként.

A jelen kiegészítő biztosításban nem érintetteket illetően a Tűz- és elemi kár biztosítás különös biztosí- tási feltételeiben foglaltak az irányadók.

7. A biztosítási díjalapja

Az általános biztosítási feltételek értelmében a jelen különös biztosítási feltételek alkalmazásában a biztosí- tás díjalapja a biztosított vagyontárgyak folyó biztosí- tási évre vonatkozó biztosítási összege.

Betöréses lopás és rablás biztosítás

A jelen különös biztosítási szerződési feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. – Cg. 00-00-000000, székhely: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52. –, (a továbbiak- ban: biztosító) és a szerződő fél között az általános biztosítási feltételek és jelen különös biztosítási felté- telek alapján létrejött biztosítási szerződésekre alkal- mazni kell.

1. Biztosítás térgya és a biztosítási esemény

1.1. A biztosítási fedezet a biztosítási szerződésben meghatározott kockázatviselési helyeken lévő, és biztosítási összeggel megjelölt vagyoncsoportokra és költségekre terjed ki.

1.2. A biztosítási esemény

Biztosítási esemény a betöréses lopás és rablás kár

1.2.1. Betöréses lopás

Betöréses lopás az, ha a tettes a jogtalan eltulajdoní- tást úgy követi el, hogy a biztosított vagyontárgyakat magában foglaló bezárt, illetéktelen behatolás ellen védett és a behatolás helyén és időpontjában legalább a minimális mechanikai védelem feltételeinek megfe- lelő helyiségbe erőszakos módon, vagy úgy hatol be, hogy a lezárt helyiséget hamis vagy jogellenesen birtokba vett kulccsal, illetve más eszközzel kinyitja, ideértve azt az esetet is, amikor a tettes másnak a behatolás elhárítására képtelen állapotát kihasználja.

1.2.2. Rablás

Rablás az, ha a biztosított vagyontárgyak jogtalan eltulajdonítása érdekében a biztosított vagy alkalma- zottja / megbízottja ellen

· a tettes a vagyontárgy megszerzése cél- jából erőszakot, élet vagy testi épség el- leni közvetlen fenyegetést alkalmaz, il-

letve a fenti személyt ennek érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi, vagy ha

· a tetten ért tolvaj az eltulajdonított tárgy megtartása végett erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

2. A biztosítható vagyontárgyak és költségek, a nem biztosított vagyontárgyak

2.1. Biztosítható vagyontárgyak

A jelen különös biztosítási feltételek alapján biztosított vagyontárgyak a biztosított nyilvántartásában kimuta- tott és a szerződő által meghatározott, a szerződésben vagyoncsoportonként biztosítási összeggel megjelölt vagyontárgyak.

A biztosítható vagyontárgyak a jelen különös biztosítá- si feltételek alapján az alábbiak:

2.1.1. A biztosított saját tulajdonát képező vagyon- tárgyak

2.1.1.1. tárgyi eszközök:

a) műszaki berendezések, gépek,

b) egyéb berendezések és felszerelések,

2.1.1.2. forgóeszközök:

a) készletek:

- anyagok,

- xxxx,

- félkész termékek,

- késztermékek;

b) a vagyonvédelmi előírásoknak megfelelő értéktárolóban tárolt készpénz 5 millió forin- tig.

2.1.2. Idegen tulajdont képező vagyontárgyak:

2.1.2.1. a fenti 2.1.1.1. pontban felsorolt és a biztosí- tott által bérelt tárgyi eszközök,

2.1.2.2. a biztosított által feldolgozásra, javításra, táro- lásra, őrzésre, értékesítésre átvett, a fenti 2.1.1.2. pont szerinti forgóeszközök.

2.2. Nem biztosított vagyontárgyak

a) ingatlanok,

b) iratok, tervek, üzleti könyvek rajzok, adathor- dozók a tárolt adatokkal, szoftverek, számlák, bizonylatok,

c) értékpapírok, értékcikkek, nemesfém, ékszer, drágakő, féldrágakő, szőrme,

d) építés vagy szerelés alatt lévő vagyontárgyak,

e) nem aktivált beruházások,

f) járművek (légi-, vízi járművek, gépjárművek, mezőgazdasági járművek, munkagépek, las- sú járművek, vontatmányok, kötöttpályás járművek), kivéve a kizárólag telephelyi használatú munkagépek (pl.: targonca),

g) élőállatok,

h) vonalas létesítmények, szállító- és elosztóve- zetékek (pl. csővezeték, villamos elosztó há- lózat, távközlési hálózat, vasúti sínek),

i) ideiglenes létesítmények, pavilonok;

j) sátrak és tartalmuk, légvárak (ugrálóvárak), felfújható játékok;

k) vérkészletek,

l) pénzbedobással működő és pénzkiadó au- tomaták, ATM automaták, játék- és nyerőgé- pek árusító automaták – a tartalmukkal együtt,

m) szellemi alkotás, képzőművészeti vagy egyéb művészeti alkotás, műérték, gyűjtemény,

n) műszaki elhasználódás vagy avultság miatt a termelésből (üzemeltetésből) kivont gépek.

2.3. Biztosítható költségek

A biztosító költségtérítésként megtéríti a betöréses lopás, a rablás, vagy ezek kísérlete során a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló épületben ron- gálással okozott kárt.

2.4. Nem biztosított tevékenységek

a) A biztosító nem viseli a kockázatot amennyi- ben a biztosított tevékenységi körében me- zőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálko- dás, halgazdálkodás, bányászat szerepel.

b) A biztosító nem áll kockázatban, amennyi- ben a kockázatviselési helyen folytatott tevé- kenység

· „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt tevékenység,

· pénzváltó- vagy zálog tevékenység,

· vegyszer kereskedelem,

· disco, kocsma, söröző, borozó, bár,

· kaszinó, játékterem,

· könnyűszerkezetes – jellemzően szezo- nális – vendéglátó egységben folytatott tevékenység,

függetlenül attól, hogy a kár ezen tevékenységekkel összefüggésben következett-e be.

3. A biztosítási összeg

3.1. A biztosítási összegek meghatározása vagyoncso- portonként és telephelyenként történik. Az egyes vagyoncsoportokra meghatározott biztosítási össze- gek megegyeznek a Tűz- és elemi kár biztosításra feladott biztosítási összegekkel. A jelen különös felté- telek alapján meghatározott biztosítási összeg nem tartalmazza az ingatlanok biztosítási összegét, me- lyekre betöréses lopás-, és rablás- biztosítás nem köthető.

3.2. A biztosítható költség biztosítási összege: a betö- réses lopás és rablás biztosítás telephelyi biztosítási összegének 5%-a, de legfeljebb 250.000 Ft.

4. Kizárások, biztosítással nem fedezett károk

4.1. A biztosító az általános biztosítási feltételekben foglaltakon túl nem téríti meg azokat a károkat, ame- lyek

a) a nem biztosított (2.2. pont), biztosítási fedezet alá nem vonható vagyontárgyakban keletkeztek;

b) lopás, elveszés, eltűnés, hiány, leltárhiány, veszteség (együttesen: hiány) következté- ben keletkeztek, kivéve, ha a biztosított bizo- nyítja, hogy a hiány a kockázatviselési helyen elkövetett betöréses lopással vagy rablással összefüggésben keletkezett, és a kárese- mény időpontjában a jelen biztosítási szer- ződésben meghatározott vagyonvédelmi előírások teljesültek, az alkalmazott vagyon- védelmi rendszer, berendezés működőképe- sen üzembe volt helyezve.

4.2. Nem minősül biztosítási eseménynek, ha a káro- sodott vagyontárgy vonatkozásában - a káresemény bekövetkeztének időpontjában, a behatolás helyén - nem teljesültek azok a minimális vagyonvédelmi elő- írások, amelyek arra a kockázati vagyoncsoportra vonatkoznak, amelybe kockázati besorolása alapján az adott vagyontárgy tartozik. A kockázati vagyoncsopor- tokról és az alájuk tartozó egyes vagyontárgyakról a különös biztosítási feltételek 11. pontja rendelkezik. („Betöréses lopásra és rablásra vonatkozó vagyonvé- delmi előírások és kártérítési limitek”)

4.3. Nem téríti meg a biztosító az épületek, építmé- nyek üvegezésében, valamint az üveg dísztárgyakban és a csillárokban keletkezett rongálási károkat.

4.4. Nem téríti meg a biztosító az üzlethelyiségtől külön lévő önálló kirakatokban, kirakat vitrinekben és tartalmukban keletkezett károkat.

5. A biztosítási díj

A biztosítás díjalapja a biztosított vagyoncsoportoknak és a biztosított költségnek a biztosítási időszakra vo- natkozó biztosítási összege.

6. A biztosító szolgáltatásának különös szabályai

6.1. A biztosítási esemény bejelentésére és a biztosító teljesítésére az általános feltételekben foglaltak az irányadók, az alábbi kiegészítésekkel:

6.1.1. A biztosító szolgáltatásának felső határa a kár- esemény időpontjában megvalósuló védelmi szintnek és a kockázati vagyoncsoportnak megfelelő kártérítési limit, amely legfeljebb a vagyoncsoport biztosítási összege.

A 11.5. pont kockázati vagyoncsoportonként tartal- mazza az egyes védelmi szintekre vonatkozó kártérí- tési limiteket.

6.1.2. A biztosító a 2.3. pont szerint megtéríti a betö- réses lopás és rablás, vagy ezek kísérlete során a bizto- sított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló épületek- ben rongálással okozott károkat, legfeljebb a biztosít- ható költségek biztosítási összegének mértékéig.

6.2. A biztosító szolgáltatásának korlátozása

6.2.1. Nem téríti meg a biztosító a készpénzes betöré- ses lopás és rablás kárt, amennyiben a kár időpontjá- ban a telephelyen tárolt készpénz értéke meghaladja az 5 millió Ft-ot.

6.2.2. Nem téríti meg a biztosító a kárt, amennyiben az üzlet kirakatában elhelyezett áruban keletkezett betöréses lopáskár összege meghaladja az üzlet bizto- sított készletértékének 10 százalékát.

6.2.3. Nem téríti meg a biztosító a kárt, amennyiben a biztosított tevékenysége játékterem üzemeltetés, óra-, ékszer kis- vagy nagykereskedelem, pénzváltó, pénzin- tézeti tevékenység, zálog tevékenység, mezőgazdasá- gi vegyszer kereskedelem.

7. Önrészesedés

Az önrészesedés mértéke káreseményenként a kár- összeg 10 százaléka, minimális összege 25 ezer Ft káreseményenként, maximális összege 250 ezer Ft káreseményenként.

8. A biztosított és a szerződő fél közlési és változásbejelentési kötelezettsége

Az általános biztosítási feltételekben írtakon túlmenő- en a kockázat mértékére kiható és változásbejelentési kötelezettséget teremtő változásnak minősül különö- sen

a) új védelmi módszerek bevezetése,

b) a vagyonvédelem megváltozása.

9. A biztosított/szerződő fél kár-megelőzési és kárenyhítési kötelezettsége

A biztosított/szerződő – az általános biztosítási feltéte- lekben írtakon túlmenően – köteles betartani a „Betö- réses lopásra és rablásra vonatkozó vagyonvédelmi előírások” kármegelőzésre vonatkozó előírásait, to- vábbá minden tőle elvárható intézkedést megtenni a károk megelőzése, elhárítása és enyhítése érdekében, ezzel kapcsolatban a tervezésre, építésre, telepítésre, üzemeltetésre, védelemre, karbantartásra, tárolásra, beszerelésre és bontásra vonatkozó szakmai előíráso- kat is mindenkor be kell tartania.

10. Egyéb rendelkezések

Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, a biztosított arra igényt tarthat, azonban vissza kell fizetnie a szol- gáltatási összeget.

11. Betöréses lopásra és rablásra vonatkozó va-

gyonvédelmi előírások és kártérítési limitek

11.1. Fogalom meghatározások

11.1.1. A minimális mechanikai védelem

Minimális a mechanikai védelem, ha a védett helyiség falazatai, födémszerkezetei, padozatai és a nyílászárók legalább az alábbiaknak megfelelnek:

· a falazatok, födémek, padozatok szilárd- sága legalább a 6 cm vastag, hagyomá- nyos kisméretű téglából épült tömör téglafaléval azonos értékű,

· az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védve vannak,

· az ajtók zárását biztonsági zár végzi,

· biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, to- vábbá a szám- vagy betűjel-kombinációs zár, ha a variációs lehetőségek száma meghaladja a 10000-et, valamint az egyedileg minősített lamellás zár.

Fenti feltételeknek együttesen kell teljesülniük.

11.1.2. A részleges mechanikai védelem

Részleges a mechanikai védelem, ha a védett helyiség falazatai, födémszerkezetei, padozatai és a nyílászárók legalább az alábbiaknak megfelelnek:

· a falazatok, födémek, padozatok szilárd- sága legalább a 15 cm vastag, hagyo- mányos kisméretű téglából épült, tömör téglafaléval azonos értékű,

· a 2 m-nél alacsonyabban fekvő nyílászá- rók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) minimum 100*300 mm-es osztású, 12 mm átmérőjű köracél ráccsal vagy ezzel bonthatósági/áthatolási szempontból egyenértékű más mechanikai megol- dással – pl. betörésgátló biztonsági üveggel – védett (bankok, pénzintéze- tek esetében az átmérő minimum 16 mm),

· a rács 300 mm-enként, és minimum 4 db falazókörömmel van hozzáerősítve a falazathoz; a minimális beépítési mély- ség a legalább 15 cm vastag, hagyomá- nyos téglából épített tömör fal esetén 150 mm (vagy más, ezzel egyenértékű, kívülről nem szerelhető műszaki meg- oldás fogadható el),

· a nyílászárók (ablakok, kirakatok, portál- ok stb.) tokszerkezeteit falazókörmökkel vagy egyéb, a befeszítést megakadályo- zó módon a falazathoz vannak erősítve,

· az ajtószerkezetek megerősített kivite- lűek; kiemelés feszítés és reteszhúzás el- len védettek,

· a zárást minimum 2 darab biztonsági zár végzi,

· biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, to- vábbá a szám- vagy betűjel-kombinációs zár, ha a variációs lehetőségek száma meghaladja a 10 000-et, valamint az egyedileg minősített lamellás zár,

· az ajtó legalább három diópánttal van a tokhoz rögzítve,

· az ajtólap, illetve a tok vetemedése a zá- rás biztonságát nem befolyásolja,

· a zárnyelvek (ajtók esetében) legalább 18 mm mélyen zárnak

· az ajtólap és a tok záráspontossága 5 mm-en belül van

· bevésőzár esetében az ajtólap külső, keskenyebbik oldala fémlemezzel van megerősítve,

· a zárlemez fatokhoz megerősített. Megjegyzés: A lakat nem minősül biztonsági zárnak. Fenti feltételeknek együttesen kell teljesülniük.

11.1.3. A minimális elektronikai jelzőrendszer

Minimális elektronikai jelzőrendszer előírásai:

Ha térvédelem, tárgyvédelem, személyvédelem nincs, és a felületvédelem csak a 2 m-nél alacsonyabban fekvő nyílászárókra terjed ki, vagy csapdaszerű terü- letvédelem van kialakítva.

Az elektronikai jelzőrendszerrel szemben támasztott követelmények:

· a betörésjelző központ a tápegységgel egy egységet képez, és a védett téren belül van elhelyezve,

· a központi egység jelzi a ki- és bekap- csolt állapotot a védelmi körökön külön- külön és a szabotázsvonalon egyaránt,

· a központi egységnek – az üzemeltető által sem nyitható kivitelű, szabotázsvé- dett – burkolata minimum 1 mm-es lágyacélból – vagy azzal egyenértékű szilárdságú anyagból – készült,

· az élesítés legalább ún. kulcsos kapcso- lóval történik, a kapcsoló háza minimum 1,5 mm vastag lágyacél vagy ezzel egyenértékű mechanikai szilárdságú anyag, és eltávolítása, illetve megbontá- sa esetén a jelzésvonalon riasztást ad,

· az egyes részek meghibásodását a rend- szer jelezi,

· élesbe kapcsolt állapotban a vezérlő központ valamennyi jelzővonalat, jeladó áramkört, kapcsoló-berendezést fel- ügyeli, és a jelzés után egy másodpercen belül riaszt,

· a jelzőáramkör megszakadását a rend- szer jelzi,

· a kültéri jelzésadók a közlekedésre al- kalmas felületektől, tárgyaktól, építmé- nyektől, épületszerkezetektől, közleke- dési utaktól olyan távolságra vannak te- lepítve, hogy csak segédeszközzel lehet őket elérni,

· a kültéri hangjelzés a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1–3 percen belül au- tomatikusan megszűnik, illetve kizáró- lag az arra illetékes kezelő vagy karban- tartó által kézzel lekapcsolható, a rend- szer a bekapcsolást követően ismételten éles állapotba kapcsol,

· a kültéri hangjelzőnek szabotázsvédett, minimum 1,5 mm vastag lágyacél bur- kolata van, vagy ezzel egyenértékű mechanikai védelemmel rendelkezik, a hangereje 1 m-es távolságban megha- ladja a 100 decibelt, váltakozó kéthangú jelzéssel,

· az energiaellátást két, egymástól füg- getlen, kölcsönhatásmentes energiafor- rás – elektromos hálózat és akkumulátor

– biztosítja; elemes táplálás esetén – egy elemkészlettel – a rendszer minimum 3 hónapig üzemképes,

· az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén biztosítja automatikusan és megszakítás nélkül a teljes berende- zés legalább 24 órás üzemeltetését, 24 óra letelte után pedig legalább egy ri- asztási ciklus végrehajtását,

· akkumulátoros üzemmód esetén az au- tomatikus töltésről gondoskodnak,

· a szabadtéri és a védett téren kívüli ve- zetékeket a falon belül vagy acél védő- csőbe helyezve vezetik.

11.2. A készpénz tárolás (III. kockázati vagyoncso- port) vagyonvédelmi előírásai

A 11.3. pontban meghatározott III. kockázati vagyon- csoportba tartozó vagyontárgyak (készpénz) tárolásá- ra vonatkozó előírások:

11.2.1. A tárolás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó minimális védelmi előírás a részleges mechanikai védelem 1 millió Ft-ot meghaladó összegű készpénz tárolás esetén részleges mechanikai védelem és mi- nimális elektronikai jelzőrendszer, valamint

11.2.2. A tárolt készpénz összegének megfelelő Ma- bisz minősítéssel rendelkező értéktárolóban (megerő- sített lemezszekrény, páncélszekrény, stb.), az értéktá- roló épület tartószerkezethez - nem aljzatbetonhoz, nem burkolathoz - való rögzítése a Mabisz minősítése szerinti kivitelben.

11.2.3. Kizárólag rablás kockázat esetén a készpénz tárolása pénztárgépben vagy lemezkazettában is elfogadott.

11.3. Kockázati vagyoncsoportok a biztosítható vagyontárgyak kockázati besorolása alapján

I. kockázati vagyoncsoport:

1. műszaki berendezések: vállalkozási célú műszaki berendezések, gépek, irodatechni- ka,

2. egyéb tárgyi eszközök: iroda, üzemi felszere- lés, bútor, ill. minden egyéb fel nem sorolt, kézi erővel nem, vagy nehezen mozgatható (súlyos, terjedelmes) vagyontárgy,

3. készletek: anyagok, áruk, befejezetlen terme- lés, félkész- és késztermékek.

II. kockázati vagyoncsoport:

II./1 Kereskedelmi - nem személyi, illetve hobbi és élvezeti - mennyiségű és célú

1. háztartási és szórakoztató elektronikai ter- mékek,

2. mobiltelefonok és tartozékaik,

3. híradás- és számítástechnikai termékek,

4. barkácsgépek, elektronikus mérő, vizsgáló berendezések,

II./2 Minden egyéb, 250 000 Ft-ot meghaladó egyedi

értékű, kézi erővel könnyen mozgatható vagyontárgy.

III. kockázati vagyoncsoport:

Készpénz

11.4. Minimális vagyonvédelmi előírások

· az I. kockázati vagyoncsoport esetén minimális mechanikai védelem,

· a II. kockázati vagyoncsoport esetén mi- nimális mechanikai védelem és minimá- lis elektronikai jelzőrendszer,

· a III. kockázati vagyoncsoport esetén a készpénz tárolás vagyonvédelmi előírá- sai.

11.5. Kártérítési limitek

A biztosító szolgáltatásának felső határa a káresemény időpontjában megvalósuló, a védelmi szintnek és a kockázati vagyoncsoportoknak megfelelő kártérítési limit, amely legfeljebb a vagyoncsoport biztosítási összege.

Az alábbi táblázat kockázati vagyoncsoportonként tartalmazza az egyes védelmi szintekre vonatkozó kártérítési limiteket:

részleges mechanika és minimális elektronika	7.500.000 Ft
Védelmi szint	II. kockázati vagyoncsoport
minimális mechanika és minimális elektronika	2.500.000 Ft
részleges mechanika és minimális elektronika	5.000.000 Ft
Védelmi szint	III. kockázati vagyoncsoport
készpénz tárolás vagyonvédelmi előírásai szerint	2 000 000 Ft
pénztárgépekben vagy lemezkazettákban tárolt készpénz rablás	50.000 Ft

Üvegtörés kár

A biztosító – pótdíj ellenében – a jelen kiegészítő biz- tosításban meghatározottak szerint megtéríti a Tűz- és elemi kár biztosítási szerződéssel biztosított va- gyontárgyakban balesetszerűen - előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul, külső behatás miatt – bekövetkező közvetlen fizikai károkat, amelyek a va- gyontárgy rendeltetésszerű használata érdekében szükségessé teszik a károsodott vagyontárgy javítását, helyreállítását, illetőleg melyek kapcsán szükségessé válik a vagyontárgy pótlása.

Jelen kiegészítő biztosítás szerint biztosítási esemény az üvegtörés kár.

1. A biztosító a biztosított részére megtéríti azokat a károkat, amelyek a biztosított iroda- helységeinek, kereskedelmi egységeinek, ipartelepeinek műhelyeinek vagy más, a biz- tosítási szerződésben (ajánlat, adatközlő, kötvény) meghatározott telephelyeinek be- épített üvegezésében törés vagy repedés kö- vetkeztében álltak elő.

Védelmi szint	I. kockázati vagyoncsoport
minimális mechanika	2.500.000 Ft
részleges mechanika vagy minimális mechanika és minimális elektronika	5.000.000 Ft

2. Az üvegtörés biztosítás kiterjed:

a) a biztosított kereskedelmi egységek, bemu- tatótermek belső üvegezésére (pult, vitrin, kirakatszekrény stb.), valamint

b) az üveg cégtáblákra is.

3. A biztosítás nem fedezi az üvegtörés- vagy repedéskárt, ha az a biztosított ajánlatának megtételekor már törött, repedt vagy toldott üvegekben következett be.

4. A biztosítási szerződés nem terjed ki

a) a felek eltérő megállapodásának hiányában az épületszerkezeti üvegezésekre (pl. üveg- téglára, üvegpadlóra), copolit üvegre,

b) nem üveg alapú fényáteresztő, polimeres, polikarbonát épületszerkezeti elemekre,

c) az üveg dísztárgyakra és a csillárokra,

d) a melegágyak és üvegházak üvegezéseire,

e) az üvegtetőkre,

f) neoncsövekre,

g) taposóüvegekre,

h) ólom-, ón- és rézfoglalatokra, illetve az azok- ban elhelyezett különleges üvegekre.

5. A biztosító szolgáltatásának káreseményen- kénti és biztosítási időszakonkénti felső ösz- szeghatára:

· 100 000 Ft, amennyiben a tűz- és elemi kár biztosítás teljes biztosítási összege 50 000 000 Ft-nál kevesebb,

· 150 000 Ft, amennyiben a tűz- és elemi kár biztosítás teljes biztosítási összege legalább 50 000 000 Ft.

6. Üvegtörés kár esetén nincs önrészesedés.

A jelen kiegészítő biztosításban nem érintetteket illetően a Tűz- és elemi kár biztosítás különös biztosí- tási feltételeiben foglaltak az irányadók.

Üzemszünet-biztosítás

A jelen különös biztosítási szerződési feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. (a továbbiakban: biztosító) és a szerző- dő fél között az általános biztosítási feltételek és jelen különös biztosítási feltételek alapján létrejött biztosí- tási szerződésekre alkalmazni kell.

A jelen különös biztosítási feltételek alapján létrejött biztosítás az érvényben és hatályban lévő, a biztosítási szerződésben megnevezett különös biztosítási feltét- eleihez (a továbbiakban: alapbiztosítás) kapcsolódó kiegészítő biztosítás (továbbiakban: üzemszünet- biztosítás).

A biztosító a kiegészítő biztosítás alapján megtéríti a jelen különös biztosítási feltételekben részletezett feltételek fennállása esetén a biztosítási szerződésben megnevezett üzemszüneti költségeket.

1. A biztosítási esemény

1.1. A jelen különös biztosítási feltételek szempontjá- ból biztosítási eseménynek minősül az alapbiztosítás-

ban meghatározott biztosítási esemény bekövetkezé- se miatt vagy azzal közvetlen okozati összefüggésben bekövetkezett üzemszünet, ha

· az alapbiztosításban meghatározott biz- tosítási esemény az alapbiztosítással fe- dezetbe vont és az alapbiztosításban meghatározott kockázatviselési helyen lévő vagyontárgyakban következett be, és

· az alapbiztosításban meghatározott biz- tosítási esemény alapján a biztosító szolgáltatás teljesítésére köteles, vala- mint

· az üzemszünet miatt üzemszüneti költ- ségek merültek fel.

1.2. Az üzemszünet tartama alatt bekövetkezett újabb biztosítási esemény miatt bekövetkező üzemszünet új, önálló biztosítási eseménynek minősül, kivéve, ha az újabb biztosítási esemény ugyanazon vagyon- tárgy(ak)ban azonos okból és azonos kockázatviselési helyszínen következett be.

2. A biztosított

A jelen üzemszünet-biztosítás keretében biztosított az

alapbiztosítási szerződésben is biztosított vállalkozás.

3. A biztosítási szerződés hatálya, a kockázatviselés

kezdete és vége

3.1. A biztosító a biztosítási szerződésben megjelölt kockázatviselési helyen a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett üzemszünet miatt az üzemszünet megszűnésének a napjáig, de legfeljebb a maximális kártérítési időszak alatt keletkezett üzemszüneti költ- ségekre nyújt fedezetet. A biztosító kockázatviselés- ének kezdete nem lehet korábbi időpont, mint az alapbiztosítás kockázatviselésének kezdete.

3.2. Ha az alapbiztosítás határozott tartamú, akkor az üzemszünet-biztosítás is csak határozott tartamú lehet.

3.3. A biztosítási évforduló napja megegyezik az alap- biztosítás évfordulójának napjával.

3.4. A biztosítási fedezet a biztosított valamennyi tevékenységére kiterjed, de a felek megállapodhatnak a biztosított pénzügyileg önálló elszámolási egységei- nek tevékenységére vonatkozó fedezetben is, ha az alapbiztosításban is így állapodtak meg a felek.

4. Fogalom meghatározások

A jelen üzemszünet-biztosítás különös biztosítási feltételeinek alkalmazásában

4.1. Alapbiztosítás: A jelen üzemszünet-biztosítás alapbiztosítása a tűz- és elemi kár biztosításnak a tűz-, villámcsapás-, robbanás-, összeroppanáskárra, légi járművek és ismeretlen földi járművek által okozott kárra, valamint a természeti elemi kárra vonatkozó

fedezet. Az alapbiztosítás biztosítási eseményeinek meghatározását az alapbiztosításra vonatkozó külö- nös biztosítási feltételek tartalmazzák.

4.2. Üzemszünet: A biztosított tevékenység teljes vagy részleges szünetelése az alapbiztosításban meg- határozott biztosítási esemény miatt. Az üzemszünet legfeljebb az alapbiztosítással fedezett dologi kár bekövetkezését közvetlenül megelőző állapot műszaki helyreállításáig tart, feltéve, hogy a műszaki helyreállí- tás lehetővé teszi a tevékenység káresemény előtti szinten történő folytatását.

4.3. Üzemszüneti költségek: az üzemszünettel ösz- szefüggésben felmerült költségek, amelyek az 5. pontban meghatározottak, és amelyek az üzemszünet alatt is terhelik a biztosítottat.

4.4. Maximális kártérítési időszak:

A biztosító helytállási kötelezettségének a jelen üzem- szünet-biztosítási szerződésben meghatározott ma- ximális időtartama. A biztosító legfeljebb a maximális kártérítési időszak alatt felmerült üzemszüneti költsé- geket téríti meg. A maximális kártérítési időszak az alapbiztosítási káresemény bekövetkeztének időpont- jával kezdődik, vége az üzemszünet-biztosítás meg- szűnését követő időpontra is eshet.

4.5. Tényleges kártérítési időszak:

Az alapbiztosításban meghatározott káresemény bekövetkeztének időpontjával kezdődik, és az üzem- szünet megszűnésének napjával, de legkésőbb a ma- ximális kártérítési időszak végével szűnik meg.

4.6. Üzleti év:

Az üzleti évnek a mindenkor hatályos számviteli tör- vényben meghatározott fogalma.

4.7. Forgalom: A vállalati tevékenység során elért eredmény.

5. Biztosítható költségek

5.1. Üzemszüneti költségeken azok az üzemszünettel összefüggésben felmerült, és az 5.2. pontban megha- tározott költségek értendők, melyek az üzemszünet alatt is terhelik a biztosítottat.

5.2. Az üzemszüneti költségek biztosítása az alábbi költségekre vonatkozik:

5.2.1. Közvetett költség jellegű költségek:

a) az alkalmazotti alapbérköltségnek a munka- szerződésben szereplő összege,

b) a biztosított szerződéses kötelezettsége alapján fizetendő közüzemi rendelkezésre állási (alap) díjak, távközlési előfizetési díjak;

c) a biztosítási esemény bekövetkezte előtt, a biztosított tevékenység üzemszerű végzése céljából megkötött hitel-vagy lízingszerző- dés időarányos hitelkamatai, ügyleti kamatai.

5.2.2. Az üzemszünet kapcsán felmerült alábbi több- letköltségek:

a biztosított tevékenység folytatása céljából ideiglene- sen bérelt ingatlan vagy egyéb tárgyi eszköz – bérleti szerződés alapján fizetendő – bérleti díja, üzembehelyezési, üzemeltetési költsége.

6. Biztosítási összeg

Az üzemszünet biztosítás biztosítási összege (kártérí- tési limit) 1.000.000 Ft.

7. Kizárások (a biztosítási fedezetből kizárt károk)

7.1. A biztosítási fedezetből kizárt károk

7.1.1. A biztosító kártérítési kötelezettsége nem áll fenn,

a) ha az üzemszüneti költségek nem az alapbiz- tosításban meghatározott biztosítási esemé- nyek bekövetkezése miatt merültek fel;

b) ha az alapbiztosítási fedezet nem vonatkozik a károsodott vagyontárgy(ak)ra.

7.1.2. A biztosító nem téríti meg azokat az üzemszü- neti költségeket, amelyek:

a) hatóságilag elrendelt építési vagy helyreállí- tási tilalom, üzemkorlátozás következmé- nyei;

b) a kockázatviselési helyszín megközelíthetet- lensége miatt merültek fel, ideértve a ható- sági korlátozásokat is;

c) a károsodott vagyontárgyak helyreállításá- nak, utánpótlásának késedelmessége vagy nem az eredeti állapotnak megfelelően tör- tént helyreállítás miatt keletkeztek;

d) a helyreállításhoz, beszerzéshez szükséges pénzügyi fedezet hiánya miatt keletkeztek;

e) a biztosított mulasztása, késedelme miatt merültek fel;

f) pénz, betétkönyv, értékpapír, értékcikk, ok- mány, okirat, üzleti könyv, terv, rajz, számla, egyéb irat, program, szoftver, adathordozó megsemmisülése, eltulajdonítása, elveszése, hiánya vagy megrongálódása miatt keletkez- tek;

g) szerződésből adódó kötelezettségek nem vagy nem megfelelő teljesítése miatt álltak elő, mint pl. – de nem kizárólagosan – a gyár- tási, szállítási határidő késedelme, valamilyen szolgáltatás elmaradása miatti kártérítési, kártalanítási és egyéb kötelezettségek;

h) piacvesztés miatt keletkeztek;

i) kedvezmények, támogatások elvesztéséből adódtak;

j) a maximális kártérítési időszakon túl merül- nek fel,

k) földrengésből erednek.

7.2. Nem biztosított költségek

A biztosítás nem fedezi az alábbiakat:

a) bevétel- és nyereségkiesés;

b) alkalmazotti bérköltségnek az alapbéren felüli és/vagy munkaszerződésben nem rög- zített összege, mint pl. prémiumok, jutalmak, végkielégítések, és egyéb munkabéren felüli juttatások (cafeteria, természetbeni juttatá- sok);

c) forgalomtól függő biztosítási díjak, licencdí- jak, feltalálói díjak;

d) egyéb, a termeléssel és/vagy kereskede- lemmel össze nem függő bevételek és költ- ségek, pénzügyi bevételek és ráfordítások, rendkívüli bevételek és ráfordítások, különös tekintettel a tőke-, spekulációs és ingatlan- ügyletekből származó nyereségekre és költ- ségekre.

8. Maximális kártérítési időszak tartama

A maximális kártérítési időszak tartama legfeljebb 3 hónap.

9. Önrészesedés

Az önrészesedés mértéke káreseményenként a kár- összeg (a térítendő üzemszüneti költségek) 10 száza- léka, minimális összege 25 ezer Ft káreseményenként, maximális összege 250 ezer Ft káreseményenként.

10. A biztosított közlési és változásbejelentési köte- lezettsége

A biztosított a biztosítási szerződés megkötése előtt, de legkésőbb a biztosítási ajánlat megtételével egyide- jűleg köteles nyilatkozni, hogy eredmény kimutatását forgalmi költség eljárással vagy összköltség eljárással készíti.

11. A biztosító szolgáltatásának különös szabályai

A biztosító szolgáltatására vonatkozóan az általános biztosítási feltételek rendelkezései az irányadók, az alábbi kiegészítésekkel:

11.1. A kárigény bejelentése

11.1.1. A biztosított köteles az alapbiztosításban meg- határozott káresemény bejelentésével egy időben, de legkésőbb annak felmérésének megkezdésekor a biztosítóval írásban közölni, hogy a jelen üzemszünet- biztosítási szerződés alapján milyen költségek megté- rítését igényli.

11.1.2. A káresemény bejelentésének és az azt követő adatszolgáltatásnak az általános biztosítási feltételek- ben meghatározottakon túlmenően tartalmaznia kell az üzemszüneti költségek becsült vagy várható típu- sát, tartamát és összegét, a már megtett és a tervezett kárenyhítő intézkedéseket.

11.2. A kárigény érvényesítése

11.2.1. A biztosított köteles a biztosító írásbeli kérésé- re átadni az összes olyan könyvviteli nyilvántartást, eredmény kimutatást és egyéb dokumentumot, bizo- nyítékot, információt és minden olyan adatot, amelyek a kárigény elbírálásához, az üzemszünettel összefüg- gésben felmerült költségek mértékének megállapítá- sához szükségesek.

11.2.2. A biztosított köteles a kár enyhítése érdekében a biztosítóval együttműködni, a biztosító jogosult az intézkedések végrehajtását ellenőrizni.

11.2.3. A biztosított köteles üzleti könyveit, mérlegeit, egyéb üzleti dokumentumait a számvitelről szóló, mindenkor hatályos törvényben előírt időtartam alatt, de legalább öt évig megőrizni, és olyan helyen és módon tárolni, hogy ne semmisüljenek meg.

11.3. A biztosító szolgáltatása

11.3.1. Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a biztosítási szerződésben foglaltak szerint az

5. pontban megnevezett és az üzemszünet megszű- nésének a napjáig, de legfeljebb a maximális kártéríté- si időszak alatt keletkezett üzemszüneti költségeket téríti meg, az önrészesedéssel csökkentve.

11.3.2. A maximális kártérítési időszakra megállapí- tott, és az alapbiztosításban meghatározott biztosítási esemény bekövetkeztének időpontjában hatályos biztosítási összeg – a biztosítási időszakra vonatkozó- an – a biztosító szolgáltatásának felső határa.

11.3.3. Ha a biztosítási időszak alatt több biztosítási esemény következik be, a biztosító szolgáltatási köte- lezettsége ez esetben is a 11.3.2. pontban áll fenn.

11.3.4. A költségeket olyan mértékben téríti meg a biztosító, amilyen mértékben ezek a költségek az üzemszünetet eredményező biztosítási esemény bekövetkezése nélkül is felmerültek volna.

11.3.5. Az alkalmazotti bér címén a biztosító az alap- biztosításban meghatározott biztosítási esemény bekövetkezte előtt már alkalmazásban lévő munkavál- lalók részére, érvényes munkaszerződés alapján járó, és ténylegesen kifizetett alap munkabért téríti meg, a kizárásokban felsoroltak kivételével.

11.3.6. A biztosítottat terhelő kamatfizetési kötele- zettség mértékét az alapbiztosításban meghatározott biztosítási esemény bekövetkezte előtt megkötött, és ezen időpontban is érvényes hitel-, vagy lízingszerző- dés alapján állapítja meg a biztosító.

11.3.7. A tényleges kártérítési időszak alatt felmerült üzemszüneti költségeket, illetve azok összegét a biz- tosítottnak kell bizonyítania.

11.3.8. A biztosítás alapján nyújtott szolgáltatás révén a biztosított nem kerülhet kedvezőbb helyzetbe, mint ha a biztosítási esemény be sem következett volna.

11.3.9. Az 5.2.2. pont alapján a biztosítóval előzetesen egyeztetett és írásban jóváhagyott többletköltségek térülnek.

12. A biztosító mentesülésének különös szabályai

12.1. Amennyiben a biztosító mentesül az alapbiztosí- tás szerint, úgy és legalább olyan mértékben mentesül a jelen üzemszünet-biztosítási szerződés alapján fennálló fizetési kötelezettsége alól is.

12.2. Ha a biztosítottnak lehetősége lett volna üzem- szüneti veszteségeinek mérséklésére, de ezen intéz- kedések megtételét elmulasztotta, a biztosító a mu- lasztása arányában mentesül a mulasztásból eredő veszteség megtérítése alól, amennyiben a mulasztás szándékos vagy súlyosan gondatlan volt.

13. A biztosítási szerződésének megszűnésének különös szabályai

Az általános biztosítási feltételekben foglalt esetek mellett az üzemszünet biztosítási szerződés az alábbi esetekben is megszűnik:

13.1. az alapbiztosítás megszűnésével egyidejűleg, ha a jelen üzemszünet-biztosítási szerződés hatálya alatt az alapbiztosítás megszűnik.

13.2. ha a szerződő fél vagy a biztosító a több évre kötött határozott időtartamú, továbbá a határozatlan időre kötött üzemszünet-biztosítási szerződést, az alapbiztosítástól függetlenül felmondja az általános biztosítási feltételek szerint.

Összkockázat(all risks)-jellegű vagyonbiztosítás

A jelen összkockázat-jellegű különös biztosítási szer- ződési feltételek és az azok részét képező kiegészítő biztosítási feltételek– azokat a rendelkezéseket tar- talmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. (a to- vábbiakban: biztosító) és a szerződő fél között az általános biztosítási feltételek és jelen különös biztosí- tási feltételek alapján létrejött összkockázat(all risks)- jellegű vagyonbiztosítási szerződésekre alkalmazni kell.

1. Általános rendelkezések

A jelen különös biztosítási feltételek alapján létrejött bizto- sításokra az általános biztosítási feltételei irányadók annyi- ban, amennyiben a különös biztosítási feltételek és a kiegé- szítő biztosítási feltételek eltérően nem rendelkeznek.

A különös biztosítási feltételek részét képező kiegészítő

biztosítási feltételek az alábbiak:

• A villámcsapás másodlagos hatása elektromos gépekben és berendezések- ben

• Technológiai csővezetékek töréséből eredő kár

• Vandalizmus által okozott kár

• Betöréses lopás és rablás biztosítás

• Üvegtörés kár

• Üzemszünet-biztosítás

• Dekontaminációs költségek térítése

A kiegészítő biztosítási feltételekben nevesített bizto- sítási eseményekre a különös biztosítási feltételek rendelkezéseit a kiegészítő biztosítási feltételekben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

Ha a kiegészítő biztosítási feltételekben „Tűz- és elemi kár biztosítási szerződés” kitétel szerepel, alatta az Összkockázat(all risks)-jellegű vagyonbiztosítás ér- tendő.

1.1. A biztosítás tárgya és a biztosítási esemény

A biztosítási fedezet a biztosítási szerződésben meg- határozott kockázatviselési helyeken lévő, és biztosítá- si összeggel megjelölt vagyontárgyakban / vagyon- csoportokban bekövetkező biztosítási eseményekre és költségekre terjed ki.

1.2. A biztosítási esemény

1.2.1. A jelen különös biztosítási feltételek alapján biztosítási esemény a biztosított vagyontárgyaknak balesetszerűen – előre nem látható okból, véletle- nül, váratlanul, külső behatás miatt – bekövetkező olyan közvetlen fizikai károsodása, amely a vagyon- tárgy rendeltetésszerű használata érdekében szüksé- gessé teszi a károsodott vagyontárgy javítását, helyre- állítását, illetőleg melynek kapcsán szükségessé válik a vagyontárgy pótlása, és amellyel kapcsolatban a bizto- sító kártérítési kötelezettségét nem zárta ki.

A kizárásokat a Vagyonbiztosítások-általános biztosí- tási feltételek és a jelen különös biztosítási feltételek, valamint a kapcsolódó kiegészítő biztosítások feltételei tartalmazzák.

1.2.2. Egyetlen biztosítási eseménynek minősül

a) a 24 órán belül ismételten bekövetkező jégverés, zivatar vagy tornádó; vagy ha a fel- sorolt események közül bármely kettő 24 órán belül következik be;

b) a 72 órán belül ismételten bekövetkező hurrikán, orkán, tájfun, trópusi ciklon, forgó- szél, vihar, felhőszakadás, tűz és tűzvész, va- lamint újabb sztrájk, zendülés, polgári zavar- gás, erőszakos tüntetés;

c) a 168 órán belül ismételten bekövetkező földrengés, földmozgás, szökőár, vulkánkitö- rés, tengerrengés, továbbá e biztosítási ese- mény/ek valamelyikéből kialakuló, vagy e biztosítási esemény/ek miatt bekövetkező, valamint a fentiekben nem említett, egyéb elemi kárnak minősülő esemény/ek;

d) az 504 órán belül ismételten bekövetkező olyan árvíz, amelyet ugyanaz az egyszer vagy többször tetőző, egy vagy több víztömegként jelentkező magas vízállás okoz

amennyiben a bekövetkező biztosítási eseményre biztosítási fedezet kiterjed.

2. A biztosítható vagyontárgyak és költségek, a nem biztosított vagyontárgyak és tevékenységek

2.1. Biztosítható vagyontárgyak

A jelen különös biztosítási feltételek alapján biztosított vagyontárgyak a biztosított nyilvántartásában kimutatott és a szerződő által meghatározott, a biztosítási szerződés- ben egyedileg, vagy vagyoncsoportonként biztosítási összeggel megjelölt vagyontárgyak.

Vagyoncsoport egészére biztosítási összeg akkor határoz- ható meg, ha a biztosítási szerződésben a teljes vagyon- csoport biztosítva van.

A biztosítható vagyontárgyak a jelen különös biztosítási feltételek alapján az alábbiak:

2.1.1. A biztosított saját tulajdonát képező

2.1.1.1. tárgyi eszközök:

a) épületek és egyéb építmények,

b) műszaki berendezések, gépek,

c) forgalmi rendszámmal el nem látott járművek, közúti forgalmi engedéllyel és rendszámmal rendelkező személy- és teherszállító járművek, munkagépek, lassú járművek (a biztosítási fede- zet kizárólag a biztosítási szerződésben megne- vezett telephelyeken bekövetkező tűz-, robba- nás-, összeroppanás-, villámcsapás kárra, továb- bá épületek víz- és gőzvezetékeinek töréséből eredő vízkárra vonatkozik),

d) egyéb berendezések és felszerelések,

e) építéssel és szereléssel együtt nem járó, nem aktivált beruházások.

2.1.1.2. forgóeszközök:

a) készletek:

• anyagok,

• áruk,

• félkész termékek,

• befejezetlen termelés (amennyiben nem építés-szerelés alatt álló vagyontárgyak),

• késztermékek;

b) a betöréses lopásra és rablásra vonatkozó kiegé- szítő biztosítási feltételekben szabályozott va- gyonvédelmi előírásoknak megfelelően tárolt készpénz és egyéb pénzeszközök.

2.1.2. Idegen tulajdont képező vagyontárgyak:

2.1.2.1. a fenti 2.1.1.1. pontban felsorolt és a biztosított által bérelt tárgyi eszközök,

2.1.2.2. a biztosított által feldolgozásra, javításra, tárolásra, őrzésre, értékesítésre átvett, a fenti 2.1.1.2. pont szerinti forgóeszközök.

2.2. Nem biztosított vagyontárgyak

a) iratok, tervek, üzleti könyvek rajzok, szel- lemi alkotás, adathordozók a tárolt ada-

tokkal, szoftverek, számlák, bizonylatok,

b) értékpapírok, értékcikkek, nemesfém, ékszer, drágakő, féldrágakő, szőrme,

c) szellemi alkotás, képzőművészeti vagy egyéb művészeti alkotás, műérték, gyűj- temény ,

d) építés vagy szerelés alatt lévő vagyontár- gyak,

e) építéssel és szereléssel együtt nem járó,

nem aktivált beruházások,

f) közúti forgalmi engedéllyel és rendszám- mal rendelkező személy- és teherszállító járművek, munkagépek, lassú járművek;

g) légi járművek,

h) vízi járművek,

i) kötött pályás járművek,

j) az f-j) pontokban meghatározott jármű- vekre szerelt (nem szériatartozék) elekt- ronikus berendezések,

k) vasúti sínek,

l) a kockázatviselési helyszínen kívüli szállí- tó- és elosztóvezetékek,

m) műholdak,

n) utak, alagutak és hidak,

o) pincehelyiségek, nádtetős épületek,

p) ideiglenes létesítmények, pavilonok, sát- rak és a bennük lévő vagyontárgyak ,

q) tározók, vízi létesítmények és azok műtár- gyai, dokkok, mólók, gátak, töltések, csa- tornák,

r) fúrótornyok,

s) élővíz, vízbázisok (mint pl. tavak, folyók, víztározók, kutak, források),

t) föld, földterület, telek, erdő, ültetvény,

termények, lábon álló fák, növények,

u) földben és vízben található bányakincsek, ásványok, kőzetek, föld alatti bányák, kül- fejtések,

v) élőállatok,

w) levegővel, meleg levegővel felfújt fóliasát- rak / csarnokok és az azokban levő vagyon- tárgyak, légvárak, felfújható játékok,

x) vérkészletek,

y) pénzbedobással működő és pénzkiadó automaták, játékgépek a tartalmukkal együtt,

z) műszaki elhasználódás vagy avultság mi- att a termelésből (üzemeltetésből) kivont gépek.

2.3. Nem biztosított tevékenységek

2.3.1. A biztosító nem viseli a kockázatot amennyiben a biztosított tevékenységi körében mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halgazdálkodás, bányászat szerepel.

2.3.2. A biztosító nem áll kockázatban, amennyiben a kockázatviselési helyen folytatott tevékenység:

· „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt tevékenység,

· pénzváltó- vagy zálog tevékenység,

· vegyszer kereskedelem,

· disco, kocsma, söröző, borozó, bár,

· kaszinó, játékterem,

· könnyűszerkezetes – jellemzően szezo- nális – vendéglátó egységben folytatott tevékenység

függetlenül attól, hogy a kár ezen tevékenységekkel összefüggésben következett-e be.

2.4. Biztosítható költségek

A Vagyonbiztosítások- általános biztosítási feltéte- lek 2. pontja szerint a szerződő a biztosítási összeg megjelölésével a biztosítási események folytán a biz- tosított vagyontárgyakban keletkezett károkkal össze- függésben indokoltan felmerülő alábbi költségeket biztosíthatja:

a) mentési, oltási költségek,

b) bontási, maradványeltávolítási költségek, a veszélyes hulladékok szállítási, elhelyezési és megsemmisítési költségeinek kivételével,

c) szakértői költségek amennyiben a szakértő megbízásához a biztosító előzetesen, írásban hozzájárult,

d) a károk súlyosbodásának megakadályozását vagy hatásaik enyhítését szolgáló intézkedések következtében felmerült költségek, amelyek a károsodott vagyontárgy elszállításával, ideigle- nes fedéssel, dúcolással, állványozással, ideigle- nes közműlétesítéssel, továbbá a szükséges kényszer-kitelepítéssel vagy a megmentett va- gyon biztonságát szolgáló intézkedésekkel ösz- szefüggésben merülnek fel,

e) a mentés, bontás, maradványeltávolítás során a közművekben, közüzemi berendezésekben, közutakban keletkező károk helyreállítási költsé- gei, ha ezek a jogszabálynál fogva a biztosítottat terhelik.

A költségek biztosítási összege: a telephelyi biztosítási összeg 5%-a, de legfeljebb 1.000.000 Ft.

3. Kizárások és biztosítással nem fedezett károk

3.1. A kár okára vonatkozó kizárások

3.1.1. A Vagyonbiztosítások-általános biztosítási feltételek kizárásaiban foglaltakon túl nem minősül biztosítási eseménynek, ha a kár oka

a) villámcsapás indukciós hatása miatti túlfe- szültség

b) vízkőlerakódás, szennyeződés, üveg-, festett vagy csiszolt felületek karcolódása, rozsdásodás, korrózió, oxidáció, lerakódás, használaton kívüli állás;

c) az anyag természetéből eredő zsugorodás, elpárolgás, súlyveszteség, erjedés, termé- szetes hőképződés, öngyulladás (a kizárás magában az öngyulladt anyagban keletke- zett kárra vonatkozik), az anyagok ízének, textúrájának vagy felületének változásai;

d) fokozatosan kialakuló deformálódás, állag- romlás, hasadás, törés, repedés, réteges elválás, felhólyagosodás; korrózió, illetve a hibás csőcsatlakozás, hibás tömítés, öntési hiba. Nem minősül kizárásnak, ha a jelen pontban felsoroltak a biztosított vagyontárgy más, jelen biztosítás alá vont részeit, vagy más biztosított vagyontárgyat károsítják;

e) alapok, falak, pillérek, gerendák (teherhordó szerkezetek), padozatok, járdák, támfalak, fel- töltések, födém- illetve tetőszerkezetek üle- pedése, megsüllyedése, megdőlése, zsugoro- dása, kihasasodása vagy tágulása, repedése, törése. Jelen kizárás nem vonatkozik a felsorol- tak következtében más biztosított vagyon- tárgyakban keletkező károkra;

f) tranziens jelenség miatti túlfeszültség,

g) szennyeződés, mikroorganizmus, fertőzés, korhadás, toxikus hatású penészedések, gombásodások és hatásaik;

h) olyan légmozgás, amelynél a legerősebb széllökés nem érte el a 75 km / h sebessé- get. Jelen kizárás nem vonatkozik az ezen okból bekövetkező tűz- és robbanás kárra;

i) homok, por, illetve fagyhatás, napsütés, lég- köri szárazság vagy nedvesség, szmog, füst, gáz, köd, normális légköri viszonyok;

j) férgek, rágcsálók, rovarok és egyéb állatok kártétele.

3.2. Vagyontárgyra vonatkozó kizárások

A Vagyonbiztosítások- általános biztosítási feltéte- lekben foglalt kizárásokon túl, a biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek

a) nem biztosított (2.2. pont)-, biztosítási fedezet alá nem vonható vagyontárgyakban keletkez- tek;

b) szabadban lévő vagyontárgyakban eső, ha- vas/ónos eső, hódara, hó, hónyomás, jégeső, jégverés hatására keletkeztek, ideértve azt a jégverés- és hónyomás kárt,

• amely az épületek héjazatának sérülése nélkül az ideiglenes fedésben, fólia- és sátorfedésben, kizárólag csak az esővíz levezető csatornákban és a hófogó szer- kezetekben, vagy a hideg és melegágyak üvegezésében, fóliasátrakban, üvegte- tőkben keletkezett, továbbá

• amely a tetőszerkezet hibás méretezé- sével, kivitelezésével vagy karbantartá- sának elmulasztásával okozati össze- függésben következett be.

Jelen kizárás nem vonatkozik:

• a biztosított épületek, építmények tető- zetében (tetőszerkezetében és tetőfe- désében) jégverés által okozott törés és repedés kárra,

• a biztosított épületekben, építmények- ben és az azokban elhelyezett ingósá- gokban a szokásos mértékű hóterhelést meghaladó hónyomás által okozott kár- ra,

• csapadékhatással okozott vízkárra.

a) rendeltetésüknél fogva tűznek kitett vagyon- tárgyakban – beleértve a felhasznált tüzelő- és egyéb technológiai anyagokat – a rendeltetés- szerű használattal összefüggésben tűzkárként keletkeztek;

b) a nyomás alatti tartályokban, vagy lendítőke- rekekben szétszakadás vagy repedés, törés miatt keletkeztek;

c) a biztosított vagyontárgy károsodása nél- kül, kizárólag a biztosított vagyontárgy védelmi rendszerelemeiben, biztonsági berendezésében, a rendszerelem / bizton- sági berendezés műszaki feladatainak rendeltetésszerű teljesítésével összefüg- gésben keletkeztek;

d) a biztosított vagyontárgy részét képező elektronikai alkatrészekben bármilyen belső hatásra következtek be. Belső hatás- nak minősül, ha nem bizonyítható, hogy a kárt valamely biztosított kockázatból szár- mazó külső behatás okozta.

Ha belső hatás miatt valamely cserélhető rész vagy modul károsodása következett be, a kizárás nem terjed ki más cserélhető ré- szekben, modulokban bekövetkező, jelen fel- tételek szerint biztosítási eseménynek minő- sülő károkra;

e) külső adathordozókban és az azokon tárolt adatokban keletkeztek.

3.3. Meghatározott körülményre vonatkozó kizárá- sok

3.3.1. A Vagyonbiztosítások-általános biztosítási feltételekben foglaltak kizárásokon túl nem minő- sül biztosítási eseménynek, ha a kár

a) a biztosított vagyontárgy szállítása (ide- értve a fel-, le- és átrakodást is), átrakása, össze- és szétszerelése alatt vagy által kö- vetkezik be;

b) a biztosított gépek és elektronikus eszközök, berendezések belső vagy külső erőhatás miatt bekövetkező töréseként, repedéseként jelent- kezik. A jelen különös biztosítási feltételek szerint törésnek, repedésnek minősül a biz- tosított vagyontárgyaknak balesetszerűen, előre nem látható okból, véletlenül, váratla- nul bekövetkezett olyan törése, repedése, amely a biztosított vagyontárgyak részleges vagy teljes működésképtelenségét okozza. Törésen és repedésen kívül az alábbi mara- dandó alakváltozással (deformálódással) járó mechanikai károsodások is törés- és repe- déskárnak minősülnek: megnyúlás, szakadás, összenyomódás, (ki)hajlás, (el)nyíródás, (el)csavarodás.

c) lopás, elveszés, eltűnés, hiány, leltárhiány, veszteség (együttesen hiány) következtében keletkezik.

3.3.2. A Vagyonbiztosítások- általános biztosítási feltételekben foglalt kizárásokon túl nem minősül biztosítási eseménynek, ha a kár

a) nem dologi jellegű következményi kár;

b) üzemszüneti veszteségből származó nye- reségkiesés,

c) a biztosított vagyontárgyban, hullámtérben vagy nem mentett árterületen elázás, elsod- ródás, törés, rombolás, továbbá szennye- ződés által keletkezett. Hullámtér a termé- szetes és mesterséges vizek árvízvédelmi töl- tései közötti, vagy – ahol töltések nincsenek – a magas partok közötti terület. Nem mentett árterületnek minősül a vízügyi hatóság által megállapított árterületnek az a része, amely a folyómeder és az azzal közel párhuzamo- san vezetett (legfeljebb két számjeggyel je- lölt) közúti, vasúti töltés vagy magaspart, il- letve a települések belterületének határa kö- zött fekszik;

d) a biztosított vagyontárgyak bármilyen meghibásodásából, működési zavarából vagy működésképtelenségéből – így külö- nösen elektromos vagy mechanikai meg- hibásodásból, törésből vagy üzemzavar- ból, hűtő- vagy egyéb folyadékok megfa- gyásából, nem megfelelő kenésből, az olaj vagy a hűtőfolyadék hiányából, kimaradá- sából – ered, kivéve az ilyen okokból bekö- vetkezett tűz- és robbanáskárokat;

e) a motor által beszívott víz miatt keletkezik;

f) a biztosított vagyontárgyakból (azok táro- lóedényeiből, tartályaiból, csővezeték- hálózataiból, szerelvényeiből, a konténe- rekből, kohókból, kemencékből, üstökből) kiömlő, elfolyt anyagok, áruk, termékek (készletek) veszteségeként keletkezik.

3.4. Abiztosítási fedezet nem terjed ki a gyártási folya- mat (mint pl. feldolgozás, gyártás, vizsgálat, próba) során a munkavégzés tárgyában keletkezett károkra, amennyiben a kár közvetlen kiváltó oka a gyártási fo- lyamatra vezethető vissza.

4. A biztosítási díj alapja

A biztosítás díjalapja a biztosított vagyon és a költség- térítések folyó biztosítási évre vonatkozó biztosítási összege.

Dekontaminációs költségek térítése

A biztosító megtéríti a biztosítási szerződéssel biztosí- tott vagyontárgyakban balesetszerűen – előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul, külső behatás miatt – bekövetkező közvetlen fizikai károkkal össze- függésben felmerült dekontaminációs költségeket, a jelen kiegészítő biztosításban meghatározottak sze- rint.

Jelen kiegészítő biztosítás szerint biztosítási esemény a jelen kiegészítő biztosításban meghatározott szeny- nyeződés eltávolításának a szükségessége.

A jelen kiegészítő biztosításban nem szabályozottak- ban a különös biztosítási feltételekben foglaltak az irányadók.

1. A biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgy- ban keletkezett, a jelen biztosítási szerződés feltételei biztosítási eseménynek minősülő kárral közvetlen összefüggésben felmerült, a szennyező anyag eltá- volításának és a biztosított telephelyéről más, meg- felelő helyszínre történő szállításának költségeit.

2. Szennyeződés: olyan anyag (ideértve a baktériu- mokat, gombákat, vírusokat vagy más ártalmas össze- tevőket), amely veszélyezteti a biztosított vagyontár- gyat, annak használatát, állagát.

3. A biztosító a biztosított telephelyeken, illetve telep- helyek alatti víz, talaj, élővilág szennyeződésével, eltávolításával illetve cseréjével kapcsolatos költsége- ket nem téríti meg.

4. Nem téríti meg továbbá a biztosító a nukleáris reakció, nukleáris robbanás, sugárzás vagy radioaktív szennyezés okozta vagy azzal összefüggésben felme- rült károkat, tekintet nélkül arra, hogy a bekövetkezett káreseményt a jelen szerződés szerint biztosítási ese- ménynek minősülő események okozták-e vagy sem.

A szolgáltatás káreseményenkénti és biztosítási idő- szakonkénti felső összeghatárát, továbbá az önrésze- sedést a biztosítási szerződés (ajánlat, adatközlő, kötvény) tartalmazza.

Felelősségbiztosítások Általános biztosítási feltételek

A jelen általános biztosítási feltételek azon általános rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket biztosító és a szerződő fél, illetve a biztosított között a szerződő fél által választott kockázatokra létrejött felelősségbizto- sítási szerződésekre általános kárbiztosítási rendel- kezésekként kell alkalmazni.

Jelen általános biztosítási feltételek alkalmazása során biztosítási szerződés alatt az ajánlat és annak vala- mennyi melléklete, a díjtájékoztató, az általános szer- ződési feltételek, és a fedezetet igazoló dokumentum (továbbiakban: kötvény) értendő.

Az általános és a különös biztosítási feltételek va- lamint a hozzájuk kapcsolódó kiegészítő biztosítási feltételek, záradékok és függelékek együttesen alkotják az általános szerződési feltételeket.

A különös biztosítási feltételekben nem szabályo- zottakra az általános biztosítási feltételek, míg a különös biztosítási feltételeknek az általános bizto- sítási feltételektől eltérő rendelkezése esetén a különös biztosítási feltételek rendelkezései az irányadók.

A felek – amennyiben azt a magyar jogszabályok lehetővé teszik – mind az általános, mind a külö- nös/kiegészítő biztosítási feltételektől eltérhetnek, ez esetben az adott kérdésben a felek megállapodá- sa az irányadó.

1. A biztosítási szerződés tárgya és a biztosítási

esemény

1.1. A biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében kötelezettséget vállal arra, hogy fedezetet nyújt a szerződésben meghatározott kockázatra és a kocká- zatviselés kezdetét követően bekövetkező biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosítási szerző- désben meghatározott biztosítási szolgáltatást teljesí- ti.

1.2. A felelősségbiztosítások esetében a biztosított követelheti, hogy a biztosító a biztosítási szerződésben meghatározott módon és mértékben mentesítse őt olyan kár megtérítése, illetve sérelemdíj megfizetése alól, melyre jogszabály értelmében köteles.

1.3. A jelen általános biztosítási feltételek alkalmazá- sában felelősségbiztosítási esemény az 1.2. pontban megjelöltek szerint

a) a biztosítási szerződésben meghatározott olyan másnak okozott kár bekövetkezése, amelyért a biztosított a magyar anyagi jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik, és/vagy

b) más személyiségi jogának megsértéséből eredő olyan nem vagyoni sérelem bekövet- kezése, amelyért a biztosított a magyar anyagi jog szabályai szerint sérelemdíj fize- tésére köteles, és

amely nem minősül biztosítási fedezetből kizárt kárnak/nem vagyoni sérelemnek, illetve kizárt kockázatnak.

Az egyes felelősségbiztosítási fedezetekhez kap- csolódó biztosítási eseményeket a külö- nös/kiegészítő biztosítási feltételek részletezik.

1.4. Egy biztosítási eseménynek minősül a több, azo- nos okból bekövetkezett,

a) időben összefüggő, vagy

b) több károsultat/sérelmet szenvedett felet érintő

kár/nem vagyoni sérelem (sorozatkár).

2. Biztosítási szerződés alanyai

2.1. A biztosítási szerződés keretében

a) Biztosító

Biztosító az Allianz Hungária Zrt. Székhelye: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52.

Cégjegyzékszáma: Fővárosi Bíróság, mint cégbíróság Cg. 00-00-000000

Adószáma: 10337587-4-44

b) Biztosított

Biztosított az, aki a biztosítási esemény elke- rülésében érdekelt, és akinek a magyar anyagi jog szerinti kártérítési és sérelemdíj fizetési kötelezettségére a biztosítási szerző- dés alapján a felelősségbiztosítás fedezetet nyújt. Biztosítottnak minősül a társbiztosított és az együttbiztosított is, azzal, hogy a bizto- sítási szerződésben a biztosított kockázatra meghatározott kártérítési limit a biztosítottra és a társbiztosítottra (vagy együttbiztosított- ra) együttesen vonatkozik.

c) Sérelmet szenvedett fél: a biztosítási szer- ződés alapján az a természetes személy ká- rosult vagy annak hozzátartozója, aki szemé- lyiségi jogának megsértése (nem vagyoni sé- relme) miatt sérelemdíjra jogosult.

d) Szerződő fél

A szerződő fél lehet a biztosított vállalkozás, vagy az a vállalkozás, aki a biztosítási szerző- dést az érdekelt javára köti meg.

Vállalkozás: a biztosítási szerződés megkö- tése során a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy.

A szerződő fél köteles a biztosítási díj megfi- zetésére, valamint jogosult és köteles a biz- tosítási szerződéssel összefüggő jognyilatko- zatok megtételére, a kárrendezéshez kapcso- lódó nyilatkozatok kivételével. A biztosító jognyilatkozatait mindenesetben a szerződő félhez intézi.

A szerződő fél nyilatkozata a biztosítóval szemben akkor érvényes, ha azt írásban tet- ték (ideértve a maradandó eszközzel, illetve az elektronikus úton, e-mailben tett nyilatko- zatokat is), és akkor hatályos, ha az a biztosí- tó tudomására jut.

2.2. Ha a biztosítási szerződést nem a biztosított kötötte és a biztosított vállalkozás, akkor a biztosí- tóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a szerződésbe beléphet. A belépéshez a biztosító hoz- zájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át.

Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosí- tási időszakban esedékes díjakért a szerződő féllel egyetemlegesen felel. A szerződésbe belépő bizto- sított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordí- tott költségeit - ideértve a biztosítási díjat is - meg- téríteni.

3. A biztosítási szerződés létrejötte

3.1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megálla-

podásával jön létre.

Az ajánlattevő ajánlatához annak megtételétől számí- tott tizenöt napig van kötve.

Nem jön létre a szerződés, ha a biztosító az ajánlatot a beérkezésétől számított 15 napon belül elutasítja, vagy arra nem válaszol.

3.2. Ha a kötvény tartalma eltér a szerződő fél ajánla- tától, és az eltérést a szerződő fél a dokumentum kézhezvételét követően késedelem nélkül nem kifogá- solja, a biztosítási szerződés a kötvény tartalma szerint jön létre. E rendelkezést a lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a biztosító a kötvény átadá- sakor írásban felhívta a szerződő fél figyelmét az elté- résre. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat szerint jön létre.

4. A biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló, a biztosítási időszak, a kockázatviselés tartama és helye

4.1. A biztosítási szerződés határozatlan vagy hatá- rozott időre köthető. A biztosítás tartamát a felek a biztosítási szerződésben rögzítik.

4.2. A biztosítási évfordulót a biztosítási szerződés tartalmazza. Ha a felek másként nem állapodnak meg, akkor a biztosítási évforduló napja a kockázatviselés első napját követő hónap 1-je. Ha a kockázatviselés a tárgyhónap első napján kezdődik, a biztosítási évfor- duló is ez a nap.

4.3. A biztosítási időszak

a) határozatlan időre kötött biztosítási szerző- dés esetén egy év,

b) határozott időre kötött biztosítási szerződés esetén a biztosítási szerződés teljes időtar- tama.

Egy évnél hosszabb, de legalább 2 év határozott időre kötött biztosítási szerződés esetén a felek egyéves biztosítási időszakban is megállapodhatnak.

Ha a biztosítási időszak egy év, akkor annak első napja megegyezik a biztosítási évforduló napjával, utolsó napja a következő biztosítási évforduló napját meg- előző nap.

4.4. A kockázatviselés tartama és helye

4.4.1. A kockázatviselés tartama a kockázatviselés kezdete és vége közti időtartam, mely alatt a biztosító kockázatviselése fennáll.

4.4.2. A biztosítási szerződés létrejötte esetén a bizto- sító kockázatviselése a felek által a szerződésben meghatározott időpontban kezdődik.

4.4.3. Ha a felek a kockázatviselés kezdő időpontjában nem állapodtak meg, akkor a biztosító kockázatviselé- se a szerződés létrejöttét követő nap 0:00 órakor kez- dődik.

4.4.4. A biztosító kockázatviselése legkésőbb a biztosí- tási szerződés megszűnéséig áll fenn.

4.4.5. A felek a kockázatviselés tartamát a megállapo- dásuk szerint kiterjeszthetik a biztosítási tartamon túli időszakra is.

4.4.6. Ha a felelősségbiztosítási fedezet folyamatos fennállása érdekében a szerződő fél több egymást követő időszakra úgy köt felelősségbiztosítási szerző- dést, hogy a későbbi szerződés kockázatviselési kezde- te a korábbi szerződés kockázatviselésének végét követő nap, a biztosító kockázatviselése – figyelemmel az elévülési időre – a szerződések bármelyikének a kockázatviselési tartama alatt okozott, bekövetkezett és a biztosítónak bejelentett biztosítási eseményekre terjed ki

4.4.7. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége – ha a felek eltérően nem állapodnak meg - a kockázatviselés tartama alatt okozott, bekövetkezett és legkésőbb a biztosítási szerződés megszűnését követő 30. napon a biztosítónak bejelentett biztosítási eseményekre ter- jed ki.

4.4.8. A biztosító – a felek eltérő megállapodása hiányában - a Magyarország területén okozott és bekövetkezett károkat téríti meg.

4.4.9. A biztosítási feltételek alkalmazása szempontjá- ból

a) a károkozás és a személyiségi jog megsérté- sének időpontja az a nap, amikor az azt elő- idéző cselekmény megtörtént. Folyamatos magatartás esetén a károkozás és a szemé- lyiségi jog megsértésének megkezdése. Amennyiben a károkozás és személyiségi jog megsértése mulasztással valósult meg, a károkozás időpontja az a nap, amikor az el- mulasztott cselekményt még a kár/nem va- gyoni sérelem bekövetkezése nélkül pótolni lehetett volna.

b) A kár/nem vagyoni sérelem bekövetkezésé- nek időpontja az alábbi:

• Személyi sérülés miatt bekövetkező nem vagyoni sérelem esetén:

- Testi sérülés esetén a sérülés idő- pontja, akkor is, ha utóbb halálhoz vezet;

- Egészségkárosodás esetén a károso-

dás időpontja;

- Halál esetén a halál beállta;

• Egyéb személyiségi jogsértés miatt be- következő nem vagyoni sérelem esetén a személyiségi jogsértés időpontja.

• Dologi károk esetén a károsodás bekö- vetkezésének időpontja;

• Sorozatkár esetén az első kárese- mény/személyiségi jog első megsérté- sének időpontja.

c) A kár/nem vagyoni sérelem bejelentésének időpontja az a nap, amikor a biztosított a kár/nem vagyoni sérelem bekövetkezését a biztosítónak írásban bejelentette. Jelen álta- lános biztosítási feltételek alkalmazása során írásbeli kárbejelentésnek minősül

• az e-mail útján történő közlés is a közlés napjával, amennyiben azt a biztosító – akár e-mail útján, akár más írásos for- mában – visszaigazolta

• a biztosító internetes oldalán (xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxx/xx/xxxxx ndezes_ugyintezes.html) történő beje- lentés.

5. A biztosítási összeg és az önrészesedés

5.1. A biztosítási összeg (kártérítési és költség limit) fogalma

5.1.1. A biztosítási esemény bekövetkezésekor érvé- nyes – a károkozás/személyiségi jogsértés időpontját magába foglaló biztosítási időszakra vonatkozó és a biztosítási szerződésben rögzített –

a) biztosítási eseményenként és biztosítási időszakra meghatározott kártérítési limit, valamint

b) a jogi képviseleti költségekre biztosítási eseményként és biztosítási időszakra megje- lölt költség limit

a biztosító szolgáltatási kötelezettségének a felső határa.

5.1.2. A kötvényszintű (kombinált vagy aggregát) limit alkalmazása esetén, az összes felelősségbiztosí- tási kockázatra együttes – biztosítási eseményenkénti és biztosítási időszakonkénti – kártérítési limitet és költség limitet kell meghatározni. A biztosítási esemé- nyenkénti és/vagy a biztosítási időszakonkénti köt- vényszintű limitet bármelyik választott felelősségbiz- tosítás alapján nyújtott szolgáltatás kimerítheti.

5.1.3. A szublimit a 5.1.1. a) pont szerinti kártérítési limiten belül az egyes kockázatokra illetve az eljá- rási költségekre meghatározott limit.

5.1.4. Fedezetfeltöltés

Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összegek az ugyanabban a biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összegekkel csökkenek, kivéve, ha a biztosító a biztosí- tási szolgáltatással egyidejűleg közli a szerződővel a fedezetfeltöltési díjat és szerződő fél azt megfizeti.

5.2. Az önrészesedés

5.2.1. Az önrészesedés a megkötött biztosítási szerző- dés által biztosítási fedezetbe vont kár és/vagy a sére- lemdíj azon része, amelyért a biztosított maga köteles helytállni. Az önrészesedés biztosítási eseményenként meghatározott százalékos és/vagy összegszerű mér- tékét a biztosítási kötvény tartalmazza.

5.2.2. Ha a kár és/vagy a sérelemdíj a biztosítási ese- ményenkénti önrészesedést nem haladja meg, akkor kártérítésre/sérelemdíj megfizetésére a biztosított köteles.

6. A biztosítási fedezetből kizárt károk

6.1. Általános kizárások

A biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki

a) az olyan kárra, amelynek oka háború, invá- zió, háborús cselekmények (függetlenül attól, hogy hivatalosan hadat üzentek-e, vagy sem), polgárháború, ellenforradalom, forradalom, katonai vagy népfelkelés, sta- tárium, erőszakos hatalomátvétel vagy ezek kísérlete,

b) az olyan kárra, amelynek oka a tulajdonjog hatósági korlátozása közérdekből állandó vagy ideiglenes jelleggel,

c) az olyan kárra, amelynek oka lázadás, sztrájk, teljes vagy részleges munkabe- szüntetés, polgári engedetlenség, polgári zavargás, munkahelyi zavargás, szabotázs, továbbá bármilyen olyan esemény vagy ok, amelynek következtében hadi-, rendkívüli vagy szükségállapotot hirdettek ki,

d) az olyan kárra, amelynek oka terrorcse- lekmény

(Terrorcselekmény minden olyan politikai, vallási, etnikai, ideológiai vagy más hasonló okból egyénileg vagy szervezetten elköve- tett, személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncse- lekmény, amelynek célja

- az állami szervek, más állam, nemzetkö- zi szervezet kényszerítése,

- más állam alkotmányos, társadalmi, vagy gazdasági rendjének megváltozta- tása, megzavarása, illetve nemzetközi szervezet működésének megzavarása,

- a lakosság megfélemlítése. Terrorcselekményt követ el az is, aki ugyane- zen okból és célból jelentős anyagi javakat kerít hatalmába, és azok sértetlenül hagyását vagy visszaadását állami szervhez vagy nem- zetközi szervezethez intézett követelés telje- sítésétől teszi függővé.

Személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekmény az emberölés, a testi sértés, a foglalkozás kö- rében elkövetett szándékos veszélyeztetés, az emberrablás, a személyi szabadság meg- sértése, a közlekedés biztonsága elleni bűn- cselekmény, a vasúti, légi vagy vízi közleke- dés veszélyeztetése, a radioaktív anyaggal visszaélés, a hivatalos személy elleni erőszak, a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak, a hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatója elleni erőszak, a nem- zetközileg védett személy elleni erőszak, a jármű hatalomba kerítése, a közveszély oko- zása, a közérdekű üzem működésének meg- zavarása, a robbanóanyaggal vagy robbantó- szerrel visszaélés, a lőfegyverrel vagy lőszer- rel visszaélés, a nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés, a haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés, a kettős felhasználású termékkel visszaélés , a rablás, a rongálás, az információs rendszer vagy adat megsértése.),

e) az olyan kárra, amelynek oka hasadóa- nyagok robbanása, nukleáris reakció, nuk- leáris robbanás, sugárzás, elektromágne- ses mező vagy elektromágneses sugárzás (pl. mobiltelefon) vagy radioaktív szeny- nyezés, tekintet nélkül arra, hogy a bekö- vetkezett káreseményt a biztosítási szer- ződés szerint biztosítási eseménynek mi- nősülő események okozták- e, vagy sem,

f) azbeszttel kapcsolatos károkra

g) a biztosított jogszabályban meghatározott felelősségénél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt hely- tállási kötelezettség alapján térítendő kár- ra,

h) kellékszavatossági, termékszavatossági, jótállási igényekre,

i) a jogszabály alapján megtérülő, az állam ellen is érvényesíthető igényekre,

j) olyan kárra, amely a biztosított és károsult közötti jogviszonyra irányadó szabályok szerint elévült,

k) a biztosított saját kárát és a biztosított Ptk. 8:1.§ (1)1. pontjában felsorolt közeli hoz- zátartozóinak okozott károkra. Jogi szemé- lyek képviselője, cselekvőképtelen és kor- látozottan cselekvőképes személyek tör- vényes képviselője és annak közeli hozzá- tartozója a biztosítottal és annak közeli hozzátartozójával azonos elbírálás alá esik,

l) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet esetén a tulajdonosainak és közvetlen hozzátarto- zójának, valamint a biztosított tulajdoná- ban lévő jogi személynek, illetve jogi sze- mélyiség nélküli egyéb szervezetnek oko- zott kárra a biztosított tulajdoni hányadá- nak arányában,

m) a biztosított saját tulajdonát képező vagy általa bérelt, illetve a biztosítottnak bármi- lyen más jogcímen a birtokában, rendelke- zési körében vagy ellenőrzése alatt lévő vagyontárgyakban keletkezett károkra,

n) genetikailag módosított termék gyártásá- val, forgalmazásával okozott károkra; piro- technikai anyagok, robbanóanyagok, fegy- verek, lőszerek gyártásával forgalmazásá- val, tárolásával, minősítésével kapcsolatos károkra; mindenfajta dohány, illetve do- hányipari termék által okozott kárra, kivé- ve a nikotint tartalmazó gyógyhatású ké- szítmények alkalmazásából eredő károkra,

o) a vérátömlesztéssel, vérkészítmények alkalmazásával összefüggésben keletke- zett, valamint a Hepatítis-, HIV-fertőzéssel, AIDS betegséggel, legionella baktérium- mal, a szarvasmarhák szivacsos agyvelő- gyulladásával (BSE) és a fertőző szivacsos agyvelőgyulladás (TSE) betegségével kap- csolatos károkra,

p) rágalmazással, becsületsértéssel, az üzleti- és a jó hírnév megsértésével kapcsolatos igényekre,

q) emberrablással, zsarolással vagy váltságdíj

-követeléssel kapcsolatos igényekre,

r) a más biztosítással korábban biztosítási fedezetbe vont és onnan megtérülő károk- ra,

s) a gépjárműfelelősségbiztosítás fedezeti

körébe tartozó károkra,

t) USA, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland terüle- tén folytatott tevékenységgel kapcsolatos károkra

u) bányákkal és bányászati tevékenységgel

összefüggő károkra,

v) olyan kárra, amelynek biztosítási fedezete az ENSZ határozata alapján, vagy a biztosí- tóra vonatkozó bármely joghatóság törvé- nyi, szabályozási, kereskedelmi vagy gaz- dasági szankciója miatt tilalmas vagy kor- látozott,

w) bármely, a nanotechnológiával kapcsolatos kárra.

6.2. Különös kizárások

A biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki:

a) a biztosított által igénybevett közreműkö- dő (teljesítési segéd/ alvállalkozó) által okozott károkra,

(Teljesítési segédnek minősül a biztosított által a szolgáltatás teljesítése érdekében igénybe vett jogalany (pl. vállalkozási szer- ződés esetén az alvállalkozó). Nem minősül teljesítési segédnek a biztosított munkaválla- lója, illetve tagja, ha a szolgáltatás teljesíté- sében munkaviszony vagy tagsági viszony alapján vesz részt.)

b) több biztosított esetén a biztosítottak egymásnak okozott kárára,

c) a biztosított vezető tisztségviselői által, ilyen minőségükben okozott károkra,

d) a munkavállalók által a munkahelyre bevitt vagyontárgyakban keletkezett károkra,

e) a dolgok (ideértve a pénzt, értékpapírokat is) elvesztéséből eredő károkra,

f) az álló járműre fel-, illetve arról való lera-

kodás során keletkezett károkra,

g) a gépjármű munkagépként való használata során – a forgalomban való részvétele nél- kül – keletkezett károkra,

h) nevelési, oktatási, gyermekellátási tevé- kenységet ellátó intézet gondozói- felügyelői felelősségével kapcsolatos ká- rokra,

i) hulladékok tárolásával, újrahasznosításá- val, megsemmisítésével és szállításával kapcsolatos károkra (hulladékgazdálko- dás),

j) adatvédelmi szabályok megsértésével, szellemi tulajdonjogra vonatkozó szabá- lyok (ideértve a szabadalmi- és szerzői xx- xxxxxx, a védjegyekkel, a márkanevekkel, a bejegyzett desing-val, illetve a licence- felosztással kapcsolatos szabályokat is) megsértéséből, továbbá titokvédelmi sza- bályok (pl. üzleti titok, szolgálati titok) megsértéséből eredő károkra,

k) az olyan kárra, amelynek oka szoftverek vagy más elektronikus adatok hibás mű- ködése, illetve ezek használati értékének csökkenése, tekintet nélkül arra, hogy ez- zel együtt más esemény is hozzájárult-e a kár bekövetkezéséhez,

l) a biztosított szakmai tevékenységével / mulasztásával bárkinek okozott károkkal kapcsolatos kárigényekre (A jelen kizárás szempontjából szakmának minősül minden olyan tevékenység, amelynek jogszabályban meghatározott vagy az adott szakma képvi- selőiből álló kamara / szövetség / érdekkép- viseleti szervezet által írásba foglalt szabá- lyai, szakmai elvei (ajánlások, irányelvek) vannak),

m) közigazgatási jogkörben okozott károkra,

n) a tisztességtelen piaci magatartással oko- zott károkra,

o) a reklám- vagy egyéb, a szolgáltatást igénybe vevőnek adott tájékoztatás által, valamint a reklám vagy egyéb tájékoztató hiányosságaival okozott károkra,

p) a károsult elmaradt vagyoni előnyére (ki- véve a magánszemély rendszeres jöve- delmét), gazdasági veszteségeire

(A jelen kizárás szempontjából rendszeres jövedelem a munkaviszonyból vagy munka- végzésre irányuló egyéb jogviszonyból szár- mazó jövedelem. Munkaviszony körében jö- vedelem mind a pénzben, mind a termé- szetben megállapított munkabér, és azon rendszeres szolgáltatások ellenértéke, ame- lyekre a munkaviszonyban álló károsult a munkabéren felül jogosult, feltéve, hogy azokat a biztosítási esemény bekövetkeztét megelőzően rendszeresen igénybe vette.

Munkavégzésre irányuló más jogviszony ese- tén a jövedelem a rendszeres kereset.),

q) a károsult egyéb olyan következményi kárainak megtérítésére, amelyek abból származtak, hogy a károsult nem tudott eleget tenni vállalt vagy jogszabályon ala- puló kötelezettségeinek,

r) a kötbérre, bírságra és punitives damages- re (punitive damages: az angolszász jog- rendszerben a károkozó személlyel szemben alkalmazott büntető szankcióra),

s) a tisztán pénzügyi veszteségre (A jelen kizárás szempontjából tisztán pénzügyi vesz- teségen értendő a károsodás folytán bekö- vetkezett olyan pénzügyi veszteség, amely nem személyi sérülésből, betegségből, ha- lálból vagy dolog megrongálódásából, illetve megsemmisüléséből ered.),

t) személyi sérülés (élet, testi épség, egés- zség sérelme) nélkül előterjesztett sére- lemdíj iránti igényre, illetve kizárólag lelki sérülés alapján előterjesztett igényekre, ide nem értve valamely természetes sze- mély személyi sérülése miatt előterjesz- tett közeli hozzátartozói igényeket,

u) az olyan kárra, amelynek oka az elektroni-

kus adatvesztés, adattörlés,

(Elektronikus adat: olyan géppel olvasható, kommunikációra, értelmezésre és feldolgo- zásra alkalmassá tett adatok, fogalmak és in- formációk, amelyek elektronikus és elektro- mechanikus adatkezelésre, vagy eszkö- zök/berendezések elektronikus vezérlésére alkalmasak. Ilyenek lehetnek például az adatbázisok, a programok, szoftverek és más kódolt utasítások, amelyek az adatok feldol- gozásához és kezeléséhez, vagy eszközök irányításához és kezeléséhez szükségesek),

v) az olyan kárra, amelynek oka jogtalan behatolás és/vagy felhasználás, vagy az, hogy elektronikus adatok számítógépes ví- rus hatására, vagy bármilyen egyéb okból károsodnak, elvesznek, törlődnek, meg- semmisülnek, torzulnak, sérülnek vagy módosulnak. (Számítógépes vírusnak mi- nősül egy sorozat károsító, ártalmas vagy bármilyen módon jogellenesen kárt okozó utasítás, vagy olyan kód, amely egy sorozat károsító utasítást tartalmaz, illetve olyan programozott vagy egyéb módon létreho- zott kód, amely képes elterjeszteni magát a számítógépes rendszerben, illetve háló- zatban. Számítógépes vírusok például – de nem kizárólagosan – a „trójai” programok, a „férgek”, illetve az „időzített vagy logikai bombák”),

w) az olyan kárra, amelynek - akár közvetlen, akár közvetett módon – az oka az, hogy a számítógépes rendszer vagy nem képes helyesen felismerni valamely adatot, ide- értve a dátumadatok változását is, vagy nem képes adatok rögzítésére, mentésére, megőrzésére, értelmezésére, helyes fel- dolgozására azért, mert valamely dátumot nem képes helyesen, saját rendszerdátu- maként kezelni,

x) az olyan kárra, amelynek oka a számítógé- pes rendszernek arra irányuló módosítási kísérlete, hogy az adott rendszer – a ko- rábbi verzióval ellentétben – felismerje va- lamely dátumadat megváltozását

y) környezetszennyezéssel, környezet igény- bevételével okozott károkra

(Jelen pont alkalmazásában környezetszeny- nyezés a környezet valamely elemének a ki- bocsátási határértéket meghaladó terhelése, környezet igénybevétele a környezetben vál- tozás előidézése, a környezetnek vagy ele- mének természeti erőforráskénti használa- ta),

z) valamely termék hibájából származó ter- mékkárokra,

aa) bűncselekmény elkövetéséből származó kárra.

6.3. A kizárások – ahol az értelmezhető - a nem vagyoni sérelemre, sérelemdíj megfizetése iránti igényekre, külön említés nélkül, egyaránt vonat- koznak.

7. A biztosítási díj

7.1. A biztosítási díj megállapítása

7.1.1. A biztosítási díj fizetése a szerződő felet terheli.

7.1.2. A biztosítási díjat a biztosító kockázatarányosan határozza meg a biztosítás díjalapjai és a díjat befolyá- soló egyéb tényezők alapján.

7.1.3. A biztosító a díjat biztosítási időszakonként állapítja meg, ha a biztosítás határozatlan időtartamú, vagy ha a határozott időtartamra kötött biztosítási szerződés esetén a felek egy éves biztosítási időszak- ban állapodtak meg. A határozott időtartamú biztosí- tás díja egyéb esetben a biztosítás teljes tartamára kerül megállapításra.

7.1.4. A biztosítási díj kiszámítása a biztosító díjszabá- sa vagy egyedi kockázatelbírálás alapján történik.

7.1.5. A biztosítási időszakra illetve a biztosítás teljes tartamára fizetendő biztosítási díjat, a díjfizetés mód- ját és gyakoriságát a biztosítási szerződés tartalmazza.

7.1.6. A biztosítás díjalapjait a különös/kiegészítő biztosítási feltételek tartalmazzák.

7.1.7. A vállalt kockázat mértékét és a biztosítási díjat befolyásoló egyéb tényezők különösen:

a) a biztosítási összeg (kártérítési limit)

b) a választott önrészesedés mértéke,

c) a biztosított által végzett tevékenység,

d) a biztosítás tartama,

e) a biztosítási díj fizetésének gyakorisága és módja,

f) a biztosítás művelésével kapcsolatos költsé- gek,

g) 5 évre visszamenőleg a biztosított által oko- zott károk adatai (kárelőzmény),

h) a biztosító kérésére a szerződő fél által a kockázat felméréséhez megadott egyéb ada- tok,

i) a jelen általános és az egyes különös biztosí- tási feltételek alapján létrejött biztosítási szerződések biztosítottai által alkotott ve- szélyközösség jellemzői.

7.1.8. A biztosítási díj számításához a szerződő fél (biztosított) köteles közölni a biztosítási ajánlaton szereplő, díjszámításhoz szükséges adatokat.

7.2. A biztosítási díj aktualizálása (automatikus indexálás)

7.2.1. Határozatlan időtartamra kötött szerződés esetén, vagy ha a felek a határozott időtartamra kötött szerződésben egy éves biztosítási időszakban állapod- tak meg, a biztosító a soron következő biztosítási időszak biztosítási díját minden évben, a biztosítási évforduló napjának hatályával aktualizálja.

A biztosítási díj aktualizálása automatikus indexálással történik a jelen általános biztosítási feltételekben és az egyes különös/kiegészítő biztosítási feltételekben meghatározott módon.

7.3. Automatikus indexálás szabályai

7.3.1. Automatikus indexálás esetén, a biztosító a következő biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási díjat az előző évi díjalapok és a KSH fogyasztói árin- dex szorzataként kapott értékek alapján állapítja meg.

7.3.2. Az első automatikus indexáláskor a biztosító az ajánlatban közölt adatok alapján, az első biztosítási időszak díjalapjaiként meghatározott értéket az inde- xálási értesítő kiküldését megelőző naptári évre a KSH által közzétett legfrissebb fogyasztói árindex +/- öt százalékos (5%) értékével megszorozva megállapítja a következő biztosítási időszak díjalapjainak az értékét, majd kiszámítja az annak megfelelő biztosítási díjat. Ezt követően a következő biztosítási időszakok díjalap- jaiként meghatározott értéket az előző év díjalapjai- ként meghatározott érték és a KSH fenti fogyasztói árindexének szorzataként határozza meg a biztosító. Indexálásra csak akkor kerül sor, ha az index-szám nagyobb, mint 100.

7.3.3. A fentiekben foglaltakra tekintettel módosult biztosítási díjról a biztosító a biztosítási évforduló előtt 45 nappal írásban értesíti a szerződő felet.

7.3.4. Amennyiben a szerződő fél a biztosító által közölt új biztosítási díjon a biztosítási szerződést nem kívánja fenntartani, abban az esetben jogosult a bizto- sítási szerződést a biztosítási időszak végére felmon- dani.

7.4. A díjfizetési kötelezettség

7.4.1. A biztosítás első díja a felek által meghatározott időpontban, ennek hiányában a biztosítási szerződés létrejöttekor, a további biztosítási időszakokra vonat- kozó folytatólagos díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

7.4.2. Ellenkező megállapodás hiányában a biztosítási díjat biztosítási időszakonként egy összegben, előre kell megfizetni. A két évnél rövidebb, határozott idő- tartamú biztosítás egyszeri díjfizetésű. Az egyszeri díjat a biztosítási szerződés létrejöttekor kell megfi- zetni.

7.4.3. Ha a felek részletfizetésben állapodnak meg, a díjrészletek a biztosítási szerződésben megjelölt idő- pontokban esedékesek.

7.4.4. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és biztosító szolgáltatása kimeríti a kártérítési limitet, akkor a biztosítási időszakra járó teljes díj a biztosí- tási esemény bekövetkezésének időpontjában ese- dékessé válik. Ez esetben az esedékessé váló díjat - az esetleges díjhátralékkal együtt - a biztosító jogo- sult a szolgáltatásába beszámítani.

8. Díjfizetési kötelezettség a szerződés megszűnése esetén

8.1. A szerződés megszűnésének eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért.

8.2. Egy évnél rövidebb tartamú biztosítási szerződés megszűnése esetén a biztosítás teljes tartamára járó díj illeti meg a biztosítót.

8.3. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.

8.4. Ha a felek egymással elszámolni kötelesek, akkor az egy éves biztosítási időszak esetén az egy napra eső díj az éves díj 360-ad része.

9. A díjfizetési kötelezettség elmulasztásának kö- vetkezményei

9.1. Megszűnik a biztosítási szerződés a biztosítási díj (díjrészlet) esedékességétől számított kilencvene- dik nap elteltével, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított díjhalasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.

9.2. Abban az esetben, ha a szerződés a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatvise- lés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik.(a továbbiakban: reaktiválás)

9.3. A reaktiválás esetén a biztosító a reaktiválásról szóló megállapodásban meghatározott időponttól viseli ismét a kockázatot.

10. Részleges díjfizetés

Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befize- tett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

Ha a szerződés a díj nemfizetése miatt megszűnik, a biztosító követelheti azon díjengedmény időarányos részének megfizetését, amelyet a szerződés hosszabb tartamára tekintettel nyújtott (a továbbiakban: tar- tamengedmény).

11. A biztosított és a szerződő fél közlési és

változásbejelentési kötelezettsége

11.1. A közlési kötelezettség

11.1.1. A biztosítottnak és a szerződő félnek a biztosí- tási szerződés megkötésekor a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körülményt közölnie kell a biztosítóval, amelyet ismert vagy is- mernie kellett. A biztosító írásos kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a biztosí- tott/szerződő fél eleget tesz közlési kötelezettségé- nek.

11.1.2. A biztosított/szerződő fél köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani a biztosító kockázatvállalása szempontjából jelentős okiratokat, dokumentációkat, biztosítási szerződéseket és hatósági határozatokat.

11.2. A változásbejelentési kötelezettség

11.2.1. A biztosított/szerződő fél a biztosítási szerző- dés fennállása alatt köteles a biztosítónak haladékta- lanul, de legkésőbb 5 (öt) munkanapon belül írásban bejelenteni minden olyan lényeges változást, amely kihat a biztosító kockázatviselésére.

11.2.2. A felek - különösen - az alábbi körülményeket tekintik lényegesnek:

a) a szerződéskötéskor az ajánlaton/adatközlőn írásban közölt adatok és körülmények meg- változása,

b) a díjszámítás alapját képező adatok jelentős megváltozása (jelentősnek minősül, ha ezen adat értéke 10 %-kal emelkedett)

c) a biztosított elleni csődeljárás, felszámolási eljárás, valamint a biztosított jogutód nélküli megszűnését célzó végelszámolási eljárás megindítása,

d) a biztosított jogállásában, társasági formájá- ban bekövetkezett változás,

e) a cégjegyzésre jogosultak személyében vagy a cégjegyzés módjában bekövetkezett válto- zást,

f) az üzemeltetés helyének és körülményeinek megváltozása,

g) a kármegelőzés, kárelhárítás rendszerében bekövetkező módosulások.

11.2.3. A közlési és változásbejelentési kötelezettség a szerződő felet és a biztosítottat egyaránt terheli. Egyi- kük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.

11.2.4. A biztosító – előzetes értesítést követően – jogosult a helyszínen ellenőrizni a kockázati viszonyo- kat és a biztosított/szerződő fél által szolgáltatott adatok helyességét.

11.3. A közlési és változásbejelentési kötelezettség megsértésének következményei

11.3.1. A közlési, illetve változásbejelentési kötele- zettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsé- ge nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél, illetve a biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskö- téskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

11.3.2. Ha a szerződés több személyre vonatkozik, és a közlési vagy változásbejelentési kötelezettség megsér- tése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben me- rül fel, a biztosító a közlésre vagy a változás bejelenté- sére irányuló kötelezettség megsértésére a többi személy esetén nem hivatkozhat.

11.3.3. Amennyiben a biztosítási díj számításához a szerződő fél/biztosított helytelen adatokat szolgálta- tott vagy nem tett eleget a díj alapját befolyásoló ada- tokra vonatkozó közlési és változásbejelentési kötele- zettségének, a biztosító a megállapított kárt/sérelemdíj iránti igényt arányosan téríti meg. A biztosító a biztosítási esemény bekövetkeztekor a megállapított kárt/sérelemdíj iránti igényt olyan

arányban téríti meg/fizeti meg, ahogyan a szerződő fél/biztosított által közölt illetve a biztosító által ismert adatok alapján meghatározott díjalap arány- lik ahhoz a díjalaphoz, amelyet a szerződő helyes adatszolgáltatása esetén a díjszámításnál figye- lembe kellett volna venni.

A biztosító szolgáltatása a megállapított teljes kár/sérelemdíj mértékét nem haladhatja meg.

11.3.4. A biztosító eltekinthet az arányos kártérítés alkalmazásától, amennyiben a kártérítési/sérelemdíj igény mértéke egy biztosítási eseményre vonatkozóan nem haladja meg az eseményenkénti kártérítési limit 20 %-át, de maximum 3 000 000 Ft-ot.

11.4. A biztosítási kockázat jelentős növekedése

11.4.1. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a biztosítási szerződést érintő lényeges körülményekről, vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a bizto- sítási szerződés módosítására, vagy a biztosítási szer- ződést harminc napra írásban felmondhatja.

11.4.2. Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított 15 (tizenöt) napon belül nem válaszol, a biztosítási szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.

11.4.3. Ha a szerződés egyidejűleg több személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnö- vekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a 11.4.1. bekezdésben meghatá- rozott jogait a többi személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.

12. A biztosított kármegelőzési és kárenyhítési

kötelezettsége

12.1. Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség

12.1.1. A szerződő fél és a biztosított a kár megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani.

12.1.2. A biztosított mindenkor köteles betartani a hatályos jogszabályokat, szabványokat és hatósági határozatokat, valamint a telepítésre, üzemeltetésre, védelemre, karbantartásra, tárolásra vonatkozó szak- mai előírásokat, illetve a gyártónak a fentiekre vonat- kozó utasításait, ajánlásait.

12.1.3. Az adott helyzetben általában elvárható maga- tartást abban az esetben is tanúsítani kell, ha a biztosí- tási szerződés szabályozza a szerződő fél és a biztosí- tott kármegelőzési teendőit, előírja a kár megelőzését vagy enyhítését célzó eszközöket, eljárásokat, szak- képzettségi követelményeket.

12.1.4. A szerződő fél és a biztosított a biztosító előírá- sai és a biztosítási esemény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni.

12.1.5. A biztosított köteles a biztosítóval együttmű- ködni a kár megelőzése, illetőleg enyhítése érdeké- ben.

12.1.6. A biztosító jogosult a kármegelőzésre, enyhí- tésre és elhárítására vonatkozó rendelkezések, előírá- sok, egyéb szabályok végrehajtását ellenőrizni vagy ellenőriztetni.

12.1.7. A kárenyhítés szükséges és indokolt költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.

12.2. Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség

megszegésének következménye

12.2.1. Ha a biztosító a kármegelőzésre és a kárenyhí- tésre vonatkozó szabályok szándékos vagy súlyosan gondatlan megsértését tapasztalja, mentesül a szol- gáltatási kötelezettsége alól.

13. A biztosítási esemény bejelentésének szabályai

13.1. Bejelentési határidő

13.1.1. A biztosított a tudomására jutását követően haladéktalanul, de legfeljebb 30 (harminc) napon belül köteles írásban bejelenteni a biztosítónak, ha vele szemben a szerződésben meghatározott tevé- kenységével kapcsolatban kárigényt és/vagy sérelem- díj iránti igényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen igényre adhat alapot, valamint köteles megadni a szükséges információkat, és lehetővé tenni a kárbejelentés tartalmának ellenőr- zését.

13.1.2. Ha a biztosított valamely bejelentendő adatnak rajta kívül álló ok miatt csak később jut a birtokába, akkor azt a tudomására jutását követően haladéktala- nul köteles a biztosítónak bejelenteni.

13.1.3. A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a szerződésben megállapított határidőben a biztosító- nak nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenőr- zését nem teszi lehetővé, és emiatt a biztosító kötele- zettsége szempontjából lényeges körülmény kiderít- hetetlenné válik.

13.2. Bejelentés tartalma

13.2.1. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a biztosítási kötvény számát,

b) a biztosítási esemény leírását,

c) a károkozás/személyiség jog megsértésének helyét és időpontját,

d) a kár/nem vagyoni sérelem bekövetkezésé- nek helyét és időpontját,

e) biztosítási eseményről, illetve a kárigény- ről/sérelemdíj iránti igényről való tudomás- szerzés időpontját

f) a kárbejelentésig megtett intézkedések

leírását,

g) a kár/nem vagyoni sérelem jellegét, mérté- két (a megállapított vagy becsült értéket),

h) a károsodott dolgok (létesítmények, eszkö- zök) és tulajdonosuk megnevezését, fellelhe- tőségének helyét, és a szemle érdekében a felkereshető kapcsolattartó telefonos elérhe- tőségét,

i) a károsult(ak) kárigényének összegét, sérel- met szenvedett fél sérelemdíj iránti igényé- nek összegét

j) a biztosított felelősségének elismeréséről vagy el nem ismeréséről szóló nyilatkozatot

k) a biztosítási esemény bekövetkezésének az évére vonatkozó és a díjszámítás alapját ké- pező – a különös biztosítási feltételekben meghatározott – tényleges adatokat, melye- ket az ajánlat/adatközlő is tartalmaz,

l) a sérült személy(ek) nevét, személyi adatait, a sérülés leírását és mértékét, a sérült(ek) kárigényét,

m) a sérült hozzájárulását olyan adatok tekinte- tében, amelyek átadásához − vagy ahhoz, hogy azokat a biztosító kezelhesse − a sérült hozzájárulása szükséges (adatvédelem),

n) a biztosítottat és a károsultat képviselő sze- mély nevét, címét, telefonszámát, a képvise- leti jogot igazoló meghatalmazás – vagy egyéb okirat - egy eredeti példányát,

o) ha a bejelentés üzleti vagy egyéb titkot tar- talmaz, a titokgazda hozzájárulását ahhoz, hogy a biztosító a titkot megismerje, és az ar- ra vonatkozó adatokat kezelje,

p) ha a biztosító rendelkezésére bocsátott in- formáció üzleti vagy egyéb titkot tartalmaz, akkor a rendelkezésre bocsátott titok kezelé- sére vonatkozó szabályokat, belső utasításo- kat,

q) minden egyéb olyan lényeges , tényt, körül- ményt, adatot, információt, amely az igény jogalapjának, összegszerűségének elbírálá- sához, valamint a kártérítési összeg kifizeté- séhez szükséges (pl. bankszámlaszám, a pénz átvételére jogosult személy).

13.3. A biztosító szolgáltatásának igénybevétel-

éhez szükséges dokumentumok

13.3.1. A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez rendelkezésre kell bocsátani a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatározásához szüksé- ges alábbi okiratokat és okiratnak nem minősülő do- kumentumokat:

a) a vagyoni hátrány és nem vagyoni sérelem bekövetkezését – a költségeket is beleért- ve - igazoló okiratokat, és az okiratnak nem minősülő dokumentumokat,

b) a biztosított (károkozó) kártérítési felelőssé- gének és/vagy anem vagyoni sérelem kivizs- gálására vonatkozó teljes dokumentációt,

c) a biztosított felelősségének elismeréséről, részleges elismeréséről (kártérítési felelős- ség jogalapjának, mértékének megjelölésé- vel) vagy el nem ismeréséről szóló nyilatko- zatot, amennyiben tett ilyet,

d) a károsult által érvényesített kártéríté- si/sérelemdíj iránti igény alátámasztására a károsult által csatolt okiratokat és/vagy ok- iratnak nem minősülő dokumentumokat,

e) a helyreállításra vonatkozó árajánlato(ka)t ill. a károsodás helyreállítása esetén a károsodás helyreállítási költségét igazoló számlát,

f) a károsult áfa visszatérítésre vonatkozó nyi- latkozatát,

g) ha a biztosított a kárt már megtérítette, a sérelemdíjat megfizette az önkéntes teljesí- tést és annak összegét igazoló okiratokat, és/vagy okiratnak nem minősülő dokumen- tumokat,

h) a biztosított nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a kártérítési igényt/sérelemdíj iránti igényt előterjesztő személy a biztosított kö- zeli hozzátartozójának minősül-e,

i) a biztosított (károkozó) biztosító részére tett nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a káro- sult nem természetes személy vonatkozásá- ban rendelkezik-e tulajdoni hányaddal.

j) az egyes különös/kiegészítő biztosítási felté- telekben a biztosítási esemény sajátosságaira tekintettel előírt okiratokat és/vagy okiratnak nem minősülő dokumentumokat, működési engedélyhez kötött tevékenységek esetében minden esetben a tevékenységi engedély másolatát.

13.3.2. A felsorolt okiratokon kívül a biztosítottnak illetve a károsultnak/sérelmet szenvedett félnek a bizonyítás általános szabályai szerint más módon is joga van a károk és költségek igazolására annak érde- kében, hogy követelését érvényesítse.

14. A biztosító szolgáltatása

14.1. A biztosító szolgáltatásának mértéke

14.1.1. A biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes bizto- sítási eseményenkénti, illetve a biztosítási időszakra vonatkozó kártérítési limitek összegéig az önrésze- sedésre vonatkozó rendelkezések figyelembevételével megtéríti

a) a károsult azon kárait, amelyekért a biztosí- tott magyar anyagi jog szerint felelősséggel tartozik, illetve

b) a személyiségi jog megsértéséből eredő nem vagyoni sérelem miatt a magyar anyagi jog szerint fizetendő sérelemdíjat,

• amelyek kapcsán a károsult/sérelmet szenvedett fél a biztosítottal szemben a kárigényét/sérelemdíj iránti igényét ér- vényesítette, és

• amely kárigény/sérelemdíj iránti igényt a biztosított szerződésszerűen bejelen- tette.

14.1.2. A biztosító a kártérítési limiteken belül nyújt fedezetet a kárigény érvényesítésével összefüggés- ben a károsult/sérelmet szenvedett fél oldalán felmerülő indokolt költségekre.

14.1.3. A biztosító – a felek megállapodása esetén - a költség limit erejéig megtéríti a károkozó biztosí- tott jogi képviseleti költségeit. A költség limit a kártérítési limiten felül értendő.

14.1.4. A biztosítónak a biztosítási időszak egészére vonatkozó teljesítési kötelezettsége – a biztosítási események számától függetlenül – nem haladhatja meg a biztosítási esemény bekövetkezésekor érvé- nyes biztosítási összeget.

14.1.5. Ha a biztosítási esemény kapcsán érvényesített megalapozott kárigény/sérelemdíj iránti igény teljes összege meghaladja a biztosítási esemény bekövetke- zésekor érvényes biztosítási eseményenkénti kártérí- tési limitet, akkor a biztosító szolgáltatása - az önré- szesedésnek a kárösszegből való levonása után − legfeljebb a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási eseményenkénti kártérítési limitig terjed. Ha azonban a biztosítási időszakra vonatkozó kártérí- tési limitből még rendelkezésre álló összeg a biztosítá- si eseményenkénti kártérítési limitnél kisebb, akkor a biztosító ezen kisebb összeg erejéig áll helyt.

Jelen pontban meghatározott szabály a jogi képviseleti költségek esetében a költség limit vonatkozásában megfelelően alkalmazandó.

14.1.6. Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több károsult/sérelmet szenvedett fél (jogosult) meg- alapozott kárigényeinek/sérelemdíj iránti igényeinek együttes összege meghaladja a biztosítási esemé- nyenkénti kártérítési limitet, akkor az egyes károsul- tak/sérelmet szenvedett felek kárainak/sérelemdíj iránti igénynek megtérítése olyan arányban törté- nik, amilyen arányban a biztosítási eseményenkénti kártérítési limit aránylik a megalapozott kárigé- nyek/sérelemdíj iránti igények együttes összegéhez. Jelen pontban meghatározott szabály a jogi képviseleti költségek esetében a költség limit vonatkozásában megfelelően alkalmazandó.

14.1.7. A biztosító a kárt csak részben téríti meg, ha a kárigényben/sérelemdíj iránti igényben biztosítási fedezetből kizárt károk/nem vagyoni sérelem is szere- pelnek. Ha a biztosítással fedezett és a fedezetből kizárt károk/nem vagyoni sérelem mértéke nem álla- pítható meg, akkor a biztosítási szolgáltatás mértéké- nél a kizárt kárt 50 %-os súllyal kell figyelembe venni.

14.1.8. Amennyiben több személy közösen okoz kárt, és a biztosított felelőssége mással egyetemleges, a biztosító helytállási kötelezettsége csak a biztosított felróhatóságának mértékéig terjed. Ha a károkozók felróhatóságának arányát nem lehet megállapítani, akkor a biztosító a közrehatásuk arányában téríti meg a kárt/sérelemdíjat. Ha a közrehatás arányát sem lehet megállapítani, a biztosító úgy teljesít, mintha a kárért való felelősség a károkozók között egyenlő arányban oszlana meg. Ugyanezen szabály alkalmazandó a személyiségi jog több személy általi közös megsértése esetén.

14.2. A biztosító szolgáltatásának teljesítéséhez szükséges eljárás szabályai

14.2.1. A biztosító szolgáltatásának teljesítéséhez szükséges eljárása során a biztosított köteles a biztosí- tóval történő együttműködésre.

14.2.2. A szerződő/biztosított köteles a kárügy rende- zése során a biztosító által szükségesnek ítélt informá- ciókat rendelkezésre bocsátani, és a biztosítót segíteni az okozott kár/nem vagyoni sérelem jogalapjának és összegének a megállapításában, a kár rendezésében, a jogalap nélküli kárigények elhárításában.

14.2.3. A szerződő/biztosított köteles továbbá lehető- vé tenni, hogy

• a kár/nem vagyoni sérelem okát,

• a kár /nem vagyoni sérelem bekövetke- zésének körülményeit,

• a kár/nem vagyoni sérelem mértékét,

• a biztosítottat terhelő kártérí- tés/sérelemdíj terjedelmét a biztosító szakértője megvizsgálja.

14.2.4. A biztosító jogosult a szerződő fél (biztosított) üzleti könyveibe a szolgáltatott adatok ellenőrzése céljából, az ellenőrzéshez szükséges mértékben bete- kinteni.

14.2.5. A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító ese- ményt megelőző állapot visszaállításához vagy a be- következett kár következményeinek megszüntetésé- hez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgál- tatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általá- nos forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak ösz- szege kiszámítható.

14.3. A biztosító szolgáltatásának teljesítése

14.3.1. A biztosító szolgáltatását az igény jogalapjá- nak és összegszerűségének elbírálásához szükséges összes adatnak, okmánynak, dokumentációnak a biz- tosító kárrendezésre illetékes egységéhez történt beérkezésétől számított 30 (harminc) napon belül – a felek eltérő megállapodása hiányában - forintban nyújtja a károsult/sérelmet szenvedett fél részére.

14.3.2. A biztosító a megállapított szolgáltatási össze- get csak a károsultnak/sérelmet szenvedett félnek teljesítheti. A biztosított csak akkor és olyan mérték- ben követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez fizes- sen, ha és amilyen arányban a károsult/sérelmet szen- vedett fél követelését ő egyenlítette ki. A biztosított részéről vagy nevében történt teljesítést igazoló iratok eredeti példányát a biztosított köteles a biztosítónak bemutatni, és egyidejűleg az irat másolatát a biztosító részére átadni.

14.3.3. Ha a biztosított a vele szemben támasztott kártérítési/sérelemdíj iránti igények miatti felelőssé- gét vagy összegszerű helytállási kötelezettsége mér- tékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a bizto- sító jogosult a károsultnak/sérelmet szenvedett félnek teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a biztosítottat terhelik; ha azokat a biztosító viselte, a biztosított azokat neki visszafizetni tartozik.

15. A károsult/sérelmet szenvedett fél igényének érvényesítése

A károsult - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - nem érvényesítheti kárigényét közvetlenül a biztosító- val szemben.

Ez a szabály nem akadályozza meg, hogy a károsult a biztosítóval szemben annak bírósági megállapítása iránt indítson keresetet, hogy a biztosított felelősség- biztosítási fedezete a károkozás időpontjában a káro- sult kárára fennállt-e.

Ugyanezen szabály alkalmazandó a sérelmet szenve- dett fél sérelemdíj iránti igényérvényesítésére.

16. A biztosított általi elismerés, teljesítés és egye- zség hatálya a biztosítóval szemben

16.1. A károsult kártérítési igényének/sérelemdíj iránti igényének a biztosított által történt elismerése, teljesí- tése és az azzal kapcsolatos egyezsége - ideértve a bírói, a választott bírósági és a peren kívüli egyezséget

- a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult vagy azt utólag tu- domásul vette.

16.2. Nem hivatkozhat a biztosító arra, hogy a káro- sult/sérelmet szenvedett fél követelésének a biztosí- tott által történt elismerése, teljesítése vagy az azzal kapcsolatos egyezsége vele szemben hatálytalan, ha a követelés nyilvánvalóan megalapozott.

16.3. A biztosított bírósági marasztalása a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.

17. A járadék tőkésítésének és a tőkeérték megál- lapításának szabályai

17.1. A járadékfizetési kötelezettség esetén mind a biztosító, mind a szerződő fél, mind a károsult kezde- ményezheti a járadék egyösszegű megváltását (tőké- sítését). Az egyösszegű megváltásra csak abban az esetben kerülhet sor, ha annak tényét és összegét mind a biztosító, mind a biztosított, mind a károsult elfogadja.

17.2. A biztosító az egyösszegű megváltás összegét az 1990. évi halandósági tábla alapján, férfiak esetén 6 éves, nők esetén 5 éves koreltolással, 3,5%-os technikai kamatláb figyelembevételével állapítja meg a biztosí- tási szerződésben rögzített kártérítési limitből még rendelkezésre álló összeg erejéig.

18. A biztosító mentesülése

A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással a biztosított - vagy olyan személy, akinek magatartásáért jogszabály szerint felelősséggel tartozik – okozta. Ezeket a ren- delkezéseket a kármegelőzési és kárenyhítési kötele- zettség megszegésére is alkalmazni kell.

18.1. A súlyosan gondatlan károkozás eseteit a külö- nös/kiegészítő biztosítási feltételek szabályozzák.

19. A biztosítási szerződés megszűnése, a megszű-

nés esetei

19.1. Rendes felmondás

19.1.1. A határozatlan időre vagy legalább két évre kötött határozott tartamú biztosítási szerződést a felek a biztosítási időszak végére (évfordulóra) írásban - postai úton, faxon, személyesen az ügyfélszolgálati vagy értékesítési pontokon vagy legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumban - felmondhatják. A felmondási idő harminc nap.

19.1.2. A határozatlan tartamú biztosítási szerződés felmondásának joga legfeljebb három évre zárható ki. A felmondási jog három évnél hosszabb időre történő kizárása a három évet meghaladó részében semmis.

19.1.3. Ha a szerződés három évnél hosszabb időre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapí- tott időtartam eltelte előtt is felmondható, a negyedik évtől kezdve a szerződést bármelyik fél felmondhatja.

19.1.4. A szerződő fél felmondása esetén a biztosító követelheti a tartamengedmény időarányos megtérí- tését.

19.2. A biztosítási tartam eltelte

A határozott időre kötött biztosítási szerződés az ab- ban megállapított időtartam elteltével megszűnik.

19.3. A szerződés lehetetlenülése, érdekmúlás Ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a

biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy megszűnt a biztosítási ér- dek, a szerződés, vagy annak megfelelő része meg- szűnik.

Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része a lehetetlenné válás vagy érdekmúlás napjával megszűnik.

19.4. Díjfizetési kötelezettség elmulasztása

19.4.1. Ha az esedékes biztosítási díjat (díjrészletet) nem fizették meg, a díjfizetési kötelezettség elmulasz- tásának szabályai szerint megszűnik a szerződés.

19.4.2. A biztosítási szerződés megszűnése után befizetett díj – a reaktiválás esetét kivéve - a biztosító kockázatviselését nem állítja helyre és a szerződés megszűnése utáni időtartamra vonatkozó díjat a biz- tosító visszafizeti.

19.5. A felek megállapodása

A felek közös megegyezéssel a szerződést a jövőre nézve megszűntethetik. A szerződés megszűntetése esetén a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak és kötelesek egymással a már teljesített szolgáltatá- sokkal elszámolni.

20. Egyéb rendelkezések

20.1. Elévülés

20.1.1. A biztosított biztosítási szerződésből eredő igénye – eltérően a kötelemi igények öt éves általános elévülési szabályától - egy év alatt évül el. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a biztosítottal szemben igényt érvényesítenek.

20.1.2. Ha jogszabály a 20.1.1. pontban foglaltakhoz képest rövidebb elévülési határidőt állapít meg, akkor a biztosítási szerződésből eredő igények érvényesíté- sére a jogszabály által meghatározott elévülési időn belül van lehetőség.

20.1.3. Ha jogszabály a biztosítási szerződésből eredő igények érvényesítésére jogvesztő határidőt állapít meg, és ez egy évnél rövidebb, akkor a biztosítási szerződésből eredő igények érvényesítésére nem az elévülési határidőkre irányadó rendelkezés, hanem a jogvesztő határidőt megállapító jogszabály rendelke- zései az irányadók.

20.2. Az irányadó jog

A biztosítási szerződésre az itt nem szabályozott kér- désekben a Polgári törvénykönyv és a Bit szabályai az irányadók.

20.3. A személyes adatok kezelése

20.3.1. Személyes adat az olyan adat, illetve adatból levonható következtetés, amely kapcsolatba hozható egy meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett).

20.3.2. A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerződés létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosí- tási szolgáltatás teljesítésével összefüggésben kezel. E célokkal összefüggésben a biztosító a tudomására jutott adatokat Bit. értelmében az érintett külön hoz- zájárulása nélkül kezelheti. Ez a felhatalmazás kizáró- lag azokra személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek különleges adatnak.

20.3.3. Ha a személyes adat faji eredetre, nemzetség- hez tartozásra, politikai véleményre vagy pártállásra, vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, érdek- képviseleti szervezeti tagságra, szexuális életre, egés- zségi állapotra, kóros szenvedélyre, valamint bűnügyi személyes adatra vonatkozik, akkor az a hatályos jog- szabályok értelmében különleges adatnak minősül, és kizárólag az érintett írásos hozzájárulása alapján ke- zelhető.

20.3.4. A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hozzájárulását az ügyfél az információs önren- delkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Info tv.) 6. §- ának (4) bekezdése értelmében a biztosítási szerződés keretei között is megteheti. Az ezen rendelkezés alap- xxx xxxxxxxxx hozzájárulást az Ajánlat/módosítási javaslat/adatközlő tartalmazza.

20.3.5. Az adatszolgáltatás önkéntes, de a biztosítási ajánlaton szereplő személyes adatok közlése nélkü- lözhetetlen a biztosítási szerződés létrejöttéhez.

20.3.6. Az adatkezelés időtartama: a biztosító a sze- mélyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosí- tási jogviszony fennállása alatt, valamint azon időtar- tam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszony- nyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

20.3.7. A biztosító, mint adatkezelő az adatok feldol- gozásával – kötvények, egyéb ügyfeleknek szóló leve- lek, iratok nyomtatása vonatkozásában –– a biztosítási törvények megfelelő kiszervezési szerződés keretében az Állami Nyomda Zrt.-t (Cg.00-00-000000, 1102 Budapest, Halom u. 5.) bízza meg, amely szervezet az adatokat nyilvántartja. A biztosítási szolgáltatás teljesí- téséhez – postai vagy banki átutalás esetén – igénybe vett Magyar Posta Zrt. és a biztosítási szolgáltatás jogosultja által megnevezett bank adatfeldolgozónak minősül. Ha a biztosító kiszervezett tevékenység kere- tében az ügyfeleinek személyes adatát is továbbítja az e tevékenységet végző személyekhez, akkor a kiszer- vezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldolgo- zójának minősül.

20.3.8. A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külső közreműködőket olyan ese- tekben, amikor a biztosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a megbízott speciális szakértelmére, vagy amikor a külső cég bevonásával a biztosító azonos minőségben, ám alacsonyabb költségekkel és kedve- zőbb áron nyújthatja szolgáltatását. A (kiszervezett tevékenységet végző) megbízott személyes adatokat kezel, és a törvény alapján titoktartás kötelezi.

20.3.9. A biztosító az érintett személyes (és különle- ges) adatait, továbbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizárólag az érintettől vagy annak törvényes képviselőjétől kapott írásos hozzájárulás alapján to- vábbíthatja harmadik személynek, kivéve, ha az adat- továbbítás a Bit. által felsorolt szervezetek számára jogszabály alapján végzett megkeresés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során történik.

20.3.10. A Bit. által meghatározott szervezetek felso- rolását a jelen általános szerződési feltételekhez tarto- zó ügyfél-tájékoztató tartalmazza.

20.3.11. Tekintettel arra, hogy az Info tv. 6. §-ának (4) bekezdése értelmében a biztosítási szerződésnek félreérthetetlen módon tartalmaznia kell azt, hogy az érintett aláírásával hozzájárul különleges adatainak az általános szerződési feltételekben foglaltak szerinti kezeléséhez, az e rendelkezés alapján megadott hoz- zájárulást az Ajánlat/ módosítási javaslat/adatközlő tartalmazza.

20.3.12. Az ajánlat tartalmaz továbbá egy speciális adattovábbítási felhatalmazást a biztosítási ügynökök esetében. A biztosítási szerződések megkötésében biztosítási ügynökök (a Bit. értelmében függő biztosí- tásközvetítők) működnek közre. E személyekkel a biztosítási szerződés megkötését követően megszűn- het társaságunk kapcsolata. Annak érdekében, hogy társaságunk minél teljesebb körben kiszolgálhassa ügyfeleit, az ügyfelek adatait – hozzájárulásuk esetén

– a biztosítási szerződés kezelése és karbantartása céljából más ügynöknek adjuk át.

20.3.13. Az érintett tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről, valamint kérheti személyes adatai- nak helyesbítését, illetve – a jogszabályban elrendelt adatkezelés kivételével – törlését. A valóságnak meg nem felelő adatot a biztosító köteles helyesbíteni.

20.3.14. Az érintett kérelmére a biztosító tájékoztatást ad:

a) az általa kezelt adatokról, illetve

b) a megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatokról,

c) az adatkezelés céljáról,

d) az adatkezelés jogalapjáról,

e) az adatkezelés időtartamáról,

f) az adatfeldolgozó

g) nevéről,

h) címéről (székhelyéről),

i) adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kap- ják meg vagy kaphatják meg az adatokat.

20.3.15. Az adatvédelemről szóló tájékoztatás iránti kérelmeket a biztosító székhelyére, a biztosító adatvé- delmi felelőséhez (fax: 000-0000; levelezési cím: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52., Compliance osztály) kérjük eljuttatni.

20.3.16. A biztosító személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint addig kezel- het, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

20.3.17. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerző- déssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelhe- ti, ameddig a biztosítási szerződés létrejöttének meg- hiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

20.3.18. A biztosító köteles törölni az ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy a létre nem jött biztosítási szerződés- sel kapcsolatos minden olyan személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél meg- szűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájá- rulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezelé- séhez nincs törvényes alap.

20.3.19. Az érintett jogellenes adatkezelés esetén élhet tiltakozási jogával, illetve bírósághoz is fordulhat.

20.4. A biztosítók közötti adatátadási megkeresé- sek

A Bit. 161/A. §-a alapján az Allianz Hungária Zrt. 2015. január 1-étől kezdődően – a veszélyközösség megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződés- nek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából jogosult megkereséssel fordulni más biztosítóhoz, a megkeresett biztosító, által kezelt, biztosítási törvény- ben meghatározott adatok vonatkozásában. Ez a jogo- sultság a 2015. január 1. előtt már megkötött biztosí- tási szerződésekre akkor vonatkozik, ha azt Társasá- gunk ügyfele a 2015. január 1. előtt kötött szerződés feltételeinek kézhezvételét követő tizenöt (15) napon belül nem kifogásolja. A kifogás megküldése nem adhat alapot a szerződés felmondására.

Kifogását az alábbi elérhetőségek valamelyikére küld-

heti azonosítható módon, az érintett szerződés- szám(ok) megjelölésével faxon a 00-00-000-000 számra vagy postán a 8210 Veszprém, Pf.: 1163 postai címre, vagy a xxxxxxxx@xxxxxxx.xx e-mail címre, vagy jelezze a x0000-000-000 telefonszámon Társaságunk Contact Centerének.

20.5. Lényeges eltérés a jogszabályban előírtaktól, a szokásos szerződési gyakorlattól, valamint a koráb- bi szerződési gyakorlattól

20.5.1. Eltérés a jogszabályban előírtaktól

A jelen általános biztosítási feltételek alapján kötött szerződések vállalkozásokkal kötött kárbiztosítási szerződések, ezért az általános rendelkezések a felek szerződési szabadságának érvényesülésének lehetőséget teremtve kerültek átfogalmazásra, amelyek az alábbiakban térnek el lényegesen a jogszabályban előírtaktól:

- A biztosítási szerződésből eredő igényekre vonatkozóan az elévülés ideje - az általános elévü- lési szabálytól eltérően - egy év.

- A díjfizetési kötelezettség elmulasztása esetén a biztosító 90 napos respirót biztosít, mely határidő alatt a kockázatviselése fennáll, és a határidő letel- tét követően a biztosítási szerződés felszólítás nél- kül is megszűnik. A biztosító a respiróra eső teljes díjat önkéntes teljesítés hiányában jogosult behaj- tani.

20.5.2. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól

Az új törvényi rendelkezések miatt a szokásos szer- ződési gyakorlattal történő összehasonlítás az egyedileg megtárgyalt biztosítási szerződések megkötésekor valósul meg. A biztosítási fedezetet nem érintő általános feltételek szerinti lényeges változások az alábbiak:

- Ráutaló magatartással nem jöhet létre vállalkozásokkal kötött kárbiztosítási szerződés.

- Előzetes fedezetvállalásra egyedi szerződések esetében kerülhet sor.

- A biztosítási összeg szolgáltatás kö- vetkeztében történő csökkenése ese- tén lehetőség van a fedezet feltöltésé- re a biztosító által meghatározott fel- tételek teljesítésével.

- Indexáláskor a biztosítási feltételek- ben meghatározott KSH indexszám

+/- 5 %-os értékét alkalmazza a bizto- sító.

- A bűncselekmény elkövetésével össze- függésben másnak okozott ká- rok/nem vagyoni sérelmek kizárás- ként szerepelnek.

- Felelősségbiztosítási mentesülési sza- bály lett az eddigiekben visszakövete- lési jogot eredményező körülmények köre, így a szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozott károk/nem vagyoni sérelmek.

- A rendes felmondás joga kizárólag írásban gyakorolható. Ekörben az írásbeliség szerződésben rögzített fel- tétele, hogy kizárólag postai úton, fa- xon, személyesen az ügyfélszolgálati vagy értékesítési pontokon vagy lega- lább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus doku- mentumban valósuljon meg.

- A biztosítók közötti adatcserére vo- natkozó szerződési felhatalmazás megfogalmazásra került a adatvéde- lemi rendelkezések körében.

20.5.3. Eltérés a korábbiakban alkalmazott feltéte-

lektől

A jelen biztosítási fedezetet nem érintő általános

rendelkezések módosítására a biztosítási szerződé-

sekre vonatkozó új magánjogi szabályokra figye- lemmel, az eddigiekben alkalmazott szerződési gyakorlatot követve került sor.

Általános felelősségbiztosítás Különös biztosítási feltételek‌

1. A biztosítási esemény

1.1. A jelen különös biztosítási feltételek alkalmazása során biztosítási eseménynek minősül a biztosítási szerződésben (kötvényen) név szerint feltüntetett biztosított által

• a biztosítottal szerződéses jogviszony- ban nem álló harmadik személynek, vagy

• a biztosítottal szerződéses kapcsolat- ban állóknak szerződésen kívül oko- zott

• kár és személyi sérüléses (élet, testi épség, egészség sérülése) nem va- gyoni sérelem,

• amelynek megtérítésére/sérelemdíj megfizetésére a biztosított a magyar polgári jog szabályai szerint köteles,

• és amely nem minősül kizárt kockázat- nak, illetve biztosítással nem fedezett kárnak/nem vagyoni sérelemnek.

1.2. A szerződésen kívüli károkra vonatkozó biztosí- tási fedezet kiterjed a biztosított által a vele szerző- déses kapcsolatban állók vagyonában a szerződés teljesítése során okozott olyan károkra is, amely nem a szerződéses kötelezettségek megszegése miatt követ- kezett be.

2. A biztosítási fedezetből kizárt károk/nem vagyo- ni sérelem

A biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki:

a) a biztosított által igénybe vett közreműkö- dőnek (teljesítési segédjé- nek/alvállalkozójának) a szolgáltatás telje- sítése során okozott károkra/nem vagyoni sérelemre,

b) vétőképtelen személy által okozott károk- ra/nem vagyoni sérelemre,

c) bármely szerződéses kötelezettség meg- szegésével a másik szerződő félnek oko- zott károkra/nem vagyoni sérelemre,

d) a munkáltatói, illetve gyakorlati képzést szervezői tevékenység körébe tartozó ká- rokra, vagy az egyéb szervezett munka- végzés keretében természetes sze- mély(ek) foglalkoztatásából eredő olyan károkra/nem vagyoni sérelemre, amelyek károsultja a munkavállaló vagy a foglalkoz- tatott,

e) építési-, szerelési tevékenységgel okozott károkra/nem vagyoni sérelemre,

f) a gépjárművek, vagy munkagépek által okozott, nem baleseti jellegű útrongálási károkra, a mesterséges tereptárgyakban okozott károkra, valamint a gépjárművek, munkagépek használata során a talaj vagy növényi kultúrák letaposásából származó károkra/nem vagyoni sérelemre,

g) a légi, vízi-, vasúti- és kötöttpályás közle- kedési tevékenység folytatásával vagy ilyen járművek üzemeltetésével okozott károkra/nem vagyoni sérelemre,

h) bármilyen közúti közlekedési tevékenység során okozott károkra/nem vagyoni sére- lemre,

i) a vadállomány által okozott, továbbá álla- tok által taposással, lelegeléssel okozott károkra/nem vagyoni sérelemre,

j) a vad-, haszon- és hobbyállat-tartói tevé- kenység folytatásával okozott károk- ra/nem vagyoni sérelemre,

k) bármely élő állat okozott károkra/nem

vagyoni sérelemre,

l) a valamely ingatlanban az alátámasztások gyengítése, eltávolítása, rezgése vagy megépítésének elmulasztása miatt bekö- vetkező károkra/nem vagyoni sérelemre,

m) daruzási tevékenységgel okozott károk- ra/nem vagyoni sérelemre,

n) a külön jogszabályban meghatározott útkezelői, útkarbantartói kötelezettség elmulasztásával okozott károkra/nem va- gyoni sérelemre,

o) a vegyszerszórási károkra/nem vagyoni sérelemre,

p) biztosított által gondozott növényi kultú- rák által okozott károkra/nem vagyoni sé- relemre,

q) víz, gáz, elektromos áram, távhőszolgálta- tás és csatornaszolgáltatási tevékenység- gel, és bármely közüzemi szolgáltatással okozott károkra/nem vagyoni sérelemre.

3. A biztosítási díj

Jelen különös biztosítási feltételek alkalmazása során a biztosítás díjalapja a biztosított éves bruttó árbevé- telének

a) teljes tárgyévi - biztosítási évfordulótól bizto- sítási évfordulóig tartó időszakra vonatkozó - értéke (határozatlan tartamú biztosítás ese- tén)

b) a biztosítási időszakra eső értéke (határozott tartamú biztosítás esetén).

5. A biztosító mestesülése

Jelen különös biztosítási feltételek alkalmazása során súlyosan gondatlan magatartásnak minősül, ha a biztosított

a) hatósági engedélyhez kötött tevékenysé- get engedély nélkül vagy az abban megha- tározott feltételek hiányában végzett,

b) a jogszabályban, egyéb előírásban megha- tározott személyi és/vagy tárgyi feltételek hiányában végezte a tevékenységét,

c) a kárt/nem vagyoni sérelmet ittas állapot- ban vagy bódulatot keltő szerek hatása alatt, ezzel az állapotával összefüggésben okozta, vagy ez az állapota a kár/nem va- gyoni sérelem bekövetkezésében közreha- tott,

d) a kárt/nem vagyoni sérelmet a kármegelő- zési, kárenyhítési kötelezettségek, foglal- kozási, balesetvédelmi szabályok súlyos megsértésével okozta, vagy ezen szabá- lyok ismétlődő vagy folyamatos megsérté- sével idézte elő, és hasonló szabályszegés- ből eredően három éven belül már követ- kezett be biztosítási esemény.

6. Egyéb rendelkezések

6.1. Jelen különös biztosítási feltételek a felelős- ségbiztosítások általános biztosítási feltételeivel együtt alkalmazandók.

6.2. Eltérés a korábbi szerződéses feltételektől

Jelen különös biztosítási feltételek a jogszabályi megfelelőség érdekében a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerint került átdolgozás- ra.

A biztosítási fedezet terjedelme, és a biztosítási szerződés a Ptk. megváltozott/új rendelkezéseivel nem érintett részei változatlanul maradtak.

A fedezet kiterjesztése a bérlői felelősségre

A jelen kiterjesztő záradék alapján az általános fele- lősségbiztosítás különös biztosítási feltételei az alábbi- ak szerint módosulnak:

1. A jelen kiterjesztő záradék alapján olyan dologi kár

bekövetkezése is biztosítási esemény, amelyet

• a bérbeadónak,

• a bérleti szerződés megszegésével,

• a biztosítási szerződésben megjelölt in- gatlan bérlőjeként a biztosított vagy olyan személy okoz, akinek károkozásá- ért a biztosított kártérítési felelősséggel tartozik,

• és amely kár megtérítéséért a biztosított a magyar polgári jog szabályai szerint felelősséggel tartozik,

• amennyiben a kár oka tűz, vagy robba- nás, vagy víz-, vagy gáz, vagy csatorna- vezeték, illetőleg technológiai csőveze- ték törése, vagy eldugulása és e vezeté-

kek törésével, dugulásával összefüggés- ben kiszabaduló víz vagy gőz, és

• a kár nem minősül biztosítással nem fe- dezett kárnak, illetve kizárt kockázatnak.

A biztosító helytállási kötelezettsége csak akkor követ- kezik be, ha az e pontban felsorolt valamennyi feltétel együttesen fennáll.

2. Az általános biztosítási feltételek azon kizárása, mely szerint „a biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki a biztosított saját tulajdonát képező vagy általa bérelt, illetve a biztosítottnak bármilyen más jogcímen a birtokában, rendelkezési körében vagy ellenőrzése alatt lévő vagyontárgyakban keletkezett károkra”, nem alkalmazandó a biztosítási szerződés- ben megjelölt ingatlanban elhelyezett, és a bérbeadó tulajdonát képező vagyontárgyakban okozott károkra.

3. A különös biztosítási feltételek 2.1. c) pontja nem vonatkozik a bérleti szerződés megszegésével a bér- beadónak okozott – jelen záradék szerinti - károkra.

4. A jelen fedezet kiterjesztés alapján sem térülnek meg:

a) a bérlemény, valamint a bérlemény rendelte- tésszerű használata során, a bérlemény fel- szerelése, berendezései (cső-, vezetékháló- zat) természetes elhasználódásával, kopásá- val összefüggésben bekövetkezett károk, veszteségek,

b) az ingatlan bérbeadásának részleges- vagy teljes megszüntetéséből, szüneteltetéséből származó elmaradt vagyoni előny és a felme- rülő többletköltségek (termeléskiesés, több- let bérleti költségek, ideiglenes ingatlan vagy eszköz bérleti költségek),

c) a bérelt ingatlanon a bérbeadó - és ameny- nyiben hatósági engedély szükséges a ható- ság – engedélye nélkül végrehajtott beruhá- zásokból eredő károk, illetve azokat a költsé- gek, amelyek az eredeti állapot helyreállítá- sával kapcsolatban merülnek fel.

5. Eltérő megállapodás hiányában a jelen kiegészítő záradék alapján fedezett károk éves és káreseményen- kénti kártérítési limitje megegyezik az általános fele- lősségbiztosítás kártérítési limitjével, amely limit együttesen vonatkozik az általános felelősségbiztosí- tásra és a bérbeadói felelősségbiztosítási záradék szerinti fedezetre.

A jelen fedezet kiterjesztés alapján térülő károkra eltérő kártérítési limit (szublimit) is meghatározható.

6. Az általános felelősségbiztosítási fedezetnek a jelen záradék szerinti kiterjesztése esetén a szerződő a biztosítási szerződésben meghatározott pótdíjat köte- les fizetni.

7. Jelen záradékban nem érintett kérdésekben a álta- lános biztosítási feltételei és az Általános felelősség- biztosítás különös biztosítási feltételei az irányadók.

A fedezet kiterjesztése a bérbeadói felelősségre

A jelen kiterjesztő záradék alapján az általános felelős- ségbiztosítás különös biztosítási feltételei az alábbiak szerint módosulnak:

1. A jelen kiterjesztő záradék alapján olyan dologi kár

bekövetkezése is biztosítási esemény, amelyet

• a bérlőnek,

• a bérleti szerződés megszegésével,

• a biztosítási szerződésben megjelölt in- gatlan bérbeadójaként a biztosított vagy olyan személy okoz, akinek károkozásá- ért a biztosított kártérítési felelősséggel tartozik,

• és amely kár megtérítéséért a biztosított a magyar polgári jog szabályai szerint felelősséggel tartozik,

• amennyiben a kár oka tűz, vagy robba- nás, vagy víz-, vagy gáz, vagy csatorna- vezeték, illetőleg technológiai csőveze- ték törése, vagy eldugulása és e vezeté- kek törésével, dugulásával összefüggés- ben kiszabaduló víz vagy gőz, és

• a kár nem minősül biztosítással nem fe- dezett kárnak, illetve kizárt kockázatnak.

A biztosító helytállási kötelezettsége csak akkor követ- kezik be, ha az e pontban felsorolt valamennyi feltétel együttesen fennáll.

2. A különös biztosítási feltételek 2.1. c) pontja nem vonatkozik a bérleti szerződés megszegésével a bérlő- nek okozott – jelen záradék szerinti - károkra.

3. A jelen fedezet kiterjesztés alapján sem térülnek meg:

a) az ingatlan bérbeadásának részleges- vagy teljes megszüntetéséből, szüneteltetéséből származó elmaradt vagyoni előny és a felme- rülő többletköltségek (termeléskiesés, több- let bérleti költségek, ideiglenes ingatlan vagy eszköz bérleti költségek),

b) a biztosítási esemény bekövetkezése miatt a bérelt ingatlanban folyó tevékenység meg- szüntetéséből, szüneteltetéséből származó elmaradt vagyoni előny, vagy gazdasági hát- rány miatti károk,

c) a bérbe adott ingatlan felújítása, javítása, karbantartása vagy az erről szóló tájékoztató hiánya vagy hiányossága következtében a bérlőnél jelentkező elmaradt vagyoni előny.

4. Eltérő megállapodás hiányában a jelen kiegészítő záradék alapján fedezett károk éves és káreseményen- kénti kártérítési limitje megegyezik az általános fele- lősségbiztosítás kártérítési limitjével, amely limit együttesen vonatkozik az általános felelősségbiztosí- tásra és a bérbeadói felelősségbiztosítási záradék szerinti fedezetre. A jelen fedezet kiterjesztés alapján

értelmezett károk térítésére eltérő kártérítési limit (szublimit) is meghatározható.

5. Az általános felelősségbiztosítási fedezetnek a jelen záradék szerinti kiterjesztése esetén a szerződő a biztosítási szerződésben meghatározott pótdíjat köte- les fizetni.

6. Jelen záradékban nem érintett kérdésekben az általános biztosítási feltételek és az Általános felelős- ségbiztosítás különös biztosítási feltételei az irány- adók.

Munkáltatói felelősségbiztosítás Fogalom meghatározások

a) Munkabaleset: az a baleset, amely a munka- vállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri. A munkavég- zéssel összefüggésben következik be a bale- set, ha az a munkavállalót a foglalkozás kö- rében végzett munkához kapcsolódó közle- kedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisz- tálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglal- kozás-egészségügyi szolgáltatás és a mun- káltató által nyújtott egyéb szolgáltatás igénybevétele során éri.

b) Baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült károsult akaratától függetlenül, hirtelen következik be, és sérülést, mérgezést vagy egyéb egés- zségkárosodást, illetőleg halált okoz.

c) Xxxxxxxxxxxx: a szervezett munkavégzés keretében munkát végző személy, ideértve a kirendelt munkavállalót is, ha a munkáltatói jogok és kötelezettségek a kirendelés során a jelen szerződés biztosítottját illetik meg, ille- tőleg terhelik. Ideértendő az iskolarendszerű szakképzésben részt vevő hallgató is a gya- korlati képzés ideje alatt.

d) Károsult/sérelmet szenvedett fél: a biztosí- tottal szemben kártérítésre jogosult munka- vállaló és/vagy annak a károkozással össze- függésben kártérítésre jogosult közeli hozzá- tartozója.

e) Foglalkozási megbetegedés: az a betegség, amely a munkavállaló foglalkozásának a kü- lönös veszélye folytán keletkezett.

f) Kirendelés: kirendelésnek az minősül, ha a munkáltatók közt létrejött megállapodás alapján a munkavállalót eredeti munkáltató- ja más munkáltatónál történő munkavégzés- re kötelezi, feltéve, hogy a munkavállaló ki- rendelésére ellenszolgáltatás nélkül kerül sor, és a két munkáltató tulajdonosi kapcso- latban áll egymással.

g) Szervezett munkavégzés: a munkaviszony- ban, a közszolgálati, illetve közalkalmazotti jogviszonyban, szövetkezeti tagság esetén munkaviszony jellegű jogviszonyban, a tanu- lói és hallgatói jogviszonyban a gyakorlati

képzés során, büntetés-végrehajtási jogvi- szonyban (előzetes letartóztatásban, elítélt- ként) végzett munka, továbbá a közigazgatá- si határozat alapján végzett munka, valamint a munkáltató által kezdeményezett, irányí- tott vagy jóváhagyott társadalmi munka, mindezen felül ideértendő az iskolarendsze- rű szakképzésben részt vevő hallgatók gya- korlati képzése is.

h) Munkáltató: a munkavállalót/hallgatót szervezett munkavégzés keretében foglal- koztató. Munkáltatónak kell tekinteni a ki- rendelt munkavállalót foglalkoztatót, a szak- képzés keretében gyakorlati oktatást folyta- tót, valamint a mást nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végző egyéni vállalkozót a munkavégzés hatókör- ében tartózkodók védelmére vonatkozó ren- delkezések tekintetében. A társadalmi mun- ka esetén munkáltató a társadalmi munka szervezője.

1. A biztosítási esemény

Jelen különös biztosítási feltételek szempontjából

biztosítási eseménynek minősül

• a biztosított munkavállalójának mun- kabalesete miatt

• bekövetkezett xxxx és személyi sérülé- ses (élet, testi épség egészség sérelme) nem vagyoni sérelme,

• amelynek megtérítéséért a biztosított a magyar munkajog szabályai szerint fele- lősséggel tartozik, és

• amely nem minősül kizárt kockázatnak, illetve biztosítással nem fedezett kár- nak/nem vagyoni sérelemnek.

2. A biztosítási szerződés alanyai

Jelen különös biztosítási feltételek alkalmazása során a biztosított a biztosítási szerződésben (kötvényen) név szerint feltüntetett munkáltató.

3. A biztosítási fedezetből kizárt károk

A biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki:

a) a foglalkozási megbetegedés és a szerve- zett munkavégzéssel összefüggésben álló egyéb, nem baleseti eredetű megbetege- dés okozta károkra/nem vagyoni sérelem- re,

b) a munkavállalókat/hallgatókat munka- helyükre menet vagy onnan jövet, útköz- ben ért balesetek során, illetve következ- tében keletkező károkra/nem vagyoni sé- relemre, kivéve, ha a baleset a biztosított saját tulajdonában lévő vagy általa bérelt szállítóeszközön, utazás során történt,

c) a kölcsönvett munkaerő munkabaleseté- ből származó károkra/nem vagyoni sére- lemre,

d) a távmunkát végző munkavállaló munka- balesetéből származó károkra/nem va- gyoni sérelemre,

e) a fegyveres erők és fegyveres szervezetek tagjainak, a katasztrófavédelem központi és területi szervei tagjainak munkabalese- téből eredő károkra/nem vagyoni sére- lemre.

4. A biztosítási díj

4.1. Jelen különös biztosítási feltételek alkalmazása során a biztosítás díjalapja a biztosított bruttó mun- kabérköltségének

a) a teljes tárgyévi – biztosítási évfordulótól biztosítási évfordulóig tartó időszakra vonat- kozó - értéke (határozatlan idejű biztosítás esetén),

b) a biztosítási időszakra eső értéke (határozott idejű biztosítás esetén).

4.2. A bruttó munkabérköltség: a tárgyévben kifize- tett összes bruttó munkabér/illetmény és egyéb bér jellegű juttatások összege a biztosított munkáltató egész szervezetére vonatkozóan, ideértve a biztosí- totthoz kirendelt munkavállaló munkabér- ét/illetményét és egyéb bér jellegű juttatásait is.

4.3. A biztosítási díj értékkövetésénél alkalmazott automatikus indexálás során a biztosító az indexálási értesítő kiküldését megelőző naptári évre a KSH által közzétett legfrissebb alkalmazottak bruttó nominális keresetére vonatkozó indexszám +/- öt százalékos (5%) értékével megszorozva megállapítja a következő biztosítási időszak díjalapjainak az értékét, majd ki- számítja az annak megfelelő biztosítási díjat.

5. A biztosítási esemény bejelentésének szabályai

5.1. A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez

szükséges dokumentumok

A kárbejelentéshez – az általános biztosítási feltéte- lekben meghatározottakon túlmenően - minden eset- ben csatolni kell a munkabalesetről készült jegyző- könyv másolatát.

6. A biztosító szolgáltatása

6.1. A biztosító szolgáltatásának mértéke

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége kiterjed a biz- tosítottnak a biztosítási eseménnyel összefüggésben az Egészségbiztosítási Pénztárral és/vagy a Nyugdíj- biztosítási Igazgatósággal szemben keletkezett meg- térítési kötelezettségére is, a munkabaleset kapcsán a munkavállalónak nyújtott

• egészségbiztosítási ellátás, valamint

• a baleseti nyugellátás vonatkozásában.

7. A biztosító mentesülése

Jelen különös biztosítási feltételek alkalmazása során súlyosan gondatlan magatartásnak minősül, ha a biztosított, vagy olyan személy, akinek a maga- tartásáért felelősséggel tartozik

a) a hatósági engedélyhez kötött tevékeny- séget engedély nélkül vagy az abban meg- határozott feltételek hiányában végezte,

b) a jogszabályban, egyéb előírásban megha- tározott személyi és/vagy tárgyi feltételek hiányában végezte a tevékenységét,

c) a kárt ittas állapotban vagy bódulatot keltő szerek hatása alatt, ezzel az állapotával összefüggésben okozta, vagy ez az állapo- ta a kár/nem vagyoni sérelem bekövetke- zésében közrehatott,

d) a kárt/nem vagyoni sérelmet a munkavé- delmi és balesetvédelmi szabályok súlyos megsértésével okozta, illetőleg ezen sza- bályok olyan ismétlődő vagy folyamatos megsértésével okozta, amiből eredően há- rom éven belül már következett be mun- kabaleset,

e) ha a fenti esetek bármelyike miatt a mun- kavédelmi felügyeleti hatóság egymillió forintot meghaladó bírságot rótt ki.

8. Egyéb rendelkezések

8.1. Jelen különös biztosítási feltételek a felelős- ségbiztosítások általános biztosítási feltételeivel együtt alkalmazandók.

8.2. Eltérés a korábbi szerződéses feltételektől:

Jelen különös biztosítási feltételek a jogszabályi megfelelőség érdekében a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) szerint átdolgozott Felelősségbiztosítások általános biztosítási feltét- eleivel, valamint a Ptk-nak megfelelően módosított Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény- nyel (Mt.) összhangban került átdolgozásra.

A biztosítási fedezet terjedelme, és a biztosítási szer- ződés a Ptk., Mt. megváltozott/új rendelkezéseivel nem érintett részei változatlanul maradtak.

Allianz Hungária Zrt.