OTP Garancia Biztosító Zrt.

OTP Garancia Biztosító Zrt.

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx 0. xxxx 00.

TERMÉKLEÍRÁS

GROUPAMA GARANCIA LAKÁSBIZTOSÍTÁS GB524

1. Általános tudnivalók

A „Groupama Garancia Lakásbiztosítás” (GB524) (továbbiakban: Lakásbiztosítás) úgynevezett „csomag” rendszerben kínálja a biztosítási fedezeteket. Az alapbiztosítási csomagokhoz igény szerint kiegészítő biztosítások is köthetők.

Az igény szerint választott alapbiztosítási-csomag széleskörű szolgáltatást tesz lehetővé a saját tulajdonú és bérelt lakások, családi házak, nyaralók, lakóépülettel egy telken lévő gazdasági épületek, melléképületek, építmények vonatkozásában.

A lakásbiztosítás keretén belül a biztosítási védelem kiterjeszthető az általános háztartási ingóságokra, az értéktárgyakra és különleges ingóságokra, a mezőgazdasági kistermeléssel kapcsolatos állatokra, termékekre, terményekre, készletekre, mezőgazdasági gépekre, berendezésekre, nagy értékű kerti gépekre, különleges üvegekre, épületre kívülről felszerelt épülettartozékokra, sőt még a felelősségbiztosítással rendelkező motoros közlekedési járművek tartalék tartozékaira, alkatrészeire is.

A Lakásbiztosításhoz megkötött Balesetbiztosítás, valamint Élet- és balesetbiztosítás a biztosított személy, illetve a vele egy háztartásban élők részére nyújt védelmet.

Az otthon tartott kedvenc kisállatokra is kiterjeszthető a lakásbiztosítás.

A lakásbiztosítási szerződés az épülőfélben lévő, és a már teljesen elkészült új, illetve használt épületekre, lakásokra, illetve melléképületekre köthető meg.

A biztosítási szolgáltatás alapvetően újra építési, illetve az ingóságok esetében újra beszerzési értéken történik.

A biztosító által vállalt szolgáltatások – inflációval arányos – értékállóságát a lakásbiztosítás évenkénti értékkövetése (indexálása) garantálja.

1.1. A biztosítási módozat felépítése

A szerződő igénye alapján három alapbiztosítási esemény-csomag közül választhat, amelyek nevezetesen az alábbiak:

● Bázis fedezet

● Komfort fedezet

● Prémium fedezet

Az alapbiztosítási csomagok mellé öt önálló kiegészítő biztosítás és egy ingyenes záradék köthető meg.

● Alapbiztosítások

● Épületbiztosítás

● Ingóságbiztosítás

● Kiegészítő biztosítások

● Balesetbiztosítás

● Élet- és balesetbiztosítás

● Mezőgazdasági kistermelői biztosítás

● Különleges üvegek, üvegezések biztosítása

● Egyéni- és mikro-vállalkozói vagyonbiztosítás

1.1.1. Az alap- és kiegészítő biztosítások összefüggései

Az alapbiztosítások önmagukban is megköthetők, azonban a kiegészítő biztosítások csak akkor, ha valamelyik alapbiztosítást igényli a szerződő.

A lakóépület, lakás önmagában biztosítható, a melléképület viszont kizárólag akkor, ha a lakóépületre is tett ajánlatot a szerződő.

Az Ingóságbiztosítás alapbiztosítás, de az „Értéktárgyak és különleges ingóságok” vagyoncsoportra csak akkor szabad ajánlatot felvenni, ha az „Általános háztartási ingóságok” vagyoncsoportra is kér biztosítást a szerződő, vagyis „Általános háztartási ingóságok” vagyoncsoport biztosítása nélkül önállóan nem biztosítható az „Értéktárgyak és különleges ingóságok” vagyoncsoport.

Az épület- és ingóság alapbiztosítás keretén belül a biztosított vagyontárgyakra kizárólag egyféle – Bázis, vagy Komfort, vagy Prémium - alapbiztosítási esemény-csomag köthető meg!

A nem állandóan lakott épületben, lakásban lévő „Értéktárgyak és különleges ingóságok” vagyoncsoportba tartozó tárgyakra nem köthető biztosítás, kivételt képez az „Értéktárgyak és különleges ingóságok” c., d., és e. csoportja.

A Kiegészítő Mezőgazdasági kistermelői biztosítás kizárólag akkor vehető fel, ha a szerződő az „Általános háztartási ingóságok”-ra is tesz ajánlatot.

A Kiegészítő Balesetbiztosítás, valamint a Kiegészítő Élet- és Balesetbiztosítás, külön-külön, illetve együttesen bármelyik alapbiztosítás mellé választható.

A Különleges üvegek biztosítása bármelyik alapbiztosítás és biztosítási csomag mellé megköthető.

Az Egyéni- és mikro-vállalkozói vagyonbiztosítás kizárólag akkor vehető fel, ha a szerződő az „Általános háztartási ingóságok”-ra is tesz ajánlatot.

1.2. Biztosítható vagyontárgyak

A lakásbiztosítás keretén belül a következő csoportosítás szerinti vagyontárgyak biztosíthatók.

1.2.1. Épületbiztosítás

Az Épületbiztosítás megköthető a már elkészült és a még épülőfélben lévő

● állandóan lakott

● saját tulajdonú lakóépületekre, lakásokra,

● bérelt épületekre, lakásokra, lakásbérleményekre, társbérletekre

● nem állandóan lakott

● saját tulajdonú lakóépületekre, lakásokra, (pl. nyaraló, hétvégi ház, présház stb.)

● bérelt épületekre, - lakásokra, lakásbérleményekre, társbérletekre

● melléképületekre (pl. garázs, úszómedence, nyári konyha stb.)

● az épületek nyílászáróinak szerkezetileg beépített üvegezésére

A megkötött Épületbiztosítás kiterjed a biztosított lakóépülettel egy telken lévő építményekre (pl. járdára, kerítésre, teraszra stb.), valamint az épületre, építményre kívülről felszerelt épülettartozékokra, beleértve pl. a műholdvevő antenna, riasztó berendezés, biztonsági kamera kültéri egységét is, alapbiztosítási csomagonként eltérő limittel.

Figyelem! A melléképület csak akkor biztosítható, ha a lakóépületre, lakásra tesz ajánlatot a szerződő.

1.2.2. Ingóságbiztosítás

Az Ingóságbiztosítás megköthető a biztosítottak tulajdonát képező, általuk bérelt, kölcsönvett, a háztartás viteléhez szükséges be nem épített, a biztosítottak személyes használatára, fogyasztására szolgáló, a kockázatviselésből nem kizárt háztartási ingóságokra.

Az Ingóságbiztosítási szabályzat a háztartási ingóságokat két csoportba sorolja az alábbiak szerint.

● Értéktárgyak és különleges ingóságok vagyoncsoportba tartoznak

● a nemesfém, drágakő, igazgyöngy, valamint az ezek felhasználásával készült használati tárgyak (pl. ékszerek, dísztárgyak, stb.)

● az érem -, és bélyeggyűjtemények

● a képzőművészeti alkotások (képek, szobrok, gobleinek, iparművészeti alkotások, stb.)

● valódi szőrmék (ide tartoznak az irhabundák is), kézi csomózású, vagy szövésű keleti szőnyegek

● antik bútorok

● különleges értékálló ingóságok, gyűjtemények pl. trófeagyűjtemény, értékes hangszerek, antik tárgyak, antikvitásnak minősülő fegyverek stb.

● Az Általános háztartási ingóságok vagyoncsoportba azok a háztartási ingóságok tartoznak, amelyek nem lettek megnevezve az „Értéktárgyak és különleges ingóságok” kategóriában. A szörf, széldeszka, valamint az engedéllyel előírásoknak megfelelően tartott vadászfegyverek is ebbe a csoportba tartoznak.

A biztosító kockázatvállalása külön díj felszámítása nélkül kiterjed az Általános háztartási ingóságok vagyoncsoportra feladott biztosítási összeg:

● 5 %-áig a lakásban, vagy a biztosított lakóépület helyével azonos telken – a saját háztartás szükségletére, vagy kedvtelésből – tartott állatokra, a kertben lábon álló növényi kultúrákra, valamint kerti berendezésekre és felszerelési tárgyakra

A 100 000 Ft egyedi értéket meghaladó kerti munkagépeket a Mezőgazdasági Kistermelői biztosítás „gépek, eszközök” vagyoncsoportba kell felvenni és a „Kertészeti gépek biztosítása az ajánlat 2.2. a/3. alatt” záradékot kell alkalmazni.

● 5 %-áig a biztosított által otthon (ide értendő a biztosított épület körüli kert is), lakásban folytatott kereső tevékenység vagyontárgyaira

Ez kizárólag a kis volumenű, kimondottan mellékkeresetet eredményező munkavégzésre vonatkozik.

A biztosító attól függően, hogy melyik alapbiztosítási csomaggal rendelkezik az ügyfél, káreseményenként 100 000, vagy 300 000, vagy 600 000 Ft-ig megtéríti, a kockázatviselés helyén kívül, Magyarország területén, a biztosított ingóságokban, biztosítási esemény által okozott károkat. Ebben az esetben nem alkalmazható aránylagos kártérítés.

A biztosítható Általános háztartási ingóságok köre, csak a Komfort, illetve Prémium alapbiztosítási csomagokkal bővíthetők, a következőknek megfelelően:

● Komfort alapbiztosítási csomag alapján biztosítottak:

● Okmány, bankkártya

Az elveszett okmányok, bankkártyák pótlásának költségeire vonatkozik a biztosítási fedezet.

● Készpénz

A biztosító vállalja, az alapbiztosítási csomag biztosítási eseményei által okozott készpénzt ért károk megtérítését, a biztosítási fedezetek részben meghatározott limitig.

● Prémium alapbiztosítási csomag alapján biztosítottak:

● Okmány, bankkártya

● Készpénz

● Felelősségbiztosítással rendelkező motoros közlekedési eszköz, lakókocsi, utánfutó tartozékai, tartalék alkatrészei

1.2.3. Kiegészítő Mezőgazdasági kistermelői biztosítás

A biztosított által folytatott mezőgazdasági – elsősorban saját szükségletre, és kiegészítő kereset céljából történő – kistermeléssel kapcsolatos, alábbiakban csoportosított, vagyontárgyakra terjed ki:

● termés, termény és egyéb készlet, ideértve a lábonálló növényi kultúrákat is

● a biztosított gazdaságában tartott állatok

● mezőgazdasági gépek, munkaeszközök, felszerelési és berendezési tárgyak, kerti gépek (kivéve a motoros meghajtású járművek, amelyek el vannak látva, illetve a KRESZ előírásai szerint elláthatók rendszámmal)

Figyelem! Itt kell biztosítani a 100 000 Ft-nál nagyobb értékű kerti gépeket is.

A 100 000 Ft egyedi értéket meghaladó kerti munkagépeket a „Kiegészítő mezőgazdasági kistermelői biztosítás” „gépek, eszközök” vagyoncsoportba kell felvenni. Ebben az esetben az ajánlat előbb nevezett helyén (Ajánlat II. rész: 2.2. a/3. pontjában) kell rögzíteni a szerződő által meghatározott biztosítási összeget. A díjtétel a „Kiegészítő mezőgazdasági kistermelői biztosítás” díjtételével egyezik meg.

Az ajánlaton a következő záradékot szükséges rögzíteni:

KERTGB. A „Kertészeti gépek” az ajánlat 2.2. a/3. pontban meghatározott összegen belül E Ft-ig biztosítottak.

1.2.4. Különleges üvegek, különleges üvegezések

A Különleges üvegezés vagyoncsoportba tartoznak a biztosított tulajdonában lévő alábbi üvegezések:

● üvegtető

● üvegezett előtető

● télikert üvegezése

● beépített üvegfalak (üvegtéglából, egyéb üvegekből)

● bútor- és képüvegezés, bútorra szerelt üveglap,

● üvegkerámia főzőlap

● normál- és velencei tükör

● akvárium, és terrárium üvegezése

● az épület nyílászáróinak, erkélyeinek, loggiáinak, teraszainak szerkezetileg beépített üvegezése

1.2.5. Egyéni- és mikro-vállalkozói vagyonbiztosítás

A kockázatviselés helyének minősülő telken lévő és biztosításra ajánlott állandóan lakott lakásban, -lakóépületben és/vagy a kockázatviselés helyén lévő biztosításra ajánlott vállalkozás céljára szolgáló melléképület(ek)ben folytatott vállalkozói tevékenységhez használt:

● saját- és idegen tulajdonú-,

● megőrzésre-, javításra-, feldolgozásra-,

● további megmunkálásra átvett vagyontárgyak

A kiegészítő „Egyéni és mikro-vállalkozói vagyonbiztosítás maximum 10 000 EFt összegig köthető meg!

1.3. A biztosítható vagyoncsoportokból kizárt (nem biztosított) vagyontárgyak

● Az alapbiztosításokból kizárt (nem biztosított) vagyontárgyak:

● földbevájt kikövezetlen falú építmények

● fóliasátrak, üvegházak

● üvegtető

● üvegház

● a meleg- és hidegágy

● a kirakatok, kirakatszekrények

● tükörfelületek

● cégtáblák

● készpénzt helyettesítő különféle vagyontárgyak, úgy mint bankbetétek, értékpapírok, értékcikkek

● kéziratok, tervek, dokumentációk

● felelősségbiztosítással nem rendelkező vízi-, légi -, és motoros járművek, lakókocsik, utánfutók, valamint ezek tartalék alkatrészei, kivételt képez a szörf, széldeszka

● Különleges üvegekre, üvegezésekre vonatkozó kiegészítő biztosításból kizárt vagyontárgyak:

● az üvegház, melegágy üvegezése

● üvegfestmény

● a kirakatok, kirakatszekrények üvegezése

● a kockázatviselés kezdete előtt már törött, vagy repedt üvegezés

● Egyéni- és mikro-vállalkozói vagyonbiztosításból kizárt vagyontárgyak

● forgalmi engedélyre kötelezett gépjárművek, utánfutók, és ezek alkatrészei

● készpénzt helyettesítő dokumentumok, értékpapírok

● a kockázatviselés helyén kívül, változó telephelyeken végzett vállalkozói tevékenység és az ahhoz szükséges vagyontárgyak

1.4. Biztosítási fedezetbe vonható biztosítási események, szolgáltatások

1.4.1. A különböző alapbiztosítási csomagok fedezeti köreinek összefoglalása

Bázis biztosítási fedezet-csomag	Komfort biztosítási fedezet-csomag	Prémium biztosítási fedezet-csomag
tűz villámcsapás villámcsapás másodlagos hatása (limit 300 000 Ft) robbanás, robbantás árvíz vihar felhőszakadás jégverés hónyomás földrengés földcsuszamlás kő- és földomlás ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása idegen tárgyak rádőlése idegen jármű ütközése vezetékes vízkár üvegbiztosítás a kockázatviselési helyen kívül tartott (Magyarországon belül) vagyontárgyak fedezete 100 000 Ft kártérítési limitig betöréses lopás rablás és kifosztás épülettartozékok lopása (épületre, építményre kívülről felszerelt épülettartozékok ellopásból eredő károk fedezetére) (limit 100 000 Ft) felelősségbiztosítás (limit 10 000 000 Ft) balesetbiztosítás (temetési költ-ség biztosítással, 1 egységre) munkanélküliség, vagy hosszan tartó betegállomány idején biztosítási díj fizetésének szüneteltetése	tűz villámcsapás villámcsapás másodlagos hatása (limit 600 000 Ft) robbanás, robbantás árvíz vihar felhőszakadás jégverés hónyomás földrengés földcsuszamlás kő- és földomlás ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása idegen tárgyak rádőlése idegen jármű ütközése vezetékes vízkár üvegbiztosítás a kockázatviselési helyen kívül tartott (Magyarországon belül) vagyontárgyak fedezete 300 000 Ft kártérítési limitig betöréses lopás rablás és kifosztás épülettartozékok lopása (épületre, építményre kívülről felszerelt épülettartozékok ellopásból eredő károk fedezetére) (limit 500 000 Ft) felelősségbiztosítás (limit 20 000 000 Ft, Európára kiterjesztve) balesetbiztosítás (temetési költség biztosítással, 2 egységre) jogvédelmi felelősségbiztosítás (kártérítési limit 300 000 Ft) rejtett hibák (limit ép.bizt.ö. 3%-ig) rongálás, vandalizmus (limit 300 000 Ft) ellopott, elveszett okmányok, bankkártya szolgáltatás-kimaradásból származó vagyoni károk (pl. fagyasztott élelmiszer megromlása) limit 100 000 Ft) készpénzbiztosítás (limit 50 000 Ft) "Garancia-24" gyorsszerviz- szolgáltatás (1 egységre) házi kedvencek balesetéből származó gyógyítás, vagy temetés költségei (limit 100 000 Ft)	tűz villámcsapás villámcsapás másodlagos hatása (limit nélkül) robbanás, robbantás árvíz vihar felhőszakadás jégverés hónyomás földrengés földcsuszamlás kő- és földomlás ismeretlen építmény, ism. üreg beomlása idegen tárgyak rádőlése idegen jármű ütközése vezetékes vízkár üvegbiztosítás a kockázatviselési helyen kívül tartott (Magyarországon belül) vagyontárgyak fedezete 600 000 Ft kártérítési limitig betöréses lopás rablás és kifosztás épülettartozékok lopása (épületre, építményre kívülről felszerelt épülettartozékok ellopásból eredő károk fedezetére) (limit 1 000 000 Ft) felelősségbiztosítás (limit 30 000 000 Ft, a Föld összes országára kiterjesztve) balesetbiztosítás (temetési költség biztosítással, 3 egységre) jogvédelmi felelősségbiztosítás (kártérítési limit 600 000 Ft) rejtett hibák (limit ép.bizt.ö. 3%-ig) rongálás, vandalizmus (limit 600 000 Ft) ellopott, elveszett okmányok, bankkártya szolgáltatás-kimaradásból származó vagyoni károk (pl. fagyasztott élelm. megromlása) (limit 300 000 Ft) készpénzbiztosítás (limit 100 000 Ft) "Garancia-24" gyorsszerviz-szolg. (2 egységre) ellopott, elveszett kulcs (limit 30 000 Ft) háztartási gépek, elektromos

munkanélküliség, vagy hosszan tartó betegállomány idején biztosítási díj fizetésének szüneteltetése berendezések géptörés biztosítása (limit 300 000 Ft) felelősségbiztosítással rendelkező motoros közlekedési eszköz, lakókocsi, utánfutó tartozékainak, tartalék alkatrészeinek térítése (limit 300 000 Ft) házi kedvencek balesetéből származó gyógyítás, vagy temetés költségei (limit 200 000 Ft) munkanélküliség, vagy hosszan tartó betegállomány idején biztosítási díj fizetésének szüneteltetése

1.4.2. Az alapbiztosítási csomagba tartozó egyes fedezeti körök rövid leírása

● Villámcsapás másodlagos hatása

A villámcsapás másodlagos hatására vonatkozó fedezet azokra a károkra terjed ki, amelyeket a biztosított vagyontárgyakban a villámcsapás másodlagos hatása miatt fellépő túlfeszültség, vagy indukció okozott.

A villámcsapás másodlagos hatására vonatkozó fedezet limitjei alapbiztosítási csomagonként az alábbiak szerint változik:

Bázis csomag	Komfort csomag	Prémium csomag
300 000 Ft/káresemény	600 000 Ft/káresemény	Limit nélkül/káresemény

● Vezetékes vízkár

A vezetékes vízkárbiztosítás alapján a víz-, csatorna-, tüzelési-, és gőzvezetékek, továbbá ezek tartozékai, szerelvényei, a csővezeték-hálózatra kapcsolt háztartási gépek; törése, repedése, kilyukadása, dugulása, csatlakozásának elmozdulása, valamint nyitva hagyott csap miatt kiáramló folyadék, vagy gőz által okozott károsodások helyreállítási költségeinek kifizetésére nyílik lehetőség.

A biztosító megtéríti a hibás csőszakasz műszakilag indokolt, maximum 6 m hosszban történő cseréjének költségeit is. A biztosító a padlófűtés csőrepedés kárait az alábbi limitekig téríti meg:

Bázis csomag	Komfort csomag	Prémium csomag
200 000 Ft/káresemény	400 000 Ft/káresemény	600 000 Ft/káresemény

● Üvegbiztosítás

Az üvegbiztosítás a biztosított épület, vagy lakás, valamint melléképület ajtói, ablakai, erkélyei és loggiái üvegezésének bármely ok miatti törés- és repedéskáraira nyújt biztosítási fedezetet, ha az Épületbiztosításra megkötik a szerződést.

Amennyiben a szerződő csak az Általános háztartási ingóságokat biztosítja – Épületbiztosítás nélkül –, akkor az üvegbiztosítási fedezet csak a „Különleges üvegek, üvegezések biztosítása” kiegészítő megkötése mellett terjed ki az épület nyílászáróinak, erkélyének, loggiájának, teraszainak üvegkáraira.

Az üvegbiztosítási fedezet külön díj nélkül kiterjed a biztonsági üvegfóliák üvegtörés miatt bekövetkező káraira is.

● Felelősségbiztosítás

Felelősségbiztosítás alapján a biztosító – a biztosított károkozó helyett – téríti meg azokat a károkat, amelyeket a biztosítottak

● személysérüléssel, vagy

● szerződésen kívüli idegen harmadik személynek tárgyrongálással

okoznak, a Felelősségbiztosításra vonatkozó feltételben megnevezett minőségekben.

A kártérítési összeg felső határa biztosítási eseményenként és évenként, az alábbiak szerint változik:

Bázis csomag	Komfort csomag	Prémium csomag
10 000 000 Ft	20 000 000 Ft	30 000 000 Ft

A biztosítás területi hatálya valamennyi alapbiztosítási csomag esetében eltérő:

Bázis csomag	Komfort csomag	Prémium csomag
Magyarország	Magyarország és az Európai Unió területe	Magyarország és a Föld összes országai

● Jogvédelmi felelősségbiztosítás

A Jogvédelmi felelősségbiztosítás olyan költségek fedezetére terjedi ki, amelyek a biztosított, mint – a Felelősségbiztosítási feltételben meghatározott minőségekben felelősséggel tartozó – károkozó ellen indított peres, vagy hatósági eljárással összefüggésben, valamint a biztosított jogi képviseletével kapcsolatban merülnek fel.

A kártérítési összeg felső határa biztosítási eseményenként és évenként, az alábbiak szerint változik:

Bázis csomag	Komfort csomag	Prémium csomag
nincs biztosítva	300 000 Ft	600 000 Ft

● Balesetbiztosítás

Az alapbiztosítási csomagok mindegyike, eltérő számú egységre, tartalmaz balesetbiztosítást:

Bázis csomag	Komfort csomag	Prémium csomag
1 egységre	2 egységre	3 egységre

A Kiegészítő balesetbiztosítás maximum 5 egységre köthető, ezért ha igény van rá, akkor a

● Bázis csomag esetében maximum még 4 egységre,

● Komfort csomag esetében maximum még 3 egységre,

● Prémium csomag esetében maximum még 2 egységre köthető meg, külön díjért.

● „Garancia-24” gyorsszerviz szolgáltatás

A „Garancia-24” gyorsszerviz-szolgáltatás tartalmazza a biztosított lakóépület

● gépészeti-, műszaki berendezésének

● víz- és lefolyóvezetékének

● elektromos hálózatának

● nyílászáróinak, azok szerkezetileg beépített üvegezésének

● tetőfedésének

előre nem látható váratlan meghibásodása, valamint hirtelen, véletlenszerűen fellépő külső mechanikai hatás miatti károsodása következtében – a további károk és a balesetveszély megelőzése érdekében – szükséges, és halaszthatatlan – a káresemény bekövetkezésétől számított 24 órán belül bejelentett – hibaelhárítás költségeinek megtérítését, 1 egység esetében 30 000 Ft/káresemény, 90 000 Ft/év, 2 egység esetében 60 000 Ft/káresemény, 180 000 Ft/év limitig.

Az alapbiztosítási csomagoknál a Garancia-24 gyorsszerviz szolgáltatás az alábbiak szerint nyújt fedezetet:

Bázis csomag	Komfort csomag	Prémium csomag
nincs biztosítva	1 egységre	2 egységre

A biztosított az év minden napján 24 órás telefonszolgálat segítségével veheti igénybe a „Garancia-24” szolgáltatást a 06 (40) 200 – 727 úgynevezett „kék szám”-on, amely Magyarország egész területén helyi tarifával hívható. A telefonszámot a szóban forgó szolgáltatást tartalmazó lakásbiztosítási kötvény tartalmazza, valamint megtudható a jogosult szerződők számára a Groupama Garancia Biztosító Zrt. ügyfélszolgálati irodáiban.

A biztosító a szolgáltatás keretében vállalja, hogy a biztosítási eseménynek minősülő hibaelhárítás elvégzéséhez az alább nevezett szakipari tevékenységet folytató vállalkozást közvetít a biztosított számára

● duguláselhárító

● vízszerelő

● gázszerelő

● fűtésszerelő

● villanyszerelő

● zárszerelő, zárjavító

● lakatos

● üveges

● tetőfedő

A káreseményenkénti határösszeget meghaladó költséget a biztosítottnak szükséges kifizetnie, de, ha a károsodás az érvényben lévő lakásbiztosítási szerződés alap- és kiegészítő biztosításában meghatározott biztosítási esemény miatt következett be, akkor számla ellenében a biztosító kárrendezéskor megtéríti a káreseményenkénti limit és a számla végösszege között felmerült különbözetet.

Az előbbieken túlmenően a biztosító külön díj nélkül lehetővé teszi, hogy a biztosított különböző pl. biztonságtechnikával foglalkozó vállalkozások; egészségügyi-, utazási-, háztartási gépek javítását végző szolgáltatások nyitva tartása; szabadidő programok stb. ügyekben tájékoztatást kérhet a gyorsszerviz-szolgáltatásra megadott telefonszámon.

● A kockázatviselés helyén kívül (Magyarországon belül) tartott vagyontárgyak fedezete

A biztosító megtéríti a kockázatviselés helyén kívül, Magyarország területén, a biztosított ingóságokban, biztosítási esemény által okozott károkat, amelyeknél alapbiztosítási csomagonként a kártérítési limit az alábbiak szerint változik:

Bázis csomag	Komfort csomag	Prémium csomag
100 000 Ft/káresemény	300 000 Ft/káresemény	600 000 Ft/káresemény

● Épülettartozékok lopása

A biztosító megtéríti az épületre, építményekre kívülről felszerelt épülettartozékok (pl. ilyen a műholdvevő antenna kültéri egysége, biztonsági kamera) ellopásából eredő károkat, amelyeknél alapbiztosítási csomagonként a kártérítési limit az alábbiak szerint változik:

Bázis csomag	Komfort csomag	Prémium csomag
100 000 Ft/káresemény	500 000 Ft/káresemény	1 000 000 Ft/káresemény

● Rejtett hibák

A biztosítás fedezetet nyújt a biztosítás időtartama alatt bekövetkezett, a biztosított épület tulajdonosa által történt birtokba vételt követő 2 éven belül felmerült és bejelentett, az eladó szavatossági felelősségébe tartozó és a biztosított épület rendeltetésszerű használatát akadályozó épületszerkezeti, vagy épületgépészeti hiba javítására. A biztosított az adott hibával

kapcsolatos szavatossági igényét először az eladó felé kell jeleznie. A biztosító csak abban az esetben nyújt szolgáltatást, amennyiben az eladó szavatossági kötelezettségét, megfelelő határidőre nem teljesítette.

A rejtett hibák kijavításának, elhárításának költségeit a biztosító a technológiailag indokolt mértékig, de maximum az épületbiztosítási összeg 3%-ig téríti meg.

Bázis csomag	Komfort csomag	Prémium csomag
nincs biztosítva	az épületbiztosítási összeg 3%-áig	az épület biztosítási összeg 3%-áig

●

● Rongálás, vandalizmus

A biztosító megtéríti az épületre, építményekre kívülről felszerelt épülettartozékok (pl. ilyen a műholdvevő antenna kültéri egysége, biztonsági kamera, kaputelefon, légkondicionáló kültéri egysége) rongálás, vandalizmus miatt keletkezett károkat. Alapbiztosítási csomagonként a kártérítési limit, az alábbiak szerint változik:

Bázis csomag	Komfort csomag	Prémium csomag
nincs biztosítva	300 000 Ft/káresemény	600 000 Ft/káresemény

● Ellopott, elveszett okmányok

Biztosítási évenként egy alkalommal, a biztosító megtéríti azokat a költségeket, amelyek az elveszett, ellopott okmányok (személyi igazolvány, lakcímkártya, TB kártya, jogosítvány, forgalmi engedély, útlevél, stb.) pótlásával kapcsolatban merülnek fel.

A biztosító megtéríti a Magyarország területén felügyeleti hatóság engedélyével működő banknál vezetett, saját forint, vagy deviza számlához tartozó bankkártya (MasterCard, VISA, ATM stb.), hitelkártya elvesztése, vagy eltulajdonítása miatt felmerülő költségeket. A biztosító kizárólag a letiltás és újra beszerzés igazolt költségeit téríti meg.

A biztosítási fedezetet a Komfort és Prémium alapbiztosítási csomagok tartalmazzák.

Bázis csomag	Komfort csomag	Prémium csomag
nincs biztosítva	évente 1 alkalommal	évente 1 alkalommal

● Szolgáltatás-kimaradásból származó károk

Megtéríti a biztosító azokat a károkat, amelyek az áramszolgáltató hibájából, a hűtőszekrényben, fagyasztószekrényben, vagy hűtőládában tárolt élelmiszerek megromlásából ered, és azt a területileg illetékes áramszolgáltató igazolja. Nem fedezi a biztosítás azt az esetet, ha az élelmiszerek megromlása a készülék műszaki hibájából következett be.

Megtéríti továbbá a biztosító azokat a károkat is, amelyek a fűtés-szolgáltató hibájából keletkeztek (pl. vízvezeték elfagyása) és azt a területileg illetékes szolgáltató igazolja.

A szolgáltatás-kimaradásból származó károkat a biztosító alapbiztosítási csomagonként az alábbi káreseményenkénti limitig fedezi:

Bázis csomag	Komfort csomag	Prémium csomag
nincs biztosítva	100 000 Ft	300 000 Ft

● Készpénzbiztosítás

A biztosító vállalja, az alapbiztosítási csomag biztosítási eseményei által okozott készpénzt ért károk megtérítését, az alábbiakban meghatározott káreseményenkénti limitekig:

Bázis csomag	Komfort csomag	Prémium csomag
nincs biztosítva	50 000 Ft	100 000 Ft

● Ellopott, elveszett kulcs

Megtéríti a biztosító évente egy alkalommal, maximum 30 000 Ft összegig a biztosított épület bejárati ajtójára, illetve ajtóira felszerelt zárbetétnek, biztonsági zárnak cseréjét, abban az esetben, ha a csere a kulcs ellopása, vagy elvesztése miatt vált indokolttá.

Ezt a biztosítási fedezetet csak a Prémium alapbiztosítási csomag tartalmazza.

Bázis csomag	Komfort csomag	Prémium csomag
nincs biztosítva	nincs biztosítva	30 000 Ft/év

● Háztartási gépek, elektromos berendezések géptörés biztosítása

A biztosító a 30 000 Ft egyedi értéket meghaladó háztartási elektromos gépek, készülékek géptörés, gépbaleset kárai miatt felmerülő javítási költségeket, illetve gazdaságosan nem javítható kár esetén a pótlási költséget téríti meg káridőponti újra beszerzési értéken 300 000 Ft/biztosítási év összegig.

A biztosítási fedezetet a Prémium alapbiztosítási csomag tartalmazza, a kártérítési limit, biztosítási évenként 300 000 Ft.

Bázis csomag	Komfort csomag	Prémium csomag
nincs biztosítva	nincs biztosítva	300 000 Ft/év

● Felelősségbiztosítással rendelkező motoros közlekedési eszköz, lakókocsi, utánfutó tartozékainak, tartalék alkatrészeinek térítése

Megtéríti a biztosító biztosítási évenként maximum 300 000 Ft összeghatárig a felelősségbiztosítással rendelkező, illetőleg az arra kötelezett – vízi, légi és szárazföldi –, motoros közlekedési eszköz, lakókocsi, utánfutó be nem épített, kockázatviselés helyén tárolt tartozékaiban, tartalék alkatrészeiben keletkezett károkat, amelyeket a biztosítási szerződésben (kötvényben) meghatározott biztosítási események okoztak. Nem biztosítottak a kereskedelmi mennyiséget jelentő tartozékok, illetve alkatrészek.

A biztosítási fedezetet a Prémium alapbiztosítási csomag tartalmazza.

Bázis csomag	Komfort csomag	Prémium csomag
nincs biztosítva	nincs biztosítva	300 000 Ft/év

●

● Házi kedvencek balesetéből származó gyógyítás, vagy temetés költségei

A biztosító megtéríti a biztosítottnak igazoltan tulajdonát képező kutya, macska balesete miatt orvosilag indokolt beavatkozás, gyógyítás-, vagy a kutya, macska baleset következtében történő elhullása esetén a hatósági engedéllyel rendelkező kisállat- temetkezést folytató vállalkozás által végzett temetés, illetve hamvasztás hivatalos számlával igazolt költségeit, alapbiztosítási csomagonként a következőkben megadott káreseményenkénti és éves limitig.

Bázis csomag	Komfort csomag	Prémium csomag
nincs biztosítva	100 000 Ft/káresemény/év	200 000 Ft/káresemény/év

A baleset után orvosilag indokolt szak-állatorvos által – magánrendelőben, vagy állatklinikán – végzett beavatkozás, gyógyítás hivatalos számlával igazolt költségeinek 80%-át téríti meg a biztosító.

● Munkanélküliség, vagy hosszan tartó betegállomány idején biztosítási díj fizetésének szüneteltetése

A biztosító a feltételekben rögzített kitételeknek megfelelően a szerződő és egyben biztosított helyett átvállalja a lakásbiztosítás teljes díjának fizetését a megszakítás nélkül 30 napot meghaladó:

● betegállomány

● munkanélküliség

Időtartamára, de legfeljebb egymást követő 12 hónapra. A biztosítási szerződés tartama alatt mindösszesen maximum 24 havi biztosítási díj fizetését teljesíti társaságunk. A munkanélküliség vonatkozásában a várakozási idő 90 nap.

Bázis csomag	Komfort csomag	Prémium csomag
tartalmazza	tartalmazza	tartalmazza

1.4.3. Kiegészítő biztosítások fedezeti körei

Az alapbiztosítási csomagok mellé az alábbi kiegészítő biztosítások köthetők meg:

1.4.3.1. Kiegészítő Balesetbiztosítás (GB192)

A Kiegészítő Balesetbiztosítás biztosítottja lehet az alapbiztosítás alapján biztosítottnak minősülő személy, valamint a kockázatviselési hely címével azonos című állandó lakhellyel rendelkező személy.

A Kiegészítő Balesetbiztosítás Különös Feltételeiben lévő szolgáltatási összegek 1 egységre vonatkoznak, a biztosító kockázatvállalása a választott egységek számával arányosan emelkedik.

A GB192 jelű Kiegészítő Balesetbiztosításra a „GB192 jelű Kiegészítő Balesetbiztosítás Feltételei”, valamint az „Épület- és Ingóság Alapbiztosítási Szabályzat” együttesen vonatkoznak.

A Kiegészítő Balesetbiztosítás alapján a biztosító szolgáltatást nyújt a biztosítottak balesetből származó:

● halálára (200 000 Ft/egység)

● temetési költségére (100 000 Ft/egység)

● maradandó egészségkárosodására (teljes rokkantság esetén 400 000 Ft/egység)

● részleges, 10-99 %-os rokkantságra (a rokkantsági foknak megfelelően, a 400 000 Ft arányos része/egység)

● 1-9%-os rokkantságára, múlékony sérülésére (baleseti csonttörés, csontrepedés), illetve legalább 28 nap folyamatos baleseti eredetű táppénzre (5 000 Ft/egység)

További szolgáltatásként a biztosító megtéríti a biztosított által balesetkor magán viselt ruházatában keletkezett károkat is, a zsebtartalom kizárásával.

A GB192 jelű Kiegészítő Balesetbiztosítás az alapbiztosítási fedezetben lévő egységek számával összevontan maximum 5 egységre köthető meg, de a baleseti csonttörés, csontrepedés, illetve legalább 28 nap folyamatos baleseti eredetű táppénzre, a választott egységek számától függetlenül maximum 3 egységnek megfelelő összegben, vagyis maximum 15 000 Ft értékben, illetve annak aktuális indexált értékéig nyújt szolgáltatást a biztosító.

1.4.3.2. Kiegészítő Élet- és balesetbiztosítás (GB191)

● Fogalmi meghatározások

A Lakásbiztosítás keretén belül megköthető Kiegészítő Élet- és Balesetbiztosítás kockázati életbiztosítást, baleseti halál esetére szóló biztosítási fedezetet, továbbá balesetből származó maradandó és múlékony sérülések, valamint betegségi-, baleseti műtét esetén igénybe vehető különböző szolgáltatásokat tartalmaz.

A kockázati életbiztosítás olyan fedezetvállalást jelent, amely alapján a biztosító a Kiegészítő Élet- és Balesetbiztosítás keretén belül biztosított személy, Feltételekben meghatározott életkoráig bekövetkezett, természetes halála esetén nyújt szolgáltatást a kedvezményezettnek.

● Általános tudnivalók

A Kiegészítő Élet- és Balesetbiztosítás kockázatviselése a biztosítási tartam végéig, de az egyes biztosítottak esetében annak a biztosítási évnek az évfordulójáig tart, amelyben az adott biztosított a 65. életévét betöltötte.

A GB191 jelű Kiegészítő Élet- és Balesetbiztosítás Biztosítottja lehet az alapbiztosítás alapján a kötvényen név szerint megnevezett biztosítottnak minősülő személy, valamint a kockázatviselési hely címével azonos című állandó lakhellyel rendelkező személy, továbbá az alapbiztosítás biztosítottjának olyan (Ptk. 685.§ -ban meghatározott) közeli hozzátartozója, akit a GB191 jelű Kiegészítő Élet- és Balesetbiztosítás ajánlatán, az Ajánlat III. részben a „Biztosítottak adatlapján” megneveztek és az alapbiztosítás kockázatviselésének kezdeti időpontjában a belépési kora maximum 64 év (a belépési kor = a kockázatviselés kezdetének éve ─ a biztosított születési éve), vagyis a biztosított a kockázatviselés kezdetekor nem töltötte be 65. életévét. Ezt az ajánlat felvételekor szükséges ellenőrizni.

A Ptk. 685 §-a szerint közeli hozzátartozók: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyenes ágbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyenes ágbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa;

A szerződés létrejötte után született gyermek(ek) is biztosítottak külön díj nélkül a szerződés létrejöttét követő első biztosítási évfordulóig, feltéve, hogy a Szerződő az újszülött nevét a születést követő 30 napon belül a biztosítónak bejelenti. Az első évfordulótól kezdődően már csak akkor marad biztosított az újszülött, ha a Szerződő a megállapított vonatkozó biztosítási díjat megfizeti.

A GB191 jelű Kiegészítő Élet- és Balesetbiztosítás felvételéhez sem orvosi vizsgálat, sem egészségi nyilatkozat nem szükséges, így extramortalitás sem állapítható meg.

A GB191 jelű Kiegészítő Élet- és Balesetbiztosítás érvényessége, annak megkötésétől az alapbiztosítások lejáratáig terjedő időszakig tart, de az adott Biztosított vonatkozásában a biztosító kockázatviselése maximum annak a biztosítási évnek az évfordulójáig áll fenn, amelyben a biztosított a 65. életévét betöltötte.

Egy adott biztosítottra vonatkozó biztosítási fedezet megszűnik, ha az adott biztosított bármely halála, vagy baleseti halála, illetve 100%-os baleseti rokkantsága címen a biztosító szolgáltatást nyújtott a kedvezményezettnek, illetve a biztosítottnak. A szerződőnek a biztosítási eseményt követő díjfizetéskor már nem kell befizetnie az adott biztosítottra vonatkozó díjat.

A bármely halálra és a betegségi műtétre vonatkozó kockázat esetében a szerződés létrejöttétől számított 6 hónap várakozási idő van érvényben. Amennyiben a lakásbiztosítási szerződés átdolgozásra, módosításra kerül, és az nem érinti a „GB191 jelű Kiegészítő Élet- és Balesetbiztosítás” tartalmát (a biztosítottak személyét, a megkötött egységek számát), és az előzmény szerződésnél már letelt a 6 hónap várakozási idő, úgy ebben az esetben a biztosító az átdolgozás, módosítás utáni szerződésnél eltekint a várakozási időtől.

A G191 jelű Kiegészítő Élet- és Balesetbiztosítás nem köthető meg 12 hónapnál rövidebb időszakra szóló határozott tartamú lakásbiztosítási szerződés keretében.

A Kiegészítő Élet- és Balesetbiztosítás nem díjmentesíthető; nem vásárolható vissza; nem jogosít nyereségrészesedésre, adókedvezményre; valamint a biztosító nem nyújt kötvénykölcsönt.

A biztosító a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló – hatályos - 2003. évi LX. törvény (továbbiakban: Bit.) vonatkozó előírásait, akkor teljesíti a biztosító, ha a GB191 jelű Kiegészítő- Élet és Balesetbiztosítási ajánlat felvételét követő 30 napon belül tértivevényes módon küldi ki azt a lakásbiztosítási kötvényt, amelyik GB191 jelű Kiegészítő Élet- és Balesetbiztosítást is tartalmaz. Ettől csak akkor lehet eltekinteni, ha a szerződő személyesen veszi át az életbiztosítást is magában foglaló kötvényt.

A GB191 jelű Kiegészítő Élet- és Balesetbiztosítás maximum 3 egységre köthető meg, az 1 egységre vonatkozó éves biztosítási díjat a biztosított korától és nemétől függő, az adott ajánlattétel, illetve kockázatviselési kezdet időpontjában érvényes díjtáblázat tartalmazza. A többszörözés mértéke a GB191 jelű Kiegészítő Élet- és Balesetbiztosítás egészére vonatkozik, tehát több biztosított esetén minden biztosítottra azonos mértékben kell többszörözni a biztosítási összegeket. Az egyes biztosítottak kezdeti biztosítási díjai is a választott egységszám szerint alakulnak.

A GB191 jelű Kiegészítő Élet- és Balesetbiztosítás Különös Feltételeiben lévő szolgáltatási összegek biztosított-tanként és káreseményenként 1 egységre vonatkoznak, a biztosító kockázatvállalása biztosított-tanként a választott egységek számával arányosan emelkedik.

A biztosítottak kizárólag egyforma egységszámot választhatnak, ezért vissza kell adni az illetékes üzletkötőnek javításra, vagy el kell utasítani az olyan lakásbiztosítási ajánlatot, amelynek részét képező GB191 jelű Kiegészítő Élet- és Balesetbiztosítási ajánlaton (2257 számú nyomtatvány) biztosított-tanként eltérő egységszámot határoztak meg.

A GB191 jelű Kiegészítő Élet- és Balesetbiztosításra a „GB191 jelű Kiegészítő Élet- és Balesetbiztosítási Feltételei”, valamint az

„Épület- és Ingóság Alapbiztosítási Szabályzat” együttesen vonatkoznak.

● Életbiztosítási szerződés felmondása

A 6 hónapnál hosszabb tartamú életbiztosítási szerződést önálló foglalkozása, vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötő természetes személy a kötvény kézhezvételétől számított 30 napon belül a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a biztosítási szerződést indoklás nélkül felmondhatja. Erre a biztosítási kötvényen is fel kell hívni a szerződő figyelmét, vagyis a „GB191 jelű Kiegészítő Élet- és Balesetbiztosítás”-t tartalmazó lakásbiztosítási kötvényre, figyelemfelkeltésre alkalmas módon kell ráírni a következő szöveget:

„A lakásbiztosítás „Kiegészítő Élet és Balesetbiztosítás”-át – az önálló foglalkozása, vagy üzleti tevékenysége körén kívül – megkötő természetes személy, mint szerződő, a lakásbiztosítási szerződés létrejöttét igazoló kötvény kézhezvételét követő 30 napon belül a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal indoklás nélkül felmondhatja, feltéve, hogy a lakásbiztosítási szerződés határozatlan időtartamra, illetve hat hónapot meghaladó határozott időtartamra jött létre. A szerződő érvényesen nem mondhat le az őt megillető felmondási jogáról. A biztosító a „Kiegészítő Élet- és Balesetbiztosítás”-ra vonatkozó felmondó nyilatkozat kézhezvételét követő 30 napon belül elszámol a „Kiegészítő Élet- és Balesetbiztosítás”-i szerződéssel kapcsolatban a szerződő által bármely jogcímen teljesített befizetésekkel.”

A 6 hónapnál hosszabb tartamú életbiztosítási szerződés felmondása esetén a GB191 jelű Kiegészítő Élet- és Balesetbiztosítás díját, a biztosítót megillető költségek levonása mellett, vissza kell fizetni az ügyfél részére. Ebben az esetben központilag kell kitölteni és postázni az erre a célra bevezetett formalevelet.

A felmondásig teljesített befizetések elszámolása

A felmondó nyilatkozat kézhezvételét követően 30 napon belül a biztosító köteles a szerződő által a biztosítási szerződéssel kapcsolatban bármilyen jogcímen részére teljesített befizetésekkel elszámolni. Ennek során a biztosító a szerződéskötés során felmerült adminisztrációs és kötvényesítéssel kapcsolatos költségeinek fedezésére a felmondott folyamatos díjas biztosítások esetében a felmondott biztosítások éves díjának 1/12 -ed részét, de legfeljebb 4 000 forintot visszatart.

A biztosító a befizetésekből a felmondott biztosítási szerződésre már teljesített kifizetéseket (pl. csonttörés címén fizetett szolgáltatás) levonja. Az elszámolásról központilag kiküldött levélben értesítjük az ügyfeleket.

A felmondásig beérkezett díjakat az érvényben lévő pénzügyi előírásoknak megfelelően kell könyvelni. A lakásbiztosítási szerződés GB 191 kiegészítő biztosításának felmondása után a GB 191-re beérkezett díjakat vissza kell utalni a szerződő részére! A szerződés felmondása esetén, a felmondásáig befizetett díjaknak a fentiek alapján visszatartott összeggel csökkentett részét díj-visszatérítésként kell lekönyvelni.

A GB191 jelű Kiegészítő Élet- és Balesetbiztosítás visszafizetendő díjának elszámolásáról, a szerződő által kezdeményezett felmondás esetén, a vonatkozó formalevelet kell kiküldeni.

A 18 évesnél fiatalabb biztosítottak esetén a törvényes képviselőnek kell aláírnia a szerződést a Ptk. 561.§ (1) bekezdése értelmében: „Az életbiztosítási szerződés megkötéséhez és módosításához –, ha a szerződést nem ő köti meg – a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges. Ha a biztosított kiskorú, és a szerződést nem a törvényes képviseletet gyakorló szülője, nevelője köti meg, akkor a szerződés érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges.”

Kedvezményezettek megnevezésére a „Biztosítási kedvezményezettet megjelölő” adatlap (2003 számú nyomtatvány) szolgál, amit kizárólag csak akkor kell kitölteni, ha a szerződő, és/vagy a biztosított a Feltételekben, illetve a Ptk.-ban foglaltaktól eltérő személy(eke)t kíván megjelölni kedvezményezettnek. Kedvezményezettet halál és rokkantság esetére van mód jelölni.

A kedvezményezett – amennyiben a szerződő felek másképp nem állapodnak meg – a rokkantsági-, műtéti-, valamint csonttörés és csontrepedés szolgáltatások esetén a biztosított, halál esetén a biztosítási szerződésben megnevezett személy, annak hiányában a biztosított örököse.

Ha nem lett külön megjelölve kedvezményezett, akkor a kötvényen nem tüntetjük fel az alapértelmezett kedvezményezetteket (vagyis a biztosított(ak)at, illetve az örökösöket), hanem csak az alábbi mondatot:

"Azon szolgáltatási elemekre, melyekre nem történt kedvezményezett megjelölése, a GB191 jelű Kiegészítő Élet- és Balesetbiztosítás Feltételei 3.§(3) bekezdése alapján a biztosított életében járó szolgáltatásokra maga a biztosított a jogosult, a biztosított halála esetén járó szolgáltatásokra a biztosított örököse."

Egy biztosított több kedvezményezettet is megnevezhet. Ha több kedvezményezettet jelölnek, akkor figyelni kell arra, hogy a kedvezményezett-tenkénti %-os mértékek összege pont 100% legyen. Amennyiben több darab kedvezményezettet jelölő adatlapot szükséges kitölteni, úgy az adatlapokat sorszámmal kell ellátni.

Ha a biztosítási kedvezményezettet jelölő adatlap (2003 számú nyomtatvány) üres, akkor a GB191 biztosítás lehetséges szolgáltatásaira – az összes biztosítottra vonatkozóan – az alábbi összefüggéseket alkalmazva kell megnevezni a kedvezményezettet a Portfolió rendszerben történő rögzítéskor:

● bármely halál esetére kedvezményezett a biztosított örököse 100%-ban

● xxxxxxxx halál esetére kedvezményezett a biztosított örököse 100%-ban

● temetési költség esetére kedvezményezett az adott biztosított 100%-ban

● baleseti rokkantság esetére kedvezményezett az adott biztosított 100%-ban

● baleseti műtéti szolgáltatás esetére kedvezményezett az adott biztosított 100%-ban

● betegségi műtéti szolgáltatás esetére kedvezményezett az adott biztosított 100%-ban

● baleseti csonttörés, csontrepedés esetére kedvezményezett az adott biztosított 100%-ban.

Mivel várhatóan a kedvezményezett külön megjelölése nem lesz gyakori az ajánlaton, ezért a fenti alapértelmezett értékeket a Portfolió rendszer "default" értékként felajánlja a rögzítőnek. Ha a jelzett nyomtatványon megjelölnek bizonyos esetekre kedvezményezettet, de nem minden esetben, akkor a maradék esetekre a fentiek szerint kell eljárni.

Elszámolás az élet- és balesetbiztosítás visszafizetendő díjáról, a szerződő által történő felmondás esetén a vonatkozó formalevelet kell kiküldeni.

A GB191 jelű Kiegészítő Élet- és balesetbiztosítás a következőkben nevezett szolgáltatásokat nyújtja

● bármely halálra (100 000 Ft/egység)

● beleseti halálra (200 000 Ft/egység)

● baleseti halál esetén temetési költségre (100 000 Ft/egység)

● baleseti maradandó egészségkárosodásra (teljes rokkantság esetén 400 000 Ft/egység)

● baleseti részleges rokkantságra (a rokkantsági foknak megfelelően, a 400 000 Ft arányos része/egység)

● baleseti 1-9%-os rokkantságra (32 000 Ft/egység)

● nagy műtéti térítésre (80 000 Ft/egység)

● közepes műtéti térítésre (40 000 Ft/egység)

● kis műtéti térítésre (16 000 Ft/egység)

● baleseti csonttörésre, csontrepedésre (5 000 Ft/egység)

További szolgáltatásként a biztosító megtéríti a biztosított által balesetkor magán viselt ruházatában keletkezett károkat is a zsebtartalom kizárásával.

A GB191 jelű Kiegészítő Élet- és balesetbiztosítás maximum 3 egységre köthető meg.

1.4.3.3. Mezőgazdasági kistermelői biztosítás

A biztosítási fedezettel kapcsolatos leírást az 1.2.3. pont részletesen tartalmazza.

1.4.3.4. Különleges üvegek, üvegezések biztosítása

A biztosítási fedezet bármelyik alapbiztosítás mellé megköthető. Abban az esetben, ha az ügyfél csak Ingóságbiztosítással rendelkezik, az épület, vagy lakás szerkezetileg beépített üvegezései csak akkor biztosítottak, ha a „Különleges üvegek, üvegezések biztosítása” kiegészítő megkötésre került.

Ha nincs épületbiztosítás, vagyis csak Ingóságbiztosítást kötött az ügyfél, akkor az épület nyílászáróinak, szerkezetileg beépített üvegezéseinek üvegkárait, az Ingóságbiztosítás biztosítási összegének maximum 5%-ig téríti meg a biztosító.

Megtéríti a biztosító azokat a károkat, amelyeket a kockázatviselés helyén és tartama alatt biztosítási esemény okozott a biztosított üvegezésekben. A biztosított üvegezéseket az 1.2.4. pont részletezi.

Megtéríti továbbá a biztosító – amennyiben a biztosítási összeg tartalmazza – az üvegezés pótlása, javítása során felmerülő egyéb költségeket is. (Pl. szállítási és beépítési költség; védőrácsok, belső zárak le- és felszerelési költsége)

Nem biztosítottak:

● az üvegház, melegágy üvegezése

● üvegfestmény,

● a kockázatviselés kezdete előtt már törött vagy repedt üvegezés. A biztosított üvegezések biztosítási összeget az ügyfél határozza meg.

Ha csak ingóságbiztosítást kötnek, akkor a különleges üvegezések biztosítási összege maximum az ingóságbiztosítás biztosítási összegének 5%-a lehet!

1.4.3.5. Egyéni- és mikro-vállalkozói vagyonbiztosítás

A szerződő által alapbiztosításra választott biztosítási fedezet-csomag (Bázis, vagy Komfort, vagy Prémium) biztosítási eseményei miatt keletkező károk esetére nyújt védelmet az „Egyéni- és mikro-vállalkozói vagyonbiztosítás”.

A biztosítási összeget maximum 10 000 EFt-ra szabad felvenni. Nem biztosított a:

● tűzrendészeti hatóság által „A” (fokozottan tűz- és robbanásveszélyes) kategóriába sorolt tevékenység

● forgalmi engedélyre kötelezett gépjárművek, utánfutók, és ezek alkatrészei

● készpénzt helyettesítő dokumentum, értékpapír

● a kockázatviselés helyén kívül, változó telephellyel végzett vállalkozói tevékenység és az ahhoz szükséges vagyontárgyak

1.5. Biztosítás tartama, biztosítási időszak, biztosítási évforduló

A lakásbiztosítás megköthető határozott, vagy határozatlan tartamra.

Határozott tartam esetén a minimális időszak 3 hónap, a maximális időtartam 3 év lehet. A biztosítási időszak a tartamon belül egy év, vagyis 12 hónap.

A biztosítási évforduló a szerződés kockázatviselés kezdetének időpontjával megegyező naptári nap (hónap, nap), de az ügyfél igényének megfelelően ettől eltérően minden év január 1-je is lehet.

1.6. Díjfizetés kezdete, esedékessége, módja, gyakorisága

A biztosítási díjfizetés kezdete a kockázatviselés kezdetének időpontjával egyezik meg. A díjfizetés esedékessége, ha a biztosítási évforduló:

● a kockázatviselés kezdetével megegyező hónap nap, akkor a díjfizetési gyakoriságnak megfelelő időszak kockázatviselés kezdetével megegyező napja

● minden év január 1-je, akkor a díjfizetési gyakoriságnak megfelelően meghatározott naptári időszak 1. napja. A biztosítási díj fizethető:

● banki átutalással

● csoportos beszedési megbízással

● készpénz-átutalási megbízással (postai csekkel) A díjfizetés történhet:

● évente

● félévente

● negyedévente

● havonta

Díjelőleg:

A díjfizetési gyakoriságtól függően a következő mértékű díjelőleget szükséges befizetnie a szerződőnek az ajánlat aláírásával egy időben:

● évenkénti díjfizetési gyakoriság esetén a díjelőleg 1 évre vonatkozó fizetendő díjjal egyezik meg

● félévenkénti díjfizetési gyakoriság esetén a díjelőleg fél évre vonatkozó fizetendő díjjal egyezik meg

● negyedévenkénti díjfizetési gyakoriság esetén a díjelőleg egy negyed évre vonatkozó fizetendő díjjal egyezik meg

● havonkénti díjfizetési gyakoriság esetén a díjelőleg 2 hónapra vonatkozó fizetendő díjjal egyezik meg A határozott tartamú szerződés díját a következők szerint szükséges befizetni:

● 4 hónap tartamig a teljes díjat egy összegben kell befizetni

● a 4 hónapnál hosszabb, de 1 évi – 12 havi –, vagy 1 évnél – 12 hónapnál – rövidebb tartam esetén első díjrészletként 4 havi díjat kell fizetni, a további időszakra fennmaradó díj havi, vagy negyedéves, vagy fél éves részletekben fizethető.

A választott díjfizetési gyakoriság szerinti díjrészletnek meg kell egyeznie a határozatlan tartam esetén számított díjrészlettel. A 4 havi első díjrészlet levonása után fennmaradt összeget a választott díjfizetési gyakoriságnak megfelelően egyenlő arányban kell elosztani. Ha az osztás után van maradék díj, akkor azzal meg kell emelni a díjelőleget.

Pl. ha 11 havi szerződés esetén a díjfizetés gyakorisága negyedéves, akkor az első díjrészlet számítása a következő: 11 – 4 = 7 hónap; 7 hónap : 3 = 2 negyedévvel + 1 hónappal, tehát az

első díjrészlet = 4 + 1 = 5 hónappal

● az 1 évnél – 12 hónapnál – hosszabb határozott tartamú szerződés esetén az első díjrészlet 2 havi díj, a díjfizetési gyakoriság havi, negyedéves, fél éves, valamint éves lehet. Amennyiben éves gyakoriságot választ a szerződő, akkor az 1 éven, illetve 2 éven túli időszak tört évi díját az első 1 évre vonatkozó díjrészlethez kell hozzáadni.

1.7. Biztosítási összeg

Mindig a szerződőnek kell meghatároznia a biztosítási összeget, ami a díjszámítás alapja és a kártérítés felső határa.

Az épület, lakás biztosítási összegét az újraépítési-, az ingóságokét pedig az újra beszerzési költség figyelembevételével szükséges megadni.

A biztosító javaslatot tehet az „Épületbiztosítás”, és az „Általános háztartási ingóságok” vagyoncsoport esetében, a m2-re vetített, az ajánlattétel időpontjában hatályos átlagos irányárak alapján arra a biztosítási összegre, amelynél nem alkalmazza az aránylagos kártérítés jogkövetkezményeit.

Amennyiben a szerződő a javasolt biztosítási összegnél kisebb értékre tesz ajánlatot az „Épületbiztosítás”-ra és/vagy az

„Általános háztartási ingóságok” biztosítására úgy az alábbi ÁBÖK Z. záradékot szükséges alkalmazni. ÁBÖK Z. záradék

A szerződő az ajánlattételkor érvényes átlagos m2 egységárnál kisebb értékkel határozta meg a(z) vagyoncsoport biztosítási összegét, ezért a szerződés az ajánlattételkor érvényes átlagos biztosítási összegnél kisebb értékkel jött létre. Káresemény bekövetkezésekor a biztosító megvizsgálja a(z) vagyoncsoport

biztosítottságát.

Megjegyzés: az üresen hagyott helyre annak a vagyoncsoportnak, illetve vagyoncsoportoknak a megnevezését kell beírni, amelyre a javasolt biztosítási összegnél kisebb értékű biztosítási összegre tettek ajánlatot.

Az Értéktárgyak és különleges ingóságok, a Különleges üvegek, különleges üvegezések, Mezőgazdasági kistermelői-, valamint az Egyéni- és mikro-vállalkozói vagyonbiztosítás esetében a szerződőnek kell meghatározni a biztosítási összeget.

Ha csak ingóságbiztosítást kötnek, akkor a Különleges üvegek, különleges üvegezések biztosítási összege maximum az ingóságbiztosítás biztosítási összegének 5%-a lehet!

A Kiegészítő Mezőgazdasági Kistermelői biztosításra történő ajánlattételkor vagyoncsoportonként a szerződőnek kell meghatároznia a biztosítási összeget, a biztosító ebben az esetben nem tesz javaslatot a biztosítási összeg mértékére és aránylagos kártérítést sem alkalmaz.

A szerződőnek kell meghatározni az Egyéni- és mikro-vállalkozói vagyonbiztosítás biztosítási összegét, ami nem haladhatja meg a 10 000 000 Ft-ot.

A GB192 jelű Kiegészítő Balesetbiztosítás, valamint a GB191 jelű Kiegészítő Élet- és balesetbiztosítás biztosítási összege a szerződő által választott egységek számának – ami a GB192 esetében az alapbiztosítási fedezet-csomagban lévő egységekkel együttesen maximum 5 db, a GB191 esetében maximum 3 db lehet – és az 1.4.3.1., illetve az 1.4.3.2. pontban leírt egységre vonatkozó szolgáltatási összegek szorzatával egyezik meg. Pl. 2 egységre kötött GB192 jelű Kiegészítő Balesetbiztosítás esetén a csonttörésre vonatkozó biztosítási összeg = 2 * 5 000 Ft, vagyis 10 000 Ft, a többi szolgáltatásra vonatkozó biztosítási összeget is az előbbi példának megfelelően szükséges kiszámítani.

Fontos kiemelni, hogy a GB192 jelű Kiegészítő Balesetbiztosítás esetében a csonttörésre, csontrepedésre, és a 28 nap folyamatos baleseti eredetű táppénzre a választott egységek számától függően, de maximum a 3 egységnek megfelelő összegig, vagyis maximum 15 000 Ft értékben, illetve annak aktuális indexált értékéig nyújt szolgáltatást a biztosító. (lásd:

1.4.3.1. pontot)

Az alábbi biztosítási események, biztosítási fedezetek kártérítési limitjeit az 1.4.2. pont tartalmazza:

● villámcsapás másodlagos hatása

● a kockázatviselési helyen kívül tartott (Magyarországon belül) vagyontárgyak fedezete

● lopás (épületre, építményre kívülről felszerelt épülettartozékok ellopásából eredő károk fedezete)

● felelősségbiztosítás

● jogvédelmi felelősségbiztosítás

● rejtett hibák

● rongálás, vandalizmus

● szolgáltatás-kimaradásból származó károk

● készpénzbiztosítás

● „Garancia-24” gyorsszerviz szolgáltatás

● háztartási gépek, elektromos berendezések géptörés biztosítása

● felelősségbiztosítással rendelkező motoros közlekedési eszköz, lakókocsi, utánfutó tartozékainak, tartalék alkatrészeinek térítése

● ellopott elveszett kulcs pótlása

● házi kedvencek balesetéből származó gyógyítás, vagy temetés költségei

1.8. Értékkövetés (indexálás)

A biztosítási szolgáltatások értékállósága érdekében a biztosító minden évben az évforduló napjának hatályával indexálja az épület, és az általános háztartási ingóságok vagyoncsoport biztosítási összegét, a Kiegészítő balesetbiztosítás, a Kiegészítő élet- és balesetbiztosítás szolgáltatási összegeit, valamint a „Garancia-24” limitjeit.

Az alapbiztosítási csomagokban lévő különböző fedezetek limitjeit nem kell indexálni.

Az értékkövetés végrehajtása az – indexálás alkalmazását megelőzően KSH által közzétett – egy éves időszakra vonatkozó

„Fogyasztói árindex” alapján történik.

A biztosító az évfordulót megelőzően 60 nappal indexértesítő levélben közli az érintett szerződőkkel az új biztosítási összegeket, és a megemelt díjakat. Az évfordulótól már a következő biztosítási évre meghatározott új biztosítási összegig áll kockázatban a biztosító.

A lakásbiztosítások indexálását (értékkövetését) a következőkben részletezettek szerint kell végezni.

1.8.1. Fogalmi meghatározások

A lakásbiztosítási szerződés tartama alatt bekövetkező, évenkénti infláció hátrányos hatásának ellensúlyozására, vagyis a biztosítási szolgáltatás értékállósága érdekében alkalmazza a biztosító az indexálást, minden olyan szerződésnél, amely erre vonatkozó megállapodást tartalmaz.

1.8.2. Az indexálás alapelve

● Az aktuális biztosítási összeget meg kell szorozni a KSH által az indexálás lebonyolításának évében közzétett egy éves időszakra vonatkozó „Fogyasztói árindex”-szel, ami az indexált biztosítási összeget eredményezi.

Vannak olyan biztosítási elemek, amelyek esetében a vonatkozó indexszámmal a szolgáltatási összeget és az éves biztosítási díjat kell megszorozni.

● Az indexált biztosítási összeget meg kell szorozni az adott biztosítási elem díjmódosító tényezőjével (pótdíj és/vagy engedmény) és díjtételével, az így kapott eredmény lesz az adott biztosítási elem indexált éves díja.

● A biztosító az évfordulót követően az indexált biztosítási összeg erejéig áll kockázatban, feltéve, hogy a szerződő az évfordulótól kezdődő új biztosítási évben az indexált díjat fizeti, és/vagy a szerződő az indexértesítő levél kézhezvételét követően, az évfordulót megelőző 30. napig, annak 24. óráig nem kéri a Groupama Garancia Biztosító Zrt-től írásban, vagy személyesen az aktuális indexált biztosítási összegek és díjak módosítását.

● A biztosítónak az évfordulót legalább 60 nappal megelőzően írásban kell értesítenie a szerződőt az indexált biztosítási összegről és az indexálás következtében történő díjemelésről.

● A biztosítási összegek indexálása mellett akkor is végre kell hajtani az éves díjak indexálását, ha a díjváltozás nem haladja meg az 5%-ot.

● A Vagyon- és Felelősségbiztosítási Főosztály minden hónapban az „Outlook” rendszerben tájékoztatást ad az aktuális

„Fogyasztói árindex” értékéről, amelyet az adott szerződések értékkövetésnél kell alkalmazni.

Az aktuális „Fogyasztói árindex” elérési útvonala: Nyilvános mappák/Minden nyilvános mappa/GBRT Dokumentumok/Programleírások/Egyéb/KSH árindex/Lakásbiztosítás

1.8.3. Az indexálás módszere

A lakásbiztosítások indexálását a lakásbiztosítás vonatkozó feltételei tartalmazzák. Lakásbiztosítási szerződések indexálásakor az alábbiak szerint kell eljárni:

● Az egy éves időszakra vonatkozó „Fogyasztói árindex”-szel kell megszorozni

● az Épületbiztosítás, ideértve a lakásbérlemény biztosítás, valamint melléképület biztosítás biztosítási összegét

● az Általános háztartási ingóságok vagyoncsoport biztosítási összegét

● a Villámcsapás másodlagos hatására vonatkozó limitet

● a Vezetékes vízkárbiztosítás fedezetén belül a padlófűtés miatti károkra vonatkozó limitet

● a Különleges üvegek, üvegezések biztosítási összegét

● a „Garancia-24” gyorsszerviz-szolgáltatásra vonatkozóan meghatározott káreseményenkénti, illetve évenkénti határösszeget és éves díjat

● a Kiegészítő Balesetbiztosítás (GB192) megkötött egységek száma alapján számított indexáláskor aktuális szolgáltatási összegeit és éves díjait

● a Kiegészítő Élet- és balesetbiztosítás (GB191) megkötött egységek száma alapján számított indexáláskor aktuális szolgáltatási összegeit és éves díját

● a Kiegészítő Mezőgazdasági kistermelői biztosítás vagyoncsoportjainak biztosítási összegeit

● a Kiegészítő Egyéni- és mikro-vállalkozói vagyonbiztosítás biztosítási összegét

● Nem kell indexálni

● az Értéktárgyak és különleges tárgyak vagyoncsoport biztosítási összegét

● a Betöréses lopás záradék limitjeit

● a Felelősségbiztosítás kártérítési limitjét

● a Jogvédelmi felelősségbiztosítás kártérítési limitjét

● a Kockázatviselés helyén kívül tartott vagyontárgyak biztosítási összegét

● az Épülettartozékok lopása fedezet kártérítési limitjét

● a Rongálás, vandalizmus fedezet kártérítési limitjét

● a Szolgáltatás-kimaradásból származó károk fedezet kártérítési limitjét

● a Készpénzbiztosítás kártérítési limitjét

● a Háztartási gépek, elektromos berendezések géptörés biztosítása fedezet kártérítési limitjét

● a Felelősségbiztosítással rendelkező motoros közlekedési eszköz, lakókocsi, utánfutó tartozékainak, tartalék alkatrészeinek térítése fedezet kártérítési limitjét

● az Ellopott elveszett kulcs kártérítési limitjét

● a Házi kedvencek balesetéből származó gyógyítás, vagy temetés költségeire meghatározott biztosítási összeget

1.9. Biztosítási szolgáltatás

A biztosítási szolgáltatás felső határa a káridőpontban aktuális – biztosítási elemenként (alap- és kiegészítő biztosítások) meghatározott – biztosítási összeg, illetve a betöréses lopás vonatkozásában a Betöréses lopás záradék 1. számú mellékletében rögzített – a káridőponti védettségi színvonaltól függő – kártérítési limit.

A szolgáltatás teljesítésével a biztosítási összeg nem csökken, kivételt képez a Felelősségbiztosítás, amelynél a kifizetésre kerülő kártérítési összeget le kell vonni a szerződésben meghatározott éves limitből. Ennek következtében az év hátralévő részében már csak a maradék összegig áll kockázatban a biztosító. Évforduló után ismételten a teljes limitre vonatkozik a biztosítási fedezet. Az régió vezetőjének döntésétől függően – évente legfeljebb csak egyszer – lehetőség van a teljes éves díj befizetése mellett a felelősségbiztosítási limitet az év hátralévő részére 10, 20 illetve 30 millió Ft-ig feltölteni.

A biztosítási esemény miatt károsodott biztosított vagyontárgy részkára esetén káridőponti javítási költséget, vagy a vagyontárgyak teljes megsemmisülésekor lakóépületeknél káridőponti újraépítési-, a 85%-os, vagy annál kisebb avultságú ingóságok vonatkozásában káridőponti újra beszerzési költséget térít a biztosító.

A 75%-nál avultabb melléképületekben, építményekben, valamint a 85%-nál avultabb ingóságokban, továbbá a Kiegészítő Mezőgazdasági kistermelői biztosítással fedezetbe vont mezőgazdasági gépekben, eszközökben keletkezett teljes károkra káridőponti avult értéken nyújt szolgáltatást a biztosító.

Ha valamelyik vagyoncsoport a kár időpontjában alulbiztosított, akkor a biztosító az aránylagos kártérítés jogkövetkezményét alkalmazza, kivéve azt az esetet, amikor az épületet, és/vagy az Általános háztartási ingóságok vagyoncsoportot minimum a javasolt biztosítási összegre biztosította a szerződő.

A biztosítási összegen felül a keletkezett kárral kapcsolatban felmerülő, következőkben nevezett költségeket is a biztosítási szolgáltatás részét képezik:

● oltás, mentés

● bontás, ideiglenes tetőépítés

● rom- és törmelékeltakarítás és elszállítás

● tervezés és hatósági engedélyezés

● a helyreállítást követő egyszeri takarítás

● ideiglenes lakás bérleti díja legfeljebb 120 napig, maximum 200 000 Ft-ig

● árvízveszély miatti kiköltözés költségei maximum 100 000 Ft-ig

1.10. Önrészesedés

Jelen lakásbiztosítási termék esetében a biztosító önrészesedést nem alkalmaz.

Kivételt képez, ha a szerződő kizárólag a „Prémium” biztosítási fedezet-csomag esetében a megkötött alapbiztosítás(ok)ra vonatkozóan 30 000 Ft/káresemény levonásos önrészt választ, továbbá, ha a szerződő a kiegészítő „Egyéni- és mikro- vállalkozói vagyonbiztosítás”-ra 25 000 Ft/káresemény levonásos önrésszel tesz ajánlatot.

1.11. Díjszámítás

A lakásbiztosítás fizetési gyakoriság szerinti díját a szerződő által választott biztosítási fedezet-csomag, a meghatározott biztosítási összegek, és az ajánlattételkor érvényben lévő díjszabás alapján szükséges kiszámítani, a vonatkozó díjszámítási szabályok betartásával.

A biztosítási szerződéskötés alapelvének megfelelően a biztosítási összegeket minden esetben a szerződő határozza meg.

1.11.1. Általános elvek

A díjszámítás alapját képező biztosítási összeget a következő általános elvek szerint szükséges meghatározni:

● Üzletkötéskor a biztosító nevében eljáró értékesítési munkatárs – az aktuális eljárás rend keretében kiadott – az ajánlattételkor érvényes m2-re vetített átlagos egységárak alapján segítséget adhat a biztosítási összeg – a lakóépület, lakás újra építési költsége, illetve az Általános háztartási ingóságok vagyoncsoport újra beszerzési értéke – megállapításához.

● A lakóépület, lakás alapterülete és az átlagos m2 egységár alapján meghatározott biztosítási összeg megegyezik azzal az úgynevezett „javasolt biztosítási összeggel”, amely értékre létrejövő szerződés esetében a biztosító nem érvényesíti az aránylagos kártérítés jogkövetkezményét.

● Az „Értéktárgyak és különleges ingóságok”, a „Kiegészítő Mezőgazdasági Kistermelői Biztosítás”, az „Egyéni- és mikro-vállalkozói vagyonbiztosítás”, továbbá a „Különleges üvegek, üvegezések” biztosítása esetén a biztosító nem közöl m2-re vetített átlagos egységárat, ezért a megnevezett vagyoncsoportok biztosítási összegét kizárólag a szerződő, biztosított határozhatja meg. Ezen vagyoncsoportok esetében első kockázatra szóló biztosítási fedezet van érvényben, ennek következtében a biztosító nem alkalmaz aránylagos kártérítést (pro rata-t).

● A Groupama Garancia Biztosító Zrt. nevében eljáró üzletkötők rendelkezésére áll a Web Agent, az úgynevezett „lap top” program, amely többek között tartalmaz egy folyamatosan aktualizált lakásbiztosítási díjszámító programot, aminek segítségével az átlagos biztosítási összeg is meghatározható.

● Az OTP Bank Nyrt. fiókjaiban történő ajánlatfelvételre, és díjszámításra a GOFFRI program „Lakásbiztosítás”- i része szolgál.

● Az ajánlattételkor érvényes átlagos m2-egységárakat, a lakásbiztosításra vonatkozó díjszabást, és területi besorolást kell alkalmazni.

● A hatályos díjszabásban megadott alap díjtételek, kizárólag a díjszabásban lévő díjtétel módosítókkal csökkenthetők. A kiadottól kisebb értékű díjtétel módosító kizárólag a Vagyon- és Felelősségbiztosítási Főosztály írásbeli engedélyével alkalmazható.

● Az egyes biztosítási elemek díjszámításánál a kockázati körülmények függvényében pótdíj érvényesíthető.

● Az ajánlatra csak 1 díjtétel módosítót szabad beírni, aminek a díjtétel módosítók, és az alkalmazott pótdíj szorzatának értékével kell egyenlőnek lenni, pl. 0,9 (önrész módosító) * 0,7 (épület és ingóság alapbiztosítás megkötése miatt) * 1,5 (50% pótdíj kockázati körülményekre való tekintettel) = 0,95, tehát az ajánlatra a „Módosító” nevű oszlopba 0,95 -öt kell írni.

● A biztosítási díjat egész hónapokra kell megállapítani, kivéve, ha a biztosítási évforduló minden év január 1., amikor tört időszakra is szükséges díjat számolni.

1.11.1.1. A lakás, lakóépület, lakásbérlemény, melléképület, valamint az Értéktárgyak és különleges ingóságok, az Általános háztartási ingóságok, a Mezőgazdasági, valamint az Egyéni- és mikro-vállalkozói vagyonbiztosítás keretében biztosítható vagyoncsoportok díjszámítási alapja

A lakás, lakóépület, lakásbérlemény, melléképület, valamint az Értéktárgyak és különleges tárgyak, az Általános háztartási ingóságok, a Mezőgazdasági kistermelői biztosítás, a Különleges üvegek, üvegezések, valamint az Egyéni- és mikro-vállalkozói vagyonbiztosítással biztosítható vagyoncsoportok díjszámítási alapja az ajánlatban rögzített biztosítási összeg.

A lakó- és melléképület, valamint az Általános háztartási ingóságok vagyoncsoportra vonatkozó – aránylagos kártérítés alóli mentességet jelentő – javasolt biztosítási összeget az alapterület és az átlagos m2 egységár szorzata alapján szükséges kiszámítani a következőkben részletezettek szerint:

Első lépésként ki kell számolni a lakóépület, lakás, illetve melléképület hasznos alapterületét, amelyet az alábbiakban leírtak alapján szükséges elvégezni:

● 100%-kal kell figyelembe venni

● a lakószobákat és a lakáshoz tartozó összes lakás célját szolgáló helyiséget

● a tetőtérben lévő külön tulajdont képező lakás szobáit és a tetőtéri lakáshoz tartozó összes helyiséget

● a lakóépülettől külön álló – külön tetőszerkezet alatt lévő – melléképületeket, tárolókat, garázsokat, függetlenül attól, hogy milyen célra használják azokat, valamint a lakóépülettől külön álló úszómedencét

● a lakóépületen, lakáson belül lévő vállalkozás célját szolgáló helyiségeket

● 50%-kal kell figyelembe venni

● a lakáshoz funkcionálisan hozzá tartozó (belső lépcsővel megközelíthető) azon helyiségeket, amelyek a tetőtérben vannak, ideértve a tetőtérben lévő vállalkozás célját szolgáló helyiségeket is

● a lakóépületen belül lévő nem lakás célját szolgáló helyiségeket (pl. garázs, kazánhelyiség, tüzelő tároló stb.)

● loggiát

● Nem kell számításba venni a hasznos alapterület kiszámításánál

● a padlást, a beépítetlen tetőteret

● az erkélyt, a teraszt

Második lépésként meg kell határozni, hogy a lakóépület, illetve lakás a kivitelezés szempontjából melyik kategóriába – átlagos, átlagosnál igényesebb, luxus – tartozik, valamint a kockázatviselés helye alapján a „Budapest”-re, vagy „vidék”-re vonatkozó egységárat kell-e alkalmazni.

Az ajánlattétel tárgyát képező lakóépület, illetve lakás „kivitelezési színvonala” szerinti besorolását az adott lakóépület, lakás értékét döntően befolyásoló műszaki megoldások, alkalmazott anyagok minősége, az „Adatlap a szerződés-kötéskori kockázati viszonyok meghatározásához” című 2418. számú nyomtatvány kitöltése, kiértékelése alapján lehet elvégezni.

A melléképületnél az adott épület falazatának anyaga (szilárd, vagy puha falazatú) és a kockázatviselés helye alapján („Budapest”, vagy „vidék”) szükséges kiválasztani az alkalmazásra kerülő egységárat.

Az Általános háztartási ingóságok vagyoncsoportnál a kockázatviselés helye alapján kell kikeresni a megfelelő átlagos m2

egységárat.

Az Általános háztartási ingóságok vagyoncsoport biztosítási összege a kockázatviselés helyétől függő – az ajánlattételkor hatályos – minimális biztosítási összegeknél kisebb értékre nem vehető fel.

1.11.1.2. A Különleges üvegek, üvegezések biztosításának díjszámítási alapja

A Különleges üvegek, üvegezések biztosításának díjszámítási alapja az ügyfél által meghatározott biztosítási összeggel egyezik meg.

Ha csak ingóságbiztosítás mellé kötnek „Különleges üvegek, üvegezések” biztosítást, akkor is az ügyfél határozza meg a biztosítási összeget, de az nem lehet több, mint az Ingóságbiztosítás biztosítási összegének 5%-a.

1.11.2. Az éves biztosítási díj kiszámítása

Az alapbiztosítások esetében a biztosított vagyoncsoport díjszámítási alapját kell megszorozni az Épület és Ingóság alapbiztosítás keretében választott alapbiztosítási fedezet-csomagra – Bázis, Komfort, vagy Prémium – vonatkozóan, ajánlattételkor érvényes díjszabásban megadott díjtétellel.

Az ingóságbiztosításnál az „Értéktárgyak, különleges ingóságok” és az „Általános háztartási ingóságok” esetében a „Területi besorolás” alapján meghatározott, kockázatviselés helyének megfelelő díjtétellel kell számolni.

A díjszabásban megadott alap díjtételek a következő címen módosíthatók:

● az ingóságbiztosítás díjtétele módosítható, ha az épületre is kötnek biztosítást

● „Prémium” biztosítási fedezet-csomag és önrész választása esetén az épület és az ingóság díjtétele csökkenthető önrész módosítóval

● pótdíj alkalmazásával, kivételt képez a „Kiegészítő balesetbiztosítás”, valamint a „Kiegészítő élet- és balesetbiztosítás”

Ha épületbiztosítást és ingóságbiztosítást köt a szerződő, akkor az ingóságbiztosítás kockázatviselési helyre vonatkozó díjtételét a választott alapbiztosítási fedezet-csomagnak megfelelő „díjtétel módosító szorzóval” kell csökkenteni.

A Prémium biztosítási fedezet-csomag megkötésekor a szerződőnek lehetősége van 30 000 Ft levonásos önrészt választani, ebben az esetben az Épület- és Ingóságbiztosítás díjtétele 0,9-es önrész módosító szorzóval csökkenthető.

A kiegészítő biztosítások esetében a biztosítási díjat a díjszámítási alap – szerződő által meghatározott biztosítási összeg – és a vonatkozó díjtétel szorzata adja, kivételt képez a Balesetbiztosítás, illetve az Élet- és balesetbiztosítás, mert azoknak éves fix díjuk van.

Az „Egyéni- és mikro-vállalkozói vagyonbiztosítás”-nál a vállalkozási tevékenységnek és a szerződő önrészesedés vállalásával kapcsolatos döntésének megfelelő díjtételt kell kiválasztani a díjtáblázatból. A díjtáblázatban nem található tevékenységre történő ajánlattétel esetén, ha az adott telephely nem „A” tűzveszélyességi osztályba lett besorolva, akkor az illetékes területi kockázat-elbírálóval kell egyeztetni a kiegészítő „Egyéni- és mikro-vállalkozói vagyonbiztosítás” vállalását és díjtételét. Ebben az esetben az ajánlatra „kódszámként” a „TK” (területi kockázat-elbírálóval egyeztetve) jelet szükséges írni.

Ha egy szerződés esetében a díjtételt több okból lehet módosítani, akkor a különböző címen alkalmazott díjtétel módosítók és/vagy pótdíjak szorzatának eredményével kell kiszámítani az adott biztosítási elem díját. Pl. ha az épületet és az általános háztartási ingóságokat biztosítják és „Prémium” fedezet-csomagot önrésszel kéri a szerződő, akkor a „díjtétel módosító” 0,7 x 0,9 = 0,63. Az ajánlatra csak a végeredményül kapott 1 db értéket szabad ráírni.

1.11.2.1. A Kiegészítő Balesetbiztosítás díja

Az ajánlattételkor a hatályos díjszabásban meghatározott fix díjat kell alkalmazni, annyi egységre számolva (maximum még 4 egység), amennyire az ügyfélnek, a választott alapbiztosítási csomagban lévő egysége(ke)n felül még igénye van.

1.11.2.2. A GB191 jelű Kiegészítő Élet- és Balesetbiztosítás éves díja

A GB191 jelű Kiegészítő Élet- és Balesetbiztosítás 1 egységre vonatkozó éves díját a következőképpen kell kiszámítani:

Az „Ajánlat III. rész: A Groupama Garancia Lakásbiztosítás (GB 524) Kiegészítő Élet- és balesetbiztosítás (GB 191) ajánlata, valamint a GB 191 biztosítottjainak adatlapja” című – 2257. számú – nyomtatványon kell biztosított-tanként meghatározni az 1 egységre vonatkozó éves díjat a Biztosított, adott szerződés kockázatviselési kezdetének évében betöltött kora (ami = a kockázatviselés kezdetének időpontjával egyező évszám – a születési évszám) és a Biztosított neme alapján. Az adott Biztosítottra vonatkozó 1 egységre vonatkozó éves díjat a kockázatviselés kezdetekor érvényes kortól és nemtől függő díjtáblából kell kiválasztani.

A kiegészítő biztosítás díjfizetési gyakorisága az alapbiztosítások díjfizetési gyakoriságával egyezik meg. A kiegészítő biztosítás díja az alapbiztosítás díjával együttesen kerül befizetésre.

A biztosítási évfordulón ellenőrizni kell, hogy az adott Biztosított betöltötte-e a 65. életévét. Ha igen, akkor rá már nem terjed ki a kiegészítő biztosítás fedezete, a következő biztosítási évfordulón esedékes, rá vonatkozó díjat így már nem kell a szerződőnek befizetnie.

A biztosított-tanként 1 egységre meghatározott éves díjat összesíteni kell, az eredményt a 2257 számú nyomtatvány Kiegészítő Élet- és Balesetbiztosítás tarifális éves díja mindösszesen sorba kell írni.

Amennyiben a Biztosítottak száma indokolja, akkor több 2257 számú nyomtatványt kell kitölteni, az összesített 1 egységre vonatkozó éves díjat viszont kizárólag a legutolsó adatlap megfelelő helyére kell beírni. Ebben az esetben az adatlapokat be kell számozni az erre kijelölt helyen, és mindegyiket alá kell íratni a Biztosítottakkal, illetve törvényes képviselőjükkel.

Ha a lakásbiztosítás módosítása során a GB191 kiegészítő biztosításba új Biztosítottat akarnak felvenni, és az adott lakásbiztosítást már indexálták, akkor a módosított „GB191 jelű Kiegészítő Élet- és Balesetbiztosítás” 1 egységre vonatkozó éves díját a következőképpen szükséges kiszámítani:

● Az átdolgozáskor, vagy szerződésmódosításkor belépő új biztosított 1 egységre vonatkozó éves díja = az új biztosított belépési korának és nemének megfelelő tarifális éves díj * az átdolgozásra, módosításra kerülő szerződésre, az átdolgozás, módosítás időpontjáig érvényesített indexszámok szorzatának eredményével

Az átdolgozásra, módosításra kerülő szerződésre, az átdolgozás, módosítás időpontjáig érvényesített indexszámok szorzata = az átdolgozás, módosítás időpontjában aktuális indexértesítőben lévő 1 egységre vetített biztosítási szolgáltatási összeg / a GB191 jelű Feltétel VII. 11. pontjában lévő 1 egységre vonatkozó biztosítási szolgáltatási összeg

Pl. ha az átdolgozáskor, módosításkor aktuális indexértesítőben a „baleseti 100%-os rokkantság” esetére vonatkozó 1 egységre vetített biztosítási szolgáltatási összeg 443 882 Ft, akkor az indexszámok szorzata = 443 882 / 400 000 = 1,109, ami megegyezik az adott szerződés vonatkozásában korábbi években alkalmazott „Fogyasztói árindex”-ek (Fogyasztói árindex:106,6% [1,066]; Fogyasztói árindex: 104,1% [1,041]) szorzatával

A GB191 biztosítás átdolgozása, módosítása utáni 1 egységre vonatkozó éves díj = az átdolgozás időpontjában érvényes indexértesítő levélben közölt meglévő biztosított(ak) indexálás utáni éves díjának 1 egységre számított összege + az átdolgozáskor, módosításkor belépő új biztosított(ak) 1 egységre vonatkozó összevont díja.

1.11.2.3. Díjengedmények

A lakásbiztosítási szerződés éves díjából 20%-os engedmény adható, ami csak a kármentességi engedmény informatikai módszerekkel történő automatikus érvényesítésével léphető túl maximum 30%-ig.

Díjengedmény az alábbi jogcímeken adható:

● Lakossági folyószámláról, valamint GIRO díjlehívásos rendszerű lakossági folyószámláról díjlehívással, vagy átutalással történő díjfizetés esetén 5%

● Díjfizetés gyakoriságától függő engedmény

● éves díjfizetés esetén 5%

● féléves díjfizetés esetén 3%

● „Zöld ház” engedmény 5%

A „zöld ház” engedmény csak azokra a lakóépületekre, vagy az alábbi feltételek alapján „zöld ház”-nak minősülő épületben lévő lakásokra vonatkozóan alkalmazható, amelyek épületgépészeti felszereltsége, valamint homlokzati kialakítása megfelel a következő követelmények valamelyikének:

● a fűtést, a melegvíz előállítását teljes egészében, vagy részben geotermikus energia felhasználásával hőszivattyúval végzik

● a fűtéshez, a hűtéshez, a melegvíz előállításához szükséges elektromos energiát teljes egészében, vagy részben szélmeghajtású áramfejlesztő (szélkerék, szélgenerátor), vagy napkollektor szolgáltatja

● teljes egészében, vagy részben vákuumcsöves napkollektorral állítják elő a melegvizet – fűtés és egyéb tevékenység céljára –, az elektromos energiát

● a lakóépület legalább 1 homlokzatának teljes felületét – a járda szinttől az ereszaljig – befuttatják valamilyen több éven keresztül életképes növénnyel, ami megköti a szénmonoxidot, javítja az épület szigetelésének hatékonyságát, aminek következtében nyáron hűvösebb, télen melegebb lesz a helyiségekben

● ökologikus – környezetbarát – építészetnek megfelelő műszaki megoldással kivitelezett és üzemeltetett biolakás, ökoház, passzív lakóépület, amelyekre általánosan jellemző, hogy:

● a helyben található természetes anyagokból épül pl. fából, vályogból

● az épület környezetében lévő energiát, vizet használják fel

● a hulladék- és szennyvízkezelést helyben oldják meg

● az épület használatához szükséges energiát megújuló forrásokból (szélenergia, talajhő, napenergia, biomassza) nyerik

● hatékony energiatakarékos hőszigetelést alkalmaznak

● az épület belső energia forrásait is felhasználják a fűtési hőveszteség csökkentésére

● korszerű hőszigeteléssel és nyílászárókkal felújított panelépületek

● Más termékhez kötődő engedmény

● OTP Lakástakarékpénztári szerződés esetén 5%

● Groupama Garancia termékhez kapcsolódó ügyfélkedvezmény 5%

Groupama Garancia társasház-biztosítás megléte esetén 5% A kedvezmény a jelzáloghitelekhez kapcsolódóan megkötésre kerülő 5%

● Generáció, vagy Forrás életbiztosítás

● Törlesztési biztosítás, ami egyszeri díjas és legalább 5 éves tartamra szóló szerződés esetén adható.

● Kármentességi engedmény, országos hatáskörrel

● 1. kármentes év után 5%

● 2. kármentes év után 10%

● 3. kármentes év után 15%

A kármentességi engedmény automatikusan, informatikai módszerrel kerül meghatározásra. Az engedményt az ügyfél egy kármentes biztosítási év után kapja meg és az első téríthető káresemény időpontját követő legközelebbi biztosítási évfordulót megelőző napig jár. A téríthető káresemény időpontját követő legközelebbi évfordulótól a teljes kármentességi engedmény megszűnik. Egy új kármentes év (12 hónap) után a kármentességi engedmény alkalmazása elölről kezdődik.

● Üzletpolitikai engedmény maximum 15%

Az OTP Bankban az üzletpolitikai engedményt automatikusan alkalmazza a „GOFFRI GB 524” program az alábbi feltételeknek megfelelően:

● Ha csak épület-, vagy ingóságbiztosítást kötnek, akkor 5% az üzletpolitikai engedmény

● Ha épület + ingóságbiztosítást kötnek, vagy ingóságbiztosítást + 1 kiegészítő biztosítást kötnek, akkor 10% az üzletpolitikai engedmény

● Ha épület + ingóságbiztosítást + 1 kiegészítő biztosítást kötnek, akkor 15% az üzletpolitikai engedmény. Törekedni kell arra, hogy minden esetben a hosszabb távon érvényesíthető engedmény legyen alkalmazva.

1.11.3. Az egy évnél – 12 hónapnál – rövidebb határozott tartamú szerződés díja

Egy évnél rövidebb határozott időtartamra kötött lakásbiztosítás esetén az alábbiak szerint szükséges kiszámítani a szerződés egész tartamára előírt „Fizetendő éves díj”-at:

● 3 hónapig tartó szerződés díja = a „Fizetendő éves díj” 4/10-ed része

● 4 hónapig tartó szerződés díja = a „Fizetendő éves díj” 5/10-ed része

● 5 - 8 hónapig tartó szerződés díja = a „Fizetendő éves díj” 6 - 9/10-ed része

● 9 hónap és attól hosszabb ideig tartó szerződés díja = a teljes évre (12 hónapra) számított „Fizetendő éves díj”-jal

1.11.4. A január 1-jei évfordulóval létrejövő szerződés díjelőlegének számítása

A január 1-jei évfordulóval létrejövő szerződés esetében a fizetendő díjelőleg 2 részből – a tört időszaki díjból + a fizetési gyakoriságnak megfelelő díjból – tevődik össze. A díjelőleg számításánál ebben az esetben is alkalmazni kell az 1.6. pontban

leírtakat. A tört időszak mértéke a kockázatviselés kezdetének dátumától és a fizetési gyakorisággal (hónap, negyedév, félév, év) megegyező – a kockázatviselés kezdetéhez legközelebb eső – naptári időszak első napjáig terjedő időtartamtól függ.

A fizetési gyakoriság szerinti tört-időszaki díjat és a díjelőleget a következők szerint szükséges kiszámítani:

tört-havi díj =	(Fizetendő éves díj : 365) x ((az adott hónapban lévő napok száma – a kockázatviselés kezdetének napja) + 1 nap)) Pl. Fizetendő éves díj 35 004 Ft, a kockázatviselés kezdete 2009. május 12.; egy napra eső díj = 35 004 : 365 = 95,9 matematikai szabályok szerint kerekítve 96 Ft; május 31 napos, ezért a tört-hónap tartama = (31 - 12) + 1 = 20 nap; a tört-havi díj = 20 * 96 Ft = 1 920 Ft; Díjelőleg = 1 920 + ((35 004 : 12)*2) = 7 754 Ft
tört-negyedévi díj =	tört-havi díj + a kockázatviselés kezdetét követő első naptári negyedév 1. napjáig terjedő egész hónapok összesített díja, de minimum 2 hónap; Pl. Fizetendő éves díj 35 004 Ft, a kockázatviselés kezdete 2009. április 10.; egy napra eső díj 35 004 : 365 = 95,9 matematikai szabályok szerint kerekítve 96 Ft; április 30 napos, ezért a tört-hónap tartama = (30 - 10) + 1 = 21 nap; tört-havi díj = 21 * 96 Ft = 2 016 Ft; a kockázatviselés kezdetét követő első naptári negyedév 1. napja = július 1.; a kockázatviselés kezdetétől számított egész hónapok száma 2, ezért a Díjelőleg = tört-negyedévi díj = 2 016 (tört-havi díj) + ((35 004 : 12) * 2) = 7 850 Ft; Ha a kockázatviselés kezdetétől számított legközelebbi naptári negyedév 1. napjáig kevesebb, mint 2 egész hónap van, akkor a: tört-negyedévi díj = tört-havi díj + a kockázatviselés kezdetétől számított, a kockázatviselés kezdetét követő 2. naptári negyedév 1. napjáig terjedő egész hónapok összesített díja; Pl. Fizetendő éves díj 35 004 Ft, a kockázatviselés kezdete 2009. május 10.; egy napra eső díj 35 004 : 365 = 95,9 matematikai szabályok szerint kerekítve 96 Ft; május 31 napos, ezért a tört-hónap tartama = (31 - 10) + 1 = 22 nap; tört-havi díj = 22 * 96 Ft = 2 112 Ft; a kockázatviselés kezdetét követő legközelebbi naptári negyedév 1. napjáig (július 1-ig) csak 1 egész hónap van, ezért a kockázatviselés kezdetétől számított 2. naptári negyedév 1. napjáig (október 1-ig) terjedő időszak egész hónapjainak (június, július, augusztus, szeptember) száma 4, ennek alapján a Díjelőleg = tört-negyedévi díj = 2 112 (tört-havi díj) + ((35 004 : 12) * 4) = 13 780 Ft;
tört-félévi díj =	tört-havi díj + a kockázatviselés kezdetét követő első naptári félév 1. napjáig terjedő egész hónapok száma, de minimum 2 hónap; Pl. Fizetendő éves díj 35 004 Ft, a kockázatviselés kezdete 2009. április 10.; egy napra eső díj 35 004 : 365 = 95,9 matematikai szabályok szerint kerekítve 96 Ft; április 30 napos, ezért a tört-hónap tartama = (30 - 10) + 1 = 21 nap; tört-havi díj = 21 * 96 Ft = 2 016 Ft; a kockázatviselés kezdetét követő legközelebbi első naptári félév 1. napja = július 1.; a kockázatviselés kezdetétől számított egész hónapok száma 2, ezért a Díjelőleg = tört-félévi díj = 2 016 (tört-havi díj) + ((35 004 : 12) * 2) = 7 850 Ft; Ha az egész hónapok száma kevesebb, mint 2, akkor a tört-félévi díj = tört-havi díj + a kockázatviselés kezdetét követő 2. naptári félév 1. napjáig terjedő egész hónapok száma Pl. Fizetendő éves díj 35 004 Ft, a kockázatviselés kezdete 2009. május 10.; egy napra eső díj 35 004 : 365 = 95,9 matematikai szabályok szerint kerekítve 96 Ft; május 31 napos, ezért a tört-hónap tartama = (31 - 10) + 1 = 22 nap; tört-havi díj = 22 * 96 Ft = 2 112 Ft; a kockázatviselés kezdetét követő legközelebbi naptári félév 1. napjáig (július 1-ig) csak 1 egész hónap van, ezért a kockázatviselés kezdetétől számított 2. naptári félév 1. napjáig (január 1-ig) terjedő időszak egész hónapjainak (június, július, augusztus, szeptember, október, november, december) száma 7, ennek alapján a Díjelőleg = tört-félévi díj = 2 112 (tört-havi díj) + ((35 004 : 12) * 7) = 22 531 Ft;
tört-évi díj =	tört-havi díj + a kockázatviselés kezdetét követő első naptári év 1. napjáig terjedő egész hónapok száma, de minimum 2 hónap; Pl. Fizetendő éves díj 35 004 Ft, a kockázatviselés kezdete 2009. április 10.; egy napra eső díj 35 004 : 365 = 95,9 matematikai szabályok szerint kerekítve 96 Ft; április 30 napos, ezért a tört-hónap tartama = (30 - 10) + 1 = 21 nap; tört-havi díj = 21 * 96 Ft = 2 016 Ft; a kockázatviselés kezdetét követő legközelebbi első naptári év 1. napja = január 1.; a kockázatviselés kezdetétől számított egész hónapok száma 8, ezért a Díjelőleg = tört-évi díj = 2 016 (tört-havi díj) + ((35 004 : 12) * 8) = 25 352 Ft; Ha az egész hónapok száma kevesebb, mint 2, akkor a tört-évi díj = tört-havi díj + a kockázatviselés kezdetét követő 2. naptári év 1. napjáig terjedő egész hónapok száma Pl. Fizetendő éves díj 35 004 Ft, a kockázatviselés kezdete 2009. november 7.; egy napra eső díj 35 004 : 365 = 95,9 matematikai szabályok szerint kerekítve 96 Ft; november 30 napos, ezért a tört-hónap tartama = (30 - 7) + 1 = 24 nap; tört-havi díj = 24 * 96 Ft = 2 304 Ft; a kockázatviselés kezdetét követő legközelebbi naptári év 1. napjáig (január 1-ig) csak 1 egész hónap van, ezért a kockázatviselés kezdetétől számított 2. naptári év 1. napjáig (január 1-ig) terjedő időszak egész hónapjainak (2009. decembertől – 2010. decemberig) száma 13, ennek alapján a Díjelőleg = tört-évi díj = 2 304 (tört-havi díj) + ((35 004 : 12) * 13) = 40 225 Ft;

1.11.5. A díjszámítás kerekítési szabályai

Az ajánlaton soronként – a biztosítási összeg, a díjtétel módosító és a vonatkozó díjtétel szorzataként – meghatározott „Éves díj” kiszámításánál a matematikai szabályoknak megfelelően (51 fillértől felfelé, 50 fillértől és 50 fillér alatt lefelé) szükséges a kerekítést végezni.

A szerződésre alkalmazott összesített engedmény kiszámításánál is a matematikai szabályok szerint kell kerekíteni.

Az engedmény levonása után kapott „Kedvezményes díjat” 12-vel kell osztani, a maradékot minden esetben egész forintra kell

kerekíteni a matematikai szabályok szerint, majd az eredményként kapott egész számot 12-vel szorozva kapjuk a

„Fizetendő éves díj”-at.

A „Fizetési gyakoriságnak megfelelő díj” kiszámításához a „Fizetendő éves díj” -at el kell osztani a szerződő által választott díjfizetési gyakoriságnak megfelelő (havi díjfizetésnél 12-vel; negyedéves díjfizetésnél 4-el; fél éves díjfizetésnél 2-vel; éves díjfizetésnél 1-el) számmal.

2. A szerződéskötéshez szükséges nyomtatványok és kitöltési útmutatójuk

2.1. A lakásbiztosítási ajánlat felvételéhez szükséges önindigós nyomtatványok

● Ajánlat I. rész (2001 számú nyomtatvány, ajánlattételkor aktuális változata)

● Ajánlat II. rész (2561 számú nyomtatvány, ajánlattételkor aktuális változata)

● Adatlap a szerződéskötéskor meglévő védettség meghatározásához (2022 számú nyomtatvány, ajánlattételkor aktuális változata) csak a vállalási irányelvekben leírtak szempontoknak megfelelően szükséges kitölteni

● Adatlap a szerződéskötéskor meglévő kockázati viszonyok meghatározásához (2418 számú nyomtatvány, ajánlattételkor aktuális változata) csak a kockázati körülményektől függően szükséges kitölteni

● Nyilatkozat az átvett dokumentumokról és a titoktartás alóli felmentésről a lakásbiztosítási szerződésekhez (2215 számú nyomtatvány, ajánlattételkor aktuális változata)

● Ha Kiegészítő Élet- és balesetbiztosítást is igényel a szerződő, akkor a következő nyomtatványokat is ki kell tölteni:

● Ajánlat III. rész (2257 számú nyomtatvány, ajánlattételkor aktuális változata)

● Biztosítási kedvezményezettet megjelölő adatlap (2003 számú nyomtatvány, ajánlattételkor aktuális változata)

● Felhatalmazás csoportos beszedési megbízás teljesítésére (2298 számú nyomtatvány, ajánlattételkor aktuális változata)

● Szerződéskötéskor a kitöltött nyomtatványok másolatán kívül át kell adni a szerződőnek a Groupama Garancia Lakásbiztosítás Ügyfél-tájékoztatót és Szabályzatot (2560 számú nyomtatvány, ajánlattételkor aktuális változata)

● Az OTP Bank Nyrt. fiókjaiban a lakásbiztosítási ajánlatok felvétele a GOFFRI rendszerben történik. A GOFFRl rendszer Lakásbiztosítási részéből valamennyi előbb megnevezett nyomtatvány számítógéppel kitöltött formában kinyomtatható. Az OTP fiókokban is a nyomdai úton előállított 2560 számú lakásbiztosítási szabályzatfüzetet kell átadni a szerződő részére.

2.2. Ajánlat II. rész (2561 számú nyomtatvány) kitöltése

● A szöveges részeket nyomtatott nagy betűkkel olvashatóan szükséges leírni, úgy hogy a fogaslécen kijelölt helyre egy betű kerüljön.

● Az 1.x. xxxxxx a kockázatviselési hely pontos címét (irányító szám, helység neve, közterület neve, házszám, annak hiányában helyrajzi szám) kell beírni, aminek meg kell egyeznie a biztosításra ajánlott lakóépület, vagy lakás hivatalosan megnevezett címével. Amennyiben az adott „Ajánlat II. rész:” nyomtatványon olyan melléképület (pl. garázs) biztosítására tesznek ajánlatot, amelynek címe eltér a lakóépület címétől, úgy a következő „MÉKH” záradékot kell alkalmazni:

MÉKH záradék

A jelen biztosítási szerződés kiterjed a biztosításra ajánlott lakóépület, lakás ………………. sorszámú ajánlaton rögzített kockázatviselési helyétől eltérő címen lévő EFt-ra biztosított szilárd/puha falazatú melléképületre is,

amelynek címe a következő: …………………………………………………………………………..

Megjegyzés: A szabadon hagyott helyekre értelemszerűen kell beírni az adatokat. A „szilárd/puha” meghatározásból csak az egyiket

– az adott melléképületre vonatkozót – kell a záradékban feltüntetni. A melléképület címét a lakóépület címével megegyező tartalommal (irányító szám, helység neve, közterület neve, házszám, annak hiányában helyrajzi szám) szükséges rögzíteni.

● Az 1.b. és az 1.c. pontoknál X-el kell megjelölni a megfelelő 🞏-ben a biztosításra kerülő épület, vagy lakás tulajdonviszonyát, típusát, továbbá azt, hogy az állandóan lakott, vagy nem.

● Az 1.d. pontban X-el kell megjelölni a megfelelő 🞏-ben, hogy az ajánlattétel milyen ok következményeként történik. A szerződések azonosítására kijelölt rovatokba a Portfolió rendszerben lévő szerződésszámot szükséges beírni. Az 1.d. pontban felsorolt meghatározások közül egyet kötelező bejelölni!

● A 2.1.1. pontnál csak egy biztosítási fedezet-csomag jelölhető meg.

● A 2.1.a. pontnál X-el kell megjelölni a biztosított épület típusát, valamint értelemszerűen szükséges kitölteni a díjszámolásra vonatkozó részeket.

● Amennyiben az ügyfél kiegészítő biztosítást kér, akkor a 2.2. pontnál a díjszámolásra vonatkozó részeket értelemszerűen kell kitölteni.

● A 2.2.b. pontnál, ha az ügyfél az alapbiztosítási csomagban lévő Balesetbiztosítási egységeken felül, még további egysége(ke)t igényel, akkor azt az egységszámot kell beírni, amely a plusz igényre vonatkozik. A Kiegészítő balesetbiztosítás összességében (alap fedezet-csomag + kiegészítő) maximum 5 egységre köthető, ezért, ha igény van rá, akkor a

● Bázis csomag esetében maximum még 4 egység,

● Komfort csomag esetében maximum még 3 egység,

● Prémium csomag esetében maximum még 2 egység írható be, az erre kijelölt helyre.

● A 2.2.c. pontnál az igényelt Élet- és balesetbiztosítási egységek számát szükséges beírni. A Kiegészítő Élet- és balesetbiztosítás maximum 3 egységre köthető.

● 2.2.e. pontnál meg kell jelölni a biztosított vállalkozási tevékenység kódszámát, a tevékenység tűzveszélyességi osztályának betűjelét. A tevékenység kódszáma a díjszabás (3. számú hivatkozás) 1. számú mellékletében lévő kiegészítő „Egyéni és mikro-vállalkozói vagyonbiztosítás” díjtáblázatból olvasható ki, ami megegyezik az adott tevékenység díjszabásban lévő sorszámával. A tevékenység tűzveszélyességi besorolását a szerződő nyilatkozata alapján szükséges rögzíteni. A 2.2. x. xxxxxxx azt is jelölni kell, hogy az „Egyéni- és mikro-vállalkozói vagyonbiztosítás”-t a szerződő „önrész nélkül”, vagy „önrésszel” akar ajánlatot tenni. Ha önrészesedést választ a szerződő, akkor a nyomtatvány 2. oldalán a „4. Önrész” pontba arab számokkal kell beírni az „Egyéni- és mikro- vállalkozói vagyonbiztosítás” önrészesedésének összegét.

● Az engedmény mértékét a 2.2.g. pontnál, értelemszerűen a megfelelő fogaslécre szükséges ráírni.

● A „Módosító” nevű oszlopba a különböző okok miatt adható díjtétel-módosítók és/vagy pótdíj szorzatát – amit a matematikai szabályok szerint 2 tizedes jegyre kell kerekíteni – kizárólag 1 db számjegyet szükséges beírni, pl. 0,90 (önrész módosító) * 0,70 (épület és ingóság alapbiztosítás megkötése miatt) * 1,50 (50% pótdíj kockázati körülményekre való tekintettel) = 0,95, tehát a példában szereplő értékek esetén az ajánlatra a „Módosító” nevű oszlopba 0,95 -öt kell írni, kivételt képez a kiegészítő „Balesetbiztosítás”, valamint „Élet- és balesetbiztosítás, mert a nevezett biztosítási elemeknél nem alkalmazható díjmódosító.

● Amennyiben a szerződő a „Prémium” fedezet-csomag választása esetén önrészesedéssel tesz ajánlatot, úgy a nyomtatvány „4. Önrész” pontjába szükséges arab számokkal beírni az önrész mértékét.

● Az „5. Záradékok” című rész a. pontjába az engedményes pénzintézet nevét, a hitelszerződés adatait szükséges beírni, továbbá attól függően kell bejelölni a hitel típusának megfelelő 🞏-et, hogy a biztosításra ajánlott lakás, lakóépület milyen típusú hitel fedezetéül szolgál.

2.3. A GB191 kiegészítő biztosításra vonatkozó ajánlat (2257 számú nyomtatvány) kitöltése

● A nyomtatványt a biztosítás szerzője tölti ki.

● A fejlécben meg kell adni a biztosítási módozat társaságon belüli, 3 jegyű azonosító kódját (GB191) és a módozat rövid nevét (Kiegészítő Élet- és balesetbiztosításhoz).

● Az ajánlat sorszámának a GB524 biztosítás felvételére szolgáló „Ajánlat I rész:” elnevezésű nyomtatványon feltüntetett ajánlati sorszámot kell beírni.

2.4. A GB191 kiegészítő biztosítás kedvezményezettjére vonatkozó adatlap (2003 számú nyomtatvány) kitöltése

Kedvezményezettek megnevezésére a „Biztosítási kedvezményezettet megjelölő” adatlap (2003 számú nyomtatvány) szolgál, amit kizárólag csak akkor kell kitölteni, ha a szerződő, és/vagy a biztosított a Feltételekben, illetve a Ptk.-ban foglaltaktól eltérő személy(eke)t kíván megjelölni kedvezményezettnek.

Kedvezményezettet halál, vagy rokkantság esetére van mód jelölni:

A kedvezményezett – amennyiben a szerződő felek másképp nem állapodnak meg – a rokkantsági-, műtéti-, valamint csonttörés és csontrepedés szolgáltatások esetén a biztosított, halál esetén a biztosítási szerződésben megnevezett személy, annak hiányában a biztosított örököse.

Ha nem lett külön megjelölve kedvezményezett, akkor a kötvényen nem tüntetjük fel az alapértelmezett kedvezményezetteket (vagyis a biztosított(ak)at, illetve az örökösöket), hanem csak az alábbi mondatot:

"Azon szolgáltatási elemekre, amelyekre nem történt kedvezményezett megjelölése, a GB191 jelű Kiegészítő Élet- és Balesetbiztosítás Feltételei II.2. bekezdése alapján a biztosított életében járó szolgáltatásokra maga a biztosított a jogosult, a biztosított halála esetén járó szolgáltatásokra a biztosított örököse."

Egy biztosított több kedvezményezettet is megnevezhet. Ha több kedvezményezettet jelölnek, akkor figyelni kell arra, hogy a kedvezményezett-tenkénti %-os mértékek összege pont 100% legyen. Amennyiben több darab kedvezményezettet jelölő adatlapot szükséges kitölteni, úgy az adatlapokat sorszámmal kell ellátni.

● Kedvezményezett jelölés – a kedvezményezett sorszámát kell feltüntetni.

● a) az ügyfélszám mező az ügyfélszám bevezetéséig üresen marad. Az x. Biztosított, illetve Biztosítottak kedvezményezettje jelölésnél a GB191 jelű Kiegészítő Élet- és Balesetbiztosítás Ajánlatán lévő, az adott Biztosított, illetve Biztosítottak beazonosítására alkalmas sorszámnak megfelelő számot kell beírni.

● b) a kedvezményezett adatait értelemszerűen kell kitölteni

● c-d) csak természetes személyek esetén töltendő ki

● e) nem kell kitölteni

● f) csak természetes személyek esetén töltendő ki

● g) a kedvezményezett adatainak megfelelően töltendő ki

● h-k) az első hárompozíciós oszlopba az érintett Gb191 jelű Kiegészítő Élet- és Balesetbiztosítás háromjegyű kódját kell feltüntetni (GB191). A mértéke oszlopban a kedvezményezettség arányát kell megjelölni. A „melyik esetben” oszlopba azt az esetet (jelen esetben halál, vagy rokkantság – H, R) kell megjelölni, amelyre a kedvezményezett jelölés vonatkozik.

● l-n) A járadékfolyósítással kapcsolatos kérdések kizárólag a járadékbiztosításra vonatkoznak, így ezeket üresen kell hagyni.

● A keltezés a valóságnak megfelelően töltendő ki, majd a Szerződőnek és az adott lapon szereplő Biztosítottaknak is alá kell írniuk.

3. Üzleti rendelkezések

A Lakásbiztosítás „Bázis”, „Komfort” és „Prémium” változata minden leendő ügyfelünk részére felkínálja a lehetőséget, hogy ne csak otthonát biztosíthassa teljes körűen, de az otthon melegségéhez hozzátartozó családtagjait, kedvenc kisállatait (kutya, macska), sporteszközeit, stb. is.

Az új biztosítási módozat a piacon megtalálható konkurens biztosítók szolgáltatásainak mindegyikét tartalmazza, így ezzel ez a módozat jelenleg a legsokrétűbb és legkorszerűbb lakásbiztosítási termék a hazai piacon.

Mivel épülőfélben lévő épületekre is megköthető a lakásbiztosítás, így az igények és teljes körűség összeegyeztethetősége érdekében is került a háromféle változat kialakításra.

Az értékesítés során törekedni kell a „Komfort”, vagy „Prémium” változat preferálására, de mindenek előtt mindig az ügyfél érdekeit kell előtérbe helyezni, azaz soha nem a termék kedvezőbb árú változatára kell felhívni a figyelmet, hanem arra, hogy a sokrétű szolgáltatások gyakorlatilag minden váratlan eseményre megoldást nyújthatnak.

3.1. Értékesítésre jogosultak köre

Az új Lakásbiztosítást minden olyan, a Groupama Garancia Biztosító Zrt-vel szerződéses-, vagy munkaviszonyban álló partner értékesítheti, aki a termékből érvényes módozati vizsgával rendelkezik.

3.2. Kockázat-elbírálási, kockázatvállalási irányelvek a Groupama Garancia Lakásbiztosítás megkötéséhez

3.2.1. Általános irányelvek

Vállalható minden olyan lakó- és melléképület, illetve lakás biztosítása, amely

● természetes személy(ek) tulajdonában van

● a tervezési, építési szabályok betartásával készült

● jó állapotú, megfelelően karbantartott

● nincs bontásra kijelölve

● más biztosító társaságnál nincs biztosítva

● a Lakásbiztosítás szabályzatából nincs kizárva

Az átlagos m2 egységárral számított biztosítási összegnél 30%-al kisebb biztosítási összeg meghatározása esetén csak a kockázatelbíráló helyszíni szemle során készített, írásbeli javaslata alapján vállalható az épületbiztosítás.

3.2.2. Épületbiztosításra vonatkozó irányelvek

Az árvíz által veszélyeztetett településeken a lakásbiztosítást csak a következő pontokban leírt feltételek figyelembevételével szabad vállalni. A kockázatelbírálónak az ajánlattétel tárgyát képező épületekre vonatkozó kockázat mértékétől függően kell az alábbi lehetőségek felhasználásával meghatározni az adott ajánlat elfogadásánál alkalmazásra kerülő feltételeket.

● A vályogból, vagy döngölt falból, illetve az előbbiek vegyes alkalmazásával készített lakó- és/vagy melléképületek esetében az ÁRZ 1. záradékot kell alkalmazni.

ÁRZ 1. záradék

A jelen ÁRZ 1. záradék módosítja az Épület- és Ingóság alapbiztosítási feltétel VI. 1. és 2. pontját a következők szerint: a kötvényben megnevezett kockázatviselési helyen lévő biztosított lakóépület(ek), melléképület(ek) és építmények árvíz által okozott részleges, vagy teljes károsodásának helyreállítási, illetve újraépítési költségeit káridőponti avult értéken téríti meg a biztosító.

A káridőponti avult érték kiszámításának alapja a károsodott épület, építmény műszaki jellemzőivel azonos módon kivitelezett épület, építmény káridőponti újraépítési költsége, amiből le kell vonni a kár időpontjában fennálló időközbeni elhasználódás mértékének megfelelő összeget. A szerződő felek megállapodnak abban, hogy az Épület- és ingóság alapbiztosítási feltétel VI. 1. és 2. pontja helyett a jelen ÁRZ 1. záradékba foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A biztosítási szerződés az ÁRZ 1. záradékkal jött létre, az a szerződés elválaszthatatlan részét képezi.

● Pótdíjakat kell alkalmazni a kockázat-elbírálás során látott műszaki állapot függvényében, amelyek mértéke:

● vályogból, vagy döngölt falból illetve az előbbiek vegyes alkalmazásával készített lakó- és/vagy melléképületek esetében minimum 50-150%

● a vályogtól, vagy döngölt faltól eltérő építőanyagokból (pl. tégla, beton, terméskő stb.) kivitelezett illetve megfelelő alapozással, falszigeteléssel készített új építésű vályogfalazatú lakó- és/vagy melléképületek esetében minimum 50-100%

● a kockázatelbíráló javaslata alapján a hullámtéren, nyílt ártéren kívüli – árvíz által jelentősen veszélyeztetett – védett területeken lévő lakó- és/vagy melléképületek esetében is alkalmazható az ÁRZ 1. záradék.

● az árvíz által veszélyeztetett települések listáját az adott régiónak saját hatáskörben kell meghatározni és arról tájékoztatást adni, a régió értékesítéssel foglalkozó munkatársainak, valamint a vagyonbiztosítási referensnek.

● Nem biztosítható, ha a lakó- és/vagy melléképület tetőszerkezetét náddal, vagy szalmával fedték be, kivéve, ha a kockázatelbíráló helyszíni szemle alapján minimum 50-100%-os pótdíj mellett javasolja a vállalást.

● Ha a mezőgazdasági tevékenység céljára szolgáló melléképület(ek) tényleges értéke – az állatok elhelyezését és a mezőgazdasági vállalkozásra használt melléképületek összesített értéke – a kockázatviselés helyén meghaladja az ugyanott álló lakóépület(ek) új értékének az 50%-át, vagy maximum a 8,0 MFt-ot, akkor a gazdálkodás célját szolgáló melléképületek biztosításánál minimum 100% pótdíjat kell alkalmazni.

3.2.2.1. Nem vállalható a lakásbiztosítás

● ha a Vagyon- és Felelősségbiztosítási Főosztály által nem engedélyezett egyedi záradékkal vették fel az ajánlatot

● ha a helyszíni szemlét végző kockázatelbíráló nem javasolja a lakó- és/vagy melléképület(ek), illetve lakás biztosítását azok rossz műszaki állapota miatt

● ha a kárelőzmény alapján nem javasolja a kockázatelbíráló

● ha a lakó- és/vagy melléképület tetőszerkezetét náddal, vagy szalmával fedték be, kivéve, ha a kockázatelbíráló helyszíni szemle alapján, minimum 50% -os pótdíj mellett javasolja a vállalást

● ha a lakó- és/vagy melléképületben, illetve a lakásban fokozottan tűz- és robbanásveszélyes vállalkozási, vagy fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, illetve tűz- és robbanásveszélyes hobbi tevékenységet folytatnak

● ha a kockázatviselés helyén „A” (fokozottan tűz- és robbanásveszélyes) tűzveszélyességi osztályba tartozó tevékenységet folytatnak

3.2.3. Ingóságbiztosításra vonatkozó irányelvek

A betöréses lopásra az ajánlattétel időpontjában megvalósuló védettségnek megfelelő határösszegnél magasabb, illetve alacsonyabb szintű kártérítési limitet is meghatározhat a kockázatelbíráló, ha az a kockázati körülmények alapján indokolt.

Minden esetben a BEZ 1. záradékot kell alkalmazni a Betöréses lopás záradék 1. számú mellékletében leírt kártérítési limitek módosítására, amit külön alá kell íratni a szerződővel.

BEZ 1. záradék

A biztosító a Betöréses lopás záradék 1. számú mellékletében leírt kártérítési határösszegeket az Értéktárgyak és különleges tárgyak, és az Általános háztartási ingóságok vagyoncsoportokra vonatkozóan a következő értékekre módosítja:

● Értéktárgyak és különleges tárgyak E Ft

● Általános háztartási ingóságok E Ft

A biztosító a betöréses lopás károk megtérítését vagyoncsoportonként a káridőpontban megvalósult védettségnek megfelelő határösszegig, illetve legfeljebb a jelen záradékban leírt értékig, azon belül maximum a biztosítási összegig vállalja.

A szerződő felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés a BEZ 1. záradékkal jött létre, az a szerződés elválaszthatatlan részét képezi, ezért betöréses lopás kár bekövetkezése esetén a jelen BEZ 1. záradékba foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

3.2.3.1. Nem vállalható az ingóságbiztosítás

● ha a Vagyon- és Felelősségbiztosítási Főosztály által nem engedélyezett egyedi záradékkal vették fel az ajánlatot

● ha a kockázatelbíráló nem javasolja a lakó- és/vagy melléképület(ek), illetve lakás biztosítását, a rossz műszaki állapot miatt

● ha a kárelőzmény alapján (pl. betörés károk gyakorisága stb.) nem javasolja a szerződés megkötését a kockázatelbíráló

● ha a lakó- és/vagy melléképület tetőszerkezetét náddal, vagy szalmával fedték be, kivéve, ha a kockázatelbíráló helyszíni szemle alapján minimum 50%-os pótdíj mellett javasolja a vállalást

● ha a lakó- és/vagy melléképületben, illetve a lakásban fokozottan tűz és/vagy robbanásveszélyes, vállalkozási, illetve hobbi tevékenységet folytatnak

● ha a lakóépületen és/vagy melléképületen illetve a lakásban olyan jelentős károsodások (falrepedések, nagy kiterjedésű, salétromos vízfoltok a vakolaton stb.) nyomai láthatók, amelyek csőrepedéssel lehetnek összefüggésben, és emiatt nem javasolja a vállalást a kockázatelbíráló

● ha a talajszínt alatt olyan lakás célját szolgáló helyiségek vannak, amelyeket felhőszakadás során gyakran elönt az esővíz és emiatt nem javasolja a vállalást a kockázatelbíráló

● ha a biztosított lakó- és/vagy melléképület illetve lakás épületgépészetileg 50 éve nem volt felújítva és emiatt nem javasolja a vállalást a kockázatelbíráló

● ha az ajánlatfelvétel időpontjában érvényes díjszabásban Általános háztartási ingóságok vagyoncsoportra meghatározott minimális biztosítási összegnél kisebb értékre tesz ajánlatot a szerződő, kivéve, ha a szemlén tapasztaltak alapján megállapítható, hogy az Általános háztartási ingóságok vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak tényleges újra beszerzési összértéke alacsonyabb a minimális biztosítási összegnél

Nem állandóan lakott épületben, illetve nem állandóan lakott lakásban tartott „Értéktárgyak és különleges tárgyak” a.,

b. valamint f. csoportjába tartozó tárgyak biztosítása nem vállalható! Ez a kitétel nem vonatkozik az „Értéktárgyak és különleges tárgyak” c., d., továbbá e. csoportjára, valamint az „Általános háztartási ingóságok” vagyoncsoportra.

3.2.3.2. Az ingóságbiztosításra minimum 10–150%-ig terjedő pótdíjat, és a BEZ 1. záradékot kell alkalmazni

● ha a betöréses lopás kockázatra vonatkozó előzménykárok azt indokolttá teszik

● ha a kockázatviselés helye olyan övezetben van, ahol nagy a betörések kárgyakorisága

3.2.3.3. Záradékkal kell szűkíteni a betöréses lopásra vonatkozó kockázatot

● ha a lakó- és/vagy melléképület, illetve lakás kockázati körülményei indokolják, akkor a BEZ 1. záradékot kell alkalmazni

● ha a különböző célra használt melléképületek, pincerekeszek, pincék védettsége eléri a minimális mechanikai védelmet, de indokolt a betöréses lopás 1. számú mellékletében az „Általános háztartási ingóságok” vagyoncsoportra meghatározott limit csökkentése. Ebben az esetben a BEZ 1. záradékot kell alkalmazni

3.2.3.4. Védelmi előírások értelmezése

A Groupama Garancia Biztosító Zrt. lakásbiztosításánál alkalmazott védelmi előírások meghatározásainak egységes értelmezése érdekében a következő pontokban részletezzük az egyes kifejezések tartalmát.

Általános rendelkezések

A Lakásbiztosítás ajánlattételével egy időben a betöréses lopás záradékról az ügyfeleknek mindenre kiterjedő szakszerű tájékoztatást kell adni a

● betöréses lopás záradék tartalmáról

● a kártérítési limit jelentéséről

● a védelmi előírások értelmezéséről

● a biztosítási összeg, a kártérítés és a limit összefüggéseiről

Az új Lakásbiztosítási szerződések kötésénél a kockázat-elbírálás során kell a teljes körű tájékoztatást megadni.

Az „Adatlap a szerződéskötéskor meglévő védettség meghatározásához” (2022 számú nyomtatvány) című adatlapon, annak értelemszerű kitöltésével kell a szerződőnek nyilatkoznia a lakóépület, lakás ajánlattételkor meglévő védelmi szintjéről, ha a biztosítási összeg(ek) – külön-külön – az alábbi értékeket meghaladja(ák):

● az Épület biztosítási összege a 200 MFt-ot

● az Értéktárgyak biztosítási összege a 10 MFt-ot

● az Általános háztartási ingóságok biztosítási összege a 15 MFt-ot

Nyomatékosan felhívjuk a figyelmet arra, hogy az adatlap az ügyfél nyilatkozatát tartalmazza arra vonatkozóan, hogy lakása/lakóháza védettsége az egyes kritériumok figyelembevétele mellett milyen védelmi szintnek felel meg. Abban az esetben, ha a biztosítási összeg magasabb, mint a szemrevételezéskor megvalósult védelmi színvonalhoz tartozó limit, fel kell hívni az ügyfél figyelmét arra, miszerint a biztosító kártérítése betöréses lopás kár esetén milyen összegre terjed ki, továbbá milyen védelmi színvonalat kell megvalósítani annak érdekében, hogy a biztosító a teljes biztosítási összegig vállalja a betöréses lopás kockázatot.

A nyaralók biztosításánál is a jelen utasításban leírtak szerint szükséges eljárni.

A védelmi előírások értelmezését az OTP fiókokban lakásbiztosítással foglalkozó munkatársaknak is meg kell ismerni, hogy igény esetén megfelelő felvilágosítást tudjanak adni az ügyfelek részére. A bankbiztosítási koordinátorok feladata az illetékes munkatársak szakszerű tájékoztatása. Amennyiben a régióban nincs bankbiztosítási koordinátor, úgy a régió igazgató hatáskörébe tartozik a szóban forgó tájékoztatás megszervezése.

Falazatok, födémek, padozatok

A 6 cm vastag hagyományos kisméretű tömör téglafallal azonos ellenállási képességű szerkezetnek felelnek meg, födémekre és padozatokra vonatkozóan is, az alábbi megoldások:

● 5 cm vastag vasbetonfal, ami C 12 minőségű kavicsbetonból, 20*20 cm-es kiosztású, 6 mm átmérőjű egyszeres acélhálóval készült

● 12 cm vastag, könnyített (lyukacsos) kisméretű téglából tömören falazott szerkezet

● nyaraló céljára gyárilag készített típusfaházak

● a fából egyedileg vagy tipizáltan készült 6 - 10 cm összvastagságu szendvicsszerkezet, akkor, ha a külső belső borító anyag külön-külön minimum 1,5 cm vtg. és az elemek egymásba illeszkedő csap - hornyos kialakítással csatlakoznak egymáshoz, a falszerkezetben lévő üregeket teljes egészében – bármilyen - hőszigetelő anyag tölti ki

● fém könnyűszerkezet, amely legalább 10 cm falvastagságú, merevítő oszlopokból, összekötő rudakból és minimum kétrétegű lemezből, hőszigetelő kitöltő anyaggal készült

Az állandó lakás céljára épített lakások, családi házak határoló falai, az épület korától, kivitelezési technológiájától függetlenül, minden esetben megfelelnek hagyományos tömör kisméretű téglából (mérete: 25*12*6,5 cm) 6 cm vastagságban, tömören (hézagmentesen) falazott épületszerkezet szilárdságának. Ez a padozatokra és a födémekre is vonatkozik.

A falvastagságot mindig vakolat nélkül kell érteni, a vakolat vastagsága oldalanként általában 1,0 - 1,5 cm.

A 15 cm vastagságú tömör kisméretű téglafal szilárdsági mutatóival egyenértékű a fal, a födém, a padozat, ha az

● 25 cm vastag fal, amelyet könnyített kisméretű téglából tömören falazva készítettek

● 6 cm vastag vasbetonfal, amely C 12 -es betonból, 6 mm átmérőjű, 15*15 cm-es kiosztású egyszeres acélhálóval készült

● fából egyedileg vagy tipizáltan készült, legalább 15 cm összvastagságú szendvicsszerkezet, amennyiben a két - külső, belső - borító anyag között van legalább + 1 réteg, az elemek külön-külön minimum 2,0 cm vastagságúak és csap - hornyos kialakítással csatlakoznak egymáshoz, a falszerkezetben lévő üregeket teljes egészében - bármilyen – hőszigetelő anyag tölti ki

A hagyományos kisméretű téglából tömören falazott 38 cm vastag fal ellenállási képességgel azonos értékű

● a falazat, ha az:

● minimum 30 cm vastagságban, korszerű falazó elemekből (pl. különböző típusú kedvező hőszigetelésű téglák) tömören falazva készült

● legalább 35 cm vastag, terméskő, vályog, vagy az előbbi anyagok és tömör tégla kombinációjával készült, továbbá a minimum 40 cm vastag agyagtapasztással épített fal

● olyan 12 cm vastag vasbetonfal, ami C 12 -es betonból és minimum 8 mm átmérőjű 15*15 cm -es kiosztás egyszeres acélhálóval készült. Ennek a kitételnek megfelelnek az előregyártott vasbeton elemekből (panel, blokk) és a monolit vasbetonból (helyszínen betonozott) épített lakóházak tartószerkezetei, határoló falai

● MABISZ által részleges mechanikai védelem alkotóelemeként minősített speciálisan - fémből, fából illetve mindkettő felhasználásával - kialakított különböző méretű falak, födémek, padozatok építésére alkalmas elemek

● födém, ha az

● előre gyártott vasbeton elemek, acélgerendák és tömör kisméretű téglák, vasalt betonnal erősített kerámia gerendák + kerámia béléstestek felhasználásával, feltöltés + padlóburkolattal együtt, legalább 25 cm vastagságban készült

● legalább 15*15 cm-es fa gerendákból, alsó - felső zárt sorú, minimum 1,5 cm vastag deszkaborítással vagy alsó zárt sorú deszkaborítással, legalább 10 cm vastag feltöltéssel + minimum 5 cm összvastagságú padlóburkolattal készült

● A falazatokra és a födémekre vonatkozó bekezdésekben részletezetteknek megfelelnek:

● a hagyományos módon készített, népi építészet körébe tartozó lakóépületek,

● az állandó lakás céljára szolgáló szilárd falazatú családi házak,

● a többemeletes lakóépületek, építési időpontjuktól függetlenül, továbbá

● azok a nyaralók, amelyek kivitelezése a hivatkozott részekben leírtak szerint történt

● az előre gyártott vasbetonelemekből (panel, blokk) épített lakóházak, a helyszíni betonozással készített épületek

● padozat, ha az

● a födémekre vonatkozó különböző műszaki adatoknak megfelelően készült el, kivéve azt az esetet, amikor a padozat alatt - a különféle épített rétegek alatt - kizárólag csak a természetes talaj van.

Minden esetben megfelel az a padozat, amelyik alatt nincs helyiség. Ajtók

Bejárati ajtónak minősül minden olyan nyílászáró, amelyik közvetlen és/vagy közvetett kapcsolatban van a külső térrel. Terasz-, garázs vagy erkélyajtó is lehet bejárati ajtó, ha ezt a körülmények lehetővé teszik.

A reteszhúzás elleni védelmet a kétszárnyú ajtóknál kell megoldani, ennek lehetséges változatai a következők:

● a nem állandóan használt ajtószárnyat átfordítós (le vagy fel hajtható) retesszel rögzítik

● a toló reteszt

● odacsavarozzák a mozgatásra szolgáló résznél

● olyan módon fedik le, hogy kívülről ne lehessen a lehúzó részbe kampót beakasztani

● a ritkán kinyitott ajtószárnyat a belső oldalon alul felül különböző megoldású tolóretesszel rögzítik

● a nyíló szárnyat alsó és felső irányba reteszeli a zárszerkezet, ez 2 külön biztonsági zárral, vagy 1 kétirányú zárást biztosító zárral oldható meg

Az ajtólap kiemelés elleni védelmének megoldási lehetőségei:

● az ajtólap nyitását szolgáló forgó pántok (diópánt) fölé közvetlenül, egy minimum 4 mm átmérőjű 25 mm hosszú csavar van behajtva a tokba, legalább 15 mm mélyen

● az ajtólap diópántok felőli oldalán legalább 2 db minimum 20 mm hosszú csap van felszerelve, úgy, hogy az zárt állapotban a tokban kialakított furatba illeszkedik. A furatot a tokra felerősített lemez fedi, ami minimum 20 mm széles, 50 mm hosszú és 1,5 mm vastag

Az ajtólap feszítés ellen akkor védett, ha a zár felőli oldalon az ajtólap élét és a zárfogadó oldalon a tokot megerősítették "L" profilú acéllemezzel, ami minimum 1,5 mm vastag 20*20 mm méretű és legalább 50 cm hosszú.

A fémből készült tok és ajtólap ennek a követelménynek megfelel, azt külön nem kell megerősíteni.

A zár reteszvasát fogadó lemezt és az ajtólapot – bevéső zárnál (az ajtólapban, véséssel, kialakított fészekbe elhelyezett zártest) alkalmazott – meg kell erősíteni.

A fémből készült tok és ajtólap ennek a követelménynek megfelel, azt külön nem kell megerősíteni.

A hagyományosan kivitelezett (téglából, vályogból, tapasztott fallal készített) épületek, lakások, bejárati ajtai - szakszerű beépítés esetén - megfelelnek a tokszerkezetre előírt falazókörömmel történő rögzítésnek. A kilazult, deformálódott tok ellenállási képessége elégtelen.

A panel- és blokkházakban lévő lakások bejárati ajtóinak rögzítése csak akkor teljesíti a falazó körömmel történő beépítés követelményét, ha azt legalább 30 cm-ként, 10 cm mélyen, minimum 10 mm átmérőjű csavarral, fém dűbel (betonfalba helyezett kötőelem), felhasználásával erősítettek a vasbetonfalhoz. A csavarfejet rejtetten kell szerelni.

A keményfával egyenértékűnek minősül: a tölgy-, a diófa, a MABISZ által teljes körű mechanikai védelem alkotóelemeként minősített biztonsági ajtó és a szóban forgó védettségi kategóriába tartozó speciális elemekből készített nyílászáró.

A panel- és blokkházak lakásbejárati ajtainak ellenállási képessége akkor egyezik meg a 4 cm vastag tömör keményfa szilárdsági mutatóival, ha legalább 1 db, teljes körű mechanikai védelem alkotóelemeként minősített, hevederzárat szerelnek fel.

A 3 forgó pánttal (diópánt) történő rögzítéssel egyenértékű a 2 forgó pánt + minimum 1 kiemelés elleni védelem, amit az ajtólap diópántok felőli oldalára szereltek.

A teraszajtókra, részleges illetve teljes körű mechanikai védelem szükségessége esetén, a belső oldalra zárható kilincset vagy gömb alakú fordítógombot kell felszerelni.

Zárak

A biztonsági hengerzár keresztmetszetét a 5. számú rajz mutatja be, ezen látható a fúrásvédelem megoldása is. A csapok száma a kulcson lévő háromszög alakú bevágások mennyisége alapján állapítható meg.

A zárbetét keskenyebbik élén megtekinthető a csapok száma és a fúrásvédelem. Ahány kör alakú elem látható, annyi csap van beszerelve. A fúrásvédő csapok (minimum 2 db.) vékonyabbak, általában az első és a második zárócsap között vannak.

A bevésőzárak, a különféle zárszerkezetek lamelláit edzett acéllappal kell védeni fúrás ellen, a külső oldalon.

Ennek az elvárásnak a MABISZ által teljes körű mechanikai védelem alkotóelemének minősített zárszerkezetek felelnek meg.

Egyedileg készített fúrásvédelemről a szerelést végző szakembernek kell nyilatkozni, hogy a biztosítói elvárásoknak megfelelő módon, minimum 60 HRC (Rockwell) keménységűre edzett vagy ennek megfelelő ellenállás-értékű anyagból készült, legalább 1,5 mm vastag, a lamellákat teljes mértékben lefedő, acéllapot szerelt fel a zárszekrény külső oldalára.

A mágneszárnál a rotorok számát a kulcs zárba illeszkedő részének két oldalán lévő mágnes korongok mennyisége határozza meg.

A 10 000-es variációs lehetőség már 3 olyan tárcsával elérhető, amelyiken külön-külön 0 - 9 - ig lehet a számokat beállítani. A tárcsánkénti A-J - ig terjedő betűkészlet felel meg az elvárt számú kombinációnak.

A hagyományos lamellás bevéső zárakat a kulcs "toll" - nak nevezett részével lehet kinyitni. Az egy tollú lamellás zár nem minősül biztonsági zárnak, a két tollú igen.

A hengerzár akkor védett törés ellen, ha az a zárcímkével egy síkban van ajtólap külső oldalán.

A zárcímkét a belső oldalról úgy kell rögzíteni, hogy azt kívülről csak roncsolással lehessen eltávolítani.

Az a megoldás nem jó, amikor a zárcímkét a külső oldalról csavarhúzóval, természetes módon, le lehet csavarozni. A zártörést speciális, erre a célra kialakított, nagyobb szilárdságú fémből készített pajzzsal is meg lehet előzni.

A kétirányú zárásnak alapvetően a hevederzár felel meg. Lehetőség van az ajtólap hosszabb oldalával párhuzamosan felszerelni a hevederzárat.

Olyan zárszerkezetek is megfelelnek, amelyek a rögzítő rudazatot 3 vagy 4 irányba mozgatják.

A többpontos zárásnak az minősül, ha a reteszelő vasak (zárnyelvek) minimum 30 cm – re vannak egymástól. A megnevezett távolságon belüli záráspontok kizárólag egy pontnak számít.

Egy zárási pontnak minősül a 3 diópánt + kiemelés gátló szerkezet.

A 20 mm - es zárásmélységet az ajtótokra szerelt zárfogadó lemez szélétől kell mérni a fal irányába. Ablakok

A 10 * 30 cm-es kiosztású, 12 mm átmérőjű köracélból készített, 30 cm-ként 15 cm mélyen befalazott ráccsal egyenértékű a szerkezet, ha

● a rács vízszintes és függőleges osztása kisebb vagy egyenlő a 10 * 30 cm-es befoglaló-mérettel, a felhasznált acél szilárdsága minimum az A 60 minőségű acéléval egyezik meg, aminek szakítószilárdsága legalább 60 kp/mm2, relatív nyúlása 8 - 10 %, a keresztmetszete minimum 114 mm2, továbbá olyan módon munkálják meg, hogy az anyag ne veszítsen az eredeti szilárdsági értékeiből

● az alumíniumból készült rács csak akkor felel meg, ha azt a MABISZ legalább a részleges mechanikai védelem alkotóelemének minősítette

● a befalazást olyan rögzítési módokkal lehet helyettesíteni, ami nem teszi lehetővé azt, hogy a rácsot kívülről csavarhúzóval leszereljék. Ezt bebetonozott acéltüskékhez történő hegesztéssel, minimum 12 mm átmérőjű átmenő csavarokkal; rejtett fejű csavarokkal lehet megoldani

● behatolás-késleltető, áttörésbiztos, MABISZ által legalább a részleges mechanikai védelem alkotóelemének minősített B1 kategóriájú biztonsági üveget helyeztek az ablakkeretekbe. Az üvegszorító léceket védett téren belülről kell szerelni. A nyílászáró tok- és keretszerkezete ellenállási képességének legalább a B1 üveg műszaki jellemzőivel kell megegyezni. Ennek az elvárásnak általában megfelel a jó műszaki állapotban lévő, befalazott: tömör fából, vagy fémből illetve mindkettő felhasználásával készült nyílászáró. Az elöregedett, deformálódott, meglazult szerkezetek biztonsági üveggel sem fogadhatók el.

● a MABISZ által legalább a részleges mechanikai védelem alkotóelemének minősített:

● belső leereszthető rácsot elektronikai jelzőrendszerrel kiegészítve

● belül elhelyezett nyitható ollós rácsot elektronikai jelzőrendszerrel kiegészítve

● fémredőnyt

● törésvédő biztonsági üvegfóliát + akusztikus törésérzékelővel kiegészített elektronikai jelzőrendszert alkalmaznak Elektronikai jelzőrendszer

Alapvetően a MABISZ által minősített alkotóelemekből (központi egység, kültéri hang- és fényjelzők, érzékelők) kiépített elektronikai jelzőrendszer fogadható el, kizárólag a tanúsítványban meghatározott kategóriával megegyező szintű védettségnek.

A MABISZ ajánlással nem rendelkező elektronikus jelzőrendszert az ügyfélnek kell minősíttetni a Groupama-Garancia Biztosító Zrt-nél alkalmazott védettségi előírások alapján. Ezt hivatalosan bejegyzett biztonságtechnikai szakértővel kell elvégeztetni. A vizsgálat eredményét írásos szakvéleményben szükséges rögzíteni. A vagyonbiztosítási referens, vagy a területi kockázat- elbíráló az alacsonyabb védelmi osztály irányába eltérhet, ha az a helyszíni szemle alapján indokolt.

A rendőrségre vagy 24 órás figyelőszolgálatot végző hivatásos őrző-védő céghez bekötött minimális elektronikai jelzőrendszer, részleges kategóriájúnak minősíthető.

A részleges elektronikai védelemhez rendelt kártérítési határösszegek - az átjelzéssel kiegészített riasztórendszer esetén - maximum 50 % - al megemelhetők. A módosított limitet és az átjelzés módját (telefonos, rádiós) írásban kell rögzíteni az adatlapon.

Az elektronikai jelzőrendszerek követelményeinek leírásánál alkalmazott legfontosabb fogalmak tömör magyarázatai a következők:

● Felületvédelem: Az elektronikai jelzőrendszer érzékelői éles üzemmódban figyelik a nyílászáró szerkezeteket, a portálokat (fix üvegezésű nyílászáró, kirakatüveg) a falazatokat, födémeket, padozatokat és jelzik az át- és behatolási kísérleteket

● Térvédelem: Az elektronikai jelzőrendszer érzékelői éles üzemmódban figyelik a tereket, tárgyak környezetét és jelzik a mindennemű illetéktelen emberi mozgást, továbbá csapdaszerűen felügyelik a megközelítési útvonalakat

● Tárgyvédelem: Az elektronikai jelzőrendszer érzékelői éles üzemmódban figyelik az összes védendő tárgyat, páncélszekrények és páncéltermek esetében a felügyelet nyitásra, zárásra és áttörésre is kiterjed

● Személyvédelem: Az elektronikai jelzőrendszer folyamatos üzemmódban felügyeli az összes védendő személyt, támadás esetén lehetőség van pánikkapcsolóval történő riasztásra

● Szabotázsvédelem: Az elektronikai jelzőrendszer minden részegysége a riasztás jelzéstől elkülönítve jelzi, ha azok közül bármelyiket el akarják távolítani, ki akarják kapcsolni, meg akarják semmisíteni.

A telepített elektronikai jelzőrendszernek a következő okmányokkal rendelkezzen:

● tervezői -, kivitelezői -, szabványossági nyilatkozat

● rendszerleírás, kezelési utasítás

● karbantartási leírás

Nem minősül elektronikai jelzőrendszernek az egyszerű ajtónyitás-, belépés-, ablaknyitás érzékelő. Ezek általában az egyéb biztonsági eszközök kategóriájába sorolhatók, kivéve, ha ettől eltérő ajánlást ad a MABISZ.

3.2.4. Vízkár biztosítási fedezetre vonatkozó kockázatszűkítés záradékai

● VÍZ 1. záradék

Ha a lakóépületen és/vagy melléképületen illetve a lakásban csőrepedésre, valamint felhőszakadásra utaló károsodások láthatók (vízfoltok a vakolaton stb.), akkor az alábbi VÍZ 1. záradékot kell alkalmazni.

VÍZ 1. záradék

A biztosító nem téríti meg a kockázatviselés kezdete előtt bekövetkezett csőrepedés miatt kiáramló víz, gőz, folyadék által okozott, illetve felhőszakadásból származó – az ajánlattétel időpontjában a kockázatviselés helyén látható – károkat a jelen záradékban megnevezett helyiségekben, továbbá a jelen záradékban megnevezett épületszerkezetekre vonatkozóan.

A megnevezett helyiségek, épületszerkezetek tekintetében csak akkor kezdődik a biztosító „Vezetékes vízkár”, illetve a

„Felhőszakadás” biztosítási esemény fedezetére vonatkozó kockázatviselése, amikor a korábbi károsodásokat a jelen záradékban megnevezett helyiségekben, illetve épületszerkezetek vonatkozásában az eredeti állapotnak megfelelő módon szakszerűen helyreállították.

A szerződő felek megállapodnak abban, hogy a bekövetkező vezetékes vízkár-, illetve felhőszakadás miatt bekövetkező károk esetén a jelen VÍZ 1. záradékba foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A biztosítási szerződés a VÍZ 1. záradékkal jött létre, az a szerződés elválaszthatatlan részét képezi.

A „Vezetékes vízkár”-, illetve a „Felhőszakadás” fedezetből időlegesen kizárt helyiségek, épületszerkezetek felsorolása:……………………………….

● VÍZ 2. záradék

● ha a biztosított lakó- és/vagy melléképület illetve lakás vízvezeték- és lefolyóvezeték rendszerén 25 éve nem végeztek karbantartást, nem cserélték ki a sérült vezetékeket

● ha a csőrepedésre vonatkozó kárelőzmények és a csőrepedés nagy valószínűséggel történő bekövetkezésére utaló jelek – mint pl. csőcsere miatti: vakolatjavítások, térburkolat, - járda javítása stb. – indokolják, akkor a kockázatelbírálónak az alábbi VÍZ 2. záradékot kell alkalmazni

VÍZ 2. záradék

A jelen VÍZ 2. záradék módosítja a szabályzat „Vezetékes vízkárbiztosítás”-ra vonatkozó pontját, a következők szerint:

A biztosító a szabályzat Vezetékes vízkárbiztosításra vonatkozó … pontjában megfogalmazott biztosítási esemény bekövetkezésekor a következő határértékig téríti meg a kiáramló folyadék, gőz által okozott károkat:

………..…..EFt/káresemény, EFt/év.

A szerződő felek megállapodnak abban, hogy a bekövetkező csőrepedés károk esetén a jelen VÍZ 2. záradékba foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A biztosítási szerződés a VÍZ 2. záradékkal jött létre, az a szerződés elválaszthatatlan részét képezi.

3.2.5. Üvegbiztosítási fedezetre vonatkozó kockázatszűkítés záradéka

ÜVZ 1. záradék

A biztosító Üvegbiztosítási fedezetben foglalt kockázatviselése nem terjed ki a jelen záradékban helyiségenként megnevezett nyílászárók, illetve jelen záradékban megnevezett loggiák, erkélyek, teraszok ajánlattétel időpontjában – a kockázatviselés helyén – látható, repedt, törött üvegezésére. A jelen záradékban megnevezett helyiségek nyílászáróira és a jelen záradékban megnevezett loggiák, erkélyek üvegezésére akkor kezdődik a biztosító kockázatviselése, amikor a károsodott üvegeket szakszerűen kicserélték.

A szerződő felek megállapodnak abban, hogy a bekövetkező üvegtörés károk esetén a jelen ÜVZ 1. záradékba foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A biztosítási szerződés az ÜVZ 1. záradékkal jött létre, az a szerződés elválaszthatatlan részét képezi.

Az Üvegbiztosításból időlegesen kizárt nyílászárók üvegezésének helyiségenkénti felsorolása valamint kizárt loggiák, erkélyek megnevezése:………………………………………………………………..

3.2.6. Különleges üvegek, üvegezések kiegészítő biztosítására vonatkozó irányelvek

3.2.6.1. Nem vállalható a Különleges üvegek, üvegezések biztosítása:

● a kockázati körülmények függvényében

● ha a lakó- és/vagy melléképület, illetve lakás, építés, felújítás alatt van az ajánlattétel időpontjában A csak Ingóságbiztosításhoz kötött kiegészítő biztosítás esetén:

● ha a különleges üvegekre, üvegezésre meghatározott biztosítási összeg meghaladja az ingóságbiztosítás biztosítási összegének 5%-át

● ha a lakó- és/vagy melléképület illetve lakás, építés, felújítás alatt van az ajánlattétel időpontjában

● ha az ajánlattétel időpontjában a biztosított nyílászárók üvegezésének repedése látható, akkor a fentiekben részletezett ÜVZ 1. záradékot kell alkalmazni.

3.2.7. Mezőgazdasági kistermelői biztosításra vonatkozó irányelvek

Nem vállalható a kiegészítő Mezőgazdasági kistermelői biztosítás

● ha a biztosításra ajánlott állatok, lábon álló növényi kultúrák, mezőgazdasági gépek, eszközök vagyoncsoportonként meghaladják a háztáji, családi gazdálkodáshoz szükséges mennyiséget, értéket, illetve üzemi jellegű mezőgazdasági tevékenységet végez(nek) a biztosított(ak) a kockázatviselés helyén és/vagy a biztosított gazdaságához tartozó földterületen

Ebben az esetben Mezőgazdasági vállalkozói biztosítást kell ajánlani, a lakóépület és az általános háztartási ingóságok Lakásbiztosítással biztosíthatók.

Ha a családi és üzemi jellegű mezőgazdasági tevékenység nem választható külön, és a kiegészítő mezőgazdasági biztosítás vagyoncsoportjainak biztosítási összértéke meghaladja az Általános háztartási ingóságok vagyoncsoport biztosítási összegének 50%-át, vagy maximum az 5 millió Ft-ot, akkor a kiegészítő mezőgazdasági biztosítás díjtételére minimum 100% pótdíjat kell számolni.

3.2.8. Egyéni- és mikro-vállalkozói vagyonbiztosításra vonatkozó irányelvek

Nem vállalható a kiegészítő Egyéni- és mikro-vállalkozó vagyonbiztosítás, ha:

● a kockázatviselés helyén folytatott vállalkozói tevékenység „A” (fokozottan tűz- és robbanásveszélyes) tűzveszélyességi kategóriába tartozik

● változó telephelyen folytatott tevékenység céljára szolgálnak a vállalkozás körébe tartozó vagyontárgyak

● a kockázatviselés helyén folytatott vállalkozói tevékenység összvagyon értéke meghaladja a 10 000 EFt-ot, ebben az esetben társaságunk vállalkozói vagyonbiztosításai közül az ügyfél számára legmegfelelőbbet szükséges ajánlani

● a vállalkozás céljára szolgáló épület a lakásbiztosítás kockázatviselési helyétől eltérő címen van

3.2.9. GB192 jelű Kiegészítő Balesetbiztosítás, GB191 jelű Kiegészítő Élet- és balesetbiztosításra vonatkozó irányelvek

Nem vállalható a kiegészítő balesetbiztosítás:

● ha a szerződő az 1.4.3.1. és az 1.4.3.2./Általános tudnivalók pontban leírtaktól eltérő módon akarja többszörözni balesetbiztosítást, illetve az élet- és balesetbiztosítást

● ha a kockázatelbíráló a biztosított személyek életvitele alapján nem javasolja többszörözést

3.2.10. A záradékok alkalmazására vonatkozó irányelvek

Ajánlattétel esetén „Függelék”-ként kell az ajánlathoz csatolni az alkalmazott záradékokat. A „Függelék”-re rá kell vezetni annak az ajánlatnak a sorszámát, amelyikhez tartozik.

Egy „Függelék” több oldalas is lehet, ebben az esetben a Függelék mindegyik oldalára rá kell írni az ajánlat és a „Függelék” sorszámát.

Az alkalmazásra kerülő záradékot két példányban kell kinyomtatni.

az áramszolgáltató hibájából, a hűtőszekrényben, fagyasztószekrényben, vagy hűtőládában tárolt élelmiszerek megromlásából ered, és azt a területileg illetékes áramszolgáltató igazolja. Nem fedezi a biztosítás azt az esetet, ha az élelmiszerek megromlása a készülék műszaki hibájából következett be.

Megtéríti továbbá a biztosító azokat a károkat is, amelyek a fűtés-szolgáltató hibájából keletkeztek és azt a területileg illetékes szolgáltató igazolja.

A megállapított kártérítési összeg kifizetését követően a visszkereseti eljárást a szolgáltatói igazolás alapján késedelem nélkül meg kell indítani. Kifizetés előtt károsultnak nyilatkoznia kell, hogy a szolgáltató keletkezett kárát részben vagy egészben nem rendezte-e.