Személyi hatálya
Poroszló Község Önkormányzat Képviselő-testületének KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZATA
Poroszló Község Önkormányzat Képviselő-testülete, a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (új Kbt.) 22. §. (1) bekezdése szerint szabályozza az önkormányzat közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos eljárási rendjét.
I. CÍM ÁLTALÁNOS RÉSZ
1. fejezet
A Közbeszerzési Szabályzat célja és hatálya
1. §. Célja
(1) A szabályzat elkészítésének céljai és alapelvei, a közpénzek ésszerű és hatékony felhasználása, nyilvános ellenőrizhetősége, a verseny tisztasága, a helyi vállalkozók részvételének elősegítése, valamint az esélyegyenlőség biztosításának megvalósítása.
(2) Poroszló Község Önkormányzata Képviselő-testülete közbeszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjéről, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek, valamint szervezetek felelősségi köréről és a közbeszerzési eljárásai dokumentálási rendjét, az eljárások során hozott döntésekért felelős személyek, vagy testületek meghatározására az alábbi szabályzatot alkotja.
2.§.
Személyi hatálya
(1) A Kbt. 6. §–a rendelkezik a törvény személyi hatálya alá tartozó szervezetekről. A 6. § (1) b) pontja alapján az új Kbt. személyi hatálya alá tartozik a helyi önkormányzat, és minden költségvetési szerv, mint ajánlatkérő.
(2) A szabályzat hatálya kiterjed:
• valamennyi az Önkormányzat közbeszerzéseit előkészítő, a közbeszerzési eljárásokba bevont személyre,
• az Önkormányzat által megbízott szakértőre, lebonyolító szervezetre - megbízásának tartalma szerint,
• a bírálóbizottságra,
• a döntéshozóra,
3.§.
Tárgyi hatálya
(1) A Közbeszerzési Szabályzat hatálya Poroszló Község Önkormányzatának a visszterhes szerződések megkötése céljából lefolytatott, a Kbt. hatálya alá tartozó árubeszerzéseire, szolgáltatás megrendeléseire, építési beruházásaira, valamint építési és szolgáltatási koncesszióira (továbbiakban együttesen: közbeszerzéseire), továbbá tervpályázati eljárásaira terjed ki.
(2) Az (1) pontban meghatározott beszerzéseik során, ha azok értéke a Kbt. szerinti értékhatárt eléri vagy meghaladja, kötelesek a Kbt. valamint e szabályzat rendelkezései szerint eljárni, figyelemmel a Kbt-ben nevesített kivételekre.
2. fejezet 4.§.
Értelmező rendelkezések
(1) Ajánlatkérő: Poroszló Község Önkormányzata, ( képviseli a polgármester),
Poroszló Község Önkormányzat Körjegyzőségi Hivatala, (képviseli a körjegyző) Poroszló Község Önkormányzat Intézményei, (képviseli az Intézményvezető)
(2) Döntéshozó: Az egyes eljárás fajtái szerint lefolytatott közbeszerzési eljárás ajánlati, ajánlattételi felhívásának jóváhagyására és a lezáró döntés meghozatalára - a közbeszerzési bizottság javaslata alapján – a polgármester jogosult.
(3) Közbeszerzési Bizottság:
A Kbt. 22. § (4) bekezdése alapján Képviselő-testület legalább 3 tagú bizottságot hoz létre. A Kbt. 22. §. §.( 3) bek. szerint a bizottság tagjainak a közbeszerzés tárgya szerinti közbeszerzési, jogi és pénzügyi szakértelemmel kell rendelkezniük.
Az ajánlatkérő nevében az eljárást lezáró döntést meghozó személy nem lehet a bírálóbizottság tagja. Testületi döntéshozatal esetén a döntéshozó kizárólag tanácskozási joggal rendelkező személyt delegálhat a bírálóbizottságba. Testületi döntéshozatal esetében név szerinti szavazást kell alkalmazni.
(4) )A Képviselő – testület a közbeszerzési eljárást megindításával egyidejűleg megfelelő - a közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési, jogi és pénzügyi szakértelemmel rendelkező szervezeteket, vagy személyeket bíz meg bírálóbizottsági tagnak.
A bizottsági tagok maguk közül elnököt választanak.
A Bizottság munkájában nem vehet részt, akivel szemben a Kbt. 24. §-ban meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn.
A bírálóbizottság tagja írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele szemben fennáll-e a Kbt. szerinti összeférhetetlenség.
A Bizottság döntési javaslatait ülésen hozza meg. A Bizottság akkor hozhat döntési javaslatot, ha a tagok legalább 2/3-a jelen van (3 tag esetén valamennyi tag jelen van), és a javaslatot a többség elfogadja. A Bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek részét képezik a tagok indokolással ellátott bírálati lapjai.
(5) Az ajánlatkérő nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyek, valamint szervezetek:
- A közbeszerzési eljárás előkészítésében és lefolytatásában résztvevő, olyan személyek, vagy szervezetek, amelyek biztosítják az eljárás pártatlan és tárgyilagos lefolytatását, a verseny tisztaságát.
(6) Közbeszerzési szakértelemmel rendelkező személy/szervezet: a 93/2011. NFM rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő személy/szervezet.
Feladatai lehetnek:
- Az ajánlatkérő által a támogató hatósághoz benyújtott pályázatban foglalt feladatok megvalósítását végző vállalkozó kiválasztására irányuló, az új Kbt. szerinti közbeszerzési eljárás lefolytatása és ennek során a törvényben megfogalmazott ajánlatkérői feladatok teljes körű ellátása.
- Elkészíti és megküldi, illetve közzéteszi az eljárás lefolytatásához szükséges eljárást megindító felhívást.
- Levezeti és jegyzőkönyvezi az ajánlattevőkkel lefolytatásra kerülő konzultációt, tárgyalást.
- Közreműködik a kiegészítő tájékoztatás megadásában.
- Elkészíti a Közbeszerzési Bizottság részére az írásbeli szakvéleményét.
- Segíti a Közbeszerzési Bizottságot az írásbeli szakvélemény és döntési javaslat elkészítésében.
- Levezeti és jegyzőkönyvezi az ajánlatok bontását, az eljárás eredményhirdetését, és megküldi az összegezést az ajánlattevőknek.
- Szükség esetén ellátja a hiánypótlással kapcsolatos, illetve a Kbt-ben az ajánlatok bírálata során előírt egyéb feladatokat.
- Előkészíti és közreadja az eljárás eredményéről szóló hirdetményt.
- Előkészíti a szerződés megkötését.
- Az eljárások megtámadása esetén képviseli az ajánlatkérőt a döntőbizottsági eljárásban.
- A bíráló bizottsági tagságra történő megbízás esetén biztosítja a közbeszerzési szakértelmet.
(7) Ajánlattétel nyelve: Az ajánlatkérő által lefolytatott közbeszerzési eljárások hivatalos nyelve a magyar.
(8) Kbt.: A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény
II. CÍM KÖZBESZERZÉSEK TERVEZÉSE
1. fejezet 5.§.
A becsült érték meghatározásának
és az egybeszámítás alkalmazásának szabályai
(1) A becsült érték a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, vagy kínált ÁFA nélkül megállapított legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatás, amelybe be kell számítani az ajánlatkérő által az ajánlattevőknek fizetendő díjat és jutalékot is. (Kbt. 11-17.§)
(2) A becsült érték kiszámítása során egybe kell számítani azon hasonló áru beszerzésére vagy szolgáltatások megrendelésére irányuló szerződések értékét, amelyekkel kapcsolatban:
a) a beszerzési igény egy időben merül fel, valamint
b) ugyanazon építési beruházás megvalósítására vonatkozó szerződések értékét.
(3) Tilos a becsült érték meghatározásának módszerét a Kbt. megkerülése céljából megválasztani.
(4) Tilos a Kbt., vagy az uniós értékhatárt elérő értékű közbeszerzések alkalmazásának megkerülése céljából a közbeszerzést részekre bontani. Amennyiben egy közbeszerzési eljáráson belül lehetőség van a részekre történő ajánlattételre, minden rész értékét egybe kell számítani.
(5) A nemzeti eljárásrend szerinti eljárás alkalmazható olyan szerződés megkötésére, amelynek becsült értéke az egybeszámítás nélkül szolgáltatás megrendelése és árubeszerzés esetén 21.824.000-,Ft-nál, építési beruházás esetében 272.800.000,-Ft-nál kevesebb feltéve, hogy egybeszámítás esetén ezek az értékek nem haladják meg az egybeszámított érték 20%-át.
2. fejezet 6.§.
A közbeszerzési terv elkészítése
(1) Az ajánlatkérő a Kbt. 33. §-ban foglaltaknak megfelelően minden év március 31. napjáig közbeszerzési tervet köteles készíteni az adott évre tervezett közbeszerzéseikről. A közbeszerzési terv a tervezett éves költségvetés tervszámai alapján készül. A közbeszerzési terv nyilvános.
(2) A közbeszerzési terv elkészítéséért, elkészíttetéséért, és a Képviselő-testület elé terjesztéséért a polgármester a felelős. Az ajánlatkérő köteles a közbeszerzési hatóság, vagy a jogszabályban az ajánlatkérő ellenőrzésére feljogosított szervek kérésére a közbeszerzési tervét megküldeni.
(3) A közbeszerzési tervnek tartalmaznia kell a közbeszerzési eljárás tárgyai (árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, szolgáltatás megrendelés és szolgáltatási koncesszió) szerinti bontásban, az eljárás fajtájának, lefolytatásának tervezett időpontját, a beszerzés tárgyát, valamint az eljárási rezsim meghatározását az egybeszámítás szabályainak figyelembevételével.
(4) A közbeszerzési terv előkészítése előtt indítható közbeszerzési eljárás, amelyet a tervben szerepeltetni kell.
(5) Közbeszerzési terv nem vonja maga után az abban megadott közbeszerzésre vonatkozó eljárás lefolytatásának kötelezettségét. Közbeszerzési tervben nem szereplő, vagy a tervben foglaltakhoz képest módosított közbeszerzési eljárás is lefolytatható, ha előre nem látható okból előállt közbeszerzési igény, vagy egyéb változás merül fel. Ezekkel azonban a közbeszerzési tervet módosítani kell megadva a módosítás indokát is.
(6) A közbeszerzési tervet, valamint a közbeszerzési terv módosítását, a módosítás elkészítésétől számított öt munkanapon belül az ajánlatkérő honlapján közzé kell tenni. Az Önkormányzat a közbeszerzési tervet, valamint annak módosításait - a kötelező közzétételt követően - a helyben szokásos módon is közzéteheti. A közbeszerzési tervnek a tárgyévet követő évre vonatkozó közbeszerzési terv honlapon történő közzétételéig elérhetőnek kell lennie. A közbeszerzési tervet a Polgármesteri Hivatalban legalább öt évig meg kell őrizni az iratkezelési szabályzat szerint.
3. fejezet 7.§
Előzetes összesített tájékoztató
(1) Az ajánlatkérő a költségvetési év kezdetét követően előzetes összesített tájékoztatót készíthet az adott évre, vagy az elkövetkezendő legfeljebb 12 hónapra tervezett, a kivételi körbe nem tartozó, közösségi rezsim hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárásokról a Kbt. 32. §-a szerint.
(2) Amennyiben a Képviselő-testület előzetes összesített tájékoztató készítését előírja, a tájékoztató elkészítéséért a polgármester felelős. Az elkészített tájékoztatót a Képviselő-testület hagyja jóvá. Xxxxxxxxxx után a tájékoztatót a Kbt. 32. § (7) bekezdése szerint külön jogszabályban meghatározott hirdetmény útján teheti közzé.
(3) Az előzetes összesített tájékoztatónak az ajánlatkérő honlapján történő közzététele esetén az ajánlatkérő köteles a hirdetményt – a Közbeszerzési Hatóságon keresztül – megküldeni az Európai Unió Kiadóhivatalának elektronikus úton. A honlapon történő közzétételre ezt követően kerülhet sor. A hirdetmény közzétételéhez fűződő joghatások szempontjából a honlapon történő közzététel időpontja az irányadó.
4. fejezet
8.§.
Éves statisztikai összegzés
(1) Az ajánlatkérő a tárgyévet követően a megelőző évi közbeszerzési eljárásairól a 92/2011. (XII. 30.) NFM rendelet 11. mellékletében meghatározott minta szerint éves statisztikai összegzés elkészítésére, valamint annak saját honlapján történő közzétételére köteles.
(2) Az éves statisztikai összegzés elkészítéséért, elkészíttetéséért, honlapon történő közzétételére és legkésőbb minden év május 31-ig a Közbeszerzések Hatósága részére történő megküldéséért a polgármester a felelős. A határidő elmulasztása esetén a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalbóli eljárásának van helye.
III. CÍM
A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS NYILVÁNOSSÁGA
(1) Az ajánlatkérő a Kbt. 31. § alapján köteles az alábbi adatokat, információkat, dokumentumokat a honlapján közzétenni:
a) azokat a megállapodásokat, amelyeket az ajánlatkérő az egyedüli tulajdonában lévő gazdálkodó szervezettel köt, vagy amelyeket az ajánlatkérő és olyan gazdálkodó szervezet köt egymással, amelynek tagjai kizárólag ezen ajánlatkérő és más, a 6. § (1) a)-d) szerinti ajánlatkérő tulajdonában vannak, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet adott üzleti évben elért nettó árbevételének legalább 80%-a az ajánlatkérővel kötött szerződésből származik;
b) az előzetes vitarendezés esetén az írásbeli összegezés vagy egyéb dokumentum, vagy eljárási cselekmény a kérelmező által jogsértőnek tartott elemét, továbbá a kérelmező javaslatát, észrevételét, valamint az álláspontját alátámasztó adatokat, tényeket, továbbá az azt alátámasztó dokumentumokat;
c) a közbeszerzési eljárás kapcsán indult jogorvoslati eljárás vonatkozásában
ca) a kérelemmel érintett eljárás megnevezését, tárgyát, az ügyfelek megnevezését; cb) a Közbeszerzési Döntőbizottság szerződés megkötését eredményező végzést;
d) a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéseket;
e) a szerződés teljesítésére vonatkozó, a Kbt. 31. § (1) f) pontjában meghatározott adatokat.
A fenti adatoknak, információknak a honlapon a Kbt. 34. § (2) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárás lezárulásától, illetőleg a szerződés teljesítésétől számított legalább öt évig kell elérhetőnek lenniük, illetve ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, annak jogerős befejezéséig meg kell őrizni az iratokat.
A honlapon a fentiek szerint kötelezően közzétett adatok közérdekből nyilvános adatok, azok nyilvánosságra hozatala üzleti titokra hivatkozással nem tagadható meg.
Az adatok, információk, honlapon való közzététele a pénzügyi csoport feladatkörébe tartozik.
IV. CÍM
A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK LEFOLYTATÁSÁNAK MENETE
1. fejezet 9.§.
Az eljárások fajtái
(1) Nyílt eljárás: ajánlati felhívással induló, egy szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelyben minden érdekelt gazdasági szereplő ajánlatot tehet. A nyílt eljárásban nem lehet tárgyalni. Az ajánlattételi határidő a hirdetmény feladásának napjától számított negyvenöt napnál rövidebb nem lehet, kivéve amennyiben előzetes összesített tájékoztató készült, ekkor 29 napnál, sürgősség esetén 22 napnál rövidebb nem lehet. A határidő további 5 nappal rövidíthető, ha a dokumentáció térítésmentesen, és teljes terjedelemben elektronikus úton hozzáférhető.
(2) Meghívásos eljárás: 2 szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amely részvételi felhívással indul, és amelynek első, részvételi szakasza során az ajánlatkérő a részvételre jelentkezők a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról, vagy alkalmatlanságáról dönt. A részvételi határidő a hirdetmény feladásának napjától számított 30 napnál, gyorsított eljárás esetén 10 napnál rövidebb nem lehet. Az ajánlattételi felhívás megküldésének időpontja a részvételi jelentkezések bontását követő 30., építési beruházás esetén 60. napnál későbbi időpontban nem határozható meg.
A második, ajánlattételi szakaszában kerülnek az ajánlatok benyújtásra, amely alapján az ajánlatkérő dönt. Az eljárásban nem lehet tárgyalni. A részvételi szakasz eredményességének közlésétől számított 5 munkanapon belül az írásbeli ajánlattételi felhívást az alkalmasnak minősített jelentkezőknek egyidejűleg meg kell küldeni. Az ajánlattételi határidő 40 napnál rövidebb nem lehet, illetve a Kbt. 88. § (2) – (4) esetében az ott meghatározott határidő az irányadó.
(3) Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás: 2 szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amely akkor alkalmazható, ha
a) a nyílt, a meghívásos eljárás, vagy a versenypárbeszéd a Kbt. 76. § (1) a)-b) vagy d) pontja alapján eredménytelen, feltéve, hogy a felhívásban vagy a dokumentációban meghatározottak lényegesen nem változtak meg;
b) kivételesen, ha a beszerzés objektív természete, vagy az ehhez kapcsolódó kockázatok nem teszik lehetővé az ellenszolgáltatás előzetes átfogó meghatározását.
(4) Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás: ajánlattételi felhívás, vagy a Kbt. 99. § (2) bekezdése szerinti esetben tárgyalási meghívó megküldésével kezdődő, egy szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az ajánlattételre felhívott és alkalmasnak minősített ajánlattevőkkel tárgyal a szerződés feltételeiről. Legalább három ajánlattevőt kell ajánlattételre felhívni.
Akkor alkalmazható, ha
a) a nyílt, a meghívásos eljárás, vagy a versenypárbeszéd a Kbt. 76. § (1) b) vagy c) pontja alapján eredménytelen, és az ajánlatkérő összes megfelelő ajánlattevőt meghívja;
b) az eljárásban nem nyújtottak be ajánlatot vagy részvételi jelentkezést, mindkét esetben feltéve, hogy a felhívásnak és a dokumentációnak a feltételei időközben lényegesen nem változtak meg;
c) a szerződés kizárólag egy meghatározott személlyel vagy szervezettel köthető meg;
d) előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt;
e) építési beruházás, vagy szolgáltatás megrendelés esetén a Kbt. 94. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint;
f) árubeszerzés esetén a Kbt. 94. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint;
g) szolgáltatás megrendelés esetén, ha arra tervpályázati eljárást követően kerül sor, és a nyertesek valamelyikével kell szerződni.
Az eljárás megkezdése napján az ajánlatkérő köteles benyújtani a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz az ajánlattételi felhívást, továbbá az ajánlattételre felhívni kívánt gazdasági szereplők nevéről, címéről, a beszerzés becsült értékéről, valamint a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről szóló tájékoztatást.
(5) Versenypárbeszéd: a Kbt. 101. § - 107. § szerint szabályozott közbeszerzési eljárás.
(6) Keret megállapodásos eljárás: a Kbt. 108. § - 110. § szerint szabályozott közbeszerzési eljárás.
2. fejezet
10. §.
Az eljárás megindítása
(1) A beszerzési igény szükségességéről, az adott közbeszerzési eljárás megindításáról, az eljárás lebonyolítására szakértő személy, szervezet bevonásáról, kiválasztásáról, amennyiben az eljárást lezáró döntés a Képviselő- testület hatásköre, a bíráló bizottsági tagok megbízásáról a Képviselő-testület dönt.
(2) Az írásbeli döntés birtokában az eljárás előkészítéséért az eljárás lebonyolítására megbízott szakértő, amennyiben a lezáró döntést a polgármester hozza meg, a jelen szabályzat I. cím 2. fejezet 3. a) pontja szerinti Közbeszerzési Bizottság a felelős, aki köteles a döntést követően haladéktalanul megkezdeni az eljárás előkészítését.
(3) Az eljárás előkészítése kizárólag a Kbt. 24. §-ban foglaltaknak megfelelő közreműködő vonható be.
Az előkészítésbe bevont személynek és szervezetnek megfelelő közbeszerzési, pénzügyi, jogi, és ágazati szakmai szakértelemmel kell rendelkezni.
(4) Az eljárás előkészítésében és lefolytatásában az ajánlatkérő nevében eljáró, illetve az eljárásba bevonni kívánt személy vagy szervezet az összeférhetetlenségről és a titoktartási kötelezettségről nyilatkozni kötelesek.
(5) Ha az ajánlatkérő támogatásra irányuló igényt (pályázatot) nyújtott be, vagy fog benyújtani, az eljárást megindíthatja. Az eljárást megindító felhívásban fel kell hívni az ajánlattevők figyelmét erre a körülményre, valamint arra, hogy a támogatás el nem fogadása, ill. kisebb összegben történő elfogadása olyan körülmény, amelyre az ajánlatkérő a szerződés megkötésére vagy teljesítésére képtelenné válása okaként hivatkozhat.
3. fejezet
11. §.
Az ajánlati felhívás és dokumentáció elkészítése
(1) Az eljárás előkészítése során - a Kbt. 18. §-ban foglaltak figyelembevételével - meg kell határozni az eljárási rezsimet, a becsült értéket, a beszerzés tárgyát, valamint az eljárás fajtáját, tárgyalásos eljárás esetén annak jogalapját is a közbeszerzési tervben meghatározottak figyelembe vételével.
(2) Az eljárást megindító felhívást tartalmazó hirdetményt külön jogszabályban meghatározott minta szerint magyar nyelven úgy kell elkészíteni, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek.
(3) Az ajánlatkérő köteles megvizsgálni beszerzését abból a szempontból, hogy a beszerzés tárgyának jellege lehetővé teszi-e a közbeszerzés egy részére történő ajánlattétel biztosítását. Amennyiben a beszerzés tárgyának természetéből adódóan rész-ajánlattételi lehetőség biztosítható és az gazdasági, műszaki, minőségi szempontból sem ésszerűtlen, az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles lehetővé tenni a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt. Ebben az esetben az ajánlattételi felhívásban elő kell írni, hogy a közbeszerzés tárgyának mely elemeire lehet részajánlatot tenni.
(4) Mindezek figyelembevételével kell elkészíteni az eljárást megindító felhívást, a dokumentációt, és az egyéb, az eljárás során szükséges iratokat.
A műszaki leíráshoz szükséges ágazat szakmai adatokat a Polgármesteri Hivatal illetékes munkatársai biztosítják, amely adatok helytállóságáért felelnek.
(5) A dokumentációnak kötelezően részét képezi a szerződéstervezet, az ajánlatok elkészítésével kapcsolatban az ajánlattevők részére szükséges tájékoztatás, a benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzéke, építési beruházás esetén az árazatlan költségvetés, nyílt eljárás esetén a rendelkezésre bocsátás módja, határideje, beszerzési helye és pénzügyi feltételei.
Amennyiben a dokumentáció megküldését kérik, 2 munkanapon belül köteles az ajánlatkérő ennek eleget tenni, amennyiben ellenértékét megfizették. Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban a dokumentációért ellenérték nem kérhető.
(6) A fentiek figyelembevételével elkészített eljárást megindító felhívást a Képviselő-testület hagyja jóvá. Ezt követően amennyiben közbeszerzési szakértelemmel rendelkező személy/szervezet megbízására nem kerül sor, a Közbeszerzési Bizottság a külön minta szerinti hirdetményt a Közbeszerzési Értesítő útján, hirdetmény nélkül kezdeményezett közbeszerzési eljárás esetében közvetlenül küldi meg az ajánlattevőknek.
3. fejezet 12.§.
Az ajánlatok és részvételi jelentkezések és azok benyújtása, felbontása
(1) A részvételi jelentkezések/ajánlatok benyújtására és felbontására a Polgármesteri Hivatal hivatalos helyiségében, közbeszerzési szakértelemmel rendelkező személy, vagy szervezet megbízása esetén az általa meghatározott helyen kerül sor, amelyre a felhívásban minden esetben pontosan utalni kell.
(2) Az ajánlatok felbontását az ajánlattételi határidő lejártának időpontjában meg kell kezdeni, és a bontást mindaddig folytatni kell, amíg a határidő lejártáig benyújtott összes ajánlat felbontásra nem kerül. A bontás során biztosítani kell a bontáson jelen lévő személyek részére, hogy amennyiben kéri betekinthessen a felolvasólapba.
(3) Az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevők nevét, címét (székhelyét, lakóhelyét), valamint azokat a főbb, számszerűsíthető adatokat, amelyek az értékelési szempont (részszempontok) alapján értékelésre kerülnek.
(4) Az ajánlatok felbontásáról bontási jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a Közbeszerzési Bizottság elnöke, ill. amennyiben közbeszerzési szakértelemmel rendelkező személy, vagy szervezet kerül megbízásra, akkor ő hitelesít, majd a jegyzőkönyvet a bontástól számított öt napon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek. A bontási jegyzőkönyv határidőben történő megküldése a Közbeszerzési Bizottság, illetve a közbeszerzési szakértelemmel rendelkező személy, vagy szervezet feladata.
(5) A határidő után beérkezett ajánlat vagy részvételi jelentkezés csomagolása az ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező személyének megállapítása céljából bontható fel, amelyről külön jegyzőkönyvet kell felvenni.
(6) Az ajánlatkérő az ajánlatok – tárgyalásos eljárásban a végleges ajánlatok – bontásának megkezdésekor, az ajánlatok felbontása előtt közvetlenül ismerteti a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét.
4. fejezet
13. §.
Az ajánlatok és részvételi jelentkezések elbírálása
(1) A bontást követően a beérkezett ajánlatok, részvételi jelentkezések előzetes értékelését a Közbeszerzési Bizottság, illetve a közbeszerzési szakértelemmel rendelkező személy, vagy szervezet végzi, és amennyiben szükséges, intézkedik a hiánypótlás elrendeléséről.
(2) Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok, részvételi jelentkezések érvénytelenek, és hogy van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni.
(3) Az ajánlatkérő az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül köteles elbírálni, az elbírálást olyan időtartam alatt kell elvégeznie, hogy az ajánlattevőknek az eljárást lezáró döntésről való értesítésére az ajánlati kötöttség fennállása alatt sor kerüljön.
(4) Az ajánlatkérő köteles az ajánlatokat, valamint a részvételi jelentkezéseket elbírálni, kivéve, ha a közbeszerzés megkezdését vagy több szakaszból álló eljárás ajánlattételi szakaszában az ajánlattételi határidő lejártát követően – általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében – beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, vagy a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítania.
(5) Az ajánlatkérő köteles hiánypótlást biztosítani, valamint a nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében felvilágosítást kérni, megjelölve a határidőt és a pótlandó hiányokat. A hiánypótlás során az ajánlatban szereplő iratokat módosítani és kiegészíteni is lehet annak érdekében, hogy az megfeleljen az ajánlati felhívás, a dokumentáció, vagy a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.
A hiánypótlás keretében nem lehet új gazdasági szereplőt bevonni az eljárásba, de az alvállalkozóként megjelölt gazdasági szereplő közös ajánlattevőnek minősíthető, amennyiben az legalább a teljesítésben közvetlenül 25%-ot meghaladó mértékben került megjelölésre.
A hiánypótlásra nyitva alá határidő alatt olyan hiányok is pótolhatók, amelyekre nézve az ajánlatkérő nem hívott fel hiánypótlásra.
(6) Ajánlatkérő köteles az értékelési eredményre kiható számítási hibát kijavítani az összes ajánlattevő egyidejűleg, közvetlenül írásban történő tájékoztatása mellett.
(7) Ajánlatkérő köteles írásban indokolást kérni a többi ajánlattevő egyidejű írásos értesítése mellett, ha az ajánlat aránytalanul alacsony árat tartalmaz, bármely olyan az ellenszolgáltatásra vonatkozó összeg tekintetében, amely a 71.§ szerint önállóan értékelésre kerül és több mint 20%-kal eltér az ajánlatkérő rendelkezésre álló anyagi fedezett összegétől.
A döntés megalapozásához az ajánlatkérő összehasonlítás céljából a többi ajánlattevőtől is kérhet be meghatározott ajánlati elemeket meghatározó adatokat.
Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást.
(8) A Közbeszerzési Bizottság a Kbt. és a kapcsolódó ágazati jogszabályok, értékeli a beérkezett ajánlatokat, részvételi jelentkezéseket, és az érvényességéről, érvénytelenségéről, valamint az alkalmasságról, alkalmatlanságról, az eljárás eredményére vagy adott esetben az eredménytelenségre írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot készít eljárást lezáró döntéshozó részére.
Tárgyalásos eljárás esetén az I. cím 2. fejezet 3. pontja szerinti bizottság az ott meghatározottak figyelembe vételével folytatja le a tárgyalást. Amennyiben a döntést a képviselő-testület hozza, és a tárgyalást az I. cím 2. fejezet 3. b) pont szerinti bizottság folytatja le úgy, hogy azon az a) pont szerinti bizottsági elnökök tanácskozási joggal részt vesznek.
5. fejezet 14.§.
Döntéshozatal
(1) Az eljárást lezáró döntéshozó a Közbeszerzési Bizottság által elkészített írásbeli szakvélemény és döntési javaslat alapján dönt az eljárás eredményéről és eredménytelenségéről, az ajánlatok érvényességéről és alkalmasságáról és az eljárás nyertesének személyéről.
(2) Az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki az ajánlatkérő részére az eljárást megindító felhívásban – több szakaszból álló eljárásban az ajánlattételi felhívásban – és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján, valamint a 71. § (2) bekezdésében meghatározott értékelési szempontok egyike szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette.
6. fejezet 15.§.
Írásbeli összegezés az eljárás eredményéről
(1) Az ajánlatkérő köteles az ajánlattevőt a Kbt. 77. § (1) bekezdése szerint írásban tájékoztatni az eljárás vagy az eljárás részvételi szakaszának eredményéről, az eljárás eredménytelenségéről, az ajánlattevő vagy részvételre
jelentkező kizárásáról, a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról, ajánlatának, illetve részvételi jelentkezésének a 74. § szerinti egyéb okból történt érvénytelenné nyilvánításáról, valamint ezek részletes indokáról, az erről hozott döntést követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb három munkanapon belül.
Az írásbeli összegezést minden ajánlattevő, részvételi szakasz lezárása esetén részvételre jelentkező egyidejűleg telefaxon, vagy elektronikus úton kell megküldeni.
(2) Az ajánlatkérő hirdetmény útján köteles közzétenni az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót legkésőbb a szerződéskötést, vagy ennek hiányában az eljárás eredménytelenné nyilvánításáról vagy a szerződés megkötésének megtagadásáról szóló ajánlatkérői döntést követő tíz munkanapon belül. A közbeszerzési eljárás e hirdetmény közzétételével zárul le.
(3) Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásáról készített írásbeli összegezést az ajánlattevők részére történő megküldésétől számított huszadik napig egy alkalommal jogosult módosítani a Kbt. 78. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben.
(4) Amennyiben az ajánlatkérő az írásbeli összegezésben bármely elírást észlel, azt az ajánlatkérő kérelemre vagy kérelem hiányában is kijavíthatja az írásbeli összegezéstől számított 10 napon belül az összes ajánlattevőnek történő egyidejű megküldése mellett.
(5) Az írásbeli összegezés megküldéséért, valamint annak hirdetmény útján történő közzétételéért a Közbeszerzési Bizottság, illetve amennyiben az eljárás lefolytatására külső szakértő megbízására kerül sor, akkor e közbeszerzési szakértelemmel rendelkező személy vagy szervezet a felelős.
(6) A 92/2011. (XII.30.) NFM rendelet 14. §-ában meghatározott hirdetmény ellenőrzési díj (2) bekezdés szerinti összegben történő befizetéséért a pénzügyi csoport vezetője a felelős.
7. fejezet 16.§.
Iratbetekintés és előzetes vitarendezés
(1) Az összegezés megküldését követően az ajánlattevő (részvételre jelentkező) a Kbt. 80. §-ban meghatározottak figyelembe vételével kérheti, hogy más ajánlattevő ajánlatának (részvételre jelentkező részvételi jelentkezésének) azon részeibe betekinthessen, mely nem minősül üzleti titoknak. Az iratbetekintés során az iratokról feljegyzést lehet készíteni. Az iratbetekintést munkaidőben kell biztosítani, a betekintést kérő által javasolt napon.
(2) Az ajánlattevő a Kbt. 79. §-ban meghatározott feltételek szerint és határidőben jogosult előzetes vitarendezést kezdeményezni. Ilyen kezdeményezés esetén a Közbeszerzési Bizottság köteles állást foglalni, és a kérelem megérkezésétől számított három munkanapon belül a kérelem benyújtási módjával megegyező módon (fax, elektronikus) a kérelmezőt tájékoztatni úgy, hogy a kérelem benyújtásáról, ill. az arra adott válaszról valamennyi ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt tájékoztatni kell.
8. fejezet 17.§.
A közbeszerzési szerződés megkötése, módosítása
(1) Az eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes szervezettel (személlyel) – közös ajánlattétel esetén a nyertes szervezetekkel (személyekkel) – kell írásban megkötni a közbeszerzési eljárásban közölt végleges feltételek, szerződéstervezet és ajánlat tartalmának megfelelően. A szerződés megkötésére a polgármester jogosult.
(2) A polgármester csak az eljárás nyertesével vagy – a nyertes visszalépése esetén – az ajánlatok értékelése során a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített szervezettel kötheti meg a szerződést.
(3) A szerződéskötésre az írásbeli összegezés megküldését követő naptól számított tizedik napnál korábbi, illetve a Kbt. 124. § (5)-(6) bekezdésében meghatározottaknál későbbi időpontban nem kerülhet sor.
(4) A közbeszerzési szerződés módosítására a Kbt. 132. §-ában fennálló feltételek megléte esetében van lehetőség.
V. CÍM
KÖZBESZERZÉSEK ELLENŐRZÉSE, ELJÁRÁSI REND JOGORVOSLAT KEZDEMÉNYEZÉSE ESETÉBEN
18.§.
(1) A közbeszerzési eljárások belső ellenőrzési rendszerben történő ellenőrzése a jegyző hatáskörébe tartozik. Az ellenőrzés kiterjed az eljárások szabályszerűségére, az elbírálás szempontjainak kiválasztására, és azok érvényesítésére, valamint a szerződések megkötésére, módosítására és teljesítésére, valamint ezek nyilvánosságának biztosítására.
(2) Amennyiben a közbeszerzési eljárással kapcsolatban jogorvoslati eljárást kezdeményeznek, úgy a folyamatban lévő közbeszerzési eljárás felfüggesztéséről, illetve a szerződéskötés elhalasztásáról a Képviselőtestület jogosult dönteni. A döntésről a Közbeszerzési Döntőbizottságot haladéktalanul tájékoztatni kell.
(3) A jogorvoslati eljárásban az ajánlatkérőt a polgármester képviseli, amennyiben a képviseletre az arra jogosult szervnek vagy személynek meghatalmazást nem ad.
(4) A Közbeszerzési Döntőbizottság (KD) eljárásának felfüggesztését elrendelő végzése, a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzése, valamint az eljárást megszüntető végzése ellen fellebbezésnek van helye. A KD érdemi határozata ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. Amennyiben az érdemi határozat sérti az önkormányzat jogát vagy jogos érdekét, vagy megítélése szerint a KD nem megfelelően értékelte, minősítette a kérelmezett korábbi eljárását, keresettel kérheti a bíróságtól annak felülvizsgálatát.
A fellebbezésről, a bírósági felülvizsgálatról a Képviselő-testület jogosult dönteni. A döntést olyan időpontban kell meghozni, hogy a Kbt- ben meghatározott fellebbezési (8 nap), ill. bírósági megtámadási (15 nap) határidők megtartásra kerülhessenek.
VI. CÍM
KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK DOKUMENTÁLÁSI RENDJE 19.§.
A közbeszerzési eljárást, az annak megindításáról szóló döntéstől kezdve egészen a közbeszerzési szerződés teljesítéséig írásban kell dokumentálni, és a rájuk irányadó jogszabályi határidő lejártáig (5 évig) megőrizni.
VII. CÍM
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 20.§.
(1) Jelen szabályzat rendelkezéseit az ezt követően megkezdett közbeszerzésekre, beszerzésekre, e közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződésekre és jogorvoslati eljárásokra kell alkalmazni.
(2) Jelen Közbeszerzési Szabályzat hatályba lépésével egyidejűleg Poroszló Község Önkormányzatának korábbi, a Képviselő-testület által a 123/2004. (IX.14) határozatával jóváhagyott Közbeszerzési Szabályzata hatályát veszti.
Poroszló, 2012. február 27.
Xxxxxxxxxx Xxxxx sk. Xxxxx Xxxxxxxx sk.
polgármester körjegyző
Jóváhagyva:
1. sz. melléklet
Nyilvánosság biztosítása
– a Közbeszerzési Hivatal felé történő adatszolgáltatás rendje
1) Amennyiben a Kbt. 31. §-ában foglalt dokumentumok közzététele az Önkormányzat honlapján nem lehetséges, akkor az Önkormányzat köteles az alábbi
dokumentumokat a 2-6. pont szerint a Közbeszerzési Hatóság részére megküldeni. (A 92/2011. (XII.30.) NFM rendelet 26. §-ának (1) bekezdésében foglaltakkal összhangban a Közbeszerzési Hatóság részére csak azokat a dokumentumokat kell megküldeni, amelyek elektronikus formában nem állnak a Tanács rendelkezésére, azaz: közbeszerzési terv; a közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződések; előzetes vitarendezéssel kapcsolatos adatok, a szerződés teljesítésére vonatkozó adatokat (Kbt. 31. § (1) bek. f) pontja szerint); az éves statisztikai összegzés.
2) A kérelmet a xxxxxxxxx@xxxxxxxxxxxxxx-xxxxxxx.xx email címre kell megküldeni. Az email tárgya rovatában fel kell tüntetni, hogy a levél a Tanács honlapján történő közzétételre irányul (például „dokumentum megküldése a KT honlapjára”).
3) A dokumentumo(ka)t az emailhez csatoltan, PDF formátumban kell megküldeni.
4) Amennyiben egy adott dokumentumhoz (például szerződéshez) külön mellékletek tartoznak, azokat a „fő dokumentummal” együtt, egy dokumentumban szükséges megküldeni.
5) Az adatszolgáltatás keretében közlendő adatokat a Tanács honlapján (xxx.xxxxxxxxxxxx.xx) elérhető excel táblázat kitöltésével kell megadni, mely szintén az emailhez csatolandó. Az excel-munkalap zárolt, a táblázat és a legördülő lista adatai nem változtathatók.
2. sz. melléklet
Éves közbeszerzési terv a 201… évre
Időbeli ütemezés:
A közbeszerzés tárgya és mennyisége:
CPV kód
Irányadó eljárásrend
Tervezett eljárási típus az eljárás megindításának, illetve a közbeszerzés megvalósításának tervezett időpontja szerződés teljesítésének várható időpontja vagy a szerződés időtartama
I. Árubeszerzés
II. Építési beruházás
III. Szolgáltatás megrendelés
IV. Építési koncesszió
V. Szolgáltatási koncesszió
0.xx. melléklet
NYILATKOZAT
Alulírott ………………………… (lakcím: sz.ig.:
…………………………), mint az (polgármesteri hivatal,
költségvetési szerv, intézmény) által közbeszerzési eljárásba bevont személy kijelentem, hogy a Kbt. 24. §-ában részletezett összeférhetetlenségi körülmények személyemmel kapcsolatban nem állnak fenn, azaz
a) a jelen közbeszerzési eljárás tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem állok;
b) a jelen közbeszerzési eljárás tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője vagy felügyelő bizottságának tagja nem vagyok;
c) a jelen közbeszerzési eljárás tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel nem rendelkezem, vagy abban tulajdonosi jogokat nem gyakorlok;
d) nem vagyok az a)-c) pont szerinti személy házastársa, egyenes ágbeli rokona, örökbefogadott-, mostoha- és neveltgyermeke, örökbefogadó-, mostoha- és nevelőszülője, testvére; élettársa; egyenes ágbeli rokonának házastársa; jegyese, házastársának egyenes ágbeli rokona vagy testvére; vagy testvérének házastársa.
Továbbá kötelezettséget vállalok arra, hogy az eljárások során tudomásomra jutott adatok, tények, információk vonatkozásában az adatokat megőrzöm, azokat harmadik személy részére nem szolgáltatom ki, kivéve, ha azt jogszabály kötelezővé teszi.
Jelen nyilatkozatot a Poroszló Község Önkormányzata által ………………………… tárgyban lefolytatandó közbeszerzési eljárással kapcsolatban teszem.
………………………… 201 … ………………… ……
………………………… aláírás
4. számú melléklet
Ezen szabályzat elfogadásakor hatályos közbeszerzéssel kapcsolatos jogszabályok
2011. évi CVIII. törvény A közbeszerzésekről,
168/2004. (V. 25.)Korm.rendelet A központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről
302/2006. (XII. 23.)Korm. rendelet A védett foglalkoztatók részére fenntartott közbeszerzések részletes szabályairól
48/2011. (III. 30.) Korm. rendelet A környezetkímélő és energia hatékony közúti járművek beszerzésének előmozdításáról
1/2004. (I. 9.) FMM rendelet
A közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó tájékoztatási kötelezettség eljárási szabályairól és díjazásáról
1/2006. (I. 13.) PM rendelet
A közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó, adózásra vonatkozó tájékoztatási kötelezettség teljesítésének eljárási szabályairól és díjazásról
310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról
306/2011. (XII. 23.)Korm. rendelet Az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól 305/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet A tervpályázati eljárások szabályairól
287/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet Egyes közbeszerzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról
2/2011. (XII. 30.) NFM rendelet A közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az éves statisztikai összegezésről
93/2011. (XII. 30.) NFM rendelet A hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységről 2195/2002/EK rendelet a Közös Közbeszerzési Szójegyzékről
213/2008/EK rendelet a Közös Közbeszerzési Szójegyzékről szóló 2195/2002/EK rendelet módosításáról 1564/2005/EK rendelet a közösségi hirdetménymintákról 8001/2007, KüM-IRM együttes tájékoztató
a Magyar Köztársaságnak és az Európai Közösségnek a közbeszerzések terén fennálló nemzetközi kötelezettségeiről A Közbeszerzési Hivatal Elnökének tájékoztatói, ajánlásai, közleményei
5. számú melléklet Közbeszerzési értékhatárok 2012. január 1-től 2012. december 31-ig
(klasszikus ajánlatkérőkre, nettó értékben)
A Kbt. 10. §. (1) bekezdés b) pontja szerinti nemzeti közbeszerzési értékhatár 2012. január 1- től - 2012. december 31-ig :
a) Árubeszerzés esetében: 8,0 millió forint
b) építési beruházás esetében: 15,0 millió forint
c) Építési koncesszió esetében: 100,0 millió forint,
d) Szolgáltatás megrendelése esetében: 8,0 millió forint
e) Szolgáltatási koncesszió esetében: 25,0 millió forint
II.
A Kbt. 114. §. (2) bekezdés szerinti közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó nemzeti közbeszerzési értékhatár 2012. január 1-től – 2012. december 31-ig:
a) árubeszerzés esetében: 50,0 millió forint,
b) építési beruházás esetében 100,0 millió forint,
c) szolgáltatás megrendelése esetében: 50,0 millió forint