A VAGYONBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI
Az OTP Csoport partnere
A VAGYONBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI
Ezen általános szerződési feltételek kerülnek alkalmazásra – ha a különös vagy kiegészítő feltételek, valamint az egyes szerződések másként nem rendelkeznek a Groupama Garancia Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) vagyonbiztosítási szerződéseire.
I. A biztosítottak köre
Vagyonbiztosítási szerződést csak az köthet, aki a vagyontárgy megóvásá- ban érdekelt (továbbiakban: biztosított), vagy az aki a szerződést ilyen – jogi vagy természetes – személy javára köti meg (továbbiakban: szerződő).
II. Biztosítási esemény
A biztosító a különös vagy kiegészítő feltételekben, valamint a szerződés- ben foglaltak szerint meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási ese- mény) bekövetkezésekor a biztosítási szerződésben kikötött szolgáltatás teljesítésére kötelezi magát a szerződő (biztosított) által fizetett díj elle- nében.
III. A szerződés létrejötte, megszűnése,
a kockázatviselés területi és időbeli hatálya
(1) A szerződő (biztosított) a szerződés megkötését írásbeli ajánlattal kez- deményezi. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. Az írásbeli megállapodást, illetőleg a biztosító elfogadó nyilatkozatát biztosítási kötvény kiállítása pótolja.
(2) A szerződés akkor is létrejön, ha a szerződő (biztosított) ajánlatára a biz- tosító tizenöt napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerződés az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére történő átadása időpontjára visszamenő hatállyal jön létre, az ajánlattal egyező tartalommal. A szerző- dő (biztosított) a biztosítási kötvény kiadását akkor is követelheti, ha a szer- ződés hallgatólagosan jött létre.
Groupama Garancia Biztosító Zrt. – 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx 0. xxxx 00. Nyomtatványszám: 2736/4 – Érvényes: 2012. szeptember 4-étől
(3) Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés eltér ezen általános feltételektől, a biztosító tizenöt napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerződést az általános feltételekben foglaltak szerint módosítsák. Ezt a határidőt attól a naptól kell számítani, amelyen az ajánlat a biztosító- nak kötvénykiállításra jogosult szervéhez beérkezett. Ha a szerződő (bizto- sított) a javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem vála- szol, a biztosító az elutasítástól, illetőleg a módosító javaslat kézhezvételé- től számított tizenöt napon belül a szerződést harminc napra írásban fel- mondhatja.
(4) A szerződés – ha a felek írásban másként nem állapodnak meg – ha- tározatlan tartamú.
(5) A határozatlan idejű szerződés esetén a biztosítási időszak egy év, a biz- tosítási évforduló pedig – ezzel ellentétes megállapodás hiányában – min- den évben a szerződés létrejöttének megfelelő naptári nap. Ha az adott nap számozása miatt hiányzik a naptárból, az évforduló napja az adott hónap utolsó napja.
A felek a szerződést a biztosítási időszak végére, azt legalább 30 nappal megelőzően írásban felmondhatják.
(6) A biztosító kockázatviselése legkorábban az azt követő napon kez- dődik, amikor az első díjat a szerződő (biztosított) a biztosító számlájára vagy pénztárába befizeti, illetőleg amikor a díj megfizetésére vonatkozó- an halasztásban állapodtak meg. A biztosító az ajánlat átvételekor díj- előleget kérhet, ez azonban nem jelenti a kockázatviselés kezdetét, kivé- ve, ha a felek a biztosítás hatályára vonatkozóan másként állapodnak meg.
Ha a szerződő fél a biztosító képviselőjének fizette a díjat, legkésőbb a fi- zetés napjától számított negyedik napon a biztosító számlájára, illetőleg a
pénztárába beérkezettnek kell tekinteni; a szerződő (biztosított) fél azon- ban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.
A felek a kockázatviselés kezdetének időpontjában a 6. bekezdésben foglaltaktól eltérően is megállapodhatnak. A biztosító kockázatviselése – ha a különös vagy kiegészítő feltételek, illetve az ez alapján létrejövő biz- tosítási szerződés ellenkező kikötést nem tartalmaz – kizárólag Magyar- ország területén, a szerződésben rögzített kockázatviselési hely(ek)re ter- jed ki.
(7) A biztosítási szerződés megszűnésének az esetei:
a. A határozott tartamra létrejött biztosítási szerződés a tartam lejáratakor akkor is megszűnik, ha arra további díjfizetés történt. A szerződés meg- szűnését követő időszakra befizetett díjat a biztosító a beérkezést kö- vető 8 napon belül visszafizeti.
b. A biztosítási díj esedékességétől számított 30. nap elteltével a biztosí- tási szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított halasztást nem kapott, illetőleg a biztosító a díj- követelést bírósági úton nem érvényesítette. A vagyonbiztosítási kü- lönös vagy kiegészítő szerződési feltételek ettől eltérően is rendelkez- hetnek.
c. Ha a biztosító a szerződés díj nemfizetés miatti megszűnésétől számí- tott 3 hónapon belül a szerződő (biztosított) által befizetett díjat 15 napon belül nem utasítja vissza, a szerződés a díjfizetést követő nap „0” órájától újból hatályba lép. Ennek feltétele, hogy az utólagos díjfizetés fedezze a folyó biztosítási év még kiegyenlítetlen díját, levonva abból azt a díjrészt, amely arra az időre esik, amíg a biztosító a szerződés meg- szűnése folytán a kockázatot nem viselte.
d. Ha a biztosítás hatályának kezdete előtt a biztosítási esemény bekövet- kezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része nem válik hatályossá.
Ha a szerződés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehe- tetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része a hónap utolsó napjával megszűnik. Ebben az esetben a biztosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díj megfi- zetését követelheti, amelyben kockázatviselése véget ért.
(8) A biztosítási szerződésből eredő igények a biztosítási esemény bekövet- kezésétől számított 5 év elteltével elévülnek. A vagyonbiztosítási különös vagy kiegészítő feltételek ettől eltérően is rendelkezhetnek.
IV. Biztosítási összeg, limit, önrészesedés
(1) A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgyak értéke alapján megha- tározott, a biztosítási szerződésben rögzített összeg.
(2) A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy va- lóságos értékét, az ezt meghaladó részében a biztosítási összegre vonatko- zó megállapodás semmis. A biztosítási összeg meghatározását az egyes va- gyonbiztosítási különös vagy kiegészítő feltételek tartalmazzák.
(3) A biztosító nem téríti meg a feltételek szerinti biztosítási szolgáltatás valóságos értékét meghaladó részét (túlbiztosítás). Ebben az esetben a szerződő (biztosított) jogosult a vagyontárgyra vonatkozó biztosítási ösz- szeg és a valóságos érték különbözete alapján kiszámított biztosítási díjra.
(4) Biztosítási szerződést lehet kötni valamely vagyontárgy várható értéke, továbbá helyreállításának, illetőleg új állapotban való beszerzésének értéke erejéig.
(5) Ha a biztosítási összeg a vagyontárgy értékénél kisebb (alulbiztosítás), a biztosító a kárt olyan arányban köteles megtéríteni, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy káridőponti értékéhez aránylik.
(6) A biztosítási szerződésben felsorolt vagyontárgyakat, illetve vagyoncso- portokat a szerződő felek a következők szerint tekintik biztosítottnak:
a. a tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a tételenként megjelölt biz- tosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak olyan módon, hogy min- den egyes vagyontárgy esetében a biztosítási szolgáltatás felső határa az illető vagyontárgyra megadott biztosítási összeg;
b. az azonos értékelés alapján összevont vagyoncsoportot (szerződésté- telt) a felek a megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, mely összeg egyben a biztosítási szolgáltatás felső határa is. Az egyes szerződéstételekbe tartozó vagyontárgyakat kárrendezés során a bizto- sító úgy tekinti, mintha külön lettek volna biztosítva;
c. a túlbiztosítás, illetve alulbiztosítás tényét a biztosítási szerződés minden egyes vagyontárgyánál és vagyoncsoportjánál külön-külön kell vizsgálni.
(7) A biztosító szolgáltatását a következők szerint korlátozhatja:
a. a biztosítási összegen belül kártérítési maximum (limit) meghatározá- sával;
b. a kár összegéhez, illetve a biztosítási összeghez kapcsolódó önrész meg- határozásával.
(8) A szerződő (biztosított) az önrészre vonatkozóan nem köthet másik biz- tosítást. Ellenkező esetben a biztosító a kártérítési összeget olyan módon lecsökkenti, hogy a szerződő (biztosított) maga viselje a kár megállapodás szerinti részét.
(9) Ha a szerződő (biztosított) ugyanazon biztosítási érdekre vagy ugyanar- ra a vagyontárgyra vonatkozóan ugyanazon kockázatok elleni újabb bizto- sítást kötött (többszöri biztosítás), a biztosító – figyelembe véve a már meg- kötött másik biztosítási szerződést is – szolgáltatási kötelezettségét olyan mértékben korlátozza, hogy túlbiztosítás ne forduljon elő.
V. A biztosítással nem fedezett események és károk, kizárások és korlátozások
(1) A biztosító nem kötelezhető szolgáltatás teljesítésére a következőkben felsorolt események bekövetkezése esetén, még akkor sem, ha ezekkel összefüggésben (következményeként) a különös vagy kiegészítő feltételek szerinti biztosítási események valamelyike következik be:
a. harci cselekmények és háborús események bármelyik fajtája, to- vábbá harci eszközök által okozott sérülés vagy rombolás, vala- mint katonai vagy polgári hatóságok rendelkezései;
b. felkelés, lázadás, zavargás, fosztogatás, sztrájk (akár bejelen- tett, akár bejelentés nélküli), munkahelyi rendzavarás vagy el- bocsátott munkások rendzavarása, politikai szervezetek meg- mozdulásai;
c. egyes egyének vagy csoportok által elkövetett terrorakciók, füg- getlenül attól, hogy az politikai, vallási, gazdasági vagy egyéb in- díttatású szélsőséges erőszak alkalmazását jelenti a magán- vagy a köztulajdon ellen;
d. a lassú, folyamatos állagromlással okozott károk, amelyek zaj, rázkódás, szag, füst, kormozódás, korrózió, gőz vagy egyéb ha- sonló hatások következtében állottak be;
e. a hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakcióból vagy su- gárzásból, továbbá ionizáló és lézer sugárzásból eredő károk;
f. a biztosított jogszabályban írt felelősségénél szigorúbb, szerző- désben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötele- zettségen alapuló károk.
(2) A különös vagy kiegészítő feltételek, illetve a biztosítási szerződés to- vábbi kizárásokat tartalmazhat.
VI. A biztosító szolgáltatásai
(1) A biztosító a megállapított szolgáltatási összeget a biztosítási ese- mény bekövetkezésétől számított 15 napon belül a biztosított részére fo- rintban fizeti meg. Ha a szerződő (biztosított) igazoló okiratot (hatósági bizonyítványt, határozatot stb.) tartozik bemutatni, úgy a 15 napos határ- időt attól a naptól kell számítani, amikor az utolsó okirat a biztosítóhoz beérkezik.
A biztosító elhalasztja, illetve felfüggeszti a kifizetést, ha a kárigény jog- alapja vagy összegszerűsége nem kellően tisztázott. Ilyen esetben a 15 na- pos teljesítési határidőt a vitás kérdések tisztázódásának napjától kell szá- mítani.
(2) Ha a kárrendezési eljárás során megállapítást nyert, hogy biztosítási ese- mény történt, és a jogalap tisztázott, a biztosított kérésére a biztosító a vár- ható szolgáltatási összegnek a különös vagy kiegészítő feltételekben meg- határozott mértékéig kárelőleget folyósíthat.
(3) A biztosító káresemény bekövetkezése esetén a károkat és költségeket a következő okiratok bemutatása ellenében térítheti meg.
a. Jogalapot bizonyító dokumentumok:
– a biztosítási esemény bekövetkeztét alátámasztó, hatóság által kiállí- tott dokumentumok (így különösen a rendőrségi feljelentés, nyomo- zást felfüggesztő határozat, hatósági bizonyítvány tűzesetről, hatósá- gi igazolás stb.);
– a biztosítási esemény bekövetkeztét alátámasztó egyéb dokumen- tumok (így különösen igazolások, nyilatkozatok, jegyzőkönyvek stb.).
b. Összegszerűséget bizonyító dokumentumok:
– a kár mértékét és az igényelt biztosítási szolgáltatás/kártérítés össze- gét alátámasztó mindennemű dokumentum (így különösen beszer- zési bizonylatok, költségvetések, árajánlatok, javítási ill. helyreállítási számlák stb.).
c. A biztosítottságot alátámasztó iratok:
– a káridőponti biztosítottság ellenőrzésére alkalmas iratok (így külö- nösen leltárívek, főkönyvi kivonatok, nyilvántartó lapok stb.).
d. A jogosultságot és a biztosítási szolgáltatás/kártérítés irányát igazoló dokumentumok:
– a biztosítottak személyének alátámasztására vonatkozó iratok (így különösen igazolványok másolata, önkormányzat vagy más szervek, magánszemélyek nyilatkozata stb.);
– biztosított által kielégített követelések dokumentumai, meghatalma- zások, erre vonatkozó hatósági dokumentumok (így különösen banki bizonylatok, joglemondó nyilatkozatok, meghatalmazások stb.).
e. Minden egyéb olyan dokumentum, amelyet az ügyfél, illetve a biztosí- tott a kárának pontos felmérése avagy kifizetése érdekében, a kárügy- gyel összefüggésben be kíván nyújtani (így különösen szerződések, szakvélemények, kimutatások, elszámolások stb.).
VII. A biztosító mentesülése
(1) A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bi- zonyítja, hogy a kárt jogellenesen
a. a biztosított, illetőleg a szerződő fél;
b. a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk (házastárs, egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és nevelőszülő, valamint a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa);
c. a biztosítottnak vezető, a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő alkalmazottja(i), illetőleg megbí- zottja(i);
d. a biztosított jogi személy vezetője(i), a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő tagja(i) vagy szerve(i) szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták.
(2) Az (1) pontban foglaltakat a kármegelőzési és kárenyhítési köte- lezettség megszegésére is alkalmazni kell.
(3) A biztosító fizetési kötelezettség alóli mentessége megállapított- nak tekinthető, ha a szerződőt (biztosítottat), vagy valamely, az (1) c–d. pontokban megjelölt személyt az okozott kár vagy a kártérítés megállapítása során elkövetett csalás vagy csalás kísérlet miatt jog- erősen büntetésre ítéltek.
(4) A károk megelőzésére és elhárítására a hatályos jogszabályok, óvórendszabályok, hatósági határozatok, a biztosított felügyeleti szervének utasításai és a biztosító általános, különös vagy kiegészítő feltételeiben rögzített előírásai mindenkor irányadók.
(5) A különös vagy kiegészítő feltételek a biztosító mentesülésével kapcsolatban további rendelkezéseket tartalmazhatnak.
VIII. A felek együttműködése
(1) Ha a biztosítási szerződést nem a biztosított, hanem az ő javára harmadik személy köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig, illetőleg a biztosított be-
lépéséig a díjfizetési kötelezettség a szerződő felet terheli, a jognyilatkozatokat hozzá kell intézni és ő köteles a megfelelő jognyilatkozatok megtételére.
(2) A szerződő (biztosított) a szerződéskötéskor köteles a biztosítás elválla- lása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval kö- zölni, amelyeket ismert, vagy ismernie kellett.
(3) A biztosítottnak (szerződőnek) mindazokat az eseményeket – a bekö- vetkezésüktől számított 2 munkanapon belül – be kell jelentenie a biztosí- tónak, amelyek valószínűsíthetően megalapozzák a biztosító szolgáltatási kötelezettségét. A kárbejelentés részletes szabályait a vagyonbiztosítási kü- lönös vagy kiegészítő feltételek tartalmazzák.
(4) A szerződőnek (biztosítottnak) bekövetkezésüktől számított 8 napon belül a biztosítónak be kell jelentenie:
a. ha a biztosítottnak a vagyontárgy megóvásához fűződő érdeke (biztosí- tási érdek) megszűnt;
b. ha olyan mértékű vagyonérték változás történt, ami a biztosítási szer- ződésben szereplő biztosítási összeg módosítását indokolja (a vagyon- érték változást a biztosítási szerződésben megjelölt kockázatviselési he- lyenként kell bejelenteni);
c. ha a biztosítási szerződésben biztosított vagyontárgyakra további bizto- sítást kötött bármelyik biztosítónál;
d. a biztosított vagyontárgyakat terhelő bármilyen zálogjog keletkezését, a jogosult megjelölésével;
e. a biztosított vagyontárgyak bérbeadását, lízingbe adását;
f. ha a kármegelőzés rendszerében lényeges módosulás történt;
g. a biztosított vagyont érintő csődeljárás vagy felszámolási eljárás beindí- tását.
A gazdálkodó szervezeteknek, vállalkozóknak, a fentieken kívül be kell je- lenteniük, ha új, a biztosítási szerződésben rögzítettől eltérő tevékenységet folytató létesítményt helyeznek üzembe, új gyártási ágat, technológiát ve- zetnek be.
A különös vagy kiegészítő feltételek, illetve a biztosítási szerződés a közlé- si és változás-bejelentési kötelezettség további eseteit is előírhatja.
(5) Ha a szerződő (és a biztosított) a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását 8 napon belül a biztosítónak írásban nem jelenti be, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyít- ják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.
(6) Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, 15 napon belül írásban javas- latot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot a biztosí- tási feltételekben foglaltak szerint nem vállalja – a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.
(7) Ha a szerződő (biztosított) a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésé- től számított 30. napon megszűnik. Erre a következményre a biztosítottat a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell.
(8) Ha a biztosító a (6) és (7) bekezdésben meghatározott jogaival nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad.
IX. Díjfizetés
(1) A díjfizetési kötelezettség a szerződőt terheli.
(2) A biztosítási díj a biztosítási szerződés megkötésekor, de legkésőbb a biztosító kockázatviselésének kezdetekor egy összegben esedékes.
(3) A felek a biztosítási díj részletekben történő megfizetésében is megál- lapodhatnak.
X. Egyéb rendelkezések
(1) A szerződő (biztosított) és a biztosító jognyilatkozataikat írásban köte- lesek megtenni.
(2) A biztosító és a szerződő (biztosított) a biztosításra vonatkozóan semmi- lyen birtokukban lévő adatot harmadik fél részére nem szolgáltathatnak ki, kivéve akinek javára jogszabály adatszolgáltatási kötelezettséget állapít meg.
(3) A szerződő felek bármelyike kérheti a kár okának és összegének füg- getlen szakértő által történő megállapítását. A szakértői eljárás költségei – egyéb megállapodás hiányában – a megbízót terhelik.
(4) A jelen feltételekben és a különös vagy kiegészítő feltételekben nem rögzített kérdésekben a magyar jogszabályok rendelkezései az irányadók.
(5) A jelen feltételek alapján létrejövő biztosítási szerződés vonatkozásában az alkalmazandó jog a Magyar Köztársaság joga. A jelen feltételekben nem szabályozott kérdések vonatkozásában a Magyar Köztársaság Polgári Tör- vénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény és az egyéb hatályos magyar jog- szabályok rendelkezései irányadók.
(6) Jelen szerződési feltételekkel kapcsolatban felmerülő esetleges kérdés, panasz esetén ügyfelünk személyesen a biztosító ügyfélszolgálati irodái- ban dolgozó munkatársaihoz fordulhat. Telefonon keresztül a biztosító TeleCenter számán x00 0 000 0000, illetve elektronikus levélben a xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx weboldal „Írjon nekünk” menüpontjában is állunk ügyfeleink rendelkezésére. Amennyiben ügyfelünk írásban kíván beje- lentést tenni azt a 1380 Budapest, Pf. 1049 levélcímen és a x00 0 000 0000 telefax számon is megteheti.
(7) A biztosító felett a szakmai felügyeletet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete gyakorolja. A Felügyelet elérhetőségei: székhely: 1013 Buda- pest, Krisztina körút 39., levélcím: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777, helyi tari- fával hívható telefonszám: x00 00 000 000, központi fax: x00 0 000 0000, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxx.xx.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény szerinti fogyasz- tóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél fogyasztóvédelmi eljárás kezdeményezhető, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén ügyfe- lünk bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület (levélcím: 1525 Budapest BKKP Pf. 172) eljárását kezdeményezheti. A permegelőző el- járások közül ügyfelünk közvetítői eljárást is kezdeményezhet a közvetítői te- vékenységről szóló 2002. évi LV. törvény alapján.
A bíróság eljárására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény ren- delkezései irányadóak.
Tájékoztatjuk, hogy biztosítási szerződésére a mindenkor hatályos magyar jogszabályok és a mindenkor érvényes adózással kapcsolatos szabályok (SZJA 1995. évi CXVII. tv. 42.§, 65.§ és 1., 7. mellékletei, 2003. évi XCII. tv. (ART) és módosításai) rendelkezései az irányadóak.
(8) Ha a biztosítási szerződést nem a biztosított, hanem az ő javára harma- dik személy köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig, illetőleg a biztosí- tott belépéséig a díjfizetési kötelezettség a szerződő felet terheli, a jognyi- latkozatokat hozzá kell intézni, és ő köteles a megfelelő jognyilatkozatok megtételére. A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötele- zettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem vé- dekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyi- kük elmulasztott a biztosítóval közölni vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetőleg bejelentésre köteles lett volna.
(9) Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a szerződő fél helyébe léphet. Ebben az esetben a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a szerző- dő féllel egyetemlegesen felelős.
(10) A biztosított (szerződő fél) nyilatkozata a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha az a biztosító valamely szervezeti egységének (fiók, igazgató- ság, főigazgatóság) jut tudomására. Ez a rendelkezés nem érinti a biztosí- tási ajánlatnak, illetőleg a biztosítási díjnak a biztosító képviselője részére történt átadásához fűződő joghatályt. A fenti rendelkezéseket kell alkal- mazni a biztosító tudomásszerzésének joghatályára is.
(11) A felek által tett írásbeli nyilatkozatokat, illetve az egyéb okiratokat a kézbesítés első megkísérlésétől számított 3. napon akkor is kézbesítettnek kell tekinteni, ha azt a címzett nem veszi át, az átvételt megtagadja, vagy a bejelentett címen a címzett ismeretlen.
(12) A biztosító főbb adatait, illetve az adatkezelésre vonatkozó elméleti és gyakorlati rendelkezéseket a „Tudnivalók” fejezet tartalmazza.
XI. A személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók
(1) Értelmező rendelkezések
a. személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző is-
meret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó követ- keztetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. Az érintettel akkor helyreállítható a kapcsolat, ha az adatkezelő rendelkezik azokkal a technikai feltételekkel, amelyek a helyreállításhoz szükségesek;
b. érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható természetes személy;
c. hozzájárulás: az érintett akaratának önkéntes és határozott kinyilvání- tása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez;
x. xxxxxxxxxx: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség- gel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely önállóan vagy másokkal együtt a személyes adatok kezelésének célját meghatározza, az adatke- zelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja;
e. adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adato- kon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különö- sen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltozta- tása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisí- tése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosí- tására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése;
f. adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele;
g. adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalma- zott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől, feltéve, hogy a technikai feladatot az adatokon végzik;
h. adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi sze- mélyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatkezelővel kötött szerződése alapján – beleértve a jogszabály rendelkezése alapján történő szerződéskötést is – személyes adatok feldolgozását végzi;
i. Infotv.: az információs önrendelkezési jogról és az információszabad- ságról szóló 2011. évi CXII. törvény;
j. a biztosítási titok: minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szakta- nácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ide- értve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik;
k. ügymenet kiszervezése: a biztosító biztosítási tevékenysége valamely részének végzésére mást bíz meg;
l. biztosító: Groupama Garancia Biztosító Zrt., székhely: Magyarország, 1051 Buxxxxxx, Xxxxxxx 0. xxxx 00., Fővárosi Törvényszék Cégbírósága által Cg. 00-00-000000 szám alatt bejegyezve;
x. xxxxxx: a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biz- tosító szolgáltatására jogosult más személy; az adatvédelemre vonatko- zó rendelkezések alkalmazásában ügyfél az is, aki a biztosító számára szerződéses ajánlatot tesz;
n. egészségügyi adat: az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó szemé- lyes adatok védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvényben foglalt meg- határozás szerint az érintett testi, értelmi és lelki állapotára, kóros szen- vedélyére, valamint a megbetegedés, illetve az elhalálozás körülménye- ire, a halál okára vonatkozó, általa vagy róla más személy által közölt, illetve az egészségügyi ellátóhálózat által észlelt, vizsgált, mért, lekép- zett vagy származtatott adat; továbbá az előzőekkel kapcsolatba hoz- ható, az azokat befolyásoló mindennemű adat (pl. magatartás, környe- zet, foglalkozás);
o. külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kap- csolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2.§-ának
2. pontjában meghatározott fogalom;
p. üzleti titok: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a to- vábbiakban: Ptk.) 81.§-ának (2) bekezdésében meghatározott fogalom.
(2) Az adatkezelés célja, jogalapja
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (továbbiakban Bit.) 155.§ (1) bekezdése alapján a biztosító adatkezelésé- nek célja a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állomány- ban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítélé- séhez szükséges, vagy a Bit-ben meghatározott egyéb cél.
A biztosító az ügyfél előzetes hozzájárulásával az alábbi célokból is végez adatkezelést:
– ügyfelek tájékoztatása és marketing tevékenység (értve ezalatt a bizto- sítási, illetve más célból történő üzleti kapcsolatfelvételt, az ügyfélakci- ók szervezését is);
– ügyfélnyilvántartás vezetése;
– jogi eljárások, panaszügyintézés folytatása;
– a biztosítási szerződésből eredő igények teljesítése;
– üzletszerzés, prevenciós és intervenciós tevékenység, amely kiterjed ezen tevékenységek ellátása érdekében a biztosítóval szerződéses kap- csolatban álló biztosításközvetítők részére történő adatátadásra is (az egészségügyi állapotra vonatkozó, valamint a különleges adatok kivé- telével).
Az Infotv. 6.§ (1) bekezdése alapján a biztosító az érintett személyes ada- tait akkor is kezelheti, ha az érintett hozzájárulásának beszerzése lehetet- len vagy aránytalan költséggel járna, és a személyes adat kezelése a bizto- sítóra, mint adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából szükséges vagy az adatkezelő biztosító, vagy harmadik személy jogos érde- kének érvényesítése céljából szükséges, és ezen érdekek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll.
A 16. életévét betöltött kiskorú érintett hozzájárulását tartalmazó jognyi- latkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása nem szükséges.
Az Infotv. 6.§ (5) bekezdése alapján, ha a személyes adat felvételére az érin- tett hozzájárulásával került sor, az adatkezelő biztosító a felvett adatokat a törvény eltérő rendelkezésének hiányában a rá vonatkozó jogi kötelezett- ség teljesítése céljából vagy az adatkezelő biztosító, vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából, ha ezen érdek érvényesítése a sze- mélyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának visszavo- nását követően is kezelheti.
Az ügyfél a biztosítási ajánlat, biztosítási szerződés, illetve a titoktartás alóli felmentésről szóló nyilatkozat aláírásával hozzájárul az adatainak a jelen
„Tudnivalókban”, illetve a szerződésben meghatározottak szerinti kezelé- séhez.
(3) A kezelt adatok meghatározása (biztosítási titokkörök)
a. az ügyfél személyi adatai, a nem természetes személyek adatai;
b. a biztosított vagyontárgyak jellemző adatai és értéke, a kockázatelbírá- lás adatai;
c. élet-, baleset-, betegség- és felelősségbiztosításnál az egészségi állapot- tal összefüggő adatok;
d. a kifizetett biztosítási szolgáltatás és kártérítés összege, a kifizetés ideje,
e. a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, módosításával, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő, valamint a szolgáltatás teljesítéséhez szük- séges összes lényeges tény és körülmény
Az a-b. pontokba tartozó, a biztosítási ajánlaton szereplő adatok, valamint a c. pontban meghatározott adatok nélkülözhetetlenek a szerződés meg- kötéséhez, illetve a szolgáltatás teljesítéséhez.
Az adatszolgálgatás minden adat vonatkozásában önkéntes, de a fentebb megjelölt adatok hiánya a kockázat meghatározását lehetetlenné teszi, amely a biztosítási ajánlat visszautasítását vonhatja maga után.
A fentieken túlmenően az ügyfél hozzájárulása esetén a biztosító jogosult mindazokat az ügyfél által önként megadott adatokat kezelni, melyek a
2. pontban felsorolt célokból szükségesek. A biztosító azonban az ügyfe- leknek csak azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával és a szolgáltatással összefüggnek.
Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a Bit. 155.§ (1) bekezdésében meghatározott célokból, az egészségügyi és a hoz- zájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. tör-
vény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával ke- zelheti.
A biztosító kizárólag automatizált adatfeldolgozással az érintett személyes jellemzőinek értékelésén alapuló döntés meghozatalára is jogosult, ha a döntést a szerződés megkötése vagy teljesítése során hozták, feltéve, hogy azt az érintett kezdeményezte. Az automatizált adatfeldolgozással kapcso- latos döntés esetén a biztosító az érintettet – kérelmére – tájékoztatja az alkalmazott módszerről és annak lényegéről, valamint lehetőséget biztosít az érintettnek álláspontja kifejtésére.
A biztosító az ügyfél hozzájárulása esetén a tevékenységéhez kapcsolódó információkról hírlevélben, e-mailen tájékoztatást adhat az ügyfeleinek. A biztosító vagy vele szerződéses kapcsolatban álló biztosításközvetítő az ügyfél hozzájárulása esetén e-mailen, telefonon, személyesen megkereshe- ti az ügyfelet ajánlattétel céljából, vagy közvetlen üzletszerzést célzó külde- ményt juttathat el a részére.
(4) A biztosítási titoknak minősülő személyes adatok kezelésénél az alábbiak szerint jár el a biztosító
4.1. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tu- lajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosító- val kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
4.2. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a. a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban fel- mentést ad;
b. a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
4.3. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége a Bit-ben foglaltak szerint nem áll fenn: a feladatkörében eljáró Felügyelettel; a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel; büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámo- lási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval; az Európai Csalásellenes Hivatallal (Olaf); a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel; meghatározott esetekben az adóha- tósággal; a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal; a biztosí- tóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási te- vékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazda- sági Versenyhivatallal; a feladatkörében eljáró gyámhatósággal; az egész- ségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.§ (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal; a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűjtésre felhatalmazott szervvel; a viszontbiztosítóval, valamint közös koc- kázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal; a Bit- ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartó szervvel; az állományátruházás keretében átadásra ke- rülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval; a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban a Kártala- nítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezet- tel és a kárrendezési megbízottal, valamint a kárképviselővel, illetve a kár- okozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a baleset- ben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni; a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett te- vékenységet végzővel, fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító szék- helye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott kö- vetelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval; a feladatkörében el- járó alapvető jogok biztosával; a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédel- mi és Információszabadság Hatósággal; a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolás-
ra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval a mezőgaz- dasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biz- tosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpoliti- káért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gaz- dasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel szemben.
A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fentebb meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.
Az adóhatósággal szemben a biztosítási titok megtartásának kötelezettsé- ge abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívá- sára a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi köte- lezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
4.4. A biztosító a nyomozó hatóság, a polgári nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség részére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet kábítószerrel visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben. A biztosító a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megke- resésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titoknak minősülő adatokról.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettsé- gének tesz eleget.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a magyar bűnüldöző szerv, illetőleg az Országos Rendőr-főka- pitányság – a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló tör- vényben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kötele- zettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv, illetőleg külföldi Pénzügyi Információs Egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól, amennyiben a megkere- sés tartalmazza a külföldi adatkérő által aláírt titoktartási záradékot.
4.5. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik or- szágbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezet- hez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben, ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, és a harmadik országbeli adatkezelőnél a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra néz- ve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli adatkezelő székhelye szerin- ti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelménye- ket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal.
4.6. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg; fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás szék- helye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevé- kenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a ma- gyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak; a jogalko- tás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a Nemzetgazda- sági Minisztérium részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadá- sa, az összevont alapú felügyeletre és a kiegészítő felügyeletre vonatkozó törvényi rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.
A fentebb meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok vé- delmére hivatkozva nem tagadhatja meg.
A biztosító a 4.2-4.6. pontokban meghatározott esetekben és szer- vezetek felé az ügyfelek személyes adatait a Bit-ben foglaltak sze- rint továbbíthatja.
4.7. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a Bit. 154.§ alá eső adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok továb- bítása esetén 20 év elteltével törölni kell.
4.8. Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az el-
hunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jo- gait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogo- sult is gyakorolhatja.
4.9. A biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító, biztosításközvetítői és szaktanács- adói vállalkozás által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől szá- mított 60 év múlva levéltári kutatások céljára felhasználható. Nem lehet üz- leti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vo- natkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk. 81.§- ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(5) Az adatkezelés időtartama
A biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának ide- jén, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulá- sával kapcsolatban igény érvényesíthető.
(6) Az adatkezelésre vonatkozó egyéb rendelkezések
6.1. Az ügyfelek adatait a biztosító a saját informatikai rendszerében, szá- mítógépes úton is kezeli.
6.2. A biztosító az adatkezelés során betartja az Infotv., a Bit., valamint az egyéb hatályos jogszabályok rendelkezéseit.
6.3. A biztosító az ügyfél kérésére a biztosító által vezetett nyilvántartások- ban tárolt saját adatairól, annak kezeléséről tájékoztatást ad, az ügyfél által kezdeményezett adathelyesbítéseket nyilvántartásaiban átvezeti a törvényi feltételek fennállása esetén törli, illetve zárolja az adatot.
6.4. Az ügyfél élhet az Infotv-ben biztosított egyéb jogaival (pl. til- takozási jog, bírósági jogérvényesítés) is.
6.5. A biztosító az adatkezelési műveleteket úgy tervezi meg és hajtja végre, hogy az adatkezelésre vonatkozó szabályok alkalmazása során biz- tosítsa az érintettek magánszférájának védelmét. A biztosító gondoskodik az adatok biztonságáról, és megteszi azokat a technikai és szervezési in- tézkedéseket és kialakítja azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.
Az adatokat a biztosító védi a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, to- vábbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a vé-
letlen megsemmisülés és sérülés, továbbá az alkalmazott technika megvál- tozásából fakadó hozzáférhetetlenné válás ellen.
6.6. A jelen „Tudnivalók”-ban hivatkozott jogszabályok a biztosító ügyfél- szolgálati irodáiban, valamint a xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx honlapon megtekinthetőek.
(7) Az adatok továbbítása, adatfeldolgozók
A Bit. 157.§ (1) bekezdésének o. pontja alapján a biztosítási titok megtar- tásának kötelezettsége nem áll fenn a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel szemben. A kiszervezett tevékenységet végzők részére a biztosító az ügy- felek személyes adatait továbbíthatja.
Az ügymenet kiszervezését végző fontosabb jogalanyokra, szervezetekre, az általuk végzett tevékenység leírására vonatkozó tájékoztató megtekint- hető a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban és a xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx honlapon.
A biztosítóval kötött szerződés alapján kizárólag a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges célokra használhatóak a biztosítótól kapott adatok. A kiszervezett tevékenységet végzők az adat- és titokvédelemre vonatkozó jogszabályokat kötelesek betartani. A biztosítási titok megőrzésére vonat- kozó kötelezettséget, felelősséget és a titok megtartása érdekében teendő intézkedéseket a velük kötött szerződés is biztosítja. A kiszervezett tevé- kenységgel harmadik személynek okozott bármely kárért a biztosító felel. Amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a biztosító az ügyfelei- nek személyes adatát továbbítja a kiszervezett tevékenységet végzőhöz, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának mi- nősül.
A biztosító az ügyfél hozzájárulásával az ügyfél 3. pontban meghatározott adatait (biztosítási titokköröket az egészségi állapotra vonatkozó, valamint a különleges adatok kivételével) a biztosítóval szerződéses kapcsolatban álló biztosításközvetítők számára üzletszerzés, prevenciós és intervenciós tevékenység céljából átadhatja.
Biztosítónk legfontosabb adatai
Név: Groupama Garancia Biztosító Zrt.
Székhely: Magyarország, 1051 Xxxxxxxx, Xxxxxxx 0. xxxx 00.
Levélcím: 1380 Budapest, Pf. 1049
Jogi formája: zártkörűen működő részvénytársaság (alapítva 1987) Cégjegyzékszám: Cg. 00-00-000000
Társaságunk a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságánál került bejegyzésre.