GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG IGAZGATÓHELYETTESI SZERVEZET
GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG IGAZGATÓHELYETTESI SZERVEZET
VÍZÜGYI HATÓSÁG
Szám: 35800/6800-23/2019.ált. Tárgy: Komárom Község Önkormányzata -
Komárom szennyvíztisztító telep korszerűsítés
– vízjogi létesítési engedélye
– határozat
Vízikönyvi szám: Komárom – 13.
Ügyintéző: Sárköziné xx. Xxxxxxx Xxxxxxxx/ Xxxx Xxxxxxxxx Telefon: +36-96/518-297
HATÁROZAT
1./ Komárom Város Önkormányzata (2900 Komárom, Xxxxxxxxx xxx 0., a továbbiakban: Engedélyes) részére az INWATECH Környezetvédelmi Kft. (1124 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxxxx xx 000., a továbbiakban: tervező) által készített 2543-VE-ÁLT-ÁL-02-R0 tervszámú, 2019. október 31. keltezésű vízjogi engedélyezési tervdokumentáció alapján, a 2./ pontban ismertetett vízilétesítmények megépítésére
vízjogi létesítési engedélyt
adok.
1.1./ Tárgyi vízilétesítmények építésével érintett ingatlan:
Komárom 0403/37 hrsz.
2./ A megvalósításra kerülő vízilétesítmények:
A fejlesztendő szennyvíztisztító telep Komárom 0403/37 hrsz.-ú ingatlan alatt található. A fejlesztés célja a tisztított szennyvíz minőségének biztosítása az üzemeltetés szempontjából költséghatékony, korszerű, automatizált új szennyvíztisztítási és iszapkezelési technológia megvalósításával.
2.1./ A tervezett technológiai rekonstrukció
A szennyvíztisztító telep Komárom település lakossági és az ipari eredetű szennyvizeket tisztítja. A korszerűsítés után a szennyvíztisztító telep tervezett szárazidei hidraulikai terhelése: Qd = 8000 m3/d.
A közeljövőben az ipari fejlesztéseknek köszönhetően várhatóan megnövekszik a szennyvízmennyiség, így az új telep tervezett biológiai terhelése: 57.067 LEÉ.
0.0.0./ Tervezett mértékadó biológiai terhelési adatok
Szennyezőanyag | Koncentráció (mg/l) | Szennyezőanyag terhelés (kg/d) |
KOI | 920,2 | 7361,6 |
BOI5 | 428 | 3424 |
Lebegőanyag | 428 | 3424 |
+ NH4 - N | 72 | 576 |
TKN | 85,6 | 684,8 |
TP | 16,8 | 134,4 |
2.2./ Tervezett műtárgyak 0.0.0./ Előmechanikai műtárgy
A műtárgy három fő egységből áll össze: előmechanikai gépeket tartalmazó „fejegység”; épített homokfogó illetve záporvíz tározó osztóművel.
A nyers szennyvizet az új telepítésű gépi és megkerülő kézi rácsra lesz vezetve, mely gépek az emeleti szinten, zárt térben kerülnek kialakításra. A rácsok nagy teherbírású monolit vasbeton födémben kialakított vályúkban kerülnek elhelyezésre.
A fejegység alsó szintje teljes egészében nyitott. Itt kerül elhelyezésre a rácsszemét és homok tározó konténerek, melyek síneken kitolhatóak lesznek, hogy konténerszállító teherautó el tudja szállítani azokat.
A technológiai műtárgy következő eleme a vízzáró monolit vasbetonból épített két párhuzamos
kialakítású hosszanti homokfogó. A homokfogó a fejegység alaprajzi folytatásaként, de attól dilatációval elválasztva épül.
A műtárgy utolsó, É-i egysége az új záporvíz tározó. A műtárgy jellemzően 30 cm vastag oldalfalakkal vízzáró vasbetonból készített téglalap alaprajzú nyitott medence, melyet korlát vesz körbe.
0.0.0./ Biológiai műtárgyak
A beruházás során két teljesen megegyező kialakítású monolit vasbeton körműtárgy létesül. A műtárgyak átmérője egyenként 35,6 m. A műtárgyak az új teleprész É-i traktusában helyezkednek el. A műtárgyak a geometriából adódóan „gyűrűs” kialakítású rendszerben tartalmazzák a szükséges reaktortereket. A műtárgy közepén pedig az utóülepítő helyezkedik el. A műtárgyak alaplemeze 40 cm, falainak vastagsága pedig jellemzően 25-30cm.
A biológiai műtárgyak külön-külön tartalmaznak anaerob-anoxikus-levegőztetett tereket a szerkezet külső gyűrűje mentén. A műtárgy közepén kerül kialakításra a kör alapterületű utóülepítő tér, melynek közepén telepítésre kerül a szivornyás kotró. A medenceterek közel azonos vízmélységűnek, így a vasbeton szerkezeti falak azonos magasságúan vannak kialakítva. A műtárgyra egy rövid hágcsó biztosítja a feljutást, míg a falak felső síkján egy 1 m széles vasbeton kezelőjárda lesz kialakítva, korláttal.
A műtárgy felül nyitott, kivéve az anaerob medencetereket. A rendezett terephez képest 1,30 m van földbe süllyesztve és köréje rézsűs földfeltöltés kerül. A 40 cm vastag alaplemez figyelembevételével tehát a rendezett terephez képest 1,70 m mélységben lesz az alaplemez alsó síkja.
0.0.0./ Tömbösített műtárgy
A két monolit vasbeton körműtárgytól D-i irányban létesül az iszap és tisztítottvíz kezelési funkciókkal bíró medencetereket tartalmazó négyzet alakú monolit vasbeton műtárgy. A műtárgyak befoglaló mérete 18,2×22,25 m. A műtárgyban a medence tereket függőleges válaszfalakkal alakítjuk ki.
A műtárgyak alaplemeze 40 cm, falainak vastagsága pedig jellemzően 25-30cm.
A műtárgy medence terei nyitottak, fedést a két pálcás iszapsűrítő kap. A műtárgy iszapkezelési „traktusa” egy levegőztetett iszapstabilizáló medencét és két teljesen megegyező pálcás iszapsűrítő berendezést tartalmazó rekeszt foglal magába.
A rendszer által megtisztított vizeket a műtárgyban kialakított tisztítottvíz puffer fogadja, melyből zsilipekkel kormányozható a víz a fertőtlenítő labirint medencébe illetve a befogadó felé direkten.
A medenceterek nem azonos vízmélységűek, így a műtárgy iszapkezelő oldalát magasabb, míg a tisztított-víz kormányzó részt alacsonyabb határoló és körítő falak határolják.
A műtárgy felül nyitott, kivéve a sűrítő medencetereket, melyek panelenként felszedhető fedést kapnak. A rendezett terephez képest fenékszintje alapján 1,50 m-t van a földbe süllyesztve és két oldalról rézsűs földfeltöltést kap. A 40 cm vastag alaplemez figyelembevételével tehát a rendezett terephez képest 1,90 m mélységben lesz az alaplemez alsó síkja.
2.3./ Épül összesen
0.0.0./ Kombinált mechanikai előtisztító műtárgy, vízzáró vasbeton műtárgyakkal, hozzá kapcsolódó, lábakon álló épületrésszel.
A létesítmény magában foglalja az alábbiakat:
- Zárt rácsgépház épületrész légfúvó gépházzal
- Fedett homokzagy és rácsszemét konténer és homokzagy víztelenítő
- Külső lépcsőfeljáró
- Fedett, kétvonalas hosszanti homokfogó, a kapcsolódó fedett vályúrendszerrel
- Csapadékvíz tározó medence
- Osztómű a kapcsolódó vályúrendszerrel
0.0.0./ 2 db biológiai műtárgy, az alábbi térrészekkel:
- fedett anaerob térrész
- anoxikus térrész
- levegőztetett térrész
- utóülepítő térrész
0.0.0./ Tömbösített műtárgy az alábbi funkciókkal:
- Klórozó-puffer-átemelő medence, az alábbiak szerint: 215 m3 puffer
445 m3 fertőtlenítő medence 40 m3 árvízi átemelő
- Iszapvonali műtárgysor:
Aerob iszapstabilizáló Iszapsűrítő medencék
Sűrített iszap szivattyú gépház
0.0.0./ Új technológiai épület (vasbeton oldalfalú, szendvicspanel lefedésű, temperált kivitelű), az alábbi helyiségekkel:
Utószűrő épület (ultraszűrő technológia) és fölösiszap szivattyúállomás Légfúvó gépház
Elektromos helyiség
0.0.0./ Biofilter
0.0.0./ Új vegyszeradagoló rendszerek
Foszfor kicsapáshoz
Pót-szénforrás adagoláshoz
0.0.0./ Csapadékvíz tárolás
Épül egy új 570 m3-es csapadékvíz tározó. A beérkező csapadékos szennyvízhozam azon frakciója, mely a biológiai műtárgyak 800 m3/h terhelhetőségét meghaladja, automatikusan átbukik az új csapadékvíz tározó műtárgy felé.
2.4./ Vízügyi objektumazonosítók (VOR):
VOR | Objektum név | Objektum típus |
AIA861 | Komáromi szennyvíztisztító telep | Szennyvíztisztító telep |
AAK290 | Komárom | Település |
ARN852 | Duna 1761+410 fkm szelvénye, Komáromi szennyvíztisztító telep tisztított szennyvíz bevezetés | Vízterhelési helyek - Felszíni vízbevezetés |
AAA626 | Duna | Vízbevezetéssel terhelt meder |
AEP446 | Duna Gönyű és Szob között | Vízbevezetéssel terhelt felszíni víztest |
AAF625 | Komáromi szennyvíztisztító tisztított szennyvíz bevezetés védvonal keresztezés (6+476 tkm) | Védvonal keresztezés |
AAF219 | Komáromi szennyvízátemelő záporkiömlő védvonal keresztezés (11+186 tkm) | Védvonal keresztezés |
3./ Vízgazdálkodási/vízvédelmi rendelkezések, előírások:
- A kivitelezés kizárólag az tervező által készített 2543-VE-ÁLT-ÁL-02-R0 tervszámú, 2019. október 31. keltezésű vízjogi engedélyezési tervdokumentációban foglaltak, valamint a Győr- Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (a továbbiakban: hatóság), az érintett közműkezelők, szakhatóságok előírásai szerint történhet.
- Az új létesítményeknek együtt kell funkcionálnia a már meglévő, megmaradó és üzemelő szennyvíztisztító rendszerrel.
- Az átalakítási munkák befejezését követően a szennyvíztisztító telepen próbaüzemet kell lefolytatni, melynek időtartama 6 hónap. A próbaüzem időtartamának meghosszabbítására a
vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 3. § (11) bekezdése alapján nincsen mód.
- A próbaüzemet a tervező által összeállított 2543-VE-ÁLT-ÁL-02-R0 tervszámú dokumentáció Próbaüzemi tervében foglaltak figyelembe vételével kell lefolytatni, majd a lezárást követően Próbaüzemi zárójelentést kell összeállítani.
- Amennyiben a megvalósítás során, vagy a próbaüzem eredményei alapján a beépített berendezésekkel és létesítményekkel kapcsolatban lényegi változtatás válik szükségessé, előzetesen meg kell kérni jelen vízjogi létesítési engedély módosítását.
- A műszaki átadás-átvételi eljárást követő 30 napon belül a vonatkozó jogszabály szerinti mellékletek csatolásával az üzemeltetőnek a vízjogi üzemeltetési engedély kiadására irányuló terv és adatszolgáltatást szükséges benyújtania a hatósághoz.
- Amennyiben jelen engedély alapján tárgyi vízilétesítmények nem kerülnek megépítésre a vízjogi létesítési engedély hatályának lejártát követő 30 napon belül Engedélyes nyújtsa be az erre vonatkozó nyilatkozatát.
- A kivitelezés során fokozott figyelmet kell fordítani a felszíni és felszín alatti vizek szennyezésének elkerülésére. A felszín alatti és felszíni vizeket érintő havária események esetén a kárelhárítást haladéktalanul meg kell kezdeni. A kárenyhítés megkezdése mellett értesíteni kell hatóságot.
- A megépülő vízilétesítmények folyamatos karbantartását, állagmegóvását a rendeltetésszerű üzemeltetésre kiadandó vízjogi üzemeltetési engedély véglegessé válásáig is el kell végezni.
- A mindenkori hatósági ellenőrzés lehetőségét az arra jogosítottnak biztosítani kell.
- A munkálatok befejeztével tartandó műszaki átadás-átvételi eljárást 8 nappal megelőzően be kell jelenteni, az arról készült jegyzőkönyvet pedig 15 napon belül meg kell küldeni a hatóságnak.
- A hatóságnak 30 napon belül be kell jelenteni:
• a munkálatok megkezdésének időpontját e vízjogi engedély számának közlése mellett;
• az engedélyes személyében bármely okból bekövetkezett változást továbbá, ha a létesítmények az engedély érvényességi ideje alatt valósultak meg;
• a kivitelezés során felmerülő minden olyan műszaki és egyéb változást, akadályt, mely
az engedélyben foglalt előírások, adatok megváltoztatását igényli;
• a próbaüzem megkezdésének és lezárásának időpontját;
• a munkálatok befejezésének időpontját e vízjogi engedély számának közlése mellett;
• a munkálatok befejezése esetén a vízilétesítmények üzemeltetőjének nevét és címét.
- A tervezett vízilétesítmények megépítését úgy kell ütemezni, hogy a kivitelezés alatt a szennyvíztisztító telepről a Duna 1761+410 fkm sodorvonalába kibocsátott tisztított szennyvíz minősége elégítse ki a 3366-5/2013. számú határozattal kiadott, majd 35800/225- 2/2015. számú határozatban egységes szerkezetbe foglalt hatályos vízjogi üzemeltetési engedélyben előírt kibocsátási határértékeket.
További előírások:
- Az ÉDV Zrt. 531743427 számú e-közműnyilatkozatában és EDV-9946-3/2019. iktatószámú nyilatkozatában,
- az E.ON Zrt. 531743427 számú e-közműnyilatkozatában és 2019. október 09. napján kelt nyilatkozatában,
- Tatai Környezetvédelmi Zrt. TKV/19/154912 iktatószámú befogadói nyilatkozatában,
- NHSZ Tatabánya Zrt. 18/39-II/5/2019 iktatószámú befogadói nyilatkozatában,
- az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 19921-19/2019 számú befogadói nyilatkozatában foglaltakat be kell tartani.
4./ Az eljárásba bevont szakhatóságok állásfoglalásai:
4.1./ A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatal Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztály KE-06/KTO/01215-2/2019. számú szakhatósági állásfoglalása:
„I.
A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak, mint területi vízügyi hatóságnak (a továbbiakban: Társhatóság), a Komárom Város Önkormányzata (székhely: 2900 Komárom, Szabadság tér 1., KÜJ: 103381158, KTJ: 101034606; a továbbiakban: Ügyfél) kérelmére indult, Komárom Város szennyvíztisztító telep (Komárom 0403/37 hrsz.) fejlesztésének és bővítésének vízjogi létesítési engedélye kiadása iránti
eljárásában szakhatóságként közreműködő Tatabányai Járási Hivatal környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztálya (a továbbiakban: Osztály)
szakhatósági hozzájárulásomat
a II. fejezetben foglalt feltételekkel megadom.
II.
Természet- és tájvédelmi előírások:
1. A létesítés során létrejött munkaárkokat és gödröket mihamarabb be kell temetni.
2. A nyitott árkokat és gödröket naponta és a betemetésük előtt még egyszer ellenőrizni kell, továbbá a munkálatok megkezdése/folytatása előtt a helyzetváltoztatásuk során esetlegesen beléjük került állatfajok (rovarok, kisemlősök, kétéltűek, hüllők) egyedeit kíméletesen el kell azokból távolítani és természetszerű élőhelyen elhelyezni, a kivitelezéssel érintett területtől biztonságos távolságra.
3. Amennyiben elengedhetetlenül szükséges, a fás szárú vegetáció részleges eltávolítása a madarak fő költési és fiókanevelési időszakán kívül, július 15. napja és következő év március 1. napja között végezhető.
4. Az esetleges fakivágások előtt - tekintettel az értékes fekete nyár egyedekre és a hozzájuk kötődő fajokra - meg kell győződni a faegyedek természetben betöltött szerepéről, a kivágások szükségességéről. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálatának területileg illetékes szakemberével (Xxxxx Xxxxxxx, tel: 30/000-0000) példányonként egyeztetni kell a kivágandó fákról.
5. Az esetleges szükségessé váló fakivágások során törekedni kell a fekete nyár faegyedek megőrzésére.
6. A munkálatok során a területen megjelenő védett természeti értékek nem szenvedhetnek károsodást.
7. Amennyiben a vegetációs időszakot is érinti a kivitelezés, gondoskodni kell az átmenetileg igénybe vett gyepterületek rendszeres kaszálásáról, a gyomosodás és az inváziós fajok terjedésének megakadályozása érdekében.
Hulladékgazdálkodási és földtani közeg védelmi előírások:
8. Gondoskodni kell a keletkező hulladékok környezetszennyezést kizáró módon történő gyűjtéséről, valamint engedéllyel rendelkező kezelőnek történő átadásáról.
9. A tevékenység nem eredményezhet kedvezőtlenebb állapotot, mint a felszín alatti víz és a földtani közeg „B” szennyezettségi határértéke!
Levegőtisztaság-védelmi előírás:
10. A létesítmény vízjogi működési engedélykérelmének benyújtásakor kerüljenek
részletesen ismertetésre az alkalmazni kívánt biofilter műszaki jellemző paraméterei, annak érdekében, hogy megállapítható legyen légszennyező forrás engedélyezési kötelezettségének szükségessége.
III.
Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, ellene jogorvoslat csak a Társhatóság ügy érdemében hozott határozata, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzése ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolható.”
4.2./ A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komáromi Járási Hivatal Hatósági Főosztály Népegészségügyi Osztály KE-03/NEO/01910-2/2019. számú szakhatósági állásfoglalása:
„A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komáromi Járási Hivatal Népegészségügyi Osztálya a Komárom Város Önkormányzata (2900 Komárom, Xxxxxxxxx xxx 0.) Komárom Város szennyvíztisztító telep (Komárom 0403/37 hrsz.) fejlesztésének és bővítésének vízjogi létesítési engedélye kiadásához közegészségügyi szempontból hozzájárul az alábbi feltétellel
• A többször módosított, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. Tv. 44. §. (2), és 46.
§.-ra hivatkozva a létesítményt olyan műszaki állapotban kell tartani, hogy a vizeket ne szennyezze, az emberi egészséget közvetve vagy közvetlenül ne veszélyeztesse
Állásfoglalásom ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.”
5./ A fenti előírások határidőre történő önkéntes teljesítésének elmaradása esetén az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 77.§-ában és 131.-134. §-ában foglaltak alkalmazásának van helye.
6./ E vízjogi létesítési engedély 2021. január 15. napjáig hatályos és az engedélyes kérelmére vagy hivatalból módosítható, szüneteltethető és visszavonható. Az engedély hatályának meghosszabbítása – az engedély lejárta előtt – a vonatkozó jogszabályban előírt mellékletek csatolásával kérhető.
Amennyiben a vízimunka elvégzése, illetve a vízi létesítmény megvalósítása a vízjogi engedélytől eltérően, vagy az engedély időbeli hatályának lejárta után, engedély nélkül történik, a vízügyi hatóság a vízjogi üzemeltetési engedély kiadását megtagadhatja.
7./ Xxxxxxxx engedélyes figyelmét arra, hogy a munkálatok csak e határozat véglegessé válása után kezdhetők meg, és jelen engedély a vízilétesítmények üzemeltetésére nem jogosít.
8./ Jelen vízjogi létesítési engedély nem mentesíti az Engedélyest más szükséges hatósági engedélyek beszerzésének kötelezettsége alól.
9./ Elrendelem, hogy e határozat véglegessé válását követő 8 napon belül a vízikönyvi okirattár vezetője a jogszabály alapján előírt és e határozatból eredő jogokat, kötelezettségeket, tényeket és az ezzel összefüggő adatokat a vízikönyvi nyilvántartásba jegyezze be.
10./ Elrendelem jelen határozat hirdetményi úton történő közlését.
11./ Az eljárás lefolytatásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj (810.000,- Ft), valamint a népegészségügyi szakhatósági eljárási díja (23.900,- Ft) megfizetésre került, egyéb eljárási költség nem merült fel.
13./ Határozatom ellen fellebbezésnek helye nincs, az a közléssel véglegessé válik.
Jelen határozat ellen közigazgatási úton további jogorvoslatnak helye nincs, a vitatott közigazgatási cselekmény ellen a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak címzett, és a hatósághoz a közléstől számított 30 napon belül benyújtott kereseti kérelemmel közigazgatási pert lehet kezdeményezni. A perben a jogi képviselet kötelező. Esetleges tárgyi fellebbezés illetékfeljegyzési jog jogosult, vagyis fellebbező mentesül az illeték előzetes megfizetése alól. Ilyen esetben az fizeti az illetéket, akit a bíróság erre kötelez.
Tárgyalás tartását a felperes keresetlevélben, az alperes védiratban kérheti. Tárgyalás tartása a perbelépési kérelemben, illetve a perbevonásától vagy a perbeállítástól számított tizenöt napon belül is kérhető. A tárgyalás tartása iránti kérelem elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
I N D O K O L Á S
Az Engedélyes képviseletében eljáró tervező 2019. november 05. napján kérelmet nyújtott be a hatósághoz, melyben Komárom Város szennyvíztisztító telep (Komárom 0403/37 hrsz.) fejlesztésének és bővítésének vízjogi létesítési engedélyezési eljárását kérelmezte. Tárgyi beruházás célja a jelenlegi telep minden hasznosítható létesítményének és berendezésének megtartása mellett a bővítés és a korszerűsítés.
Engedélyes képviseletében eljáró tervező kérelméhez mellékelte a Tervező által készített a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII.29.) BM rendelet 3. számú melléklete szerint összeállított vízjogi létesítési engedélyezési tervdokumentációt és annak mellékleteit.
A hatóság a benyújtott kérelem alapján megállapította, hogy a szennyvíztisztító telep 3366- 5/2013. számú határozatban kiadott, majd 35800/225-2/2015.ált. számon módosított és egységes szerkezetbe foglalt vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik, amely 2020. február 15. napjáig hatályos.
A hatóság továbbá azt is megállapította, hogy a tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. számú melléklet 103., 104., 130. és 131. pontjai alá tartozik.
Fentiekre tekintettel a vízjogi létesítési engedélyezési eljárás iránti kérelem benyújtásakor tárgyi tevékenység megvalósítása még nem rendelkezett végleges környezetvédelmi engedéllyel.
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 66. § (1) és (5) bekezdése az alábbiakról rendelkezik:
(1) A környezethasználat - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel -
e) az a)-d) pont hatálya alá nem tartozó - külön jogszabályban meghatározott - esetekben a környezetvédelmi hatóság által kiadott határozat, vagy szakhatóságként való közreműködése esetén szakhatósági állásfoglalása figyelembevételével más hatóság által kiadott határozat
véglegessé válását követően kezdődhet meg, illetve folytatható.
(5) Ha az (1) bekezdés a) és b) pontjának hatálya alá tartozó környezethasználathoz más jogszabály által meghatározott létesítési, illetve működési engedélyezési eljárás is szükséges, az engedély akkor adható meg, ha a környezethasználó környezetvédelmi, illetve egységes környezethasználati engedéllyel rendelkezik. A környezetvédelmi, illetve egységes környezethasználati engedély megszerzéséig a környezethasználathoz más jogszabály által meghatározott létesítési, illetve működési engedélyezési eljárást fel kell függeszteni. A létesítési (építési), illetve működési (használatbavételi) engedély a környezetvédelmi, illetve egységes környezethasználati engedélyben foglaltaktól nem térhet el.
A hatóság az eljárást felfüggeszti az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 48. § (2) bekezdése alapján ha „az előkérdés más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el.”
Fentiek alapján a hatóság 35800/6800-1/2019.ált. számú végzésével a vízjogi létesítési engedélyezési eljárást az előzetes vizsgálatot lezáró határozat véglegessé válásáig felfüggesztette.
Az Engedélyes képviseletében eljáró tervező 35800/6800-2/2019. ált. számon iktatott beadványában az alábbiakat adta elő:
„1.Tisztított víz elvezetés kérdésköre: Ezúton nyilatkozzuk, hogy a meglévő tisztított szennyvízelvezetés módja alkalmas a telepi fejlesztést követően is a tisztított víz befogadóba történő eljuttatására. Komárom településen az ipari park fejlesztése eredményez majd növekvő szennyvízmennyiségeket a jövőben, ehhez azonban új csatornarendszer és átemelő szükséges, melyhez külön létesítési engedélykérelmet készít egy harmadik fél. Ezen engedélykérelemhez fog tartozni a tisztított víz kivezetés bővítése is, mivel azt a jövőben növekvő befolyó szennyvízmennyiség teszi indokolttá. Összefoglalásul: A meglévő tisztított víz elvezető vezeték figyelembevételével a telepi fejlesztésre vonatkozó engedélykérelem egy önállóan is működőképes műszaki megoldást jelent, mely a jövőbeni vezeték kapacitás bővítéstől függetlenül képes majd üzemelni. Kérjük, hogy a fenti indoklás okán a szennyvíztelepre vonatkozó létesítési engedélyes eljárást szíveskedjenek lefolytatni.
2.Kiemelt beruházás kérdésköre: A 344/2017. (XI. 15.) „a komáromi ipari park bővítésével összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról” Korm. rendelet alapján a tárgyi szennyvíztisztító telepi beruházás a jelölt földrészleteken megvalósuló ipari park bővítésével, valamint munkahelyteremtő beruházás megvalósításával kapcsolatos beruházással a legszorosabb mértékben összefügg. Ez alapján a Környezetvédelmi Hatóság is kiemelt beruházásként kezeli és véleményezi az Előzetes Vizsgálati Dokumentációt. Kérjük a fentiek alapján az eljárást kiemelt beruházásként szíveskedjenek lefolytatni.”
A fenti beadvány alapján a hatóság megállapította, hogy a tárgyi ügy a komáromi ipari park bővítésével összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 344/2017. (XI. 15.) Korm. rendelet értelmében kiemelt jelentőségű.
A hatóság tájékoztatta az Engedélyes képviseletében eljáró tervezőt, hogy ügyintézésre nyitva álló határidő a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások
megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ngt.) 3.§ (1) bekezdése alapján 42 nap.
A hatóság továbbá tájékoztatta az Engedélyes képviseletében eljáró tervezőt, hogy az Ngt. alapján tárgyi eljárásra speciális szabályok vonatkoznak, valamint az Ngt. 6.§ (1) bekezdése szerint a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívás kiadására csak egy alkalommal kerülhet sor. Különösen indokolt esetben a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívás kiadása még egy alkalommal megismételhető.
Az Engedélyes képviseletében eljáró tervező 2019. november 19. napján benyújtott és a hatóság által 35800/6800-4/2019. ált. számon iktatott beadványában a hatóság 35800/6800- 1/2019.ált. számú felfüggesztő végzésében foglaltaknak eleget tett, azaz csatolta a Komárom- Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatal Agrárügyi és Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztály előzetes vizsgálati eljárását lezáró KE-06/KTO/00730-26/2019. sz. határozatát, amely 2019. november 19. napján vált véglegessé.
Fentiekre tekintettel a hatóság a 35800/6800/2019. ált. számú vízjogi létesítési engedélyezési eljárását 35800/6800-5/2019. ált. számú végzésével 2019. november 20. napján folytatta.
Az eljárás során ellenőriztem Engedélyes érintett terület feletti rendelkezési jogát.
A beruházás az alábbi ingatlant érinti:
A hatóság megállapította, hogy az eljárással érintett ingatlan Komárom 0403/37 hrsz., amely
Komárom Város Önkormányzata (2900 Komárom, Szabadság tér 1.) 1/1 tulajdonában áll.
A hatóság 35800/6800-6,14/2019.ált. és 35800/6800-7/2019.ált. számokon a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 28/D. § (1) bekezdése, a Vhr. 1/A. §, továbbá Kvt. 66/A. § (1) bekezdése és 98. § (1) és (1a) bekezdései, valamint az Ákr. 10. §-a alapján az eljárás megindításáról értesítette az ismert ügyfeleket és civil szervezeteket.
A Nemzeti Ökológiai és Természetvédelmi Egyesület a hatóság 35800/6800-7/2019. ált. számú értesítés tekintetében 2019. november 24. napján kelt és a hatóság által 35800/6800- 11/2019. ált. számon iktatott nyilatkozatában az alábbiakat adta elő:
„A Komárom Város Önkormányzata megbízásából az INWATECH Kft. kérelmére a Komárom Város szennyvíztisztító telepe fejlesztése ügyében ügyfélnek tartjuk magunkat, amennyiben az érinti a Dunát és partvonalát, mely esetben várjuk az érdemi döntése szíves megküldését.
Jelen levelet környezetbarát módon kizárólag csak digitálisan küldjük meg, míg a Bejegyző Végzést és az Alapszabályt korábban már megküldtük, mellyel kapcsolatban előterjesztem, hogy a bíróságok elektronikus nyilvántartásából azok környezetbarát módon és hitelesen leellenőrizhetők, ezért is kérem azok elfogadását.”
Xxxxx észrevétellel kapcsolatban a hatóság a Nemzeti Ökológiai és Természetvédelmi Egyesület ügyféli jogállását tudomásul vette.
További érintett az eljárással kapcsolatban észrevételt nem tett.
A hatóság 35800/6800-8/2019.ált. számon hirdetményt is tett közzé az eljárás megindításáról az Ngtv 2. §(1) bekezdése, az Ákr. 88.§ (1) bekezdés c) pontja és (3) bekezdése és a Vgtv 28/D.§ (5) bekezdése alapján.
A hatóság 35800/6800-9/2019.ált. számon hiánypótlási felhívást bocsátott ki, melyben az alábbiak pótlására hívta fel az Engedélyes képviseletében eljáró tervezőt:
• Fizesse meg a vízügyi és a vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 13/2015. (III.31.) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet) 1. sz. mellékletének 2.7. ba)-bd) pontjai szerinti igazgatási szolgáltatási díjat vízi létesítményenként.
• Csatolja be a BM rendelet 4. sz. melléklete szerinti nyilatkozatot.
• Fizesse meg a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Xxxxxxxx Xxxxxxxx Járási Hivatal Népegészségügyi Osztály szakhatósági eljárásáért, 23.900,- Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat.
• Csatoljon tárgyi eljárásra vonatkozó e-közműnyilatkozatot.
• Csatoljon Komárom Város Önkormányzata által tárgyi eljárás tekintetében az INWATECH Kft. részére adott meghatalmazást.
• Csatolja az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (a továbbiakban: vízügyi igazgatóság) tárgyi eljárásra vonatkozó objektumazonosítási nyilatkozatát.
• Csatolja a vízügyi igazgatóság tárgyi eljárásra vonatkozó befogadói nyilatkozatát a tekintetben, hogy a jelenleg meglevő szennyvíztisztító telepről kivezetett és az ipari parki fejlesztések következtében 2020. januárjától várható többlet szennyvizet fogadják.
• Xxxxxxxxx felelős tervező által tett és aláírt nyilatkozatot az alábbiak vonatkozásában:
• A telep kapacitása elbírja-e az ipari parki fejlesztések következtében 2020. januárjától megnövekedésre kerülő szennyvíz mennyiségét;
• A telepről a tisztított vizeket elvezető kivezető cső kapacitása elbírja-e a
megnövekedésre kerülő szennyvíz mennyiségét.
• Nyilatkozzon, hogy a kivezető cső a Komárom 0406/1 hrsz.-ú ingatlan mely alrészletét érinti.
A közművek az e-közmű rendszeren keresztül adták meg a közműnyilatkozataikat az egységes elektronikus közműnyilvántartásról szóló 324/2013. (VIII. 29.) Kormányrendelet alapján.
A hatóság 35800/6800-9/2019.ált. számú hiánypótlási felhívásban foglalt hiányosságokat az Engedélyes képviseletében eljáró tervező pótlólag becsatolta.
Xxxxx Xxxxxx felelős tervező az Engedélyes képviseletében eljáró tervező részéről 2019. november 28. napján kelt nyilatkozatában az alábbiakat adta elő:
„A Győr-Moson-Sopron-megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság által, a Komárom szennyvíztisztító telep vízjogi létesítési engedélyezési eljárásához kapcsolódóan, 2019. november 20.-án kiadott, 35800/6800-9/2019.ált. iktatószámú hiánypótlási felhívás előírásai szerint ezúton nyilatkozom az alábbiakról.
A szennyvíztisztító telep bővítése tervezetten 2020. év végére megvalósul. Az ipari parki fejlesztések következtében - a 2543-VE tervszámú vízjogi létesítési engedélyezési tervdokumentációban említett, és időközben módosult időponttól eltérően - csak 2020 év végétől - 2021. év elejétől várható a szennyvíz mennyiségének fokozott növekedése. Ennek megfelelően a bővített szennyvíztisztító telep kapacitása elegendő az ipari parki fejlesztések következtében 2020. év végétől, 2021. év elejétől növekvő szennyvízmennyiség fogadására és tisztítására.
A telepről a tisztított vizeket elvezető, meglévő gravitációs és nyomott csővezeték kapacitása egyaránt elegendő a tervezett maximális órai mennyiség kivezetésére a Duna befogadóig.
Egyúttal nyilatkozunk arról, hogy a kivezető cső a Komárom 0406/1 hrsz.-ú ingatlan a (erdő) alrészletét érinti.”
Az Ákr. 55. § (1) bekezdése kimondja, hogy törvény vagy a szakhatóságok kijelöléséről szóló kormányrendelet közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság számára előírhatja, hogy az ott meghatározott szakkérdésben és határidőben más hatóság (a továbbiakban: szakhatóság) kötelező állásfoglalását kell beszereznie.
Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése és az 1. számú melléklet 16. táblázat 6., 9/10. pontjai alapján a vízjogi létesítési engedélyezési eljárásokban, az ott rögzített szakkérdések tekintetében, a bevonás és közreműködés feltételének fennállása esetén a megyei kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi, népegészségügyi hatáskörében eljáró járási hivatala és a megyei kormányhivatal talajvédelmi igazgatási hatáskörében eljáró járási hivatalait szakhatóságként jelöli ki.
A fent leírtak értelmében a tervdokumentációt megküldtem az alábbi hatóságok, mint szakhatóságok részére:
A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatal Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztály KE-06/ KTO/01215-2/2019. számú szakhatósági állásfoglalásában tárgyi vízjogi létesítési engedély kiadásához kikötések közlése mellett járult hozzá. Döntését az alábbiakkal indokolta:
„Az Ügyfél Komárom Város szennyvíztisztító telep (Komárom 0403/37) fejlesztése és bővítése (a továbbiakban: tárgyi fejlesztés) vízjogi létesítési engedélyének kiadására irányuló kérelmet terjesztett elő a Társhatóságnál.
A Társhatóság - az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 55. § (1) bekezdésének megfelelően - az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklete 16. táblázatának 9. és 10. pontja alapján szakhatóságként megkereste az Osztályt.
Fentiek nyomán - az általános közigazgatási rendtartásról szóló szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 50. § (1) bekezdésének és a 37. § (2) bekezdésének megfelelően - 2019. december 3. napján közigazgatási eljárás indult; melynek ügyintézési határideje a természet védelméről szóló 1996. évi Lili. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 76. § (2) bekezdése értelmében
15 nap, amibe nem számítanak be az Ákr. 50. § (5) bekezdése által meghatározott időtartamok.
A kérelemnek és mellékleteinek vizsgálatát követően a következőket állapítottam meg:
1. Természet- és tájvédelem
A tárgyi ingatlan nem része országos vagy helyi jelentőségű védett természeti területnek, nem része a Natura 2000 hálózatnak, továbbá nem része az Országos ökológiai hálózatnak (a továbbiakban: OÖH) és barlang felszíni védőövezetének sem, egyedi tájértéket közvetlenül nem érint, rajta védett, illetve Natura 2000 jelölő faj előfordulását a rendelkezésemre álló térképes faj-adatbázis nem jelzi, de ugyanezen adatbázis alapján a helyszínen számos értékes fekete nyár (Populus nigra) egyed található.
A tárgyi ingatlantól É-ra (mintegy 100 m távolságra) helyezkedik el a Natura 2000 hálózat
„Duna és ártere” megnevezésű, HUDI 20034 kódszámú kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területe és az OÖH ökológiai folyosójának övezete.
A fekete nyár faegyedekre és a jelenlévő egyéb fás-bokros vegetációra, továbbá a Duna közelségére figyelemmel mindenképpen számítani lehet általánosan előforduló védett és nem védett madárfajok, rovarok és kisemlősök, esetlegesen kétéltűek és hüllők jelenlétére. A létesítés során ezen fajokra, életciklusaikra, életterükre és mozgásukra tekintettel kell lenni.
A tájvédelmi szempontokat figyelembe véve megállapítottam, hogy a tárgyi létesítés keretében elkészülő azon létesítmények, melyek a földfelszín maradandó megváltozásával járnak, mesterséges tájképi elemnek minősülnek, melyek lokálisan kisebb változást előidéznek a tájképi megjelenés tekintetében, azonban azt figyelembe véve, hogy a szennyvíztisztító jelenlegi létesítményei az érintett tájrészletben már eleve jelen vannak, továbbá a szennyvíztisztítót takaró fásítás is övezi, érzékelhető jelentős változás nem várható.
A benyújtott dokumentációban foglaltak alapján - a természet- és tájvédelmi előírások betartásával - a tárgyi vízjogi létesítési engedély kiadása védett természeti értéket nem veszélyeztet, természetvédelmi érdeket nem sért, nem lesz jelentős, káros hatással a közeli Natura 2000 területre, továbbá az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőire sincs negatív hatással. Fentiekre figyelemmel, hivatkozott előírások megtétele mellett, természet- és tájvédelmi szempontból hozzájárulok a tárgyi vízjogi létesítési engedély kiadásához.
A jelen szakhatósági állásfoglalás II. fejezetében foglalt 1.-6. számú előírásokat a Tvt alábbi jogszabályhelyei alapján tettem:
• A Tvt. 8. § (1) bekezdése szerint „A vadon élő szervezetek, továbbá ezek állományai, életközösségei megőrzését élőhelyük védelmével együtt kell biztosítani. ”
• A Tvt. 17. § (1) bekezdése alapján „A 8. § (1) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően a vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni. ”
• A Tvt. 43. § (1) bekezdése szerint „Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. ”
A 7. számú előírás alapját az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló 408/2016. (XII. 13.) Korm. rendeletben foglaltak képezik.
2. Hulladékgazdálkodás és földtani közeg védelme
A benyújtott dokumentáció alapján körültekintő munkavégzés esetén a környezet hulladék általi veszélyeztetése, szennyezése nem feltételezhető.
A Komárom 0403/37 hrsz.-ú ingatlanon környezeti kármentesítési eljárás nincs folyamatban. A benyújtott dokumentációk alapján a földtani közegbe szennyezőanyag kibocsátás nem várható.
A jelen állásfoglalás II. fejezetének 8. pontjában foglalt előírás alapját az alábbi jogszabályhelyek képezik:
• A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 31. §-a, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi Lili. törvény 30. § (2) bekezdése.
A jelen állásfoglalás II. fejezetének 9. pontjában foglalt előírás alapját az alábbi jogszabályhely képezi:
• A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdés c) pontja.
A fentiek alapján, az előírások betartása mellett hulladékgazdálkodás és földtani közeg szempontjából hozzájárulunk az engedély kiadásához.
3. Levegőtisztaság-védelem
A tevékenység végzésével kapcsolatban kizáró ok nem áll fenn, jelentős levegőterhelés nem várható.
A tárgyi létesítés vízjogi engedélyének kiadásához levegőtisztaság-védelmi szempontból a 10. számú előírás megtétele mellett hozzájárulok.
4. Zaj- és rezgésvédelem
A benyújtott műszaki leírás alapján, a tárgyi létesítés környezeti zaj- és rezgésvédelmi szempontból nem jár jelentős környezeti hatással.
A tárgyi létesítés a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet szerinti jelentősebb környezeti zajkibocsátással nem jár.
A fentiek alapján, a létesítés során zajvédelmi szempontból jelentős környezeti hatások nem feltételezhetőek, ezért a beküldött dokumentáció alapján, zaj- és rezgésvédelmi előírás engedélybe történő foglalását nem javasolom.
Az eljárásom során nem merült fel az Ákr. 124. §-a szerinti eljárási költség.
Jelen állásfoglalásomat - az Ákr. 55. § (2) bekezdésének megfelelően - az Ákr. 80. § (1) bekezdése alapján és 81. § (1) bekezdésének megfelelően hoztam meg.
A jelen szakhatósági állásfoglalással szembeni önálló fellebbezés jogát az Ákr. 55. § (4) bekezdése zárja ki; a jogorvoslat útját - az Ákr. 116. § (1) és (2) bekezdése és az Ákr. 118. §
(3) bekezdése szerint - az Ákr. 112. §-a biztosítja, melyről az Ákr. 81. § (1) bekezdése alapján tájékoztattam az Ügyfelet. (III. fejezet)
Xxxxxxxxxxxx a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 26. § (1) bekezdés b) pontja, (2) bekezdése, 27. § (1) bekezdés c) pontja és (2) bekezdése; illetékességemet ugyanezen jogszabály 8/A. § (1) bekezdése állapítja meg.”
A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komáromi Járási Hivatal Hatósági Főosztály Népegészségügyi Osztály KE-03/NEO/01910-2/2019. számú szakhatósági állásfoglalásában tárgyi vízjogi létesítési engedély kiadásához kikötések közlése nélkül járult hozzá. Döntését az alábbiakkal indokolta:
„A Komárom Város Önkormányzata (0000 Xxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0.) Komárom Város szennyvíztisztító telep (Komárom 0403/37 hrsz.) fejlesztésének és bővítésének vízjogi létesítési engedélye ügyében a Győr- Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság megkereste hatóságomat szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében.
A csatolt dokumentáció tartalmazza a szennyvíztisztító telep átalakítását, amelyet a jelenlegi üzem fenntartása mellett tervezik kialakítani. A bővítés Komárom város ipari parkjának jelentős fejlesztése, valamint a város területén létesített új lakások megfelelő szennyvízkezelése miatt szükséges.
A telepi jelenlegi előmechanikai tisztítási fokozatot helyeznek el a két átemelő együttes, csapadék idei szennyvízmennyiségéhez igazodva. A meglévő homok- és zsírfogó medence funkcióját veszti, a meglévő PURDEN í. és IL műtárgyak elé kapcsolt anaerob szennyvíztisztító műtárgyrészként fog funkcionálni. A beruházás során két megegyező két megegyező kialakítású monolit vasbeton műtárgy létesül, a műtárgyak gyűrűs kialakításúak, átmérőjük 36,5 m. A műtárgyak kialakításakor a mindenkori talajvízszintet figyelembe veszik.
A meglévő záportározóval azonos kialakítású új záportározóból az osztóműbe termelhető vissza a korábban leválasztott és betárazott csapadékkal hígított szennyvíz. A telepen belüli ivóvízvezeték- és csurgalékcsatorna hálózatok kiváltásra kerülnek az új műtárgyak helyén, A telepen belüli úthálózat, vízvezeték és csurgalékvíz csatorna a tervezett kialakításnak megfelelően, a tervezett helyszínrajznak megfelelően bővítésre kerülnek. A meglévő és az új technológiai helyiségek temperálása és szellőztetése megfelelő hatásfokú ventilátorokkal biztosított. Az elektromos kapcsoló helyiségekben klíma berendezés kerül elhelyezésre. A helyiségek csúszásmentes lapburkolattal, ill. a vegyszertároló helyiségek és az iszapvíztelenítő helyiség egyben vegyszerálló padlóburkolattal ellátott. A vegyszer helyiségben kézmosó, szemmosó és vészzuhany kerül elhelyezésre.
A tisztított szennyvíz befogadója a Duna 1761+410 fkm szelvénye,
A szakhatósági eljárás során felmerült eljárási költség (23.900 Ft) befizetésre került.
A csatolt dokumentációban szereplő adatok a közegészségügyi elvárásoknak a fenti kikötés teljesítésével megfelelnek, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem.
Az engedély kiadásának közegészségügyi akadálya nincs.
Az önálló jogorvoslatot a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló 2016. évi CL. törvény (ÁKR.) 55, § (4) bekezdése alapján zártam ki, s e jogszabályi helyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről.
Az Osztály e szakhatósági állásfoglalását az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017.
(XII. 29.) Korm. rendelet 1 § (í) bekezdésbe és 1. melléklet 16. vízügyi és vízvédelmi ügyek 6.
10. és 11, pontjai alapján biztosított hatáskörben, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 55. § (1) bekezdés figyelembe vételével adta ki.
Hatáskörömet és illetékességemet a járási (fővárosi kerületi) hivatal népegészségügyi feladatai ellátásáról, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 385/2016. (XII. 2.) Kormányrendelet 4. § (1) bekezdése és 2. számú melléklete szerint biztosított jogkörben, a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 86/2019, (IV. 23.) Korm. rendelet 2. § (4) bekezdésén alapul.
A kiadmányozási jog a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízottjának a kiadmányozás rendjéről szóló 42/2017. (II. 15.) számú utasítás 1. számú függelékében foglaltakon alapul.”
Az eljárás során közreműködő szakhatóságok állásfoglalását és indokolását Ákr. 81. § (1) bekezdése alapján foglaltam a határozatba. Az Ákr. 55. § (4) bekezdése értelmében a szakhatóságok döntése az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.
A hatóság 35800/6800-10/2019. ált. számú megkeresésével kapcsolatban az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 19847-10/2019. ügyiratszámú nyilatkozatában az alábbiakat adta elő:
„A 35800/6800-10/2019. ált. számú végzésében tett megkeresésére az alábbi nyilatkozatot teszem:
A tárgyi ügyben indult hatósági eljárás érdemi lezárásához nem szükséges a Magyar-Szlovák Határvízi Bizottság Duna Albizottságának döntése.”
A hatóságnak a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatal Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályát az 531/2017. (XII. 29.) Korm. 1. melléklet 16. Vízügyi és vízvédelmi ügyek részének alapján nem áll módjában a vízjogi engedélyezési eljárásba szakhatóságként bevonni, azonban a vízjogi létesítési engedélyezési eljárásban hozott döntés megalapozásához szükséges, hogy a lelőhelyekre vonatkozó szakági előírásoknak való megfelelés biztosított legyen.
Fentiekre tekintettel, a hatóság 35800/6800-15/2019.ált. számú végzésével az Ákr. 25. § (1) bekezdése alapján megkereste az Örökségvédelmi Osztályt, hogy a tárgyi ügyben a megküldött iratanyag alapján szakági állásfoglalását megadni szíveskedjen.
„Folyó év december 4-én érkezett megkeresésükre tárgyi ügyben a következőket nyilatkozzuk: A tárgyi területen kivitelezést kizárólag a területileg illetékes Xxxxxx Xxxxxx Múzeummal egyeztetve, a talajszint alatti munkálatok egyidejű régészeti felügyeletének biztosításával szabad elvégezni, mivel a szennyvíztelep teljes terjedelmében nyilvántartott régészeti lelőhelyen fekszik (75689: „Komárom-Szőny - Kurucdombi fazekastelep”).
Ennek betartása esetén a vízjogi létesítési engedély kiadása örökségvédelmi szempontból nem kifogásolható.
Nyilatkozatunkat a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. r. (Övr.) 92. § (2) bekezdésének c) pontja alapján adtuk ki, a folyamatban lévő vízjogi létesítési engedélyezési eljárásban való felhasználás érdekében. Kérem tájékoztatásunk szíves tudomásulvételét.
Természetesen a beruházás kapcsán felmerülő bármely kérdésben a továbbiakban is állunk rendelkezésükre.”
Határozatom 1.1./ pontjában a tárgyi vízilétesítmények építésével érintett ingatlant adtam meg, 2./pontjában a megvalósításra kerülő vízilétesítmények főbb adatait ismertettem, 2.5./ pontjában megadtam a tervezett vízilétesítmény VOR azonosítóit.
Határozatom 3./ pontjában vízügyi előírásokat tettem, melyeket az alábbiakkal indokolok:
Az esetlegesen bekövetkező rendkívüli szennyezés bejelentésére vonatkozó előírás a felszíni vizek minőségének védelméről szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Fvr.) 11. § (2) bekezdésén, illetve a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Favr.) 19. § (1) bekezdésén alapul.
A próbaüzemre vonatkozó előírások a Vhr. 3. § (8) - (11) bekezdéseiben foglaltakon alapulnak.
A Ktv. 66/A. § (1) bekezdése és a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 223/2014. Korm. rendelet) 10. § (3a) bekezdése alapján a környezethasználattal járó tevékenység engedélyezésére irányuló hatósági eljárásban, azaz jelen vízjogi engedélyezési eljárásban a környezetvédelmi szempontok részét képező vízvédelmi szempontok érvényesülését vízvédelmi hatósági jogkörömben szakkérdésként megvizsgáltam.
A Ktv. 66/A. § (2) bekezdése rögzíti, hogy a hatóság a tervezett tevékenység elvégzéséhez nem járulhat hozzá, ha az környezeti elemet, így a felszíni, vagy felszín alatti vizet veszélyeztetne vagy károsítana.
A hatóság a kérelem, a benyújtott dokumentációk és az engedélyezési tervdokumentáció áttekintését követően megállapította, hogy a tárgyi létesítmények vízgazdálkodási, vízvédelmi szempontból a jóváhagyott tervben foglaltak, a rendelkező részben tett előírások, valamint a szakhatóságok nyilatkozatában foglaltak betartása mellett műszaki szempontból kivitelezhetők. A beruházás vízgazdálkodási, vízvédelmi és vízkészletekhez fűződő érdekeket nem sért, a megvalósítással az ellátással érintett területen jelentkező szennyvízelvezetési igények biztonsággal kielégíthetők lesznek.
Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 19921-19/2019. ügyiratszámon megadta a tárgyi beruházáshoz tartozó befogadói nyilatkozatát, melynek része a vízügyi objektumazonosítási nyilatkozat is.
Mind ezek alapján megállapítottam, hogy a megvalósítani kívánt létesítmények a tett kikötések és előírások betartása mellett megfelelnek a vízilétesítmények megvalósítására kiadott vízgazdálkodási, valamint a műszaki és biztonsági szabályoknak, a vízháztartás, a vízminőség, a felszín alatti és felszíni vizek védelmével összefüggő egyéb szabályozásnak és a külön jogszabályban foglalt előírásoknak, ezért a vízjogi létesítési engedélyt a Vgtv. 28/A. §
(1) bekezdése alapján, figyelemmel a Vgtv. 29. § (1) bekezdésében, valamint a Vhr. 3. §-ában, valamint az Ákr.-ben foglaltakra megadtam, egyben vízvédelmi hatósági jogkörömben a Favr., illetve az Fvr. szabályai szerint rendelkeztem.
A határozatomban biztosított jogok, kötelezettségek és az ezzel összefüggő adatok vízikönyvi nyilvántartásba történő bejegyzéséről a Vhr. 22. § (2a) bekezdése alapján rendelkeztem.
A Vhr. 3. § (7) bekezdése alapján a létesítési engedély – a vízgazdálkodási szempontokra figyelemmel – az abban meghatározott ideig hatályos. A hatály az engedély módosítására vonatkozó szabályok szerint, valamint a (7a) bekezdésben foglalt eltérések figyelembevételével meghosszabbítható.
Az igazgatási szolgáltatási díj mértéke a BM rendelet 1. számú mellékletének 2.7. be) pontja alapján 810.000,- Ft 2019. november 26. napján megfizetésre került.
A népegészségügyi szakhatósági eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egyes közigazgatási eljárásaiért és igazgatási jellegű szolgáltatásaiért fizetendő díjakról szóló 1/2009. (I.30.) EüM rendelet 1. számú melléklet XI. 6. pontja állapítja meg. Engedélyes a szakhatósági eljárás díját 23.900,- Ft-ot megfizette.
Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel.
Tájékoztatom, hogy az Ákr. 132. §-ában foglaltak alapján, ha az ügyfél a hatóság végleges döntésében foglalt kötelezésnek nem tett eleget, az végrehajtható. Az Ákr. 133. § (1) bekezdése értelmében a végrehajtást – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – a döntést hozó hatóság, másodfokú döntés esetén pedig az elsőfokú hatóság rendeli el.
Tájékoztatom, hogy a hatóság a fent meghatározott eljárási határidőn belül hozta meg döntését.
Az ügyintézési határidő leteltének napja: 2020. január 21. napja.
Tájékoztatom, hogy az ügyintézési határidőbe nem számít bele az Ákr. 50. § (5) bekezdés a) és b) pontjaiban foglaltak alapján az eljárás felfüggesztésének, szünetelésének, valamint – ha függő hatályú döntés meghozatalának nincs helye – az ügyfél mulasztásának vagy késedelmének időtartama.
A hatóság döntését az Ngtv. 2. § (1) bekezdése, az Ákr. 88. § (1) bekezdés c) pontja és (3) bekezdése, valamint a Vgtv. 28/D. § (5) bekezdése hirdetményi úton is közli.
A Kvt. 49/A. § alapján „a vízvédelmi hatóság a jogszabályban meghatározott feladatai ellátása céljából jogosult az Információs Rendszer vízvédelemmel kapcsolatos adataihoz való közvetlen hozzáférésre, továbbá az Információs Rendszerben adatok rögzítésére”.
A környezeti alapnyilvántartásról szóló 78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet alapján intézkedem a jelen határozat Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerbe történő rögzítéséről.
Tájékoztatom, hogy jelen határozat véglegessé válását követően a környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V.18.) KöM rendelet 1. § (1) bekezdését követve intézkedem a hatósági határozat hatósági nyilvántartásba való bejegyzése iránt.
Az Ákr. 116. § (4) bekezdés e) pontja szerint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított ügyben hozott döntés ellen nincs helye fellebbezésnek, a határozat az Ákr. 82. § (1) bekezdése alapján a közléssel véglegessé válik. Az Ákr. 114. § (1) bekezdése alapján az ügyfél - az önálló fellebbezéssel nem támadható végzések kivételével - a véglegessé vált döntés ellen közigazgatási pert indíthat. Fellebbezéssel támadható döntés esetén közigazgatási per akkor indítható, ha az arra jogosultak valamelyike fellebbezett és a fellebbezést elbírálták.
A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 18. § (1) bekezdése szerint a pert az ellen a közigazgatási szerv ellen kell indítani, amely a jogvita
tárgyát képező közigazgatási tevékenységet megvalósította, többfokú közigazgatási eljárásban hozott cselekmény esetén a közigazgatási cselekmény megvalósítója az utolsó fokon eljárt közigazgatási szerv. A keresetlevél tartalmára és benyújtásának módjára a Kp. 37-39. § rendelkezései az irányadóak. A Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság illetékességét a Kp. 13. § (1) bekezdése és (3) bekezdés d) pontja, a közigazgatási per illetékének előzetes megfizetése alóli mentességet az Itv. 59.§ (1) bekezdése és a 62.§ (1) bekezdés h) pontja állapítja meg.
A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 605. § (1) bekezdése szerint: „A perben az elektronikus kapcsolattartásra nem köteles fél vagy a jogi képviselőnek nem minősülő képviselője - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - a keresetlevelet, továbbá minden egyéb beadványt és ezek mellékletét, valamint okiratot (e fejezetben a továbbiakban együtt: beadvány) választása szerint elektronikus úton is benyújthatja, az E-ügyintézési tv.-ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon.”
Ha a fél a közigazgatási perben jogi képviselő nélkül jár el, a keresetlevelet a polgári perben és a közigazgatási bírósági eljárásban alkalmazandó nyomtatványokról szóló 21/2017. (XII. 22.) IM rendelet 13. mellékletében meghatározott nyomtatványon is előterjesztheti.
A Pp. 608. § (1) bekezdése szerint: „Az E-ügyintézési tv. alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan - az E-ügyintézési tv.- ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon - nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére.”
Vízügyi hatáskörömet a Vgtv. 28. §-a és a Vhr. 1. § (1) bekezdése, vízvédelmi hatáskörömet a Kvt. 66/A. §-a, és a 223/2014. (IX.4.) Korm. rend. 10. § (3a) bekezdése, vízügyi és vízvédelmi illetékességemet a 223/2014. (IX.4.) Korm. rend. 10. § (2) bekezdése és 2. mellékletének 1. pontja állapítja meg.
Kelt: Győr, elektronikus bélyegző szerint
Tisztelettel:
Xxxxxx Xxxxx tűzoltó dandártábornok
tanácsos igazgató
Nevében és megbízásából: Xxxx Xxxx tűzoltó alezredes,
igazgató-helyettes
Cím: 0000 Xxxx, Xxxxxxxx Xxxxxx xxxx 0.
Telefon: +36(96) 518-297