G R I F F

1. A CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. (továbbiakban: Biztosító) jelen Xxxxxxx vagyonbiztosítási szerződési feltételei (a továbbiakban: KVSZF) alapján arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében, a KVSZF-ben meghatározott feltételek szerint megtéríti a biztosítottnak azokat a károkat, amelyeket a biztosítási szerződés tartama alatt a továbbiakban részletezett biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban, a kockázatviselés helyén okoznak. A biztosító csak a biztosítási események által okozott közvetlen károkra nyújt fedezetet, a következményi károkat nem téríti meg, a

II.4.5. pontjában leírtak kivételével.

2. A jelen KVSZF-ben nem szabályozott kérdések tekintetében a Általános Vagyonbiztosítási Szerződési Feltételekben (a továbbiakban: ÁVSZF, nysz.: NV3001), a biztosítási szerződésben és annak esetleges mellékleteiben, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint a mindenkor hatályos jogszabályoknak a biztosítási szerződésre vonatkozó, eltérést nem engedő rendelkezései irányadóak. Amennyiben az ÁVSZF és jelen KVSZF ellentétben állnak egymással, akkor a KVSZF rendelkezései az irányadóak.

3. Az épület, valamint a biztosított vagyontárgyak automatikusan értékkövető, rendszerese indexálódik. Az értékkövetés vonatkozik minden biztosított vagyoncsoport minden elemére. Az indexálás a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott árindex alapján vagyoncsoportonként történik. Az index mértéke a biztosítási évfordulót megelőző naptári évre vonatkoztatott éves, épületbiztosítás tekintetében az építőipari, minden más vagyoncsoport tekintetében a fogyasztói árindex. Az értékkövetéssel módosított biztosítási összeget a kiindulási biztosítási összeg és a KSH-index szorzata adja. A biztosítási összeg változását a biztosítási díj arányosan követi. A biztosítási indexálásra évente kerül sor, a biztosítási évforduló napjával. A biztosítási összeg értékkövető módosításáról, annak mértékéről és a díjváltozásról a biztosító a biztosítási évfordulót 60 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt.

II. Biztosítható vagyontárgyak

A jelen KVSZF értelmében biztosítási fedezet alá vonhatók a biztosítási szerződésben vagyoncsoportonként külön-külön meghatározott biztosítási összeggel megadott vagyontárgyak.

Biztosítható a saját, illetőleg idegen tulajdonban álló vagyontárgy, utóbbiak között például a bérlemény, a haszonbérbe vagy lízingbe vett, a bizományba, megőrzésre, javításra, tovább- feldolgozásra átvett vagyontárgy. A biztosított telephelyen található, azonos vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak külön-külön nem, hanem csak együttesen, vagyoncsoportként biztosíthatók.

1. Épületek, építmények

a. Épületnek minősül minden olyan építmény, amely a talajhoz szilárdan kötődik, emberek számára lehetővé teszi a belépést, és a huzamosabb benntartózkodást, bizonyos időtállósággal rendelkezik, és térbeli elhatárolással védelmet nyújt a külső behatásokkal szemben;

b. Kizártak a biztosításból az alább felsorolt építmények es az azokban elhelyezett vagyontárgyak:

1. „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt épület;

2. nád- és zsúpfedeles, valamint fazsindelyes épületek, azzal, hogy a zsúpfedél szalmából készített tető;

3. könnyűszerkezetes – jellemzően szezonális – vendéglátó-ipari egység;

4. felvonulási épületek, vagy más ideiglenes jelleggel készült építmények;

5. pavilonok (pavilon: közterületen, önmagában álló 25 m2-nel kisebb, földszintes, bármilyen építőanyagból készült építmény);

6. garázssorok (lakóépületektől külön álló, gépkocsik tárolásara létesített építmény);

7. az épületfunkciónak megfelelő, de mozgatható, vagy rendeltetésszerűen szét- es összeszerelhető szerkezetek, mint például, de nem kizárólag a lakókocsik, konténerek, sátrak, fólia- es ponyvacsarnokok, műszaki textíliákból készült lefedő szerkezetek;

8. utak, közlekedést szolgáló alagutak és hidak;

9. vízi létesítmények, vízi műtárgyak: dokkok, rakpartok, mólók, fúrótornyok, gátak, töltések, csatornák;

10. élővíz, vízbázisok (mint pl. tavak, folyók, víztározók, kutak, források);

11. építés vagy szerelés alatt lévő épületek, építmények;

12. vonalas létesítmények, szállító- és elosztóvezetékek (pl. csővezeték, villamos elosztó hálózat, távközlési hálózat);

13. vasúti sínek

c. Épületek, építmények biztosítási összege csak azon épületrészek, illetőleg épülettartozékok értékét tartalmazza, amelyek kizárólag az épület funkciójához és az épület fenntartásához szükségesek:

1. az épületen lévő villámhárító berendezések;

2. szilárdan beépített válaszfalak és térelválasztók, a beépített bútorok, valamint egyéb szilárd beépítések, az elmozdíthatóak azonban nem;

3. szilárdan lerakott padló- es falburkolatok, hidegburkolatok;

4. szilárdan felszerelt lambériák es egyéb falburkolatok;

5. az épülethez szilárdan hozzáépített lépcsők és létrák, az épület külső felszínén elhelyezettek is;

6. az épülethez szilárdan rögzített reklámtáblák és zászlótartók;

7. elektromosan működtetett és/vagy villamosan futott kapuk (kerítéseken a sorompók is) a működtető elemeikkel együtt;

8. ablakok közötti és külső redőnyök, napellenzők esetleges elektromechanikus működtető elemeikkel együtt;

9. szilárdan rögzített közbeiktatott födémek, födémborítások és aláfüggesztett belső födémborítások, álmennyezetek;

10. árkok, padlócsatornák, szerelőjáratok, aknák és hasonlók, ha ezek az épületen belül találhatok, vagy az épülettel közvetlen építészeti

összefüggésben állnak, és téglából vagy betonból készültek;

11. személyfelvonók, mozgólépcsők;

12. villamos vezetékek és szerelvények a hozzájuk tartozó

mérőkészülékekkel, beépített villamos fűtőkészülékek, légkondicionáló berendezések, elektronikus behatolás-jelző rendszerek (riasztók), video

megfigyelő rendszerek, elektronikus tűzjelző rendszerek, de világítótestek és egyéb, nem beépített elektromos fogyasztók nélkül;

13. gázvezetékek és szerelvények a hozzájuk tartozó mérőkészülékekkel, beépített gázüzemű fűtőkészülékek;

14. vízvezetékek es szerelvények, azaz valamennyi vízellátó és szennyvízelvezető berendezés a hozzájuk tartozó merőkészülékekkel, armatúrákkal, szivattyúkkal, szűrőberendezésekkel és tartozékokkal;

15. egészségügyi berendezések, vagyis WC, fürdő- és mosdóberendezések, mosogatók;

16. szemételtávolítást szolgáló berendezések;

17. elemekből összeszerelt vagy monolit vasbetonból épített értéktároló helyiségek trezortermek;

18. a téglából és betonból készült hűtőtornyok, hűtőházak vagy egyéb beépített hűtőkamrák, amennyiben az épület szerkezeti részét képezik;

19. bármilyen termék előállítására szolgáló falazott kemencék, valamint falazott füstölőkamrák, amennyiben az épület szerkezeti részét képezik.

2. Műszaki gépek és berendezések

a. Azok az épülettartozékok, amelyek bontás, szerelés, vagy roncsolás nélkül elmozdíthatók és eltávolíthatók.

b. Műszaki gépek és berendezések, amelyek közvetlenül nem épülnek be a termelés, szolgáltatásnyújtás során az előállított termékbe, szolgáltatásba, és több termelési cikluson át szolgálják a vállalkozás működését. Beszerzésük nem továbbértékesítés céljából történt, hanem a termeléshez, szolgáltatáshoz szervesen kapcsolódik.

3. Készletek

a. A vállalkozás rendelkezésére álló, egy éven belüli felhasználásra szánt eszközök, amelyeket a vállalkozás a termék előállítása vagy a szolgáltatásnyújtás során fog felhasználni (anyagok),

b. Értékesítendő eszközök, a termelés valamilyen szakaszában (befejezetlen termelés, félkész termék) vagy már elkészült formában (késztermékek).

c. a változatlan formában továbbértékesítésre szánt javak (áruk, közvetített szolgáltatások.

4. Egyéb vagyontárgyak

a. Javításra, feldolgozásra, bérmunkára átvett vagyontárgyak

a. Ebben a vagyoncsoportban csúcsértéken kell biztosítani a javításra, tisztításra, tovább-feldolgozásra vagy egyéb, a vállalkozás működéséhez, tevékenységéhez kapcsolódó célból átvett idegen tulajdonú vagyontárgyakat. A vagyontárgyak átvételét a biztosítottnak kell bizonyítani; csúcsértéken alatt értendő: Meghatározott kockázatviselési helyen lévő meghatározott vagyoncsoportnak a biztosítási összeg alapjául szolgáló értékelési mód szerinti legmagasabb értéke.

Nem biztosíthatók a hatósági (forgalmi) engedélyre kötelezett gépjárművek.

b. Bizományba átvett vagyontárgyak: kereskedelmi áru, göngyölegek, mindenfajta árukészlet, kivéve bármilyen, hatósági (forgalmi) engedélyre kötelezett gépjárművet.

A biztosítottnak az 4.1 és 4.2 pontban megnevezett, átvett vagyontárgyakról lapszámozott, az elismervényről másolati példányt tartalmazó nyilvántartást kell vezetnie, feltüntetve a vagyontárgy tulajdonosának nevét, címét, az átvétel keltét, az átvett vagyontárgy leírását, mennyiségét.

c. Készpénz, értékpapír

1. készpénz, valuta

2. névre szóló, egyszerű átadással át nem ruházható értékpapírok

d. Előgondoskodási összeg

Az előgondoskodási összeg az értéknövekedéseket, új, hozzá-, és átépítéseket, helyreállításokat, a nem kielégítő felértékelést és a biztosításba véletlenül fel nem vett vagyontárgyakat fedezi, ezen kívül alulbiztosítottság kiegyenlítésére szolgál.

Szerződő és a biztosító külön megállapodással és külön biztosítási díj megfizetése ellenében vagyoncsoportonkénti előgondoskodási összeget határozhatnak meg, amelyet a biztosítási szerződésben fel kell tüntetni.

Ebben az esetben az előgondoskodási összeg erejéig a biztosító nem mentesül a szolgáltatás megfizetésének kötelezettsége alól azon a jogcímen, hogy a szerződő a biztosított vagyontárgy értékében bekövetkezett változására vonatkozó bejelentési kötelezettségének nem tett eleget.

Az előgondoskodásra vonatkozó bejelentési kötelezettség körébe tartozó események:

o eszközök vásárlása

o eszközök átcsoportosítása

o nem kielégítő felértékelés

o biztosításba véletlenül fel nem vett vagyontárgyak

o értéknövekedések, helyreállítások

e. Káreseménnyel kapcsolatos mellékköltségek térítése

A biztosító – a biztosítási összegen felül, de legfeljebb a telephelyi biztosítási összeg

10 % ig – megtéríti a biztosítási fedezetbe vont káresemények folytán a biztosított vagyontárgyakkal kapcsolatosan ténylegesen felmerült, indokolt és igazolható költségeket, a következők szerint:

1. a biztosítási eseményekkel kapcsolatos – a biztosítottat terhelő – oltás, mentés, romeltakarítás költségeit;

2. károk súlyosbodásának megakadályozását vagy hatásai enyhítését szolgáló intézkedések következtében felmerült költségeket,

3. károsodott vagyontárgy elszállításával, az ideiglenes fedéssel (tetőzet), dúcolással, állványozással, az ideiglenes közművesítéssel, továbbá az esetleges kényszer-kitelepítési vagy a megmentett vagyon biztonságát szolgáló intézkedésekkel kapcsolatban merültek fel;

4. kár megállapítására és rendezésére vonatkozó vizsgálati (laboratóriumi), valamint esetleges ténymegállapítási költségeket, ha a vizsgálat a biztosító előzetes hozzájárulásával történt;

5. helyreállítással (nem utánpótlással) kapcsolatos tervezési és szakértői költségeket;

Kárenyhítés körébe eső indokolt költségeket a biztosító akkor is megtéríti, ha azok nem vezettek eredményre.

A javítási és helyreállítási költségek nem tartalmazhatják a sürgősségi felárat, a túlmunka többletköltségeit, valamint a felhasználásra kerülő anyagok, szerkezetek sürgős szállításának, illetve gyártásának többletköltségeit.

f. Szabadban tárolt vagyontárgyak

1. Szabadban tárolt vagyontárgyak tekintetében a biztosító kockázatviselése csak a tűz, villámcsapás, robbanás, összeroppanás személyzettel közlekedő légi jármű, a légi jármű részei vagy rakománya lezuhanása által okozott kockázatokra áll fenn.

2. Szabadban tároltnak minősül minden olyan vagyontárgy, melyet nem épületekben, építményekben tárolnak akár ideiglenesen, akár huzamosan a kockázatviselés helyén.

Nem biztosítható vagyontárgyak

1. jelen KVSZF II. fejezet 1. pont b) bekezdésében részletezett nem biztosított épületek, építményekben akár ideiglenesen, akár huzamosan tárolt vagyontárgyak;

2. építés vagy szerelés alatt lévő vagyontárgyakban ideiglenesen, akár huzamosan tárolt vagyontárgyak;

3. járművek (légi-, vízi járművek, gépjárművek, mezőgazdasági járművek, munkagépek, lassú járművek, vontatmányok, kötöttpályás járművek), kivéve a kizárólag telephelyi használatú munkagépek (pl.: targonca),

4. élőállatok;

5. műholdak;

6. föld, földterület, telek, erdő, ültetvény, lábon álló fák, növények

7. földben és vízben található bányakincsek, ásványok, kőzetek, föld alatti bányák, külfejtések;

8. vérkészletek;

9. pénzbedobással működő és pénzkiadó automaták, ATM automaták, játék- és nyerőgépek, árusító automaták – a tartalmukkal együtt;

10. szellemi alkotás, képzőművészeti vagy egyéb művészeti alkotás, műérték, gyűjtemény

11. műszaki elhasználódás vagy avultság miatt a termelésből (üzemeltetésből) kivont gépek.

12. iratok (okirat, kézirat stb.), üzleti könyvek, kartotékok, tervek, rajzok;

13. lyukkártyákon, mágnesszalagokon, mágneslemezeken és egyéb adathordozókon tárolt adatok, szoftverek, illetve egyéb szellemi termékek;

14. forgalmi engedélyhez kötött járművek (földi, légi, vízi) és vontatmányaik kivéve, csak a kockázatviselési helyen, álló helyzetben és álló motorral biztosítható akkor, ha más hatályos biztosítás alapján nem térül;

15. készletek önmagukban;

III. Biztosított veszélynemek

1. Tűz- és elemi károk

a. Tűz

Jelen KVSZF alapján a tűz, mint biztosítási esemény alatt olyan anyagi változásokkal együtt járó, hő és fényjelenség által kísért, oxidációs folyamatot kell érteni, amely nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezik – vagy ott keletkezik, de azt elhagyja – és önerőből továbbterjedni képes;

Biztosító nem téríti meg:

1. a gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölődés, szín- és alakváltozás, biológiai égés, korrózió, szag, vegyi folyamat formájában következnek be, kivéve, ha ezek keletkezése visszavezethető a tűzre, mint biztosítási eseményre;

2. a biztosított vagyontárgyakban azért keletkeznek, mert azokat megmunkálás vagy egyéb célból tűznek vagy hőkezelésnek vetik alá, vagy füsthatásnak teszik ki, ideértve azt az esetet, amikor vagyontárgyak a miatt károsodnak, mert azokat tűztérbe dobták vagy azok tűztérbe estek;

3. a rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak kitett vagyontárgyakban (például égető-, vagy olvasztókemencék, öntőüstök, kazánok, kohók stb.) tűz által keletkeztek;

4. tűzkár nélküli koromszennyeződésből származnak;

5. a biztosított elektromos gépekben, készülékekben vagy berendezésekben az elektromos áram hatására keletkeztek (például túl-áram, túlfeszültség, rövidzárlati hatások, szigetelési hibák, elégtelenérintkezés, mérő-, irányító- és biztonsági berendezések meghibásodása);

6. földrengés és/vagy vulkánkitörés által közvetlenül vagy közvetve kiváltott tűz károkozása miatt keletkeztek.

Ha a fenti bekezdésben leírt okok miatt más biztosított vagyontárgyak is meggyulladnak (átterjedő tűz), a biztosító az átterjedő tűz miatt a más biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat megtéríti.

b. Villámcsapás

Jelen KVSZF alapján villámcsapásnak kell tekinteni az olyan hirtelen, fény-, hang-, és hőhatással kísért töltéskiegyenlítődést, mely a felhő és a földfelszín, illetőleg a földfelszíni tárgy között játszódik le. Villámcsapáskárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a becsapódó villám erő- és hőhatása, illetőleg a villámcsapás miatt az elektromos, illetőleg informatikai hálózatban létrejövő túlfeszültség vagy indukció a biztosított objektumban, vagy a szabadban tárolt vagyontárgyban, illetőleg az épületbe behatoló villám az épületen belül elhelyezett biztosított vagyontárgyban okoz,

amennyiben a biztosított vagyontárgyat magában foglaló objektum az érvényben lévő villám védelemmel ellátottak (MSZ 274);

A biztosító megtéríti a villámcsapás, mint biztosítási esemény miatt a biztosított elektromos (elektronikus) gépben, készülékben és berendezésben keletkezett kárt is, amennyiben ezek tranziens védelemmel ellátottak (MSZ IEC 1312-1:1997).

c. Robbanás, összeroppanás

Jelen KVSZF alapján robbanásnak illetőleg összeroppanásnak kell tekinteni a gázok, gőzök és porok terjeszkedési hajlandóságán alapuló, rombolással, hanghatással járó gyors erőhatást. Robbanáskárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyek repülőgépek okozta hangrobbanás miatt keletkeznek;

Biztosító nem téríti meg:

− belső égésű motorok égésterében fellépő robbanások, valamint elektromos megszakítókban a már meglévő vagy keletkező gáznyomás miatt keletkeznek;

− a normál üzemeléssel összefüggő mechanikus hatás (például vízlökés, centrifugális erő, csőtörés, törés) következtében keletkeznek;

− tárolókban, tartályokban a betárolt anyag természetes nyomása, erjedése miatt keletkeznek;

− hatósági engedélyhez kötött, tervszerű robbantás eredményeként keletkeznek;

− rendeltetésszerűen nagy nyomásnak kitett vagyontárgyakban (tartály, kazán, csővezeték stb.) az üzemi nyomás túllépése nélkül keletkeztek.

d. Légi jármű lezuhanása

Jelen KVSZF alapján légi jármű lezuhanásának kell tekinteni a személyzet által irányított légi járműk, illetőleg annak részei vagy rakománya ütközését vagy lezuhanását.

e. Vihar

Jelen KVSZF alapján viharnak minősül a 19 m/s (68,4 km/h) küszöbértéket elérő, vagy azt meghaladó sebességű, időjárás miatti légmozgás. Viharkárnak kell tekinteni azt a kárt, amelyet e légmozgások által elsodort tárgyak a biztosított vagyontárgyakban okoznak a kockázatviselés helyén. Viharkárnak minősül továbbá a vihar által megbontott nyílászárokon, tetőhéjazaton keresztül a viharral egy időben történő beázás is.

E biztosítási eseményre a biztosító a biztosítási szerződés megkötésétől számítandó 30 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező biztosítási eseményre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki.

Biztosító nem téríti meg:

− a szabadban tárolt, helyükről elmozdítható vagyontárgyakban keletkezett károkat;

− a viharral együtt járó csapadék (esővíz, jég, hó) az épületek külső vakolatában, burkolatában, festésében okozott; valamint a csapadéknak a nyitott ablakon vagy más nyíláson történő beáramlása miatti károkat, kivéve, ha ezek a nyílások a vihar következtében keletkeztek;

− amelyek az épületek külső falain vagy a tetőn elhelyezett tárgyakban (például cégérek, védőtetők, antennák, napelemek), elektromos szabadvezetékekben, állványzatokban és bármilyen épület (építmény) üvegezésében keletkeztek;

− amelyek az időjárási védelem céljából alkalmazott ideiglenes fedésekben (fólia, ponyva stb.) keletkeztek, illetőleg az ezeken keresztül beáramló csapadék okozott.

f. Felhőszakadás

Jelen KVSZF alapján felhőszakadás biztosítási eseménynek kell tekinteni, ha az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) által kiállított igazolás szerint a kockázatviselési helyen lehullott csapadék 20 perc alatt mért mennyiségéből számított átlagos intenzitás mértéke a 0,75 mm/perc értéket elérte, illetve meghaladta, vagy 24 óra alatt a 30 mm-t elérte, illetve meghaladta;

A biztosító a talajszint alatti helyiségekben lévő vagyontárgyakban keletkező kárt csak abban az esetben téríti meg, ha azokat legalább 15 cm magas állványon (EUR raklap) helyezték el;

Biztosító nem téríti meg:

− az áramló víz által a talajban keletkező károkat (erózió);

− az elöntés nélküli átnedvesedés vagy felázás miatt keletkező károkat;

− a felhőszakadás miatti árvíz, belvíz, talajvíz által okozott károkat.

g. Jégverés, jégeső

Jelen KVSZF alapján jégverés biztosítási eseménynek, azaz jégkárnak minősül a csapadék jégeső vagy jégverés formájában történő lehullása során, annak roncsoló hatása által a biztosított épületeken, építményeken – építésügyi szabványoknak megfelelő – végleges fedésében (ide nem értve az üvegtetőket), a biztosított vagyontárgyakban okozott kár, illetve a jégverés által megbontott tetőn, nyílászárón történő egyidejű beázás kárt;

Biztosító nem téríti meg:

− a szabadban elhelyezett vagyontárgyakban keletkezett károkat;

− az esővíz-elvezető csatornákban keletkezett károkat;

− azokat a károkat, amelyek a tetőszerkezet karbantartásának elmulasztása miatt következtek be;

− azokat a károkat, amelyek a hideg- és melegágyak, üvegházak, üvegtetők üvegezésében, az üvegtetőkben illetőleg az ideiglenes fedésekben (például fólia) keletkeztek.

h. Hónyomás

Jelen KVSZF alapján hónyomás biztosítási eseménynek kell tekinteni az épületek (építmények) szerkezetileg ép tetőzetén nagy mennyiségben felgyülemlő hó statikus nyomása miatt bekövetkező törést vagy deformációs sérülést. Hónyomás kárnak kell tekinteni az épületek (építmények) tetőzetének, tetőszerkezetének vagy azok részeinek sérülése, összeomlása, ledőlése miatt a bennük, illetőleg más biztosított vagyontárgyban keletkezett kárt;

Biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek a hideg- és melegágyak, üvegházak, üvegtetők üvegezésében, az üvegtetőkben illetőleg az ideiglenes fedésekben (például fólia) keletkeztek.

i. Sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás, lavina

Jelen KVSZF alapján sziklaomlás-, kőomlás- illetőleg földcsuszamlás biztosítási eseménynek kell tekinteni azt az eseményt, amikor valamely szikla-, kőzetdarab illetőleg föld-, vagy hótömeg valamilyen okból hirtelen, előre nem látható módon szokásos helyéről elmozdul, letörik, lecsúszik. Sziklaomlás-, kőomlás- illetőleg földcsuszamlás-, lavina- kárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a lehulló (elmozduló) szikladarabok, kőzetdarabok illetőleg föld-, vagy hótömeg a biztosított vagyontárgyakban okoznak;

Biztosító nem téríti meg:

− a Föld ásványi anyagainak feltárása során, illetőleg azzal összefüggésben keletkezett károkat,

− az épületek (építmények) alatti feltöltések ülepedése illetőleg az alapok alatti talajsüllyedés, valamint a gyenge alapozás miatt keletkezett károkat.

j. Ismeretlen építmény vagy üreg beomlása

Jelen KVSZF alapján ismeretlen üregnek kell tekinteni azt a képződményt, amely az építési, illetőleg üzemeltetési engedélyben nem szerepel, vagy a hatóságok által nem ismert, s a szerződő, biztosított nem tudhatott róla. Ismeretlen üreg beomlása kárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a természetes egyensúlyi állapot – külső erőhatás miatti – megszűnése következtében egy ismeretlen üreg hirtelen bekövetkező beomlása a biztosított vagyontárgyakban okoz.

Biztosító nem téríti meg a keletkezett kárt, ha az ismeretlen üreg beomlása bányában, bányászati tevékenység közben, felhagyott bányákban történt valamint a beomlott ismeretlen üreg feltöltésének költségeit sem.

k. Elektromos áram okozta tűz

Jelen KVSZF alapján elektromos áram okozta tűznek kell tekinteni az elektromos áram hőhatása (túláram, túlfeszültség, rövidzárlati hatások, szigetelési hibák, elégtelen érintkezés, mérő-, irányító- és biztonsági berendezések meghibásodása) miatt a

biztosított elektromos gépekben, készülékekben és berendezésekben fényjelenség kíséretében keletkezett tüzet.

l. Füst és hő kiáramlása

Jelen KVSZF alapján füst és hő biztosítási eseménynek kell tekinteni a biztosított tulajdonában lévő tüzelő, fűtő, főző vagy szárító-berendezésekből hirtelen, előre nem látható módon, nem rendeltetésszerűen kiáramló füst és/vagy hő hatását, ami a biztosított vagyontárgyban kárt okoz.

Biztosító nem téríti meg:

− magában a füstöt illetőleg hőt kibocsátó tárgyakban (berendezésekben) keletkeztek;

− a vagyontárgyak használati értékét nem csökkentik és kizárólag esztétikai jellegűek;

− a füstnek illetőleg hőnek rendeltetésszerűen kitett vagyontárgyakban keletkeztek.

m. Ismeretlen közlekedési eszköz beleütközése

Jelen KVSZF alapján közlekedési eszköz beleütközésének minősül az idegen, ismeretlen – vonalas, vagy közúti - jármű nekiütközése, ha az a kockázatviselés helyén lévő biztosított vagyontárgyban kárt okoz.

Biztosító nem téríti meg:

1. a kötelező felelősségbiztosítás alapján rendezhető károkat;

2. a járművekben keletkezett károkat.

n. Vezetékes vízkárok

Jelen KVSZF alapján vízvezeték törésének kell tekinteni, amikor a kockázatviselés helyén (telephelyen) belüli víz-, szennyvíz és csapadékvíz vezetéknek, a csatlakozó meleg-víz szolgáltató és központi fűtés-rendszerek, valamint az ezekhez csatlakozó tartozékok, szerelvények és készülékek hirtelen, váratlanul bekövetkező törése, ideértve a korrózió miatti törést is, repedése és kilyukadása, valamint dugulása folytán a bennük levő víz, illetőleg gőz kiáramlik. Vezetékes vízkárként a biztosító megtéríti legfeljebb 6 m új cső és annak beépítési költségeit, amennyiben a sérült rész cseréje szükségessé válik.

Biztosító nem téríti meg:

− a közvetett károkat, mint például vízhiány, vízveszteség, elmaradt hasznot;

− a talajszint alatti helyiségekben a padozattól 15 cm-nél alacsonyabban ( EUR raklap) tárolt vagyontárgyakban keletkezett károkat;

− sprinkler - berendezések és önálló tűzi-víz hálózatok csőtörése, illetőleg szabályszerű működése miatt keletkezett károkat;

− a vezetékekhez csatlakozó berendezésekben és szerelvényekben (például csaptelepek, vízmérők, víztartályok, kazánok, fűtőtestek, bojlerek) keletkezett károkat;

− az ipari, technológiai vezetékekben keletkező töréskárokat és az ezekben lévő folyadék vagy anyag által okozott károkat;

− emberi mulasztás folytán nyitva hagyott csővezetékekből, szelepekből, csapokból, egyéb szerelvényekből, stb. kilépő víz által okozott károkat;

− az átmenetileg nem használt épületek, berendezések, gépek vezetékei víztelenítésének elmulasztása miatt keletkezett fagykárokat, és azok következményi kárait.

o. Tűzoltó berendezés kilyukadása

Jelen KVSZF alapján tűzoltó berendezés kilyukadása biztosítási eseménynek kell tekinteni, amikor a biztosított ingatlanon létesített tűzoltó rendszer (sprinkler, tűzi- víz-hálózat) törése, repedése vagy rendellenes működése miatt a tűzoltó víz, illetőleg egyéb anyag kiáramlik;

Biztosító nem téríti meg:

− a tűzoltó rendszerben, tartozékaiban és szerelvényeiben keletkezett károkat;

− a nyomáspróbák, ellenőrzési és karbantartási, valamint a rendszeren, illetőleg az épületen végzett javítási vagy építési (szerelési) munkák során keletkezett károkat.

− az elfolyt anyagok értékét

− magában a meghibásodott csővezetékekben, tartályokban, készülékekben és/vagy berendezésekben keletkezett.

2. Katasztrófa kockázatok

a. Földrengés

Jelen KVSZF alapján földrengés biztosítási eseménynek kell tekinteni a kockázatviselés helyén bekövetkező, az Európai Makroszeizmikus Skála (EMS) 6 fokozatát elérő vagy az azt meghaladó intenzitású földrengés a biztosított vagyontárgyakban;

Az ugyanabból az epicentrumból kiinduló, és az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézete Szeizmológiai Obszervatóriuma által egymással okozati összefüggésben állónak nyilvánított, 72 órán belül bekövetkezett rengések sorozata egyetlen biztosítási eseménynek minősül;

Biztosító nem téríti meg a mesterséges úton létrehozott földrengések (például földalatti robbantás) által okozott károkat.

b. Árvíz

Jelen KVSZF alapján árvíz biztosítási eseménynek minősül, ha az állandó vagy időszakos jellegű természetes vagy mesterséges felszíni folyóvizek, állóvizek, továbbá az azokba nyílt torkolattal csatlakozó csatornák, tavak vízszintje az időjárási körülmények miatt oly mértékben megemelkedik, hogy a kiáradó víz az árvíz szempontjából védettnek, mentesítettnek minősített területen a kockázatviselés helyén lévő biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Nem minősülnek árvíz biztosítási eseménynek:

− a kockázatviselési hely szempontjából területileg illetékes vízügyi igazgatási hatóságoknak a kár időpontjában hatályos besorolása szerint nagyvízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta területeknek minősülő helyen belül bekövetkező árvízkárok; továbbá

− talajvíz és

− belvíz miatt keletkező károk.

Fogalom-meghatározások:

1. Nagyvízi meder: a vízfolyást, vagy állóvizet magában foglaló terület, amelyet az árvíz levonulása során a víz, rendszeresen elborít. A nagyvízi meder területét a mértékadó árvízszint, vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöli ki. A nagyvízi meder rendeltetése a mederből kilépő árvizek és a jég levezetése.

2. Hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és az elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés (fal) közötti terület.

3. Nyílt ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére nem épült árvízvédelmi töltés, és így azokat a mederből kilépő víz szabadon elöntheti.

4. Vízjárta területek: időszakosan elöntésre kerülő, vagy vízzel telített talajú területek, így különösen:

a. a síkvidéki erek, semlyékek, vagyis az olyan terepmélyedések, amelyek a területet érintő vízszabályozás, vízrendezés előtt rendszeresen, a szabályozást követően pedig időszakosan vízzel borítottak,

b. a természetes állóvizek feltöltődése során kialakult vizenyős, mocsaras területek, amelyek felületének túlnyomó részét növényzet borítja, de a talaj tartósan vízzel telített,

c. a dombvidéki patakok, állandó vagy időszakos vízfolyások, völgyek, vízmosások által érintett olyan területek, amelyekre az időszakos elöntés jellemző,

d. a folyók elhagyott „ősmedrei”, vagyis a folyókat kísérő, a jelenlegi medertől távolabb elhelyezkedő olyan vonulatok, terepmélyedések, amelyek eredete (származása) a folyó egykori medrére vezethető vissza.

5. Mentesített ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés épült.

6. Árvízvédelmi mű: az elsőrendű, másodrendű,

harmadrendű árvízvédelmi vízi-létesítmény, valamint annak

műtárgya, tartozéka, járulékos létesítménye, amely a védvonal védőképességét, rendeltetésszerű használatát biztosítja, illetve szolgálja.

IV. IT Assistance

A biztosító a közreműködőjén keresztül az alábbi szolgáltatásokat nyújtja:

• informatikai hardver eszközök meghibásodásának, problémáinak azonosítása, segítség a probléma azonnali elhárításában,

• tényleges meghibásodás esetén intézkedés a javítás érdekében, kapcsolatfelvétel a javítást végző szervizzel, időpont-egyeztetés

Telefonon és IT hálózaton keresztül nyújtott IT távsegítség szolgáltatást a biztosító legfeljebb 2 alkalommal nyújt biztosítási évente. További alkalmak a biztosított költségvállalásával lehetségesek.

A távsegítség az alábbi területekre vonatkozik:

• e-mail beállítás

• Internet-kapcsolat beállítása, router konfigurálás

• Irodai programcsomag beállítások

• Meglévő szoftver telepítése

• Nyomtató beállítások, hálózati beállítás

• Mac alapbeállítások

• WIFI beállítás

• WLAN szoftverek beállítása

• Okos telefon szinkronizációs kérdések

• PDA / Tablet beállításai

• Operációs rendszer drivereinek telepítése

• PC illesztése meglévő hálózatba

• Lassú gép okának kiderítése

• Új Wifi hálózat létrehozása

• VPN kliens installáció beállítás

• Okos telefonok telepítése a gépen, szinkronizáció

Biztosítási esemény bejelentése

A biztosított a biztosítási eseményt biztosítási szerződés általános szerződési feltételeiben meghatározott telefonszámon köteles bejelenteni. A biztosított köteles az eseményre vonatkozó fedezet ellenőrzéséhez szükséges információkat a Biztosító közreműködőjének rendelkezésre bocsátani.

Amennyiben a biztosított biztosítási fedezettel rendelkezik az általa bejelentett eseménnyel kapcsolatban, a Biztosító közreműködője megszervezi számára a szolgáltatást, akként, hogy, amennyiben az adott biztosítási eseményre vonatkozó megfelelő információt nyújtani képes, arról tájékoztatja az ügyfelet. Abban az esetben, ha az adott eseményre vonatkozó információ nyújtása, szolgáltatás nyújtása speciális szakértelmet igényel, és a szolgáltatást ellátó partner éppen rendelkezésre áll, a Biztosító közreműködője telefonon átkapcsolja az ügyfél számára. Amennyiben ilyen partner éppen nem áll rendelkezésre, a biztosító közreműködője megszervezi a szolgáltatást, és a megfelelő partner a biztosítottat 2 munkanapon belül munkaidőben (9 – 17:30 között) telefonon felkeresi.

Az IT Assistance kiegészítő biztosítási szolgáltatás nem szolgál sürgős, azonnali tanácsadásra, vészelhárítást igénylő ügyek rendezésére, ezért a biztosító a fenti 2 munkanapon belüli határidőn túl nem vállal további időgaranciát.

V. Összkockázatú fedezet (All Risk)

Az All Risk, mint összkockázatú fedezet kizárólag a Tűz és elemi károk fedezet mellé választható. Jelen KVSZF alapján a Tűz és elemi károk fedezetben meghatározott biztosítási események okozta károkon túl, a ÁVSZF-ben foglalt szolgáltatási szabályok figyelembe vételével – a biztosítási díj megfizetése ellenében – megtéríti azon károkat, amelyek a biztosítási szerződés tartama alatt, a kockázatviselés helyén, bármely hirtelen, véletlen és előre nem látható fizikai behatás vagy esemény következtében a biztosított vagyontárgyakban keletkeztek, és amelyeket a KVSZF vagy a biztosítási szerződés nem zárnak ki.

Kizárások

Jelen KVSZF alapján a biztosító nem téríti meg azon károkat, amelyek

1) fokozatos romlás, illetőleg elhasználódás következményei, úgymint az elhasználódásból eredő kopás, törés vagy szakadás, illetőleg attól függetlenül, rozsdásodás, korrózió, por illetőleg korom lerakódás, bepiszkolódás, szennyeződés, moly, féreg, rovar, illetőleg egyéb kártevők okozta károsodás;

2) különösen természetes romlás illetőleg zsugorodás folyamán keletkezett rohadás, anyagveszteség, romlás, értékcsökkenés, párolgás,

súlyveszteség, íz veszteség, felszínben keletkezett festék és szerkezeti elváltozás miatt keletkeztek;

3) keletkezése nem vezethető vissza valamely tényleges fizikai behatásra, eseményre. Ilyenek például az elkobzás, államosítás, megmagyarázatlan eltűnés, hiány, szivárgás, pénzügyi veszteség vagy ezekhez hasonló esemény következtében előállott károk;

4) bekövetkezése a biztosított vagy képviselője számára előre látható volt, illetőleg a kárveszély felismerése tőlük elvárható lett volna. A biztosítási szerződésben képviselőnek kell tekinteni biztosított vezető, továbbá a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő alkalmazottait, megbízottait, tagjait illetőleg testületeit;

5) géptörés és/vagy kazán, gép, számítógép, illetőleg elektromos berendezések meghibásodása miatt keletkeztek;

6) alul- vagy túlnyomás által keletkezett robbanás és/vagy kazánok, csővezetékek törése és szakadása miatt keletkeztek;

7) bármilyen leltár folyamán felmerült megmagyarázhatatlan eltűnés vagy hiány következtében keletkeztek;

8) irodai vagy könyvelési tévedésből eredő hiány formájában keletkeztek;

9) eltulajdonítás, csalás, betöréses lopás, rablás, betörési kísérlet vagy egyszerű lopás miatt keletkeztek;

10) a tevékenység kényszerű lassítása vagy leállása miatt keletkezett, illetőleg fellépő károk, például piacvesztés, késedelem, elmaradt haszon, termelés kiesés, kifizetett bér;

11) az üzleti tevékenységen belül, a gyártás és / vagy a tervezés során fellépő tervezési, gyártási, szerkezeti, anyaghiba miatt keletkezett károk, ideértve egy esetleges káreseményt követő helyreállítás folyamán hibás anyag, rossz munkavégzés miatt keletkezett károkat is;

12) nem nyilvánvaló hiba, hibás nyersanyag használata, rossz tervezés, nyersanyag vagy munkavégzés miatt keletkeztek;

13) vámhivatal, Kormány vagy más hatóság által elrendelt elkobzás, lefoglalás miatt keletkeztek;

14) gyenge építési alap, hibás építés, rossz épületfenntartás, az ésszerű biztonsági és megelőzési intézkedések elmulasztása miatt keletkeztek;

15) gyártási, építési, nyersanyagbeli, tervezési és/vagy kivitelezési hiba miatt keletkeztek;

16) épületek, járdák, építési alapozások vagy ezek részeinek beomlása, süllyedése, törése, hő-tágulása (különös tekintettel falak, padlók, mennyezetek, tetők esetében), illetőleg az ésszerű megelőzési intézkedések vagy a megfelelő épületfenntartás elmulasztásából származó összeomlás miatt keletkeztek;

17) számítógépes vírus miatt keletkeztek;

18) azon elektromos/elektronikus gépekben, berendezésekben, készülékekben a villámcsapás idukciós hatása miatti túlfeszültség okozta károkat, ahol a káresemény bekövetkezésének az időpontjában nem volt kiépítve a kor műszaki, technikai színvonalának megfelelően elvárható, és az általánosan elfogadott gyakorlatnak megfelelő komplex túlfeszültség- védelmi rendszer, vagy a kár annak karbantartásának elmulasztásával okozati összefüggésben keletkezett;

19) következményi károk.

VI. Betöréses-lopás, rablás és rongálás biztosítási esemény különös feltételei

1. Jelen KVSZF alapján biztosítási eseménynek minősül a kockázatviselés helyén meglévő biztosított vagyontárgy betöréses lopás és rablás miatt bekövetkezett kára, az alábbi feltételek szerint:

a. Betöréses lopásnak tekintendő, ha a tettes a lopást úgy követi el, hogy a biztosított vagyontárgyat magában foglaló lezárt, illetéktelen behatolás ellen védett helyiségbe erőszakos módon behatol, ideértve azt az esetet is, amikor a tettes másnak a behatolás elhárítására képtelen állapotát kihasználva, lezárt helyiség ajtaját hamis, vagy jogellenesen birtokba vett kulccsal, illetőleg más eszközzel kinyitja, és ezt rendőrségi feljelentés és hatósági okirat tanúsítja. Behatolás ellen védett helyiségnek a jelen XXXXX XX.1 fejezete szerint részletezett határoló szerkezetekkel körülzárt légtér minősül.

b. Rablásnak tekintendő, ha a biztosított vagyontárgy jogtalan eltulajdonítása során a tettes a biztosított vagy alkalmazottja, illetőleg megbízottja ellen, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést, vagy erőszakot alkalmaz, illetőleg e személyt biztosított vagyontárgy jogtalan eltulajdonítása érdekében öntudatlan, vagy védekezésre képtelen állapotba helyez, továbbá az is, ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított tárgy megtartása végett, élet, vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést, vagy erőszakot alkalmaz, és ezt rendőrségi feljelentés, valamint hatósági okirat tanúsítja.

2. A biztosítási fedezet kiterjed továbbá a kockázatviselés helyén, a biztosított épületben, építményben bekövetkezett épületrongálási károkra, valamint az azokban elhelyezett biztosított vagyontárgyakban okozott károkra, amelyek az ott elkövetett betöréses lopással, vagy annak kísérletével összefüggésben keletkeztek.

3. A biztosító megfizeti a betöréses lopással vagy annak kísérletével összefüggésben a felszerelt és üzembe helyezett épület-berendezésekben, épülettartozékokban keletkezett rongálási és lopáskárokat is, ha

a. a biztosított vagyontárgyakat lezárt helyiségből tulajdonították el vagy

b. az épület falához kívülről, a járószinttől 3,0 méternél magasabban voltak rögzítve

Kizárások

− hiányt, ami normalizált hiányként – káló – elszámolásra került

− kirakatban elhelyezett áruban - az üzlet biztosított készletértékének 25%-át meghaladóan - keletkezett;

− károsodott vagyontárgy értékcsökkenéséből származik, és annak további rendeltetésszerű használatát nem befolyásolja;

− lopást a helyiség elveszett, ellopott vagy bárki által hozzáférhető helyen megtalált saját kulcsának segítségével követik el;

− a lezárt helyiségből behatolási nyom nélkül tűntek el a biztosított vagyontárgyak;

− az a helyiség, amelyből a biztosított vagyontárgyakat eltulajdonították, a lezárt helyiség előírásainak nem felel meg (lásd: jelen KVSZF V. pontja).

− 2. pontban leírt kárt, ha az kizárólag vandalizmusból ered

− vagyontárgyakban, illetve vagyoncsoportokban keletkezett kárt, amelyek a tűz- és elemi károk biztosításának különös feltételeiben részletezett biztosítási események egyikére se lettek biztosítva.

4. Betöréses lopás- és rablás kockázatokra vonatkozó védelmi előírások, limitek

1. Védelmi előírások és kártérítési limitek:

Biztosító a betöréses lopás biztosítási esemény kapcsán a biztosított telephely védelmi szintjének megfelelő kártérítési limitet alkalmaz. A kártérítési limit a biztosító összes, a káresemény kapcsán a feltétel szerint beálló szolgáltatási kötelezettségének korlátozását jelenti. A védelmi szinteket – és ezzel együtt a kártérítési limitet – a biztosított telephely külső határoló szerkezeteinek, mint védelmi felületeinek a behatolással szembeni ellenálló képessége határozza meg.

Az egyes védelmi felületekhez tartozó előírásokat

- falak, födémek,

- ajtók

- ablakok

csoportosításban alkalmazzuk.

A védelmi előírásokat az 1. sz. Függelék tartalmazza.

Fogalmak meghatározások:

a. MABISZ-ajánlás: a Magyar Biztosítók Szövetsége Vagyonbiztosítási tagozata által felügyelt minősítési eljárás eredménye (ún. tanúsítvány). A minősítési tanúsítvány

rögzíti az adott vagyonvédelmi eszköz (termék) alkalmazásainak és alkalmazhatóságainak jellemzőit.

b. Védelmi felület: a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló telephelyen található épületbe (épületrészbe) történő, biztosítási eseményt megvalósító behatolás helye.

c. Védelmi szint: a biztosító kockázatviselésének felső határát meghatározó, különböző védelmi felületeken, különböző védelmi berendezések meglétét feltételező védelmi kategória.

d. Kártérítési limit: a biztosítási esemény bekövetkeztének időpontjában a behatolás helyén megvalósult védelmi szint által meghatározott térítési felső határ, mely nem lehet magasabb, mint a biztosítási összeg, és tartalmazza a biztosítónak az egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban felmerült valamennyi szolgáltatási kötelezettségét.

e. Biztonsági zár: a érvényes MABISZ ajánlással rendelkező zárak, továbbá a legalább 5 csapos hengerzárak, a minimum 6 rotoros mágneszárak, az egy- és kéttollú lamellás zárak, amennyiben a variációs számuk a 10 000-et meghaladja. A biztonsági zárral egyenértékűnek fogadjuk el a MABISZ minősítéssel rendelkező biztonsági lakat és érvényes MABISZ minősítéssel rendelkező lakatpánt együttes alkalmazását is.

f. Bevésőzár: az ajtólapba süllyesztetten szerelt zárszerkezet, ami fa ajtólap esetén az ajtó betörés elleni ellenálló képességét jelentősen csökkenti.

g. Minősített rács: a legfeljebb 10x30 cm-es osztású, legalább 12 mm átmérőjű köracélból, vagy ezzel megegyező szilárdságú anyagból készült rács, amely 30 cm- enként, de legalább 4 db falazó-körömmel – a minimális beépítési mélység 10 cm – a falazathoz van erősítve, vagy ezzel – az erőszakos áthatolás elleni ellenállás szempontjából – egyenértékű műszaki megoldás.

h. Reteszhúzás elleni védelem: a kétszárnyú ajtók fix szárnyának rögzítését szolgáló tolóretesz függőlegesen mozgó részének oly módon való blokkolása, mely csak nyitott ajtószárny esetén oldható fel.

i. Törés ellen védett biztonsági hengerzár: törésvédetten szerelt a hengerzárbetét, ha a külső oldalon nem nyúlik ki az ajtó, illetve külső oldalról nem szerelhető kivitelű a biztonsági vasalat síkjából.

j. Fúrás ellen védett hengerzár: Fúrás ellen védett az a zárszerkezet, zárcilinder, amelyet a beépített vagy a fúrás ellen utólag felszerelt védelmi elemek miatt nem lehet megfúrni, illetve a zárszerkezet fúrás esetén sem lesz nyitható.

k. Biztonsági üveg: érvényes MABISZ ajánlás szerint érdemi behatolás késleltető ellenállása következtében a minősített rács kiváltására alkalmas.

l. Erőszakos áthatolás elleni ellenállás: a térelhatároló szerkezet (falazat, födém, padozat, üvegezés, rácsozat, stb.) különböző (roncsolásos vagy szerelt) áthatolású célú bontással (vagy ennek kísérletével) szembeni ellenálló képessége, mely az áthatoláshoz szükséges időtartammal és erőkifejtéssel együttesen jellemezhető.

Lehetséges, de nem kizárólagos példák a falazatok áthatolási ellenállása meghatározására: 6 cm-es vastagságú, kisméretű téglából készült tömör fal áthatolási

szilárdságának megfelel két kemény burkolólap (pl. legalább 12 mm-es OSB vagy más faforgács lap, legalább 12 mm-es gipszkarton lap, legalább 12 mm-es hornyolt tömörfa-burkolat, lambéria, hajópadló) és a közöttük elhelyezett hőszigetelés.

Nem elegendő, nem felel meg a 6 cm-es vastagságú, kisméretű téglából készült tömör fal áthatolási szilárdságának az egyrétegű lemez (lambéria, deszka, Betonyp-, farost-, dekorlap, 5 mm-nél vékonyabb könnyűfém-, 2 mm-nél vékonyabb vaslemez).

A biztosított vagyontárgyakat értéktárolóban, megfelelő védelemmel kell tárolni. A biztosító kockázatviselése azonban legfeljebb az értéktárolónak a Magyar Biztosítók Szövetsége („MABISZ”) (xxx.xxxxxx.xx) vonatkozó érvényes ajánlásában szereplő, ún. MABISZ ajánlásban megjelölt értékig áll fenn. A MABISZ ajánlással nem rendelkező értéktárolókban elhelyezett értékre a biztosító kockázatviselése az alábbiakban ismertetett limitekig (maximális biztosítási összegig) terjed.

Értéktároló	Kártérítési limit
Lemezkazetta, pénztárgép	50 000 Ft
Tűzmentes páncélszekrény vagy beépített páncélkazetta	500 000 Ft
Páncélszekrény	3 000 000 Ft

Fogalmak meghatározások:

a. Beépített páncélkazetta: A páncélkazetta a ráhegesztett körmökkel legalább 0,4 m3 betonba van ágyazva, illetve a rögzítése – más beépítési mód esetén – ennek megfelelő.

b. Tűzmentes pénzszekrény: Kettősfalú, 1 mm-nél nagyobb lemezvastagságú acéllemezből készült szerkezet. A kettős fal (az ajtó is) legalább 50 mm térközű, mely hőszigetelő anyaggal van kitöltve. A légmentesen záródó forgócsapos ajtó szúrózárral és egy különleges, legalább 5 lamellás zárral ellátott.

c. Páncélszekrény: Kettősfalú, legalább 4 mm lemezvastagságú acéllemezből folyamatos hegesztéssel készített szerkezet. Oldalainak és ajtóinak legalább 70 mm térközzel kell rendelkezni. A kettős fal között B-200-as gyöngykavics-beton vagy más, azonos szilárdságú, illetve hővezető képességű töltőanyag helyezkedik el. Az ajtó illeszkedési tűrése max. 0,5 mm. Az ajtó forgócsapjai belső kialakításúak, a forgócsapok melletti illeszkedő körmök becsukódáskor a szekrény falába süllyednek. Az ajtó bezárása alul és felül a nyíló oldalon legalább két-két tolórudazattal történik, amelyeknek keresztmetszete minimálisan a páncélszekrény lemezvastagsága négyzetének háromszorosa. A kulcsok a zár nyitott állapotában nem vehetők ki a zárból.

2. Biztosító mentesülésének esetei

1. A biztosító mentesül a kárkifizetés alól, amennyiben az értéktárolót a biztosítási esemény időpontjában nyitva, vagy nem teljes védelmi lehetőségeit kihasználva – ideértve a beépítésre vonatkozó előírásokat is – tartották.

2. A biztosító mentesül továbbá a szolgáltatási összeg kifizetése alól, amennyiben a vagyontárgyak tárolására szolgáló eszköz kulcsait azzal azonos helyiségben tartották, és a jogtalan eltulajdonítás során az elkövető azokat felhasználhatta.

VII. Küldöttrablás biztosítás különös feltételei

1. Biztosítási esemény

a. A biztosító megtéríti a biztosított küldöttei (pénzszállítói) ellen a biztosítás területi hatályán belül elkövetett rablás során eltulajdonított, a biztosítási szerződésben feltüntetett készpénzt.

b. Jelen KVSZF alapján küldött lehet a biztosított alkalmazottja, illetőleg, bizonyos szállított érték fölött megbízottja is. A biztosítási védelem a küldeménynek a küldött részére történő átadásával kezdődik és megszűnik a küldeménynek a címzett általi átvételével. A biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa a biztosítási szerződésben küldöttenként meghatározott maximális biztosítási összeg (limit).

Biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek:

1. olyan szállítások során következtek be, amelyeknél 18 éven aluli, vagy a szállításhoz és/vagy kísérethez nem alkalmas személyeket alkalmaznak őrként vagy kísérőként; és/vagy

2. olyan szállítások során következtek be, amelyeknél a szállítás körülményei nem felelnek meg az a pénzkészletek szállítására vonatkozó, e KVSZF szerinti előírásoknak.

2. Pénzkészletek szállítási előírásai

300 000 - Ft-ig

1 fő külön előírás nélkül, az elvárható gondossággal

300 001

500 000 Forint között

2 fő riasztó jelzést adó és/vagy a pénzt/értékpapírt értéktelenné

tevő technikával felszerelt, MABISZ által minősített pénzszállító táskával

500 001

2 000 000 Forint között

3 fő (vagy 2 fő, ha az egyik fegyveres), riasztó jelzést adó és/vagy a

pénzt/értékpapírt értéktelenné tevő technikával felszerelt, XXXXXX által minősített pénzszállító táskával és gépkocsival

2 000 000 Forint felett

csak arra hivatott (engedéllyel rendelkező) pénzszállító

szervezettel és pénzszállító gépkocsival történhet a szállítás

VIII. Üzemszünet biztosítás különös feltételei

1. Biztosítási esemény

A szerződő és a biztosító erre vonatkozó megállapodása esetén a biztosítási fedezet kiterjed az alábbiakban részletezett módon és mértékben a biztosított üzemszüneti káraira.

Üzemszünet biztosítási esemény a biztosított üzemszerű gazdasági tevékenységének kényszerű szüneteltetése, ha annak oka:

a. Biztosított veszélynemek III. fejezet 1. a-d pontjaiban részletezett biztosítási események

b. Biztosított veszélynemek III. fejezet 1. és 2. pontban részletezett biztosítási események vagy

c. Biztosított veszélynemek III. fejezet 1., 2. és III. pontban részletezett biztosítási események (Tűz és elemi károk + All Risk), vagy

d. Biztosított veszélynemek III. fejezet 1., 2. és 3. pontban, illetve a Betöréses lopás- és rablás biztosítás különös feltételeiben részletezett biztosítási események.

A biztosító szolgáltatásának feltétele, hogy az üzemszünet biztosítás alapjául szolgáló vagyonbiztosítás a dologi kárra kiterjed, és a biztosító a vagyonbiztosítási esemény miatt szolgáltatást teljesített, vagy a szolgáltatás teljesítésére vonatkozó igényt elismerte.

2. A biztosító szolgáltatása

1. A biztosító megfizeti a biztosított üzem leállásából, valamint a termelési folyamat megszakadásából eredő és ezzel összefüggésben felmerülő azon üzemi költségeket, amelyek az üzemszünet tartama alatt is terhelik a biztosítottat, amennyiben ezen ráfordítások gazdaságilag megalapozottak, és amelyeket a kár bekövetkezése nélkül a biztosított kigazdálkodott volna (közvetett – állandó – költségek), az önrész figyelembevételével;

2. A biztosító a kárrendezési eljárás során tapasztalt körülményektől függően, a biztosítási összegen belül megfizeti

a. a tevékenység folytatására szolgáló ideiglenes üzem létesítésével, üzembe helyezésével, üzemeltetésével;

b. a tevékenység bérmunkába, alvállalkozásba történő kihelyezésével; valamint

c. a telephelyen kívüli értékesítéssel kapcsolatos többletköltségeket.

3. A biztosító megfizeti az épülettulajdonost – vállalkozás céljára bérbe adott helyiségekkel összefüggésben – ért bérleti díj-kiesést, valamint az épület használatának kieséséből eredő veszteséget, ha a II. pontokban felsorolt biztosítási események valamelyike bekövetkezik. Jelen KVSZF értelmében bérleti díj-kiesésnek csak az minősül, ha a bérlő vagy haszonbérlő a bérleti díj fizetését részben vagy

teljesen megtagadja, feltéve, hogy a biztosított a bérleti díjra a bérleti szerződés szerint jogosult.

4. A szerződő és a biztosító erre vonatkozó külön megállapodása esetén a biztosító megfizeti a biztosított üzem leállásából, valamint a termelési folyamat megszakadásából eredő bruttó nyereségkiesést, amely magába foglalja a biztosított üzem értékesítési árbevétel-csökkenés miatti elmaradt nettó nyereségét és azokat az állandó költségeket, amelyek az üzemszünet alatt is terhelik a biztosítottat. Kár esetén a nettó árbevétel-csökkenést és a tényleges bruttó nyereségkiesést a biztosítottnak kell bizonyítania.

5. A biztosító legfeljebb a kötvényben megjelölt kártérítési összeghatárig megfizeti azokat a könyvvizsgálói költségeket, melyek az üzemszüneti károk tételes megállapítása érdekében külső szolgáltatás igénybevétele keretében merülnek fel.

6. Az üzemszünet tartama alatt bekövetkező újabb vagyonbiztosítási esemény miatt bekövetkező üzemszünet új, önálló biztosítási eseménynek minősül.

7. A biztosító az üzemszüneti veszteségeket legfeljebb az ajánlaton/biztosítási kötvényen feltüntetett biztosítási összeg erejéig téríti meg.

8. A Biztosító a jelen III. pontban felsorolt veszteségeket és költségeket legfeljebb a káresemény napjától számított 24 hónapon keresztül téríti meg (kártalanítási időszak).

Kizárások

Nem minősül üzemszüneti kárnak, a biztosító nem téríti meg az üzemszüneti károk azon részét, amelyek:

1) az üzemszünet alatt fellépő, de nem az üzemszünetet kiváltó események következményei;

2) a nem károsodott készletek romlása miatti veszteségek;

3) hatóságilag elrendelt építési vagy helyreállítási tilalom, üzemkorlátozás következményei;

4) a károsodott vagyontárgyak helyreállításának, utánpótlásának késedelmessége, a helyreállításhoz, beszerzéshez szükséges pénzeszközök biztosítónak fel nem róható hiánya miatt keletkeztek;

5) a biztosított jogellenes és felróható mulasztása, késedelme miatt következtek be;

6) pénz, betétkönyv, értékpapír, értékcikk, okmány, üzleti könyv, terv, rajz, számla, egyéb irat, program, szoftver megsemmisülése, eltulajdonítása, elveszése, hiánya vagy megrongálódása miatt keletkeztek;

7) szerződésből eredő olyan kötelezettségek miatt álltak elő, mint a gyártási, szállítási határidő késedelme, valamilyen szolgáltatás elmaradása miatti kártérítési, kártalanítási és egyéb kötelezettségek;

8) kedvezmények, támogatások elvesztéséből adódtak; olyan üzletvesztés, amely szerződések, megrendelések felmondása miatt akkor következett be, amikor az üzemszünet megszűnését követően a tevékenység már folytatható lett volna;

9) meghaladják a vagyonkár bekövetkezésétől számított, a szerződésben meghatározott kártalanítási időszakot;

10) a büntető jellegű költségek, így különösen: kötbér, bírság, perköltség, késedelmi kamat;

11) a bármilyen fajtájú adó és illeték;

12) a forgalomtól függő biztosítási díjak, licencdíjak, feltalálói díjak;

13) az áruk, az alap-, nyers- és segédanyagok beszerzésére fordított költségek, az üzemanyag és energiadíjak, amennyiben ez utóbbiak nem az üzem fenntartásához szükséges ráfordítások vagy alap-, illetőleg készenléti díjak;

14) a fuvardíjak, ha a Biztosított nem rendelkezik erre vonatkozóan szerződéses kötelezettséggel, valamint a küldemények díjmentesítési költségei;

15) egyéb, a termeléssel és/vagy kereskedelemmel össze nem függő bevételek és költségek, pénzügyi bevételek és ráfordítások, rendkívüli bevételek és ráfordítások, különös tekintettel a tőke-, spekulációs és ingatlanügyletekből származó nyereségekre és költségekre.

3. Fogalom-meghatározások jelen KVSZF alkalmazásában:

a. nettó árbevétel: az értékesített vásárolt és saját termelésű készletek, valamint a teljesített szolgáltatások árkiegészítéssel és felárral növelt, engedményekkel csökkentett – általános forgalmi adót nem tartalmazó – ellenértéke;

b. közvetett (állandó) költségek: azok a költségek, amelyek nagysága független az üzleti forgalom változásától, és a Biztosítottat egy esetleges üzemszünet alatt is terhelik;

c. közvetlen (változó) költségek: azok a költségek (ráfordítások), amelyek az üzleti forgalommal arányosan változnak;

d. bruttó nyereség: a nettó árbevétel és a közvetlen (változó) költségek különbsége;

e. nettó nyereség: a bruttó nyereség és a közvetett (állandó) költségek különbsége;

f. bruttó nyereségráta: a bruttó nyereség és a nettó árbevétel hányadosa;

g. bruttó nyereségkiesés: az árbevétel-csökkenés és a bruttó nyereségráta szorzata;

h. értékesítési árbevétel-csökkenés: a tervezett és megfelelően igazolt nettó árbevétel és a tényleges kártalanítási időszak alatti nettó árbevétel különbsége;

i. kártalanítási időszak: a kártalanítási időszak az az időtartam, amely előzetes becslések alapján egy esetleges legnagyobb kár után az újjáépítéshez, helyreállításhoz szükséges, és amelyben a biztosító és a szerződő megegyeznek. A kártalanítási időszak kezdete megegyezik az üzemszüneti kár bekövetkezésének időpontjával. A kártalanítási időszakot a biztosítási szerződés tartalmazza;

j. tényleges kártalanítási időszak: a káresemény bekövetkezésétől számított – naptári napokban meghatározott – azon időtartam, amely alatt a vagyoni kár az üzem működésére kihatással volt, de az legfeljebb a biztosítási szerződésben kártalanítási időszak utolsó napjáig tart. A tényleges kártalanítási időszak vége az üzemszünet megszűnésének napja. Az üzemszünet a vagyontárgy helyreállításának, illetőleg a korábbi üzemi teljesítmény elérésének műszaki és gazdasági szempontból lehetővé válása időpontjában szűnik meg;

k. az épület használatának kiesése alatt jelen KVSZF értelmében azt kell érteni, ha a Biztosított által használt vagy harmadik személyeknek térítésmentesen használatra

átadott épület és/vagy annak helyiségei a bekövetkezett kár következtében használhatatlanná válnak és ha az ezen helyiségekben folyó tevékenységet az épület épen maradt részébe nem lehet átköltöztetni.

4. A biztosító szolgáltatásának esedékessége

A biztosított legkésőbb a tényleges kártalanítási időszak lejártát követő 30 napon belül köteles könyvvizsgáló által hitelesítetten részletezni a bruttó nyereségkiesés miatti veszteségét, az alábbiak szerint:

a. nyereség- és veszteségszámítást a folyó üzleti évre az üzemszüneti kár kezdetéig és a káreseményt megelőző üzleti évre;

b. nyereség- és veszteségszámítást a biztosított azon nyereségeiről és költségeiről, amelyeket a tényleges kártalanítási időszak alatt az üzemszünet nélkül könyvelt volna el (nyereség és állandó költségek);

c. nyereség- és veszteségszámítást a biztosított azon ráfordításairól, amelyek a tényleges kártalanítási időszak alatt az üzemszüneti kár következtében merültek fel (nyereség és állandó költségek).

A biztosított köteles a biztosító részére átadni az összes olyan számlakönyvet és egyéb üzleti könyvet, kifizetési számlát, mérlegkimutatást és egyéb dokumentumot, bizonyítékot, információt és minden olyan adatot, amelyek a kárigény elbírálásához, a kár mértékének megállapításához szükségesek.

Az adatszolgáltatás költségei a biztosítottat terhelik.

IX. Üvegtörés biztosítás különös feltételei

7. Biztosítási esemény

Xxxxx XXXXX értelmében a biztosító a szerződővel kötött, erre irányuló külön megállapodása és külön biztosítási díj ellenében megtéríti a biztosítottnak a biztosított vagyontárgyak szerkezetileg beépített, fix és nyitható, ajtó- és ablaküvegeinek, folyosói és lépcsőházi, erkély-, lodzsa-üvegezéseinek - nem egyéb biztosítási esemény miatti - törése következtében felmerülő pótlási költségét, levonva abból az önrészesedés összegét.

A biztosító megfizeti továbbá, az alapbiztosításban biztosított

a. épület

i. szerkezetileg beépített különleges üvegezésében;

ii. kirakatainak, kirakatszekrényeinek üvegezésében;

iii. törésvédő, fényvédő és biztonsági fóliáiban;

iv. biztonsági üvegeiben;

v. beépített üvegfalaiban;

vi. kopolit - üvegezésében;

vii. előtető- és üvegtető-üvegezésében;

Kizárások

b. bútorüvegezésekben;

c. kerámia főzőlapokban;

d. épületszerkezetbe vagy bútorba beépített tükörfelületekben;

e. a név-, a reklám- és a cégtáblákban, valamint ezek tartószerkezetében;

f. az üvegezést rögzítő és tartó szerkezetekben, valamint elektromos berendezéseikben;

g. a festett, csiszolt metszett ólom- vagy rézbetétes üvegekben;

h. akváriumokban, terráriumokban, balesetszerűen bekövetkezett törés- vagy repedéskárt.

Nem téríti meg a biztosító:

1) a kizárólag az üvegfelületén vagy annak díszítésében és festésében karcolással, kipattogzással (kagylótöréssel) ;

2) az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésében;

3) az akvárium és terráriumok tartalmában keletkezett károkat;

4) az akvárium vagy terrárium törése következtében megsérült, elhullott állatok értékét; valamint az általuk okozott következményi károkat;

5) a biztosítási szerződés megkötésekor már törött, repedt, toldott üvegekben keletkezett károkat.

2. A biztosító szolgáltatása

1. A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén megtéríti a károsodott üveg újraüvegezési (fóliák, díszítések esetén azok pótlási, szerelési) költségét, valamint a VIII.1. pont szerinti költségeket. A biztosító kizárólag részletes helyreállítási számla alapján teljesít szolgáltatást.

2. Amennyiben szerződő és a biztosító a biztosítási szerződésben kifejezetten megállapodtak, a biztosító a bekövetkezett károkkal összefüggésben megfizeti az alábbiak szerint részletezett és ténylegesen felmerült költségeket is:

a. maradvány- és romeltakarítási költségek: a biztosító megfizeti a biztosítási esemény kapcsán károsodott üvegezés eltávolításának, valamint a nem károsodott, és a kár miatt a továbbiakban már nem használható üvegezések vagy azok részeinek elbontási, elszállítási és megsemmisítési költségeit;

b. mozgatási és védelmi költségek: a biztosító megfizeti továbbá azokat a költségeket is, mely a károsodott üvegezés pótlása során más vagyontárgyak elmozgatása, vagy védelme során merült fel;

c. daru- és állványzat költségei: a biztosító megfizeti a biztosítási esemény következtében szükségessé váló azon költségeket, melyek a károsodott üvegfelületek helyreállításához, vagy újraüvegezéséhez/építéséhez, például, de nem kizárólag a daru beállítása vagy állványzat építése kapcsán merülnek fel.

3. A biztosító a biztosított üvegtörés kárait biztosítási eseményenként és évenként legfeljebb a biztosítási szerződésben kártérítési limitként feltűntetett értékhatárig téríti meg. Kártérítési limit újbóli feltöltése külön megállapodás szerint.

X. Belföldi szállítmánybiztosítás különös feltételei

8. Biztosítási esemény

A biztosító jelen KVSZF szerint megfizeti a biztosított saját tulajdonú, II. 2-4. pontban felsorolt vagyontárgyában esett azon kárt, amely

− munkavégzés során, biztosított által használt saját gépjárművel történő fuvarozása, Magyarország területén folytatott szállítás, fuvarozás közben keletkezik;

− az eltulajdonított, de később megkerült biztosított vagyontárgyakban rongálással keletkezett.

A biztosítási fedezet kizárólag

− a biztosított gépjárművet ért közúti baleset,

− a tűz- és elemi károk biztosításának különös feltételei szerinti biztosítási eseményként meghatározott tűz, villámcsapás, robbanás, földcsuszamlás, kő- és földomlás, vihar, jégverés, felhőszakadás, árvíz kockázatokra;

− hidak, más építmények beomlása eseményre, kivéve, ha a szállító jármű vezetője nem tartotta be a magassági- vagy súlykorlátozást.

− berakás, átrakás vagy kirakás közben bekövetkezett balesetre; és

− a biztosított gépjármű szállítmánnyal együtt történő eltulajdonítására terjed ki.

A teljes szállítmány és a szállítóeszköz együttes eltűnése biztosítási esemény bekövetkezése miatti szállítmánykárokat csak az alábbiak együttes teljesülése esetén téríti a biztosító:

− a szállítójármű szilárd tetővel/felépítménnyel rendelkezett;

− a szállítójárművet lezárt állapotban parkolták le;

− a szállítójármű rendelkezett XXXXXX által minősített, működőképes riasztó és/vagy indításgátló berendezéssel, amelyet a szállítójármű leállítása után aktív állapotba helyeztek;

− a biztosított szállítmányt a szállítójármű rakterében, kívülről nem látható módon tárolták;

− a szállítójármű eltulajdonítása reggel 6 és este 10 óra között történt, kivéve, ha a lezárt szállítójárművet lezárt, szilárd falazatú helyiségben parkolták le.

9. Biztosított vagyontárgyak

Biztosított vagyontárgyaknak minősülnek mindazok a vagyontárgyak (pl. anyagok, áruk, munkaeszközök), amelyek a biztosított tevékenység folytatása érdekében a biztosított kockázatán belül kiszállításra, illetve beszállításra kerülnek.

Nem biztosított vagyontárgyak:

a. készpénz, értékpapír

b. hordozható számítógépek, telefonok (ideértve minden hordozható kommunikációs és személyhívó berendezést)

c. jogszabály által a fuvarozásból kizárt vagyontárgyak.

Kizárások

A biztosító nem téríti meg

− az ellenérték fejében szállított árukban és anyagokban keletkezett kárt

− a telephely költöztetése során keletkezett bármely kárt

− a telephelyen belüli szállítások (anyagmozgatás) során keletkezett kárt

− a biztosított fuvarozói tevékenységével kapcsolatos szállítmányokban keletkezett kárt

A biztosító nem téríti meg az alábbi kockázatokból eredő károkat sem

− a szállítójármű alkalmatlansága, illetve túlterhelése;

− a szállított vagyontárgyak sajátos természete, különösen kiszáradása, apadása, súlyvesztesége, kivéve, ha az ilyen biztosítási esemény következtében állott elő;

− a kereskedelemben szokásos mennyiségi, méret- és súlykülönbözetek vagy veszteségek;

− öngyulladás, tűz vagy robbanás esetében akkor, ha a szerződő vagy a biztosított tudtával, de a biztosító tudta nélkül, a biztosított vagyontárgyakat olyan vagyontárgyakkal rakják össze, amelyek öngyulladás, tűz- vagy robbanásveszélyesek;

− tartalomhiány sértetlen külső burkolaton belül;

− a szükséges csomagolás hiányának vagy hiányosságának következtében bekövetkezett károk, a helytelen berakodás vagy elhelyezés, amennyiben ezt maga a szerződő vagy a biztosított végzi vagy irányítja.

3. A biztosító szolgáltatása

A biztosítási esemény következtében fellépő, biztosítással fedezett károk esetén a biztosító biztosítási időszakonként legfeljebb a biztosítási szerződésen feltüntetett biztosítási összeg (kártérítési limit) erejéig tartozik helytállni.

XI. Vandalizmus biztosítás különös feltételei

1. Biztosítási esemény

Jelen KVSZF értelmében a biztosító a szerződővel kötött, erre irányuló külön megállapodása és külön biztosítási díj ellenében a vandalizmus, illetőleg a vandál cselekmények következtében bekövetkezett károkat. Jelen KVSZF értelmében a vandalizmus, illetőleg vandál cselekmény az idegen személy által elkövetett szándékos rongálás, ha ezzel – a biztosított telephelyek területén lévő – biztosított vagyontárgyakban olyan mértékű kárt okoz, amely a károsodott vagyontárgy további rendeltetésszerű használatához szükségessé teszi annak javítását, helyreállítását, illetve pótlását.

Jelen feltételek szempontjából rongálásnak minősül a biztosított vagyontárgyak testi erővel, kézi eszközzel vagy emberi erővel irányított eszköz alkalmazásával okozott fizikai károsítása.

2. Biztosított vagyontárgyak

a. saját és idegen tulajdonú ingatlanok (épületek, építmények);

b. saját és idegen tulajdonú műszaki berendezések, felszerelések, gépek, (ide nem értve a forgalmi engedélyre kötelezett gépjárműveket, forgalmi engedélyre nem kötelezett járműveket.

Nem téríti meg a biztosító azon vagyontárgyakban, illetve vagyoncsoportokban keletkezett kárt, amelyek a tűz- és elemi károk biztosításának különös feltételeiben részletezett biztosítási események egyikére se lettek biztosítva.

A biztosító nem téríti a vagyontárgyakban keletkezett alábbi károkat

− eltulajdonítás, vagyontárgyak esztétikai kára, bármilyen üvegtörés;

− a megrongált vagyontárgyak hibás működéséből vagy működésképtelenségből eredő következményi károkat;

− a betöréses lopás- és rablás biztosítás különös feltételei IV/2. pont alapján térülő károkat;

− az egyszerű lopási – ide nem értve a vagyontárgy eltulajdonítása során az el nem tulajdonított tartószerkezetben okozott rongálást – és a lopásból eredő következményi károkat;

− gyújtogatás, robbantás miatti károkat;

− a biztosított vagyontárgyban keletkező mennyiségcsökkenési kárt, kivéve, ha ez minőségcsökkenéssel jár együtt;

− a hatósági intézkedések során az eljáró hatóságok által okozott károkat.

3. A biztosító szolgáltatása, önrészesedés

1. A biztosító a vandalizmus biztosítási esemény bekövetkezése esetén biztosítási időszakonként legfeljebb a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összeg erejéig fizeti meg a kárt.

2. E biztosítási fedezet tekintetében az önrészesedés mértéke biztosítási eseményenként a biztosítási összegnek a biztosítási szerződésben meghatározott százaléka.

3. Graffiti által okozott kár, illetőleg a graffiti eltávolításának költségei, egy biztosítási éven belül maximum 50.000.- Ft erejéig térülnek.

XII. Szolgáltatás-kimaradás különös biztosítási feltételei

1. Biztosítási esemény

A biztosító jelen KVSZF alapján megtéríti a biztosított részére más szervezetek által szolgáltatott elektromos áram, víz, gáz, távhő kimaradásból, illetőleg a szolgáltatási szerződésben előírt paramétereinek dokumentálható megváltozásából származó vagyoni kárt, és az azzal kapcsolatos helyreállítás költségeit.

A biztosítási fedezet nem terjed ki

− a szolgáltatás-kimaradásából adódó, közvetett gazdasági hátrányokra (például termeléskiesés, elmaradt haszon, kifizetett bér, kötbér, bírság, stb.);

− azokra az esetekre, ha a szolgáltató a szolgáltatás változtatását (vagy leállítását) jelezte a biztosítottnak;

− ha a szolgáltatás változtatását (illetőleg leállítását) hatóságilag rendelték el.

2. A biztosító szolgáltatásának feltételei

A biztosítottnak igazolnia kell, hogy a szolgáltatás kimaradásának tényét az érintett szolgáltatónak haladéktalanul bejelentette. A kárigény jogalapjának és összegszerűségének bizonyítására a biztosított a szükséges igazolásokat a szolgáltatás kimaradásról beszerezni tartozik.

3. A biztosítási díj számítása, önrészesedés

a. A biztosítási díj alapja a tűz- és elemi károk biztosítására kötött biztosítási szerződés vagyonértéke.

b. A biztosító szolgáltatását a biztosítási szerződésben meghatározott önrészesedés levonásával teljesíti.

XIII. Receptek és vények első kockázati biztosításának különös feltételei

1. Biztosítási esemény

Jelen KVSZF értelmében a biztosító a szerződővel kötött, erre irányuló külön megállapodása és külön biztosítási díj ellenében megtéríti a biztosítottnak a tűz- és elemi károk biztosításának különös feltételei III. pontja szerinti biztosítási események bekövetkezése során a vényekben, receptekben – azok megsemmisülésével – keletkezett károkat az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól biztosítási támogatás címén követelt mértékben, de legfeljebb a biztosítási szerződésben feltüntetett értékhatárig, mint első kockázati összegig.

2. Biztosítási összeg

Biztosítási összegként a biztosított vagyontárgyak új értékétől függetlenül, de annál nem magasabb összegű – első kockázati – összeg is meghatározható.

Az első kockázati összeg nem lehet magasabb 5.000.000,- Forintnál.

Ez az első kockázati biztosítási összeg a biztosító kártérítési kötelezettségének felső határa mind az alkalmankénti, mind a biztosítási év összes káreseményére vonatkozóan (éves kártérítési limit). Ez éves kártérítési limit az egyes kártérítések összegével csökken, kivéve, ha a szerződő kezdeményezi az eredeti limit visszaállítását. Amennyiben a biztosító a szerződő kezdeményezését elfogadja, úgy értesítést küld az éves kártérítési limit visszaállításának pótdíjáról. Az eredeti kártérítési limit visszaállításának díja a kár bekövetkezése napjától a biztosítási szerződés szerinti évfordulóig – illetve a lejárat napjáig – terjedő időszakra érvényes. A biztosítási évfordulót követően – ellenkező megállapodás hiányában – ismét az eredeti kártérítési limit és az ennek megfelelő díj az érvényes.

Az első kockázatú biztosításoknál, a biztosító az alulbiztosítás tényét nem vizsgálja. A biztosító a kár összegéből az önrészesedést a káresemény alkalmával levonja, kivéve, amikor az önrész mértékével csökkentett kárérték eléri vagy meghaladja az első kockázati összeget, mert ebben az esetben a biztosító szolgáltatásának összege a teljes első kockázati összeg.

3. A biztosító szolgáltatása

A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén szolgáltatását önrészesedés levonása nélkül nyújtja.

XIV. Hűtőgépben tárolt készletek első kockázati biztosításának különös feltételei

1. Biztosítási esemény

Jelen KVSZF értelmében a biztosító a szerződővel kötött, erre irányuló külön megállapodása és külön biztosítási díj ellenében megtéríti a biztosítottnak a biztosított helyiségeiben lévő hűtőkészülékekben (hűtőszekrények, mélyhűtők, fagyasztók, stb.) elhelyezett, biztosított készletekben keletkezett kárt a készletek értékéig, de legfeljebb a biztosítási szerződésben megjelölt első kockázati biztosítási összeg erejéig, mely nem lehet magasabb, mint 5.000.000 Forint, ha azok a következő biztosítási eseményekből erednek:

a) hűtőkészülékek véletlen, váratlan meghibásodása, vagy más elektromos hiba miatti rendkívüli hőmérséklet változásából eredő készletkárok;

b) a hűtőkészülék meghibásodása során a hűtő- fagyasztóanyagok szivárgása miatt keletkezett készletkárok;

c) az elektromos áramszolgáltatás kimaradása miatt keletkezett készletkárok, kivéve, ha az áramkimaradást az áramszolgáltató legalább egy munkanappal az áramkimaradás előtt jelezte;

d) a hűtő-, fagyasztóanyag és a biztosított készletek rendellenes érintkezéséből eredő készletkárok.

– terjedő időszakra érvényes. A biztosítási évfordulót követően – ellenkező megállapodás hiányában – ismét az eredeti kártérítési limit és az ennek megfelelő díj az érvényes.

Az első kockázatú biztosításoknál, a biztosító az alulbiztosítás tényét nem vizsgálja. Biztosító a kár összegéből az önrészesedést a káresemény alkalmával levonja, kivéve, amikor az önrész mértékével csökkentett kárérték eléri vagy meghaladja az első kockázati összeget, mert ebben az esetben a biztosító szolgáltatásának összege a teljes első kockázati összeg.

A biztosítási fedezet nem terjed ki a lejárt, vagy érvényességi idejüket vesztett készletekre.

2. A biztosító szolgáltatása, önrészesedés

1. A biztosító szolgáltatásának alapja a selejtezési jegyzőkönyvben feltüntetett készletek beszerzési értéke.

2. A biztosító az egyéb, a biztosítási eseménnyel összefüggésben szükségessé váló, vagyonbiztonságot szolgáló, a készlet megóvására fordított intézkedésekkel kapcsolatban felmerülő költségeket a biztosítási összegen belül, annak 20%-áig, de legfeljebb 300 000 forint mértékig téríti meg, ide nem értve a kárenyhítés költségeit.

3. A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén szolgáltatását önrészesedés levonása nélkül nyújtja.

XV. Géptörés-biztosítás különös feltételei

1. Biztosítható vagyontárgyak

Jelen KVSZF alapján a biztosítási szerződésben, az ajánlatban és annak adatközlőiben külön listán, egyedi azonosító jellel, értékkel és gyártási évvel felsorolt, működőképes és üzembe helyezett, a biztosított tulajdonában álló, valamint az általa bérelt (kölcsönvett, lízingelt) és a Tűz- és elemi károk biztosításának különös feltételei szerint is biztosított vagyontárgyak biztosíthatók:

a. gépek;

b. gépi berendezések, műszerek;

c. szállító- és hírközlő berendezések;

d. a járművek közül a munkagépként működő rendszámos járművek és a munkagépek.

Üzembe helyezettnek minősül az a vagyontárgy, amely a kipróbálás és a próbaüzem befejezése után, a normál üzemelésre készen áll. Hatósági vizsgára kötelezett vagyontárgyak esetén az üzembe helyezés időpontja megegyezik a hatósági engedély kiadásának napjával.

Nem téríti meg a biztosító azon vagyontárgyakban keletkezett kárt, amelyek a Tűz- és elemi károk biztosításának különös feltételeiben részletezett biztosítási események egyikére se lettek biztosítva.

2. A biztosítható vagyontárgyak biztosítási értéke és biztosítási összege

A vagyontárgyak biztosítási összege a vagyontárgy új értéke. Új érték a vagyontárgy új állapotban történő beszerzésének költsége értendő, beleértve a csomagolás, a szállítás, a vám, a telepítés, a tervezés, az összeszerelés, a próbaüzem költségeit, a licence és a fejlesztés költségeit. A beszerzési költségek meghatározásánál árkedvezmények (például mennyiségi engedmény, akcióár) nem vehetők figyelembe.

Abban az esetben, ha a biztosítani kívánt vagyontárgyat a szerződéskötés időpontjában már nem gyártják, a biztosítási összeget az utolsó gyártási időpontban érvényes új értékének megfelelően kell meghatározni, figyelembe véve az időközbeni árváltozásokat. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor a hasonló műszaki jellemzőkkel, paraméterekkel, ugyanazon felhasználhatósággal rendelkező, kapacitásában, gazdasági mutatóiban azonos vagy egyenértékű vagyontárgy új értékének figyelembe vételével kell a vagyontárgy biztosítási összegét meghatározni.

Amennyiben a biztosított vagyontárgyakban nem biztosítási esemény miatti rongálódás, meghibásodás következtében már korábban maradandó érték- csökkenés állt be, ideértve azt az esetet is, ha egy korábbi biztosítási esemény miatt szükséges javítás, helyreállítás nem történik meg, a biztosító a vagyontárgy – a fentiek miatti – csökkentett értékét tekinti biztosítási értéknek.

3. Biztosítási események

Jelen KVSZF alapján biztosítási esemény a biztosított vagyontárgyban esett gép-töréskár. A gép-töréskár a gépek, gépi berendezések véletlen, előre nem látható formában fellépő töréskára, mely azok részleges vagy teljes működésképtelenségét eredményezi, feltéve, hogy a kár oka kizárólag:

− öntvény- vagy anyaghiba;

− tervezési, gyártási vagy kivitelezési hiba;

− hibás elhelyezés vagy telepítés, hibás beállítás vagy beszabályozás;

− rázkódás, rezonancia, alkatrészek kilazulása;

− olajozás, kenés kimaradása, kazánokban fellépő vízhiány;

− túlhevülés, kivéve: a hőnek, lángnak rendeltetésszerűen kitett berendezések, alkatrészek károsodását;

− fizikai robbanás, repedés (a centrifugális erő okozta kivételével);

− elektromos energia közvetlen hatásai, mint rövidzárlat, földzárlat, átívelés, átütés, áramerősség túlzott megnövekedése, még akkor is, ha ezek szigetelési hiba, túlfeszültség miatt következtek be;

− mérő-, szabályozó-, vezérlő- és biztonsági berendezések meghibásodása;

− külső események mechanikus hatásai (például leesés, lökés, ütközés, idegen tárgyak akadályozása);

− kezelési hiba, a gyakorlat hiánya, gondatlanság.

A géptörés-biztosítás kiterjed

− az üzembe helyezett gépekre, függetlenül attól, hogy üzemelnek, vagy állnak;

− a javítás, karbantartás, áthelyezés céljából leszerelés, felszerelés vagy telephelyen belüli mozgatás alatt álló gépekre.

Nem biztosítható vagyontárgyak:

− számítógépek;

− számítógép-vezérlésű elektronikus gépek és készülékek;

− légi, illetőleg vízi járművek;

− közúti forgalmi engedéllyel és rendszámmal rendelkező személy-, illetőleg teherszállító járművek;

− műszaki elhasználódás vagy avultság miatt a termelésből (üzemeltetésből) kivont gépek, berendezések;

− építő- és bányagépek;

− önjáró mezőgazdasági gépek;

− gázmotorok.

Nem biztosíthatók a vagyontárgyak jelen KVSZF szerint műszaki avult értéken, azzal, hogy műszaki avult alatt azon értéket értjük, amikor a vagyontárgy új értékét csökkentik az időközi elhasználódás (műszaki avulás) mértékének megfelelő összeggel.

Nem terjed ki a biztosítási szerződés azokra a káreseményekre, amelyek a gép

− próbaüzeme;

− szándékos túlterhelése;

− biztonsági határt meghaladó üzemi próbája;

− telephelyen kívüli szállítás (beleértve a fel- és a lerakodást is) során keletkeztek.

Nem minősül biztosítási eseménynek, ha a kár

− a biztosítás megkötésekor már meglévő hibák és hiányosságok miatt keletkezett;

− jármű, illetőleg önjáró munkagép által okozott közlekedési balesetekkel összefüggésben következett be;

− oka a gép, gépalkatrész természetes elhasználódása (kopása és öregedése), még ha az idő előtt következik is be, továbbá vegyi-, hő-, mechanikus jellegű állandó hatások, így korrózió, vízkő vagy egyéb lerakódás következtében keletkezett;

− más módon megtérül a Biztosított részére (garancia, jótállás, kártérítés, más biztosítási szerződés stb.);

− a kezelési utasítás szándékos megszegésével összefüggésben következett be;

− tartós időjárási hatások következtében keletkezett;

− a kockázatviselés helyén kívül következett be (például raktározás, felújítás vagy karbantartás közben;

− a felület megkarcolása, bevágása vagy egyéb olyan sérülések formájában keletkeztek, amelyek csak esztétikai hibát jelentenek (lakk-, illetőleg zománcsérülések, egyéb karcolásos károk stb.) és a rendeltetésszerű használatot nem befolyásolják;

− a káreset során sértetlenül maradt vagyontárgyak további, a sérült vagyontárgyakkal való összetartozásuk folytán bekövetkező felhasználhatatlansága miatt keletkeztek;

− cserélhető szerszámokban, öntőmintákban, mintázó hengerekben, gyakori elhasználódás miatt sűrűn cserélendő alkatrészekben (például fúrók, törőszerszámok, fűrészlapok, gumiköpenyek, tömlők, kábelek, kötelek, láncok, szíjak), tűzálló burkolatokban (bélés, betét), szigetelésekben, üvegből készült tárgyakban, üzemi- és segédanyagokban (például kenőanyagok, hűtőanyagok, tüzelőanyagok, katalizátorok, tisztítószerek) keletkeztek, kivéve, ha a Biztosított vagyontárgy teljes (totál) kárt szenvedett és annak biztosítási összege az alkatrészek, tartozékok értékének figyelembevételével került meghatározásra;

− törés, repedés nélküli meghibásodás, működési zavar, vagy működésképtelenség formájában merült föl;

− szolgáltatás-kimaradással összefüggésben következett be;

− betöréses lopás, lopás és rablás, valamint ezek kísérlete miatt keletkezett;

− a biztosított által okozott olyan kár, amelyekért a magyar jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik;

− lassan végbemenő deformálódás, hasadás, törés, repedés, réteges hasadás, felhólyagosodás, hibás csőcsatlakozás, illetőleg tömítés miatt következtek be, kivéve, ha az előbbiek géptörés kárt idéznek elő más gépszerkezetben, alkatrészben;

− valamely kár után, a végleges helyreállítás befejeződése és az (ismételt) üzembe helyezés között következett be;

− géptörés, gépbaleset miatt üzemszünetből eredő veszteségekből, kötbérekből, bírságokból ered;

− következményi kár;

− karbantartás elmulasztásából ered;

− épületszerkezetekben, emelőszerkezetekben, szerszámokban, gyártóeszközökben, öntőformákban és öntőüstökben következett be;

− ha egy biztosítási esemény bekövetkezése miatti kárigény bejelentése után a biztosított és kárt szenvedett vagyontárgyat a szükséges javítás (helyreállítás) nélkül üzemben tartják;

− összetartozó vagyontárgyak esetén (ide értve a gépek, berendezések, készülékek tartalék alkatrészeit is) a nem károsodott vagyontárgyak a többi vagyontárgy megrongálódása vagy megsemmisülése miatti értékcsökkenésből ered.

4. A biztosító szolgáltatása, önrészesedés

A jelen KVSZF-ben meghatározott biztosítási események miatt bekövetkezett károkkal kapcsolatban a biztosító - a biztosítási összegen belül - az alábbi szolgáltatást nyújtja:

a. javítással gazdaságosan helyreállítható vagyontárgy kára esetében a biztosító a károsodott vagyontárgy szakszervizben történő, számlával igazolt javítási költségét téríti meg az esetleges értékemelkedés levonása nélkül. Amennyiben a javítás során a szükségessé vált pótlás a károsodott alkatrésszel azonos alkatrésszel nem lehetséges, a biztosító a szolgáltatást a károsodott alkatrészhez legközelebb álló műszaki paraméterekkel rendelkező alkatrész beszerzési árának alapulvételével

állapítja meg. A biztosító a javítható károk esetén a javítási illetőleg helyreállítási költségek meghatározásánál figyelembe veszi a szükséges szétszerelés és összeszerelés költségeit, a javító műhelybe szállítás és visszaszállítás fuvarköltségeit, valamint a vámköltségeket addig a mértékig, ameddig ezek a költségek benne vannak a biztosítási összegben;

b. teljes (totál) kár esetén a károsodott vagyontárgy újértékét téríti meg. A jelen KVSZF alkalmazásában a teljes (totál) kár, ha a biztosított vagyontárgy a biztosítási esemény folytán megsemmisült, illetőleg nem, vagy gazdaságosan nem javítható. Amennyiben a pótlás azonos vagyontárggyal nem lehetséges, a biztosító a szolgáltatást egy a totálkárossá vált vagyontárggyal azonos, vagy a hozzá legközelebb álló műszaki paraméterekkel rendelkező vagyontárgy beszerzési árának alapulvételével állapítja meg. A biztosító teljes (totál) kár esetén az újérték meghatározásánál figyelembe veszi a fuvar (kivéve légi fuvar), a vám és a szerelés költségeit abban az esetben, ha ezeket a költségeket a biztosítási összeg meghatározásánál figyelembe vették, és a pótlás során ezek a költségek ténylegesen felmerültek. A biztosító nem veszi figyelembe a hatósági helyreállítási korlátozások és a műszaki haladás miatti többletköltségeket.

c. A biztosító jelen KVSZF alapján megtéríti a térítésköteles káresettel összefüggő következő költségeket, összesen a károsodott vagyontárgyra megállapított biztosítási összegen belül, annak 10%-áig terjedő mértékben, a biztosítási összegtől és az önrészesedéstől függetlenül

i. a biztosítással fedezett károk súlyosbodását, vagy hatásai enyhítését szolgáló intézkedések következtében felmerült költségeket, amelyek a károsodott vagyontárgyak ideiglenes javításával, elszállításával, vagy egyéb vagyonbiztonságot mentő intézkedéssekkel kapcsolatban merültek fel, azzal a kitétellel, hogy az ideiglenes helyreállítás költségeit a biztosító csak annyiban vállalja, amennyiben azok a végleges helyreállítás részét képezik, és nem növelik annak költségeit;

ii. bontási, romeltakarítási, maradvány eltávolítási, valamint az ezzel kapcsolatos szállítási költségeket;

iii. a kár megállapítására és rendezésére vonatkozó vizsgálati, ténymegállapítási költségeket;

iv. az újra előállítással, helyreállítással, rendezéssel kapcsolatos tervezési, lebonyolítási költségeket;

v. ha a helyreállítás, illetőleg pótlás során nem az eredeti állapot jön létre, a biztosító csak az eredeti állapotnak megfelelő helyreállítás, vagy pótlás számított (becsült) költségeit téríti meg.

A biztosító az egy káreseménnyel kapcsolatban megállapított kártérítési összeget minden esetben csökkenti:

− a biztosítási szerződés szerinti önrészesedés összegével;

− az értéket képviselő maradványok értékével;

− azon összegekkel, amelyek a biztosított részére harmadik személy bármilyen jogcímen eszközölt kifizetései alapján megtérülnek.

Amennyiben egy biztosítási esemény miatt több biztosított vagyontárgy károsodott, a károsodott vagyontárgyakra vonatkozó önrészesedések közül csak a legmagasabb egyszeri önrészesedés összegét kell.

A hazai kereskedelemben nem beszerezhető vagyontárgyak esetén a biztosító a belföldön kapható hasonló jellemzőkkel, paraméterekkel, ugyanazon felhasználhatósággal rendelkező vagyontárgy beszerzési árát veszi figyelembe.

A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosítottnak vagy tulajdonjogát, vagy pedig - idegen vagyontárgyak esetén – birtoklási jogcímét (bérlet, lízing, őrzés, megmunkálás, feldolgozás, eladás, javítás) bizonyítania kell, és meg kell neveznie a tulajdonost.

Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül egyéb károsító esemény is közrehatott, a biztosító a kárt csak olyan arányban téríti meg, amennyiben az biztosítási esemény következménye.

5. A biztosító mentesülése

A jelen KVSZF szerint a biztosító mentesülését vonja maga után, ha

− a károsodott, illetőleg meghibásodott vagyontárgy – szükséges javítása (helyreállítása) nélküli – további üzemben tartása;

− a karbantartási kötelezettség elmulasztása;

− az üzembe helyezésre, illetőleg az üzemeltetésre vonatkozó előírások be nem tartása, feltéve mindhárom esetben, hogy a fenti magatartások legalább egyikét a biztosított vezető, továbbá a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő alkalmazottja, megbízottja, tagja, illetőleg szerve tanúsította.

XVI. Géptörés-üzemszünet biztosítás különös feltételei

1. Biztosítási esemény

Géptörés- üzemszüneti biztosítási eseménynek minősül a jelen KVSZF szempontjából a biztosított üzemszerű gazdasági tevékenységének kényszerű szüneteltetése, ha annak oka a Géptörés-biztosítás különös feltételeiben megnevezett biztosítási események bármelyikének bekövetkezése. A biztosító üzemszüneti veszteségekkel kapcsolatos szolgáltatási kötelezettsége csak abban az esetben áll be, ha az üzemszünetet kiváltó biztosítási esemény miatt a biztosított vagyontárgyakban keletkezett vagyoni kárt a géptörés-biztosítás alapján megtéríteni köteles, és a keletkezett vagyoni kár olyan jellegű vagy mértékű, hogy biztosított az üzemmenet szüneteltetésére kényszerül.

2. Biztosított üzemszüneti veszteségek

1. A szerződő és a biztosító megállapodnak abban, hogy a biztosító az üzemszüneti veszteségeken belül az elmaradt üzemi nyereséget és folyamatos üzemi költségeket megtéríti a biztosított részére, a biztosítási szerződésben írt kizárások és korlátozások figyelembevételével.

2. Xxxxx XXXXX szerint elmaradt üzemi nyereségnek kell tekinteni mindazt a nyereséget, amelyet a kötvényben biztosítási összeggel megjelöltek, és amelyet a biztosított zavartalan üzemmenet esetén a kiesésnek megfelelő üzemi teljesítménnyel az üzemszünet ideje alatt elért volna.

3. Jelen KVSZF szerint folyamatos üzemi költségnek minősül mindazon szükséges ráfordítás (például munkabérek, illetmények, bérleti díjak, közüzemi költségek, stb.), amelyet a Kötvényben biztosítási összeggel megjelöltek, és amelyet a biztosítottnak az üzemszünet tartama alatt feltétlenül ki kell fizetnie annak érdekében, hogy a helyreállítás után az üzemeltetés újraindítását a biztosítási eseményt megelőző állapotnak megfelelő keretek között mihamarabb lehetővé tegye, vagy amelyek megfizetésére az üzemszünet tartama alatt köteles. A folyamatos üzemi költségekre a számviteli törvény költség-elszámolási szabályai vonatkoznak.

3. Kizárt események és veszteségek

A biztosító nem téríti meg az üzemszüneti kár azon részét,

a. amelyet az üzemszünet alatt fellépő rendkívüli események okoznak,

b. géptörés biztosítási esemény miatti - üzemszüneti veszteségeket, amelyek az üzemmenet egyéb okból történő tényleges szüneteltetése alatt következtek be (például: felújítás, karbantartás).

A biztosító ebben az esetben is kártérítést nyújt azonban arra a tartamra eső üzemszüneti veszteségekre, amellyel - az egyébként szükséges üzemszünet - a biztosítás esemény bekövetkezése miatt meghosszabbodott, kivéve, ha azok oka az üzemszünet alatt bekövetkezett rendkívüli esemény vagy az üzemszünet tartama alatt fennálló, illetőleg fellépő tartós körülmény;

c. a helyreállítás, javítás szokatlan mértékű elhúzódása tulajdoni, birtoklási, bérleti jogviszony tisztázása, hagyatéki, illetőleg peres ügyek lebonyolítása, vagy egyéb hasonló események miatt a megsérült, megsemmisült vagyontárgyak helyreállításáról, javításáról, pótlásáról nem gondoskodik időben, vagy ehhez nem áll elegendő pénzeszköz a rendelkezésére;

d. a károsodott vagyontárggyal összetartozó, sértetlen vagyontárgyak (szerszámok, készülékek, stb.) a biztosított üzemben nem használhatók fel.

Xxxxx XXXXX szerint nem minősül üzemszüneti veszteségnek

a. bármilyen fajtájú adó, járulék, hozzájárulás, vagyon után fizetendő rendkívüli adó és illeték;

b. az áru, a nyersanyag, a segédanyag, az üzemanyag megvételére fordított kiadás, ha az nem az üzemfenntartást szolgálja;

c. az olyan nyereség és költség, amely nincs összefüggésben az üzemszünettel, például: a tőkebefektetés, a spekulációs és az ingatlanügylet.

4. Kártérítési időszak

A biztosító üzemszünettel kapcsolatos szolgáltatási kötelezettsége az üzemszüneti biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában kezdődik, és a gépek - a biztosítási esemény bekövetkezését megelőző állapotának megfelelő - újraindításának időpontjában, de legkésőbb a biztosítási szerződésben meghatározott kártérítési időszak lejáratának időpontjában szűnik meg. Amennyiben a biztosított kártérítési időszak 12 hónaptól eltér, az éves szinten megadott üzemszüneti veszteségek biztosítási összegének a biztosított fedezeti tartamra eső arányos része képezi az egyes üzemszüneti veszteségek kártérítési maximumát.

5. Könyvvezetési kötelezettség

A biztosított köteles a hatályos jogszabályokban számára előírt könyvvezetési és bizonylati kötelezettségének eleget tenni. Ezen túl a folyó évre, valamint az azt megelőző három évre vonatkozó üzleti könyveket és az azokban történt bejegyzéseket tanúsító bizonylatokat elkülönítve - biztonságos helyen - köteles megőrizni. A fenti kötelezettségek megsértése esetén a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, kivéve, ha biztosított kötelességszegése a biztosítási esemény lényeges körülményeinek, így a biztosító szolgáltatása mértékének megállapítását nem befolyásolta.

XVII. Elektronikus berendezések és számítógépek biztosításának különös feltételei

1. Biztosítható vagyontárgyak

Biztosítható és biztosított vagyontárgyak a biztosítási szerződésben telephelyenként, a gépek berendezések vagyoncsoporton belül biztosítani kért működőképes és üzembe helyezett, a biztosított saját tulajdonában álló, valamint az általa bérelt (kölcsönvett, lízingelt) és a Tűz- és elemi károk különös biztosítási feltételei szerint is biztosított:

a. számítógépek, információs és kommunikációs berendezések, elektromechanikus irodai berendezések;

b. elektronikus számítógépek és rendszereik, valamint az ezekhez tartozó periféria egységek;

c. a számítógépek üzemeléséhez elengedhetetlen operációs rendszerek;

d. légkondicionáló berendezések, szünetmentes áramforrások csak az adatfeldolgozó berendezéssel összefüggésben;

e. berendezéseket és gépeket vezérlő számítógép egységek.

f. riasztó, mérő és vizsgáló berendezések, automatizált mérő, vizsgáló és elemző technológiai berendezések, automatizált tesztelő berendezések, elektronikus pénzszámláló berendezések;

g. elektromos fényszedő és sokszorosító berendezések;

h. hang- és képtechnikai berendezések;

i. orvosi berendezések;

j. egyéb speciális berendezések/készülékek (például szoláriumok, kondicionáló gépek).

Üzembe helyezettnek minősül az a vagyontárgy, amely a kipróbálás és a próbaüzem befejezése után, a normál üzemelésre készen áll. Hatósági vizsgára kötelezett vagyontárgyak esetén az üzembe helyezés időpontjának a hatósági engedély kiadásának napja tekintendő.

Kizárások

Nem biztosíthatóak jelen KVSZF alapján:

a) a számítógépek (adatfeldolgozó rendszerek) egységein, tárolóin (belső és külső adathordozóin) lévő adatsorok, programok, szellemi termékek, tervek, dokumentációk, software-ek;

b) külső (nem beépített) adathordozók;

c) filmek, raszterek, fóliák, textil és műanyag bevonatok, hengerbevonatok, formák és ezekhez hasonló, nem alkatrésznek minősülő kellékanyagok (pld.: festékszalagok, festékkazetták), illetőleg az üzemeltetési előírások, illetőleg a rendeltetésszerű használat során rendszeresen cserélendő alkatrészek (például mintázó- és papírtovábbító hengerek, szűrők), valamint a berendezés részét képező lámpák, csövek;

d) pótalkatrészek;

e) üzemi, illetőleg segédanyagok (például kontaktanyagok, hűtőanyagok, kenőanyagok, tisztítószerek).

2. A biztosított vagyontárgyak biztosítási értéke és biztosítási összege

1. A vagyontárgyak biztosítási összege:

a. a vagyontárgy új értéke: újérték a vagyontárgy új állapotban történő beszerzésének költsége értendő, beleértve a csomagolás, a szállítás, a vám, a telepítés, a tervezés, az összeszerelés, a próbaüzem költségeit, a licence és a fejlesztés költségeit. A beszerzési költségek meghatározásánál árkedvezmények (például mennyiségi engedmény, akcióár) nem vehetők figyelembe, vagy

b. első kockázati biztosítás esetén: biztosított vagyontárgyak biztosítási összege az a biztosítási szerződésben feltüntetett értékhatár, amely egyben a biztosítási szolgáltatás felső határértéke is, anélkül hogy megjelölésre kerülne a biztosított teljes elektronikus gép és számítógép állománya. Az első kockázati biztosítási összeg nem lehet magasabb, mint 50.000.000,- Forint. Ez az első kockázati biztosítási összeg a biztosító kártérítési kötelezettségének felső határa mind az alkalmankénti, mind a biztosítási év összes káreseményére vonatkozóan (éves kártérítési limit). Ez éves kártérítési limit az egyes kártérítések összegével csökken, kivéve, ha a Szerződő kezdeményezi az eredeti limit visszaállítását. Amennyiben a biztosító a szerződő kezdeményezését elfogadja, úgy értesítést küld az éves kártérítési limit visszaállításának pótdíjáról. Az eredeti kártérítési limit visszaállításának díja a kár bekövetkezése napjától a biztosítási szerződés szerinti évfordulóig – illetve a lejárat napjáig – terjedő időszakra érvényes. A biztosítási évfordulót követően – ellenkező megállapodás hiányában – ismét az eredeti kártérítési limit és az ennek megfelelő díj az érvényes.

2. Abban az esetben, ha a biztosítani kívánt vagyontárgyat a szerződéskötés időpontjában már nem gyártják, a biztosítási összeget az utolsó gyártási időpontban érvényes új értékének megfelelően kell meghatározni, figyelembe véve az időközbeni árváltozásokat. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor a hasonló műszaki jellemzőkkel, paraméterekkel, ugyanazon felhasználhatósággal rendelkező, kapacitásában, gazdasági mutatóiban azonos vagy egyenértékű vagyontárgy új értékének figyelembe vételével kell a vagyontárgy biztosítási összegét meghatározni.

3. Amennyiben a biztosított vagyontárgyakban nem biztosítási esemény miatti rongálódás, meghibásodás következtében már korábban maradandó értékcsökkenés állt be, ideértve azt az esetet is, ha egy korábbi biztosítási esemény miatt szükséges javítás, helyreállítás nem történik meg, a biztosító a vagyontárgy – a fentiek miatti – csökkentett értékét tekinti biztosítási értéknek.

3. Biztosítási Esemény

A jelen KVSZF alapján a biztosító a biztosított vagyontárgyakban a véletlen, előre nem látható és hirtelen bekövetkező, alábbiakban felsorolt események miatt bekövetkező károkat téríti meg, amelyek azok részleges vagy teljes működésképtelenségét eredményezik. Ezek a következők:

a. kezelői hiba, ügyetlenség, gondatlanság, (amennyiben ezen események által előidézett sérülések vizuálisan, segédeszköz nélkül felismerhetők);

b. leejtés, idegen tárgy ráesése vagy ütközése;

c. elektromos energia közvetlen hatásai (rövidzárlat, indukció, átívelés, áramerősség túlzott megnövekedése);

d. üvegalkatrész törése, repedése (amennyiben ezen események által előidézett sérülések vizuálisan, segédeszköz nélkül felismerhetők).

Az elektronikus gépek és számítógépek biztosítása kiterjed:

e. az üzembe helyezett gépekre, függetlenül attól, hogy üzemelnek, vagy állnak;

f. javítás, karbantartás, áthelyezés céljából leszerelés, felszerelés vagy telephelyen belüli mozgatás alatt álló gépekre.

4. A biztosításból kizárt események és károk

A biztosító nem kötelezhető szolgáltatása teljesítésére, ha egy biztosítási esemény bekövetkezése miatti kárigény bejelentése után a vagyontárgyat a szükséges javítás (helyreállítás) nélkül üzemben tartják.

Nem minősül biztosítási eseménynek, ha a kár

a. a biztosítási szerződés megkötésekor már meglévő hibák és hiányosságok miatt keletkezett;

b. jármű, illetőleg önjáró munkagép által okozott közlekedési balesetekkel összefüggésben következett be;

c. oka a gép, gépalkatrész természetes elhasználódása (kopása és öregedése), még ha az idő előtt következik is be, továbbá vegyi-, hő-, mechanikus jellegű állandó hatások, így korrózió, vízkő vagy egyéb lerakódás következtében keletkezett;

d. más módon megtérül a biztosított részére (garancia, jótállás, kártérítés, más biztosítási szerződés stb.);

e. a kezelési utasítás szándékos megszegésével összefüggésben következett be;

f. bármely szállítóeszközzel történő szállítás közben keletkeztek, beleértve a fel- és lerakodást is;

g. tartós időjárási hatások következtében keletkezett;

h. anyag- és gyártási hibák miatt keletkeztek;

i. a kockázatviselés helyén kívül következett be (például raktározás, felújítás vagy karbantartás közben);

j. a felület megkarcolása, bevágása vagy egyéb olyan sérülések formájában keletkeztek, amelyek csak esztétikai hibát jelentenek (lakk-, illetőleg zománcsérülések, egyéb karcolásos károk stb.) és a rendeltetésszerű használatot nem befolyásolják;

k. a káreset során sértetlenül maradt vagyontárgyak további, a sérült vagyontárgyakkal való összetartozásuk folytán bekövetkező felhasználhatatlansága miatt keletkeztek;

l. cserélhető szerszámokban, gyakori elhasználódás miatt sűrűn cserélendő alkatrészekben, üzemi- és segédanyagokban (például kenőanyagok, hűtőanyagok, tüzelőanyagok, katalizátorok, tisztítószerek) keletkeztek;

m. szolgáltatás-kimaradással összefüggésben következett be;

n. betöréses lopás, rablás, valamint ezek kísérlete miatt keletkezett;

o. a biztosított által okozott olyan kár, amelyekért a magyar jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik;

p. valamely kár után, a végleges helyreállítás befejeződése és az (ismételt) üzembe helyezés között következett be;

q. biztosítási esemény bekövetkezése miatti üzemszünetből eredő veszteségekből, kötbérekből, bírságokból ered;

r. karbantartás elmulasztásából ered; továbbá

s. a biztosító nem téríti meg az összetartozó vagyontárgyak esetén (ide értve a gépek, berendezések, készülékek tartalék alkatrészeit is) azt az értékcsökkenést, amelyet a nem károsodott vagyontárgyak a többi vagyontárgy megrongálódása vagy megsemmisülése miatt elszenvedtek;

t. ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül egyéb károsító esemény is közrehatott, a biztosító a kárt csak annyiban téríti meg, amennyiben az a biztosítási esemény következménye.

5. A Biztosító szolgáltatása, önrészesedés

1. A jelen KVSZF-ben meghatározott biztosítási események miatt bekövetkezett károkkal kapcsolatban a biztosító a biztosítási összegen belül az alábbi szolgáltatást nyújtja:

a. javítással gazdaságosan helyreállítható vagyontárgy kára esetében a biztosító a károsodott vagyontárgy szakszervizben történő, számlával igazolt javítási költségét téríti meg az esetleges értékemelkedés levonása nélkül, de maximum az ajánlaton megjelölt értékhatárig (első kockázati biztosítási összegig). Amennyiben a javítás során a szükségessé vált pótlás a károsodott alkatrésszel azonos alkatrésszel nem lehetséges, a biztosító a szolgáltatást a károsodott alkatrészhez legközelebb álló műszaki paraméterekkel rendelkező alkatrész beszerzési árának alapulvételével állapítja meg. A biztosító a javítható károk esetén a javítási illetőleg helyreállítási költségek meghatározásánál figyelembe veszi a szükséges szétszerelés és összeszerelés költségeit, a javító műhelybe szállítás és visszaszállítás fuvarköltségeit, valamint a vámköltségeket, de a kártérítés felső határa ezen költségekkel együtt sem haladhatja meg az ajánlaton megjelöl értékhatárt;

b. teljes (totál) kár esetén a károsodott vagyontárgy újértékét téríti meg, de maximum az ajánlaton feltüntetett értékhatárt (első kockázati biztosítási összeg). A jelen feltételek alkalmazásában a teljes (totál) kár, ha a biztosított vagyontárgy a biztosítási esemény folytán megsemmisült, illetőleg nem, vagy gazdaságosan nem javítható. Amennyiben a pótlás azonos vagyontárggyal nem lehetséges, a biztosító a

szolgáltatást egy a totálkárossá vált vagyontárggyal azonos, vagy a hozzá legközelebb álló műszaki paraméterekkel rendelkező vagyontárgy beszerzési árának alapulvételével állapítja meg. A biztosító teljes (totál) kár esetén az újérték meghatározásánál figyelembe veszi a fuvar (kivéve légi fuvar), a vám és a szerelés költségeit abban az esetben, ha a pótlás során ezek a költségek ténylegesen felmerültek, de a kártérítés felső határa ezen költségekkel együtt sem haladhatja meg az ajánlaton feltüntetett értékhatárt, azzal, hogy a biztosító nem veszi figyelembe a hatósági helyreállítási korlátozások és a műszaki haladás miatti többletköltségeket;

c. A biztosító jelen KVSZF alapján megtéríti a biztosítási eseménnyel összefüggő következő költségeket, összesen a biztosítási szerződésben feltüntetett értékhatár - első kockázati összeg - 10%-áig terjedő mértékben. A kártérítés felső határa e költségekkel együtt sem haladhatja meg a biztosítási szerződésben meghatározott értékhatárt:

ii. bontási, romeltakarítási, maradvány eltávolítási, valamint az ezzel kapcsolatos szállítási költségeket;

iii. a kár megállapítására és rendezésére vonatkozó vizsgálati, ténymegállapítási költségeket;

iv. az újra előállítással, helyreállítással, rendezéssel kapcsolatos tervezési, lebonyolítási költségeket.

2. A biztosító az egy káreseménnyel kapcsolatban megállapított kártérítési összeget minden esetben csökkenti:

a. a biztosítási szerződés szerinti önrészesedés összegével;

b. az értéket képviselő maradványok értékével;

c. azon összegekkel, amelyek a biztosított részére harmadik személy bármilyen jogcímen eszközölt kifizetései alapján megtérülnek.

3. Ha a helyreállítás, illetőleg pótlás során nem az eredeti állapot jön létre, a biztosító csak az eredeti állapotnak megfelelő helyreállítás, vagy pótlás számított (becsült) költségeit téríti meg.

4. A hazai kereskedelemben nem beszerezhető vagyontárgyak esetén a biztosító a belföldön kapható hasonló jellemzőkkel, paraméterekkel, ugyanazon felhasználhatósággal rendelkező vagyontárgy beszerzési árát veszi figyelembe.

5. Amennyiben a biztosított vagyontárgyakban nem biztosítási esemény miatti rongálódás, meghibásodás következtében már korábban maradandó értékcsökkenés állt be, ideértve azt az esetet is, ha egy korábbi biztosítási esemény miatt szükséges javítás, helyreállítás nem történik meg, a biztosító a vagyontárgy – a fentiek miatti – csökkentett értékét tekinti biztosítási értéknek.

6. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosítottnak vagy tulajdonjogát, vagy pedig - idegen vagyontárgyak esetén –birtoklási jogcímét (bérlet, lízing, őrzés, megmunkálás, feldolgozás, eladás, javítás) bizonyítania kell, és meg kell neveznie a tulajdonost.

6. A biztosító mentesülése

A jelen KVSZF alkalmazásában a biztosító mentesülését vonja maga után

1. a károsodott, illetőleg meghibásodott vagyontárgy – szükséges javítása (helyreállítása) nélküli

– további üzemben tartása;

2. a karbantartási kötelezettség elmulasztása;

3. az üzembe helyezésre, illetőleg az üzemeltetésre vonatkozó előírások be nem tartása, feltéve minden esetben, hogy a fenti magatartások valamelyikét a biztosított vezető, vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő alkalmazottja, megbízottja, tagja, illetőleg szerve tanúsította.

XVIII. Hordozható számítógépek biztosításának különös feltételei

1. Biztosítási esemény

A Biztosító kockázatviselése jelen KVSZF alapján kiterjed a biztosított vagyontárgyaknak a biztosítási szerződésben meghatározott - üzemhelyén kívül bekövetkező - káraira, ha a külső üzemhely a berendezés üzemeltetéséhez előírt feltételeknek, valamint a biztosítási szerződésben meghatározott üzemhely kockázati és védelmi viszonyainak megfelel, illetőleg ha a kár a szállítás közben keletkezett.

A biztosítási fedezet kizárólag az alábbi szállítás közben ért károkra terjed ki:

a. a biztosított gépjárművet ért közúti baleset,

b. a Tűz- és elemi károk biztosításának különös feltételei szerint biztosítási eseményként meghatározott tűz, villámcsapás, robbanás, földcsuszamlás, kő- és földomlás, vihar, jégverés, felhőszakadás, árvíz kockázatokra;

c. a biztosított vagyontárgy gépjárműből történő eltulajdonítására

d. gépjármű biztosított vagyontárggyal együtt történő eltulajdonítására.

A vagyontárgy és a gépjármű együttes eltűnése biztosítási esemény bekövetkezése miatti károkat csak az alábbiak együttes teljesülése esetén téríti a biztosító:

a. a gépjármű szilárd tetővel/felépítménnyel rendelkezett;

b. a gépjárművet lezárt állapotban parkolták le;

c. a gépjármű rendelkezett MABISZ ajánlásban minősített, működőképes riasztó és/vagy indításgátló berendezéssel, amelyet a gépjármű leállítása után aktív állapotba helyeztek;

d. a biztosított vagyontárgyat a szállítójármű rakterében, kívülről nem látható módon tárolták;

e. a szállítójármű eltulajdonítása reggel 6 és este 10 óra között történt, kivéve, ha a lezárt szállítójárművet lezárt, szilárd falazatú helyiségben parkolták le.

A gépjárműből történő eltulajdonítás esetén a biztosítási fedezet csak abban az esetben áll fenn, ha

a. a gépjármű teljes egészében szilárd karosszériával (tetővel, felépítménnyel) rendelkezett;

b. a gépjárművet bizonyíthatóan lezárt állapotban parkolták le;

c. a biztosított berendezést a gépjármű rakterében kívülről nem látható módon tárolták;

d. a feltörés bizonyíthatóan 6:00 és 22:00 óra között történt.

2. Biztosított vagyontárgyak

Biztosított vagyontárgynak minősülnek: saját és idegen tulajdonú hordozható számítógépek;

GRIFF vállalkozói vagyonbiztosítás felelősségbiztosítási különös szerződési feltételei (FKSZF)

XIX. Általános felelősségbiztosítás különös feltételei

Jelen Különös Felelősségbiztosítási Szerződési Feltétel (a továbbiakban: KFSZF) alapján kötött biztosítási szerződés vonatkozásában az Általános Felelősségbiztosítási Szerződési Feltételeket (továbbiakban: ÁFSZF) az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

1. Biztosítási esemény

1.1 Jelen KFSZF alapján megkötött felelősségbiztosítási biztosítási szerződés keretében biztosító – a biztosítási szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – megtéríti azokat a:

a. személysérüléses károkat és

b. szerződésen kívül okozott dologi károkat, amelyeket biztosított a biztosítási szerződésben meghatározott minőségében okoz, és amelyekért a magyar jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

1.2 Jelen feltétel alkalmazása szempontjából szerződésen kívül okozott kárnak csak az minősül, ha

a. a biztosított a biztosított tevékenység folytatása (az általa nyújtott szolgáltatás teljesítése) során, illetve azzal összefüggésben olyan személynek okoz kárt, akivel a biztosítási szerződésben meghatározott tevékenységével kapcsolatban nincs szerződéses jogviszonyban, vagy aki nem igénybe vevője a biztosított által nyújtott szolgáltatásnak;

b. a biztosított, a biztosítási szerződésben megjelölt tevékenység folytatójaként ezen vállalkozás épületeinek – ideértve az épület berendezési és épületgépészeti (felvonók, fűtő-, elektromos-, víz-, gázberendezések) tárgyakat – helyiségeinek, építményeinek, reklámberendezéseinek fenntartója és üzemben tartója minőségében okoz kárt.

c. Nem minősülnek szerződésen kívüli károkozásnak az épület, építmény tulajdonosának, bérbeadójának, bérlőjének, üzemeltetőjének egymásnak okozott kárai.

XX. Munkáltatói felelősségbiztosítás különös feltételei

Jelen Különös Felelősségbiztosítási Szerződési Feltétel (a továbbiakban: KFSZF) alapján kötött Biztosítási Szerződés vonatkozásában az Általános Felelősségbiztosítási Szerződési Feltételeket (továbbiakban: ÁFSZF) az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

1. Biztosítási esemény

− Jelen KFSZK alapján megkötött felelősségbiztosítási szerződés keretében a Biztosító – a Biztosítási Szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – fedezetet nyújt azokra a kártérítési követelésekre, amelyeket a Biztosítottal munkaviszonyban (szövetkezeti tagsági jogviszonyban) álló személyek munkabalesete miatt és címén a Biztosítottal szemben támasztanak, és amelyekért a Biztosított a magyar jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

− Megtéríti a Biztosító azokat a munkáltató felelősségi körébe tartozó károkat is, amelyek a munkavállaló munkabalesete nélkül a károsult munkavállalók ruházatában, egyéb használati tárgyaiban keletkeztek feltéve, hogy a káresemény olyan vagyontárgyban következett be, amelyeket a munkavállalók (tagok stb.) a munkahelyükre általában és szokásosan visznek magukkal legfeljebb 30 000 Ft / károsult és, ha egy káreseményben több munkavállaló vagyontárgya is károsodik, akkor legfeljebb 300 000 Ft / kár értékhatárig.

2. A biztosító megtérítési igénye

Az ÁFSZF-ben felsorolt eseteken kívül súlyosan gondatlan károkozásnak minősül, így a biztosító a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha

1. a baleset ugyanazon munkavédelmi szabály be nem tartása miatt következett be ismételten;

2. a bíróság határozatának megállapítása szerint, a baleset a munkavédelmi szabályok súlyosan gondatlan megsértése miatt következett be vagy a munkaügyi felügyelőség munkavédelmi szabálysértés elkövetése miatt a munkáltatót 2 000 000 Ft-ot meghaladó összegű pénzbírsággal sújtja.

XXI. Szolgáltatói felelősségbiztosítás különös feltételei

Jelen Különös Felelősségbiztosítási Szerződési Feltétel (a továbbiakban: KFSZF) alapján kötött biztosítási szerződés vonatkozásában az Általános Felelősségbiztosítási Szerződési Feltételeket (továbbiakban: ÁFSZF) az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

1. Biztosítási esemény

Jelen KFSZF alapján megkötött felelősségbiztosítási biztosítási szerződés keretében a biztosító, a biztosítási szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint, megtéríti a biztosított vállalkozói (üzleti) biztosítási szerződés alapján végzett szolgáltatás(ok) teljesítése során szerződő partnerének, vagy azon személyeknek, akiknek a szolgáltatást nyújtja, okozott dologi károkat, amelyekért a biztosított jogszabály szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.

2. Kizárások a kockázatviselés köréből

Az ÁFSZF-ben felsorolt eseteken kívül nem fedezi a biztosítás

a. a harmadik személyeknek okozott károkat;

b. az alvállalkozóknak okozott károkat;

c. a környezetszennyezéssel (levegő, víz-, talajszennyezés) okozott károkat;

d. a vezetékes energia (pl. villamos áram) által okozott károkat;

e. mezőgazdasági (növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés, halászat, haltenyésztés, szaporító anyag termesztés, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vegyes gazdálkodás) szolgáltatások által okozott károkat;

f. el nem végzett vagy késedelmesen végrehajtott szolgáltatás miatt keletkezett károkat;

g. a csomagolás és a szállítás hiányosságaiból keletkező károkat;

h. vagyontárgyak elveszéséből, eltűnéséből eredő károkat;

i. a légi járművek vagy légi járműalkatrészek tervezéséből és fejlesztéséből eredő károkat;

j. a szavatosság alapján fennálló kötelezettségek teljesítését és az azzal összefüggésben felmerülő költségeket és egyéb kiadásokat (a hibás szolgáltatás kijavításával, újbóli teljesítésével kapcsolatban felmerülő költségeket és egyéb kiadásokat);

k. a felülvizsgálatra, javításra fordított költségeket;

l. a tisztítással eltávolítható szennyeződési károkat;

m. a biztosítási esemény következtében a termelés, vagy szolgáltatás leállásából eredő károkat;

n. a Biztosított által rendezvényszervezői minőségében okozott károkat;

o. sorozatkár esetén amennyiben a Biztosító felhívására a Biztosított a szolgáltatást nem függeszti fel a felhívást követő károkat.

3. A biztosító megtérítési igénye

Az ÁFSZF-ben felsorolt eseteken kívül súlyosan gondatlan károkozásnak minősül, így a biztosító a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha

1. a kár a szolgáltatásra vonatkozó egészségügyi, egészségvédelmi előírások megszegése miatt következett be;

2. a kárt a szolgáltatás fokozottan veszélyes tulajdonsága idézte elő, s erről a fokozott veszélyről a Biztosított a szolgáltatás igénybevevőjét nem tájékoztatta.

XXII. Termékfelelősség-biztosítás különös feltételei

1. Biztosítási esemény

A termékfelelősség biztosítás KFSZF-ei alapján a biztosítási szerződés keretében a biztosító a biztosítási szerződésben megállapított mérték és feltételek szerint megtéríti a biztosított helyett azokat a személysérüléses és dologi károkat, amelyekért az, kizárólag, mint a termék

1. gyártója,

2. forgalmazója,

3. importálója

a magyar jog szabályai szerint felelősséggel tartozik.

2. Kockázatviselés időbeli hatálya

Az ÁFSZF 4.2. pontban foglaltakhoz képest a biztosító kockázatviselése annyiban módosul, hogy csak a biztosítási szerződés hatálya alatt gyártott (importált, forgalmazott) termékek által a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és a biztosítási szerződés megszűnésétől számított 30 napon belül bejelentett károkra terjed ki.

Kizárások a kockázatviselés köréből

Az ÁFSZF-ben felsorolt eseteken kívül nem fedezi a biztosítás

1. a magában a hibás termékben, tartozékaiban vagy alkatrészeiben keletkezett károkat;

2. a vezetékes energia (pl. villamos áram) által okozott károkat;

3. a károkat, ha a károkozó termék a gyártáskor vagy a forgalomba hozatalkor hibátlan volt, és a később keletkezett hiba a termék szerkezeti hibájára, illetve anyaghibára nem vezethető vissza, illetve ha a károkozó termék forgalomba hozatalának időpontjában a hiba a tudomány és a technika állása szerint nem volt felismerhető;

4. a gyógyszer- és gyógyhatású készítmények használatával összefüggő károkat, és a genetikai károsodásként megjelenő károkat;

5. a földművelés, az erdőgazdaság, az állattenyésztés, a halászat és a vadászat feldolgozatlan termékei (őstermékek), által okozott károkat;

6. a hibás termék által környezetszennyezéssel (levegő, víz-, talajszennyezés) okozott károkat;

7. a légi járművek vagy légi járműalkatrészek tervezéséből és fejlesztéséből, valamint gyártásából és szállításából eredő károkat, ha a biztosított alkatrészeket légi járművek gyártására vagy légi járművekbe történő beépítéshez használták fel;

8. azt a kárt, mely úgy keletkezett, hogy a termék nem került kereskedelmi forgalomba vagy a gyártó a terméket nem üzletszerű gazdasági tevékenysége körében gyártotta és forgalmazta;

9. a csomagolás és a szállítás hiányosságaiból keletkező károkat;

10. azokat a károkat, amelyek közvetlenül a felhasználási, kezelési, karbantartási utasítások hiányából illetve hibáiból állnak elő;

11. azokat a költségeket és egyéb kiadásokat, amelyek a hibás termék kijavításával, cseréjével, illetőleg a hibás termék visszahívása után, annak kifogástalan vagy más termékkel való pótlása miatt a biztosítottnál veszteség, költség, kiadás nyomán merülnek fel;

12. a bármilyen egyéb jogcímen megtérülő, illetve más biztosítással fedezett károkat;

13. olyan károkat, amelyek arra vezethetők vissza, hogy a termék nem akadályozott meg egy előre jelezhető fejleményt vagy betegséget, amely folytatódott vagy keletkezett volna akkor, ha a termék használatától eltekintenek;

14. azokat a károkat, amelyek a termék eredeti, rendeltetésszerű használata esetén, a termék nem megfelelő hatékonysága miatt keletkeztek;

15. a termék rendeltetésszerű használata érdekében eszközölt beruházások miatt keletkező költségeket (pl. feleslegesnek bizonyuló beruházások);

16. azokat a károkat, amelyek hibás résztermék, illetve termék más termékkel való összeépítése, illetve abba való beépítése, feldolgozása, elegyítése, összeolvasztása, megmunkálása során - vagy ezek miatt - egy új termékben keletkeznek, továbbá azokat a károkat és költségeket, amelyek az új termék előállítási folyamata során merültek fel;

17. olyan károkat, melyek a biztosított termék hibáját jogszabály vagy kötelező hatósági előírás, szabvány alkalmazása, illetőleg a fentiek írásbeli utasításának vagy követelményeinek szándékos megsértése vagy figyelmen kívül hagyása miatt keletkeznek;

18. a hibás termék felülvizsgálatra, javításra, szervizelésre, cserére vagy a forgalomból való kivonásra történő visszahívásának, továbbá megsemmisítésének költségeit;

19. sorozatkár esetén amennyiben a biztosító felhívására a biztosított a terméket nem hívja vissza, a felhívást követő károkat.

3. Biztosítási szolgáltatás

Az ÁFSZF-ben megfogalmazott szabályok a következőkkel egészülnek ki:

1. A biztosító a jogszabály szerinti termékfelelősség fennállását minden esetben külön vizsgálja. A hiba okozójaként bejelentett terméket joga van szakértői vizsgálat alá vetni, és annak eredményétől függően nyújt kártérítést. Ennek a vizsgálatnak a költségei a biztosítót terhelik.

2. Megtéríti a biztosító azt a költséget is, amely - a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összegen belül –sorozat kár esetén a termék visszahívásához szükséges (kárenyhítés, illetve visszahívás költségei). A visszahívás költségei körében a biztosító csak és kizárólag a termék vásárlóinak értesítési, valamint a hibás termék visszaszállításának költségét téríti meg.

4 . A Biztosító megtérítési igénye

Az ÁFSZF-ben felsorolt eseteken kívül biztosító visszakövetelheti a biztosítottól az általa kifizetett kártérítési összeget, ha

1. a kárt olyan termék okozta, amelynek hatóság által elrendelt forgalomból való kivonását (visszahívási kötelezettségét) a biztosított nem teljesítette,

2. a terméket a kötelező hatósági minősítések, illetve a forgalmazáshoz szükséges engedélyek nélkül bocsátotta ki, hozta forgalomba vagy importálta,

3. a személysérülés miatti károkat a termék olyan fokozottan veszélyes tulajdonsága idézte elő, amelyről a biztosított nem adott megfelelő tájékoztatást, illetve felvilágosítást,

4. a kár a termékgyártásra előírt egészségügyi és egészségvédelmi előírások súlyos megsértése miatt következett be.

XXIII. Környezetszennyezési felelősségbiztosítás különös feltételei

1. Biztosítási esemény

1. Jelen KFSZF alapján a biztosító – a biztosítási szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítottat olyan környezetveszélyeztető tevékenységgel (mulasztással) okozott károk megtérítése alól, amelyekért a biztosított a magyar jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik, feltéve, hogy a kár bekövetkezte

a. előre láthatatlan,

b. hirtelen és váratlan volt, továbbá

c. a normális üzemi folyamattól eltérő eseményre volt visszavezethető.

2. Jelen KFSZF alkalmazása szempontjából környezetveszélyeztetésnek minősül az a tevékenység vagy mulasztás, amely környezetkárosodást idéz elő. A környezetkárosodás a környezetnek vagy valamely elemének (pl. föld, levegő, víz, élővilág) olyan mértékű változása, szennyezettsége, illetve valamely eleme igénybevételének olyan mértéke, amelynek eredményeképpen annak természetes vagy korábbi állapota (minősége) csak beavatkozással vagy egyáltalán nem állítható helyre, illetőleg az élővilágot kedvezőtlenül érinti.

Kizárások a kockázatviselés köréből

Az ÁFSZF-ben felsorolt eseteken kívül nem fedezi a biztosítás

1. magukban a környezetkárosodást előidéző dolgokban keletkezett kárt;

2. a lassú, folyamatos vagy rendszeresen ismétlődő, továbbá a nem hirtelen és előreláthatatlanul bekövetkezett károkat;

3. az útrongálási és a növényi kultúrákban okozott letaposási károkat;

4. vegyszerezéssel, vegyszer kiszórásával okozott károkat;

5. Biztosított alvállalkozói által okozott károkat.

2. A biztosító megtérítési igénye

Az ÁFSZF-ben felsorolt eseteken kívül súlyosan gondatlan károkozásnak minősül, így a biztosító a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha a biztosítottat jogszabályba, illetve hatósági határozatba foglalt, a környezet védelmét szolgáló előírás megszegése miatt 1 000 000 Ft-ot meghaladó környezetvédelmi bírsággal sújtották.

XXIV. Rendezvényszervezői felelősségbiztosítás különös feltételei

1. Jelen Különös Felelősségbiztosítási Szerződési Feltétel (a továbbiakban: KFSZF) alapján kötött biztosítási szerződés vonatkozásában az Általános Felelősségbiztosítási Biztosítási Szerződési Feltételeket (továbbiakban: ÁFSZF) az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

2. A biztosító a biztosított helyett megtéríti a biztosított által szervezett és a biztosítási szerződésben felsorolt rendezvények által, illetve következtében a rendezvényen résztvevőknek (pl. versenyzők, rendezvényen fellépők, kiállítók), nézőknek és harmadik személyeknek a rendezvény időtartama alatt okozott, véletlen-váratlan formában (balesetszerűen) bekövetkező károkat, amelyekért a magyar jog szabályai szerinti felelősséggel és kártérítési kötelezettséggel tartozik.

3. Kiterjed a biztosítási fedezet azon vagyontárgyak szennyezési káraira is, amelyeket a rendezvényen részt vevők magukon hordanak, illetve poggyászként magukkal visznek.

4. Nem nyújt fedezetet a biztosítás az ÁFSZF-ben felsorolt eseteken kívül:

a. a kiállított tárgyakban, a rendezvény lebonyolítására szolgáló dolgokban (pl. a rendezvény lebonyolítására szolgáló ingatlanban), a kiállítási installációban okozott károkra;

b. tűzijátékok, lovas rendezvények lebonyolítására;

c. gépjárművek, légi-, vízi járművek által okozott károkra;

d. a rendezvény minőségéből és hiányosságaiból eredő követelésekre;

e. az el nem végzett vagy késedelmesen végrehajtott szervezési tevékenység miatt támasztott követelésekre;

f. a károsult beleegyezésével okozott károkra;

g. a jogszabály alapján megtérülő károkra;

h. a biztosítottat mint munkáltatót a Munka Törvénykönyve alapján terhelő kártérítési kötelezettségekre;

i. a környezetveszélyeztető tevékenységgel okozott károkra;

j. tárgyak elveszéséből, elhagyásából, eltulajdonításából eredő kártérítési kötelezettségekre.

5. Határozott tartamra kötött biztosítási szerződés esetén a biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, de a biztosítási szerződés megszűnését követő 1 éven belül a biztosító részére bejelentett károkra terjed ki.

XXV. Szállásadói felelősségbiztosítás különös feltételei

Jelen Különös Felelősségbiztosítási Szerződési Feltétel (a továbbiakban: KFSZF) alapján kötött biztosítási szerződés vonatkozásában az Általános Felelősségbiztosítási Biztosítási Szerződési Feltételeket (továbbiakban: ÁFSZF) az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

1 Biztosítási esemény

a. A biztosító a biztosítási szerződésben meghatározott módon, mértékben és feltételekkel megtéríti a biztosított által a szállásadói tevékenységének gyakorlása során szakmai hibájából eredő olyan károkat, amelyekért a magyar jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.

b. A szállásadói tevékenységre szóló felelősségbiztosítás alapján megtéríti a biztosító a vendégek dolgainak elvesztése, megsemmisülése vagy megsérülése miatt bekövetkezett kárt. A biztosító megtérítési kötelezettsége azokban a dolgokban bekövetkezett károkra áll fenn, amelyet a vendég a szobájában vagy a szálláshelyén az arra kijelölt helyen helyezett el, illetve olyan személynek adta át, akit annak átvételére jogosultnak tarthatott, kivéve készpénzben, értékcikkben, értékpapírban bekövetkezett károkat.

Kizárások a kockázatviselés köréből

1. Nem fedezi a biztosítás az ÁFSZF-ben felsorolt eseteken kívül:

a. gépkocsik, repülőgépek, vonatok, villamosok, trolibuszok, hajók és egyéb közlekedési eszközökkel és járművekkel (ideértve a lovas vontatású járműveket is, mint például fogatok, szekerek stb.), valamint az ezekhez tartozó infrastruktúra üzemeltetésével kapcsolatos tevékenységek kapcsán felmerülő károkat;

b. vidámparkok és a szórakoztató berendezéseik üzemeltetés során felmerülő károkat;

c. stadionok és berendezéseik üzemeltetése során felmerülő károkat;

d. sportpályák és berendezéseik, sípályák és berendezéseik üzemeltetése során felmerülő károkat;

e. kábel-járművek és székfelvonók üzemeltetése során felmerülő károkat;

f. Biztosított részére megtérülő, illetve a más biztosítással fedezett károkat;

g. a vadgazdálkodás körében okozott károkat;

h. a vegyszerhasználattal okozott károkat;

i. azokat a károkat, amelyek a vendégek dolgaiban a szállodai szolgáltatáson kívüli egyéb szolgáltatás nyújtása során (pl. gyógykezelés) következnek be;

j. azokat a károkat, amelyek a szállóvendégek által a szállásadó garázshelyiségeiben, parkolóhelyein leállított gépjárművekben azok üzembe helyezése, telephelyen, illetve annak 100 m-es körzetén belüli vezetése vagy elmozdítása, illetéktelen személy általi jogtalan használata, ellopása vagy elrablása során következetek be.

2. A biztosító csak a különös vagy kiegészítő feltételek alapján, az ezekre meghatározott

díj megfizetése mellett nyújt fedezetet:

a. munkaadói felelősségi károkra;

b. környezetszennyezéssel okozott károkra;

c. a termékfelelősségi károkra.

3. A biztosítás csak külön díj ellenében nyújt fedezetet a biztosítási szerződésben meghatározott szublimiten belül:

a. azokra a biztosítottat terhelő felelősségi károkra, amelyek a szállóvendégek által a szállásadó garázshelyiségeiben, parkolóhelyein leállított gépjárművekben következtek be;

b. a szálloda mosodai, tisztítói szolgáltatásából eredő anyagi károkra;

c. a vendégek dolgaiban a szálláshely nyilvános helységeiben (recepció, étterem, bár, hall, stb.) elvesztés, eltűnés vagy megrongálódás miatt bekövetkezett károkra;

d. a szállóvendégeknek értéktárgyaiban, értékpapírjában, készpénzében vagy értékcikkeiben keletkezett károkra, amennyiben a szállóvendég azokat megőrzésre kifejezetten átadta a szálloda olyan alkalmazottjának, akit ezen dolgok átvételére jogosultnak tarthatott és ezek a dolgok a szálloda széfjében elhelyezésre kerültek.

KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEK

KF1. Ingatlan bérbeadói felelősségbiztosítás kiegészítő feltételei

1. Jelen Kiegészítő Felelősségbiztosítási Szerződési Feltétel (a továbbiakban: KIFSZF) alapján kötött biztosítási szerződés vonatkozásában az Általános Felelősségbiztosítási Szerződési Feltételeit (a továbbiakban: ÁFSZF) és az Általános Felelősségbiztosítás Különös Feltételeit (a továbbiakban: KFSZF A. rész) az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

2. A biztosító kockázatviselése kiterjed azokra a dologi károkra, amelyet a biztosított, az általa üzleti célra bérbe adott épületben, helységben vagy egyéb ingatlanban elhelyezett, a bérlő tulajdonában, őrizetében, felügyelete alatt lévő gépekben, berendezésekben, készletekben és egyéb vagyontárgyakban okoz és melyért a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

3. Nem nyújt fedezetet a biztosítás az az Általános Felelősségbiztosítási Szerződési Feltételeiben és az Általános Felelősségbiztosítás Különös Feltételeiben – kivéve ez utóbbi (azaz az KFSZF 1. rész) II. 1 pont- felsorolt eseteken kívül:

a. a szavatosság alapján fennálló kötelezettségek teljesítése és az azzal összefüggésben felmerülő költségekre és egyéb kiadásokra (a hibás szolgáltatás kijavításával, újbóli teljesítésével kapcsolatban felmerülő költségek, egyéb kiadások);

b. azon károkra, amelyek a Biztosított által lízingelt épületekben és/vagy helyiségekben keletkeztek;

c. azon károkra, amelyek olyan ingatlanok tekintetében keletkeztek, amely olyan vállalkozás tulajdonában vannak,

i. amelyet közvetve vagy közvetlenül a bérlő birtokol, ellenőriz, működtet vagy irányít;

ii. amely birtokolja, ellenőrzi, működteti vagy irányítja a bérlőt;

iii. amelyben a bérlő partner, rész- vagy társtulajdonos, tanácsadó, alkalmazott vagy családtag, illetve rokonsági viszonyban áll (beleértve a jegyességet is).

d. a hatósági engedélyek beszerzésének elmulasztásából eredő károkra;

e. azon károkra, amelyek ahhoz kapcsolódnak, illetve abból erednek, hogy a bérbeadó a Ptk. 425.§ (2) bek. c. pont alapján azonnali hatályú felmondási jogával élt;

f. a károkra, melyek abból erednek, hogy a bérbeadó a bérbe adott ingatlanon jogosulatlanul olyan átalakítási munkálatokat végzett vagy végeztetett, amelyekhez a bérlő hozzájárulása, illetve a hatóság engedélye lett volna szükséges, és azon költségekre, amelyek a bérbeadót ebben az esetben az eredeti állapot helyreállítása alapján terheli;

g. azon károkra, amelyek azért következtek be, illetve ahhoz kapcsolódnak, hogy a bérelt ingatlant a bérlő a bérbeadó (tulajdonos) beleegyezésével, vagy annak hiányában más személy birtokába, használatába adta;

h. a bérleti díj, közüzemi díjak, egyéb fenntartási költségek, köztartozás, adójellegű kötelezettség, használatba vételi díj és általában a bérelt jogviszonyhoz kapcsolódó pénzfizetési kötelezettség elmulasztásából vagy késedelmes teljesítéséből eredő, vagy ezekhez kapcsolódó károkra;

i. azon károkra, amelyek abból adódnak, hogy a bérbeadó a korábbi bérlet megszűnése ellenére nem adja át az ingatlant az új jogos birtokosnak;

j. azon károkra, amelyek a bérelt ingatlanban (ingatlanrészben) az elhasználódás, kopás és rendszeres igénybevétel miatt keletkezik;

k. a fűtési, vízmelegítési rendszerrel összefüggő, valamint az üveg bármilyen természetű káraira;

l. a bérelt épület, helység, ingatlan szomszédságában lévő ingatlanokban keletkezett károkra;

m. a káresemény miatt a bérelt ingatlanban folyó tevékenység megszűntetéséből, szüneteltetéséből származó gazdasági hátrányokra (pl. termeléskiesés, többletköltség)

4. A biztosított köteles a bérleti biztosítási szerződést írásban megkötni és a kárbejelentéshez – az ÁFSZF XIII.5. pontban felsoroltakon kívül – csatolni.

KF2. Bérlői felelősségbiztosítás kiegészítő feltételei

1. Jelen Kiegészítő Felelősségbiztosítási Szerződési Feltétel (a továbbiakban: KIFSZF) alapján kötött biztosítási szerződés vonatkozásában az Általános Felelősségbiztosítási Szerződési Feltételeit (a továbbiakban: ÁFSZF) és az Általános Felelősségbiztosítás Különös Feltételeit (a továbbiakban: KFSZF A. rész ) az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

2. A biztosító kockázatviselése kiterjed a biztosított által üzleti célra bérelt épületben, helységben vagy egyéb ingatlanban okozott olyan dologi károkra, amelyekért a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

3. Nem nyújt fedezetet a biztosítás a Általános Felelősségbiztosítási Szerződési Feltételeiben és az Általános Felelősségbiztosítás Különös Feltételeiben – kivéve ez utóbbi (azaz KFSZF 1. rész) II. 1 pont - felsorolt eseteken kívül:

a. a káresemény miatt az ingatlan bérbeadásának megszűntetéséből, szüneteltetéséből származó gazdasági hátrányokra (pl. termeléskiesés, többletköltség, vagy egyéb veszteség);

b. azon károkra, amelyek a Biztosított által lízingelt épületekben és/vagy helyiségekben keletkeztek;

c. azon károkra, amelyek olyan ingatlanok tekintetében keletkeztek, amely olyan vállalkozás tulajdonában vannak,

i. amelyet közvetve vagy közvetlenül a Biztosított birtokol, ellenőriz, működtet vagy irányít;

ii. amely birtokolja, ellenőrzi, működteti vagy irányítja a Biztosítottat;

iii. amelyben a Biztosított partner, rész- vagy társtulajdonos, tanácsadó, alkalmazott vagy családtag, illetve rokonsági viszonyban áll (beleértve a jegyességet is);

d. a hatósági engedélyek beszerzésének elmulasztásából eredő károkra;

e. a bérelt ingatlan (ingatlanrész) jogellenes vagy a szerződésben rögzített tevékenységtől eltérő, nem rendeltetésszerű használatból eredő károkra;

f. azon károkra, amelyek ahhoz kapcsolódnak, illetve abból erednek, hogy a bérbeadó a Ptk. 425.§ (2) bekezdés c. pont alapján azonnali hatályú felmondási jogával élt;

g. azon károkra, melyek abból erednek, hogy a bérlő a bérelt ingatlanon jogosulatlanul olyan átalakítási munkálatokat végzett vagy végeztetett, amelyekhez a bérbeadó vagy a hatóság engedélye lett volna szükséges, és azon költségekre, amelyek a bérlőt ebben az esetben az eredeti állapot helyreállítása alapján terheli;

h. azon károkra, amelyek azért következtek be, illetve ahhoz kapcsolódnak, hogy a bérelt ingatlant a Biztosított a bérbeadó (tulajdonos) beleegyezésével vagy annak hiányában más személy birtokába, használatába adta;

i. a bérleti díj, közüzemi díjak, egyéb fenntartási költségek, köztartozás, adójellegű kötelezettség, használatba vételi díj és általában a bérleti jogviszonyhoz kapcsolódó pénzfizetési kötelezettség elmulasztásából vagy késedelmes teljesítéséből eredő, vagy ezekhez kapcsolódó károkra;

j. azon károkra, amelyek abból adódnak, hogy a Biztosított a bérlet megszűnése ellenére nem adja át az ingatlant a jogos birtokosnak;

k. azon károkra, amelyek a bérelt ingatlanban (ingatlanrészben) az elhasználódás, kopás és rendszeres igénybevétel miatt keletkeznek;

l. a fűtési, vízmelegítési rendszerrel összefüggő, valamint az üveg bármilyen természetű káraira;

m. a bérelt ingatlanban (ingatlanrészben) folytatott tevékenységből eredő vagy azzal kapcsolatos (pl. benzintárolás) robbanással okozott károkra;

n. a bérelt épület, helység, ingatlan szomszédságában lévő ingatlanokban keletkezett károkra.

4. A biztosított köteles a bérleti szerződést írásban megkötni és a kárbejelentéshez – az ÁFSZF

XIII.5. pontban felsoroltakon kívül – csatolni.

FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI ZÁRADÉKOK

F01. Felelősségbiztosítási fedezet területi hatályának kiterjesztése Európa területére

1. Jelen Felelősségbiztosítási Záradék (a továbbiakban: Záradék) alapján a biztosítási fedezet kiterjed a biztosítási ajánlaton feltüntetett kockázati körök esetében az Európa területén okozott, bekövetkezett és érvényesített károkra. Jelen záradék alkalmazásában Európa alatt a földrajzi értelemben vett Európát, valamint Kanári – szigeteket, Ciprust és Törökország, illetve Oroszország Európán kívüli területeit kell érteni.

2. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződésben felsorolt eseteken kívül

a. a biztosított külföldi székhelyű, telephelyű vállalkozásainak (kirendeltség, fióktelep, leányvállalat) tevékenységéből eredő kártérítési kötelezettségekre;

b. a büntető jellegű kártérítésre;

c. azon kártérítési kötelezettség teljesítésére, amely tekintetében a biztosítót a kár felmérésében, rendezésében, a jogalap tisztázásában vagy egyéb – a kár rendezésével kapcsolatos- kötelezettségének teljesítésében a külföldi állam akadályozza.

3. A Magyarország területén kívül okozott, bekövetkezett és érvényesített károk esetében a biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg csökken a biztosító azon költségeivel, amelyek a kár felmérése, rendezése, a jogalap tisztázása vagy egyéb – a kár rendezésével kapcsolatos – kötelezettségének teljesítése érdekében merülnek fel.

F02. Felelősségbiztosítási fedezet területi hatályának kiterjesztése az egész világra, kivéve az Amerikai Egyesült Államokat, Kanadát, Ausztráliát és Új-Zélandot

2. Nem terjed ki a Biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződésben felsorolt eseteken kívül

a. a Biztosított külföldi székhelyű, telephelyű vállalkozásainak (kirendeltség, fióktelep, leányvállalat) tevékenységéből eredő kártérítési kötelezettségekre;

b. a büntető jellegű kártérítésre;

d. az Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland területén okozott és bekövetkezett károkra.

F03. Alvállalkozók biztosítása

1. Jelen Felelősségbiztosítási Záradék (a továbbiakban: Záradék) alapján kiterjed a biztosítási fedezet a biztosított által jogosan igénybevett alvállalkozó tevékenységéből eredő, a Biztosítottat terhelő kártérítési kötelezettségekre.

2. Amennyiben az alvállalkozó az általa okozott kár fedezetére felelősségbiztosítással rendelkezik, a biztosító helytállási kötelezettsége jelen biztosítási szerződés alapján csak akkor és annyiban áll fenn, amikor és amennyiben az alvállalkozó biztosítása a kárt nem fedezi.

3. Jelen kiegészítő feltétel alapján sem terjed ki a biztosítási fedezet az alvállalkozóval szemben az alvállalkozó munkavállalói által érvényesített kárigényekre.

4. Jelen kiegészítő feltétel alapján a biztosító az alvállalkozóval szemben nem érvényesíti az Általános Felelősségbiztosítási Szerződési Feltételei XVI.4. pontban foglaltakat.

F04. Időbeli hatály kiterjesztése (1 év)

hatálya alatt, de bekövetkezése és bejelentése a biztosító felé legkésőbb a Biztosítási Szerződés megszűnését követő 1 éven belül megtörtént.

F05. Időbeli hatály kiterjesztése (3 év)

Jelen Felelősségbiztosítási Záradék (a továbbiakban: Záradék) alapján kiterjed a biztosítási fedezet azokra a káreseményekre is, melyek okozása jelen záradékkal kiegészített biztosítási szerződés hatálya alatt, de bekövetkezése és bejelentése a biztosító felé legkésőbb a biztosítási szerződés megszűnését követő 3 éven belül megtörtént.

F06. Időbeli hatály kiterjesztése (5 év)

Jelen Felelősségbiztosítási Záradék (a továbbiakban: Záradék) alapján kiterjed a biztosítási fedezet azokra a káreseményekre is, melyek okozása jelen záradékkal kiegészített Biztosítási Szerződés hatálya alatt, de bekövetkezése és bejelentése a biztosító felé legkésőbb a biztosítási szerződés megszűnését követő 5 éven belül megtörtént.

F07. Időbeli hatály kiterjesztése (előfedezet)

Jelen Felelősségbiztosítási Záradék (a továbbiakban: Záradék) alapján kiterjed a biztosítási fedezet azokra a káreseményekre is, melyek okozása jelen záradékkal kiegészített biztosítási szerződés hatályba lépése előtt legkorábban 1 éven belül, de bekövetkezése és bejelentése a biztosító felé legkésőbb a biztosítási szerződés megszűnését követő 30 napon belül megtörtént.

A biztosító helytállásának feltétele, hogy a szerződő és a biztosított a biztosítási szerződés megkötésekor ne bírjon tudomással a károkozásról.

F08. sz. záradék: Építési tevékenység biztosítása

2. Jelen záradék alkalmazásával a biztosítási szerződés alapján a biztosító, a biztosítási szerződésben meghatározott módon és mértékben a biztosított helyett megtéríti a biztosított által végzett építési tevékenység során bekövetkező károkat, amelyeket a biztosított a magyar jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.

3. Nem nyújt fedezetet a biztosítás az Általános Felelősségbiztosítási Szerződési Feltételeiben és az Általános Felelősségbiztosítás Különös Feltételiben felsorolt eseteken kívül:

a. a föld alatti nyomvonalas létesítményekben okozott károkra, ha a biztosított az építési tevékenység megkezdésekor nem rendelkezett a kivitelezéshez szükséges szakhatósági engedélyekkel rendelkező közműtérképpel;

b. vagyontárgyakban, talajban, épületekben vibráció vagy teherhordó elemek eltávolítása vagy meggyengítése miatt bekövetkezett károkra;

c. az építési tevékenységgel összefüggésben előreláthatóan, vagy szükségszerűen bekövetkező károkra (pl. az épületekben keletkező repedéskárokra)

d. tetőszigetelés javítása során a szél és a csapadék által okozott károkra, ha az ideiglenes (PVC fólia) fedés elmarad, vagy az ideiglenes fedés vízelvezetése nem megoldott, vagy az ideiglenes födém lebontásának időszakára a zárófödém alatti szinten a nedvességre érzékeny gyárberendezések, készletek védelmét (pl. fóliával) nem végzik el;

e. robbantás során okozott károkra.

F09. Gyakorlati szakképzés biztosítása

2. Jelen kiegészítő feltétel alkalmazásával a biztosítási szerződés alapján a biztosító, a biztosítási szerződésben meghatározott módon és mértékben a biztosított helyett megtéríti a biztosított által szervezett gyakorlati szakképzés során, ill. következtében véletlen-váratlan formában (balesetszerűen) bekövetkező

a. személyi sérüléses és

b. dologi (tárgyrongálási)

károkat, amelyeket a biztosított a szakközépiskola, a szakmunkásképző iskola és szakiskola tanulójának a gyakorlati képzés keretében szervezői és/vagy lebonyolítói minőségben okozott, és amelyekért a magyar jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.

3. A biztosító kockázatviselése kizárólag - az Általános Felelősségbiztosítási Szerződési Feltételei

4. fejezetében foglaltakkal ellentétben- azon, a biztosítási szerződés tartama alatt szervezett és/vagy lebonyolított gyakorlati szakképzés során okozott és bekövetkezett károkra terjed ki, amelyeknél a biztosítási esemény a biztosított telephelyén - a szakképzés ideje (munkaidő) alatt, vagy a biztosított rendelkezése alapján a biztosított telephelyén kívül végzett szakképzés során, azzal összefüggésben következett be.

4. Nem fedezi a biztosítás az Általános Felelősségbiztosítási Szerződési Feltételeiben és az Általános Felelősségbiztosítás Különös Feltételiben – kivéve ez utóbbi (azaz az KFSZF 1. rész)

II. 1 pont - felsorolt eseteken kívül:

a. a tanulók egymásnak okozott dologi káraival kapcsolatban a Biztosítottat terhelő kártérítési kötelezettséget;

b. a tanulók foglalkozási megbetegedéséből eredő, ill. munkahelyi-, munkaköri ártalom miatt támasztott kárigényeit;

c. a tanulókat a szakképzés helyére menet vagy onnan távozóban, útközben ért balesetek miatti igényeket;

d. a vállalkozásszerűen végzett vagy végeztetett munka közben előálló károkat;

e. a szakképzés minőségéből és hiányosságaiból eredő követeléseket;

f. az egyéb biztosítás vagy jogszabály alapján megtérülő károkat;

g. tárgyak elveszéséből, elhagyásából, eltulajdonításából eredő kártérítési kötelezettségeket;

h. a Biztosított birtokában lévő (a Biztosított által bérelt, letétként kezelt, megőrzésre átvett stb.) tárgyakban keletkezett károkat.

F11. Felelősségbiztosítási fedezet kiterjesztése a munkaerő kölcsönzés keretében munkát végzőkre

1. Jelen Felelősségbiztosítási Záradék (a továbbiakban: Záradék) alapján kötött biztosítási szerződés vonatkozásában az Általános Felelősségbiztosítási Szerződési Feltételeit (a továbbiakban: ÁFSZF) és a Munkáltatói Felelősségbiztosítás Különös Feltételeit (továbbiakban: KFSZF B. rész) az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

2. A biztosítás eltérően a Munkáltató Felelősségbiztosítás Különös Feltételei –azaz KFSZF B. rész – II.1.e. pontjában foglaltaktól kiterjed:

a. a biztosított által kölcsönbevett, vagy

b. a biztosított által kölcsönbeadott munkavállalókra.

3. A biztosított köteles a kárbejelentéshez - a ÁFSZF XIII.5 pontban felsoroltakon kívül – csatolni

a. kölcsönbevett munkavállaló esetén a biztosított és a kölcsönbeadó közötti, a károsult munkavállalóra vonatkozó munkaerő-kölcsönzési megállapodást;

b. a kölcsönbeadott munkavállaló esetén a biztosított és a kölcsönvevő közötti, a károsult munkavállalóra vonatkozó munkaerő-kölcsönzési megállapodást.

F12. Felelősségbiztosítási fedezet kiterjesztése távmunkát végzőkre

– II.1.d. pontjában foglaltaktól kiterjed a biztosított távmunkát végző munkavállalóira.

2. Nem nyújt fedezetet a biztosítás az Általános Felelősségbiztosítási Szerződési Feltételeiben és az Munkáltatói Felelősségbiztosítás Különös Feltételeiben felsorolt eseteken kívül azokra a károkra, amelyek

a. a munkavállaló munkabalesete nélkül a munkavégzés során a károsult munkavállaló ruházatában, egyéb használati tárgyaiban keletkeztek;

b. olyan távmunkát végző munkavállalóknál következtek be, ahol a munkáltató a munkahelyet munkavédelmi szempontból előzetesen, a munkavégzés megkezdése előtt nem minősítette megfelelőnek.

3. A biztosított köteles a kárbejelentéshez – az ÁFSZF XIII.5 pontban felsoroltakon kívül – csatolni a munkáltató által munkavédelmi szempontból előzetesen megfelelőnek minősített munkahely minősítést a károsult munkavállaló távmunka végzési munkahelyére vonatkozóan.

F13. Szolgáltatás tárgyában okozott károk felelősségbiztosítása

1. Jelen Felelősségbiztosítási Záradék (a továbbiakban: Záradék) alapján kötött biztosítási szerződés vonatkozásában az Általános Felelősségbiztosítási Biztosítási Szerződési Feltételeit és a Szolgáltatói Felelősségbiztosítás Különös Feltételeit az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

2. Jelen Záradék alapján kiterjed a biztosítási fedezet azokban a dolgokban keletkezett károkra, amelyekre a biztosított által nyújtott szolgáltatás irányul.

3. Nem terjed ki a biztosítás:

a. a szolgáltatás tárgyának olyan káraira, melyek a szolgáltatás megkezdésekor már sérültek, hibásak, elhasználódottak voltak vagy egyéb okból cserére szorultak;

b. esztétikai és korszerűségi hibákból származó kártérítési igényekre;

c. gépjárművekben okozott károkra.

F14. Kiterjesztett termékfelelősség-biztosítás

2. Jelen Záradék alapján kiterjed a biztosítási fedezet azokra a károkra, amelyek a biztosított által gyártott, forgalmazott, illetve importált hibás termék 3. személy (továbbiakban: felhasználó) által más termékkel történő egyesítése, összevegyítése, beépítése vagy feldolgozása folytán magában az új termékben keletkeznek, vagy a felhasználónak személyi sérülésen és dologi káron kívül egyéb kárt okoznak, és amelyekért a biztosított felelősséggel tartozik.

3. A biztosítás az alábbi károkat fedezi:

a. a felhasználónak a károsodott új termék újraelőállítási önköltségét, amennyiben annak javítása műszakilag, illetve gazdaságossági szempontok alapján nem lehetséges;

b. a kárral kapcsolatos esetleges szerelési költséget, beleértve a károsodott új termék maradványainak eltávolítási költségeit;

c. az értékkülönbözetet, ha a végtermék árengedménnyel, csökkentett értéken értékesíthető;

d. az esetleges értékemelkedés levonása mellett a károsodott végtermék igazolt javítási költségeit, amennyiben az műszaki és gazdaságossági szempontok alapján javítható.

4. Nem téríti meg a biztosítás:

a. az előállított új termék rendeltetésszerű használatot nem befolyásoló károsodásait, ideértve az esztétikai, illetve a tisztítással eltávolítható szennyezési kárait is ha a végtermék (előállított termék) – javítás, módosítás nélkül - olyan áron került értékesítésre, mintha a biztosított hibátlan terméket gyártott volna.

0.xx. melléklet Betöréses lopás- és rablás kockázatokra vonatkozó védelmi előírások, limitek
Xxxxxxx Xxxxxxx előírásokhoz tartozó - a kár időpontjában vizsgált - kártérítési limitek
előírások	2 M-ig	5 M Ft-ig	15 M Ft-ig	25 M Ft-ig	50 M Ft-ig	50 M Ft felett
Falak, födémek, padozatok	min. 6 cm-es kisméretű téglából készült tömör fal vagy azzal azonos erősségű szerkezet	min. 12 cm-es kisméretű téglából készült fal vagy azzal azonos erősségű szerkezet	min. 25 cm-es kisméretű téglából készült fal vagy azzal azonos erősségű szerkezet		min. 38 cm-es kisméretű téglából készült fal vagy azzal azonos erősségű szerkezet
Ajtóra vonatkozó előírások
Ajtó anyaga, vastagsága	Ajtó és az ajtótok szerkezetének anyaga min. 25 mm vastagságú tömörfa vagy támadás szempontából ezzel egyenértékű fém				Ajtó és az ajtótok szerkezetének anyaga fém, min. 40 mm vastagságú keményfa, vagy ezekkel támadás szempontjából egyenértékű ellenállást biztosító szerkezeti kialakítású anyag.
Ajtólap rögzítése a tokhoz	3 diópánt	3 diópánt	3 diópánt	3 diópánt	3 diópánt
Ajtótok rögzítése a falhoz	nincs előírás	nincs előírás	nincs előírás	Fából készült tok esetén a zár reteszvasak fogadására megerősített, a falszerkezethez min. 3 ponton rögzített ellenlemezt kell alkalmazni
Zár	1 db biztonsági hengerzár	2 db biztonsági hengerzár vagy 1 db 3 ponton záródó biztonsági hengerzár
Zárási pontok száma	egy	kettő illetve három	kettő illetve három	kettő illetve három	kettő illetve három
Zárási pontok távolsága	-	nincs előírás	nincs előírás	nincs előírás	nincs előírás
Zárnyelvek reteszelési mélysége	nincs előírás	nincs előírás	nincs előírás	nincs előírás	nincs előírás
Zárbetétek védelme	letörés elleni	letörés elleni	letörés elleni	letörés elleni	letörés elleni

Xxxxxxx Xxxxxxx előírásokhoz tartozó - a kár időpontjában vizsgált - kártérítési limitek
előírások	2 M-ig	5 M Ft-ig	15 M Ft-ig	25 M Ft-ig	50 M Ft-ig	50 M Ft felett
Zárszerkezet védelme	nincs előírás	nincs előírás	nincs előírás	fúrás elleni védelem	fúrás elleni védelem
Zárnyelvet fogadó ellenlemez	nincs előírás	nincs előírás	nincs előírás	nincs előírás	nincs előírás
Záráspontosság	nincs előírás	nincs előírás	nincs előírás	nincs előírás	nincs előírás
Kiemelés elleni védelem	igen	igen	igen	igen	igen
Kétszárnyú ajtó reteszhúzás elleni	igen	igen	igen	igen	igen
Ablakra vonatkozó előírások
3 m párkánymagasság alatti	nincs előírás	30x30 cm-nél nagyobb összes üvegezett felülettel rendelkező nyílászárók 2 rétegű, egyenként legalább 3 mm vastagságú üvegezéssel vagy legalább 6 mm vastagságú, egy rétegű üvegezéssel ellátottak, és minősített ráccsal, vagy – az erőszakos áthatolás elleni ellenállás szempontjából – azzal egyenértékű más mechanikai szerkezettel, illetve azzal egyenértékűnek minősített biztonsági üveggel, vagy a legalább 2x5 mm vastag üvegezésen minősített biztonsági fóliával védettek
3 m vagy magasabb párkánymagasságú	nincs előírás	nincs előírás	nincs előírás	nincs előírás	nincs előírás	nincs előírás
Elektronikai jelzőrendszer
Helyi riasztás (E1)	nincs előírás	nincs előírás	szükséges (vagylagosság)	nincs előírás	nincs előírás	Személy- védelem *
Távfelügyeleti riasztás (E2)	nincs előírás	nincs előírás	szükséges (vagylagosság)	szükséges	szükséges	szükséges
* Személyvédelem, a Biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló épületet, épületrészt a vagyontárgyak őrzésével megbízott személy (őr) őrzi. Az őrnek az üzemmenet befejezésétől az üzemmenet megkezdéséig kell szolgálatban lenni. Az őrzéssel megbízható hivatalosan bejegyzett őrző-védővállalkozás is. Nem felel meg az őrzési előírásoknak, ha egy őr egy időben több telephely őrzését is ellátja.

Document Metadata

Table of Contents

G R I F F

Document Metadata