T/7984. számú törvényjavaslat

MAGYARORSZÁG KORMÁNYA

T/7984. számú törvényjavaslat

az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről

Előadó: Xx. Xxxxxxxxxx Xxxxx közigazgatási és igazságügyi

miniszter

Budapest, 2012. július

2012. évi …. törvény

az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről

ELSŐ RÉSZ

Általános rendelkezések

1. §

E törvényt a büntetőügyekben az Európai Unió más tagállamával (a továbbiakban: tagállam) folytatott együttműködés, valamint az európai elfogatóparancs alapján folytatott átadási eljárás során kell alkalmazni. Ha az együttműködés nemzetközi szerződésen alapul, a törvény alkalmazásának feltétele, hogy a végrehajtó tagállam a nemzetközi szerződés kötelező hatályát elismerte.

2. §

A tagállamokkal e törvény alapján folytatott eljárásokban a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvényt, a Büntető Törvénykönyvről szóló törvényt (a továbbiakban Btk.) és a büntetőeljárásról szóló törvényt (a továbbiakban: Be.) az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

MÁSODIK RÉSZ

Az európai elfogatóparancs és az átadás

I. Fejezet

Átadás Magyarországról

1. Az európai elfogatóparancs végrehajtásának alapelvei

3. §

(1) A Magyarország területén tartózkodó személy a tagállam igazságügyi hatósága (a továbbiakban: tagállami igazságügyi hatóság) által kibocsátott európai elfogatóparancs alapján büntetőeljárás lefolytatása, szabadságvesztés büntetés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából elfogható és átadható olyan bűncselekmények esetén, amelyeknél a kibocsátó tagállam joga szerint a büntetési tétel felső határa legalább tizenkét havi szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés, vagy ha jogerősen legalább négy hónapi szabadságvesztésre, illetve szabadságelvonással járó intézkedésre ítélték.

(2) A keresett személyt a cselekmény kettős büntetendőségének mérlegelése nélkül az európai elfogatóparancs alapján át kell adni az 1. számú mellékletben meghatározott bűncselekményfajták esetében.

(3) Az 1. számú mellékletben meghatározott bűncselekményfajták esetében, ha az európai elfogatóparancsot kibocsátó igazságügyi hatóság államának joga szerint a büntetési tétel felső határa nem éri el a háromévi szabadságvesztést, illetve szabadságelvonással járó intézkedést, valamint az 1. számú mellékletben fel nem sorolt bűncselekményfajták esetében az átadás akkor engedélyezhető, ha azok a cselekmények, amelyek miatt az európai elfogatóparancsot kibocsátották, a magyar törvény szerint bűncselekménynek minősülnek.

(4) Ha az európai elfogatóparancs több bűncselekményre vonatkozik, és e bűncselekmények közül legalább egy megfelel az (1) bekezdésben meghatározott, a büntetési tétel felső határára vonatkozó előírásnak, az átadás a többi, olyan bűncselekményre is engedélyezhető, amely ennek az előírásnak nem felel meg, de a magyar törvény szerint is bűncselekménynek minősül.

(5) Az európai elfogatóparancs végrehajtása nem tagadható meg az adókkal és az illetékekkel, a vámokkal és a devizával kapcsolatos bűncselekmények esetén amiatt, hogy a magyar jog nem ismer ugyanolyan adót, illetéket, valamint vámmal illetve adóval, illetékkel azonos hatású díjat, vagy nem tartalmaz ugyanolyan típusú szabályokat az adó-, illeték-, valamint vám- és devizaszabályozás terén, mint a kibocsátó tagállam joga.

2. Az eljáró bíróság

4. §

E fejezet alapján, mint végrehajtó igazságügyi hatóság kizárólag a Fővárosi Törvényszék jár el egyesbíróként. Határozata ellen, ha e törvény nem zárja ki, fellebbezésnek van helye, amelyet a Fővárosi Ítélőtábla bírál el tanácsülésen. A fellebbezésnek a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

3. Megtagadási okok

5. §

Az európai elfogatóparancs végrehajtását a Fővárosi Törvényszék megtagadja, ha:

a) a keresett személy gyermekkor miatt nem büntethető,

b) a 3. § (3) bekezdésében említett valamely esetben az európai elfogatóparancs alapjául szolgáló cselekmény a magyar törvény szerint nem bűncselekmény,

c) a magyar törvény szerint a büntethetőség vagy a büntetés elévült, feltéve, hogy az európai elfogatóparancs alapjául szolgáló bűncselekmény magyar joghatóság alá tartozik,

d) egy tagállamban a keresett személy ellen az európai elfogatóparancs kibocsátásának alapjául szolgáló cselekmény miatt már olyan határozatot hoztak, amely a büntetőeljárás megindításának akadályát képezi, vagy amely alapján a büntetést már végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerős ítéletet hozó tagállam joga szerint az nem hajtható végre,

e) a keresett személyt egy harmadik államban ugyanazon cselekmény miatt jogerősen felmentették, vagy jogerősen elítélték, feltéve, hogy a büntetést már végrehajtották, annak

végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerős ítéletet hozó állam joga szerint az nem hajtható végre,

f) az európai elfogatóparancs kibocsátásának alapjául szolgáló cselekmény miatt a keresett személy ellen Magyarország területén büntetőeljárás van folyamatban,

g) a magyar igazságügyi hatóság (bíróság, ügyész) vagy nyomozó hatóság az európai elfogatóparancs alapjául szolgáló bűncselekmény miatt a feljelentést elutasította, vagy a nyomozást, illetve az eljárást megszüntette,

h) az európai elfogatóparancs alapjául szolgáló bűncselekmény magyar joghatóság alá tartozik, és a bűncselekményre a magyar törvény szerint közkegyelem terjed ki.

6. §

(1) Az európai elfogatóparancs végrehajtását a Fővárosi Törvényszék megtagadja, ha azt olyan határozat végrehajtása céljából bocsátották ki, amelyet a keresett személy távollétében hoztak.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha a kibocsátó tagállam jogával összhangban

a) a keresett személyt megfelelő időben, határnapot és helyet megjelölve, közvetlenül idézték a tárgyalásra, vagy arról más módon hivatalos tudomást szerzett, továbbá tájékoztatták arról, hogy a tárgyalás a távollétében is megtartható, vele szemben az eljárás határozattal befejezhető,

b) a keresett személy által meghatalmazott vagy számára kirendelt védő a keresett személy érdekében a tárgyaláson eljárt,

c) a határozat kézbesítése megtörtént, a keresett személy tájékoztatást kapott a rendes, illetve a rendkívüli jogorvoslati lehetőségekről, de a rendelkezésre álló határidőn belül erre irányuló indítványt nem tett, vagy jelezte, hogy nem vitatja a távollétében hozott határozatot, vagy

d) a határozatot nem kézbesítették a keresett személynek, de az átadását követően haladéktalanul kézbesítik számára, tájékoztatják a rendes, illetve a rendkívüli jogorvoslati lehetőségekről, és az erre rendelkezésre álló határidőről.

(3) Ha az európai elfogatóparancsot a (2) bekezdés d) pontjában meghatározottak szerint bocsátották ki, az európai elfogatóparancs tartalmáról való tájékoztatás alkalmával a keresett személy kérheti, hogy az átadását megelőzően bocsássák rendelkezésére a kibocsátó tagállami határozat egy példányát. Ezt a Fővárosi Törvényszék a kézhezvételt követően haladéktalanul továbbítja – kizárólag tájékoztatás céljából – a keresett személynek. A keresett személy kérésének nincs halasztó hatálya az átadási eljárásra és az európai elfogatóparancs végrehajtására.

7. §

A Fővárosi Törvényszék az európai elfogatóparancs végrehajtását megtagadhatja, ha az olyan bűncselekményre vonatkozik, amelyet egészben vagy részben Magyarország területén követtek el.

8. §

(1) Ha az európai elfogatóparancsot szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából bocsátották ki, és a keresett személy olyan magyar állampolgár, aki Magyarország területén lakóhellyel rendelkezik, a Fővárosi Törvényszék az európai elfogatóparancs végrehajtását megtagadja, és – ha az előzetes adatok alapján nem áll fenn a végrehajtás átvételének egyetlen megtagadási oka sem

– elrendeli a keresett személy ideiglenes végrehajtási letartóztatását, és az erről szóló határozatát haladéktalanul megküldi az igazságügyért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter). A miniszter kezdeményezi a tagállamnál az elítélt szabadságvesztés büntetése vagy szabadságelvonással járó intézkedése végrehajtásának átvételét.

(2) Az ideiglenes végrehajtási letartóztatás legfeljebb a szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtására vonatkozó határozat meghozataláig tart, és nem lehet hosszabb, mint a tagállami határozatban szereplő büntetés vagy intézkedés tartama.

(3) Az ideiglenes végrehajtási letartóztatás teljes időtartamát be kell számítani a bíróság által elismert és végrehajtásra átvett szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés tartamába.

(4) A tárgyaláson ügyész és védő részvétele kötelező.

(5) Ha az európai elfogatóparancsot büntetőeljárás lefolytatása céljából bocsátották ki, és a keresett személy olyan magyar állampolgár, aki Magyarország területén lakóhellyel rendelkezik, csak akkor adható át, ha a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóság megfelelő jogi garanciát nyújt arra, hogy szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés jogerős kiszabása esetén a keresett személyt kérelmére a büntetés vagy az intézkedés végrehajtására visszaszállítják Magyarország területére.

9. §

(1) Ha ugyanazon személy ellen két vagy több tagállam bocsátott ki európai elfogatóparancsot, a Fővárosi Törvényszék határoz az európai elfogatóparancsok végrehajtásáról, és az összes körülmény mérlegelésével dönt arról, hogy melyik európai elfogatóparancs alapján kerüljön a keresett személy először átadásra. A Fővárosi Törvényszék a döntés meghozatalakor figyelemmel van különösen a bűncselekmény súlyára és elkövetési helyére, az európai elfogatóparancsok kibocsátásának időpontjára, valamint arra, hogy az európai elfogatóparancsot büntetőeljárás lefolytatása vagy szabadságvesztés büntetés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából bocsátották-e ki.

(2) Az (1) bekezdés szerinti döntéshez a Fővárosi Törvényszék – szükség esetén – beszerezi az Európai Unió Működéséről szóló szerződés 85. cikke szerinti Európai Igazságügyi Együttműködési Egység (a továbbiakban: Eurojust) véleményét.

(3) Ha egy európai elfogatóparancs és egy harmadik ország kiadatási kérelme ütközik, az eljárásra a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(4) E § nem érinti Magyarországnak a Nemzetközi Büntetőbíróság Statútumából eredő kötelezettségeit.

4. Őrizet

10. §

(1) A Magyarország területén elfogott személyt őrizetbe kell venni és a Fővárosi Törvényszék elé kell állítani, ha vele szemben európai elfogatóparancsot bocsátottak ki, illetve ha ellene valamely tagállam nemzetközi körözést rendelt el. Ez az őrizet hetvenkét óráig tarthat. Az őrizetet az azt foganatosító szerv az ügyész engedélyével azonnal megszünteti, ha minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy az őrizetbe vett személy nem azonos azzal a személlyel, akivel szemben az európai elfogatóparancsot kibocsátották.

(2) Az (1) bekezdést kell alkalmazni akkor is, ha a Magyarország területén elfogott személyre vonatkozóan a Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről szóló 2007. évi CV. törvény (a továbbiakban: SIS tv.) 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti figyelmeztető jelzést helyeztek el, és ez a figyelmeztető jelzés a (3) bekezdés szerint az európai elfogatóparanccsal egyenértékű.

(3) A Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett figyelmeztető jelzés az európai elfogatóparanccsal egyenértékű, ha a figyelmeztető jelzés és az ahhoz kapcsolódó kiegészítő információ tartalmazza a SIS tv. 6. § (1) bekezdés a)–e) pontjaiban, valamint 14. §-ában meghatározott adatokat.

5. Tárgyalás

11. §

(1) A Fővárosi Törvényszék tárgyalást tart, amelyen

a) a keresett személyt meghallgatja, különösen személyazonosságára, állampolgárságára vonatkozó, és – ha erre nyilatkozni kíván – az átadás feltételeit e törvény alapján befolyásoló körülményekre;

b) tájékoztatja a keresett személyt az egyszerűsített átadási eljárás lehetőségéről és annak jogkövetkezményeiről;

c) ha a keresett személy nem kíván élni az egyszerűsített átadási eljárás lehetőségével, és a bíróság megállapítja, hogy nem áll fenn az 5. §-ban, a 6. §-ban, illetve a 8. § (1) bekezdésében említett megtagadási okok valamelyike, elrendeli a keresett személy ideiglenes átadási letartóztatását, és az erről szóló határozatot haladéktalanul megküldi a miniszternek.

(2) A tárgyaláson az ügyész és a védő részvétele kötelező. A Fővárosi Törvényszék a tárgyalásról az ügyészt értesíti, a tárgyalásra a védőt idézi.

(3) Ha keresett személynek nincs meghatalmazott védője, a Fővárosi Törvényszék számára védőt, ha a magyar nyelvet nem ismeri, tolmácsot rendel ki.

(4) Ha a tagállami igazságügyi hatóság kéri, a Fővárosi Törvényszék az átadási eljárás keretében elrendeli a 24. § (1) bekezdésében megjelölt tárgyaknak a rendőrség általi felkutatását és lefoglalását.

6. Egyszerűsített átadás

12. §

(1) A Fővárosi Törvényszék elrendeli a keresett személy átadási letartóztatását és átadását (egyszerűsített átadás), ha

a) az európai elfogatóparancs végrehajtásának és az átadásnak a feltételei fennállnak, és

b) a keresett személy – a megfelelő figyelmeztetést követően – az átadásába beleegyezik, ebben az esetben a figyelmeztetést és a beleegyezést, valamint adott esetben a 30. §-ban említett specialitás szabálya alkalmazásának jogáról való kifejezett lemondást jegyzőkönyvben rögzíti.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott beleegyezés nem vonható vissza.

(3) Az egyszerűsített átadás elrendelése ellen fellebbezésnek nincs helye.

7. Az európai elfogatóparancs végrehajtása

13. §

(1) Ha a keresett személy az átadásába nem egyezik bele, az ideiglenes átadási letartóztatás elrendeléséről a miniszter értesíti a tagállami igazságügyi hatóságot az európai elfogatóparancs haladéktalan megküldése érdekében.

(2) Az európai elfogatóparancsot a miniszter fogadja, és azt haladéktalanul megküldi a Fővárosi Törvényszéknek.

(3) A Fővárosi Törvényszék tárgyalást tart, amelyre a 11. § rendelkezéseit az (1) bekezdésének b) és c) pontja kivételével alkalmazni kell.

(4) Ha az európai elfogatóparancs végrehajtásának és az átadásnak a feltételei fennállnak, a Fővárosi Törvényszék elrendeli a keresett személy átadási letartóztatását és átadását. A tárgyaláson hozott határozattal szembeni fellebbezésről az ügyésznek, a keresett személynek és védőjének a határozat kihirdetését követően nyomban nyilatkoznia kell.

(5) A fellebbezést két napon belül az iratokkal együtt közvetlenül kell felterjeszteni a Fővárosi Ítélőtáblához.

14. §

Ha a Fővárosi Törvényszék az európai elfogatóparancs végrehajtását megtagadja, a megtagadás okáról a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságot a miniszter a megtagadásról rendelkező jogerős határozat alapján tájékoztatja.

15. §

(1) A 11. § (1) bekezdés c) pontja szerint elrendelt ideiglenes átadási letartóztatást meg kell szüntetni, ha annak elrendelésétől számított negyven napon belül az európai elfogatóparancs nem érkezik meg.

(2) A 12. § (1) bekezdése és a 13. § (4) bekezdése szerint elrendelt átadási letartóztatás a keresett személy átadásáig tart.

(3) Az átadási, az ideiglenes átadási, vagy az ideiglenes végrehajtási letartóztatás helyett más személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés nem alkalmazható, illetve óvadék ellenében a keresett személy átadási, ideiglenes átadási vagy ideiglenes végrehajtási letartóztatása nem szüntethető meg.

16. §

(1) Az európai elfogatóparancs végrehajtásáról és az átadásról szóló jogerős határozatot, ha a keresett személy

a) beleegyezik az átadásába, a beleegyezés kinyilvánítását követő tíz,

b) az átadásába nem egyezik bele, az elfogását követő hatvan napon belül kell meghozni.

(2) Ha kivételes esetben az európai elfogatóparancs végrehajtásáról és az átadásról szóló határozat az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem hozható meg, a Fővárosi Törvényszék a késedelem okainak közlése mellett – a miniszter útján – haladéktalanul tájékoztatja erről a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságot. A határidő ebben az esetben további harminc nappal meghosszabbítható.

(3) Ha kivételes esetben nem lehet betartani az e §-ban előírt határidőket, a késedelem okainak közlése mellett a miniszter erről tájékoztatja az Eurojustot.

8. Menekültügyi hatóság értesítése

17. §

Ha az a személy, akivel szemben európai elfogatóparancsot bocsátottak ki, menekültkénti vagy menedékeskénti elismerését kéri, a Fővárosi Törvényszék haladéktalanul értesíti a menekültügyi hatóságot arról, hogy az elismerését kérővel szemben európai elfogatóparancsot bocsátottak ki.

9. Eljárás mentességet élvező személyek esetében

18. §

(1) Ha a keresett személyt nemzetközi jogon vagy közjogi tisztség betöltésén alapuló mentesség illeti meg Magyarország területén, a 16. §-ban előírt határidőket attól a naptól kell számítani, amelyen a Fővárosi Törvényszékre érkezik a mentesség felfüggesztéséről, illetve a büntetőeljárás megindításához való előzetes hozzájárulásról szóló értesítés.

(2) A mentesség felfüggesztése érdekében a Fővárosi Törvényszék haladéktalanul megkeresi a nemzetközi jogon vagy a közjogi tisztség betöltésén alapuló mentesség ügyében döntési jogkörrel rendelkező szervet, illetve személyt. Ha a mentesség felfüggesztése egy másik állam vagy valamely nemzetközi szervezet hatáskörébe tartozik, e tényről a szükséges intézkedés megtétele érdekében – a miniszter útján – értesíti a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságot.

10. Kiegészítő információk kérése

19. §

Ha a Fővárosi Törvényszék megítélése szerint a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóság által közölt tények és adatok nem elégségesek az európai elfogatóparancs végrehajtása és az átadás tárgyában történő határozathozatalhoz, kérheti a miniszter útján, hogy sürgősséggel bocsássák a rendelkezésére a szükséges kiegészítő információkat – különösen az 5. §-ban, a 8. § (5) bekezdésében, a 9. §-ban meghatározottakat – és a 16. §-ban előírt határidők figyelembevételével határidőt szabhat ezek megküldésére.

11. A keresett személy átadása

20. §

(1) Az európai elfogatóparancs végrehajtásáról és az átadásról szóló jogerős határozatot a Fővárosi Törvényszék haladéktalanul megküldi a miniszternek.

(2) A miniszter az európai elfogatóparancs végrehajtásáról és az átadásról szóló döntésről, valamint a keresett személy európai elfogatóparancs alapján történt fogva tartásának időtartamáról értesíti a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságot és a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központot (a továbbiakban: NEBEK).

(3) A keresett személy átadásáról a NEBEK a rendőrség közreműködésével gondoskodik, és annak – az érintett hatóságok megállapodása szerinti – lehető legkorábbi időpontban meg kell történnie.

(4) A keresett személyt legkésőbb az európai elfogatóparancs végrehajtásáról és az átadásról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított tíz napon belül át kell adni a kibocsátó tagállam illetékes hatóságának.

(5) Ha a keresett személy átadása a (4) bekezdésben előírt határidőn belül a tagállamok bármelyikén kívül eső elháríthatatlan akadály miatt nem lehetséges, új átadási időpontban kell megegyezni. A keresett személyt ebben az esetben az így megállapított új határnapot követő tíz napon belül kell átadni.

(6) Az átadás kivételesen ideiglenesen elhalasztható különös méltánylást érdemlő emberiességi okból, különösen, ha megalapozottan feltételezhető, hogy az átadás végrehajtása veszélyeztetné a keresett személy életét vagy egészségét. Az ideiglenes elhalasztási ok megszűnését követően az európai elfogatóparancsot végre kell hajtani. A Fővárosi

Törvényszék az ideiglenes elhalasztásról és annak okáról – a miniszter útján – haladéktalanul tájékoztatja a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságot, és új átadási időpontban állapodik meg. A keresett személyt ebben az esetben a megállapodás szerinti új időpontot követő tíz napon belül kell átadni.

(7) Az érintett személyt a (4)–(6) bekezdésben említett határidők lejárta után haladéktalanul szabadon kell bocsátani.

21. §

(1) Ha a keresett személy nem mondott le a 30. §-ban meghatározott specialitás szabályának alkalmazásáról, az átadását követően kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtásához a hozzájárulást a Fővárosi Törvényszék megadja, ha az európai elfogatóparancs alapjául szolgáló bűncselekmény e törvény rendelkezései szerint önmagában is átadási kötelezettséget von maga után. A 8. § (5) bekezdésében az átadás feltételeként megszabott jogi garanciákat ebben az esetben is meg kell követelni.

(2) A Fővárosi Törvényszék az erre vonatkozó határozatot legkésőbb a kérelem kézhezvételét követő harminc napon belül hozza meg.

(3) A (2) bekezdés szerinti határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.

(4) Az (1) bekezdés szerinti eljárást kell lefolytatni további átadás esetén is, ha a keresett személy nem mondott le a specialitás szabályának alkalmazásáról, és az átadását követően egy másik tagállam bocsát ki ellene európai elfogatóparancsot. A hozzájárulást e törvény rendelkezéseivel, valamint a vonatkozó egyezményekkel összhangban kell elbírálni.

22. §

(1) A Fővárosi Törvényszék az európai elfogatóparancs végrehajtásáról hozott határozatában elhalaszthatja a keresett személy átadását annak érdekében, hogy ellene Magyarország területén a büntetőeljárást lefolytathassák, vagy ha már elítélték, az európai elfogatóparancs kibocsátásának alapjául szolgáló cselekménytől különböző bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztés büntetését vagy szabadságelvonással járó intézkedését végrehajthassák.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott átadást elhalasztó határozatot a Fővárosi Törvényszék az európai elfogatóparancs végrehajtásáról hozott határozatát követően is meghozhatja.

(3) Az átadás elhalasztása helyett a Fővárosi Törvényszék – a kibocsátó tagállami igazságügyi hatósággal írásban történt közös megállapodásban meghatározott feltételek szerint – ideiglenesen átadhatja a keresett személyt a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságnak.

(4) A megállapodásnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) annak megjelölését, hogy milyen eljárási cselekmény lefolytatása céljából van szükség a keresett személy ideiglenes átadására;

b) arra vonatkozó kötelezettségvállalást, hogy az ideiglenesen átadott keresett személyt a megjelölt eljárási cselekményt követően a kért, illetve engedélyezett átadási határidőn belül visszaszállítják Magyarországra, ez a határidő kérelemre meghosszabbítható;

c) arra vonatkozó kötelezettségvállalást, hogy az ideiglenesen átadott keresett személy a tagállami tartózkodása alatt Magyarországra történő visszaszállításáig fogva tartásban lesz;

d) arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a keresett személy ideiglenes átadásával és visszaszállításával kapcsolatban felmerülő valamennyi költséget a megkereső tagállam vállalja.

23. §

Ha a keresett személy az átadási, az ideiglenes átadási, vagy az ideiglenes végrehajtási letartóztatás elrendelésekor előzetes letartóztatásban van, ideiglenes kényszergyógykezelés alatt áll, szabadságvesztését tölti, vagy vele szemben szabadságelvonással járó intézkedést hajtanak végre, az átadási, az ideiglenes átadási, vagy az ideiglenes végrehajtási letartóztatást attól az időponttól kezdődően kell foganatba venni, amikor az előzetes letartóztatás vagy az ideiglenes kényszergyógykezelés megszűnik, a szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása befejeződik, illetve a keresett személyt feltételes szabadságra bocsátják vagy a javítóintézetből ideiglenesen elbocsátják.

12. Tárgyak lefoglalása és átadása

24. §

(1) A Fővárosi Törvényszék a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóság kérelmére vagy hivatalból elrendeli azoknak a tárgyaknak a lefoglalását és átadását

a) amelyek bizonyítási eszközként felhasználhatók, vagy

b) amelyeket a keresett személy a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett.

(2) Az (1) bekezdésben említett tárgyak akkor is átadhatók, ha az európai elfogatóparancsot a keresett személy halála vagy szökése miatt nem lehet végrehajtani.

(3) Ha a Magyarország területén folyamatban lévő büntetőeljárásban az (1) bekezdésben említett tárgyakra szükség van, azokat ideiglenesen vissza lehet tartani, vagy a visszaszolgáltatás feltételével át lehet adni a kibocsátó tagállamnak.

(4) E § rendelkezései nem érintik az e tárgyakon fennálló tulajdonjogot és egyéb jogokat.

II. Fejezet Átadás Magyarországra

13. Az európai elfogatóparancs kibocsátása

25. §

(1) Ha a terhelttel szemben büntetőeljárást kell lefolytatni, az Európai Unió valamely tagállamában történő elfogása és átadása érdekében a bíróság – feltéve, hogy a bűncselekmény tárgyi súlya ezt indokolja – haladéktalanul európai elfogatóparancsot bocsát ki. Ha a terhelten jogerősen kiszabott szabadságvesztést kell végrehajtani, az európai elfogatóparancsot a büntetés-végrehajtási bíró bocsátja ki. A vádirat benyújtása előtt az európai elfogatóparancsot a nyomozási bíró bocsátja ki. Az európai elfogatóparancsot a bíróság vagy a büntetés-végrehajtási bíró a terhelt bejelentett lakóhelye, ennek hiányában bejelentett tartózkodási helye – ha a terhelt egyikkel sem rendelkezik, a kibocsátó bíróság székhelye – szerint illetékes rendőrkapitányságnak és a NEBEK-nek küldi meg.

(2) Az európai elfogatóparancs olyan cselekmények esetén bocsátható ki, amelyeknél a Btk. szerint a büntetési tétel felső határa legalább egyévi szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés. Ha a szabadságvesztést kiszabó vagy a szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó határozatot már meghozták, az európai elfogatóparancs csak akkor bocsátható ki, ha a kiszabott büntetés vagy az alkalmazott intézkedés tartama legalább négy hónap.

(3) Az európai elfogatóparancsot a 2. számú mellékletben szereplő tanúsítványnak megfelelően, az 1. számú melléklet figyelembevételével kell kibocsátani.

(4) Az európai elfogatóparancsot le kell fordítani a végrehajtó tagállam hivatalos nyelvére vagy hivatalos nyelveinek egyikére.

(5) A bíróság az európai elfogatóparancsban kérheti azon tárgyak lefoglalását és átadását,

a) amelyek bizonyítási eszközként felhasználhatók, vagy

b) amelyeket a keresett személy a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett.

(6) A büntetőeljárás befejezését követően haladéktalanul és díjmentesen vissza kell szolgáltatni azokat az átadott tárgyakat, amelyekre az azokat átadó tagállamnak vagy harmadik személynek szerzett joga fennmaradt.

(7) Az európai elfogatóparancs hatálya kiterjed Magyarország területére is.

(8) Az európai elfogatóparancsot haladéktalanul vissza kell vonni, ha a kibocsátásának oka megszűnt. Az európai elfogatóparancs folyamatban lévő büntetőeljárás esetén az eljárás jogerős befejezéséig – a terhelt Magyarországon történő elfogásának vagy a terhelt halálának esetét kivéve – nem vonható vissza. Az európai elfogatóparancs visszavonásáról szóló végzést a kibocsátó bíróság haladéktalanul megküldi a terhelt bejelentett lakóhelye, ennek hiányában bejelentett tartózkodási helye – ha a terhelt egyikkel sem rendelkezik, a kibocsátó bíróság székhelye – szerint illetékes rendőrkapitányságnak és a NEBEK-nek.

26. §

Az európai elfogatóparancsot a bíróság a terhelt elfogásáról szóló értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul a miniszternek küldi meg továbbítás céljából.

14. Eljárás halmazati és összbüntetés esetén

27. §

(1) Szabadságvesztés végrehajtására irányuló átadás esetén, ha halmazati büntetést szabtak ki, és a tagállami igazságügyi hatóság nem valamennyi cselekmény alapján kiszabott büntetés végrehajtására engedélyezi az átadást, az első fokon eljárt bíróság határozatot hoz az arra a cselekményre eső büntetésrészről, amellyel kapcsolatban az átadást a tagállami igazságügyi hatóság engedélyezi. Az eljárásra a büntetőeljárásról szóló törvénynek a különleges eljárásokra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben írt büntetésrészt a halmazati büntetés alapját képező bűncselekmények büntetési tételei felső határának egymáshoz viszonyított arányából kiindulva kell megállapítani.

(3) Ha a szabadságvesztést, amelyre az átadást a tagállami igazságügyi hatóság engedélyezi, összbüntetésbe foglalták, azt az alapítéletben kiszabott szabadságvesztést kell végrehajtani, amelyre az átadást kérik, illetve engedélyezik. Az (1) és (2) bekezdést értelemszerűen alkalmazni kell, ha az alapítéletben halmazati büntetést szabtak ki.

(4) Ha az átadást az összbüntetésbe foglalt valamennyi szabadságvesztés végrehajtására kérik, illetve engedélyezik, az összbüntetésben megállapított szabadságvesztést kell végrehajtani.

15. Külföldi fogvatartás beszámítása

28. §

Az európai elfogatóparancs végrehajtásából eredő külföldi fogvatartás teljes időtartamát a Btk.-nak az előzetes fogvatartás beszámítására vonatkozó szabályai szerint be kell számítani a bíróság által kiszabott büntetésbe vagy szabadságelvonással járó intézkedésbe.

16. Megállapodás ideiglenes átadásról

29. §

Ha a tagállami igazságügyi hatóság az átadás elhalasztása helyett – az írásban kötött közös megállapodásban meghatározott feltételek szerint – a keresett személy ideiglenes átadásáról hoz határozatot, a megállapodásban rögzített feltételek minden magyar hatóságra kötelezőek. A megállapodásra a 22. § (4) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell.

17. A specialitás szabálya

30. §

(1) Az átadott személlyel szemben az átadása előtt elkövetett, az átadásának alapjául szolgáló bűncselekménytől különböző egyéb bűncselekmény miatt nem indítható büntetőeljárás, nem ítélhető el, és egyéb módon sem fosztható meg szabadságától.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha

a) a személy a végleges szabadon bocsátását követő negyvenöt napon belül nem hagyja el – bár erre lehetősége lett volna – Magyarország területét, vagy elhagyása után ide visszatér;

b) a bűncselekmény szabadságvesztés büntetéssel nem büntethető, vagy szabadságelvonással járó intézkedéssel nem fenyegetett;

c) a büntetőeljárás eredményeként nem kerül sor személyi szabadságot korlátozó intézkedés alkalmazására;

d) a személlyel szemben szabadságelvonással nem járó büntetés vagy intézkedés, különösen pénzbüntetés szabható ki, illetve alkalmazható, még akkor sem, ha a büntetés vagy intézkedés személyi szabadságának korlátozását eredményezheti;

e) a személy beleegyezett az átadásába, és ezzel egyidejűleg lemondott a specialitás szabályának alkalmazásáról;

f) a személy az átadása után, az átadását megelőzően elkövetett meghatározott cselekmények vonatkozásában kifejezetten lemondott a specialitás szabályának alkalmazásához fűződő jogáról, vagy

g) a személyt átadó tagállami igazságügyi hatóság a (4) bekezdéssel összhangban hozzájárulását adja.

(3) A (2) bekezdés f) pontja szerinti lemondás során a lemondó nyilatkozatot bíróság előtt kell megtenni, és azt jegyzőkönyvbe kell venni, amelyet mind az igazságügyi hatóság képviselőjének, mind a nyilatkozattevőnek alá kell írnia. A lemondó nyilatkozatot úgy kell megfogalmazni, hogy abból egyértelműen kitűnjön, hogy azt az érintett személy önként és az abból adódó következmények teljes tudatában tette. A személy védőt vehet igénybe.

(4) A hozzájárulás iránti kérelmet a 25. § (3) bekezdésében hivatkozott adatok és a 25.

§ (4) bekezdése szerinti fordítás kíséretében kell a 26. §-ban meghatározott úton előterjeszteni a tagállami igazságügyi hatóságnak.

18. Átadás a végrehajtó államtól eltérő államnak

31. §

(1) Az európai elfogatóparancs alapján keresett személy azon tagállam hozzájárulása nélkül, amely őt átadta, az átadása előtt elkövetett bűncselekmény miatt kibocsátott európai elfogatóparancs alapján átadható a végrehajtó tagállamtól különböző tagállamnak, ha

a) a keresett személy a végleges szabadon bocsátását követő negyvenöt napon belül nem hagyja el – bár erre lehetősége lett volna – Magyarország területét, vagy elhagyása után ide visszatér;

b) a keresett személy beleegyezik abba, hogy az európai elfogatóparancs alapján a végrehajtó tagállamtól különböző tagállamnak átadják;

c) a keresett személyre a 30. § (2) bekezdésének a), e), f) és g) pontja szerint nem vonatkozik a specialitás szabálya.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti beleegyezés során a beleegyező nyilatkozatot bíróság előtt kell megtenni, és azt jegyzőkönyvbe kell venni, amelyet mind a bírónak, mind a nyilatkozattevőnek alá kell írnia. A lemondó nyilatkozatot úgy kell megfogalmazni, hogy abból egyértelműen kitűnjön, hogy azt az érintett személy önként és az abból adódó következmények teljes tudatában tette. A személy védőt vehet igénybe.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt eseteket kivéve az európai elfogatóparancs alapján átadott személy nem adható ki harmadik államnak azon tagállam illetékes hatóságának hozzájárulása nélkül, amely őt átadta.

19. A keresett személy átvétele

32. §

A keresett személy átvételéről a NEBEK a rendőrség közreműködésével gondoskodik.

III. Fejezet Költségviselés, átszállítás

20. Költségviselés

33. §

A tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtása során Magyarország területén felmerülő költség bűnügyi költség, amelyet a magyar állam visel.

21. Átszállítás

34. §

(1) A miniszter engedélyezi, hogy a keresett személyt Magyarország területén átadás céljából átszállítsák, feltéve, hogy tájékoztatást kapott

a) annak a személynek a személyazonosságáról és állampolgárságáról, aki ellen az európai elfogatóparancsot kibocsátották;

b) az európai elfogatóparancs meglétéről;

c) a bűncselekmény jellegéről és jogi minősítéséről;

d) a bűncselekmény körülményeinek ismertetéséről, ideértve az elkövetés időpontját és helyét is.

(2) Ha az európai elfogatóparancsot büntetőeljárás lefolytatása céljából bocsátották ki, és a keresett személy olyan magyar állampolgár, aki Magyarország területén lakóhellyel

rendelkezik, a keresett személy csak akkor szállítható át, ha a kibocsátó tagállam megfelelő jogi garanciát nyújt arra, hogy a szabadságvesztés büntetés vagy a szabadságelvonással járó intézkedés jogerős kiszabása esetén kérelmére a büntetés vagy az intézkedés végrehajtására visszaszállítják Magyarország területére.

(3) Ha az európai elfogatóparancsot szabadságvesztés büntetés végrehajtása vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából bocsátották ki, és a keresett személy olyan magyar állampolgár, aki Magyarország területén lakóhellyel rendelkezik, a miniszter megtagadja az átszállítást.

(4) A légi úton történő átszállítás esetén az (1) bekezdés nem alkalmazható akkor, ha nem tervezett leszállásra kerül sor.

(5) Ha az átszállítás olyan személyt érint, akit harmadik állam ad ki egy tagállamnak, az (1)–(2) és (4) bekezdést megfelelően kell alkalmazni. Ebben az esetben az európai elfogatóparancs alatt kiadatási kérelmet kell érteni.

HARMADIK RÉSZ

Eljárási jogsegélyek

IV. Fejezet

A tagállamokkal büntetőügyekben folytatott eljárási jogsegély

22. Általános szabályok

35. §

(1) Ha e törvény vagy nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, valamely tagállammal büntetőügyben folytatott együttműködés során az eljárási jogsegély iránti megkeresés előterjesztésére a büntetőeljárás megindítását követően a magyar igazságügyi hatóság közvetlenül jogosult.

(2) A büntetőeljárás megindítása előtt a tagállami bűnüldöző xxxxx által megküldött, valamint a magyar bűnüldöző szerv által előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresés fogadására, teljesítésére és előterjesztésére a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha a büntetőeljárás megindítása előtt előterjesztett megkeresés végrehajtása során az ügyben a büntetőeljárást megindítják, az együttműködést a továbbiakban – a közvetlen tájékoztatás kivételével – csak e törvény szerint, mint eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítését lehet folytatni.

(3) E fejezet rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik.

36. §

Az eljárási jogsegély formái különösen:

a) közvetlen tájékoztatás,

b) tárgyak visszaadása,

c) fogva tartott személyek ideiglenes átszállítása,

d) kihallgatás zártcélú távközlő hálózat útján,

e) kihallgatás távbeszélő-készülék útján,

f) közös nyomozó csoport létrehozása,

g) fedett nyomozó alkalmazása,

h) bűnüldöző szervvel együttműködő személy igénybevétele,

i) ellenőrzött szállítás,

j) bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés.

37. §

(1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a tagállami igazságügyi hatóság által előterjesztett eljárási jogsegélyformák iránti megkeresés fogadására és teljesítésére az a magyar igazságügyi hatóság illetékes, amelynek területén a visszaadni kért tárgy található, az ideiglenesen átszállítani kért személyt fogva tartják, a kihallgatni kért személy lakik vagy tartózkodik, illetve a kihallgatni kért személyt fogva tartják.

(2) A magyar igazságügyi hatóság nemzetközi szerződés alapján a tagállam bűnüldöző szerveitől is elfogadhat, illetve közvetlenül e szervekhez is intézhet eljárási jogsegély iránti megkeresést, ha a tagállam belső joga lehetővé teszi azt, hogy a bűnüldöző szerv a büntetőügyekben folytatott jogsegélyben részt vegyen.

(3) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés nem teljesíthető és nem terjeszthető elő, ha az csorbítja Magyarország felségjogait, veszélyezteti biztonságát, sérti közrendjét.

(4) A (2) és (3) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata a vádirat benyújtásáig a legfőbb ügyész, a vádirat benyújtása után a miniszter hatáskörébe tartozik.

38. §

(1) A megkeresést írásban, indokolt esetben a megkereső azonosítását lehetővé tevő más alkalmas módon vagy eszközzel – különösen telefax vagy számítástechnikai rendszer útján – is elő lehet terjeszteni, és az így előterjesztett megkeresést szabályszerűnek kell tekinteni.

(2) Ha a magyar igazságügyi hatóságnak a megkeresés teljesítésére nincs hatásköre, vagy nem rendelkezik illetékességgel, a megkeresést haladéktalanul átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező magyar igazságügyi hatósághoz. A megkeresés áttételéről – a magyar igazságügyi hatóság pontos megjelölésével – az áttételt elrendelő magyar igazságügyi hatóság értesíti a tagállami igazságügyi hatóságot.

39. §

(1) Ha a megkeresésben foglaltak alapján a teljesítés nem vagy csak részben lehetséges, a magyar igazságügyi hatóság e körülményről haladéktalanul tájékoztatja a

tagállami igazságügyi hatóságot, és ezzel egyidejűleg megjelöli azokat az adatokat, amelyek ismerete a megkeresés teljesítéséhez szükséges. Szükség esetén a magyar igazságügyi hatóság a tagállami igazságügyi hatóságot közvetlenül, rövid úton keresi meg a szükséges adatok közlése érdekében.

(2) Ha a megkeresés teljesítése során olyan körülmény merül fel, amely alapján e törvény rendelkezései szerint nincs helye az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésének, az iratokat az akadály megjelölésével az ügyész a legfőbb ügyésznek, a bíróság pedig a miniszternek küldi meg. A legfőbb ügyész, illetve a miniszter – az ok megjelölésével

– értesíti a tagállami igazságügyi hatóságot a megkeresés teljesítésének akadályáról.

40. §

Ha a magyar igazságügyi hatóság által előterjesztett megkeresést a tagállami igazságügyi hatóság az abban megjelölt feltételek alapján nem vagy csak részben tudja teljesíteni, azonban a megkeresés indokai továbbra is fennállnak, a magyar igazságügyi hatóság a tagállami igazságügyi hatóság által megjelölt feltételek teljesítése iránt intézkedik.

41. §

Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresést teljesítik, a külföldi személyek ki- és beutazásának, valamint a tárgyak átadásának és átvételének a magyar útlevél-, az idegenrendészeti és a vámjogszabályok rendelkezései nem képezhetik akadályát.

23. Alkalmazandó eljárási szabályok

42. §

A magyar igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során a tagállami igazságügyi hatóság által kifejezetten kért és megjelölt szabályok szerint, illetve technikai módszert alkalmazva jár el, ha ez nem összeegyeztethetetlen a magyar jogrendszer alapelveivel.

43. §

A magyar igazságügyi hatóság kérheti a tagállami igazságügyi hatóságot, hogy megkeresését a magyar jogszabályokban foglaltak szerint, illetve az általa meghatározott technikai módszert alkalmazva teljesítse.

44. §

Az eljárási jogsegély keretében az érintett személy tanúként vagy terheltként történő kihallgatásakor a magyar és – erre vonatkozó kérelem esetén – a tagállam jogának a kihallgatásra, a vallomástétel megtagadására, illetve a vallomástételi mentességekre és akadályokra vonatkozó rendelkezéseit is alkalmazni kell.

45. §

E fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni a jogi személlyel szemben indult büntetőeljárással összefüggésben előterjesztett jogsegély iránti megkeresésre is. A tagállami igazságügyi hatóság által jogi személy vonatkozásában előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére – ha a megkeresésből más nem következik – a jogi személy székhelye szerint illetékes ügyész, illetve bíróság jogosult.

24. Határidők

46. §

(1) A megkeresést a tagállami igazságügyi hatóság által kért határidőt alapul véve kell teljesíteni.

(2) Ha a megkeresés fogadásakor nyilvánvaló, hogy annak teljesítése az abban foglalt határidőn belül nem lehetséges, a magyar igazságügyi hatóság haladéktalanul tájékoztatást ad a megkeresés teljesítéséhez szükséges időtartamról. A tagállami igazságügyi hatóságtól nyilatkozatot kell kérni arról, hogy a megjelölt teljesítési határidő ismeretében is fenntartja-e a megkeresését.

47. §

(1) A magyar igazságügyi hatóság a megkeresésben megadott határidő kitűzésének indokát megjelöli.

(2) Ha a megkeresett tagállami igazságügyi hatóság arról tájékoztatja a magyar igazságügyi hatóságot, hogy a megkeresés a kért határidőn belül nem teljesíthető, a magyar igazságügyi hatóságnak haladéktalanul nyilatkoznia kell, hogy a megkeresést továbbra is fenntartja-e.

25. Hivatalos irat kézbesítése

48. §

(1) A magyar igazságügyi hatóság a hivatalos iratot egy másik tagállamban tartózkodó címzett részére közvetlenül, posta útján, kézbesítési bizonyítvánnyal, zárt iratban kézbesíti.

(2) A hivatalos iratot – ha a címzett a magyar nyelvet nem ismeri – le kell fordítani a címzett anyanyelvére vagy az általa ismertként megjelölt más nyelvre, vagy – ha ezek a magyar igazságügyi hatóság által nem ismertek – a címzett tartózkodás helye szerinti tagállam hivatalos nyelvére vagy hivatalos nyelveinek egyikére. Az irathoz a címzett által ismert nyelven mellékelni kell a tájékoztatást az eljárási jogairól és kötelességeiről.

(3) Hivatalos iratot csak abban az esetben lehet a címzett tartózkodási helye szerinti tagállam hatóságának eljárási jogsegély keretében a kézbesítés érdekében megküldeni, ha

a) a címzett címe ismeretlen,

b) a postai úton történő kézbesítés nem volt lehetséges, vagy

c) megalapozottan feltételezhető, hogy a postai úton való kézbesítés nem vezet eredményre.

26. Közvetlen tájékoztatás

49. §

(1) A magyar igazságügyi hatóság a folyamatban lévő vagy befejezett büntetőügyben a tagállami igazságügyi hatóságnak közvetlenül tájékoztatást adhat, illetve ilyen üggyel kapcsolatban közvetlenül tájékoztatást kérhet.

(2) A nyomozó hatóság vagy az ügyész a büntetőeljárással kapcsolatban a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható személy kilétének, tartózkodási helyének megállapítása, elrejtőzésének, a bűncselekmény befejezésének vagy újabb bűncselekmény elkövetésének megakadályozása végett, vagy késedelmet nem tűrő más okból a tagállami igazságügyi hatóságtól vagy bűnüldöző szervtől közvetlenül tájékoztatást kérhet, illetve annak tájékoztatást adhat. A tájékoztatás tényéről és tartalmáról a nyomozó hatóság az ügyészt haladéktalanul értesíti.

50. §

(1) Ha a 49. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatáskérés eredménytelen vagy előreláthatóan nem vezetne eredményre, a nyomozó hatóság vagy az ügyész a 3. számú melléklet szerinti formanyomtatványon előterjesztett tájékoztatás iránti kérelemmel fordulhat a tagállami illetékes bűnüldöző szervhez vagy igazságügyi hatósághoz. Ha a kérelmet a nyomozó hatóság terjeszti elő, erről a tényről és annak tartalmáról az ügyészt haladéktalanul értesíti.

(2) A nyomozó hatóság vagy az ügyész a tájékoztatás iránti kérelem teljesítése végett a tagállami bűnüldöző szerv vagy igazságügyi hatóság számára tizennégy napos határidőt állapít meg.

(3) Ha a tájékoztatás iránti kérelem az 1. számú mellékletben meghatározott bűncselekmények valamelyikére vonatkozik, a nyomozó hatóság vagy az ügyész a tájékoztatás iránti kérelem teljesítése végett

a) hét napos határidőt,

b) sürgősségi megkeresés esetén nyolc órás határidőt állapíthat meg.

51. §

(1) Ha a tagállami bűnüldöző szervtől vagy igazságügyi hatóságtól a 49. § (2) bekezdésében meghatározott adatra vonatkozó, a 3. számú melléklet szerinti formanyomtatványon érkezik megkeresés, a nyomozó hatóság vagy az ügyész a rendelkezésére álló információt átadja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást a 4. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell megadni. Ha az információról a nyomozó hatóság ad tájékoztatást, erről és a tájékoztatás tartalmáról az ügyészt haladéktalanul értesíti.

(3) A megkeresést a nyomozó hatóság vagy az ügyész a hozzáérkezésétől számított tizennégy napon belül teljesíti.

(4) Ha a megkeresés az 1. számú mellékletben meghatározott bűncselekményfajták valamelyikére vonatkozik, és a kért információ a nyomozó hatóság vagy ügyész számára közvetlenül hozzáférhető, a megkeresést a nyomozó hatóság vagy az ügyész a hozzáérkezésétől számított

a) hét napon,

b) sürgősségi megkeresés esetén nyolc órán belül teljesíti.

(5) Ha a (4) bekezdés b) pontja szerinti tájékoztatás teljesítése aránytalan terhet jelent, azt a nyomozó hatóság vagy az ügyész legfeljebb három nappal elhalasztja. Erről a megkereső hatóságot haladéktalanul értesíti, és a késedelem okát a 4. számú melléklet megfelelő részének kitöltésével indokolja.

(6) Ha a (3)–(4) bekezdésben meghatározott határidőn belül a tájékoztatásadás nem teljesíthető, a nyomozó hatóság vagy az ügyész erről a megkereső hatóságot haladéktalanul értesíti, és a késedelem indokát a 4. számú melléklet megfelelő részének kitöltésével indokolja.

(7) A megkeresés teljesítését a nyomozó hatóság vagy az ügyész megtagadja, ha

a) a teljesítés

aa) Magyarország alapvető nemzetbiztonsági érdekét sérti, vagy

ab) folyamatban lévő nyomozás vagy bűnüldözési, bűnmegelőzési feladatok ellátását, illetve valamely személy biztonságát veszélyezteti, vagy

b) a kért információ

ba) jelentősége nem áll arányban a megkeresésben foglalt céllal, illetve a cél szempontjából lényegtelen,

bb) csak külön engedély alapján hozzáférhető, és ezen engedély hiányzik, vagy

bc) csak más tagállam vagy harmadik ország hozzájárulásával adható át, és ezen hozzájárulás hiányzik.

(8) A megkeresés teljesítése megtagadható, ha a kérelem olyan bűncselekményre vonatkozik, amely egy évnél rövidebb időtartamú szabadságvesztéssel büntetendő.

52. §

(1) A külön jogszabályban meghatározott nyomozó hatóság a bűncselekményből származó jövedelem és bűncselekményhez kapcsolódó más vagyon felkutatásának és azonosításának elősegítése érdekében az erre a feladatra kijelölt tagállami közigazgatási,

bűnüldözési vagy igazságügyi hatóságtól közvetlenül tájékoztatást kérhet, illetve annak tájékoztatást adhat.

(2) A külön jogszabályban meghatározott nyomozó hatóság által előterjesztett tájékoztatáskérésre az 50. §, az általa történő tájékoztatásadásra az 51. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 3. számú melléklet szerinti formanyomtatványon előterjesztett kérelemben meg kell jelölni a megkereséssel érintett vagyonnal, illetve a vélhetően érintett természetes vagy jogi személlyel összefüggő ismert adatokat is. A külön jogszabályban meghatározott nyomozó hatóság a kérelemről és annak tartalmáról az ügyészt haladéktalanul értesíti.

(3) Ha a külön jogszabályban meghatározott nyomozó hatóság olyan tény vagy adat birtokába jut, amely alapján megalapozottan feltehető, hogy a bűncselekményből származó jövedelem és bűncselekményhez kapcsolódó más vagyon felkutatásának és azonosításának elősegítése céljából a kijelölt tagállami hatóságnak feladata ellátásához erre szüksége van, a birtokába jutott adatról vagy tényről az (1) bekezdésben meghatározott kérelem nélkül is tájékoztatást adhat.

27. Tárgy visszaadása

53. §

(1) A magyar igazságügyi hatóság azt a tárgyat, amelyre a bűncselekményt elkövették, a tagállami igazságügyi hatóság megkeresésére átadhatja abból a célból, hogy azt a tagállami igazságügyi hatóság a tulajdonosnak visszaadja. A megkeresés csak akkor teljesíthető, ha a tagállami igazságügyi hatóság a megkeresés alapjául szolgáló határozatában vagy a mellékletként csatolt okirattal kétséget kizáró módon igazolja az érintett személy tulajdonjogát.

(2) A magyar igazságügyi hatóság elrendeli az átadni kért tárgy lefoglalását, és – szükség esetén – az ismeretlen helyen lévő tárgy körözését rendelheti el.

(3) A tárgy átadása nem sértheti jóhiszemű harmadik személy jogait, és nem veszélyeztetheti a Magyarország területén folyamatban lévő büntetőeljárás sikerét.

(4) Ha az átadni kért tárgyra a Magyarország területén folyamatban lévő büntetőeljárásban szükség van, a tárgy átadását az eljárás jogerős befejezéséig vagy a lefoglalás jogerős megszüntetéséig a magyar igazságügyi hatóság elhalasztja, és erről a tagállami igazságügyi hatóságot haladéktalanul tájékoztatja.

(5) A magyar igazságügyi hatóság közvetlenül megkeresheti a tagállami igazságügyi hatóságot olyan tárgy átadása érdekében, amelyre a bűncselekményt elkövették, és amelynek visszaadása iránt a magyar igazságügyi hatóság előtt a tulajdonjogát kétséget kizáró módon igazoló személy kérelmet terjesztett elő. A kérelmet a tagállami igazságügyi hatósághoz intézett eljárási jogsegély iránti megkereséshez csatolni kell.

28. Fogva tartott személy ideiglenes átszállítása

54. §

(1) Ha a tagállami igazságügyi hatóság olyan, Magyarország területén teljesítendő eljárási cselekmény iránt terjesztett elő megkeresést, amelyen a megkereső tagállam területén fogva tartott személy jelenléte szükséges, akkor ezt a személyt – a megkereső tagállammal megkötött eseti megállapodás alapján – az eljárási cselekmény végrehajtása érdekében Magyarország területére ideiglenesen át lehet szállítani.

(2) Az ideiglenesen átszállított személy fogva tartását a magyar büntetés-végrehajtási jogszabályok szerint Magyarország területén is biztosítani kell.

(3) Ha a magyar igazságügyi hatóság olyan eljárási cselekmény iránt terjesztett elő megkeresést, amelyen a Magyarország területén fogva tartott személy jelenléte szükséges, akkor ezt a személyt – a megkeresett tagállammal megkötött eseti megállapodás alapján – ideiglenesen annak a tagállamnak a területére lehet átszállítani, ahol az eljárást le kell folytatni.

(4) Az előzetes letartóztatásban lévő terhelt ideiglenes átszállítására vonatkozó megállapodást a vádirat benyújtása előtt a legfőbb ügyész, a vádirat benyújtása után, illetve a szabadságvesztés büntetést vagy szabadságelvonással járó intézkedést töltő személy esetében a miniszter köti meg. A megállapodás tartalmazza az érintett személy ideiglenes átszállításának részleteit, valamint azt a határnapot, amikorra az érintett személyt vissza kell szállítani a megkereső tagállam, illetve Magyarország területére.

(5) Az ideiglenes átszállításhoz az érintett személy kifejezett hozzájárulása szükséges. A Magyarország területén fogva tartott személy hozzájáruló nyilatkozatát tartalmazó iratot és annak fordítását csatolni kell a megkereséshez.

(6) A tagállam területén töltött fogva tartás esetén a magyar törvény szerint elrendelt kényszerintézkedés, illetve szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtását folyamatosnak kell tekinteni.

29. Kihallgatás zártcélú távközlő hálózat útján

55. §

(1) A tanú, a szakértő vagy – erre vonatkozó kifejezett írásbeli hozzájárulása alapján – a terhelt zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatására vagy meghallgatására vonatkozó, a tagállami igazságügyi hatóság által előterjesztett megkeresés teljesítésére kizárólag a bíróság jogosult.

(2) A bíróság a tagállami igazságügyi hatóságot közvetlenül megkeresheti tanú zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatása érdekében, ha Magyarország területén az érintett személy megjelenése nem lehetséges.

30. Kihallgatás távbeszélő-készülék útján

56. §

(1) Ha a tagállami igazságügyi hatóság tanú vagy szakértő – erre vonatkozó kifejezett írásbeli hozzájárulása alapján – távbeszélő-készülék útján történő kihallgatása iránt keresi meg a magyar igazságügyi hatóságot, a kihallgatás lefolytatására a zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatás szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az ügyész is teljesítheti a jogsegély iránti megkeresést.

(2) A távbeszélő-készülék útján történő kihallgatásra vonatkozó jogsegély teljesítése nem tagadható meg arra hivatkozással, hogy a Be. nem teszi lehetővé e jogintézmény alkalmazását.

31. Közös nyomozócsoport létrehozása

57. §

(1) A legfőbb ügyész engedélyével az ügyész, illetve a tagállam igazságügyi vagy nyomozó hatósága közös nyomozócsoport létrehozását kezdeményezheti, ha

a) a már megindult büntetőeljárásban a több tagállamra kiterjedő bűncselekmény felderítése különösen bonyolult;

b) a bűncselekmény miatt több tagállam folytat büntetőeljárást, és ezért a nyomozások összehangolására van szükség.

(2) A bűncselekmény különösen akkor több tagállamra kiterjedő, ha

a) azt több tagállamban követik el;

b) azt egy tagállamban követik el, de előkészületének, irányításának, illetve a hozzá kapcsolódó részesi magatartásoknak a jelentős részét egy másik tagállamban fejtik ki;

c) azt egy tagállamban követik el, de abban olyan bűnszervezet érintettsége állapítható meg, amely egynél több államban folytat büntetendő tevékenységet;

d) azt egy tagállamban követik el, de más tagállam társadalmi vagy gazdasági rendjét is sérti vagy veszélyezteti.

(3) A legfőbb ügyész vagy az általa kijelölt ügyész az érintett tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatósággal – az érintettség mértékét is figyelembe véve – állapodik meg abban, hogy a közös nyomozócsoport mely tagállam területén működjön.

58. §

(1) A közös nyomozócsoport a legfőbb ügyész vagy az általa kijelölt ügyész és a tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóság közötti eseti megállapodással jön létre.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt megállapodás tartalmazza különösen:

a) a bűncselekmény leírását, amelynek nyomozására a közös nyomozócsoportot létrehozzák,

b) a működési területet,

c) a közös nyomozócsoport összetételét,

d) a közös nyomozócsoport vezetőjét,

e) a működés időtartamát és a meghosszabbítás feltételeit,

f) a közös nyomozócsoport más tagállamban eljáró tagjának kötelezettségeit és jogait,

g) a működés feltételeit,

h) a működés költségeinek viselését,

i) a közös nyomozócsoport más tagállamban eljáró tagja által működési körében okozott károkért való felelősségének szabályairól szóló tájékoztatást.

59. §

A Magyarország területén működő közös nyomozócsoportot az ügyész vagy a nyomozó hatóság vezetője, illetve a nyomozó hatóságnak a nyomozó hatóság vezetője által kijelölt tagja vezeti. Ha a közös nyomozócsoportot a nyomozó hatóság vezetője, illetve tagja vezeti, az ügyésznek rendszeresen beszámol a közös nyomozócsoport működéséről, és előzetesen tájékoztatja a foganatosítandó nyomozási cselekményekről.

60. §

(1) A tagállami nyomozó hatóság Magyarország területén eljáró tagja

a) a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően kényszerítő eszközt alkalmazhat, továbbá szolgálati lőfegyverét magánál tarthatja, azt azonban kizárólag jogos védelmi helyzetben, illetve végszükségben használhatja; a magyar bűnüldöző szervek tevékenységére vonatkozó jogszabályokban meghatározott más kényszerítő eszközt nem vehet igénybe;

b) a bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt elfoghatja, az elfogás helyszínén visszatarthatja, azonban köteles őt haladéktalanul a magyar nyomozó hatóságnak átadni; a magyar bűnüldöző szervek tevékenységére vonatkozó jogszabályokban meghatározott más intézkedést azonban nem alkalmazhat.

(2) A közös nyomozócsoport feladatának teljesítéséhez szükséges mértékben a tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóság Magyarország területén eljáró tagja

a) államának joga szerint és a tagállam hivatalos nyelvén – a 44. § rendelkezéseire figyelemmel – tanút vagy terheltet hallgathat ki és erről jegyzőkönyvet készíthet, amelynek másolati példányát és magyar fordítását az eljárás irataihoz kell csatolni,

b) a nyomozási cselekményeken jelen lehet, a nyomozási cselekményekről államának joga szerint és a tagállam hivatalos nyelvén jegyzőkönyvet készíthet, amelynek másolati példányát és magyar fordítását az eljárás irataihoz kell csatolni,

c) az ellenőrzött szállításban fedett nyomozóként eljárhat.

(3) A (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben, ha a tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóság Magyarország területén eljáró tagja az eljárási cselekmény során a tagállam hivatalos nyelvét használja, a magyar igazságügyi vagy nyomozó hatóság – szükség esetén – tolmácsot rendel ki. A tagállam hivatalos nyelvének használatával kapcsolatban felmerült költséget a megkereső tagállam viseli.

(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazásának feltételeiről a közös nyomozócsoport magyar vezetője tájékoztatja a tagállam igazságügyi vagy nyomozó hatóságának tagját.

(5) Az eljárási jogsegély teljesítése során a tagállam igazságügyi vagy nyomozó hatóságának tagja Magyarország területén a közös nyomozócsoport magyar vezetőjének utasítása szerint jár el.

(6) Az ügyész vagy a közös nyomozócsoport magyar vezetője haladéktalanul értesíti a tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóságot, ha a tagállam igazságügyi vagy nyomozó hatóságának tagja a magyar jog szerint büntetendő cselekményt követett el.

61. §

(1) Az Eurojust, illetve annak nemzeti képviselője, valamint az Európai Rendőrségi Hivatal (a továbbiakban: Europol) által kezdeményezett közös nyomozócsoportra, a tagok jogaira és kötelezettségeire e törvényt kell alkalmazni. Az Europol tisztviselője e törvény szerint vehet részt a közös nyomozócsoportban, de feladatának végrehajtása során nem alkalmazhat a Be.-ben meghatározott kényszerintézkedést vagy a rendőrségről szóló törvényben (a továbbiakban: Rtv.) meghatározott kényszerítő eszközt.

(2) Valamely tagállammal, illetve az Europol-lal együttműködési megállapodást kötött külföldi hatósággal létrehozott, Magyarország területén működő közös nyomozócsoport kezdeményezheti a NEBEK-nél, hogy a számára engedélyezett körben adatot vagy más technikai tanácsadást kérjen az Europoltól.

(3) Minden olyan adatot, amely az (1) bekezdésben meghatározott közös nyomozócsoport tevékenységéből származik, a NEBEK-en keresztül az Europol részére továbbítani kell.

32. Az Europolnak Magyarország területén feladatot végrehajtó tisztviselőjére vonatkozó rendelkezések

62. §

(1) Az Europolnak a Magyarország területén működő közös nyomozócsoportban résztvevő tisztviselője a feladatának végrehajtása során a Magyarország területén okozott kárért a magyar jog szerint felel. Az ilyen kárt a közös nyomozócsoportban résztvevő nyomozó hatóság, ha a közös nyomozócsoportban több nyomozó hatóság vesz részt, a rendőrség téríti meg a károsultnak, vagy a károsult részéről arra jogosultnak. Az Europol teljes mértékben megtéríti azt az összeget, amelyet a nyomozó hatóság az e bekezdésben említett kár miatt a károsultnak, vagy a károsult részéről arra jogosultnak kifizetett.

(2) Az Europolnak a Magyarország területén működő közös nyomozócsoportban résztvevő tisztviselőjének szolgálati viszonyára, különös tekintettel fegyelmi felelősségére vonatkozóan az eredeti szolgálati helye szerinti tagállam jogát kell alkalmazni.

33. Fedett nyomozó alkalmazása

63. §

(1) Ha a tagállam igazságügyi vagy nyomozó hatósága által folytatott büntetőeljárás eredményessége érdekében tagállami fedett nyomozónak Magyarország területén, illetve magyar fedett nyomozónak egy másik tagállam területén történő alkalmazása szükséges, a tagállam igazságügyi vagy nyomozó hatósága kérésére tagállami fedett nyomozó Magyarország területén, illetve magyar fedett nyomozó egy másik tagállam területén alkalmazható.

(2) Ha a Magyarország területén folyamatban lévő büntetőeljárás eredményessége érdekében egy másik tagállam területén magyar fedett nyomozó, illetve Magyarország területén tagállami fedett nyomozó alkalmazása szükséges, ezt a legfőbb ügyész a tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóságnál kezdeményezheti.

64. §

(1) A fedett nyomozó alkalmazására a legfőbb ügyész és a tagállam igazságügyi vagy nyomozó hatósága közötti eseti megállapodás alapján kerülhet sor.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodás tartalmazza különösen:

a) a fedett nyomozó alkalmazásának időtartamát,

b) az alkalmazás feltételeit,

c) a fedett nyomozó jogait és kötelezettségeit,

d) a fedett nyomozó lelepleződése esetén alkalmazandó intézkedést,

e) a fedett nyomozó által működési körében okozott károkért való felelősségének szabályairól szóló tájékoztatást.

(3) A 60. §-t kell megfelelően alkalmazni, ha a tagállami fedett nyomozó Magyarország területén jár el.

34. Együttműködő személy igénybevétele

65. §

(1) A Magyarország területén működő közös nyomozócsoport tagja Magyarország területén tagállami hatósággal együttműködő személyt igénybe vehet.

(2) A tagállamban működő közös nyomozócsoportban eljáró magyar tag az ügyésszel vagy a nyomozó hatósággal együttműködő személyt akkor vehet igénybe, ha ezt a személyt, illetve az általa szolgáltatott adatot a tagállam legalább olyan védelemben részesíti, mint amilyet a magyar jogszabály előír.

35. Ellenőrzött szállítás

66. §

(1) A büntetőeljárás megindítását követően a tagállami hatóság megkeresése alapján, az ügyész vagy a nyomozó hatóság és a tagállami hatóság eseti megállapodása szerint Magyarország területén ellenőrzött szállítás hajtható végre.

(2) Az ellenőrzött szállításról szóló eseti megállapodás során rendelkezni kell:

a) a szállítmány tartalmáról, várható útvonaláról és időtartamáról, a szállítás módjáról, a szállítóeszköz azonosítására alkalmas adatokról,

b) az ellenőrzött szállítást irányító személyről,

c) a résztvevők kapcsolattartásának módjáról,

d) a kísérés módjáról,

e) a kísérésben részt vevő személyek számáról,

f) a szállítmány átadásának, átvételének körülményeiről,

g) az elfogás esetén alkalmazandó intézkedésekről,

h) váratlan esemény esetén alkalmazandó intézkedésekről.

(3) A Magyarország területén alkalmazott ellenőrzött szállítás során a művelet irányítására és ellenőrzésére a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ügyész vagy nyomozó hatóság jogosult.

(4) Az ellenőrzött szállítmány kísérésében – az (1) bekezdésben meghatározott eseti megállapodás szerint – a tagállami hatóság tagja is részt vehet. Az ellenőrzött szállítás kísérésében fedett nyomozó a legfőbb ügyész engedélyével vehet részt.

67. §

Az Eurojust magyar nemzeti tagjának tájékoztatása érdekében a Magyarország területén alkalmazott ellenőrzött szállítás irányítására és ellenőrzésére jogosult magyar bűnüldöző szerv a következő adatok közlésével tájékoztatja az ügyészt a legalább három államot és ebből legalább két tagállamot érintő ellenőrzött szállításról:

a) az érintett tagállamok és hatáskörrel rendelkező hatóságok,

b) olyan személy, csoport vagy szervezet azonosító adatai, aki vagy amely ellen büntetőeljárás van folyamatban,

c) a szállítás típusa,

d) annak a bűncselekménynek a típusa, amellyel kapcsolatosan az ellenőrzött szállítást végzik.

36. A bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés

68. §

(1) A büntetőeljárás megindítását követően az ügyész és a nyomozó hatóság – a tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóságtól érkezett megkeresés alapján – bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzést (a továbbiakban: titkos adatszerzés) végezhet.

(2) A nyomozó hatóság a tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóságtól közvetlenül érkezett titkos adatszerzésre irányuló megkeresésről haladéktalanul értesíti az ügyészt.

(3) A megkeresés akkor teljesíthető, ha a tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóság a saját államának joga szerinti engedéllyel és a titkos adatszerzést végző ügyész vagy nyomozó hatóság a Be.-ben meghatározott bírói engedéllyel rendelkezik.

(4) A megkeresés teljesítése során a titkos adatszerzést a Fővárosi Törvényszék elnöke által e feladatra kijelölt bíró engedélyezi.

(5) A nyomozó hatóság a titkos adatszerzés lefolytatásáról folyamatosan tájékoztatja az ügyészt, és a titkos adatszerzés végrehajtásáról készített jelentést az ügyésznek megküldi.

(6) Az ügyész a Be.-ben meghatározott titkos adatszerzés végrehajtására irányuló megkeresést kizárólag a magyar jogszabályok szerinti bírói engedély beszerzését követően terjesztheti elő a tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóságnál.

69. §

Az elektronikus hírközlési szolgáltatás útján továbbított kommunikáció, illetve a számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján továbbított adatok megismerésére, rögzítésére irányuló megkeresés – a 68. § (3) bekezdésében foglaltakon felül – akkor teljesíthető, ha a titkos adatszerzéssel érintett személy Magyarország területén tartózkodik, továbbá, ha a titkos adatszerzéssel érintett személy harmadik állam területén tartózkodik, azonban a közlemény vagy adat megismerése, rögzítése a Magyarország területén működő elektronikus hírközlési szolgáltató közreműködését igényli, vagy az azt lehetővé tevő technikai eszköz Magyarország területén található.

70. §

(1) Az ügyész által a tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóságnál előterjesztett titkos adatszerzés végrehajtására irányuló megkeresésnek tartalmaznia kell különösen:

a) a nyomozást végző ügyész vagy nyomozó hatóság megnevezését, a nyomozás elrendelésének időpontját, az ügy számát,

b) a titkos adatszerzés tervezett alkalmazásának helyét,

c) a titkos adatszerzés tervezett alkalmazásával érintett nevét, illetve az azonosítására alkalmas adatot, valamint a titkos adatszerzés vele szemben alkalmazni kívánt eszközének, illetve módszerének megnevezését,

d) az alkalmazás tervezett tartamának kezdő és befejező időpontját naptári napban és órában meghatározva,

e) a titkos adatszerzés alkalmazásának Be.-ben meghatározott feltételeinek a meglétére vonatkozó részletes leírást, így különösen az alapul szolgáló bűncselekmény megnevezését,

f) annak igazolását, hogy a titkos adatszerzést a folyamatban levő büntetőeljáráshoz kapcsolódóan szabályszerűen engedélyezték,

g) a titkos adatszerzés végrehajtásához elengedhetetlenül szükséges további technikai és adminisztrációs adatokat.

(2) Az elektronikus hírközlési szolgáltatás útján továbbított kommunikáció, illetve a számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján továbbított vagy ott tárolt adatok megismerésére, rögzítésére irányuló, az ügyész által a tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóságnál előterjesztett megkeresésnek – az (1) bekezdésben foglaltakon kívül – tartalmaznia kell

a) a titkos adatszerzéssel érintett elektronikus hírközlési szolgáltatás, számítástechnikai eszköz, rendszer vagy módszer megnevezését,

b) a továbbítandó adatok körét,

c) a titkos adatszerzés időtartamát.

(3) A tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóság által előterjesztett titkos adatszerzés végrehajtására irányuló megkeresés akkor teljesíthető, ha az tartalmazza az (1) és

(2) bekezdésben meghatározott adatokat.

(4) Ha az elektronikus hírközlési szolgáltatás útján továbbított kommunikáció, illetve a számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján továbbított vagy ott tárolt adatok megismerésére, rögzítésére irányuló megkeresés esetén a titkos adatszerzéssel érintett személy nem Magyarország területén tartózkodik, de a közlemény vagy az adat megismeréséhez, rögzítéséhez vagy az érintett elektronikus hírközlési szolgáltatáshoz kötődő járulékos és kísérő adatok rögzítéséhez, továbbításához a magyar hatóságok közreműködése szükséges, a megkeresésnek – az (1) és a (2) bekezdésben foglaltak mellett – tartalmaznia kell a tényállás rövid ismertetését is.

71. §

(1) A 68. § (1) bekezdésében foglalt titkos adatszerzésre irányuló megkeresés alapján az ügyész vagy a nyomozó hatóság az ügyész útján a megfigyelt, illetve rögzített adatot a megkereső tagállami hatóságnak továbbítja.

(2) A titkos adatszerzésre irányuló megkeresés alapján az ügyész vagy a nyomozó hatóság – az (1) bekezdésben foglalt intézkedésen túl – az elektronikus hírközlési szolgáltatás útján továbbított kommunikációnak, illetve a számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján továbbított vagy ott tárolt adatnak azonos minősítési szinten

a) a megkereső tagállami hatóság eszközére történő átirányításáról (közvetlen továbbítás),

b) a kísérő és járulékos adatok rögzítéséről, illetve továbbításáról,

c) más tagállamban folytatott titkos adatszerzéshez technikai segítség nyújtásáról rendelkezhet.

V. Fejezet

Az előzetes letartóztatás helyett alkalmazandó felügyeleti intézkedést elrendelő határozat végrehajtására irányuló jogsegély

37. Értelmező rendelkezés

72. §

(1) E fejezet alkalmazásában felügyeleti intézkedés: a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság által a büntetőeljárás során hozott határozatban elrendelt intézkedés, amely a terhelt számára olyan kötelezettséget állapít meg, amely az előzetes letartóztatással elérni kívánt célt szabadságelvonás nélkül is biztosítja.

(2) Az e fejezetben szabályozott eljárás során e törvénynek a közvetlen tájékoztatásra vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(3) Amennyiben az e fejezetben szabályozott eljárás során európai elfogatóparancs kibocsátására kerül sor, e törvénynek a Második Részét megfelelően alkalmazni kell.

38. A végrehajtás átvétele

73. §

(1) A bíróság elismeri és végrehajtja a tagállami hatóság felügyeleti intézkedést elrendelő határozatát (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozat), ha azt az 5. számú melléklet szerinti tanúsítvánnyal együtt, magyar nyelven a bíróságnak megküldték, és a terhelt lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon van, valamint a terhelt a felügyeleti intézkedésről való tájékoztatást követően Magyarországra történő visszatéréséhez hozzájárult.

(2) A felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozat elismeréséről és végrehajtásáról a terhelt lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti törvényszék székhelyén működő helyi bíróság, valamint Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság intézkedik.

(3) Ha a Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkező terhelt a felügyeleti intézkedés végrehajtásának magyar hatóság általi ellenőrzését kéri, és igazolja, hogy Magyarországhoz családi, kulturális vagy gazdasági kapcsolataira tekintettel szorosan kötődik, a felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozat elismeréséről és végrehajtásáról a Budai Központi Kerületi Bíróság dönt, ha a felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozatot az 5. számú melléklet szerinti tanúsítvánnyal együtt, magyar nyelven a bíróságnak megküldték.

74. §

(1) A bíróság 73. §-ban meghatározott feladatait a nyomozási bíró látja el. A nyomozási bíró határozata ellen benyújtott fellebbezést a törvényszék másodfokú tanácsa bírálja el.

(2) Ha a magyar igazságügyi hatóságnak a felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozat elismerésére és végrehajtására nincs hatásköre, vagy nem rendelkezik illetékességgel, azt haladéktalanul átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz, és az áttételről a kibocsátó tagállami hatóságot értesíti.

75. §

A nyomozási bíró a következő felügyeleti intézkedéseket elrendelő tagállami határozatot ismeri el és hajtja végre:

a) a terhelt kötelezése a magyarországi lakóhelye vagy tartózkodási helye címében történő változás bejelentésére,

b) arra vonatkozó tilalom, hogy a terhelt Magyarországon vagy a kibocsátó tagállamban meghatározott helyre, helységbe vagy meghatározott területre belépjen,

c) a terhelt kötelezése arra, hogy meghatározott időpontban meghatározott helyen tartózkodjon,

d) a terhelt kötelezése arra, hogy meghatározott időpontban meghatározott hatóságnál jelentkezzen,

e) a terhelt kötelezése arra, hogy tartózkodjon meghatározott személlyel való érintkezésbe lépéstől,

f) arra vonatkozó korlátozás, hogy a terhelt Magyarország területét elhagyja.

76. §

(1) A nyomozási bíró a rendelkezésére álló iratok alapján a felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozat elismeréséről annak kézhezvételétől számított harminc napon belül határozatot hoz, amelyet a tagállami hatóság részére haladéktalanul megküld. Ha az elismerő határozat ellen fellebbezést nyújtottak be, a nyomozási bíró számára az elismerésre nyitva álló határidő további harminc nappal meghosszabbodik. A nyomozási bíró az elismerő határozat ellen benyújtott fellebbezésről haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot.

(2) Ha kivételes esetben az elismerő határozat az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem hozható meg, erről a nyomozási bíró a késedelem okainak és az elismeréshez várhatóan szükséges időtartamnak a közlése mellett haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot.

(3) A nyomozási bíró a felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozatot hiányos, illetve pontatlan tanúsítvány alapján akkor ismeri el és hajtja végre, ha a pontatlan, illetve hiányos adatok annak elismerését és végrehajtását nem akadályozzák. Ha a tanúsítványban foglaltak alapján a felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozat elismerése és végrehajtása nem, vagy csak részben lehetséges, a nyomozási bíró erről a tagállami hatóságot haladéktalanul értesíti, a tanúsítvány kiegészítésére, kijavítására határidőt tűz, és megjelöli azokat az adatokat, amelyek ismerete a felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozat elismeréséhez és végrehajtásához szükséges. A nyomozási bíró a hiányzó vagy pontatlan adatok pótlásáig, kijavításáig elhalasztja az elismerő határozat meghozatalát, és erről a tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja.

(4) Ha a felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozat és a tanúsítvány nem postai úton érkezett, a nyomozási bíró kérheti a tagállami hatóságot, hogy a határozat és a tanúsítvány eredeti példányát küldje meg számára.

77. §

(1) A nyomozási bíró a felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozat elismerését és a végrehajtását megtagadja, ha

a) a határozat alapjául szolgáló cselekmény a magyar törvény szerint nem bűncselekmény;

b) a határozat továbbításának a 73. §-ban meghatározott feltételei nem állnak fenn, vagy a megküldött tanúsítvány nem a 75. §-ban meghatározott felügyeleti intézkedést tartalmazza;

c) a megküldött tanúsítvány nyilvánvalóan nem a mellékelt, felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozatra vonatkozik;

d) a hiánypótlásra, kijavításra tűzött határidő eredménytelenül eltelt;

e) Magyarországon, illetve egy tagállamban a terhelt ellen a határozat kibocsátásának alapjául szolgáló cselekmény miatt már olyan határozatot hoztak, amely a büntetőeljárás megindításának akadályát képezi, vagy amely alapján a felügyeleti intézkedést már végrehajtották, vagy annak végrehajtása folyamatban van;

f) a terheltet egy harmadik államban ugyanazon cselekmény miatt jogerősen elítélték, vagy a terheltet egy harmadik államban ugyanazon cselekmény miatt jogerősen felmentették;

g) ha a magyar törvény szerint a büntethetőség elévült, feltéve, hogy a határozat alapjául szolgáló bűncselekmény magyar joghatóság alá tartozik;

h) a végrehajtás ellenőrzését magyar törvény kizárja;

i) a keresett személy gyermekkor miatt nem büntethető.

(2) A nyomozási bíró a felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozat elismerését és végrehajtását nem tagadhatja meg az adókkal és az illetékekkel, a vámokkal és a devizával kapcsolatos bűncselekmények esetén amiatt, hogy a magyar jog nem ismer ugyanolyan adót, illetéket, valamint vámmal illetve adóval, illetékkel azonos hatású díjat, vagy nem tartalmaz ugyanolyan típusú szabályokat az adó-, illeték-, valamint vám- és devizaszabályozás terén, mint a kibocsátó tagállam joga.

(3) Az (1) bekezdés b)–f) pontjaiban meghatározott megtagadási okok fennállása esetén a nyomozási bíró a megtagadó határozat meghozatala előtt egyeztet a tagállami hatósággal, és azt felkérheti a döntéséhez szükséges tájékoztatás megadására.

(4) A felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozat elismerésének és végrehajtásának megtagadásáról a nyomozási bíró indokolt határozatot hoz, amelyet a tagállami hatóság részére haladéktalanul megküld. A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

78. §

(1) A nyomozási bíró az elismerő határozatában a tagállami határozatban elrendelt felügyeleti intézkedésnek a magyar jog szerint leginkább megfelelő felügyeleti intézkedést állapítja meg alkalmazandó felügyeleti intézkedésként, azonban az nem lehet szigorúbb a tagállami határozatban elrendelt felügyeleti intézkedésnél.

(2) Ha ugyanazon terhelt ellen különböző bűncselekmények miatt több tagállam hatósága rendelt el felügyeleti intézkedést, és azok végrehajtását Magyarországtól kérik, a

nyomozási bíró a szigorúbb felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozatot ismeri el és hajtja végre.

79. §

(1) A nyomozási bíró a 75. § a) pontjában meghatározott felügyeleti intézkedést elismerő határozatában a terheltet arra kötelezi, hogy magyarországi lakóhelye vagy tartózkodási helye címének megváltozását az elköltözés után három munkanapon belül jelentse be az elismerő határozatot hozó bíróságnál, és ezzel egyidejűleg a terheltet figyelmezteti arra, hogy ennek elmulasztása esetén rendbírsággal sújtható, és az okozott költség megfizetésére kötelezhető.

(2) A nyomozási bíró

a) a 75. § b) és e) pontjában foglalt felügyeleti intézkedés esetében távoltartást,

b) a 75. § c) pontjában foglalt felügyeleti intézkedés esetében lakhelyelhagyási tilalmat vagy házi őrizetet,

c) a 75. § d) pontjában foglalt felügyeleti intézkedés esetében lakhelyelhagyási tilalmat vagy távoltartást

állapít meg alkalmazandó felügyeleti intézkedésként.

(3) A nyomozási bíró a 75. § b), d), e) pontjaiban meghatározott felügyeleti intézkedést elismerő határozatában a terheltet arra kötelezi, hogy a bíróság által meghatározott ideig a tagállami hatóság vagy a bíróság által meghatározott helytől, helységtől, területtől vagy személytől tartsa távol magát, továbbá szükség esetén előírhatja, hogy a terhelt meghatározott időközönként a bíróság által kijelölt nyomozó hatóságnál jelentkezzék. A nyomozási bíró a távoltartás e törvényben meghatározott elismerésekor a Be.-ben a távoltartás elrendelésére meghatározott egyéb feltételeket nem vizsgálhatja.

(4) A nyomozási bíró a 75. § c) vagy d) pontjában meghatározott felügyeleti intézkedést elismerő határozatában a terheltet arra kötelezi, hogy a bíróság által meghatározott ideig meghatározott területet, körzetet engedély nélkül nem hagyhatja el, a tartózkodási helyét, illetve a lakóhelyét nem változtathatja meg, továbbá szükség esetén előírhatja, hogy a terhelt meghatározott időközönként a bíróság által kijelölt nyomozó hatóságnál jelentkezzék. A nyomozási bíró a lakhelyelhagyási tilalom e törvényben meghatározott elismerésekor a Be.- ben a lakhelyelhagyási tilalom elrendelésére meghatározott egyéb feltételeket nem vizsgálhatja.

(5) A nyomozási bíró a 75. § c) pontjában meghatározott felügyeleti intézkedést elismerő határozatában a terheltet arra kötelezi, hogy a bíróság által kijelölt lakásban és az ahhoz tartozó bekerített helyen tartózkodjék, és azt csak a bíróság által meghatározott célból, különösen a mindennapi élet szokásos szükségleteinek biztosítása vagy gyógykezelés céljából a határozatban írt időben és távolságra (úti célra) hagyhatja el. A nyomozási bíró a házi őrizet e törvényben meghatározott elrendelésekor a Be.-ben a házi őrizet elrendelésére meghatározott egyéb feltételeket nem vizsgálhatja.

(6) A nyomozási bíró a távoltartás, a lakhelyelhagyási tilalom vagy a házi őrizet szabályainak megszegése esetén a terhelt előzetes letartóztatását nem rendelheti el, azonban a

83. § (2) bekezdésének megfelelően a tagállami hatóságot a felügyeleti intézkedés megsértéséről haladéktalanul értesíti. A lakhelyelhagyási tilalom szabályainak megszegése esetén házi őrizetet akkor rendelhet el, ha a 84. § (2) bekezdése szerint megküldött értesítése alapján a tagállami hatóság ezen alcím alapján olyan további határozatot hozott, amelynek értelmében a (4) bekezdés b) pontja szerint házi őrizet állapítható meg.

(7) A nyomozási bíró a 75. § f) pontjában meghatározott felügyeleti intézkedést elismerő határozatában a terheltnek megtiltja Magyarország területének elhagyását, továbbá a terheltet arra kötelezi, hogy úti okmányát az elismerő határozatot hozó bíróságnak adja át. A nyomozási bíró a határozatáról haladéktalanul értesíti az útlevélhatóságot a külön törvényben meghatározott külföldre utazási korlátozás biztosítása érdekében. Ha a tagállami hatóság a nyomozási bírót arról tájékoztatja, hogy a felügyeleti intézkedés elrendelésének oka már nem áll fenn, a nyomozási bíró haladéktalanul értesíti az idegenrendészeti hatóságot az úti okmány visszaadása és a külön törvényben meghatározott külföldre utazási korlátozás feloldása érdekében.

80. §

(1) A nyomozási bíró a felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozatban megjelölt időtartamnak megfelelően állapítja meg az elismert felügyeleti intézkedés tartamát, úgy, hogy az a (2) bekezdésben meghatározott időtartamot nem haladhatja meg.

(2) Ha a nyomozási bíró felügyeleti intézkedésként

a) lakhelyelhagyási tilalmat állapít meg, akkor annak időtartamát legfeljebb hat hónapban,

b) házi őrizetet állapít meg, akkor annak időtartamát legfeljebb három hónapban,

c) távoltartást állapít meg, akkor annak időtartamát legfeljebb hatvan napban határozhatja meg.

(3) A Be.-nek a lakhelyelhagyási tilalom és a házi őrizet meghosszabbítására, fenntartására és megszüntetésére vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatóak.

(4) Ha a Be. 137. § (7) bekezdése alkalmazásának van helye, azt azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a felügyeleti intézkedés részleges feloldását kizárólag a nyomozási bíró rendelheti el.

(5) Az elismert felügyeleti intézkedés végrehajtásának ellenőrzésére a magyar jog az irányadó.

81. §

(1) Az elismert felügyeleti intézkedés időtartamának lejárta előtt tíz nappal a nyomozási bíró a 6. számú mellékletben szereplő formanyomtatvány megfelelő részének kitöltésével a tagállami hatóságot erről értesíti.

(2) Ha a tagállami hatóság a felügyeleti intézkedés fenntartására irányuló határozatát a felügyeleti intézkedés határidejének lejárta előtt a bíróságnak megküldi, e tagállami határozat elismerésére az általános szabályok irányadók azzal, hogy a megtagadási okok nem vizsgálhatóak.

(3) Ha a tagállami hatóság a nyomozási bírónak a (1) bekezdésben foglalt tájékoztatása ellenére nem kéri a felügyeleti intézkedés határidejének lejárta előtt a felügyeleti intézkedés fenntartását, a nyomozási bíró a felügyeleti intézkedést megszünteti.

82. §

A nyomozási bíró a felügyeleti intézkedés végrehajtása során bármikor megkereséssel fordulhat a tagállami hatósághoz azzal kapcsolatban, hogy a felügyeleti intézkedés végrehajtásának ellenőrzése a továbbiakban is indokolt-e.

83. §

A nyomozási bíró haladéktalanul értesíti a tagállami hatóságot, ha

a) a terhelt tartózkodási helye megváltozott, vagy

b) a végrehajtás ellenőrzése akadályba ütközik, különösen, ha a terhelt nem található Magyarországon.

84. §

(1) Ha a tagállami hatóság a nyomozási bírót az elismert felügyeleti intézkedés módosításáról tájékoztatja, a nyomozási bíró a módosított felügyeleti intézkedés elismerését és végrehajtását megtagadhatja, ha a módosított felügyeleti intézkedés nem felel meg a 75. §- ban meghatározott felügyeleti intézkedéseknek. A nyomozási bíró a megtagadásról haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot.

(2) A nyomozási bíró a felügyeleti intézkedés megsértéséről a 6. számú mellékletben

szereplő formanyomtatványon haladéktalanul értesíti a tagállami hatóságot.

(3) Ha a nyomozási bíró (2) bekezdésben meghatározott értesítése ellenére a tagállami hatóságtól az értesítés kézhezvételétől számított öt napon belül nem kap visszajelzést arról, hogy az ezen alcímben meghatározott további határozatot hozott, a bíróság határidő tűzésével felkérheti a tagállami hatóságot a határozat meghozatalára. Ha a tagállami hatóság a megjelölt határidőn belül nem hoz határozatot, a nyomozási bíró a felügyeleti intézkedés végrehajtásának ellenőrzését megszünteti, és az erről szóló határozatát a tagállami hatóság részére haladéktalanul megküldi.

(4) Ha a tagállami hatóság az ezen alcímben meghatározott további határozatot hoz, annak elismerésére az általános szabályok irányadók azzal, hogy a megtagadási okok nem vizsgálhatóak.

85. §

(1) A nyomozási bíró a felügyeleti intézkedés végrehajtásának ellenőrzését megszünteti, ha

a) a terhelt a felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozat elismerését követően Magyarország területén nem található, és a felkutatására tett intézkedések nem vezettek eredményre, vagy a terhelt lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel Magyarországon már nem rendelkezik,

b) a tagállami hatóság a tanúsítvány visszavonásáról értesítette,

c) a módosított felügyeleti intézkedés elismerését és végrehajtását a 84. § (1) bekezdése alapján megtagadta,

d) a felügyeleti intézkedés határideje meghosszabbítás nélkül letelt.

(2) A megszüntető határozatot a nyomozási bíró a tagállami hatóság részére haladéktalanul megküldi.

86. §

A felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozat végrehajtásának ellenőrzése során a Magyarország területén felmerülő költség bűnügyi költség, amelyet a magyar állam visel.

39. A végrehajtás átadása

87. §

(1) Ha a büntetőeljárás során a bíróság az előzetes letartóztatás helyett felügyeleti intézkedést rendel el, és

a) a terhelt lakóhelye vagy tartózkodási helye valamely tagállam területén van, valamint a terhelt a felügyeleti intézkedésről való tájékoztatást követően hozzájárult az e tagállamba történő visszatéréséhez, vagy

b) a terhelt a felügyeleti intézkedést elrendelő határozatnak a lakóhelyétől vagy a tartózkodási helyétől eltérő más tagállamban történő elismerését és végrehajtását kérte,

a bíróság a felügyeleti intézkedést elrendelő határozattal egyidejűleg kitölti az 5. számú melléklet szerinti tanúsítványt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a határozatot a tanúsítvánnyal együtt le kell fordítani az (1) bekezdésben meghatározott tagállam hivatalos nyelvére vagy hivatalos nyelveinek egyikére. A bíróság a lefordított határozatot és tanúsítványt a tagállam hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósága számára közvetlenül küldi meg.

(3) A bíróság a lefordított határozatot és a tanúsítványt a tagállam hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósága számára posta, telefax vagy számítástechnikai rendszer útján továbbítja. A számítástechnikai rendszer útján továbbított határozatot minősített elektronikus aláírással kell ellátni. Ha a bíróság a határozatot nem postai úton küldte meg,

akkor kérelemre a határozat és a tanúsítvány eredeti példányát megküldi a tagállami hatóság számára.

(4) A határozatot és a tanúsítványt a bíróság egyidejűleg csak egy tagállamba továbbíthatja.

(5) Ha a bíróság nem tudja megállapítani, hogy a tagállamban melyik hatóság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel a határozat elismerésére és végrehajtására, a kapcsolatfelvételhez szükséges adatokat az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontjain keresztül szerzi be.

88. §

A bíróság a következő felügyeleti intézkedések végrehajtásának ellenőrzését kérheti a tagállami hatóságtól:

a) lakhelyelhagyási tilalom,

b) házi őrizet,

c) távoltartás.

89. §

(1) Ha a felügyeleti intézkedést másik tagállamban hajtják végre, és annak meghosszabbítása vagy fenntartása indokolt, az ügyész a felügyeleti intézkedés határidejének lejárta előtt tíz nappal a meghosszabbításra vagy a fenntartásra indítványt tesz a bíróságnak. A bíróság a felügyeleti intézkedés fenntartásáról határozatot hoz, amelyet a felügyeleti intézkedés határidejének lejárta előtt hét nappal megküld a tagállami hatóságnak.

(2) Ha a felügyeleti intézkedés határidejének lejárta előtt a tagállami hatóság a 6. számú mellékletben szereplő formanyomtatványon a határidő lejártáról értesíti a bíróságot, a bíróság az ügyész indítványára dönt a felügyeleti intézkedés fenntartásáról, és az erről szóló határozatát a tagállami hatóságnak haladéktalanul megküldi.

90. §

Ha a tagállami hatóság a felügyeleti intézkedésnek a tagállami jog szerinti leghosszabb időtartamáról vagy a felügyeleti intézkedés átalakításáról tájékoztatja a bíróságot, és a végrehajtó tagállamban a végrehajtás ellenőrzése még nem kezdődött meg, a bíróság, ha így az általa elrendelt felügyeleti intézkedés tagállami végrehajtását nem tartja megfelelőnek, a tájékoztatás kézhezvételétől számított tíz napon belül dönthet a tanúsítvány visszavonásáról, és az erről szóló határozatát a tagállami hatóság részére haladéktalanul megküldi.

91. §

A tagállami hatóság azzal kapcsolatos megkeresésére, hogy a felügyeleti intézkedés fenntartása a továbbiakban is indokolt-e, a bíróság haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot, és szükség esetén további határozatot hoz.

92. §

Ha a tagállami hatóság a 6. számú mellékletben szereplő formanyomtatványon a bíróságot tájékoztatja a felügyeleti intézkedés megsértéséről, illetve bármely, a felügyeleti intézkedés végrehajtását érintő olyan körülményről, amelynek alapján a Be. szerint további határozat meghozatala válik szükségessé, a bíróság meghozza a szükséges határozatot, és azt a tagállami hatóság részére haladéktalanul megküldi.

VI. Fejezet

A bizonyítási eszköz, az elkobzás alá eső dolog és a vagyonelkobzás alá eső vagyon megőrzését biztosító határozat végrehajtására irányuló eljárási jogsegély

40. A végrehajtás átvétele

93. §

(1) A magyar igazságügyi hatóság elismeri és végrehajtja egy tagállami igazságügyi hatóság által

a) a bizonyítási eszközök felderítése, összegyűjtése, biztosítása vagy felhasználása végett, vagy

b) az elkobzás, illetve a vagyonelkobzás biztosítása érdekében

kibocsátott határozatot (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat), ha azt a 7. számú melléklet szerinti tanúsítvánnyal együtt, magyar nyelven a magyar igazságügyi hatóságnak megküldték, és a bizonyítási eszköz, az elkobzás alá eső dolog, illetve a vagyonelkobzás alá eső vagyon Magyarország területén található.

(2) A biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat elismerésére és végrehajtására az a magyar igazságügyi hatóság jogosult, amely a magyar jog szerint az ilyen határozatot meghozza, kényszerintézkedést elrendeli, és a végrehajtás iránt intézkedik.

(3) Ha ugyanazon bizonyítási eszköz, elkobzás alá eső dolog, illetve vagyonelkobzás alá eső vagyon biztosítására vonatkozóan két vagy több tagállam igazságügyi hatósága bocsátott ki biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozatot, a magyar igazságügyi hatóság az összes körülmény mérlegelésével dönt arról, hogy melyik tagállam határozatát hajtja végre. A döntés meghozatalakor a magyar igazságügyi hatóság különösen a bűncselekmény súlyát és elkövetési helyét, a tagállami határozat kibocsátásának időpontját veszi figyelembe.

(4) A biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat végrehajtására az a magyar igazságügyi hatóság illetékes, amelynek területén a bizonyítási eszköz, az elkobzás alá eső dolog, illetve a vagyonelkobzás alá eső vagyon található. Ha a tagállami határozat kibocsátásának alapjául szolgáló bűncselekmény miatt Magyarországon büntetőeljárás van folyamatban, a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat végrehajtására az a magyar igazságügyi hatóság illetékes, amely előtt a büntetőeljárás folyamatban van.

(5) Ha a magyar igazságügyi hatóságnak a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat elismerésére és végrehajtására nincs hatásköre, vagy nem rendelkezik illetékességgel, azt haladéktalanul átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező magyar igazságügyi hatósághoz, és az áttételről értesíti a tagállami igazságügyi hatóságot.

94. §

(1) A biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozatot az 1. számú mellékletben meghatározott bűncselekményfajták esetében a cselekmény kettős büntetendőségének mérlegelése nélkül végre kell hajtani.

(2) Ha a tagállami igazságügyi hatóság államának joga szerint annak a bűncselekménynek a büntetési tétele felső határa, amely miatt a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat elismerését és végrehajtását kérik, nem éri el a háromévi szabadságvesztést, illetve szabadságelvonással járó intézkedést, a tagállami határozatot csak akkor lehet elismerni és végrehajtani, ha a bűncselekmény megfelel az 1. számú mellékletben meghatározott bűncselekmények valamelyikének.

(3) Az 1. számú mellékletben fel nem sorolt bűncselekményfajták esetében a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozatot a magyar igazságügyi hatóság akkor ismeri el és hajtja végre, ha az a cselekmény, amely miatt a tagállami határozat elismerését és végrehajtását kérik, a magyar törvény szerint bűncselekménynek minősül.

95. §

(1) A biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat elismerését és végrehajtását a magyar igazságügyi hatóság megtagadja, ha

a) a 94. § (2)–(3) bekezdés szerinti esetben a határozat alapjául szolgáló cselekmény a magyar törvény szerint nem bűncselekmény;

b) a magyar jog szerint a határozat alapjául szolgáló bűncselekmény büntethetősége elévült;

c) Magyarországon, vagy valamely tagállamban a terhelt ellen a tagállami határozat alapjául szolgáló cselekmény miatt már olyan jogerős határozatot hoztak, amely a büntetőeljárás megindításának akadályát képezi, vagy olyan határozatot hoztak, amelynek alapján az elkobzást, a vagyonelkobzást, illetve az ennek megfelelő büntetést vagy intézkedést a tagállami határozatban megjelölt dologra vagy vagyonra már végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerős ítéletet hozó tagállam joga szerint az nem hajtható végre;

d) a terhelt ellen egy harmadik államban már jogerős határozatot hoztak, feltéve, hogy a tagállami határozatban megjelölt dologra vagy vagyonra az elkobzást, a vagyonelkobzást, illetve az ennek megfelelő büntetést vagy intézkedést már végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerős ítéletet hozó állam joga szerint az nem hajtható végre;

e) a tagállami igazságügyi hatóság által megküldött tanúsítvány nyilvánvalóan nem a mellékelt biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozatra vonatkozik;

f) a hiánypótlásra, kijavításra tűzött határidő eredménytelenül eltelt, illetve a 96. § (2) bekezdésére figyelemmel kiegészített tagállami határozat végrehajtása továbbra sem lehetséges;

g) a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat közjogi tisztség betöltésén alapuló mentességet, illetve nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személy birtokában lévő bizonyítási eszközre, elkobzás alá eső dologra vagy vagyonelkobzás alá eső vagyonra vonatkozik, és a mentelmi jogot, illetve a nemzetközi jogon alapuló mentességet nem függesztették fel;

h) a végrehajtást magyar törvény kizárja.

(2) A biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat elismerése és végrehajtása nem tagadható meg az adókkal és az illetékekkel, a vámokkal és a devizával kapcsolatos bűncselekmények esetén amiatt, hogy a magyar jog nem ismer ugyanolyan adót, illetéket, valamint vámmal illetve adóval, illetékkel azonos hatású díjat, vagy nem tartalmaz ugyanolyan típusú szabályokat az adó-, illeték-, valamint vám- és devizaszabályozás terén, mint a kibocsátó tagállam joga.

96. §

(1) A magyar igazságügyi hatóság a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat elismerése és végrehajtása feltételeinek fennállásáról határozatot hoz, amelyet a tagállami igazságügyi hatóság részére megküld. A magyar igazságügyi hatóság a határozatában a magyar jogszabályok szerint állapítja meg az alkalmazandó intézkedést, és ennek megfelelően rendelkezik ezen intézkedés végrehajtásáról úgy, hogy az a lehető legnagyobb mértékben megfeleljen annak az intézkedésnek, amelyet a tagállami határozat tartalmaz.

(2) A magyar igazságügyi hatóság a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozatot hiányos, illetve pontatlan tanúsítvány alapján akkor ismeri el és hajtja végre, ha a pontatlan, illetve hiányos adatok a tagállami határozat elismerését és végrehajtását nem akadályozzák. Ha a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozatban, illetve a tanúsítványban foglaltak alapján a tagállami határozat elismerése és végrehajtása nem, vagy csak részben lehetséges, a magyar igazságügyi hatóság erről a tagállami igazságügyi hatóságot haladéktalanul értesíti, a tanúsítvány, illetve a benne szereplő hiányzó vagy pontatlan adatok pótlására, kijavítására határidőt tűz, és ezzel egyidejűleg megjelöli azokat az adatokat, amelyek ismerete a tagállami határozat elismeréséhez és végrehajtásához szükséges.

(3) A magyar igazságügyi hatóság a tanúsítvány helyett olyan hivatalos iratot is elfogadhat, amely a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat végrehajtásához szükséges adatokat megfelelő módon tartalmazza.

(4) A határozat végrehajtása más hivatalos irat vagy feltétel meglétéhez nem köthető.

97. §

(1) A biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat elismerésének és végrehajtásának megtagadásáról a magyar igazságügyi hatóság indokolt határozatot hoz, amelyet a tagállami igazságügyi hatóság részére megküld. E határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(2) A magyar igazságügyi hatóság haladéktalanul tájékoztatja a tagállami igazságügyi hatóságot, ha a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat elismerése és végrehajtása akadályba ütközik, különösen ha a bizonyítási eszköz, az elkobzás alá eső dolog vagy a vagyonelkobzás alá eső vagyon eltűnt, megsemmisült, a tanúsítványban meghatározott helyen nem található, illetve kiegészítő információ kérése ellenére nem áll rendelkezésre elegendő adat ahhoz, hogy a bizonyítási eszközt, az elkobzás alá eső dolgot vagy a vagyonelkobzás alá eső vagyont a magyar igazságügyi hatóság megtalálja.

98. §

(1) A biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat végrehajtása elhalasztható, ha e határozat alapjául szolgáló cselekmény miatt vagy azzal összefüggésben Magyarország területén büntetőeljárás van folyamatban, és e büntetőeljárás sikerét a tagállami határozat végrehajtása jelentősen veszélyeztetné.

(2) Ha a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozattal érintett bizonyítási eszközt, elkobzás alá eső dolgot, illetve vagyonelkobzás alá eső vagyont Magyarország területén már lefoglalták, zár alá vették, valamint ha a vagyonelkobzás alá eső vagyon biztosítási intézkedés hatálya alatt áll, illetve a bizonyítási eszköz megőrzése érdekében számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megőrzését rendelték el, a tagállami határozatot akkor kell végrehajtani, ha a kényszerintézkedést megszüntették, illetve feloldották.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben, a magyar büntetőeljárásban elrendelt kényszerintézkedés megszüntetéséről, illetve feloldásáról szóló határozatot mindaddig nem lehet végrehajtani, amíg a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat végrehajtása érdekében a kényszerintézkedés fenntartására szükség van.

(4) A magyar büntetőeljárásban lefoglalt dolgot a Be. 155. §-a alapján nem lehet kiadni addig, amíg

a) a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat végrehajtása érdekében elrendelt kényszerintézkedést a magyar igazságügyi hatóság nem szüntette meg,

b) a tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott, a lefoglalt bizonyítási eszköz átadására vonatkozó kérelem, illetve a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat végrehajtása érdekében elrendelt kényszerintézkedés hatálya alatt lévő dolog vagy vagyon elkobzására, illetve vagyonelkobzására vonatkozó határozat elismeréséről és végrehajtásáról a magyar igazságügyi hatóság nem hozott határozatot.

(5) A magyar igazságügyi hatóság a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat végrehajtásának elhalasztásáról határozatot hoz, amelyben a végrehajtás elhalasztásának időtartamát feltünteti; a végrehajtás elhalasztásáról szóló határozatot a tagállami igazságügyi hatóságnak megküldi. E határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(6) Ha a végrehajtás elhalasztásának oka megszűnt, a magyar igazságügyi hatóság haladéktalanul intézkedik a határozatban foglalt kényszerintézkedés elrendelése, illetve alkalmazása iránt. Erről a magyar igazságügyi hatóság a tagállami igazságügyi hatóságot

írásban, azaz posta, telefax vagy számítástechnikai rendszer útján értesíti. A számítástechnikai rendszer útján továbbított határozatot minősített elektronikus aláírással kell ellátni.

99. §

(1) A biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozatot a magyar igazságügyi hatóság a tagállami igazságügyi hatóság által kifejezetten kért és megjelölt szabályok szerint hajtja végre, ha ez nem összeegyeztethetetlen a magyar jogrendszer elveivel.

(2) A biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat végrehajtásáról a magyar igazságügyi hatóság a tagállami igazságügyi hatóságot írásban, posta, telefax vagy számítástechnikai rendszer útján értesíti. A számítástechnikai rendszer útján továbbított iratot minősített elektronikus aláírással kell ellátni.

(3) Egyebekben az e fejezetben foglalt határozatok végrehajtása során a lefoglalásra, a számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megőrzésére kötelezésre, a zár alá vételre, illetve a biztosítási intézkedésre vonatkozó eljárási és végrehajtási szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

100. §

(1) Ha a Be. szabályai alapján a magyar igazságügyi hatóság a kényszerintézkedés megszüntetését tartja szükségesnek, erről a tagállami igazságügyi hatóságot értesíti, és a kényszerintézkedés megszüntetése előtt megfelelő határidőt állapít meg a tagállami igazságügyi hatóságnak annak érdekében, hogy észrevételt tegyen.

(2) Az ezen alcímben meghatározott eljárásokat soron kívül kell lefolytatni.

41. A végrehajtás átadása

101. §

(1) Ha a büntetőeljárás során lefoglalás, zár alá vétel, biztosítási intézkedés vagy számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megőrzésére kötelezés elrendelése, illetve alkalmazása válik szükségessé, és a bizonyítási eszköz, az elkobzás alá eső dolog, illetve a vagyonelkobzás alá eső vagyon egy másik tagállam területén található, a magyar igazságügyi hatóság a kényszerintézkedést elrendelő határozattal egyidejűleg kitölti a 7. számú melléklet szerinti tanúsítványt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a határozatot a tanúsítvánnyal együtt le kell fordítani annak a tagállamnak a hivatalos nyelvére vagy hivatalos nyelveinek egyikére, amelynek területén a bizonyítási eszköz, az elkobzás alá eső dolog, illetve a vagyonelkobzás alá eső vagyon található (végrehajtó tagállam). A magyar igazságügyi hatóság a lefordított határozatot és tanúsítványt a tagállam hatáskörrel és illetékességgel rendelkező igazságügyi hatósága számára közvetlenül küldi meg.

(3) A határozat rendelkező része – a Be.-ben foglaltakon kívül – szükség szerint tartalmazza,

a) a lefoglalni kért bizonyítási eszköz átadása iránti kérelmet a magyar igazságügyi hatóság részére, vagy

b) rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a kényszerintézkedéssel érintett bizonyítási eszközt, elkobzás alá eső dolgot, illetve vagyonelkobzás alá eső vagyont az a) pont szerinti kérelem, illetve az elkobzására, illetve vagyonelkobzásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti kérelem továbbításáig a végrehajtó tagállamban kell tartani.

(4) Ha a nyomozó hatóság lefoglalás vagy számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megőrzésére kötelezés elrendelését, illetve biztosítási intézkedés és zár alá vétel alkalmazását tartja szükségesnek olyan bizonyítási eszköz, elkobzás alá eső dolog vagy vagyonelkobzás alá eső vagyon tekintetében, amely egy másik tagállam területén található, előterjesztést tesz az ügyésznek az (1) bekezdésben meghatározott határozat meghozatala, vagy annak bíróságnál történő indítványozása iránt.

102. §

(1) A magyar igazságügyi hatóság kérheti a tagállami igazságügyi hatóságtól, hogy a határozatot a magyar jogszabályokban foglaltak szerint hajtsa végre. Ebben az esetben az alkalmazandó magyar jogszabályokat a tanúsítványban részletesen ismertetni kell.

(2) Ha a magyar igazságügyi hatóság által kibocsátott határozatot a tagállami igazságügyi hatóság az abban megjelölt adatok és feltételek alapján nem, vagy csak részben tudja végrehajtani, a magyar igazságügyi hatóság a tagállami igazságügyi hatóság által megjelölt feltételek teljesítése iránt haladéktalanul intézkedik.

103. §

(1) A határozatot és a tanúsítványt írásban, posta, telefax vagy számítástechnikai rendszer útján kell megküldeni a tagállam hatáskörrel rendelkező és illetékes igazságügyi hatósága részére. A számítástechnikai rendszer útján továbbított határozatot minősített elektronikus aláírással kell ellátni.

(2) Ha a magyar igazságügyi hatóság nem tudja megállapítani, hogy a végrehajtó tagállamban melyik igazságügyi hatóság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel a határozat végrehajtására, a kapcsolatfelvételhez szükséges adatokat az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontjain keresztül szerzi be.

(3) Ha a 101. § (1) bekezdésében említett kényszerintézkedés elrendelésének oka megszűnt, a határozatot kibocsátó magyar igazságügyi hatóság ezt haladéktalanul közli a tagállami igazságügyi hatósággal.

VII. Fejezet

A büntetőeljárások során felmerülő, a tagállamok joghatóságának gyakorlásával kapcsolatos összeütközések megelőzése, rendezése

42. Tagállamok közötti információcsere

104. §

(1) A tagállami hatóság írásbeli megkeresése alapján – a megkeresésben megjelölt határidőn belül, vagy ha a tagállami hatóság a megkeresésben határidőt nem jelölt meg, akkor haladéktalanul – a legfőbb ügyész írásban tájékoztatást nyújt arról, hogy a megkeresésben megjelölt személlyel szemben a megkeresésben foglalt cselekmény miatt Magyarországon folyamatban van-e büntetőeljárás.

(2) Ha Magyarországon a megkeresésben megjelölt személlyel szemben büntetőeljárás van folyamatban, a legfőbb ügyész arról is tájékoztatja a tagállami hatóságot, hogy az eljárás mely ügyészség vagy bíróság előtt van folyamatban. Ha a megkeresésben foglalt ügyben jogerős határozat született, a legfőbb ügyész erről a tényről tájékoztatja a tagállami hatóságot.

(3) Ha a tagállami hatóság arról tájékoztatja a legfőbb ügyészt, hogy a megkeresésben említett személyt a tagállamban fogva tartják, a tagállami megkeresést soron kívül kell teljesíteni.

(4) Ha a legfőbb ügyész az (1) bekezdésben foglalt határidőn belül a tájékoztatást nem tudja megadni, erről a késedelem okainak megjelölése mellett haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot, és megjelöli a tájékoztatás megadásához előreláthatóan szükséges időtartamot.

(5) Ha magyar hatósághoz valamely tagállamból az (1) bekezdés szerinti megkeresés érkezik, a magyar hatóság a megkeresést haladéktalanul továbbítja a legfőbb ügyésznek, és erről tájékoztatja a tagállami hatóságot.

105. §

(1) Ha adat merül fel arra vonatkozóan, hogy a terhelttel szemben ugyanazon cselekmény miatt másik tagállam is büntetőeljárást folytat, a vádirat benyújtása előtt az ügyész, azt követően a bíróság erről értesíti a legfőbb ügyészt. A legfőbb ügyész az adat megerősítése érdekében írásban megkeresi a tagállami hatóságot.

(2) Ha a legfőbb ügyész nem tudja megállapítani, hogy a tagállamban melyik hatóság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel az (1) bekezdésben foglalt adat megerősítésére, a kapcsolatfelvételhez szükséges adatokat az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontjain keresztül szerzi be.

(3) A legfőbb ügyész a megkeresésben ésszerű határidőt szab a megkeresés teljesítésére. Ha a terheltet Magyarországon fogva tartják, a legfőbb ügyész a megkeresés soron kívüli teljesítését kéri a tagállami hatóságtól.

(4) Megkeresésében a legfőbb ügyész legalább az alábbi adatokat közli a tagállami hatósággal:

a) a terhelt, valamint a sértett(ek) természetes személyazonosító adatai,

b) a büntetőeljárás tárgyát képező cselekmény(ek) és körülmények leírása,

c) a büntetőeljárás állása,

d) a büntetőeljárást folytató ügyészség vagy bíróság megnevezése,

e) az a tény, hogy a terheltet fogva tartják.

43. A konzultációs eljárás

106. §

(1) Ha a 104. és 105. §-ban foglalt eljárás során megállapítást nyert, hogy a terhelttel szemben a Magyarországon folyó büntetőeljárással párhuzamosan ugyanazon cselekmény miatt másik tagállam is büntetőeljárást folytat, erről a legfőbb ügyész a büntetőeljárást folytató ügyészt vagy bíróságot haladéktalanul tájékoztatja. Ezzel egyidejűleg a legfőbb ügyész konzultációt kezdeményez, vagy a tagállami hatóság kezdeményezése alapján konzultációt folytat – a büntetőeljárást folytató ügyész vagy bíróság bevonásával – a tagállami hatósággal a párhuzamos büntetőeljárások következményeinek elkerülése érdekében.

(2) A konzultáció megkezdésekor az ügyész a nyomozást, illetve a bíróság az eljárást határozattal felfüggeszti.

(3) A legfőbb ügyész a büntetőeljárás felfüggesztéséről tájékoztatja a tagállami hatóságot. A konzultáció során a legfőbb ügyész – ha lehetséges – teljesíti a tagállami hatóságnak a konzultáció elősegítése érdekében előterjesztett, információ átadása iránti megkeresését. A megkeresés teljesítését meg kell tagadni, ha a teljesítés Magyarország alapvető nemzetbiztonsági érdekét sérti.

(4) A felek a konzultáció során minden lényeges szempontot figyelembe vesznek annak eldöntése érdekében, hogy a továbbiakban melyik tagállam folytassa a büntetőeljárást. Ilyen lényeges szempont lehet különösen a tagállamokban folyó büntetőeljárások állása, az a tény, hogy melyik tagállamban áll rendelkezésre több bizonyíték, hogy a tagállamokban folyamatban lévő büntetőeljárások kapcsolódnak-e az adott tagállamban folyó más büntetőeljáráshoz, a terhelt fogva tartásának helye, illetve a terhelt állampolgársága.

107. §

(1) Ha a 106. §-ban foglaltak alapján a felek nem jutottak megállapodásra azzal kapcsolatban, hogy a továbbiakban melyik tagállam folytassa a büntetőeljárást, a legfőbb ügyész az Eurojusthoz fordulhat az ügy eldöntése érdekében, feltéve, hogy az Eurojust a konkrét esetben hatáskörrel rendelkezik. A legfőbb ügyész az Eurojust megkereséséről tájékoztatja a tagállami hatóságot.

(2) Ha a 106. §-ban foglaltak alapján a felek arra a megállapodásra jutottak, hogy az eset összes körülménye alapján indokolt, hogy a büntetőeljárást a továbbiakban Magyarország folytassa le, akkor az ügyben eljáró ügyész vagy bíróság a büntetőeljárást folytatja. A büntetőeljárás befejezéséről a legfőbb ügyész tájékoztatja a tagállami hatóságot.

(3) Ha a 106. §-ban foglaltak alapján a felek arra a megállapodásra jutottak, hogy az eset összes körülménye alapján indokolt, hogy a büntetőeljárást a továbbiakban a tagállam folytassa le, akkor az ügyben eljáró ügyész vagy bíróság a nyomozást, illetve az eljárást megszünteti. Az ügyész vagy a bíróság ilyen döntése ellen jogorvoslatnak nincs helye.

(4) A 106. és 107. §-ban foglaltakat akkor is alkalmazni kell, ha a legfőbb ügyész nem a 104. és 105. §-ban meghatározott információcsere alapján, hanem más forrásból szerzett tudomást a másik tagállamban párhuzamosan folyó büntetőeljárásról.

NEGYEDIK RÉSZ

Végrehajtási jogsegélyek

VIII. Fejezet

A büntetőügyekben hozott, szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó ítéletek végrehajtására irányuló jogsegély

44. A végrehajtás átvétele

108. §

A jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó tagállami határozat végrehajtásával kapcsolatos bírósági eljárásra a Be.

555. § (2) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott rendelkezés nem alkalmazható.

109. §

(1) A jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó tagállami határozatot vagy annak hitelesített másolatát, a 8. számú melléklet szerinti magyar nyelvű tanúsítványt, az elítélt nyilatkozatát tartalmazó jegyzőkönyvet és – ha az elítélt Magyarországon tartózkodik – az elítélt értesítését igazoló, a

9. számú melléklet szerinti formanyomtatványt a miniszter fogadja, és ha a 111. §-ban meghatározott feltételek fennállnak, megküldi a végrehajtó igazságügyi hatóságként kizárólagos illetékességgel eljáró Fővárosi Törvényszéknek. A Fővárosi Törvényszék egyesbíróként jár el.

(2) Ha a jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó tagállami határozatban pénzbüntetés kiszabására, illetve vagyonelkobzás elrendelésére is sor kerül, a határozat elismerésére és a végrehajtásról szóló határozat meghozatalára a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

(3) Ha a bírósághoz vagy más hatósághoz valamely tagállamból olyan megkeresés érkezik, amelynek elintézésére nem illetékes, vagy nem rendelkezik hatáskörrel, a megkeresést haladéktalanul továbbítja a miniszternek, és erről tájékoztatja a tagállami hatóságot.

110. §

(1) Ha a tagállami igazságügyi hatóság által kiszabott szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés tartama hosszabb, mint ami a határozat alapjául szolgáló tényállás szerinti bűncselekményre vonatkozóan – a Btk.-nak a büntetés enyhítésére

vonatkozó szabályaira is figyelemmel – a magyar törvény alapján megállapítható lenne, akkor a bíróság által megállapított büntetés vagy intézkedés tartama nem lehet rövidebb, mint a határozat alapjául szolgáló tényállás szerinti bűncselekményre a Btk. által előírt büntetési tételkeret felső határa.

(2) A jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó tagállami határozat végrehajtása során a magyar jog szabályai az irányadók.

(3) A jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó tagállami határozat magyarországi elismerése és végrehajtása esetén is csak a határozatot hozó tagállam hatósága jogosult a határozat bármilyen felülvizsgálatával kapcsolatos döntés meghozatalára.

111. §

(1) A tagállami igazságügyi hatóság által kiszabott szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása akkor vehető át, ha a határozat és a tanúsítvány miniszterhez történő érkezésekor az elítélt letöltendő büntetéséből vagy a vele szemben alkalmazott intézkedés tartamából még legalább hat hónap hátra van.

(2) A tagállami igazságügyi hatóság által kiszabott szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása az elítélt hozzájárulása nélkül átvehető, ha

a) az elítélt Magyarországon lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár,

b) a magyar állampolgársággal rendelkező, vagy a Magyarországra bevándorolt, itt letelepedett, illetve Magyarország által menekültként elismert nem magyar állampolgár elítélt a tagállamban történt elítélését követően, vagy az ellene a tagállamban folyamatban lévő eljárásra tekintettel Magyarországra szökött, vagy ide más módon visszatért, vagy

c) az elítélt olyan magyar állampolgár, akit a jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó tagállami határozatba, vagy a tagállami határozatra tekintettel hozott más határozatba foglalt kiutasításról vagy kitoloncolásról szóló rendelkezés alapján Magyarországra kitoloncolnának.

(3) A Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, nem magyar állampolgár elítélttel szemben kiszabott büntetésnek vagy alkalmazott intézkedésnek a végrehajtása az elítélt hozzájárulásával átvehető, ha

a) az elítélt a szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó tagállami határozat jogerőre emelkedésekor már legalább öt éve jogszerűen tartózkodott a magyar állam területén, és az állandó tartózkodási jogát nem veszíti el a határozat végrehajtását követően,

b) az elítélt Magyarországra bevándorolt, itt letelepedett, vagy Magyarország által menekültként elismert személy, vagy

c) Magyarországhoz családi, kulturális vagy gazdasági kapcsolataira tekintettel szorosan kötődik.

112. §

(1) A jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó tagállami határozat elismerését és végrehajtását a Fővárosi Törvényszék megtagadja, ha

a) az elítélt gyermekkor miatt nem büntethető,

b) a tagállami határozat alapjául szolgáló cselekmény a magyar jog szerint nem bűncselekmény,

c) a magyar jog szerint a büntetés elévült,

d) Magyarországon, illetve egy tagállamban a határozat alapjául szolgáló cselekmény miatt korábban már olyan határozatot hoztak, amely alapján a büntetést vagy intézkedést végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerős határozatot hozó tagállam joga szerint az nem hajtható végre,

e) az elítéltet egy harmadik államban ugyanazon cselekmény miatt jogerősen elítélték, feltéve, hogy a büntetést vagy intézkedést már végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerős ítéletet hozó állam joga szerint az nem hajtható végre,

f) az elítéltet egy másik tagállamban vagy egy harmadik államban ugyanazon cselekmény miatt jogerősen felmentették,

g) a tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott tanúsítvány nyilvánvalóan nem felel meg a mellékelt határozatnak,

h) a tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott tanúsítvány hiányos, pontatlan, és a hiánypótlásra, kijavításra kitűzött határidő eredménytelenül telt el, illetve a kiegészített tanúsítvány végrehajtása továbbra sem lehetséges,

i) az elítélt közjogi tisztség betöltésén vagy nemzetközi jogon alapuló mentességet élvez, és mentelmi jogát, illetve a diplomácia mentességét nem függesztették fel,

j) a tagállami határozat alapjául szolgáló bűncselekmény magyar joghatóság alá tartozik, és a bűncselekményre közkegyelem terjed ki,

k) a tagállami igazságügyi hatóság a 118. § (2) bekezdés g) pontja és (3) bekezdése alapján nem járul hozzá ahhoz, hogy az elítélttel szemben az átszállítása előtt elkövetett, a határozat alapjául szolgáló bűncselekménytől különböző egyéb bűncselekmény miatt Magyarországon büntetőeljárás induljon, őt elítéljék, vagy egyéb módon vonják el a szabadságát,

l) a tagállami határozat olyan pszichiátriai vagy orvosi kezelésre irányuló, vagy más, szabadságelvonással járó intézkedést tartalmaz, amelyet Magyarország nem tud végrehajtani.

(2) A jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó tagállami határozat elismerését és végrehajtását a Fővárosi Törvényszék megtagadja, ha azt a terhelt távollétében hozták, kivéve, ha a tanúsítványból egyértelműen megállapítható, hogy a tagállami igazságügyi hatóság államának jogával összhangban

a) a terheltet megfelelő időben, határnapot és helyet megjelölve, közvetlenül idézték a tárgyalásra, vagy arról más módon hivatalosan tudomást szerzett, továbbá tájékoztatták arról, hogy a tárgyalás a távollétében is megtartható, vele szemben az eljárás határozattal befejezhető,

b) a xxxxxxx által meghatalmazott vagy számára kirendelt védő a terhelt érdekében a tárgyaláson eljárt, vagy

c) a tagállami határozat kézbesítése megtörtént, az elítélt tájékoztatást kapott a rendes, illetve a rendkívüli jogorvoslati lehetőségekről, de a rendelkezésre álló határidőn belül erre irányuló indítványt nem tett, vagy jelezte, hogy nem vitatja a távollétében hozott határozatot.

113. §

A jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó tagállami határozat végrehajtásának átvétele nem tagadható meg az adókkal és az illetékekkel, a vámokkal és a devizával kapcsolatos bűncselekmények esetén amiatt, hogy a magyar jog nem ismer ugyanolyan adót, illetéket, valamint vámmal illetve adóval, illetékkel azonos hatású díjat, vagy nem tartalmaz ugyanolyan típusú szabályokat az adó-, illeték, valamint vám- és devizaszabályozás terén, mint a másik tagállam joga.

114. §

Ha a Fővárosi Törvényszék a 112. § (1) bekezdés h) pontjára tekintettel a tagállami határozat, vagy a határozat lényeges részeinek magyar nyelvre történő lefordítását kéri, a végrehajtásról szóló határozat meghozatala elhalasztható a fordítás kézhezvételéig.

115. §

A Fővárosi Törvényszék határozata ellen – ha e törvény nem zárja ki – fellebbezésnek van helye, amelyet a Fővárosi Ítélőtábla tanácsülésen bírál el. A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van.

116. §

Ha a jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó tagállami határozat elismeréséről és végrehajtásáról szóló határozat meghozatalához további információ szükséges, a Fővárosi Törvényszék a miniszter útján keresi meg a tagállami igazságügyi hatóságot.

117. §

Ha a tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott tanúsítvány olyan hiányosságokat, pontatlanságokat tartalmaz, amelyek miatt az elismerés és a végrehajtás nem, vagy csak részben lehetséges, illetve ha a tanúsítvány nyilvánvalóan nem felel meg a jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó tagállami határozatnak, a bíróság határidőt tűz a hiányzó, pontatlan adatok pótlására, kijavítására, továbbá megjelöli azokat az adatokat, amelyek a jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó tagállami határozat elismeréséhez és végrehajtásához szükségesek. A bíróság a hiánypótlás elintézéséig elhalasztja a határozathozatalt. A miniszter erről haladéktalanul értesíti a tagállami igazságügyi hatóságot.

118. §

(1) A végrehajtás érdekében Magyarországra átszállított személlyel szemben az átszállítása előtt elkövetett, a jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy

szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó tagállami határozat alapjául szolgáló bűncselekménytől különböző egyéb bűncselekmény miatt nem indítható büntetőeljárás, nem ítélhető el, és egyéb módon sem fosztható meg szabadságától (a továbbiakban: a specialitás elve).

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha

a) az elítélt a végleges szabadon bocsátását követő negyvenöt napon belül – bár lehetősége lett volna rá – nem hagyja el Magyarország területét, vagy elhagyása után ide visszatér,

b) a bűncselekmény szabadságvesztés büntetéssel nem büntethető, vagy szabadságelvonással járó intézkedéssel nem fenyegetett,

c) a büntetőeljárás eredményeként nem kerül sor személyi szabadságot korlátozó intézkedés alkalmazására,

d) az elítélttel szemben szabadságelvonással nem járó büntetés vagy intézkedés, különösen pénzbüntetés szabható ki, illetve alkalmazható, még akkor sem, ha a büntetés vagy intézkedés az elítélt személyi szabadságának korlátozását eredményezheti,

e) az elítélt hozzájárult az átszállításhoz,

f) az elítélt az átszállítása után, az átszállítását megelőzően elkövetett meghatározott cselekmények vonatkozásában kifejezetten lemondott a specialitás szabályának alkalmazásához fűződő jogáról,

g) a tagállami igazságügyi hatóság a (4) bekezdésben foglaltakhoz a hozzájárulását adja, vagy

h) az elítélt Magyarországra szökött vagy ide visszatért.

(3) A (2) bekezdés f) pontja szerinti lemondó nyilatkozatot a büntetés-végrehajtási bíró előtt kell megtenni, és azt jegyzőkönyvbe kell foglalni, amelyet mind a bírónak, mind a nyilatkozattevőnek alá kell írnia. A lemondó nyilatkozatot úgy kell megfogalmazni, hogy abból egyértelműen kitűnjék, miszerint azt az elítélt önként és az abból adódó következmények teljes tudatában tette. Az elítélt védőt vehet igénybe.

(4) A (2) bekezdés g) pont szerinti hozzájárulás iránti kérelmet a (3) bekezdés szerinti jegyzőkönyv és a 25. § (3) bekezdése szerinti európai elfogatóparancs kíséretében, a 25. § (4) bekezdése szerint kell a tagállami igazságügyi hatósághoz előterjeszteni.

119. §

(1) Ha nem állnak fenn a végrehajtás elhalasztásának feltételei, a bíróság az iratok kézhezvételétől számított kilencven napon belül jogerős határozatot hoz a jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó tagállami határozat elismeréséről és végrehajtásáról.

(2) Ha kivételes esetben a határozat az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem hozható meg, a bíróság – a késedelem okainak és a jogerős határozat meghozatalához előreláthatóan szükséges időnek a közlése mellett – a miniszter útján haladéktalanul tájékoztatja a tagállami igazságügyi hatóságot.

120. §

A jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó tagállami határozat végrehajtásának megtagadásáról a bíróság indokolt határozatot hoz.

121. §

A jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó tagállami határozat hatályon kívül helyezéséről vagy végrehajthatóságának megszűnéséről szóló értesítés alapján a Fővárosi Törvényszék haladéktalanul intézkedik a végrehajtás megszüntetése érdekében.

122. §

A 111. §-ban meghatározott feltételek fennállása esetén a miniszter kezdeményezheti a tagállamnál az elítélt szabadságvesztés büntetése vagy szabadságelvonással járó intézkedése végrehajtásának átvételét.

123. §

A Fővárosi Törvényszék – a miniszter útján – írásban értesíti a tagállami igazságügyi hatóságot

a) ha a büntetés vagy intézkedés arra tekintettel nem hajtható végre, hogy a határozat és a tanúsítvány Magyarországra történő továbbítását követően az elítélt nem található az ország területén,

b) a végrehajtás átvételéről szóló jogerős határozatról, beleértve a határozat jogerőre emelkedésének időpontját is,

c) a végrehajtás átvételét megtagadó bírósági határozatról, beleértve a megtagadás indokát is,

d) ha a végrehajtás megtagadására közkegyelem miatt kerül sor,

e) az elítélt feltételes szabadságra bocsátásának legkorábbi időpontjáról, valamint ha az elítéltet a bíróság pártfogó felügyelet alá helyezte, annak tényéről, feltéve, hogy a tagállami igazságügyi hatóság az erről szóló tájékoztatást kérte,

f) ha az elítélt a végrehajtás befejezését megelőzően megszökött,

g) ha a büntetést vagy intézkedést végrehajtották, vagy a végrehajtás egyéni kegyelem vagy közkegyelem miatt befejeződött.

124. §

A Fővárosi Törvényszék a jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó tagállami határozat és a tanúsítvány megérkezése, vagy a végrehajtásra vonatkozó határozat meghozatala előtt a Magyarország területén tartózkodó elítélt ideiglenes végrehajtási letartóztatását rendeli el, ha

a) a tagállami igazságügyi hatóság erre irányuló indítványt tett,

b) az előzetes adatok alapján nem áll fenn a végrehajtás átvételének egyetlen megtagadási oka sem, és

c) megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén az elítélt elrejtőzik, szökést kísérel meg, vagy más módon kivonja magát a büntetés végrehajtása alól.

125. §

Az ülésen ügyész és védő részvétele kötelező.

126. §

Az ideiglenes végrehajtási letartóztatás legfeljebb a büntetés végrehajtására vonatkozó határozat meghozataláig tart, és nem haladhatja meg a büntetés tartamát. Az ideiglenes végrehajtási letartóztatás teljes idejét – az előzetes fogvatartás beszámítására vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően – be kell számítani a végrehajtásra átvett szabadságvesztés büntetésbe vagy szabadságelvonással járó intézkedésbe.

45. A végrehajtás átadása

127. §

(1) Ha az elítélt Magyarországon vagy a végrehajtó tagállamban tartózkodik, a magyar bíróság jogerős szabadságvesztés büntetést vagy szabadságelvonással járó intézkedést tartalmazó ítélete és a 8. számú melléklet szerinti tanúsítvány az elítélt hozzájárulása nélkül továbbítható

a) az elítélt állampolgársága szerinti azon tagállamba, ahol az elítélt lakóhelye vagy állandó tartózkodási helye van,

b) abba a tagállamba, amelybe az elítéltet a szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtását követően, az ítéletbe, illetve az ítéletre tekintettel hozott más határozatba foglalt kiutasításról szóló rendelkezés alapján kitoloncolják, vagy

c) abba a tagállamba, amelybe az elítélt a Magyarországon történt elítélését követően, vagy az ellene Magyarországon folyamatban lévő eljárásra tekintettel elszökött, vagy oda visszatért.

(2) Ha a szabadságvesztés büntetésnek vagy szabadságelvonással járó intézkedésnek az (1) bekezdéstől eltérő más tagállamban történő végrehajtása – családi, kulturális vagy gazdasági kapcsolataira tekintettel – az elítélt társadalomba való beilleszkedésének elősegítését szolgálja, az ítélet és a tanúsítvány az elítélt hozzájárulásával továbbítható ebbe a tagállamba.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben, az ítélet és a tanúsítvány továbbítását megelőzően a miniszter előzetes egyeztetést folytathat a végrehajtó tagállam igazságügyi hatóságával arról, hogy az hozzájárul-e a tanúsítvány és az ítélet továbbításához.

128. §

(1) A tanúsítványt a jogerős ítélet alapján a fogvatartás helye szerint illetékes büntetés- végrehajtási bíró állítja ki. A hiányzó adatok beszerzése érdekében a büntetés-végrehajtási bíró a minisztert keresi meg.

(2) A bíróság által elítélt személy – ha a végrehajtás átadásának feltételei fennállnak, vagy megalapozottan feltehető, hogy a feltételei fenn fognak állni – a vele szemben kiszabott szabadságvesztés büntetésnek vagy szabadságelvonással járó intézkedésnek egy másik tagállamban történő végrehajtása érdekében a büntetés-végrehajtási bíró előtt nyilatkozatot tehet, amelyet jegyzőkönyvbe kell foglalni. A jegyzőkönyvet a büntetés-végrehajtási bírónak és a nyilatkozattevőnek alá kell írnia. A nyilatkozatban fel kell tüntetni az elítélt személy tagállamban található lakóhelyét vagy állandó tartózkodási helyét, és a büntetés tagállami végrehajtásával kapcsolatban megfogalmazott indokait is.

(3) A büntetés-végrehajtási bíró a miniszternek továbbítja

a) a tanúsítványt,

b) az elítélt nyilatkozatáról készült jegyzőkönyvet,

c) az ítéletet.

129. §

(1) A végrehajtás átadása iránt a miniszter keresi meg a tagállami igazságügyi hatóságot.

(2) A tanúsítványt le kell fordítani a végrehajtó tagállam hivatalos nyelvére vagy hivatalos nyelveinek egyikére. Ha a végrehajtó tagállam olyan nyilatkozatot tesz, hogy más nyelven készült fordítást is elfogad, a tanúsítvány azon a nyelven is továbbítható.

(3) Az ítéletet csak akkor kell lefordítani a (2) bekezdésben megjelölt valamely nyelvre, ha a végrehajtó tagállam erre irányuló kérelmet terjeszt elő, és korábban olyan nyilatkozatot tett, amely alapján kérheti az ítéletnek vagy annak lényeges részeinek fordítását.

(4) A miniszter a 9. számú melléklet szerinti formanyomtatványon, az elítélt anyanyelvén vagy az általa ismertként megjelölt más nyelven értesíti az elítéltet az iratoknak a tagállami igazságügyi hatóság részére történt továbbításáról.

(5) A büntetés végrehajtásának megkezdése előtt a tanúsítvány – indokolással – visszavonható.

(6) A végrehajtás átadásáról a miniszter dönt.

130. §

A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága havonta tájékoztatja a minisztert az Európai Unió valamely tagállamának állampolgárságával rendelkező, jogerősen szabadságvesztés büntetésre vagy szabadságelvonással járó intézkedésre ítélt személyekről.

46. Végrehajtás érdekében történő átszállítás

131. §

(1) Ha a magyar bíróság által jogerősen szabadságvesztés büntetésre, vagy szabadságelvonással járó intézkedésre ítélt személy Magyarország területén tartózkodik, a végrehajtó tagállami igazságügyi hatósággal egyeztetett időpontban, de legkésőbb a végrehajtás átvételéről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül az elítéltet át kell adni a végrehajtó tagállam hatóságának.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül az elítélt átadása nem lehetséges, haladéktalanul tájékoztatni kell a végrehajtó tagállami igazságügyi hatóságot, és új átszállítási időpontban kell megállapodni. Az elítélt átadására ebben az esetben az új időpontot követő tíz napon belül kerül sor.

132. §

A tagállami igazságügyi hatóság által elítélt személy átvételéről a NEBEK a rendőrség közreműködésével gondoskodik, és az elítéltet a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetbe szállítja.

47. Átmenő átszállítás

133. §

(1) A kibocsátó tagállami igazságügyi hatóság által jogerősen szabadságvesztés büntetésre vagy szabadságelvonással járó intézkedésre ítélt személynek a végrehajtó tagállamba történő átszállítása esetén a miniszter engedélyezheti az elítéltnek a Magyarország területén történő átmenő átszállítását, feltéve, hogy a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóság az erre irányuló kérelmét és a határozat alapján kiállított tanúsítvány egy példányát írásban megküldte.

(2) A miniszter tájékoztatja a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságot, ha a kibocsátó tagállam területéről történő átszállítást megelőzően az elítélt által elkövetett, az ítélet alapjául szolgáló bűncselekménytől különböző egyéb bűncselekmény, vagy vele szemben kiszabott más büntetés miatt Magyarországon büntetőeljárás indítható, elítélhető, és szabadságától egyéb módon megfosztható.

(3) A miniszter az átmenő átszállítási kérelem kézhezvételétől számított hét napon belül dönt az átmenő átszállításról. Ha a tanúsítványhoz nem csatoltak magyar nyelvű fordítást, a miniszter a megkereső államtól kérheti a tanúsítvány angol, német vagy francia nyelvre történő fordítását. Ebben az esetben az átmenő átszállításról szóló határozat meghozatala a fordítás megérkezéséig elhalasztható.

(4) Az átmenő átszállítás ideje alatt az elítéltet fogva kell tartani.

134. §

(1) Ha a magyar bíróság által jogerősen szabadságvesztés büntetésre vagy szabadságelvonással járó intézkedésre ítélt személy valamely tagállamon keresztül történő átmenő átszállítására van szükség, a miniszter az erre irányuló kérelmet és az ítélet alapján kiállított tanúsítvány egy példányát írásban megküldi az érintett tagállamnak.

(2) Ha az átmenő átszállítás érdekében megkeresett tagállam arról tájékoztatja a minisztert, hogy a Magyarország területéről történő átszállítást megelőzően az elítélt által elkövetett, az ítélet alapjául szolgáló bűncselekménytől különböző egyéb bűncselekmény, vagy vele szemben kiszabott büntetés miatt a megkeresett tagállamban büntetőeljárás indítható, elítélhető, és szabadságától egyéb módon megfosztható, a kérelem visszavonható.

(3) Az átmenő átszállítást engedélyező tagállam erre irányuló kérése esetén a miniszter a tagállam által elfogadott nyelven továbbítja a tanúsítványt.

(4) Ha a légi úton történő átmenő átszállítás esetén egy tagállamban nem tervezett leszállásra kerül sor, a miniszter megküldi az érintett tagállamnak az (1) bekezdés szerinti dokumentumokba foglalt információkat.

48. Költségviselés

135. §

(1) Az átmenő átszállítás során Magyarország területén felmerülő költséget az átmenő átszállítást kérelmező tagállam viseli, a megtérítés érdekében a miniszter intézkedik.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha az átmenő átszállítást kérelmező tagállam és Magyarország között a költségviseléssel kapcsolatban a viszonossági elv érvényesül.

IX. Fejezet

A feltételes szabadság valamint a próbaidő tartamára előírt magatartási szabályok és egyéb alternatív szankciók végrehajtására irányuló jogsegély

49. Értelmező rendelkezés

136. §

E fejezet alkalmazásában alternatív szankció a végrehajtandó szabadságvesztés büntetéstől vagy szabadságelvonással járó intézkedéstől, illetve pénzbüntetéstől eltérő szankció.

50. A végrehajtás átvétele

137. §

(1) A bíróság elismeri egy tagállami hatóság által meghozott,

a) közérdekű munkát kiszabó határozatot, és gondoskodik annak végrehajtásáról,

b) felfüggesztett szabadságvesztésről, feltételes szabadságra bocsátásról, próbára bocsátásról rendelkező határozatot, és gondoskodik az abban foglalt egy vagy több alábbi, az elítélt személy számára előírt kötelezettség vagy tilalom végrehajtásáról:

ba) arra vonatkozó kötelezettség, hogy az elítélt lakóhelyének vagy munkahelyének megváltozását az illetékes hatóságnak bejelentse;

bb) arra vonatkozó tilalom, hogy az elítélt belépjen bizonyos helyekre vagy meghatározott területre;

bc) Magyarország területének elhagyására vonatkozó korlátozás;

bd) az elítélt magatartására, lakóhelyére, oktatására és képzésére, szabadidős tevékenységére, szakmai tevékenysége végzésének korlátozására vagy módjára vonatkozó előírások;

be) arra vonatkozó kötelezettség, hogy az elítélt meghatározott időpontokban egy meghatározott hatóságnál jelentkezzen;

bf) arra vonatkozó tilalom, hogy az elítélt meghatározott személyekkel kapcsolatot tartson; bg) arra vonatkozó tilalom, hogy az elítélt a bűncselekmény elkövetéséhez felhasznált, meghatározott tárgyakat használjon;

bh) arra vonatkozó kötelezettség, hogy az elítélt a bűncselekménnyel okozott kárt megtérítse, illetve annak teljesítését bizonyítsa;

bi) arra vonatkozó kötelezettség, hogy az elítélt a pártfogó felügyelővel rendszeresen kapcsolatot xxxxxxx, vele együttműködjön;

bj) arra vonatkozó kötelezettség, hogy az elítélt meghatározott gyógykezelésnek vagy gyógyító eljárásnak vesse alá magát.

(2) A bíróság

a) az (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben közérdekű munkát,

b) az (1) bekezdés ba), bb), bd)–bj) alpontjaiban foglalt kötelezettség vagy tilalom esetén a feltételes szabadság tartamára, a próbára bocsátás, illetve a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidejére elrendelt pártfogó felügyelet keretében előírt magatartási szabályt,

c) az (1) bekezdés bc) alpontjában foglalt korlátozás esetén a külön törvényben meghatározott külföldre utazási tilalmat

határoz meg, illetve szab ki.

(3) Az elismerés és végrehajtás feltétele, hogy a tagállami hatóság által hozott jogerős határozatot (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat) a 10. számú melléklet szerinti tanúsítvánnyal együtt, magyar nyelven a bíróságnak megküldték, és az elítélt lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon van, valamint az elítélt Magyarországra visszatért vagy vissza kíván térni.

(4) Az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat elismeréséről és végrehajtásáról az elítélt lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes törvényszék székhelyén működő helyi bíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság intézkedik.

(5) Ha a Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkező elítélt a jogerős tagállami határozatba foglalt magatartási szabály vagy közérdekű munka magyar hatóság által történő végrehajtását kéri, és igazolja, hogy Magyarországhoz családi, kulturális vagy gazdasági kapcsolataira tekintettel szorosan kötődik, az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat elismeréséről és végrehajtásáról a Budai Központi Kerületi Bíróság dönt, ha a tagállami határozatot a 10. számú melléklet szerinti tanúsítvánnyal együtt, magyar nyelven a bíróságnak megküldték.

(6) Ha az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat nem postai úton érkezett, a bíróság kérheti a tagállami hatóságot, hogy a határozat és a tanúsítvány eredeti példányát küldje meg számára.

(7) Ha a bírósághoz valamely tagállamból olyan megkeresés érkezik, amelynek elintézésére nem illetékes, vagy nem rendelkezik hatáskörrel, a megkeresést haladéktalanul továbbítja az illetékes törvényszék székhelyén működő helyi bíróságra vagy a Budai Központi Kerületi Bíróságra, és erről a tagállami hatóságot tájékoztatja.

138. §

(1) A bíróság legkésőbb az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat és a tanúsítvány kézhezvételétől számított hatvan napon belül dönt a tagállami határozat elismeréséről és végrehajtásáról.

(2) Ha az (1) bekezdésben foglalt döntés az ott meghatározott határidőn belül nem hozható meg, a bíróság a késedelem okainak megjelölése mellett erről haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot, és megjelöli a döntéshez szükséges időtartamot.

139. §

(1) A bíróság az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat elismerését és végrehajtását megtagadja, ha

a) az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat alapjául szolgáló cselekmény a magyar törvény szerint nem bűncselekmény;

b) a 137. § (1), (3) vagy (5) bekezdésében foglaltak nem teljesülnek;

c) Magyarországon, illetve egy tagállamban az elítélt ellen az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat kibocsátásának alapjául szolgáló cselekmény miatt már olyan határozatot hoztak, amely a büntetőeljárás megindításának akadályát képezi, vagy amely alapján az előírt magatartási szabályt vagy alternatív szankciót, illetve az ennek megfelelő szankciót már végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerős határozatot hozó tagállam joga szerint az nem hajtható végre;

d) az elítéltet egy harmadik államban ugyanazon cselekmény miatt jogerősen elítélték, feltéve, hogy az előírt magatartási szabályt vagy alternatív szankciót, illetve az ennek megfelelő szankciót már végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerős határozatot hozó állam joga szerint az nem hajtható végre, illetve az elítéltet egy harmadik államban ugyanazon cselekmény miatt jogerősen felmentették;

e) az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat alapjául szolgáló bűncselekmény magyar joghatóság alá tartozik, és a magyar törvény szerint a kiszabott büntetés elévült;

f) az elítélt közjogi tisztség betöltésén alapuló vagy nemzetközi jogon alapuló mentességet élvez, és a mentelmi jogát, illetve a diplomáciai mentességet nem függesztették fel;

g) az elítélt a magyar szabályok szerint gyermekkor miatt nem büntethető;

h) a tagállami hatóság által megküldött tanúsítvány nyilvánvalóan nem a mellékelt, alternatív szankciót kiszabó határozatra vonatkozik;

i) a tagállami hatóság által megküldött tanúsítvány hiányos, pontatlan vagy a tanúsítvány hiányzik, és a hiánypótlásra, kijavításra tűzött határidő eredménytelenül telt el, illetve a kiegészített tanúsítvány végrehajtása továbbra sem lehetséges;

j) az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat olyan orvosi kezelést rendel el, amelyet Magyarország a magyar jognak megfelelő átalakítása ellenére sem tud végrehajtani;

k) az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat alapjául szolgáló bűncselekmény magyar joghatóság alá tartozik, és a bűncselekményre a magyar törvény szerint közkegyelem terjed ki;

l) a felfüggesztett szabadságvesztés vagy a próbára bocsátás, illetve a feltételes szabadságra bocsátás tagállami határozatban megállapított próbaideje, illetve tartama nem éri el a hat hónapot.

(2) A bíróság az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat elismerését és végrehajtását megtagadja, ha azt a terhelt távollétében hozták, kivéve, ha a tanúsítványból egyértelműen megállapítható, hogy a tagállami joggal összhangban

a) a terheltet megfelelő időben, határnapot és helyet megjelölve, közvetlenül idézték a tárgyalásra, vagy arról más módon hivatalosan tudomást szerzett, továbbá tájékoztatták arról, hogy a tárgyalás a távollétében is megtartható, vele szemben az eljárás határozattal befejezhető,

b) a xxxxxxx által meghatalmazott vagy számára kirendelt védő a terhelt érdekében a tárgyaláson eljárt, vagy

c) az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat kézbesítése megtörtént, az elítélt tájékoztatást kapott a rendes, illetve a rendkívüli jogorvoslati lehetőségekről, de a rendelkezésre álló határidőn belül erre irányuló indítványt nem tett, vagy jelezte, hogy nem vitatja a távollétében hozott határozatot.

(3) A bíróság az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat elismerését és végrehajtását nem tagadhatja meg az adókkal és az illetékekkel, a vámokkal és a devizával kapcsolatos bűncselekmények esetén amiatt, hogy a magyar jog nem ismer ugyanolyan adót, illetéket, valamint vámmal illetve adóval, illetékkel azonos hatású díjat, vagy nem tartalmaz ugyanolyan típusú szabályokat az adó-, illeték-, valamint vám- és devizaszabályozás terén, mint a kibocsátó tagállam joga.

(4) Az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat elismerésének és végrehajtásának megtagadásáról a bíróság indokolt határozatot hoz, amelyet a tagállami hatóság részére haladéktalanul megküld. A határozat meghozatala előtt – ha az szükséges – a bíróság egyeztet a tagállami hatósággal. A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(5) A bíróság haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot, ha az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat végrehajtásának megkezdése akadályba ütközik, különösen, ha az elítélt Magyarország területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel már nem rendelkezik.

140. §

(1) A bíróság az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat elismeréséről és végrehajtásáról hozott határozatát megküldi a tagállami hatóságnak.

(2) A bíróság a határozatában az 137. § (2) bekezdése szerint állapítja meg az adott bűncselekményre alkalmazandó magatartási szabályt vagy alternatív szankciót, és ennek

megfelelően rendelkezik ennek végrehajtásáról úgy, hogy az a lehető legnagyobb mértékben megfeleljen annak a magatartási szabálynak vagy alternatív szankciónak, amelyet a tagállami határozat tartalmaz.

(3) Ha a 137. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben

a) a tagállami hatóság úgy függesztette fel a szabadságvesztés végrehajtását, hogy annak a Btk. szerint nincs helye,

b) az elítélt olyan bűncselekményt követett el, amely miatt a büntetés kiszabása a Btk. szerint próbaidőre nem halasztható el,

c) a tagállami hatóság a szabadságvesztésre ítéltet úgy bocsátotta feltételes szabadságra, hogy annak a Btk. szerint nincs helye,

a bíróság az ilyen felfüggesztett szabadságvesztést, próbára bocsátást vagy feltételes szabadságra bocsátást is felfüggesztett szabadságvesztésként, próbára bocsátásként vagy feltételes szabadságra bocsátásként ismeri el úgy, mintha a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése, a próbára bocsátás, illetve a feltételes szabadságra bocsátás a Btk. rendelkezései szerint történt volna.

(4) Ha a magatartási szabály vagy alternatív szankció tagállami határozatban megjelölt időtartama meghaladja a Btk. szerint megállapítható leghosszabb időtartamot, akkor a bíróság a szankció időtartamát a Btk. szerint meghatározható leghosszabb időtartamban állapítja meg.

(5) Ha a magatartási szabály vagy alternatív szankció tagállami határozatban megjelölt időtartama nem éri el a Btk. szerint megállapítható legrövidebb időtartamot, akkor a bíróság a szankció időtartamát a tagállami határozatban megjelölt időtartamban állapítja meg.

(6) A bíróság a magatartási szabály vagy alternatív szankció időtartamát – a (4) és (5) bekezdés figyelembevételével – a tagállami határozatban foglalt időegységek alapján határozza meg.

(7) A bíróság az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozatot hiányos, illetve pontatlan tanúsítvány alapján akkor ismeri el és hajtja végre, ha a pontatlan, illetve hiányos adatok a tagállami határozat elismerését és végrehajtását nem akadályozzák. Ha a tanúsítványban foglaltak alapján az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat elismerése és végrehajtása nem, vagy csak részben lehetséges, a bíróság erről a tagállami hatóságot haladéktalanul értesíti, a tanúsítvány kiegészítésére, kijavítására határidőt tűz, és megjelöli azokat az adatokat, amelyek ismerete az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat elismeréséhez és végrehajtásához szükséges. A bíróság a hiányzó vagy pontatlan adatok pótlásáig, kijavításáig elhalasztja az elismerő határozat meghozatalát, és erről a tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja.

(8) Ha a tanúsítvány hiányzik, a bíróság annak pótlásáig elhalasztja az elismerő határozat meghozatalát, és erről a tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja.

141. §

(1) Az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat végrehajtása során a magyar jog szabályai irányadók, ideértve a feltételes szabadság megszüntetésére, a próbára bocsátás megszüntetésére és büntetés kiszabására, a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtására, az előírt magatartási szabályok módosítására, a közérdekű munka átváltoztatására vonatkozó szabályokat. Az e bekezdésben foglalt határozatok meghozataláról a bíróság haladéktalanul értesíti a tagállami hatóságot.

(2) A bíróság a magatartási szabály vagy az alternatív szankció megsértéséről a 11. számú mellékletben szereplő formanyomtatványon haladéktalanul értesíti a tagállami hatóságot.

(3) A bíróság a tagállami hatóságot kérelemre haladéktalanul tájékoztatja az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat alapjául szolgáló bűncselekmény kapcsán a magyar jog szerint kiszabható szabadságvesztés maximális mértékéről, valamint arról, hogy a tagállami határozatban előírt magatartási szabály vagy alternatív szankció megsértése esetén a magyar jog szerint milyen szankciók szabhatók ki.

142. §

(1) Az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat végrehajtását a bíróság haladéktalanul megszünteti, ha

a) a tagállami hatóság a tanúsítvány visszavonásáról értesíti a bíróságot;

b) ha az elítélt a végrehajtás megkezdése után Magyarország területén nem található, és a felkutatására tett intézkedések nem vezettek eredményre, vagy az elítélt lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel Magyarországon már nem rendelkezik;

c) az elítélt Magyarországon a végrehajtás megkezdése után kegyelemben részesül;

d) a tagállami hatóság a határozat hatályon kívül helyezéséről, visszavonásáról, vagy végrehajthatóságának megszűnéséről értesíti a bíróságot.

(2) Az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat végrehajtását a bíróság haladéktalanul megszünteti, ha a tagállamban az elítélt ellen új büntetőeljárás indult, és a végrehajtás megszüntetését a tagállami hatóság kéri.

(3) A végrehajtás megszüntetéséről a bíróság haladéktalanul értesíti a tagállami hatóságot.

143. §

Az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat végrehajtásának befejezéséről a bíróság a tagállami hatóságot írásban, posta, telefax vagy számítástechnikai rendszer útján értesíti. A számítástechnikai rendszer útján továbbított iratot minősített elektronikus aláírással kell ellátni.

144. §

Az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat elismerése és végrehajtása során felmerülő költségek bűnügyi költségnek minősülnek, amelyet a magyar állam visel.

51. A végrehajtás átadása

145. §

(1) Ha a bíróság

a) a szabadságvesztés végrehajtását felfüggeszti, próbára bocsátást alkalmaz, a szabadságvesztésre ítéltet feltételes szabadságra bocsátja, a próbaidőre, illetve a feltételes szabadság tartamára pártfogó felügyeletet rendel el, és a következő, egy vagy több magatartási szabályt állapítja meg:

aa) az elítélt a bűncselekmény elkövetésében részt vett, meghatározott személlyel ne tartson kapcsolatot;

ab) az elítélt a bűncselekmény sértettjétől, illetve annak lakásától, munkahelyétől vagy attól a nevelési-oktatási intézménytől, ahová a sértett jár, tartsa távol magát;

ac) az elítélt meghatározott jellegű nyilvános helyeket és nyilvános rendezvényeket, továbbá meghatározott közterületeket ne látogasson;

ad) az elítélt nyilvános helyen ne fogyasszon szeszes italt;

ae) az elítélt meghatározott helyen és időközönként, meghatározott szervnél vagy személynél jelentkezzék;

af) az elítélt meghatározott tanulmányokat folytasson;

ag) az elítélt – hozzájárulása esetén – meghatározott gyógykezelésnek vagy gyógyító eljárásnak vesse alá magát;

ah) az elítélt, ha munkaképes – a lehetőségekhez képest – álljon munkaviszonyban, vagy egyéb kereső foglalkozást folytasson;

ai) az elítélt a munkahelyének és a lakóhelyének megváltoztatására irányuló szándékát a pártfogó felügyelőnek előzetesen jelentse be;

aj) az elítélt a pártfogó felügyelővel rendszeres kapcsolatot tartson;

ak) az elítélt a bűncselekménnyel okozott kárt térítse meg;

b) közérdekű munkát szab ki,

akkor e magatartási szabályoknak és alternatív szankcióknak valamely tagállam által történő elismerése és végrehajtása érdekében a bíróság a jogerős ítéletet és a 10. mellékletben megjelölt tanúsítványt megküldi

ba) az elítélt személy lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságának, ha az elítélt visszatért vagy vissza kíván térni abba a tagállamba, vagy

bb) az elítélt kérelmére – ha családi, kulturális vagy gazdasági kapcsolataira tekintettel a társadalomba való beilleszkedésének elősegítését szolgálja – ettől eltérő tagállam hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságának, feltéve hogy ez utóbbi a továbbításhoz hozzájárult.

(2) Az elítélt kérelmét, illetve arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy vissza kíván térni a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti tagállamba, a bíróság jegyzőkönyvbe foglalja.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a határozatot a tanúsítvánnyal együtt le kell fordítani a tagállam hivatalos nyelvére, hivatalos nyelveinek egyikére vagy a tagállam által megjelölt nyelvre. A bíróság a lefordított határozatot és a tanúsítványt a tagállam hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósága számára posta, telefax vagy számítástechnikai rendszer útján továbbítja. A számítástechnikai rendszer útján továbbított határozatot minősített elektronikus aláírással kell ellátni. A határozatot és a tanúsítványt egyidejűleg csak egy tagállamba lehet továbbítani. Ha a bíróság a határozatot nem postai úton küldte meg, akkor kérelemre a határozat és a tanúsítvány eredeti példányát meg kell küldeni a tagállami hatóság számára.

(4) Ha a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy a tagállamban a határozat elismerésére és végrehajtására melyik tagállami hatóság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, a kapcsolatfelvételhez szükséges adatokat az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontjain keresztül kell beszerezni.

146. §

(1) Ha

a) a tagállami hatóság a magatartási szabályt vagy alternatív szankciót a nemzeti jogának megfelelően átalakította,

b) a tagállami hatóság a bíróságot kérelemre tájékoztatta a határozat alapjául szolgáló bűncselekmény kapcsán a tagállam joga szerint kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartamáról, valamint arról, hogy az előírt magatartási szabály vagy alternatív szankció megsértése esetén a tagállam joga szerint milyen szankciók szabhatók ki,

és a tagállamban a végrehajtás ellenőrzése még nem kezdődött meg, a bíróság, ha erre tekintettel az általa előírt magatartási szabály vagy alternatív szankció tagállami végrehajtását nem tartja megfelelőnek, az erről szóló tagállami tájékoztatás kézhezvételétől számított tíz napon belül dönthet a tanúsítvány visszavonásáról, és az erről szóló határozatát a tagállami hatóság részére haladéktalanul megküldi.

(2) Ha

a) a bíróság a tanúsítványt az (1) bekezdés szerint visszavonta, és erről a tagállami hatóságot értesítette;

b) az elítélt ellen Magyarországon új büntetőeljárás indult, és erről a magyar bíróság a tagállami hatóságot értesítette;

c) az elítélt a végrehajtás megkezdése után a tagállam területén nem található és a felkutatására tett intézkedések nem vezettek eredményre, vagy lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel a tagállamban már nem rendelkezik;

d) a magatartási szabályok megszegése miatt a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtása, a feltételes szabadság megszüntetése, a próbára bocsátás megszüntetése és büntetés kiszabása, vagy a közérdekű munka végzésére vonatkozó kötelezettség megszegése miatt a kiszabott közérdekű munka átváltoztatása válik szükségessé, és az ezzel kapcsolatos határozat meghozatalát a tagállami hatóság megtagadta;

és a tagállami hatóság a végrehajtást ez alapján megszüntette, a továbbiakban a bíróság a végrehajtást a magyar szabályok szerint folytatja.

(3) A (2) bekezdés d) pontjában foglalt határozatok meghozataláról, valamint a végrehajtás idejének leteltéről a bíróság haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot.

147. §

(1) Ha az a tagállami határozat eredményes végrehajtása érdekében szükséges, a bíróság és a tagállami hatóság egyeztetést folytat egymással.

(2) A bíróság a határozatának hatályon kívül helyezéséről vagy végrehajthatóságának megszűnéséről haladéktalanul értesíti a tagállami hatóságot.

(3) A bíróság haladéktalanul értesíti a tagállami hatóságot, ha olyan körülményt észlel, amely a feltételes szabadság megszüntetését, a próbára bocsátás megszüntetését és büntetés kiszabását, a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását, az előírt magatartási szabályok módosítását vagy a közérdekű munka átváltoztatását alapozhatja meg.

X. Fejezet

Pénzbüntetés végrehajtására irányuló jogsegély

52. A végrehajtás átvétele

148. §

(1) Egy másik tagállamban bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott pénzösszeg (a továbbiakban: tagállami pénzbüntetés), jogi személlyel szemben büntetőeljárásban alkalmazott pénzbírság, büntetőeljárásban megállapított eljárási költség, valamint a sértett vagy a köz javára fizetendő jóvátétel végrehajtása iránti megkeresés esetén a bíróság dönt a megkeresés alapjául szolgáló jogerős határozat (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat) elismeréséről és végrehajtásáról, ha a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozatot a 13. számú melléklet szerinti tanúsítvánnyal együtt, magyar nyelven a bíróságnak megküldték, feltéve, hogy a terhelt Magyarországon lakóhellyel, tartózkodási hellyel, vagyonnal vagy jövedelemmel, a jogi személy Magyarországon székhellyel vagy telephellyel rendelkezik.

(2) A pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat elismeréséről és végrehajtásáról a terhelt, a jóvátétel fizetésére kötelezett lakóhelye, az eljárás alá vont jogi személy székhelye, ezek hiányában a végrehajtás alá vonható vagyontárgy helye szerinti törvényszék székhelyén működő helyi bíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság intézkedik. Ha az eljárásra illetékes bíróság nem állapítható meg, a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat elismeréséről és végrehajtásáról a Budai Központi Kerületi Bíróság dönt.

(3) Ha a szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó tagállami határozatban pénzbüntetés kiszabására is sor kerül, a tagállami határozat elismerésére és a végrehajtásról szóló határozat meghozatalára a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

(4) A bíróság határozatában megállapítja a végrehajtandó összeget, amelynek előírása és beszedése a törvényszék szervezetében működő bírósági gazdasági hivatal feladata.

(5) Ha a bírósághoz vagy más igazságügyi hatósághoz valamely tagállamból olyan megkeresés érkezik, amelynek elintézésére nem illetékes, vagy nem rendelkezik hatáskörrel, a megkeresést haladéktalanul továbbítja az illetékes helyi bíróságra, és erről a tagállami igazságügyi hatóságot tájékoztatja.

(6) A 12. számú mellékletben meghatározott bűncselekményfajták esetében a végrehajtásról a cselekmény kettős büntetendőségének mérlegelése nélkül intézkedni kell.

(7) A 12. számú mellékletben fel nem sorolt bűncselekményfajták esetében a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozatot akkor lehet végrehajtani, ha a cselekmény, amely miatt a végrehajtást kérik, a magyar törvény szerint is bűncselekménynek minősül.

(8) Ha a tagállami hatóság olyan cselekmény miatt terjeszt elő jogsegély iránt megkeresést, amely államának joga szerint bűncselekmény, de a magyar jog szerint szabálysértés, a bíróság erről értesíti a megkereső tagállami hatóságot. Ha a tagállami hatóság az értesítésre adott nyilatkozatában a jogsegély teljesítése iránti kérelmét fenntartja, a bíróság a megkeresést teljesítés végett átteszi a szabálysértési jogsegélyről szóló törvényben meghatározott központi hatósághoz.

149. §

(1) A bíróság a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat elismerését és végrehajtását megtagadja, ha

a) a keresett személy gyermekkor miatt nem büntethető;

b) a 148. § (7) bekezdésében meghatározott esetben, ha a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat alapjául szolgáló cselekmény a magyar törvény szerint nem bűncselekmény;

c) a magyar törvény szerint a büntetés elévült;

d) egy tagállamban a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat alapjául szolgáló cselekmény miatt korábban már olyan határozatot hoztak, amely a büntetőeljárás megindításának akadályát képezi, vagy amely alapján a pénzbüntetést már megfizették vagy végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerős határozatot hozó tagállam joga szerint az nem hajtható végre;

e) a terheltet egy harmadik államban ugyanazon cselekmény miatt jogerősen elítélték, feltéve, hogy a büntetést vagy intézkedést már végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerős határozatot hozó állam joga szerint az nem hajtható végre, vagy a terheltet egy harmadik államban ugyanazon cselekmény miatt jogerősen felmentették;

f) a tagállami hatóság által megküldött tanúsítvány nyilvánvalóan nem a mellékelt határozatra vonatkozik;

g) a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat alapjául szolgáló bűncselekmény magyar joghatóság alá tartozik, és a bűncselekményre a magyar törvény szerint közkegyelem terjed ki;

h) a természetes személy terhelt közjogi tisztség betöltésén vagy nemzetközi jogon alapuló mentességet élvez, és a mentelmi jogát nem függesztették fel;

i) a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozatban meghatározott összeg vagy annak a tagállami határozat jogerőre emelkedésének napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett átváltási árfolyamon euróra átszámított összege nem haladja meg a 70 eurót.

(2) A bíróság a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat elismerését és végrehajtását megtagadja, ha azt a terhelt távollétében hozták, kivéve, ha a tanúsítványból egyértelműen megállapítható, hogy a tagállami joggal összhangban

a) a terheltet megfelelő időben, határnapot és helyet megjelölve, közvetlenül idézték a tárgyalásra, vagy arról más módon hivatalosan tudomást szerzett, továbbá tájékoztatták arról, hogy a tárgyalás a távollétében is megtartható, vele szemben az eljárás határozattal befejezhető,

b) a xxxxxxx által meghatalmazott vagy számára kirendelt védő a terhelt érdekében a tárgyaláson eljárt, vagy

c) a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat kézbesítése megtörtént, az elítélt tájékoztatást kapott a rendes, illetve a rendkívüli jogorvoslati lehetőségekről, de a rendelkezésre álló határidőn belül erre irányuló indítványt nem tett, vagy jelezte, hogy nem vitatja a távollétében hozott határozatot.

(3) A bíróság a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat elismerését és végrehajtását megtagadhatja, ha a tagállami hatóság által megküldött tanúsítvány hiányos, vagy a tanúsítvány hiányzik. A hiánypótlásra a 96. § (2)–(4) bekezdésének rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni. A pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat elismerését és végrehajtását meg kell tagadni, ha a hiánypótlásra, kijavításra tűzött határidő eredménytelenül telt el, vagy a kiegészített tanúsítvány végrehajtása továbbra sem lehetséges.

150. §

(1) A pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat elismerésének és végrehajtásának megtagadásáról a bíróság indokolt határozatot hoz, amelyet a tagállami hatóság részére megküld.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(3) Ha a terhelt igazolja, hogy a megkeresésben megjelölt összeget részben vagy egészben megfizette, a bíróság az eljárást felfüggeszti, és egyidejűleg megkeresi a tagállami hatóságot, hogy a megfizetés tényét harminc napon belül igazolja vissza. Ha a megadott határidőn belül a tagállami hatóság a megkeresésre nem válaszol, az eljárást meg kell szüntetni.

(4) A tagállami hatóságnak a határozata hatályon kívül helyezéséről, visszavonásáról, vagy végrehajthatóságának megszűnéséről szóló értesítése alapján a végrehajtást haladéktalanul meg kell szüntetni.

151. §

(1) Ha a megkeresés a sértett vagy a köz javára rendelt jóvátétel megfizetésére vonatkozik, a bíróság jogszabályban meghatározott módon intézkedik ennek végrehajtása iránt.

(2) A büntetőeljárásban megállapított eljárási költség végrehajtása iránti megkeresést a bűnügyi költség végrehajtására vonatkozó szabályok szerint kell végrehajtani.

(3) A végrehajtás alá eső vagyonon fennálló büntetőeljárási kényszerintézkedésekkel összefüggésben a 98. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

152. §

(1) Ha a megkeresésben meghatározott tagállami pénzbüntetés végrehajtásának a feltételei fennállnak, de a tanúsítványban vagy a határozatban a tagállami hatóság nem határozta meg a tagállami pénzbüntetés napi tételeinek számát vagy egy napi tétel összegét, azt a bíróság a Btk. 51. §-ának megfelelően határozatban állapítja meg. A pénzbüntetés így megállapított mértéke – a (2) bekezdés esetét kivéve – megegyezik a tagállami pénzbüntetésnek a tagállami határozat jogerőre emelkedése napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett átváltási árfolyamon forintra átszámított összegével.

(2) Ha a megkeresésben megjelölt cselekmény a magyar büntető joghatóság alá tartozik, és a tagállami pénzbüntetés mértéke meghaladja a pénzbüntetés Btk. szerint kiszabható legmagasabb mértéket, tekintettel a Btk. 2. §-ára is, akkor a bíróság a Btk. szerint kiszabható legmagasabb összegben állapítja meg azt.

(3) Ha a megkeresésben megjelölt cselekmény nem tartozik magyar büntető joghatóság alá, a tagállami pénzbüntetés határozatban, illetve tanúsítványban megjelölt mértékének megváltoztatása nélkül a bíróság a napi tételek számát a Btk. 51. §-ának megfelelően határozza meg. Ha a tagállami pénzbüntetés mértéke meghaladja a Btk. szerint kiszabható legmagasabb mértéket, a napi tétel összege a Btk. 51. §-ában megjelöltnél magasabb összegben is meghatározható.

(4) Ha a tagállami hatóság a tanúsítványban megjelölte, hogy a tagállami pénzbüntetés végrehajthatatlansága esetére az átváltoztatásához hozzájárul, a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén a Btk. 52. §-át és 114. § (2) bekezdését, valamint a Be. 563. §-át értelemszerűen alkalmazni kell. A bíróság az átváltoztatásról a tagállami hatóságot a jogerős határozat megküldésével tájékoztatja.

(5) A jogi személlyel szemben alkalmazott pénzbírság esetén a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 6. §-ában meghatározott korlátozás nem alkalmazható.

(6) A bíróság határozata ellen, ha e törvény nem zárja ki, fellebbezésnek van helye, amelyet a törvényszék tanácsülésen bírál el.

153. §

(1) Az összeg megfizetéséről, illetve az eljárási költség megfizetésére kötelezést követően a végrehajtási eljárás eredményéről a bíróság tájékoztatja a tagállami hatóságot.

(2) Ha a terhelt nem fizette meg a pénzbüntetést, és a tagállami hatóság az átváltoztatáshoz nem járult hozzá, vagy ha a terhelt nem fizette meg önként a sértett vagy a köz javára rendelt jóvátételt, a bíróság tájékoztatja a tagállami hatóságot, hogy a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat végrehajtása Magyarországon nem lehetséges.

(3) E fejezet alapján a terhelt (jóvátételre-kötelezett) által megfizetett, illetve a terhelten végrehajtott pénzösszeg nemzetközi megállapodás eltérő rendelkezése hiányában a magyar államra száll.

53. A végrehajtás átadása

154. §

(1) A pénzbüntetésnek egy másik tagállamban való végrehajtása iránt a bíróság, amelynek eljárásában a pénzbüntetés, a bűnügyi költség végrehajthatóvá válik, a hatáskörrel rendelkező és illetékes tagállami hatósághoz címzett közvetlen megkeresés útján intézkedhet, feltéve, hogy a pénzbüntetés összege a határozat jogerőre emelkedésének napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon átszámítva meghaladja a 70 eurót.

(2) A bíróság kiállítja a 13. számú mellékletben szereplő tanúsítványt, amelyet a végrehajtó tagállam hivatalos nyelvére vagy a tagállam által megjelölt nyelvre lefordítva posta, telefax vagy számítástechnikai rendszer útján továbbít. A számítástechnikai rendszer útján továbbított határozatot minősített elektronikus aláírással kell ellátni.

(3) Ha a pénzbüntetés, a bűnügyi költség végrehajtása egyidejűleg több tagállamban is lehetséges, a bíróság az összes körülmény mérlegelésével határoz arról, hogy a végrehajtás iránti megkeresést melyik tagállamba küldi meg. A megkeresést egyidejűleg csak egy tagállamba lehet továbbítani.

(4) Ha a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy a végrehajtó tagállamban a határozat végrehajtására melyik tagállami hatóság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, a kapcsolatfelvételhez szükséges adatokat az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontjain keresztül kell beszerezni.

155. §

(1) A bíróság a végrehajtási eljárás megszüntetésére vagy felfüggesztésére, továbbá a végrehajtás alá eső összeg csökkentésére okot adó körülményről haladéktalanul tájékoztatja a végrehajtó tagállamban eljáró hatóságot.

(2) A tanúsítványban meg kell jelölni, hogy a pénzbüntetés végrehajthatatlansága esetén a bíróság a büntetés átváltoztatásához hozzájárul.

XI. Fejezet

Vagyonelkobzás végrehajtására irányuló jogsegély

54. A végrehajtás átvétele

156. §

(1) Egy másik tagállamban lefolytatott büntetőeljárásban,

a) bűncselekményből származó vagy azzal egyenértékű vagyon,

b) bűnszervezetben való részvétel ideje alatt szerzett vagyon, illetve

c) bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használt, vagy arra szánt dolog

végleges tulajdonvesztését elrendelő szankciót tartalmazó bírósági határozat végrehajtása iránti megkeresés esetén a bíróság dönt a megkeresés alapjául szolgáló tagállami határozat (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat) elismeréséről és végrehajtásáról, ha a jogerős vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozatot a 14. számú melléklet szerinti tanúsítvánnyal együtt, magyar nyelven a bíróságnak megküldték, ha a határozatból megállapítható, hogy a terhelt Magyarországon lakóhellyel, tartózkodási hellyel, illetve megalapozott feltételezés szerint vagyonnal vagy jövedelemmel rendelkezik.

(2) A vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat elismeréséről és végrehajtásáról

a) a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat alá eső vagyon vagy dolog helye,

b) ha a vagyon vagy a dolog helye nem ismert

ba) a terhelt lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye,

bb) ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozatot jogi személlyel szemben hozták, a jogi személy székhelye

szerinti törvényszék székhelyén működő helyi bíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság dönt. Ha az eljárásra illetékes bíróság nem állapítható meg, vagy a végleges tulajdonvesztést jelentő szankció alá eső vagyon több helyen található, a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat elismeréséről és végrehajtásáról a Budai Központi Kerületi Bíróság dönt.

(3) Ha a szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó tagállami határozatban vagyonelkobzás elrendelésére is sor kerül, a tagállami határozat elismerésére és a végrehajtásról szóló határozat meghozatalára a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

(4) Ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat meghozatalát megelőzően a tagállami hatóság annak a dolognak vagy vagyonnak a biztosítása érdekében, amelyre a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat vonatkozik, a bizonyítási eszközök felderítése, összegyűjtése, biztosítása vagy felhasználása végett, illetve az elkobzás, vagyonelkobzás biztosítása érdekében határozatot bocsátott ki, és azt magyar igazságügyi hatóság a 93–100. § alapján végrehajtotta, akkor a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat elismeréséről és végrehajtásáról a 93–100. § szerint eljárt igazságügyi hatóság székhelye szerint illetékes törvényszék székhelyén működő helyi bíróság dönt.

(5) Ha a bírósághoz valamely tagállamból olyan megkeresés érkezik, amelynek elintézésére nem illetékes, vagy nem rendelkezik hatáskörrel, a megkeresést haladéktalanul továbbítja az illetékes helyi bíróságra, és erről egyidejűleg a tagállami bíróságot tájékoztatja.

(6) Az 1. számú mellékletben meghatározott bűncselekmények esetében a végrehajtásról a cselekmény kettős büntetendőségének mérlegelése nélkül intézkedni kell.

(7) Az 1. számú mellékletben fel nem sorolt bűncselekmények esetében a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozatot akkor lehet végrehajtani, ha a cselekmény, amely miatt a végrehajtást kérik, a magyar törvény szerint is bűncselekmény.

(8) A bíróság a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtásának biztosítása érdekében lefoglalást vagy zár alá vételt rendel el akkor is, ha erre vonatkozóan korábban a 93–100. § szerinti megkeresés nem érkezett.

157. §

A vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat elismeréséről és végrehajtásáról hozott bírósági határozat végrehajtása vagyonelkobzás esetén a törvényszéki végrehajtó feladata.

158. §

(1) A bíróság a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat elismerését és végrehajtását megtagadja,

a) a 156. § (7) bekezdésében meghatározott esetben, ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat alapjául szolgáló cselekmény a magyar törvény szerint nem bűncselekmény;

b) ha Magyarországon, vagy egy másik tagállamban a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat alapjául szolgáló cselekmény miatt korábban már olyan határozatot hoztak, amely a büntetőeljárás megindításának akadályát képezi, vagy amely alapján a végleges tulajdonvesztést jelentő szankciót végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, illetve a jogerős határozatot hozó tagállam joga szerint az nem hajtható végre;

c) ha a terheltet egy harmadik államban ugyanazon cselekmény miatt jogerősen elítélték, feltéve, hogy a végleges tulajdonvesztést jelentő szankciót már végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerős ítéletet hozó állam joga szerint az nem hajtható végre, illetve a terheltet egy harmadik államban ugyanazon cselekmény miatt jogerősen felmentették;

d) ha a tagállami hatóság által megküldött tanúsítvány nyilvánvalóan nem a mellékelt vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozatra vonatkozik;

e) ha a terhelt közjogi tisztség betöltésén alapuló mentességet, illetve nemzetközi jogon alapuló mentességet élvez, és a mentelmi jogot nem függesztették fel, illetve a nemzetközi jogon alapuló mentességet nem függesztették fel;

f) ha a vagyonelkobzást a tagállami határozathoz csatolt tanúsítvány i. pont 1.2. iii vagy iv alpontja szerinti vagyonra kell elrendelni, de a Btk. 77/B. § (1) bekezdés b) pontja a vagyonelkobzásra nem ad lehetőséget;

g) ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat alapjául szolgáló bűncselekmény magyar joghatóság alá tartozik, és a bűncselekményre a magyar törvény szerint közkegyelem terjed ki.

(2) A bíróság a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat elismerését és végrehajtását megtagadja, ha azt a terhelt távollétében hozták, kivéve, ha a tanúsítványból egyértelműen megállapítható, hogy a tagállami joggal összhangban

a) a terheltet megfelelő időben, határnapot és helyet megjelölve, közvetlenül idézték a tárgyalásra, vagy arról más módon hivatalosan tudomást szerzett, továbbá tájékoztatták arról, hogy a tárgyalás a távollétében is megtartható, vele szemben az eljárás határozattal befejezhető,

b) a xxxxxxx által meghatalmazott vagy számára kirendelt védő a terhelt érdekében a tárgyaláson eljárt, vagy

c) a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat kézbesítése megtörtént, az elítélt tájékoztatást kapott a rendes, illetve a rendkívüli jogorvoslati lehetőségekről, de a rendelkezésre álló határidőn belül erre irányuló indítványt nem tett, vagy jelezte, hogy nem vitatja a távollétében hozott határozatot.

(3) A bíróság a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat elismerését és végrehajtását megtagadja, ha a tagállami bíróság által megküldött tanúsítvány hiányos, vagy a tanúsítvány hiányzik, és a hiánypótlásra, kijavításra tűzött határidő eredménytelenül telt el, illetve a kiegészített tanúsítvány végrehajtása továbbra sem lehetséges. A hiánypótlásra a 96.

§ (2)–(4) bekezdésének rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

(4) A vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtásának megtagadásáról a bíróság indokolt határozatot hoz, amelyet a tagállami hatóság részére megküld.

159. §

(1) A vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtását a bíróság határozatában – ha a 158. § szerinti megtagadási okok nem állnak fenn – a 156. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott vagyonra vonatkozó határozat esetén vagyonelkobzásként, a 156. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott dologra vonatkozó határozat esetén elkobzásként rendeli végrehajtani.

(2) Ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat meghatározott vagyontárgyra vonatkozik, és a tanúsítványból megállapítható, hogy a tagállami hatóság ehhez hozzájárult, a bíróság a vagyonelkobzást a vagyontárgy értékének megfelelő pénzösszegben kifejezve is elrendelheti.

(3) Ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat meghatározott pénzösszegre vonatkozik, a bíróság a vagyonelkobzást a pénzösszeg értékének megfelelő vagyon elkobzására is elrendelheti.

(4) A pénzösszeget a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat kibocsátásának napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett átváltási árfolyamon forintra átszámított összegben kell meghatározni.

(5) A bíróság a határozatában rendelkezik arról, hogy ha az elkobzás, illetve vagyonelkobzás végrehajtásából befolyt összeg a (4) bekezdés szerinti átszámítási szabályok figyelembevételével

a) a tízezer xxxxxxx megfelelő forintösszeget nem haladja meg, akkor az a magyar államot illeti;

b) a tízezer eurónak megfelelő forintösszeget meghaladja, akkor a végrehajtásból befolyt összeg 50%-a magyar államot, 50%-a pedig a kibocsátó tagállamot illeti.

(6) Ha több vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat

a) azonos dologra vagy vagyontárgyra vonatkozóan, vagy

b) azonos természetes vagy jogi személyre nézve pénzösszegben meghatározva

tartalmaz rendelkezést, és a b) pont esetében a természetes vagy a jogi személy Magyarország területén nem rendelkezik elegendő vagyonnal valamennyi vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtásához, akkor a bíróság az eset összes körülményének mérlegelésével dönt arról, hogy melyik tagállam határozatát hajtja végre. A döntés meghozatalakor a bíróság különösen a bűncselekmény súlyát és elkövetési helyét, a határozat kibocsátásának időpontját veszi figyelembe.

(7) A bíróság határozata ellen, ha e törvény nem zárja ki, fellebbezésnek van helye, amelyet a törvényszék tanácsülésen bírál el. A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van. A fellebbezésben a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat nem támadható. A fellebbezés tényéről az első fokon eljárt bíróság értesíti a tagállami hatóságot.

160. §

(1) A bíróság az eljárást felfüggeszti,

a) ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat meghatározott pénzösszegre vonatkozik, és a tanúsítványból megállapítható, hogy a határozatot egyidejűleg több tagállamnak küldték meg, és a bíróság szerint megalapozottan feltehető, hogy fennáll annak a veszélye, hogy Magyarország és az érintett többi tagállam területén történő végrehajtásból származó teljes összeg meghaladja a tagállami határozatban meghatározott pénzösszeget;

b) a büntetőeljárás jogerős befejezéséig, ha Magyarország területén olyan büntetőeljárás van folyamatban, amelynek sikerét a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtása veszélyeztetné;

c) a hiánypótlásra, kijavításra tűzött határidő leteltéig, ha a tagállami hatóság által megküldött tanúsítvány hiányos, vagy a tanúsítvány hiányzik;

d) ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozattal érintett személy igazolja, hogy a határozat szerinti szankciót bármely államban részben vagy egészben már végrehajtották;

e) ha megalapozottan feltehető, hogy az elkobzás alá eső dolog, vagy a vagyonelkobzás alá eső vagyontárgy a kulturális örökség védett eleme.

(2) Az eljárás felfüggesztéséről a bíróság indokolt határozatot hoz, amelyet a tagállami hatóság részére értesítésként megküld.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti felfüggesztést követően a bíróság

a) az eljárást megszünteti, ha a tagállami hatóság arról értesíti, hogy a határozatában meghatározott pénzösszeg a többi tagállam területén történt végrehajtás eredményeként teljes összegben végrehajtásra került, vagy a tagállami hatóság a (2) bekezdés szerinti értesítésre harminc napon belül nem válaszol;

b) az eljárást folytatja, és a vagyonelkobzást a tagállami hatóság értesítésében megjelölt pénzösszeg erejéig rendeli végrehajtani, ha a tagállami hatóság arról értesíti, hogy határozatának teljes összegre történő végrehajtásához az értesítésében megjelölt összeg még hiányzik.

(4) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti felfüggesztés esetén a büntetőeljárás jogerős befejezését követően a bíróság a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtását

a) elrendeli, ha a büntetőeljárásban a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat alapján az elkobzás alá eső dolog, vagy a vagyonelkobzás alá eső vagyon elkobzását vagy vagyonelkobzását nem rendelték el;

b) megtagadja, ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat alapján az elkobzás alá eső dolog, vagy a vagyonelkobzás alá eső vagyon elkobzását vagy vagyonelkobzását a büntetőeljárásban elrendelték.

(5) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti felfüggesztést követően a bíróság

a) az eljárást folytatja, ha a hiánypótlást, kijavítást a tagállami hatóság a megadott határidőig teljesítette;

b) a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtását megtagadja, ha a hiánypótlásra, kijavításra tűzött határidő eredménytelenül telt el, illetve a kiegészített tanúsítvány alapján a végrehajtás továbbra sem lehetséges.

(6) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti felfüggesztést követően a bíróság megkeresi a tagállami hatóságot, hogy a határozata végrehajtásának tényét harminc napon belül igazolja. Ha a megadott határidőn belül a tagállami hatóság igazolja határozata végrehajtásának tényét, vagy a megadott határidőn belül nem válaszol, a bíróság határozatában a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtását megtagadja. Ha a tagállami hatóság azt igazolja, hogy határozatának végrehajtása nem történt meg, a bíróság az eljárást folytatja.

(7) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti felfüggesztést követően a bíróság megkeresi a kulturális örökségvédelmi hatóságot annak megállapítása céljából, hogy az elkobzás alá eső dolog vagy vagyonelkobzás alá eső vagyontárgy a kulturális örökség védett eleme-e. Ha a kulturális örökségvédelmi hatóság megállapítja, hogy az adott dolog vagy vagyontárgy a kulturális örökség védett eleme, a bíróság az elkobzás vagy a vagyonelkobzás végrehajtását úgy rendeli el, hogy a tárgy a magyar állam tulajdonába és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá kerüljön, és ezzel egyidejűleg értesíti a tagállami hatóságot, hogy az a dolog vagy vagyontárgy, amelyre a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat vonatkozik, nemzeti kulturális örökséghez tartozó tárgy, így annak átadását megtagadja. Ha a dolog vagy a vagyontárgy nem a kulturális örökség védett eleme, akkor a bíróság az eljárást folytatja.

161. §

A tagállami hatóságnak a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat hatályon kívül helyezéséről, visszavonásáról, vagy végrehajthatóságának megszűnéséről szóló értesítése alapján a végrehajtást haladéktalanul meg kell szüntetni.

55. A végrehajtás átadása

162. §

(1) A bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használt vagy arra szánt dolog elkobzásának, vagy a Btk. 77/B. § (1) bekezdés a)–c) pontja alapján elrendelt vagyonelkobzásnak egy másik tagállamban való végrehajtása iránt az a bíróság, amelynek eljárásában az elkobzás vagy a vagyonelkobzás végrehajthatóvá válik, a hatáskörrel rendelkező és illetékes tagállami hatósághoz címzett közvetlen megkeresés útján intézkedhet.

(2) A bíróság kiállítja a 14. számú mellékletben szereplő tanúsítványt, amelyet – a megkeresés alapjául szolgáló határozattal együtt – a végrehajtó tagállam hivatalos nyelvére vagy a tagállam által megjelölt nyelvre lefordítva posta, telefax vagy számítástechnikai rendszer útján továbbít. A számítástechnikai rendszer útján továbbított tanúsítványt és határozatot minősített elektronikus aláírással kell ellátni.

(3) A határozatot és a tanúsítványt egyidejűleg – a (7) bekezdésben foglalt kivétellel – csak egy tagállamba lehet továbbítani.

(4) Ha a bíróság a vagyonelkobzást pénzösszegben rendelte el, a határozatot és a tanúsítványt ahhoz a tagállami bíróságához továbbítja, amelynek területén a vagyonelkobzással érintett természetes vagy jogi személy megalapozottan feltehetően vagyonnal vagy jövedelemmel rendelkezik.

(5) Ha a bíróság a vagyonelkobzást nem pénzösszegben rendelte el, illetve határozata elkobzásra vonatkozik, a határozatot és a tanúsítványt ahhoz a tagállami bírósághoz továbbítja, amelynek területén megalapozottan feltehető, hogy

a) a vagyonelkobzással érintett természetes vagy jogi személy vagyonnal rendelkezik,

b) meghatározott vagyontárgyra vonatkozó vagyonelkobzás, illetve elkobzás esetén, a vagyonelkobzás alá eső vagyontárgy, illetve az elkobzás alá eső dolog található.

(6) Ha a (4) és (5) bekezdés alapján nem állapítható meg, hogy melyik tagállam hatósága illetékes a bíróság határozatának végrehajtására, akkor a határozatot és a tanúsítványt annak a tagállamnak az illetékes hatóságához kell továbbítani, amelynek területén az elkobzással, illetve vagyonelkobzással érintett természetes személy utolsó ismert tartózkodási helye, illetve jogi személy nyilvántartott székhelye található.

(7) A tanúsítvány egyidejűleg több tagállam illetékes hatóságához is továbbítható, ha a bíróság megalapozottan feltételezi, hogy a határozata alapján

a) elkobzás alá eső több dolog, vagy vagyonelkobzás alá eső több vagyontárgy különböző tagállamokban található;

b) elkobzás alá eső dolog, illetve vagyonelkobzás alá eső vagyontárgy elkobzása több tagállam területére kiterjedő fellépést tesz szükségessé;

c) elkobzás alá eső dolog, illetve vagyonelkobzás alá eső vagyontárgy több meghatározott tagállam egyikében található;

d) pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás teljes összegének fedezésére Magyarország és bármelyik további tagállam területén található vagyon értéke nem elegendő.

(8) Ha a bíróság a tanúsítványt több tagállamnak küldi meg, akkor a tanúsítványban ennek okát megjelöli.

(9) Ha a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy a végrehajtó tagállamban a határozat végrehajtására melyik hatóság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, a kapcsolatfelvételhez szükséges adatokat az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontjain keresztül kell beszerezni.

163. §

A bíróság az elkobzás vagy a vagyonelkobzás végrehajtására vonatkozó eljárás megszüntetésére vagy felfüggesztésére, illetve a vagyonelkobzás alá eső pénzösszeg vagy vagyon csökkentésére okot adó körülményről haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot. A vagyonelkobzás alá eső pénzösszeg vagy vagyon csökkentésére okot adó körülményről szóló tájékoztatással egyidejűleg a bíróság meghatározza azt az összeget, amelyre nézve határozatának végrehajtása még nem történt meg.

ÖTÖDIK RÉSZ

Az Europol és az Eurojust

XII. Fejezet Az Europol

56. Értelmező rendelkezések

164. §

E fejezet alkalmazásában

1. hatáskörrel rendelkező hatóság: a tagállamok mindazon állami szervei, amelyek a nemzeti jog szerint a bűncselekmények megelőzésére, felderítésére és üldözésére hatáskörrel rendelkeznek,

2. Magyarország hatáskörrel rendelkező hatósága: a Be.-ben meghatározott nyomozó hatóság, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott pénzügyi információs egységként működő hatóság, az Rtv.- ben meghatározott terrorizmust elhárító szerv, továbbá a szervezett bűnözés elleni koordinációt végző szerv,

3. nemzeti egység: az adott tagállam által az Europollal való kapcsolattartásra kijelölt rendvédelmi szerv vagy az adott tagállam valamely rendvédelmi szervének az Europollal való kapcsolattartásra kijelölt szervezeti egysége.

57. Az Europol jogállása és rendeltetése

165. §

Az Europol jogi személy.

166. §

Az Europol segítséget nyújt a tagállamok nyomozó hatóságai, pénzügyi információs egységként működő hatósága számára a szervezett bűnözés, a terrorizmus, valamint a 15. számú mellékletben meghatározott, több tagállamot érintő bűncselekmények felderítésében és nyomozásában, amennyiben e bűncselekmények jelentősége és következményei miatt a tagállamok közös fellépése szükséges.

58. Az Europollal történő kapcsolattartással és információcserével összefüggő feladatokat ellátó szerv és Magyarország hatáskörrel rendelkező hatósága

167. §

(1) Magyarországon az Europollal történő kapcsolattartással és információcserével összefüggő feladatokat a NEBEK látja el.

(2) Magyarország hatáskörrel rendelkező hatósága közvetlenül is tarthat fenn kapcsolatot az Europollal. Magyarország hatáskörrel rendelkező hatóságának a vezetője jelöli ki az általa vezetett szervnél az Europollal történő közvetlen kapcsolattartásra feljogosított személyt és e személyről – neve, beosztása, szolgálati helye és elérhetősége megadásával – tájékoztatja a NEBEK-et.

(3) A NEBEK vezetője gondoskodik Magyarország hatáskörrel rendelkező hatósága és az Europol közötti közvetlen kapcsolattartás feltételeinek és módjának a kidolgozásáról, továbbá Magyarország hatáskörrel rendelkező hatósága, valamint az annál közvetlen kapcsolattartásra feljogosított személy számára hozzáférhetővé tételéről.

(4) A NEBEK vezetője szakmai felügyeletet gyakorol az Europol és a NEBEK, továbbá Magyarország hatáskörrel rendelkező hatóságának közvetlen kapcsolattartásra feljogosított tagjai közötti információcsere, a nyílt, valamint a minősített adatok átadása felett.

(5) Magyarország hatáskörrel rendelkező hatósága az Europoltól közvetlenül érkező minden adatot átad a NEBEK-nek.

(6) Magyarország hatáskörrel rendelkező hatóságának közvetlen kapcsolattartásra feljogosított tagja tájékoztatja a NEBEK-et az Europol információk, nyílt vagy minősített adatok átadására vonatkozó megkereséséről, illetve a hatáskörrel rendelkező hatóság által a megkeresésre adandó válaszról. A tájékoztatást követő huszonnégy órán belül a NEBEK a

megkeresés teljesítését megtiltja, ha annak teljesítése jogszabályba ütközik, vagy a megkeresés megtagadásának (10) bekezdés szerinti feltételei fennállnak. A megkeresés teljesíthetőségének akadályairól, illetve a megkeresés teljesítésének (10) bekezdés szerinti megtagadásáról a NEBEK haladéktalanul értesíti az Europolt.

(7) A NEBEK a feladatai ellátása érdekében az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló törvényben meghatározottak szerint jogosult a személyes adat és a bűnüldözési adat – ideértve a titkos információgyűjtéssel érintett adatot és információt is – kezelésére, átvételére és továbbítására. Ezen adatokat a NEBEK jogosult – közvetlen hozzáféréssel is – térítés nélkül átvenni az ilyen adatot tartalmazó adatállományból. Az adatátvételi igényt a megkeresett adatkezelő haladéktalanul köteles a leggyorsabb adattovábbítási úton teljesíteni.

(8) A (7) bekezdésben meghatározottakon kívül a NEBEK a feladatai ellátásához szükséges információk beszerzése érdekében megkeresi Magyarország feladatánál fogva érintett hatáskörrel rendelkező hatóságát. Magyarország hatáskörrel rendelkező hatósága haladéktalanul átadja a megkeresésben megjelölt adatokat.

(9) A NEBEK a (7)–(8) bekezdésben foglalt feladatait a nemzetbiztonsági szolgálatok vonatkozásában az adott nemzetbiztonsági szolgálattal kötött együttműködési megállapodásban meghatározottak szerint gyakorolja.

(10) A NEBEK vezetője az Europol vagy más tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának információk, nyílt vagy minősített adatok átadására vonatkozó megkeresésének teljesítését megtagadhatja, amennyiben a válaszadás

a) veszélyeztetné a közrend vagy a közbiztonság megőrzését,

b) sértené Magyarország alapvető nemzetbiztonsági érdekét,

c) folyamatban lévő titkos információgyűjtés vagy nyomozás sikerét, természetes személyek életét, testi épségét, vagyonát veszélyeztetné, vagy

d) a nemzetbiztonsági szolgálatokra, avagy az azok által végzett műveleti tevékenységre vonatkozó információk kiszolgáltatását jelentené.

59. Az Europol által kezdeményezett nyomozás

168. §

Az Europolnak nyomozás megindítására, lefolytatására vagy összehangolására irányuló megkeresésére a választ, valamint a nyomozás eredményéről az Europolnak nyújtott tájékoztatást Magyarország hatáskörrel rendelkező hatósága a NEBEK-en keresztül küldi meg.

60. Összekötő tisztviselő

169. §

(1) A rendészetért felelős miniszter az általa felügyelt rendvédelmi szervek állományából legalább egy fő összekötő tisztviselőt küld az Europolhoz. Más miniszter az általa felügyelt rendvédelmi szerv állományából, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal

felügyeletét ellátó miniszter a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állományából a rendészetért felelős miniszter egyetértésével küldhet összekötő tisztviselőt az Europolhoz.

(2) Az összekötő tisztviselő az Europol nemzeti összekötő irodájában, a NEBEK vezetőjének utasításai szerint teljesít szolgálatot, a magyar jogszabályoknak és az Europol működésére vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően.

61. Europol Információs Rendszer

170. §

Ha az Europol Információs Rendszerbe a NEBEK által bevitt adatok és az ilyen adatokhoz kapcsolódó, másik tagállam nemzeti egysége által bevitt kiegészítő adatok között nyilvánvaló ellentmondás van, akkor a NEBEK és a kiegészítő adatot bevivő nemzeti egység konzultálnak és megegyeznek egymással. Ugyanilyen módon kell eljárni akkor is, ha a NEBEK visz be az Europol Információs Rendszerbe a másik tagállam nemzeti egysége által bevitt adathoz kapcsolódó, ám azzal nyilvánvaló ellentmondásban lévő kiegészítő adatot.

171. §

A NEBEK az Europol kérésére vagy saját kezdeményezésére e törvény rendelkezései alapján továbbítja az Europolnak mindazon információkat, amelyekre az érintett elemzési munkafájlhoz szüksége van. Magyarország hatáskörrel rendelkező hatóságának közvetlen kapcsolattartásra feljogosított tagja a kért adatokat a 167. § (3) bekezdésével összhangban közvetlenül is eljuttatja az elemzési munkafájlokba.

172. §

(1) Xxxxxxx természetes személy – annak megismerése érdekében, hogy az Europol kezel-e vele kapcsolatos személyes adatot – a kérelmét a NEBEK vezetőjéhez is benyújthatja.

(2) A NEBEK vezetője a kérelmet az Europol munkanyelvére lefordítva, legkésőbb a kérelem kézhezvételétől számított harminc napon belül megküldi az Europolnak. A NEBEK vezetője harminc napon belül gondoskodik az Europol válaszának magyarra fordításáról és a kérelmezőnek történő kézbesítéséről, ha az Europol a kérelemre adott választ a NEBEK-en keresztül továbbítja.

62. Nemzeti ellenőrző szerv

173. §

A NEBEK e törvényben meghatározott adatkezelési tevékenységét a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ellenőrzi.

XIII. Fejezet Az Eurojust

63. Az Eurojust eljárásának formái

174. §

Az Eurojust a magyar nemzeti tagja útján vagy a tagállamokat képviselő nemzeti tagok által alkotott testületként jár el.

64. A testületként eljáró Eurojust

175. §

Ha az Eurojust testületként jár el,

a) a szervezett bűnözés, a terrorizmus, valamint a 15. számú mellékletben meghatározott, több tagállamot érintő bűncselekmények és az azokkal együtt elkövetett más bűncselekmények vonatkozásában az ügyésztől indokainak közlésével kérheti:

aa) meghatározott bűncselekmény miatt a nyomozás elrendelését,

ab) annak elfogadását, hogy az ügyész az érintett más tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainál kedvezőbb helyzetben lehet meghatározott bűncselekmény miatt a nyomozás elrendelésére,

ac) az érintett más tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaival való koordináció biztosítását,

ad) az együttműködés jogi eszközeinek megfelelően közös nyomozócsoport létrehozását az érintett más tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaival,

ae) az Eurojust feladatainak ellátásához szükséges információ átadását,

b) biztosítja, hogy az ügyész és az érintett más tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai tájékoztassák egymást a tudomásukra jutott olyan nyomozásról, amelynek uniós szintű következményei vannak, vagy amely a közvetlenül érintetteken túl más tagállamokat is érinthet,

c) az ügyész kérésére segítséget nyújt a nyomozás lehető legmegfelelőbb összehangolásához,

d) elősegíti az ügyész és más tagállamok hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságai együttműködésének javítását, különösen az Europol elemzései alapján,

e) együttműködik és konzultál az Európai Igazságügyi Hálózattal (a továbbiakban: Hálózat), többek között igénybe veszi a Hálózat dokumentációs adatbázisát, és hozzájárul annak javításához,

f) segítheti az Europolt, többek között az Europol elemzéseire támaszkodó vélemények kifejtésével,

g) az a), c) és d) pontban említett esetekben logisztikai támogatást – fordítást, tolmácsolást és koordinációs értekezlet-szervezést – nyújthat.

65. Intézkedés az Eurojust kérésének nem teljesítése esetén

176. §

Ha az Eurojust a magyar nemzeti tagja útján vagy testületként eljárva az indokai közlésével nyomozás elrendelését, az ügyésznek a nyomozás elrendelésére vonatkozó kedvezőbb helyzetének elfogadását, koordináció biztosítását, közös nyomozó csoport

létrehozását vagy a feladatai ellátásához szükséges információ átadását, illetve a magyar nemzeti tagja útján nyomozással kapcsolatos intézkedés vagy a büntetőeljárás szempontjából indokolt bármely más intézkedés megtételét kéri, a kérés nem teljesítése esetén az ügyész e döntésről és annak indokáról haladéktalanul tájékoztatja az Eurojustot. Ha a kérés elutasítása indokának közlése nemzetbiztonsági érdeket sértene vagy valamely személy biztonságát veszélyeztetné, az ügyész működési indokokra hivatkozhat.

66. Az Eurojust és a magyar igazságügyi hatóság közötti információcsere

177. §

Az Eurojust és a magyar igazságügyi hatóság között az információcserét a magyar nemzeti tag útján kell lebonyolítani.

HATODIK RÉSZ

Záró rendelkezések

67. Hatálybalépés

178. §

(1) E törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) Az 1–177. §, a 179. §, a 180. § (3)–(11) és (14) bekezdése, valamint a 182–183. § 2013. január 1-jén lép hatályba.

68. Az Európai Unió jogának való megfelelés

179. §

Ez a törvény

1. az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, 2000. május 29- én elfogadott Egyezményének;

2. az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló Egyezmény 2001. október 16-án elfogadott Kiegészítő Jegyzőkönyvének;

3. az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló Egyezmény 2002. november 28-án elfogadott Kiegészítő Jegyzőkönyvének;

4. a jogellenes be- és átutazáshoz, valamint a jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtás meghatározásáról szóló 2002. november 28-i 2002/90/EK tanácsi irányelvnek;

5. a bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem céljából az Eurojust létrehozásáról szóló 2002. február 28-i 2002/187/IB tanácsi határozatnak;

6. a közös nyomozócsoportokról szóló 2002. június 13-i 2002/465/IB tanácsi kerethatározatnak;

7. az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló 2002. június 13-i 2002/584/IB tanácsi kerethatározatnak;

8. a jogellenes be- és átutazáshoz, valamint a jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtás elleni küzdelem büntetőjogi keretének megerősítéséről szóló 2002. november 28-i 2002/946/IB tanácsi kerethatározatnak;

9. a vagyonnal vagy bizonyítékkal kapcsolatos biztosítási intézkedést elrendelő határozatoknak az Európai Unióban történő végrehajtásáról szóló 2003. július 22-i 2003/577/IB tanácsi kerethatározatnak;

10. a kölcsönös elismerés elvének a pénzbüntetésekre való alkalmazásáról szóló 2005. február 24-i 2005/214/IB tanácsi kerethatározatnak;

11. a kölcsönös elismerés elvének a vagyonelkobzást elrendelő határozatokra történő alkalmazásáról szóló 2006. október 6-i 2006/783/IB tanácsi kerethatározatnak;

12. az Európai Unió tagállamainak bűnüldöző hatóságai közötti, információ és bűnüldözési operatív információ cseréjének leegyszerűsítéséről szóló 2006. december 18-i 2006/960/IB tanácsi kerethatározatnak;

13. a tagállamok vagyon-visszaszerzési hivatalai közötti, a bűncselekményből származó jövedelmek és a bűncselekményekhez kapcsolódó egyéb tulajdon felkutatása és azonosítása terén való együttműködésről szóló 2007. december 6-i 2007/845/IB tanácsi határozatnak;

14. a kölcsönös elismerés elvének büntetőügyekben hozott, szabadságvesztés büntetéseket kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedéseket alkalmazó ítéleteknek az Európai Unióban való végrehajtása céljából történő alkalmazásáról szóló 2008. november 27-i 2008/909/IB tanácsi kerethatározatnak;

15. a kölcsönös elismerés elvének az ítéletekre és próbaidőt megállapító határozatokra való, a próbaidő alatti magatartási szabályok és alternatív szankciók felügyelete céljából történő alkalmazásáról szóló 2008. november 27-i 2008/947/IB tanácsi kerethatározatnak;

16. a 2002/584/IB, a 2005/214/IB, a 2006/783/IB, a 2008/909/IB és a 2008/947/IB

kerethatározat módosításáról a személyek eljárási jogainak megerősítése, valamint a kölcsönös elismerés elvének az érintett személy megjelenése nélkül lefolytatott eljárásokat követően hozott határozatokra való alkalmazásának előmozdítása tekintetében szóló 2009. február 26-i 2009/299/IB tanácsi kerethatározatnak;

17. az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról szóló, 2009. április 9-i 2009/371/IB tanácsi határozatnak;

18. az Eurojust megerősítéséről és az Eurojust létrehozásáról a bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem céljából a 2002/187/IB határozat módosításról szóló 2008. december 16-i 2009/426/IB tanácsi határozatnak;

19. a kölcsönös elismerés elvének az Európai Unió tagállamai közötti, az előzetes letartóztatás alternatívájaként felügyeleti intézkedéseket elrendelő határozatokra történő alkalmazásáról szóló 2009. október 23-i 2009/829/IB tanácsi kerethatározatnak és

20. a joghatóság gyakorlásával kapcsolatos, büntetőeljárások során felmerülő összeütközések megelőzéséről és rendezéséről szóló 2009. november 30-i 2009/948/IB tanácsi kerethatározatnak

való megfelelést szolgálja.

69. Módosító rendelkezések

180. §

(1) A Btk. 114. § (3)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A pénzbüntetés helyébe lépő közérdekű munkát úgy kell megállapítani, hogy egy napi tétel helyébe két óra közérdekű munka lép. Egyebekben a pénzbüntetés helyébe lépő közérdekű munkára a 49. §-ban foglaltak irányadóak azzal, hogy annak tartama eltérhet a 49.

§ (4) bekezdésében meghatározottaktól.

(4) Ha a fiatalkorú a munkakötelezettségének önként nem tesz eleget, a közérdekű munkát vagy annak hátralévő részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Ezt a szabadságvesztést úgy kell megállapítani, hogy két óra közérdekű munkának egy napi szabadságvesztés felel meg, egyebekben az 50. §-ban foglaltak irányadóak.”

(2) A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. tvr. (a továbbiakban: Bv. tvr.) 68. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A pénzbüntetés helyébe lépő közérdekű munka végrehajtására az V. fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a napi munkaidő legalább két óra, legfeljebb nyolc óra.”

(3) A Bv. tvr. 116/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„116/A. § A kiadatási letartóztatás, az ideiglenes kiadatási letartóztatás, az átadási letartóztatás, az ideiglenes átadási letartóztatás, az ideiglenes végrehajtási letartóztatás, valamint az Európai Unió tagállamaival büntetőügyekben folytatott eljárási jogsegély teljesítéséhez szükséges fogvatartás végrehajtásakor e fejezet rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.”

(4) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 33. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendőr a további intézkedés megtétele céljából elfogja és az illetékes hatóság elé állítja azt,)

„d) aki az őrizetbe vétel, az előzetes letartóztatás, az ideiglenes kiadatási letartóztatás, a kiadatási letartóztatás, az ideiglenes átadási letartóztatás, az átadási letartóztatás, az ideiglenes végrehajtási letartóztatás, a szabadságvesztés vagy az elzárás végrehajtása során megszökött, vagy a fogvatartás helyéről engedéllyel eltávozva oda nem tért vissza, a lakhelyelhagyási tilalom, a házi őrizet, valamint a távoltartás szabályait megszegte, illetőleg, aki az ideiglenes kényszergyógykezelés, az elmeállapotának megfigyelése, a kényszergyógykezelés vagy a javítóintézeti nevelés alól magát kivonta;”

(5) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Nem utazhat külföldre,

a) aki előzetes letartóztatásban, kiadatási letartóztatásban, ideiglenes kiadatási letartóztatásban, átadási letartóztatásban, ideiglenes átadási letartóztatásban, ideiglenes

végrehajtási letartóztatásban van, ideiglenes kényszergyógykezelés alatt áll, illetve akit javítóintézetből ideiglenesen elbocsátottak;

b) aki lakhelyelhagyási tilalom vagy házi őrizet hatálya alatt áll;

c) akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, büntetésének kitöltéséig vagy végrehajthatósága megszűnéséig, illetve akinek a bíróság a kényszergyógykezelését rendelte el, a kényszergyógykezelés tartama alatt;

d) akinek az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény alapján megtiltották Magyarország területének elhagyását és úti okmányának átadására kötelezték.”

(6) A Be. 188. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(Az ügyész határozattal felfüggeszti a nyomozást, ha)

„i) az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény alapján konzultációs eljárás lefolytatására kerül sor.”

(7) A Be. 190. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(Az ügyész a nyomozást határozattal megszünteti,)

„i) ha az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény szerinti konzultációs eljárás eredménye alapján a büntetőeljárást az Európai Unió másik tagállama folytatja le,”

(8) A Be. 207. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2b) A vádirat benyújtása előtt az európai elfogatóparancsot a nyomozási bíró bocsátja ki.”

(9) A Be. 266. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A bíróság az eljárást)

„f) hivatalból felfüggeszti, ha az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény alapján konzultációs eljárás lefolytatására kerül sor.”

(10) A Be. 267. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(A bíróság az eljárást megszünteti,)

„m) ha az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény szerinti konzultációs eljárás eredménye alapján a büntetőeljárást az Európai Unió másik tagállama folytatja le.”

(11) A Be. 332. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(A bíróság az eljárást megszünteti)

„h) ha az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény szerinti konzultációs eljárás eredménye alapján a büntetőeljárást az Európai Unió másik tagállama folytatja le.”

(12) A Be. 563. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

„A pénzbüntetés átváltoztatása”

(13) A Be. az 563. §-t követően a következő 563/A. §-sal egészül ki:

„563/A. § (1) A bíróság hivatalból vagy az ügyész indítványára a fiatalkorúval szemben kiszabott pénzbüntetés behajthatatlansága esetén, ha a Btk. 114. §-a a közérdekű munkára átváltoztatást lehetővé teszi, a pénzbüntetés közérdekű munkára való átváltoztatásáról, ha pedig az kizárt, a pénzbüntetés szabadságvesztére való átváltoztatásáról határoz.

(2) Az átváltoztatást kimondó végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.”

(14) A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény a következő 35/B. §-sal egészül

ki:

„35/B. § (1) Amennyiben az elismerését kérő európai elfogató parancs hatálya alatt áll, a menekültügyi hatóság érdemi döntését a kiadatás végrehajtása előtt hozza meg.

(2) A döntéssel szemben előterjesztett felülvizsgálati kérelemnek az átadás végrehajtására nincs halasztó hatálya.”

181. §

A Bv. tvr. 11/A. § (3) bekezdésében a „le nem töltött munkanapok” szövegrész helyébe a „le nem töltött munkaórák” szövegrész lép.

70. Hatályon kívül helyező rendelkezések

182. §

Hatályát veszti az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény.

71. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

183. §

E törvény 180. § (4) bekezdése az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

1. számú melléklet a 2012. évi … törvényhez

E törvény 3. § (2)-(3) bekezdése, 50. § (3) bekezdése, 51. § (4) bekezdése, 94. §-a és 156. § (6)-(7) bekezdése értelmében a bűncselekményfajtákhoz a Btk. következő bűncselekményei tartoznak:

	A	B	C
1.	A kerethatározatban megjelölt bűncselekményfajták	Az egyes bűncselekményfajtákhoz tartozó Btk. tényállások
2.	bűnszervezetben való részvétel	bűnszervezetben részvétel bűntette	263/C. § (1) bekezdés
3.		bűnszervezetben elkövetett bűncselekmények	137. § 8. pont
4.	terrorizmus	terrorcselekmény bűntette	261. § a (6) bekezdés kivételével
5	emberkereskedelem	emberkereskedelem bűntette	175/B. §
6.		vagyoni haszonszerzés végett elkövetett embercsempészés bűntette	218. § (2) bekezdés a) pont
7.		üzletszerűen elkövetett embercsempészés bűntette	218. § (3) bekezdés c) pont
8.	gyermekek szexuális kizsákmányolása és gyermekpornográfia	erőszakos közösülés bűntette	197. §
9.		szemérem elleni erőszak bűntette	198. §
10.		megrontás bűntette	201–202/A. §
11.		tiltott pornográf felvétellel visszaélés bűntette	204. §
12.		kiskorút foglalkoztató bordélyház fenntartásával elkövetett üzletszerű kéjelgés elősegítésének bűntette	205. § (3) bekezdés a) pont
13.		tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett kerítés bűntette	207. § (3) bekezdés a) pont
14.	kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme	kábítószerrel visszaélés egyes esetei: üzletszerűen vagy jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette (országba behoz, onnan kivisz, vagy az ország területén átvisz)	282. § (2) bekezdés, (5) bekezdés b) pont,
15.		kábítószer előállításához szükséges anyagra elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette	282. § (3) bekezdés b) pont
16.		anyagi eszközök szolgáltatásával elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette	282. § (4) bekezdés
17.		kábítószerrel visszaélés bűntette (kínál, átad, forgalomba hoz, kereskedik)	282/A. § a (6) bekezdés a) pontja kivételével
18.		kiskorú felhasználásával elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette (országba behoz, onnan kivisz vagy	282/B. § (1)–(4) bekezdés, (6) bekezdés, (7) bekezdés b) pont

		az ország területén átvisz, kínál, átad, forgalomba hoz, kereskedik)
19.		kábítószerfüggő személy által elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette	282/C. § (2)-(4) bekezdés
20.		kábítószer előállításához használt anyaggal visszaélés bűntette (forgalomba hoz, kereskedik, országba behoz, onnan kivisz vagy az ország területén átvisz, átad)	283/A. § (1) bekezdés
21.		új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntette	283/B. §
22.	fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme	nemzetközi gazdasági tilalom katonai célú felhasználásra szánt termék kereskedelmével összefüggésben elkövetett megszegésének bűntette	261/A. § (3) bekezdés a) pont
23.		robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés bűntette	263. §
24.		lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntette	263/A. §
25.		haditechnikai termékkel visszaélés bűntette	263/B: § (1) bekezdés b) pont
26.		nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés bűntette	264/C. § a (4) bekezdés kivételével
27.	korrupció	vesztegetés bűntette	250. §, 251. § az (1) bekezdés kivételével, 252. §, 253. § a (4) bekezdés kivételével, 254. § az (1) bekezdés kivételével, 255. §
28.		befolyással üzérkedés bűntette	256. §
29.		befolyás vásárlása bűntette	256/A. § (1) bekezdés
30.		nemzetközi kapcsolatban vesztegetés bűntette	258/B. § a (4) bekezdés kivételével, 258/C. § az (1) bekezdés kivételével, 258/D. §
31.		nemzetközi kapcsolatban befolyással üzérkedés és befolyás vásárlása bűntette	258/E. §
32.	csalással kapcsolatos bűncselekmények, ideértve az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. július 26-i egyezmény értelmében az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sértő csalásokat is	költségvetési csalás bűntette, a költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztásának bűntette, ideértve a 2011. december 31-ig hatályban volt Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése bűntettét	310. § (2)–(7) bekezdés 310/A. §
33.	bűncselekményekből származó jövedelmek tisztára	bűnpártolás bűntette, amennyiben a	244. § (2) bekezdés

	mosása	bűncselekményből származó előny biztosításában való közreműködéssel követik el
34.		pénzmosás bűntette	303. § (1)–(4) bekezdés
35.		pénzmosás vétségének minősített esetei	303/A. § (2) bekezdés
36.		orgazdaság bűntette	326. § (3)–(6) bekezdés
37.	pénzhamísítás, ideértve az euró hamisítását is	pénzhamisítás bűntette	304. § (1)–(3) bekezdés
38.		hamis pénz kiadásának bűntette	306. § (2) bekezdés
39.	számítógépes bűncselekmények	számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűntett	300/C. § (3)–(4) bekezdés
40.	környezettel kapcsolatos bűncselekmények, ideértve a veszélyeztetett állatfajok, a veszélyeztetett növény fajok és növényfajták tiltott kereskedelmét is	környezetkárosítás bűntette	280. § (1)–(2) bekezdés
41.		helyrehozhatatlan károsodást okozó környezetkárosítás vétsége	280. § (3) bekezdés 3. fordulata
42.		természetkárosítás bűntette	281. § (1)–(3) bekezdés
43.		hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűntette	281/A. § (1)–(2) bekezdés
44.	segítségnyújtás jogellenes beutazáshoz és tartózkodáshoz	embercsempészés bűntette	218. (1)–(3) bekezdés
45.	szándékos emberölés, súlyos testi sértés	emberölés bűntette	166. § a (4) bekezdés kivételével
46.		erős felindulásban elkövetett emberölés bűntette	167. §
47.		testi sértés bűntette	170. § az (1), (5) és (7) bekezdés kivételével
48.		foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűntette az (1) bek. szerinti eredményt kivéve	171. § (3) bekezdés
49.		közlekedés biztonsága elleni bűntett	184. § (2) bekezdés
50.		vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése bűntette	185. § (2) bekezdés
51.		közúti veszélyeztetés bűntette	186. § (2) bekezdés
52.		ittas vagy bódult állapotban járművezetés bűntette	188. § (2)–(3) bekezdés
53.	emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelme	emberi test tiltott felhasználása bűntette	173/I. § (1)–(3) bekezdés
54.	emberrablás, személyi szabadságtól való jogellenes megfosztás és túszejtés	kényszerítés bűntette	174. §
55.		személyi szabadság megsértése bűntette	175. §
56.		emberrablás bűntette	175/A. § a (6) bekezdés kivételével
		jogellenes fogvatartás bűntette	228. §
57.	rasszizmus és idegengyűlölet	lelkiismereti és vallásszabadság megsértésének bűntette	174/A. §

58.		közösség tagja elleni erőszak bűntette	174/B. § a (3) bekezdés kivételével
59.		közösség elleni izgatás bűntette	269. §
60.	szervezett lopás vagy fegyveres rablás	rablás bűntette	321. § (3) bekezdés a) és c) pont, (4) bekezdés a), c) és d) pont, valamint (5) bekezdés
61.		kifosztás bűntette	322. § (2) bekezdés b) pont, (3) bekezdés b) pont
62.		bűnszövetségben elkövetett lopás bűntette	316. § (4) bekezdés b) pont 1. alpont, (5) bekezdés b) pont, (6) bekezdés b) pont, (7) bekezdés b) pont
63.	kulturális javak - ideértve a régiségeket és műtárgyakat is - tiltott kereskedelme	orgazdaság egyes esetei	326. § (3) bekezdés b)–c) pontjai
64.		kulturális javakkal visszaélés bűntette	216/B. §
65.	csalás	csalás bűntette	318. § (1), (4)–(7) bekezdés
66.		költségvetési csalás bűntette, ideértve a 2011. december 31-ig hatályban volt adócsalás bűntettét, valamint a munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás bűntettét	310. § (2)–(7) bekezdés
67.		költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztásának bűntette	310/A. §
68.	zsarolás és védelmi pénz szedése	zsarolás bűntette	323. §
69.		kényszerítés bűntette	174. §
70.	termékhamisítás és iparjogvédelmi jog megsértése	bitorlás bűntette	329. §
71.		szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése bűntette	329/A. § (3)–(4) bekezdés
72.		szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszása bűntette	329/B. § (3) bekezdés
73.		iparjogvédelmi jogok megsértése bűntette	329/D. § (2)–(3) bekezdés
74.	hivatalos okmányok hamisítása és azzal való kereskedés	közokirat-hamisítás bűntette	274. § (1) bekezdés
75.		hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette	275. §
76.		egyedi azonosító jel meghamisításának bűntette	277/A. §
77.		jövedékkel visszaélés elősegítésének bűntette (előállít, forgalomba hoz)	311/B. § (2) bekezdés
78.	fizetőeszközök hamisítása	pénzhamisítás bűntette	304. § (1)–(3) bekezdés
79.		készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés bűntette	313/C. § a (2) és a (7) bekezdés kivételével

80.	hormontartalmú anyagok és más, növekedésserkentők tiltott kereskedelme
81.	nukleáris és radioaktív anyagok tiltott kereskedelme	radioaktív anyaggal visszaélés bűntette	264. § a (4) bekezdés kivételével
82.	lopott gépjárművek kereskedelme	költségvetési csalás bűntette, ideértve a 2011. december 31-ig hatályban volt csempészet bűntettét	310. § (2)–(7) bekezdés
83.		orgazdaság bűntette	326. § a (2) bekezdés kivételével
84.	erőszakos közösülés	erőszakos közösülés bűntette	197. §
85.		szemérem elleni erőszak bűntette	198. §
86.	gyújtogatás	közveszélyokozás bűntette	259. §
87.		robbanóanyag/robbantószer felhasználásával elkövetett rongálás bűntette	324. § (4) bekezdés c) pont
88.	a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alá tartozó bűncselekmények	a Btk. XI. fejezetében felsorolt bűncselekmények	154. § és a 165. § kivételével
89.	légi vagy vízi jármű jogellenes hatalomba kerítése	légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése bűntette	262. §
90.	szabotázs	rombolás bűntette	142. §
91.		közveszélyokozás bűntette	259. § (1)–(3) bekezdés
92.		közérdekű üzem működése megzavarásának bűntette	260. § (1)–(4) bekezdés
93.		fogolyzendülés	246. §

2. számú melléklet a 2012. évi … törvényhez

EURÓPAI ELFOGATÓPARANCS1

Ezt az elfogatóparancsot az illetékes igazságügyi hatóság bocsátotta ki. Kérem, hogy az alább megnevezett személyt büntetőeljárás lefolytatása vagy szabadságvesztés-büntetés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából fogják el és adják át.

a) A keresett személy személyazonosságával kapcsolatos információk: ................................................................

Név:

...................................................................................................................................................................... ......

Utónév (utónevek):

....................................................................................................................................................

Leánykori név, ha van:

..............................................................................................................................................

Álnevek vagy felvett nevek, ha ilyenek vannak:

.......................................................................................................

Nem:

...........................................................................................................................................................................

Állampolgárság:

.........................................................................................................................................................

Születési idő:

..............................................................................................................................................................

Születési hely:

............................................................................................................................................................

Lakhely és/vagy ismert cím:

......................................................................................................................................

A keresett személy által beszélt nyelv(ek) (ha ismert): ...........................................................................................

A keresett személy különös ismertetőjelei/leírása: ................................................................................................

A keresett személy fényképe és ujjlenyomatai, ha rendelkezésre állnak és továbbíthatók, vagy annak a személynek a kapcsolatfelvételi adatai, akivel az ilyen információk vagy egy DNS-profil megszerzése érdekében fel kell venni a kapcsolatot (amennyiben ezek az adatok rendelkezésre állnak és továbbíthatóak, de azokat nem mellékelték).

b) Az elfogatóparancs alapjául szolgáló határozat:

1 Ezt az elfogatóparancsot – ha ismert, hogy mely államról van szó – a végrehajtó tagállam valamely hivatalos nyelvén vagy az ezen állam által elfogadott valamely nyelven kell kibocsátani, illetve egy ilyen nyelvre kell lefordítani.

1. Elfogatóparancs vagy azonos joghatályú bírósági határozat:...........................................................................

Típus:

..........................................................................................................................................................................

2. Végrehajtható ítélet:

..........................................................................................................................................

Ügyiratszám:

...............................................................................................................................................................

c) A büntetés tartamára vonatkozó adatok:

1. A bűncselekmény(ek) esetén kiszabható szabadságvesztés-büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés maximális tartama:

..................................................................................................................................

2. A kiszabott szabadságvesztés-büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés tartama:

A még letöltendő büntetés időtartama: .....................................................................................................................

.....................................................................................................................................................................................

.

d) Jelezze, hogy az érintett személyesen jelen volt-e a határozat meghozatalát eredményező tárgyaláson:

1. □ Xxxx, az érintett személyesen jelen volt a határozat meghozatalát eredményező tárgyaláson.

2. □ Nem, az érintett nem volt jelen személyesen a határozat meghozatalát eredményező tárgyaláson.

3. Amennyiben megjelölte a 2. pontot, adja meg az alábbiak valamelyikének fennállását:

□ 3.1a. az érintettet személyesen idézték ... -án/-én (év/hónap/nap), és ily módon tájékoztatták annak a tárgyalásnak a kitűzött időpontjáról és helyéről, amely a határozat meghozatalához vezetett, és tájékoztatták arról, hogy a határozat meghozatalára meg nem jelenése esetén is sor kerülhet;

VAGY

□ 3.1b. az érintettet nem idézték személyesen, de más módon ténylegesen hivatalos tájékoztatást kapott annak a tárgyalásnak a kitűzött időpontjára és helyére vonatkozóan, amely a határozat meghozatalához vezetett, mégpedig oly módon, hogy egyértelműen megállapítást nyert, hogy a kitűzött tárgyalásról tudomást szerzett, és tájékoztatták arról, hogy a határozat meghozatalára meg nem jelenése esetén is sor kerülhet;

VAGY

□ 3.2. az érintett személy a kitűzött tárgyalás ismeretében meghatalmazta vagy az általa

választott, vagy az állam által kirendelt jogi képviselőt arra, hogy a tárgyalás során a védelmét ellássa, és az említett jogi képviselő ténylegesen ellátta az érintett személy védelmét a tárgyaláson;

VAGY

□ 3.3. a határozatot ... -án/-én (év/hónap/nap) személyesen kézbesítették az érintett személynek, és kifejezetten tájékoztatták őt a perújításhoz vagy fellebbezéshez való jogáról, amely eljárásban joga van részt venni, és amely lehetővé teszi az ügy újbóli érdemi vizsgálatát - beleértve az új bizonyítékokat -, és amely az eredeti határozat megváltoztatásához vezethet, valamint

□ az érintett egyértelműen kijelentette, hogy nem vitatja a határozatot, VAGY

□ a megállapított határidőn belül nem kért perújítást vagy nem fellebbezett; VAGY

□ 3.4. a határozatot személyesen nem kézbesítették az érintett személynek, de

- a határozatot az érintettnek az átadást követően haladéktalanul, személyesen kézbesíteni fogják, valamint

- az érintettet a határozat kézbesítésekor kifejezetten tájékoztatják a perújításhoz vagy fellebbezéshez való jogáról, amely eljárásban joga van részt venni, és amely lehetővé teszi az ügy újbóli érdemi vizsgálatát - beleértve az új bizonyítékokat -, és amely az eredeti határozat megváltoztatásához vezethet, valamint

- az érintettet tájékoztatják arról, hogy milyen határidőn belül kérhet perújítást vagy fellebbezhet, amely ... nap.

4. Amennyiben megjelölte a fenti 3.1b., 3.2. vagy 3.3. pontot, adjon tájékoztatást az adott feltétel teljesülésének módjáról:

………………………………………………………………………………………………………………………

………….

………………………………………………………………………………………………………………………

………….

e) Bűncselekmények:

Ez az elfogatóparancs összesen bűncselekményre vonatkozik.

A bűncselekmény(ek) elkövetési körülményeinek leírása, ezen belül annak (azoknak) időpontja, az elkövetés helye és a keresett személy részvételének módja a bűncselekmény(ek)ben: ........................................................

A bűncselekmény(ek) jellege és jogi minősítése, valamint az alkalmazandó törvényi rendelkezés/jogszabály:

............................................................................................................................................ .........................................

.

1. Adott esetben jelöljön meg az alábbi - a kibocsátó tagállam joga szerint meghatározott - bűncselekmények között egyet vagy többet, amely büntetési tételének felső határa a kibocsátó tagállamban legalább háromévi szabadságvesztés-büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés:

□ bűnszervezetben való részvétel;

□ terrorizmus;

□ emberkereskedelem;

□ gyermekek szexuális kizsákmányolása és gyermekpornográfia;

□ kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme;

□ fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme;

□ korrupció;

□ csalással kapcsolatos bűncselekmények, ideértve az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló 1995. július 26-i egyezmény értelmében az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sértő csalásokat is;

□ bűncselekményekből származó jövedelmek tisztára mosása;

□ pénzhamisítás, ideértve az euró hamisítását is;

□ számítógépes bűnözés;

□ környezettel kapcsolatos bűncselekmények, ideértve a veszélyeztetett állatfajok és a veszélyeztetett növényfajok és növényfajták tiltott kereskedelmét is;

□ segítségnyújtás jogellenes beutazáshoz és tartózkodáshoz;

□ szándékos emberölés, súlyos testi sértés;

□ emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelme;

□ emberrablás, személyi szabadságtól való jogellenes megfosztás és túszejtés;

□ rasszizmus és idegengyűlölet;

□ szervezett lopás vagy fegyveres rablás;

□ kulturális javak - ideértve régiségeket és műtárgyakat is - tiltott kereskedelme;

□ csalás;

□ zsarolás és védelmi pénz szedése;

□ termékhamisítás és iparjogvédelmi jog megsértése;

□ hivatalos okmányok hamisítása és azzal való kereskedés;

□ fizetőeszközök hamisítása;

□ hormontartalmú anyagok és más, növekedésserkentők tiltott kereskedelme;

□ nukleáris és radioaktív anyagok tiltott kereskedelme;

□ lopott gépjárművek kereskedelme;

□ erőszakos közösülés;

□ gyújtogatás;

□ a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alá tartozó bűncselekmények;

□ repülőgép/hajó hatalomba kerítése;

□ szabotázs.

II. A fenti I. szakaszban nem említett bűncselekmény(ek) teljes körű ismertetése: ..............................................

.....................................................................................................................................................................................

.

f) Az ügyre vonatkozó egyéb lényeges körülmények (nem kötelező információk): (Megjegyzés: Ide tartozhatnak a területenkívüliséggel, az elévülés megszakadásával és a bűncselekmény egyéb következményeivel kapcsolatos megjegyzések.) ................................................................................ ...........

.....................................................................................................................................................................................

.

g) Ez az elfogatóparancs az olyan tárgyak lefoglalására és átadására is kiterjed, amelyek bizonyítékként szolgálhatnak.

Ez az elfogatóparancs az olyan tárgyak lefoglalására és átadására is kiterjed, amelyeket a keresett személy a bűncselekmény eredményeképpen szerzett meg:

Tárgy leírása (és helye) (ha ismert): .........................................................................................................................

.....................................................................................................................................................................................

.

h) A bűncselekmény(ek), amelyek ezen elfogatóparancs kibocsátásának alapjául szolgáltak, életfogytig tartó szabadságvesztés-büntetéssel vagy életfogytig tartó szabadságelvonással járó intézkedéssel büntethetők/életfogytig tartó szabadságvesztés-büntetés vagy életfogytig tartó szabadságelvonással járó intézkedés kiszabására vezetett/vezettek:

- a kibocsátó tagállam jogrendszere lehetőséget ad a kiszabott büntetés vagy intézkedés felülvizsgálatára - kérelemre vagy legkésőbb 20 év elteltével - a büntetés vagy intézkedés végrehajtásának felfüggesztése céljából,

illetve

- a kibocsátó tagállam jogrendszere lehetőséget ad kegyelem alkalmazására, amelyre a személy a kibocsátó tagállam joga vagy gyakorlata szerint jogosult, és amely a büntetés vagy intézkedés végrehajtásának megszüntetését célozza.

i) Az elfogatóparancsot kibocsátó igazságügyi hatóság:

Hivatalos elnevezése:

Képviselőjének neve

................................................................................................................................................

Betöltött tisztség (beosztás/rang):

...........................................................................................................................

Ügyiratszám:

..............................................................................................................................................................

Cím:

............................................................................................................................................................................

Tel.: (országhívószám) (körzetszám) (...)

.................................................................................................................

Fax: (országhívószám) (körzetszám) (...)

................................................................................................................

E-mail:

........................................................................................................................................................................

Annak a személynek a kapcsolatfelvételi adatai, akivel az átadáshoz szükséges gyakorlati teendők ügyében kapcsolatba kell lépni: ..................................................................................................... ..........................................

.....................................................................................................................................................................................

.

Amennyiben az európai elfogatóparancs továbbítására és igazgatási fogadására központi hatóságot jelöltek ki:

Központi hatóság megnevezése:

.............................................................................................................................

Kapcsolattartó személy, adott esetben (beosztás/rang és név):

...............................................................................

Címe:

..........................................................................................................................................................................

Tel.: (országhívószám) (körzetszám) (...)

.................................................................................................................

Fax: (országhívószám) (körzetszám) (...)

.................................................................................................................

E-mail: ....................................................................................................................... .................................................

.....................................................................................................................................................................................

.

A kibocsátó igazságügyi hatóság, és/vagy képviselőjének aláírása:

Név:

............................................................................................................................................................................

Betöltött tisztség (beosztás/rang):

............................................................................................................................

Kelt:

............................................................................................................................................................................

Hivatalos pecsét (amennyiben van ilyen)

3. számú melléklet a 2012. évi … törvényhez

E törvény 50. § (1) bekezdése szerinti formanyomtatvány az alábbi adatokat tartalmazza:

INFORMÁCIÓCSERE A(Z) 2006/960/IB TANÁCSI KERETHATÁROZAT SZERINT A KÉRELMEZŐ TAGÁLLAM ÁLTAL KITÖLTENDŐ FORMANYOMTATVÁNY INFORMÁCIÓRA ÉS BŰNÜLDÖZÉSI OPERATÍV INFORMÁCIÓRA

VONATKOZÓ KÉRELEM

Ez a formanyomtatvány információknak és bűnüldözési operatív információknak a(z) 2006/960/IB kerethatározat* szerinti kérelmezésére szolgál

I - Adminisztratív információ

Kérelmező hatóság (név, cím, telefon, fax, e-mail, tagállam):
Ügyintéző adatai (opcionális):
A kérelem címzettje a következő tagállam:
Ezen kérelem dátuma és időpontja:
E kérelem hivatkozási száma:
Előző kérelmek
□ Erre az ügyre vonatkozóan ez az első kérelem
□ A kérelem az ugyanarra az ügyre vonatkozó előző kérelmeket követ
Előző kérelem / kérelmek				Válasz(ok)
	Dátum		Hivatkozási szám (a kérelmező tagállamban)	Dátum	Hivatkozás szám (a megkeresett tagállamban)
1.
2.
3.
4.
Amennyiben a kérelmet a kérelmező tagállamban egynél több hatóságnak küldik meg, kérjük valamennyi felhasznált csatorna megnevezését
□ ENU/Europol összekötő tisztviselő		□ Információért □ Végrehajtásért
□ Interpol nemzeti központi iroda (NCB)		□ Információért □ Végrehajtásért
□ Sirene		□ Információért □ Végrehajtásért
□ Összekötő tisztviselő		□ Információért □ Végrehajtásért
□ Egyéb (kérjük, nevezze meg):		□ Információért □ Végrehajtásért
Amennyiben ugyanazt a kérelmet egy másik tagállamnak is megküldik, kérjük a másik tagállam és a felhasznált csatorna megnevezését (opcionális)

II - Határidők

Emlékeztető: A(z) 2006/960/IB kerethatározat 4. cikke szerinti határidők

A - A bűncselekmény a 2002/584/IB kerethatározat 2. cikkének (2) bekezdésének hatálya alá tartozik és

A kért információ vagy bűnüldözési operatív információ valamely bűnüldöző hatóság számára közvetlenül hozzáférhető adatbázisban található

→ Sürgősségi kérelem	→ Határidő: 8 óra, amely meghosszabbítható
→ Nem sürgősségi kérelem	→ Határidő: 1 hét (...)
B - Egyéb esetek: határidő: 14 nap (...)
□ Sürgősségi kérelem
□ NEM sürgősségi kérelem
A sürgősség okai (például: a gyanúsított személyek őrizetbe vétele, az ügyet meghatározott időpont előtt a Bíróság elé kell utalni):
A kért információ vagy bűnüldözési operatív információ:
A VIZSGÁLT BŰNCSELEKMÉNY(EK) VAGY BŰNÖZŐI TEVÉKENYSÉG(EK) TÍPUSA:
Azon körülmények leírása, amelyek között a bűncselekmény(eke)t elkövették, beleértve annak / azoknak időpontját, helyét és azon személy bűncselekmény(ek)ben való részvételének mértékét, akivel kapcsolatban az információt vagy bűnüldözési operatív információt kérik:

A bűncselekmény(ek) természete
A - A(z) 2006/960/IB kerethatározat 4. cikke (1) vagy (3) bekezdésének alkalmazása
□ A.1. A bűncselekmény a kérelmező tagállamban legalább három éves maximális időtartamú szabadságvesztéssel büntethető
ÉS
A.2. A bűncselekmény(ek) az alábbiakban felsoroltak közé tartozik / tartoznak:
□	Bűnszervezetben való részvétel	□	Bűncselekményekből származó jövedelmek tisztára mosása
□	Terrorizmus
□	Emberkereskedelem	□	Pénzhamisítás, ideértve az euró hamisítását is
□	Gyermekek szexuális kizsákmányolása és gyermekpornográfia	□	Számítógépes bűncselekmények
		□	Környezettel kapcsolatos bűncselekmények, ideértve a veszélyeztetett állatfajok, valamint a veszélyeztetett növényfajok és növényfajták tiltott
□	Kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme		kereskedelmét is
□	Fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme	□	Segítségnyújtás jogellenes beutazáshoz és tartózkodáshoz
□	Korrupció	□	Szándékos emberölés, súlyos testi sértés
□	Csalással kapcsolatos bűncselekmények, ideértve az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. július 26-i egyezmény értelmében az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sértő csalásokat is	□	Emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelme
□	Szervezett vagy fegyveres rablás	□	Emberrablás, személyi szabadság megsértése és túszejtés
□	Kulturális javak - ideértve a régiségeket és műtárgyakat is - tiltott kereskedelme
		□	Rasszizmus és idegengyűlölet
□	Csalás	□	Nukleáris és radioaktív anyagok tiltott kereskedelme
□	Zsarolás és védelmi pénz szedése	□	Lopott gépjárművek kereskedelme
□	Termékhamisítás és szerzői jogbitorlás	□	Erőszakos közösülés
□	Hivatalos okmányok hamisítása és az azokkal való	□	Gyújtogatás
	kereskedés	□	A Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alá tartozó bűncselekmények
□	Fizetőeszközök hamisítása
□	Hormontartalmú anyagok és más növekedésserkentők tiltott kereskedelme	□	Légi vagy vízi jármű jogellenes hatalomba kerítése
		□	Xxxxxxxxx
→ A bűncselekmény ezért az európai elfogatóparancsról szóló kerethatározat 2. cikke (2) bekezdésének hatálya alá tartozik → így a(z) 2006/960/IB kerethatározat 4. cikkének (1) bekezdése (sürgős esetek) és (3) bekezdése (nem sürgős esetek) alkalmazandó az ezen kérelem megválaszolására kiszabott határidők tekintetében
□ B - A bűncselekmény(ek) nem tartozik / tartoznak az A. pont hatálya alá.