ÉLETÍV PROGRAM
ÉLETÍV PROGRAM
NYUGDÍJ- BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉL- TÁJÉKOZTATÓ
Tartalomjegyzék
Általános rendelkezések, szerződés létrejötte 3
Fogalomtár 4
Biztosítási szerződés alanyai 6
Biztosító szolgáltatása, biztosítási események 7
A biztosító mentesülése 7
Kizárt kockázatok 7
Közlési és változásbejelentési kötelezettség, jognyilatkozatok 8
Kockázatelbírálás, egészségügyi kockázatfelmérés 8
Kockázatviselés kezdete és várakozási idő 9
Tartam 9
Biztosítási díj 9
Eseti díj 10
Elvonások, költségek 11
Értékkövetés 12
Újra érvénybe helyezés 12
Visszavásárlás, részleges visszavásárlás 12
Rendszeres pénzkivonás 13
Díjfizetés szüneteltetése 13
Kötvénykölcsön 13
Befektetéssel kapcsolatos rendelkezések 13
Az eszközalapok létrehozása és megszüntetése, tranzakciók szüneteltetése 14
Befektetési egységek felosztása és összevonása 16
Eszközalapváltás 16
Átirányítás 16
HozamMonitor Szolgáltatások 16
Stop-loss szolgáltatás 17
Hozamvadász szolgáltatás 17
Profitvédelem szolgáltatás 18
A biztosítási esemény bejelentésének módja, határideje 18
A biztosító teljesítése 18
Járadékszolgáltatás 19
A biztosítási szerződés megszűnése 19
Egyéb rendelkezések és szabályok 19
Lényeges eltérés a korábban alkalmazott feltételektől 19
Az életbiztosítási szerződésre vonatkozó adózással kapcsolatos szabályok 20
1
ÉLETÍV PROGRAM – NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK, SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE
1. Az Életív Program – Nyugdíjbiztosítási Feltételek és Ügyféltájékoztató (to- vábbiakban: Feltételek) azokat a kikötéseket tartalmazzák, amelyeket – ellenkező szerződéses rendelkezés hiányában – a Groupama Biztosító Zrt. (1146 Budapest, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C, a továbbiakban: biztosító) Élet- ív termékcsaládba tartozó – nyugdíjbiztosításnak minősülő – életbiztosítá- saira alkalmazni kell, feltéve, hogy a szerződést e Feltételekre hivatkozással kötötték. Az életbiztosítási szerződés elválaszthatatlan részét képezi továbbá jelen Xxxxxxxxxxxxx a megkötött módozat kiegészítő ren- delkezéseit tartalmazó Melléklete (a továbbiakban: Melléklet), vala- mint Kondíciós Listája (a továbbiakban: Kondíciós Lista). A Feltételek az Életív Program termékcsaládba tartozó valamennyi nyugdíjbiztosítási módozatra tartalmaznak rendelkezéseket attól függően, hogy a szerződő által választott módozat milyen jellemzőkkel rendelkezik. Ezen jellemzőket a Melléklet és a Kondíciós Lista tartalmazza.
2. Az ajánlat, az ajánlathoz kapcsolódó nyilatkozatok, az egészségi nyilatkozat – amennyiben a kockázatfelméréshez a biztosító előírta kitöltését –, a jelen szerződési feltételek, a Melléklet, a Kondíciós Lista és a kötvény a felek közötti megállapodás valamennyi feltéte- lét tartalmazzák, így a korábbi megállapodások, nyilatkozatok hatá- lyukat vesztik, és nem képezik jelen szerződés részét.
3. Életbiztosítási szerződés alapján a biztosító a természetes személy bizto- sított halála, meghatározott életkor vagy időpont elérése vagy más ese- mény bekövetkezése esetére a szerződésben meghatározott biztosítási összeg kifizetésére vállal kötelezettséget.
Az Életív Program feltételei alapján megkötött életbiztosítási szerződés be- fektetési egységekhez kötött életbiztosítás, ahol a befektetési kockázatot a szerződés szerint a szerződő fél maga viseli. Jelen életbiztosítás a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerinti nyugdíjbiztosítás- nak minősül.
Groupama Biztosító Zrt. – 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C Nyomtatványszám: 13222/B2 – Hatályos 2016. január 1-jétől visszavonásig.
4. A szerződő a szerződés megkötését írásbeli ajánlattal kezdeményezi. A szerződő az ajánlatához annak megtételétől számított tizenöt – ha az ajánlat elbírálásához egészségügyi kockázatfelmérésre van szükség, hat- van – napig van kötve. Kockázatelbírálási idő az ajánlat biztosítóhoz tör- ténő beérkezésétől számított tizenöt – ha az ajánlat elbírálásához egész- ségügyi kockázatfelmérésre van szükség, hatvan – nap.
A szerződés – az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a bizto- sító vagy az alkusz részére történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal akkor jön létre, amikor a biztosító az ajánlat elfogadásáról és a fedezet igazolásáról a kockázatelbírálási idő alatt kötvényt állít ki. Ha a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő fél a kötvény kézhezvételét követő tizenöt napon belül nem kifogásolja, a szerző- dés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges elté- résekre akkor alkalmazható, ha a biztosító az eltérésre a szerződő fél figyel- mét a kötvény átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre. Nem jön létre a szerződés, ha a biztosító az ajánlatot a kockázatelbírálásra nyitva álló tizenöt, illetve egész- ségügyi kockázatfelmérés esetén hatvan napos határidőn belül elutasítja.
5. A biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül is létrejön a szerződés, ha a biz- tosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított tizenöt – ha az ajánlat el- bírálásához egészségügyi kockázatfelmérésre van szükség, hatvan – napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmá- ra vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a bizto-
sító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelő- en tették. Ebben az esetben a szerződés – az ajánlat szerinti tarta- lommal – az ajánlatnak a biztosító vagy az alkusz részére történt át- adása időpontjára visszamenő hatállyal a kockázatelbírálási idő el- teltét követő napon jön létre. A biztosító a szerződés létrejöttéről kötvényt állít ki.
6. Ha a kockázatelbírálási idő alatt a biztosítási esemény bekövetke- zik, az ajánlatot a biztosító csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha ennek lehetőségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten fel- hívta, és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatvise- lés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.
7. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lé- nyeges kérdésben eltér a biztosító általános szerződési feltételétől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított tizenöt napon belül ja- vasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasí- tástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.
8. A biztosító a kockázatelbírálásra nyitva álló tizenöt – ha az ajánlat elbí- rálásához egészségügyi kockázatfelmérésre van szükség, hatvan – napos határidőn belül dönt az ajánlat elfogadásáról. Az ajánlat esetleges elutasí- tását a biztosító nem köteles indokolni.
9. A biztosító kockázatviselése a nap 24 órájában, a Föld teljes területére érvényes, ettől eltérő szabály alkalmazásához a szerződő felek írásbeli meg- állapodása szükséges.
10. Az életbiztosítási szerződés megkötését követően, a szerződés létrejöt- tétől számított 30 napon belül – a kötelezettségvállalás tagállamának hiva- talos nyelvén – vagy a szerződő és a biztosító megegyezése esetén más nyelven – a biztosító a szerződőt bizonyítható és azonosítható módon egy- értelműen tájékoztatja a biztosítási szerződés létrejöttéről.
11. Az önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül a biztosí- tási szerződést megkötő természetes személy szerződő a 10. pont szerinti tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül a hat hónapot meghaladó tartamú életbiztosítási szerződést írásbeli nyilat- kozattal – indoklás nélkül – felmondhatja. E felmondási jog a szerződőt nem illeti meg olyan életbiztosítás esetén, amely egy hitel- vagy kölcsön- szerződéshez kapcsolódik és a rendelkezésre bocsátott pénzösszeg – teljes vagy részleges – törlesztése a szerződés szerint életbiztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összegből történik (hitelfedezeti életbiztosítás). A szerződő érvényesen nem mondhat le az őt megillető felmondási jogról. A szerződő felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követően a biztosító 15 napon belül elszámol a szerződő által a biztosítási szerződéssel kapcso- latban bármely jogcímen részére teljesített befizetésekkel, tájékoztatja a szerződőt a biztosítási díjból visszatartott összegről, melynek keretében a biztosító adminisztrációs és kötvényesítés költségeit érvényesíti a főbiztosí- tásra és a kiegészítő biztosításokra beérkezett befizetésekből. A visszatar- tott összeg mértékét a Melléklet és Kondíciós Lista „Általános rendelkezé- sek, szerződés létrejötte” című fejezete határozza meg. A felmondási érték alapja az aktuális vételi árfolyamon számolt egyéni számla ér- téke, plusz a felmondásig levont biztosítási költségek, majd ebből
kerül levonásra az előbb meghatározott visszatartott összeg. Az ár- folyamváltozásból származó veszteség a szerződőt terheli. A biztosí- tó a befizetésekből a felmondott biztosítási szerződésre már teljesített kifi- zetéseket levonja. A biztosító a fentiek figyelembevétele mellett a biztosí- tási kötvényen is megjeleníti a szerződési feltételeknek megfelelő felmon- dási joggal kapcsolatos információt.
12. A szerződő fél – ha az első évi biztosítási díjat befizették – az életbiz- tosítási szerződést írásban, harmincnapos felmondási idő mellett, a biztosí- tási időszak utolsó napjára felmondhatja.
13. Az életbiztosítási szerződést – a biztosítási kockázat jelentős növekedé- sének esetét kivéve – a biztosító nem mondhatja fel.
14. A biztosítási kockázat jelentős növekedése
a. Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerző- dést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerző- dést harminc napra írásban felmondhatja.
b. Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem vála- szol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmin- cadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.
c. Ha a szerződés egyidejűleg több személyre vonatkozik, és a biz- tosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egye- sekkel összefüggésben merül fel, a biztosító az a. és b. pontok- ban meghatározott jogait a többi személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.
FOGALOMTÁR
15. Baleset: a biztosított akaratán kívül hirtelen fellépő külső behatás, melyből eredően a biztosított a bekövetkezésétől számított egy éven belül meghal. Jelen Feltételekben balesetnek minősülnek az alábbi események is, amennyiben ezek a biztosított akaratán kívül, hirtelen következnek be:
a. vízbefúlás;
b. égési sérülések, leforrázás, villámcsapás, elektromos áram hatásai;
c. károsító gázok, gőzök belélegzése, mérgező vagy maró anyagok szer- vezetbe való kerülése.
A betegségek bekövetkezte nem minősül balesetnek, a fertőző betegségek bekövetkezte nem tekinthető baleseti következménynek. Az öngyilkosság és öngyilkossági kísérlet nem baleset.
16. Befektetési egység eladási árfolyama: az az árfolyam, amelyen a biztosító a befizetett biztosítási díjat befektetési egységgé számítja át; ame- lyen a biztosító a befektetési egységeket eladja.
17. Befektetési egység vételi árfolyama: az az árfolyam, amelyen a biz- tosító a szolgáltatás, illetve a költségek elszámolása során a befektetési egységeket a szerződés devizaneme szerinti összegre számítja át.
18. Befektetési egységek: az eszközalap befektetéseiben való azonos ér- tékű részesedést megtestesítő elszámolási egységek.
19. Befektetési egységek aktuális értéke: a szerződő egyéni számláján nyilvántartott befektetési egységek számának és aktuális vételi árfolyamá- nak a szorzata. A befektetési egységek aktuális értéke azonos az egyéni számla értékével.
20. Biztonságos eszközalap: a biztosító által kijelölt, a mindenkor hatá- lyos Kondíciós Lista „HozamMonitor Szolgáltatások” című fejezetében megnevezett eszközalap, mely befektetési politikája alapján a legkisebb kockázattal rendelkezik a mindenkori eszközalap-kínálatán belül. A biz- tonságos eszközalap ugyanakkor nem nyújt tőke-, illetve hozamga- ranciát vagy tőke-, illetve hozamvédelmet, a benne elhelyezett be- fektetési egységek értéke csökkenhet is.
21. Biztosítási díj: a biztosító által vállalt kötelezettségek ellenértéke. Egy- szeri díjfizetés esetén megegyezik az egyszeri díjjal, folyamatos díjfizetés esetén pedig a megtakarítási díjrész és adminisztrációs díjrész összegével, amennyiben a szerződő nem kötött kiegészítő biztosítást. Kiegészítő bizto- sítás kötése esetén annak díja szintén a biztosítási díj részét képezi.
22. Biztosítási évforduló: minden évben a kockázatviselés kezdetének megfelelő napot megelőző nap. A biztosító a biztosítási évforduló után 15 napon belül írásban tájékoztatja a szerződőt egyéni számlája értékéről és szerződésének aktuális visszavásárlási értékéről.
23. Biztosítási hónap: az az időszak, mely minden naptári hónapban a kockázatviselés kezdetének megfelelő napon – vagy amennyiben az adott hónapban nincs ilyen nap, az ahhoz legközelebb eső napon – kezdődik, és a következő ugyanilyen időszak kezdőnapját megelőzően vagy a szerződés tartamának lejáratával zárul.
24. Biztosítási időszak: két egymást követő biztosítási évforduló közötti 1 éves időszak, más néven biztosítási év.
25. Biztosított kora:
a. biztosított belépési kora: az adott biztosítottra vonatkozóan a kocká- zatviselés kezdetének éve és a biztosított születési évének különbsége.
b. biztosított kilépési kora: az adott biztosítottra vonatkozóan egyszeri díjfi- zetés esetén a tartam lejáratának, folyamatos díjfizetés esetén a megta- karítási időszak végének éve és a biztosított születési évének különbsége.
26. Díjfizetési periódus: a szerződés díjfizetési gyakoriságától függő havi, negyedéves, féléves vagy éves időszak, melyre a szerződő által vállalt biz- tosítási díj fizetése vonatkozik. Az első díjfizetési periódus kezdő napja a kockázatviselés kezdetének napja.
27. Diverzifikáció: kockázatmegosztási módszer. A befektetési portfólió többféle különböző befektetési eszközből történő összeállítása azzal a cél- lal, hogy a portfólió összkockázata csökkenjen.
28. Egyéni számla: a biztosító valamennyi szerződő számára szerződésen- ként egyéni számlát hoz létre, amelyen az egyszeri díj vagy megtakarítási díjrészek és eseti díjak ellenében vásárolt befektetési egységeket nyilván- tartja.
29. Egységtípus: jelen feltételek értelmében a biztosító kezdeti, felhalmo- zási, illetve eseti befektetési egységek típusait különbözteti meg.
30. Életbiztosítási díjtartalék: a befizetett egyszeri díjból/megtakarítási díjrészekből és eseti díjakból, valamint az elért befektetési hozamokból a biztosító által a szerződésben vállalt kötelezettségek fedezetére tartalékolt összeg. A díjtartalék kiszámítható az egyes egységtípusokra egyenként ki- számított részértékek összegezésével úgy, hogy a felhalmozási és eseti egy- ségek aktuális értékéhez hozzáadjuk a kezdeti egységek aktuális értékének Mellékletben megadott képlet szerinti arányát. A képlet megtalálható a Melléklet „Visszavásárlási táblázat a szerződés kezdeti befektetési egységei vonatkozásában” című fejezetében. Amennyiben van a szerződésen elha- tárolt költség (lásd az „Elvonások, költségek” című fejezet rendelkezéseit), úgy az előbbi összegből az elhatárolt költség levonásra kerül.
31. Értékelési nap: az a nap, amelyre vonatkozóan a biztosító az általa lét- rehozott eszközalapokat értékeli annak érdekében, hogy a befektetési egysé- gek vételi árfolyamát meghatározza. Az értékelésre lehetőség szerint minden munkanapon, de naptári hetenként legalább egyszer sor kerül. Az adott ér- tékelési napra vonatkozó eszközalap-árfolyam érvényes a következő értékelé- si napig, tekintettel különösen a hétvégékre, vagy ha elháríthatatlan külső vagy belső körülmények miatt nem lehetséges az értékelés elvégzése valamely napra vonatkozóan. Az értékelés során meghatározott árfolyamokról az ügy- fél bővebb felvilágosítást kérhet a Kondíciós Lista „Befektetéssel kapcsolatos rendelkezések” című fejezetében megadott tájékozódási lehetőségeken.
32. Értékkövetés: azon módszer, mellyel a biztosító a biztosítási szolgálta- tások értékének megőrzése érdekében lehetővé teheti a biztosítás folya-
matos díjának és a biztosítási szerződésben szereplő biztosítási összegek- nek az évenkénti emelését.
33. Eseti befektetési egységek: eseti díjak ellenében jóváírt befektetési egységek.
34. Eszközalapok: díjtartalékok befektetését szolgáló, a biztosító eszközei között elkülönített homogén eszközállományok (pl. értékpapírok), melyek értékének alakulása a biztosító szolgáltatásait meghatározza.
35. Felhalmozási befektetési egységek: a kezdeti befektetési egysége- ken felül vásárolt összes olyan befektetési egység, mely a díjfizetési gyako- riság szerint befizetett egyszeri díjból/megtakarítási díjrészekből keletkezik.
36. Fogyasztó: szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.
37. Halál és egészségkárosodás esetére vonatkozó biztosítási összeg: a biztosított halála vagy az egészségi állapotának legalább 40%-os mérté- ket elérő károsodása mint biztosítási események vonatkozásában az egyéni számlának a biztosítási esemény bejelentése napjára meghatározott értéke és – a Melléklet „Biztosító szolgáltatása, biztosítási események” című feje- zetében megadott feltételek teljesülése esetén – a kockázati biztosítási összeg együttese. Folyamatos díjas szerződések esetén a megtakarítási idő- szak lejárata után a biztosítási összeg minden esetben az egyéni számla ér- tékével egyezik meg.
38. Halmozott biztosítási összeg: adott biztosított vonatkozásában a biz- tosítóval már megkötött és aktuálisan megkötni kívánt valamennyi életbiz- tosítási szerződés biztosítási szolgáltatásainak az összege.
39. HozamMonitor Szolgáltatások: a HozamMonitor Szolgáltatások előre meghatározott szabályok alapján, automatizált módon hajthatnak végre a szerződő megtakarításán eszközalap-váltásokat és átirányításokat, melyek célja a befektetés értékének hatékony őrzése, illetve az elérhető hozam nö- velése. A szolgáltatások szolgáltatáscsomag formájában választhatók, mely a biztosító által meghatározott HozamMonitor Szolgáltatások közül foglal- hat magában egyet vagy többet.
40. Hozamvadász küszöbérték: a Hozamvadász szolgáltatás aktiválása- kor a szerződés valamennyi növekedési eszközalapjához a szerződő által külön megválasztott, Hozamvadász szolgáltatáshoz tartozó százalékos érték, melyet a szerződő később módosíthat a módosításra vonatkozó ren- delkezés beérkezését követően, a Melléklet és Kondíciós Lista „Hozam- Monitor Szolgáltatások” című fejezetében meghatározott hatállyal. A szer- ződő csak a biztosító által felkínált, a Kondíciós Lista „HozamMonitor Szolgáltatások” című fejezetében megadott Hozamvadász küszöbértékek közül választhat.
41. Kezdeti befektetési egységek: a biztosítási szerződés díjfizetési gya- korisága szerinti folyamatos megtakarítási díjrészekből vagy egyszeri díjból vásárolt befektetési egységek része vagy egésze. A Melléklet „Befektetés- sel kapcsolatos rendelkezések” című fejezetében kerül meghatározásra, hogy mely befizetésekből, illetve azok mekkora részéből képez a biztosító kezdeti befektetési egységeket.
42. Kockázati biztosítási összeg: a biztosító a biztosított halálához, egész- ségkárosodásához kapcsolódó többletszolgáltatásként kockázati biztosítási összeget állapíthat meg és fizethet ki jelen Feltételek és a Melléklet „Bizto- sító szolgáltatása, biztosítási események” című fejezete szerint, a halál és egészségkárosodás esetére vonatkozó biztosítási összeg részeként. A koc- kázati biztosítási összeg mértékét és a biztosító által a kockázati biztosí- tási összeg maximumára vonatkozóan esetlegesen felállított korlá- tot a Melléklet „Biztosító szolgáltatása, biztosítási események” című fejezete tartalmazza.
43. Kondíciós Lista: jelen Xxxxxxxxxx és a Melléklet mellett a megkötött módozatra vonatkozó kiegészítő paramétereket és jellemzőket (pl. változ- tatható költségek aktuális mértékét, választható eszközalapok körét) tartal-
mazó dokumentum, mely a szerződés elválaszthatatlan részét képezi. A Kondíciós Listában foglaltakat adott hatálytól a biztosító egyolda- lúan is módosíthatja a szerződés tartama alatt, amennyiben a bizto- sító oldaláról ezt gazdaságossági, jövedelmezőségi vagy hatékony- sági szempontok indokolják. A módosítás során a biztosító köteles figyelembe venni a jelen Xxxxxxxxxx és a Xxxxxxxxx által felállított esetleges megkötéseket (pl. költségek maximumára vonatkozóan). A megkötött szerződésre a biztosító adott módozatra vonatkozó, minden- kor hatályos Kondíciós Listája az irányadó.
44. Lejárati biztosítási összeg: az egyéni számla lejárat napjára számított értéke.
45. Lokális maximum: szerződésszinten és adott növekedési eszközalap vonatkozásában a Stop-loss árfolyamfigyelés kezdetétől a megfigyelés nap- jáig terjedő összefüggő időszakban elért legmagasabb vételi árfolyam.
46. Lokális minimum: szerződésszinten és adott növekedési eszközalap vo- natkozásában a Hozamvadász árfolyamfigyelés kezdetétől a megfigyelés nap- jáig terjedő összefüggő időszakban elért legalacsonyabb eladási árfolyam.
47. Megtakarítási díjrész: a szerződő által az ajánlattétel során választott összeg, mely a jelen Feltételek szerint kerül befektetésre. A szerződéskö- téskor választható minimális megtakarítási díjrészt a Kondíciós Lista „Bizto- sítási díj” című fejezete szabályozza.
48. Megtakarítási időszak: folyamatos díjfizetésű biztosítás esetén az az időszak (egész év), amely során a szerződő a biztosítási díj fizetését vállalja, illetve amely alatt a biztosító haláleseti és egészségkárosodás esetére szóló többletszolgáltatás nyújtására vállalhat kötelezettséget. Ezen kívül a meg- takarítási időszak bizonyos költségek elvonása szempontjából is jelentőség- gel bír, melyről jelen Xxxxxxxxxx „Elvonások, költségek” című fejezete rész- letesen rendelkezik. A megtakarítási időszak hosszával kapcsolatos korlátozásokat a Melléklet „Tartam” című fejezete tartalmazza.
49. Melléklet: jelen Xxxxxxxxxx mellett a megkötött módozatra vo- natkozó kiegészítő rendelkezéseket és korlátozásokat tartalmazó dokumentum, mely a szerződés elválaszthatatlan részét képezi. A Mellékletben foglalt rendelkezések és korlátozások a szerződés tartama alatt végig hatályosak maradnak a szerződésre vonatkozó- an, a biztosító egyoldalúan azokat nem módosíthatja.
50. Módozat: a szerződő által megkötött életbiztosítási termék, melyet a GB kód és terméknév együttesen azonosít.
51. Növekedési eszközalap: növekedési eszközalapnak minősül a biztosí- tó valamennyi szabadon választható eszközalapja, kivéve a Kondíciós Lista
„HozamMonitor Szolgáltatások” című fejezetében aktuálisan kijelölt biz- tonságos eszközalapot.
52. Nyugdíjbiztosítás: az olyan életbiztosítás, ahol a biztosító teljesítésére – a haláleseti szolgáltatást kivéve – a nyugdíjbiztosítási szerződés egész tarta- ma alatt a biztosított jogosult, és a biztosítói teljesítést a biztosított
a. halála,
b. társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti saját jogú nyugellátásra való jogosultságának megszerzése (ez alatt a tényleges nyugdíjas állapotot kell érteni),
c. egészségi állapotának legalább 40%-os mértéket elérő károsodása, fel- téve, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttének időpontjában a biztosított egészségkárosodása a 40%-os mértéket nem éri el (függet- lenül attól, hogy rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra jogosult-e vagy sem), vagy
d. a szerződés létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár biztosított általi betöltése
váltja ki, feltéve, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttétől (az ajánlat vagy a szerződésmódosítás ügyfél részéről történő aláírásának napjától) a biztosító biztosítási eseményre tekintettel történő teljesítéséig (kivéve a biz- tosított halálát, a biztosított legalább 40%-os mértékű egészségkárosodá- sát, valamint kivéve, ha a biztosító teljesítése nem csökkenő összegű jára-
dékszolgáltatás és a járadékszolgáltatást a szerződés létrejöttétől számított legalább 10. év végéig vagy a biztosított haláláig nyújtják) legalább 10 év eltelik, azzal, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződésnek az a-d. pontokban sze- replő biztosítási eseményeket – a c. pont kivételével, ha a biztosított egész- ségkárosodása a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttekor a 40%-os mér- téket már eléri – tartalmaznia kell, és az a-d. pontokban szereplő biztosítá- si eseményeken kívül más biztosítási eseményt nem tartalmazhat. Ameny- nyiben a járadékszolgáltatás egy hónapra jutó várható összege a 10 ezer forintot nem éri el, a járadékszolgáltatás – a szerződés létrejöttétől számí- tott 10. év letelte előtt – egy összegben is teljesíthető.
A biztosító a teljes tartam alatt fenntartja a jogot a szerződési feltételek egyoldalú módosítására, ha ezzel olyan feltételmódosítások történnek, me- lyek a mindenkor hatályos törvényi definíció szerinti nyugdíjbiztosítási fo- galomnak történő megfelelést szolgálják. A szerződés módosítási javaslatot a szerződő annak kézhezvételét követő 15 napon belül írásban visszauta- síthatja, amennyiben ezen határidőn belül nem nyilatkozik, a szerződés a biztosító által megküldöttek szerint módosul a módosítási javaslat kézhez- vételének hatályával.
53. Nyugdíjjogosultság megszerzésére vonatkozó biztosítási összeg: a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti nyugdíj- szolgáltatásra való jogosultság megszerzése mint biztosítási esemény vo- natkozásában a Melléklet „Biztosító szolgáltatása, biztosítási események” című fejezetében meghatározott összeg.
54. Profitvédelem alsó és felső küszöbértéke: a Profitvédelem szolgál- tatás aktiválásakor a szerződő által – a szerződés valamennyi növekedési eszközalapjához külön – megválasztott két eltérő, százalékos érték, melyet a szerződő később módosíthat a módosításra vonatkozó rendelkezés beér- kezését követő – a Melléklet és Kondíciós Lista „HozamMonitor Szolgálta- tások” című fejezetében meghatározott – hatállyal. A szerződő csak a biz- tosító által felkínált, a Kondíciós Lista „HozamMonitor Szolgáltatások” című fejezetében megadott Profitvédelem küszöbértékek közül választhat.
55. Profitvédelem referenciaszintje: a Profitvédelem szolgáltatás esetén szerződésszinten és adott növekedési eszközalap vonatkozásában megha- tározott, változó összegű érték. A referenciaszint kezdeti értéke a szolgál- tatás aktiválásakor érvényes, adott eszközalapra jutó egyéni számlaérték. A referenciaszint növekszik minden, adott eszközalapba bekerülő egyszeri díj, illetve megtakarítási díjrész és eseti díj nominális értékével vagy az oda esz- közalap-váltással bekerülő egységek váltáskor jóváírt értékével. A referen- ciaszint arányosan lecsökken, amennyiben adott eszközalapból részleges visszavásárlás, rendszeres pénzkivonás vagy eszközalapváltás keretében pénzkivonás történik. Nem csökken a referenciaszint azon pénzkivonások alkalmával, amelyek a Profitvédelem szolgáltatás által kezdeményezett automatikus eszközalap-váltások miatt kerültek végrehajtásra.
56. Stop-loss küszöbérték: a szolgáltatás aktiválásakor a szerződés vala- mennyi növekedési eszközalapjához a szerződő által külön megválasztott, Stop-loss szolgáltatáshoz tartozó százalékos érték, melyet a szerződő ké- sőbb módosíthat a módosításra vonatkozó rendelkezés beérkezését köve- tő – a Melléklet és Kondíciós Lista „HozamMonitor Szolgáltatások” című fejezetében meghatározott – hatállyal. A szerződő csak a biztosító által felkínált, a Kondíciós Lista „HozamMonitor Szolgáltatások” című fejezeté- ben megadott Stop-loss küszöbértékek közül választhat.
57. Tartam: a szerződés létrejöttétől a szerződő által a biztosítási ajánlaton megjelölt lejáratig terjedő időszak. A válaszható tartammal kapcsolat- ban a jelen Xxxxxxxxxx és a Melléklet „Tartam” című fejezetei korlá- tozásokat tartalmaznak.
58. Termékcsalád: a szerződő által választható életbiztosítási módozatok egy körének összefoglaló neve. Jelen Feltételek az Életív Program termék- család nyugdíjbiztosítási módozataira általánosan érvényes rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket kiegészítenek a megkötött módozat – vonatkozó Mellékletben és Kondíciós Listában megadott – részletes szabályai.
59. Vállalkozás: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy.
60. A biztosító az a jogi személy, aki a biztosítási díj ellenében a biztosítási kockázatot viseli és a szerződéses feltételekben meghatározott szolgáltatás teljesítésére kötelezettséget vállal.
61. A szerződő az a személy, aki az ajánlatot teszi, a biztosítóval a biztosí- tási szerződést megköti és a biztosítás díját fizeti. A szerződő azonos is lehet a biztosítottal. Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosí- tási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szer- ződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekö- vetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.
62. A biztosított az a személy, akinek az életével, egészségi állapotával, nyugdíjjogosultság megszerzésével kapcsolatos biztosítási eseményre a szerződés szól. Nem lehet biztosított az a személy, aki a társadalom- biztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti saját jogú öregsé- gi nyugellátásra való jogosultságot szerezett a szerződéskötést meg- előzően. A szerződés létrejöttéhez és módosításához a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges, ha a szerződést nem ő köti meg. A biztosított hozzájárulása nélkül kötött biztosítási szerződésnek a kedvezményezett ki- jelölését tartalmazó része semmis; ilyen esetben kedvezményezettnek a biz- tosítottat, illetve örökösét kell tekintetni, aki a szerződő félnek köteles meg- téríteni a kifizetett biztosítási díjakat és a szerződésre fordított költségeket. Ha a biztosított kiskorú, és a szerződést nem a törvényes képviseletet gya- korló szülője köti meg, a szerződés érvényességéhez a gyámhatóság jóvá- hagyása szükséges. A gyámhatóság jóváhagyásával érvényes a szerződés akkor is, ha a biztosított a cselekvőképességében vagyoni jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott vagy cselekvőképtelen nagykorú sze- mély. A biztosított a szerződés megkötéséhez adott hozzájárulását írásban bármikor visszavonhatja. A visszavonás következtében a szerződés a bizto- sítási időszak végével megszűnik, kivéve, ha a biztosított a szerződésbe belép. Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosító- hoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet; a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet meg- illető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át. Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban ese- dékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A szer- ződésbe belépő biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.
63. A főbiztosítás egy biztosítottra köthető meg. Az esetleges ki- egészítő biztosításokba bevonható biztosítottak számával és a biz- tosított(ak) életkorával kapcsolatos korlátozásokat a Melléklet „Biz- tosítási szerződés alanyai” című fejezete tartalmazza.
64. A kedvezményezett az a személy, aki a biztosítási szerződés szerint a biztosító szolgáltatására jogosult. A biztosító a szolgáltatás teljesítése előtt a kedvezményezett személyazonosságát ellenőrzi. Kedvezményezett lehet a szerződésben megnevezett személy, a bemutatóra szóló kötvény birtoko- sa, ilyen személyek hiányában, vagy ha a kedvezményezett megnevezése nem volt érvényes a biztosítási esemény időpontjában, a biztosított vagy örököse. A szerződő fél a kedvezményezettet a biztosítóhoz címzett és a biztosítónak eljuttatott írásbeli nyilatkozattal jelölheti ki, és a biztosítási ese- mény bekövetkezéséig bármikor ugyanilyen formában a kijelölését vissza- vonhatja vagy a kijelölt kedvezményezett helyett más kedvezményezettet nevezhet meg. Ha nem a biztosított a szerződő fél, mindezekhez a biztosí- tott írásbeli hozzájárulása szükséges. Abban az esetben, ha bemutatóra szóló kötvényt állítottak ki, a kedvezményezett későbbi kijelölése akkor lép hatályba, ha a kötvényt megsemmisítették és új kötvényt állítottak ki. Ha a szerződő fél a biztosítotthoz vagy a kedvezményezetthez intézett írásbeli nyilatkozattal kötelezettséget vállal arra, hogy a kedvezményezett kijelölé- sét folyamatosan hatályban tartja, a kedvezményezett kijelölését nem lehet visszavonni vagy megváltoztatni azon személy hozzájárulása nélkül, akinek részére a kötelezettségvállalást tették. A szerződő fél nyilatkozatáról a biz- tosítót tájékoztatni kell. A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezte előtt meghal vagy jogutód nélkül megszűnik. A kedvezményezettek személyével kapcsolatos esetleges megkötéseket a Melléklet „Biztosítási szerződés alanyai” című fejezete tartalmazza.
BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA, BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK
65. Az életbiztosítási szerződés alapján a biztosító meghatározott jövőbeli esemény (biztosítási esemény) bekövetkeztétől függően a biztosítási szer- ződésben meghatározott biztosítási összegnek a megfizetésére vállal köte- lezettséget.
66. A nyugdíjbiztosítási szerződés biztosítási eseményei a következők:
a. a biztosítottnak a tartam alatt bekövetkezett halála;
b. a biztosítottnak a tartam alatt a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló mindenkor hatályos jogszabály szerinti saját jogú öregségi nyug- ellátásra való jogosultságának megszerzése (tényleges nyugdíjas állapot bekövetkezése);
c. a biztosítottnak a szerződés létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíjkor- határ betöltése, azaz a szerződésben meghatározott időpont elérése;
d. a biztosított egészségi állapotának tartam alatt bekövetkező, legalább 40%-os mértéket elérő károsodása.
67. A biztosító a szerződő díjfizetése ellenében a biztosítási esemény be- következése esetén biztosítási szolgáltatást nyújt a jelen Feltételekben és a Melléklet „Biztosító szolgáltatása, biztosítási események” című fejezetében leírtak szerint az arra jogosult kedvezményezettnek.
68. A szerződés létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár biztosított általi betöltésekor – vagyis a tartam végének elérésekor – a biztosító a ked- vezményezett rendelkezése szerint egy összegben vagy járadék formájában kifizeti a lejárati biztosítási összeget a kedvezményezett részére.
69. A biztosító a biztosított tartam alatt bekövetkezett halála vagy legalább 40%-os mértéket elérő egészségkárosodása esetén a következők szerint teljesít kifizetést:
a. A biztosító a halál és egészségkárosodás esetére vonatkozó biztosítási összeget fizeti ki a kedvezményezett részére.
b. A biztosítottnak a várakozási időn belüli halála esetén a biztosító a biz- tosított elhalálozásának bejelentése napjára meghatározott egyéni számlaértéket fizeti ki a kedvezményezett részére.
c. A biztosítottnak a várakozási időn belül baleset miatt bekövetkezett ha- lála esetén a biztosító a teljes biztosítási összeget kifizeti a kedvezmé- nyezett részére.
d. Amennyiben az egészségkárosodási biztosítási esemény bekövetkezése okozati összefüggésben áll a biztosítottnak a szerződés megkötésekor meglévő bármely betegségével, a biztosító az életbiztosítási díjtartalé- kot fizeti ki a kedvezményezett részére.
70. Amennyiben a biztosított a tartam alatt a társadalombiztosítási nyug- ellátásról szóló jogszabály szerinti nyugdíjszolgáltatásra válik jogosulttá, a biztosító a – jelen Xxxxxxxxxx „Fogalomtár” című fejezetében meghatáro- zott – nyugdíjjogosultság megszerzésére vonatkozó biztosítási összeget fi- zeti ki a kedvezményezett részére.
71. A biztosító egyösszegű szolgáltatását az arra jogosult kedvezményezett egy összegben vagy járadék formájában, illetve a kettő kombinációjaként is kérheti.
A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE
72. A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól, ha a biz- tosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét. Ebben az esetben a visszavásárlási összeg a bizto- sított örököseit illeti meg, és abból a kedvezményezett nem része- sülhet.
73. A szerződés a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg, és a biztosító a visszavásárlási összeget köteles visszatéríteni abban az esetben, ha a biztosított:
a. szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben halt meg;
b. a szerződéskötéstől számított 2 éven belül elkövetett öngyilkos- ság következtében halt meg.
KIZÁRT KOCKÁZATOK
74. A biztosító nem teljesít szolgáltatást bármely biztosítási esemény vonatkozásában:
a. a biztosított súlyosan ittas állapotával (2,51 ezrelék vagy ennél magasabb véralkoholszint) okozati összefüggésben bekövetkező eseményekre;
b. kábítószer vagy bódító hatású anyag, továbbá nem orvos által előírt gyógyszer fogyasztása miatti tudatzavar vagy a belátási ké- pesség csökkenése miatt bekövetkező biztosítási eseményekre;
c. a biztosított által végzett (vagy végeztetett) gyógyeljárásokból, beavatkozásokból fakadó következményekre;
d. ha a biztosítási eseményt öngyógyítás okozta;
e. ha a biztosítási esemény nem orvosi szakvégzettségű személy ál- tali kezeléssel összefüggésben következett be;
f. esztétikai vagy kozmetikai céllal végzett kezelésekből, plasztikai sebészeti beavatkozásokból és kórházi ápolásból, valamint orvo- silag nem indokolt műtétekből, kórházi ápolásból és gyógyító el- járásokból eredő biztosítási eseményekre;
g. ha a biztosítási esemény a biztosított HIV vírus fertőzöttsége, AIDS betegsége miatt következett be;
h. az atomenergia, illetve az ionizáló sugárzás hatásával összefüggő biztosítási eseményekre, kivéve a balesetből eredő biztosítási ese- ményre szóló szolgáltatásokat akkor, ha az indítóok biztosítási esemény;
i. öncsonkításból vagy annak kísérletéből eredő biztosítási ese- ményre;
x. ha a biztosított a szerződés létrejöttét követő 2 éven túl elköve- tett öngyilkosság következtében halt meg, de a biztosítás létre- jöttétől számítva 5 év még nem telt el, a közlési kötelezettség el- mulasztása esetén;
k. ha a biztosítási esemény közvetlenül vagy közvetve összefüggés- ben áll harci eseményekkel vagy más háborús cselekményekkel, ide nem értve a belföldön hivatali vagy közszolgálati kötelesség teljesítése során bekövetkező biztosítási eseményeket;
Harci cselekménynek minősül a hadüzenettel vagy anélkül vívott háború, határvillongás, felkelés, lázadás, forradalom, zendülés, zavargás, törvényes kormány elleni puccs vagy puccskísérlet, népi megmozdulás (pl. nem engedélyezett tüntetés vagy be nem je- lentett, illetve nem engedélyezett sztrájk), idegen ország korláto- zott célú hadicselekményei (pl. csak légi csapás vagy csak tengeri akció), kommandó támadás, terrorcselekmény.
l. a repülőeszközök, továbbá ejtőernyő (ideértve az ugrót szállító légi eszközt is) használatából eredő biztosítási eseményekre, ki- véve az olyan baleseteket, amelyeket a biztosított személy légi jármű utasaként, a polgári légi forgalomban engedélyezett jár- művön vagy személyforgalomban engedélyezett és kijelölt kato- nai légi járművön polgári utasként szenved el;
Utasnak az minősül, aki a légi járműnek nem üzembentartója és nem tartozik a személyzethez.
m. ha a biztosított halála gépi erővel hajtott szárazföldi vagy légi, vagy vízi járművel országos vagy nemzetközi sportversenyen tör- ténő részvétel következtében, vagy ilyen versenyre való felkészü- lés (edzés) keretében következik be;
n. a motoros járművek versenyén (edzésein) a nézőt érő balesetek- re, és az ebből eredő egyéb biztosítási eseményre, ha a néző nem a szervezők által kijelölt helyen tartózkodik, ideértve a teszt- túrákat és a rally versenyeket is;
o. az országos és nemzetközi síugró, bob, síbob versenyeken (edzé- seken) a nézőt érő balesetekre és az ebből eredő egyéb biztosí- tási eseményre, ha a néző nem a szervezők által kijelölt helyen tartózkodik;
p. arra a biztosítási eseményre, amely a biztosított vezetői engedély vagy más szükséges hatósági engedély nélküli, vagy ittas állapot- ban történt vasúti, légi, vízi, közúti jármű és gépjármű vezetése közben, azzal okozati összefüggésben következett be, ideértve a nem közforgalmi úton történt gépjárművezetést is;
q. mentális- és viselkedészavarokkal összefüggésben bekövetkező biztosítási eseményekre.
75. A fenti kizárt kockázatok esetén a biztosító az egyéni számla ér- tékét fizeti ki, vagyis a kockázati biztosítási összeget nem fizeti ki.
76. A biztosító nem köteles fedezetet vállalni, vagy jelen szerződési feltételek szerint szolgáltatást nyújtani, illetve a biztosító köteles a jelen biztosítási szerződés alapján a kártérítést elutasítani, ha az ilyen szolgáltatás nyújtására vagy kártérítés kifizetésére az Egyesült Nemzetek Szervezete határozata alapján szankció, tiltó rendelkezés vagy korlátozás és/vagy az Európai Unió, Magyarország, az Amerikai Egyesült Államok által bevezetett gazdasági vagy kereskedelmi szankció vonatkozik.
KÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁSBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG, JOGNYILATKOZATOK
77. A szerződő és a biztosított a biztosítási szerződés megkötésekor köte- les – a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges – minden olyan körül- ményt (pl. a biztosított foglalkozása, sporttevékenysége vagy egyéb veszé- lyes tevékenysége, külföldre költözése) a biztosítóval írásban közölni, ame- lyet ismert vagy ismernie kellett. A közlésre, illetőleg a tartam alatti válto- zás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződőt és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bárme- lyikük elmulasztott a biztosítóval közölni vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetőleg bejelentésre köteles lett volna.
78. A biztosító írásban feltett kérdéseire adott – a valóságnak megfelelő – írásbeli válaszokkal a szerződő és a biztosított közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem je- lenti a közlési kötelezettség megsértését.
79. A szerződő fél köteles a lényeges körülmények változását a biztosító- nak 5 napon belül írásban bejelenteni.
80. A közlési és változásbejelentési kötelezettség megsértése esetén a biz- tosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha:
a. bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biz- tosítási esemény bekövetkezésében;
b. a szerződés megkötésétől a biztosítási esemény bekövetkeztéig öt év már eltelt.
Ha a szerződés bármely okból a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg, a biztosító köteles a befizetett díjaknak a biztosítási szerződés külön feltételeiben megállapított részét (visszavásárlási összeg) kifizetni.
81. Ha a szerződés több személyre vonatkozik, és a közlési vagy változás- bejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüg- gésben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irá- nyuló kötelezettség megsértésére a többi személy esetén nem hivatkozhat.
82. A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő fél, illetve a biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a szerződésben megállapított határidőben a biztosítónak nem jelenti be, a szüksé- ges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmá- nak ellenőrzését nem teszi lehetővé, és emiatt a biztosító kötele- zettsége szempontjából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.
83. Ha a biztosító a szerződéskötést követően szerez tudomást a szerző- déskötéskor már fennállt lényeges körülményről, az ebből eredő jogokat a szerződés fennállásának az első öt évében gyakorolhatja. A közlési kötele- zettség megsértése ellenére beáll a biztosító kötelezettsége, ha a szerződés megkötésétől a biztosítási esemény bekövetkeztéig öt év már eltelt.
84. A 83. pont rendelkezéseit a szerződésben meghatározott lényeges kö- rülmények változására vonatkozó bejelentési kötelezettség megsértésének következményeire is megfelelően alkalmazni kell. A biztosító ezzel xxxxxx- xxxxx jogainak gyakorlására nyitva álló ötéves időszak a változásbejelentési határidő leteltét követő napon kezdődik.
85. A belépési kor helytelen bevallása esetén a biztosító a szolgáltatását a
tényleges belépési kornak megfelelően nyújtja (ha a biztosítás a valóságos belépési életkorral létrejöhetett volna), illetve a szolgáltatás összegéből le- vonva érvényesíti a tényleges kor alkalmazása miatt felmerülő többletkölt- ségeket. Ha a tényleges kor alapján díjtöbblet keletkezett, azt a biztosító a szolgáltatással, illetve kifizetéssel egyidejűleg kamatmentesen visszafizeti. Ha a tényleges belépési kor szerint a biztosítás nem jöhetett volna létre, a biztosítási szerződés a megkötésére visszamenő hatállyal ér- vénytelennek minősül, és a biztosító az egyéni számla aktuális érté- két kifizeti a szerződő részére.
86. A szerződő köteles a biztosítónak 8 napon belül írásban bejelenteni, ha a biztosított foglalkozása vagy rendszeres szabadidős tevékenysége a szer- ződés tartama alatt az ajánlat adataihoz képest megváltozik. A jelen be- kezdés szerint bejelentett változás esetén a biztosító jogosult a megvál- tozott kockázat fennállásának időtartamára a biztosítás díját a kockázat változásával arányosan növelni, illetve csökkenteni vagy záradékot alkal- mazni, illetve visszavonni, hatálytalanítani.
87. A biztosítóhoz intézett – kérdésnek, panasznak nem minősülő – jognyi- latkozatok, megbízások és bejelentések csak akkor tekinthetők jogha- tályosnak, ha azokat a Kondíciós Lista „Közlési és változásbejelentési köte- lezettség, jognyilatkozatok” című fejezetében megadott módon juttatták el a biztosítóhoz. Azt, hogy az egyes közlési módokon megtett jognyilatkoza- tok, megbízások és bejelentések tekintetében mi számít a beérkezés napjá- nak – vagyis amikortól az adott jognyilatkozat, megbízás vagy bejelentés hatályosnak minősül – a Kondíciós Lista ugyanezen fejezete szabályozza.
88. A biztosító a szerződés megkötésekor a szerződőt a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény rendelkezései szerint azonosítani köteles. A szerződő a biztosítási szerződés tartama alatt az azonosí- tás során megadott adatokban – családi és utónév (születési név), lakcím, állampolgárság, azonosító okmány típusa és száma; külföldi esetében a magyarországi tartózkodási helye; jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén neve, rövidített neve, székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyaror- szági fióktelepének címe, cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszáma, egyéb jogi személy esetén a lét- rejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat száma vagy nyilvántartási száma –, illetve a tényleges tulajdonos sze- mélyét érintően bekövetkezett változásokról köteles a tudomásszer- zést követő 5 munkanapon belül a biztosítót értesíteni.
KOCKÁZATELBÍRÁLÁS, EGÉSZSÉGÜGYI KOCKÁZATFELMÉRÉS
89. A biztosító a szerződés létrejöttét kockázatelbírálástól teszi füg- gővé. Ennek keretében a biztosító jogosult az ajánlaton közölt ada- tok ellenőrzésére, továbbá a kockázat elbírálása céljából jogosult kérdéseket feltenni a biztosított foglalkozásával, életkörülményei- vel, szabadidős és sporttevékenységével kapcsolatban, valamint kér- déseket tehet fel a biztosított egészségi állapotával kapcsolatban az egészségi nyilatkozaton.
90. Ha a kockázatelbírálás során a biztosító egészségügyi kockázat- felmérést végez, az azt jelenti, hogy a biztosító a biztosított korától, a biztosítási összeg nagyságától, valamint az egészségi nyilatkoza- ton feltett kérdésekre adott válaszoktól függően orvosi vizsgálatot írhat elő, illetve a biztosított egészségi állapotával kapcsolatos orvo- si dokumentációkat (kezelőorvosi orvosi dokumentációk, orvosi vizs- gálat eredményei, orvosszakértői véleményezések) kérhet be.
91. A biztosító kockázat elbírálására vonatkozó határidő az ajánlat biztosítóhoz történő beérkezésétől számított tizenöt nap, amennyi- ben egészségügyi kockázatfelmérésre is szükség van, hatvan nap.
92. Az ügyfél az elvégzett orvosi vizsgálatok eredményeit az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény értelmében az egészségügyi szolgáltatónál meg- ismerheti. Amennyiben a biztosító az ajánlat elfogadását orvosi vizsgálathoz
köti, ennek költségeit a biztosító viseli. Az orvosi vizsgálat elvégzése a közlési kötelezettség alól sem a szerződőt, sem a biztosítottat nem mentesíti.
93. A biztosító által feltett kérdésekre adott válaszok vagy az egész- ségügyi kockázatfelmérés eredményétől függően a biztosító jogosult a kockázatot alacsonyabb biztosítási összeggel vállalni, pótdíjat fel- számítani, kockázat kizárást alkalmazni, vagy az ajánlatot elutasítani.
94. Díjemelés, kockázatkizárás vagy a biztosítási összeg csökkentése esetén a biztosító a kockázat elbírálására vonatkozó határidőn belül írásban értesíti a szerződőt arról, hogy a kockázatot az ajánlattól eltérően milyen feltételekkel vállalja (ajánlatmódosító javaslat). A szerződő az ajánlatmódosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül jogosult nyilatkozni a díjemelés, kockázatkizárás vagy biztosítási összeg csökkentésének elfogadásáról vagy elutasításáról. Amennyiben a szerződő a 15 napos határidő alatt nem nyilatkozik, ez az ajánlatmódosító javaslat elutasításának minősül.
95. A biztosító a biztosítási szerződés tartama alatt a szerződő által kezdeményezett új biztosítási kockázat igénylésére, új biztosított bevonására irányuló szerződésmódosítás esetén ismételt kockázatel- bírálást végezhet. Ebben az esetben a kockázat elbírálására, vala- mint a várakozási időre a biztosítási ajánlat megtételére vonatkozó általános szabályok érvényesek.
96. A biztosító módosított kockázatviselése a biztosítási szerződéssel kapcsolatos igény elfogadása esetén az adott biztosítási kockázat vonatkozásában a szerződésmódosításról szóló ajánlat megtételét követő díjfizetési időszak kezdő napján kezdődik.
KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE ÉS VÁRAKOZÁSI IDŐ
97. A biztosító kockázatviselése a Melléklet „Kockázatviselés és várakozási idő” című fejezetében meghatározott időpontban indul, feltéve, hogy a szerződés már létrejött vagy utóbb létrejön.
98. A biztosító a biztosítási szolgáltatások vonatkozásában 6 havi várako- zási időt köt ki a kockázatviselés kezdetének napjától, kivéve, ha a felek írásban ennél rövidebb határidőben állapodnak meg, vagy a Melléklet
„Kockázatviselés és várakozási idő” című fejezete másképp nem rendelke- zik. Amennyiben a haláleseti biztosítási esemény a várakozási idő alatt következik be, a biztosító a biztosított elhalálozásának beje- lentése napjára meghatározott egyéni számlaértéket fizeti ki a ked- vezményezett részére, egyéb szolgáltatást nem nyújt.
99. Amennyiben az életbiztosítási szerződés megkötéséhez a hatá- lyos kockázatelbírálási szabályok értelmében nincs szükség orvosi vizsgálat elvégeztetésére, de a biztosított saját költségén elvégez- teti a biztosító által megadott orvosi vizsgálatokat, a biztosító elte- kint a várakozási idő alkalmazásától. A biztosító akkor is eltekint a vá- rakozási idő alkalmazásától, ha a biztosítási esemény baleset miatt követ- kezik be.
100. A biztosító a kockázatviselés végéig bekövetkezett biztosítási esemé- nyekre vállal kockázatot, azok után teljesít a biztosítási feltételek alapján biztosítási szolgáltatást.
TARTAM
101. A biztosítási szerződés az ajánlaton megjelölt tartamra és – fo- lyamatos díjfizetés esetén – megtakarítási időszakra jön létre, figye- lembe véve a jelen Feltételekben és a Melléklet „Tartam” című feje- zetében megadott korlátozásokat.
102. A biztosítás tartama határozott.
103. A tartam a megtakarítási időszakkal egyenlő vagy annál hosszabb idő- szak lehet. A biztosítás tartamát és a megtakarítási időszakot az ajánlat és a biztosítási kötvény tartalmazza.
104. A biztosító a szerződő kérésére a határozott tartamra létrejött biztosí- tási szerződést a lejárati időpont bekövetkezése előtt meghosszabbíthatja. A szerződőnek a tartamhosszabbítási igényét a lejárati időpontot megelő- zően legalább 2 hónappal írásban kell bejelentenie a biztosító részére. A biztosító jogosult a tartamhosszabbítási kérelem benyújtását követően koc- kázatelbírálást végezni és a kérelmet indoklás nélkül elutasítani vagy elfo- gadni. A biztosító a kérelem elfogadásáról vagy elutasításáról a szerződőt a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül írásban tájékoztatja.
BIZTOSÍTÁSI DÍJ
105. A biztosítási díj a biztosító által vállalt kötelezettségek teljesítésének ellenértéke. A biztosítási díj fizetése az ajánlaton megjelölt módon és gya- korisággal, az ajánlaton megjelölt devizanemben történik. A díjfizetési gya- koriság egyszeri vagy folyamatos. A folyamatos díjas biztosítás éves, fél- éves, negyedéves és havi díjfizetésű lehet. A díjfizetési móddal, gyakori- sággal, a biztosítás devizanemével és a minimumdíjakkal kapcsola- tos valamennyi korlátozás megtalálható a Melléklet és Kondíciós Lista „Biztosítási díj” című fejezetében. A szerződő a tartam során írás- ban kérheti a díjfizetési mód és gyakoriság módosítását a következő díjfor- dulótól, ezt a biztosító indoklás nélkül elutasíthatja.
106. A biztosítási díj a biztosítás devizanemében kerül meghatározásra, és azt a biztosító ugyanabban a devizanemben várja el. A más devizanemben fizetett biztosítási díjak átváltásából származó nyereséget vagy veszteséget a szerződő viseli.
107. Egyszeri díjfizetés esetén a szerződő az egyszeri díjat az ajánlat átadá- sakor, de legkésőbb a kockázatelbírálási idő végéig köteles megfizetni.
108. Folyamatos díjfizetés esetén a biztosítás első díját az ajánlat átadása- kor, de legkésőbb a kockázatelbírálási idő végéig kell megfizetni, minden későbbi díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik (díjfizetési periódus).
109. A díj biztosítási tartamon (megtakarítási időszakon) túli fizetésével a biztosító lejárati szolgáltatását meghaladó többletszolgáltatásra jogosult- ság nem keletkezik. A fizetett többletdíjat a biztosító kamatmentesen visszafizeti. A megtakarítási időszakon belül fizetett többletdíjat a biztosító a később esedékes díjrészletbe beszámítja oly módon, hogy a befektetési egységekre történő átváltás az esedékessé váló díjrészletek erejéig az ese- dékesség napján, az aznapi eladási árfolyamon kerül végrehajtásra, addig az időpontig a biztosító a többletdíjat kamatmentesen számláján tartja. A jelen feltételekben meghatározott esetekben a fizetett többletdíj vagy annak egy része eseti befizetésnek is minősülhet, melyet a biztosító az eseti befizetésekre vonatkozó szabályok szerint fektet be. A befektetésre nem kerülő, illetve eseti befizetésnek nem minősülő többletdíjat a biztosító leg- később a szerződés megszűnésekor fizetendő biztosítási szolgáltatással együtt, vagy amennyiben szolgáltatás kifizetésére nem kerül sor, a szerző- dés megszűnését követő 15 napon belül a szerződő részére visszafizeti. Az ezzel kapcsolatos szabályokat a jelen Xxxxxxxxxx, valamint a Melléklet és Kondíciós Lista „Eseti díj” című fejezetei tartalmazzák.
110. A biztosító a biztosítás (kezdeti) díját a 89-94. pontokban foglalt koc- kázatelbírálás figyelembevétele mellett állapítja meg. A biztosítónak jogá- ban áll módosítani az ajánlaton megjelölt kezdeti biztosítási díjat a kitöltött egészségi nyilatkozat és az orvosi vizsgálat eredményei alapján, amennyi- ben az ajánlat elfogadását kockázatelbíráláshoz köti. A biztosítás (kezdeti) díját, valamint a (kezdeti) biztosítási összegeket a díj előzőek szerinti mó- dosítása esetén is a biztosítási kötvény tartalmazza. A díj kiszámításánál a biztosított belépési életkorát a szerződéskötés évének és a biztosított szü- letési évének különbsége jelenti.
111. A biztosítási díj átutalással történő kiegyenlítése esetén a szerződő kö- teles az átutalási megbízás közlemény rovatát úgy kitölteni, hogy abból egyértelműen beazonosítható legyen az átutalt díj rendeltetése. A közle- ménynek ezért alapvetően az alábbi adatokat kell tartalmaznia, amennyi- ben a jelen Xxxxxxxxxx vagy a Kondíciós Lista „Biztosítási díj” című fejezete másképp nem rendelkezik:
a. szerződő neve;
b. ajánlatszám vagy szerződésszám;
c. szerződő címe.
112. A beazonosíthatatlan fizetményeket a biztosító a díj beérkezését kö- vető 30 napon belül visszautalja a feladó részére, amennyiben a rendelke- zésre álló információ alapján a díj visszautalható, ellenkező esetben a díjat kamatmentes számlán tartja nyilván. A visszautalt díjra kamat nem jár. Amennyiben a díj a szerződőnek felróható módon a biztosító számlájára nem érkezik be, ennek felelősségét a szerződő és a biztosított viseli.
113. Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított harminc napos póthatáridő kitű- zésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti, illetve a 115. pontban foglalt esetet.
114. A teljes biztosítási időszakra járó díjat a biztosító az első bizto- sítási évben bírósági úton érvényesítheti; ezt követően csak akkor élhet e jogával, ha abban az évben a szerződő fél a díjfizetést már megkezdte vagy a díjfizetés halasztásában állapodtak meg.
115. A díjfizetés elmulasztása esetén a biztosítási szerződés megfelelően csökkentett biztosítási összeggel marad fenn (díjmentesítés). Ennek kereté- ben a jelen Xxxxxxxxxx „Díjfizetés szüneteltetése” című fejezetében leírtak szerint díjfizetés szüneteltetett állapotba kerül a szerződés, a biztosítási összeg csökkentésének mértéke nulla, vagyis az nem változik. A szerződő fél e jogkövetkezmény helyett választhatja a szerződés rendes felmondását és a visszavásárlási összeg kifizetését. Amennyiben a szerződés az elmaradt díj esedékességének dátumára vonatkozóan nem rendelkezik nullánál nagyobb visszavásárlási értékkel vagy (még) nem lehetséges a díjmentesítés a jelen Xxxxxxxxxx „Díjfizetés szüneteltetése” című fejezete alapján, a szer- ződés szolgáltatási összeg hiányában megszűnik.
116. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerződés megszűnik, a biztosító az aktuális díjfizetési periódusra járó folyamatos díj megfizetését követelheti. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díj- többletet köteles visszatéríteni.
117. A biztosító a biztosítási ajánlat megtételekor vagy azt követően befi- zetett biztosítási díjat a kockázatviselés kezdetéig kamatmentesen kezeli. A biztosítási ajánlat visszautasítása esetén biztosító az addig befize- tett biztosítási díjat 8 napon belül kamatmentesen visszafizeti a szer- ződő részére.
118. Amennyiben a szerződő a díjfizetés módjára vagy gyakoriságá- ra tekintettel díjkedvezményben részesül, a díjfizetés módjának, il- letve gyakoriságának megváltoztatása esetén a kedvezményt elvesz- ti. Banki díjlehívásra adott meghatalmazás esetén, ha a biztosítási díj lehívása a szerződő érdekkörébe tartozó okból (ideértve a bank ér- dekkörébe tartozó okot is) nem hajtható végre, a biztosító jogosult a díjfizetési módot csekkes díjfizetésre módosítani.
119. A szerződő felek megállapodnak, hogy a díjszámításkor kelet- kező 100 Ft-ot, illetve 1 €-t meg nem haladó díjhiány, illetve díj- többlet érvényesítésétől kölcsönösen eltekintenek.
120. A szerződő a 100 000 Ft-ot meghaladó összegű első biztosítási díjat csak banki átutalással teljesítheti. A biztosító üzletkötője (füg- gő ügynöke) jogosult a szerződőtől díj átvételére, de csak 100 000 Ft összeghatárig. Az OTP Bank Nyrt. ügyintézője nem jogosult díj átvé- telére, de az ügyfél az OTP Bankban befizethet a biztosító számlájá- ra. Az alkusz és a többes ügynök díj átvételére nem jogosult, kivéve, ha a biztosítóval kötött egyedi megállapodás erre feljogosítja. A díj átvételére vonatkozó jogosultság fennállásáról az alkusz, a többes
ügynök tájékoztatja a szerződőt. A biztosításközvetítő nem jogosult a biztosítótól az ügyfélnek járó összeg kifizetésében közreműködni.
121. Ha a szerződő a biztosítónak nem a szerződés devizanemének meg- felelő számlájára fizeti meg a biztosítási díjat, akkor a biztosító számlave- zető bankjának mindenkori átváltási kondíciói szerint a biztosító szerződés devizanemének megfelelő számlájára kerül áthelyezésre az összeg. Az így jóváírt összeget tekinti a biztosító befizetett díjnak. A téves befizetésekből eredő árfolyamkockázat, illetve többletköltség a szerződőt terheli.
122. Amennyiben a külföldi devizában nyilvántartott szerződés esetén a szerződő nem a szerződés devizanemében kívánja fizetni a biztosítás díját, úgy az ebből származó árfolyamkockázat mérséklése érdekében a biztosí- tó a Kondíciós Lista „Biztosítási díj” című fejezete szerint állapítja meg a fi- zetendő díjat. A fentiek ellenére fennmaradó árfolyamkockázat a szerződőt terheli.
123. A szerződő kérheti, hogy a következő díjfizetési esedékességtől kez- dődően a fizetett megtakarítási díjrészt – az értékkövetéstől függetlenül – növelje meg a biztosító. A szerződő kérelmét a biztosító írásban, indoklás nélkül elutasíthatja, vagy értesíti annak elfogadásáról.
124. A szerződő a megtakarítási díjrész csökkentése érdekében kezdemé- nyezheti a biztosítási szerződés írásbeli módosítását. Díjcsökkentés a követ- kező díjfizetési esedékességtől kezdődően, a Melléklet „Biztosítási díj” című fejezetében meghatározott esetben és időtartam eltelte, illetve az erre az időszakra előírt folyamatos biztosítási díj megfizetése után kérhető. A megtakarítási díjrész a csökkentés után sem lehet alacsonyabb a minden- kor hatályos minimális megtakarítási díjrészénél, amely megtalálható a Kondíciós Lista „Biztosítási díj” című fejezetében.
125. A szerződő az ajánlattétel során határozza meg az egyszeri díj, illetve a megtakarítási díjrész, adminisztrációs díjrész és kiegészítő biztosítások kö- tése esetén a kiegészítő biztosítások díjának nagyságát, melyek az indexá- lási (értékkövetési) eljárás szerint biztosítási évfordulónként növekedhet- nek. A biztosító erről a 146. pontban jelzett értesítéssel egyidejűleg tájé- koztatja a szerződőt. A biztosítási díjat alkotó díjrészek kezdeti mértéke megtalálható a Kondíciós Lista „Biztosítási díj” című fejezetében.
ESETI DÍJ
127. Az eseti díj banki átutalással történő fizetése esetén a szerződő köteles az átutalási megbízás közlemény rovatát úgy kitölteni, hogy abból egyértel- műen beazonosítható legyen az átutalt díj rendeltetése. A közleménynek ezért a 111. pontban megadottakon túl – a szerződő nevét követően – tar- talmaznia kell az „Eseti” vagy „Eseti díj” kifejezést is. A készpénzátutalási megbízással fizetett díjak tekintetében nincs lehetőség rendelkezni a díj ren- deltetéséről.
128. Amennyiben az átutalás közlemény rovata alapján valamely átutalt fi- zetmény nem azonosítható be egyértelműen eseti díjként (ideértve a kész- pénzátutalási megbízás keretében tett valamennyi fizetményt), de az összeg nagysága alapján a fizetmény eleget tesz a Melléklet „Eseti díj” című fejezetében megadott kritériumoknak, a biztosító akkor is eseti díj- ként fekteti be az átutalt összeget.
129. A nyugdíjbiztosítási szerződésre esetlegesen érkező adójóváírás össze- gét a biztosító eseti díjként kezeli és fekteti be.
130. Bármely fizetmény – az egyéb szabályok mellett – csak akkor tekint-
hető eseti díjnak, ha eléri a Kondíciós Lista „Eseti díj” című fejezetében megadott minimális eseti díj nagyságát. Kivételt képeznek ez alól az adójó- váírásból származó eseti díjak, illetve azon fizetmények, melyek – a szerző- dő kérésére és a biztosító hozzájárulásával – a szerződő biztosítónál nyil- vántartott más biztosításának szolgáltatási összegéből közvetlenül kerülnek átkönyvelésre a folyamatos díjas Életív Program szerződésre. Az ily módon fizetett díjak minden esetben eseti díjnak minősülnek.
131. A befizetett eseti díjak a szerződő rendszeres díjfizetési kötelezettsé- gét nem módosítják.
132. Az eseti díjak eszközalapok közötti megosztása, befektetése tekinte- tében a szerződőnek külön rendelkeznie kell, függetlenül a díjfizetési gya- koriság szerinti biztosítási díjakra vonatkozó megbízástól.
133. Amennyiben a szerződőnek nincs érvényben lévő rendelkezése az eseti díjak befektetése tekintetében, a biztosító az egyszeri vagy folyama- tos díjakra érvényben lévő aktuális megosztási arány szerint fekteti be az érintett eszközalapokba az eseti díjnak minősülő befizetéseket. A szerződő később átirányítással és/vagy eszközalap-váltással módosíthatja az eseti díjak befektetésére szolgáló eszközalapot.
ELVONÁSOK, KÖLTSÉGEK
134. Adminisztrációs díjrész: folyamatos díjas szerződések esetén a biztosító által évente meghatározott, a biztosító adminisztratív költségeinek fedezésére fordított díjrész, mely minden díjfizetési periódus kezdő napján esedékes (a megtakarítási időszak lejártát követően is, az utolsó érvényben lévő díjfizetési gyakoriság alapján). A biztosító minden megfizetett folya- matos díjból elvonja az esedékes adminisztrációs díjrészt, tört díj fizetése esetén a díjelőírás szerinti adminisztrációs díjrész és a teljes díj arányában. Amennyiben a szerződés díjfizetés szüneteltetett, vagy a megtakarítási idő- szak már véget ért, a biztosító jogosult az esedékes díjrész elvonását a szer- ződés befektetési egységeiből érvényesíteni. Ilyenkor a költség a szerződés befektetési egységeinek csökkentésén keresztül kerül elvonásra a felhal- mozási egységekből. Amennyiben a folyamatos díjas szerződés nem ren- delkezik elegendő felhalmozási egységgel a költség teljes érvényesítéséhez, a biztosító a költséget a rendelkezésre álló fedezet erejéig vonja csak el, a fennmaradó részt pedig elhatárolja. Minden újabb felhalmozási egység be- fektetésekor a biztosító a lehetséges mértékig érvényesíti elhatárolt költsé- geit, a fennmaradó elhatárolt költségek mértéke ilyenkor ennek megfele- lően lecsökken. A biztosító jogosult a biztosítási, visszavásárlási, részleges visszavásárlási összeget, rendszeres pénzkivonási szolgáltatási összeget az elhatárolt költségekkel csökkenteni. Az adminisztrációs díjrész kezdeti érté- két a Kondíciós Lista „Biztosítási díj” című fejezete, értékének tartam alat- ti változására vonatkozó szabályait a Melléklet „Értékkövetés” című fe- jezete tartalmazza.
135. Allokációs költség: egyszeri és folyamatos díjas szerződések ese- tén a szerződő által befizetett díjak befektetésével, egységvásárlással kap- csolatos százalékos költség, melyet a biztosító a befektetési egységekből von el az egyes díjfizetésekhez kapcsolódó megtakarítási díjrészek, egysze- ri vagy eseti díjak befektetését követően, az újonnan befektetett egységek alapján, az újonnan befektetett egységekből. Mértékét a Melléklet és Kon- díciós Lista „Elvonások, költségek” című fejezete szabályozza.
136. Kockázati költség: egyszeri és folyamatos díjas szerződések ese- tén a biztosító halál és egészségkárosodás esetére vonatkozó szolgáltatá- sának költsége, mely minden biztosítási hónap első napján esedékes, egy- szeri díjas szerződések esetén a tartam, folyamatos díjas szerződések ese- tén a megtakarítási időszak alatt. A költség a szerződés befektetési egysé- geinek csökkentésén keresztül kerül elvonásra, egyszeri díjfizetés esetén a kezdeti és esetleges felhalmozási befektetési egységekből, folyamatos díjfi- zetés esetén a felhalmozási egységekből. Amennyiben a folyamatos díjas szerződés nem rendelkezik elegendő felhalmozási egységgel a költség tel- jes érvényesítéséhez, a biztosító a költséget a rendelkezésre álló fedezet erejéig vonja csak el, a fennmaradó részt pedig elhatárolja. Minden újabb felhalmozási egység befektetésekor a biztosító a lehetséges mértékig érvé- nyesíti elhatárolt költségeit, a fennmaradó elhatárolt költségek mértéke
ilyenkor ennek megfelelően lecsökken. A biztosító jogosult a biztosítási, visszavásárlási, részleges visszavásárlási összeget, rendszeres pénzkivonási szolgáltatási összeget az elhatárolt költségekkel csökkenteni. A kockázati költség alapja a (Melléklet „Biztosító szolgáltatása, biztosítási események” című fejezetében meghatározott kockázati biztosítási összeget is tartalma- zó) halál és egészségkárosodás esetére vonatkozó biztosítási összeg és az életbiztosítási díjtartalék különbsége. Mértékét a Melléklet „Elvonások, költségek” című fejezete tartalmazza.
137. Kezdeti költség: egyszeri és folyamatos díjas szerződések esetén a biztosítással kapcsolatos kezdeti költségek fedezetére a kezdeti befektetési egységekből elvont költség, mely minden biztosítási hónap utolsó napján esedékes, egyszeri díjas szerződések esetén a tartam, folyamatos díjas szer- ződések esetén a megtakarítási időszak alatt. Amennyiben valamely kezdeti befektetési egységek vásárlására fordított díjrész késedelmesen kerül befize- tésre – és ezért egy vagy több hónapban a levont kezdeti költség alapja ki- sebb, mint az a díjelvárás feltétel szerinti kiegyenlítése esetén lett volna – akkor a biztosító jogosult az elmaradt díjak befektetését követően utólag is érvényesíteni a korábban le nem vont kezdeti költséget. A kezdeti költség mértékét a Melléklet „Elvonások, költségek” című fejezete tartalmazza.
138. Eszközalap-kezelési költség: egyszeri és folyamatos díjas szer- ződések esetén az eszközalap-kezeléssel kapcsolatos befektetési, vagyon- kezelési tevékenységből fakadó költségek, valamint a biztosító általános működési költségeinek fedezetéül szolgál. Az eszközalap-kezelési költséget a biztosító minden biztosítási hónap első napján eszközalaponként, a meg- lévő befektetési egységek alapján számolva, a meglévő befektetési egysé- gekből vonja el a tartam alatt. Eszközalaponkénti mértékét a Melléklet és Kondíciós Lista „Elvonások, költségek” című fejezete szabályozza.
139. Szerződéskezelési költség: egyszeri és folyamatos díjas szerző- dések esetén szerződéskezeléssel és fenntartással kapcsolatos költség, melyet a biztosító egyszeri díjfizetés esetén a kezdeti és esetleges felhal- mozási befektetési egységekből, folyamatos díjfizetés esetén a felhalmozá- si egységekből érvényesít. Amennyiben a folyamatos díjas szerződés nem rendelkezik elegendő felhalmozási egységgel a költség teljes érvényesítésé- hez, a biztosító a költséget a rendelkezésre álló fedezet erejéig vonja csak el, a fennmaradó részt pedig elhatárolja. Minden újabb felhalmozási egy- ség befektetésekor a biztosító a lehetséges mértékig érvényesíti elhatárolt költségeit, a fennmaradó elhatárolt költségek mértéke ilyenkor ennek meg- felelően lecsökken. A biztosító jogosult a biztosítási, visszavásárlási, részle- ges visszavásárlási összeget, rendszeres pénzkivonási szolgáltatási összeget az elhatárolt költségekkel csökkenteni. A költség minden biztosítási hónap első napján esedékes, mértékét a Melléklet és Kondíciós Lista „Elvonások, költségek” című fejezete szabályozza.
140. Árfolyamrés: egyszeri és folyamatos díjas szerződések esetén a biztosító az egységek eladási árfolyamán hajt végre minden olyan tranzak- ciót, melynek keretében befektetési egységeket ad el, vagyis ír jóvá a szer- ződő egyéni számláján. Amennyiben a biztosító egységeket vesz el a szer- ződő egyéni számlájáról (tipikusan költségelvonás, szolgáltatásteljesítés al- kalmával), úgy a vételi árfolyam kerül alkalmazásra. Az árfolyamrés jelöli azt a százalékos különbséget, amennyivel az eladási árfolyam meghaladja a vé- teli árfolyamot, mértékét a Melléklet „Elvonások, költségek” című fejezete tartalmazza.
141. Ügyfél kérésére kiállított értesítő költsége: egyszeri és folyamatos díjas szerződések esetén meghatározott költség, melyet a biztosító akkor számít fel, ha a Feltételek szerint kiküldött ügyfélértesítő leveleken túl a szer- ződő pótlólagosan újabb elszámolást igényel. A szerződő az erre vonatkozó igényt a Kondíciós Lista „Közlési és változás bejelentési kötelezettség, jognyi- latkozatok” című fejezetében szabályozott módon jelentheti be. A költség esedékessége az igény beérkezésének napja, melynek meghatározását szintén a Kondíciós Lista azonos fejezete tartalmazza. A költséget a biztosító egyszeri díjfizetés esetén a kezdeti és esetleges felhalmozási befektetési egységekből, folyamatos díjfizetés esetén a felhalmozási egységekből érvényesíti. Amennyi- ben a folyamatos díjas szerződés nem rendelkezik elegendő felhalmozási egy- séggel a költség teljes érvényesítéséhez, a biztosító a költséget a rendelkezés- re álló fedezet erejéig vonja csak el, a fennmaradó részt pedig elhatárolja. Min-
den újabb felhalmozási egység befektetésekor a biztosító a lehetséges mér- tékig érvényesíti elhatárolt költségeit, a fennmaradó elhatárolt költségek mér- téke ilyenkor ennek megfelelően lecsökken. A biztosító jogosult a biztosítási, visszavásárlási, részleges visszavásárlási összeget, rendszeres pénzkivonási szolgáltatási összeget az elhatárolt költségekkel csökkenteni. Mértékét a Mel- léklet és Kondíciós Lista „Elvonások, költségek” című fejezete szabályozza.
142. A biztosító költséget számíthat fel a szerződő által választott szolgál- tatásokért, megbízásokért. Ilyen esetben a költségre vonatkozó szabályokat a jelen Feltételeknek az adott szolgáltatásra, tranzakcióra vonatkozó ren- delkezései tartalmazzák.
143. Amennyiben a biztosító valamely költségét a szerződés befektetési egységeinek elvonásán keresztül érvényesíti, és a Feltételek nem rendelkez- nek külön a költség alapjául szolgáló egységek típusáról, elvonási sorrend- jéről, akkor – ha a szerződő több egységtípussal is rendelkezik – a költség- elvonás arányosan történik az egyes érintett egységtípusokból, azok egy- máshoz viszonyított száma alapján.
ÉRTÉKKÖVETÉS
144. Az értékkövetés azon módszer, mellyel a biztosító a biztosítási szol- gáltatások értékének megőrzése érdekében lehetővé teszi – folyamatos díj- fizetésű szerződések esetén – a biztosítás díjának és a biztosítási szerző- désben szereplő biztosítási összegeknek az évenkénti emelését, külön meg- állapodás esetén csökkentését.
145. Az értékkövetésre a biztosítási évforduló napján kerülhet sor a Mel- léklet „Értékkövetés” című fejezetében foglaltak szerint.
146. Az értékkövetéshez választható index(ek) értékéről a szerződőt a biz- tosító legkésőbb az indexálást megelőzően 45 nappal értesíti, amennyiben a Melléklet „Értékkövetés” című fejezete szerint a szerződés indexálható.
147. A kiküldött indexértesítőben tájékoztatja a biztosító a szerződőt, hogy a felkínált index vagy indexek választása esetén az egyes biztosítási díjré- szek és a választott kiegészítő biztosítások díjai hogyan módosulnának.
148. Amennyiben a szerződés indexálható, akkor a szerződőnek a biztosító részére az indexálás esedékessége előtt legalább 15 nappal írásban jeleznie kell, ha az indexálást elutasítja. Amennyiben a szer- ződő a megadott határidőben nyilatkozatot nem tesz, a biztosító el- fogadottnak tekinti a szerződő részéről az indexálást a felkínált leg- alacsonyabb index értékével megegyező mértékkel, melyet a Mel- léklet „Értékkövetés” című fejezete tartalmaz.
149. A biztosítási díj az indexálást követően módosul, a szerződő a továb- biakban az indexált díjat köteles megfizetni. Ha a szerződő a fentebb megadott határidőben nem nyilatkozott az indexálás elutasításáról, de a következő biztosítási évben mégis az előző biztosítási évi, ala- csonyabb biztosítási díjat fizeti meg, az nem mentesíti a szerződőt a biztosító által automatikusan indexált díj megfizetése alól.
150. Amennyiben az indexálás a Melléklet „Értékkövetés” című fejezete szerint nem kötelező adott biztosítási évfordulón, és a szerződő elutasítja az indexálást, a biztosítás változatlan megtakarítási díjrésszel marad hatály- ban, de a biztosító jogosult az adminisztrációs díjrészt a Melléklet „Érték- követés” című fejezetében meghatározott módon megnövelni.
ÚJRA ÉRVÉNYBE HELYEZÉS
151. Abban az esetben, ha a szerződés a folyamatos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számí- tott 6 hónapon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy az újra érvénybe helyezésig terjedő teljes díjhátralékot megfizetik. A biztosító a biztosítási fedezet helyreállításához kockázatelbírálást írhat elő. Amennyiben a kocká- zatelbírálás eredményétől függően a biztosító hozzájárul a szerző-
dés újra érvénybe helyezéséhez (reaktiválásához) a biztosító kocká- zatviselése az újra érvénybe helyezés hatályától folytatódhat.
152. Az újra érvénybe helyezés elengedhetetlen feltétele a biztosított írás- beli (kármentességi) nyilatkozata, amelyet a biztosító formanyomtatványán adhat meg. Amennyiben a biztosító az újra érvénybe helyezéshez egészsé- gi nyilatkozat kitöltését kéri, akkor nincs szükség kármentességi nyilatko- zatra. Visszavásárlással megszűnt szerződés esetén a visszavásárlási érték (a kifizetésre jogosultnak kifizetett összegnek és a biztosító által a mindenkor hatályos jogszabályok alapján a visszavásárlási ér- tékből levont, kifizetést terhelő közterheknek az összege) visszafi- zetése, minden esetben az elmaradt díjak, valamint azon díjak teljes összegének befizetése szükséges, amelyek a szerződés törlésének időpontjától az újra érvénybe helyezés időpontjáig a szerződés foly- tonossága esetén esedékessé váltak volna.
153. A biztosító a szerződés újra érvénybe helyezése esetén vissza- menőlegesen érvényesíti azon elvonásokat és költségeket, melyek a biztosítási szerződés megszűnése miatt a megszűnés és az újra ér- vénybe helyezés közötti időszakban nem kerültek levonásra.
VISSZAVÁSÁRLÁS, RÉSZLEGES VISSZAVÁSÁRLÁS
154. A visszavásárlás maradékjog, az életbiztosítási szerződések lejárat előtti megszüntetésének lehetősége, melynek keretében a biztosító vissza- vásárolja a szerződésen nyilvántartott befektetési egységeket a szerződő kérésére. Ennek megfelelően a részleges visszavásárlás a szerződésen nyil- vántartott egységek egy részének visszavásárlása. Visszavásárlás vagy részleges visszavásárlás esetén a biztosított jogosult a biztosító szol- gáltatására, amennyiben a szerződés rendelkezik nullánál nagyobb visszavásárlási értékkel (visszavásárlási érték).
155. A szerződés visszavásárlási értékkel csak a Melléklet „Visszavásárlás, részleges visszavásárlás” című fejezetében megadott évek elteltét követő- en rendelkezik, amennyiben a szerződés addig díjjal rendezett (azaz az ese- dékes díjat megfizették).
156. A visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződések esetében a szerződés (részleges) visszavásárlásakor a biztosító az egyéni számla érté- kének (részleges visszavásárlás esetén a részlegesen visszavásárolni kívánt összegnek) a Melléklet „Visszavásárlás, részleges visszavásárlás” című feje- zetében meghatározott hányadát fizeti ki. A visszavásárlási összeg megha- tározásakor a biztosító az adott díjfizetési periódusra befizetett teljes díjat figyelembe veszi az egyéni számla értékében.
157. Részleges visszavásárlás esetén a szerződőnek a részlegesen visszavá- sárolni kívánt összeget a rendelkezésre álló eszközalapok és egységtípusok szerinti megbontásban kell meghatároznia. Amennyiben a szerződő nem határoz meg egységtípust és eszközalapot, csak a részlegesen visszavásá- rolni kívánt összeget, a biztosító először a rendelkezésre álló eseti, felhal- mozási, majd a szükséges mértékig a kezdeti egységek terhére hajtja végre az igényt. Amennyiben az igény végrehajtása nem jár valamely egységtípus teljes kivonásával, a biztosító az adott egységtípust arányosan vonja ki a szerződéshez tartozó eszközalapokból, az egységtípus egyes eszközalapok- ban lévő darabszáma alapján.
158. Részleges visszavásárlás esetén a biztosító a részlegesen visszavásárolt összeg alapján lecsökkenti az egyéni számla értékét, és a biztosítás az ak- tuális díjjal érvényben marad. Az egyéni számla értéke a részleges visszavá- sárlás után sem csökkenhet a Melléklet „Visszavásárlás, részleges visszavá- sárlás” című fejezetében megadott minimális összeg alá.
159. Amennyiben a szerződés már rendelkezik visszavásárlási érték- kel, de a díjfizetés szüneteltetésének lehetősége még nem lépett életbe, a szerződés a díjfizetés elmulasztása miatt a 113. pontban foglaltak szerint és időpontban megszűnik, és a biztosító köteles a visszavásárlási összeget kifizetni a biztosított részére. Ebben az eset- ben a biztosító a visszavásárlási összeget a ténylegesen befizetett díjak figyelembevételével számítja ki.
RENDSZERES PÉNZKIVONÁS
160. A szerződő folyamatos és egyszeri díjas szerződés esetén a Melléklet
„Rendszeres pénzkivonás” című fejezetében meghatározott idő elteltét kö- vetően rendszeres pénzkivonást kérhet. A rendszeres pénzkivonás ese- tén a részleges visszavásárlási összegekre a biztosított jogosult.
161. A rendszeres pénzkivonás összegét, időtartamát és gyakorisá- gát a szerződő határozza meg a biztosító által meghatározott kor- látozások figyelembevétele mellett, melyeket a Melléklet és Kondí- ciós Lista „Rendszeres pénzkivonás” című fejezete tartalmaz.
162. A rendszeres pénzkivonás egyszeri költséggel rendelkezik, mely a be- fektetési egységekből kerül elvonásra. Mértékét a Xxxxxxxxx és Kondíciós Lista „Rendszeres pénzkivonás” című fejezete szabályozza.
163. A rendszeres pénzkivonás kizárólag abban az esetben kerül végrehaj- tásra, ha gyakoriságtól függetlenül legalább két alkalommal történik pénz- kivonás (pl. 1 évig fél éves gyakorisággal), ellenkező esetben a kérelmet a biztosító elutasítja.
164. Ha a rendelkezésre álló befektetési egységek aktuális értéke kevesebb, mint a rendszeres pénzkivonás összege, figyelembe véve a Melléklet
„Visszavásárlás, részleges visszavásárlás” című fejezetében definiált vissza- vásárlási arányokat is, a biztosító megszünteti a rendszeres pénzkivonást.
165. A rendszeres pénzkivonás részleges visszavásárlások sorozatának te- kintendő. A rendszeres pénzkivonás szerint kifizetett összegek minden esetben a Melléklet „Visszavásárlás, részleges visszavásárlás” című fejeze- tében definiált visszavásárlási arányok alkalmazásával kerülnek meghatáro- zásra. Rendszeres pénzkivonás esetén sem csökkenhet az egyéni számla ér- téke a részleges visszavásárlások esetére a Melléklet „Visszavásárlás, rész- leges visszavásárlás” című fejezetében definiált minimális összeg alá.
166. A rendszeres pénzkivonások a megadott gyakoriság szerint az esedé- kesség hónapjában minden esetben ugyanazon a napon esedékesek (igénybejelentő nyomtatványon meghatározottak szerint), amennyiben ez a nap nem munkanap, akkor az ezt követő első munkanapon. A kifizeté- sek minden esetben az esedékesség napján érvényes vételi árfolyamon ke- rülnek levonásra, tehát a változó vételi árfolyam változó levont egységszá- mot eredményezhet az azonos nagyságú kifizetések esetében is.
167. Egyszeri díjas szerződésből folyamatos díjas szerződés biztosítási díja megfizethető rendszeres pénzkivonás teljesítése mellett. A rendszeres pénzkivonásra irányuló kérelem benyújtása esetén a biztosító nem vizsgál- ja, hogy a pénzkivonás összege eltér-e a kérelemben megjelölt folyamatos biztosítás díjától vagy annak devizaneme megegyezik-e a kifizetés deviza- nemével, illetve nem ellenőrzi, hogy a jogszabályok által meghatározott esetleges kötelező levonások (pl. kamatadó, egészségügyi hozzájárulás) után fennmaradó összeg elegendő fedezetet nyújt-e a folyamatos díj ki- egyenlítésére. Az így esetlegesen keletkező díjhiány megfizetéséért a folya- matos díjas biztosítás szerződője felel.
168. Amennyiben rendszeres pénzkivonáson keresztül valamilyen biztosítási szerződés díját kívánja fizetni a biztosított, akkor a biztosítónak jogában áll el- utasítani a szerződő rendszeres pénzkivonási kérelmét, vagyis a biztosító fenn- tartja a jogot, hogy a kérelemben megjelölt biztosítás beazonosítását követő- en visszautasítsa a rendszeres pénzkivonáson keresztül történő díjfizetést.
169. Amennyiben a rendszeres pénzkivonás nem folyamatos díjas szerző- désre történő biztosítási díj fizetése céljából jön létre, akkor a pénzkivonás kizárólag bankszámlára történő utalásként kérhető. A bankszámlaszám, valamint a számlavezető bank megadása az igénybejelentő nyomtatványon kötelező.
170. A szerződőnek nincs lehetősége megadni, hogy a rendszeres pénzki- vonás mely eszközalapokból és mely egységtípusokból történjen. A rend- szeres pénzkivonás során a biztosító először a rendelkezésre álló eseti, fel- halmozási, majd a szükséges mértékig a kezdeti egységek terhére hajtja végre az igényt. Amennyiben az igény végrehajtása nem jár valamely egy-
ségtípus teljes kivonásával, a biztosító az adott egységtípust arányosan vonja ki a szerződéshez tartozó eszközalapokból, az egységtípus egyes esz- közalapokban lévő darabszáma alapján. Az egyes egységtípusokra vonat- kozó visszavásárlási arányok a Melléklet „Visszavásárlás, részleges visszavá- sárlás” című fejezetében írtak szerint eltérhetnek.
171. Újabb rendszeres pénzkivonás elindításához újabb kérelem benyújtá- sa szükséges.
172. Amennyiben a rendszeres pénzkivonás időtartama alatt szerződőmó- dosítás történik, úgy a biztosító megszünteti a rendszeres pénzkivonást.
DÍJFIZETÉS SZÜNETELTETÉSE
173. A szerződő a biztosítóhoz intézett nyilatkozattal kérheti a folyamatos díjak fizetésének szüneteltetését, amennyiben a Melléklet „Díjfizetés szü- neteltetése” című fejezete szerint erre lehetőség van. Ebben az esetben az utolsó befizetett díjat követő díj esedékességének hatályával kerül szüne- teltetett állapotba a szerződés (díjmentesítés).
174. A díjfizetés szüneteltetése – amennyiben arra a Melléklet „Díjfizetés szüneteltetése” című fejezete értelmében lehetőség van – automatikus abban az esetben, ha a szerződő az esedékes biztosítási díjat nem fizeti meg és a biztosító felszólításában kitűzött póthatáridő eredménytelenül el- telik. Ebben az esetben a biztosító a 115. pont szerint díjmentesíti a szer- ződést, vagyis automatikusan szüneteltett állapotra állítja a díjfizetést, a legelső elmaradt díj esedékességétől számított hatállyal.
175. A díjfizetés szüneteltetése nem befolyásolja a biztosító kockázatvise- lését vagy a biztosítási összegek mértékét.
176. A szerződő bármikor újraindíthatja a díjfizetést. Újraindítási szándékát jelezheti írásban vagy ráutaló magatartással. Ráutaló magatartásnak minő- sül, ha a szerződő a biztosítási szerződésre a gyakoriságnak megfelelő biz- tosítási díjat a biztosító részére megfizeti. Ebben az esetben a díjfizetési gya- koriságnak megfelelően a következő esedékes díjat fogja elvárni a biztosító.
177. A díjfizetés szüneteltetésének ideje alatt – amennyiben adott kiegészítő biztosítás feltételei eltérően nem rendelkeznek – vala- mennyi kiegészítő biztosítás törlésre kerül, és a díjfizetés újraindításá- val azok újrakötése szükséges, amennyiben a szerződő továbbra is szeret- né a kiegészítő biztosítások által nyújtott kockázatok elleni védelmet.
178. A díjfizetés újraindítása esetén a biztosító írásbeli hozzájárulásával a szüneteltetés ideje alatt be nem fizetett díjak is befizethetők.
179. A díjfizetés újraindítását követően a díjfizetés a szüneteltetés életbe lé- pésekor hatályos díjjal folytatódik (leszámítva a díjfizetés szüneteltetés miatt esetlegesen megszűnt kiegészítő biztosítások díját, valamint az idő- közben esetlegesen indexált adminisztrációs díjrészt).
180. A szerződő a díjfizetés szüneteltetésének tartama során bármikor igé- nyelheti a biztosítási jogviszony megszüntetését és az igénybejelentés idő- pontjában érvényes visszavásárlási összeg kifizetését.
KÖTVÉNYKÖLCSÖN
181. A biztosító kötvénykölcsönt nem nyújt.
BEFEKTETÉSSEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
182. A biztosító az Életív termék díjtartalékainak a befektetésére eszköz- alapokat hoz létre, amelyek különálló, elkülönített eszközállományt képez- nek a biztosító eszközei között. A fennálló, választható eszközalapok listá- ját és összetételét a Kondíciós Lista „Befektetéssel kapcsolatos rendelkezé- sek” című fejezete tartalmazza.
183. Az ajánlat megtételekor a szerződő a biztosító által aktuálisan felkí- nált lehetőségek közül megválasztja azt az eszközalapot vagy eszközala-
pokat, melybe a biztosító a szerződő díjbefizetéseit befekteti. A maximáli- san választható eszközalapok számát, illetve az egy eszközalapba minimá- lisan befektethető összeget a Melléklet „Befektetéssel kapcsolatos rendel- kezések” című fejezete szabályozza.
184. Az egyszeri díj, a folyamatos díjak megtakarítási díjrésze, valamint az eseti díjak a szerződő által választott arányban fordítódnak az eszközalapok egységeinek megvásárlására.
185. A biztosító különböző típusú egységeket ír jóvá és tart nyilván a szer- ződő egyéni számláján. A Melléklet „Befektetéssel kapcsolatos rendelkezé- sek” című fejezetében meghatározott szabályok figyelembevételével a biz- tosító kezdeti, felhalmozási és eseti egységeket különböztet meg.
186. Az egységek megvásárlása (allokáció) az esedékes és elmaradt díjak, valamint az eseti díjak biztosítóhoz való beérkezése után, a Melléklet és a Kondíciós Lista „Befektetéssel kapcsolatos rendelkezések” című fejezeté- ben meghatározott munkanapon érvényes eladási árfolyamon történik. A szerződő által a szerződés szerint fizetendő díjon felüli túlfizetés esetén a
109. pont rendelkezései az irányadók. A díj befizetése és az egységek meg- vásárlása közötti időszakra a szerződőt kamat, illetve hozam nem illeti meg.
187. Az egységek árfolyama az eszközalap eszközértékének megfelelően alakul.
A befektetési egységek árfolyamában csökkentő tényezőként jelen- hetnek meg az alábbi tételek:
– mögöttes befektetési alap alapkezelési költsége (amennyiben a befektetési portfólió befektetési alapokat is tartalmaz);
– adásvételi költségek, beleértve a vételi és eladási oldal közötti különbséget (bid-ask spread);
– letétkezelési díj;
– elszámolóház (KELER, Clearstream, stb.) által felszámított díjak;
– egyéb (folyószámlához köthető) bankköltség.
A fent felsorolt költségek aktuális mértékét a biztosító az internetes honlapján teszi közzé.
188. Az eszközalapok eszközeit a biztosító rendszeres időközönként (min- den értékelési napon) értékeli. Az értékelés során a biztosító meghatároz- za az egyes eszközalapok eszközértékét és az egységek vételi és eladási ár- folyamát.
189. A biztosító az eszközalapok eszközeinek értékelése során a befekte- tési alapok általános értékelési elvei szerint jár el, az eszközérték kiszámítá- sa elsődlegesen a közzétételi napon (T nap) elérhető tőzsdei, illetve má- sodpiaci árinformációkon alapul.
Az eszközalapok kezelője – ha az adott eszközalap befektetési politikája másképp nem rendelkezik – az alábbi ügyleteket kötheti:
– tőzsdén jegyzett értékpapírok adásvétele;
– tőzsdén nem jegyzett értékpapírok adásvétele;
– betét lekötés;
– fedezeti célú származékos ügyletek kötése;
– befektetési célú származékos ügyletek kötése;
– arbitrázs célú ügyletek kötése;
– értékpapír-kölcsönzés;
– visszavásárlási megállapodások (repó-ügylet) kötése.
190. A jelen Feltételek alapján létrejött biztosítási szerződés esetében több- lethozam nem keletkezik az esetleges járadékszolgáltatás indításáig. A já- radékszolgáltatás tartama alatt a többlethozamra vonatkozó szabályokat jelen Xxxxxxxxxx „Járadékszolgáltatás” című fejezet tartalmazza.
191. Visszavásárlás, részleges visszavásárlás, eszközalapváltás, illetve a biz- tosítási szerződés 11. pont szerinti felmondása esetén a biztosító a vissza- vásárlással, részleges visszavásárlással, eszközalap-váltással, illetve felmon- dással érintett egységeket az igény bejelentésének a biztosítóhoz történő beérkezése után a Melléklet és Kondíciós Lista „Befektetéssel kapcsolatos rendelkezések” című fejezetében megadott munkanapon, az eszközalapok legutolsó értékelése során kialakított árfolyamon váltja át. A bejelentés módjával és a beérkezés időpontjának meghatározásával kapcsolatban a
Kondíciós Lista „Közlési és változásbejelentési kötelezettség, jognyilatko- zatok” című fejezete tartalmaz rendelkezéseket.
192. A szerződő befektetéseinek elhelyezéséről és értékéről naponta infor- mációt kérhet a Kondíciós Lista „Befektetéssel kapcsolatos rendelkezések” című fejezetében megadott tájékozódási lehetőségeken.
193. Tekintettel arra, hogy ugyanazon a napon több költség elvonása, be- fizetett díj befektetése, megbízás végrehajtása és szolgáltatás teljesítése is esedékessé válhat, a biztosító ezek végrehajtása során a következő sorrend szerint jár el:
a. kezdeti költség elvonása;
b. adminisztrációs díjrész, kiegészítő biztosítások díjának elvonása, megta- karítási díjrész befektetése;
c. allokációs költség elvonása;
x. xxxxxxxx kezdeti költség elvonása (amennyiben a b. pontban történt befektetést megelőzően díjhátralék miatt a biztosító korábban nem tudta érvényesíteni az elmaradt díjrészlet(ek)et terhelő kezdeti költsé- get);
e. elhatárolt költségek érvényesítése felhalmozási, eseti befektetési egysé- gekből;
f. részleges visszavásárlási szolgáltatás miatti egységváltozás érvényesí- tése;
g. eszközalap-váltási megbízás miatti egységváltozás érvényesítése, esz- közalapváltás költségének elvonása;
h. HozamMonitor Szolgáltatások által kezdeményezett eszközalapváltás miatti egységváltozás érvényesítése;
i. szerződéskezelési költség elvonása;
j. eszközalap-kezelési költség elvonása;
k. HozamMonitor Szolgáltatások költségének elvonása;
l. kockázati költség elvonása;
m. adminisztrációs díjrész elvonása (amennyiben nem történt meg a díjrész
b. pont szerinti elvonása a szerződés díjfizetés szüneteltetett állapota vagy a megtakarítási időszak letelte következtében);
n. ügyfél kérésére kiállított értesítő költségének elvonása;
o. rendszeres pénzkivonási szolgáltatás miatti egységváltozás érvényesíté- se, rendszeres pénzkivonás költségének elvonása;
p. visszavásárlási, biztosítási eseményből eredő szolgáltatás miatti egység- változás érvényesítése.
194. A múltban elért hozamok jövőbeli kötelezettséget nem jelen- tenek, ez igaz a biztosító kínálatában szereplő eszközalapok múlt- beli teljesítményére is. Elsősorban a részvényekre jellemző a változó hozam, az időnkénti árfolyamcsökkenés. A biztosítási szolgáltatások és a biztosításhoz kapcsolódó maradékjogok összegét a befektetési eredmény befolyásolja, mivel mind a megtakarítási összeget, mind a teljes és részleges visszavásárlási összeget az eszközalapok eszközér- téke határozza meg. A választható eszközalapok egyike sem vállal tőke- vagy hozamvédelmet. Amennyiben a biztosító tőke- vagy ho- zamvédett eszközalapot vezet be, úgy annak befektetési politikája tartalmazza, hogy az eszközalapra tőke- vagy hozamvédelmet nyújt a biztosító. Amennyiben a befektetési politika nem tartalmaz ren- delkezést a tőke- vagy hozamvédelemre vonatkozóan, akkor az esz- közalap nem minősül tőke- vagy hozamvédettnek.
195. Az ügyfél által kezdeményezett vagy a HozamMonitor Szolgál- tatások által indított tranzakciók (pl. eszközalapváltás, átirányítás) végrehajtása során a biztosító nem vizsgálja adott tranzakció éssze- rűségét. A tranzakciókból eredő ezen kockázatot teljes egészében a szerződő viseli, a biztosítási feltételeknek megfelelően végrehajtott tranzakciók utólag nem módosíthatók.
AZ ESZKÖZALAPOK LÉTREHOZÁSA ÉS MEGSZÜNTETÉSE, TRANZAKCIÓK SZÜNETELTETÉSE
196. A biztosítónak lehetősége van új eszközalapok létrehozására és korábban bevezetett eszközalapok megszüntetésére is. Utóbbira abban az esetben kerülhet sor, ha az adott eszközalap(ok)ban elhe- lyezett megtakarítások összértéke nem elégséges a gazdaságos, a
biztosító véleménye szerint jövedelmező és hatékony üzemeltetésé- hez, vagy ha az eszközalap más eszközalapba kerül beolvasztásra. Az eszközalap megszüntetésekor a biztosító a szerződőt legalább
45 nappal a tervezett megszüntetés előtt értesíti, és felajánlja a megszüntetésre kerülő eszközalapból bármely másik működő esz- közalap(ok)ba való költségmentes eszközalapváltást. A biztosító a jelzett értesítőben tájékoztatja a szerződőt, hogy az eszközalap-vál- tásra vonatkozó, megadott határidőn belül történő rendelkezése hi- ányában melyik másik működő és legkisebb befektetési kockázatú eszközalapba történik az eszközalapváltás a megszüntetésre kerülő eszközalap bevonásának hatályával. Bármely eszközalap választása esetén az adott eszközalap(ok)ba befektetett díjrészeket befekteté- si kockázat terheli, amely a Kondíciós Lista „Befektetéssel kapcsola- tos rendelkezések” című fejezetében részletezett kockázati ténye- zők befektetési egységek árfolyamának változására való hatásából ered. Ezt a befektetési kockázatot a szerződő viseli. A biztosító rész- ben átvállalhatja a befektetési kockázatot a szerződőtől azzal, hogy az egyes eszközalapokban elhelyezett megtakarításokra tőke- és/vagy hozamvédelmet ígér.
197. A biztosító az ügyfelek érdekében a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződéshez kapcsolódó eszközalap befekte- tési egységeinek eladását és vételét felfüggeszti (a továbbiakban: eszközalap-felfüggesztés), amennyiben az eszközalap nettó eszköz- értéke, illetve ezzel együtt a befektetési egységeknek az árfolyama azért nem állapítható meg, mert az eszközalap eszközei részben vagy egészben illikvid eszközzé váltak. A Bit. 3.§ 98. pontja alapján illikvid eszköz az eszközalap olyan eszköze, amelynek értéke nem ál- lapítható meg, ideértve különösen, ha az értékelésre alkalmas piaci árfolyam-információk az eszköz forgalmazásának, kereskedésének vagy nyilvános árjegyzésének felfüggesztése miatt nem állnak ma- radéktalanul rendelkezésre.
Az eszközalap felfüggesztését a biztosító az annak okául szolgáló körülményről való tudomásszerzését követően haladéktalanul vég- rehajtja arra az értékelési napra (az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontja) visszamenő hatállyal, amely értékelési napot megelőző- en az utolsó alkalommal megállapítható volt az eszközalap nettó eszközértéke. A biztosító tájékoztatja a szerződő felet az eszköz- alap-felfüggesztés és a szétválasztás törvényi megalapozottságáról, végrehajtásáról, annak indokáról, a felfüggesztés kezdő időpontjá- ról, a biztosítási szerződést és annak teljesítését érintő következ- ményeiről – ideértve különösen az ügyfeleket érintő befektetési kockázatok változását, valamint a költségek és díjak érvényesítésé- nek szabályait – és az eszközalap-felfüggesztés megszüntetéséről, annak indokáról, valamint a megszüntetésnek a biztosítási szerző- dést és annak teljesítését érintő következményeiről. A biztosító ezen tájékoztatást az eszközalap-felfüggesztés és a szétválasztás végrehajtásával, valamint az eszközalap-felfüggesztés megszünte- tésével egyidejűleg, figyelemfelhívásra alkalmas módon közzéteszi a honlapján és kifüggeszti az ügyfélszolgálati irodáiban, továbbá a tájékoztatást folyamatosan naprakészen tartja.
198. Az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt – a biztosítási díj felfüggesztett eszközalapról való átirányítása kivételével – a felfüg- gesztett eszközalapot érintő tranzakciók (így különösen átváltás, rendszeres pénzkivonás, részleges visszavásárlás) nem teljesíthetőek. Amennyiben az eszközalap felfüggesztésének tartama a 30 napot meghaladja, akkor az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő 35. napig a biztosító igazolható módon írásbeli tájékoztatást küld a felfüggesztett eszközalappal érintett valamennyi szerződő fél részére arról, hogy az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését kö- vetően a biztosító akkor teljesíti ezeket az ügyfélrendelkezéseket, ha azok teljesítésére vonatkozóan a szerződő az eszközalap-felfüg- gesztés megszüntetését követően ismételten rendelkezést ad. A fel- függesztés tartama alatt felfüggesztett eszközalapra vonatkozóan ügyfélrendelkezést adó szerződő felek számára a biztosító haladék- talanul tájékoztatást ad az ügyfélrendelkezéssel kapcsolatban. Amennyiben a befizetett díjat a szerződés, illetve az ügyfél rendel- kezése alapján a biztosítónak a felfüggesztett eszközalapba kellene
befektetnie, a biztosító – a szerződés vagy a szerződő fél eltérő ren- delkezése hiányában – köteles a díjat elkülönítetten nyilvántartani. Ha a fenti esetben az eszközalap felfüggesztésének tartama a 30 napot meghaladja, akkor az eszközalap-felfüggesztés kezdő idő- pontját követő 35. napig a biztosító igazolható módon írásbeli tájé- koztatást küld az érintett szerződő fél részére arról, hogy az elkülö- nítetten nyilvántartott és az eszközalap-felfüggesztés időtartama alatt beérkező díjat mely másik, fel nem függesztett eszközalapba irányítja át – azzal ellentétes ügyfélrendelkezés hiányában – az esz- közalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő 45. naptól.
199. Az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt a szerződésben meghatározott időpont elérése (lejárat) mint biztosítási esemény be- következése vagy a szerződés teljes visszavásárlása esetében a bizto- sító a szerződő fél számlája aktuális egyenlegének értékét a felfüg- gesztett eszközalap befektetési egységeinek figyelmen kívül hagyá- sával állapítja meg. A biztosító a fenti esetekben az eszközalap-fel- függesztés megszüntetését követő 15 napon belül – amennyiben
202. pontban írt feltétel nem áll fenn – köteles a szerződő fél szám- láján a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeiből nyilván- tartott befektetési egységeknek az eszközalap-felfüggesztés meg- szüntetését követő első ismert árfolyamán számított aktuális értékét vagy ugyanezen az árfolyamon a visszavásárlásra vonatkozó szerző- déses rendelkezések szerinti összeget kifizetni.
200. A biztosító haláleseti (kockázati) szolgáltatása teljesítését az eszközalap felfüggesztése annyiban érinti, hogy a biztosító a szer- ződő fél számlája aktuális egyenlegének értékét a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeinek az eszközalap-felfüggesztést megelőző utolsó ismert árfolyama alapján határozza meg, és a biz- tosítási szerződés szerinti kifizetési kötelezettségét a biztosító az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt is a fentiek alapján meg- határozott értékben teljesíti, a felfüggesztett eszközalap befekteté- si egységei tekintetében teljesítendő szolgáltatásrész vonatkozásá- ban azonban biztosítottanként legfeljebb 30 millió forint összeghatárig. Az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő 15 napon belül az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő első ismert árfolyamon a biztosító a felfüggesztett eszközalap be- fektetési egységei tekintetében teljesítendő haláleseti (kockázati) szolgáltatásrészt újra megállapítja, és amennyiben ez meghaladja a korábban erre kifizetett összeget, akkor a különbözetet utólag kifi- zeti. Amennyiben a 202. pontban írt feltétel fennáll, akkor a biztosí- tó a fenti újbóli megállapítást és a különbözet kifizetését a 202. pontban írt elszámolás keretében teljesíti.
201. Az eszközalap-felfüggesztés időtartama legfeljebb 1 év, ame- lyet a biztosító indokolt esetben összesen további 1 évvel meg- hosszabbíthat. A biztosító a meghosszabbításról szóló döntését az eszközalap-felfüggesztés időtartamának lejártát legalább 15 nappal megelőzően, figyelemfelhívásra alkalmas módon közzéteszi a hon- lapján, valamint kifüggeszti az ügyfélszolgálati irodáiban. A biztosí- tó az eszközalap-felfüggesztést haladéktalanul megszünteti:
a. az eszközalap-felfüggesztés időtartamának lejártát követően;
b. az eszközalap-felfüggesztés okául szolgáló körülmény megszű- néséről való tudomásszerzését követően; vagy
x. xxxxxxxxxx azt a Felügyelet határozatban elrendeli.
202. Amennyiben az eszközalap-felfüggesztés 201. pont szerinti megszüntetésekor az eszközalap nettó eszközértéke, illetve ezzel együtt a befektetési egységeknek az árfolyama továbbra sem álla- pítható meg azért, mert az eszközalap eszközei részben vagy egész- ben illikvid eszközök, akkor a biztosító az eszközalapot megszünte- ti, és az ügyfelekkel – a megszüntetéskori aktuális piaci helyzet ala- pul vételével – elszámol.
203. Az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő 30 napon belül a biztosító – a szerződő felek közötti egyenlő elbánás elvének biztosítása és a biztosító eszközalappal kapcsolatos szolgáltatásai- nak folyamatos fenntartása érdekében – az illikviddé vált eszközö-
ket és az eszközalap egyéb, nem illikvid eszközeit szétválasztja (az eszközalapot illikvid és nem illikvid eszközöket tartalmazó utód- eszközalapokra bontja, a továbbiakban: szétválasztás) akkor, ha az eszközalap utolsó ismert nettó eszközértékének legfeljebb 75%-át képviselő eszközök váltak illikviddé. A szétválasztás végrehajtásával egyidejűleg a nem illikvid eszközöket tartalmazó utódeszközalap vonatkozásában az eszközalap-felfüggesztés megszűnik, és az önál- ló eszközalapként működik tovább. Garantált eszközalap esetén – függetlenül az illikvid eszközök hányadától – a teljes eszközalap fel- függesztésre kerül. Ebben az esetben a garancia lejáratakor a bizto- sító az eredeti szerződéses feltételek szerint köteles elszámolni az ügyfelekkel. A szétválasztás esetében az illikviddé vált eszközöket elkülönítetten, ugyancsak önálló eszközalapként kell nyilvántartani, amelyre vonatkozóan az eszközalap-felfüggesztés a 197-200. pon- tokban írottak szerint marad érvényben azzal, hogy az eszközalap- felfüggesztés kezdő időpontjának az eredeti eszközalap-felfüggesz- tés kezdő időpontját kell tekinteni. A szétválasztás következtében az eredeti eszközalap megszűnik, amelynek során az eredeti eszköz- alap befektetési egységeit ügyfelenként olyan arányban kell az illik- vid és nem illikvid eszközöket tartalmazó utód-eszközalapokhoz rendelni, amilyen arányt az illikvid és nem illikvid eszközök az ere- deti eszközalap utolsó ismert nettó eszközértékén belül képviseltek. Szétválasztás esetén a 198. pontban szereplő tájékoztatási kötele- zettség kiegészül a szétválasztásról szóló értesítéssel.
204. Az eszközalap-felfüggesztés és szétválasztás a szerződő fél díj- fizetési kötelezettségét és a biztosító szolgáltatási kötelezettségét – jelen fejezet rendelkezéseit figyelembe véve – nem szünteti meg.
BEFEKETETÉSI EGYSÉGEK FELOSZTÁSA ÉS ÖSSZEVONÁSA
205. A biztosító jogosult a biztosítás tartama során bármely eszközalap egységeinek felosztására vagy összevonására, amely megváltoztathatja az eszközalapban lévő egységek számát és árfolyamát. Ez a művelet azonban csak technikai jelentőségű, és az eszközalapban, valamint az egyéni szám- lán lévő egységek összértékét nem befolyásolja. Az esetleges felosztás vagy összevonás következtében az egyéni számlán lévő egységek száma és ár- folyama az érintett eszközalapban olyan módon követi le a végrehajtott vál- tozást, hogy az egységszám és árfolyam egymással ellentétes változása alapján az egységek értéke változatlan marad.
ESZKÖZALAPVÁLTÁS
206. A szerződőnek a Melléklet „Eszközalapváltás” című fejezetében fog- laltak alapján írásban eszközalapváltást kérhet.
207. Új eszközalap választásakor (eszközalapváltás) a szerződő egyéni számláján lévő egységek az igény beérkezésétől számított, a Melléklet és Kondíciós Lista „Befektetéssel kapcsolatos rendelkezések” című fejezete szerinti munkanapon, a legközelebbi értékelés során meghatározott árfo- lyamon kerülnek átváltásra a szerződő által választott új eszközalap(ok) egységeire. A biztosító az eredeti eszközalapban lévő egységek vételi árfo- lyamon számolt értékét az új eszközalap eladási árfolyama alapján váltja át új egységekké. Az átváltás költsége az átváltásra kerülő egységek vételi ár- folyamon számított értékének a Kondíciós Lista „Eszközalap-váltás” című fejezetében megadott mértéke, de minimum és maximum a Melléklet azonos című fejezetében meghatározott összeg. Az átváltás költségét a biztosító a befektetési egységekből vonja el az átváltást követően.
208. Eszközalapváltás során a szerződő külön rendelkezhet a kezdeti/fel- halmozási befektetési egységek, és külön az eseti befektetési egységek te- kintetében.
209. Az eszközalap-váltással a szerződő már meglévő befektetési egységei az eszközalapváltást követően fizetett megtakarítási díjrészekkel, eseti dí- jakkal együtt a választott arányban és eszközalaponkénti megbontásban kerülnek átváltásra, illetve befektetésre.
210. Eszközalapváltás után a szerződő 30 napon belül írásbeli tájékoztatást
kap új egységei típusáról, számáról, a változtatás során alkalmazott árfo- lyamról és egyéni számlája új egyenlegéről.
ÁTIRÁNYÍTÁS
211. A szerződőnek a Melléklet „Átirányítás” című fejezetében foglaltak alapján lehetősége van átirányítás kérésére szerződése vonatkozásában.
212. Az átirányítással a szerződő az átirányítást követően fizetett folyama- tos megtakarítási díjrészek és eseti díjak egyes eszközalapokba történő be- fektetési arányát változtatja meg a már meglévő befektetési egységek át- váltása nélkül. A szerződő átirányításra vonatkozó kérelmének biztosítóhoz történő beérkezését követően, a Melléklet és Kondíciós Lista „Befektetés- sel kapcsolatos rendelkezések” című fejezetében meghatározott munkana- pon vagy ezt követően befektetett díjakra az átirányítási megbízásban meghatározott arányokat veszi figyelembe a biztosító. Az átirányítás a szer- ződő kérésére bármikor megváltoztatható.
213. Átirányítás során a szerződő külön rendelkezhet a kezdeti/felhalmozá- si befektetési egységek és külön az eseti befektetési egységek tekintetében.
214. Az átirányítás költsége megbízásonként legfeljebb a Melléklet „Átirá- nyítás” című fejezetében található mértékkel lehet egyenlő, aktuális mér- tékét a Kondíciós Lista azonos című fejezete tartalmazza. Az átirányítás költségét a biztosító a szerződő egyéni számláján már meglévő, folyamatos megtakarítási díjrészekből és eseti díjakból képzett befektetési egységek csökkentésén keresztül vonja le.
215. Az átirányítás hatályba lépését követően a biztosító 30 napon belül ér- tesíti a szerződőt a bejegyzett módosításról, az átirányítás bejegyzésekor le- vont költségekről, a jövőben beérkező díjak befektetéséhez választott esz- közalapokról és azok arányáról.
HOZAMMONITOR SZOLGÁLTATÁSOK
216. A szerződő automatizált eszközalap-váltási szolgáltatásokat vehet igénybe biztosítási szerződéséhez előre összeállított csomagok keretében, melyek a következő szolgáltatásokból tartalmazhatnak – az alább, illetve a Melléklet és Kondíciós Lista „HozamMonitor Szolgáltatá- sok” című fejezetében megadott korlátozások figyelembevételével – egyet vagy többet:
a. Stop-loss szolgáltatás;
b. Hozamvadász szolgáltatás;
c. Profitvédelem szolgáltatás.
217. Hozamvadász szolgáltatás önmagában nem választható a Ho- zamMonitor Szolgáltatások csomagjaként, az kizárólag a Stop-loss szolgáltatással egyszerre, egy időben aktiválható, függetlenül attól, hogy a szolgáltatáscsomagba választ-e a szerződő egyéb szolgálta- tást.
218. A szerződő a HozamMonitor Szolgáltatásoknak egyszerre csak egy csomagját veheti igénybe. Egy új szolgáltatáscsomag választásának feltéte- le, hogy ne legyen érvényben más szolgáltatáscsomag.
219. A HozamMonitor Szolgáltatások egy választott csomagjához később nem kapcsolható hozzá új szolgáltatás, és nem is választható le róla. Amennyiben a szerződéshez tartozó szolgáltatások körén a szerződő mó- dosítást kíván végrehajtani, az kizárólag a HozamMonitor Szolgáltatások meglévő csomagjának megszüntetésével és új választásával lehetséges.
220. A szerződőnek a tartam során a HozamMonitor Szolgáltatások vala- mely csomagjának választására vagy felmondására vonatkozó megbízása a szerződő igényének a biztosítóhoz történő beérkezését követően, a Mel- léklet és Kondíciós Lista „HozamMonitor Szolgáltatások” című fejezetében meghatározott munkanapon lép hatályba. Valamely szolgáltatáscsomag választása és felmondása hatályba lépésének napja egyben a szolgáltatás- csomag által nyújtott összes szolgáltatás aktiválási és deaktiválási napjának minősül.
221. A HozamMonitor Szolgáltatások valamely csomagjának igénybevéte- lét, illetve megszüntetését a szerződő a Kondíciós Lista „Közlési és válto- zásbejelentési kötelezettség, jognyilatkozatok” című fejezetében megadott közlési módokon kérheti a biztosítótól.
222. A HozamMonitor Szolgáltatások csomagjának költsége a szolgálta- táscsomagot alkotó szolgáltatások költségének összege. A szolgáltatások költségei külön tételként kerülnek levonásra az egyes szolgáltatások leírá- sánál megadott módon. A biztosító jogosult arra, hogy kedvezményt nyújt- son az egyes szolgáltatások költségéből. A költségekről, esetleges kedvez- mények mértékéről és azok feltételéről a Melléklet és Kondíciós Lista adott szolgáltatásokról szóló külön fejezetei rendelkeznek.
223. A szolgáltatások költsége folyamatos díjfizetésű szerződések esetében a felhalmozási befektetési egységekből kerülhet elvonásra. Amennyiben a folyamatos díjas szerződés nem rendelkezik elegendő felhalmozási egység- gel a költség teljes érvényesítéséhez, a biztosító a költséget a rendelkezés- re álló fedezet erejéig vonja csak el, a fennmaradó részt pedig elhatárolja. Minden újabb felhalmozási egység befektetésekor a biztosító a lehetséges mértékig érvényesíti elhatárolt költségeit, a fennmaradó elhatárolt költsé- gek mértéke ilyenkor ennek megfelelően lecsökken. A biztosító jogosult a biztosítási, visszavásárlási, részleges visszavásárlási összeget, rendszeres pénzkivonási szolgáltatási összeget az elhatárolt költségekkel csökkenteni.
224. Egyszeri díjfizetésű szerződések esetén a szolgáltatás költsége a kez- deti, felhalmozási és eseti befektetési egységekből kerül elvonásra, arányo- san az egyes érintett egységtípusokból, azok egymáshoz viszonyított száma alapján. A költséget a biztosító minden esetben az elvonás esedékessége- kor érvényesíti, elhatárolásra nem kerül sor.
225. A HozamMonitor Szolgáltatások által végrehajtott tranzakciókról a biztosító – a szerződő kérése alapján, e-mailben és/vagy SMS-ben – érte- sítő szolgáltatás nyújt. Ennek keretében a biztosító a szerződő által meg- adott e-mail címre, mobiltelefonszámra értesítést küld az eszközalapváltás tényéről a tranzakció végrehajtásának hatályával. Az SMS/e-mail küldése ingyenes.
STOP-LOSS SZOLGÁLTATÁS
226. A szolgáltatás választása esetén minden olyan növekedési eszköz- alapra napi árfolyamfigyelést végez a biztosító, amelyben a szerződőnek megtakarítása van adott napon (Stop-loss árfolyamfigyelés).
227. A Stop-loss árfolyamfigyelés kezdő napja a szolgáltatás aktiválásának napja. Amennyiben a szolgáltatás aktiválva van, és a szerződő által kezde- ményezett eszközalapváltás/átirányítás keretében új növekedési eszköz- alapba kerül a szerződő megtakarításának része vagy egésze, akkor az új növekedési eszközalap vonatkozásában is Stop-loss árfolyamfigyelés indul, melynek kezdő napja az eszközalapba tett első befektetés jóváírásának napja.
228. Amennyiben a szerződő valamely növekedési eszközalapjában elhelye- zett megtakarítás teljes egészében kivonásra kerül, akkor adott növekedési eszközalap vonatkozásában a Stop-loss árfolyamfigyelés megszűnik, és csak akkor indul újra, ha az eszközalapba a jövőben újra befektetés érkezik.
229. A szolgáltatás deaktiválásával a Stop-loss árfolyamfigyelés minden eszközalapra megszűnik, az árfolyamfigyelés utolsó napja a deaktiválás napja.
230. Adott növekedési eszközalap vonatkozásában a biztosító minden Stop-loss árfolyamfigyelési napon összehasonlítja a növekedési eszközalap legfrissebb vételi árfolyamát a lokális maximummal. Amennyiben az árfo- lyam legalább a Stop-loss küszöbértéknek megfelelő mértékben alulmúlja a lokális maximumot, a biztosító automatikus eszközalapváltás indítására ad jelzést (Stop-loss jelzés), melynek keretében az érintett növekedési esz- közalapban elhelyezett valamennyi egység átváltásra kerül a biztonságos eszközalapba, valamint az eszközalapváltás értelmében a jövőben beérke- ző folyamatos díjak szintén a biztonságos eszközalapba kerülnek.
231. A Stop-loss szolgáltatás által indított automatikus eszközalap- váltás a Stop-loss jelzés alapjául szolgáló árfolyam napját követően, a Melléklet és Kondíciós Lista „Stop-loss szolgáltatás” című fejezeté- ben meghatározott munkanapon érvényes árfolyamon és egység- számmal kerül végrehajtásra.
232. Mivel a Stop-loss jelzést követően, az automatikus eszközalap- váltás végrehajtásáig az árfolyamok felfelé és lefelé is változhatnak – illetve figyelembe véve azt is, hogy a Stop-loss jelzés történhetett a Stop-loss küszöbértéknél alacsonyabb árfolyamon is – az automatikus eszközalapváltás végrehajtásakor a szerződő a Stop-loss küszöbér- téknek megfelelőnél kisebb vagy nagyobb veszteséget is elszenved- het. Az ebből eredő kockázatot a szerződő viseli.
233. A Stop-loss szolgáltatás által indított valamennyi eszközalapváltás in- gyenes. A szolgáltatás által kezdeményezett eszközalap-váltások nem szá- mítanak bele a szerződő számára esetlegesen biztosított ingyenes eszköz- alap-váltások számába sem.
234. A Stop-loss szolgáltatás havi költséggel rendelkezik, melynek mérté- két a Melléklet és Kondíciós Lista „Stop-loss szolgáltatás” című fejezete szabályozza. A költség alapja a szerződéshez tartozó, Stop-loss árfolyamfi- gyeléssel rendelkező növekedési eszközalapokban található befektetési egységeknek a költség esedékessége napján vett értéke. A költség minden biztosítási hónapban, a hónap első napján esedékes, amennyiben adott napon a szolgáltatás aktív.
HOZAMVADÁSZ SZOLGÁLTATÁS
235. A szolgáltatás választása esetén minden olyan növekedési eszköz- alapra napi árfolyamfigyelést végez a biztosító, amelyben a szerződőnek korábban megtakarítása volt, és az Stop-loss szolgáltatás révén a biztonsá- gos eszközalapba került (Hozamvadász árfolyamfigyelés).
236. A Hozamvadász árfolyamfigyelés kezdő napja adott növekedési esz- közalap vonatkozásában az a nap, amelyik napi árfolyammal a Stop-loss szolgáltatás alapján automatikus eszközalapváltás történt.
237. A szolgáltatás deaktiválásával a Hozamvadász árfolyamfigyelés min- den eszközalapra megszűnik, az árfolyamfigyelés utolsó napja a deaktivá- lás napja.
238. Adott növekedési eszközalap vonatkozásában a biztosító minden Hozamvadász árfolyamfigyelési napon összehasonlítja a növekedési esz- közalap legfrissebb eladási árfolyamát a lokális minimummal. Amennyi- ben az árfolyam legalább a Hozamvadász küszöbértéknek megfelelő mér- tékben felülmúlja a lokális minimumot, a biztosító automatikus eszköz- alapváltás indítására ad jelzést (Hozamvadász jelzés), melynek keretében a biztonságos eszközalapból visszaváltásra kerül az érintett növekedési eszközalapba a korábban onnan Stop-loss szolgáltatás alapján átváltott valamennyi egység.
239. Azon díjakból képzett egységek, melyek eredetileg az adott növeke- dési eszközalapba érkeztek volna, de Stop-loss révén a biztonságos eszköz- alapba kerültek átirányításra, a növekedési eszközalapba visszaváltható egységek számát növelik. A visszaváltást követően az ideiglenesen a biz- tonságos eszközalapba irányított díjak újra az eredeti növekedési eszköz- alapba kerülnek átirányításra.
240. A visszaváltható egységek számát csökkentheti az időközben történt valamennyi, egységelvonással járó költséglevonás, valamint az, ha a szer- ződő részleges visszavásárlás, rendszeres pénzkivonás keretében egysége- ket vont ki a biztonságos eszközalapból.
241. A Hozamvadász szolgáltatás által indított automatikus eszköz- alapváltás a Hozamvadász jelzés alapjául szolgáló árfolyam napját követően, a Melléklet és Kondíciós Lista „Hozamvadász szolgálta- tás” című fejezetében meghatározott munkanapon érvényes árfo- lyamon és egységszámmal kerül végrehajtásra. Az automatikus esz-
közalapváltás végrehajtásakor kisebb és nagyobb is lehet a növeke- dési eszközalap elért árfolyamváltozása a Hozamvadász küszöbhöz képest, az ebből eredő kockázatot a szerződő viseli.
242. A Hozamvadász jelzést követően a Hozamvadász árfolyamfi- gyelés adott növekedési eszközalap vonatkozásában megszűnik.
243. A Hozamvadász árfolyamfigyelés megszűnik továbbá minden addig megfigyelt növekedési eszközalap vonatkozásában, ha a szer- ződő időközben eszközalap-váltási vagy átirányítási megbízást adott. A megszűnés hatálya a megbízások végrehajtásának napja.
244. A Hozamvadász szolgáltatás által indított valamennyi eszközalapváltás ingyenes. A szolgáltatás által kezdeményezett eszközalap-váltások nem számítanak bele a szerződő számára esetlegesen biztosított ingyenes esz- közalap-váltások számába sem.
245. A Hozamvadász szolgáltatás havi költséggel rendelkezik, melynek mértékét a Melléklet és Kondíciós Lista „Hozamvadász szolgáltatás” című fejezete szabályozza. A költség alapja a szerződéshez tartozó biztonságos eszközalapban található azon befektetési egységeknek a költség esedé- kessége napján vett értéke, melyek tárgyai a Hozamvadász szolgáltatás miatti potenciális visszaváltásnak. A költség minden biztosítási hónapban, a hónap első napján esedékes, amennyiben adott napon a szolgáltatás aktív.
PROFITVÉDELEM SZOLGÁLTATÁS
246. A szolgáltatás választása esetén a biztosító minden biztosítási hónap- ban, a hónap utolsó napjának árfolyama alapján – a kezdeti költség elvo- nását követően – megvizsgálja a szerződő egyéni számlájának értékét a szerződéshez tartozó növekedési eszközalapok szintjén (Profitvédelem ér- tékfigyelés). A vizsgálat a szolgáltatás aktiválását követően indul egészen addig, amíg a szolgáltatás deaktiválásra nem kerül.
247. Amennyiben a havi vizsgálat megállapítja, hogy valamely növekedési eszközalap tekintetében az egyéni számlaérték eléri az eszközalaphoz tar- tozó referenciaszint felső küszöbértékkel növelt értékét, a biztosító a biz- tonságos eszközalapba történő automatikus átváltás indítására ad jelzést (Profitvédelem jelzés). Az átváltás a Profitvédelem jelzés alapjául szol- gáló napot követően, a Melléklet és Kondíciós Lista „Profitvédelem szolgáltatás” című fejezetében meghatározott munkanapon érvé- nyes árfolyamon kerül végrehajtásra. Az automatikus eszközalap- váltás végrehajtásakor kisebb és nagyobb is lehet a növekedési esz- közalap értékének elért növekedése a Profitvédelem küszöbhöz ké- pest, az ebből eredő kockázatot a szerződő viseli.
248. A biztonságos eszközalapba akkora összeg kerül átváltásra az adott növekedési eszközalapból, hogy az abban maradó befektetési egységek ér- téke – azon a napon, amely napi árfolyamon az átváltás teljesül – ne csök- kenjen a referenciaszint alsó küszöbértékkel növelt értéke alá.
249. Az átváltásra kerülő összeg, amennyiben az eredeti eszközalapban többféle egységtípus található, arányosan történik az egyes egységtípusok egymáshoz viszonyított száma szerint.
250. A Profitvédelem szolgáltatás által indított eszközalapváltás nem módosítja a jövőben fizetendő díjak eszközalapok közötti felosztási arányára vonatkozó, érvényben lévő rendelkezést. Az eszközalapváltás ilyenkor kizárólag a meglévő egységek átváltására korlátozódik.
251. A Profitvédelem szolgáltatás által indított valamennyi eszközalapváltás ingyenes. A szolgáltatás által kezdeményezett eszközalap-váltások nem számítanak bele a szerződő számára esetlegesen biztosított ingyenes esz- közalap-váltások számába sem.
252. A Profitvédelem szolgáltatás havi költséggel rendelkezik, melynek mértékét a Melléklet és Kondíciós Lista „Profitvédelem szolgáltatás” című fejezete szabályozza. A költség alapja a szerződéshez tartozó, Profitvé-
delem árfolyamfigyeléssel rendelkező növekedési eszközalapokban találha- tó befektetési egységeknek a költség esedékessége napján vett értéke. A költség minden biztosítási hónapban, a hónap első napján esedékes, amennyiben adott napon a szolgáltatás aktív.
A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY BEJELENTÉSÉNEK MÓDJA, HATÁRIDEJE
253. A biztosítási eseményt annak bekövetkeztétől számított 8 napon belül be kell jelenteni a Kondíciós Lista „Közlési és változásbejelentési kötele- zettség, jognyilatkozatok” című fejezetében megadott módon, a szükséges felvilágosításokat meg kell adni, és lehetővé kell tenni a bejelentés és a fel- világosítások tartalmának ellenőrzését. Ennek elmaradása esetén a biztosí- tó annyiban mentesül, amennyiben a biztosító kötelezettsége szempontjá- ból lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.
254. A szolgáltatás teljesítéséhez a biztosító a következő iratok bemuta- tását kérheti:
a. a biztosítási kötvény (leadását is) és az utolsó díjfizetést igazoló nyugta;
b. a biztosított születési idejét hitelt érdemlően igazoló okirat;
c. halotti anyakönyvi kivonat;
d. a halál okát igazoló halottvizsgálati bizonyítvány, boncolási jegyzőkönyv, és igazságügyi orvosszakértői vizsgálat eredményei;
e. a közlési kötelezettség vizsgálatához a kezelőorvosi orvosi dokumentá- ciók, orvosi vizsgálat eredményei, orvosszakértői véleményezések;
f. a jelen Feltételekben meghatározott mentesülési esetek és kizárt koc- kázatok ellenőrzéséhez szükséges hatósági eljárás során keletkezett iratok és orvosszakértői dokumentációk;
g. a szerződő és kedvezményezett azonosítását hitelt érdemlően igazoló okirat, alapító okirat, jogerős hagyatéki végzés, öröklési bizonyítvány, jogerős gyámhatósági határozat;
h. az ennek megállapítására mindenkor jogosult hatóság által kiadott jog- erős határozat a biztosított 40%-os vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodásáról;
i. az ennek megállapítására mindenkor jogosult hatóság által kiadott jog- erős határozat, mely tartalmazza a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti saját jogú öregségi nyugellátásra való jogosult- ság megítélését a biztosított számára.
255. Az okiratok beszerzésének költségei a kedvezményezettet terhelik, beleértve a 254. pontban előírt orvosi és hatósági eljárásokra vonatkozó iratok, dokumentációk hiteles magyar nyelvű fordítását.
A BIZTOSÍTÓ TELJESÍTÉSE
256. Az alábbi rendelkezések irányadóak a biztosítási eseményből eredő biztosítási szolgáltatás, illetve visszavásárlás, részleges visszavásárlás, rend- szeres pénzkivonás érvényesítéséből eredő kifizetések (továbbiakban együt- tesen biztosítási szolgáltatások) tekintetében.
257. Az elhatárolt, de még le nem vont költségeket a biztosító valamennyi szolgáltatásának összegéből jogosult levonni.
258. A biztosító a szolgáltatását a teljesítéshez szükséges utolsó dokumen- tum beérkezését követő – rendszeres pénzkivonás esetén az esedékességet követő – 15 napon belül teljesíti.
259. A kifizethető összegből a biztosító levonja a mindenkor hatályos jog- szabályok alapján a kifizetést terhelő esetleges közterheket és egyéb levo- násokat, és a fennmaradó összeget fizeti ki az arra jogosult részére.
260. A biztosító szolgáltatásának teljesítése bankszámlára történik a szerződés devizanemében.
261. A szerződő a biztosító teljesítését követő 15 napon belül írásbeli el- számolást kap a biztosító szolgáltatásáról, az egyéni számla szolgáltatásko- ri egyenlegéről és egységszámáról, valamint a kifizetett összegről. Ameny- nyiben a szolgáltatással nem szűnt meg a szerződés, a biztosító tájékoztat az egyéni számla új egyenlegéről és az egységek új számáról is.
JÁRADÉKSZOLGÁLTATÁS
262. A biztosítási eseményből eredő szolgáltatás alapvetően járadék for- májában történik, de indokolt esetben, a szolgáltatási igény bejelentésére jogosult személy kifejezett kérésre a biztosító teljesítése egyösszegű szol- gáltatásként is igényelhető. A járadék formájában igénybe vett szolgáltatás határozott tartamú, legalább 10 éves, legfeljebb 35 éves, rendszeresen fi- zetett, nem csökkenő összegű járadékszolgáltatás keretében történhet.
263. A biztosító járadékszolgáltatás esetén kivonja a szerződő megtakarí- tását a szerződéshez tartozó eszközalapokból, és azokból a járadékszolgál- tatásban vállalt kötelezettségei teljesítésére a biztosítási esemény szolgálta- tási összege és az elért befektetési hozamok alapján szerződésenként a hatályos jogszabályoknak megfelelően biztosítástechnikai tartalékokat képez. A tárgyévi szolgáltatást a függő károk tartalékából teljesíti a biztosí- tó, a további szolgáltatás fedezetére a hatályos jogszabályoknak megfele- lően életbiztosítási díjtartalékot képez. A biztosító e tartalékokat biztosítási szerződésenként nyilvántartja.
264. A járadékszolgáltatás vonatkozásában a technikai kamatláb mértéke 0%, vagyis a biztosító azt vállalja, hogy a járadékszolgáltatás fedezetére képzett életbiztosítási díjtartalékhoz a szolgáltatás tartama alatt legalább évi 0% hozamot ír jóvá, még abban az esetben is, ha az e tartalék befek- tetésével elért hozam ennél kevesebb lenne.
265. A biztosító az éves járadék összegét a biztosítási eseményből eredő szolgáltatási összegnek a választott járadékszolgáltatási tartam alapján egy évre jutó arányos részében állapítja meg, melyet a többlethozam tovább növelhet. A többlethozam a díjtartalék befektetésén elért hozam- nak a technikai kamatot meghaladó része, amelynek 90%-át a biztosító a következő pontban meghatározott módon visszajuttatja a biztosított részére.
266. A többlethozam visszajuttatásra minden naptári évben július 1-jéig kerül sor. A visszajuttatandó többlethozammal növelt szolgáltatás az ezt követő első járadékszolgáltatási évfordulótól esedékes. A biztosító ekkor értesíti a szerződőt a tárgyévben folyósítandó járadék és az évfordulón jó- váírt hozam mértékéről.
267. Az éves járadékszolgáltatás fizetése kérhető havi, negyedéves vagy féléves rendszeresség szerint is. A kifizetést a kifizetendő összeg 2%-ának megfelelő költség terheli, melyet a biztosító minden kifizetett szolgáltatás- ból levon.
268. A járadékszolgáltatás kezdete az a nap, amelyen a járadékszolgálta- tást kiváltó biztosítási eseményt a biztosítóhoz bejelentik. A járadék fizeté- se előre történik adott tárgyidőszak vonatkozásában. Az első járadéktag ki- fizetését a biztosító a szolgáltatási igény teljesítéséhez szükséges utolsó do- kumentum beérkezését követő 15 napon belül teljesíti. A további járadék- tagok kifizetése a járadékszolgáltatás kezdetéhez igazodó – választott gya- koriság szerint – évek, félévek, negyedévek vagy hónapok 5. munkanapjá- ig esedékesek.
269. A járadékszolgáltatás tartama alatt a szerződés nem visszavásárol- ható.
270. Amennyiben a járadékos a járadékszolgáltatás tartama alatt meghal, annak tényét a szerződő köteles bejelenteni a biztosító számára. A biztosí- tó ebben az esetben a járadékszolgáltatás egyösszegű megváltási értékét, vagyis a hátralévő, még ki nem fizetett járadéktagok összegét fizeti ki a já- radékos örökösének.
271. Járadékszolgáltatás igénylése – a jelen fejezetben leírtakon túlmenő- en – a biztosítási szolgáltatás kedvezményezettje és a biztosító között lét- rejövő külön szerződés alapján is lehetséges, amennyiben a biztosító aktu- ális kínálatában szerepel járadékbiztosítási termék a szolgáltatás igénylése- kor. A járadék – a megkötött járadékbiztosítás feltételeitől függően – így igénybe vehető pl. életjáradék vagy a jelen fejezetben leírtaktól eltérő típu- sú fix tartamú járadék formájában is, garanciaidő alkalmazása mellett vagy nélkül, stb.
A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE
272. A biztosítási szerződés megszűnik:
a. a biztosított halála esetén, a biztosított halálával, amennyiben a halál- eseti szolgáltatás egy összegben kifizetésre kerül;
b. a biztosított életben léte esetén a biztosítási tartam lejártával, amennyi- ben a lejárati szolgáltatás egy összegben kifizetésre kerül;
c. a biztosítottnak a tartam alatt a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti saját jogú öregségi nyugellátásra való jogosult- ságának megszerzésével, amennyiben a biztosítási szolgáltatás egy összegben kifizetésre kerül;
d. a biztosított egészségi állapotának tartam alatt bekövetkező, legalább 40%-os mértéket elérő károsodásával, amennyiben a biztosítási szolgál- tatás egy összegben kifizetésre kerül; járadékszolgáltatás igénylése ese- tén az utolsó járadéktag kifizetésével szűnik meg a szerződés;
e. a szerződés visszavásárlása esetén a szerződő visszavásárlási igényének bejelentését követően, a szolgáltatás-számítás napjával;
x. xxxxxxxxxx a biztosító teljesítését az Életív Program szerződés kereté- ben igényelt járadékszolgáltatás formájában veszik igénybe, a járadék- szolgáltatási tartam végével;
g. a díjfizetés elmulasztása esetén a biztosító által küldött írásbeli felszólí- tásban megállapított 30 napos határidő eredménytelen elteltével az esedékességre visszamenő hatállyal, feltéve, hogy a szerződés díjfizeté- se még nem szüneteltethető vagy a szerződés nem rendelkezik nullánál nagyobb visszavásárlási értékkel;
h. a szerződés 11. és 12. pontban foglaltak szerinti, szerződő általi fel- mondása esetén;
i. a 14. pontban feltüntetett esetben;
x. xxxxxxxxxx a biztosító fedezethiány miatt nem tudja érvényesíteni a be- fektetési egységekből valamely esedékes költségét, illetve, ha az egyéni számla értéke nem éri el az elhatárolt költségek összegét.
EGYÉB RENDELKEZÉSEK ÉS SZABÁLYOK
273. A kötvény megsemmisülése vagy elvesztése esetén a biztosító a szer- ződő fél írásbeli nyilatkozatára az eredeti kötvényről a kérelem kézhezvéte- létől számított 60 napon belül hiteles másolatot állít ki, miután az okirat megsemmisüléséről vagy elvesztéséről a kérelmező írásban, teljes bizonyí- tóerejű magánokiratban nyilatkozatot tett. A hiteles másolat kiadásával egyidejűleg az eredeti kötvény hatályát veszti. A hiteles másolat kiállításá- nak költségei a kérelmezőt terhelik.
274. A biztosításból eredő igények elévülési ideje 5 év, a biztosítási szerző- dés lejáratával – amennyiben a kedvezményezett szolgáltatási igényét nem jelenti be – a lejárati szolgáltatás összege kamatmentes számlára kerül.
275. A jelen Feltételek alapján létrejövő biztosítási szerződés vonatkozásá- ban az alkalmazandó jog a magyar jog. A jelen Feltételekben nem szabályo- zott kérdések vonatkozásában a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az egyéb hatályos magyar jogszabályok rendelkezései irányadók.
276. A személyes adatkezelésre vonatkozó elvi és gyakorlati tudni- valók, a biztosító elérhetőségeire (levelezési cím, telefonszám, hon- lapcím), felügyeleti szervére és a biztosítási szerződésekkel kapcso- latos fogyasztóvédelmi eljárásokra vonatkozó tájékoztatás jelen fel- tételek részét képező, Tudnivalók elnevezésű külön dokumentum- ban találhatóak.
LÉNYEGES ELTÉRÉS A KORÁBBAN ALKALMAZOTT FELTÉTELEKTŐL
277. Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a Groupama Biztosító Zrt. által 2015. július 1-jétől alkalmazott Feltételektől a jelen Xxxxxxxxxx eltér, mert a bizto- sító a jelen Feltételeket a 2015. július 1-jétől alkalmazott Feltételekhez ké- pest az alábbiakban módosította:
– kiegészítette a kizárt kockázatok körét;
– megváltoztatta a változásbejelentésre nyitva álló határidőt;
– kiegészítette a feltételeket a szerződés módosításának lehetőségével arra az esetre, ha a szerződés vonatkozásában az adókedvezményre, il- letve adójóváírásra vonatkozó jogszabály megváltozik.
AZ ÉLETBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSRE VONATKOZÓ ADÓZÁSSAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK
278. A tájékoztatás a 2016. január 1-jén hatályos jogszabályokon alapul, amelyek változhatnak. Az ügyfeleknek az alábbiakban felsorolt, az adózási kérdésekre vonatkozó alapvető szabályokat meghatározó jogszabályokat, azok változásait célszerű nyomon követniük.
a. Természetes személyek esetén:
a/1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény; a/2. az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény;
a/3. az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény.
b. Munkáltatónak, kifizetőnek, illetve jogi személynek minősülő szerződők esetén az előbbieken túl:
b/1. a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. tör- vény;
b/2. az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény.
279. Természetes személy szerződő, biztosított, illetve kedvezményezett esetén a nyugdíjbiztosítási szerződések legfontosabb adózási jellemzői, va- lamint előnyei a következők:
a. A biztosító szolgáltatása mentes az örökösödési illeték alól.
b. Adómentes biztosítói szolgáltatás a személybiztosítás alapján nyújtott halál esetére szóló biztosítási, nyugdíjbiztosítási, járadékbiztosítási, balesetbiztosítási és betegségbiztosítási szolgáltatás. Az adómentes jöve- delmet a magánszemélynek az adóbevallásában nem kell szerepeltetnie.
c. A nyugdíjbiztosítási szerződés szerződője az általa fizetett díj 20%-ának (de legfeljebb 130 ezer Ft-nak) megfelelő összegű adójóváírást vehet igénybe adóévenként. Amennyiben a szerződő nyugdíj-előtakarékossá- gi számla (NYESZ), önkéntes kölcsönös biztosító pénztári tagság, illetve egyéb megkötött nyugdíjbiztosítási szerződés alapján is vesz igénybe adójóváírást, a három jogcímen együttvéve legfeljebb 280 ezer Ft adó- ról rendelkezhet a szerződő.
d. Adójóváírás kizárólag magánszemély szerződő esetén vehető igénybe, mely legfeljebb a szerződő által ténylegesen megfizetett személyi jö- vedelemadó erejéig érvényesíthető az éves adóbevallásában a biztosító által kiállított díjigazolás alapján. Nem jogosít adójóváírásra a kiegészítő biztosításokra befizetett díj, illetve a főbiztosítás díjának az elvont koc- kázati költséggel egyező része abban az esetben, ha ez 10%-nál na- gyobb arányát teszi ki a főbiztosítás díjának. Az adójóváírás összege az adóbevallásban megjelölt nyugdíjbiztosítási szerződésen kerül jóváírás- ra, melyet a biztosító eseti díjként fektet be a szerződő számára.
e. Az adójóváírást 20%-kal növelten vissza kell fizetnie a szerződőnek a következő esetekben:
e/1. a szerződés nyugdíjbiztosítási szolgáltatás nélkül megszűnik vagy nyugdíjbiztosítási szolgáltatásnak nem minősülő vagyoni érték ki- vonására kerül sor (pl. a szerződés díjfizetés elmulasztása miatt megszűnik vagy részleges visszavásárlás, visszavásárlás történik);
e/2. a szerződésből 10 éven belül lejárati szolgáltatást vagy nyugdíjjo- gosultság megszerzéséhez kapcsolódó szolgáltatási összeget telje- sít a biztosító, kivéve, ha a szolgáltatás nem csökkenő összegű já- radékszolgáltatás keretében történik, melyet a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttétől számított legalább 10. év végéig vagy a biz- tosított haláláig nyújt a biztosító. Amennyiben a járadékszolgálta- tás – szükséges minimális tartamra számított – egy hónapra jutó várható összege a 10 ezer forintot nem éri el, a járadékszolgálta- tás egy összegben is teljesíthető;
e/3. a szerződés úgy módosul, hogy az a továbbiakban már nem mi- nősül nyugdíjbiztosításnak (pl. tartammódosítás történik a szerző- désen);
e/4. a díjfizetéssel nem fedezett időszakban, díjfizetés szüneteltetése alatt több mint hat havi kockázati költség kerül elvonásra, kivéve a legalacsonyabb összegű kötelező kockázati költség elvonását.
A visszafizetési kötelezettséget a biztosító állapítja meg és vonja le a szerződő számára – esetleges egyéb közterhekkel, pl. kamatadóval, egészségügyi hozzájárulással már csökkentett – kifizethető összegből (ha történik kifizetés), vagy csökkenti vele az egyéni számla értékét.
Amennyiben a biztosító fedezet hiányában nem tudja levonni a fenti összeget vagy annak egy részét, úgy a visszafizetésre a szerződő köte- lezett a biztosító által kiállított elszámolás alapján.
f. A biztosító lejárati, visszavásárlási, részleges visszavásárlási, rendszeres pénzkivonási szolgáltatása után adóköteles kamatjövedelem keletkez- het, ha a magánszemély által befizetett, valamint más személy által be- fizetett adókötelesnek minősülő díjak együttes – részleges pénzkivonás esetén arányos – összegét a biztosítói kifizetés meghaladja. Az előbbi szabály vonatkozásában nem minősül befizetett díjnak a törvény által meghatározott kockázati biztosítási díj. Az adóköteles kamatjövedelmet 15% mértékű kamatadó és – a törvényben szabályozott kivételszabá- lyoktól eltekintve – 6% mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli, amelyeket a biztosító a kifizetés időpontjában levon és befizet az adó- hatóságnak, és amelyekről a biztosító igazolást ad a magánszemélynek. A lejárati szolgáltatás adómentes abban az esetben, ha az a szerződés létrejötte utáni 10. évfordulón vagy azt követően esedékes, illetve, ha az a 10. évforduló előtt esedékes, de a biztosító teljesítése az e/2. sze- rint járadékszolgáltatás keretében történik.
g. A kamatjövedelemmel és adófizetési kötelezettséggel kapcsolatban az alábbi kedvezmények illethetik meg a magánszemélyt:
g/1. a kamatjövedelem mint adóalap 50 százalékkal csökkenthető: egy- szeri díjas biztosítások esetén, ha a biztosító teljesítése az ajánlat aláírását követő 3. év elteltével, de az 5. év elteltét megelőzően történik, valamint rendszeres díjas biztosítások esetén, ha a bizto- sító teljesítése az ajánlat aláírását követő 6. év elteltével, de a 10. év elteltét megelőzően történik;
g/2. a kamatjövedelem mint adóalap 100 százalékkal csökkenthető (így az nem adóköteles): egyszeri díjas biztosítások esetén, ha a bizto- sító teljesítése az ajánlat aláírását követő 5. év elteltével történik, valamint rendszeres díjas biztosítások esetén, ha a biztosító teljesí- tése az ajánlat aláírását követő 10. év elteltével történik.
h. A kedvezményre jogosító időszakok számolása újraindul, ha a szerző- désen a rendszeres díjak (díjelőírások) olyan mértékű díjnövelésére (ide- értve az indexálást is) kerül sor, mely növekedés az előző biztosítási évhez képest meghaladja a díjnövelés évét megelőző második évre vo- natkozó éves fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét.
i. Az eseti befizetések adókötelezettségének megállapítása a rendszeres és egyszeri díjaktól elkülönítetten történik.
280. Ha a szerződéskötést követően a biztosítási szerződésre tekin- tettel igénybe vehető adókedvezményre vagy adójóváírásra jogosító jogszabályi feltételek megváltoznak, a biztosító a jogszabályváltozás hatálybalépését követő 60 napon belül javaslatot tehet a biztosítási szerződés vagy az ahhoz kapcsolódó általános szerződési feltételek megváltozott szabályozásra tekintettel történő módosítására annak érdekében, hogy a szerződés tartalma az adókedvezmény vagy adó- jóváírás igénybevételére jogosító feltételeknek megfeleljen.
Ha a szerződő fél a módosító javaslatot az arról szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül nem utasítja el, a szerző- dés a módosító javaslatban meghatározott feltételekkel a jogsza- bályváltozás hatálybalépésének időpontjával módosul.
281. A fentieknél részletesebb adózási szabályok, a vonatkozó hatályos jog- szabályok, valamint a munkáltatónak, kifizetőnek, illetve jogi személynek minősülő ügyfelekre vonatkozó adózási tudnivalók a xxx.xxxxxxxx.xx honlapon érhetőek el. A tájékoztatók áttanulmányozása nem mentesít és nem is helyettesíti a hatályos adójogszabályok ismeretét és betartásának kö- telezettségét.
A biztosító legfontosabb adatai
Név: Groupama Biztosító Zrt.
Székhely: Magyarország, 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C Levelezési cím: 1380 Budapest, Pf. 1049
Jogi formája: zártkörűen működő részvénytársaság (alapítva 1987) Cégjegyzékszám: Cg. 00-00-000000
Társaságunk a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságánál került bejegyzésre.
Groupama Biztosító Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság
Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C – Levelezési cím: 1380 Budapest, Pf. 1049 – Internet: xxx.xxxxxxxx.xx Telefon: x00 0 000 0000 – Fax: x00 0 000 0000
Társaság székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C – Fôvárosi Törvényszék Cégbírósága: Cg. 00-00-000000