MINŐSÍTETT FOGYASZTÓBARÁT OTTHONBIZTOSÍTÁS
MINŐSÍTETT FOGYASZTÓBARÁT OTTHONBIZTOSÍTÁS
Tanúsító Védjegy Szabályzat1
Budapest 2020.
1 2020. április 21-től hatályos módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva
1. A TANÚSÍTÓ VÉDJEGY ADATAI
A tanúsító védjegyek: Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás (szóösszetétel), illetve a következő ábra (a továbbiakban összefoglalóan: a Védjegy):
• a megjelölés kiviteli alakja: színes, ábrás
• a megjelölésre vonatkozó ábra kiviteli alakja és színei:
Védjegyjogosult: Magyar Nemzeti Bank [a továbbiakban: ’Védjegyjogosult’, ill. ’MNB’] A Védjegy árujegyzéke:
36. osztály: biztosítási szolgáltatások; biztosítási statisztikai szolgáltatások; biztosítási információs szolgáltatás; biztosítási tanácsadás; biztosításközvetítés
2. A VÉDJEGYJOGOSULT BEMUTATÁSA
2.1. A Védjegyjogosultra vonatkozó alapadatok
Elnevezés: Magyar Nemzeti Bank
Székhely: 1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0.
Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank, 1850 Budapest
Telefon: (x00 0) 000-0000
E-mail: xxxx@xxx.xx Honlap: xxx.xxx.xx
2.2. A Védjegyjogosult célja
A Magyar Nemzeti Bank a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. § (7) és (9) bekezdésben kapott felhatalmazása szerint a lakásbiztosítási termékeket forgalmazó biztosítók versenyének erősítése érdekében kész a pályázó biztosítók (a továbbiakban: Biztosító) lakásbiztosítási termékeinek szerződési feltételeit a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás minősítésre vonatkozó pályázati kiírás (a továbbiakban: Pályázati kiírás) és jelen szabályzat szerint minősíteni (együtt a továbbiakban: Minősítés), és a Pályázati kiírás feltételeinek eleget tevő pályázók számára a Védjegy használatát biztosítani.
A Minősítés, és ekként a Védjegy használata biztosításának célja, hogy a fogyasztók széles köre számára elérhető, könnyen érthető, áttekinthető feltételrendszerű, egyszerű és gyors ügyintézés mellett igénybe vehető lakásbiztosítási termékek kerüljenek forgalomba. A Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás minősítés feltételei biztosítják a biztosítási szerződési
feltételeinek és a kárrendezés folyamatának nyomon követhetőségét és hatékonyságát, a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás termékek egyszerű összehasonlíthatóságát, és a digitális megoldások alkalmazásának ösztönzését is.
3. A VÉDJEGGYEL AJÁNLHATÓ ÉS ÉRTÉKESÍTHETŐ SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ MINŐSÉGI FELTÉTELEK
A Védjeggyel ajánlható, értékesíthető a fogyasztóknak nyújtott, ingatlan tekintetében meghatározott kockázatokra kárbiztosítási szolgáltatás,
• amely az MNB általi Minősítés keretében Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás minősítést kap, és
• amelyet az MNB Minősítését megszerző Biztosító nyújt, amely részére az MNB egyúttal a Védjegy használatát is engedélyezte (a továbbiakban: Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás).
4. A MINŐSÉGTANÚSÍTÁS, A VÉDJEGY HASZNÁLATA BIZTOSÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI
Az MNB a Biztosító által benyújtott kérelem (a továbbiakban: Pályázat) alapján dönt a Minősítés megadásáról, a Védjegy használatának biztosításáról: azaz a Biztosító által benyújtott, a Pályázati kiírásban feltüntetett dokumentáció (a továbbiakban: Pályázati dokumentáció) hiánytalan beérkezését követően, a Biztosító által benyújtott Pályázat befogadása után dönt az MNB a Minősítés megadásáról, a Védjegy használatának biztosításáról vagy az elutasításról.
A Minősítés és a Védjegy használatának biztosítása minden, a Pályázat benyújtásakor a Pályázati kiírásban foglalt feltételeknek (a továbbiakban: Feltételek) – vagy azt követően azok módosulásának – megfelelő, és a Biztosító által az MNB felé bejelentett termékre kiterjed.
Amennyiben a Pályázati dokumentáció hiányos, az MNB a hiányok megjelölése mellett elektronikus levélben hiánypótlásra szólítja fel a Biztosítót. A hiánypótlásra rendelkezésre álló határidő eredménytelen letelte esetén az MNB a Pályázatot elutasítja és erről a Biztosítót tájékoztatja.
A Feltételeknek való megfelelés esetén az MNB a Pályázati kiírásnak megfelelően tájékoztatja a Biztosítót a Pályázat elfogadásáról, engedélyezi a Védjegy használatát és közzéteszi a Védjegy használatára való jogosultságot az MNB weboldalán, valamint elektronikus úton a Biztosító rendelkezésére bocsátja az alkalmazandó Védjegy megjelölést. Amennyiben a Tanúsító Védjegy Szabályzat az MNB honlapján még nem került közzétételre, úgy annak közzétételével, egyebekben a Minősítés megadásáról szóló tájékoztatás kézhezvételével jön létre a Védjegyjogosult és a Biztosító közötti védjegyhasználati szerződés, a mindenkori Tanúsító Védjegy Szabályzat és a Pályázati kiírás szerinti tartalommal.
A Biztosító kifogást terjeszthet elő a pályázati eljárásra és a döntés meghozatalára vonatkozóan. A kifogást Pályázati kiírásban foglalt időpontig kell megküldeni az MNB részére. Az MNB a kifogást
elbírálja a Pályázati kiírásban foglalt időpontig, a döntésről elektronikus levélben tájékoztatja a kifogást előterjesztő Biztosítót.
Az MNB a késedelmesen benyújtott kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja a Pályázati kiírásban foglalt időpontig.
Amennyiben a Védjegy használatára való jogosultság fennállása alatt a Védjegy használata során alkalmazandó ábrás megjelölés módosul, az MNB elektronikus úton a Biztosító rendelkezésére bocsátja az alkalmazandó Védjegy megjelölést olyan időpontban, hogy az lehetővé tegye az alkalmazásra való felkészülést, de legalább a Tanúsító Védjegy Szabályzat közzétételét megelőző 30 nappal.
5. A VÉDJEGYHASZNÁLAT FELTÉTELEI ÉS A VÉDJEGYHASZNÁLAT ELLENŐRZÉSE
5.1. A védjegyhasználat feltételei
A Biztosító a Minősítés, így a védjegyhasználati szerződés megszűnéséig jogosult a Védjegyet használni. A védjegyhasználat alapvető feltételei az alábbiak:
• A védjegyjogosult MNB a Minősítés megadásával egy nem kizárólagos használati jogot biztosít a Biztosító számára a Védjegyre vonatkozóan. A Biztosító a Védjegyhez kapcsolódó jogainak átruházására, ill. allicencia adására – a vele szerződéses jogviszonyban álló, a Biztosítást értékesítő biztosításközvetítők részére való átruházás kivételével – nem jogosult.
• A Védjegy használata során a Biztosító a Védjegyjogosult által az MNB honlapján közzétett mindenkor hatályos Tanúsító Védjegy Szabályzatban meghatározott szóösszetételt és ábrás megjelölést alkalmazza. A Védjegyjogosult a lajstromozott ábrás Védjegytől eltérő, annak összhatását és megkülönböztető képességét nem érintő ábrás megjelölést is meghatározhat a Biztosító számára a Védjegy használata során való alkalmazáshoz. A Védjegy használata során mindenkor alkalmazandó ábrás megjelölést a Védjegyjogosult a Védjegy használatára jogosultak tekintetében egységesen határozza meg.
• A Biztosító tudomásul veszi, hogy az MNB a Feltételeknek való megfelelést a Pályázat benyújtásakor és azt követően a termék Biztosításként való forgalmazásának időtartama alatt bármikor, a Feltételek szerint ellenőrizheti, vizsgálhatja, és vállalja, hogy az ellenőrzések, vizsgálatok során együttműködik az MNB-vel.
• A Biztosító a Pályázaton való részvételével önként vállalja továbbá, hogy a Minősítéshez és a Feltételek fennállására vonatkozó ellenőrzéshez szükséges, a Feltételek szerinti rendszeres és eseti ellenőrzéshez kapcsolódó, az MNB felhívásában meghatározott adatszolgáltatásoknak mindenkor eleget tesz.
• A Biztosító a Minősítés alapján, a Minősítés, a védjegyhasználati szerződés megszűnéséig terjedő időtartam alatt jogosult az adott termék vonatkozásában a Védjegy kereskedelmi kommunikációban való használatára, illetve a Biztosító köteles Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás terméke megnevezésében a Minősítés, így a védjegyhasználati szerződés megszűnéséig a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás szóösszetételt alkalmazni.
• A Biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben egy természetes személy általános lakásbiztosítási termékre vonatkozó tájékozódás miatt keresi fel a Biztosító fiókját, a Biztosító a nála igénybe vehető Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosításra felhívja a potenciális ügyfél figyelmét, amennyiben a potenciális ügyfél által meghatározott biztosítási cél a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítással is elérhető.
• A Biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosításnak a Feltételek szerinti árazó képletét és annak paramétereit akként adja át az MNB részére a Feltételekben meghatározott módon és tartalommal (a továbbiakban: Képletek), hogy azok alapján a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás forgalmazásának első napjától az MNB honlapjának Minősített fogyasztóbarát termék összehasonlító oldalán (a továbbiakban: Összehasonlító oldal) az ügyfél által megadott adatok alapján kalkulált, a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosításra vonatkozó biztosítási ajánlati feltételek (a továbbiakban: online biztosítási ajánlati feltételek) az MNB által meghatározott tartalommal lekérhetők legyenek.
• A Biztosító vállalja, hogy amennyiben a Képletek MNB részére való átadására a Pályázati kiírásban foglalt időpontig előreláthatólag nem képes, azt haladéktalanul jelzi az MNB felé, és minden tőle telhetőt megtesz a Feltételeknek való mielőbbi megfelelés érdekében.
• A Biztosító a pályázat benyújtásával egyúttal felhatalmazást ad az MNB-nek a Képletek, illetve az annak alapjául szolgáló üzleti titoknak minősülő információk kezelésére.
• A Biztosító kötelezettséget vállal továbbá arra, hogy a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás forgalmazásának első napjától a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás forgalmazásának ideje alatt biztosítja, hogy amennyiben a potenciális ügyfél a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítással kapcsolatban tájékoztatást kér, és a megfelelő adatokat megadja, a Biztosítóra vonatkozó online biztosítási ajánlati feltételekkel megegyező tartalommal tájékoztatja, valamint felhívja a potenciális ügyfél figyelmét az Összehasonlító oldal elérhetőségére.
• A Biztosító kötelezettséget vállal továbbá arra is, hogy honlapjának főlapján az Összehasonlító oldalra mutató linket helyez el a figyelem felkeltésére alkalmas módon.
• A Biztosító kötelezettséget vállal továbbá arra, hogy a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás forgalmazásának ideje alatt az MNB felé személyes kapcsolattartót biztosít, akinek személye megegyezik a pénzügyi közvetítőrendszer felügyelete körében eljáró MNB számára bejelentett fogyasztóvédelmi kapcsolattartóval.
• A Biztosító kötelezettséget vállal továbbá arra, hogy a Minősítéssel rendelkező termék vonatkozásában a Pénzügyi Békéltető Testület (továbbiakban: PBT) eljárásának, egyezség hiányában az ilyen eljárásban hozott határozatnak aláveti magát. A Biztosító vállalja, hogy amennyiben az ügyfél a PBT felé fordul, az összeg egyezség hiányával nem érintett részét a PBT eljárásától, annak időtartamától függetlenül előzetesen megtéríti az ügyfél részére.
• Amennyiben a Biztosító a vele szerződésben álló biztosításközvetítőn keresztül is értékesíteni kívánja a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítást, a Biztosító köteles gondoskodni arról, hogy a vele szerződéses jogviszonyban álló közvetítő is alkalmazza a Pályázati kiírásban meghatározott, a Biztosítóra vonatkozó előírásokat.
• A Védjegy a Feltételek szerint használható. A Védjegyre vonatkozó iparjogvédelmi jogok fennállnak a védjegyhasználati szerződés hatálya alatt. Az MNB kijelenti, hogy a védjegyhasználati szerződés létrejöttének időpontjában, a védjegyhasználati szerződés tárgyát képező Védjegy tekintetében harmadik személyt megillető, a Biztosítót a Védjegy használatában akadályozó, vagy korlátozó jogok előtte nem ismertek.
• Az MNB által a Biztosító számára engedélyezett védjegyhasználati jog nem kizárólagos. Az MNB a szabályzat szerinti feltételek teljesítése esetén jogosult a jelen szabályzat szerinti nem kizárólagos használati jogot adni harmadik személynek, a Feltételeknek megfelelő, a Biztosító szolgáltatásaival azonos szolgáltatásokra vonatkozóan. Az így létrejövő párhuzamos, nem kizárólagos használati jogok nem korlátozzák egymást.
• A védjegyhasználati szerződés a Tanúsító Védjegy Szabályzat MNB honlapján történő közzétételét követően, a Pályázat elfogadásáról szóló tájékoztatás napján lép hatályba, és határozatlan időtartamra szól. A védjegyhasználati szerződés megszűnik a Minősítés Feltételek szerinti megszűnésével, így különösen a Minősítés MNB általi visszavonásával.
• A Biztosítónak az Összehasonlító oldalra vonatkozó rendelkezéseket annak rendelkezésre állásától kell alkalmaznia.
5.2. A Feltételeknek való megfelelés, a Védjegy használatának ellenőrzése
A pénzügyi közvetítőrendszer felügyelete körében eljáró MNB rendszeresen ellenőrzi a Minősítésnek és a Védjegy használatának való megfelelést a Pályázati kiírásban rögzítettek alapján.
A Biztosító a Pályázati kiírás szerinti nyilatkozat benyújtásával tudomásul veszi és aláveti magát a hatósági eljárásnak nem minősülő ellenőrzésnek. A Biztosító vállalja, hogy az MNB rendszeres ellenőrzése érdekében, az MNB felhívására a Védjegy használatának ellenőrzéséhez kapcsolódó dokumentumokat, valamint adatszolgáltatásokat a felhívásban megjelölt határidőre a Pályázati kiírásban meghatározott módon eljuttatja az MNB részére.
Mindezeken túl az MNB jogosult a Védjegy használata eseti ellenőrzésének lefolytatására is.
6. A JOGOSULATLAN VÉDJEGYHASZNÁLATTAL SZEMBENI FELLÉPÉS RENDJE
A Védjegy jogosulatlan használatának észlelése esetén a Védjegy használatára jogosult Biztosító köteles az MNB-vel való együttműködésre, a jogosulatlan használatra vonatkozó információnyújtást is ideértve. A Védjegyoltalom érvényesítése érdekében kizárólag az MNB jogosult fellépni. A Biztosító csak a felmerült jogsértés kapcsán, az MNB-vel történt írásbeli egyeztetés alapján, az MNB kifejezett utasításai alapján tehet bármilyen jogérvényesítő intézkedést, ideértve a feltételezett jogsértő figyelmeztetését és jogsértés abbahagyására történő felszólítását is.
A Védjegy jogosulatlan használata vagy erre utaló előzetes jelzések észlelése esetén védjegyjogosult MNB – adott esetben az érintett Biztosítóval együttműködve – köteles kellő időben
intézkedni a jogsértés megelőzése, illetőleg a jogsértés abbahagyása, a jogosulatlan védjegyhasználat megszüntetése érdekében.
A jogérvényesítés költségei a védjegyjogosult MNB-t, illetve az MNB-vel egyeztetett módon saját nevében jogérvényesítési intézkedést foganatosító Biztosítót terhelik.
7. A VÉDJEGYHASZNÁLATI JOG MEGSZŰNÉSE, FELFÜGGESZTÉSE
7.1. A Védjegy használatának megszűnése
A Minősítés, így a Védjegy használati joga megszűnik, ha
• a Biztosító bármilyen okból írásban lemond a Minősítés, a Védjegy használatáról,
• a Minősítést az MNB a Pályázati kiírásban meghatározottak szerint visszavonja,
• a Biztosító megszűnik (ideértve a jogutódlással, vagy jogutódlás nélküli megszűnést is),
• a Biztosító tevékenységi engedélyét az MNB visszavonja.
A Védjegy használati jogának megszűnését követően a Biztosító semmilyen formában nem jogosult a Védjegy további használatára – ide nem értve a már megkötött ügyfélszerződéseket –, és haladéktalanul köteles gondoskodni a Védjeggyel való forgalmazás azonnali megszüntetéséről, ideértve a Védjegynek (az ábrás megjelölés esetleges módosítása esetére ide értve az alkalmazandó megjelölés minden megjelenési formáját) kereskedelmi kommunikációban való használatát is, valamint köteles gondoskodni arról, hogy a fogyasztók számára egyértelmű, közérthető tájékoztatást adjon arról, hogy az adott termék a használati jog megszűnésére figyelemmel meghatározott időponttól kezdődően már nem minősített.
A Biztosító kifogást terjeszthet elő a Minősítés visszavonása ellen. A kifogást a Pályázati kiírásban meghatározott határidőn belül kell megküldeni az MNB részére. Az MNB a kifogást elbírálja a Pályázati kiírásban meghatározott határidőn belül, a döntésről elektronikus levélben és postai úton is tájékoztatja a kifogást előterjesztő Biztosítót.
Az MNB a késedelmesen benyújtott kifogást érdemi vizsgálat nélkül elektronikus levélben és postai
úton is elutasítja a Pályázati kiírásban foglalt időpontig.
7.2. A Minősítés külön döntés nélküli megszűnése
Amennyiben valamely hatósági eljárásban hozott döntésben megállapított szabályszegés következtében a Biztosító nem jogosult a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás forgalmazására, úgy a Biztosító a hatósági döntés meghozatalát követően nem jogosult a Minősítés, a Védjegy használatára, függetlenül attól, hogy az MNB a Minősítés visszavonásáról külön döntést nem hoz. Ebben az esetben a Biztosító részéről az MNB felé kifogás sem terjeszthető elő.
7.3. A minősítés felfüggesztése
Az MNB a minősítést a Pályázati kiírásban meghatározottak szerint felfüggesztheti, a Biztosító a felfüggesztés napjától a felfüggesztés megszüntetéséig nem fogadhat be a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosításra vonatkozó új ajánlatot, ide nem értve a már átvett ajánlatokat.
Melléklet: Pályázati kiírás Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás minősítésére
MINŐSÍTETT FOGYASZTÓBARÁT OTTHONBIZTOSÍTÁS
PÁLYÁZATI KIÍRÁS
2019. december 31.
1. A PÁLYÁZAT CÉLJA
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a lakásbiztosítási termékek átláthatóságának növelése, a piaci verseny erősítése valamint a magas szolgáltatási tartalmú lakásbiztosítási termékek népszerűsítése és az ügyfelek számára a legkedvezőbb feltételekkel rendelkező lakásbiztosítási termékek fejlesztésének, illetve az innovációk elősegítése érdekében kész a lakásbiztosítási termékek szerződési feltételeit a jelen pályázati kiírásban meghatározottak szerint minősíteni (a továbbiakban: Minősítés), és a jelen pályázati kiírásban meghatározott „Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás” védjegy használatát biztosítani.
A „Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás” pályázat (a továbbiakban: Pályázat) célja, hogy a szerződők számára a könnyen érthető, összehasonlítható, a lakástulajdon értékének biztonságát erősítő biztosítási termékek kerüljenek forgalomba. A „Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás” termék koncepciója biztosítja a termékek egységes feltételek melletti összehasonlíthatóságát, a(z) (kár)ügyintézési határidők kiszámíthatóságát.
A Pályázati kiírás a minősített termékre vonatkozóan a termékfeltételeket és eljárási kérdéseket tekintve is minimum jellegű sztenderdeket fogalmaz meg. A minimum jellegű sztenderdeken felül a biztosító az egyedi feltételeit tekintve fogalmazhat meg az ügyfelek érdekeit szolgáló, a sztenderdekkel összhangban álló többletvállalásokat.
1.1. Alapelvek és célok
1. Hasznosság
A díj és az ellenszolgáltatás közötti egyensúly erősítése az ügyfelek érdekeinek figyelembevételével. A biztosító profit- és költségfedezeti elvárása nem haladja meg a szolgáltatást a veszélyközösség szintjén. Az Otthonbiztosítási termék hozzájárul a háztartások egzisztenciális biztonságának növeléséhez.
2. Teljeskörűség, nagy/széleskörű lefedettség biztosítása
A legalapvetőbb kockázatokkal szemben magas szolgáltatási tartalmú biztosítás nyújtása az ügyfelek minél szélesebb köre számára. A legnehezebb helyzetekben, egzisztenciát fenyegető károk esetén rendkívüli eljárás alkalmazása.
3. Piaci jó gyakorlatok beépítése / tükrözése
A piacon elérhető termékek esetén alkalmazott legjobb gyakorlatok nyújtása, az ügyfél számára legkedvezőbb feltételekkel rendelkező termékek, leginkább ügyfélbarát megoldások biztosítása.
4. Reális, konzisztens érték alapulvétele
Közös érdeke a biztosítónak és a szerződőnek a biztosított érték pontos megállapítása, és ezen érték alapulvétele a biztosítás megkötésekor, az indexálás és a kárrendezés során, továbbá a látens alul- és túlbiztosítottság elkerülése. Egyenlő elbírálás alkalmazása a már szerződött és az újonnan szerződő ügyfeleknél, a biztosítási összeg és a ténylegesen nyújtott szolgáltatási összeg összhangja. Újérték alapon kalkulált biztosítási díj fizetése esetén új értéken történő térítés.
5. Gyors és kellően nagyvonalú, ügyfélbarát kárrendezés
A kárrendezés folyamata jól nyomon követhető, hatékony. Az ügyféllel való kommunikáció
folyamatos. A kárrendezés a jó gyakorlatokra épül, empatikus, idomul az előállt élethelyzethez.
6. Érthetőség
Valamennyi szerződéses dokumentum egyszerű, áttekinthető, közérthető. Világos indokolás kárigény elutasítása esetén is.
7. Családbarát, digitális és fenntartható megoldások
Családbarát jelleg, korszerű digitális technológiák, zöld szempontok alkalmazása a szerződés valamennyi szakaszában a fenntartható fejlődés elősegítése érdekében.
2. A PÁLYÁZAT BENYÚJTÁSÁRA JOGOSULT INTÉZMÉNYI KÖR
A Pályázaton az a magyarországi székhellyel rendelkező, az MNB által felügyelt biztosító vehet részt, amely megfelel a jelen pályázati kiírásban meghatározott pályázati feltételeknek (a továbbiakban: Feltételek) és ezt a tényt, valamint a Feltételekben meghatározottak teljesítése iránti elkötelezettségét a pályázat mellékleteként csatolt nyilatkozatával is igazolja.
3. A BIZTOSÍTÓ ALAPVETŐ JOGOSULTSÁGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A MINŐSÍTÉS MEGSZERZÉSE KAPCSÁN, VALAMINT A BIZTOSÍTÓ KÖTELEZETTSÉGEI A MINŐSÍTÉS HATÁLYA ALATT
1. A biztosító a Pályázaton való részvételével önként vállalja, hogy az e Pályázati kiírás alapján a minősítést elnyert otthonbiztosítási terméket (a továbbiakban: Otthonbiztosítási termék) a minősítés használatára való jogosultság megszerzésére vonatkozó, 5.3. pont szerinti tájékoztatás kézhezvételétől számított 60 napon belül elérhetővé teszi természetes személyek számára.
2. A biztosító tudomásul veszi, hogy az MNB a Feltételeknek való megfelelést a Pályázat benyújtásakor és azt követően a termék forgalmazásának időtartama alatt bármikor, a Feltételek szerint ellenőrizheti, vizsgálhatja, és vállalja, hogy az ellenőrzések, vizsgálatok során együttműködik az MNB-vel.
3. A biztosító a Pályázaton való részvételével önként vállalja továbbá, hogy a Minősítéshez és a Feltételek fennállására vonatkozó ellenőrzéshez szükséges, a Feltételek szerinti rendszeres és eseti ellenőrzéshez kapcsolódó, az MNB felhívásában meghatározott adatszolgáltatásoknak mindenkor eleget tesz.
4. A minősítés használatára jogot szerzett biztosító (a továbbiakban: Biztosító) a Minősítés alapján, a Minősítés megszűnéséig terjedő időtartam alatt jogosult az adott termék vonatkozásában a „Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás” minősítés kereskedelmi kommunikációban való használatára, illetve a Biztosító köteles az adott termék vonatkozásában a Minősítés megszűnéséig a „Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás” szóösszetételt alkalmazni a termék megnevezésében.
5. A Biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben egy természetes személy általános lakásbiztosítási igénye miatt keresi fel a Biztosító fiókját, a Biztosító a nála igénybe vehető Otthonbiztosítási termékre felhívja a potenciális ügyfél figyelmét, amennyiben az ügyfél által meghatározott biztosítási cél az Otthonbiztosítási termékkel is elérhető.
6. A Biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy az Otthonbiztosítási terméknek a Feltételekben meghatározott képleteit akként adja át az MNB részére a Feltételekben meghatározott módon és tartalommal (a továbbiakban: Képletek), hogy azok alapján a biztosítási termék forgalmazásának első napjától, illetve az Összehasonlító oldal indulásától az MNB honlapjának Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás termék összehasonlító oldalán (a továbbiakban:
Összehasonlító oldal) az ügyfél által megadott adatok alapján kalkulált, a biztosításra vonatkozó következő biztosítási ajánlati feltételek (a továbbiakban: online ajánlati biztosítási feltételek) lekérhetők legyenek.
7. A biztosító a pályázat benyújtásával egyúttal felhatalmazást ad az MNB-nek a Képletek, illetve az annak alapjául szolgáló üzleti titoknak minősülő információk kezelésére.
8. A Biztosító kötelezettséget vállal továbbá arra, hogy a Minősítés használatának első napjától az Otthonbiztosítási termék forgalmazásának ideje alatt biztosítja, hogy amennyiben az ügyfél az Otthonbiztosítási termékkel kapcsolatban tájékoztatást kér, és a megfelelő adatokat megadja, a biztosító az Összehasonlító oldalon kalkulált online ajánlati biztosítási feltételekkel megegyező tartalommal tájékoztatja az Alapcsomag tekintetében, valamint felhívja az ügyfél figyelmét az Összehasonlító oldal elérhetőségére.
9. A Biztosító kötelezettséget vállal továbbá arra is, hogy honlapjának lakásbiztosítási felületén az Összehasonlító oldalra mutató linket helyez el a figyelem felkeltésére alkalmas módon.
10. A Biztosító kötelezettséget vállal továbbá arra, hogy a Minősítés használatának ideje alatt az MNB felé személyes kapcsolattartót biztosít, akinek személye megegyezik a pénzügyi közvetítőrendszer felügyelete körében eljáró MNB számára bejelentett fogyasztóvédelmi kapcsolattartóval.
11. A Biztosító kötelezettséget vállal továbbá arra, hogy a Minősítéssel rendelkező termék vonatkozásában a Pénzügyi Békéltető Testület (továbbiakban: PBT) eljárásának, egyezség hiányában az ilyen eljárásban hozott határozatnak aláveti magát.
12. A Biztosító vállalja, hogy amennyiben az ügyfél a PBT felé fordul, az összeg egyezség hiányával nem érintett részét a PBT eljárásától, annak időtartamától függetlenül előzetesen megtéríti az ügyfél részére.
13. A Biztosító köteles gondoskodni arról, hogy a vele szerződéses jogviszonyban álló függő közvetítő is alkalmazza jelen pályázati kiírásban meghatározott, a biztosítóra vonatkozó előírásokat.
14. A Biztosító gondoskodik arról, hogy azok a vele szerződéses jogviszonyban álló független közvetítők, amelyekkel a Minősítéssel rendelkező termék közvetítésére megállapodást köt, megkapjanak minden szükséges információt és támogatást ahhoz, hogy a pályázati kiírásban a biztosítóra vonatkozóan meghatározott előírásokat a termék értékesítése során teljesítsék.
15. A Biztosítónak az Összehasonlító oldalra vonatkozó rendelkezéseket annak rendelkezésére állásától alkalmaznia kell.
4. A BIZTOSÍTÁSI TERMÉKKEL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK
4.1. A biztosítási termék alapvető kondíciói – a lefedett kockázatok köre, alapcsomag és kiegészítő modulok, indexálás
4.1.1. A szolgáltatási csomag tartalma
A minősítési rendszer a
• magyarországi
• állandóan lakott
• épületek és az azokban lévő ingóság vagyoncsoportra vonatkozik:
- ingatlanok
• épület [lakóház (családi ház, ikerház, sorház), lakás (többlakásos épületben), építmények (legalább járda, medence, kerítés, kapu, kocsi beálló)]
• melléképület (legalább garázs, tároló)
- ingóságok
• háztartási ingóságok (legalább bútorok, háztartási és híradástechnikai készülékek, ruházat, élelmiszer)
• értéktárgyak – minimális mechanikai védelmi szintekkel.
A Biztosító a biztosítható vagyontárgyak körét a fentieknél bővebben is meghatározhatja. Az
ügyfélnek lehetősége van csak ingóságra, vagy csak ingatlanra is biztosítást kötni.
Az Otthonbiztosítási termék fedezettségi szerkezetét tekintve az alábbi pillérekből épül fel:
1. Alapcsomag: Az Alapcsomagnak az Elemi károk, alapkockázatoknak a Pályázati kiírás keretében meghatározott minden kockázatára ki kell terjednie. A Biztosító a termék vonatkozásában ettől az ügyfél számára kedvezőtlenebbül nem térhet el, azonban az Alapcsomag addicionális fedezeteket tartalmazhat. Az Alapcsomagba tartozó káresemények elnevezéseinek meg kell egyeznie a Pályázati kiírás 1. számú mellékletében szereplő elnevezésekkel, továbbá a káreseményeknek - tartalmukat tekintve - meg kell felelniük az 1. sz. mellékletben szereplő minimum-követelményeknek.
2. Elnevezésükben sztenderd kiegészítő fedezetek: tartalmi minimum-követelményekkel nem rendelkező, elnevezésükben sztenderd kiegészítő elemek, melyek egy része a Biztosító számára kötelezően elérhetővé teendő, más része szabadon választható jellegű. A Biztosító vállalja, hogy az Otthonbiztosítási termék vonatkozásában, ezen fedezetek körében kizárólag ezen elnevezéseket használja.
3. Egyedi, elnevezésében és tartalmában nem sztenderd kiegészítő fedezetek: elnevezésében és tartalmában nem sztenderd, a Biztosító által szabadon választható kiegészítő modulok.
A kiegészítő fedezeti modulokat valamennyi esetben önállóan kell kínálni, az ügyfél nem kötelezhető több kiegészítő fedezet együttes választására csomagajánlatok formájában.
Alapcsomag (sztenderd tartalmi minimum-követelmények) | Elnevezésükben sztenderd kiegészítő fedezetek | Nem sztenderd kiegészítő fedezetek | |
Elemi károk | Alapkockázatok | ||
• Tűz • Füst és koromszenn yezés • Robbanás • Villámcsapás • Villámcsapás másodlagos hatása • Vihar | • Vízkár (beázás, kívülről érkező víz, vezetékes vízkár, elfolyt víz) • Betöréses lopás, rablás, besurranás • Rongálás, vandalizmus • Üvegtörés • Felelősségbiztosítás | Kötelező jellegű, amennyiben az Alapcsomagban a Biztosító nem nyújt fedezetet: • Különleges üveg • Értéktárgy, készpénz kiegészítő biztosítás | A Biztosító által tartalmukban és elnevezésükben is szabadon meghatározható fedezetek. |
• Felhőszakad ás • Jégverés • Hónyomás • Árvíz • Földrengés • Földcsuszaml ás, kő-, szikla- és földomlás • Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása • Idegen jármű ütközése • Idegen tárgy rádőlése | • Kerti dísznövénybiztosít ás • Lábon álló növények biztosítása • Balesetbiztosítás | ||
Biztosító által szabadon választható: • Dugulás-elhárítás költségei • Építés, szerelésbiztosítás • Lakóépületek rejtett hibáiból eredő károk • Assistance szolgáltatás • Épülettartozékok lopása • Szolgáltatás- kimaradásból eredő károk • Graffiti • Klímaberendezés biztosítás • Zárcsere kulcsvesztés vagy kulcstörés miatt és kulcsok pótlása • Kerti bútor • Sporteszköz és sportfelszerelés • Hobbi- és kisállatbiztosítás • Síremlék és kegyeleti biztosítás • Kiterjesztett garancia • Okos eszközök biztosítás (beleértve okos otthon eszközök) • Elmaradt bérleti díj biztosítás • Elveszett okmányok pótlása • Munkanélküliség biztosítás |
4.1.2. Az épületek hasznos alapterületének meghatározása
Az épületek, melléképületek alapterületének kalkulálásánál a hasznos alapterületeket (a falak belső oldala által körbehatárolt terület) kell figyelembe venni.
Főépület:
Teljes alapterülettel (100%) kell számolni, az azonos kockázatviselési helyen lévő:
• lakás összes lakáscélú helyiségét (szoba, konyha, fürdőszoba, WC, közlekedő, előszoba, kamra stb.),
• tetőtérben kialakított 1,90 m belső magasságot elérő összes lakáscélú helyiséget,
• a talajszint alatti padozatú, lakás céljára használt helyiségeket,
• üvegverandát és télikertet.
50%-os alapterülettel kell számolni, az azonos kockázatviselési helyen lévő (a főépület biztosítási összegében jelenik meg):
• nem lakás céljára szolgáló helyiségeket (pince, kazán, műhely, garázs stb.),
• lakáson belül kialakított galériát,
• tetőtéri lakás esetében az 1,90 m belső magasság alatti területeket,
• teraszt, erkélyt, loggiát, tornácot.
1. Melléképület (önálló melléképület vagyonkategóriában jelenik meg): Teljes alapterülettel (100%) kell számolni:
• lakás esetén, a lakással nem azonos kockázatviselési helyen lévő, de a lakással azonos épületben található, a Biztosított tulajdonában/kizárólagos használatában nem lakás célú helyiséget (garázs, tároló, pince),
• ház esetén a főépülettől különálló vagy melléépített, de külön tetőszerkezettel rendelkező melléképületet (garázs, tároló, hobbyműhely, ól, istálló stb.).
4.1.3. Kommunikációra vonatkozó általános követelmények
4.1.3.1. Az Otthonbiztosítás termék esetében a Biztosító alapértelmezettként lehetőséget biztosít a teljes körű papírmentes kommunikációra. A Biztosító az ügyfél kérésére köteles lehetőséget biztosítani az ettől való eltérésre.
4.1.3.2. Az elektronikus kommunikáció keretében az ügyfélnek lehetősége van elektronikus úton a szükséges nyilatkozatok megtételére, kárbejelentésre, kárrendezéshez szükséges dokumentumok csatolására a kárrendezés valamennyi szakaszában tájékoztatás kérésére, szerződése módosítására és felmondására.
4.1.3.3. A szerződés megkötése során, elektronikus kommunikáció választása esetén - amennyiben az elektronikus kommunikáció e-mail útján valósul meg - a Biztosító visszaigazoló e-mail kérésével, vagy az ügyfél a Biztosító által küldött visszaigazoló linkre kattintása révén ellenőrzi az ügyfél által megadott e-mail cím helyességét.
4.1.3.4. A Biztosító legalább az alábbi kommunikációs módokat biztosítja a kárrendezés valamennyi szakaszában: postai úton történő, személyes, telefonos, elektronikus.
4.1.3.5. A Biztosító a kárrendezés folyamatának nyomon követését elektronikus vagy digitális formában is biztosítja (például e-mail, applikáció).
4.1.3.6. A Biztosító a szerződés felmondásáról szóló értesítést írásban, postai úton is megküldi az ügyfél részére.
4.1.4. A szerződés megkötése
4.1.4.1. A Biztosító pályázati kiírás szerinti adatok igényazonosító lapon történő bekérésével meghatározza a kockázatviselés tárgyát, felméri a biztosítotti adottságokat, igényeket, és annak megfelelő biztosítási ajánlat megtételét segíti elő. Az igényazonosító lap minimális követelményeit a 4. számú melléklet tartalmazza.
4.1.4.2. Amennyiben az igényfelmérés alapján fennálló valamely igényre a Biztosító nem nyújt biztosítási védelmet, úgy arról a Biztosító a figyelemfelhívásra alkalmas módon tájékoztatja az ügyfelet és az ügyfél döntése, hogy az ajánlatot a szűkített formában is elfogadja-e.
4.1.4.3. A Biztosító az igényfelmérés szerint az igényazonosító lapon meg nem határozott kiegészítő kockázatra vonatkozó biztosítási ajánlatot nem fogad be.
4.1.4.4. A Biztosító a pályázati anyaghoz csatolja a Bizottság 2017/1469 végrehajtási rendelete szerinti biztosítási termékismertető egységesített mintadokumentuma szerint elkészített biztosítási termékismertetőt (IPID dokumentum), amelyben megjeleníti, hogy a termék Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás.
4.1.4.5. A Biztosító a Bit. 152. § szerinti tájékoztatójában kitér az ügyfél kárrendezéssel kapcsolatos teendőire, a kárbejelentés és kárrendezés formáira, valamint a Biztosító által vállalt ügyintézési határidőkre.
4.1.4.6. A Biztosító a terméket a Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat Szabályzat által előírt Standard Termékvázlat struktúrájában készíti el.
4.1.4.7. A szerződés megkötését követően a Biztosító a szerződés létrejöttétől számított öt munkanapon belül köteles a szerződőt bizonyítható és azonosítható módon a biztosítási szerződés létrejöttéről értesíteni. A szerződő a tájékoztatás kézhezvételétől számított tizennégy napon belül a szerződést – indoklás nélkül – felmondhatja, kivéve az olyan biztosítást, amely a szerződő nyilatkozata alapján egy hitel- vagy kölcsönszerződéshez kapcsolódik.
4.1.5. A biztosítás időtartama, fennállása
4.1.5.1. A szerződéses feltételek lehetővé teszik, hogy a szerződő 30 napos felmondási határidővel, a naptári negyedév végére a szerződést felmondhatja. A kockázatviselés kezdetét követő három negyedévben a Biztosító ettől eltekinthet. Abban az esetben, ha az ügyfél a naptári negyedév végétől számított 30 napon belül mondja fel a szerződést, a felmondás a következő naptári negyedév végével esedékes, amelyről a Biztosító az ügyfelet írásban, postai, illetve az e-mail címmel rendelkező ügyfeleket elektronikus úton egyaránt tájékoztatja.
4.1.5.2. A Biztosító belső gyakorlatában lehetővé teszi, hogy a meglévő, nem MFO minősítéssel rendelkező lakásbiztosítási szerződései esetében az ügyfél a szerződés fordulónapja előtt átválthasson a Biztosító MFO termékére.
4.1.5.3. A Biztosító a biztosítási díjat a 4.1.6.2. vagy a 4.1.6.3. pontokban meghatározott kritérum teljesülése esetén, évente egy alkalommal, legalább 120 nappal a díj hatályba lépése előtt, naptári negyedév első napjára hirdeti meg.
4.1.6. A biztosítási díj és a biztosítási összeg megállapításával, valamint az értékkövetéssel kapcsolatos követelmények
4.1.6.1. Az MNB nem tartja fogyasztóbarátnak azt a gyakorlatot, amely szerint a terméktervezési fázisban az Otthonbiztosítási termék (beleértve a kiegészítő fedezeteket is) tervezett kárhányada2 alacsonyabb, mint ötven százalék.
4.1.6.2. Ha egy naptári évben az Otthonbiztosítási termék tényleges kárhányada3 negyvenöt százalék alatti értéket vesz fel, az 1. pont hosszútávú érvényesülése érdekében a Biztosító kötelezően felülvizsgálja a termék árazását a lehető legfrissebb káradatokkal kiegészített tapasztalati idősorát figyelembe véve. A díjtételek meghatározásakor úgy szükséges eljárni, hogy az 1. pontban rögzített elv teljesüljön, a kedvezmények az új és a meglévő ügyfelekre is vonatkozzanak.
4.1.6.3. Ha egy naptári évben az Otthonbiztosítási termék tényleges kárhányada meghaladja az ötvenöt százalékot, a Biztosító elvégezheti a díjak felülvizsgálatát az előző ponttal analóg módon, azaz egyoldalúan módosíthatja azokat.
4.1.6.4. A fenti, kárhányadra vonatkozó kritériumok teljesítése mellett az MNB figyelemmel kíséri az intézmények Otthonbiztosítási termékhez kapcsolódó számviteli tartalékainak lebonyolítási eredményét4, amelynek értékét 20%-os határon belül tartja elfogadhatónak. A lebonyolítási eredményre vonatkozó elvárásnak az Otthonbiztosítási termék első teljes naptári évétől kezdve szükséges megfelelni.
4.1.6.5. A Biztosító úgy alakítja ki a díjstruktúrát - ideértve a kedvezmények rendszerét is -, hogy a már szerződött Xxxxxxxxxxxxxxxxx termék ügyfelek nem kerülhetnek kedvezőtlenebb helyzetbe az új szerződést kötő ügyfeleknél.
4.1.6.6. A Biztosító a szerződési feltételei között alkalmazhat feltételhez kötött kedvezményeket, de kedvezmény megvonása kizárólag a feltétel nem teljesítésének idejére történhet.
4.1.6.7. Ingóságok esetében, a biztosítási összeg meghatározásához a Biztosító lehetővé teszi, hogy a biztosítási összeg megállapítása a 2. melléklet szerinti egyszerűsített lista mentén történjen a túl- vagy alulbiztosítottság elkerülése érdekében. Az egyszerűsített lista a 100.000 Ft egyedi érték feletti ingóságok tételes, míg e limit alatti ingóságok csoportosított (pl. konyhai eszközök) felsorolását tartalmazza. Amennyiben az ügyfél nem kíván élni az egyszerűsített lista megadásával, az ingóságokra vonatkozó biztosítási összeget egyetlen értékben is megadhatja.
4.1.6.8. A Biztosító által új értékre vállalt biztosítás, biztosítási összeg és az így kalkulált biztosítási díj fizetése esetén a Biztosító új értéken történő térítést alkalmaz az avultatás kizárásával. Az új érték elven az alábbiakat értjük:
a. Ingatlan: Az az összeg, amelyből a kockázatviselés helyén a kár időpontjában érvényes árak szerint az épület helyreállítható. A szolgáltatás felső határa az épület káresemény időpontjában számított újonnan történő helyreállításának értéke. Ez részkároknál a javítás
2Kárhányad = (kárkifizetések bruttó összege + bruttó tételes függő kártartalék változása + bruttó IBNR tartalék változása - bevételek kármegtérítésből
+ természeti katasztrófakárok (földrengés, árvíz) várható értéke) / bruttó megszolgált díj. A katasztrófakárok várható értéke legfeljebb a bruttó megszolgált díj kettő százalékáig vehető figyelembe.
3Itt és a későbbiekben is kárhányad alatt a 4.1.6.1. pontban definiált fogalom értendő.
4Lebonyolítási eredmény = tartalék – felhasználás – záró tartalék, az MNB adatszolgáltatási rendelet 5. mellékletében, a 4421N.. táblák esetében (Néhány tartalékfajta bruttó egyéves, illetve kétéves lebonyolítási eredménye) definiált egyéves lebonyolítási eredmény meghatározásával analóg módon.
vagy csere költségeit, teljes újjáépítésnél pedig az újjáépítési értéket jelenti, de maximum a biztosítási összeget.
b. Háztartási ingóság: A biztosítók legfeljebb a biztosítási összeg mértékéig térítik az ingóságokban a káridőponti hazai javítással történő helyreállítás költségeit vagy új állapotban történő beszerzési értékét. Ezek egyike sem haladhatja meg a vagyontárgynak a káridőponti új értékét.
4.1.6.9. Ingatlanok esetében a Biztosító az indexálás értékét az új Otthonbiztosítási szerződéseknél alkalmazott épület vagyoncsoport megfelelő kategóriájához tartozó ajánlott érték (négyzetméterár) éves változása alapján határozza meg.
4.1.6.10. Az ingatlantól különböző vagyoncsoportok esetében a Biztosító vállalja, hogy a biztosítás megkötésekor meghatározott biztosítási összeget, az inflációs hatások figyelembevételével, a mindenkori újérték elvének megfelelő szinten tartja. Az indexszámok alapját minden esetben a KSH, az Otthonbiztosítási termék feltételeiben rögzített árindexe adja. A Biztosító előre meghatározza a viszonyítási időszakot és az alkalmazott KSH indexet (pl. fogyasztói árindex, valamely árucsoport árindexe stb.) és azok súlyozását, ha több indexszámot is figyelembe vesz. Az indexszámok vagyoncsoportonként eltérők lehetnek.
4.1.6.11. A Biztosítási díj indexálása esetén a biztosítási összeg változásának összhangban kell lennie a biztosítási díj változásával. A díj növekedésének mértéke nem haladhatja meg a biztosítási összeg növekedésének mértékét az indexálás tekintetében.
4.1.6.12. Jelzáloghitelhez tartozó biztosítás esetén, a túl- illetve az alulbiztosítottság elkerülése érdekében ajánlott, hogy amennyiben rendelkezésre áll, a biztosítási összeg meghatározásának kiinduló pontja a biztosítandó ingatlan banki értékbecslés által meghatározott újraépítési értéke.
4.1.7. Kárrendezéssel kapcsolatos követelmények
4.1.7.1. A kárfelvétel alkalmával a Biztosító nyújtson egyértelmű és pontos tájékoztatást a kárrendezéshez szükséges benyújtandó dokumentumokról. Amennyiben a Biztosító a kárfelvétel alkalmával nem adott tájékoztatást a benyújtandó dokumentumok köréről, abban az esetben nem utasíthatja el a kárigényt arra hivatkozással, hogy az ügyfél nem csatolt bizonyos, kizárólag az általános szerződési feltételekben előírt dokumentumokat.
4.1.7.2. A kárbejelentést követő maximum 2 munkanapon belül a Biztosító felveszi a kapcsolatot az ügyféllel, és a kárbejelentéstől számított 5 munkanapon belüli időpontot ajánl a kárszemlére. Amennyiben olyan vis maior, illetve havaria helyzet áll elő, amely nem teszi lehetővé az 5 munkanapon belül történő kárszemlét, a Biztosítónak ezt haladéktalanul közzé kell tennie a saját weblapján.
4.1.7.3. A kárkifizetés az ügyfél szempontjából érdemben történő indítása (pl. banki utalás elindítása) a kárszemlét, vagy az utolsó szükséges dokumentum beérkezését követő 5 munkanapon belül megtörténik.
4.1.7.4. A Biztosító vállalja, hogy tételesen bemutatja a károsult ügyfél számára, hogy az általa felajánlott kártérítési összeget mi alapján határozta meg (pl. építésügyi szabvány, árajánlat stb.).
4.1.7.5. A Biztosító nem alkalmaz az Alapcsomag vonatkozásában a biztosítottak részéről önrészt.
4.1.7.6. A kárrendezés lefolytatása során a Biztosító részéről felmerülő költségeket teljes mértékben a Biztosító viseli, a szerződő részére nem háríthat át a kárrendezési folyamat bármely eleméért külön költséget.
4.1.7.7. 100 ezer forint alatti károk esetén a Biztosító lehetőséget biztosít gyorsított kárrendezésre, melynek ügyintézési határideje legfeljebb 5 munkanap. A Biztosító ennek keretében az ügyfél számára legkedvezőbb kárrendezési gyakorlatát biztosítja, melynek folyamatát megjeleníti a pályázati anyagban.
4.1.7.8. A kárigény elutasítása a kárszemlét, vagy az utolsó szükséges – a kárigény elbírálása szempontjából releváns – dokumentum beérkezését követő 10 munkanapon belül megtörténik. A Biztosító az elutasításban részletes, indokolással alátámasztott, az általános szerződési feltételekre való pontos hivatkozást és idézést tartalmazó írásos tájékoztatást nyújt az ügyfél minden egyes követelésére vonatkozóan, mely tartalmazza, hogy az ügyfél által bejelentett kár mely, a biztosítási szerződésben meghatározott kockázatra vonatkozik, és a bejelentett káreseményt a Biztosító mi miatt nem tekinti kárkifizetésre jogosult káreseménynek.
4.1.7.9. A Biztosító a kár elutasítását, vagy a kárkifizetési összeg megállapítását tartalmazó tájékoztatás során figyelemfelhívásra alkalmas módon tájékoztatja az ügyfelet, hogy amennyiben a kárigény elutasításával vagy a kárkifizetési összeggel nem ért egyet, jogosult panaszt tenni a Biztosító kárrendezési gyakorlatára vonatkozóan (személyesen, telefonon, írásban, elektronikusan: e-mail, applikáció, weboldalra történő fájlfeltöltés).
4.1.7.10. Az ügyfél kérésére a Biztosító lehetőséget biztosít részére a kárrendezési folyamathoz közvetlenül kapcsolódó dokumentumok megismerésére.
4.1.7.11. A Biztosító vállalja, hogy közötte és a károsult ügyfél között csak abban az esetben jöhet létre egyezség, amennyiben az ügyfél
• a Biztosító által felajánlott kártérítési összeget vitatja és
• szerződéskötéskor elfogadta a Biztosító által ajánlott biztosítási összeget és a kár bekövetkezési időpontjáig felajánlott indexálásokat.
A Biztosító ez esetben vállalhatja, hogy a természetbeni szolgáltatásra – csere, javítás, helyrehozás, újjáépítés stb. – vonatkozóan szakember, kivitelező javaslatát és ajánlatát kínálja fel és téríti meg szolgáltatásként.
4.1.7.12. Havaria: amennyiben olyan helyzet áll elő, amely következtében tömeges kárrendezési igénybejelentések érkeznek a Biztosítóhoz és így lehetetlen az e pályázati anyagban előírt kárrendezési határidőket tartani, a kárrendezésre rendelkezésre álló határidő ésszerű mértékben kibővíthető. Ez alatt az idő alatt a biztosító köteles az ügyfelek érdekében úgy eljárni, ahogyan az általában elvárható:
a. extra kapacitásokat allokálni a kárrendezési területre,
b. haladéktalanul tájékoztatást közzétenni a Biztosító honlapján, lehetőség szerint a közösségi oldalakon és az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségekben az elhúzódó kárrendezési időkkel és folyamatokkal kapcsolatban,
c. haladéktalanul, közzétételre alkalmas módon tájékoztatást nyújtani és az MNB-nek a
kialakult vis maior vagy havaria helyzetről.
4.1.7.13. Havaria esetén a Biztosító lehetőség szerint az ingatlan lakóinak száma és a kár jellege szerint rangsorol a kárrendezés során.
4.1.8. A kiemelt károkra vonatkozó egyéb rendelkezések
4.1.8.1. Kiemelt károknak nevezzük azokat a károkat, melyek az ügyfél egzisztenciális helyzetét veszélyeztetik (az épület használhatatlanná, részben vagy egészben lakhatatlanná válik). A Biztosító
meghatározott személyi kárrendezési kapcsolattartót jelöl ki, aki az ügyfelet végig vezeti a kárrendezési folyamat lépésein és akitől az ügyfél a kárrendezési eljárásról folyamatosan tájékoztatást kaphat.
4.1.8.2. A Biztosító kárelőleget folyósít az alábbi esetekben:
• az ügyfél életkörülményeit (mindennapi lakhatását) veszélyeztető káresemény bekövetkezésekor a Biztosító a kárrendezés keretében, gyorsított eljárásban, 5 munkanapon belül;
• kárfelülvizsgálat szükségessége esetén a biztosított kérésére - a Biztosító a kárszemlét követő 3 munkanapon belül, a további kár keletkezését megelőző munkálatokra szükséges mértékig, figyelembe véve a lehetséges maximális kárkifizetés összegét.
4.1.8.3. Ingatlan esetén a kárrendezés során a biztosítási összeg a kiindulópont. Olyan épületkárok esetén, ahol a várható kárérték eléri a biztosítási összeget és amennyiben csalás, vagy visszaélés gyanúja nem merül fel, valamint a biztosítási összeg a Biztosító által felajánlott érték alapján alakult ki, akkor kifizeti a biztosítási összeget. A biztosítási összegtől való esetleges eltérést a Biztosítónak szükséges alátámasztania.
4.1.8.4. Olyan ingóságkárok esetén, ahol a várható kárérték eléri a biztosítási összeget és amennyiben csalás, vagy visszaélés gyanúja nem merül fel, valamint a biztosítási összeg a kötéskor megadott, egyszerűsített ingóságlista alapján alakult ki, a Biztosító nem vizsgálja az alulbiztosítottságot és kifizeti a biztosítási összeget. Amennyiben az ingóságokra vonatkozó biztosítási összeg a Biztosító által felajánlott érték alapján alakult ki, akkor a Biztosító kifizeti a biztosítási összeget. Az ügyfél a kárrendezés során egyszerűsített ingóság listát használhat. A biztosítási összegtől való esetleges eltérést a Biztosítónak szükséges alátámasztania.
4.1.9. A biztosító mentesülése
A Biztosító a feltételeiben kizárólag a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben foglalt mentesüléseket alkalmazza.
4.1.10. Egyéb feltételek
4.1.10.1. A Biztosító legalább a következő díjfizetési módokat biztosítja: postai csekk, átutalás, csoportos beszedési megbízás, online fizetés.
4.1.10.2. A Biztosító a következő díjfizetési ütemezést biztosítja: havi, negyedéves, féléves, éves.
4.1.10.3. Az egyes kockázatokkal kapcsolatos főbb kizárásokat maximum 3 oldal terjedelmű IPID dokumentum is részletesen tartalmazza. A szokásostól eltérő kizárásokra a Biztosító felhívja a figyelmet megjelölve az ÁSZF vonatkozó pontjait. Az IPID dokumentumban a kizárások minél teljesebb bemutatására kell törekedni. Az IPID dokumentumban esetlegesen nem szereplő kizárásokra és mentesülésekre egyértelmű, általános szerződési feltételekre való hivatkozást kell szerepeltetni.
4.1.10.4. A Biztosító a termék fejlesztésénél és üzemeltetésénél minden szakaszban és valamennyi ponton korszerű digitális technológiák alkalmazását tesz lehetővé az ügyfelek számára a fenntarthatóság elősegítése érdekében.
4.1.10.5. A Biztosító a termékről rendszeres gyakorisággal adatszolgáltatást teljesít az MNB részére az MNB által meghatározott módon és formában.
5. A MINŐSÍTÉS MEGSZERZÉSÉNEK FOLYAMATA
5.1. A pályázati kiírás közzététele
• A biztosítók 2020. január 10-től kezdődően nyújthatják be a jelen pályázati kiírásban meghatározott minősítés megszerzésére vonatkozó pályázatukat, azzal, hogy a termékjellemzőknek a pályázat benyújtása időpontjában hatályos Általános Szerződési feltételeknek kell megfelelni, kivéve, ha a Pályázati kiírás másként rendelkezik.
• Az MNB a Feltételeknek az Otthonbiztosítási termék alapvető kondícióira vonatkozó rendelkezései módosulását legalább 60 nappal, az egyéb rendelkezések módosulását legalább 15 munkanappal a módosulás hatályba lépését megelőzően, kellő felkészülési időt biztosítva teszi közzé honlapján, a módosulás hatályba lépését követően befogadásra kerülő Otthonbiztosítási termékek vonatkozásában. Ettől eltérően rövidebb határidő is meghatározható a közzétételt követő hatálybalépésre, ha a módosított rendelkezés rövidebb felkészülési idővel is teljesíthető az érintett biztosítók, vagy a MABISZ nyilatkozata alapján.
• A Feltételek módosulására vonatkozó információkat az MNB az Összehasonlító oldal és az MNB hitelesített adatok fogadásához alkalmas ERA felületén a minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás szolgáltatás menüpont alatt is elérhetővé teszi, valamint a MABISZ számára is megküldi.
5.2. A pályázat benyújtása
A biztosítóknak az MNB hitelesített adatok fogadására alkalmas ERA rendszeren keresztül, a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás menüpont alatt kell benyújtaniuk pályázatukat, a már meglevő felhasználó névvel és jelszóval az ERA felületére belépve, a RegDB menüpont „Intézmények- szolgáltatások” almenüjének „Szolgáltatások bővítése” lehetőségének kiválasztását követő regisztráció után, akként, hogy a rendszerben ki kell tölteni egy űrlapot és fel kell tölteni az alábbi dokumentumokat (a továbbiakban együttesen: Pályázati dokumentáció):
• cégszerűen aláírt, a 3. számú melléklet szerinti nyilatkozat (a továbbiakban: Nyilatkozat) a pályázati kiírásban foglalt feltételek elfogadásáról, a Minősítés előírásoknak megfelelő használatáról;
• a minősíteni kért biztosítási termék főbb tulajdonságait összefoglaló ajánlat (intézményi
minta);
• a minősíteni kért biztosítási termék részletes kondícióit tartalmazó „biztosítási termékismertető” (IPID) ;
• felsorolásszerű melléklet a feltételeknek megfelelésről
• igényazonosító lap
• kárrendezéshez szükséges, benyújtandó dokumentumok listája;
• külön hirdetmény a minősíteni kért termék kondícióiról (intézményi minta)
• minden egyéb, a minősíteni kért biztosítási termékre vonatkozó szerződési feltételt és egyéb kiegészítést tartalmazó dokumentum.
5.3. A pályázat elbírálása
• Az MNB a Pályázati dokumentáció hiánytalan beérkezését követően dönt a Pályázat elfogadásáról, a Minősítés megadásáról vagy elutasításáról.
• Amennyiben a Pályázati dokumentáció hiányos, az MNB – annak beérkezésétől számított 2 munkanapon belül – a hiányok megjelölése mellett elektronikus levélben, ERA-n keresztül hiánypótlásra szólítja fel a Biztosítót. A hiánypótlásra rendelkezésre álló határidő (5 munkanap) eredménytelen letelte esetén az MNB a Pályázatot elutasítja és erről az azt benyújtó Biztosítót tájékoztatja.
• A Feltételeknek való megfelelés esetén az MNB a hiánytalanul benyújtott dokumentumok beérkezését követő 20. munkanapon tájékoztatja a Biztosítót a Pályázat elfogadásáról, és közzéteszi a sikeres pályázat tényét az MNB weboldalán és az Összehasonlító oldalon.
• A Biztosító és az MNB között az MNB-nek a Minősítés megadásáról szóló döntése Biztosító általi kézhezvételét vagy – amennyiben erre a döntés kézhezvételét követően kerül sor, úgy – a Tanúsító Védjegy Szabályzat MNB honlapján való közzétételének napját követő hatállyal a
„Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás” Tanúsító Védjegy Szabályzat szerinti feltételekkel ingyenes védjegyhasználati szerződés jön létre.
5.4. A minősítés megszűnése
A Minősítés megszűnik, ha
• a Biztosító bármilyen okból lemond a Minősítés használatáról;
• a Minősítést az MNB visszavonja;
• a Biztosító megszűnik;
• a Biztosító tevékenységi engedélyét az MNB visszavonja;
• amennyiben valamely hatósági eljárásban hozott következtében a Biztosító már nem jogosult az Otthonbiztosítási termék terjesztésére, vagy annak terjesztését hatósági eljárásban hozott döntéssel felfüggesztik.
A Minősítés megszűnését követően a Biztosító semmilyen formában nem jogosult a Minősítés további használatára – ide nem értve a már megkötött biztosítási szerződéseket -, haladéktalanul köteles gondoskodni a termék „Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás” jelzéssel való forgalmazásának azonnali megszüntetéséről, ideértve annak kereskedelmi kommunikációban való használatát is, valamint köteles gondoskodni arról, hogy az ügyfelek számára egyértelmű, közérthető tájékoztatást adjon arról, hogy az adott termék már nem minősített.
5.5. A minősítés felfüggesztése
• Az MNB a Minősítést felfüggesztheti, amennyiben az MNB folyamatos felügyelési, ellenőrzési tevékenysége során megállapításra kerül, hogy a Biztosító egyes Feltétel(ek)nek csak hibásan, hiányosan felel meg, azonban az a Pályázati kiírásban foglaltak jelentős, a pályázat céljának megvalósulását ellehetetlenítő súlyú megsértését nem jelenti.
• A Minősítés felfüggesztését megalapozó eseményekről való tudomásszerzést követően az MNB a feltárt hibák, illetve hiányosságok megjelölésével írásbeli felhívást küld a Biztosító részére, amelyben megfelelő határidő tűzésével felhívja a hibák, hiányosságok javítására. A felhívásban foglaltak teljesítéséről az MNB és a Biztosító szükség esetén külön egyeztetést folytatnak. Amennyiben a Biztosító a felhívásban foglaltaknak határidőn belül nem tesz eleget, akkor az MNB egyeztetést folytat a Biztosítóval, majd annak alapján – figyelembe véve a Biztosító együttműködési készségét is – indokolt esetben intézkedik a Minősítés felfüggesztéséről, és erről a felfüggesztés kezdő napjának és időtartamának megjelölése mellett vezetői levélben – postai úton és elektronikus formában is – értesíti a Biztosítót. A Biztosító a felfüggesztés napjától a felfüggesztés megszüntetéséig nem fogadhat be az Otthonbiztosítási termékre új ajánlatot, ide
nem értve a már átvett ajánlatokat. Az MNB a felfüggesztésről szóló tájékoztatással egyidejűleg vezetői levélben hívja fel a Biztosítót a feltárt hibák, illetve hiányosságok megadott határidőn belüli javítására, valamint a Feltételeknek való megfelelés érdekében megtett intézkedésekről időszakos beszámolási kötelezettséget ír elő a Biztosító számára. A Biztosító a Minősítés felfüggesztéséről szóló tájékoztatást köteles a honlapján – a vezetői levélben megadott határidőn belül – feltűnően, a felfüggesztés megszüntetéséig közzétenni.
• Az MNB a honlapján és az Összehasonlító oldalon közzéteszi a felfüggesztéssel érintett Otthonbiztosítási termék(ek) vonatkozásában a Minősítés felfüggesztésének tényét, az érintett Biztosító adatait.
• A Biztosító legkésőbb az MNB által előírt határidő utolsó napján, dokumentumokkal alátámasztott módon tájékoztatást nyújt arról, hogy a feltárt hibák, hiányosságok megoldása megtörtént-e.
• Amennyiben az MNB megállapítja, hogy a Biztosító – akár a biztosító jelzésére – a Feltételeknek megfelel, a hibákat, hiányosságokat megfelelően orvosolta, intézkedik a Minősítés megszüntetésének felfüggesztéséről, és erről haladéktalanul vezetői levélben postai úton és elektronikus formában is értesíti a Biztosítót. Az MNB a honlapján és az Összehasonlító oldalán közzéteszi a felfüggesztés megszüntetésére vonatkozó információkat.
• Amennyiben a Biztosító az MNB által előírt határidő utolsó napjáig nem biztosítja a Feltételeknek való maradéktalan megfelelést, a feltárt hibákat, hiányosságokat nem orvosolja, a határidő elteltét követően az MNB intézkedik a felfüggesztéssel érintett Otthonbiztosítási termék(ek) esetén a Minősítés visszavonásáról.
5.6. A minősítés visszavonása
A Minősítést az MNB a Biztosítóval folytatott előzetes egyeztetés alapján akkor jogosult visszavonni,
ha
• megállapításra kerül, hogy a Biztosító súlyos mértékben megsérti a Feltételeket;
• a felfüggesztéssel előírt időtartam vagy az MNB által meghosszabbított felfüggesztési határidő alatt a Biztosító nem biztosítja a Xxxxxxxxxxxxx való maradéktalan megfelelést, a feltárt hibákat, hiányosságokat nem javítja;
• a Biztosító megváltoztatja az Otthonbiztosítás termék kondícióit, és ezért a termék már nem felel
meg a hatályos Feltételeknek;
• a Biztosító nem felel meg az MNB által módosított Feltételeknek, azok hatályba lépésekor;
• A Biztosító nem a Pályázatban engedélyezett Otthonbiztosítási termékre, vagy nem a megfelelő módon alkalmazza a Minősítést;
• felügyeleti biztos kerül kirendelésre;
• az Otthonbiztosítási termék vonatkozásában az ügyfelek széles körét érintő jogsértés miatt az MNB jelentős súlyú intézkedést tesz;
• a Biztosító az Otthonbiztosítási termékre vonatkozó, hatósági határozatban előírt intézkedések végrehajtását elmulasztja;
• a Biztosító az Otthonbiztosítási termék vonatkozásában nem hajtja végre a Pénzügyi Békéltető Testület kötelezését vagy az egyezséget.
• az MNB keresete alapján a bíróság jogerősen megállapítja az otthonbiztosítási termék szerződési feltételének tisztességtelenségét.
A Minősítés visszavonása a Biztosító azon termékére terjed ki, melyre a Pályázatot benyújtotta.
A Minősítését visszavonását megalapozó eseményekről való tudomásszerzést követően az MNB intézkedik a Minősítés visszavonásáról, erről haladéktalanul vezetői levélben postai úton és elektronikus formában, ERA-n keresztül is értesíti a Biztosítót, valamint az MNB honlapján és az Összehasonlító oldalon közzéteszi, valamint jogosult egyéb módon is nyilvánosságra hozni a Minősítés visszavonásának tényét.
5.7. Az összehasonlító oldal
Az MNB kötelezettséget vállal arra, hogy működteti és folyamatosan elérhetővé teszi az Összehasonlító oldalt, amelyen keresztül a biztosítók által forgalmazott Otthonbiztosítási termékekre vonatkozó ajánlatok az ügyfél által megadott egyedi adatok alapján összehasonlíthatók és lekérhetők. Az MNB vállalja, hogy az összehasonlító oldal indulása előtt 60 nappal értesíti a biztosítókat.
Az ajánlatok az ügyfél által megadott adatok, valamint az intézmények által beküldött árazási képletek (scriptek) alapján állnak elő. Az ajánlatok lekérdezéséhez az ügyfélnek személyes adatot nem kell megadnia. Az MNB a kalkuláció és az összehasonlítás lehetőségét biztosítja és nem felel azok tartalmáért.
Az ajánlatoknak a kalkuláció után az MNB a lekérdező számára hozzáférhető egyedi azonosítót generál, amely a lekérdező ügyfél által megadott adatokhoz és az azok alapján kalkulált ajánlatokhoz való utólagos hozzáférését szolgálja.
Az MNB vállalja továbbá, hogy az összehasonlítást és a termék kiválasztását követően - az ügyfél beleegyezésével és nyilatkozatával - a kalkuláció adatait (bemeneti adatok és az ügyfél által kiválasztott termékre vonatkozó kalkulációs eredmények) és az ügyfél által végzett lekérdezéshez tartozó egyedi azonosítót az ügyfél által kiválasztott terméket ajánló Biztosító részére átadja, amely átadást az ügyfél indítja meg.
A Biztosító vállalja, hogy kiépíti az MNB átal küldött kalkulációs adatok fogadásához szükséges rendszereket, az MNB által az ügyfél kérése alapján küldött adatokat az ügyféllel való, Otthonbiztosítási termékekre vonatkozó online szerződéskötés céljából átveszi, valamint biztosítja a kommunikációt az MNB-vel.
A Biztosító az MNB által megküldött adatokat kizárólag a szerződéskötés megkönnyítése, gyorsítása céljából használhatja fel, azokat az ügyfél részére történő termékösszehasonlítás céljára nem alkalmazhatja. A Biztosító biztosítja, hogy az ügyfél az adatokat azok átvételét követően, a szerződéskötést megelőzően a Biztosító oldalán módosíthassa, új kalkulációt indítva ezzel a kiválasztott Otthonbiztosítási termékre.
A Biztosító vállalja, hogy az Összehasonlító oldalon kalkulált értéket meg nem haladó díjon befogadja az ajánlatot, a díj számítását követő 30 napig.
5.8. Feltöltés az ERA rendszerbe
A Biztosító az Otthonbiztosítási termék Képleteit az ERA rendszeren script feltöltésére lehetőséget adó modulon keresztül tölti fel az Összehasonlító oldalhoz, az MNB által meghatározott specifikáció alapján.
Az MNB nem felel azon jogkövetkezményekért, kárért, amely annak következtében áll elő, hogy a Biztosító szándékától eltérően, vagy egyéb okból hibásan töltötte fel a Képleteket.
A Képletek tesztelésére az MNB a Biztosító részére lehetőséget biztosít. Amennyiben a Képletekben a Biztosító utólag bármely eltérést, hibát észlel, azt haladéktalanul köteles az MNB felé jelezni. Az MNB lehetőséget biztosít a javításra.
Az MNB kötelezettséget vállal arra, hogy harmadik személyek részére nem teszi elérhetővé a Biztosító Képleteit.
5.9. Jogosulatlan névhasználat
Ha a Biztosító jogosulatlanul használja a minősítést, az MNB jogosult ezt nyilvánosságra hozni, valamint a rendelkezésére álló eszközökkel élni, eljárásokat megindítani.
5.10. Kifogás a pályázattal kapcsolatban hozott MNB döntéssel összefüggésben
• A pályázó biztosító kifogást terjeszthet elő a pályázati eljárásra, a döntés meghozatalára, a Minősítés felfüggesztésére és visszavonására vonatkozóan, kivéve, ha a visszavonásra azért kerül sor, mert az Otthonbiztosítási termék vonatkozásában az ügyfelek széles körét érintő jogsértés miatt az MNB jelentős súlyú intézkedést tesz. A kifogást a kifogásolt döntés közlésének kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül az ERA rendszeren keresztül kell megküldeni az MNB részére;
• Az MNB a kifogás elbírálását annak kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül elvégzi, a döntésről elektronikus levélben tájékoztatja a kifogást előterjesztő Biztosítót;
• Az MNB a késedelmesen benyújtott kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja a beérkezést követő 2 munkanapon belül.
5.11. Nyilvánosság
Amennyiben az MNB a pályázatot elfogadja, a Minősítést megadja, a Biztosító az MNB döntésének kézhezvételét követően, az MNB ezt visszavonó döntéséig az adott termék vonatkozásában jogosult a
„Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás” minősítés és az ahhoz kapcsolódó, az MNB által meghatározott ábrás megjelölés (logó) használatára, az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben, elektronikus kereskedelmi szolgáltatások nyújtása esetén, valamint bármely egyéb kereskedelmi kommunikációban. Amennyiben a Biztosító grafikai jelölést (logót) alkalmaz a „Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás” termékre vonatkozóan a kereskedelmi kommunikációja során, az nem térhet el attól az ábrás megjelöléstől, amelynek használatára a Biztosító a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás Tanúsító Védjegy Szabályzat szerint jogot szerzett.
6. A PÁLYÁZATI KIÍRÁSBAN MEGHATÁROZOTT FELTÉTELEKNEK VALÓ MEGFELELÉS ELLENŐRZÉSE
A pénzügyi közvetítőrendszer felügyelete körében eljáró MNB folyamatos felügyelés keretében a
„Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás” termék feltételeinek való megfelelés ellenőrzését végzi a Minősítés megadása előtt, illetve ezt követően rendszeresen, de legalább évente egyszer, amennyiben az adott biztosítási termék Minősítésének kiadása és a kijelölt ellenőrzési időszak között legalább 6 hónap eltelt.
6.1. A minősítés elnyerését követő rendszeres ellenőrzés
Az MNB – hatósági eljárásnak nem minősülő – rendszeres ellenőrzés keretében vizsgálja a Minősítésnek való megfelelést. A pályázó Biztosító Nyilatkozat benyújtásával tudomásul veszi és aláveti magát a hatósági eljárásnak nem minősülő ellenőrzésnek.
A Biztosító vállalja, hogy az MNB rendszeres ellenőrzése érdekében, az MNB felhívására a „Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás” termék ellenőrzéséhez kapcsolódó dokumentumokat, valamint adatszolgáltatásokat a felhívásban megjelölt határidőre feltölti a Statisztikai és Felügyeleti Integrált Adatbefogadó Rendszer (STEFI), illetve az ERA elnevezésű rendszerekbe. A Biztosító vállalja továbbá, hogy az Otthonbiztosítási termékre vonatkozó ügyféltájékoztató és szerződéses feltételek módosulása esetén a módosított ügyféltájékoztatót és szerződési feltételeket az ERA rendszerbe a módosítás hatályosulását megelőző 2. munkanapig feltölti. Az MNB az ellenőrzéshez további adatokat kérhet, amelyeket a hiánypótlásra vonatkozó felhívásban rögzített határidőre kell az ERA rendszeren keresztül megküldeni az MNB részére. Az MNB a rendszeres ellenőrzés eredményéről tájékoztatja a Biztosítót.
Mindezeken túl az MNB jogosult a Feltételeknek való megfelelés eseti ellenőrzésének lefolytatására is. Az MNB felhívására a Biztosító adatszolgáltatást teljesít.
A rendszeres és eseti ellenőrzés során a Biztosító által szolgáltatott adatok mellett az MNB a pénzügyi közvetítőrendszer felügyelete körében való eljárása keretében rendelkezésére álló információkat is felhasználja. Az MNB a Biztosító által szolgáltatott adatok alapján jogosult a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítási termékek népszerűsítése céljából statisztikákat közzétenni.
1. SZÁMÚ MELLÉKLET: KÁRESEMÉNYEK
I. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK
⮚ Az elemi károkra vonatkozóan a Biztosító megjelöli, hogy azokat mely meteorológiai szolgáltató által mért és hitelesített adatok figyelembevételével bírálja el, valamint vállalja, hogy az ügyfél részére az ellenbizonyítás lehetőségét biztosítja.
⮚ Valamennyi biztosítási esemény vonatkozásában a bontási és szállítási költségek térítését vállalja a Biztosító.
⮚ Az Alapcsomagban foglalt fedezetek kiterjednek a napelemekre, napkollektorokra, valamint
hőszivattyúkra.
II. XXXXX XXXXX, ALAPKOCKÁZATOK
1. Tűz
Tűz biztosítási eseménynek minősül, ha az öntápláló lánggal való égés, izzás - amely nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezik, vagy ott keletkezik, de azt elhagyja és saját erőből tovább terjedni képes – a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
Kizárások (nem biztosítási esemény):
• öngyulladt, erjedt és befülledt anyagokban keletkező tűz és hőhatás,
• pörkölődés, hő hatására történő szín- vagy alakváltozás formájában keletkezett károk, amennyiben azok nem a feltétel szerinti tűzkár következményei,
• a kockázatviselési helyen robbanásveszélyesnek minősülő anyagok - Országos Tűzvédelmi Szabályzatban ebbe a kategóriába sorolt anyagok - nem háztartási mértékű vagy jellegű felhasználásával, tárolásával összefüggésben bekövetkező károk,
• tűzveszélyes tevékenységet hatósági engedély nélkül végeznek és a kár ebből keletkezik,
• a rendeltetésüknél fogva tűznek, lángnak, hőhatásnak kitett vagyontárgyakban keletkező károk.
2. Füst és koromszennyezés
Biztosítási eseménynek minősül a biztosított vagyontárgyak füst vagy koromszennyeződés által okozott károsodása, amennyiben az nem tényleges tűzkár következménye, vagy nem a kockázatviselés helyén keletkezett tűz biztosítási eseményből származik.
Kizárások:
Nem téríti meg a biztosító az olyan szennyeződésekből eredő károkat, melyet
• bármelyfajta dohányzás,
• gyertya és lánggal működő világító berendezés,
• lánggal működő párologtató eszköz, füstölő,
• tüzelőberendezések (pl. kandalló, kazán, cserépkályha stb.) működtetése, működése,
• a biztosítottak által gyújtott egyéb tüzek (pl. grillezés, falevélégetés stb.) okoz, továbbá
• az épület/lakás életvitelszerű használatából adódó, folyamatosan kialakuló szennyeződések (pl. a vagyontárgy közvetlen füst- vagy koromszennyezés hatásának van kitéve).
3. Robbanás
Robbanás biztosítási eseménynek minősül a gázoknak és gőzöknek rombolással és hanghatással együtt járó hirtelen, váratlan rendkívül gyors energia felszabadulása, erőhatása, amely hőtermeléssel, nagy nyomással és roncsolással jár és a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
Kizárások:
• hasadó és sugárzó anyagok robbanása vagy szennyezése által okozott károk,
• kockázatviselési helyen robbanásveszélyesnek minősülő anyagok - Országos Tűzvédelmi Szabályzatban ebbe a kategóriába sorolt anyagok - nem háztartási mértékű vagy jellegű felhasználásával, tárolásával összefüggésben bekövetkezett károk,
• a kockázatviselés helyén, ahol xxxxxxxxx tárolását jogszabály tiltja, a gázpalack robbanása miatt bekövetkezett kár,
• hatósági engedélyhez kötött, és ez alapján végzett, tervszerű, szándékos robbantás eredményeként keletkező károk.
4. Villámcsapás, villámcsapás másodlagos hatása
Villámcsapás biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított vagyontárgyba közvetlenül becsapódó villám vagy gömbvillám pusztító ereje, vagy hőhatása kárt okoz a biztosított vagyontárgyban.
5. Villámcsapás másodlagos hatása
Villámcsapás másodlagos hatása miatt az elektromos berendezésekben, felszerelésekben és készülékekben a túlfeszültség által okozott károk, ha a villám becsapódási helye a biztosított vagyontárgy 1000 méteres körzetében volt.
6. Vihar
Vihar biztosítási eseménynek minősül, ha a 15 m/s (54 km/h) küszöbértéket elérő, vagy azt meghaladó sebességű, időjárás miatti légmozgások (vihar), vagy e légmozgások által elsodort tárgyak a biztosított vagyontárgyakban kárt okoznak a kockázatviselés helyén.
Biztosítási esemény az is, ha a vihar által megrongált tetőn, ajtón, ablakon a viharral egyidejűleg beömlő csapadékvíz a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
Kizárások (nem biztosítási esemény):
• az építésügyi szabványok be nem tartása, nem megfelelő anyagok alkalmazása, vagy az előírt szakszerű technológia elmulasztása miatt keletkezett károk,
• különálló szilárd falazatú medencék lágy lemez vagy fólia burkolatában, illetve azok üvegezésében keletkezett károk,
• ideiglenes fedéssel (fólia, ponyva, stb.) ellátott helyiségekben, illetve hideg- és melegágyak, üvegházak, fóliasátrak fedésében keletkezett károk,
• a keletkező légmozgások következtében a helyiségen belül keletkezett károk,
• a szabadban tárolt vagyontárgyakban keletkezett károk, amennyiben a Biztosító erre külön kiegészítő fedezetet kínál,
• a lábon álló növényzetben keletkezett károk, amennyiben a Biztosító erre külön kiegészítő fedezetet kínál.
• nyitva felejtett nyílászárókkal összefüggően keletkezett károk
7. Felhőszakadás
Felhőszakadás biztosítási eseménynek minősül, ha a kockázatviselés helyén lehullott csapadék mennyisége 24 óra alatt a 25 mm-t elérte, vagy meghaladta és a felhőszakadásból eredő, talajszinten áramló nagy mennyiségű víz rombolással, elöntéssel - ideértve a szabályszerűen kialakított és karbantartott vízelvezető rendszerek elégtelenné válása miatti elöntést is - a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
Kizárások (nem biztosítási esemény):
• a gombásodás, penészesedés, salétromosodás, rozsdásodás formájában jelentkező károk,
• különálló szilárd falazatú medencék lágy lemez vagy fólia burkolatában keletkezett károk,
• ideiglenes fedéssel (fólia, ponyva, stb.) ellátott helyiségekben, illetve hideg- és melegágyak, üvegházak, fóliasátrak fedésében keletkezett károk,
• a szabadban tárolt vagyontárgyakban keletkezett károk, amennyiben a Biztosító erre külön kiegészítő fedezetet kínál,
• a lábon álló növényzetben keletkezett károk, amennyiben a Biztosító erre külön kiegészítő fedezetet kínál,
• a talajszint alatti padozatú, nem lakóhelyiségnek minősülő épületrészek elöntése esetén az ott elhelyezett ingóságokban keletkező károk, ha azokat a padozattól nem legalább 20 cm magasan tárolták,
• a belvíz, talajvíz okozta károk,
• a biztosított épület alapteste alá bejutó talajvíz okozta épületsüllyedés károk.
8. Jégverés
Biztosítási eseménynek minősül a csapadék jégeső vagy jégverés formájában történő lehullása során, annak roncsoló hatása által a biztosított vagyontárgyakban okozott kár, illetve a jégverés által megbontott épületszerkezeten történő egyidejű beázás kár.
Kizárások (nem biztosítási esemény):
• az építésügyi szabványok be nem tartása, nem megfelelő anyagok alkalmazása, vagy az előírt szakszerű technológia be nem tartása miatt keletkezett károk,
• a káresemény bekövetkezte előtt szilárdságában már meggyengült (felhólyagosodott, málló, pergő, repedezett stb.) homlokzatokban okozott károk,
• különálló szilárd falazatú medencék lágy lemez vagy fólia burkolatában keletkezett károk,
• az épületek polikarbonát tetőiben, korlátaiban keletkezett károk
• a szabadban tárolt vagyontárgyakban keletkezett károk, amennyiben a Biztosító erre külön kiegészítő fedezetet kínál,
• a lábon álló növényzetben keletkezett károk, amennyiben a Biztosító erre külön kiegészítő fedezetet kínál,
• háziállatok elhullását eredményező károk,
• az épület végleges tetőfedésében keletkezett azon esztétikai károk, (pl. horpadás), melyek a
héjazat funkciójának ellátását, illetve élettartamát nem befolyásolják.
9. Hónyomás
Biztosítási eseménynek minősül a hó vagy a jég statikus nyomása, valamint a lecsúszó hó vagy jég által a biztosított vagyontárgyakban okozott kár.
Megtéríti a biztosító azokat a károkat is, amelyeket a biztosított épületekben a hónyomás által megrongált tetőn keresztül, a biztosítási eseménnyel egyidejűleg beömlő csapadék a biztosított vagyontárgyakban okoz.
Kizárások (nem biztosítási esemény):
• az építéskori építésügyi szabványok, illetve karbantartási kötelezettség nem teljesítése, nem megfelelő anyagok alkalmazása, vagy az előírt szakszerű technológia be nem tartása miatt keletkezett károk (meggyengült, elöregedett tetőszerkezetek, lécezés stb. kárai),
• épületek üveg- és polikarbonát tetőfedésében,
• a szabadban tárolt vagyontárgyakban keletkezett károk, amennyiben a Biztosító erre külön kiegészítő fedezetet kínál,
• a lábon álló növényzetben keletkezett károk, amennyiben a Biztosító erre külön kiegészítő fedezetet kínál.
10. Árvíz
Árvíz biztosítási eseménynek minősül, ha az állandó vagy időszakos jellegű természetes vagy mesterséges felszíni folyóvizek, állóvizek, továbbá az azokba nyílt torkolattal csatlakozó csatornák, tavak vízszintje az időjárási körülmények miatt oly mértékben megemelkedik, hogy a kiáradó víz az árvíz szempontjából védettnek, mentesítettnek minősített területen a kockázatviselés helyén lévő biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
Nem minősül árvíznek (nem biztosítási esemény):
• a kockázatviselési hely szempontjából területileg illetékes Vízügyi Igazgatási Hatóságok kár időpontjában hatályos besorolása szerint nagyvízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta területeknek minősülő helyen belül bekövetkező árvízkárok;
• a talajvíz emelkedés, talajvízmozgás, vagy ezek bármelyikével összefüggésben jelentkező talajmozgás okozta károk;
• a belvíz;
Kizárások (nem biztosítási esemény):
Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat (illetve költségeket), amelyek
• hatósági kirendeléssel, vagy anélkül végzett árvíz megelőzési, illetve árvízvédelmi munka során merültek fel;
• talajerőben, illetve talajszerkezetben;
• a befogadó és elvezető létesítményekben (pl.: vízelvezető árok), vízügyi létesítményekben, gátakban, öntözőberendezésekben, halastavakban, víztározókban.
A biztosítási eseményre a biztosító a szerződés megkötését követő naptól számított 15 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező biztosítási eseményre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki.
Fogalmi meghatározások:
Nagyvízi meder: a vízfolyást vagy állóvizet magában foglaló terület, amelyet az árvíz levonulása során a víz rendszeresen elborít. A nagyvízi meder területét a mértékadó árvízszint, vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöli ki. A nagyvízi meder rendeltetése a mederből kilépő árvizek és a jég levezetése.
Hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és az elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés (fal, mobilgát) közötti terület.
Nyílt ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére nem épült árvízvédelmi töltés, és így azokat a mederből kilépő víz szabadon elöntheti.
Vízjárta területek: időszakosan elöntésre kerülő, vagy vízzel telített talajú területek, így különösen:
• a síkvidéki erek, semlyékek, vagyis az olyan terepmélyedések, amelyek a területet érintő vízszabályozás, vízrendezés előtt rendszeresen, a szabályozást követően pedig időszakosan vízzel borítottak,
• a természetes állóvizek feltöltődése során kialakult vizenyős, mocsaras területek, amelyek
felületének túlnyomó részét növényzet borítja, de a talaj tartósan vízzel telített,
• a dombvidéki patakok, állandó vagy időszakos vízfolyások, völgyek, vízmosások által érintett olyan területek, amelyekre az időszakos elöntés jellemző,
• a folyók elhagyott „ősmedrei”, vagyis a folyókat kísérő, a jelenlegi medertől távolabb elhelyezkedő olyan vonulatok, terepmélyedések, amelyek eredete (származása) a folyó egykori medrére vezethető vissza.
Mentesített ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés épült.
Árvízvédelmi mű: az elsőrendű, másodrendű, harmadrendű árvízvédelmi vízi-létesítmény, valamint annak műtárgya, tartozéka, járulékos létesítménye, amely a védvonal védőképességét, rendeltetésszerű használatát biztosítja, illetve szolgálja.
11. Földrengés
Biztosítási eseménynek minősül a kockázatviselés helyén az Európai Makroszeizmikus Skála (EMS)
VI. fokozatát, elérő vagy az azt meghaladó intenzitású földrengés, amely a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
Kizárások (nem biztosítási esemény):
Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat (illetve költségeket), amelyek
• mesterséges úton létrehozott földrengések (földalatti, illetve földfelszíni robbantás, robbanás stb.) következtében keletkeztek.
12. Földcsuszamlás, kő- szikla- és földomlás
Kő-, szikla-, valamint földomlás és földcsuszamlás biztosítási eseménynek minősül, ha az eredeti, természetes helyéről, valamilyen okból hirtelen, előre nem látható módon elmozduló, letörő, lecsúszó szikladarabok, kőzetdarabok, illetve földtömeg a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
Kizárások (nem biztosítási esemény):
Nem minősülnek biztosítási eseménynek
• a tudatos emberi tevékenység következményeként (ásványi anyagok feltárása, alagútépítés stb.) fellépő károk,
• a támfalban, mesterséges rézsűben, egyéb műtárgyakban bekövetkező károk,
• azok a károk, amelyek azért következtek be, mert
✓ a védelmül szolgáló támfal tervezési vagy kivitelezési hibája, vagy elavultsága miatt az nem megfelelő,
✓ nem létesítettek támfalat, pedig a terep statikai viszonyai szükségessé tették volna.
13. Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása
Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása biztosítási eseménynek minősül, ha a természetes egyensúlyi állapot megszűnése következtében egy ismeretlen építmény, üreg hirtelen bekövetkező beomlása a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
Ismeretlen üreg, ismeretlen építmény az, amely az építési engedélyben nem szerepel vagy, amelyet a hatóságok nem tártak fel, illetve a szerződőnek, vagy biztosítottnak nem volt tudomása róla.
Kizárások (nem biztosítási esemény):
A biztosítási fedezet nem terjed ki
• a föld ásványi anyagainak feltárása során, illetve azzal összefüggésben keletkezett károkra,
• az elvezetetlen csapadék és szennyvizek okozta kiüregelődésből keletkező károkra,
• beomlott ismeretlen üreg feltöltésének költségeire;
• az épületek/építmények alatti feltöltések ülepedése, illetve az alapok alatti talajsüllyedésre.
14. Idegen jármű ütközése
Idegen jármű ütközése biztosítási eseménynek minősül, ha nem a biztosított tulajdonában vagy használatában lévő jármű, vagy személyzet által irányított légi jármű egésze, részei, illetve annak rakománya kárt okoz a kockázatviselés helyén.
Kizárások (nem biztosítási esemény):
A biztosítási fedezet nem terjed ki
• a lábon álló növényekben keletkezett károkra,
• a háziállatok elhullásával keletkezett károkra,
• a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás, vagy egyéb jármű felelősségbiztosítás által fedezett károkra, valamint
• arra az esetre, ha az idegen jármű a szerződő/biztosított tudomásával és beleegyezésével közelíti meg a biztosított vagyontárgyat.
15. Idegen tárgy rádőlése
Idegen tárgy rádőlése biztosítási eseménynek minősül, ha a szerződésben nem biztosított, a kockázatviselés helyén kívül található idegen tárgy rádőléssel kárt okoz a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakban.
Idegen tárgynak minősülnek azok a tárgyak, amelyek a káresemény időpontjában nem voltak a biztosított tulajdonában, illetve használatában, nem bérelte, kölcsönvette, lízingelte, illetve nem az ő érdekében használták fel és nem a kockázatviselés helyén kerültek elhelyezésre.
16. Vízkár (beázás, kívülről érkező víz, vezetékes vízkár+elfolyt víz)
Vízkár
Biztosítási esemény akkor következik be, ha a víz-, csatorna-, fűtés-, hűtés- és gőzvezetékek, ezek tartozékai, szerelvényei és a vezetékre kapcsolt háztartási gépek törése, repedése, kilyukadása, dugulása, csatlakozásának elmozdulása, valamint a nyitva hagyott vízcsap miatt a kiáramló víz vagy folyadék a kockázatviselés helyén, a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
Kizárások (nem biztosítási esemény):
• a kár elhárításához technológiailag nem indokolt vezetékrész javításának vagy pótlásának a költségei,
• az épület felújításával kapcsolatos károk,
• a vezetékekhez csatlakozó tartozékok, szerelvények (pl.: csaptelepek, fűtőtestek stb.) és a vezetékre kapcsolt, kárt okozó berendezés (pl.: kazán), háztartási gép (pl.: mosó- vagy és mosogatógép) javításának vagy pótlásának a költségei,
• az elfagyásból eredő kár,
• a gombásodás, penészedés formájában jelentkező károk,
• hűtési, gáz- és gőzvezetékek, továbbá ezek tartozékai, szerelvényei cseréjének költségei.
Beázás, kívülről érkező víz
Biztosítási eseménynek minősül a biztosított épületnek az építésügyi előírásoknak és szabályoknak megfelelően, végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerű technológiával kialakított és karbantartott tetőfedésén, a panel- és egyéb szerkezeti hézagok mentén, szigetelésén, nyílászáróján keresztül beáramló csapadékvíz által a biztosított vagyontárgyakban keletkező kár.
Kizárások (nem biztosítási esemény):
• a beázást előidéző ok megszüntetése (pl.: tetőjavítás, szigetelés) során felmerült költségek megtérítése.
Elfolyt víz
Biztosítási eseménynek minősül a vízvezetékek és/vagy szerelvények kára következtében a vezetékes víz elfolyása miatti többletvízdíj felmerülése.
Az elfolyt víz biztosítási eseményenként legfeljebb 200.000 forintig térül. A szolgáltatás feltétele: 1 évre visszamenőleg az illetékes vízszolgáltató által kiállított számlák bemutatása. A kárrendezés időtartama az átlagosnál hosszabb időt vehet igénybe.
Nem téríti meg a Biztosító:
• a biztosítottaknak a káreseménnyel egyidejű átlagos vízfogyasztásának értékét,
• a káreseménnyel egyidejűleg öntözésre vagy medencefeltöltésre felhasznált víz értékét.
17. Betöréses lopás, rablás, besurranás
Értéktárgyak körébe tartozó ingóságok esetében a téríthető felső határ a mechanikai és elektronikai védelem függvényében az alábbiak szerinti:
Védelmi szint | Elektronikai jelzőrendszerrel | Elektronikai jelzőrendszer nélkül |
Megerősített mechanika | 1 000 000 Ft | 500 000 Ft |
Minimális (alap) mechanika | 500 000 Ft | 200 000 Ft |
Amennyiben az elektronikai jelzőrendszert bekötik olyan távfelügyeleti rendszerközpontba, mely rendelkezik szakhatósági engedéllyel, napi 24 órás diszpécserközpontot és kivonuló szolgálatot üzemeltet, és a riasztás megtörténtét követő 15 percen belüli kiérkezést garantál szerződésében, úgy a fenti táblázatban feltüntetett összegek kétszereséig terjed ki betöréses lopáskárra a biztosító szolgáltatása.
Minimális (alap) mechanikai védelem | Megerősített mechanikai védelem |
Falazat, födém, padozat | |||||
Anyaga, vastagsága | Minimum 6 cm tömör, vagy 10 cm üreges tégla, vagy 6–10 cm szendvicsszerkezet, vagy gyári faház | Minimum 30 cm vastag üreges (hőszigetelő) tégla, vagy 6 cm vastag vasalt beton | |||
Ajtók | |||||
Ajtótok anyaga | Tetszőleges | Keményfa, vagy fém, MABISZ ajánlással (korábbi minősítésű), vagy azzal egyenértékű biztonsági ajtó (min III.kat.) | |||
Ajtótok rögzítése | Tetszőleges | 30 cm-enként minimum 10 cm mélyen, minimum 10 mm átmérőjű köracél tartószilárdságának megfelelően rögzített | |||
Ajtólap anyaga | Tetszőleges (de tömör, háló nem fogadható el) | Tömör szendvicsszerkezet fémmel erősítve (100 x 300 mm-es, minimum 12 mm átmérőjű rács, 8 mm vastagságú acéllemez), vagy keményfa | |||
Ajtólap vastagsága | Tetszőleges | Keményfa ajtó esetén minimum 40 mm | |||
Ajtólap rögzítése | Tetszőleges forgópánt | 3 db forgópánt | |||
Zár | Biztonsági zár, vagy MABISZ ajánlással rendelkező, vagy azzal egyenértékű biztonsági lakat és lakatpánt, vagy távműködtetésű szerkezet (garázsajtók) | Biztonsági zár | |||
Zárási pontok száma | Minimum 1 db | Minimum 4 db | |||
Zárási pontok távolsága | Minimum 300 mm | ||||
Zárnyelvek reteszelési mélysége | 10 mm | 18 mm | |||
Záráspontosság | Tetszőleges | 3 mm-en belül | |||
Zárbetét törés elleni védelme | Ajánlott, de nem feltétel | Szükséges | |||
Fúrásvédett zárbetét | Szükséges | ||||
Zárfogadó ellenlemez | Tetszőleges | Minimum 2 ponton falszerkezethez rögzítve | |||
Kétszárnyú ajtó esetén | Szükséges | Szükséges | |||
reteszhúzás elleni védelem | ||||||
Kiemelés elleni védelem | Szükséges | Szükséges | ||||
Ablakok | ||||||
3 m alsó ablakok védelme | élmagasság | alatti | Nem szükséges | MABISZ ajánlással (korábbi minősítésű), vagy azzal egyenértékű biztonsági ablak (többpontos zárás, minimum P4A dobásálló üveggel), | ||
vagy tetszőleges ablak és 100 x 300 mm-es osztású, anyaga 12 mm-es átmérőjű köracél szilárdságának megfelelő, kívülről nem szerelhető rács, 30 cm- enként minimum 4 ponton, 10 cm mélyen a falazatba erősítve | ||||||
Elektronikai jelzőrendszer követelményei
Teljeskörű térvédelem, vagy teljeskörű felületvédelem és legalább csapdaszerű térvédelem legyen kialakítva.
A MABISZ által legalább a részleges elektronikai jelzőrendszer elemének ajánlott eszközök alkalmazhatók:
• a betörésjelző központ a tápegységgel egy egységet képezzen és a védett téren belül kerüljön elhelyezésre,
• a rendszer szabotázs ellen védett legyen,
• a központi egység vagy kezelő jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot külön-külön a védelmi körökön és a szabotázsvonalon is,
• a központi egység burkolata az üzemeltető által sem nyitható kivitelű, szabotázsvédett legyen, minimum 1,2 mm-es lágyacélból vagy azzal egyenértékű szilárdságú más anyagból készüljön és eltávolítása, megbontása esetén a jelzésvonalon adjon riasztást,
• az egyes részek meghibásodását a rendszer a kezelő számára jelezze, a további részek maradjanak működőképesek,
• élesített állapotban a vezérlőközpontnak valamennyi jelzővonalat, jeladó áramkört, kapcsoló- berendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell,
• a jelzőáramkör megszakadását a rendszernek jeleznie kell,
• az energiaellátást két – egymástól független, kölcsönhatásmentes – energiaforrás: elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa,
• az akkumulátor automatikus töltéséről gondoskodni kell,
• az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automatikusan és megszakítás nélkül a teljes rendszer legalább 48 órás üzemeltetését, a 48 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa (felügyelet nélküli esetben),
• a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket a falon belül vagy védőcsőben kell vezetni,
• a nyitásérzékelők csak rejtve, süllyesztve szerelhetők,
• a rendszer kezelése kódkapcsolóval történhet, a személyi kódoknak minimum négy számjegyűnek kell
lenni,
• négy számjegyes kód esetén a kezelőnek védett térben kell elhelyezkednie, és a kezelésre maximum 30 másodperc idő állhat rendelkezésre,
• hat számjegyes kódok esetén a kezelő védett téren kívül is elhelyezhető, de gondoskodni kell arról, hogy mechanikailag védett, kulccsal nyitható dobozban kerüljön elhelyezésre,
• a riasztásjelzés minimum egy saját akkumulátorral rendelkező hang-, fényjelző és egy nem akkumulátoros hangjelző készülékekkel történjen,
• a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1–3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelő vagy karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lennie, a rendszer a riasztást követően kapcsoljon éles állapotba,
• a kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületektől, tárgyaktól, építményektől, épületszerkezetektől, közlekedési utaktól olyan távolságra kell telepíteni, hogy azok elérése csak segédeszköz használatával legyen megoldható,
• a kültéri hangjelző burkolata szabotázsvédett legyen, minimum 1,2 mm-es lágyacélból készüljön vagy ezzel egyenértékű szilárdságú mechanikai védelemmel rendelkezzen, hangereje haladja meg a 100 dB/m-t, váltakozó, kéthangú jelzéssel jelezzen,
• az optikai jelzésadó sárga színű, villogó, minimálisan 200 lux fényerőjű legyen.
Betöréses lopás
Betöréses lopás a biztosított ingóságokban betöréses lopással összefüggésben keletkezett kár. Betöréses lopás biztosítási esemény akkor következik be
• ha a tettes a lopást úgy követi el, hogy a kockázatviselés helyén lévő épület lezárt helyiségébe erőszakkal behatol,
• ha olyan nyitott ajtón, ablakon keresztül hatol be, melynek az alsó éle az alatta lévő járószinttől mérve 3 méternél magasabban van, és ezen szintkülönbségen belül nincs feljutást segítő beépített létra vagy állványzat,
• ha a tettes a lopást vélhetően ál-, hamis vagy zárfésűs kulccsal, illetve olyan eszközzel, módszerrel követi el, amely nem hagy a zárbetétben, zárszerkezetben külső szemrevételezéssel erőszakos behatolásra utaló nyomot, de független zárszakértő az idegen eszköz használatát igazolja,
• ha a tettes a lopást a szerződés szerinti betöréses lopás, rablás vagy besurranás megvalósulásával megszerzett kulccsal követte el.
Jelen biztosítási esemény kapcsán a biztosító a társasházi, lakásszövetkezeti lakóközösségek által közösen használt tárolóból történt betöréses lopáskárt a betörésvédelmi táblázatban szereplő értékek 50%-a erejéig háztartási ingóságokra vonatkozó, minimális mechanikai védettségi szintjéhez tartozó limitig téríti meg.
A biztosító nem téríti meg a társasházi, lakásszövetkezeti lakóközösségek által közösen használt folyosókról és közlekedőkből eltulajdonított vagyontárgyakat még abban az esetben sem, ha az a terület, ahonnan eltulajdonították, zárható.
Szolgáltatás feltétele: rendőrségi feljelentés.
Kizárások (nem biztosítási esemény):
• ha a behatolás a helyiség valamilyen módon hozzáférhető saját kulcsával történik.
Megjegyzések:
▪ Helyiségnek az épület vagy melléképület minden oldalról szilárd anyagú épületszerkezetekkel körülhatárolt, önálló légterű, meghatározott rendeltetésű részét tekintjük.
▪ Lezárt helyiség, amelynek határoló falazatai, padozatai, födémszerkezetei és külső nyílászárói az alábbi követelményeket kielégítik:
⮚ a bejárati ajtók zárását biztonsági zár védi (minimálisan 1 db),
⮚ a kétszárnyú bejárati ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek,
⮚ a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága a 6 cm-es, hagyományos kisméretű tömör téglafal szilárdságával azonos értékű, vagy azt meghaladja.
▪ A 3 méter feletti, nyitva hagyott nyílászárón át történő behatolási mód esetén a betörésvédelmi táblázat minimális mechanikai védettségi szintjéhez tartozó térítési limitig vállalja a biztosító a károk megtérítését, az épület/lakás általános védettségi szintjétől függetlenül.
▪ A betöréses lopás, rongálás és rablás során keletkezett kár térítésének feltétele:
- A biztosított ingatlan védettsége összességében legalább megfeleljen az Általános betörésvédelmi előírásban meghatározott minimális mechanikai védelem követelményeinek, függetlenül attól, hogy a behatolás a biztosított ingatlan mely részén történt.
- A biztosító a káresemény időpontjában meglévő védelmi szintek figyelembevételével az alábbiakban meghatározott értékhatárokig vállalja a kockázatot betöréses lopáskár esetén. A betöréses lopás veszélynemre, az esetlegesen bekövetkező káreseménynél a biztosító térítésének felső határa a kár időpontjában ténylegesen meglévő védettségi szinthez tartozó összeg (maximum a biztosítási összeg) feltéve, hogy a biztonsági berendezések a kár időpontjában rendeltetésüknek megfelelő üzemi állapotban voltak.
- A téríthető összeg felső határa az állandóan lakott épületek estében:
A háztartási ingóságok körébe tartozó vagyontárgyak és az épület-felszerelési tárgyak térítésének feltétele a minimális mechanikai védelem megléte.
Rablás
A biztosított vagyontárgyakban rablással okozott kár.
Rablás biztosítási esemény akkor következik be, ha a tettes a biztosított tárgyak eltulajdonítása során a biztosított ellen erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetve a biztosítottat a biztosított tárgyak eltulajdonítása érdekében öntudatlan vagy védekezésre
képtelen állapotba helyezte, továbbá, ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított, biztosított vagyontárgy megtartása végett erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott.
Szolgáltatás feltétele: rendőrségi feljelentés.
Kizárások (nem biztosítási esemény):
• a zsebtolvajlással, vagy észrevétlenül történő lopásokkal okozott károk.
Besurranás
Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított vagyontárgyak eltulajdonítása oly módon történik, hogy az elkövető:
• nyitva hagyott nyílászárón keresztül jut be a lakóépületbe/lakásba, melyben otthon tartózkodnak vagy
• a biztosított megtévesztésével, kitalált indokkal jut be a biztosított lakóépületbe/lakásba, melyben otthon tartózkodnak.
Szolgáltatás feltétele: rendőrségi feljelentés.
18. Rongálás, vandalizmus
Rongálás biztosítási eseménynek minősül, ha az elkövető a betöréses lopással, rablással, vagy ezek kísérletével összefüggésben rongálással kárt okoz, beleértve az épületrongálási és épület felszereléseket ért rongálási, lopási károkat is, amennyiben a szerződő biztosítási ajánlatán az épületet is megjelölte biztosított vagyontárgyként.
Vandalizmus
A riasztó- és megfigyelőrendszerek, központok, kamerák, mechanikai és elektronikai tűz- és vagyonvédelmi eszközök, berendezések, a kerítések, kapuk, kapunyitó rendszerek, kaputelefon- rendszer kültéri egységei, a bejárati ajtók, a garázsajtók, garázsajtónyitó rendszerek, a légkondicionálók, illetve egyéb épületfelszerelési tárgyak ismeretlen elkövető által történő megrongálása.
Szolgáltatás feltétele: rendőrségi feljelentés.
19. Üvegtörés
Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a Biztosító a biztosított épületek és lakások szerkezetileg beépített
• ajtóinak és ablakainak,
• erkélyeinek és loggiáinak,
• korlátainak,
• üvegtetőinek,
• üvegtégláinak és üvegfalainak,
• télikertjeinek,
• taposóüvegeinek,
• szaunájának üvegezésének, valamint
• a zuhanykabinok, kádparavánok,
• xxxxxxxx és cserépkályha ajtó üvegezésének, valamint
• az üvegmosdók
törés és repedés kárait,
továbbá biztosítási eseményenként 150.000 Ft értékig a biztosított háztartási ingóságok körébe tartozó
• üvegasztalok,
• bútorüvegek,
• tükrök,
• akváriumok és terráriumok,
• tűzhelyek üvegkerámia főzőlapjainak,
• bármely tűzhely üvegtetejének, üveg főzőlapjának, sütő előlapjának bekövetkező törés- és repedéskárait.
Kizárások (nem biztosítási esemény):
• az üvegházak, meleg- es hidegágyak kárai,
• a kirakatszekrények, valamint a név- és cégtáblák kárai,
• az üveg felületen lévő bevonatok és fóliák (fényvédő, díszítő stb.) felületén karcolással, pattogzással keletkezett károk,
• az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésének kárai,
• az üvegezéssel kapcsolatos szakipari (mázolási, asztalos, lakatos, kőműves) munkák költségei, melyek nem az üvegtörés javításához kapcsolódnak,
• a sérült üvegfelületet rögzítő tartószerkezet elhasználódása, vagy alakváltozása (deformálódása) miatt szükségessé váló javítás költségei,
• a sérült üvegszerkezetet magában foglaló épületelemek, nyílászárók gyártás technológiájából származó többletköltségek, (pl.: üveggel egybeépített ajtópanel cseréje, a sérült nyílászáróba épített redőny, vagy bármilyen árnyékoló szerkezet többletköltsége stb.).
• a bútorüvegek, tükrök antik jellegéből következő értéktöbblete, valamint
• a sérült üvegeket, tükröket magukban foglaló bútorok, keretek kárai.
20. Felelősségbiztosítás
Biztosítási eseménynek minősülnek:
- a szerződésen kívül okozott dologi károk, amelyekért a biztosított – az alábbi minőségében – a magyar anyagi jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik,
- a személyi sérülést eredményező károkozás, amelyért a biztosított – az alábbi minőségében - a magyar anyagi jog szabályai szerint sérelemdíj megfizetésére köteles
összesen legalább 10 millió forint limitig a Magyarország területén okozott és bekövetkezett károk esetén, mint
• a kötvényen megjelölt épület, lakás, egyéb építmény és telek tulajdonosa, bérlője, használója,
• kockázatviselés helyén háztartási céllal gázpalackot használó,
• belátási képességgel nem rendelkező vagy korlátozott belátási képességű személyek gondozója,
• közúti balesetet előidéző gyalogos,
• kerékpár, elektromos kerékpár (legfeljebb 300 W teljesítményű), roller, rokkantjármű, kézi erővel működtetett szállítóeszköz használója,
• szervezett kereteken kívüli hobbi-, sporttevékenységet végző,
• háziállattartó.
Kizárások (nem biztosítási esemény):
• a biztosított házi- és hobbiállatai által előidézett veszélyhelyzet miatt – közvetlen fizikai kapcsolat létrejötte nélkül – bekövetkezett kár,
• jogszabályi tilalom ellenére tartott állatok által okozott kár,
• gépjármű-felelősségbiztosítás, munkáltatói felelősségbiztosítás, szakmai vagy szolgáltatás- felelősségbiztosítás alapján téríthető kár,
• a biztosítottak illetve a biztosítottak és hozzátartozóik által egymásnak okozott kár,
• az olyan következményi kár, amelyek nem mutatnak ésszerű, szerves összefüggést a káreseménnyel és időben is távoliak,
• azok a károk, melyeket a biztosított maga szenved el,
• gépjármű-felelősségbiztosításra kötelezett jármű üzembentartójaként,
• a folyamatos környezetszennyezéssel okozott kár,
• keresőfoglalkozás vagy iparszerű tevékenység végzése során okozott kár,
• a biztosított által motoros jármű üzemben-tartójaként okozott kár,
• a kötbér, a bírság és egyéb büntető jellegű költségek,
• a jogszabályban meghatározott felelősségnél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapuló kárigények,
• a jogszabály alapján megtérülő, az állam ellen is érvényesíthető igények,
• elmaradt haszonból, elmaradt jövedelemből eredő igények,
• gépi erővel hajtott járművel, illetve állati erővel hajtott járművek által okozott károk,
• fűnyíróval, fűkaszával gépjármű első szélvédőjében okozott károk,
• a biztosított fegyvertartói minőségében okozott károk,
*Háziállat: Hasznáért vagy más értékelt tulajdonságáért a ház körül tartott és alább felsorolt állatok: Baromfi (liba, tyúk, kacsa, pulyka és gyöngytyúk, kakas), juh, kecske, sertés, szarvasmarha, kutya, macska, ló, szamár.
**Hobbiállat: Minden olyan kedvtelésből tartott állat, amely nem minősül mezőgazdasági haszonállatnak, védett vagy veszélyes állatnak.
2. számú melléklet: Értéktárgyak és ingóságok
Értéktárgyak
• nagy értékű bútorok
• képzőművészeti alkotások
• gyűjtemények
• antik tárgyak
• régiségek
• kézi csomózású szőnyegek
• valódi szőrmék
• nemesfémek
• ékszerek
• drágakövek
• igazgyöngyök
• egyéb nagy értékű használati tárgyak
Ingóságok 100 ezer Ft egyedi érték felett
• bútorok
• háztartási gépek és eszközök
• telekommunikációs eszközök
• egyéb
Ingóságok kategóriánként
• ruhaneműk
• cipők
• háztartási gépek és eszközök
• bútorok
• telekommunikációs eszközök
• világító berendezések
• szerszámok
• egyéb használati tárgyak
3. SZÁMÚ MELLÉKLET: NYILATKOZAT
Alulírott [cégjegyzésre, valamint ezen aláírásra jogosult képviselő]
a [cégnév]:………………………………………………………………………………..
(székhely:……………………………………… adószám:……………………, cégjegyzékszám: ) (a továbbiakban: Biztosító)
képviseletében ezúton akként nyilatkozom/nyilatkozunk, hogy a Magyar Nemzeti Bankhoz (továbbiakban: MNB) a
„Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás” minősítés elnyerése céljából benyújtott jelen pályázatban, valamint annak mellékletét képező dokumentumokban (a továbbiakban: Pályázat) foglalt adatok és információk a valóságnak megfelelnek.
A Biztosító a Pályázaton való részvételével vállalja, hogy egy olyan ingatlan és ingóság tekintetében meghatározott kockázatokra kárbiztosítási szolgáltatás igénybevételét teszi lehetővé természetes személyek számára, amely a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás minősítéséről szóló pályázati kiírásban meghatározott feltételekben (a továbbiakban: Feltételek) meghatározottak szerinti MNB általi minősítés (a továbbiakban: Minősítés) megszűnéséig megfelel a minősített termékkel szemben a Feltételekben támasztott követelményeknek (a továbbiakban: Otthonbiztosítás), vagyis az általa forgalmazott Otthonbiztosításra vonatkozó szerződési feltételek megfelelnek a Feltételeknek.
Ezen túl a Biztosító a Pályázat benyújtásával kötelezettséget vállal a Feltételekben meghatározott további kötelezettségek teljesítésére is.
A Biztosító és az MNB között az MNB-nek a Minősítés megadásáról szóló döntése Biztosító általi kézhezvételét vagy – amennyiben erre a döntés kézhez vételét követően kerül sor, úgy – a Tanúsító Védjegy Szabályzat MNB honlapján való közzétételének napját követő hatállyal a „Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás” Tanúsító Védjegy Szabályzat szerinti feltételekkel ingyenes védjegyhasználati szerződés jön létre. A Biztosító tudomással bír arról, hogy a Minősítés alapján, a Minősítés megszűnéséig terjedő időtartam alatt jogosult az adott termék vonatkozásában a „Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás” minősítés és a hozzá tartozó logó kereskedelmi kommunikációban való használatára, illetve köteles az adott termék vonatkozásában a Minősítés megszűnéséig a „Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás” szóösszetételt alkalmazni a Otthonbiztosítás megnevezésében.
A Biztosító a Pályázaton való részvételével vállalja továbbá, hogy a Minősítéshez és a Feltételek fennállására vonatkozó ellenőrzéshez szükséges, a Feltételek szerinti rendszeres és eseti ellenőrzéshez kapcsolódó, az MNB felhívásában meghatározott adatszolgáltatásoknak mindenkor eleget tesz, és az MNB rendelkezésére bocsátott adatszolgáltatások teljeskörűen és a valóságnak megfelelően tartalmazzák valamennyi az MNB által előírt információt.
A Biztosító tudomásul veszi továbbá, hogy:
- a benyújtott dokumentumok, illetve a feltételek teljesülésének ellenőrzése mellett az MNB vizsgálatai során a minősített termékhez kapcsolódó információk is felhasználásra kerülhetnek. Az MNB hatósági ellenőrzés keretében a folyamatos felügyelés, illetve az elvégzett MNB törvény szerinti vizsgálatok során feltárt adatok alapján is vizsgálhatja a megfelelést;
- az MNB a Feltételeknek való megfelelést a Pályázat benyújtásakor és azt követően a termék Otthonbiztosításként való forgalmazásának időtartama alatt bármikor, a Feltételek szerint ellenőrizheti, vizsgálhatja, és vállalja, hogy az ellenőrzések, vizsgálatok során együttműködik az MNB-vel.
A Biztosító ezúton nyilatkozik, hogy
- a Pályázatot és a jelen nyilatkozatot aláírók rendelkeznek a szükséges felhatalmazással és képviseleti joggal;
- a Feltételeket és annak részleteit megismerte, az abban foglalt feltételeket, kikötéseket és korlátozásokat magára nézve kötelezőnek ismeri el;
- az általa forgalmazni szándékozott termék maradéktalanul megfelel a hatályos jogszabályi követelményeknek és a Feltételekben foglalt, az Otthonbiztosítással szemben támasztott mindenkor hatályos feltételeknek;
- felhatalmazást ad az MNB-nek a Feltételek szerinti árazási képlet és paraméterek, illetve az annak alapjául szolgáló üzleti titoknak minősülő információk kezelésére,
- az MNB-nek a Minősítés megadásáról szóló döntése Biztosító általi kézhezvételét vagy – amennyiben erre a döntés kézhez vételét követően kerül sor, úgy – a Tanúsító Védjegy Szabályzat MNB honlapján való közzétételének napját követő hatállyal a „Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás” Tanúsító Védjegy Szabályzat szerinti feltételekkel ingyenes védjegyhasználati szerződés jön létre a Biztosító és az MNB között.
Kelt: …………………
……………………..………………….. [Cégszerű aláírás]
4. SZÁMÚ MELLÉKLET: IGÉNYAZONOSÍTÓ LAP MINIMUM ELEMEI
Biztosítani kívánt ingatlanra vonatkozó adatok:
1) Mire kíván biztosítást kötni?
a) Ingatlan és ingóság
b) Csak ingatlan
c) Csak ingóság
2) A biztosítani kívánt ingatlan állandóan lakott?
a. igen
b. nem
3) Milyen típusú a biztosítani kívánt ingatlan?
a. Társasházi lakás
b. Családi ház
c. Sorház
d. Ikerház
4) Az ingatlan tulajdonjoga
a. saját tulajdon saját használatban
b. saját tulajdon bérbeadva
x. xxxxxxxxx
5) Kérjük, adja meg az ingatlan címét (irányítószám, település, utca, házszám)
6) Mekkora az épület/ingatlan hasznos alapterülete? (m2)
7) Kérjük, adja meg a biztosítani kívánt épület/ingatlan építés évét:
8) Hány lakó tartózkodik életvitelszerűen a biztosítani kívánt ingatlanban?
9) Milyen a biztosítani kívánt főépület falazata?
a. Tégla
b. Beton
c. Kő
d. Panel
e. Könnyűszerkezetes
f. Fa
g. Vályog
h. Vegyes (Vályog és szilárd)
10) Milyen a biztosítani kívánt főépület tetőzete?
a. Cserép
b. Pala
c. Nád
d. Fazsindely
e. Szalma
f. Bitumenes
g. Műanyag
h. Fém
11) Az ingatlan külterületen helyezkedik el?
a. Igen
b. Nem
12) A biztosítani kívánt ingatlanhoz tartozó melléképületek száma:
A következő kérdéseket annyiszor kell feltenni, ahány melléképület van
13) A biztosítani kívánt ingatlanhoz tartozó első melléképület alapterülete:
14) A biztosítani kívánt ingatlanhoz tartozó első melléképület falazata:
a. Tégla
b. Beton
c. Kő
d. Panel
e. Könnyűszerkezetes
f. Fa
g. Vályog
h. Vegyes (Vályog és szilárd)
15) A biztosítani kívánt ingatlanhoz tartozó első melléképület tetőzete:
a. Cserép
b. Pala
c. Nád
d. Fazsindely
e. Szalma
f. Bitumenes
g. Műanyag
h. Fém
Ingóságokra vonatkozó adatok:
16) Kiemelt értékű ingóságok (Kérjük, adjon becslést forintban a megfelelő kategóriák mellé):
a. nagy értékű bútorok
b. képzőművészeti alkotások
c. gyűjtemények
d. antik tárgyak
e. régiségek
x. xxxx csomózású szőnyegek
g. valódi szőrmék
x. xxxxxxxxxx
i. ékszerek
j. drágakövek
k. igazgyöngyök
l. egyéb nagy értékű használati tárgyak
17) Ingóságok 100 ezer Ft egyedi érték felett
a. bútorok
b. háztartási gépek és eszközök
c. telekommunikációs eszközök
d. egyéb
18) Ingóságok kategóriánként (Kérjük, adjon becslést forintban az egyes kategóriák mellé):
a. ruhaneműk
b. cipők
c. háztartási gépek és eszközök
d. bútorok
e. telekommunikációs eszközök
f. világító berendezések
g. szerszámok
h. egyéb használati tárgyak
19) Xxxxxxxxxxxx(ek) ingóságainak becsült értéke:
Egyéb, szerződésre vonatkozó adatok, amelyek alapján az egyes biztosítók kedvezményeket érvényesíthetnek:
20) Milyen díjfizetési módot szeretne választani?
a. postai csekk
b. átutalás
c. csoportos beszedési megbízás
d. online bankkártyás díjfizetés
21) Milyen díjfizetési gyakorisággal szeretné fizetni a szerződés díját?
a. havi
b. negyedéves
x. xxxxxxx
d. éves
22) Vállalja-e, hogy a biztosítási szerződésével kapcsolatban a Biztosító elektronikus formában kommunikáljon Önnel?
a. igen
b. nem
23) Vállalja-e, hogy a Biztosító digitális úton rendezze a kárát (fényképek, videó feltöltése és küldése a Biztosító részére)?
a. igen
b. nem
24) Választható kiegészítő fedezetek:
a) Különleges üveg
b) Értéktárgy, készpénz kiegészítő biztosítás
c) Kerti dísznövény biztosítás
d) Lábon állon növények biztosítása
e) Balesetbiztosítás
f) Dugulás-elhárítás költségei
g) Építés, szerelésbiztosítás
h) Lakóépületek rejtett hibáiból eredő károk
i) Assistance szolgáltatások
j) Épülettartozékok lopása
k) Szolgáltatás-kimaradásból eredő károk
l) Graffiti
m) Klímaberendezés biztosítás
n) Zárcsere kulcsvesztés vagy kulcstörés miatt és kulcsok pótlása
o) Kerti bútor
p) Sporteszköz és sportfelszerelés biztosítás
q) Hobbi -és kisállatbiztosítás
r) Síremlék és kegyeleti biztosítás
s) Kiterjesztett garancia
t) Okos eszközök biztosítása (beleértve okos otthon eszközök)
u) Elmaradt bérleti díj biztosítás
v) Elveszett okmányok pótlása
w) Munkanélküliség biztosítás