MÓDSZERTANI AJÁNLÁS
MÓDSZERTANI AJÁNLÁS
szakmai segédanyag a Konyhakerti és Kisállattartási Szociális Földprogramban Mintakert részprogramot megvalósítók számára
Készült az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Felzárkózási Fejlesztések Főosztálya felkérésére és megbízásából.
Támogatási szerződés száma: 21424-5/2017
Szerző: Dr. Xxxxxx Xxxxx Xxxxx Xxxxxxxxx: Xxxxxxx Xxxxxx Xxxxxx: Xxxxxxx Xxxxxx
Szakmai munkatárs: Xxxxx Xxxxx
Szolnok, 2018
Tartalom
Rövid összefoglaló a Szociális Földprogramról 5
Útmutató a tervezéshez és a megvalósításhoz 7
Xxxxxx a támogató elvárásai a Mintakert kialakításában? 7 A pályázati felhívásban meghatározott elvárások 7 A pályázati útmutatóban meghatározott elvárások 9
Módszertani tanácsok a szakmai program kidolgozásához 10 A Mintakert kialakításának szakmai programja 10 Horizontális szempontok a Mintakert kialakításának szakmai programjához 12
Módszertani tanácsok a kötelező szolgáltatások biztosításához 15 A Mintakert részprogram kedvezményezett családjának mentorálása 15 A Mintakert részprogramban a mezőgazdasági végzettségű szakember szerepe 18 Az előadások szervezésének, a felkészítő programok biztosításának sajátosságai 19
Néhány tanács, melyeket a 2011-ben megjelent módszertani kiadványban a megelőző évek jó gyakorlatait működtetők tapasztalataiból merítettünk 20
A kedvezményezett családok és a partnerszervezetek bevonása a tervezésbe 20 A bevonás és kiválasztás nyilvánossága és szabályozottsága 21 A partnerek szerepe 22 A rendszeres ellenőrzés és értékelés, az eredmények folyamatos visszajelzésének jelentősége 24 A fejlesztési célok meghatározásának jelentősége 25 Közösségfejlesztési lehetőségek 26
A Mintakert részprogram eddigi tapasztalatai 27
A tapasztalatok értékelésének szempontjai 27
A Mintakert program tapasztalatainak összefoglalója az Országos Konferencia szekcióvezetői beszámolója alapján 28
Tapasztalatok a Mintakert programban résztvevő családok szerepéről 29
A családellátó kert 31 Kertésznaptár 31 Hasznos linkek 31 Az állattartásra vonatkozó jogszabályok 32 Állatvédelmi szabályozások 33
Kedves Olvasó! Kedves Kolléga!
A Szociális Földprogram működésének több mint negyedszázados története egy jelentős hazai társadalmi innováció története. A Szociális Földprogramok támogatásában a társadalmi-gazdasági változások újra és újra változást generáltak, csak így tudta ez a program betölteni társadalmi küldetését.
Az innováció különböző korszakaiban, a fejlesztési irányok meghatározásában, a működési jellemzők kialakításában, csak úgy, mint a programok indításában, a támogató – a mindenkori szociális ügyekért felelős minisztérium – jelentős szerepet biztosított a működtetőknek, a településvezetőknek és a programok szakmai támogatásában résztvevő szervezeteknek. A Szociális Földprogramok kedvezményezett családjait a működtetők képviselték a megújulást szolgáló egyeztetési folyamatban.
2017-ben a programmegvalósítók új lehetőséget kaptak a már több éve működő programjuk továbbfejlesztésére: a támogató Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) a Mintakert részprogram kialakításához biztosított a pályázat keretében többletforrást.
A Jász-Nagykun-Szolnok Megye Esély Szociális Közalapítványa, együttműködésben a Szociális Földprogramok Szakmai és Érdekképviseleti Egyesületével (SZOFOSZ), az EMMI Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkársága megbízásából és támogatásával több szakmai fórumot szervezett a Mintakert részprogram helyi tapasztalatainak megismerésére, összegyűjtésére és feldolgozására. A fórumokon – szakmai műhelyek, tapasztalatcsere látogatások, Országos Konferencia – résztvevők megfogalmazták az eredményeket és javaslataikat a jövőbeni Mintakert részprogramok támogatására vonatkozóan.
A szakmai ajánlásban építettünk a szakmai fórumokon elhangzott megállapításokra és javaslatokra. Arra törekedtünk, hogy a működtetőknek közvetlenül hasznosítható ismereteket közöljünk gyakorlati tapasztalatok alapján.
A módszertani anyag bevezetője a Szociális Földprogramok általános jellemzőinek rövid ismertetése. Ezek áttekintése véleményünk szerint nemcsak azért szükséges, mert a Mintakert részprogram a Kertkultúra és Kisállattartási Szociális Földprogramra épül, hanem a programhoz újonnan kapcsolódó pályázóknak a program múltjának, szemléletének, sajátosságainak megismerése elengedhetetlen ahhoz, hogy a program iránti elköteleződésük kialakuljon. A program iránti elköteleződés (az értékekkel, a szemlélettel azonosulás) az alapja az eredményességnek, a hatékonyság pedig feltételezi a szakmaiságot, mind a lebonyolításban, mind a kedvezményezettek egyéni és közösségi fejlesztésében.
A második részben gyakorlati útmutatást adunk a Mintakert részprogram tervezéséhez és megvalósításához. Evidencia, hogy a pályázati kiírást nem elegendő tanulmányozni, elolvasni. Xxxxxx visszatérő tapasztalatunk, hogy a pályázatírás nem egy technikai feladat a Szociális Földprogramokban (sem). A módszertani tanácsok fókuszában a pályázati kiírásban meghatározott szakmai kritériumok állnak. A pályázati felhívásból és az útmutatóból azokat a részeket idéztük, amelyeket ismerni és alkalmazni szükséges ahhoz, hogy a programcélok teljesüljenek a helyi Mintakert részprogram indításához és tervezéséhez. A pályázati munkában elengedhetetlen követelmény a támogatói célok és elvárások megismerése, a támogató által meghatározott munkaformák és szolgáltatások megfelelő színvonalú megvalósítása. A továbbiakban négy területtel foglalkoztunk: a szakmai programmal, a mentorálással, a mezőgazdasági szaktanácsadással és a felkészítő programok szervezésével.
A következő részben a módszertani tanácsokhoz a Szociális Földprogram jó gyakorlataiból válogattunk olyan tapasztalatokat, melyek véleményünk szerint ma is hasznosíthatók, alkalmazhatóak, mert a működtetés kulcsterületeire vonatkoznak.
A harmadik részben a másfél évre vonatkozó tapasztalatokat feldolgozó Országos Konferencia legfontosabb tapasztalatait mutatjuk be. Úgy véljük, mindig tanulhatunk mások tapasztalataiból, még akkor is, ha ezek viszonylag rövid időtartamra - 1-1,5 évre - vonatkoznak.
A szakmai anyagunk gyakorló pályázati megvalósítók tapasztalataira hagyatkozik, az ajánlásban nem akartunk - s persze nem is tudtunk volna - kész „recepteket” adni kollégáinknak.
Azt reméljük, hogy az ajánlásban bemutatott ismeretekkel, információkkal és ötletadó gyakorlatokkal gondolkodási kereteket, inspirációt tudtunk adni, és amit itt olvasnak, tovább gondolásra érdemesek és a mindennapi munkában alkalmazhatóak.
A szakmai ajánlás kidolgozásában kiemelkedő szerepe volt Xxxxxxx Xxxxxxxxx, az EMMI Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkársága Felzárkózási Fejlesztések Főosztálya szakmai főtanácsadójának, köszönjük útmutatásait, javaslatait.
Jó munkát és eredményes pályázást és megvalósítást kívánunk.
Szolnok, 2018. október
Xxxxxx Xxxxx Xxxxx
Rövid összefoglaló a Szociális Földprogramról 1
Ismételjünk! A Mintakert a Szociális Földprogramok támogatási rendszerének új – innovatív – részprogramja, tehát a szemléletnek, az alapértékeknek és a működtetési sajátosságoknak ebben az elemben is érvényesülniük kell! Csak akkor lehetünk eredményes pályázók és megvalósítók, ha ezekre tekintettel vagyunk, ha képesek vagyunk azonosulni a célokkal, és ha következetesek vagyunk a megvalósítás során ezek érvényesítésében!
A Szociális Földprogram nem új keletű intézmény a magyarországi jóléti rendszerben. A XIX. század végén, illetve a két világháború között az akkor még főleg a karitatív ellátásokra épülő szociálpolitikának is része volt.
A Szociális Földprogram átfogó, hosszú távú céljai fennállásának negyedszázada alatt a vidéki térségekben élő hátrányos helyzetű családok háztartásgazdasági tevékenységének aktiválása, az önfenntartás képességének javítása, a munkavégző képességük szinten tartása és megerősítése, s mindezek révén a társadalmi és munkaerőpiaci felzárkózási esélyeik növelése.
A rendszerváltást követő években égető feszültségek voltak az országban a foglalkoztatás területén. Át kellett alakítani a szociális segítségnyújtás eszközrendszerét is. A helyzet új eljárásokat, új megoldásokat kényszerített ki. Létrejött a Szociális Válságkezelő Programok Kormánybiztosi Irodája Xxxxxx Xxxxxx kormánybiztos vezetésével. Ebben az Irodában fogalmazódott meg a Szociális Földprogram gondolata. A részletes kidolgozásba beépültek a szociális válság sújtotta térségek településein szerzett tapasztalatok is. 1992-ben az önkormányzatoktól érkező eseti igények alapján hét program indult, Békés megyében kettő, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében öt. 1993-tól meghívásos pályázat keretében biztosítottak támogatást. Ekkor kapcsolódott be Borsod-Abaúj- Zemplén megye néhány települése.
A támogatott megyék és települések száma az eltelt 25 év alatt folyamatosan bővült. A negyedszázad alatt 14 megyében 746 településen működött a program. A települések csaknem egyötöde (137 település) legalább tíz évben kapott támogatást a program működtetésére. Az érintett települések közel felében (323 helyen) tartósan működött/működik a program. A támogatott települések több mint háromnegyede (581 település) 2000 fő alatti, ennek mintegy fele (285) 500 fő alatti lakosú település.
1992-től a programot a mindenkori szociális ügyekért felelős minisztérium koordinálja, a program működéséhez kizárólag nemzeti forrásokból biztosítják a pénzügyi alapot. A hozam többszöröse a támogatásnak, az eredmény nem csak számokban fejezhető ki.
A 25 év alatt közel 5 milliárd forint támogatást nyújtott a program (4.862.521.000,- Ft). Az összes támogatás több mint felét két megye (Borsod-Abaúj-Zemplén: 29.3%, Szabolcs-Szatmár-Bereg: 26.0%) települései kapták.
Az eltelt évek alatt különféle típusok alakultak ki a Szociális Földprogramok helyi rendszerében. Jellemzően önellátásra termeltek, de több helyen elérték a piacra termelést is. Néhány helyen a kettő ötvözete valósult meg, mert a családok között voltak, akik képessé váltak a helyi piacra termelésre is. A pályázati felhívások 2012-2016 között 2 alprojektben ösztönözték a piacra lépést, nem családi szinten, hanem gazdálkodó szervezeti szinten. Az évek során sokféle Szociális Földprogram modell alakult ki. Mindvégig megmaradt a program szociális jellege, és az a cél, hogy a program középpontjában a vidéken élni akaró segítségre szoruló család áll.
1 A Szociális Földprogramról általában. Összeállította: Xxxxxx Xxxxx Xxxxx. xxxx://xxxxxxx.xx
SZOCIÁLIS FÖLDPROGRAMOK 2010-2018
Szakpolitikai változások-FOLYAMATOS MEGÚJULÁS a pályázati rendszerben
Cél: A programok foglalkoztatási elemének erősítése, a társadalmi felzárkózás két eszköze közötti kapcsolódás megteremtése
1. Közfoglalkoztatással egybekötött Szociális Földprogram
2. Konyhakerti és kisállattartási program
3. Új támogatási elem: Eszközbeszerzési- eszközfejlesztési program (Cél: a piacra termelés feltételeinek támogatása)
2013: Új támogatási elem a Szociális boltok
kialakításához szükséges eszközök beszerzéséhez szükséges források biztosítása, a kínálat és
kereslet találkozása érdekében a Szociális boltok létrehozásának támogatása
2015-től: Kettő pályázati felhívásban folytatódik
a Szociális Földprogramok támogatása: a Közfoglalkoztatással egybekötött Szociális Földprogram mellet megjelenik a Szociális agrárgazdálkodási program- Szociális földprogram pályázata. A program
megnevezésének változásával módosulnak a
támogatási célok. Az értékteremtő termelési lánc teljességének kialakítása: önellátás – megélhetés
– piacra termelés.
2017: Különválik a közfoglalkoztatással
egybekötött elem a másik két pillértől. A Szociális Földprogramok támogatására kiírt pályázatban új megnevezés: Kertkultúra és Kisállattartási Szociális Földprogram. Új elem a pályázati felhívásban, hogy a 2010 és 2016 közötti
időszakban legalább 4 alkalommal valósítottak
meg Szociális Földprogramot, az új programjukban külön 200 000 Ft többlet támogatás igénybevételével Mintakert
létrehozását kell vállalniuk.
2018: A közfoglalkoztatással egybekötött Szociális Földprogram integrálódik a
Belügyminisztérium közfoglalkoztatási programjába.
Forrás: Szociális földprogram, mint a társadalmi felzárkózás eszköze 2011-2017, Xxxxxxx Xxxxxx
előadása, Lakitelek, 2018. március 22.
2012 : A Szociális Földprogram támogatási rendszere három pillére bővül
2011-től: Új támogatási elem:
Közfoglalkoztatással egybekötött Szociális Földprogram
A társadalmi felzárkózás ezen aktív szociálpolitikai eszköze 2010-től kibővült, a „régi elemek” maradtak és változatlan tartalommal folytatódtak. A Szociális Földprogram egy részprogramjában kapott helyet a közfoglalkoztatás. A hagyományos háztartási keretek között, elsődlegesen önellátásra végzett termelés támogatása mellett a közfoglalkoztatással kombinált programelem jelentősebb támogatásban részesült.
A településeken a program hatékony működtetésének számos sajátossága van:
• A Szociális Földprogram egyik meghatározó eleme az önkéntesség. A résztvevő önkormányzatoknak pályázni kell a programban való részvételre, a családok önkéntes jelentkezéssel kapcsolódhatnak. Ez növeli a program motiváló erejét, presztízsét.
• A kertkultúra és kisállattartási programokban a kedvezményezettek nem alkalmazottként, hanem saját fogyasztásra termelőként vesznek részt a programban, ezért megnő a résztvevők felelőssége. Az önellátásra termelés fejleszti az önbecsülést, növeli a faluközösségben a résztvevő családok presztízsét.
• A szervezésért a települési önkormányzat - az utóbbi években egyre több nemzetiségi önkormányzat is - felelős, amely a családokkal kötött szerződés alapján a családok képességeihez és a helyi sajátosságokhoz igazítva biztosítja a támogatást. Az alulról szervezett program előnye, hogy a tevékenységet helyben találják ki, és a program céljairól és a résztvevők köréről is helyben döntenek. A program kerete lehetőséget biztosít a rugalmas, sokszínű, a célcsoporthoz alkalmazkodó program szervezésére.
A 25 év alatt a Szociális Földprogram a hátrányos helyzetű kistelepüléseken a helyi szociálpolitika szerves részévé vált. A segélyből élők gazdasági aktivizálásával a cél a képessé tétel és a motiváció, nem pedig a szankció.
Az önkormányzatok a résztvevők számára folyamatos segítőrendszert működtetnek (vetőmagok és tenyészállatok biztosítása, szakértői támogatás, képzésben való részvétel, mezőgazdasági gépekkel biztosított ingyenes vagy
alacsony költségű szolgáltatás nyújtása stb.), a segítőrendszerek kialakításához és működtetéséhez a pályázati forrás biztosította a szükséges feltételeket. Az érintettek több éven keresztül részesülhetnek a támogatásban. Az eredményes programokban megvalósul a korábban nagy
hagyományokkal rendelkező, de mára a peremhelyzetű csoportokban elfeledett önellátó háztartásgazdaság újrateremtése, a célcsoport önfenntartó képességének javulása.
Útmutató a tervezéshez és a megvalósításhoz
Xxxxxx a támogató elvárásai a Mintakert kialakításában?
A pályázó szervezet felelőssége a pályázati program kidolgozása. A pályázati kiíráshoz illeszkedő terv – a pályázati adatlap és annak szakmai mellékletei – kidolgozásához a pályázati kiírás (a pályázati felhívás és a pályázati útmutató) alapos ismerete szükséges. A pályázat elkészítése, megvalósítása és beszámolása során egy sor formai és tartalmi követelménynek kell eleget tenni. A következőkben a pályázati felhívásból és útmutatóból a támogató szakmai elvárásait idézzük.
A pályázati felhívásban meghatározott elvárások 2
FIGYELEM! Azok a szervezetek, melyek
a 2011 és 2017 közötti időszakban legalább 4 alkalommal valósítottak meg Szociális Földprogramot, az új programjukban külön 200 000 Ft
többlet támogatás igénybevételével Mintakert létrehozását kell vállalniuk. 2017-ben Mintakertet létrehozó szervezetek 2018-ban újabb Mintakert kialakítását vállalhatják. Ez esetben az új Mintakertnek további innovatív elemeket kell tartalmaznia. Ez azt jelenti, hogy a 2017-ben hangsúlyozottan konyhakerti
termesztést megvalósító családnak az új programjában kisállattartási projektet, míg a kisállattartást valóra váltó kedvezményezettnek a 2018-as évben inkább konyhakerti termelést javaslunk megvalósítani. A pályázat benyújtásához saját forrás nem
szükséges.
Forrás: Pályázati felhívás
A felhívás célja
A felhívás szervezett keretek között támogatja és fejleszti a rászoruló háztartások megélhetését, hozzájárul az életminőségük javulásához, növeli a bevont háztartások önálló egzisztenciateremtési esélyeit.
A felhívás a bevont családok önellátó képességének, valamint önfenntartó képességének kialakítását és fejlesztését célozza. A kiskert művelésére és kisállattartásra irányuló folyamatos tevékenység komoly munkatapasztalatot eredményez és egyben felelősséget is ró a család tagjaira. A szabadidő hasznos eltöltésén túl a család jövedelemszerző funkciója is megerősödik.
A Konyhakerti és Kisállattartási Szociális Földprogram hozzájárul
• a területi hátrányok mérsékléséhez;
• a helyi társadalmi és gazdasági jólét
javításához, a fenntarthatóság megteremtéséhez;
• a kedvezményezettek aktivizálásához, a foglalkoztathatósági szintjük javításához;
• a hátrányos helyzetű emberek, elsősorban romák megélhetésének, életminőségének javításához;
• a társadalmi befogadás erősödéséhez, a munka alapú helyi együttműködések alakításához;
• a helyi társadalom együttműködésének és összetartozás tudatának fokozódásához - a roma
nemzetiségi önkormányzatokkal, a civil és egyházi szervezetekkel, a non-profit gazdasági társaságokkal és a szociális szövetkezetekkel történő közös munka által.
A támogatás igénybevétele utólagos elszámolás melletti 100%-os támogatási előleg formájában történik. Az előleg igénylését és a kapcsolódó szakmai indoklást az elektronikus pályázatkezelői felületen keresztül szükséges megtenni.
FIGYELEM! Előnyt élveznek azok a pályázók, akik nyilatkozatukkal igazolják, hogy a 2017. évi
programjukba bevont családok helyére legalább 70%-ban új családokat vonnak be.
A Kertkultúra és kisállattartási Szociális Földprogramot megvalósító szervezetnek vállalnia kell:
• A bevont családok részére mezőgazdasági tájékoztató előadások szervezését minimum 20 óra keretében, a kedvezményezettek azon való részvételének biztosítását, felkészítését.
• A Kedvezményezettek részére történő folyamatos segítés, mentorálás biztosítását.
• A projekt végrehajtásakor szakképzett agrár,- vagy mezőgazdasági végzettségű szakembert kell biztosítani, aki a kedvezményezettek programra történő felkészülését segíti, folyamatos szaktanácsadást nyújt, és a program időszakában, mint folyamatsegítő mentor biztosítja a program sikeres megvalósulását.
FIGYELEM! 2011 és 2017 között legalább 4 alkalommal támogatást nyert szervezetektől elvárás, hogy a pályázat keretében 1 rászoruló család portáján családi Mintakertet alakítsanak ki. A családi Mintakertben a gazda legalább 5 féle konyhakerti növényt termeszt, legalább 2 féle haszonállatot tart, a gyümölcsös kertjében legalább 3 féle gyümölcsfát ápol, és virágos kertrészt is művel. (1 szervezettől 1 családi Mintakert kialakítása az elvárt) A Mintakert olyan példaértékű családvezetést és gazdálkodást folytató család portáján kerüljön kialakításra, mely család az elmúlt évek során igazolhatóan együttműködött a szervezettel, a programokban a saját felelősségét és vállalását teljesítette, a család élvezi a település bizalmát, szorgalmukkal kivívták a település tiszteletét. A családnak vállalnia kell, hogy irányított keretek között portáját bemutatja, tapasztalatait megosztja az érdeklődőkkel. A családi porta kialakításához a szervezet 200 000 Ft többlet költséget számolhat el. A Mintakert (ek) létrehozását vállaló szervezeteknek a Mintakert bemutatását célzó szakmai részprogramjukat minimum 1 és maximum 2 oldal terjedelemben csatolniuk szükséges a tervezett projekthez tartozó részletes költségvetéssel egyetemben az EPER csatolandó dokumentumok fülön.
Forrás: Pályázati felhívás
A Pályázó a támogatással beszerzett alapanyaggal/eszközzel előállított mezőgazdasági terméket a kedvezményezett háztartásában köteles felhasználni, így azt nem értékesítheti.
FIGYELEM! A programra támogatás abban az esetben igényelhető, ha a pályázó minimum 10 háztartást bevon a programba. Csak olyan településről nyújtható be pályázat, amelynek területén más hasonló, kertkultúra kialakítását és/vagy kishaszonállat tartását célzó program – a Szociális Földprogramon kívül – nem valósult meg.
A programra igényelhető támogatás összege és formája a bevont kedvezményezett háztartások száma alapján sávosan meghatározott. A mezőgazdasági javakra maximum 30 000 Ft/háztartás támogatás biztosítható:
• 10 háztartás bevonása esetén 300 000 Ft mezőgazdasági javakra +100 000 Ft mezőgazdasági tájékoztató előadásra
+100 000 Ft folyamatsegítői személyi kiadásokra.
• 11-20 háztartás bevonása esetén 330 000 - 600 000 Ft mezőgazdasági javakra +100 000 Ft mezőgazdasági
tájékoztató előadásra
+100 000 Ft folyamatsegítői személyi kiadásokra.
• legalább 21 háztartás bevonása esetén 630 000-900 000 Ft mezőgazdasági javakra (háztartásonként maximum 30 000 Ft)
+100 000 Ft mezőgazdasági tájékoztató előadásra +100 000 Ft folyamatsegítői személyi kiadásokra.
Amennyiben a folyamatsegítés, valamint a tájékoztató előadás nem igényel támogatási forrást, úgy a felszabaduló forrás (100.000 Ft) további háztartások bevonására fordítható.
Elszámolható költségek
A pályázók saját felelősségükre megkezdhetik tevékenységüket már a pályázati eredmény kihirdetését megelőzően is. Nyertes pályázat esetén a pályázat meghirdetésének időpontjától felmerülő költségek is elszámolásra kerülhetnek - kizárólag a Pályázó nevére kiállított számlák, bizonylatok számolhatók el.
A felhívás keretében az alábbi költségek számolhatók el:
• a termesztéshez/tenyésztéshez szükséges anyagok vásárlása,
• szolgáltatások vásárlása,
• eszközvásárlás,
• mezőgazdasági gépek üzemeltetése,
• tanácsadás,
• mezőgazdasági tájékoztató előadás,
• fóliasátor, üvegház felépítéséhez szükséges anyagok, eszközök beszerzése,
• családi Mintakert kialakítása során: ólak, gazdasági épületek felújításához szükséges anyagok, eszközök, öntözőberendezéshez szükséges anyagok, eszközök.
A támogatás felhasználásával összefüggő személyi jellegű kifizetések, a 100 000 forint értékhatárt meghaladó értékű áru beszerzése vagy szolgáltatás megrendelése csak a vonatkozó igazoló szerződések, megrendelők vagy megállapodások alapján támogathatók.
A pályázati útmutatóban meghatározott elvárások 3
A Mintakert részprogram meghatározása
FIGYELEM! 2017-ben Mintakertet létrehozó szervezetek, 2018-ban újabb Mintakert kialakítását vállalhatják. Ez esetben az új Mintakertnek további
innovatív elemeket célszerű tartalmaznia. A 2017-ben hangsúlyozottan konyhakerti termesztést megvalósító családnak az új programjában kisállattartási projektet, míg a kisállattartást valóra váltó kedvezményezettnek a 2018-as évben inkább konyhakerti termelést
javaslunk megvalósítani. A pályázat benyújtásához saját forrás nem szükséges.
Forrás: Pályázati útmutató
A Mintakert olyan példaértékű családvezetést és gazdálkodást folytató család portáján kerül kialakításra, mely család az elmúlt évek során igazolhatóan együttműködött a szervezettel, a programokban a saját felelősségét és vállalását teljesítette, a család élvezi a település bizalmát, szorgalmukkal kivívták a település tiszteletét. A családnak vállalnia kell, hogy irányított keretek között portáját bemutatja, tapasztalatait megosztja az érdeklődőkkel.
A Mintakert átfogó céljai:
a családi Mintakertet művelő család tagjainak ellátása konyhakerti növényekkel, kisállatokkal, gyümölcsökkel az előállított és termelt növényekkel, a kisállatok tartásával a családi Mintakert tulajdonosa hozzájárul más családok termesztési és gazdálkodási tapasztalatainak gyarapításához.
A családi Mintakertet művelő család követendő példaként szolgál más családok számára. A Mintakert olyan példaértékű családvezetést és gazdálkodást folytató család portáján kerüljön kialakításra, mely család az elmúlt évek során igazolhatóan együttműködött a szervezettel, a programokban a saját felelősségét és vállalását teljesítette, a család élvezi a település bizalmát, szorgalmukkal kivívták a település tiszteletét. A családnak vállalnia kell, hogy irányított keretek között portáját bemutatja, tapasztalatait megosztja az érdeklődőkkel. A családi porta kialakításához a szervezet 200 000 Ft többlet költséget számolhat el.
A Mintakert az adott család ellátása mellett a pályázati cél megvalósítását kell elsősorban szolgálja. A Mintakerthez társuló 200 000 Ft nem ajándék a családnak, nem adomány, nem az eddig elvégzett munka jutalma, hanem egy olyan rásegítő eszköze a programnak, amely elsősorban többletfelelősséggel, többletkötelezettséggel jár, amelynek mindenképpen hozzá kell járulnia a pályázati célok helyben történő sikeres megvalósításához. A többletfelelősség is a programba vont családok önellátó képességének, öngondoskodó képességének helyreállításában ölt testet.
A Mintakert részprogramban résztvevő családdal mindenképpen külön együttműködési megállapodást kell kötni, minimum 2 vagy 3 évre. (Ezt a megállapodást csatolni kell a pályázat mellékleteihez.) Ebből a megállapodásból kiderül, hogy
• A pályázó érti-e a pályázati célt? Harmonizál e a Mintakert programleírással a megállapodás?
• A pályázó pontosan felmérte-e azt, hogy náluk miért nem teljesülnek a pályázati célok elvárt módon, (azon túl hogy a család felneveli a csirkét és levágja, megtermeli a paradicsomot és elfogyasztja) miért nem alakult ki a bevont családoknál az öngondoskodás képessége megfelelő mértékben, ütemben? Akkor jó a megállapodás, ha a feltárt, öngondoskodó képesség kialakítását nehezítő tényezők feloldására tud jó válaszokat adni a Mintakert. Ha nem tud, akkor nincs szükség Xxxxxxxxxxx, más rásegítő eszközt, mechanizmust kell kitalálni, ami elvezeti a családokat az öngondoskodáshoz.
• Hogyan választja ki, milyen feltételekkel, követelményekkel a Mintakert tulajdonost? Összességében a megállapodásból a pályázó is láthatja, hogy a Mintakert „át tudja e vinni a túlsó biztonságos partra” a bevont családokat.
Forrás: Xxxxxxx Xxxxxx: Javaslatok a Mágocsi Konferencia szekciómunkájához. Kézirat, 2018.
Módszertani tanácsok a szakmai program kidolgozásához
A Mintakert kialakításának szakmai programja
A pályázati útmutató előírása szerint a Mintakert részprogramról rövid szakmai programot kell összeállítani. Milyen szempontokat vegyünk figyelembe a szakmai program kidolgozásakor?
1. Előkészítés
1.1. A programba bevonás szempontjai, a kiválasztás módja Hogyan biztosítják a nyilvánosságot a programelőkészítésben? Milyen csatornákon és tartalommal hirdetik a programot?
Mi a programba jelentkezés módja?
Milyen szempontok alapján döntenek a bevonásról? Mi a döntéshozatal módja?
Kik a döntéshozók?
Hogyan kommunikálják a döntést a helyi közösség felé?
1.2. Szerződéskötés a Mintakert részprogramban kedvezményezett családdal/háztartással
Az egyszerű háztartásgazdasági diagnózis
tartalmazza
- az infrastrukturális sajátosságokat:
porta adottságainak konkrét felmérése -a
telek mérete, az ingatlanok mérete, funkciója és állapota, az állattartáshoz szükséges feltételek (ingatlanok, eszközök) felmérése, a kertművelés feltételei, a kert állapota
- a humán feltételeket: a háztartásban élők száma, életkori megoszlás, családi státusz, munkaerőpiaci státusz, iskolázottság,
tapasztalatok a kertművelésben és kisállattartásban
- a háztartás éves bevételeiben az arányokat: munkajövedelem, szociális jövedelem,
„egyéb” bevételek – alkalmi munka és a házkörüli gazdálkodás természetbeni bevételei
- a háztartás éves kiadásaiban az arányokat: élelem, lakhatás, közlekedés, ruházkodás,
iskoláztatás, élvezeti szerek, szabadidő
A szerződés tartalma alapvetően megegyezik a Xxxxxxxxxxx és Kisállattartási Szociális Földprogram kedvezményezettjeivel kötött szerződéssel, és a plusztámogatás megnevezésével és a pluszvállalás (a pályázati kiírásnak megfelelően) kötelezettségeivel bővül,
vagy
a szerződéskötést megelőzően készítenek a családdal egyszerű „háztartásgazdasági diagnózist”?
A szerződéskötést megelőzően készítenek- e családdal közösen tervet a Mintakert részprogramelemben biztosított forrás –
200.000 Ft – felhasználásáról?
Ez tulajdonképpen egy lista, mely a beszerzendő eszközöket, anyagokat, a vásárolt szolgáltatásokat rögzíti részletes indoklással.
A szerződéskötést megelőzően készítenek-e a családdal egyszerű gazdálkodási tervet a Mintakert részprogramban biztosított
juttatások (eszköz, anyag, szolgáltatások) megtérülésére?
A szerződéskötést megelőzően készítenek-e az egyévi gazdálkodásra vonatkozó ütemtervet, melyben a családtagok közötti munkamegosztást is tervezik? ( Pl.: a folyamatos napi tevékenységben a gyerekek szerepvállalásának különösen fontos szocializációs funkciója van.)
A szerződéskötés az ügyintézés folyamatába illeszkedik („egy jogi procedúra”), vagy olyan megállapodás, amelyben a kedvezményezett családtól is várnak aktivitást?
2. Megvalósítás
Milyen szempontok alapján választják ki a mentort?
Mi a mentori munka célja és milyen módszereket alkalmaz a mentor?
Mi az agrárszakember szerepe a megvalósításban?
A kötelező pályázati dokumentáció mellett milyen dokumentációt terveznek? Mi a dokumentumok funkciója, tartalma, ki a felelőse?
3. Ellenőrzés, értékelés
A működtető szervezet milyen ellenőrzések formákat alkalmaz? Mik az ellenőrzés szempontjai?
A működtető szervezet milyen értékelési formákat alkalmaz, mik az értékelés szempontjai?
Az értékelésben Alsómocsoládon a megtérülést a következő módon számították. A programban egy-egy kedvezményezetthez 25 db 3 hetes előnevelt hús hibrid csirke került kihelyezésre, melyek a takarmányozástól, az elhelyezéstől függően kb. 8 hét alatt 2 kg-os súlyt érnek el. Ez idő alatt hozzávetőleg 1,5 kg takarmányt kaptak a kedvezményezettek a tartáshoz. A hús hibrid csirkékkel egy időben 25 db 4 hetes kettős hasznosítású csirke is kihelyezésre került. Ezeknek az állatoknak kb. 10 hét szükséges a 2 kg-os testtömeg eléréséhez. A csirkék ára (2008) kb. 300 Ft/db (egy kedvezményezettre számítva 15.000 Ft), a növendék táp szükséglet 50 db csirkét
tekintve egy hónapra 75 kg, ára 140 Ft/kg (egy kedvezményezettre számítva 10.500 forint). Az részprogramban résztvevő családok 25.500 forint értékű támogatáshoz jutnak. A családoknak a további takarmányozásra még kb. 150 kg takarmány (táp, szemestakarmány) kell, melynek
értéke kb. 15.000 forint. Az részprogram befejezésekor várhatóan 100.000 Ft érték keletkezik
(2.000 forint/egyed). [3] 9. oldal
Forrás: Jó gyakorlatok a Szociális Földprogramokban. (Lásd Felhasznált irodalom)
A szakmai program további szempontjai
4. Röviden mutassa be, hogyan illeszkedik a Mintakert program a kertkultúra és kisállattartási
programhoz!
5. Röviden mutassa be a Mintakert részprogram megvalósításában együttműködő partnereket!
6. Vázolja a Mintakert részprogramhoz kapcsolódó közösségfejlesztési törekvéseiket!
Pl.: A tervezett közösségi rendezvényeken a Mintakert „megjelenése”, a Mintakertet a helyi
intézmények közül kik látogatják (óvoda, iskola, Tanoda, Biztos Kezdet Gyerekház, Idősek Klubja).
Horizontális szempontok a Mintakert kialakításának szakmai programjához
A szakmai program kidolgozása stratégiai gondolkodást igényel. A stratégiai gondolkodás három alapkérdése: hol állunk most?, merre kívánunk haladni?, hogyan akarjuk elérni céljainkat? Ahhoz, hogy ezekre a kérdésekre a Szociális Földprogramok működtetésében megfelelő válaszokat találjunk, az alábbi idézet nyújt segítséget.
„A pályázó szervezet gondolja végig, hogy az eddigi gyakorlatában betöltött- e a bevont családok érdekében:
• közvetítő funkciót,
• közösségépítő funkciót,
• együttműködést generáló szerepet,
• bizalomépítő szerepet,
• hozzájárult-e a program mentén a családi funkciók megerősítéséhez stb.,
• van-e mit javítani ezen szerepek gyakorlása során a sikeresség mértékén?
A programmegvalósító szervezeteknek közvetítő funkciójuk van. Nem ők adják a támogatást, ők továbbítják és segítik az állami célok megvalósítását. Azt vállalták a pályázatok benyújtásával, hogy célirányos segítséget nyújtanak a bevont családoknak, hogy a segítségükkel felkészültté váljanak az önellátásra. Ha kell 1x-2x-3x-4x – több éven keresztüli – támogatás révén. Egyszer el kell jutni odáig, hogy a családok képesek legyenek az önellátásra. Milyen mértékű önellátásra gondoljunk? Csak olyan mértékűre, mint amilyet bárki más fel tud mutatni a faluban, aki nem szorul segítségre, állami/önkormányzati támogatásra. Ha ezt belátható időn belül a pályázó nem tudja elérni, a kívánt eredmény nem következik be, akkor a pályázó kezdjen el kételkedni a munkamódszerében. (Lehet, hogy valamit rosszul csinálok?) Tervezzen újra! Lehet, hogy nem kellő hatékonysággal tudatosítok,
esetleg nem csatolok vissza, nem motiválok-ösztönzök megfelelően menet közben, vagy nem építem jól az együttműködést stb.? Ezért hasznos lenne, ha a több éven keresztül Szociális Földprogramot megvalósító szervezetek, legalább a szakmai és pénzügyi beszámolójuk megtételekor mélyebb önvizsgálatot tennének.
Persze tudjuk, hogy nagy utat tett meg a program eddig, amelyhez minden megvalósító kivétel nélkül házzá tett valamit, és sokat áldozott. Megérdemlik, hogy legyen látható sikere a munkájuknak.
Ha biztosítani szeretnénk a program jövőjét, akkor szakmai igényünk kell, legyen, hogy a szükséges kiigazításokat megtesszük, a megvalósítás során szerzett tapasztalatok tanulságaiból okulunk, és ha kell, akkor változtatunk az eddigi gyakorlatunkon, ott ahol kell, és olyan mértékig, amennyire szükséges, és mindezt a program sikere érdekében, ami egybe esik a családok sikerével és a település egésze sikerével.
Nem a szervezetek infrastrukturális fejlesztése a cél, hanem a családok helyzetbe hozása. Persze ha szükséges, akkor a szervezeteknek is módszertani segítséget kell nyújtani. Önmagában az, hogy valaki tízszer valósított meg Szociális Földprogramot, az még nem jelenti azt, hogy biztosan jól végezte a dolgát. Lehet, hogy részben jól végezte, hiszen termeltek és fogyasztottak a családok…de az öngondoskodás képessége és igénye ha nem alakult ki megfelelően és a családok pont ugyan úgy várják évről évre a segítséget, az baj! Ha nem kapnának, csalódnának. Ezért maximum ez esetben rész eredményekről beszélhetünk. Ez sem kevés, de ezzel nem kell megelégedni.
Ha a program résztvevői szinte évről évre ugyan azok- szerintem az is komoly tanulság lehet!
Miért nem tud, vagy nem akar kilépni senki a programból? Vajon elmagyarázza-e és megérteti-e a családdal a megvalósító, hogy ő most miért nem kap? Az nem büntetés, ha nem kap, hanem egyfajta új minőség, új lépcsőfokra jutás az esetében az idén azért kap helyette más, mert őt is ide szeretnénk juttatni!
Meg kell értetni a családokkal is, hogy: ők a program futamideje alatt elkötelezettek. A támogatást nem ingyen kapják. Nem azért kapják, mert éppen szegények, mert rajtuk kívül sok más szegény család van.. és sokan rászorulnának a hasonló „ajándékra”. Elvárások vannak egy program mentén. Felelősséggel tartoznak elsősorban, azért mert részt vehetnek a programban. Együtt kell működniük, és nem azért mert a polgármester ezt követeli, hanem azért, mert a felnőtt ember felelősséggel tartozik a családjáért. Ha megérti a család az állami segítség célját, akkor nem kérdés, hogy valós segítség lehet a program nyújtotta eszköz, anyag, kisállat, figyelem, szakmai segítség stb. Ha nem tudatosul a pályázati cél, akkor maximum csak részeredményeket érhet el a program.
A Mintakert nem önmagáért való! A Mintakert speciális funkciót betöltő eszköz. A Mintakert
tulajdonos speciális többletfeladatot és többlet felelősséget ellátó személy.
A Mintakert nem öncélú dolog. Beleillik a pályázat általános célrendszerébe. Csak egy plusz lehetőség a motivációra, egy kiemelten jó példa a többi résztvevő számára, hogy lám-lám ilyen is lehet egy kert, ami nem csak szép, hanem hasznos is. Ez sem ajándék, mint ahogyan az egységcsomag sem az. Az ajándékért nem várunk viszont cserébe semmit a köszönömön kívül. Itt a program keretében szigorú elvárások vannak. Ez nem kegy gyakorlása a család részére.
A Mintakert tulajdonos többlet feladatot és többletfelelősséget vállal a pályázati cél megvalósítása érdekében. Főként azért, mert az eddigi gyakorlat nem termelte ki megfelelően az öngondoskodó képességet. Megérti a Mintakertes család, hogy az ő példája azt a célt szolgálja és erősíti, hogy a családoknak végső soron önellátóvá kell válniuk a program nyújtotta kereteken belül és mértékig. Nyilván nem ez a program biztosítja önmagában a megélhetést, de mindenkinek tudnia kell, hogy ha ügyesek (márpedig azok!), és mindenki jól végzi a dolgát, nagy mértékben hozzá tud járulni a megélhetéshez.
A Mintakert tulajdonos a pályázó szerv meghosszabbított karja.
Összekötő kapocs a pályázó szerv és bevont családok között. Ez nem jelenti azt, hogy a pályázó szervezettől átveszi a felelősséget, inkább segíti megérteni, hogy a program keretében mindenki a maga helyén felelősséggel tartozik. Ő is motivál, buzdít, segíti a kommunikációt, az együttműködést, munkálkodik a program sikere érdekében. A családok jussanak sikerélményhez. Vállaja a nyilvánosság előtti szereplést, interjút ad, bemutatja a személyes példáját másoknak stb.
Személyi feltételeknél elvárható: példaadó, büntetlen előéletű, tiszta családi portával rendelkező, kommunikatív személyiségnek kell lennie, együttműködőnek, köztiszteletnek örvendőnek kell lennie, aki élvezi a csoportja bizalmát, tiszteletét, termesztési, kisállattartási tapasztalattal rendelkezik, megfelelő szaktudással bír, és a Mintakert tulajdonosról a pályázó szervnek is jó véleménye van, stb. Tárgyi feltétel: megfelelő méretű kerttel, megfelelő eszközállománnyal és infrastrukturális feltételekkel, ólak, tárolók, kisgépek stb. megléte
Ha még nincs ilyen család helyben, akkor nem kell mindenáron Mintakertet csinálni.
A Mintakert tulajdonosnak vállalnia kell, hogy: (ezek vele szemben támasztott követelmények lehetnek, és bekerülhetnek a vele kötendő megállapodásba
Segíti a pályázati célok megvalósulását, amelyek érdekében:
• a bevont családok körében segíti megértetni a pályázat célcsoportra vonatkozó követelményeit, az azokkal való azonosulást,
• közvetítő szerepet tölt be a szervezet és a családok között,
• folyamatos kapcsolatot ápol a többi családdal,
• ha segítséget, útmutatást kérnek, azt megadja számukra,
• segíti éberen tartani érdeklődésüket, a kialakuló és erősödő jó viszonyt,
• a helyi identitástudatot, gazdaszemléletet stb.
Tapasztaljuk, hogy a pályázatok nagyon egysíkúak, mondhatni rutinszerűen megírtak, a tavalyi programjaik átemelése stb. Ebből a rutinból érdemes lenne mindenképpen kimozdulniuk a szervezeteknek. (Mert ez a fajta rutin nem annyira pozitív dolog, főként nem elég eredményes). Ha tágítják saját megszokott komfortzónájukat, és mernek változtatni a programjukban, a fentebb említett területeken, akkor akár még további pozitív tapasztalatokhoz is juthatnának.
A várt eredményhez a pályázó szervezet a családokkal szorosan együtt haladva juthat el partnerségben, ahol az együttműködő felek egymásnak kölcsönös bizalmat, megerősítést adnak.
A pályázó szerv tehát:
• nem mechanikus egységcsomag osztó, jó tevő adományozó, hanem olyan támogató, aki a program keretén belül a család működését is tudatosan szemléli, és ha szükséges, mentorál, javasol, tájékoztat stb.,
• nem csak egyénileg figyeli a családokat, hanem a „közös” haladást, a közös gondolkodást, a közös cselekvést is segíti, közben figyeli a csoportdinamikai összefüggéseket,
• nem lehet a pályázó számára csak egyfajta termelői végeredmény a fontos (pl. a csirke megnőtt, levágható, a termény betakarítható és fogyasztható; ennél többet adhat a program: új szemléletet, új gondolkodási keretet és megoldási módot, kulturális értékké kinőtt tanult magatartást – pl. egyféle gazdaszemléletet is adhat stb.) –; e kettős funkció egyidejű működtetése és az így elért eredmények tudnak teljes értékű eredményt hozni.” 4
4 Xxxxxxx Xxxxxx: Javaslatok a Mágocsi Konferencia szekciómunkájához. Kézirat, 2018.
Módszertani tanácsok a kötelező szolgáltatások biztosításához
A Mintakert részprogram kedvezményezett családjának mentorálása
A pályázati felhívásban a mentorálás biztosítása kötelező elem. Mi a mentor szerepe a családok támogatásában?
A mentor szerepét legegyszerűbben úgy fogalmazhatjuk meg, hogy ő az, aki „helyzetbe hozza a családot”. Persze nem önmagában a mentor „hozza helyzetbe” a családot. A tárgyi segítségnyújtás – amit a család a programban kap – is fontos tényező, továbbá szükséges az is, hogy a mentor annak a csapatnak a tagja legyen, amely folyamatosan támogatja a Mintakert részprogramban résztvevőket (a pályázó szervezet vezetője, munkatársai, a szakemberek, akik a gazdálkodásban támogatják stb.) és szükséges az is, hogy a helyi társadalom, a közvetlen környezet elfogadó legyen.
A mentorálás sikere a két ember - a mentorált és a mentor - kapcsolatán múlik. A mentorálás a mentorált aktivitására épít, aki elfogadja a mentorral való kapcsolat szükségességét és tevékenyen részt vesz a folyamatban. A mentorálás a személyes fejlődésről szól, amelynek jellemzője a hosszú távú bizalomra épülő kapcsolat és segítés.
A mentor feladata tehát nem az agrárszakmai kérdésekben való követés és tanácsadás, hanem a Mintakert részprogramban résztvevő család tagjainak támogatása a lelki nehézségek legyőzésében, illetve az önbizalom növelésében. Ezért rendkívül fontos, hogy a mentor jó szándékú, türelmes és empatikus legyen, aki tud és képes motiválni.
A mentornak képesnek kell lennie új lépéseket is kitalálni, tehát kreatívnak is kell lennie. A Szociális Földprogramban tevékenykedő mentornak – a mi véleményünk szerint – nem szükséges, hogy felsőfokú végzettsége legyen, azonban a munkához szükséges élettapasztalattal és gazdálkodási tapasztalattal (általános műveltséggel) és ehhez kapcsolódóan a tudás átadásának képességével is rendelkeznie kell. Fontos kompetenciája még a kudarctűrés és a konfliktuskezelés.
Az eddig felsorolt képességek (kompetenciák) mellett azonos súlyú elvárás és nélkülözhetetlen a széles és aktívan működtetett kapcsolatrendszer ennek a feladatnak az ellátásához, és az is elvárás, hogy a mentor a helyi közösség tagjai számára is egyértelmű tekintéllyel rendelkezzen.
A tapasztalatok szerint sok családban nem természetes, hogy segítséget kérjenek vagy segítséget vegyenek igénybe azok, akiknek szükségük lenne rá. A mentor arra is „megtaníthatja” a családot, hogy mikor és kitől kérhet és kaphat segítséget. A pályázati célokkal összhangban a mentor folyamatkövető és a helyben elérhető szolgáltatások összehangolója. Segíti a családot a gazdálkodási terv elkészítésében, a háztartásgazdaság optimális működtetésében.
Álláspontunk szerint a Szociális Földprogram Mintakert részprogramjában mentori szerepet vállaló lehet ún. laikus segítő, helyi önkéntes, aki élethelyzetek egész során keresztül támogatja mentoráltját, hogy az képes legyen megbirkózni kríziseivel – vagy akár sikereivel – és azáltal fejlődhessen.
A mentori tevékenységhez szükséges feltételek
Forrás: saját szerkesztés
Az alább idézett kutatási beszámoló is igazolja azt a mindennapi munkában feltáruló rendre visszatérő tapasztalatot, hogy a résztvevő családok a személyes kapcsolattartáson alapuló közvetlen segítségnyújtást preferálják, igénylik a folyamatos visszajelzést és az értékelést, az elismerést.
„Az ellenőrzés kapcsán már említettük, hogy nem a kontrolláltak alárendeltségével, hanem a termelők öntudatos büszkeségével várták a program szervezőit.
’… tényleg azt érzem, hogy az, hogy évekig kijártam fotózni, beszélgetni ezekkel az emberekkel, megnézni azt, hogy ők mit csinálnak, annak volt eredménye. Számukra is fontos volt az, hogy ők megmutassák azt, hogy ők erre képesek és tudnak élni a lehetőséggel és nem visszaélni. Tehát, hogy nem fölöslegesen adjuk, és nem hiába adjuk.’ (Katymár szakértői interjú)”
„A résztvevők valamennyi vizsgált településen beszámoltak arról, hogy a szervezők több/kevesebb rendszerességgel látogatták a kerteket/állatokat, s az előrehaladás fényképekkel dokumentálták. Az ellenőrzésnek és a látogatásoknak ezt a formáját minősíthetnénk a programban végzett tevékenység szigorú kontrolljának is. Meglepő módon azonban a többség ezt nem kifejezetten ellenőrzésnek, mint inkább az eredmények bemutatásának, a jól végzett munka elismertetési lehetőségének tekintette. A találkozások lehetőséget adtak arra is, hogy a termesztéssel/tenyésztéssel kapcsolatos tapasztalatokat megosszák, vagy kérdéseket tegyenek fel az ’ellenőrnek’. Sőt több olyan alkalom is volt, amikor a résztvevők maguk kérték az ellenőrzést.”
„A megkérdezett 153 résztvevő közül, mikor a program fejlesztésére irányuló javaslatokra kérdeztünk, 66-an úgy nyilatkoztak, hogy semmit nem változtatnának, vagyis nem kifogásolták a folyamatos „ellenőrzést”, a jelenlévő mentorálást. Éppen ellenkezőleg: 87 változtatásra javaslatot tevő személy közül 19 esetben a szigorúbb ellenőrzést és a gyakoribb látogatást szorgalmazták. Mi az oka annak, hogy a résztvevők a szervezők ellenőrzését a vártnál kedvezőbben fogadták, sőt maguk kezdeményezik? Miért nem félnek az ellenőrzéstől? Mert a program megvalósítása során a szervezők nem a félelemre és a szankciókra helyezték a hangsúlyt. Megtapasztalták ugyanis, hogy a Földprogramba került célcsoportban a szankcióknak – ebben a programban, de általában is – vajmi kevés szerep jut.”
„A szervezők hamar megtapasztalták, hogy szankciókkal tehát nem jutnak eredményre. A pénzbírság, vagy a visszatérítés kötelezettsége senkit nem tartott volna vissza a visszaélésektől, mert nincs miből fizetni. A hozzáférések megtagadása volt az egyedüli szankció, vagyis aki nem teljesítette a szerződésben rögzített vállalását, az a következő évben nem vehetett részt a programban.”
„A leginkább peremre szorultak esetében a büntetés és a szankció általánosan alkalmazott formái elvesztették jelentőségüket. Amitől egy szankció keretében az érintettek megfoszthatók lennének, azzal a státusjellemzők miatt ők már nem rendelkeznek. Ebben a viszonylatban csak a pozitív motiváció lehet igazán eredményes. Kis lépések, kis kockázat, apró sikerek. Ez a program motivációs rendszerének titka. É még valami: erősen működik körükben a szociális interakció. Versenyben vannak a szomszéddal, az ismerőssel, a falubelivel, ha azoknak van valami, azt ők is szeretnék... és nem akarnak lemaradni!”
Forrás: Xxxxx Xxxxx A Szociális Földprogram társadalmi és munkaerőpiaci integrációs szerepe a vidéki Magyarországon. 94-96., 112. oldal. Debreceni Egyetemi Kiadó, 2017.
A Mintakert részprogramban a mezőgazdasági végzettségű szakember szerepe
A pályázati felhívásban előírás, hogy szakképzett agrár,- vagy mezőgazdasági végzettségű szakembert kell biztosítani, aki a kedvezményezettek programra történő felkészülését segíti, folyamatos szaktanácsadást nyújt, és a program időszakában, mint folyamatsegítő mentor biztosítja a program sikeres megvalósulását.
Mi a mezőgazdasági szakember szerepe a program megvalósításában?
A szaktanácsadói munka sikere és hatékonysága
alapvetően két tényezőtől függ. Az első és vitathatatlan követelmény, a szak- tanácsadó széleskörű szakmai ismerete, alapos felkészültsége az adott régió mezőgazdaságának legfontosabb kérdéseiben. A természeti erőforrások teljesítőképességének, a technikai és technológiai feltételeknek, az ökonómiai követelményeknek, továbbá a szociális környezet összefüggéseinek ismerete és az utóbbi átérzése nélkül elképzelhetetlen megfelelni az e munkával
szemben
eredményes
támasztott
kívánalmaknak.
szaktanácsadási
munka
Az
másik
alapkövetelménye, hogy a szaktanácsadó képes
legyen mondanivalóját hatékony formában, világosan, tömören, meggyőzően, az adott programcélnak megfelelően közölni. A két említett kívánalomra egyidejűleg és integráltan van szükség. A legmélyebb szakismeret is csődöt mond, ha nem társul az ismeretek átadása során a megfelelő kifejezésmóddal, stílussal és meggyőző erővel. De fordítva is igaz: hiába rendelkezik egy szaktanácsadó remek kommunikációs készséggel, ha helyismerete, szakmai realitásérzéke elégtelen.
Forrás: Szaktanácsadás a mezőgazdaságban. (Lásd Felhasznált irodalom)
A szakember munkája két irányú, a megvalósító szervezetnek és a családoknak is kell szakmai segítséget nyújtania. A tanácsadó szerepe, munkatípusa különbözik. Míg a megvalósító szervezetekkel kialakított munkakapcsolatában a szervezet a kezdeményező, addig a családok esetében a tanácsadó a kezdeményező, természetesen ez változhat az adott helyzettől függően. (Pl. ha a programvezetőnek agrárvégzettsége és jelentős gyakorlata van és/vagy ha a család már rendelkezik azokkal a kompetenciákkal, amelyek a vállalt mezőgazdasági tevékenységhez szükségesek.)
A tanácsadói munkában a tanácsadó nem veheti át a felelősséget, sem a megvalósító szervezettől, sem a családoktól.
A Mintakertlátogatás a leghatékonyabb tanácsadói módszer.
A látogatáson a szaktanácsadó feltárja a család erőforrásait, elvárásait, szükségleteit. Továbbá megismeri a családtagok gondolkodásmódját, emberi és gazdálkodói értékítéletét, a családi kohézió szerepét a termelőtevékenységben. Tapasztalatok szerint a családok számára fontos, hogy beszélgessen egy olyan szakemberrel aki kívülről, hozzáértő szemmel szemléli a Mintakertet. A családok önértékelését
növeli, hogy a szaktanácsadó – aki széles szakmai ismeretekkel rendelkezik –, alakít ki kapcsolatot a
családdal.
A megvalósító szervezet felelőssége, hogy a szaktanácsadói látogatásokat előkészítse.
A szaktanácsadónak ismerni kell a pályázati programot, tájékozottnak kell lennie a bevont családok helyzetéről. A folyamatos konzultációkban elvárás, hogy a család tagjaival együtt közösen ismerjék fel a problémákat.
A tanácsadónak a tárgyi tudás (elméleti ismeretek, gyakorlati tapasztalatok) mellett ugyanolyan mértékben szükséges a meggyőzés képessége. A szakmai hitel mellett empátiára is szükség van, hogy a család megértse és alkalmazni tudja, tehát magáénak érezze a tanácsadói javaslatokat.
Az előadások szervezésének, a felkészítő programok biztosításának sajátosságai
A pályázati felhívásban előírás a bevont családok részére mezőgazdasági tájékoztató előadások szervezése minimum 20 óra keretében, a kedvezményezettek azon való részvételének biztosítása, felkészítése.
Milyen módszertani szempontokat vegyünk figyelembe a felkészítő program szervezésekor?
A tapasztalatok azt bizonyítják, célszerű, ha a felkészítést a programban alkalmazott mezőgazdasági szaktanácsadó biztosítja. Így az előadásokon reflektálhat a családok körében szerzett közvetlen gyakorlati tapasztalatokra is. Az előadások szervezésénél szükséges figyelembe venni néhány, a felnőttek tanulásával, tanításával kapcsolatos alapelvet.
„A tanulók befogadóképességének ismerete nagyon fontos annak meghatározásához, hogy mit tudnak megtanulni és a tanulási folyamat mennyi ideig fog tartani. Ennek az alapelvnek a lényege az, hogy a szaktanácsadóknak ismerniük kell hallgatóságukat. A tanulók befogadóképességét sok tényező befolyásolhatja (a tanuló eddig megszerzett ismerete, jártassága, családi és szociális háttere). A tanácsadónak fel kell mérnie, hogy a gazdálkodó milyen képességekkel rendelkezik, mit tud megfigyelni és felfogni abból, amit át akar adni számára. A befogadóképesség megismerése után eldöntheti, hogy az üzenetet milyen formában kell átadnia.
Egy előadás hatékonysága nemcsak úgy növelhető, ha bemutatjuk, hogy "mit kell tenni", hanem a "mit nem szabad tenni" ismertetésével is. Ha megtanítjuk a hibák kijavításának módját, a tanulás folyamata már sikeresnek mondható.
A hasonló anyagok ismétlése, illetve ugyanannak a történetnek a kisebb változtatásokkal való elmondása, a tudás megszerzésének egyaránt hatékony módszere lehet.
A tanulást jobban segíti az aktív gyakorlás, mint a passzív befogadás. Ha az oktató rá tudja venni a hallgatóság tagjait, hogy aktívan "vegyenek részt" a foglalkozásokon, sokkal inkább emlékezni fognak az elmondottakra. Egy üzenet könnyebben elsajátítható és elfogadható, ha nem ütközik korábbi szokásokkal. Egy olyan oktatási téma, amely a hallgatóság korábbi élményeire alapoz, sokkal inkább segíteni fogja az üzenet megértését.” 5
További fontos szempont az előadások szervezésénél az ismeretátadás tartalmi és formai jellemzőinek helyes megválasztása.
„A felnőttoktatásban a tananyagnál fontosabb a hallgatóság igénye. Az igény felmérésében a közönség ismerete, összetételének, jellemzőinek, tudásszintjének feltárása a legfontosabb kiinduló pont. Az előadó számára nélkülözhetetlen az a háttér információ, mely kitér arra, hogy kik számára kell előadást tartani, mi a hallgatóság elvárása az adott témával kapcsolatban, támogató, vagy ellenző lesz a hallgatóság hozzáállása. Fontos az is, hogy milyen jellegűek a megtárgyalandó témával kapcsolatos korábbi tapasztalataik.
A szaktanácsadói kommunikációban különösen javallott. A felnőtt hallgatóság jellemzői:
• eltérő iskolázottság, tudásszint, szakmai tapasztalat,
• eltérő tanulási motivációk,
5 Szaktanácsadás a mezőgazdaságban. Módszertani útmutató. Szerkesztette Xx. Xxxxxx Xxxxxx.
xxxxx://xxxx.xx-x.xx/xxxx/000/xxxxxxxxxxxxxx_0_xxxxx.xxx
• céltudatosság (azonnali célkitűzései vannak),
• kritikus hozzáállás,
• jelentős magatartás béli különbségek,
• csoportonként eltérő korösszetétel,
• csökkent koncentráló képesség (több szünetet igényelnek).
A cél: Az oktatási cél tehát a „mi van most és a mi kellene, hogy legyen” információs szakadék betöltése. Ez azért különösen nehéz tanácsadói feladat, mert a gazdálkodók rendszerint nem, vagy nem pontosan juttatják kifejezésre oktatással kapcsolatos igényeiket. A szaktanácsadóknak az ügyfél rendszeres meg- figyeléséből és a visszajelzéséből leszűrt információk alapján kell az adott régió és az adott célcsoport oktatási céljait összeállítani.
A témakör: Az előadás konkrét témájának kiválasztásakor a fő vezérelv a: "keveset de jól, mint sokat, de rosszul" legyen. Az előadásokra való felkészüléskor az előadó ne abból induljon ki, hogy mennyi mindent tudna a témáról mondani, hanem, hogy mennyit szükséges feltétlenül elmondani az előadás konkrét témájának megértéséhez, az információk elsajátíttatásához.
A téma kifejtésekor az előadásban a szaktanácsadónak praktikus tömörségre, a tartalom és az előadásmód, a stílus egységére kell törekedni.
Az idő: Az időkeretek tervezésekor mindenképpen vegye figyelembe, hogy a felnőtt hallgatóság érdeklődése egy adott előadáson fél óra elteltével jelentősen csökken. A gazdáknak tartott előadásokon gyakrabban kell szünetet tartanunk. A hosszabb szünetek arra is kiválóan alkalmasak, hogy a részt- vevők "melegében" megvitassák az elhangzottakat, kialakuljon egy, a hallgatóságon belüli in- formáció csere.
Az előadás előkészítésekor az időkeretek tervezésekor feltétlen lehetőséget kell hagyni a kérdések feltevésére, a hallgatóság reakcióira és ha szükséges kiegészítő magyarázatokra.” 6
A kedvezményezett családok és a partnerszervezetek bevonása a tervezésbe
Már a tervezésbe is vonjuk be a kedvezményezetteket és a partnereinket!
Homrogdon: „Az részprogramokban szereplő tevékenységek kiválasztása során több szempont együttes mérlegelését vették figyelembe:
a) a kedvezményezettek véleménye, szándéka meghatározó súllyal bírt. A hagyományok, a szokások, az ismeretek, a tudás, valamint a meglévő feltételek /tehéntartására alkalmas infrastruktúra, az állatállomány/mind meghatározó elemként voltak jelen abban, hogy a potenciális résztvevők döntő többsége a konyhakerti növénytermesztést, egy kisebb része pedig az állattartást, elsősorban szarvasmarhatartást választotta.
6 Szaktanácsadás a mezőgazdaságban. Módszertani útmutató. Szerkesztette Xx. Xxxxxx Xxxxxx.
xxxxx://xxxx.xx-x.xx/xxxx/000/xxxxxxxxxxxxxx_0_xxxxx.xxx
7 Jó gyakorlatok a Szociális Földprogramokban. A kiadványt a kötetben szereplő jó gyakorlatot működtető települések polgármesterei, programkoordinátorai által kitöltött kérdőívek alapján szerkesztette: Xx. Xxxxx Xxxx és Dr. Xxxxxx Xxxxx Xxxxx. Jász-Nagykun-Szolnok Megye Esély Szociális Közalapítványa Regionális Szellemi Forrásközpont. Szolnok, 2011
b) a működtető Önkormányzat pénzügyi lehetősége, szakmai háttér megléte.”
Xxxxxxxx: „Mindegyik évben a program tervezése előtt a program vezetője - a polgármester - az összes családot egyenként végig kérdezte a szándékaikról, arról, hogy mit szeretnének termelni, ahhoz milyen feltételek hiányoznak és milyen fejlesztési terveik vannak. Az adott évi programot minden esetben az így szerzett információk alapján állították össze. A program egyes elemeinél – pl. a községi szaporító kert létrehozásánál, vagy a tájfajta növények, illetve régi magyarfajta tyúkok esetében – a program tervezője úgy egészítette ki az aktuális igényeket, hogy a gazdálkodás módja a fenntarthatóságot szolgálja.”
Udvariban: „A kedvezményezettek és az önkormányzat közötti kapcsolattartás kiterjedt minden lényeges körülményre. A kistelepüléseken általában az emberi kapcsolatok nagyon szorosak, és ez így van Udvariban is. A program kidolgozásában mindig támaszkodott a lehetséges – később a tényleges – kedvezményezettek véleményére, érdekeire. Így történt a tevékenység, a növénykultúrák kiválasztásakor, a programban hasznosítandó – önkormányzat tulajdonában lévő – földterület kijelölésekor. Figyelembe vették a kedvezményezettek érdekeit a program szabályainak megalkotása során is, mind a helyi önkormányzati rendelet, mind a program működési szabályzata, mind a szerződések szövegének összeállításában.”
ZalA-KAR kistérségben: „A program előkészítésekor az előző évben a támogatottak között reprezentatív felmérést végeznek a program tartalmának meghatározása érdekében. Felmérik a korábban futott programok elégedettségét és esetleges új részprogramok bevezetésének esélyeit, illetve új tevékenységekre vonatkozó fogadókészséget vagy elvárásokat. Általános tapasztalat, hogy a bevált részprogramokat jónak tartották a kedvezményezettek, és nem volt támogatottsága új részprogramok bevezetésének. Tanulságként megállapítható, hogy a bevált támogatási formák mellett új részprogramokat megfelelő képzésekkel, tudatformálással gondosan elő kell készíteni, az érintetteknek az újtól, az ismeretlentől való tartózkodását oldani szükséges.”
Nagykörűben: „A program előkészítésbe bevonták a célcsoport tagjait is. Fórumot tartottak a művelődési házban, mely lehetővé tette, hogy a résztvevők a tervezés során is beleszólhassanak a program alakításába. Végső soron ez az esemény is előfutára volt a klub létrehozásának, ami a közvetlen, személyes kommunikációnak is színtere. A program érintettjeinek együttműködése, kapcsolattartása a Földprogram Klub keretében történik. A klubprogramokon a részt vevők javaslatokat tehetnek az esetleges változtatásokra. A résztvevők, az esetlegesen felmerülő problémák megbeszélésére, kötetlenül kereshetik fel a feladatok koordinálását végző jegyzőt hivatalában.”
A bevonás és kiválasztás nyilvánossága és szabályozottsága
A programba bevonás, a kiválasztás legyen nyilvános és szabályozott, ezzel megelőzhetjük az
esetleges konfliktusokat!
Katymáron: „A Szociális Földprogramot minden évben többféle módon is kihirdették, hogy a teljes lakosság tudomására jusson a jelentkezés lehetősége. A hirdetés – tájékoztató a programba való jelentkezésről – minden közintézményben kifüggesztésre került, valamint piac napon a falu központjában, a polgármesteri hivatalban lévő hangos bemondóban is meghirdették. Az önkormányzat szociális ügyintézőjénél a programba jelentkező helyi lakosok leadták kérelmüket a szükséges igazolásokkal együtt, ezután az ügyintéző a helyi képviselőtestület szociális bizottsága elé terjesztette a jelentkezők névsorát, jövedelmeik és igazolásaik mellékletével. Helyi szociális rendeletük alapján a bizottság hatáskörébe tartozik a Szociális Földprogramban résztvevők kiválasztása. A bizottsági ülésre minden évben meghívást kapott a program szakmai vezetéséért, koordinálásáért felelős személy – az alpolgármester - és az ellenőrzést végző szakember, aki többek között a Biztos Kezdet Klub munkatársa is, amely jelenleg már Biztos Kezdet Gyerekházként működik. A bizottsági üléseken az említett két szakember véleményét kikérték az előző évek tapasztalatairól, a program végrehajtásának hatékonyságáról az ellenőrzések tapasztalatairól. A jelentkezők közül részben a két
szakember javaslatai alapján, részben a bizottsági tagok javaslatai alapján született meg a döntés az érintettek kiválasztásáról.”
Mágocson és Mekényesen: „A lakosság tájékoztatását a programmal kapcsolatban több helyen is közzétették: helyi kábeltévé, helyi újság, a falu több területén kihelyezett plakát útján. A kérelmek elbírálását a helyi döntéshozók – Mágocson a szociális bizottság, Mekényesen a képviselő-testület – végezték. A mágocsi szociális bizottságnak ebben az évben nagyon nehéz volt meghozni a döntést, mivel a településen 180 kérelmet kellett elbírálnia. A rendelkezésre álló keretből a mágocsiak részére csak 78 állatot tudtak vásárolni, ezért a kérelmezők több mint felét el kellett utasítani. A Bizottság a döntése meghozatalakor figyelembe vette azt, hogy a kérelmezők az előző években részesültek-e támogatásban, a családok rászorultságát valamint, hogy az állat felnevelése biztosított-e. Azokat a kérelmezőket, akik a korábbi években mindig kaptak támogatást sajnos ebben az évben forráshiány miatt el kellett utasítani. A bizottság inkább azokat a családokat támogatta, akik eddig ebben a támogatási formában korábban még nem részesültek, valamint a helyi rendeletben foglaltaknak megfeleltek. A kérelmek beadásával egy időben a szervező munkatárs ellenőrizte az állattartó épületek meglétét, állapotát.”
Páprádon: „A Páprádi Hírlevél című önkormányzati újságban közzétették a földprogram fontosabb tudnivalóit. Meghatározták azt az összeget, amely a kedvezményezett családokra jutó tervezett támogatások átlagos értékét jelenti, ismertették a program tervezett idő ütemtervét, a lehetséges feladatokat, a működtetés szabályait, az ellenőrzések és lehetséges szankciók rendszerét. A felhívás utáni napokban személyesen felkerestek minden érintett kedvezményezettet, és felmérték igényeiket, a családdal közösen megbeszélték a lehetőségeket, a tervezett juttatások típusát és a támogatás mértékét. Lehetővé tették, hogy a támogatási értékhatáron felül jelentkezett igényeket is teljesülhettek, ha a család önerőként vállalta az értékkülönbözet térítését. A személyes felmérések összesítése alapján határozták meg a program tartalmát, a költségvetés összegét, az részprogramok típusát és számát.”
Tormáson: „A programba történő bevonást több lakossági fórum, fókuszcsoportos megbeszélés, úgynevezett Beszélgető körök előzték meg. Jó példát adott, hogy a mikrotérségben 3 településen is működik a Szociális Földprogram. A kritériumok meghatározása a szociológiai vizsgálódások szempontjai alapján történt. Pl. nagycsaládos, alacsony jövedelmű, munkanélküli, stb. Fontos szempont volt az önkéntesség és a nagyfokú aktivitás megléte. A program sikerét abban látta a képviselő-testület, hogy a nagyfokú ambíciót a kezdeti sikertelenségek, ha kismértékben csökkentik is, teljesen nem oltják ki. Ugyanakkor a motiválatlan munkaerő képzése, munkába történő bevonása hatalmas energiát igényel, és a program sikerét is veszélyezteti. A kudarcot nem vállalhatták, de bíztak abban, hogy a sikeres családok jó példaként állnak a motiválatlan lakosok előtt.”
„Egyedül nem megy!?” Találjuk meg a velünk együttműködő szervezeteket és partnereket! Alakítsunk ki valódi partnerséget! Legyen munkamegosztás a partnerek között!
Alsómocsoládon: „Alsómocsolád, Gerényes, Kisvaszar, Köblény, Szalatnak községek önkormányzatai mindannyian pályázatot nyújtottak be a Szociális Földprogram működtetésének támogatására és valamennyi önkormányzat pályázata támogatást nyert. Az önkormányzatok közösen oldották meg a beszerzéseket, közösen vették igénybe a szaktanácsadási és állatorvosi szolgáltatást, a programban szerzett tapasztalataikat megosztották egymással. Az Alsómocsoládi Falugazda Szociális Szövetkezet koordinátora szervezte és végeztette el az önkormányzat által megrendelt szántóföldi munkákat, szaktanácsadással látta el a kedvezményezetteket, igény esetén megszervezte az értékesítést, az érdeklődőkkel ismertette az őstermelővé válás lehetőségét, szociális szövetkezet alapításával, működésével kapcsolatos ismereteit, tapasztalatait. A körjegyzőség munkatársai ellátták a programmal kapcsolatos pénzügyi, adminisztratív teendőket.”
Besenyszögön: „A program megvalósításába bevont partnerek: falugazdász, állatorvos, családsegítő szolgálat, polgármesteri hivatal munkatársai a polgármester koordinálásával működnek együtt. A polgármesteri hivatal munkatársai részt vesznek a támogatandó családok felkeresésében, a családok tájékoztatásában, melynek keretében a program fontosságáról - részvételük esetén - annak sikerességéről és hasznáról adnak információt. A családsegítő szolgálat rendszeres kapcsolatot tart a támogatott családokkal, a falugazdász és az állatorvos a képzési és a tájékoztató napok keretében, valamint az állatok és tartásuk ellenőrzésekor adnak tájékoztatást. A polgármester és munkatársai havi rendszerességgel ellenőrzik a támogatási szerződésben foglaltak betartását. A kedvezményezettek bevonására és a támogatottak lemorzsolódásának megakadályozására bevonták a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat munkatársait - mentális támogatás -, akik szakmai felkészültségüknél fogva alkalmasak a problémák kezelésére, illetve – elsősorban gazdálkodási kérdésekben - jelzéssel élnek a polgármester és a szervezők felé. A program beindulásának első időszakában konzultációs napokat tartottak, ahol a résztvevőket tájékoztatták a feladatokról, a szakmai munkáról. A felmerülő kérdésekre az állatorvos és a falugazdász adja meg a választ, valamint az előző programokban résztvevők tájékoztatást nyújtanak az elmúlt időszak tapasztalatairól. A későbbiek folyamán is fontosnak tartják ezeket a megbeszéléseket, melyek havi rendszerességgel valósulnak meg. A támogatottak egymás közötti szakmai megbeszéléseit- tapasztalatcseréit kiemelten kezelik, melyek egyben közösségformáló hatásúak is.”
Katymáron: „Mind a Szociális Földprogram, mind a Biztos Kezdet program igen népszerű a kedvezményezettek körében, és a kettő összekapcsolódásával könnyítik meg a szociálisan hátrányos helyzetű kisgyermekes családok megélhetését az értékteremtő saját munkájuk által is. Az önellátásra való mezőgazdasági termeléssel a szülők hasznos munkát végezhetnek, és a gyermekeik számára is követendő példát mutatnak azzal, hogy környezetük (udvaruk, kertjük) rendben tartásával, művelésével és az állatok gondozásával családjaik létfenntartását segítik elő. A kedvezményezettek bevonására a gyerekházban szülőcsoportos beszélgetéseket tartanak, melyek alkalmával ismertetik a programokat, az abból származó „értékek” jelentőségét. A programban való részvételhez mentális támogatást nyújt a kisgyermekes családok számára a gyerekház szakmai stábja, akik folyamatos konzultációs lehetőséget biztosítanak. A földprogramos megbeszélések, képzések alkalmával a gyerekház gyermekfelügyeletet biztosít a kisgyermekes családok részére. A
„gyerekházas” kedvezményezettek között barátságok szövődtek, közösségük jól összeszokott csapat, így a nagyobb munkákat közösen hatékonyabban tudják végezni. Mindkét program eredményei közé sorolható, hogy a folyamatosan betelepülő szociálisan hátrányos helyzetű családok beilleszkedését segíti, és közösségfejlesztő hatása szintén említésre méltó. A program szocializációs értéke szintén fontos a felnövekvő nemzedék számára, nevelő hatású a szülők munkája, az általuk termelt érték, környezetszépítő magatartás.”
Xxxxxxxx: „Legtöbb együttműködés a közös érdekek mentén, tudatos szervezés nélkül jön létre. A naposcsibék indítótápját vagy a kukoricát pl. esetenként közösen szerzik be. A falu traktorral rendelkező gazdálkodója szinte magától értetődően fölszántja a többiek kertjét igen jutányos áron, vagy akár ingyen. A termények cseréje is magától szerveződik. A levágott kakasok gyakran cserélnek gazdát, jellemző a tojás, vagy a feleslegben képződő gyümölcs, aszalvány, gyümölcsecet, lekvár, savanyúság, vagy akár a dísznövény és zöldség palánták, dugványok, magok stb. ajándékozása. A gyümölcs aszalása, pálinkának cefre készítése közös munka. Az aszalás az Ormánság Alapítvány közreadott aszalóján történik. Az apró együttműködések, közös – társas - munkák sokasága jelenti a program által kiváltott együttműködést, amely a munka által, és nem egy erre kinevezett személy által van koordinálva.”
A rendszeres ellenőrzés és értékelés, az eredmények folyamatos visszajelzésének jelentősége
A rendszeres ellenőrzés és értékelés, az eredmények folyamatos visszajelzése az eredményesség egyik záloga. A folyamatsegítés, a folyamattámogatás elengedhetetlen. A családok visszajelzéseinek figyelembevétele az eredményesség és aktivitás záloga.
Besenyszögön: „A jószágok átadását követően havi rendszerességgel állattartási értekezletet tartanak a támogatottak részére. Ezután az állatorvos rendszeresen látogatja a kedvezményezetteket és biztosítja az állatorvosi felügyeletet, melyek alkalmával a kedvezményezettek további információkat kapnak a tartással, neveléssel kapcsolatban, a támogató pedig megbizonyosodhat arról, hogy az állatokat a jó gazda gondosságával nevelik-e.”
Bódva völgye – Tomoron: „Az eredményes munkavégzés érdekében az „idény kezdetekor”, kora tavasszal, a vetést megelőzően a kedvezményezettek számára általános tájékoztatót szerveznek, amikor áttekintik az év közben jelentkező tennivalókat. A program részprogramjai közül az 1. és 3. részprogramban rendszeres – egy-két hetes – időközönként a programkoordinátor helyszíni bejárásokon vizsgálja a kedvezményezettek munkáját, az időszerű feladatok teljesítését. Mivel a kedvezményezettek már hosszabb ideje résztvevői a programnak, így a bejárásokon egyre nagyobb arányban már inkább tanácsadást végez, mint a művelési kötelezettségek teljesítésének ellenőrzését, mert a kedvezményezettek már csak nagyon ritkán mulasztják el az esedékes feladatok elvégzését. A partnerek szaktanácsadói tevékenysége is inkább már a minőség emelésére és nem az alapvető tennivalók ismertetésére irányul. A betakarítást követően minden részprogramnál évértékelést tartanak a kedvezményezetteknek, ahol tájékoztatják őket az adott év tapasztalatairól, valamint a legjobb teljesítményt nyújtó kedvezményezettek is ismertetik tapasztalataikat, azt hogy miként érték el eredményeiket.”
Katymáron: „A programban résztvevők számára minden évben a kiválasztástól havonta – kéthavonta tájékoztatót, csoportos megbeszélést, tanácsadást, esetleg képzést szerveznek. Az alkalmak jó lehetőséget biztosítanak a kapcsolattartásra… Az ellenőrzések alkalmával kikérdezéssel alkalmaztak a mennyiségekre vonatkozó méréseket, amelyek a jegyzőkönyvekbe is bekerültek. Minden program utolsó ellenőrzésekor megkérdezték a kedvezményezettektől milyen növényből mennyit tudott termelni, miként tudta hasznosítani azokat, mennyi baromfi-, illetve sertéshús és tojás származott a program során végzett munkájukból, mennyi az esetleg továbbtenyésztésre szánt állatok száma. A „Részt venne-e következő évben is a Szociális Földprogramban?” kérdésre, szinte minden kedvezményezett igennel válaszolt. A kedvezményezettek teljesítményét mindig egyénre szabottan mérték, a család anyagi és eszköz béli (kert nagysága, udvar, ólak stb.) lehetőségeihez viszonyítva, hogy saját lehetőségeiket mennyiben használták ki.”
Sóshartyánban: „A szervezők, közreműködők és kedvezményezettek folyamatos kontaktusa nyújt keretet a kötelezettségek teljesítésének kontrolljára, valamint az eredményesség fokozására. A kapcsolatok formális színterét jelentik a fórumok, amelyeket az önkormányzat szervez a résztvevőknek, valamint a falugazdász minden héten fogadóórát tart a településen, így lehetőség van tájékozódni, szakmai segítséget kérni. Az informális tájékozódás kistelepülésen szinte „határtalan”, mivel mindenki ismer mindenkit. A szomszédok megbeszélik az aktuális örömöket, gondokat (szortyog a csirke, mit adjak neki, az enyém a búzát jobban megeszi, mint a kukoricát, nekem már 2,5 kg-os, vasárnap vágom, kinek mikor kezd tojni stb.). Az önkormányzat is kap visszajelzést, mind a szociális munkástól, védőnőtől, iskolából, valamint a kedvezményezettektől (pl. arról, hogy télen kinek a tyúkja tojik szépen). Van olyan kedvezményezett, aki infralámpát vezetett be az ólba annak érdekében, hogy télen is végig tojása legyen, sőt még el is tudjon adni belőle. Az állatok kihelyezése előtt az állattartó épületeket helyszíni szemlén vizsgálják meg, alkalmasak-e a program végrehajtására, van-e fertőtlenítve, rendelkezésre állnak-e az állattartáshoz szükséges feltételek. A kihelyezés után is két
esetben végiglátogatják a kedvezményezetteket (van, amikor szúrópróba szerűen), hogy a vállalt kötelezettségeket betartották-e. A tapasztalatok azt mutatják, egyre több kedvezményezett van, aki hosszútávon megtartja a tyúkot, hogy tojása is biztosított legyen.”
Tormáson: „A koordinátor alkalmazásával a látogatások megsokszorozódtak, és inkább szakmai segítéssé, irányítássá, mint ellenőrzéssé alakultak át. Egy-egy látogatás növelte a támogatottak sikerélményét a szakember pozitív véleménye hallatán. Kíváncsi érdeklődéssel faggatták a koordinátort, hogy milyen összehasonlítási tapasztalatai vannak. Ezen igény vetette fel, hogy olyan közösségi összejöveteleket szervezzenek, ahol a kedvezményezettek saját tapasztalataik alapján győződhetnek meg sikereikről, vagy a gondozás, nevelés ismereteinek hiányosságairól.”
A fejlesztési célok meghatározásának jelentősége
Jelentős változások eléréséhez évekre van szükség, ne egy évben gondolkodjunk akkor sem, ha
pályázatunkat egy évre írjuk! Xxxxxxx be a fokozatosság elvét!
Xxxxxxxx: „A program célcsoportja a lakosságnak az a része, amelybe beleivódott napjaink fogyasztói kultúrája, ezzel feledésbe merült a gazdálkodói gondolkodásmód, és alig művelik a rendelkezésükre álló földet. Ellentmondásos kultúrájukban még jelen van a gazdálkodás, így ha annak értelmét látják, visszatérnek hozzá. Ez a lehetőség határozta meg azt, hogy a legegyszerűbb gazdálkodási területeket ösztönözze a földprogram, a zöldségtermesztést, a gyümölcstermesztést és
– később – a baromfitartást. A gazdálkodásra való visszatérés többéves folyamat, amely kis lépések során alakul ki, a legegyszerűbb tevékenységektől a legbonyolultabbig.”
Nagykörűben: „A nagykörűi földprogram-szervezők tapasztalatai azt mutatják, hogy a program fenntartása nagyobb energiát igényel, mint a beindítása. A résztvevők kezét évek múltán sem lehet „elengedni”. Xxxx odafigyelést igényel, hogy a kapott vetőmagot, csemetéket ne fogyasszák el, ne adják el, az időszakos munkákat idejében elvégezzék.”
Sóshartyánban: „Fontos szempont a kedvezményezetteknél, hogy a befektetett energia eredménye ne hosszútávon, hanem minél rövidebb időn belül térüljön meg. Pár héten belül már legyen hozadéka, szüretelhessen, a csirkét a fazékba tehesse stb. Ha van rövid időn belül sikerélmény, akkor már hosszabb időszakra is inspirálja a részt vevőket, a továbbtartásnak növekednek az esélyei. Ilyen a tojótyúkká történő nevelés, hiszen az a mindennapokra is biztosít élelmiszert (tojás szinte mindenhez kell), s a következő évig, amikor a fiatal tyúk ismét tojóvá válik, még a levesbe tyúk is kerül az udvarról. Hosszútávon szeretnék rávezetni a családokat egy hosszabb, munkaigényes állattartásra, hogy érezzék, hosszabb kitartó munkával nagyobb hasznot, eredményt érhetnek el (pl.: sertéstartás, kerti gyümölcstermesztés a család számára). A mezőgazdasági tevékenység nagyon időjárásfüggő, de a családok a kiskertek öntözését esetleg meg tudják oldani.”
Tormáson: „A program tartalmának meghatározása az igények és a meglévő kapacitások függvényében került kialakításra. Szem előtt tartva a befektetett munka eredményének viszonylag rövid időn belül történő „megtérülését”, amely további kitartásra ösztönzi a programban résztvevőket. Az igények felmérése a közösségi szociális munka eszközeivel, egyéni igényeket is figyelembe véve történt. Ez fokozta a kedvezményezettek tenni akarását, munkára történő aktivitásukat. Pozitív érzéseket váltott ki bennük az igényeiknek megfelelő szükségletek kielégítése. Ugyanakkor a program sikeres működésének záloga is volt a kedvezményezettek motivációjának fenntartása, illetve fokozása.”
Közösségfejlesztési lehetőségek
A Szociális Földprogram a közösségépítés és a közösségfejlesztése eszköze lehet. Alkalmazzuk tudatosan ezt az eszközt!
Xxxxxxxx: „A társas munkák, a termékek ajándékozása és cseréje a közösség fontos összetartó ereje, így a megélhetés javulása a közösség erősödését is szolgálja.”
Nagykörűben: „A földprogram sikeres működtetésének támogatására létrehozták a Földprogram Klubot, melyben, a programban résztvevő családok, a Nyugdíjas Klub önkéntes munkát vállaló, megfelelő képzettséggel és tapasztalattal rendelkező tagjai, valamint a családsegítő szolgálat vezetője és a program koordinátor vesz részt. A Klub célja, hogy lehetővé tegye a résztvevő családoknak a közösségi kapcsolatok kialakítását, teret biztosítson a közös tervező munkának, a felmerülő termelési, közösségi, emberi problémák megbeszélésének. A Klubban történik a felkészülés a termelési időszakban az aktuális munkák megbeszélésére, az önkéntes munkát vállaló, megfelelő szakértelemmel rendelkező nyugdíjasok segítenek ebben. Minden család munkáját egy nyugdíjas mentor segíti, akihez bármikor fordulhatnak tanácsért, segítségért. A termelési időszakon kívül a Klub, mint népfőiskola is működik, a mentorok ismeretátadással segítik a termelőmunka minőségének javítását. A Klub feladata, hogy kidolgozza a következő évad beindításához szükséges működés feltételeit.”
Páprádon: „Három kedvezményezett család között létrejött egy „eszközbeszerzési közösségi társulási megállapodás” abból a célból, hogy – a támogatás elnyerése esetén – közös tulajdonban használhassanak egy kerti rotációs motoros kapát. Két kisebb közösség pedig közösen megalakította a „vadvédelmi társulási megállapodást”, melyben a közösen működtetett vadvédelmi villanypásztor rendszer használatát szabályozták. Akik előre jelezték az önerő hozzájárulási szándékukat, azon kedvezményezettek ezt az elhatározásukat írásos nyilatkozatban is megtették.”
Xxxxxxxx: „A tenyészidőszak végére különböző versenyeket hirdettek, amelynek sikerét tényleges mérésekkel igazolták. A kisállattartók (kacsa, csibe) részére „Rút kiskacsa”, illetve „Kukorikirály” címmel szerveztek versenyt, ahol a zsűri tagjai méréssel és esztétikai vizsgálódással állapították meg a nyertest. Ez mindig két kategóriát jelentett: egyrészt súlybéli fölényt, másrészt szépségbéli megítélést. A konyhakerti növénytermesztésben a burgonyatermés összehasonlítására nyílt lehetőség „Mutasd a krumplidat” címmel. Ebben a kategóriában súly, illetve érdekes forma alapján döntött a bíráló bizottság. Emellett „krumplispogácsa” kategóriában is versenyezni lehetett. A bíráló bizottság tagjai a koordinátorból, a cigány kisebbség és a települési önkormányzat tagjaiból kerülnek ki. A jövőben a civil szervezetek bevonását is tervezik. A díjakat az önkormányzat biztosítja, az egyes részprogramokhoz kapcsolódó, abban hasznosítható tárgynyeremények odaítélésével. Az első
„krumplispogácsa” verseny azért is nagyon emlékezetes, mert a koordinátor a pogácsa megkóstolásakor egy régen feledésbe ment ízt vélt felfedezni. Először arra gondolt, hogy talán a nagymamája (aki már régen meghalt) tudott hasonló pogácsát sütni. Ahogy tovább fogyasztotta a pogácsát, eszébe jutott, hogy óvodás korában a konyhán evett ilyen jóízű pogácsát. Az emlékezete nem csalt. Xxxxx xxxx, aki a pogácsát sütötte, az óvoda konyhán volt főzőnő, és a koordinátor még 25 évvel később is emlékezett az ízre.”
A Mintakert részprogram eddigi tapasztalatai
Ismerjük meg a Mintakert részprogramot működtető szervezetek tapasztalatait! A 2018. júniusban Mágocson szervezett Országos Konferencián szekció munkában összesítették a Konyhakerti és Kisállattartási Szociális Földprogram Mintakert részprogramját működtetők a 1,5 évben szerzett gyakorlati tapasztalataikat.
A tapasztalatok értékelésének szempontjai
Az Országos Konferencia szekciómunkáinak tematikája, vezérfonala 8
A pályázati program megvalósításáról a szakmai
beszámolóban kell számot adni a pályázónak.
Az értékelés szempontjait az elszámoláshoz benyújtandó dokumentum tartalmazza. A dokumentumban „Az adott év legfontosabb tapasztalatai” c. fejezet kidolgozásához
szempontokat kínál a szekciómunka vezérfonala.
Az összegzéshez további szempontok lehetnek:
• Mi volt a legnagyobb kihívás a megvalósításban?
• Mit tekintenek a legnagyobb sikernek?
• A pályázó szervezet számára melyek a legfontosabb tanulságok? Milyen változtatásokra lesz szükség a következő pályázati időszakban?
• A Mintakertes család eredményei megfeleltek- e a pályázó szervezet várakozásainak?
o Ha igen, miben mérhetők, ill. melyek a nem mérhető eredmények?
o Ha nem, vagy részben feleltek meg a várakozásoknak, mivel magyarázhatóak annak okai?
• Kik voltak a partnerek, hogyan értékelhetők a partneri együttműködések?
1. A résztvevők egyenkénti bemutatkozása személyenként
1.1. Személyes bemutatkozás
1.2. Milyen szakmai szerepe van, és mióta vesz részt a Szociális Földprogramban?
2. A Mintakert részprogram
megvalósításának tapasztalatai, a pályázati kiírásban megfogalmazott elvárások helyi megvalósításának jellemzői.
2.1. Hogyan kapcsolódik helyben a Mintakert az előző évi (legalább 4 év) Szociális Földprogramhoz? A Mintakert hogyan szolgálja a Szociális Földprogram általános célrendszerét
⮚ a célcsoport
szempontjából?
⮚ a termelési tevékenység szempontjából?
⮚ a folyamatkísérés szempontjából?
Konkrétan:
A Mintakert részprogram
kedvezményezett családja milyen eredménnyel vett részt az előző években a Szociális
Földprogramban?
A folyamatkísérésben vannak-e azonosságok (személyi vagy módszertani)? Az általános célokból melyek a hangsúlyosabbak a Mintakertben?
2.2. A helyi program rövid bemutatása – leírása praktikusan
2.3. Hogyan történt a Mintakert részprogram kedvezményezetti családjának kiválasztása?
⮚ Ki(k) határozzá(k) meg a kiválasztási szempontokat?
8 Tájékoztató a szekcióvezetők részére. Készült: a Szociális földprogramok Mintakert programelem-kezdeti működtetői tapasztalatok országos konferenciára. Összeállította: Dr. Xxxxxx Xxxxx Xxxxx. Kézirat, 2018 június 18.
⮚ Ki(k) vett(ek) részt a kiválasztásban? Hogyan történt a döntéshozatal?
2.4. Hogyan történik a Mintakert részprogramra fordítható költségek tervezése, az eszközök beszerzése?
2.5. Kötnek-e a Mintakert programelem kedvezményezetti családjával
szerződést/megállapodást? Különbözik-e ez a szerződés a kert- és kisállattartási programban
kötött szerződéstől?
2.6. Hogyan támogatják a Mintakert részprogramban résztvevő családokat a célok a gazdálkodás megvalósításában? (pl. mentori, szakértői stb.) Ki(k) segít(enek) a családoknak?
2.7. Okoz-e helyben feszültséget, hogy van(nak), aki(k) több támogatásban részesül(nek)? Ha igen, hogyan kezelik a konfliktust/ feszültséget?
3. Melyek a Mintakert részprogram előnyei, kockázatai?
- Mi a helye/szerepe a Konyhakerti és Kisállattartási Szociális Földprogram pályázatában a Mintakert részprogramnak?
- Hozhat-e ez a program
- életstílus változást az egyes családok életében,
- javíthatja-e a település rendezett lakóképét,
- van-e arra esély, hogy közép- és hosszú távon tömegesen elterjeszthető és visszahozható az élhető kertkultúra a falvakban?
- Mit változtatnának a kiírásban, a feltételrendszerben?
A Mintakert program tapasztalatainak összefoglalója az Országos Konferencia
szekcióvezetői beszámolója alapján 9
Nagyon nagy tapasztalatokkal nem bírunk, a Mintakert részprogram egy innováció, újdonság! A kiválasztási szempontjaink között szerepelt: Legyen már valamilyen tapasztalata! Legyen már kertje! Legyen szinte készen a kertje és azt fejlessze tovább! Egyértelműen tapasztalattal bíró, példamutató, más családok számára is mintaként szolgáló kertművelő családot kell kiválasztani! A pályázó szervezetek további kiválasztási szempontja volt, hogy hátrányos helyzetű legyen a család, figyelembe vettük továbbá, hogy hányan élnek egy családban! Legyen egy fő, aki inaktív! Előnyben részesítjük a nagycsaládosokat. A Szociális Földprogramban vannak alacsony jövedelmű nyugdíjas háztartások is a programban, akiknél kifejezetten a jövedelem kiegészítés a cél! A szociális rászorultság szempontja – a pályázati kiírással összhangban – tehát mindenkinél elsődlegességet kapott.
Van-e a kiválasztásból adódó feszültség a településeken vagy nem? Erre a kérdésre egységes választ adtunk, miszerint megfelelő kommunikációval, nyitottsággal, egyenességgel el lehet kerülni a támogatott családok közötti, illetve a támogató és a támogatott csoport közötti feszültségeket! Tehát, ha a kiválasztásnak és a program egészének minden lépése kommunikálva van az adott közösség felé, akkor általában ez helyi konfliktust nem okoz.
A földprogram hagyományos programelemét és a Mintakert programelemet nem kell külön kezelni, a Mintakertes család tagja a kedvezményezett családi körnek. A Mintakertes család szükségleteit a segítőrendszer kialakításában ugyanolyan módon és súllyal kell kezelni mint a „hagyományos” programban.
A Mintakert programelem költségvetésének elkészítésében egyértelmű elvárás, hogy a családdal együttműködve készüljön, következetesen figyelembe véve a család igényeit, szükségleteit, hogy a családnak milyen adottságai, erőforrásai vannak, mi az elvárása, hová szeretne eljutni, előbbre lépni, mi az, ami hiányzik, mi az, amit beszerezne. Áttekintettük a kiválasztott család háztartásgazdálkodási szokásait, egészen az alapoktól indulunk, és maximálisan az család aktivitására hagyatkozunk.
9 Készült Baginé Xxxxxxxx Xxxxx szekcióvezető beszámolójának felhasználásával. Mágocs, 2018. június 21.
Mit hoz a Mintakert részprogram? A támogatott család sikere húzóerőt, mintát jelenthet más családok számára. Az együttműködés, a közös sikerek megélése, egymás buzdítása a jó gyakorlatok elsajátítására erős motiváció a közösségben. Nagyon fontos elemként kiemelte szinte mindenki - aki működtet és aki jelenleg nem működtet programot - a közösségfejlesztést, mint programcélt! Rengeteg konkrét ötlet megfogalmazódott, hogy hogyan lehet a földprogramot, a Mintakert programelemet a helyi közösség fejlesztési eszközeként használni. „Mutasd a krumplidat!”,
„Nyúlfuttatás”, „A rút kiskacsa verseny”, hogy csak néhány megvalósított elemet említsek. A közösségfejlesztő programelemek beépítésével nagy mértékben csökkennek vagy leküzdhetők az előítéletek, mert ezek a közösségi rendezvények alkalmat adnak a családok találkozására, ismerkedésére.
Ahogyan a földprogram, úgy a Mintakert részprogram jó eszköz arra, hogy a család szerepét erősítsük! Összejönnek a szűkebb és tágabb családtagok, vagy egy-egy kisebb közösség, egy szomszédság, a települési közösség, és az emberek együtt gondolkodhatnak programjuk megvalósításán. Eszköz lehet arra, hogy a nők szerepvállalását erősítse, akik a háztartásvezetés nagyobb terheit jelenleg is magukra vállalják. Minderre felkészíteni és motiválni is kell a potenciális célcsoportunkat. Ehhez azonban részben vannak meg a humán erőforrásaink! Keresni kell a lehetőségét annak, hogy a programba olyan mentorokat tudjunk bevonni, akik a mezőgazdasági ismeretek átadásán túl a közösségfejlesztési programelemeket, a támogatottak képességeinek fejlesztését, a program szociális ágát erősítenék.
Nagy szükség lenne egy olyan hálózatra, amelynek révén megkeressük a potenciális pályázó településeket, segítséget nyújtunk a program tervezési folyamatában és a program egészének mentorálását biztosítanánk. Ezzel a pályázó szervezetek szakmai kontrollja, ellenőrzése is megvalósulhatna, ugyanakkor hangsúlyosan ez egy folyamatsegítés. Fontos lenne, hogy a pályázó szervezeteket is valaki mentorálja!
A program megvalósítási időszakára vonatkozóan is megfogalmaztak a szekció tagok javaslatokat. Optimális időpontja a Mintakert részprogramnak az ősz, ebben az időszakban a talaj-előkészítés történik, utána következik egy részletes előkészítés, tervezés a téli időszakban, melynek során megtörténik a háztartásgazdálkodás átvilágítása, a tervek leírásra kerülnek, és a családdal megtervezhetők a Mintakert kialakításénak költségvetése, tavasszal pedig kezdődhet a kert kialakítása. A pályázati futamidő a 2017. évben – 2017. júliustól 2018. júniusig – mindezekre lehetőséget biztosított.
Tapasztalatok a Mintakert programban résztvevő családok szerepéről 10
A Mintakert programban résztvevő családnak mintaadó szerepe van a helyi közösségben, mert
• példát nyújt arra, hogy a ház körül rendelkezésre álló termelési erőforrások hogyan hasznosíthatók (pl. hogyan hasznosul a ház körüli földterület, hogyan hasznosul az állattartásra alkalmas épület, stb.);
• példát nyújt arra, hogyan lehet a családi önellátásra legalább 5 féle konyhakerti növényt termeszteni, legalább 2 féle haszonállatot tartani, a gyümölcsös kertjében legalább 3 féle gyümölcsfát ápolni és a virágos kertrészt is művelni.
• példát nyújt arra, hogy a ház körüli gazdálkodással rendszeres, kitartó munkával a család képes magának élelmiszert termelni, önmagukat részben ellátni, s ezzel az öngondoskodással saját sorsát befolyásolni;
• példát nyújt arra, hogyan lehet a család tagjai között a tevékenységet megosztani és összehangolni a kerti munkákban, az állattartásban, a ház körüli tevékenységben, végsősoron összefogni a családnak a kitűzött célok elérése érdekében;
10 Az összegzés készült az Országos Szakértői Műhelyen (Szolnok, 2018. június 13-14.) és az Országos Konferencián (Mágocs, 2018. június 21.) elhangzottak alapján
• példát nyújt arra, hogy a rendelkezésre álló külső segítség (programvezetés és mentor, agrárszakember) igénybevételével jobb eredményeket lehet elérni, érdemes a szolgáltatásokat igénybe venni (pl. a mintakertes gazda elmondja a helyi közösségben, mit hallott a felkészítő programokon, mit tanult a tanácsadótól, s hogyan sikerült azzal a tudással jobberedményt elérnie.
A mintaadó szerepnek a közösség fejlesztésében kiemelkedő szerepe van. A közösségfejlesztés célja – nagyon leegyszerűsítve – a pozitív változások elindítása. Ahhoz, hogy változásokat érjünk el, szükség van önbizalomra (egyéni szinten) és pozitív képre (közösségi szinten). A sikeres cselekvésnek az önbizalom növelésében kitüntetetett jelentősége van. A Mintakert sikere pozitívan befolyásolja az önértékelést és a közösségi elfogadottságot.
A Mintakert részprogram új kapcsolatok építését, a program résztvevői között új szerepkör kialakulását eredményezi. A beszélgetésekkel, a tapasztalatok megosztásával nem csak a Mintakert gazdája, hanem a közösség is megtapasztalja, hogy maga is képes hozzájárulni a változásokhoz. A Mintakert példát mutat arra, hogy mit tudunk mi magunk is megtenni azért, hogy helyzetünk és gyermekeink helyzete pozitívan változzon. Mindezeknek a közösségi identitás kialakításában óriási szerepe van.
Egy négytagú család ellátására egy 100-200 négyzetméternyi földterület elegendő - ha valaki ezt jól használja, akkor a burgonyát leszámítva minden szükséges zöldséget és számottevő mennyiségű gyümölcsöt is megtermelhet. A 100 négyzetméter a gyakorlottabbaknak elegendő földterület, mivel itt a növényi sorrendre, azaz a helytakarékos megoldásokra nagy hangsúlyt kell fektetni. Azaz a rövid tenyészidejű növények, például hónapos retek után azonnal ültetni kell valamit, hogy a teljes terület folyamatosan használatban legyen. A 200 négyzetméteres kertben kevésbé kell spórolni a hellyel.
Egy öttagú család friss zöldségigénye évente az alábbi mennyiségeket foglalja magában:
• Zöldborsó: 20 kg, amely 40 m2-en megtermelhető
• Zöldbab: 20 kg, amely 40 m2-en megtermelhető
• Paradicsom: 100 kg, amely 25 m2-en megtermelhető
• Paprika: 50 kg, amely 20 m2-en megtermelhető
• Korai fejeskáposzta: 20 kg, amely 15 m2-en megtermelhető
• Késői fejeskáposzta: 50 kg, amely 20 m2-en megtermelhető
• Karalábé: 20 kg, amely 8 m2-en megtermelhető
• Kelkáposzta: 8 kg, amely 8 m2-en megtermelhető
• Uborka: 20 kg, amely 10 m2-en megtermelhető
• Főzőtök: 25 kg, amely 10 m2-en megtermelhető
• Vöröshagyma: 50 kg, amely 40 m2-en megtermelhető
• Fokhagyma: 3 kg, amely 4 m2-en megtermelhető
• Sárgarépa: 30 kg, amely 25 m2-en megtermelhető
• Petrezselyem: 20 kg, amely 30 m2-en megtermelhető
• Egyéb zöldségek: 25 kg, amely 40 m2-en megtermelhető.
Forrás: xxxx://xxxxxxxxxxxxx.xxx/xxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxxxxxx.xxx, 31. oldal
A kertésznaptár hasznos információkkal szolgál ahhoz, hogy a háztáji kertgazdálkodók megfelelően tervezzék és szervezzék termelésüket. A kertésznaptárt a Kertbarát Mozgalom Magyarországon című kiadvány tartalmazza, amely a Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetségének műve.
Forrás: xxxx://xxxxxxxxxxxxx.xxx/xxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxxxxxx.xxx, 14. oldal
Burgonyatermesztéshez:
xxxx://xxxxxxxxxxxxxxxx.xx/xx/xxxxxx/xxxxxxxxxxxxxxxx/xxxxxxx-xxxxxxxx-xxxxxxxxxxxxxxxxxx xxxx://xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxxxxxxx-xxx-xxxxxx/
A gyógynövények termesztéséhez:
xxxx://xxxxxxxxxxx.xx/xx/xxxxxxxxxx/xxxxxxx/0000,X_xxxxx_xx_xxxxxxxxxxxx_xxxxxxxxxx_xxxxxxxx_ hazankban
Nyúltenyésztéshez:
xxxx://xxx.xxxxxxxxx.xx/xxxxxxxx/xxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxxx/0000/
xxxx://xxxxxxxxxx.xxxxxxxxxxxxx.xx/xxxx/00000000/xxxxxx/xxxxxxxxxxxxxx xxxx://xxxxxxxxx.xxxxxx.xx/00/xxxx-xxxxxxxxxx
xxxx://xxx.xxxxx.xx/ xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx/xxxxx.xxx?xxx0 Galambtartáshoz:
xxxx://xxx.xxxxxxxx.xxx/xxxxxxxx/xxxxxxx/XXXXXXXXX-XXXXXXXXXX00000.xxx xxxx://xxx.xxxxxxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx/000-xxxxxxx-xxxx-x-xxxxxxxxx.xxxx xxxx://xxx.xxxxx.xx/ xxxx://xxxxxxxxxxxxxxxxx.0xx.xx/xxx.xxx?xxxxxxxxxxxxxxxxxxx
xxxx://xxx.xxxxxxxx.xx/xxxxxxx-xxxx/xxxxxxx-x-xxxxxxx/x-xxxxxxxxxx-xxxxxxx-xxxxxxxxx/0000/ xxxx://xxx.xxxxxx.xxxxxx.xx/xxxxxx/xxxxxxxxxxxxx.xxxx
Baromfitartáshoz: xxxx://xxx.xxxxxxxxxxx.xx/xx/xxxxxxxx/xxxxx000/0000_xxxxxxxxxxxxxxxxx/xxxxxx.xxxx xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxxx.xx/xxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxxxxxx/ xxxx://xxx.xxx.xxxxxx.xx/xxxxx/xxxxxxxxxxxxxxxxx/ xxxx://xxxxxxxxxxxxxxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxxx_-_xxxxxxxxx_xxxxxxx/00000000
Az állattartásra vonatkozó jogszabályok
A Mintakert programban különösebb gépesítés általában nem szükséges. Amennyiben az állattartásra rendelkezésre álló hely adott, e terület méretéhez alakítva érdemes megválasztani az állatfajtákat.
Figyelembe kell venni az állatok táplálék igényét, meg kell tervezni, hogy a szükséges takarmányokat a Mintakert program gazdája hogyan szerzi be, hogy szállítja az állattartás helyére. Mindemellett nagyon fontos figyelembe venni az állategészségügyi és humán-egészségügyi előírásokat. A haszonállatok tartására és hasznosítására vonatkozó jogszabályok az alábbiak:
• 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól
• A 32/1999. (III. 31.) FVM rendelettel a magyar jogrendbe ágyazott uniós irányelvek:
o A Tanács 98/58/EK irányelve (1998. július 20.) a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről
o A Tanács 1999/74/EK irányelve (1999. július 19.) a tojótyúkok védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról
o A Tanács 2007/43/EK irányelve (2007. június 28.) a hústermelés céljából tartott csirkék védelmét szolgáló minimumszabályok megállapításáról
o A Tanács 2008/119/EK irányelve (2008. december 18.) a borjak védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról
o A Tanács 2008/120/EK irányleve (2008. december 18.) a sertések védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról
• A Tanács 1099/2009/EK rendelete (2009. szeptember 24.) az állatok leölésük során való védelméről
• 140/2012. (XII. 22.) VM rendelet a vágóállatok leölésének és levágásának állatvédelmi szabályairól
• 147/2004. (V. 4.) Korm. rendelet a Gazdasági haszonállatok védelméről szóló, Strasbourgban, 1998. december 9én aláírt Európai Egyezmény kihirdetéséről
• 8/2009. (I. 23.) Korm. rendelet a vágóállatok védelméről szóló, Strasbourgban, 1979. május 10-
én aláírt Európai Egyezmény kihirdetéséről.
Az állatvédelemmel foglalkozó jogszabályok az állattartók által betartandó cselekvési normákat írják le. Ahogy az ember tapasztalati és bölcseleti ismeretei bővültek az állatokról, úgy fejlődtek a velük szemben általánosan elfogadott cselekvési normák, a jogszabályok is. A jelenleg hatályos, állatvédelemmel foglalkozó jogszabályok Magyarországon három forrásból táplálkoznak:
• Nemzetközi szabályozás, amely két vagy több állam közötti szerződés vagy a megfelelő együttélés vagy egy közös feladat megvalósítására. Ilyen például a veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó washingtoni egyezmény, a CITES.
• Európai Uniós szabályozás, amely a nemzetközi jog egy különleges esete, mert a tagállamok ennek keretében – gazdasági előnyök elérése érdekében – lemondtak önállóságuk egy részéről és jogalkotói valamint végrehajtói hatalommal ruháztak fel közös (Uniós) intézményeket.
• Hazai szabályozás, amely a magyar állam szervei és az önkormányzatok által alkotott jogszabályokat jelentik. Ezek kikényszerítésére állami és önkormányzati szerveket hoznak létre.
• A jogszabályok részletes leírása az alábbi linken érhető el:
xxxxx://xxxxxx.xxxxx.xxx.xx/xxxxxxxxx/00000/000000/XXXXxxx0_00_xxxxxxxx_000000.xxx
Az állatvédelem hazai jogi alapját két kerettörvény képezi. Mindkettő az állattartók kötelezettségeit határozza meg, de az egyik az élelmiszert fogyasztó ember biztonsága, a másik az állatok jólléte szempontjából.
A jogszabályok pontosan megfogalmazzák a cselekvőképes ember számára, hogy mit tehet és hogyan, vagyis jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg. Az állatvédelmi jogszabályok a következő kötelezettségeket írják elő az állattartók részére:
• Az állattartó köteles állattartó létesítményeit és állattartását a hatóságok felé bejelenteni, azt engedélyeztetni, és az állami nyilvántartásokba bejegyeztetni.
• Az állattartó köteles állatainak jogszabály szerinti megjelöléséről gondoskodni.
• Az állattartó köteles állatairól naprakész nyilvántartást vezetni, beleértve az állatok érkezését, távozását, elhullását, levágását, megbetegedését, gyógykezelését és takarmányozását, valamint az állatok tartási helyeinek takarítását, fertőtlenítését.
• Az állattartó köteles állatainak rendszeres és a jó gazda gondosságával történő ellátásáról és felügyeletéről gondoskodni. A jó gazda gondossága az az emberi tevékenység, amely arra irányul, hogy az állat számára olyan életkörülményeket biztosítson, amely annak fajára, fajtájára, nemére, korára jellemző fizikai, élettani, tenyésztési és etológiai sajátosságainak, egészségi állapotának megfelel, tartási, takarmányozási igényeit kielégíti.
• Az állattartó köteles állataival kíméletesen bánni. Ez egyfelől a megfogás, a beavatkozások, a takarmányozás, a fejés, a terelés során alkalmazott közvetlen bánásmódot jelenti, másfelől azt is, hogy nem mulaszthat el egyes, az állat egészségének megőrzése érdekében szükséges beavatkozásokat, még ha azok kivitelezése átmeneti kellemetlenséggel jár is. A kíméletes bánásmód kötelezettsége magába foglalja egyes tevékenységek végzésének tilalmát is. Azokat a tevékenységeket, amelyek az állatoknak szükségtelen fájdalmat okoznak vagy tartós félelmet, illetve egészségkárosodást okozhatnak, állatkínzásnak nevezzük. Az állatvédelmi törvény az állatkínzás általános tilalmán felül nevesíti azokat a tevékenységeket is, amelyek különös tilalom alá esnek:
o az állat konkrét alkalomhoz vagy alkalmakhoz köthető, szükségtelen, fájdalmat okozó bántalmazása,
o az állattal kapcsolatos helytelen bánásmód alkalmazása,
o háziasított emlősállat vagy ember környezetében tartott veszélyes állat elűzése, elhagyása, kirakása,
o öröklődő betegségben szenvedő állategyed szaporítása,
o tiltott módon történő vadászat vagy halászat,
o az állat emberre vagy állatra való uszítása,
o állatviadal tartása, abban való részvétel, arra való idomítás,
o állat kényszertakarmányozása, kivéve az egészségügyi megfontolásból való kényszerű táplálás esetét,
o az állat kíméletét nem biztosító módon való mozgatás, szállítás, elhelyezés,
o az állat teljesítőképességét felismerhetően meghaladó teljesítményre való kényszerítése,
o az állat természetellenes és önpusztító tevékenységre történő szoktatása.
• Az állattartó köteles gyógyító állatorvosának és a hatósági állatorvosnak bejelenteni, ha állata megbetegedett, elhullott vagy levágták és köteles a beteg, elhullott vagy levágott állatok állatorvosi vizsgálatáról gondoskodni.
• Az állattartó köteles állatának hatóságilag elrendelt vizsgálatát, kezelését, védőoltását, elszállítását, levágatását, illetve leölését tűrni.
• Az állattartó köteles az állati eredetű melléktermék – így különösen az elhullott állat tetemének
– elszállításáról, ártalmatlanná tételéről gondoskodni.
• Az állattartó köteles állatainak tartásához megfelelő ismereteket szerezni vagy ilyen ismeretekkel rendelkező személyt alkalmazni. Ez több esetben külön, vizsgával záruló tanfolyamon való részvételt jelent. Ilyen például a telepeken vagy vágóhidakon alkalmazandó állatjólléti felelős, vagy az állatszállító járművek vezetőinek kötelező képzése, de megfelelő szakirányú végzettség kötelező veszélyes állatok tartásához, állatkertek vagy állatkísérletek vezetéséhez is.
Baginé Xxxxxxxx Xxxxx, Beszámoló szekciómunkáról. Kézirat. Mágocs, 2018. június 21.
Beszámoló Országos Konferenciáról. Kézirat. Mágocs, 2018. június 21.
Beszámoló Országos Szakértői Műhelymunkáról. Kézirat. Szolnok, 2018. június 13-14.
Xxxxx Xxxxx, A Szociális Földprogram társadalmi és munkaerőpiaci integrációs szerepe a vidéki Magyarországon. Debreceni Egyetemi Kiadó, 2017.
Xx. Xxxxxx Xxxxxx (szerk.), Szaktanácsadás a mezőgazdaságban. Módszertani útmutató.
xxxxx://xxxx.xx-x.xx/xxxx/000/xxxxxxxxxxxxxx_0_xxxxx.xxx
Háttéranyag a Mintakertek kialakításához és működtetéséhez készülő módszertani ajánláshoz. Készítette: Szociális Földprogramok Szakmai és Érdekképviseleti Egyesülete. A háttéranyag összeállításában közreműködtek: Baginé Xxxxxxxx Xxxxx, Xx. Xxxxxx Xxxx, Dr. Xxxxxx Xxxxx Xxxxx, Xxxxxx Xxxxx, Xxxxxxx Xxxxxx. Kézirat, 2017. december
Jó gyakorlatok a Szociális Földprogramokban. A kiadványt a kötetben szereplő jó gyakorlatot működtető települések polgármesterei, programkoordinátorai által kitöltött kérdőívek alapján szerkesztette: Xx. Xxxxx Xxxx és Dr. Xxxxxx Xxxxx Xxxxx. Jász-Nagykun-Szolnok Megye Esély Szociális Közalapítványa Regionális Szellemi Forrásközpont. Szolnok, 2011
Xxxxxx Xxxxx Xxxxx (szerk.), Közösségi munka a családsegítésben. Debreceni Egyetem Szociológia és Szociálpolitika tanszéke. Debrecen, 2011.
Xxxxxx Xxxxx Xxxxx (szerk.), Xxxxxx Xxxx (szerk.), Szociális Földprogram Modellek. Jász-Nagykun- Szolnok Megye Esély Szociális Közalapítványa Szolnok, 2006.
Xxxxxx Xxxxx Xxxxx, A Szociális Földprogramról általában. xxxx://xxxxxxx.xx
Xxxxxx Xxxxx Xxxxx, Tájékoztató a szekcióvezetők részére. Készült: a Szociális földprogramok Mintakert programelem-kezdeti működtetői tapasztalatok országos konferenciára. Kézirat, 2018 június 18.
Pályázati felhívás. Konyhakerti és kisállattartási Szociális Földprogram. A pályázati kategória kódja
SZOC-FP-18-KK. EMMI, Bp., 2017. április 10.
xxxx://xxx.xxxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx/xxxxxxxxx_xxxxxxxxxxx0/
Xxxxxxx Xxxxxx, Xxxxxxxxxx a Mágocsi Konferencia szekciómunkájához. Kézirat. Budapest, 2018
Xxxxxxx Xxxxxx, Szociális földprogramok (2011-2017). Budapest, 2017. július 12.
xxxx://xxx.xxx.xxx/xxxxxxxxx/xxxx_xxxxxx/xxx/xxxxxx/xxxxxxxxx/xxxxxx0000/xxxxxxx/0.xxx
Xxxxxxx Xxxxxx, Szociális Földprogram, mint a társadalmi felzárkózás eszköze, 2011-2017. Előadás. Lakitelek, 2018. március 22. Konferencia kiadvány.