BIZTOSÍTÁSI INFORMÁCIÓK

Hatályos: 2022. október 12-től

ÜDVÖZÖLJÜK AZ ALLIANZNÁL

KÖSZÖNJÜK, HOGY MEGTISZTEL BENNÜNKET BIZALMÁVAL, ÉS OTTHONA BIZTOSÍTÁSÁHOZ AZ ALLIANZOT VÁLASZTOTTA PARTNERÉÜL.

A mi dolgunk, hogy

a kockázatokkal törődjünk.

Azért vagyunk, hogy megvédjük Önt és otthonát azoktól a pénzügyi veszteségektől, amelyeket a váratlan káresemények okoznak. Bízzon

szaktudásunkban. Ön mellett leszünk minden lépésnél.

TARTALOM

ÜDVÖZÖLJÜK AZ ALLIANZ-NÁL

TARTALOM

Bevezető az Ön biztosításához 6

I. Általános biztosítási feltételek 8

1. Biztosító, szerződő, biztosított és a biztosításközvetítő 10

2. A biztosítási szerződés létrejötte 11

3. A kockázatviselés kezdete 14

4. A biztosítás tartama, a biztosítási évforduló

és a biztosítási időszak 15

5. A biztosítási szerződés módosítása 15

6. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei 15

7. A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai 16

8. A biztosítási összeg, alulbiztosítás, többszörös

biztosítás, túlbiztosítás 20

9. Az értékkövetés és a biztosítási évfordulóra

kezdeményezett egyéb szerződésmódosítás szabályai 21

10. Önrész 22

11. A szerződő felek kötelezettségei 22

11.A. A szerződő és a biztosított kötelezettségei 22

11.B. A biztosító kötelezettségei 32

12. Mentesülés 34

13. Általános kizárások 34

14. Egyéb rendelkezések 36

14.A. Megtérítési igény 36

14.B. Elévülés 36

14.C. Adatkezelés, adatvédelem 36

14.D. Eltérés a jogszabályoktól vagy a korábbi

szerződési gyakorlattól 37

14.E. Illetékesség, panaszkezelés, a szerződés nyelve 42

15. Az Alapbiztosítás és a Kiegészítő

biztosítások kapcsolata 42

II. A vagyonbiztosítási fedezetek különös

biztosítási feltételei 44

1. A biztosított 45

2. Területi hatály, a kockázatviselés helye 45

3. A biztosítható vagyontárgyak 45

4. Biztosítási összeg meghatározása

vagyoncsoportonként 50

5. Biztosítási események 56

6. A biztosító szolgáltatása 69

III. A felelősségbiztosítás különös biztosítási feltételei 74

1. Biztosított, károsult, sérelmet szenvedett fél 75

2. Területi és időbeli hatály 75

3. A biztosítási összeg (éves limit) 76

4. Biztosítási események 76

5. A biztosító szolgáltatása 78

IV. Az Assistance biztosítás különös biztosítási feltételei

1. Biztosított

2. Biztosítási események (káresemények)

3. Biztosítással nem fedezett biztosítási események, költségek

4. A biztosított kötelezettségei a biztosítási esemény bekövetkeztekor és a biztosító, illetve a szolgáltató kárbejelentést követő intézkedése

5. Kárenyhítési kötelezettség

6. A biztosítási szolgáltatás

7. A biztosítási szolgáltatás teljesítése

8. Az Assistance szolgáltatás meghiúsulása

9. Az assistance fedezet biztosító általi felmondása

V. Betörésvédelmi szintek és összeghatárok

VI. Szerződéses záradékok

VII. Biztosítási fogalmak

102

Kár történt – Mi a teendő? Hasznos tippek

Xxxxxxx ismételt kérdések Xxxxxxxx, hogy jobbak lehessünk!

110

116

120

126

BEVEZETŐ AZ ÖN

BIZTOSÍTÁSÁHOZ

Üdvözöljük!

OTTHONÁT AZ ALLIANZ OTTHONOM LAKÁSBIZTOSÍTÁSSAL BIZTOSÍTJA.

A VÁLASZTOTT CSOMAG AZ ÖN SZEMÉLYES IGÉNYEINEK MEGFELELŐEN VÉDI ÖNT ÉS

VAGYONTÁRGYAIT.

A Biztosítási Információk:

• tartalmazza az egyes csomagokba tartozó fedezeteket,

• tájékoztatja Xxx a kárrendezési folyamatokról,

• magyarázatot ad a biztosítási szakki- fejezésekhez,

• és választ ad a gyakran ismétlődő kérdésekre.

Ön ezen kívül megkapja a biztosítási ajánlatot és kötvényt is, amelyben az Ön által választott csomagra, valamint Kiegészítő biztosításokra vonatkozó adatok, az alkalmazott önrészesedés és / vagy limitek szerepelnek. A Biztosí- tási Információk, az ajánlat és a kötvény egymást kiegészítő dokumentumok, ezért kérjük, ezeket együtt olvassa el.

Ha a tájékoztató olvasása közben vagy az után kérdései merülnek fel, forduljon hozzánk bizalommal a

+36 (1/20/30/70) 421-1-421-es tele-

fonszámon vagy a xxx.xxxxxxx.xx

weboldalon! Készséggel segítünk.

I. ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK

ENGEDJE MEG, HOGY BEMUTASSUK ÖNNEK ÁTFOGÓ OTTHONBIZTOSÍTÁSI TERMÉKÜNKET, AZ

ALLIANZ OTTHONOM LAKÁSBIZTOSÍTÁST.

Az Allianz Otthonom lakásbiztosítás Általános szerződési feltételei azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, ame- lyeket – ellenkező szerződéses kikötés hiányában – az Allianz Hungária Zrt. (a továbbiakban: biztosító) Allianz Ott- honom lakásbiztosítás szerződéseire alkalmazni kell.

Az Általános szerződési feltételeket az Általános és a Különös biztosítási

feltételek, valamint a hozzájuk kapcso- lódó záradékok alkotják. Ezen kívül a biztosítási szerződés része az ajánlat, az ajánlattétel során tett nyilatkoza- tok, a záradékok, az „Adatkezelési és Ügyféltájékoztató, valamint szerződési feltételek kiegészítése” és a kötvény.

A biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a szerződési feltételekben meg- határozott biztosítási esemény bekö- vetkezése esetén a jelen Általános szerződési feltételekben meghatáro- zott biztosítási szolgáltatást teljesíti magyar forintban, a biztosítási szerző- dés szerint.

A biztosító főbb adatait, az irányadó jogra vonatkozó rendelkezéseket, a biztosítási termékek értékesítésével kapcsolatos tájékoztatást (tanács- adás, javadalmazás), a biztosítási szerződés személyes adatok keze- lésére vonatkozó rendelkezéseit, a biztosítási titokkal kapcsolatos sza- bályokat, a panaszügyintézésről szóló tájékoztatót, a távértékesítéssel

kapcsolatos tájékoztatást, valamint az

elektronikus szerződéskötés szabályait jelen Ügyfél-tájékoztató és Általános szerződési feltételek kiegészítéseként külön dokumentum „Adatkezelési és Ügyféltájékoztató, valamint szerződési feltételek kiegészítése” tartalmazza.

Az általános és különös biztosítási fel- tételekben nem szabályozott kérdések- ben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban Ptk.), valamint a biztosítási tevékeny- ségről szóló törvény és a hatályos magyar jogszabályok rendelkezései alkalmazandók.

Jelen Általános szerződési feltételek teljes körűen tartalmazza a Ptk.-nak, valamint a Biztosítási Tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvénynek (a továbbiakban Bit.) megfelelő infor- mációkat, így különösen a választható

csomagokat, a kárrendezési tudnivaló- kat, valamint a biztosítással kapcsola- tos fogalmakat.

Az Allianz Otthonom lakásbiztosítási termékünk a vagyonbiztosítási, felelős- ségbiztosítási és assistance fedezeteket tartalmazó Alapbiztosításból (továb- biakban: Alapbiztosítás) és az Alap- biztosítás mellé választható kiegészítő családi balesetbiztosításból és kiegé- szítő családi életbiztosításból (további- akban: Kiegészítő biztosítások) áll.

A Kiegészítő biztosítások önálló Ügyfél- tájékoztató és Általános Szerződési fel- tételekkel rendelkeznek, ezért részletes ismertetésüket jelen tájékoztató nem tartalmazza.

1. BIZTOSÍTÓ, SZERZŐDŐ, BIZTOSÍTOTT ÉS A BIZTOSÍTÁSKÖZVETÍTŐ

A biztosító

A biztosító az Allianz Hungária Zrt., amely a Magyar Nemzeti Bank enge- délyével biztosítási tevékenység végzé- sére jogosult.

Székhelye: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52.

Levelezési címe: 1368 Budapest, Pf. 191

A szerződő

Szerződő az, aki ajánlatot tesz a bizto- sítási szerződés megkötésére és a biz- tosítási díj megfizetésére köteles.

Szerződést az köthet, aki a vagyon- tárgy megóvásában érdekelt, vagy a szerződést az érdekelt javára köti.

A biztosított

A biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult, amennyiben a feltételek elté- rően nem rendelkeznek.

A biztosított, ha nem azonos a szerző- dővel, a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a szerződő helyébe léphet, a belépéshez a bizto- sító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át. Ilyen esetben a folyó biztosítási időszakban

esedékes biztosítási díj megfizetéséért a szerződő és a biztosított egyetemle- gesen felelős. A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit – ide- értve a biztosítási díjat is – megtéríteni.

Ha a biztosított vagyontárgy finan- szírozott, úgy a biztosító a vonatkozó záradék(ok) alapján teljesíti a szolgál- tatást.

A biztosításközvetítő

A biztosításközvetítő a biztosítási szer- ződések megkötésében közreműködő személy. Függő biztosításközvetítő az ügynök és a többes ügynök, független biztosításközvetítő az alkusz.

A függő biztosításközvetítő díjat nem vehet át.

A függő biztosításközvetítő a biztosí- tótól az ügyfélnek járó összeget nem vehet át.

A függő biztosításközvetítő kizárólag az ajánlatok átvételére jogosult, így szerződést a biztosító nevében nem köthet, és a szerződő, illetve a bizto- sított a jognyilatkozatait érvényesen nem intézheti hozzá.

Ha a szerződő a biztosítási szerződés- sel kapcsolatos nyilatkozatát független biztosításközvetítőhöz címezi, a nyilat- kozat a biztosítóval szemben attól az időponttól hatályos, amikor a nyilatko- zat a biztosítóhoz beérkezett.

2. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE

2.1. A szerződés létrejöttének szabályai

A biztosítási szerződés a felek megál- lapodásával jön létre. Nem jön létre a szerződés, ha a biztosító az ajánlatot a beérkezésétől számított 15 napon belül elutasítja.

A biztosítási szerződés megkötéséhez a szerződő a kommunikáció módjától függetlenül köteles megadni e-mail címét és mobiltelefonszámát.

A biztosító a kockázat-elbírálásához szükséges szemle időpontjáról a szer- ződő által megadott mobiltelefon- számra is értesítést küld (SMS), illetve a szerződő közreműködésével, egy előzetesen letöltött mobil applikáció segítségével a szemlét a megadott számon elérhető mobiltelefon video kapcsolatával is elvégezheti.

Ha a kockázatelbírálási idő alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, az ajánlatot a biztosító csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha ennek

lehetőségére az ajánlati lapon a figyel- met kifejezetten felhívta, és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kocká- zatviselés körülményei alapján nyilván- való, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.

Ha a biztosító által kiállított kötvény tartalma eltér a szerződő fél ajánlatától, és az eltérést a szerződő fél késedelem nélkül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény tartalma szerint jön létre.

Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a biztosító az eltérésre a szerződő fél figyelmét a fedezetet igazoló dokumentum átadá- sakor írásban felhívta.

Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

Az ajánlattevő ajánlatához annak meg- tételétől számított 15 napig kötve van.

A szerződés a biztosító által rendsze- resített ajánlati lapon és díjszabásnak megfelelően tett ajánlatnak a biztosító vagy annak megbízottja részére történt átadásától számított 15. nap leteltével, az átadás időpontjára visszamenő hatállyal – akkor is létrejön, ha a biz- tosító a 15 napos határidőn belül nem nyilatkozik az ajánlatra.

Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér a biztosító általános szerződési feltételeitől, a biztosító

a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy

a szerződést az általános szerződési feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítás- tól vagy a módosító javaslat kézhez- vételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmond- hatja. Ha a biztosító az ajánlat módo- sítására tesz javaslatot amiatt, hogy az nem felel meg az általános szerződési feltételeknek, akkor erről egyidejűleg

a biztosító értesítést küld (SMS) a szerződő által megadott mobiltele- fonszámra is. Biztosítási szerződés táv- értékesítés útján – például interneten vagy telefonon – is köthető. Ebben az esetben a távértékesítésre vonatkozó jogszabály is alkalmazandó.

Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló kötvényt kiállítani.

2.2. Felek közötti kapcsolattartás sza- bályai, jognyilatkozatok, elektronikus levélküldés

A biztosítási szerződés az alábbi kap- csolattartási, kommunikációs módok választásával köthető meg:

• alapértelmezetten e-termékként, vagy

• nem e-termékként, mely pótdíj köte- lezettséggel jár és melynek során a felek közötti kapcsolattartás módja a hagyományos (postai) kommuni- káció.

A kommunikációs módhoz kapcsolódó pótdíjra vonatkozó szabályokat és a pótdíj szorzóit a 7.1.3. pont tartalmazza.

2.2.1. E-termékre vonatkozó szabályok A szerződés alapértelmezetten e-ter- mékként, tehát elektronikus ügyintézésen alapuló Allianz Otthonom lakásbiztosí- tási szerződésként köthető meg.

A szerződés az alábbi együttes feltételek fennállása esetén minősül e-terméknek:

• a szerződő és a díjfizető megegyezik,

• a díjfizetés módja bankkártya, banki átutalás vagy lehívás,

• a díjfizetés gyakorisága éves, féléves vagy negyedéves,

• a szerződő az elektronikus úton történő kommunikáció érdekében a szerződő személyéhez kapcsolódó valós, az elektronikus értesítések fogadására alkalmas e-mail címet, valamint valós, a szöveges üzenetek (SMS) és a telefonhí- vások fogadására alkalmas mobiltele- fonszámot adott meg, továbbá

• a szerződő elfogadta az Ügyfélpor- tál általános szerződési feltételeit.

Az e-termék választása esetén a biztosító a szerződő által megadott e-mail címre és Ügyfélportál fiókba

küldi meg a szerződéssel kapcsolatos nyilatkozatokat, dokumentumokat (ideértve különösen, de nem kizáróla- gosan a kötvényt, számlát/számviteli bizonylatot, indexértesítőt, felszólítót, felmondást, törlésértesítőt).

Az elektronikus kapcsolattartás sza- bályaira, az Ügyfélportálra vonatkozó

információk megtekinthetők a www. xxxxxxx.xx oldalon az Allianz Online Portál megoldások menüben, továbbá az „Adatkezelési és Ügyféltájékoztató, valamint szerződési feltételek kiegészí- tése” című dokumentumban.

2.2.2. Hagyományos (postai) kommuni- kációra vonatkozó szabályok

Pótdíj ellenében a szerződés megköt- hető hagyományos (postai) kapcsolat- tartáson alapuló szerződésként is.

Ebben az esetben a biztosító a bizto- sítási szerződés megkötésével, kezelé- sével és esetleges megszüntetésével, szolgáltatási igénnyel kapcsolatos dokumentumokat, tájékoztatást, vagy nyilatkozatot postai úton küldi meg

a szerződő részére. A biztosító a fenti dokumentumokat az Allianz Ügyfélpor- tálra is elhelyezi, amelyeket a szerződő regisztrációt követően tekinthet meg. A szerződő hagyományos (postai) kom- munikáció választása esetén is köteles megadni a szerződő személyéhez kapcsolódó valós, az elektronikus érte- sítések fogadására alkalmas e-mail címet, valamint a szöveges üzenetek (SMS) és a telefonhívások fogadására alkalmas mobiltelefonszámot, amelyek felek közötti kapcsolattartáshoz és a szolgáltatásnyújtáshoz szükséges.

A szerződéssel kapcsolatos jognyilat- kozat megérkezettnek tekintendő, ha a postai úton megküldött dokumentum kézbesítése azért volt sikertelen, mert azt a címzett az általa megadott elér- hetőségen nem vette át („nem kereste”,

„ismeretlen”, „elköltözött”). Ebben az esetben a megérkezés napjának a pos- tai kézbesítés második megkísérlésé- nek napját követő ötödik munkanapot kell tekinteni.

2.2.3. Jognyilatkozatok átadása

Ha a jogszabály a jognyilatkozat érvé- nyességéhez írásbeliséget követel meg, akkor a jognyilatkozat kizárólag akkor érvényes, ha az megfelel a Ptk.-ban előírt írásbeliség követelményének, azaz alkalmas a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidé- zésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjá- nak azonosítására.

Minden más esetben a biztosítóhoz intézett nyilatkozat a biztosítóval

szemben akkor hatályos, ha azt írás- ban, vagy e-mailen, vagy faxon, vagy elektronikus úton, a biztosító által üzemeltetett Ügyfélportálon vagy

a xxx.xxxxxxx.xx oldalon keresztül, vagy egyéb maradandó eszközzel tették, és az a biztosító tudomására jut.

A biztosító szerződéssel kapcsolatos elektronikus úton megküldött (e-mail) jognyilatkozata abban az időpontban tekintendő megérkezettnek, amikor azt a biztosító igazolható módon kiküldte a szerződő által megadott e-mail címre, vagy a biztosító az általa üze- meltetett Ügyfélportálra elhelyezte.

A szerződést a felek kizárólag postai úton, faxon, személyesen az ügyfélszol- gálati vagy ügyfélkapcsolati pontokon

vagy legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elekt- ronikus dokumentumban mondhatják fel. A biztosító e körben joghatályosnak fogadja el a szerződő által az Ügyfél- portálon közölt felmondást is.

Felhívjuk a figyelmet az e-mail útján történő adattovábbítás kockázataira, tekintettel arra, hogy az e-mailben vagy annak csatolmányaként történő adatküldés nem minősül biztonságos csatornának.

3. A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE

3.1. A biztosítási szerződés létrejötte esetén a biztosító kockázatviselésének kezdete:

• az ajánlaton feltüntetett időpont, vagy

• ennek hiányában az ajánlat beérke- zését követő nap 0 óra 00 perc.

A kockázatviselés kezdetét a biztosító által kiállított kötvény tartalmazza.

3.2. A biztosító az árvíz kockázatot 15 napos várakozási idővel vállalja, melynek kezdete az ajánlat beérke- zését követő nap 0 óra 00 perc. A biz- tosító kockázatviselése a várakozási idő elteltét követő napon – az ajánlat beérkezését követő 16. nap 0 óra 00 perc – kezdődik. A biztosító nem köt ki várakozási időt arra az esetre, ha

a kockázatviselésnek a szerződésben meghatározott időpontja 15 nappal későbbi, mint az ajánlat beérkezését követő nap.

4. A BIZTOSÍTÁS TARTAMA, A BIZTOSÍTÁSI ÉVFORDULÓ ÉS A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK

4.1. A biztosítási szerződés határozat- lan tartamra köthető.

4.2. A biztosítási évforduló a kocká- zatviselés kezdetét követő hónap első napja. Ha a kockázatviselés a tárgyhó- nap első napján kezdődik, a biztosítási évforduló is ez a nap.

A biztosítás tartamát és az évfordulót a biztosítási szerződés tartalmazza.

4.3. A biztosítási időszak egy év.

5. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA

5.1. A felek a szerződés tartalmát közös megegyezéssel bármikor módo- síthatják.

5.2. A díjfizetési mód illetve díjfizetési gyakoriság módosítása esetén a szer- ződés a díjfizetési gyakoriság szerinti utolsó díjjal fedezett időszakot követő nappal módosítható, kivéve a bankok és takarékszövetkezetek által használt elektronikus elszámolási rendszeren (GIRO) keresztül érkező értesítések alapján elvégzett automatikus tranz- akciókat.

5.3. A szerződés módosítását bárme- lyik fél kezdeményezheti. Ha a másik fél a módosító javaslatot nem fogadja el, a biztosítási szerződés az eredeti tartalommal marad hatályban.

5.4. Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmé- nyek a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a bizto- sító a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül írásban javaslatot tesz, vagy a szerződést harminc napra írás- ban felmondhatja.

5.5. Ha a szerződő 15 napon belül írás- ban jelzi, hogy a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kéz- hezvételétől számított 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a követ- kezményre a módosító javaslat megté- telekor a szerződő figyelmét felhívta.

5.6. Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vonatkozik, és a biz- tosítási kockázat jelentős megnöve- kedése ezek közül csak egyesekkel kapcsolatban merül fel, a biztosító a fenti pontokban meghatározott jogait a többi vagyontárgy tekintetében nem gyakorolhatja.

6. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSÉNEK ESETEI

A biztosítási szerződés megszűnik:

A. Érdekmúlással, lehetetlenüléssel

Ha a biztosító kockázatviselése előtt a biztosítási esemény bekövetkezett,

bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a

biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.

Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosított vagyontárgy megóvásához fűződő érdek meg- szűnt (ideértve a biztosított vagyon- tárgy tulajdonjogában bekövetkezett változás valamennyi esetét), vagy a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része az érdekmúlás, illetőleg a lehetetlenülés bekövetke- zése napjával megszűnik.

B. Évfordulóra történő felmondással

A határozatlan tartamú biztosítási szer- ződést a felek 30 napos felmondási idővel – a biztosítási időszak végére írásban felmondhatják.

C. Díjnemfizetés miatt

A szerződés megszűnik a díjesedékes- ség napjára visszamenő hatállyal, ha a biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a felszólítás elküldésétől számított harminc napos póthatáridő tűzésével a díj megfize- tésére a szerződőt írásban felhívta és

a póthatáridő eredménytelenül eltelt, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvé- nyesíti. A díjnemfizetés miatti megszű- nés után befizetett díj nem helyezi újra hatályba a szerződést.

Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biztosító – a

díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfelelő alkal- mazásával – eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészíté- sére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

Ha a szerződés a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében megszűnt, a szerződő fél a megszűnés napjától szá- mított 120 napon belül írásban kérheti

a biztosítót a kockázatviselés helyreállí- tására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban

esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik.

D. Közös megegyezéssel

A biztosítási szerződés közös megegye- zéssel bármikor megszüntethető a meg- állapodásban megjelölt időpontban.

7. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ, A DÍJFIZETÉS SZABÁLYAI

7.1. A biztosítási díj megállapítása

7.1.1. A biztosító a biztosítás díját az egy- éves biztosítási időszakra állapítja meg.

A biztosítás díját a biztosító a biztosítási ajánlatban, illetve a szerződésmódo- sítás során megadott adatok alapján állapítja meg, többek között az alábbi tényezők figyelembevételével: biztosítási összegek, kockázatviselési hely címe, lakottság, tulajdonjog/bérleti jog, biztosí- tás hatóköre (ingatlan és/vagy ingóság),

szerződő születési éve, ingatlan típusa, főépület építési éve.

Az Alapbiztosítás díjához hozzáadódik a szerződő által választott Kiegészítő biztosítás(ok) díja.

A biztosítás díját az alábbi táblázatok szerinti pótdíjak és kedvezmények is befolyásolhatják.

7.1.2. Kedvezmények

Kedvezmény elnevezése

Kedvezményre való jogosultság feltétele

Kedvezmény szorzója

Partner 1. Új lakásbiztosítási szerződés megkötése esetén 0,9

kedvezmény Amennyiben a jelen szerződési feltételek szerinti lakásbiztosítási szerződés (a továbbiakban lakásbiztosítási szerződés) megkötésekor a szerződő a biztosító kérésére megadja az Allianz Hungária Zrt-nél fennálló*, hatályban lévő, határozat- lan tartamra megkötött gépjármű- vagy életbiztosítási szerződés kötvényszámát, úgy a lakásbiztosítási szerződés Partnerkedvezményre válik jogosulttá. A biztosító a kedvezmény alapjául szolgáló kötvényszámot a lakásbiztosítási szerződésre tett ajánlatot követő 15. napig, de legkésőbb a kötvény kiállításának napjáig kérheti a szerződőtől.

* Amennyiben a lakásbiztosítási szerződést előremutató kockázatviselési kezdettel kötik, úgy a Partnerkedvezmény feltétele az is, hogy a kedvezményre alapot adó, további Allianz biztosítási szerződés a kockázatviselés kezdetekor is fennálljon.

2. Már fennálló lakásbiztosítási szerződés esetén

Amennyiben a már fennálló lakásbiztosítás szerződője kíván Partnerkedvezményt érvényesíteni, úgy ehhez az Allianz Hungária Zrt-nél fennálló, határozatlan tar- tamra megkötött gépjármű- vagy életbiztosítási szerződés kötvényszámát kell megadnia.

3. A Partnerkedvezményre való jogosultság további feltétele mind az 1., mind a

2. pont szerinti esetekben az, hogy a Partnerkedvezményre alapot adó, a fenti feltételeknek megfelelő további Allianz biztosítással vagy a lakásbiztosítás biztosí- tottja, vagy a kockázatviselés helyén állandó jelleggel vele közös háztartásban élő hozzátartozója vagy a lakásbiztosítás biztosítottjának a kockázatviselés helyén állandó jelleggel ott lakó, de vele közös háztartásban nem élő közeli hozzátar- tozója rendelkezzen.

4. Egy adott lakásbiztosítási szerződésen egyidejűleg csak egy Partnerkedvezmény érvényesíthető. Egy Partnerkedvezményre jogosító szerződés egy időben csak egy, a biztosítóval fennálló lakásbiztosítási szerződésen vehető figyelembe, mint a Part- nerkedvezmény alapja.

Kedvezmény elnevezése

Kedvezményre való jogosultság feltétele

Kedvezmény szorzója

Tartam kedvezmény

Tartamkedvezményre jogosult a szerződő, ha vállalja, hogy az általa választott tartamon belül nem szünteti meg a szerződést díjnemfizetéssel, vagy évfordulós felmondással.

A szerződő 3, 4 vagy 5 éves tartamot választhat.

A Tartamkedvezmény részletes feltételeit a VI. Szerződéses záradékok fejezet tartalmazza.

3 év tartam

esetén: 0,95

4 év tartam

esetén: 0,92

5 év tartam

esetén: 0,90

Akció/ promóció

A biztosító által meghatározott időszakra, értékesítési csatorná(k)ra és/vagy személyi kör számára meghirdetett kedvezmény, melynek feltételeiről a biztosító egyedileg nyújt tájékoztatást.

Üzletpolitikai kedvezmény

A szerződéskötéskor a termék éves díjából üzletpolitikai kedvezmény nyújtható.

7.1.3. Pótdíjak

Pótdíj elnevezése

Pótdíj alkalmazásának feltétele

Pótdíj szorzója

Díjfizetési gyakoriság miatti pótdíj

A biztosító pótdíjat alkalmaz abban az esetben, ha az adott lakásbiztosítási szerződés díját havi, negyedéves, féléves gyakorisággal fizetik.

Havi 1,05

Negyedéves 1,03

Féléves 1,02

Etermék nem választása miatti pótdíj

A biztosító pótdíjat alkalmaz abban az esetben, ha a szerződés szerződő által választott kommunikációs módja e-termék helyett hagyományos kommunikáció.

1,05

A kedvezmény és a pótdíj alkalmazása az ajánlaton, kötvényen szereplő bizto- sítási alapdíj és a kedvezmény, illetve pótdíj szorzójának szorzatával történik. Több különböző kedvezmény, illetve pótdíj alkalmazása esetén a biztosítási alapdíjat valamennyi alkalmazandó szorzóval megszorozva adódik a fize- tendő díj.

7.2. Minimum díj

A biztosító a szerződés egészére vonatkozóan minimum díjat határoz meg, amely a jelen Ügyfél-tájékoz- tató és általános szerződési feltételek kiadása idején 8 000 forint/biztosítási időszak. A biztosítási időszakra meg- határozott fizetendő díj pótdíjakkal

és kedvezményekkel együtt sem a szerződés megkötésekor, sem annak későbbi módosításakor nem lehet ala- csonyabb a minimum díjnál.

Tartamkedvezmény nem választható abban az esetben, ha a szerződés biztosítási időszakra meghatározott fizetendő díja megegyezik a minimum díjjal.

Amennyiben a szerződő vagy a biz- tosított által kezdeményezett, a biz- tosítási díj csökkenését eredményező módosítás következtében a szerződés biztosítási időszakra meghatározott fizetendő díja nem éri el a minimum díjat, úgy a biztosító a biztosítási díj csökkentését a minimum díj mértékéig hajtja végre.

7.3. A biztosítási díj megfizetése

7.3.1. A szerződő havi, negyedéves, fél- éves vagy éves díjfizetési gyakoriságot választhat.

7.3.2. A szerződő a biztosítás első díját megfizetheti díjelőlegként az ajánlat- tétellel egyidejűleg, illetve a szerződés létrejöttének időpontjáig – a választott díjfizetési módtól függetlenül – bank- kártyával. A díjelőleg megfizetésére

a xxx.xxxxxxx.xx oldalról elérhető Online Díjfizetés oldalunkon, vagy biztosításközvetítői ügynökeinknél, valamint ügyfélkapcsolati pontjainkon, és partnereink bankfiókjában POS terminálon keresztül van lehetőség.

Ha a xxx.xxxxxxx.xx oldalon elérhető online felületen kötött biztosítás ese- tén a szerződő bankkártyás fizetési módot választ, akkor a szerződés első díját díjelőlegként az ajánlattételkor azonnal meg kell fizetnie. A biztosító a díjelőleget az ajánlat elfogadása ese- tén biztosítási díjként kezeli, az ajánlat elutasítása esetén a szerződő részére visszafizeti.

A biztosítás első díja a szerződés lét- rejöttekor, a folytatólagos díj pedig annak a biztosítási időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonat- kozik. Első díj: az első díjesedékesség- kor fizetendő, a választott díjfizetési gyakoriság szerinti havi, negyedéves, féléves vagy éves díj, valamint – ha a kockázatviselés kezdete korábbi, mint a biztosítási évforduló – e két időpont közötti törtidőszakra eső díj.

A felek az első díj halasztott fizetésé- ben állapodnak meg. A halasztott díj esedékességének dátuma az ajánla- ton található.

A kedvezményre jogosító körülmény megszűnése illetve a pótdíjat meg- alapozó körülmény keletkezése ese- tén az adott változás biztosító általi átvezetésének hatályától az elvesztett kedvezménnyel vagy az alkalmazandó pótdíjjal növelt díjat kell megfizetni.

A biztosítót a kockázatviselés teljes tar- tamára megilleti a díj.

8. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG, ALULBIZTOSÍTÁS, TÖBBSZÖRÖS BIZTOSÍTÁS, TÚLBIZTOSÍTÁS

8.1. Biztosítási összeg

A biztosítási összeg a biztosító szolgálta- tási kötelezettségének felső határa.

A biztosítási összeget a szerződő határozza meg a biztosított vagyontárgy(ak) új állapotban való felépítésének vagy beszerzésének költsége(i) alapján. A biztosítás a

vagyontárgy új állapotban való felépí- tésének vagy beszerzésének költségé- hez aránylik.

A biztosító „Épület” vagyoncsoport, valamint „Háztartási ingóságok” vagyonkategória-rész esetén nem ará- nyosan nyújt szolgáltatást, ha – a való- ságnak megfelelően megadott adatok alapján – a biztosító által ajánlott vagy azt meghaladó biztosítási összeggel jött létre a biztosítási szerződés. A biztosító az általa ajánlott biztosítási összeget

az ingatlan hasznos alapterülete alap- xxx xxxxxxxxx meg. Amennyiben a szerződő által meghatározott hasznos alapterület nem felel meg a valóság- nak, úgy a biztosító az ajánlott vagy azt meghaladó biztosítási összeg esetén is vizsgálhatja az alulbiztosítottságot.

8.3. Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az

biztosító által ajánlott biztosítási összeggel is létrejöhet.

8.2. Alulbiztosítás

Alulbiztosított a vagyontárgy, ha a biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes biztosítási összeg alacsonyabb, mint a biztosított vagyontárgyak új álla- potban való felépítésének vagy beszer- zésének költsége(i).

Alulbiztosítás esetén a biztosító olyan arányban nyújt szolgáltatást, ahogy a biztosítási összeg a biztosított ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, kivéve, ha a szerződő fél a díjat meg- felelően kiegészíti. A biztosító ezt a jogkövetkezményt abban az esetben alkalmazhatja, ha arra legkésőbb a szolgáltatás teljesítésével egyidejűleg írásban felhívta a szerződő fél figyel-

xxx, és a fedezetfeltöltés díját közölte.

Ha a szerződő fél a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szerződés a kifize- tett összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.

8.4. Többszörös biztosítás

8.4.1. Ha ugyanazt az érdeket több biz- tosító egymástól függetlenül biztosítja, a biztosított jogosult igényét ezek közül egyhez vagy többhöz benyújtani.

8.4.2. A biztosító, amelyhez a kár- igényt benyújtották, az általa kiállított fedezetet igazoló dokumentumban

írt feltételek szerint és az abban meg- állapított biztosítási összeg erejéig köteles fizetést teljesíteni, fenntartva azt a jogát, hogy a többi biztosítóval szemben arányos megtérítési igényt érvényesíthet.

8.4.3. A biztosítók a 8.4.2. pontban írt megtérítési igény alapján a kifizetett kárt egymás között azokkal a felté- telekkel és biztosítási összegekkel arányosan viselik, amelyeknek megfe- lelően az egyes biztosított irányában külön-külön felelnének.

8.5. Túlbiztosítás

A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy értékét. A biztosított érdek értékét meghaladó részben a biztosítási összegre vonat- kozó megállapodás semmis, és a díjat megfelelően le kell szállítani, valamint a biztosítási díj túlbiztosítással arányos részét a biztosító a szerződő részére visszafizeti. E rendelkezés ellenére

is lehet biztosítási szerződést kötni valamely vagyontárgy várható értéke, továbbá helyreállításának vagy új állapotban való beszerzésének értéke erejéig.

9. AZ ÉRTÉKKÖVETÉS ÉS A BIZTOSÍTÁSI ÉVFORDULÓRA KEZDEMÉNYEZETT EGYÉB SZERZŐDÉSMÓDOSÍTÁS SZABÁLYAI

9.1. A biztosító a következő biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási össze- geket és a biztosítási díjat – a kárgya- koriságtól függetlenül – az árszínvonal változásához igazítja (indexálja).

9.2. Az indexált biztosítási összeget az előző biztosítási összeg és az index

szorzata adja. Az indexszám a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett, az előző év azonos hónapjára vonat- koztatott júniusi fogyasztói-árindex, amelytől a biztosító 5 százalékponttal eltérhet. A biztosító az indexszámot a megállapítását követő év január 1-jétől december hó 31-éig alkalmazza. A biz- tosítási összeg változását a biztosítási díj arányosan követi.

9.3. A biztosítási összeg és díj érték- követő módosításáról, az alkalmazott index mértékéről, valamint a módo- sított biztosítási összegről és díjról a biztosító a biztosítási évfordulót 60 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt.

9.4. A biztosító az indexált biztosítási összeget ezer forintra, a biztosítási díjat pedig egész forintra kerekítve számítja ki.

9.5. Ha az indexált biztosítási összeg- gel és biztosítási díjjal a szerződő nem kívánja fenntartani a szerződést, akkor azt a biztosítási időszak végére

– 30 napos felmondási idővel – írásban bármikor felmondhatja.

9.6. Az Assistance biztosítás díjának biztosító általi megváltoztatására az a körülmény adhat okot, ha a KSH által közzétett, az előző év azonos hónap- jára vonatkoztatott júniusi fogyasztói- árindex a 3%-ot meghaladja. Ebben az esetben az Assistance biztosítás díja

a biztosított vagyontárgyak biztosítási összegeinek indexálásával egyidejűleg, azokkal arányosan változik.

9.7. A fenti díjmódosításokkal egyide- jűleg a biztosító a biztosítás díját a jog- szabályok és a szabályozói környezet változása esetén is módosíthatja, ha

a változás a biztosító tevékenységére, működési feltételeire, tevékenységéhez kapcsolódó közterhekre gyakorol köz- vetlen hatást.

A biztosító értesítési kötelezettségére és a szerződő felmondási jogára a 9.3. pontban és a 9.5. pontban foglaltak az irányadók.

10. ÖNRÉSZ

A biztosítási szerződés önrészesedéssel vagy önrészesedés nélkül köthető meg.

Ha a szerződés önrészesedéssel jött létre, akkor a biztosított a kárnak egy részét a különös biztosítási feltételekben meghatározott esetekben és mérték- ben – önrészesedés címén – maga viseli. A biztosító azonban ebben az esetben sem von le önrészesedést, ha a

Felelősség-biztosítás vagy az Assistance biztosítás alapján nyújt szolgáltatást.

11. A SZERZŐDŐ FELEK KÖTELEZETTSÉGEI

11.A. A szerződő és a biztosított kötelezettségei

a) Tájékoztatási kötelezettség

Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig

vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változások- ról a biztosítottat köteles tájékoztatni.

b) Közlési és változás-bejelentési köte- lezettség

A szerződő a szerződés megkötésekor köteles a biztosítóval a valóságnak meg- felelően közölni minden olyan, a kocká- zat elvállalása szempontjából lényeges körülményt, amelyre a biztosító kérdést tett fel, és amelyet ismert vagy ismernie kellett.

A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő vála- szokkal a szerződő fél közlési kötele- zettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagá- ban nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.

A szerződő, illetve a biztosított 15 napon belül köteles bejelenteni min- den, az ajánlatban feltüntetett körül- ményben bekövetkezett változást.

Amennyiben a szerződő/biztosított bármely közvetlen vagy közvetett tulaj- donosa felkerül az Egyesült Nemzetek bármely határozata vagy az Európai Unió, az Egyesült Királyság vagy az Egyesült Államok kereskedelmi vagy gazdasági szankciókra (pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekre) vonatkozó törvénye vagy szabályozása szerint meghatározott szankciós listára, úgy azt a szerződő/ biztosított köteles haladéktalanul, de legkésőbb a szank- ciós listára való felkerüléstől számított 3 napon belül bejelenteni.

A közlésre, illetve a változás bejelen- tésre irányuló kötelezettség megsér- tése esetében a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha szerződő, illetve a biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szer- ződés megkötésekor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

Ha a szerződés több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlési vagy változás-bejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy vagy személy ese- tén nem hivatkozhat.

A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt ter- heli a szerződő felet és a biztosítot- tat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és az köz- lésre vagy bejelentésre köteles lett volna.

c) Kármegelőzési, kárenyhítési köte- lezettség

A szerződő, illetve a biztosított köteles a kárt az adott helyzetben általában elvárható módon megelőzni és enyhí- teni.

c /1. A káresemény észlelését követően haladéktalanul köteles

• tűz és robbanás esetén értesíteni

a tűzoltóságot/katasztrófavédelmet,

• bűncselekmény esetén feljelentést tenni a rendőrségen, és abban az eltulajdonított, illetve károsodott vagyontárgyakat tételesen és azono- síthatóan megjelölni.

c /2. Ha az ingatlan rendeltetése nem állandó ott lakás, hanem időszakos használat, nyaralás, alkalmankénti rövidebb időtartamú tartózkodás, a szerződő (biztosított) köteles az ingat- lanban az elfagyás megelőzése érde- kében:

• a víz-, a fűtés- és hűtésvezetéket vízteleníteni, és a vezetékek főelzáró szelepét elzárni, vagy

• a temperáló fűtésről gondoskodni.

d) Kárbejelentési és állapot-megőr- zési kötelezettség

A biztosítási esemény bekövetkezésé- nek és a kár összegszerűségének bizo- nyítása a biztosítottat terheli.

Kárbejelentési kötelezettség

d /1. A biztosítási eseményt a tudo- mására jutástól számított két mun- kanapon belül be kell jelenteni a biztosítónak, interneten a biztosító honlapján (xxx.xxxxxxx.xx), a biz- tosító telefonos ügyfélszolgálatán (+36 (1/20/30/70) 421-1-421) írásban vagy személyesen az Allianz Ügyfél-

kapcsolati Pontokban. A bejelentésben pontosan meg kell határozni a bizto- sítási eseményt, a bekövetkezésének körülményeit, időpontját, helyszínét, a károsodott vagyontárgyakat és a kár becsült összegét.

d /2. A bejelentéshez illetve a kárren- dezés során – a 11.e) pont és a biztosí- tás különös feltételei szerint – csatolni kell a biztosítási esemény bekövetke- zését igazoló és a szolgáltatás mérté- kének meghatározásához a biztosító által kérhető okiratokat és okiratnak nem minősülő dokumentumokat. A biztosító részére a szükséges felvilágo- sításokat meg kell adni, és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.

d /3. A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a biztosított/káro- sult/sérelmet szenvedett fél (továb- biakban: fél) a bizonyítás általános szabályai szerint jogosult bármilyen eszközzel, dokumentummal a biztosí- tási esemény, a károk, költségek, illetve a nem vagyoni sérelem igazolására. A biztosító részére becsatolt dokumen- tum esetében a fél köteles gondos- kodni arról, hogy azok kizárólag azokat a személyes adatokat tartalmazzák, amelyek a kár- vagy szolgáltatási igény alátámasztására szolgálnak (például hagyatéki eljárásban kizárólag a bizto- sító szolgáltatására jogosult személyes adatait tartalmazzák; vagy bírósági döntés, szabálysértési jegyzőkönyv vagy határozat esetében ne tartal- mazza a tanúk személyes adatait).

Ennek érdekében a biztosító szolgálta-

tási kötelezettségét nem érintő szemé- lyes adatokat a fél köteles előzetesen kitakarni vagy kitörölni a dokumentum- ban.

d /4. Amennyiben a szerződő, illetve a biztosított a biztosítási esemény beje- lentéssel kapcsolatos kötelezettségét nem teljesíti, és emiatt lényeges körül- mények kideríthetetlenekké válnak, a biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be.

Állapot-megőrzési kötelezettség

d /5. A szerződő, illetve a biztosított a kárrendezés megkezdéséig, de leg- feljebb a kár bejelentésétől számított 5 munkanapon belül a károsodott vagyontárgy állapotán csak a káreny- hítéshez szükséges mértékben változ-

tathat. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mérvű változtatás következ- tében a biztosító számára a fizetési kötelezettsége elbírálása szempontjá- ból lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált, szolgáltatási kötele- zettsége nem áll be.

Ha a biztosító a bejelentés kézhez- vételétől számított 5 munkanapon belül nem végezte el a kárfelmérést, a biztosított intézkedhet a károsodott vagyontárgy helyreállításáról, kivéve,

ha a biztosító a kárt a biztosított érdek- körében felmerült okból nem tudta felmérni. A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berendezé- seket azonban további 30 napig a biz- tosított köteles változatlan állapotban megőrizni.

e) A kárbejelentéshez és a szolgál- tatás teljesítéshez kérhető doku- mentumok

mészeti károk,

rövidzárlat és

lopás és rablás,

biztosítás

Az alábbi táblázat a szolgáltatás teljesítéséhez kérhető valamennyi dokumentumot tartalmazza, a konkrét esetekben csak az adott káresemény- hez/szolgáltatáshoz kapcsolódó ada- tokat, dokumentumokat kéri a biztosító.

Ügycsoport/ Dokumentum elnevezése

Alap és ter földrengés,

indukció

Betöréses

vandalizmus

Vízkárok

Felelősség

Üvegtörés

A kárbejelentés, illetve a szolgáltatás igénybevételének alapadatai

adatokkal (károsodott vagyontárgyak felsorolása,

becsült kárösszeg stb.) alátámasztott szolgáltatási x igény bejelentése

a biztosítási esemény bekövetkezésének részletes

leírása, az esemény bekövetkezésének helye, ideje, x

legesen felelős személy neve, címe, elérhetősége

biztosított/károsult/sérelmet szenvedett felet

azonosító adatok (név, kötvényszám), továbbá x mobiltelefonszám, e-mail címe

biztosított/károsult/sérelmet szenvedett fél x

módja, a biztosítási esemény bekövetkezéséért eset-

bankszámlaszáma

Ügycsoport/ Dokumentum elnevezése

Alap és ter földrengés,

indukció

Betöréses

vandalizmus

Vízkárok

Felelősség

Üvegtörés

A tulajdonjog tisztázására illetve a szolgáltatásra/kártérítésre való jogosultság igazolására szolgáló okiratok, dokumentumok



a tulajdonjog megszerzését eredményező jogerős hatósági határozat (pl. kisajátítási határozat), bírósági döntés vagy árverési okirat	x	x	x	x	-
pénzintézet, munkáltató zálogjogosulti nyilatkozata, meghatalmazása	x	x	x	x	-
meghatalmazás (kárbejelentésre, kárügyintézésre, kárkifizetésre)	x	x	x	x	x
kiskorú vagy gondnokság alá helyezett biztosított/ károsult/sérelmet szenvedett fél esetén a képvisele- tet ellátó személy jogosultságának igazolása	x	x	x	x	x
a bejegyzett élettársi kapcsolatot igazoló közokirat, illetve az élettársi kapcsolatot igazoló teljes bizonyító erejű magánokirat	x	x	x	x	x
gépjármű törzskönyve, üzembentartói okirat vagy szerződés	-	-	-	x	-
a vagyontárgy értékét igazoló dokumentumok (pl. számla, szerződés, beszerzési bizonylat pl. nyugta)	x	x	x	x	x
jogerős hagyaték átadó végzés; öröklési bizonyít- vány	x	x	x	x	x
biztosított azonosításához szükséges, a lakcím- kártyán szereplő lakcím adat, tartózkodási hely és	x	x	x	x	-
ezek hatálya

mészeti károk,

rövidzárlat és

lopás és rablás,

biztosítás

tulajdonjog igazolása, tulajdonjog bejegyzésével vagy törlésével kapcsolatos iratok (tulajdoni lap, adásvételi szerződés, kölcsönadási, ajándékozási szerződés)

ingatlan bérleti szerződése; lízingszerződés; ingye- nes használat, javításra átadás igazolása, idegen vagyontárgy esetében a vagyontárgy tulajdonosá- nak megnevezése

Ügycsoport/ Dokumentum elnevezése

Alap és ter földrengés,

indukció

Betöréses

vandalizmus

Vízkárok

Felelősség

Üvegtörés

Nyilatkozatok

mészeti károk,

rövidzárlat és

lopás és rablás,

biztosítás

adatkezelési nyilatkozat x x x x x

károkozói nyilatkozat a felelősségről

a biztosított/károsult arra vonatkozó nyilatkozata, hogy az adott biztosítási esemény kapcsán mástól (biztosí- tótól vagy károkozótól) kapott-e bármilyen összeget, szolgáltatást (kártérítést, vagy biztosítási – pénzbeni vagy assistance – szolgáltatást)

x x x x x

a biztosítási díj befizetését igazoló dokumentum (amennyiben a díj a biztosítóhoz még nem érkezett be)

a biztosított/károsult áfa visszatérítésre vonatkozó nyilatkozata, beleértve az adószám/ adóazonosító jel közlését is

- - - x -

sürgősségi előleg kérelem

tanúnyilatkozat x x x x x

nyilatkozat személyi sérült adatbekérésre vonatkozó hozzájárulásról

A kártérítési igény és a helyreállítás költségének igazolása

sérült/károsodott vagyontárgyak sérülését/ helyreállítását rögzítő fotók, vázlatrajz

- - - x -

x x x x x

beszerzési számla, nyugta, garanciajegy

ingósági kár esetén: tételes ingósági lista 100 000 Ft egyedi értéket meghaladó ingóságok, épület- gépészeti vagyontárgyak esetén stb.

a helyreállításra/javításra/kárral összefüggő további tevékenység ellátására vonatkozó szakvélemény(ek), árajánlat(ok), illetve a károsodás helyreállítása esetén a helyreállítás költségét igazoló számla és annak részletezése (méret, anyag, munkadíj és mennyiség kimutatással), értékbecslés

külső, speciális szakértői szakvélemény (pl.: statikai szakvélemény, talajmechanikai szakvélemény)

a vállalkozás vagyontárgyairól szóló vagyonnyilvántar- tás, leltárívek, egyedi tárgyi eszköznyilvántartó lapok, számlák a készletekről – vállalkozói tevékenység épüle- tében és/vagy eszközeiben keletkezett károk esetén

x x x - -

x x x x x

x x x x -

x x x x x

Ügycsoport/ Dokumentum elnevezése

Alap és ter földrengés,

indukció

Betöréses

vandalizmus

Vízkárok

Felelősség

Üvegtörés

Hatósági eljárás esetén

a bejelentett biztosítási esemény tekintetében indult hatósági eljárás, vizsgálat során keletkezett helyszíni szemle jegyzőkönyve, szakvélemény	x	x	x	x	-
meghallgatási jegyzőkönyv, hatósági értesítés és igazolás	x	x	x	x	-
a bejelentett biztosítási esemény tekintetében indult közigazgatási eljárás során keletkezett az eljárást lezáró jogerős határozat	x	x	x	x	-
a közlekedési balesettel kapcsolatos hatósági iratok (jogosítvány, forgalmi engedély) adatai	x	-	-	x	-
katasztrófavédelmi hatóság igazolása	x	-	x	x	-
a tűzvizsgálatról készült jegyzőkönyv	x	-	-	x	-
rendőrségi feljelentési jegyzőkönyv	x	x	-	x	-
A kár jellegétől függően kérhető dokumentumok
rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyv	x	x	-	x	-
hatósági igazolás a nyomástartó edények enge- délyezéséről, megfelelőségéről – robbanáskárok esetén	x	-	-	x	-
az illetékes hatóság/kormányhivatal igazolása a közterület megnevezésének, az ingatlan számozásának esetleges változásáról	x	x	x	x	x
a területileg illetékes építésügyi hatóság/ kormány- hivatal igazolása az ingatlan lakhatatlanná nyilvánításáról, valamint az ideiglenes lakás bérleti díjának igazolása	x	-	x	x	-
építési engedélyezési tervdokumentáció	x	-	x	x	-
utolsó karbantartást igazoló dokumentum	x	-	x	-	-
kárenyhítési, vészelhárítási (tűzoltás, mentés, bontás, rom- és törmelék eItakarítása és -elszállítás, ideigle- nes tetőépítés), valamint tervezési és hatósági enge- délyezési költségek igazolása, bizonylata	x	x	x	x	-
az ingatlan vázlatrajza vagy eredeti alaprajz	x	-	x	x	-

mészeti károk,

rövidzárlat és

lopás és rablás,

biztosítás

Ügycsoport/ Dokumentum elnevezése

Alap és ter földrengés,

indukció

Betöréses

vandalizmus

Vízkárok

Felelősség

Üvegtörés

földhivatali térkép másolata	x	-	x	x	-
kéményseprői tanúsítvány, (szak)vélemény gázszolgáltató igazolása	x x	- -	- -	x x	- -
társasházi alapító okirat, szövetkezeti ház alapsza- bálya	x	x	x	x	x
a kárbejelentés esetleges késedelmének indokát alátámasztó dokumentumok	x	x	x	x	x
elfolyt víz térítése esetén vízfogyasztás igazolása (számla)	-	-	x	-	-
állat oltási igazolása	-	-	-	x	-
rögzítéshez használt kerékpárzár/ak kulcsai, maradványai, számlája	-	x	-	-	-
a távfelügyeletet ellátó szolgáltató igazolása a táv- felügyeleti rendszer/eszköz működőképességéről és működéséről;	-	x	-	-	-
útnyilvántartás, menetlevél, fuvarlevél	-	-	-	x	-
munkáltatói igazolás/nyilatkozat	-	-	-	x	-
jövedelem kiesésnél munkáltatói igazolás, vállal- kozás esetén adóigazolás	-	-	-	x	-
közvetítői eljárással kapcsolatos határozatok	x	x	x	x	x
közjegyzői okirat	x	x	x	x	-
vállalkozói vagy megbízási szerződés	x	x	x	x	-
munkaszerződés, munkaköri leírás, alkalmi munkavállalói kiskönyv, külföldi munkavállalási engedély	-	-	-	x	-
engedményezési szerződés	x	x	x	x	x
aláírási címpéldány	-	-	-	x	-

mészeti károk,

rövidzárlat és

lopás és rablás,

biztosítás

Ügycsoport/ Dokumentum elnevezése

Alap és ter földrengés,

indukció

Betöréses

vandalizmus

Vízkárok

Felelősség

Üvegtörés

Felelősségbiztosítás esetén kérhető dokumentumok

a biztosított arra vonatkozó nyilatkozata, hogy a kártérítési/sérelemdíj iránti igényt előterjesztő személy a biztosított hozzátartozójának minősül-e	- - - x	-
ha a károsult nem természetes személy, a biztosított
arra vonatkozó nyilatkozata, hogy rendelkezik-e	- - - x	-
tulajdoni hányaddal a károsult tekintetében
ha a biztosított a kárt/sérelemdíjat már megtérítette,
az önkéntes teljesítést és annak összegét igazoló	- - - x	-
okiratok
a károsult/sérelmet szenvedett fél által érvényesített
kártérítési igény és az igény alátámasztására az
általa csatolt dokumentumok (pl. személysérülés
esetén ambuláns lap, zárójelentés, kontroll vizsgá-
latok dokumentációja, orvosi leletek, orvosszakértői
vélemény, halálesettel kapcsolatos bizonylatok,
halott-vizsgálati jegyzőkönyv, boncjegyzőkönyv, - - - x - hagyatéki végzés, egyéb orvosi dokumentumok, jövedelemnyilatkozat, nyilatkozat jövedelempótló kártérítéshez, táppénz igazolás, NAV igazolás fog- lalkoztatásról, adóbevallás, NYUFIG igazolás, állás- keresési támogatás határozata, cafeteria igazolás, őstermelői minőség igazolása, kórházi értékleltár, anyakönyvi kivonatok)

mészeti károk,

rövidzárlat és

lopás és rablás,

biztosítás









a bekövetkezett dologi kár és/vagy sérelem mérté-
két igazoló dokumentumok (pl. számlák, árajánlatok,	-	-	-	x	-
szerződések, egyéb igazolások)

A felsoroltakon kívül a biztosított a bizonyítás általános szabályai szerint más módon is jogosult a károk és költ- ségek igazolására.

Egyes kiegészítő biztosítások különös biztosítási feltételei a kárbejelentéshez

és a szolgáltatás teljesítéséhez a bizto- sító által kérhető további dokumentu- mokat tartalmazhatnak.

A biztosító a teljesítést a folyamatban lévő büntető vagy szabálysértési eljá- rás jogerős befejezéséhez nem kötheti.

f) Díjfizetési kötelezettség

f /1. A szerződő díj fizetésére köteles a biztosító kockázatviselésének teljes tar- tamára.

f /2. Díjfizetési kötelezettség a szerző- dés megszűnése esetén:

Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerződés megszűnik, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj meg- fizetését követelheti. A szerződés meg- szűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.

11.B. A biztosító kötelezettségei

a) Tájékoztatási kötelezettség

A biztosítási szerződés megkötése előtt a biztosítónak a Bit. 152 §. (1) bekez- dése szerint írásbeli tájékoztatást kell adnia a szerződést kötni kívánó fél részére. A tájékoztatási kötelezettség

a szerződés tartama alatt a közölt adatokban bekövetkezett változásra is vonatkozik, figyelemmel a Bit. 152 § (5) bekezdésében foglaltakra.

b) Szolgáltatási kötelezettség

b /1. Ha a különös biztosítási feltételek- ben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító a különös biztosítási feltételekben meghatározott szolgáltatást köteles teljesíteni.

A biztosító

• a kárbejelentésben foglaltak,

• a feltételek szerint a biztosító által kérhető, a biztosított által benyújtott dokumentumok, valamint

• helyszíni szemle esetén a helyszíni szemledokumentumok

alapján állapítja meg a szolgáltatási összeget.

b /2. A biztosító szolgáltatási kötele- zettségének felső határa a biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes biztosítási összeg.

Ha a biztosítási feltételekben kár- eseményenkénti szolgáltatási limit illetve azon belül részlimit is meg van határozva, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége – a biztosítási összegen belül – a biztosítási esemény bekövet- kezésekor érvényes káreseményenkénti szolgáltatási limitösszegig illetve részli- mitig terjed.

b /3. A biztosító a biztosítási szerző- désből eredő kötelezettségével össze- függésben, a biztosítási eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következmé- nyeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szol- gáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeget csak olyan számla alapján téríti meg az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános for- galmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható, feltéve,

hogy a jogosultnak nincs lehetősége az általános forgalmi adó visszaigény- lésére.

b /4. Ha a kár bekövetkeztében a biz- tosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közrehatott, a biztosító a kárnak csak azt a részét téríti meg, amely a biztosítási esemény következménye.

b /5. A biztosító köteles a Bit. 1. számú melléklet A) rész körében bekövetke- zett károk vonatkozásában kárren- dezési tájékoztatót készíteni és azt a honlapján folyamatosan elérhetővé tenni.

A kárrendezési tájékoztatónak tartal- maznia kell különösen az alábbiakat:

a) a szolgáltatási igény benyújtásának lehetséges módjai,

b) a szolgáltatás teljesítésének szabá- lyai és a vonatkozó határidők,

c) a kárkifizetés és szolgáltatás lehet- séges formái, ideértve az egyezségi kárrendezést is.

A biztosító köteles a kárrendezéshez nélkülözhetetlen dokumentumok beér- kezésétől számított 15 napon belül,

de ezek beérkezésének hiányában is legkésőbb a szolgáltatási igény benyúj- tásától számított egy hónapon belül

a biztosítási szolgáltatásra jogosult személynek:

a) kellően megindokolt javaslatot tenni a szolgáltatására azokban az esetekben, amelyekben a szolgálta- tási kötelezettségének fennállását

és a szolgáltatásának mértékét jogcímenként (beleértve a kamatra vonatkozó tájékoztatást) összegsze- rűen megállapította, vagy

b) indokolással ellátott választ adni a szolgáltatási igényben foglalt egyes követelésekre azokban az esetekben, amikor a szolgáltatási kötelezettségét nem ismeri el, az nem egyértelmű vagy a teljes szol-

gáltatását összegszerűen nem álla- pította meg.

Ha a b/5. pont első bekezdése szerinti kár kapcsán a biztosító járadék egyösz- szegű megváltását kezdeményezi, úgy ezzel egyidejűleg a biztosító köteles tájékoztatást adni a járadék megvál- tási tőkeösszegének jelenértékéről, melynél kisebb összegért a járadék nem váltható meg.

b /6. A bejelentett kár rendezéséhez nélkülözhetetlen általános dokumen- tumokról a kárbejelentést követően kiküldött egyéni Kárstátuszkövető alkalmazásban, vagy levélben, vagy email-ben ad a biztosító tájékoztatást, a kárbejelentéstől számított 10 mun- kanapon napon belül. Amennyiben ezek nem elégségesek az igény elbí- rálásához, úgy az ügyfél által benyúj- tott dokumentumok biztosítóhoz való beérkezését követően 15 napon belül további tájékoztatást ad a biztosító arról, hogy milyen egyéb dokumentu- mok hiányoznak a kár rendezéséhez.

b /7. Amennyiben a szerződő a biz- tosítási díjat díjlehívással fizeti és a

szerződő azonos a károsult biztosí- tottal, a szolgáltatási összegeket a biztosító a szerződésben a kár időpont- jában rögzített folyószámlára utalja, ha a szerződő másképp nem rendelke-

zik. A fenti feltételek hiányában a bizto- sító a biztosítási szolgáltatásra jogosult személy kárrendezési eljárásban tett nyilatkozata alapján vagy bankszám- lára, vagy lakcímre teljesíti szolgáltatá- sát.

b /8. A biztosító szolgáltatása az igény- bejelentést követő 15 napon belül esedékes. Ha a biztosító szolgáltatá- sára jogosult igazoló dokumentumot tartozik bemutatni, a határidőt attól a naptól kell számítani, amikor az utolsó irat a biztosítóhoz beérkezett a b/6. bekezdés szerinti tájékoztatásban sze- replő iratok közül.

12. MENTESÜLÉS

12.1. A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen

• a szerződő vagy a biztosított,

• a velük közös háztartásban élő hoz- zátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy az általános szerződési feltételben meghatározott munka- kört betöltő alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk,

• a biztosított jogi személynek az általános szerződési feltételben meghatározott – vezető beosztású tisztségviselője vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésére jogo- sított tagja, munkavállalója vagy

megbízottja szándékosan vagy súlyo- san gondatlanul okozta.

12.2. Ezek a rendelkezések a kármeg- előzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is érvényesek.

12.3. A mentesülés szabályai a Felelős- ségbiztosításra nem vonatkoznak.

13. ÁLTALÁNOS KIZÁRÁSOK

A biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki

a) az olyan kárra, amelynek oka háború, invázió, háborús cselekmények (függetlenül attól, hogy hivatalosan hadat üzentek-e, vagy sem), polgár- háború, ellenforradalom, forradalom, katonai vagy népfelkelés, statárium, erőszakos hatalomátvétel vagy ezek kísérlete,

b) az olyan kárra, amelynek oka a tulajdonjog hatósági korlátozása közérdekből állandó vagy ideiglenes jelleggel,

c) az olyan kárra, amelynek oka láza- dás, sztrájk, teljes vagy részleges munkabeszüntetés, polgári engedet- lenség, polgári zavargás, munkahelyi zavargás, szabotázs, továbbá bármi- lyen olyan esemény vagy ok, amely- nek következtében hadi-, rendkívüli vagy szükségállapotot hirdettek ki,

d) az olyan kárra, amelynek oka terror- cselekmény, illetve terrorcselekmé- nyekkel, terrorizmus miatti megelőző intézkedésekkel közvetlen vagy közvetett okozati összefüggésben keletkezett,

e) az olyan kárra, amelynek oka hasadóanyagok robbanása, nuk- leáris reakció, nukleáris robbanás, sugárzás, elektromágneses mező vagy elektromágneses sugárzás (pl. mobiltelefon) vagy radioaktív szennyezés, tekintet nélkül arra, hogy a bekövetkezett káreseményt a biztosítási szerződés szerint bizto- sítási eseménynek minősülő esemé- nyek okozták-e, vagy sem,

f) azbeszttel kapcsolatos károkra,

g) genetikailag módosított termék gyártásával, forgalmazásával oko- zott károkra; pirotechnikai anyagok, robbanóanyagok, fegyverek, lősze- rek gyártásával, forgalmazásával, tárolásával, minősítésével kapcsola- tos károkra;

h) mindenfajta dohány, illetve dohány- ipari termék által okozott kárra, kivéve a nikotint tartalmazó gyógy- hatású készítmények alkalmazásá- ból eredő károkra,

i) környezetszennyezéssel, környezet igénybevételével okozott károkra,

j) bármely, a nanotechnológiával kapcsolatos kárra,

k) a károsodott vagyontárgy esztétikai értékcsökkenésére, amennyiben a károsodott vagyontárgy eredetivel megegyező alkatrésze vagy eleme már nem kapható, és emiatt eltérő alkatrészt vagy elemet kell felhasz- nálni.

l) a jelen pontban felsorolt vállalkozói tevékenységekre, az azt folytató vállalkozást ért vagy a vállalkozás által okozott károkra, mert ezek a vállalkozói tevékenységek a jelen

biztosítási feltételek szempont- jából nem biztosított vállalkozói tevékenységeknek minősülnek: asztalosműhely, fémmegmunkálás, restaurátor, régiség kereskedelem, iparművészeti bolt, nemesfémek, drágakövek, igazgyöngyök feldol- gozása és kereskedelme, bélyeg- és érmekereskedés; autókereskedés, autóbontó, játékautomata üzemel- tetés, szűcs és szőrmeáru, szesz- főzde, kocsma, söröző, borozó, pub, bár, italkereskedés, bisztró, hulladék kereskedelem, fegyverkereskedés, építőanyag kereskedés, italgyár- tás, erdőgazdálkodás, ipari gépek javítása, üzembe helyezése, szá- razföldi csővezetékes szállítás, vil- lamos berendezés gyártása, jármű gyártás, zálog tevékenység, vegy- szer kereskedelem, disco, kaszinó, játékterem, tűz- és/vagy robbanás- veszélyes anyagokkal végzett tevé- kenység,

m) azon vagyonbiztosítási károkra,

melyeket fegyverek, lőszerek, bom- bák, lövedékek okoznak, vagy az említett tárgyak hatásával össze- függésben keletkeznek.

n) a káreseményből eredő

◾ piacvesztés vagy

◾ késedelem vagy

◾ a károsodott vagyontárgy hasz- nálatának elvesztéséből eredő kár, vagy

◾ bármilyen következményi kár, különösen a termelési vagy szol- gáltatási folyamat leállásából, szüneteltetéséből származó gazdasági hátrány, üzemszüneti

veszteség (mint pl. termeléski- esés, szolgáltatás-kiesés, elma- radt haszon, állásidőre kifizetett bér vagy egyéb veszteség), vala- mint az ezek elkerülése céljából felmerülő többletköltségek (mint pl. túlóra költsége, éjszakára vagy munkaszüneti napra soron kívül elrendelt munkabér- és egyéb költség, expressz vagy légipostafuvar miatti többletkölt- ség, sürgősségi felár), kivéve, ha ezek közül bármelyik a jelen biz- tosítási feltételek szolgáltatásai között szerepel.

o) kizártnak minősül, ezért a biztosító nem teljesít semmilyen kifizetést, illetve nem nyújt semmilyen szol- gáltatást a jelen szerződés alapján, ha az ilyen kifizetése vagy az ilyen szolgáltatás nyújtása sértené az Egyesült Nemzetek bármely hatá- rozatát vagy az Európai Unió, az Egyesült Királyság vagy az Egye- sült Államok kereskedelmi vagy gazdasági szankciókra (pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedé- sekre) vonatkozó törvényét vagy szabályozását.

Az itt szereplő büntetőjogi fogalmak a Büntető törvénykönyv rendelkezései alapján értelmezendők.

Az egyes fedezetek és Kiegészítő biz- tosítások az általános kizárásokon túl további kizárásokat tartalmazhatnak.

14. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

14.A. Megtérítési igény

Amennyiben a biztosító a Vagyonbiz- tosítás alapján a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért fele- lős személlyel szemben, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztar- tásban élő hozzátartozó. A megszűnt követelés biztosítékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják. Ha a biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biz- tosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a biztosítottat tájé- koztatni, és a biztosított kérésére köteles a biztosított igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének érvényesítését a biztosító a költségek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a biztosított követelését kell kielégíteni.

14.B. Elévülés

A biztosítási szerződésből eredő igények a biztosítási esemény illetve a követe- lés alapjául szolgáló egyéb körülmény bekövetkezésétől számított 5 év eltelté- vel évülnek el. Az írásbeli felszólítás az elévülési időt nem szakítja meg.

14.C. Adatkezelés, adatvédelem

A biztosítási szerződés személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezéseit jelen Ügyfél-tájékoztató és Általános szerződési feltételek kiegészítéseként külön dokumentum (az „Adatkezelési és

Ügyféltájékoztató, valamint szerződési feltételek kiegészítése”) tartalmazza.

14.D. Eltérés a jogszabályoktól vagy a korábbi szerződési gyakorlattól

a) Felhívjuk a figyelmét arra, hogy jelen szerződési feltételek az Allianz Hungária Zrt. által korábban kínált otthonbiztosítási terméktől az aláb- biakban térnek el lényegesen:

• Az Allianz Otthonom lakásbiztosítási termék három, egymásra épülő fede- zeti körű csomagban köthető, melyek egyike sem nyújt összkockázati fede- zetet;

• A földrengés biztosítási esemény mindhárom csomaghoz opcionálisan választható.

• A Max csomagban új fedezeti elem- ként a rövidzárlat is biztosítási ese- mény, valamint a csomag kiegészül a Többletszolgáltatás (MTS) záradékkal, mely az egyes biztosítási események vonatkozásában fedezetet nyújt bizo- nyos, a Komfort és Extra csomagban kizárásként, szolgáltatás korlátozás- ként megfogalmazott eseményekre is;

• A biztosított vagyontárgyak köre kie- gészült a „Megújuló energia rendszer” elemeivel;

• A Megújuló energia rendszer biztosí- tott vagyontárgyai közül törlésre került a hőszivattyú és a szélturbina.

• A biztosítható vagyontárgyak köre kiegészült a „Háztartási ingóság vagyonkategórián” belül biztosít- ható „Szabadban tárolt vagyontár- gyak”-kal, melyek kizárásra kerültek a következő biztosítási események

vonatkozásában: földcsuszamláskár, kő- és földomláskár, ismeretlen épít- mény, üreg beomlása által okozott kár, idegen tárgyak rádőlése által okozott kár, üvegtöréskár, graffiti kár, valamint rövidzárlat és indukció.

• A termék tartamkedvezménnyel is megköthető (VI. Szerződéses záradé- kok, TMK záradék);

• A korábbi termékben „Költségtéríté- sek”-ként megjelölt és a biztosítási összegen felül, az épületbiztosítási összeg 5%-ig térülő, a biztosított vagyontárgy károsodásával kapcsola- tos és indokolt tűzoltás, mentés, bontás és ideiglenes tetőépítés, rom- és törme- lékeltakarítás és -elszállítás, tervezés és hatósági engedélyezés, helyreállítást követő egyszeri takarítás, valamint kárenyhítés költségek jelen termékben két csoportra oszlanak a II. A vagyon- biztosítás különös biztosítási feltételei

5. pontjában szereplő „Biztosítási eseménnyel kapcsolatos költségek térítése” c. alpontjában „Kárenyhítési költségek térítése” alcím alatt szereplő költségek a biztosítási összegen belül limit nélkül térülnek, míg az „Egyéb költségek térítése” alcím alatt szereplő költségek változatlanul az épületbizto- sítási összeg 5%-ig térülnek.

• Üvegtörés biztosítási esemény kizá- rásaiban rögzítésre került a felújítás definíció.

• A Különleges üveg töréskára biztosítási esemény fedezete kiterjed a különálló, szilárd falazatú, épített medencék üveg vagy polikarbonát fedésében balesetszerűen bekövetkező törés- vagy repedéskáraira.

• Nem szerepel a szerződési feltételben az alábbi kitétel:

„A biztosító káridőponti avult értéken téríti a kár időpontjában 85%-osnál nagyobb elhasználtságú ingóságok kárait, az idegen tulajdonú ingóságok kárait, a biztosítási ajánlaton, kötvé- nyen fel nem tüntetett helyiségekben tárolt háztartási ingóságok tűz és elemi kárait, valamint a fix tárgyhoz

U-lakattal, lánc-lakat kombinációjú zárral vagy egyéb minősített kerékpár- zárral rögzített kerékpárok betöréses lopáskárait.”, valamint:

„Az ingóság 85 százalékosnál nagyobb elhasználtságúnak minősül, ha – az eredetivel megegyező alkat- rész, elem hazai kereskedelmi hiánya vagy technológiai váltás miatt – javí- tással nem állítható helyre.”

• Megváltozott a kötelező előírás/ szabvány/EU-s követelmény miatti térítés szabálya (II. A vagyonbiztosítás különös biztosítási feltételei 6.B.8.)

A biztosító ilyen esetben az adott vagyoncsoportra vonatkozó biztosítási összeg 10 százalékáig térít.

• A 6.B.9 pontban módosultak a szolgál- tatás szabályai.

• Kiegészítő biztosításként bevezetésre került a Családi balesetbiztosítás és a Családi életbiztosítás, amelyek önálló Ügyfél-tájékoztatóval és Általános szerződési feltételekkel rendelkeznek, ezért részletes ismertetésüket jelen tájékoztató nem tartalmazza.

• Az „Ügyféltájékoztató és szerződési feltételek kiegészítése” nyomtat- vány elnevezése „Adatkezelési és

Ügyféltájékoztató, valamint szerződési

feltételek kiegészítése” elnevezésre változott.

• A Küldeményeim portálra vonatkozó szövegrészek törlésre kerültek.

• A jelen Ügyfél-tájékoztató és Általános szerződési Xxxxxxxxxx X. Általános bizto- sítási feltételek alábbiakban megjelölt pontjai:

– 2.1. Rögzítésre került a szerződő fél ajánlati kötöttsége, bekerültek a kockázatelbírálás ideje alatt bekö- vetkező biztosítási eseményre irány- adó szabályok valamint az alábbi rendelkezések:

· A biztosítási szerződés megkötéséhez a szerződő a kommunikáció módjától függetlenül köteles megadni e-mail címét és mobiltelefonszámát.

· A biztosító a kockázat-elbírálásá- hoz szükséges szemle időpontjáról a szerződő által megadott mobilte- lefonszámra is értesítést küld (SMS), illetve a szerződő közreműködésé- vel, egy előzetesen letöltött mobil applikáció segítségével a szemlét

a megadott számon elérhető mobiltelefon video kapcsolatával is elvégezheti.

· Ha a biztosító az ajánlat módosítá- sára tesz javaslatot amiatt, hogy az nem felel meg az általános szerző- dési feltételeknek, akkor erről egy- idejűleg a biztosító értesítést küld a szerződő által megadott mobiltele- fonszámra is.

– 2.2. A felek közötti kapcsolattartás szabályai, jognyilatkozatok átadása, elektronikus levélküldés pont kiegé- szült azzal, hogy a biztosító a szer- ződéssel, valamint a szolgáltatással

kapcsolatos dokumentumokat a választott kommunikációs módtól függetlenül, az Allianz Ügyfélportá- lon bocsátja a szerződő rendelkezé- sére, amelyről a szerződőt az általa megadott e-mail címen értesíti.

– 2.2.2. pont kiegészült azzal, hogy a szer- ződő köteles megadni valós, az elektro- nikus értesítések fogadására alkalmas e-mail címét hagyományos (postai) kommunikáció választása esetén is.

– 2.2.3. pont kiegészült azzal, hogy a biztosító szerződéssel kapcsola- tos elektronikus úton megküldött

(e-mail) jognyilatkozata – e-termék választása esetében – abban az időpontban tekintendő megérke- zettnek, amikor a biztosító által üzemeltetett Ügyfélportálra elhe- lyezte.

– 4.1. pont módosult, az Allianz Ott- honom lakásbiztosítási szerződés határozott tartamra nem köthető.

– 6.A. A rendelkezés kiegészült a bizto- sító kockázatviselésének kezdete előtt bekövetkezett biztosítási eseménnyel, mint szerződés megszűnési okkal;

– 6.C. Szabályozásra került a díjfizetés elmulasztása esetében a szerződőt megillető póthatáridő kezdete és a díjkövetelés késedelem nélküli érvé- nyesítése, mint feltétel;

– 7.1. A biztosítási díjra vonatkozó szabályok kiegészültek a pótdíjakra és kedvezményekre vonatkozó tájé- koztatással;

◾ A 7.1.2. pontban módosultak a Partnerkedvezményre vonat- kozó feltételek, valamint az

e-kommunikációra vonatkozó pótdíj törlésre került.

◾ A korábbi feltételektől eltérően az e-kommunikációs kedvezmény tör- lésre került, melyet felvált a 7.1.3. pontban található e-termék nem választási miatti pótdíj, valamint az e-kommunikációra vonatkozó pótdíj törlésre került.

◾ Rögzítésre került, hogy a kedvez- mény és a pótdíj alkalmazása az ajánlaton, kötvényen szereplő bizto- sítási alapdíj és a kedvezmény, illetve pótdíj szorzójának szorzatával tör- ténik. Több különböző kedvezmény, illetve pótdíj alkalmazása esetén

a biztosítási alapdíjat valamennyi alkalmazandó szorzóval megszo- rozva adódik a fizetendő díj.

◾ A biztosító nem alkalmaz díjfizetési mód miatti pótdíjat.

◾ A korábbi szerződési gyakorla- tunktól eltérően a mobiltelefon- szám és az e-mail cím megadása a szerződéskötés során kötelező, mivel jelen biztosítás alapvetően digitális szolgáltatásokat nyújtó elektronikus termék (e-termék). Ettől eltérő hagyományos kommu- nikáció választása esetén pótdíj ellenében van lehetőség megálla- podni a biztosítóval (e-termék nem választása miatti pótdíj).

◾ A biztosító a biztosítási díj megál- lapítása során a következő ténye- zőket nem veszi figyelembe: közös háztartásban élők száma, fűtési mód, riasztórendszer, épület eme- leteinek száma.

– 8.4. pontban módosításra kerültek a Többszörös biztosításra vonat- kozó rendelkezések.

– 8.5. A szerződési feltételek kiegé- szültek a túlbiztosításra vonatkozó rendelkezésekkel;

– 9. Az Assistance biztosítás díjának módosítási szabálya változott;

– 11.A.a) A szerződő felet terhelő, a biztosított felé fennálló tájékoztatási kötelezettség kiegészült e kötelezett- ség határidejével;

– 11.A.b) A közlési és változásbejelen- tési kötelezettség szabályai kiegé- szültek azzal a rendelkezéssel, hogy ha a szerződés több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlési vagy változás-bejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy vagy személy esetén nem hivatkozhat.

– 11.A.d) Kárbejelentési és állapot- megőrzési kötelezettség kiegészült a személyes adatok átadására vonat- kozóan.

– 11.A. e) A kárbejelentéshez és a szolgáltatás teljesítéséhez kérhető dokumentumok pont kiegészült azzal, hogy a biztosító a teljesítést folyamatban lévő büntető vagy sza- bálysértési eljárás jogerős befeje- zéséhez nem kötheti.

◾ módosult a kárbejelentéshez szükséges dokumentumok köre.

– 11.A.f) A díjfizetési kötelezettség kiegészült azzal a szabállyal, hogy

ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbble- tet köteles visszatéríteni.

– 11.B.b/5. Módosultak a biztosító szolgáltatásának szabályai, vala- mint kibővült a Bit. 123/a §-ának rendelkezéseivel.

– 13. Általános kizárások

◾ d) pont kiegészült: terrorcselek- ményekkel, terrorizmus miatt megelőző intézkedésekkel közvet- len vagy közvetett okozati össze- függésben keletkezett károkkal,

◾ Kiegészült az l) vállalkozói tevé- kenységek kizárása ponttal.

◾ m) pontban kiegészült: azon vagyonbiztosítási károkra, melye- ket fegyverek, lőszerek, bombák, lövedékek okoznak, vagy az emlí- tett tárgyak hatásával összefüg- gésben keletkeznek.

◾ az általános kizárások köre kie- gészült az új n) és o) ponttal.

– 14.A. A megtérítési igény kiegészült a Ptk. 6:468. § rendelkezéseivel.

– 14.B. Elévülés: A korábban 2 éves, illetve felelősségbiztosításnál 1 éves elévülési idő 5 évre emelke- dett.

– 14.E. Illetékesség, a szerződés nyelve pont kiegészült a panasz- kezelésre, valamint a Kiegészítő baleset- és életbiztosítási feltételek angol nyelvű változatára vonatko- zóan.

– 15. pontban szabályozásra került

„Az Alapbiztosítás és a Kiegészítő biztosítások kapcsolata”.

• A II. Vagyonbiztosítás különös biztosí- tási feltételek

– A. Épület vagyoncsoport kocká- zatviselésből kizárt vagyontár- gyak első pontjába bekerültek az épületgépészeti berendezések, valamint kiegészültek a medencék lágy lemez és fólia burkolatával.

– C. Ingóság vagyoncsoport, 3. Ház- tartási ingóságok vagyonkategóri- ába bekerült: A lábon álló növényi kultúrák közé tartozik a jelen fel- tételek szempontjából a cserepes növény és a kerti dísznövény is.

– Az ideiglenes lakás bérleti díjának térí- tésére vonatkozó szöveg módosult.

– Változott a technológiailag indo- kolt mérték definíciója.

– A II./5. pontban a vandalizmuskár kiegészítésre került azzal, hogy nem téríti meg a biztosító az álla- tok által okozott kárt.

• IV. Az Assistance különös biztosítási feltételei az alábbiakban változtak:

– Az Assistance szolgáltatás bizto- sítási eseményei az Otthoni Vész- helyzeti segítségnyújtásra, valamint Háztartási gépek törése fedezetre módosult,

– Kibővült az Assistance fedezet biztosító általi felmondására vonat- kozó ponttal, mely felmondással a biztosító akkor élhet, ha az általa igénybe vett Szolgáltatóval kötött szolgáltatási szerződése megszűnik.

• VI. Szerződéses záradékok TMK zára- dék 1. pontjában rögzítésre került:

A tartamkedvezmény összegét a biztosító úgy határozza meg, hogy az adott szerződésre vonatkozó pótdíjak, illetve – a tartamkedvezményen kívüli

– egyéb kedvezmények 7.1.1. pont

szerinti alkalmazásával kiszámított díjra vetíti a tartamkedvezményt.

• A VII. Biztosítási fogalmak Hobbi-, sport- és barkácseszközök pontjából kikerült a mobil jakuzzi, kiegészült a terrorcselekmény definícióval.

• A Kiegészítő családi balesetbiztosí- tás biztosítási eseményei változtak a korábbi termék kiegészítő családi

balesetbiztosítás meghatározásaihoz képest.

b) Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a jelen szerződési feltételek a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől az alábbiakban térnek el lényegesen:

• Általános biztosítási feltételek alábbi- akban megjelölt pontjai:

– 3. A kockázatviselés kezdete: a Ptk. rendelkezéseitől eltérően a 3.2 pont szerint árvíz kockázatot 15 napos várakozási idővel vállalja a biztosító;

– 6. A. A biztosítási szerződés meg- szűnése: a Ptk. 6:454.§ (3) bekez- désétől eltérően érdekmúlási oknak tekinti a biztosító azt az esetet is, ha a biztosított vagyon- tárgy tulajdonjoga átszállt, de a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt;

• III. A felelősségbiztosítás különös biz- tosítási feltételei:

– 3. A biztosítási összeg: A Ptk. ren- delkezéseitől eltérően a biztosító

a biztosítási eseménnyel kapcsolat- ban felmerült jogi képviselet költ- ségeit és a kamatokat a biztosítási összeg erejéig téríti meg.

• VII. Biztosítási alapfogalmak:

– A hozzátartozó fogalma, melybe beletartozik a bejegyzett élettárs, valamint az élettárs és a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona is.

14.E. Illetékesség, panaszkezelés, a szerződés nyelve

A szerződésből eredő valamennyi jogvita esetén a kötvényen megjelölt kockázatviselési hely szerinti bíróság kizárólagosan illetékes.

Panaszkezelés – Társaságunk panasz- kezelésére vonatkozó tájékoztatást az Adatkezelési és Ügyféltájékoztató, vala- mint szerződési feltételek kiegészítése című dokumentumban adunk.

A szerződés nyelve a magyar. Ameny- nyiben jelen Ügyfél-tájékoztató és Álta- lános szerződési feltételek, valamint a Kiegészítő családi balesetbiztosítás és Kiegészítő családi életbiztosítás az Allianz Otthonom lakásbiztosításhoz Ügyfél- tájékoztató és Általános szerződési felté- telek magyar nyelvű verziója mellett az angol nyelvű is átadásra kerül a szerződő részére, úgy az angol és a magyar nyelvű verzió közötti esetleges eltérés esetén a magyar nyelvű verzió az irányadó.

15. AZ ALAPBIZTOSÍTÁS ÉS A KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSOK KAPCSOLATA

Kiegészítő biztosítások kizárólag akkor köthetők, ha a szerződő már rendelkezik Alapbiztosítással, vagy a Kiegészítő biztosí- tásokat az Alapbiztosítással együtt köti meg.

II. A VAGYONBIZTOSÍTÁSI FEDEZETEK KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI

A következő fejezetben részletesen olvashat arról, hogy milyen biztosítási eseményeket fedeznek

az Allianz Otthonom lakásbiztosítást alkotó egyes csomagok. Kérjük, vegye figyelembe, hogy biztosítása csak azokat

a biztosítási eseményeket fedezi, amelyeket az Ön (szerződő) által választott és a biztosítási kötvényen feltüntetett csomag tartalmaz.

A Vagyonbiztosítási fedezetek különös biztosítási feltételeiben (a továbbiakban: vagyonbiztosítási különös feltételek) nem szabályozott kérdésekre az Általános biztosítási feltételeket kell alkalmazni, az Általános biztosítási feltételektől eltérő rendelkezések esetén a Vagyonbiztosítási különös feltételek rendelkezése az irányadó.

1. A BIZTOSÍTOTT

A szerződésben biztosított az, aki a biztosított vagyontárgy megóvásában érdekelt és

a) szerződő által a kötvényben pontos címmel (helyrajzi számmal) megje- lölt ingatlan

◾ tulajdonosa és tulajdonostársa(i),

◾ bérlője és bérlőtársa(i),

◾ haszonélvezője

b) az a) pontban megjelölt biztosítot- tal a kockázatviselés helyén állandó jelleggel közös háztartásban élő hozzátartozó,

c) amennyiben az a) pontban megje- lölt biztosított nem él a kockázatvi- selés helyén állandó jelleggel, de közeli hozzátartozója igen, úgy e közeli hozzátartozó is biztosítottnak minősül.

2. TERÜLETI HATÁLY, A KOCKÁZATVISELÉS HELYE

2.A. A jelen feltételek szempontjából a kockázatviselés helye a Magyarország területén lévő és a kötvényen pontos

címmel vagy helyrajzi számmal megje- lölt ingatlan.

2.B. Ha a területileg illetékes hatóság valamely biztosítási esemény miatt a biztosított lakást, illetve lakóépületet lakhatatlanná nyilvánítja, a kiköltözés- től a lakhatóvá válásig az ideiglenes lakás is kockázatviselési helynek minő- sül az ingóságok tekintetében.

2.C. A fenti pontokban meghatározott kockázatviselési helyeken kívül a szol- gáltatás szabályai (6.B.11. és 6.B.12.) a területi hatályt érintő további rendelke- zéseket tartalmaznak.

3. A BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK

A. ÉPÜLET VAGYONCSOPORT

Biztosított vagyontárgyak

A kötvényen az Épület vagyoncsoport részeként alapterülettel és biztosítási összeggel külön-külön megjelölt alábbi épületek:

Főépület, amely lehet·

• elkészült és építés alatt álló családi ház vagy egyéb épület (nyaraló, hét- végi ház, présház, tanya stb.);

• saját tulajdonú (társasházi, szövet- kezeti) lakás, bérlakás (ide értve a lakásszövetkezet tagjának állandó lakáshasználatát is);

• vállalkozás célra használt épületrész a főépületben.

A főépülettel együtt biztosított:

• a családi házhoz vagy a lakást magába foglaló társasházhoz

(szövetkezeti házhoz) tartozó föld- részleten lévő vállalkozási vagy nem vállalkozási célra használt melléképület(ek) (istálló, ól, garázs, terménytároló stb.);

• a családi házhoz vagy a lakást magába foglaló társasházhoz (szö- vetkezeti házhoz) tartozó földrész- leten kívül lévő, a kötvényen külön címmel/helyrajzi számmal feltün- tetett melléképület(ek) (istálló, ól, garázs, terménytároló, stb.);

• különálló szilárd falazatú, épített medence;

• lakás esetén a lakással egy épület- ben található, a biztosított tulajdo- nában és kizárólagos használatában levő tároló(k) és egyéb helyiség(ek).

Az épületekre kötött biztosítási fedezet kiterjed az adott épület épülettarto- zékaira, felszerelt és üzembe helyezett épületberendezéseire, valamint épület- üvegezéseire is.

Biztosítottnak minősülnek továbbá a kockázatviselés helyén található, a kötvényen külön-külön fel nem tün- tetett:

• építmények (vízóraakna, kerítés, műfű, stb.),

• a társasház tulajdoni törzslapján nyil- vántartott közös tulajdon a biztosított tulajdoni hányada erejéig,

• a szövetkezeti ház tulajdoni törzs- lapján nyilvántartott szövetkezeti tulajdon a biztosított lakás és a szö- vetkezeti ház összes lakása arányá- ban.

Kockázatviselésből kizárt vagyontárgyak:

• az építés alatt álló épületekben elhe- lyezett, betárolt, beépítésre váró épü- letgépészeti berendezések, építő-, segéd- és kiegészítő anyagok;

• a földbe vájt, kikövezetlen falú épít- mények; fóliasátrak,ponyvasátrak, üveg- és hajtatóházak;

• a medencék lágy lemez vagy fólia burkolata.

B. MEGÚJULÓ ENERGIA RENDSZER

Biztosított vagyontárgyak

Az ingatlan tulajdonosának tulajdoná- ban lévő, a biztosított épület(ek) tető- szerkezetén vagy homlokzatán illetve a biztosított telken az előírásoknak és szabványoknak megfelelően rögzített, az épület fűtését, energia- vagy hasz- nálati melegvíz ellátását szolgáló nap- kollektorok, napelemek.

A jelen B. vagyoncsoportban biztosított berendezések körén belül a biztosított épület gépészeti rendszeréhez csatla- kozó vezetékeknek az épület határoló falain belüli csatlakozásáig viseli a koc- kázatot a biztosító.

C. INGÓSÁG VAGYONCSOPORT

Biztosított vagyontárgyak

Minden olyan be nem épített ingóság, amely a biztosított tulajdonát képezi, vagy a jogszabályoknak megfelelő szerződés, illetve felelős őrzés alapján jogszerűen a birtokában van, feltéve, hogy az adott ingóság az alábbi

vagyonkategória-részek valamelyikébe besorolható.

Értékőrző vagyonkategória részei:

• Nemesfémek, drágakő, bélyeg, érme, pénzkészlet

• Műalkotások, szőrme, szőnyeg, gyűj- temény

Háztartási ingóság vagyonkategória részei:

• Háztartási ingóságok

• Különleges ingóságok

• Szabadban tárolt vagyontárgyak

Vállalkozás eszközei vagyonkategória részei:

• Gépek, berendezések, felszerelések

• Áruk, készletek, termékek

Kockázatviselésből kizárt vagyontárgyak:

• a készpénzkímélő fizetőeszközök, az értékpapír, az utalványok, a bérletek,az igazolvány és az egyéb okmányok;

• a kézirat, terv, dokumentáció, adat- hordozókon tárolt adatállomány;

• a KRESZ szerinti járművek (kivéve a 20 LE teljesítmény alatti önjáró fűnyíró és hóeltakarító kisgépek, feltéve, hogy ezeket Különleges

ingóságként biztosították), valamint ezeknek a „Gépjármű-tartozék” cím alatt fel nem sorolt tartozékai, alkat- részei, segédanyagai, a lakókocsi, az utánfutó, a vízi és a légi járművek, valamint ezek tartozékai, alkatrészei, segédanyagai.

AZ ÉRTÉKŐRZŐ VAGYONKATEGÓRIA RÉSZEI

1. Nemesfémek, drágakő, bélyeg, érme, pénzkészlet

Biztosított vagyontárgyak:

• A jogszabály szerint nemesfémnek minősülő anyagok,

• a drágakő vagy igazgyöngy, vala- mint

• az első és második bekezdésben fog- lalt anyagok felhasználásával készült használati tárgyak,

• az érmék, bélyegek, dísztárgyak és ezek gyűjteményei,

• a készpénz és valuta 100 000 Ft értékhatárig,

• az otthon folytatott vállalkozási tevé- kenység esetén készpénz és valuta

1 000 000 Ft értékhatárig, ameny- nyiben az ilyen jellegű készpénzre vonatkozóan a szerződő külön nyilat- kozatot tett.

2. Műalkotások, szőrme, szőnyeg, gyűjtemény

Biztosított vagyontárgyak:

A képzőművészeti alkotások, a valódi szőrmék (az irha kivételével), a kézi csomózású (keleti) szőnyegek, gyűjte- mények.

Gyűjtemény: azoknak a vagyontár- gyaknak a csoportja, amelyek egyedi- ségüknél, ritkaságuknál fogva kiemelt értéket képviselnek.

Kockázatviselésből kizárt vagyontárgyak:

Az Értékőrző vagyonkategória részei- ben a kockázatviselésből kizárt vagyontárgyak:

• garázsban, padláson, pincében, mel- léképületben, tárolóban vagy más,

a főépületen kívüli nem lakás céljára szolgáló helyiségben, valamint a biz- tosított közvetlen felügyelete nélkül hagyott nyitott épületrészben (pl. erkély, lodzsa, terasz stb.) elhelyezett vagyontárgyak;

• bérelt, kölcsönvett, felelős őrzésre átvett ingóságok.

HÁZTARTÁSI INGÓSÁG VAGYONKATEGÓRIA RÉSZEI

3. Háztartási ingóságok

Biztosított vagyontárgyak:

1. Azok a be nem épített, a háztartás- ban általában előforduló vagyontár- gyak, amelyek a háztartás viteléhez szükségesek, vagy a biztosítottak személyes használatára, fogyasz- tására szolgálnak, ide nem értve a hobbi-, sport- és barkácseszközöket;

2. a hobbi-, sport és barkácseszközök;

3. a beépített konyhabútorba beszerelt gépek és berendezések;

4. a kedvtelésből és saját szükségletre tartott házi- és hobbiállatok, az ezek részére szolgáló takarmányok, a saját fogyasztásra szánt termények; lábon álló növényi kultúrák. A lábon álló növényi kultúrák közé tartozik jelen feltételek szempontjából a cserepes növény és a kerti dísznövény is.

Kockázatviselésből kizárt vagyontárgyak:

• azok a házi- és hobbiállatok, ame- lyek tartása engedélyhez kötött,

• az engedélyhez kötött vadász- és önvédelmi fegyverek,

• a biztosítási fedezetbe vonáskor

300 000 Ft egyedi beszerzési értéket meghaladó, a 2. alcsoportba (hobbi-, sport- és barkácseszközök) tartozó vagyontárgyak,

• a „Szabadban tárolt vagyontárgyak”.

Korlátozások:

• a 2. pont szerinti alcsoportba (hobbi-, sport- és barkácseszközök) tartozó ingóságokra egy adott biztosítási eseménnyel kapcsolatban együttesen kifizetett szolgáltatási összeg nem haladhatja meg a háztartási ingósá- gok biztosítási összegének 30%-át,

• a 4. pont szerinti alcsoportba tartozó ingóságokra egy adott biztosítási eseménnyel kapcsolatban együttesen kifizetett szolgáltatási összeg nem haladhatja meg a háztartási ingósá- gok biztosítási összegének 5%-át.

4. Különleges ingóságok

Biztosított vagyontárgyak:

Mindazon ingóságok, amelyekre együt- tesen teljesülnek az alábbi feltételek:

• A szerződő tételes listát mellékelt a biztosítási ajánlathoz a vagyon- tárgy pontos megnevezésével,

szerződéskötéskori értékének megje- lölésével.

• A vagyontárgy egyedi beszerzési értéke a biztosítási fedezetbe vonás- kor meghaladja a 300 000 Ft-ot.

• A vagyontárgy a Háztartási ingósá- gok 2. alcsoportjába (Hobbi-, sport- és barkács-eszközök) tartozik.1

Kockázatviselésből kizárt vagyontárgyak:

• az értékőrző és a vállalkozás eszközei vagyonkategóriába tartozó ingóságok

5. Szabadban tárolt vagyontárgyak

Biztosított vagyontárgyak:

A kockázatviselés helyén használati jellegénél fogva szabadban lévő kerti bútor(ok), ideiglenes sátrak/árnyéko- lók, grillsütők, mobil kemence, kerti világítás, kutyaház, kerti zuhany, mobil jakuzzi, kerti öntözőrendszerek, kerti gyerekjátékok.

Kockázatviselésből kizárt vagyontárgyak:

• a mobil jakuzzi lágy lemez vagy fólia burkolata,

• akkumulátoros gyermek járművek (különösen: kismotor, kisautó, traktor, roller),

• a „Háztartási ingóságok” és a „Külön- leges ingóságok” vagyonkategória- részben biztosítható vagyontárgyak.

VÁLLALKOZÁS ESZKÖZEI VAGYONKATEGÓRIA RÉSZEI

6. Gépek, berendezések, felszerelések

Biztosított vagyontárgyak:

• a biztosított ingatlanban a biztosított által folytatott vállalkozási tevékeny- ség gépei, berendezései, felszerelései,

• a biztosított ingatlanban eseti jel- leggel tárolt, a biztosított által a kockázatviselési helyen kívül folyta- tott vállalkozási tevékenység gépei, berendezései, felszerelései.

7. Áruk, készletek, termékek

Biztosított vagyontárgyak:

• a biztosított ingatlanban a biztosított által folytatott vállalkozási tevékeny- séghez kapcsolódó áruk, készletek, termékek, valamint a javításra átvett vagyontárgyak.

Kockázatviselésből kizárt vagyontárgyak:

A Vállalkozás eszközei vagyonkategó- ria részeinek esetében a kockázatvise- lésből kizárt vagyontárgyak:

• a jogszabály szerint nemesfémnek minősülő anyagok, a drágakő vagy igazgyöngy, valamint az ezek fel- használásával készült használati tárgyak, az érmék, bélyegek és ezek gyűjteményei,

1 A „Hobbi-, sport- és barkácseszközök” körébe tartozó eszköz abban az esetben is kizárólag a vagyontárgy pontos megnevezésével, beszerzési évének, szerződéskötéskori értékének és gyártási számának tételes megjelölésével vonható fedezetbe, amennyiben az adott eszközt a biztosított munkaeszközként használja. (pl.: rendvédelmi szerv tagja vagy erdész által használt lőfegyver)

• a képzőművészeti alkotások, a valódi szőrmék (az irha kivételével), a kézi csomózású (keleti) szőnyegek, gyűj- temények,

• haszonállatok,

• takarmányok, termények, lábon álló növényi kultúrák.

4. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG MEGHATÁROZÁSA VAGYONCSOPORTONKÉNT

A biztosított vagyontárgyak biztosítási összegét a szerződő határozza meg a biztosítási szerződés megkötésekor.

A biztosítási összeget az alábbiak sze- rint kell meghatározni:

• összevontan: az „Ingóság” vagyon- csoporton belül az „Értékőrző”,

a „Háztartási” és a „Vállalkozás eszközei” vagyonkategória körébe tartozó ingóságokra – a különleges ingóságok kivételével – a vagyon- kategórián belüli vagyonkategória

részekre, valamint a Megújuló ener- gia rendszer elemeire, berende- zéseire meghatározott biztosítási összeggel,

• tételesen: az „Épület” vagyoncso- portba tartozó, a kötvényen külön- külön feltüntetett vagyontárgyakra, (pl.: főépület, melléképület), valamint a különleges ingóságok körébe tartozó vagyontárgyakra vagyon- tárgyanként megjelölt biztosítási összeggel.

A biztosítási szerződés a biztosító által ajánlott biztosítási összegekkel is meg- köthető az „Épület” vagyoncsoport egyes vagyontárgyaira és a „Háztartási ingóságok” vagyonkategória-részre.

A biztosító a háztartási ingóságok kivételével nem ajánl meg biztosítási összeget az „Ingóság” vagyoncsoport részeire. Az ajánlottnál alacsonyabb biztosítási összeggel a szerződés nem jöhet létre.

BIZTOSÍTÁSI CSOMAGOK ÁTTEKINTÉSE

Az Allianz Otthonom lakásbiztosítás három választható csomagban érhető el – Komfort, Extra és Max.

Az alábbiakban tájékoztatást adunk arról, hogy az Allianz Otthonom lakás- biztosítás egyes csomagjai alapján az Allianz mikor téríti meg az Ön kárát.

Kérjük, a Kiegészítő biztosításokra, a kockázatviselésből kizárt eseményekre és vagyontárgyakra, valamint a szol- gáltatás-korlátozásra vonatkozó részeket is olvassa el.

Felhívjuk figyelmét, hogy a Xxx csomag fedezetet nyújt egyes olyan biztosítási események vonatkozásában is, melyek a Komfort és Extra csomagban kizárás- ként, szolgáltatás korlátozásként vannak megfogalmazva.

AZ ALLIANZ OTTHONOM LAKÁSBIZTOSÍTÁS HÁROM CSOMAGBAN ÉRHETŐ EL.

MAX

EXTRA

KOMFORT

BIZTOSÍTÁSI FEDEZETEK

FEDEZETEK KOMFORT EXTRA MAX

ALAPKÁROK

TERMÉSZETI KÁROK

ASSISTANCE BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS

BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNNYEL KAPCSOLATOS KÖLTSÉGEK TÉRÍTÉSE

VÍZKÁROK

ÜVEGTÖRÉS

BETÖRÉSES LOPÁS ÉS RABLÁS

VANDALIZMUS

RÖVIDZÁRLAT ÉS INDUKCIÓ

FÖLDRENGÉS (OPCIONÁLIS FEDEZET)

MIRE NYÚJT FEDEZETET?

Tűz, villámcsapás, robbanás, robbantás vagy idegen jármű ütközése miatti károkra

Vihar, felhőszakadás, jégverés, hónyomás, árvíz, földcsuszamlás, kő- és földomlás, ismeretlen építmény, üreg beomlása vagy idegen tárgyak rádőlése miatti károkra

Az assistance szolgáltatások otthoni vészhelyzet elhárításában, valamint háztartási gépek meghibásodása esetén nyújtanak azonnali segítséget, szervezés illetve gyors szerviz formájában

A szerződő választása szerinti limitösszegen belül, a különös biztosítási feltételekben rögzítettek szerint nyújt fedezetet a biztosított által harmadik félnek okozott személyi sérüléses, valamint dologi (anyagi) károkra

A kárenyhítési költségekre, a biztosítási eseményekkel összefüggésben felmerülő egyéb költségekre (bontás, rom- és törmelékeltakarítás, elszállítás, tervezés és hatósági engedélyezés, helyreállítást követő egyszeri takarítás), valamint a biztosított ingatlan lakhatatlanná válása esetén az ideiglenes szálláshely bérleti díjának térítésére

Csőtörés, beázás, csővezetékek dugulása miatti károkra, elfolyt víz miatti veszteségre

Üvegezések (pl.: nyílászárók üvegezése, bútorüvegek, tükrök, kerámiai főzőlap, biztonsági üvegek) törése, repedése miatti károkra

Betöréses lopás vagy rablás miatt az épületben és/vagy ingóságokban keletkezett károkra

(a vagyontárgyak ellopására, eltűnésére, illetve az eseménnyel kapcsolatos megrongálódásukra)

Az ismeretlen elkövető által okozott rongálásra (ideértve a külső felületek összefirkálását), az épülettartozékok vagy –berendezések eltulajdonítására

Rövidzárlat és villámcsapás miatti túlfeszültség okozta károkra

A szerződő által bármely csomaghoz választható fedezet kiterjed a földrengés által okozott károkra.

5. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

Felhívjuk figyelmét, hogy a jelen pontban feltüntetett biztosítási ese- ményekre a biztosító fedezete az Ön által választott csomag függvényében terjed ki. E körben részletes leírást jelen Ügyfél-tájékoztató és Általános szer- ződési feltételek Biztosítási csomagok áttekintése pontja tartalmaz.

ALAPKÁROK

Tűzkár

Mit fedez a biztosítás?

• Az olyan égés által okozott kár, ame- lyet füst- és lángképződés mellett hőfelszabadulás jellemez, és ren- deltetésszerű gócpont – pl. kályha, gáztűzhely, kazán – nélkül vagy azt elhagyva a biztosított szándéka elle- nére, balesetszerűen jön létre.

• A kockázatviselés helyén kívül kelet- kezett tűzből eredő károsodások (pl. kormozódás, olvadás).

Komfort és az Extra csomag esetén a rendeltetésüknél fogva láng, hő és

elektromos áram hatásának kitett tár- gyakban keletkező tűzkár csak akkor biztosítási esemény, ha a tűz más tár- gyakra átterjedve azokat is felgyújtja, vagy hőhatás révén károsítja.

Mit nem fedez a biztosítás?

• vasalás, szárítás, dohányzás miatt előforduló felületi elváltozások;

• öngyulladásból, erjedésből, befülle- désből eredő hőhatás.

Villámcsapáskár

Mit fedez a biztosítás?

A biztosított vagyontárgyba közvetle- nül becsapódó, látható roncsolási nyo- mot hagyó villám által okozott kár.

TÉRÍTJÜK

A BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGYAK- BAN VILLÁM- CSAPÁS ÁLTAL OKOZOTT KÁROKAT.

Robbanás- és robbantáskár

Mit fedez a biztosítás?

A gázok vagy gőzök tágulásán ala- puló hirtelen, váratlan, balesetszerű erőmegnyilvánulás, amely gyorsan lefutó hőtermeléssel valamint nagy nyomással jár és kárt okoz.

Mit nem fedez a biztosítás?

• Komfort és Extra csomag esetén a légi járműtől eredő hangrobbanás,

• a televízió képernyőjének összerop- panása,

• vízmelegítőkben vízhiány miatt kelet- kezett robbanás jellegű meghibáso- dások,

• kizárólag magában a nyomástartó edényben keletkezett kár,

• nem zárt nyomástartó edényben keletkezett túlnyomásból eredő kár.

Idegen jármű ütközése által okozott kár

Mit fedez a biztosítás?

Idegen jármű ütközésével összefüggő, a jármű, annak alkatrésze vagy rako- mánya által okozott kár.

Mit nem fedez a biztosítás?

• nem térül az idegen jármű ütközése által okozott kár, ha a károkozó jármű a szerződő/biztosított tudo- másával és beleegyezésével közelíti meg a biztosított vagyontárgyat.

• a „Szabadban tárolt vagyontárgyak” vagyonkategóriában biztosítható vagyontárgyakban keletkezett károk.

TERMÉSZETI KÁROK

Viharkár

Mit fedez a biztosítás?

Az olyan légmozgás toló vagy szívó hatása által okozott kár, továbbiakban vihar2, amelynek sebessége

• Komfort és Extra csomag esetében eléri óránként az 54 kilométert (15m/s).

• Max csomag esetében az olyan lég- mozgás által okozott kár is, amelynek sebessége nem éri el az 54 kilométert (15m/s).

• Mindhárom csomag esetében a viharral egyidejűleg

– a vihar által megrongált tetőn,

– a nyílászárón (nyitva hagyotton is) keresztül beömlő csapadékvíz által okozott kár.

– A vihar által elsodort, ledöntött, leszakított és a biztosított vagyon- tárgyakhoz csapódott tárgyak által okozott kár.

Mit nem fedez a biztosítás?

• a helyiségen belül keletkezett léghu- zat által okozott kár,

• az épületek üvegezésében keletke- zett kár (ide nem értve az előtetők üvegezését),

2 A légmozgás sebessége tekintetében – eltérő, hitelesnek tekinthető adatok hiányában – az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) adatai az irányadók.

• a lábonálló növényi kultúrákban keletkezett kár;

• az építés, felújítás alatt álló épületek vihar által megrongált ideiglenes fedésén keresztül beömlő csapadék- víz által keletkezett kár.

Felhőszakadáskár

Mit fedez a biztosítás?

A felhőszakadásból származó és a sza- bályszerűen kialakított, karbantartott vízelvezető rendszer elégtelensége miatt összegyűlt csapadékvíz által a biztosított vagyontárgyakban elöntés- sel okozott kár.

Felhőszakadásnak minősül, ha a koc- kázatviselési helyen lehullott csapadék mennyiségéből számított átlagos inten- zitás3 mértéke elérte vagy meghaladta a 0,75 mm/perc értéket, vagy 24 óra alatt a 30 mm-t.

Max csomag esetében az ezalatti intenzitású csapadék okozta károk is térülnek.

Mit nem fedez a biztosítás?

• vizek okozta kiüregelődésből,

• alapok alatti talajsüllyedésből,

• a padozat alatti feltöltések ülepedé- séből

eredő kár,

• Komfort és Extra csomag esetén az épületek külső vakolatában, külső festésében,

• a lábonálló növényi kultúrákban keletkezett kár,

• a talajszint alatti padozatú helyi- ségek elöntése esetén az ingósá- gokban keletkezett kár, kivéve Max csomag esetében a használatuknál fogva, rendeltetésszerűen a pado- zaton tárolt ingóságok (pl. bútorok) kárai,

• a gombásodás, penészedés formájá- ban jelentkező kár.

Jégveréskár

Mit fedez a biztosítás?

• A jégszemcsék dinamikus erőhatása miatt keletkezett kár,

• Az épület állandó fedésében vagy a tetőtéri ablakokban a jégszemcsék dinamikus erőhatása miatt kelet- kezett nyíláson keresztül, a fedés károsodásával egyidejűleg beömlő csapadék által okozott kár.

Mit nem fedez a biztosítás?

• az épületek üvegezésében (ide nem értve az előtetők üvegezését),

• a lábon álló növényi kultúrákban keletkezett kár.

Hónyomáskár

Mit fedez a biztosítás?

• A hó és jég súlya vagy a lecsúszó hótö- meg sodró hatása miatt keletkezett kár.

• Az épület állandó fedésében vagy a tetőtéri ablakokban a fenti okok miatt keletkezett nyíláson keresztül bejutó csapadék által okozott kár.

3 A csapadék intenzitás körében – eltérő, hitelesnek tekinthető adatok hiányában – az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) adatai az irányadók.

Mit nem fedez a biztosítás?

• a lábon álló növényi kultúrákban keletkezett kár.

Árvízkár

Mit fedez a biztosítás?

• A felszíni élővizek, és az azokba nyílt torkolattal csatlakozó mesterséges csatornák és tavak áradása, valamint

• az árvízvédelmi töltés tengelyétől 100 méteren belüli fakadó víz és átszivárgás

által okozott kár.

Mit nem fedez a biztosítás?

• a hullámtéren és nyílt ártéren kelet- kezett kár,

• a talajvíz szintjének megemelkedése, a talajvíz mozgása által okozott kár,

• a belvíz miatti kár.

Földcsuszamláskár

Mit fedez a biztosítás?

A földfelszíni talajrétegek (kő- vagy földtömeg) hirtelen, váratlan, lejtő irá- nyú elcsúszása által okozott kár.

Mit nem fedez a biztosítás?

• emberi tevékenység miatt történt földcsuszamlás,

• a védelmül szolgáló támfal tervezési, kivitelezési vagy karbantartási hibája miatt keletkező kár,

• a támfal hiánya miatti kár, ha a támfal a terepviszonyok miatt indokolt lett volna,

• a „Szabadban tárolt vagyontárgyak” vagyonkategóriában biztosított vagyontárgyakban keletkezett károk.

Kő- és földomláskár

Mit fedez a biztosítás?

A véletlenül, váratlanul, balesetsze- rűen lehulló kő- és földdarabok által okozott kár.

Mit nem fedez a biztosítás?

• emberi tevékenység miatt történt omlás,

• a védelmül szolgáló támfal tervezési, kivitelezési vagy karbantartási hibája miatt keletkező kár,

• a támfal hiánya miatti kár, ha a tám- fal a terepviszonyok miatt indokolt lett volna,

• a „Szabadban tárolt vagyontárgyak” vagyonkategóriában biztosított vagyontárgyakban keletkezett károk.

Ismeretlen építmény, üreg beomlása által okozott kár

Mit fedez a biztosítás?

A szerződő vagy a biztosított által nem ismert és az építési dokumentációban nem szereplő, feltáratlan építmény vagy üreg hirtelen, váratlan beomlása miatt keletkezett kár.

Mit nem fedez a biztosítás?

• vizek okozta kiüregelődésből,

• alapok alatti talajsüllyedésből,

• a padozat alatti feltöltések ülepedé- séből,

• bányák föld alatti részének beomlásából eredő kár,

• a „Szabadban tárolt vagyontárgyak” vagyonkategóriában biztosított vagyontárgyakban keletkezett károk.

Idegen tárgyak rádőlése által okozott kár

Mit fedez a biztosítás?

A kockázatviselés helyén kívüli, olyan vagyontárgy által rádőléssel okozott kár, mely vagyontárgy nem áll a bizto- sított tulajdonában, használatában.

Mit nem fedez a biztosítás?

• a „Szabadban tárolt vagyontárgyak” vagyonkategóriában biztosított vagyontárgyakban keletkezett károk.

BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNNYEL KAPCSOLATOS KÖLTSÉGEK TÉRÍTÉSE

Kárenyhítési költségek térítése

Mit fedez a biztosítás?

A biztosító a biztosítási összeg keretei között megtéríti a kárenyhítés költsé- geit, abban az esetben is, ha a káreny- hítés nem vezetett eredményre.

Kárenyhítésnek minősülnek különösen, de nem kizárólagosan az alábbi tevé- kenységek: tűzoltás, mentés, ideiglenes tetőépítés, aládúcolás.

Szolgáltatás korlátozások: Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítési költségeket a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányában téríti meg.

Ideiglenes lakás bérleti díjának térítése

Mit fedez a biztosítás?

Ha valamely biztosítási esemény miatt a biztosított lakás, illetve lakóépület lakhatatlan, a biztosító a kiköltözéstől a lakhatóvá válásig, de legfeljebb 90 napig, megtéríti a biztosítási össze- gen felül az ideiglenes lakás indokolt és igazolt bérleti díját is legfeljebb 300 000 Ft-ig, azaz háromszázezer forintig.

A biztosított lakás, illetve lakóépület lakhatatlannak akkor tekinthető, ha annak állapota - biztosítási esemény következtében - az épület állékonysá- gát, az életet vagy a közbiztonságot veszélyezteti. A lakhatatlanság tényét a biztosító kárszakértője rögzíti a kárfelvételi jegyzőkönyvben. Ha a kár- szakértő által a lakhatatlanság ténye nem állapítható meg, vagy az ügyfél nem ért egyet a kárszakértő azon megállapításával, hogy az épület nem lakhatatlan, akkor a területileg illetékes építésügyi hatóságnak/ kormányhiva- talnak az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 47. § szerinti eljárásban kiadott igazolása szükséges e körben.

Egyéb költségek térítése

Mit fedez a biztosítás?

Az egyéb költségek térítése nem

a szerződésben meghatározott biz- tosítási összeg keretében történik, hanem azon felül téríti meg a biztosító

a káridőponti épületbiztosítási összeg 5%-a erejéig a biztosított vagyontárgy károsodásával kapcsolatos és indokolt, kárenyhítésnek nem minősülő

• bontás,

• rom- és törmelékeltakarítás és elszállítás,

• tervezés és hatósági engedélyezés,

• helyreállítást követő egyszeri taka- rítás.

költségeit.

Szolgáltatás korlátozások:

Az 5%-os térítési határ valamennyi Egyéb költségre együttesen vonatkozik. Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítési költségeket a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányában téríti meg.

VÍZKÁROK

Csőtöréskár

Mit fedez a biztosítás?

A kockázatviselés helyén

• a víz-, csatorna-, fűtési, hűtési és gőz- vezetékek, továbbá ezek tartozékai, szerelvényei, a vezetékekre rákap- csolt háztartási gépek törése, repe- dése, kilyukadása, csatlakozásának elmozdulása miatt kiáramló folyadék vagy gőz által, valamint

• a nyitva hagyott csapból kiáramló folyadék vagy gőz által

okozott kár.

Mit nem fedez a biztosítás?

• a gombásodás, penészedés formájá- ban jelentkező károk,

• a függő és fekvő ereszcsatorna valamint az ezek törése, repedése, kilyukadása, dugulása, vagy csat- lakozásának elmozdulása miatt az épületek külső vakolatában, külső festésében, külső burkolatában csa- padékvíz által okozott károk,

• Extra csomag esetén a hűtési, gáz- és a gőzvezetékek továbbá ezek tartozékai, szerelvényei cseréjének költsége,

• a sérült csaptelepek, a vezetékekre kapcsolt, az adott kárt okozó ház- tartási gépek, berendezések és tartozékaik javításának/pótlásának költsége,

• a kiömlő folyadék vagy gőz értéke.

Szolgáltatás korlátozások/szolgálta- tás feltétele:

• a csőtörés felkutatásának és a felkutatással okozott kár helyreállí- tásának a költsége az épület külső falsíkján belül a technológiailag indokolt mértékig4, az épület külső falsíkján kívül legfeljebb 6 m hosszú- ságig,

• a kárt okozó víznyomó, belső csa- padékvíz-lefolyó és szennyvízle- folyó-vezeték pótlásának, cseréjének költsége a kár elhárításához szük- séges és technológiailag indokolt mértékig4

• a kárt okozó fűtési vezeték pótlá- sának, cseréjének költségét a kár

4 Technológiailag indokolt mérték: a sérült elem legközelebbi csatlakozási pontjai közötti szakasz és szükséges szerelvényei. Ameny- nyiben toldással javítható a sérült szakasz, úgy a technológiailag indokolt mérték a toldáshoz szükséges szakasz mértékéig vehető

figyelembe. 61

ÜGYFÉL-TÁJÉKOZTATÓ ÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

EXTRA

elhárításához szükséges és technoló- giailag indokolt mértékig4, de legfel- jebb hat méter hosszúságig

térül.

Dugulás miatti kár

Mit fedez a biztosítás?

A kockázatviselés helyén szennyvízcsa- torna-vezetékek dugulása által okozott kár.

Mit nem fedez a biztosítás?

• a csapadékvíz elvezető csatorna dugulásából eredő károk.

Szolgáltatás korlátozások:

• a dugulás helye felkutatásának és a felkutatással okozott kár helyreállítá- sának a költsége az épület külső fal- síkján belül a technológiailag indokolt mértékig4, az épület külső falsíkján kívül legfeljebb 6 m hosszúságig.

Beázáskár

Mit fedez a biztosítás?

A kockázatviselés helyén a kívülről érkező víz által okozott kár.

A beszivárgó csapadékvíz által okozott kár akkor biztosítási esemény, ha a biz- tosított épület

• tetőszigetelésének (vagy héjalásának) meghibásodása,

• panelhézag-tömítésének hiánya, elöregedése, illetve

• nyílászáróinak

– szigetelési meghibásodása, elöre- gedése,

– vízorr profiljának hiánya vagy kialakítási hibája

következtében keletkezett.

Mit nem fedez a biztosítás?

• a talajvíz- vagy belvízkár,

• az építés, felújítás alatt álló épületek ideiglenes tetőzetének elégtelensége miatti kár,

• az épületszerkezetek, nyílászárók, szige- telések, tetőfedések, bádogozások kivi- telezési hiányosságai, karbantartásának elmulasztása miatti károk a biztosítási eseményben felsoroltak kivételével,

• az épületek külső vakolatában, külső festésében, külső burkolatában csa- padékvíz által okozott kár,

• Extra csomag esetén az ajtó, ablak nyitva hagyása miatti kár,

• a meghibásodott, elöregedett szi- getelés és fedési hibák helyreállítási költségei,

• a gombásodás, penészedés formájá- ban jelentkező kár.

Szolgáltatás feltétele:

Valamely helyiség csapadékvíz miatti ismételt beázása esetén a biztosító megtéríti a keletkezett vízkárt, ha a korábban beázott felületeket helyre- állították, valamint az előzménykárt okozó hibát szakember kijavította, és az újabb meghibásodás:

• Extra csomag esetén a javítás idő- pontjától számított egy éven túl,

• Max csomag esetén akár a javítás időpontjától számított egy éven belül, vagy azon túl

történt.

Elfolyt víz miatti veszteség

MEGTÉRÍTJÜK

A VÍZVEZETÉKEK CSŐTÖRÉSKÁRA MIATTI TÖBBLETVÍZDÍJAT.

Mit fedez a biztosítás?

A vízvezetékek csőtöréskára következ- tében a vezetékes víz elfolyása miatt többletvízdíj felmerülése.

Mit nem fedez a biztosítás?

• elfolyt vízre eső csatornahasználati díj,

• a káresemény időszaka alatti

– átlagos vízfogyasztás,

– medencefeltöltésre felhasznált víz.

Szolgáltatás korlátozások/szolgálta- tás feltétele:

• Extra csomag esetén biztosítási idő- szakonként 1 alkalommal legfeljebb 50 000 Ft-ig, Max csomag esetén legfeljebb 200 000 Ft-ig térül.

• A szolgáltatás feltétele: 1 évre vissza- menőleg az illetékes vízszolgáltató által kiállított számlák bemutatása.

ÜVEGTÖRÉS

Alapüveg töréskára

Mit fedez a biztosítás?

A biztosított vagyontárgyak általános épületüvegezésében (lásd Biztosítási alapfogalmak) bármely okból, bal- esetszerűen bekövetkező törés- vagy repedéskár.

Mit nem fedez a biztosítás?

Az építés, felújítás5 alatt álló épületek biztosított üvegfelületeiben keletkezett kár.

Szolgáltatás korlátozások:

Alapüveg töréskár címén egy biztosí- tási időszakban kifizetett teljes biztosí- tási szolgáltatás összességében nem haladhatja meg a biztosított épületek szumma biztosítási összegét.

Különleges üveg töréskára

Mit fedez a biztosítás?

• Az épületek, lakások szerkezetileg beépített az Alapüveg töréskár fede- zetbe nem tartozó üvegfelületeinek üvegezésében, üvegezést helyette- sítő polikarbonát felületeiben,

• bútorüvegezésekben, üvegasztalok- ban,

• üvegmosdókban, zuhanykabinok- ban, szaunaajtókban és ablakokban,

5 Felújításnak számít minden olyan általános javítási, építés, szerelési munka, amely az eredeti műszaki állapotot részben vagy egészben visszaállítja, vagy annak fejlesztését szolgálja, továbbá az olyan munkálatok, melyek során egyes szerke- zetek, berendezések cseréjével, átalakításával javul az ingatlan használhatósága, esztétikai megjelenése. (Például lakás/ ház belső és külső tatarozása, parkettázás, festés, mázolás stb.)

• tűzhelyek üvegkerámia főzőlapjaiban, sütőajtó, kandalló üvegezésében,

• épületszerkezeti elemhez fixen, legalább 4 ponton rögzített vagy bútorba beépített tükörfelületekben,

• különálló, szilárd falazatú, épített medencék üveg vagy polikarbonát fedésében

balesetszerűen bekövetkezett törés- vagy repedéskár.

Mit nem fedez a biztosítás?

• az építés, felújítás alatt álló épületek biztosított üvegfelületeiben keletke- zett kár,

• bútorüvegek, tükrök antik jellegéből következő értéktöbblet,

• a sérült üveget, tükröt magukban foglaló bútorok, keretek kárai,

• a név-, a reklám- és a cégtáblák, valamint ezek tartószerkezetének kárai,

• kizárólag a törésvédő, fényvédő és biztonsági fóliák kárai,

• az üvegezést rögzítő és tartó szerke- zetek és ezek elektromos berendezé- seinek kárai,

• kizárólag az üvegfelület díszítésében és festésében keletkezett károk,

• a „Szabadban tárolt vagyontárgyak” üvegezésében keletkezett károk.

Szolgáltatás korlátozások:

Különleges üveg töréskár címén

a biztosító az ugyanazon biztosítási időszak alatt bekövetkezett károkat a biztosítási időszakra vonatkozó és

a kötvényen meghatározott biztosítási összegig (éves limit) téríti meg.

BETÖRÉSES LOPÁS ÉS RABLÁS

Betöréses lopáskár

Mit fedez a biztosítás?

A biztosított ingóságokban betöréses lopással vagy annak kísérletével össze- függésben okozott kár. A betöréses lopással vagy annak kísérletével össze- függésben:

• a biztosított épületek, építmények megrongálásával,

• a felszerelt és üzembe helyezett épületberendezések, illetve épület- tartozékok megrongálásával, meg- semmisítésével, ellopásával

okozott kár.

Betöréses lopás: a lezárt helyiségbe

• dolog elleni erőszakkal, vagy

• hamis kulcs használatával – nem az adott zárhoz készült kulccsal vagy nem a zár felnyitására készült eszközzel –, de kimutatható nyomot hagyva, vagy

• a helyiség rablás vagy kifosztás útján megszerzett saját kulcsának a fel- használásával jogtalanul behatolva

elkövetett lopás.

Betöréses lopásnak minősül a lopás abban az esetben is, ha olyan nyitva hagyott nyílászárón keresztül törté- nik a behatolás, amelynek alsó éle

a járószinttől vagy valamely bejutást megkönnyítő épülettől, épületrésztől, építménytől vagy épülettartozéktól mérve 3 méternél magasabban van.

Mit nem fedez a biztosítás?

• a helyiség elveszett vagy bárki által hozzáférhető helyen megtalált saját kulcsával elkövetett lopás,

• ha behatolási nyom nélkül tűntek el a biztosított vagyontárgyak, kivéve, ha a kulcshoz rablás vagy kifosztás útján jutottak,

• ha a vagyontárgyat olyan helyiség- ből lopták el, mely egyik vagyon- védelmi szintnek sem felel meg.

(V. fejezet Betörésvédelmi szintek és összeghatárok)

Szolgáltatás korlátozások/szolgálta- tás feltétele:

A szolgáltatás feltétele:

• a rendőrségi feljelentés.

A biztosított ingóságok betöréses lopáskára a 6.X. xxxxxxx meghatá- rozottak szerint térül (1. sz. táblázat

A káridőponti védettségtől függő szol- gáltatási limitösszegek).

A betöréses lopással vagy annak kísér- letével összefüggésben az „Épület” vagyoncsoportba tartozó biztosított vagyontárgyakban okozott rongálási kár, az „Épület” vagyoncsoport biztosí- tási összege 1%-ának megfelelő érték- határig, de legfeljebb 1 000 000 Ft-ig, azaz egymillió forintig térül.

Rabláskár

Mit fedez a biztosítás?

A biztosított vagyontárgyakban rablás- sal okozott kár.

Rablás:

• ha az elkövető a biztosított vagyon- tárgyat úgy szerzi vagy tartja meg, hogy a biztosított ellen erőszakot illetve élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, vagy öntudatlan vagy védekezésre képte- len állapotba helyezi.

Mit nem fedez a biztosítás?

Nem minősül rablásnak

• ha a biztosított úgy kerül öntudatlan vagy védekezésre képtelen álla- potba, hogy önként alkoholt illetve kábító hatású készítményt fogyaszt,

• ha a kockázatviselés helyén nyitva hagyott nyílászárón besurrant tolvaj a vagyontárgy megszerzése vagy megtartása végett erőszakot illetve élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

Szolgáltatás feltétele:

• a rendőrségi feljelentés.

VANDALIZMUS

Épület-lopáskár

Mit fedez a biztosítás?

• A biztosított épület oldalfalához, tetőzetéhez a talajszinttől 3 m-nél magasabban szilárdan rögzített, és az épület alkotórészéről, tartozékáról vagy valamely melléképületről, épít- ményről, beépített eszközről (pl. tűz- létra) el nem érhető vagyontárgyat ellopják,

• a biztosított épület tetőzetéhez szi- lárdan rögzített vagyontárgyat úgy lopják el, hogy a tettes a biztonsági zárral lezárt tetőtérbe, illetve tetőre dolog elleni erőszakkal vagy hamis kulcs használatával – nem az adott zárhoz készült kulccsal, vagy nem a zár felnyi- tásához készült eszközzel –, de kimutat- ható nyomot hagyva jogtalanul hatol be, illetve jut ki,

• a biztosított telken az előírásoknak és szabványoknak megfelelően rög- zített, a „Megújuló energiarendszer” vagyoncsoportba tartozó vagyontár- gyakat, valamint hőszivattyút, szél- turbinát ellopják.

Vandalizmuskár

Mit fedez a biztosítás?

• A riasztó- és megfigyelőrendszerek, központok, kamerák, mechanikai és elektronikai tűz- és vagyonvédelmi eszközök, berendezések,

• a kerítések, kapuk, kapunyitó rend- szerek, kaputelefon-rendszer kültéri egységei,

• a bejárati ajtók, a garázsajtók, garázsajtónyitó rendszerek,

• a légkondicionálók,

• a „Megújuló energiarendszer” vagyoncsoportba tartozó vagyon- tárgyak, valamint hőszivattyú, szél- turbina

ismeretlen elkövető által történő meg- rongálása.

Mit nem fedez a biztosítás?

• másik biztosítási esemény alapján téríthető rongálási kár,

• kizárólag esztétikai kár,

• állatok által okozott kár.

Graffiti-kár

Mit fedez a biztosítás?

A biztosított épület külső határoló fala- zatán vagy burkolatain összefestéssel, összefirkálással okozott kár.

Mit nem fedez a biztosítás?

• másik biztosítási esemény alapján téríthető rongálási kár,

• a „Szabadban tárolt vagyontárgyak” graffiti-kárai.

A Vandalizmus fedezet biztosítási ese- ményeire az alábbi Szolgáltatás korlá- tozások és feltételek vonatkoznak:

A szolgáltatás feltétele (a Graffiti-kár kivételével):

• a rendőrségi feljelentés.

A biztosító a „Vandalizmus” fedezet körében biztosítási időszakonként

az „Épület” vagyoncsoport biztosítási összegének 1%-ának megfelelő, de legfeljebb 1 000 000 Ft-ig, azaz egymil- lió forintig terjedő limitet alkalmaz.

Graffiti kár esetén a károsodott falaza- tok újrafestésének, vagy a burkolatok letisztításának költsége a járdaszinttől számított 3 m magasságig térül.

RÖVIDZÁRLAT ÉS INDUKCIÓ

Rövidzárlat által okozott kár

Mit fedez a biztosítás?

Elektromos vezetékek érintkezése miatt bekövetkező áramerősség növekedés, mely károsítja a biztosított vagyontár- gyakat.

Mit nem fedez a biztosítás?

• a rendeltetésüknél fogva elektromos áram hatásának kitett tárgyakban keletkező rövidzárlatkár csak akkor biztosítási esemény, ha a rövidzárlat

következtében más biztosított vagyontárgyak is károsodnak,

• a „Szabadban tárolt vagyontárgyak” vagyonkategóriában biztosítható vagyontárgyakban rövidzárlat által okozott károk.

Villámcsapás indukciós hatása miatti kár

Mit fedez a biztosítás?

A villám becsapódásának 1 km-es körzetében, a mágneses térerősség- változással összefüggésben keletkező indukciós túlfeszültség által okozott kár.

TÉRÍTJÜK

A VILLÁMCSAPÁS INDUKCIÓS HATÁSA MIATTI KÁROKAT.

ÜGYFÉL-TÁJÉKOZTATÓ ÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

OPCIONÁLIS

FÖLDRENGÉS (OPCIONÁLIS FEDEZET)

Földrengéskár

Mit fedez a biztosítás?

Az EMS skála (Európai Makroszeizmikus Skála) V. fokozatát elérő földrengés által okozott kár.

Földrengéskárra a biztosító csak abban az esetben nyújt szolgáltatást, ha a földrengés fedezetet a szerződő válasz- tása alapján a szerződés tartalmazza.

6. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

6.A. Szolgáltatásra jogosultak köre

A biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult. Ha a biztosított ingatlannak több tulajdonosa van, az egyes tulajdo- nosok a tulajdoni hányaduk arányában jogosultak az Épület vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak káraival kapcso- latos szolgáltatásra.

6.B. A térítési összegek meghatározásának alapelvei

6.B.1. Új értéken térítés

A biztosító a károsodott vagyontárgy káridőponti új értékét téríti meg, ha az a sérült részek pótlásával, javításá- val nem állítható helyre, vagy a javítás (helyreállítás) várható költsége meg- haladná a vagyontárgy káridőponti

új állapotban való felépítésének vagy beszerzésének költségét. A káridőponti új érték megállapításának alapja a károsodottal azonos minőségű vagyon- tárgy káridőponti felépítésének vagy beszerzésének általános forgalmi adó nélküli átlagos költsége, az Általános biztosítási feltételek 11.B.b/3. pontban foglalt eltérésekkel.

6.B.2. „Vállalkozás” vagyonkategórián belül, az „Áruk, készletek, termékek” vagyonkategória-rész tekintetében a biztosító az áruk, készletek beszerzési költségét, a saját termékek esetében pedig az előállítási költséget téríti meg.

6.B.3. Javítási (helyreállítási) költség térítése

Ha a sérült részek pótlása és javítása lehetséges, és a javítás (helyreállítás) várható költsége nem haladná meg a vagyontárgy káridőponti új állapotban való felépítésének, vagy beszerzésének költségét, úgy a biztosító a javításnak (helyreállításnak) az általános forgalmi adó nélküli átlagos költségét téríti meg, az Általános biztosítási feltételek

11.B.b/3. pontban foglalt eltérésekkel.

6.B.4. A biztosító a szolgáltatás össze- géből levonja a felhasználható marad- ványok értékét, ha azért térít új értéken, mert a javítás (helyreállítás) várható költsége meghaladná a vagyontárgy káridőponti új állapotban való felépíté- sének vagy beszerzésének költségét.

6.B.5 A biztosítási összeg a biztosítási szol- gáltatás kifizetett összegével nem csökken.

6.B.6. A biztosító kizárólag akkor téríti meg a helyiség egész felületének tech- nológiailag indokolt helyreállítási költ- ségét, ha a helyiség

• mennyezetének vagy egyik oldalfalá- nak a festése, tapétázása vagy mázo- lása legalább 40%-ban károsodott,

• mennyezetének és legalább egyik oldal- falának, vagy két oldalfalának a festése, tapétázása vagy mázolása károsodott.

6.B.7. Ha a károsodott vagyontárgy tech- nológiai váltás miatt csak korszerűbb megoldással javítható, melyből eredően a vagyontárgy eredeti műszaki paramé- tereihez képest korszerűbbé válik, akkor

a biztosító az ebből eredő értéknöveke- dést a szolgáltatási összegből levonja.

6.B.8. Amennyiben a károsodott vagyontárgy helyreállítása az időközben megváltozott hatósági előírás, szabvány vagy Európai Uniós követelmények miatt nem végezhető el annak eredeti állapo- tára, akkor a biztosítási összegen belül az előírások változása miatti többletköltsé- get legfeljebb az adott vagyoncsoportra vonatkozó biztosítási összeg 10 százalé- káig téríti meg a biztosító.

6.B.9. A biztosító a károsodott ingó- sághoz jellemzőiben legközelebb álló ingóságnak a hazai piacon alkalma- zott áraiból kalkulált átlagos beszer- zési ára alapján határozza meg az újra beszerzési értéket, amennyiben:

• a károsodott ingóság a 6.B.1. pont- ban foglaltak szerint nem minősül javíthatónak, de az adott vagyon- tárgy a hazai kereskedelemben nem kapható, vagy

• a károsodott ingóság a 6.B.3. pont- ban foglaltak szerint javíthatónak minősül, de – az eredetivel meg- egyező alkatrész, elem hazai kereske- delmi hiánya, vagy technológia váltás miatt – javítással nem állítható helyre.

Ugyanilyen módon határozza meg a biztosító a káridőponti értéket abban az esetben, ha a károsodott ingóság:

a) nem a biztosított tulajdonában áll,

b) a „Gépek, berendezések, felszere- lések” vagyonkategória-részbe tar- tozik és értéke 50%-osnál nagyobb mértékben leírt, vagy

c) az „Áruk, készletek, termékek” vagyonkategória-részbe tartozó javí- tásra átvett vagyontárgy, vagy nem új áru, készlet, termék.

6.B.10. A biztosító nem téríti meg a biztosított objektumban folytatott tűz- és robbanásveszélyes keresőfoglalko- zás során, az azzal összefüggésben keletkezett károkat.

6.B.11. A biztosító biztosítási esemé- nyenként legfeljebb 100 000 forintig viseli a kockázatot a biztosítottnak

a kockázatviselés helyén kívül, de Magyarország területén magán viselt, biztosítási fedezettel bíró ruházatára és értéktárgyaira.

6.B.12. A biztosító biztosítási esemé- nyenként 100 000 forintig téríti meg a

6.B.9. pontban meghatározott értéken a kockázatviselés helyén kívül, de a kockázatviselési helyként megjelölt lakással egy fedélszék (egy teherhordó szerkezetű tető) alatt található közös helyiségekben tárolt és biztosított

• háztartási ingóságokban bekövetke- zett tűz és elemi károkat,

• fix tárgyhoz U-lakattal, lánc-lakat kombinációjú zárral vagy egyéb minősített kerékpárzárral rögzített kerékpárokban bekövetkezett betö- réses lopáskárokat.

6.B.13. A biztosító biztosítási eseményen- ként legfeljebb 100 000 forintig téríti meg a biztosított „Szabadban tárolt vagyontárgyak” eltulajdonításából eredő károkat, valamint az azokban keletkezett

betöréses lopáskárokat, amennyiben az eltulajdonítás a kockázatviselési helyen lévő zárt helyiségből történik, függetle- nül a tárolásra szolgáló helyiség káridő- ponti védettségi szintjétől.

6.C. A betöréses lopással kapcsolatos szolgáltatás különös szabályai

6.C.1. A betöréses lopással okozott és biztosítási eseménynek minősülő károkat a biztosító biztosítási eseményenként

• a káridőponti védettségi szinttől függő szolgáltatási limitösszegen belül,

• a károsodott vagyonkategóriára, illetve a vagyonkategórián belüli vagyonkategória részre vonatkozó részlimitösszegig

téríti meg a kötvényen feltüntetett biz- tosítási összeg erejéig.

1. sz. táblázat

A szolgáltatási limitösszegeket az 1. sz. táblázat tartalmazza.

A táblázatban meghatározott limit összegek 50%-áig nyújt szolgáltatást a biztosító, ha

• az ingatlan rendeltetése nem állandó ott lakás, hanem időszakos használat, nyaralás, alkalmankénti rövidebb időtartamú tartózkodás és

• a biztosítási esemény időpontjában a biztosított az ingatlant nem hasz- nálta életvitelszerűen.

A káridőponti védettségi szint meghatá- rozása a behatolás helye és módszere alapján történik. A védettségi szint megha- tározásánál nem vehető figyelembe az a védelmi berendezés, eszköz, elem, amely a káresemény bekövetkezésének időpontjá- ban nem volt meg, vagy nem volt üzembe helyezve, illetve nem működött.

A káridőponti védettségtől függő szolgáltatási limitösszegek

Káridőponti védettségi szint

Szolgáltatási limit (Ft)

Szolgáltatási részlimit (Ft)

Értékőrző ingóságok

Háztartási ingóságok

Különleges Gépek, berendezések, ingóságok felszerelések

vagyonkategória-rész

Áruk, készletek, termékek

1. védettségi szint

400 000

100 000

200 000

100 000

120 000

80 000

1. védettségi szint + 2 000 000

elektronikai jelzőrendszer

500 000

1 000 000

500 000

3. védettségi szint vagy

2. védettségi szint + 10 000 000

elektronikai jelzőrendszer

1 000 000

3 000 000

2 000 000

6 000 000

4 000 000

4. védettségi szint vagy

3. védettségi szint + 20 000 000

elektronikai jelzőrendszer

3 000 000

9 000 000

4 000 000

20 000 000

10 000 000

4. védettségi szint + 50 000 000

10 000 000

20 000 000

8 000 000

30 000 000

20 000 000

2. védettségi szint vagy

elektronikai jelzőrendszer

6.C.2. A betöréses lopással kapcsolatos szolgáltatás különös szabályai otthon folytatott vállalkozási tevékenység eszközeinek biztosítása esetén

„Nemesfémek, drágakő, bélyeg, érme, pénzkészlet” vagyonkategória-részben biztosított vagyontárgyainak tárolási előírásai

Mobil vagy rögzített lemezkazettában, pénztárgépben

100 000 Ft-ig

Pénzkészletekre vonatkozó előírások

100 000 Ft felett,

legfeljebb 1 000 000 Ft-ig

Mabisz által a megfelelő értékhatárra6 bevizsgált és ajánlott (minősített), előírásszerűen rögzített (telepített) lemez-, illetve páncélszekrényben

A lemez- vagy páncélszekrényt a Mabisz előírásai szerint kell telepíteni. A Mabisz hatályos ajánlásrendsze- rének összefoglalója és tájékoztató dokumentumai – Betöréses lopás- és rablásbiztosítás technikai feltéte-

lei (ajánlás) – a Mabisz honlapján (xxx.xxxxxx.xx) érhetők el.

Az otthon folytatott vállalkozás

„Nemesfémek, drágakő, bélyeg, érme és pénzkészlet” vagyonkategória-rész- ben biztosított készpénzére, ha a kár- időponti védettség

• az 1. védettségi szintnek felel meg,

szolgáltatás nem nyújtható

• a 2. védettségi szintnek vagy az 1. védettségi szint + elektronikai jelző- rendszer védelmi szintnek felel meg, legfeljebb 100 000 Ft szolgáltatás nyújtható a limitösszegen belül.

Az időszakos tartózkodás célját szolgáló lakóépületben keletkezett betöréseslopás-kár esetén a biztosító a fenti táblázatban meghatározott

teljes kártérítési és részlimitösszegek 50%-áig nyújt szolgáltatást, de az

„Áruk, készletek, termékek” vagyonka- tegória-részben, illetve „Nemesfémek, drágakő, bélyeg, érme és pénzkészlet” vagyonkategória-részben biztosított vagyontárgyakra az időszakos üze- meltetési időn kívül nem nyújt szolgál- tatást.

6.D. Önrészesedés

Szolgáltatás önrészesedéssel létrejött Vagyonbiztosítás alapján:

Ha a biztosító önrészesedéssel kötött Vagyonbiztosítás alapján nyújt szol- gáltatást, a 6.B-C pontok alapján megállapított térítési összegből kár- eseményenként levonja a kötvényben meghatározott összegű önrészese- dést.

6 Az értékhatárok az A és G fokozat között megduplázódnak, ha az értéktárolókat fúrás- és nyitásérzékelővel ellátják, és bekötik az elektronikai jelzőrendszerbe.

III. A FELELŐSSÉG- BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI

Ebben a fejezetben tájékoztatjuk az általános és épülettulajdonosi felelősség- biztosításra vonatkozó különös biztosítási feltételekről.

A Felelősségbiztosítás különös biztosí- tási feltételeiben (a továbbiakban: fele- lősségbiztosítási különös feltételek) nem szabályozott kérdésekre a Vagyonbizto- sítási különös feltételek és az Általános biztosítási feltételek vonatkoznak.

A Felelősségbiztosítási különös feltéte- leknek a Vagyonbiztosítási különös fel- tételektől eltérő rendelkezése esetén a Felelősségbiztosítási különös feltételek az irányadók.

1. BIZTOSÍTOTT, KÁROSULT, SÉRELMET SZENVEDETT XXX

Biztosított

A biztosított azonos a II. 1. pontban meghatározott biztosítottal.

A biztosított csak akkor követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez fizessen, ha a károsult, sérelmet szenvedett fél követelését ő egyenlítette ki.

Károsult

Az a személy, akinek vagyonában a biztosítási esemény kapcsán károsodás következett be.

Sérelmet szenvedett fél

Az a természetes személy, aki személyi- ségi jogának megsértése miatt sérelem- díjra jogosult. Jelen felelősségbiztosítás szempontjából kizárólag a személy- sérüléses kár minősül olyan biztosítási eseménynek, mellyel kapcsolatban a biztosító sérelemdíjat térít.

Dologi kár

Valamely tárgy megsemmisülése, hasz- nálhatatlanná válása vagy megsérü- lése miatt bekövetkezett vagyoni kár.

Felelősségi kár

A felelősségbiztosítás feltételeinek alkal- mazásában a felelősségi kár a dologi kár és a személysérüléses kár együttesen.

Sorozatkár

A felelősségbiztosítás keretében alkal- mazandó fogalom, melynek jelentése: több, azonos okból bekövetkezett, idő- ben összefüggő káresemény, amelyet

egy biztosított okozott, és amelyért egy biztosított köteles helytállni.

Személysérüléses kár

Halál, egészségkárosodás vagy testi sérülés miatt bekövetkezett nem vagyoni sérelem.

Szerződésen kívül okozott kár

Az a kár, amelyet a biztosítottal szerződé- ses jogviszonyban nem álló személynek vagy a biztosítottal szerződéses kapcso- latban állóknak az adott szerződésen kívül okoztak. Jelen felelősségbiztosítás szempontjából a társasház/szövetkezeti ház és a lakóközösség egyes tagjai között a társasházi törvény és a lakásszövetke- zeti törvény alapján létrejött jogviszony nem minősül szerződésnek.

2. TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLY

A felelősségbiztosítás a kockázatviselés ideje alatt okozott és bekövetkezett felelősségi károkra terjed ki.

A biztosító a felelősségbiztosítás keretében az EGT területén okozott és bekövetkezett felelősségi károkra

viseli a kockázatot. A biztosítási esemé- nyekre vonatkozó szabályok (jelen feje- zet 4. pontja) a területi hatályt érintő további rendelkezéseket tartalmaznak.

A felelősségi kár okozásának időpontja az a nap, amikor a biztosított károkozó/ jogsértő magatartást tanúsított.

Amennyiben a károkozás mulasztás- sal valósult meg, úgy a károkozás

időpontja az a nap, amelyen az elmu- lasztott cselekményt még a kár bekö- vetkezése nélkül pótolni lehetett volna.

A felelősségi kár bekövetkezésének időpontja az a nap, amikor a felelős- ségi kár bekövetkezett a károsultnál/ sérelmet szenvedett félnél, illetve ha ez nem határozható meg, akkor az a nap, amikor a felelősségi kárt a biztosított vagy a károsult/sérelmet szenvedett fél először észlelte, vagy kellő gondosság- gal észlelhette volna.

3. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG (ÉVES LIMIT)

3.1. A biztosító a biztosítási esemény- nek minősülő felelősségi károkat, vala- mint az ilyen károk érvényesítésével összefüggésben a károsult/sérelmet szenvedett fél oldalán felmerülő költ- ségeket – biztosítási időszakonként – a biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes biztosítási összegig (éves limit) téríti meg. A Ptk. rendelkezéseitől eltérően a biztosító a biztosítási ese- ménnyel kapcsolatban felmerült jogi képviselet költségeit és a kamatokat a biztosítási összeg erejéig téríti meg.

3.2. A szerződéskötéskori, továbbá a felelősségbiztosítási éves limitet is érintő átdolgozás esetén az átdolgozást köve- tően választható biztosítási összeg (éves limit) az Alap limit választása esetén 10 millió forint, míg az Emelt limit válasz- tása esetén 30 millió forint.

A fenti biztosítási összeg (éves limit) az általános felelősségbiztosításra és

az épülettulajdonosi felelősségbiztosí- tásra külön-külön vonatkozik.

Ha több károsult/sérelmet szenvedett fél együttes felelősségi kára megha- ladja a biztosítási összeget, akkor a biztosító az okozott felelősségi kár ará- nyában nyújt térítést a károsultaknak/ sérelmet szenvedett feleknek.

4. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

Mit fedez a biztosítás?

Az alább megjelölt helyeken szer- ződésen kívül okozott dologi károk, amelyekért a biztosított – az alábbi minőségében – a magyar anyagi jog szabályai szerint kártérítési kötelezett- séggel tartozik és/vagy személysérü- léses károk, amelyekért a biztosított

– az alábbi minőségében – a magyar anyagi jog szabályai szerint sérelemdíj fizetésére köteles.

Általános felelősségbiztosítás:

a) az Európai Gazdasági Térség orszá- gaiban, továbbá Andorra, Monaco, San Marino, Svájc és Vatikán területén oko- zott és bekövetkezett károk esetén, mint

• belátási képességgel nem rendel- kező vagy korlátozott belátási képes- ségű személyek gondozója,

• emberi erővel hajtott, vagy elektromos meghajtású rokkantjármű használója,

• közúti közlekedési balesetet előidéző gyalogos,

• szervezett kereteken kívüli, hobbi célú sporttevékenységet végző személy (a gépi meghajtású sporteszközök, vala- mint a kerékpár használat kivételével),

• kerékpár vagy egyéb, járműnek nem minősülő kerekes sporteszköz hasz- nálója, amelyet emberi erő hajt és ezt legfeljebb 300 W teljesítményű motor segíti,

• házi- és hobbiállat tartója.

b) a kockázatviselés helyén okozott és bekövetkezett károk esetén, mint

lőfegyver vagy egyéb önvédelmi céllal alkalmazott eszköz használója.

Épülettulajdonosi felelősségbiztosítás: Magyarország területén okozott és bekövetkezett károk esetén, mint

• a kötvényen megjelölt épület, lakás, egyéb építmény és telek tulajdonosa, bérlője, használója,

• kockázatviselés helyén háztartási céllal gázpalackot használó.

Mit nem fedez a biztosítás?

Az Általános és az Épülettulajdonosi felelősségbiztosítás esetében:

• a biztosított házi- és hobbiállatai által növényi kultúrákban okozott kár,

• a biztosított házi- és hobbiálla- tai által előidézett veszélyhelyzet

miatt – közvetlen fizikai kapcsolat lét- rejötte nélkül – bekövetkezett kár,

• jogszabályi tilalom ellenére tartott állatok által okozott kár,

• gépjármű-felelősségbiztosítás, mun- káltatói felelősségbiztosítás, szakmai vagy szolgáltatás-felelősségbiztosí- tás alapján téríthető kár,

• a biztosítottak illetve a biztosítottak és hozzátartozóik által egymásnak okozott kár,

• a folyamatos környezetszennyezéssel okozott kár,

• keresőfoglalkozás vagy iparszerű tevé- kenység végzése során okozott kár,

• a biztosított által motoros jármű üzemben-tartójaként okozott kár,

• a kötbér, a bírság és egyéb büntető jellegű költségek,

• a jogszabályban meghatározott felelősségnél szigorúbb, szerződés- ben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapuló kárigények,

• a jogszabály alapján megtérülő, az állam ellen is érvényesíthető igények,

• elmaradt haszonból, elmaradt jöve- delemből eredő igények.

Szolgáltatás lakóközösség* és bérle- mény esetén

Épülettulajdonosi felelősségbiztosítás alapján:

• Bérlemény esetén megtéríti a bizto- sító azokat a tűz, robbanás okozta, illetve vezetékekből és azok szerel- vényeiből kiáramló víz vagy gőz által okozott, a bérleti szerződés keretébe tartozó károkat is, amelyek miatt a bérbeadó kártérítési igényt érvénye- sít a bérlővel szemben.

• A lakóközösség által tulajdonosi minőségben okozott felelősségi károkat

◾ társasház esetén a biztosított ingatlannak a tulajdoni lapon szereplő közös tulajdoni hányada arányában;

◾ lakásszövetkezet esetén a bizto- sított ingatlan és a lakásszövet- kezetben lévő összes ingatlan számának arányában

téríti meg a biztosító.

* Lakóközösségnek minősülnek a tár- sasházak és a lakásszövetkezetek, ahol:

Társasház

Az a fennálló vagy építés alatt álló lakóépület vagy nem lakás céljára szolgáló épület, amelyet a társashá- zakról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelő alapító okirat alapján az ingatlan-nyilvántartás társasházként nyilvántartásba vett (társas irodaépü- let, társas üdülő, társasgarázs stb.).

Lakóépület és nem lakás céljára szol- gáló épület: a társasházakról szóló törvény szerinti fogalom.

Lakásszövetkezet

A lakásépítő és -fenntartó (nyugdíjas- házi, üdülő-, személygépkocsi-tároló) szövetkezetek, melyekben

a) a lakások vagy nem lakáscélú helyiségek a tagok tulajdonában vannak; az épületszerkezetek, a közös használatra szolgáló helyi- ségek, a központi berendezések és a ház felügyelői lakás a szövetke- zet tulajdonában vannak, vagy

b) a lakások vagy nem lakáscélú helyiségek, az épületszerkezetek, a közös használatra szolgáló helyisé- gek, a központi berendezések és a házfelügyelői lakás a szövetkezet tulajdonában vannak, és a tagokat csak használati jog illeti meg.

5. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

5.1. A biztosítónak a biztosítási időszak egészére vonatkozó teljesítési köte- lezettsége – a biztosítási események számától függetlenül- nem haladhatja meg a felelősségi kár okozásának időpontját magába foglaló biztosítási időszakra vonatkozó éves limitet. Ha

a biztosítási időszak alatt bekövet- kezett biztosítási események alapján teljesített kifizetések miatt a biztosítási időszakra vonatkozó éves limitből még rendelkezésre álló összeg kisebb, mint a kár/sérelemdíj összege, e kisebb összeg erejéig áll helyt a biztosító.

A biztosító szolgáltatása a Ptk. szerinti sérelemdíjra is kiterjed a szerződő által választott biztosítási összegen (éves limiten) belül.

A biztosító a szolgáltatási összeget a károsultnak/sérelmet szenvedett félnek fizeti ki, a károsult/sérelmet szenvedett fél azonban – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – igényét közvetlenül a biztosítóval szemben nem érvénye- sítheti.

Ez a szabály nem akadályozza meg, hogy a károsult/sérelmet szenvedett fél a biztosítóval szemben annak bírósági

megállapítása iránt indítson keresetet, hogy a biztosított felelősségbiztosítási fedezete a károkozás/személyiségi jog megsértése időpontjában a károsult kárára/a sérelmet szenvedett fél sze- mélyiségi jogának sérelmére fennállt-e.

5.2. A biztosító szolgáltatásának telje- sítéséhez a biztosító a I./11.A. e) pont- ban meghatározott dokumentumokat kérheti. A I./11.A. e) pontban meghatá- rozott dokumentumokon kívül a bizto- sított/károsult/sérelmet szenvedett fél a bizonyítás általános szabályai szerint más módon is jogosult a károk, költsé- gek és a sérelem igazolására.

5.3. A biztosított és a károsult/sérelmet szenvedett fél egyezsége

A károsult/sérelmet szenvedett fél igényének a biztosított által történt elismerése, teljesítése, és az azzal kapcsolatos egyezsége a biztosító- val szemben csak akkor hatályos, ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzájá- rult, vagy azt tudomásul vette. Nem hivatkozhat a biztosító arra, hogy a károsult/sérelmet szenvedett fél köve- telésének a biztosított által történt elismerése, teljesítése vagy az azzal kapcsolatos egyezsége vele szemben hatálytalan, ha a követelés nyilván- valóan megalapozott. A biztosított bírósági marasztalása a biztosítóval

szemben akkor hatályos, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képvi- seletéről gondoskodott, vagy ezekről lemondott. A biztosító a biztosítottal kötött megállapodás alapján jogosult

ellátni a biztosított peren kívüli és perbeli képviseletét, mely esetben a képviselettel felmerülő költségek – legfeljebb a biztosítási összegig – a biztosítót terhelik.

5.4. A járadék tőkésítésének és a tőke- érték megállapításának szabályai

5.4.1. Járadékfizetési kötelezettség ese- tén mind a biztosító, mind a szerződő, mind a károsult/sérelmet szenvedett fél kezdeményezheti a járadék egyösszegű megváltását (tőkésítését). Az egyösz- szegű megváltásra csak abban az esetben kerülhet sor, ha annak tényét és összegét mind a biztosító, mind a szer- ződő, mind pedig a károsult/sérelmet szenvedett fél elfogadja.

5.4.2. A járadék tőkeértéke függ a havi járadék összegétől, a jogosult életkorá- tól és a szerződésben rögzített biztosí- tási összeg mértékétől.

5.5. A biztosító megtérítési igénye

A biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása nem mente- síti a biztosítót a szolgáltatási kötele- zettsége alól a károsulttal, sérelmet szenvedett féllel szemben. A biztosító azonban a kifizetett összeg megtéríté- sét követelheti a biztosítottól, ha az a felelősségi kárt jogellenesen és szán- dékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

Súlyos gondatlanságnak minősül jelen felelősségbiztosítás szempontjából különösen, ha

a) a felelősségi kár a biztosítottnak 2,5 ezrelék véralkoholszintet, illetve 1,26 mg/l légalkoholszintet meg- haladó súlyosan ittas vagy kábító hatású szertől befolyásolt állapotá- val közvetlen okozati összefüggés- ben keletkezett,

b) a károkozás/sérelem okozása enge- délyhez kötött tevékenység enge- dély nélküli végzése során, és ezzel okozati összefüggésben történt,

c) a biztosított jogszabályban vagy egyéb kötelező előírásban megha- tározott személyi, tárgyi, műszaki, technikai, informatikai feltételek, továbbá biztonsági felszereltség hiányában végezte tevékenységét, és a felelősségi kár ezzel összefüg- gésben keletkezett,

d) a biztosított a felelősségi kárt a tevékenységre vonatkozó előírások kirívóan súlyos, illetőleg ismételt megsértésével okozta,

e) a felelősségi kárt a biztosított a kármegelőzési, kárenyhítési kötele- zettség súlyos megsértésével okozta, vagy a felelősségi kár bekövetkezte előtt a szükséges intézkedéseket annak ellenére sem tette meg, hogy a biztosító, illetve harmadik személy a biztosítási esemény bekövetkezésé- nek veszélyére figyelmeztette, és az adott helyzetben elvárható lett volna a szükséges intézkedések megtétele.

5.6. Elévülés

A felelősségbiztosításból eredő igé- nyek a felelősségi kárnak, illetve a kár- igénynek/sérelemdíj iránti igénynek

a biztosítottal való közlésétől illetve a követelés alapjául szolgáló egyéb

körülmény bekövetkezésétől számított 5 év alatt évülnek el. Az írásbeli fel- szólítás az elévülési időt nem szakítja meg.

IV. AZ ASSISTANCE BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI

Ebben a fejezetben tájékoztatjuk az Assistance biztosításra vonatkozó különös feltételekről.

A szolgáltatásokat a biztosító megbízása alapján az AWP P&C

S.A., Niederlassung für Österreich, Hietzinger Kai 101-105 A-1130 Wien (továbbiakban: szolgáltató) nyújtja, mely a szolgáltatások teljesítésé- hez szerződött vállalkozásokat vesz igénybe.

Az Assistance biztosítás vészhelyzet elhárítására szolgál a 2. pontban fel- sorolt esetekben, az eredeti állapot visszaállítására nem nyújt fedezetet.

Az Assistance biztosítás különös biz- tosítási feltételeiben nem szabályo- zott kérdésekre a Vagyonbiztosítási

különös feltételek és az Általános biz- tosítási feltételek vonatkoznak.

Az Assistance biztosítási különös felté- teleknek a Vagyonbiztosítási különös feltételektől eltérő rendelkezései ese- tén az Assistance biztosítási különös feltételek az irányadók.

1. BIZTOSÍTOTT

A biztosított azonos a II. 1. pontban meghatározott biztosítottal.

2. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK (KÁRESEMÉNYEK)

A jelen Assistance biztosítás értelmé- ben biztosítási eseménynek minősül a kockázatviselés helyén bekövetkező vészhelyzet. A biztosító szolgáltatá- sát megalapozó egyes vészhelyzetek meghatározását az alább felsorolt biztosítási események, valamint a

szolgáltatásokról szóló 6. pont tartal- mazza:

Vészhelyzetnek minősül az az ese- mény, mely a kockázatviselés helyén lévő ingatlan épületszerkezeteinek, épületberendezéseinek meghibáso- dása, vagy balesetszerűen bekövetke- zett fizikai károsodása következtében sürgős beavatkozást igényel a további károk és/vagy a balesetveszély megelőzése érdekében, amennyi-

ben az adott vészhelyzet a biztosító Assistance szolgáltatásával elhárít- ható.

Vészhelyzetnek minősülnek a fen- tieken túlmenően egyes tételesen meghatározott élethelyzetek és a biztosított ingatlanban található, jelen feltételekben meghatározott háztar- tási gépek meghibásodása is, melyek előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul következnek be, és sürgős beavatkozást igényelnek a kockázat- viselés helyén bekövetkező esetleges károk, hátrányos következmények megelőzése érdekében.

A biztosító telefonos ügyfélszolgálata dönt arról, hogy a biztosított által a biztosítási esemény bejelentésekor közölt információk és a jelen különös biztosítási feltételek alapján a bekö- vetkezett esemény vészhelyzetnek minősül-e.

3. BIZTOSÍTÁSSAL NEM FEDEZETT BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK, KÖLTSÉGEK

Az Általános biztosítási feltételekben és a Vagyonbiztosítási fedezetek külö- nös feltételeiben felsorolt kizárások az alábbiakkal egészülnek ki:

3.1. A biztosítás nem terjed ki

• a biztosítási szerződés kockázatvise- lési kezdete előtt bekövetkezett ese- ményekre és ezek következményeire,

• a közszolgáltatások (beleértve az áram-, víz- vagy gázszolgáltatást) meghibásodásából vagy a biztosí- tott ingatlan közszolgáltatásról tör- ténő lekapcsolásából eredő károkra, függetlenül azok okától,

• szakmai vagy vállalkozói tevékeny- séggel kapcsolatos eseményekre,

• közös helyiségekben és a közösségi részekben bekövetkezett károkra (pl. közös szerelvények),

• esztétikai károkra (pl. kezelőgom- bok, műanyag vagy fém burkolat károsodása),

• olyan károkra, amelyeket tervezés, gyártás vagy egyéb hibák okoznak, és amelyeket a gyártó visszahív,

• a biztosított által házilag végzett javítások miatt bekövetkező károkra,

• rendszeresen használt és cserélt vagy erősen kopott alkatrészek (biztosítékok, elemek, izzók, szoft- verek, tömítések, zsanérok, szűrők, leeresztő tömlők) károsodására.

4. A BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY BEKÖVET- KEZTEKOR ÉS A BIZTOSÍTÓ, ILLETVE A

SZOLGÁLTATÓ KÁRBEJELENTÉST KÖVETŐ INTÉZKEDÉSE

A biztosított köteles a biztosítási ese- ményt haladéktalanul, de legfeljebb a tudomásra jutástól számított 24 órán belül telefonon bejelenteni a biztosító

0-24 óráig hívható telefonos ügyfélszol- gálatán, a +36 (1/20/30/70)

000-0-000 telefonszámokon.

Az igénybe vehető szolgáltatásokról – a biztosítási feltételek alapján – a telefo- nos ügyfélszolgálat dönt.

Ha a biztosított(ak) a kárbejelentés alkalmával még nem ismert körülmé- nyek miatt a későbbiekben további kapcsolódó szolgáltatást igényel(nek), a telefonos ügyfélszolgálat enge- délyét ehhez is kérni kell. A biztosító az Assistance biztosítás alapján nem téríti meg az előzetes bejelentés és jóváhagyás nélkül igénybe vett szol- gáltatások költségét.

A szolgáltatási igény bejelentésekor a biztosító szolgáltatásainak igénybevé- teléhez a következő információkat kell megadni:

• a kötvényen megjelölt kockázatvise- lési helyet,

• a biztosított elérhetőségét,

• a biztosítási esemény bekövetkezé- sének időpontját,

• a biztosítási esemény leírását,

• az igényelt szolgáltatást.

Téves információadás esetén a bizto- sító helyszínre érkező közreműködője a szolgáltatást megtagadhatja, ha a helyszíni körülmények nem egyeznek a kárbejelentésben foglaltakkal.

A téves információadásból eredő többletköltség a biztosítottat terheli.

A biztosító jogosult ellenőrizni a kárbejelentésben foglaltakat és a szolgáltatások igénybevételének indo- koltságát.

Ha a bejelentett adatok alapján a biztosított jogosult a szolgáltatásra, annak megkezdéséről a szolgáltató SMS-ben, vagy telefonon értesíti a kárbejelentést követő 1 órán belül. Ha a szolgáltatás nyújtása bármely okból akadályba ütközik, akkor a szolgál- tató telefonon megkeresi a biztosítot- tat.

Ha a szerződő és a biztosított nem azonos személy, a biztosítót nem terheli felelősség a biztosítottat ért azon hátrányért, ami abból keletke- zett, hogy a szerződőtől nem kapott tájékoztatást a szerződés alapján rá háruló kötelezettségekről és az őt megillető jogokról.

5. KÁRENYHÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG

A felek a biztosítási esemény beje- lentésekor megállapodhatnak a biztosított kárenyhítéssel kapcsolatos teendőiben.

A biztosított köteles a biztosítóval vagy az általa megbízott közreműködővel történt egyeztetésnek megfelelően eljárni (pl. a szolgáltatót a biztosítási esemény helyszínén megvárni, vagy

a bejutást biztosítani). Amennyiben ezen kötelezettségeit nem teljesíti, e mulasztás a Vagyonbiztosítás alapján is a kárenyhítési kötelezettség meg- szegésének minősül.

6. A BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS

A biztosító a biztosítási esemény hely- színére irányítja megbízott közreműkö- dőjét a vészhelyzet elhárítása céljából. Az assistance szolgáltatás igénybevé- tele során, amennyiben a szerződő és a biztosított személye megegyezik – a szolgáltatás megszervezése és zök- kenőmentes nyújtása érdekében – a biztosító, illetve a szolgáltató a szer- ződővel az általa megadott mobiltele- fonszámon tartja a kapcsolatot.

A biztosítási szolgáltatás a vészhelyzet elhárításához szükséges munkadíjra és kiszállási költségre terjed ki.

A biztosító a 6.1. pontban meghatá- rozott szolgáltatásokat nyújtja az ott meghatározott limitig (értékhatárig).

Amennyiben közreműködő által vég- zett vészelhárítás költsége megha- ladja a biztosítási eseményenkénti limit összegét, úgy az azon felüli összeg a biztosítottat terheli.

A közreműködő által kiállított kész- pénzes számlát a biztosított köteles kifizetni, melyet a biztosító utóbb visz- szafizet, amennyiben az a Vagyonbiz- tosítás alapján téríthető.

A biztosító/szolgáltató jogosult ellen- őrizni a szolgáltatás igénybevételéről kiállított bizonylatok, számlák tartal- mát és valódiságát.

6.1. A szolgáltatások és azok érték- határa

A biztosító az Xxxxxxx Vészhelyzeti segítségnyújtás és a Háztartási gépek biztosítása szolgáltatásokat biztosítási eseményenként 72 000 Ft limitösszegig, de évente maximum négy darab káreseményig nyújtja, az Otthoni Vészhelyzeti segítségnyújtás-

hoz szükséges pótalkatrészek költsé- gét biztosítási eseményenként 9 000 Ft limitig téríti meg.

a) Otthoni Vészhelyzeti segítség- nyújtás

Otthoni vészhelyzeti segítésnyújtás az alábbi események bekövetkezése esetén a vészhelyzet elhárításához szükséges munkadíjra és a kiszállási költségekre terjed ki a további károk és az életkörülmények romlásának megelőzése érdekében, a 6.1. pont- ban meghatározott összeghatárig:

• víz- és/vagy csatornavezetékek károsodása;

• szennyvízcsatorna (wc, fürdő, mosdó, mosogató) dugulása;

• villamosenergia ellátó rendszerek hibája;

• fő fűtési rendszer és/vagy a fő fűtési rendszer által biztosított melegvízellátás meghibásodása;

• külső zárak, tetőfedés, ajtók vagy ablakok balesetszerű károsodása vihar, tűz, füst, betörés, betörési kísérlet vagy rongálás következté- ben (amely esetben ideiglenes vész- helyzeti megoldást nyújtunk);

• bejárati ajtó zárjának (mechanikus zár) javítása vagy indokolt esetben cseréje, amennyiben a bejárati ajtó kulcsának elvesztése, eltörése vagy a zár megrongálódása követ- keztében a biztosított nem tud az ingatlanba be- vagy onnan kijutni.

Elveszett vagy ellopott kulcs esetén a szakember zárcserével kapcsola- tos munkadíjára terjed ki a fedezet, az új zár anyag/beszerzési költsé- gére nem;

• patkányok, egerek, rovarok, dara- zsak, méhek és ezek fészkei által okozott károk (ideértve a darazsak és lódarazsak fészkeit is a kockázat- viselés helyén lévő ingatlan külső falán, tetőszerkezetén/tetőszerkeze- tében vagy eresz deszkázatán).

Amennyiben az Otthoni Vészhelyzeti segítségnyújtás szolgáltatás a bizto- sítási esemény bekövetkezését követő további károk vagy a biztosított élet- körülményeinek tartós károsodásának megelőzése érdekében szükséges,

azt a biztosított köteles bejelenteni a biztosító 0-24 óráig hívható telefonos ügyfélszolgálatán annak érdekében, hogy a biztosító a biztosítási esemény

helyszínére irányítsa megbízott közre- működőjét.

Különös kizárások Otthoni Vészhelyzeti segítségnyújtás esetén

• azok a létesítmények, amelyek a többlakásos épület vagy műszaki víz-, gáz- vagy áramszolgáltatók felelősségi körébe tartoznak,

• alkatrészek, amelyek értéke megha- ladja a 9 000 Ft-ot,

• a hiba feltárásának a költsége (pl. falak vésése, bontása, készülékek, fürdőszobai szerelvények szétszere- lése).

b) Háztartási gépek biztosítása A Háztartási gépek biztosítása az alábbi események bekövetkezése esetén a vészhelyzet elhárításához

szükséges munkadíjra és a kiszállási költségekre terjed ki a 6.1. pontban meghatározott összeghatárig.

Vészhelyzetnek minősül a gáz/elekt- romos tűzhely/sütő, mosógép, mosó- szárítógép, szárítógép, hűtőszekrény, fagyasztó és/vagy mosogatógép meghibásodása az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:

• a készülék a kockázatviselés helyén van telepítve,

• a készülék életkora az eredeti vásár- lási bizonylat dátumától számított

5 éves élettartamot nem haladja meg (ha nem áll rendelkezésre ere- deti vásárlási bizonylat, a készülék életkorát a szakembernek a biztosí- tóköltségén kell ellenőriznie),

• a készülék maximális ára bruttó 900 000 Ft,

• a gyártói, a kereskedői és a kiter- jesztett garancia már nem vonatko- zik rá.

A háztartási gépek meghibásodása esetén a biztosított igénybe veheti 24 órás telefonos ügyfélszolgálatunkat, amely szakember látogatását szervezi meg a káresemény helyszínére, hogy megállapítsa, hogy a kár a helyszínen vagy szervízben állítható-e helyre.

Abban az esetben, ha a készüléket szervízben kell javítani, a biztosító vállalja a szállítás költségeit és a szakember egyeztet a biztosítottal a megjavított cikk visszaszállításának idejéről (hétfőtől péntekig, munkaidőn belül 9: 00-17: 00 között). A teljes fel- mérés abban az esetben végezhető el a káresemény helyszínén, ha a biztosí- tott vagy képviselője jelen van.

Különös kizárások Háztartási gépek biztosítása esetén

• nem megfelelő karbantartásból és gyártói előírások be nem tartásából eredő elhanyagolásból vagy fokoza- tos állagromlásból eredő károk,

• az olyan károk, amelyek mechani- kai (pl. készülék leesése, leejtése, ütődése), kémiai vagy hő hatással összefüggésben keletkeztek (pl. folyadékok okozta károsodás, szeny- nyeződés, vagy szennyezés) károso- dásból erednek,

• amennyiben a készülék meghibáso- dását külső okból történt rövidzárlat és/vagy az áramellátó hálózat túlfe- szültsége okozta,

• külföldről beszerzett háztartási gépekben, vagy olyan háztartási gépekben keletkezett károk, ame- lyek a szükséges alkatrészek hiánya miatti nem javíthatók.

6.2. A vészhelyzet elhárítását köve- tően esetlegesen felmerülő helyreál- lítási költségeket a Vagyonbiztosítás fedezetek különös feltételei szerint téríti meg a biztosító. A közreműködő készpénzes számlát állít ki,

a) a felmerült többletköltségről, ha a vészhelyzet elhárítási költségek meghaladják az egyes Assistance

biztosítási eseményekre meghatá- rozott értékhatárt,

b) a felmerült többletköltségről, ha a közreműködővel olyan munkát is elvégeztet a biztosított, amelyre a biztosítási fedezet nem terjed ki,

c) az elvégzett munka költségéről, ha a helyszíni szemle alapján a vész- helyzet nem állapítható meg, és a biztosított ennek közlését követően is kéri a szolgáltatást.

7. A BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS TELJESÍTÉSE

Amennyiben a biztosított által igényelt szolgáltatást gátló helyi körülmények miatt a biztosító/szolgáltató nem tudja a megbízott közreműködővel a vészhelyzetet elhárítani, a biztosított és a biztosító telefonos egyeztetése során engedélyezett külső közremű- ködők költségét a biztosított köteles kiegyenlíteni, majd a külső közremű- ködő által kiállított tételes számlát és

a kifizetés igazolását a biztosító/szol- gáltató részére megküldeni.

Figyelem!

A biztosító előzetes hozzájárulásával igénybe vett szolgáltatások költsé- geit igazoló dokumentumo(ka)t, vagy azok másolatát a biztosított köteles megőrizni abban az esetben, ha azok olyan szolgáltatáshoz kapcsolódnak, amely költségeinek megtérítését a biztosítótól kéri.

A biztosított valamennyi dokumentum eredeti példányát a szolgáltatótól telefonon kapott kárszámmal ellátott, lezárt borítékban köteles eljuttatni a szolgáltató alábbi címére:

AWP P&C S.A., Niederlassung für Österreich

Magyarországi Fióktelepe,

0000 Xxxxxxx, Xxxxxxxxx xx 000. ORCO Business Park, B. ép. 4. em.

Amennyiben a biztosított költségei megtérítését kéri a biztosítótól, úgy az általa megküldött eredeti dokumen- tumokkal együtt köteles bejelenteni azt a bankszámlaszámot is, amelyre a biztosító pénzbeli szolgáltatását kéri. A biztosító a szolgáltatás iránti igény elbírálásához bekért igazoló doku- mentumok beérkezésétől számított

30 napon belül teljesíti a költségek visszatérítését.

8. AZ ASSISTANCE SZOLGÁLTATÁS MEGHIÚSULÁSA

Az Assistance szolgáltatás meghiúsul, ha a vészhelyzet a biztosítóval vagy a szolgáltatóval való kapcsolatfelvételt, illetve a munkavégzést gátló rendkí- vüli körülmények (vis maior, illetve a szolgáltatást nyújtón kívül álló okok) miatt sem saját, sem külső közreműkö- dővel nem hárítható el.

9. AZ ASSISTANCE FEDEZET BIZTOSÍTÓ ÁLTALI FELMONDÁSA

Az Assistance fedezetet a biztosító felmondhatja a biztosítási évfordu- lóra, a I. Általános biztosítási feltéte- lek, 9. Az értékkövetés és a biztosítási évfordulóra kezdeményezett egyéb szerződésmódosítás szabályai pontjá- nak, 9.3. alpontja szerinti határidővel, ha a 7. pontban megjelölt szolgálta- tóval kötött szolgáltatási szerződés megszűnik. Ilyen esetben a biztosítási szerződés az évfordulótól kezdődően az Assistance szolgáltatás nélkül foly- tatódik, az Assistance szolgáltatásnak megfelelő díjjal csökkentve.

Ha a biztosító az Assistance fedezetet a fentiek szerint felmondja, akkor a szerződőt a 9.5. alpont szerinti fel- mondási jog illeti meg.

V. BETÖRÉSVÉDELMI SZINTEK ÉS ÖSSZEGHATÁROK

Jelen fejezet tartalmazza a mechanikai és elektronikai vagyonvédelmi rendszerek elemeit védettségi szintenként, az értékőrző vagyonkategória tárolási szabályait és az összeghatárokat.

BETÖRÉSVÉDELMI SZINTEK

A. MECHANIKAI VÉDETTSÉGI SZINTEK

1. védettségi szint:

Megfelel az 1. védettségi szintnek az a lezárt helyiség, amelyet határoló- szerkezetei (tető is) a jogosulatlan idegen személyek behatolásától és az elmozdítástól egyaránt megóvnak.

2. védettségi szint

• Falazatok, födémek, tetőszerke- zetek: a biztosított vagyontárgyak

elhelyezésére szolgáló helyiségek határolószerkezeteinek szilárdsága egyenértékű a 6 cm vastag tömör, kis- méretű téglából készült falazatéval.

• Ablakok, erkélyajtók (teraszajtók), kitekintők, felül- és oldalvilágítók: az összes üvegezett felület nyílászá- rónként legalább 5 mm vastag, vagy ha ennél vékonyabbak, akkor az üveget vagyonvédelmi fóliával kell ellátni a belső oldalon.

• Bejárati ajtók, garázsajtók: zárá- sukat 2 db biztonsági zár vagy 1 db törés ellen védetten szerelt bizton- sági zár végzi. A kétszárnyú bejárati ajtók és erkélyajtók reteszeit retesz- húzás elleni védelemmel kell ellátni.

Megfelelnek a 2. védettségi szint elő- írásainak az alábbiak is:

• a legalább 6 cm vastagságú, két vagy több rétegű szendvicsszerkezet,

• az üvegtéglával vagy kopolitüveggel kialakított határolófelület,

• az elektromos nyitású, elektronikus vezérlésű garázsajtó, ha más mecha- nikai védelemmel nincsen felszerelve,

• továbbá az MSZ EN 356:2000 szab- vány szerinti P1A jelölésű biztonsági üvegek.

3. védettségi szint

• Falazatok, födémek, tetőszerke- zetek: a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyiségek határolószerkezeteinek szilárdsága egyenértékű a 12 cm vastag tömör, kisméretű téglából készült falazaté- val.

• Ablakok, erkélyajtók (teraszajtók), kitekintők, felül- és oldalvilágítók: az összes üvegezett felület nyílászá- rónként legalább 5 mm vastag.

Ha valamely nyílászáró alsó éle a jár- daszinttől

– 3 méternél alacsonyabban van,

– 3 méternél magasabban van, de valamely melléképület, épületrész, építmény vagy beépített eszköz (pl. tűzlétra) megkönnyíti a bejutást,

akkor üvegfelületét vagyonvédelmi fóliával kell ellátni a belső oldalon.

Az ablakok tok és keretszerkezetének támadhatóság, illetve ellenállás tekin- tetében erősebbnek – de legalább egyenértékűnek – kell lenni az üveg- szerkezet ellenállóképességével.

• Bejárati ajtók, garázsajtók:

– fém- vagy legalább 25 mm vastag tömör keményfa szilárdságával megegyező faszerkezetű,

– fa tokozat esetén a zár reteszva- sak fogadását megerősített, a

falszerkezethez legalább 3 ponton rögzített ellenlemez biztosítja,

– kiemelés, valamint befeszítés ellen védett.

Az ajtók zárását

• 2 db egymástól min. 30 cm-re elhe- lyezett, törésvédetten szerelt bizton- sági zár, vagy

• 1 db hevederzár és legalább 1 db, tőle min. 30 cm-re, törésvédetten sze- relt biztonsági zár végzi.

A törés elleni védelmet nehézfémből készült zárcímerrel, szintezőfémmel vagy rozettával kell biztosítani, és a törésvédetten szerelt biztonsági zár reteszelési mélységének legalább 14 mm-nek kell lennie.

Bevésőzár alkalmazása esetén a fa ajtólap külső oldala a zárszekrény hosszanti tengelyében kívülről olyan fémlemezzel van megerősítve, amely roncsolás nélkül nem szerelhető le, és magassága legalább kétszerese a zár- szekrény magasságának.

Az ajtólap és a tok közötti záráspon- tosság oldalanként maximum 4 mm, keményfa szerkezet esetén maximum 6 mm. Az ajtólap és a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásol- hatja.

Az ajtólapokat minimum 3 db dió- pánttal – vagy ezzel egyenértékű szilárdságú, egyedi kialakítású forgó- pánttal – rögzítették a tokhoz.

A kétszárnyú bejárati ajtók és erkélyaj- tók reteszeit reteszhúzás elleni védelem- mel kell ellátni. Megfelel a 3. védettségi szint előírásainak a legalább 12 cm vastagságú, három vagy több rétegű szendvicsszerkezet is. A 3. védettségi szint elemeként elfogadhatók olyan nyí- lászárók is, amelyekre a Mabisz „részle- ges mechanikai védelem alkotóeleme” ajánlást (régebben minősítést) adott.

A 3. védettségi szint előírásainak meg- felelnek a Mabisz által ajánlott MSZ EN 356:2000 szabvány szerinti P2A (A1-es) és P3A (A2-es) biztonsági üvegek.

4. védettségi szint

• Falazatok, födémek, tetőszerke- zetek: a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyiségek határolószerkezeteinek szilárdsága egyenértékű a 38 cm vastag tömör, kisméretű téglából készült falazatéval.

• Ablakok, erkélyajtók (teraszajtók), kitekintők, felül- és oldalvilágítók: az összes üvegezett felület nyílászá- rónként legalább 6 mm vastag.

Ha a nyílászáró alsó éle a járdaszinttől

• 3 méternél alacsonyabban van, vagy

• 3 méternél magasabban van, de valamely melléképület, épületrész, építmény vagy beépített eszköz (pl. tűzlétra) megkönnyíti a bejutást, akkor a következő műszaki-technikai feltéte- leknek kell maradéktalanul megfelelni:

– az ablakok, erkélyajtók, kitekintők, felül- és oldalvilágítók teljes felü- letét minimum 12 mm átmérőjű köracélból készült és maximum

100x300 mm-es osztású – vagy más műszaki megoldású, de az előbbivel megegyező szilárd- ságú – rácsozattal kell védeni, amely kívülről roncsolás nélkül nem szerelhető le,

– a rácsot a sarkainál – 300 mm-nél nagyobb oldalhosszúság eseté- ben egymástól legfeljebb 300 mm távolságra is – átmenőcsavarral kell rögzíteni a falba vagy a nyílás- záró keretéhez olyan módon, hogy kívülről csak roncsolással legyen eltávolítható,

– falba rögzítés esetén a falazókörmök keresztmetszetének legalább azo- nosnak kell lennie a rács anyagának keresztmetszetével. A minimális beépítési (rögzítési) mélység tégla- falban 150 mm, betonban 100 mm.

– A rács helyettesítésére megfe- lelnek az áttörésbiztos, réte- gelt – minimum P6B fokozatú

(B1-es) – biztonsági üvegek vagy a velük azonos védettséget nyújtó, a Mabisz által teljes körű mechanikai védelem alkotóelemeként ajánlott (régebben minősített) üvegszer- kezetek. A rács helyettesítésére alkalmas üveg csak olyan keretbe helyezhető el, amely a Mabisztól

„teljes körű mechanikai védelem alkotóeleme” ajánlást (régebben minősítést) kapott.

– Az ablakok tok és keretszerke- zetének támadhatóság, illetve ellenállás tekintetében erősebb- nek – de legalább egyenértékű- nek – kell lenni az üvegszerkezet ellenállóképességével.

– Bejárati ajtók, garázsajtók: a Mabisz által teljes körű mechanikai védelem alkotóelemeként ajánlott (régebben minősített) szerkezetek.

Minősítés hiányában a bejárati ajtónak a következő műszaki-technikai feltéte- leknek kell maradéktalanul megfelelnie:

• az ajtólap fém- vagy legalább 40 mm vastagságú tömör keményfa szilárdságával megegyező faszerke- zetű. A fémszerkezetű ajtó lapja leg- alább 2 mm vastagságú vaslemezzel van borítva,

• fa tokozat esetén a zár reteszvasak fogadását megerősített, a falszerke- zethez legalább 3 ponton rögzített ellenlemez biztosítja,

• az ajtólap kiemelés, befeszítés ellen védve van,

• az ajtólap és a tok közötti záráspon- tosság oldalanként maximum 2 mm, keményfa szerkezet esetén maximum 5 mm,

• az ajtólapokat minimum 3 db dió- pánttal – vagy ezzel egyenértékű szilárdságú, egyedi kialakítású forgó- pánttal – rögzítették a tokhoz,

• a zárszerkezet legalább 3 aktív és 1 passzív ponton biztosítja a zárást,

• a zárak reteszelési mélysége eléri a 18 mm-t,

• a zártest és a zárbetét fúrás, finom- nyitás és letörés ellen védve van,

• a kétszárnyú bejárati ajtók és erkély- ajtók reteszei reteszhúzás elleni védelemmel vannak ellátva,

• bevésőzár alkalmazása esetén a fa ajtólap külső oldala a zárszekrény hosszanti tengelyében kívülről olyan

fémlemezzel van megerősítve, amely roncsolás nélkül nem szerelhető le, és magassága legalább kétszerese a zárszekrény magasságának,

A 4. védettségi szint elemeként elfo- gadhatók olyan szerkezetek is, ame- lyekre a Mabisz „teljes körű mechanikai védelem alkotóeleme” ajánlást (régeb- ben minősítést) adott.

B. ELEKTRONIKAI JELZŐRENDSZER

A riasztóközpont a védett téren belül van elhelyezve, burkolata szabotázsvédett, min. 1 mm lágyacél vagy azzal egyenér- tékű szilárdságú anyagból készült.

Minden helyiségbe, amely határos a külvilággal, az illetéktelen személyek behatolását jelző elemek kombinációit kell telepíteni. A behatolást jelző elemek minimális kombinációi a következők:

• mozgásérzékelő (PIR) és nyitásérzé- kelő (reed), vagy

• mozgásérzékelő és akusztikus üveg- törés-érzékelő.

A behatolást jelző elemek kombiná- cióin túl az elektronikai jelzőrendszer- hez szükséges még legalább

• 1 db, célszerűen a kívülről legjob- ban látható helyre telepített, akku- mulátoros hang-fény jelző, amelyet úgy kell elhelyezni, hogy külön mászóeszköz nélkül ne lehessen leszerelni,

• telefonos, illetve rádiós kezelőegy- ség(ek) vagy GSM/GPRS-kommuni- kátorral ellátott riasztóközpont,

• a riasztóközpont olyan távfelügye- lethez van csatlakoztatva, amelyik szerződésben vállalja az átjelzéstől számított max. 15 percen belüli kivo- nulást.

Ha a területen nincs saját kivonuló szolgálattal rendelkező távfelügyelet, a biztosító a rendőrséget közvetlenül (telefonon) értesítő távfelügyeletet is elfogadja.

Az elektronikai jelzőrendszer nem vehető figyelembe, ha csak termé- szetes személyt értesítő telefonos jelzéssel vagy távfelügyeleti csatla- kozás nélkül (csak helyi riasztásként) működik.

A fenti minimális kritériumokat meg- haladó elektronikai jelzőrendszer kiépítését egyedi elbírálás alapján, szolgáltatásnöveléssel veheti figye- lembe a biztosító.

AZ ÉRTÉKŐRZŐ VAGYONKATEGÓRIA TÁROLÁSI SZABÁLYAI

• A „Nemesfémek, drágakő, bélyeg, érme, pénzkészlet” vagyonkategória- részbe tartozó vagyontárgyak

1 000 000 Ft értékhatárig tetszőleges módon, az ezen értéket meghaladó vagyontárgyak csak a Mabisz által

a megfelelő értékhatárra7 ajánlott lemez- vagy páncélszekrényben tárolhatók.

• A „Műalkotások, szőrme, szőnyeg, gyűjtemény”

vagyonkategória- részbe tartozó vagyontárgyak értékhatárra tekintet nélkül tetszőleges módon tárolhatók.

A páncélszekrényekre vonatkozó elő- írások:

A lemez- vagy páncélszekrényt a Mabisz előírásai szerint kell telepíteni.

ÖSSZEGHATÁROK ÉS SZOLGÁLTATÁS BETÖRÉSES LOPÁSSAL OKOZOTT KÁROK ESETÉN

A betöréses lopással okozott és bizto- sítási eseménynek minősülő károkat a biztosító káreseményenként

• a káridőponti védettségi szinttől függő szolgáltatási limitösszegen belül,

• a károsodott vagyoncsoportra, illetve a vagyoncsoporton belüli vagyonkategória részekre vonatkozó részlimitösszegig téríti meg a kötvé- nyen feltüntetett biztosítási összeg erejéig.

A káridőponti védettségtől függő szol- gáltatási limitösszegek a Vagyonbiz- tosítási különös feltételek 6.C. pontja alatt találhatók.

7 Az értékhatárok A-G fokozat között megduplázódnak, ha az értéktárolót fúrás- és nyitásérzékelővel látják el és bekötik az elektronikai jelzőrendszerbe.

VI. SZERZŐDÉSES ZÁRADÉKOK

Az Ön Allianz Otthonom lakásbiztosítási szerződéséhez kapcsolódó záradékokat az ajánlat és a kötvény tartalmazza, amelyek az következők lehetnek:

ETE Allianz Otthonom lakásbiztosítás, Allianz Ügyfélportál szerződéssel rendelkezik.

Általános záradékok

EMA

A biztosító a vonatkozó jogszabályok alapján, az Allianz általános szerződési feltételének megfelelően, a biztosítási szerződés megkötésével, kezelésével és esetleges megszüntetésével, szolgáltatási igénnyel kapcsolatos dokumentumokat, tájékoztatást vagy nyilatkozatot (beleértve különösen a indexértesítő levél, kötvény, számla/ számviteli bizonylat megküldését) elektronikus úton (e-mail-ben), fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátva küldi. A biztosító nem vállal felelősséget a szerződő levelezési szolgáltatójánál felmerülő hibákért, rendellenes működésért, illetve a szerződő személyes fiókjának beállításai miatt felmerülő problémákért.

A biztosító az Allianz általános szerződési feltételének megfelelően a biztosítási szerződés megkötésével,

HUI kezelésével és esetleges megszüntetésével, szolgáltatási igénnyel kapcsolatos dokumentumokat, tájékoztatást, vagy nyilatkozatot postai úton küldi meg a szerződő részére.

DJT A szerződés díjfizetése Díjnet rendszeren keresztül történik.

TMK

A biztosítási szerződésre a szerződő által választott időtartamú tartamkedvezmény vonatkozik. A tartamkedvezmény részletes szabályai az Általános Szerződési Feltételekben találhatók.

KPK Közbeszerzési pályázat keretében megnyert szerződés.

V00 A szerződés az általános feltételek alapján jött létre.

VIR Az ajánlat felvétele nem a kockázatviselés helyén történt.

VAC Akciós biztosítási szerződés.

VKI

A szerződő nyilatkozata alapján a Háztartási ingóságok vagyonkategória tekintetében nem minősül(nek) kockázatviselési helynek a melléképület(ek) és a tároló(k).

MTS

Jelen biztosítási szerződés a szerződő által választott Max csomag keretében többletszolgáltatást tartalmaz, mely azt jelenti, hogy az Általános szerződési feltételekben meghatározott bizonyos kizárások, szolgáltatás korlátozások nem, vagy eltérő feltételekkel alkalmazandóak a Komfort és az Extra csomaghoz képest. A részletes szabályok az Általános szerződési feltételekben találhatóak.

A jelen otthonbiztosítási szerződés az ajánlat mellékletét képező egyedi záradékkal jött létre, mely a betöréseslopás-kockázatra a szerződési feltételekben meghatározottól eltérő szolgáltatási limiteket tartalmaz.

VBE

Kockázatelbírálás alapján alkalmazható záradékok

VEG A jelen otthonbiztosítási szerződés az ajánlat mellékletét képező egyedi záradékkal jött létre.

Az engedményezés alapján az engedményes a biztosítottal, mint engedményezővel kötött szerződésben (illetve az engedményező csatolt nyilatkozatában) foglalt módon és mértékben jogosult a biztosító szolgáltatására.

VJE

Engedményezésre, zálogjog bejegyzésre vonatkozó záradékok

VJZ A biztosított ingatlant jelzálogjog terheli.

A biztosított Zálogkötelezetti nyilatkozatában foglaltak szerint a vagyonbiztosítási szerződés alapján a biztosítási

ZLG összegen/ biztosítási szolgáltatáson a nyilatkozatban megjelölt zálogjogosult hitelintézetet – a biztosított vagyontárgyra megkötött hitel- és zálogszerződésre tekintettel – a Ptk 5:104. § alapján törvényi zálogjog illeti meg.

TMK ZÁRADÉK

Tartamkedvezmény az Allianz Ottho- nom lakásbiztosítás szerződéshez

1. A tartamkedvezmény

A szerződő a tartamkedvezmény kere- tében vállalja, hogy az Allianz Ottho- nom lakásbiztosítás szerződés az általa választott időtartamon belül (3, 4 vagy 5 évig) nem szűnik meg szerződő általi felmondás vagy díjnemfizetés miatt, míg a biztosító ugyanezen tartamked- vezmény keretében a szerződés díjából a szerződő által vállalt időtartamtól függő kedvezményt nyújt.

A tartamkedvezmény összegét a bizto- sító úgy határozza meg, hogy az adott szerződésre vonatkozó pótdíjak, illetve

– a tartamkedvezményen kívüli – egyéb kedvezmények 7.1.1. pont szerinti alkal- mazásával kiszámított díjra vetíti a tar- tamkedvezményt.

A szerződő a tartamkedvezményt az Allianz Otthonom lakásbiztosítás

szerződés megkötésével egyidejűleg, vagy a már hatályos Allianz Xxxxxxxx xxxxxxxxxxxxxxx szerződésére vonatko- zóan is választhatja.

2. Tartamkedvezmény periódus

A tartamkedvezmény periódus a szer- ződő által választott 3, 4 vagy 5 éves időszakot jelenti.

A szerződő által választott tartamked- vezmény periódust a kötvény tartal- mazza.

3. A tartamkedvezmény kezdete

3.1. Az Allianz Otthonom lakásbiztosí- tás szerződés megkötésekor választott tartamkedvezmény esetén a tartam- kedvezmény kezdete egybeesik a koc- kázatviselés kezdetével.

3.2. A már hatályos Allianz Otthonom lakásbiztosítás szerződéshez utólag választott tartamkedvezmény esetén a tartamkedvezmény kezdete a szerződő által megjelölt jövőbeni időpont lehet, mely időpont nem lehet későbbi, mint az Allianz Otthonom lakásbiztosítás biztosítási szerződésnek a tartamked- vezmény választást követő biztosítási évfordulója. Amennyiben a szerződő nem jelöl meg ilyen időpontot, úgy

a tartamkedvezmény az azt követő napon kezdődik, amikor a tartamked- vezmény igénylés a biztosítóhoz beér- kezik.

3.3. A tartamkedvezmény kezdetét a kötvény tartalmazza.

4. A tartamkedvezmény vége

4.1. A tartamkedvezmény véget ér a tartamkedvezmény periódus lejár- tával. A tartamkedvezmény vége minden esetben egybeesik az Allianz Otthonom lakásbiztosítás biztosítási szerződés biztosítási évfordulójával.

4.2. A biztosító a tartamkedvezmény végét a szerződő által választott tar- tamkedvezmény periódus alapján határozza meg.

4.2.1. Amennyiben a szerződő által a szerződéskötéssel egyidejűleg válasz- tott tartamkedvezmény kezdete egy- beesik a biztosítási évfordulóval, úgy a tartamkedvezmény vége az a biz- tosítási évforduló lesz, amelyen a tar- tamkedvezmény kezdetétől számított tartamkedvezmény periódus letelik.

4.2.2. Amennyiben az Allianz Otthonom lakásbiztosítás szerződés kötésével egyidejűleg választott tar- tamkedvezmény esetén a szerződő által választott tartamkedvezmény kezdete nem esik egybe a biztosítási évfordulóval, úgy a tartamkedvezmény vége az a biztosítási évforduló lesz, amelyen a tartamkedvezmény kezde- tét követő első biztosítási évforduló napjától számított tartamkedvezmény periódus letelik.

4.2.3. Amennyiben a már hatályos Allianz Otthonom lakásbiztosítás szer- ződéshez utólag választott tartam- kedvezmény esetén a szerződő által választott tartamkedvezmény kezdete nem esik egybe a biztosítási évfordu- lóval, úgy a tartamkedvezmény vége az a biztosítási évforduló lesz, amelyen a 3, 4 vagy 5 éves tartamkedvezmény periódus esetén a tartamkedvezmény kezdetét megelőző biztosítási évfordu- lótól számított periódus letelik.

4.3. A tartamkedvezmény végét a köt- vény tartalmazza.

5. A tartamkedvezmény megújulása

A tartamkedvezmény a választott tartamkedvezmény periódus lejáratát követően változatlan feltételekkel, így azonos tartamkedvezmény periódus- sal és azonos mértékű kedvezménnyel automatikusan megújul, amennyiben a szerződő

• nem kezdeményezi a tartamked- vezmény periódus időtartamának megváltoztatását a jelen záradék 6. pontja szerint, vagy

• nem kéri a tartamkedvezmény meg- szüntetését a jelen záradék 7. pontja szerint.

6. A tartamkedvezmény periódus időtartamának megváltoztatása

A szerződő a tartamkedvezmény periódus időtartamának megváltoz- tatására irányuló szándékát a tartam- kedvezmény periódusának lejárta előtt legkésőbb 30 nappal közölheti a biztosítóval, mely esetben a lejáratot követően megújuló tartamkedvezmény periódusa és a kapcsolódó tartam- kedvezmény mértéke a szerződő által választottak szerint módosul. A szer-

ződő a módosítás hatályba lépésétől kezdődően a biztosítás díját a módosí- tott tartamkedvezmény szerint köteles megfizetni.

Document Metadata

Table of Contents

BIZTOSÍTÁSI INFORMÁCIÓK

Document Metadata