Általános Vagyonbiztosítási Feltételek

Általános Vagyonbiztosítási Feltételek

<ÁVF02>

Alkalmazandó: 2010. 09. 10-től

Általános Vagyonbiztosítási Feltételek <ÁVF02>

Jelen általános feltételek alapján a WABARD Biztosító Zrt. (továbbiakban biztosító) – az egyes biztosítások különös feltételei szerint – meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkezésétől függően a biztosítási szerződésben meghatá- rozott biztosítási összeg megfizetésére kötelezi magát a szerződő (biztosított) által fizetett díj ellenében.

Jelen általános vagyonbiztosítási feltételeket akkor kell alkalmazni, ha az egyes vagyonbiztosítások különös feltételei eltérő rendelkezést nem tartalmaznak.

I. fejezet

Szerződő/Biztosított; a Kedvezményezett

1. Vagyonbiztosítási szerződést csak az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt (a továbbiakban: biztosított), vagy aki a szerződést érdekelt személy javára köti meg (a továbbiakban: szerződő).

2. A vagyontárgy megóvásában való érdekeltség a biztosítási szerződés teljes időbeli hatálya alatt kell, hogy fennálljon. A biztosítási érdek nélkül a létrejött biztosítási szerződés jogszabályba ütközik, ezért semmis. A biztosítási érdek fennállá- sát az ajánlat aláírásakor okirattal igazolni kell.

3. A Szerződő köteles a biztosítás díjának megfizetésére, valamint jogosult és köteles a biztosítási szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére.

II. fejezet

Kedvezményezett (Engedményezés)

1. A biztosított (engedményező) a biztosítási szerződés alapján őt megillető követelését szerződéssel másra átruházhatja. Erről a biztosítót értesíteni kell; a biztosító az értesítésig jogosult a biztosítottnak (engedményezőnek) teljesíteni.

2. Ha a biztosítót a biztosított értesít, a biztosító csak a kedvezményezettnek (engedményesnek) teljesíthet; a kedvezménye- zettől (engedményestől) származó értesítés esetén a biztosító követelheti az engedményezés megtörténtének igazolását.

III. fejezet

A biztosítási szerződés létrejötte

1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A szerződő a biztosítási szerződés létrejöttét írásbeli ajánlattal kezdeményezi. Távértékesítés esetén a biztosító (xxx.xxxxxx.xx) vagy a biztosító szerződéses biztosításköz- vetítő cége által működtetetett internetes portálján keresztül ráutaló magatartással kezdeményezi. Az írásbeli megállapo- dás a távértékesítés esetén is a szerződéskötés feltétele. A biztosító elfogadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény kiállítása pótolja. Ebben az esetben a biztosítási szerződés a kötvény kiállításának napján jön létre.

2. A biztosítási szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító a szerződő (biztosított) ajánlatára 15 napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerződés az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére történő átadása időpontjára visszamenően jön létre.

A szerződő fél biztosítási kötvény kiadását akkor is követelheti, ha a szerződés a fenti módon jött létre.

3. A biztosító a biztosítási ajánlatot – annak átadásától számított 15 napon belül – jogosult írásban visszautasítani. Ebben az esetben a biztosítási szerződés nem jön létre, és a biztosító az esetleg már előlegként befizetett díjat a szerző- dőnek (biztosítottnak) haladéktalanul visszafizeti.

4. Ha a kötvény tartalma a szerződő (biztosított) ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő (biztosított) 15 napon belül nem kifogásolja, a biztosítási szerződés a kötvény tartalmának megfelelően jön lére.

A lényeges eltérésekre a biztosító a kötvény kiszolgáltatásakor írásban köteles a szerződő (biztosított) figyelmét felhívni. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

Lényeges eltérésnek minősül különösen a kockázatviselés időpontja és helye, a biztosítási díj mértéke és annak esedékes- sége, a biztosító szolgáltatási kötelezettségének mértéke és feltételei.

5. Amennyiben a biztosítást a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló mindenkor hatályos 2003. évi LX. törvény alapján a szerződő (biztosított) megbízásából eljáró és képviselőjének minősülő biztosítási alkusz közvetíti, akkor a bizto- sító számára a nyilatkozattételre nyitva álló 15 napos határidő az azt követő napon veszi kezdetét, amikor a biztosítási al- kusz a szerződő (biztosított) által aláírt biztosítási ajánlatot a biztosítónak átadta.

6. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött biztosítási szerződés eltér a biztosítási feltételektől, a biztosító 15 na- pon belül írásban javasolhatja, hogy a szerződést a feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő (biztosított) a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, az elutasítástól, illetőleg a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

IV. fejezet

A biztosítási esemény

A biztosító kockázatviselése azokra a biztosítási eseményekre terjed ki, amelyeket a szerződés vagy az egyes vagyonbiztosítá- sok különös feltételei meghatároznak, és amelyeknek a bekövetkezése esetére a biztosító a szerződésben illetőleg az egyes vagyonbiztosítások különös feltételei szerint a biztosítási összeg vagy annak egy része megfizetésére vállalt kötelezettséget.

V. fejezet

A kockázatviselés kezdete és területi hatálya

1. A biztosító kockázatviselése (biztosítási védelem) a biztosítási ajánlaton a szerződő (biztosított) által, távértékesítés esetén pedig a biztosító Call Centerén keresztül szóban, vagy internetes portálján a kockázatviselés (hatálybalépés) kezdeteként megjelölt napon veszi kezdetét, feltéve, hogy a szerződő (biztosított) biztosításának első díja (a díjfizetési gyakoriság sze- rinti első díjrészlet), illetőleg az egyszeri díja teljes egészében a biztosító számlájára beérkezett, illetőleg ha a díj megfize- tésére vonatkozóan halasztásban állapodtak meg, és a biztosítási szerződés a II. fejezetben meghatározott valamelyik mó- don létrejött.

2. A biztosítási ajánlaton feltüntetett kockázatviselési kezdő időpont nem lehet korábbi, mint a biztosítási ajánlatnak a szerző- dő (biztosított) által történt aláírását követő nap 0. órája.

3. Biztosítási alkusz által közvetített biztosítás esetén a kockázatviselés legkorábbi időpontjaként a biztosítási ajánlatnak a biztosító részére történő átadását követő nap 0. órája jelölhető meg, feltéve, hogy a szerződő (biztosított) biztosításának el- ső díja (a díjfizetési gyakoriság szerinti első díjrészlet), illetőleg az egyszeri díja teljes egészében a biztosító számlájára be- érkezett.

A felek ettől eltérő kockázatviselési kezdő időpontban is megállapodhatnak.

4. A biztosító kockázatviselése – ha a biztosítási szerződés, vagy az egyes vagyonbiztosítások különös feltételei ellenkező kikötést nem tartalmaznak – kizárólag a Magyar Köztársaság területére terjed ki.

VI. fejezet

A biztosítási szerződés tartama

1. A biztosítási szerződés, ha a felek írásban másként nem állapodnak meg, határozatlan tartamú.

2. A biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló pedig – az egyes vagyonbiztosításokra vonatkozó különös feltételek eltérő rendelkezése, vagy a felek eltérő megállapodása hiányában – a biztosítási szerződés létrejöttének napja.

VII. fejezet

Biztosítási összeg / Biztosítási érték. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége

1. A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy(ak)nak a szerződő (biztosított) által a biztosítási szerződésben megjelölt értéke.

2. A biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a vagyontárgy(ak) utánpótlási értékét (túlbiztosítás).

3. A biztosított vagyontárgy utánpótlási értéke a különös feltételek előírásai alapján kerül megállapításra.

4. Ha a szerződő (biztosított) a szerződéskötés időpontjában ugyanazon vagyontárgy(ak)ra és ugyanazon kockázatok ellen másik biztosítóintézetnél már rendelkezik vagyonbiztosítási szerződéssel (többszörös biztosítás), a biztosító csak a másik (korábbi) biztosítási szerződéssel meg nem térült károkra nyújt a különös feltételekben meghatározottak szerint biztosítási szolgáltatást.

5. Ez kizárólag azokra a kockázatokra érvényes, amelyek önálló biztosítási módozatokkal fedezetbe vonhatók.

6. A biztosítót a biztosítási szerződés érvényes része utáni biztosítási díj, de legalább a minimális díj túlbiztosítás és többszö- rös biztosítás esetén is megilleti.

7. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint az utánpótlási érték (alulbiztosítás), akkor a biztosító a kárt csak a biztosítási összegnek a vagyontárgy utánpótlási értékéhez viszonyított arányában téríti meg.

8. A biztosítási szerződésben felsorolt vagyontárgyakat, illetve vagyoncsoportokat a szerződő felek az alábbiak szerint tekintik biztosítottnak:

a) A tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a vagyontárgyanként megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosí- tottnak oly módon, hogy minden egyes vagyontárgy esetében a biztosító szolgáltatásának felső határa az adott vagyon- tárgyra megadott biztosítási összeg.

b) Az azonos értékelés alapján összevont vagyon-csoport (szerződéstétel) esetén, ha a biztosítási összeg a vagyon- csoport értékénél kisebb, biztosító ellenkező megállapodás hiányában a kárt olyan arányban köteles megtéríteni, ahogy a biztosítási összeg a vagyon-csoport értékéhez aránylik.

Az egyes vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyakat a kárrendezés során a biztosító úgy tekinti, mintha külön kerültek volna biztosításra.

9. A túlbiztosítás, illetőleg alulbiztosítás tényét a biztosítási szerződés minden egyes vagyontárgyánál és vagyoncsoportjánál külön-külön vizsgálja és állapítja meg.

10. A biztosító szolgáltatási kötelezettségének mértékét

a) a biztosítási összegen belül szolgáltatási maximum (limit) meghatározásával,

b) a kár összegéhez kapcsolódó önrész megállapításával korlátozhatja.

Az önrész alkalmazására biztosítási eseményenként kerül sor. Ha a biztosítási időszak alatt több esetben fordul elő biztosí- tási esemény, az önrész összegét minden biztosítási esemény alkalmával külön-külön kell figyelembe venni. Egy biztosítási eseménynek minősülnek az azonos okokra visszavezethető események, amennyiben azok között okozati összefüggés áll fenn. A megállapodás szerinti önrészre vonatkozóan a szerződő (biztosított) nem köthet másik biztosítást. Ellenkező eset- ben a biztosító a szolgáltatását oly mértékben csökkenti, hogy a szerződő teljes egészében maga viselje a megállapodás szerinti önrészt.

VIII. fejezet

A biztosítási díj megfizetése, értékkövetés

1. A biztosítás első díja – ha az egyes vagyonbiztosítások különös feltételei eltérően nem rendelkeznek - a szerződés létrejöt- tekor, minden későbbi díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Az egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.

2. A biztosítási díjat – részletfizetés mellett is – a teljes biztosítási évre kell megfizetni, kivéve azt az esetet, mikor annak idő- arányos része a szerződés megszűnésének tárgyhavával bezárólag illeti meg a biztosítót.

3. Távértékesítés keretében megkötött biztosítási szerződés esetén a biztosító a biztosítás első díjának megfizetésére 30 napos halasztást ad, melynek megfelelően a szerződő jogosult a biztosítás díját, a választott díjfizetési mód szerint, a szerződés megkötését követően, de legkésőbb 30 napon belül megfizetni.

A biztosítás első díjának megfizetésére adott halasztás esetén a biztosítási díj 30 napon belüli megfizetése nem feltétele annak, hogy a biztosító kockázatviselése az V. 1. pontban foglaltak szerinti időpontban megkezdődjön.

4. Amennyiben a biztosítási szerződést nem a biztosított, hanem az ő javára harmadik személy köti (I. fejezet), a biztosítási esemény bekövetkezéséig, illetőleg a biztosított belépéséig a díjfizetési kötelezettség a szerződő felet terheli.

5. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és ezzel a biztosítási szerződés is megszűnik, a biztosító az egész évre járó díj megfizetését követelheti.

6. Amennyiben a szerződő felek a díj megfizetésének módjaként készpénzátutalási megbízásban (postai csekkes fizetési mód) állapodnak meg, és a díj esedékességekor a szerződő nem rendelkezik csekkel, köteles a díjfizetési kötelezettségét tőle elvárhatóan más módon (pl.: átutalással) teljesíteni.

7. Amennyiben a szerződő a biztosítás díját bankszámláról csoportos beszedési megbízással egyenlíti ki, köteles gondos- kodni arról, hogy a bankszámlán lévő összeg fedezetet nyújtson a lehívandó biztosítási díjra.

8. A szerződő/biztosított készpénzátutalási megbízással (postai csekken) vagy banki átutalással történő fizetése esetén a biztosító azon a napon tekinti a díjat megfizetettnek, amikor az a biztosító számlájára megérkezik.

Csoportos díjbeszedéssel (inkasszó) történő fizetésnél a lehívás sikeressége esetén kell a díjat megfizetettnek tekinteni.

9. A IX. fejezet 2. a) bekezdésében írottaktól eltérően is, a biztosító jogosult a biztosítási szerződés díját a szerződés évfordu- lójakor a KSH által az előző naptári évre irányadóan közzétett inflációs mértéknek megfelelően módosítani.

Az értékkövetés részletes szabályait a biztosítási módozatok mindenkor érvényes külön feltételei tartalmazzák.

az

IX. fejezet

A szerződő (biztosított) közlési és változás-bejelentési kötelezettsége

1. A szerződő (biztosított) a szerződéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körül- ményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett, de legalább azokat, amelyekre a biztosító írásban kér- déseket tett fel. A valóságnak megfelelő válaszokkal a szerződő (biztosított) a közlési kötelezettségének eleget tesz. A kér- dések megválaszolatlanul hagyása egymagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.

Lényegesnek tekinthető mindaz a körülmény, mely ismeretében a biztosító az álláspontját másképp alakította volna a koc- kázat elvállalása, illetve a díjszabás tekintetében.

2. A szerződő (biztosított) köteles a bekövetkezéstől számított 8 napon belül a biztosítónak írásban bejelenteni minden, az ajánlaton feltüntetett körülmény módosulását, de különösen:

a) a biztosított vagyon értékének olyan mértékű változását, ami a biztosítási szerződésben megjelölt biztosítási összeg módosítását indokolja. A vagyonérték-változást a biztosítási szerződésben megjelölt kockázatviselési helyenként kell bejelenteni.

b) ha a biztosított vagyontárgyakra, ugyanazon kockázatokra további biztosítást kötött.

c) a biztosított vagyontárgyakat terhelő bármilyen zálogjog vagy óvadék fennállását, a jogosult megjelölésével.

d) ha a kármegelőzés és kárelhárítás rendszerében módosulás történt.

e) a biztosított vagyont érintő csődeljárás, felszámolási eljárás vagy végelszámolás megindítását.

f) új alaptevékenységet folytató létesítmény üzembe helyezését, új gyártási ág vagy technológia bevezetését.

g) üzemek (létesítmények), berendezések legalább 3 hónapi időtartamra történő leállítását (átmeneti szüneteltetését)

h) a biztosító kockázatviselésének mértékét jelentősen befolyásoló tényezők módosulását.

3. Az egyes biztosításokra vonatkozó különös feltételek, illetőleg a biztosítási szerződés további változás-bejelentési kötele- zettséget is előírhatnak.

4. Az adatok valóságtartalmáért a szerződő és a biztosított is felelős. A biztosító jogosult a szerződőnél (biztosítottnál) a kár- megelőzésre vonatkozó intézkedések végrehajtását, a biztosított vagyontárgyak kockázati állapotát, szükség esetén tűz- rendészeti vagy egyéb hatósággal együttműködve, a helyszínen is bármikor ellenőrizni. A biztosító ellenőrzési lehetősége a szerződőt és biztosítottat a közlés kötelezettség alól nem mentesíti.

5. A közlésre, illetőleg változás-bejelentésre irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll fenn, kivéve, ha a szerződő (biztosított) bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szer- ződéskötéskor ismerte vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

6. A szerződő és a biztosított nem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasz- tott a biztosítóval közölni vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett és a közlésre, illetőleg bejelentésre köteles lett volna.

7. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást, a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben, illetőleg a szerződés részét képező biztosítási feltételekben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot a biztosítási felté- telek értelmében nem vállalhatja – a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

8. Ha a szerződő (biztosított) a módosító javaslatot nem fogadja el vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik. Erre a következményre a szerződőt (biztosítottat) a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell.

9. Ha a biztosító a 7-8. pontokban foglalt jogaival nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad.

X. fejezet

Kárbejelentés, kárrendezés

1. A szerződő (biztosított) köteles a biztosítási esemény bekövetkezését haladéktalanul, de legkésőbb a felfedezésétől számí- tott 2 munkanapon belül a biztosító Központi Kárrendezési Irodájában személyesen, telefonon, írásban vagy elektronikus úton (interneten) bejelenteni.

A tűz-, és robbanáskárt hatósági előírás szerint a szerződő (biztosított) köteles a tűzoltóságnak is jelenteni.

Betöréses lopás és rablás esetén a szerződő (biztosított) köteles rendőrségi feljelentést tenni és a kárt jegyzőkönyvben rögzíttetni.

A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a káresemény időpontját, helyét és a káresemény rövid leírását,

b) a károsodott vagyontárgy(ak) megnevezését,

c) a károsodás mértékét (megállapított, vagy becsült értékét),

d) a kárrendezésben közreműködő – a szerződőt (biztosítottat) képviselő – személy vagy szervezet nevét,

e) köteles továbbá a tűzoltóságnak tett bejelentést, illetőleg rendőrségi feljelentést (jegyzőkönyv) egy másolati példányát csatolni.

Interneten, az online kárbejelentő kötelezően kitöltendő adattartalmának a biztosító részére történő elektronikus megküldé- sével tehető kárbejelentés.

2. A különös biztosítási feltételek eltérő vagy további iratcsatolásra vonatkozó rendelkezése hiányában a biztosító az eljáró szakértője útján a biztosítási esemény okozta károk és költségek megtérítéséhez az alábbi dokumentumok rendelkezésre bocsátását jogosult bekérni:

a) a biztosítási szerződés dokumentumait (pl. ajánlat, kötvény),

b) a biztosítási esemény bekövetkezési körülményeinek és következményeinek tisztázásához szükséges, illetőleg azt elősegítő dokumentumok (a szerződő és/vagy a biztosított és a biztosítási eseménnyel érintett más személy nyilatko- zata a biztosítási esemény körülményeiről),

c) a tűz- és a robbanás kárnak a tűzoltóságnál történő bejelentése tényét igazoló okiratot, továbbá a tűzoltóság által kiállí- tott tűzeseti hatósági bizonyítványt és tűzvizsgálati jelentést,

d) a betöréses lopás és rablás esetén a rendőrségnél tett feljelentésről készült jegyzőkönyv másolati példányát,

e) a büntető eljárás során a nyomozó hatóság vagy a bíróság által hozott határozatot, feltéve, hogy rendelkezésre áll,

f) amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban közigazgatási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett illetőleg az eljárás anyagát képező iratok,

g) a biztosítottnak a biztosítási eseménnyel és a kórelőzményi adatokkal összefüggő dokumentumai: házi-, vagy üzemor- vosi, a járó- vagy fekvőbeteg ellátás során keletkezett iratok, gyógyszerfelhasználást igazoló dokumentumok,

h) a társadalombiztosítási szerv vagy más személy vagy szervezet által kezelt és/vagy feldolgozott, a biztosítási ese- ménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel összefüggő adatokat tartalmazó iratok, a jogosultnak a titoktar- tás alóli felmentéshez adott hozzájárulása és az adatbekéréshez szükséges felhatalmazása alapján,

i) a kártérítési (szolgáltatási) igényt alátámasztó dokumentumokat, számlákat, számviteli bizonylatokat, szakvéleménye- ket, jegyzőkönyveket, fényképeket, szerződéseket, idegen nyelvű dokumentáció esetén ezek magyar nyelvű fordítását, melynek költsége a biztosítási szolgáltatási igényt érvényesítő felet terheli,

j) a biztosítási eseménnyel összefüggésben a mentéshez, a további károk megelőzéséhez és a kárenyhítéshez igénybe- vett eszközök, erőforrások használatának költségét igazoló, illetőleg arra alkalmas iratok,

3. A biztosító a kárbejelentés, a felvilágosítás és a rendelkezésére bocsátott dokumentumok tartalmát ellenőrizheti, illetőleg a bejelentett igény elbírálásával összefüggő egy iratokat szerezhet be.

4. A biztosított illetőleg a károsult jogosult a károk és költségek egyéb okmányokkal, dokumentumokkal történő igazolására bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

5. Amennyiben a szerződő (biztosított) a biztosítási esemény bekövetkezésének bejelentésére, a felvilágosítás megadására, ezek biztosító általi ellenőrzésének lehetővé tételére, a biztosító szerződésben vállalt szolgáltatási kötelezettsége teljesíté- séhez szükséges dokumentumok szolgáltatására vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények, így pl. a biztosítási esemény bekövetkezése, annak ideje és oka, a keletkezett kár mértéke és a biztosító szolgáltatását be- folyásoló körülmények kideríthetetlenekké válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.

6. A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított vagyontárgy(ak) állapotában a szerződő (biztosított) a kárfelvételi eljárás megindulásáig, de legkésőbb a kárbejelentéstől számított 5. munkanapig csak a kárenyhítéshez szükséges mérték- ben változtathat.

7. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás következtében a biztosító számára fizetési kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált, kötelezettsége nem áll fenn.

8. Ha a biztosító részéről a kárbejelentés kézhezvételétől számított 5. munkanapon belül nem történik meg a kár meg szem- lézése, akkor a szerződő (biztosított) intézkedhet a javításról vagy a megsérült vagyontárgy(ak) helyreállításáról. A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket és egyéb vagyontárgyakat a biztosítóval történt előzetes egyez- tetést követően, további 30 napig változatlan állapotban meg kell őrizni.

9. A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visz- szaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmi–adó köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség)után az általános forgalmi adó összegének megtéríté- sére csak olyan számla alapján vállal kötelezettséget, illetve téríti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az álta- lános forgalmi adó összegét vagy amelyből annak összege kiszámítható.

10. Amennyiben az egyes vagyonbiztosításokra vonatkozó különös feltételek másként nem rendelkeznek, a biztosító szolgálta- tása a kárrendezés érdemi elbírálásához szükséges utolsó okirat kézhezvételét követő 15. napon esedékes.

11. A szerződő felek bármelyike kérheti a kár okának és összegének független szakértő által történő megállapítását, amennyi- ben a független szakértő személyében a felek megegyeznek. A független szakértő költségét a megbízó előlegezi, illetőleg viseli.

12. A biztosító a szolgáltatás összegének kifizetését visszatarthatja, mellyel a szolgáltatás esedékessége is eltolódik:

a) ha kétség merül fel a szerződő (biztosított), illetőleg az általa megjelölt kedvezményezett pénzfelvételi jogosultságát il- letően, a biztosító által megkívánt igazolás bemutatásáig,

13. A biztosító a szolgáltatását törvényes belföldi fizetőeszközben (forintban) fizeti meg.

14. Ha kárrendezési eljárás során megállapítást nyert, hogy a biztosítási esemény bekövetkezett, a jogalap tisztázott, a biztosító a szerződő (biztosított) kérésére előleget folyósíthat.

XI. fejezet

Mentesülés

1. A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékosan vagy sú- lyosan gondatlanul

a) a biztosított, illetve a szerződő fél,

b) a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk (hozzátartozónak minősül: a házastárs, bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és nevelőszülő, a testvér, az élettárs, az egyenes ágbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, a jegyes, a házastárs, bejegyzett élettárs egyenes xxxxxx rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa),

c) a biztosítottnak vezető, a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő alkalmazottja(i), illetőleg megbízottja(i),

d) a biztosított vállalkozás vezetője(i), a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó tevékenységet végző tagja(i) vagy szerve(i) okozták.

2. Az 1. pontban foglaltakat a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.

3. A károk megelőzésére és elhárítására a jó gazda gondosságán túl a hatályos jogszabályok, óvórendszabályok, hatósági határozatok, szabványok, a biztosított felügyeleti szervének utasításai, továbbá a biztosító általános és különös feltételei- ben rögzített előírásai mindenkor irányadók. Ha szerződő vagy biztosított a kármegelőzésre és elhárításra vonatkozóan a valóságnak nem megfelelő vagy megtévesztő adatokat közölt, a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól.

4. Ha a biztosító a kármegelőzésre vonatkozó szabályok súlyos megsértését vagy sorozatos elmulasztását ta- pasztalja, jogosult a biztosítási szerződés módosítására javaslatot tenni, illetőleg a szerződést felmondani.

XII. fejezet

A biztosítási szerződés megszőnése

1. A határozatlan időtartamra kötött biztosítási szerződést a felek a biztosítási időszak végére 30 napos határidővel felmond- hatják.

2. A felek a biztosítási szerződésben a felmondási jogot legfeljebb 3 évre kizárhatják.

3. Ha a szerződés három évnél hosszabb időre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított időtartam eltelt előtt is felmondható, a negyedik évtől kezdve a biztosítási szerződést bármelyik fél felmondhatja.

4. A határozott időtartamra létrejött biztosítási szerződés a tartam lejáratakor akkor is megszűnik, ha arra további díjfizetés történt. A szerződés megszűnését követő időszakra befizetett díjat a biztosító visszafizeti.

5. A biztosítási díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltével a szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a szerződő (biztosított) halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.

6. A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további 30 nappal meghosszabbíthatja, ha az esedékességétől számított 30. nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlésével a szerződőt (biztosítottat) a fize- tésre írásban felszólítja.

7. A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a biztosítási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre. A biztosító köteles a díjkülönbözet visszafizetésére.

A biztosítási díj nemfizetése miatt megszűnt szerződés törlésének tényéről a biztosító a szerződőt (biztosítottat) külön írás- ban értesítheti.

8. Ha a biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a biztosítási szerződés, illetőleg annak megfelelő része a kár bekövetkezésével egyidőben megszűnik.

9. A biztosítási szerződés megszűnésének egyéb esetében a biztosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díjak megfi- zetését követelheti, amelyben a kockázatviselése véget ért.

XIII. fejezet

Törvényi engedményi jog

1. Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelős személlyel szemben, kivéve, ha ez a biztosítottal közös háztatásban élő hozzátartozó.

2. Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, a szerződő (biztosított) köteles ennek tényét 2 munkanapon belül a biztosítónak bejelenteni. azt Amenyiben a biztosító a szolgáltatást már teljesítette, a biztosított azonban igényt tart a vagyontárgyra, a ki- fizetett kártalanítási összeget vissza kell fizetnie.

XIV. fejezet

Elévülés

A vagyonbiztosítási szerződésből eredő, a biztosítottat megillető követelések a károsító biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjától számított 1 (egy) év után elévülnek.

XV. fejezet

Egyéb rendelkezések

1. A szerződő felek a jognyilatkozataikat írásban, a biztosítási szerződés felmondását tartalmazó nyilatkozatukat ajánlott le- vélben kötelesek megtenni.

2. A szerződő (biztosított) nyilatkozata a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha az a biztosító tudomására jutott.

3. A biztosító és a szerződő/biztosított jogviszonyára az egyes vagyonbiztosítások különös biztosítási feltételeiben nem sza- bályozott kérdésekben az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF02 2.0 változat) rendelkezései, a biztosítási feltéte- lekben sem szabályozott kérdésekben pedig a Polgári Törvénykönyv (Ptk.), és a hatályos magyar jogszabályok rendelke- zései az irányadók.

XVI. fejezet

Adatkezelés és adatvédelem

1. A biztosító a feladatai ellátásához az ügyfelei azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerzõdéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzõdés megköté- séhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzõdésbõl származó követelések megítéléséhez szüksé- ges vagy a biztosítási törvényben meghatározott egyéb cél lehet.

2. A biztosító ügyfelének minõsül a szerzõdõ, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biztosító szolgáltatására jogosult más személy; az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában ügyfél az is, aki a szerzõdésre ajánlatot tesz.

3. Biztosítási titoknak minõsül minden olyan – államtitoknak nem minõsülõ – a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközve- títő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítõ, a biz- tosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gaz- dálkodására vagy a biztosítóval, illetve viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

4. Biztosítási titkot képeznek az alábbi adatok

a) a biztosított (szerződő, kedvezményezett és károsult) személyi adatait,

b) a biztosított vagyontárgyat és annak értékét, a biztosítási összeget,

c) baleset-, betegség- és felelősségbiztosítási szerződés esetén az egészségi állapottal összefüggő adatokat,

d) a kifizetett biztosítási (kártérítési) összeg mértékét és a kifizetés idejét,

e) a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő összes lényeges tényt és kö- rülményt.

5. A biztosító a személyes adatokat, továbbá az egészségügyi állapottal közvetlenül összefüggõ, általa kezelt adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon idõtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetõ. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerzõdéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerzõdés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthetõ. A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzõdéssel kapcsolatos, az egészségügyi állapottal közvetlenül összefüggő adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

6. A biztosító az ügyfél által a biztosító magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó írásbeli panaszát és az arra adott választ 3 (három évig) őrzi meg. Telefonon történő panaszkezelés esetén a biztosító és az ügyfél közötti telefo- nos kommunikációt a biztosító hangfelvétellel rögzíti és a hangfelvételt 1 (egy) évig megőrzi.

7. A biztosítót az általa kezelt, biztosítási titoknak minősülő adatok tekintetében időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli. A titoktartási kötelezettség a biztosító tulajdonosain, vezetőin, alkalma- zottain kívül kiterjed mindazokra, akik a biztosítási titokhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen mó- don hozzájutottak.

8. A biztosítási titok - a biztosítási törvény mindenkor hatályos előírásai alapján - akkor adható ki harmadik személynek, ha a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgálható titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad.

WABARD Biztosító Zrt.

9. A biztosító köteles az ügyfél kérésére a biztosító által vezetett nyilvántartásokban tárolt saját adatairól tájékoztatást adni, valamint az ügyfél által kezdeményezett adathelyesbítéseket nyilvántartásaiban átvezetni.

8/8