NYÍLT ÖTLETPÁLYÁZATI DOKUMENTÁCIÓ
NYÍLT ÖTLETPÁLYÁZATI DOKUMENTÁCIÓ
„SIÓFOK KÖZPONTI ÜDÜLŐTERÜLET HOSSZÚ TÁVÚ KOMPLEX FEJLESZTÉSE”
2016.
Tartalomjegyzék
„SIÓFOK KÖZPONTI ÜDÜLŐTERÜLET HOSSZÚ TÁVÚ KOMPLEX FEJLESZTÉSE” 1
1 TÁJÉKOZTATÓ ADATOK 4
1.1 A TERVPÁLYÁZAT KIÍRÓJA 4
1.2 A TERVPÁLYÁZAT TÁRGYA 4
1.3 A TERVPÁLYÁZAT FAJTÁJA, FORMÁJA 4
1.4 A TERVPÁLYÁZATON VALÓ RÉSZVÉTEL FELTÉTELEI 5
1.4.1 PÁLYÁZÓ SZEMÉLYE 5
1.4.2 PÁLYÁZÓ TÁRSSZERZŐJE 5
1.4.3 PÁLYÁZÓ ÁLTAL BENYÚJTHATÓ PÁLYAMŰVEK SZÁMA 5
1.5 A TERVPÁLYÁZATBÓL TÖRTÉNŐ KIZÁRÁS 5
1.5.1 BORÍTÉKBONTÁS ELŐTT 5
1.5.2 BORÍTÉKBONTÁS UTÁN 6
1.6 A TERVPÁLYÁZAT LEBONYOLÍTÁSÁNAK IDŐTÁBLÁZATA 6
1.7 A TERVPÁLYÁZATI DOKUMENTÁCIÓ ÁTVÉTELE 6
1.8 A HELYSZÍNI SZEMLE, A KIÍRÁSSAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK ÉS EZEKRE ADOTT VÁLASZOK, A PÁLYÁZATI DOKUMENTÁCIÓ VÉGLEGESÍTÉSE 7
1.9 A PÁLYAMŰVEK BENYÚJTÁSA 8
1.10 A BÍRÁLÓBIZOTTSÁG MUNKÁJA 10
1.11 A PÁLYAMŰVEK DÍJAZÁSA 10
1.12 A TERVPÁLYÁZAT EREDMÉNYHIRDETÉSE ÉS NYILVÁNOS ISMERTETÉSE 10
1.13 A TOVÁBBTERVEZÉSRE VONATKOZÓ FELTÉTELEK 12
2 TERVEZÉSI FELADAT 12
2.1 TERVEZÉSI TERÜLET BEMUTATÁSA 12
2.2 TERVEZÉSI PROGRAM 14
2.2.1 Tervezési program összegzése 16
2.3 ADOTTSÁGOK ÉS TERVEZÉSI SZEMPONTOK 16
2.3.1 A terület rövid története 16
2.3.2 A város várható fejlődése 19
2.3.3 Városszerkezet 23
2.3.4 Településrendezési eszközök, szabályozási terv 24
2.3.5 A beavatkozási terület elemei/területegységei 25
2.3.6 Építészeti karakter 26
2.3.7 Közterületek 26
2.3.8 Tulajdonviszonyok 26
2.3.9 Örökségvédelem 27
2.3.10 Közlekedés 30
2.3.11 Közművek 30
2.3.12 Víz- és partvédelem 31
2.4 A PÁLYAMŰVEK BENYÚJTANDÓ MUNKARÉSZEI, FORMAI KÖVETELMÉNYEK 32
2.4.1 Benyújtandó munkarészek 32
2.4.2 Formai előírások 33
2.5 ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK 33
3. MELLÉKLETEK
3.1 Címzéslap a tervpályázati csomag feladásához
3.2 Boríték (szabvány A/4 fehér boríték) (pályázó biztosítja, elektronikusan nem kiadható)
3.3 Adatlap a pályázatok adatainak és a díjazás szerzők közötti megosztásának feltüntetésére
3.4 Tervezési területtel összefüggő adatszolgáltatás
3.4.1 - Digitális alaptérkép (dwg, pln és pdf) formátum, mely tartalmazza:
- telekhatárok; épületek, építmények kontúrvonalai
- helyrajzi számok
- a terep szintmagasságai
- közművek nyomvonala
- közterületek megnevezései, házszámok
- közutak, járdák, kerékpárutak felületei
3.4.2 - A tervezési terület lehatárolása
- Minta tervlapok (1-es, 2-es, 3-as, 4-es területek bemutatására)
3.4.3 - A tervezési terület légifotója (nagyfelbontású légifotók: 3.4.3.1-3.4.3.3)
3.4.4 - Településrendezési tervek:
- Helyi Építési Szabályzat
- Szabályozási terv vonatkozó tervlapja
3.4.5 Sió torkolati művek és BH Zrt telephely környezete - Településrendezési tanulmány
3.4.6 A sziget és félsziget régi épületei fényképgyűjtemény
3.5 Nyilatkozatminta
1 TÁJÉKOZTATÓ ADATOK
1.1 A TERVPÁLYÁZAT KIÍRÓJA
Siófok Város Önkormányzata
0000 Xxxxxx, Xx xxx 0.
A TERVPÁLYÁZAT LEBONYOLÍTÓJA
MÉK Koordinációs és Logisztikai Közhasznú Nonprofit Kft.
0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxxx x. 2.
1.2 A TERVPÁLYÁZAT TÁRGYA
Siófok város egyik legrégibb és legismertebb területének, az üdülőközpontnak a hosszú távú új minőséget jelentő fejlesztése, egyedi, világszínvonalú arculat kialakítása. A tervezés központi eleme az átalakuló hajózási sziget, a marina, a móló, a Rózsakert, a Nagy strand, illetve a Petőfi sétány összefüggő szövete.
A TERVPÁLYÁZAT CÉLJA
A kiíró az ötletpályázatra érkező tervezői javaslatok alapján kívánja a területben rejlő komplex fejlesztési lehetőségeket tisztázni, a hosszú távú megvalósítási programot meghatározni.
1.3 A TERVPÁLYÁZAT FAJTÁJA, FORMÁJA
a) A tervpályázat fajtája: NYÍLT, TITKOS
b) A tervpályázati eljárás formája: ÖTLETPÁLYÁZAT
c) A tervpályázat lebonyolítása
- a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.),
- a tervpályázati eljárásokról szóló 310/2015.(X.28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet),
- valamint a jelen tervpályázati kiírás előírásai szerint történik.
1.4 A TERVPÁLYÁZATON VALÓ RÉSZVÉTEL FELTÉTELEI
1.4.1 PÁLYÁZÓ SZEMÉLYE
A tervpályázat résztvevője – pályázó – (azaz a pályamű szerzője) az a természetes személy vagy jogi személy, egyéni cég vagy személyes joga szerint jogképes szervezet lehet, aki, illetve amely:
a) jelen kiírásban meghirdetett tervezési feladat elkészítésére vállalkozik,
b) azzal, hogy pályázatát benyújtotta, a tervpályázati kiírás feltételeit magára nézve kötelezőnek elfogadta,
c) xxxxxx, amellyel szemben a Kbt. 25.§.-a ill. a Korm. rendelet 17. § (3) és 18.§ (3)-(5) bekezdése szerinti kizáró okok egyike sem áll fenn,
d) személyében a pályázat tervezési feladatának elvégzésére a hatályos jogszabályok – különösen, de nem kizárólagosan, az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet – szerint jogosult a pályázat eredményhirdetésének időpontjában.
e) a pályázat szerzőit – a pályázathoz csatolt lezárt borítékban – név szerint megnevezte, és a megnevezett szerző(k) a tervezési feladat ellátására az
1.4.1.d) szerint jogosultak.
A tervpályázaton azon tervezők vehetnek részt, akik a Magyar Építész Kamara honlapján lévő hivatalos Névjegyzéken (xxx.xxxxx.xx) szerepelnek, vagy – külföldi illetőségű tervezők esetén – a székhelyük szerinti európai uniós tagállamban, vagy olyan harmadik tagállamban, amely számára nemzeti elbánást kell nyújtani, tervezői jogosultsággal rendelkeznek.
1.4.2 PÁLYÁZÓ TÁRSSZERZŐJE
A tervpályázat résztvevőjének (szerzőjének) társtervezője, munkatársa az lehet, akivel szemben a Korm. rendelet 17. § (3) és 18.§(3)-(5) bekezdése szerinti kizáró okok egyike sem áll fenn.
A társszerzők és a szerzők munkatársai csak egy pályázatban működhetnek közre.
1.4.3 PÁLYÁZÓ ÁLTAL BENYÚJTHATÓ PÁLYAMŰVEK SZÁMA
A tervpályázaton a pályázó csak egy pályaművel vehet részt.
1.5 A TERVPÁLYÁZATBÓL TÖRTÉNŐ KIZÁRÁS
1.5.1 BORÍTÉKBONTÁS ELŐTT
A bírálóbizottság
a) a tervpályázatból a tervcsomag felbontása nélkül kizárja a benyújtási határidő után postára adott küldeményt,
b) kizárja a pályázati dokumentációban meghatározott kötelező tartalmi követelményeket nem teljesítő pályamunkát,
c) kizárja a titkosságot sértő pályázatot (lásd 1.9. pont),
d) kizárhatja a bírálatból a formai követelményeket nem teljesítő, illetve hiányos pályaműveket,
e) kizárja az 1.4. 1-3. pontokban meghatározott „részvételi feltételek”-et nem teljesítő pályázókat.
1.5.2 BORÍTÉKBONTÁS UTÁN
Amennyiben a kizárás okai (1.5.1.e.):
a) a lezárt borítékok felbontásakor bizonyosodnak be, a bírálóbizottság a pályázatok megállapított sorrendjében nevezi meg a díjazott és megvett pályázatokat, és a szabálytalanság miatt kizárt pályázók pályázati díját, illetve megvételét nem adja ki,
b) amennyiben a bírálóbizottság utolsó plenáris ülését követő 2 hónapon belül bizonyosodik be a „részvételi feltételek” teljesítésének elmaradása, úgy a kiíró a szabálytalan pályázó eredményét semmisnek tekinti, és ilyen esetben a pályázati díj, illetve megvétel a kiírónak visszajár.
1.6 A TERVPÁLYÁZAT LEBONYOLÍTÁSÁNAK IDŐTÁBLÁZATA
a. Tervpályázat meghirdetése | 2016. november 18. péntek |
b. Helyszíni szemle időpontja | 2016. december 5. hétfő 13.00 óra |
c. Kérdések feltevésének határideje | 2016. december 12. péntek 10.00 |
d. Kérdésekre adott válaszok határideje | 2016. december 20. kedd |
e. Pályaművek beérkezésének határideje | 2017. január 31. kedd 16.00 óra |
f. A tervpályázat eredményének kihirdetése, a díjak átadása | 2017. február 28. kedd 10.00 óra |
g. Tervpályázat nyilvános bemutatása | 2017. március 7. |
h. Díjazásban vagy megvételben nem részesült pályaművek visszaadása | 2017. március 14-ig. |
Az ötletpályázatot követően az ajánlatkérőt a díjazott vagy megvásárolt tervpályázatok szerzőivel szemben további megbízási kötelezettség, a pályázót további vállalási kötelezettség nem terheli.
1.7 A TERVPÁLYÁZATI DOKUMENTÁCIÓ ÁTVÉTELE
A tervpályázati dokumentáció ingyenesen letölthető a Magyar Építész Kamara honlapjáról.
A letöltött dokumentumok kizárólag a jelen tervpályázati eljárás során beadandó pályamű készítésére, és kizárólag az eljárás során használhatók fel. Ajánlatkérő a dokumentáció egyéb célra történő felhasználását kifejezetten megtiltja.
A tervpályázaton való részvétel feltétele a Magyar Építész Kamara honlapján történő regisztráció (xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxx.xxx?xxx00000).
A regisztráció ingyenes, határideje legkésőbb 2017. január 31.
A digitális dokumentáció személyesen is átvehető (térítésmentesen) az alábbi helyen és időpontokban:
MÉK NONPROFIT KFT.
Budapest
0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxxx xxxx 0.
2016.11.18-tól 2017.01.31-ig
hétfőtől csütörtökig
9.00 órától 15.00 óráig
1.8 A HELYSZÍNI SZEMLE, A KIÍRÁSSAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK ÉS EZEKRE ADOTT VÁLASZOK, A PÁLYÁZATI DOKUMENTÁCIÓ VÉGLEGESÍTÉSE
Helyszíni szemle
2016. december 5. hétfő
13.00 óra -kor
A Kiíró
helyszíni szemlét tart.
Siófoki Hajóállomás Jegypénztára 8600 Siófok, Krúdy sétány 2.
Találkozás:
A szemlén a kiíró képviselője a helyszínnel kapcsolatos tájékoztatást tart, majd az érdeklődők a helyszínt megtekinthetik.
Kérdések
A pályázók a kiírással és a pályázattal kapcsolatban
2016. december 12. 10.00 péntekig
az alábbi e-mail címen tehetnek fel kérdéseket.
Válaszok
A határidőben feladott kérdéseket a kiíró, illetve a nevében eljáró bírálóbizottság
2016. december 20. keddig
megválaszolja, és az összes kérdést, valamint az azokra adott válaszokat a pályázati kiírás kivételekor megadott e-mail címekre megküldi. A kérdésekre adott válaszok a dokumentáció részét képezik.
A dokumentáció véglegesítése
A kiíró legfeljebb a kérdések megválaszolásának időpontjáig a dokumentációt a bírálati szempontok és az alkalmassági követelmények (bíráló bizottság összetétele) kivételével módosíthatja, kiegészítheti, illetve a tervpályázat lebonyolításától visszaléphet.
1.9 A PÁLYAMŰVEK BENYÚJTÁSA
A pályaművek a dokumentációhoz csatolt CÍMZÉSLAP (3.1. sz. melléklet) felhasználásával, kizárólag ajánlott postai küldeményként nyújthatók be, vagy hivatalosan regisztrált futárszolgálattal küldhetők el a megadott címre.
Benyújtási cím: MÉK Nonprofit Kft., 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxxx xxxx 0. fszt.
A díjazásban, megvételben nem részesült pályázatok későbbi azonosítása a feladónál maradó feladóvevény ragszáma alapján történik.
A pályaművek feladásának, illetve benyújtásának határideje:
2017. január 31. kedd
16.00 óra
A benyújtás időpontjának a postai bélyegző keltét kell tekinteni.
A késve benyújtott pályaműveket a bírálóbizottság a csomag felbontása nélkül a pályázatból kizárja.
A tervpályázat titkossága okán a pályaművet tartalmazó küldeményen, nyomtatott dokumentációban semmilyen titkosságot sértő felirat, jel, név, cégnév, beazonosíthatóságot elősegítő elem nem lehet. A pályaművet tartalmazó csomagot, az egyes munkarészeket névaláírással, jeligével, a szerzőkre utaló
emblémával, jellel ellátni, vagy egyéb, a titkosságot sértő módon megjelölni nem szabad. A pályamű semmilyen, a szerzők vagy azok munkahelyére vonatkozó utalást nem tartalmazhat.
A titkossági szabályokat megszegő pályaművet a Bíráló Bizottság az értékelésből kizárja.
A BÍRÁLÓBIZOTTSÁG ÖSSZETÉTELE
Név | Státusz-végzettség | Jelölő szervezet |
Elnök | ||
Xx. Xxxxxxx Xxxxxx 1 | polgármester | Xxxxxx Város Önkormányzata |
Társelnök | ||
Xxxxxxx Xxxxx DLA | építész | Magyar Építész Kamara |
Szakmai titkár | ||
Xxxxxx Xxxxx XxX | Siófok Város megbízott Főépítésze | Siófok Város Önkormányzata |
Tagok | ||
Xxxxxxx Xxxxxx DLA | YBL díjas építész, egyetemi tanár | Magyar Építőművészek Szövetsége |
Xxxxxx Xxxxxx | Xxxxxxxxxx és Fejlesztési tanácsnok | Siófok Város Önkormányzata |
Xxxxx Xxxxx | Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke | Siófok Város Önkormányzata |
Xxxxx Xxxxxx | építész | Siófok Város Önkormányzata |
Xxxxxxxx Xxxxxx DLA | építész | Magyar Építész Kamara |
Xxxxx Xxxxx | gazdasági és stratégiai vezérigazgató-helyettes | Balatoni Hajózási ZRT |
Xxxxx Xxxxxx | építész | Magyar Építész Xxxxxx |
Xxxxxxxx Xxx | építész | Magyar Urbanisztikai Társaság |
1: akadályoztatása esetén helyettesíti: Xxxxxx Xxxxxx Xxxxxxxxxx és Fejlesztési tanácsnok
A Bíráló Bizottság összetételét a kiíró a vonatkozó jogszabályok (Kbt.) valamint a 310/2015.(X.28.) Korm. rend. 13§. (1) ill. 14.§(1)-(11) előírásait betartva határozta meg.
Szavazásra nem jogosultak:
szakértők:
Xxxxxx Xxxxxxxx képviselő, Siófok Város Önkormányzata Xxxxxxx Xxxxxx képviselő, Siófok Város Önkormányzata Xx. Xxxxx Xxxxx képviselő, Siófok Város Önkormányzata
Xxxxxx Xxxxx, ügyvezető igazgató, Balaton-parti Kft. Siófok
Xx. Xxxxxxx Xxxx, ügyvéd, jogi szakértő, Siófok Város Önkormányzata
1.10 A BÍRÁLÓBIZOTTSÁG MUNKÁJA
A bírálóbizottság a vonatkozó jogszabályok, az elnök által előterjesztett és a tagok által jóváhagyott munkaterv szerint végzi munkáját.
A bírálóbizottság döntéseit többségi szavazással hozza, munkájáról a jogi szakértő folyamatos jegyzőkönyvet vezet.
A bírálóbizottság az egyes pályaművekről kialakított részletes szakmai bírálatát a zárójelentésében rögzíti.
A bírálóbizottság munkája nem nyilvános.
A bírálóbizottság a pályázattal kapcsolatos összegző megállapításait zárójelentésben teszi közzé.
A bírálóbizottság döntése végleges, a döntés ellen fellebbezni – a Kbt. szerinti jogorvoslati lehetőséget ide nem értve – nem lehet.
1.11 A PÁLYAMŰVEK DÍJAZÁSA
10 000 000,- Ft
A pályaművek díjazására és megvételére nettó áll rendelkezésre.
5 000 000,- Ft
A díj legnagyobb összege:
500 000,- Ft
A megvétel legkisebb összege:
A bírálóbizottság a beérkezett pályázatok egymáshoz viszonyított értéke alapján a fenti értékhatárok között határozza meg a díjak és a megvételek összegét.
A bírálóbizottság megfelelő színvonalú pályaművek beérkezése esetén a teljes rendelkezésre álló összeget kiadja, és törekszik arra, hogy egy győztes pályázót hirdessen ki.
A bírálóbizottság eredménytelennek minősíti a pályázatot, ha egyetlen pályaművet sem talál díjazásra vagy megvételre alkalmasnak, és csökkentheti a díjazásra és/vagy megvételre fordított összeget, ha a tervpályázatot a hasznosíthatóság szempontjából csökkent értékűnek minősíti.
A díjazásban és megvételben részesült pályamunkák a kiíró tulajdonába kerülnek, azokat részben vagy egészben további ellenszolgáltatás nélkül felhasználhatja a szerzői jogi előírások betartásával.
1.12 A TERVPÁLYÁZAT EREDMÉNYHIRDETÉSE ÉS NYILVÁNOS ISMERTETÉSE
A bírálóbizottság döntése alapján a kiíró:
2017. február 28, kedd 10.00 órakor
10
a pályázat eredményét kihirdeti, és a pályázati díjakat, illetve a megvételeket a díjazott művek szerzőinek (vagy azok meghatalmazottjainak) legkésőbb az eredményhirdetést követő harminc napon belül kifizeti.
Az eredményhirdetés helye:
Siófoki Közös Önkormányzati Hivatal, Balaton-terem,
0000 Xxxxxx, Xx xxx 0.
A pályázat eredményhirdetése nyilvános.
A kiíró lehetővé teszi, hogy a Magyar Építész Kamara vonatkozó előírásai szerint a pályázat eredménye megjelenjen a Magyar Építész Kamara honlapján.
A pályázat zárójelentését a kiíró az eredményhirdetésen minden pályázónak átadja, illetve mindazoknak postán megküldi, akik a pályázati kiírást kivették.
A kiíró – a Magyar Építész Kamarával történt megállapodás alapján – a beérkezett pályamunkákat nyilvánosan, később meghatározott helyen és időpontban bemutathatja.
A tervpályázat nyilvános ismertetésének időpontjáról és helyéről a pályázati kiírást kiváltókat, a díjazott és megvett pályaművek szerzőit, a bírálóbizottság tagjait a kiíró vagy az általa felkért szervezet értesíti.
A díjazásban vagy megvételben nem részesült pályázatokat a kiíró a pályázóknak visszaadja. A pályázó a pályaterv műleírásának végén közölt nyilatkozatban a terv bemutatását megtilthatja. Ez esetben a pályázó az eredményhirdetést követően a pályázat nyilvános bemutatása után a kiíró címén veheti át pályázatát. A pályamű azonosítása a feladóvevény ragszáma alapján történik.
A kiíró a díjazásban, illetve megvételben nem részesült pályázatokat a nyilvános bemutatást követő 30 nap eltelte után megsemmisítheti.
A Magyar Építész Kamara a kiíróval kötött megállapodás alapján a díjazott és megvett terveket az eredményhirdetés után honlapján bemutatja, és a terveket elektronikus formában archiválja.
1.13 A TOVÁBBTERVEZÉSRE VONATKOZÓ FELTÉTELEK
A díjazásban és megvételben részesült pályamunkák a kiíró tulajdonába kerülnek, aki a tervezési program véglegesítése céljából további ellenszolgáltatás nélkül azokat felhasználhatja az érvényes szerzői jogi törvény betartásával. A díjazott és megvételben részesült pályaművek szerzői a végleges tervezési program kidolgozására pályaművük beadásával szerzői művük felhasználási engedélyét megadják.
2 TERVEZÉSI FELADAT
2.1 TERVEZÉSI TERÜLET BEMUTATÁSA
Siófok meghatározó része a kikötő és a környezete. A város kialakulásában döntő szerepet játszott. /lásd térképek 1890, 1935/
A helyszín különböző funkciójú területek összessége, négy karakteres részből áll.
-1. A kikötő nyugati területe
A területrészek fő funkciója
A kikötő nyugati területe a Vitorlás utcáig terjed. A Balaton felőli részen a vitorláskikötő két szálloda és Meteorológiai Intézet található. A középső keskeny szakaszon a vitorláskikötő kiegészítő funkciói helyezkednek el/ hajósbolt, hangár, daruzás helye hajótároló terület / A déli részen, ebből a sávból kihasítva vendéglő található.
-2. A kikötő középső része, benne a félsziget és a sziget
A kikötő középső része a terület legmeghatározóbb eleme. A Balaton szempontjából két fontos funkciót lát el. Itt található a balatoni hajózás alapkikötője, itt történik a hajók téli tárolása, karbantartása, javítása. A másik fő funkció a Xxx csatornához kapcsolódik.
A Balaton vízháztartását biztosító két műtárgy, a vízleeresztő zsilip és a hajózsilip és az ezeket működtető Vízügyi Igazgatóság. A területen átértékelendő egyéb funkciók is találhatók.
-3. A kikötő keleti területe
A kikötő keleti területe a Mártírok útjáig terjed. A Krúdy sétányról érhető el a hajóállomás. A sétány és a Mártírok útja közötti épületek vegyes funkciójúak /hajóállomás, szórakozóhelyek, étterem, közigazgatási épület/. A toldalék épületrészekkel karakterét vesztett terület, nem ad lehetőséget az épületek közötti átközlekedésre, amely a sétány feltárását segítené. A területet délről és északról parkok határolják.
-4. A kikötőhöz kapcsolódó keleti part szakasza
A kikötőhöz kapcsolódó keleti partszakasz az Istriai sétány és a Petőfi sétány közötti terület, amely a Tátra utcáig tart. A parti sétány, a Rózsakert, a szállodák a terület meghatározó elemei. Itt található a strand, valamint az éttermeket, sörözőket, egyéb kereskedelmi funkciókat tartalmazó „sétáló” rész. A sokrétű idegenforgalmi funkciók nem képviselnek egységes karaktert. Ez a felértékelődött városi tengely /új lakóterület, új szállodák / új értelmezést kell, hogy kapjon.
2.2 TERVEZÉSI PROGRAM
A tervezési helyszín a város kiemelt, jelenleg nem értékén kezelt területe. A tervpályázat célja, hogy az adott terület felértékelődjön, és a város meghatározó elemévé váljon. A terv olyan építészeti, városrendezési megoldásokat tartalmazzon, mely az adottságokat figyelembe véve, egymásra épülő gondolatok
alapján ütemezhető legyen. A terület négy eltérő funkciójú, különböző karakterű részből áll.
-A kikötő nyugati területe (1).
Fő funkciója a vitorláskikötő és a hozzá kapcsolódó kiszolgáló terület.
Jelenlegi állapotánál korszerűbb megoldás szükséges. A vitorlázók kiszolgálása szociális helyiségek, műhelyek, üzletek, közösségi épületrészek hiányoznak. Meg kell oldani a gépkocsik parkolását, a hajók téli tárolását. Szükséges a vitorlás kikötő bővítése.
Hangsúlyos eleme lehet a kikötőnek a szigetcsúcs, az itt található két karakteres épület hasznosításával. A területen megoldandó a sétálók kikötőbe juttatása az alapfunkció zavarása nélkül, akár megemelt szinten is.
Feladat még a nyugati parti sáv bekötése a területre, valamint a Vitorlás utcára merőleges utcák érkeztetése, építészeti elemekkel.
-A kikötő középső része, benne a félsziget és a sziget (2).
A terület két fő funkciója /Balatoni Hajózási ZRT, Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság
Balatoni Vízügyi Kirendeltsége/ megtartandó. Fokozatos korszerűsítésük szükséges, a hozzákapcsoló kiszolgáló területekkel és létesítményekkel együtt.
A Balatoni Hajózási ZRT téli hajótárolási, karbantartási, javítási feladata egy új szárazdokk kialakításával bővítendő. Az új elrendezése esetén a felszabaduló területrészek hasznosíthatók, északi részen a vitorláskikötőhöz kapcsolódva, déli részen városhoz kapcsolódva/park, parkoló, idegenforgalmi épület/ Az ipari funkciók új kialakításával a kikötő a város érdekes részévé válhat.
-A kikötő keleti területe (3).
A terület fő feladata a személyhajó forgalom lebonyolítása, valamint idegenforgalmi igények kielégítése. A funkciók megtartásával a terület átértékelése szükséges. A Krúdy sétány és a Mártírok útja között több megnyitás kell. A toldalék épületrészek elbontásával, az eredeti épületek helyreállításával, a hajóállások jobban
megközelíthetők. Az így kialakult épületsor az idegenforgalmi funkciók átértékelődését
jelentheti. A terület lehetőséget biztosít a hajó-forgalom igényeihez jobban alkalmazkodó új hajóállomás létesítésére is.
-A kikötőhöz kapcsolódó keleti parti szakasz (4).
A parti sétány felértékelése erős karakterrel bíró, a fürdővároshoz méltó tájépítészeti és építészeti megfogalmazással a város új kulturális területe lehet. A komplex megoldások terjedjenek ki a burkolatokra, a növényzetre az utcabútorkra és a világításra egyaránt. A tervpályázat megoldást vár a sétány és a strand találkozási pontjánál. Ez a pont vagy egy végpont, de egy megemelt szinten folytatódhat a sétány a strand területén is. A tervezőnek megoldást kell adni a szállodák előtt visszalépett part problémájára. Átértékelendő a Petőfi sétányon működő bazársor. A kereskedelmi funkció számára méltó helyzetet kell teremteni. A Petőfi sétány, mint tengely új hangsúlyt kapott a szállodák után kialakított lakóövezettől. Ez az új hangsúly átértékeli a tervezési területen lévő szakaszt is.
Tervezési terület lehatárolása:
2.2.1 Tervezési program összegzése
- Új, minőségi városrész létrehozása, időben ütemezhető építészeti, városrendezési megoldásokkal.
- A meglevő adottságok jelképpé formálása / „kikötő”, „zsilip”, Sió csatorna, jellegzetes siófoki partszakasz…/.
- Városi tengelyek felerősítése, lezárása, építészeti eszközökkel / Petőfi sétány, nyugati kikötői partfalnak ütköző utak virtuális vagy valóságos átkötése a kikötő területén, esetleg megemelt szinten/.
- A területen lévő ipari funkciók rendezésével, időben ütemezhető átépítésével, a felszabaduló részek új funkcióval történő hasznosítása.
- A meglévő építészeti funkciók magasabb szintű kialakítása
/vitorláskikötő bővítése, kiszolgáló funkcióinak rendbe tétele, a Krúdy sétány helyzetbe hozása, kibontása, valamint a keleti Balaton-part minőségi sétánnyá alakítása /. Új rendezvénytér kialakítása.
- Közlekedés, parkolás rendezése. A terület bekapcsolása a felújított városközpont felé.
A tervezés célja, hogy a siófoki hajóállomás és vitorláskikötő az egyik legkorszerűbb, legérdekesebb létesítménye legyen a Balatonnak.
A város Balaton-parti szerkezete, utcahálózata, fasorai, szép történeti épületei, egyedi értéket képviselnek (ld. 3.4.6 melléklet). Ezt a környezeti minőséget kellene a tervezési területen is érvényre juttatni.
A tervpályázati kiírás mellékletében szereplő tanulmányok, leírások a pályázók tájékoztatását szolgálják, segíthetik a tervpályázati helyszín összefüggésrendszerének felismerését, de a bennük megfogalmazott javaslatok felhasználása, feldolgozása nem kötelező és nem is cél. Az ötletpályázat során a tervezési programban megfogalmazott célok elérése érdekében teljesen szabad kezet ad a kiíró a pályázóknak.
A Bírálóbizottság várja az elfogulatlan felvetéseket a hagyományos és korszerű, az elegáns és a populáris felfogás építészeti és tájépítészeti dilemmáira.
2.3 ADOTTSÁGOK ÉS TERVEZÉSI SZEMPONTOK
2.3.1 A terület rövid története
Részletek Xxxxxx Örökségvédelmi hatástanulmányából, készítette Terra Stúdió Kft 2015
„Fok a középkorban a tihanyi apátság birtoka volt. Az 1055-ből származó tihanyi alapítólevélben Fuknak nevezik a Siót (a „sió” eredeti jelentése lassú folyású patak), és megtudhatjuk, hogy híd és gázló is volt rajta. Fuk, mint falunév először 1137-ben szerepel írásban az adózó helységek között. A Sió vámja a Pannonhalmi Főapátságot illette.
A tatárjárás során Fok elpusztult, majd újratelepült.
1552-ben a vidék török kézre került. A Sió torkolatában hadikikötőt és erődöt is építettek, az erődítmény valószínűleg a mai Granárium dombján volt. Fok a középkorban Somogy, az újkorban Veszprém megyéhez tartozott, a megyehatár a Sió volt.
1688-ban, miután felszabadult a török iga alól, Fok a veszprémi káptalan tulajdonába került, aki telepesekkel népesítette be. 1693-ban fatemplomot építtetett. 1736-ban épült fel a plébániatemplom.
1717. július 17-én III. Xxxxxx a régi, de a török idők alatt elveszett jog felújításaként engedélyt adott a veszprémi káptalannak, hogy az átutazók közlekedésének megkönnyítése végett a Fuk folyón két, több száz lépés hosszú hidat építsen és költségeinek megtérítésére ezeken a hidakon hídvámot szedhessen. A XIX. század nagy fellendülést hozott a település életében. 1810-től az Erdély-Adria gyorsposta- kocsi járat érintette Siófokot. A Siót szabályozták, majd 1823-ban a tókörnyéki mocsarak lecsapolására az Országgyűlés elrendelte a tó vízszintjének csökkentését két öllel (3,9 m). Ennek egyik hozadéka volt a Xxxxxxx parti sávjának kiszélesedése. 1846- ban megalakult a Balatoni Gőzhajózási Részvénytársaság.
1861-ben adták át a forgalomnak a Buda-Nagykanizsa közötti vasutat, 1863-ban elkészült a vasútállomás, egy év múlva pedig megépült az első, mólókkal védett hajókikötő.
Ugyanebben az évben új Sió-zsilipet is nyitottak, amelynek fő feladata a vízszint- szabályozás volt.
(1868)
1893-ban a fazsilipet vasszerkezetből készült zsilip váltotta fel.
Mezővárosi rangot, azaz országos vásártartási engedélyt 1865-ben kapott a település. Ekkor 200 házat és 1500 lelket számláló község volt.
(1887)
A vasút megépülését követő első néhány évben az üdülni vágyók áthajóztak a közkedvelt Balatonfüredre. 1866-ban jelent meg az első hirdetés "Balatontavi Fürdő Siófok" címmel a Zala- Somogyi Közlönyben. A veszprémi káptalan 1885-ben kezdett telkeket parcelláztatni. 1891áprilisában a Siófok Balatonfürdő Rt. néven alakult meg az a tőkecsoport, amely megváltotta a káptalantól a fürdőjogot, s megvásárolta az építkezésekhez és parkosításhoz szükséges 60 holdnyi bozótos, vizes, mocsaras területet, s azt földdel töltötte fel. Megindult a nagyobb szállodák: a Sió és a Hullám, később a Központi Szálló építése. Az új fürdőtelepet 1893. július 18-án nyitották meg. 1900-ban kezdte meg működését a Balatoni Halászati Részvénytársaság.
A második világháború végén a települést nagy károk érték. A két hónapig itt húzódó frontvonal a parti építményekben, a nyaralókban, a szálló- és lakóépületekben, a hajóparkban sok kárt tett.
A háborút követő kisajátítások után a régi villákat felhasználva Xxxxxx a szakszervezeti és vállalati üdültetés központja lett.
1950-ben a megyehatárt módosították. Siófokhoz
csatolták Fokihegyet, ahol a már korábban a siófokiak szőlői és a temető volt, valamint az eddig Kilitihez tartozó Újhely és Széplak üdülőterületeket.
A partszakasz egy részét is feltöltötték, és 1962-től kezdődően megépültek az Arany- és Ezüstpart szállodasorai. A hatvanas évek közepétől megélénkült a lakásépítés is, részben családiházas, de nagy tömegben lakótelepek formájában.
1968 nyarán Balatonkilitit és Siófokot egyesítették és a település városi rangot kapott. Megépült a 400 ágyas kórház, valamint a dél-balatoni feladatokat ellátó kulturális központ és könyvtár is.
1971-ben megközelítette a várost az M7 autópálya, amely a Balatont elérve félpályaként folytatódott a déli parton (a teljes autópálya elkészültéig még 27 évet kellett várni), amely a város további fejlődését eredményezte: folytatódott a családi házas lakó- és üdülőterületek növekedése.
A rendszerváltást követően az Arany- és Ezüstpart szállodáit privatizálták, megjelentek a szállodaláncok, a hazai és külföldi befektetők. A kereskedelmi üzletek száma is megduplázódott, nagy bevásárlóközpontok létesültek, amelyek a távolabbi települések lakót is idevonzották.”
Javasolt irodalom:
Xxxxxx Xxxxxx; Siófok fürdő fejlődése (1863-1943) (Siófoki füzetek 1.), Budapest, Egyetemi Nyomda 1946
Xxxxxx (Xxxxxxx) Xxxx; A Sió-csatorna története (Siófoki füzetek 2.), Budapest, Egyetemi Nyomda 1947
Xxxxxx Xxxxxx; Utazás a Balaton körül Siófoktól Siófokig (Siófoki turista sorozat 1.), Budapest, Egyetemi Nyomda 1947
Xxxxxx Xxxxxx: Siófok településtörténete, Siófok Polgármesteri Hivatal, 1993
2.3.2 A város várható fejlődése
Részletek Xxxxxx Integrált Településfejlesztési Stratégiájából, készítette: Terra Studio Kft. 2014
„Az integrált településfejlesztési stratégia - a településfejlesztési koncepcióval és az Európa 2020 stratégiával összhangban - Siófok 2020-ig elérni kívánt fejlesztési céljait határozza meg.
Siófok Településfejlesztési Koncepciója a jövőkép eléréséhez kapcsolódóan, a fejlesztési irányokhoz illeszkedően négy átfogó célt fogalmaz meg. A négy cél kijelöli a varos legfontosabb gazdasági, társadalmi, környezeti kihívásokra adott válaszait.
1. Versenyképes város: Versenyképes, több lábon álló gazdaság, értékteremtő, az év egészére kiterjedő foglalkoztatás es az aktivitás növelése.
2. Attraktív város: Mind a turisták, mind a térségben élők, mind a beköltözők számára jó minőségű szolgáltatások és programok nyújtása.
A város hatékonyan használja ki idegenforgalmi és rekreációs potenciálját.
3. Fenntartható és élhető város: Egész évben hatékonyan működő infrastrukturális és ellátórendszerek.
4. Integráló város: A beköltözők, az évnek csak egy részében itt tartózkodók es a térségben élők számára is vonzó Siófok-tudat erősítése.
A Balaton-parti területek minőségi és sokoldalú fejlesztése (T4)
Siófok a városba látogatók számára egyet jelent a Balaton-parti sávval, amely elsősorban a fürdő- és a buli-turizmus helyszíne. Siófok vonzerő fejlesztésének célja, hogy olyan minőségi attrakciók működjenek a városban, amelyek önállóan is vonzerőt jelentenek a turisták szamara. A fejlesztések jelentősen hozzájárulnak a városba érkező látogatók számának, illetve áttételesen a vendégéjszakák számának, valamint a turisták költésének növelésében, a turisztikai szezon meghosszabbításában.
E tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések:
• Petőfi sétány 2. szakaszának fejlesztése
• Vitorlás es jacht kikötő fejlesztése
• Strand- es zöldfelület fejlesztések
• Minőségi vendéglátás fejlesztése
• Illemhelyek es vizesblokkok kialakítása
• Attrakciófejlesztés
A városi igényeknek megfelelő, fenntartható közlekedésfejlesztés keretén belül ajánlott területi forgalomcsillapítás bevezetése, vagy az átmenő forgalom kitiltása a
vasút és a Balaton part közötti terület legérzékenyebb – a kikötő es a strand környéki – területen fekvő lakóutcák esetében.
A Belváros, annak is elsősorban a vízparti sávja és a Petőfi sétány a siófoki turizmus központja. Az előző programozási időszakban megújult a Víztorony épülete, és a Városközpont. A fejlesztések a Belváros turisztikai vonzerejének növelését szolgáljak. A városrész egyik legnagyobb problémája a közlekedési tengelyek (vasút, 7. főút) térelválasztó hatása, valamint az ebből adódó közlekedési konfliktusok, amelyek különösen a nyári turisztikai szezonban érződnek.
A városrész specifikus fejlesztési lehetősége a Városközpont funkcióinak kibővítése (minőségi fejlesztés és területi bővítés), a gyalogos es kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása, a funkció nélküli épületek hasznosítása. Mindezek réven a Belváros tagoltsága csökken es a turizmus területi koncentrálódása is mérséklődik.
A területi célhoz kapcsolódó programok, intézkedések:
• Belváros kiterjesztése észak-északnyugat fele
• Petőfi sétány 2. szakaszának fejlesztése, a gyalogos övezet kiterjesztése
• Vitorlás es jacht kikötő fejlesztése
• Minőségi vendéglátás fejlesztése
• Illemhelyek es vizesblokkok kialakítása
• Attrakció fejlesztés
• Xxxxxx Xxxx Kulturális Központ épületének átfogó felújítása, funkcióbővítése
• Strandkönyvtár szolgáltatásainak bővítése
• Sió Kanál fesztivál újraélesztése
• Vásárcsarnok területének megújítása
• Közintézmények korszerűsítése, optimális használata
• Sió-part integrálása (gyalog- es kerékpárút)
• Parkolási helyzet javítása
• Vasúton való gyalogos átkelés lehetőségeinek fejlesztése
• Sió es Hullám Szálloda funkcionális megújítása
• Kikötő deli terület területfelhasználásának optimalizálása
Újhely területének kisebb része (a vasútvonal es a 7. sz. főút közötti rész) városias lakóterület, a vasútvonal es a Balaton-part közötti terület jellemzően üdülőterület. Önálló stranddal, kellemes parti sétánnyal rendelkezik. Itt van a Meteorológiai Állomás, es a Vitorláskikötő, valamint több négycsillagos szálloda is található a városrészben.
A Vitorláskikötő es a szállodák réven Újhely rendkívül jó gazdasági potenciállal rendelkezik, de a kikötő területének avulása gátat szab a gazdaság prosperálásának. Mindehhez elöregedő és egyre nagyobb aranyban inaktív népesség is társul.
A városrész fejlődésének jövőjét döntően meghatározza a Kikötő területének rehabilitációja, amelynek réven a terület elérhetősége is javul.
A területi célhoz kapcsolódó programok, intézkedések:
- Kikötő területének komplex megújítása
- gyalogos kapcsolat megteremtése a belvárosi oldallal
Kikötő és térségének fejlesztése (K1-AT1)
(A kikötő térségének fejlesztése akcióterületként is értelmezhető. Bizonyos projektelemek hálózatos projekt részét is képezik.)
A fejlesztés indokoltsága
A kikötő jelenlegi állapotában nem felel meg a XXI. század elvárásainak. Az elhelyezkedése igen kedvező, de rossz közlekedési kapcsolatai es kedvezőtlen települési környezete miatt jelenleg
degradálódott területként kezelendő. A hajóforgalmat korlátozza a kikötő befogadó képessége, amely
a Balaton törvény adta lehetőségek, illetve a kikötői adottságok miatt nem bővíthető. A kikötőben igénybe vehető szolgáltatások színvonala is elmarad a kívánatostól. Ehhez járul hozza a környezet állapota, a parkolási lehetőségek hiánya, amely összességében korlátozza az objektum fejlesztési lehetőségeit.
A kikötő nem kapcsolódik szervesen a városszövetbe, mivel mind közúti, mind gyalogos kapcsolatai erősen korlátozottak. Mindez azt eredményezi, hogy a kikötőbe érkező, magas költési hajlandósággal rendelkező turisták nem veszik igénybe a Városközpont es a Balaton part szolgáltatásait.
A fejlesztés célja
A fejlesztés célja a jelenleg alulhasznosított kikötői területek funkcionális megújítása, a kikötő és a Városközpont elérhetőségének javítása, a kikötő és a Történelmi üdülőközpont (egykori fürdőtelep) összekapcsolásának elősegítése, szolgáltatások megtelepedése.
Tervezett projektek
• Vitorlás és jachtkikötő fejlesztése
• Vitorlás- és jachtkikötő fejlesztése: Kikötő bővítés és telephely áthelyezés; a korszerűtlen hajópark leváltása gyorsabb, környezetkímélőbb modellekre; szárazdokk építése
• Sió és Hullám Szálloda funkcionális megújítása
• Parkolási feltételek javítása, parkolási rendszer felülvizsgálata (ld. még H2)
• Kikötő déli terület területfelhasználásának optimalizálása
• Kiskereskedelmi egységek betelepülése
Elérni kívánt eredmények
A kikötő térségének fejlesztésével a terület fizikailag és funkcionálisan is megújul, ezáltal új attrakció épül ki Siófokon. A terület eddigi elszigeteltsége oldódik és szervesen kapcsolódik mind a Városközpont, mind a Balaton-part irányába. A kikötő térségében a betelepült vállalkozásoknak köszönhetően nő a terület szolgáltatásokkal való ellátottsága. Mindez hozzájárul a fejlesztési terület tágabb térségének felértékelődéséhez, a további szükséges fejlesztések magántőkéből történő finanszírozásához.
Petőfi-sétány térségének fejlesztése (K1 – AT3)
(A Petőfi sétány térségének fejlesztése akcióterületként, bizonyos projektek pedig hálózatos projektként is értelmezhetőek)
A fejlesztés indokoltsága
A Petőfi sétány a Balaton part kiemelt területe, forgalomcsillapított zónája, amely szervesen kapcsolódik a Történelmi Üdülőközponthoz, valamint a Jókai parkhoz. A terület jelenleg a buli-turizmus helyszíne, azaz nem tölti be a város életében azt a szerepet, amelyet kiváló elhelyezkedése lehetővé tenne. A sétányon található vendéglátó egységek a nyári időszak fiatal turistáira rendezkedtek be, és sem színvonalban, sem választékban nem tükrözik a helyi adottságokat. Ez részben azt is eredményezi, hogy a Petőfi sétány szomszédságában található Történelmi
Üdülőközpont (egykori fürdőtelep) villaépületei részben üresen állnak és minőségi hasznosításukra sem a keresleti, sem a kínálati oldalon nem mutatkozik igény.
A fejlesztés célja
A Petőfi sétány forgalomcsillapított övezetének kiterjesztésével, a helyi gasztronómiai adottságokon és értékeken alapuló vendéglátás helyzetbe hozásával a terület tematikus utcává fejlődik. A minőség előtérbe kerülése magával hozza az üresen álló villaépületek privát tőke bevonásával történő megújulását és hasznosítását. Az építészeti értékek megőrzése érdekében az Önkormányzat - a magánbefektetők szükség szerinti bevonásával - gondoskodik az épített örökség védelméről.
Tervezett projektek
• A Petőfi sétány forgalomcsillapított övezetének kiterjesztése
• Petőfi sétány 2. szakasz és (Balaton Hotel – Club 218 szakasz) sétány a vízen attrakció fejlesztése
• Vendéglátás minőségi fejlesztése
• Történelmi üdülőtelep védettségének országos szintre emelése (ld még: H8)
• Az üresen álló villaépületek hasznosítása (magántőke bevonásával)
• Illemhelyek és vizesblokkok kialakítása
• Strandkönyvtár szolgáltatásainak bővítése
Elérni kívánt eredmények
A Petőfi sétány minőségi átalakulása a turizmus minőségi fejlődését, a Történelmi Üdülőközpont (egykori fürdőtelep) felértékelődését eredményezi. Hosszabb távon megjelenik a magántőke, amely munkahelyeket is eredményez. A projekt javítja Xxxxxx versenyképességét: vonzóbb környezet több turista, nagyobb költés. A beruházás eredményeként javulni, illetve bővülni tud Siófok kulturális és közösségi tereinek és szolgáltatóinak infrastrukturális és szolgáltatási minősége. Ehhez kapcsolódva a helyi gazdaságfejlesztés feltételei is javulnak.
A Sió csatorna integrálása (K1 – AT4)
(A Sió-csatorna városszövetbe történő integrálása akcióterületként is definiálható)
A fejlesztés indokoltsága
A Sió csatorna Xxxxxx arculatát egyértelműen meghatározza, ugyanakkor térfelosztó szereppel is bír: A Sió nem tudott szervesen kapcsolódni a városi életbe, leginkább akadályként jelentkezik a térhasználatban. Turisztikailag teljesen alulhasznosított és a város sportéletében sem játszik jelenleg szerepet.
A fejlesztés célja
A Sió part gyalogos és kerékpáros kapcsolatainak javítása egyrészről integrálja a csatornát a városi életbe, másrészt a kerékpáros-turizmus fejlesztése révén kapcsolatot teremt a Siófoktól délre eső településekkel. A vízszint szabályozásával lehetőség nyílik a vízfelület sport-, idegenforgalmi és közlekedési célú hasznosítására is. Az elkészült fejlesztési program révén lehetőség van a Sió további, komplexebb hasznosítására is. Tervezett projektek
• Sió csatorna fejlesztési programja
• Sió-csatornában állandó hajózható vízszint tartásának megvalósítása és a kialakuló vízterület idegenforgalmi, közlekedési és turisztikai lehetőségeinek kihasználása.
• A Sió nyugati oldalán parti sétány kialakítása a Tanácsház úttól északra a kikötőig
• Sió- part gyalogos- és kerékpáros kapcsolatainak javítása, a meglévő kapcsolatok hatékonyabb integrálása
• Sió Kanál fesztivál újraélesztése
Elérni kívánt eredmények
A fejlesztések eredményeképpen megszűnik a csatorna és a városszövet elkülönülése: a Sió mint turisztikai, sport és közlekedési helyszín jelenik meg a helyi lakosok és a városba látogató turisták körében. A Sió, mint a város új „főutcája” a minőségi fejlesztés révén gazdasági magterületként is megjelenik és ezáltal javul a város szolgáltatásokkal való ellátottsága is. (sportszerkölcsönzők, vendéglátóhelyek, kiskereskedelmi üzletek, panziók, stb.)
2.3.3 Városszerkezet
Részletek Xxxxxx Örökségvédelmi hatástanulmányából, készítette Terra Stúdió Kft 2015
„Siófok településszerkezetét elsősorban tóparti fekvése határozza meg. A Balaton-part siófoki közigazgatási területre eső része teljes hosszában beépült, itt zömmel az üdülési tájhasználat létesítményei találhatók (üdülőházak, szállodák, kempingek, strandok, kikötő, parti sétány). A siófoki lakott területek központi magja a Sió-csatorna Balatonhoz közeli részén alakult ki, majd először délnyugati, majd észak-keleti irányban növekedett a parttal párhuzamosan.
A tájszerkezet alakulását szintén jelentősen befolyásoló főközlekedési nyomvonalak is a Balaton partjával párhuzamosan, annak közelében futnak (M7 autópálya, 7. sz. főút,
30. sz. vasútvonal). A település szerkezetét alapvetően és értelemszerűen a vízparti fekvés és a többközpontúság határozza meg. Az infrastruktúra is ehhez alkalmazkodik: a legmeghatározóbb és legrégebbi úthálózati elemek, a vasút és a 7-es út a part mentén futnak. A parttól egy kicsit távolabb, ezekkel párhuzamosan épült meg az autópálya. Ezekre merőleges a 65. számú út.
Az autópálya és a vasút közé szorulnak be a város intenzíven beépített lakó-, intézmény- és gazdasági területei, a vasút és a vízpart közötti keskeny sávba pedig az üdülőterületek ékelődtek be.
A lineáris szerkezetet keresztirányú tengellyel egészíti ki déli irányban a Szekszárd felé tartó 65. számú út, amelyre ráépült a korábban önálló Kiliti. A falu mostanra teljesen egybeépült a korábbi Siófokkal. A két településrész lakóterületeit a település lakosságát kiszolgáló, elsősorban kereskedelmi gazdasági terület kapcsolja össze.
A keresztirányú tengely másik hangsúlyos végpontja a kikötő.
A településszerkezetet tagolja a Balatonra merőleges irányban a város belterületét átszelő Sió, és a szintén a tóra merőlegesen, hosszan elnyúló Töreki tavak, a két kisebb tó (Sóstó és Békás tó), a patakok, valamint a Balaton déli partjára jellemző lapályból kiemelkedő dombok; Töreki és a Kilitiszőlőhegy.
A vasút és a Balaton közötti sávban, a kikötőhöz kapcsolódóan a történelmi üdülőterület a XIX. század második felétől tudatos „ingatlanfejlesztés” eredményeként jött létre. A megépülésének idejében a legmagasabb igényeknek is megfelelni kívánó területen parkokat, színházat, strandot alakítottak ki. A kisebb-nagyobb, több esetben pompázatos villákat az üdülni vágyó, leggyakrabban nagyvárosi értelmiség és művésztársadalom használta. A szintszám1-2 szint+tetőtér. Ma ezeket részben lakják. Az utcaképek meghatározó elemei az évszázados platánsorok. A villák közé az elmúlt
20 évben léptékükben és építészeti minőségükben sem illeszkedő szállás jellegű
épületeket, a Petőfi sétányon, a Mártírok útján és a kikötőben a villák elé kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó rendeltetésű bódésort építettek.
A központtól keletre és nyugatra folyamatosan parcelláztak és építették be a vízpartot.
Újhely kertvárosias jellegű, sok az új lakóépület. Ezek zöme földszintes. A földszintes, néhol 2 szintes, többlakásos épületek közé helyenként éttermek, szórakozóhelyek, jelentősen nagyobb tömegű szállodák ékelődnek.
A később beépült üdülőterületekre különböző korokban épült, általában egy-két üdülőegységet tartalmazó beépítés jellemző, ahol az épületek kisebb volumenének köszönhetően nem zavaró a heterogén építészeti minőség. Ezeken a részeken még mindig találunk vállalati üdülőket, vagy ezekből átalakult kisebb panziókat.
Újhely vegyes területei és az üdülőterületek szabályos raszteres utcahálózatra szervezett telekosztásúak.
Az Arany- és Ezüstparton, ahol a Balaton medrét feltöltötték, az 1962-től megépült szállodasor 4-10 emeletes épületeinek egy részét (főleg) az Aranyparton az elmúlt 10 évben felújították, amelyek nagy része szállodaként üzemel. A szállodasor folytatásaként néhány éve lakóparkok is épültek.
A szállodasor mai telekszerkezete nagytelkes, a telkek között szűk közökön keresztül közelíthető meg a 30 m széles, sétánynak és szabadstrandnak is használt közterületsáv.”
2.3.4 Településrendezési eszközök, szabályozási terv
A területi egységek településközpont vegyes területen fekszenek zöld és vízgazdálkodási területekkel vegyesen, valamint a strand K jelű különleges területen.
2.3.5 A beavatkozási terület elemei/területegységei
A tervezési terület újhely felé eső nyugati, 1-es sz. területe Vt-9-zártsorú beépítésű övezetben fekszik, helyi védelem alatt álló épülete a Meteorológiai Állomás (Xxxxxx Xxxxx 1956).
A kikötő 2. sz. területe a Vt-9-szabadon álló beépítésű és V vízgazdálkodási övezetekben,
míg a 0.xx keleti kikötő terület Vt-9-zártsorú beépítésű és Z zöldövezetekben fekszik a területre jellemző adottságoknak megfelelően.
A 4-es számú tervezési terület, a kikötőtől keletre fekvő partszakasz Vt-9-szabadonálló és K-str, különleges strand övezetekben fekszik. Helyi védelem alatt áll a Rózsakert zöldfelülete, valamint a volt Sió és Hullám szálló, ami Siófok Fürdőtelepének első szállodájaként 1893-ban épült Xxxxx Xxxxx svájci származású építész terve nyomán a későbbiek során többször átépítve.
A (Vk) településközpont vegyes területen elhelyezhetők:
- lakóépületek,
- igazgatási épületek,
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épületek,
- egyéb közösségi szórakoztató épületek,
- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek,
- sportépítmények,
- parkolóházak, üzemanyagtöltők (de csak a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel nem érintett tömbökben),
- üdülőépületek (de csak a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel nem érintett és már így kialakult tömbökben),
- a lakó-, üdülő- vagy szállásépületek rendeltetésszerű használatához szükséges kiegészítő építmények, valamint kivételesen: nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmények (de csak a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel nem érintett területen) és termelő kertészeti építmények.
Különleges terület (K)
A különleges terület építési övezetei és az azokban elhelyezhető építmények az alábbiak: „K-str” jelű, „strand” építési övezet, ahol strandi építmények (pénztár, öltöző, higiéniai létesítmény, személyzeti épület), kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, sportépítmény, valamint a működésükhöz szükséges gazdasági és tárolóépület helyezhető el.
Zöldterület (Z)
A zöldterületbe a „Z” jelű közparkok és közkertek tartoznak, amelyeket külön kertépítészeti terv alapján kell kialakítani és fenntartani.
A zöldterület területének legfeljebb 2%-án, a Btv. hatálybalépése után létesített új zöldterületek esetében pedig azok területének legfeljebb 4%-án, legfeljebb 4,5 m építménymagasságú vendéglátó-, sport-, szabadidő-, valamint a terület gondozását szolgáló építmények helyezhetők el. Az építmények helyét elvi építési engedélyben kell kijelölni. A már kijelölt, valamint a meglévő és megmaradó zöldterületi építmények helyét a SZAT – a jelkulcsa szerint – jelöli.
A Balaton melletti szabadsrand parti sávjában csak a strandolók részére szolgáló WC- épületek és öltözőfülkék helyezhetők el. Vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató épületek csak a parti sáv szélén, a szervízutak végén, erre a célra kialakított kis telkeken létesíthetők az alábbi előírások szerint:
- építménymagasság legfeljebb 4,5 m, a telek beépítettsége 50%, az elᔐkert mérete 0,0 m is lehet, - az e célra kialakított – 600 m2-nél kisebb – telkek területét legfeljebb 600 m2 nagyságúra szabad bővíteni, - a telkeken elhelyezhető épületeknek a szomszédos építési telkek felé nézᔐ, a telekhatártól 3 m-en belül álló homlokzatait az oldalhatáron álló épületekre vonatkozó szabályok szerint kell kialakítani.
A Xxxxxx Xxxx utcától a Xxxxxx Xxxxx utcáig terjedő szakaszon a (3) bekezdés szerinti vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató épületeket a kialakított telkeken - a nem közterületre néző telekhatárok mentén - 3 m-es távolság elhagyásával kell elhelyezni. Az épületek ezen, szomszédos ingatlanok felé néző homlokzatain nyílás nem létesíthető. Az épületek építménymagassága, továbbá a szomszédos építési telkekre néző homlokzatának magassága legfeljebb 3,5 m lehet.
Vízgazdálkodási terület (V)
A vízgazdálkodási területen a vízgazdálkodással összefüggő, külön jogszabályok szerinti építmények helyezhetők el.
Az | A telken | A | A megengedett | Az újonnan kialakítható | ||
építés | megengede | beépítettség | legnagyobb | telkek | ||
i | tt | megengede | építménymagass | legkisebb szélessége / | ||
öveze | legnagyobb | tt | ág | mélysége / területe, | ||
t jele | szintterületi | legnagyobb | [ m ] | a beépítési mód | ||
mutató | / | függvényében | ||||
[ m˛/m˛ ] | a zöldfelület elᔐírt | [ m / m / m˛ ] | ||||
sz | o | z | ||||
legkisebb | ||||||
mértéke [ % / | ||||||
% ] | ||||||
Vt-9 | 2,5 | 50/30 | 12,5 | 16/25/700 | - | 10/35/50 0 |
K str | 0,3 | 10/65 | 8,0 | 50/50/300 0 | - | - |
Z | - | 2 * | 4,5 | - | - | - |
V | - | - | - | 3000 | - | - |
* A Btv. hatálybalépése után létesített új zöldterületek esetében viszont legfeljebb 4% építhető be.
2.3.6 Építészeti karakter
A tervpályázat 3.4.5 melléklete foglalkozik a kikötő építészeti karakterével is, ld. a Sió torkolati művek és BH Zrt telephely környezete - Településrendezési tanulmányban.
2.3.7 Közterületek
A tervezési terület jellemzően közterület.
2.3.8 Tulajdonviszonyok
A tervpályázat 3.4.5 melléklete foglalkozik a tervezési területre jellemző tulajdonviszonyokkal is, ld. a Sió torkolati művek és BH Zrt telephely környezete - Településrendezési tanulmányban.
2.3.9 Örökségvédelem
Részlet Xxxxxx Örökségvédelmi hatástanulmányából, készítette Terra Stúdió Kft 2015
„Helyi területi védettséggel rendelkezik az un. történelmi üdülőterület, kiegészülve a vasúton túl a Fő utcáig, az értékek itt koncentráltan vannak jelen. A védett területen belül egyedi védettségű védett 2 kert is. A védett területen 7 egyedi védettségű épületet találunk.
Siófok műemlékeivel, örökségnek tekinthető épületeivel átfogóan foglalkozó tudományos megalapozottságú munka ismereteink szerint nem készült.
Gyakorlatias megközelítésű, de mégis forrásmunkának tekinthető Xxxxxxxxx Xxxxxx építészmérnök (BSC) 2014-ben a Xxxxxxxxx Xxxxxx Egyetem Műszaki Tudományi Karán írt szakdolgozata.
9 Az É/19 sorszámú volt Kenyérgyárat a 22/2013. (IV. 29.) önkormányzati rendelettel törölték, azóta lebontották.
Dolgozatának témája „Siófok fürdőtelepi villáinak állapotfelmérése és rehabilitációs lehetőségeik.”. A dolgozatban sorra veszi a történelmi üdülőtelep villaépületeit, „a rendelkezésre álló kevés és hiányos forrás ellenére” feldolgozza történetüket, elemzi állapotukat és a felújítás lehetőségeit.
A dolgozat alapján Xxxxxx fürdőtelepén (az un. történelmi üdülőterületen) az épített örökség részének kell tekintsünk 31 épületet, ebből egy sem műemlék, helyi egyedi védelmet 3 épület (ebből villa) élvez.
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 39. § (1) ALAPJÁN A FÜRDŐTELEP, VAGY MÁSIK NEVÉN TÖRTÉNELMI ÜDÜLŐTERÜLET ORSZÁGOS VÉDELME INDOKOLT.
Az örökségvédelmi hatástanulmány 3. melléklete részletezi a védett terület (Fürdőtelep és Fő utca) egyedileg védett és egyedileg nem védett műemléki értékű épületeit.
Feltáratlan terület a kikötő, ahol védelemre érdemes lehet védett a meteorológiai állomáson kívül az irodaház, a jégvermek, a Nemzeti Színház korábbi üdülője. „
Az 1-es számú területen álló Meteorológiai Állomás: 1934-ben jött létre Xxxxx Xxxxxx kezdeményezésére a viharjelző és a vízimentő szolgálat. Kezdetben szirénákkal és jelzőkosarakkal rendelkeztek, majd 1951-től már ágyúkkal és rakétákkal jelezték a közeledő vihart. Mivel ez a rendszer lassú volt és munkaigényes, így az 1980-as években álltak át a jelenleg is használt fényjelző rendszer használatára, illetve ekkor telepítettek a tó közvetlen közelébe automata mérőállomásokat. Magát a Siófoki Viharjelző és Balaton-kutató Obszervatóriumot először a Bakony legmagasabb pontjára, a Kőris-hegy csúcsára akarták telepíteni, végül Siófokon kapott helyet, és 1956-ban vették használatba. A viharjelzés minden évben április elejétől október végéig üzemel. Siófokon teljes értékű főállomás működik, így jól felszerelt műszerkerttel rendelkezik. A szokásos berendezéseken kívül - különböző hőmérők, légnedvességmérők, csapadékmérők - található még itt zúzmaramérő állvány is, vagy például a csapadékhullás idejére kinyíló, majd
utána becsukódó edény, amiben a csapadékvizet össze lehet gyűjteni, illetve később a kémiai összetételét kielemezni.
Forrás: xxx.xxxxxxx.xx
A 0.xx területen fekvő egykori Sió szálló, a platánfákkal szegélyezett sétány, a Xxxxxxx Korzó egyik ékessége volt. Siófok első szállodájaként épült a Fürdőtelepen 1893-ban. Xxxxx Xxxxx svájci származású építész tervei szerint 45 szobával, szobánként hideg-meleg vizes fürdőszobákkal épült fel az impozáns épület. Ebből az épületből indult hódító útjára a siófoki fürdőkultúra az 1800-as évek végén, Xxxxx Xxxxxx akkori fürdőigazgató vezetésével.
A Kodolányi Főiskola Siófoki Oktatási Központjának 2001 óta a régi Sió és Xxxxxx szálloda adott otthont, amelynek falai között számos jeles író, művész is megfordult. Az épület a városközponthoz közel, a Petőfi sétány elején a kikötő és a strand mellett, közvetlenül a tóparton áll.
A jelenleg érvényes helyi védelem alatt álló építmények között szerepel a Volt Sió és Hullám szálló, a teljes, (több építési korszakban létesült) épület. Minden (több építési korszaknak megfelelő) külső részlet.
2.3.10 Közlekedés
Részlet A Balaton Nagytérség közlekedésfejlesztési stratégiája - 2007 tanulmányból (F & B Consulting Bt. 2007)
„A Balaton földrajzi helyzete, gazdasági és térségén belüli helyváltoztatási igény- viszonyai megkövetelik a térség egyetlen, jórészt egybeépült, városcentrum nélküli agglomerációhoz hasonlítható kezelését. Nem járunk messze az igazságtól, ha az állítjuk, a Balaton nyáron az ország második legnépesebb városa, a 280 ezres állandó lakosság a nyári szezonban egymilliósra duzzad, így ennek a térben kiterjedt városnak úgy kell a működését közlekedési oldalról kiszolgálni, hogy minden közösségi funkció az elővárosokban, szétszórtan található meg. Ez a modellszemlélet már azt a szakmai kérdést is felveti, vajon helyesebb lenne-e inkább helyi közlekedésként definiálni a vizsgált térségben kialakuló forgalmi viszonyokat.
A Balaton környékén, a tóhoz szervesen kapcsolódó forgalom jellemzően körirányú, az átellenes partra irányuló (sugárirányú) mozgások mértéke lényegesen kisebb. A mai közlekedési rendszer ezen koncepció mentén alakult ki, és működik ma is, azonban a sugárirányú mozgásoknak sajnálatos módon túlságosan kis szerepet tulajdonít. A Tihanyrév és Szántódrév között közlekedő kompon túl csak hajójáratok biztosítják az átkelést, a kikötőkhöz pedig nem csatlakozik megfelelő sugárirányú közlekedési mód, így a hajókkal jelenleg csak a két átellenes part közötti mozgások bonyolíthatók hatékonyan. A komppal szállíthatók az egyéni szárazföldi járművek, azonban az így kialakuló folyosó szegényes (a megközelítőleg 70 km hosszú Balatonon az egyetlen, mely nem is a felezővonal vonalában helyezkedik el). Ezek által túlzott átmenő forgalmat zúdít az érintett településekre. Vasúti kapcsolata nincsen. A komp ugyan nagyobb tömegű közúti járművek, így autóbuszok szállítására is alkalmas, a közösségi közlekedési járművek egyáltalán nem veszik igénybe.
A menetrendi hajóközlekedést a Balatoni Hajózási Zrt. (BHRT) látja el, magánvállalkozások a különjárati- és sétahajózásban vesznek részt. Néhány kivételtől eltekintve a kikötők a BHRT kezelésében vannak.
A Sió-csatorna hajózhatósága fontos gazdasági kérdés.„
A tervpályázat 3.4.5 melléklete foglalkozik a kikötő közlekedési rendszerével, elemzésekkel segíti a pályázót, ld. a Sió torkolati művek és BH Zrt telephely környezete
- Településrendezési tanulmányban.
2.3.11 Közművek
Részletek Xxxxxx Integrált Településfejlesztési Stratégiájából, készítette: Terra Studio Kft. 2014
A város közműellátottsága összességében kedvezőnek mondható. A villamosenergia- ellátás a kiépített hálózati rendszerén keresztül szinte teljes ellátottsággal rendelkezésre áll. A településen magas a termikus energiaellátást biztosító vezetékes földgáz és távhőellátottság is. A szennyvízelvezetés hiányosságának felszámolása és az érintett ingatlanok közcsatorna hálózatra történő rácsatlakoztatása ugyanakkor fontos feladata a településnek, mivel Siófok fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen fekszik. Ennek érdekében az új, korszerűbb technológiájú és
nagyobb kapacitású szennyvíztelep létesítése pályázati támogatással folyamatban van, átadása 2016-ban várható. Fejlesztést igényelnek ugyanakkor a szennyvízátemelő műtárgyak is, amelyeknek bűzzáróvá és zajvédetté tétele szükséges ahhoz, hogy a környezetében ne okozzon kellemetlen bűzhatást. A klímaváltozás okozta szélsőséges időjárás, a nagyobb csapadékesemények a közműellátással szemben új igényeket támaszt. Siófok topográfiai adottsága mellett kialakult, illetve kialakított vízelvezető rendszerek a nagy záporok zavarmentes levezetését csak részben tudják biztosítani. A városközpont és a lakótelepek kivételével a nyílt árkos vízelvezetés jellemző, amelyek a megfelelő kialakítás, illetve karbantartás, hidraulikai rendezettség hiányosságai miatt a nagy záporok levezetésére nem alkalmasak.
2.3.12 Víz- és partvédelem
Részletek Xxxxxx Integrált Településfejlesztési Stratégiájából, készítette: Terra Studio Kft. 2014
Csapadékvíz elvezetés és belvíz elleni védekezés fejlesztése, partvédelem (H3)
A fejlesztés indokoltsága
A globális klímaváltozás hatásainak kezelése, a szélsőséges időjárási események negatív hatásainak megelőzése egyre fontosabb feladat. A szélsőséges csapadékesemények zavarmentes elvezetésének biztosítására való felkészülés a vízelvezető rendszer fejlesztésével, a víz visszatartást és a lefolyás fékezését szolgáló záportározó létesítésével megoldható.
A fejlesztés célja
Siófok csapadékvízelvezető hálózatának további fejlesztése, korszerűsítése, a part- menti szakaszon történő, zárt rendszerű csatorna kiépítése, valamint övárokrendszer kialakítása. Ezen fejlesztések megvalósításánál is fontos szempont a 2001. évi LXIV. törvény 3-4. §-nak a figyelembe vétele. Abban az esetben, ha a beruházások a fenti törvény 7.§ 20) pontja alapján nagyberuházásnak minősülnek, akkor előzetes régészeti dokumentációra lehet szükség a további megelőző régészeti feladatok meghatározása érdekében és a törvény 20/C§ (1) bekezdése alapján előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni, amelynek záródokumentuma a feltárási projektterv. A feltárási projektterv határozza meg a régészeti feladatellátás módját, az érintett terület régészeti jellemzőit és a várható kockázatokat.
Tervezett projektek
• Siófok déli városrészének csapadékvíz elvezetése (Szigeti –dűlői árok, Alsó utca, Xxxxxx Xxxxxx utca, Rét utca, Xxxxx Xxxxxx utca) 1-2. ütem
• Dél-Balatoni szennyvízprojekt, új szennyvíztelep és csatornázás a belváros egyes részein és a Töreki városrészben
• Ivóvízellátó vezetékrendszer felújítása, fejlesztése
Elérni kívánt eredmények
A belvízzel és csapadékkal különösen veszélyeztetett déli városrészeken csökken a veszélyeztetettség.
A tervpályázat 3.4.5 melléklete átfogóan foglalkozik a sziget és félsziget víz és partvédelmével, vízgazdálkodásával, vízi hasznosításokkal, ld. a Sió torkolati művek és BH Zrt telephely környezete - Településrendezési tanulmányban.
2.4 A PÁLYAMŰVEK BENYÚJTANDÓ MUNKARÉSZEI, FORMAI KÖVETELMÉNYEK
- Ha a beadott pályaterv a szerző szabadalmi oltalom vagy szabadalmi bejelentés alatt álló műszaki megoldását tartalmazza, úgy erről – a megoldás tartalmának megnevezése nélkül – a műleírás elején kell a szerzőnek nyilatkoznia.
- Ha a pályázó a díjazásban vagy megvételben nem részesült tervének nyilvános bemutatását nem engedélyezi, úgy erről a műleírás végén, külön oldalon kell nyilatkozatot tennie.
- BORÍTÉK (A/4 szabvány fehér boríték, mindenféle felirat és jelige nélkül lezárva) benne: kitöltött ADATLAP a pályamű szerzőjének/szerzőinek adataival (3.3. sz. melléklet)
benne: kitöltött NYILATKOZAT (3.5. sz. melléklet)
benne: a teljes pályázati anyag kép (doc, jpg, tiff, pdf) formátumban digitális adathordozón (CD)
benne: az (esetleges) szabadalmi oltalom megnevezése
A pályaművek nem sérthetik a titkosságot. A pályaművet tartalmazó csomagot, az egyes munkarészeket névaláírással, jeligével, a szerzőkre utaló emblémával, jellel ellátni nem szabad. A pályamű semmilyen, a szerzők vagy azok munkahelyére vonatkozó utalást nem tartalmazhat. A titkossági szabályt megszegő pályaművet a bírálóbizottság az értékelésből kizárja.
2.4.1 Benyújtandó munkarészek
TERVLAPOK (maximum 6 db B/1* méretű tervlap) Kötelezően tartalmaznia kell az alábbiakat:
- térbeli kapcsolatok értelmezése és ábrázolás a hatásterület kiterjedésének teljes feltüntetésével
átnézeti helyszínrajz m=1:2500
- beépítési és környezetalakítási tervlap a beavatkozási terület
kiterjedésének teljes feltüntetésével:
helyszínrajz m=1:1000
- legalább 2 db jellemző metszet a tervezési terület teljes területén keresztül
m=1:500
- fontosabb, meghatározó épületek funkció sémái (alaprajzi vázlat, metszetek a csatlakozó közterületek ábrázolásával, homlokzatok utcaképekbe illesztve)
m=1:500
- a javasolt új beépítés környezetbeillesztésének alátámasztására minimum 4 db látványterv a kontextus ábrázolásával;
- A tervlapokon bármilyen részlet tetszőleges léptékben szabadon ábrázolható a kisarchitektúrától/ burkolat, pad, lámpa, szökőkút, stb./ akár egy emblematikus jelig, épületig, építményig.
Műszaki leírás, (maximum 10 db A/4 oldal)
- terület és közterület-fejlesztési koncepció ismertetése (közterületek, közfunkciók, magánberuházások területei, minőségi üdülőterületek)
- tájépítészeti kialakítás, funkciók, burkolatok, berendezések, növényalkalmazás,
- ütemezés/ütemezhetőség, megvalósíthatóság
- becsült költség mértéke, összesített alapterületekkel
A műszaki leírás adjon eligazítás minden olyan körülményről, amely a tervlapokról nem olvashatók le. Mutassa be a tervezett fontosabb városrendezési –tájépítészeti-építészeti megoldásokat.
2.4.2 Formai előírások
A tervlapokat habkartonra kasírozva kell elkészíteni, amelynek mérete szabvány B1* méretű (700 x 1000 mm). A tervpályázat nyelve magyar. A kidolgozás módja kötetlen, a kiíró nem határozza meg az ábrázolás módját, technikáját, színezését, de valamennyi tervlappal szemben követelmény a tiszta, világos, az elbírálást segítő előadásmód.
Minden tervlapon fel kell tüntetni a tervpályázat címét;
„SIÓFOK KÖZPONTI ÜDÜLŐTERÜLET HOSSZÚ TÁVÚ KOMPLEX FEJLESZTÉSE”,
a tervlap megnevezését, a méretarányt, és
a tartalomjegyzék szerinti sorszámot.
*A tervpályázati rendelettől eltérő formai megkötések oka az ötletpályázat volumene, a tervezési terület nagy kiterjedése, ami átfogó tervi vizsgálatot igényel, és aminek kifejtésére nagyobb felületet szükséges biztosítani.
2.5 ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK
A pályaművek értékelése során a Bírálóbizottság az alábbi bírálati szempontok szerint értékeli a pályaműveket és dönt a rangsorolásról:
a tervpályázati kiírásban meghatározott tárgy alapján vizsgálja
a telepítés (a környezetbe és a tájba illeszkedés, a beépítés) követelményeinek-,
• karakteres, városképet meghatározó arculat kialakítása
• funkcionális igények megvalósulása
• magas szintű táj- és térépítészeti, építészeti és zöldfelületi minőség létrehozása
• városképhez és környezethez való illeszkedés
• örökségvédelmi, városképi szempontok érvényesülése,
• a településképi és településszerkezeti hatásvizsgálat pozitív eredménye,
• az építészeti kialakítás minősége
• településrendezési, építési előírások betartása a kiírással összhangban
a megvalósíthatóság követelményeinek-,
• reális időbeli ütemezettség
• reális költségű, megvalósítható műszaki megoldások alkalmazása
• későbbi ütemekhez, más projektekhez történő kapcsolódás biztosítása
a környezetvédelmi követelményeinek-,
• környezeti feltételekhez való alkalmazkodás
• kedvező anyaghasználatú, energiatudatos szerkezetek használata
• alacsony üzemeltetési költségű, fenntartható megoldások alkalmazása
• üzleti célra hasznosítható létesítmények helyes aránya
a közlekedési követelményeinek-,
• térszervezés és közlekedési útvonalak összhangja
• kapcsolatok a szűkebb és tágabb környezet közlekedési hálózataihoz
• közlekedési ágak prioritásrendszerének érvényesítése
a tervi minőség követelményeinek-,
• kidolgozottság, részletezettség
• közérthetőség, tervpályázati kiírás szerinti megítélhetőség
• kiírásnak való megfelelés
és szempontjainak való megfelelést.
A bíráló bizottság a pályaművek sorrendjének megállapítása során a fenti szempontokat összességében érvényesíti, de fenntartja magának a jogot, hogy a bírálati eljárás során új aspektusokat is beemeljen a bírálati szempontok közé.