Ügyfél-tájékoztató és általános szerződési feltételek Simple Csoportos Készülékbiztosítás

Ügyfél-tájékoztató és általános szerződési feltételek Simple Csoportos Készülékbiztosítás

Ügyfél-tájékoztató

Dokumentumazonosító: F 120816 01 2209

Tisztelt Ügyfelünk!

Köszönjük a Magyar Posta Biztosító Zrt. iránti megtisztelő bizalmadat! Kérünk, mielőtt a Simple Csoportos Készülékbiztosítási szerződéshez csatlakozási igényedet leadod, figyelmesen olvasd el jelen Ügyfél-tájékoztató és általános szerződési feltételek című kiadványunkat, amely a biztosítási szerződés elválaszthatatlan részét képezi.

Legfontosabb adatok

Magyar Posta Biztosító Zrt. székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxx xxxx 0-0.; levélcíme, kapcsolattartás: 1538 Budapest, Pf. 501, xxx.xxxxx.xx, xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx, ügyfélszolgálati telefonszáma: 06 1 40 43556 (hétfőnként 8.00-20.00 óráig, míg egyéb munkanapokon 8.00-18.00 óráig hívható); jogi formája: zártkörűen működő részvénytársaság, székhely állama: Magyarország, cégjegyzékszám: Fővárosi Törvényszék, mint cégbíróság, Cg. 00-00-000000, fő tevékenységi köre: biztosítási tevékenység, nem életbiztosítás. A biztosító fizetőképességéről és pénzügyi helyzetéről évente jelentést tesz közzé a honlapján.

Az OTP Mobil Szolgáltató Kft. (székhelye: 1143 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxx 00-00.), illetve az alkalmazásában, megbízásában eljáró természetes személy a Simple Csoportos Készülékbiztosítás közvetítése során függő biztosításközvetítőként a biztosító nevében jár el, a biztosításközvetítői tevékenység során okozott szakmai károkért és sérelemdíjért a biztosító áll helyt. Az OTP Mobil Szolgáltató Kft. biztosításközvetítőként jogosult a biztosítási díjat átvenni, továbbá az ügyfélnek járó összeg kifizetésében közreműködni. Nem jogosult azonban a biztosítótól ügyfélnek járó összeget előzetesen átvenni, valamint a biztosító nevében a biztosítási szerződéshez csatlakozást elfogadni. Az OTP Mobil Szolgáltató Kft. nem rendelkezik közvetlen részesedéssel a biztosítóban. Más biztosítóban, biztosításközvetítőben, biztosítási szaktanácsadóban sem közvetlen, sem közvetett részesedéssel nem rendelkezik. Az OTP Mobil Szolgáltató Kft. és ügyintézője biztosításközvetítői tevékenysége során a biztosító biztosítási termékei értékesítésére jogosult, az ügyfél csatlakozási igényét átveheti és továbbíthatja; a terméket nem tanácsadással értékesíti, a közvetítői tevékenységért javadalmazásban – jutalékban – részesül, melyet a biztosítási díj tartalmaz.

Felügyeleti szerv

A Magyar Posta Biztosító Zrt., és az OTP Mobil Szolgáltató Kft. felügyeleti szerve a Magyar Nemzeti Bank (továbbiakban: MNB). Levélcíme: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777; ügyfélszolgálati telefonszáma: 06 80 203 776; e-mail címe: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx. Az MNB a biztosításközvetítőkről nyilvántartást vezet, amely nyilvántartás megtekinthető a xxx.xxx.xx honlapon, a biztosító nyilvántartási száma: 00000000, az OTP Mobil Szolgáltató Kft. nyilvántartási száma: 24386106.

Panaszügyintézés

Társaságunk számára fontos, hogy a Magyar Posta Biztosító Zrt. Ügyfeleként elégedett legyél szolgáltatásunkkal. Amennyiben biztosítási szerződéseddel, a biztosító vagy a biztosításközvetítő eljárásával kapcsolatos panaszod van, azt megteheted szóban (személyesen a biztosító székhelyén található ügyfélszolgálaton vagy telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon vagy elektronikus levélben, vagy a honlapon található panasz bejelentési felületen keresztül). Kérjük, hogy írásban fordulj közvetlenül Panaszkezelési osztályunkhoz, ahol bejelentésed kivizsgáljuk, és arra 30 napon belül válaszolunk: Magyar Posta Biztosító Zrt. Panaszkezelési osztály, 1538 Budapest, Pf. 501 (levélben); xxxxxx@xxxxx.xx (e-mailben); 06 1 423-4298 (faxon). Társaságunk panaszkezelési eljárásával, a panaszkezelés módjával és a panaszkezelési nyilvántartás vezetésével kapcsolatos további részletes információkat találsz honlapunkon, illetőleg az ügyfélszolgálaton kihelyezett panaszkezelési szabályzatban.

Amennyiben panaszodra a Magyar Posta Biztosító Zrt. Panaszkezelési osztályától nem kaptál kielégítő választ, panaszoddal a következő intézményekhez fordulhatsz: fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Magyar Nemzeti Bankhoz, a fogyasztói jogokkal, azok érvényesítésével, a biztosítási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos esetleges fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése érdekében a Pénzügyi Békéltető Testülethez. Levelezési cím: 1525 Budapest, BKKP Pf.172; telefon: 00-00-000-000; e- mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx. A Testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó a biztosítótársasággal közvetlenül megkísérelje a panaszügy rendezését. (Fogyasztónak a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenységi körén kívül eljáró természetes személy minősül.) Amennyiben vitás ügyed nem tudod peren kívül érvényesíteni, jogodban áll bírósági utat igénybe venni.

Tájékoztatunk, hogy a fogyasztói jogviták online rendezéséről szóló 524/2013/EU rendelet értelmében online felületen megkötött szerződés kapcsán esetlegesen felmerülő panaszod a xxxx://xx.xxxxxx.xx/xxx weboldalon keresztül is továbbíthatod az illetékes alternatív vitarendezési fórum felé.

Jognyilatkozatok, szerződésre alkalmazandó jog

Minden jognyilatkozat csak írásban érvényes. Írásbelinek minősül a jognyilatkozat, ha azt a társaságunknál regisztrált e-mailről juttatod el hozzánk, továbbá az applikációban és a honlapon megtett elektronikus nyilatkozat is. Jognyilatkozatod továbbá csak akkor hatályos, ha az a Magyar Posta Biztosító Zrt.-hez megérkezik. Minden iratban az irányadó nyelv a magyar, úgyszintén az esetleges jogvitában, amely magyar bíróság előtt zajlik a magyar jogszabályok alapján, melyek az itt nem szabályozott kérdésekre mindig vonatkoznak.

1

Simple Csoportos Készülékbiztosítás általános szerződési feltételei

A Simple Csoportos Készülékbiztosítás általános szerződési feltételei (a továbbiakban: biztosítási feltételek) azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket – ellenkező szerződéses kikötés hiányában – a Simple Csoportos Készülékbiztosítás szerződésre, és ahhoz tartozó egyedi fedezetekre alkalmazni kell, feltéve, hogy azt e feltételekre hivatkozással kötötték meg. A jelen biztosítási feltételek alapján létrejött szerződésekre az itt nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban:

„Ptk.”) rendelkezései az irányadók.

1. A szerződés alanyai

1.1 A biztosító a Magyar Posta Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító).

1.2 A Szerződő az OTP Mobil Szolgáltató Kft. A biztosítási díj megfizetésére a Szerződő köteles. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére a Szerződő jogosult, és a biztosító hozzá intézi jognyilatkozatait.

1.3 A Biztosított a jelen biztosítási feltételek szerinti biztosított vagyontárgy természetes személy tulajdonosa, akinek a Szerződő erre rendszeresített felületén tett csatlakozási kérelmét a biztosító elfogadta, és ezáltal a Simple csoportos készülékbiztosítási szerződéshez csatlakozott, és akit ennek alapján a Szerződő a biztosítónak Biztosítottként bejelentett. A biztosító szolgáltatására a Biztosított jogosult. A szerződéshez csak magyarországi állandó lakcímmel rednelkező természetes személy csatlakozhat, a magyarországi állandó lakcímmel nem rendelkező személy biztosítási szerződéshez történő csatlakozása érvénytelen. Érvénytelen csatlakozás esetében a Szerződő a díjat a Biztosítottnak visszautalja.

1.4 A biztosító Szervizpartnere a biztosítóval szerződéses kapcsolatban álló szakszerviz, amely kárelbírálást végez, emellett elvégzi a károsodott készülék javítását, illetve pótlását a károsodott vagy lopott készülék helyett a jelen biztosítási feltételek rendelkezései szerint.

2. A biztosítási szerződés létrejötte és a Biztosítottak csatlakozása

2.1 A Simple készülékbiztosítás ún. csoportos biztosítás, amely a biztosító és a Szerződő kölcsönös írásbeli megállapodásával jön létre, határozatlan időtartamra. A biztosító a Szerződő által neki megfizetett, egyes Biztosítottaktól beszedett díj ellenében, a közöttük létrejött szerződés alapján vállalja a jelen dokumentumban meghatározott biztosítási kockázatot az egyes Biztosítottak vonatkozásában.

2.2 A csoportos készülékbiztosítási szerződéshez a Biztosítottak önkéntesen csatlakozhatnak. A Biztosított a Szerződő erre rendszeresített felületén keresztül, elektronikus úton, a szükséges adatok megadásával és az első díjrészlet megfizetésével jelezheti a csoportos biztosításhoz történő csatlakozási igényét. Az így megtett elektronikus nyilatkozat a Ptk. 6:7. § (2) bekezdése szerint írásbelinek minősül. A Biztosítotti jogviszony a Biztosított csatlakozási igényének biztostó általi – kockázatelbírálást követő – elfogadásával jön létre.

2.3 A biztosító 15 napos kockázatelbírálási határidőn belül elbírálja a Biztosított csatlakozási kérelmét. Ha a kockázat elvállalásának nincs akadálya, akkor a biztosítási díj megfizetését követő nap 0 óra 0 percére visszamenő hatállyal létrejön a biztosítási fedezet az adott biztosított készüléke vonatkozásában. A biztosítási fedezet akkor is létrejön a biztosítási díj megfizetését követő nap 0 óra 0 percére visszamenő hatállyal, ha a biztosító a csatlakozási kérelemre annak megtételétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy a csatlakozási kérelmet a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a szükséges adattartalommal és feltételekben szereplő díjszabásnak megfelelően tették.

2.4 A csatlakozási kérelmet a biztosító a 15 napos kockázatelbírálási határidőn belül indokolás nélkül elutasíthatja, vagy módosító javaslatot tehet. Amennyiben a biztosító a csatlakozási kérelmet elutasítja, úgy az Ügyfél által befizetett első biztosítási díj visszafizetéséről gondoskodik.

3. A kockázatviselés kezdete és megszűnése, a biztosítás hatálya

3.1 Ha a Biztosított a csoportos biztosításhoz csatlakozott, a biztosító kockázatviselése (a biztosítási fedezet) az adott Biztosított vonatkozásában a biztosítási díj megfizetését követő nap 0 óra 0 percétől kezdődik.

3.2 A biztosító kockázatviselése minden Biztosított vonatkozásában megszűnik a csoportos biztosítási szerződés megszűnésének időpontjában. A megszűnés napjáig díjjal rendezett egyes Biztosítottakra vonatkozó fedezetek vonatkozásában a biztosító a díjrendezettség utolsó napjáig kockázatban áll.

3.3 A biztosító kockázatviselése az egyes Biztosítottak vonatkozásában megszűnik az adott Biztosított biztosítotti jogviszonyának megszűnésével.

3.4 A biztosítási fedezet az egyes Biztosítottak vonatkozásában a csatlakozásnál megjelölt készülékre vonatkozó kockázatviseli idő alatt bekövetkezett biztosítási eseményekre terjed ki, a jelen biztosítási feltételekben foglalt korlátozások figyelembevételével.

3.5 A jelen biztosítás területi hatálya egész Magyarország. Bárhol máshol a világban a biztosítási fedezet a külföldi tartózkodás kezdetétől számított 60 naptári napig áll fenn, feltéve, hogy ez a 60 naptári nap teljes egészében a biztosító kockázatviselésének időtartamán belülre esik. A jelen feltételek szerinti futárszolgáltatás kizárólag Magyarország területére korlátozódik.

4. A biztosítás tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak

4.1 A biztosítási szerződés határozatlan tartamú.

4.2 Az első biztosítási időszak (biztosítási év) az egyes Biztosítottak vonatkozásában a rájuk vonatkozó kockázatviselés kezdetekor kezdődik.

4.3 A biztosítási időszak egy év, melynek az utolsó napja az évforduló. Az új biztosítási időszak első napja az évfordulót követő nap.

5. A biztosítási szerződés módosítása

5.1 A felek a szerződés tartalmát közös megegyezéssel írásban módosíthatják.

2

5.2 Ha a biztosító csak a szerződéskötés, vagy az egyes Biztosítottak által a szerződéshez történő csatlakozás után szerez tudomást a szerződést, illetve az egyes biztosítotti fedezeteket érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben, vagy egyes csatlakozási kérelemben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés, illetve az egyes biztosítotti fedezetek módosítására, illetőleg – ha a kockázatot a jelen feltételek értelmében nem vállalhatja – a szerződést, illetve az egyes biztosítotti fedezetet 30 napra írásban felmondhatja. Ha a Szerződő/Biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés, illetve az egyes biztosítotti fedezet a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik. Erre a következményre a Szerződőt/Biztosítottat a módosító javaslat megtételekor a biztosító figyelmezteti. Ha a biztosító e xxxxxxxx nem él, a szerződés, illetve az egyes biztosítotti fedezet az eredeti tartalommal hatályban marad.

5.3 Amennyiben az 5.2. szerint az egyes biztosítotti fedezetekkel kapcsolatosan a biztosító tudomására jutott lényeges körülmény vagy ezek változása a Biztosított biztosítási fedezettel kapcsolatos visszaélésére vagy a biztosító szándékos megtévesztésére utal (pl. a Szervizpartner megállapítása alapján az IMEI szám manipulált a Készülékben), abban az esetben a biztosító jogosult az adott biztosítotti fedezetet azonnali hatállyal megszüntetni.

5.4 A Biztosított fedezete (ideértve az általa választott biztosítási csomag típusát is) a csatlakozási nyilatkozat megtételét követően – az 5.2. pontban rögzített felmondás esetét ide nem értve – nem módosítható.

6. A biztosítás, illetve a biztosítotti jogviszony megszűnésének esetei

6.1 Ha az adott Biztosított vonatkozásában a rá vonatkozó kockázatviselés időtartama alatt a biztosítási érdek megszűnt, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált (pl. a Készülék eladásra került), a biztosítotti jogviszony az érdekmúlás napjával megszűnik (érdekmúlás). Az érdekmúlás tényét hitelt érdemlően igazolni kell (pl. adásvételi szerződés).

6.2 Ha a lopás, rablás, zsebtolvajlás, kifosztás biztosítási esemény bekövetkezik, valamint ha a Készülék javíthatatlanná válik és a biztosító az eseményre tekintettel szolgáltatást teljesít, és az ebből adódó érdekmúlás miatt a biztosítotti jogviszony megszűnik, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti. A szerződés, illetve a biztosítotti jogviszony megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az adott Biztosított vonatkozásában az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet 30 napon belül köteles visszatéríteni.

6.3 A biztosítási szerződést a Szerződő, a biztosító, valamint a Biztosított a Készülékére vonatkozó fedezetet – 30 nap felmondási idővel – a biztosítási időszak végére (évfordulóra) írásban felmondhatja.

6.4 A Szerződő, illetve a Biztosított megfelelő határidőben beérkezett felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követően a biztosító köteles 30 napon belül a Szerződő, illetve a Biztosított által teljesített befizetésekkel elszámolni.

6.5 Ha a Szerződő az esedékes biztosítási díjat nem fizeti meg, a biztosító a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a Szerződőt a felszólítás elküldésétől számított legalább 30 napos póthatáridő tűzésével – a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.

6.6 Ha a díjat annak esedékességekor az adott Biztosított a Szerződőnek nem fizeti meg a 10 napos türelmi idő lejártáig, a biztosítotti jogviszony megszűnik a díjjal rendezett időszak utolsó napjával.

6.7 A biztosítási szerződés, illetőleg a Biztosítotti jogviszony megszűnésével a biztosító kockázatviselése megszűnik.

6.8 Amennyiben a Biztosított fedezete egy adott Készülékre a jelen feltételek alapján bármely okból megszűnik, ugyanazt a Készüléket újra fedezetbe vonni csak a biztosító újabb egyedi kockázatelbírálása alapján lehet.

6.9 A szerződést a feleknek lehetőségük van közös megegyezéssel is megszüntetni.

7. A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai

7.1 A biztosítót a kockázatviselés kezdetétől, annak teljes tartamára megilleti a – kockázatviselésének ellenszolgáltatására szolgáló – biztosítási díj. A biztosító a díjat az egyéves biztosítási időszakra állapítja meg. A díjat a Szerződő szedi be a Biztosítottaktól.

7.2 A biztosítás első díja a Biztosított által a szerződéshez történő csatlakozási kérelem benyújtásakor, a folytatólagos díj pedig annak, a Biztosított által választott és a csatlakozási kérelem beérkezésének visszaigazolásáról szóló dokumentumban megjelölt díjfizetési ütem szerinti időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

7.3 A Szerződő, a Biztosított és a biztosító megállapodhatnak abban, hogy a Szerződő a biztosítás éves díját részletekben szedi be a Biztosítottól (havi, negyedéves, éves díjfizetési gyakoriság). A biztosítási díj a Biztosított részéről bankkártyás fizetéssel fizethető meg.

7.4 Ha a Szerződő az esedékes díjnak csak egy részét fizette meg, és a biztosító – a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó Ptk.- ban szereplő, a jelen szerződésre irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával – eredménytelenül hívta fel a Szerződőt a befizetés kiegészítésére, a szerződés a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

7.5 A biztosító jogosult a biztosítási díj évfordulóval történő módosítására, melyről az egyes Biztosítottakat évforduló előtt 45 nappal tájékoztatja. Amennyiben a Biztosított a díjemelést nem kívánja elfogadni, úgy jogosult a Készülékére vonatkozó biztosítási fedezetet 30 napos felmondási idővel évfordulóra felmondani. Amennyiben a Biztosított a fedezetet nem mondja fel, azt a biztosító úgy tekinti, hogy a díjemelést elfogadja, és a biztosítási fedezet az évforulót követő naptól az új díjjal marad érvényben.

8. A Biztosított kötelezettségei

A közlési és változás-bejelentési kötelezettség

8.1 A Biztosított a csatlakozási kérelem benyújtásakor köteles a biztosítóval a valóságnak megfelelően közölni minden olyan, a kockázat elvállalása szempontjából lényeges körülményt, amelyre a biztosító kérdést tett fel, és amelyet ismert vagy ismernie kellett, vagy amiről a biztosító fényképfelvételt kért. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a fél közlési kötelezettségének eleget tesz, a kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.

8.2 A Biztosított nem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre illetve bejelentésre köteles lett volna.

3

8.3 Az adatok valóságtartalmáért a Biztosított felelős. A közölt adatok ellenőrzését a biztosító részére lehetővé kell tenni. A biztosító ellenőrzési lehetősége a Biztosítottat a közlési kötelezettség alól nem mentesíti.

8.4 A Biztosított köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülmények változását a Szerződőnek 15 napon belül a Szerződő felületén elérhető felhasználói fiókjában vagy a Szerződő ügyfélszolgálatán keresztül bejelenteni. Lényegesnek tekinthető mindaz a körülmény, amelyre vonatkozóan a csatlakozási kérelem benyújtása során, egyéb nyomtatványon adat szerepel, akár kérdésre válaszolva, akár nyilatkozatként, vagy amiről a biztosító fényképfelvételt kért. Be kell jelenteni különösen, ha Biztosított neve, címe, vagy e-mail címe megváltozik.

8.5 A közlésre, illetve a változás-bejelentésre irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a Biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a csatlakozási kérelem elbírálásakor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

Biztosítási esemény bejelentési (kárbejelentési) kötelezettség

8.6 A Biztosítottnak a biztosítási eseményt haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított 5 napon belül be kell jelentenie a biztosítónak.

8.7 Jogtalan eltulajdonítás (lopás, zsebtolvajlás, kifosztás) és rablás esetén a káresemény észlelését követően a 14.2. pontban foglaltaknak megfelelően a Biztosított köteles feljelentést tenni a rendőrségen, és az eltulajdonított, illetve sérült Készüléket azonosíthatóan megjelölni.

8.8 A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a Biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a szerződésben megállapított határidőben önhibájából a biztosítónak nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését nem teszi lehetővé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.

Általános kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség

8.9 A Biztosított köteles a kárt tőle elvárhatóan megelőzni és enyhíteni, melynek keretében köteles különösen minden ésszerű óvintézkedést megtenni és megfelelő gondosságot tanúsítani annak érdekében, hogy megvédje a Készüléket a véletlenszerű károsodással, vagy jogtalan eltulajdonítással (lopás, zsebtolvajlás, kifosztás) szemben.

8.10 A kárenyhítés szükséges költségei akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.

8.11 A biztosító mentesülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegése esetén is.

Díjfizetési kötelezettség

8.12 A biztosítási díj megfizetésére a Szerződő köteles, aki az egyes Biztosítottak után a biztosítónak járó díjat a Biztosítottaktól szedi be, a Biztosított a kockázatviselés fenntartása érdekében szintén köteles a díjfizetésre. A Biztosított által fizetendő biztosítási díj és önrész összegét a csatlakozási kérelem beérkezésének visszaigazolásáról szóló dokumentum tartalmazza.

9. A biztosító kötelezettsége Szolgáltatási kötelezettség

9.1 A jelen biztosítási feltételek alapján a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy biztosítási esemény bekövetkezte esetén a csatlakozási kérelem beérkezésének visszaigazolásáról szóló dokumentumban meghatározott díj ellenében, a biztosítási feltételekben meghatározott és a Biztosított által választott csomagnak megfelelő biztosítási szolgáltatást teljesíti a jelen biztosítási feltételek rendelkezései szerint.

10. A biztosított vagyontárgy

10.1 Biztosított vagyontárgy: a magánszemély Biztosított tulajdonában álló, a csatlakozási kérelem beérkezésének visszaigazolásáról szóló dokumentumban megjelölt típusú, ott feltüntetett IMEI számmal rendelkező mobiltelefon készülék (a továbbiakban: Készülék), melynek kijelzője sérülésmentes és nem beázott.

10.2 Nem biztosított vagyontárgy jelen feltételek vonatkozásában a Készülékhez tartozó kiegészítő, tartozék, letöltött szoftver.

10.3 A jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet tulajdonában álló készülék nem tekintendő biztosított vagyontárgynak, így az ilyen telefonra létrejött fedezet érvénytelen és a biztosítási díj visszajár.

11. Biztosított által választható biztosítási csomagok

11.1 A Biztosítottra vonatkozó biztosítási fedezet a Biztosított által a csatlakozási kérelem benyújtása során választott csomagtól függően a következő biztosítási eseményekre terjed ki:

4

	BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY	BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS
Alap csomag	 a Készülék képernyőjének törése	 a törött képernyő cseréje a biztosító Szervizpartnere által (képernyő csere szolgáltatás), vagy  Cserekészülék rendelkezésre bocsátása a biztosító Szervizpartnere által, ha a képernyő gazdaságosan nem javítható (készülék pótlás szolgáltatás) és  futárszolgáltatás (kizárólag Magyarország területén)
Extra csomag	 a Készülék képernyőjének törése	 a törött képernyő cseréje a biztosító Szervizpartnere által (képernyő csere szolgáltatás), vagy  Cserekészülék rendelkezésre bocsátása a biztosító Szervizpartnere által, ha a képernyő gazdaságosan nem javítható (készülék pótlás szolgáltatás) és  futárszolgáltatás (kizárólag Magyarország területén)
	 a Készülék betöréses lopással történő eltulajdonítása, elrablása, zsebtolvajlás, vagy kifosztás útján történő eltulajdonítása	 Cserekészülék rendelkezésre bocsátása a biztosító Szervizpartnere által (készülék pótlás szolgáltatás) és  futárszolgáltatás (kizárólag Magyarország területén)

12. A biztosítási események, a biztosító szolgáltatása Biztosítási események

Képernyőtörés biztosítási esemény

12.1 Képernyőtörés biztosítási eseménynek minősül, ha a Készülék képernyője teljes hosszában vagy szélességében elreped, vagy jól látható módon sérülést szenved (lepattan, erősen karcolódik), vagy pókhálósan törik, illetve ha az akkumulátor felfújódása miatt a széleken végigreped.

Nem minősül biztosítási eseménynek:

 A készülék olyan sérülése, amely miatt a készülék abban az esetben is használhatatlan marad, ha a készülék képernyőjét cserélik.

 Az olyan kár, ami nem a kijelző, hanem a telefon valamely más alkatrészének hibás működéséből ered (pl. alaplapi hiba, amely használhatatlanná teszi a kijelzőt).

 Az olyan LCD törés, amikor kívülről a kijelző sértetlen állapotú, de az LCD a kijelző mögött mégis eltört.

 Az olyan LCD hiba, amikor a kijelző gyárilag pixelhibás lesz vagy beég, de a kijelzőn semmilyen nyoma nincs törésnek, fizikai behatásnak.

 A hajlott ház esete: amikor egyszerű visszahajlítás nem lehetséges, hanem a Készüléken ház csere szükséges.

 Az egyéb periféria hibákból eredő kár, azaz, ha valamely alkatrészt pluszban cserélni kell a kijelző mellett ahhoz, hogy a Készülék jól működjön.

 Az az eset, mikor jelkód vagy iPhone ID problémák miatt a Készülékhez nem lehet hozzáférni, így a Készüléket javítani sem lehet (ideértve azt az esetet is, amikor a Biztosított a Készülék javításra történő átadását megelőzően, vagy külön felhívásra nem gondoskodik a jelkód kiiktatásáról, vagy a jelkód Szervizpartnernek történő megadásáról).

 A Készülék hátlapjának sérülése.

 A Készülék kijelzőjébe épített kamera, projektor sérülése (pl. TrueDepth kamera, Dot Projektor stb.)

12.2 A 12.1. pont szerint kizárt események esetében a Biztosított a Szervizpartnernek tett ezirányú nyilatkozatával dönthet úgy, hogy a Készülék biztosítási fedezeten kívüli megjavítását kéri a Szervizpartnertől, az ebből eredő javítási és futárszolgáltatással kapcsolatos költségek őt terhelik.

Lopás biztosítási események

12.3 Betöréses lopás biztosítási eseménynek minősül a készülék harmadik személy általi, jogtalan eltulajdonítás céljából történő elvétele betörés útján.

5

 Betörésnek minősül a jelen feltételek vonatkozásában, ha a Készüléket kulcsos, mechanikus vagy elektronikus zár segítségével bezárják valamilyen helyiségbe, lezárt helyiségbe, szekrénybe, beépített tároló rekeszbe vagy gépjárműbe (nem látható helyen) és azt dolog elleni erőszakkal kinyitják, és a Készüléket ilyen módon eltulajdonítják.

 Dolog elleni erőszak: a Készülékhez való hozzáférés megakadályozását szolgáló zár, ajtó vagy ablak állagsérelemmel járó illetéktelen felnyitása, felfeszítése vagy feltörése. Nem minősül dolog elleni erőszaknak, ha az elkövető a lopást ál-, hamis, zárfésűs, elvesztett vagy lopott kulccsal illetve olyan eszközzel, módszerrel követi el, amely nem hagy a zárbetétben, zárszerkezetben vagy nyílászárón erőszakos behatolásra utaló nyomot.

 Helyiségnek az épület vagy melléképület minden oldalról szilárd anyagú épületszerkezetekkel körülhatárolt, önálló légterű része minősül.

 Lezárt helyiségnek tekintendő a tér olyan módon elkülönített része, amelyet határoló szerkezetei az arra jogosulatlan idegen személyekkel szemben az elmozdítástól, a behatolástól és a betekintéstől egyaránt megóvnak. A jelen feltételek szempontjából nem minősül lezárt helyiségnek, ha a helyiség határoló épületszerkezeti elemei (falazata, födémszerkezete, nyílászárója, stb.)

40 mm-nél vékonyabb deszka, drótfonat, 5 mm-nél vékonyabb könnyűfémlemez, 2 mm-nél vékonyabb vaslemez, vagy egyszeres 3 mm-es és ennél vékonyabb síküveg.

Nem minősül biztosítási eseménynek:

 ha a lopást a helyiség/lezárt helyiség elveszett vagy bárki által hozzáférhető helyen megtalált saját kulcsának segítségével követik el.

12.4 Rablás biztosítási eseménynek minősül, ha jogtalan eltulajdonítás céljából a tettes a Készüléket úgy szerzi meg, hogy a Biztosítottal szemben erőszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, továbbá, ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított Készülék megtartása végett erőszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz a Biztosítottal szemben.

12.5 Zsebtolvajlás biztosítási eseménynek minősül, ha a Készüléket nem őrizetlen, a Biztosított testén lévő ruházatának zsebéből, vagy szorosan a testén tartott kézitáskájából vagy egyéb hordozóeszközéből tulajdonítják el. A Készülék akkor minősül őrizetlennek, ha az nincsen a Biztosított közvetlen testi őrizetében, vagy a Biztosított nincs abban a helyzetben, hogy észlelje vagy megakadályozza a Készülék eltulajdonítását, ide tartozik különösen az az eset, ha a Biztosított alszik.

12.6 Kifosztás biztosítási eseménynek minősül, ha az eredendően a Biztosított őrizetében lévő Készüléket a Biztosított önhibáján kívüli védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotát (így különösen önhibáján kívül előállt ájult, kábult állapotát) felhasználva tulajdonítják el.

12.7 A biztosítási esemény bekövetkeztét a Biztosítottnak kell bizonyítania.

Biztosítási szolgáltatás

12.8 Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosítási díj megfizetése ellenében a biztosító a jelen biztosítási feltételek szerint az alábbi szolgáltatást nyújtja:

 Képernyő csere: képernyő törés biztosítási esemény esetén a biztosító Szervizpartnerén keresztül gondoskodik a Készülék javításáról, ezen belül – a Biztosított által megfizetendő önrész mellett – állja a javítás költségeit (ideértve a futárszolgáltatás díját is);

vagy

 Készülék pótlás: a biztosító a Szervizpartnerén keresztül a Szervizpartnerénél a kárrendezés időpontjában rendelkezésre álló készülékek és biztosított Készülék Szervizpartner által megállapított kárkori értékének függvényében azonos, vagy hasonló műszaki paraméterekkel rendelkező új, felújított vagy egyéb hibátlan cserekészüléket (továbbiakban: Cserekészülék) ad a Biztosított tulajdonába a használhatatlanná vált készülék helyett, annak végleges pótlása céljából – a Biztosított által megfizetendő önrész mellett – az alábbi esetekben:

- Képernyő törés biztosítási esemény esetén, ha a Készülék képernyője nem javítható azért, mert a képernyő javítása nem gazdaságos (mert a javítás költsége meghaladja a Cserekészülék értékét (lásd ennek szabályait részletesen a 15.7. pontban),

- Betöréses lopás, rablás, zsebtolvajlás, kifosztás biztosítási esemény esetén. A Készülék pótlás szolgáltatás részletes szabályait a 15.7-15.8. pont tartalmazza.

12.9 Az Alap csomag esetén a biztosító az egyéves biztosítási időszakon belül egy Képernyő csere szolgáltatást, míg az Extra csomag esetén a biztosító az egyéves biztosítási időszakon belül egy Képernyő csere, valamint egy Készülék pótlás szolgáltatást nyújt.

12.10 A szolgáltatás készpénzre nem váltható, a Biztosított semmilyen közvetlen pénzbeli biztosítási szolgáltatásra nem jogosult.

12.11 Készülék pótlás szolgáltatás nyújtása esetén a biztosítási fedezet a Cserekészülékre nem vihető át, arra automatikusan nem terjed ki, a biztosító szolgáltatásával a biztosítotti jogviszony megszűnik, a lecserélt készülék tulajdonjoga pedig a biztosítóra száll át.

6

12.12 Ha a biztosító a biztosítási szolgáltatásra vonatkozó igényt elutasította vagy annak tekintetében mentesült a szolgáltatási kötelezettsége alól, az adott Készülékkel kapcsolatos bármilyen későbbi kárigény esetén a Biztosított köteles igazolni a biztosítónak, hogy a Készülék azon károsodását, mely tekintetében a biztosító a korábbi igényt elutasította, illetve mentesült a szolgáltatási kötelezettsége alól, a jelen szolgáltatási igény alapjául szolgáló újabb esemény bekövetkezése előtt a biztosító szervizpartnerénél vagy a Készülék gyártója által engedélyezett szakszervizben már megjavították.

13. Önrészesedés

13.1 A biztosító szolgáltatásnyújtás esetén önrészesedést szed be a Biztosítottól a Szervizpartnerén, illetve futárszolgáltatóján keresztül. Az önrész összegét a Biztosított csatlakozási kérelem beérkezésének visszaigazolásáról szóló dokumentum tartalmazza.

13.2 Az önrész az az összeg, amely minden egyes biztosítási esemény vonatkozásában a biztosítási szolgáltatás teljesítése esetén a Biztosítottat terheli, és amelyet a Biztosított minden esetben köteles megfizetni a biztosítási szolgáltatás igénybevételekor.

13.3 Amennyiben az önrészt a Biztosított nem fizeti meg, úgy a biztosító a készülék futárszolgálattal történő átadását az önrész megfizetéséig visszatarthatja.

14. Biztosítási esemény bejelentése (kárbejelentés)

14.1 A Biztosítottnak a biztosítási eseményt haladéktalanul, de legkésőbb a tudomására jutásától számított 5 napon belül be kell jelentenie a biztosítónak. A bejelentés a xxxxx.xx weboldalon, erre külön kialakított kárbejelentő felületen tehető meg az ott szereplő leírások szerint a felületen elérhető technikai megoldások segítségével.

14.2 Betöréses lopás, rablás, zsebtolvajlás, kifosztás biztosítási események bekövetezése esetén arról a rendőrséget értesíteni kell, és a tudomásra jutástól számított 2 munkanapon belül feljelentést kell tenni, (külföldi tartózkodás esetén a tartózkodási hely szerint illetékes rendőrségen), és a feljelentésről jegyzőkönyvet kell kérni, melyet a kárbejelentéshez mellékleni kell. A rendőrségi jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a lopással érintett Készülék IMEI-számát. Az ügyben az eljárás során keletkezett értesítések, okiratok egy példányát e-mailben el kell juttatni a biztosítóhoz a xxxxxxxxx@xxxxx.xx e-mail címre. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a biztosító a szerződésben vállalt kötelezettségének már eleget tett.

14.3 Az ellopott Készüléket a Biztosított köteles a visszaélések elkerülése végett mobilszolgáltatójánal letiltatni a további használat és a biztosítási csalás megakadályozása céljából.

14.4 A biztosítási eseménnyel foglalkozó hatóságokat fel kell hatalmazni arra, hogy a biztosító számára a biztosítási eseménnyel kapcsolatos információkat megadják és a káresemény tisztázásában a biztosítóval együttműködjenek.

14.5 A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a Biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését önhibájából a feltételekben megállapított határidőben a biztosítónak nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését nem teszi lehetővé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.

14.6 Amennyiben a kárbejelentés hiányos, ellentmondásos vagy érdemi elbírálásra alkalmatlan és emiatt lényeges körülmények nem megállapíthatóak vagy kideríthetetlenné válnak, a biztosító a kárigényt elutasítja és szolgáltatást nem nyújt.

14.7 A Biztosítottnak kell igazolnia, hogy a biztosító szolgáltatásának a jelen feltételekben, valamint jogszabályban előírt feltételei fennállnak. A Biztosítottnak kell bizonyítania az esemény bekövetkeztét és körülményeit.

15. Kárrendezés

15.1 A kárbejelentést követően a Készüléket a biztosító Szervizpartnere ellenőrzi, vizsgálja be, javítja meg, illetve cseréli a jelen biztosítási feltételekben meghatározottaknak megfelelően. A biztosító a Biztosított által bemutatott, más szerviztől, szolgáltatótól származó árajánlatot, kárbecslést, számítást, számlát, egyéb dokumentumot a szolgáltatásnyújtás során nem vesz figyelembe.

15.2 A sérült Készüléket a biztosító Szervizpartnere által megbízott futár veszi át a Biztosítottól az általa megadott címen, majd a megjavított Készüléket, illetve a Cserekészüléket vissza is szállítja a Biztosítottnak a 15.13-15.19. pontban leírt részletes szabályok szerint.

15.3 Ha a kárrendezés során megállapítást nyer, hogy a Szervizpartnerhez beérkezett készülék IMEI vagy sorozatszáma nem egyezik meg a biztosítási szerződésben szereplő IMEI vagy sorozatszámmal, akkor a készülék nem tekinthető biztosított vagyontárgynak, arra a biztosítási fedezet nem vonatkozik, a biztosító szolgáltatást nem teljesít. Ebben az esetben a futárral kapcsolatos költségek a Biztosítottat terhelik.

15.4 A Készülék javítását vagy cseréjét a biztosító Szervizpartnere a hiba típusától, illetve az alkatrész vagy cserekészülék elérhetőségétől függően a lehető leghamarabb, de a kárbejelentést, illetve a kárrendezéshez szükséges minden további információ Biztosított általi megadását követően legfeljebb 15 napon belül teljesíti.

15.5 A szolgáltatási határidő abban az esetben köti a biztosítót, ha a Biztosított legkésőbb a biztosító Szervizpartnerével történő kapcsolatfelvételt követő két munkanapon belül, a biztosító Szervizpartnerével előzetesen egyeztetett időpontban, késedelem nélkül át tudja adni a Készüléket a futárnak, illetve a megjavított Készülék/Cserekészülék kiszállításáról való e-mail értesítésben szereplő napon át tudja venni a Készüléket/Cserekészüléket a futártól.

Nem számít bele a 15 napos kárrendezési határidőbe: a szerviz által a javításhoz szükségesnek tartott alkatrész beszerzési ideje, a futárnak történő átadás, vagy a futártól való átvétel Biztosított miatti késedelme, valamint a kárrendezés során a Biztosított miatt felmerülő bármilyen akadály (különösen a Biztosított elérhetetlensége, bármilyen egyeztetés során tanúsított késedelme, valamint az IMEI szám eltérése, a kárbejelentés és a Készülék állapota közötti eltérés és a használatot blokkoló zárolás ki nem kapcsolása) miatti késedelem.

15.6 Amennyiben a biztosító Szervizpartnere szakvéleménye szerint a biztosítási eseménnyel érintett Készülék képernyője javítható, és a javítás – a Készülék cseréjéhez képest – gazdaságosan elvégezhető, a biztosító képernyő csere szolgáltatást nyújt. Ilyen esetben a Biztosított a készülék cseréjére nem tarthat igényt. A készülék javítását a biztosító Szervizpartnere végzi

7

el. A javítás során a Készülékből eltávolított alkatrészek és fődarabok tulajdonjogát a biztosító szerzi meg amikor a Biztosított megkapja a javított Készüléket, és az eltávolított alkatrészeket és fődarabokat a biztosító a mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően jogosult saját belátása szerint felhasználni, hasznosítani, illetve újra használatra előkészíteni. A biztosítónak járó önrész összegét a Biztosított a biztosító Szervizpartnerén/futárán keresztül fizeti meg a biztosítónak.

15.7 Ha a biztosító Szervizpartnere megítélése szerint a sérült Készülék képernyője nem javítható, vagy a képernyő cseréje nem gazdaságos, mert a javítás költsége meghaladná a Cserekészülék rendelkezésre bocsátásának költségét, illetve ha a Készüléket a 6.2. pont szerint eltulajdonították, a biztosító Készülék pótlás szolgáltatást nyújt a Szervizpartnernél a kárrendezés időpontjában rendelkezésre álló készülékek függvényében, a kársodott vagy eltulajdonított Készülék kárkori értékének figyelembevételével. Ezekben az esetekben a biztosító szolgáltatási kötelezettsége kizárólag a Készülék cseréjére korlátozódik. A Készülék cseréjét a biztosító Szervizpartnere végzi el. Készülék pótlás szolgáltatás esetén a Készülék és a benne lévő akkumulátor tulajdonjogát a biztosító szerzi meg, amikor a Biztosított megkapja a Cserekészüléket, és azokat a mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően jogosult saját belátása szerint felhasználni, hasznosítani, illetve újra használatra előkészíteni. A biztosítónak járó önrész összegét a Biztosított a biztosító Szervizpartnerén/futárán keresztül fizeti meg a biztosítónak.

15.8 A Szervizpartner Készülék pótlás szolgáltatás esetén elsősorban típus-azonos készülékre történő cserét végez el. Amennyiben ilyen készülék nem áll rendelkezésre a fenti 15.4. pontban meghatározott 15 napos kárrendezési határidőn belül a biztosító Szervizpartnerénél, akkor a Szervizpartner hasonló műszaki paraméterekkel rendelkező – a biztosító Szervizpartnerénél a kárrendezés időpontjában rendelkezésre álló készülékek függvényében – új, felújított vagy egyéb hibátlan Cserekészüléket ajánl fel a Biztosítottnak. A biztosított Készülékhez hasonló műszaki paraméterekkel rendelkező, választható készülékekről (amennyiben több is rendelkezésre áll) a biztosító Szervizpartnere tájékoztatja a Biztosítottat a kárrendezés során. A felajánlott készülékek közül a Biztosított tetszése szerint választhat. A Cserekészülék átvételét követően további változtatásra, cserére nincs lehetőség. Ha típus-azonos készülék a jelen pontban írt 15 napon túl beszerezhető, erről a Szervizpartner tájékoztatja a Biztosítottat, aki írásban nyilatkozhat arról, hogy a 15 napos határidőn túl kéri a típus-azonos készülékre történő cserét.

15.9 Ha a károsodott Készüléken a használatot blokkoló zárolás, jelkódzár van (pl. Iphone-oknál a „Find-my-iPhone” applikáció segítségével), azt a Készülék futárnak való átadását megelőzően ki kell kapcsolni. Ha a kárrendezési folyamat során az e pontban írtak ellenére mégis a zárolás kikapcsolásának hiányát tapasztalja a Szervizpartner, és az a kárrendezést akadályozza, erre figyelmezteti a Biztosítottat. A ki nem oldott zárolás miatt a biztosító Szervizpartnere felfüggesztheti a kárrendezést, és az emiatti esetleges várakozási idő nem számít bele a 15 napos kárrendezési időbe. Ha a Biztosított nem gondoskodik a zárolás feloldásáról a figyelmeztetést követő 14 napon belül, a biztosító jogosult a Készülék javításával összefüggésben emiatt felmerülő többletköltségeket, illetve futárköltséget a Biztosítottra hárítani, mely esetben a Biztosított a megjavított Készülék átadásakor, az önrésszel együtt az áthárított többletköltséget is megfizetni tartozik.

15.10 A vizsgálat és a javítás során a Készüléken tárolt adatok megsérülhetnek, elveszhetnek, a Készülék pótlás szolgáltatás esetén a biztosított Készüléken lévő adatokat pedig a biztosító Szervizpartnere – az ügyfelek adatainak védelme érdekében – törli. A biztosító nem vállal felelősséget a biztosított Készüléken lévő semmilyen adat megsérüléséért, elveszéséért vagy megsemmisüléséért, továbbá az ezekből fakadó közvetlen, közvetett vagy következményi károkért. A Készüléken tárolt bármilyen adat mentéséről a Biztosítottnak kell gondoskodni a Készülék kárrendezés céljából történő átadását megelőzően.

15.11 Ha a biztosító betöréses lopás, rablás, zsebtolvajlás, kifosztás biztosítási esemény esetén Készülék pótlás szolgáltatást nyújt a Biztosítottnak és a cserét követően az eltulajdonított Készülék bármilyen okból kifolyólag megkerül, a Biztosított köteles azt a biztosítónak kiadni a tulajdonjog egyidejű átruházása mellett, illetve a Készülék megkerüléséről tájékoztatni. Az ilyen Készülék birtoka és tulajdonjoga a biztosítót illeti, és kizárólag a biztosító jogosult a Készülék kiadása iránt eljárást indítani, ha a Készülék megkerül. A Biztosított egyebekben a megkerült Készülékre igényt tarthat, ebben az esetben a biztosító által teljesített Készülékpótlás szolgáltatást köteles visszatéríteni, azaz a Cserekészüléket a biztosítónak vagy Xxxxxxxxxxxxxxxxx visszajuttatni.

15.12 A biztosítót az önrész, valamint a Készülék tárolásával és megőrzésével kapcsolatos költségei, továbbá esetleges egyéb fennálló követelései biztosítására törvényes kézizálogjog illeti meg a Készüléken, valamint az ahhoz tartozó kiegészítőkön és tartozékokon, mely jogát a Szervizpartnerén keresztül jogosult gyakorolni. A Szervizpartner jogosult a zálogtárgy értékesítését kezdeményezni, ha a Biztosított a kiadási határidőtől számítva 30 naptári nap elteltével nem fizeti meg az önrészt, valamint az egyéb költségeket. A kézizálogjogra és annak a biztosító Szervizpartnere általi érvényesítésére a jelen feltételben foglaltak és a hatályos jogszabályok (mindenekelőtt a Ptk. 5:127. § – 5:135. §) az irányadóak.

A kárrendezés során biztosított futárszolgáltatás

15.13 A Szervizpartner a kárrrendezés során futárszolgálat igénybevételével jár el az alábbi részletes szabályok szerint. A jelen feltételek szerinti futárszolgáltatás kizárólag Magyarország területére korlátozódik. A futár a sérült Készüléket a biztosító Szervizpartneréhez szállítja. A kárrendezést követően a Szervizparner futárszolgálattal juttatja vissza a javított- vagy Cserekészüléket a Biztosított által megadott címre.

15.14 A Biztosított csak a biztosító Szervizpartnere által meghatározott futárszolgálattal végeztetheti el a Készülék szállítását.

15.15 A javított- vagy Cserekészülék kizárólag az önrészesedés kifizetését követően vehető át.

15.16 A biztosító Szervizpartnere szervezi meg a futárszolgáltatást. Az átadás és az átvétel részletes lebonyolításáról az biztosító Szervizpartnere tájékoztatja a Biztosítottat a kárbejelentés során. A futárszolgálat Magyarország bármely településén igénybe vehető: a Biztosítottnak ehhez meg kell adnia azt a pontos címet, ahová a futárt kéri. A biztosító egy adott biztosítási eseményhez kapcsolódó kárrendezés során a károsodott Készülék egyszeri elszállításának és a megjavított Készülék vagy a Cserekészülék egyszeri visszaszállításának költségét vállalja át (egyszeri elszállításon, illetve egyszeri visszaszállításon a futárszolgálat kézbesítési feltételei szerinti azon teljes időtartamot értve, amelynek során a futár legalább kétszer megkísérli a közvetlen kézbesítést, ennek sikertelensége esetén pedig a küldeményt visszaviszi a feladónak). Ha az előre egyeztetett helyen és időben a Biztosított nem adja át vagy nem veszi át az alábbi 15.17 és 15.18. pontok szerint a Készüléket, a károsodott Készülék, illetve a megjavított Készülék vagy a Cserekészülék

8

biztosító Szervizpartneréhez történő eljuttatásának, illetve onnan való visszajuttatásának költségeit a Biztosítottnak kell megfizetnie. Ilyen esetben az eljuttatás, illetve visszajuttatás kockázata teljes egészében a Biztosítottat terheli, és a biztosító nem felel a Készülék/Cserekészülék emiatt bekövetkező esetleges károsodásáért, további sérüléséért, eltűnéséért, eltulajdonításáért, egyéb hibájáért vagy hiányosságért. Az ebben az esetben a Biztosított által megfizetendő futárköltségről az új futár egyeztetése során a biztosító Szervizpartnere tájékoztatja a Biztosítottat.

15.17 A károsodott Készülék futárnak történő átadása:

 a biztosító Xxxxxxxxxxxxxxx egyezteti a kárt bejelentő Biztosítottal vagy annak meghatalmazottjával az elszállítási és a visszaszállítási hely pontos címét, a sérült Készülék átvételének időpontját, a javított Készülék vagy a Cserekészülék visszaszállításának várható időintervallumát, valamint az átadó és átvevő személyét a kár elfogadását követően; a szállítás egyeztetett helye és ideje a későbbiekben nem módosítható;

 a biztosító Xxxxxxxxxxxxxxx megkapja a Biztosított kapcsolattartási telefonszámát, számlázási címét és e-mail címét;

 az elszállítandó károsodott Készüléket a hozzá tartozó akkumulátorral együtt a Biztosított átadja a futárnak.

15.18 A megjavított Készülék vagy a Cserekészülék futár általi visszajuttatása:

 a biztosító Szervizpartnere értesíti a Biztosítottat az elkészült Készülék vagy a Cserekészülék átvételének időpontjáról;

 a Biztosítottat terhelő önrész összegéről a biztosító Szervizpartnere kiállítja a számlát, és annak megfizetési módjáról tájékoztatja a Biztosítottat. A fizetési módok a következők lehetnek: bankkártyás fizetés a futárnál, vagy készpénzes fizetés a futárnál, vagy a biztosító Szervizpartnere által e-mailben küldött fizetési link alapján történő fizetés;

 az átadáskor a Biztosítottnak vagy meghatalmazottjának aláírásával kell igazolnia a Készülék/Cserekészülék és az azt kísérő dokumentumok (pl. a biztosítási szolgáltatásról szóló kárrendezési dokumentum) átvételét.

15.19 A Szervizpartner a Biztosított nevére szóló számlát állít ki, amelyben külön szerepel a Biztosított által a biztosító Szervizpartnerének megfizetendő összeg és a Biztosított által megfizetendő önrész összege. A biztosító Szervizpartnere elektronikus formában állítja ki a számlát, mely e-mailben kerül megküldésre a Biztosítottnak.

16. Kizárások

16.1 A biztosító kockázatviselése nem terjed azokra az esetekre, amelyek közvetlenül vagy közvetve az alábbi események, körülmények által vagy azokkal kapcsolatban keletkeztek, ezek tekintetében a biztosító nem nyújt szolgáltatást:

1. A Készülék kijelzőjének olyan sérülésére, beázására amelyről a biztosító Szervízpartnere kétséget kizáróan megállapítja, hogy az a kockázatviselés kezdetét megelőzően keletkezett.

2. A Készülék olyan javítására vagy cseréjére, amelyet a Készülék gyártója, szállítója, forgalmazója vagy értékesítője köteles teljesíteni az őt terhelő, illetve általa vállalt jótállási/szavatossági kötelezettségek alapján;

3. A Készülék javítására vagy cseréjére, ha a kárbejelentést követően megállapítható, hogy a Készülék vizes közegnek vagy párásodásnak volt kitéve (párásodásnak minősül: a Készüléknek a levegő páratartalma, vagy izzadtság, vagy egyéb nedves környezet miatt bekövetkező nedvesedése);

4. A Készülék korróziójával kapcsolatos kárra (például ha a Készülék huzamos ideig nedves felülettel érintkezik, vagy párás környezetnek volt kitéve);

5. Azoknak a készülékeknek a károsodására a)

i. amelyeknek az IMEI száma nem egyezik meg a csatlakozási kérelem beérkezésének visszaigazolásáról szóló dokumentumbanban szereplő IMEI vagy sorozatszámmal (nem biztosított készülék);

ii. amelyeknek az IMEI vagy sorozatszámát a kárrendezés időpontjában már nem lehet azonosítani (töréskár esetén), illetve

iii. amelyeknek illetéktelenül módosították az IMEI-számát vagy sorozatszámát, vagy ezen illetéktelen módosítást megkísérelték.

b) Arra az esetre, ha a Biztosított a káreseményt követően nem tudja bemutatni a sérült Készüléket (töréskár esetén);

c) Olyan kárra, ami olyan Készülékben következik be, amelyet 14 év alatti személyre bíztak. Ide tartozik különösen az iskolában történő lopás, megrongálódás, ha a Készülék a Biztosított 14 év alatti hozzátartozójánál volt;

d) A Biztosított, továbbá a vele egy háztartásban élő(k), illetve a Készülék őrzését tevékenysége körében ellátó harmadik fél bármilyen szándékos cselekményéből eredő kárra;

e) Bármilyen típusú használatkiesésből eredő vagy következményi kárra;

f) A Készüléken vagy annak SIM kártyáján, adathordozóján tárolt adatok helyreállításából eredő kárra;

g) A Készüléken lévő adatok megsérüléséből, elvesztéséből vagy megsemmisüléséből fakadó közvetlen, közvetett vagy következményi kárra;

h) Azon hibákból eredő kárra, amelyek abból adódtak, hogy az eredeti hiba észlelését követően a Készüléket továbbhasználták;

i) Közvetve vagy közvetlenül az alábbi események által okozott kárra:

i. háború, megszállás, idegen hatalom ellenséges cselekménye (akár hadüzenettel, akár anélkül következik be), polgárháború, lázadás, forradalom, felkelés, katonai hatalomátvétel vagy egyéb hatalombitorlás, államosítás, elkobzás, lefoglalás, illetve a kormány vagy egyéb hatóság általi megsemmisítés;

ii. terrorizmus, tekintet nélkül bármilyen azzal egyidejűleg vagy bármilyen sorrendben fellépő egyéb okra vagy eseményre, amely hozzájárul a kárhoz. A jelen kizárás alkalmazásában a terrorizmus bármely személy vagy személyek bármely csoportja által végzett olyan cselekményt – beleértve, de nem kizárólag erőt, erőszakot vagy fenyegetést – jelent, amelynek célja, hogy valamely állami szervet, államot vagy nemzetközi szervezetet arra kényszerítsen, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, vagy a

9

lakosságot megfélemlítse, vagy valamely állam alkotmányos, társadalmi vagy gazdasági rendjét megváltoztassa vagy megzavarja, illetve nemzetközi szervezet működését megzavarja, tekintet nélkül arra, hogy ezek a személyek egyedül vagy bármilyen politikai, vallási, ideológiai vagy hasonló célok iránt elkötelezett szervezet vagy kormány nevében vagy azzal kapcsolatban lépnek fel;

j) Bármilyen gép vagy jármű (beleértve a kerékpárokat, rollereket és a motorkerékpárokat is), vagy bármilyen egyéb közlekedési eszköz működtetése vagy vezetése során bekövetkező kárra, ha az a járművet vezető vagy működtető Biztosított jogellenes magatartása miatt következett be, vagy arra visszavezethető;

k) A hamis, a valóságnak nem megfelelő vagy szándékosan helytelen adatok közlésével bejelentett kárigények teljesítésére;

l) A gyártó üzemeltetési vagy kezelési utasításainak be nem tartása vagy megszegése miatt keletkező kárért;

m) Az olyan károsodásra, amely amiatt vagy aközben következik be, hogy a Biztosított jogszabályba ütköző cselekmény elkövetését megkísérli vagy ilyen cselekményt követ el;

n) A bármely más biztosítás alapján megtérülő kárra;

o) Az őrizetlenül hagyott Készüléket bármilyen kertből, udvarból tulajdonítják el;

p) A Készüléket nyilvános helyen vagy mások által megközelíthető helyen őrizetlenül hagyják és az őrizetlen Készüléket eltulajdonítják, kivéve, ha a Készüléket valamilyen helyiségből, lezárt helyiségből, zárt szekrényből vagy tároló rekeszből egyértelműen dolog elleni erőszak alkalmazásával tulajdonítják el;

q) A Készülék nem őrizetlen, de nem szorosan a Biztosított testén lévő ruházatban, táskában vagy egyéb hordozóeszközben van a lopás időpontjában (így különösen akkor, ha ez a táska a Biztosított mellett vagy lábához letéve helyezkedett el, vagy a Készüléket a fenti személyek nem szorosan a testen lévő táskájával, hordozóeszközével együtt lopták el), és nem alkalmaznak személy elleni erőszakot az eltulajdonítás érdekében, mivel ez nem minősül a jelen feltételek szerint sem zsebtolvajlásnak, sem kifosztásnak;

r) Az őrizetlen Készüléket gépjárműből lopják el, kivéve, ha a jármű be volt zárva, az összes biztonsági berendezés be volt kapcsolva, és a Készüléket a bezárt csomagtartóban vagy a jármű utasterének bármelyik csukott rekeszében (pl. kesztyűtartóban) helyezték el, és az eltulajdonítás érdekében dolog elleni erőszakot alkalmaznak;

s) A Készüléket bármilyen puhafedeles vagy nyitott oldalú vagy tetejű járműből, illetve sátorból tulajdonítják el;

t) A Készüléket elveszítik, vagy rejtélyes (megmagyarázhatatlan) módon tűnik el.

17. Mentesülések

A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha

17.1 Ha a Biztosított közlési kötelezettségének, illetve változás-bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a csoportos készülékbiztosítási szerződéshez történő csatlakozás előtt már ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében;

17.2 Ha a biztosítási eseményt a Biztosított jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta. Súlyosan gondatlan magatartással okozott kárnak minősül

a) nagyfokú gondatlanságból, nem rendeltetésszerű vagy helytelen használatból, vandalizmusból, helytelen tárolásból vagy egyéb olyan magatartásból adódó kár, amelynek a bekövetkezését előre lehetett látni, vagy amelynek bekövetkezésével kellő gondosság tanúsítása esetén számolni lehetett;

b) ha a kár a Biztosítottnak ittas vagy kábító hatású szer hatása alatti állapotával okozati összefüggésben keletkezett, illetve ha a Biztosított önhibájából eredő ittas vagy bódult állapota miatt a biztosítási esemény bekövetkezését nem tudta megakadályozni.

17.3 Ha a Biztosított szándékosan vagy súlyosan gondatlan magatartással nem tesz eleget kármegelőzési vagy kárenyhítési kötelezettségének, így különösen

a) ha a Biztosított azonos károkozási körülményekkel visszatérően okozott vagy szenvedett el kárt, és a biztosító felhívása ellenére a károkozási körülményeket nem szüntette meg, vagy kerülte el, noha az megszüntethető, vagy elkerülhető lett volna;

b) ha a Biztosítottat a biztosító vagy harmadik személy írásban a biztosítási esemény bekövetkezésének lehetőségére figyelmeztette, és a kár ezután a szükséges intézkedés hiányában következett be;

c) ha a káresemény bekövetkezésekor a biztosító utasítást adott a kár enyhítése érdekében szükséges intézkedések megtételére, de a biztosított ennek nem tett eleget;

17.4 Ha a Biztosított módosítja, megváltoztatja vagy átalakítja a készülékét;

17.5 Ha a Biztosított a biztosítási eseményt a jelen biztosítási feltételek szerinti határidőn belül nem jelenti be a rendőrségnek, feljelentést nem tesz.

17.6 A biztosító mentesülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegése esetén is.

Azt, hogy a fenti körülmények valamelyike fennáll, annak a félnek kell bizonyítania, aki azokra hivatkozik.

18. ENSZ szankció, korlátozás, tilalom

a) A biztosító kizárólag azzal a feltétellel köt biztosítási szerződést, hogy a Szerződő/Biztosított nem áll semmilyen

 az ENSZ határozataiban rögzített szankció, korlátozás vagy tilalom alatt; vagy

10

 az EU vagy az USA által kihirdetett bármilyen kereskedelmi vagy gazdasági szankció, illetve törvényi,

jogszabályi szankciós rendelkezés hatálya alatt, ideértve az EU pénzügyi szankciós rendeleteit és a U.S. Department of the Treasury, Office of Foreign Assets Control (OFAC) által kiadott egységes szankciós listát is.

b) A biztosítási szerződésben nem lehet érvényesen megjelölni olyan Biztosítottat, illetve szolgáltatásra/kifizetésre jogosult egyéb olyan személyt (a továbbiakban együttesen: kifizetésre jogosult), aki a fenti szankciók, korlátozások vagy tilalmak hatálya alatt áll.

c) A biztosítási szerződés, illetve annak megfelelő része megszűnik, amennyiben a Szerződő/Biztosított, illetve a kifizetésre jogosult a szerződés megkötését követően a fenti szankciók, korlátozások vagy tilalmak hatálya alá kerül. Ilyen esetben a szerződés megszűnésének időpontja a szankció, a korlátozás vagy a tilalom hatályba lépésének napja.

d) A biztosító nem teljesít szolgáltatást vagy egyéb kifizetést, amennyiben a kifizetésre jogosultak a fenti szankciók, korlátozások vagy tilalmak hatálya alatt állnak.

19. Elévülés

A jelen biztosítási feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésből eredő követelések megállapodás szerinti elévülési határideje két év. Az elévülési időt a biztosítási esemény bekövetkezésétől kell számítani.

20. Eltérés a szokásos vagy a korábbi szerződési gyakorlattól

A jelen biztosítási feltételek szerinti biztosítás eltér a biztosítási piacon alkalmazott szokásos szerződési gyakorlattól a szerződéskötés, a kárbejelentés és a kárrendezés újszerű technikai megoldásaiban. A jelen Simple vagyonbiztosítás új termék, ezért ezen termékhez kapcsolódó korábbi feltételekkel a biztosító nem rendelkezik.

11

1. számú melléklet

A titokvédelemmel kapcsolatos szabályok (a 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) alapján)

A jelen szerződési feltételek alapján létrejövő szerződés végrehajtása érdekében a biztosító kezeli a Szerződőnek (Biztosítottnak) az ajánlaton, illetve a biztosítási szerződésben rögzített személyes adatait (a továbbiakban: „személyes adatok”). A biztosító a Szerződő (Biztosított) személyes adatait azon időtartam alatt kezeli, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító a személyes adatokat csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez kapcsolódóan, vagy a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bit.) meghatározott egyéb célból kezeli. A biztosító a Szerződő (Biztosított) személyes adatait, erre vonatkozó és kifejezett írásbeli hozzájárulása nélkül csak a Bit. 135-143. és 146-151.§-aiban nevesített szervezeteknek továbbíthatja. A biztosító az adatkezelés során adatfeldolgozót vesz igénybe. A Szerződő (Biztosított) a személyes adatainak a jelen szerződési feltételekben meghatározottak szerinti kezeléséhez a biztosítási szerződés (ajánlat) aláírásával kifejezetten hozzájárul. A személyes adatok kezelésével kapcsolatos tájékoztatás a 2. számú mellékletben található.

A titokvédelemmel kapcsolatos, Bit.-ben foglalt rendelkezéseket a jogszabály szövegének módosítása nélkül, számozásának megtartása mellett az alábbiakban részletezzük:

135. § (1) A biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

(3) A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül - ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

136. § Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a 135. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett kifejezett hozzájárulásával kezelheti.

137. § Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn,

c) a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg.

138. § (1) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) az előkészítő eljárást folytató szervvel, a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csődeljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rendkívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,

e) a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,

j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyilvántartási szervével,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében - az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint - az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, továbbá - a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján - a károkozóval,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,

p) fióktelep esetében - ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal - a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,

q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval,

12

t) a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel,

u) a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal,

v) a Gfbt. szerinti e-kárbejelentő felületen megadott adatoknak a kárbejelentő alkalmazás működtetése, a biztosítási eseményhez kapcsolódó, szükséges információk begyűjtése és a biztosítók részére kárrendezés céljából történő továbbítása tekintetében a MABISZ-szal

szemben, ha az a)-j), n), s), t) és u) pontban megjelölt szerv vagy személy adatkéréssel, illetve írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)-s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

(2) Az (1) bekezdés e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

(2a) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját.

(3) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA- törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi

XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

(3a) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

(4) A biztosító vagy a viszontbiztosító az (1) és (6) bekezdésekben, a 137. §-ban, a 140. §-ban és a 141. §-ban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

(5) A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül az (1) bekezdésben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

(6) A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, az ügyészség, továbbá a bíróság adatkérésére, illetve írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.

(7) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

(8) Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

(9) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a Hpt. 164/B. § szerinti adattovábbítás.

139. § A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bűnüldöző szerv - nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából

- írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot,

b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot, valamint ha a biztosító vagy a viszontbiztosító csoportszinten meghatározott pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni politikához és eljáráshoz kapcsolódó kötelezettségét teljesíti.

140. § (1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha - az adatalany hozzájárulásának hiányában - az adattovábbítás a személyes adatok harmadik országba való továbbítására vonatkozó előírásoknak megfelel.

(2) A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

141. § (1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

142. § (1) Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a különleges adatnak vagy bűnügyi személyes adatnak minősülő adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.

(2) A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 138. § (1) bekezdés b), f) és j) pontjai, illetve a 138. § (6) bekezdése alapján végzett adattovábbításokról.

(3) A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

143. § (1) A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

13

(2) A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

(3) E törvény alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.

(4) Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

(5) A biztosító a hagyatéki eljárás jogerős lezárásáról történő tudomásszerzés napjáig az elhunyt szerződő által kötött vagyonbiztosítási szerződéshez kapcsolódóan, kizárólag az érintett biztosítási szerződés díjfizetéssel történő fenntartása érdekében a biztosítási szerződés fennállásáról, a biztosítást igazoló okirat számáról, az általános szerződési feltételekről, a szerződés díjegyenlegéről, az esedékes díjtartozás összegéről, valamint a szerződés évfordulójáról az elhunyt szerződő közeli hozzátartozója, illetve a vagyontárgy birtokosa részére - annak írásbeli kérelmére - adatot szolgáltathat, feltéve, hogy e minőségét a kérelmező okirattal igazolja. A közeli hozzátartozó, illetve a vagyontárgy birtokosa részére történő ezen adatszolgáltatás nem jelenti a biztosítási titok sérelmét. A biztosító a kérelmező személyes adatait az adatszolgáltatást követően öt évig, illetve - ha a 142. § (3) bekezdése szerinti időtartam ezt meghaladja - a 142. § (3) bekezdésében meghatározott időtartamig kezeli.

146. § (1) Aki üzleti titok birtokába jut, köteles azt időbeli korlátozás nélkül megőrizni.

(2) A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti titok körébe tartozó tény, tájékoztatás vagy adat az e törvényben meghatározott körön kívül a biztosító és a viszontbiztosító, továbbá az ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek és feladatkörön kívül nem használható fel.

(3) Aki üzleti titok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a biztosítónak, a viszontbiztosítónak vagy ügyfeleinek hátrányt okozzon.

147. § (1) Biztosító és a viszontbiztosító jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító és a viszontbiztosító által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

(2) Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség esetén.

(3) Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban és az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvényben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

147/A. § (1) A Hpt. 164/B. §-a alapján átvett adatokat a biztosító tevékenységi köre ellátásával összefüggésben a szolgáltatásai nyújtásához szükséges mértékben megismerheti, és az ügyfélkapcsolat létrehozásának és fennállásának időtartamában kezelheti, ha az ügyfél az adattovábbítást a (2) bekezdés szerint nem korlátozta vagy tiltotta meg.

(2) A hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő biztosító ügyfele kifejezett nyilatkozatával jogosult korlátozni vagy megtiltani a Hpt. 164/B. § (2) bekezdése szerinti adattovábbítást.

(3) A hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő biztosító az ügyféllel kötendő szerződést megelőzően köteles az ügyfél részére a Hpt. 164/B. §-ában foglalt kölcsönös adatátadás lehetőségéről igazolható módon tájékoztatást adni. Az írásbeli tájékoztatásban egyértelműen fel kell hívni az ügyfél figyelmét arra, hogy a személyes adatai e §-ban foglalt kezelésének lehetőségét bármikor korlátozhatja vagy megtilthatja.

148. § (1) A FATCA-törvény szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (a továbbiakban ezen alcím tekintetében: intézmény) az általa kezelt, FATCA-törvény szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában elvégzi a FATCA-törvény szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (a továbbiakban ezen alcím tekintetében együtt: Számlatulajdonos) FATCA-törvényben foglalt Megállapodás 1. Melléklete szerinti illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban ezen alcím tekintetében: illetőségvizsgálat).

(2) Az intézmény a számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg írásban tájékoztatja

a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,

b) az Aktv. 43/B-43/C. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről,

c) a FATCA-törvény szerinti jelentéstételi kötelezettségéről.

(3) Az Aktv. 43/B-43/C. §-a szerinti adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás tényéről az intézmény a számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított harminc napon belül írásban tájékoztatja.

148/A. § (1) Az Aktv. szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: intézmény) az általa kezelt, az Aktv. 1. melléklet VIII/C. pontja szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában elvégzi az Aktv. szerinti Számlatulajdonos és Xxxxxxxx (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: Számlatulajdonos) illetőségének az Aktv. 1. melléklet II-

VII. pontja szerinti megállapítására irányuló vizsgálatot (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: illetőségvizsgálat).

(2) Az intézmény a Számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben közzétett hirdetmény útján vagy - ha az lehetséges - elektronikus úton tájékoztatja

a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,

b) az Aktv. 43/H. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről.

(3) Az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatásról az intézmény a Számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított harminc napon belül írásban - ha az lehetséges elektronikus úton - tájékoztatja.

149. § (1) A biztosító (e § alkalmazásában: megkereső biztosító) - a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében - a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (e § alkalmazásában: megkeresett biztosító) az e biztosító által - a 135. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével - kezelt és a (3)-(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában, feltéve, ha a megkereső biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került.

(2) A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső biztosítónak.

(3) A megkereső biztosító az 1. melléklet A) rész 1. és 2. pontjában, továbbá a 2. mellékletben meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személy azonosító adatait;

b) a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

c) az a) pontban meghatározott személyt érintő korábbi - az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos - biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

(4) A megkereső biztosító az 1. melléklet A) rész 3-9. és 14-18. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

14

a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személy azonosító adatait;

b) a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatokat;

c) a b) pontban meghatározott vagyontárgyakat, követeléseket vagy vagyoni jogokat érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

(5) A megkereső biztosító az 1. melléklet A) rész 10-13. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a károsult személy azonosító adatait;

b) a szerződő, a biztosított és a kedvezményezett azonosító adatait, továbbá a (4) bekezdés b)-e) pontjában meghatározott adatokat;

c) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés miatt kárigényt vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

d) a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt, érvényesítő személyt érintő korábbi - az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos - biztosítási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatokat;

e) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személyt érintő korábbi - az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos - biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat.

(6) A megkereső biztosító az 1. melléklet A) rész 3. és 10. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatosan a jármű járműazonosító adatai (rendszáma, alvázszáma) alapján - az 1. melléklet A) rész 10. pontjában meghatározott ágazathoz tartozó károk esetén a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is - jogosult az alábbi adatokat kérni:

a) az adott járművet érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat, így különösen a káresemény időpontjára, jogalapjára, a jármű sérüléseire és az azokkal kapcsolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkereső biztosító által megjelölt gépjárműben bekövetkezett, de nem gépjármű által okozott károk adatait is,

b) az adott járművet érintően a biztosító által elvégzett kárfelvétel tényeire, a kár összegére vonatkozó információkat.

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének. A megkereső biztosító felelős az (1) bekezdésben meghatározott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.

(8) A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti.

(9) Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés (8) bekezdésben meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig.

(10) Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.

(11) A megkereső biztosító az (1) bekezdésben meghatározott megkeresés és a megkeresés teljesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkereséssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti.

(12) Ha az ügyfél a személyes adataihoz való hozzáférést kér és a megkereső biztosító - a (8)-(10) bekezdésben meghatározottakra tekintettel

- már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényéről kell tájékoztatni a kérelmezőt.

(13) A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként kapott adatokat biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.

(14) A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésének a helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelős.

150. § (1) A biztosítók - az 1. melléklet A) rész 3-6. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződésekkel kapcsolatban - a biztosítási szerződés vonatkozásában - a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében - a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések kiszűrése céljából közös adatbázist (a továbbiakban: Adatbázis) hozhatnak létre, amely tartalmazza

a) a szerződő személy azonosító adatait;

b) a biztosított vagyontárgy azonosító adatait;

c) az a) és b) pontokban meghatározott szerződőt vagy vagyontárgyat érintő korábbi biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat; és

d) a biztosító megnevezését és a biztosítást igazoló okirat számát.

(2) A biztosító az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az adat keletkezését követő harminc napon belül továbbítja az Adatbázisba.

(3) A biztosító - a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében - a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése és a visszaélések megakadályozása céljából az Adatbázisból adatot igényelhet.

(4) Az Adatbázis kezelője a jogszabályoknak megfelelő igénylés szerinti adatokat nyolc napon belül köteles átadni az igénylő biztosítónak.

(5) Nem áll fenn a biztosító titoktartási kötelezettsége az Adatbázis irányában, az Adatbázisba való adatátadás vonatkozásában, továbbá az Adatbázis kezelőjét terhelő biztosítási titok megtartására vonatkozó kötelezettsége a biztosító vonatkozásában, amely a jogszabálynak megfelelő igényléssel fordul hozzá.

(6) Az Adatbázis kezelőjének az Adatbázisban kezelt adatokra vonatkozó titoktartási kötelezettségére, továbbá a kezelt adatokra vonatkozó igénylések teljesítésére nézve a biztosítási titokra vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandóak.

(7) Az Adatbázis kezelője - amennyiben a megkeresés érdemi megválaszolása a kért adatok hiányában nem lehetséges - a hozzá intézett, a

138. § (1) bekezdés b), f), q) és r) pontjában, illetve a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő igényléseket köteles továbbítani a megkereséssel érintett biztosítási ágazatok művelésére tevékenységi engedéllyel rendelkező biztosítók számára. Az Adatbázis kezelője az igénylés továbbításáról az igénylőt egyidejűleg köteles tájékoztatni.

(8) Az igénylő biztosító az igénylés eredményeként kapott adatokat a biztosítandó vagy biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a (3) bekezdésben meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.

(9) Az Adatbázisban továbbított adatok helyességéért és pontosságáért az azt továbbító biztosító felelős.

(10) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok a (11) bekezdésben meghatározott kivétellel a nyilvántartásba vételt követő öt évig kezelhetők.

(11) Biztosítási szerződés létrejötte esetén az (1) bekezdésben meghatározott adatok a szerződés fennállása alatt, a szerződésből származó igények elévüléséig kezelhetők az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban. A szerződés megszűnésének és a szerződésből származó igények elévülésének tényéről a biztosító tájékoztatja az Adatbázis kezelőjét.

(12) Az Adatbázisból adatot igénylő biztosító az adatigénylés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti.

15

(13) Ha az igénylés eredményeként az igénylő biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés (12) bekezdésben meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás jogerős befejezéséig.

(14) Ha az igénylés eredményeként az igénylő biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.

(15) Az Adatbázisból adatot igénylő biztosító az adatigénylés eredményeként tudomására jutott adatot csak az (1) bekezdésben meghatározott célból kezelheti.

(16) Az igénylő biztosító a (3) bekezdésben meghatározott igénylésről, az abban szereplő adatokról, továbbá az igénylés teljesítéséről az ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére a személyes adataihoz hozzáférést biztosít.

151. § (1) A 150. § (1) bekezdésében meghatározott Adatbázist a biztosítók abban az esetben hozhatják létre, ha a 150. § (1) bekezdésében meghatározott biztosítási ágazatokat művelő biztosítók megállapodást megelőző piaci részesedés szerint számított kétharmada megállapodik az adatbázis létrehozásáról, a működésében történő részvétel feltételeiről és az Adatbázis fenntartásával kapcsolatos költségek fedezetéről.

(2) Az adatbázis létrehozásának további feltétele, hogy az Adatbázisba adatot szolgáltató biztosítók az Adatbázisba továbbított adatok továbbításának és lekérdezésének lehetőségét az érintett szerződések feltételeiben meghatározzák.

16

2. számú melléklet

Adatkezelési tájékoztató

Jelen tájékoztató célja, hogy az a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.; a továbbiakban: Adatvédelmi Rendelet) alapján általános áttekintést nyújtson arról, hogy a Magyar Posta Biztosító Zrt. (Cg.: 00-00-000000; Adószám: 12833632-4-44; Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxx xxxx 0-0.; továbbiakban: „biztosító”), milyen célokból és hogyan kezeli a biztosítási szerződés megkötése és a szolgáltatás nyújtása kapcsán tudomására jutott személyes adatokat, és az érintett milyen jogokkal rendelkezik. Kérjük, hogy alábbiakat a minél szélesebb körű tájékozódás érdekében figyelmesen olvassa el.

I. Alapfogalmak az adatkezelésben

adatkezelés: a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés;

adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza;

adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely az adatkezelő nevében személyes adatokat kezel;

érintett: a jelen tájékoztató szempontjából az a személy, akinek a személyes adatait a biztosító kezeli.

személyes adat: azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható

Az adatkezeléssel kapcsolatos a fentieken túli fogalmak részletes leírását a xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx oldalon elérhető adatkezelési tájékoztató tartalmazza.

II. Az adatkezelés jogalapja, célja és kezelt adatok köre

1. Az adatkezelés jogalapja

Az adatkezelés jogalapja a biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése (különösen a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.); a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Xxxxx.xx.) ;az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.)), az érintett kifejezett hozzájárulása, valamint az, hogy az adatkezelés mind a biztosítási szerződés megkötéséhez, teljesítéséhez, mind pedig szolgáltatásaink többségének igénybevételéhez elengedhetetlen. Az adatszolgáltatás minden adat vonatkozásában önkéntes, de felhívjuk a figyelmet arra, hogy a szerződéskötéskor kért adatok a kockázat meghatározását illetve az ajánlat elfogadását, a szolgáltatás nyújtásához kért adatok hiánya pedig a szolgáltatás teljesítését lehetetlenné teheti.

2. Az adatkezelési célok

A biztosító a személyes adatokat különösen az alábbi célokból kezeli:

a. kockázat elbírálás, biztosítási szerződések megkötése, teljesítése, nyilvántartása és kárrendezés, számlázás, be-és kifizetések teljesítése, adójóváírások kezelése

b. a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos lejárt és kiegyenlítetlen követelések érvényesítése, behajtása

c. panaszkezelés és ügyfélszolgálat működtetése

d. tartalékszámítás, elemzések készítése, statisztikai adatszolgáltatás nyújtása céljából történő adatkezelés

e. a biztosító üzleti érdeke, és a biztosítási veszélyközösség megóvása érdekében a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megelőzése és megakadályozása érdekében (belső ellenőrzés, csalásfelderítés)

f. közvetlen üzletszerzés, marketing célok

3. Kezelt adatok köre:

A biztosító kizárólag azokat a személyes adatokat kezeli, amelyek a fent említett adatkezelési célok elérésére alkalmasak és ennek érdekében egyaránt szükségesek is. A biztosító különösen az alábbi adatokat kezeli a biztosítási szerződés és szolgáltatás nyújtás típusától függően:

a. természetes személyi azonosító adatok (pl.: neve)

b. egyéb azonosító adatok (pl. cím, telefonszám, e-mail cím)

c. biztosítási szerződésre vonatkozó adatok, ideértve a biztosítási szerződésre bejelentett igények/károk adatait is (pl.: biztosított vagyontárgyra, kockázatviselés helyére vonatkozó adatok, fényképek)

III. Adatkezelés időtartama:

A biztosítási szerződés teljesítésével kapcsolatos adatokat a biztosító a biztosítási jogviszony fennállásának ideje alatt, valamint azon időtartamig kezeli, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető, de legfeljebb az adott szerződés vonatkozásában az utolsó kapcsolatfelvételtől (pl.: levélváltás, beérkező vagy kimenő irat keletkezése) számított 8 évig, és az egyéb jogi kötelezettségen alapuló adatkezelés esetén mindaddig, míg azt a jogszabály rendeli (így például a számviteli bizonylatokat a Számv. tv. 169. §-a alapján 8 évig, illetve az adóügyi bizonylatokat az Art.-ban meghatározott elévülési ideig köteles megőrizni).

Közvetlen üzletszerzés és marketing célú adatkezelés esetén az adatok legkésőbb a hozzájárulás visszavonásának időpontjáig kezelhetők.

17

IV. Adatkezelő, és adattovábbítás

A jelen tájékoztató II.3. pontjában felsorolt adatok adatkezelője a biztosító. A biztosítás értékesítés, valamint szolgáltatásnyújtás és így az adatkezelése során a biztosító külső szolgáltatókat, mint adatfeldolgozókat vesz igénybe, akik részére az érintett adatait átadhatja. A biztosító a biztosítási szerződés létrehozatalához, a csatlakozási igény biztosítóhoz történő benyújtásához függő biztosításközvetítőt vesz igénybe, amely a biztosító megbízásából és utasítása alapján, a biztosító adatfeldolgozójaként jár el. Az adatfeldolgozókat a xxx.xxxxx.xx.xx weboldalon található adatkezelési tájékoztatóból ismerheti meg.

V. Az érintettek jogai

Személyes adatai kezelésével kapcsolatosan az érintettet az alábbi jogok illetik meg:

2. hozzáférés: jogosultság arra, hogy a biztosító által kezelt személyes adataihoz hozzáférést kapjon.

3. helyesbítés: az érintett kérheti a biztosítótól személyes adatainak a helyesbítését vagy kiegészítését.

4. törlés: az érintett kérheti személyes adatainak a törlését alábbi indokok valamelyikének fennállása esetén

5. a személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat a biztosító kezelte

6. az érintett visszavonja az adatkezelés alapját képező hozzájárulását, és az adatkezelésnek más jogalapja nincs

7. személyes adatait jogellenesen kezelték

8. a személyes adatokat az irányadó uniós vagy tagállami jogi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell

9. a személyes adatok gyűjtésére az Adatvédelmi Rendeletben hivatkozott információs társadalommal összefüggő szolgáltatások kínálásával kapcsolatosan került sor.

10. korlátozás: kérheti, hogy a biztosító korlátozza személyes adatainak a kezelését, ha az alábbiak valamelyike teljesül

11. vitatja a személyes adatok pontosságát, ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amely lehetővé teszi, hogy az adatkezelő az adatok pontosságát ellenőrizze

12. az adatkezelés jogellenes és az érintett ellenzi az adatok törlését e helyett kéri azok felhasználásának korlátozását

13. a biztosítónak már nincsen szüksége a személyes adatokra adatkezelés céljából, de ezeket azonban az érintett jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez igényli

14. az érintett tiltakozott az adatkezelés ellen; ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amíg megállapításra nem kerül, hogy a biztosító jogos indokai elsőbbséget élveznek-e az érintett jogos indokaival szemben.

15. tiltakozás: az érintett tiltakozhat az adatkezelés ellen, ha arra elsőbbséget élvező egyéb jogszerű ok nincs

16. adathordozás: jogosultság arra, hogy az érintett személyes adatokat megkapja és azokat egy másik adatkezelőnek továbbítsa, amennyiben ennek jogszabályi feltételei fennállnak;

17. visszavonás: amennyiben a biztosító a személyes adatokat az érintett hozzájárulása alapján kezeli, akkor a hozzájárulás bármikor visszavonható.

Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

Az érintetti jogokkal kapcsolatos részletesebb felvilágosítást a xxx.xxxxx.xx weboldalon található adatkezelési tájékoztatóban talál.

VI. Joggyakorlás módja

A biztosító mindent elkövet, hogy a személyes adatok kezelése a jogszabályoknak megfelelően történjék.

A X. xxxxxxx foglalt jogainak gyakorlásával kapcsolatban kérjük, hogy forduljon a biztosító Adatvédelmi tisztviselőjéhez az xxxxxxxxxxx@xxx.xx e-mail címen, vagy a biztosító ismert elérhetőségeinek bármelyikén az Adatvédelmi tisztviselőhöz címezve.

Amennyiben megítélése szerint az adatkezelés során jogai sérelmet szenvedtek panasszal élhet a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx Xxxxx xxxx 0-00.; levelezési cím: 1363 Budapest, Pf. 9; telefon: +36-1-391- 1400; e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx) vagy kérelmével bírósághoz fordulhat.

A joggyakorlás módjával kapcsolatos részletes felvilágosítást a xxx.xxxxx.xx weboldalon található adatkezelési tájékoztatóban talál.

18

3. számú melléklet Távértékesítési tájékoztató

A biztosítási szerződés megkötése során a biztosító kizárólag távközlő eszközt (internet) alkalmazott, ezért az távértékesítés keretében kötött szerződésnek minősül. Jelen tájékoztató célja a távértékesítés keretében (online, elektronikus úton) kötött pénzügyi szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény (továbbiakban: „Xxxxxx.xx.”), valamint az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (a továbbiakban Ektv.) előírásai alapján való tájékoztatásnyújtás. Jelen tájékoztató a további szerződéses dokumentumokkal együttesen nyújt teljes körű tájékoztatást.

Szolgáltatásra vonatkozó tájékoztatás:

A biztosítási szerződés lényege, hogy díjfizetés ellenében a biztosító vállalja a biztosítási szerződésben nevesített biztosítási események megvalósulása kapcsán a szerződési feltételekben szereplők szerinti szolgáltatás teljesítését.

A biztosítási szerződés részletes jellemzőit, a biztosító teljesítésének szabályait, valamint a Biztosított díjfizetéssel kapcsolatos kötelezettségeit, és a biztosító szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos kötelezettségeit, előfeltételeit teljes körűen a biztosítási szerződés feltételei tartalmazzák, az abban foglaltakon túl egyéb jogcímen díjfizetési kötelezettsége az ügyfélnek nincs.

Tájékoztatunk, hogy a Távért. tv. a biztosítókat kötelezi arra, hogy tájékoztassa az ügyfelet arról, hogy a szolgáltatás és ellenszolgáltatás a piac ingadozásától függhet, illetve arról, hogy a múltbeli teljesítések nem jelentenek garanciát a jövőben várható teljesítésekre nézve. Ezzel kapcsolatban felhívjuk figyelmedett arra, hogy a biztosító minden káreseményt egyedileg vizsgál.

A szerződésre vonatkozó tájékoztatás:

1. A Simple csoportos készülékbiztosításhoz történő csatlakozás technikai lépései, írásbeliség, hibajavítás:

A biztosítási szerződés megkötésére távértékesítés keretében van lehetőség elektronikus úton elérhető felületeken, az OTP Mobil Simple nevű mobilalkalmazásán keresztül a szükséges adatok beírásával, hozzájárulások és egyéb nyilatkozatok elektronikus úton történő megadásával. Az előzőekben részletezett módokon kötött szerződés esetén az ügyfél egyrészt a Simple mobilalkalmazáson belül, másrészt e-mailben kapja meg a biztosítási szerződést és a kapcsolódó dokumentumokat, mely így utóbb is hozzáférhető az ügyfél számára. A biztosítási fedezettel kapcsolatos adatokat a Szerződő és a biztosító nyilvántartja.

A Szerződő a szerződési feltételeket és a kötelezően előírt adatokról szóló tájékoztatást az ügyfél számára a biztosítási ajánlat megtételét megelőzően elektronikus formában hozzáférhetővé teszi. A Szerződő olyan módon bocsátja az ügyfél rendelkezésére a szerződési feltételeket és a kötelezően előírt adatokról szóló tájékoztatást és a távértékesítési tájékoztatót, hogy annak megismerésére, elolvasására és annak az ügyfél részéről való letöltésére lehetősége legyen, a szerződéskötést követően a tájékoztató dokumentumok az ügyfél által megadott e-mail címre elküldésre kerülnek. A szerződéskötés lehetséges nyelve a magyar.

A távértékesítés útján létrejövő szerződéses jognyilatkozatokat a biztosító a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban:

„Ptk.”) 6:7. § (3) bekezdésére figyelemmel írásbelinek tekinti.

A biztosító rendelkezik a Ptk. 6:82. § (1) e.) pontja szerint a szolgáltatási tevékenységre vonatkozó magatartási kódexszel, mely a xxx.xxxxx.xx a oldalon elérhető elektronikus formában.

A távértékesítés keretében felmerülő esetleges hibák azonosítását és kijavítását a biztosító úgy teszi lehetővé, hogy amennyiben a kitöltés hibás, abban az értelemben, hogy nem tartalmazza a felület által igényelt és szükséges adatot, akkor a felületen hibaüzenet jelenik meg. Ha az ügyfél az ajánlat véglegesítését megelőzően hibát észlel, annak törlésére, javítására lehetősége van. Ha az ügyfél a hibát az ajánlattételt követően észleli, akkor annak érdekében, hogy a hibák kijavításra kerüljenek és a szerződés a megfelelő tartalommal jöjjön létre, a Szerződő ügyfélszolgálata teljes körűen az ügyfél rendelkezésére áll. Kivéve abban az esetben, ha a módosítandó adat nem a Biztosított neve, címe vagy e-mail címe. Más adat módosítására nincs lehetőség. Ilyen esetben a Biztosított kérheti a szerződés törlését és lehetősége van a helyes adatokkal egy új szerződés megkötésére.

2. Tájékoztatási kötelezettség, elállási / felmondási jog:

Az ügyfél a biztosítási feltételekben megjelölt, a szerződés megszüntetésére irányuló jogán felül a szerződést – tekintettel arra, hogy az távértékesítés keretében köttetett – a szerződés létrejöttének napjától számított 14 naptári napon belül indoklás nélkül, azonnali hatállyal felmondhatja.

Ha az ügyfél a távértékesítési tájékoztatást a szerződéskötést követően kapja kézhez, felmondási jogát a szerződéskötés napjától kezdődően, a tájékoztatás kézhezvételétől számított 14 napon belül gyakorolhatja. Ha a szolgáltató az ügyfélnek sem a távértékesítéssel, sem a szerződési feltételekkel kapcsolatos tájékoztatást nem nyújt, az ügyfél a felmondási jogát a szerződéskötéstől kezdődően, a törvénynek megfelelő tájékoztatás kézhezvételétől számított 14 napon belül, de legfeljebb a szerződéskötéstől számított egyéves jogvesztő határidő elteltéig gyakorolhatja.

Ha a szolgáltató az ügyfél számára a távértékesítéssel, illetve a szerződési feltételekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségének nem megfelelő tartalommal tesz eleget, az ügyfél felmondási jogát a szerződés megkötésétől kezdődően, a törvénynek megfelelő tájékoztatás kézhezvételétől számított 14 napon belül, de legfeljebb a szerződéskötéstől számított három hónapos jogvesztő határidő elteltéig gyakorolhatja.

Ha a szolgáltató az ügyfelet az őt megillető felmondási jogról, annak fennállásáról, vagy fenn nem állásáról, a felmondási jog gyakorlásának feltételeiről, módjáról és jogkövetkezményeiről, valamint a felmondásra nyitva álló határidő eltelte előtt történő szolgáltatásnyújtás lehetőségéről, az ehhez szükséges hozzájárulásról nem tájékoztatta, az ügyfél felmondási jogát a szerződés megkötésétől kezdődően, a

19

törvénynek megfelelő tájékoztatás kézhezvételétől számított 14 napon belül, de legfeljebb a szerződéskötéstől számított egyéves jogvesztő határidő elteltéig gyakorolhatja.

A felmondást az ügyfél a Szerződő ügyfélszolgálatának xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxx.xx e-mail címre küldheti el.

A felmondási jogot határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha az ügyfél az erre vonatkozó nyilatkozatát a fent meghatározott határidő lejárta előtt, azaz legkésőbb a határidő utolsó napján postára adja vagy egyéb igazolható módon a biztosító részére elküldi.

Nem illeti meg az ügyfelet a felmondási jog a szerződésnek mindkét fél általi teljes körű teljesítését követően, amennyiben ez az ügyfél kifejezett kérése alapján történt.

A felmondásra érvényes határidő lejárta előtt, csak az ügyfél kifejezett hozzájárulását követően kezdhető meg a szerződés teljesítése.

Ha az ügyfél felmondási jogát gyakorolta, a szolgáltató kizárólag a szerződésnek megfelelően ténylegesen teljesített szolgáltatásarányos ellenérteket jogosult követelni. Az ügyfél által fizetendő összeg nem haladhatja meg a már teljesített szolgáltatásért – a szerződésben meghatározott szolgáltatás egészéhez viszonyítottan – arányosan járó összeget, és nem lehet olyan mértékű, hogy szankciónak minősüljön. A szerződéskötéssel kapcsolatos szolgáltatások ellenértéke megtéríttetésének is csak a ténylegesen teljesített egyéb, a szerződés tárgyát képező szolgáltatással arányos mértékben van helye.

A szolgáltató csak abban az esetben jogosult az előbbi bekezdés szerinti összeg követelésére, ha igazolja, hogy az ügyfél részére a felmondási jog gyakorlására vonatkozó tájékoztatást megadta.

Ha a felmondásra érvényes határidőt a biztosító távértékesítési tájékoztatással kapcsolatos mulasztása a fentebb írtak szerint meghosszabbította, a biztosító a meghosszabbítás időtartama alatt, azaz a törvénynek megfelelő tájékoztatás megadásáig teljesített szolgáltatás ellenértéket nem követelheti.

Ha a biztosító a szerződés alapján a teljesítést a felmondási határidő leteltét megelőzően kezdte meg az ügyfél erre irányuló előzetes hozzájárulása nélkül, a biztosító az ügyféllel szemben annak felmondása esetén a felmondásig teljesített szolgáltatás ellenértékének követelésére sem jogosult.

A Szerződő köteles az ügyfél által fizetett pénzösszeget a felmondásról szóló nyilatkozat kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül visszatéríteni.

Az ügyfél köteles a szolgáltató által kifizetett pénzösszeget, vagy átadott dolgot a felmondásról szóló nyilatkozatának elküldését követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül visszatéríteni, illetve visszaadni.

Magyar Posta Biztosító Zrt.

20