ÁLTALÁNOS HATÁRIDŐS ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK (HASZF)

ÁLTALÁNOS HATÁRIDŐS ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK (HASZF)

(Ptk. 6:231.§. szerinti fajta és mennyiség szerint meghatározott dolog határidős adásvételére)

Amennyiben az MVM Mátra Energia Zrt. (a továbbiakban: Vevő) az Eladótól szerződésben fajta és mennyiség szerint meghatározott dolgot a kikötött későbbi időpontban, vagy

időszakban rendel meg leszállításra a Vevő részére történő átruházás céljából, a jelen Határidős Adásvételi Szerződési Feltételek (a továbbiakban: HASZF) szabályozzák a

létrejövő szerződések tartalmát, a felek szerződésből eredő jogait, kötelezettségeit, a szerződés teljesítésének szabályait, feltéve, hogy a felek a szerződést a jelen HASZF-re hivatkozással kötik meg. A HASZF-től a felek írásban eltérhetnek.

A fajta és mennyiség szerint meghatározott dolog szállításának megrendelésekor az

ajánlattétel és annak elfogadása eredményeképpen létrejövő szerződéses megállapodást (a továbbiakban: Szerződés) a konkrét üzleti feltételeket tartalmazó megrendelés, annak

mellékletei és a jelen HASZF együttesen alkotják, ezek minden esetben együttesen kezelendők és értelmezendők.

Abban az esetben, ha a HASZF, illetve annak mellékletei és a megrendelés rendelkezései között ellentmondás mutatkozik, úgy a Felek jogviszonyában a megrendelésben foglaltak az irányadóak.

A Szerződés teljesítése során a Felek kifejezetten kizárják az Eladó általános szerződési feltételei, vagy annak egyes pontjai alkalmazását.

1. Fogalom meghatározások

Eladó: Az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, akitől a Vevő a fajta és mennyiség szerint meghatározott dolgot megrendeli.

Felek: Vevő és Eladó együttesen

Vevő képviselője: A Vevőnek a Szerződés Tárgyával összefüggésben cselekvésre, nyilatkozattételre meghatalmazott képviselője.

Alvállalkozó: olyan harmadik személy, aki a szerződés szerinti szolgáltatások meghatározott részének nyújtására/áruk szállítására közvetlen szerződéses jogviszonyban áll az Eladóval, vagy annak Alvállalkozójával.

Xxxxx és mennyiség szerint meghatározott dolog határidős adásvétele (továbbiakban:

Határidős adásvételi szerződés): Határidős adásvételi szerződés alapján az Eladó köteles a szerződésben meghatározott dolgot a kikötött későbbi időpontban, vagy időszakban a Vevőnek a dolog tulajdonjogát átruházni, a dolgot átadni (a továbbiakban: Határidős Szállítás), a Vevő pedig köteles a dolgot átvenni és az árát megfizetni.

Közreműködők: a Feleknek a szerződés megkötése és teljesítése során a szerződéssel összefüggésben eljáró természetes személy alkalmazottai, cégképviselői, meghatalmazottjai és alvállalkozói.

Megrendelés: a Vevő nyilatkozata a Megrendelésben megjelölt Határidős Szállítás

megrendelésére, amelynek Xxxxx általi változatlan tartalmú elfogadása vagy a Vevő által elfogadott módosításokkal történő visszaigazolása a Felek között Szerződést hoz létre.

Amennyiben az Eladó annak ellenére teljesít, hogy a Megrendelést elfogadta, és azt aláírtan visszaküldte volna Vevő részére, a Szerződés a felek között a teljesítés ellenére nem jön létre és a teljesítés átvételére a Vevő nem köteles.

Műszaki teljesítésigazolás: az Eladó által kiállított és Vevő képviselője által aláírt

teljesítésigazolás, átadás/átvételi dokumentum, vagy egyéb ezeknek megfelelő igazolás, mely minden esetben kötelezően tartalmazza:

• a teljesítésben érintettek (Eladó és Vevő) megnevezését;

• a teljesítés keretében átadott tevékenységek / szolgáltatások és/vagy áruk részletes megnevezését és mennyiségét;

• a teljesítés pontos idejét;

• a teljesítéssel érintett tevékenység vagy munkarész ellenértékét.

Szellemi tulajdonhoz fűződő jogok: a szellemi alkotásokra vonatkozó kizárólagos jogok összessége, ide értve az ipari tulajdonhoz fűződő jogok körét (találmányok, (szabadalmak), védjegyek, formatervezési minták és eredetmegjelölések); valamint a szerzői jogokat, az adott szellemi tulajdonhoz fűződő jog nyilvántartására szolgáló nemzeti vagy nemzetközi

adatbázisba való bejegyzésük esetén, illetve annak hiányában.

Termék: a Szerződés tárgyát képező fajta és mennyiség szerint meghatározott dolog.

Szerződéses dokumentumok A Szerződéses dokumentumok magukban foglalják - amennyiben ilyenek vannak - a szerződéseket, az Eladóknak szóló utasításokat, az Általános Feltételeket, a szabványokat, Szokványokat, a Mellékleteket, a kapcsolódó leveleket, valamint ezek mellékleteit és módosításait. (Ezeket a dokumentumokat beazonosítható módon a Szerződésben jelezni kell.) A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy a Szerződés

mellékleteivel összefüggésben ellentmondás esetén az időben később keletkezett dokumentumot tekintik irányadónak. A Szerződő Feleket a szerződés megkötésétől a szerződés teljesítéséig együttműködési és tájékoztatási kötelezettség terheli.

2. A Felek jogai és kötelezettségei

2.1 A megrendelt Határidős Szállítás részleteit a Szerződés tartalmazza. Vevő jogosult az Eladó Szerződésben rögzített kötelezettségeinek teljesítését bármikor ellenőrizni, ennek során az ügylettel kapcsolatos iratokba betekinteni, az Eladótól felvilágosítást vagy eredeti dokumentum kiadását kérni. Az Eladó köteles mindenkor a Vevő kérésének hiánytalanul

eleget tenni és felel azért, hogy a Vevőnek helytálló és teljes körű információt adjon. A Vevő az Eladói teljesítés ellenőrzésébe harmadik személyt is bevonhat. E harmadik személy képviseletében eljárók nevét, a Vevő nevében megtehető intézkedéseiket, jogkörüket a Vevő

az Eladóval írásban köteles közölni. E közlés megtörténtéig harmadik személy a Vevő képviseletében nem járhat el.

2.2.Eladó utasítást csak a Vevőtől fogadhat el. Ha a Vevő célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, az Eladó köteles őt erre írásban figyelmeztetni, ha a Vevő az utasításához az Eladó figyelmeztetése ellenére is ragaszkodik, az Eladó a Szerződéstől elállhat,

illetve a Szerződést felmondhatja, vagy a szolgáltatást a Vevő kockázatára teljesítheti.

Meg kell tagadnia az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy

hatósági határozat megsértésére vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát. A célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasításból eredő károk a Vevőt terhelik feltéve, ha ezek következményeire az Eladó a Vevőt írásban figyelmeztette.

Amennyiben az Eladó ezen kötelezettségét elmulasztja, az ebből származó, a Vevőt ért károkért teljes körű kártérítési felelősséggel tartozik.

2.3.A Vevő a teljesítést vagy annak bármely részét jogosult visszautasítani, amennyiben azt hibásnak vagy nem megfelelő minőségűnek találja, de ennek indoklását köteles Eladóval írásban közölni. Eladó köteles az észlelt hibát kijavítani, árut kicserélni. Ha

Eladó a kijavítási, kicserélési kötelezettségének megfelelő határidőre nem tesz eleget, a Vevő jogosult azt mástól megrendelni és az ezzel kapcsolatban felmerült összes költségét Eladóval szemben érvényesíteni. A Vevő részéről elmaradt esetleges

ellenőrzés semmilyen esetben sem mentesíti az Eladót a hibás teljesítés vagy a beépítésre, felhasználásra kerülő anyagok hibáját illetően.

2.4.A Vevő tényszerű, megalapozott írásbeli indokolás mellett kérheti, hogy az Eladó valamely munkavállalója, vagy az Eladó részéről a munkában közreműködő egyéb személy a Szerződés teljesítésének további szakaszában ne működjön közre. Eladó a Xxxxx által közösen, dokumentálható módon meghatározott határidőn, de legfeljebb 3 (három) munkanapon belül köteles a kérésnek eleget tenni, és szükség esetén más

alkalmas személyt, Közreműködőt munkába állítani.

2.5.Eladó elsősorban személyesen köteles teljesíteni, a teljesítés során Közreműködő és/vagy Alvállalkozó igénybevételére csak a Vevő előzetes írásbeli jóváhagyását követően kerülhet sor, saját díja terhére. Eladó a Közreműködő és/vagy Alvállalkozó magatartásáért úgy felel, mintha maga járt volna el, és felelős mindazokért a károkért, amelyek a Közreműködő és/vagy Alvállalkozó igénybevétele nélkül nem következtek volna be. Vevő jogosult különösen indokolt esetben visszavonni valamely

Közreműködő és/vagy Alvállalkozó bevonásához adott hozzájárulását. Ebben az

esetben Xxxxx köteles biztosítani, hogy az érintett Közreműködő és/vagy Alvállalkozó a visszavonást követően a tevékenységgel rövid időn belül, de legkésőbb 8 (nyolc) naptári napon belül hagyjon fel, valamint köteles haladéktalanul biztosítani, hogy a

más, szükséges igazolt szakképesítéssel rendelkező, a Vevő által előzetesen írásban jóváhagyott Közreműködő és/vagy Alvállalkozó a munkát folytassa. Mindez nem

jogosítja fel Eladót arra, hogy a szerződésben meghatározott teljesítési határidőhöz képest késedelemmel teljesítsen, illetve, hogy a Szerződésben rögzített Díjat

módosítsa.

2.6.Abban az esetben, ha a Szerződés teljesítésével összefüggésben bármilyen okból

Eladó a Közreműködőivel szemben fizetési kötelezettségeit határidőben nem teljesíti

- és ez a tény az Eladónak a Vevővel szemben fennálló szerződés teljesítésére kihat vagy kihathat -, köteles olyan engedményezés megtételére a Közreműködői részére, miszerint a Vevő a Szerződés teljesítési díjából az adott közreműködőt megillető esedékes teljesítési díjat közvetlenül a Közreműködő részére fizesse meg. Az engedményezés tényéről az Eladó köteles haladéktalanul írásban a Vevőt értesíteni.

Abban az esetben, ha a Vevő a Közreműködőtől kap értesítést az engedményezés tényéről, a Vevő felhívására az Eladó köteles haladéktalanul hitelt érdemlően

nyilatkozni. A fentiek elmulasztásából adódó mindennemű kár az Eladót terheli. Jelen szerződéses pont bármelyik rendelkezésének az Eladó által történő megsértése a Szerződés súlyos megszegésének minősül, melyre tekintettel a Vevő jogosult a Szerződést azonnali hatállyal felmondani és az őt ért teljes kár megtérítését követelni.

2.7.A teljesítés megvalósításához esetlegesen szükséges engedélyek és szakhatósági hozzájárulások beszerzése, a hatósági egyeztetések megszervezése, ezekről

emlékeztetők készítése az Eladó kötelessége.

2.8.Ha az Eladó a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény alapján kisadózó vállalkozásnak minősül, akkor ennek tényét a Megrendelésben rögzíteni szükséges. Amennyiben az Eladó

adóalanyiságában változás következik be, Eladó ezt a változás időpontjától számított 5 munkanapon belül írásban köteles jelezni Vevő részére.

3. A szerződés létrejötte

3.1 A felek között a Szerződés a Vevő által elküldött megrendeléssel és annak az Eladó általi visszaigazolásával jön létre: a Vevő által az Eladónak megküldött, a Xxxxxx(ek) pontos

megjelölését, mennyiségét, árát és a teljesítés időpontját és a teljesítés helyét magában foglaló megrendelés Eladóhoz történő megérkezésével és az Eladó – a jelen ÁSZF elfogadását is

jelentő – visszaigazolásának (Vevő megrendelésének elfogadása) Vevőhöz történő

megérkezésével (távollevők között létrejött szerződés). A megrendelés visszaigazolása egyedi megrendelésnek minősül. Utóbbi időpont egyben a Szerződés létrejöttének időpontja, és a

határidők számításának kezdő időpontja. A szerződéskötés helye a Vevő székhelye.

3.2. Az Eladó a megrendelést az ajánlati kötöttség ideje alatt igazolhatja vissza (fogadhatja el). Ha az ajánlati kötöttség ideje alatt az Eladó nem küld visszaigazolást, a Vevő szabadul az ajánlati kötöttségtől és a Szerződés nem jön létre közöttük. A vevői ajánlati kötöttség

határideje az azt követő napon kezdődik, amikor az Eladó a vevői ajánlati megrendelést kézhez veszi. Az Eladó a vevői megrendelés elfogadását tartalmazó nyilatkozatát legkésőbb az ajánlati kötöttség utolsó napján el kell küldenie a Vevő felé. A Vevő ettől eltérő nyilatkozat hiányában a Vevő ajánlati kötöttsége 5 munkanap. Megszűnik az ajánlati kötöttség, ha a Vevő az ajánlatát az Eladó elfogadó nyilatkozatának hozzá történt megérkezését megelőzően visszavonja.

3.3. A fentiek szerint létrejött Szerződés akkor jön létre érvényesen, ha azt könyvelt postai küldeményként, illetve telefax, vagy e-mail útján juttatják el a másik félhez, és a telefax, vagy e-mail fogadásáról a másik Fél visszaigazolást küldött, vagy annak másik Félhez történő

megérkezése hitelt érdemlően igazolt. Amennyiben a Felek valamely nyilatkozata a fenti követelményeknek nem felel meg, a Szerződés érvényesen nem jön létre.

4. A teljesítés helye

4.1. A teljesítés helye - és ezzel együtt a minőségi, mennyiségi megvizsgálás helye- eltérő megállapodás hiányában a Vevő székhelye, telephelye, a Vevő által a Szerződésben

meghatározott hely, vagy telephely. A Termék Vevőhöz történő továbbításáról az Eladó köteles gondoskodni, melyhez az Eladó fuvarozót, vagy bármilyen közreműködőt Vevő egyidejű értesítése mellett vehet igénybe.

4.2. Amennyiben a Felek ettől eltérő teljesítési helyben állapodnak meg, a mennyiségi és minőségi megvizsgálás helye is a megállapodás szerinti teljesítési hely. A vizsgálat

időtartama alatt az Eladó köteles a Terméket megfelelően, külön díjazás nélkül őrizni, és felel minden ezen időszak alatt a Vevőnek fel nem róható ok miatt bekövetkezett kárért.

5. A teljesítés ideje, az átadás-átvétel

5.1. Az Eladónak a Szerződésben meghatározott időpont szerint kell a Terméket

leszállítania. A Szerződés teljesítéséről az Eladó köteles a Vevőt legalább 3 nappal előbb írásban értesíteni. Eladó köteles az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer

(EKÁER) használatával kapcsolatban a jelen ÁSZF 1. számú mellékletében foglaltak szerint eljárni

5.2. Az Eladó a határnapot megelőzően, illetve a határidő kezdete előtt csak a Vevő írásos beleegyezésével teljesíthet. Jogosulatlan előteljesítés esetén a Vevő nem köteles a Terméket átvenni. Amennyiben a Vevő a Terméket ennek ellenére átveszi, úgy a Vevő a megbízás

nélküli ügyvitel szabályai szerint jár el. Az ellenszolgáltatás a Szerződésben rögzített teljesítés időpontjáig nem esedékes. Jogosulatlan előszállítás esetén az Eladó előszállítási díjat fizet,

amelynek mértéke a Termék ellenértékének 1 %-a naponta. Az előszállítási díj és a megbízás nélküli ügyvitellel felmerülő költségek és károk összegének megfizetése alól nincs helye kimentésnek.

5.3. A Szerződés teljesítése az Eladó részéről a Termék átadásával, a Vevő részéről pedig a Xxxxxx átvételével valósul meg. A Termék átvétele a mennyiségre nézve egyidejűleg

történik, részteljesítésre nincs mód, kivéve, ha erről a Szerződő Felek előzetesen

megállapodtak. Vevő csak azt a Terméket veszi át, amelyet az Eladó a megrendelésnek, Szerződésnek megfelelően leszállított.

5.4. Ütemezett teljesítés vagy részteljesítés esetén, ha az egyes részteljesítések mennyisége nincs meghatározva részletenként, azonos mennyiséget kell szolgáltatni.

5.5. Az Eladó a Terméket megfelelő csomagolással köteles szállítani, amely alkalmas a

Xxxxxx épségének, állagának megőrzésére mind a fuvarozás, mind a tárolás időtartama alatt. Az Eladó a Xxxxxx szállítása során köteles a gyártónak a szállításra vonatkozó esetleges utasításai szerint, azokat betartva eljárni. Az ilyen utasítások megszegésével okozott károkért az Eladó korlátlan felelősséggel tartozik. Eladó a szállított Terméket a megfelelő ép csomagolásban, köteles a Vevő részére átadni.

5.6. Eladó köteles a szállított Termékkel együtt a rá vonatkozó, a mindenkor érvényes, és hatályos európai /nemzetközi-, és magyar jogszabályoknak megfelelő minőségi- és

megfelelőségi igazolást/tanúsítványt is átadni a Vevő képviselője részére. A Terméknek

jogszabályban előírt esetben rendelkeznie kell további műbizonylattal is (pl. vegyi termék esetén biztonságtechnikai adatlappal, vagy az építési termék építménybe történő

betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló 275/2013. (VII.16.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletében felsorolt

termékcsoportba tartozó árura vonatkozóan a gyártó teljesítményigazolásával a rendelet 5.§- ban foglaltak szerint). A Termékre vonatkozó megfelelő minőségi igazolás nélkül a Terméket a Vevő nem köteles átvenni.

5.7. Az Eladó köteles a Terméket azonosításra alkalmas jelzéssel ellátni, valamint a Termék minőségét a Szerződésben vállalt módon tanúsítani. Eladó a Xxxxxx átadásakor köteles gondoskodni a Termék mennyiségét és minőségét tanúsító okiratok kiállításáról, átadásáról, szükség esetén akár minőségellenőrző szerv igénybevételével is.

5.8. A szavatossági határidők a javításokkal összefüggésben a Ptk. rendelkezéseinek

megfelelően meghosszabbodhatnak. A Termék átvétele során a Vevőnek nem kell vizsgálnia azokat a tulajdonságokat, amelyek minősítését okirat tanúsítja, illetve amelyekre jótállás vonatkozik. A szavatossági jogok a Vevő vizsgálatától, a Termék átvételétől és használatától függetlenül tovább élnek, és a Vevő által tett bármilyen, a Termék átvételére vonatkozó nyilatkozat nem jelenti sem a Termék minőségének elfogadását, sem annak elismerését, hogy a kellékszavatossági jogokat nem sértették meg, vagy a kellékszavatossági jogairól a Vevő

lemondott. A minőség megvizsgálásának helye eltérő megállapodás hiányában a teljesítés helye, de a Vevő jogosult az Eladó telephelyén a minőségvizsgálatot elvégezni.

5.9. A Termék átvételét követően a Vevő a mennyiségi ellenőrzést és a minőségi

vizsgálatot köteles haladéktalanul, de legkésőbb a Termék átvételtől számított nyolc nap alatt megkezdeni és azt a megvizsgáláshoz szükséges idő alatt folyamatosan elvégezni.

5.10. Az Eladónak joga van helyszíni szemle tartását kezdeményezni, a jegyzőkönyv kézhezvételét követő 3 napon belül annak érdekében, hogy a Felek a jegyzőkönyvben rögzített hiányosságokat közösen is ellenőrizhessék.

5.11. Amennyiben az Eladó és a Vevő által egyeztetett időpontban helyszíni szemle megtartására sor kerül, akkor annak eredményét, illetve a megállapodást a Felek közös jegyzőkönyvben rögzítik, amely jegyzőkönyv csak mindkét Fél aláírásával érvényes.

Amennyiben a Feleknek a megállapított hiányosságok tekintetében megállapodásra nem sikerül jutni, úgy a jogviták rendezésére vonatkozó szabályok szerint kell eljárni.

5.12. Ha a Termékkel szemben az átadás-átvétel során szemmel látható minőségi kifogás vagy mennyiségi kifogás merül fel, a csomagolás sérült, azt a szállítólevélen rögzíteni kell, vagy arról külön jegyzőkönyvet kell felvenni. Kifogás esetén a Vevőnek jogában áll a hiányok, hibák megszüntetésére vonatkozóan póthatáridőt megjelölni. A póthatáridő

megjelölése nem befolyásolja a Vevő késedelmes teljesítéssel kapcsolatos jogait. A póthatáridő eredménytelen eltelte esetén, illetve, ha a Vevő nem tűzött ki póthatáridőt, a jelen HASZF hibás teljesítéssel, szavatossággal és késedelemmel kapcsolatos szabályai az

irányadóak. A Vevő az Eladóval szembeni igényének esetleges pontatlan megjelölése utóbb korrigálható. Amennyiben az Eladó a jegyzőkönyvben foglaltakkal nem ért egyet, kifogását köteles a jegyzőkönyvön feltüntetni és azt a Vevőnek 3 (három) napon belül eljuttatni. Ennek elmulasztása esetén a jegyzőkönyv tartalmát utóbb nem kifogásolhatja.

5.13. Bármely szállítási, teljesítési dokumentumon a Vevő aláírása nem jelenti a Termékkel szembeni minőségi kifogás jogáról való lemondást.

5.14. A Termék feletti rendelkezési jog, a kárveszélyviselés, és a Termék tulajdonjoga a Vevőre a Termék átadás-átvételével egyidejűleg száll át a teljesítési helyként megjelölt célállomáson. A szállított áru átadásával a Vevő jogosulttá válik a szállított áru birtokba vételére, annak használatára, vagy amennyiben azt a Vevő nem saját felhasználásra, így különösen, de nem kizárólagosan továbbértékesítésre, beépítésre szerezte be, annak

továbbértékesítésére, beépítésére vagy egyéb módon történő felhasználására. A tulajdonjog átszállásig a Termék elvesztéséből, sérüléséből származó kockázatot az Eladó viseli.

5.15. Amennyiben a Vevő a Xxxxxx ellenértékét részben vagy egészben előre megfizette (beleértve az előlegfizetést is), a Termék tulajdon- és rendelkezési joga a fizetéssel egyidejűleg száll át a Vevőre. A kárveszélyviselés azonban ilyen esetben is csak az átadás- átvétellel száll át a Vevőre. Részbeni előrefizetés esetén a Termék feletti tulajdon- és rendelkezési jog a részletfizetéssel arányos mértékben száll át a Vevőre.

5.16. Az Eladó az átadás-átvételt követően a szállítólevél birtokában válik jogosulttá a számla kiállítására. A teljesítés fenti módon történő igazolásának hiányában az Eladó

követelését a Vevő részéről el nem fogadottnak (vitatottnak), az esetleges számla kiállítását pedig jogalap nélkülinek kell tekinteni.

5.17. A félreértések elkerülése érdekében, fuvarozó igénybe vétele esetén a kárveszély a

Xxxxxxxxx a fuvarozó által a Vevő részére történő átadásával száll át, kivéve, ha a fuvarozót a Vevő bízta meg.

6. Pénzügyi teljesítés

6.1. A Termék ellenértékét a Megrendelés/Szerződés tartalmazza, Eladó a költségei megelőlegezésére nem tarthat igényt.

6.2. A Vételár fix ár, amely kizárólag abban az esetben változhat, ha a Szerződést a Szerződő Felek módosítják, vagy kiegészítik. A Vételár a jogszabályoknak, hatósági

előírásoknak és szabványoknak mindenkor megfelelő I. osztályú, új minőségű áru, anyag értékét tartalmazza. A Vételár a Szerződés határidőre történő hiánytalan, hibátlan

teljesítésének ellenértéke.

6.3. A Vételár magában foglalja az Eladónak a Szerződés teljesítéséhez szükséges összes költségét és kiadásait, jogcímükre és felmerülésük időpontjára tekintet nélkül. Ennek

értelmében az Eladót terheli különösen, de nem kizárólag a Szerződés teljesítésével összefüggésben felmerülő minden illeték, bírság, továbbá a szállítási és beszállítói

tevékenységekkel kapcsolatban felmerülő adók, díjak, költségek, az esetleges többletmunkák, az átadás-átvételi eljárás költségei, inflációs árváltozások, szellemi alkotások felhasználásával kapcsolatos díjak, a csomagolás és szállítás költsége, stb. Az Eladó a fentiekre figyelemmel a Vételáron túl további díjigényt nem érvényesíthet a Vevővel szemben.

6.4. A szállítólevél Vevő általi aláírása önmagában nem teszi az Eladó követelését

elismertté, és nem teremt alapot az Eladó számára a Vételár követelésére. Pénzügyi és jogi szempontból a Vételár követeléshez az is szükséges, hogy az Eladó az átadás-átvételt tanúsító okirat birtokában a Vételár arányos összegéről a jelen HASZF-ben foglalt előírásoknak

megfelelően kiállítsa a számláját, és azt a szükséges mellékletekkel ellátva benyújtsa a Vevő címére.

6.5. A számlázás ütemezését a Szerződésben kell rögzíteni. Eltérő szerződése rendelkezés hiányában Eladó az átadás-átvétel eredményes megvalósulását követően egyetlen számla (végszámla) benyújtására jogosult, függetlenül attól, hogy egy vagy több ütemben szállította le az Eladó a Xxxxxxx(ek)et.

6.6. A végszámlának a teljes Vételár legalább 20%-át tartalmaznia kell. Vevő a Vételárat a számla és valamennyi, a Szerződésben meghatározott egyéb dokumentum Vevőhöz való beérkezésétől számított maximum 30 (harminc) naptári napos átutalási határidővel fizet meg.

6.7. A Megrendelésben/Szerződésben meg kell határozni azt, hogy a számlát milyen általános forgalmi adó szabályok szerint kell kiállítani.

6.8. Vevő nevére és címére kiállított számlát az alábbiak figyelembe vételével szükséges benyújtani:

a) Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. Tv. (Áfatv.) 55-56. §

alapján a benyújtott számlán a teljesítés dátuma a tényleges teljesítés dátumával egyezik meg.

b) Részteljesítés esetén az Áfatv. 57. § alapján a benyújtott számlán a teljesítés dátuma a rész-teljesítésigazolás Vevő általi aláírásnak dátumával egyezik meg.

c) Időszakonkénti elszámolás vagy fizetés esetén a számla az Áfatv. 58. § alapján kerülnek kibocsátásra.

d) Amennyiben Xxxxx is belföldi adóalanya, és a megrendelt Termék az Áfatv. 142.§ alapján a fordított adózás alá tartozik, akkor ennek tényéről Felek kölcsönösen

tájékoztatják egymást. Ez esetben a számlában nem szerepel áthárított adó,

illetőleg százalékérték. A számlán ebben az esetben fel kell tüntetni, hogy az általános forgalmi adó megfizetésére a Vevő kötelezett.

e) Amennyiben az Eladó nem belföldi adóalany, a Megrendelésben/Szerződésben vizsgálni kell az ügyletet, a teljesítés helyét és azt, hogy a számlát ezek alapján

milyen módon kell kiállítani, és erről a Felek a Megrendelésben/Szerződésben rendelkeznek.

f) Eladó a Termék Vevő általi átvételétől számított 8 (nyolc) naptári napon belül köteles a számlát kiállítani, a Vevő által aláírt és igazolt szállítólevelek

tartalmának megfelelően. A számla mellékletét képezi a Vevő által igazolt szállítólevél.

g) A számla határidőre történő megfizetésének feltétele, hogy

- a számla megfeleljen a hatályos jogszabályi előírásoknak,

- tartalmazza a Megrendelés/Szerződés számát,

- tartalmazza az Eladó és a Vevő nevét, adószámát, székhelyét,

- tartalmazza a Megrendelés/Szerződés tartalmának megfelelő TESZOR vagy VTSZ számot,

- mellékleteként csatolják az aláírt szállítólevele(ke)t.

A (rész)számlában a számlázott teljesítés megnevezése és szerződésszáma azonos kell, hogy

legyen a Szerződésben rögzítettel, és egy (rész)számlában csak egy szerződésszámhoz tartozó számlaérték szerepelhet. Xxxxxxx kiállított számla visszaküldése miatt késedelmesen utalt számlaérték nem teremt jogalapot a késedelemi kamat felszámításához.

6.9. Amennyiben a számlát nem a jelen HASZF szerinti módon nyújtja be Eladó a Vevőhöz, úgy a számla benyújtásához sem pénzügyi, sem jogi szempontból nem fűződik joghatás. Amennyiben a számla formailag nem megfelelő, vagy az Eladó teljesítésével

kapcsolatban kifogás merült fel, a Vevő a számla befogadását visszautasítja, és azt – a kifogás indokolása kíséretében – visszaküldi az Eladónak 5 (öt) munkanapon belül. Ebben az esetben az Eladó köteles a számlát 5 (öt) munkanapon belül ismét szabályszerűen kiállítani.

6.10. A határidők számítása a számla és az ahhoz tartozó minden szükséges elszámolási dokumentum Vevő általi kézhezvételének, érkeztetésének napját követő nappal kezdődik. Felek megállapodnak abban, hogy a fizetési és egyéb határidők kezdő időpontja a számla Vevő általi nyilvántartásba vételének napját követő nap.

6.11. A számla kiegyenlítése a Szerződésben meghatározott fizetési feltétel szerint

átutalással történik. A számla ellenértékének megtérítése a Szerződésben rögzített, vagy a számlán szereplő, a hatályos céginformációs adatbázisban ellenőrizhető bankszámlaszámra történik. Minden más esetben a számla kifizetése felfüggeszthető mindaddig, amíg a szállító

banki igazolást nem küld az érintett bankszámlaszámmal kapcsolatban. Amennyiben a fizetési határidő szabadnapra, ünnepnapra, illetve munkaszüneti napra esik, a fizetés az azt követő

első munkanapon válik esedékessé.

6.12. Felek megállapodnak abban, hogy csak a jelen ÁSZF-ben foglaltak szerint kiállított, megküldött és a Vevő által befogadott számla késedelmes megfizetése után keletkezik a Vevőnek késedelmi kamat fizetési kötelezettsége. .A Vevő késedelmes fizetése esetén a Ptk. 6:155. § szerinti késedelmi kamatot köteles megfizetni.

6.13. A Vevő előleget kizárólag pénzintézet, biztosító által kiadott, első írásos felszólításra fizető, alapjogviszony vizsgálata nélküli, visszavonhatatlan és feltétel nélküli igazolt

jogviszony vizsgálata nélküli bankgarancia ellenében fizet az Eladónak.

6.14. Eladó köteles olyan felelősségbiztosítással rendelkezni, amely a szállított áruban bekövetkezett, illetve a Vevőnek vagy más harmadik személynek okozott közvetlen és következményi károk megtérítésére alkalmas. Felelősségbiztosítását a Vevő az a Szerződés megkötését megelőzően és a Szerződés hatálya alatt hatályában fenntartani és azt Eladó kérésére bemutatni köteles.

7. Késedelem

7.1. Amennyiben az Eladó a Szerződés teljesítése folyamán bármikor olyan helyzetbe kerül, mely megakadályozza a Szerződés megfelelő időben történő teljesítését, a Vevő felé haladéktalanul írásban közölnie kell a késedelem tényét, várható időtartamát és okait,

valamint egyidejűleg köteles póthatáridőt vállalni a Vevő döntése alapján. Ha a Szerződésben vállalt teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik, hogy az Eladó csak olyan

számottevő késéssel tudja teljesíteni a szerződésben foglaltakat, amely teljesítés a Vevőnek már nem áll érdekében, a Vevő jogosult a Terméket más forrásból beszerezni. Az így esetlegesen keletkező árkülönbözetet Vevő kártérítés jogcímén az Eladóval szemben érvényesítheti, illetve a Szerződést azonnali hatállyal felmondhatja, vagy a Szerződéstől azonnali hatállyal elállhat kötbér és kártérítési igény követelése mellett.

7.2. A késedelmes teljesítés elfogadása nem jelent lemondást a jogkövetkezmények érvényesítéséről. Amennyiben az Eladó késedelme a Szerződésben rögzített teljesítési határidő lejártától számított 10 (tíz) napot meghaladja, Vevő a Szerződéstől elállhat a

teljesítéshez fűződő érdek megszűnésének bizonyítása nélkül, illetve azt felmondhatja minden jogkövetkezmény nélkül és a késedelmi kötbér összegén túlmenően jogosult a kötbért

meghaladó bizonyított károk követelésére is, ideértve a közvetlen és következményi károkat is. A kötbérfizetési kötelezettség az Eladót a szerződésszerű teljesítés alól nem mentesíti.

7.3. A teljesítés késedelmi kötbérköteles határideje az adott konkrét szerződésben kerül

meghatározásra. A Szerződésben vállalt kötelezettségeknek az Eladó érdekkörében felmerülő okból nem a megállapodott teljesítési határidőre történő teljesítése (továbbiakban: késedelmes teljesítés) esetén az Eladó késedelmi kötbért köteles fizetni a következők szerint: a késedelem minden megkezdett napjára fizetendő kötbér mértéke az érintett késedelmes munkához

tartozó nettó szerződéses érték napi 1 %-a, de legfeljebb az érintett késedelmes munkához tartozó nettó szerződéses érték 20 %-a. A kötbér összege rész-, illetve végszámlából kerül levonásra. A részteljesítési határidők is kötbérkötelesek. A részteljesítési határidők

vonatkozásában meghatározott kötbér a véghatáridő szerződésszerű teljesítése esetén sem igényelhető vissza.

8. Nem teljesítés, meghiúsulás, lehetetlenülés, kártérítés

8.1. Amennyiben az Eladó késedelmesen teljesít, és a Vevő úgy dönt, az Eladó köteles póthatáridőt vállalni. Póthatáridő vállalásának elmulasztása esetén a késedelmi

kötbérmaximumot fizeti meg az Eladó egyszerre. Amennyiben az Eladó a szerződésben rögzített határidőt érdekkörében felmerülő okból elmulasztja és a Vevő nem tűz ki póthatáridőt a teljesítésre vagy a teljesítésre kitűzött póthatáridő eredménytelenül telik el, a megrendelésben szereplő szolgáltatást nem teljesítettnek (meghiúsultnak) kell tekinteni.

8.2. Amennyiben a Szerződés teljesítése az Eladónak felróható bármely okból meghiúsul, úgy az Eladó köteles meghiúsulási kötbérként megfizetni a Vevőnek a nettó vételár 20 %-át. A Vevő a kötbér összegén felül jogosult a meghiúsulás következtében felmerült kárait teljes körűen érvényesíteni.

8.3. Lehetetlenülés a Szerződő Felek felelőssége hiányában

Ha a teljesítés olyan okból válik lehetetlenné, amelyért egyik Fél sem felelős, a Szerződés az ok bekövetkeztével automatikusan nem szűnik meg. Az okról tudomást szerző fél

haladéktalanul köteles a másik Felet írásban értesíteni az ok és a körülmények lényegének ismertetésével, és 8 napon belül megkezdődő egyeztetést kezdeményezni. A felek az egyeztetést 10 napon belül befejezik. A Felek az egyeztetésről jegyzőkönyvet vesznek fel vagy annak alapján írásbeli megállapodást kötnek, amelyben rögzítik az egyeztetés

eredményeként a lehetetlenülési ok elhárítása érdekében létrejött megállapodásukat, az abban foglalt kötelezettségeiket, valamint – amennyiben az megállapítható – az lehetetlenülési ok ésszerű elhárításához szükséges időtartamot. Amennyiben az egyeztetés 10 napon belül nem vezet eredményre, a Xxxxx megkezdik a szerződés megszűnéséhez kapcsolódó elszámolást. A másik szerződő Fél kérésére a felelősség hiányában bekövetkezett lehetetlenülés tényéről, az érintett fél köteles hatósági vagy érdekképviseleti szervezet által kiadott megfelelő igazolást bemutatni.

8.4. Eladó a hibás vagy késedelmes teljesítéssel, avagy egyéb módon a Megrendelőnek okozott károkért korlátlan felelősséggel tartozik. Az Eladó felelőssége kiterjed a közvetlen és a következményi károkra is. Az Eladó a szállítás teljes időtartama, valamint a szállított

Terméknek az Eladó telephelyén történő őrzése, tárolása teljes időtartama alatt felel a Termékben (annak állagában, használhatóságában, stb.) bekövetkezett hátrányos

változásokért.

9. Szavatosság, hibás teljesítés, jótállás, meghiúsulás

9.1.Eladó hibásan teljesít, ha a Termék a teljesítés időpontjában nem felel meg a Szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Az Eladó a hibás teljesítésért jótállással illetve szavatossággal tartozik.

9.2.Amennyiben az adott Xxxxxx vonatkozásában az Eladót a jogszabály erejénél fogva jótállási kötelezettség terheli, vagy a szerződő Felek a Szerződésben úgy állapodnak

meg, úgy ezen kötelezettségének a Ptk.-ban rögzítettek szerint köteles eleget tenni. Az

Eladó jótállási felelősséggel tartozik a leszállított Termékért, ennek keretén belül azért, hogy a Termék hibátlan, I. osztályú, per-, igény- és tehermentes, a terveknek, rajzoknak és egyéb dokumentumoknak, jogszabályoknak, szabványoknak, műszaki előírásoknak,

továbbá a Szerződéses dokumentumokban foglalt felhasználási céloknak megfelel,

rendeltetésszerű használatra alkalmas, és mentes harmadik személy bármilyen természetű igényétől vagy jogától, ideértve korlátozás nélküli bármilyen szabadalmat, vagy más

szellemi tulajdonhoz kapcsolódó egyéb jogot. Amennyiben a teljesítés jelen ÁSZF-nek

megfelelően több részletben történik, a szavatossági kötelezettség az utolsó átadás-átvétel napjától kezdődik. A jótállási idő – amennyiben a Felek a Szerződésben másként nem rendelkeznek – az átadás-átvételtől számított 3 év, de a jótállási határidők a javításokkal összefüggésben a Ptk. rendelkezéseinek megfelelően meghosszabbodhatnak. Ahol és

amennyiben jogszabály, szabvány, hatósági vagy kötelező műszaki előírás ennél hosszabb kötelező alkalmassági időt rendel, ott a határidő annál rövidebb nem lehet.

9.3. Amennyiben a Xxxxxx vonatkozásában jogszabály kötelező jótállási időt nem állapít meg, Xxxxx a Szerződés aláírásával tudomásul veszi, hogy hibás Xxxxxx leszállítása (a továbbiakban: hibás teljesítés) esetén a Vevő kizárólagos döntési jogkörét képezi az a

választási jog, hogy eldöntse - az adott hiba tárgyát, természetét, nagyságrendjét alapul véve -, hogy a hibás teljesítési kötbért (9.3.1.) követelje az Eladótól, vagy a szavatossági jogaival (9.3.2.) éljen az Eladóval szemben a szerződésszegés jogkövetkezményeként. A szavatosság időtartama – amennyiben a Felek a Szerződésben másként nem rendelkeznek – az átadás- átvételtől számított 3 év azzal. hogy a szavatossági határidők a javításokkal összefüggésben a Ptk. rendelkezéseinek megfelelően meghosszabbodhatnak.

9.3.1. Hibás teljesítési kötbér:

A hibás teljesítés esetén az Eladó hibás teljesítési kötbért köteles fizetni a Vevőnek. A hibás teljesítési kötbér alapja a nettó vételár (részszolgáltatás esetén a részteljesítésért járó nettó

vételárrész). A kötbér mértéke: 20%.

9.3.2. Szavatossági jogok:

a) Vevő választása szerint kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a választott szavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az az Eladónak – másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva – aránytalan többletköltséget eredményezne,

figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a szavatossági jog teljesítésével a Vevőnek okozott érdeksérelmet; vagy

b) Amennyiben az Eladó a kijavítási, kicserélési kötelezettségének a Vevő által

megkövetelt határidőben nem tesz eleget, vagy nem működik együtt a Vevővel a hiba orvoslásában, úgy a Vevő ezt meghaladóan jogosult az ellenszolgáltatás arányos

leszállítását igényelni, a hibát az Eladó költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat, ha az Eladó a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének nem tud eleget tenni úgy, hogy – tekintettel a hibás teljesítéssel érintett dolog tulajdonságaira és a Vevő által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelő határidőn belül, a Vevő érdekeit kímélve nem tud eleget

tenni a kijavítási vagy kicserélési kötelezettségének, vagy ha a Vevőnek a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt.

9.3.3. A Vevő a fenti jogosultságaival párhuzamosan egyidejűleg is élhet, valamint a hibás teljesítésből eredő kárait az Eladóval szemben teljes körűen érvényesítheti.

9.4.A szavatossági jogok átszállnak a Vevő engedményeseire, jogutódjaira, vevőire, és azokra, akik a Terméket használják, vagy olyan szerződéses kapcsolatban állnak a Vevővel, amely alapján nyújtott szolgáltatás, felépített létesítmény magában foglalja az Eladó által szállított Terméket.

0.0.Xx Eladó köteles a hiba bejelentésétől számított 24 órán belül, illetve a funkciót súlyosan veszélyeztető hiba esetén haladéktalanul megkezdeni a javítást, ha pedig a hiba kijavítással nem hárítható el, a kicserélést-, és a megtett intézkedésekről a Vevőt írásban tájékoztatni.

9.6.Amennyiben a Vevő kicserélést választ, a leszállított Terméket az Eladó köteles a saját költségére visszaszállítani, és új Termékre cserélni. Az Eladó a cserét úgy köteles

elvégezni, hogy határidő-módosítás a Termék beépítésében, felhasználásában ne váljék szükségessé. A kicserélésből eredő esetleges eladói késedelem miatt beállott valamennyi kárt a Vevő jogosult az Eladóra hárítani. A Vevő ugyanígy jogosult a kicserélésből adódó, bármely jogcímen keletkező többletköltséget az Eladóra hárítani.

10. Beszámítás

Vevő az Eladóval szemben fennálló egynemű és lejárt követelését az Eladóhoz intézett nyilatkozattal tartozásába beszámíthatja.

11. Jogszavatosság

Az Eladó köteles a Xxxxxxxx harmadik személy(ek) jogaitól mentesen szolgáltatni.

12. Biztosítás

Az Eladó köteles olyan biztosítással rendelkezni, amely a szállított Termékben esetlegesen bekövetkezett, illetve a Vevőnek vagy más harmadik személynek okozott közvetlen és következményi károk megtérítésére alkalmas.

13. Fuvarozás (a Termék leszállítása a rendeltetési helyre)

13.1. Amennyiben a Szerződő Felek eltérően nem állapodnak meg, a Termék leszállítását a rendeltetési helyre, a szállító járműről lerakodva az Eladó, vagy a megbízásából eljáró fuvarozó végzi, az Eladó költségén, Fuvarozó igénybevétele esetén a fuvarozó által okozott károkért a Vevővel szemben az Eladó tartozik – a Szerződésben az Eladó károkozása, szerződésszegése esetére meghatározott szabályok szerint - felelősséggel. A fuvarozó késedelme, károkozása esetén a Vevő a fuvarozó közreműködésével történő szállítás

szabályai szerint eljárva a fuvarozóval szembeni igény érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket megteszi és erről az Eladót haladéktalanul értesíti.

13.2. Ha a Szerződő Xxxxx abban állapodnak meg, hogy az átadás-átvétel az Eladó telephelyén, vagy az általa megjelölt más helyen történik, és a Termék leszállítását a

rendeltetési helyre a Vevő, vagy az általa megbízott fuvarozó végzi, úgy – ellentétben a fenti 1.) pontban foglaltakkal – a fuvarozással kapcsolatos költségeket és a szállítás közbeni kárveszélyt a Vevő vagy a Vevő fuvarozója viseli. Ebben az esetben a Termék feletti tulajdon- és rendelkezési jog az átadás-átvétellel egyidejűleg, a megjelölt átadás-átvételi

helyen száll át a Vevőre.

14. Szerződés megszűnése

14.1. Megszüntetés

Felek a Szerződést írásban, közös megegyezéssel bármikor megszüntethetik.

14.2. Felmondás

14.2.1. Bármelyik fél élhet a rendkívüli (azonnali hatályú) felmondás jogával, ha a másik féllel szemben jogerős felszámolási, vagy végelszámolási eljárás indul, vagy ha a másik fél átalakul, egyesül, alaptőkéjét 50%-kal csökkenti, kivéve ha az átalakulás, egyesülés,

tőkecsökkentés nem érinti a jogutód, vagy a Szerződő Fél társaságának azon képességét, hogy a jelen szerződés szerinti kötelezettségeit teljesíteni tudja, és biztosítja, hogy a keletkező

társaság feltétel nélkül vállalja a múltbeli és jövőbeli kötelezettségeket.

14.2.2. Bármelyik fél élhet a rendkívüli (azonnali hatályú) felmondás jogával, ha a másik Szerződő Fél a lényeges szerződéses kötelezettségét súlyosan megszegi.

Lényeges szerződéses kötelezettség súlyos megszegésének minősül különösen az, amennyiben:

- a munkavégzés bármilyen fázisában a Vevő részéről jelenős minőségi kifogás merül fel, és az Eladó ennek helyrehozatalában nem működik közre;

- Eladó nyilatkozatával vagy magatartásával/eljárásával sérti a Vevő üzleti jó hírét, üzleti tisztességét;

- ha a Szerződésben rögzített teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá

válik, hogy az Eladó a vállalt feladatait csak olyan számottevő késéssel tudja elvégezni, ami már a Vevőnek nem áll érdekében;

- Eladó vagy a nevében és/vagy képviseletében eljáró bármely személy súlyosan megsérti a Vevő Etikai Kódexében foglaltakat.

14.2.3. Rendkívüli (azonnali hatályú) felmondás esetén a felmondásra jogosult fél teljes kártérítésre jogosult. A felmondást írásban kell a másik féllel közölni.

14.2.4. Amennyiben a szerződéskötést megelőző eredeti állapot maradéktalanul helyreállítható a Vevő jogosult a szerződéstől azonnali hatállyal kártérítés fizetési

kötelezettség nélkül elállni, vagy amennyiben a szerződéskötést megelőző állapot nem

álltható helyre a Vevő jogosult a szerződést akár azonnali hatállyal is, kártérítési kötelezettség nélkül felmondani, ha

a.) a Vevő a villamos energia termelését, a villamos energia értékesítés teljes, vagy részleges ellehetetlenülése, illetve a szén- és meddőtermelés teljes, vagy részleges leállása miatt csökkenteni, szüneteltetni vagy megszüntetni kényszerül, és/vagy

b.) a környezetvédelmi előírások szigorodása miatt azok betartása a Vevőt olyan beruházásokra kényszerítené, amelyek teljesítése gazdálkodási helyzetének romlásához vezetne, vagy azok teljesítése gazdasági okok miatt tőle nem várható el és/vagy

c.) környezetvédelmi a környezetvédelmi előírások vagy elvárások a Vevő

tevékenységéhez szükséges hatósági engedélyek megtartását veszélyezteti, vagy lehetetlenné teszi.

A Vevő elállása esetén a Felek az elállás hatályának napjáig nyújtott szolgáltatást és szerződésszerű pénzbeni ellenértékét kötelesek egymásnak visszaszolgáltatni és a szerződés megkötését megelőző állapotot helyreállítani. A Vevő rendkívüli felmondása esetén a Felek a felmondás hatályának napjáig nyújtott szolgáltatást és szerződésszerű pénzbeni ellenértékét (a szerződéses díj arányos részét) kötelesek egymással szemben elszámolni.

15. Engedményezés

A Vevővel szemben keletkező követelések csak a Vevő előzetes írásbeli hozzájárulása alapján engedményezhetők.

16. Módosítás

A Szerződés csak a mindkét Fél által aláírt írásbeli okirattal módosítható, de nem minősül szerződésmódosításnak a Felek cégjegyzékben nyilvántartott adataiban, így különösen a

társaság elnevezésében, székhelyében, képviselőiben, számlavezető pénzintézetében, bankszámlaszámában bekövetkező változás, továbbá a szerződéskötés és teljesítés során eljáró szervezet és a kapcsolattartók adataiban bekövetkező változás. Az említett

változásokról az érintett fél a másik felet – az eset körülményeitől függően – vagy előzetesen írásban 10 napos határidővel vagy a változás bekövetkezését (bejegyzését) követő 10 napon belül köteles értesíteni.

17. Titoktartás, dokumentáció megőrzése

17.1. Üzleti titoknak minősülnek időbeli korlátozás nélkül a következők: szerződés és mellékletei, a Felek szerződéssel kapcsolatos közlései, a szerződés teljesítésével, illetve a

teljesítés során a felek tudomására jutott valamennyi tény, információ adat, védett ismeret.

17.2. A Szerződéssel összefüggésben a Felek tudomására jutott, üzleti titoknak minősülő információkat és a szolgáltatás teljesítése során készített dokumentációkat a felek kötelesek bizalmasan kezelni, az üzleti titkot harmadik személyek előtt nem fedhetik fel.

17.3. A magyarországi MVM cégcsoporthoz tartozó MVM Energetika Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxxxx xx 000-000.; Cégjegyzékszám: Cg. 00-00-000000.; rövidített neve: MVM Zrt.) és egyszemélyes vagy többségi tulajdonú leányvállalatai az üzleti titok megszerzése szempontjából nem

minősülnek harmadik személynek, azaz a Vevő jogosult az MVM Zrt. és leányvállalatai

előtt felfedni a Szerződéssel kapcsolatos üzleti titkot, az MVM Zrt. és leányvállalatai pedig jogosultak az így megszerzett üzleti titkot – a Eladó további külön hozzájárulása nélkül is – hasznosítani.

17.4. Az MVM Zrt. – az MVM Csoport irányítása és az egységes üzleti koncepció

megvalósítása érdekében –, valamint a szerződés teljesítésével összefüggésben eljáró MVM Services Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 1023 Budapest, Árpád

xxxxxxxxx xxxx 00-00.; Cégjegyzékszáma: 00-00-000000 ) továbbá amennyiben a Vevő számláit kezeli, a Nemzeti Üzleti Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 7030 Paks, Xxxxxxx xxxx 0.; Cégjegyzékszáma: 00-00-000000; rövidített neve:

Nemzeti Üzleti Szolgáltató Zrt.), valamint a fenti társaságok e körben kijelölt munkavállalói a Szerződésbe betekinthetnek, az abban foglaltakat megismerhetik. Az MVM Zrt.-t, az MVM Services Zrt.-t és a Nemzeti Üzleti Szolgáltató Zrt.-t a megismert és átadott adatok

tekintetében a Vevővel azonos titoktartási kötelezettség terheli, amely kötelezettség megsértése esetén az Eladóval szemben a Vevő köteles helytállni.

17.5. Eladó a Szerződés teljesítése során tudomására jutott információkat kizárólag a Szerződés teljesítésének céljából használhatja fel, kizárólag a Szerződés teljesítésében résztvevő Közreműködőinek adhatja át, és kizárólag a Szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben.

17.6. Eladó tudomásul veszi, hogy a Szerződés megkötésének alapjául szolgáló adatok és információk megismerésének bármilyen elmulasztása, vagy azok téves felmérése nem

mentesíti azon kötelezettsége alól, hogy helyesen becsülje fel a Szerződés teljesítésének feltételeit, illetve költségeit.

17.7. Eladó köteles a Szerződés teljesítésével összefüggésben keletkezett teljes (így különösen pénzügyi és műszaki) dokumentációt a Szerződés megszűnésétől számított 5 (öt) évig teljes terjedelmében megőrizni.

17.8. A pénzügyi dokumentációk köre különösen kiterjed a Szerződés teljesítésével összefüggésben az Eladónál felmerülő számlákra, számviteli bizonylatokra, szerződésekre, gyártók, beszállítók, stb. versenyeztetésére vonatkozó és egyéb dokumentumokra, melyek a Szerződés teljesítésével összefüggésben felmerülő költségek, a vételár költségszerkezetének megállapítását, piaci alapú összehasonlítását lehetővé teszik.

17.9. Amennyiben ezen iratmegőrzési kötelezettségének Eladó nem, vagy hiányosan tesz eleget, és a dokumentáció hiányosságai miatt a fenti célok teljesíthetősége érdekében

független szakértő bevonása, illetve auditálás válik szükségessé, úgy az Eladó köteles ennek költségeit a Vevő számára megtéríteni.

17.10. Az üzleti titokra egyebekben az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény (a továbbiakban: Ütvtv). rendelkezései irányadók.

17.11. Vevő jogosult közzétenni a Szerződésnek a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: a Kgt.) 2. § (3) bekezdésében meghatározott adatait, amennyiben a Szerződés értéke, vagy az Eladóval egy költségvetési évben kötött azonos tárgyú szerződések együttes értéke eléri a Kgt. 2. § (3) bekezdésében hivatkozott értékhatárt.

18. Adatkezelés

18.1. Az Eladó az általa kapcsolattartóként/közreműködőként megjelölt természetes

személyek személyes adatainak kezeléséről szóló részletes adatkezelési tájékoztatójának web elérhetőségét a Szerződésen/Megrendelésen rögzíteni köteles vagy az adatkezelési

tájékoztatóját mellékletként csatolni köteles. Az adatkezelés tényéről Xxxxx köteles a Szerződésben feltüntetett természetes személy kapcsolattartóit/közreműködőit tájékoztatni, és igazolható módon meggyőződni arról, hogy ezen érintett természetes személyek a fenti dokumentumokat elolvasták. Eladót e kötelezettségének megszegéséből eredő

következményért felelősség terheli.

18.2.Amennyiben a Termék leszállítása során a Vevő a GDPR 4. cikk 7. pontja szerinti adatkezelőnek, míg az Eladó a GDPR 4. cikk 8. pontja szerinti

adatfeldolgozónak minősül, akkor a Felek a Szerződés aláírásával egyidejűleg adatfeldolgozási megállapodást kötnek egymással, tekintettel arra, hogy a GDPR

28. cikk (3) bekezdése az adatfeldolgozó által végzett adatkezelésre vonatkozóan írásbeli szerződés megkötését írja elő.

18.3. Eladó, mint adatfeldolgozó a GDPR 28. cikk (1) bekezdésében foglaltak szerint megfelelő garanciákat nyújt az adatkezelés GDPR szerinti követelményeinek való megfelelés és az érintettek jogainak védelmét biztosító, megfelelő technikai és szervezési intézkedések végrehajtására.

18.4. A Szerződés aláírásával az Eladó igazolja, hogy a Vevő Etikai Kódexét a Vevő honlapján xxxxx://xxxx.xxx.xx/xx-XX/Xxxxxx/Xxxxxxxxx-xxxxxx/Xxxxxx-xxxxx link alatt elérte, az abban foglaltakat megismerte és azokat magára nézve kötelezőnek ismerte el.

19. Vis Maior

19.1. Vis Maiornak minősül minden olyan, a szerződés megkötésekor előre nem látható rendkívüli esemény, amely a felek által el nem hárítható, nem vezethető vissza a szerződő felek magatartására vagy mulasztására és a szerződés teljesítését lehetetlenné teszi, vagy késlelteti.

A felek vis maiornak tekintik különösen, de nem kizárólagosan:

a) természeti katasztrófákat;

b) tűzvészt, robbanást, tömeges megbetegedést (járvány);

c) háborút, háborús cselekményeket (függetlenül attól, hogy fennáll-e hadiállapot vagy sem);

d) forradalmat, felkelést, zavargásokat, polgárháborút, vagy terrorcselekményeket;

e) sztrájkot;

19.2.Nem jelent szerződésszegést, ha a kötelezettségek szerződésszerű teljesítését közvetlenül és bizonyíthatóan vis maior esemény akadályozza vagy korlátozza. Vis maior esetén a szerződéses teljesítési határidők meghosszabbodnak azzal az időtartammal, amíg a felek a Vis maiornak minősülő esemény miatt nem tudnak teljesíteni. Nem hivatkozhat a Szerződő Fél vis maiorra abban az esetben, ha a vis maior esemény ellenére a szerződéses kötelezettségét teljesíteni tudja.

19.3.Vis maior esetén az arról tudomást Szerző Félnek haladéktalanul írásban kell értesítenie a másik felet. Ezen írásos értesítésnek tartalmaznia kell az esemény jellemzőit és annak a jelen szerződés teljesítésére gyakorolt hatását, valamint a késedelem miatt a teljesítés várható időpontját. Amennyiben a teljesítés várható időpontja nem határozható meg, vagy a vis maior az előzetesen meghatározott időponton túl is fennáll, a felek kötelesek a lehető legrövidebb időn belül egymással a szerződés teljesítésének folytatásáról

egyeztetni. Ennek során a Felek megállapodnak a feladatok befejezésének időpontjában, valamint az egyéb, valamely fél által lényegesnek minősített kérdésekben. A vis maior esetről tudomást szerző fél a fenti tájékoztatás elmulasztásából eredő kárért helytállni

tartozik a másik fél felé.

19.4. Amennyiben a Felek az egyeztetés megkezdésétől számított 10 napon belül nem

tudnak megállapodni, bármelyik fél jogosult a szerződést 30 napos felmondási idővel a másik fél részére címzett írásbeli nyilatkozattal felmondani. A szerződés megszűnik amennyiben a szerződés teljesítése lehetetlenné vált a vis maior esemény következtében.

19.5. Amennyiben a Xxxxx között vita alakul ki arról, hogy egy adott helyzetben vis maior következett-e be, illetve, hogy adott Fél a szerződést vis maior miatt, vagy más okból nem

tartotta be, a Felek elsősorban független szakértőhöz fordulnak a vita eldöntése érdekében. Amennyiben ez nem vezet eredményre, a Felek a XXII.2.) szerint járnak el.

19.6. A Vis maiort követően a késedelembe esett fél köteles haladéktalanul folytatni a teljesítést.

20. Értesítések

20.1. A Szerződésben feltüntetett kapcsolattartó személyek a Szerződés módosítására külön írásos meghatalmazás hiányában nem jogosultak, - kivéve, ha egyebekben is jogosultak a cégjegyzésre – továbbá nyilatkozatuk nem jelenthet jogról való lemondást, illetve a Szerződésben rögzített kötelezettségeken túli kötelezettségvállalást.

20.2. Felek a Szerződés teljesítése során általános kapcsolattartási módként – jelen szerződésben foglaltak kivételekkel – a személyes és telefonon történő egyeztetés, továbbá az elektronikus levélben történő kapcsolattartást fogadják el. Ebben az esetben az értesítést közöltnek kell tekinteni az e-mail tértivevényben (olvasási visszaigazolásban) jelzett

időpontban, ennek hiányában a feladást követő munkanapon, kivéve a „Házon kívül” visszaigazolás esetén.

20.3. Felek a szerződés felmondása, módosítása, illetve a szerződésben vállalt kötelezettség teljesítésére történő felszólításra irányuló hivatalos értesítéseiket kötelesek írásban, jelen szerződésben meghatározott levelezési címeikre közvetlenül (kézbe) történő kézbesítéssel, vagy ajánlott, tértivevényes küldeményként postai úton eljuttatni, közlésre kizárólag ezen esetben alkalmas joghatás kiváltására.

20.4. Vevő részére postai úton megküldött iratot, közleményt, stb. a kézbesítésnapján, ha pedig Vevő az átvételt megtagadta, kézbesítés megkísérlésének napján kell kézbesítettnek

tekinteni. Ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert Vevő az iratot nem vette át (az „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza), az iratot a postai kézbesítés megkísérlésének napját követő tízedik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.

20.5. A Vevő részére közvetlenül (kézbe) kézbesített iratot az átvétel napján, ha pedig Vevő az átvételt megtagadta, kézbesítés megkísérlésének napján kell kézbesítettnek tekinteni.

20.6. A Felek kötelesek egymást haladéktalanul írásban értesíteni a kapcsolattartási

adataikban, továbbá a levelezési, és e-mail címükben bekövetkező változásokról. az értesítés elmulasztásából eredő kárért a mulasztó Fél a felelős. Amennyiben Vevő elmulasztja Szolgáltatóval közölni levelezési, e-mail címe megváltozását és az irat ezért nem kézbesíthető részére, akkor az iratot azon a napon kell a Vevő részére kézbesítettnek tekinteni, amely napon a posta azt megkísérelte részére kézbesíteni. Amennyiben az e-mail cím változását nem közli, akkor az e-mail, a küldést kövező munkanapon számít kézbesítettnek.

21. Egyéb rendelkezések

21.1. A rendelkezések részleges hatálya

Ha bármely illetékes bíróság, vagy a választott bíróság szerint a jelen szerződés bármely rendelkezése érvénytelen, semmis, vagy végrehajthatatlan, akkor ez csak arra a rendelkezésre vonatkozik, és nem jelenti az egész szerződés, vagy annak bármely más rendelkezése érvénytelenségét, semmisségét, vagy végrehajthatatlanságát, és minden más rendelkezés érvényben és hatályban marad.

21.2. Jogról való lemondás

Amennyiben az egyik fél lemond jogainak érvényesítéséről arra az esetre, ha a másik fél nem teljesíti a jelen szerződés bármely rendelkezését

a) nem jelenti azt, és nem értelmezhető úgy, hogy a Fél lemond bármely más, vagy további mulasztás (legyen az hasonló, vagy más jellegű) esetén a

jogai érvényesítéséről; vagy

b) nem érvényes a fél megfelelően felhatalmazott képviselője által megfelelően aláírt jogról való lemondó nyilatkozat hiányában.

Sem annak elmulasztása, hogy az egyik fél a jelen szerződés rendelkezéseinek másik fél által történő teljesítését követelje, sem pedig erre az egyik fél által a másiknak adott időbeli, vagy más haladék nem jelenti azt, hogy az ilyen szerződésszegés esetén a jogosult fél lemond az őt megillető jogok érvényesítésétől, vagy elfogad bármely más lehetőséget.

21.3. Környezetközpontú Irányítási Rendszer

Vevő tájékoztatja Xxxxxx, hogy a Vevő tevékenységeire és folyamataira érvényes Környezetközpontú Irányítási Rendszert (továbbiakban: KIR) működtet. A Vevő vállalati politikájának része, hogy szerződéses partnereivel, így az Eladóval szemben is

megfogalmazza környezetvédelmi elvárásait és azokat következetesen számon kérje. Erre

való tekintettel Vevő elvárja, hogy az Eladó tevékenysége során betartsa, és Közreműködőivel is betarttassa a környezetvédelmi jogszabályokat, előírásokat, szabványokat stb. és mérje fel a tevékenysége által a Vevő területén ható környezeti tényezőket és tevékenységét ennek

ismeretében, azokat figyelembe véve végezze. Ismerje meg a Vevő vállalati politikáját, és tevékenysége során azt is vegye figyelembe.

21.4. Felek megállapodnak, hogy a jelen szerződéssel, vagy azzal összefüggésben az esetleges szerződésszegésből vagy szerződésen kívüli károkozásból eredő követeléseiket

kizárólag a másik szerződő féllel, mint jogi személlyel szemben érvényesítik. Kijelentik, hogy a másik fél ügyvezetésével (a Ptk. 3:21. §-ában meghatározott vezető tisztségviselőivel) és

felügyelő bizottsági tagjaival szemben ilyen követelést nem érvényesítenek, ellenük pert nem indítanak.

21.5. Összeférhetetlenség

Vevő a tisztességes üzleti kapcsolatok érdekében a Szerződés kapcsán összeférhetetlennek

tekinti, ha a Eladó jogi személyben, továbbá a teljesítésbe bevont Közreműködőiben (második szintig) a Vevő

a. munkavállalója (beleértve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt is), továbbá munkavállalójának hozzátartozója

(i) 50%-ot elérő vagy azt meghaladó tulajdonrésszel rendelkezik,

(ii) vezető tisztségviselő, kivéve, ha azt a Vevő delegálta,

b. munkavállalója (beleértve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt is),

munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll és a Vevő oldaláról való közreműködése a szerződéskötési eljárásban, vagy a szerződés teljesítésében az adott szerződés költségviselő szervezete igazgatójának megítélése szerint a verseny tisztaságának sérelmét eredményezheti.

A fentiekre tekintettel Szerződő Felek megállapodnak, hogy a Vevő mindenféle kártalanítási, kártérítési kötelezettség nélkül, azonnali hatállyal jogosult felmondani a szerződést,

amennyiben a szerződés hatálya alatt a fent nevezett összeférhetetlenség bekövetkezik.

Az összeférhetetlenségi okok bekövetkezéséről a másik fél köteles a Vevőt haladék nélkül írásban értesíteni.

22. Jogvita

A Szerződő Felek a Szerződéssel összefüggésben felmerült vitás kérdéseket a lehető legrövidebb időn belül és elsősorban békés úton rendezik. Amennyiben ez az egyeztető tárgyalások kezdetétől számított 30 naptári napon belül nem vezet eredményre, úgy azt követően az alábbiak szerint járnak el.

A Szerződő Felek a szakmai vitás kérdések eldöntésére szakértőt jelölhetnek ki. A szakértői vizsgálat eredményétől függően a szakértői költségeket a vitában vesztes Szerződő Fél viseli.

A Felek megállapodnak, hogy a Szerződéssel összefüggésben kialakult vitájukat elsősorban békés úton, egyeztető tárgyalások útján kísérlik meg rendezni. Amennyiben ez az egyeztető tárgyalások kezdetétől számított 30 naptári napon belül nem vezet eredményre, úgy azt követően az alábbiak szerint járnak el.

Bármely vita elbírálására, amely a szerződésből vagy azzal összefüggésben, így különösen annak megszegésével, megszűnésével, érvényességével vagy értelmezésével kapcsolatban keletkezik, a Felek elsődlegesen az állami bírósági utat kizárják és alávetik magukat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság (Kereskedelmi Választottbíróság Budapest) kizárólagos és végleges döntésének azzal, hogy a Választottbíróság a saját (Gyorsított Eljárásra vonatkozó Alszabályzat rendelkezéseivel kiegészített) Eljárási Szabályzata szerint jár el, az eljáró választottbírók száma három és az eljárás során a magyar nyelvet kell alkalmazni. A felek kizárják a választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény IX. Fejezetében szabályozott eljárásújítás lehetőségét. A jogvita eldöntésére alkalmazandó anyagi jog a magyar jog, ide nem értve annak nemzetközi magánjogi szabályait.

23. Irányadó jog

A Szerződő Xxxxx által létrehozott Szerződésre és értelmezésére a magyar anyagi jog szabályai az irányadóak, ezen jog kollíziós szabályainak kizárásával.

Mellékletek:

0.xx. melléklet: EKÁER használata 0.xx. melléklet: Vállalati Politika

A jelen Határidős Adásvételi Szerződéses Feltételek 2021. 12. 15. napján lépnek érvénybe és alkalmazandóak és a visszavonásáig van hatályban. Ha a módosított HASZF átadását

követően a Vevő szolgáltatásokat/árukat rendel meg az Eladótól, melynek Eladó eleget tesz, akkor ezzel az Eladó automatikusan elfogadja a módosított Általános Szerződési Feltételeket is.

2021. 12. 15.

……………………... mint Eladó