Belföldi közúti árutovábbítási

Belföldi közúti árutovábbítási

felelősségbiztosítás

<BÁF>

Ügyfél-és Adatkezelési tájékoztató,

Hasznos tudnivalók

Általános Vagyonbiztosítási Feltételek

Belföldi Közúti Árutovábbítási Felelősségbiztosítás Különös Feltételek

és Záradékok

Alkalmazandó: 2013.01.29-től

Ügyfél- és Adatkezelési tájékoztató, Hasznos tudnivalók

Tisztelt Ügyfelünk!

Köszönjük bizalmát, hogy biztosítási szerződésének megkötésére irányuló ajánlatával társaságunkhoz fordult.

Kérjük, szíveskedjék figyelmesen elolvasni alábbi tájékoztatónkat, melyben bemutatjuk társaságunk főbb adatait, tájékoztatjuk a fogyasztói bejelentésekkel és panaszokkal foglalkozó szervezeti egységünkről, felügyeleti szervünk megnevezéséről és székhelyéről. Felvilágosítást kap arról is, hogy panaszának elutasítása esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény szerinti fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése címén, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti.

Megismertetjük továbbá az adatvédelem és adatkezelés Önre vonatkozó legfontosabb – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben („Info. tv.”) meghatározott – szabályaival, felsorolva azokat a főbb szervezeteket, melyek részére társaságunk az ügyfelek – biztosítási titkot képező – adatait a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény („Bit.”) alapján kiadhatja. Külön kitérünk a biztosítási ajánlat aláírása előtt szükséges leglényegesebb tudnivalókra, köztük a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati ismeretekre, amelyek birtokában a szerződéskötési szándékát kifejező jognyilatkozatát megfontoltan teheti meg.

1. A biztosító neve, székhelye, jogi formája

A társaság cégneve: Wáberer Hungária Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A társaság rövidített cégneve: Wáberer Hungária Zrt.

A társaság korábbi cégneve: WABARD Biztosító Zrt.

A társaság székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx x. 4.

2. Megkötött biztosítási szerződésével kapcsolatos kérdésével, problémájával forduljon bizalommal az üzletkötésben közreműködő biztosításközvetítőhöz, Központi Ügyfélszolgálati Irodánk, illetőleg telefonos ügyfélszolgálatunk munkatársaihoz, akik készséggel állnak az Ön rendelkezésére.

Központi Ügyfélszolgálati Iroda:

Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxx 0.

Telefon: (x00 0) 000-0000

Fax: (x00 0) 000-0000

E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxxxxxxxxxxxx.xx Nyitva tartás:

Hétfő: 8:00-20:00

Kedd–Csütörtök: 8:00-16:00

Péntek: 8:00-15:00

Károk ügyintézése:

Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxx 0.

Telefon: (x00 0) 000-0000

Fax: (x00 0) 000-0000

E-mail: xxx@xxxxxxxxxxxxxxxx.xx

Információt és támogató útmutatást a xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxx.xx címen is talál.

Amennyiben munkatársaink segítő közreműködése ellenére sem sikerül esetlegesen felmerülő problémáját megnyugtatóan rendezni, társaságunk Panaszkezelési szervezeti egységének címezve – 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxx 0. – vagy a xxxxxxxxxxx@xxxxxxxxxxxxxxxxx.xx elektronikus levelezési címen vagy online panaszbejelentő rendszerünkön xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxx.xx/xxxxxx_xxxxxxxxxx.xxxx élhet bejelentéssel.

3. A biztosító felügyeleti szerve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 39.

Központi levélcím: 1535 Budapest, 114. Pf.: 777.

Központi telefonszám: (x00 0) 000-0000

Központi fax: (x00 0) 000-0000

Ügyfélszolgálat: 00-00-000-000

E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxx.xx

4. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) kérelemre vagy hivatalból indított eljárás keretében ellenőrzi

a) a Bit-ben meghatározott szervezet vagy személy által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Bit-ben vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban előírt rendelkezések,

b) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek,

c) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény rendelkezéseinek, és

d) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény rendelkezéseinek (az a)–d) együtt: fogyasztóvédelmi rendelkezések), továbbá

e) a pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelezettség betartását, és – ide nem értve a szerződés létrejöttének, érvényességének, joghatásainak és megszűnésének, továbbá a szerződésszegésnek és annak joghatásainak megállapítását – eljár e rendelkezések megsértése esetén (fogyasztóvédelmi eljárás).

A Pénzügyi Békéltető Testület hatáskörébe és illetékességébe tartozik a fogyasztó és társaságunk között – a nyújtott szolgáltatással kapcsolatban – létrejött szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy (a továbbiakban: pénzügyi fogyasztói jogvita) bírósági

eljáráson kívüli rendezése. E célból a Pénzügyi Békéltető Testület egyezség létrehozását kísérli meg, ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében.

A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó társaságunkkal közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését.

A Pénzügyi Békéltető Testület működésével kapcsolatos részletes felvilágosítást olvashat a xxxx://xxxxx.xx/xxx honlapon.

A permegelőző, konfliktuskezelő eljárások közül – fogyasztó esetében a Pénzügyi Békéltető Testület eljárásán kívül – közvetítői eljárás is kezdeményezhető a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény alapján.

A biztosítási szerződésből eredő igény a fentebb megjelölt alternatív vitarendezési mód mellőzésével bírói úton is érvényesíthető. A bíróság eljárására a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései irányadók.

5. Adatkezelési tájékoztató

A Wáberer Hungária Biztosító (a továbbiakban: Biztosító), mint adatkezelő, magára nézve kötelező érvényűnek tartja a jelen dokumentum tartalmát, amelyet ügyfeleinek részletes tájékoztatása érdekében magával szemben megfogalmazott, és amelynek betartásáért felelősségre vonható.

Az Alaptörvény VI. cikkében biztosított információs önrendelkezési alapjog érvényesülése céljából a Biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy az adatkezelés továbbá az adatfeldolgozás során követett eljárása megfelel a személyes adatok védelmével kapcsolatos mindenkor hatályos jogszabályok, de különösen

▪ a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény, és

▪ az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény előírásainak.

Fogalmak

Érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható természetes személy;

Személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés;

Különleges adat:

a) a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat,

b) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat;

Hozzájárulás: az érintett akaratának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez;

Tiltakozás: az érintett nyilatkozata, amellyel személyes adatainak kezelését kifogásolja, és az adatkezelés megszüntetését, illetve a kezelt adatok törlését kéri;

Adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki / amely önállóan, vagy másokkal együtt az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja;

Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése;

Adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele;

Nyilvánosságra hozatal: az adat bárki számára történő hozzáférhetővé tétele;

Adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk többé nem lehetséges;

Adatmegjelölés: az adat azonosító jelzéssel ellátása annak megkülönböztetése céljából;

Adatzárolás: az adat azonosító jelzéssel ellátása további kezelésének végleges vagy meghatározott időre történő korlátozása céljából;

Adatmegsemmisítés: az adatokat tartalmazó adathordozó teljes fizikai megsemmisítése;

Adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől, feltéve hogy a technikai feladatot az adatokon végzik;

Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatkezelővel kötött szerződése alapján – beleértve a jogszabály rendelkezése alapján történő szerződéskötést is – adatok feldolgozását végzi;

Adatállomány: az egy nyilvántartásban kezelt adatok összessége;

Harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval;

EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Unió és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez;

Harmadik ország: minden olyan állam, amely nem EGT-állam.

Biztosítási titok: Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

Adatkezelés alapelvei

Előzetes tájékoztatás elve: Az érintettel az adatkezelés megkezdés előtt közölni kell, hogy az adatkezelés hozzájáruláson alapul vagy kötelező.

Az érintettet az adatkezelés megkezdése előtt egyértelműen és részletesen tájékoztatni kell az adatai kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, arról, ha az érintett személyes adatait az adatkezelő az érintett hozzájárulásával és az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából kezeli, továbbá arról is, hogy kik ismerhetik meg az adatokat, és melyek az érintettnek az adatkezeléssel kapcsolatos jogai és jogorvoslati lehetőségei.

Kötelező adatkezelés esetén a tájékoztatás megtörténhet a fentiekben meghatározott információkat tartalmazó jogszabályi rendelkezésekre való utalás nyilvánosságra hozatalával is.

Ha az érintettek előzetes tájékoztatása lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna, a tájékoztatás megtörténhet az alábbi információk nyilvánosságra hozatalával is:

▪ az adatgyűjtés ténye,

▪ az érintettek köre,

▪ az adatgyűjtés célja,

▪ az adatkezelés időtartama,

▪ az adatok megismerésére jogosult lehetséges adatkezelők személye,

▪ az érintettek adatkezeléssel kapcsolatos jogainak és jogorvoslati lehetőségeinek ismertetése,

▪ ha az adatkezelés adatvédelmi nyilvántartásba vételének van helye, az adatkezelés nyilvántartási száma, kivéve a törvényben meghatározott esetet.

Célhoz kötöttség elve: Személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie az adatkezelés céljának, az adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie.

Adattakarékosság elve: Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas. A személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető.

Adatminőség elve: Az adatkezelés során biztosítani kell az adatok pontosságát, teljességét és – ha az adatkezelés céljára tekintettel szükséges

– naprakészségét, valamint azt, hogy az érintettet csak az adatkezelés céljához szükséges ideig lehessen azonosítani.

Adatbiztonság elve: Az adatkezelő, és tevékenységi körében az adatfeldolgozó, köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, továbbá köteles megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek. Az adatokat megfelelő intézkedésekkel védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés, továbbá az alkalmazott technika megváltozásából fakadó hozzáférhetetlenné válás ellen. Az adatkezelőnek és az adatfeldolgozónak az adatok biztonságát szolgáló intézkedések meghatározásakor és alkalmazásakor tekintettel kell lenni a technika mindenkori fejlettségére. Több lehetséges adatkezelési megoldás közül azt kell választani, amely a személyes adatok magasabb szintű védelmét biztosítja, kivéve, ha az aránytalan nehézséget jelentene az adatkezelőnek.

Külföldre történő adattovábbítás korlátozásának elve: Személyes adat harmadik országban adatkezelést folytató adatkezelő vagy adatfeldolgozást végző adatfeldolgozó részére akkor továbbítható, ha ahhoz az érintett kifejezetten hozzájárult, vagy az adatkezelésnek a törvényben előírt feltételei teljesülnek, és a harmadik országban az átadott adatok kezelése, valamint feldolgozása során biztosított a személyes adatok megfelelő szintű védelme. Az EGT államba irányuló adattovábbítást úgy kell tekinteni, mintha Magyarország területén belüli adattovábbításra kerülne sor.

Személyes részvétel és a jogorvoslati jogosultság elve: Az érintett jogosult arra, hogy az adatkezelőtől megtudja, kezel-e rá vonatkozó adatokat. Kérheti személyes adatainak helyesbítését, valamint személyes adatainak – a kötelező adatkezelés kivételével – törlését vagy zárolását. Az érintett kérelmére az adatkezelő tájékoztatást ad az érintett általa kezelt, illetve az általa megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatairól, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá – az érintett személyes adatainak továbbítása esetén – az adattovábbítás jogalapjáról és címzettjéről. Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, ha a személyes adatok kezelése vagy továbbítása kizárólag az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez vagy az adatkezelő, adatátvevő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, vagy ha a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvélemény kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik. Az érintett a jogainak megsértése esetén az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat.

A felelősség elve: Az adatkezelő a fenti alapelvek illetőleg az érintett jogainak megsértése esetén felelősségre vonható és viselni tartozik a jogkövetkezményeket. Az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni. Az érintettel szemben az adatkezelő felel az adatfeldolgozó által okozott kárért is. Az adatkezelő akkor mentesül a felelősség alól, ha a bizonyítja, hogy a kárt az adatkezelés körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő.

Adatkezelés jogalapja

Személyes adat kezelésének jogalapja lehet az érintett hozzájárulása vagy a kötelező adatkezelés. A 16. életévét betöltött kiskorú érintett hozzájárulását tartalmazó jognyilatkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása nem szükséges. A hozzájárulás megadható szóban, írásban vagy ráutaló magatartással. Különleges adat kezelése az érintett írásbeli hozzájárulásához kötött.

Személyes adat kezelhető akkor is, ha az érintett hozzájárulásának beszerzése lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna, és a személyes adat kezelése

a) az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából szükséges, vagy

b) az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából szükséges, és ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll.

Ha a személyes adat felvételére az érintett hozzájárulásával került sor, az adatkezelő a felvett adatokat törvény eltérő rendelkezésének hiányában

a) a rá vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából, vagy

b) az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából, ha ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának visszavonását követően is kezelheti.

Az érintett kérelmére, kezdeményezésére indult bírósági vagy hatósági eljárásban az eljárás lefolytatásához szükséges személyes adatok tekintetében, az érintett kérelmére indult más ügyben az általa megadott személyes adatok tekintetében az érintett hozzájárulását vélelmezni kell.

6. Biztosítási titkot képező adatok kezelése

A Biztosító az ügyfeleivel kötött biztosítási szerződések teljesítése érdekében az ügyfeleinek csak azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a biztosítási törvény által meghatározott egyéb cél lehet.

A fenti céltól eltérő célból végzett adatkezelést a biztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet hátrány nem érheti és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

A Biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatok addig kezelhetők, ameddig a szerződés meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

A Biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a Biztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a Biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

A Biztosító az általa vezetett adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat, illetve az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törli.

A biztosító ügyfelének minősül a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biztosító szolgáltatására jogosult más személy; az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában ügyfél az is, aki a szerződésre ajánlatot tesz.

Biztosítási titkot képeznek az alábbi adatok:

a) a Biztosító ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, gazdálkodására, illetőleg a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozó adatok;

b) a biztosított vagyontárgy és annak értéke;

c) a biztosítási összeg;

d) baleset-, betegség- és felelősségbiztosítási szerződés esetén az egészségi állapottal összefüggő adatok, amelyeket a Biztosító kizárólag az érintett személy írásbeli felhatalmazásával kezelhet;

e) a kifizetett biztosítási összeg mértéke és a kifizetés ideje;

f) a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő összes lényeges tény és körülmény.

7. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) a Biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható adatok körét pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b) a biztosítási törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

8. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a folyamatban lévő büntető eljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró bírósági végrehajtóval,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel,

e) az adóhatósággal abban az esetben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha a biztosítási szerződésből eredő kötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a Biztosítóval, biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal,

j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k) viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) a biztosítási törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval,

q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával, valamint pénzügyi jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval

szemben, ha az a)–j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k)–m), és p)–r) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

9. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a felsorolt szervek alkalmazottaira is kiterjed.

10. A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott ügyel összefüggő, biztosítási titoknak minősülő adatokról.

11. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

12. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény szerinti ellenőrzési eljárás során az összevont alapú felügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

13. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a magyar bűnüldöző szerv, illetőleg az Országos Rendőr-főkapitányság – a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv, illetőleg külföldi Pénzügyi Információs Egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérő által aláírt titoktartási záradékot.

14. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben, ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, és a harmadik országbeli adatkezelőnél a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli adatkezelő székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal.

A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

15. A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti

a) kábítószerrel visszaélés,

b) terrorcselekménnyel,

c) robbanóanyaggal vagy robbanószerrel visszaéléssel,

d) lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel,

e) pénzmosással,

f) bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.

16. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,

d) a biztosítási törvény (Bit.) a tőkepiaci törvény (Tpt.) valamint a hitelintézeti törvény (Hpt.) meghatározott fejezetében foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.

A fentiekben meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

17. A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 8. pont b) f) és j) pontjai, illetve a 15. pont alapján végzett adattovábbításokról.

18. A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a 8. pontban és 15. pontban, a 7. pontban, a 14. pontban és a 16. pontban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

19. Panaszkezeléssel összefüggő adatkezelés

A Biztosító, mint szolgáltató, köteles az ügyfélnek a Biztosító – szerződéskötést megelőző vagy a szerződés megkötésével, a szerződésnek a Biztosító részéről történő teljesítésével, valamint a szerződéses jogviszony megszűnésével, illetve azt követően a szerződést érintő jogvita rendezésével összefüggő – tevékenységét vagy mulasztását érintő kifogását (a továbbiakban: panasz) teljes körűen kivizsgálni és megválaszolni.

Az ügyfelei a panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben, online) terjesztheti elő.

Telefonon történő panaszkezelés esetén a Biztosító az ügyféllel folytatott telefonos kommunikációt hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt egy évig megőrzi. Erről az ügyfelet a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatjuk, és az ügyfél kérésére a hangfelvétel visszahallgatását biztosítjuk, illetőleg a hangfelvétel másolatát vagy a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet térítésmentesen a rendelkezésére bocsátjuk.

A Biztosító a panaszkezelés során különösen a következő adatokat kérheti az ügyféltől:

a) neve;

b) szerződésszám, ügyfélszám;

c) lakcíme, székhelye, levelezési címe;

d) telefonszáma;

e) értesítés módja;

f) panasszal érintett biztosítási termék vagy szolgáltatás;

g) panasz leírása, oka;

h) panaszos igénye;

i) a panasz alátámasztásához szükséges, az ügyfél birtokában lévő dokumentumok másolata;

j) meghatalmazott útján eljáró ügyfél esetében érvényes meghatalmazás;

k) a panasz kivizsgálásához, megválaszolásához szükséges egyéb adat.

A Biztosító a panaszt benyújtó ügyfél adatait az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseinek megfelelően kezelheti.

A Biztosító az ügyfelek panaszairól, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló intézkedésekről nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza:

▪ a panaszt előterjesztő ügyfél azonosításához szükséges személyes adatokat (név, lakcím, elektronikus levelezési cím),

▪ a panasz leírását, a panasz tárgyát képező esemény vagy tény megjelölését,

▪ a panasz benyújtásának időpontját,

▪ a panasz rendezésére vagy megoldására szolgáló intézkedés leírását, elutasítás esetén annak indokát,

▪ a panasz megválaszolásának időpontját.

A Biztosító az ügyfeleitől érkezett panaszt és az arra adott választ három évig őrzi meg.

20. Telefonos ügyfélszolgálattal összefüggő adatkezelés

A Biztosító a telefonos panaszkezelés mellett telefonos ügyfélszolgálati (a szerződésekkel, károkkal kapcsolatos felvilágosítási, egyéb terméktájékoztatási) tevékenységet is végez, melynek során a telefonbeszélgetéseket hangfelvétellel rögzíti. A telefonbeszélgetések hangfelvétellel történő rögzítése az érintett ügyfél hozzájárulásához kötött. Hozzájárulás hiányában az ügyfél által megadott elérhetőségen a kérdésével kapcsolatban megkeressük. A Biztosító a telefonbeszélgetésről készült hangfelvételt egy évig őrzi meg.

A telefonbeszélgetés az ügyfél által visszahallgatható, a beszélgetésről készült jegyzőkönyvet, illetőleg a hangfelvétel másolatát díjmentesen az ügyfél rendelkezésére bocsátjuk.

21. Egyéb adatkezelések

A biztosítási törvényben meghatározott céltól eltérő célból a Biztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet adatkezelést. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

Az egyéb adatkezelésekről a Biztosító az adatok felvételekor ad az érintetteknek tájékoztatást.

22. Az érintettek jogai és érvényesítésük

Az érintett kérelmezheti a Biztosítónál

a) tájékoztatását személyes adatai kezeléséről,

b) személyes adatainak helyesbítését, valamint

c) személyes adatainak – a kötelező adatkezelés kivételével – törlését vagy zárolását.

Tájékoztatás

Az érintett kérelmére a Biztosító tájékoztatást ad az érintett általa kezelt, illetve az általa megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatairól, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá – az érintett személyes adatainak továbbítása esetén – az adattovábbítás jogalapjáról és címzettjéről.

Az érintett kérelmére a Biztosító tájékoztatást ad az érintett általa kezelt, illetve az általa megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatairól, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá – az érintett személyes adatainak továbbítása esetén – az adattovábbítás jogalapjáról és címzettjéről.

A Biztosító köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 30 napon belül, közérthető formában, az érintett erre irányuló kérelmére írásban megadni a tájékoztatást.

A tájékoztatás ingyenes, ha a tájékoztatást kérő a folyó évben azonos adatkörre vonatkozóan tájékoztatási kérelmet a Biztosítóhoz még nem nyújtott be. Egyéb esetekben költségtérítés állapítható meg. A költségtérítés mértékét a felek között létrejött szerződés is rögzítheti. A már megfizetett költségtérítést vissza kell téríteni, ha az adatokat jogellenesen kezelték, vagy a tájékoztatás kérése helyesbítéshez vezetett.

Az érintett tájékoztatását a Biztosító csak az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben meghatározott esetekben tagadhatja meg. A tájékoztatás megtagadása esetén a Biztosító közli az érintettel, hogy a felvilágosítás megtagadására a törvény mely rendelkezése alapján került sor. A felvilágosítás megtagadása esetén a Biztosító tájékoztatja az érintettet a bírósági jogorvoslat, továbbá a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (a továbbiakban: Hatóság) fordulás lehetőségéről.

Helyesbítés

Ha a személyes adat a valóságnak nem felel meg, és a valóságnak megfelelő személyes adat a Biztosító rendelkezésére áll, a személyes adatot a Biztosító helyesbíti.

Törlés

A személyes adatot törölni kell, ha

a) kezelése jogellenes;

b) az érintett – a kötelező adatkezelést kivéve – kéri;

c) az hiányos vagy téves – és ez az állapot jogszerűen nem orvosolható –, feltéve, hogy a törlést törvény nem zárja ki;

d) az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok tárolásának törvényben meghatározott határideje lejárt;

e) azt a bíróság vagy a Hatóság elrendelte.

Zárolás

Törlés helyett a Biztosító zárolja a személyes adatot, ha az érintett ezt kéri, vagy ha a rendelkezésére álló információk alapján feltételezhető, hogy a törlés sértené az érintett jogos érdekeit. Az így zárolt személyes adat kizárólag addig kezelhető, ameddig fennáll az az adatkezelési cél, amely a személyes adat törlését kizárta.

Megjelölés

A Biztosító megjelöli az általa kezelt személyes adatot, ha az érintett vitatja annak helyességét vagy pontosságát, de a vitatott személyes adat helytelensége vagy pontatlansága nem állapítható meg egyértelműen.

A helyesbítésről, a zárolásról, a megjelölésről és a törlésről az érintettet, továbbá mindazokat értesíteni kell, akiknek korábban az adatot adatkezelés céljára továbbították. Az értesítés mellőzhető, ha ez az adatkezelés céljára való tekintettel az érintett jogos érdekét nem sérti.

Az érintett jogai a helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti kérelem elutasítása esetén

Ha a Biztosító az érintett helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti kérelmét nem teljesíti, a kérelem kézhezvételét követő 30 napon belül írásban közli a helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti kérelem elutasításának ténybeli és jogi indokait. A helyesbítés, törlés vagy zárolás iránti kérelem elutasítása esetén a Biztosító tájékoztatja az érintettet a bírósági jogorvoslat, továbbá a Hatósághoz fordulás lehetőségéről.

Tiltakozás személyes adat kezelése ellen

Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen,

a) ha a személyes adatok kezelése vagy továbbítása kizárólag a Biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez vagy a Biztosító, adatátvevő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve kötelező adatkezelés esetén;

b) ha a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik; valamint

c) törvényben meghatározott egyéb esetben.

A Biztosító a tiltakozást a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 napon belül megvizsgálja, annak megalapozottsága kérdésében döntést hoz, és döntéséről a kérelmezőt írásban tájékoztatja.

Ha a Biztosító az érintett tiltakozásának megalapozottságát megállapítja, az adatkezelést – beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is – megszünteti, és az adatokat zárolja, valamint a tiltakozásról, továbbá az annak alapján tett intézkedésekről értesíti mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett személyes adatot korábban továbbította, és akik kötelesek intézkedni a tiltakozási jog érvényesítése érdekében.

Ha az érintett a Biztosító döntésével nem ért egyet, illetve ha a Biztosító az érintett tiltakozási kérelmének megvizsgálására megállapított határidőt elmulasztja, az érintett – a döntés közlésétől, illetve a határidő utolsó napjától számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat.

A Biztosító az érintett adatát nem törölheti, ha az adatkezelést törvény rendelte el.

Bírósági jogérvényesítés

Az érintett a jogainak megsértése esetén a Biztosító ellen bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben soron kívül jár el. Azt, hogy az adatkezelés a jogszabályban foglaltaknak megfelel, azt a Biztosító köteles bizonyítani.

A per elbírálása a törvényszék hatáskörébe tartozik. A per – az érintett választása szerint – az érintett lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti törvényszék előtt is megindítható.

A perbe a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság az érintett pernyertessége érdekében beavatkozhat.

Ha a bíróság a kérelemnek helyt ad, a Biztosítót a tájékoztatás megadására, az adat helyesbítésére, zárolására, törlésére, az automatizált adatfeldolgozással hozott döntés megsemmisítésére, az érintett tiltakozási jogának figyelembevételére kötelezi.

A bíróság elrendelheti ítéletének – az adatkezelő azonosító adatainak közzétételével történő – nyilvánosságra hozatalát, ha azt az adatvédelem érdekei és nagyobb számú érintett e törvényben védett jogai megkövetelik.

23. Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság

A Hatóságnál bárki vizsgálatot kezdeményezhet arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.

A Hatóság elérhetőségi adatai:

Levélcím: 1125 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx Xxxxxxxx xxxxx 00/x. Telefon: (x00 0) 000-0000

Telefax: (x00 0) 000-0000

E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx Web: xxx.xxxx.xx

24. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény a biztosítási szerződésekre vonatkozó adózással kapcsolatos fontos szabályokat tartalmazhat. E törvény és a hozzá kapcsolódó egyéb jogszabályok tartalmazzák a biztosításért fizetendő díjra, a biztosító szolgáltatására, illetőleg a biztosítással kapcsolatos adókedvezményekre vonatkozó előírásokat.

25. Tájékoztatjuk, hogy a biztosító a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

26. A biztosítási ajánlat aláírása előtt kérjük, szíveskedjék figyelembe venni a következőket:

a) A megkötendő biztosítási szerződésre, a szerződő felek jogaira és kötelezettségeire a biztosítási szerződési feltételek és záradékok előírásai az irányadók,

b) Kérjük, szíveskedjék ezeket gondosan áttanulmányozni, és ajánlatát csak ezt követően aláírni,

c) A jognyilatkozatok csak írásban érvényesek. A szerződő (biztosított) nyilatkozata csak akkor hatályos, ha az a biztosító valamely szervezeti egységének a tudomására jut. Ez a rendelkezés nem érinti a biztosítási ajánlatnak, illetőleg a biztosítási díjnak a biztosító képviselője részére történt átadásához fűződő joghatályt.

27. A biztosítási szerződésre, amennyiben a felek másként nem állapodnak meg, vagy jogszabály eltérően nem rendelkezik, a magyar jog szabályai az irányadók. A megkötendő biztosítási szerződés nyelve – a Felek eltérő írásbeli megállapodásának hiányában – a kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos nyelve, a magyar nyelv.

A sikeres együttműködés reményében

WÁBERER Hungária Biztosító Zrt.

Általános Vagyonbiztosítási Feltételek

Jelen általános vagyonbiztosítási feltételek alapján a Wáberer Hungária Biztosító Zrt. (továbbiakban biztosító) – az egyes vagyonbiztosítások különös feltételei szerint – meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkezésétől függően a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összeg megfizetésére kötelezi magát a szerződő (biztosított) által fizetett díj ellenében.

Jelen általános vagyonbiztosítási feltételeket akkor kell alkalmazni, ha az egyes vagyonbiztosítások különös feltételei eltérő rendelkezést nem tartalmaznak.

I. fejezet

Szerződő/Biztosított; a Kedvezményezett

1. Vagyonbiztosítási szerződést csak az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt (a továbbiakban: biztosított), vagy aki a szerződést érdekelt személy javára köti meg (a továbbiakban: szerződő).

2. A vagyontárgy megóvásában való érdekeltség a biztosítási szerződés teljes időbeli hatálya alatt kell, hogy fennálljon. A biztosítási érdek nélkül létrejött biztosítási szerződés jogszabályba ütközik, ezért semmis. A biztosítási érdek fennállásának igazolására a biztosító az ajánlat aláírásakor okirat bemutatását és/vagy csatolását írhatja elő.

3. A Szerződő köteles a biztosítás díjának megfizetésére, valamint jogosult és köteles a biztosítási szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére.

II. fejezet

Kedvezményezett (Engedményezés)

1. A biztosított (engedményező) a biztosítási szerződés alapján őt megillető követelését szerződéssel másra átruházhatja. Erről a biztosítót értesíteni kell; a biztosító az értesítésig jogosult a biztosítottnak (engedményezőnek) teljesíteni.

2. Ha a biztosítót a biztosított értesíti, a biztosító csak a kedvezményezettnek (engedményesnek) teljesíthet; a kedvezményezettől (engedményestől) származó értesítés esetén a biztosító követelheti az engedményezés megtörténtének igazolását.

III. fejezet

A biztosítási szerződés létrejötte

1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A szerződő a biztosítási szerződés létrejöttét írásbeli ajánlattal kezdeményezi. Távértékesítés esetén a biztosító (xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx) vagy a biztosítóval együttműködő biztosításközvetítő partner által működtetetett internetes portálon keresztül a szerződési akarat ráutaló magatartással juttatható kifejezésre.. Az írásbeli megállapodás a távértékesítés esetén is a szerződéskötés feltétele. A biztosító elfogadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény kiállítása pótolja. Ebben az esetben a biztosítási szerződés a kötvény kiállításának napján jön létre.

2. A biztosítási szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító a szerződő (biztosított) ajánlatára 15 napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerződés az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére történő átadása időpontjára visszamenően jön létre.

3. A biztosító a biztosítási ajánlatot – annak átadásától (beérkezésétől) számított 15 napon belül – jogosult írásban visszautasítani. Ebben az esetben a biztosítási szerződés nem jön létre, és a biztosító az esetleg már előlegként befizetett díjat a szerződőnek (biztosítottnak) haladéktalanul visszafizeti.

4. Amennyiben a biztosítást a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló mindenkor hatályos 2003. évi LX. törvény („Bit.”) alapján a szerződő (biztosított) megbízásából eljáró biztosítási alkusz közvetíti, akkor a biztosító számára a nyilatkozattételre nyitva álló 15 napos határidő az azt követő napon veszi kezdetét, amikor a biztosítási alkusz a szerződő (biztosított) által aláírt biztosítási ajánlatot a biztosítónak átadta. Ez irányadó arra az estre is, ha a biztosítási alkusz az ügyfél képviseletben tesz szerződéskötésre irányuló ajánlatot.

5. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött biztosítási szerződés eltér a biztosítási feltételektől, a biztosító 15 napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerződést a feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő (biztosított) a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, az elutasítástól, illetőleg a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

6. Az írásbeli megállapodást, illetőleg a biztosító elfogadó nyilatkozatát biztosítási kötvény kiállítása pótolja. Ha a kötvény tartalma a szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő fél napon belül nem kifogásolja, a biztosítási szerződés a kötvény tartalmának megfelelően jön lére. Ezt a rendelkezést a lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a biztosító az eltérésre a szerződő fél figyelmét a kötvény kiszolgáltatásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre. Lényeges eltérésnek minősül különösen a kockázatviselés időpontja és helye, a biztosítási díj mértéke és annak esedékessége, a biztosító szolgáltatási kötelezettségének mértéke és feltételei.

7. A szerződő fél biztosítási kötvény kiadását akkor is követelheti, ha a szerződés más módon már létrejött.

IV. fejezet

A biztosítási esemény

A biztosító kockázatviselése azokra a biztosítási eseményekre terjed ki, amelyeket a szerződés vagy az egyes vagyonbiztosítások különös feltételei meghatároznak, és amelyeknek a bekövetkezése esetére a biztosító a szerződésben illetőleg az egyes vagyonbiztosítások különös feltételei szerint a biztosítási összeg vagy annak egy része megfizetésére vállalt kötelezettséget.

V. fejezet

A kockázatviselés kezdete és területi hatálya

1. A biztosító kockázatviselése (biztosítási védelem) a biztosítási ajánlaton a szerződő (biztosított) által, távértékesítés esetén pedig a biztosító Call Centerén keresztül szóban, vagy internetes portálján a kockázatviselés (hatálybalépés) kezdeteként megjelölt napon veszi kezdetét, feltéve, hogy a szerződő (biztosított) biztosításának első díja (a díjfizetési gyakoriság szerinti első díjrészlet), illetőleg az egyszeri díja teljes egészében a biztosító számlájára beérkezett, illetőleg ha a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodtak meg, és a biztosítási szerződés a III. fejezetben meghatározott valamelyik módon létrejött.

2. A biztosítási ajánlaton feltüntetett kockázatviselési kezdő időpont nem lehet korábbi, mint a biztosítási ajánlatnak a szerződő (biztosított) által történt aláírását követő nap 0. órája.

A felek ettől eltérő kockázatviselési kezdő időpontban is megállapodhatnak.

3. Biztosítási alkusz által közvetített biztosítás esetén a kockázatviselés legkorábbi időpontjaként a biztosítási ajánlatnak a biztosító részére történő átadását követő nap 0. órája jelölhető meg, feltéve, hogy a szerződő (biztosított) biztosításának első díja (a díjfizetési gyakoriság szerinti első díjrészlet), illetőleg az egyszeri díja teljes egészében a biztosító számlájára beérkezett.

A felek ettől eltérő kockázatviselési kezdő időpontban is megállapodhatnak.

4. A biztosító kockázatviselése – ha a biztosítási szerződés, vagy az egyes vagyonbiztosítások különös feltételei ellenkező kikötést nem tartalmaznak – kizárólag a Magyar Köztársaság területére terjed ki.

VI. fejezet

A biztosítási szerződés tartama

1. A biztosítási szerződés, ha a felek írásban másként nem állapodnak meg, határozatlan tartamú.

2. A biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló pedig – az egyes vagyonbiztosításokra vonatkozó különös feltételek eltérő rendelkezése, vagy a felek eltérő megállapodása hiányában – a biztosítási szerződés létrejöttének a napja.

VII. fejezet

Biztosítási összeg / Biztosítási érték. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége

1. A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy(ak)nak a szerződő (biztosított) által a biztosítási szerződésben megjelölt értéke.

2. A biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a vagyontárgy(ak) utánpótlási értékét (túlbiztosítás).

3. A biztosított vagyontárgy utánpótlási értéke a különös feltételek előírásai alapján kerül megállapításra.

4. Ha a szerződő (biztosított) a szerződéskötés időpontjában ugyanazon vagyontárgy(ak)ra és ugyanazon kockázatok ellen másik biztosítóintézetnél már rendelkezik vagyonbiztosítási szerződéssel (többszörös biztosítás), a biztosító csak a másik (korábbi) biztosítási szerződéssel meg nem térült károkra nyújt a különös feltételekben meghatározottak szerint biztosítási szolgáltatást.

Ez kizárólag azokra a kockázatokra érvényes, amelyek önálló biztosítási módozatokkal fedezetbe vonhatók.

5. A biztosítót a biztosítási szerződés érvényes része utáni biztosítási díj, de legalább a minimális díj túlbiztosítás és többszörös biztosítás esetén is megilleti.

6. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint az utánpótlási érték (alulbiztosítás), akkor a biztosító a kárt csak a biztosítási összegnek a vagyontárgy utánpótlási értékéhez viszonyított arányában téríti meg.

7. A biztosítási szerződésben felsorolt vagyontárgyakat, illetve vagyoncsoportokat a szerződő felek az alábbiak szerint tekintik biztosítottnak:

a) A tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a vagyontárgyanként megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak oly módon, hogy minden egyes vagyontárgy esetében a biztosító szolgáltatásának felső határa az adott vagyontárgyra megadott biztosítási összeg.

b) Az azonos értékelés alapján összevont vagyoncsoport (szerződéstétel) esetén, ha a biztosítási összeg a vagyoncsoport értékénél kisebb, a biztosító ellenkező megállapodás hiányában a kárt olyan arányban köteles megtéríteni, ahogy a biztosítási összeg a vagyoncsoport értékéhez aránylik.

Az egyes vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyakat a kárrendezés során a biztosító úgy tekinti, mintha külön kerültek volna biztosításra.

8. A biztosító a túlbiztosítás, illetőleg alulbiztosítás tényét a biztosítási szerződés minden egyes vagyontárgyánál és vagyoncsoportjánál külön-külön vizsgálja és állapítja meg.

9. A biztosító szolgáltatási kötelezettségének mértékét

a) a biztosítási összegen belül szolgáltatási maximum (limit) meghatározásával,

b) a kár összegéhez kapcsolódó önrész megállapításával korlátozhatja.

Az önrész alkalmazására biztosítási eseményenként kerül sor. Ha a biztosítási időszak alatt több esetben fordul elő biztosítási esemény, az önrész összegét minden biztosítási esemény alkalmával külön-külön kell figyelembe venni. Egy biztosítási eseménynek minősülnek az azonos okokra visszavezethető események, amennyiben azok között okozati összefüggés áll fenn. A megállapodás szerinti önrészre vonatkozóan a szerződő (biztosított) nem köthet másik biztosítást. Ellenkező esetben a biztosító a szolgáltatását oly mértékben csökkenti, hogy a szerződő teljes egészében maga viselje a megállapodás szerinti önrészt.

VIII. fejezet

A biztosítási díj megfizetése, értékkövetés

1. A biztosítás első díja – ha az egyes vagyonbiztosítások különös feltételei eltérően nem rendelkeznek - a szerződés létrejöttekor, minden későbbi díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Az egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.

2. A biztosítási díjat – részletfizetés mellett is – a teljes biztosítási évre kell megfizetni, kivéve azt az esetet, mikor annak időarányos része a szerződés megszűnésének tárgyhavával bezárólag illeti meg a biztosítót.

3. Távértékesítés keretében megkötött biztosítási szerződés esetén a biztosító a biztosítás első díjának megfizetésére 30 napos halasztást ad, melynek megfelelően a szerződő jogosult a biztosítás díját, a választott díjfizetési mód szerint, a szerződés megkötését követően, de legkésőbb 30 napon belül megfizetni.

A biztosítás első díjának megfizetésére adott halasztás esetén a biztosítási díj 30 napon belüli megfizetése nem feltétele annak, hogy a biztosító kockázatviselése az V. 1. pontban foglaltak szerinti időpontban megkezdődjön.

4. Amennyiben a biztosítási szerződést nem a biztosított, hanem az ő javára harmadik személy köti (I. fejezet), a biztosítási esemény bekövetkezéséig, illetőleg a biztosított belépéséig a díjfizetési kötelezettség a szerződő felet terheli.

5. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és ezzel a biztosítási szerződés is megszűnik, a biztosító az egész évre járó díj megfizetését követelheti.

6. Amennyiben a szerződő felek a díj megfizetésének módjaként készpénz átutalási megbízásban (postai csekkes fizetési mód) állapodnak meg, és a díj esedékességekor a szerződő nem rendelkezik csekkel, köteles a díjfizetési kötelezettségét tőle elvárhatóan más módon (pl.: átutalással) teljesíteni.

7. Amennyiben a szerződő a biztosítás díját bankszámláról csoportos beszedési megbízással egyenlíti ki, köteles gondoskodni arról, hogy a bankszámlán lévő összeg fedezetet nyújtson a lehívandó biztosítási díjra.

8. A szerződő/biztosított készpénz átutalási megbízással (postai csekken) vagy banki átutalással történő fizetése esetén a biztosító azon a napon tekinti a díjat megfizetettnek, amikor az a biztosító számlájára megérkezik.

Csoportos díjbeszedéssel (inkasszó) történő fizetésnél a lehívás sikeressége esetén kell a díjat megfizetettnek tekinteni.

9. A IX. fejezet 2. a) bekezdésében írottaktól eltérően is, a biztosító jogosult a biztosítási szerződés díját a szerződés évfordulójakor a KSH által az előző naptári évre irányadóan közzétett inflációs mértéknek megfelelően módosítani.

Az értékkövetés részletes szabályait a biztosítási termékek (az egyes vagyonbiztosítások) mindenkor érvényes külön feltételei tartalmazzák.

IX. fejezet

A szerződő (biztosított) közlési és változás-bejelentési kötelezettsége

1. A szerződő (biztosított) a szerződéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett, de legalább azokat, amelyekre a biztosító írásban kérdéseket tett fel. A valóságnak megfelelő válaszokkal a szerződő (biztosított) a közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása egymagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.

Lényegesnek tekinthető mindaz a körülmény, mely ismeretében a biztosító az álláspontját másképp alakította volna a kockázat elvállalása, illetve a díjszabás tekintetében.

2. A szerződő (biztosított) köteles a bekövetkezéstől számított 8 napon belül a biztosítónak írásban bejelenteni minden, az ajánlaton feltüntetett körülmény módosulását, de különösen:

a) a biztosított vagyon értékének olyan mértékű változását, ami a biztosítási szerződésben megjelölt biztosítási összeg módosítását indokolja. A vagyonérték-változást a biztosítási szerződésben megjelölt kockázatviselési helyenként kell bejelenteni.

b) ha a biztosított vagyontárgyakra, ugyanazon kockázatokra további biztosítást kötött.

c) a biztosított vagyontárgyakat terhelő bármilyen zálogjog vagy óvadék fennállását, a jogosult megjelölésével.

d) ha a kármegelőzés és kárelhárítás rendszerében módosulás történt.

e) a biztosított vagyont érintő csődeljárás, felszámolási eljárás vagy végelszámolás megindítását.

f) új alaptevékenységet folytató létesítmény üzembe helyezését, új gyártási ág vagy technológia bevezetését.

g) üzemek (létesítmények), berendezések legalább 3 hónapi időtartamra történő leállítását (átmeneti szüneteltetését)

h) a biztosító kockázatviselésének mértékét jelentősen befolyásoló tényezők módosulását.

3. Az egyes vagyonbiztosításokra vonatkozó különös feltételek, illetőleg a biztosítási szerződés további változás-bejelentési kötelezettséget is előírhatnak.

4. Az adatok valóságtartalmáért a szerződő és a biztosított is felelős. A biztosító jogosult a szerződőnél (biztosítottnál) a kármegelőzésre vonatkozó intézkedések végrehajtását, a biztosított vagyontárgyak kockázati állapotát, szükség esetén tűzrendészeti vagy egyéb hatósággal együttműködve, a helyszínen is bármikor ellenőrizni. A biztosító ellenőrzési lehetősége a szerződőt és biztosítottat a közlés kötelezettség alól nem mentesíti.

5. A közlésre, illetőleg változás-bejelentésre irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll fenn, kivéve, ha a szerződő (biztosított) bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

6. A szerződő és a biztosított nem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett és a közlésre, illetőleg bejelentésre köteles lett volna.

7. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben, illetőleg a szerződés részét képező biztosítási feltételekben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot a biztosítási feltételek értelmében nem vállalhatja – a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

8. Ha a szerződő (biztosított) a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik. Erre a következményre a szerződőt (biztosítottat) a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell.

9. Ha a biztosító a 7-8. pontokban foglalt jogaival nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad.

X. fejezet

Kárbejelentés, kárrendezés

1. A szerződő (biztosított) köteles a biztosítási esemény bekövetkezését haladéktalanul, de legkésőbb a felfedezésétől számított 2 munkanapon belül a biztosító Központi Kárrendezési Irodájában személyesen, telefonon, írásban vagy elektronikus úton (interneten) bejelenteni.

A tűz-, és robbanáskárt hatósági előírás szerint a szerződő (biztosított) köteles a tűzoltóságnak is jelenteni.

Betöréses lopás és rablás esetén a szerződő (biztosított) köteles rendőrségi feljelentést tenni és a kárt jegyzőkönyvben rögzíttetni. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a káresemény időpontját, helyét és a káresemény rövid leírását,

b) a károsodott vagyontárgy(ak) megnevezését,

c) a károsodás mértékét (megállapított, vagy becsült értékét),

d) a kárrendezésben közreműködő – a szerződőt (biztosítottat) képviselő – személy vagy szervezet nevét,

e) köteles továbbá a tűzoltóságnak tett bejelentést, illetőleg rendőrségi feljelentést (jegyzőkönyv) egy másolati példányát csatolni.

Interneten, az online kárbejelentő kötelezően kitöltendő adattartalmának a biztosító részére történő elektronikus megküldésével tehető kárbejelentés.

2. Az egyes vagyonbiztosításokra vonatkozó különös biztosítási feltételek eltérő vagy további iratcsatolásra vonatkozó rendelkezése hiányában a biztosító az eljáró szakértője útján a biztosítási esemény okozta károk és költségek megtérítéséhez az alábbi dokumentumok rendelkezésre bocsátását jogosult bekérni:

a) a biztosítási szerződés dokumentumait (pl. ajánlat, kötvény),

b) a biztosítási esemény bekövetkezési körülményeinek és következményeinek tisztázásához szükséges, illetőleg azt elősegítő dokumentumok (a szerződő és/vagy a biztosított és a biztosítási eseménnyel érintett más személy nyilatkozata a biztosítási esemény körülményeiről),

c) a tűz- és a robbanás kárnak a tűzoltóságnál történő bejelentése tényét igazoló okiratot, továbbá a tűzoltóság által kiállított tűzeseti hatósági bizonyítványt és tűzvizsgálati jelentést,

d) a betöréses lopás és rablás esetén a rendőrségnél tett feljelentésről készült jegyzőkönyv másolati példányát,

e) a büntető eljárás során a nyomozó hatóság vagy a bíróság által hozott határozatot, feltéve, hogy rendelkezésre áll,

f) amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban közigazgatási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett illetőleg az eljárás anyagát képező iratok,

g) a biztosítottnak a biztosítási eseménnyel és a kórelőzményi adatokkal összefüggő dokumentumai: házi-, vagy üzemorvosi, a járó- vagy fekvőbeteg ellátás során keletkezett iratok, gyógyszerfelhasználást igazoló dokumentumok,

h) a társadalombiztosítási szerv vagy más személy vagy szervezet által kezelt és/vagy feldolgozott, a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel összefüggő adatokat tartalmazó iratok, a jogosultnak a titoktartás alóli felmentéshez adott hozzájárulása és az adatbekéréshez szükséges felhatalmazása alapján,

i) a kártérítési (szolgáltatási) igényt alátámasztó dokumentumokat, számlákat, számviteli bizonylatokat, szakvéleményeket, jegyzőkönyveket, fényképeket, szerződéseket, idegen nyelvű dokumentáció esetén ezek magyar nyelvű fordítását, melynek költsége a biztosítási szolgáltatási igényt érvényesítő felet terheli,

j) a biztosítási eseménnyel összefüggésben a mentéshez, a további károk megelőzéséhez és a kárenyhítéshez igénybevett eszközök, erőforrások használatának költségét igazoló, illetőleg arra alkalmas iratok,

3. A biztosító a kárbejelentés, a felvilágosítás és a rendelkezésére bocsátott dokumentumok tartalmát ellenőrizheti, illetőleg a bejelentett igény elbírálásával összefüggő iratokat szerezhet be.

4. A biztosított illetőleg a károsult jogosult a károk és költségek egyéb okmányokkal, dokumentumokkal történő igazolására bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

5. Amennyiben a szerződő (biztosított) a biztosítási esemény bekövetkezésének bejelentésére, a felvilágosítás megadására, ezek biztosító általi ellenőrzésének lehetővé tételére, a biztosító szerződésben vállalt szolgáltatási kötelezettsége teljesítéséhez szükséges dokumentumok szolgáltatására vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények, így pl. a biztosítási esemény bekövetkezése, annak ideje és oka, a keletkezett kár mértéke és a biztosító szolgáltatását befolyásoló körülmények kideríthetetlenekké válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.

6. A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított vagyontárgy/vagyontárgyak állapotában a szerződő (biztosított) a kárfelvételi eljárás megindulásáig, de legkésőbb a kárbejelentéstől számított 5. munkanapig csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat.

7. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás következtében a biztosító számára fizetési kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált, kötelezettsége nem áll fenn.

8. Ha a biztosító részéről a kárbejelentés kézhezvételétől számított 5. munkanapon belül nem történik meg a kár meg szemlézése, akkor a szerződő (biztosított) intézkedhet a javításról vagy a megsérült vagyontárgy/vagyontárgyak helyreállításáról. A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket és egyéb vagyontárgyakat a biztosítóval történt előzetes egyeztetést követően, további 30 napig változatlan állapotban meg kell őrizni.

9. A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmi–adó köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megtérítésére csak olyan számla alapján vállal kötelezettséget, illetve téríti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

10. Amennyiben az egyes vagyonbiztosításokra vonatkozó különös feltételek másként nem rendelkeznek, a biztosító szolgáltatása a kárrendezés érdemi elbírálásához szükséges utolsó okirat kézhezvételét követő 15. napon esedékes.

11. A szerződő felek bármelyike kérheti a kár okának és összegének független szakértő által történő megállapítását, amennyiben a független szakértő személyében a felek megegyeznek. A független szakértő költségét a megbízó előlegezi, illetőleg viseli.

12. A biztosító a szolgáltatás összegének kifizetését a felvételére való jogosultság hitelt érdemlő igazolásáig visszatarthatja, ha a szerződő (biztosított), illetőleg az általa megjelölt kedvezményezett pénzfelvételi jogosultságát illetően alapos kétség merül fel. Ha annak törvényi előfeltételei fennállnak, a biztosító a szolgáltatási összeg kifizetését bírósági letétbehelyezéssel is teljesítheti.

13. A biztosító a szolgáltatását törvényes belföldi fizetőeszközben (forintban) fizeti meg.

14. Ha kárrendezési eljárás során megállapítást nyert, hogy a biztosítási esemény bekövetkezett, a jogalap tisztázott, a biztosító a szerződő (biztosított) kérésére előleget folyósíthat.

XI. fejezet Mentesülés

1. A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul

a) a biztosított, illetve a szerződő fél,

b) a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk (hozzátartozónak minősül: a házastárs, bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és nevelőszülő, a testvér, az élettárs, az egyenes ágbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, a jegyes, a házastárs, bejegyzett élettárs egyenes xxxxxx rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa),

c) a biztosítottnak vezető, a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő alkalmazottja/alkalmazottjai, illetőleg megbízottja(i),

d) a biztosított vállalkozás vezetője (vezetői), a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó tevékenységet végző tagja/tagjai vagy szerve(i) okozták.

2. Az 1. pontban foglaltakat a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.

3. A károk megelőzésére és elhárítására a jó gazda gondosságán túl a hatályos jogszabályok, óvórendszabályok, hatósági határozatok, szabványok, a biztosított felügyeleti szervének utasításai, továbbá a biztosító általános és különös feltételeiben rögzített előírásai mindenkor irányadók. Ha szerződő vagy biztosított a kármegelőzésre és elhárításra vonatkozóan a valóságnak nem megfelelő vagy megtévesztő adatokat közölt, a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól.

4. Ha a biztosító a kármegelőzésre vonatkozó szabályok súlyos megsértését vagy sorozatos elmulasztását tapasztalja, jogosult a biztosítási szerződés módosítására javaslatot tenni, illetőleg a szerződést felmondani.

XII. fejezet

A biztosítási szerződés megszűnése

1. A határozatlan időtartamra kötött biztosítási szerződést a felek a biztosítási időszak végére 30 napos határidővel felmondhatják.

2. A felek a biztosítási szerződésben a felmondási jogot legfeljebb 3 évre kizárhatják.

3. Ha a szerződés három évnél hosszabb időre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított időtartam eltelte előtt is felmondható, a negyedik évtől kezdve a biztosítási szerződést bármelyik fél felmondhatja.

4. A határozott időtartamra létrejött biztosítási szerződés a tartam lejártakor akkor is megszűnik, ha arra további díjfizetés történt. A szerződés megszűnését követő időszakra befizetett díjat a biztosító visszafizeti.

5. A biztosítási díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltével a szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a szerződő (biztosított) halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.

6. A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további 30 nappal meghosszabbíthatja, ha az esedékességétől számított 30. nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlésével a szerződőt (biztosítottat) a fizetésre írásban felszólítja.

7. A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a biztosítási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre. A biztosító köteles a díjkülönbözet visszafizetésére.

A biztosítási díj nemfizetése miatt megszűnt szerződés törlésének tényéről a biztosító a szerződőt (biztosítottat) külön írásban értesítheti, jogszabályban meghatározott esetben és az abban írt feltételekkel pedig értesíteni köteles.

8. Ha a biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a biztosítási szerződés, illetőleg annak megfelelő része a hónap utolsó napjával megszűnik.

9. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító az egész évre járó díj megfizetését követelheti, kivéve, ha a felek rövidebb időszakban állapodtak meg.

10. A biztosítási szerződés megszűnésének egyéb esetében a biztosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díjak megfizetését követelheti, amelyben a kockázatviselése véget ért.

XIII. fejezet

Törvényi engedményi jog

1. Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelős személlyel szemben, kivéve, ha ez a biztosítottal közös háztatásban élő hozzátartozó. Ha a biztosítóra a kár megtérítésére irányuló jog csak részben száll át, és a biztosító a kárért felelős személy ellen keresetet indít, a biztosított kívánságára köteles egyszersmind az ő igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének érvényesítését a biztosító a költségek előlegezésétől teheti függővé.

2. Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, a szerződő (biztosított) köteles ennek tényét 2 munkanapon belül a biztosítónak bejelenteni. Amennyiben a biztosító a szolgáltatást már teljesítette, a biztosított azonban igényt tart a vagyontárgyra, a kifizetett kártalanítási összeget vissza kell fizetnie.

XIV. fejezet

Elévülés

A vagyonbiztosítási szerződésből eredő, a biztosítottat megillető követelések a károsító biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjától számított 1 (egy) év után elévülnek.

XV. fejezet

Egyéb rendelkezések

1. A szerződő felek a jognyilatkozataikat, ideértve a biztosítási szerződés felmondását tartalmazó nyilatkozatukat is, írásban kötelesek megtenni.

2. A szerződő (biztosított) nyilatkozata a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha az a biztosító tudomására jutott.

3. A biztosító és a szerződő/biztosított jogviszonyára az egyes vagyonbiztosítások különös biztosítási feltételeiben nem szabályozott kérdésekben az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek rendelkezései, a biztosítási feltételekben sem szabályozott kérdésekben pedig a Polgári Törvénykönyv (Ptk.), és a hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az irányadók.

XVI. fejezet

Adatkezelés és adatvédelem

1. A biztosító a feladatai ellátásához az ügyfelei azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges vagy a biztosítási törvényben meghatározott egyéb cél lehet.

2. A biztosító ügyfelének minősül a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biztosító szolgáltatására jogosult más személy; az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában ügyfél az is, aki a szerződésre ajánlatot tesz.

3. Biztosítási titoknak minősül minden olyan – államtitoknak nem minősülő – a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

4. Biztosítási titkot képeznek az alábbi adatok

a) a biztosító ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, gazdálkodására vonatkozó adatai,

b) a biztosított vagyontárgy és annak értéke,

c) a biztosítási összeg

d) baleset-, betegség- és felelősségbiztosítási szerződés esetén az egészségi állapottal összefüggő adatok

e) a kifizetett biztosítási (kártérítési) összeg mértéke és a kifizetés ideje

f) a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő összes lényeges tény és körülmény,

5. A biztosító a személyes adatokat, továbbá az egészségügyi állapottal közvetlenül összefüggő, általa kezelt adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos, az egészségügyi állapottal közvetlenül összefüggő adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

6. A biztosító az ügyfél által a biztosító magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó írásbeli panaszát és az arra adott választ 3 (három évig) őrzi meg. Telefonon történő panaszkezelés esetén a biztosító és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a biztosító hangfelvétellel rögzíti és a hangfelvételt 1 (egy) évig megőrzi.

7. A biztosítót az általa kezelt, biztosítási titoknak minősülő adatok tekintetében időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli. A titoktartási kötelezettség a biztosító tulajdonosain, vezetőin, alkalmazottain kívül kiterjed mindazokra, akik a biztosítási titokhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

8. A biztosítási titok - a biztosítási törvény mindenkor hatályos előírásai alapján - akkor adható ki harmadik személynek, ha a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgálható titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, továbbá, ha a titoktartási kötelezettsége a biztosítási törvény alapján nem áll fenn.

9. A biztosító köteles az ügyfél kérésére a biztosító által vezetett nyilvántartásokban tárolt saját adatairól tájékoztatást adni, valamint az ügyfél által kezdeményezett adathelyesbítéseket nyilvántartásaiban átvezetni.

10. Az adatkezelésre vonatkozó legfontosabb elvi és gyakorlati tudnivalókat tartalmazza az „Ügyfél- és Adatkezelési tájékoztató, Xxxxxxx tudnivalók” dokumentum, valamint a biztosító adatvédelmi nyilatkozata és tájékoztatása a honlapján is xxxx://xxx.xxxxxx.xx/xxxx/xxxxxxxxxxx_xxxxxxxxxxxx_xx_xxxxxxxxxxx_xxxxxxxxxxx.xxx olvasható.

Belföldi közúti árutovábbítási felelősségbiztosítás különös feltételek és záradékok

A Belföldi közúti árutovábbítási felelősségbiztosítás különös feltételekkel (a továbbiakban: BÁF Különös Feltételek) illetőleg arra utalással megkötött biztosítási szerződés alapján a biztosított, mint díj ellenében belföldi közúti árutovábbítási szolgáltatást végző, jogosult arra, hogy a biztosító a BÁF Különös Feltételekben meghatározott esetekben és mértékben mentesítse őt azoknak az árukároknak a megtérítése alól, amelyekért a magyar jog szabályai szerint fuvarozói minőségében felelős. A BÁF Különös Feltételeket az Általános Vagyonbiztosítási Feltételekkel összhangban kell értelmezni. Amennyiben a BÁF Különös Feltételek az Általános Vagyonbiztosítási Feltételekben szabályozottól eltérő rendelkezést vagy rendelkezéseket tartalmaznak, úgy a BÁF Különös Feltételek rendelkezései alkalmazandók. A BÁF Különös Feltételekben és az Általános Vagyonbiztosítási Feltételekben nem szabályozott kérdésekben a magyar jog szabályai, így különösen a Polgári Törvénykönyv, a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló 261/2011. (XII.7.) Korm. rendelet, és a közúti árutovábbítási szerződésekről szóló 2/1981. (I.31.) MT rendelet rendelkezései az irányadók.

I. fejezet: Fogalmak

A BÁF Különös Feltételek alkalmazásában

a) díj ellenében végzett közúti árutovábbítás: az áruszállítás céljára szolgáló teherjárművel – ide nem értve a különleges felépítményű és célú, rakfelület nélküli járműveket – közúton, üzletszerűen, ellenérték fejében, és a fuvarozó által saját nevében gazdasági tevékenységként végzett árufuvarozás. A teherjárműnek járművezetővel együtt díj ellenében történő – a közúti árutovábbítási szerződésekről szóló jogszabályban meghatározottak szerinti rendelkezésre

b) teherjármű: a magyar hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott tehergépjármű;

c) tehergépjármű: a tehergépkocsi, a vontató – ide értve a nyerges vontatót is –, valamint az ilyen járműből és az általa vontatott pótkocsiból (félpótkocsiból) álló járműszerelvény

d) pótkocsi, félpótkocsi: a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendelet 1. számú függelékében meghatározott fogalom;

e) fuvarozási határidő: a fuvaroztató által meghatározott, vagy az adott áruval (küldeménnyel) megrakott járművel járható legrövidebb fuvarozási útvonal minden megkezdett 20 kilométerére 1 óra. A fuvarozási határidő az áru (küldemény) átvételének időpontjában kezdődik;

f) darabáru fuvarozás: darabáru küldemény az 5.000 kg-ot el nem érő tömegű olyan áru (árudarabok összessége), amelyet a fuvarozó helyiségek között az erre kialakított rendszerben egy feladótól egy, vagy több címzett részére továbbít. Nem fuvarozható darabáru küldeményként az ömlesztett áru, az élőállat, az olyan áru, amely más áruval össze nem rakható, az olyan áru, amelyet fuvarozás közben melegíteni vagy hűteni kell.

II. fejezet: A biztosítási szerződés szerződője, biztosítottja, biztosítója

Szerződő

Aki a biztosítási szerződést megköti és annak alapján a biztosítási díj fizetésére köteles. A biztosító a jognyilatkozatait a szerződőhöz intézi, és a szerződő köteles a megfelelő jognyilatkozatok megtételére. A biztosítási szerződés más személyre nem ruházható át.

Biztosított

Az a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet, amely a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló 261/2011. (XII.7.) Korm. rendelet, illetőleg e jogszabálynak a biztosítási szerződés tartama alatt mindenkor hatályos módosításai – ideértve jogszabályváltozás esetén a helyébe lépő új jogszabályt is – alapján közúti árutovábbítási tevékenységi engedéllyel rendelkezik, és az engedély fenntartásához szükséges valamennyi feltételt a biztosítási szerződés tartama alatt folyamatosan teljesíti. Az engedélyes kizárólag a tevékenységi engedély időbeli hatálya alatt minősül biztosítottnak.

Biztosító

Wáberer Hungária Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság.

III. fejezet: A biztosítás tárgya

A biztosító a biztosítási szerződés feltételei szerint kizárólag a fuvarozott idegen vagyontárgyakban (áruban) keletkezett azoknak az árukároknak a megtérítésére vállal kötelezettséget, melyekért a biztosított, fuvarozói minőségében a fuvarozási szerződésre vonatkozó magyar jogi szabályozás alapján felelősséggel tartozik. A biztosító kockázatviselése kizárólag a biztosítási kötvényben forgalmi rendszám szerint megjelölt vontatókkal és/vagy tehergépjárművekkel, a biztosított által a közúti árutovábbítási tevékenységbe bevont vontatók, pótkocsik illetve tehergépkocsik számának megfelelő számban kiadott – a biztosított által üzemeltetett teherjárművek rendszámára szóló – engedélykivonattal rendelkező teherjárművekkel (fuvareszközökkel), a biztosított által saját nevében végzett (áru be- és kirakodása nélküli) árufuvarozásokra terjed ki. A biztosítási fedezet kiterjed a fuvarozó felelősségének vizsgálatára, és azoknak a megalapozott igényeknek a kielégítésére, illetőleg megalapozatlan igényeknek az elhárítására, amelyeket a biztosítottal szemben a fuvarozási szerződés alapján támasztanak.

IV. fejezet: A biztosítási szerződés területi és időbeli hatálya

Területi hatály

A biztosítási védelem a biztosítottnak kizárólag azokra a fuvarozási szerződéseire terjed ki, amely a fuvarozott idegen áru közúton, teherjárművel történő fuvarozására irányul és mind az áru (küldemény) feladási helye, mind az áru (küldemény) kiszolgáltatási helye Magyarország területén van.

Időbeli hatály

A biztosítási szerződés a szerződő felek eltérő megállapodása hiányában határozatlan időtartamú. A biztosítási időszak egy év. A biztosítási évforduló a szerződésben a kockázatviselés kezdeteként megjelölt nap.

V. fejezet: A biztosítási szerződés létrejötte, a kockázatviselés kezdete és megszűnése

A biztosítási szerződés ellenkező megállapodás hiányában az ajánlattételt követő 15. (tizenötödik) napon jön létre, az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére történő átadására visszamenőleges hatállyal, feltéve, hogy a biztosító az ajánlatot e határidőn belül nem utasítja el. Az ajánlat elutasításának joga abban az esetben is megilleti a biztosítót, ha a szerződő az ajánlat megtételével egyidejűleg esetleg díjelőleget is fizetett.

A biztosító kockázat viselése elkezdődhet az első biztosítási díjnak a biztosító pénztárába történő befizetésével, vagy a biztosító számláján történő jóváírást követő nap 0. órájától.

A biztosító kockázatviselése elkezdődhet akkor is, ha a felek a díj megfizetésére vonatkozóan, írásban halasztásban állapodnak meg.

A biztosítás folytatólagos díja annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

Határozott vagy határozatlan időre kötött szerződéseknél a biztosítási szerződés és a biztosító kockázatviselése a biztosítási díj esedékességétől számított 30. (harmincadik) nap elteltével megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a szerződő/biztosított halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét meghosszabbíthatja, ha az esedékességtől számított 30 (harminc) nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlésével a szerződőt/biztosítottat a fizetésre – határidő megjelölésével – írásban felszólítja. Amennyiben díjfizetés és bírósági igényérvényesítés nem történik, a szerződés a fizetési felszólításban megjelölt határidő elteltével megszűnik.

Amennyiben a szerződőnek a díjfizetés esedékességének időpontjáig nem áll rendelkezésére a biztosítási díj megfizetésére szolgáló, a biztosító által kiállított készpénz-átutalási megbízás vagy díjbekérő levél, úgy a szerződőnek kötelessége a tőle elvárható módon teljesíteni a díjfizetést. Az ajánlattételkor esetleg átvett vagy befizetett összeget a felek előlegnek tekintik, amely a szerződés létrejötte és hatályba lépése esetén az első biztosítási díjba kerül beszámításra.

Az egyes fuvarozások (fuvarozási szerződések) vonatkozásában a biztosító kockázatviselése akkor kezdődik, amikor a fuvarozó a fuvarozott árut a feladótól (fuvaroztatótól) fuvarozás céljából átvette. A biztosító kockázatviselés tart a fuvarozás időtartama alatt, ide értve a szükségszerű várakozásokat is, és akkor végződik, amikor a fuvarozó a fuvarozott árut a címzettnek, vagy a címzett rendelkezése, vagy más rendelkezésre jogosult utasítása szerint kiszolgáltatta. A forgalomirányítási és/vagy közrendvédelmi szempontból elrendelt kamionstop nem minősül szükségszerű várakozásnak.

A biztosítási fedezet a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és a biztosítónak legkésőbb a szerződés megszűnését követő 60 napon belül bejelentett károkra terjed ki

VI. fejezet: Biztosítási események

A biztosítási fedezet és a biztosító helytállása kizárólag a fuvarozott áru (küldemény) átvételétől a kiszolgáltatásig terjedő idő alatt a küldemény teljes vagy részleges elveszéséből, megsemmisüléséből vagy megsérüléséből keletkezett azokra az árukárokra tered ki, amelyekért a biztosított fuvarozói minőségében felelősséggel tartozik. A biztosítási fedezet kiterjed továbbá a késedelmes kiszolgáltatásból eredő igazolt károkra is, maximum a fuvardíjnak megfelelő összeg erejéig.

VII. fejezet: Kockázatkizárások és korlátozott fedezetek

A) A biztosító nem viseli a kockázatot és nem nyújt fedezetet

1. a felkelés, háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terrorcselekmény, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, felkelés, fosztogatás, zavargások, sztrájk, munkahelyi rendbontás során okozott vagy ezekkel a cselekményekkel összefüggésben keletkezett károkra,

2. a magyarországi és külföldi államhatalmi, illetve államigazgatási szervek rendelkezései során okozott károkra,

3. a III. fejezetben rögzített biztosítás tárgyán és a VI. fejezetben rögzített biztosítási események körén kívüli tevékenységekre és eseményekre, valamint az ezekből adódó (eredő) károkra és hátrányokra,

4. ha az áru (küldemény) fuvarozását jogszabály vagy hatósági rendelkezés különleges feltételhez köti, és a feltétel teljesítéséről a feladó nem gondoskodik, vagy nem tájékoztatja a biztosítottat az ilyen áru (küldemény) kezeléséhez szükséges előírásokról,

5. a természetes elhasználódás során keletkezett károsodásokra,

6. a gépjármű hatóságilag engedélyezett raksúlyának túllépéséből vagy a méretkorlátozások be nem tartásából eredő károkra,

7. a be- vagy kirakodás alatt bekövetkező károkra, ha a be- vagy kirakodás nem a biztosított felelősségére történt,

8. a járműben szállított veszélyes anyagok (ADR áruk) által okozott károkra (az ADR áruosztályai: robbanóanyagok és tárgyak, gázok, gyúlékony folyadékok, gyúlékony szilárd anyagok, önreaktiv anyagok és szilárd érzéketlenített robbanóanyagok, öngyulladásra hajlamos anyagok, vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok, gyújtó hatású (oxidáló) anyagok, szerves peroxidok, mérgező anyagok, fertőző anyagok, radioaktív anyagok, maró anyagok, különféle veszélyes anyagok és tárgyak),

9. szállítmány (küldemény) sajátos belső tulajdonságaiból eredően bekövetkező károkra (például erjedés, olvadás, fagyás, romlás stb.),

10. az olyan áruk fuvarozására, amelyek együttes fuvarozása a személy- és vagyonbiztonságot veszélyezteti,

11. a csomagoláson lévő jelzések figyelmen kívül hagyása vagy a jelzések hiányából eredő károkra,

12. szállítmány csomagolásának hiányosságai miatt keletkező károkra,

13. sértetlen csomagoláson belül keletkező károkra,

14. nukleáris robbanás, radioaktív sugárzás, szennyeződés közvetlen és közvetett káraira,

15. a környezetszennyezési károkra,

16. a biztosított szándékos károkozására,

17. a fuvarozás során kívül álló harmadik személynek okozott károkra, ide nem értve azt az esetet, amikor a fuvarozó több feladó (fuvaroztató) küldeményét egy fuvareszközön fuvarozza, és az egyik feladó küldeménye kárt okoz a másik fuvaroztató küldeményében,

18. azokra a károkra, amelyek esetében a fuvarozó a küldeményt másik fuvarozóra bízza,

19. a szállítmányozási tevékenységből eredő károkra,

20. tartálykocsikkal történő fuvarozás esetén az áru leeresztésével vagy egyéb módon más áruban, vagyontárgyakban következtek be,

21. nyitott szállítóeszközökkel történő fuvarozás során a nyitott szállítóeszközt érő veszélyek (jégeső, nedvesedés, stb.) következményeként bekövetkező károkra,

22. nyitott szállítóeszközökkel történő fuvarozás során bekövetkező lopáskárokra,

23. amennyiben a biztosított a közúti árutovábbítási engedélyt és engedélykivonatot harmadik személynek átengedi, továbbá, ha a biztosított közúti árutovábbítási tevékenységi engedélyének időbeli hatálya lejárt,

24. ha a biztosított által üzemeltethető járművek számát a Nemzeti Közlekedési Hatóság korlátozza, továbbá a biztosított közúti árutovábbítási tevékenységi engedélyét visszavonja,

25. xxx téves kiszolgáltatása következményeként bekövetkező károkra,

26. olyan, márkához fűződő (minőségbiztosítási) indokokra visszavezethető károkra, amelyek a kárenyhítési kötelezettség megtagadásából erednek,

27. elő- és utótárolásra, kényszertárolásra valamint gépjárműben történő raktározás során bekövetkező károkra,

28. az alábbi árufajtákban bekövetkező károkra: nemesfémek, ékszerek, drágakövek, bankjegyek, értékpapírok, értékcikkek fuvarozására, régiségek, művészeti alkotások, műértékek, élőállat, gépjárművek, postai küldemények, költözködési ingóságok.

B) Kizárólag külön, írásos megállapodás alapján terjed ki a biztosítási fedezet

1. nyitott, fedetlen teherjárművel végzett árutovábbításokra,

2. ömlesztett áruk szállítására,

3. tartálykocsikkal történő árutovábbításra

4. konténeres árutovábbításokra és a konténereket ért károkra,

5. ásványolaj áruk szállítására,

A BÁF Különös Feltételek alkalmazásában ásványolaj kifejezés alatt nyersolaj, illetve üzemanyagok, gázolajak, és egyéb, a jövedéki törvény alá eső olajtermékek értendők.

6. dohánytermékek szállítására,

A BÁF Különös Feltételek alkalmazásában dohányterméknek minősül minden olyan termék, amelyet dohányzás, tubákolás, szopogatás vagy rágás céljából gyártanak, még abban az esetben is, ha csupán részben tartalmaz dohányt, akár géntechnológiával módosított formában, akár nem.

7. kávéféleségek, édesség szállítására;

A BÁF Különös Feltételek alkalmazásában kávéféleségnek minősülnek azok az élvezeti termékek, melyek a kávé, kávékeverék, pótkávé és egyéb kávékészítmények – koffeintartalmú és koffeinmentes instant italporok körébe tartoznak.

A BÁF Különös Feltételek alkalmazásában édességnek minősül minden olyan termék, amelyek valamilyen formában tartalmaznak cukrot és a csokoládék, cukorkák, sütemények, desszertek édességfajták közé tartoznak.

8. komplett kocsirakományú (FTL), illetve a rakomány 50%-át meghaladó mennyiségű szórakoztató elektronikai, híradástechnikai, számítástechnikai és irodatechnikai árukból álló szállítmányok,

Az 50%-os mérték alatt a szórakoztató elektronikai, híradástechnikai, számítástechnikai és irodatechnikai áruk komplett rakományhoz viszonyított aránya értendő térfogat (m3), illetve a térfogat adatok arányának nem vizsgálhatósága esetén bruttó súly (kg) vonatkozásában.

A BÁF Különös Feltételek alkalmazásában szórakoztató elektronikai, híradástechnikai, számítástechnikai és irodatechnikai árunak minősülnek a kép- és hang, illetve adatátvételre, azok továbbítására, lejátszására, rögzítésére vagy tárolására képes elektronikai eszközök és tartozékaik, többek között: televízió, műholdvevő bel- és kültéri egysége, rádió, hanglemez -és audio CD-lejátszó, DVD-, Blu Ray és egyéb formátumú adathordozó-lejátszó, házimozi berendezés, videó, fényképezőgép, számítógép kijelző, laptop, táblagép, vetítő-, nyomtató- és másolóeszközök, adathordozók.

9. szabályozott hőmérsékleten szállítandó áruk fuvarozására,

10. szeszesital áruk szállítására,

A BÁF Különös Feltételek alkalmazásában szeszesitalnak tekintendők azon alkoholos italok, melyeknek alkoholtartalma legalább 15%, vagy valamilyen égetett szeszből vagy egyéb párlatból származnak.

11. nehézáruk (egyedi tömege meghaladja a 24 000 kilogrammot), túlméretes áruk fuvarozására,

12. a biztosított által végzett be- és kirakodás alatt okozott károkra,

13. valamint a teherjárművel díj ellenében végzett vontatásra (bérvontatás)

VIII. fejezet: Szolgáltatások és korlátozásai

A biztosító a biztosítási események bekövetkeztekor, a biztosítási szerződésben rögzített önrészesedés levonásával, az alábbiak szerint megállapított összeget fizeti meg a károsultnak, amennyiben a fuvarozó felelőssége alóli kimentési okok nem állnak fenn, vagy azok bizonyítása nem vezet eredményre. A biztosító a hasznosítható maradvány (áru) értékét teljes összegben levonja a biztosítási kártérítés összegéből. A biztosító kockázatviselésének felső határa – ellenkező megállapodás hiányában – a szerződésben rögzített káreseményenkénti és éves kártérítési limit.

1. Új áru károsodásának térítése

A biztosító megtéríti a károsodott új árunak az árut kísérő számla szerinti új értékét.

2. Használt áru károsodásának térítése

Használt áru károsodása esetén a biztosító megtéríti a károsodott áru káridőponti (avult) értékét. A káridőponti érték a káridőponti beszerzési, újraelőállítási, illetve becsült értékéből kerül kiszámításra, az értékcsökkenés (avulás) levonásával.

3. Javítással helyreállítható károsodás térítése

A biztosító megtéríti a károsodott áru javítási és helyreállítási költségét. Amennyiben a javítás és helyreállítás értékemelkedéssel jár, úgy a biztosító a biztosítási kártérítés összegéből levonja a károsodott áru avultságával arányos értékemelkedés összegét.

4. Egyéb szolgáltatások

A biztosító a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összeg keretén belül és legfeljebb 500 000,- Ft összeghatárig megtéríti a kár megállapításához, a kár elhárításához, a kárenyhítéshez illetve a megsemmisítéshez szükséges indokolt és igazolt költségeket, megtéríti továbbá a biztosítási esemény bekövetkezte miatt a fuvarozott áru rendeltetési helyre vagy feladási helyre történő leszállítása során keletkezett fuvarköltségeket.

5. A szolgáltatás esedékessége

A biztosító szolgáltatása a kárrendezéshez (kárigény elbírálásához) szükséges összes dokumentum biztosítóhoz történő beérkezésétől (rendelkezésre állástól) számított 15. napon válik esedékessé.

A biztosító a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

Amennyiben a biztosító szolgáltatási kötelezettségének jogalapja fennáll, a szolgáltatás összege azonban olyan körülmények folytán, amelyekért a biztosított nem felelős, a kárbejelentés beérkezésétől számított egy hónapon belül nem állapítható meg, a biztosító a biztosított kérésére a várható szolgáltatási összeg 50%-áig előleget fizethet.

6. A szolgáltatás jogosultja

A biztosító a biztosítási szerződés alapján a biztosítási kártérítési összeget csak a károsultnak fizetheti ki; a károsult azonban igényét közvetlenül a biztosító ellen nem érvényesítheti. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító a részére teljesítsen, amennyiben a károsult követelését igazoltan ő egyenlítette ki.

A biztosító a kártérítési összeget törvényes magyar fizetőeszközben átutalással fizeti ki.

IX. fejezet: Önrészesedés

Önrészesedés: az az összeg, amelyet a biztosított biztosítási eseményenként a téríthető kár összegéből maga tartozik viselni, és amelyet a biztosító a biztosítási szerződés alapján teljesítendő szolgáltatási (biztosítási kártérítési) összegből minden esetben levon.

1. Az önrészesedés biztosítási eseményenként és teherjárművenként a különböző biztosítási eseményekre a biztosítási esemény időpontjában érvényes biztosítási szerződés szerinti összegben kerül alkalmazásra akkor is, ha a különböző biztosítási események egy időben, egy kárt okozó eseménnyel vagy folyamattal összefüggésben következtek be.

2. Ellenkező megállapodás hiányában a biztosító a fuvareszközről történő lopáskár vagy az egész jármű rakománnyal együtt történő eltulajdonítása esetén a kártérítési összegből 20 %-os önrészesedést, de legalább 50 000,- Ft összeget von le.

3. Ellenkező megállapodás hiányában a biztosító minden egyéb más biztosítási esemény kapcsán a kártérítési összegből 10 %-os önrészesedést, de legalább 50 000,- Ft összeget von le.

X. fejezet: Kárrendezés

1. A kár bejelentése

A biztosítási eseményt az észlelést követően haladéktalanul, de legkésőbb 2 munkanapon belül írásban kell bejelenteni a biztosítónak. A tűzesetet a tűzoltóságon, a lopást és rablást a rendőrségen is haladéktalanul be kell jelenteni, és a tűzhatósági bizonyítványt illetőleg a feljelentésről készült jegyzőkönyv egy példányát 2 munkanapon belül a biztosítónak be kell mutatni. Amennyiben rendelkezésre áll, a nyomozó hatóság határozatát ugyancsak 2 munkanapon belül kell a biztosító rendelkezésére bocsátani.

2. A kárrendezéshez szükséges iratok, leadandó dokumentumok

A biztosító a bejelentett kárigény (szolgáltatási igény) elbírálásához jogosult bekérni és beszerezni az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek X. fejezetében és a BÁF Különös Xxxxxxxxxx feltétel XVIII. fejezetében - „Kárbejelentés, kárrendezés” – meghatározott, a jogalap és összegszerűség megállapításához releváns dokumentációt, továbbá a fuvarozásra és a fuvarküldeményre vonatkozó okmányokat.

3. A felelősség jogalapjának vizsgálata, a bizonyítási teher

A biztosító a kárrendezési eljárás eredményeként a fuvarozó felelősségének fennállása esetén teljesíti a biztosítási szerződésben és a BÁF Különös Feltételekben vállalt szolgáltatási kötelezettségét.

Nem áll fenn a biztosító helytállási kötelezettsége, amennyiben a kár

a) a fuvarozó tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok,

b) a küldemény belső tulajdonsága

c) a csomagolás kívülről észre nem vehető hiányossága,

d) a feladó által végzett berakás, illetőleg a címzett által végzett kirakás, vagy

e) annak következtében állott elő, hogy a feladó, a címzett vagy az általuk rendelt kísérő nem úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható, ideértve azt az esetet is, ha a feladó a szükséges okmányokat nem adta át, vagy nem jól töltötte ki, továbbá, ha a biztosítottat (fuvarozót) nem tájékoztatta a küldemény kívülről észre nem vehető rendkívüli értékéről.

A biztosítottat terheli annak bizonyítása, hogy a kárt a tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok okozta, a feladót illetőleg a címzettet terheli annak bizonyítása, hogy a kár nem a küldemény belső tulajdonságára vezethető vissza.

A csomagolás hiányosságát a biztosított, azt, hogy a kár nem ennek következtében állt elő, a feladó, illetőleg a címzett tartozik bizonyítani.

Ha a berakást a feladó, illetőleg a kirakást a címzett végezte, őt terheli annak bizonyítása, hogy a kár nem a berakás, illetőleg a kirakás következtében állt elő.

A feladót, illetőleg a címzettet terheli annak bizonyítása, hogy ő, illetőleg az általa rendelt kísérő úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható.

4. Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség

A szerződő/biztosított és a biztosított jármű vezetője köteles a kárt a tőle elvárható módon megelőzni és enyhíteni, a biztosító kármegelőzési és kárenyhítési célú utasításait betartani, valamint a biztosító által jelzett különösen veszélyes körülményeket megszüntetni, továbbá a feladó (fuvaroztató) által a fuvarfeladat teljesítésére adott biztonsági utasításait teljesíteni.

A szerződő/biztosított köteles gondoskodni arról, hogy

a) a gépjárművezető a gépjármű vezetéséhez szükséges érvényes hatósági engedélyekkel rendelkezzen, és vezetésre képes és alkalmas állapotban legyen,

b) a fuvareszköz megfeleljen a műszaki és közlekedésbiztonsági előírásoknak, továbbá az érintett fuvarküldemény fuvarozására kész és alkalmas állapotban legyen,

c) a fuvarozás a lehető legrövidebb időn belül megvalósulhasson, és ne ütközzön előre ismert vagy tudható, a fuvarozást korlátozó események időszakára,

d) a fuvarozás a küldemény biztonságának figyelembevételével teljesüljön.

5. Elévülés

A biztosítási szerződés alapján támasztható igények biztosítóval szembeni elévülési ideje a biztosítási esemény bekövetkezésétől számított 1 év.

XI. fejezet: Díjfizetés

A biztosító jogosult minden évben, a biztosítási szerződés fordulónapjától új biztosítási díjat alkalmazni. A biztosító az új díjról, a biztosítási szerződés fordulónapja előtt legalább 60 nappal, köteles tájékoztatni a szerződőt.

1. A díj, díjrészlet fizetési gyakorisága

A biztosítási díj határozott idejű szerződés esetén évente egy összegben, határozatlan idejű szerződés esetén éves, féléves, negyedéves, vagy havi részletekben fizetendő. A díjfizetés gyakorisága minden évben csak a biztosítás fordulónapjától változtatható meg.

2. A biztosítási időszakra vonatkozó díj

A biztosítási szerződés felmondása esetén, a biztosítót a biztosítási szerződés következő évforduló napjáig illeti meg a biztosítási díj. A biztosítási szerződés érdekmúlással történő megszűnése esetében a biztosító annak a biztosítási hónapnak az utolsó napjáig járó díjat követelheti, amelyben a kockázatviselése véget ér.

3. Biztosítási díj módosítása

A szerződés hatálya alatt a biztosító a biztosítás díjának összegét a kockázati tényezők változására figyelemmel, a biztosítási szerződés évfordulójának napjától kezdődő hatállyal módosíthatja. A biztosítás díjának módosítása esetén a díj a biztosítási szerződés évfordulójának napján hatályban lévő új kötésekre vonatkozó biztosítási díjra változik. A biztosítási díj módosításánál a biztosító a biztosítási díj változásának hatályba lépését legalább 60 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt. Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt módosításokkal a biztosítási szerződését nem kívánja fenntartani, a szerződést a biztosítási évfordulót 30 nappal megelőző hatállyal a biztosítási évfordulóra írásban felmondhatja. Felmondás hiányában a szerződő a biztosítási évforduló napjától kezdődő hatállyal a megváltozott összegű biztosítási díjat köteles a szerződés egyéb feltételeinek érintetlenül hagyása mellett megfizetni, illetőleg viselni.

XII. fejezet: A Szerződő közlési és változás-bejelentési kötelezettsége

A szerződő a biztosítási szerződés megkötésekor köteles közölni a biztosítóval a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményeket. A biztosító kérdéseire adott válaszokkal a szerződő a közlési kötelezettségének eleget tesz.

A szerződő köteles 8 napon belül, írásban bejelenteni és a szükséges okiratokkal/dokumentumokkal igazolni a biztosítónak minden, a biztosítási szerződéssel kapcsolatos lényeges körülmény megváltozását, különösen az alábbiakat:

a) a lakhely (székhely) illetve telephely címének megváltozását,

b) levelezési címének megváltozását,

c) a biztosítási szerződéshez tartozó gépjármű rendszámának, alvázszámának és gépjárműfajta besorolásának megváltozását,

d) a gépjármű végleges vagy ideiglenes forgalomból kivonását,

e) a gépjármű tulajdonjogának vagy az üzembentartó személyének megváltozását,

f) a tevékenységét szünetelteti, illetőleg a közúti árufuvarozói engedély kiadásának feltételeivel kapcsolatban a Nemzeti Közlekedési Hatóság eljárása van folyamatban,

g) a biztosított a tulajdonosi összetételének változásait köteles a biztosítónak 5 munkanapon belül jelenteni,

h) a jármű felépítményében és a biztonságtechnikai berendezésekben bekövetkezett változásokat.

A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a biztosítási szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

XIII. fejezet: A biztosítási kockázat jelentős növekedése

1. Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

2. Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta

3. Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító az 1. és a 2. pontban meghatározott jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.

XIV. fejezet: Visszkereset

A biztosító a belföldi közúti árutovábbítási felelősségbiztosítási szerződés alapján kifizetett biztosítási kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha

a) a biztosítási esemény összefüggésben van azzal, hogy a gépjárművet vezető személy a káresemény időpontjában nem rendelkezett a gépjármű vezetéséhez szükséges, érvényes gépjárművezetői engedéllyel,

b) a biztosítási esemény időpontjában a gépjármű nem rendelkezett a forgalomban tartáshoz szükséges, érvényes okmányokkal,

c) a biztosítási esemény összefüggésben van azzal, hogy a gépjárművet vezető személy a káresemény időpontjában alkohol, kábítószer, vagy egyéb, a gépjármű vezetési képességet hátrányosan befolyásoló szer hatása alatt állt,

d) a biztosítási esemény a tűzrendészeti előírások megsértésének következményeként keletkezett,

e) a biztosítási esemény összefüggésben van azzal, hogy a biztosító által a szerződőnek / biztosítottnak jelzett különösen veszélyes körülményeket nem hárították el,

f) a fuvareszköz illetéktelen használat illetőleg eltulajdonítás ellen védő berendezéseit nem vagy nem rendeltetésszerűen használták, ideértve a fuvareszköz (jármű) indító kulcsainak hanyag tárolását (kezelését).

g) a szerződő/biztosított a X. fejezet 4. pontjában felsorolt Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségeknek nem tett eleget.

XV. fejezet: Záradékok

A szerződésre érvényes záradékok sorszámát a biztosítási ajánlat és/ vagy kötvény kiállítása esetén a kötvény tartalmazza.

X00.xx. záradék – Nyitott szállítóeszköz

„A biztosító a BÁF Különös Feltételek Kockázatkizárások és korlátozott fedezetek címet viselő VII. fejezet B) pont 1. alpontjával ellentétben, kizárólag külön, írásos megállapodás alapján nyújt fedezetet a nyitott, fedetlen teherjárművel végzett árutovábbításokra, kizárólag a szállított áruban bekövetkező károkra.

A nyitott, fedetlen teherjárművel végzett fuvarozások során keletkezett károkra ellenkező megállapodás hiányában a IX. fejezet szerinti önrészesedések alkalmazandók.”

X00.xx. záradék – Ömlesztett áruk kárai

„A biztosító a BÁF Különös Feltételek Kockázatkizárások és korlátozott fedezetek címet viselő VII. fejezet B) pont 2. alpontjával ellentétben, kizárólag külön írásos megállapodás alapján nyújt fedezetet ömlesztett áruk szállítására, kizárólag a szállított áruban bekövetkező károkra.

Az ömlesztett áruk szállítása során keletkezett károkra ellenkező megállapodás hiányában a IX. fejezet szerinti önrészesedések alkalmazandók.”

X00.xx. záradék – Tartálykocsi

„A biztosító a BÁF Különös Feltételek Kockázatkizárások és korlátozott fedezetek címet viselő VII. fejezet B) pont 3. alpontjával ellentétben, kizárólag külön írásos megállapodás alapján nyújt fedezetet a tartálykocsival történő árutovábbítás során a szállított áruban bekövetkező károkra.

A tartálykocsival szállított árut ért károkra a biztosítási kötvényben meghatározott önrészesedés, biztosított által okozott hibás lefejtés miatt bekövetkező károkra a biztosítási kötvényben meghatározott szublimit és önrészesedés alkalmazandó.”

X00.xx. záradék – Konténeres áruszállítások kárai

„A biztosító a BÁF Különös Feltételek Kockázatkizárások és korlátozott fedezetek címet viselő VII. fejezet B) pont 4. alpontjával ellentétben, kizárólag külön írásos megállapodás alapján nyújt fedezetet a konténeres árutovábbítások során a konténerekben szállított árut ért károkra, továbbá a szállított konténerek elveszéséből, valamint balesetből eredő fizikai sérüléséből eredő károkra is. Balesetnek minősül az a külső, hirtelen fellépő mechanikai erőhatás, mely a konténer törését, kilyukadását vagy deformációját eredményezi. A biztosítási fedezet a konténerek esztétikai sérüléseire (karcolás, horzsolás, firka, stb.) és a rendes használattal együtt járó elhasználódásra nem terjed ki.

A konténerekben szállított árukban illetve a konténerekben keletkezett károkra ellenkező megállapodás hiányában a IX. fejezet szerinti önrészesedések alkalmazandók. A konténerekben keletkezett károkra a biztosítási kötvényben meghatározott szublimit alkalmazandó.”

X00.xx. záradék – Ásványolaj áruk kárai

„A biztosító a BÁF Különös Feltételek Kockázatkizárások és korlátozott fedezetek címet viselő VII. fejezet B) pont 5. alpontjával ellentétben, kizárólag külön írásos megállapodás alapján nyújt fedezetet ásványolaj áruszállítások során a szállított áruban bekövetkező károkra. E záradék által nyújtott fedezet azonban nem terjed ki a károsodott illetve elveszett áruk jövedéki adótartamára.

Ásványolaj származékok szállítására minden esetben külön megállapodás keretében speciális (biztonsági) előírások kerülnek kidolgozásra.

Az ásványolaj árukat ért károkra ellenkező megállapodás hiányában a IX. fejezet szerinti önrészesedések alkalmazandók, a biztosított által okozott hibás lefejtés miatt bekövetkező károkra a biztosítási kötvényben meghatározott szublimit és önrészesedés alkalmazandó.”

X00.xx. záradék – Dohánytermékek kárai

„A biztosító a BÁF Különös Feltételek Kockázatkizárások és korlátozott fedezetek címet viselő VII. fejezet B) pont 6. alpontjával ellentétben, kizárólag külön írásos megállapodás alapján nyújt fedezetet dohánytermék áruszállítások során a szállított áruban bekövetkező károkra. E záradék által nyújtott fedezet azonban nem terjed ki a károsodott illetve elveszett áruk jövedéki adótartamára.

Dohánytermékek szállítására minden esetben külön megállapodás keretében speciális (biztonsági) előírások kerülnek kidolgozásra.

A dohánytermék árukban keletkezett károkra ellenkező megállapodás hiányában a IX. fejezet szerinti önrészesedések alkalmazandók.”

X00.xx. záradék – Kávéféleségek, édesség kárai

„A biztosító a BÁF Különös Feltételek Kockázatkizárások és korlátozott fedezetek címet viselő VII. fejezet B) pont 7. alpontjával ellentétben, kizárólag külön írásos megállapodás alapján nyújt fedezetet kávéféleségek és édesség áruszállítások során a szállított áruban bekövetkező károkra.

A kávéféleségek és édesség szállítására minden esetben külön megállapodás keretében speciális (biztonsági) előírások kerülnek kidolgozásra.

A kávéféleségek és édesség árukban keletkezett károkra ellenkező megállapodás hiányában a IX. fejezet szerinti önrészesedések alkalmazandók.”

X00.xx. záradék – Elektronikai áruk kárai

„A biztosító a BÁF Különös Feltételek Kockázatkizárások és korlátozott fedezetek címet viselő VII. fejezet B) pont 8. alpontjával ellentétben, kizárólag külön, írásos megállapodás alapján fedezetet nyújt komplett kocsirakományú (FTL), illetve a rakomány 50%-át meghaladó mennyiségű szórakoztató elektronikai, híradástechnikai, számítástechnikai és irodatechnikai árukban bekövetkező károkra.

Az 50%-os mérték alatt a szórakoztató elektronikai, híradástechnikai, számítástechnikai és irodatechnikai áruk komplett rakományhoz viszonyított aránya értendő térfogat (m3), illetve a térfogat adatok arányának nem vizsgálhatósága esetén bruttó súly (kg) vonatkozásában.

E záradék alapján a biztosítási fedezet fennállásának további feltétele, hogy a biztosított az általános és különös biztosítási feltételekben foglaltak mellett az alábbi együttes előírásokat is betartja:

- A tehergépjárművek GPS rendszerrel (24 órás követés) és működő mobiltelefonnal felszereltek.

- A megbízó fuvarfeladattal kapcsolatos mindennemű előírását kötelezően be kell tartani.

- Kizárólag a megbízó által adott előírásoknak megfelelő védelmi szintű vagy a megbízó által külön listában meghatározott – de minimum kivilágított, körbekerített, kamerával vagy emberi erővel őrzött - parkolókban állhatnak meg. (Az AETR megállapodás szerinti pihenőidőkre és szünetekre egyaránt alkalmazandó.)

- Amennyiben a megbízó nem határozott meg követelményeket az igénybe vehető parkolókra vonatkozóan, vagy nem írta elő meghatározott parkolók használatát, abban az esetben kizárólag kivilágított, körbekerített, kamerával vagy emberi erővel őrzött parkolók vehetők igénybe. (Az AETR megállapodás szerinti pihenőidőkre és szünetekre egyaránt alkalmazandó.)

- Ha a tervezett kiszolgáltatás meghiúsul, az új kiszolgáltatási időpontig kizárólag kivilágított, körbekerített, kamerával vagy emberi erővel őrzött parkolók vehetők igénybe.

- A szállítás teljes tartama alatt zárva kell tartani a rakteret.

- A pótkocsikon nem lehet semmilyen jelzés, utalás a szállított árura vonatkozóan.

- Két gépjárművezetővel végzett fuvarozás esetén az egyik gépjárművezetőnek mindig az autóban kell tartózkodnia.

- A fuvarfeladatot teljesítő gépjárművezetőnek / gépjárművezetőknek legalább 3 hónapos munkaviszonnyal kell rendelkezni a biztosítottnál.

- A gépjárművezető az áru kiszolgáltatása során köteles ellenőrizni, hogy a fuvarlevélen illetőleg szállítólevélen megjelölt címzett neve szerinti bélyegzőt használtak–e átvételkor. Eltérés esetén a biztosított még a kiszolgáltatás befejezése, illetve a helyszín elhagyása előtt köteles az eltérést a megbízóval egyeztetni és az egyeztetés eredményét írásban is megküldeni a megbízó részére.

A szórakoztató elektronikai, híradástechnikai, számítástechnikai és irodatechnikai árukban keletkezett károkra ellenkező megállapodás hiányában a IX. fejezet szerinti önrészesedések alkalmazandók.

X00.xx. záradék – Szabályozott hőmérsékleten szállítandó áruk kárai

„A biztosító a BÁF Különös Feltételek Kockázatkizárások és korlátozott fedezetek címet viselő VII. fejezet B) pont 9. alpontjával ellentétben, kizárólag külön írásos megállapodás alapján nyújt fedezetet a hűtőberendezés meghibásodására visszavezethető károkra, a fuvarozott termékre vonatkozó, előírt csomagolás megléte esetén.

A biztosító megtéríti a szabályozott hőmérsékleten szállított áruk kárait, amennyiben a meghibásodás a hűtőberendezés üzemében folyamatos kiesést, vagy üzemzavart eredményez.

A biztosító nem téríti meg a következő károkat: a hűtőberendezés elleni erőszakos cselekmény, üzemanyaghiány, személyi mulasztás következtében keletkeztek.

A biztosítási fedezet nem terjed ki a hőfok folyamatos regisztrálására nem alkalmas készülékkel szerelt gépjárművel történő fuvarozásra.

X00.xx. záradék – Szeszesital xxxx xxxxx

„A biztosító a BÁF Különös Feltételek Kockázatkizárások és korlátozott fedezetek címet viselő VII. fejezet B) pont 10. alpontjával ellentétben, kizárólag külön írásos megállapodás alapján nyújt fedezetet szeszesital áruszállítások során a szállított áruban bekövetkező károkra. E záradék által nyújtott fedezet azonban nem terjed ki a károsodott illetve elveszett áruk jövedéki adótartamára.

Szeszesitalok szállítására minden esetben külön megállapodás keretében speciális (biztonsági) előírások kerülnek kidolgozásra.

A szeszesital árukban keletkezett károkra ellenkező megállapodás hiányában a IX. fejezet szerinti önrészesedések alkalmazandók.”

X00.xx. záradék – Nehézáruk

„A biztosító a BÁF Különös Feltételek Kockázatkizárások és korlátozott fedezetek címet viselő VII. fejezet B) pont 11. alpontjával ellentétben, kizárólag külön írásos megállapodás alapján nyújt fedezetet a 24 000 kilogramm egyedi tömeget meghaladó áruszállításokra, kizárólag a szállított áruban bekövetkező károkra.”

X00.xx. záradék – Túlméretes áruk fuvarozása

„A biztosító a BÁF Különös Feltételek Kockázatkizárások és korlátozott fedezetek címet viselő VII. fejezet B) pont 11. alpontjával ellentétben, kizárólag külön írásos megállapodás alapján nyújt fedezetet a túlméretes áruk szállításaira, kizárólag a szállított áruban bekövetkező károkra.” Túlméretes áruk szállítására minden esetben külön megállapodás keretében speciális (biztonsági) előírások kerülnek kidolgozásra.

X00.xx. záradék

„A biztosító a BÁF Különös Feltételek Kockázatkizárások és korlátozott fedezetek címet viselő VII. fejezet B) pont 12. alpontjával ellentétben, kizárólag külön, írásos megállapodás alapján nyújt fedezetet a biztosított által végzett be és kirakodás alatt okozott károkra.”

X00.xx. záradék

„A BÁF Különös Feltételek területi hatályra vonatkozó fejezetével ellentétben a biztosítási védelem kiterjed a magyarországi kishatárforgalmi szabályozás szerinti határtérségre, mely az államhatártól számított maximum 35 km lehet.”

X00.xx. záradék

„A BÁF Különös Feltételek Kockázatkizárások és korlátozott fedezetek címet viselő VII. fejezet B) pont 13. alpontjával ellentétben, kizárólag külön, írásos megállapodás alapján nyújt fedezetet a biztosított által a teherjárművel díj ellenében végzett vontatásra (bérvontatás).”

XVI. fejezet: A kárrendezéshez szükséges iratok, leadandó eszközök függeléke

a) A kárbejelentés időpontjában a biztosított rendelkezésére álló információkkal, adatokkal maradéktalanul kitöltött, cégszerűen aláírt kárbejelentő nyomtatvány,

b) A szállítólevél illetve fuvarlevél fuvarozói példányának eredeti példánya, vagy annak hiteles másolata,

c) Tűzbiztosítási esemény esetén tűzhatósági igazolás, lopás, rablás illetve minden más olyan esemény esetén, mely valószínűsíthetően bűncselekmény következménye, vagy olyan közlekedési balesetek esetén, ahol történt rendőrségi intézkedés, az illetékes, eljáró hatóság igazolásának és/vagy jegyzőkönyvének megküldése szükséges,

d) Olyan kár esetén, melynek közvetlen oka a hűtés hiánya, illetve a nem megfelelő hőmérsékleten tartás, a kár benyújtásakor igazolni kell (thermoscript kinyomattal) a szállítás teljes időtartamára vonatkozóan a teremhőmérsékletet, továbbá a berakáskori és kirakáskori mag- és teremhőmérsékletet. A hűtő/fűtőberendezés rendellenes működése esetén biztosított köteles a berendezés ellenőrzését és/vagy javítását elvégző szerviz szakvéleményének megküldésére.

e) Gépkocsivezető meghallgatási jegyzőkönyv, amely kitér az áru berakodásának, elhelyezésének és rögzítésének módjára, a káresemény bekövetkezésének körülményeire és okára,

f) Részletes GPS nyomkövetési adatok,

g) Parkolójegy(ek),

h) A biztosított megbízója által a biztosított részére adott fuvarmegbízás és annak minden vonatkozó melléklete (keret megállapodások esetén azok megfelelő részletei is),

i) A biztosított által a fuvarfeladattal kapcsolatban kiállított fuvardíjszámla,

j) A szállítmányozási lánc szereplői között történt levelezések, különösképpen az egymással jogviszonyban álló felek által megküldött jogfenntartások, illetve jognyilatkozatok és az azokra adott illetve kapott válaszok,

k) A kártérítésre jogosult fél tételes, összegszerű kárigénye,

l) A kiszolgáltatás helyén és idején felvett kárjegyzőkönyv (a sérülések tételes felsorolásával),

m) Fényképek a károsodott árudarabokról

n) A kárigény tételeit alátámasztó dokumentumok (jellemzően, de nem kizárólag):

i. az áru feladáskori értékét és súlyadatait igazoló bizonylatok (pl. áruszámla, csomaglista, stb.),

ii. javítási, helyreállítási számla,

iii. csökkent áron történt értékesítés dokumentumai,

iv. maradványérték igazolása,

v. a kárenyhítéssel kapcsolatban a károsultnál felmerült költségek bizonylatai.

o) A károsodott áru további sorsát igazoló dokumentumok,

p) Az árutulajdonos arra vonatkozó nyilatkozata, hogy rendelkezik-e a kárra kiterjedő biztosítással, illetőleg a kár más egyéb módon való megtérülése biztosított-e,

q) Biztosító, vagy más egyéb, az ügyben előzetesen már kártérítést nyújtó felek visszkereseti igénye esetén a kártérítésre való jogosultság igazolása (pl. jogátruházó nyilatkozat),

r) A kárigény érvényesítésével megbízott felek által jelentett kárigény esetén az ügyben eljáró fél meghatalmazása,

A biztosító a káresemény körülményeitől függően egyéb dokumentáció rendelkezésére bocsátását is kérheti a biztosítottól és/vagy a károsulttól.