ALAPKŐ (CAR) ÉPÍTÉS- SZERELÉSBIZTOSÍTÁS
ALAPKŐ (CAR) ÉPÍTÉS- SZERELÉSBIZTOSÍTÁS
Magánszemélyek részére
Feltételek
Hatályos: 2017. január 1-től
Tartalomjegyzék
ALAPKŐ (CAR) ÉPÍTÉS-SZERELÉSBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS FELTÉTELE 2
1. Biztosított, szerződő 2
2. A biztosítási szerződés létrejötte 2
3. A biztosítási szerződés tartama 2
4. A biztosítási díj megfizetése, kockázatviselés 2
5. A szerződés megszűnése, módosítása, díjfizetés elmulasztásának következménye,
a szerződés újra érvénybe helyezése 3
6. A kockázatviselés területi és időbeli hatálya 4
7. A vagyontárgyak köre 4
8. A biztosítási összeg 4
9. Önrészesedés 4
10. A biztosító szolgáltatásának szabályai 4
11. A biztosítással nem fedezett vagyonkárok 5
12. A felek együttműködése 6
13. A biztosító mentesülése és visszakövetelési joga 7
14. Titoktartási kötelezettség 8
15. Biztosítottat/szerződőt terhelő titoktartási kötelezettség 12
16. A személyes adatkezelésre vonatkozó tudnivalók 12
17. Panaszkezeléssel kapcsolatos tudnivalók 13
18. Egyéb rendelkezések 15
ALAPKŐ (CAR) ÉPÍTÉS- SZERELÉSBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELE 16
I. Fejezet – Vagyonbiztosítás 16
II. Fejezet – Felelősségbiztosítás 17
ZÁRADÉKOK 19
002. Keresztfelelősség 19
003. Szavatossági munkák fedezete 20
004. Szavatossági munkák kiterjesztett fedezete 21
102. Föld alatti kábelek, csővezetékek és egyéb berendezések külön feltételei 22
112. Az építkezéseken alkalmazott tűzoltó berendezésekre és tűzvédelemre vonatkozó külön feltételek 23
113. Belföldi szállítás 24
116. Részátadással átvett vagy üzembe helyezett létesítmények, létesítményrészek fedezete 25
ALAPKŐ (CAR) ÉPÍTÉS-SZERELÉSBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS FELTÉTELE
Jelen feltétel azokat az előírásokat tartalmazza, amelyek– ha a vonatkozó feltételek és záradékok másként nem rendelkeznek – a biztosító szerződéseire általánosan érvényesek.
A jelen feltételben nem érintett kérdésekben a vonatkozó fel- tételek, illetőleg a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.évi V. törvény (továbbiakban Ptk.) rendelkezései az irányadóak. Je- len feltétel biztosítási tevékenységről szóló 2014.évi LXXXVIII. törvény – továbbiakban: Bit.– alapján ügyféltájékoztatónak is minősül, továbbá ügyféltájékoztatónak is minősülnek minda- zon más feltételek, amelyek a jelen feltételre vonatkozó hivat- kozást tartalmaznak. Az ügyféltájékoztatónak minősülő részek dőlt betűvel szedettek.
A Biztosító mentesülésének szabályai, az alkalmazott ki- zárások, a biztosító szolgáltatása korlátozásának feltéte- lei, a Ptk. rendelkezéseitől, a szokásos szerződéses gya- korlattól lényegesen eltérő feltételek dőlt és vastagított betűvel szedettek.
1. BIZTOSÍTOTT, SZERZŐDŐ
A biztosítási szerződést a vagyontárgy megóvásában érde- kelt személy kötheti meg (a továbbiakban: biztosított), illetve az, aki a szerződést ilyen személy javára köti (továbbiakban: szerződő).
Szerződő a fogyasztónak minősülő építtető.
Biztosított lehet az építtető (beruházó), fővállalkozó, alvállal- kozók.
Amennyiben a szerződő és a biztosított nem ugyanaz a sze- mély, a szerződő fél köteles a biztosítottat tájékoztatni a hozzá intézet nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkező válto- zásokról.
Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biz- tosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe belép- het; a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át.
Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási idő- szakban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egye- temlegesen felelős. A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.
2. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE
2.1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapo- dásával jön létre. A biztosítási szerződés megkötését írásbeli ajánlatával a Szerződő kezdeményezi a Biztosí- tó által rendszeresített nyomtatványon és díjszabásnak megfelelően.
Ha a fedezetet igazoló dokumentum (kötvény) a szer- ződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő fél a dokumentum kézhezvételét követően késedelem nélkül nem kifogásolja, a szerződés a fedezetet igazoló doku- mentum szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés
lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a biztosító az eltérésre a szerződő fél figyelmét a fedezetet igazoló dokumentum átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelő- en jön létre.
Az ajánlattevő ajánlatához annak megtételétől számított tizenöt napig van kötve.
Ha a szerződő fél fogyasztó, a szerződés akkor is létre- jön, ha a biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől szá- mított tizenöt napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogsza- bályban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfe- lelően tették.
Az előző bekezdés szerinti esetben a szerződés – az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre. Ha a kockázatelbírálási idő alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, az ajánlatot a biztosító csak abban az eset- ben utasíthatja vissza, ha ennek lehetőségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten felhívta, és az igényelt biz- tosítási fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülmé- nyei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.
Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szer- ződés lényeges kérdésben eltér a biztosító általános szerződési feltételétől, a biztosító a szerződés létrejöt- tétől számított tizenöt napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltételeknek megfe- lelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kéz- hezvételétől számított tizenöt napon belül a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.
2.2. A szerződés a biztosító ráutaló magatartásával nem jön létre.
2.3. Az ajánlat elbírálásának feltétele, hogy a kocká- zatvállalás szempontjából jelentős adatok, okiratok és egyéb nyilatkozatok a biztosítóhoz beérkezzenek.
2.4. Az írásbeli megállapodást, illetőleg a Biztosító elfo- gadó nyilatkozatát biztosítási kötvény kiállítása pótolja.
3. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS TARTAMA
3.1. A biztosítási szerződés határozott időtartamú, ilyenkor az időtartam azonos a kivitelezési időszakkal (megegyezés estén kiterjesztve a szavatossági időszakra).
4. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ MEGFIZETÉSE, KOCKÁZATVISELÉS
4.1. A díjfizetési kötelezettség a szerződőt terheli.
4.2. Ha a szerződő az első díjat a szerződés hatálybalépése előtt befizeti, ezt az összeget a hatálybalépés időpontjáig a biztosító kamatmentes előlegként kezeli.
4.3. A biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor esedékes, de a felek megállapodhatnak részletfizetésben is. Minden ké- sőbbi díj vagy díjrészlet pedig annak az időszaknak az első nap- ján esedékes, amelyik időszakra a biztosítási díj vagy díjrészlet vonatkozik. A biztosítási díj fizetése a szerződő fél választása szerint történhet postai csekkel, banki átutalás vagy inkasszó útján. A szerződés létrejöttekor esedékes díjat a biztosító kéré- se esetén készpénzben kell megfizetni.
A biztosító és a szerződő az első biztosítási díj megfizetésére díjhalasztásban állapodhatnak meg. A szerződő rendelke- zésére a kockázatviselés kezdetétől számítva legfeljebb 30 nap áll rendelkezésre a biztosítási díj megfizetésére. Amennyiben a biztosítási díj a kockázatviselés kezdetét követő 30 napon belül nem érkezik meg biztosítóhoz, ak- kor a biztosítási szerződés megszűnik a kockázatviselési kezdetre visszamenőleges hatállyal.
4.4. Az egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.
4.5. A díjfizetés gyakoriságát és esedékességét a szerződés rögzíti.
4.6. A biztosító kockázatviselésének kezdete az azt követő nap 0. órája, amikor a szerződés szerinti első díj vagy díjelőleg a biztosító pénztárába vagy számlájára beérkezett. Halasztott kockázatviselési kezdet esetén pedig annak a napnak a 0. órájában kezdődik, amely napra a szerződő és a biztosító a kockázatviselés kezdetére vonatkozóan külön megállapodott, feltéve, hogy a szerződő addig a napig megfizeti az első díjat, ameddig a biztosító erre halasztást adott.
4.7. A biztosítási szerződés közvetítője lehet független vagy függő biztosításközvetítő.
4.7.1. Függő biztosításközvetítő az a biztosításközvetítő, aki biztosítóval fennálló jogviszony alapján
a) egy biztosító biztosítási termékeit vagy több biztosító egy- mással nem versengő biztosítási termékeit közvetíti;
b) a biztosításközvetítői tevékenységet – akár több biztosító egymással versengő biztosítási termékeit – a főtevékeny- ségéhez kapcsolódó termékre vagy szolgáltatásra vonat- kozóan, azt kiegészítő tevékenységként végzi, ha a biztosí- tótól az ügyfélnek járó összeget nem vesz át (az a)-b) pont a továbbiakban együtt: ügynök),
c) egyidejűleg több biztosító egymással versengő biztosítási termékeit közvetíti (a továbbiakban: többes ügynök).
4.7.2. Független biztosításközvetítő az ügyfél megbízásából eljáró biztosításközvetítő (alkusz).
4.7.3. Az ügynök – és az általa közvetítésre igénybe vett, vele munkaviszonyban, megbízási, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy – közvetítői tevékenysége során okozott kárért a biztosító felelős, és a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni. Ha az ügynök több biztosító megbízása alapján végzi közvetítői tevékenységét, a közvetítői tevékenységével okozott kárért az a biztosító felelős és az a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni, amely ter- mékének közvetítése során az ügynök a kárt okozta.
4.7.4. A többes ügynök – és az általa közvetítésre igénybe vett, vele munkaviszonyban, megbízási, illetve munkavégzésre
irányuló egyéb jogviszonyban álló személy – közvetítői tevé- kenysége során okozott kárért a biztosító felelős, és a biz- tosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni. A közvetítői tevékenységével okozott kárért az a biztosító felelős és az a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni, amely termékének közvetítése során a többes ügynök a tevékeny- ségével vagy mulasztásával a kárt okozta. Ha vitás, vagy nem állapítható meg, hogy mely biztosító termékének a közvetítése során okozta a többes ügynök a kárt vagy a sérelemdíj iránti igényt, a többes ügynök köteles a kárt megtéríteni, illetve a felmerült sérelemdíjat megfizetni.
4.7.5. Az alkusz a tevékenysége során a biztosítási szakmai szabályokat mindenkor megtartva köteles eljárni, az e kötele- zettsége elmulasztásáért, így különösen a téves tanácsadá- sért, téves tájékoztatásért, a szabálytalan díjkezelésért, a nyi- latkozatok hibás vagy késedelmes továbbításáért felelős.
4.7.6. Ha a szerződő a díjat a díjátvételre biztosítói megha- talmazással rendelkező képviselőnek fizeti, a díjat legkésőbb a fizetés napjától számított 4. napon a biztosító számlájára, illetőleg pénztárába beérkezettnek kell tekinteni. A szerződő fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.
4.7.6.1. Függő biztosításközvetítő a Biztosító kifejezett felha- talmazása esetén jogosult biztosítási díjat átvenni, és nem jo- gosult a biztosítótól a Szerződőnek vagy Biztosítottnak járó összeg kifizetésében közreműködni.
4.8. Az esedékes díjrészletnél magasabb összeg befizetésével többletszolgáltatásra jogosultság nem keletkezik. A befizetett díjtöbbletet a Biztosító a következő időszak biztosítási díjába beszámítja, vagy az összeg Biztosítóhoz történő beérkezéstől számított 60 napon belül visszafizeti a Szerződőnek.
4.9. Ha az esedékes díjnak csak egy része került megfizetés- re, a szerződés – változatlan biztosítási összeggel – a befize- tett díjjal arányos időtartamra marad fenn.
4.10. A biztosítási díj azon hónap utolsó napjáig illeti meg a Biztosítót, amelyben kockázatviselése véget ért.
5. A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE, MÓDOSÍTÁSA, DÍJFIZETÉS ELMULASZTÁSÁNAK KÖVETKEZMÉNYE, A SZERZŐDÉS ÚJRA ÉRVÉNYBE HELYEZÉSE
5.1. A Biztosító és Szerződő a biztosítási szerződés módosí- tását bármikor kezdeményezheti írásban. A biztosítási szerző- dés módosításához a Biztosító és Szerződő közös megegye- zése szükséges.
5.2. Ha a Biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudo- mást a szerződést érintő lényeges körülményekről továbbá, ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények, így különösen a kockázati körülmények változását közlik vele, ti- zenöt napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés mó- dosítására, illetőleg – ha a kockázatot kockázatvállalási irány- elvei alapján nem vállalhatja – a szerződést harminc napra írásban felmondhatja. Ha a Biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harminca- dik napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő figyelmét felhívta.
5.3. Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biz- tosító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított legalább harminc napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban fel- hívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.
5.4. Abban az esetben, ha a szerződés az előző bekezdésben írt módon, a biztosítási díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított 6 hónapon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a ko- rábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik és a szer- ződő a díj megfizetésével egyidejűleg kármentességi nyi- latkozatát megküldi a biztosítónak.
5.5. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerződés megszűnik, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti.
5.6. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a bizto- sító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.
5.7. Ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a bizto- sítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.
5.8. Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a bizto- sítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosí- tási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.
5.9. A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkez- mények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következ- ménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulaj- donjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdon- jog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a ko- rábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős. A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos határidő- vel felmondhatja.
5.10. A biztosítási összeg változása maga után vonhatja a biz- tosítási díj változását is.
6. A KOCKÁZATVISELÉS TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLYA
6.1. A Biztosító kockázatviselése a szerződés hatálya alatt okozott és bekövetkezett és az elévülési időn belül, de legkésőbb a biztosítási szerződés megszűnéséig be- jelentett károkra terjed ki.
6.2. A Biztosító azokra a kártérítési igényekre szolgáltat, ame- lyeket megalapozó káreseteket Magyarország területén okoz- ták és azok Magyarország területén következtek be. A felek ettől eltérően, külön díj ellenében megállapodhatnak a területi hatály kiterjesztésében.
7. A VAGYONTÁRGYAK KÖRE
A biztosítható vagyontárgyak meghatározásai a hatályos számviteli törvénynek megfelelően értelmezendők.
8. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
8.1. A biztosítási összeget a szerződő/biztosított határozza meg, a Magyarországon érvényes belföldi fizetőeszközben. A biztosítási összeg az építési teljesítés szerződés szerinti vállalási összege, beleszámítva az építtető által szállított épí- tőanyagokat és az általa végzett teljesítéseket.
Külön biztosítási összegeket kell megállapítani az építőgépek- re, építéshelyszíni segédszerkezetekre és berendezésekre, káreseménnyel kapcsolatos többletköltségre, és a felelősségi kockázatok limitértékeire.
8.2. A biztosítási összeg módosítását a szerződő/biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor kezde- ményezheti.
8.3. Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok válto- zásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított ti- zenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.
Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a követ- kezményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.
Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy sze- mélyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnö- vekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító az előző két bekezdésben meghatározott jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásában nem gya- korolhatja.
9. ÖNRÉSZESEDÉS
A biztosító kár esetén a kártérítési összeget a biztosítási szerződés szerinti önrész levonásával határozza meg. A biztosító az önrészesedést a biztosítási szerződés ha- tálya alatt bekövetkezett minden egyes káreseménynél figyelembe veszi.
10. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK SZABÁLYAI
10.1. A biztosító a károkat eseményenként a szerződésben megjelölt felső összeghatárig téríti meg – a Magyarországon mindenkor érvényes belföldi fizetőeszközben –, figyelembe véve az egyes biztosítási összegeket.
10.2. Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetke- zett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csök- ken, kivéve, ha a szerződő fél a díjat megfelelően kiegé- szíti.
Az előző bekezdés szerinti jogkövetkezményt a biztosí- tó abban az esetben alkalmazhatja, ha arra legkésőbb a szolgáltatás teljesítésével egyidejűleg írásban felhívta a szerződő fél figyelmét, és a fedezetfeltöltés díját közölte.
Ha a szerződő fél a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szer- ződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.
10.3. A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettsé- gével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfe- lelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.
10.3.1. Ha az épület újraépítési, helyreállítási költsége na- gyobb az ingatlan forgalmi értékénél vagy az épület marad- vánnyal csökkentett forgalmi értékénél, akkor a biztosító az egyéb szabályok betartása mellett (pl. a káronszerzés tilalma) a károsodott ingatlan forgalmi értékét téríti meg, levonva ab- ból a maradványok értékét. (Forgalmi érték: az adott ingat- lan helyi viszonyoknak megfelelő, a kár időpontját közvetlenül megelőző állapot szerinti piaci értéke.) Az épület újraépítési, helyreállítási értéke és a maradvánnyal csökkentett forgalmi értéke közötti különbözet megfizetésére csak akkor köteles a biztosító, ha az épület újjáépítése, helyreállítása a kockázatvi- selés helyén, számlával igazoltan, ténylegesen megtörténik.
10.4. Biztosítási események okozta károk térítése
A biztosítási események bekövetkeztekor a biztosító – a biztosítási összeg meghatározásának módszerének, illet- ve a vagyontárgyak biztosításba vonásakor megállapított biztosítási összegnek megfelelően – a következők szerint nyújt szolgáltatást:
10.4.1. Ha a szerződő által meghatározott biztosítási összeg alacsonyabb, mint az arra a vagyoncsoportra választott értékmeghatározással számított káridőponti tényleges összeg, a biztosító aránylagos térítést alkal- maz, tehát a kárt olyan arányban téríti meg, ahogyan a biztosítási összeg aránylik a biztosítási összeg meghatá- rozásának módszere szerint megállapított értékhez a kár időpontjában.
Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költségeit a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányá- ban köteles megtéríteni.
10.4.2. Tárgyi eszközök teljes kára esetén (teljes megsemmi- sülés vagy gazdaságtalan javíthatóság) a biztosító a biztosítási összeg meghatározásának módszerétől függően új értéken vagy pótlási értéken vagy könyv szerinti értéken térít.
10.4.3. Eltérő megállapodás hiányában a teljes kárt szenve- dett vagyontárgyak térítési összegéből az értékesíthető, illetve hasznosítható maradványok értékét a biztosító levonja.
10.4.4. Tárgyi eszközök részleges kára esetén a biztosító a káridőponti állapotnak megfelelő javítási vagy helyreállítási költségeit fedezi.
10.4.5. Ha a helyreállítás eltér a kárkori állapottól, a térítés alapja a káridőponti állapot kalkulált helyreállítási költsége.
10.4.6. Ha a helyreállítás vagy javítás értékemelkedéssel jár, akkor a biztosító az értékemelkedés arányában csökkenti a térítés összegét.
10.4.7. A befejezetlen beruházásokban bekövetkezett kárt a biztosító a káridőpontig ténylegesen felmerült beruházási költ- ségek mértékéig téríti meg, a káridőponti beszerzési árak, il- letve előállítási vagy építési költségek figyelembevételével.
10.4.8. A biztosított által bérelt, kölcsönvett, lízingelt, keze- lésre, megőrzésre, tárolásra, javításra szerződéssel átvett
– a biztosítható vagyontárgyak körének megfelelő – idegen vagyontárgyakat (épületeket, építményeket, gépeket, beren- dezéseket, felszereléseket, készülékeket és egyéb vagyontár- gyakat) a biztosító káridőponti avult értéken téríti meg.
10.4.9. A termelésből kivont, használaton kívüli tárgyi esz- közök kárát a könyv szerinti értékig téríti meg a biztosító. A lebontásra, kiselejtezésre kijelölt tárgyi eszközök térítése a hasznosítási összeg, amely nem haladhatja meg azok könyv szerinti értékét.
10.5. Biztosítási eseményekhez kapcsolódó költségtérítések/ káreseménnyel kapcsolatos többletköltség/
10.5.1. A biztosító külön megállapodás alapján téríti a kárese- ménnyel kapcsolatos többletköltségeket, a következők szerint:
• Az oltás és mentés költségeit – beleértve az idegen tu- lajdonban az oltás, mentés során keletkezett károkat is –, amennyiben azok a biztosítottat terhelik.
• A rom- és törmelékeltakarítás költségeit, amelyek – hacsak a maradványértékek felmérése során nem kerültek beszá- mításra – a kárhelyszín megtisztításával, valamint a bontási törmeléknek és a fel nem használható maradványoknak a legközelebbi és hivatalosan engedélyezett lerakóhelyre szállításával kapcsolatban merültek fel.
• A kár megállapítására és rendezésére vonatkozó vizsgála- ti (laboratóriumi), valamint az esetleges ténymegállapítási költségeket, ha a vizsgálat a biztosító előzetes hozzájárulá- sával történt.
• A takarítás, deponálás indokolt költségeit, amelyek a bizto- sított vagyontárgyak megóvásával, illetve a kárhelyszín hely- reállítás utáni megtisztításával kapcsolatban merültek fel.
11. A BIZTOSÍTÁSSAL NEM FEDEZETT VAGYONKÁROK
11.1. A biztosító térítési kötelezettsége nem terjed ki arra a kárra:
a) amely nem biztosított vagy biztosításból kizárt va- gyontárgyban keletkezik,
b) ahol a biztosító biztosítási eseményenkénti fizetési kötelezettsége nem éri el a biztosítási szerződésben rögzített önrészesedés értékét,
c) amely büntető jellegű többletköltségként (pl.: bünte- tés, kötbér, bírság, kamat) jelentkezik,
d) amely a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökke- néséből származik, ami a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásolja,
e) a felmerült sérelemdíjjal kapcsolatos.
11.2. Nem téríti meg a biztosító:
Bárminemű kárt, veszteséget, költséget, amelynek ered- ménye, keletkezési oka közvetlenül vagy közvetve össze- függésbe hozható a következő eseményekkel:
a) a természetes és mesterséges környezet szennyezé- séből eredő károk,
b) a biztosítási eseményekkel nem közvetlen összefüg- gésben bekövetkezett károk, a következményi károk, így például az üzemszünetből eredő termeléskiesés,
c) a hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakció- ból vagy sugárzásból, továbbá ionizáló és lézersugár- zásból eredő károk,
d) a nukleáris energia, tüzelőanyag (hulladék), előállítá- sával, tárolásával, kezelésével kapcsolatos károk,
e) a jogszabály alapján megtérülő, illetve más biztosítás- sal már fedezett károk
f) háború, invázió, külföldi hadsereg tevékenysége, há- borús, illetve háborús jellegű cselekmény (hadüze- nettől függetlenül), polgárháború, bármilyen jellegű háborús cselekedet, invázió, fegyveres felkelés,
• belső zavargás, forradalom, felkelés, zendülés, lá- zadás, puccs, sztrájk,
• elkobzás, lefoglalás, kényszerállamosítás,
• hadijog, rendkívüli állapot,
g) a terrorizmus bármilyen formájával összefüggésben keletkezett károk az alábbiakban foglaltak szerint: Jelen feltételből kizárásra kerülnek azon vagyoni és nem vagyoni károk, beleértve minden egyéb, a szerződési feltételekben meghatározott biztosítási eseményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, amelye- ket közvetlenül vagy közvetve terrorcselekménnyel, annak elkövetése során közveszély okozásával vagy ezen cselekmények közrehatásával idéznek elő, illetve az alábbiakban meghatározott egyéb cselekmények- kel okoztak, függetlenül attól, hogy más ok vagy más esemény – történjék ez bármely időrendi sorrendben is – közrehatott-e a kár bekövetkeztében.
Jelen feltétel értelmében terrorista cselekménynek mi- nősül továbbá minden olyan cselekmény – függetlenül attól, hogy erőszakos cselekmény alkalmazásával, azzal való fenyegetéssel, vagy annak előkészítésével valósult-e meg –, melyet önállóan, vagy egy bizonyos szervezet vagy kormány megbízásából vagy ahhoz kapcsolódva hajt végre egy ember vagy emberek csoportja (i), Amelyet minden jel szerint azért hajtanak végre, hogy
– egy jogszerű vagy tényleges kormányt, illetve államot, vagy a nyilvánosságot vagy a nyilvánosság egy részét megfélemlítse, vagy befolyásolja vagy
– a gazdasági életet részben vagy egészben befolyásol- ja, vagy
Amelyek módja és körülményei arra engednek következ- tetni, hogy azokat politikai, szociális, vallási, ideológiai vagy hasonló okokból vagy céllal hajtottak végre.
Jelen feltétel szerint kizárásra kerülnek továbbá azon va- gyoni és nem vagyoni károk, beleértve minden egyéb, a szerződési feltételekben meghatározott biztosítási ese- ményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, amelyeket köz- vetlenül vagy közvetve olyan cselekmények okoztak, vagy amelyekben közrehatottak olyan cselekmények, amelyek terrorista támadások ellenőrzésére, megelőzésére, vagy elfojtására szolgálnak, vagy egyéb módon egy terrorista akcióval függnek össze.
12. A FELEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE
12.1. A SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI
12.1.1. Közlési és változás bejelentési kötelezettség
A szerződő fél köteles a szerződéskötéskor a biztosítás el- vállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfe- lelő válaszokkal a szerződő fél közlési kötelezettségének ele- get tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.
A Biztosító jogosult a kockázati viszonyokat befolyásoló körül- ményeket és a Szerződő/Biztosított által szolgáltatott adatok helyességét akár a helyszínen bármikor ellenőrizni vagy elle- nőriztetni.
Szerződő és a Biztosított személye nem azonos, a biztosító a szerződőt köteles tájékoztatni, a szerződő köteles a Biztosí- tott(akat) teljes körűen tájékoztatni a biztosítási szerződés fel- tételeiről, a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról.
A szerződő fél köteles a lényeges körülmények változását a biztosítónak írásban bejelenteni.
A szerződő/biztosított köteles haladéktalanul, írásban értesí- teni a biztosítót, amint a kockázatban jelentős változás kö- vetkezik be, továbbá köteles haladéktalanul, saját költségére megtenni minden olyan további óvintézkedést, amely az ilyen változás miatt válik szükségessé – amennyiben szükséges, úgy a kockázatban beállt változások a fedezet vagy a biztosí- tás díjának megváltozását is maguk után vonhatják.
A közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló köte- lezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
Ha a szerződés több vagyontárgyra vagy személyre vonatko- zik, és a közlési vagy változásbejelentési kötelezettség meg- sértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irá- nyuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy vagy személy esetén nem hivatkozhat.
A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük el- mulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.
A biztosított nem hajthat végre, illetve engedélyezhet olyan változtatást, amely a kockázat megnövekedését eredményezi, kivéve, ha ehhez a biztosító írásban hoz- zájárul.
12.1.2. Kárbejelentési kötelezettség
• A szerződő/biztosított vagy meghatalmazottja a biztosítási eseményt azonnal, de legfeljebb a bekövetkezéstől, illetve a tudomására jutástól számított 2 munkanapon belül köte- les a biztosítónak bejelenteni, telefonon, és ezzel egyidejű- leg írásban.
• Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a szerződő/ biztosított köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani minden olyan okiratot, bizonylatot, amelyek a tulajdoni vi- szonyok, a kárigény jogosságának, a biztosítási esemény bekövetkezésének, a kártérítési összeg megállapításának elbírálásához szükségesek.
A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő fél, illetve a biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a szerződésben megállapított határidőben a biztosítónak nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését nem te- szi lehetővé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szem- pontjából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.
A biztosított köteles megőrizni a károsodott részeket/vagyon- tárgyakat, és azokat megtekintésre hozzáférhetővé tenni a biztosító képviselője vagy kárszakértője részére;
• A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:
– a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontját, le- írását,
– a károsodott vagyontárgyak megnevezését, helyét, be- csült értékét,
– a károsult személyét és a keletkezett kártérítési igényt,
– a biztosítási eseménnyel kapcsolatos büntető-, illetve polgári peres eljárásról való tájékoztatást,
– a biztosító által kért egyéb – a kárrendezés lefolytatá- sához szükséges – iratokat, dokumentumokat,
– a biztosított ügyintézőjének nevét és telefonszámát,
– valamint valamennyi egyéb, biztosító szolgáltatása jo- galapjának és/vagy összegszerűségének megállapítá- sához elengedhetetlenül szükséges, lényeges informá- ciót.
• Amennyiben a káresemény jellege (betöréses lopás, rab-
lás, tűz stb.) igényli, az illetékes hatóságokat, szerveket (rendőrség, tűzoltóság stb.) is azonnal értesíteni kell.
12.1.3. Kármegelőzési kötelezettség
A szerződő fél és a biztosított a kár megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani. Ezt az elvárhatósági követelményt kell támasztani abban az esetben is, ha a szerződés szabályozza a szerződő fél és a biztosított kármegelőzési teendőit, előírja a kár meg- előzését vagy enyhítését célzó eszközöket, eljárásokat, szak- képzettségi követelményeket.
12.1.4. Kárenyhítési kötelezettség
A szerződő fél és a biztosított a biztosító előírásai és a káre- semény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiá- nyában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni.
A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem ve- zetett eredményre.
Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költségeit a biz- tosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányában köteles megtéríteni.
A kár bejelentését követően a biztosított a kisebb károknál javításokat végezhet, és a károsodott részeket kicserélheti; minden más esetben a javítások és helyreállítás megkezdé- se előtt a biztosító képviselőjének lehetőséget kell nyújtani a
kár megtekintésére. Amennyiben a biztosító képviselője ezt egy, a helyzet megkívánta ésszerű időszakon, de legfeljebb 5 munkanapon belül nem teszi meg, úgy a biztosított jogosult javításokat elvégezni és a károsodott részeket kicserélni. A biztosító e szerződésben vállalt kockázata megszűnik egy ká- rosodott tárgyra vonatkozólag, amennyiben azt nem a lehető legrövidebb időn belül, szakszerűen javítják meg.
12.2. A BIZTOSÍTÓ KÖTELEZETTSÉGEI
12.2.1. A biztosító a károkat a feltételekben foglaltak szerint téríti meg. A biztosító késedelmes szolgáltatás esetén kizáró- lag a magyar polgári jog szabályai szerinti késedelmi kamat megfizetésére köteles.
12.2.2. A térítési összeg a térítés alapjául szolgáló utolsó ok- irat beérkezését követő 15 napon belül esedékes.
12.2.3. Ha a kárrendezés során megállapítást nyert, hogy szerződés szerinti biztosítási esemény történt, de a térítés végső összege még nem határozható meg pontosan, akkor a biztosító kárelőleget nyújthat.
13. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE ÉS VISSZAKÖVETELÉSI JOGA
13.1. A biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosított vagyontárgy állapotán a biztosított a szerződésben megálla- pított határidőn belül csak annyiban változtathat, amennyiben az a kárenyhítéshez szükséges.
Nem áll be a biztosító szolgáltatási kötelezettsége, ha a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás követ- keztében a biztosító szolgáltatási kötelezettségének el- bírálása szempontjából lényeges körülmények kideríthe- tetlenné váltak. A biztosító semmilyen esetben sem felel olyan veszteségekért, károkért és kártérítési kötelezett- ségekért, melyeket a bekövetkezésüktől számított 15 na- pon belül nem jelentettek, amennyiben emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak.
13.2. A szerződő/biztosított közlési, illetőleg változás-be- jelentési kötelezettségének megsértése esetén a bizto- sító kártérítési kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor is- merte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.
13.3. Amennyiben a biztosított a biztosító által írásban adott, a kármegelőzéssel, illetve kárenyhítéssel kapcsolatos előírá- sokat, utasításokat nem tartotta be, és a károk ezzel össze- függésben keletkeztek, a biztosító kötelezettsége nem áll be.
13.4. A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a szerződő/biztosított a biztosítónak a biztosítási ese- mény bekövetkezését a 12.1.2. pontban foglalt határ-időn belül és feltételek szerint nem jelenti be, a szükséges fel- világosítást nem adja meg, illetve nem teszi lehetővé a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését, feltéve, hogy a biztosítási esemény lényeges körülményei ez által kideríthetetlenné válnak.
13.5. A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással
a) a szerződő fél vagy a biztosított;
b) a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üz- letvezetésre jogosult tagjuk vagy a biztosított vagyon- tárgy megőrzésével, megóvásával megbízott alkalma- zottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk; vagy
c) a biztosított jogi személynek a vezető beosztású tiszt- ségviselője vagy a biztosított vagyontárgy kezelésé- re jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.
Az előző bekezdésben foglalt rendelkezést a kármegelő- zési és a kárenyhítési kötelezettség megszegésére is al- kalmazni kell.
13.6. E szerződés szerint súlyosan gondatlan károko- zásnak minősül többek között, ha az előző bekezdésben meghatározott személy
• xxxxxxxx engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül végzett,
• tevékenységét jogszabályban, egyéb előírásban meg- határozott személyi és tárgyi feltételek hiányában vé- gezte,
• a kárt ittas állapotban, bódulatot keltő vagy hallucino- gén szerek (például kábítószer) fogyasztásának hatá- sa alatt, illetve ezzel az állapotával összefüggésben okozta,
• a kárt a kármegelőzési, kárenyhítési előírások, foglal- kozási szabályok súlyos vagy ismétlődő, illetve folya- matos megsértésével okozta.
13.7. A szerződő/biztosított a kárral kapcsolatban hozzá bár- milyen címen befolyó megtérülést 8 munkanapon belül köte- les a biztosítónak írásban bejelenteni, és azt a már kifizetett térítés erejéig tartozik a biztosítónak visszafizetni.
13.8. A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig meg- térítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó. A megszűnt követelés biztosítékai fennmaradnak, és e köve- telést biztosítják.
13.9. A szerződő/biztosított köteles minden elvárható támo- gatást megadni a biztosító törvényi engedmény alapján meg- nyíló visszkeresetének érvényesítéséhez. A biztosított vissz- kereseti igényéről a biztosító hátrányára nem mondhat le. E kötelezettségének elmulasztásából származó következmé- nyek a biztosítottat terhelik.
Ha a biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a biztosí- tottat tájékoztatni, és a biztosított kérésére köteles a biztosí- tott igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének érvénye- sítését a biztosító a költségek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a biztosított követelését kell kielégíteni.
Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, a biztosított arra igényt tarthat; ebben az esetben a biztosító által teljesített szolgálta- tást köteles visszatéríteni.
14. TITOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG
I. A BIZTOSÍTÁSI TITOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
1. A biztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titok- nak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megköté- séhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél lehet. Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosí- tó, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő ügyfeleinek – ideértve a károsultat is – személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
2. Az 1. pontban meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél elő- zetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása ese- tén részére nem nyújtható előny.
3. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha a Bit. másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség ter- heli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, al- kalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcso- latos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
4. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészség- ügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Xxxx.) meg- határozott egészségügyi adatokat a biztosító az 1. pontban meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizá- rólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.
5. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak kép- viselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,
b) a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn,
c) a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolyta- tása keretében ismeri meg.
6. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,
c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, to- vábbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági vég- rehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szol- gálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal,
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,
e) az adóhatósággal, abban az esetben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meg- határozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigaz- gatási szervvel,
j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a tit- kosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ- gyűjtésre felhatalmazott szervvel,
k. a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, vala- mint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,
l. a Bit.-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető köt- vénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást ve- zető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántar- tásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyilvántartási szervével,
m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítá- si szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló meg- állapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval,
n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Iro- dával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kárta- lanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kár- képviselővel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továb- bá a könyvvizsgáló feladatok ellátásához szükséges ada- tok tekintetében a könyvvizsgálóval,
p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által tá- masztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harma- dik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,
q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,
r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Informáci- ószabadság Hatósággal,
s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló minisz- teri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bo- nus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval,
t. a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrár- kár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szerv- vel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpoliti- káért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel
szemben, ha az a)-j), n),és s) és t) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tar- talmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megje- lölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)-s) pontban megjelölt szerv vagy személy ki- zárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megje- lölése is.
7. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító ál- tal az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyaror- szág Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kap- csolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosí- tó által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.
8. A biztosító vagy a viszontbiztosító az 5-6.,10. valamint a 14. és 16. pontokban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja
9. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a 6. pontban meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.
10. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoak- tív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanó- anyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetség- ben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,
b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény fel- jelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásá- val, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűn- cselekménnyel van összefüggésben.
11. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
12. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet eseté- ben a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányí- tó tagja részére történő átadása.
13. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha
a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvál- lalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresé- sének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot,
b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írás- ban kér biztosítási titoknak minősülő adatot.
14. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, vi- szontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:
a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy
b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adatto- vábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes ada- tok védelmének megfelelő szintje az információs önrendel- kezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2) bekezdésé- ben meghatározott bármely módon biztosított.
15. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállam- ba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattováb- bításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
16. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,
b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás szék- helye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a fel- ügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,
c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvég- zése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,
d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdeké- ben történő adatátadás.
17. A 16. pontban meghatározott adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.
18. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes ada- tokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a 4. pont alá
eső adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.
19. A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 6. pont b), f) és j) pontjai, illetve a 8. pont alapján végzett adattovábbításokról.
20. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szem- ben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcso- lódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés meg- jelölését, a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját.
21. A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biz- tosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennál- lásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
22. A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosí- tási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcso- latban igény érvényesíthető.
23. A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szer- ződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek keze- léséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
24. A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.
25. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekin- tetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítá- si szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.
26. Biztosító és a viszontbiztosító jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító és a viszontbiztosító által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.
27. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságá- ra és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó – az Infotv.-ben meghatározott – adatszolgáltatási kötelezettség esetén.
28. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk.- ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
II. A BIZTOSÍTÓ ÜZLETI TITKA
1. Aki üzleti titok birtokába jut, köteles azt időbeli korlátozás nélkül megőrizni.
2. A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti titok körébe tartozó tény, tájékoztatás vagy adat a Bit.-ben meghatározott körön kívül a biztosító és a viszontbiztosító, továbbá az ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek és feladatkörön kívül nem használható fel.
3. Aki üzleti titok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvet- len vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a biztosítónak, a viszontbiztosítónak vagy ügyfeleinek hátrányt okozzon.
III. A FATCA-TÖRVÉNY ALAPJÁN FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGEK
1. A FATCA-törvény szerinti, a Bit. hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (a továbbiakban ezen fejezet te- kintetében: intézmény) az általa kezelt, FATCA-törvény szerinti Pénzügyi Számla (a továbbiakban: pénzügyi számla) vonatko- zásában elvégzi a FATCA-törvény szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (a továbbiakban együtt: számlatulajdonos) FATCA-tör- vényben foglalt Megállapodás I. számú Melléklete szerinti illető- ségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban: illetőségvizsgálat).
2. Az intézmény a számlatulajdonost az illetőségvizsgálat el- végzésével egyidejűleg írásban tájékoztatja
a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,
b) az Aktv. 43/B-43/C. §-a alapján az adóhatóság felé fennál- ló adatszolgáltatási kötelezettségéről,
c) a FATCA-törvény szerinti jelentéstételi kötelezettségéről.
3. Az Aktv. 43/B-43/C. §-a szerinti adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás tényéről az intézmény a számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított harminc napon belül írásban tájékoztatja.
IV. A PÉNZÜGYI SZÁMLÁKKAL KAPCSOLATOS ADATSZOLGÁLTATÁS ÉS ÁTVILÁGÍTÁS ALAPJÁN FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGEK
1. Az Aktv. szerinti, a Bit. hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (ezen fejezet alkalmazásában a további- akban: intézmény) az általa kezelt, az Aktv. 1. melléklet VIII/X. xxxxxx szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában elvégzi az Aktv. szerinti Számlatulajdonos és Xxxxxxxx (ezen alcím alkal- mazásában a továbbiakban együtt: Számlatulajdonos) illetősé- gének az Aktv. 1. melléklet II-VII. pontja szerinti megállapítására irányuló vizsgálatot (ezen alcím alkalmazásában a továbbiak- ban: illetőségvizsgálat).
2. Az intézmény a Számlatulajdonost az illetőségvizsgálat el- végzésével egyidejűleg az ügyfélfogadásra nyitva álló helyisé- geiben kifüggesztett hirdetmény útján vagy – ha az lehetséges
– elektronikus úton tájékoztatja
a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,
b) az Aktv. 43/H. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről.
3. Az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatásról az intézmény a Számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számí- tott harminc napon belül írásban – ha az lehetséges elektroni- kus úton – tájékoztatja.
V. A VESZÉLYKÖZÖSSÉG VÉDELME CÉLJÁBÓL TÖRTÉNŐ ADATÁTADÁS
1. A biztosító (e fejezet alkalmazásában: megkereső biztosító)
– a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezett- ségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződések- kel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából meg- kereséssel fordulhat más biztosítóhoz (e fejezet alkalmazásá- ban: megkeresett biztosító) az e biztosító által – a I.1. pontban meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a
figyelembevételével – kezelt és a 3-6. pontokban meghatáro- zott adatok vonatkozásában, feltéve, ha a megkereső biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzí- tésre került.
2. A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő meg- keresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kéz- hezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a meg- kereső biztosítónak.
3. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 1. és 2. pontjában, továbbá a 2. mellékletben meghatározott ágaza- tokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:
a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személy azo- nosító adatait;
b) a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses koc- kázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó ada- tokat;
c) az a. pontban meghatározott személyt érintő korábbi – a
3. pontban meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;
d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megköté- sével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szük- séges adatokat; és
e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alap- ján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.
4. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 3-9. és 14-
18. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:
a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személy azonosító adatait;
b) a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jo- gok beazonosításához szükséges adatokat;
c) a b. pontban meghatározott vagyontárgyakat, követelése- ket vagy vagyoni jogokat érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;
d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megköté- sével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szük- séges adatokat; és
e. a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alap- ján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.
5. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 10-13. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés tel- jesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:
a) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a káro- sult személy azonosító adatait;
b) a szerződő, a biztosított és a kedvezményezett azonosító adatait, továbbá a 4. pont b-e. pontjában meghatározott adatokat;
c) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés miatt kárigényt vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotá- ra vonatkozó adatokat;
d) a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt, érvényesítő sze- mélyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatokat;
e) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személyt érintő korábbi – az e bekezdés- ben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcso- latos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat.
6. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 3. és 10. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés telje- sítésével kapcsolatosan a jármű járműazonosító adatai (rend- száma, alvázszáma) alapján – az 1. melléklet A) rész 10. pont- jában meghatározott ágazathoz tartozó károk esetén a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is – jogosult az alábbi adatokat kérni:
a) az adott járművet érintően bekövetkezett biztosítási ese- ményekre vonatkozó adatokat, így különösen a kárese- mény időpontjára, jogalapjára, a jármű sérüléseire és az azokkal kapcsolatos károk megtérítésére vonatkozó ada- tokat, ideértve a megkereső biztosító által megjelölt gép- járműben bekövetkezett, de nem gépjármű által okozott károk adatait is,
b) az adott járművet érintően a biztosító által elvégzett kárfel- vétel tényeire, a kár összegére vonatkozó információkat.
7. Az 1. pontban meghatározott megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésé- nek. A megkereső biztosító felelős az 1. pontban meghatáro- zott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.
8. A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként tu- domására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti.
9. Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvé- nyesítéséhez szükséges, az adatkezelés 8. pontban meghatá- rozott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésé- vel kapcsolatban indult eljárás befejezéséig.
10. Ha a megkeresés eredményeként a megkereső bizto- sító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.
11. A megkereső biztosító az 1. pontban meghatározott meg- keresés és a megkeresés teljesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkereséssel érintett ügy- felet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti.
12. Ha az ügyfél az Infotv.-ben szabályozott módon az ada- tairól tájékoztatást kér és a megkereső biztosító – a 8-10. pontokban meghatározottakra tekintettel – már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényéről kell tájé- koztatni a kérelmezőt.
13. A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként ka- pott adatokat biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal az 1. pontban meg- határozottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.
14. A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésének a helyes- ségéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelős.
15. A Bit. vonatkozó 149. §-ának mindenkor hatályos szövege a xxx.xxxxxx.xx oldalon elérhető.
15. BIZTOSÍTOTTAT/SZERZŐDŐT TERHELŐ TITOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG
15.1. Biztosított és Szerződő kötelesek a biztosítási szer- ződésben foglaltakat bizalmasan kezelni, mint Biztosító üzleti titkát megtartani. A titoktartási kötelezettség jelen megállapodás megszűnését követően is, időbeli korláto- zás nélkül fennáll.
15.2. Az üzleti titok megtartása alól kizárólag Biztosító adhat felmentést írásban, vagy amennyiben Szerződőt/Biztosítottat a titok kiadására jogszabály kötelezi, akkor a hatályos jogsza- bályok szerint jogosult az üzleti titok felfedésére.
16. A SZEMÉLYES ADATKEZELÉSRE VONATKOZÓ TUDNIVALÓK
16.1. Személyes adat az olyan adat, adatból levonható kö- vetkeztetés, amely kapcsolatba hozható egy meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a to- vábbiakban érintett).
16.2. A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerződés létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatás tel- jesítésével összefüggésében kezel.
E célokkal összefüggésben a biztosító a tudomására jutott adatokat a Bit. alapján az érintett külön hozzájárulása nélkül kezelheti. Ez a törvényi felhatalmazás kizárólag azokra a sze- mélyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek külön- leges adatnak.
16.3. Ha a személyes adat egészségi állapotra, kóros szenve- délyre, illetve szexuális életre vonatkozik, akkor az a hatályos jogszabályok értelmében különleges adatnak minősül, és ki- zárólag az érintett hozzájárulása alapján kezelhető.
16.4. A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hozzá- járulását az érintett ügyfél az információs önrendelkezési jog- ról és az információszabadságról szóló 2011 évi CXII. Tv. (Info tv.) alapján a szerződés keretei között is megteheti.
16.5. Az adatszolgáltatás önkéntes, de egyes személyes ada- tok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerződés létrejötté- hez.
16.6. Az adatkezelés időtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogviszony fenn- állása alatt, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
16.7. Amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a biz- tosító az ügyfeleinek személyes adatát is továbbítja e kiszer- vezett tevékenységet végző személyekhez, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.
16.8. A biztosító az érintett személyes (és különleges) adatait, továbbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizárólag az érin- tettől vagy annak törvényes képviselőjétől kapott írásos hoz-
zájárulás alapján továbbíthatja harmadik személynek, kivéve, ha az adattovábbítás a Bit. által felsorolt szervezetek számára jogszabály alapján végzett megkeresés vagy kötelező adat- szolgáltatás teljesítése során történik.
A Bit által meghatározott szervezetek felsorolását a jelen szer- ződési feltételek 14.3. pontja tartalmazza.
16.9. A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igény- be vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a biztosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a megbízott speciális szakértelmére. A (kiszervezett tevékenységet végző) megbízott személyes adatokat kezel, és a törvény alapján ti- toktartás kötelezi.
Az érintett a biztosító adatkezelésével kapcsolatosan az alábbi jogokkal élhet:
16.10. Tájékoztatás kérése
az érintett bármely formában előterjesztett kérelmére a biz- tosító 30 napon belül, írásos formában, közérthető módon tájékoztatást ad az általa érintett vonatkozásában kezelt, fel- dolgozott adatokról, azok forrásáról, illetve – amennyiben az adatok továbbításra kerültek – az adattovábbítás címzettjéről és jogalapjáról.
16.11. A tájékoztatás naptári évente egyszer ingyenesen adan- dó. További tájékoztatásért költségtérítés állapítható meg, kivé- ve, ha a tájékoztatás kérése helyesbítéshez vezetett, illetőleg az adatkezelés jogellenesnek bizonyul.
Az érintett tájékoztatását – indoklással – kizárólag a törvény- ben meghatározott esetekben lehet megtagadni. A tájékozta- tás megtagadása esetén a biztosító írásban közli az érintettel, hogy a felvilágosítás megtagadására a törvény mely rendelke- zése alapján került sor. A felvilágosítás megtagadása esetén a biztosító tájékoztatja az érintettet a bírósági jogorvoslat, to- vábbá a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Ható- sághoz fordulás lehetőségéről.
16.12. Helyesbítés
Ha a személyes adat a valóságnak nem felel meg, és a való- ságnak megfelelő személyes adat rendelkezésre áll, az adat helyesbíthető.
Az adatot meg kell jelölni, ha az érintett vitatja annak helyessé- gét vagy pontosságát, de a vitatott személyes adat helyessé- ge vagy pontossága nem állapítható meg egyértelműen.
16.13. Törlés
A személyes adatot törölni kell, ha
• kezelése jogellenes,
• az érintett ezt kérelmezi és arra a szerződéses jogok és kö- telezettségek teljesítéséhez nincs elengedhetetlenül szük- ség,
• az hiányos vagy téves és ez állapot jogszerűen nem orvosol- ható, feltéve, hogy a törlést törvény nem zárja ki,
• az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok tárolásának törvényben meghatározott határideje lejárt,
• azt a bíróság vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Információ- szabadság Hatósága (Hatóság) elrendelte.
16.14. Zárolás
Törlés helyett a személyes adat zárolandó, ha az érintett ezt kéri, vagy ha a rendelkezésre álló információk alapján feltéte- lezhető, hogy a törlés sértené az érintett jogos érdekeit. Az így
zárolt személyes adat kizárólag addig kezelhető, amíg fennáll az az adatkezelési cél, amely a személyes adat törlését kizárja.
16.15. A helyesbítésről, a zárolásról és a törlésről az érintettet, továbbá mindazokat értesíteni kell, akiknek az adatot koráb- ban adatkezelés céljából továbbították. (Az értesítés mellőz- hető, ha az adatkezelés céljára való tekintettel az érintett jogos érdekét nem sérti.) Ha az érintett helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti kérelme nem teljesíthető, akkor a kérelem kézhez- vételét követő 30 napon belül az érintettel írásban kell közölni kell a helyesbítés, zárolás vagy a törlés iránti kérelem eluta- sítását és annak ténybeli és jogi indokait. Ebben az esetben az érintettet tájékoztatni kell a bírósági jogorvoslat, továbbá a Hatósághoz való fordulás lehetőségéről.
16.16. Nyilvánosságra hozatal
A biztosító szervezeti egységein belül kezelt személyes adatok nyilvánosságra hozatala – kivéve, ha arra az érintett felhatal- mazást ad, illetve, ha azt a törvény rendeli el – tilos. A biztosító munkavállalóival, szállítóival, illetve ügyfeleivel kapcsolatos – személyes adatokon is alapuló – összesített statisztikai adatok közölhetőek, amennyiben azokból nem ismerhető fel az, akire az adat vonatkozik. Az adat közlése előtt az adat közlője kö- teles meggyőződni arról, hogy a közölt adatok alapján nem lehetséges természetes személyek azonosítása.
17. PANASZKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓK
17.1. A biztosító biztosítja, hogy az ügyfél a biztosító maga- tartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó pa- naszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (szemé- lyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.
Személyes panaszbejelentés
Félfogadási időben a központi ügyfélszolgálati irodában lehet személyesen panaszbejelentést tenni.
Ügyfélszolgálati Iroda: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 50.
Telefonos panaszbejelentés
Telefonon belföldről és külföldről is hívható x00-0-000-0000 számon tehet panaszbejelentést az ügyfél
Postai úton történő panaszbejelentés
A panaszbejelentés postai úton az alábbi levelezési címre küldhető: SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. Vezérigazgatóság, Pa- naszkezelési Csoport
Levélcím: 1519 Budapest Pf. 260.
Elektronikus panaszbejelentés
Az ügyfél panaszbejelentését elektronikusan az xxxx@xxxxxx.xx e-mail címre, faxon a 06-1-458-4260 faxszámra vagy – re- gisztrációt követően – Ügyfélportálon keresztül online módon is eljuttathatja a biztosító részére.
A SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. mindenkor aktuális elérhető- ségei, a nyitvatartási idő megtekinthető a xxx.xxxxxx.xx el- érési úton.
17.2. A biztosító
a) a szóbeli panaszt valamennyi, az ügyfelek számára nyitva álló helyiségben, annak nyitvatartási idejében, ennek hiá- nyában a székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 órá- ig, de legalább a hét egy munkanapján 7 és 21 óra között legalább tizenkét órán keresztül folyamatosan,
b) a telefonon közölt szóbeli panaszt minden munkanapon 8 órától 16 óráig, de legalább egy munkanapján 7 és 21 óra között legalább tizenkét órán keresztül folyamatosan,
c) az írásbeli panaszt elektronikus eléréssel – üzemzavar ese- tén megfelelő más elérhetőséget biztosítva – folyamatosan
fogadja.
17.3. A biztosító a szóbeli panasz ügyfelek részére nyitva álló helyiségben vagy annak hiányában székhelyén történő kezelése esetén köteles biztosítani, hogy az ügyfeleknek le- hetőségük legyen elektronikusan és telefonon keresztül is a személyes ügyintézés időpontjának előzetes lefoglalására. A személyes ügyintézés időpontja igénylésének napjától számí- tott öt munkanapon belül a biztosító köteles személyes ügyfél- fogadási időpontot biztosítani az ügyfél számára.
17.4. Telefonon történő panaszkezelés esetén a biztosító biz- tosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügy- intézést. A biztosító az ügyintézőjének – a biztosító felé indított hívás sikeres felépülésének időpontjától számított – öt percen belüli élőhangos bejelentkezése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
17.5. Telefonon történő panaszkezelés esetén a biztosító és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a biztosító hang- felvétellel rögzíti, és a hangfelvételt öt évig megőrzi. Erről az ügyfelet a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. Az ügyfél kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatá- sát, továbbá térítésmentesen tizenöt napon belül rendelke- zésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegy- zőkönyvet.
17.6. A biztosító a szóbeli panaszt – a 17.7. pontban megha- tározott eltéréssel – azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha az ügyfél a panasz kezelésével nem ért egyet, a biztosító a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a sze- mélyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek – a 17.8. pontban foglaltakkal egyidejűleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.
17.7. Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a biztosító a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy má- solati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek – a 17.8. pontban foglaltakkal egyidejűleg – megkül- di, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.
17.8. A biztosító az írásbeli panasszal kapcsolatos, indoko- lással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek. A biztosító a panaszkeze- lés során köteles úgy eljárni, hogy a körülmények által adott lehetőségekhez mérten elkerülje a pénzügyi fogyasztói jogvita kialakulását.
17.9. A panasz elutasítása esetén a biztosító válaszában írás- ban tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy az a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben (a továbbiakban: MNBtv.-ben ) meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezé- sek megsértése esetén a Felügyeletnél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, ér- vényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a
szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jog- vita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti, amennyiben a Pénzügyi Békéltető Testület eljárására vonatkozó szabályok alapján fo- gyasztónak minősül. A biztosítónak tájékoztatni kell e fogyasz- tót arról, hogy tett-e általános alávetési nyilatkozatot, meg kell adnia a Pénzügyi Békéltető Testület székhelyét, telefonos és internetes elérhetőségét, valamint a levelezési címét, továb- bá a fogyasztó külön kérésére meg kell küldenie a Pénzügyi Békéltető Testület által készített és a biztosító rendelkezésére bocsátott kérelem nyomtatványt.
Fogyasztóvédelmi eljárás kezdeményezése esetén eljáró szerv:
Magyar Nemzeti Bank
1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
Központi levélcím: H-1534 Budapest, Pf. 777. Telefon: 00-00-000-000
E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx Internet: xxxx://xxx.xxx.xx
A szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak jog- hatásaival kapcsolatos jogvita esetén eljáró szerv:
Pénzügyi Békéltető Testület
Székhely: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank 1525 Budapest, BKKP Pf.: 172.
Telefon: x00-00-000-000
E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx Internet: xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx
17.10. A biztosító a panaszt és az arra adott választ öt évig őrzi meg, és azt a Felügyeletnek kérésére bemutatja.
17.11. A biztosító az ügyfelek panaszai hatékony, átlátható és gyors kezelésének eljárásáról, a panaszügyintézés módjáról, valamint a 17.12. pont szerinti nyilvántartás vezetésének sza- bályairól szabályzatot (a továbbiakban: panaszkezelési sza- bályzat) készít. A biztosító a panaszkezelési szabályzatban tá- jékoztatja az ügyfelet a panaszügyintézés helyéről, levelezési címéről, elektronikus levelezési címéről, telefonszámáról és telefaxszámáról.
17.12. A biztosító az ügyfelek panaszairól, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló intézkedésekről nyilvántar- tást vezet.
17.13. A 17.12. pont szerinti nyilvántartásnak tartalmaznia kell
a) a panasz leírását, a panasz tárgyát képező esemény vagy tény megjelölését,
b) a panasz benyújtásának időpontját,
c) a panasz rendezésére vagy megoldására szolgáló intézke- dés leírását, elutasítás esetén annak indokát,
d) a c) pont szerinti intézkedés teljesítésének határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését, továbbá
e) a panasz megválaszolásának időpontját.
17.14. A biztosító a panaszkezelési szabályzatot az ügyfelek számára nyitva álló helyiségében, ennek hiányában a székhe- lyén kifüggeszti és a honlapján közzéteszi. A biztosító panasz- kezelési szabályzata a xxx.xxxxxx.xx oldalon elérhető.
17.15. A biztosító a panasz kivizsgálásáért a fogyasztóval szem- ben külön díjat nem számíthat fel. A telefonon történő panasz- kezelés emelt díjas szolgáltatással nem működtethető.
17.16. A biztosító köteles fogyasztóvédelmi ügyekben fogyasz- tóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartót kijelölni, és a Fel- ügyeletnek tizenöt napon belül a felelős személyét, illetve annak változását írásban bejelenteni.
17.17. Jogviták rendezése fentieken túl bírói úton, polgári pe- res vagy nem peres (fizetési meghagyásos) eljárás keretében lehetséges.
18. EGYÉB RENDELKEZÉSEK
18.1. A biztosítási szerződésből eredő igények elévülési ideje a biztosítási esemény bekövetkezésétől illetve az igény esedékességétől számított egy év.
18.2. A biztosított/szerződő bejelentéseit és nyilatkozatait írásban köteles megtenni.
18.3. Mind a jelen általános feltételekben, mind a kapcsolódó különös és kiegészítő biztosítási feltételekben közeli hozzátar- tozó alatt a Ptk. 8:1. §-ban meghatározott személyeket kell érteni.
18.4. A biztosító jogosult a kockázati viszonyokat befolyáso- ló körülményeket és a szerződő/biztosított által szolgáltatott adatok helyességét a helyszínen bármikor ellenőrizni vagy el- lenőriztetni.
A biztosító a kockázatviselés szempontjából lényeges beren- dezéseket a helyszínen működés közben is ellenőrizheti.
Amennyiben a biztosító tudomására jut, hogy a kockázati vi- szonyokban jelentős változás következett be, úgy 15 napon belül kezdeményezheti a díjtétel módosítását.
18.5. Ha a felek a feltételekben rögzítettektől eltérnek, akkor az eltérést záradékban kell rögzíteni.
18.6. A szerződő/biztosított problémáival, esetleges panasza- ival foglalkozó szerv: SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. Vezérigaz- gatósága (1123 Budapest, Alkotás u. 50.) A jogviták rendezése fentieken túl bírói úton, polgári peres vagy nem peres (fizetési meghagyásos eljárás) eljárás keretében lehetséges.
18.7. Jelen biztosítási feltételek, illetve ügyféltájékoztató alapján létrejövő biztosítási szerződésekben nem szabá- lyozott kérdésekben a 2013. évi V. törvény (Polgári Tör- vénykönyv) és biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény. törvény rendelkezései az irányadók.
18.8. Jelen biztosítási feltételek, illetve ügyféltájékoztató alapján létrejövő biztosítási szerződésre, illetve az annak alapján való igényérvényesítésre, vagy azzal kapcsolatos
esetleges jogviták elbírálására, az eljárás szabályait is ideértve, a magyar jog az irányadó.
Nem válik a szerződés tartalmává minden szokás, amely- nek alkalmazásában a felek korábban megegyeztek, és minden gyakorlat, amelyet egymás között kialakítottak. Írásban tett nyilatkozatnak nem minősül jelen feltételek alapján az elekronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumba foglalás (kivéve annak az eredeti, a nyi- latkozatot tevő aláírásával ellátott nyilatkozat szkennelt PDF. formátumú másolatát tartalmazó melléklete, vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elekt- ronikus dokumentumba foglalás) és az SMS.
Biztosító a biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jog- következményeket alkalmazza akkor is, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszál- lásának következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. 18.9. A jelen általános szerződési feltételek a szerkesztésének lezárásakor hatályos Bit. szövegének megfelelően készült (kü- lönös tekintettel a Titoktartási kötelezettség, titokvédelemmel kapcsolatos előírásokra valamint a panaszkezelésre vonatko- zó pontokra). Az Általános Szerződési Feltételek szerkeszté- sének lezárási dátuma: 2017. január 1. Tekintettel arra, hogy a Bit. módosítására a biztosítási szerződés létrejöttéig is sor kerülhet, ezért a xxx.xxxxxx.xx honlapon elérhető a minden- kor hatályos Bit. szövege.
18.10. A biztosító cégneve:
Társaságunk cégneve: SIGNAL IDUNA Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00. Tulajdonosa: SIGNAL IDUNA Holding (Németország) Adószáma: 10828704-2-44
KSH száma: 10828704-6511-114-01
Bejegyezve a Fővárosi Bíróságon, mint Cégbíróságon a Cg. 00-00-000000 szám alatt
Adatkezelés nyilvántartási száma: NAIH-87194/2015 Központi ügyfélszolgálat: 1123 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00. Telefon: (x00 0) 000 0000
Egyéb elérhetőség: xxxx@xxxxxx.xx, xxx.xxxxxx.xx
18.11. A biztosító köteles évente jelentést közzétenni fizetőké- pességéről és pénzügyi helyzetéről, amely a xxx.xxxxxx.xx oldalon érhető el a közzétételt követően.
ALAPKŐ (CAR) ÉPÍTÉS- SZERELÉSBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELE
A biztosító vállalja, hogy a kötvényen feltüntetett biztosítási díj megfizetése ellenében, a jelen szerződés feltételei, és záradé- kai alapján az alábbiakban részletezett módon és mértékben kártalanítja a biztosítottat.
1. A biztosító fizetési kötelezettsége a jelen szerződés alapján kizárólag akkor áll fenn, ha a szerződő és/vagy a biztosított (a továbbiakban együttesen biztosított) a szer- ződés valamennyi feltételét figyelembe veszi, és betart- ja, továbbá a biztosítás adatközlő lapon és az ajánlatban megadott adatok a valóságnak megfelelnek.
2. Az elfogadott ajánlat és a feltételek fejezetei a záradékokkal a szerződés részét képezik, tehát a továbbiakban a „szerző- dés” szó fogalma ezek összessége értendő.
3. A károk megelőzésével kapcsolatban a biztosított kö- teles saját költségén elvégezni minden ésszerű óvintéz- kedést és betartani vonatkozó jogszabályi előírásokat.
A kivitelezésnek meg kell felelni a hatályos építési enge- délyezési határozatnak megfelelő műszaki kiviteli terv- dokumentációnak, továbbá a szabványoknak, minőségi előírásoknak, technológiai követelményeknek, valamint be kell tartani az építési tevékenységre vonatkozó szak- mai, minőségi és biztonsági előírásokat.
4. A biztosító képviselőinek jogában áll a biztosított lé- tesítményt megtekinteni, és ellenőrizni biztosított pedig köteles a kockázat elbírálása szempontjából lényeges- nek minősülő összes információt megosztani a biztosító képviselőivel.
5. A biztosító kockázatvállalása a munkálatok megkezdése- kor, avagy akkor kezdődik, amikor a kötvényen megnevezett vagyontárgyakat a biztosítás helyszínén kirakodják, de legko- rábban a kötvényen feltüntetett kezdő időpontban.
A biztosító kártérítési kötelezettsége a biztosított építke- zés azon részeivel kapcsolatban, amelyeket (elkészülé- süket követően) átadnak, vagy használatba vesznek, az átadás vagy használatba vétel időpontjában, de legké- sőbb a kötvényen feltüntetett lejárati időpontban meg- szűnik.
A biztosítási időszak kizárólag a biztosító előzetes írásbeli jóvá- hagyásával hosszabbítható meg.
I. FEJEZET – VAGYONBIZTOSÍTÁS
Biztosítási esemény:
A biztosító és a biztosított megegyeznek, hogy olyan esetek- ben, amikor a szerződésben felsorolt biztosított vagyontárgyak- ban vagy azok részeiben a biztosítási időszak alatt előre nem látható és váratlan események következtében olyan kár keletke- zik, melynek oka nem esik az általános kizárások alá, és amely javítást vagy pótlást, helyreállítást tesz szükségessé, a biztosító a biztosítottnak ezen dologi károkért szolgáltatást nyújt.
A szolgáltatás mértéke nem lehet nagyobb, mint az egyes kockázatokra meghatározott biztosítási összeg, illetve a szer- ződésben megjelölt teljes biztosítási összeg.
A biztosító megtéríti a biztosítottnak a jelen szerződésben fe- dezetbe vett káresemény bekövetkeztekor a káreseménnyel kapcsolatos szükségessé vált többletköltségeket, amennyi- ben a kötvényen valamint az ajánlatban szerepel egy erre a célra elkülönített biztosítási összeg.
Az I. fejezetre vonatkozó kizárások
A biztosító térítési kötelezettsége nem terjed ki az aláb- biakra:
a) a kötvényen szereplő önrészesedés összege, melyet a biztosított minden egyes káreseménynél köteles viselni;
b) bármiféle következményi kár, ideértve a pénzbírságot, a késedelem miatt elszenvedett veszteségeket, kése- delmi kamatot, kötbért, a nem teljesítést, és a vállal- kozói szerződés megszűnéséből, illetve megszűnteté- séből eredő kárt;
c) hibás tervezés miatt fellépő veszteségek és károk;
d) hibás anyag, hibás kivitelezés pótlásának, javításának vagy átvételének költsége. Ez a kizárás csak a közvet- lenül érintett részekre vonatkozik, de nem érvényes olyan veszteségekre és károkra, melyek jól kivitelezett részekben hibás anyagok vagy hibás kivitelezés miatt következnek be;
e) normál időjárási viszonyok miatt bekövetkező károk, használaton kívül helyezés miatt bekövetkező elhasz- nálódás, tönkremenetel, korrózió, oxidáció, és érték- csökkenés;
f) építőgépek, építéshelyszíni berendezések elektro- mos meghibásodása, géptörése, működési zavara, hűtő-vagy egyéb anyag fagyása, kenőanyagok hibái, olajozás vagy hűtőanyag hiány. A fenti hibákból eredő következményi károkra azonban nem vonatkozik a ki- zárás;
g) közúti forgalmi engedéllyel rendelkező gépjárművek, valamint vízi, illetve légi járművek kárai, sérülései;
h) akták, rajzok, számítások, nyilvántartások, pénz, kö- telezvények, illetékbélyegek, bankjegyek, értékpapí- rok, csekkek megsemmisülése, sérülése;
i) leltárhiányból eredő károk;
j) kisgépekben és kéziszerszámokban, mérőműszerek- ben keletkezett károk;
k) olyan építési konténerekben keletkezett károk, ame- lyek nem elégítik ki az EUR-konténerekkel szemben támasztott követelményeket;
l) teljes vagy részleges munkabeszüntetés.
Az I. fejezetre vonatkozó egyéb rendelkezések
1. Biztosítási összeg:
A szerződésben megadott biztosítási összeg nem lehet ki- sebb, mint:
– az építési teljesítés teljes értéke, beleértve a vállalási ösz- szeget, az anyagköltségeket, béreket, szállítási költsége-
Különös feltételek
ket, vámokat, illetékeket, valamint az építtető által szállított anyagok, egységek, és részegységek költségeit;
– az építéshelyszíni berendezések, építési segédszerkezetek és építőgépek új értéke, vagyis a biztosított vagyontárgyak, illetve azokkal egyenértékű minőségű és teljesítményű tár- gyak újra beszerzési költsége.
A biztosított kötelezettséget vállal, hogy a biztosítási ösz- szeget a jelentősebb, de minimum
• 10%-ot meghaladó változásoknak megfelelően növeli, illetve csökkenti, ez azonban csak akkor lép hatályba, ha a biztosított a biztosítót erről írásban tájékoztatja és az ilyen növekedést, avagy csökkenést a biztosító rávezeti a kötvényre.
Amennyiben kár esetén kiderül, hogy az aktuális biztosí- tási összeg kisebb, mint az adott vagyontárgy valós ér- téke, úgy a biztosított a jelen szerződés értelmében csak arányos szolgáltatásra tarthat igényt, azaz a szolgáltatási összeg olyan arányban csökken, amilyen arányban a biz- tosítási összeg áll a valós értékkel. Ez a feltétel külön külön vonatkozik valamennyi vagyontárgyra és költségtételre.
2. A kárrendezés alapja:
A jelen szerződés fedezetébe tartozó károk esetén a térítés kifizetése a következők szerint alakul:
a) helyreállítható károk esetén a térítés alapja a kárkori álla- potra történő helyreállítás költsége, amelyet csökkenteni kell a maradványértékkel, vagy
b) totálkár esetén a kártérítés alapja a vagyontárgyak káridő- ponti értéke, ezt az összeget is csökkenteni kell a marad- ványértékkel.
A biztosító térítési kötelezettségének felső határát a biztosítási összeg képezi, mégpedig oly módon, hogy a térítés a kötvény- ben tételesen felsorolt építményekre/vagyontárgyakra vonatko- zóan külön-külön megadott biztosítási összegre korlátozódik, melyből a megállapodás szerinti önrész levonásra kerül.
A biztosító csak akkor fizet, ha a megkívánt és benyújtott számlák és igazolások alapján megbizonyosodik, hogy a javí- tásokat elvégezték, illetve a sérült részeket kicserélték.
Minden kár, mely javítással helyrehozható, javítandó, ha a javítási költségek elérik vagy túllépik a sérült vagyontárgyak káridőponti értékét, úgy a szolgáltatás kifizetése a b) pont (to- tálkár esete) szerint történik.
Az ideiglenes javítások/helyreállítások költségeit a biztosító csak akkor téríti, ha ezek a javítások a végleges helyreállítás részét képezik, és a végleges helyreállítás költségeit nem nö- velik. Esetleges változások, kiegészítések és az eredeti mű- szaki megoldásnál drágább megoldások költségeit jelen szer- ződés keretén belül a biztosító nem téríti.
3. A fedezet kiterjesztése:
A biztosító külön írásbeli megállapodásban rögzített mérték- ben téríti a káreseménnyel kapcsolatos többletköltségeket.
II. FEJEZET – FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS
A biztosító fedezetet nyújt a kötvényen feltüntetett összegha- tárig a biztosítottnak, azon kártérítési kötelezettségekre, ame- lyekért a biztosított harmadik személynek a magyar polgári jog szerződésen kívül okozott károkért való szabályai szerint helytállni tartozik, feltéve, hogy a kár közvetlen összefüggés-
ben van az I. Fejezet alapján fedezetbe vett építési/szerelé- si munkákkal, és a biztosított építési helyszínen, vagy annak közvetlen környezetében következik be a biztosítási időszak alatt. A biztosító továbbá mentesíti a biztosítottat a személyi sérülésből eredő sérelemdíj megfizetése alól.
Ezek a következőek:
a) harmadik személy személyi sérüléssel vagy betegséggel járó balesete (halálos kimenetelt is beleértve);
b) harmadik személyek tulajdonában bekövetkezett, balesetre (hirtelen, előre nem láthatóan bekövetkező esemény) vissza- vezethető dologi kár miatt támasztott kártérítési igények.
A fenti két pontban felsorolt kártérítési igények mellett a biztosítási összeg erejéig a biztosítás kiterjed az eljárási költségekre, ha e költségek a biztosító útmutatásai alap- ján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel. A biztosí- tott kérésére a biztosító ezen költségeket megelőlegezi. A biztosító a károkozó biztosított jogi képviseleti költ- ségeit és a kamatokat a biztosítási összeg erejéig téríti meg, ha ezek a kártérítési összeggel együtt a biztosítási összeget meghaladják.
A II. Fejezetre vonatkozó kizárások
A biztosító kártérítési felelőssége nem terjed ki az aláb- biakra:
1. a kötvényen szereplő önrészesedés összege, melyet káreseményenként a biztosított köteles viselni;
2. az építésbiztosítás alapján biztosított vagy biztosítha- tó tételek megvalósítási ismételt megvalósítási, javítási vagy pótlási költsége;
3. vagyontárgyakban, talajban, épületekben vibráció vagy teherhordó elemek eltávolítása, illetve meggyengü- lése miatt bekövetkező károk, illetve meggyengítése mi- att bekövetkezett károk, illetve az ilyen károkból fakadó vagy arra visszavezethető személyi dologi, ill. ezek követ- kezményi kárai;
4. kártérítési igényekre, melyeket:
a) a biztosított építési munkák során biztosított vállalko- zó(k), építtető(k) vagy alvállalkozó(k) és azok alkalma- zottainak,dolgozóinak vagy családtagjainak személyi sérülése vagy betegsége miatt támasztanak;
b) olyan tárgyak elveszése vagy bennük keletkező károk miatt támasztanak, melyek a biztosított építési mun- kák során biztosított vállalkozó(k), építtető(k) vagy al- vállalkozó(k) és azok alkalmazottainak, dolgozóinak tulajdonát képezik, illetve ezek felügyelete, megőrzé- se, ellenőrzése alatt állnak;
c) közúti forgalmi engedéllyel rendelkező gépjárművek, valamint vízi illetve légi járművek által okozott károk,
d) önmagában a biztosított felelősséget elismerő nyilat- kozata, illetve az erre vonatkozóan tett ráutaló ma- gatartása (például kártérítés, vagy egyéb jogcímen történő kifizetés) nem alapozza meg a biztosító szol- gáltatási kötelezettségét.
e) szándékosan illetve súlyosan gondatlanul okoznak.
A II. Fejezetre vonatkozó egyéb rendelkezések
1. A biztosított a szerződésben megállapított határidőn belül – a bejelentési kötelezettség megszegése esetére megállapított jogkövetkezmények mellett – köteles a biztosítónak írásban bejelenteni, ha vele szemben a szerződésben meghatározott tevékenységével kapcsolatban kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot. A biztosítási esemény bejelentésére legalább harminc napos bejelentési határidőt kell biztosítani.
2. A biztosító szolgáltatását a károsultnak teljesítheti. A bizto- sított akkor követelheti, hogy a biztosító neki teljesítsen, ha a károsult követelését ő egyenlítette ki.
3. Ha a biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igé- nyek miatti felelősségét vagy összegszerű helytállási kötele- zettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan taga- dás többletköltségei a biztosítottat terhelik; ha azokat a bizto- sító viselte, a biztosított azokat neki visszafizetni tartozik.
4. A károsult – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – nem érvényesítheti kárigényét közvetlenül a biztosítóval szemben. Ez a szabály nem akadályozza meg, hogy a károsult a bizto- sítóval szemben annak bírósági megállapítása iránt indítson keresetet, hogy a biztosított felelősségbiztosítási fedezete a károkozás időpontjában a károsult kárára fennállt-e.
5. A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elismerése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette. Nem hivatkozhat a biztosító arra, hogy a károsult követelésének a biztosított által történt elismerése, teljesítése vagy az azzal kapcsolatos egyezsége vele szemben hatálytalan, ha a köve- telés nyilvánvalóan megalapozott.
6. A biztosított bírósági marasztalása a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.
7. A felelősségbiztosítás az alap vagyonbiztosítás koc- kázatviselési ideje alatt okozott és bekövetkezett és az elévülési időn belül, de legkésőbb a biztosítási szerződés megszűnésétől számított 30 napon belül bejelentett ká- rokra terjed ki.
8. A biztosított 30 napon belül – a bejelentési kötelezettség megszegése esetére megállapított jogkövetkezmények mel- lett – köteles a biztosítónak írásban bejelenteni, ha vele szem- ben a szerződésben meghatározott tevékenységével kapcso- latban kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot.
9. Járadékfizetési kötelezettség esetén a járadék tőkeértékét a biztosító a korrigált 2004. évi halandósági tábla alapján, 0%- os technikai kamattal határozza meg a szerződésben rögzített biztosítási összegből még rendelkezésre álló összeg erejéig. Ez nem jelenti a járadék ezen az összegen történő egyösszegű megváltását. A megváltást mind a biztosító, mind a károsult kezdeményezheti, de arra kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha annak tényét és összegét a biztosító és a károsult is elfogadja. Amennyiben a biztosító hozzájárul a megváltáshoz, akkor az egyösszegű megváltás összegét a biztosító az adott gazdasági körülmények (pl. inflációs ráta), a fizetendő járadék paramétereinek, illetve a károsult egészségi állapotának figye- lembevételével állapítja meg.
A biztosító az eljárások lebonyolítása során vagy a kárrende- zésnél teljes cselekvési szabadságot élvez, a biztosított ennek során köteles valamennyi, a biztosítótól megkívánt, igazolást annak rendelkezésére bocsátani és lehetőségei szerint támo- gatni.
10. Baleset esetén a biztosító az egy káresetre meghatáro- zott biztosítási összeget fizetheti ki (a már előlegként kifizetett összegek levonásával), vagy egy olyan, ennél alacsonyabb összeget, mellyel a balesetből származó kárigények rendez- hetőek.
ALAPKŐ (CAR) ÉPÍTÉS-SZERELÉSBIZTOSÍTÁS
002. ZÁRADÉK
KERESZTFELELŐSSÉG
Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, meghatározásainak, ki- zárásainak, záradékainak, és estleges külön megállapodása- inak változatlan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a biztosított az erre megállapított pótdíjat megfizette, a Feltétel II. fejezete szerinti felelősségbiztosítási fedezetet a biztosítási szerződésben meg-nevezett biztosítottakra úgy alkalmazzák, mintha mindegyik fél számára külön kötvényt állítottak volna ki.
A biztosító ezen záradék alapján nem fizet kártérítést:
– olyan vagyontárgyakban, vagy teljesítésekben be követke- ző dologi károkért, melyeket a Feltétel I. fejezete alapján biztosítottak vagy biztosíthattak volna,
– önrész alatti, vagy felelősségi korlátozás miatt nem térítés- köteles károkért,
– olyan alkalmazottak és dolgozók személyi sérülése, beteg- sége, vagy halálos kimenetelű balesete miatt, akik az üzemi balesetbiztosítás és/vagy munkaadói balesetbiztosítás ke- retében biztosítottak vagy biztosíthatók lettek volna.
A biztosító teljes kártérítési kötelezettsége a biztosítottakkal szemben egy káreseménynél, vagy egy okra vissza-vezethető sorozatkárnál a biztosítási szerződésben megjelölt, felelős- ségbiztosításra vonatkozó kártérítési limitig terjed.
ALAPKŐ (CAR) ÉPÍTÉS-SZERELÉSBIZTOSÍTÁS
003. ZÁRADÉK
SZAVATOSSÁGI MUNKÁK FEDEZETE
Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, meghatározása-inak, ki- zárásainak, záradékainak és esetleges külön megállapodása- inak változatlan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a biztosított a megállapított pótdíjat megfizette, a biz-
tosítási fedezetet kiterjesztik az ajánlatban feltüntetett szava- tossági időszakra, melynek során azonban a biztosító csak azokat az építési teljesítésben keletkező károkat fedezi, ame- lyeket a biztosított építési vállalkozó a szerződés szerinti rá háruló szavatossági munkák teljesítése közben okoz.
ALAPKŐ (CAR) ÉPÍTÉS-SZERELÉSBIZTOSÍTÁS
004. ZÁRADÉK
SZAVATOSSÁGI MUNKÁK KITERJESZTETT FEDEZETE
Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, meghatározása-inak, ki- zárásainak, záradékainak, és esetleges külön meg-állapodá- sainak változatlan érvényben hagyásával, és azzal a feltétellel, hogy a biztosított a megállapított pótdíjat megfizette, a bizto- sítási fedezetet kiterjesztik az ajánlatban fel-tüntetett szava- tossági időszakra, melynek során a biztosító azokat az építési teljesítésben keletkező károkat fedezi,
a) amelyeket a biztosított építési vállalkozó a szerződés sze- rinti rá háruló szavatossági munkák teljesítése közben okoz.
b) amelyek a szavatossági időszak alatt lépnek fel, feltéve, hogy ezen veszteségek és károk kiváltó okai az építési, ill. szerelési idő alatt az I. fejezet alapján bekövetkezett térí- tésköteles károkra vezethetők vissza.
ALAPKŐ (CAR) ÉPÍTÉS-SZERELÉSBIZTOSÍTÁS
102. ZÁRADÉK
FÖLD ALATTI KÁBELEK, CSŐVEZETÉKEK ÉS EGYÉB BERENDEZÉSEK KÜLÖN FELTÉTELEI
Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, meghatározásainak, ki- zárásainak, záradékainak és esetleges külön megállapodása- inak változatlan érvényben hagyásával a biztosító a biztosított- nak meglévő föld alatti kábelekben és/vagy csővezetékekben vagy más föld alatti berendezésekben keletkező vesztesége- kért és károkért csak akkor fizet kártérítést, ha a biztosított a munkálatok megkezdése előtt az illetékes hatóságoknál a közműegyeztetést elvégezte és a szükséges szakhatósági engedélyeket beszerezte, melyek alapján a szükséges intéz- kedéseket megtette, hogy a károkat megelőzze.
a) Olyan föld alatti berendezésekben bekövetkező veszte- ségekért és károkért, melyek pontosan a helyszínrajzon
vagy közműtérképen feltüntetett helyen találhatók, a biz- tosító kártérítést fizet. Az önrészesedés mértéke a kárösz- szeg 20%-a vagy az alább feltüntetett összeg (a kettő kö- zül a nagyobb alkalmazandó).
b) Olyan föld alatti berendezésekben bekövetkező vesztesé- gekért és károkért, amelyeket a helyszínrajzon vagy köz- műtérképen pontatlanul tüntettek fel a biztosító a b.) pont alatt feltüntetett önrész alkalmazásával fizet kártérítést.
A kártérítési kötelezettség minden esetben a kábelek, cső- vezetékek és/vagy föld alatti berendezések helyreállítására vonatkozik és kizár mindenféle ebből fakadó következményi kárt és kötbért.
Önrész:
a) a kárösszeg 20%-a de káreseményenként minimum Ft
b) Ft
ALAPKŐ (CAR) ÉPÍTÉS-SZERELÉSBIZTOSÍTÁS
112. ZÁRADÉK
AZ ÉPÍTKEZÉSEKEN ALKALMAZOTT TŰZOLTÓ BERENDEZÉSEKRE ÉS TŰZVÉDELEMRE VONATKOZÓ KÜLÖN FELTÉTELEK
Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, kizárásainak, záradékainak és esetleges külön megállapodásainak változatlan érvényben hagyásával a biztosító a biztosítottnak csak akkor térít tűz és/ vagy robbanás által közvetlenül vagy közvetve okozott károkat és felelősségi kárigényeket, ha az alábbi feltételek teljesülnek:
1. A mindenkori építési állapothoz igazodva megfelelő számú tűzoltó berendezést és kielégítő mennyiségű oltóanyagot kell állandóan bevetésre készen tartani. A működőképes tűzcsa- poktól felszálló vezetékeket kell vezetni a mindenkori munka- szint alatti emeletig és ideiglenes fedéllel le kell zárni.
2. A kézi tűzoltó berendezéseket (fecskendőket) és tömlőket rendszeresen, de legalább hetenként kétszer ellenőrizni kell működőképességük szempontjából.
3. Az érvényes előírások szerint szükséges tűzszakaszokat a zsaluzatok lebontása után minél előbb el kell készíteni. A lift- és karbantartóaknák átvezetéseit, valamint egyéb nyílásokat minél előbb, de legkésőbb a belső építési munkák kezdetekor ideiglenesen le kell zárni.
4. A hulladék anyagokat rendszeresen el kell távolítani. Azok- ról az emeletekről, ahol munkavégzés folyik, a gyúlékony hul- ladékokat a napi munka után mindig el kell távolítani.
5. Mindenfajta tűzveszélyes munka végzése, például
– köszörülő-, vágó- és hegesztőmunkák,
– forrasztólámpával végzett munkák,
– forró aszfalt bevitele, vagy más, hőt sugárzó munkák vég- zése,
– valamint hőlégbefúvók (gázüzemű, stb.) alkalmazása esetén az engedélyeztetésről kell gondoskodni.
Tűzveszélyes munkáknál mindig jelen kell lenni legalább egy, tűzoltó készülékkel ellátott személynek, aki a tűzelhárításra ki van képezve.
A munkahelyet egy órával a tűzveszélyes munkák be-fejezése után ellenőrizni kell.
6. Az építési vagy szerelési munkákhoz szükséges anyagot több raktáregységre elosztva kell tárolni, amelyek értéke nem lépheti túl az ajánlatban meg-adott, raktáregységenkénti tá- rolható értéket.
Az egyes raktáregységeket egymástól legalább 50m-es tá- volságra, elkülönítve kell elhelyezni, vagy tűzgátló falakkal kell egymástól elválasztani.
Minden gyúlékony anyagot, különösen a gyúlékony folyadé- kokat és gázokat, az építési/szerelési munkáktól, valamint a hősugárzással járó munkáktól megfelelően nagy távolságra kell tárolni.
7. Biztonsági megbízottat kell kinevezni.
Fel kell szerelni egy megbízható tűzjelző berendezést, amely, ahol ez lehetséges, állandó kapcsolatban áll a helyi tűzoltó- sággal.
Az építkezés helyén alkalmazandó tűzvédelemre és tűzelhá- rításra terveket kell készíteni, amelyeket rendszeresen aktua- lizálni kell.
Az építkezésen foglalkoztatott személyeknek tűzvédelmi ok- tatást kell kapniuk és hetenként oltási gyakorlatokon kell részt venniük.
A helyi tűzoltóságot meg kell ismertetni az építési hely meg- lévő adottságaival és biztosítani kell számunkra a mindenkori közvetlen bejárást.
8. Az építkezés helyét be kell keríteni és a bejutást szükség szerint meg kell akadályozni.
Raktáregységenként tárolható érték: Ft
ALAPKŐ (CAR) ÉPÍTÉS-SZERELÉSBIZTOSÍTÁS
113. ZÁRADÉK
BELFÖLDI SZÁLLÍTÁS
Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, kizárásainak, záradékai- nak és estleges külön megállapodásainak változatlan érvény- ben hagyásával, illetve erre a záradékra vonatkozó esetleges külön kiegészítő feltételek maradéktalan érvényesítésével, va-
xxxxxx azzal a feltétellel, hogy a biztosított a megállapított pót- díjat megfizette, a biztosítási fedezetet kiterjesztik a szerződés
I. fejezetében biztosított vagyontárgyakban keletkezett azon károkra, melyek a helyszínre történő szállítás során keletkez- tek, a vízi- és légi szállítás kivételével.
Feltéve, hogy
– a szállítás útvonala Magyarország határain belül található,
– szállítmányonként a kártalanítás maximális értéke nem haladja meg a Ft-ot. A szállítandó vagyontárgyak összértéke: Ft
Szállítmányonkénti maximális érték: Ft
Szállítási mód:
vasút
közút
Átrakodás száma: / 0-4 /:
Átlagos szállítási távolság: km
ALAPKŐ (CAR) ÉPÍTÉS-SZERELÉSBIZTOSÍTÁS
116. ZÁRADÉK
RÉSZÁTADÁSSAL ÁTVETT VAGY ÜZEMBE HELYEZETT LÉTESÍTMÉNYEK, LÉTESÍTMÉNYRÉSZEK FEDEZETE
Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, meghatározásainak, ki- zárásainak, záradékainak és esetleges külön megállapodása- inak változatlan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a biztosított a megállapított pótdíjat megfizette, a biz-
tosítási fedezetet kiterjesztik a részátadással már átvett vagy üzembe helyezett létesítményekben vagy azok részeiben bekövetkező veszteségekre és károkra, ha azok az I. fejezet alatt biztosított építési munkákból származnak és a biztosítási időszak alatt következnek be.
SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt.
0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 50.
Levélcím: 1519 Budapest, Pf. 260.
Telefon: 00 0 000 0000 xxxx@xxxxxx.xx • xxx.xxxxxx.xx
SIG 3089