Contract

UNION-Páncél Biztosítási Feltételek

Baleset-biztosítás

1. §

Az UNION Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) a jelen biztosítási feltétel alap- ján kötött szerződés értelmében, a szerződésben meghatározott díj ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosított balesete esetén a szerződésben meghatá- rozott szolgáltatást nyújtja.

2. § A szerződés alanyai

2.1. A biztosítási szerződés a szerződő fél és a biztosító írásbeli megállapodása alapján jön létre.

2.2. A szerződő az a természetes vagy jogi személy, aki az ajánlatot ilyen minő- ségben aláírja és a díjfizetést teljesíti.

2.3. A biztosított az a természetes személy, akinek az életével, illetve testi épsé- gével kapcsolatban a szerződésben vállalt biztosítási események bekövet- keznek.

Egy szerződésben legfeljebb 5 biztosított jelölhető meg.

2.4. Amennyiben a szerződő és a biztosított(ak) személye eltérő, akkor a szerző- dés megkötéséhez, illetve módosításához a biztosított(ak) írásbeli hozzájá- rulása szükséges.

2.5. A biztosított a szerződés megkötésekor 1 évesnél fiatalabb és 70 évesnél idősebb nem lehet. (Az aktuális kor számítása aktuális év szerint történik, de az 1. életév naptári betöltése szükséges a belépéshez.)

2.6. A 75. életévét a szerződés hatálya alatt betöltő biztosított esetén a biztosí- tó kockázatviselése a következő biztosítási évfordulón megszűnik.

3. § Kedvezményezett

A szerződésben vállalt szolgáltatások igénybevételére a biztosított, halála esetén az örököse jogosult.

4. § A biztosítási események

4.1. Jelen feltételek szerint baleset a biztosított akaratán kívül, hirtelen fellépő, olyan külső behatásból eredő, nem várt esemény, amely szakorvos által iga- zoltan, a biztosított testi sérülését vagy halálát okozza. Jelen feltétel a bal- eseti szolgáltatás körébe sorolja a mérgezést, rovarcsípést (kivéve a kul- lancscsípés). A fertőzéses ártalmak közül a tífuszt (kiütéses és hastífusz), agyvelőgyulladást, agyhártyagyulladást, tetanuszt, toxoplazmózist.

4.2. Nem baleset-biztosítási esemény: a megemelés összes formája, rándulás, fagyás, napszúrás, a napsugár okozta leégés és a hőguta.

4.3. Az öngyilkosság, öncsonkítás vagy ezek kísérlete még akkor sem baleset-biz- tosítási esemény, ha a biztosított azt beszámítási képességének hiányában követte el.

4.4. A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a baleset bekövetkezésé- nek napja.

5. § A biztosítás díja, a biztosítási összeg

5.1. A szerződés határozott, 5 éves tartamú.

5.2. A díjfizetési időszak egy év.

5.3. A biztosítás éves díjfizetési gyakoriságú, a díjfizetési gyakoriság nem módo- sítható.

5.4. Az ajánlaton szolgáltatási csomagok jelölhetők meg. A biztosítás díja függ a megjelölt szolgáltatási csomagtól és a biztosítottak számától.

5.5. Egynél több biztosított személy esetében az ajánlaton megjelölt mértékű díj- kedvezményt ad a biztosító.

5.6. A szolgáltatási csomagok biztosítási összegei nem módosíthatók.

5.7. A biztosító a biztosítási összegeket minden évben 10%-kal indexálja.

6. § A biztosító szolgáltatásai

6.1. Szerződéskötéskor a szerződő az ajánlaton szereplő három szolgáltatási cso- magból egyet jelölhet meg.

6.2. A megjelölt csomag biztosítási szolgáltatásai valamennyi biztosítottra vonat- koznak.

a) Baleseti halál kockázata

Ha a biztosított a szerződés hatálya alatt bekövetkező balesettel közvet- len oksági összefüggésben, a balesettől számított egy éven belül meghal, úgy a biztosító a baleseti halál kockázatának a biztosítottra vonatkozó biztosítási összegét fizeti ki.

b) Baleseti eredetű állandósult testi kár - arányos szolgáltatás kockázata Ha a biztosított a szerződés hatálya alatt a balesettel közvetlen oksági összefüggésben, annak bekövetkeztétől számított két éven belül legalább 26%-os mértékű állandósult testi kárt szenved (megrokkan), úgy a bizto- sító a biztosítottra vonatkozó teljes biztosítási összegnek arányos részét fizeti ki a megállapított %-os érték arányában.

c) Baleseti sérülés kockázata

Ha a biztosított a szerződés hatálya alatt bekövetkező baleset miatt, az- zal összefüggésben, a baleset bekövetkeztétől számított két éven belül legfeljebb 25%-os mértékű állandósult testi károsodást szenved (megrok- kan), csonttörést, illetve csontrepedést (függetlenül a baleset során el- szenvedett törések számától), zúzódást vagy legalább II. fokú, a testfelü- let minimum 5%-ára kiterjedő égési sérülést szenved, úgy a biztosító a baleseti sérülés kockázatának a biztosítottra vonatkozó biztosítási össze- gét fizeti ki.

d) Baleseti eredetű kórházi ápolás kockázata

Ha a biztosított a szerződés hatálya alatt, szakorvos által igazolt baleset- tel közvetlen okozati összefüggésben, a baleset bekövetkeztétől számított két éven belül, négy napot (96 órát) meghaladó folyamatos kórházi ápo- lásra szorul, úgy a biztosító a kórházi ápolás kockázatának a biztosítottra

vonatkozó biztosítási összegét az 5. naptól kezdődően minden kórházi ápolási napra kifizeti. Egy baleseti eseménnyel kapcsolatban a szolgálta- tás legfeljebb 50 napra korlátozódik. A biztosító indokolt esetben vizsgál- hatja az adott sérüléssel kapcsolatban az OEP által finanszírozott kórhá- zi kezelés időtartamát.

e) Baleset miatt végzett műtét kockázata

Ha a biztosított gyógyulása érdekében a biztosítottnak a kockázatviselés időszaka alatt bekövetkező balesete miatt szükségessé váló, a biztosító által meghatározott mértéket meghaladó fokozatú műtétet (1. számú melléklet) végeznek, úgy a biztosító kifizeti az adott fokozatú baleseti eredetű műtéti ellátásra vonatkozó biztosítási összegét, amennyiben a műtét elvégzésére vonatkozó dokumentumok az orvosi szakma szabályai által készültek. A biztosító elrendelheti a műtéti térítés kifizetése előtt a saját szakorvosával végzett személyes vizsgálatot.

Egy baleseti esemény miatt végzett műtétekre maximálisan a biztosítási összeg 100%-át fizeti ki a biztosító.

Amennyiben egy műtét során több – az 1. sz. mellékletben felsorolt – se- bészeti (műtéti) beavatkozás szükséges, akkor a biztosító a legmagasabb besorolású műtét alapján állapítja meg a szolgáltatást.

6.3. A biztosító az egyes kockázatokra egymástól függetlenül teljesít szolgáltatást.

7. § Az állandósult testi kár mértékének megállapítása

7.1. Az adott balesetből visszamaradt, állandósult testi kár mértékét az igazolt végállapot kialakulását követően a rendelkezésre álló szakorvosi iratok, a MABISZ baleseti útmutatója alapján a biztosító baleseti sebész szakorvosa állapítja meg, a szervek, végtagok csonkolása, illetve működőképességük el- vesztése esetén a szükséges iratok bemutatása után azonnal, egyébként leg- később a balesetet követő két éven belül, szükség esetén személyes vizsgá- lattal, függetlenül az egyéb szervezetektől.

7.2. Több szerv együttes sérülése esetén a rokkantsági mértékek összeadódnak, de a rokkantság mértéke a 100%-ot nem haladhatja meg.

7.3. Amennyiben a biztosított egészségi állapota a szolgáltatás kifizetését követő- en javul, a biztosító a már kifizetett biztosítási összeget nem igényli vissza.

7.4. Ha a biztosító a biztosított számára valamely balesete miatt már rokkantsági szolgáltatást teljesített, és ugyanezen baleset miatt a biztosított a balesettől számított egy éven belül meghal, úgy a biztosító fizetési kötelezettsége csak a baleseti halál biztosítási összegének arra a részére korlátozódik, amely meghaladja a már kifizetett maradandó egészségkárosodási szolgáltatást.

8. § A biztosítási szerződés létrejötte, a biztosító kockázatviselése

8.1. A baleset-biztosítási szerződés létrejöttére, tartamára és megszűnésére a je- len feltételek és a Ptk. rendelkezései az irányadók.

8.2. A biztosító kockázatviselésének kezdete nem előzheti meg a szerződés kez- detét.

8.3. A biztosítási szerződés az ajánlat aláírását követő hónap első napján lép ha- tályba, feltéve, hogy a szerződő fél az első díjat a biztosító számlájára vagy pénztárába befizeti, illetőleg, amikor a díj megfizetésére vonatkozóan ha- lasztásban állapodtak meg, vagy a biztosító díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti. Ha a szerződő fél a díjat a biztosító képviselőjének fizette, a dí- jat legkésőbb a fizetés napjától számított negyedik napon a biztosító szám- lájára, illetőleg pénztárába beérkezettnek kell tekinteni; a szerződő fél azon- ban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.

8.4. Ha a szerződő a folytatólagos (éves) díjat az esedékességtől számított 30 na- pon belül nem egyenlíti ki, halasztást nem kapott és a biztosító a díj iránti igényét bírósági úton nem érvényesíti, a biztosító a kockázatot az elmaradt díj esedékességétől számított 60 napig viseli. Ez alatt az idő alatt a szerző- dő az elmulasztott időszakos díjat pótolhatja.

9. § A biztosítás megszűnése

9.1. A biztosítás megszűnik, ha a határozott tartam lejár.

9.2. Külön értesítés nélkül megszűnik a biztosítás akkor is, ha – 8.4. pont sze- rint – a díjfizetés esedékességétől számított 60 nap díjfizetés nélkül eltelt.

9.3. A biztosítottak halála esetén.

9.4. Természetes személy szerződő halála esetén.

9.5. Gazdasági társaság vagy bírósági nyilvántartásba vett egyéb szervezet az el- lene indított csőd, felszámolás, illetve végelszámolási idő, valamint jogutód nélküli megszűnésének napjával.

9.6. A biztosítási szerződést írásban bármelyik fél felmondhatja a biztosítási idő- szak vége előtt 30 nappal, az időszak végére. A biztosítási időszak egy év.

10. § A biztosítás megszűnése esetén a szerződő/biztosított jogai, a biztosító kö- telezettsége

10.1. Amennyiben a biztosítás a biztosítottak halála miatt szűnik meg, a biztosí- tót megilleti a díj a díjfizetési időszakra vonatkozóan.

10.2. Amennyiben a szerződés a biztosítási időszak alatt egyéb, a 9.5. pontban felsorolt okok miatt szűnik meg, és a biztosításra a tartam alatt nem történt szolgáltatás kifizetés, a biztosító visszatéríti az időarányos díjat.

11. § A felek jogai és kötelezettségei

11.1. A szerződő és a biztosított(ak) a szerződés megkötésekor köteles a biztosí- tóval a valóságnak megfelelően közölni a biztosítás elvállalása szempontjá- ból minden olyan lényeges körülményt, amelyre a biztosító kérdést tett fel, és amelyeket ismert vagy ismernie kellett. A szerződő és a biztosított köte- les a közölt adatok ellenőrzését a biztosító részére lehetővé tenni.

11.2. A szerződésbe a tartam alatt új biztosított nem léphet be.

11.3. A tartam közben a szerződésből biztosított kiléphet, de a rá vonatkozó biz- tosítási díj a biztosítási időszak végéig megilleti a biztosítót.

11.4. A szerződő köteles a biztosítóval közölni a körülményeiben bekövetkező vál- tozásokat azok bekövetkeztétől számított 15 napon belül, amelyekre a biz- tosító a szerződés megkötésekor írásban kérdést tett fel.

12. § A biztosító mentesülése

12.1. A biztosító mentesül a baleset-biztosítási összeg kifizetése alól, amennyiben bizonyítást nyer, hogy a balesetet a biztosított szándékos vagy súlyosan gon- datlan magatartása idézte elő.

12.2. A balesetet súlyosan gondatlan magatartás által okozottnak kell tekinteni akkor, ha az a biztosított

a) szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán vagy azzal össze- függésben,

b) ittas állapotával közvetlen okozati összefüggésben,

c) bódító-, kábító- vagy más, hasonló hatást kiváltó szerek fogyasztása mi- atti állapotával közvetlen okozati összefüggésben, illetve toxikus anyagok rendszeres szedése miatti függősége folytán,

d) érvényes jogosítvány nélküli gépjárművezetése közben,

e) ittas állapotban történő gépjárművezetése közben következett be, és mindkét utóbbi esetben más közlekedésrendészeti szabályt is megsze- gett, és a felsorolt körülmények bizonyítást nyernek.

12.3. Mentesül a biztosító a szolgáltatás alól, ha a baleseti halál a kedvezménye- zett szándékos magatartása miatt következett be.

13. § Kizárt kockázatok

13.1. Jelen feltételek vonatkozásában nem számít balesetnek:

a) ha a biztosított az organikus idegrendszer sérülése nélküli lelki és szelle- mi károsodást szenved,

b) ha a sérülés a biztosított elme- vagy idegbetegségével, pszichiátriai be- tegségével igazoltan okozati összefüggésben következett be,

c) minden olyan, a szervezet támasztórendszerét érintő ártalom, melynek meglétére egy adott baleseti esemény hívja fel a figyelmet,

d) a szokványos ízületi ficamok és alkati sajátosságból adódó ízületi szalag- gyengeség,

e) a sérvesedések különböző formái, kivéve azokat az eseteket, amikor a környezetben sérülési mechanizmusból adódóan akut műtéti ellátást igénylő egyéb anatómiai károsodások is bekövetkeznek,

f) a nem magyarországi fegyveres testület kötelékében teljesített szolgálat idején elszenvedett sérülés,

g) a biztosított olyan balesete, amely gépi erővel hajtott szárazföldi, légi vagy vízi járművel, sportversenyen való részvétel következtében vagy ilyen versenyre való felkészülés (edzés) keretében következett be,

h) a biztosított olyan balesete, amely veszélyes sportok és hobbik (légi spor- tok, rögbi, baseball, amerikai futball, barlangászás, sziklamászás, hegy- mászás, bungee jumping, rafting, 10 méternél mélyebben történő búvár- kodás) művelése folytán következett be,

i) a légi jármű használata közben bekövetkezett baleset, kivéve, ha a bizto- sított utasszállító repülésre engedélyezett repülőgépen utasként utazott,

j) a biztosított olyan balesete, amely közvetlenül vagy közvetve összefüggés- ben áll harci eseményekkel vagy más háborús cselekményekkel, lázadás- sal, zavargással vagy terrorcselekménnyel, hadüzenettel vagy anélkül ví- vott harccal, határvillongással, felkeléssel, forradalommal, zendüléssel, a törvényes kormány elleni puccsal vagy puccskísérlettel, népi megmozdu- lással, nem engedélyezett tüntetéssel vagy be nem jelentett sztrájkkal, idegen ország korlátozott hadcselekményeivel, kommandó-támadással,

k) a biztosított balesete, amely bányászati tevékenység során következett be,

l) a biztosított olyan balesete, amely atomkárok (nukleáris hasadás vagy fú- zió, nukleáris reakció, radioaktív izotópok sugárzása, ionizáló vagy lézer- sugárzás, valamint ezek szennyezése) folytán következett be,

m)a biztosított azon baleseti sérülése, mellyel kapcsolatban objektív, mű- szeres, klinikai vizsgáló módszerekkel anatómiai károsodás nem igazoló- dik,

n) az ízületek csőtükrözéssel végzett diagnosztikus és terápiás beavatkozá- sa, a funkció szempontjából nem meghatározó anatómiai képletek lágy- rész-sérüléseinek műtéti megoldása, illetve olyan ortopéd jellegű műtéti beavatkozás, melynek elvégzésére az adott baleset hívta fel a figyelmet. E kizárás vonatkozik a régebbi, egyéb sérülések utáni állapotokra, vala- mint a csuklótól, illetve a felső ugróízülettől perifériásan bekövetkező ér- és idegsérülésekre,

o) robbanószerekkel, robbanószerkezetekkel kapcsolatos tevékenységgel összefüggésben következett be,

p) hivatásos sportolók edzés és verseny közben bekövetkező balesetei.

13.2. A baleset előtt bármely okból már maradandóan károsodott, beteg, sérült vagy csonkolt testrészek és szervek, illetve ezen sérülések későbbi következ- ményei a biztosításból ki vannak zárva.

14. § A biztosító teljesítése

14.1. A biztosító a baleset időpontjában érvényes biztosítási összeget teljesíti a biztosítás kedvezményezettjének.

14.2. A biztosítási eseményt írásban haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül be kell jelenteni a biztosítónál. A szükséges felvilágosításokat meg kell ad- ni, és lehetővé kell tenni ezek tartalmának ellenőrzését. A biztosító kötele- zettsége nem áll be, amennyiben a bejelentési kötelezettséget csak részben vagy késedelmesen teljesítik és emiatt lényeges körülmények kideríthetetle- nekké válnak.

14.3. A szolgáltatást a Vezérigazgatóság teljesíti.

14.4. A teljesítésre a szolgáltatáshoz szükséges utolsó irat beérkezését követő 15 napon belül kerül sor.

14.5. A biztosítási szolgáltatás iránti igényhez be kell nyújtani a következő iratokat:

– a biztosítási kötvény másolatát,

– a biztosító baleseti kárbejelentő nyomtatványát, melyhez csatolni kell:

a) az akut szakorvosi ellátásról szóló dokumentumokat,

b) röntgenleletet(ket), indokolt esetben a rtg-felvételt,

c) baleseti sebészeti zárójelentést(eket),

d) baleseti sebészeti ellenőrzővizsgálatok dokumentációját. A kontroll vizs- gálatok dokumentációja nélkül a biztosító megtagadhatja a térítést.

e) valamint azokat az egyéb iratokat, leleteket, orvosi dokumentumokat, amelyek a jogosultságnak, a biztosítási eseménynek, a biztosított sérülé- se mértékének, illetve a sérülés miatti kórházi kezelés idejének a megál- lapításához szükségesek,

f) hatósági intézkedés esetén annak jegyzőkönyvét,

g) ha történt alkoholfogyasztásra vonatkozó vizsgálat, úgy annak jegyző- könyvét,

h) elhalálozás esetén, a fentieken túlmenően:

– a halotti anyakönyvi kivonatot,

– a halál okát igazoló orvosi vagy hatósági bizonyítványt,

– jogerős örökösödési határozatot,

i) ha a biztosítási esemény külföldön történik, akkor az idegen nyelven ki- állított dokumentum hitelesített magyar nyelvű fordítását. (Ezek beszer- zésének költségei nem a biztosítót terhelik.)

j) A biztosítónak jogában áll szakértőket bevonni a szolgáltatás jogosultsá- gának eldöntéséhez.

14.6. Jelen biztosítás szempontjából nem minősül kórháznak a szanatórium, a re- habilitációs intézet, a gyógyfürdő, elmebetegek gyógy- és gondozóintézetei, geriátriai otthonok, szociális otthonok, illetve kórházak ilyen jellegű szolgál- tatást nyújtó osztályai, valamint mindazon intézmény, melyek az OEP finan- szírozási körén kívül esnek.

15. § A biztosítási titok

15.1. Biztosítási titok minden olyan – államtitoknak nem minősülő –, a biztosító rendelkezésére álló adat, amely a biztosító ügyfeleinek személyi körülmé- nyeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződésre vonatkozik.

15.2. A biztosító köteles a tudomására jutott adatokat megőrizni és a 2003. évi LX. törvény (Bit) szerint biztosítási titokként kezelni.

15.3. A biztosító ügyfeleinek azon üzleti biztosítási titkait jogosult kezelni, ame- lyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a kár- ral, szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állomány-nyilvántartásához, a biz- tosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez, a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges, vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél lehet.

15.4. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha a törvény más- ként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulajdo- nosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

15.5. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

– a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biz- tosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmen- tést ad, vagy

– a biztosítási törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn:

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozóhatósággal és ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve felszámo- lási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben el- járó önálló bírósági végrehajtóval,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel,

e) adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatáro- zott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha a biztosítási szerző- désből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatáro- zott adatszolgáltatási kötelezettség terheli,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik or- szágbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó ma- gyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsola- tos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésben foglalt egészségügyi hatósággal,

j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszol- gálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűjtésére felhatalma- zott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) a törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekinte- tében a kötvénynyilvántartást vezető hivatallal,

m)az állomány átruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében a Kártalanítási Számlát kezelő szervezettel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel és a kárrendezési megbízottal,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követel- ményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve tel- jesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti ál- lam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval szemben,

q) az a) - j) és n) pontokban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkere- séssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biz- tosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját

és jogalapját. A k), l), m) és p) pontban megjelölt szerv vagy személy ki- zárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismeré- sére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

15.6. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül az előzőekben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

15.7. A biztosító, a nyomozóhatóság, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgá- lat részére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) kábítószer-kereskedelemmel,

b) terrorizmussal,

c) illegális fegyverkereskedelemmel vagy

d) pénzmosás bűncselekményével van összefüggésben.

15.8. A biztosító a nyomozóhatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel el- látott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresé- sére is köteles tájékoztatást adni az általa kezelt, az adott üggyel összefüg- gő, biztosítási titoknak minősülő adatokról.

15.9. Az ügyfél állapotával összefüggő adatokat a biztosító az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

16. § Elévülés

Jelen szerződésből eredő biztosítási igények a káresemény bekövetkezésétől számított 2 év után elévülnek.

17. § Alkalmazandó jog

Jelen szerződésre vonatkozóan a felek a magyar jog rendelkezéseinek alkal- mazásában állapodnak meg.

A szerződő felek a biztosítási szerződésből származó jogviták eldöntésére a Pesti Központi Kerületi Bíróság, illetve a Fővárosi Bíróság kizárólagos illeté- kességét kötik ki.

18. § Egyebek

A biztosító neve: UNION Biztosító Zrt. Székhelye: 1082 Budapest, Baross u. 1.

Cégjegyzék száma: Fővárosi Bíróság Cg.: 01-10-041566 A biztosító felügyeleti szerve:

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.,

postacím: 1535 Budapest 114., Pf. 777.

Panaszügyek intézésére társaságunk Vezérigazgatósága jogosult. Vitás esetekben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez, a

Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséghez, a Békéltető Testülethez, valamint a bíróságokhoz lehet fordulni.

A panaszügyintézés nem helyettesíti a peres eljárást.

UNION Biztosító Zrt.

1. sz. melléklet

A fokozatok szerint csoportosított műtétek:

I. súlyossági fokozat (a biztosítási összeg 100%-át téríti a biztosító):

– a szervezet üregrendszerein (koponya, nyak, mellkas, has, medence, gerincosz- lop) belül elhelyezkedő anatómiai képletek sérülései miatt szükségessé váló és az üregrendszer falának megnyitásával végzett műtéti megoldások,

– baleseti eredetű végtagcsonkolások - kivéve: ujjak! - függetlenül attól, hogy a csonkolódott végtag-rész visszaültetése megtörtént-e, és milyen a funkcionális végeredmény,

– a törzsből kilépő fő ér- és idegképletek sérülése miatt végzett helyreállító műté- tek (kivéve a csuklóízület, illetve bokaízület kezdő részeitől perifériásan elhelyez- kedő ér- és idegképleteket),

– műtétet igénylő II-III. fokú égési sérülések, ha az égési felszín a testfelület 40%- át eléri.

II. súlyossági fokozat (a biztosítási összeg 50%-át téríti a biztosító):

– nagy ízületekbe (váll, könyök, csukló, csípő, térd, boka) hatoló, és ízületen kívü- li (felkar, alkar, comb, lábszár) nyílt és zárt csonttörések (kivéve: kéz- és lábfej tö- rései),

– nagy kiterjedésű, roncsolással, szövethiánnyal járó lágyrész-sérülések, ahol műté- ti sorozat, szövetpótlás végzésére van szükség,

– műtétet igénylő II-III. fokú égési sérülések, ha az égési felszín a testfelület 5%- ánál nagyobb, de a 40%-át nem éri el.

III. súlyossági fokozat (a biztosítási összeg 25%-át téríti a biztosító):

– radiológiai felvétellel dokumentált és klinikai tünetekkel igazolt heveny ízületi szalagszakadások, inak teljes keresztmetszetének komplett szakadása miatti akut műtéti megoldások,

– a csukló-, illetve a bokaízület kezdő részeitől perifériásan elhelyezkedő ér- és idegképletek sérüléseit követő, igazolt akut helyreállító műtéti megoldásai,

– ujjak sérüléses eredetű csonkolásai.

Nem téríthető beavatkozások:

– csőtükrözéses diagnosztikus és terápiás beavatkozások,

– belső fémrögzítés eltávolítása,

– bőrvarratok,

– törés, ficam miatti húzókezelés,

– kézfej, lábfej, ujjak ínsérülései miatti beavatkozások,

– korábban már meglévő, ortopéd jellegű degeneratív elváltozások,

– ha a műtét elvégzésének célja a baleseti sérülés kivizsgálása alkalmával észlelt egyéb jellegű elváltozás gyógyítása, amely elvégzésének indoka az adott baleseti esemény,

– az emberi szervezet típusos helyeinek sérvesedése miatti műtétek,

– kóros csontszerkezeti elváltozásból adódó csonttörés stabilizáló műtéte,

– baleseti eseménnyel összefüggésbe nem hozható beavatkozások.

2. sz. melléklet

A baleset-biztosítás biztosítottja nem lehet olyan személy, aki:

– a magyar társadalombiztosítási szerv határozata alapján TB I-II-III. fokozatú rok- kant,

– idült szív- és keringési rendszeri betegségben szenved,

– vérzékeny,

– inzulin-függő (I. típusú) cukorbetegségben szenved,

– dialízis kezelésben részesül,

– Alzheimer-kóros,

– epilepsziában szenved,

– skizofrén,

– Parkinson-kórban szenved,

– 5 évnél régebben diagnosztizált sclerosis multiplex betegségben szenved,

– mozgásszervet érintő, rosszindulatú daganatos betegségben szenved,

– HIV-fertőzött,

– sokízületi gyulladásban szenved,

– csontritkulás megbetegedésben szenved,

– egyensúlyi zavarban szenved,

– -7 dioptria erősséget meghaladóan rövidlátó,

– vak,

– véralvadásgátló gyógyszereket szed,

– aki a biztosítás megkötését megelőző egy évben olyan balesetet szenvedett, amely miatt szakorvos által igazoltan 30 napon túl munkaképtelen volt.