ATLASZ
ATLASZ
FILMFORGATÁS ESZKÖZEINEK BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELE
(MJK: FILMFORG 001-2016)
ATLASZ FILMFORGATÁS ESZKÖZEINEK BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELE
1.) A Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe (a továbbiakban: biztosító) megtéríti az adatlapon részletezett produkció forgatása során, a biztosítás tartama alatt, a forgatáshoz szükséges eszközökben a feltételekben rögzített káresemények által okozott károkat.
Biztosított vagyontárgyak
2.) A forgatásnál alkalmazott, a biztosított által a mellékelt adatközlőn feltüntetett
a) tételenként azonosíthatóan megjelölt nagyértékű vagyontárgyak (pld.: kamerák, hangosítóberendezések, más hangtechnikai eszközök, keverőpultok stb.),
b) forgatási segédeszközök és kellékek (pld.: világítótestek, kábelek, díszletek stb.),
c) kosztümök.
Nem biztosítható vagyontárgyak
3.) Jelen szerződéssel nem biztosíthatóak a forgatásnál alkalmazott műalkotások gyűjtemények, valódi ékszerek, értéktárgyak.
A kockázatviselés időtartama
4.) A biztosítási fedezet határozott időszakra, a filmforgatás idejére szól. Kiegészül azonban a forgatást megelőző, a biztosított által megjelölt időszakkal (mely időszak alatt a szükséges eszközök szállítása, azok tárolása történik), valamint a forgatást követő, a biztosított által megjelölt időszakkal (mely időszak alatt az eszközök elszállítása, díszletek bontása stb. műveletek folynak).
5.) A biztosító csak a szerződésben vagy a fedezetigazolásban megjelölt biztosítási időszakra nyújt biztosítási fedezetet.
Biztosítási összeg
6.) A biztosított a 2/a pontban meghatározott vagyontárgyakra (egyenként) biztosítási összeget állapít meg, amely azonos nevezett vagyontárgyak újrabeszerzési értékével. A 2/b valamint a 2/c pontokban foglalt vagyoncsoportokra összevontan (egy összegben) kell biztosítási összeget meghatározni. A biztosítási összegek értékét adatlapon fel kell tüntetni. A biztosítási összeg egyben a káreseményenkénti kártérítés (önrészesedéssel együtt értelmezett) felső határa.
Önrészesedés
7.) A szerződés kiegészül a biztosított által választott levonásos önrészesedéssel, amelyet a káreseményenkénti kártérítési összegből a biztosított visel.
Biztosítási események, kizárások
8.) A biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgyakban a biztosítási időszak alatt bármilyen ok miatt bekövetkezett, véletlen, váratlan esemény által okozott károkat (all risks) - a tételesen felsorolt kizárások kivételével - (beleértve a szállítás és tárolás során keletkezett károkat, valamint a betöréses lopás, rablást).
9.) A biztosítás nem fedezi azokat a károkat, amelyek
a) nukleáris robbanás, sugárzás vagy radioaktív szennyezés következményeként jöttek létre,
b) a biztosított vagyontárgyak rendszeres használatából eredő fokozatos elhasználódás, valamint a légköri tényezők hatására kialakuló korrózió, oxidáció vagy lerakódás hatására keletkeztek,
c) a biztosítás megkötésekor a biztosított vagyontárgynak a biztosított által ismert hiányosságaiból erednek,
d) leltározás, illetve időszakos ellenőrzés alkalmával feltárt hiányból erednek,
e) a biztosított eszközt gyártó illetve szállító által adott, a karbantartási munkák elvégzésére és az üzemeltetési szabályokra vonatkozó utasítások be nem tartásának következményei,
f) elektromos, elektronikus berendezések részét képező csövekben, képernyőkben, lencsékben, lámpákban keletkezetek,
g) szándékos túlterhelés következményei,
h) jogszabályban vagy szerződésben meghatározott többletköltségként, valamint a forgatás leállásából, szüneteltetéséből származó gazdasági hátrányként jelentkeztek (pld.: kötbér, bírság, üzemkiesés, elmaradt haszon, állásidőre kifizetett bér, többletköltség vagy egyéb veszteség),
i) a károsodott vagyontárgy esztétikai értékcsökkenéséből származnak, de a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásolják,
j) a vagyontárgyak avulásával, azok karbantartásának elmulasztásával, vagy az üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben következtek be,
k) többletköltségként:
- éjszakára vagy szünnapra a soron kívül elrendelt munkabérként,
- expressz vagy légiposta fuvarköltségként merültek fel,
l) a biztosított eszközök elektronikai- vagy mechanikai működési zavarai(üzemzavar) miatt keletkeztek,
m) lopás, elhagyás, elvesztés következményeként keletkeztek,
n) a vagyontárgyak (szállítmány) szállítása, tárolása során gépjárműfeltöréses lopásból következtek be, ha a szállítmányt (vagyontárgyakat) éjszakára (20.00 - 06.00 h között), valamint munkaszüneti-
, és ünnepnapokon (00:00 - 24:00 h között) őrizet-xxxxx xxxxxxx, ill. ha napközben a gépjárművet nem zárták le körültekintően, vagy ha a szállítmányt (vagyontárgyakat) a gépjármű azon részében tárolták, ahol kívülről (a szélvédőn keresztül) észlelni lehet,
/Feltörési eseménynek minősül, ha a lezárt gépjárműbe a zár, vagy a retesz erőszakos felfeszítésével, az üvegfelület kitörésével, a karosszérialemez fölvágásával hatoltak be./
o) harci cselekmények és háborús intézkedések bármelyik fajtája és azok következményei, aknák, torpedók, bombák és más harci eszközök (beleértve az elhagyott aknákat, bombákat, torpedókat, stb. is) okozta sérülés vagy rombolás, kalózkodás, valamint katonai vagy polgári hatóságok rendeletére történő lefoglalás, elkobzás, feltartóztatás, visszatartás vagy megsemmisítése miatt következtek be,
p) polgári zavargások, forradalom, lázadás, népfelkelés, fosztogatás, sztrájk, rosszindulatú cselekmények (beleértve a terroristák vagy más politikai indítékból tevékenykedő személyek cselekményeit is), munkáskizárások miatt következtek be,
q) a szükséges csomagolás hiánya vagy hiányossága és ezek következményei miatt következtek be,
r) a biztosított szándékos cselekedete vagy súlyos gondatlansága miatt következtek be,
s) s)1. az olyan felelősségre, kárigényre vagy perre, amely tényleges, állítólagos, fenyegetően közelgő vagy meglévő „elektromágneses sugárzás” kibocsátásából, felszabadításából, kiszabadulásából vagy generálásából illetve elektromos vezetékekből, berendezésekből vagy bármely másfajta olyan energiából vagy elektromosságból történő „elektromágneses sugárzásnak” való kitettségből ered, amely a levegőben, az űrben, a légkörben, a talajban vagy a vízben ténylegesen vagy állítólagosan kimutatható, vagy
s)2 Az adminisztratív vagy szabályozó eljárások költségeire, „elektromágneses sugárzás” vagy
„elektromágneses sugárzásnak” való kitettség megszűntetésének vagy csökkentésének vagy meghatározásának költségeire, vagy
s)3Az olyan kötelezettségre, hogy valakivel megosszák a károkat vagy valaki másnak visszafizessék, akinek kártérítést kell fizetni a fenti a) és b) pontokból eredő személyi sérülés, anyagi kár vagy költség miatt, vagy
s)4Az olyan felelősségre, kárigényre vagy perre, amely bármely ellenőrzésből, utasításból, ajánlásból, figyelmeztetésből vagy tanácsból ered, amelyeket a fenti s)1) és s)2) pontokkal kapcsolatban adtak vagy kellett volna adni.
Az itteni használatban az „elektromágneses sugárzás” magában foglalja a mágneses energiát, hullámokat, mezőket vagy erőket, amelyeket elektromos töltés, áram, frekvencia, energia vagy erő gerjesztett, termelt, osztott szét, továbbított vagy tartott fenn, ugyanakkor nem korlátozódik csak ezekre.
10.)Millenniumi kizárás
Jelen biztosítási szerződés a következők szerint módosul:
1. Tekintet nélkül arra, hogy az alábbiak a Biztosított/ak tulajdonát képezik, birtokában vagy felelős őrizetében illetve ellenőrzése alatt állnak, továbbá arra, hogy a káresemény a 2000. év előtt, alatt vagy után következik be, a Biztosító kártérítési kötelezettsége nem terjed ki azokra a közvetlenül vagy közvetve bekövetkező károkra, amelyek teljesen vagy részben arra vezethetők vissza, vagy azzal bármilyen módon kapcsolatosak, hogy bármely számítógép, adatfeldolgozó gépezet vagy berendezés, média mikrochip, operációs rendszer, mikroprocesszor (computer chip), integrált áramkör, beépített vezérlő logisztika, vagy hasonló feladatot ellátó egység, vagy bármilyen számítógépes szoftver nem képes:
a) valamely naptári dátumot önmagára vonatkoztatva rendszerdátumként helyesen felismerni (például: a 2000. évet megelőző, a 2000. év folyamán előforduló, a 2000. év utáni dátumok felismerése, a 2000. év, mint szökőév kezelése, beleértve február 29-ét és a 366 napot éves, valamint 1999. szeptember 09. helyes kezelését, stb.), és/vagy
b) adatok, információk, parancsok vagy utasítások rögzítésére, mentésére, megőrzésére és/vagy helyes manipulálására, értelmezésére vagy feldolgozására azért, mert valamely dátumot nem képes helyesen, saját rendszerdátumként kezelni és/vagy
c) adatok rögzítésére, mentésére, megőrzésére vagy helyes feldolgozására azért, mert egy számítógépes szoftverbe - legyen az bármilyen - olyan parancsot, utasítást programoztak be, amely egy adott időpontban, vagy azt követően bármikor adatvesztést idéz elő, illetve lehetetlenné teszik az adatok rögzítését, mentését, megőrzését, vagy helyes feldolgozását, azért, mert valamely dátumot nem képes helyesen, saját rendszerdátumaként kezelni.
2. .A felek tudomásul veszik, hogy a Biztosító nem fizet az "1." pontban felsorolt adatfeldolgozó rendszerek vagy kapcsolódó egységek hiányosságait, jellemzőit, szolgáltatásait, logikai rendszerét vagy működését helyesbítő javítási vagy átalakításai munkákért.
3. A felek tudomásul veszik továbbá, hogy a Biztosító nem fizet kártérítést akkor sem, ha a közvetlen vagy következményi károk azért következtek be, mert a Biztosított vagy mások által nyújtott tanácsadás, konzultáció, a műszaki tervek elemzése, a létesítmény ellenőrzése, karbantartása vagy felülvizsgálata nem bizonyult elégségesnek a fenti "1." pontban ismertetett tényleges vagy potenciális hiba, üzemzavar vagy hiányosság feltárásához, kijavításához, vagy üzemi körülmények között történő teszteléséhez.
A fenti "1.", "2." vagy "3." pontban leírt eseményekből eredő közvetlen és következményi vagy üzemszüneti károk a fedezetből ki vannak zárva.
A károk térítése
11.)A biztosító - a biztosítási összeg erejéig - megtéríti a biztosítási esemény kapcsán sérült biztosított vagyontárgyak tényleges helyreállítási, javítási költségét, illetve teljes megsemmisülés esetén azok újrabeszerzési értékét.
12.)Ha egy káresemény kapcsán a keletkezett vagyonkár nagyobb, mint a vonatkozó biztosítási összeg, a biztosító úgy tekinti, hogy a különbözetet a biztosított viseli és a maga (biztosítási összegig terjedő) kárviselését csökkenti a túllépés százalékos értékének megfelelő arányban.
13.)A biztosítás nem terjed ki bármely olyan kárra, amely más biztosítás kapcsán megtérül, kivétel az a kárfedezeti többlet, amennyivel jelen szerződés többet nyújt.
14.)A kártérítésből az értékesíthető maradványok értékét a biztosító levonja.
Díjfizetés
15.)A biztosítás díja a biztosítási összegek és a kockázati viszonyok figyelembevételével meghatározott díjtételek szorzatának összegéből épül fel. Fizetése egyösszegben, előre esedékes.
A felek kötelezettségei a biztosítási esemény bekövetkeztekor
16.)A biztosított a káreseményt annak bekövetkezte után haladéktalanul, de legkésőbb az észleléstől számított két napon belül - munkaszüneti vagy pihenőnap közbeesésekor az azt követő munkanap folyamán – köteles bejelenteni a Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe Kárrendezési Osztályának: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00., Telefon: 000-0000, Telefax: 460-1522; e-mail: xxxxxxxxx@xxxxxxxxx.xx.
A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:
- a káresemény rövid leírását, időpontját,
- a károsodott létesítmények, eszközök megnevezését, helyét,
- a károsodás mértékét (a megállapított vagy becsült értéket),
- a biztosítottat képviselő személy nevét, beosztását,
- a kárrendezéshez szükséges minden egyéb lényeges információt.
17.)A biztosítottnak az egy káreseményből származó károk helyreállításával kapcsolatos anyag-, és munkabér-, valamint egyéb költségeket elkülönítve kell nyilvántartania és elszámolnia, függetlenül attól, hogy a helyreállítást saját maga, vagy idegen kivitelező útján - vagy mindkét módon vegyesen - hajtotta végre.
18.)A kár összegszerűségét hitelt érdemlően bizonyító terveket, számlákat, költségvetéseket, tárgyi eszköz(állóeszköz)-nyilvántartó lapokat, leltáríveket és egyéb bizonylatokat a biztosító képviselője rendelkezésére kell bocsátani.
19.)A károk mennyiségi és összegszerű megállapítása a biztosító helyszíni vizsgálata során a biztosítottal közösen készített tételes felsorolású jegyzőkönyvben foglaltak alapján történik.
20.)Amennyiben a káreseménnyel összefüggésben hatósági eljárás volt folyamatban, úgy az eljárás során hozott határozatot köteles a biztosított a biztosítónak bemutatni (rendőrség, tűzoltóság, stb.).
A kártérítési összeg kifizetése
21.)A kártérítési összeg akkor esedékes, amikor a biztosított a biztosítási esemény tényét, összegszerűségét bizonyító összes okmányt a szerződés fenti rendelkezései szerint a biztosítónak átadta. A biztosító ettől számított 15 napon belül köteles a kártérítést teljesíteni.
22.)Nagyobb kárösszeg esetén a biztosító -megállapodás alapján- kárelőleget folyósíthat olyan tételek után, melyek okmányszerű bizonylatolása megtörtént és nem fér kétség ahhoz, hogy a károsultat a biztosítási feltételekben foglaltak alapján megilleti.
A kármegelőzés és kárenyhítés szabályai
23.)A biztosított köteles a tőle elvárható legnagyobb gondosságot és körültekintést tanúsítani a károk elkerülése érdekében, valamint alkalmazni az összes vonatkozó biztonsági előírást és eszközt.
24.)A biztosított köteles a bekövetkezett kárt a tőle telhető módon enyhíteni, minden olyan ésszerű intézkedést megtenni, amivel a kár, illetve a veszteség csökkenthető.
25.)A biztosított köteles a kár enyhítésére vonatkozó - a kárfelvételi jegyzőkönyvben rögzített - biztosítói utasításokat követni. A kár enyhítésével összefüggésben felmerülő költségek akkor is a biztosítót terhelik, ha nem vezettek eredményre.
26.)A biztosító maga, vagy képviselője útján jogosult a biztosítottnál a kármegelőzésre vonatkozó intézkedések végrehajtását, a biztosított egység, illetve a vagyontárgyak kockázati állapotát megszemlézni.
27.)Ha a biztosított kárenyhítési kötelezettségét elmulasztotta, a biztosító az indokolt mértékkel csökkentheti a kártérítést.
Káreseményekkel kapcsolatos egyéb költségtérítések
28.)A biztosító megtéríti a biztosítási esemény folytán a biztosított vagyontárgyakkal kapcsolatosan felmerült, a 28. pontban felsorolt költségeket a biztosítási összeg 100 %-ának erejéig, ha az olyan vagyontárgy kárával összefüggésben keletkezett, amelyre a káresemény kapcsán a biztosított kártérítésben részesült.
29.)a) A károk súlyosbodásának megakadályozását, vagy hatásai enyhítését szolgáló intézkedések következtében felmerült költségeket, amelyek a károsodott vagyontárgy elszállításával, az ideiglenes fedéssel, továbbá a megmentett vagyon biztonságát szolgáló intézkedésekkel kapcsolatban keletkeztek,
b) a biztosítási összegen felül jelentkező maradványeltávolítási költségeket,
c) a kár megállapítására és rendezésére vonatkozó szakértői vizsgálati költségeket,
d) a helyreállítással (nem utánpótlással) kapcsolatos tervezési, szakértői és lebonyolítási költségeket. Utánpótlás, (teljes kár) esetén ezek a költségek a biztosítási összegig téríthetők meg.
Egyéb kérdések
30.)A biztosított a biztosító költségére minden tőle telhetőt megtesz és együttműködik a biztosító esetleges kármegtérülési, visszkereseti, visszakövetelési jogának érvényesítése érdekében harmadik személlyel szemben.
31.)A biztosított a kárra hozza bármilyen címen befolyó megtérülést a biztosító által fizetett kártérítési összeg erejéig tartozik a biztosítóhoz befizetni és erről egyidejűleg írásbeli tájékoztatást adni.
32.)A biztosítottat írásbeli közlési kötelezettség terheli, ha a kockázati körülményekben jelentős változás történik. A közlési kötelezettség elmulasztása esetén a biztosító mentesül a kár megtérítése alól, kivéve, ha a be nem jelentett körülmény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
33.)A biztosítási szerződésből eredő igények a káresemény bekövetkeztétől számított egy év alatt évülnek el.
34.)A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvben foglaltak az irányadók.
35.)A Biztosító az általános forgalmi adót csak abban az esetben téríti meg, ha a Biztosított az adó visszaigénylésére nem jogosult, ugyanakkor a vonatkozó biztosítási összeg meghatározása a forgalmi adó mértékének figyelembe vételével történt és a vagyontárgy helyreállításra, illetve utánpótlásra került.
A Biztosító a jelen biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállal kötelezettséget, illetve téríti meg azt az arra jogosultnak (Biztosított/Szerződő), amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét vagy amelyből az általános forgalmi adó összege kiszámítható.
A TITOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG ÉS SZEMÉLYES ADATOK KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ TUDNIVALÓK
36.)1. ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÁS / TITOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG
A Biztosítási titok
Biztosítási titok minden olyan - minősített adatot nem tartalmazó -, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő ügyfeleinek - ideértve a károsultat is - személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik;
A biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet.
A biztosítási tevékenységről szóló 2014.évi LXXXVIII. törvény (Bit.) 135.§ (1) bekezdésben meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.
A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül - ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a Bit. 135. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.
Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,
b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,
c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval ,a természetes személyek adósságrendezési eljárásban eljáró főhitelezővel,Családi Csődvédelmi szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal,
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,
e) a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,
j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,
l) az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel,
m) az állomány átruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében - az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint - az átvevő biztosítóval,
n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, továbbá - a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján - a károkozóval,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel,továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,”[szemben, ha az a)–j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.]
p) fióktelep esetében - ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott
követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal - a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,
q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,
r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,
s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval
szemben, ha aza)-j), n) éss) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy ap)-s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító, jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
A Bit.138§ (1) bekezdés e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját.”
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.
A biztosító vagy a viszontbiztosító a Bit.138§ (1) és Bit.138§ (6) bekezdésekben, a Bit.137. §-ban, a Bit.138. §-ban és a Bit.140. §-ban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.
A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a Bit.138§ (1) bekezdésben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.
A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,
b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel,
terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha
a) a magyar bűnüldöző szerv - nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából - írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot,
b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:
a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy
b) ha - az adatalany hozzájárulásának hiányában - az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.
A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,
b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,
c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,
d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.
Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a 136. § alá eső adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.
A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a Bit.138. § (1) bekezdés b), f) és j) pontjai, illetve a 138. § (6) bekezdése alapján végzett adattovábbításokról.
A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.
A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
(3) E törvény alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.
Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.
A biztosító és a viszontbiztosító üzleti titka
A biztosító, a viszontbiztosító, valamint ezek tulajdonosa, a biztosítóban, a viszontbiztosítóban részesedést szerezni kívánó személy, a vezető állású személy, egyéb vezető, valamint a biztosító és a viszontbiztosító alkalmazottja, megbízottja köteles a biztosító és a viszontbiztosító működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot - időbeli korlátozás nélkül - megőrizni.
A Bit.144. §-ban előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró
a) Felügyelettel,
b) nemzetbiztonsági szolgálattal,
c) Állami Számvevőszékkel,
d) Gazdasági Versenyhivatallal,
e) a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző Xxxxxxx által kijelölt belső ellenőrzési szervvel,
f) vagyonellenőrrel,
g) Információs Központtal,
h) - a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében - az agrárkár-megállapító szervvel, agrárkár-enyhítési szervvel, mezőgazdasági igazgatási szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel szemben.
Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítéséhez.
(3) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet által az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (a továbbiakban: EBFH) felé történő adatszolgáltatás, az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. november 24-i 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (a továbbiakban: 1094/2010/EU rendelet) megfelelően.
A Bit.144. §-ban előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn
a) a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és ügyészséggel,
b) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, valamint az önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal szemben.
(5) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet által a biztosítókról és a viszontbiztosítókról egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása a jogalkotás megalapozása és hatásvizsgálatok elvégzése céljából a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter részére.
(6) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a feladatkörében eljáró Információs Központ által végzett adattovábbítás.
Aki üzleti titok birtokába jut, köteles azt időbeli korlátozás nélkül megőrizni.
A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti titok körébe tartozó tény, tájékoztatás vagy adat az e törvényben meghatározott körön kívül a biztosító és a viszontbiztosító, továbbá az ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek és feladatkörön kívül nem használható fel.
Aki üzleti titok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a biztosítónak, a viszontbiztosítónak vagy ügyfeleinek hátrányt okozzon.
Biztosító és a viszontbiztosító jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító és a viszontbiztosító által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.
Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó - az Infotv.-ben meghatározott - adatszolgáltatási kötelezettség esetén.
Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
36.) 2. A BIZTOSÍTÓK KÖZÖTTI ADATCSERÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ ADATKEZELÉS
A biztosítotti veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében a Biztosító - a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából - a 2015. év január hó 1. napjától kezdődően jogosult megkereséssel fordulni más biztosítóhoz az e biztosító által a Bit. 135. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével kezelt - a Bit.149§ (3)-(5) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában. A megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének.
A Biztosító ennek keretében,
a Bit. 1. számú melléklet A) rész 1. és 2. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó biztosítási szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban a Bit.149 § (3) bek a-e) pontjaiban felsorolt adatokat;
a Bit. 1. számú melléklet A) rész 5., 6., 7., 8., 9., 16., 17. és 18. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban a Bit. 149. § (4) bek a-e) pontjaiban felsorolt adatokat, továbbá
a Bit. 1. számú melléklet A) rész 11., 12. és 13. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a Bit. 149 § (5) bek. a)-c) pontjaiban felsorolt adatokat kérheti más biztosítótól.
A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt (15) napon belül köteles(ek) átadni a Biztosítónak. A megkereső Biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven
(90) napig kezelheti. Ha a megkeresés eredményeként a megkereső Biztosító tudomására jutott adat a Biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés fentebb meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás jogerős befejezéséig.
Ha a megkeresés eredményeként a megkereső Biztosító tudomására jutott adat a Biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy (1) évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy (1) évig kezelhető. A megkereső Biztosító az e célból végzett megkeresésről, és a megkeresés teljesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkereséssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti.
Ha az ügyfél az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározott módon az adatairól tájékoztatást kér és a megkereső biztosító – a Bit.149§(8)–(10) bekezdésben meghatározottakra tekintettel – már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényéről kell tájékoztatni a kérelmezőt.
A megkereső Biztosító a megkeresés eredményeként kapott adatokat a biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a fenti céltól eltérő célból nem kapcsolja össze. A megkeresésben megjelölt adatok helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelős.”
36.) 3. SZEMÉLYES ADATOK KEZELÉSE
A Szerződő, a Biztosított, a Kedvezményezett és bárki, aki a Biztosító szolgáltatására jogosan igényt tarthat, a jelen fejezet alkalmazásában és az adatvédelmi rendelkezések szempontjából, a Biztosító ügyfelének tekintendő (a továbbiakban: Ügyfél).
Az Ügyfelek adatainak kezeléséért és megőrzésért - beleértve a biztosítási szerződéssel összefüggésben a jövőben rendelkezésre bocsátandó adatokat is - a Biztosító felelős.
Személyes Adatnak minősül bármely meghatározott (személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható) természetes személy Ügyféllel kapcsolatba hozható adat, valamint az ilyen adatból levonható, az érintett Ügyfélre vonatkozó következtetés.
Az Ügyfelek személyi körülményeire, vagyoni helyzetére illetve gazdálkodására, továbbá a Biztosítóval létesített jogviszonyára vonatkozó adat, amennyiben az a Biztosító rendelkezésére áll, Biztosítási Titoknak minősül.
A Biztosító Személyes Adatokat a biztosítási szerződés és az Ügyfelek biztosítási jogviszonyai létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüggésben kezel. Az adatszolgáltatás önkéntes. A biztosítási tevékenységről szóló 2014.éviLXXXVIII. törvény értelmében, az adatkezelés céljára is figyelemmel, a Biztosító az Ügyfelek kifejezett hozzájárulása nélkül kezelheti az Ügyfelek Biztosítási Titoknak minősülő Személyes Adatait. Az Ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat (a továbbiakban: Egészségügyi Adat) a Biztosító az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló törvény rendelkezései szerint, kizárólag
az érintett Ügyfél írásbeli hozzájárulásával kezelheti. Az Egészségügyi Adat kezelése is kizárólag az Ügyfél biztosítási jogviszonyai létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatás teljesítésével függhet össze.
A Biztosító a Személyes Adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban vele szemben, vagy általa igény érvényesíthető.
Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a Biztosító a tevékenysége során szerzett és Biztosítási Titoknak minősülő adatot csak akkor adhat ki Harmadik Személynek, ha az Ügyfél vagy annak törvényes képviselője, a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad. Harmadik Személynek minősül minden olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, vagy amely nem azonos az Ügyféllel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval. Nem minősül Xxxxxxxx Személynek, ezért az Ügyfelek külön hozzájáruló nyilatkozata nélkül jogosult az Ügyfelek Személyes Adatainak és Biztosítási Titkainak kezelésére a Colonnade Insurance S.A., mint a Biztosító alapítója.
Az Európai Unió tagállamaiba és bármely EGT-államba irányuló adattovábbítást úgy kell tekinteni, mintha Magyarország területén belüli adattovábbításra kerülne sor. Az Ügyfél Személyes Adatai (beleértve a különleges adatnak minősülő Személyes Adatot is) az országból – az adathordozótól vagy az adatátvitel módjától függetlenül – Harmadik Országban adatkezelést folytató adatkezelő vagy adatfeldolgozást végző adatfeldolgozó részére csak akkor továbbíthatóak, ha ahhoz az Ügyfél kifejezetten hozzájárul, ha azt törvény lehetővé teszi, vagy ha az adatkezelésnek törvényben előírt feltételei teljesülnek, és a harmadik országban az átadott adatok kezelése, valamint feldolgozása során biztosított a személyes adatok törvényben meghatározott megfelelő szintű védelme. Harmadik Országnak minősülnek azok az országok, melyek nem tagjai az Európai Uniónak és nem minősülnek EGT-államnak.
A Biztosító az Ügyfelek kérésére, köteles az általa kezelt vagy a jogszabályban meghatározott feltételek mellett továbbított Személyes Adatokról tájékoztatást adni. Az Ügyfelek kérhetik ezen adatok helyesbítését, illetve – a közérdeken alapuló célból, jogszabályban elrendelt kötelező adatkezelések kivételével – azok zárolását vagy törlését is. A Biztosító az Ügyfél kérésének megfelelően köteles az Ügyfél általa kezelt Személyes Adatait helyesbíteni.
A Biztosító köteles törölni minden olyan, Ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos Személyes Adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett Ügyfél hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
Az érintett ügyfél jogosult a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál bejelentéssel élni, amennyiben észleli, hogy személyes adatai kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye áll fenn.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elérhetőségei: Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx Xxxxxxxx xxxxx 00/x
Postai cím: 1530 Budapest, Pf.: 5.
Telefon: x00 (0) 000-0000
Fax: x00 (0) 000-0000
E.mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx weboldal: xxx.xxxx.xx
37.) PANASZ ÜGYINTÉZÉS
Panaszkezelés / Panaszfórumok / Bírósági Vitarendezés
Társaságunk biztosítja, hogy Társaságunk ügyfele Társaságunk magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) előterjeszthesse.
Társaságunk szolgáltatásaival, valamint a biztosítási szerződés teljesítésével összefüggésben panasz terjeszthető elő írásban a Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe vezetőjéhez címzett levélben, e-mailben vagy faxon (levelezési cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00., telefaxszám: (06- 1) 461499; e-mail cím: xxxx@xxxxxxxxx.xx.), illetőleg személyesen vagy telefonon is nyitvatartási időben az Ügyfélszolgálatunkon (cím:0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00.; telefonszám:(00-0) 000-0000). Társaságunk a panaszbejelentés beérkezésétől számított 30 (harminc) napon belül írásban küldi meg válaszát a panaszos részére.
A panasz elutasítása vagy a panasz kivizsgálására előírt 30 napos törvényi válaszadási határidő eredménytelen eltelte esetén a fogyasztónak minősülő ügyfél az alábbi testületekhez, illetve hatóságokhoz fordulhat:
- Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe vezetője (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00., levelezési cím: 1442 Budapest, Pf.:101., telefonszám: (00-0) 000-0000, e-mailcím:
xxxx@xxxxxxxxx.xx. faxszám: (000) 0000000)
A panaszos jogosult továbbá a Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe Magyarországi Fióktelepe (1143 Budapest, Stefánia u 51.) által hozott, számára nem megfelelő döntés ellen bírósághoz fordulni. Ebben az esetben a polgári pert a hatáskörrel, és illetékességgel rendelkező magyar bíróság előtt kell a Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepével (1143 Budapest, Stefánia u 51.) szemben megindítani.
A panasz elutasítása vagy a panasz kivizsgálására előírt 30 napos törvényi válaszadási határidő eredménytelen eltelte esetén a fogyasztónak nem minősülő ügyfél jogosult a Colonnade Insurance
S.A. Magyarországi Fióktelepe (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00.) által hozott, számára nem megfelelő döntés ellen bírósághoz fordulni. Ebben az esetben a polgári pert a hatáskörrel, és illetékességgel rendelkező magyar bíróság előtt kell a Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepével (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00.) szemben megindítani.
38.) A BIZTOSÍTÓ ADATAI
Biztosító: Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00. cégjegyzékszáma: Fővárosi Törvényszék, mint Cégbíróság Cg. 00-00-000000 adószám.: 25383371-2- 42 telefonszáma: (06 -1) 460-1400, levelezési címe: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00.)
Alapító: A Colonnade Insurance S.A.Magyarországi Fióktelepének alapítója a Colonnade Insurance S.A.(székhelye: 00, Xxx Xxxxxx Xxxxxxx, X-0000 Xxxxxxxxx), xxxxxxxxxxxx cégbíróság neve: Registre de Commerce at des Sociétés, Luxemburg, cégjegyzékszáma: B 61605 ,tevékenységi engedélyt kiadó hatóság: Grand-Duche de Luxemburg, Minister des Finances, Commissariat aux Assurances (L-1840 Luxemburg, Bureaux: 7,xxxxxxxx Xxxxxx XX,) a tevékenységi engedély száma:S 068/15.
A Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe jogképes, cégneve alatt alapítója a Colonnade Insurance S.A. javára szerezhet jogokat és a Colonnade Insurance S.A. terhére vállalhat kötelezettségeket.
Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe
Központ
0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00.
tel.: 000-0000
fax: 000-0000