Tartalomjegyzék

Európai Konföderációról szóló szerződéstervezet

xxxx://xx-xx-xx-xxx.xxx,

Tartalomjegyzék

Preambulum 1. oldal

Az Európai Konföderáció alapelvei 3. oldal

ELSŐ RÉSZ Az államok szabadsága 4. oldal

1. §

A. fejezet Általános rendelkezések 6. oldal

I. szakasz Alapvető rendelkezések

2. §

3. §

II. szakasz A képviseletgyakorlás

4. §

III. szakasz Az Európai Konföderáció szerves egységben él

a világ államaival és nemzeteivel 7. oldal

5. §

6. §

7. § Az Európai Konföderáció és a tagországok jogrendszereinek összehangolása

B. fejezet Jogalkotás 9. oldal

I. szakasz Általános rendelkezések

8. §

II. szakasz Az Európai Konföderáció jogszabályai 10. oldal

9. §

III. szakasz A Konföderáció intézményeinek működési szabályzata

10. §

IV. szakasz Az Európai Konföderáció összehangoló jogszabályainak

alkotási folyamata 12. oldal

11. § Igény-lehetőség mérleg

12. § Döntési helyzet

13. § A jogszabályalkotás kezdeményezése 13. oldal

14. § Jogszabály tervezet elkészítése 15. oldal

15. § A jogszabály tervezet elfogadása 16. oldal

16. § A jogszabály hatályba lépése 17. oldal

17. § A jogszabály elfogadásának ellenőrzése

18. § A jogszabály kihirdetése

V. szakasz Az Ajánlások jogalkotási folyamata

19. § Döntési helyzet

20. § Az Ajánlás kezdeményezése

21. § Az Ajánlástervezet elkészítése 19. oldal

22. § Az Ajánlástervezet elfogadása

23. § A jogszabály elfogadásának ellenőrzése 20. oldal

24. § Az Ajánlástervezet közzététele

MÁSODIK RÉSZ Az Európai Konföderáció tagországai

állampolgárainak szabadsága 21. oldal

25. § Általános rendelkezések

A. fejezet A tagállamok állampolgárainak szabadságjogai 22. oldal

I. szakasz Alapvető emberi jogok

1. alszakasz Általános rendelkezések

26. § Az alapvető jogok gyakorlása és védelme

27. § Az alapvető jogok szabályozása és korlátozása

28. § Az alapvető jogoktól való eltérés rendkívüli helyzetben 23. oldal

29. § Hivatás- és tisztségbeli korlátozások

2. alszakasz Az életfeltételekhez való jog

30. § Az élethez és az emberi méltósághoz való jog

31. § A szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jog 24. oldal

32. § A családszerkezet fenntartásához való jog

33. § A családalapítás joga 25. oldal

34. § A család joga és kötelezettsége

35. § Az anya joga és kötelezettsége

36. § A gyermek általános jogai és kötelességei 26. oldal

37. § A neveléshez való jog 27. oldal

38. § A tanuláshoz való jog

39. § Az ifjúkorban biztosított feltételek 28. oldal

40. § Az ifjúkor érdekképviselete 29. oldal

41. § Az aktív korban végzett tevékenységek

42. § A nemzeti vagyon növelésének joga 30. oldal

43. § A tevékenység elismerése

44. § Az aktívkor érdekképviselete 31. oldal

45. § Jogok és kötelezettségek a tapasztalatátadás korában

46. § A tapasztalatátadás korának érdekképviselete 32. oldal

47. § Az egészség megőrzéséhez való jog és kötelezettség

48. § A testedzéshez való jog 33. oldal

49. § Az egészségügyi ellátáshoz és gondoskodáshoz való jog

50. § A tartósan egészségkárosodottak jogai 34. oldal

51. § Az egészséges környezethez való jog

52. § A szabad akarat kinyilvánításának joga 35. oldal

53. § A hitvallás gyakorlásának joga

54. § A hitvallás érdekképviselete 36. oldal

55. § A nemzeti múlt ismeretének joga

56. § A nemzeti kultúra ápolásának joga

57. § A nyelv megőrzésének és művelésének joga 37. oldal

58. § A tudományos kutatás és alkalmazás, a művészet, továbbá

a kultúra szabadsága 38. oldal

59. § A települések és a társadalmi csoportok önkormányzatisághoz való joga

60. § Az élet-, személyiség-, vagyon-, és közbiztonsághoz való jog 39. oldal

3. alszakasz Elidegeníthetetlen és csak kivételesen korlátozható jogok

61. § A kényszermunka és a kötelező munka tilalma

62. § Mozgásszabadság 40. oldal

63. § A személyhez és a személyes adatokhoz fűződő jogok

64. § A közérdekű adatok megismerésének joga 41. oldal

65. § A véleménynyilvánítás és a sajtó szabadsága 42. oldal

66. § Gyülekezési jog

67. § Egyesülési jog 43. oldal

68. § A közügyekben való részvétel joga

69. § Kérelmezési és panaszjog 44. oldal

70. § A bírósági eljárásban érintettek joga

71. § Kisebbségi jogok

72. § Menedékjog 45. oldal

73. § A tulajdonhoz és a birtokláshoz való jog 46. oldal

74. § Az ingatlan tulajdon- és birtoklás jogának átruházása 47. oldal

75. § Az öröklés joga

II. szakasz A kötelezettségek teljesítésének arányában

megillető jogok 48. oldal

76. § Az alapvető élelmiszerekhez való jog

77. § A lakáshoz való jog

78. § A közüzemi szolgáltatásokhoz való jog 49. oldal

III. szakasz Az igazságszolgáltatáshoz való jog

79. § Jogképesség és jogegyenlőség

80. § A bírósági, közigazgatási és más hatósági eljárással kapcsolatos jogok

81. § Büntethetőség 50. oldal

82. § Védelem joga a büntetőeljárás során

83. § Jogorvoslat joga

B. fejezet Az Európai Konföderáció tagállamai és

a tagállamok állampolgárai szabadságának feltételei 52. oldal

I. szakasz Általános rendelkezések

84. §

II. szakasz A Szabadságjog alkotóelemei

1. alszakasz Települések

85. § Általános rendelkezések

86. § A települések önellátó tevékenysége 53. oldal

87. § A Települési Önkormányzat érdekvédő tevékenysége 54. oldal

2. alszakasz Társadalmi csoportok 55. oldal

88. § Az államalapító nemzet

89. § Az államalapító nemzet nem anyaországban élő tagjának

érdekvédelme 56. oldal

90. § Államalkotó nemzet

91. § Az Istenhit 57. oldal

92. § A család szerepe az Európai Konföderációban

93. § Ifjúkor 58. oldal

94. § Aktív kor

95. § Tapasztalatátadás kora

96. § A család érdekeinek érvényesítése 59. oldal

97. § A lelki- és szellemi érték megbecsülése 60. oldal

98. § Szakma

HARMADIK RÉSZ A szabadság feltételei 62. oldal

99. §

100. §

A. fejezet Általános rendelkezések 63. oldal

I. szakasz Átfogó szabályozás

101. §

II. szakasz A jogok és kötelezettségek összhangja 64. oldal

102. § Általános rendelkezés

103. § Az önellátás

III. szakasz Tulajdon 66. oldal

104. § Általános rendelkezések

105. § A tulajdonjog gyakorlói

IV. szakasz Birtok 67. oldal

106. § Általános rendelkezések

107. § A birtoklás jogának gyakorlói

B. fejezet Minden birtoklás gyökere az egyetemes közösség 69. oldal

I. szakasz Gazdaság

108. § Általános rendelkezések

II. szakasz A gazdaság fő részei 70. oldal

1. alszakasz Mezőgazdaság és élelmiszeripar

109. § Általános rendelkezések

110. § A mezőgazdaság és élelmiszeripar az összehangolt gazdasági

rendszerben 71. oldal

2. alszakasz Ipar

111. § Általános rendelkezések 72. oldal

112. § Az alapvető emberi jogok biztosítását szolgáló ipari termék előállítása

113. § A kiegészítő emberi jogok biztosítását szolgáló ipari termékek

előállítása 73. oldal

114. § Energiaipar

3. alszakasz Szolgáltatás 75. oldal

115. §

4. alszakasz Idegenforgalom 76. oldal

116. §

5. alszakasz Kereskedelem 77. oldal

117. § Belkereskedelem

118. § Külkereskedelem

6. alszakasz Szállítás 78. oldal

119. § A szállítás általános szabályai

120. § Személyforgalom

121. § Áruszállítás 79. oldal

C. fejezet A tagországok minden értéke a tagország érdekeit

szolgálja 81. oldal

I. szakasz Általános rendelkezések

122. §

II. szakasz Az államháztartás

1. alszakasz Általános rendelkezések

123. § A nemzeti vagyon növekedése

124. § A nemzeti vagyon növekedésének felhasználása

2. alszakasz A pénzrendszer 83. oldal

125. §

3. alszakasz A tagországok Nemzeti Bankja

126. §

NEGYEDIK RÉSZ A szabadság védelme 84. oldal

127. §

I. szakasz Általános rendelkezések

128. §

II. szakasz Az Európai Konföderáció tagországának belbiztonsága 85. oldal

129. §

III. szakasz Honvédelem

130. § Általános rendelkezések

131. § A honvédség belbiztonsági tevékenysége 87. oldal

132. § Személyes honvédelmi kötelezettség

133. § A hivatásos és a szerződéses állomány

134. § Az államhatár fegyveres átlépésének tilalma

135. § Gazdasági és szolgáltatási kötelezettség 88. oldal

IV. szakasz A nemzetbiztonsági szolgálatok

136. §

V. szakasz Rendkívüli helyzetek

137. § Katasztrófahelyzet

138. § Szükséghelyzet 89. oldal

139. § Megelőző védelmi helyzet

140. § Fegyveres védelmi helyzet

141. § Intézkedések megelőző- és fegyveres védelmi helyzet esetén 90. oldal

142. § Rendkívüli állapot

143. § Országvédelmi terv 91. oldal

144. § A szükséghelyzet, valamint a megelőző- és fegyveres védelmi helyzet megszűntetése

145. § A szükséghelyzet, valamint a megelőző- és fegyveres védelmi

helyzet jogosságának vizsgálata 92. oldal

ÖTÖDIK RÉSZ Záró rendelkezések 94. oldal

146. § Ajánlások

147. §

148. §

149. § 95. oldal

150. §

Melléklet: Jogszabályalkotás folyamatának áttekintő táblája 96. oldal

PREAMBULUM

Felismerve, hogy Európa nemzeteinek alapvető érdeke a csorbítatlan önkormányzatiságon (szubszidiaritáson) alapuló szerves egységként élés, felismerve, hogy Európa nemzeteinek természetes értékrendjét a keresztény erkölcsi szabályok határozzák meg,

tiszteletben tartva Európa nemzeteinek államalkotási jogát, valamint gazdasági és politikai rendszerét meghatározó jogát,

azzal az elhatározással, hogy az európai államszövetség föderációról konföderációra történő átalakításával az európai államok együttműködésének egy új szakaszába lépjenek,

ösztönzést merítve Európa kulturális, vallási és humanista örökségéből, amelyből az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen jogai, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, valamint a jogállamiság egyetemes értékei kibontakoztak, emlékeztetve egyrészt az európai kontinens megosztottsága, másrészt föderációként működése megszüntetésének történelmi fontosságára és annak szükségességére, hogy a jövő Európájának kialakításához szilárd alapokat teremtsenek,

megerősítve elkötelezettségüket a szabadság, a szubszidiaritás, a demokrácia, az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása és a jogállamiság elvei mellett,

megerősítve az alapvető szociális jogok melletti elkötelezettségüket,

azzal az óhajjal, hogy elmélyítsék a népeik közötti szolidaritást, miközben történelmüket, kultúrájukat és hagyományaikat tiszteletben tartják,

azzal az óhajjal, hogy tovább javítsák az államok demokratikus és hatékony együttműködését,

azzal az elhatározással, hogy megerősítik és közelítik egymáshoz gazdaságaikat, és ennek érdekében összehangolt gazdasági rendszert hoznak létre,

azzal a szándékkal, hogy a lelki- szellemi- és anyagi igények és lehetőségek összhangjának minél teljesebbé tételével előmozdítsák népeik gazdasági és társadalmi fejlődését,

azzal az elhatározással, hogy a tagországok kül- és biztonságpolitikájának a szolidaritás legyen az alapja, megerősítve ezáltal Európa nemzeteinek államonkénti és egyetemes identitását és függetlenségét, Európa és a világ békéjének, biztonságának és fejlődésének előmozdítása érdekében,

azzal az elhatározással, hogy - miközben biztosítják népeik védelmét és biztonságát - megkönnyítik a szerződő államok polgárainak más nemzetek kultúrájának, művészetének, hagyományainak megismerését,

azzal az elhatározással, hogy továbbviszik Európa népei szerves együttélésének folyamatát, ahol a szubszidiaritás elvének megfelelően minden döntést az állampolgárokhoz a lehető legközelebb eső szinten hozzák meg,

szem előtt tartva az európai összehangoltság előrehaladása érdekében teendő további lépéseket,

azzal a hittel, hogy az anyagtalan erő magában foglalja az anyag uralásának és alakításának feltételeit, így ezek tiszteletben tartása minden emberi fejlődés alapja,

azzal a hittel, hogy az anyagtalan- és anyagi világ egységének visszaállítása az emberiség továbbélésének alapfeltétele,

azzal a hittel, hogy a szabadság alapja minden anyagtalan-, valamint anyagi élő és élettelen Teremtmény iránti szeretet, valamint minden nemzet őseinek emberi társadalmat meghatározó értékeihez való hűség,

úgy határoztak, hogy létrehozzák az Európai Konföderációt, és e célból meghatalmazottjaikként jelölték ki,

akik kicserélve jó és kellő alakban talált meghatalmazásaikat aláírásukkal országuk nevében kijelentik, hogy a következőkben állapodtak meg:

Az Európai Konföderáció alapelvei

(1) Minden állam politikai, társadalmi, közigazgatási, gazdasági és területi szabadsága örök és sérthetetlen.

(2) Minden embernek a jogok és kötelezettségek összhangjában egy és ugyanazon szabadsága van.

(3) Minden állam lelki, szellemi és természeti vagyona az állam államalapító és államalkotó nemzetei által alkotott egyetemes közösség örök és elidegeníthetetlen tulajdona.

(4) Az állam vagyonával létrehozott minden érték az állam államalapító és államalkotó nemzetei által alkotott egyetemes közösség érdekeit szolgálja.

(5) Azzal szemben, aki az állam vagy az állampolgárok szabadságát veszélyezteti, minden állampolgárnak nemcsak joga, hanem kötelessége ellentmondani és ellenállni.

ELSŐ RÉSZ

Az államok szabadsága

1. §

(1) Minden országnak elidegeníthetetlen joga van szabadságának megőrzéséhez, illetve, ha szabadságát idegen hatalom elvette, annak visszaszerzéséhez.

(2) Az állam szabadsága

a./ a társadalmi együttélés szabályai jogrendszerbe foglalásának és érvényesítésének,

b./ a külkapcsolatok létesítése és felbontása gyakorlásának,

c./ a társadalmi berendezkedés meghatározásának,

d./ a gazdasági és kereskedelmi rendszere kialakításának és működésének,

e./ a külső és belső védelem eszközei fejlesztésének és alkalmazásának,

f./ a teljes önkormányzatiságot (szubszidiaritást) biztosító képviseleti rendszer kialakításának és gyakorlásának

minden más államtól való függetlenségét jelenti.

(3) A (2) bekezdésnek megfelelően a tagországok csak olyan nemzetközi szerződést kötnek, amely a 11. § (2) bekezdésében szabályozott tárgykörre vonatkozik, és a tagország

a./ külügyi- és védelmi,

b./ jogalkotási,

c./ jogalkalmazási, végrehajtási, igazságszolgáltatási

d./ közigazgatási,

e./ pénzügyi,

f./ gazdasági,

g./ kereskedelmi,

h./ vám- és adóügyi,

i./ nemzetközi szerződés kötésére vonatkozó és j./ területi

függetlenségét sem részben sem egészben nem sérti.

(4) Az állam szabadsága az országok állampolgárainak országonként együttesen gyakorolt alapjoga, annak egésze, vagy bármely eleme soha, amely senki által és senki érdekében nem szüntethető meg.

(5) Minden állam elidegeníthetetlen joga – függetlensége megtartása mellett -, a jogharmonizáció alkalmazása a vele szomszédos államokkal kulturális, hagyományőrző, gazdasági és védelmi területeken.

A. fejezet Általános rendelkezések

I. szakasz Alapvető rendelkezések

2. §

Az Európai Konföderáció nem jogi személy.

3. §

(1) Az Európai Konföderáció összehangolja a tagországok kulturális, tudományos és gazdasági tevékenységét, a tagországok által meghatározott tárgykörökben.

(2) Az Európai Konföderáció a tagországok érdekérvényesítésén és a korlátozás nélküli önkormányzatiságon (szubszidiaritáson) alapszik. Ez a feltétele a népuralomnak (demokráciának) és a sorsközösség vállalásnak (szolidaritásnak).

Ennek megfelelően képviseleti rendszere és intézményei a tagországok pártfüggetlen társadalmi csoportjainak küldöttjeiből épül fel.

II. szakasz

A képviseletgyakorlás

4. §

(1) Az Európai Konföderáció képviselőit a tagországok a./ államalapító és államalkotó nemzetei,

b./ államalapító és államalkotó nemzeteinek domináns vallásai,

c./ korcsoportok,

d./ xxxxx és

e./ szakmák

társadalmi csoportjainak önkormányzatai választják, a tagországok hagyományai és a társadalmi csoportok választóinak lélekszáma alapján.

(2) Az Európai Konföderációban a tagországok képviselői – a szubszidiaritás elve szerint - kötött mandátummal rendelkeznek.

III. szakasz

Az Európai Konföderáció szerves egységben él a világ államaival és nemzeteivel

5. §

(1) Az Európai Konföderáció elutasítja a háborút, mint a nemzetek közötti viták megoldásának eszközét, és tartózkodik az államok függetlensége vagy területi épsége ellen irányuló erőszak alkalmazásától, illetőleg az erőszakkal való fenyegetéstől.

(2) Az Európai Konföderáció nem tart kapcsolatot olyan állammal vagy államszövetséggel, amelynek célja egy vagy több államban a politikai és/vagy gazdasági hatalom erőszakkal történő megszerzése, vagy fenntartása.

(3) Az Európai Konföderáció minden tagországa elvárja minden államtól és nemzettől, hogy vele szemben tartózkodjék függetlensége, területi épsége, politikai és gazdasági rendszere ellen irányuló erőszak alkalmazásától, illetőleg erőszakkal történő fenyegetéstől.

6. §

(1) Az Európai Konföderáció együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és államával.

(2) Az Európai Konföderáció felelősséget érez tagországai államalapító vagy államalkotó nemzeteinek határain kívül nemzeti kisebbségben élő tagjainak sorsáért, és előmozdítja azok anyaországukkal való kapcsolatának ápolását.

(3) Az Európai Konföderáció az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése érdekében szorgalmazza, hogy az európai konföderatív államszövetségnek minden európai állam tagja legyen.

7. §

Az Európai Konföderáció és a tagországok jogrendszereinek összehangolása

(1) Az Európai Konföderáció összehangoló tevékenységével létrejött két- vagy többoldalú nemzetközi szerződések érintett tagországok jogrendszerébe történő beillesztését és a szükséges jogharmonizációt a tagországok végzik.

(2) Az Európai Konföderáció az (1) bekezdés szerinti szerződések vonatkozásában közreműködik az összehangolt helyi jogrendszerbe iktatás és a szükséges jogharmonizáció végrehajtásában.

B. fejezet Jogalkotás

I. szakasz Általános rendelkezések

8. §

(1) Az Európai Konföderáció jogalkotása a tagországok igényeinek és lehetőségeinek összehangolását szolgálja.

(2) A jogszabályalkotás folyamatát egy döntési helyzet indítja el.

(3) A jogalkotás

a./ hatályban lévő jogszabály módosítását,

b./ hatályban lévő jogszabály hatálytalanítását,

c./ új jogszabály alkotását jelenti.

(4) A jogszabályalkotás folyamatának részei: a./ Jogszabályalkotás kezdeményezése,

b./ Jogszabály tervezet elkészítése és előterjesztése

c./ Jogszabály elfogadása

d./ Jogszabály elfogadás ellenőrzése

e./ Jogszabály hatályba léptetése

f./ Jogszabály kihirdetése

(5) Az új vagy a módosítás utáni jogszabály nem lehet ellentétes jelen szerződéssel, jelen szerződés, mint irányelv alapján készített jogszabályokkal és a tárgykörben korábban hozott egyéb jogszabályokkal.

(6) A jogszabályt a kellő felkészülési időt biztosítva kell hatályba léptetni.

(7) A jogszabályalkotásra, a jogszabályokra, a tagországok igényeinek és lehetőségeinek összehangolására vonatkozó egyéb jogi eszközökre, a hivatalos lapokra és a hivatalos jogszabálygyűjteményekre vonatkozó részletes szabályokat jelen szerződés, mint irányelv alapján készített jogszabály állapítja meg.

(8) A jogszabályalkotás folyamatának áttekintő tábláját az 1. sz. melléklet tartalmazza.

II. szakasz

Az Európai Konföderáció jogszabályai

9. §

(1) Az Európai Konföderáció jogrendszere a tagországok - mint független társadalmi, politikai és gazdasági egységek - együttélési szabályait határozza meg.

(2) Az Európai Konföderáció az alábbi jogszabályokat alkotja: a./ A Konföderáció intézményeinek működési szabályzata,

b./ Az Európai Konföderáció összehangoló jogszabályai

ba./ Két vagy többoldalú nemzetközi szerződés a tagországok között, bb./ Nemzetközi szerződés a Konföderáció egy vagy több tagországa és a

Konföderáción kívüli egy vagy több állam, illetve államszövetség között,

c./ Ajánlások.

(3) Az Európai Konföderáció határozatait a Konföderáció Tanácsa hozza.

(4) Az Európai Konföderáció jogszabályai a jogszabályban meghatározott tagországokra vonatkoznak.

III. szakasz

A Konföderáció intézményeinek működési szabályzata

10. §

(1) Az Európai Konföderáció intézményei:

a./ Az Európai Konföderáció Tanácsa (továbbiakban: Tanács) Az Európai Konföderáció döntéshozó szervezete.

A tagországok társadalmi csoportjainak képviselőiből áll, az egyes társadalmi csoportok európai lélekszámának megfelelő arányban.

A tagországok társadalmi csoportonként delegálnak a társadalmi csoport összes európai lélekszáma tagországban képviselt hányadának megfelelő számú képviselőt.

b./ A Társadalmi Csoportok Összehangoló Bizottságai (továbbiakban: Bizottság)

Az Európai Konföderáció döntéselőkészítő szervezete.

Az Európai Konföderáció Tanácsának tagjaiból és az egyes társadalmi csoportok vezetésében, szervezésében gyakorlatot szerzett személyekből álló szakmai intézmény.

Bizottságok:

ba./ Egészségügyi Bizottság, bb./ Oktatás-nevelési Bizottság, bc./ Kulturális Bizottság,

bd./ Korcsoport Bizottság, be./ Vallási Bizottság,

bf./ Védelmi Bizottság,

bg./ Mezőgazdasági Bizottság, bh./ Ipari Bizottság,

bi./ Energetikai Bizottság, bj./ Szolgáltatási Bizottság, bk./ Idegenforgalmi Bizottság, bl./ Kereskedelmi Bizottság,

bm./ Személyforgalmi- és áruszállítási Bizottság,

c./ Az Európai Konföderáció Ellenőrző Bizottsága (továbbiakban: Ellenőrző Bizottság)

Az Európai Konföderáció végrehajtás-ellenőrző és visszacsatoló szervezete.

A tagországok egy-egy delegáltjából áll.

(2) A Konföderáció intézményei működési szabályzatának alkotását a kezdeményezéssel érintett intézmény tagja indítványozhatja,

(3) A három intézmény működésének szabályozását a jelen szerződés szerves részét képező „Irányítás, végrehajtás és ellenőrzés” című jogszabály tartalmazza.

IV. szakasz

Az Európai Konföderáció összehangoló jogszabályainak alkotási folyamata

11. §

Igény-lehetőség mérleg

(1) Az Európai Konföderáció működésének és jogszabályalkotásának alapja a tagországok adataiból összeállított igény-lehetőség mérleg.

(2) A tagországok folyamatosan frissítik saját igény-lehetőség mérlegüket a következő csoportosítás szerint:

a./ egészségügyi ellátás,

b./ oktatás-nevelés,

c./ kultúra,

d./ vallás,

e./ védelem,

f./ mezőgazdaság és élelmiszeripar,

g./ ipar,

h./ energetika,

i./ közösségi (kommunális) és a gondoskodási (szociális) szolgáltatás, j./ idegenforgalom,

k./ kereskedelem,

l./ közlekedés és szállítás.

12. § Döntési helyzet

(1) A döntési helyzet alapja a tagországok igény-lehetőség mérlege.

Döntési helyzet alakul ki, ha a tagországokban vagy az Európai Konföderáció egészében az igény-lehetőség mérleg valamely elemére vonatkozóan nincs meg az összhang.

(2) A döntési helyzet alapján készülő jogszabály célja az igény-lehetőség egyensúly kialakítása

a./ a tagország igény-többletét a hozzá legközelebbi tagország lehetőség- többletével,

b./ a tagország lehetőség-többletét a hozzá legközelebbi tagország igény- többletével,

c./ a Konföderáción belül, a belső összehangolás után fennmaradó igény- vagy lehetőség többletet Konföderáción kívüli állam vagy államszövetség lehetőség-, vagy igény-többletével,

d./ a fenti módszerekkel ki nem elégíthető

- igényeket termékfejlesztéssel, illetve helyettesítő termékkel, terménnyel, vagy szolgáltatással,

- lehetőségeket termékszerkezet váltással.

(3) A döntési helyzet egy vagy több tárgykört érint, ha a társadalmi együttélés feltételei a döntési helyzetet eredményező tárgykörön kívül más tárgykörre vagy tárgykörökre is kihat.

Ebben az esetben az érintett összes tárgykörre vonatkozóan kell lefolytatni a jogszabályalkotási eljárást.

13. §

A jogszabályalkotás kezdeményezése

(1) A kialakult döntési helyzet alapján indított jogszabályalkotás-kezdeményezés a jogszabályalkotás folyamatának első része.

(2) Új jogszabály alkotásának kezdeményezése

a./ A tagországok közötti két vagy többoldalú nemzetközi szerződést a 11. §

(1) bekezdésében meghatározott tárgykört érintő,

- 12. § (2) bekezdés a./, b./ és c./ pontja esetén

= az összhang nélküli igény-lehetőség mérleggel rendelkező tagország,

= az illetékes Bizottság;

- 12. § (2) bekezdés d./ pontja esetén

= az igénytöbblet helyettesítő terménnyel, termékkel vagy szolgáltatással kielégíthetősége esetén az illetékes Bizottság,

= az igénytöbblet termékfejlesztéssel történő kielégítését bármely tagország, amely adottságainál fogva képes a termékfejlesztést végrehajtani,

= a lehetőségtöbblet termékszerkezet váltással történő felszámolását a lehetőségtöbblettel rendelkező állam, vagy az illetékes Bizottság

Kezdeményezi.

b./ A 11. § (2) bekezdésében meghatározott tárgykörben a Konföderáció szintjén összehangolhatatlan igény-lehetőség elemekre vonatkozóan, az

összhang biztosítása érdekében a Konföderáció egy vagy több tagországa és a Konföderáción kívüli egy vagy több állam, illetve államszövetség közötti nemzetközi szerződés létrehozását

- a tárgykörben érintett bármely állam, vagy államszövetség, illetve

- az illetékes Bizottság kezdeményezheti.

c./ A b./ pont második alpontját csak akkor lehet alkalmazni, ha az igény- lehetőség összhang az a./ pontban leírt nemzetközi szerződéssel nem teremthető meg.

(3) Jogszabály-módosítás kezdeményezése

a./ A meghatározott időszakra vonatkozó szerződések hatályának meghosszabbítását

- a szerződést megerősítő államok, vagy államszövetségek bármelyike,

- az illetékes Bizottság kezdeményezheti.

b./ A szerződéshez csatlakozást

- a csatlakozni akaró állam, vagy államszövetség,

- az illetékes Bizottság kezdeményezheti.

c./ A szerződés tárgyköreinek kiterjesztését

- a szerződést megerősítő államok vagy államszövetségek bármelyike,

- az illetékes Bizottság kezdeményezheti.

(4) Jogszabály hatályon kívül helyezésének kezdeményezése

a./ Amennyiben egy szerződés teljesítése során a szerződést megerősítő bármelyik állam vagy államszövetség megsérti az Európai Konföderáció bármely általános rendelkezését, az Ellenőrző Bizottság kezdeményezi mindazon szerződések végrehajtásának felfüggesztését és hatályon kívül helyezését, amelyekben az állam vagy államszövetség érintett.

b./ Amennyiben egy

- határozott időre létrejött szerződés a hatályban léte alatt,

- határozatlan időre létrejött szerződés bármikor teljesítette az abban megfogalmazott célokat, akkor

- a szerződést megerősítő államok, vagy államszövetségek bármelyike, vagy

- az illetékes Bizottság

kezdeményezheti annak hatályon kívül helyezését.

14. §

Jogszabály tervezet elkészítése

(1) A jogszabály tervezet készítése során biztosítani kell a szerződésben érintett tagország tárgykörben érintett társadalmi csoportjai akaratának kinyilvánítását.

(2) A jogszabály tervezet készítésének összehangolását és a jogszabályjavaslat elfogadásra előterjesztését az Előterjesztő elnök végzi, aki

a./ az illetékes Bizottság elnöke, amennyiben a jogszabálytervezet a 11. § (2) bekezdésében meghatározott egy tárgykört érint,

b./ az illetékes Bizottságok együttes ülésén, az érintett tárgykörök Bizottságainak elnökei közül többségi szavazattal választott személy, amennyiben a jogszabálytervezet a 11. § (2) bekezdésében meghatározott több tárgykört érint.

(3) A jogszabály tervezetet

a./ a tagországok közötti két vagy többoldalú nemzetközi szerződés esetén az illetékes Bizottságok azon tagjai készítik, akik a szerződésben érintett tagországok képviselői,

b./ a Konföderáció egy vagy több tagországa és a Konföderáción kívüli egy vagy több állam, illetve államszövetség közötti szerződéstervezet készítését

- a Konföderáció részéről az a./ pontban meghatározott személyek

- a Konföderáción kívüli állam vagy államszövetség kormánya által a szerződéstervezet készítéséhez delegált személyekkel

közösen végzik.

(4) A jogszabálytervezet elkészítésében részt vevő bizottsági tagok a tervezet elkészítése során kötelesek az általuk képviselt állam választópolgáraival egyeztetni a Bizottságban előzetesen elkészített jogszabály-javaslatot.

Az egyeztetés során a jogszabálytervezettel érintett tárgyköröknek a tagország megfelelő társadalmi csoportjainak többségi véleménye meghatározó a jogszabálytervezet elkészítésénél.

(5) A jogszabálytervezet Előterjesztő elnöke akkor jogosult a jogszabály javaslatot elfogadásra előterjeszteni, ha

a./ a tagországok közötti két vagy többoldalú nemzetközi szerződéstervezet esetén az illetékes Bizottság (több tárgykör esetén az illetékes Bizottságok) szerződésben érintett tagországokat képviselő tagjai egységesen támogatják a javaslat előterjesztését;

b./ a Konföderáció egy vagy több tagországa és a Konföderáción kívüli egy vagy több állam, illetve államszövetség közötti szerződéstervezet esetén

- az illetékes Bizottság (több tárgykör esetén az illetékes Bizottságok) szerződésben érintett tagországokat képviselő tagjai és

- a szerződésben érintett Konföderáción kívüli államok és/vagy államszövetségek

egységesen támogatják a javaslat előterjesztését.

15. §

A jogszabály tervezet elfogadása

(1) A jogszabály tervezetet az Európai Konföderáció Tanácsa fogadja el, egyszerű többséggel, a szerződéstervezetben érintett tagországok képviselőinek egységes szavazatával.

(2) Abban az esetben, ha a Tanács, vagy az Ellenőrző Bizottság bármely tagjának kétségei vannak a felől, hogy a jogszabálytervezet megfelel-e a tárgykörben érintett bármely ország tárgy szerinti társadalmi csoportjának a jogszabály előkészítés során kinyilvánított akaratának, akkor kérheti az Ellenőrző Bizottságtól a jogszabálytervezet elfogadásának ellenőrzését.

16. §

A jogszabály hatályba lépése

(1) A jogszabálytervezetet az Európai Konföderáció Tanácsa a 15. § szerinti elfogadó határozata alapján az Európai Könföderáció elnöke lépteti hatályba.

(2) A jogszabállyal érintett tárgykör (tárgykörök) szabályozásáért a jogszabálytervezetet elfogadó minden képviselő személyesen viseli a felelősséget.

17. §

A jogszabály elfogadásának ellenőrzése

(1) Az Ellenőrző Bizottság

a./ a hatályba léptetett jogszabály elfogadását, illetve hatályba léptetését, annak kihirdetése előtt,

b./ a hatályba léptető által kért javaslat elfogadását, a hatályba léptetés előtt

ellenőrzi „Irányítás, végrehajtás és ellenőrzés” című jogszabályban leírtak szerint.

(2) Az Ellenőrző Bizottság az ellenőrzésének eredményeként a jogszabály kihirdethetőségére vonatkozóan a következő döntéseket hozza:

a./ A jogszabály kihirdethető.

b./ A jogszabályalkotás folyamatát meg kell ismételni.

(3) A jogszabály elfogadása ellenőrzésének részleteit az „Irányítás, végrehajtás és ellenőrzés” című jogszabály szabályozza.

18. §

A jogszabály kihirdetése

A jogszabályt az Európai Konföderáció, valamint a szerződést aláíró tagországok hivatalos lapjában kell kihirdetni.

V. szakasz

Az Ajánlások jogalkotási folyamata

19. § Döntési helyzet

Az ajánlás döntési helyzetét az eredményezi, ha

a./ ha valamely tagországban az igény-lehetőség mérleg pontatlanságát mutatja valamely nemzetközi szerződés végrehajtása, illetve

b./ az Európai Konföderáció összesített igény-lehetőség mérlegének elemzése, illetve az Európai Konföderáción kívüli igények és lehetőségek összhangja jelzi valamely tárgykörbe tartozó termék, termény vagy szolgáltatás igénynövekedését, lehetőség-szükséglet csökkenését vagy megszűnését, vagy új igény jelentkezését, illetve

c./ valamelyik tagország igénybővítő lehetőséget javasol.

20. §

Az Ajánlás kezdeményezése

Ajánlást kezdeményezhet a döntési helyzet alapján

a./ az Európai Konföderáció bármely intézménye a tagországok részére olyan jogharmonizációs, vagy önálló jogalkotási eljárást, amely elősegíti a szubszidiaritás, a demokrácia és a szolidaritás egységes érvényesülését, és ezáltal az igény-lehetőség mérleg tárgyszerűségét,

b./ az Európai Konföderáció bármely intézménye és bármely tagországa a többi tagország részére a 11. § (2) bekezdésben meghatározott tárgykörökben az összesített igény-lehetőség mérleg alakulásából természetszerűen következő termékfejlesztést vagy termékszerkezet változtatást,

c./ az Európai Konföderáció bármely tagországa igénybővítő lehetőségre tehet ajánlatot, az országban kidolgozott módszerrel, eljárással, eszközzel kapcsolatban.

21. §

Az Ajánlástervezet elkészítése

(1) A jogharmonizációs és/vagy jogszabály-alkotási ajánlás-tervezet készítésének összehangolását és a jogszabály javaslatot elfogadásra előterjesztését az Előterjesztő elnök végzi, aki

a./ a kezdeményező Bizottság elnöke, amennyiben a jogszabálytervezet a 11.

§ (2) bekezdésében meghatározott egy tárgykört érint,

b./ a kezdeményezéssel érintett Bizottságok együttes ülésén, az érintett tárgykörök Bizottságainak elnökei közül többségi szavazattal választott személy, amennyiben a kezdeményezés a 11. § (2) bekezdésében meghatározott több tárgykört érint.

(2) A termékfejlesztés vagy termékszerkezet változtatás ajánlás-tervezet készítésének összehangolását és a jogszabály javaslatot elfogadásra előterjesztését az Előterjesztő elnök végzi, aki

a./ az (1) bekezdés szerinti Bizottság elnök, amennyiben az Európai Konföderáció egyik Bizottsága a kezdeményező,

b./ a kezdeményező tagországnak az a képviselője, aki a kezdeményezés tárgykörében érintett Bizottság tagja.

(3) Az igénybővítő lehetőségre tett ajánlás-tervezet készítésének összehangolását és a jogszabály javaslatot elfogadásra előterjesztését a kezdeményező tagországnak az a képviselője végzi, Előterjesztő elnöki minőségben, aki a kezdeményezés tárgykörében érintett Bizottság tagja.

(4) Az Ajánlás jogszabály-előkészítésének elkészítését az Előkészítő elnök által felkért szakértői csoport végzi.

22. §

Az Ajánlástervezet elfogadása

(1) Az Ajánlástervezetet az Európai Konföderáció Tanácsa fogadja el, egyszerű többséggel.

(2) Abban az esetben, ha a Tanács, vagy az Ellenőrző Bizottság bármely tagjának kétségei vannak a felől, hogy az Ajánlástervezet megfelel-e a tárgykörben érintett bármely ország tárgy szerinti társadalmi csoportjának a jogszabály előkészítés során kinyilvánított akaratának, akkor kérheti az Ellenőrző Bizottságtól a jogszabálytervezet elfogadásának ellenőrzését.

23. §

A jogszabály elfogadásának ellenőrzése

(1) Az Ellenőrző Bizottság a hatályba léptető által kért javaslat elfogadását, a kihirdetés előtt ellenőrzi „Irányítás, végrehajtás és ellenőrzés” című jogszabályban leírtak szerint.

(2) Az Ellenőrző Bizottság ellenőrzésének eredményeként az Ajánlat kihirdethetőségére vonatkozóan a következő döntéseket hozza:

a./ Az Ajánlás közzé tehető.

b./ Az Ajánlás folyamatát meg kell ismételni.

c./ Az Ajánlás tárgyköre ellentétes az Európai Konföderáció alapelveivel, azért nem tehető közzé, és a jogalkotási folyamat nem ismételhető meg.

(3) Az Ajánlás elfogadása ellenőrzésének részleteit az „Irányítás, végrehajtás és ellenőrzés” című jogszabály szabályozza.

(4) Az ajánlás címzett tagországok részéről történő elfogadása az Európai Konföderáció összehangoló jogszabály-alkotási folyamatának döntési helyzetét jelenti.

24. §

Az Ajánlástervezet közzététele

Az Ajánlást az Európai Konföderáció, valamint a címzett tagországok hivatalos lapjában kell kihirdetni.

MÁSODIK RÉSZ

Az Európai Konföderáció tagországai állampolgárainak szabadsága

25. § Általános rendelkezések

(1) A kötelezettségek és jogok egységében az Európai Konföderáció tagországainak minden állampolgára egy és ugyanazon szabadságot élvez, amely nem szűntethető meg és nem korlátozható.

(2) A tagországok állampolgára:

a./ az államalapító nemzet tagja, bárhol él a világon, valamint

b./ az államalkotó nemzetek tagjai, ha a tagország területén élnek1.

(3) Államalkotó nemzet az, amely elfogadva az államalapító nemzet értékrendjét, kultúrájának helyet talált a tagország területén.

(4) Xxx nem a tagország állampolgára, az a tagországban vendégként él, teljeskörű kötelezettség terhével és a vendégjog gyakorlásával.

(5) Az állampolgárságra méltatlan személyt az „Irányítás, végrehajtás és ellenőrzés” című jogszabályban meghatározott esetekben meg kell fosztani állampolgárságától.

(6) A vendég ugyanazon joggal rendelkezik, mint az állampolgár, kivéve:

a./ nem végezhet olyan tevékenységet, amely a tagország politikai, társadalmi és gazdasági életére befolyással van,

b./ nem vehet részt a tagország gazdasági politikájának kidolgozásában és alkalmazásában,

c./ sem maga, sem leszármazottja nem lehet a tagország egyetemes tulajdonának birtokosa.

1 Az államalkotó nemzeteket a tagországok jogrendszere határozza meg.

A. fejezet

A tagországok állampolgárainak szabadságjogai

I. szakasz Alapvető emberi jogok

1. alszakasz Általános rendelkezések

26. §

Az alapvető jogok gyakorlása és védelme

(1) Az állampolgárságból eredő jogok (a továbbiakban: alapvető jogok) és azok védelme - természetüknek megfelelően - megilletik az „Irányítás, végrehajtás és ellenőrzés” című jogszabályban meghatározott jogi személyt és a jogi személyiség nélküli szervezetet.

(2) Alapvető jogait jogszerű eszközökkel mindenki maga is megvédheti. E jogok megsértése esetén mindenki bírósághoz fordulhat, vagy – a tárgykörnek megfelelően – egyéb módon kötelességszerűen érvényesítheti a NEGYEDIK RÉSZBEN (127-145. §) meghatározott feltételek mellett ellentmondási és ellenállási jogát.

27. §

Az alapvető jogok szabályozása és korlátozása

(1) Alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat „Az emberi alapjogokról és kötelezettségekről” szóló jogszabály állapítja meg jelen jogszabály irányelvei alapján.

Alapvető jogot korlátozni csak a hivatkozott jogszabályban lehet.

(2) Alapvető jog a jogalkotás során csak kivételesen, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan és annak elérésére alkalmas módon, lényeges tartalmának sérelme nélkül, arra kényszerítő ok miatt korlátozható, különösen, ha ez mások alapvető jogainak védelme, bűncselekmény megelőzése és üldözése, a közrend, a nemzetbiztonság, a közegészség védelme érdekében indokolt.

28. §

Az alapvető jogoktól való eltérés rendkívüli helyzetben

(1) A tagországok jogrendszere szerint rendkívüli helyzetben az alapvető jogok gyakorlása a feltétlenül szükséges mértékben és az adott helyzettel szoros összefüggésben felfüggeszthető, vagy az általánostól eltérően szabályozható.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható a 29-30. §-ban, az 51. §-ban, a 78-81. §- okban és a 82. § (2) bekezdésében meghatározott jogokra.

29. §

Hivatás- és tisztségbeli korlátozások

(1) Az Európai Konföderáció Tanácsának, Bizottságának és Ellenőrző Bizottságának tagjai nem gyakorolhatják az egyesülési és gyülekezési jogot.

(2) Az Európai Konföderáció Tanácsának és Ellenőrző Bizottságának tagja társadalmi csoport nevében vagy érdekében nem végezhet nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet.

(3) Az Európai Konföderáció Tanácsa, a Bizottság és az Ellenőrző Bizottság tagja szerveződési jogának gyakorlását a tagország jogrendszere korlátozhatja.

2. alszakasz

Az életfeltételekhez való jog

30. §

Az élethez és az emberi méltósághoz való jog

(1) Minden embernek veleszületett, elidegeníthetetlen joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit sem szabad önkényesen megfosztani.

(2) Mindenkinek joga van személyisége szabad alakításához, testi, erkölcsi és szellemi épségének tiszteletben tartásához.

(3) Senkit sem szabad kínzásnak, embertelen, megalázó, kegyetlen, az emberi méltóságot sértő büntetésnek vagy bánásmódnak alávetni.

(4) Tilos emberen a hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni.

31. §

A szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jog

(1) Mindenkinek joga van a kötelezettségek és jogok összhangján alapuló szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.

(2) Letartóztatni, őrizetbe venni, szabadságától egyéb módon megfosztani vagy szabadságában korlátozni bárkit csak a tagország jogrendszerében meghatározott okból és törvényes eljárás keretében szabad. A szabadságától megfosztott vagy szabadságában korlátozott személynek joga van a vele szemben tett intézkedés okáról haladéktalanul tájékoztatást kapni.

(3) A letartóztatott, őrizetbe vett vagy szabadságában egyéb módon korlátozott személyt haladéktalanul, de legkésőbb hetvenkét órán belül bíróság elé kell állítani, vagy szabadon kell bocsátani. A bíróság köteles az eléje állított személyt meghallgatni, és szabadon bocsátásáról vagy szabadságának korlátozásáról írásban indokolt határozattal haladéktalanul dönteni.

(4) Szabadságelvonással járó büntetést csak bíróság szabhat ki.

(5) A törvénytelen letartóztatás, őrizetbe vétel vagy fogvatartás áldozata teljes kártérítésre jogosult.

32. §

A családszerkezet fenntartásához való jog

(1) Az Európai Konföderáció minden tagországa állampolgárainak joguk van a nemzeti hagyományok szerinti családszerkezet szerint élni:

a./ több korosztályt magában foglaló nagycsaládban és

b./ az államalapító és államalkotó nemzet lélekszámának olyan mértékű növekedését szolgáló nagy családban, amely minden korosztály lélekszámnövekedését biztosítja az előző korosztályhoz képest.

(2) A családszerkezet fenntartásához szükséges feltételeket és a részletes szabályozást a tagországok jogrendszere tartalmazza.

33. §

A családalapítás joga

(1) A tagországok jogrendszerében meghatározott korhatárt elért férfi és nő egymással házasságot köthet, és családot alapíthat.

(2) A család alapja a két különböző nemű ember által alkotott házaspár.

(3) A nemi másságot az Európai Konföderáció betegségként kezeli, annak megfelelő jogokat és kötelességeket minden tagország jogrendszere határozza meg.

34. §

A család joga és kötelezettsége

(1) Az Európai Konföderáció tagországai biztosítják a család egysége, a magzat, a gyermek, az anya és a szülő védelmének feltételeit.

(2) A szülők kötelessége a család (1) bekezdés szerinti védelmét teljesíteni.

(3) A család jogainak és kötelezettségeinek jelen jogszabályban maghatározott irányelvek szerinti részletes szabályozását a tagországok jogrendszere tartalmazza.

35. §

Az anya joga és kötelezettsége

(1) Az anya családért végzett (elsősorban a gyermekekkel kapcsolatos) tevékenységének elismeréseként a következő jogokat gyakorolja:

a./ Az anya a gyermek 10 éves koráig (az általános iskola 4. osztályának befejezéséig) a szakmája szerinti mindenkori átlagjövedelmet kapja (anyasági elismerés) tevékenysége társadalmi elismeréseként, a második gyermektől kezdve gyermekenként 10 %-kal kiegészítve.

b./ Ha minden gyermeke betöltötte a 10. életévét, vagy az általános iskola 4. osztályát befejezte, a mindenkori átlagjövedelem fele és a második gyermektől ennek 10 %-a az elismerés összege, a gyermek 24 éves koráig, vagy addig, amíg szakmai végzettséget nem szerez.

(2) Az anya kötelessége – akár családban, akár azon kívül élve – biztosítani a gyermek számára az őt megillető (ifjúsági) jogokat. Köteles olyan példát mutatni, amely gyermeke(i) egészséges lelki, szellemi, testi fejlődéséhez szükséges.

(3) Miután a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése egységét az Európai Konföderáció alapelvei írják elő, a feltételekre csak akkor jogosult a család, ha a feladatait maradéktalanul teljesíti.

(4) A család jogainak és kötelezettségeinek részletes szabályait a tagországok jogrendszere tartalmazza.

36. §

A gyermek általános jogai és kötelességei

(1) A gyermeket fokozott védelem és gondoskodás illeti meg a család, a társadalom és az állam részéről.

(2) A tagország biztosítja a gyermek születésekor gyakorolható jogát

a./ szülei jogokat és kötelezettségeket meghatározó jogi helyzetének örökléséhez,

b./ a szülők előző pont szerinti jogi helyzete szerinti anyakönyvezéshez

c./ a névviseléshez, a családban való nevelkedéshez és a sorsát érintő döntésekben érettségének megfelelően szándéka kinyilvánításához.

(3) Az Európai Konföderáció tagországa a család nélküli gyermeknek a családban születettekkel azonos jogokat biztosít.

(4) A szülő megválaszthatja, hogy gyermeke milyen nevelésben és oktatásban részesüljön.

(5) A gyermek köteles követni szülei, nevelői és tanítói által meghatározott viselkedési szabályokat.

(6) A gyermek köteles szülőivel, tanítóival és nevelőivel szemben tisztelettudó magatartást tanúsítani.

(7) A gyermek (1)-(6) bekezdés szerinti irányelveken alapuló, részletes jogait és kötelezettségeit a tagországok jogrendszerei határozzák meg.

37. §

A neveléshez való jog

(1) A gyermeket fogantatásától megilleti lelki, szellemi és testi egyenletes fejlődését biztosító neveléshez való jog.

(2) Az embert első szakmája, vagy első diplomája megszerzéséig megilleti annak a joga, hogy szabad akaratának egészséges kialakulását szolgáló hatásokat kapjon a társadalmi együttélés szabályairól.

(3) Az ember felkészülési időszakában, vagyis ifjúkorában köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy aktív korúvá válva teljesíteni tudja adottságai és képességei szerint mindazokat a feladatokat, amelyekkel országa és nemzete lelki, szellemi és anyagi vagyonának növekedéséhez kötelessége hozzájárulni.

38. §

A tanuláshoz való jog

(1) Az Európai Konföderáció minden tagországa állampolgárának joga van szakmát vagy diplomát szerezni.

(2) Az (1) bekezdésben biztosított jog feltételeiként az oktatás, a tankönyv-, tanszerellátás, a tanulóotthonban elhelyezés, az utazás, az étkezés és az oktatás kiegészítő szolgáltatásainak igénybevétele térítésmentes.

(3) Az alapfokú oktatás kötelező. A gyermek tankötelezettségének korhatárát a tagország jogrendszere állapítja meg.

(4) A tagország alsó-, közép- és felsőfokú oktatási intézményeket tart fenn, amelyeket a tagország jogrendszerében meghatározott módon az

a./ az állam,

b./ a Krisztust követő, egyistenhívő egyházak, valamint

c./ egyesületek üzemeltetnek.

A tagország az oktatással kapcsolatos feltételeket az üzemeltetés formájától függetlenül, tehát egységesen biztosítja.

(5) A tagország köteles minden településen alapfokú, valamint a tanulók számára elérhető közelségben szakképzést nyújtó közép- és felsőszintű oktatási intézmények működését biztosítani.

(6) A tagország jogrendszerében meghatározott módon szakmai ellenőrzést gyakorol az oktatási intézmények felett.

(7) A közép- és felsőfokú oktatás mindenki számára képességeinek megfelelően hozzáférhető. A tanulmányok elkezdésének és folytatásának, a szakképzettséget igazoló dokumentum kiadására vonatkozó szabályokat a tagország jogrendszere tartalmazza.

(8) Az oktatási

a./ alsó- és középfokú intézményt a szülő,

b./ a felsőfokú oktatási intézményt a gyermek szabadon választja.

(9) Az oktatásban részt vevő fiatal köteles tanulmányait képességei szerint folytatni, az oktatást kiegészítő szolgáltatásoknak a választott szakma szerinti felhasználásával ismeretanyagát olyan szintre fejleszteni, hogy végzése után kötelezettségét az ország és a nemzet lelki, szellemi és anyagi vagyonának növekedéséhez minél teljesebben teljesítse.

39. §

Az ifjúkorban biztosított feltételek

(1) A családi funkciók feltételeinek biztosításával alapfeltételt kap az ifjúkorú személy lelki- és szellemi szabad akarata kialakulásához.

(2) Anyagi feltételek az első szakma megszerzéséig: a./ tandíjmentesség,

b./ tankönyvek, füzetek, egyéb technikai eszközök ingyenes ellátása,

c./ színház, múzeum, könyvtár és kulturális egyéb rendezvények ingyenes látogatása,

d./ ingyenes étkezés,

e./ díjmentes utazás,

f./ ruházkodási hozzájárulás,

g./ szünidei ingyenes program.

(3) Anyagi feltételek az első szakma megszerzésekor:

a./ a szerzett ismeretet hasznosításának lehetősége (munkalehetőség),

b./ önálló élet megkezdésének anyagi feltételei (lakás és lakberendezési tárgyak - figyelemmel a nagy család modellre).

c./ amennyiben önálló tevékenységet akar folytatni a tagország jogrendszere szerint, az igény-lehetőség mérlegnek megfelelően, akkor annak beruházási feltételei (részben hitelezéssel).

(4) Az első szakma megszerzését követően - nemtől függetlenül - köteles az ifjú a./ aktív korúként szakmájának megfelelően teljesíteni kötelezettségeit és

b./ honvédelmi ismereteket szerezni és gyakorlati képzésen részt venni. Amennyiben nem hivatásos katonai végzettséget szerez, az ismeretek és a gyakorlat megszerzése után tartalékosként vesz részt - szükség esetén - a honvédelemben.

(5) A (4) bekezdés feltételeit és részletes szabályait a tagország jogrendszere határozza meg.

40. §

Az ifjúkor érdekképviselete

(1) Az Európai Konföderációban a tagországok ifjúkori (felkészülési időszaki) társadalmi csoportja a Korcsoportok Bizottságába delegált képviselőin keresztül érvényesíti (hangolja össze más társadalmi csoportokkal) érdekeit és vesz részt a Konföderáció munkájában.

(2) A képviselő jelölést a tagország ifjúsági érdekvédelmi szervezete végzi, az

„Európai Konföderáció választási jogszabálya” szerint.

41. §

Az aktív korban végzett tevékenységek

(1) Funkciója szerint a fennmaradást szolgáló (pl. élelmiszertermelő) és a következő fejlettségi szakaszra felkészítő (pl. kutató) tevékenységek.

(2) Érdek-sorrendiség (érdekprioritás) szerint az ember közvetlen életfeltételeinek biztosítása (pl. nevelés, védelem, közigazgatás, használati cikkek előállítása) és az életfeltételeket közvetve szolgáló tevékenységek (pl. természetvédelem) csoportja különböztethető meg.

(3) A végrehajtás módja szerint vannak közösségen belül (alkalmazottként, vagy tulajdonosként) és önállóan végrehajtandó feladatok (pl. kistermelés, kisipar).

42. §

A nemzeti vagyon növelésének joga

(1) Az Európai Konföderáció társadalmi, politikai és gazdasági életének meghatározója az igényeket és lehetőségeket összehangoló teljes önellátás (autarkia).

(2) A nemzeti vagyon növelésében való részvétel a tagországok minden állampolgárának, a tagországokban vendégjoggal élő személyeknek, valamint a tagországok jogrendszere szerint ott tartózkodó idegen állampolgároknak átruházhatatlan joga és kötelessége.

(3) Az anyagi jellegű igények és lehetőségek összhangját biztosítja az Európai Konföderáció a jelen jogszabály HARMADIK RÉSZÉBEN (99-126. §), illetve a tagországok jogrendszerében meghatározottak szerint, amely

a./ az összehangolt ellátásra és

b./ szabad gazdasági versenyre épül.

(4) A szabad gazdasági versenyben működő vállalkozások jogát és a gazdasági verseny szabadságát a tagországok jogrendszere korlátozza abból a célból, hogy védelmezze az állampolgárok érdekeit és a közerkölcsöt, érvényesítse a tisztességtelen piaci verseny tilalmát, továbbá megtiltja a verseny biztosítása érdekében kialakuló tulajdonosi vagy más monopolhelyzetet.

(5) Mindenkit megillet az arra vonatkozó döntés joga, hogy gazdasági tevékenységét az összehangolt ellátásban vagy a szabad gazdasági versenyben teljesíti-e.

(6) Az Európai Konföderáció gazdasági rendszerét jelen jogszabály Harmadik része (99-126. §), valamint a tagországok jogrendszere határozza meg.

43. §

A tevékenység elismerése

(1) Tevékenysége elismeréseként az alapvető emberi jogai gyakorlásának feltételei mellett megilletik mindazok a jogok, amelyek tevékenységéhez

kapcsolódnak. Természetesen a megnövekedett jogokkal arányosan növekednek kötelezettségei is.

(2) A tevékenységek végzéséhez kapcsolódó jogokat, kötelezettségeket és az elismerés módját, mértékét a tagországok jogrendszere határozza meg.

44. §

Az aktívkor érdekképviselete

(1) Az Európai Konföderációban az aktív korú állampolgárok tevékenység- típusok (szakmák) szerinti társadalmi csoportjuknak létszámarányosan megfelelő számú, a 10. § (1) bekezdés ba.-bc. és bg.-bm. pontjainak megfelelő szakmai Bizottságba delegált képviselőkön keresztül érvényesítik (hangolják össze más társadalmi csoportokkal) érdekeiket, és vesznek részt a Konföderáció munkájába.

(2) A képviselő jelölést a szakma érdekvédelmi szervezete végzi, az „Európai Konföderáció választási jogszabálya” szerint.

45. §

Jogok és kötelezettségek a tapasztalatátadás korában

(1) A tapasztalatátadás korában (nyugdíjas kor) az embert ugyanazok a jogok illetik meg, és ugyanazok a kötelezettségek terhelik, mint az aktív korszakában, de átsúlyozva, úgy, hogy a szülővédelemmel kapcsolatos jogai erősödnek meg.

(2) A tapasztalatátadás korának elismerése az Európai Konföderáció tagországa részéről:

a./ az alapvető életfeltételek ingyenes biztosítása,

b./ tevékenység utáni elismerés (jövedelem) és

c./ nyugdíj, ami a szakma (hivatás) szerinti átlagbér 50 %-a.

(3) Tekintettel arra, hogy a nemzeti vagyon növekedése folyamatosan emelkedik, a nyugdíj összege és vásárlóereje is évről-évre nő.

46. §

A tapasztalatátadás korának érdekképviselete

(1) Az Európai Konföderációban a tagországok tapasztalatátadási időszakának (nyugdíjas kor) társadalmi csoportja a Korcsoportok Bizottságába delegált képviselőin keresztül érvényesíti (hangolja össze más társadalmi csoportokkal) érdekeit és vesz részt a Konföderáció munkájában.

(2) A képviselő jelölést a tapasztalatátadás-korúak érdekvédelmi szervezete végzi, az „Európai Konföderáció választási jogszabálya” szerint.

47. §

Az egészség megőrzéséhez való jog és kötelezettség

(1) Az Európai Konföderáció tagországában a tagország minden állampolgárának, valamint a tagországban vendégjoggal élő személyeknek, továbbá a tagország jogrendszere szerint ott tartózkodó idegen állampolgároknak joguk és kötelességük az egészség megőrzése.

(2) Az egészség a lélek-, a szellem és a test egységének összhangját jelenti.

(3) Az egészséget nem károsító és nem veszélyeztető g./ lélek irányítását,

h./ szellem közvetítését, c./ élelmiszert,

d./ ipari termékeket,

e./ személyi és közüzemi szolgáltatásokat,

f./ idegenforgalmi szolgáltatásokat és az idegenforgalomban biztosított élelmezési- és ipari termék forgalmazását,

g./ kereskedelemben forgalmazott élelmiszert és ipari terméket,

h./ személy- és áruszállítás feltételeit,

a tagország jogrendszerének betartása biztosítja.

(4) Az Európai Konföderáció tagországában a tagország minden állampolgára, valamint a tagországban vendégjoggal élő személyek, továbbá a tagország jogrendszere szerint ott tartózkodó idegen állampolgárok kötelesek a következő egészségmegőrző tevékenység folytatására:

a./ csak Xxxxxxxxx követő istenhívő eszméket hirdet és csak ilyen eszmék hirdetését fogadja el,

b./ csak a természetes értékrendet ismertető szellemi tevékenységet végez és csak ilyen tevékenységet követ,

c./ rendszeresen részt vesz minden – nemének és életkorának megfelelő - testi betegséget feltáró és gyógyító orvosi szűrésen, kezelésen és beavatkozáson.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott jogokat és kötelezettségeket részletesen a tagországok jogrendszere tartalmazza.

48. §

A testedzéshez való jog

(1) Az Európai Konföderáció tagországa biztosítja az egészségmegőrző testedzés és versenyszerű sportolás feltételeit

a./ minden oktatási intézményben, illetve az oktatási intézmény elsődleges használati jogával a településeken,

b./ minden településen az igénynek megfelelő számú

testedzést szolgáló létesítményt a mindenkori igények szerinti felszereltséggel.

(2) A tagország biztosítja az utánpótlás nevelésétől a versenyeztetésig a minőségi versenyszerű sportolás elismerését és tárgyi feltételeit.

(3) A testedzéshez való jog gyakorlásának részletes szabályait a tagország jogrendszere tartalmazza.

49. §

Az egészségügyi ellátáshoz és gondoskodáshoz való jog

(1) Az Európai Konföderáció tagországában a tagország minden állampolgárának, valamint a tagországban vendégjoggal élő személyeknek, továbbá a jogrendszere szerint ott tartózkodó idegen állampolgároknak joguk van a teljeskürű és térítésmentes egészségügyi ellátáshoz és gondoskodáshoz, beleértve a gyógyszer- és egészségügyi segédeszköz ellátást is.

(2) A tagország egészségügyi ellátó és egészségügyi gondoskodó intézményeket tart fenn, amelyeket a tagország jogrendszerében meghatározott módon az

a./ az állam,

b./ a Krisztust követő, egyistenhívő egyházak, valamint

c./ egyesületek üzemeltetnek.

A tagország az egészségügyi ellátó és egészségügyi gondoskodó intézmények működési feltételeit az üzemeltetés formájától függetlenül, tehát egységes elvek szerint biztosítja.

(3) A tagország jogrendszerében meghatározott módon szakmai ellenőrzést gyakorol az egészségügyi ellátó és egészségügyi gondoskodó intézmények felett.

(4) Az Európai Konföderáció tagországában a tagország minden állampolgárának, valamint a tagországban vendégjoggal élő személyeknek, továbbá a tagország jogrendszere szerint ott tartózkodó idegen állampolgároknak joguk és kötelességük az egészség megőrzése.

Az Európai Konföderáció tagországában a tagország minden állampolgárának korlátozás nélkül, a tagországban vendégjoggal élő személyeknek, továbbá tagország jogrendszere szerint ott tartózkodó idegen állampolgároknak a tagország jogrendszerében meghatározott korlátozással, joguk van egészségügyi gondoskodási intézményben történő ellátásra.

50. §

A tartósan egészségkárosodottak jogai

(1) Az Európai Konföderáció tagországában a tagország minden állampolgára, valamint a tagországban vendégjoggal élő személyek, továbbá a tagország jogrendszere szerint ott tartózkodó idegen állampolgárok tartós egészségkárosodása, illetve testi-, szellemi fogyatékossága esetén különleges védelemre, illetve gondoskodásra jogosultak.

(2) A különleges gondoskodás feltételeit, a gondoskodási jog gyakorlásának részleteit a tagország jogrendszere határozza meg.

51. §

Az egészséges környezethez való jog

(1) Az Európai Konföderáció tagországában a tagország minden állampolgárának, valamint a tagországban vendégjoggal élő személyeknek és a tagország jogrendszere szerint ott tartózkodó idegen állampolgároknak,

továbbá a tagországba látogatás vagy hivatalos minőségben tartózkodóknak joguk van az egészséges környezethez.

(2) A tagországok jogrendszere tartalmazza azokat az intézkedéseket, amelyek a természetes és az épített környezet megóvására, a környezeti károk megelőzésére, illetve mérséklésére vonatkoznak.

(3) A tagországok jogrendszere tartalmazza azokat az intézkedéseket, amelyek az egészséget károsító és veszélyeztető

a./ termékek előállítását, forgalmazását,

b./ munkamódszerek, csomagolóeszközök alkalmazását,

c./ hulladékok keletkezését tiltják.

(3) A környezet megóvása az (1) bekezdésben meghatározott minden személy kötelessége.

52. §

A szabad akarat kinyilvánításának joga

Mindenkinek joga van a szabad akaratból eredő gondolat, a lelkiismeret és hitvallás megválasztásához, elfogadásához és kinyilvánításához.

53. §

A hitvallás gyakorlásának joga

(1) Az Európai Konföderáció tagországában a tagország minden állampolgárának korlátozás nélkül, a tagországban vendégjoggal élő személyek, továbbá a tagország jogrendszere szerint ott tartózkodó idegen állampolgároknak a tagország jogrendszerében meghatározott korlátozással, joguk van arra, hogy hitvallásukat vallásos cselekmény, szertartás végzése útján vagy egyéb módon akár egyénileg, akár másokkal együtt nyilvánosan vagy magánkörben kinyilvánítsák, gyakorolják, tanítsák.

(2) A hitvallás bárki részéről történő gyakorlását a tagországok jogrendszere korlátozhatja, vagy megtilthatja,

a./ ha az nem Krisztust követő hitvallás, továbbá,

b./ ha a tiltás vagy korlátozás bűncselekmény elkövetésének megelőzése, a közrend, közerkölcs és mások jogainak védelme, valamint a honvédelmi kötelezettség teljesítése érdekében történik.

54. §

A hitvallás érdekképviselete

(1) Az Európai Konföderációban a tagországok Krisztus követésének hitét valló társadalmi csoportjaihoz tartozó állampolgárok a Vallási Bizottságába delegált képviselőin keresztül érvényesítik (hangolják össze más társadalmi csoportokkal) érdekeiket és vesznek részt a Konföderáció munkájában.

(2) A képviselő jelölést a tagország Krisztus követésének hitét valló állampolgárainak érdekvédelmi szervezete végzi, a „Európai Konföderáció választási jogszabálya” szerint.

55. §

A nemzeti múlt ismeretének joga

(1) Az Európai Konföderációban a tagországok minden állampolgárának joga és kötelezettsége, hogy megismerje

a./ azt a történelmi folyamatot, amely Európa konföderációban megvalósuló szerves egységként működéséhez vezetett,

b./ azt az okot, amely a szerves egységben élés felbomlásához vezetett,

c./ azokat a következményeket, amelyet a szerves egységben élés felbomlása eredményezett.

(2) A tagországban vendégjoggal élő személyeknek, továbbá a tagország jogrendszere szerint ott tartózkodó idegen állampolgároknak joguk és kötelezettségük megismerni

a./ nemzetük történelmét és

b./ nemzetük történelmi kapcsolatát a nekik vendégjogot, illetve tartózkodási jogot adó állam államalapító és államalkotó nemzeteihez.

(3) A nemzeti múlt megismeréséhez való jogokat és kötelezettségeket részletesen a tagország jogrendszere szabályozza.

56. §

A nemzeti kultúra ápolásának joga

(1) Az Európai Konföderáció tagországaiban a tagország minden állampolgárának joga és kötelessége

a./ saját nemzeti kultúrájuk megismerése, ápolása, továbbéltetése,

b./ saját nemzeti kultúrájuk alkalmazása

annak érdekében, hogy az Európai Konföderációban a tagország természeti (ökológiai) és társadalmi, gazdasági (ökonómiai) szerves egységben éljen.

(2) A tagországban vendégjoggal élő személyeknek, továbbá a tagország jogrendszere szerint ott tartózkodó idegen állampolgároknak joga és kötelessége

a./ saját nemzeti kultúrájuk megismerése, ápolása, továbbéltetése,

b./ saját kultúrájuknak az Európai Konföderáció értékrendjével azonos elemeinek alkalmazása

annak érdekében, hogy alkalmazkodni tudjanak ahhoz a szerves egységéhez, amelyben az Európai Konföderációban a nekik vendégjogot, illetve tartózkodási jogot adó tagország természeti (ökológiai) és társadalmi, gazdasági (ökonómiai) szerves egységben él.

(3) A nemzeti kultúra ápolásához való jogokat és kötelezettségeket részletesen a tagország jogrendszere szabályozza.

57. §

A nyelv megőrzésének és művelésének joga

(1) Az államalapító nemzet jövevényszavaktól és az idegen nyelvtani alakzatoktól megtisztított nyelve az Európai Konföderáció minden tagországának hivatalos nyelve.

(2) Az Európai Konföderáció tagországában a tagország minden állampolgárának, valamint a tagországban vendégjoggal élő személyeknek, továbbá a tagország jogrendszere szerint ott tartózkodó idegen állampolgároknak kötelessége megtanulnia a tagország hivatalos nyelvét.

(3) Az Európai Konföderáció tagországában az államalapító nemzet minden tagjának joga és kötelezettsége a nemzet nyelvének megtisztításában közreműködni, a megtisztított nyelvet megőrizni és művelni.

(4) Az Európai Konföderáció tagországában a tagország minden állampolgárának, valamint a tagországban vendégjoggal élő személyeknek, továbbá a tagország jogrendszere szerint ott tartózkodó idegen állampolgároknak joga és kötelessége megőrizni és művelni saját nyelvét.

(5) A nyelv megőrzéséhez és műveléséhez való jogokat és kötelezettségeket részletesen a tagország jogrendszere szabályozza.

58. §

A tudományos kutatás és alkalmazás, a művészet, továbbá a kultúra szabadsága

(1) Az Európai Konföderáció tagországai államalapító és államalkotó nemzeteinek lelki- és szellemi értéke a tagország elidegeníthetetlen tulajdona.

(2) Az Európai Konföderáció tagországaiban a tudományos kutatás és alkalmazás, a művészetek, továbbá a kultúra művelése mindenki számára szabadon végezhető tevékenység.

(3) Az Európai Konföderáció tagországainak kiemelt fontosságú állami feladata az egyetemes kultúra, valamint az államalapító és államalkotó nemzetek kultúrájának védelme és támogatása.

(4) A tudományos kutatás és alkalmazás, a művészetek és a kultúra műveléséhez való jogokat és kötelezettségeket részletesen a tagország jogrendszere szabályozza.

59. §

A települések és a társadalmi csoportok önkormányzatisághoz való joga

(1) A települések önszerveződéshez (szubszidiaritáshoz) fűződő jogai:

a./ a település érdekeit képviselő önkormányzat alakításának joga és kötelessége,

b./ a település államhatalomban történő érdekképviseletének joga és kötelessége,

c./ a lelki, szellemi és anyagi önellátás (autarkia) kialakításának joga,

d./ a nevelés-oktatás működtetésének joga,

e./ az egészségi ellátás működtetésének joga,

f./ az életfeltételei kialakításának és működtetésének joga,

g./ az önellátásra és a szabad versenyre alapozott gazdaság kialakításának és működtetésének joga,

amelyeket a tagország jogrendszere biztosít.

(2) A társadalmi csoportok önszerveződéshez (szubszidiaritáshoz) fűződő jogai: a./ a társadalmi csoport érdekeit képviselő önkormányzat alakításának joga

és kötelessége,

b./ a társadalmi csoport államhatalomban történő érdekképviseletének joga és kötelessége,

c./ a társadalmi csoportnak az Európai Konföderációban történő érdekképviseletének joga és kötelessége,

d./ a társadalmi csoport jellegének megfelelő tevékenysége végzéséhez szükséges feltételekhez való joga és ezek rendeltetésszerű használatának kötelezettsége,

amelyeket a tagország jogrendszere biztosít.

60. §

Az élet-, személyiség-, vagyon-, és közbiztonsághoz való jog

(1) Az Európai Konföderáció bármely tagországában élő és tartózkodó minden ember élethez és személyiséghez fűződő jogai sérthetetlenek.

(2) A tagország minden állampolgárának joga van a tulajdonlási és birtoklási jogainak védelméhez, valamint a közbiztonsághoz.

(3) A tagországban vendégjoggal élő személyeknek, továbbá a tagország jogrendszere szerint ott tartózkodó idegen állampolgároknak joguk van birtoklási jogaik védelméhez, valamint a közbiztonsághoz.

3. alszakasz

Elidegeníthetetlen és csak kivételesen korlátozható jogok

61. §

A kényszermunka és a kötelező munka tilalma

(1) Senkit sem szabad kényszermunkára vagy kötelező munkára igénybe venni.

(2) Nem ütközik az (1) bekezdésben meghatározott tilalomba

a./ a bűncselekmény miatt elítélt személy munkára kötelezése,

b./ a honvédelmi kötelezettség teljesítése keretében elrendelt munkavégzés, továbbá

c./ a rendkívüli helyzetben, vagy a kötelezettségek és jogok egységének érdekében a tagország jogrendszere szerint meghatározott célból és módon munkára kötelezés.

62. § Mozgásszabadság

(1) Az Európai Konföderáció tagországában a tagország minden állampolgára, valamint a tagországban vendégjoggal élő személy, továbbá a tagország jogrendszere szerint ott tartózkodó idegen állampolgár a tagország területén szabadon mozoghat, a tartózkodási helyét szabadon megválaszthatja, és az ország területét – a tagország jogrendszere által szabályozott bűnmegelőzési, bűnüldözési, közrendvédelmi, nemzetbiztonsági és közegészségügyi korlátozható korlátozás kivételével – szabadon elhagyhatja.

(2) Az Európai Konföderáció tagországának állampolgára külföldről bármikor hazatérhet.

(3) Az Európai Konföderáció tagországának állampolgárát tilos annak a tagországnak a területéről kiutasítani, amelynek állampolgára.

(4) A tagországban vendégjoggal élő személy, továbbá a tagország jogrendszere szerint ott tartózkodó idegen állampolgár csak törvényben meghatározott okból és törvényes eljárásban meghozott határozat alapján utasítható ki a tagország területéről.

63. §

A személyhez és a személyes adatokhoz fűződő jogok

(1) Mindenkit megilletnek a személyhez fűződő jogok, így különösen a magánélet sérthetetlenségéhez, a jóhírnévhez, a képmáshoz, a hangfelvételhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, a levél-, a távközlési és a magántitokhoz való jog. E jogok bűnmegelőzési, bűnüldözési, továbbá nemzetbiztonsági és közegészségügyi célból a tagország jogrendszerében korlátozhatóak.

(2) Mindenki maga rendelkezik személyes adataival. A tagország jogrendszerében honvédelmi, bűnmegelőzési, bűnüldözési, közrendvédelmi, nemzetbiztonsági, közegészségügyi, népesség-nyilvántartási és közteherviselési, továbbá állami vagy egyéb közfeladat ellátás céljából személyes adat kezelését elrendelheti.

(3) A közélet tisztaságának megóvása érdekében a tagország jogrendszere egyes közfeladatokat ellátó személyek személyes adatainak kezeléséről a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően rendelkezhet.

(4) A személyes adatok védelmének részletes szabályozásáról a tagország jogrendszere rendelkezik.

64. §

A közérdekű adatok megismerésének joga

(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy a közérdekű adatot megismerje.

(2) Közérdekű adat a társadalmi együttélésre, annak feltételei meglétére vonatkozó olyan adat, amelyet

a./ az állami, illetve

b./ helyi- és társadalmi csoportra vonatkozó önkormányzati feladatot, valamint

c./ a tagország jogrendszerében meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezel.

(3) A közérdekű adatok megismerését a tagország jogrendszere államtitoknak minősítéssel korlátozhatja, ha az államtitoknak minősített közérdekű adat jogosulatlan személy által történő megismerése jelentősen sérti, vagy veszélyezteti a tagország

a./ honvédelmi, bűnmegelőzési, bűnüldözési, közrendvédelmi, nemzetbiztonsági, központi gazdasági,

b./ külügyi vagy nemzetközi kapcsolataival összefüggő, valamint bírósági eljáráshoz kapcsolódó érdekét.

(4) Közérdekű adat megismerésének jogát csak a tagország jogrendszerében meghatározott ideig szabad korlátozni. A megismerés korlátozásának fenntartását az Európai Konföderáció Ellenőrzési Bizottságának folyamatosan felül kell vizsgálnia.

(5) A megismerési jog korlátozás idején és a megismerési jog korlátozás idejének feloldását követő fél éven belül a megismerési jog korlátozása alá eső tárgykörben tilos a jogalkotás.

65. §

A véleménynyilvánítás és a sajtó szabadsága

(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy véleményét szóban, írásban, sajtó útján és a közlés más formájában szabadon kinyilvánítsa, továbbá arra, hogy az információkat és más véleményét megismerje.

(2) Tilos a háborús propaganda, a nemzeti, faji vagy vallási gyűlölet bármilyen formájú keltése, amely hátrányos megkülönböztetést, ellenségeskedést, erőszakra való felhívást vagy annak támogatását tartalmazza.

(3) A véleménynyilvánítás szabadságát csak a tagország jogrendszerében meghatározott olyan korlátozásoknak szabad alávetni, amelyek a honvédelem, a bűnözés megelőzése, a közrend, a nemzetbiztonság, az ország területi sérthetetlensége, mások jó hírneve vagy jogai védelme, illetőleg a bíróságok tekintélyének és pártatlanságának fenntartása céljából szükségesek.

(4) A tagországok jogrendszere a gyermekek védelme érdekében a véleménynyilvánítás szabadságát korlátozhatja.

(5) A nyomtatott sajtó, a rádió, a televízió és a hagyományos illetve elektronikus adatot továbbító hírügynökség köteles hitelesen, pontosan, a közléssel érintett tárgykört teljességgel érintő adatok tárgyilagos tájékoztatásával a közérdekű adatok megismerési jogának gyakorlását elősegíteni.

Amennyiben az e bekezdésben meghatározott tájékoztatási eszköz megsérti a közérdekű adatok megismerési jogának gyakorlását, a sértést követően haladéktalanul elveszíti tájékoztatási jogát.

(6) A véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságának részletes szabályozásáról a tagország jogrendszere rendelkezik.

66. § Gyülekezési jog

(1) Mindenkinek joga van a békés és fegyvertelen gyülekezéshez.

(2) A tagország jogrendszere a közterületen való, meghatározott tárgyköröket érintő gyülekezést előzetes bejelentéshez kötheti, továbbá – tárgykörtől függetlenül - a gyűlés megtartását közrendvédelmi, nemzetbiztonsági,

közegészségügyi vagy környezetvédelmi követelmények teljesítéséhez kötheti.

67. § Egyesülési jog

(1) Az Európai Konföderáció tagországában élő minden állampolgárnak joga van ahhoz, hogy a település vagy a társadalmi csoport érdekvédelme, továbbá kulturális feladat végzése céljából részt vegyen a tagország jogrendszerében meghatározott egyesület és más önkéntes szervezet létrehozásában, vagy ilyen szervezethez csatlakozzon.

(2) A tagországban vendégjoggal élő személyeknek, továbbá a tagország jogrendszere szerint ott tartózkodó idegen állampolgároknak joguk van ahhoz, hogy kulturális feladat végzése céljából részt vegyenek a tagország jogrendszerében meghatározott egyesület és más önkéntes szervezet létrehozásában, vagy ilyen szervezethez csatlakozzanak.

(3) Tilos fegyveres szervezetet önkéntes szervezetként létrehozni.

Nem tekinthető fegyveres szervezetnek az olyan, a tagország állampolgárai által létrehozott önkéntes kulturális szervezet, amely a tagország jogrendszerében meghatározott típusú és mértékű, egyébként fegyvernek minősíthető tárgyat hagyományőrzés céljából birtokol, azt zárt területen, az előírt biztonsági intézkedések mellett használ.

(4) Tilos az Európai Konföderáció alapelveivel ellentétes célból, vagy azokkal ellentétes eredmény elérése érdekében önkéntes szervezetet létrehozni.

(5) Az egyesülési jog gyakorlásának részletes szabályozását a tagország jogrendszere tartalmazza.

68. §

A közügyekben való részvétel joga

(1) Az Európai Konföderáció tagországának minden állampolgára részt vehet az országos és a helyi közügyek vitelében, továbbá a tagország jogrendszerében meghatározottak szerint közhivatalt viselhet.

(2) A tagországban vendégjoggal élő személyeknek, továbbá a tagország jogrendszere szerint ott tartózkodó idegen állampolgárok nem vesznek részt a

közügyek vitelében, és nem viselhetnek az (1) bekezdésben meghatározott közhivatalt.

(3) Az Európai Konföderáció képviselőinek választásához és választhatóságához való jogot részletesen az „Európai Konföderáció választási jogszabálya” szabályozza.

69. § Kérelmezési és panaszjog

(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt kérelmet, panaszt terjesszen az Európai Konföderáció vagy a tagország illetékes szerve elé.

(2) A megkeresett szerv köteles a törvényben meghatározott határidőben a kérelemre, panaszra érdemben választ adni.

(3) A kérelmezési és panaszjog gyakorlásának részletes szabályozását az Európai Konföderáció jelen jogszabály irányelvei alapján készített jogszabálya, valamint a tagországok jogrendszere tartalmazza.

70. §

A bírósági eljárásban érintettek joga

(1) A bírósági eljárásban az érintettnek joga van ahhoz, hogy őt a bíróság személyesen meghallgassa; ez alól a tagország jogrendszere kivételt tehet.

(2) Ha az érintett a meghallgatás jogával nem kívánt élni vagy indokolatlanul mulasztott, ez az eljárás befejezését nem hátráltathatja.

(3) A bírósági eljárásban való érintettségi jog gyakorlásának részletes szabályozását a tagország jogrendszere tartalmazza.

71. § Kisebbségi jogok

(1) Az Európai Konföderáció tagországa biztosítja állampolgárainak a (2) bekezdésben meghatározott, egyéni és közösen gyakorolt (kollektív) részvételét a közéletben, jogát saját kultúrájuk ápolásához, intézményeik fenntartásához, anyanyelvük oktatásához, a közéletben és a hatósági eljárásban való használatához, a saját nyelven való névhasználathoz.

Az anyanyelvű oktatáshoz való jog gyakorlásának feltételeit a tagország jogrendszere határozza meg.

(2) Az Európai Konföderáció tagországa az „Európai Konföderáció választási jogszabályát”, ajánlott irányelvként megvalósító belső jogszabályban meghatározottak szerint biztosítja a hatalomban való részvétel jogát

a./ a tagország államalkotó nemzetei - mint társadalmi csoportok - számára közösen gyakorolt jogként a hatalom-gyakorlásban történő érdekképviseletben,

b./ a tagország államalkotó nemzeteinek tagjai számára a választási és választhatósági jogot egyénileg gyakorolt jogként.

(3) A tagországban vendégjoggal élő személyeknek, továbbá a tagország jogrendszere szerint ott tartózkodó idegen állampolgároknak a tagország biztosíthatja a jogot a tagország jogrendszerében meghatározottak szerint

a./ anyanyelvüknek a közéletben és a hatósági eljárásban való használatához, a saját nyelven való névhasználathoz, valamint

b./ az anyanyelvű oktatáshoz, saját kultúrájuk ápolásához, intézményeik fenntartásához.

(4) A kisebbségi jog gyakorlásának részletes szabályozását a tagország jogrendszere tartalmazza.

72. § Menedékjog

(1) Az Európai Konföderáció tagországa menedékjogot ad azoknak a külföldi állampolgárságú vagy hontalan személyeknek, akik a tagország által elfogadott nemzetközi szerződés vagy a tagország jogrendszere értelmében menekültnek minősíthetők, továbbá azoknak, akiket menekültként befogad.

(2) Ha a menekültként befogadott, külföldi állampolgárságú személy

a./ a tagország államalapító nemzetének tény szerinti (de facto) tagja, a tagország jogrendszere alapján hozott határozat után a tagország jog szerinti (de iure) állampolgárává válik, és korlátozás nélkül gyakorolja jogait, valamint teljesíti kötelességeit;

b./ a tagország államalkotó nemzetének feltétel szerinti (opcionális) tagja, az anyaállammal történt egyeztetés alapján

- a tagország jog szerinti (de iure) állampolgárává válik, és korlátozás nélkül gyakorolja jogait, valamint teljesíti kötelességeit, vagy

- a tagország jogrendszere szerint ott tartózkodó idegen állampolgárrá válik, illetve

- visszatér az anyaországba;

c./ a tagországnak sem tény-, sem feltétel szerinti nem tagja, akkor az anyaállammal történt egyeztetés után

- a tagország jogrendszere szerint idegenként élő állampolgárrá válik, illetve

- visszatér az anyaországba.

(3) A menekültet csak a tagország által elfogadott nemzetközi szerződésben meghatározott kivételes esetben, a tagország jogrendszere alapján lefolytatott eljárás alapján lehet a tagország területéről visszafordítani, kiutasítani vagy bármely államnak kiadni.

(4) A menedékjog gyakorlásának részletes szabályozását a tagország jogrendszere tartalmazza.

73. §

A tulajdonhoz és a birtokláshoz való jog

(1) Az Európai Konföderáció tagországában minden személy – tehát a tagország minden állampolgára, valamint a tagországban vendégjoggal élő személy, továbbá a tagország jogrendszere szerint ott tartózkodó idegen állampolgár - közrendvédelmet, nemzetbiztonságot, közegészségügyet és környezetvédelmet nem veszélyeztető - ingó tárgyakat korlátozás nélkül tulajdonolhat, illetve birtokolhat.

(2) A tagország kizárólagos, illetőleg tartós tulajdonának körét a tagország jogrendszere határozza meg. Ezek tulajdonlási- és birtoklási jogát csak a tagország állampolgára gyakorolhatja.

(3) A magántulajdon és a köztulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül.

(4) Tulajdonjogot korlátozni vagy megvonni, illetőleg tulajdonjog gyakorlását kötelezettséggel terhelni közérdekből, a tagország jogrendszerében meghatározott esetben és módon lehet.

(5) Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és kizárólag közérdekből, a tagország jogrendszerében meghatározott esetben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.

(6) A tulajdonhoz és a birtokláshoz való jog gyakorlásának részletes szabályozását a tagország jogrendszere, valamint jelen szerződés Harmadik részének (99-126. §), szabályozásai tartalmazzák.

74. §

Az ingatlan tulajdon- és birtoklás jogának átruházása

(1) A tulajdon- és birtokjog átruházásának tárgya csak a tagország jogrendszerében meghatározott ingatlan lehet.

(2) A (1) bekezdés alól, a birtokjog gyakorlás átruházása vonatkozásában a tagország jogrendszere kivételt tehet.

(3) A tulajdon- és birtokjog gyakorlásának részletes szabályait a tagország jogrendszere szabályozza.

75. §

Az öröklés joga

(1) Az Európai Konföderáció tagországában minden személy – tehát a tagország minden állampolgára, valamint a tagországban vendégjoggal élő személy, továbbá a tagország jogrendszere szerint ott tartózkodó idegen állampolgár - közrendvédelmet, nemzetbiztonságot, közegészségügyet és környezetvédelmet nem veszélyeztető - ingó tárgyakat korlátozás nélkül örökíthet és örökölhet.

(2) Ingatlan örököse csak a tagország állampolgára lehet.

(3) Az ingó- és ingatlan javak öröklése illetékmentes.

(4) Az örökléssel kapcsolatos jog gyakorlásának részletes szabályait a tagország jogrendszere tartalmazza.

II. szakasz

A kötelezettségek teljesítésének arányában megillető jogok

76. §

Az alapvető élelmiszerekhez való jog

(1) Az alapvető élelmiszerek térítésmentes ellátásnak jogát gyakorolhatja az Európai Konföderáció tagországában minden személy – tehát a tagország minden állampolgára, valamint a tagországban vendégjoggal élő személy, továbbá a tagország jogrendszere szerint ott tartózkodó idegen állampolgár -, ha

a./ ifjúkorú és tanulmámyait folytatja, vagy

b./ tapasztalatátadás korában lévő.

(2) A tapasztalatátadás korában lévő, a tagországban vendégjoggal élő személy, továbbá a tagország jogrendszere szerint ott tartózkodó idegen állampolgár akkor élhet az alapvető élelmiszerek térítésmentes ellátásának jogával, ha legalább tíz évig részt vett a tagország nemzeti vagyonának növelésében.

(3) Az alapvető élelmiszerek térítésmentes ellátása jogának gyakorlásának részleteiről a tagország jogrendszere rendelkezik.

77. §

A lakáshoz való jog

(1) Az Európai Konföderáció tagországának minden állampolgárát megilleti az önálló lakás tulajdonlásának, vagy bérlésének joga.

(2) A tagországban vendégjoggal élő személyek, továbbá a tagország jogrendszere szerint ott tartózkodó idegen állampolgárok számára – igénye esetén – a tagország biztosít közösségi lakáslehetőséget.

(3) A lakáshoz való jog gyakorlásának feltételeiről és részleteiről a tagország a tagország jogrendszere rendelkezik.

78. §

A közüzemi szolgáltatásokhoz való jog

(1) Az alapvető emberi jogokat biztosító közüzemi szolgáltatások térítésmentesek az igénybevevő(k) kora, foglalkozása és a közös háztartásban élők számának megfelelően megállapított határértékig (kvótáig).

(2) A közüzemi szolgáltatásokhoz való jog gyakorlásának feltételeiről és részleteiről a tagország jogrendszere rendelkezik.

III. szakasz

Az igazságszolgáltatáshoz való jog

79. § Jogképesség és jogegyenlőség

(1) Minden ember jogképes és a törvény előtt egyenlő, függetlenül attól, hogy az Európai Konföderáció tagországának állampolgára-e vagy sem.

(2) Tilos az emberek bármilyen hátrányos megkülönböztetése, így különösen a faj, bőrszín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti hovatartozás vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel.

(3) Azoknak a személyeknek az egyes jogai, akik nem az Európai Konföderáció tagországának állampolgárai, az állampolgároktól eltérően szabályozhatóak a tagország jogrendszerében.

80. §

A bírósági, közigazgatási és más hatósági eljárással kapcsolatos jogok

(1) Mindenki bírósághoz fordulhat jogának vagy törvényes érdekének védelme céljából.

(2) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy bírósági útra tartozó ügyét a tagország jogrendszere által létrehozott független és pártatlan bíróság méltányosan és igazságosan, ésszerű időn belül tárgyalja, valamint határozatot hozzon jogairól, kötelezettségeiről, illetőleg az ellene emelt vádról.

(3) Senki sem vonható el törvényes bírájától.

81. § Büntethetőség

(1) Bűnösnek nyilvánítani és büntetéssel sújtani bárkit csak olyan cselekményért vagy mulasztásért lehet, amelyet a tagország az elkövetés idején hatályos jogrendszere büntetni rendelt.

(2) A bűnelkövetővel szemben csak a tagország jogrendszerében meghatározott büntetés alkalmazható.

(3) Tilos a bűncselekmény elkövetése idején alkalmazható büntetésnél súlyosabb büntetést kiszabni.

(4) Senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg.

(5) A tagország jogrendszerében meghatározott rendkívüli perorvoslatokat, de senkivel szemben nem folytatható le büntetőeljárás és nem szabható ki büntetés olyan bűncselekmény miatt, amelyre nézve vele szemben a tagország bírósága már jogerős felmentő vagy elítélő határozatot hoztak.

82. §

Védelem joga a büntetőeljárás során

(1) A büntetőeljárás alá vont személyt az eljárás minden szakában megilleti a védelem joga.

(2) A vádlottnak és védőjének joga van a vád és az alapjául szolgáló bizonyítékok megismeréséhez.

(3) A védő felelősségre vonható a védelem ellátása során az ügyre vonatkozóan tett rosszhiszemű, vagy az igazság felderítését akadályozó nyilatkozata miatt.

83. § Jogorvoslat joga

(1) A tagország jogrendszerében meghatározott módon mindenki jogorvoslattal élhet a bíróság, a közigazgatási vagy más hatóság rá vonatkozó határozata ellen. A jogorvoslati jogot - a jogviták ésszerű határidőn belüli elbírálásának érdekében – a tagország jogrendszere korlátozhatja.

(2) Mindenkit megillet a bírósági, a közigazgatási vagy más hatósági eljárásban a jogi képviselethez való jog.

(3) A bírósági, a közigazgatási vagy más hatósági eljárásban résztvevő személynek joga van az általa értett nyelv használatához. A tolmácsolás és fordítás költségét - ha a tagország jogrendszere másképpen nem rendelkezik - az állam viseli.

B. fejezet

Az Európai Konföderáció tagországai és a tagországok állampolgárai szabadságának feltételei

I. szakasz Általános rendelkezések

84. §

Az Európai Konföderáció tagországa biztosítja minden állampolgára, valamint a tagországban vendégjoggal élő személy, továbbá a tagország jogrendszere szerint ott tartózkodó idegen állampolgár számára a lelki kiegyensúlyozottságot, a szellemi gyarapodást, a szociális biztonságot, az egészségügyi ellátást, a nemzeti vagyon növeléséhez történő hozzájárulást és a közbiztonságot, valamint ezek feltételeit.

II. szakasz

A Szabadságjog alkotóelemei

1. alszakasz Települések

85. § Általános rendelkezések

(1) Az Európai Konföderáció tagországa a területi elven szervezett önkormányzatokon keresztül valósítja meg a teljes önellátást (autarkiát).

A területi szervezettségnek két szintje van:

a./ választási körzet és

b./ település.

(2) A területi elv alapján a választópolgárok által választókörzetenként közvetlenül választott képviselők alkotják

a./ a Települési Önkormányzatot, a település Polgármesterét és

b./ a polgármesterek közül a tagország államhatalmi képviselőjét.

86. §

A települések önellátó tevékenysége

Az alapvető életfeltételek biztosításával kapcsolatban a települések többirányú tevékenységet folytatunk. Ezek közös alapja az igény-lehetőség mérleg egyensúlyára törekvő önellátó rendszer, a Települési Önkormányzat irányítása alatt.

Az önellátás részei:

(1) Egészségvédelem

Az Európai Konföderáció egészségvédelmi alapelve: a megelőzés eszközeit kell elsődlegesen kialakítani. Betegség esetén előnyben kell részesíteni a természetes gyógymódokat, valamint a homeopátiát és csak legvégső esetben kell a kemoterápiához és az operatív beavatkozáshoz folyamodni. Minden egészségügyi szolgáltatás (így a gyógyászati segédeszközök, gyógyszerek biztosítása is) állampolgári alapjogként térítésmentes.

Az egészségügyi rendszer a területi és települési elven szerveződő megelőző szűrések és a teljesen szakosított, ingyenes gyógyítóhálózaton keresztül működik.

(2) Táplálkozás

A táplálkozás alapja a természetes élelmiszer.

Ennek érdekében az Európai Konföderáció tagországa

- a nem génmanipulált és természetes körülmények között nevelt állatok, és az így termesztett növények termesztését, tartását,

- a feldolgozás nélküli, illetve a természetes úton tartósított állati- és növényi termékek forgalmazását

engedélyezi és támogatja.

a./ A települések önellátása mindenek előtt a mindennapi (alapvető) élelmiszer (kenyér, tej, tejtermék, hús, zöldség és gyümölcs) közvetlen forrásból történő biztosítását jelenti.

b./ A fejlődésben lévő és tanulmányaikat folytató fiatalok, valamint a koruk és egészségi állapotuk miatt keresőképtelen emberek, térítésmentesen jutnak az alapvető élelmiszerekhez.

c./ Annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termékek ne legyenek egészségkárosító hatásúak, minőségellenőrző laboratóriumot kell

létrehozni és üzemeltetni területenként. Csak azokat az élelmiszereket lehet forgalmazni, amelyek minősítését a saját laboratóriuma végezte.

d./ Xxxxx jogszabály hatályba lépését követő egy éven belül ki kell alakítani és be kell vezetni egy minden befolyásolástól mentes, független szabványrendszert, először az élelmiszerekre vonatkozóan.

e./ A növényi és állati szaporító-állomány alapját a hagyományos fajták jelentik.

f./ A termőtalaj természetes kémiai állapotát vissza kell állítása, majd meg kell őrizni

g./ Helyre kell állítani, és fenn kell tartani az ökologikus egyensúly természetes működését.

h./ A minőségellenőrző laboratóriumi vizsgálatoknak ki kell terjednie a települések ivóvíz minőségének vizsgálatára is.

(3) Közvédelem, közbiztonság

Az Európai Konföderáció tagországa összehangolja a területenként és településenként szervezett bűnmegelőző csendőrség és a bűnüldöző rendőrség munkáját és biztosítja azok működési feltételeit.

Az Európai Konföderáció tagországának területi, politikai sérthetetlenségét a honvédség biztosítja.

87. §

A Települési Önkormányzat érdekvédő tevékenysége

A települések érdekvédelmét az önkormányzatiság (szubszidiaritás) elvének megfelelően a „Európai Konföderáció választási jogszabálya”, mint irányelv alapján létrehozott tagországi jogszabály szerint, kötött mandátummal választott, döntéséért egyszemélyi felelősséggel tartozó

(1) Települési Önkormányzatot vezető Polgármester,

(2) a tagország államhatalmi szervezetébe, kötött mandátummal választott képviselő

a./ a jogszabályalkotás döntéselőkészítő folyamatának teljesítésével,

b./ a döntés során a településen élő állampolgárok kinyilvánított akaratának megfelelően leadott szavazatával

végzi.

2. alszakasz Társadalmi csoportok

88. §

Az államalapító nemzet

(1) Az Európai Konföderáció tagországa jogszabályban határozza meg, hogy mely nemzetet tekint államalapító nemzetnek.

(2) Az Európai Konföderáció felelősséget érez azok sorsáért, akik a tagországokban kisebbségi nemzetiségként élnek, segíti jogaik és törvényes érdekeik védelmét, anyanyelvük, nemzeti kultúrájuk, vallásuk, valamint az anyaországgal való kapcsolatuk ápolását. Ezek megvalósítása a Konföderáció és a tagországok alapvető kötelezettsége.

(3) Az Európai Konföderáció ajánlja a tagországoknak, hogy az államalapító nemzet azon tagjainak, akik politikai vagy gazdasági okból emigrálni kényszerültek, illetve határmódosítással más országba kerültek, adjanak jogot az őket érintő kérdésben a tagországban történő hatalomgyakorlásra.

(4) Az Európai Konföderáció tagországának állampolgárai között nem lehet különbséget tenni az állampolgárság keletkezésének jogcíme alapján, és - ha a tagország jogrendszere másképpen nem rendelkezik - aszerint, hogy a tagország állampolgársága mellett van-e más állampolgárságuk.

(5) Az Európai Konföderáció tagországának kettős vagy többes állampolgárságú állampolgára csak akkor rendelkezik köztisztség-viselői (közte választási és választhatósági) jogával, ha

a./ politikai okból hagyta el a tagországot (emigrált) és

b./ a többi állampolgárság szerinti fennálló választási és választhatósági jogáról lemond.

(6) A tagországban vendégjoggal élő személy, továbbá a tagország jogrendszere szerint ott tartózkodó idegen állampolgár akkor sem gyakorolhatja

köztisztség-viselői (közte választási és választhatósági) jogát, ha a többi állampolgárság szerinti fennálló köztisztség-viselői jogáról lemond.

89. §

Az államalapító nemzet nem anyaországban élő tagjának érdekvédelme

(1) Az Európai Konföderáció védi azoknak a jogait és törvényes érdekeit, akik valamely tagország államalapító tagjai, de nem az anyaországban élnek. Ezen személyek diplomáciai és konzuli jogvédelmének eszközeit a tagország jogrendszere határozza meg.

(2) Azoknak a személyeknek a kiadatása, akik valamely tagország államalapító tagjai, de nem az anyaországban élnek, csak az anyaország jogrendszerében vagy nemzetközi szerződésben meghatározott esetben és módon lehetséges.

(3) Azon személyek egyes politikai és szociális jogait, valamint honvédelmi kötelezettségét, akik valamely tagország államalapító tagjai, de nem az anyaországban élnek, a befogadó ország területén élő állampolgárokhoz képest a befogadó tagország jogrendszere eltérően szabályozhatja.

90. § Államalkotó nemzet

(1) Az Európai Konföderáció tagországa jogszabályban határozza meg, hogy hagyományai alapján mely nemzeteket tekint államalkotó nemzetnek.

(2) Az Európai Konföderációban a tagországok államalkotó nemzeteinek társadalmi csoportjaihoz tartozó állampolgárok a Nemzetiségi Bizottságba delegált képviselőin keresztül érvényesítik (hangolják össze más társadalmi csoportokkal) érdekeiket és vesznek részt a Konföderáció munkájában.

(3) A szerves egységként működő Európai Konföderáció a nemzeti önazonosság- tudat alapján áll, hiszen ez adja azt a biztonságot, ami minden ember számára a lélek, a szellem és a test összhangjához nélkülözhetetlen.

Azoknak a személyeknek, akik államalkotó nemzet tagjaként a befogadó ország állampolgárai – anyaországukkal kötött viszonossági nemzetközi szerződés alapján - joga személyileg az egyenlőség, közösségi szinten pedig társadalmi csoportként az önkormányzatiság (autonómia), vagyis az önkormányzaton keresztül gyakorolt önrendelkezés, ami települési-, vagy területi formában nyilvánul meg.

(3) Az Európai Konföderáció tagországai jogrendszerükben határozzák meg azokat a területükön élő nemzetiségeket, akik - elfogadva az államalkotó nemzet értékrendjét – államhatalmi képviselettel rendelkező államalkotó nemzetiségek.

91. § Az Istenhit

(1) A Krisztus által meghatározott Istenhit vallásán alapuló világ egy és oszthatatlan lelki egységet alkot, aminek a Krisztust közvetlenül követő hitvallás mellett természetes részei mindazon hitvallások, amelyek Krisztust elfogadják a lelki világegység megteremtésének alkotó erejeként.

(2) Az ugyanazon Istenhit-vallás különböző felekezeteinek egyesítésével megteremtett lelki világegységet tekinti az Európai Konföderáció az emberiség természetes életét meghatározó erőnek, ezért minden megosztását célzó törekvést az Istenhit vallásától és az alapvető emberi érdekektől idegennek, ezért tiltottnak tekint az Európai Konföderáció minden tagországában.

(3) Az Európai Konföderáció tagországaiban a Krisztust követő Istenhit-vallást gyakorlók a Vallási Bizottságába delegált képviselőin keresztül érvényesítik (hangolják össze más társadalmi csoportokkal) érdekeiket és vesznek részt a Konföderáció munkájában.

92. §

A család szerepe az Európai Konföderációban

(1) A család a legszentebb emberi közösség, a társadalom alapja. A hagyományos családmodell a sokgyerekes nagycsalád és a több generáció egységét jelentő nagy család.

(2) Az Európai Konföderáció a hagyományos családmodellt támogatja, a családi funkciók feltételeinek biztosításán keresztül.

(3) A hagyományos családmodell funkciói: a./ Családi egység védelme

b./ Magzat védelme

c./ Gyermek védelme

d./ Xxxx xxxxxxx

e./ Szülő védelme

(4) A családi funkciók feltételeit biztosítja:

a./ az alapvető emberi jogok biztosításával,

b./ a kiegészítő emberi jogok gyakorlásához nyújtott támogatással.

93. § Ifjúkor

(1) A felkészülés korszaka az aktívkori tevékenységek végrehajtására. Fogantatástól az első szakma megszerzéséig tart.

Az ember életének ebben a szakaszában alakul ki szabad akarata.

(2) A szabad akarat kialakulásához - mintegy a küldetés teljesítésére kapott előlegként – az Európai Konföderáció tagországa biztosítja a lelki, szellemi és anyagi esélyegyenlőség feltételeit.

(3) Amennyiben az a személy, aki lemond annak a tagországnak az állampolgárságáról, amelyben nevelkedett, illetve megfosztják ettől az állampolgárságtól, az állampolgárság megszűntetésének feltételeként köteles visszatéríteni az őt felnevelő tagországnak a felkészülési időszak pénzben meghatározható költségét.

94. § Aktív kor

(1) Az ember életének ebben a szakaszában fő feladataként szakmája szerint részt vesz a nemzeti vagyon növelésében. Ez joga és kötelezettsége az Európai Konföderáció tagországa minden állampolgárának.

(2) Az Európai Konföderáció tagországa minden állampolgára számára biztosítja azokat a feltételeket, amelyek kötelezettsége teljesítéséhez szükségesek.

95. § Tapasztalatátadás kora

(1) Az életnek ebben a szakaszában az ember fő feladata az, hogy átadja lelki, szellemi és anyagi vagyonát a következő korcsoportnak (generációnak). E

mellett szakmájának-, hivatásának jellegétől és egyéni adottságaitól függően tovább végzi felkészülését.

(2) Az Európai Konföderáció tagországa a./ minden állampolgára, valamint

b./ a tagországban vendégjoggal élő személy, továbbá

c./ a tagország jogrendszere szerint ott tartózkodó idegen állampolgár számára biztosítja azokat a feltételeket, amelyek a tapasztalatátadás korában jogaik gyakorlásához és kötelezettségeik teljesítéséhez szükségesek.

(A b./ és c./ pont esetében: feltéve, hogy aktív korában a tagország nemzeti vagyon növelésének kötelezettségét legalább tíz évig teljesítette)

96. §

A család érdekeinek érvényesítése

(1) Az Európai Konföderáció tagországa a családi funkciók feltételeinek gyakorlásához biztosítja az ebben a tárgykörben érintett Társadalmi csoportok

a./ Önkormányzatainak megalakítását és működését, valamint a

b./ Társadalmi csoportok létszámarányos (más társadalmi csoportokkal összehangolt) érdekképviseletét a tagország hatalomgyakorló szervezetében.

(2) A család érdekeit képviselő, Önkormányzattal és hatalomgyakorlási képviselettel rendelkező társadalmi csoportok:

a./ Nők

b./ Férfiak

c./ Ifjúkor

d./ Aktívkor

e./ Tapasztalatátadás kora.

(3) Az Európai Konföderáció tagországaiban a korosztály és a nem szerinti társadalmi csoportok a Korcsoportok Bizottságába delegált képviselőin keresztül érvényesítik (hangolják össze más társadalmi csoportokkal) érdekeiket és vesznek részt a Konföderáció munkájában.

97. §

A lelki- és szellemi érték megbecsülése

(1) Az Európai Konföderáció tagországaiban élő művészek és tudósok a tagországokban megkapják azokat a lelki- és szellemi föltételeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az Isten kegyelméből kapott tehetségük szerinti küldetést (hivatást) teljesíthessenek.

(2) A művészekkel és a tudósokkal szemben mindennél fontosabb követelmény a tagország érdekeinek képviseletébe vetett hit és a tudomány (művészi adottság) összhangja, hiszen tevékenységükkel közvetlenül hatnak a társadalom egészére.

(3) Azért, hogy a tagország lelki- és szellemi kincse az államalapító és államalkotó nemzetek egészét hatékonyan tudja szolgálni, a tagország az ismeretszerzést és ismeretátadást a következő szervezeteken keresztül végzi: a./ A tagország Tudományos Akadémiája a hit és a tudomány egységét

jelentő bölcsesség ápolója és továbbadója.

Feladata a tudományos ismeretszerzés, ismeretátadás, az emberhez és környezetéhez kapcsolódó szellemi és anyagi feltételek kutatása és alkalmazásba vétele, valamint az államhatalom munkájának támogatása szakvéleményadás formájában, továbbá részvétel a tagország államhatalmi szervezetének munkájában a tudomány érdekképviselőjeként.

b./ A tagország Művészeti Akadémia a Lélek Fényének az érzelem és az értelem egységében történő átadását szolgálja.

Feladata a művészi megismerés eszközeivel a társadalom részére lelki- és szellemi ismeretátadás, valamint az államhatalom munkájának támogatása szakvéleményadás formájában, továbbá részvétel a tagország államhatalmi szervezetének munkájában a tudomány érdekképviselőjeként.

98. § Szakma

(1) Szakma a tagország nemzeti vagyonának növeléséhez szükséges, képességen és képzettségen alapuló alkalmasság.

(2) Az Európai Konföderáció tagországa az önigazgatás (szubszidiaritás) alapelvének megfelelően biztosítja a szakmák, mint társadalmi csoportok

a./ önkormányzatainak megalakítását és működését, valamint a

b./ társadalmi csoportok létszámarányos (más társadalmi csoportokkal összehangolt) érdekképviseletét a tagország hatalmi szervezetében.

(3) Az Európai Konföderáció tagországában a társadalmi csoportot képviselő önkormányzattal és államhatalmi képviselettel rendelkező társadalmi csoportok:

a./ Lelki gondozás

b./ Nevelés, oktatás (az emberi szentháromság szellemi része)

c./ Testi egészségóvás, gyógyítás (az emberi szentháromság testi része)

d./ Mezőgazdaság és élelmiszeripar

e./ Ipar

- Könnyűipar

- Nehézipar

- Energiaipar f./ Szolgáltatás

- Közellátó szolgáltatás

- Szociális szolgáltatás g./ Idegenforgalom

h./ Kereskedelem

i./ Szállítás, közlekedés j./ Közigazgatás

k./ Pénzügy

l./ Egyéb

HARMADIK RÉSZ

A szabadság feltételei

99. §

(1) Ami az Európai Konföderáció tagországának földjén, földje alatt és földje felett van, a tagország örök és elidegeníthetetlen alkotóeleme, amelyet csak a tagország állampolgárai birtokolhatnak.

(2) A birtokos jogai azonosak a tulajdonjoggal, kivéve: a.) Nem semmisítheti meg a birtokot.

b.) Nem változtathatja meg a birtok rendeltetését.

c.) Csak a tagország állampolgárára ruházhatja át és örökítheti a birtokjogot.

100. §

(1) Az Európai Konföderáció tagországának minden értéke a tagország érdekeit szolgálja.

(2) A tagország értéke minden olyan – (3) bekezdés szerinti - tevékenység eredménye, amelyet

a./ a tagország lelki-, szellemi vagy anyagi tulajdonával,

b./ a tagország területén,

c./ a tagország állampolgára, vendége, tartózkodási joggal felruházott személy, illetve azok közreműködése

hozott létre, illetve szolgáltatott.

(3) Csak olyan tevékenység végezhető, amely a./ eredménye (termék vagy szolgáltatás),

b./ a tevékenység végzéséhez használt eszközök működése,

c./ a tevékenység végzése során keletkezett hulladék

nem károsítja és/vagy veszélyezteti az ember lelki, szellemi és testi egészségét, valamint a természetes környezetet.

A. fejezet Általános rendelkezések

I. szakasz Átfogó szabályozás

101. §

(1) Az Európai Konföderáció minden tagországa biztosítja az állam és az állampolgárok szabadságának lelki, szellemi és anyagi feltételeit.

(2) Az Európai Konföderáció és a tagországok működésének alapja a korlátozás nélküli önkormányzatiság (szubszidiaritás), amely következménye a népuralom (demokrácia) teljes érvényesülése, amiből a sorsközösség vállalás (szolidaritás) ered.

(3) Az önkormányzatiságban kifejeződik a hagyományos értékrend két alkotóeleme, a terület és a különböző tulajdonságokkal, adottságokkal rendelkező személy érdekazonossága.

(4) Az önkormányzatok feladatuk teljesítését

a./ a nemzeti vagyonnövekedésének meghatározott része,

b./ önkormányzatiság alapján

- települési önkormányzat esetén az érdekképviselethez és az alapvető életfeltételek biztosításához,

- társadalmi csoport önkormányzata esetén az érdekképviselethez szükséges eszközök tulajdonlása és birtoklása biztosítja, a tagországok jogrendszerén keresztül.

(5) Az Európai Konföderáció szabadság-értelmezése: minden ember küldetése (hivatása) szerinti feladatát úgy végzi, hogy szabad akaratával a Világmindenség fejlődését szolgálja, vagyis szabadsága a hagyományos értékrendben megfogalmazott isteni szabályok betartásán keresztül érvényesül.

(6) A szerves egységként élő társadalom az Európai Konföderáció tagországainak állampolgárairól (és a tagországban vendégjoggal élő személyekről, továbbá a tagország jogrendszere szerint ott tartózkodó idegen állampolgárokról) gondoskodó tagország működésén keresztül valósul meg, a

kötelezettségek és a jogok egységével, valamint a lelki, szellemi és testi (anyagi) esélyegyenlőség megvalósításával.

(7) A szabadság feltételeit a társadalmi együttélés természetes szabályainak jogrendszerré rendeződése biztosítja.

II. szakasz

A jogok és kötelezettségek összhangja

102. § Általános rendelkezés

(1) Az életfeltételek biztosításának körét és minőségét az Európai Konföderáció tagországainak lehetőségei határozzák meg.

A hatalomgyakorlás kötelessége biztosítani a tagországok minden állampolgára számára a mindenkori igényekhez leginkább közelítő lehetőségeket.

Az emberi jogokban megfogalmazott életfeltételekhez szükséges lehetőségek biztosítása a hatalmat gyakorlók alapkötelessége.

(2) A hatalomgyakorlásnak rendelkeznie kell azokkal a feltételekkel, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a tagországok biztosítsák az életfeltételeket állampolgáraik számára.

(3) Az igények szerinti életfeltételek biztosításához a kötelezettségek és a jogok egységben történő gyakorlására van szükség nemcsak a tagországok állampolgárainak személyenként, hanem a tagország és az Európai Konföderáció, mint egység vonatkozásában is. Ennek következménye az, hogy ha az állampolgárok alapvető emberi jogait biztosítja az tagország, akkor van erkölcsi alapja arra, hogy meghatározza az egyes emberek kőtelezettségeit és megkövetelje annak teljesítését, ami a jogkövető magatartásban nyilvánul meg. Ehhez a megkövetelt magatartási szabályoknak összhangban kell lenniük nemcsak a gazdasági, hanem a hagyományokból eredő teljes (lelki, szellemi és anyagi) értékrenddel is.

103. § Az önellátás

(1) Az életfeltételek szerinti igények (jogok) feltételeit a lehetőségek teljesítése (kötelezettség) biztosítja.

(2) Az igények és lehetőségek szerves egységként működésének összhangját a teljes önellátás (autarkia) biztosítja.

(3) A teljes önellátás működése:

Fel kell mérni a belföldi igényt egy-egy tevékenység eredményére (lelki, szellemi vagy anyagi termék, illetve szolgáltatás) és ahhoz kell viszonyítani a települési, területi és országos lehetőségeket (Igény-lehetőség mérleg).

a./ Az igényfelmérés településenként történik, az ott élők természetes adatai (kor, nem, szakma) alapján.

b./ Az adatokat folyamatosan ki kell igazítani

- az állampolgárok igényfejlődése és

- a kutatások és a tapasztalatok alapján.

c./ A kiigazított adatok alapján olyan termelési, szolgáltatási mennyiségi határértékeket (kontingenseket, kvótákat) kell megállapítani, amelyek figyelemmel vannak az igényfejlődés követelményeire is.

d./ A települések

- először közvetlen környezetükben,

- majd megyéjükben, a területek

- először a szomszédos,

- majd a távolabbi területeken

végzik az igény-lehetőség egységének összehangolását.

e./ Az országosan összehangolt igény és - a tényleges, valamint a fejleszthető termelés és szolgáltatás, mint - lehetőség összevetése alapján kell megállapítani a nemzeti vagyon felhasználásának hármas csoportját:

- a saját termelésből kielégíthető igényeket,

- az átadható (export) termékeket, szolgáltatásokat, végül

- a behozatallal (importtal) kielégíthető igényeket.

f./ Az Európai Konföderáció tagországának fentiek szerint elkészített igény- lehetőség mérlege adja a Konföderáció összehangoló tevékenységének alapját.

III. szakasz Tulajdon

104. § Általános rendelkezések

(1) Az Európai Konföderációban a tagországok államalapító és államalkotó nemzetei által képviselt egyetemes közösség örök és elidegeníthetetlen tulajdona a nemzeti vagyon növekedéséhez szükséges

a./ a lélek irányító,

b./ a szellem közvetítő,

c./ az anyag végrehajtó feladatát ellátó feltétel.

(2) Az (1) bekezdésből eredően, a tagországok által képviselt egyetemes közösség örök és elidegeníthetetlen tulajdonában van a tagország területén lévő minden

a./ xxxxx, szakrális,

b./ szellemi

erő, valamint átalakítandó és uralandó eszközként c./ az anyagi világ

- termőföldje,

- vize,

- levegője és

- a föld méhének kincse.

105. §

A tulajdonjog gyakorlói

(1) Az Európai Konföderáció tagországaiban az államalapító és államalkotó nemzetei által képviselt egyetemes közösség örök és elidegeníthetetlen tulajdonjogát az életfeltételt biztosító szervezetek gyakorolják:

a./ a Krisztust követő hitélet összehangoló szervezete,

b./ a nevelési-oktatási szervezetek, továbbá

c./ települési önkormányzatoknak a tagország jogrendszerében meghatározott tevékenységét ellátó szervezetei,

d./ az energiaátalakítás,

e./ a bányászat,

f./ a közlekedési eszközök gyártása,

g./ a közút- és vasútépítés,

h./ a gépgyártás,

i./ az építőanyag-gyártás, j./ a vegyipar,

k./ a gyógyszeripar,

l./ a könnyűipar szervezetei.

(2) Az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül eső tevékenység végzése magántulajdonon alapuló szervezetekben történik.

IV. szakasz Birtok

106. § Általános rendelkezések

(1) A birtokjogot gyakorló a birtoklás tárgyát a tulajdonjogot gyakorló hozzájárulásával

a./ semmisítheti meg,

b./ változtathatja meg rendeltetését.

(2) A birtokjogot gyakorló a birtokjogot a./ átruházni a 74. § szerint,

b./ örökíteni a 75. § szerint köteles.

107. §

A birtoklás jogának gyakorlói

(1) Az Európai Konföderáció tagországainak állampolgárai által alkotott egyetemes közösség örök és elidegeníthetetlen tulajdonának birtokjogát gyakorolják:

a./ a Krisztust követő hit vallását követő szervezet

- hit gyakorlásához,

- nevelés-oktatáshoz,

- az egészséghez

= egészségügyi ellátó,

= egészségügyi gondoskodó és

= különleges egészségügyi gondoskodást b./ a települési önkormányzatok

. az egészségügyet,

- a nevelés-oktatást és

- egyéb szolgáltató- és termelő tevékenységet szolgáló feladatok elvégzéséhez.

B. fejezet

Minden birtoklás gyökere az egyetemes közösség

I. szakasz Gazdaság

108. § Általános rendelkezések

(1) Az Európai Konföderáció tagországa gazdaságának célja a nemzeti vagyon anyagi részének növelése az egyetemes közösség tagjai anyagi életfeltételekkel szembeni jelentkező igényeinek biztosítása és az igények növekedésének jövőbeli kielégítse érdekében.

(2) Az Európai Konföderáció tagországa az emberi társadalom szerves egységként történő működéséből következő, és a gazdaságra is vonatkozó általános alapelve: minden tevékenység végzési módjának és eredményének olyannak kell lennie, hogy az az ember és környezete egészségét ne károsítsa.

(3) A (2) bekezdésből eredően

a./ csak olyan tevékenységet lehet folytatni, amely végzése vagy annak eredménye nem károsítja a Világmindenség anyagi részét, vagyis nem veszélyes sem az ember testére, sem az élő- és élettelen környezetre;

b./ a tevékenységek végzése és az annak eredményeként létrehozott termék nem károsíthatja a Világmindenség anyagtalan részét, vagyis nem lehetnek a szocialista-kommunista és/vagy a liberális-kapitalista diktatúra

– és annak egyik eszköze, a fináncoligarchia – lélek- és agymosó eszközei az emberiség falanszterizálásával, és az ezt eredményező vallási, nemzetiségi, etnikai vagy egyéb társadalmi csoportok szembeállításával elérhető felszeleteléssel.

(4) A gazdaság tevékenység-összetételét alapvetően az határozza meg, hogy az emberek lelki, szellemi és anyagi életfeltételei mit és milyen mértékben igényelnek.

(5) Az Európai Konföderáció tagországának gazdasága az anyagi igények kielégítésére törekvő rendszer, amelyben való részvétel módját mindenki szabadon megválaszthatja.

a./ Az Európai Konföderáció tagországa felajánlja a területén élő minden személynek és szervezetnek, azt, hogy gazdasági tevékenységét az összehangolt gazdasági rendszerben végezze.

Az összehangolás célja, hogy a lehetőségek minél teljesebben elégítsék ki az igényeket.

Az összehangolt gazdasági rendszerben

- Az Európai Konföderáció tagországa biztosítja a termelés (szolgáltatás) iránti igényt, és a termelés (szolgáltatás) feltételeit,

- az összehangolt gazdasági rendszerben személy (szervezet) pedig a szerződésben meghatározott határidőre, minőségben és mennyiségben előállítja a terméket, illetve elvégzi a szolgáltatást.

b./ Az Európai Konföderáció tagországa jogrendszerében meghatározott tárgykörök kívételével mindenkinek joga van az összehangolt gazdasági rendszeren kívül végezni gazdasági tevékenységét. Ebben az esetben önmagának kell gondoskodnia a termék, vagy termény előállításának feltételeiről és értékesítéséről.

(6) A gazdasági rendszer működésére vonatkozó szabályokat a tagország jogrendszere tartalmazza.

(7) Az Európai Konföderáció tagországában a tevékenység-típusok (szakmák) szerinti társadalmi csoportok létszámarányosan az államhatalmi szervezetbe és az Európai Konföderáció Tanácsába delegált képviselőin keresztül érvényesítik (hangolják össze más társadalmi csoportokkal) érdekeiket és vesznek részt az irányításban.

II. szakasz

A gazdaság fő részei

1. alszakasz Mezőgazdaság és élelmiszeripar

109. § Általános rendelkezések

(1) Az Európai Konföderáció tagországának mezőgazdasága, valamint a hozzá kapcsolódó álelmiszeripar kiemelt fontosságú (stratégiai jelentőségű) a tagország gazdasági életében.

(2) Az Európai Konföderáció tagországának mezőgazdasága és élelmiszeripara kizárólag az összehangolt gazdasági rendszerben működik.

(3) Az Európai Konföderáció tagországa mezőgazdaságában csak olyan termesztési- és állattartási technológiát lehet alkalmazni, és ennek csak azokat az eredményeit (a terményeket és termékeket) lehet forgalmazni, amelyek az emberre és a természetes környezetére nem fejtenek ki károsító hatást.

(4) A hagyományos értékrendből eredő alapelv, hogy a mezőgazdasággal összefüggő birtoklási- (föld vonatkozásában) és tulajdonjogok az egyetemes közösség tagjait illetik meg (mindenekelőtt családi gazdaságok formájában), akik tevőlegesen részt vesznek a termékek és termények előállításában. Ennek megfelelően egy birtokosnak termőáganként különböző mértékű, limitált termőterülete lehet.

110. §

A mezőgazdaság és élelmiszeripar az összehangolt gazdasági rendszerben

(1) Az Európai Konföderáció tagországa mezőgazdaságának és élelmiszeriparának alapjellemzője az összehangolt gazdasági rendszerben megvalósuló önállóság.

(2) Az Európai Konföderáció tagországa a települések igényfelmérése, valamint az Európai Konföderáció összehangolása alapján felajánlja minden termelőknek terményenként és termékenként azt a mennyiséget (kontingenst), amelyre a tagországnak szüksége, a termelőnek lehetősége van. Amennyiben a termelő elfogadja az ajánlatot, akkor a megállapodásban meghatározott anyagi elismerésen kívül a tagország biztosít számára

- beruházási támogatást,

- vetőmag-, szaporítóanyag és törzsállomány biztosítási támogatást,

- hozzájárulást a természetes termeléshez szükséges talajerőutánpótlási és természet-, valamint emberi egészségbarát védőszerek, alkalmazási módok (technológiák) alkalmazásához.

(3) Az élelmiszeripar alapvetően az alapanyag-ellátó területekhez kötődik. A termelőeszközök főszabályként település-önkormányzati, kivételesen magántulajdonban vannak. A tagország az általa felajánlott mennyiség alapján, az anyagi elismerésen kívül biztosítja

- beruházási- és

- technológia-beszerzési támogatást.

2. alszakasz Ipar

111. § Általános rendelkezések

(1) Az ipar alapvető feladata, hogy biztosítsa az állampolgárok életfeltételeinek eszköz részét.

(2) Az Európai Konföderáció tagországában

a./ az ipari termék gyártásának módja (technológiája), a gyártáskor felhasznált anyagok, valamint a keletkező hulladékok nem károsíthatják sem az emberek egészségét, sem a természetet;

b./ olyan ipari termék forgalomba hozása, vagy olyan csomagolási mód (technológia) és csomagolóanyag használata tilos, amely az ember lelki-, szellemi és anyagi életét veszélyezteti, vagy a természetet károsítja.

112. §

Az alapvető emberi jogok biztosítását szolgáló ipari termék előállítása

(1) Az alapvető emberi jogok biztosítását szolgáló, az Európai Konföderáció tagországában előállítható ipari termékek kiemelt fontosságú (stratégiai jelentőségűek) a tagország gazdasági életében, ezért termelése kizárólag az összehangolt gazdasági rendszerben történhet.

(2) Az Európai Konföderáció tagországa a települések igényfelmérése, valamint az Európai Konföderáció összehangolása alapján felajánlja minden ipari tevékenységet folytató állampolgárnak termékenként azt a mennyiséget (kontingenst), amelyre a tagországnak szüksége, az előállítónak lehetősége van. Amennyiben az előállító elfogadja az ajánlatot, akkor a megállapodásban meghatározott anyagi elismerésen kívül a tagország biztosít számára

= beruházási támogatást,

= alap- és félkészanyag beszerzés összehangolását.

113. §

A kiegészítő emberi jogok biztosítását szolgáló ipari termékek előállítása

(1) A személyes használatú termékek és a családi használatú beruházások fedezete az egyéni elismerés mértéke (jövedelem).

(2) Az Európai Konföderáció tagországa a települések igényfelmérése, valamint az Európai Konföderáció összehangolása alapján felajánlja minden kiegészítő emberi jogok biztosítását szolgáló ipari tevékenységet folytató állampolgárnak termékenként azt a mennyiséget (kontingenst), amelyre a tagországnak szüksége, az előállítónak lehetősége van. Amennyiben az előállító elfogadja az ajánlatot, akkor a megállapodásban meghatározott anyagi elismerésen kívül tagország biztosít számára

Az összehangolt gazdasági rendszerben

a./ a tagország biztosítja a termelés (szolgáltatás) iránti igényt, és a termelés (szolgáltatás) feltételeit,

b./ az összehangolt gazdasági rendszerben személy (szervezet) pedig a szerződésben meghatározott határidőre, minőségben és mennyiségben előállítja a terméket, illetve elvégzi a szolgáltatást.

(3) Mindenkinek joga van az összehangolt gazdasági rendszeren kívül végezni kiegészítő emberi jogok biztosítását szolgáló ipari tevékenységét. Ebben az esetben önmagának kell gondoskodnia a termék, vagy termény előállításának feltételeiről és értékesítéséről.

114. § Energiaipar

(1) Az Európai Konföderáció tagországában az energiaipar a hagyományos értékrend szerint az egyetemes közösség tagjainak örök és elidegeníthetetlen tulajdonában és a települési önkormányzatok birtokában van.

(2) Az Európai Konföderáció tagországa a szocialista-kommunista és liberális- kapitalista diktatúrában alkalmazott energiaellátó rendszert megújítja, mert az a./ rossz hatékonyságú, továbbá

b./ természetromboló- és veszélyeztető (atom-, víz- és ásványianyag átalakítás),

c./ központosítottságával

- biztonsági kockázatot,

- az önkormányzatiság elvének

sérelmét jelenti.

(3) Az Európai Konföderáció megalakulását követő

a./ egy éven belül elkészíti a tagországok energiagazdálkodásának megvalósítási tervet, amely alapján

b./ négy éven belül elvégzi az átalakítást, amelyhez új energiaszolgáltató rendszert vesz figyelembe (elsősorban alternatív energiaforrásokat).

c./ Az átalakítás fő szempontjai: természetbarát, helyi energiatermelő berendezések új energiaforrások rendszerbe állításával, a tagországok Önellátó Rendszerének részeként.

(4) Az Európai Konföderáció kiemelten támogatja azokat a kutatásokat, amelyek az energiarendszer átalakításának főbb szempontjait kielégítik, és az átalakítás költségeit biztosítja.

(5) Az állampolgárok hő- és villamos energia ellátást – személyekre megállapított mennyiségig (kontingensig) – állampolgári jogon, tehát térítésmentesen kell biztosítani.

(6) A nem lakossági, illetve az állampolgárok számára megállapított mennyiségen felüli lakossági felhasználású elektromos- és hőenergia ára tartalmazza az előállítási költségen felül az energiahálózat üzemeltetési költségét is;

(7) A kőolajszármazékból nyert energiára két árat kell megállapítani:

a./ Az alapvető életfeltételeket biztosító tevékenységek (egészségügy, élelmiszerek termelése és feldolgozása, közbiztonság, élet- és vagyonvédelem, nemzeti értékek védelme, szállítás) részére megállapított ár nem tartalmaz, míg

b./ az ezen kívüli eső tevékenységek felhasználására kialakított ár tartalmaz forgalmazási és járulékos (infrastruktúra) költséget

3. alszakasz Szolgáltatás

115. §

(1) Az Európai Konföderáció tagországában

a./ a szolgáltatásokkal kapcsolatos tevékenységhez alkalmazott módszer (technológia) és tevékenységhez felhasznált anyagok nem károsíthatják sem a szolgáltatást végzők egészségét, sem a természetet;

b./ a tevékenységgel kapcsolatos hulladékok, valamint a szolgáltatás igénybevételének következményei az ember lelki-, szellemi és anyagi életét nem veszélyeztethetik, és a természetet nem károsíthatják.

(2) A közösségi (kommunális) és a gondoskodási (szociális) szolgáltatást a települési önkormányzatok tulajdonában lévő szervezetek térítésmentesen végzik.

(3) Az alapvető emberi jogokat biztosító szolgáltatások mennyiségei határait (kvótáit) és az azon felüli szolgáltatások díját a tagország jogrendszere állapítja meg.

Az alapvető életfeltételek által meghatározott mennyiség határain belül végzett szolgáltatásokat a megállapított díjtétel mellett az állami költségvetés fedezi.

(4) A közösségi és a gondoskodási szolgáltatások kivételével a lakossági szolgáltatásokat a magántulajdonon alapuló kisipar végzi.

A tagország a települések igényfelmérése, valamint az Európai Konföderáció összehangolása alapján felajánlja minden kisipari tevékenységet folytató állampolgárnak szolgáltatásonként azt a mennyiséget (kontingenst), amelyre a tagországnak szüksége, a kisiparosnak lehetősége van. Amennyiben a kisiparos elfogadja az ajánlatot, akkor a megállapodásban meghatározott anyagi elismerésen kívül a tagország biztosít számára

- beruházási támogatást és hitelt, valamint

- anyag-, illetve félkészáru beszerzés összehangolást végez.

(5) Mindenkinek joga van - közösségi és a gondoskodási szolgáltatások kivételével - a lakossági szolgáltatásokat az összehangolt gazdasági rendszeren kívül végezni. Ebben az esetben önmagának kell gondoskodnia a szolgáltatás nyújtásának feltételeiről és értékesítéséről.

4. alszakasz Idegenforgalom

116. §

(1) Az idegenforgalomnak az Európai Konföderáció minden tagországa politikai és gazdasági életében kiemelt jelentősége van.

(2) Az idegenforgalom eszköze annak, hogy a szerves egységként működő Európai Konföderáció mintául szolgáljon az egész emberiségnek.

(3) Gazdaságilag hozzájárul a tagország állampolgárai életfeltételeinek biztosításához.

(4) Az idegenforgalomban alkalmazott tulajdonformák: a./ A szállodák önkormányzati, míg

b./ az éttermek, panziók és magánházakban biztosított vendéglátóhelyek

magántulajdonban vannak.

(5) Az Európai Konföderáció tagországa gazdaság összehangolási rendszerében a belföldi és külföldi igényfölmérés alapján összehangolja az önkormányzati tulajdonú vendéglátóhelyek forgalmát. Ugyanezt felajánlja az idegenforgalomban résztvevő magánvállalkozóknak is.

Az összehangolásban részt vevő vendéglátóhelyek számára a személyi elismerésen kívül a tagország

a./ beruházási támogatást vagy hitelt nyújt, illetve

b./ mezőgazdasági és élelmiszeripari termék beszerzésének, valamint

c./ a létesítmények kihasználásának összehangolását végzi.

(6) Mindenkinek joga van az összehangolt gazdasági rendszeren kívül végezni a

(4) bekezdés b./ pontjában meghatározott idegenforgalmi tevékenységét. Ebben az esetben önmagának kell gondoskodnia az idegenforgalmi tevékenység feltételeiről és értékesítéséről.

5. alszakasz Kereskedelem

117. § Belkereskedelem

(1) Az Európai Konföderáció tagországa belkereskedelmének feladata, hogy az igényeket kielégítő termékeket, terményeket eljuttassa a termelőtől az állampolgárig.

(2) A kereskedelem tulajdonformája a magántulajdonú kiskereskedelem.

(3) Az Európai Konföderáció tagországa

a./ összehangolt gazdasági rendszerében résztvevő boltok végzik - a kiegészítő emberi jogok gyakorlásához szükséges termékek forgalmazásán kívül - az alapvető emberi jogok körébe tartozó termékek és termények eljuttatását az állampolgárokhoz;

b./ a települések igényfelmérése, valamint az Európai Konföderáció összehangolása alapján felajánlja minden kiskereskedőnek a kiegészítő emberi jogok gyakorlásához szükséges termékek összehangolt gazdasági rendszerben történő kereskedelem lehetőségét.

(4) Az összehangolt gazdasági rendszerben a tagország a kiskereskedőnek a./ beruházási támogatást- és hitelt biztosít,

b./ a termékek és termények folyamatos ellátását és szállítását összehangolja.

(5) Mindenki kiskereskedőnek joga van az összehangolt gazdasági rendszeren kívül végezni kereskedelmi tevékenységét. Ebben az esetben önmagának kell gondoskodnia a termék-, vagy termény beszerzéséről, értékesítéséről és a szükséges egyéb feltételekről.

118. § Külkereskedelem

(1) Az Európai Konföderáció tagországa külkereskedelmének feladata, hogy

a./ a tagország állampolgárai igénykielégítésén felüli termékeket és terményeket eljuttassa más államok állampolgáraihoz illetve

b./ a tagországban földrajzi, vagy gazdasági okból nem, vagy nem a megfelelő minőségben és mennyiségben termelt termékeket, terményeket a tagország állampolgárainak rendelkezésére bocsássa.

(2) Az Európai Konföderáció tagországa külkereskedelmét az Európai Konföderáció összehangoló tevékenységének felhasználásával végzi.

(3) A külkereskedelem, mint az Európai Konföderáció összehangolt gazdasági rendszerének része, szoros összefüggésben van a vámrendszerrel.

(3) Az Európai Konföderáció tagországában a vám és a külkereskedelem elsődleges összhangja biztosítja, hogy a kivitel (export) és a behozatal (import) egyensúlyban legyen.

(4) Ez az egyensúly az alapja az alapvető emberi jogok biztosításának, és a pénz értékközvetítő szerepe megőrzésének, ezért a külkereskedelem az összehangolt gazdasági rendszer része, amely nem gyakorolható magánvállakozásként.

6. alszakasz Szállítás

119. §

A szállítás általános szabályai

Az Európai Konföderáció tagországának egyetemes közössége örök és elidegeníthetetlen tulajdonában lévő szervezetek

(1) üzemeltetik a távolsági közúti tömegközlekedést, áruszállítást, valamint a vasúti- és vízi tömegközlekedést és áruszállítást, valamint

(2) végzik a közúti és vasúti hálózat kiépítését és karbantartását,

(3) az összehangolt gazdasági rendszerben végzett személy és áruszállítás eszközeinek beszerzését, karbantartását.

120. § Személyforgalom

(1) A tömegközlekedési eszközökkel történő utazás az Európai Konföderáció tagországában alapvető állampolgári jog.

(2) A tömegközlekedési eszközökkel történő utazás jogát a tagország állampolgárai, akik

a./ felkészülési időszakában (ifjúkorban) élnek,

b./ a tapasztalatátadás korszakában (nyugdíjaskor) élnek, valamint

c./ a gyermekét nevelő anyák (amíg anyasági elismerésben részesülnek), térítésmentesen gyakorolják.

(3) Az aktív korú (és nem anyasági elismerésben részesülő) állampolgárok díjazás ellenében gyakorolhatják a tömegközlekedési eszközökkel történő utazás jogát.

Az utazás díjtétele nem tartalmazza a közlekedési eszközök és a közlekedési útvonal építési és karbantartási költségét.

(4) A helyi tömegközlekedést, a helyközi közúti tömegközlekedést a települési önkormányzatok tulajdonában lévő szervezetek végzik.

121. § Áruszállítás

(1) Az összehangolt gazdasági rendszer kiterjed a termékeknek, terményeknek a termelőtől a kiskereskedelemhez történő szállítására is, bel- és külföldön egyaránt.

(2) A termékek, termények sajátosságai által igényelt körben, illetve a termelő- termőhely és a célhelyiség között a szállítást magánszemélyek, illetve magántulajdonú szervezetek végzik.

(3) Az Európai Konföderáció tagországa összehangolt gazdasági rendszerén belüli távolsági áruszállítást – a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - az Európai Konföderáció tagországának egyetemes közössége örök és elidegeníthetetlen tulajdonában lévő szervezetek örök és elidegeníthetetlen tulajdonában lévő közúti-, vasúti-, légi és víziszállítási szervezetek végzik azon az útvonalon, ahol kiépült közút vagy vasúthálózat van, illetve a vízi szállítás lehetséges és a szállított termék, termény számára ez technológiai szempontból megfelelő.

(4) Az Európai Konföderáció tagországa a települések igényfelmérése, valamint az Európai Konföderáció összehangolása alapján felajánlja minden magánszállítónak az összehangolt gazdasági rendszerben történő áruszállítás

lehetőségét. Az összehangolásban részt vevő áruszállítók számára a személyi elismerésen kívül a tagország

a./ beruházási támogatást és hitelt biztosít,

b./ a más szállítóeszközökkel történő szállításokat összehangolja.

C. fejezet

A tagországok minden értéke a tagország érdekeit szolgálja

I. szakasz Általános rendelkezések

122. §

Mindaz az érték

a./ ami a tagországok állampolgárai által alkotott egyetemes közösség örök és elidegeníthetetlen tulajdona felhasználásával jött létre,

b./ amit a tagországok állampolgárai lelki, vagy szellemi adottságukkal létrehoztak

a tagországok örök és elidegeníthetetlen tulajdonát, a nemzeti vagyont növeli.

II. szakasz

Az államháztartás

1. alszakasz Általános rendelkezések

123. §

A nemzeti vagyon növekedése

(1) A nemzeti vagyon növekedését a tagországok állampolgárainak kötelezettségteljesítése eredményeként keletkező érték eredményezi.

(2) A nemzeti vagyon növekedésének mértékét az előző évhez viszonyított – helyzetfelmérésen alapuló, valósan tervezhető - arány határozza meg.

124. §

A nemzeti vagyon növekedésének felhasználása

(1) A nemzeti vagyon növekedését

a./ a növekedés előkészítésére (fejlesztés),

b./ közkiadásra és

c./ az életfeltételek közvetlen biztosítására kell használni.

(2) A nemzeti vagyon felhasználásának kívánatos arányszámai:

a./ a növekedés előkészítése = 20 %,

b./ közkiadás = 30 %,

c./ az életfeltételek közvetlen biztosítása = 50 %.

(3) Az Európai Konföderáció létrejötte utáni első évben

a./ a fejlesztési arányszám magas (a nemzeti vagyon növekedésének 34 %-a), tekintettel arra, hogy a szocialista-kommunista és a liberális-kapitalista rendszerek nem fordítottak figyelmet a jövő megalapozására,

b./ a közkiadások - közte meghatározó jelleggel a gondoskodási (szociális), az egészségügyi és a nyugdíjellátás – jelentősen emelkednek, de az előző pontban leírt ok miatt nem érik el a kívánatos szintet,

c./ az életfeltétel közvetlen biztosítása szintén jelentősen javul, különösen, ha figyelembe vesszük azt, hogy az állampolgárokhoz jutott személyi elismerés meghatározó életszínvonal-emelkedést biztosít. Ennek nyilvánvaló oka az, hogy a személyi elismerésnek arányosnak kell lennie azzal az értékkel, amelyet a termék (szolgáltatás) képvisel a Világmindenség fejlődésében.

(7) Az Európai Konföderáció tagországa közös költségeinek (közkiadás) fedezetét (az alapvető emberi - egyéni és közösségi - jogok feltételeinek biztosítására) a nemzeti vagyon növekedésének a tagország jogrendszere szerint évente jóváhagyott aránya jelenti.

(8) Az Európai Konföderáció létrejötte utáni első évben a nemzeti vagyon növekedés felhasználása a következő:

	Felosztás mértéke %
Fejlesztés	34
Közkiadás	25
Életfeltétel biztosítás	41
Összes	100

2. alszakasz A pénzrendszer

125. §

(1) A pénz az értékcsere eszköze.

(2) A forgalomban lévő pénzmennyiség minden évben azonos a nemzeti vagyon növekedésének mértékével.

3. alszakasz

A tagországok Nemzeti Bankja

126. §

(1) Az Európai Konföderáció tagországának Nemzeti Bankja a tagország jegy- és hitelbankja.

(2) Jegybanki minőségében gondoskodik a nemzeti vagyon növekedése és a forgalomban lévő pénzmennyiség egyensúlyáról.

(3) Hitelbanki minősítésében a nemzeti vagyon növekedésének a tagország jogrendszerében meghatározottak szerinti célokra kamat nélküli hitelt nyújt, a./ az összehangolt gazdasági rendszer működéséhez és

b./ a tagország állampolgárainak, a tagország jogrendszerében meghatározott esetekben.

(4) A hitelnyújtás feltételeit a tagország jogrendszere szabályozza.

NEGYEDIK RÉSZ

A szabadság védelme

127. §

(1) Mindazzal szemben, aki megsérti az Európai Konföderáció hagyományokon alapuló értékrendjét, a tagország minden állampolgárának nemcsak joga, hanem kötelessége ellentmondani és ellenállni.

(2) Az Európai Konföderáció hagyományokon alapuló értékrendjének megsértését jelenti:

a./ az állam szabadságának,

b./ a tagország állampolgárai egyéni vagy társadalmi csoportot érintő szabadságának,

c./ a birtoklás szabályának,

d./ a vendégjog szabályainak,

e./ a tevékenység végzésével kapcsolatos szabályok megsértése, veszélyeztetése és minden erre irányuló magatartás.

I. szakasz Általános rendelkezések

128. §

(1) Az Európai Konföderáció tagországának minden állampolgára számára alapvető állampolgári jogon biztosítja az élet-, személyiség- és vagyonbiztonságot.

(2) Az Európai Konföderáció tagországának védelmi feladatai kétrétűek: a./ belbiztonság és

b./ külbiztonság.

(3) A biztonság megőrzésének, az azzal ellentétes (bűn)cselekmények üldözésével, felderítésével kapcsolatos szervezet a tagország Ügyészsége.

(4) A biztonságot veszélyeztető cselekmények megítélését, és a hátrányos helyzettel összefüggő-, illetve büntetőintézkedéseket a tagország Bírósága hozza.

(5) A Bíróság és az Ügyészség feladatait „Irányítás, végrehajtás és ellenőrzés” című jogszabály tartalmazza.

II. szakasz

Az Európai Konföderáció tagországának belbiztonsága

129. §

(1) Az Európai Konföderáció tagországa megszabadítja a tagország társadalmát mindazoktól a - tagországban és nem a tagországban élő - személyektől, akik az emberi életet, az állampolgárok személyhez fűződő jogait, valamint az állampolgárok és szervezetek tulajdonát, és/vagy a közbiztonságot veszélyeztetik.

(2) Olyan eljárási szabályokat és büntetőszankciókat kell alkalmazni, amelyek elrettentenek a bűncselekmények elkövetésétől. Azokat a személyeket, akik bűncselekmény folyamatos elkövetésével biztosítják megélhetésüket - ezzel együtt veszélyeztetve a közbiztonságot is - és szervezett csoportokban (maffiákban) „dolgoznak”, minden eszközt felhasználva el kell távolítani a tagország társadalmából (a háttérhatalmi diktatúra által kitermelt

„fehérgalléros” bűnözőkkel együtt), mint első számú közellenséget.

(3) A belbiztonság szervezetei:

a./ a csendőrség a bűnmegelőzés,

b./ a rendőrség a bűnüldözés feladatait látja el.

(4) A belbiztonság szervezeteinek működését, feladatát „Irányítás, végrehajtás és ellenőrzés” című jogszabály szabályozza.

III. szakasz Honvédelem

130. § Általános rendelkezések

(1) Az Európai Konföderáció tagországa nem lehet tagja olyan nemzetközi fegyveres államszövetségnek, amelynek célja politikai és/vagy gazdasági hatalom erőszakkal történő megszerzése vagy megtartása.

(2) Az Európai Konföderáció tagországa egyenlő feltételek mellett részt vesz bármely országgal olyan nemzetvédelmi sorsközösség vállaló kapcsolatban, amely nem irányul harmadik ország függetlensége ellen.

(3) A honvédség a tagország államalapító és államalkotó nemzeteit, valamint azok értékeit és érdekeit megóvó szervezet, így az államalapító és államalkotó nemzetek önazonosságának elsődleges védelmezője.

(4) Az, hogy egyetlen ország állampolgára se veszélyeztesse a tagországot, csak egységes szervezetben biztosítható hatékonyan, tehát a tagország gazdasági védelmét és határellenőrzési feladatát a honvédségnek kell végeznie.

A gazdasági bűncselekmények felderítésével kapcsolatos feladatokat a rendőrség végzi.

(5) A tagország védelme nemcsak a szolgálatukat töltő katonák, hanem a tagország minden állampolgárának kötelessége.

Ennek megfelelően a honvédség feladata annak biztosítása, hogy a tényleges állományban lévő katonák mellett a tagország minden felnőtt állampolgára legyen felkészült arra, hogy idegen támadás esetén aktívan részt vehessen a hazája megvédésében.

Ezért a honvédség a civil embereket is szervezi és kiképzi a honvédelemre.

(6) A tagország célja annak elérése, hogy a tagország minden állampolgárában tudatosodjon a haza védelmének magasztos kötelessége, és a honvédség minden tisztje, katonája ennek megfelelően éljen és működjön közre a reá eső feladatok végrehajtásában.

(7) A tisztikar tagjai a honvédelem bölcsei, nemcsak tudósai.

A tisztikart azok alkotják, akik a tagország

a./ stratégiai-, taktikai- és fegyverismereti tudományban, valamint az ismeretek továbbadásában kiváló képességű állampolgára, akik

b./ hisznek a feladatuk fontosságában.

(8) Az emberi tényezők mellett nagy fontosságú, hogy olyan eszközök segítsék a honvédség munkáját, amelyek meggyőző és bizalmat keltő erejüknél fogva alkalmasak a haza hatékony védelmére.

(9) A védelmi kutatások és alkalmazásuk kiemelt fontosságúak az Európai Konföderáció tagországa biztonsága szempontjából.

131. §

A honvédség belbiztonsági tevékenysége

A honvédséget az Európai Konföderáció tagországa

(1) alkotmányos rendjének megdöntésére, vagy

(2) a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá

(3) az élet- és vagyonbiztonságot tömeges mértékben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények esetén,

az „Irányítás, végrehajtás és ellenőrzés” című jogszabály rendelkezéseinek megfelelően kihirdetett szükségállapot idején lehet felhasználni.

132. §

Személyes honvédelmi kötelezettség

(1) Az Európai Konföderáció tagországának védelme a tagország minden állampolgárának kötelessége.

(2) Az „Irányítás, végrehajtás és ellenőrzés” című jogszabály szabályozza az állampolgároknak a rendkívüli helyzetekben fennálló kötelezettségeit.

133. §

A hivatásos és a szerződéses állomány

(1) Az Európai Konföderáció tagországának minden állampolgára a katonai és a rendvédelmi szervek hivatásos és szerződéses állományába léphet. Ennek feltételeit az „Irányítás, végrehajtás és ellenőrzés” című jogszabály határozza meg.

(2) A katonai és a rendvédelmi szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjának jogállását és javadalmazását a tagország jogrendszere szabályozza.

134. §

Az államhatár fegyveres átlépésének tilalma

(1) A honvédség egységei fegyveresen semmilyen célból nem léphetik át az Európai Konföderáció tagországának határát.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt korlátozás nem vonatkozik a 130. § (2) bekezdésében meghatározott sorsközösség vállalást teljesítő nemzetközi szerződésen alapuló katonai együttműködésre.

(3) Idegen katonai erő az Európai Konföderáció tagországának területére nem léphet be, azon nem vonulhat át, nem állomásozhat, és nem használhatja fel semmilyen célra.

135. §

Gazdasági és szolgáltatási kötelezettség

(1) Az Európai Konföderáció tagországának nagykorú állampolgárai, a tagország területén bejegyzett jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek törvényben meghatározott gazdasági magatartásra és szolgáltatás teljesítésére kötelezhetők a honvédelem érdekében.

(2) A gazdasági és szolgáltatási kötelezettség megállapításánál, valamint teljesítésénél tekintetbe kell venni az arányos közteherviselést, a tulajdon védelmét és a kártalanítás lehetőségét.

IV. szakasz

A nemzetbiztonsági szolgálatok

136. §

A nemzetbiztonsági szolgálatok feladata az Európai Konföderáció tagországa függetlenségének védelme és nemzeti érdekeinek megóvása. A nemzetbiztonsági szolgálatok közreműködnek a tagország alkotmányos rendje ellen irányuló bűncselekmények megakadályozásában és felderítésében.

V. szakasz Rendkívüli helyzetek

137. § Katasztrófahelyzet

(1) Katasztrófahelyzet áll fenn az Európai Konföderáció tagországában, ha rendkívüli méretű elemi csapás vagy más, az élet- és vagyonbiztonságot súlyosan veszélyeztető vagy sértő esemény következik be, feltéve, hogy

ennek elhárításához, illetőleg felszámolásához a területi vagy a központi állami szervek közvetlen és különleges irányító tevékenysége szükséges.

(2) A katasztrófahelyzetet a tagország jogrendszere állapítja meg, a szabályozza a katasztrófaállapotot kihirdetését, és az érintett területet katasztrófa sújtotta területté nyilvánítja.

(3) A tagország jogrendszerében meghatározott állami szervezet rendkívüli intézkedéseket bevezető rendeletet készít, terjeszt elő, fogadja el és hirdeti ki.

(4) Ha a tagország jogrendszerében szereplő, a katasztrófaállapot idején alkalmazandó szabályok megengedik, a rendkívüli intézkedéseket bevezető rendelet eltérhet a tagország érvényben lévő jogszabályainak rendelkezéseitől, továbbá elrendelheti a katonai és a rendvédelmi szervek egységeinek igénybevételét.

138. § Szükséghelyzet

(1) Szükséghelyzet áll fenn, ha a tagországon belüli erőszakos cselekmények közvetlenül fenyegetik az Európai Konföderáció értékrendjét, vagy széleskörű veszélybe került az élet- és vagyonbiztonság.

(2) Szükséghelyzetben a fegyveres védelmi helyzetre előírt szabályok lépnek életbe.

139. § Megelőző védelmi helyzet

Megelőző védelmi helyzet áll fenn, ha az Európai Konföderáció tagországát idegen hatalom fegyveres támadása fenyegeti, vagy a tagország területére külső fegyveres csoport váratlanul betört.

140. § Fegyveres védelmi helyzet

Fegyveres védelmi helyzet áll fenn, ha az Európai Konföderáció tagországát idegen hatalom támadása közvetlenül fenyegeti, vagy az idegen hatalom támadása bekövetkezett, illetőleg a hadiállapotot kinyilvánították.