Érvényes: 2015. január 1-től
C.A.R.
Építés-szerelésbiztosítás szerződési feltételei
Érvényes: 2015. január 1-től
Tartalomjegyzék
Általános szerződési feltételek 1
1. Általános rendelkezések 1
2. Általános kizárások 2
3. A biztosítási díj 2
4. A biztosított közlési és változás-bejelentési kötelezettsége 3
5. A biztosítási esemény bejelentése, a biztosító teljesítése 4
6. A biztosítási szerződés megszűnése 6
7. Egyéb rendelkezések 6
7.1. Az adatok nyilvántartása, biztosítási titok 6
7.2. A jognyilatkozatok megtételének módja 8
I. fejezet
Vagyonbiztosítási feltételek (dologi károk) 10
1. A biztosítási esemény 10
2. A biztosítás területi hatálya 10
3. Kizárások, szolgáltatás korlátozások 10
4. A biztosított vagyontárgyak és költségek 11
5. A biztosítási összeg 12
6. A biztosító szolgáltatása 13
7. A biztosított kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettsége 14
8. A biztosító mentesülése 14
9. A biztosító megtérítési igénye 14
II. fejezet
Felelősségbiztosítási feltételek 15
1. A biztosítási esemény 15
2. A kockázatviselés tartama és hatálya 15
3. Kizárások a kockázatviselés köréből 15
4. A biztosítási összeg, a kártérítés szabályai, az önrészesedés 16
5. A járadék tőkésítésének megállapítása 17
6. A biztosító visszakövetelési joga 17
H 5012/2014 11./332
Általános szerződési feltételek
A jelen biztosítási szerződési feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket az UNIQA Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) a jelen szerződési feltételek alapján létrejött biztosítási szerződéseire alkalmazni kell.
1. Általános rendelkezések
1.1. A biztosítás tárgya
A biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási esemény bekövetkezte esetén a jelen általános és különös szerződési feltételek és záradékok szerint a biztosítási szerződésben meghatározott szolgáltatást teljesíti.
1.2. A biztosítottak/szerződők köre
1.2.1. A jelen biztosítási szerződés keretében
a) a biztosított az, akinek az építési tevékenység tárgyát képező létesítménynek és a tevékenység vég- zéséhez szükséges eszközöknek a megóvásához, illetőleg a vállalkozás szerződés szerinti teljesülésé- hez érdeke fűződik (pl.: beruházó, építtető, fővállalkozó, alvállalkozó).
b) a szerződő az, aki a szerződést megköti.
A jelen biztosítási szerződés vonatkozásában létesítményen a mély- és magasépítési munkával, illetőleg az egyéb mérnöki és gépészeti tevékenységgel megvalósuló építmény, gép, gépsor, technológiai és egyéb berendezés, vagy azok összessége értendő.
1.2.2. A szerződő köteles a biztosítási díj megfizetésére, valamint jogosult és köteles a biztosítási szerződéssel összefüggő jognyilatkozatok megtételére. A közlési és változás bejelentési kötelezettség a szerződőt és a biztosítottat egyaránt terheli. A biztosító jognyilatkozatait minden esetben a szerződőhöz intézi.
1.3. A biztosítási szerződés létrejötte
1.3.1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre.
1.3.2. A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra tizenöt napon belül nem nyilatkozik. Ilyen eset- ben a szerződés visszamenő hatállyal jön létre attól az időponttól, amikor az ajánlatot a biztosító vagy képviselője részére átadták.
1.4. A biztosítási szerződés hatálybalépése, a biztosító kockázatviselése
1.4.1. A biztosítási szerződés – létrejötte esetén – egyéb megállapodás hiányában az azt követő napon lép hatályba, amikor a szerződő az első díjat a biztosító számlájára befizeti, illetőleg amikor a szerződő felek a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodnak meg, vagy a biztosító a díj iránti igényét bíró- sági úton érvényesíti.
1.4.2. Ha a felek a szerződésben a biztosítási szerződés hatálybalépését illetően későbbi időpontban állapod- nak meg, a biztosító kockázatviselése legkorábban ebben az időpontban kezdődik.
1.4.3. A már folyamatban lévő építési tevékenységre kötött biztosítási szerződés – ha a felek másképp nem állapodnak meg – az első díjfizetést követő napon nulla órakor lép hatályba.
1.4.4. A biztosító kockázatviselése a biztosítás hatálybalépését követően – más megállapodás hiányában – abban az időpontban kezdődik, amikor a biztosított a biztosítás tárgyát képező építési tevékenységet, így az építési területen az előkészítő munkálatokat (pl. a bontást, földkitermelést, tereprendezést) meg- kezdte, illetőleg a tevékenység megkezdéséhez szükséges biztosított gépeket, berendezéseket, felszere- léseket, anyagokat az építési területen elhelyezte.
H 5012/2014. 11./332 1
A biztosító kockázatviselése megszűnik a határozott időtartam lejártával, a biztosítási szerződésben (köt- vényben, ajánlatban, adatközlőn) meghatározott időpontban. A kockázatviselés azt megelőzően is megszűnik a biztosított létesítmény végleges vagy ideiglenes átadás-átvételekor, illetőleg használatba- vételének időpontjában.
Ha a létesítmény egy részének az átadás-átvétele, illetőleg használatbavétele előbb megtörténik, akkor a biztosító veszélyviselése e részekkel kapcsolatban megszűnik, míg a be nem fejezett részekre változatla- nul fennmarad.
1.5. A biztosítás tartama
1.5.1. A biztosítási szerződés határozott időtartamra jön létre.
1.5.2. A biztosítás időtartama a biztosító előzetes írásbeli hozzájárulásával különdíj ellenében meghosszabbít- ható.
2. Általános kizárások
A biztosítási fedezet nem terjed ki azokra a károkra, amelyek az alábbiakban felsorolt okok miatt követ- keznek be:
a) háború, invázió, háborús cselekmények (függetlenül attól, hogy hivatalosan hadat üzentek-e, vagy sem), polgárháború,
b) a tulajdonjog hatósági korlátozása közérdekből állandó vagy ideiglenes jelleggel,
c) lázadás, sztrájk, tüntetés, teljes vagy részleges munkabeszüntetés, katonai vagy népfelkelés, ellenfor- radalom, forradalom, továbbá bármilyen olyan esemény vagy ok, amelynek következtében hadi-, rendkívüli vagy szükségállapotot hirdettek ki (SRCC),
d) terrorcselekmény
Jelen kizárás szempontjából terrorcselekményen olyan cselekményt értünk, amely esetében politikai, vallási, ideológiai vagy hasonló célok érdekében bármely személlyel vagy csoporttal szemben erőt, erőszakot és/vagy fenyegetést alkalmaznak, beleértve a bármely kormány befolyásolására irányuló szándékot és/vagy a lakosság vagy a lakosság bármely részének megfélemlítését, akár egyénileg, akár szervezet(ek) vagy kormány(ok) nevében követik el.
e) nukleáris reakció, nukleáris robbanás, sugárzás vagy radioaktív szennyezés, tekintet nélkül arra, hogy a bekövetkezett káreseményt a jelen szerződés szerint biztosítási eseménynek minősülő események okozták-e, vagy sem,
f) műhold és űrjármű lezuhanása, becsapódása,
g) olyan közigazgatási határozat végrehajtása, amely építkezést, bontást, javítást, átalakítást, újjáépí- tést, illetőleg a biztosított épületek, építmények nem károsodott részeinek bontását, átalakítását ren- delte el,
h) a létesítmény kivitelezésének teljes vagy részleges beszüntetése.
3. A biztosítási díj
3.1. A biztosítási díj meghatározása
3.1.1. A jelen biztosítás határozott díjú vagy elszámolásos rendszerű.
3.1.2. A biztosító a biztosítás határozott díját, illetőleg elszámolásos rendszerű biztosítás esetén az előzetes díjat a biztosított vagyontárgyakra és költségekre meghatározott biztosítási összegek (díjalapok) alapján
a) a létesítmény jellegének, tárgyának;
b) az építési helyszín veszélyeztetettségének és állapotának;
c) az épület, építmény méreteinek (pl. a föld alatti és föld feletti szintek száma);
d) a szerkezeti jellemzőknek és az építési anyagoknak;
e) az építési módnak;
2 H 5012/2014. 11./332
f) az ütemtervnek;
g) a kivitelezés biztonságáért tett intézkedéseknek;
h) a kockázati kör terjedelmének (pl. foghíjbeépítés) függvényében állapítja meg.
3.1.3. A biztosítási díj a díjalapok és a kockázatra jellemző díjtételek szorzata.
3.1.4. Az elszámolásos rendszerű biztosítás előzetes díja a vagyontárgyak, illetőleg vagyoncsoportok, továbbá a költségek ajánlatban meghatározott biztosítási összegeinek (I. fejezet 5.1., 5.2. és 5.3. pont) alapján kiszámított díj. Az előzetes díjat a felek minimum letéti díjnak tekintik.
3.1.5. Az elszámolásos rendszerű biztosítás végleges díját a felek a kockázatviselés megszűnése után, az építé- si teljesítmény végleges értéke alapján számolják el, a szerződéskötéskor az ajánlatban meghatározott díjtételekkel.
A biztosított/szerződő köteles az ehhez szükséges adatokat a biztosító felé a biztosítási évfordulót köve- tő harminc napon belül rendelkezésre bocsátani.
3.1.6. Az elszámolást a biztosító az adatközlés beérkezését követő harminc napon belül elkészíti. Díjkülönbözet esetén a biztosító számlát állít ki, melyet a szerződő a kibocsátást követő harminc napon belül köteles kiegyenlíteni.
3.2. A biztosítási díj fizetése
3.2.1. A biztosítási díj, illetőleg az elszámolásos rendszerű biztosítás előzetes díja – ha a felek nem állapodnak meg részletfizetésben – a szerződéskötéskor egy összegben, előre esedékes.
Ha a felek részletfizetésben állapodnak meg, a díj az ajánlatban megjelölt időpontban esedékes.
3.2.2. A részletfizetési kedvezmény megszűnik:
a) biztosítási esemény bekövetkezése esetén, vagy
b) ha a biztosítási díjrészlet teljes összege az esedékesség időpontjáig nem kerül megfizetésre.
A részletfizetési kedvezmény megszűnésével a biztosítás teljes tartamára járó – még meg nem fizetett – díj egy összegben esedékessé válik.
A b) pontban meghatározott esetben a biztosítás teljes tartamára járó hátralékos díj esedékességének a napja a meg nem fizetett díjrészlet esedékességét követő naptári nap.
3.2.3. A díj meg nem fizetésének következménye a szerződés 6.5. pont szerinti megszűnése.
4. A biztosított közlési és változás-bejelentési kötelezettsége
4.1. A közlési kötelezettség
4.1.1. A biztosítottnak/szerződőnek a szerződés megkötésekor minden olyan, a biztosítás elvállalása szem- pontjából lényeges körülményt közölnie kell a biztosítóval, amelyet ismert vagy ismernie kellett, és köte- les a biztosító minden írásban feltett kérdésére a valóságnak megfelelően válaszolni.
4.1.2. A biztosított köteles a biztosító kockázatvállalása szempontjából jelentős okiratokat, dokumentációkat, szerződéseket, hatósági határozatokat a biztosító részére átadni.
4.2. A változásbejelentési kötelezettség
4.2.1 A biztosított köteles a biztosítónak haladéktalanul írásban bejelenteni minden olyan lényeges változást, amely kihat a biztosító kockázatviselésének mértékére, és köteles jelezni az átadott dokumentumok (4.1.2. pont) tartalmában bekövetkezett változást, a módosított dokumentumok egyidejű átadása mel- lett.
H 5012/2014. 11./332 3
4.2.2. A felek az alábbi körülményeket tekintik lényegesnek:
a) a szerződéskötést követően a biztosítási vagyontárgyak értékének változása,
b) a káresemény várható bekövetkezésére utaló jelek észlelése,
c) új építési, gyártási eljárás bevezetése és új anyagok alkalmazása,
d) a kármegelőzés és kárelhárítás rendszerében bekövetkező módosulások,
e) a munkálatok leállítása, illetőleg szüneteltetése,
f) a biztosított vagyontárgyak eladása, bérbeadása, átadása,
g) a biztosított vagyontárgyakat terhelő zálogjog alapítása, vagy a jelen szerződés megkötésekor meg- lévő zálogjogban bekövetkező változás, megszűnés, a zálogjog jogosultjának pontos megjelölésével,
h) a biztosított elleni csődeljárás, felszámolási eljárás, valamint a biztosított jogutód nélküli megszűné- sét célzó végelszámolási eljárás megindítása,
i) a biztosított jogállásában bekövetkezett változás,
j) a 3.1.2. pontban felsoroltak.
4.3. A közlési és változás bejelentési kötelezettség a szerződőt és a biztosítottat egyaránt terheli.
4.4. A biztosító előzetes értesítés után jogosult a helyszínen ellenőrizni a kockázati viszonyokat és a biztosí- tott/szerződő által szolgáltatott adatok helyességét.
4.5. A közlési és változás bejelentési kötelezettség elmulasztásának következményei
4.5.1. A közlési, illetőleg változás bejelentési kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a bizto- sító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
4.5.2. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, tizenöt napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot szabályzata értelmé- ben nem vállalhatja – a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.
Ha a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik. Erre a következ- ményre a biztosítottat a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell.
Ha a biztosító a fenti jogával nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad
5. A biztosítási esemény bejelentése, a biztosító teljesítése
5.1. A biztosítási esemény bejelentésének módja és határideje
5.1.1. A biztosított a biztosítási eseményt – a tudomására jutását követően – haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül köteles írásban bejelenteni a biztosítónak.
5.1.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:
• a biztosítási kötvény számát,
• a káresemény időpontját, rövid leírását,
• a károsodott vagyontárgyak (pl. létesítmények, eszközök) megnevezését és a kár bekövetkezésének helyét,
• a károsult megnevezését, címét,
• a sérült személy(ek) nevét, személyi adatait, a sérülés leírását, mértékét,
• a kár(ok) mértékét (a megállapított vagy becsült kárösszeget),
• a kárrendezésben közreműködő, a biztosított/szerződő által meghatalmazott személynek a kapcsolat- tartáshoz szükséges adatait,
• a kárbejelentésig megtett intézkedések leírását, valamint
• minden egyéb olyan lényeges tényt és körülményt, amely az igény jogalapjának és összegének elbírá- lásához szükséges.
4 H 5012/2014. 11./332
5.1.3. A biztosított a szükséges felvilágosításokat köteles megadni, és lehetővé kell tennie a bejelentés és a fel- világosítások tartalmának ellenőrzését.
5.1.4. A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a biztosított az 5.1.1. és az 5.1.2. pontban meghatározott köte- lezettségét nem vagy késedelmesen teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.
5.1.5. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosított – a jogszabályban meghatározott esetekben – hala- déktalanul köteles az illetékes hatóságnak (így különösen a tűzvédelmi, építésügyi, műemléki, környe- zetvédelmi, egészségügyi és közlekedési hatóságnak) bejelentést tenni, illetőleg – ha bűncselekmény gyanúja forog fenn – a rendőrhatóságnak feljelentést tenni, és a bejelentés vagy feljelentés másolati pél- dányát a kárbejelentéshez mellékelni.
5.1.6. A biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosított a vagyontárgy állapotában, a kár helyszínén, a biz- tosító kárfelmérésének (helyszíni szemle) megkezdéséig, de legkésőbb a kárbejelentésnek a biztosítóhoz való beérkezésétől számított ötödik munkanapon 24 óráig csak olyan mértékben változtathat, ameny- nyire ez a kárenyhítéshez szükséges. Nem áll be a biztosító kötelezettsége, ha a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás következtében számára a fizetési kötelezettség elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné válik.
5.2. A biztosító a kárbejelentés beérkezésétől számított öt munkanapon belül köteles megkezdeni a kárren- dezést.
5.3. Ha a biztosító a bejelentés kézhezvételétől számított ötödik munkanapon sem kezdte meg a kárrende- zést, a biztosított intézkedhet a károsodott vagyontárgyak helyreállításáról. A fel nem használt, illetőleg kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket és az egyéb károsodott vagyontárgyakat azonban további harminc napig köteles változatlan állapotban megőrizni.
5.4. A biztosított köteles a károsodás bekövetkezését és annak mértékét bizonyító hatósági vizsgálati jegyző- könyveket, terveket, okiratokat, számlákat, vagyonnyilvántartást (a biztosítási összeg részletezését), lel- táríveket, költségszámításokat, szakértői véleményeket és egyéb bizonylatokat a biztosító rendelkezésé- re bocsátani.
A biztosító a káresemény bekövetkezése esetén azon okiratok bemutatását kérheti, amelyek alkalmasak a káresemény bizonyítására. A biztosító a szolgáltatása teljesítésének esedékességét csak olyan okirat bemutatásától teheti függővé, amely a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a tel- jesítendő szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges. A biztosítási esemény bekövetkezését a Biztosító részére a szerződőnek, biztosítottnak, károsultnak bizonyítania szükséges. A káresemény bekö- vetkezése esetén a károk, költségek bizonyítására alkalmasak okiratok, számlák, hatósági, bírósági hatá- rozatok, jegyzőkönyvek, tárgyi bizonyítékok, amelyek a biztosítási esemény jogalapját, valamint annak összegszerűségét bizonyítják. A felsoroltakon kívül a szerződőnek, biztosítottnak, illetve a károsultnak joga van a biztosítási esemény, a károk és költségek igazolására – a bizonyítás általános szabályai sze- rint – annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.
A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt meg- előző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szüksé- ges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltűntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.
5.5. A károk felmérése, megállapítása a biztosító helyszíni vizsgálata során a károsulttal, biztosítottal/szerző- dővel közösen készített tételes felsorolású jegyzőkönyvben foglaltak alapján történik.
5.6. A káreseménnyel összefüggésben a biztosított idegen tulajdonú vagyontárgyakat ért károk felmérését és összegszerű megállapítását a szerződő felek csak a tulajdonos vagy megbízottja bevonásával közösen végezhetik.
H 5012/2014. 11./332 5
5.7. A biztosított az egy káreseményből származó károk helyreállításával kapcsolatosan felmerült valamennyi költséget elkülönítetten köteles nyilvántartani és elszámolni, függetlenül attól, hogy a helyreállítás saját kivitelezésben vagy idegen kivitelező útján – vagy mindkét módon, vegyesen – történik.
5.8. A biztosítási szolgáltatás teljesítésének határideje
A biztosító a szolgáltatását a biztosítási esemény bekövetkezését és a kár mértékét bizonyító összes adat- nak, okmánynak, dokumentumnak és hatóság által kiadott határozatnak a biztosítóhoz történt beérke- zésétől számított harminc napon belül forintban fizeti a károsult részére.
6. A biztosítási szerződés megszűnése
6.1. A határozott időtartam lejártával a szerződés és ezzel a biztosító kockázatviselése is megszűnik.
6.2. A három évnél rövidebb tartamú szerződés a határozott időtartam alatt a 4.5.2. pont szerinti esetet kivéve nem mondható fel, de a felek közös megegyezéssel megszüntethetik.
6.3. Ha a szerződés hatálya alatt a biztosítottnak a vagyontárgy megóvásához fűződő érdeke megszűnik, akkor a szerződés, illetőleg annak megfelelő része az érdekmúlás hónapja utolsó napjával szintén meg- szűnik.
6.4. Ha a biztosítási jogviszony érdekmúlás következtében a határozott időtartam lejárta előtt megszűnik, a biztosítót a kockázatviselés végéig illeti meg a díj, a kockázatviselés idejének és a biztosítás tartamának az arányában. Ha az érdekmúlás biztosítási esemény következménye, a biztosítót a teljes biztosítási tar- tamra járó díj megilleti.
6.5. Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító – a következményekre történő figyelmezte- tés mellett – a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított harminc napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.
6.6. A szerződés megszűnését követően befizetett díj nem eredményezi a biztosítás újbóli hatályba lépését. A biztosító a szerződés megszűnése utáni időtartamra vonatkozó díjat visszafizeti.
7. Egyéb rendelkezések
7.1. Az adatok nyilvántartása, biztosítási titok
1. A jelen szerződéssel kapcsolatos adatokat a Biztosító az ügyfél hozzájárulása és a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 154.§-a és 155.§-a alap- xxx xxxxxx. A biztosító jogosult a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával és szolgáltatá- sával összefüggően tudomására jutott személyes, egészségi és üzleti adatok – törvényi előírásoknak megfelelő – teljes körű kezelésére. A biztosító köteles a tudomására jutott adatokat biztosítási titok- ként kezelni, és e titkot időbeli korlátozás nélkül megtartani.
2. A Biztosító részéről adatfeldolgozóként az UNIQA Software Service GmbH (X-0000 Xxxx, Xxxxxx Xxxxx Xxxxxxx 00.), a DRESCHER Magyarországi Direct Mailing Kft., a DEKRA-EXPERT Kft., továbbá a Biztosító által felkért szakértő és a biztosítási szerződéssel kapcsolatban mindenkor kiszervezett tevé- kenységet végző személyek, megbízottak járhatnak el. Az adatokat e személyek ismerhetik meg a vonatkozó jogszabályi feltételek szerint. Az ügyfél személyes adatai kezeléséről az adatkezelőnél tájé- koztatást kérhet, kérheti adatai helyesbítését, a kötelező adatkezelés kivételével adatai törlését, záro- lását, törvényben meghatározott esetekben tiltakozhat adatai kezelése ellen, továbbá jogainak meg- sértése esetén az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat.
6 H 5012/2014. 11./332
3. BIZTOSÍTÁSI TITOK minden olyan – minősítetett adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a káro- sultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illet- ve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
4. A Biztosító az általa kezelt adatokat – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a biztosítási jogvi- szony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogvi- szonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A Biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezés- re, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
5. A biztosítási titok tekintetében a Biztosító a Bit. szerint jár el. Biztosítási titok csak akkor adható ki har- madik személynek, ha
– a biztosító, biztosításközvetítő, illetve a biztosítási szaktanácsadó ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, vagy
– a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
6. Az ügyfelek adatait a Biztosító a biztosítási titok megsértése nélkül – a törvényben meghatározott esetekben – az alábbi szervekhez továbbíthatja: a feladatkörében eljáró Felügyelethez, nyomozóha- tósághoz és ügyészséghez, bírósághoz, a nyomozóhatóság, az ügyészség és bíróság által kirendelt szakértőhöz, bírósági végrehajtóhoz, hagyatéki ügyben eljáró közjegyzőhöz, a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző által kirendelt szakértőhöz, adóhatósághoz, nemzetbiztonsági szolgálathoz, Gazdasági Versenyhivatalhoz, gyámhatósághoz, egészségügyi hatósághoz, titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűjtésére felhatalmazott szervhez, viszontbiztosítóhoz, együttbiz- tosításban részt vállaló biztosítóhoz, állomány-átruházáskor az átvevő biztosítóhoz, fióktelep eseté- ben a harmadik országbeli biztosítóhoz, biztosításközvetítőhöz, szaktanácsadóhoz, a biztosító által kiszervezett tevékenységet végző partnerhez, alapvető jogok biztosához, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz, a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló tör- vényben meghatározott feladatkörével összefüggésben eljáró magyar bűnüldöző szervhez vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szervhez. A biztosítási titok megtartásá- nak kötelezettsége alól kivételt képez az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettség is. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során az összevont alapú felügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.
A Bit. 165.§-ában meghatározott esetben és időtartamot követően az üzleti titkot tartalmazó irat
levéltári kutatások céljára felhasználható. Üzleti- és biztosítási titok megtartására vonatkozó kötele- zettség alól kivételt képez továbbá a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség is.
7. A szerződés megkötésével a szerződő és a biztosított hozzájárulnak, hogy adataikat a Biztosító har- madik országbeli (viszont)biztosítóhoz, vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (har- madik országbeli adatkezelőhöz) továbbítsa.
8. A biztosítási szerződés megkötésével a szerződő kijelenti, hogy rendelkezik az ajánlatban esetlegesen megnevezett harmadik személyek felhatalmazásával azok adatainak megadására, továbbá, hogy az ajánlatban megnevezett harmadik személyek hozzájárultak ahhoz, hogy az ajánlattal kapcsolatban megadott adataikat – továbbá ezen adatok megváltozása esetén a megváltozott adatokat – a bizto- sító a jelen tájékoztatóban részletezett módon teljes körűen kezelje, továbbá harmadik országbeli (viszont)biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) továbbítsa.
H 5012/2014. 11./332 7
9. A biztosító – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerző- désnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz, továbbá más biztosító jogszabályoknak megfele- lő megkeresésére a kért adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső biztosítónak. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének. A megkeresés illetve az adatátadás a Bit. 161/A.§-ban rögzített adatokra vonatkozhat. A biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatokat a jogszabályban meghatározott időpontig kezelheti. A megkereső biztosító a megkeresésről, az abban szereplő adatokról, továbbá a megkere- sés teljesítéséről az ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011.évi CXII. törvényben szabályozott módon tájékoztatja.
7.2 A jognyilatkozatok megtételének módja
A biztosítási szerződéssel kapcsolatos bejelentéseket és nyilatkozatokat írásban kell közölni.
7.3. Elévülés
A jelen szerződés vagyonbiztosítási fedezetéből eredő igények az esedékessé válástól számított két év alatt, a felelősségbiztosítási fedezeti köréből eredőek pedig öt év alatt évülnek el.
7.4. A felek jogvita esetére a magyar polgári perrendtartás szabályait alkalmazzák.
7.5. A biztosítási szerződéses kapcsolat fennállása alatt az azonosítás során megadott adatokban, illetőleg a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásokról a biztosított/szerződő köteles a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül a biztosítót értesíteni.
A jelen építés-szerelésbiztosítás általános, vagyonbiztosítási és felelősségbiztosítási különös szerződési feltételei, valamint az ajánlatban, kötvényben tételesen megjelölt záradékai alapján létrejött szerződésre az itt nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezései az irányadók.
7.6. Panasz ügyintézés és jogvita esetén alkalmazandó eljárás
Az UNIQA Biztosító Zrt. tevékenységével összefüggő panasz szóban (személyesen, vagy telefonon) és írásban (e-mailben) terjeszthető elő az alábbiak szerint:
A szóbeli panasz – a biztosító székhelyén, valamint a cégnyilvántartásban szereplő fióktelepein működő ügyfélszolgálati irodákban – ügyfélfogadási időben személyesen (vagy meghatalmazott útján); vagy telefonon, az alábbi telefonszámokon [+36 (1/20/30/70) 544 5555].
Írásbeli panasz eljuttatható:
– a biztosító központi ügyfélszolgálatára [1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx xxx. 70–74.],
– a cégnyilvántartásban szereplő fióktelepein működő ügyfélszolgálati irodákhoz;
– a fenti levelezési címünkre postai úton, vagy telefaxon a x00 (0) 0000 000 fax számra, valamint elekt- ronikus levélben xxxxxxxxxxx@xxxxx.xx e-mail címre.
A panaszbeadványokon kérjük címzettként feltüntetni a Panaszmenedzsment Osztály megnevezést is! A panaszkezelési eljárás részletes szabályai [Panaszkezelési Szabályzat] az xxx.xxxxx.xx honlapon, valamint a biztosító cégnyilvántartásban szereplő fióktelepein működő ügyfélszolgálati irodáiban ismerhető meg.
Amennyiben a panaszban megfogalmazott igény a biztosítási szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival (pl.: kártérítés összege, vagy annak elutasítása) és megszűnésével kapcsolatosan került elutasításra, úgy:
– Pénzügyi Békéltető Testület (továbbiakban: PBT) [H-1525 Budapest BKKP Pf.: 172, telefon: 00 (0) 0000 000, e-mail:mailto: xxx@xxx.xx], vagy
– az ügy eldöntésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság eljárása kezdeményezhető.
8 H 5012/2014. 11./332
Amennyiben az elutasított panaszban a Magyar Nemzeti Bankról (a továbbiakban: MNB) szóló 2013. évi CXXXIX. törvény fogyasztóvédelmi rendelkezéseinek megsértését sérelmezik, úgy az MNB [1534 Budapest BKKP Pf. 777, telefon: 00 (0) 0000 000, e-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx] fogyasz- tóvédelmi eljárása kezdeményezhető.
A PBT és az MNB eljárás megindításának egyaránt feltétele, hogy az ügyfél a – 2013. évi CXXXIX. törvényben leírtak szerint – biztosítónál közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését és az is, hogy a hatályos jogszabályok szerint fogyasztónak minősüljön. A 40/2013. (XII.29.) számú MNB rendelet szerint fogyasztó a az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy. Ennek alapján tehát, a panaszkezelés szempontjából nem minősül fogyasztónak pl.: a gazdasági társaság, a szövetkezet, a társasház, az ügyvédi iroda, vagy bármely más jogi sze- mélyiséggel rendelkező szervezet és a Bit. hatálya alá tartozó tevékenységet végző személy, vagy szervezet sem!
A biztosító felügyeleti szerve:
Magyar Nemzeti Bank
Cím: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. · Központi levélcím: H-1534 Budapest BKKP Postafiók: 777. Központi telefon: (00-0) 0000-000 · Központi fax: (00-0) 0000-000
Webcím: xxxx://xxxxxxxxxx.xxx.xx
H 5012/2014. 11./332 9
I. fejezet
Vagyonbiztosítási feltételek (dologi károk)
1. A biztosítási esemény
A jelen vagyonbiztosítási feltételek szerint biztosítási esemény a biztosított vagyontárgyaknak előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul bekövetkezett minden olyan károsodása, amely a vagyontárgy ren- deltetésszerű használata, illetőleg az építési/szerelési tevékenység folytatása érdekében a károsodott vagyontárgy javítását, helyreállítását, pótlását teszi szükségessé, és amellyel kapcsolatban a biztosító kártérítési kötelezettségét nem zárta ki.
Több, azonos okból bekövetkezett, időben összefüggő és egymással ok-okozati összefüggésben álló káresemény egy biztosítási eseménynek minősül.
2. A biztosítás területi hatálya
A biztosítási fedezet a biztosítási szerződésben meghatározott kockázatviselési helyeken (a tervdoku- mentáció szerinti magyarországi építési/szerelési területen) bekövetkezett káreseményekre terjed ki.
3. Kizárások, szolgáltatás korlátozások
3.1. A biztosító az általános feltételekben megfogalmazott kizárásokon túlmenően nem téríti meg:
a) a kopás, normális állagromlás, korrózió, oxidáció, használaton kívüli állás, illetőleg a normális légkö- ri viszonyok miatt bekövetkezett károkat,
b) a hibás tervezés miatt keletkezett károkat,
c) a hibás vagy alkalmatlan anyagok és/vagy hibás kivitelezés miatt szükségessé vált pótlás vagy javítás költségeit. A kizárás azonban nem terjed ki a hibás vagy alkalmatlan anyagok és/vagy hibás kivitele- zés miatt más, és egyébként megfelelő módon kivitelezett vagyontárgyakban keletkezett károkra.
d) az építésnél használt gépek és berendezések azon kárait, amelyek belső meghibásodásból – így külö- nösen elektromos vagy mechanikai meghibásodásból, törésből vagy üzemzavarból, hűtő- vagy egyéb folyadékok megfagyásából, nem megfelelő kenésből, az olaj vagy a hűtőfolyadék hiányából – erednek. A fenti meghibásodások, üzemzavarok miatt más dologban keletkezett károkra a biztosító kockázatviselése azonban kiterjed.
e) az esztétikai sérülésből származó károkat,
f) azokat a károkat, amelyek az építési/szerelési technológia módosításából, kiegészítéséből, fejlesztésé- ből azért keletkeztek, mert a konstrukcióért felelős tervező, illetőleg gyártó tudomása és/vagy hozzá- járulása nélkül megváltoztatták a szerkezet teherviselő képességét, szilárdságát, üzemi tulajdonsá- gait,
g) az építési/szerelési munka félbeszakadásából, szüneteléséből, a késedelemből, a teljesítés elmaradá- sából származó gazdasági hátrányként, üzemszüneti veszteségként (pl. túlóra, sürgősségi felár, ter- meléskiesés, elmaradt haszon, állásidőre kifizetett bér vagy egyéb veszteség formájában) felmerült károkat,
h) az éjszakára, munkaszüneti napra, pihenőnapra soron kívül elrendelt munka, valamint a rendkívüli munkavégzés miatti munka bérköltségeit, illetőleg az expressz vagy légipostafuvar miatti többlet- költségeket,
i) a kötbér, bírság és egyéb büntető jellegű költségeket,
j) a kedvezmények elvesztéséből vagy piacvesztésből adódó károkat,
k) a garancia és szavatosság körében megtérülő károkat,
l) a más biztosítás alapján megtérülő károkat.,
m) a leltározás vagy időszakos ellenőrzés alkalmával feltárt hiányt vagy veszteséget, kivéve, ha a biztosí- tott/szerződő bizonyítja, hogy a hiány az építési területen elkövetett betöréses lopás vagy rablás következménye.
10 H 5012/2014. 11./332
3.2. A jelen szerződés értelmében
a) betöréses lopásnak minősül, ha a tettes a lopást úgy követi el, hogy a biztosított vagyontárgyakat magába foglaló, megfelelően lezárt és illetéktelen behatolás ellen védett helyiségbe erőszakos módon behatol, ideértve azt az esetet is, amikor a tettes másnak a behatolás elhárítására képtelen állapotát kihasználva a lezárt helyiség ajtaját hamis vagy jogellenesen birtokba vett kulccsal, illetőleg más eszközzel kinyitja.
E feltételek szempontjából megfelelően lezárt és behatolás ellen védettnek a helyiség akkor minősül, ha a helyiség falazatai, födémszerkezetei, padozatai és a nyílászárók legalább a következőknek meg- felelnek:
• a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága legalább a 6 cm vastag, hagyományos kisméretű tég- lából épült tömör téglafaléval azonos értékű,
• az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védve vannak,
• az ajtók zárását biztonsági zár végzi.
Biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a két- tollú kulcsos zár, továbbá a szám- vagy betűjel-kombinációs zár, ha a variációs lehetőségek száma meghaladja a 10 000-et, valamint az egyedileg minősített lamellás zár.
b) rablásnak minősül, ha a biztosított vagyontárgyak jogtalan eltulajdonítása céljából a tettes a biztosí- tott/szerződő alkalmazottja vagy megbízottja ellen erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg ezen személy(eke)t ennek érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi, továbbá, ha a tetten ért tolvaj a vagyontárgy megtartása végett a fent megnevezett személyek ellen erőszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkal- maz.
4. A biztosított vagyontárgyak és költségek
4.1. A biztosított vagyontárgyak
A jelen feltételek alapján biztosított vagyontárgyak a szerződő által meghatározott és a szerződésben biztosítási összeggel megjelölt alábbi vagyontárgyak:
4.1.1. A tervdokumentáció szerinti építési/szerelési tevékenység tárgyát képező létesítmény, az átadás-átvételt, illetőleg az üzembe helyezést megelőző mindenkori állapotában, beleértve a létesítménybe való beépí- tés céljából az építési területen lévő anyagokat is.
4.1.2. Az építés helyszínén lévő, beépítésre nem kerülő, de az építési tevékenység folytatásához szükséges és a biztosítási szerződésben (ajánlaton, adatközlőn) tételesen vagy vagyoncsoportonként feltüntetett vagyontárgyak [így különösen gépek, felszerelések, berendezések, segédanyagok (a továbbiakban összefoglalóan munkagépek)].
4.2. Nem biztosítható vagyontárgyak
4.2.1. A dokumentációk, tervek, rajzok, számítások, iratok, készpénz, bélyegek, okmányok, értékpapírok.
4.2.2. A forgalmi engedéllyel és rendszámmal rendelkező közúti személy- és teherszállító járművek, vízi és légi járművek.
4.3. A biztosítható költségek
A biztosítási események folytán a biztosított vagyontárgyak káraival összefüggésben indokoltan felme- rülő és a biztosítási szerződésben összevont biztosítási összeggel megjelölt alábbi költségek:
a) mentési, oltási költségek,
b) bontási, romeltakarítási és maradványeltávolítási költségek, a veszélyes hulladékok szállítási, elhelye- zési és megsemmisítési költségeinek kivételével,
c) a kár megállapítására és rendezésére vonatkozó vizsgálati, ténymegállapítási és szakértői költségek.
H 5012/2014. 11./332 11
5. A biztosítási összeg
5.1. A biztosítási összeg a biztosító káreseményenkénti szolgáltatásának a felső határa. A biztosított vagyon- tárgyak, illetőleg vagyoncsoportok, továbbá a biztosított költségek biztosítási összegét a szerződő hatá- rozza meg az 5.2. és az 5.3. pontban foglaltak alapján.
A biztosítási összegek a vagyontárgyak és a vagyoncsoportok között nem csoportosíthatók át.
5.2. A biztosított létesítmény, illetőleg a munkagépek biztosítási összegének megállapítása az alábbiak sze- rint történik:
a) A létesítmény biztosítási összege az építési/szerelési teljesítés várható értéke a munkák tervezett befe- jezésének időpontjában. A biztosítási összeg meghatározásánál figyelembe kell venni az anyagkölt- ségeket, béreket, szállítási költséget, vámokat, illetékeket, valamint az építtető által szállított anyago- kat és a meglevő építményrészeket is.
b) A munkagépek (4.1.2. pont) biztosítási összegét az új érték vagy a valóságos érték alapján kell meg- állapítani az alábbi értékelési módszerekkel:
• új érték: a műszaki jellemzőiben, kapacitásában, gazdasági mutatóiban azonos vagy egyenértékű új vagyontárgynak a kár bekövetkeztekori utánpótlási (újrabeszerzési, újraelőállítási) értéke, amely a vételáron felül a csomagolás, a szállítás, a vám, a telepítés, a tervezés, a szakértés, az összeszere- lés, a próbaüzem költségeit, a licence és a know-how díját, valamint az egyéb aktiválható költsége- ket is magában foglalja árengedmény nélkül.
• valóságos érték: a technikai avulás mértékével csökkentett új érték.
A technikai avulás (elhasználódás) mértékének megállapítása a jelen feltételek szerint a következő főbb szempontok alapján történik:
kor, műszaki állapot, üzemelési idő, a karbantartás színvonala, üzemelési körülmények, folyamatos vagy időszakos használat, a vagyontárgy és alkatrész utánpótlási lehetősége.
5.3. A biztosított költségek – összevont – biztosítási összege a biztosítási eseményekkel összefüggésben fel- merülő, a 4.3. pontban felsorolt költségek – szerződő által (pl. becsléssel) meghatározott – várható leg- magasabb értékeinek összege.
5.4. A biztosítási összegeknek a jelen feltételek szerinti meghatározása, illetőleg a vagyontárgyak értékének változása miatti módosítása a biztosított/szerződő kötelezettsége. A biztosítási összeg módosítása a biz- tosítási díj módosulásával jár együtt.
5.5. A vagyontárgyak biztosítási összege nem haladhatja meg
• az építési/szerelési teljesítés várható értékét [5.2. a)],
• a munkagépek esetén a vagyontárgy új állapotban való helyreállításának, illetőleg beszerzésének költ- ségét, vagy
• a vagyontárgy valóságos értékét, ha a szerződő a biztosítási összeget a valóságos érték alapján hatá- rozta meg.
Ha a káresemény időpontjában a biztosított vagyontárgy, vagyoncsoport biztosítási összege kisebb, mint a feltételek 5.2. pontja alapján meghatározott kárkori új, illetőleg valóságos érték, akkor a biztosí- tó a kárt csak olyan mértékben téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a kárkori új, illetőleg valóságos értékhez aránylik (arányos kártérítés).
A biztosító arányos kártérítést alkalmaz akkor is, ha az építési/szerelési teljesítés várható értéke a kárese- mény időpontjában magasabb a szerződéskötéskor meghatározott biztosítási összegnél.
Az alulbiztosítás tényét a kárrendezés során a biztosító a szerződésben tételesen felsorolt minden egyes vagyontárgynál, vagyoncsoportnál külön-külön vizsgálja.
12 H 5012/2014. 11./332
6. A biztosító szolgáltatása
A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító – a szerződésben felsorolt kizárások és szolgálta- tás korlátozások figyelembevételével – megtéríti a biztosított létesítményben, illetőleg a munkagépek- ben keletkezett károkat, továbbá azokat a biztosított költségeket, amelyek a vagyontárgyak biztosítási eseményeivel összefüggésben merültek fel.
A biztosító a károkat az ajánlaton, adatközlőn vagyontárgyanként és vagyoncsoportonként meghatáro- zott, továbbá a költségekre feltüntetett összeghatárig (biztosítási összeg), az önrészesedéssel csökkent- ve, forintban téríti meg a kártérítés 6.2.-6.5. pontban meghatározott szabályai szerint.
6.1. A kártérítés szabályai
6.1.1. A létesítményben (4.1.1.) keletkezett károk térítése
Teljes kár: a készültségi foknak megfelelő, ténylegesen felmerült költségek. Részleges kár: a javítási költség, a káridőpontig ténylegesen felmerült költségek erejéig.
6.1.2. A munkagépekben (4.1.2.) keletkezett károk térítése
6.1.2.1. A biztosított saját tulajdonát képező vagyontárgyak kárainak térítése
Új értéken biztosított vagyontárgyak esetén:
Teljes kár: a káridőponti új érték: újra-előállítási, illetőleg újrabeszerzési érték
Részleges kár: a helyreállítás költsége a vagyontárgy káridőponti újra-előállítási, illetőleg újrabeszerzési értékéig.
Valóságos értéken biztosított vagyontárgyak esetén:
Teljes kár: a káridőponti valóságos érték.
Részleges kár: a helyreállítási költség – az új anyagok beépítéséből származó értéknövekedés levonásá- val – a vagyontárgy káridőponti valóságos értékéig.
6.1.2.2. Az idegen tulajdonú vagyontárgyak kárainak térítése: Teljes kár: a káridőponti valóságos érték.
Részleges kár: a helyreállítási költség – az új anyagok beépítéséből származó értéknövekedés levonásá- val – a vagyontárgy káridőponti valóságos értékéig.
6.1.3. A biztosított költségek (4.3.) térítése
A biztosító megtéríti a biztosítási események folytán ténylegesen felmerült, indokolt és igazolt költsége- ket az adatközlőben megjelölt összegig.
6.1.4. A biztosító az egyes vagyoncsoportokra vonatkozó biztosítási összegeket a károk térítése alkalmával vagyontárgyanként értékeli.
6.1.5. A jelen feltételek alkalmazásában
• teljes vagy totálkár: ha a biztosított létesítmény, illetőleg vagyontárgy teljesen megsemmisült, vagy olyan mértékben sérült, hogy a helyreállítása műszakilag nem lehetséges, vagy gazdasági számítással alátámasztva nem indokolt.
• részleges kár: ha a biztosított létesítmény, illetőleg vagyontárgy javítással (építéssel, szereléssel), a károsodott részek pótlásával helyreállítható.
6.1.6. Nem az eredeti állapotra történő helyreállítás vagy pótlás esetén a biztosító csak az eredeti állapotnak megfelelő helyreállítás vagy pótlás költségeit téríti meg az előző pontokban foglaltaknak megfelelően.
6.1.7. Az ideiglenes javítás költségeit a biztosító csak abban az esetben téríti meg, ha az a végleges javításnak is a részét képezi, és nem növeli a javítási költségek végösszegét.
6.1.8. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény is közrehatott, a biztosító a kárnak csak azt a részét téríti meg, amely a biztosítási esemény következménye.
6.1.9. Az értékesíthető vagy egyéb módon hasznosítható maradványok értékét a biztosító a kár összegéből levonja.
H 5012/2014. 11./332 13
6.1.10. A biztosító az általános forgalmi adót csak abban az esetben téríti meg, ha a biztosítási összeg megha- tározása a forgalmi adó mértékének figyelembevételével történt, és a biztosított az adó visszaigénylésé- re nem jogosult, valamint a vagyontárgyat helyreállították, illetőleg pótolták, és annak során az általá- nos forgalmi adó igazoltan felmerült.
6.1.11. A vagyontárgyankénti, illetőleg vagyoncsoportonkénti biztosítási összegek a biztosítási tartam alatt kifi- zetett kártérítési összegekkel csökkennek, kivéve, ha a szerződő a díjat megfelelően kiegészíti.
6.1.12. A biztosító nem téríti meg, illetőleg a kártérítésből levonja:
a) az ugyanazon vagyontárgyat vagy annak ugyanazon részét ért előző kár(ok)ra kifizetett kártérítésnek azon részét, amelyet még nem fordítottak a kár helyreállítására,
b) a normalizált hiányként (káló) elszámolható összeget,
c) a biztosított által visszaigényelhető vagy elszámolható adót.
6.2. Önrészesedés
Minden egyes biztosítási esemény kapcsán felmerült kár teljes összegéből a szerződésben meghatáro- zott önrészesedésnek megfelelő összeget a biztosított maga visel.
Teljes kárösszegen a biztosító egy biztosítási káreseménnyel összefüggően vállalt valamennyi szolgálta- tási kötelezettségének együttes összege értendő.
7. A biztosított kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettsége
7.1. A károk megelőzése, elhárítása és enyhítése érdekében a biztosított köteles megtenni minden tőle elvár- ható intézkedést. A biztosított mindenkor köteles betartani a hatályos jogszabályokat, szabványokat és hatósági határozatokat, a tervezésre, építésre, anyagmozgatásra, telepítésre, üzemeltetésre, védelemre, karbantartásra, tárolásra, beszerelésre és bontásra vonatkozó szakmai előírásokat.
7.2. A biztosított köteles gondoskodni az alkalmazott vagyonvédelmi rendszer(ek) megfelelő működéséről és folyamatos karbantartásáról.
7.3. A biztosító jogosult ellenőrizni a kockázatviselés helyszínén a kivitelezést, a kármegelőzésre vonatkozó intézkedéseket és a biztosított vagyontárgyak kockázati állapotát.
7.4. Ha a biztosító a kármegelőzésre vonatkozó szabályok súlyos megsértését vagy a betartásuk sorozatos elmulasztását tapasztalja, kezdeményezheti a szerződés módosítását.
8. A biztosító mentesülése
8.1. A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a biztosított, illetőleg a szer- ződő fél, a biztosított jogi személy vezető szerve, illetőleg e szerv tagja, vezető beosztású alkalmazottja vagy olyan alkalmazottja, tagja, megbízottja, akinek e minőségében munkaköre ellátásával együtt jár a biztosított vagyontárgy megvalósítása, illetőleg kezelése, jogellenesen szándékosan vagy súlyosan gon- datlanul okozta.
8.2. A 8.1. pont a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is vonatkozik.
9. A biztosító megtérítési igénye
9.1. Ha a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelős személlyel szemben. A biztosító visszkeresetének érvényesítéséhez a biztosított minden elvárható támogatást köteles megadni.
9.2. Ha a biztosító a kárt megtérítette, a biztosított köteles a kárral kapcsolatosan hozzá bármilyen jogcímen érkezett megtérülést a kifizetett kártérítési összeg erejéig a biztosítónak nyolc napon belül befizetni, és erről egyidejűleg írásban tájékoztatást adni. Ha a biztosító a kárnak csak egy részét térítette meg, a biz- tosított ezen kötelezettsége csak a tényleges kárt meghaladó összegre áll fenn.
14 H 5012/2014. 11./332
II. fejezet
Felelősségbiztosítási feltételek
1. A biztosítási esemény
A biztosító a szerződésben meghatározott módon és mértékben megtéríti a biztosított helyett azokat a személysérüléses és dologi károkat, amelyeket a biztosított a biztosítás tárgyát képező építési/szerelési tevékenység során a jelen szerződés alapján biztosítottnak nem minősülő harmadik személynek szerző- désen kívül okozott, és amelyekért a magyar jog szabályai szerint felelősséggel tartozik.
2. A kockázatviselés tartama és hatálya
2.1. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és a biztosítónak bejelentett károkra terjed ki.
Jelen szerződés alapján a biztosító a kivitelezési szerződésben meghatározott helyszínen vagy annak közvetlen közelében, Magyarország területén okozott és bekövetkezett károkat téríti meg.
A biztosító kockázatviselése szempontjából a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a károso- dás bekövetkezte.
2.2. Több, azonos okból bekövetkezett, időben összefüggő káresemény egy biztosítási eseménynek minősül.
3. Kizárások a kockázatviselés köréből
A biztosító az Általános Feltételek 2. pontjában meghatározott kizárásokon kívül nem téríti meg:
a) az I. fejezet (vagyonbiztosítási különös feltételek) alapján biztosított vagy biztosítható vagyontárgyak károsodása folytán felmerült megvalósítási, ismételt megvalósítási, javítási vagy pótlási költségeket;
b) a tárgyakban, talajban, épületekben vibráció, rezgés vagy a teherhordó elemek eltávolítása, meg- gyengítése, megépítésének elmulasztása miatt bekövetkező valamint az ezekre visszavezethető káro- kat;
c) azokat a károkat, amelyeket a biztosítási szerződés I. fejezete (vagyonbiztosítási feltételek) szerint részben vagy teljes egészében fedezetbe vett létesítmény kivitelezésében résztvevő biztosított gaz- dálkodó szervezet vagy bármely egyéb cég munkavállalóinak vagy foglalkoztatottjainak, illetőleg ezek családtagjainak személyi sérüléses balesete miatt érvényesítettek;
d) azokat a károkat, amelyek a biztosítási szerződés I. fejezete (vagyonbiztosítási feltételek) szerint rész- ben vagy teljes egészében fedezetbe vett létesítmény kivitelezésében résztvevő biztosított gazdálko- dó szervezet, vagy bármely egyéb cég munkavállalóinak vagy foglalkoztatottjainak a tulajdonában vagy felelős őrizetében levő vagyontárgyakban keletkeztek;
e) a forgalmi engedéllyel rendelkező közúti közlekedési eszközök, vízi- és légi járművek által okozott károkat;
f) a környezetvédelmi jogszabályok és előírások megsértése miatt okozott károkat;
g) a környezetszennyezéssel okozott károkat, kivéve, ha a kár váratlanul, előre nem láthatóan, baleseti jelleggel következett be.
A biztosító nem vállal kockázatot továbbá az alábbi károkra:
a) a fuvarozói minőségben okozott károk
b) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással fedezett károk
c) az elmaradt vagyoni előny (tervezett nyereség, elmaradt haszon, termeléskiesés, elmaradt magtaka- rítás, egyéb veszteség);
d) kötbér, bírság, más büntető jellegű költségek;
e) a munkabaleset miatti munkáltatói felelősségből, illetőleg az egyéb szervezett munkavégzés kereté- ben természetes személy(ek) foglalkoztatásából eredő olyan károk, amelyek károsultjai a biztosított munkavállalói vagy foglalkoztatottjai;
H 5012/2014. 11./332 15
Jelen feltételek szempontjából egyéb szervezett munkavégzésnek minősül a közszolgálati, illetőleg közalkalmazotti jogviszonyban, szövetkezeti tagság esetén munkaviszony jellegű jogviszonyban, tanulói és hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során, büntetés-végrehajtási jogviszonyban (előzetes letartóztatásban, elítéltként) végzett munka, továbbá a közigazgatási határozat alapján, a fegyveres erők, fegyveres testületek, a hivatásos állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság és más rendészeti szervek tagjai által szolgálati viszonyukban, a polgári szolgálatban végzett munka, vala- mint a munkáltató által kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott társadalmi munka.
f) a jogszabályban meghatározott felelősségnél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozat- ban vállalt helytállási kötelezettségen alapuló kárigények.
g) azt a kárt, veszteséget vagy költséget, amelyet közvetlenül vagy közvetve bármilyen azbeszt alap- anyag, vagy azbeszt tartalmú anyag okozott, eredményezett, vagy amely azzal összefüggésben keletkezett, függetlenül attól, hogy akár egyidejűleg, akár valamilyen bekövetkezési sorrendben, bár- mely más ok vagy esemény is közrehatott a kár keletkezésében.
h) azt a kárt, veszteséget vagy költséget, amelyet közvetlenül vagy közvetve bármilyen elektromos mező (erőtér) hatásával okozott, eredményezett, vagy amely azzal összefüggésben keletkezett, füg- getlenül attól, hogy akár egyidejűleg, akár valamilyen bekövetkezési sorrendben, bármely más ok vagy esemény is közrehatott a kár keletkezésében.
4. A biztosítási összeg, a kártérítés szabályai, az önrészesedés
4.1. A biztosítási összeg a biztosítási szerződésben (ajánlaton, adatközlőn) biztosítási eseményenként, illetőleg a biztosítás teljes időtartamára kárcsoportonként (személyi sérüléses kár, dologi kár) meghatározott összeg, amely a biztosító szolgáltatásának felső határát jelenti.
4.2. A biztosító a károsult kárát és a kár érvényesítésével kapcsolatban felmerült költségeket az egy biztosítási eseményre meghatározott biztosítási összeghatárig téríti meg az önrészesedés figyelembe vételével.
A biztosítónak a teljes biztosítási időtartamra vonatkozó teljesítési kötelezettsége azonban – a biztosítási események számától függetlenül – nem haladhatja meg a szerződésben a biztosítási időtartamra megha- tározott biztosítási összeget.
4.3. A biztosított minden egyes biztosítási esemény teljes kárösszegéből maga viseli a szerződésben meghatá- rozott mértékű önrészesedést.
4.4. Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több károsult megalapozott kárigényeinek együttes összege meghaladja a káreseményenkénti biztosítási összeghatárt, akkor az egyes károk megtérítése olyan arány- ban történik, amilyen arányban a káreseményenkénti összeghatár aránylik a kárigények együttes össze- géhez.
Ha a biztosítási esemény folytán a károkra meghatározott káreseményenkénti összeg kimerül, a biztosítá- si összeg felosztásakor figyelembe nem vett károsult kizárólag akkor érvényesíthet kárigényt, ha azt a biz- tosító a károsultnak fel nem róható okból figyelmen kívül hagyta. Ebben az esetben a kárt – a többi káro- sult számára a módosítást kiváltó igény figyelembe vételét megelőzően utoljára kialakított felosztás alap- ján megállapított kártérítés részarányos csökkentésével – olyan arányban kell a meghatározott biztosítási összeg újrafelosztásával megtéríteni, amilyen arányban a károsult a biztosítási összeg felosztásakor abból részesedhetett volna.
Ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a biztosítási összeg felosztásakor figyelembe vetthez képest csökken, a biztosítási összeget a károsultak között újra fel kell osztani.
4.5. Járadékfizetési kötelezettség esetén a biztosító a folyósítandó kártérítés mértékét a biztosítási összeg figyelembe vételével határozza meg. Ha a jövőben várható járadék kifizetések névértéke magasabb a szerződésben rögzített biztosítási összegből rendelkezésre álló összegnél, a biztosító a járadékot arányo- san csökkenti.
H 5012/2014. 03./070
5. A járadék tőkésítésének megállapítása
A járadék egyösszegű megváltását (tőkésítését) a biztosító, a biztosított, illetve a károsult egyaránt kezde- ményezheti, arra csak abban az esetben kerülhet sor, ha annak tényét és összegét mind a biztosított, mind a károsult elfogadja.
6. A biztosító visszakövetelési joga
6.1. A biztosító a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha az a kárt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a károkozó magatartás nem volt jogellenes.
6.2. A jelen szerződés szerint súlyosan gondatlan károkozásnak minősül, különösen ha a biztosított:
• hatósági engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül vagy az abban meghatározott feltételek hiányában végzett,
• jogszabályban, egyéb előírásban meghatározott személyi és tárgyi feltételek hiányában végezte a tevé- kenységét,
• a kárt alkoholtól befolyásolt állapotban vagy bódulatot keltő szerek hatása alatt, illetőleg ezzel az álla- potával összefüggésben okozta, vagy ez az állapota a kár bekövetkezésekor közrehatott,
• a kárt a kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettségek, foglalkozási, balesetvédelmi szabályok súlyos meg- sértésével okozta, illetőleg ezen szabályok ismétlődő vagy folyamatos megsértésével idézte elő.
H 5012/2014. 11./332 17
Esetleges panaszaival forduljon Vezérigazgatóságunkhoz:
UNIQA Biztosító Zrt.
1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70–74.
Telefon: x00 0 0000-000 • Fax: x00 0 0000-000
H 5012/2014. 11./332