KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT

Nagykanizsa Megyei Jogú Város lehető leghatékonyabb fejlesztése érdekében a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata döntött a 262/2015.(XII.17.) közgyűlési határozatban a Nagykanizsai Városfejlesztő Kft. létrehozásáról, melynek értelmében Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata által meghatározott projekteket ezen belül a szükséges beszerzéseket, (versenyeztetési eljárásokat), közbeszerzési eljárásokat a Nagykanizsai Városfejlesztő Kft. útján valósítja meg.

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 25/2016 (VII.08.) önkormányzati rendeletével döntött az önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás és a vagyonhasznosítás szabályairól szóló 35/2010. (XI. 04.) önkormányzati rendeletének az alábbiak szerinti módosításáról:

XI.

27/A. §

(1) A Nagykanizsai Városfejlesztő Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Városfejlesztő Társaság) az önkormányzat illetékességi területén feladatkörében a jelen szakaszban foglaltak szerint kizárólagos feladatellátással felhatalmazott százszázalékos önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság, amely az Önkormányzattal megkötött Közszolgáltatási Keretszerződése, valamint az annak alapján kötött Éves Szerződéseivel összhangban kizárólagosan látja el a városfejlesztéssel összefüggő stratégiai tervezés, műszaki tervezési, projektgenerálási, programozási és pályázat-előkészítési, illetve a pályázatmenedzsment, valamint ezek koordinációs, műszaki ellenőri és elszámolási feladatait.

(2) A Városfejlesztő Társaság a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdése szerinti önkormányzati feladatellátó, így különösen ellátja az önkormányzati településfejlesztési feladatokat, és ebben a körben a 2012/21/EU bizottsági határozat rendelkezéseire is tekintettel közszolgáltató, melynek alapműködését és közfeladat ellátását az önkormányzat Közszolgáltatási Szerződéssel finanszírozza.

(3) A Városfejlesztő Társaság, az önkormányzat illetékességi területén a városfejlesztéssel összefüggő egyes az (5) bekezdésben meghatározott módon nevesített projektek lebonyolítását és projektmenedzsment feladatait, nevesített projektszerződések keretében teljes körűen és kizárólagosan látja el.

A nevesített projekt szerződések átfogják a támogatási szerződés megkötésétől a projektelszámolás, illetve az utóellenőrzésekig terjedő projektéletutat, a projektek teljes körű bonyolítását, illetve az azzal összefüggő összes feladatot, így különösen, kiterjednek a tervezésre, műszaki dokumentáció összeállítására és költségvetés készítésére, a közbeszerzési dokumentációk előkészítésére és az eljárások teljes körű lebonyolítására, szerződések előkészítésére és lebonyolítására, a kivitelezés nyomon követésére, a műszaki ellenőrzésre és a műszaki átvételre, a projektlezárással kapcsolatos feladatok – ideértve a pénzügyi zárás menedzselését is – ellátására.

(4) A Városfejlesztő Társaságot a (3) bekezdés szerinti feladatellátása során a nevesített projektszerződésben rögzített díjazás illeti meg. A társaság ezen díjazását lehetőség szerint a megkötött támogatási szerződésekből kell finanszírozni. A Városfejlesztő Társaság a (3) bekezdés szerinti feladatellátásával összefüggő díjazását, illetve összes egyéb bevételét a 2012/21/EU bizottsági határozattal és a Közszolgáltatási Keretszerződéssel összhangban feladatellátása során a közszolgáltatási feladatellátástól és a közszolgáltatási finanszírozástól elkülönítetten köteles kezelni és nyilvántartani.

(5) Az Önkormányzat és a Városfejlesztő Társaság között a (3) bekezdés szerinti feladatellátásra kötendő nevesített projektszerződésről a Közgyűlés a pályázaton nyertes projekt támogatási szerződésének megkötéséről szóló döntésével egyidejűleg határoz.

(6) A feladatkörében kizárólagosan eljáró társaság önkormányzatnak nyújtott szolgáltatásai a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 9. § (1) bekezdésének h) pontja szerint mentesek a közbeszerzés alól, az Önkormányzat, mint más ajánlatkérő javára lebonyolított közbeszerzései során a Városfejlesztő Társaság a saját szabályzata szerint jár el.

A fenti vagyonrendeleti szabályozásnak megfelelően és azzal összhangban Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 148/2016.(VII.08) sz. határozatával megalkotta Közbeszerzési szabályzatát, amelyben akként rendelkezett, hogy a saját szabályzat hatálya nem terjed ki az önálló ajánlatkérőként eljáró - Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének az önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás és a vagyonhasznosítás szabályairól szóló 35/2010. (XI.04.) számú rendeletében - nevesített feladatellátóként megjelölt szervezetre, így a Nagykanizsai Városfejlesztő Kft. eljárásaira, amely társaság eljárásai során saját, de jelen szabályzattal is közbeszerzés-jogi összhangban lévő szabályzatuk szerint kötelesek eljárni. A társaság szabályzatainak jelen szabályzattal történő közbeszerzés-jogi harmonizálása és a jogi koherencia megteremtése a társaság ügyvezetésének a feladata.

A társaság ügyvezetője ebben a feladatkörében, és a fenti felhatalmazás keretei között eljárva alkotta meg a társaság jelen szabályzatát.

Az Önkormányzat szabályzata arról is rendelkezik, hogy fő szabály szerint az uniós, illetve hazai finanszírozású támogatásból megvalósuló projektek lebonyolításával összefüggő eljárások során az 1.1. pont szerinti szervezetek (így a Nagykanizsai Városfejlesztő Kft. is), mint más nevében eljáró ajánlatkérő jár el teljes körűen az Ajánlatkérő nevében. Ezen feladatokra, amennyiben azok ellátása nem közszolgáltatási szerződés keretén belül kerül sor, az Ajánlatkérő az 1.1 pont szerinti szervezettel külön nevesített szerződést is köt.

Az Önkormányzat szabályzata rendelkezett arról is, hogy amennyiben az Ajánlatkérő, mint más ajánlatkérő nevében az Önkormányzati szabályzatban az 1.1 pont alatt felsorolt szervezet jár el ajánlatkérőként, úgy az az eljárásait az 1.1 pont szerinti eljárásban megalkotott szabályzat szerint folytatja le. Ezen esetekben jelen felhatalmazás alapján az érdemi ajánlatkérői döntéseket is jogosult meghozni saját szabályzata szerint, de az eljárásban létrehozott szerződés megkötésére az Ajánlatkérő képviseleti és kiadmányozási rendje szerint kerül sor azzal, hogy ez a szabály értelemszerűen nem zárja ki, és nem korlátozza a meghatalmazással történő szerződéskötés lehetőségét.

A létrejött Nagykanizsai Városfejlesztő Kft., a Közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban Kbt.) 5. § (1) bekezdés e) pontja alapján, mint olyan jogképes szervezet, amelyet nem ipari vagy kereskedelmi jellegű, kifejezetten közérdekű tevékenység folytatása céljából hoznak létre, vagy amely bármilyen mértékben ilyen tevékenységet lát el, illetve figyelemmel arra, hogy e szervezet felett a Kbt. 5. § (1) bekezdés a)–e) pontban meghatározott egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a Kormány közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza, ún. „Klasszikus ajánlatkérőként” a Kbt. hatálya alá tartozik.

A közpénzek hatékony felhasználásának átláthatósága és nyilvános ellenőrizhetőségének biztosítása, továbbá a közbeszerzések során a tisztességes verseny feltételeinek megteremtése érdekében a Nagykanizsai Városfejlesztő Kft. a Kbt. 27 § (1) bekezdésében foglaltak teljesítése érdekében jelen közbeszerzési szabályzatban rendezi a közbeszerzési eljárásaival kapcsolatos szabályokat, az eljárásban szereplők feladatait, hatásköreit, felelősségi rendjét és a közbeszerzési eljárások dokumentálási rendjét, valamint a Kbt. hatálya alá nem tartozó és a közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzéseinek eljárásrendjét.

Jelen szabályzat rendelkezéseit a Kbt., valamint végrehajtási rendeleteinek, az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet (továbbiakban: EKR rendelet) előírásainak, illetve az Önkormányzat rendelkezéseivel, előírásaival együtt és azokkal összhangban kell alkalmazni. Amennyiben valamely kérdésről a szabályzat nem rendelkezik a Kbt., valamint végrehajtási rendeleteinek rendelkezései az irányadók.

I. A közbeszerzési eljárások lefolytatása során alkalmazandó jogszabályok

A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CLVIII. törvény, valamint a törvény felhatalmazásán alapuló jogszabályok, különösen

• az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015 (X. 30.) Kormányrendelet

• a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015 (X. 30.) Kormányrendelet

• az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017.

(XII. 19.) Korm. rendelet

• a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 25.) Kormányrendelet,

• a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az éves statisztikai összegezésről szóló 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet

• a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységről szóló

14/2016. (V. 25.) MvM rendelet

• az önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás és a vagyonhasznosítás szabályairól szóló 35/2010. (XI. 04.) önkormányzati rendelete

Ezen jogszabályokon kívül az eljárások során irányadóak a Magyarországon hatályos egyéb jogszabályok Közbeszerzési Hatóság hatályos ajánlásai, útmutatói, tájékoztatói és a Közbeszerzési Hatóság Elnökének hatályos tájékoztatói, illetve a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának hatályos Közbeszerzési Szabályzata.

II. Értelmező rendelkezések

Ajánlatkérő:

A jelen szabályzat alkalmazása szempontjából ajánlatkérő a Nagykanizsai Városfejlesztő Kft. (0000 Xxxxxxxxxxx, Xxxxxxxx xxx 00.) Az ajánlatkérő képviseletét a mindenkori ügyvezető látja el.

Gazdasági szereplő

Bármely természetes személy, jogi személy, egyéni cég vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, vagy ilyen személyek vagy szervezetek csoportja, aki, illetve amely a piacon építési beruházások kivitelezését, áruk szállítását vagy szolgáltatások nyújtását kínálja.

Közbeszerzési dokumentum:

Minden olyan dokumentum, amelyet az ajánlatkérő a közbeszerzés vagy a koncesszió tárgya, illetve a közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás leírása vagy meghatározása érdekében hoz létre, illetve amelyre ennek érdekében hivatkozik, így különösen az eljárást meghirdető hirdetmény, az eljárást meghirdető felhívásként alkalmazott előzetes tájékoztató, műszaki leírás, ismertető, kiegészítő tájékoztatás, javasolt szerződéses feltételek, a gazdasági szereplők által benyújtandó dokumentumok mintái, részletes ártáblázat vagy árazatlan költségvetés.

Közbeszerzés előkészítése:

Az adott közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás megkezdéséhez szükséges cselekmények elvégzése, így különösen az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet- és piacfelmérés, előzetes piaci konzultáció, a közbeszerzés becsült értékének felmérése, a közbeszerzési dokumentumok előkészítése.

Közbeszerzés megkezdése:

A közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárást megindító vagy meghirdető hirdetmény feladásának időpontja, a hirdetmény nélkül induló eljárás esetében pedig az eljárást megindító felhívás vagy a tárgyalási meghívó megküldésének, ennek hiányában a tárgyalás megkezdésének időpontja.

Ajánlattevő:

Az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárásban ajánlatot nyújt

be.

Részvételre jelentkező:

Az a gazdasági szereplő, aki (amely) több szakaszból álló közbeszerzési eljárás első, részvételi szakaszában vagy koncessziós beszerzési eljárásban részvételi jelentkezést nyújt be.

Alvállalkozó:

Az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt, kivéve

a) azon gazdasági szereplőt, amely tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi,

b) a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártót, forgalmazót, alkatrész vagy alapanyag eladóját,

c) építési beruházás esetén az építőanyag-eladót;

Kötelezettségvállaló:

Azon eljárások tekintetében, melyek beszerzése vonatkozásban Ajánlatkérő Nagykanizsa Megyei Jogú Város nevében jár el, kötelezettségvállaló Nagykanizsa Megyei Jogú Város polgármestere. Azon eljárások tekintetében, melyeket ajánlatkérő saját nevében bonyolít kötelezettségvállaló a mindenkori ügyvezető.

Megfelelő szakértelem:

A közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a közbeszerzési dokumentumok elkészítése, valamint az ajánlatok értékelése során és az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyeknek és szervezeteknek együttesen rendelkezniük kell a közbeszerzés tárgya szerinti szakmai, közbeszerzési, jogi és pénzügyi szakértelemmel.

A részben vagy egészben európai uniós forrásból megvalósuló, valamint árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén az uniós értékhatárt meghaladó, építési beruházás esetén az ötszázmillió forintot meghaladó értékű közbeszerzési eljárásba az ajánlatkérő felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót von be.

Nyílt eljárás:

Olyan egy szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelyben minden érdekelt gazdasági szereplő ajánlatot tehet.

Meghívásos eljárás:

A meghívásos eljárás olyan, két szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelynek első, részvételi szakaszában az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról dönt a 69. §-ban foglaltakkal összhangban. A részvételi szakaszban a részvételre jelentkező nem tehet ajánlatot. Az eljárás második, ajánlattételi szakaszában csak az ajánlatkérő által alkalmasnak minősített és ajánlattételre felhívott részvételre jelentkezők tehetnek ajánlatot.

Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás:

A tárgyalásos eljárás olyan, két szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelynek első, részvételi szakaszában az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról dönt a 69. §-sal összhangban. A részvételi szakaszban a részvételre jelentkező nem tehet ajánlatot. Az eljárás második, ajánlattételi szakaszában az ajánlatkérő az alkalmasnak minősített és ajánlattételre felhívott részvételre jelentkezőkkel tárgyal a szerződés feltételeiről.

Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás:

A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás olyan egy szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az ajánlattételre felhívott ajánlattevőkkel tárgyal a szerződés feltételeiről.

Egységes európai közbeszerzési dokumentum:

A Kbt. Második Rész alkalmazásában a kizáró okok fenn nem állása, az alkalmassági követelményeknek való megfelelés, illetve a 82. § (5) bekezdés szerinti objektív kritériumok teljesülése előzetes igazolását szolgáló dokumentum, amely a gazdasági szereplőnek az Európai Bizottság által meghatározott egységes formanyomtatvány szerint tett nyilatkozatát tartalmazza.

Írásbeli, írásban:

A közbeszerzési eljárás során tett nyilatkozatok, illetve eljárási cselekmények tekintetében bármely, szavakból vagy számjegyekből álló kifejezés, amely olvasható, reprodukálható, majd közölhető, ideértve az elektronikus úton továbbított és tárolt adatokat is. Az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között a közbeszerzési eljárással kapcsolatos, a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletében szabályozott írásbeli kommunikáció – ha az EKR rendeletből más nem következik – elektronikus úton, az elektronikus közbeszerzési rendszerben (a továbbiakban: EKR) történik.

Közbeszerzési műszaki leírás:

A műszaki leírás azoknak az előírásoknak az összessége, amelyek meghatározzák azokat a közbeszerzés tárgya tekintetében megkövetelt jellemzőket, amelyek alapján a közbeszerzés tárgya olyan módon írható le, hogy az megfeleljen az ajánlatkérő által igényelt rendeltetésnek.

E jellemzők utalhatnak a kért építési beruházás, áru vagy szolgáltatás előállításának és nyújtásának folyamatára vagy módszerére, vagy életciklusa bármely más szakaszának valamely konkrét folyamatára, akkor is, ha ezek a tényezők végeredményben nem befolyásolják az adott építési beruházás, áru vagy szolgáltatás tulajdonságait, feltéve, hogy kapcsolódnak a szerződés

tárgyához [Kbt. 76. § (7) bekezdés], valamint annak értékéhez és céljaihoz képest arányosak.

A közbeszerzési műszaki leírást – az Európai Unió jogával összeegyeztethető kötelező műszaki szabályok sérelme nélkül – az ajánlatkérő választása szerint a következő módok valamelyikén kell meghatározni:

a) teljesítmény-, illetve funkcionális követelmények megadásával, ideértve a környezetvédelmi jellemzőket is,

b) építési beruházási munkák tervezése, számítása és kivitelezése, valamint a termék alkalmazása tekintetében az európai szabványokat, európai műszaki engedélyt, közös műszaki előírásokat, nemzetközi szabványokat, az európai szabványügyi szervezetek által létrehozott egyéb műszaki ajánlásokat átültető nemzeti szabványokra, vagy ezek hiányában nemzeti szabványokra, nemzeti műszaki engedélyre, illetve nemzeti műszaki előírásokra történő hivatkozással; vagy

c) az a) pont szerinti követelmények alapján, az e követelményeknek való megfelelés vélelmét biztosító, a b) pontban meghatározottakra történő hivatkozással; vagy

d) egyes jellemzők tekintetében a b) pontban meghatározottakra, más jellemzők tekintetében pedig az a) pontban meghatározott követelményekre történő hivatkozással.

Keretmegállapodás:

Egy vagy több ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő között létrejött olyan megállapodás, amelynek célja, hogy rögzítse egy adott időszakban közbeszerzésekre irányuló, egymással meghatározott módon kötendő szerződések lényeges feltételeit, különösen az ellenszolgáltatás mértékét, és ha lehetséges, az előirányzott mennyiséget.

Életciklus:

Egy termék használatának, szolgáltatás nyújtásának vagy egy építési beruházás fennállásának összes egymást követő, illetve egymással kapcsolatban álló szakasza – ideértve az elvégzendő kutatást és fejlesztést, a gyártást, a kereskedelmet és annak feltételeit, a szállítást, a felhasználást és a karbantartást is – a nyersanyag beszerzésétől, illetve az erőforrások megteremtésétől az eltávolításig, ártalmatlanításig, az adott területek eredeti állapotának helyreállításáig, illetve a szolgáltatás vagy a használat végéig.

Támogatás:

A közbeszerzésre irányuló szerződés teljesítéséhez pénzeszköz vagy egyéb anyagi előny juttatása az ajánlatkérő részére, ide nem értve az adókedvezményt, a kezességvállalást, és az adózó a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben meghatározott célra nyújtott támogatását,

valamint az adózó a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben meghatározott kedvezményezett célra történő felajánlását.

Tervpályázat:

Olyan jogszabályban részletesen szabályozott eljárás, amely lehetővé teszi az ajánlatkérő szerv számára – főként a település- és területrendezés, építészet és építés, illetve adatfeldolgozás területén – olyan tervnek vagy tervrajznak a megszerzését, amelyet díjazásos vagy díjazás nélküli pályáztatás után egy bírálóbizottság választott ki.

Versenypárbeszéd:

A versenypárbeszéd olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az általa – a 69. §-ban foglaltakkal összhangban – kiválasztott részvételre jelentkezőkkel párbeszédet folytat a közbeszerzés tárgyának, a szerződés típusának és feltételeinek pontos meghatározása érdekében, majd ajánlatot kér.

Innovációs partnerség:

Az innovációs partnerség olyan sajátos közbeszerzési eljárás, amelynek célja egy innovatív termék, szolgáltatás vagy építési beruházás kifejlesztése, és az ennek eredményeként létrejövő áruk, szolgáltatások vagy építési beruházások ezt követő beszerzése.

Járulékos közbeszerzési szolgáltatás:

Közbeszerzési eljárás lefolytatásához nyújtott támogatási tevékenység, így különösen

a) közbeszerzési eljárások lefolytatását, illetve keretmegállapodások megkötését az ajánlatkérő számára lehetővé tevő műszaki infrastruktúra rendelkezésre bocsátása,

b) közbeszerzési eljárások lefolytatásával vagy tervezésével kapcsolatos tanácsadás,

c) közbeszerzési eljárások előkészítése és lefolytatása az érintett ajánlatkérő nevében és javára;

III. A Közbeszerzési Szabályzat alapelvei, hatálya és a közbeszerzés tárgyai

1. Alapelvek

1.1 Törvényesség: ajánlatkérő a Kbt.-ben meghatározott értékhatárokat elérő, vagy meghaladó beszerzések esetén a Kbt. és a jelen közbeszerzési szabályzat szerint köteles eljárni. Az ajánlatkérő kinyilvánítja, hogy az eljárást megindító felhívás közzététele/megküldése után, a megfogalmazott ajánlati/részvételi/ajánlattételi felhívási feltételeket, a dokumentáció előírásait tiszteletben tartja, magára nézve kötelezőnek ismeri el, betartja a nyilvánosságra hozott szabályokat, és a közbeszerzési szabályzat rendelkezéseit.

Ajánlatkérő jóhiszeműen, a mindenkor hatályos jogszabályok alapján gyakorolja a szabályzatban megfogalmazott jogait és kötelezettségeit, azok rendeltetésével összhangban.

1.2 Esélyegyenlőség: az ajánlatkérő az ajánlati/részvételi/ajánlattételi felhívásban valamennyi ajánlattevő számára egyenlő esélyt biztosít az ajánlattételhez szükséges információszolgáltatás, az eljárás során alkalmazott versenyfeltételek, valamint a pályázat odaítélése tekintetében. Ennek során figyelembe veszi a nemzeti elbánás elvét. Az egyenlő elbánás elve alapján minden ajánlattevőnek joga van hozzájutni az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott valamennyi információhoz.

Amennyiben az ajánlati/részvételi/ajánlattételi felhíváshoz dokumentációt kell készíteni, úgy annak a hirdetmény megjelenésének napján rendelkezésre kell állnia.

1.3 Nyilvánosság: a felhívást és a közbeszerzési dokumentumokat az EKR- en keresztül nyilvánosan közzé kell tenni.

1.4 A verseny tisztasága: a versenysemlegesség garanciája többek között az összeférhetetlenség, valamint a titoktartás szabályainak betartása. Az ajánlatkérő valamennyi belső és külső munkatársának az eljárás teljes időtartama alatt úgy kell eljárnia, hogy senkit ne hozzon előnyös vagy hátrányos helyzetbe.

1.5 Ajánlatkérő beszerzései megvalósítása során törekednie kell a környezetvédelmi szempontok figyelembe vételére.

1.6 Az ajánlatkérő köteles megvizsgálni, hogy a beszerzés tárgyának jellege és a szerződéshez kapcsolódó további körülmények lehetővé teszik-e a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt. Ha az ajánlatkérő nem biztosítja a részekre történő ajánlattételt, az eljárást megindító felhívásban köteles megadni ennek indokát.

A részekre történő ajánlattétel esetén az eljárást megindító felhívásban elő kell írni, hogy a közbeszerzés tárgyának mely elemeire lehet részajánlatot tenni, illetve részvételre jelentkezni.

Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban meghatározza, hogy ajánlat (részvételi jelentkezés) egy, több vagy minden rész tekintetében benyújtható-

e. Az ajánlatkérő korlátozhatja, hogy ugyanazon ajánlattevő legfeljebb meghatározott számú részben lehet az eljárás nyertese – akkor is, ha ajánlatot több vagy minden rész tekintetében is be lehet nyújtani –, ha az egy ajánlattevő által elnyerhető részek maximális számát az eljárást megindító felhívásban megjelölte. Ebben az esetben a közbeszerzési dokumentumokban fel kell tüntetni azokat az objektív és megkülönböztetéstől mentes szempontokat, amelyek alapján az ajánlatkérő eldönti, hogy mely részek tekintetében nyilvánítható nyertesnek az az ajánlattevő, aki az értékelési szempontok alapján a maximális számnál több részben tette az ajánlatkérő számára a legkedvezőbb ajánlatot. Ha valamely ajánlattevő nem nyilvánítható egy adott rész tekintetében nyertesnek, az értékelési szempontok alapján soron következő ajánlattevő lesz a nyertes ajánlattevő.

2. Hatály

2.1 Személyi hatály:

Az ajánlatkérő valamennyi közbeszerzési eljárása során köteles betartani a Kbt. és a közbeszerzési szabályzat előírásait. A közbeszerzés alanyi hatálya alá tartozó szervezetekről – fő szabály szerint – a Kbt. 5 § - a rendelkezik. Ennek e) pontja tekintettel a Nagykanizsai Városfejlesztő Kft., mint ajánlatkérő a Kbt. alanyi (személyi) hatálya alá tartozik. E szabályzat rendelkezései irányadóak a Nagykanizsai Városfejlesztő Kft. mindenkori ügyvezetőjére, a Bíráló Bizottság elnökére és tagjaira, az eljárás előkészítésében lefolytatásában az ajánlatkérő képviseletében eljáró személyekre, a bevont felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadóra, a jogorvoslati eljárásba bevont felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadóra.

2.2 Tárgyi hatály:

A szabályzat hatálya kiterjed minden a Nagykanizsai Városfejlesztő Kft., mint ajánlatkérő által lefolytatandó, a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényben, valamint az éves költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt elérő vagy meghaladó árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, valamint szolgáltatás és szolgáltatási koncesszió megrendelésére irányuló közbeszerzési eljárásra.

Ezen szabályzat 6. mellékletének előírásait kell alkalmazni:

Azon beszerzések tekintetében, amelyek nem érik el a közbeszerzési értékhatárt.

2.3 Kizárólagosság

A szabályzat rendelkezései a Nagykanizsai Városfejlesztő Kft.-re nézve kötelező, és a Nagykanizsai Városfejlesztő Kft., mint ajánlatkérő által lefolytatott közbeszerzési eljárásokra kötelezően alkalmazandó.

3. A közbeszerzések tárgyai

3.1 Árubeszerzés:

Olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak - vételi joggal, vagy anélkül történő - megszerzése az ajánlatkérő részéről. Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást és üzembe helyezést is.

3.2 Építési beruházás:

Olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya a következő valamelyik munka megrendelése (és átvétele) az ajánlatkérő részéről:

- a Kbt. 1. számú mellékletében felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt.

- építmény kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt

- az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel, illetőleg módon történő kivitelezése.

3.3 Szolgáltatás megrendelése:

Olyan – árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő – visszterhes szerződés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről.

3.4 Építési koncesszió:

Az építési koncesszió ajánlatkérő által, írásban megkötött visszterhes szerződés, amelynek keretében az ajánlatkérő a jelen szabályzat 3.2. pontjában meghatározott építési beruházást rendel meg, és az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt, amely együtt jár az építmény hasznosításához kapcsolódó működési kockázatnak a koncessziós jogosult általi viselésével.

3.5 Szolgáltatási koncesszió:

A szolgáltatási koncesszió a Kbt. szerinti ajánlatkérő által, írásban megkötött visszterhes szerződés, amelynek keretében az ajánlatkérő a jelen szabályzat 3.3. pontja szerinti szolgáltatás nyújtását rendeli meg, az ajánlatkérő ellenszolgáltatása a szolgáltatás hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt, amely együtt jár a szolgáltatás hasznosításához kapcsolódó működési kockázatnak a koncessziós jogosult általi viselésével.

IV. A közbeszerzési eljárás lefolytatása előtt vizsgálandó kérdések

1. Előkészítési szakasz

1.1 Ajánlatkérő tárgyévre tervezett közbeszerzési eljárásairól közbeszerzési tervet kell készíteni a költségvetési év elején, legkésőbb március 31. napjáig. A közbeszerzési tervet az ajánlatkérő legalább öt évig megőrzi. A közbeszerzési terv nyilvános. A társaság ügyvezetője köteles az éves tervezés során a társaság közbeszerzési tervét összhangba hozni az Önkormányzat közbeszerzési tervével.

1.2 A teljes költségvetési évre vonatkozó közbeszerzési tervet a mindenkori

ügyvezető hagyja xxxx

A közbeszerzési tervnek tartalmaznia kell:

a) a közbeszerzés tárgyát,

b) a közbeszerzés tervezett mennyiségét,

c) a közbeszerzésre irányadó eljárási rendet,

d) a tervezett eljárás fajtáját,

e) az eljárás megindításának tervezett időpontját, és

f) a szerződés teljesítésének várható időpontját.

1.4 A közbeszerzési terv elkészítése előtt az ajánlatkérő indíthat közbeszerzési eljárást, amelyet a tervben szintén megfelelően szerepeltetni kell.

A közbeszerzési terv nem vonja maga után az abban megadott közbeszerzésre vonatkozó eljárás lefolytatásának a kötelezettségét. Az ajánlatkérő továbbá a közbeszerzési tervben nem szereplő közbeszerzésre vagy a tervben foglaltakhoz képest módosított közbeszerzésre vonatkozó eljárást is lefolytathat. Ezekben az esetekben a közbeszerzési tervet módosítani kell az ilyen igény vagy egyéb változás felmerülésekor, megadva a módosítás indokát is.

1.5 A közbeszerzési terv nyilvánosságára, megőrzési idejére, megküldésére egyebekben a Kbt. 42. § -ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. A közbeszerzési tervet az EKR-ben kell közzétenni.

1.6 Az ajánlatkérő köteles a közbeszerzési eljárást – a beszerzés tárgyára és becsült értékére tekintettel – megfelelő alapossággal előkészíteni. Az

ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott közbeszerzési dokumentumoknak biztosítaniuk kell, hogy az eljárásban a gazdasági szereplők képesek legyenek műszakilag megfelelő, fizikailag megvalósítható és gazdasági szempontból reális ajánlatot adni. Az ajánlatkérőnek már a közbeszerzési eljárás előkészítése során törekednie kell a magas minőségű teljesítés feltételeinek biztosítására, a környezet – beszerzés tárgyára tekintettel biztosítható – védelmére és a fenntarthatósági szempontok figyelembevételére, valamint a beszerzés tárgyát érintő szerződésmódosítások megelőzésére. Az ajánlatkérő alkalmazhatja az értékelemzés módszerét is.

1.7 Az ajánlatkérő az 1.6. pontban meghatározott felelősségi körében köteles a becsült érték meghatározása céljából külön vizsgálatot végezni és annak eredményét dokumentálni. A vizsgálat során az ajánlatkérő objektív alapú módszereket alkalmazhat. Ilyen módszerek különösen

a) a beszerzés tárgyára vonatkozó indikatív ajánlatok bekérése,

b) a beszerzés tárgyára vonatkozó, arra szakosodott szervezetek által végzett piackutatás,

c) igazságügyi szakértő igénybe vétele,

d) szakmai kamarák által ajánlott díjszabások,

e) szakmai kamarák által előállított és karbantartott, megvalósítási értéken alapuló, részletes építési adatbázis,

f) a Közbeszerzési Hatóság által kiadott árstatisztika,

g) az ajánlatkérő korábbi, hasonló tárgyra irányuló szerződéseinek elemzése.

1.8 Építési beruházások esetében az eljárás csak a külön jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő tervek birtokában indítható meg. Külön jogszabályban foglalt esetekben az ajánlatkérőnek tervellenőrzésről és tervezői művezetésről is gondoskodnia kell.

1.9 A közbeszerzési eljárás megindítása előtt az ajánlatkérő független szakértőkkel, hatóságokkal, illetve piaci résztvevőkkel előzetes piaci konzultációkat folytathat a közbeszerzési eljárás előkészítése, valamint a gazdasági szereplők – tervezett beszerzésre és annak követelményeire vonatkozó – tájékoztatása érdekében. Az ajánlatkérő köteles minden szükséges intézkedést – különösen a releváns információk közlését a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a megfelelő ajánlattételi határidő meghatározását – megtenni a verseny tisztaságára, a gazdasági szereplők esélyegyenlőségére és egyenlő elbánására vonatkozó alapelvek érvényesülése érdekében.

2. A közbeszerzési eljárás megindítása előtt vizsgálandó kérdések

2.1 Az értékhatár, valamint a Kbt. 16-21. § előírásai figyelembevételével kell eldönteni, hogy a közbeszerzésekre a Kbt. mely részében meghatározott eljárási rendet kell alkalmazni.

A közbeszerzés csak akkor indítható meg, ha a szükséges anyagi fedezet rendelkezésre áll. Amennyiben a közbeszerzési eljárást ajánlatkérő az Önkormányzat, mint más ajánlatkérő nevében folytatja le, ennek a körülménynek a feltüntetésével az Önkormányzat nyilatkozik a fedezet rendelkezésre állásáról, ennek hiányában az eljárás nem indítható meg. Amennyiben a közbeszerzés anyagi fedezete nem áll rendelkezésre, de az ajánlatkérő támogatásra irányuló igényt (pályázatot, projektjavaslatot, támogatásiszerződés-módosítást vagy változásbejelentést) nyújtott be, vagy fog benyújtani – függetlenül attól, hogy sor került-e már a támogatás pályázati felhívásának megjelenésére –, a közbeszerzési eljárást meg lehet indítani, feltéve, hogy ajánlatkérő a támogatásra irányuló igény el nem fogadását, vagy az igényeltnél kisebb összegben történő elfogadását olyan körülménynek tekinti, amely miatt az eljárást eredménytelenné nyilváníthatja. Ezen körülményt a felhívásban szerepeltetni kell, és fel kell hívni az ajánlattevők figyelmét a Kbt. 53. § (5) – (6) bekezdésekben foglaltakra is. Ajánlatkérő mindenkori ügyvezetője köteles valamennyi közbeszerzési eljárást megelőzően, a konkrét közbeszerzési eljárásra vonatkozóan úgynevezett kötelezettségvállalási dokumentumot kibocsátani, melynek tartalmaznia kell:

1) a tervezett közbeszerzési eljárás megnevezését,

2) a tervezett közbeszerzési eljárás tárgyát, mennyiségét

3) a közbeszerzési eljárásra rendelkezésre álló, (illetve megítélt,

megpályázott) forrás megjelölését forintban, illetve euró elszámolás esetén euróban kifejezve

4) a rendelkezésre álló fedezet forrását

5) a közbeszerzési eljárás becsült értékét

6) a becsült érték meghatározásának módszerét

2.2. Amennyiben a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet megköveteli, a közbeszerzési eljárás elindításához az is szükséges, hogy ajánlatkérő rendelkezésére álljanak a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződéshez szükséges engedélyek (pld.: jogerős és végrehajtható építési engedély)

V. A közbeszerzési eljárásban részt vevő személyek feladatai és hatáskörei

A benyújtott ajánlatok elbírálására és értékelésére, valamint a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre vonatkozó javaslat elkészítésére és előterjesztésére, legalább 3 tagból álló Bíráló Bizottságot kell létrehozni.

A Bíráló Bizottság tagjait ajánlatkérő mindenkori ügyvezetője nevezi ki, írásban, megbízólevéllel. A Bíráló Bizottság tagjai közül ajánlatkérő mindenkori ügyvezetője kinevezi a Bíráló Bizottság elnökét.

A Bíráló Bizottságnak kötelezően tagjai a mindenkori ügyvezető által kijelölt megfelelő közbeszerzés tárgya szerinti szakmai, közbeszerzési, jogi és pénzügyi szakértelemmel rendelkező személyek.

A mindenkori ügyvezető feladata az eljárást megindító hirdetmények illetve dokumentációk tartalmának jóváhagyása, elfogadása.

A közbeszerzési eljárások eljárást lezáró döntését, döntéseit, illetve két szakaszból álló eljárás esetén a részvételi szakaszt lezáró döntést ajánlatkérő mindenkori ügyvezetője hozza meg.

A Bíráló Bizottság tagja nem lehet ajánlatkérő mindenkori ügyvezetője. Nem lehet a Bíráló Bizottság tagja az a természetes személy sem, akivel szemben a Kbt. 25. § (2) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenségi ok fennáll. Erről minden Bíráló Bizottsági tagnak – minden esetben – írásban kell úgynevezett. Összeférhetetlenségi, és titoktartási nyilatkozatot tenni.

A Bíráló Bizottság a döntéseit szavazással hozza meg, ahol minden tag egyenlő szavazattal rendelkezik. A Bíráló Bizottság akkor határozatképes, döntésképes, ha legalább 3 tagja jelen van. Szavazategyenlőség esetén a Bíráló Bizottság elnökének szavazata dönt. A Bíráló Bizottság üléseiről és döntéseiről jegyzőkönyvet kell készíteni.

A Bíráló Bizottság feladata

1) részvétel az ajánlatok értékelésében, a rendelkezésre bocsátott bírálati lapok kitöltése,

2) indokolás, írásbeli szakvélemény készítése a bírálatról,

3) a döntés-előkészítési jegyzőkönyvben döntési javaslat készítése és annak a döntéshozó elé terjesztése.

Az ajánlatok bírálata, értékelése

Az ajánlatok bírálatát Bíráló Bizottság végzi a Kbt. vonatkozó szabályainak maximális betartásával. A Bíráló Bizottság elnöke szükség esetén külső szakértőket is bevonhat az ajánlatok vizsgálatába. A bírálat első fázisában az ajánlatokat meg kell vizsgálni, hogy megfelelnek-e a felhívás, illetve a dokumentáció előírásainak, illetve, hogy a Kbt. vonatkozó előírásainak megfelelően ajánlattevők az előírt kizáró okok hatálya alá nem tartozásukat, valamint az előírt alkalmassági minimumkövetelményeknek való megfelelésüket előzetesen igazolták, majd a Kbt. előírásainak megfelelően a felhívásban előírt igazolások beérkezését követően, azok vizsgálata után, az érvényes ajánlatokat érdemben is értékelni kell.

Az értékelés szempontjai az alábbiak lehetnek:

a) a legalacsonyabb ár,

b) a legalacsonyabb költség, amelyet az ajánlatkérő által meghatározott költséghatékonysági módszer alkalmazásával kell kiszámítani, vagy

c) a legjobb ár-érték arányt megjelenítő olyan – különösen minőségi, környezetvédelmi, szociális – szempontok, amelyek között az ár vagy költség is szerepel.

A Bíráló Bizottság írásbeli szakvélemény készítésével segíti, de nem kötelezi a döntéshozót. Az írásbeli szakvélemény tartalmazza a beérkezett ajánlatok összehasonlítására vonatkozó adatokat, az ajánlati felhívásban meghatározott pontozási rendszer alkalmazása során adott pontszámokat, illetve az egyes pontszámokra vonatkozó részletes szakmai indokokat. Az írásbeli szakvélemény készítésével párhuzamosan a Bíráló Bizottság ún. döntés- előkészítési jegyzőkönyvben tesz javaslatot a nyertes ajánlattevőre vagy amennyiben az ajánlatkérő az ajánlati/ajánlattételi/részvételi felhívásban rögzítette, a második legkedvezőbb ajánlatot tevőre.

VI. A közbeszerzési eljárás lefolytatásának rendje

Az eljárás megindítása

A közbeszerzési eljárás az eljárást megindító felhívás közzétételével, vagy megküldésével indul. Közzététel alatt a Közbeszerzési Értesítőben, illetve a Kbt. II. része szerinti eljárásrend alkalmazása esetén az Európai Unió hivatalos lapjában történő közzétételt kell érteni.

Hirdetmény közzététele nélküli eljárás esetén az ajánlattevőket az EKR-en

keresztül kell felkérni az ajánlattételre.

A hirdetmény közzététele

A hirdetmény közzétételének feltétele, hogy létezzen megfelelő módon előkészített dokumentáció, amennyiben a törvény előírja vagy indokolt. Ezen kívül a megfelelő szakértelemmel rendelkezők rendelkezésre álljanak, a közzétételi, illetve az EKR rendszerhasználati díj befizetésre kerüljön, erről legyen banki igazolás, és rögzített legyen a belső felelősségi rend.

A dokumentáció közzététele

Az ajánlatkérő köteles a közbeszerzési dokumentumokat a gazdasági szereplők számára elektronikus úton, az EKR-en keresztül hozzáférhetővé tenni.

A hirdetmény módosítása, visszavonása

Nyílt eljárásban az eljárást megindító felhívásban meghatározott feltételeket az ajánlattételi határidő lejártáig lehet módosítani.

Az ajánlati felhívás módosított elemeiről, illetve a dokumentáció módosított elemeiről, vagy a dokumentáció módosításának tényéről új hirdetményt kell közzétenni, amelyben a Kbt.-ben rögzített esetekben új ajánlattételi határidőt kell megállapítani.

A meghívásos, illetve a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás első szakaszában a részvételi felhívást és a dokumentációt, valamint versenypárbeszédben a részvételi felhívást és az ismertetőt az ajánlatkérő a részvételi határidő lejártáig a fentieknek megfelelően módosíthatja. Az ajánlattételi szakaszban az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártáig az

ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők közvetlen és egyidejű tájékoztatásával módosíthatja az ajánlattételi felhívást és dokumentációt.

Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívást az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejártáig visszavonhatja. Amennyiben az eljárást megindító felhívás hirdetményben közzétételre került, a visszavonásról hirdetményt kell feladni, és egyidejűleg tájékoztatni kell azokat a gazdasági szereplőket, akik az ajánlatkérőnél érdeklődésüket jelezték. A nem hirdetménnyel induló eljárásokban az eredeti határidő lejárta előtt egyidejűleg, közvetlenül kell tájékoztatni az ajánlattételre, illetve részvételre felhívott gazdasági szereplőket.

Az dokumentáció részei

Ajánlatkérő az eljárást megindító felhívás mellett dokumentációt is köteles rendelkezésre bocsátani a jelentkezők, ajánlattevők részére, melynek az alábbiakat kell tartalmaznia:

1) felhívás és általános rendelkezések a jelentkezés/ajánlattétel feltételeiről,

2) az ajánlat elkészítésével kapcsolatos információk

3) a benyújtandó dokumentumok, nyilatkozatok listáját, jegyzékét tartalmazó iratjegyzék

4) műszaki leírás, műszaki dokumentáció,

5) részletes szerződés tervezet

6) a benyújtandó nyilatkozatok mintája, EKR rendeletben meghatározott elektronikus űrlapok,

7) építési beruházások esetén a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 1. sz.

melléklete szerinti adatok, dokumentumok

A jelentkezések/ajánlatok átvétele

A jelentkezéseket/ajánlatokat az EKR-en keresztük kell benyújtani.

Az ajánlat/részvételi jelentkezés módosítása, visszavonása

Ajánlattevő, illetve a részvételre jelentkező az ajánlattételi, illetve a részvételi határidő lejártáig módosíthatja, vagy visszavonhatja az ajánlatát, illetve részvételi jelentkezését.

Az ajánlat/részvételi jelentkezés bontása

Az ajánlattételi és részvételi határidő munkanapokon reggel nyolc és délután tizenhat óra közötti időszakra eső időpontban határozható meg.

Az ajánlatokat vagy részvételi jelentkezéseket tartalmazó iratok felbontását az EKR az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejártát követően, kettő órával később kezdi meg.

Az ajánlatnak vagy részvételi jelentkezésnek az ajánlattételi, illetve a részvételi határidő lejártának időpontjáig kell elektronikusan beérkeznie. A beérkezés időpontjáról az EKR visszaigazolást küld.

Az elektronikusan benyújtott ajánlatok vagy részvételi jelentkezések felbontását az EKR végzi úgy, hogy a bontás időpontjában az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések az ajánlatkérő számára hozzáférhetővé válnak.

Részben elektronikusan benyújtott részvételi jelentkezés és ajánlat bontását a

(4) bekezdésben foglaltak szerint az EKR végzi, az ajánlatkérő azonban ebben az esetben köteles a részvételi jelentkezés és az ajánlat EKR-en kívül beérkező részeit – külön bontás tartása nélkül – a megfelelő ajánlathoz társítani és azt dokumentálni. Fizikai modell benyújtása esetén azt fénykép vagy jegyzőkönyv készítésével és annak az EKR-be az eljárás iratai közötti feltöltésével kell az ajánlatkérőnek dokumentálnia.

Az elektronikusan benyújtott ajánlat (tárgyalásos eljárásban végleges ajánlat) esetében az ajánlatkérő feltüntetheti az EKR által generált jegyzőkönyvben a fedezet összegét, amennyiben azt a bontást megelőzően az EKR-ben rögzítette.

VII. Döntéshozatal

A Döntéshozó

Ajánlatkérő mindenkori ügyvezetőjének feladata a közbeszerzési eljárások lezárására vonatkozó döntések meghozatala.

Ajánlatkérő mindenkori ügyvezetőjének döntenie kell

1) A benyújtott jelentkezések/ajánlatok érvényességéről, érvénytelenségéről

2) Az ajánlattételre felhívni kívánt jelentkezőkről/a nyertes ajánlattevőről

3) Adott esetben a legkedvezőbb ajánlatot benyújtó ajánlattevőt követő második legjobb ajánlattevőről

4) A közbeszerzési eljárás eredményességéről, eredménytelenségéről

5) Az esetlegesen indítandó új közbeszerzési eljárás indításának időpontjáról, szükség esetén a korábban meghatározott forrás mértékének megváltoztatásáról, összegszerűségéről

Amennyiben ajánlatkérő mindenkori ügyvezetője a Bíráló Bizottság írásbeli szakvéleménytől eltérő döntést hoz, azt írásban köteles megindokolni, és az indokolást a közbeszerzési eljárás anyagához csatoltan, legalább 5 évig köteles megőrizni.

Amennyiben ajánlatkérő mindenkori ügyvezetője erre irányuló döntéssel alátámasztott szerződéses jogviszony esetén az Önkormányzat, mint más ajánlatkérő nevében folytatja le az eljárást, úgy a közbeszerzési eljárást lezáró döntés meghozatala is az ő feladata és hatásköre. Az eljárás lezárásának eredményéről a jegyzőkönyvek és az írásbeli dokumentáció másolatának megküldésével értesíti az Önkormányzatot, és a polgármester számára előkészíti a szerződéskötést. Ebben az esetben az ügyvezető a szerződés megkötésére csak abban az esetben jogosult, ha arra a polgármestertől kifejezetten utasítást és okiratban foglalt meghatalmazást kap.

Tájékoztatás a közbeszerzési eljárás eredményéről

Ajánlatkérő írásban, az EKR-en keresztül tájékoztatja ajánlattevőt, vagy részvételre jelentkezőt az eljárás, vagy az eljárás részvételi szakaszának eredményéről, az eljárás eredménytelenségéről, az ajánlattevő, vagy részvételre jelentkező kizárásáról, a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról ajánlatának, illetve részvételre jelentkezésének a Kbt. 73. § szerint egyéb okból történt érvénytelenné nyilvánításáról, valamint ezek részletes indokáról a Döntéshozó erről hozott döntését követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb három munkanapon belül.

Az eljárás eredményéről szóló összegezést minden ajánlattevő, részvételi szakasz lezárása esetén minden részvételre jelentkező részére egyidejűleg, az EKR-en keresztül meg kell küldeni.

Szerződéskötés

Az adott közbeszerzési eljárás eredményeként a szerződést ajánlatkérő képviseletében eljárva, a mindenkori ügyvezető írja alá. Amennyiben ajánlatkérő Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata nevében folytat le eljárást, úgy az adott közbeszerzési eljárás eredményeként Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának Polgármestere írja alá a szerződést.

Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy a nyertes visszalépése esetén az ajánlatok értékelése során a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített szervezettel (személlyel), ha őt az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegzésben megjelölte.

Ha az ajánlatkérő lehetővé tette a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, a részek tekintetében a nyertesekkel külön-külön kell szerződést kötni.

A szerződést az ajánlati kötöttség ideje alatt kell megkötni. Az ajánlatkérő csak abban az esetben mentesül a szerződés megkötésének kötelezettsége alól, ha az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezés megküldését követően általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, vagy teljesítésére nem képes.

Szerződés módosítása

A szerződés új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosítható, ha a módosítás eredményeként az ellenérték növekedése – vagy több módosítás esetén azok nettó összértéke – nem éri el az alábbi értékek egyikét sem

a) az uniós értékhatárt elérő értékű eredeti szerződés esetén az uniós értékhatárt;

b) szolgáltatás és árubeszerzés esetén az eredeti szerződés értékének 10%-át, építési beruházás, építési vagy szolgáltatási koncesszió esetén az eredeti szerződéses érték 15%-át;

valamint a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét és illeszkedik az eredeti szerződés jellegéhez. Ezen előírást arra a szerződésmódosításra lehet alkalmazni, amely a szerződés értékének változásával jár, a szerződéses jogviszony több elemét érintő módosítás esetén a módosítás azon elemeire, amelyek az érték változásával összefüggenek.

A fent szabályozott esetek mellett a szerződés új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosítható, illetve módosulhat az alábbiak közül bármely esetben:

a) ha a szerződés minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon, egyértelműen rögzíti a szerződés meghatározott tartalmi elemei későbbi változásának (ideértve az opció gyakorlásának) pontos feltételeit és tartalmát. Az ilyen szerződéses feltételek azonban nem rendelkezhetnek olyan módosításokról, amelyek megváltoztatnák a szerződés általános jellegét;

b) az eredeti szerződő féltől további építési munkák, szolgáltatás vagy áruk beszerzése szükséges, amelyek nem szerepeltek az eredeti szerződésben, amennyiben a szerződő fél személyének változása

ba) nem megvalósítható gazdasági vagy műszaki okból, különösen az eredeti szerződéssel beszerzett, meglévő berendezésekkel, szolgáltatásokkal vagy létesítményekkel való felcserélhetőség vagy együttműködés miatt; és

bb) az ajánlatkérő számára jelentős hátránnyal vagy a költségek megsokszorozódásával járna. Az ellenérték növekedése – vagy több módosítás esetén azok együttes nettó értéke – azonban nem haladhatja meg az eredeti szerződés értékének 50%-át;

c) a következő feltételek együttes teljesülése esetén:

ca) a módosítást olyan körülmények tették szükségessé, amelyeket az ajánlatkérő kellő gondossággal eljárva nem láthatott előre;

cb) a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét;

cc) az ellenérték növekedése nem haladja meg az eredeti szerződés értékének 50%-át. Ha egymást követően több olyan módosításra kerül sor, amelyek a ca)alpont szerinti több, egymással nem összefüggő körülmény miatt merültek fel, ez a korlátozás az egyes módosítások nettó értékére alkalmazandó. Az egymást követő módosítások nem célozhatják e rendelkezés megkerülését.

A fent szabályozott eseteken kívül, a szerződés új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül akkor módosítható, ha a módosítás nem lényeges. A szerződés módosítása lényeges, ha az eredeti szerződéses feltételektől lényegesen eltérő érdemi feltételeket határoz meg. A módosítást mindig lényegesnek kell tekinteni, ha

a) olyan feltételeket határoz meg, amelyek ha szerepeltek volna a szerződéskötést megelőző közbeszerzési eljárásban, az eredetileg részt vett ajánlattevőkön (részvételre jelentkezőkön) kívül más ajánlattevők (részvételre jelentkezők) részvételét vagy a nyertes ajánlat helyett másik ajánlat nyertességét lehetővé tették volna;

b) a módosítás a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára változtatja meg; vagy

c) a módosítás a szerződés tárgyát az eredeti szerződésben foglalt ajánlattevői kötelezettséghez képest jelentős új elemre terjeszti ki.

VIII. Az EKR alkalmazása

A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 6. § (11) bekezdése szerinti, az EKR-ben történő regisztrációra, tovább az ajánlatkérő nevében az EKR alkalmazására vonatkozó jogosultságok gyakorlására ajánlatkérő ügyvezetője, valamint az ajánlatkérő ügyvezetője által erre felhatalmazott személy teljes körben jogosult.

Ajánlatkérő képviselőjének kell tekinteni azt a személyt, aki ajánlatkérő képviseletében az EKR-ben nyilatkozik és a nyilatkozattételhez szükséges hozzáféréssel bír.

IX. Egyéb rendelkezések

Az iratok megőrzése

A közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától [Kbt. 37. § (2) bekezdés], a szerződés teljesítésével kapcsolatos összes iratot a szerződés teljesítésétől számított legalább öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak – bírósági felülvizsgálat esetén a felülvizsgálat – jogerős befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni.

Az EKR-ben szereplő adatokat legalább a Kbt. 46. § (2) bekezdésében meghatározott időtartam alatt – amennyiben jogszabály hosszabb iratmegőrzési időt ír elő, az előírt hosszabb időtartam alatt – meg kell őrizni.

Az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóság vagy jogszabályban feljogosított más szerv kérésére a közbeszerzéssel kapcsolatos iratokat megküldeni vagy részükre elektronikus úton hozzáférést biztosítani.

A közbeszerzési eljárás nyilvánossága

Az ajánlatkérő köteles közzétenni:

a) a közbeszerzési tervet, valamint annak módosítását az elfogadást követően haladéktalanul;

b) az előzetes vitarendezéssel kapcsolatos Kbt. 80. § (2) bekezdése szerinti adatokat az előzetes vitarendezési kérelem kézhezvételét követően haladéktalanul;

c) a Kbt. 9. § (1) bekezdés h)–i) pontjának, valamint a Kbt. 12. § (1)–(5) bekezdésének alkalmazásával megkötött szerződéseket a szerződéskötést követően haladéktalanul;

d) a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéseket a szerződéskötést követően haladéktalanul;

e) a részvételi jelentkezések és az ajánlatok elbírálásáról szóló összegezést, a részvételre jelentkezőknek vagy az ajánlattevőknek való megküldéssel egyidejűleg;

f) a szerződés teljesítésére vonatkozó következő adatokat: hivatkozást a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményre (hirdetmény nélkül induló eljárások esetében felhívásra), a szerződő felek megnevezését, azt, hogy a teljesítés szerződésszerű volt-e, a szerződés teljesítésének az ajánlatkérő által elismert időpontját, továbbá az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját és a kifizetett ellenszolgáltatás értékét a szerződés mindegyik fél – támogatásból megvalósuló közbeszerzés esetén szállítói kifizetés

során a kifizetésre köteles szervezet – által történt teljesítését követő

harminc napon belül;

g) a külön jogszabályban meghatározott éves statisztikai összegzést az ott előírt határidőig.

Az ajánlatkérő a jelen pont c), d) és f) pontja szerinti adatokat az EKR-ben és a Közbeszerzési Hatóság által az elektronikus eljárási és kommunikációs lehetőségek támogatása keretében működtetett nyilvános elektronikus szerződéstárban köteles közzétenni, a jelen pont a), b), és e) pontja, valamint a Kbt. 103. § (6) bekezdése és 115. § (7) bekezdése szerinti dokumentumokat, valamint a Kbt. 113. § (1) bekezdése szerinti összefoglaló tájékoztatást az EKR- ben köteles közzétenni.

Az fenti hivatkozott adatok közérdekből nyilvános adatok, azok nyilvánosságra hozatala üzleti titokra hivatkozással nem tagadható meg. Ettől eltérően amennyiben a felek az ajánlatot a szerződés mellékletévé teszik, az ajánlat nyilvánosságára a Kbt. 44. § alkalmazandó.

Éves statisztikai összegzés

A költségvetési év végén az éves közbeszerzésekről éves összegzést kell készíteni. Az éves összegzést ajánlatkérő mindenkori ügyvezetője teszi közzé az EKR-ben tárgyévet követő év május 31-ig.

Tisztességtelen piaci magatartás

Amennyiben az ajánlatkérő az általa lefolytatott eljárás során, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 11. §-a, vagy az Európai unió Működéséről szóló Szerződés 101. cikke szerinti rendelkezések nyilvánvaló megsértését észleli vagy azt alapos okkal feltételezi, köteles azt – a Tpvt. bejelentésre vagy panaszra vonatkozó szabályai szerint – jelezni a Gazdasági Versenyhivatalnak.

X. Záró rendelkezések

Jelen szabályzat rendelkezéseit 2018. (év) április ( hó) 15. (nap) - tól kell

alkalmazni.

Jelen szabályzat a Nagykanizsai Városfejlesztő Kft. ügyvezetőjének az önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás és a vagyonhasznosítás szabályairól szóló 35/2010. (XI. 04.) önkormányzati rendeletének, valamint az azzal összhangban megalkotott Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közbeszerzési szabályzatával közbeszerzésjogi koherenciába foglalt határozata.

A szabályzatban foglaltakat az ezt követően megindított közbeszerzési eljárásokra vonatkozóan kell alkalmazni.

Nagykanizsa, 2018.08.10.

Rodekné Xxxxxxxx

Xxxxx

ügyvezető

1. melléklet Belső felelősségi rend ‌

A Nagykanizsai Városfejlesztő Kft., székhelye: 0000 Xxxxxxxxxxx, Xxxxxxxx xxx

20. a közbeszerzései eljárásai során alkalmazandó belső felelősségi rendjének szabályai

A szabályozás célja

A szabályozás célja a közpénzek ésszerű felhasználása átláthatóságának és széles körű nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtése, továbbá a közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosítása érdekében a Kbt. 27

§ (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő nevében eljáró, illetve közbeszerzési eljárásba bevont személyek, illetve szervezetek felelősségi rendjének megállapítása, összhangban a beszerzési szabályzatban foglaltakkal.

A Döntéshozó felelősséggel tartozik azért, hogy:

1) a közbeszerzések során ajánlatkérő a Kbt. rendelkezései szerint járjon

el,

2) a közbeszerzési eljárás megindítására a közbeszerzéshez szükséges anyagi fedezet biztosításával kerüljön sor,

3) közbeszerzési eljárás mellőzésével megvalósuló, közbeszerzésköteles beszerzésre ne kerüljön sor,

4) az értékhatár figyelembe vételével megfelelő eljárási rendet alkalmazzon

az ajánlatkérő,

5) megfelelő szakértelem biztosításra kerüljön és a Kbt.-ben meghatározott összeférhetetlenségi szabályok figyelembevételével a Bíráló Bizottság létrehozza,

6) a jelen közbeszerzési szabályzatban részletezett feladatokat ellássa.

Bizottság elnökének feladata és felelőssége:

1) a bizottság munkájának megszervezése, irányítása,

2) a bizottság tagjaival kapcsolatos összeférhetetlenség vizsgálata, szükség esetén a bizottsági tag visszahívásának és új tag megbízásának kezdeményezése,

3) a bizottsági határozatok, jegyzőkönyvek megfogalmazásakor törvényességi és szakmai követelmények érvényesítése,

4) az eljárást lezáró döntés előkészítése illetve írásbeli szakvélemény előkészítése,

5) a jelen közbeszerzési szabályzatban részletezett feladatok ellátása.

Bizottsági tagok feladatai és felelőssége

1) a bizottsági ülésen való részvétel,

2) Az ajánlattevők szerződés teljesítésére vonatkozó pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságára vonatkozó szempontrendszer kidolgozásával, továbbá az elbírálási szempontok meghatározásával a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény összeállítása,

3) a közzétett elbírálási szempontok alapján a benyújtott ajánlatok értékelése és a szavazásra feltett kérdésekben – álláspontjukat indokolva – szavazás illetve nyilatkozat megtétele,

4) a bizottság elnöke által felvetett – a Bíráló Bizottság munkáját segítő

- kérdésekre a legjobb tudásuk szerinti válaszadás,

5) összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozat megtétele és aláírása,

6) a jelen közbeszerzési szabályzatban részletezett feladatok ellátása.

Felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó (külső személy vagy

szervezet)

A Felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó felelős a vele megkötött szerződésben meghatározott feladatok teljesítéséért. Ezen kívül felelős a közbeszerzési eljárás hirdetményeinek és dokumentációjának szabályszerű elkészítéséért és az egész eljárás folyamán minden eljárási cselekményért, valamennyi anyagi és eljárási szabály betartásáért. A közbeszerzési dokumentumok műszaki tartalma tekintetében felelősség nem terheli a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót.

A Felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó a feladatait ajánlatkérő mindenkori ügyvezetője és a Bíráló Bizottság elnökének utasításában foglaltaknak megfelelően és az ajánlatkérő igényeinek szem előtt tartásával köteles végezni.

Ajánlatkérő mindenkori ügyvezetője megbízási szerződésben megbízhatja a Felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót az közbeszerzési dokumentumok előkészítésével, illetve a Bíráló Bizottság ajánlatok bírálatával kapcsolatos feladatainak ellátásával (Kbt. 69-72. § alkalmazása). Ebben az esetben a Felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó a Bíráló Bizottság jóváhagyása nélkül is felterjesztheti a közbeszerzési dokumentumokat jóváhagyásra a Döntéshozó részére, valamint a Bíráló Bizottság jóváhagyása nélkül is küldhet ki ajánlattevők/részvételre jelentkezők részére hiánypótlási felhívást, felvilágosítás kérést, indokolás kérést, illetve javíthat számítási hibát.

Ha ajánlatkérő mindenkori ügyvezetője és a Bíráló Bizottság elnöke szakszerűtlen vagy célszerűtlen utasítást ad, a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó köteles őket erre figyelmeztetni. Amennyiben ajánlatkérő mindenkori ügyvezetője és a Bíráló Bizottság elnöke a megkifogásolt utasításhoz továbbra is ragaszkodik, köteles azt írásban előterjeszteni. Ezt követően ajánlatkérő mindenkori ügyvezetője és a Bíráló Bizottság elnöke tudomásul veszi, hogy az utasítás végrehajtásából eredő minden jogkövetkezményért és károkért, kizárólagosan felel, illetőleg a Felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót semminemű felelősség nem terheli.

Egyéb

Ajánlatkérő mindenkori ügyvezetője hatáskörébe tartozik a közbeszerzési eljárások szabályszerű lefolytatása ellenőrzésének elrendelése, a szabálytalan vagy a közbeszerzési eljárás tisztaságát sértő esetek kivizsgálása és a szükséges intézkedések megtétele.

A jogvitákban az ajánlatkérőt a Bíráló Bizottság elnöke, vagy az ajánlatkérő által meghatalmazott személy képviseli, de a jogkövetkezmény viselése (személyi felelősség megállapítása mellett is) az ajánlatkérőt terheli.

A jelen közbeszerzési szabályzatban foglaltak megsértése esetén a felelősség megállapítása csak felróhatóságon alapulhat.

A közbeszerzési eljárás során közreműködő Felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó az általa konkrét közbeszerzési eljárásban okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felel.

2. melléklet Megbízólevél ‌

MEGBÍZÓLEVÉL

Alulírott ….., mint a(z)

„…”

tárgyú közbeszerzési eljárás Döntéshozója, az eljárással kapcsolatban megbízom

-t,

hogy a bírálóbizottság tagjaként ellátandó feladatokat teljesítse.

Nagykanizsa,

….. ügyvezető Döntéshozó

Alulírott …., mint a bírálóbizottság tagja kijelentem, hogy a megbízást

elfogadom. Nagykanizsa,

…..

Bírálóbizottság tagja

3. melléklet Jegyzőkönyv Bíráló Bizottság üléséről ‌

1. Ajánlatkérő:

2. A közbeszerzés tárgya:

3. Az eljárást megindító felhívásra vonatkozó információ: Az eljárást megindító felhívás az Európai Unió Hivatalos Lapjában napján HL

…………………. szám alatt, illetve a Közbeszerzési Értesítő ………………..

lapszámában ……………….. napján KÉ ……………………. szám alatt jelent meg. VAGY Az eljárást megindító felhívás ……………….. napján került megküldésre az ajánlattevők részére.

4. Helyszín:

5. Időpont: év/hónap/nap óra/perc

6. A jegyzőkönyv felvételekor jelenlévő személyek:

7. A közbeszerzési eljárás cselekményeire vonatkozó információk:

8. Ajánlatot az alábbi ajánlattevők nyújtottak be:

Az ajánlatok áttanulmányozását követően, előterjesztő előterjesztése szerint a Bírálóbizottság tagjai az érvényesség, illetve érvénytelenség kérdéskörében az alábbi döntések meghozatalát javasolják /az egyéni bírálati lapok tartalmának megfelelően/:

II. Eljárási döntésekre vonatkozó javaslatok

1. Bírálóbizottság a benyújtott ajánlat alapján javasolja annak megállapítását, hogy …

III. Érdemi döntésekre vonatkozó javaslatok

1. Az ajánlattételi felhívás rendelkezései szerint a jelen közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő a … elve alapján értékeli az érvényes ajánlatokat.

2. Az érvényes ajánlatok ismertetése:

Ajánlattevő neve:
Ajánlattevő székhelye:

3. Bíráló Bizottság javasolja a Döntéshozónak az alábbi érdemi döntések meghozatalát:

A tárgyi közbeszerzési eljárás eredményes/eredménytelen.

A legjobb …. tartalmazó érvényes ajánlatot a tárgyi közbeszerzési eljárásban a(z) …. ajánlattevő tette, azaz a tárgyi közbeszerzési eljárás nyertese a(z) ….

Nagykanizsa,

Bíráló Bizottság elnöke

4. melléklet

Döntési jegyzőkönyv

Amely készült ……………..-án …………… órai kezdettel a Nagykanizsai Városfejlesztő Kft. (8800 Nagykanizsa, Xxxxxxxx xxx 00.) hivatalos helyiségében e szervezet, mint ajánlatkérő által az ……………….. tárgyában megindított közbeszerzési eljárásban.

Jelen vannak:

…………………….. döntéshozó

Előterjesztő ismertetést ad az eljárás megindításáról…………………. .

Az ajánlatok bontására ………. –én ……….. órakor került sor. Ajánlatot az alábbi ajánlattevők nyújtottak be.

A Bírálóbizottság a csatolt „Bírálóbizottsági jegyzőkönyv” c. dokumentumban foglalt megállapításokat tette, és a döntéshozó felé az alábbi javaslatot fogalmazza meg:

A tárgyi eljárást nyilvánítsa eredményessé/eredménytelenné, a(z) … ajánlattevő ajánlatát nyilvánítsa érvényessé, , a(z) … ajánlattevő ajánlatát nyilvánítsa érvénytelenné, a(z) …. ajánlattevőt hirdesse ki az eljárás nyertesének és vele kössön szerződést.

Kiválasztás indoklása: A(z) …. ajánlattevő nyújtotta be legjobb …. tartalmazó érvényes ajánlatot.

A döntéshozó a Bíráló Bizottság az írásbeli szakvéleményében foglalt javaslatait azok indokaival együtt elfogadva meghozza az alábbi döntéseit:

Ajánlatkérő a Bíráló Bizottság írásbeli szakvéleménye alapján - figyelemmel a részszempontonként megállapított pont- és súlyszámokra – megállapítja, hogy tárgyi közbeszerzési eljárás nyertes a(z) ajánlattevő.

A második legkedvezőbb ajánlatot tevő ajánlattevő a …………………………

(………) tekintettel arra, hogy az ajánlatok elbírálása során – figyelemmel a részszempontonként megállapított pont – és súlyszámokra – a második legtöbb értékelési pontszámot kapta.

Döntéshozó felkéri az előterjesztőt, hogy a fenti döntéseket a Kbt. rendelkezéseinek megfelelően hirdesse ki.

döntéshozó

5. melléklet

Összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozat

Alulírott ,mint az

„….”

tárgyú közbeszerzési eljárásban bírálóbizottsági tagként részt vevő, tárgyi eljárással kapcsolatban kijelentem, hogy velem szemben a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 25. §-ában foglalt kizáró körülmények, összeférhetetlenségi okok nem állnak fenn.

Egyúttal kijelentem, hogy a fenti közbeszerzési eljárás során tudomásomra jutott, a Polgári Törvénykönyv 2:47. §-ának (1)-(2) bekezdésében így meghatározott üzleti titkot megőrzöm.

Kötelezettséget vállalok továbbá arra, hogy a Bíráló Bizottság munkáját és a döntéshozó döntésének előkészítését lelkiismeretesen, a szakmai tudásomnak megfelelően segítem, és tudomásul veszem, hogy a Bíráló Bizottság tagjaként a többi taggal együttesen a döntéshozó elé terjesztett javaslatok megalapozottságáért felelek.

…………………………….. aláírás

6. melléklet

A Kbt. hatálya alá nem tartozó és a közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzések eljárásrendje

A Kbt. hatálya alá nem tartozó és nettó 1.000.000,-Ft értéket meg nem haladó beszerzések esetén, a társaság mindenkori ügyvezetője jogosult írásbeli megrendelés útján (írásos megrendelő küldésével postai úton vagy faxon), vagy elektronikus úton (e-mailen) egy gazdasági szereplőtől beszerezni a szükséges árut, szolgáltatást, amennyiben egyéb normák, különösen pályázati útmutatók másként nem rendelkeznek.

A Kbt. hatálya alá nem tartozó, nettó 1.000.000,-Ft értéket meghaladó és közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzésekről dönteni legalább három különböző ajánlattevőnek írásbeli ajánlattételi felhívás megküldésével lehet. Az árajánlat kérés megküldése történhet írásban (postai úton, vagy faxon), vagy elektronikus úton (e-mailen).

Az ajánlatok bekérésére – beleértve az ajánlattételi felhívást és az ajánlattevők kiválasztását – 3 tagú eseti Bíráló Bizottság/ munkacsoport tesz javaslatot, melyet ajánlatkérő mindenkori ügyvezetője aláírásával hagy jóvá. Amennyiben a beszerzés tárgyának specialitása miatt szakmai ajánlatkérésre is sor kerül, úgy a munkacsoport egy tagjának a beszerzés tárgya szerinti szakértelemmel kell rendelkeznie. Ajánlatkérő mindenkori ügyvezetője jogosult az eljárás lebonyolítására külső tanácsadót igénybe venni.

A munkacsoport tagjait az ajánlatkérő mindenkori ügyvezetője megbízó levél alapján kéri fel a feladat elvégzésére. Az eljárásba bevont személyek kötelesek titoktartási és összeférhetetlenségi nyilatkozatot tenni. A Bíráló Bizottság üléseiről emlékeztetőt/ jegyzőkönyvet kell készíteni.

A munkacsoport az ajánlattételi felhívás tartalmát úgy köteles meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők megfelelő ajánlatot tehessenek és a szabályszerűen határidőben benyújtott ajánlatok összehasonlíthatóak legyenek.

Az ajánlattételi felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

− Ajánlatkérő neve, címe, telefon és faxszámai

− A szerződés meghatározása

− A beszerzés tárgya, illetve mennyisége

− A teljesítés határideje vagy a szerződés időtartama

− Az ajánlattételi határidő, mely azonos az ajánlatok bontásának időpontjával

− Az ajánlat benyújtásának idejét, címét, (helyiség, utca, házszám, emelet szobaszám)

− A pénzügyi ellenszolgáltatás feltétele

− Az ajánlatok elbírálásának szempontja

Az ajánlattételi felhívás szükség szerint tartalmazhatja:

- a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket

- az ajánlattevők alkalmasságának vizsgálata esetén annak meghatározását, hogy mely körülmény megléte, illetőleg hiánya vagy annak milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő az ajánlattevőt alkalmatlannak a szerződés teljesítésére,

- hiánypótlás lehetőségét vagy kizárását

- minden egyéb olyan információt, ami a megfelelő ajánlatételhez szükséges

- utalást arra, hogy amennyiben az eljárás nyertese a szerződéskötéstől visszalép, az ajánlatkérő a második legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kíván – e szerződést kötni.

Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja az ajánlattételi felhívásban, meghatározott feltételeket. A módosított feltételekről az ajánlattételi határidő lejártáig új ajánlattételi felhívást kell egyidejűleg valamennyi ajánlattevőnek küldeni. Az új ajánlattételi határidőt, úgy kell megállapítani, hogy az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek.

Az ajánlattételi felhívást ajánlatkérő mindenkori ügyvezetője hagyja jóvá. Az ajánlattevő az ajánlati kötöttségének időtartama alatt az ajánlatához kötve van.

Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártáig visszavonhatja az ajánlattételi felhívást. Erről valamennyi ajánlattevőt haladéktalanul írásban értesíteni kell.

Az ajánlatokat írásban és zárt csomagolásban, úgy az ajánlattételi felhívásban megadott címre közvetlenül postai úton, amennyiben az eljárás elektronikus úton történik, úgy elektronikusan kell benyújtani az ajánlattételi határidőig.

Az ajánlattevő részére – amennyiben ajánlatát személyesen nyújtja be – az ajánlat átvételéről elismervényt kell készíteni. Az átvételi elismervénynek tartalmaznia kell az átvétel időpontját, az átvevő nevét, és aláírását.

Az ajánlatokat tartalmazó iratok felbontását az ajánlattételi határidő lejártának időpontjában kell megkezdeni.

Az ajánlatokat a benyújtási határidőt követően 30 napon belül kell elbírálni, mely időtartam meghosszabbítható, amennyiben ajánlatkérő az ajánlatokat ezen időtartam alatt nem tudja elbírálni.

Az ajánlat érvényes, amennyiben az ajánlattételi felhívás előírásainak

megfelel.

Eredménytelen különösen az eljárás ha:

− az ajánlattételi határidőig egyetlen érvényes ajánlat sem érkezett

− az ajánlatkérő a szerződés megkötésére képtelenné válik Amennyiben nem nyújtott be legalább három ajánlattevő ajánlatot, a beérkezett ajánlatok értékelése megkezdhető, vagy az ajánlatkérő külön döntése alapján az ajánlatok felbontása nélkül újabb ajánlattételre hívhat fel. Eredménytelen eljárás esetén az ajánlatkérő mindenkori ügyvezetője dönt új eljárás lefolytatásáról.

Érvénytelen az ajánlat ha:

− amennyiben az ajánlattételi határidő lejártát követően nyújtja be az ajánlattevő az ajánlatát,

− amennyiben az a felhívásban foglalt követelményeknek nem felel

meg,

− amennyiben az ajánlatkérő az ajánlattevőt alkalmatlannak minősíti a szerződés megkötésére,

− amennyiben az ajánlattevő ajánlatában meghatározott ellenszolgáltatás nettó összege eléri a Kbt. szerinti közbeszerzési értékhatárt

Az eljárás eredményéről a Bíráló Bizottság javaslata alapján az ajánlatkérő mindenkori ügyvezetője dönt. Az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérésben rögzített feltételek teljesítése mellett a felhívásban szereplő bírálati szempontok alapján a legkedvezőbb ajánlatot tette. Eredményes az eljárás, amennyiben az ajánlattevők által benyújtott ajánlatok közül legalább egy érvényes, és megfelel az ajánlatkérésben rögzített feltételeknek. Amennyiben a felhívás úgy rendelkezik, ajánlatkérő indokolás nélkül megtagadhatja a szerződéskötést és dönthet az eljárás eredménytelenségéről.

Ajánlatkérő az eljárást lezáró döntésének meghozatalát követő 5 munkanapon belül írásban értesíti valamennyi ajánlattevőt az eljárás eredményéről.

Az eredményes eljárás szerződéskötéssel zárulhat. A szerződés megkötésére azon eljárások tekintetében, melyet ajánlatkérő saját nevében folytat le, ajánlatkérő mindenkori ügyvezetője jogosult.

Azon eljárások eredményeként, melyeket ajánlatkérő Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata nevében folytat le, a szerződés aláírására Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának Polgármestere jogosult.

7. melléklet

Jegyzőkönyv beszerzési (versenyeztetési) eljárásban ajánlatok bontásáról

1. Ajánlatkérő:

2. A beszerzés (versenyeztetés) tárgya:

3. Az eljárás megindítására vonatkozó információ: A felhívás ….. napján közvetlenül megküldésre került az ajánlattevők részére.

4. Helyszín:

5. Időpont: év/hónap/nap óra/perc

6. A jegyzőkönyv felvételekor, az ajánlatok felbontásakor jelenlévő személyek: Külön jelenléti ív alapján

7. Az ajánlattevők és benyújtott ajánlataik ismertetése:

Ajánlatkérő képviselője megállapítja, hogy az ajánlattételi határidő lejártáig … db ajánlat került benyújtásra.

1. számú ajánlat:

Ajánlattevő neve:

Székhelye:

Értékelés

szempontja 1.

Megajánlás

k . m . f .

Aláírásommal igazolom, hogy a jelen jegyzőkönyv egy példányát a mai napon átvettem:

1. számú függelék

BESZERZÉSSEL, KÖZBESZERZÉSSEL KAPCSOLATOS

KÖTELEZETTSÉGEK az Európai Uniós támogatással megvalósuló projektek esetében

A Felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó feladata a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően a minőségbiztosítási folyamatban való részvétel, kapcsolattartás az ellenőrző szervezetekkel, a közbeszerzési dokumentumok módosítása a minőségellenőrzési jelentések, illetve tanúsítványok tartalmának megfelelően, a közbeszerzési minőségellenőrzési és szabályossági tanúsítványok beszerzése, a közbeszerzési dokumentumok feltöltése az ún. Pályázati e- ügyintézés 2014-2020 felületen, az Elektronikus Pályázó Tájékoztató és Kommunikációs Rendszerbe.

Az Európai Uniós támogatással megvalósuló projektek esetében a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban Rendelet) a közbeszerzések ellenőrzésével kapcsolatban az alábbi kötelezettségeket írja elő a támogatást igénylő, illetve a támogatásban részesített kezdeményezett szervezetek részére.

Bevezető

Az Európai Uniós támogatásból finanszírozott közbeszerzési eljárások ellenőrzése vonatkozó előírásokat a Rendelet XVI. fejezete tartalmazza, melyeket mind a támogatási kérelmet benyújtó szervezeteknek (támogatást igénylő), mind a támogatásban részesített szervezeteknek (kedvezményezett) kötelező betartani.

A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett abban az esetben is köteles a Rendedet vonatkozó előírásait betartani, illetve az előírások betartását biztosítani, ha a közbeszerzési eljárásokban nem minősül ajánlatkérőnek (például közös közbeszerzés esetén), továbbá ha a támogatásból megvalósuló közbeszerzést olyan szervezet folytatja le, amellyel a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a Kbt. 9. § (1) bekezdés h)–i) pontja és (2) bekezdése alapján kötött szerződést (például az önkormányzat által alapított és a 100%-ban a tulajdonában lévő gazdasági társaságot bízott meg).

A Rendelet közbeszerzési eljárások ellenőrzésére vonatkozó előírásait a támogatói döntést megelőzően elindított vagy elindítani tervezett közbeszerzések esetében is kötelező alkalmazni.

Ha a kedvezményezett a közbeszerzési eljárások ellenőrzésével kapcsolatos kötelezettségeit nem, vagy nem megfelelően teljesíti, és a felelőssége szabálytalansági eljárás keretében megállapításra kerül, a támogatási szerződés szerinti támogatás egy része vagy egésze visszavonható.

Ha a támogatási döntés előtt kerül megállapításra, hogy a támogatást igénylő a kötelezettségeit nem vagy nem megfelelően teljesíti, akkor az igényelthez képest csökkentett támogatás ítélhető meg részére.

Közbeszerzési eljárások ellenőrzésének típusai

A Rendelet a közbeszerzési eljárások ellenőrzésének két típusát különbözteti

meg:

▪ folyamatba épített, ún. ex ante ellenőrzés;

▪ utóellenőrzés.

Utóellenőrzés

A Rendelet előírása szerint az uniós értékhatárokat el nem érő értékű, valamint az építési beruházás, építési koncesszió esetén a háromszázmillió forintot el nem érő értékű közbeszerzési eljárások esetében utóellenőrzést kell végrehajtani. Az utóellenőrzés kiterjed mind a közbeszerzési dokumentáció ellenőrzésére, mind a közbeszerzési eljárásban megkötött szerződés módosításának az ellenőrzésére. A Rendeletben rögzített dokumentumokat elektronikus úton kell benyújtani.

Fel kell hívni a figyelmet, hogy nem csak a támogatói döntésről szóló értesítést követően, hanem az azt megelőzően lefolytatott közbeszerzési eljárások esetében is alkalmazni kell a Rendelet vonatkozó előírásait. Ebből következően, ha a támogatást igénylő szervezet a támogatói döntésről szóló értesítés kézhezvétele előtt folytat le közbeszerzési eljárást, úgy a Rendelet vonatkozó előírásait betartva köteles utóellenőrzésre benyújtani az előírt dokumentumokat – ez a kötelezettség abban az esetben is fennáll, ha a támogatást igénylő támogatási kérelmét később elutasítják.

A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a közbeszerzési eljárás eredményéről, eredménytelenségéről, az ajánlattevő(k) kizárásáról, a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról, ajánlatának egyéb okból történt érvénytelenné nyilvánításáról, valamint ezek részletes indokáról hozott döntéséről a döntés meghozatalát követő munkanapon, de

legkésőbb az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezés megküldésének napján értesíti az irányító hatóságot.

A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezés megküldését követő két munkanapon belül megküldi a közbeszerzési eljárás során keletkezett összes dokumentumot és közbeszerzési szabályzatot, továbbá ha jogorvoslatra került sor, akkor a Közbeszerzési Döntőbizottság döntését tartalmazó dokumentumot is.

Az irányító hatóság a megküldött dokumentumokat – figyelemmel az egységes működési kézikönyvben foglaltakra is – közbeszerzési-jogi, támogathatósági, elszámolhatósági, valamint műszaki szempontú utóellenőrzésnek veti alá. Az irányító hatóság a dokumentumok beérkezését követő hét munkanapon belül az ellenőrzés eredményéről a támogatást igénylőt, illetve a kedvezményezettet értesíti.

Az iránytó hatóság utólagos ellenőrzést folytat le, ha a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a Rendeletben foglalt kötelezettségét megszegte és a közbeszerzési eljárás utóellenőrzését nem határidőben kezdeményezte. Az irányító hatóság ilyen esetben kezdeményezi a kedvezményezett ellen szabálytalansági eljárás lefolytatását azzal, hogy az esetleges korrekcióra elsődlegesen a projektmenedzsment, illetve a közbeszerzés sorok terhére kerül sor.

Folyamatba épített ellenőrzés

A Rendelet előírása szerint az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárás, valamint az építési beruházás, építési koncesszió esetén a háromszáz millió forintot elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárások esetében folyamatba épített (ex ante) ellenőrzést kell végrehajtani. A folyamatba épített ellenőrzés során a közbeszerzési eljárási cselekmények, továbbá a közbeszerzési eljárásban megkötött szerződések módosítása előtt a Rendeletben rögzített dokumentumokat elektronikus úton ellenőrzése be kell nyújtani.

Fel kell hívni a figyelmet, hogy nem csak a támogatói döntésről szóló értesítést követően, hanem az azt megelőzően lefolytatott közbeszerzési eljárások esetében is alkalmazni kell a Rendelet vonatkozó előírásait. Ebből következően, ha a támogatást igénylő szervezet a támogatói döntésről szóló értesítés kézhezvétele előtt kíván közbeszerzési eljárást lefolytatni, úgy a Rendelet vonatkozó előírásait betartva köteles a folyamatba épített ellenőrzés szabályait betartva az egyes közbeszerzési eljárási cselekmények végrehajtása előtt a Rendeletben előírt dokumentumokat ellenőrzésre benyújtani – ez a kötelezettség abban az esetben is fennáll, ha a támogatást igénylő támogatási kérelmét később elutasítják.

A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a közbeszerzési eljárás megindítását megelőzően a közbeszerzési dokumentumokat támogathatósági, elszámolhatósági, valamint műszaki szempontú minőségellenőrzés céljából az irányító hatóságnál nyújtja be a monitoring és információs rendszeren keresztül. Az irányító hatóság a közbeszerzési dokumentumok beérkezésétől számított 5 munkanapon belül megküldi a támogathatósági, elszámolhatósági, valamint műszaki szempontú észrevételeit a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett részére, vagy a támogathatósági, elszámolhatósági, valamint műszaki szempontú ellenőrzésről szóló nyilatkozatát. Amennyiben az irányító hatóság nem tesz észrevételt, úgy az ellenőrzésről szóló nyilatkozatát az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszternek is megküldi (miniszterelnökséget vezető miniszter).

A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett az irányító hatóság támogató tartalmú nyilatkozatának kézhezvételét követően haladéktalanul kezdeményezi a monitoring és információs rendszeren keresztül a közbeszerzési dokumentumok központi, az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter általi ellenőrzését. A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a monitoring és információs rendszerben nem rögzített közbeszerzési dokumentumokat haladéktalanul továbbítja az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter részére.

Hatósági engedélyhez kötött építési beruházás esetén az előzőekben ismertetett eljárástól eltérően a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a közbeszerzési eljárás megindítását megelőzően a közbeszerzési dokumentumokat közbeszerzési-jogi minőségellenőrzés céljából az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszternél nyújtja be a monitoring és információs rendszeren keresztül. Hatósági engedélyhez kötött építési beruházás esetén a támogathatósági, elszámolhatósági ellenőrzésre a kifizetési igénylés ellenőrzése során kerül sor. Amennyiben támogathatósági, elszámolhatósági szabálytalanság merül fel, úgy azért a kedvezményezett önálló felelősséggel tartozik.

Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a közbeszerzési dokumentumok beérkezésétől számított öt munkanapon belül elvégzi a közbeszerzési dokumentumok közbeszerzési-jogi minőségellenőrzését, és az erről készített minőségellenőrzési jelentését, vagy minőségellenőrzési tanúsítványát a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett részére megküldi.

Az utóellenőrzés és a folyamatba épített ellenőrzés során benyújtandó

dokumentumok

A Rendelet 1. számú mellékletében található Egységes Működési Kézikönyvnek „Az európai uniós támogatásból finanszírozott közbeszerzési eljárások ellenőrzésének sajátos szabályai” című, XIX. fejezete az alábbi előírásokat tartalmazza az ellenőrzés keretében benyújtandó dokumentumokkal kapcsolatban.

373.3. Az irányító hatóságnak, illetve az európai uniós források felhasználásért felelős miniszternek a közbeszerzési eljárás dokumentációja megküldésével egyidejűleg különösen a következő információkat kell bekérnie a támogatást igénylőtől, illetve a kedvezményezettől a monitoring és információs rendszeren keresztül:

a) a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett neve, székhelye (címe),

b) az ajánlatkérő neve, székhelye (címe), ha nem a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett az ajánlatkérő,

c) a kapcsolattartóként kijelölt személy neve és elérhetősége (levelezési cím,

telefon, fax, e- mail),

d) – ha rendelkezésre áll – a projekt azonosító száma,

e) az adott közbeszerzési eljárásnak a Kbt. 19. § (3) bekezdésének alkalmazása nélkül számított becsült értéke, az eljárás Kbt. 19. § (3) bekezdésének alkalmazásával számított becsült értéke,

f) a beszerzés tárgya (építési beruházás, építési koncesszió, árubeszerzés, szolgáltatás megrendelése, szolgáltatási koncesszió),

g) a szerződéshez rendelt elnevezés,

h) a Kbt. 19. § (2)–(3) bekezdésében foglalt kötelezettség vizsgálatáról szóló

dokumentumok,

i) egyéb, a szabályosság elbírálásához szükséges dokumentumok (pl. megjelent hirdetmények, kizárólagos jogokra történő hivatkozás esetén a kizárólagos jogot alapító szerződések vagy egyéb dokumentumok, hirdetmény közzététele nélkül induló eljárások esetén a Közbeszerzési Hatóság részére küldendő vagy küldött levél tervezete, a részajánlat-tételi lehetőség biztosításának vizsgálatára vonatkozó dokumentum, közbeszerzési szabályzat, közbeszerzési terv, utólagos ellenőrzés esetén aláírt szerződés(ek), a jogorvoslati eljárás, illetve előzetes vitarendezés dokumentumai),

j) iratjegyzék,

k) adott esetben a kapcsolódó közbeszerzési eljárás monitoring és információs

rendszer azonosítójának megjelölése.

373.4. A 373.3. pont c) alpontja szerinti kapcsolattartóként elsősorban a közbeszerzési dokumentumok összeállításáért felelős személyt kell megnevezni. Az ellenőrzés során az irányító hatóság, illetve az európai uniós források felhasználásért felelős miniszter a kapcsolattartó személyén keresztül tájékoztatja a támogatást igénylőt, illetve a kedvezményezettet.

373.5. A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett ellenőrzésre elsődlegesen szerkeszthető formátumban küldi meg a szövegtervezetet tartalmazó dokumentumokat. A műszaki tartalom terveit, hatóságok által kiadott engedélyeket, az egyes közbeszerzési eljárási cselekményekről felvett jegyzőkönyveket, és más a keletkezéskor aláírással ellátott dokumentumokat a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett szkennelt formátumban küldi meg ellenőrzésre.

373.6. Az irányító hatóság, illetve az európai uniós források felhasználásért felelős miniszter a 373.3. pontban példálózó jelleggel felsorolt dokumentumokon kívül további dokumentumok benyújtását is előírhatja.

Közbeszerzésnek nem minősülő beszerzések speciális közzététele

A Rendelet a közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzésekre vonatkozóan speciális közzétételi kötelezettséget ír elő (a beszerzési igényt a xxx.xxxxxxxxx0000.xx honlapon közzé kell tenni, ha a vonatkozó pályázati felhívás így rendelkezik). A Rendelet csak a beszerzési igény közzétételét írja elő a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett szervezetek számára, arról

már nem rendelkezik, hogy ezeket a beszerzési igényeket bárkinek is ellenőrizni-e kell-e vagy sem.

A nemzeti közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzésekben továbbra is csak azok vehetnek részt, akiknek az ajánlatérő az ajánlattételi felhívást közvetlenül megküldi – a beszerzési eljárásban más szervezet nem tehet ajánlatot. Egyelőre nem ismert, hogy a beszerzési igények adataival és a kapcsolódó ajánlattételi felhívásokkal mit kívánnak kezdeni, viszont számos félreértésre adhat okot ezeknek az ajánlattételi felhívásoknak a közzététele. Akik figyelemmel kísérik a xxx.xxxxxxxxx0000.xx honlapon közzétett beszerzési igényeket, azok esetleg úgy is értelmezhetik az ott megjelenő ajánlattételi felhívásokat, hogy azokra bárki, aki a felhívásban rögzített követelményeknek megfelel, ajánlatot tehet, holott ez nem így van. Már maga az e-beszerzés elnevezés is félrevezető, ugyanis kizárólag a beszerzési igény adatainak és az ajánlattételi felhívásnak a publikálására van lehetőség, ajánlatot nem lehet benyújtani a honlapon keresztül – az ajánlatok teljes tartalmának a nyilvánosságra hozása jogi szempontból egyébként is kifogásolható lenne.

Fel kell hívni a figyelmet, hogy a közbeszerzési törvény is tartalmaz speciális közzétételi kötelezettséget, például a nemzeti eljárásrend keretében megvalósuló, a Kbt. 113. §-a alapján lefolytatásra kerülő nyílt, meghívásos és tárgyalásos közbeszerzési eljárásokra vonatozóan. Ezekben a közbeszerzési eljárásokban az ajánlatkérő köteles az eljárás megindításának napját legalább öt munkanappal megelőzően, de legfeljebb tizenkét hónapon belül a Közbeszerzési Hatóság által elérhetővé tett elektronikus úton és módon a megindítandó eljárásról szóló összefoglaló tájékoztatást megküldeni a Közbeszerzési Hatóságnak, amelyet a Közbeszerzési Hatóság a megküldést követően egy munkanapon belül a honlapján közzétesz. A Kbt. 113. §-ában található előírásokat azonban nem kell és nem is lehet alkalmazni a nemzeti közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzésekre vonatkozóan.

A folyamatba épített ellenőrzés és az utóellenőrzés már évek óta alkalmazott eljárás, ezek szabályait mind a kedvezményezettek, mind az akkreditált közbeszerzési tanácsadók ismerik, és nap mint nap alkalmazzák. A nemzeti közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzési igények közzétételére vonatkozó előírások viszont újak, ezért ezeknek az előírásoknak a részletesebb bemutatása indokolt.

Közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzések

A Rendelet részletesen nem foglalkozik a közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzések lefolytatására vonatkozó tartalmi, formai kérdésekkel – ezeket a pályázati felhívásokat összeállító irányító hatóságokra bízza. A Rendelet 5.

számú melléklete, a „Nemzeti szabályozás az elszámolható költségekről, 2014– 2020 programozási időszak” című útmutató azonban tartalmaz számos olyan elszámolási, ellenőrzési előírást, melyeket a támogatást igénylőnek, illetve a kedvezményezettnek a közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzések esetén is indokolt figyelembe vennie. Az alábbiakban felsoroljuk a hivatkozott útmutató releváns előírásait:

▪ A költségszámítás alapjául szolgáló egységárak nem haladhatják meg a szokásos piaci árat (pl. a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésben rögzített árat, a több lehetséges szállítótól történő ajánlatkérés keretében beérkezett ajánlatok alapján kialakult árat, vagy az irányító hatóság által előzetesen meghatározott fajlagos mutatók szerinti fajlagos árat). (Xxxxxxxx, 5. sz. melléklet, 2.3.2.5. pont)

Piaci ár alátámasztása: (Rendelet, 5. sz. melléklet, III. részletes kifizetési ellenőrzési szempontok, 6. pont)

- Az elszámolásra kerülő egységárak nem haladhatják meg a szokásos piaci árat.

- Közbeszerzési eljárásban vagy más, jogszabályban meghatározott eljárástípus keretében beszerzett javak esetén az eljárás dokumentációja alátámaszthatja a piaci árat azzal, hogy az irányító hatóság kétség esetén jogosult külön vizsgálatot folytatni és az eljárás során kialakult ártól – a vizsgálat eredménye alapján – eltérő értéken meghatározni az általa elismert piaci árat.

- A közbeszerzési vagy más, jogszabályban meghatározott beszerzési eljárás, illetve a benyújtott árajánlatok alapján a legkedvezőbb ajánlat alapján került kiválasztásra a szállító.

- Az árajánlatok egymástól függetlenek, és tartalmazzák az ajánlat érvényességi idejét.

- Az ajánlattevők a kedvezményezettől függetlenek.

▪ Ha a szokásos piaci ár igazolására az irányító hatóság árajánlat kérését írja elő a támogatást igénylők és a kedvezményezettek számára, az árajánlatoknak legalább három, egymástól és a kedvezményezettől független ajánlattevőktől kell származni. (Rendelet, 5. sz. melléklet,

2.3.2.5. pont)

▪ Nem független az az ajánlattevő, amelyben a támogatást igénylő, illetve kedvezményezett vagy tulajdonosa (irányító vagy felügyeleti szerve), annak tagja, a szervezet nevében nyilatkozattételre, képviseletre jogosult személy, ezen személy Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti hozzátartozója, tulajdonosi, fenntartói, vagyonkezelői, irányítási, képviseleti, munkáltatói, vagy kinevezési jogokat gyakorol, vagy fordítva, amely olyan szállítótól származik, amelynek tulajdonosa (irányító vagy felügyeleti szerve), annak tagja, a szervezet nevében nyilatkozattételre, képviseletre jogosult személy, a kedvezményezett szervezetében vagy a másik ajánlattevő szervezetében

tulajdonosi, fenntartói, vagyonkezelői, irányítási, képviseleti, munkáltatói vagy kinevezési jogokat gyakorol. Nem független továbbá az ajánlattevő, ha a támogatást igénylő, illetve kedvezményezett vagy másik ajánlattevő vonatkozásában partner vagy kapcsolt vállalkozásnak minősül. (Rendelet,

5. sz. melléklet, 2.3.2.5b. pont)

▪ A támogatást igénylő és a kedvezményezett köteles vizsgálni az ajánlattevők szerződés teljesítésére való alkalmasságát. (Xxxxxxxx, 5. sz. melléklet, 2.3.2.5. pont)

▪ Az EMVA és az ETHA finanszírozású projektek kivételével a három millió forintnál nagyobb elszámolható összköltségű projektek azon szerződései esetén, amelyek elszámolható összköltsége nem haladja meg a 300 000 forintot, a szokásos piaci árnak való megfelelést alátámasztó dokumentumokat (így különösen árajánlatokat) a kedvezményezettnek nem kell benyújtania az irányító hatósághoz, azonban azokat az irányító hatóság helyszíni ellenőrzés keretében ellenőrizheti. (Xxxxxxxx, 5. sz. melléklet, 2.3.2.5x. xxxx)

▪ Nem számolhatóak el a közvetítőkkel vagy tanácsadókkal kötött szállítói szerződéssel kapcsolatban felmerült költségek, ha a szerződés a kifizetést a szállítói szerződésben rögzített tevékenység összköltségének százalékos arányában határozza meg, kivéve, ha a részteljesítés lehetőségét a szerződés vagy annak hatályos módosítása tartalmazza. Az ilyen ténylegesen felmerült és kiegyenlített részköltségeket a végső kedvezményezett az általános elszámolási szabályoknak megfelelően köteles alátámasztani a munka vagy a szolgáltatás teljesítésére és valós piaci értékére történő hivatkozással, részletes teljesítésigazolással. Ha a szállítói szerződésben százalékos alapon meghatározott érték magasabb, mint a valós piaci ár, a különbözet nem elszámolható. (Rendelet, 5. sz. melléklet,

2.3.2.10. pont)

▪ Azon költségek számolhatók el, amelyek egyéb közösségi szintű horizontális politikák feltételeit is teljesítik, tehát a projekt végrehajtása során a kedvezményezett betartotta különösen a közbeszerzési, versenyjogi (állami támogatási), környezetvédelmi, esélyegyenlőségi szabályokat. (Xxxxxxxx, 5. sz. melléklet, 2.3.2.11. pont)

Az TOP keretében a megyei jogú városok részére kiírt pályázati felhívásoknak egy része előírja, hogy a támogatási kérelemhez csatolni kell a költségeket alátámasztó dokumentumokat, de ez nem jellemző. Egyes pályázati felhívások részletes előírásokat tartalmaznak a közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzésekre vonatkozóan is, viszont a legtöbb felhívás ezzel kapcsolatban semmilyen tájékoztatást nem nyújt. Amennyiben a támogatást igénylő

támogatásból megvalósuló beszerzése alapján nem tartozik a Kbt. hatálya alá, illetőleg a közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzések esetében az alábbi szabályok alkalmazásával kell eljárnia (az értékek ÁFA nélkül értendők):

▪ Kedvezményezettnek a beszerzés tárgya vonatkozásában egyidejűleg legalább három, egymástól független árajánlatot be kell kérnie az adott tevékenységre annak alátámasztása érdekében, hogy az adott beszerzés ellenértéke a piaci áraknak megfelelő mértékben került meghatározásra.

▪ Az árajánlat nem származhat olyan szállítótól, amelyben a kedvezményezett vagy kedvezményezett tulajdonosa (felügyeleti szerve), annak tagja, a szervezet nevében nyilatkozatra, képviseletre jogosult személy tulajdonosi, képviseleti jogokat gyakorol.

▪ Az árajánlat nem származhat olyan szállítótól, amelynek tulajdonosa (felügyeleti szerve), annak tagja, a szervezet nevében nyilatkozatra, képviseletre jogosult személy, a kedvezményezett szervezetében vagy a másik ajánlattevő szervezetében tulajdonosi, képviseleti jogokat gyakorol.

▪ A szolgáltató kiválasztására a támogatást igénylő a szerződés tárgya szerinti tevékenységi területen tapasztalattal rendelkező szolgáltatótól köteles egyidejűleg, írásban árajánlatot kérni. Az ajánlattételre történő felkérésnek és a beérkezett ajánlatoknak legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

- a feladat meghatározása olyan részletezettséggel, amely alapján szakmailag és pénzügyileg megalapozott ajánlat nyújtható be;

- mely feltételek fennállása esetén alkalmas az ajánlatot tevő

szolgáltató a szerződés teljesítésére;

- ajánlatok értékelésének szempontjai és módszere.

▪ A Kedvezményezett azzal a szolgáltatóval köt szerződést, amelyik az adott szolgáltatói piacon a legjobb ár-minőség (azonos szakmai tartalmú ajánlatok esetén a kedvezőbb árú) arányt ajánlja – kellő gondot fordítva az összeférhetetlenség elkerülésére -, az átláthatóság és a potenciális ajánlattevőkkel való egyenlő elbánás elveivel összhangban.

▪ A beszerzési eljárásnak átláthatónak, azaz minden mozzanatában dokumentáltnak kell lennie, a dokumentációnak tartalmaznia kell az árajánlatkéréseket, valamint azok kiértékelését.

▪ A közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzések esetére meghatározott eljárás lefolytatását a helyszíni ellenőrzés során fenti eljárás dokumentációjának bemutatásával kell igazolni. A fenti eljárást valamennyi az adott körbe tartozó (tehát amelyek esetében nem a Kbt. szerinti eljárást kell lefolytatni), részben vagy egészben támogatás terhére kötött beszerzési (szolgáltatási) szerződés megkötéséhez alkalmazni kell.

Annak érdekében, hogy a közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzési eljárások a Rendelet, valamint az egyes pályázati kiírásokban rögzített előírásoknak megfelelően legyenek lefolytatva, indokoltnak tartjuk az ismertetett előírások figyelembe vételét az ajánlattételi felhívások összeállításakor és az eljárások lefolytatásakor.

Beszerzési igény közzétételére vonatkozó előírások

Amennyiben a vonatkozó pályázati felhívás előírja, úgy a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a közbeszerzési értékhatárt el nem értő beszerzések esetén köteles a beszerzési igényt az ajánlattételi határidőt megelőző öt nappal a xxx.xxxxxxxxx0000.xx honlapon az ott meghatározott követelmények szerint közzétenni.

Fel kell hívni a figyelmet, hogy a Rendelet 97. § (1a) bekezdése szerint csak abban az esetben kötelező a xxx.xxxxxxxxx0000.xx honlapon közzétenni a közbeszerzési értékhatár alatti beszerzési igényt, ha a pályázati felhívás ezt előírja – lásd a rendelet szövegét.

(1a) A nem közbeszerzés köteles beszerzés esetén a felhívás erre vonatkozó rendelkezése alapján a beszerzési igényt az ajánlattételi határidőt megelőző öt nappal a kedvezményezett és a támogatást igénylő köteles a xxx.xxxxxxxxx0000.xx honlapon az ott meghatározott követelmények szerint közzétenni. Nem kell közzétenni az 5. melléklet 2.3.2.5a. pontja szerint megállapított beszerzési igényt.

A Rendelet 5. mellékletének 2.3.2.5a. pontja szerint a 3 millió forintnál nagyobb összköltségű projektek esetén nem kell közzétenni azokat a beszerzési igényeket, melyek becsült értéke a 300.000 forintot nem haladja meg – ez az előírás nem vonatkozik az EMVA és az ETHA finanszírozású projektekre.

A Rendelet 1. számú mellékletében található Egységes Működési Kézikönyv a közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzési igények közzétételével, azok vizsgálatával kapcsolatban előírást nem tartalmaz.

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében a megyei jogú városok önkormányzatai részére kiírt pályázati felhívások többsége jelenleg nem tartalmaz egyértelmű rendelkezést arra vonatkozóan, hogy az önkormányzatoknak a közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzési igényeiket közzé kellene tenniük a xxx.xxxxxxxxx0000.xx honlapon. A

pályázati felhívások mellékletét képező „Általános Útmutató a Felhívásokhoz” című dokumentum (ÁUF) sem tartalmaz ilyen előírást.

A TOP keretében kiírt pályázati felhívások az alábbi előírást tartalmazzák a közbeszerzési kötelezettségekkel kapcsolatban.

3.4.3. A projekt szakmai megvalósítása során a közbeszerzési kötelezettségre vonatkozó elvárások

Felhívjuk a figyelmet a projekt keretében megvalósítandó beszerzések tekintetében esetlegesen fennálló közbeszerzési kötelezettségre. Az irányadó jogszabályban meghatározott kötelezettségek megállapítása és betartása a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett feladata.

A közbeszerzési kötelezettségre vonatkozó részletes tájékoztatás az ÁÚF 9. pontjában található.

A pályázati felhívások jelentős része csak az irányadó jogszabályokra hivatkozik, viszont egyértelműen nem írtja elő a közbeszerzési értékhatár alatti beszerzési igények előírt módon történő közzétételét.

Az „Általános Útmutató a Felhívásokhoz” című dokumentum (ÁUF) kizárólag a közbeszerzésekkel kapcsolatos előírásokat tartalmazza, a közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzésekkel összefüggésben a közpénzek ésszerű, hatékony és felelős felhasználására, a verseny tisztaságára, esélyegyenlőségre, nyilvánosságra, és egyenlő elbánás elvének megfelelő eljárásra hívja fel a figyelmet.

A projekt megvalósítása során a támogatást igénylőnek, illetve a kedvezményezettnek különös figyelmet szükséges fordítaniuk a beszerzések során – akár közbeszerzési eljárásra, egyszerű versenyeztetési eljárásra vagy egyéb módszerrel megvalósuló beszerzésre kerül sor – a közpénzek ésszerű, hatékony és felelős felhasználására, a verseny tisztaságára, esélyegyenlőségre, nyilvánosságra, és egyenlő elbánás elvének megfelelő eljárásra.

Az Iránytó Hatóságok a pályázati felhívásokat és mellékleteiket időről-időre módosítják, ezért indokolt a dokumentumok változásainak figyelemmel kísérése. Ezen kívül az illetékes Közreműködő Szervezettől indokolt megkérdezni, hogy tudomásuk szerint szükséges-e a közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzési igények előírt módon történő közzététele.

Beszerzési igény közzétételi módja

A közbeszerzési értékhatár alatti beszerzési igények közzétételéhez be kell jelentkezni a pályázati e-ügyintézési felületen (xxx.xxxxxxxx.xxx.xx e- ügyintézés). A bejelentkezést követően az e-beszerzés funkciót, majd az új e- beszerzés rögzítése menüpontot kiválasztva lehet rögzíteni a beszerzési igény adatait.

A beszerzési igénnyel kapcsolatban az alábbi adatokat kell megadni:

▪ kedvezményezett / támogatást igénylő neve	▪ beszerzési nettó értéke
▪ teljesítés helye	▪ projektszámmal rendelkezik-e vagy sem
▪ beszerzés tárgya	▪ kapcsolódó operatív program
▪ ajánlattételi határidő	▪ kapcsolódó projekt száma
▪ teljesítési határidő

PÁLYÁZATI E-ÜGYINTÉZÉS FELÜLET 2014-2020

A beszerzési igényhez csatolni kell az ajánlattételi felhívást. A már rögzített beszerzési

igények a xxx.xxxxxxxx.xxx.xx/x-xxxxxxxxx helyen tekinthetők meg.

Document Metadata

Table of Contents

KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT

Document Metadata