Hatályos: 2011. április 1-jétől

Járművek casco biztosításának különös feltételei (JCKF11)

Nysz.: 14666

Tartalomjegyzék

A Generali-Providencia Biztosító Zrt. ügyféltájékoztatója 4

Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) 6

I. Szerződő/Biztosított 6

II. A biztosítási szerződés létrejötte 6

III. A kockázatviselés kezdete és területi hatálya 6

IV. A biztosítási szerződés tartama 6

V. Biztosítási összeg, biztosítási érték, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége 6

VI. A biztosítási díj megfizetése 7

VII. A szerződő/biztosított közlési és változásbejelentési kötelezettsége 7

VIII. A biztosítási esemény 8

IX. Kárbejelentés, kárrendezés 8

X. Mentesülés 9

XI. A biztosítási szerződés megszűnése 9

XII. Törvényi engedményi jog 9

XIII. Xxxxxxxx 0

XIV. Egyéb rendelkezések 9

XV. Adatkezelés és adatvédelem 10

Járművek casco biztosításának különös feltételei (JCKF11) 11

1. fejezet: Biztosítás köre 11

2. fejezet: Biztosítási szolgáltatás 11

3. fejezet: Területi hatály 14

4. fejezet: Kockázatviselés kezdete, megszűnése, hatálya 14

5. fejezet: Xxxxx feltételek külföldi utazás esetére 14

6. fejezet: Önrészesedés 15

7. fejezet: A biztosító szolgáltatásának esedékessége 15

8. fejezet: Kockázatkizárás 16

9. fejezet: A szerződő/biztosított kötelezettségei 16

10. fejezet: Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség 17

11. fejezet: A biztosító mentesülése 18

12. fejezet: Bonus 18

13. fejezet: A szerződésben érintett felek jogállása 22

14. fejezet: Elévülés 22

15. fejezet: Biztosítási alapdíj díj és/vagy önrészesedés módosítása 22

16. fejezet: A szerződés módosítása 22

17. fejezet: Egyebek 22

Záradékok 23

Autósegély–24 biztosítás különös feltételei (AKF) 30

I. fejezet: Biztosítási esemény 30

II. fejezet: Biztosított gépjárművek 30

III. fejezet: Biztosított személy 30

IV. fejezet: Biztosítási szolgáltatások 30

V. fejezet: Területi hatály 31

VI. fejezet: Kockázatviselés kezdete, megszűnése, hatálya 31

VII. fejezet: A biztosító szolgáltatásának esedékessége 31

VIII. fejezet: Kockázatkizárás 31

IX. fejezet: A szerződő/biztosított személy kötelezettségei káresemény előtt és után 31

X. fejezet: A biztosító mentesülése 32

XI. fejezet: A szerződésben érintett felek jogállása 32

XII. fejezet: Elévülés 32

XIII. fejezet: A szerződés módosítása 32

XIV. fejezet: Egyebek 32

A Generali-Providencia Biztosító Zrt. ügyféltájékoztatója

Köszönjük bizalmát, hogy biztosítási szerződés megkötésére irányuló ajánlatával a Generali-Providencia Biztosító Zrt. társasághoz fordult.

Kérjük, szíveskedjék figyelmesen elolvasni alábbi tájékoztatónkat, amelyben bemutatjuk társaságunk főbb adatait, tájékoztatjuk a fogyasztói bejelentésekkel és pana- szokkal foglalkozó szervezeti egységeinkről, felügyeleti szervünk megnevezéséről és székhelyéről, az ügyfélpanaszoknak – azok jellege szerint – a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez, a békéltető testületekhez való előterjesztésének a lehetőségéről, a bírói út igénybevételéről, valamint megismertetjük az adatvédelem és adat- kezelés legfontosabb szabályaival. Felsoroljuk továbbá azokat a szervezeteket, amelyek részére társaságunk az ügyfelek – biztosítási titkot képező – adatait a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény alapján kiadhatja. Külön kitérünk a biztosítási ajánlat aláírása előtt szükséges leglényegesebb tudnivalókra, közöttük a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati ismeretekre, amelyek birtokában a szerződéskötési szándékát kifejező jognyilatkozatát megfontoltan teheti meg. Megjelöljük a biztosítási szerződésre vonatkozó adózással kapcsolatos szabályokat.

1. A Generali-Providencia Biztosító Zrt. – korábbi cégnevén: Generali-Providencia Biztosító Rt., majd Generali-Providencia Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság

– a Providencia Osztrák-Magyar Biztosító Rt. és a Generali Budapest Biztosító Rt. egyesülésével jött létre 1999. évi április hó 30. napján. A társaság az ISVAP által vezetett olasz Biztosítói Csoportok Nyilvántartásában 26-os számon szereplő Generali Csoporthoz tartozik.

A társaság alaptőkéje (jegyzett tőkéje): 4 500 000 000 Ft

A társaság székhelye: 1066 Budapest, Teréz krt. 42-44.

Telefon: (00-0) 000-0000

A társaság egyedüli részvényese: Generali PPF Holding B.V.

Cégjegyzékszáma: Amszterdami Kereskedelmi Kamara nyilvántartásában 34275688 Székhelye: NL-0000 XX Xxxxxxxxx, Xxxxxxxxxxxxxx 000.

2. A biztosítási szerződésével kapcsolatos kérdésével, problémájával forduljon bizalommal biztosításközvetítőjéhez, ügyfélszolgálati irodáinkhoz, Személy-biztosítási Kompetencia Központjainkhoz, illetőleg a TeleCenter munkatársaihoz, akik a (06-40) 200-250 kék számon készséggel állnak az Ön rendelkezésére.

Információt, és támogató útmutatást – Online ügyfélszolgálat; Kapcsolatfelvétel – talál a xxx.xxxxxxxx.xx címen is.

Amennyiben munkatársaink segítő közreműködése ellenére sem sikerült felmerült problémáját megnyugtatóan rendezni, a Generali-Providencia Biztosító Zrt. Ügyfélkapcsolati Divíziójánál – 1066 Budapest, Teréz krt. 42-44. – szóban (személyesen) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján postai úton, a (00-0) 000-0000 telefax számon, vagy a xxxxxxxx@xxxxxxxx.xx elektronikus levelezési címen) élhet bejelentéssel, illetőleg a társaságunk magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát a fenti módokon és elérhetőségi címeken közölheti.

3.	A biztosító felügyeleti szerve:	Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
	Székhely:	1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
	Központi levélcím:	1535 Budapest, 114. Pf. 777
	Központi telefon:	(00-0) 0000-000
	Központi Fax:	(00-0) 0000-000
	Ügyfélszolgálat:	(06-40) 203-776
	E-mail:	xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxx.xx

4. A fogyasztói jogokkal, azok érvényesítésével, valamint a fogyasztóvédelem intézményrendszerével kapcsolatos legalapvetőbb szabályokat a fogyasztó-védelemről szóló 1997. évi CLV. törvény tartalmazza.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által felügyelt tevékenység folytatására jogosult szervezeteknek, személyeknek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által felügyelt tevékenysége vonatkozásában fogyasztóvédelmi hatóságként a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ellenőrzi.

– A fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. örvényben meghatározott jogszabályokban előírt rendelkezéseknek (fogyasztóvédelmi rendelkezéseknek),

– a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény rendelkezéseinek,

– a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény rendelkezéseinek,

– és az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény rendelkezéseinek

betartását, és eljár e rendelkezések pénzügyi szervezet általi megsértése esetén.

A biztosítási szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és joghatásaival kapcsolatos jogvitákban a Felügyeletnek nincs hatásköre eljárni.

A biztosítási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos esetleges fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése érdekében kérelmet terjeszt-het elő a lakóhelye, ennek hiányában a tartózkodási helye szerint illetékes békéltető testületnél. A testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó a biztosító társasággal közvetlenül megkísérelje a panaszügy rendezését.

A permegelőző, konfliktuskezelő, vitarendezési eljárások közül – a békéltetető testületi eljáráson kívül – a közvetítői eljárást is kezdeményezhet a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény alapján.

A fogyasztó a biztosítási szerződésből eredő igényeit a fentiekben megjelölt alternatív vitarendezési módok mellőzésével bírói úton is érvényesítheti. A bíróság eljárására a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései irányadóak.

5. Tájékoztatjuk, hogy a biztosító a feladatai ellátásához az ügyfelei azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges vagy a biztosítási törvényben meghatározott egyéb cél lehet. A biztosító ügyfelének minősül a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biztosító szolgáltatására jogosult más személy; az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában ügyfél az is, aki a szerződésre ajánlatot tesz. Biztosítási titoknak minősül minden olyan – államtitoknak nem minősülő – a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendel-kezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, va- gyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

Biztosítási titkot képeznek az alábbi adatok:

– a biztosító ügyfelének személyi adatai;

– a biztosított vagyontárgy és annak értéke;

– a biztosítási összeg;

– élet-, baleset-, betegség- és felelősségbiztosítási szerződés esetén az egészségi állapottal összefüggő adatok;

– a kifizetett biztosítási összeg mértéke és a kifizetés ideje;

– a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő összes lényeges tény és körülmény.

6. A biztosító a személyes adatokat, továbbá az egészségügyi állapottal közvetlenül összefüggő, általa kezelt adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos, az egészségügyi állapottal közvetlenül összefüggő adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

7. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha a törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

– a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható adatok körét pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

– a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

8. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a folyamatban lévő büntető eljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró bírósági végrehajtóval,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel,

e) az adóhatósággal abban az esetben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség,illetve, ha a biztosítási szerződésből eredő kötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a biztosítóval, biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyi hatósággal,

j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) a biztosítási törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel,

m) az állomány-átruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel,

p) fióktelep esetén – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval,

q) a feladatkörében eljáró országgyűlési biztossal,

r) a kártörténetre vonatkozó adatra és bonus-malus besorolásra nézve a biztosítási törvény (2003. évi LX. törvény) 109/A. § (2) bekezdésében szabályozott esetekben a biztosítóval

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval

szemben, ha az a)–j), n), r) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k), l), m), p) és q) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a magyar bűnüldöző szerv, illetőleg a pénzügyi információs egységként működő hatóság – a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv, illetőleg külföldi Pénzügyi Információs Egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérő által aláírt titoktartási záradékot.

9. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

– az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyekből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

– fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

– a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a Pénzügyminisztérium részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,

– az összevont alapú felügyeletre és a kiegészítő felügyeletre vonatkozó törvényi rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.

10. Tagállami biztosítóhoz vagy tagállami adatfeldolgozó szervezethez (tagállami adatkezelő)) történő adattovábbítást úgy kell tekinteni, mintha a Magyar Köztársaság területén belüli adattovábbításra került volna sor.

11. Társaságunk köteles az érintett ügyfél kérésére tájékoztatást adni a Biztosító által vezetett nyilvántartásokban tárolt saját adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről, székhelyéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Törvény az adattovábbításról való tájékoztatást kizárhatja. Társaságunk az érintett ügyfél által kezdeményezett adathelyesbítéseket a nyilvántartásaiban átvezetni köteles. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

12. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény a biztosítási szerződésekre vonatkozó adózással kapcsolatos fontos szabályokat tartalmaz. E törvény és a hozzá kapcsolódó egyéb jogszabályok tartalmazzák a biztosításért fizetendő díjra, a biztosító szolgáltatására, illetőleg a biztosítással kapcsolatos adókedvezményekre vonatkozó rendelkezéseket.

13. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a biztosító a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

14. A biztosítási ajánlat aláírása előtt kérjük, szíveskedjék figyelembe venni a következőket:

– A megkötendő biztosítási szerződésre, a szerződő felek jogaira és kötelezettségeire a biztosítási szerződési feltételek és záradékok előírásai az irányadók,

– Kérjük, szíveskedjék ezeket gondosan áttanulmányozni, és ajánlatát csak ezt követően aláírni,

– A jognyilatkozatok csak írásban érvényesek. A szerződő (biztosított) nyilatkozata csak akkor hatályos, ha az a biztosító valamely szervezeti egységének a tudomására jut.

15. A biztosítási szerződésre, amennyiben a felek másként nem állapodnak meg, vagy jogszabály eltérően nem rendelkezik, a magyar jog szabályai az irányadók.

A sikeres együttműködés reményében:

Xx. Xxxxxxxxx Xxxxxx Xxxxxxx Xxxx

elnök-vezérigazgató ügyvezető igazgató

Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF)

Ezen általános feltételek alapján a Generali-Providencia Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) – az egyes biztosítások különös feltételei szerint – meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkezésétől függően, a biztosítási szerződésben kikötött bizto- sítási kártalanítási összeg megfizetésére kötelezi magát a szerződő (biztosított) által megfizetett biztosítási díj ellenében.

I. Szerződő/Biztosított

1. Vagyonbiztosítási szerződést csak az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt (a továbbiakban: biztosított), vagy aki a szerződést érdekelt személy javára köti meg (a továbbiakban: szerződő).

2. A vagyontárgy megóvásában való érdekeltségnek a biztosítási szerződés teljes időbeli hatálya alatt fenn kell állnia.

II. A biztosítási szerződés létrejötte

1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. Az írásbeli megállapodást, illetőleg a biztosító elfogadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény kiállítása pótolja. Ebben az esetben a biztosítási szerződés a kötvény kiállításának napján jön létre, és a III. (1) bekezdésében meghatározott kockázatviselési időpontban lép hatályba.

2. Ha a kötvény tartalma a szerződő (biztosított) ajánlatától eltér és az eltérést a szerződő (biztosított) 15 napon belül nem kifogásolja, a biztosítási szerződés a kötvény tartalmának megfelelően jön létre. A lényeges eltérésekre a biztosító a kötvény kiszolgáltatásakor írásban köteles a szerződő (biztosított) figyelmét felhívni. Lé- nyeges eltérésnek minősül különösen a kockázatviselés idő- pontja és helye, a biztosítási díj és annak esedékessége, a bizto- sító szolgáltatási kötelezettségének mértéke.

3. A biztosítási szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító a szerződő (biztosított) ajánlatára 15 napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerződés az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére történő átadása időpontjára visszamenően jön létre, és a III. (1) bekezdésében meghatározott kockázatviselési időpont- ban lép hatályba. A biztosító a biztosítási kötvényt a szerződés e módon történő létrejötte esetén is köteles a szerződő (biztosí- tott) részére kiszolgáltatni.

4. A biztosító a biztosítási ajánlatot – annak átadásától számított 15 napon belül – jogosult írásban visszautasítani. Ebben az esetben a biztosítási szerződés nem jön létre, és a biztosító az esetleg már előlegként befizetett díjat a szerződőnek (biztosítottnak) haladéktalanul visszafizeti.

5. Amennyiben a biztosítást a biztosítókról és a biztosítási tevé- kenységről szóló 2003. évi LX. törvény 46. §-ának (1) bekezdése alapján a szerződő (biztosított) képviselőjének minősülő biz- tosítási alkusz (bróker) közvetíti, akkor a biztosító számára a nyilatkozattételre nyitva álló 15 napos határidő az azt követő napon veszi kezdetét, amikor a biztosítási alkusz a szerződő (biztosított) által aláírt biztosítási ajánlatot a biztosítónak átadta.

6. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött biztosítási szerződés eltér a biztosítási feltételektől, a biztosító 15 napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerződést a feltételeknek

megfelelően módosítsák. Ha a szerződő (biztosított) a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, úgy a biztosító – az elutasítástól vagy a módosító javaslat a szerződő fél általi kézhezvételétől számított 15 napon belül – a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

III. A kockázatviselés kezdete és területi hatálya

1. A biztosító kockázatviselése (a biztosítási védelem) a biztosítási ajánlaton a szerződő (biztosított) által a kockázatviselés (hatályba lépés) kezdeteként megjelölt napon veszi kezdetét, feltéve, hogy a szerződő (biztosított) a biztosítás első díját, illetőleg az egyszeri díjat teljes egészében a biztosító számlájára vagy pénztárába befizeti, a biztosító képviselőjének vagy a biztosító hozzájárulása esetén a biztosítási alkusznak (a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 46. § (1) bekezdés) elismervény ellenében átadja, illetőleg ha a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodtak meg, és a biztosítási szerződés a II. fejezetben meghatározott valamelyik módon létrejön.

2. A biztosítási ajánlaton feltüntetett kockázatviselési kezdő időpont nem lehet korábbi, mint a biztosítási ajánlatnak a szerződő (biztosított) által történt aláírását követő nap 0. órája. Biztosítási alkusz által közvetített biztosítás esetén a kockázatviselés leg- korábbi időpontjaként a biztosítási ajánlatnak a biztosító részére történő átadását követő nap 0. órája jelölhető meg. A felek ettől eltérő kockázatviselési kezdő időpontban is megállapodhatnak.

3. A biztosító kockázatviselése – ha a biztosítási szerződés ellen- kező kikötést nem tartalmaz – kizárólag a Magyar Köztársaság területére terjed ki.

IV. A biztosítási szerződés tartama

1. A biztosítási szerződés, ha a felek írásban másként nem álla- podnak meg, határozatlan tartamú.

2. A biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló pedig – ellenkező megállapodás hiányban – a biztosítási szerződés létrejöttének napja.

V. Biztosítási összeg, biztosítási érték,

a biztosító szolgáltatási kötelezettsége

1. A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy(ak)nak a szerződő (biztosított) által a biztosítási szerződésben megjelölt értéke.

2. A biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a vagyontárgy(ak) utánpótlási értékét (túl- biztosítás). A vagyontárgy utánpótlási értékét meghaladó részében a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis.

3. A biztosított vagyontárgy utánpótlási értéke a különös feltételek előírásai alapján kerül megállapításra.

4. Ha a szerződő (biztosított) a szerződéskötés időpontjában ugyanazon vagyontárgy(ak)ra és ugyanazon kockázatok ellen másik biztosítóintézetnél már rendelkezik vagyonbiztosítási szerződéssel (többszörös biztosítás), a biztosító csak a másik

(korábbi) biztosítási szerződéssel meg nem térült károkra nyújt a különös feltételekben meghatározottak szerint biztosítási szolgáltatást. Ez kizárólag azokra a kockázatokra érvényes, amelyek önálló biztosítási módozatokkal fedezetbe vonhatók.

5. A biztosítót a biztosítási szerződés érvényes része utáni biztosí- tási díj, de legalább a minimális díj túlbiztosítás és többszörös biztosítás esetén is megilleti.

6. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb mint az utánpótlási ér- ték (alulbiztosítás), akkor a biztosító a kárt csak a biztosítási összegnek az utánpótlási értékhez viszonyított arányában téríti meg.

7. A biztosítási szerződésben felsorolt vagyontárgyakat, illetve vagyoncsoportokat a szerződő felek az alábbiak szerint tekintik biztosítottnak:

a) A tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a vagyontár- gyanként megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik bizto- sítottnak oly módon, hogy minden egyes vagyontárgy esetében a biztosító szolgáltatásának felső határa az adott vagyontárgyra megadott biztosítási összeg.

b) Az azonos értékelés alapján összevont vagyoncsoportot (szerződéstételt) a felek a megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, mely összeg egyben a biztosító szol- gáltatásának felső határa is. Az egyes vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyakat a kárrendezés során a biztosító úgy tekinti, mintha külön kerültek volna biztosításra.

8. A túlbiztosítás, illetőleg alulbiztosítás tényét a biztosítási szerződés minden egyes vagyontárgyánál és vagyoncsoportjánál külön- külön kell megállapítani.

9. A biztosító szolgáltatási kötelezettségének mértékét

a) a biztosítási összegen belül szolgáltatási maximum (limit) meghatározásával;

b) a kár összegéhez kapcsolódó önrész megállapításával kor- látozhatja.

Az önrész alkalmazására biztosítási eseményenként kerül sor. Ha a biztosítási időszak alatt több esetben fordul elő biztosítási esemény, az önrész összegét minden biztosítási esemény alkalmával külön-külön kell figyelembe venni. Egy biztosítási eseménynek minősülnek az azonos okokra visszavezethető események, amennyiben azok között okozati összefüggés áll fenn. A megállapodás szerinti önrészre vonatkozóan a szerződő (biztosított) nem köthet másik biztosítást. Ellenkező esetben a biztosító a szolgáltatását oly mértékben csökkenti, hogy a szerződő teljes egészében maga viselje a megállapodás szerinti önrészt.

VI. A biztosítási díj megfizetése

1. A biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor, minden későbbi díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Az egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.

2. Ha a biztosítási szerződést nem a biztosított, hanem az ő javára harmadik személy köti (I. pont), a biztosítási esemény bekövetkezéséig, illetőleg a biztosított belépéséig a díjfizetési kötelezettség a szerződő felet terheli.

3. Ha a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a szerződő fél helyébe lép, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a szerződő féllel egyetemlegesen felelős.

VII. A szerződő/biztosított közlési és változásbejelentési kötelezettsége

1. A szerződő (biztosított) a szerződéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert, vagy ismernie kellett; de legalább azokat, amelyekre a biztosító írásban kérdéseket tett fel.

2. A szerződő (biztosított) köteles a bekövetkezéstől számított 5 munkanapon belül a biztosítónak írásban bejelenteni minden, az ajánlaton feltüntetett körülmény módosulását, de különösen:

a) a biztosított vagyon értékének olyan mértékű változását, ami a biztosítási szerződésben megjelölt biztosítási összeg módosítását indokolja. A vagyonérték változást a biztosítási szerződésben megjelölt kockázatviselési helyenként kell bejelenteni;

b) ha a biztosított vagyontárgyakra ugyanazon kockázatokra további biztosítást kötött;

c) a biztosított vagyontárgyakat terhelő bármilyen zálogjog vagy óvadék fennállását, a jogosult megjelölésével;

d) a biztosított vagyontárgyak más számára történő használatba adását;

e) ha a kármegelőzés és kárelhárítás rendszerében módosulás történt;

f) a biztosított vagyont érintő csődeljárás, felszámolási eljárás vagy végelszámolás megindítását;

g) új alaptevékenységet folytató létesítmény üzembehelyezését, új gyártási ág vagy technológia bevezetését;

h) üzemek (létesítmények), berendezések legalább 3 hónapi időtartamra történő leállítását (átmeneti szüneteltetését), vagy végleges üzemen kívül helyezésüket;

i) a biztosító kockázatviselésének mértékét befolyásoló ténye- zők módosulását.

3. Az egyes biztosításokra vonatkozó különös feltételek, illetőleg a biztosítási szerződés további változás bejelentési kötelezettséget is előírhatnak.

4. A biztosító jogosult a szerződőnél (biztosítottnál) a kármegelő- zésre vonatkozó intézkedések végrehajtását, a biztosított vagyon- tárgyak kockázati állapotát, szükség esetén tűzrendészeti vagy egyéb hatósággal együttműködve, a helyszínen is bármikor ellenőrizni.

5. A közlésre, illetőleg változás bejelentésre irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll fenn, kivéve, ha a szerződő (biztosított) bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekö- vetkezésében.

6. A szerződő és a biztosított nem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetőleg bejelentésre köteles lett volna.

7. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben, illetőleg a szerződés részét képező biztosítási feltételekben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot a biztosítási feltételek értelmében nem vállalhatja – a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

8. Ha a szerződő (biztosított) a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik. Erre a következményre a szerződőt (biztosítottat) a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell.

9. Ha a biztosító a 7–8. pontokban foglalt jogaival nem él, a szer- ződés az eredeti tartalommal hatályban marad.

VIII. A biztosítási esemény

A biztosító kockázatviselése azokra a biztosítás eseményekre terjed ki, amelyeket a szerződés vagy a különös feltételek meghatároznak, és amelyeknek a bekövetkezése esetére a biztosító a biztosítási összeg vagy annak egy része megfizetésére vállalt kötelezettséget.

IX. Kárbejelentés, kárrendezés

1. A szerződő (biztosított) köteles a biztosítási esemény bekövetkezését követően haladéktalanul, de legkésőbb a felfedezésétől számított 2 munkanapon belül a biztosítónak

a) személyesen: a biztosító bármely ügyfélszolgálatán,

b) telefonon: munkanapokon 8 és 20 óra között a Generali TeleCenter (06-40) 200-250-es kék számán

c) interneten: online kárbejelentő rendszeren keresztül (xxx.xxxxxxxx.xx/Xxxxxx_xxxxxxxxxxxxxxx/Xxxxxxxxxxxxx)

d) levélben a 7602 Pécs, Pf.: 888 címen bejelenteni.

A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a káresemény időpontját, helyét és a káresemény rövid leírását,

b) a károsodott vagyontárgy(ak) megnevezését,

c) a károsodás mértékét (megállapított vagy becsült értékét),

d) a kárrendezésben közreműködő – a szerződőt (biztosítottat) képviselő – személy vagy szervezet nevét.

Interneten, az online kárbejelentő kötelezően kitöltendő adat- tartalmának a biztosító részére történő elektronikus megküldé- sével tehető kárbejelentés.

A tűz– és robbanás kárt hatósági előírás szerint a szerződő (biztosított) köteles a tűzoltóságnak is jelenteni. Betöréses lopás és rablás esetén a szerződő (biztosított) köteles rendőrségi feljelentést tenni és a kárt jegyzőkönyvben rögzíttetni.

2. A különös biztosítási feltételek eltérő vagy további iratcsatolásra vonatkozó rendelkezése hiányában a biztosító a biztosítási esemény okozta károk és költségek megtérítéséhez az alábbi dokumentumok rendelkezésre bocsátását jogosult bekérni:

a) a biztosítási szerződés dokumentumait (pl. ajánlat, kötvény),

b) a biztosítási esemény bekövetkezési körülményeinek és következményeinek tisztázásához szükséges, illetőleg azt elősegítő dokumentumok (a szerződő és/vagy a biztosított és a biztosítási eseménnyel érintett más személy nyilatkozata a biztosítási esemény körülményeiről),

c) a tűz- és a robbanás kárnak a tűzoltóságnál történő beje- lentése tényét igazoló okiratot, továbbá a tűzoltóság által kiállított tűzeseti hatósági bizonyítványt

d) a betöréses lopás és rablás esetén a rendőrségnél tett feljelentésről készült jegyzőkönyv másolati példányát,

e) a büntető eljárás során a nyomozó hatóság vagy a bíróság által hozott határozatot, feltéve, hogy rendelkezésre áll

f) amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alap- jául szolgáló körülménnyel kapcsolatban közigazgatási, állategészségügyi vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett illetőleg az eljárás anyagát képező iratok,

g) a biztosítottnak a biztosítási eseménnyel és a kórelőzményi adatokkal összefüggő dokumentumai: házi-, vagy üzemor- vosi, a járó- vagy fekvőbeteg ellátás során keletkezett iratok, gyógyszerfelhasználást igazoló dokumentumok,

h) a társadalombiztosítási szerv vagy más személy vagy szer- vezet által kezelt és/vagy feldolgozott, a biztosítási esemény- nyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel összefüg- gő adatokat tartalmazó iratok, a jogosultnak a titoktartás alóli

felmentéshez adott hozzájárulása és az adatbekéréshez szükséges felhatalmazása alapján,

i) a kártérítési (szolgáltatási) igényt alátámasztó dokumentu- mokat, számlákat, számviteli bizonylatokat, szakvéleménye- ket, jegyzőkönyveket, fényképeket, szerződéseket, idegen nyelvű dokumentáció esetén ezek magyar nyelvű fordítását, melynek költsége a biztosítási szolgáltatási igényt érvénye- sítő felet terheli,

j) a biztosítási eseménnyel összefüggésben a mentéshez, a további károk megelőzéséhez és a kárenyhítéshez igény- bevett eszközök, erőforrások használatának költségét iga- zoló, illetőleg arra alkalmas iratok,

3. A biztosító a kárbejelentés, a felvilágosítás és a rendelkezésére bo- csátott dokumentumok tartalmát ellenőrizheti, illetőleg a bejelentett igény elbírálásával összefüggő egyéb iratokat szerezhet be.

4. A biztosított illetőleg a károsult jogosult a károk és költségek egyéb okmányokkal, dokumentumokkal történő igazolására bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

5. Amennyiben a szerződő (biztosított) a biztosítási esemény bekövetkezésének bejelentésére, a felvilágosítás megadására, ezek biztosító általi ellenőrzésének lehetővé tételére, a biztosító szerződésben vállalt szolgáltatási kötelezettsége teljesítéséhez szükséges dokumentumok szolgáltatására vonatkozó kötele- zettségét nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kiderít- hetetlenekké válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.

6. A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított vagyon- tárgy(ak) állapotában a szerződő (biztosított) a kárfelvételi eljárás megindulásáig, de legkésőbb a kárbejelentéstől számított 5. napig csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat.

7. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás következtében a biztosító számára fizetési kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehe- tetlenné vált, kötelezettsége nem áll be.

8. Ha a biztosító részéről a kárbejelentés kézhezvételétől számított

5 napon belül nem történik meg a kár megszemlélése, a szerződő (biztosított) intézkedhet a javításról vagy a megsérült vagyontárgy(ak) helyreállításáról. A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket és egyéb vagyon- tárgyakat a biztosítóval történt előzetes egyeztetést követően, további 30 napig változatlan állapotban meg kell őrizni.

9. A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmi–adó köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség)után az általános forgalmi adó összegének megtérítésére csak olyan számla alapján vállal kötelezettséget, illetve téríti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét vagy amelyből annak összege kiszámítható.

10. Amennyiben a szerződésre vonatkozó különös biztosítási feltételek másként nem rendelkeznek, a biztosító szolgáltatása a kárrendezéshez szükséges utolsó okirat kézhezvételét követő

15. napon esedékes. A biztosító a biztosítási szolgáltatás telje- sítésének esedékességét a bejelentett káresemény tekintetében indult büntető vagy szabálysértési eljárás jogerős befejezéséhez nem kötheti.

11. A szerződő felek bármelyike kérheti a kár okának és összegének független szakértő által történő megállapítását. A független szak- értő költségét a megbízó előlegezi, illetőleg viseli.

12. A biztosító a szolgáltatás összegének kifizetését visszatarthatja ha kétség merül fel a szerződő (biztosított), illetőleg az általa megjelölt kedvezményezett pénzfelvételi jogosultságát illetően, a biztosító által megkívánt igazolás bemutatásáig.

13. A biztosító a szolgáltatását törvényes belföldi fizetőeszközben (forintban) fizeti meg.

14. Ha a kárrendezési eljárás során megállapítást nyert, hogy a biztosítási esemény bekövetkezett, a jogalap tisztázott, a bizto- sító a szerződő (biztosított) kérésére előleget folyósíthat.

X. Mentesülés

1. A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen

a) a biztosított, illetőleg a szerződő fél;

b) a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk (hozzá tartozónak minősül: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és nevelőszülő, a testvér, az élettárs, az egyenes ágbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyenes ágbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa);

c) a biztosítottnak vezető, a biztosított vagyontárgyak kezelé- sével együtt járó munkakört betöltő alkalmazottja(i), illetőleg megbízottja(i);

d) a biztosított vállalkozás vezetője/vezetői, a biztosított va- gyontárgyak kezelésével együtt járó tevékenységet végző tagja(i) vagy szerve(i) szándékosan vagy súlyosan gondat- lanul okozták.

2. Az 1. pontban foglaltakat a kármegelőzési és kárenyhítési köte- lezettség megszegésére is alkalmazni kell.

3. A károk megelőzésére és elhárítására a jó gazda gondosságán túl, a hatályos jogszabályok, óvórendszabályok, hatósági hatá- rozatok, szabványok, a biztosított felügyeleti szervének utasítá- sai, továbbá a biztosító általános és különös feltételeiben rögzí- tett előírásai mindenkor irányadók. Ha a szerződő vagy biztosított a kármegelőzésre és elhárításra vonatkozóan a valóságnak nem megfelelő vagy megtévesztő adatokat közölt, a biztosító mente- sül a szolgáltatási kötelezettsége alól.

4. Ha a biztosító a kármegelőzésre vonatkozó szabályok súlyos megsértését vagy sorozatos elmulasztását tapasztalja, jogosult a biztosítási szerződés módosítására javaslatot tenni, illetőleg a szerződést felmondani.

XI. A biztosítási szerződés megszűnése

1. A határozatlan időtartamra kötött biztosítási szerződést a felek a biztosítási időszak végére 30 napos határidővel felmondhatják.

2. A felek a biztosítási szerződésben a felmondási jogot legfeljebb 3 évre kizárhatják.

3. Ha a szerződés három évnél hosszabb időre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított időtartam eltelte előtt is felmondható, a negyedik évtől kezdve a biztosítási szerződést bármelyik fél felmondhatja.

4. A határozott időtartamra létrejött biztosítási szerződés a tartam lejáratakor akkor is megszűnik, ha arra további díjfizetés történt. A szerződés megszűnését követő időszakra befizetett díjat a biztosító visszafizeti.

5. A biztosítási szerződés az első biztosítási díj, illetőleg az egyszeri biztosítási díj esedékességétől számított 30. nap, folytatólagos díjak esetén a 60. nap elteltével megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a szerződő (biztosított) halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.

6. A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igény- bevételének határidejét további 30 nappal meghosszabbíthatja, ha a folytatólagos díj esedékességétől számított 60 nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlésével a szerződőt (biztosítottat) a fizetésre írásban felszólítja. A bírósági út igénybevétele esetén a biztosítási időszak végéig számított, a szerződő által meg nem fizetett biztosítási díj egy összegben esedékessé válik.

7. A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a bizto- sítási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre. A biztosító köteles a díjkülönbözet visszatérítésére. A biztosítási díj nem- fizetése miatt megszűnt szerződés törlésének tényéről a biz- tosító a szerződőt (biztosítottat) külön írásban nem értesíti.

8. Ha a biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a biztosítási szerződés, illetőleg annak megfelelő része – a biztosító erre vonatkozó külön írásbeli értesítése nélkül

– a hónap utolsó napjával megszűnik.

9. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító az egész évre járó díj megfizetését követelheti.

10. A biztosítási szerződés megszűnésének egyéb esetében a biztosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díjak meg- fizetését követelheti, amelyben a kockázatviselése véget ért.

XII. Törvényi engedményi jog

1. Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illetnék meg a kárért felelős személlyel szemben, kivéve, ha ez a biztosítottal közös ház- tartásban élő hozzátartozó.

2. Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, arra a biztosított igényt tarthat, ebben az esetben azonban a kifizetett kártalanítási összeget vissza kell fizetnie.

XIII. Elévülés

Amennyiben a szerződésre vonatkozó különös biztosítási feltételek másként nem rendelkeznek a biztosítási szerződésből eredő igények az esedékességtől számított egy év alatt évülnek el.

XIV. Egyéb rendelkezések

1. A szerződő felek a jognyilatkozataikat írásban, a biztosítási szer- ződés felmondását tartalmazó nyilatkozatukat ajánlott levélben kötelesek megtenni.

2. A szerződő (biztosított) nyilatkozata a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha az biztosító valamely szervezeti egységének jut tudomására..

3. Az általános és különös feltételekben nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyv, továbbá a hatályos jogszabályok ren- delkezései az irányadók. Az általános és különös feltételekben szabályozottak eltérése esetén a különös feltételekben írtak az irányadók.

XV. Adatkezelés és adatvédelem

1. A biztosító a feladatai ellátásához az alábbi adatokat jogosult kezelni:

a) a biztosított (szerződő, kedvezményezett és károsult) személyi adatait,

b) a biztosított vagyontárgyat és annak értékét,

c) a biztosítási összeget,

d) baleset-, betegség- és felelősségbiztosítási szerződés ese- tén az egészségi állapottal összefüggő adatokat,

e) a kifizetett biztosítási (kártérítési) összeg mértékét és a kifi- zetés idejét,

f) a biztosítási szerződés létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő összes lényeges tényt és kö- rülményt.

2. A biztosítót az általa kezelt, biztosítási titoknak minősülő adatok tekintetében időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli. A titoktartási kötelezettség a biztosító tulajdonosain, vezetőin, alkalmazottain kívül kiterjed mindazokra, akik a biztosítási titokhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzá- jutottak.

3. A biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad.

4. A biztosító köteles a biztosított (szerződő, kedvezményezett) kérésére a biztosító által vezetett nyilvántartásokban tárolt saját adatairól tájékoztatást adni, valamint a biztosított (szer- ződő, kedvezményezett, károsult) által kezdeményezett adat- helyesbítéseket nyilvántartásaiban átvezetni.

5. A biztosító a személyes adatokat, továbbá az egészségügyi állapottal közvetlenül összefüggõ, általa kezelt adatokat a biz- tosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon idõtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetõ. A biztosító a létre nem jött biztosítási szer- zõdéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerzõdés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthetõ. A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzõdéssel kapcsolatos, az egészségügyi állapottal közvetlenül összefüggő adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél meg- szûnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

6. A biztosító köteles az érintett ügyfél kérésére tájékoztatást adni a biztosító által vezetett nyilvántartásokban tárolt saját adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről, székhelyéről és az adatkezeléssel összefüggõ tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Törvény az adattovábbításról való tájékoztatást kizárhatja. Társaságunk az érintett ügyfél ál-tal kezdeményezett adathelyesbítéseket a nyilvántartásaiban átve- zetni köteles.

Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerző- désben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

Az érintett jogellenes adatkezelés esetén élhet tiltakozási jogával, illetve bírósághoz is fordulhat.

Járművek casco biztosításának különös feltételei (JCKF11)

1. fejezet

A biztosítás köre

Jelen biztosítási szerződésben foglaltak alapján a biztosító forintban megtéríti a gépjárműben, alkatrészeiben, tartozékaiban és a lezárt gépjárműben elhelyezett egyéb vagyontárgyakban keletkezett kárt, valamint egyéb szolgáltatást nyújt a következő biztosítási események bekövetkezése esetén, amennyiben azokra a megkötött szerződés kiterjed.

I. Biztosítási események

I.1. Töréskár

Baleseti jellegű – azaz közvetlenül, kívülről és hirtelen fellépő mechanikai behatást előidéző – esemény által (ideértve az ember és az állat által is) okozott sérülés, valamint idegen harmadik személy, vagy állat által okozott rongálás. Nem baleseti jellegű töréskárokra, mint pl. anyagfáradás, a biztosítás nem terjed ki (ide nem értve a harmadik személy általi rongálást).

I.2. Elemi kár

A gépjárműben, alkatrészeiben, tartozékaiban – a gépjár- mű berendezéseinek meghibásodása vagy külső tűz át- terjedése folytán – keletkezett tűz, illetve robbanás által okozott kár, továbbá az alábbi természeti erők közrehatása folytán keletkező káresemények:

– villámcsapás, földcsuszamlás, kő- és földomlás, ter- mészetes üreg vagy talajszint alatti építmény beomlása, legalább 15 m/s sebességű szélvihar, felhőszakadás, árvíz, belvíz, egyéb vízelöntés, jégverés, lezúduló hótö- meg és hónyomás;

– a Mercalli–Sieberg-táblázat alapján legalább 5-ös fo- kozatúnak jelzett földrengés;

– kiterjed a biztosítás azon károkra is, amelyek azáltal következnek be, hogy a felsorolt természeti erők köz- rehatása folytán más tárgyak a gépjárműre dőlnek vagy annak nekicsapódnak. Amennyiben egy elemi kárese- mény időpontjában a biztosító casco biztosítottjainak az összesített kártalanítási összege az 1000 millió forintot meghaladja, akkor az egyes kártalanítási összegek olyan mértékben – arányosan – kerülnek térítésre, hogy azok együttes összege az 1000 millió forintot nem haladhatja meg. Időben és térben különböző hatásból keletkező károk egy eseménynek számítanak akkor, ha azok ugyanarra az atmoszférikus, illetve tektonikus okra vezethetők vissza.

I.3. Lopáskár

Amennyiben a megfelelően (az összes zárszerkezet zárt) lezárt és az előírtaknak megfelelően működtetett biztonság- technikai berendezések mellett a gépjárművet ellopják, vagy jogtalan használat céljából önkényesen elveszik és a gépjármű nem kerül meg. Nem minősül lopáskárnak, ha valaki a rábízott gépjárművet jogtalanul használja vagy a gépjárművet elsikkasztja.

I.3.1. Részlopáskár

Amennyiben a megfelelően lezárt gépjárműből vagy a gép- járműről annak alkatrészeit, tartozékait ellopják és azok nem kerülnek meg.

I.3.2. Poggyászlopás

Amennyiben a személyi használatú vagyontárgyakat a gép- járműben ülő személyektől elrabolják, vagy a gépjármű le- zárt csomagtartójából (ennek hiányában a kalaptartó által elzárt részből), vagy a csukott kesztyűtartóból dolog elleni erőszakkal ellopják és a vagyontárgyak nem kerülnek meg.

I.4. Rablás

Amennyiben a gépjárművet a gépjármű biztosítottjától vagy a gépjármű jogszerű használójától a velük szemben alkalma- zott erőszakkal vagy közvetlen fenyegetéssel elrabolják és az nem kerül meg.

I.5. Üvegkár

A biztosított gépjárműben kizárólag az ablaküvegre közvetle- nül ható, hirtelen fellépő mechanikai behatás(ok) által előidé- zett sérülés vagy idegen személy által okozott rongálás.

II. A gépjármű a biztosítási ajánlatban leírt gyártmánynak, típus- nak és kivitelnek megfelelően van biztosítva. A gépjárműbe a gyártás során vagy utólag beépített elektroakusztikai be- rendezésekre és azok tartozékaira 300.000 Ft értékhatárig nyújt fedezetet a biztosítás.

Amennyiben az elektroakusztikai berendezés gyártmányát és típusát a szerződő nem tünteti fel a casco biztosítási ajánla- ton, úgy az elektroakusztikai berendezést ért biztosítási ese- mény esetén a biztosító a biztosított gépjármű gyártmányá- nak és típusának megfelelő széria elektroakusztikai berende- zés értékét téríti a biztosító a fenti limit figyelembevételével.

A biztosítás az automata sebességváltóra, a klímaberendezésre, elektroakusztikai berendezésekre, a könnyűfém keréktárcsákra, a tolatószenzorokra, a parkolást segítő kamerá(k)ra, az üvegfóliázásra, a karosszéria matricákra, a karosszéria feliratokra, a díszlécekre, a xenon fényszórókra, a tehergépjármű dobozos felépítményére, a tehergépjármű hőszigetelt felépítményére, a tehergépjármű aggregátorral szerelt hőszigetelt felépítményére csak ezen tarto- zékoknak a biztosítási ajánlaton történt feltüntetése esetén terjed ki. Elektroakusztikai berendezés esetén annak gyártmányát és típusát kell a biztosítási ajánlaton feltüntetni.

A különleges felépítményű, jogszerűen átalakított, illetve hatóságilag engedélyezett összeépítéssel létrehozott gépjármű akkor minősül biztosítottnak, ha a (módosult) műszaki jellemzők és a gépjármű rendeltetése a járműokmányokból vagy a hatósági engedélyezési okmányokból megállapítható.

A gépjárműbe a gyártás során vagy utólag beépített egyéb, a fenti felsorolásban nem szereplő tartozékok biztosítási fedezet alatt állnak a biztosítási ajánlaton történt feltüntetésük nélkül.

A nem gyárilag beépített navigációs rendszerre a biztosítás nem nyújt fedezetet.

2. fejezet

Biztosítási szolgáltatás

Biztosítási összeg az 1. fejezet I.1., I.2., I.3., I.4. pontban foglalt káreseményekre – totálkárnak minősülő kár esetén – a 2. fejezet I.1., I.2., I.3., I.4., I.5. pontban foglaltak alapján meghatározott összeg. A biztosítási összeg a folyó biztosítási évre a kifizetett biztosítási szolgáltatás összegével csökken, kivéve ha a szerződő

fél vagy a helyébe lépő biztosított az éves díjat megfelelően kiegészíti (fedezetfeltöltés). A fedezetfeltöltési összeg ugyanolyan arányban áll az éves biztosítási díjjal, mint a biztosítási szolgáltatás(ok) a gépjármű káridőponti értékével. A biztosítási díj feltöltését a biztosított kezdeményezheti írásban a biztosítónál, a fedezetfeltöltésre tekintettel fizetendő biztosítási díj összegét a biztosított kérése alapján biztosító kiszámítja.

A biztosító a megállapodás szerinti biztosítási események bekövet- kezésekor a szerződés szerinti önrészesedés levonásával az alábbi pontok szerint megállapított összeget fizeti, azzal, hogy amennyiben a szerződésben kedvezményezett került megjelölésre, úgy elsőd- legesen a biztosító a megállapított összeget a kedvezményezettnek, ennek hiányában a biztosítottnak fizeti meg.

A biztosított személy minden esetben a gépjármű forgalmi engedély szerinti tulajdonosa.

I. Biztosítási szolgáltatás totálkár esetén

I.1. Totálkár az, ha valamely biztosítási esemény következtében

I.1.1. a gépjármű megsemmisült vagy

I.1.2. ellopták, és a biztosítási szolgáltatás esedékességéig (7.fejezet) nem került meg, vagy

I.1.3. elrabolták és a biztosítási szolgáltatás esedékességéig (7.fejezet) nem került meg, vagy

I.1.4. a megrongálódott gépjármű helyreállítása gazdaságtalan vagy a helyreállítás műszakilag nem indokolt. Gazdaságtalan a helyreállítás, ha a gépjármű javítási költségei meghaladják a gépjármű káridőponti forgalmi értéke (vételkori számlaérték- szolgáltatás esetén a vételkori számlaérték-szolgáltatás ér- téke) maradványértékkel csökkentett összegét valamint a javítási költség a szolgáltatási érték (vételkori számlaérték szolgáltatás esetén a vételkori számlaérték, káridőponti érték alapján nyújtott szolgáltatás esetén a káridőponti érték) 70

%-át meghaladja. Indokolt esetben ettől az értéktől legfeljebb 15%-kal térhet el a biztosító pozitív és negatív irányban is, ilyen eset különösen az, ha a gépjárműre a kárkori érték 30%- át meghaladó vételi ajánlat érkezik. Műszakilag nem indokolt a gépjármű helyreállítása amennyiben önhordó karosszériás kivitel esetén a karosszéria, alvázas kivitel esetén az alváz és felépítmény, motorkerékpár esetén a váz sérülés miatt cserére szorul. Úgy a gazdaságtalan helyreállítás, mint a műszaki helyreállíthatatlanság tényét a biztosító állapítja meg. Áfa levonásra és visszatérítésre jogosult biztosított esetén a biztosító az eladási számla beérkezéséig a maradványérték bruttó összegét vonja le a biztosított jármű nettó káridőponti piaci értékéből. A biztosító a maradványérték áfa tartalmát az eladási számla benyújtása után téríti meg a vonatkozó önrész figyelembevételével.

I.2. A személygépjárművek és legfeljebb 3,4 tonna megenge- dett össztömegű tehergépjárművek totálkára és a teljes gép- járművet ért lopáskárok esetén a gépjármű első forgalomba állítása napjától számított egy évig az alábbiak szerint térít a biztosító, amennyiben a biztosítási esemény időpontjában a gépjármű az először forgalomba helyező tulajdonosé, a gépjárművet először Magyarországon, 1000 km-t nem meghaladó futásteljesítménnyel, márkakereskedő által, a gyártástól számított 1 éven belül, garancia vállalás mellett helyezték forgalomba és a gépjármű a magyarországi Eurotax katalógus által definiált átlagos használtságú és futásteljesítményű, valamint a káresemény időpontjáig sérü- lésmentes volt. Az átlagos futásteljesítményt az Eurotax katalógusban meghatározott éves futásteljesítményhez mér- ten időarányosan vizsgálja a biztosító.

Az első forgalomba helyezés óta eltelt idő

Biztosítási szolgáltatás a vételkori számlaérték százalékában

0–6 hónapig

100%

7–12 hónapig

90%

Vételkori számlaérték: a biztosított gépjármű és annak biz- tosított extra tartozékai vásárlásakor kibocsátott vételi számla végösszege, figyelembe véve a vevő részére a vételi számla végösszegében érvényesített vásárlási kedvezményeket is.

Amennyiben az első forgalomba helyezés időpontja az ügyfél részéről nem bizonyított, akkor a forgalomba helyezés időpontjának a gyártási év január elsejét kell tekinteni.

I.3. Az első forgalomba állítástól számított 13. hónap első napjá- tól, illetve azon gépjárművek esetében, amelyek nem felelnek meg az I.2. pontban meghatározott követelményeknek, a biztosító a káridőponti forgalmi értéket téríti meg, figyelembe véve az esetleges előzménykárokat (értékcsökkenés). Kár- időponti forgalmi érték: amely egy, a káresemény időpontjában Magyarországon használt és azonos típusú, korú, műszaki állapotú és használati jellegű gépjárműnek magyar forintban kifejezett forgalmi értéke, amely azonban nem lehet ma- gasabb az aktuális magyarországi Eurotax árkatalógus hasz- nált gépjárművekre – a katalógusban definiált, módosító tényezők figyelembevételével – megállapított áránál. A kata- lógusban meghatározott módosító tényezők közül nem vehető figyelembe a műszaki vizsga miatti korrekció az első hat évben, a helyi keresettségi korrekció, a felfelé történő állapotkorrekció.

I.4. A gépjárműre vonatkozó hatósági elidegenítési tilalom fenn- állása alatt bekövetkezett totálkár- és lopás káreseményekre a biztosító csak a gépjármű közterhekkel csökkentett nettó (vám és áfa nélküli) összegét téríti meg, kivéve amennyiben az illetékes hatóság a biztosítottat – neki felróható ok hiányában is – ezek megfizetésére kötelezi, és az erről szóló jogerős határozatot a biztosított a biztosító részére bemutatta.

I.5. A tulajdonosnál/szerződőnél maradt alkatrészek és marad- ványérték a biztosítási szolgáltatás összegéből levonásra kerülnek.

I.6. További szolgáltatás totálkárnál:

a gépjármű mentésével, tárolásával és szállításával kapcso- latos indokolt, számlával igazolt költségeket önrész levonása nélkül megtéríti a biztosító legfeljebb 100.000 Ft-ig. A biz- tosító legfeljebb a totálkárösszeg kifizetésének napjáig téríti a tárolás költségét.

I.7. További szolgáltatás totál-, illetve lopáskárnál kölcsöngép- jármű-szolgáltatásra is kiterjedő szerződések alapján:

– lopáskár esetén a biztosító felé történő kárbejelentést kö- vető naptól,

– totálkár esetén a totálkáreljárás megkezdését követő na- pon, de legkésőbb az első bemutatástól számított 30. napon a biztosítottnak joga van a biztosító költségére bérgépjárművet igénybe venni a totálkárösszeg kifize- tésének, illetve átutalásának napjáig és a szerződésben meghatározott összeghatárig.

Ha ezen időszakon belül az ellopott gépjármű megkerül és forgalomképes állapotban van, akkor a biztosító kölcsön- gépjármű-szolgáltatása a gépjármű ügyfél részére történő visszaszolgáltatása napján megszűnik. A biztosító csak a kölcsöngépjármű számlával igazolt bérleti díját fizeti meg a szerződésben meghatározott biztosítási összegig. A benzinköltség és egyéb költségek (sérülések okozása a bérgépjármű állagában stb.) a biztosítottat terhelik.

II . Biztosítási szolgáltatás részkárok esetén

II.1. Amennyiben a biztosítási esemény nem minősül totálkárnak (I.1. pont), a biztosító az alábbi szolgáltatásokat nyújtja:

II.1.1. a helyreállítás – Magyarországon átlagosan elfogadott ár- színvonalnak megfelelő alkatrész-, illetve munkadíjárak alap- ján igazolt költségeit. Mind a helyreállítás során beépített alkatrészek ára, mind pedig a helyreállítás munkaműveleteire felszámítható munkaidő mennyisége tekintetében legfeljebb a káresemény időpontjában aktuális Audatex kárkalkulációs programban szereplő értékek (a fényezőanyagok árát 100% fényezési műhelyindex figyelembevétele mellett, a felhasznált apróanyagok költségeit a felhasznált alkatrészek árának legfeljebb 2%-ában meghatározva) vehetők figyelembe.

Amennyiben ugyanazon sérülés helyreállítására több eltérő, szakmailag elfogadott módszer is létezik, akkor a biztosító a legkisebb költséggel járó módszer (mint például műanyag- javítás, részelem-fényezés, spotfényezés, fényezés nélküli horpadás-javítás, szélvédő-javítás, kárpitjavítás, bőr- és mű- bőr felületek javítása) költségeit téríti meg.

Kivételt képez az az eset, amennyiben az Audatex kalkulációs program által feltüntetett alkatrészár nem a magyarországi vezérképviselet által megadott (ajánlott) ár, hanem külföldi árlistából képzett. Ezen képzett árat a kárkalkuláció ered- ményében az alkatrészár mellett feltüntetett „*” vagy „A” betűjelzés mutatja. Ezen alkatrészárak esetén a kártérítés alapja a káresemény időpontjában érvényes magyarországi vezérképviselet által megállapított (ajánlott) alkatrészár.

II.1.2. a gépjármű mentésével, tárolásával és a szerződő lakóhelye szerinti legközelebbi, a gépjármű szakszerű kijavítására alkalmas műhelybe való szállításával kapcsolatos indokolt, számlával igazolt költségeket önrész levonása nélkül, legfeljebb 100.000 Ft-ig.

II.1.3. amennyiben a káresemény során sérült biztonságtechnikai berendezések, alkatrészek (mint például biztonsági öv, öv- feszítő, légzsák illetve tartozékaik, mint légzsákelektronika, csúszógyűrű) cseréje szükséges, úgy annak költségét kizá- rólag abban az esetben téríti meg a biztosító, ha a megne- vezett alkatrészek beszerzése, cseréje, beépítése, helyre- állítása az adott gépjárműtípusnak megfelelő magyarországi márkaszervizben történt.

II.2. Amennyiben a szerződés a gépjármű szakszerű javíttatásának idejére vonatkozó kölcsöngépjármű-szolgáltatást tartalmaz, a kárbejelentést követő naptól a biztosítottnak joga van a biztosító költségére a biztosított gépjárművel azonos árka- tegóriájú bérgépjárművet igénybe venni a szakszerű javítás elvégzéséhez optimális esetben szükségesidőre, de legfeljebb a kárösszeg megfizetésének napjáig, a szerződésben meghatározott összegig. Optimális javítási idő alatt az az idő értendő, amely a gépjármű javításához technológiailag szükséges. Az optimális javítási idő számításánál nem ve- hető figyelembe a javító kapacitásbeli hiányosságaiból és az alkatrészellátás zavaraiból eredő késedelem. A biztosító csak a kölcsöngépjármű számlával igazolt bérleti díját fizeti meg a szerződésben meghatározott biztosítási összegig. A benzinköltség és egyéb költségek (sérülések okozása a bérgépjármű állagában stb.) a biztosítottat terhelik.

II.3. Az alkatrészek és a fényezés költségeiből a biztosító az el- használódási foknak megfelelő levonást (értékemelkedést) érvényesít. Az első forgalomba helyezéstől számított hat év lejártáig átlagos használtság esetén azonban csak a ke- rékabroncsok, az akkumulátor, kipufogórendszer, kopó-forgó alkatrészek, futóműelemek, motor, váltó, elektroakusztikus berendezések, könnyűfém keréktárcsák és a teljes fényezés helyreállítási és pótlási költségéből érvényesít az elhasználó-

dási foknak megfelelő levonást a biztosító. Amennyiben az első forgalombahelyezés időpontja nem bizonyított, akkor a forgalombahelyezés időpontjának a gyártási év január elsejét kell tekinteni. A biztosító anyagkezelési költséget nem térít.

II.4. A biztosító kizárólag a káresemény folytán sérült felületek fényezésének költségeit téríti meg a II. 3. pont szerint. Ha a külső felület több mint 50%-a sérült, abban az esetben megtéríti a karosszéria teljes fényezésének költségét az elhasználódási foknak megfelelő levonást (értékemelkedést) érvényesítve. A biztosító a fényezési műhelyindex értékét legfeljebb 100%-ban fogadja el.

II.5. A gépjármű ablaküvegeinek sérülése esetén a csere csak akkor indokolt, ha a sérült üveg nem javítható, illetve ha a javítást követően az üzemben tartásra vonatkozó hatósági előírásoknak nem felelne meg. Töréskártól független, önálló üvegkárt az ablaküveg cseréje esetén csak a szerződésben meghatározott üvegkárra vonatkozó önrészesedés levonása mellett térít a biztosító. A gépjármű önálló üvegkár biztosítási esemény során sérült ablaküvegeinek javítása esetén vi- szont a szolgáltatási összegből a biztosító nem von le önré- szesedést.

II.6. A helyreállítás során a gépjárművön végzett változtatásokkal, minőség- vagy teljesítményjavítással, továbbá kopás vagy elhasználódás miatti javításokkal kapcsolatos költségeket, esztétikai, teljesítmény- vagy más értékcsökkenést, haszná- latkiesés miatti veszteséget vagy a javítás ideje alatt igénybe vett kölcsöngépjárművekkel kapcsolatos költségeket a biz- tosító nem térít meg.

II.7. Amennyiben a biztosított áfa-visszaigénylési jogosultsággal rendelkezik, úgy a biztosító szolgáltatása mind a javítási költ- ség, mind a totálkár megtérítése tekintetében nettó értéken történik.

II.8. Számla nélkül történő helyreállítás esetén a biztosító minden esetben az áfa nélkül kalkulált, a javítóiparban a kár idő- pontjában meglévő átlagos nettó helyreállítási költséget téríti. Ha a gépjármű helyreállítása nem történik meg, a biztosító ebben az esetben is a kár időpontjában meglévő átlagos nettó helyreállítási költséget téríti.

III. A lecserélt alkatrészek és a gépjárműmaradvány (roncs) átvé- teléről a biztosító jogosult dönteni. A kárfelvételi jegyzőkönyv alapján leadásra kijelölt alkatrészeket, azok cseréje esetén a biztosított köteles megőrizni és bemutatni vagy a biztosító kérése alapján a biztosítónak átadni. Amennyiben a leadásra kijelölt alkatrész a gépjármű helyreállítását követően nem kerül átadásra a biztosítónak és a biztosított sem tudja a sérült alkatrészt bemutatni, abban az esetben a biztosító kizárólag az alkatrész javítási költségét téríti meg. A gép- járműroncs átvételére a biztosító nem kötelezhető. A ma- radvány értékesítése előtt a biztosított az együttműködési kötelezettségéből kifolyólag köteles egyeztetni a kárt rendező kárrendezési egységgel a maradvány értéke vonatkozásá- ban. A biztosító ehhez segítségül árajánlatokat szerez be használt-gépjármű kereskedőktől. Amennyiben a biztosított ezen árnál alacsonyabban értékesíti a maradványt, a biztosító nem köteles a különbözetet megtéríteni. Amennyiben az ajánlatot adó kereskedő a biztosítóval történt egyeztetést követően az ajánlaton megjelölt árnál alacsonyabb áron veszi át a maradványt, úgy a biztosító a különbözetet megtéríti.

IV. Személyi használatú tárgyakat önrészesedés levonása nél- kül káridőponti értéken térít a biztosító, az ajánlaton illetve az ajánlattól történő eltérés esetén a kötvényen feltüntetett összegig.

V. Amennyiben ellopott vagy elrabolt tárgyak a kárkifizetés után megkerülnek, úgy a biztosított arra igényt tarthat, ebben az esetben azonban köteles a részére kifizetett biztosítási szolgáltatást a biztosítónak visszafizetni. A bizto- sított vagyontárgy megkerülésének tényéről a biztosító hala- déktalanul értesíti a biztosítottat. Amennyiben a biztosított a megkerült vagyontárgy(ak)ra nem tart igényt, vagy a ré- szére kézbesített értesítés átvételétől számított 30 napon belül nyilatkozatot egyáltalán nem tesz, illetőleg az értesítés kézbesítése bizonyíthatóan a biztosított érdekkörébe eső ok miatt maradt sikertelen, a megkerült vagyontárgy(ak) feletti rendelkezési jog a biztosítót illeti meg.

VI. Ha az ellopott vagy elrabolt gépjármű a biztosítási szolgálta- tás kifizetése előtt megkerül, a biztosító önrészesedés levo- nása nélkül megtéríti a gépjármű visszaszállításával kapcso- latban ténylegesen felmerült, számlával igazolt indokolt költ- ségeket legfeljebb 100.000 Ft-ig.

VII. Az I–VI-ig terjedő pontok értelemszerűen vonatkoznak a biztosított gépjármű nem gyárilag beépített alkatrészeire és tartozékaira az 1. fejezet II. pontban meghatározottaknak megfelelően.

VIII. Az I., II., VI. pontokban foglaltakon túlmenő költségeket a biztosító csak abban az esetben téríti meg, ha azok a biztosító kifejezett előzetes írásos felhatalmazása alapján kerültek kifizetésre.

3. fejezet Területi hatály

A biztosítás Európa területére érvényes. Európa földrajzi értelemben értendő, azaz a volt Szovjetunió utódállamainak ázsiai területére és Törökország ázsiai területére a biztosítási védelem nem terjed ki.

4. fejezet

Kockázatviselés kezdete, megszűnése, hatálya

A biztosítási szerződés ellenkező megállapodás hiányában az aján- lattételt követő 15. napon jön létre, az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére történő átadására visszamenőleges hatállyal feltéve, hogy a biztosító kockázatelbírálásra jogosult szerve az ajánlatot e határidőn belül nem utasítja el. Ezen elutasítási jog annak ellenére megilleti a biztosítót, hogy az ajánlat átvételével egyidejűleg esetleg díjelőleg is átvételre került. A biztosítási szerződés létrejötte esetén a kockázatviselés kezdete (a szerződés hatálybalépése) az első biztosítási díj – a biztosító számlájára vagy pénztárába történő

– befizetését követő nap 0. óra. Ezen rendelkezéstől külön írásbeli megállapodás esetén lehet eltérni. A biztosítási időszak 365 nap (szökőévben 366 nap), amely a szerződés létrejöttével kezdődik. A biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor, minden későbbi (folytatólagos) díj annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. A folytatólagos biztosítási díj nem fizetése esetén a kockázatviselés megszűnik a biztosítási díj esedékességétől számított 60. nap elteltével. Amennyiben a szerződőnek a díjfizetés határidejéig nem áll rendelkezésére a biztosítási díj megfizetésére szolgáló, a biztosító által kiállított feladóvevény vagy díjbekérő levél, úgy a szerződőnek kötelessége a tőle elvárható bármilyen módon teljesíteni a díjfizetést (pl.: átutalás, készpénzes befizetés, stb.).

Az ajánlat átvételekor a biztosító képviselője által átvett összeget a felek előlegnek tekintik, amely a szerződés hatályba lépése esetén az első biztosítási díjba kerül beszámításra. A szerződő kötelezi magát arra, hogy átutalásos fizetési mód esetén, az ajánlat aláírásától számított

30 napon belül a biztosító számlájára az esedékes díjelőleget a kötvényszám feltüntetésével befizeti. Amennyiben az ajánlat aláírá- sától számított 30. napon túl történik a díjelőleg befizetése, úgy annak jóváírását (a biztosító számlájára való beérkezését) követő nap

0. órájával lép életbe a biztosítási védelem.

Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító az egész biztosítási évre járó díj megfizetését követelheti.

A biztosítási szerződés megszűnésének egyéb esetében a biztosító annak a biztosítási hónapnak az utolsó napjáig járó díjak megfizetését követelheti, amelyben a kockázatviselése véget ért.

5. fejezet

Külön feltételek külföldi utazás esetére

I. A lopás-, rablás- és poggyászkárt a külföldi rendőrhatóság- nál, robbanás- és tűzkárt az illetékes tűzrendészeti hatóság- nál be kell jelenteni, az erről szóló jegyzőkönyvet a biztosítónak a kárbejelentéskor be kell mutatni. Külföldön bekövetkezett totál-, lopás- és rabláskár esetén a hazaérkezést követően haladéktalanul értesíteni kell a szerződőnek az illetékes hazai rendőri szervet is.

II. Külföldön bekövetkezett kár esetén a szerződő haladéktalanul értesíteni köteles a biztosítót. A végleges helyreállításra csak Magyarországon kerülhet sor kivéve, ha a biztosított bizonyít- ja, hogy a káresemény helyén a helyreállítás gazdaságosab- ban megoldható, vagy a biztosító a kárbejelentéstől számított 2 munkanapon belül a káresemény helye szerinti helyreállítást a biztosított ez irányú írásbeli kérelme alapján engedélyezi.

A kárbejelentés tekintetében a teljesítés helye a biztosító területileg illetékes, azaz vezérigazgatósági kárrendezési egysége. A biztosítással fedezett károk bekövetkezése esetén a biztosító által megjelölt külföldi biztosítóintézetek – segítségnyújtás keretében a meghatározott keretösszegen belül – a mozgásképtelenné vált gépjármű

a) szükségjavításának költségeit, a javíttatás gazdaságos- ságának figyelembevételével megelőlegezik. Szükség- javítás alatt olyan javítási munkák elvégzése értendő, melyek segítségével a gépjármű a szabályszerű, biz- tonságos közlekedésre alkalmassá válik,

b) a gépjármű számlával igazolt indokolt tárolásának költ- ségeit a biztosító megelőlegezi legfeljebb a gépjármű káridőponti értékének 15%-áig. Indokoltnak minősül az őrzött, lezárt helyen történő tárolás, amennyiben a szük- ségjavítás a II. a) pont szerint nem lehetséges, és a gépjármű bármely elemének sérülése nem teszi lehetővé a gépjármű biztonságos lezárását.

III. Amennyiben a gépjármű a II. a) pont szerint a keretösszegen belül nem javítható (szükségjavítás), úgy a helyszínen való javításról, illetve hazaszállításról a biztosító jogosult dönteni. A külföldi biztosítóintézet díjmentesen lehetővé teszi a biz- tosítóval való kapcsolatfelvételt. A biztosító előzetes hozzájá- rulása nélkül a sérült gépjármű véglegesen nem hagyható külföldön.

IV. Ha a biztosított a külföldi biztosítótól segítségnyújtásban részesült, az önrészesedés összegét, ha annak forintösszege az önrészesedésnél kevesebb, a teljes összegét a segít- ségnyújtástól számított 30 napon belül köteles a biztosítónak forintban visszafizetni.

V. A biztosító vállalja a gépjárművek – III. pont alapján történő – számlával igazolt indokolt szállítási költségeinek megtérítését Magyarországra, a biztosított lakhelye szerinti legközelebbi szervizbe legfeljebb 300.000 Ft-ig, melyet utólag, számla ellenében térít.

VI. A biztosító – utólag – forintban megtéríti a külföldön ello- pott vagy biztosítási eseménnyel összefüggésben üzem- képtelenné vált gépjárműben(vön) utazó személyek ha- zatérésének – a gyorsvonat II. osztályú díjszabásának megfelelő – költségeit, legfeljebb azonban valamennyi gépjárműben(vön) utazó személyre összesen legfeljebb

100.000 Ft összértékben.

6. fejezet Önrészesedés

Az önrészesedés biztosítási eseményenként és gépjárművenként a különböző biztosítási eseményekre a kár időpontjában érvényes biztosítási szerződés szerinti összegben kerül alkalmazásra akkor is, ha a különböző biztosítási események egy időben, egy kárt okozó eseménnyel vagy folyamattal összefüggésben következtek be. Az önrészesedés kizárólag abban az esetben nem kerül levonásra, amennyiben a jelen biztosítási feltételek kifejezetten önrész nélküli térítést tesznek lehetővé.

7. fejezet

A biztosító szolgáltatásának esedékessége

I. Figyelemmel a jelen feltételben foglaltak teljesülésére, a biztosító szolgáltatása – úgy a jogalap, mint az összegszerű- ség tekintetében – a szükséges iratok és bizonyítékok, vala- mint a fedezetigazolás (a díjfizetés igazolása) benyújtása utá- ni 15. napon esedékes.

A biztosító a biztosítási szerződésre vonatkozó általános és különös biztosítási feltételekben meghatározott károkat és költségeket az általános és különös biztosítási feltételekben meghatározott és a biztosítási esemény vizsgálatához szük- séges dokumentumok rendelkezésre bocsátása mellett téríti meg. A biztosító a bejelentett kárigény (szolgáltatási igény) elbírálásához jogosult bekérni, beszerezni és ellenőrizni az alábbi dokumentumok közül azokat is, amelyek a kárigény (szolgáltatási igény) jogalapjának fennállását bizonyítják és/ vagy az igény összegszerűségének megállapításához szük- ségesek.

Az elbíráláshoz szükséges iratok lehetnek:

Kárbejelentéssel kapcsolatos biztosítási kérdőívek

• Baleseti bejelentő

• Károkozói nyilatkozat

• Kárbejelentő

• Tanúk nyilatkozatai

• Kitöltött speciális kérdőív a káreseménnyel kapcsolatban

• Bankszámlaszám

• Nyilatkozat előzménykéréshez

• Ügyfél elérhetősége

• Gépjármű adatlap

• Ittassági nyilatkozat

• Biztosítási kérdőív lopás-kárügyben

Jogalapot igazoló okiratok

• Igazságügyi szakértői vélemény

• Egyéb szakértői vélemény

• Szakhatósági iratok

• Tűzoltósági hatósági bizonyítvány

• Tűzvizsgálati jelentés

• Rendőrségi igazolás

• Rendőrségi feljelentés jegyzőkönyve

• Rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyv

• Rendőrségi határozat, amennyiben rendelkezésre áll

• Vizsgálati (nyomozói) szakértői jegyzőkönyv

• Vádirat, amennyiben rendelkezésre áll

• Bírósági határozat, amennyiben rendelkezésre áll

• Vezetői engedély

• Felelősségelismerő nyilatkozat

• Országos Meteorológiai Szolgálat igazolása

• Tachográf adatlap

• Zár- és kulcsszakértő szakvéleménye a kulcsvizsgálatról

• Márkaképviselet nyilatkozata a kulcsutánrendeléssel kapcsolatban

• Márkakereskedő nyilatkozata a kulcsból kinyerhető infor- mációkkal kapcsolatban .

• Zár- és nyomszakértői vélemény

• Díjfizetés igazolása

• Kulcsok, távirányítók, kódkártyák és kulcsátadási jegy- zőkönyv

• Menetlevél

• Fuvarlevél

Tulajdonjogot vagy szolgáltatásra jogosultságot igazoló iratok

• Beszerzési számla, beszerzési bizonylat (pl. nyugta)

• Egyéb, a kárigényt igazoló számla, bizonylat

• Készpénz-befizetési pénztárbizonylat

• Hagyatékátadó végzés

• Gyámhatósági rendelkezés

• Öröklési bizonyítvány

• Lemondó nyilatkozat

• Meghatalmazás

• Bank, finanszírozó, hitelező nyilatkozata, meghatalmazása

• Átruházó nyilatkozat

• Azonosítási adatlap

• Orvosi zárójelentés

• Orvosi lelet

• Ambuláns kezelőlap

• Aláírási címpéldány

• Adásvételi szerződés

• Forgalmi engedély

• Törzskönyv

• Tulajdonjog bejegyzéssel vagy törléssel kapcsolatos ok- iratok

• Üzembentartói szerződés vagy okirat

• Gépjármű használatára vonatkozó szerződés vagy okirat

• Közjegyzői okirat

• Munkáltatói nyilatkozat

• Bérleti- vagy lízingszerződés

• Szerződés gépjármű kölcsönadásról

• Forgalomból való kivonás igazolása (érvénytelenített For- galmi engedély, ill. Törzskönyv)

• Bontási igazolás

Kár összegét igazoló dokumentumok

• Javítási árajánlat

• Javítási számla

• Audatex kalkuláció

• Eurotax kalkuláció

• Eurotax káridőponti érték számítás

• Kereskedői ajánlat maradványértékre

• Bizonylat maradvány értékesítéséről

• Munkalap

• Garanciajegy

• Fotó

• Bankszámlakivonat

• Márkakereskedő, vezérképviselet nyilatkozata a gépjár- mű típusáról, felszereltségéről

• Vámkezeléssel kapcsolatos iratok

• Szervizkönyv

• Gépkocsi tárolási számla

• Szállítási számla

• A Nemzeti Közlekedési Hatóság véleménye a sérült gép- jármű közlekedésbiztonsági alkalmasságáról

A felsorolt okiratokon kívül a biztosított illetve a károsult jogo- sult a károk és költségek igazolására a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvé- nyesíthesse.

Az általános feltételekben esetlegesen szereplő azon ren- delkezés, mely szerint a biztosító a biztosítási szolgáltatás tel- jesítésének esedékességét a bejelentett káresemény tekin- tetében indult büntető- vagy szabálysértési eljárás jogerős befejezéséhez köti, nem alkalmazható.

II. Ha a biztosító szolgáltatási kötelezettsége már egyértelműen megállapításra került, de annak összege olyan körülmények folytán, amelyekért a szerződő nem felelős, a kárbejelentés beérkezésétől számított egy hónapon belül nem állapítható meg, a biztosító a szerződő kérésére a várható kárösszeg 50%-áig előleget fizethet.

8. fejezet Kockázatkizárás

I. Nem kerülnek térítésre azon káresemények, amelyek:

I.1. gépjármű versenyen vagy arra való felkészülés közben keletkeztek;

I.2. nem baleseti jelleggel következtek be (pl. műszaki hiba, alkatrészleválás, anyagfáradás, hűtővízmegfagyás stb.). Amennyiben fentiek következtében biztosítási esemény történik, úgy azt a biztosító megtéríti;

I.3. felkelés, háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terrorcselekmények, pol- gárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, zavargások során oko- zott vagy ezen eseményekkel összefüggésben felme- rülő károk. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából terrorcselekménynek minősül különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy va- lamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas;

I.4. magyarországi és külföldi államhatalmi, illetve állam- igazgatási szervek rendelkezései során keletkeznek;

I.5. a gépjármű jogszerű vezetőjének olyan magatartása során keletkeznek, amely alkalmával ki akarta vonni magát valamely hatóság intézkedése alól;

I.6. ionizáló sugárzás hatására következnek be;

I.7. nem biztosítási esemény során a gépjárműből kiszerelt vagy a gépjárműről leszerelt alkatrészeiben vagy tar- tozékaiban következnek be;

II. Nem téríti a biztosító azokat a károkat, melyek különle- ges gépjárműben – például daruval felszerelt gépjármű, markológép stb. –, annak munkavégzése közben (a közúti közlekedéssel egyidejűleg történő munkavégzés esetét kivéve), vagy a közlekedésre való előkészítés során következnek be.

III. Nem téríti meg a biztosító a lopás- és poggyászkárt, ha az nemesfémből, drágakövekből készült ékszerekben vagy azok felhasználásával készült tárgyakban, kész- pénzben, értékpapírban, értékcikkben, okmányokban, valamint a személyi használat körét meghaladó va- gyontárgyakban – például munkaeszközök, kereső te- vékenységgel kapcsolatos egyéb vagyontárgyakban (árukban) – keletkezett.

IV. Nem téríti a biztosító azokat a tartozékokat és alkat- részeket, melyek az ajánlatban nem szerepelnek az 1. fejezet II. pontban foglaltaknak megfelelően, beleértve a gyártó által beépített – de nem széria – tartozékokat is.

V. Nem téríti a biztosító azon károkat, amelyek szándékos bűncselekménynek biztosított általi kísérlete vagy elkö- vetése során következtek be.

VI. Nem téríti a biztosító a kárt, ha a biztosított, illetve a szerződő fél, velük közös háztartásban élő hozzátar- tozójuk, a biztosított gépjárművének üzemeltetésében közreműködő alkalmazottai, illetve megbízottai, tagjai vagy szervei a káresemény során a gépjárművet olyan alkoholos befolyásoltság alatt vezették, hogy a véralkoholszintjük meghaladta a 0,8 ezreléket, illetve a lég-alkoholszint meghaladta a 0,5 mg/l értéket.

VII. Nem téríti a kárt a biztosító, ha:

– a biztosított gépjárművet nem az ajánlatban meg- határozott módon, illetve jelleggel használták vagy

– a gépjárműveken a közlekedésrendészeti szabá- lyok megsértésével szállítottak személyeket, és ez a tény közrehatott a biztosítási esemény bekövet- kezésében, vagy

– a szerződőnek/biztosítottnak tudomása van arról, hogy a gépjármű jogszerű vezetője nem alkalmas a gépjármű vezetésére.

9. fejezet

A szerződő/biztosított kötelezettségei

I. A szerződő/biztosított számára az ajánlaton feltett kérdések

– ideértve kiemelten a gépjármű előzményi sérüléseivel és a gépjárműhöz tartozó kulcsokkal/indítókártyákkal kapcsola- tos kérdéseket – a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményeknek minősülő tényekre vonatkoznak, ezért a szerződő/biztosított köteles a kérdésekre a valóság- nak mindenben megfelelő válaszokat adni.

Lényeges előzményi eseménnyel (gazdasági vagy műszaki totálkárral, motorcserével, karosszéria cserével vagy legalább a gépjármű káridőponti értékének 33%-át elérő javítási költséggel járó kijavított karosszéria sérüléssel/károsodással) érintett gépjármű esetén, a biztosító minden esetben kizáró- lag közvetlen szakértői vizsgálat és egyedi kockázatelbírálás alapján meghozott jóváhagyást követően köt casco biztosí- tási szerződést. A biztosító a vizsgálat és a kockázatelbírálás eredményétől függően elutasíthatja az ajánlatot. Abban az esetben, amennyiben az előzetes kárszakértői vizsgálat meghiúsul a biztosító elutasítja az ajánlatot.

A biztosító az alábbi esetekben fenntartja a jogot a szerződés megtámadására, tekintettel arra, hogy a szerződést a gép- járművet érintő eltitkolt lényeges előzményi esemény isme- retében és a szükséges szakértői szemle hiányában nem kötötte volna meg:

– a szerződő/biztosított jelentős előzményi sérülés körében tett valótlan tartalmú nyilatkozata esetére, továbbá

– az e körben feltett kérdés annak ellenére történő meg- válaszolatlanul hagyása esetére, hogy a szerződőnek/ biztosítottnak a lényeges előzményi eseményről tudo- mása volt.

II. Kár esetén az alábbi kötelezettségeket kell betartani:

II.1. A káreseményt a felfedezéstől számított 2 munkanapon belül kell bejelenteni az alábbiak szerint:

– a biztosító területileg illetékes kárrendezési egységénél írásban vagy

– telefonon a Generali Telecenter számán vagy

– a xxx.xxxxxxxx.xx weboldalon.

II.2. A fedezet, a jogalap és az összegszerűség megállapításához szükséges felvilágosítást meg kell adni, és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését.

II.3. Az esettel összefüggő esetleges hatósági vagy bírósági eljárást a biztosító részére írásban kell bejelenteni.

II.4. A szerződő/biztosított csak a kárfelvétel után, illetve a bizto- sító előzetes, írásbeli hozzájárulásával javíttathatja, illetve rendelkezhet a sérült gépjármű helyreállításáról.

II.5. Lopás, rablás, rongálás, tűz, vagy robbanás által okozott kárt a szerződő vagy a gépjármű vezetője köteles haladéktalanul jelenteni a legközelebbi rendőri szervnél, illetve a tűz- és robbanáskárokat a tűzoltóságnál. Vad által okozott kárt a vadgazdálkodást folytató szervnél is be kell jelenteni.

II.6. Ha az eltulajdonított gépjármű a kárkifizetést megelőzően vagy azt követően megkerült, a biztosított köteles az átvételt megelőzően a tudomására jutásától számított 2 munkana- pon belül a biztosítónak írásban bejelenteni, és a biztosító jogosult dönteni arról, hogy a gépjármű átvételénél jelen kíván-e lenni.

II.7. Amennyiben a szerződés hatálya alatt a forgalmi engedélyről bármely okból kifolyólag másodpéldány készül, vagy utóbb a szerződő/biztosított birtokába kerül az eredeti forgalmi engedély, illetve az előzetesen kiadásra került másodpél- dány, úgy azt a szerződő/biztosított 5 munkanapon belül köteles írásban bejelenteni a biztosítónak.

II.8. Amennyiben a szerződés hatálya alatt a biztosított gépjármű forgalmi engedélyét elvesztik/ellopják, a szerződő/biztosított köteles a gépjármű forgalmi rendszámának kicserélésére, amely egyúttal a jelen biztosítási feltétel 10. fejezetében foglalt kármegelőzési kötelezettségnek is minősül.

II.9. Lopáskockázatra is kiterjedő biztosítási szerződés esetén a szerződő/biztosított köteles a biztosítási ajánlatban megjelölt kulcsokat, elektronikus indítókártyákat és távirányítókat (be- leértve a biztosítási ajánlat felvétele óta birtokába került kulcsokat, elektronikus indítókártyákat és távirányítókat is) lopáskár esetén a káresemény bejelentésekor a biztosítónak hiánytalanul átadni. A teljesítés helye a kulcsok, elektronikus indítókártyák és távirányítók tekintetében a biztosító területi- leg illetékes kárrendezési egysége. Amennyiben a jelen pontban foglaltak a szerződő/biztosított által a lopáskár időpontját követő kulcs, elektronikus indítókártya és távirá- nyító elvesztés következtében nem teljesülnek, úgy a biz- tosítási szolgáltatás teljesítésének feltételei ebből eredő ellenőrzésének meghiúsulása a biztosító hátrányára nem értékelhető.

II.10. A szerződő/biztosított minden tőle elvárhatót köteles meg- tenni annak érdekében, hogy a kulcsok, elektronikus indí- tókártyák ne kerüljenek ki az őrizetéből, illetve a gépjárművet csak olyan személyek részére adja használatba, akikkel kapcsolatban felelősséget vállal a kulcsok, elektronikus indítókártyák eredeti állapotáért. Abban az esetben ha a biztosított gépjármű kulcsai, elektronikus indítókártyái és távirányítói szükségszerűen kerülnek ki a szerződő/tulajdo- nos birtokából (pl. szerviz, autómosó, benzinkút, stb.), úgy a szerződő/biztosított köteles minden tőle telhetőt megten- ni annak érdekében, hogy a biztosított gépjármű kulcsainak, elektronikus indítókártyáinak, távirányítóinak sorsát nyomon kövesse.

II.11. Amennyiben a biztosított a szerződéskötés során olyan lényeges körülményt hallgat el vagy nem a valóságnak meg- felelően tüntet fel, amely a biztosító mentesülésének vagy a szerződés érvénytelenségének jogkövetkezményét (lásd

11. fejezet II. pont) nem vonja maga után, hanem kizárólag a biztosítási díj megállapítására van kihatással, úgy a biztosító káresemény esetén fenntartja a jogát az elhallgatott vagy nem a valóságnak megfelelően feltüntetett körülmény is-

meretében számított biztosítási díj és a valós körülmény ismeretében számított biztosítási díj arányában történő biz- tosítási szolgáltatás nyújtására.

III. Változásbejelentési kötelezettség

III.1. A biztosított/szerződő 5 munkanapon belül, írásban köteles a biztosítónak bejelenteni az ajánlaton, illetve az ajánlattól történő eltérés esetén a kötvényen feltüntetett adatok meg- változását.

III.2. Amennyiben a szerződés lopáskockázatra is kiterjed és a biztosítási ajánlaton felsorolt kulcsok, elektronikus indítókártyák és távirányítók közül valamelyik elveszne, megsemmisülne, a szerződő/biztosított köteles fenti tényt a biztosítónak 5 munkanapon belül írásban bejelenteni. A szerződő/biztosított csak a biztosító hozzájárulásával készíttethet további kulcsot, elektronikus indítókártyát. A jelen fejezet II.8., II.9., II.10.,

III.2. és III.4. pontjaiban foglalt kötelezettségek a gépjármű mindenkori jogszerű használójára is kötelező érvényűek.

A biztosító a zárgarnitúra, kulcs, távirányító illetve indítókártya csere esetén kizárólag a márkaszerviz által elvégzett cserét fogadja el.

III.3. Amennyiben a biztosítási szerződés hatálya alatt a gépjármű feletti rendelkezést korlátozó szerződést kötnek (elidegení- tési, terhelési tilalom, zálogjog stb.) az ez irányú szerződés létrejöttét a szerződő köteles haladéktalanul bejelenteni.

III.4. Amennyiben a jelen fejezet a biztosított/szerződő részére közlési, változásbejelentési vagy felvilágosítás adási köte- lezettséget határoz meg, úgy ezen kötelezettségek a Pol- gári Törvénykönyv 540. §-a szerinti közlési és változás- bejelentési, valamint az 544. §-a szerinti felvilágosítás adási kötelezettség körébe tartoznak és ezáltal, amennyiben a bejelentés tartalma nem felel meg a valóságnak, illetve a szerződő/biztosított ezen kötelezettségeit megszegi, úgy biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve ha a szerződő/biz- tosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor is- merte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

III.5. A szerződő/biztosított a gépjármű használatának ideiglenes átadásakor köteles a jogszerű használót tájékoztatni a jelen biztosítási feltételben foglalt szerződéses feltételekről, és tőle megkövetelni azok betartását.

10. fejezet

Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség

I. A biztosított köteles a kárt tőle telhetően megelőzni és enyhí- teni. A felek megállapodhatnak a biztosított kármegelőzéssel és kárenyhítéssel kapcsolatos teendőiben. A biztosított a kármegelőzéssel és kárenyhítéssel kapcsolatos teendőihez tanácsokért a biztosítóhoz fordulhat.

II. A kármegelőzés azon költségeit, amelyek a felek megálla- podása alapján merültek fel, a biztosító 20% önrész érvé- nyesítése mellett téríti meg azzal, hogy a kifizetett összeg nem haladhatja meg a káridőponti érték (vételkori számlaérték- szolgáltatás esetén a vételkori számlaérték) 20%-át. A kárenyhítés költségét a biztosító önrész érvényesítése nélkül megtéríti, de a kifizetett összeg nem haladhatja meg a káridőponti érték (vételkori számlaérték-szolgáltatás esetén a vételkori számlaérték) 20%-át.

III. A szerződő/biztosított együttműködési, kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségére tekintettel a gépjármű forgalmi engedélyét, indítókulcsát, indítókártyáját és törzskönyvét nem hagyhatja a gépjárműben.

11. fejezet

A biztosító mentesülése

I. A biztosító egészben vagy részben mentesül a fize- tési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt a biztosított, illetve a szerződő fél, velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, a biztosított gépjárművének üzemeltetésében közreműködő alkal- mazottai, illetőleg megbízottai, tagjai vagy szervei jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták. Ugyanezzel a jogkövetkezménnyel jár, ha a fenti személyek a tőlük elvárható kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségüket ugyanilyen módon el- mulasztották.

I.1. Súlyosan gondatlannak minősül többek között az a magatartás, ha:

a) a gépjárművet fenti személyek 0,8 ezrelék véral- koholszint, illetve 0,5 mg/l légalkoholszint alatti, alkoholos befolyásoltság alatt vezették, vagy kábí- tószeres befolyásoltság állapotában, illetve vezetés- re alkalmatlan állapotban vezették, vagy a vezetést ilyen személynek engedték át;

b) szakszerűtlen üzemeltetés okozta a kárt;

c) a hatóság, illetve igazságügyi műszaki szakértő meg- állapítása szerint a gépjármű a baleset időpontjá- ban súlyosan elhanyagolt műszaki állapotban volt és a káresemény ennek következménye;

d) ha a gépjárműre vonatkozó hatósági előírásokat megsértett;

e) a gépjármű gumiabroncsa(i), vagy fékrendszere(i) nem felelt(ek) meg a közlekedésbiztonság követel- ményének;

f) a kárt a gépjármű túlterhelése, vagy a rakomány szakszerűtlen rögzítése és annak elmozdulása okozta;

g) ha a gépjárművet végrehajtás alá vonják és a bizto- sított ennek ellenére tovább használja a gépjármű- vet, a végrehajtó felszólítására nem adja át vagy nem a felelős őrzés szabályainak megfelelően jár el és a biztosítási esemény ebben az időszakban követke- zik be.

I.2. A kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség megsérté- sének minősül különösen:

a) lopáskockázat vonatkozásában, ha a biztosított gépjármű az első forgalombahelyezést követően bármely okból kifolyólag (pl. ablaküveg-rongálás, lopáskísérlet, zárrongálás, eredeti vagy másolt kulcs, elektronikus indítókártya elhagyása, stb.) olyan állapotba kerül, hogy rendeltetésszerűen nem használható, vagy a gépjármű jogszerű használóján kívül más illetéktelen személy is képessé válhat a gépjármű használatára és a szerződő, biztosított, tulajdonos, illetve üzemben tartó a szakszerű javí- tás, illetve zárcsere megtörténtéig nem tárolja a gépjárművet megfelelően lezárt helyen;

b) ha az eltulajdonított gépjárműben benne maradt a gépjármű kulcsa, pótkulcsa, elektronikus indító- kártyája, a gépjárműbe szerelt vagyonvédelmi be- rendezés távirányítója, kulcsa;

c) ha az eltulajdonított gépjárműben benne maradt a gépjármű forgalmi engedélye vagy törzskönyve.

A 11. fejezet I.2.a) pontjában írt körülmények bekövet- kezésétől kezdődően a biztosító kockázatvállalása a lopáskockázat körében szünetel. A biztosító a lopás- kockázatot a szakszerű javítás, csere biztosító részére történő bemutatását, vagy számlával történő igazolását követő nap 00.00 órától vállalja ismét.

A biztosító nem téríti a lopáskockázat megszakadása és annak újra életbe lépése között bekövetkezett lopás biztosítási eseményen alapuló és azzal közvetlen ok- okozati összefüggésben bekövetkezett károkból eredő biztosítási szolgáltatás iránti igényeket.

II. A biztosító fenntartja a jogait a szerződés érvénytelen- ségére való hivatkozásra és/vagy a biztosítási szolgálta- tás alóli mentesülésére, ha a szerződő/biztosított a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körül- ményt, amelyet ismert vagy ismernie kellett elhallgat vagy a valóságnak nem megfelelően közöl, vagy a kárrendezés során a biztosítót megtéveszti olyan tény tekintetében, amely a biztosító fizetési kötelezettségére vagy annak mértékére kihatással van.

III. A Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint mentesül a biztosító azon károk megtérítése alól, amelyek a 9. és 10. fejezetben foglalt kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségek megsértése következtében keletkeztek.

IV. Nem téríti a biztosító a kárt, ha biztosítási esemény bekövetkeztekor a forgalomban részt vevő gépjármű jogszerű vezetőjének nem volt érvényes vezetői enge- délye, kivéve ha a szerződő/biztosított bizonyítja, hogy ez a tény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében. Jogszerű vezetőnek olyan személy minősül, aki a szerződő vagy a gépjármű felett ren- delkezésre jogosult személy akaratával összhangban vezeti a gépjárművet.

V. Nem téríti a biztosító a kárt abban az esetben, amennyiben a gépjármű vezetőjének kár időpontban meglévő véralkohol/légalkohol szintjét vagy kábítószeres befolyásoltsági állapotát, illetve vezetésre alkalmatlan állapotát azért nem lehet meghatározni, mert a gépjármű vezetője kivonja magát a rendőri intézkedés alól, vagy úgy nyilatkozik, hogy a biztosítási esemény és az al- koholszint vagy egyéb orvosi/szakértői vizsgálata kö- zött alkoholt vagy a vezetési képességre egyébként hátrányosan ható szert fogyasztott és fentiek miatt a véralkohol/ légalkohol szintre vonatkozó adat vagy a vezetési képesség tekintetében egyéb lényeges körül- mény kideríthetetlenné vált.

VI. A szerződő/biztosított a gépjármű használatának ideiglenes átadásakor köteles a jogszerű használót tájékoztatni a jelen biztosítási feltételben foglalt szer- ződéses feltételekről, és tőle megkövetelni azok be- tartását.

12. fejezet Bonus

A biztosító az alábbi feltételek szerint a szerződést bonus vagy malus osztályba sorolja és az adott osztályhoz megállapított mértékű szorzószám alkalmazásával állapítja meg a biztosítási díjat.

I. Bonus-malus osztályok

A jelen casco biztosítási feltételben foglaltak szerint a biztosító 9 bonus osztályt (C00, C01, … C08) és 3 malus osztályt (M03, M02 és M01) különböztet meg. A casco biztosítási szerződés bonus-malus osztályba történő besorolása esetén a biztosító a szerződés alapdíját alapul véve az alábbi táblázatban foglalt díjmódosítást alkalmazza:

Bonus-malus osztály

M03

M02

M01

C00

C01

C02

Szorzószám

1,20

1,10

1,05

1,00

0,95

0,90

Bonus-malus osztály

C03

C04

C05

C06

C07

C08

Szorzószám

0,86

0,82

0,78

0,74

0,70

0,67

II. A bonus osztály megállapításának szabályai a szerződés megkötésének időpontjában

II.1. Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás bonus besorolásának figyelembevétele

II.1.1. Amennyiben a casco biztosítási szerződésben biztosított gépjárműre

– a casco biztosítási ajánlat aláírásának időpontjában nincs hatályos, határozatlan idejű, a Generali-Providencia Zrt- nél fennálló kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szer- ződés, vagy

– a casco biztosítási ajánlat aláírásával egyidejűleg a Ge- nerali-Providencia Zrt-nél nem köt határozatlan idejű kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést a szerződő, vagy

– a casco biztosítási ajánlat aláírásának időpontjában van a szerződőnek hatályos határozatlan idejű Generali- Providencia Zrt-nél fennálló kötelező gépjármű-felelős- ségbiztosítási szerződése, de ezen szerződés terhére a bonus-malus besorolását érintő káresemény történt a casco biztosítási ajánlat aláírásának időpontját megelőző 6 éves időtartamban, vagy

– a casco biztosítási ajánlat aláírásával egyidejűleg a Ge- nerali-Providencia Zrt-nél köt határozatlan idejű kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést a szerződő, de a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés- hez benyújtásra kerülő kártörténeti igazolás alapján (vagy évfordulóra történő felmondás esetén a bekért adatok alapján) a korábbi kötelező gépjármű-felelősségbiztosí- tási szerződés(ek) terhére a bonus-malus besorolását érintő káresemény történt a casco biztosítási ajánlat alá- írásának időpontját megelőző 6 éves időtartamban, vagy

– a casco biztosítási ajánlat aláírásának időpontjában van a szerződőnek hatályos határozatlan idejű Generali- Providencia Zrt-nél kötött kötelező gépjármű-felelős- ségbiztosítása és az malus osztályba sorolt, vagy

úgy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés alapján a casco biztosítás tekintetében érvényesíthető bo- nus osztály C00.

II.1.2. Amennyiben

– a casco biztosítási ajánlat aláírásának időpontjában a casco biztosítási szerződésben biztosított gépjármű szer- ződőjének van a Generali-Providencia Zrt-nél hatályos, határozatlan idejű kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás szerződése, vagy

– a casco biztosítási ajánlat aláírásával egyidejűleg a cas- co szerződésben biztosított gépjárműre a szerződő a Generali-Providencia Zrt-nél köt határozatlan idejű köte- lező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést

és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás bonus-malus rendszerébe a vonatkozó jogszabály szerint új belépőnek minősül, azaz a casco biztosítási ajánlat aláírásának idő- pontját megelőző 2 évben nem rendelkezett azonos jármű- kategóriába tartozó gépjármű vonatkozásában kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéssel, úgy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés alapján a casco biztosításon érvényesíthető bonus osztály C02.

II.1.3. Amennyiben a szerződő

– a casco biztosítási ajánlat aláírásának időpontjában a casco biztosítási szerződésben biztosított gépjárműre hatályos határozatlan idejű kötelező gépjármű-felelősség- biztosítással rendelkezik a Generali-Providencia Zrt-nél, vagy

– a casco biztosítási ajánlat aláírásával egyidejűleg a cas- co szerződésben biztosított gépjárműre köt határozatlan idejű kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést a Generali-Providencia Zrt-nél,

úgy ezen kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés a casco biztosítási ajánlat aláírásának időpontjában hatályos bonus osztálya alapján is jogosult a casco biztosítási szerződés tekintetében C4 vagy annál kedvezőbb casco bonus osztályba sorolásra amennyiben

– a casco biztosítási ajánlat aláírásának időpontjában a casco biztosítási szerződésben biztosított gépjárműre hatályos, határozatlan idejű Generali-Providencia Zrt.- nél fennálló kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés terhére a bonus-malus besorolását érintő káresemény nem történt a casco biztosítási ajánlat aláírásának időpontját megelőző 6 éves időtartamban, vagy

– a casco biztosítási ajánlat aláírásával egyidejűleg a casco szerződésben biztosított gépjárműre a Generali- Providencia Zrt-nél kötött, határozatlan idejű kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéshez benyújtásra kerülő kártörténeti igazolás alapján (vagy évfordulóra tör- ténő felmondás esetén a bekért adatok alapján) a koráb- bi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés(ek) terhére a bonus-malus besorolását érintő káresemény nem történt a casco biztosítási ajánlat aláírásának idő- pontját megelőző 6 éves időtartamban.

A casco szerződés bonus osztályba sorolására a fenti fel- tételek figyelembevételével az alábbi táblázatban feltüntetet- tek szerint kerül sor.

Új casco szerződés bonus osztálya	Új casco szerződés bonus osztályba sorolásának feltételei
C00	Jelen fejezet II.1.1. pontjában foglalt esetben
C01
C02	Jelen fejezet II.1.2. pontjában foglalt esetben
C03
C04	A kgfb szerződés bonus osztálya – A00, (kivéve a II.1.2. pontba tartozó, A00 bonus osztályba tartozó szerződések) vagy – B01, vagy – B02, vagy – B03, vagy – B04, vagy – B05, továbbá a jelen fejezet II.1.3. pontban írt feltételek fennállása
C05	A kgfb szerződés bonus osztálya B06, B07, B08, továbbá a jelen fejezet II.1.3. pontban írt feltételek fennállása
C06	A kgfb szerződés bonus osztálya B09 továbbá a jelen fejezet II.1.3. pontban írt feltételek fennállása
C07
C08	A kgfb szerződés bonus osztálya B10 továbbá a jelen fejezet II.1.3. pontban írt feltételek fennállása

II.1.4. A biztosító az új casco biztosítási szerződés bonus osztály- ba történő besorolására való jogosultság feltételeinek fenn- állását az új casco biztosítási szerződés kockázatviselés kezdetét követő 120 napon belül ellenőrzi.

II.1.4.1.Amennyiben az ellenőrzés eredménye alapján

– a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésnek a biztosító nyilvántartási rendszerében található bonus osztálya eltér az új casco biztosítási szerződés megköté- sekor figyelembe vett bonus osztálytól, vagy

– a biztosító nyilvántartási rendszerének adatai szerint a szerződő a casco biztosítási ajánlat aláírásának idő- pontjában nem rendelkezett a II.1.2. vagy II.1.3. pon- toknak megfelelő hatályos kötelező gépjármű-felelős- ségbiztosítási szerződéssel,

úgy a casco biztosítási szerződés bonus osztályát a biztosító jogosult módosítani a casco szerződés kockázatviselésének kezdetére visszamenőleges hatállyal a jelen fejezetben foglaltaknak megfelelően. Amennyiben a fenti 120 napos időtartam elteltét követően a hatályos kötelező gépjármű- felelősségbiztosítási szerződés osztályba sorolása módosul

– függetlenül attól, hogy a kötelező gépjármű-felelősség- biztosítási szerződés osztályba sorolására milyen hatállyal kerül sor – úgy ezen tény a casco biztosítási szerződés bonus osztályba sorolását nem érinti.

Amennyiben a fenti 120 napos időtartamon belül a hatályos kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés osztályba sorolása módosul úgy ezen tény a casco biztosítási szer- ződés bonus osztályba sorolását kizárólag abban az eset- ben érinti, amennyiben a hatályos kötelező gépjármű-fe- lelősségbiztosítási szerződés bonus osztályba sorolása a casco biztosítási ajánlat aláírásával egyező, vagy azt meg- előző időpontban kezdődő hatállyal módosul.

II.1.4.2.Amennyiben az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a korábbi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés(ek) terhére a bonus-malus besorolását érintő káresemény történt a casco biztosítási ajánlat aláírásának időpontját megelőző 6 éves időtartamban, úgy a casco biztosítási szerződés bonus osztályát a biztosító jogosult módosítani a casco szerződés kockázatviselésének kez- detére visszamenőleges hatállyal a jelen fejezetben foglal- taknak megfelelően.

II.2. Korábbi casco biztosítás kármentességének figyelembevétele

II.2.1. Amennyiben a casco biztosítási szerződés szerződője

– bármely Magyarországon működő biztosítónál a casco biztosítási ajánlat aláírását megelőző egy éven belül ren- delkezett szerződőként casco biztosítási szerződéssel és

– a szerződés megszűnésének oka nem díjnemfizetés volt, továbbá

– a szerződő – az előző biztosító(k) által kiadott – okirattal igazolja az alábbiakban meghatározott időtartamú meg- szakítás nélküli kármentes időszakot,

úgy ebben az esetben a II.2.6. pontban meghatározott bonus osztályba sorolásra jogosult.

II.2.2. Az előző biztosító(k) által kiállított igazolást az új casco bizto- sítási ajánlat aláírásának időpontjával egyidejűleg kell a biz- tosítónak átadni. Ebben az esetben az új casco biztosítás díjának kiszámítása során a biztosító a szerződést a II.2.6. pontban meghatározott bonus osztályba sorolja.

II.2.3. Amennyiben a szerződő az új casco biztosítás kockázatvise- lési kezdetétől számított 60 napon belül adja át a biztosító- nak az előző biztosító(k) által kiállított igazolást, úgy ebben az

esetben a biztosító a szerződést a kockázatviselés kezdeté- től a II.2.6. pontban meghatározott bonus osztályba sorolja.

II.2.4. Amennyiben a szerződő az új casco biztosítás kockázatvi- selési kezdetétől számított 60 napon belül nem adja át a biztosítónak az előző biztosító(k) által kiállított igazolást, úgy ebben az esetben a biztosító a szerződést az igazolás bemutatásakor folyamatban lévő biztosítási év első napjától kezdődő hatállyal a II.2.6. pontban meghatározott bonus osztályba sorolja.

II.2.5. Amennyiben a szerződő rendelkezik a jelen biztosítási felté- telek alkalmazásával megkötött casco biztosítási szerződé- sen túlmenően egy további, másik gépjármű vonatkozásá- ban, bármely Magyarországon működő biztosítónál fennálló casco biztosítási szerződéssel, úgy a biztosító a szerződést abban az esetben sorolja a jelen feltételek szerinti casco bonus osztályba, amennyiben a másik gépjárműre vonatkozó casco szerződés érdekmúlással, vagy a szerződő általi jog- szerű felmondással megszűnik. A biztosító a biztosítási szer- ződés megszűnését igazoló, a másik biztosító által kiállított okirat bemutatásának napján kezdődő hatállyal sorolja be a szerződést a megfelelő bonus osztályba.

Amennyiben a szerződő több, a jelen biztosítási feltételek alkalmazásával megkötött casco biztosítási szerződéssel is rendelkezik, úgy a fentiek szerinti igazolás alapján a biztosító csak egy casco biztosítási szerződés vonatkozásában ve- szi figyelembe a bonus besorolásra vonatkozó feltételek megszerzését.

II.2.6. A casco szerződés bonus osztályba sorolására a fenti felté- telek figyelembevételével az alábbi táblázatban feltüntetet- tek szerint kerül sor.

Új casco szerződés bonus osztálya	Új casco szerződés bonus osztályba sorolásának feltételei
C00	A kármentes évek száma egy évnél kevesebb
C01	A kármentes évek száma egy évet elérő, de két évnél kevesebb
C02
C03	A kármentes évek száma két évet elérő, de három évnél kevesebb
C04	A kármentes évek száma három évet elérő, de négy évnél kevesebb
C05	A kármentes évek száma négy évet elérő, de öt évnél kevesebb
C06	A kármentes évek száma öt évet elérő, de hat évnél kevesebb
C07	A kármentes évek száma hat évet elérő, de hét évnél kevesebb
C08	A kármentes évek száma hét év vagy azt meghaladó
* Kármentes évek száma = az új casco szerződés kockázatviselés kezdetének éve – casco kármentességi időszak kezdetének éve

II.3. A II.1. és II.2. pontokban foglalt jogcímek közül egyidejűleg csak egy vehető figyelembe. Amennyiben a casco biztosítási ajánlat aláírásával egyidejűleg mindkettő pontban írt feltétel teljesül, abban az esetben a biztosító a casco szerződést a kedvezőbb bonus osztályba sorolja.

II.4. A II.1.–II.3. pontokban foglaltakkal ellentétben, amennyiben a casco biztosítási ajánlat aláírásának időpontjában a

casco biztosítási szerződésben biztosított gépjármű vonat- kozásában

– a Generali-Providencia Zrt-nél van érvényes és hatályos casco biztosítás, melynek közös megegyezéssel törté- nő megszüntetését kezdeményezi a szerződő az új cas- co biztosítási szerződés megkötésére figyelemmel, vagy

– a Generali-Providencia Zrt-nél előzmény casco biztosítás állt fenn,

és a II.4.1. pontban írt további feltételek is teljesülnek, úgy abban az esetben az új casco biztosítás bonus osztályba sorolása kizárólag C00 lehet.

II.4.1. További feltételek

A casco biztosítási ajánlat aláírásának időpontjában a casco biztosítási szerződésben biztosított gépjármű vonatkozá- sában fennálló, vagy fennállt korábbi casco biztosítási szer- ződés az új casco biztosítással azonos alapkockázatokra (lopáskár, elemi kár, töréskár) nyújt biztosítási fedezetet, és az új casco biztosítási ajánlat aláírásának napját megelőző 90 napon belül a biztosított gépjármű tulajdonjogában nem történt változás, továbbá

– a korábbi casco biztosítási szerződés hatályos és díjjal fedezett, vagy

– a korábbi casco biztosítási szerződés utolsó be nem fizetett díjának esedékessége az új casco biztosítási ajánlat aláírásának napját megelőző 90 napon belül volt, vagy

– a korábbi casco biztosítási szerződés megszűnésének időpontja az új casco biztosítási ajánlat aláírásának napját megelőző 90 napon belül volt és a casco biztosítás megszűnésének oka

– díjnemfizetés, vagy

– szerződés átdolgozása, vagy

– biztosító általi felmondás, vagy

– szerződő általi – évfordulóra történő – felmondás abban az esetben, amennyiben a szerződő a díjat nem fizette ki a biztosító kockázatviselésének végéig.

II.5. Díjfizetés módjának figyelembevétele a casco biztosítási szerződés bonus osztályának megállapításánál

Amennyiben az új casco biztosítási szerződés díjfizetésének módja csoportos beszedési megbízás, úgy a II.1., II.2., II.3.

II.4. pontokban foglaltaknak megfelelően meghatározott casco bonus osztály módosul az alábbiak szerint:

Új casco szerződés bonus osztálya	Új casco szerződés bonus osztálya csoportos beszedési megbízás díjfizetési mód esetén
C00	C02
C01	C03
C02	C04
C03	C04
C04	C05
C05	C06
C06	C07
C07	C08
C08	C08

III. A bonus-malus osztály változása a szerződés tartama alatt

III.1. Ha a szerződő/biztosított valamely biztosítási évben nem vett igénybe bonust érintő biztosítási szolgáltatást, a szerződés bonus-malus osztálya a következő biztosítási évfordulótól

kezdődően 1 osztállyal emelkedik. (lásd. III.3. pont) A legma- gasabb bonus osztály C08.

III.2. Ha a szerződő/biztosított az adott biztosítási évben igénybe vett bonus besorolást érintő biztosítási szolgáltatást, vagy az adott biztosítási évet megelőzően vett igénybe bonus besorolást érintő biztosítási szolgáltatást, melyet a biztosító még nem vett figyelembe a szerződés bonus-malus osztályba sorolása vonatkozásában úgy a szerződés bonus-malus osz- tálya a következő biztosítási évfordulótól kezdődően módosul (lásd. III.3. pont).

III.3. Bonus-malus besorolás módosulása a III.1. és III.2. pont alapján

Bonus-malus besorolás az évfordulót megelőző napon	Bonus-malus besorolás a következő biztosítási évfordulótól kezdődően amennyiben az évfordulót megelőzően bekövetkezett, de még figyelembe nem vett bonus besorolást érintő esemény(ek) száma
Bonus-malus besorolás az évfordulót megelőző napon	0 db	1 db	2 vagy több db
M03	M02	M03	M03
M02	M01	M02	M03
M01	C00	M01	M03
C00	C01	C00	M03
C01	C02	C01	M02
C02	C03	C02	M01
C03	C04	C03	C00
C04	C05	C04	C01
C05	C06	C05	C02
C06	C07	C06	C03
C07	C08	C07	C04
C08	C08	C08	C05

III.4. A casco szerződés bonus-malus osztályát nem érintik az alábbi biztosítási események, így a III.2. pont nem alkalma- zandó,

– „Üvegkár” biztosítási esemény esetén, amennyiben az üveg sérülése az üveg cseréje nélkül kerül kijavításra, és a javítás teljes (nettó szolgáltatás esetén nettó) költsége nem éri el a káresemény időpontjában aktuális magyarországi Audatex kalkulációs programmal, és a sérült üveg cseréjével készített kalkuláció (nettó szol- gáltatás esetén nettó) végösszegének 20%-át.

– „Üvegkár” biztosítási esemény esetén, amennyiben az üveg sérülése az üveg cseréjével, de utángyártott alkatrészek beépítésével kerül kijavításra, és a javítás teljes (nettó szolgáltatás esetén nettó) költsége nem éri el a káresemény időpontjában aktuális magyarországi Audatex kalkulációs programmal készített kalkuláció (net- tó szolgáltatás esetén nettó) végösszegének 80%-át.

– „Töréskár”, „Elemi kár”, „Állat okozta kár” biztosítási ese- mények esetén, amennyiben kizárólag a jármű valamely fényszórója vagy egyéb külső lámpája sérül meg, és a helyreállítás a sérült fényszóró vagy lámpa cseréje nélkül valósul meg.

– amennyiben a biztosító a jelen biztosítási feltétel 10. feje- zetében meghatározott, a biztosítottat/szerződőt terhelő kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség teljesítésére tekintettel nyújtott biztosítási szolgáltatást.

III.4.1. A casco szerződés bonus-malus osztályát nem érinti, így a

III.2. pont nem alkalmazandó, amennyiben a casco biztosítási

szerződés General kiegészítő szolgáltatást vagy Autósegély- 24 kiegészítő szolgáltatást tartalmaz és a szerződő/biztosított ezen kiegészítő biztosítási szolgáltatásokat veszi igénybe.

III.4.2. Ha a biztosító által nyújtott biztosítási szolgáltatás a biztosító részére maradéktalanul megtérül, úgy az adott biztosítási esemény nem érinti a casco szerződés bonus-malus osz- tályba sorolását. Amennyiben a megtérülés időpontjában a casco szerződés bonus-malus osztályának átsorolása már megtörtént, úgy a biztosító a megtérülés időpontját követően 30 napon belül visszaállítja a szerződés bonus- malus osztályát. A szerződés bonus-malus osztályának visszaállítása miatt keletkező esetleges többlet díjbefizetést a biztosító a szerződés következő esedékes díjába (díjrész- letébe) beszámítja.

IV. A bonus-malus osztályba soroláshoz fűződő egyéb rendelkezések

IV.1. A bonus-malus osztályba sorolás a szerződő személyéhez fűződik.

IV.2. Amennyiben a jelen feltételek alapján létrejött biztosítási szerződés a biztosítási díj nem fizetése miatt szűnik meg, úgy a szerződés bonus-malus osztálya a megszűnés idő- pontjában legfeljebb C00 bonus osztályú vagy bármely ma- lus osztályú lehet.

13. fejezet

A szerződésben érintett felek jogállása

A szerződőre/tulajdonosra vonatkozó minden rendelkezés értelem szerint érvényes a biztosított személyekre és mindazokra, akik igényeiket a biztosítási szerződésből érvényesíthetik és ugyanezek betartását meg kell követelniük a gépjármű mindenkori jogszerű használójától is. A kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség ezen személyeket ugyanúgy terheli, mint a szerződőt/tulajdonost.

14. fejezet Elévülés

A szerződés elévülésre vonatkozó előírása eltér a Ptk. 324. §

(1) bekezdésében meghatározott általános öt éves elévülési időtől.

Jelen szerződésből származó igények 1 év elteltével elévülnek.

15. fejezet

Biztosítási alapdíj és/vagy önrészesedés módosítása

A szerződés hatálya alatt a biztosító a biztosítás alapdíjának és/vagy önrészesedésének mértékét a kockázati tényezők, így különösen az alkatrészárak és szervizdíjak mértékének, a balesetek és gépjár- műlopások kockázatának változására figyelemmel, a biztosítási szer- ződés évfordulójának napjától kezdődő hatállyal módosíthatja.

A biztosítási díj és/vagy önrészesedés jelen pont szerinti módosítása esetén a biztosító a biztosítási alapdíj és/vagy önrészesedés mó- dosításáról és annak mértékéről a módosítás hatályba lépését leg- alább 30 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt.

Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt módosításokkal a biztosítási szerződését nem kívánja fenntartani, a szerződést a biz- tosítási évfordulót megelőzően a biztosítási évfordulóra írásban fel- mondhatja.

Felmondás hiányában a szerződő a biztosítási évforduló napjától kezdődő hatállyal a megváltozott mértékű biztosítási díjat és/vagy önrészesedést köteles megfizetni.

16. fejezet

A szerződés módosítása

Ezen feltételeken alapuló szerződés módosítása csak írásban történhet.

17. fejezet Egyebek

Jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek, valamint a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezései irányadóak.

Jelen feltétel 2011. április 1-jétől hatályos.

Záradékok

A szerződésre érvényes záradékok sorszámát a biztosítási ajánlat vagy kötvény kiállítása esetén a kötvény tartalmazza.

401. sz. záradék

„A biztosított gépjárműre a forgalomba helyezés napjától a káridő- ponti értéket téríti meg a biztosító.”

403. sz. záradék

„A biztosítás az előírt biztonságtechnikai berendezés hiánya miatt a lopáskockázatra nem terjed ki.”

405. sz. záradék

„A biztosítás nem terjed ki lopáskockázatra a rendszámnak vagy alvázszámnak a gépjármű üvegfelületébe történő bemaratásának hiánya miatt.”

407. sz. záradék

Amennyiben a kockázatviselés kezdete rovat kitöltésre kerül, úgy – a szerződés létrejötte esetén – a kockázatviselés kezdete (a szerző- dés hatálybalépése) ezen dátumtól kezdődik.”

410. sz. záradék

„A biztosítási szerződés hatálya alá tartozó gépjárműre a biztosító törés-, elemi-, üvegtörés és lopáskárok esetében nettó, azaz áfa nélküli térítést nyújt.”

419. sz. záradék

„A biztosító szolgáltatást kizárólag a próbarendszámhoz tartozó indítási naplóba bejegyzett időtartam alatt és útvonalon bekövetke- zett biztosítási eseményekre nyújt, a kötvényen feltüntetett biztosítási összeg alapulvételével.”

421. sz. záradék

„A Járművek casco biztosításának különös feltételeinek területi ha- tályra vonatkozó fejezetével ellentétben a biztosítási védelem nem terjed ki a volt Szovjetunió utódállamaira.”

422. sz. záradék

„A Járművek casco biztosításának különös feltételeinek területi ha- tályra vonatkozó fejezetével ellentétben a biztosítási védelem csak Magyarország területére terjed ki.”

425. sz. záradék

„Lopáskár biztosítási eseményre fedezet kizárólag abban az esetben áll fenn, amennyiben a beépítésre került biztonságtech- nikai berendezés szolgáltatásai megfelelnek az alább meghatá- rozottaknak:

– védenie kell a gépjármű összes nyílászáróját, az ajtókat, a motorteret, csomagteret, a riasztó beépítését jelző be- rendezés (fényvisszajelzés, LED) van beépítve, valamint a gépjárművet ért támadás esetén hang, vagy hang és fényjelzést ad és megakadályozza a motor indítását

– vagy gyári immobiliser (indításgátló berendezés) beépí- tése szükséges

– vagy olyan immobiliser (indításgátló berendezés) beépí- tése szükséges, amely a gépjármű legalább 3 áramkö- rét blokkolja.”

426. sz. záradék

– védenie kell a gépjármű összes nyílászáróját, az ajtókat, a motorteret, csomagteret, a riasztó beépítését jelző berendezés (fényvisszajelzés, LED) van beépítve, a gépjárművet ért támadás esetén hang, vagy hang és fényjelzést ad, valamint beltéri mozgásérzékeléssel, rezgésérzékeléssel rendelkezik, és távirányítással mű- ködtethető léptetőkódos vezérlőrendszerrel rendelkezik és

– olyan immobiliser (indításgátló berendezés) került be- építésre, amely a gépjármű legalább 3 áramkörét blok- kolja. Ezen immobiliser (indításgátló) funkció betöltésére a gépjárműbe szerelt eredeti gyári immobilisert (indítás- gátló berendezést) elfogadja a biztosító.”

427. sz. záradék

– védenie kell a gépjármű összes nyílászáróját (az ajtókat, a motorteret, csomagteret), a riasztó beépítését jelző fényvisszajelző (LED) van beépítve, a gépjárművet ért támadás esetén hang, vagy hang és fényjelzést ad, valamint beltéri mozgásérzékeléssel, rezgésérzékelés- sel, távirányítással működtethető léptetőkódos vezérlő- rendszerrel rendelkezik, amely indítja a MABISZ minő- sítéssel rendelkező országos területi lefedettségű mű- holdas, elektronikus gépjármű követő és nyilvántartó, azonosító rendszert, amely a casco biztosítási szerződés fennállásának tartama alatt igazoltan működőképes és a rendszer beszereléséről és működéséről szóló szerző- dés a biztosítási ajánlathoz csatolásra került vagy

– olyan immobiliser (indításgátló berendezés) került beépí- tésre, amely a gépjármű legalább 3 áramkörét blokkolja (ezen immobiliser (indításgátló) funkció betöltésére a gépjárműbe szerelt eredeti gyári immobilisert (indítás- gátló berendezést) elfogadja a biztosító) és MABISZ minősítéssel rendelkező országos területi lefedettségű műholdas, elektronikus gépjármű követő és nyilvántartó, azonosító rendszert, amely a casco biztosítási szerződés fennállásának tartama alatt igazoltan működőképes és a rendszer beszereléséről és működéséről szóló szerző- dés a biztosítási ajánlathoz csatolásra került.”

430. sz. záradék

„A felek a kockázatviselés kezdetére (a szerződés hatálybalépésére) vonatkozóan halasztásban állapodnak meg. A kockázatviselés kez- dete (a szerződés hatálybalépése) – a biztosítási szerződés létrejötte esetén – a biztosítási ajánlaton feltüntetett időpont, feltéve ha az első biztosítási díjat a kockázatviselés kezdetének időpontjáig megfizet- ték és a gépjármű fotózása a kockázatviselés kezdetét megelőző napon megtörtént. A kockázatviselés kezdetének időpontjában új, 0

km-es, Magyarországon, hivatalos márkakereskedő által forgalomba helyezett sértetlen gépjármű esetén nem szükséges a gépjármű fotózása, amennyiben a gépjármű vásárlási számlájának számát a casco biztosítási ajánlaton feltüntetik. Amennyiben a kockázatviselés kezdetének időpontjáig nem fizetik meg az első díjat, úgy a biztosí- tási védelem az első díj megfizetését követő nap 0. órájával lép életbe. A díjfizetés elmulasztásának jogkövetkezményeit a díjfizetésre kötelezett viseli.”

431. sz. záradék

„Határozatlan idejű és olyan határozott idejű szerződéseknél, amelyek tartama legalább 1 év, a kockázatviselés kezdete (a szerződés hatálybalépése) – a biztosítási szerződés létrejötte esetén – a biz- tosítási ajánlaton feltüntetett időpont, feltéve ha az első díjat az ajánlat keltének napjától számított legkésőbb 30. napon megfizették. Amennyiben az ajánlat keltének napjától számított 30. napon túl fizetik meg az első díjat, úgy a biztosítási védelem az első díj megfizetését követő nap 0. órájával lép életbe. A díjfizetés elmulasztásának jog- következményeit a díjfizetésre kötelezett viseli.”

434. sz. záradék

„A Járművek casco biztosításának különös feltételei 4. fejezetében meghatározottaktól eltérően, határozatlan idejű szerződések esetén a folytatólagos biztosítási díj nem fizetésekor a kockázatviselés megszűnik a biztosítási díj esedékességétől számított 75. nap elteltével.”

435. sz. záradék

„A Járművek casco biztosításának különös feltételei 1. fejezete I.3.2. pontjában meghatározottaktól eltérően poggyászlopás: személyi használatú vagyontárgyaknak a gépjárműben ülő személyektől való elrablása vagy a gépjármű lezárt utasteréből dolog elleni erőszakkal való ellopása.”

436. sz. záradék

– védenie kell a gépjármű összes nyílászáróját, az ajtókat, a motorteret, a riasztó beépítését jelző berendezés (fényvisszajelzés, LED) van beépítve, valamint a gépjár- művet ért támadás esetén hang, vagy hang és fényjel- zést ad

– vagy gyári immobiliser (indításgátló berendezés) beépí- tése szükséges

– vagy olyan immobiliser (indításgátló berendezés) beépí- tése szükséges, amely a gépjármű legalább 3 áramkö- rét blokkolja.”

438. sz. záradék

„A gépjármű finanszírozási szerződés érvényességének hatálya alatt a Járművek casco biztosításának különös feltételei 4. fejezetében meghatározottaktól eltérően, határozatlan idejű szerződések esetén a folytatólagos biztosítási díj nem fizetésekor a kockázatviselés megszűnik a biztosítási díj esedékességétől számított 90. nap elteltével. A gépjármű finanszírozási szerződés megszűnését köve- tően a casco biztosítási szerződés vonatkozásában a Járművek casco biztosításának különös feltételei 4. fejezetében foglaltak érvé- nyesek.”

439. sz. záradék

„A szerződő a jelen ajánlati csomagban biztosított kockázat(ok)- ra vonatkozó biztosítás(ok) első díjelőlegét tartalmazó biztosító által kiállított (ajánlaton rögzített sorszámú) díjelőleg csekk(ek)et átvette.

Határozatlan idejű és olyan határozott idejű szerződéseknél, amelyek tartama legalább 1 év, a kockázatviselés kezdete (a szerződés hatálybalépése) – a biztosítási szerződés létrejötte esetén – a biz- tosítási ajánlaton feltűntetett időpont, feltéve, ha az első díjat az ajánlat keltének napjától számított legkésőbb 8. napon megfizették. Amennyiben az ajánlat keltének napjától számított 8. napon túl fizetik meg az első díjat, úgy a biztosítási védelem az első díj megfizetését követő nap 0.órájával lép életbe. A díjfizetés elmulasztásának jog- következményeit a díjfizetésre kötelezett viseli.”

440. sz. záradék

„A szerződő jelen ajánlati csomagban biztosított kockázat(ok)ra vonatkozó biztosítás(ok) első díjelőlegét tartalmazó, biztosító által kiállított (ajánlaton rögzített sorszámú) díjelőleg csekke(ke)t átvette. Határozatlan idejű és olyan határozott idejű szerződéseknél, amelyek tartama legalább 1 év, a kockázatviselés kezdete (a szerződés hatálybalépése) – a biztosítási szerződés létrejötte esetén – a biz- tosítási ajánlaton feltüntetett időpont, feltéve, ha az első díjat az aján- lat keltétől számított legkésőbb 30. napon megfizették.”

441. sz. záradék

– a gépjármű MABISZ minősítéssel rendelkező országos területi lefedettségű műholdas, elektronikus gépjármű követő és nyilvántartó, azonosító rendszerrel rendelkezik, amely a casco biztosítási szerződés fennállásának tartama alatt igazoltan működőképes és a rendszer beszereléséről és működéséről szóló szerződés a biz- tosítási ajánlathoz csatolásra került.”

442. sz. záradék

Járó motornál a gépjármű önkényes elvitelének esetén védelmet kell nyújtania a következő műszaki követelmények szerint:

– vezetőoldali ajtó becsukása után legfeljebb 10 másod- perc, vagy 10 m elmozdulás után a leállítási folyamatnak az elkövető által le nem állítható módon be kell indulnia,

– a leállítási folyamat indulásától számított legalább 30 másodperc után a gépjárműnek a környezet felé figye- lemfelhívó vészjelzést, fényjelzést kell adnia (féklámpa villogtatása és vészvillogó, vagy hangjelzés is),

– a motor vagy a gépjármű leállításának legalább 40 má- sodperc – legfeljebb 3 percen belül meg kell történnie,

– a motor közvetlen leállítása előtt legalább 10 másodperc- cel a környezet figyelmét fel kell hívni a veszélyhelyzetre,

– a gépjárművet a feszültség elvételével és visszaadásá- val ne lehessen újraindítani.”

443. sz. záradék

„Határozatlan idejű és olyan határozott idejű szerződéseknél, ame- lyek tartama legalább 1 év, a kockázatviselés kezdete – a casco biztosítási szerződés létrejötte esetén – az Átvételi jegyzőkönyvben meghatározott átvétel napja, amennyiben az első díjat vagy díjrészletet az Átvételi jegyzőkönyvben foglalt átadás napjától számított legké- sőbb 60. napon megfizették a biztosító részére. Amennyiben az Átvételi jegyzőkönyvben foglalt átadás napjától számított 60. napon túl fizetik meg az első díjat vagy díjrészletet, úgy a biztosítási védelem az első díj vagy díjrészlet megfizetését követő nap 0. órájával lép életbe. A díjfizetés elmulasztásának jogkövetkezményeit a díjfize- tésre kötelezett viseli.”

444. sz. záradék

„A szerződés évfordulója minden esetben azon naptári negyedév első napja, melyben a kockázatviselés kezdődik.”

446. sz. záradék

„A biztosító a Járművek casco biztosításának különös feltételei 2. fejezet I.6., 2. fejezet II.1.2., 2. fejezet VI., 5. fejezet V. pontjaiban foglaltaktól eltérően a gépjármű, fenti pontokban meghatározott mentésével, tárolásával, szállításra való előkészítésével és szállítá- sával kapcsolatos számlával igazolt, indokolt költségeket legfel- jebb a casco biztosítási ajánlaton illetve az ajánlattól történő eltérés esetén a kötvényben meghatározott összeghatárig külön biztosítási díj fizetése ellenében megtéríti.”

448. sz. záradék

„A Járművek casco biztosításának különös feltételei 4. fejezetében foglaltaktól eltérően a biztosítási időszak az első évben a kocká- zatviselés kezdetének időpontjával kezdődik, és a szerződés lét- rejötte hónapját követő hónap 1. napjától számított 365. napon (szökőévben 366. napon) ér véget. A biztosítás első díja a kocká- zatviselés kezdetét (a szerződés hatálybalépését) megelőző napon, minden későbbi díj azon időszak első naptári hónapjának első nap- ján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.”

452. sz. záradék

„A Járművek casco biztosításának különös feltételei 2. fejezet

II.3. pontjában foglaltaktól eltérően az alkatrészek és a fényezés költségeiből a biztosító az elhasználódási foknak megfelelő levonást (értékemelkedést) nem érvényesít. Kivételt képeznek a gépjármű azon alkatrészei, amelyeknél a kárfelvétel során megállapításra kerül, hogy korábbi sérülés javítása szakszerűtlen volt, vagy a javítást nem végezték el.”

454. sz. záradék

„Truck Casco Optimal-Limited módozatú casco biztosítás esetén törés- és elemi károkra kizárólag a gépjármű javítási számlájának bemutatása ellenében fizet a biztosító kártérítést.”

455. sz. záradék

„A biztosítás tartama alatt biztosítási esemény miatt bekövetkezett részkárok javítása esetén a biztosító megtéríti kölcsöngépjármű bérleti díját káreseményenként a gépjármű javításának indokolt időtartamára, de legfeljebb a szerződés aláírásakor az ajánlatban meghatározott időtartamra és összeghatárig, amennyiben a köl- csöngépjármű szolgáltatás nyújtója a jelen casco biztosítási ajánla- ton dealerkóddal megjelölt márkakereskedés és márkaszerviz.”

456. sz. záradék

„A Márkahűség biztosítás alapján amennyiben a casco biztosítás szerződője/biztosítottja a Márkahűség biztosítás keretében meg- határozott káreseményt szenvedett gépjárműve pótlására új gép- járművét a jelen casco biztosítási ajánlaton dealerkóddal megjelölt márkakereskedésben szerzi be, úgy a biztosító a casco biztosítási kártérítésen túl megtéríti a káreseményt szenvedett gépjármű vétel- kori számlaértékének Márkahűség biztosítás keretében meghatá- rozott százalékát.”

458. sz záradék

„A biztosító pótdíj megfizetése ellenében – a Járművek casco biztosításának különös feltételei 8. fejezetének II. pontjától eltérően

– amennyiben azokra a casco biztosítási fedezet kiterjed, megtéríti azokat a törés- és elemikár biztosítási eseményeket, amelyek a forgalmi rendszámmal ellátott különleges gépjárműben annak mun- kavégzése közben, vagy közlekedésre való előkészítése közben

következtek be. Különleges gépjárműnek minősül az a gépjármű, amely felszereltsége, vagy a ráépített munkagép segítségével személy és áruszállításon kívül más munka végzésére is képes.”

459. sz. záradék

„Eltérően a Járművek casco biztosításának különös feltételei 11. fe- jezet I.1.a), 11. fejezet IV. és 8. fejezet VI. pontjában megfogalma- zottaktól töréskárokra a szerződésben meghatározott önrészese- dési konstrukció alapján számított önrészesedés kétszeresének levonásával a biztosító megtéríti a gépjárműben keletkezett kárt a Járművek casco biztosításának különös feltételei részkárokra és totálkárra vonatkozó szabályozásának figyelembevételével.”

461. sz. záradék

„Truck Casco biztosítási módozat esetén amennyiben a besorolási érték (az a szám, amelyre a díjtétel vetül) alacsonyabb, mint a gép- jármű biztosítási szerződés megkötésének időpontjában érvényes tényleges értéke, a biztosító a besorolási érték és a szerződés- kötés időpontjában érvényes tényleges érték arányának megfelelő kártérítést nyújt. Ha a besorolási érték nagyobb, mint a gépjármű biztosítási szerződés megkötésének időpontjában érvényes tény- leges értéke, a gépjármű biztosítási szerződés megkötésének időpontjában érvényes tényleges értékét meghaladó részben a besorolási értékre vonatkozó megállapodás semmis és a díjat en- nek megfelelően le kell szállítani.”

466. sz. záradék

„A jelen casco biztosítási szerződés hatálya alatt a gépjárműben ide- gen gépjármű által okozott, és a kötelező gépjármű-felelősségbizto- sítás hatálya alá tartozó töréskárt a casco biztosító a Járművek casco biztosításának különös feltételeiben foglalt rendelkezéseknek megfelelően, de önrészesedés levonása nélkül téríti meg. A casco biztosítási szolgáltatás önrész levonása nélkül történő teljesítésének feltételei a következők:

– a károkozó gépjármű üzemben tartójának kötelező gép- jármű-felelősségbiztosítási díjfizetése a káresemény idő- pontjában rendezett legyen (biztosítási fedezet) és

– ennek visszaigazolása felelősségbiztosítója részéről megtörténjen, továbbá

– a kártérítés jogalapja a gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosítására vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések alkalmazásával megállapíthatóan egyértelmű és tisztázott legyen, s ez alapján

– a károkozó gépjármű üzemben tartójának kötelező fele- lősségbiztosítója a kártérítési felelősségét teljes egészé- ben elismerje.

– Az önrész levonása nélküli szolgáltatás teljesítésének további feltétele, hogy részkárok esetén a gépjármű helyreállítása az egyedi casco biztosítási ajánlaton dealerkóddal megjelölt szerviz által történjen.

A fenti feltételek együttes teljesülése esetén az aktív kárrendezés keretében teljesített kárkifizetések a casco biztosítás bonus beso- rolását nem befolyásolják. Amennyiben a fenti feltételek valamelyike is nem teljesül, a biztosító (erre irányuló károsulti igény esetén) az előzetes casco kárrendezés keretében, a Járművek casco biz- tosításának különös feltételeiben foglalt rendelkezéseknek meg- felelően és önrész levonásával teljesíti szolgáltatását.”

467. sz. záradék:

„A biztosító a Járművek casco biztosításának különös feltételei

2. fejezet II.1.2. pontjában foglaltaktól eltérően részkárok esetén megtéríti a gépjármű mentésével, tárolásával és a szerződő lakóhelye szerinti legközelebbi, vagy az egyedi casco biztosítási ajánlaton dealerkóddal megjelölt, a gépjármű szakszerű kijavítására alkalmas műhelybe való szállításával kapcsolatos indokolt, számlával igazolt költségeket önrész levonása nélkül, legfeljebb 100.000 Ft-ig.”

468. sz. záradék

„A biztosító a Járművek casco biztosításának különös feltételei

469. sz. záradék

„A biztosító a Járművek casco biztosításának különös feltételei 2. fejezet II.1.2. pontjában foglaltakat a jelen casco biztosítási szerző- dés vonatkozásában nem téríti meg.”

470. sz. záradék

„A jelen casco biztosítási szerződés területi hatálya a Járművek casco biztosításának különös feltételei 3. fejezetében foglaltakkal ellentétben a Magyar Köztársaság területére terjed ki.”

471. sz. záradék

„A jelen casco biztosítási szerződés vonatkozásában a gépjárművet ért totálkárok esetén a biztosító a Járművek casco biztosításának különös feltételei 2. fejezet I.2. pontjában foglaltakat nem alkalmazza, helyette a gépjármű első forgalomba állításának napjától a Járművek casco biztosításának különös feltételei 2. fejezet I.3. pontjában foglaltak kerülnek alkalmazásra.”

472. sz. záradék

„A biztosító a jelen casco biztosítási szerződés vonatkozásában a Járművek casco biztosításának különös feltételei 2. fejezet I.2. pontjában foglaltakat a következő módon alkalmazza:

– A személygépjárművek és legfeljebb 3,4 tonna meg- engedett össztömegű tehergépjárművek totálkára és a teljes gépjárművet ért lopáskárok esetén a gépjármű első forgalomba állítása napjától számított egy évig az alábbiak szerint térít a biztosító, amennyiben a biz- tosítási esemény időpontjában a gépjármű az először forgalomba helyező tulajdonosé, a gépjárművet elő- ször Magyarországon, 1000 km-t nem meghaladó futásteljesítménnyel, márkakereskedő által, a gyártás- tól számított 1 éven belül garancia vállalás mellett he- lyezték forgalomba és a gépjármű a magyarországi Eurotax katalógus által definiált átlagos használtságú és futásteljesítményű valamint a káresemény időpontjáig sérülésmentes volt. Az átlagos futásteljesítményt az Eurotax katalógusban meghatározott éves futásteljesít- ményhez mérten időarányosan vizsgálja a biztosító.

Az első forgalomba helyezés óta eltelt idő

Biztosítási szolgáltatás a vételkori számlaérték százalékában

0–12 hónapig

100%

Vételkori számlaérték: a biztosított gépjármű és annak biztosított extra tartozékai vásárlásakor kibocsátott vételi számla végösszege, figyelembe véve a vevő részére a vételi számla végösszegében érvényesített vásárlási kedvezményeket is.

Amennyiben az első forgalomba helyezés időpontja az ügyfél részéről nem bizonyított, akkor a forgalomba helyezés időpontjának a gyártási év január elsejét kell tekinteni.”

475. sz. záradék

„A Járművek casco biztosításának különös feltételeinek területi hatályra vonatkozó fejezetében foglaltakat meghaladóan a biztosítási védelem kiterjed Oroszország ázsiai területére, Azerbajdzsánra, Grúziára, Örményországra és Törökország ázsiai területére is.”

479. sz. záradék

„BMW és Mini magyarországi márkaszervizben, számla ellenében történő javíttatás esetén a biztosító a jelen szerződésre vonatkozó önrészesedési konstrukciót úgy alkalmazza, hogy a szerződésben meghatározott minimum önrészesedésnek csak a felét vonja le minden olyan esetben, amikor a szerződés szerint egyébként a minimum önrészesedés levonása lenne indokolt. A százalékos önrészesedésre ez a kedvezmény nem vonatkozik.”

480. sz. záradék

„Amennyiben a gépjárművet a casco biztosítási ajánlaton dealerkóddal megjelölt márkaszervizben, számla ellenében javíttatják, úgy a bizto- sító a jelen szerződésre vonatkozó önrészesedési konstrukciót úgy alkalmazza, hogy a szerződésben meghatározott minimum önré- szesedésnek csak a felét vonja le minden olyan esetben, amikor a szerződés szerint egyébként a minimum önrészesedés levonása lenne indokolt. A százalékos önrészesedésre ez a kedvezmény nem vonatkozik.”

482. sz. záradék

„Tekintettel arra, hogy a felek szerződése fokozott jelentőséget tulaj- donít a meghatározott biztosítási események (különösen a töréskár, lopáskár és részlopás) bekövetkezésének megelőzésére, a biztosító a jelen záradék szerinti szolgáltatással kívánja elősegíteni a szerző- dő/biztosított számára a kármegelőzési kötelezettségek teljesítését. A szerződő/biztosított kármegelőzéssel kapcsolatos kötelezettségeit elsősorban a Járművek casco biztosításának különös feltételei 9.,

10. és 11. fejezetei tartalmazzák, amelyek körében a töréskárok vonatkozásában megfogalmazásra került a gépjármű szakszerű üzemeltetésének, gondos karbantartásának, megfelelő műszaki állapotban tartásának, míg a lopáskárok tekintetében a meghatározott esetekben a zárcsere követelménye.

Fentiekből következően a biztosító jelen záradék szerinti szolgáltatása kiterjed minden olyan kármegelőzési költség megtérítésére, ame- lyek a balesetmentes közlekedést, a gépjármű karbantartását, közlekedésbiztonságát és az eltulajdonításának megelőzését szol- gálja. Az ezen kiegészítő biztosítás keretein belül igénybe vehető szolgáltatásokat az alábbi táblázat tartalmazza:

Megnevezés	Munkadíj	Alkatrész- költség
Zárrongálás, kulcselvesztés esetén zárcsere, számítógép átkódolása, indítókártya pótlása (csak gyári garancia nyújtásával történő javítás esetén)	Igen	Igen
Lopásvédelmi berendezések beszerelése (riasztó, sebváltózár, stb.) (csak gyári garancia nyújtásával történő javítás esetén)	Igen	Igen
Futómű ellenőrzés, beállítás, javítás	Xxxx	Xxxx
Lengéscsillapítók ellenőrzése, cseréje	Xxxx	Xxxx
Fékrendszer ellenőrzése, javítása	Xxxx	Xxxx
Gumiabroncsok cseréje, téli-nyári garnitúra átszerelése	Igen	Igen
A szervizkönyv előírásainak megfelelő rendszeres átvizsgálás	Igen	Nem
Gépjármű állapotfelmérése	Igen	Nem
Motordiagnosztika, szükség szerinti beállítások	Igen	Nem
Környezetvédelmi felülvizsgálat és igazolólap kiállításának díja	Igen	Nem
Fényszórók beállítása, kiégett izzók cseréje	Igen	Igen
Ablaktörlő lapátok cseréje	Xxxx	Xxxx

A garanciában térülő javítások költségeit a jelen kiegészítő biztosítás terhére nem téríti meg a biztosító (futómű, motordiagnosztika, stb).

A szolgáltatás biztosítási időszakonként összesen igénybe vehető értékének felső határa a biztosítási szerződés megkötésének idő- pontjában az ajánlaton, vagy kötvény kiállítása esetén a kötvényen meghatározott limitösszeg. A limitösszeget a biztosítási ajánlaton, vagy kötvény kiállítása esetén a kötvényen rögzítik a felek.

A szolgáltatás igénybevételének feltétele, hogy a szerződés esedékes díja a kármegelőzési kötelezettség teljesítésekor és azt megelőzően is folyamatos díjfizetéssel rendezve legyen.

A szerződő/biztosított a szolgáltatást minden biztosítási időszak hetedik hónapjának első napjától a biztosítási időszak utolsó napjáig veheti igénybe a biztosítási összeg erejéig, de az előző biztosítási időszakokban fel nem használt összeg a következő biztosítási idő- szakokra át nem vihető. A biztosító a szolgáltatást kizárólag számla ellenében nyújtja. A szolgáltatás igénybevételének dátumaként a felek a kiállított számla kiállítási dátumát tekintik. A biztosító szolgál- tatása a számla biztosítóhoz történő beérkezését követő 15 napon belül esedékes, önrészesedés levonása nélkül. A szolgáltatás igény- bevétele a casco biztosítási szerződés bonus-malus osztályba sorolását nem befolyásolja.

A jelen záradék szerinti szolgáltatás igénybevétele esetén a limit- összeget meghaladó kifizetés a Járművek casco biztosításának különös feltételei 10. fejezet II. pontjának első mondatában foglaltak alkalmazásával történik.

Az egy biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg kimerülése esetén a Járművek casco biztosításának különös feltételei 2. fe- jezetében foglalt éves biztosítási díj kiegészítését a szerződő vagy a helyébe lépő biztosított a jelen záradékban foglalt szolgáltatás ese- tén nem érvényesítheti.”

483. sz. záradék

„A Járművek casco biztosításának különös feltételeiből az alábbi fejezetek és pontok rendelkezései kizárásra kerülnek: 1. fejezet I.3.1., 1. fejezet I.5., 2. fejezet II.5.”

484. sz. záradék

„A Járművek Casco biztosításának Különös Feltételeiből az alábbi fejezetek és pontok kizárásra kerülnek: 1. fejezet I.1., I.3.1., I.5.,

2. fejezet II.5. töréskártól független, önálló üvegkárokra vonatkozó szabályozása.”

485. sz. záradék

„E-kommunikációs kedvezmény alkalmazható a casco biztosításon az alábbi esetben:

A kedvezmény alkalmazásának feltétele, hogy a szerződő megadja saját e-mail cím elérhetőségét és a hozzájárulását ahhoz, hogy a Generali-Providencia Biztosító Zrt. a megadott elérhetőségeken keresztül biztosítási szerződései megkötésével, kezelésével és esetleges megszüntetésével, szolgáltatási, kárrendezési igényével, kármegelőzéssel kapcsolatban, valamint a következő biztosítási időszakra várható díjról elektronikus úton információkat küldjön részére és ebből a célból elérhetőségi adatait kezelje. Vállalja továbbá, hogy az e-mail címben bekövetkezett változást – az info- rmációk illetéktelen személyhez jutásának elkerülése érdekében

– 5 munkanapon belül a biztosítónak írásban bejelenti. Tudomásul veszi, hogy a bejelentés elmulasztásából eredő esetleges kárért a biztosító nem vállal felelősséget. Tudomásul veszi, hogy amennyiben a biztosító a biztosítási szerződés megkötésével, kezelésével és esetleges megszüntetésével, szolgáltatási igénnyel kapcsolatos tájékoztatást vagy nyilatkozatot az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvényben szabályozottaknak megfelelően, fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátva, elektronikus úton (e-mail) küldi meg a szerződő részére, úgy az elektronikusan aláírt elektronikus dokumentumba foglalás az írásbeliség követelményének eleget tesz. Az elektronikus levél elküldésének tényét és időpontját a biztosító a későbbiekben bármikor igazolni tudja.”

486. sz. záradék

„A felek a szerződés megkötésétől eltérő, későbbi kockázatviselési kezdetben állapodnak meg. Ebben az esetben a kockázatviselés megkezdésének feltétele, hogy az első biztosítási díjat a kockázat- viselés kezdetének időpontjáig megfizették, és a kockázatviselés kezdeteként megjelölt időpontot megelőzően a biztosító vagy meg- bízottja által lefolytatott szemle alapján megállapítást nyerjen, hogy az ajánlaton megjelölt gépjármű biztosítási fedezetbe vonásának akadálya nincs. A kockázatviselés kezdetének időpontjában új, 0 km-es, Magyarországon, hivatalos márkakereskedő által forgalom- ba helyezett sértetlen gépjármű esetén nem szükséges a szemle lefolytatása, amennyiben a gépjármű vásárlási számlájának számát a casco biztosítási ajánlaton feltüntetik. Ebben az esetben a koc- kázatviselés kezdete a casco biztosítási ajánlaton feltüntetett idő- pont. Amennyiben a szemle a szerződő érdekkörében felmerülő okból nem történik meg vagy az alább felsorolt okok valamelyikének fennállása a biztosító, vagy megbízottja által lefolytatott szemle során megállapítást nyer, úgy az a biztosítási ajánlaton megjelölt gépjármű biztosítási fedezetbe vonásának akadályát képezi, és a szerződés nem lép hatályba, azaz a biztosító kockázatviselése nem kezdődik meg.

A felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a fenti okból a kockázatviselés az ajánlaton megjelölt időpontban nem kezdődik meg, úgy a szerződés megszűnik a szerződés létrejöttének idő- pontjára visszamenőlegesen, és az esetleges díjelőleget a biztosító visszafizeti a szerződő részére.

Amennyiben a lefolytatott szemle alapján megállapítást nyer, hogy az ajánlaton megjelölt gépjármű biztosítási fedezetbe vonásának akadálya nincs, de a kockázatviselés kezdetének időpontjáig az első díj nem kerül a biztosító részére megfizetésre, úgy a biztosítási védelem az első díj megfizetését követő nap 0. órájával lép életbe.

Biztosítási fedezetbe vonás akadályát képező körülmények:

– A szemléhez szükséges alábbi dokumentumok és egyéb tartozékok bármelyikének hiánya a szemlén:

• a gépjármű eredeti forgalmi engedélye, törzskönyve

• a gépjármű összes kulcsa, távkapcsolója, elektronikus indítókártyája

• a riasztó vagy más egyéb biztonságtechnikai be- rendezés távkapcsolói, kulcsai

• az utólag beszerelt tartozékok (biztonságtechnikai berendezések, extra felszerelések) típusát, értékét igazoló dokumentumok, számlák

• meghatalmazás abban az esetben, ha nem a gép- jármű tulajdonosa mutatja be a gépjárművet a szem- lén (cégek esetén a meghatalmazó aláírási címpél- dánya is szükséges)

• személyi igazolvány.

– A gépjármű fő azonosító adatainak (alvázszám, motor- szám) eredetisége kétséges, vagy nem azonosítható (átütött, lereszelt, módosított TMM-es vagy AF-es).

– A gépjármű általános műszaki állapota nem teszi lehe- tővé a biztonságos közlekedést.

– A gépjármű jelentős kijavítatlan sérüléssel rendelkezik (jelentős az a sérülés, amelynek a biztosító vagy meg- bízottja által becsült javítási értéke a gépjármű kötéskori értékének 33%-át meghaladja).

– A gépjárműbe nincs beszerelve a biztosítási ajánlat zá- radékok rovatában előírt biztonságtechnikai berendezés (pl.:riasztó, immobiliser).

– A biztosító a gépjármű állapota, az összes körülmény

– így különösen abban az esetben, amennyiben a gép- jármű jelentős, a gépjármű kárkori értékének legalább 33%-át elérő, kijavított előzménykárral rendelkezik – és a kárszakértői szemle alapján a kockázatot nem vállalja.”

487. sz. záradék

„Verda szolgáltatás esetén a Járművek casco biztosításának külö- nös feltételei az alábbi módosításokkal vonatkoznak a biztosítás szerződőjére/biztosítottjára és a gépjármű mindenkori jogszerű használójára:

2. fejezet I.1.4. pont kimarad, helyette a következő szabályozás érvényes: (Totálkár az, ha valamely biztosítási esemény következtében…) a megrongálódott gépjármű helyreállí- tása gazdaságtalan vagy a helyreállítás műszakilag nem indokolt. Gazdaságtalan a helyreállítás, ha a biztosító jelen záradékban foglalt szolgáltatása ÁFA-val növelten, az önrészesedés levonása előtt meghaladja a gépjármű bruttó káridőponti forgalmi értéke 70%-át. Amennyiben a biztosított áfa-visszaigénylési jogosultsággal rendelkezik a biztosított vagyontárgyra vonatkozóan, úgy a biztosító szolgáltatása a kár megtérítése tekintetében nettó értéken történik. Műszakilag nem indokolt a gépjármű helyreállítása, amennyiben önhordó karosszériás kivitel esetén a karosszéria, alvázas kivitel esetén az alváz és felépítmény, motorkerékpár esetén a váz sérülés miatt cserére szorul. Úgy a gazdaságtalan helyreállítás, mint a műszaki helyreállíthatatlanság tényét a biztosító állapítja meg. Áfa levonásra és visszatérítésre jogosult biztosított esetén a biztosító az eladási számla beérke-zéséig a maradványérték bruttó összegét vonja le a biztosított jármű nettó káridőponti piaci értékéből. A biztosító a ma- radványérték áfa tartalmát az eladási számla benyújtása után téríti meg a vonatkozó önrész figyelembevételével.

2. fejezet II.1.1. pont kimarad, helyette a következő szabályozás érvényes: Amennyiben a biztosítási esemény nem mi- nősül totálkárnak (I.1. pont), a biztosító szolgáltatása a biztosítási szerződésben rögzített anyag-, ill. alkatrészár százaléka alapján és a munkadíj alapján történik.

– A munkadíjra nyújtott térítést a káresemény időpontjában aktuális, Magyarországon használt Audatex kárszámítási program segítségével megállapított munkaóraigény és amennyiben a biztosítási szerződésben rögzítésre kerül, úgy a fix óradíj határozza meg. Amennyiben a biztosítási szerződésben munkaóradíj nem kerül rögzítésre, úgy a káresemény időpontjában, Magyarországon aktuális Audatex kárszámítási program segítségével megállapí- tott munkaóraigény és a Magyarországon átlagosan elfo- gadott árszínvonalnak megfelelő munkaóradíj határozza meg a munkadíjra nyújtott térítést.

Amennyiben ugyanazon sérülés helyreállítására több eltérő, szakmailag elfogadott módszer is létezik, akkor a biztosító a legkisebb költséggel járó módszer (mint pél- dául műanyagjavítás, részelem-fényezés, spotfényezés, fényezés nélküli horpadás-javítás, szélvédő-javítás, kár- pitjavítás, bőr- és műbőr felületek javítása) költségeit téríti meg. A biztosító a helyreállításhoz szükséges anyag-, ill. alkatrészigényt a káresemény időpontjában aktuális, Magyarországon használt Audatex kárszámítási program által meghatározott alkatrész-, fényezőanyag és egyéb anyagárak (a fényezőanyagok árát 100% fényezési mű- helyindex figyelembevétele mellett, a felhasznált apró- anyagok költségeit a felhasznált alkatrészek árának legfeljebb 2%-ában meghatározva) összköltségének a biztosítási szerződésben rögzített százalékában téríti.

– Kivételt képez az az eset, amennyiben az Audatex kal- kulációs program által feltüntetett alkatrészár nem a magyarországi vezérképviselet által megadott (ajánlott) ár, hanem külföldi árlistából képzett. Ezen képzett árat a kárkalkuláció eredményében az alkatrészár mellett feltüntetett „*” vagy „A” betűjelzés mutatja. Ezen alkat- részárak esetén a kártérítés alapja a káresemény idő- pontjában érvényes magyarországi vezérképviselet által megállapított (ajánlott) alkatrészár.

2. fejezet II.1.3. pont kimarad, helyette a következő szabályozás érvényes: amennyiben a káresemény során sérült biz- tonságtechnikai berendezések, alkatrészek (mint például biztonsági öv, övfeszítő, légzsák illetve tartozékaik, mint légzsákelektronika, csúszógyűrű) cseréje szükséges, úgy azt kizárólag abban az esetben téríti meg a bizto-

sító, ha a megnevezett alkatrészek beépítését köve- tően azok bemérése és gyári előírásoknak megfelelő működőképességének igazolása az adott gépjármű- típusnak megfelelő magyarországi márkaszerviz által dokumentáltan megtörtént.

2. fejezet II.3. pont kimarad, helyette a következő szabályozás érvényes: az alkatrészek és a fényezés költségeiből a biztosító az elhasználódási foknak megfelelő levonást (értékemelkedést) nem eszközöl. Kivételt képeznek ez alól azon alkatrészek, amelyek egyéb – nem a tárgyi káreseményben keletkezett – sérülésekkel (pl.: fénysérülés, karosszériasérülés, korrózió stb.) rendel- keznek, amennyiben az előzményi sérülési foknak meg- felelő értékkel csökkentett alkatrészár alacsonyabb, mint a biztosító szolgáltatása. Ebben az esetben a biztosító szolgáltatásának alapja az értékemelkedéssel kalkulált (azaz az előzményi sérülési foknak megfelelő értékkel csökkentett) alkatrészérték. A biztosító anyagkezelési költséget nem térít.

2. fejezet II.8. pont kimarad, helyette a következő szabályozás érvényes: Számla nélkül történő helyreállítás esetén a biztosító minden esetben a szerződés egyéb feltételeivel kalkulált áfa nélküli, nettó helyreállítási költséget téríti.

Ha a gépjármű helyreállítása nem történik meg, a biztosító ebben az esetben is a szerződés egyéb feltételeivel kalkulált áfa nélküli, nettó helyreállítási költséget téríti.

5. fejezet II. pont kimarad

5. fejezet III. pont kimarad

5. fejezet IV. pont kimarad.”

488. sz. záradék

„Motor Casco biztosítási módozat esetén a Járművek casco biz- tosításának különös feltételeiből kizárólag az alábbi pontok (a hozzátartozó előírásokkal, módosításokkal) vonatkoznak a biztosítás szerződőjére/biztosítottjára és a gépjármű mindenkori jogszerű használójára:

1. fejezet A biztosítás köre: Jelen biztosítási szerződésben foglaltak alapján a biztosító forintban megtéríti a gépjárműben, alkatrészeiben, tartozékaiban keletkezett kárt, valamint egyéb szolgáltatást nyújt a következő biztosítási ese- mények bekövetkezése esetén, amennyiben azokra a megkötött szerződés kiterjed.

1. fejezet I.1., I.2.,

1. fejezet I.3. az alábbiak szerint: Amennyiben a megfelelően (az összes zárszerkezet zárt) lezárt gépjárművet ellopják, vagy jogtalan használat céljából önkényesen elveszik és a gépjármű nem kerül meg. Nem minősül lopáskárnak, ha valaki a rábízott gépjárművet használja jogtalanul vagy a gépjárművet elsikkasztja.

I.3.1. az alábbiak szerint: Amennyiben a megfelelően lezárt gépjárműről annak alkatrészeit, tartozékait ellopják és azok nem kerülnek meg.

1. fejezet I.4.

1. fejezet II. az alábbiak szerint: A gépjármű a biztosítási ajánlatban leírt gyártmánynak, típusnak és kivitelnek megfelelően van biztosítva, beleértve a gyári széria alapkivitel fel- szereltséget meghaladó felszerelést és tartozékot, amennyiben az ajánlatban felvételre kerültek. A gyártó által széria tartozékokon túlmenően beszerelt extrákat külön kell biztosítani.

2. fejezet Biztosítási szolgáltatás: Biztosítási összeg az 1. fejezet I.1., I.2., I.3., I.4. pontban foglalt káreseményekre, totál- kárnak minősülő kár esetén a 2. fejezet I.1., 1.3., I.4.,

I.5. pontban foglaltak alapján meghatározott összeg. A biztosítási összeg a folyó biztosítási évre a kifizetett biztosítási szolgáltatás összegével csökken, kivéve, ha a szerződő fél vagy a helyébe lépő biztosított az éves díjat megfelelően kiegészíti (fedezetfeltöltés). A fede- zetfeltöltési összeg ugyanolyan arányban áll az éves biztosítási díjjal, mint a biztosítási szolgáltatás(ok) a gép-

jármű káridőponti értékével. A biztosítási díj feltöltését a biztosított kezdeményezheti írásban a biztosítónál, a fedezetfeltöltésre tekintettel fizetendő biztosítási díj összegét a biztosított kérése alapján biztosító kiszámítja. A biztosító a megállapodás szerinti biztosítási események bekövetkezésekor a szerződés szerinti önrészesedés levonásával az alábbi pontok szerint megállapított össze- get fizeti, azzal, hogy amennyiben a szerződésben ked- vezményezett került megjelölésre, úgy elsődlegesen a biztosító a megállapított összeget a kedvezményezett- nek, ennek hiányában a biztosítottnak fizeti meg. A biz- tosított személy minden esetben a gépjármű forgalmi en- gedély szerinti tulajdonosa.

2. fejezet I.1.,

2. fejezet I.3. az alábbiak szerint: Az első forgalomba állítástól a biztosító a káridőponti forgalmi értéket téríti meg, figyelembe véve az esetleges előzménykárokat (érték- csökkenés). Káridőponti forgalmi érték: amely egy, a káresemény időpontjában Magyarországon használt és azonos típusú, korú, műszaki állapotú és használati jellegű gépjárműnek magyar forintban kifejezett forgalmi értéke, amely azonban nem lehet magasabb az alábbi értékeknél:

Az első forgalomba helyezés óta eltelt idő	Biztosítási szolgáltatás a vételkori számlaérték százalékában
0–3 hónap	95%
4–6 hónap	90%
7–12 hónap	80%
13–24 hónap	70%
24 hónapon felül	65%

2. fejezet I.4., I.5., I.6.

2. fejezet II.1. pontja az alábbiak szerint: Amennyiben a biztosítási esemény nem minősül totálkárnak (I.1. pont), a biztosító az alábbi szolgáltatásokat nyújtja:

II.1.1. A helyreállítás Magyarországon átlagosan elfoga- dott árszínvonalnak megfelelő alkatrész-, illetve mun- kadíjárak alapján igazolt költségeit. A térítés felső határa az alkatrészek tekintetében az illetékes magyarországi vezérképviselet által közzétett alkatrészár. Amennyiben ugyanazon sérülés helyreállítására több eltérő, szakmai- lag elfogadott módszer is létezik, akkor a biztosító a leg- kisebb költséggel járó módszer (mint például műanyag- javítás, részelem-fényezés, spotfényezés, fényezés nélküli horpadás-javítás, szélvédő-javítás, kárpitjavítás, bőr- és műbőr felületek javítása) költségeit téríti meg.

II.1.2. A gépjármű mentésével és a szerződő lakóhelye szerinti legközelebbi, a gépjármű szakszerű kijavítására alkalmas műhelybe való szállításával kapcsolatos indo- kolt, számlával igazolt költségeket önrész levonása nélkül, legfeljebb 100 000 Ft-ig.

2. fejezet II.3., II.4., II.6., II.7., II.8.,

2. fejezet III., V., VI.

2. fejezet VII. az alábbiak szerint: Az I., II., III., V., VI. pontok érte- lemszerűen vonatkoznak a biztosított gépjármű nem gyá- rilag beépített alkatrészeire és tartozékaira amennyiben az ajánlaton felvételre kerültek.

2. fejezet VIII.

3. fejezet

4. fejezet

5. fejezet I. az alábbiak szerint: A lopás- és rabláskárt a külföldi rendőrhatóságnál, robbanás- és tűzkárt az illetékes tűz- rendészeti hatóságnál be kell jelenteni, az erről szóló jegyzőkönyvet a biztosítónak a kárbejelentéskor be kell mutatni. Külföldön bekövetkezett totál-, lopás- és rabláskár esetén a hazaérkezést követően haladéktalanul értesíteni kell a szerződőnek az illetékes hazai rendőri szervet is.

5. fejezet II., III., IV., V., VI.

6. fejezet

7. fejezet

8. fejezet I. egésze az alábbi kigészítéssel:

I.8. Bukósisako(ka)t és ruházato(ka)t ért károk

8. fejezet III.

8. fejezet IV. az alábbiak szerint: Nem téríti a biztosító azokat a nem széria tartozékokat és alkatrészeket, melyek az ajánlatban nem szerepelnek, beleértve a gyártó által beépített – de nem széria – tartozékokat is.

8. fejezet V., VI., VII.

9. fejezet

10. fejezet

11. fejezet I., I.1.

11. fejezet I.2. az alábbiak szerint:

A kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség megsérté- sének minősül különösen:

a) lopáskockázat vonatkozásában, ha a biztosított gépjármű az első forgalombahelyezést követően bármely okból kifolyólag (pl. lopáskísérlet, zárható tanksapka lefeszítése, zárrongálás, eredeti vagy másolt kulcs, elektronikus indítókártya elhagyása, stb.) olyan állapotba kerül, hogy rendeltetéssze- rűen nem használható, vagy a gépjármű jogszerű használóján kívül más illetéktelen személy is ké- pessé válhat a gépjármű használatára és a szer- ződő, biztosított, tulajdonos, illetve üzemben tartó a szakszerű javítás, illetve zárcsere megtörténtéig nem tárolja a gépjárművet megfelelően lezárt helyen.

c) ha az eltulajdonított gépjárműben benne maradt a gépjármű forgalmi engedélye vagy törzskönyve.

11. fejezet II., III., IV., V., VI.

11. fejezet VII. (új pont): A biztosító mentesül továbbá amennyiben a biztosított gépjárművel annak vezetője:

– az engedélyezett sebességet legalább 30 %-kal túllépte;

– vasúti átjárót biztosító jelzőberendezések vagy a gépjárműforgalom irányítására szolgáló egyéb jelzőberendezések tilos jelzését figyelmen kívül hagyta;

– párhuzamosan közlekedő, illetve forgalmi ok(ok) miatt álló gépjárműsor(ok) között haladt.

13. fejezet

14. fejezet

15. fejezet

16. fejezet

17. fejezet”

489. sz. záradék

„A biztosító a szerződésre a hatályos Járművek casco biztosításának különös feltételeinek 12. fejezetét nem alkalmazza.”

Autósegély–24 biztosítás különös feltételei (AKF)

I. fejezet

Biztosítási esemény

A biztosított gépjármû mûszaki, nem balesetbõl eredõ meghibáso- dása, üzemzavara miatti menetképtelenség.

II. fejezet

Biztosított gépjármûvek

A casco biztosítási szerzõdésben meghatározott, érvényes magyar forgalmi engedéllyel és rendszámmal rendelkezõ személygépjár- mûvek, terepjárók, 2t hasznos terhelés alatti tehergépjármûvek, maximum 9 állandó ülõhellyel rendelkezõ kisbuszok, valamint az általuk vontatott vontatmányok.

III. fejezet Biztosított személy

A casco biztosítási szerzõdésben megnevezett biztosított személy, valamint a gépjármû jogszerû vezetõje és a biztosítási esemény bekövetkeztekor bennülõ személyek (továbbiakban biztosított sze- mély). A biztosított személyek száma nem haladhatja meg a forgalmi engedélyben meghatározott szállítható személyek számát.

IV. fejezet

Biztosítási szolgáltatások

A biztosító a Europ Assistance országos és nemzetközi segítségnyújtási hálózatával együttmûködve a biztosítási esemény bekövetkeztekor a szerzõdésben meghatározott szolgáltatások teljesítésére vállal kötelezettséget. A biztosított személy a biztosítási esemény bekövetkezte után azonnal, de legkésõbb az azt követõ

24 órán belül jogosult, az Autósegély–24 munkatársával történt egyeztetést követõen az alábbi szolgáltatások igénybevételére.

1. Alapbiztosítási szolgáltatások

1.1. Helyszíni javítás

Amennyiben a biztosított gépjármû biztosítási esemény következtében menetképtelenné válik, a biztosító segélyautót vagy autómentõt küld a helyszínre, melynek szakembere

– szükségjavítás útján – megkísérli a biztosított jármûvet menetképessé tenni. A biztosító megtéríti a helyszínre történõ egyszeri kiszállás és az ott történõ javítás számlával igazolt munkadíját belföldön vagy külföldön, egy biztosítási éven belül maximum egy alkalommal, a biztosítási szerzõdésben meghatározott max. összeghatárig. A helyszínen történõ szükségjavítás során esetlegesen felhasznált alkatrészek árát a biztosítás nem tartalmazza. A biztosító a szolgáltatás ellenértékét a szolgáltatást nyújtó partnernek téríti meg.

Amennyiben a biztosítási esemény helyszínére (útszakaszra) vonatkozó szolgáltatási kizárólagosság miatt a biztosított nem veheti igénybe a biztosító által küldött szakember szolgáltatását, úgy biztosító a számlával igazolt költséget a biztosított személynek téríti meg. A szükségjavítással me- netképessé tett gépjármû megjavítása csak ideiglenes ja- vításnak minõsül, a gépjármû mielõbbi tartós és üzembiztos megjavíttatása a biztosított személy felelõssége.

1.2. Autómentõvel való szállítás

Amennyiben a biztosítási esemény következtében menet- képtelen biztosított gépjármûvet a helyszínen nem lehet menetképes állapotba hozni, a biztosító által a helyszínre küldött autómentõ a biztosított gépjármûvet a benne lé- võ személyes poggyásszal együtt javítómûhelybe vagy a kötvényben szereplõ lakóhelyre szállítja. A biztosító bel- földön vagy külföldön történt meghibásodás esetén, egy biztosítási éven belül maximum egy alkalommal, a biztosítási szerzõdésben meghatározott max. összeghatárig megtéríti a mûhelybe szállítás számlával igazolt költségeit.

A biztosító a szolgáltatás ellenértékét a szolgáltatást nyújtó partnernek téríti meg. Amennyiben a biztosítási esemény helyszínére (útszakaszra) vonatkozó szolgáltatási kizáróla- gosság miatt a biztosított nem veheti igénybe a biztosító által küldött szakember szolgáltatását, úgy a biztosítási szerzõdésben meghatározott feltételek szerint a biztosító a számlával igazolt költséget a biztosított személynek téríti meg.

2. Kiegészítõ biztosítási szolgáltatások

A biztosított személyek kizárólag együttesen, az alább fel- sorolt kiegészítõ biztosítási szolgáltatások valamelyikét, de csakis egyikét vehetik igénybe.

2.1. Lakóhelyre történõ hazautazás

Amennyiben a biztosítási esemény következtében menet- képtelen biztosított gépjármûvet a biztosítási esemény napján nem lehet menetképes állapotba hozni, a biztosító megszervezi a biztosított személy belföldrõl vagy külföldrõl történõ hazautazását.

A biztosító megtéríti a belföldi II. osztályú vonatjegy vagy távolsági buszjegy és a helyi tömegközlekedési eszközökön felhasznált menetjegyek számlával igazolt költségét biztosított személyenként egy biztosítási éven belül maximum egy alka- lommal, a biztosítási szerzõdésben meghatározott max. ösz- szeghatárig.

A biztosító megtéríti a külföldi II. osztályú vonatjegy vagy távolsági buszjegy és a helyi tömegközlekedési eszközökön felhasznált menetjegyek számlával igazolt költségét bizto- sított személyenként egy biztosítási éven belül maximum egy alkalommal, a biztosítási szerzõdésben a biztosított személyekre vonatkozóan együttesen meghatározott max. öszszeghatárig.

A taxival megtett utazás számlával igazolt költségeit a bizto-sító az összes biztosított személyre vonatkozóan együttesen téríti meg, egy biztosítási éven belül maximum egy alkalommal, a biztosítási szerzõdésben meghatározott max. összeghatárig. A biztosító a szolgáltatás ellenértékét a biztosított személynek téríti meg.

Amennyiben a biztosított a lakóhelyre történõ hazautazás szolgáltatást igénybe veszi, nem jogosult a 2.2., 2.3. és 2.4. pontokban foglalt szolgáltatások igénybevételére.

2.2. Úticélhoz történõ továbbutazás

Amennyiben a biztosítási esemény következtében menet- képtelen biztosított gépjármûvet a biztosítási esemény napján nem lehet menetképes állapotba hozni, és az úticélhoz történõ továbbutaztatás várható költségei nem magasab- bak, mint a hazautazás várható költségei, a biztosító meg- szervezi a biztosított személy belföldrõl vagy külföldrõl történõ továbbutazását.

A biztosító megtéríti a belföldi II. osztályú vonatjegy vagy távolsági buszjegy és a helyi tömegközlekedési eszközökön

felhasznált menetjegyek számlával igazolt költségét bizto- sított személyenként egy biztosítási éven belül maximum egy alkalommal, a biztosítási szerzõdésben a biztosított személyekre vonatkozóan együttesen meghatározott max. összeghatárig.

A biztosító megtéríti a külföldi II. osztályú vonatjegy vagy távolsági buszjegy és a helyi tömegközlekedési eszközökön felhasznált menetjegyek, számlával igazolt költségét biztosí- tott személyenként egy biztosítási éven belül maximum egy alkalommal, a biztosítási szerzõdésben a biztosított sze- mélyekre vonatkozóan együttesen meghatározott max. ösz- szeghatárig.

A taxival megtett utazás számlával igazolt költségeit a bizto- sító az összes biztosított személyre vonatkozóan együtte- sen téríti meg, egy biztosítási éven belül maximum egy alkalommal, a biztosítási szerzõdésben meghatározott max. összeghatárig.

A biztosító a szolgáltatás ellenértékét a biztosított sze- mélynek téríti meg.

Amennyiben a biztosított személy az úticélhoz történõ to- vábbutaztatás szolgáltatást igénybe veszi, nem jogosult a 2.1., 2.3. és 2.4. pontokban foglalt szolgáltatások igény- bevételére.

2.3. Bérgépjármû igénybevétele

Amennyiben a biztosítási esemény következtében menet- képtelen biztosított gépjármûvet a biztosítási esemény nap- ján nem lehet menetképes állapotba hozni, a biztosított személy részére a biztosító belföldi és külföldi gépjármû kölcsönzéssel foglalkozó szerzõdéses partnerei mindenkor hatályos kölcsönzési feltételeinek figyelembevételével saját vezetésû bérgépjármû igénybevételét szervezi meg.

A biztosító megtéríti a bérgépjármû számlával igazolt költségét egy biztosítási éven belül maximum egy alka- lommal, a biztosítási szerzõdésben meghatározott max. összeghatárig. A biztosító által nyújtott fedezet nem terjed ki a bérgépjármûvön keletkezett károkra, sérülésekre, a jármû ellopásából, elsikkasztásából vagy a jármû késedelmes visszaszolgáltatásából eredõ költségekre, valamint az útdíj, átkelési díj, alagút-, üzemanyag- és egyéb költségekre, amelyek a biztosított személyt terhelik. A biztosított személy a bérgépjármû átvételekor a szolgáltató partner részére az esetlegesen felmerülõ költségekre elõleget köteles biztosítani, melynek fedezetéül készpénzelõleg vagy bankkártyafedezet szolgálhat. A biztosító a szolgáltatás ellenértékét a szolgáltatást nyújtó partnernek téríti meg. Amennyiben a biztosított személy a bérgépjármû szolgálta- tást igénybe veszi, nem jogosult a 2.1., 2.2. és 2.4. pon- tokban foglalt szolgáltatások igénybevételére.

2.4. Éjszakai szállás

Amennyiben a biztosítási esemény következtében menet- képtelen biztosított jármûvet a biztosítási esemény nap-ján nem lehet menetképes állapotba hozni, a biztosító meg- szervezi a biztosított személy éjszakai szállását belföldön vagy külföldön, szállodában vagy panzióban.

A biztosító a belföldi számlával igazolt költséget megtérí- ti egy biztosítási éven belül maximum egy alkalommal, a biztosítási szerzõdésben a biztosított személyekre vonatko- zóan együttesen meghatározott max. összeghatárig.

A biztosító a külföldi számlával igazolt költséget megtéríti egy biztosítási éven belül maximum egy alkalommal, a biztosítási szerzõdésben a biztosított személyekre vonatkozóan együt- tesen meghatározott max. összeghatárig.

A biztosító a szolgáltatás ellenértékét a szolgáltatást nyújtó partnernek téríti meg.

Amennyiben a biztosított személy az éjszakai szállás szol- gáltatást igénybe veszi, nem jogosult a 2.1., 2.2. és a 2.3. pontokban foglalt szolgáltatások igénybevételére.

V. fejezet Területi hatály

A biztosítás Európa területére érvényes. Törökország ázsiai területé- re, illetve Észtország, Lettország és Litvánia kivételével a volt Szovjet- unió utódállamaira a biztosítási védelem nem terjed ki.

VI. fejezet

Kockázatviselés kezdete, megszûnése, hatálya

Az Autósegély–24 biztosítás kockázatviselésének kezdetére, meg- szûnésére és hatályára vonatkozóan a Jármûvek casco biztosítá- sának különös feltételeiben meghatározottak érvényesek. Az Autó- segély–24 biztosítás minden esetben megszûnik, amennyiben az alapbiztosítás (casco biztosítás) kockázatviselése megszûnik.

VII. fejezet

A biztosító szolgáltatásának esedékessége

A biztosító a segélyhívás beérkezésekor haladéktalanul köteles megkezdeni a biztosítási szolgáltatás megszervezését.

Amennyiben erre lehetõség van, a biztosító a biztosított személyt tájékoztatja a biztosítási szolgáltatások tartalmáról és határidejérõl. A számlával igazolt költségek megtérítése az Autósegély–24 Központjához a fedezet, jogalap és összegszerûség megállapításához szükséges dokumentumok benyújtása utáni 15. napon esedékes.

VIII. fejezet Kockázatkizárás

A biztosító nem téríti meg a következõ költségeket:

– az érvényes mûszaki vizsgával nem rendelkezõ gépjármû által elszenvedett biztosítási esemény során felmerülõ károkat,

– a biztosított gépjármû végleges helyreállítását szolgáló javítási és karbantartási költségeit (kivéve a helyszíni javítás munkadíját),

– az üzemanyagköltségeket,

– a bérgépjármû szolgáltatás igénybevétele esetén az útdíjakat, alagút-, átkelési-, és egyéb díjakat,

– a poggyász szállítási- vagy postaköltségeit, amennyiben azok nem szállíthatók együtt a biztosított személlyel,

– a személy- és áruszállító taxiként vagy bérgépjámûként üzembe helyezett gépjármûvek kárait,

– a biztosított gépjármûben utazó autóstopposok kár- igényeit,

– a biztosított egyéb biztosítási szerzõdése alapján (pl. casco biztosítás) megtérülõ károkat,

– a gumidefekt, illetve üzemanyag hiányából adódó kár- igényeket,

– a felkelés, zavargás, tüntetés, sztrájk, terrorista vagy háborús eseményekkel közvetett vagy közvetlen okozati összefüggésben bekövetkezett károkat,

– a magyarországi és külföldi államhatalmi, illetve állam- igazgatási szervek intézkedései/rendelkezései során ke- letkezõ károkat,

– a biztosítási szolgáltatás során a biztosított jármûben, annak tartozékaiban vagy az abban szállított poggyász- ban keletkezett károkat.

IX. fejezet

A szerzõdõ/biztosított személy kötelezettségei káresemény elõtt és után

A biztosított személy a biztosítási esemény bekövetkezte után azonnal, de legkésõbb az azt követõ 24 órán belül köteles a biztosítási eseményt az Autósegély–24 vonalán bejelenteni. A szolgáltatások

igénybevétele kizárólag az Autósegély–24 munkatársával történt egyeztetést követõen, a megállapodásnak megfelelõ módon lehetséges.

A fedezet, jogalap és összegszerûség megállapításához szükséges felvilágosítást meg kell adni és lehetõvé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenõrzését.

A biztosító harmadik féllel szembeni követeléseinek érvényesítéséhez a biztosított személy köteles – az ehhez szükséges – rendelkezésére álló dokumentumokat a biztosító rendelkezésére bocsátani.

A biztosított/szerzõdõ 15 napon belül írásban köteles a biztosítónak bejelenteni az ajánlaton, illetve a kötvényen feltüntetett adatok megváltozását.

A biztosított/szerzõdõ köteles a tõle elvárható módon a kárt enyhíteni és megelõzni. A felek megállapodhatnak a biztosított személy kármegelõzéssel és kárenyhítéssel kapcsolatos teendõiben.

A biztosított személy kármegelõzéssel és kárenyhítéssel összefüggõ teendõivel kapcsolatban a biztosítóhoz fordulhat tanácsért.

X. fejezet

A biztosító mentesülése

A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bi- zonyítja, hogy a kárt a biztosított személy, illetve a szerzõdõ fél, velük közös háztartásban élõ hozzátartozójuk, a biztosított gépjármûvének üzemeltetésében közremûködõ alkalmazottai, illetve megbízottai, tagjai vagy szervei jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gon- datlanul okozták. Súlyosan gondatlannak minõsül különösen, ha:

– a biztosított személy a biztosítási esemény bekövet- kezésétõl számított 24 órán belül nem jelentette be kár- igényét az Autósegély–24 telefonszámán,

– a jármû jellemzõi nem felelnek meg a biztosított jármûvel szemben támasztott mûszaki követelményeknek a meg- engedett tömeg, illetve szállítható személyek számának vonatkozásában,

– a biztosított személy nem az Autósegély–24 telefonszá- mán jelentkezõ munkatárssal elõzetesen egyeztetett mó- don vesz igénybe biztosítási szolgáltatást,

– a szerzõdés megkötésekor a jármû már nem volt menetképes állapotban, illetve, ha a biztosítási esemény abból adódott, hogy a jármû menetkészsége egy korábbi meghibásodást követõen csak ideiglenesen, nem tar- tósan lett helyreállítva,

– a biztosított személy a költségek és kiadások felmerülé- sét nem az eredeti számlákkal igazolja,

– a biztosítási esemény autóversenyen, arra való felkészü- lés közben, vagy megbízhatósági-, illetve teljesítmény- teszt során történt,

– a biztosítási esemény bekövetkeztekor a forgalomban résztvevõ gépjármû jogszerû vezetõjének nem volt ér- vényes vezetõi engedélye és ez közrehatott a biztosítási esemény bekövetkezésében,

– a biztosítási esemény a jármû szakszerûtlen üzemelte- tése következtében történt, vagy amennyiben a bizto-

sítási esemény idõpontjában a biztosított gépjármû nem rendelkezik érvényes hatósági mûszaki vizsgával,

– a biztosított személy a szerzõdés elvállalása szempont- jából lényeges körülményt elhallgat, vagy a kárrendezés során a biztosítót megtéveszti olyan tény tekintetében, amely a biztosító fizetési kötelezettségére, vagy annak mértékére kihatással van,

– a károk a IX. fejezetben foglalt kötelezettségek megsér- tése következtében keletkeztek,

– a biztosított személy kárenyhítési, kármegelõzési köte- lezettségét megsérti,

– a biztosított jármûvet nem az ajánlaton meghatározott módon, illetve jelleggel használták,

– ha a biztosított jármûvel a közlekedés-rendészeti sza- bályok megsértésével szállítottak személyeket és ez a tény közrehatott a biztosítási esemény bekövetkeztében.

XI. fejezet

A szerzõdésben érintett felek jogállása

A szerzõdõre/biztosítottra vonatkozó minden rendelkezés érvényes a biztosított személyre és mindazokra, akik igényeiket a biztosítási szerzõdésbõl érvényesíthetik és ugyanezek betartását meg kell követelniük a gépjármû mindenkori jogszerû használójától is. A kármegelõzési és kárenyhítési kötelezettség ezen személyeket ugyanúgy terheli, mint a szerzõdõt/tulajdonost.

XII. fejezet Elévülés

Jelen szerzõdésbõl származó igények 1 év elteltével elévülnek.

XIII. fejezet

A szerzõdés módosítása

Jelen feltételen alapuló szerzõdés módosítása kizárólag írásban tör- ténhet.

XIV. fejezet Egyebek

Jelen feltételében nem szabályozott kérdésekben a Jármûvek casco biztosításának különös feltételei, az Általános vagyonbiztosítási felté- telek (ÁVF), valamint a Ptk. rendelkezései az irányadóak.

Autósegély-24 központ címe: Europ Assistance Kft.,

0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xxxx 00–00.

Jelen feltétel 1999. február 1-jétõl hatályos.

Document Metadata

Table of Contents

Hatályos: 2011. április 1-jétől

Document Metadata