A Magyar-Mikrohitelező Központ Pénzügyi Szolgáltató Zrt.

A Magyar-Mikrohitelező Központ Pénzügyi Szolgáltató Zrt.

……………………………………………… számú Kölcsönszerződés 2. számú melléklete

Hatályos 2015. szeptember 15.

Általános Szerződési Feltételek

kölcsön ügyletek esetében

1 Az Általános Szerződési Feltételek (továbbiakban: ÁSZF)

A jelen ÁSZF irányadó a Magyar-Mikrohitelező Központ Pénzügyi Szolgáltató Zárkörűen Működő Részvénytársaság (székhelye: 1143 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xx 00-00., xxxxxxxxxxxx bíróság és cégjegyzékszám: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága 01-10- 047395; továbbiakban: Hitelező) és vállalati ügyfelei (továbbiakban: Adós) között létrejött valamennyi kölcsönviszonyt megtestesítő, továbbá ahhoz kapcsolódó jogviszonyra. Az Adós azon jogi személyeket és más gazdálkodó szervezeteket jelenti, amelyek részére a Hitelező pénzügyi szolgáltatásokat nyújt.

Az ÁSZF rendelkezései külön kikötés nélkül is kötelezőek mind a Hitelezőre, mind az Adósra. A Hitelező és az Adós közös megegyezéssel azonban az adott kölcsönügyletre vonatkozó egyes egyedi szerződésekben (a továbbiakban: Szerződés) eltérhet az ÁSZF azonos kérdést szabályozó rendelkezéseitől, és ilyen esetekben e rendelkezések alkalmazandók az ÁSZF-ben meghatározott rendelkezések helyett.

Az Adós és a Hitelező közötti jogviszonyra a jelen pontban foglaltakon túl a Hitelező Üzletszabályzatában és Xxxxxxxxxxxxxx foglaltak, valamint az ott sem rendezett kérdésekben a mindenkori magyar jogszabályi előírások az irányadók.

2 Az ÁSZF elfogadása, módosítása

Az ÁSZF Xxxx általi elfogadása feltétele annak, hogy a Hitelező az Adós részére a pénzügyi szolgáltatást nyújtson. A Hitelező az ÁSZF egy példányát elfogadás céljából minden Adósnak rendelkezésére bocsátja, az ügyfélforgalom számára rendelkezésre álló helyiségeiben elérhetővé teszi, az a nyitvatartási órák alatt megtekinthető, illetve a Hitelező azt az Adós kérésére papíron vagy tartós adathordozón átadja; egyébként elérhetők a Hitelező honlapján (xxx.xxxxxx.xx). Az ÁSZF rendelkezéseinek megfelelően a Hitelező az Adóssal kölcsönszerződést (a továbbiakban: Kölcsönszerződés) köt, amely szerződés tartalmazza az ÁSZF rendelkezéseinek Adós általi kifejezett elfogadását is.

A hitelező jogosult az ÁSZF egyoldalú módosítására. Az ÁSZF módosítását a módosítás hatálybalépését megelőzően legalább 15 nappal az ügyfélforgalom számára

rendelkezésre álló helyiségeiben, valamint a Hitelező internetes oldalán (xxx.xxxxxx.xx) is elérhetővé teszi.

Amennyiben az Adós a módosítás ellen annak hatálybalépése napjáig írásban nem tiltakozik, a módosítást az Xxxx által elfogadottnak kell tekinteni.

Amennyiben a Hitelező az Adós módosítással kapcsolatos írásbeli tiltakozását legkésőbb a módosítás hatálybalépését megelőző napig megkapja, a Hitelező úgy tekinti, hogy az Adós a Kölcsönszerződést a módosítás hatálybalépésének napjára felmondta. Az Adós ilyen esetben díj-, költség- vagy egyéb fizetési kötelezettség- mentesen jogosult a Kölcsönszerződést felmondani. Ebben az esetben a Hitelező és az Adós legkésőbb a megszűnés napjáig elszámolnak egymással, és az Adós tartozásait ezen időpontig köteles megfizetni, Hitelező részére.

Nem minősül egyoldalú, az Adós számára hátrányos módosításnak, ha a Hitelező új szolgáltatást, és ahhoz kapcsolódóan új díjat vezet be, ha az új szolgáltatás igénybevétele az Adósok számára nem kötelező, valamint, ha a feltételek módosítása (új díj bevezetése) kizárólag az új Adósokra vagy újonnan megkötött szerződésekre vonatkozik. Szintén nem minősül egyoldalú, az Adós számára hátrányos módosításnak, ha a Hitelező az előre megadott időszak letelte, vagy az előre meghirdetett feltételek bekövetkezése esetén az előre meghirdetett módon és mértékben megváltoztatja a szerződési feltételeket.

3 MEGHATÁROZÁSOK

Banki munkanap: minden nap, melyen Magyarországon a bankok nyitva tartanak, szombat és vasárnap, továbbá a magyar jogszabályokban meghirdetett munkaszüneti napok és hivatalos ünnepnapok, valamint a Hitelező azon bankszünnapjai kivételével, amelyekről a Hitelező az Ügyfelet a Hitelező internetes oldalán közzétett hirdetményben tájékoztatta.

Biztosíték: Az Adós vagy valamely harmadik személy (Biztosítékot Nyújtó) által az Adós Kölcsönszerződésből származó fizetési kötelezettségei teljesítésének biztosítására nyújtott, a Kölcsönszerződésben felsorolt, vagy a Kölcsönszerződés mellékleteként megkötött, ill. azzal összefüggésben megkötött biztosítéki szerződéseket jelenti.

Biztosítékot nyújtó: Biztosítékot nyújtó természetes vagy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, függetlenül attól, hogy az maga az Adós, vagy bármilyen más harmadik személy;

Esedékesség: Az a Kölcsönszerződésben meghatározott nap, amikor az Adósnak a Kölcsönszerződés alapján fennálló valamely fizetési kötelezettségét teljesítenie kell.

Fedezet: bármely, a Hitelező javára alapított biztosítéki érdekeltség, beleértve, de nem kizárólag a zálogjogot (óvadékot), a kezességet és garanciát, valamint bármely egyéb megállapodást vagy megegyezést, amelynek gazdasági és/vagy kereskedelmi hatása biztosítékhoz hasonló és melyekből a Hitelező nem szerződésszerű Adós általi teljesítés esetén választása szerint kielégítést kereshet.

Futamidő: Az a szerződésben rögzített időtartam, amely alatt az Adósnak a kölcsönt vissza kell fizetnie, és amely időszakban az Adós a folyósított kölcsönösszeg után Kamatot fizet. A futamidő kezdőnapja a Kölcsön folyósításának aláírásának napja, e nap egyben az első Kamatperiódus és az első ügyleti év kezdő napja. A futamidő utolsó napja a Kölcsön lejárata.

Hirdetmény: A Hitelező honlapján közzétett tájékoztató, mely tartalmazza a kamatok, díjak, jutalékok, költségek aktuális típusát, mértékét, esedékességét és más szerződéses elemeket, amelyet a Hitelező jogosult egyoldalúan megváltoztatni.

Kamat: Az Adós által az igénybe vett kölcsön használatáért a Hitelezőnek fizetendő, időarányosan térítendő pénzösszeg. A kamat az egyedi Kölcsönszerződésben meghatározott, éves százalékban kifejezett ügyleti kamatláb alkalmazásával kerül kiszámításra.

Kamatfelár: az induló kamatfelár az Adóssal való megállapodás alapján, egyedi (kockázati) döntéssel kerül meghatározásra, éves százalékban kifejezett érték, mely a referencia-kamatlábbal (bázis kamatláb) összeadva alkotja a Kamat számításához szükséges ügyleti kamatlábat.

Kamatfizetési nap: a Kölcsönszerződésben kerül meghatározásra. Eltérő megállapodás hiányában minden naptári hónap első napját jelenti azzal, hogy amennyiben bármely kamatfizetési nap nem Banki munkanap, akkor a kamatfizetési napnak az ezt követő első Banki munkanap minősül.

Kamatperiódus: két, egymást követő Kamatfizetési nap közötti időszak, azzal, hogy az első Kamatidőszak a folyósítás napján kezdődik, és minden ezt követő Kamatidőszak az előző Kamatidőszak utolsó napját követő napon kezdődik. Ha bármely Kamatidőszak olyan napon végződik, amely nem Banki munkanap, akkor a Kamatidőszak utolsó napja az ezt követő Banki munkanap azzal, hogyha ennek eredményeképpen a következő Banki munkanap egy másik naptári hónapba nyúlna át, akkor a Kamatidőszak utolsó napja a Kamatidőszak tárgyhónapjának utolsó Banki munkanapja.

Késedelmi kamat: Amennyiben az Adós a Kölcsönszerződés alapján őt terhelő bármilyen jogcímű fizetési kötelezettségének teljesítésével késedelembe esik,

késedelmi kamatot köteles fizetni. A késedelmi kamat - a késedelem teljes időtartamára a késedelmesen megfizetett összeg után jár. A fizetendő kamat mértéke a kölcsön késedelmes visszafizetése esetében a Kölcsönszerződésben meghatározott ügyleti kamatlábon felül évi 6%. a késedelmi kamat érvényes mértéke, más jogcímen teljesítendő fizetési kötelezettségek késedelme miatt évi 6%. A késedelmi kamat a késedelembe esés napjától a Hitelező által küldendő külön fizetési felszólítás nélkül fizetendő.

Kölcsönszerződés: A Kölcsönszerződés rendelkezéseinek megfelelően a Hitelező forintban meghatározott pénzösszeget folyósít az Adósnak, az Adós pedig köteles a kölcsön összegét a Kölcsönszerződés szerint visszafizetni

Kölcsön lejárata: Az a nap, amikor az Adós a Hitelezővel szembeni teljes kölcsöntartozását a Kölcsönszerződésben meghatározott módon megfizetni köteles.

Rendelkezésre tartási idő: A Kölcsönszerződésben meghatározott, végső lejárat napját meg nem haladó időpontig tartó, a Kölcsön igénybevételi lehetősége céljából a Kölcsönszerződésben meghatározott időtartam, amelynek során az Adós a felfüggesztő feltételek teljesülése esetén a Kölcsönszerződés rendelkezéseinek megfelelően kölcsön folyósítását kérheti;

Tartozás: A Kölcsönszerződés alapján fennálló, az Adós által a Hitelezőnek még vissza nem fizetett tőkeösszeg, valamint a felhalmozódott és még ki nem egyenlített kamatok, díjak, költségek és egyéb kiadások járulékok teljes összege

Türelmi idő: A kölcsön folyósításától számított azon időszak, amely időtartamon belül az Adóst kizárólag a Kölcsön összege után járó Kamat megfizetésének kötelezettsége terheli. Az Adós a Kölcsön összegét a Türelmi idő lejártát követően, havonta, az adott Kamatfizetési napon, egyenlő részletekben köteles törleszteni.

Üzletszabályzat: Azon dokumentum, amely meghatározza a Hitelező és az Adós közötti jogviszony alapvető szabályait, és amelynek rendelkezéseit alkalmazni kell a Hitelező és valamennyi Adós közötti minden olyan jogviszonyban, melynek során a Hitelező valamely szolgáltatást nyújt az Adósok részére, és/vagy az Adósok valamely szolgáltatást vesznek igénybe a Hitelezőtől.

4 Kamatok, díjak és költségek

Az Adós a Kölcsön nyújtásáért a Kölcsönszerződésben, valamint - eltérő megállapodás hiányában - a jelen ÁSZF-ben meghatározott ügyleti kamatot, díjakat, költségeket köteles fizetni és egyéb járulékos fizetési kötelezettségeket köteles teljesíteni.

Ügyleti kamat: A Kölcsönszerződésben meghatározott Kamat, amelynek mértéke - eltérő megállapodás hiányában - változó.

A Kamatot a Hitelező naptári napokra számítja fel. Az első kamatnap a folyósítás napja, az utolsó kamatnap a törlesztést megelőző nap. Az utolsó kamatfizetés a kölcsön lejáratának a napján esedékes. Ha az Adós a kölcsönt lejárat előtt fizeti vissza, a Kamat a kölcsön visszafizetésének a napján válik esedékessé. A Hitelező a Kamatot a tényleges visszafizetés napjáig számítja fel.

Az ügyleti kamat kiszámítása – az éves kamatláb alkalmazásával – napi kamatszámítással 365/360 nap figyelembevételével a következő képlet alapján történik: (Nem esedékes tőketartozás * a Kamatperiódusban lévő naptári napok száma * Kamatláb) / (360 * 100).

5 Egyoldalú szerződésmódosítás

5.1

Amennyiben a Kölcsönszerződésben referencia kamatlábhoz kötött Kamat kerül megállapításra, a referencia kamatláb változásával együtt automatikusan, kamatperiódusonként változik a Kamat, erre tekintettel a referencia kamatlábhoz kötött ügyleti kamat mértékének periodikus változása nem minősül egyoldalú szerződésmódosításnak.

5.2

A Hitelező a Kölcsönszerződésben meghatározott Kamatfelár díj, költség, vagy egyéb Kölcsönszerződési feltétel Adósra nézve kedvezőtlen módosításának jogát az alábbi feltételek valamelyikének bekövetkezése esetén gyakorolja: Az alábbi tényezők azok, amelyek megváltozása esetén a Hitelező jogosult a Kölcsönszerződésben szereplő kamatot, díjat, költséget egyoldalúan, az Adósra nézve hátrányosan módosítani:

a) A jogi, szabályozói környezet megváltozása

• a Hitelező – Kölcsönszerződés szerinti jogviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő – tevékenységére, működési feltételeire vonatkozó vagy ahhoz kapcsolódó jogszabályváltozás, jegybanki rendelkezés vagy a Hitelezőre kötelező egyéb szabályozók megváltozása;

• a Hitelező –Kölcsönszerződés szerinti jogviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő – tevékenységéhez kapcsolható közteher vagy a kötelező tartalékolási szabályok változása.

b) Az Adós kockázati megítélésének megváltozása

• az Adós, illetve a kölcsönügylet más kockázati kategóriába történő átsorolása a Hitelező vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő ügyletminősítési szabályzata vagy ügyfél- és partnerminősítési szabályzata – különös tekintettel az Adós pénzügyi helyzetében és fizetőképességi stabilitásában bekövetkező változásokra –, ha azt az új

kockázati kategóriába történő átsorolás az értékvesztés, és ezáltal az alkalmazott kockázati felár mértékének változtatását teszi indokolttá;

• a Hitelező vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő ügyletminősítési szabályzata vagy ügyfél- és partnerminősítési szabályzata, vagy hitelező belső adósminősítési szabályzata alapján azonos kockázati kategóriába tartozó hitelügyletek, illetve ügyfelek kockázatának változása, ha a kockázat megváltozása az adott kockázati kategóriában az értékvesztés, és ezáltal az alkalmazott kockázati felár mértékének változtatását teszi indokolttá;

• a nyújtott kölcsön fedezetéül szolgáló ingatlan- és/vagy egyéb fedezet értékében bekövetkezett legalább 10%-os (tíz százalékos) változás.

A Hitelező a fentiekben meghatározott eseteken kívül vis maior események bekövetkezése esetén átmenetileg, a zavarok fennállásáig módosíthat egyoldalúan kamatot, díjat, költséget.

5.3

Kölcsönszerződésben meghatározott ügyleti vagy késedelmi kamatot, díjat vagy költséget érintő, az Adós számára kedvezőtlen módosítást – a referencia kamatlábhoz kötött referencia kamatláb változásából eredő kamat változása kivételével – a módosítás hatálybalépését 15 (tizenöt) nappal megelőzően a Hitelező Hirdetményben közzéteszi. Ezen felül a módosításról és a törlesztőrészlet ebből adódó várható változásáról a Hitelező az érintett Adóst legkésőbb a módosítás hatálybalépését 15 (tizenöt) nappal megelőzően postai úton vagy más, a Kölcsönszerződés meghatározott módon értesíti. Módosítás esetén – referencia kamatlábhoz kötött kamat esetén a referencia kamatláb változásából eredő kamatváltozás kivételével – az Adós a módosítás hatálybalépése előtt jogosult a Kölcsönszerződés díjmentes felmondására. Amennyiben az Adós a módosítás ellen, annak hatálybalépése napjáig írásban nem tiltakozik, a módosítást az Xxxx által elfogadottnak kell tekinteni. Amennyiben a Hitelező az Adós szerződésmódosítással kapcsolatos írásbeli tiltakozását legkésőbb a szerződésmódosítás hatálybalépését megelőző napig megkapja, a Hitelező úgy tekinti, hogy az Adós a Kölcsönszerződést a szerződésmódosítás hatályba lépésének napjára felmondta. Ez esetben a Hitelező és az Adós haladéktalanul kötelesek elszámolni egymással, és az Adós köteles az eredeti ügyleti kamattal az irányadó rendelkezések alapján a teljes tartozását haladéktalanul visszafizetni. Ennek elmulasztása esetén a Hitelező a lejárt követeléshez fűződő jogkövetkezményeket érvényesíti az Adóssal szemben.

5.3.1

A Kölcsönszerződésben és a jelen ÁSZF-ben kikötött egyoldalú szerződésmódosítási jog a Kölcsön teljes futamideje alatt, és a Kölcsön lejárttá válását követően is megilleti a Hitelezőt mindaddig, amíg a Kölcsönszerződésből eredően az Adóssal szemben fennálló követelése van.

5.3.2

Az Adós jelen ÁSZF aláírásával felhatalmazza a Hitelezőt, hogy a Kölcsönszerződésben foglalt Kölcsön lejáratát legkésőbb a lejárat napján postára adott egyoldalú nyilatkozatával egy ízben, legfeljebb 92 (kilencvenkettő) nappal meghosszabbítsa a kamat, díj, költség fizetési kötelezettségek Kölcsönszerződésben meghatározott üteme fenntartása mellett, amennyiben az Adós a kölcsön meghosszabbításának szándékát a Hitelezőnek a Kölcsönszerződés lejáratát megelőzően, az ÁSZF 11. pontja szerint bejelentette.

5.3.3

Az egyes kamat, díj vagy költségelemek Kölcsönszerződésben meghatározott számítási módja egyoldalúan, az Adós számára kedvezőtlenül nem módosítható.

Az Adós Hirdetményben történő tájékoztatása során Hitelező biztosítja, hogy megállapítható legyen, melyik kamat-, díj- vagy költségelem milyen mértékben változik. Az Adós számára elérhetővé kell tenni a módosítás okait.

6 Törlesztés és előtörlesztés

Az Adós a Kölcsön összegét és járulékait (kamat, díj, költség) a Kölcsönszerződésben részletesen szabályozott mértékben és módon köteles megfizetni, továbbá köteles teljesíteni az egyéb felsorolt kötelezettségeket.

6.1

A befizetések teljesítési napja az a nap, amelyen az adott összeg a Hitelező MKB Bank Zrt–nél vezetett 10300002-10553085-49020028 számú fizetési számláján jóváírásra kerül.

6.2

Ha a Kölcsönszerződés alapján fizetendő összeg esedékessége olyan napra esik, amely nem Banki munkanap, akkor a teljesítés napja az azt követő Banki munkanap.

6.3

Az Adós fizetési kötelezettségét esedékességkor elsősorban a Kölcsönszerződésben feltüntetett fizetési számlájáról köteles teljesíteni a Hitelező fizetési számlájára.

Az Adós a Kölcsönszerződés aláírásával valamennyi pénzforgalmi számlája tekintetében felhatalmazó levelet ír alá, melyben felhatalmazza a Hitelezőt, hogy a felhatalmazó levélben megjelölt fizetési számlája vonatkozásában beszedési megbízást nyújtson be.

A fentiek elmulasztása az Adós részéről súlyos szerződésszegésnek minősül, melynek alapján a Hitelező jogosult a kölcsönt a Kölcsönszerződés azonnali hatályú felmondásával lejárttá tenni.

Az Adós jogosult a Kölcsön összegét részben vagy egészben a lejárat napját megelőzően minden naptári hónap 5. napján előtörleszteni azzal, hogy a Hitelező jogosult előtörlesztés esetén előtörlesztési díjat felszámítani. Az Adós az előtörlesztési értesítőt a Hitelező részére a tervezett visszafizetési napot megelőző hónap 20. napjáig az xxxx@xxxxxx.xx elektronikus címre vagy postai úton köteles megküldeni. A Hitelező fenntartja a jogot a fenti határidőt követően benyújtott értesítés alapján az előtörlesztés megtagadására. Az adós által küldött értesítésben meg kell határozni a tervezett előtörlesztés összegét és értéknapját. Amennyiben az Adós az értesítésnek megfelelően megjelölt értéknapon a Hitelező fizetési számlájára átutalja az előtörlesztett összeget, úgy az előtörlesztett összeg a fennmaradó tőkeösszeget csökkenti.

Az Adós általi előtörlesztés akkor tekintendő teljesítettnek, ha az előtörlesztett összeg a Hitelező fizetési számláján előtörlesztésként jóváírásra kerül.

6.5

A Kölcsönszerződésben meghatározott kamat, költség és egyéb díjak megfizetése - eltérő megállapodás hiányában - oly módon történik, hogy azok esedékes összegét az esedékesség napjára az Adós átutalja a Hitelező fizetési számlájára.

7 Fizetési késedelem

7.1

Amennyiben az Adós a Kölcsönszerződés szerinti bármely fizetési kötelezettsége tekintetében késedelembe esik, az Adós az ügyleti kamaton felül késedelmi kamat megfizetésére köteles. A Hitelező az Adós fizetési késedelme esetén jogosult a késedelem Kölcsönszerződésben, ÁSZF-ben és a hatályos jogszabályokban meghatározott jogkövetkezményeit érvényesíteni.

7.2

Az Adós tudomásul veszi, amennyiben az esedékesség/lejárat napjára fizetési kötelezettségét a Kölcsönszerződés szerint nem teljesíti, úgy a Hitelező az esedékesség/lejárat napjától a lejárt kölcsön tőke összege után az ügyleti kamaton felül késedelmi kamatot számít fel.

Az Adós tudomásul veszi, amennyiben a Kölcsönszerződésből származó fizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a Hitelezőnél a követelés érvényesítésével kapcsolatban felmerülő valamennyi költség megfizetésére köteles.

7.4

Az Adós tudomásul veszi, hogy fizetési késedelme a szerződésben foglalt egyéb kötelezettségei nemteljesítése esetén a Hitelező jogosult Adós költségére külső személyt megbízni a követelése érvényesítésére.

8 Biztosítékok

8.1

Az Adós fizetési kötelezettségei biztosítékául a Kölcsönszerződésben meghatározott biztosítékok szolgálnak, melyek érvényesítésének módját és következményeit a Kölcsönszerződés elválaszthatatlan mellékletét képező biztosítéki szerződések – a továbbiakban: Biztosítéki szerződés(ek) – tartalmazzák.

8.2

Biztosítéknyújtó kötelezettséget vállal arra, hogy a Kölcsönszerződés alapján folyósítandó kölcsön és járulékai fedezeteként szolgáló vagyontárgyak új értékére biztosítási szerződést köt, melyben társbiztosítottként/zálogjogosultként a Hitelezőt jelöli meg.

A biztosítási szerződésnek különösen az alábbi feltételeknek kell megfelelnie:

(i) ingatlan (felépítmény) esetén: tűz, robbanás, villámcsapás (másodlagos hatásként is), vízvezetékcső-törés, egyéb gépészeti vezetékek sérülése, vihar, jégeső, árvíz, időjárás, földrengés, földcsuszamlás esetén biztosítási fedezet, továbbá külön kikötés esetén: betörés, lopás és rongálás esetén biztosítási fedezet. A Hitelező nem vár el általános vagyonbiztosítást olyan ingatlan vonatkozásában, amelyen felépítmény nincs (építési telkek, mezőgazdasági területek);

(ii) ingatlannak nem minősülő, egyéb tárgyi eszköz esetén: tűz, robbanás, villámcsapás (másodlagos hatásként is), vízvezetékcső-törés, egyéb gépészeti vezetékek sérülése, vihar, jégeső, árvíz, időjárás, földrengés, földcsuszamlás, betörés, lopás és rongálás, és ha a Bank külön kiköti: a berendezés meghibásodása, üzemi leállás esetén biztosítási fedezet;

(iii) gépjárművek esetén: teljes körű casco biztosítás; A minimális biztosítási összeget a Hitelező határozza meg;

A Biztosítékot nyújtót terhelő biztosítási önrész összege nem lehet nagyobb, mint 10% vagy 500 000 forint;

Az általános vagyonbiztosítási szerződés kötvényének tartalmaznia kell különösen a biztosított ingatlan pontos megjelölését, tárgyi eszközök tételes megnevezését, a

biztosítási összeget, azokat a fedezeti kockázatokat, melyekre a biztosítás kiterjed, és a Hitelező javára bejegyzett zálogjogosultként történő feltüntetését;

Ha az általános vagyonbiztosítási szerződés évente megújuló típusú, akkor a Biztosítékot nyújtó köteles azt a lejáratkor meghosszabbítani, és az erről szóló kötvény másolatát a Hitelezőnek átadni;

A Biztosítékot nyújtó köteles a kártérítési összeget a Hitelező részére utalni/utaltatni, amennyiben az Ingatlanon fennálló felépítményben kár keletkezik, és a Biztosítékot nyújtónak bármilyen biztosítás alapján fizetést teljesítenek. A Biztosítékot nyújtó tudomásul veszi, hogy amennyiben az Adósnak bármilyen fizetési kötelezettsége áll fenn a Hitelezővel szemben, a hitelező a zálogjog alapján a részére megfizetett kártérítési összeget az Adós Tartozásának a kiegyenlítésére fordíthatja, egyebekben a Hitelező a kártérítés összegét a Biztosítékot nyújtó számláján jóváírja vagy átutalja, vagy hozzájárul ahhoz, hogy a biztosítótársaság azt közvetlenül a Biztosítékot nyújtó részére fizesse meg;

A Biztosítékot nyújtó köteles a(z általános) vagyonbiztosítási szerződés tárgyát károsodás esetén haladéktalanul, teljes mértékben helyreállítani, vagy a Hitelező által elfogadható egyéb biztosítékot nyújtani, amelyek elmulasztása az ÁSZF 12. fejezete szerinti Szerződésszegének minősül. A Biztosítékot nyújtó tudomásul veszi, hogy e kötelezettsége akkor is fennáll, ha a Hitelező a kártérítés összegét részben vagy egészben az Adós lejárt fizetési kötelezettségének a kiegyenlítésére fordítja, vagy ha a biztosítótársaság bármilyen okból megtagadta a kártérítés kifizetését; Amennyiben a Biztosítéknyújtó a Kölcsönszerződés fedezeteként szolgáló vagyontárgyakra már rendelkezik vagyonbiztosítási szerződéssel, azt az előző bekezdésben foglaltaknak megfelelően köteles módosítani, vagy amennyiben a biztosítási szerződés e feltételeknek megfelel, társbiztosítottként/zálogjogosultként a Hitelezőt megjelölni.

A fenti követelményeknek megfelelő biztosítási szerződést a Biztosítéknyújtó legkésőbb a Kölcsönszerződés rendelkezései szerint köteles a Hitelező rendelkezésére bocsátani, annak igazolásával, hogy a társbiztosítottként/zálogjogosultként történő feltüntetést a biztosító társaság elfogadta.

A Biztosítéknyújtó felhatalmazza a Hitelezőt, hogy a fentieket az érintett biztosítónál a biztosító közvetlen megkeresése útján bármikor ellenőrizhesse, akár a Kölcsönszerződés biztosítónak történő megküldésével is.

A Biztosítéknyújtó kötelezettséget vállal arra, hogy a biztosítási jogviszonyt a kölcsön teljes visszafizetéséig fenntartja, és annak fennállását, valamint a Hitelező felszólítására a biztosítási díj megfizetésének rendszerességét folyamatosan igazolja. A fentiek elmulasztása a Biztosítéknyújtó részéről súlyos szerződésszegésnek minősül, amely alapján a Hitelező jogosult a Kölcsönszerződést azonnali hatállyal felmondani. A Biztosítéknyújtó nem nyújt biztosítékot bármely más harmadik fél részére anélkül, hogy ugyanakkor a Hitelező részére ne nyújtana ugyanolyan jellegű és rangsorban azonos biztosítékot ugyanazon a vagyontárgyon, tulajdonon vagy bevételen (negative pledge).

A fentiek elmulasztása a Biztosítéknyújtó részéről súlyos szerződésszegésnek minősül, melynek alapján a Hitelező jogosult a Kölcsönszerződést azonnali hatállyal felmondani.

A Biztosítéknyújtó kötelezettséget vállal arra, hogy a Hitelezőnek a Biztosítéknyújtóval szemben fennálló követelései fizetés és egyéb vonatkozásban mindenkor legalább azonosan (pari passu) rangsorolódnak az Adós valamennyi más kötelezettségvállalásával.

A fentiek elmulasztása a Biztosítéknyújtó részéről súlyos szerződésszegésnek minősül, melynek alapján a Hitelező jogosult a Kölcsönszerződést azonnali hatállyal felmondani.

8.3

Amennyiben a biztosítékok értékében a kölcsön futamideje alatt a biztosítékokból való kielégítést veszélyeztető mértékű fedezeti értékcsökkenés következik be, a Hitelező a kölcsön fedezettségének helyreállítására további fedezetek nyújtására szólíthatja fel a Biztosítéknyújtót. Amennyiben a Biztosítéknyújtó a Hitelező felszólítására a kölcsön fedezeteit nem egészíti ki, a Hitelező jogosult a Kölcsönszerződést azonnali hatállyal felmondani. Amennyiben a Biztosítéknyújtó fizetésképtelenné válik, vagy ellene végrehajtási, csőd- vagy felszámolási eljárás van folyamatban, vagy végrehajtási, csőd- vagy felszámolási eljárás megindítása valószínűsíthető, illetőleg ezen események valamelyikének bekövetkezte fenyeget, a Hitelező jogosult a Kölcsönszerződést azonnali hatállyal felmondani.

9 Ellenőrzés

9.1

A Hitelező jogosult Adós, a Biztosítéknyújtó, az Adóssal egy ügyfélcsoportba tartozó vállalkozások, természetes személyek fizetőképességét, pénzügyi helyzetét és a biztosítékokat folyamatosan ellenőrizni. Az ellenőrzési jog különösen az Adós, a Biztosítéknyújtó, az Adóssal egy ügyfélcsoportba tartozó vállalkozások, természetes személyek gazdálkodására vonatkozó azon adatok és tények bekérését, illetve helyszíni ellenőrzését jelentik, amelyek alapján az Adós, a Biztosítéknyújtó, az Adóssal egy ügyfélcsoportba tartozó vállalkozások, természetes személyek Hitelező általi minősítése elvégezhető, valamint fizetőképességének alakulása nyomon követhető.

9.2

Amennyiben a Hitelező az ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy az Adós, a Biztosítéknyújtó, az Adóssal egy ügyfélcsoportba tartozó vállalkozások, természetes személyek pénzügyi és gazdálkodási helyzetében olyan alapvető változások következtek be, amelyek a Kölcsönszerződésből származó bármely fizetési kötelezettségének határidőre való teljesítését súlyosan veszélyeztetik, a Hitelező jogosult a Kölcsönszerződést azonnali hatállyal felmondani.

9.3

Az Adós, a Biztosítéknyújtó tudomásul veszi, hogy a Kölcsönszerződés fennállása alatt más pénzügyi intézménytől csak a Hitelező előzetes, írásbeli hozzájárulásával vehet igénybe hitelt, illetőleg kölcsönt, vállalhat garanciát vagy kezességet, köthet pénzügyi lízing szerződést vagy vállalhat más ilyen típusú kötelezettséget. Az Adós, a Biztosítéknyújtó köteles továbbá a Hitelezőt haladéktalanul, írásban tájékoztatni a szerződéskötést követően keletkezett minden további, ebbe a körbe tartozó olyan kötelezettségvállalásáról, amely fizetőképességét alapvetően befolyásolja.

A fentiek elmulasztása az Adós, a Biztosítéknyújtó részéről súlyos szerződésszegésnek minősül, melynek alapján a Hitelező jogosult a Kölcsönszerződést azonnali hatállyal felmondani.

9.4

Az Adós, a Biztosítéknyújtó vállalja, hogy a Kölcsönszerződés megszűnéséig, illetve a kölcsön és járulékai teljes visszafizetéséig éves auditált beszámolóját és ahhoz kapcsolódó üzleti jelentését valamint auditori jelentését - amennyiben készül ilyen - minden év június 30. napjáig a Hitelező részére megküldi.

Amennyiben az Adós, a Biztosítéknyújtó a hatályos törvények szerint konszolidált éves beszámoló készítésére kötelezett, úgy auditált konszolidált beszámolóját, az ahhoz kapcsolódó üzleti jelentést, az auditori jelentést minden év október 31. napjáig köteles eljuttatni a Hitelező részére.

9.5

Az Adós, a Biztosítéknyújtó felhatalmazza a Hitelezőt, hogy a Kölcsönszerződésből származó tartozása teljes megfizetéséig köztartozásairól, így különösen adó, társadalombiztosítási, vám és jövedéki tartozásairól az illetékes hatóságoktól minden további hozzájárulása vagy felhatalmazása nélkül információt kérhessen, továbbá hozzájárul ahhoz, hogy az illetékes hatóság, az Adós, a Biztosítéknyújtó minden további hozzájárulása vagy felhatalmazása nélkül a megkeresett hatóság által nyilvántartott tartozásairól adatot szolgáltasson a Hitelező részére.

9.6

A Hitelezőt megilleti a Biztosítéknyújtó által nyújtott fedezetek meglétének és értékének rendszeres ellenőrzési joga.

9.7

A Biztosítéknyújtó a Hitelező fedezetellenőrzési jogának biztosítása érdekében az alábbi kötelezettségeket vállalja:

a) A Biztosítéknyújtó kötelezi magát arra, hogy a Hitelező által elfogadott értékbecslővel szerződést köt a fedezetek felülvizsgálatának elvégzéséről évenkénti (lakóingatlan esetén 3 évenkénti) gyakorisággal. Amennyiben a szerződéskötésre nem kerül sor, úgy a Biztosítéknyújtó felhatalmazza a Hitelezőt, hogy a fedezetek felülvizsgálatát a maga nevében rendelje meg és ennek költségét a Biztosítéknyújtóra

hárítsa. A Biztosítéknyújtó kötelezi magát arra, hogy az értékbecslés felülvizsgálatának költségét számla alapján határidőben megfizeti. Amennyiben a Biztosítéknyújtó a jelen bekezdésben vállaltakat a Hitelező írásbeli felszólítására sem teljesíti, a Hitelezőt megilleti a Kölcsönszerződés azonnali hatályú felmondásának joga.

10 Értesítési kötelezettségek

Az Adósnak a kölcsön és járulékai teljes visszafizetéséig haladéktalanul értesítenie kell a Hitelezőt az alábbi tények és események bekövetkezéséről:

a) végelszámolás, csődeljárás kezdeményezésére vonatkozó előterjesztésről az Adós döntéshozatalra jogosult szervének ülése előtt 3 munkanappal;

b) felszámolási eljárás megindítása iránti előterjesztésről az Adós döntés hozatalra jogosult szervének ülése előtt 3 munkanappal, illetve más személyek ilyen irányú, vagy végrehajtás kezdeményezése iránti szándékáról történt tudomásszerzést követően haladéktalanul.

c) A Biztosítéknyújtó a Kölcsönszerződés bármely biztosítékát érintő végrehajtási, illetve a Biztosítéknyújtóval szemben kezdeményezett végrehajtási-, csőd- vagy felszámolási eljárásról;

d) bármilyen hatósági vagy bírósági határozatról - függetlenül attól, hogy az jogerős-e -, amely az Adós számára az alaptőke/törzstőke vagy az Adós Hitelezővel szemben fennálló kölcsöntartozásának 10%-át meghaladó fizetési kötelezettséget ír elő;

e) az Adós bármely tevékenységi körével kapcsolatos hatósági tiltásról, korlátozásról vagy intézkedésről;

f) bármely, az Adóssal, a Biztosítéknyújtóval szemben foganatosított végrehajtási cselekményről;

g) az Adós tulajdonosi struktúrájában bekövetkezett érdemi, az alaptőke legalább 10 %-át érintő változásról;

h) az Adós által olyan társaságban szerzett tulajdonosi részesedésről, amely társaság szintén hitelezési kapcsolatban áll a Hitelezővel, amennyiben az Adós erről tudomást szerez;

i) az Adós ügyvezetésében, választott testületeiben, illetve képviseletében bekövetkezett bármilyen személyi változásról;

j) az Adósnak harmadik személlyel szemben fennálló 30 napon túli, lejárt fizetési kötelezettségéről;

k) az Adós gazdálkodásának irányítását- pl.: legalább a szavazatok 10 %-át érintő bármely változásról;

l) az Adós a Kölcsönszerződés megkötése időpontjában tehermentes vagyontárgyainak megterheléséről vagy biztosítékul adásáról.

m) a Hitelező és az Adós közötti szerződéses kapcsolat fennállása alatt az azonosítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos

személyét érintően bekövetkezett változásokról, a tudomásszerzést követő 5 munkanapon belül.

A fenti tájékoztatási kötelezettségek elmulasztása súlyos szerződésszegésnek minősül, melynek alapján a Hitelező jogosult a Kölcsönszerződést azonnali hatállyal felmondani.

11 Központi Hitelinformációs Rendszer (a továbbiakban: KHR)

11.1

Az Adós tudomásul veszi, hogy az Adós referenciaadatait, valamint a Kölcsönszerződéssel kapcsolatos referenciaadatokat a Hitelező a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény (továbbiakban: KHR Törvény) alapján írásban átadja.

Az Adós személyével kapcsolatban megküldendő adatok: cégnév, név; székhely; cégjegyzékszám (egyéni vállalkozói igazolvány száma); adószám.

A Kölcsönszerződéssel kapcsolatban megküldendő adatok:

A Kölcsönszerződés típusa és azonosítója (száma); a Kölcsönszerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja; a Kölcsönszerződés megszűnésének módja; a Kölcsönszerződés összege és devizaneme, a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme valamint a törlesztés módja és gyakorisága, a KHR Törvény 14.

§-ában meghatározott feltételek bekövetkezésének időpontja, a KHR Törvény 14. §- ában meghatározott feltételek bekövetkezésekor fennálló lejárt és meg nem fizetett tartozás összege, a fennálló lejárt és meg nem fizetett tartozás összege, a lejárt és meg nem fizetett tartozás esedékességének időpontja és összege; a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének időpontja és módja; a követelés másik referenciaadat-szolgáltató részére történő átruházására, perre utaló megjegyzés, az előtörlesztés ténye, ideje, az előtörlesztett összeg és a fennálló tőketartozás összege valamint pénzneme, fennálló tőketartozás összege és pénzneme.

11.2

Az Adós tudomásul veszi, hogy a KHR-be történt adatátadást követően a jelen pontban felsorolt referenciaadatokat a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a

• xxxxx és pénzkölcsön nyújtására, pénzügyi lízingre, valamint olyan papír alapú készpénz-helyettesítő fizetési eszköz (például papír alapú utazási csekk, váltó) kibocsátására, illetve az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtására, amely nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak, illetőleg az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtására, kezesség és garancia vállalására, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalására, befektetési hitel nyújtására, valamint értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szerződések megkötését megalapozó döntések meghozatalához, illetve

• az Adós kérésére, tájékoztatás megadásának céljára

további referenciaadat-szolgáltatók részére is átadhatja.

12 Szerződésszegés

12.1

A Kölcsönszerződésben illetve az ÁSZF-ben meghatározott szerződésszegési események bekövetkezte/fennállta esetén a Hitelező jogosult - a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének megfelelően, az adott körülmények által megengedett mértékben az Adós érdekeit lehetőség szerint figyelembe véve – a Kölcsönszerződést azonnali hatállyal felmondani és a fennálló hitel/kölcsön tartozást egy összegben lejárttá tenni.

12.2

Az azonnali hatályú felmondásra okot adó eseménynek/körülménynek minősülnek továbbá az alábbiak:

a) bármely, (a 2014. március 15-ét megelőzően megkötött Kölcsönszerződések vonatkozásában) a régi Polgári Törvénykönyv 525. §-ában vagy (a 2014. március 14-ét követően megkötött Kölcsönszerződések vonatkozásában) az új Polgári Törvénykönyv 6:387. §-ában felsorolt körülmény bekövetkezte;

b) az Adós a Kölcsönszerződés alapján fizetendő bármely törlesztőrészletet, kamatot, díjat egyéb megfizetendő összeget esedékességkor elmulaszt megfizetni a Hitelezőnek és kötelezettségét a késedelembe eséstől számított 30 naptári napig nem teljesíti;

c) az Adós, a Biztosítéknyújtó bármely hitelezővel kötött szerződésben vállalt valamely kötelezettségét nem vagy nem szerződésszerűen teljesíti, kivéve, ha a Hitelező egyedi mérlegelés alapján meghozott döntésével a szerződésszerű teljesítésre, illetve a teljesítésre póthatáridőt biztosított és erről az Adóst, a Biztosítéknyújtót írásban értesíti;

d) a Kölcsönnek az Üzleti Tervben meghatározott célra fordítása lehetetlen;

e) az Adós a kölcsönösszeget az Üzleti Tervben meghatározott céljától eltérően használja, továbbá az Adós által Hitelező felé a kölcsön felhasználását igazoló számlák, számlát helyettesítő bizonylatok a jogszabályoknak nem felelnek meg, vagy a célnak megfelelő felhasználást a Hitelező felszólítására (3) három munkanapon belül nem igazolja számlákkal vagy számlát helyettesítő bizonylatokkal;

f) amennyiben a MAG Magyar Gazdaságfejlesztő Központ Zrt. (vagy annak bármely jogutódja), az Adós részére a GOP vagy KMOP program keretében nyújtott támogatását visszavonja vagy bármely okból a támogatói szerződés megszűnik;

g)a biztosíték értéke jelentősen csökkent, és azt az Adós, a Biztosítéknyújtó a Hitelező felszólítására nem egészíti ki;

h)az Adós, a Biztosítéknyújtó vagyoni helyzetének romlása vagy a fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti a Kölcsön visszafizetésének lehetőségét;

i)az Adós vagy a Biztosítékot nyújtó hitelképtelenné válik, így pl. elindították az Adós vagy a Biztosítékot nyújtó anyavállalata, leányvállalatai vagy társvállalatai felszámolását, végelszámolását vagy csődjét; vagy eljárás indult az Adós vagy a Biztosítékot nyújtó anyavállalata, leányvállalatai vagy társvállalatai felszámolására, végelszámolására vagy csődeljárás indult ellene/ellenük, az Adós vagy a Biztosítékot nyújtó nem teljesíti a jogerős ítéletben vagy végzésben foglalt fizetési kötelezettségét;

j)az Adós vagy a Biztosítékot nyújtó a Hitelezőt a hitelbírálat során, valamint a Kölcsön összegének megállapításánál valótlan tények közlésével, adatok eltitkolásával vagy más módon megtévesztette;

k)az Adós, a Biztosítéknyújtó a Hitelezővel szemben fennálló a Kölcsönszerződésben rögzített értesítési, tájékoztatási vagy adatszolgáltatási kötelezettségét elmulasztja teljesíteni vagy hiányosan teljesíti és azt felszólításra sem pótolja (pl. nem jelenti be címváltozását, a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvelést és nyilvántartást nem vezet, a Hitelező előzetes írásos beleegyezése nélkül vállalkozási formáját megváltoztatja, tevékenységét megszünteti, a Hitelező előzetes hozzájárulása nélkül vállal garanciát, kezességet, nyújt óvadékot, engedményez követelést);

l)az Adós, a Biztosítéknyújtó más súlyos szerződésszegést követett el; ilyennek minősül különösen a kölcsönből eredő visszafizetési kötelezettségek megszegése;

m)az Adós a fennálló tartozásának megfizetését biztosító Kölcsönszerződés rendelkezéseit megszegi; ilyennek minősül különösen a nyilatkozati kötelezettségek megszegése,

n) az Adósnak, a Biztosítéknyújtónak valamely, a Hitelezővel kötött szerződésben tett nyilatkozata, vagy az általa a Hitelezőnek adott gazdasági-, jogi-, pénzügyi információkra vonatkozó közlése valótlannak, hiányosnak bizonyul, illetve az Adós, a Biztosítéknyújtó a Hitelezőt bármely egyéb módon megtéveszti;

o) az Adós vagy a Biztosítékot nyújtó pénzügyi, gazdasági vagy piaci helyzetét negatívan érintő olyan körülmény felmerül, amely veszélyezteti az Adós vagy a Biztosítékot nyújtó Hitelezővel szembeni kötelezettségei teljesítését;

q) az Adós, a Biztosítéknyújtó, az Adóssal egy ügyfélcsoportba tartozó vállalkozás, vagy a biztosítékot nyújtó harmadik személy a Hitelezővel, a Hitelező érdekeltségi körébe tartozó, illetve a Hitelező által részben vagy teljességgel tulajdonolt jogalannyal, vagy bármely hitelintézettel/gazdálkodó szervezettel kötött bármely szerződését jelentős mértékben megszegi, és ezzel a Hitelezővel kötött bármely szerződés teljesítését, a hozzá kapcsolódó biztosítékok érvényesíthetőségét veszélyezteti;

r) az Adós, a Biztosítéknyújtó a Hitelező előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül elidegeníti, átruházza, vagy megterheli vagyonának (meglévő vagy jövőbeli jogainak, követeléseinek, bevételeinek, eszközeinek, ingó és ingatlan vagyontárgyainak stb.) egészét vagy annak egy részét, ide nem értve a mindennapi szokásos tevékenysége és üzletmenete körében történő elidegenítést, átruházást, illetve a jogszabály által alapított terheket és ügyleti biztosítékokat, feltéve, hogy ez utóbbiak nem veszélyeztetik a Kölcsönszerződés alapján az Adóst, a Biztosítéknyújtó terhelő kötelezettségek maradéktalan teljesítését;

s) a Biztosítéki Kölcsönszerződés bármilyen okból érvénytelenné válik, vagy az abban foglalt kötelezettségvállalások érvényesíthetősége, kikényszeríthetősége csökken, megszűnik, vagy azokat nem teljesítik.

13 Kézbesítési szabályok

13.1

A Hitelező és Xxxx, a Biztosítéknyújtó közötti kapcsolattartásuk során valamennyi értesítést és közlést írásban kell elküldeni a másik fél részére.

Ennek módja lehet:

a) személyes átadás, a kézbesítés megtörténtének tényét hitelesen tanúsító módon (pl.: az átadás illetve átvétel tényét két együttesen jelenlévő tanú aláírásával igazolja; a két tanú együttes jelenlétében átadott küldemény kézbesítettnek tekintendő akkor is, ha az átvételt a címzett megtagadja);

b)levélpostai küldemény útján;

c) ajánlott vagy tértivevényes postai küldemény útján.

13.2

A Hitelező az Adós részére szóló szerződési ajánlatokat, nyilatkozatokat, értesítéseket és okmányokat az Adós által megjelölt címre, ilyen közlés hiányában az Adós Hitelező által ismert címére, illetve telephelyére küldi. Az Adós gondoskodik arról, hogy a fentiekben megadott kézbesítési címen e Kölcsönszerződés megkötésétől kezdve a Kölcsönszerződés fennállásának tartama alatt folyamatosan rendelkezzen a postai küldemények átvételére jogosult személlyel (képviselővel). Ennek elmulasztása esetén, az átvételre jogosult személy (képviselő) hiányára előnyök szerzése végett Adós nem hivatkozhat.

13.3

A Hitelező az Adós részére szóló küldeményeket – általában – nem köteles ajánlottan, vagy tértivevénnyel postára adni. Az elküldés megtörténtének kell tekinteni, ha az elküldést kézjeggyel ellátott feladójegyzék vagy feladóvény igazolja.

A felmondást tartalmazó nyilatkozat hatályosságához az szükséges, hogy az a másik félhez megérkezzék.

A Hitelező az Adóshoz intézett azon írásbeli nyilatkozatokat, amelyeket az Adós, mint címzett megjelölésével a lakóhelyre/székhelyre, mint értesítési címre tértivevényes és ajánlott, avagy egyéb könyvelt (ajánlott, biztosított ajánlott külön szolgáltatással) levélpostai küldeményként szabályszerűen postára adtak, az Adóssal közöltnek, részére kézbesítettnek kell tekinteni:

• az átvétel napján;

• az első postai kézbesítés megkísérlésének napján, ha a címzett az átvételt megtagadta;

• a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon, – az ellenkező bizonyításáig – ha a kézbesítés azért volt

eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át (az a Társasághoz „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza).

13.4

A Hitelező részére szóló írásos küldeményeket a székhelyére vagy arra a címre kell küldeni, amit a Hitelező értesítési címként megadott.

Az írásos küldemények megérkezésére a Hitelező nyilvántartása az irányadó.

14 Egyéb rendelkezések

A Hitelezőt nem terheli szerződéskötési kötelezettség; a Hitelező erre tekintettel fenntartja a jogát, hogy az Adós vonatkozó kérelméről egyedi hitelbírálata alapján saját hitelbírálati szempontjai figyelembevételével, önállóan döntsön, különösen az Adós pénzügyi, gazdasági és jogi helyzete, valamint a biztosíték(ok) értékelése alapján. A Hitelező – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – nem felel a Kölcsönszerződés vagy a biztosítéki dokumentáció nemteljesítése vagy nem szerződésszerű teljesítése miatt az Adóst illetve a Biztosítékot Nyújtót ért károkért, kivéve a szándékos vagy súlyos gondatlanságból eredő szerződésszegés esetét, illetve az emberi életet, testi épséget vagy egészséget megkárosító szerződésszegést. Súlyos gondatlanságból eredő szerződésszegések esetén a Hitelező felelőssége – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – csak az Adós, illetve a Biztosítékot Nyújtót ért közvetlen károkra (ide nem értve az elmaradt vagyoni előnyt és egyéb következmény károkat) terjed ki.

A fenti rendelkezés alkalmazásában „súlyos gondatlanság” a Hitelező részéről tanúsított minden olyan magatartás, vagy mulasztás, amely nagyfokú hanyagságról, nemtörődömségről, képzetlenségről vagy visszatérő, többszörösen ismételt gondatlanságról tesz tanúbizonyságot, és amely a Hitelezővonatkozó szabályzatait, utasításait, eljárásrendjeit vagy az alkalmazandó jogszabályokat sérti meg, ide nem értve az emberi tévedést, figyelmetlenséget, téves feltételezést, illetve félreértés eseteit.

Az Adós kifejezetten lemond – a törvény által lehetővé tett körben – arról, hogy Hitelező vezető tisztségviselőjével szemben az ÁSZF vagy a Kölcsönszerződéssel

összefüggésben bármilyen kártérítési vagy egyéb igényt érvényesítsen. A Hitelező vezető tisztségviselői erre a felelősségkorlátozásra közvetlenül hivatkozhatnak.

A Hitelező és az Adós megállapodnak, hogy a Ptk. 6:25 § (1) bekezdésében írt tényeken és cselekményeken kívül a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás, valamint a követelés felszámolási eljárásban történő érvényesítése is megszakítja a követelés elévülését.

14.1

A Hitelező előzetes, írásbeli hozzájárulása nélkül az Adós a Kölcsönszerződésből eredő jogait másra nem engedményezheti, illetve kötelezettségeit tartozásátvállalás útján nem ruházhatja át.

14.2

A Hitelező jogosult a Kölcsönszerződésből eredő jogait az Adós előzetes engedélye nélkül részben vagy egészben engedményezni, átruházni. Az engedményezés megtörténtéről a Hitelező az Ügyfelet írásban tájékoztatja.

14.3

Amennyiben a Hitelező nem érvényesít a Kölcsönszerződés alapján őt megillető valamely jogot, vagy ilyen jog gyakorlásával késlekedik, vagy azokat csak részben gyakorolja, ez nem jelenti azt, hogy a Hitelező erről a jogáról lemond.

Abban az esetben, ha az ÁSZF és/vagy a Kölcsönszerződés valamely vagy esetleg több rendelkezése is bármely szempontból érvénytelennek, jogellenesnek vagy kikényszeríthetetlennek bizonyul, az nem érinti, valamint nem csorbítja a fennmaradó rendelkezések érvényességét, jogszerűségét és kikényszeríthetőségét.

A Hitelező és az Adós között létrejött szerződés(ek) mindaddig hatályban marad(nak), amíg az Adós és a Hitelező maradéktalanul nem teljesítették a szerződés(ek)ből eredő valamennyi kötelezettségüket.

14.4

A Hitelező a Kölcsönszerződés előkészítése és megkötése során a szerződő fél azonosítását eredeti iratok, okmányok vagy ezek hiteles másolata alapján végzi, és jogosult azokról – a szerződő fél kifejezett tiltása hiányában – másolatot készíteni.

14.5

A Kölcsönszerződés – eltérő megállapodás hiányában - a szerződő felek általi együttes aláírás napján lép hatályba.