Közbeszerzési dokumentumok

a „Pest Megyei Kormányhivatal - Xxxxxxxx 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxxx xxxx 00. épület belső átalakítása” tárgyú

a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (továbbiakban: Kbt. Harmadik Rész 115.

§ (1) bekezdése szerinti nyílt közbeszerzési eljáráshoz

EKR azonosító: 000593962019

2019. december 10.

T a r t a l o m j e g y z é k

I. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK	4
II. AZ ELJÁRÁS MENETE	9
III. AZ AJÁNLAT FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI	21
IV. AJÁNLOTT IGAZOLÁS- ÉS NYILATKOZATMINTÁK	31
1. sz. melléklet SZERZŐDÉSTERVEZET	(külön fájlban)

I. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

I/1. A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁST MEGINDÍTÓ FELHÍVÁSSAL ÉS KÖZBESZERZÉSI DOKUMENTUMOKKAL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK

Jelen közbeszerzési eljárás a Kbt. 2015. évi CXLIII. törvény (továbbiakban Kbt.) HARMADIK RÉSZ 115. § (1) bekezdésben foglalt szabályok szerinti nyílt eljárásként kerül lefolytatásra, tekintettel arra, hogy az építési beruházás Kbt. 19. § (2) bekezdése alapján számított becsült értéke nem éri el a háromszázmillió forintot.

Közbeszerzési dokumentáció tartalmazza az ajánlat elkészítésével kapcsolatban az ajánlattevők részére szükséges információkról szóló tájékoztatást, az ajánlat részeként benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzékét, a műszaki leírást, az árazatlan költségvetési kiírást, valamint a szerződéstervezetet.

A felhívásban nem szabályozott kérdésekben a Közbeszerzési dokumentumok rendelkezései az irányadóak az ajánlat összeállítására és benyújtására vonatkozóan.

Ha a Közbeszerzési dokumentumokon belül ugyanaz az adat, információ több ponton eltérően szerepel, vagy valamely eleme eltér a felhívástól, vagy a Kbt.-től, Ajánlatkérő kiegészítő tájékoztatásban közli, hogy a Közbeszerzési dokumentumok mely eleme semmis.

Az ajánlattevőnek a felhívásban, illetve a Közbeszerzési Dokumentumokban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően szükséges ajánlatát elkészítenie.

Az ajánlattevő kötelessége, hogy gondosan megvizsgálja és betartsa a Közbeszerzési Dokumentumokban megadott összes utasítást, formai követelményt, kikötést és előírást. Az ajánlattevő kockázata és az ajánlat érvénytelenné nyilvánítását eredményezheti, ha az ajánlattevő elmulasztja az előírt információk és dokumentumok benyújtását a kitűzött határidőkre, vagy olyan ajánlatot nyújt be, amely tartalmi szempontból nem felel meg a felhívásban illetőleg a Közbeszerzési dokumentumokban megadott követelményeknek.

Ahol a Kbt. a felhívás kötelező tartalmi elemeként a közbeszerzési dokumentumok elektronikus elérhetőségének megjelölésére utal [Kbt. 50. § (2) bekezdés c) pont, 84. § (1) bekezdés c) pont, 92. § (1) bekezdés c) pont, 94. § (4) bekezdés c) pont], ez alatt az EKR- ben folytatott eljárások tekintetében azt az információt kell érteni, hogy a közbeszerzési dokumentumok az EKR-ben milyen elérhetőségen érhetőek el.

Ahol a Kbt. a felhívás kötelező tartalmi elemeként az ajánlat benyújtásának címére utal [Kbt.

50. § (2) bekezdés p) pont, 92. § (1) bekezdés e) pont, 119. § (2) bekezdés k) pont], ez alatt az EKR-ben folytatott eljárások tekintetében az EKR internetcímét kell érteni.

Ahol a Kbt. a felhívás kötelező tartalmi elemeként az ajánlatok felbontásának helyére utal [Kbt. 50. § (2) bekezdés r) pont, 94. § (4) bekezdés b) pont, 105. § (3) bekezdés j) pont, 119.

§ (2) bekezdés m) pont], ezt az információt az EKR-ben folytatott eljárások tekintetében csak abban az esetben kell feltüntetni, ha a 3. §-ban foglalt valamely okból nem elektronikusan történik az ajánlattétel.

I/2. A GAZDASÁGI SZEREPLŐKRE ILLETŐLEG AZ AJÁNLATTEVŐKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

Több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot. Az EKR-ben elektronikus úton tett nyilatkozat tekintetében az ajánlatkérő szervezet vagy - az ajánlatot a rendszerben benyújtó gazdasági szereplő esetében - a gazdasági szereplő képviselőjének kell tekinteni azt a személyt, aki az EKR-ben az ajánlatkérő szervezet vagy gazdasági szereplő részéről a nyilatkozattételhez szükséges hozzáféréssel és jogosultsággal rendelkezik. Az EKR-ben kitöltött elektronikus űrlapot e vélelem alapján az ajánlatkérő szervezet, illetve a gazdasági szereplő eredeti nyilatkozatának kell tekinteni.

Az EKR-ben elektronikus űrlap benyújtásával teendő nyilatkozatokat a közös ajánlattevők, valamint az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezetek képviseletében az ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő teszi meg. A más nevében tett nyilatkozatok megtételére meghatalmazott gazdasági szereplő kizárólag azért felel, hogy a meghatalmazásnak és a számára rendelkezésre bocsátott nyilatkozatoknak, adatoknak az általa elektronikusan megtett nyilatkozatok megfelelnek, ez a szabály azonban nem érinti a közös ajánlattevők Kbt. 35. § (6) bekezdése szerinti egyetemleges felelősségét.

Közös ajánlattétel esetén az ajánlatban csatolni kell a Kbt. 35. § (2) bekezdése szerinti meghatalmazást tartalmazó okiratot. A meghatalmazásnak ki kell terjednie arra, hogy a közös ajánlattevők képviseletére jogosult gazdasági szereplő adott eljárás tekintetében az EKR-ben elektronikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor az egyes közös ajánlattevők képviseletében eljárhat. Az alkalmasság igazolásához igénybe vett, az ajánlattevőn kívüli más szervezet részéről a Kbt. 65. § (7) bekezdése szerint csatolandó, kötelezettségvállalást tartalmazó okiratnak tartalmaznia kell - a Kbt. 65. § (8) bekezdése szerinti szervezet részéről az ajánlatban csatolni kell - az ajánlattevő részére szóló meghatalmazást arra, hogy az EKR- ben elektronikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor az adott szervezet képviseletében eljárhat.

A közös ajánlatot benyújtó gazdasági szereplők személyében az ajánlattételi határidő lejárta után változás nem következhet be.

Ajánlatkérő a Kbt. 35. § (8) bekezdésében foglaltakkal kapcsolatban rögzíti, hogy nem teszi lehetővé, hogy a nyertes ajánlattevők a szerződés teljesítése érdekében gazdálkodó szervezetet hozzanak létre. Ez a tilalom az önálló ajánlattevők esetében is fennáll.

I/5. KAPCSOLATTARTÁS

Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: EKR Rendelet) 2. § (1) bekezdésében rögzítettek szerint az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között a közbeszerzési eljárással kapcsolatos, a Kbt.- ben vagy végrehajtási rendeletében szabályozott írásbeli kommunikáció - ha e rendeletből más nem következik - elektronikus úton, az elektronikus közbeszerzési rendszerben (a továbbiakban: EKR) történik

Az EKR a Miniszterelnökség által üzemeltetett központi közbeszerzési nyilvántartás és a közbeszerzési eljárások elektronikus lebonyolítását támogató informatikai rendszer.

II. AZ ELJÁRÁS MENETE

II/1. KIEGÉSZÍTŐ TÁJÉKOZTATÁS

Az Ajánlattevő a megfelelő ajánlattétel érdekében az ajánlattételi felhívásban, valamint a Közbeszerzési Dokumentumok foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az ajánlatkérőtől a Kbt. vonatkozó rendelkezései szerint.

Amennyiben az Ajánlattételi felhívásban illetve a Közbeszerzési Dokumentumokban előírtakkal, a megvalósítandó feladatokkal, stb. kapcsolatban az ajánlattevőnek kérdése merül fel, a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmet írásban az EKR-ben kell megküldeni ajánlatkérőnek.

A sikeres ajánlatadás érdekében Ajánlatkérő a kivitelezés helyszínén helyszíni bejárást tart. A helyszíni bejárás időpontja: 2019. december 12. 11:00 óra, találkozó: a 1113 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxxx xxxx 00. szám alatti bejáratánál. A bejárásról jegyzőkönyv készül.

Ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatást a Kbt. 56. § (2) bekezdésében foglaltak szerint adja meg, oly módon (összhangban a Kbt. 56. § (5) bekezdésben foglaltakkal), hogy a kérdéseket (a kérdező személyének feltüntetése nélkül) és a válaszokat egyidejűleg megküldi minden Ajánlattevőnek. Az ajánlatkérő, ha úgy ítéli meg, hogy a kérdés megválaszolása a megfelelő ajánlattételhez szükséges, azonban az ésszerű időben történő válaszadáshoz és a válasz figyelembevételéhez nem áll megfelelő idő rendelkezésre, a Kbt. 52. § (3) bekezdésében foglalt módon él az ajánlattételi határidő meghosszabbításának lehetőségével.

A közbeszerzési eljárás során az Ajánlattevő csak az EKR-ben kérhet tájékoztatást az Ajánlatkérőtől, így pl. telefonon, e-mailen stb. érkező kérdésekre az esélyegyenlőség elvének megfelelően, Ajánlatkérőnek nem áll módjában választ adni.

A kiegészítő tájékoztatás továbbá az ajánlatkérő saját hatáskörében végzett pontosításai a Közbeszerzési Dokumentumok részévé válnak, így azok is kötelezővé válnak az ajánlattevők számára.

II/ 2. AZ AJÁNLATTÉTELI HATÁRIDŐ, AZ AJÁNLAT MÓDOSÍTÁSA ÉS AZ AJÁNLATOK BONTÁSA

Az ajánlattételi határidő: 2020. január 8. 12:00 óra

Az ajánlattételi határidő munkanapokon reggel nyolc és délután tizenhat óra közötti időszakra eső időpontban határozható meg.

Az ajánlatnak az ajánlattételi határidő lejártának időpontjáig kell elektronikusan beérkeznie az EKR-be. A beérkezés időpontjáról az EKR visszaigazolást küld.

Az ajánlat módosítása

A Kbt. 55. § (7) bekezdése az EKR-ben lefolytatott eljárások tekintetében azzal az eltéréssel alkalmazható, hogy az ajánlattevőnek a korábban benyújtott ajánlatot az új ajánlat vagy részvételi jelentkezés megtétele előtt vissza kell vonnia.

Az ajánlatok bontási ideje: 2020. január 8. 14:00 HELYE: xxxxx://xxx.xxx.xx

Ajánlatkérő bontás során az EKR 15. §-ában foglaltakat alkalmazza.

Az ajánlatokat tartalmazó iratok felbontását az EKR az ajánlattételi határidő lejártát követően, kettő órával később kezdi meg. Az elektronikusan benyújtott ajánlatok felbontását az EKR végzi úgy, hogy a bontás időpontjában az ajánlatok az ajánlatkérő számára hozzáférhetővé válnak.

Az elektronikusan benyújtott ajánlat esetében a Kbt. 68. § (4)-(5) bekezdése szerinti adatokat az EKR a bontás időpontjától kezdve azonnal elektronikusan - azzal a tartalommal, ahogyan azok az ajánlatban szerepelnek - az ajánlattevők részére elérhetővé teszi.

II/3. AZ AJÁNLATOK ELBÍRÁLÁSA

AZ AJÁNLATOK ÉRTÉKELÉSE:

Ajánlatkérő a Kbt. 76. § (2) bekezdés c) pontjára figyelemmel, a megfelelőnek talált ajánlatokat a legjobb ár-érték arányt megjelenítő ajánlat értékelési szempontja alapján értékeli az alábbiak szerint:

Értékelési szempont

Súlyszám

1. Nettó ajánlati ár összesen (HUF)

2. Többlet jótállás időtartama (hó) (min 0 - max 24) (a kötelező 36 hónapon felül vállalt jótállás időtartama hónapokban kifejezve) (nem terjed ki a megajánlás a 181/2003. (XI.5.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdés szerinti közhasználatú építményeknek a 3. és 4. mellékletben meghatározott épületszerkezeteire és az azok

létrehozásánál felhasznált egyes termékeire és anyagaira)

Az egyes részszempontokra adható pontszám: 0-100 pont.

1. Nettó ajánlati ár összesen (nettó Ft) 70 – súlyszám

Az 1. értékelési részszempont szerinti megajánlás alátámasztására ajánlattevőknek az ajánlathoz árazott költségvetést kell csatolni.

Az árazott költségvetés elkészítése során az alábbiakat szükséges figyelembe venni:

• Az árazatlan költségvetés tételeinek tartalmát elsődlegesen úgy kell értelmezni, hogy azok a megnevezésük szerinti munka minden közvetlen és közvetett munkaműveleti és dologi elemét magukban foglalják az előkészítéstől a Szerződésben megfogalmazott és az egyéb vonatkozó előírásokat mindenben kielégítő módon történő teljes elkészítésig, azaz a tételekhez tartozó árakat ÁFA (Általános Forgalmi Adó) nélkül kell megadni, de tartalmazniuk kell minden egyéb járulékos költséget is, valamennyi szükséges munka elvégzését teljesen készen, továbbá minden vámot adót és egyéb illetéket, ami a Vállalkozónak a Szerződés alapján vagy bármely más okból kell fizetnie.

• Ha egy munkafázis tétele nem került külön kiírásra, de az abban foglalt tevékenységre szükség van, akkor azok költségeit a munkatételek egységárában kell figyelembe venni.

• A megadott egységáraknak a műszaki tartalom megvalósításához szükséges ráfordítás összegén túl, a munkák teljes befejezéséig várható árváltozásból eredő költségeket is tartalmaznia kell, ezért az egységárak rögzítettek és nem változtathatók a Szerződés időtartama alatt.

• Az árazatlan költségvetési kiírás írható Excel formátumban kerül az EKR rendszerbe, Ajánlattevőknek a kitöltött táblázatot mind PDF (hivatalosan aláírva), mind pedig írható Excel formátumban csatolniuk kell ajánlatukhoz.

Ajánlatkérő felhívja Ajánlattevők figyelmét a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontjára.

Ajánlatkérő az ajánlatokat a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelennek nyilváníthatja az alábbi esetekben, amennyiben a következő változtatások bármelyike esetén Ajánlatkérő nem lenne képes az ajánlatok közbeszerzési dokumentumokban foglaltaknak megfelelő értékelésére:

• Ajánlattevő nem nyújt be árazott költségvetést,

• Ajánlattevő a költségvetés sorait Ajánlatkérő erre vonatkozó jóváhagyása nélkül (pl. kiegészítő tájékoztatás) új sorral egészíti ki, vagy

• Ajánlattevő a költségvetés sorait Ajánlatkérő erre vonatkozó jóváhagyása nélkül összevonja, vagy

• Ajánlattevő Ajánlatkérő erre vonatkozó jóváhagyása nélkül a költségvetés tételeit, mennyiségi adatait módosítja, vagy

• egyéb módon olyan módosítást eszközöl Ajánlattevő az árazatlan költségvetésen, mely alapján az nem felel meg a közbeszerzési dokumentumokban és a vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak.

Az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határa: 0-100 pont, mely minden részszempont esetén azonos.

Azon értékelési részszempontok esetében, ahol ajánlatkérő minimális elvárást határozott meg, az értéket el nem érő vállalások az ajánlat érvénytelenségét eredményezik! Az ajánlati elemek Ajánlatkérő számára legkedvezőbb szintet elérő, illetve a legkedvezőbb szintjénél még kedvezőbb vállalásokra Ajánlatkérő egyaránt a ponthatár felső határával azonos (100 pont) számú pontot ad.

Az ajánlatkérő az 1. értékelési részszempont esetében a legjobb ajánlatot tartalmazó ajánlatra (legalacsonyabb ajánlati ár) 100 pontot ad, a többi ajánlatra arányosan kevesebbet.

A pontszámok kiszámítása során alkalmazandó képletet a Közbeszerzési Hatóság útmutatójának (KÉ 2016. évi 147. szám; 2016. december 21.) 1. sz. mell. A.1. ba) pontja szerinti fordított arányosítás módszere tartalmazza. Az értékelés módszere képlettel leírva:

ahol:

P = (A legjobb / A vizsgált) × (P max - P min) + P min

P: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma P max: a pontskála felső határa

P min: a pontskála alsó határa

A legjobb: a legelőnyösebb ajánlat tartalmi eleme A vizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme

Ha e módszer alkalmazásával tört pontértékek keletkeznek, akkor azokat az általános szabályoknak megfelelően két tizedesjegyre kell kerekíteni, kivéve ha pontazonosságot eredményezne (ehhez Ajánlatkérő Microsoft Excel programot fog használni a pontszámítás során). Miután a pontazonosság csak különböző ajánlati értékek esetén jelent problémát,

így ebben az esetben addig a tizedesjegyig kell kerekíteni, ahol különbség tapasztalható és ilyen esetben minden ajánlat esetében eddig a tizedesjegyig történik a kerekítés.

2. Többlet jótállási idő (a kötelező 36 hónapon felül vállalt jótállás időtartama hónapokban kifejezve) (hó) (minimum: 0, maximum: 24 hónap)

(Figyelem!! Nem terjed ki a megajánlás a 181/2003. (XI.5.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdés szerinti közhasználatú építményeknek a 3. és 4. mellékletben meghatározott épületszerkezeteire és az azok létrehozásánál felhasznált egyes termékeire és anyagaira!) 30 – súlyszám

Ajánlatkérő a 2. értékelési szempont esetében az egyenes arányosítás módszerét alkalmazza (KÉ 2016. évi 147. szám; 2016. december 21.) 1. sz. mell. A.1. bb) pontja szerint: a legjobb (maximum 24 hónap) megajánlást tartalmazó ajánlatra (24 hónapos – azaz a legmagasabb - többletjótállási időtartam) 100 pontot ad, a többi ajánlatra arányosan kevesebbet (egyenes arányosítás).

A pontszámok kiszámítása során alkalmazandó képlet:

P = (A vizsgált / 24 hónap) × (P max - P min) + P min

ahol:

P: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma P max: a pontskála felső határa

P min: a pontskála alsó határa

A legjobb:a legelőnyösebb ajánlat tartalmi eleme – de legfeljebb 24 hónap (amennyiben a legelőnyösebb ajánlat tartalmi eleme meghaladja az ajánlati elem legkedvezőbb szintjét /azaz a 24 hónap jótállási időtartamot/, úgy abban az esetben is 24 hónappal számol Ajánlatkérő)

A vizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme

Ha e módszer alkalmazásával tört pontértékek keletkeznek, akkor azokat az általános szabályoknak megfelelően két tizedesjegyre kell kerekíteni, kivéve, ha pontazonosságot eredményezne (ehhez Ajánlatkérő Microsoft Excel programot fog használni a pontszámítás során). Miután a pontazonosság csak különböző ajánlati értékek esetén jelent problémát, így ebben az esetben addig a tizedesjegyig kell kerekíteni, ahol különbség tapasztalható és ilyen esetben minden ajánlat esetében eddig a tizedesjegyig történik a kerekítés.

A jótállási idő kötelezően vállalandó időtartama 36 hónap. Xxxxxxxxxxxxxx az általa vállalt többlet jótállási időre kell ajánlatot tennie. Ajánlatkérő maximum 24 hónap többlet jótállási időtartamot értékel többletpontszámmal. Amennyiben a megajánlott érték 24 hónapnál több, ajánlatkérő a megadott felső tartományon kívül eső megajánlást tartalmazó elemeket az értékelés során nem veszi figyelembe, vagyis az ajánlat ezen tartalmi elemét a felső határral egyező mértékben veszi figyelembe.

Amennyiben ajánlattevő nem vállal többlet - jótállást, az nem eredményezi az ajánlat érvénytelenségét, ugyanakkor e körülmény alapján ajánlatkérő a megajánlást kizárólag a ponthatár alsó határa szerint összesen 0 ponttal értékeli. Jelen esetben ajánlattevő jogosult a felolvasólapon 0 hónap megajánlást feltüntetni.

A megajánlott értéket egész számmal, „hónap” mértékegységben kell megadni. Amennyiben ajánlattevő nem hónapokban adja meg a jótállás időtartamát, ajánlatkérő az ajánlatot érvénytelenné nyilvánítja. A nem egész hónapban megadott értéket az ajánlatkérő

a matematikai kerekítési szabályok alkalmazásával egész számra kerekíti és az értékelés, valamint a szerződés teljesítése során, a kerekített értékkel számolva, egész számként veszi figyelembe. A megajánlás a sikeres átadás-átvételtől számított időtartamra vonatkozik.

A 181/2003. (XI.5.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdés szerinti közhasználatú építményeknek a 3. és 4. mellékletben meghatározott épületszerkezeteire és az azok létrehozásánál felhasznált egyes termékeire és anyagaira nem terjed ki a megajánlás, mert azokra e Korm. rendeletben meghatározott jótállási időtartam vonatkozik

Az az ajánlat a legkedvezőbb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb.

Az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki az Ajánlatkérő részére az ajánlattételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételek alapján, valamint az értékelési szempontok szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette.

HIÁNYPÓTLÁS:

Ajánlatkérő jelen eljárásban a Kbt. 71. §-a alapján biztosít lehetőséget a hiánypótlásra. A Kbt. 71. § (6) bekezdése esetén, ajánlatkérő teljes körű hiánypótlási lehetőséget biztosít.

FELVILÁGOSÍTÁS KÉRÉS:

Ajánlatkérő az ajánlatokban található, nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében az ajánlattevőktől írásban felvilágosítást kér, a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett, a Kbt. 71. §-ában foglaltak szerint.

SZÁMÍTÁSI HIBA:

A Kbt. 71. § (11) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha az ajánlatkérő az ajánlatban az értékelésre kiható számítási hibát észlel - a hiba és a javítandó érték, valamint a javítás eredményeként meghatározott érték megjelölésével -, felhívja az ajánlattevőt annak javítására. A számítási hiba javításának az eredményét az ajánlatkérő akként állapítja meg, hogy a közbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit (az alapadatokat) alapul véve kiszámítja az összesített ellenértéket vagy más - az ajánlatban megtalálható számításon alapuló - adatot. Ha a számítási hiba javítását nem, vagy nem az előírt határidőben, vagy továbbra is hibásan teljesítették, az ajánlat érvénytelen.

INDOKOLÁS KÉRÉS:

Ajánlatkérő az aránytalanul alacsony ár vonatkozásában, valamint ha az ajánlatnak az értékelési részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetve kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz, indokolást köteles írásban kérni. Az indokolás kérések során ajánlatkérő a Kbt. 72. §-a szerint jár el.

Ajánlatkérő az ajánlatok elbírálása során megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni.

AZ AJÁNLAT ÉRVÉNYTELEN, ha a Kbt. 73-74. §-ában foglalt körülmény áll fenn.

II/4. AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE, TÁJÉKOZTATÁS AZ AJÁNLATKÉRŐ DÖNTÉSEIRŐL

A tárgyi közbeszerzési eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki az ajánlatkérő részére az ajánlattételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételek alapján, valamint az ajánlatok értékelési szempontja szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette.

Ajánlatkérő az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről - külön jogszabályban meghatározott űrlap-minta szerinti írásbeli összegezés minden ajánlattevő részére egyidejűleg, az Elektronikus Közbeszerzési Rendszeren keresztül történő megküldésével - tájékoztatja az ajánlattevőket, az erről hozott döntést követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb három munkanapon belül.

ELŐZETES VITARENDEZÉS

Az előzetes vitarendezési kérelem megküldése és az előzetes vitarendezés során a kommunikáció az EKR-ben történik.

IRATBETEKINTÉS

A Kbt. szerinti iratbetekintést az ajánlatkérő az EKR-ben található dokumentumok tekintetében a gazdasági szereplő képviselőjének személyes megjelenése útján biztosítja.

II/5. A KBT. 73. § (5) BEKEZDÉSE SZERINTI HATÓSÁGOK MEGJELÖLÉSE

Ajánlatkérő a Kbt. 73.§ (5) bekezdés szerint tájékoztatásként közli azoknak a szervezeteknek a nevét, amelyektől az ajánlattevő tájékoztatást kaphat azon követelményekről, amelyeknek a teljesítés során meg kell felelni. Ajánlatkérő kizárólag azt ellenőrzi, hogy az ajánlatban feltüntetett információk nem mondanak-e ellent a Kbt. 73.§ (4) bekezdés szerinti követelményeknek.

Azon szervezetek (hatóságok) neve és címe, amelyektől a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó kötelezettségekről tájékoztatás kérhető:

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Központi Hivatal cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx x. 2. Telefon: x00-0-000-0000

Fax: x00-0-000-0000.

Kék szám (mobilhálózatból is hívható): 06-40/42-42-42 Web: xxxxx://xxx.xxx.xxx.xx/xxx/xxxxxxxxxxxxx

Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztály

1054 Budapest, Xxxxxx Xxxx u. 2.

Postacím: 1369 Budapest, Pf.: 481.

Telefon: (06 80) 204-292; (00 0) 000-0000

Fax: (00 0) 000-0000

Email: xxxxxxxxxxxxxxxx-xxx@xxx.xxx.xx

Nemzetgazdasági Minisztérium Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztály 1054 Budapest, Xxxxxx Xxxx u. 2.

Postacím: 1369 Budapest, Pf.: 481.

Telefon: (00 0) 000-0000

Fax: (00 0) 000-0000

Email: xxxxxxxxxxxxxx.xxxxxxxxxxx-xxx@xxx.xxx.xx

Pest megye munkavédelmi felügyelőségeinek elérhetőségei

Pest Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának Munkavédelmi Ellenőrzési Osztálya

0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 00-00.

Postacím: 1381 Budapest, Pf: 1265.

tel: 00-0-000-0000

fax: 06-1- 000-0000

E-mail: xxxx-xx-xxxxxx-xx@xxxx.xxx.xx, xxxx-xx-xxxxxx@xxxx.xxx.xx

Pest megye munkaügyi felügyelőségeinek elérhetőségei

Pest Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának Munkaügyi Ellenőrzési Osztálya 1135 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 00-00.

Postacím: 1381 Budapest, Pf: 1265.

tel: 00-0-000-0000

fax: 06-1- 000-0000

E-mail: xxxx-xx-xxxxxx-xx@xxxx.xxx.xx, xxxx-xx-xxxxxx@xxxx.xxx.xx

Emberi Erőforrások Minisztérium

Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx xxxx 00-00. Telephelyek:

0000 Xxxxxxxx, Xxxxx Xxxxx x. 6–8.

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx x. 3.

1054 Budapest, Hold u. 1.

Telefonszám: x00-0-000-0000 E-mail: xxxx@xxxx.xxx.xx

Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) Székhely: 1097 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxxxxx xx 0-0.

Levelezési cím: 1437 Budapest, Pf. 839.

Tel.: x00-0-000-0000

Fax: x00-0-000-0000

Honlap: xxx.xxxxx.xx

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Székhely: 1145 Budapest, Columbus u. 17-23

Levelezési cím: 1590 Budapest, Pf. 95

Tel.: x00-0-000-0000

Fax: x00-0-000-0000

Honlap: xxx.xxxx.xx

Közbeszerzési Hatóság

Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xxxx 0.

Postafiók cím: 1525. Pf. 166.

Telefon: 00-0-000-0000

Telefax: 00-0-000-0000

Honlap: xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxx.xx/

II/6. SZERZŐDÉSKÖTÉS

Eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes ajánlattevővel - közös ajánlattétel esetén a nyertes ajánlattevőkkel - írásban köti Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban közölt végleges feltételek, szerződéstervezet és ajánlat tartalmának megfelelően.

A szerződés tartalmazza - az eljárás során alkalmazott értékelési szempontra tekintettel - a nyertes ajánlat azon elemeit, amelyek értékelésre kerültek.

Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével köti meg a szerződést, vagy - a nyertes visszalépése esetén - az ajánlatok értékelése során a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített ajánlattevővel, ha őt az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésben megjelölte.

A nyertes ajánlattevő és - a Kbt. 131. § (5) bekezdés szerinti esetben - a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától számított hatvan nappal meghosszabbodik.

Az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség szerinti időtartama alatt köti meg. Ha a Kbt. másként nem rendelkezik, nem köthető meg azonban a szerződés az írásbeli összegezés - ha az összegezés javítására kerül sor és az eljárás eredményességére, az ajánlat érvényességére vagy az értékelés eredményére vonatkozó adat módosul, a módosított összegezés - megküldése napját követő öt napos időtartam lejártáig.

A szerződés teljesítésére és az alvállalkozókra vonatkozó rendelkezések:

A nyertes ajánlattevő legkésőbb a szerződés megkötésének időpontjában köteles az ajánlatkérőnek valamennyi olyan alvállalkozót bejelenteni, amely részt vesz a szerződés teljesítésében, és - ha a megelőző közbeszerzési eljárásban az adott alvállalkozót még nem nevezte meg - a bejelentéssel együtt nyilatkozni arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll kizáró okok hatálya alatt.

A nyertes ajánlattevő a szerződés teljesítésének időtartama alatt köteles az ajánlatkérőnek minden további, a teljesítésbe bevonni kívánt alvállalkozót előzetesen bejelenteni, és a bejelentéssel együtt nyilatkozni arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll kizáró okok hatálya alatt.

III. AZ AJÁNLAT FORMAI, ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

III/1. AZ AJÁNLATTAL KAPCSOLATOS FORMAI KÖVETELMÉNYEK

Ahol a Kbt. vagy annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során valamely dokumentum benyújtását írja elő, a dokumentum benyújtható az EKR-ben kitöltött elektronikus űrlap alkalmazásával, vagy - amennyiben az adott dokumentumra a nyilatkozattétel nyelvén elektronikus űrlap nem áll rendelkezésre - a papíralapú dokumentum egyszerű elektronikus másolata formájában.

Amennyiben az EKR-ben az adott dokumentumra vonatkozó elektronikus űrlap a nyilatkozattétel nyelvén nem áll rendelkezésre, a nyilatkozat csatolható az EKR-ben legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott dokumentumként is, az ajánlatkérő azonban – az EKR Rendelet 10. § (4) bekezdésben foglalt eset kivételével - nem követelheti meg elektronikus aláírás alkalmazását

Az elektronikus példánynak a teljes ajánlatot elektronikusan megjeleníthető formátumban (.tif, vagy .jpeg, vagy .pdf) kell tartalmaznia egy vagy több file-ban.

Amennyiben valamely nyilatkozatminta az EKR-ben elektronikus űrlapként a nyilatkozat megtételének nyelvén rendelkezésre áll, a nyilatkozatot az elektronikus űrlap kitöltése útján kell az ajánlat részeként megtenni.

Ahol a Kbt. vagy annak végrehajtási rendelete valamely dokumentum közvetlen megküldését írja elő, azon a dokumentum EKR Rendelet szerinti elektronikus hozzáférhetővé tételét is érteni kell.

Az ajánlatnak felolvasólapot kell tartalmaznia, melyet Ajánlattevő az EKR-ben rendelkezésre bocsátott elektronikus űrlap formájában köteles az ajánlat részeként kitölteni (EKR Rendelet

11. § (1) bek.)

Ajánlatkérő előírja, hogy ha az adott nyilatkozatra az EKR-ben elektronikus űrlap nem áll rendelkezésre, úgy a nyilatkozatokat cégszerűen (vagy szabályszerű meghatalmazással rendelkező meghatalmazott által) aláírva elektronikusan megjeleníthető formátumban (.tif, vagy .jpeg, vagy .pdf) kell csatolni az ajánlathoz.

Amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az ajánlatkérő számára olvasható, illetve megjeleníthető, az ajánlatkérő - ha azt nem tartja szükségesnek - nem köteles hiánypótlásra felhívni az ajánlattevőt, és úgy kell tekinteni, hogy az ajánlat megfelelt az előírt követelményeknek. Amennyiben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget az előírt informatikai követelményeknek és az ajánlatkérő számára nem olvasható, illetve jeleníthető meg, ez nem tekinthető formai hiányosságnak, azt úgy kell kezelni, mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be és a Kbt. hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel kell eljárni.

Amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum eleget tesz a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az egyéb okból nem olvasható, illetve nem jeleníthető meg, az ajánlattevőt fel kell hívni az ajánlat olvashatóságához és megjeleníthetőségéhez szükséges szoftver megnevezésére. Az ajánlatkérő - ha a közbeszerzési dokumentumokban eltérően nem rendelkezik - csupán általánosan hozzáférhető, ingyenes vagy szabad szoftvert köteles igénybe venni az ajánlatok olvasásához és megjeleníthetőségéhez az ajánlattevő előbbi nyilatkozata alapján. Amennyiben a dokumentum tartalma ezt követően sem határozható meg, azt úgy kell kezelni, mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be és a Kbt. hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel kell eljárni.

Ahol az EKR az ajánlatkérő által létrehozandó dokumentumra elektronikus űrlapot biztosít, az ajánlatkérő ezen dokumentumokat az elektronikus űrlap alkalmazásával köteles létrehozni.

Az ajánlattétel nyelve: magyar. Amennyiben az ajánlatban idegen nyelvű dokumentum szerepel, annak azzal tartalmában megegyező magyar nyelvű fordítását is csatolni kell az ajánlathoz. Ajánlatkérő elfogadja a nem magyar nyelven benyújtott dokumentumok ajánlattevő általi felelős fordítását, amelyen ajánlattevő képviseletére jogosult személy nyilatkozik arról, hogy az mindenben megfelel az eredeti szövegnek. A fordítás tartalmának helyességéért az ajánlattevő a felelős.

Amennyiben a magyar és az idegen nyelvű dokumentumok között eltérés van, úgy a magyar példány tartalma az irányadó.

Az Ajánlattevő felelősséggel tartozik az ajánlatában közölt adatok és nyilatkozatok, valamint a becsatolt igazolások, okiratok tartalmának valódiságáért.

III/2. AZ AJÁNLATTAL KAPCSOLATOS TARTALMI KÖVETELMÉNYEK

III/2.1. Igazolások, nyilatkozatok jegyzéke:

Az ajánlatot a gazdasági szereplőnek a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell elkészítenie és benyújtania.

Ajánlatkérő szakmai ajánlat benyújtását írja elő. Szakmai ajánlat: értékelési szempontokra beadott ajánlat, valamint az azok igazolására benyújtandó dokumentumok (árazott költségvetés).

Az alkalmassági követelményeknek megfelelés és a kizáró okok fenn nem állása igazolásának körében nem kérhető a gazdasági szereplőtől olyan igazolás benyújtása, amelyet ugyanazon ajánlatkérő részére a gazdasági szereplő korábbi közbeszerzési eljárásban az EKR-ben elektronikus úton már benyújtott. Ebben az esetben a gazdasági szereplő nyilatkozik arról, hogy mely korábbi eljárásban benyújtott igazolást kéri figyelembe venni a bírálat során. Az ajánlatkérő attól függetlenül vizsgálja meg, hogy a korábban benyújtott igazolás megfelel-e az adott közbeszerzési eljárásban benyújtandó igazolásra irányadó tartalmi követelményeknek, hogy a korábbi igazolás adott esetben megjelöli, hogy azt mely közbeszerzési eljárásban való felhasználás céljára állították ki. (EKR Rendelet 12. §

(2) bek.)

Az EKR-ben elektronikus úton tett nyilatkozat tekintetében az ajánlatkérő szervezet vagy - az ajánlatot a rendszerben benyújtó gazdasági szereplő esetében - a gazdasági szereplő képviselőjének kell tekinteni azt a személyt, aki az EKR-ben az ajánlatkérő szervezet vagy gazdasági szereplő részéről a nyilatkozattételhez szükséges hozzáféréssel és jogosultsággal rendelkezik. Az EKR-ben kitöltött elektronikus űrlapot e vélelem alapján az ajánlatkérő szervezet, illetve a gazdasági szereplő eredeti nyilatkozatának kell tekinteni.

EKR-ben elektronikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor az egyes közös ajánlattevők képviseletében eljárhat. (EKR Rendelet 13. § (3) bek.)

Az alkalmasság igazolásához igénybe vett, az ajánlattevőn kívüli más szervezet részéről a Kbt. 65. § (7) bekezdése szerint csatolandó, kötelezettségvállalást tartalmazó okiratnak tartalmaznia kell - a Kbt. 65. § (8) bekezdése szerinti szervezet részéről az ajánlatban csatolni kell - az ajánlattevő részére szóló meghatalmazást arra, hogy az EKR-ben elektronikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor az adott szervezet képviseletében eljárhat. (EKR Rendelet 13. § (4) bek.)

Az ajánlatnak az alábbi nyilatkozatokat, igazolásokat kell tartalmaznia (lsd: Igazolások, nyilatkozatok jegyzéke)

III/2.1. Igazolások, nyilatkozatok jegyzéke

III/0.0.0. Az ajánlattal együtt benyújtandó dokumentumok:

Az ajánlatnak az alábbi nyilatkozatokat, igazolásokat kell tartalmaznia:

Dokumentum

Melléklet száma a formanyomtatványok

között

Felolvasólap

Az EKR-ben az ajánlatkérő által a közbeszerzési dokumentumok között elektronikus űrlapként létrehozott felolvasólap mintát az ajánlattevő elektronikus űrlap formájában köteles az

ajánlat részeként kitölteni.

Kbt. 66. § (2) bekezdés szerinti ajánlattevői nyilatkozat az ajánlattételi felhívás feltételeire, a szerződés megkötésére és teljesítésére, valamint a kért ellenszolgáltatásra vonatkozóan.

Az ajánlattevő elektronikus űrlap formájában köteles az ajánlat részeként kitölteni.

Nyilatkozat megerősítése kizáró okok vonatkozásában

Az ajánlattevő elektronikus űrlap formájában köteles az

ajánlat részeként kitölteni.

Közös ajánlattétel esetén csatolandó a Kbt. 35. § (2) bekezdése szerinti meghatalmazást tartalmazó okirat. A meghatalmazásnak ki kell terjednie arra, hogy a közös ajánlattevők képviseletére jogosult gazdasági szereplő adott eljárás tekintetében az EKR-ben elektronikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor az egyes közös ajánlattevők képviseletében eljárhat. (EKR Rendelet 13. § (3) bekezdés)

---

Nyilatkozat az alvállalkozókról a Kbt. 66. § (6) bekezdésének a)-b) pontja szerint. (A Nyilatkozatot nemleges tartalom esetén is csatolni szükséges.)

1. sz. melléklet

Ajánlattevő (közös ajánlattevő) nyilatkozata arról, hogy nem tartozik a Kbt. 62. § (1) bekezdés g)-k), m) és q) pontjában rögzített kizáró okok kizáró okok hatálya alá. (Közös ajánlattétel esetén a közös ajánlattevők mindegyikének külön-külön kell a kizáró okok hatálya alatt nem állását igazolnia, és a meghatározott igazolásokat

(nyilatkozatokat benyújtania.)!

Az ajánlattevő elektronikus űrlap formájában köteles az ajánlat részeként kitölteni.

Ajánlattevő (közös ajánlattevő) Kbt. 67.§ (4) szerinti nyilatkozata arról, hogy az alvállalkozó vonatkozásában nem állnak fenn az eljárásban előírt kizáró okok. (321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdés) (A nyilatkozatot

akkor is be kell nyújtani, ha az ajánlatkérő az eljárásban

Az ajánlattevő elektronikus űrlap formájában köteles az ajánlat részeként kitölteni.

Dokumentum

Melléklet száma a formanyomtatványok

között

nem írta elő a már ismert alvállalkozók megnevezését!)

Nyilatkozat megerősítése kizáró okok vonatkozásában

Az ajánlattevő elektronikus űrlap formájában köteles az

ajánlat részeként kitölteni.

Ajánlattevő nyilatkozata a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) pontjában meghatározott kizáró ok vonatkozásában. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 3. § 38. pont a)–b) vagy d) alpontja szerint definiált valamennyi tényleges tulajdonos nevének és állandó lakóhelyének bemutatását tartalmazó nyilatkozatot szükséges benyújtani. Ha a gazdasági szereplőnek nincs a 2017. évi LIII. törvény

3. § 38. pont a)–b) vagy d) alpontja szerinti tényleges tulajdonosa, úgy erre vonatkozó nyilatkozatot szükséges

csatolni.

Az ajánlattevő elektronikus űrlap formájában köteles az ajánlat részeként kitölteni.

Xxxxxxxxxxx, közös ajánlattevő, az alvállalkozó gazdasági szereplő vonatkozásában azon cégjegyzésre jogosult személy(ek) aláírási címpéldánya vagy a jogi képviselő által készített és ellenjegyzett, a 2006. évi V. törvény szerinti aláírás-minta, aki(k) az ajánlatot illetve annak részét képező nyilatkozatokat aláírják, szignálják

---

Nyilatkozat idegen nyelvű irat magyar fordításáról

(Kizárólag akkor szükséges becsatolni, amennyiben idegen nyelvű iratot tartalmaz az ajánlat)

2. sz. melléklet

Nyilatkozat üzleti titokról (Kizárólag üzleti titkot tartalmazó

ajánlat esetén kell kitölteni)

3. sz. melléklet

Nyilatkozat változásbejegyzésről (Nemleges válasz esetén is csatolandó!)

Az ajánlattevő elektronikus űrlap formájában köteles az

ajánlat részeként kitölteni.

Ajánlattevő cégszerű (vagy más, joghatás kiváltására alkalmas formában megtett) nyilatkozata a Kbt. 25. § (3) és

(4) bekezdése szerinti összeférhetetlenség fenn nem

állásáról.

4. sz. melléklet

Nyilatkozat felelősségbiztosításról

5. sz. melléklet

Árazott költségvetés

Ajánlattevőknek a kitöltött táblázatot mind PDF, mind pedig írható Excel formátumban csatolniuk kell

ajánlatukhoz.

III/2.2. AJÁNLATI ÁR MEGADÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

A létrejövő szerződés egyösszegű, átalánydíjas szerződés, az ajánlati kötöttség a megajánlásra kerülő egyösszegű ajánlati árra jön létre. Az ajánlati árat ajánlattevőknek a

dokumentáció részeként kiadott árazatlan költségvetés teljes körű beárazásával kell kalkulálniuk, megadniuk. A felolvasólapon megadott egyösszegű ajánlati ár a vállalkozási szerződésben vállalkozói díjként rögzítésre kerül. Az egyösszegű ajánlati árat és a tételekhez tartozó egységárakat nettó - általános forgalmi adó nélkül – magyar forintban (Ft- ban) kell megadni. Az egyösszegű ajánlati árnak tartalmaznia kell valamennyi közvetlen és közvetett költséget, adót, illetéket, díjat, stb. azaz az ajánlati ár az elvégzendő munkák valamennyi költségére fedezetet kell, hogy biztosítson. Az egységárakat az ajánlattevőnek az ajánlattétel időpontjában érvényes árszintet alapul véve, de a megadott határidők figyelembe vételével prognosztizált értéken kell megadni.

III/2.3. ÜZLETI TITOK

A gazdasági szereplő az ajánlatban hiánypótlásban, valamint a Kbt. 72. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is) [Ptk. 2:47. §] tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó irat kizárólag olyan információkat tartalmazhat, amelyek nyilvánosságra hozatala a gazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna. Üzleti titokra vonatkozó előírásokat a Kbt. 44.§ (1)-(4) bekezdése tartalmazza.

A gazdasági szereplő a Kbt. 44. §-ának alkalmazása során az üzleti titkot tartalmazó dokumentum elkülönített elhelyezésére az EKR-ben erre szolgáló funkciót alkalmazza.

IV. FORMANYOMTATVÁNYOK

1. sz. melléklet

NYILATKOZAT A KBT. 66. § (6) BEKEZDÉS A) - B) PONTJAIRA VONATKOZÓAN

„Pest Megyei Kormányhivatal - Xxxxxxxx 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxxx xxxx 00. épület belső átalakítása”

Alulírott ……………………………………, mint a(z) …………………………………………..

aláírásra jogosult képviselője ezennel nyilatkozom, hogy az általam képviselt ajánlattevő / közös ajánlattevő1 a szerződés teljesítéséhez alvállalkozót kíván igénybe venni:

IGEN / NEM2

IGEN válasz esetén:

Xxxxxxxxxxx a Kbt. 66. § (6) bekezdés a) pontja szerinti nyilatkozata a közbeszerzésnek azon részére, amelynek teljesítéséhez alvállalkozót vesz igénybe:	Ajánlattevő a Kbt. 66. § (6) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozata az ajánlat benyújtásakor ismert alvállalkozók nevéről, címéről az adott részhez rendelten3:
Rész megnevezése	Alvállalkozó neve	Alvállalkozó címe

…………………….., (helység), ……….. (év) ………………. (hónap) ……. (nap)

…………………………………

cégszerű aláírás

A nyilatkozatot nemleges tartalom esetén is csatolni szükséges.

1 A megfelelő aláhúzandó.

2 A megfelelő aláhúzandó.

3 A b) pont tekintetében amennyiben az alvállalkozók az ajánlat benyújtásakor még nem ismertek, úgy kérjük szíveskedjenek egyértelműen jelezni!

2. sz. melléklet

NYILATKOZAT IDEGEN NYELVŰ IRAT FORDÍTÁSÁRÓL4

„Pest Megyei Kormányhivatal - Xxxxxxxx 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxxx xxxx 00. épület belső átalakítása”

Alulírott ……………………………………, mint a(z) …………………………………………..

xxxxxxxxxxx / közös ajánlattevő5 aláírásra jogosult képviselője nyilatkozom, hogy az ajánlat részeként becsatolt idegen nyelvű dokumentumok felelős fordításai teljes körűek, továbbá mindenben megfelelnek az eredeti nyelvű iratoknak.

Nyilatkozom továbbá, hogy benyújtott fordítások helyességéért felelősséget vállalok!

…………………….., (helység), ……….. (év) ………………. (hónap) (nap)

………………………………… cégszerű aláírás

4 Idegen nyelvű irat fordítása esetén csatolandó a nyilatkozat.

5 A megfelelő aláhúzandó.

NYILATKOZAT ÜZLETI TITOKRÓL6

3 sz. melléklet

a „Pest Megyei Kormányhivatal - Xxxxxxxx 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxxx xxxx 00. épület belső átalakítása” tárgyban indított közbeszerzési eljárásban

Alulírott…………………………, mint a(z)…………………….……………….(név, székhely) ajánlattevő / közös ajánlattevő7 jelen közbeszerzési eljárásban nyilatkozattételre jogosult képviselője, felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy az ajánlat üzleti titkot tartalmaz.

Az ajánlat alábbiakban megjelölt részei üzleti titoknak minősülnek, ezért azok nyilvánosságra hozatalát megtiltom:

A Kbt. 44. §-ának alkalmazása során az üzleti titkot tartalmazó dokumentum elkülönített elhelyezésére az EKR-ben erre szolgáló funkciót szükséges alkalmazni!

Ajánlatkérő felhívja az Ajánlattevők a figyelmét a Kbt. 44. § (1) bekezdésében foglaltakra, mely szerint Ajánlattevő az üzleti titkot tartalmazó, elkülönített irathoz indokolást köteles csatolni, amelyben részletesen alátámasztja, hogy az adott információ vagy adat nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet.

A fentiekben rögzített üzleti titkot tartalmazó dokumentumok üzleti titokká történő minősítésének indokai az alábbiak:

…………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………..

…………………….., (helység), ……….. (év) ………………. (hónap) ……. (nap)

………………………………… cégszerű aláírás

6 Csak abban az esetben szükséges az ajánlathoz csatolni, amennyiben az ajánlat üzleti titkot tartalmaz!

0.xx melléklet

Nyilatkozat összeférhetetlenség fenn nem állásáról

Alulírott …………………………. mint a(z) …………………………….. cégjegyzésre jogosult ajánlattevő / közös ajánlattevő8 képviselője büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy „Pest Megyei Kormányhivatal - Budapest 1113 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxxx xxxx 00. épület belső átalakítása” tárgyban indított közbeszerzési eljárásban a Kbt. 25. § (3) és (4) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi körülmények az ajánlattevővel, alvállalkozójával, egyik vezető tisztségviselőjével és tulajdonosával kapcsolatban sem állnak fenn.

…………………….., (helység), ……….. (év) ………………. (hónap) ……. (nap)

………………………………… cégszerű aláírás

5. sz. melléklet

Nyilatkozat felelősségbiztosításról

Alulírott mint a(z)

cégjegyzésre jogosult ajánlattevő / közös ajánlattevő9 képviselője büntetőjogi felelősségem tudatában a „Pest Megyei Kormányhivatal - Xxxxxxxx 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxxx xxxx

41. épület belső átalakítása” tárgyban indított közbeszerzési eljárásban ezúton nyilatkozom, hogy10:

- nyertességünk esetén, de legkésőbb a szerződéskötés időpontjáig, legalább 5 millió Ft/káresemény kárértékű és legalább 10 millió Ft/év összkockázatú felelősségbiztosítási a kivitelezés helyszínére

- nyertességünk esetén a szerződéskötés időpontjára meglévő felelősségbiztosításunkat az ajánlatkérő által előírt mértékű összegre kiterjesztjük és azt a szerződés időtartama alatt folyamatosan fenntartjuk.

…………………….., (helység), ……….. (év) ………………. (hónap) ……. (nap)

………………………………… cégszerű aláírás

9 A megfelelő aláhúzandó.

Document Metadata

Table of Contents

Közbeszerzési dokumentumok

Document Metadata