MELLÉKLETEK

2020. december 18.

E.ON TISZÁNTÚLI ÁRAMHÁLÓZATI

ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

ELOSZTÓI ÜZLETSZABÁLYZATA

MELLÉKLETEK

E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. - Elosztói Üzletszabályzat Mellékletek

TARTALOMJEGYZÉK

1. E.ON TISZÁNTÚLI ÁRAMHÁLÓZATI ZRT. TERÜLETI ILLETÉKESSÉGE 5

2. GARANTÁLT SZOLGÁLTATÁSOK 9

2.1. Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. engedélyköteles tevékenysége folytatásához az egyedi felhasználókat érintő minimális minőségi követelményei 9

2.2. Garantált Szolgáltatások nem teljesítése esetén az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. által az egyedi felhasználóknak fizetendő kötbér 14

2.3. E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. Garantált Szolgáltatások eljárásrendje 17

3. A VILLAMOSENERGIA-SZOLGÁLTATÁS MINŐSÉGI JELLEMZŐI 23

3.1. Kiinduló megállapítások 23

3.2. A feszültség minimális minőségi követelményei és az elvárt színvonal mérőszámai 23

4. ELJÁRÁSREND A ROTÁCIÓS KIKAPCSOLÁSI REND (RKR) KIDOLGOZÁSÁRA, AKTUALIZÁLÁSÁRA ÉS ALKALMAZÁSÁRA 27

5. A KÖZCÉLÚ HÁLÓZATRA TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁS ÉS A KÖZCÉLÚ HÁLÓZAT HASZNÁLATÁNAK MŰSZAKI FELTÉTELEI 32

5.1. Hálózatra kapcsolás előzetes, alapvető feltételei 32

5.2. Betartandó jogszabályok, szabványok 32

5.3. Hálózatra kapcsolás műszaki feltételei 33

5.4. Új épület bekapcsolása 36

5.5. Meglévő épületek csatlakozásával kapcsolatos előírások 42

5.6. Magasabb feszültségű csatlakozási pontra történő áttérés 43

6. A KÖZCÉLÚ VILLAMOS HÁLÓZATRA CSATLAKOZÁS PÉNZÜGYI ÉS MŰSZAKI FELTÉTELEI 44

7. KÖZVILÁGÍTÁS ÜZEMELTETÉSÉNEK MŰSZAKI FELTÉTELEI 57

7.1. Általános meghatározás 57

7.2. Hibajavítása, üzemzavar elhárítás 57

7.3. Biztonságtechnikai, munkavédelmi oktatás 58

8. SZERZŐDÉSEK. 62

8.1. Igénybejelentő 63

8.2. Hálózati csatlakozási Szerződések 75

8.3. Hálózathasználati Szerződések 100

8.4. KÖZCÉLÚ KÖZVILÁGÍTÁSI HASZNÁLATI SZERZŐDÉS a Közvilágítási berendezések közcélú elosztóhálózat tartószerkezeteire való elhelyezésére 116

8.5. Üzemviteli megállapodás közvilágítási berendezések közcélú elosztóhálózat tartószerkezeteire való elhelyezéséről, üzembentartásáról, és az együttműködés szabályairól 126

8.6. Beruházókkal kötendő vállalkozási szerződés-minták közcélú hálózat fejlesztésére 143

9. VILLAMOSENERGIA-IPARI ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK 156

10. MÉRŐBERENDEZÉSEK FELSZERELÉSÉNEK, HITELESÍTÉSÉNEK, KARBANTARTÁSÁNAK RENDJE 165

10.1. Cél 165

10.2. Eljárás 165

11. A KÉRDŐÍV TARTALMI ELEMEI A FELHASZNÁLÓK PROFILHOZ TÖRTÉNŐ HOZZÁRENDELÉSÉHEZ 166

12. VÉDENDŐ FOGYASZTÓK NYILVÁNTARTÁSÁBA TÖRTÉNŐ FELVÉTEL / NYILVÁNTARTÁSÁBA VÉTEL MEGHOSSZABBÍTÁSA IRÁNT 168

13. ÁLTALÁNOS ELJÁRÁS ERŐMŰVEK HÁLÓZATRA CSATLAKOZTATÁSA ESETÉN 175

13.1. Általános szabályok 175

13.2. Kiserőművi összevont engedély 175

13.3. 50 MW, és ezt meghaladó teljesítőképességű erőmű létesítésére vonatkozó engedély 176

13.4. Az erőmű bővítésére, teljesítőképességének növelésére, valamint a villamosenergia-termelés megszüntetésére vonatkozó engedély 176

13.5. Tájékoztatók és azok elérhetősége 176

13.6. A közcélú hálózathoz történő csatlakozáshoz az alábbi dokumentumok szükségesek 177

13.7. Hálózati csatlakozási szerződés megkötésének feltételei 178

13.8. A csatlakozási eljárás folyamatának fő lépései 178

13.9. Az ügyintézésre jogosított szervezeti egység 180

13.10. Az ügyirat kezelési rend 180

13.11. Bontófeltétellel megkötött hálózati csatlakozási szerződésekkel kapcsolatos eljárási rend 181

13.12. Hálózati csatlakozás több erőmű esetén 181

13.13. Meghatározott csatlakozási pont egyidejű igénybevételének engedélyezéséhez szükséges adatok 183

13.14. Feladatok és határidők összefoglalása 184

13.15. Kiserőmű igénybejelentő nyomtatvány 187

14. KÖZVILÁGÍTÁSI NAPTÁR 194

M1 SZ. MELLÉKLET

1. E.ON TISZÁNTÚLI ÁRAMHÁLÓZATI ZRT. TERÜLETI ILLETÉKESSÉGE

Ssz.	Község (város) neve	Megye
1.	Abádszalók	Jász-Nagykun-Szolnok
2.	Abony	Pest
3.	Ajak	Szabolcs-Szatmár-Bereg
4.	Alattyán	Jász-Nagykun-Szolnok
5.	Anarcs	Szabolcs-Szatmár-Bereg
6.	Apagy	Szabolcs-Szatmár-Bereg
7.	Aranyosapáti	Szabolcs-Szatmár-Bereg
8.	Álmosd	Hajdú-Bihar
9.	Ártánd	Hajdú-Bihar
10.	Bagamér	Hajdú-Bihar
11.	Bakonszeg	Hajdú-Bihar
12.	Baktalórántháza	Szabolcs-Szatmár-Bereg
13.	Xxxxxxx	Xxxxxxxx-Szatmár-Bereg
14.	Balmazújváros	Hajdú-Bihar
15.	Balsa	Szabolcs-Szatmár-Bereg
16.	Xxxxxxx	Xxxxxxxx-Szatmár-Bereg
17.	Báránd	Hajdú-Bihar
18.	Bátorliget	Szabolcs-Szatmár-Bereg
19.	Bedő	Hajdú-Bihar
20.	Xxxx	Xxxxxxxx-Szatmár-Bereg
21.	Beregdaróc	Szabolcs-Szatmár-Bereg
22.	Beregsurány	Szabolcs-Szatmár-Bereg
23.	Berekböszörmény	Hajdú-Bihar
24.	Berekfürdő	Jász-Nagykun-Szolnok
25.	Berettyóújfalu	Hajdú-Bihar
26.	Berkesz	Szabolcs-Szatmár-Bereg
27.	Besenyőd	Szabolcs-Szatmár-Bereg
28.	Besenyszög	Jász-Nagykun-Szolnok
29.	Beszterec	Szabolcs-Szatmár-Bereg
30.	Békésszentandrás	Békés
31.	Bihardancsháza	Hajdú-Bihar
32.	Biharkeresztes	Hajdú-Bihar
33.	Biharnagybajom	Hajdú-Bihar
34.	Bihartorda	Hajdú-Bihar
35.	Biharugra	Békés
36.	Xxxx	Xxxxxxxx-Szatmár-Bereg
37.	Bocskaikert	Hajdú-Bihar
38.	Bojt	Hajdú-Bihar
39.	Botpalád	Szabolcs-Szatmár-Bereg
40.	Bököny	Szabolcs-Szatmár-Bereg
41.	Bucsa	Békés
42.	Buj	Szabolcs-Szatmár-Bereg
43.	Cégénydányád	Szabolcs-Szatmár-Bereg
44.	Cibakháza	Jász-Nagykun-Szolnok
45.	Csabacsüd	Békés
46.	Csataszög	Jász-Nagykun-Szolnok
47.	Csaholc	Szabolcs-Szatmár-Bereg
48.	Csaroda	Szabolcs-Szatmár-Bereg
49.	Császló	Szabolcs-Szatmár-Bereg
50.	Csegöld	Szabolcs-Szatmár-Bereg
51.	Csenger	Szabolcs-Szatmár-Bereg

Ssz.	Község (város) neve	Megye
52.	Csengersima	Szabolcs-Szatmár-Bereg
53.	Csengerújfalu	Szabolcs-Szatmár-Bereg
54.	Cserkeszőlő	Jász-Nagykun-Szolnok
55.	Csépa	Jász-Nagykun-Szolnok
56.	Csökmő	Hajdú-Bihar
57.	Xxxxx	Xxxxxxxx-Szatmár-Bereg
58.	Darvas	Hajdú-Bihar
59.	Debrecen	Hajdú-Bihar
60.	Demecser	Szabolcs-Szatmár-Bereg
61.	Derecske	Hajdú-Bihar
62.	Dévaványa	Békés
63.	Dombrád	Szabolcs-Szatmár-Bereg
64.	Döge	Szabolcs-Szatmár-Bereg
65.	Ebes	Hajdú-Bihar
66.	Ecsegfalva	Békés
67.	Egyek	Hajdú-Bihar
68.	Encsencs	Szabolcs-Szatmár-Bereg
69.	Eperjeske	Szabolcs-Szatmár-Bereg
70.	Esztár	Hajdú-Bihar
71.	Érpatak	Szabolcs-Szatmár-Bereg
72.	Fábiánháza	Szabolcs-Szatmár-Bereg
73.	Fegyvernek	Jász-Nagykun-Szolnok
74.	Fehérgyarmat	Szabolcs-Szatmár-Bereg
75.	Fényeslitke	Szabolcs-Szatmár-Bereg
76.	Folyás	Hajdú-Bihar
77.	Földes	Hajdú-Bihar
78.	Furta	Hajdú-Bihar
79.	Fülesd	Szabolcs-Szatmár-Bereg
80.	Xxxxx	Xxxxx-Bihar
81.	Fülpösdaróc	Szabolcs-Szatmár-Bereg
82.	Füzesgyarmat	Békés
83.	Gacsály	Szabolcs-Szatmár-Bereg
84.	Garbolc	Szabolcs-Szatmár-Bereg
85.	Xxxxxxxx	Xxxxx-Bihar
86.	Gávavencsellő	Szabolcs-Szatmár-Bereg
87.	Gelénes	Szabolcs-Szatmár-Bereg
88.	Gemzse	Szabolcs-Szatmár-Bereg
89.	Geszteréd	Szabolcs-Szatmár-Bereg
90.	Géberjén	Szabolcs-Szatmár-Bereg
91.	Xxxxxx	Xxxxxxxx-Szatmár-Bereg
92.	Görbeháza	Hajdú-Bihar
93.	Gulács	Szabolcs-Szatmár-Bereg
94.	Gyomaendrőd	Békés
95.	Győröcske	Szabolcs-Szatmár-Bereg
96.	Győrtelek	Szabolcs-Szatmár-Bereg
97.	Gyulaháza	Szabolcs-Szatmár-Bereg
98.	Gyügye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
99.	Xxxxx	Xxxxxxxx-Szatmár-Bereg
100.	Hajdúbagos	Hajdú-Bihar
101.	Hajdúböszörmény	Hajdú-Bihar
102.	Hajdúdorog	Hajdú-Bihar
103.	Hajdúhadház	Hajdú-Bihar
104.	Hajdúnánás	Hajdú-Bihar

Ssz.	Község (város) neve	Megye
105.	Hajdúsámson	Hajdú-Bihar
106.	Hajdúszoboszló	Hajdú-Bihar
107.	Hajdúszovát	Hajdú-Bihar
108.	Hencida	Hajdú-Bihar
109.	Hermánszeg	Szabolcs-Szatmár-Bereg
110.	Hetefejércse	Szabolcs-Szatmár-Bereg
111.	Xxxxxx	Xxxxxxxx-Szatmár-Bereg
112.	Hortobágy	Hajdú-Bihar
113.	Hosszúpályi	Hajdú-Bihar
114.	Hunyadfalva	Jász-Nagykun-Szolnok
115.	Ibrány	Szabolcs-Szatmár-Bereg
116.	Ilk	Szabolcs-Szatmár-Bereg
117.	Jánd	Szabolcs-Szatmár-Bereg
118.	Jánkmajtis	Szabolcs-Szatmár-Bereg
119.	Jánoshida	Jász-Nagykun-Szolnok
120.	Xxxxx	Xxxxxxxx-Szatmár-Bereg
121.	Jászalsószentgyörgy	Jász-Nagykun-Szolnok
122.	Jászboldogháza	Jász-Nagykun-Szolnok
123.	Jászkarajenő	Pest
124.	Jászladány	Jász-Nagykun-Szolnok
125.	Jéke	Szabolcs-Szatmár-Bereg
126.	Kaba	Hajdú-Bihar
127.	Karcag	Jász-Nagykun-Szolnok
128.	Kállósemjén	Szabolcs-Szatmár-Bereg
129.	Kálmánháza	Szabolcs-Szatmár-Bereg
130.	Kántorjánosi	Szabolcs-Szatmár-Bereg
131.	Kemecse	Szabolcs-Szatmár-Bereg
132.	Kenderes	Jász-Nagykun-Szolnok
133.	Kengyel	Jász-Nagykun-Szolnok
134.	Kertészsziget	Békés
135.	Kék	Szabolcs-Szatmár-Bereg
136.	Kékcse	Szabolcs-Szatmár-Bereg
137.	Kérsemjén	Szabolcs-Szatmár-Bereg
138.	Kétpó	Jász-Nagykun-Szolnok
139.	Kisar	Szabolcs-Szatmár-Bereg
140.	Kishódos	Szabolcs-Szatmár-Bereg
141.	Kisléta	Szabolcs-Szatmár-Bereg
142.	Kismarja	Hajdú-Bihar
143.	Kisnamény	Szabolcs-Szatmár-Bereg
144.	Kispalád	Szabolcs-Szatmár-Bereg
145.	Kisszeleres	Szabolcs-Szatmár-Bereg
146.	Kisújszállás	Jász-Nagykun-Szolnok
147.	Kisvarsány	Szabolcs-Szatmár-Bereg
148.	Kisvárda	Szabolcs-Szatmár-Bereg
149.	Kocsord	Szabolcs-Szatmár-Bereg
150.	Kokad	Hajdú-Bihar
151.	Komádi	Hajdú-Bihar
152.	Komlódtótfalu	Szabolcs-Szatmár-Bereg
153.	Komoró	Szabolcs-Szatmár-Bereg
154.	Konyár	Hajdú-Bihar
155.	Kótaj	Szabolcs-Szatmár-Bereg
156.	Kölcse	Szabolcs-Szatmár-Bereg
157.	Kömörő	Szabolcs-Szatmár-Bereg

M2 SZ. MELLÉKLET

2. GARANTÁLT SZOLGÁLTATÁSOK

2.1. Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. engedélyköteles tevékenysége folytatásához az egyedi felhasználókat érintő minimális minőségi követelményei

2.1.1. Fogalmak

Fogalmakon a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvényben (a továbbiakban: VET) és a VET egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Vhr.) meghatározottakat, továbbá az alább meghatározott fogalmakat kell érteni:

2.1.1.1 Minimális minőségi követelmény

az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. tevékenységei közül a VET 159. § r) pontja és a Vhr 117. § (1) bekezdése alapján MEH által a 2.1.2. pont szerint meghatározott követelmények.

2.1.1.2 Garantált Szolgáltatások

az egyedi felhasználókat érintő minőségi mutatók (minimális minőségi követelmények, elvárt színvonal), melyeket az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. az üzletszabályzatában szerepeltet, és amelyek nem teljesítése esetén kötbért fizet az érintett felhasználónak.

2.1.1.3 Kötbér

az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. a Garantált Szolgáltatások bármely pontjának késedelmes, hibás vagy nem a vonatkozó MEH határozat szerinti teljesítése (továbbiakban: nem teljesítés) esetén a 2.2 pontban meghatározottak szerinti kötbért fizet automatikusan, vagy az érintett felhasználó igénybejelentésére, az igazolási eljárás után.

2.1.1.4 Szélsőséges időjárás

A 2.1.4. pontban szereplő táblázatban az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt.-hez tartozó értéket elérő, vagy azt meghaladó számú középfeszültségű üzemzavart okozó időjárási esemény. A szélsőséges időjárási kategóriákat a 2.1.5. pont határozza meg.

2.1.1.5 Tervezési követelményeket meghaladó igénybevétel hatására bekövetkezett zavar

a. Rendszerüzemzavar.

b. Terrorcselekmény.

c. Az a) és b) pontba nem tartozó, az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt.-től független, általa nem befolyásolható, előre nem látható okból bekövetkező hálózati zavar.

Ha az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. időjárási, de az a), b) pontba nem tartozó, az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt.-től független, általa nem befolyásolható, előre nem látható okból bekövetkező hálózati zavar kapcsán igazolja a tervezési követelményeket meghaladó igénybevételt, akkor az esemény a 2.1.5. pontban meghatározott 2. szélsőséges időjárási kategóriába tartozik.

2.1.1.6 Engedélyes kitett felhasználóinak a száma

Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. ellátási területén azon felhasználók száma, akik egy szélsőséges időjárási esemény hatását elszenvedhetik. A kitett felhasználók csak a szabadvezetékes hálózatokról vételező felhasználók közül kerülhetnek ki. A kitett felhasználók számának értékét a Hivatal 2.1.6. pont szerint állapítja meg.

2.1.1.7 Legfelső küszöbszám

Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. ellátási területén szélsőséges időjárás, tervezési követelményeket meghaladó igénybevétel hatására bekövetkezett zavar, vagy szándékos rongálás következtében érintett felhasználók száma. A legfelső küszöbszám értékét a Hivatal 2.1.6. pont szerint állapítja meg.

2.1.1.8 Szándékos rongálás

amennyiben a Garantált Szolgáltatás késedelmes, hibás vagy nem a vonatkozó MEH határozat szerinti teljesítése bizonyíthatóan (pl. rendőrségi feljelentés) szándékos rongálás hatására következik be.

2.1.1.9 Esetszám

az egyes GSZ pontok körébe tartozó esetek, események száma, amely egy vagy több felhasználót érint.

2.1.1.10 Ügyek száma

Az adott GSZ ponthoz tartozó összes eseményben érintett összes felhasználó száma.

2.1.1.11 Dokumentált megkeresés

postai küldeményként beérkező, vagy személyesen átnyújtott és igazoltan átvett, vagy elektronikus levélben, vagy faxon keresztül megküldött, írásban rögzített megkeresés, továbbá személyesen, vagy telefonon elmondott, ügyintézés során azonnal el nem intézhető, és bejelentőlapon vagy informatikai rendszerben rögzített ellenőrizhető, visszakereshető megkeresés. A dokumentált megkeresésekre vonatkozó eljárási szabályokat az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. üzletszabályzata tartalmazza.

2.1.1.12 Felhalmozott tartozás

a kikapcsolási felszólításban megjelölt, az Üzletszabályzat szerint a kikapcsolásra okot adó számlatartozás és az előzetesen közölt késedelmi kamat. A díjtartozás ezen tételeit a kikapcsolás előtti értesítés tartalmazza.

2.1.1.13 Egyéb kisfeszültségű felhasználó

Minden kisfeszültségen vételező, a VET 3. § (42) bekezdése szerinti lakossági fogyasztónak nem minősülő felhasználó.

2.1.1.14 Egyéb középfeszültségű felhasználó

Minden középfeszültségen vételező, a VET 3. § (42) bekezdése szerinti lakossági fogyasztónak nem minősülő felhasználó.

2.1.1.15 Érintett felhasználók száma

Üzemzavar vagy hálózati hiba esetén a 3 percnél hosszabb szolgáltatás kiesést elszenvedő felhasználók száma (a középfeszültségű üzemzavarok és kisfeszültségű hálózati hibák esetén a 3 percnél hosszabb szolgáltatás kiesést elszenvedő közép- és kisfeszültségű felhasználók száma).

2.1.2. Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. Garantált Szolgáltatásai

GSZ szám	Garantált Szolgáltatás megnevezése
I.	A villamosenergia-ellátás egy felhasználási helyen történő kimaradás megszüntetésének megkezdése Ha egy felhasználótól bejelentés érkezik, hogy a felhasználási helyén nincs, de környezetében van villamos energia ellátás, akkor az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. a hiba elhárítása érdekében az értesítés vételének időpontjától számítva - 50 000-nél több lakosú település belterületén munkanapokon 4 órán belül, hétvégén vagy ünnepnapokon 6 órán belül - 5 000 és 50 000 közötti lakosú települések belterületén munkanapokon 6 órán belül, hétvégén vagy ünnepnapokon 8 órán belül - 5 000 lakosnál kevesebb lakosú települések belterületén munkanapokon 8 órán belül, hétvégén vagy ünnepnapokon 12 órán belül - külterületen 12 órán belül a helyszínen megkezdi a hiba kijavítását. Ha a hibabejelentés 20 óra után történik, akkor a garantált javítás megkezdése 7 és 10 óra, külterületen 7 és 11 óra között történik.
II.	A villamosenergia-ellátás több felhasználási helyet érintő kimaradásának megszüntetése A) Nem szélsőséges időjárási körülmények esetén: A/1 Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. berendezésén fellépő, több fogyasztási helyet érintő kis- és középfeszültségű hálózati üzemzavar esetén a villamosenergia-ellátás visszaállításának az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt.-hez beérkezett értesítés után egyszeres hiba esetén 12 órán belül, többszörös hiba esetén 18 órán belül meg kell történnie. A/2 Mind egyszeres, mind többszörös hiba esetén 24 óra után kétszeres, 36 óra után háromszoros a fizetendő kötbér. A felhasználók minden további eltelt 12 óránként ismételten jogosultak kötbérre. B) Szélsőséges és a Hivatal által tervezési követelményeket meghaladó igénybevétel hatására bekövetkezett zavarnak minősített időjárási esemény esetén a 2.1.5. pontban leírtak szerint.

III.	Felhasználói villamosenergia-igénybejelentésre adandó tájékoztatás Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt.-hez a felhasználótól, csatlakozni kívánó jogosulttól, vagy a kereskedőtől érkezett, és illetékességébe tartozó esetekben: a.) kisfeszültségű csatlakozásra vonatkozó esetben helyszíni felülvizsgálatot nem igénylő esetben 8 napon belül ad érdemben választ helyszíni felülvizsgálatot igénylő esetben 30 napon belül ad érdemben választ b.) minden más esetben 30 napon belül ad érdemben választ, vagy ha ennyi idő alatt nem lehetséges érdemi választ adni, 15 napon belül az érdemi válaszadás időpontjáról értesítést küld a felhasználónak.
IV.	Új felhasználási hely bekapcsolása vagy teljesítmény bővítése Új felhasználási hely bekapcsolás vagy teljesítménybővítés esetén az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. a bekapcsolás megrendelése, valamint a szerződések megkötése, valamint a bekapcsolás műszaki és gazdasági feltételeinek teljesülését követően – eltérő megállapodás hiányában – a feltételek hiánytalan teljesítésétől számított - 8 munkanapon belül bekapcsolja a felhasználási helyet.
V.	Az egyeztetett időpontok megtartása A felhasználó kérésére egyeztetett időtartamon belül és helyen, az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. képviselője megjelenik. Az egyeztetett időtartam 4 óránál nem lehet hosszabb. Amennyiben szükséges, a felhasználó és az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. képviselői a felhasználó kérésének megfelelő formában előzetesen rögzítik az egyeztetett időtartamot és a felek elérhetőségeit.
VI.	Információadás dokumentált megkeresésre A villamosenergia-ellátással kapcsolatos dokumentált megkeresés esetén a beérkezéstől számított 15 napon belül az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. választ ad. Abban az esetben, ha a dokumentált megkeresés az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt.-hez fut be, de a kereskedő tevékenységét illeti, az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. gondoskodik arról, hogy a másik engedélyeshez az 8 napon belül eljusson, és erről a felhasználó egyidejűleg értesítést kapjon. Amennyiben az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. és a kereskedői engedélyes a megkeresésben egyaránt érintett, akkor 15 napon belül érdemben egyeztetnek. A benyújtástól számított maximum 30 nap alatt a választ meg kell adni.
VII.	Értesítés a villamosenergia-ellátás tervezett szüneteltetéséről Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. a tervszerű beavatkozással együtt járó üzemszünetről az üzletszabályzatban előírt módon értesítést ad. A felhasználói (rendszerhasználói) csoportokat a következő határidők betartásával kell értesíteni: a) 200 kVA rendelkezésre álló teljesítmény alatti rendszerhasználók esetében 15 nappal a munkavégzés megkezdése előtt; b) 200 kVA és az azt meghaladó rendelkezésre álló teljesítmény feletti rendszerhasználók esetében 30 nappal a munkavégzés megkezdése előtt. Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. és az érintett felhasználók ettől eltérő időpontban is megállapodhatnak, ha ez nem érint hátrányosan más felhasználót.
VIII.	Feszültségpanasz kivizsgálása Feszültség panasz esetén az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. 10 munkanapon belül kapcsolatba lép a felhasználóval, vagy a feszültség javításra vonatkozó javaslattal vagy időpont egyeztetés céljából a helyszíni mérés előkészítése érdekében. Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. a mérést további 5 munkanapon belül megkezdi és annak eredményéről a mérés befejezését követő 15 napon belül tájékoztatja a felhasználót.
IX.	Feszültség a kisfeszültségű felhasználási hely csatlakozási pontján A felhasználási hely csatlakozási pontján az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. a névleges feszültség ± 7,5 % (leágazási ponton +8/-7%) tartományon belül szolgáltatja a villamos energiát normál üzemállapotú egyhetes mérése alatt (bármely nap) a napi bármely 10 percre átlagolt értékek 95%-ában. Az egyhetes mérés valamennyi 10 perces átlagértékének a névleges érték +10/-10 % tartományába kell esnie. A legnagyobb feszültség-növekedés mértéke a névleges feszültség 115%-át, feszültség-csökkenés mértéke a névleges feszültség 80%-át nem haladhatja meg 1 perces átlagban.
X.	Visszatérítés téves számlázás esetén Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. a rendszerhasználati díjakkal kapcsolatos számlakifogás jogosságának megállapítását követően 8 napon belül - a felhasználó fizetési módjának megfelelően - a túlfizetést visszatéríti.

XI.	A fogyasztásmérő pontosságának kivizsgálása A felhasználó kérésére az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. intézkedik, hogy 15 napon belül a fogyasztásmérőt a helyszínen egyszerű eszközökkel, szemrevételezéssel, fordulatszám számlálással, stb. megvizsgálják, ellenőrizzék. A hibás, pontatlan, álló fogyasztásmérőt az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. – a helyszíni ellenőrzéstől számított – 8 napon belül lecseréli.
XII.	A felhasználó visszakapcsolása Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. a saját hatáskörben, vagy a Kereskedelmi engedélyes kezdeményezésére – hatályos szerződés megléte esetén – a felhalmozott tartozás hiánytalan rendezésének hitelt érdemlő igazolását követően – 24 órán belül visszakapcsolja a felhasználót.
XIII.	Nem jogszerű kikapcsolás Nem jogszerű kikapcsolás esetén az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. kötbért fizet.

2.1.3. Garantált Szolgáltatáshoz kapcsolódó tájékoztatási kötelezettség

Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. köteles:

a) a Garantált Szolgáltatásokat nyilvánosságra hozni legalább egyszer évente a számlához csatolt, vagy önálló hírlevélben,

b) a fenti a.) pont szerinti adatokat az ügyfélszolgálati irodáiban szórólapokon és plakátokon nyilvánossá tenni,

c.) a felhasználói bejelentések kivizsgálását követően, a nem teljesített Garantált Szolgáltatásról és a kötbérfizetés mértékéről a nem teljesítést elszenvedett felhasználó(ka)t tájékoztatni, a jogosság megállapítását követő 15 napon belül,

d.) szélsőséges időjárás, tervezési követelményeket meghaladó igénybevétel hatására bekövetkezett zavar vagy szándékos rongálás esetén az események bekövetkezését követő első munkanapon belül a Hivatalnak (Energiaszolgáltatási és Fogyasztóvédelmi Főosztályvezető, Fogyasztóvédelmi Osztályvezető, kijelölt ügyintézők) jelenteni az üzemzavarokat kiváltó esemény(ek) kezdő időpontját, elhárításuk várható időtartamát, az üzemzavarok jellemző okait, a középfeszültségű hálózat üzemzavaros vonalainak a számát, az érintett felhasználók becsült számát. Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. az üzemzavar elhárításának a teljes befejezéséig minden munkanapon egyszer folyamatosan (megismételt tájékoztatások küldésével) köteles jelenteni az előző állapothoz képesti változást, a pillanatnyi helyzetet.

e.) szélsőséges időjárás és tervezési követelményeket meghaladó igénybevétel hatására bekövetkezett zavar esetén az üzemzavaros állapotok felszámolását követő 1 hónapon belül beszámoló jelentést küldeni a Hivatalnak annak igazolásaként, hogy minden tőle elvárhatót megtett az üzemzavarok elhárítása érdekében. A Hivatal a későbbiekben az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. beszámoló jelentésében szereplő adatokat, és az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. 2.1.5. pont szerinti minősítését szúrópróbaszerűen ellenőrizheti. A beszámoló jelentés minimum tartalmi követelményei:

- Az üzemzavarokat kiváltó - leggyakrabban szélsőséges időjárási - esemény kezdő időpontja, időtartama, valamint az üzemzavarok fellépésének kezdő időpontja és elhárításuk időtartama (mely időtartam megegyezik a garantált szolgáltatások felfüggesztésének időtartamával), a középfeszültségű hálózat üzemzavaros vonalainak a száma, az összesített kiesett villamos energia értéke, az érintett felhasználók száma, és a kisfeszültségen érintett felhasználók száma.

- Az üzemzavarokat kiváltó esemény és az üzemzavarok jellemző okainak a rövid leírása.

- A 18 órát, 24 órát, 36 órát és 48 órát meghaladó villamos energia ellátás kimaradásokkal érintett felhasználók száma.

Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. a 2.1.1.5 pont szerinti okból bekövetkezett üzemzavarok, és hálózati hibák esetén beküldött beszámolójában kéri a Hivatal minősítését, mely kérelem beérkezését követően a Hivatal a beszámoló jelentés alapján tervezési követelményeket meghaladó igénybevétel hatására bekövetkezett zavarnak minősítheti az eseményt.

2.1.4. A szélsőséges időjárás meghatározása statisztikai módszerrel

Bármely 24 órás időszakban a középfeszültségű üzemzavar darabszám határértékek az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. szélsőséges időjárás - 24 órás időszakának - minősítéséhez:

Elosztói Engedélyes	I. Kategória üzemzavar szám / 24 óra (8-szoros szorzó)	II. Kategória üzemzavar szám / 24 óra (13-szoros szorzó)
E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt.	23	38

2.1.5. A szélsőséges időjárási kategóriák meghatározása

Szélsőséges időjárási kategóriák	Meghatározás	A GSZ II. Garantált Szolgáltatás követelménye
1. kategória (közepes események)	- A szélsőséges időjárási esemény kapcsán a fellépett középfeszültségű üzemzavarok bármely 24 óra alatti darabszáma nagyobb, vagy egyenlő, mint a 2.1.4. pont táblázatában az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt.-re az I. kategóriában, de kisebb, mint a II. kategóriában meghatározott érték, és - a szélsőséges időjárási esemény kapcsán a fellépett középfeszültségű üzemzavarok, és kisfeszültségű csoportos hibák okozta szolgáltatás kieséssel érintett kis és középfeszültségű felhasználók száma kevesebb, mint az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. kitett felhasználóinak a száma.	Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. berendezésén fellépő hálózati üzemzavar, és kisfeszültségű csoportos hiba esetén a villamosenergia-ellátás visszaállításának 24 órán belül kell megtörténnie. Az időtartam túllépését követően a felhasználók kötbérre jogosultak, és minden további eltelt 12 óránként ismételten jogosultak a felhasználók a kötbérre.
2. kategória (nagy események)	- Időjárási esemény esetén, amennyiben az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. által a 2.1.3. e.) pontjában leírt kérelem benyújtását követően a Hivatal tervezési követelményeket meghaladó igénybevétel hatására bekövetkezett zavarnak minősítette az időjárási eseményt, vagy - a szélsőséges időjárási esemény kapcsán a fellépett középfeszültségű üzemzavarok bármely 24 óra alatti darabszáma nagyobb, vagy egyenlő, mint a 2.1.4. pont táblázatában az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt.-re a II. kategóriában meghatározott érték, és ezzel együtt - a szélsőséges időjárási esemény kapcsán a fellépett középfeszültségű üzemzavarok, és kisfeszültségű csoportos hibák okozta szolgáltatás kieséssel érintett kis és középfeszültségű felhasználók száma kevesebb, mint az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. kitett felhasználóinak a száma.	Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. berendezésén fellépő hálózati üzemzavar, és kisfeszültségű csoportos hiba esetén a villamosenergia-ellátás visszaállításának 48 órán belül kell megtörténnie. Az időtartam túllépését követően a felhasználók kötbérre jogosultak, és minden további eltelt 12 óránként ismételten jogosultak a felhasználók a kötbérre.
3. kategória (nagyon nagy események)	A szélsőséges időjárási esemény kapcsán a fellépett középfeszültségű üzemzavarok, és kisfeszültségű csoportos hibák okozta szolgáltatás kieséssel érintett kis és középfeszültségű felhasználók száma nagyobb, mint az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. kitett felhasználóinak a száma, de kisebb, mint az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. legfelső küszöbszám értéke.	Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. berendezésén fellépő hálózati üzemzavar, és kisfeszültségű csoportos hiba esetén a villamosenergia-ellátás visszaállításának ⎛ ÉrintettFogyasztókSzáma ⎞2 48∗ ⎜ ⎟ ⎝ KitettFelhasználókSzáma ⎠ órán belül kell megtörténnie. Az időtartam túllépését követően a felhasználók kötbérre jogosultak, és minden további eltelt 12 óránként ismételten jogosultak a felhasználók a kötbérre.
4. kategória (különösen nagy események)	A szélsőséges időjárási esemény kapcsán a fellépett középfeszültségű üzemzavarok, és kisfeszültségű csoportos hibák okozta szolgáltatás kieséssel érintett kis és középfeszültségű felhasználók száma nagyobb, mint az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. legfelső küszöbszám értéke.	Nincs megkötés az üzemzavarok elhárítási idejére vonatkozóan. Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. mentesül a kötbérfizetési kötelezettség alól.

2.1.6. Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. kitett felhasználóinak a száma és a legfelső küszöbszám értékének a meghatározása

Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. kitett felhasználóinak a számát és a legfelső küszöbszám értékét a Hivatal a következő táblázat szerint állapítja meg.

Elosztói Engedélyes	Az Engedélyes kitett felhasználóinak a száma*	A legfelső küszöbszám**
E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt.	195 003	334 291

* az engedélyes összes szabadvezetéken ellátott felhasználói számának 35%-a,

** az engedélyes összes szabadvezetéken ellátott felhasználói számának 60%-a.

2.2. Garantált Szolgáltatások nem teljesítése esetén az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. által az egyedi felhasználóknak fizetendő kötbér

2.2.1. Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. kötelezettsége a Garantált Szolgáltatások nem teljesítése esetén

A Garantált Szolgáltatások nem teljesítése esetén az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. automatikusan vagy a felhasználó részéről történő hiteles formában (írásban, vagy az ügyfélszolgálatnál személyesen, vagy telefonon, vagy elektronikus levél formájában) tett bejelentésre, annak jogosságának megállapítása esetén a bejelentéstől számított 30 napon belül a 2.2.4. pont szerinti kötbért fizet a felhasználó részére. Amennyiben az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. által a 2.1.3. pont e) alpontjában leírtaknak megfelelő, a Hivatalnak benyújtott beszámoló jelentés alapján a Hivatal nem minősíti tervezési követelményeket meghaladó igénybevétel hatására bekövetkezett zavarnak az eseményt, akkor a 30 napos kötbérfizetési határidő a Hivatal döntését követően áll csak fent.

2.2.2. A Garantált Szolgáltatások rendszere, hatálya

A Garantált Szolgáltatás hatálya kiterjed a gazdátlan vagy idegen tulajdonú hálózatokra kapcsolódó, az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt.-vel szerződéses viszonyban álló rendszerhasználókra / felhasználókra a III., IV.,V., VI., VII., X., XI., XII., és XIII. pontok esetében.

A Garantált Szolgáltatások azokra az esetekre vonatkoznak, amikor a felhasználó ténylegesen villamosenergia felhasználói illetve rendszerhasználói minőségében jelenik meg. Nem vonatkozik a Garantált Szolgáltatás azokra az esetekre, amikor a felhasználó pl. hálózati elem által érintett terület tulajdonosaként, nyomvonal által érintett növényzet tulajdonosaként, stb. jelenik meg.

2.2.3. A Garantált Szolgáltatások nem teljesítése esetén a kötbér kifizetés módja

GSZ szám	Garantált Szolgáltatás megnevezése	Kötbér kifizetés módja
I.	Villamosenergia-ellátás egy felhasználási helyen történő kimaradás megszüntetésének megkezdése	Automatikus
II.	Villamosenergia-ellátás több felhasználási helyet érintő kimaradásának megszüntetése	Felhasználói igénybejelentésre, 2011. január 1-jétől automatikus.1
III.	Felhasználói villamosenergia igénybejelentésre adandó tájékoztatás	Automatikus
IV.	Új felhasználási hely bekapcsolása vagy teljesítmény bővítése	Automatikus
V.	Egyeztetett időpontok megtartása	Automatikus
VI.	Információadás dokumentált megkeresésre	Automatikus
VII.	Értesítés a villamosenergia-ellátás tervezett szüneteltetéséről	Automatikus
VIII.	Feszültségpanasz kivizsgálása	Automatikus
IX.	Feszültség a kisfeszültségű felhasználási hely csatlakozási pontján	Automatikus. Az első évben egyszer, második év első félévében megkezdett negyedévenként, azután megkezdett hónaponként.
X.	Visszatérítés téves számlázás esetén	Automatikus
XI.	A fogyasztásmérő pontosságának kivizsgálása	Automatikus
XII.	A felhasználó visszakapcsolása	Automatikus
XIII.	Nem jogszerű kikapcsolás	Automatikus

1. számú táblázat

2.2.4. A Garantált Szolgáltatások nem teljesítéséhez kapcsolódó kötbér összege

1 2011. január 1-jétől az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. döntése alapján vagy az addigra kiépített adatbázisra támaszkodva az érintett rendszerhasználókat pontosan beazonosítva történik a kötbérfizetés, vagy az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. vállalja, hogy azoknak a felhasználóknak is fizet kötbért, akik az üzemzavarban nem voltak érintettek. Az idegen hálózatra történő csatlakozás esetén felhasználói igénybejelentésre, ha a kimaradás a közcélú hálózat hibája miatt következik be.

A Garantált Szolgáltatások nem teljesítése esetén fizetendő kötbér mértékét a csatlakozási pont feszültségszintjétől és a felhasználó besorolásától függően az I.-IV. és VI.-XII. GSZ pontokra vonatkozóan a 2.a számú táblázat, az V. és XIII. GSZ pontokra vonatkozóan a 2.b számú táblázat tartalmazza. A kötbér egy összegben kerül megfizetésre a jogosult felhasználó részére.

KÖTBÉRFIZETÉS AZ I-IV ÉS VI-XII GSZ ESETÉN	LAKOSSÁGI FOGYASZTÓ	EGYÉB FELHASZNÁLÓ
Automatikus, vagy felhasználói igény- bejelentésre a 2.2.3. pont 1. számú táblázatában szereplő határidőig	5000 Ft	Kisfeszültségű	10 000 Ft
		Középfeszültségű	30 000 Ft

2.a számú táblázat

KÖTBÉRFIZETÉS AZ V. ÉS XIII. GSZ ESETÉN	LAKOSSÁGI FOGYASZTÓ	EGYÉB FELHASZNÁLÓ
Automatikus	a mindenkori kiszállási díj, de min. 5 000 Ft	Kisfeszültségű	a mindenkori kiszállási díj, de min. 12 000 Ft
		Középfeszültségű	30 000 Ft

2.b számú táblázat

2.2.5. A kötbér megfizetésének módja

Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. a kötbért ha a hálózat-használati szerződés máshogy nem rendelkezik, az üzletszabályzatában előírtaknak megfelelően - belső ügyrendje szerint, beleértve az adminisztrációs ráfordítás csökkentése érdekében az ügyintézői döntés lehetőségét is - fizeti meg a 2.2.6. pontban előírt határidőn belül. A kötbér kifizetésről és a nem teljesített Garantált Szolgáltatásról a felhasználót igazolható módon értesíteni kell.

A Garantált Szolgáltatás nem teljesítése esetére a felhasználó részére járó kötbér fizetése nem zárja ki a felhasználó azon lehetőségét, hogy a kárigényét - a kötbérre való jogosultságra tekintet nélkül - a felelőssel szemben érvényesítse (pl. közös megegyezés, bírósági, vagy illetékes Békéltető Testületi úton).

2.2.6. A kötbér kifizetés határideje

A nem teljesítés kezdő időpontjától 30. naptári nap, míg felhasználói igénybejelentés alapján fizetendő kötbérnél az igény beérkezésétől számított 30. naptári nap.

A kötbér esetleges meg nem fizetése esetén a kötbérre vonatkozó jogvesztő határidő 1 év a nem megfelelő teljesítés időpontjától kezdődően.

2.2.7. Felelősség megbízott eljárása esetén

Amennyiben az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. megbízottat vesz igénybe a Garantált Szolgáltatások teljesítése érdekében, akkor a megbízott eljárása esetén a Garantált Szolgáltatások pontjaira vonatkozóan az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. úgy felelős a megbízottak tevékenységéért, mintha azokat maga végezte volna.

2.2.8. Mentesülés a kötbér fizetési kötelezettség alól

A.) Amennyiben egy esemény kapcsán a szolgáltatás kieséssel érintett felhasználók száma eléri, vagy meghaladja az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt.-nek a 2.1.6. pontban meghatározott legfelső küszöbszám értékét, az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. nem felelős a Garantált Szolgáltatás nem teljesítéséért és nem áll fenn az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. kötbérfizetési kötelezettsége.

B.) Szándékos rongálás és – az időjárási események kivételével – a Hivatal által tervezési követelményeket meghaladó igénybevétel hatására bekövetkezett zavarnak minősített esetekben az I., II., IV., V., VIII., IX., XI. és XII. GSZ esetében az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. nem felelős a Garantált Szolgáltatás nem teljesítéséért és nem áll fenn az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. kötbérfizetési kötelezettsége. Erről az igénylő felhasználót igazolható módon tájékoztatni kell.

C.) Szélsőséges időjárás, és a Hivatal által tervezési követelményeket meghaladó igénybevétel hatására bekövetkezett zavarnak minősített időjárási esemény esetén az esemény következtében fellépett üzemzavaroknál az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. 2.1.5. pont szerinti minősítését követően az I., IV., V., VIII., IX., XI. és

XII. GSZ követelmény esetében az üzemzavarok E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. által történt 1.,2., 3. vagy

4. kategóriába minősítésekor, míg a II. GSZ követelmény esetén kizárólag az üzemzavarok E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. által történt 4. kategóriába minősítésekor nem felelős az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. a követelmény nem teljesítéséért, és így nem áll fenn az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. kötbérfizetési kötelezettsége az üzemzavarokkal érintett felhasználók tekintetében.

2.3. E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. Garantált Szolgáltatások eljárásrendje

I. GSZ A villamosenergia-ellátás egy felhasználási helyen történő kimaradás megszüntetésének megkezdése

A villamosenergia-ellátás egy felhasználási helyen történő kimaradása: olyan esemény, amely a felhasználási helyen a szolgáltatás hiányát jelenti, és amelynél a felhasználói bejelentésből egyértelműen meghatározható, hogy a villamosenergia-ellátás hiányát az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. berendezésén keletkezett hiba okozza.

Környezetében: a felhasználó saját felhasználási helye kivételével az általa észlelhető felhasználási helyek.

Értesítés vétele: a hiba egyértelmű beazonosítása, a bejelentés dokumentálása a bejelentő adataival, bejelentés időpontjával (dátum, óra, perc), középfeszültségen automatikus, információs rendszerben történő rögzítéssel.

A hiba kijavításának illetve középfeszültségen az üzemzavar elhárításának megkezdése: ha a hiba az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. berendezésén van, akkor a bejelentés alapján az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. a hiba elhárítására szakembereket küld a helyszínre, akik a bejelentőt tájékoztatják az elhárítás megkezdéséről. Ha a felhasználói bejelentésből nem határozható meg egyértelműen, hogy a villamos energia ellátás bejelentett hibája nem az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. berendezésében keletkezett, de a helyszínre küldött szakemberek ezt egyértelműen megállapítják, továbbá erről a felhasználót tájékoztatják, akkor az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. a hiba elhárítása során nem a Garantált Szolgáltatás első pontja szerint tartozik eljárni, hanem az egyéb felhasználói szolgáltatás előírásai szerint.

Külterület: a település közigazgatási területének belterületnek nem minősülő, elsősorban mezőgazdasági, erdőművelési, illetőleg különleges (pl. bánya, vízmeder, hulladéktelep) célra szolgáló része.

A kötbérfizetés rendje: az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. a határidő be nem tartása esetén automatikusan gondoskodik a kötbér megfizetéséről.

II. GSZ A villamosenergia-ellátás több felhasználási helyet érintő kimaradásának megszüntetése

Kis- és középfeszültségű hálózati üzemzavar: olyan esemény, amely egyidejűleg több felhasználási hely villamos energia ellátásának kimaradását eredményezi.

Villamosenergia-ellátás visszaállítása: az esemény, amely bekövetkeztének időpontjától a felhasználási hely újból bekapcsolódik a villamosenergia szolgáltatásba és villamos energiát képes vételezni.

E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt.-hez beérkezett értesítés: kisfeszültségű hiba esetén a felhasználói bejelentésből szerzett információk alapján a kisfeszültségű üzemzavar beazonosítása, annak dokumentálása a bejelentő adataival (név, cím) és a bejelentés időpontjával. Középfeszültségű hiba esetén a számítógépes információs rendszerbe érkezett jelzés, vagy ha ez nincs, akkor ezzel egyenértékű üzemi naplóbejegyzés.

Villamosenergia-kimaradás megszüntetése:

a. Amennyiben a hiba az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. berendezésében van, a felhasználó bejelentése alapján az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. a hiba elhárítására szakembereket küld a helyszínre és a hiba elhárítását követően biztosítja a villamos energia szolgáltatás feltételét.

b. Abban az esetben, ha a felhasználói bejelentésből nem határozható meg egyértelműen, hogy a bejelentett villamos energia ellátás hibája nem az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. berendezésében keletkezett, de a helyszínre küldött szakemberek ezt egyértelműen megállapítják, továbbá erről a felhasználót tájékoztatják, akkor az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. a hiba elhárítása során nem a Garantált Szolgáltatások második pontja szerint tartozik eljárni, hanem az egyéb felhasználói szolgáltatás előírásai szerint.

c. Abban az esetben, ha a szolgáltatás kimaradása bizonyíthatóan szándékos rongálás hatására következik be és az ellátás visszaállításának indokolt időtartama több, mint 12 óra, akkor az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt.-re vonatkozóan kötbérfizetési kötelezettség nem áll fenn.

Kimaradás megszüntetésének igazolása: a helyreállítás igazolása az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. belső dokumentumai szerint történik.

Egyszeres illetve többszörös hiba: egy (n-1 elv) illetve egynél több hálózati elem meghibásodása, amely az adott felhasználói kört érinti.

Kimaradás megszüntetésének határideje:

1.) Nem szélsőséges időjárás esetén a 2.1.2. GSZ II. A) pont szerinti határidő a szolgáltatás helyreállításának a határideje.

2.) A szélsőséges és a Xxxxxxx által tervezési követelményeket meghaladó igénybevétel hatására bekövetkezett zavarnak minősített időjárási eseménynél a 2.1.5. pont szerinti határidő a szolgáltatás helyreállításának a határideje.

A kötbérfizetés rendje: az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. a határidő be nem tartása esetén felhasználói igénybejelentésre, 2011. január 1-jétől automatikusan gondoskodik a kötbér megfizetéséről..

Kisfeszültségű csoportos hibák esetén, ha a jelenlegi nyilvántartások alapján még nem állapítható meg, hogy mely rendszerhasználókat érintette a hiba, átmenetileg megmarad a rendszerhasználói bejelentésre történő fizetés. 2011. január 1-jétől viszont - az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. döntése alapján - vagy az addigra kiépített adatbázisra támaszkodva, az érintett rendszerhasználókat pontosan beazonosítva történik a kötbér fizetése, vagy az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. vállalja, hogy azoknak a rendszerhasználóknak is fizet kötbért, akik az üzemzavarban nem voltak beazonosíthatóan közvetlenül érintettek, azonban a csoportos hibával érintett hálózati területen van a csatlakozási pontjuk.

Az idegen hálózatra történő csatlakozás esetén felhasználói igénybejelentésre, ha a kimaradás a közcélú hálózat hibája miatt következik be.

III. GSZ Felhasználói villamosenergia-igénybejelentésre adandó tájékoztatás

Felhasználói villamosenergia-igénybejelentés: a felhasználó hiteles formában, személyesen, vagy írásban, vagy rendszeresített nyomtatvány kitöltésével dokumentált, vagy ügyfélszolgálatnál rögzített formában tett teljesítmény / villamosenergia-igény bejelentése, mely lehet új igény, vagy meglévő csatlakozási teljesítménybővítési igény, illetve fázisszám változása érdekében jelentkező igény.

8 – 15 illetve 30 napon belül: a határidő számítása az igénybejelentéstől kezdődik és a kiküldött tájékoztató postára adásának a dátuma, illetve az igénybejelentésre adott tájékoztatás közötti naptári napok száma.

A Garantált Szolgáltatás igazolása: a felhasználó jogosultsága a felhasználó által aláírt igénybejelentésnek az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt.-hez történő beérkezési dátuma és a kiküldött tájékoztató postára adásának a dátuma, illetve a bekapcsolás végrehajtása között eltelt naptári napok alapján számítható.

A kötbérfizetés rendje: az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. a határidő be nem tartása esetén automatikusan gondoskodik a kötbér megfizetéséről.

IV. GSZ Új felhasználási hely bekapcsolása vagy teljesítmény bővítése

Új felhasználási hely bekapcsolása: a fogyasztásmérő, a fogyasztásmérőhöz tartozó túláram védelmi készülék, a szükséges időprogram kapcsoló felszerelése, záró bélyeggel történő ellátása és feszültség alá helyezése.

Bekapcsolás megrendelése: a felhasználó által hiteles formában, írásban, vagy rendszeresített nyomtatvány kitöltésével dokumentált, vagy személyesen ügyfélszolgálatnál rögzített formában tett bejelentés.

Szerződés megkötése valamint a bekapcsolás műszaki és gazdasági feltételei:

a) a csatlakozóvezeték és a mérőhely kialakítása a jogszabályoknak és a szabványoknak megfelelően, az arra kötelezett részéről és költségén megtörtént és a felhasználó vagy a kivitelező ezt igazolható módon jelentette és kérte a bekapcsolást, majd

b) megtörtént az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. vagy megbízottja általi műszaki felülvizsgálat a berendezések szabványosságára vonatkozóan, és teljesültek a jogszabályi feltételek, pl. a felhasználó megfizette az őt terhelő költségeket

c) a bekapcsoláshoz a csatlakozási szerződésnek, hálózathasználati és a villamosenergia-vásárlási szerződésnek már érvényesnek kell lenni.

A Garantált Szolgáltatás igazolása:

A bekapcsolási- vagy bővítési feltételek hiánytalan teljesülési dátumának és a mindkét fél által aláírt, a bekapcsolás megtörténtét igazoló kapcsolási lap dátumának összevetése (maximum 8 munkanap).

A kötbérfizetés rendje: az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. a határidő be nem tartása esetén automatikusan gondoskodik a kötbér megfizetéséről.

V. GSZ Az egyeztetett időpontok megtartása

Felhasználó kérésére: írásban, vagy az ügyfélszolgálatnál, akár személyesen akár telefonon dokumentált kérés.

Egyeztetett időtartam: év, hó, nap, órától–óráig, 4 óra időtartamra, vagy egyéb megállapodás, amit mind az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt., mind a felhasználó elfogad.

Egyeztetett helyen: település, utca, házszám, vagy helyrajzi szám, emelet, ajtó esetleg egy mindkét fél által elfogadott találkozási pont.

Felhasználó távolmaradása: amennyiben az egyeztetett időpont megtartása a felhasználási helyen a felhasználó távolmaradása miatt hiúsul meg, akkor az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. jogosult számlát kiállítani és a felhasználói szolgálati díjtételt alkalmazni. A felhasználó távolmaradását E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. belső ügyrendje szerint dokumentálja.

Abban az esetben, ha a felhasználó kérésére egy bekapcsolás, vagy egyedi hibajavítás, vagy fogyasztásmérő pontosságának bevizsgálása a más pontokban szabályozott időtartamokon túl, de egyeztetett időpontban történik, akkor az egyeztetett időpont szerint kell értékelni a munka elvégzését.

A kötbérfizetés rendje: az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. a határidő be nem tartása esetén automatikusan gondoskodik a kötbér megfizetéséről. A felhasználó távolmaradása esetén az ott leírtak szerint kell eljárni.

VI. GSZ Információadás dokumentált megkeresésre

Dokumentált megkeresés: postai küldeményként beérkező, vagy személyesen átnyújtott és igazoltan átvett, vagy elektronikus levélben, vagy faxon keresztül megküldött, írásban rögzített megkeresés, továbbá személyesen vagy telefonon elmondott, ügyintézés során azonnal el nem intézhető, és bejelentőlapon vagy informatikai rendszerben rögzített ellenőrizhető, visszakereshető megkeresés. A dokumentált megkeresésekre vonatkozó eljárási szabályokat az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. üzletszabályzata tartalmazza.

Beérkezési időpont: a bejövő megkeresés nyilvántartásba vételi időpontja (Iktató által rábélyegzett dátum, vagy az elektronikus levél beérkezésének időpontja), vagy más ellenőrizhető, visszakereshető rögzítési időpont.

Válaszadás időpontja: a kimenő válaszlevél iktatási dátuma, nyilvántartási számmal visszakereshetően. Személyes válaszadás esetén a felvett (elektronikus) dokumentumon az adott ügy megválaszolásaként szereplő dátum. Telefonos vagy egyéb válaszadás esetén az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. belső ügyrendje szerint történik az igazolás.

Válasz: dokumentált, írásban vagy elektronikus formában, vagy személyesen, vagy telefonon, továbbá egyéb ellenőrizhető, visszakereshető módon adott tájékoztatás.

15 napon belül az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. választ ad: E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt., ha a dokumentált megkeresés hozzá érkezik be, és az az ő tevékenységét érinti, köteles a beérkezéstől számított 15 napon belül választ adni.

Ha a dokumentált megkeresés kereskedői engedélyeshez érkezik be, de az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. tevékenységét érinti, kereskedői engedélyes azt 8 napon belül E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt.hez eljuttatja, és erről a felhasználót értesíti. Ebben az esetben az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt.-hez beérkezéstől számít a 15 napos válaszadási határidő (a felhasználó részére ebben az esetben is a megkeresés beérkezési időpontjától számított maximum 23 nap alatt a választ meg kell adni).

Amennyiben a válaszadás E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt.-t és kereskedői engedélyest egyaránt érinti, és engedélyesek közötti információadással vagy a válaszadás feladatainak szétválasztásával a válaszadás nem intézhető, a válaszadás közös kidolgozására 15 nap, továbbá a válasz elküldésére is 15 nap áll engedélyesek rendelkezésére (a felhasználó részére ebben az esetben a megkeresés beérkezési időpontjától számított maximum 30 nap alatt a választ meg kell adni), erről a felhasználót értesíteni kell.

A Garantált Szolgáltatás igazolása: a bejövő megkeresés nyilvántartásba vételi időpontjának és a kimenő válaszlevél iktatási dátumának az összevetése. Ha ugyanaz a felhasználó 23 napon túl – akár ismétlődő jelleggel, 23 naponként - újabb bejelentést tesz, mert nem kapott választ, akkor ismételten és többszörösen is jogosult a kötbérre. A felhasználó minden megkeresése ami 23 napon túl történik, új ügynek számít.

A kötbérfizetés rendje: az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. a határidő be nem tartása esetén automatikusan gondoskodik a kötbér megfizetéséről.

VII. GSZ Értesítés a villamosenergia-ellátás tervezett szüneteltetéséről

Az üzletszabályzatban előírt módon értesítést ad: a felhasználási hely rendelkezésre álló teljesítményétől függően, írásban, elektronikus levél formájában, vagy egyéb formában közzétett tájékoztatás az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. üzletszabályzatában foglaltakkal egyezően.

Értesítés időpontja: a szolgáltatás tervezett szüneteltetéséről szóló levél, elektronikus levél felhasználóhoz történő beérkezése, a nyilvános közzététel, vagy a személyes értesítés időpontja.

A kötbérfizetés rendje

200 kVA rendelkezésre álló teljesítmény felett automatikusan a felhasználó dokumentált bejelentése alapján,

200 kVA rendelkezésre álló teljesítmény alatt legalább egy felhasználói bejelentés kivizsgálását követően automatikusan gondoskodik az összes érintett felhasználó részére a kötbér megfizetéséről.

VIII. GSZ Feszültségpanasz kivizsgálása

Helyszíni mérés lebonyolításával kapcsolatos alapelv: a panaszra vonatkozó - normál üzemállapotban végzett - mérés az IEC 00000-0-00 szabvány szerint, az értékelés - a vonatkozó MEH határozatban előírt módosítások figyelembevételével – az MSZ EN 50160 szabvány szerint.

A mérés tárgya: a feszültségpanasz szerint.

A mérés ideje: feszültségpanasz esetén az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. 10 munkanapon belül kapcsolatba lép a felhasználóval, vagy a feszültség javításra vonatkozó javaslattal vagy időpont egyeztetés céljából a helyszíni mérés előkészítése érdekében. Amennyiben a feszültségpanasz nem oldható meg mérés nélkül, akkor az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. a mérést további 5 munkanapon, illetve a közösen egyeztetett időponton belül megkezdi és annak eredményéről mérés befejezést követő 15 napon belül tájékoztatja a felhasználót. Amennyiben a felhasználó nem tudja az említett 5 munkanapon belül a mérési csatlakozási ponthoz a hozzáférést biztosítani, akkor az ennek kapcsán jelentkező időcsúszás nem számít bele az időtartamba.

A Garantált Szolgáltatás igazolása:

a következő dátumok összevetésével történik:

• a panasz E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt.-hez történő beérkezése iktatási dátumának és a kapcsolatfelvétel dátumának összevetése (maximum 10 nap).

• mérés esetén a kapcsolatfelvétel dátumának és a mérés megkezdése dátumának összevetése (maximum 5 nap, vagy a közösen egyeztetett időpont).

• a mérés befejezési dátumának és a mérési jegyzőkönyv alapján írt felhasználói tájékoztatás postára adása dátumának összevetése (maximum 15 nap).

A kötbérfizetés rendje: az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. a határidő be nem tartása esetén automatikusan gondoskodik a kötbér megfizetéséről.

IX. GSZ Feszültség a kisfeszültégű felhasználási hely csatlakozási pontján

A Garantált Szolgáltatás igazolása: a 2.1.2 pontban meghatározott értékek ellenőrzésére felvett mérési jegyzőkönyv.

Első évben: automatikusan, a hiba megállapítását követő első évben egyszer fizetendő a kötbér.

Második év első félévében megkezdett negyedévenként: a hiba egy éven túli fennállása esetén fél évig minden megkezdett negyedévenként fizetendő a kötbér.

Megkezdett hónaponként: a hiba másfél éven túli fennállása esetén a hiba fennállásáig minden megkezdett hónapra fizetendő a kötbér.

A kötbérfizetés rendje: az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. az első évben évente, második év első félévében megkezdett negyedévente, azután megkezdett havonta automatikusan fizet kötbért a hiba kijavításáig.

X. GSZ Visszatérítés téves számlázás esetén

Jogosság megállapítása: téves, a felhasználó kárára történt számlázás esetén a számlakifogás jogosságát 15 napon belül meg kell állapítani. Mérő felülvizsgálattal összefüggő jogosság megállapítás esetén E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. a hibás mérés miatti felhasználóval történt elszámolás eredményéről 8 napon belül írásban értesíti a felhasználó kereskedőjét.

8 napon belül: a visszatérítés a számlakifogás jogossága megállapításától (mérő ellenőrzése, hitelesítés kivizsgálása, stb.) 8 napon belül a felhasználó visszajelzése alapján (akár telefonon, vagy e-mailben) történjen meg a visszafizetés a felhasználó fizetési módjának megfelelően (pénzintézeti folyószámlára utalás, vagy természetes személy esetén postai utalványon kifizetés az MNB rendelkezéseinek megfelelően).

A Garantált Szolgáltatás igazolása: a jogosság megállapítása esetén a kimenő válasz dátumának és a visszafizetés megtörténtét igazoló dokumentum dátumának összevetése.

Visszatérítés téves számlázás esetén: a felhasználó számlájában megalapozatlanul szereplő és a felhasználó részéről befizetett összegnek az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. által előírt határidők betartásával történő visszafizetése.

A kötbérfizetés rendje: az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. a határidő be nem tartása esetén automatikusan gondoskodik a kötbér megfizetéséről.

XI. GSZ A fogyasztásmérő pontosságának kivizsgálása

A Garantált Szolgáltatás igazolása:

a következő dátumok összevetésével történik:

• a mérőfelülvizsgálati kérelem E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt.-hez történő beérkezése iktatási dátumának és a fogyasztásmérő helyszíni ellenőrzéséről felvett dokumentum dátumának összevetése (maximum 15 nap),

• cserére szoruló fogyasztásmérő esetén a fogyasztásmérő helyszíni ellenőrzéséről felvett dokumentum dátumának és a mérőcsere elvégzését igazoló dokumentum dátumának összevetése (maximum 8 nap).

A kötbérfizetés rendje: az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. a határidő be nem tartása esetén automatikusan gondoskodik a kötbér megfizetéséről.

Amennyiben az egyeztetett időpont alapján a fogyasztásmérő pontosságának mérése a felhasználó távolmaradása miatt hiúsul meg, akkor az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. – igazolási kötelezettsége mellett – jogosult számlát kiállítani és a felhasználói szolgálati díjtételt alkalmazni.

XII. GSZ A felhasználó visszakapcsolása

Hiánytalan és hitelt érdemlő igazolás: az Ügyfélszolgálaton, vagy az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. által megadott szervezeti egységénél dokumentumokkal igazolt befizetés, illetve a kereskedelmi engedélyes ismételt bekapcsolásra vonatkozó kezdeményezése.

A Garantált Szolgáltatás igazolása: a felhasználó megfizetett felhalmozott tartozása hiánytalan és hitelt érdemlő igazolásának az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. üzletszabályzatában megadott helyen és módon történő bemutatása, beérkezési időpontja, vagy a tartozás banki jóváírási időpontja E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. számláján, vagy a kereskedői engedélyes visszakapcsolási kezdeményezésének időpontja közül a legkorábbi időpont, és a visszakapcsolást igazoló dokumentumban rögzített visszakapcsolási időpont összevetése (maximum 24 óra).

Az időpontokat óra pontosság feltüntetésével kell dokumentálni.

A kötbérfizetés rendje: az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. a határidő be nem tartása esetén automatikusan gondoskodik az egyszeri kötbér megfizetéséről.

XIII. GSZ Nem jogszerű kikapcsolás

Nem jogszerű kikapcsolás: az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. a jogszabályokban, illetve az üzletszabályzatában foglalt, kikapcsolásra vonatkozó előírásokat megsérti.

Nem jogszerű kikapcsolást igazoló dokumentum: a kikapcsolás jogosságát kifogásoló ügyfélmegkeresések alapján az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. saját vizsgálatát követően készült dokumentum, illetve a felhasználó és az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. közötti vita esetén a MEH határozatában foglalt döntés.

A kötbérfizetés rendje: az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. a határidő be nem tartása esetén automatikusan gondoskodik a kötbér megfizetéséről.

M3 SZ. MELLÉKLET

3. A VILLAMOSENERGIA-SZOLGÁLTATÁS MINŐSÉGI JELLEMZŐI

3.1. Kiinduló megállapítások

A paramétereket kvázi-stacioner állapotban és normál üzemben kell értelmezni. A paramétereket a felhasználó csatlakozási pontján kell betartani.

A villamos energia szolgáltatás során a csatlakozási ponton a hálózati feszültséggel kapcsolatos minőségi követelmények betartása és a rendszerhasználókkal való betartatása az elosztói engedélyes feladata.

3.2. A feszültség minimális minőségi követelményei és az elvárt színvonal mérőszámai

3.2.1. Feszültség minőségi jellemzők követelmény szintje

A kisfeszültségű hálózaton a fázis feszültségeket, középfeszültségű hálózaton a vonali feszültségeket kell mérni. A mérések kiértékelésekor a tervszerű és a terven kívüli feszültség kimaradásokat a 10 perces átlag számításokban figyelembe venni nem szabad. Mérési időszak alatt egy hetes mérést kell érteni.

3.2.2. Tartós eltérés a névleges vagy megegyezéses feszültségtől

Kisfeszültségen a névleges feszültség 400/230 V.

Az összeférhetőségi szint: a fázisfeszültség effektív értékének egyhetes mérése alatt (bármely héten) a 10 percre átlagolt értékek 95 %-ának az UN (névleges feszültség) +7,5 / -7,5 % tartományában kell lennie. Ezen túlmenően az egy hetes mérés valamennyi 10 perces átlagértékének a névleges érték + 10 / -10 % tartományába kell esnie.

Középfeszültségen a hálózatokat 11, 22, 30, illetve 35 kV-os hálózatnak jelöljük, azonban a táppontban tartandó névleges feszültség értéket meghatározni egyértelműen nem lehet, mivel területenként eltérő feszültség áttételű KÖF/KIF transzformátorokat üzemeltetnek. Így a feszültség névleges értéke helyett az Uc megegyezéses feszültség a mértékadó és a feszültség szabályozás ehhez igazodik.

Középfeszültségű hálózaton a 10 perces átlagértékeknek normál üzemállapotban Uc ±10 % tartományban kell lennie, üzemzavari állapotban Uc +10/–15 % lehet.

3.2.3. Tápfeszültség rövid idejű változásai

A feszültség gyors átmeneti, rövid (de néhány periódusnál nem rövidebb) idejű változásai elsősorban felhasználó villamos berendezéseinek gyors terhelésváltozásával függenek össze. Összeférhetőségi szint: a feszültség növekedés mértéke naponta néhányszor rövid időre (max 3 perc) túllépheti az Uc +15 %-ot, de az Uc +20 %-ot nem haladhatja meg.

3.2.4. Tápfeszültség-letörés

A feszültség letörésről beszélünk, ha a tápfeszültség a 0,052….0,9 Uc tartományba esik. A rövid idejű letörések időtartama 1 sec alatti és a maradék feszültség nagysága általában nagyobb, mint 0,6 Uc. Ritkán előfordulnak nagyobb és hosszabb idejű feszültség letörések, ezek a letörések 0,05…..0,15 Uc tartományba eshetnek. Az ebben az időszakban szolgáltatott villamos energia feszültség minősége a minősítésbe beleszámít.

Összeférhetőségi szint: egy évben a feszültség letörések száma felhasználónként max. 300 db lehet közép- és kisfeszültségű hálózaton egyaránt, csatlakozási pontonként.

3.2.5. Rövid idejű tápfeszültség kimaradás

Rövid idejű kimaradásnak tekintjük, ha a tápfeszültség a megegyezéses feszültség 5 %-a alá csökken és ez az állapot 3 percet nem halad meg. Jellemzően a középfeszültségű védelmi működések okozzák. Éves előfordulása csatlakozási pontonként szabadvezetéki és kábelhálózat esetén eltérhet.

Összeférhetőségi szint: egy évben (a bejelentést megelőző 365 nap) a feszültség rövid idejű kimaradásának száma a középfeszültségű ellátás jellegétől függően az elosztói engedélyes felhasználóinál (a sikeres GVA és LVA események összesen):

- középfeszültségű kábelhálózati táplálás esetén max.: 10 db

- középfeszültségű szabadvezeték hálózati táplálás esetén pedig max.: 70 db lehet.

A középfeszültségű szabadvezetékes táplálásra meghatározott további szabályok az alábbiak:

- A 70-es darabszámba nem számít bele, ha 24 óra alatt az adott vonalon a sikeres GVA események száma több mint 5 darab.

- A rövid idejű tápfeszültség kimaradások száma felhasználóként a felhasználói bejelentést megelőző 90 napban nem haladhatja meg a 40 db-ot.

Ennek mérésére:

• ott, ahol a technikai feltételek biztosítják, az alkalmazott automatikus nyilvántartási rendszer (SCADA) adatai szolgálnak,

• ahol az állomási irányítástechnika korszerűtlen, ott a védelmi készülékek számlálóállásai szolgálnak.

3.2.6. Hosszú idejű kimaradás

A 3 percnél hosszabb idejű kimaradást tartós kimaradásnak kell tekinteni. Az előre nem látható kimaradások (üzemzavarok) gyakorisága függ a hálózatképtől, a hálózatok szerkezetétől, harmadik fél cselekedeteitől, az időjárástól. A hosszú idejű kimaradás számára és idejére az elosztói engedélyesre a Hivatal által kiadott határozat alapján évi átlagos minimális minőségi követelmény vonatkozik.

2 A megadott 0,05-ös érték 2013.01.01.-től kötelező, az átállásig elfogadott a jelenleg alkalmazott 0,1-es érték.

3.2.7. Belső eredetű (kapcsolási) túlfeszültség

A belső eredetű (kapcsolási) túlfeszültség kisebb frekvenciájú és kisebb amplitúdójú, mint a légköri túlfeszültség. Szokásos frekvenciája az 5 – 50 kHz tartományba esik.

Összeférhetőségi szint: Kisfeszültségen a belső eredetű (kapcsolási) túlfeszültség csúcsértéke nem haladhatja meg a 2,5 kV-ot. Az ennél érzékenyebb felhasználói készülékek védelméről a rendszerhasználónak kell gondoskodnia.

A felhasználókat tájékoztatni kell - és szerződésben rögzíteni - a belső eredetű túlfeszültségek várható értékéről és a védelem lehetőségéről, hogy gondoskodni tudjanak az érzékeny felhasználói berendezések megfelelő védeleméről.

3.2.8. Légköri eredetű túlfeszültség

A légköri eredetű túlfeszültségek nagyságára és éves gyakoriságára összeférhetőségi szint nem adható meg. A felhasználó számára a megfelelő túlfeszültség védelem tervezéséhez a szigetelés koordinációs adatok, hullám-impedancia, villámáram csúcsérték és meredekség valószínűségi adatok adhatók meg.

A túlfeszültség védelem tervezéséhez szükséges hálózati adatokat a hálózati engedélyes a felhasználó kívánságára biztosítja.

3.2.9. Hálózati és tápfeszültség-aszimmetria

Középfeszültségen a vonali-, kisfeszültségen a fázis feszültség aszimmetriát kell vizsgálni. Kisfeszültségű hálózatokon a (negatív sorrendű összetevővel jellemzett, vagy röviden negatív sorrendű) tápfeszültség-aszimmetriát a zömében egyfázisú felhasználók térben és időben nem szimmetrikus vételezése okozza.

A negatív sorrendű feszültség aszimmetriára megadott összeférhetőségi szint: a mérési időszak alatt a negatív sorrendű összetevő (mind közép-, mind kisfeszültségen) heti, 10 percre átlagolt értékeinek 95 %-a nem lehet nagyobb a pozitív sorrendű összetevő 2 %-ánál. Egyes területeken, ahol a felhasználói villamos berendezések többségében egy- vagy kétfázisúak, az aszimmetria összeférhetőségi szintje 2 % helyett 3 %.

3.2.10. Feszültség felharmonikus tartalom

Kis- és középfeszültségű hálózatok harmonikusaira vonatkozó összeférhetőségi szintként az MSZ EN 50160 szabványban rögzített értékeket (az egyes harmonikusokra vonatkozó felharmonikus feszültségek megengedett értékét lásd az MSZ EN 50160 1. számú mellékletét képező táblázatban) kell alkalmazni. A tápfeszültség teljes felharmonikus torzítása (THD) az összes 40-es rendszám alatti felharmonikus figyelembe vételekor nem haladhatja meg a 8 %- ot. Kisfeszültségen minden fázis feszültséget, középfeszültségen minden vonali feszültséget vizsgálni kell. Az egy hetes mérést követően a heti, 10 percre átlagolt értékek 95 %-a nem lehet nagyobb az összeférhetőségi szintként megadott értéknél.

A teljes felharmonikus torzításból nagyfeszültségű hálózaton a tervezési szint 3 %.

3.2.11. Villogás (flicker)

Kis- és középfeszültségű hálózatok esetében a hosszúidejű feszültség ingadozás (Plt) összeférhetőségi szintje 1. A szabvány szerinti megfelelés megállapításához szükséges méréseket a hosszúidejű villogásmérték mérésével végezzük (IEC 868). Az értékelést minden

fázis/vonali feszültségre el kell végezni. A mérési időszak 7 napja alatt a 12 db 10 perces értékekből képezett hosszúidejű (2 órás) villogásmértékek (heti) 95 %-a nem haladhatja meg az 1,0 értéket.

3.2.12. Hálózati jelfeszültség tartalom

A hangfrekvenciás jelbetáplálás általában középfeszültségre történik. A jelfeszültség függ a fázis feszültségtől és az adó teljesítményétől.

Összeférhetőségi szint: a jelfeszültség nagysága nem lehet nagyobb mint 0,02 UN.

3.2.13. Panasz kezelés

Amennyiben a szolgáltatott feszültség minőségével kapcsolatban panasz érkezik, akkor a Hivatal által az egyedi felhasználót érintő minimális minőségi követelmények meghatározása tárgyban kiadott határozat (úgynevezett Garantált Szolgáltatás) VIII. Feszültségpanasz kivizsgálása pontja szerint kell eljárni.

M4 SZ. MELLÉKLET

4. ELJÁRÁSREND A ROTÁCIÓS KIKAPCSOLÁSI REND (RKR) KIDOLGOZÁSÁRA, AKTUALIZÁLÁSÁRA ÉS ALKALMAZÁSÁRA

1. Az RKR kidolgozásának és működtetésének alapelveit a következő jogszabályok és szabályzatok rögzítik:

• A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET) 16. § i) pontja, a 36. § (1), (2), (5), (7), bekezdése, 139. § (1) (2) bekezdése, valamint a 170. § (23) bekezdése

• A helyi önkormányzatok és szerveik feladat- és hatásköréről szóló 1991. év XX. törvény 65.

§ (1) bekezdése

• A villamosenergia-rendszer jelentős zavara és a villamosenergia-ellátási válsághelyzet esetén szükséges intézkedésekről szóló 280/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet

• Üzemi Szabályzat

2. Az RKR kidolgozásával és működtetésével kapcsolatos alapelvek

2.1. Az RKR az előre látható forráshiány esetén előre tervezett módon elrendelt felhasználói korlátozás.

2.2. A felhasználói kikapcsolásokra csak a legszükségesebb mértékben és időtartamra hozható intézkedés úgy, hogy társadalmi szinten minél kisebb kár következzen be, és ugyanakkor ne okozzon aránytalan terhet egyes rendszer-használóknak.

2.3. Villamosenergia-felhasználói kikapcsolások akkor alkalmazhatók, ha a közvetlenül fenyegető krízis piacszabályozó eszközökkel vagy a már bekövetkezett krízis az ellátási szabályzatokban előírt eszközökkel nem hárítható el.

2.4. Az RKR a villamosenergia-felhasználók különböző csoportjainak a villamos energia forrásoldal és a fogyasztás egyensúlyának megőrzése céljából a villamosenergia-hiánnyal arányos kikapcsolását és kikapcsolásának gyakoriságát, fokozatait határozza meg.

2.5. Az RKR-ben a rotációs kikapcsolás elvén a károk legkisebb mértékre történő csökkentésének érdekében az egyes ellátási területeken kikapcsolási csoportokat kell képezni. Az így kialakított csoportok között körforgásszerűen kell a korlátozást végrehajtani, melynél törekedni kell arra, hogy egy-egy csoport csak 3 órát meg nem haladó mértékben legyen korlátozva.

3. Az RKR kidolgozása

3.1. A villamosenergia-krízis hatásainak enyhítésére szolgáló Rotációs Kikapcsolási Rendet (a továbbiakban: RKR) a rendszerirányítási tevékenység engedélyese (a továbbiakban: Átviteli rendszerirányító) az átviteli és elosztóhálózati engedélyesekkel együttműködve, a Krízis Munkabizottság (KM) Hálózati Munkacsoportjának (HMCS) keretén belül dolgozza ki.

3.2. Az RKR megalapozottsága érdekében az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. a felhasználóktól a korlátozással, kikapcsolással összefüggő adatokat kérhet. Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. köteles gondoskodni az RKR készítése során birtokába jutott adatok, információk jogszerű kezeléséről.

3.3. Az egyes felhasználóknál felvett teljesítményadatok a mindenkori szerződött teljesítmények, illetve vonalaknál a vonali terhelés éves csúcsidei maximuma.

3.4. Az egyetemes szolgáltató vagy villamosenergia-kereskedő által ellátott felhasználókat azonosan kell kezelni az RKR összeállításánál.

3.5. Az RKR-t úgy kell kialakítani, hogy az alapvető felhasználók villamosenergia-ellátását krízis esetén a lehető legtovább biztosítani lehessen.

3.6. Az alapvető felhasználók körét a 280/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet 1. § 1. pontja, valamint

2. mellékletének figyelembevételével -az illetékes megyei (fővárosi) katasztrófavédelmi igazgatóság, az átviteli rendszerirányító és az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. véleményének kikérése mellett- a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal megyénként külön listában állapítja meg. Az alapvető felhasználók listáját az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. naprakészen nyilvántartja.

3.7. Az alapvető felhasználó kategóriába való besorolásnál nem lehet különbséget tenni a felhasználók között, attól függően, hogy mely egyetemes szolgáltató vagy villamosenergia- kereskedő látja el őket villamos energiával.

3.8. Az RKR elkészítése:

a) A hálózati engedélyesek megadják az Átviteli rendszerirányítónak az órás átlagú csúcsterhelés értékét, valamint ennek alapvető felhasználók nélkül vett értékét.

b) Az Átviteli rendszerirányító az RKR-be bevonandó teljesítményt az órás átlagú rendszerterhelés csúcsértékének 75 %-ában határozza meg. Ezt az értéket a hálózati engedélyesek között az általuk megadott csúcsterhelés arányában osztja fel. Az így megállapított terhelés jelenti az egyes engedélyesek számára a korlátozásba bevont felhasználói teljesítmény nagyságát.

c) Az Átviteli rendszerirányító minden egyes hálózati engedélyes esetében kiszámítja az alapvető felhasználók nélküli terhelés és a korlátozásba bevont felhasználói teljesítmény százalékos arányát. A kapott számértékek közül a legalacsonyabbat szorzószámként véve, meghatározza az alapvető felhasználók nélküli korlátozandó felhasználói teljesítmény nagyságát.

d) Az alapvető felhasználók nélküli korlátozandó felhasználói teljesítmény nagyságát 18 egyforma terhelési csoportra osztja.

e) Az egyes terhelési csoportokat egyenként sorszámmal meg kell jelölni.

f) Az Átviteli rendszerirányító a 18 megjelölt terhelési csoportot a hálózati engedélyesek között az általuk megadott csúcsterhelés arányában szétosztja. A hálózati engedélyesek a kiadott teljesítményhez felhasználókat és felhasználói vonalakat rendelnek hozzá. Ezzel kialakul az alapvető felhasználókat nem tartalmazó RKR táblázat.

g) A b) pontban megállapított és a c) pontban meghatározott felhasználói teljesítmény különbségét az Átviteli rendszerirányító - a hálózati engedélyesekkel együttműködve

- szintén 18, hozzávetőlegesen egyforma nagyságú terhelési csoportra osztja, és megjelöli.

h) Az Átviteli rendszerirányító a 18 megjelölt terhelési csoportot a hálózati engedélyesekkel egyeztetve az f) pontnak megfelelő módon szétosztja. Ezzel kialakul az a másik RKR táblázat, amely alapvető és nem alapvető felhasználókat is tartalmaz.

i) A két RKR táblázatba bevont összes korlátozandó felhasználói teljesítmény megfelel az órás átlagú rendszerterhelés csúcsértéke 75 %-ának.

j) A két RKR táblázatot az egyértelmű hivatkozás érdekében színjelöléssel is meg kell különböztetni. Az alapvető felhasználók nélküli RKR táblázatot kék, az alapvető felhasználókat is tartalmazó RKR táblázatot piros színnel kell megjelölni.

k) A hálózati engedélyesek a terhelési csoportokra meghatározott kikapcsolási teljesítményeket a középfeszültségű vonalak terhelései és az egyedi betáplálással rendelkező, 400 kW-nál nagyobb lekötött teljesítményű felhasználók között oszthatják fel.

3.9. Az elkészített RKR-t a Krízis Munkabizottság véleményezésével együtt a Hivatalnak kell benyújtani jóváhagyásra.

3.10. A E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. a jóváhagyott RKR alapján a jóváhagyástól számított 3 hónapon belül a korlátozásba bevont, egyedileg nevesített felhasználókat tájékoztatja a terhelési csoportba történt besorolásukról, melyet a felhasználó hálózati csatlakozási szerződésében is rögzíteni kell.

3.11. Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. a „piros” RKR-be bevont alapvető felhasználók jegyzékét tájékoztatásra megküldi a területileg illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére.

4. Az RKR átdolgozása

4.1. Az RKR aktualizálása

Az RKR adatainak módosítását el kell végezni:

a) ha jogszabály azt előírja,

b) ha az alapvető felhasználóknál változás következett be,

c) ha a nem alapvető felhasználók terhelésében olyan változás következett be, mely egy terhelési csoport teljesítményét lényegesen megváltoztatja,

d) ha új táppontot helyeztek üzembe, illetve, a középfeszültségű vonalakat átcsoportosították.

4.2. A 4.1. b), c) és d) pont hatálya alá tartozó esetekben az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. tájékoztatja az Átviteli rendszerirányítót a kikapcsolásra felvett teljesítmény változásáról. Az Átviteli rendszerirányító a változás mértékének és várható hatásának mérlegelése után dönt arról, hogy az RKR-t saját hatáskörben aktualizálja, vagy az RKR rendkívüli időközi módosítását kezdeményezi.

4.3. Az RKR háromévenkénti és a rendkívüli időközi módosítását a Hivatal hagyja jóvá.

4.4. A módosításokat a villamosenergia-ipari engedélyesek kötelesek átvezetni saját nyilvántartásukban.

5. Az RKR alkalmazása

5.1. Az RKR alkalmazását - a Krízisterv rendelkezéseivel összhangban - az Átviteli rendszerirányító rendeli el ezen eljárásrend alapján.

5.2. A jelentős zavar esetén működő automatikus vagy elrendelhető felhasználói kikapcsolásokat legfeljebb 6 órás idő-tartamra alkalmazhatja az Átviteli rendszerirányító. Ha a jelentős zavar folyamatosan a 6 órás időtartamot meghaladja, akkor az Átviteli rendszerirányító a kikapcsolásokra az RKR-t köteles alkalmazni annak érdekében, hogy társadalmi szinten minél kisebb kár következzen be.

5.3. A válsághelyzet veszélye II. fokozata esetén az Átviteli rendszerirányító köteles utasítást adni a hálózati engedélyesek üzemirányító központjainak az RKR esetleges alkalmazásának előkészítésére.

5.4. Az RKR előre látható, tervezett alkalmazása esetén az Átviteli rendszerirányító az időben soron következő kikapcsolandó csoportokról – a tényleges végrehajtást megelőzően legalább egy órával – értesíti az elosztóhálózati engedélyesek Körzeti Diszpécserszolgálatait, akik ennek alapján elvégzik az egyedi felhasználók kiértesítését.

5.5. Válsághelyzet esetén az Átviteli rendszerirányító a hálózati engedélyeseknek elrendelheti a teljesítményhiány nagyságától függően a felhasználói terhelés csökkentését az előkészített RKR útján, annak érdekében, hogy a villamos¬energia-rendszer összeomlását elkerüljék, és hogy a társadalom a legkisebb veszteséget szenvedje el. A kikapcsolásra kerülő korlátozási csoportokat az Átviteli rendszerirányító határozza meg a teljesítmény- egyensúly biztosítása érdekében. A korlátozási csoportok között prioritási sorrend, megkülönböztetés nincsen. A szükségessé váló kikapcsolásokat és visszakapcsolásokat az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. végzi el, figyelembe véve az Átviteli rendszerirányító utasításait és a kapcsolás helyén fennálló aktuális üzemállapotot.

5.6. A kikapcsolásokat lehetőség szerint az alapvető felhasználók korlátozása nélkül, a „kék” RKR táblázat alkalmazásával kell végrehajtani.

5.7. Ha a villamosenergia-rendszer egyensúlya az alapvető felhasználók nélküli korlátozási teljesítmény 50 %-ával nem biztosítható, vagyis az egyidejű kikapcsolási szükséglet kielégítésére – a rotáció elvének szem előtt tartásával – a „kék” RKR terhelési csoportjainak fele nem elegendő, akkor a korlátozásba a „piros” RKR táblázatba felvett felhasználók is bevonhatók az Átviteli rendszerirányító utasítása alapján.

5.8. A két RKR táblázat együttes alkalmazásakor az Átviteli rendszerirányítónak figyelemmel kell lennie arra, hogy a „kék” RKR 1-9 terhelési csoportjainak kikapcsolása esetén csak a

„piros” RKR 1-9 csoportjai közül, a „kék” RKR 10-18 csoportjainak kikapcsolása esetén csak a „piros” RKR 10-18 terhelési csoportjai közül jelöljön ki korlátozásra csoportot.

5.9. A kikapcsolt terhelési csoportok illetve felhasználók 3 óránkénti rotációját az Átviteli rendszerirányító rendeli el, annak meg-határozásával, hogy a következő időszakra mely terhelési csoportokat kell ki-, illetve visszakapcsolni.

5.10. A válsághelyzet megszűnése esetén az Átviteli rendszerirányító utasítást ad az elosztóhálózati engedélyes Körzeti Diszpécserszolgálatának a visszakapcsolásokra.

M5 SZ. MELLÉKLET

5. A KÖZCÉLÚ HÁLÓZATRA TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁS ÉS A KÖZCÉLÚ HÁLÓZAT HASZNÁLATÁNAK MŰSZAKI FELTÉTELEI

5.1. Hálózatra kapcsolás előzetes, alapvető feltételei

Rendszerhasználói vezetékhálózatot elsősorban abban az esetben lehet közcélú villamosműhöz csatlakoztatni, ha a csatlakozás idegen tulajdonban álló ingatlan keresztezése nélkül megvalósítható. Ha idegen tulajdont keresztez a csatlakozó vezeték, akkor szükséges az idegen tulajdonos írásbeli hozzájárulása.

A hálózatra kapcsolás előzetes feltétele továbbá az előírt műszaki és gazdasági előírások teljesítése.

Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. az előírt és indokolt műszaki és gazdasági feltételek teljesülése esetén a rendszerhasználói vezetékhálózat hálózatra kapcsolását nem tagadhatja meg.

Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. és rendszerhasználó közötti jogviszonyt alapvetően a kölcsönös érdekeken alapuló megállapodás jellemezze.

A rendszerhasználó bekapcsolására műszakilag-gazdaságilag megalapozottan, de annak megelégedésével kerüljön sor.

5.2. Betartandó jogszabályok, szabványok

Az utasítás hatálya alá tartozó egyes felhasználási helyek csatlakozó vezetékének, fogyasztásmérő berendezésének, valamint a magánvezetékhálózatának szerelési munkáit az hatályos jogszabályok, szabványok, szabályzatok, ágazati típustervek szerint kell elkészíteni. Különös tekintettel:

• a 273/2007. (X.19.) Kormány rendelet a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról,

• az MSZ 2364/MSZ HD 60364 szabványsorozatok,

• az MSZ 172-4 Érintésvédelmi szabályzat,

• MSZ EN 50522:2011 1 kV-nál nagyobb váltakozó feszültségű energetikai létesítmények földelése

• ICS: 29.120.50 Olvadóbiztosítók és egyéb, túláram ellen védő készülékek

• MSZ EN 50341-1:2013 1 kV-nál nagyobb váltakozó feszültségű szabadvezetékek. 1. rész: Általános követelmények. Közös előírások

• MSZE 50341-2:2019 1 kV-nál nagyobb váltakozó feszültségű szabadvezetékek. 2. rész: Nemzeti előírások

• az MSZ 447. Kisfeszültségű, közcélú elosztóhálózatra való csatlakoztatás,

• 10/2016. (XI. 14.) MEKH rendelet a villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak alkalmazási szabályairól

• 15/2016. (XII. 20.) MEKH rendelet a villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak mértékéről.

5.3. Hálózatra kapcsolás műszaki feltételei

5.3.1. Általános műszaki feltételek

Csak olyan rendszerhasználó-berendezéseket szabad az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. hálózatára kapcsolni, amelyek más felhasználási helyek villamosenergia-vételezésének minőségét nem rontják, illetőleg más felhasználási helyek rendszerhasználó-berendezéseinek normál üzemi működését nem zavarják.

A közcélú elosztóvezeték hálózatra csak olyan rendszerhasználói hálózatot szabad kapcsolni, amelyek kivitele és elhelyezése egységesség és kezelhetőség szempontjából lehetővé teszi az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt.- helyszínt nem ismerő - szerelőinek gyors és biztonságos munkavégzését.

A rendszerhasználói vezetékhálózat érintésvédelmi rendszerének illeszkednie kell az ellátását biztosító közcélú hálózat érintésvédelmi rendszeréhez.

5.3.2. Kisfeszültségű hálózatra kapcsolás

A kisfeszültség hálózatra kapcsolás módozatai

− közép/kisfeszültségű állomás kisfeszültségű gyűjtősínéről:

• célkábel csatlakozással

• fővezetékkel

− kisfeszültségű kábelhálózatról:

• felfűzős csatlakozással

• csatlakozás leágazó összekötővel

• elosztó szekrényből kábel csatlakozással, fővezetékkel

− kisfeszültségű szabadvezeték-hálózatról:

• szabadvezeték csatlakozással

• földkábel csatlakozással a telekhatárig /csatlakozási és mérési pontig/

• földkábel csatlakozással az épületig

5.3.3. Érintésvédelmi előírások

A rendszerhasználó az MSZ 2364/ MSZ HD 60364 szabványsorozatok vonatkozó szabványai szerint köteles villamos-berendezése érintésvédelmét megoldani.

A szabványban előírt, megengedett megoldások közül a választáskor figyelembe kell venni a csatlakozási ponton már korábban vételező rendszerhasználók érintésvédelmi megoldását, valamint az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. előírásait, s azokkal összhangban kell az érintésvédelmet kialakítani.

Az építkezési felvonulási villamos berendezések érintésvédelmére áramvédő kapcsolóval kiegészített védővezetős érintésvédelmi módot kell alkalmazni.

5.3.4. Védelmi és automatika előírások

− A csatlakozási pont után túláramvédelmi berendezést kell létesíteni, melynek feladata:

• az eredő méretezési teljesítmény behatárolása

• a rendszerhasználói berendezés zárlatának leválasztása

• a hálózat túlterhelődésének megakadályozása

− A hálózati leágazópont és a fogyasztásmérő tartozékát képező túláramvédelmi készülék közé nem kell külön túláramvédelmet létesíteni, ha:

• a csatlakozó vezeték fázisonként csak egy felhasználási helyet lát el, vagy

• a hálózati leágazópont és a fogyasztásmérő berendezés között a a tetőtartónál vagy a falihorognál kialakított vezetőkötéseken kívül legfeljebb egy vezetőkötést lehet vezetőként alkalmazni, amelyeknek meg kell felelni a következőkben leírt követelményeknek:

− a szigetelt szabadvezetéken a kötés helye a közterületi szakaszra legyen korlátozva;

− a vezetőkötést tanúsított kötési és szigetelési eljárással, anyagokkal kell készíteni;

− azon esetekben, ahol az összekötött vezető feszített, ott kizárólagosan csak húzószilárd, préselt toldóhüvelyek alkalmazhatóak.

− A csatlakozási pont utáni első túláramvédelmi készülék késes biztosító, kisfeszültségű állítható védelemmel ellátott megszakító, vagy kismegszakító lehet.

5.3.5. Villamos termelő berendezések - generátor, aggregátor, stb. - kapcsolására vonatkozó előírások

Áramfejlesztő berendezést olyan rendszerhasználói hálózathoz csatlakoztatni és üzembe helyezni, amely az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. hálózatához is csatlakozik, csak az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. írásos engedélyének birtokában szabad, az üzletszabályzat

8.13 pontjában leírtak betartásával.

5.3.6. Elszámolási fogyasztásmérésre vonatkozó előírások

5.3.6.1. Alapelvek

A fogyasztásmérő helyét a felhasználási hely teljesítményigényétől, fázis számától, az alkalmazott árszabástól függően, a szükséges fogyasztásmérő berendezés és egyéb készülékek helyigénye alapján kell kialakítani.

A fogyasztásmérő helyét a csatlakozási pont közvetlen közelében kell kialakítani.

A fogyasztásmérőhely kialakításáról a rendszerhasználónak kell gondoskodnia a saját költségére.

A kivitelezést arra jogosított szakemberrel kell elvégeztetni.

A fogyasztásmérőhely kialakítása során az MSZ 447 szabványt, az MSZ 2364/ MSZ HD 60364 szabványsorozatok vonatkozó szabványait be kell tartani. Biztosítani kell továbbá a megfelelő zárhatóságot.

5.3.7. Egyéb műszaki előírások

5.3.7.1. Zárlati teljesítmények

Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. villamos berendezéseihez, hálózatához csatlakozó, rendszerhasználói berendezések zárlati szilárdságának meg kell felelnie a csatlakozási pont zárlati teljesítményének.

Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. kisfeszültségű hálózatain a maximális és minimális zárlati áramok a következők:

maximális minimális 0,4 kV-os hálózaton 25 kA 5 kA

Mérőhelyeknél 6 kA

5.3.7.2. A közcélú hálózat szennyezése, zavartatásai

Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. által a rendszerhasználó csatlakozási pontján biztosítandó feszültség minőségi paramétereinek megengedhető határértékeire az MSZ-13 és az MSZ EN 501604 szabvány vonatkozik.

5.3.8. Tervdokumentáció

Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. hálózatára kapcsolásról, az épületre csatlakozás módjáról, az első fővédelmi berendezésről, a méretlen hálózatról, a méretlen fővezeték rendszerről, valamint a mérés helyének kialakításáról, arra jogosított villamos tervezővel az épület létesítését megelőzően műszaki tervdokumentációt kell készíttetni.

Nem szükséges tervezővel készíttetni a tervdokumentációt, ha az épület legfeljebb négylakásos és a közcélú hálózatra csatlakoztatása szigetelt szabadvezetékkel történik. Ez esetben, valamint az ideiglenes vételezést szolgáló segédoszlopos csatlakozó esetében a minősített kivitelező által készített egyszerűsített tervdokumentáció is megfelel.

A tervdokumentációt, még az épület megépülése előtt az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt.- nek jóvá kell hagyni.

A tervdokumentációnak tartalmaznia kell:

− a Földhivatal által kiadott helyszínrajzot vagy társasházi műszaki dokumentációt,

− az igényelt teljesítményt, a rendszerhasználói berendezések felsorolását,

− a hálózati leágazó pontot,

− a csatlakozó vezeték műszaki adatait, nyomvonal tervét / kábel esetén közműegyeztetve, terület-felhasználási engedéllyel ellátva/,

− a csatlakozási pont kialakítását, a csatlakozó főelosztó műszaki rajzát és adatait,

− a védelmi, biztosító berendezéseket,

− a méretlen fővezeték lépték helyes egyvonalas rajzát, műszaki adatait,

− a szintenkénti leágazás megoldását

− a terhelésnek és feszültségesésnek megfelelő méretezési számításokat,

− az érintésvédelem megoldását,

− a fogyasztásmérő berendezések helyének kialakítását,

− a mért fővezeték, és a lakás főelosztó leírását, műszaki jellemzőit.

5.3.9. Kivitelezői nyilatkozat /szerelői igazolás/

Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. villamos hálózatára csatlakozó mért és méretlen fővezetékről, a rendszerhasználói főelosztó tábláról, az érintésvédelemről, és fogyasztásmérőhely kivitelezéséről a kivitelezőnek írásban kell nyilatkoznia, hogy azt milyen jogcímen végezte, s hogy a szerelés során a szükséges műszaki előírásokat, s szabványokat betartotta, melyért büntetőjogi felelősséget vállal.

5.3.10. Műszaki felülvizsgálat

Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. illetékes szervezeti egységének a hálózatára csatlakozó rendszerhasználói berendezést, az érintésvédelem meglétét a fogyasztásmérő berendezés helyét a bekapcsolás előtt felülvizsgálhatja.

Ha a berendezés kivitelezésében hibát észlel a berendezés bekapcsolását az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. megtagadhatja, a feltárt hibák rendszerhasználóval való írásban történő közlésével egyidejűleg.

3 Szabványos villamos feszültségek

4 A közcélú elosztóhálózatokon szolgáltatott villamos energia feszültségjellemzői

5.4. Új épület bekapcsolása

5.4.1. Kisfeszültségű szabadvezeték hálózatra csatlakozás

5.4.1.1. Alapelvek

• Kisfeszültségű szabadvezeték hálózatú területen, ha a rendszerhasználó energia igénye a meglévő hálózatról nem elégíthető ki, de a transzformátor kapacitás rendelkezésre áll, az alábbi megoldások lehetségesek:

- újabb szabadvezetékes áramkör létesítése,

- állomásból kábeles áramkör létesítése E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. tulajdonban,

- állomásból rendszerhasználói tulajdonú kábelfővezeték létesítése.

/Csak rendkívüli esetben/

• A csatlakozó vezeték feszültség esése maximum 1% lehet, ha létesül méretlen magánvezeték is, együttesen maximum 2 % lehet.

• Szabadvezetékes csatlakozást max. 6 lakásos épületig, 20 kW (3x32 A) csatlakozási teljesítményig javasolt létesíteni, e felett a csatlakozást lehetőleg földkábellel kell megoldani.

• Kisfeszültségű közcélú szabadvezeték-hálózatról az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. általában szabadvezetékes csatlakozást készít, illetve készíttet.

• Kábeles csatlakozást is készíttet az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. rendszerhasználói kívánságra:

- kerítésben, kerítés közelében önhordó kivitelben, vagy az épület külső falán közterületről láthatóan elhelyezett, fogyasztásmérővel egybeépített csatlakozószekrényig. /Általában 1-2 lakásos épület./

- lakóépület külső falsíkján, nem lezárt bejárati előtérben kialakított csatlakozó szekrényig. /Több lakásos épület/

• A csatlakozási ponton, ha az egynél több rendszerhasználót lát el villamos- energiával, vagy azt a csatlakozó vezeték keresztmetszete megkívánja, csatlakozó főelosztót kell beépíttetni.

5.4.1.2. Szabadvezetékes csatlakozó kialakítása, a mérési pont meghatározása

(a) A csatlakozó vezetéket 1 vagy 3 fázisú kivitelben kell készíteni, a terheléstől illetve a hurok impedanciától függően,

- Al. szigetelt önhordó szabadvezetékkel 16-25 mm2,

(b) A csatlakozóvezeték hossza a két felfüggesztési pont között az előírt feszültségesés betartása mellett,- segéd oszlop alkalmazása nélkül - az alábbi:

1 fázis esetén : 40 m (belógási távolságok betartandók) 3 fázis esetén : 30 m (belógási távolságok betartandók)

A hálózati leágazópontnál biztosítót beépíteni nem szabad

Kismegszakító névl. árama /A/ Egy fázisú csatlakozóvezeték megengedett hossza, a fázis vezető keresztmetszete, és az 1%-os feszültségesés függvényében / m /

		16 mm2	25 mm2
		Alumínium (Al)	Alumínium (Al)
10		65	100
16		40	63
20		35	50
25		30	38
32		20	32
40		15	24
50		12	19
63		10	15

Ha létesül méretlen magánvezeték (továbbiakban fővezeték), a csatlakozóvezeték megengedett feszültségesése 1% , ha nem létesűl méretlen magánvezeték, akkor 2% lehet, ezért ekkor a tablázatban szereplő hosszak kétszeresét kell figyelembe venni.

Négyvezetős háromfázisú csatlakozóvezeték megengedett hossza 1%-os feszültségesés esetén a táblázatban szereplő értékek 1,5 szerese, 2%-os feszültségesés esetén a táblázatban szereplő értékek 3 szorosa lehet.

(c) A mérési pontot, az épületre csatlakozás közvetlen közelében kell összevontan elhelyezni. Többszintes épület esetében is cél, hogy a fogyasztásmérők összevontan egy helyen legyenek. Indokolt esetekben megengedett a szintenkénti csoportos elhelyezés is.

(d) Ha az épületre csatlakozási pont és a hálózati leágazó pont között a távolság az 5.4.1.2. b) pontban meghatározott távolságnál több, s ezért segédoszlopot kell beállítani, és a megengedett feszültségesés az épületen kialakítandó csatlakozási pontig nem tartható be, akkor:

• a csatlakozási pontot és a mérési pontot úgy kell kialakítani, hogy a csatlakozóvezetéken megengedett feszültségesés tartható legyen.

• A mérési ponttól az épületig a mért áramú fővezeték létesítése, üzemeltetése rendszerhasználói feladat.

A rendszerhasználó a mért áramú fővezetéket kábellel, vagy szigetelt szabadvezetékkel építtetheti ki.

• A mérési pont és az épület közötti vezeték építése a rendszerhasználó feladata.

(e) Ha közút keresztezése miatt szükséges a rendszerhasználó telkén segédoszlop elhelyezése, és a csatlakozó vezeték megengedett feszültség esése tartható, úgy a csatlakozási, és egyben a mérési pont az épületen is kialakítható.

5.4.1.3. Földkábeles csatlakozóvezeték kialakítása, a mérési pont meghatározása

Ha a rendszerhasználó földkábeles csatlakozást kér, vagy törvény, rendelet ír elő földkábeles csatlakozást, úgy a következő alapelveket kell szem előtt tartani:

• A csatlakozási pontot és a mérést, lehetőleg a kerítésben, illetve annak közvetlen közelében telepített, arra alkalmas beton pillérben, önhordó fogadó szekrényben, stb. vagy az épület külső falán közterületről láthatóan kell kialakítani.

• A csatlakozási, és mérési ponttól a mért, illetve méretlen fővezetéket az épületig a rendszerhasználó saját hatáskörben létesíti és üzemelteti.

(a) A földkábel csatlakozóvezetéket 3 fázisú kivitelben kell készíteni a terheléstől és a hurokimpedanciától függően:

- Alumínium vezetékkel 16-25-50 mm2 ,

- Réz vezetékkel 10-16-25 mm2 keresztmetszetben.

(b) A kábel vezeték feszültség esése a mérési pontig nem lehet több mint 2%.

(c) Ha az első túláramvédelmi berendezés és a fogyasztásmérő hely az épületen kerül kialakításra, oly módon kell azt elhelyezni, hogy az könnyen elérhető legyen, pld.: épület külső falsíkjában a rendszerhasználóval egyeztetett helyen, kapu bejáróban a kapun kívül, stb. Épületen belül, tulajdonos által elzárható helyen az nem alakítható ki.

(d) A mérőhely kialakítása megegyezik a 0 pontban előírtakkal.

5.4.2. Kisfeszültségű közcélú kábelhálózatra kapcsolás

5.4.2.1. Alapelvek

• Kisfeszültség kábelhálózatról:

- felfűzős csatlakozással - kábel elosztó szekrényből kábel csatlakozással és leágazó összekötővel készíthető csatlakoztatás.

• A csatlakozó vezeték feszültség esése maximum 2% lehet.

• A csatlakozási pont közvetlen közelében a rendszerhasználónak házi főelosztó berendezést kell létesíteni, ahol elhelyezendő az épület első fővédelmi berendezése, melyet a csatlakozási teljesítményre kell méretezni.

• Az érintésvédelmi védővezetőt a csatlakozási pont, illetve a főelosztó berendezés környezetében lévő pontból kell indítani.

5.4.2.2. Kábelcsatlakozás kialakítása, a csatlakozási, és mérési pont meghatározása

(a) Kábelhálózatot általában felfűzős rendszerben kell az épülethez csatlakoztatni, arra alkalmas felfűzős csatlakozó szekrényen keresztül.

A betápláló fővezetéket a csatlakozószekrényben elhelyezett olvadó biztosító felső kapcsaitól kell indítani a rendszerhasználói főelosztó berendezéshez.

A betápláló fővezeték keresztmetszetét úgy kell meghatározni, hogy az épület távlati teljesítményigényét is figyelembe véve a vezetéken a feszültségesés ne legyen nagyobb, mint 1%. A legkisebb keresztmetszet azonban min. 4x50mm2 Al., lehet. A kötőelemet a vezető anyagának megfelelően kell megválasztani.

(b) Felfűzött, földre telepített kábel elosztószekrényből is készíthetők csatlakozások az épületeken elhelyezett csatlakozó szekrényekhez. A csatlakozó szekrény, a benne elhelyezett biztosító és a csatlakozó kábel az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. tulajdona. A biztosító a csatlakozó kábel túlterhelés elleni vádelmét szolgálja.

(c) Az épületre csatlakozás helyét az épület külső falsíkján, úgy kell elhelyezni, hogy az könnyen hozzáférhető, s közterületről látható legyen.

(d) A csatlakozási pont a rendszerhasználó, illetve az ingatlan tulajdonos által elzárható helyen nem helyezhető el, azt kívülről, közterületről kezelendő módon kell elhelyezni. Ettől indokolt esetben, egyedileg egyeztetett módon el lehet térni (pl. műemléki homlokzat).

(e) A rendszerhasználó főelosztóberendezését, a csatlakozási ponttal lehetőleg egy szinten, a rendszerhasználó érdekeit is figyelembe véve, oly módon kell elhelyezni, hogy a csatlakozási ponttól kiépített betáplálófővezeték a lehető legrövidebb legyen.

Az elhelyezésnél a berendezés biztonságára is figyelemmel kell lenni.

(f) A fogyasztásmérő helyét, a főelosztóberendezés közvetlen közelében összevontan, egy helyen kell elhelyezni.

Többszintes épület esetében is cél, hogy a fogyasztásmérők összevontan a főelosztóberendezés közvetlen közelében, egy helyen legyen elhelyezve.

5.4.3. Mérés nélküli hálózatra csatlakozások

Kis teljesítmény igényű, valamint kötött, illetve ismert üzemórát működő villamos berendezések, a rendszerhasználóval kötött megállapodás alapján védelmi készülék közbeiktatásával fogyasztásmérő nélkül is csatlakoztathatóak a kisfeszültségű közcélú elosztó hálózathoz, illetve a közvilágítási hálózathoz. (Pl. KRESZ tábla, telefonfülke, közlekedési lámpa, gáz-átadó, kábeltelevíziós erősítő, stb.)

5.4.4. Csatlakozás és a fogyasztásmérés kialakítása

5.4.4.1. Csatlakozás szabadvezetékkel

A szigetelt szabadvezetéki csatlakozóvezeték a felhasználói oldalon csatlakozhat a felhasználó oldalán kialakított tetőtartóhoz, falihoroghoz, felhasználó felőli oszlophoz, a következők szerint:

a) A tetőtartó cső beépítési helyét lehetőleg úgy kell megválasztani, illetve az ehhez megfelelő méretű tetőtartó csövet úgy kell beépíteni, hogy a cső hossztengelye az épület külső határoló falának külső oldalára essen – vagy külső falának falsíkjában legyen – a fogyasztásmérőhely fölé essen.

• A fogyasztásmérőhely helyét MSZ 447 szabvány követelményeit teljesítve úgy kell megválasztani, hogy a fogyasztásmérőig a vezeték nyomvonala minél rövidebb és lehetőleg törésmentes legyen.

• A méretlen fővezeték teljes vagy az épület felhasználási helyeinek részleges, legalább 50 %-át meghaladó felújítása, illetve az épület jelentős, a csatlakozás környezetét (tetőtartót, falitartót, védőcsövezést, fogyasztásmérő-helyet, csatlakozó berendezést) is érintő építészeti felújítása esetén a csatlakozást úgy kell kialakítani, hogy az megfeleljen az MSZ 447 szabvány követelményeinek.

b) Csatlakozás falitartóhoz, falihoroghoz

Az a) pontban leírt követelményeket értelemszerűen érvényesíteni kell.

5.4.4.2. Csatlakozás földkábellel

Közcélú szabadvezeték hálózat esetén, földkábeles csatlakozás létesítésére az alábbi esetekben indokolt:

a) Amikor a felhasználó kéri;

b) Amikor nem biztosítható, a szigetelt szabadvezetékes csatlakozóvezeték előírt föld feletti magassága.

c) Négy felhasználási helynél több felhasználási helyet ellátó csatlakozás esetében (pl. lakás és közösségi együttesen);

d) Amikor az igényelt teljesítmény kielégíthetősége – a keresztmetszet miatt – csak földkábellel lehetséges.

e) Amikor a jogszabály, vagy hatóság előírja.

5.4.4.3. Több felhasználási helyet tartalmazó épület hálózatra csatlakoztatása

Előzetes igénybejelentést benyújtását követően, a hálózati engedélyes írásban határozza meg az igény kielégítésének műszaki és gazdasági feltételeit. A több felhasználási helyet

tartalmazó épület villamosenergiaellátása, fogyasztásmérőhelyinek kialakítása, nem standard eset.

A méretlen fővezetéken a feszültségesés értéke max. 1% lehet.

5.4.4.4. A fogyasztásmérő berendezések helyének kiválasztása

a) Megközelíthetőség

A fogyasztásmérési helyet lehetőség szerint úgy kell megválasztani, hogy az ingatlan főbejárata közelébe, vagy telekhatárra, vagy a telekhatártól max. 2 m távolságra kerüljön és könnyen megközelíthető legyen. Indokolt esetben, egyedi tervezési eljárás keretében ettől el lehet térni, de nem javasolt.

b) Kezelhetőség, hozzáférhetőség

A fogyasztásmérési hely hozzáférhetőségének szempontjainál, figyelembe kell venni a hálózati engedélyes és a felhasználó jogos érdekeit, valamint teljesíteni kell a kizárólagos őrizet követelményeit.

c) A hely kiválasztásának szempontjai

• Tetőtartó, falitartó vagy falihorog esetén a fogyasztásmérési helyet az épület külső falsíkján, közterületről láthatóan kell kialakítani. A fogyasztásmérő hely alatt csatlakozó főelosztó elhelyezése szükséges.

• Amennyiben a közcélú kábelhálózat földkábellel létesült, és arról a csatlakozókábel „T” leágazással létesül, akkor a kábel fogadására beépítendő csatlakozó főelosztót az ingatlan közterületi határánál, a közterületről kezelhető elhelyezéssel kell kialakítani.

A fogyasztásmérési helyet a felhasználó jogos érdekeit is figyelembe véve, csatlakozó főelosztóval egybeépítve, lehetőleg a telekhatáron kell elhelyezni. Amennyiben a fogyasztásmérési hely nem a telekhatáron elhelyezett csatlakozó főelosztóval egy helyen kerül elhelyezésre, akkor azt, a telekhatárban elhelyezett csatlakozó főelosztótól – a felhasználó jogos érdekeinek figyelembe vételével – maximum 2 m távolságban kell elhelyezni.

Az egy felhasználási helyhez tartozó fogyasztásmérő berendezéseket, egy fogyasztásmérő szekrényen belül, vagy több szekrényelem alkalmazása esetén, azok egy-egy határoló felülete mentén történő közvetlen össze-illesztésével kialakított szekrényelrendezésben kell kialakítani, hogy azok a felhasználási helyre vonatkozóan egy egységet képezzenek. E szabály a csoportos fogyasztásmérőhely kialakítás, utólagos bővítése esetén is irányadó.

Több felhasználási hely földkábeles csatlakozása esetén a csoportos fogyasztásmérési hely az épület főbejárata közelében erre a célra kialakított helyiségben, vagy a lépcsőházban, vagy az épület külső falsíkján is elhelyezhető.

• Több felhasználási helyet tartalmazó épület (épületszekció) esetén, vagy épületenként (épületszekción-ként) vagy szintenként (ezen belül szekciónként) összegyűjtve az épület hozzáférhető közlekedő tereiben. A pince felhasználási helyeinek fogyasztásmérőit a földszinten vagy az alagsorban, a padlás felhasználási helyeiét a legfelső emeleten, kétszintes lakásokét azok bejárati szintjén kell elhelyezni.

• Csoportos elhelyezés esetén az egyes fogyasztásmérő berendezéseken tartósan és egyértelműen meg kell jelölni, hogy azok mely felhasználási hely fogyasztását mérik.

• Csoportos elhelyezés esetén az egyes felhasználók további árszabású fogyasztásmérő berendezések felszereléséhez a bővítésnek a lehetőségét biztosítani szükséges.

• A hely kiválasztásánál előbbieken túl figyelembe kell venni minden felmerülő villamos szakmai- és funkcionális szempontot, a vonatkozó elosztói engedélyesi előírásokat, az építészeti megjelenés és beillesztés szempontjait, valamint a várható időjárási- és környezeti behatásokat is.

• Amennyiben a csatlakozó főelosztó és a rendszerengedélyes fogyasztásmérő szekrény, egy egységként összeszerelve kerül kialakításra, akkor a kiválasztott villamos szerkezetek gyártmányazonosak legyenek és az összeszerelésük, egymáshoz illesztésük során, maradéktalanul be kell tartani a gyártói útmutatóban meghatározottakat.

d) Egy ingatlan, egy csatlakozás - több felhasználási hely – csoportos fogyasztásmérés Egy ingatlanon lévő két (esetleg több) felhasználási hely fogyasztásmérő berendezéseit elsősorban egy helyen, csoportos fogyasztásmérésként kell kialakítani.

e) Egy ingatlanon lévő két (esetleg több) felhasználási hely fogyasztásmérő berendezéseit elsősorban egy helyen, csoportos fogyasztásmérésként kell kialakítani.

f) Egy ingatlan, egy csatlakozás - több felhasználási hely – külön fogyasztásmérés

Több felhasználási helyet képező ingatlanon, épületen, vagy más összetartozó épületcsoporton különálló fogyasztásmérő helyek kialakítására csak akkor kerülhet sor, ha az egyes felhasználási helyek főbejáratai egymástól távol esnek, és az egyes felhasználók fogyasztásmérő szekrény(ek)hez való hozzáférése nem biztosított.

5.4.4.5. Mérőhely kialakításának minimális követelményei (direkt mérés esetén)

a) A fogyasztásmérő helyét, a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, követelményeknek megfelelően kell kialakítani.

b) A mérőhelyet a felhasználó saját költségén alakítja ki.

c) A felhasználó csatlakozásának módjára, a csatlakozási pontok számára és elhelyezkedésére, valamint ezek módosítására a rendszerhasználó igényei alapján, a műszaki előírások és adottságok figyelembe vételével az elosztói engedélyes javaslatot tesz.

d) A fogyasztásmérő hely kialakítása az elosztói engedélyessel egyeztetett terv vagy csatlakozási műszaki dokumentáció alapján történhet.

Fogyasztásmérőhely létesítéséhez a hálózati engedélyes az ellátási területére érvényes rendszerengedéllyel rendelkező, fogyasztásmérőszekrényt kell alkalmazni, vagy a tipizálási eljárás specifikációjában foglaltakat teljesítő egyedi terméket lehet betervezni.

5.4.4.6. Méretlen fővezeték kialakítása

Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. tulajdonában lévő csatlakozóvezeték végpontjától, a csatlakozási ponttól, a méretlen fővezetéket a rendszerhasználónak, beruházónak kell kiépíteni a fogyasztásmérőhelyig. A méretlen fővezetéket, az MSZ 447 szabvány követelményeinek megfelelően, feszültségesésre, melegedésre és áramütés elleni védelem szempontjából is méretezni kell. A méretlen vezetékhálózaton megengedett legnagyobb feszültségesés 1 %.

Ha a csatlakozóvezeték háromfázisú, akkor a méretlen fővezetéket is háromfázisú kivitelben kell létesíteni.

a) Méretlen fővezetéket épületen belül és az épület határoló falán műanyag védőcsőben, mindig a fal külső részén kell vezetni úgy, hogy a vezeték

nyomvonala - a vízszintes és függőleges nyomvonalvezetés követelményének figyelembevételével - a lehető legrövidebb legyen. Tetőtérben a méretlen fővezeték védőcsöve csak függőlegesen vezethető. Vízszintes vezetése csak indokolt esetben megengedett. Ekkor ezen szakasz hossza a legrövidebb legyen és a védőcsövet el kell takarni (pl. betonozás).

b) Megengedett kábel vagy köpenyes vezeték falon kívüli szabványos szerelése védőcső nélkül, ha nincs kitéve mechanikai sérülésnek.

c) A méretlen fővezeték épületek között kábel vagy szigetelt szabadvezeték legyen.

d) A betápláló és a felszálló fővezeték védőcsövének megengedett legkisebb átmérője 36 mm. Alkalmazható vastag- illetve vékonyfalú védőcső, vagy sima belső falú műanyag gégecső is, a villamos szerkezetek kiválasztására és szerelésére vonatkozó műszaki biztonsági követelmények betartásával.

e) A védőcső méreteit úgy kell megválasztani, hogy a vezetékek cseréje építészeti munka nélkül biztosítható legyen. Az átmérője, legalább 36 mm legyen.

f) A védőcsövet lakóházban, irodaházakban és más, ezekhez hasonló jellegű, több felhasználási helyet tartalmazó épületben, a bérelt helyiségeken kívül kell vezetni.

g) Építészetileg indokolt esetben, ha szükséges, megengedett a következő kivitelű méretlen fővezeték bérelt helyiségen való átvezetése is:

• falba süllyesztett, elvakolt védőcsövezés,

• falon kívül szerelt fém védőcső (lakások kivételéve),

• falon kívül szerelt kábel vagy köpenyes vezeték (lakások kivételével) E szakaszokon a kábelen vagy köpenyes vezetéken kötést, leágazást nem szabad készíteni.

h) Védőcsöves szerelés esetén e védőcső szakaszokon vezetékbehúzás céljára alkalmazható doboz, legalább 150x150 mm méretű, zárópecsételhető kivitelű legyen.

i) A méretlen fővezeték a mért felhasználói vezetékektől párhuzamos vezetés esetén legalább 10 cm távolságra legyen. A két vezeték keresztezési helyein mindkét vezetéket mindkét irányban, a keresztezés helyétől számított legalább 10-10 cm- rel túlnyúlóan védőcsőben kell elhelyezni. E távolságon belül a védőcsövek sem toldást, sem dobozt nem tartalmazhatnak.

5.5. Meglévő épületek csatlakozásával kapcsolatos előírások

5.5.1. Teljesítménybővítés egy lakásos háznál

− Ha a bővítés csak a fogyasztásmérő automatájának cseréjét igényli és a betápláló fővezeték, valamint a csatlakozóvezeték keresztmetszete és fázisszáma megfelelő, úgy a rendszerhasználótól nem szabad megkövetelni a méretlen vezetékrendszer átépítését.

− A rendszerhasználó teljesítmény-igénye a betápláló fővezeték, vagy a csatlakozóvezeték cseréjét, bővítését vonja maga után, akkor az új épületek csatlakoztatására vonatkozó előírások az irányadók.

5.5.2. Teljesítménybővítéskor több lakásos háznál

Ha a rendszerhasználó teljesítmény-igénye a méretlen fővezeték, vagy a csatlakozóvezeték cseréjét, bővítését vonja maga után, akkor az új épületek csatlakoztatására vonatkozó előírások az irányadók.

A teljesítmény-bővítéshez az ingatlan tulajdonos /kezelő/ írásbeli hozzájárulása szükséges.

5.6. Magasabb feszültségű csatlakozási pontra történő áttérés

Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. a magasabb feszültség szintre történő áttérés miatt feleslegessé váló közcélú hálózati elemeket nem értékesíti. Azokat a hálózat legkisebb költséggel történő üzemeltetése érdekében máshol felhasználja (elszállítja és beépíti) (különösen transzformátorok, kapcsoló és elosztószekrények). Az adott rendszerhasználó ellátását szolgáló, sérülés nélkül nem elbontható elemeket, amennyiben azt a rendszerhasználó igényli, piaci áron (újra előállítási ár és az életkor figyelembe vételével) értékesíti.

M6 SZ. MELLÉKLET

6. A KÖZCÉLÚ VILLAMOS HÁLÓZATRA CSATLAKOZÁS PÉNZÜGYI ÉS

MŰSZAKI FELTÉTELEI

10/2016. (XI. 14.) MEKH rendelet

a villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak alkalmazási szabályairól

[a közcélú villamos hálózatra csatlakozásra vonatkozó részek]

„A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (5) bekezdés 1. és 2., valamint 9. pontjában kapott felhatalmazás alapján – a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény 12. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következőket rendelem el:

ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § E rendeletet kell alkalmazni a 2017. január 1-jétől 2020. december 31-ig tartó négyéves árszabályozási ciklusban

a) a villamosenergia-rendszer használatáért fizetendő díjak (a továbbiakban: rendszerhasználati díjak),

b) a közcélú hálózathoz történő csatlakozásért fizetendő díjak (a továbbiakban: csatlakozási díjak) és

c) az elosztó által a felhasználó vagy engedélyes igénye alapján, illetve a felhasználó szerződésszegése esetén végzett külön szolgáltatások (a továbbiakban együtt: külön díj ellenében végezhető szolgáltatás) külön díjainak (a továbbiakban: külön díjak)

(a továbbiakban együtt: díjak) alkalmazása során.

1. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. csatlakozást igénylő: a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 2. számú melléklete szerint igénybejelentést benyújtók, így

a) a közcélú hálózatra való új csatlakozást igénylő, leendő rendszerhasználó (a továbbiakban: új csatlakozást igénylő) vagy

b) a közcélú hálózaton már rendelkezésre álló teljesítményen felül többletteljesítményt igénylő rendszerhasználó (a továbbiakban: többletteljesítményt igénylő);

2. csatlakozóvezeték: a csatlakozóberendezés részét képező vezetékrendszer, amely a kisfeszültségű közcélú hálózat leágazási pontját a csatlakozóberendezés valamely elemével vagy a csatlakozási ponttal köti össze;

3. ideiglenes csatlakozást kérő: az a leendő rendszerhasználó, aki ideiglenes csatlakozás megvalósítására határozott idejű, legfeljebb 12 hónapos időtartamra vonatkozó hálózathasználati szerződést kíván kötni;

4. ideiglenes rendszerhasználat: legfeljebb 12 hónap határozott időtartamú rendszerhasználat;

5. háztartási méretű kiserőmű névleges hatásos teljesítménye: a háztartási méretű kiserőmű hálózathasználati szerződésben kVA-ben rögzített névleges teljesítőképességének értékével megegyező, kW-ban értelmezett érték;

6. kiindulási pont: az a pont, amely a közcélú hálózaton a csatlakozást igénylő igénybejelentésekor kerül kijelölésre, amely ponttól a kijelölt csatlakozási pontig új villamos közcélú hálózatot kell építeni;

7. kisfeszültségű csatlakozás: az a közcélú hálózatra való csatlakozás, amelyiknél a csatlakozási pont

1 kV-ot meg nem haladó névleges feszültségen van, de nem minősül közép/kisfeszültségű csatlakozásnak;

8. közép/kisfeszültségű csatlakozás: az a csatlakozás, amelyiknél az 1 kV-ot meg nem haladó névleges feszültségű csatlakozási pont

a) a közép/kisfeszültségű transzformátor kapcsain,

b) a közép/kisfeszültségű transzformátor kapcsairól közvetlenül ellátott, a transzformátorállomás részét képező kisfeszültségű kapcsoló- vagy elosztóberendezésben vagy

c) technikai okokból a közép/kisfeszültségű transzformátorállomástól a vezeték nyomvonal vízszintes vetületére vetítve 3 méteren belül elhelyezett fogyasztásmérő szekrényben

található;

9. középfeszültségű csatlakozás: az a közcélú hálózatra való csatlakozás, amelyiknél a csatlakozási pont 1 kV-nál nagyobb, de 35 kV-ot meg nem haladó névleges feszültségen van, de nem minősül nagy/középfeszültségű csatlakozásnak;

10. nagy/középfeszültségű csatlakozás: az a csatlakozás, amelyiknél az 1 kV-nál nagyobb, de 35 kV- ot meg nem haladó névleges feszültségű csatlakozási pont a nagy/középfeszültségű transzformátorállomásban a transzformátorkapcsokon, vagy a kapcsokról közvetlenül ellátott kapcsoló- vagy elosztóberendezésben található;

11. nagyfeszültségű csatlakozás: az a közcélú hálózatra való csatlakozás, amelyiknél a csatlakozási pont 35 kV-nál nagyobb névleges feszültségen van;

12. névleges áramerősség: az az áramerősség, amellyel az olvadóbiztosító kiolvadás, illetve a túláram-korlátozóval rendelkező megszakító leoldás nélkül tartósan terhelhető;

13. saját célú felhasználási arány (a továbbiakban: SCFA):

a) az adott elszámolási időszakban (de legfeljebb 12 hónap alatt) a háztartási méretű kiserőmű által megtermelt villamosenergia-mennyiség és az adott évben a háztartási méretű kiserőmű által a közcélú hálózatba betáplált villamosenergia-mennyiség különbségének és

b) az adott elszámolási időszakban (de legfeljebb 12 hónap alatt) a háztartási méretű kiserőmű által megtermelt villamosenergia-mennyiségnek

az aránya, két tizedesjegyre kerekítve;

14. túláramvédelmi készülék: kismegszakító, olvadóbiztosító, túláram-korlátozóval rendelkező megszakító.

(…)

MÁSODIK RÉSZ RENDSZERHASZNÁLATI DÍJAK

HARMADIK RÉSZ CSATLAKOZÁSI DÍJAK

VI. FEJEZET

A CSATLAKOZÁSI DÍJRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

25. § (1) E rendelet csatlakozási díjra vonatkozó rendelkezéseit – e rendeletben foglalt kivételekkel

– csatlakozási pontonként önállóan kell alkalmazni.

(2) A hálózati engedélyesek egymás hálózatára történő csatlakozásánál csatlakozási díjat nem fizetnek.

(3) A csatlakozási díjakat a csatlakozást igénylő annak a hálózati engedélyesnek a részére fizeti meg, akinek a hálózatára csatlakozik vagy csatlakozni kíván.

(4) A hálózati engedélyes a csatlakozást igénylőtől a közcélú hálózatra való új csatlakozáshoz igényelt villamos teljesítmény, illetve a közcélú hálózaton már rendelkezésre álló teljesítményen felüli többletteljesítmény nyújtásáért az e rendeletben foglaltakon kívüli díjat nem kérhet.

(5) Ha a csatlakozás beruházást igényel a közcélú hálózaton, akkor

a) az e rendelet szerint a csatlakozási díjak megfizetése ellenében a hálózati engedélyes által vagy

b) a csatlakozást igénylő és a hálózati engedélyes közötti megállapodás alapján a csatlakozást igénylő saját beruházásában

a csatlakozási pontig megépített és üzembe helyezett vezetékek, átalakító és kapcsoló berendezések a hálózati engedélyes tulajdonában lévő közcélú hálózat részét képezik.

(6) Abban az esetben, ha a hálózati engedélyes igénye miatt van szükség a legkisebb költség elvének megfelelő – a jogszabályi előírásokat is figyelembe vevő – csatlakozásnál magasabb költséggel megvalósítható csatlakozásra, akkor a csatlakozást igénylővel szemben a legkisebb költség elvének megfelelően létesíthető csatlakozáshoz tartozó díjfizetési szabályokat kell alkalmazni.

(7) A befizetett csatlakozási díjak összegét a hálózati engedélyes külön, a csatlakozások érdekében megvalósított beruházásokhoz hozzárendelve tartja nyilván, és azt kizárólag hálózatfejlesztésre vagy a

26. § (2) bekezdés és a 33. § (5) és (6) bekezdés szerinti visszafizetésekre használhatja fel.

(8) A VET 9. § (1) bekezdésében foglaltak végrehajtása érdekében az elosztók minden naptári hónap első munkanapján honlapjukon tájékoztatást nyújtanak a működési területükön megvalósítható kiserőművi csatlakozási lehetőségekről. A tájékoztatás tartalmára, a jelentkezési eljárásra és a csatlakozási igények kielégítésére vonatkozó részletszabályokat az elosztói szabályzat tartalmazza.

26. § (1) Ha

a) a rendszerhasználó az adott csatlakozási ponton rendelkezésre álló teljesítményének egy részét a teljesítmény rendelkezésre állásától számítva legalább 12 hónapon keresztül nem veszi igénybe,

b) ezt követően a hálózati engedélyes írásban kezdeményezi a rendszerhasználónál a rendszerhasználó rendelkezésére álló teljesítmény csökkentését,

c) ezt a rendszerhasználó a kezdeményezés kézhezvételétől számított 15 napon belül nem kifogásolja és

d) a rendszerhasználónak a hálózati engedélyessel szemben nincs lejárt esedékességű díjfizetési kötelezettsége,

akkor a hálózati engedélyes visszafizeti a rendszerhasználó részére – a rendelkezésre álló teljesítmény csökkenésének ellenértékeként a rendszerhasználó által az adott csatlakozási ponthoz tartozóan korábban – de 10 évnél nem régebben – megfizetett csatlakozási díj (kis- és középfeszültségű vételezésre történt csatlakozás esetén csak az alapdíj) nominális összegének a teljesítménycsökkentés mértékének megfelelő részét.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti visszafizetést követően a rendszerhasználó ugyanarra a csatlakozási pontra a későbbiekben bármikor az aktuálisan rendelkezésre állónál magasabb teljesítményre nyújt be igényt, akkor a csatlakozási díjakat e többletteljesítményre vonatkozóan a kérelem benyújtásakor hatályos szabályok szerint fizeti meg.

VII. FEJEZET

A NEM TÉTELESEN MEGÁLLAPÍTOTT CSATLAKOZÁSI DÍJ ALKALMAZÁSÁNAK SZABÁLYAI

13. Az erőmű – kivéve a háztartási méretű kiserőművet – és a nagyfeszültségű hálózatra csatlakozást igénylő felhasználó által fizetendő csatlakozási díj alkalmazásának szabályai

27. § (1) Erőmű – kivéve a háztartási méretű kiserőművet – (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: erőmű) és nagyfeszültségű hálózatra csatlakozást igénylő esetében a hálózati engedélyes által a csatlakoztatáshoz a közcélú hálózaton megvalósított beruházás műszaki tartalma alapján készített költségbecslés alapulvételével kell a csatlakozási díjat előzetesen megfizetni. Ha a szükséges fejlesztés tényleges költsége eltér a költségbecslésben szereplő várható költségtől, akkor a megvalósított létesítmények üzembe helyezése után a felek között utólagos elszámolásnak van helye.

(2) Erőmű – kivéve a VET 35. § (3) bekezdése szerinti erőművet (termelőt) – és nagyfeszültségű hálózatra csatlakozást igénylő esetében a csatlakozási díj megállapításához figyelembe vehető az adott hálózati engedélyes 5 évnél nem régebbi azon hálózati beruházásainak nettó értéke, amelyek révén az erőmű vagy a rendszerhasználó teljesítmény-, illetve csatlakoztatási igényének kielégítése lehetővé vált. Ezen értéket a hálózati engedélyes független műszaki-gazdasági szakvélemény figyelembevételével határozza meg.

28. § (1) A létrejövő új erőmű vagy meglévő erőmű új, a meglévő csatlakozási teljesítmény felett többletteljesítményt igénylő erőműegysége csatlakozási díjkedvezményre jogosult, ha

a) kizárólag a Vhr. 7. számú melléklet a) pont aa)–ad) alpontjai szerint elsődlegesnek minősülő megújuló energiaforrásokkal működtethető vagy

b) az a) pontban foglaltakon kívüli, de a Vhr. 7. számú melléklet a) pontja szerint elsődlegesnek minősülő megújuló energiaforrásokkal részben vagy egészben működtethető, és az erőmű üzemeltetője vállalja, hogy az új erőmű vagy erőműegység összes végtermékének előállításához évenként, a működés megkezdésének évét követő első naptári év elejétől az ötödik naptári év végéig számítva éves átlagban

ba) legalább 70%-ban vagy

bb) legalább 90%-ban

a Vhr. 7. számú melléklet a) pontja szerint elsődlegesnek minősülő megújuló energiaforrást használ.

(2) A csatlakozási díjkedvezmény szempontjából nem tekinthető új erőműnek vagy erőműegységnek az a műszaki megoldás, amelyik – a villamos energia hálózatra adására szolgáló vezetékeket és egyéb villamos berendezéseket kivéve – a villamosenergia-termelés tekintetében bármilyen módon műszakilag kapcsolódik egy már meglévő erőműhöz vagy erőműegységhez, vagy azzal közös főberendezést tartalmaz.

(3) A csatlakozási díjkedvezményt igénylő erőmű üzemeltetője (e § alkalmazásában a továbbiakban: csatlakozási díjkedvezményt igénylő) a csatlakozási szerződés megkötése előtt írásban nyilatkozik a hálózati engedélyes részére arról, hogy a csatlakozási díjkedvezményt igénybe kívánja venni.

(4) A csatlakozási díjkedvezményt igénylő a (3) bekezdésben foglalt nyilatkozatban foglaltak igazolása érdekében legkésőbb az üzembe helyezést követő egy hónapon belül kérelmezi a Hivatalnál a csatlakozási díj számításánál figyelembe vett új erőmű, illetve erőműegységei vonatkozásában a megújuló energiaforrásból és a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből nyert villamos energia származásának igazolásáról szóló kormányrendelet szerinti minősítést.

(5) A csatlakozási díjkedvezményt igénylő (1) bekezdés b) pont szerinti vállalásának a csatlakozó új erőmű – vagy a csatlakozási többletteljesítményt szükségessé tevő új erőműegységek – működtetéséhez felhasznált

a) elsődlegesnek minősülő megújuló energiaforrások gigajoule-ban (GJ) mért mennyiségének és

b) összes elsődleges energiaforrás gigajoule-ban (GJ) mért mennyiségének egymáshoz viszonyított aránya alapján számolva kell teljesülnie.

(6) A csatlakozási díjkedvezmény

a) az (1) bekezdés a) pontja esetében a csatlakozási díj 50%-a,

b) az (1) bekezdés b) pont ba) alpontja esetében a csatlakozási díj 30%-a,

c) az (1) bekezdés b) pont bb) alpontja esetében a csatlakozási díj 50%-a.

(7) Az (1) bekezdés szerinti jogosultsággal kapcsolatos feltételek teljesülését a Hivatal ellenőrzi és amennyiben megállapítja, hogy

a) az erőmű, illetve annak a csatlakozási díjkedvezmény számításánál figyelembe vett egy vagy több erőműegysége a (4) bekezdés szerinti minősítést nem kapta meg, akkor a kapott csatlakozási díjkedvezményt egy összegben,

b) az erőmű, illetve annak a csatlakozási díjkedvezmény számításánál figyelembe vett egy vagy több erőműegysége által kapott, (4) bekezdés szerinti minősítést a működés megkezdésétől számított 5 éven belül visszavonta, akkor a kapott csatlakozási díjkedvezmény 5 éven belüli, a minősítéssel már nem érintett időszak hosszával arányos részét, vagy

c) az (1) bekezdés b) pontja szerinti erőmű által felhasznált elsődlegesnek minősülő megújuló energiaforrások aránya az adott naptári évben – a működés megkezdésének évét követő 1. naptári év elejétől az 5. naptári év végéig számítva – nem érte el az (1) bekezdés b) pontja szerint általa előzetesen vállalt százalékos határértéket, akkor a kapott csatlakozási díjkedvezmény 20%-át (évente)

az erőmű üzemeltetője a Hivatal határozata alapján visszafizeti a hálózati engedélyes részére.

14. A háztartási méretű kiserőmű csatlakozási díjára vonatkozó szabályok

29. § (1) A háztartási méretű kiserőművekre a VET 35. § (4) bekezdése szerint vonatkozó teljesítményhatár 3×63 Amper.

(2) Háztartási méretű kiserőmű csatlakozása esetén a vételezésre és a betáplálásra igényelt teljesítmény közül a nagyobbik alapulvételével, de minden esetben a rendszerhasználókra vonatkozó, a 31–34. §-ban foglalt szabályok szerint kell a csatlakozási díjat megfizetni, amely teljesítmény vételezésre és betáplálásra is igénybe vehető.

(3) A vételezésre rendelkezésre álló teljesítménynél nem nagyobb betáplálási teljesítményigény esetén nem kell csatlakozási díjat fizetni.

15. Az ideiglenes csatlakozást kérő által fizetendő csatlakozási díj alkalmazásának szabályai

30. § Az ideiglenes csatlakozási ponton túli – nem közcélú – vezetékek létesítése és bontása az ideiglenes csatlakozást kérő feladata, ezek költségeit az ideiglenes csatlakozást kérő viseli.

VIII. FEJEZET

A KÖZÉP- VAGY KISFESZÜLTSÉGŰ KÖZCÉLÚ HÁLÓZATRA CSATLAKOZÓ FELHASZNÁLÓK ÁLTAL FIZETENDŐ CSATLAKOZÁSI DÍJ ALKALMAZÁSÁNAK SZABÁLYAI

16. Csatlakozási alapdíj

31. § (1) Csatlakozási alapdíjat nem fizet

a) az erőmű a betáplálási csatlakozási ponton jelentkező rendszerhasználói igény tekintetében a segédüzemi teljesítményigényének mértékéig,

b) a felhasználó a felhasználási helyen az igénybejelentés időpontjában már rendelkezésére álló teljesítményért,

c) a kisfeszültségű vételezés céljából csatlakozást igénylő felhasználási helyenként egy csatlakozási pont esetén, ha annál a csatlakozási pontnál a fázisonként igényelt névleges áramerősségek összege – az új csatlakozási igény alapján vagy a már meglévő szerződésben szereplő érték és a többletigény együttes figyelembevétele alapján számítva – nem haladja meg a 32 ampert , ideértve a VET 146/A. §

(9) bekezdés szerint meghatározott, összesen legfeljebb 32 amper áramerősségű kisfeszültségű csatlakozást igénylőt is.

(2) Ha a csatlakozást igénylő által igényelt teljesítmény meghaladja az (1) bekezdés szerinti teljesítményhatárokat, a csatlakozási alapdíjat csak az e feletti teljesítmény után fizeti meg.

(3) A közcélú hálózaton már rendelkezésre álló teljesítményen felüli többletteljesítmény-igény esetén a csatlakozási alapdíjat a többletteljesítményt igénylő az igényelt többletteljesítménynek megfelelően fizeti meg, figyelembe véve az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat is.

(4) Ha az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó az adott csatlakozási pontra vonatkozóan – a nem vezérelt vételezésen kívül – a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről szóló miniszteri rendelet szerinti

a) időszakos, külön mért, vezérelt, illetve

b) idényjellegű, külön mért

vételezésre (felhasználásra) is igényel villamos teljesítményt, akkor a csatlakozási alapdíjat – feltéve, hogy az idényjellegű, külön mért vételezés esetében a külön mért áramkör túláramvédelmi készülékének névleges teljesítménye (áramerősség-értéke) nem haladja meg a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott, ilyen vételezésre jogosult felhasználói berendezések igényelt névleges csatlakozási teljesítményét – csak a legnagyobb

rendelkezésre álló teljesítményt igénylő vételezési mód teljesítménye után fizeti meg, figyelembe véve az (1)–(3) bekezdésben foglaltakat is.

17. A csatlakozóvezeték díja

32. § (1) Csatlakozóvezeték díjat fizet - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a csatlakozást igénylő a csatlakozóvezeték létesítéséért, ha az igényének kielégítése érdekében kiépítésre kerülő kisfeszültségű csatlakozóvezeték hossza meghaladja

a) szabadvezetékes csatlakozás esetén a 30 métert,

b) földkábeles csatlakozás esetén a 15 métert.

(2) Csatlakozóvezeték díjat az (1) bekezdés szerinti vezetékhosszok feletti hosszok után kell fizetni.

(3) Nem fizet csatlakozóvezeték díjat a VET 146/A. § (9) bekezdése alapján az összesen legfeljebb 32 amper áramerősségű kisfeszültségű csatlakozást igénylő, ha igénye a vezetékhossz és a műszaki megoldás tekintetében megfelel a legkisebb költség elvének figyelembevételét előíró VET 146/A. § (5) bekezdésének, valamint igényének kielégítése a VET 146/A. § (9) bekezdésében megjelöltnél nem hosszabb közcélú vezeték építését teszi szükségessé.

(4) Az (1) bekezdés szerinti vezetékhosszokon a nyomvonalhossz földfelszínre vetített hossza értendő.

(5) Az (1) bekezdés szerinti vezetékhosszakat a díjfizetés alóli mentesség szempontjából felhasználási helyenként csak egy csatlakozási pontra vonatkoztatva lehet számításba venni.

(6) Ha a (3) bekezdés szerinti csatlakozás létrejöttét követő 5 éven belül az adott felhasználási helyre vonatkozóan a csatlakozást igénylő olyan többletigény nyújt be, amely kapcsán a fázisonként igényelt névleges áramerősségek összege meghaladja a 32 ampert, akkor a csatlakozást igénylő köteles megfizetni a (3) bekezdés szerinti elsődleges igényhez kapcsolódó, de az (1) bekezdés figyelembevételével számított csatlakozóvezeték díjat is.

18. A közcélú vezeték díja

33. § (1) Ha a csatlakozást igénylő igényének kielégítése érdekében kisfeszültségű közcélú elosztó hálózat kiépítése szükséges, akkor ehhez kapcsolódóan a csatlakozást igénylőnek nem kell közcélú vezeték díjat fizetnie

a) a VET 146/A. § (9) bekezdésének megfelelően az összesen legfeljebb 32 amper áramerősségű kisfeszültségű csatlakozási igény esetén,

aa) szabadvezetéknél (beleértve a szigetelt szabadvezetéket is) 100 méterig,

ab) földkábelnél 50 méterig

b) az összesen 32 amper áramerősségnél nagyobb kisfeszültségű csatlakozási igény esetén,

ba) szabadvezetéknél (beleértve a szigetelt szabadvezetéket is) 50 méter,

bb) földkábelnél 25 méterig.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vezetékhosszakat minden kisfeszültségű vételezés céljából csatlakozást igénylő esetén felhasználási helyenként legfeljebb egy csatlakozási pontra vonatkoztatva kell számításba venni.

(3) Ha a csatlakozást igénylő igényének kielégítése érdekében középfeszültségű közcélú elosztó hálózat kiépítése szükséges, akkor ehhez kapcsolódóan a csatlakozást igénylőnek nem kell közcélú vezeték díjat fizetnie

a) a VET 146/A. § (9) bekezdésének megfelelően az összesen legfeljebb 32 amper áramerősségű kisfeszültségű csatlakozási igény esetén

aa) középfeszültségű szabadvezetéknél (beleértve a szigetelt szabadvezetéket is) 500 méterig, ab) középfeszültségű földkábelnél 250 méterig,

b) az összesen 32 amper áramerősségnél nagyobb kisfeszültségű csatlakozási igény és a középfeszültségű csatlakozási igény esetén

ba) középfeszültségű szabadvezetéknél (beleértve a szigetelt szabadvezetéket is) 250 méterig, bb) középfeszültségű földkábelnél 125 méterig.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott vezetékhosszakat a kisfeszültségű vételezés céljából csatlakozást igénylő esetében új közép/kisfeszültségű transzformátorállomásonként, a középfeszültségű vételezés céljából csatlakozást igénylő esetében felhasználási helyenként legfeljebb egy csatlakozási pontra vonatkoztatva kell számításba venni.

(5) Közcélú vezeték díjat az (1) és (3) bekezdés szerinti vezetékhosszak feletti hosszak után kell fizetni.

(6) Ha az (1) bekezdés a) pontja vagy a (3) bekezdés a) pontja szerinti csatlakozás létrejöttét követő 5 éven belül az adott felhasználási helyre vonatkozóan a csatlakozást igénylő többletigénye kapcsán a fázisonként igényelt névleges áramerősségek összege meghaladja a 32 ampert, akkor a csatlakozást igénylő köteles az (1) bekezdés a) pontja vagy a (3) bekezdés a) pontja szerinti elsődleges igényhez kapcsolódó, de az (1) bekezdés b) pontja vagy a (3) bekezdés b) pontja szerint számított közcélú vezeték díjat megfizetni.

(7) A kiindulási ponttól mért teljes vezetékhosszakon, valamint a közcélú vezeték díjának megállapítása szempontjából számításba vehető, az (1) és (3) bekezdésben meghatározottakon felüli vezetékhosszokon kisfeszültségű csatlakozás esetén a leágazási pontig, középfeszültségű csatlakozás esetén a csatlakozási pontig megvalósítandó nyomvonal földfelszínre vetített hossza értendő.

(8) A magánvezeték csatlakozási pontjáig kiépítendő közcélú hálózat esetében a közcélú vezeték díjának több rendszerhasználó közötti megosztására vonatkozó megállapodást a beruházó, illetve a magánvezeték üzemeltetője is megkötheti a hálózati engedélyessel. A közcélú vezeték díjának megfizetésével, illetve visszatérítésével kapcsolatos további részletes szabályokat villamosenergia- ellátási szabályzat (elosztói szabályzat) határozza meg.

(9) Ha a csatlakozási díjfizetés alapján létesült közcélú vezetékre annak üzembe helyezésétől számított 10 éven belül újabb rendszerhasználó kíván csatlakozni, akkor az újonnan csatlakozó leendő rendszerhasználó által fizetendő közcélú vezeték díj megegyezik az adott közcélú vezeték építése kapcsán az érintett rendszerhasználók által addig fizetett közcélú vezeték létesítési díjösszeg egy rendszerhasználóra – beleértve az új csatlakozást igénylőt is – eső értékével.

(10) A hálózati engedélyes a (9) bekezdés szerint az új csatlakozást igénylőtől beszedett közcélú vezeték díjat – eltérő megállapodás hiányában – egyenlő arányban visszatéríti az adott közcélú vezeték létesítése kapcsán, illetve a létesítést követően csatlakozási díjat fizető rendszerhasználók részére.

(11) Ha a hálózati engedélyes saját kockázatára a már ismert rendszerhasználók igényét meghaladó hosszúságú közcélú vezetéket létesít, akkor az erre a vezetékszakaszra később csatlakozó rendszerhasználóktól a közcélú vezeték díját az (1) és (3) bekezdés e vezetékszakaszra történő alkalmazásával kérheti a létesítés évétől számított 5 évig.

19. Egyéb díjalkalmazási szabályok

34. § Ha a kis- vagy a középfeszültségű hálózatra csatlakozást igénylő a legkisebb költség elvének megfelelő – de az egyéb jogszabályi előírásokat is figyelembe vevő – csatlakozáshoz képest az igényelt

a) vezetékhosszak,

b) műszaki megoldás vagy

c) hatósági, illetve szakhatósági eljárás

miatt csak magasabb költséggel megvalósítható csatlakozást kér, akkor a csatlakozást igénylő – a villamosenergia-ellátási szabályzatban (elosztói szabályzat) foglaltakra is figyelemmel – a hálózati engedélyes részére a 31–33. §-ok szerinti csatlakozási díjakon felül a ténylegesen megvalósuló beruházás aktivált értéke és a legkisebb költségű változatnak megfelelő beruházás elosztói szabályzat szerinti, elméletileg meghatározott aktiválási értéke közötti különbség 70%-át is megfizeti.

NEGYEDIK RÉSZ KÜLÖN DÍJAK

(…)

ÖTÖDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

44. § (1) Ez a rendelet 2017. január 1. napján lép hatályba.

(2) A 28. § (1) bekezdése a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cikk (3)–(8) bekezdésének való megfelelést szolgálja.

(3) A villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak alkalmazási szabályairól szóló 10/2016. (XI. 14.) MEKH rendelet és a villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak mértékéről szóló 15/2016. (XII. 20.) MEKH rendelet módosításáról szóló 12/2018. (XII. 15.) MEKH rendelet 1. §-ával megállapított 12. § (1) bekezdése szerinti kiegyenlítő befizetéseket első alkalommal 2019. január tárgyhónap vonatkozásában 2019. februárban kell az elosztónak az átviteli rendszerirányító elkülönített számlájára teljesítenie.

15/2016. (XII. 20.) MEKH rendelet

a villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak mértékéről

[a közcélú villamos hálózatra csatlakozásra vonatkozó részek]

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (5) bekezdés 1., 2., 3. és 9. pontjában kapott felhatalmazás alapján – a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi

XXII. törvény 12. § n) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következőket rendelem el:

1. § Az átviteli rendszerirányító és az elosztók által alkalmazható rendszerhasználati díjak mértékét az 1. melléklet tartalmazza.

2. § Az elosztók közötti, a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET) 142. § (6) bekezdése, 143. § (6) bekezdése és 144. § (2) bekezdése szerinti kiegyenlítő fizetések mértékét – a villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak alkalmazási szabályairól szóló 10/2016. (XI. 14.) MEKH rendelet (a továbbiakban: Áralkalmazási rendelet) alkalmazási feltételeivel összhangban – a 2. melléklet tartalmazza.

3. § Az átviteli rendszerirányító és az elosztók által alkalmazható csatlakozási díjak mértékét a 3. melléklet tartalmazza.

4. § Az elosztó által külön díj ellenében végezhető szolgáltatások díjainak mértékét a 4. melléklet tartalmazza.

5. § Az 1–4. melléklet szerinti díjak az általános forgalmi adót nem tartalmazzák.

6. § Ez a rendelet 2017. január 1. napján lép hatályba.

(…)

3. melléklet a 15/2016. (XII. 20.) MEKH rendelethez

Az átviteli rendszerirányító és az elosztók által alkalmazható csatlakozási díjak

1. Nem tételesen, a kiszámításra vonatkozó módszer előírásával megállapított csatlakozási díjak

1.1. A hálózati engedélyes által a közcélú hálózatra csatlakozó erőműtől kérhető csatlakozási díj

Ha az erőmű csatlakoztatása érdekében a közcélú hálózaton szükséges beruházást a hálózati engedélyes végzi, és ez a beruházás

a) kizárólag az adott erőmű csatlakozását teszi lehetővé, akkor csatlakozási díjként legfeljebb a beruházás aktivált értéke,

b) nem kizárólag az adott erőmű csatlakozását teszi lehetővé, akkor csatlakozási díjként a beruházás aktivált értékének teljesítményarányos része

kérhető.

1.2. A hálózati engedélyes által a nagyfeszültségű hálózatra csatlakozó felhasználótól kérhető csatlakozási díj

A nagyfeszültségű hálózatra történő csatlakozás esetén a hálózati engedélyes által a felhasználótól kérhető csatlakozási díj mértéke

a) ha a csatlakozás érdekében az engedélyes hálózatán megvalósított beruházás kizárólag az adott felhasználó csatlakozását teszi lehetővé, akkor 1 MFt/MVA,

de ha a tényleges beruházás aktivált értékének 70%-a meghaladja az 1 MFt/MVA díj és a felhasználó által igényelt teljesítmény szorzatának megfelelő összeget, akkor az aktivált érték 70%-a,

b) ha a csatlakozás érdekében az engedélyes hálózatán megvalósított beruházás nem kizárólag az adott felhasználó által igényelt teljesítménynek megfelelő csatlakozást teszi lehetővé, akkor az 1 MFt/MVA díjjal számított díjösszeg és a csatlakozás érdekében az engedélyes hálózatán szükséges tényleges beruházás aktivált értéke 70%-ának megfelelő összeg közül a nagyobbnak a felhasználó által igényelt teljesítménnyel arányos része.

1.3. Az ideiglenes csatlakozást kérőtől kérhető csatlakozási díj

Ideiglenes csatlakozás esetén az ideiglenes csatlakozást kérőtől kérhető csatlakozási díj mértéke nem haladhatja meg az ideiglenes csatlakozás érdekében a közcélú hálózaton újonnan szükséges tényleges beruházás aktivált értékének 50%-át.

2. Tételesen megállapított csatlakozási díjelemek (a kis- és a középfeszültségű közcélú hálózatra csatlakozó felhasználótól kérhető csatlakozási díj elemei)

2.1. Csatlakozási alapdíj

A kis- és a középfeszültségű közcélú hálózatra csatlakozó felhasználóktól kérhető csatlakozási alapdíj mértéke

a) kisfeszültségre történő csatlakozás esetén, a névleges áramerősségek együttes összegét alapul véve

– a b) pontban foglaltak kivételével – 3600 Ft/A,

b) közép/kisfeszültségű transzformátorállomáshoz kisfeszültségen történő közvetlen csatlakozás esetén 14 400 Ft/kVA,

c) középfeszültségre történő csatlakozás esetén – a d) pontban foglaltak kivételével – 12 600 Ft/kVA,

d) nagy/középfeszültségű vagy közép/középfeszültségű transzformátorállomáshoz középfeszültségen történő közvetlen csatlakozás esetén 11 400 Ft/kVA.

2.2. Közcélú vezeték díja

Közcélú vezeték létesítése esetén a felhasználótól a legkisebb költség elvének megfelelő csatlakozási változathoz tartozó vezetékhossz alapulvételével – egyidejűleg közösen csatlakozni kívánó, egymással megállapodást kötő több felhasználó esetén közöttük ezen megállapodás figyelembevételével osztva meg – legfeljebb a következő mértékű közcélú vezeték díja kérhető:

a) kisfeszültségű hálózat építésénél

aa) szabadvezeték esetén 3600 Ft/m,

ab) a VET 178/J. §-a alapján kötelezően földkábellel létesítendő közcélú vezeték esetén 3600 Ft/m,

ac) az ab) alpont alá nem tartozó, földkábellel létesítendő közcélú vezeték esetén 8400 Ft/m;

b) középfeszültségű hálózat építésénél

ba) szabadvezeték esetén 4200 Ft/m,

bb) a VET 178/J. § alapján kötelezően földkábellel létesítendő közcélú vezeték esetén 4200 Ft/m,

bc) a bb) alpont alá nem tartozó, földkábellel létesítendő közcélú vezeték esetén 9600 Ft/m.

2.3. Csatlakozóvezeték díja

Csatlakozóvezeték létesítése esetén a kisfeszültségű hálózatra csatlakozó felhasználótól a legkisebb költség elvének megfelelő csatlakozási változathoz tartozó vezetékhossz alapulvételével kérhető csatlakozóvezeték díj mértéke:

a) szabadvezetékes csatlakozóvezeték esetén 1200 Ft/m,

b) a VET 178/J. §-a alapján kötelezően földkábellel létesítendő csatlakozóvezeték esetén 1200 Ft/m,

c) a b) pont alá nem tartozó, földkábellel létesítendő csatlakozóvezeték esetén 4000 Ft/m.”

A rendszerhasználó beruházásában megvalósított hálózati elemek

Közcélú hálózat létesítése általános esetben az elosztói engedélyes beruházásában valósul meg, ugyanis az elosztói engedélyes a VET (24-33. §) és a Vhr. (8-10. §) előírásai alapján köteles a felhasználók villamosenergia-ellátásának műszaki feltételeit biztosítani, hálózatát fejleszteni, melynek során a legkisebb költség elve a rendező elv (VET 24. §). Közcélúként létesülő hálózatot csak hálózati engedélyes létesíthet a VET XIV. fejezetében foglalt jogok alapján.

A rendszerhasználó közcélú hálózathoz való csatlakozásra vonatkozó igénybejelentésére az elosztói engedélyes tájékoztatót ad a csatlakozás műszaki-gazdasági feltételeiről. A tájékoztatónak a rendszerhasználó által történt elfogadása után a felek a csatlakozás műszaki/gazdasági feltételeinek megteremtésére hálózati csatlakozási szerződést kötnek. Amennyiben a két fél közösen abban állapodik meg, hogy a csatlakozás érdekében megvalósítandó közcélú hálózati elem az általános esettől eltérően a rendszerhasználó saját beruházásában valósul meg, akkor annak feltételeit jelen szabályzat 7. sz. melléklete alapján a hálózati csatlakozási szerződésben kell rögzíteni. Ebben az esetben fel kell hívni a rendszerhasználó figyelmét arra is, hogy a hálózati engedélyessel azonos eljárásrend szerint kell eljárnia, így különösen vezetékjogot és használati jogot kell alapítania az elosztói engedélyes javára, valamint a saját beruházásban létesült közcélú hálózat tulajdonjogát az elosztói engedélyesre át kell ruháznia. A tulajdon-átruházásnak a rendeletből következő műszaki/pénzügyi feltételeit is a hálózati csatlakozási szerződésben kell rögzíteni.

A legkisebb költségű csatlakozástól való eltérés

Műszaki eltérés

Amennyiben a rendszerhasználó a jelen szabályzatban bemutatott közcélú hálózati és csatlakozó vezetéki műszaki megoldások közül az adott körülmények között megvalósítható, legkisebb költségűtől eltérő megoldást szeretne megvalósíttatni, akkor a csatlakozási alapdíjon felül az alábbi csatlakozóvezeték- ill. közcélúvezeték-létesítési díjat kell megfizetnie:

csatlakozóvezeték esetén a legkisebb költségű változat szerinti – a díjmentes hossz figyelembevételével számolt – normatív csatlakozóvezeték-létesítési díjon felül a ténylegesen megvalósuló csatlakozóvezeték-beruházás aktivált értéke és a legkisebb költségű változat normatív létesítési költsége közötti különbség 70 %-át;

közcélú vezeték esetén a legkisebb költségű változat szerinti – a díjmentes hossz figyelembevételével számolt – normatív közcélú vezeték-létesítési díjon felül a ténylegesen megvalósuló közcélúvezeték-beruházás aktivált értéke és a legkisebb költségű változat normatív létesítési költsége közötti különbség 70 %-át.

Növelt üzembiztonsági igényű ellátás

Növelt üzembiztonságú ellátási igény esetén a csatlakozási díjat a 10/2016. (XI.14.)MEKH rendelet (továbbiakban: Hcsr.) 25. §. (1) bekezdése szerint csatlakozási pontonként, a Hcsr. rendelkezéseit minden csatlakozási pontra önállóan alkalmazva kell megfizetni. Ilyen esetben a csatlakozási díj számításához minden árampályához egy saját csatlakozási pontot kell rendelni, még ha azok fizikailag/elektromosan egybe is esnek. Csatlakozási alapdíjat ilyen esetben az irányonként rendelkezésre álló teljesítmény után kell fizetni.

Eljárási eltérés

Amennyiben közcélú hálózati elemek létesítése során a rendszerhasználó a normál hatósági és szakhatósági engedélyezési eljárásrendtől eltérő eljárás lefolytatását kéri, az ezzel összefüggő engedélyezési többletdíjakat meg kell fizetnie.

Pályáztatás

Amennyiben az elosztói engedélyes külső igényre olyan hálózatlétesítési vagy átalakítási tevékenységet végez – akár vállalkozói, akár hálózati csatlakozási szerződés keretében –, melynek során vállalkozókat foglalkoztat, és az igénylővel a ténylegesen felmerülő költségek alapján kell elszámolnia, az igénylő kérésére a tervezési és/vagy kivitelezési munkákat legalább 3 szerződött alvállalkozója bevonásával köteles megpályáztatni. A legkisebb költség elvének érvényre juttatása érdekében a pályáztatásnál – mivel a műszaki, minőségi és időkritériumok teljesítése alapkövetelmény

– a költség az egyedüli elbírálási szempont.

Ideiglenes csatlakozás

Amennyiben egy rendszerhasználó a közcélú hálózatra ideiglenesen, azaz határozott időre – kevesebb, mint egy évre – kíván csatlakozni, akkor a leágazási pontot a hálózat azon pontján kell kijelölni, ahonnan igénye a közcélú hálózat átalakítása nélkül kielégíthető. Ebben az esetben a rendszerhasználónak nem kell csatlakozási díjat fizetnie, viszont a leágazási pont után létesítendő csatlakozóvezetéket teljes mértékben saját költségére kell megépítenie és annak használaton kívül helyezése után – egyéb megállapodás híján – az eredeti állapotot vissza kell állítania.

Abban az esetben, ha az ideiglenes csatlakozás érdekében beruházás történik a közcélú hálózaton, az ideiglenes csatlakozást kérő csatlakozási díjának mértéke nem haladhatja meg az ideiglenes csatlakozás érdekében a közcélú hálózaton újonnan szükséges tényleges beruházás aktivált értékének 50%-át.

Egy ingatlan ellátása több csatlakozással

Amennyiben egy felhasználási helyen a felhasználó kérésére több csatlakozási pontot kell kialakítani, a csatlakozási díjat csatlakozási pontonként meg kell fizetni. A vonatkozó MEKH rendelet (Hcsr.) szerinti díjakat a felhasználási helyre csatlakozási pontonként önállóan kell értelmezni.

Beruházókra vonatkozó külön rendelkezések

Beruházó: Jelen szabályzat értelmében olyan személy, vállalkozás vagy egyéb szervezet, aki/amely több felhasználási helyet létesít.

Beruházás: Jelen szabályzat értelmében olyan felhasználási helyek villamos közművesítése egy Beruházó megrendelése alapján kötött szerződés szerint, amely felhasználási helyeken villamosenergia-vételezést harmadik személyek fognak folytatni.

A Beruházókra jelen szabályzat rendelkezéseit a jelen pontban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Minden rendszerhasználót megkülönböztetés nélkül megilleti a Hcsr.-ben foglalt díjmentesség. A Beruházó nem tekinthető annyi számú rendszerhasználónak, ahány felhasználási helyet tervez létesíteni a Beruházás megrendelése pillanatában, így a díjmentesség sem illeti meg Díjmentességre a Beruházás keretében létesült felhasználási helyeken villamos energiát ténylegesen vételező rendszerhasználók

jogosultak. A Beruházásra vonatkozó szerződés megkötésének időpontjában ezen rendszerhasználók az elosztói engedélyes számára nem ismertek. A felhasználási helyre ezen rendszerhasználók által megkötött, villamosenergia-vételezésre vonatkozó szerződés (hálózati csatlakozási és/vagy hálózathasználati szerződés) létrejöttéig a Beruházás során villamosított felhasználási helyekre vonatkozó díjmentesség függő jogi helyzetben van (Feltételes Díjmentesség). Amennyiben Xxxxxxxx a minden rendszerhasználó számára igazolt módon biztosítja a díjmentességet, a Feltételes Díjmentesség elszámolását az elosztói engedélyes vele végzi. Ellenkező esetben az elosztói engedélyes az elszámolást a rendszerhasználókkal végzi, a díjmentességet közvetlenül az ő részükre biztosítja.

Az elosztói engedélyes a Beruházás lebonyolítására kötött szerződésben a Feltételes Díjmentességet az alább részletezett módok egyike szerint biztosítja a Beruházó személyében, illetve a Beruházásban rejlő kockázat mérlegelése és a Beruházás volumene alapján. A Beruházó személyében és a Beruházásban rejlő kockázat mérlegelésében Beruházó köteles az elosztói engedélyessel együttműködni, így különösen a kockázatelemzéshez szükséges adatokat az elosztói engedélyes részére biztosítani.

Feltételes Díjmentesség összegének visszafizetése

A Beruházó a jövendő rendszerhasználók száma alapján meghatározott Feltételes Díjmentesség összegével (a díjmentes mennyiségekre eső csatlakozási díjjal) nem csökkentett Hcsr. szerinti csatlakozási díjat, mint vállalkozási díjat fizet az elosztói engedélyes részére. Amennyiben a Beruházó igazolni tudja, hogy rendszerhasználók jelentkeztek a Beruházás során létesült felhasználási helyre, és azok a Beruházás műszaki átadás-átvételét követő öt éven belül villamosenergia-vételezésre vonatkozó szerződést kötöttek, valamint az egyéb szerződéses feltételek is teljesültek, az elosztói engedélyes köteles a Díjmentességnek megfelelő mértékű visszatérítést a Beruházó részére megfizetni. A visszafizetés eljárásrendjének részletes szabályait a Beruházóval kötött szerződés tartalmazza.

Bankgarancia

Az Elosztói engedélyes a Feltételes Díjmentesség összegét előfinanszírozza. A Beruházó a Hcsr. alapján számított – a jövendő rendszerhasználók száma alapján meghatározott - a Feltételes Díjmentesség összegével (a díjmentes mennyiségekre eső csatlakozási díjjal) csökkentett csatlakozási díjat fizeti meg. A Feltételes Díjmentesség összegére pedig a Beruházó az elosztói engedélyes által elfogadott, feltétlen és visszavonhatatlan bankgaranciát (Bankgarancia) nyújt.

A Bankgarancia a Fexxx xxtal közösen megállapított hátorozott futamidőre szól. Amennyiben a futamidő alatt rendszerhasználók jelentkeztek a Beruházás során létesült felhasználási helyre, azok villamosenergia-vételezésre vonatkozó szerződést kötöttek, és az egyéb szerződéses feltételek is teljesültek, a Bankgarancia összege megfelelően csökkentésre kerül. Amennyiben a futamidő vége előtt a Beruházás során villamosított összes felhasználási helyre teljesülnek a Bankgarancia csökkentésének feltételei, a Bankgarancia megszűnik. Ellenkező esetben a futamidő végét megelőzően az elosztói engedélyes jogosult követelését a Bankgaranciából lehívni. Ezen összeg számításának alapja az azon felhasználási helyekre vonatkozó Feltételes Díjmentesség, melyekre nem teljesülnek a Bankgarancia csökkentésének feltételei. Amennyiben a Bankgarancia lehívását követően újabb rendszerhasználók vonatkozásában teljesülnek a Bankgarancia csökkentésének feltételei, az előző pont szerint kell eljárni. A Bankgarancia összege megállapításának, a Bankgarancia csökkentés eljárásrendjének részletes szabályait, a Bankgarancia rendkívüli lehívásának eseteit a Beruházóval kötött szerződés tartalmazza.

M7 SZ. MELLÉKLET

7. KÖZVILÁGÍTÁS ÜZEMELTETÉSÉNEK MŰSZAKI FELTÉTELEI

7.1. Általános meghatározás

7.1.1. Tulajdoni, üzemeltetési határok

Az aktív közvilágítási berendezések (röviden: aktív elemek) üzemeltetési határa szabadvezetéki közvilágítási elosztóhálózatra csatlakozás, valamint útátfeszítős (középvezetős) hálózat esetén a lámpatesteket bekötő vezetéknek a közvilágítási elosztóhálózattal történő összekötési pontjánál, az áramkötést biztosító kötőelemeknél (azokat az aktív berendezések körébe beleértve), földkábeles közvilágítási elosztóhálózat esetén a lámpaoszlopban a közvilágítási elosztóhálózat földkábelének fogadását biztosító méretváltó sorkapocsról (vagy ezt a funkciót ellátó szerelvénylapról) leágazó túláramvédelmi berendezéseknél (azokat az aktív berendezések körébe beleértve) található.

A közvilágítási elosztóhálózatról leágazóan létesített, a Közvilágításra kötelezett tulajdonában álló közvilágítási vezeték (magánvezeték) üzemeltetési határa a közvilágítási elosztóhálózaton kijelölt csatlakozási pont (tulajdoni határpont).

A zárlat és túlterhelés védelem megfelelő működését garantáló érintésvédelmi számítások elvégzéséhez Közvilágításra kötelezettnek, vagy megbízása alapján az Üzemeltetési engedélyesnek a magánvezetéken tervezett minden változást Elosztói engedélyes felé előzetesen, dokumentáltan be kell jelentenie.

7.2. Hibajavítása, üzemzavar elhárítás

7.2.1. Az Üzemeltető feladatai

– A lakosság zavartalan ellátása érdekében megszervezi és működteti a közvilágítási passzív elemekre vonatkozó hiba felvevő rendszert a teljes közigazgatási területre.

– A passzív elemek hibáira vonatkozó bejelentéseket, hibacímeket munkaidőben továbbítja az Elosztói engedélyes szervezeti egységéhez.

– Minden olyan javítást, karbantartást, amelyet az MSZ 1585 szabvány feszültség közelében enged végezni, elvégezhető feszültség mentesítés nélkül. Ezen túlmenően csak kikapcsolt állapotban, vagy a Feszültség Alatti Munkavégzésre (FAM) kiképzett szerelők, az előírt munkaeszközökkel végezhetnek javítást.

– Az Üzemeltető a tervezett feszültségmentesítést előre, írásban meg kell rendelje az Elosztói engedélyestől, figyelembe véve az Elosztói engedélyes Üzletszabályzatában foglalt, kiértesítésre vonatkozó közlési kötelezettségét.

– A “felkapcsolással” végzett javítások esetében az Elosztói engedélyes az elfogyasztott villamos energia alapján a rendszerhasználati díjat jogosult kiszámlázni. Ha az elfogyasztott villamos energiát

– - fogyasztásmérő méri, akkor a mérés alapján,

– - amennyiben fogyasztásmérő nincs vagy nem üzemel, akkor a beépített teljesítmények és a javítási időből képzett villamos energia mennyiség alapján kerül az számlázásra.

– A beépített teljesítményt, mint adatot az Üzemeltető köteles Elosztói engedélyesnek folyamatosan szolgáltatni, a bekapcsolási időtartamot az Elosztói engedélyes állapítja meg, a munkaelvégzési nyilatkozat alapján. Az Üzemeltető a be-, és kikapcsolás időpontját igazolja.

– A felkapcsolás munkaidő kezdete után 1 órával kezdődhet, és munkaidő vége előtt 1 órával kell végződni.

– A javítások csak létráról vagy emelőkosárból végezhetők, betartva a feszültséghez közeli munkavégzésre vonatkozó előírásokat, megközelítési távolságokat (MSZ 1585 és a FAM előírásait).

7.2.2. Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. feladatai

– Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. vállalja, hogy a passzív elemeken bekövetkezett hibák kijavítását a bejelentés kézhezvételétől számítva 48 órán belül megkezdi.

– Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. hiba bejelentést -az E.ON Ügyfélszolgálaton keresztül- telefonon, online csatornákon vagy FAX-on fogad.

– Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. a passzív elemek üzemzavar elhárítását a vállalt határidőn belül megkezdi, de az energia ellátási rendszer üzemzavarának elhárítása elsőbbséget élvez.

7.2.3. Feszültség mentesítés

– Az Üzemeltető a javításokhoz szükséges feszültség mentesítési igényeket írásban a közhírelési idő +2 munkanappal előre meg kell rendelje az Elosztói engedélyestől.

– Feszültségmentesítési és felkapcsolási igényt az Elosztói engedélyes csak munkanapokra fogad el, melyre vonatkozó elszámolás alapja az Üzletszabályzatában közzé tett díjtételek.

– A feszültségmentes munkaterület átadása és visszavétele az Elosztói engedélyesnél rendszeresített nyomtatványokon történik.

7.3. Biztonságtechnikai, munkavédelmi oktatás

7.3.1. E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. kötelezettségei

Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. jogosult munkabiztonsági szempontból ellenőrizni az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. hálózatának biztonsági övezetében az Üzemeltető munkavégzését.

Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. jogosult az Üzemeltető munkavégzését felfüggeszteni, ha az a hálózaton történő munkavégzése során üzemzavart vagy balesetet okozhat, illetve veszélyezteti a munkavégzése hatókörében tartózkodókat, vagy nem az Üzemviteli megállapodásnak megfelelően végzi a munkát. A meghozott intézkedésről helyszíni jegyzőkönyvet kell felvenni.

Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. jogosult részt venni a baleset kivizsgálásában az Üzemeltető munkavállalóját ért munkabaleset bekövetkezése esetén, amennyiben az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. hálózatán elhelyezett lámpatesteken, illetve a közvilágítási elosztóhálózathoz csatlakozó közvilágítási vezetéken való munkavégzés során következett be.

Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. köteles a munkafeladatok megkezdése előtt évente egy alkalommal megfelelő szakszemélyzettel az Üzemeltető munkavállalóit elméleti oktatásban részesíteni, mely oktatásnak ki kell térnie a vonatkozó jogszabályokra, szabványokra és az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. Üzemeltetési szabályzatában foglalt előírásokra (Feszültségmentesítések előkészítése és végrehajtása). Az oktatás megkezdése előtt részletes oktatási tematikát kell készíteni.

Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. köteles a megtartott oktatást dokumentálni, és az alapján az Üzemeltető munkavállalói részére a névre szóló, az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. hálózatán elhelyezett közvilágítási berendezéseken való munkavégzésre feljogosító igazolványt kiadni.

Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. köteles az Üzemviteli megállapodásban rögzített feltételek mellett az Üzemeltető részére a feszültségmentesített munkaterületet biztosítani, a feszültségmentesített munkaterület átadásakor arról az oktatást megtartani és a feszültségmentesített munkaterület átadás-átvételét megfelelően dokumentálni.

Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. köteles az Üzemviteli megállapodásban és a jelen üzletszabályzatban foglaltakról az érintett munkavállalóit kioktatni.

7.3.2. Az Üzemeltetővel szembeni munkavédelmi elvárások

Az Üzemeltető jogosult munkavégzése érdekében az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt.-től a munkavégzéséhez szükséges műszaki információkat kérni.

Az Üzemeltető jogosult munkavégzése érdekében az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt.-től feszültségmentesített munkaterületet kérni, az Üzemviteli megállapodásban foglaltak szerint.

Az Üzemeltető köteles az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. hálózatán elhelyezett, az üzemeltetése alatt álló közvilágítási berendezéseken történő munkavégzése közben E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. ellenőrzését lehetővé tenni, és az esetleges helyszíni intézkedéseket végrehajtani.

Az Üzemeltető teljes felelősséggel tartozik saját munkavállalói és a munkavégzés hatósugarában tartózkodók biztonságáért, a saját veszélyes munkaterületének elhatárolásáért.

Az Üzemeltető kötelessége, hogy az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. hálózatán elhelyezett, az üzemeltetése alatt álló közvilágítási berendezéseken történő munkavégzéséhez saját munkavállalóit ellássa a munkavégzéshez szükséges védőeszközökkel és biztonságtechnikai eszközökkel.

A feszültség alatt lévő 0,4 kV-os E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. hálózaton csak FAM feljogosítással rendelkező szerelők végezhetik el az üzemelő lámpatestek javítási, karbantartási munkáit.

Új közvilágítási lámpatestek felszerelése csak az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt.-vel történő előzetes egyeztetés után lehetséges.

Az Üzemeltető a feszültség alatt lévő 0,4 kV-os E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. hálózatán az MSZ 1585 és a FAM előírásai alapján végezhet munkát

Az Üzemeltető munkavégzése során köteles betartani az érintésvédelemre vonatkozó előírásokat.

Az Üzemeltető munkavégzése során újonnan felszerelt közvilágítási lámpatestek és a hozzátartozó szerelvények nem akadályozhatják E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. munkavállalóit abban, hogy az oszlopokra mászó szerszámmal biztonságosan felmehessenek.

Ha az Üzemeltető munkavégzése során az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. hálózatán üzemzavart okozott, vagy munkavállalóját a hálózaton baleset érte, haladéktalanul értesítenie kell az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. Üzemirányító Központját.

Az Üzemeltető köteles biztosítani az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. hálózatán munkát végző munkavállalóinak az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. által tartott oktatáson való részvételét.

Az Üzemeltető az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. hálózatán csak olyan munkavállalókat foglalkoztathat, akik bizonyíthatóan részt vettek az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. által megtartott oktatáson, és rendelkeznek a hálózaton történő munkavégzésre feljogosító igazolvánnyal. A hálózaton történő munkavégzés során az Üzemeltető munkavállalói kötelesek maguknál tartani a feljogosító igazolványt.

Az Üzemeltető köteles az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. által átadott feszültségmentesített munkaterület átvételekor az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. utasításait betartani, valamint köteles saját munkavállalóinak a felügyeletéről gondoskodni. A feszültségmentesített munkaterület biztosítására az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. által a hálózaton elhelyezett biztonsági berendezést (földelő rövidrezárót) az Üzemeltető nem távolíthatja el a hálózatról.

Az Üzemeltető köteles az átvett feszültségmentes munkaterületen (a hálózaton) elhelyezni az MSZ 1585 szabvány előírása szerint a munkahelyi földelő rövidrezárót, mely eszköz nem az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. tulajdonát képezi. A munka végeztével, a munkaterület visszaadása előtt a felhelyezett munkahelyi földelő rövidrezárót köteles eltávolítani.

Az Üzemeltető köteles az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. hálózatán a munkavégzése során keletkezett hulladékot, veszélyes hulladékot (pl., tönkrement fényforrások, stb.,) összegyűjteni, és a munkavégzés környezetéből eltávolítani.

Az Üzemeltető köteles a veszélyes hulladékok kezelésére vonatkozó rendeleteket betartani a veszélyes hulladék ( pl., tönkrement fényforrások, stb. ) ártalmatlanításáról gondoskodni

Amennyiben az Üzemeltető munkavégzése az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. hálózatán tűzveszélyes tevékenységnek minősül, úgy köteles betartani a 54/2014. (XII.5.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírásait.

Ha az Üzemeltető munkavégzése az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. hálózatán tüzet okozott, a jogszabályi előírások betartásán túlmenően az Üzemeltetőnek haladéktalanul jelentenie kell az eseményt az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. Üzemirányító Központjának.

Az Üzemeltető köteles az Üzemviteli megállapodásban és a jelen leírásban foglaltakról az érintett munkavállalóit kioktatni.

M8 SZ. MELLÉKLET

8. SZERZŐDÉSEK

8.1. Igénybejelentő

8.2. Hálózati csatlakozási Szerződések

8.2.1. Hálózati csatlakozási szerződés (új vagy teljesítmény-növelési igény esetén)

Hálózati csatlakozási szerződés

1. Szerződő felek

1.1. Rendszerhasználó (Felhasználó) adatai

1.1.1. Természetes (magánszemély) esetén:

Neve:

Születési neve:

Anyja neve:

Születési helye:

Születési ideje (év, hó, nap):

Lakcíme:

1.1.2. Gazdasági társaság esetén:

Azonosító száma:

Neve:

Cégjegyzékszáma:

Székhelye:

Fizető adatai

1.1.2. Fizető neve:

Születési neve:

Anyja neve:

Születési helye:

Születési ideje (év, hó, nap):

Lakcíme:

1.1.4. Fizető neve:

Neve:

Cégjegyzékszáma:

Székhelye:

Bankszámlaszáma és/vagy a fizetés módja:

A számlát vezető pénzintézet neve, címe:

1.2 Elosztói Engedélyes adatai

Neve:

Pénzintézet neve, pénzforgalmi jelzőszáma:

Ügyfélszolgálati irodák elérhetősége a xxx.xxx.xx oldalon és az elosztó üzletszabályzatában foglaltak szerint.

2. Felhasználási hely

Címe: irányítószám – helység, utca, házszám, emelet ajtó, hrsz. vagy más azonosítható megjelölés Rendeltetése:

Csatlakozási pont / tulajdoni határ:

Érintésvédelem módja: Nullázás/ védőföldelés Feszültségszintje:

Típusa (csatlakozás módja):

3. Elosztói szolgáltatás műszaki és minőségi jellemzői, a rendelkezésre állás időpontja:

Áramrendszer (fázisszám): xxx Feszültség: xxx

Frekvencia: 50Hz

Jelen Hálózati Csatlakozási Szerződés (a továbbiakban: Szerződés) hatályba lépése előtt a 2.) pontban megjelölt Felhasználási helyen meglévő felhasználásra rendelkezésre álló teljesítmény: xxx

Felhasználásra igényelt többlet teljesítmény: xxx Betáplálásra rendelkezésre álló teljesítmény: 0 kVA

A közcélú hálózat rendelkezése állásának időpontja a hálózatra csatlakozás, bekapcsolás napja. Az igényelt többletteljesítmény a jelen Szerződésben foglalt feltételek hiánytalan teljesülésével biztosítható.

4. Műszaki - gazdasági feltételek:

A szerződő fél által fizetendő csatlakozási díj (A közcélú villamos hálózatra csatlakozással összefüggésben alkalmazandó díjakról szóló mindenkor érvényes MEKH rendelet alapján):

	Létesítendő Mennyiség	Fizetendő Mennyiség	Nettó + ÁXX	Xxxxxx
Csatlakozási alapdíj
Szabadvezetékes csatlakozó- vezeték
Földkábeles csatlakozó-vezeték
KIF hálózat szabadvezeték
KIF hálózat földkábel
KÖF hálózat szabadvezeték
KÖF hálózat földkábel
Közcélú vezeték többletberuházás költsége:
Összesen:

A közcélú hálózat műszaki tartalma:

5. A szerződő felek jogai és kötelezettségei

5.1 A Rendszerhasználó kötelezettséget vállal arra, hogy a csatlakozási díjat – amennyiben díjfizetési kötelezettség terheli - a számlán feltüntetett időpontig kiegyenlíti.

Az Elosztói Engedélyes a Rendszerhasználó megbízása alapján, jelen szerződés aláírását, valamint az ebben megállapított csatlakozási díjnak az Elosztói Engedélyes számlájára történő beérkezést követően a Rendszerhasználó hálózati csatlakozásához szükséges beruházások megvalósítását megkezdi.

Az Elosztói Engedélyes vételezés esetén a Rendszerhasználó igényének kielégítése érdekében közcélú vezetéklétesítési díj megfizetése nélkül létesít:

- Kisfeszültségű szabadvezetékes hálózaton Rendszerhasználó (Felhasználó)ként 50 métert, földkábel esetén 25 métert (kisfeszültségű, legfeljebb 32 A teljesítményű, új igény esetén szabadvezetékes hálózaton Rendszerhasználó /Felhasználó/ként 100 métert, földkábel esetén 50 métert),

- középfeszültségű szabadvezetékes hálózaton KÖF/KIF transzformátorállomásonként 250 métert, földkábel esetén 125 métert (kisfeszültségű, legfeljebb 32 A teljesítményű, új igény esetén szabadvezetékes hálózaton KÖF/KIF transzformátorállomásonként 500 métert, földkábel esetén 250 métert),

Ha a közcélú vezetéklétesítési díjához Rendszerhasználó(k) hozzájárultak, annak feszültség alá helyezésétől számított 10 éven belül újabb Rendszerhasználói igény kielégítése esetén az újabb Rendszerhasználóra arányosan jutó közcélú vezetéklétesítési díjat az Elosztói Engedélyes jogosult felszámítani, és azt az eredetileg csatlakozott Rendszerhasználó(k) részére köteles visszatéríteni, kivéve ha Rendszerhasználó(k) korábban a közcélú vezetéklétesítési díjához arányosan csökkentett mértékben járultak hozzá.

Ha a csatlakozás létrejöttét követő 5 éven belül az adott felhasználási helyre vonatkozóan a csatlakozást igénylő olyan többletigény nyújt be, amely kapcsán a fázisonként igényelt névleges áramerősségek összege meghaladja a 32 A-t, akkor a csatlakozást igénylő köteles megfizetni az igényéhez kapcsolódó csatlakozóvezeték díjat is.

5.2 Amennyiben a vezeték létesítésével érintett szakhatóság, ingatlan tulajdonos, harmadik személy vagy a Rendszerhasználó magatartása vagy eljárása miatt – illetve a szerződés teljesítéséhez kapcsolódó létesítés bármilyen más – az Elosztói Engedélyes érdekkörén kívül eső és az Elosztói Engedélyesnek fel nem róható - okból elhúzódik (ideértve a szakhatóság(ok) határozata(i) jogerőre emelkedésének napjáig történő időszakot is) – a jelen szerződésben vállalt teljesítési határidő ezzel az időszakkal automatikusan, minden külön értesítés, szerződésmódosítás nélkül meghosszabbodik és a jelen szerződésben vállalt teljesítési határidő ilyen okból történő elmulasztásáért, a késedelemért az Elosztói Engedélyes felelősséggel nem tartozik.

Ezekre az esetekre az Elosztói Engedélyes a Hálózati Csatlakozási szerződés aláírásával kifejezetten kizárja felelősségét (kártérítés, kötbér, késedelmi kamat, következményi kár, stb.) a Rendszerhasználó pedig a felelősség kizárását elfogadja és tudomásul veszi, illetve ezen okok miatt bekövetkező kártérítési és egyéb felelősségi igényéről a jelen Szerződés aláírásával az Elosztói Engedélyessel szemben lemond.

5.3 Az Elosztói Engedélyes fenntartja a jogot arra, hogy a vezeték geodéziai bemérésének adatai és műszaki átadás- átvétel igazolása alapján a csatlakozóvezeték/közcélú hálózat nyomvonalhossz a jelen Szerződésben foglalt mértéktől (hossztól) eltérése esetén a többlet nyomvonalhossz utáni díjat utólag, pótszámlán érvényesítse. A jelen szerződés aláírásával a Rendszerhasználó ezt a feltételt, illetve a pótszámla szerinti fizetési kötelezettséget elfogadja, és teljesíti.

5.4 Amennyiben a hálózati csatlakozás megvalósulásához szükséges munkálatok során nyilvánvalóvá válik, hogy a csatlakozó vezeték kiépítése a jóváhagyott tervekben szereplő módon nem valósítható meg, úgy az Elosztói engedélyes felhívja a Rendszerhasználót, a csatlakozási igény (tervek) megfelelő módosítására. A Rendszerhasználó köteles a módosított csatlakozási igényt az Elosztói engedélyes értesítésének kézhezvételétől számított 30 napon belül az Elosztói engedélyes részére benyújtani. (A hálózati csatlakozás kialakítására nyitva álló határidő a módosított igény elfogadásáig terjedő időtartammal meghosszabbodik.)

Amennyiben a Rendszerhasználó a módosított igény előterjesztését elmulasztja, úgy az Elosztói engedélyes a határidő eredménytelen eltelte után a jelen szerződést – írásban – azonnali hatállyal felmondhatja.

5.5 Ha a felhasználó vagy az erőmű vételezési teljesítménye tekintetében a termelő az Elosztói Engedélyes irányába nem rendelkezik a rendelkezésre álló teljesítményéről és

- a hálózathasználati szerződés felmondásának napjától számított öt évig az adott csatlakozási pont tekintetében nem köt új hálózathasználati szerződést, vagy

- rendszerhasználatidíj-fizetési kötelezettség elmulasztása miatti kikapcsolása napjától számított öt évig nem rendezi a tartozását,

akkor a rendelkezési jog az adott teljesítmény vonatkozásában az Elosztói Engedélyesre átszáll.

5.6 A csatlakozóvezeték / és mérőberendezés az Elosztói Engedélyes tulajdonát képezi.

Az Elosztói Engedélyes saját költségén köteles gondoskodni a tulajdonába kerülő csatlakozó berendezés karbantartásáról felújításáról üzembiztonságának fenntartásáról, amelynek költségei teljes egészében az Elosztói Engedélyest terhelik.

A csatlakozási díj megfizetésével a Rendszerhasználó - a szerződésben meghatározott mértékben - a hálózati kapacitás igénybevételére jogot szerez, amely a felhasználási hellyel ruházható át. Amennyiben a Rendszerhasználó a rendelkezésére álló teljesítményt nem használja ki, az Elosztói Engedélyes kezdeményezheti annak csökkentését. Ha e csökkentést az Elosztói Engedélyes a leágazási pont után újabb felhasználó csatlakoztatására használja fel, a csökkentés mértékének megfelelő - már befizetett - csatlakozási díjat a Rendszerhasználónak vissza kell fizetnie.

A Rendszerhasználó a vételezett villamos energiát a felhasználási helyen kívüli területre nem viheti át.

5.7 Amennyiben a Rendszerhasználó igényének ellátáshoz szükséges csatlakozó berendezését a rendszerhasználó saját beruházásban létesíti, akkor a Műszaki biztonsági hatóság által nyilvántartásba vett vállalkozóval, Elosztói Engedélyesnél rendszer-engedéllyel bíró anyagokkal elvégezteti és a megvalósított tartalmat térítésmentesen átadja az Elosztói Engedélyes részére.

5.8 Amennyiben a Rendszerhasználó igényének ellátásához szükséges közcélú hálózati beavatkozást saját beruházásában végzi, akkor azt a Műszaki biztonsági hatóság által nyilvántartásba vett minősített vállalkozóval, Elosztói Engedélyesnél rendszer-engedéllyel bíró anyagokkal elvégezteti, és a megvalósított közcélú műszaki tartalmat térítésmentesen átadja az Elosztói Engedélyes részére. A térítésmentes átadásról szóló szerződés megkötése feltétele a Rendszerhasználó végleges bekapcsolásának. A közcélú hálózati beavatkozásokkal kapcsolatos részletszabályok egy, a Rendszerhasználó és az Elosztói Engedélyes közötti megállapodásban kerülnek rögzítésre.

6. Szerződésszegés

Az Elosztói Engedélyes szerződésszegő magatartást követ el, ha az elosztóhálózat rendelkezésre állását a Hálózati Csatlakozási szerződés szerinti időpontban nem biztosítja. Az Elosztói Engedélyes erre az esetre az igazolt közvetlen kár erejéig, kártérítési kötelezettséget vállal.

A Rendszerhasználó szerződésszegést követ el, ha a jelen szerződésben rögzített díjat késedelmesen, igazolható módon nem a szerződésben meghatározott időben fizeti meg. Ebben az esetben a Rendszerhasználó késedelmével automatikusan meghosszabbodik az Elosztói Engedélyes által vállalt teljesítési határidő is.

7. Szerződés érvényessége, hatálya

Ha a jelen szerződés tervezetét – mint ajánlatot - a Rendszerhasználó a szerződés kézhezvételétől számított 60 napon belül aláírva nem küldi vissza az Elosztói Engedélyes részére, vagy arra vonatkozóan írásban nem nyilatkozik, az Elosztói Engedélyes ajánlati kötöttsége a 61. napon megszűnik.

Ha a jelen szerződést a Rendszerhasználó aláírva határidőben visszaküldi, ugyanakkor a fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a jelen szerződés a számlában feltüntetett fizetési határidő eredménytelen elteltét követő

30. napon – automatikusan, minden külön értesítés nélkül – hatályát veszti.

A jelen szerződés a Szerződő Felek cégszerű/vagy sajátkezű aláírásával érvényes. A jelen szerződés hatálya a Rendszerhasználó által aláírt szerződésnek az Elosztói Engedélyes által történt átvételének időpontjában (napján) áll be.

8. Felmondás a Rendszerhasználó részéről:

A jelen szerződést a Rendszerhasználó 30 napos felmondási idővel, írásban a tényleges hálózatra kapcsolást megelőzően felmondhatja. Az Elosztói Engedélyes a felmondási időtől eltekinthet. Ezen felmondás esetén a Rendszerhasználó által befizetett csatlakozási díj összege, kamatmentesen visszafizetésre kerül a Rendszerhasználó részére, annak figyelembevételével, hogy a felmondással okozott kárt a Rendszerhasználó köteles az Elosztói Engedélyesnek megtéríteni, aki a kárt jogosult a Rendszerhasználó által már befizetett, de a

szerződés megszűnése miatt visszajáró csatlakozási díj összegébe beszámítani, és a Rendszerhasználó részére a beszámítást követően fennmaradt összeget visszautalni.

9. Felmondás az Elosztói Engedélyes részéről:

A jelen szerződést az Elosztói Engedélyes kizárólag rendkívüli felmondással, azonnali hatállyal, írásban mondhatja fel.

Amennyiben a rendkívüli felmondásra az Elosztói Engedélyes részéről a hálózati csatlakozás kialakítására vonatkozó igény, Rendszerhasználói módosításának előterjesztésére, az Elosztói Engedélyes felhívásában foglalt határidő elmulasztása miatt kerül sor, úgy a Rendszerhasználó köteles az Elosztói Engedélyes igazolt kárát megtéríteni.

Az 5.2 pontban foglalt magatartások vagy eljárások következményeként az Elosztói Engedélyes teljesítési határideje 180 napon túl következne be, úgy az Elosztói Engedélyes jogosult a rendkívüli felmondásra.

A szerződés megszűnése esetén a Rendszerhasználó által befizetett csatlakozási díj összege, kamatmentesen visszafizetésre kerül a Rendszerhasználónak, annak figyelembevételével, hogy ez esetben a Rendszerhasználó köteles az Elosztói Engedélyes kárát megtéríteni, és a kárt jogosult a Rendszerhasználó által már befizetett, de a szerződés megszűnése miatt visszajáró csatlakozási díj összegébe beszámítani, és a Rendszerhasználó részére a beszámítást követően fennmaradt összeget köteles visszautalni.

10. Vegyes és záró rendelkezések

A Szerződő felek megállapodnak abban, hogy a jelen szerződéssel kapcsolatos vitás kérdéseiket egymás között kísérlik meg rendezni. A panaszkezelés eredménytelensége esetén a vitás kérdések elbírálására bármelyik fél a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz fordulhat. A Rendszerhasználó panaszával az Elosztói Engedélyessel folytatott eredménytelen egyeztetését követően megkeresheti továbbá a fogyasztói érdekképviseleti szerveket, a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény szerinti békéltető testületet is.

A Rendszerhasználó jelen szerződés aláírásával az Elosztói engedélyes üzletszabályzatának rendelkezéseit magára nézve kötelező érvényűnek elfogadja. Az Elosztói Engedélyes Üzletszabályzata az Elosztói Engedélyes ügyfélszolgálati irodáiban, valamint elektronikusan az Elosztói Engedélyes honlapján (xxx.xxx.xx) hozzáférhető és megtekinthető.

Az Elosztói Engedélyes a jelen szerződéssel összefüggésben a számára átadott, illetve a szerződés teljesítése kapcsán keletkezett személyes adatok kezelése során adatkezelőként jár el. A mindenkori adatkezelési tájékoztatók a xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxx honlapon érhetők el.

A Rendszerhasználó a szerződés aláírásával tudomásul veszi, hogy a szerződésben nem szabályozott kérdésekben az Üzletszabályzatban foglaltak, a Ptk. és a villamos energiáról szóló mindenkor hatályos törvény és a kapcsolódó jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

11. Mellékletek

xxxxxxxxxx- sz. számla

Kelt:............... Kelt: xxxx.xx.xx

--------------------------------------------------------------- ------------------------------------------------------------------

Rendszerhasználó (Felhasználó) Elosztói engedélyes

Szerződés száma: xxxxxxxx Igénybejelentés száma: xxxxxxxxx POD azonosító: xxxxxxxxxxx

1. Szerződő felek

Hálózati csatlakozási szerződés - kiegészítés

1.1. Rendszerhasználó (Felhasználó) adatai

1.1.1. Természetes (magánszemély) esetén:

Neve:

Születési neve:

Anyja neve:

Születési helye:

Születési ideje (év, hó, nap):

Lakcíme:

1.1.2. Gazdasági társaság esetén:

Azonosító száma:

Neve:

Cégjegyzékszáma:

Székhelye:

1.2 Elosztói Engedélyes adatai

Neve:

Pénzintézet neve, pénzforgalmi jelzőszáma:

Ügyfélszolgálati irodák elérhetősége a xxx.xxx.xx oldalon és az elosztó üzletszabályzatában foglaltak szerint.

2. Felhasználási hely

Címe: irányítószám – helység, utca, házszám, emelet ajtó, hrsz. vagy más azonosítható megjelölés Rendeltetése:

Csatlakozási pont / tulajdoni határ:

Érintésvédelem módja: Nullázás/ védőföldelés Feszültségszintje:

Típusa (csatlakozás módja):

A Felek a [….] Igénybejelentés számú hálózati csatlakozási szerződés (Szerződés) V. pontjában szabályozott közcélú hálózat rendelkezésre állásának időpontja a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (VET) 2. sz. melléklet (Villamos hálózati csatlakozási és hálózathasználati szabályzat) 2.8. m) pontja alapján közös megegyezéssel a közcélú hálózat rendelkezésre állásának időpontját az alábbiak szerint határozzák meg:

A közcélú hálózat rendelkezésre állásának időpontja: […] […] […].

Amennyiben a közcélú hálózat rendelkezésre állása a szerződésben rögzített határidőre - más szerv nyilatkozatának beszerzése vagy eljárásának lefolytatása miatt, vagy olyan okból, melyben jogszabály nem teszi lehetővé a munkavégzést, – nem teljesül, a jelen szerződésben vállalt teljesítési határidő ezzel az időszakkal automatikusan, minden külön értesítés, szerződésmódosítás nélkül meghosszabbodik és a jelen szerződésben vállalt teljesítési határidő ilyen okból történő elmulasztásáért, a késedelemért az Elosztói Engedélyes felelősséggel nem tartozik.

Jelen Hálózati Csatlakozási Szerződés kiegészítés elválaszthatatlan részét képezi a Felek közötti Szerződésnek azzal, hogy a Szerződés V. pontja vonatkozásában a jelen dokumentumban szabályozott kérdésekben a jelen Hálózati Csatlakozási Szerződés Kiegészítés alkalmazandó.

Kelt:. Kelt:

--------------------------------------------------------------- ------------------------------------------------------------------

Rendszerhasználó (Felhasználó) Elosztói engedélyes

8.2.2. Hálózati csatlakozási szerződés (kiserőművekkel)

Szerződés száma: HC_ /20..

1. Szerződő felek

mint Rendszerhasználó (továbbiakban: Rendszerhasználó), valamint az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt.

mint Elosztói engedélyes (továbbiakban: Elosztói engedélyes), továbbiakban együtt: Felek.

1.1 Rendszerhasználó adatai

Rendszerhasználó neve                                          Székhelye                                                Adószáma/cégjegyzék száma                                       Statisztikai azonosító száma                                       Ügyintéző neve                      Beosztása                  Ügyintéző címe                      Telefon                   Ügyintéző E-mail címe                                          Számlavezető pénzintézet                                        Pénzintézeti számlaszáma                            

1.2. Elosztói engedélyes adatai

Elosztói engedélyes neve                                         Székhelye                                                Szerződéskötő egység                                           Székhelye                                                Adószáma/cégjegyzék száma                                       Statisztikai számjele:                                           Kapcsolattartó személy neve                                       Kapcsolattartó E-mail                                           Számlavezető pénzintézet                                         Pénzintézeti számlaszáma                            

1.3. Rendszerhasználó képviseletében eljáró személy

A rendszerhasználó képviseletében eljáró neve Székhelye Adószáma/cégjegyzék száma Statisztikai azonosító száma

Ügyintéző neve Beosztása Tel.

Ügyintéző E-mail címe

1.4. Fizető adatai

Fizető neve                                              Székhelye                                               Számlavezető pénzintézet                                       Pénzintézeti számla száma                           

2.

A szerződés tárgya

Az Elosztói Engedélyes megteremtette, és fenntartja a szerződésben megnevezett termelői telephelyen a meghatározott átvételi teljesítmények betáplálásának előfeltételeit, vállalja, hogy a szerződött teljesítmény mértékéig a hálózat rendelkezésre állását a szerződés időbeli hatálya alatt biztosítja.

Jelen szerződés alapján a Rendszerhasználó csak villamos energia betáplálásra jogosult.

2.1. A csatlakozás jellemzői

Termelői telephely megnevezése:
Termelői   telephely   címe:
Csatlakozási   pontok   száma:
Csatlakozási pontok feszültségszintje:		kV
A csatlakozáson egyidejű igénybevételre rendelkezésre álló teljesítmény:
- Betáplálásra	MVA	MW
A rendelkezésre állás megkezdésének határnapja:
Egyéb        feltételek:

A csatlakozási és hálózati leágazási pont, csatlakozás mód és a csatlakozó berendezés részletes leírását az 0.xx. melléklet tartalmazza.

3. A szerződés időbeli hatálya

A jelen szerződés a kiserőmű létesítéséhez szükséges jogerős építési engedélynek a Rendszerhasználó által az Elosztói Engedélyes részére történő bemutatás napján lép hatályba.

Abban az esetben, ha a hálózati csatlakozási szerződés létrejöttétől számított két éven belül a Rendszerhasználó nem mutatja be a jogerős építési engedélyt, a hálózati csatlakozási szerződés megszűnik.

A szerződés megszűnik, ha az Elosztói Engedélyes működési engedélyét Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal visszavonja. A szerződés megszűnésének napja a határozat jogerőre emelkedésének napja.

A szerződést a Rendszerhasználó a mindenkor érvényes Üzemi szabályzatban meghatározottak szerint, bármikor írásban felmondhatja. Az Elosztói Engedélyes a felmondási időtől eltekinthet.

Az Elosztói Engedélyes a rendelkezésre állás folyamatos biztosítását határozatlan ideig vállalja.

4. A Felek jogai és kötelezettségei

Felek kötelesek együttműködni jelen szerződés céljainak megvalósítása érdekében, így különösen ésszerű határidőn belül tájékoztatni egymást minden olyan körülményről, mely a jelen szerződésben foglaltak teljesítését érinti.

4.1. Rendszerhasználó kötelezettségei

Az erőmű hálózati csatlakozás kivitelezése csak az Elosztói engedélyes által jóváhagyott kiviteli terv alapján lehetséges.

Az erőmű csatlakozási helyén – a távvezetéki mezőben – feszültség és pillanatnyi teljesítmény (P, Q) regisztráló készülék telepítése szükséges. A kiviteli tervezés során kerül meghatározásra a beépítendő készülék specifikációja.

A Rendszerhasználó köteles biztosítani azt, hogy az erőmű, üzemeltetése során folyamatosan legyen alkalmas a teljesítmény felfutás – lefutás szabályozására, a villamos energia rendszer szempontjából meghatározott feltételek szerint.

A Rendszerhasználó továbbá köteles biztosítani azt is, hogy az erőmű az elosztói hálózaton bekövetkezett egyszeres kiesés esetén vállalja a szükséges mértékű betáplálási teljesítmény korlátozását.

A közcélú hálózat üzemét érintő berendezéseinek karbantartását, hibaelhárítását a Rendszerhasználó saját költségén köteles elvégezni, valamint a használatában levő berendezéseket köteles oly módon üzemeltetni, hogy azok ne zavarják a közcélú hálózat üzemét.

4.2. Rendszerhasználó joga

A Rendszerhasználó a hatályos csatlakozási szerződés birtokában jogosult villamos energia kereskedelmi szerződést, hálózathasználati szerződést és Üzemviteli megállapodást kötni.

4.3. Elosztói Engedélyes kötelezettségei

Az Elosztói Engedélyes kötelezettséget vállal arra, hogy hálózatát és azok kiegészítő rendszereit fenntartja, ill. olyan mértékben fejleszti, hogy a meghatározott termelői helyen és időben a villamos energiatermelés céljára az elosztó hálózat a Rendszerhasználó részére rendelkezésre álljon, továbbá, hogy a Rendszerhasználó e hálózatra az előírásoknak megfelelően csatlakozhasson.

A megvalósult közcélú-villamosmű üzembe helyezése után az Elosztói Engedélyes tevékenységi körében köteles a szokásos hibaelhárító rendszerről gondoskodni.

4.4. Elosztói Engedélyes joga

Az Elosztói Engedélyes alkalmazottai, illetve meghatalmazottjai a Rendszerhasználó ingatlanára a közcélú hálózati elemek üzemeltetése és karbantartása céljából beléphetnek, és azt használhatják, azzal a feltétellel, hogy ezzel a tárgyi ingatlanon a létesítmények működését a feltétlenül szükséges mértéket meghaladó módon nem akadályozzák.

5. Díjfizetés

5.1. Csatlakozási díj megfizetése

A villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak alkalmazási szabályairól szóló 10/2016. (XI. 14.) MEKH rendelet és a villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak mértékéről szóló 15/2016. (XII. 20.) MEKH rendelet alapján (illetve a mindenkor hatályos irányadó rendeletek alapján) a Rendszerhasználó a közcélú hálózatra való csatlakozásért, a Felek eltérő megállapodása hiányában az alábbi díjat/kat köteles megfizetni:

A Rendszerhasználó a közcélú hálózati beavatkozást – az elfogadott csatlakozási terv szerint– az E.ON-nál minősített vállalkozóval az általános munkavégzési feltételek betartása mellett elvégezteti és a megvalósított új közcélú létesítményeket beruházási értéken, a műszaki átadás-átvétellel egyidejűleg térítésmentesen átadja az Elosztói Engedélyes részére. Ezért a Rendszerhasználónak az Elosztói Engedélyes felé csatlakozási díjfizetési kötelezettsége nincs.

5.2. A Rendszerhasználati díj megfizetése

A villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak alkalmazási szabályairól szóló 10/2016. (XI. 14.) MEKH rendelet és a villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak mértékéről szóló 15/2016. (XII. 20.) MEKH rendelet (illetve a mindenkor hatályos irányadó rendeletek) szabályozza.

A díjak elemeit és mértékét a Hálózathasználati Szerződés tartalmazza.

6. A szerződés módosítás, megszűnése

Jelen szerződést a Felek írásban, közös megegyezéssel bármikor módosíthatják.

Jelen szerződés megszűnik, ha az Elosztói Engedélyes villamos energia elosztói működési engedélyét a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal visszavonja, vagy az lejárt, és nem hosszabbítja meg.

Jelen szerződés megszűnik, ha:

• a Rendszerhasználó jelen szerződés létrejöttétől számított 2 éven belül a jogerős építési engedélyt nem mutatja be,

• a Rendszerhasználó környezetvédelmi, építési engedélye a jelen szerződésben foglalt erőművek vonatkozásában megszűnik,

• a Rendszerhasználó által közölt szerződéskötés alapját képező adatok, a benyújtott és az Elosztói Engedélyes által jóváhagyott csatlakozási terv dokumentumai nem felelnek meg a valóságnak,

• a Rendszerhasználó a jelen szerződés hatályba lépését követő két éven belül, a teljes kapacitásra vonatkozó beruházás megvalósítását nem kezdi meg. Ebben az esetben a szerződés feltételeit újra kell tárgyalni.

• a Rendszerhasználó a jelen szerződés hatályba lépését követő egy éven belül nem rendelkezik a jogszabályokban rögzített kiserőmű összevont működési engedéllyel.

• a Rendszerhasználó a Felek eltérő megállapodása hiányában az 5.1. pontban foglalt csatlakozási díjat, az ott rögzített határidőre nem utalja át az Elosztói Engedélyes bankszámlájára.

Amennyiben a jelen szerződésben rögzített betáplálásra rendelkezésre álló teljesítmény értéke nagyobb, mint a Rendszerhasználó jogszabályban előírt kiserőmű összevont működési engedélyben rögzített betáplálási teljesítményének (beépített teljesítő képesség) értéke, jelen szerződésben rögzített érték módosítható az összevont működési engedélyben meghatározott értékre.

Jelen szerződést Rendszerhasználó írásban, a mindenkor érvényes Üzemi szabályzatban meghatározottak szerint, bármikor felmondhatja. Az Elosztói Engedélyes a felmondási időtől eltekinthet. Amennyiben a felmondás más Rendszerhasználó hálózati hozzáférését korlátozza, az Elosztói Engedélyessel közösen leválási tervet kell készíteni.

A 2. sz. mellékletben meghatározott, a termelői telephelyen felszerelt inverter leszerelése, és új inverter felszerelése esetén a termelői telephelyen végzett bármilyen munkavégzés során az Elosztó Engedélyes által kiállított igazoló

okirat felhasználó általi aláírásával egyidejűleg a hálózati csatlakozási szerződés a felhasználási helyen felszerelt inverter vonatkozásában automatikusan módosul.

7. Szerződésszegés és jogkövetkezményei

7.1. Szerződésszegés az Elosztói Engedélyes részéről

Az Elosztói Engedélyes által elkövetett szerződésszegés eseteit és annak jogkövetkezményeit az Elosztói Üzletszabályzat tartalmazza.

7.2. Szerződésszegés a Rendszerhasználó részéről

A Rendszerhasználó által elkövetett szerződésszegés eseteit és annak jogkövetkezményeit az Elosztói Engedélyes Üzletszabályzata tartalmazza.

Ha a Rendszerhasználó a rendszerhasználati díjfizetési kötelezettségének nem, vagy késve tesz eleget, a mindenkor hatályos Ptk. szerinti késedelmi kamatot köteles fizetni. Amennyiben a késedelem a 30 napot meghaladja, az Elosztói Engedélyes jogosult a hálózati csatlakozási szerződést írásban és azonnali hatállyal felmondani.

7.3. Kártérítés, kárfelszámítás

A szerződésszegést elkövető Fél a szerződésszegéssel okozott igazolt kárt köteles a másik Félnek megtéríteni.

Felek kártérítési felelőssége felróhatóság esetén áll fenn, azaz mentesül az a szerződésszegő Fél a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegés – különösen a késedelem elkerülése -, illetve a hibátlan teljesítés érdekében úgy járt el, ahogy az-az adott helyzetben tőle elvárható volt. Nem kell a szerződésszegő Félnek megtéríteni a kárnak azt a részét, amely abból származott, hogy a másik Fél a kár elhárítása, illetőleg csökkentése érdekében nem úgy járt el, ahogy az, az adott helyzetben általában elvárható.

Ugyancsak mentesülnek a Xxxxx amennyiben a kár az egyik Félnek sem felróható külső elháríthatatlan ok, erőhatalom (vis major) következtében merült fel, és amelynek károsító hatása emberi erővel objektíve nem hárítható el (pl.: természeti katasztrófák vagy emberi cselekmény: háború, terrorcselekmény).

8. Vitás kérdések rendezése

A panaszbejelentések, illetve a közérdekű bejelentések kivizsgálására és az írásban történő válaszadásra a határidő általában 15 nap, ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik.

A Rendszerhasználói panasz bejelentésének rendjét, valamint elintézés módját, annak közlését, az Elosztó Üzletszabályzata tartalmazza.

9. Egyéb rendelkezések

Felek együttműködnek jelen szerződés céljainak megvalósítása érdekében.

Felek rögzítik, hogy a vis major idejével a szerződés teljesítésének határideje automatikusan meghosszabbodik.

A közcélú elosztóhálózathoz csatlakozó, a közcélú hálózat részét képező berendezések üzemeltetése során az Üzemi Szabályzat és az Elosztói Szabályzat előírásait a Rendszerhasználó köteles betartani.

Amennyiben jelen szerződés egyes rendelkezései érvénytelenné válnak, ez nem érinti a szerződés egyéb rendelkezéseinek érvényességét. Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy szükség esetén az érvénytelenné vált rendelkezéseket a vonatkozó előírásoknak megfelelően módosítják.

Amennyiben a jelen szerződés hatályba lépése után olyan jogszabályváltozás következik be, amely azt eredményezi, hogy bármelyik Fél jelen szerződés szerinti bármely kötelezettségének teljesítése jogellenessé vagy érvényesíthetetlenné válik; vagy lényeges mértékben sérti bármelyik Fél jelen szerződés szerinti jogait vagy növeli a Felek szerződés szerinti kötelezettségeit, úgy a Xxxxx kötelesek egymást értesíteni a vonatkozó jogszabályváltozásról és a jelen szerződésre való kihatásáról. Az értesítést követően a jogszabályváltozásnak megfelelően a szerződést a Felek módosítják.

Ha a termelő villamosenergia-termelési tevékenysége megszüntetését követően a betáplálásra rendelkezésre álló teljesítményét a tevékenység megszüntetésének napjától számított két évig nem veszi igénybe, és arról ez idő alatt az Elosztói Engedélyes irányába nem rendelkezik, akkor a rendelkezési jog az adott teljesítmény vonatkozásában az Elosztói Engedélyesre átszáll.

Ha a felhasználó vagy az erőmű vételezési teljesítménye tekintetében a termelő az Elosztói Engedélyes irányába nem rendelkezik a rendelkezésre álló teljesítményéről és

a) a hálózathasználati szerződés felmondásának napjától számított öt évig az adott csatlakozási pont tekintetében nem köt új hálózathasználati szerződést, vagy,

b) rendszerhasználatidíj-fizetési kötelezettség elmulasztása miatti kikapcsolása napjától számított öt évig nem rendezi a tartozását,

akkor a rendelkezési jog az adott teljesítmény vonatkozásában az Elosztói Engedélyesre átszáll.

10. Adatvédelem

Az Elosztói Engedélyes a jelen szerződés kapcsán a számára átadott, illetve a szerződés teljesítése kapcsán keletkezett személyes adatok kezelése kapcsán adatkezelőként jár el. A mindenkori adatkezelési tájékoztatók a xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxx honlapon érhetők el.

11. Záró rendelkezések

A szerződésben foglaltakat Felek, mint akaratukkal mindenben megegyezőt elfogadják és aláírásukkal megerősítik.

A Rendszerhasználó tudomásul veszi és elfogadja, hogy a jelen szerződés eltér(het) az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. Elosztói Üzletszabályzatának M8. mellékletében található mintaszerződéstől. A felmerülő – a kiserőmű speciális problémái miatt szükséges – kiegészítő rendelkezések a hatályos jogszabályok figyelembevételével készültek.

A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk., a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. tv., ezen törvény végrehajtásáról szóló 273/2007. (X.19. ) Korm. rendelet, a villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak alkalmazási szabályairól szóló 10/2016. (XI. 14.) MEKH rendelet, és a villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak mértékéről szóló 15/2016. (XII. 20.) MEKH rendelet előírásai, a villamosenergia-ellátási szabályzatok és az Elosztói Engedélyes Üzletszabályzatában foglaltak az irányadóak.

12. Mellékletek

A csatlakozási terv és az alábbi mellékletek jelen szerződés elválaszthatatlan részét képezik, a szerződés csak ezen dokumentumokkal együtt érvényes.

0.xx. melléklet: Csatlakozási pontok adatai

0.xx. melléklet: Generátor és Transzformátor adatok 0.xx. melléklet: Hatósági engedélyek adatai

0.xx. melléklet: Megállapodás több erőműi engedélyes esetén 0.xx. melléklet: Üzemviteli megállapodás

0.xx. melléklet: -Munkavégzési feltételek

………….., 20..

Rendszerhasználó Elosztói engedélyes

1. A csatlakozás

Azonosítója: Címe:

2. Csatlakozási pontok

Hálózati csatlakozási szerződés 1. Melléklete

Csatlakozási pontok adatai Szerződés Száma: HC_ /20..

…. sz Csatlakozási pont /

tulajdoni határ:                                       Feszültségszintje            kV    Rendelkezésre álló teljesítmény     MVA Hálózati leágazó pont /

ellátó vezeték                                                

3. Csatlakozó berendezés

Sorszám   Megnevezés:       Használat módja         Minősítés      

Üzemszerű / Tartalék használat Közcélú / Üzemi villamosmű

4. Elszámolási mérés

     …. sz. csatlakozási pont                 Feszültség Korrekció   

Sorszám: Áram és feszültség váltók helye:

Tulajdonos:

Elszámolási mérő helye:

kV

Tulajdonos:

5. A villamos energia műszaki jellemzői

Áramrendszer

Feszültség (kV) kV Frekvencia (Hz)

(fázisszám)                                                                                                                            

………….., 20...

Rendszerhasználó Elosztói engedélyes

1. A csatlakozás

Azonosítója: Címe:

2. Generátor adatok

Hálózati csatlakozási szerződés 2. Melléklete Generátor és Transzformátor Adatok Szerződés Száma: HC_ /20..

1.         SZÁMÚ          GENERÁTOR          ADATOK                            

Megnevezése Beépítési hely Erőmű típusa

Névleges feszültség                 Un [kV]                   Névleges teljesítmény                Sn [kVA]                   Névleges hatásos teljesítmény             Pn [kW]                 cosφ Hajtógép névleges teljesítménye           Pm [kW]                   Szinkron reaktancia                  Xd [Ω]                   Hosszirányú tranziens reaktancia            Xd’ [Ω]                   Hosszirányú szubtranziens reaktancia          Xd” [Ω]                   Szubtranziens rövidzárlati időállandó          Td” [ms]                   Egyenáramú időállandó                Ta [ms]                   Tranziens üresjárati időállandó            Td0’ [ms]             

3. Transzformátor adatok

              csoport      

Megnevezése                                             Beépítési hely                                             Névleges feszültség kV Kapcsolási

Névleges teljesítmény MVA Rövidzárási feszültség

Üresjárási veszteség                                      kW Rövidzárási veszteség                                    kW Transzformátor típusa                          

……. 20..,

Rendszerhasználó Elosztói engedélyes

1. Környezetvédelmi engedély adatai

Határozat azonosítója: - Határozatot kiadó hatóság: -

Határozat jogerőre emelkedés dátuma: - Engedélyezett tevékenység: -

Ssz Erőmű (db)

1.              -       

2. Építési engedély adatai Határozat azonosítója: Határozatot kiadó hatóság:

Határozat jogerőre emelkedés dátuma: Engedélyezett tevékenység:

Hálózati csatlakozási szerződés 3. Melléklete

Hatósági Engedélyek Adatai Szerződés Száma: HC_ /20..

                (típus)    

Erőmű teljesítmény (MW) Erőmű megnevezés

- -       

Ssz

Helyrajzi szám

                       (típus)   

Erőmű (db) Erőmű teljesítmény (MW) Erőmű megnevezés

1.                                                                                                                                      

……., 20..,

Rendszerhasználó Elosztói engedélyes

Hálózati csatlakozási szerződés 4. Melléklete Megállapodás Több Erőműi Engedélyes Esetén

Szerződés Száma: HC_ /20..

1. A Rendszerhasználó és az Elosztói Engedélyes által megkötött csatlakozási szerződésből eredő jogok és kötelezettségek a Felek között a hálózatcsatlakozási szerződésben rögzített csatlakozási ponton állnak fenn, az abban rögzített csatlakozáson egyidejű igénybevételre rendelkezésre álló betáplálási teljesítmény mértékéig, a hálózatcsatlakozási szerződésben rögzítettek szerint.

2. A Rendszerhasználó a csatlakozáson egyidejű igénybevételre rendelkezésre álló betáplálási teljesítményének felhasználását az Erőmű Engedélyesek számára a következők szerint engedélyezi:

Rendszerhasználó neve Címe

Adószáma/cégjegyzék száma Statisztikai azonosító száma

HCS szerint rendelkezésre álló betáplálási teljesítmény MW

Rendelkezésre álló betáplálási teljesítmény felhasználásának megosztása:

Erőmű engedélyes1 neve                                         Címe                                                  Adószáma/cégjegyzék száma                                       Statisztikai azonosító száma                                       Ügyintéző neve                      Beosztása                  Ügyintéző címe                      Telefon                   Ügyintéző E-mail címe                                          Működési engedély száma                                        Működési engedély kelte Érvényessége

Működési engedély szerinti betáplálható teljesítmény (beépített teljesítő képesség)      MW    

Rendszerhasználó által engedélyezett betáplálási teljesítmény              MW    

Erőmű engedélyes2 neve                                         Xxxx                                                  Xxxxxxxx/cégjegyzék száma                                       Statisztikai azonosító száma                                       Ügyintéző neve                      Beosztása                  Ügyintéző címe                      Telefon                   Ügyintéző E-mail címe                                          Működési engedély száma                                        Működési engedély kelte Érvényessége

Működési engedély szerinti betáplálható teljesítmény (beépített teljesítő képesség)      MW    

Rendszerhasználó által engedélyezett betáplálási teljesítmény              MW    

3. A 2. pontban rögzített Erőmű Engedélyesek továbbra is a Rendszerhasználóval állnak jogviszonyban.

4. A 2. pontban rögzített Erőműi Engedélyesek a jelen megállapodás aláírásával egyidejűleg, közokiratba foglalt nyilatkozatukban egyetemlegesen készfizető kezességet vállalnak a Rendszerhasználónak az Elosztói Engedélyes felé fennálló kötelezettségeinek teljesítéséért, így különösen - de nem kizárólagosan – a hálózatcsatlakozási szerződés megszegése, nem szerződésszerű teljesítése következtében az Elosztói Engedélyesnél bekövetkezett bármely kár (elmaradt haszon, harmadik személy felé fennálló fizetési kötelezettség, stb.) megtérítéséért.

5. Jelen megállapodás 2. pontjában rögzített kapacitás megosztás mindaddig érvényes, amíg bármelyik Erőműi Engedélyes engedélye meg nem szűnik, illetve amíg a Rendszerhasználó azt az Elosztói Engedélyes felé írásban nem jelezte.

6. Az Elosztói Engedélyes a működési engedély megszűnésével automatikusan, illetve a Rendszerhasználó írásbeli kérelme alapján a kért módosításokat jelen szerződés mellékletében átvezeti. A módosítással kapcsolatos minden felelősség a Rendszerhasználót terheli, az Elosztói Engedélyes felelőssége kizárt.

7. A változásról történő tájékoztatás az Erőműi Engedélyesek felé a Rendszerhasználó feladata és kizárólagos felelőssége, illetve az ezzel járó következmények rendezése is a Rendszerhasználó és az Erőműi Engedélyesek jogügyletének körébe tartozik.

8. Felek kölcsönösen tájékoztatják egymást a szerződés szerinti együttműködés biztosítása érdekében.

9. Az Erőműi Engedélyesek a jelen megállapodás aláírásával kifejezetten tudomásul veszik, hogy a Rendszerhasználó és az Elosztói Engedélyes között létrejött szerződés, vagy azzal kapcsolatos körülmény megváltozása, megszűnése, módosulása kihat az Erőműi Engedélyesekre is.

10. Minden, jelen mellékletben nem szabályozott kérdésben a csatlakozási szerződés szerint kell eljárni.

……….., 20...

Felek mindezt, mint akaratukkal mindenben megegyezőt rájuk nézve kötelezően elismerik, és egyben aláírásukkal hitelesítik:

Rendszerhasználó Elosztói engedélyes

Erőműi Engedélyes1 Erőműi Engedélyes2

Hálózati csatlakozási szerződés 5. Melléklete

Üzemviteli Megállapodás Szerződés Száma: HC_ /20..

Felek megegyeznek abban, hogy a jelenlegi üzemviteli megállapodást érvényben tartják, és azt lehetőség szerint

-ig aktualizálják.

……………, 201.

8.2.3. Együttműködési szerződés közcélú hálózat megvalósítása tárgyában

EGYÜTTMŰKÖDÉSI SZERZŐDÉS

KÖZCÉLÚ HÁLÓZAT MEGVALÓSÍTÁSA TÁRGYÁBAN

Amely létrejött egyrészről a székhelye:

számlavezető pénzintézete:

bankszámlaszám:

adószáma:

a továbbiakban: Rendszerhasználó, (Képviseli:)

másrészről az E.ON Áramhálózati Zrt.

székhelye: …………………………

számlavezető pénzintézete: …………………………

számlaszáma: …………………………

adószáma: …………………………

cégjegyzékszáma: …………………………

mint Elosztó hálózati engedélyes, Xxxxxxxxxx (képviseli:) a továbbiakban: Elosztói Engedélyes,

a továbbiakban együtt: Szerződő Felek között az alulírott napon és helyen a következő feltételekkel:

I. A szerződés célja:

1. Felek rögzítik, hogy közöttük Hálózati csatlakozási szerződés jött létre

…………………………………….hrsz-ú ingatlan villamos energia ellátása (a továbbiakban Beruházás) megvalósítása céljából. A jelen megállapodást a Szerződő Felek az ellátást biztosító közcélú hálózatok kialakítása érdekében kötik. A fenti munkálatokkal kapcsolatos valamennyi, jelen megállapodásban meghatározott feladatot a Rendszerhasználó végzi (végezteti) el az általa megbízott Kivitelező igénybevételével.

2. A Szerződő Felek arra vállalnak kötelezettséget, hogy kölcsönösen együttműködnek az építtetői, kivitelezői, tulajdonosi és az üzemeltetői érdekek összehangolása érdekében az Elosztói Engedélyes tulajdonába kerülő a Rendszerhasználó saját beruházásában megvalósított közcélú hálózatokat érintő munkálatok előkészítése és kivitelezése során.

II. A szerződés tárgya

1. A jelen Szerződés alkalmazásában a Rendszerhasználó saját beruházásában megvalósított közcélú hálózat(ok), valamint tartószerkezet(ek), szerelését, kialakítását, próbaüzemét és üzembe helyezését, átadás- átvételét, továbbá valamennyi olyan járulékos tevékenységet kell érteni, mely biztosítja a közcélú hálózat és

tartószerkezetei megépítését, rendeltetésszerű és biztonságos üzemeltetését az Elosztói Engedélyes

részére.

2. A Szerződő Xxxxx kijelentik, hogy a jelen szerződésben foglaltak alapján létrehozott új közcélú hálózatok és tartószerkezetek, illetve új közcélú hálózatszakaszok beruházási értéken, térítésmentesen az Elosztói Engedélyes tulajdonába kerülnek.

III. Szerződéses feltételek:

1. A közcélú hálózattal és tartószerkezetével érintett munkaterületen kötelezően be kell tartani az 1. sz. mellékletben előírt munkabiztonsági feltételeket!

2. A szaképítés során a műszaki biztonsági hatóságnál bejelentett és nyilvántartásba vett Kivitelező (a továbbiakban: Kivitelező) alkalmazható. A Rendszerhasználó a jelen megállapodás egy másolati példányát tájékoztatásul átadja a Kivitelező részére, aki külön cégszerűen jegyzett nyilatkozatban köteles a jelen Szerződés rendelkezéseit magára nézve kötelező érvényűnek elfogadni, mely nyilatkozat az építés megkezdésének előfeltétele.

3. Rendszerhasználó vállalja, hogy saját költségére az Elosztói Engedélyes szakfelügyelete mellett, kizárólag az Elosztói Engedélyesnél rendszer-engedéllyel bíró anyagokkal elvégezteti a közcélú hálózat építését.

4. A Beruházás munkaterületének területhatárain belüli és kívüli munkálatok esetében a munkakezdés feltételeit a Rendszerhasználónak kell biztosítania. A közcélú hálózat és tartószerkezete kiépítésével érintett területtulajdonosok zöldkárának felmérése és kiegyenlítése és e területek kivitelezést követő rekultiválása a Kivitelező/Rendszerhasználó feladata.

5. A kivitelezés megkezdésének a feltétele, hogy amennyiben jogszabály előírja a vezetékjogi engedély és az összes kártalanítási megállapodás rendelkezésre álljon. A vezetékjogi eljárást a Kivitelező/Rendszerhasználó az Elosztói Engedélyessel együttműködve kezdeményezi az illetékes Hatóságoknál, melynek költségei a Rendszerhasználót terhelik.

6. A közcélú hálózatok és tartószerkezetei kialakításának a kiviteli terveit a Rendszerhasználóval szerződött és EON minősítéssel rendelkező szaktervező (a továbbiakban: Tervező) készíti el, melyet megküld az Elosztói engedélyesnek jóváhagyásra.

7. Az Elosztói Engedélyes által jóváhagyott tervtől eltérni csak műszakilag indokolt esetben, az Elosztói Engedélyes előzetes értesítését követően és a Szerződő Felek egyetértése esetén van mód. A módosításhoz szükséges engedélyeztetési eljárást a Rendszerhasználónak kell lefolytatni, a módosítást kezdeményező közreműködésével. A módosítást az E - Naplóba be kell jegyezni, és arról az érintetteket tájékoztatni kell. A jóváhagyott hatósági engedélytől való eltérés minden költségét a Rendszerhasználó viseli.

8. A Beruházás műszaki ellenőre az Elosztói Engedélyes, aki fenntartja magának a jogot, hogy a munkaterületen eseti ellenőrzéseket végezhessen. Az Elosztói Engedélyes esetleges kifogásairól, észrevételeiről és igényeiről az E - Napló útján a Rendszerhasználót tájékoztatja, aki a szerződésükben rögzített szempontok szem előtt tartásával mérlegelik azokat, és ennek alapján intézkedik.

9. A Rendszerhasználó tudomásul veszi, egyben kötelezi magát arra, hogy Kivitelezőt tájékoztatja az alábbiakról:

▪ A kivitelezés tekintetében minden esetben kötelesek az Elosztói Engedélyessel egyeztetni.

▪ A kivitelezési munkák idejére a Rendszerhasználónak/Kivitelezőnek az Elosztói Engedélyesnél szakfelügyeletet kell megrendelnie a munkák megkezdése előtt 8 munkanappal. A kivitelezés során megépített munkarészek csak az Elosztói Engedélyes szakfelügyeletének engedélyével takarhatók el. A megrendelt és teljesített szakfelügyeleteket az E - Naplóba be kell jegyezni és igazoltatni kell. Ennek érdekében a Kivitelezőnek az E-Naplóba meg kell hívnia az Elosztói Engedélyes területileg illetékes műszaki ellenőrét.

▪ Lehetővé kell tenniük a kivitelezés során, valamint a műszaki átadás-átvétel idejére az Elosztói Engedélyes számára, hogy ellenőrzési tevékenységet végezzen. Amennyiben Elosztói Engedélyes képviselője a szakfelügyelet, illetve műszaki ellenőrzés során a közcélú hálózat biztonsági övezetén belül olyan munkavégzést észlel, amely a vezeték műszaki biztonságát veszélyezteti, a munkálatok azonnali felfüggesztésére jogosult. A Rendszerhasználónak/Kivitelezőnek a jelzett hibákat, hiányokat haladéktalanul ki kell javíttatnia, illetve pótoltatnia kell.

▪ Kötelesek a kivitelezés során kibontott, eltávolított anyagokat az Elosztói Engedélyes részére maradéktalanul visszaszolgáltatni, azokról mennyiség alapján elszámolni, s azokat az Elosztói Engedélyes által megjelölt helyre, saját költségükön elszállítani.

IV. Átadás-átvételi eljárás

1. A kivitelezés teljes befejezését és a Kivitelező, illetve a Rendszerhasználó készre jelentését követően a Rendszerhasználó műszaki átadás-átvételi eljárást hív össze, melyre köteles meghívni az Elosztói Engedélyest is.

2. A Kivitelező az által létesített közcélú hálózatról/ hálózatrészekről/tartószerkezetekről a munka készre jelentésével egyidejűleg 2-2 példány javított megvalósulási dokumentációt ad át nyomtatott és digitális adathordozó (.dwg, .xls, .doc) formátumban az Elosztói Engedélyes részére. A megvalósulási terv tartalmát a 2. sz. melléklet részletezi.

3. A műszaki átadást követően az Elosztói Engedélyes feladata a közcélú hálózat üzembe helyezése és használatba vétele. A Kivitelezővel szemben a létesített közcélú hálózat tekintetében a jótállási és szavatossági jogokat a sikeres átadás-átvételi eljárás lezárásának napjától, az Elosztói Engedélyes jogosult érvényesíteni.

V. SZERZŐDÉS HATÁLYA, MEGSZŰNÉSE, JOGSZABÁLYI ALAPOK

1. A jelen megállapodás a Szerződő Xxxxx által történő aláírása napján lép hatályba.

2. Jelen Szerződést a Szerződő Felek 30 napos felmondási idővel bármikor írásban felmondhatják.

3. Amennyiben a Rendszerhasználó a jelen Szerződést felmondja, úgy az Elosztói Engedélyes részére az addig felmerült költségeket, illetve az Elosztói Engedélyesnek a felmondással okozott kárt

számla/terhelő levél ellenében, a számla/terhelő levél benyújtását követő 30 napon belül megtéríteni köteles.

4. Amennyiben az Elosztói Engedélyes azért mondja fel a jelen szerződést, mert a Rendszerhasználó, vagy a Kivitelező megszegi a jelen Szerződés bármely rendelkezését, vagy nem teljesíti(k) a jelen Szerződésben írt bármely kötelezettségüket, úgy az Elosztói Engedélyes részére a Rendszerhasználó köteles megtéríteni az Elosztói Engedélyes részére az addig felmerült költségeit, illetve az Elosztói Engedélyest ért esetleges károkat, számla/terhelő levél ellenében, a számla/terhelő levél benyújtását követő 30 napon belül.

5. A Szerződő Xxxxx megállapodnak abban, hogy a jelen szerződésből és annak teljesítéséből eredő valamennyi vitás kérdést előzetes egyeztetéssel, tárgyalással próbálják rendezni. Ennek eredménytelensége esetén a jelen szerződéssel kapcsolatban felmerült valamennyi vitás kérdés polgári peres eljárásban történő rendezése esetére a pertárgy értékétől függően kikötik az Elosztói Engedélyes székhelye szerinti Járásbíróság, vagy Törvényszék kizárólagos illetékességét. Az esetleges bírósági eljárás nyelve és az alkalmazandó jog a magyar.

6. E szerződésre a magyar jog az irányadó.

7. E szerződés kizárólag írásban, a Szerződő Felek egyező akarata alapján módosítható.

A Szerződés elválaszthatatlan részét képező mellékletek:

1. számú melléklet: Munkavégzés feltételei elektromos vezetékek környezetében;

2. számú melléklet: Megvalósulási terv tartalma;

3. számú melléklet: JEGYZŐKÖNYV Műszaki átadás átvételről;

A jelen megállapodást a Szerződő Xxxxx, mint akaratukkal mindenben megegyezőt kölcsönösen tudomásul veszik, kötelezően elismerik, és jóváhagyólag aláírják.

Kelt:………………….,20................................. Kelt:………….., 20... …………………….

.

E.ON …………

Áramhálózati Zrt.

Elosztói Engedélyes

Képviselik:

.

Rendszerhasználó

Képviseli:

.

Munkavégzés feltételei elektromos vezetékek környezetében

I. Általános elvek

Általános érvényű cél és elvárás a kis-, közép- és nagyfeszültségű szabadvezetéki és földkábeles hálózatok folyamatos, normál, vagy ideiglenes - ugyanakkor tervezett - üzemének megőrzése. Ezen cél elérése az alábbi szempontoknak való megfelelés miatt elengedhetetlen:

- Élet és vagyonvédelem biztosítása a munkaterületen,

- Az Elosztói Engedélyes által a felhasználóknak tett vállalásoknak való megfelelés.

- Váratlan események, hozzá kapcsolódó többletköltségek elkerülése.

II. Előírások a munkaterületen.

a) A Kivitelező köteles dolgozóival, alvállalkozóival az érvényes Munkavédelmi és Tűzvédelmi jogszabályokban, a tevékenységére vonatkozó jogszabályokban, szabványokban stb. rögzített előírásokat betartani

b) A Kivitelezők felelős építésvezetői, ill. a régió érintett területgazdái biztosítják egymás számára a folyamatos elérhetőséget, napi kapcsolatban lesznek, hogy a kivitelezés során felmerülő problémákra soron kívül megoldást találjanak. Az előzetes intézkedések ellenére bekövetkezett károkról a felek soron kívül tájékoztatják egymást és közreműködnek az eset kivizsgálásában.

c) Amennyiben a kivitelezés során lehetetlenné válik a fentiek betartása, előzetesen értesíteni kell az Elosztói Engedélyest és szakfelügyeletet kell kérni.

Az érintett hálózatok állandóan feszültség alatt vannak. Teendők szakítás, üzemzavar, átütés esetén:

a) Telefonon bejelentést kell tenni az Elosztói Engedélyesnek.

b) Amennyiben a szakítást, vezetéksértést követően a vezeték érintkezésben marad a munkagéppel, úgy az áramütés elkerülése érdekében a kezelő személyzet maradjon a fülkében addig, amíg az Elosztói Engedélyes szerelői ki nem érkeznek. Kiszállás közben tilos egyszerre a géphez és a földhöz érni!

III. A munkaterület átadás-átvétel szempontjai

a) A munkaterület és környezetének jelenlegi veszélyeinek feltárása, az ellenük történő védekezési lehetőségek, a munkaterület pontos behatárolása bejárással is,

b) A munkavégzés során várhatóan újonnan kialakuló veszélyek, védekezési lehetőségek áttekintése

c) A villamos energia vételezési helyei (ha ilyenek létesülnek) a maximális teljesítmény megjelölésével, főkapcsoló-, főbiztosító helyei, feliratai, a feszültségmentesítés lehetőségeinek feltárásával

d) A biztonságos teher- és személygépkocsi közlekedési útvonalak kijelölése, szükség szerint súly-, magasság-, szélesség behatárolása, a gyalogos illetve anyagszállítási útvonalak kijelölése,

e) A biztonságos anyagtárolási helyek kijelölése,

f) A munkafeladat biztonságos végrehajtásának módjai, eszközei, gépei,

g) Mindkét fél részéről alkalmazandó védőintézkedések, a Kivitelező által saját dolgozóinak biztosítandó egyéni védőeszközök áttekintése (pl. fejvédő sisak, védőbakancs, szakadás-mentes munkaruha, esőköpeny),

h) Teendők rendkívüli események esetén (pl. tűz, áramütés, mérgezés, stb..)

i) A Kivitelező által átvett, a területre vonatkozó közműgenplán kiértékelése

IV. Villamos távvezeték megközelítésének korlátai Nagyfeszültségű vezetékek esetén

a) Depóniát a vezetékek biztonsági övezetében nem lehet létesíteni. 750 kV-os vezeték 40 m

400 kV-os vezeték 28 m,

220 kV-os vezeték 18 m

120 kV-os vezeték 13 m.

b) Az oszlopok beton alaptesteit 3,00 m-nél jobban nem lehet megközelíteni.

c) A vezetéksodronyok megközelítési távolsága legfeljebb: 1 kV-ig 1 m

1 kV-tól 110 kV-ig 3 m

110 kV-tól 220 kV-ig 4 m

220 kV-tól 380 kV-ig 5 m

Ismeretlen 5 m

d) Ha a fenti biztonsági távolságokat nem lehet betartani, akkor a munkáltató köteles intézkedéseket tenni az áramütés veszélyének csökkentésére:

• Feszültségmentesítés

• Vezeték áthelyezése

• Vezeték elkerítése

• Munkagép munkaterületének lehatárolása

e) A fentieken túlmenően be kell tartani a villamosmű biztonsági övezetéről szóló 122/2004. (X. 15.) GKM rendelet előírásait

V. Elérhetőségek

A kivitelezés, a munkavégzés során felmerült váratlan, egyeztetésre szoruló események kapcsán szükséges gyors kapcsolat felvétel érdekében az alábbi elérhetőségek kerülnek rögzítése.

• E.ON Áramhálózati Zrt.:

Az ütemezhető, soron kívüli egyeztetésekre az alábbi kollégák állnak rendelkezésre:

………………. terület:

………………….. hálózat üzemeltetési területi referens .

• projektgazda

Tárgy: Az E.ON ……………..Áramhálózati Zrt. tulajdonában kerülő közcélú hálózatok építésének együttműködési feltételei

MEGVALÓSULÁSI TERV TARTALMA

1. Előlap a megvalósulási dokumentációhoz

2. Kivitelezői nyilatkozat

3. Elvégzett munka anyagjegyzéke (Anyagjegyzék és beépített anyagok műbizonylatai)

4. Nyomvonalrajzok kivitelező aláírásával (átnézeti + részletes, építés-bontás), "D" tervek beméretezetten

5. Érintésvédelmi vázlatok

6. Mérési jegyzőkönyvek, melyek az üzembe helyezés előtt elvégezhetők (pl.: földelési ellenállásmérés, érintésvédelmi felülvizsgálat, KIF kábelek szigetelési ellenállás mérése, földkábel esetén tömörségvizsgálat),

7. Hálózati leltár (szabadvezeték esetén) építés, bontás

8. Kábelleltár építés, bontás

9. Bontási rajz

10. Földelési karton

11. Transzformátor adatlap vagy karton, (ha van transzformátor)

12. Építési napló

13. „Üzembe helyezett közvilágítási” nyomtatvány, (ha van közvilágítás)

14. Közvilágítási berendezések darabszámban és teljesítményben bekövetkezett változásokat tartalmazó kimutatása, (ha van közvilágítás)

15. Kimutatás a keletkezett bontott anyagokról, hulladékokról, jogszabályi kötelezettség szerint

16. Kimutatás a keletkezett bontott anyagokról, hulladékokról az Elosztói Engedélyes elvárása szerint

Geodéziai bemérés dokumentációja

El kell végezni és dokumentálni kell a megvalósult hálózat geodéziai (földalatti vezeték esetén nyíltárkos) bemérését (koordinátajegyzék, bemérési rajz, digitális állomány, fénykép), az Elosztói Engedélyes állományába bedolgozható módon.

3. sz. melléklet

(minimum követelmény)

JEGYZŐKÖNYV

Műszaki átadás-átvételről

…………….. ingatlan villamos energia ellátása érdekében megépült és az E.ON Áramhálózati

Zrt. kizárólagos tulajdonába és kezelésébe kerülő közcélú villamos hálózatok és tartószerkezetek megépítésének tárgyában:

1. A Rendszerhasználó megnevezése és címe:

…………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………..

2. Az átadó Kivitelező megnevezése és címe:

…………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………..

3. Az átvevő Elosztói engedélyes, üzemeltető megnevezése és címe:

…………………………………………………

……………………………………………………………….

4. Közcélú hálózat létesítésének megnevezése és helye (vezetékek és tartozékaik):

………………………………………………………………………......

5. A közcélú hálózat létesítésének főbb műszaki jellemzői (hossz, átmérő, beépített csőanyag):

6. Műszaki átadás időpontja:

7. Egyéb megjegyzések:

……………….., 20….. …

Kivitelező Elosztói engedélyes