OTP JELZÁLOGBANK ZRT.

OTP JELZÁLOGBANK ZRT.

AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLTAL ELFOGADOTT NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK SZERINT KÉSZÍTETT NEM KONSZOLIDÁLT

PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK

A 2015. DECEMBER 31-XXXX XXXXXX ÉVRŐL

OTP JELZÁLOGBANK ZRT.

TARTALOMJEGYZÉK

Oldalszám

Független Könyvvizsgálói Jelentés

Az Európai Unió által elfogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített nem konszolidált pénzügyi kimutatások

2015. december 31-ei nem konszolidált

Nem Konszoldiált Pénzügyi helyzet kimutatása 2

2015. december 31-ei nem konszolidált

Nem Konszolidált Eredménykimutatása 3

2015. december 31-ei nem konszolidált

Nem Konszolidált Egyéb Átfogó eredménykimutatása 4

2015. december 31-ei nem konszolidált

Nem Konszolidált Cash-flow kimutatása 5

2015. december 31-ei nem konszolidált

Nem Konszolidált Saját tőke-változás kimutatása 6

Nem Konszolidált Kiegészítő melléklet 7-46

	Jegyzet
	száma	2015	2014
Kamatbevétel: Hitelekből		48 601	79 958
Bankközi kihelyezésekből		14 616	8 365

Más bankoknál és a Magyar Nemzeti Banknál vezetett

számlákból - -

Kamattámogatás a jelzáloglevelekkel fedezett

lakáshitelek után		23 711	28 480
Értékesíthető értékpapírokból		165	619
Összes kamatbevétel		87 093	117 422
Kamatráfordítások:
OTP Bankkal és más bankokkal szembeni
kötelezettségekre		19 488	8 119
Ügyfelek betéteire		-	-
Kibocsátott értékpapírokra		45 504	60 660
Alárendelt kölcsöntőkére		139	151
Összes kamatráfordítás		65 131	68 930
NETTÓ KAMATBEVÉTEL		21 962	48 492
Értékvesztésképzés kihelyezési és hitelezési
veszteségekre	8.	1 870	8 977
NETTÓ KAMATBEVÉTEL A HITELEZÉSI ÉS KIHELYEZÉSI VESZTESÉGEKRE KÉPZETT
ÉRTÉKVESZTÉS ELSZÁMOLÁSA UTÁN		20 092	39 515
Díj-, jutalékbevételek	19.	1 893	1 636
Díj-, jutalékráfordítások	19.	-2 535	-2 294
Díjak, jutalékok nettó eredménye		-642	-658
Devizaműveletek vesztesége (-)/ nyeresége (+), nettó		-1 004	2 954
Értékpapírok árfolyamnyeresége, nettó		-	-
Egyéb működési bevételek	27.	1	-8
Egyéb működési ráfordítások		13 451	-101 860
ebből: fogyasztói kölcsönszerződésekkel kapcsolatos
céltartalékok		-102 717	-102 379
Nettó működési eredmény		12 448	98 914
Személyi jellegű ráfordítások		539	527
Értékcsökkenés		110	110
Egyéb általános költségek	20.	12 643	16 104
Egyéb adminisztratív ráfordítások		13 292	16 741
ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY		18 606	-76 798
Társasági adó	22.	-206	1 472
NETTÓ EREDMÉNY		18 812	-78 270
Egy törzsrészvényre jutó nyereség/veszteség (Ft-ban)
Alap és higított	23.	69,674	-289 889

Jegyzet

száma 2015 2014

NETTÓ EREDMÉNY 18 812 -78 270

A jövőben az eredményben realizálódó tételek:

Értékesíthető értékpapírok valós érték különbözete	7.	-267	-
Származékos pénzügyi instrumentumok egyéb átfogó
eredményben elszámolt valós érték korrekciója Egyéb átfogó eredményben elszámolt tételek		-	507
halasztott adó hatása	51		96
Átfogó eredmény tételek	-216		411
NETTÓ ÁTFOGÓ EREDMÉNY	18 596		-77 859

	Jegyzet
	száma	2015	2014
ÜZLETI TEVÉKENYSÉG
Adózás előtti eredmény		18 606	-76 798
Értékcsökkenés és amortizáció	9.	110	110
Értékvesztés képzés a hitelezési és kihelyezési veszteségekre		1 870	8 977
Értékvesztés képzés (+) /felhasználás (-) egyéb eszközökre	10.	4	-52
Származékos pénzügyi instrumentumok valós érték
különbözetének nem realizált nyeresége		2 646	2 546
Üzleti tevékenység eszközeinek és forrásainak nettó változása Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök nettó változása		502	-502
Hitelek értékvesztés nélküli nettó növekedése	8.	119 684	33 665
Egyéb eszközök értékvesztés nélküli
nettó csökkenése (-)/növekedése (+)	10.	11 911	10 462
Egyéb kötelezettségek növekedése	14.	-70 826	102 731
Fizetett társasági adó		-42	-3 772
Üzleti tevékenységből származó nettó pénzforgalom		84 465	77 367
Kapott kamatok		82 114	106 983
Fizetett kamatok		35 542	33 541
KIHELYEZÉSI TEVÉKENYSÉG Bankközi kihelyezések, követelések nettó növekedése/(csökkenése)	5.	77 211	-85 761
Értékesíthető értékpapírok vásárlása		-11 924	-
Értékesíthető értékpapírok értékesítése		-	29 963
Tárgyi eszközök és immateriális javak vásárlása		-90	-307
Tárgyi eszközök és immateriális javak eladásának bevétele		1	297
Kihelyezési tevékenységből származó nettó pénzforgalom		65 198	-55 808
FINANSZÍROZÁSI TEVÉKENYSÉG
OTP Bankkal és más bankokkal szembeni kötelezettségek nettó (csökkenése)/növekedése	11.	-25 401	62 962
Értékpapír kibocsátásból származó bevétel		153 410	-
Kibocsátott értékpapírok visszavásárlására, törlesztésére
felhasznált pénzeszközök		-295 914	-136 280
Alárendelt kölcsöntőke nettó növekedése	15.	429	319
Fizetett osztalék	17.	-	-5 097
Fogyasztói kölcsönszerződésekkel kapcsolatos jogszabály
miatt pénzben kapott tőkejuttatás értéke		17 456	56 581
Finanszírozási tevékenységből származó nettó
pénzforgalom		-150 020	-21 515
Pénzeszközök nettó (csökkenése )/növekedése		-357	44
Pénzeszközök nyitó egyenlege		399	355
Pénzeszközök záró egyenlege		42	399
Pénzeszközök záró és nyitó egyenlegének bemutatása
Pénztárak, betétszámlák, elszámolások a Magyar Nemzeti
Bankkal	399		355
Pénzeszközök nyitó egyenlege	399		355
Pénztárak, betétszámlák, elszámolások a Magyar Nemzeti Bankkal	4.	42	399
Pénzeszközök záró egyenlege		42	399

KIMUTATÁSA

(millió Ft-ban)

Jegyzet

száma Jegyzett tőke

Eredménytartalék és egyéb tartalékok

Összesen

2014. január 31-ei egyenleg	27 000	45 146	72 146
Osztalékfizetés	-	-5 097	-5 097
Nettó eredmény	-	-78 270	-78 270
Fogyasztói kölcsönszerződések elszámolásával kapcsolatos veszteségek fedezésére kapott tőkejuttatás az OTP Bank Nyrt.-től	-	56 581	56 581
Egyéb átfogó eredmény	-	411	411
2014. december 31-ei egyenleg	27 000	18 771	45 771
Nettó eredmény	-	18 812	18 812
Tőkejuttatás	-	17 456	17 456
Egyéb átfogó eredmény	-	-216	-216
2015. december 31-ei egyenleg	27 000	54 823	81 823

1. SZ. JEGYZET: ÁLTALÁNOS RÉSZ ÉS A BESZÁMOLÓ ALAPJA

1.1. Általános információk

Az OTP Jelzálogbank Zrt-t (a továbbiakban: “OTP Jelzálogbank”, vagy “Bank”) az OTP Bank Nyrt.(a továbbiakban: "OTP Bank") alapította 2001. május 15-én 100%-os tulajdoni részesedéssel. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2002. január 10-én adta ki a működési engedélyt és a Bank 2002. február 1-én kezdte meg tevékenységét.

Az OTP Bank az OTP Jelzálogbank kizárólagos tulajdonosa, továbbá az OTP Csoport anyavállalatának minősül. A nem konszolidált pénzügyi kimutatások 2016. március 22-én kerültek közzétételre jóváhagyásra.

A Bank a tevékenységével kapcsolatos nyilvánosságra hozatalát a Hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.), a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (CRR), rendelkezéseit betartva teljesíti. Az OTP Jelzálogbank Zrt. a nyilvánosságra hozatali kötelezettségét az OTP Bank Nyrt.-vel közösen az OTP Bank Nyrt. (xxx.xxxxxxx.xx) honlapján és saját (xxx.xxxxxx.xx) honlapján teljesíti. Az Európai Unió által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint készített nem konszolidált pénzügyi kimutatása a saját honlapján, a Budapesti Értéktőzsde (xxx.xxx.xx) honlapján, valamint a Magyar Nemzeti Bank által üzemeltetett oldalon (xxx.xxxxxxxxxxxx.xx) teszi közzé .

A Bank székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx x. 21.

A Bank szakosított hitelintézet, tevékenységét alapvetően a jelzálog hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény határozza meg.

Az OTP Jelzálogbank Zrt. fő tevékenysége a lakossági ingatlanok vásárlásának, korszerűsítésének és fejlesztéseinek finanszírozása. A vásárolt portfolióban elsősorban államilag támogatott lakáshitelek, deviza alapú lakás és szabad-felhasználású jelzáloghitelek szerepelnek, ezen kívül folyamatosan bővül a saját forrásból folyósított piaci forint lakás és szabad-felhasználású hitelek állománya is. Jelenleg forint alapú támogatott és nem támogatott lakás és szabad-felhasználású jelzáloghiteleket, továbbá forint alapú piaci kamatozású birtokfejlesztési hiteleket is nyújt a Jelzálogbank.

A Bank kislétszámú szervezettel rendelkezik, a jelzáloghitelezési tevékenysége gyakorlati lebonyolításához igénybe veszi az OTP Bank fiókhálózatának kb. 378 lakáshitelezéssel foglalkozó fiókját. Az OTP Bank és az OTP Jelzálogbank között létrejött együttműködési megállapodás alapján az OTP Bank fiókhálózatán keresztül teljes körű szolgáltatást nyújt a jelzáloghitelek vonatkozásában a Bank részére, amiért az OTP Jelzálogbank díjat fizet. Az adósminősítést és a hitelezési tevékenységet az OTP Bank az OTP Jelzálogbank szabályzatai szerint végzi. A Bank által nyújtott hitelek esetében a hitelszerződések megkötése során az OTP Bank az OTP Jelzálogbank megbízottjaként végzi tevékenységét. A hitelek biztosítékául szolgáló jelzálogjog, az elidegenítési és terhelési korlátozással a földhivatalban az OTP Jelzálogbank javára kerül bejegyzésre. A jelzáloglevelek fedezetét a Bank fedezet-nyilvántartásába rendes fedezetként bejegyzett – a Vagyonellenőr által fedezetbe vont – aktuális hitelkövetelések és szükség szerint – jogszabályban meghatározott – pótfedezetek biztosítják.

Az OTP Bank, mint az OTP Jelzálogbank kizárólagos tulajdonosa pénzügyi és egyéb szolgáltatásokat nyújt a leányvállalata számára. Olyan esetekben, amikor a hitelek kihelyezése és a jelzáloglevelek kibocsátása közti időbeli eltérések miatt a Banknak rövid távú likviditási hiánya keletkezik, azt rendszerint az OTP Bank finanszírozza az OTP Jelzálogbank részére. A kapcsolt vállalkozásokkal kapcsolatos tranzakciók bemutatása részletesen a 27. számú jegyzetben található.

A jelzáloghitelek jelentős része a hitel indulásakor tíz, vagy tizenöt évnél is hosszabb lejáratú, míg a kibocsátott jelzáloglevelek általában rövidebb (1-10 év) lejáratúak. A Jelzálogbank portfóliójában lévő hitelállomány hátralévő átlagos futamideje 10,3 év. A Bank a jelzáloglevelek átlagos futamidejének meghosszabbítására törekszik, az eszközök és források eltérő átlagos futamidejéből eredő kockázat csökkentése érdekében.

A Bank munkavállalóinak 2015. és 2014. évi átlagos létszáma 31 fő és 33 fő volt.

1.2. Számvitel

A Bank számviteli kimutatásait a Magyarországon érvényben lévő társasági, banki és pénzügyi jogszabályoknak megfelelően vezeti, és hivatalos kimutatásait is ezen az alapon készíti. Alkalmazott pénzneme a magyar forint (“HUF”).

Ezen pénzügyi kimutatások összeállítása során a Bank olyan számviteli politikákat alkalmazott, amelyek összhangban állnak az Európai Unió (“EU”) által is elfogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal (IFRS). A jogszabályokban előírt néhány számviteli elv eltér a nemzetközi pénzpiacokon általánosan elfogadott elvektől.

1. SZ. JEGYZET: ÁLTALÁNOS RÉSZ ÉS A BESZÁMOLÓ ALAPJA [folytatás]

1.2. Számvitel [folytatás]

A magyar jogszabályok szerinti számviteli adatokhoz képest bizonyos módosításokat kellett végrehajtani (lásd.

31. sz. jegyzet) annak érdekében, hogy azok az OTP Jelzálogbank pénzügyi helyzetét és eredményét minden olyan standardnak és értelmezésnek megfelelően mutassák be, amelyet a Nemzetközi Számviteli Standard Bizottság (IASB) elfogadott, és amelyek Nemzetközi Pénzügyi Beszámolókészítési Standardok (IFRS) néven ismertek.

Ezek az IFRS pénzügyi kimutatások abból a célból készültek, hogy a Bank megfeleljen azon szabályozói követelménynek, hogy IFRS pénzügyi információkat publikáljon a tőzsdén, ahol a kibocsátott jelzálogleveleket bevezették.

1.2.1. Az IFRS standardok 2015. január 1-jétől érvényes módosuló szabályainak illetve új standardok bevezetésének hatása a pénzügyi kimutatásra

A jelen beszámolási időszaktól hatályba lépő, az IASB által közzétett és az EU által elfogadott új és módosított standardok és értelmezések:

- Egyes standardok módosítása “IFRS-ek továbbfejlesztése (2011-2013 években)” – az EU által elfogadva 2014. december 18-án. Az IFRS Fejlesztési Projekt eredményeképpen a következő standardokat érintően (IFRS 3, IFRS 13 és IAS 40) történt módosítás, elsődlegesen az inkonzisztenciák megszüntetése és a magyarázatok tisztázása érdekében (a módosításokat 2015. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban kell alkalmazni),

- IFRIC 21 “Illetékek” – az EU által elfogadva 2014. június 13-án (hatályba lép 2014. június 17-ével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban).

A meglévő standardok fenti módosításai nem vezettek a gazdálkodó számviteli politikáinak módosításához.

1.2.2. Az IASB által kibocsátott és az EU által elfogadott, de még nem hatályos új és módosított standardok és értelmezések

Ezen pénzügyi kimutatások jóváhagyásának időpontjában a következő, az IASB által kibocsátott és az EU által elfogadott standardok, valamint meglévő standardok és értelmezések módosításai kerültek közzétételre hatályba lépés nélkül:

- IFRS 11 (Módosítás) ”Közös megállapodások” – Közös tevékenységekben való érdekeltségek megszerzésének számvitele – az EU által elfogadva 2015. november 24-én (hatályba lép a 2016. január 1- jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban)

- IAS 1 (Módosítás) “Pénzügyi beszámolók bemutatása”– Közzététel kezdeményezése – az EU által elfogadva 2015. december 18-án (hatályba lép a 2016. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban),

- IAS 16 (Módosítás) “Ingatlanok, gépek és berendezések” és IAS 38 “Immateriális javak” – Az értékcsökkenésre és amortizációra vonatkozó elfogadott módszerek tisztázása – az EU által elfogadva 2015. december 2-án (hatályba lép a 2016. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban),

- IAS 16 (Módosítás) “Ingatlanok, gépek és berendezések” és IAS 41 “Mezőgazdaság” – Mezőgazdaság: Termesztésre használt növények – az EU által elfogadva 2015. november 23-án (hatályba lép a 2016. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban),

- IAS 19 (Módosítás) “Munkavállalói juttatások” – Meghatározott juttatási programok: a munkavállalók által fizetett hozzájárulások – az EU által elfogadva 2014. december 17-én (hatályba lép a 2015. február 1- jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban.),

- IAS 27 (Módosítás) “Egyedi pénzügyi kimutatások” standard – Tőkemódszer az egyedi pénzügyi kimutatásokban – az EU által elfogadva 2015. december 18-án (hatályba lép a 2016. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban),

- Egyes standardok módosítása “IFRS-ek továbbfejlesztése (2010-2012 években)” – az EU által elfogadva 2014. december 17-én. Az IFRS Fejlesztési Projekt eredményeképpen a következő standardokat érintően (IFRS 2, IFRS 3, IFRS 8, IFRS 13, IAS 16, IAS 24 és IAS 38) történt módosítás, elsődlegesen az inkonzisztenciák megszüntetése és a magyarázatok tisztázása érdekében (a módosításokat 2015. február 1- jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban kell alkalmazni),

- Egyes standardok módosítása “IFRS-ek továbbfejlesztése (2012-2014 években)” – az EU által elfogadva 2015. december 15-én. Az IFRS Fejlesztési Projekt eredményeképpen a következő standardokat érintően (IFRS 5, IFRS 7, IAS 19 és IAS 34) történt módosítás, elsődlegesen az inkonzisztenciák megszüntetése és a magyarázatok tisztázása érdekében (a módosításokat 2016. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban kell alkalmazni).

1. SZ. JEGYZET: ÁLTALÁNOS RÉSZ ÉS A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK ALAPJA [folytatás]

1.2.3. Az IASB által kibocsátott és az EU által nem elfogadott standardok és értelmezések

- IFRS 9 “Pénzügyi instrumentumok” (hatályba lép 2018. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban),

- IFRS 14 “Szabályozói Halasztott Elszámolások” (hatályba lép a 2016. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban) – az Európai Bizottság döntést hozott, mely értelmében a jóváhagyás folyamatot a jelenlegi köztes standardra nem fogja alkalmazni, és megvárja a végső standardot,

- IFRS 15 “Vevőkkel kötött szerződésekből származó árbevétel” (hatályba lép a 2018. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban),

- IFRS 16 “Lízingek” (hatályba lép a 2019. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban),

- IFRS 10 (Módosítás) ”Konszolidált pénzügyi kimutatások”, IFRS 12 (Módosítás) “Egyéb gazdálkodó egységekben lévő érdekeltségek közzététele”, és IAS 28 ”Pénzügyi befektetések társult vállalatokban” – Befektető egységek: a konszolidációs kivétel alkalmazása (hatályba lép a 2016. január 1- jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban),

- IFRS 10 (Módosítás) ”Konszolidált pénzügyi kimutatások” és IAS 28 (Módosítás) “Pénzügyi befektetések társult vállalatokban” – Eszközök eladása, illetve átadása a Befektető és annak társult vagy közös vezetésű vállalata között (hatályba léptetése a tőkemódszerre irányuló projekt lezárulásáig ismeretlen),

- IAS 12 (Módosítás) “Nyereségadók” – Nem realizált veszteségekre vonatkozó halasztott adó eszközök elszámolása (hatályba lép a 2017. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban).

A pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek portfoliójára vonatkozó fedezeti elszámolás még nem került szabályozásra, mivel az EU által sincs még elfogadva a rendelet.

A Bank becslése szerint az IAS 39 "Pénzügyi instrumentumok: megjelenítés és értékelés" standard szerinti fedezeti elszámolás alkalmazása a pénzügyi eszközök és kötelezettségek portfóliójára nem befolyásolná számottevően a Bank pénzügyi kimutatását a fordulónapon.

Ezek a módosítások, új standardok és értelmezések implementációja nem befolyásolná számottevően a Bank nem konszolidált pénzügyi kimutatásait. Kivételt képez ez alól az IFRS 9 alkalmazása, amely jelentős hatást gyakorolhat a Bank nem konszolidált pénzügyi kimutatásaira, amelyet 2016-ban a Bank elemezni fog.

0.XX. JEGYZET: ALKALMAZOTT FŐ SZÁMVITELI ELVEK ÖSSZEFOGLALÁSA

A nem konszolidált pénzügyi beszámoló összeállítása során alkalmazott fő számviteli elvek az alábbiakban lettek összefoglalva:

2.1. Alkalmazott alapelvek

Ezen pénzügyi kimutatások a vállalkozás folytatásának elvén, továbbá a bekerülési költség elvén készültek, az utóbbi esetben kivéve egyes pénzügyi instrumentumokat, amelyek valós értéken szerepelnek a beszámolóban. Az eredménykimutatás tételei az időbeli elhatárolás elve alapján lettek elszámolva.

A pénzügyi kimutatások Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerinti bemutatása megköveteli, hogy a Bank vezetése olyan becslésekkel, illetve feltételezésekkel éljen, amelyek hatással vannak az eszközök és kötelezettségek, a mérlegen kívüli eszközök és kötelezettségek (lásd a 3. számú jegyzetben) mérlegkészítéskori értékére, valamint a beszámolási időszak bevételeire és ráfordításaira. A tényleges értékek eltérhetnek ezektől a becslésektől.

A jövőbeni változások a gazdasági környezetben, a pénzügyi stratégiában, szabályozási környezetben, számviteli előírásokban és egyéb területeken eredményezhetik a becslések változását, amelyek jelentős hatással lehetnek a jövőbeni pénzügyi kimutatásokra.

2.2. Devizanemek közti átszámítás

A Bank a mérlegben a devizában fennálló eszközeit és kötelezettségeit a beszámoló fordulónapján érvényes Magyar Nemzeti Bank ("MNB") által közzétett hivatalos HUF devizaárfolyamon értékeli. A devizában jelentkező bevételek és ráfordítások az ügylet napján fennálló OTP deviza középárfolyamon kerülnek átszámításra. Az esetleges árfolyamnyereségek vagy -veszteségek az eredménykimutatásban kerülnek kimutatásra.

2.3. Értékpapírok és egyéb pénzügyi eszközök

A Bank a következő kategóriákba sorolja pénzügyi eszközeit: eredménnyel szemben valós értéken értékelt (vagy kereskedési célú, vagy kezdeti megjelenítéskor valós értéken értékelt), lejáratig tartandó és értékesíthető értékpapírok. Azokat az értékpapírokat, amelyeket a Bank rövid távú árfolyamingadozásból származó nyereségszerzés céljából vásárol, a kereskedési célú értékpapírok közé sorolja. Azokat a fix lejáratú értékpapírokat (amelyek eltérnek a kölcsönök és követelések definíciójától), amelyeket a Bank vezetése lejáratig szándékozik és képes megtartani, a lejáratig tartandó értékpapírok közé sorolja. A határozatlan ideig tartott értékpapírokat, amelyeket a Bank likviditás kezelési célból, illetve, amelyeket a kamatlábváltozás hatására a jövőben eladhat, értékesíthető értékpapírnak minősíti.

A Bank 2015. és 2014. december 31-én kizárólag értékesíthető kategóriába sorolt értékpapírral rendelkezett.

2.3.1. Értékesíthető értékpapírok

Az értékpapír-befektetések az ügylet teljesítési napján (értéknap) könyvelődnek valós értéken. Az értékesíthető értékpapírok a kezdeti megjelenítést követően az adott fordulónapi valós értékükön szerepelnek a mérlegben, és az így elszámolt nem realizált nyereség vagy veszteség közvetlenül az egyéb átfogó eredménykimutatásban kerül megjelenítésre. A fedezeti célú származékos pénzügyi instrumentumokhoz kapcsolódó értékesíthető értékpapírok valós érték korrekciója az eredménykimutatásban jelenik meg. Az értékvesztés kiszámítása a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében diszkontált cash-flow módszerrel, míg a részesedést megtestesítő instrumentumok esetében valós értéken alapuló kalkulációval történik, az elvárt jövőbeni pénzáramlások, valamint az eredeti effektív kamatlábak felhasználásával, amennyiben objektív bizonyítéka van az értékvesztésnek a valós értékben bekövetkezett jelentős csökkenés alapján.

Az értékesíthető értékpapírok után kapott kamat kamatbevételként a nem konszolidált egyéb átfogó eredménykimutatásban kerül elszámolásra.

Az értékesíthető értékpapírok valós értékének a meghatározása alapvetően az értékpapírpiacokon jegyzett ár vagy diszkontált cash-flow modell segítségével történik. Azokban az esetekben, ahol a jegyzett piaci ár nem elérhető, az értékpapírok valós értéke a jövőbeli pénzáramlások jelenértékeként kerül meghatározásra. Az elérhető piaci árjegyzéssel nem rendelkező részvények pedig a megfelelő egy részvényre jutó nyereség mutató segítségével történik.

Azoknál az értékesíthető értékpapíroknál, ahol nincs jegyzett piaci ár, és amelyek valós értéke a fenti modellekből sem állapítható meg megbízhatóan, a szükséges értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken szerepelnek. Ez alól kivételt csak a tőkeinstrumentumok képeznek. Ezekre értékvesztés akkor kerül elszámolásra, ha a piaci értékükben bekövetkezett csökkenés tartós és jelentős. Az értékesíthető értékpapírokra vonatkozóan az eredményben elszámolt értékvesztés miatti veszteségek visszaírása nem az eredményen keresztül történik.

2.3.2. Származékos pénzügyi instrumentumok

A Bank szokásos üzletmenete során derivatív pénzügyi instrumentumokkal is foglalkozik, amelyeknél alacsony kezdeti befektetés szükséges a teljes szerződésbeli értékhez képest. A derivatív pénzügyi instrumentumok magukban foglalják a határidős kamatláb- megállapodásokat, kamatláb-swap ügyleteket, valamint a határidős deviza és deviza swap ügyleteket, valamint az opciós ügyleteket is. Ezen pénzügyi instrumentumokat a Bank arra használja, hogy fedezze a pénzügyi piacokon végrehajtott tranzakcióinak kamatláb- és devizakockázatát.

A derivatív pénzügyi instrumentumok az ügylet kötési napján könyvelődnek valós értéken, majd a későbbi értékelés is valós értéken történik. A valós érték meghatározása a jegyzett piaci ár, diszkontált cash-flow és más pénzügyi modell alapján kerül meghatározásra. A Bank az ún. „multi curve” árazási módszertant alkalmazza a jövőbeli cash flowk nettó jelenértékének meghatározásához, amely alapján a különböző hozamgörbék a határidős hozamok valamint a diszkontáláshoz alkalmazott hozampontok meghatározásához kerülnek felhasználásra. Ez az árazási módszertan nyújtja a legpontosabb becslést ezen fedezett derivatív pénzügyi instrumentumok esetében, mivel a Bank könyveiben meglévő legtöbb nyitott derivatív ügylet letéttel fedezett.

A nem fedezeti ügyleteknek minősített derivatív pénzügyi instrumentumok valós értékében beálló változás a nem konszolidált eredménykimutatásban kerül elszámolásra az adott időszakban. Az összes derivatíva ügyletenkénti valós értékének és bekerülési értékének különbsége jellegének megfelelően eszközként vagy kötelezettségként kerül kimutatásra.

A Bank kötött bizonyos swap és forward ügyleteket, amelyek a Bank kockázatkezelési politikája alapján fedezeti ügyletek, azonban az IAS 39 vonatkozó rendelkezései szerint nem minősülnek fedezeti ügyletnek, ezért azokat a Bank kereskedési célú származékos pénzügyi instrumentumnak minősítette, és a valós értéken történő értékelésükből származó eredményt közvetlenül a tárgyévi eredménybe számolta el.

A Bank szigorú limiteket alkalmaz a nettó nyitott származékos pozíciók - azaz a vételi és eladási ügyletek közti különbségek - vonatkozásában, mind az összeg, mind a futamidő tekintetében. Bármely esetben, a hitelezési kockázatnak kitett összeg a nyereséges instrumentumok (azaz eszközök) jelenlegi valós értékére korlátozódik, amely - a származékos ügyletek viszonylatában - a még le nem járt instrumentumok volumenét tükröző szerződéses vagy elméleti tőkeösszegnek csupán kis hányadát jelenti. A Bank ezt a hitelezési kockázatot az ügyfelekre vonatkozó hitelezési limitek részeként kezeli, a piaci mozgásokból eredő potenciális kitettséggel együtt.

Deviza adásvételi ügyletek

A deviza adásvételi ügyletek adott összegű deviza adott árfolyamon történő azonnali (az elszámolásra a kötés napját követő két napon belül kerül sor) vagy határidős (az elszámolásra a kötés napját követő két napon túl kerül sor) adásvételét jelentik. Az ügyletek értéke nem tükrözi a szerződésekhez kapcsolódó tényleges piaci és hitelezési kockázatot.

A deviza adásvételi ügyleteket a Bank kockázatkezelési és kereskedési céllal köti. A Bank kockázatkezelést szolgáló ügyleteit a külföldi devizában nyújtott hitelek és hitelintézeteknél elhelyezett betétek árfolyamváltozásából eredő kockázatok fedezése céljából alkalmazza.

Devizaswap és kamatláb-swap ügyletek

A Bank forint és deviza, illetve deviza és deviza cseréjére vonatkozó devizaswap ügyleteket és kamatláb-swap ügyleteket köt. A devizaswap ügylet valamely pénzügyi instrumentum cseréjére vonatkozó olyan összetett megállapodás, amely egy azonnali és egy vagy több határidős adás-vételi ügyletből áll.

A kamatláb-swap ügyletek esetén a felek egy vagy több alkalommal fizetést teljesítenek egymás felé, melyek alapját egy adott elméleti tőkeösszegre számított fix, illetve időszakosan módosított kamatláb képezi. Az elméleti tőkeösszeg az az érték, amelyre vonatkozóan a kamat kiszámításra kerül, hogy ily módon meghatározzák a kamatláb-swap ügylet során teljesítendő pénzáramlásokat. Az elméleti tőkeösszeget a tranzakciók volumenének kifejezése érdekében alkalmazzák, de ezek az összegek ténylegesen nem járnak pénzáramlással. A Bank kamatláb-swap ügyleteinek célja a kamatláb-kockázati kitettség kezelése, elszámolásuk pedig piaci értéken történik.

Tőkecserés kamatláb-swap ügyletek (CCIRS)

A Bank tőkecserés kamatláb-swap ügyleteket köt (CCIRS), amelyek sajátossága, hogy az ügylet futamidejének indulásakor és záráskor is tőkecsere történik. A tőkecserés kamatláb-swap ügyletek speciális típusa az úgynevezett mark-to-market (CCIRS) megállapodás, amely esetében a futamidő során a kamatszámítás alapját képező tőkeösszegek átértékelésre kerülnek a piaci devizaárfolyam változásoknak megfelelően.

2.3.3. Valós érték fedezeti vagy cash-flow fedezeti ügyletnek minősített származékos pénzügyi instrumentumok

A valós érték fedezeti ügyletnek minősített derivatívák valós értékének változása, amely a fedezeti ügylet definíciója szerint hatékony ügyletnek tekinthető a fedezett kockázat tekintetében, nyereségként vagy veszteségként kerül elszámolásra az eredmény javára vagy terhére az alapügyleten elszámolt valós érték korrekcióval egyetemben. A fedezeti ügylet nem hatékony része közvetlenül az eredménykimutatásban kerül bemutatásra.

A fedezeti elszámolás feltételeit a következőképpen alkalmazza a Bank: fedezeti ügyletek meghatározása, megfelelő fedezeti dokumentáció elkészítése, hatékonyságvizsgálat elvégzése, és ennek alapján a hatékonyság alátámasztása.

A cash-flow fedezeti ügyletnek minősített derivatívák valós értékének változása, amely a fedezeti ügylet definíciója szerint hatékony ügyletnek tekinthető, az Egyéb átfogó eredményben kerül bemutatásra. Az ily módon meghatározott tartalék a nem konszolidált eredménykimutatásban kerül elszámolásra nyereségként vagy veszteségként abban az időszakban, melyben az alapügyleten elszámolt nyereség vagy veszteség realizálódik. A fedezeti ügylet nem hatékony része közvetlenül a nem konszolidált eredménykimutatásban kerül elszámolásra.

A Bank a fedezeti elszámolást megszünteti, amennyiben a fedezeti instrumentum lejár vagy eladják, megszüntetik vagy lehívják, vagy a fedezeti ügylet már nem felel meg a fedezeti elszámolás feltételeinek vagy a Bank visszavonja a fedezeti megjelölést.

2.3.3. Valós érték fedezeti vagy cash-flow fedezeti ügyletnek minősített származékos pénzügyi instrumentumok [folytatás]

Bizonyos derivatív ügyletek, amelyek a Bank kockázat-menedzseléséből származó pozíciók hatékony fedezését jelentik, nem minősülnek az IAS 39 szerinti fedezeti ügyletnek, és ezért kereskedési célú derivatíváknak minősülnek, amelyek valós értéken kerülnek bemutatásra, és a nem realizált nyereség és veszteség közvetlenül az eredménykimutatásban jelenik meg.

2.4. Nettósítás

A pénzügyi eszközök és kötelezettségek értéke, az egymást ellentételező hatások figyelembevételével, nettó módon kerül bemutatásra a pénzügyi kimutatásokban, amennyiben a Banknak törvényesen kikényszeríthető joga van az elszámolt összegek ellentételezésére, és a tranzakciók szándék szerint is nettó módon vannak megjelenítve a pénzügyi helyzet kimutatásban.

A Bank nem alkalmazza a nettósítást semmilyen pénzügyi eszköz és kötelezettség esetében.

2.5. Beágyazott származékos pénzügyi instrumentum

Előfordulhat, hogy a derivatíva egy olyan kombinált pénzügyi instrumentum komponense, amely a derivatíván kívül magába foglal egy alapszerződést is, amelynek hatására a kombinált instrumentum néhány cash-flowja egy önálló származékos termékhez hasonló módon változik. A beágyazott származékos terméket akkor és csak akkor el kell különíteni az alapszerződéstől, és származékos termékként kell elszámolni, ha:

- a beágyazott származékos termék gazdasági jellemzői és kockázatai nincsenek szoros kapcsolatban az alapszerződés gazdasági jellemzőivel és kockázataival;

- egy különálló instrumentum, ugyanolyan feltételekkel, mint a beágyazott származékos termék, megfelelne a származékos termék fogalmának; valamint

az alapszerződést nem valós értékén értékelik, vagy valós értéken történik az értékelés, de a valós értékben bekövetkezett változás az egyéb átfogó eredménykimutatásban jelenik meg.

A Bank nem rendelkezett beágyazott származékos pénzügyi instrumentumokkal 2015. és 2014. december 31-én.

2.6. Hitelek és hitelezési veszteségekre elszámolt értékvesztés

A hitelek amortizált bekerülési értéken, a hitelezési veszteségekre elszámolt értékvesztéssel csökkentett, még visszafizetetlen tőkekövetelésekként szerepelnek az elhatárolt kamatokkal növelt értéken. A tranzakciós költségek a kezdeti megjelenítéskor a bekerülési értéket módosítják és az effektív kamat részét képezik. A hitelekre és bankközi kihelyezések kivezetésre kerülnek, amennyiben a szerződéses cash-flowk lejárnak vagy a Bank átadja az eszközt és az átadás az IAS 39 szerinti kivezetésnek minősül. A kamatok és az amortizált költség az effektív kamatláb módszerrel kerül elszámolásra.

Amennyiben egy hitelfelvevő nem tesz eleget esedékes fizetési kötelezettségének, illetve a menedzsment megítélése szerint a jelek arra utalnak, hogy a hitelfelvevő a majdan esedékes fizetési kötelezettségeit esetleg nem tudja teljesíteni, akkor minden még rendezetlen kamatkövetelésre értékvesztés kerül elszámolásra.

Az értékvesztés összege a követelés könyv szerinti értéke és a várható jövőbeni pénzáramlásoknak a követelés eredeti effektív kamatlábával diszkontált jelenértéke (megtérülő érték) közötti különbség, amely tartalmazza a garanciákból és fedezetekből várható megtérülést.

A hitelekre és bankközi kihelyezésekre elszámolt értékvesztés a menedzsment becslései alapján kerül megállapításra a hitelezési és kihelyezési tevékenységgel kapcsolatban.

A Bank nem rendelkezik olyan hitelekkel a portfolión belül, amelyek egyedileg jelentősnek minősülhetnek. A hitelezési és kihelyezési veszteségekre elszámolt értékvesztés olyan szinten kerül meghatározásra, hogy fedezetet nyújtson a portfólió szinten lehetséges értékvesztésre.

A hitelezési és kihelyezési veszteségekre elszámolt értékvesztés olyan szinten kerül meghatározásra, hogy fedezetet nyújtson az egyedileg azonosított hitelezési veszteségekre. Azon hitelek esetében, amelyekre az egyedileg azonosított hitelezési veszteség összegének megállapítása nem lehetséges objektív bizonyíték híján, csoportosan meghatározott értékvesztés kerül elszámolásra. Ezzel a hasonló hitelkockázati jellemzőkkel rendelkező pénzügyi eszköz portfóliók könyv szerinti értékét a Bank csökkenti a mérleg fordulónapján várhatóan megtérülő, historikus tapasztalatok alapján becsült összegre. A várható veszteség meghatározása historikus tapasztalat alapján történik. A várható veszteség arányosításra kerül azzal az átlagos időperiódussal, amely a veszteség bekövetkezésének eseménye és a veszteség realizálása között telik el. Ez a módszertan biztosítja azt, hogy a mérleg fordulónapján a portfólióban ténylegesen realizált veszteség kerüljön elszámolásra.

2.7. Hitelek és hitelezési veszteségekre elszámolt értékvesztés [folytatás]

Ha az értékvesztés indoka továbbra már nem áll fenn, az értékvesztés visszaírásra kerül a tárgyévi eredmény- kimutatásban. Ha egy későbbi időszakban az értékvesztés miatti veszteség csökken, és a csökkenést objektív módon egy olyan eseményhez lehet kapcsolni, amely az értékvesztés elszámolása után következett be (mint például az adós hitelképességi besorolásának javulása), az előzőleg elszámolt értékvesztés miatti veszteséget vissza kell írni. A visszaírás eredményeként az eszközök könyv szerinti értéke nem haladhatja meg azt az amortizált bekerülési értéket, amely a visszaírás időpontjában lenne akkor, ha értékvesztés elszámolására korábban nem került volna sor.

Egy hitel akkor kerül leírásra, ha sikertelennek bizonyult a hitel átütemezése, behajtása, illetve a jövőbeni megtérülés nem valószínűsíthető. A hitel leírása a tárgyévi eredménykimutatás “Értékvesztés képzés a hitelezési és kihelyezési veszteségekre” során kerül elszámolásra. Ha az értékvesztés indoka továbbra már nem áll fenn, az értékvesztés visszaírásra kerül a tárgyévi eredménykimutatásban.

2.8. Kibocsátott értékpapírok

A kibocsátott jelzáloglevelek amortizált bekerülési értéken szerepelnek a mérlegben. A kibocsátáshoz kapcsolódó költségek részét képezik az amortizált költségnek és a kibocsátott értékpapír futamideje alatt kerülnek elszámolásra effektív kamatmódszerrel. A jelzáloglevelek kibocsátásának alapja a Bank fedezet- nyilvántartásába bejegyzett fedezetek összesített értéke.

2.9. Tárgyi eszközök és immateriális javak

A tárgyi eszközök és immateriális javak a terv szerinti értékcsökkentéssel csökkentett bekerülési értéken szerepelnek a mérlegben. A tárgyi eszközöknek és immateriális javaknak a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési értékét azokra az évekre kell felosztani, amely idő alatt ezeket az eszközöket a Bank előreláthatóan használni fogja.

Az értékcsökkenést az adott eszköz becsült hasznos élettartama alatt lineáris módon számítják az alábbiak szerint:

Immateriális javak

Szoftverek 33,3%

Vagyoni értékű jogok 33,3%

Ingatlanok 6,0%

Irodai berendezések, járművek 14,5-33,3%

A tárgyi eszközökre és az immateriális javakra azok üzembe helyezésének napjától kezdődően számol el értékcsökkenést a Bank. A tárgyi eszközök és immateriális javak könyv szerinti értékét a Bank évente felülvizsgálja és szükség esetén értékvesztést számol el. Amennyiben indokolt, meghatározásra kerül az eszköz piaci értéke, és ha szükséges, az értékvesztés a piaci értékig elszámolásra kerül. Ha nincs lehetőség az egyes eszköz piaci értékének meghatározására, a Bank annak az eszközcsoportnak a piaci értékét határozza meg, ahová az adott eszköz tartozik. Ha az épületek, berendezések, egyéb tárgyi eszközök és immateriális javak könyv szerinti értéke nagyobb, mint a várhatóan megtérülő összeg, a különbözet azonnal leírásra kerül a várhatóan megtérülő értékig.

2.10. Kamatbevételek és -ráfordítások

A kamatbevételek és kamatráfordítások az eredménykimutatásban az effektív kamatmódszer alapján kerülnek kimutatásra arra az időszakra vonatkozóan, amelyhez kapcsolódnak. A hitelekhez és betétekhez kapcsolódó kamat elszámolása naponta történik. A kamatbevételek és kamatráfordítások között kerülnek elszámolásra a tranzakciós költségek valamint a kamatozó instrumentumok kezdeti bekerülési értéke és effektív kamatmódszerrel meghatározott lejáratkori értéke közötti prémium-diszkont amortizáció. A Bank akkor számolja el a kamatbevételeket, amikor valószínű, hogy azok be is fognak folyni, és az összegük megbízhatóan megbecsülhető. A Bank kamatbevételt, illetve kamatráfordítást számol el hitelek, bankközi kihelyezések, értékesíthető értékpapírok, valamint bankközi kötelezettségek, kibocsátott értékpapírok, illetve alárendelt kölcsöntőke kötelezettségek után. Az effektív kamatláb részét képezi minden olyan díj és jutalék, amely a hitelek keletkeztetésével összefügg. A kamatbevételek elszámolása az effektív kamatláb módszerrel történik. Az effektív kamatláb az a kamatláb, amellyel a pénzügyi instrumentum futamidő alatt várható jövőbeni pénzáramlásainak diszkontált értéke a nettó könyv szerinti értékkel egyezik meg.

2.11. Díjak, jutalékok

A díjak és jutalékok az effektív kamatláb módszer felhasználásával kerülnek elszámolásra figyelembe véve az IAS 39 rendelkezéseit, amennyiben ezek az amortizált bekerülési érték modellhez kapcsolódnak és ezáltal annak részét képezik. Bizonyos díjak és jutalékok, amelyek nem az amortizált bekerülési érték modell részei, a nem konszolidált eredménykimutatásban az időbeli elhatárolás elve alapján, az IAS 18-nak megfelelően kerülnek elszámolásra.

2.12. Társasági adó

Az évente fizetendő társasági adó mértéke a magyar törvények alapján meghatározott adókötelezettségen alapul, mely korrigálva van a halasztott adózással. A pénzügyi jelentésekben és az adóbevallásban jelentkező eredmény közötti átmeneti időbeli eltérések miatt halasztott adó elszámolására olyan adókulcsokkal került sor, amelyek várhatóan a halasztott adó eszköz realizálásakor, illetve a halasztott adó kötelezettségek teljesítésekor érvényben lesznek. A Bank halasztott adókövetelést olyan mértékben jelenít meg minden olyan levonható átmeneti különbözetre, amilyen mértékben valószínű, hogy az átmeneti különbözet a belátható jövőben visszafordul és elegendő adóköteles nyereség fog rendelkezésre állni, amellyel szemben az átmeneti különbözet felhasználható.

2.13. Állami támogatások

A Bank támogatást kap a Magyar Államtól, hogy kompenzálja az ügyfelek által fizetendő, és jogszabály által maximalizált kamatok, valamint a kibocsátott jelzáloglevelek után a Bank által fizetendő kamatok közötti különbözetet. A támogatásokat kamatbevételként kell az eredményben elszámolni, felmerülésük időszakában, mértéke jogszabály alapján meghatározott, összegét havonta számolják egészen az adott hitel kamattámogatási idejének a végéig.

2.14. Cash-Flow kimutatás

A cash-flow kimutatás szempontjából a készpénz és készpénz-egyenértékesek a Pénztárak, betétszámlák, elszámolások a Magyar Nemzeti Bankkal egyenlegét tartalmazzák. A fedezeti ügyletek pénzáramlásai ugyanazon soron kerülnek bemutatásra, mint az alapügylet. A monetáris eszközök záró devizaárfolyamra történő átszámításából adódó nem realizált nyereség és veszteség, valamint a származékos pénzügyi instrumentumok nem realizált nyeresége és vesztesége az alapügylettel együtt nettó módon kerülnek bemutatásra a cash-flow kimutatásban.

2.15. Szegmens jelentés

A Bank elsősorban lakossági ügyfelek jelzálog hitelezésével, és a kapcsolódó értékbecslési tevékenységgel foglalkozik Magyarország területén. Mivel a Bank egyetlen terméket értékesít (jelzáloghitel), a fogyasztóktól származó bevétel együttesen kerül jelentésre. A Bank vezetésének véleménye alapján a Bank egyetlen üzleti és földrajzi szegmensben működik. A szegmens jelentés az OTP Bank konszolidált pénzügyi kimutatásaiban kerül közzétételre. 2011 évvégétől a hitelezési tevékenység bővítésére került sor, amelynek keretében az OTP Bank Romania-tól kísérleti jelleggel hiteleket vet át a OTP Jelzálogbank. A hitelállomány döntő hányada továbbra is magyar.

2.16. Fogyasztói kölcsönszerződésekkel kapcsolatos jogszabályi változások

A pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. XXXVIII. számú törvény ("Kúria törvény"), valamint a 2014. évi XL. törvény „a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről” ("elszámolási törvény") szóló törvények alapján a Bank a deviza alapú hitelek kapcsán eleget tett a törvényben előírt elszámolási kötelezettségének.

Elszámolási törvény

A fenti törvényekkel összefüggésben mintegy 85 milliárd forint ráfordítás került elszámolásra a fogyasztói kölcsönszerződésekkel kapcsolatosan vélelmezetten tisztességtelenül felszámított összegek ügyfelek felé történő elszámolásával.

Forintosítási törvény

A 2014. évi LXXVII. törvény, az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló törvény előírásai alapján a Bank elvégezte a deviza alapú jelzáloghitelek és a kapcsolódó állományok (elhatárolt kamatok, értékvesztés állomány) forintosítását. A korábban OTP Faktoring Zrt. részére értékesített elszámolási törvényben érintett fogyasztói kölcsönszerződésekkel kapcsolatosan 2.069 milliárd forint céltartalék képzésre került sor az OTP Faktoring Zrt. részére fizetendő vételár kompenzáció miatt. A vételár kompenzációja várhatóan 2016.

I. félévben fog megtörténni.

3. SZ. JEGYZET: JELENTŐS SZÁMVITELI BECSLÉSEK ÉS DÖNTÉSEK A SZÁMVITELI POLITIKA ALKALMAZÁSAKOR

Az IFRS követelményeinek megfelelő egyedi pénzügyi kimutatások készítése megköveteli adott becslések és feltételezések alkalmazását, melyek befolyásolják a pénzügyi kimutatásokban és a jegyzetekben szereplő összegeket. A becslések és a kapcsolódó feltételezések múltbeli tapasztalatokon és más, relevánsnak minősített tényezőkön alapulnak. A számviteli becsléseket és az ezeket megalapozó feltételezéseket folyamatosan felül kell vizsgálni. A számviteli becslések módosításait a módosítás időszakában kell elszámolni. A tényleges eredmények eltérhetnek ezen becslésektől. A becslések főbb területei a következők:

3.1. Hitelek és kihelyezések értékvesztése

A Bank rendszeresen felülvizsgálja hitelállományát értékvesztés szempontjából. A Menedzsment a tartalékolás kellő szintjét az egyes hitelek és kihelyezések, veszteséggel kapcsolatos korábbi tapasztalatok, az adott gazdasági feltételek, a különböző hitelkategóriák kockázati tényezői és egyéb lényeges tényezők mérlegelése alapján határozza meg. Az értékvesztés meghatározása több bizonytalan tényezőre támaszkodik a kockázatok kimenetelét illetően, és a becslés folyamán a Menedzsment szubjektív ítéleteire hagyatkozik. Értékvesztés elszámolására kerül sor, amikor kimutatható objektív bizonyíték van az értékvesztésre az eszköz (vagy a bekövetkezett negatív esemény) kezdeti megjelenítése óta megtörtént esemény miatt, és amikor a veszteség megbízhatóan mérhető hatást gyakorol a pénzügyi eszközből vagy azok csoportjából származó jövőbeni pénzáramlásra. Historikus paramétereken alapuló becslések felhasználásával határozza meg a Bank a jövőbeni pénzáramlásokat. Az értékvesztés becsléséhez felhasznált módszertan folyamatosan összhangban van és felhasználja a fennálló rendszerbeli információkból és alkalmazásokból nyert historikus értékvesztés adatokat, azok jövőbeni bekövetkezésének valószínűségét. Felmerülő új információk hatással lehetnek a Bank a jövőbeni értékvesztés szintjére.

3.2. Jegyzett piaci ár nélküli instrumentumok értékelése

Aktív piaccal nem rendelkező pénzügyi instrumentumok valós értékét értékelési modellek alkalmazásával állapítja meg a Bank. A modelleket rendszeresen felülvizsgálják, és minden egyes modell a legfrissebb piaci adatokra épül. A modellek a rendelkezésre álló piaci adatokra épülnek, ezért használatuk során bizonyos becslésekkel és feltételezésekkel kell élni (korrelációk, volatilitások, stb.).

A feltételezések változása befolyásolhatja a pénzügyi instrumentumok bemutatott valós értékét.

IFRS 13 Valós értéken történő értékelés megállapít a valós értéken történő értékelés és a kapcsolódó közzétételek következetességének és összehasonlíthatóságának növelése érdekében egy valósérték-hierarchiát. Ez a hierarchia három szintbe kategorizálja a valós érték meghatározására használt értékelési módszerek inputjait. A valósérték-hierarchia a legnagyobb jelentőséget az azonos eszközök vagy kötelezettségek aktív piacain meglévő jegyzett (nem módosított) áraknak tulajdonítja, a legkisebbet pedig a nem megfigyelhető inputoknak. A valós értéken történő értékelés célja az, hogy megbecsüljék azt az árat, amelyen az eszköz értékesítésére vagy a kötelezettség átruházására irányuló szabályos ügylet végbemenne a piaci szereplők között az értékelés időpontjában a fennálló piaci feltételek mellett.

3.3. Céltartalékok

A céltartalékok elszámolását a Bank az IAS 37 Céltartalékok, függő kötelezettségek és követelések standard alapján végzi. A Bank számos peres ügyben érintett.

A múltbeli tapasztalatok és szakértők jelentései alapján a Bank megbízhatóan képes meghatározni ezen ügyletek kimenetelét és ezáltal a várható veszteségek nagyságát, valamint a szükséges céltartalék mértékét. (Lásd 17. sz. jegyzet)

Céltartalékot képez a Bank, ha egy múltbeli esemény következtében meglévő kötelme áll fenn, valószínű, hogy a kötelem teljesítéséhez gazdasági hasznokat megtestesítő erőforrások kiáramlására lesz szükség, és a kötelem összegére megbízható becslés készíthető.

A Mérlegen kívüli tételekre képzett céltartalék magában foglalja a le nem zárt peres ügyekből várható kötelezettségekre, nyugdíjakra, a hitelkeretek igénybe nem vett részére, a bankgaranciákra és a visszaigazolt akkreditívekre elszámolt céltartalékot.

4. SZ. JEGYZET: PÉNZTÁRAK, BETÉTSZÁMLÁK, ELSZÁMOLÁSOK

A MAGYAR NEMZETI BANKKAL (millió Ft-ban)

	2015	2014
Pénztárak		-
Betétszámlák és elszámolások a Magyar Nemzeti Bankkal Éven belüli forint	40	13
deviza	2	386
	42	399
Összesen	42	399
Ebből: OTP Bankkal szembeni követelés	27	393
Kötelező jegybanki tartalék	27	11
Kötelező jegybanki tartalékráta mértéke	2%	2%

A betétszámlák, elszámolások a Magyar Nemzeti Bankkal (“MNB”) 2015. évben nagyrészt OTP Banknál vezetett forint és deviza nostro számlák egyenlegét tartalmazza, amelynek a 2015. és 2014. december 31-i egyenlege rendre 42 millió Ft és 393 millió Ft. A fennmaradó összeg az MNB-nél elhelyezett forint elszámolási számla egyenlegeit jelenti.

A kötelező tartalék követelmény havi átlagos betétállományra vonatkozik, amelyet az OTP Jelzálogbank teljesített.

5. SZ. JEGYZET: BANKKÖZI KIHELYEZÉSEK, KÖVETELÉSEK (millió Ft-ban)

Éven belüli 2015 2014

Forint 70 570 136 236

CHF  -  11 495

Összes deviza  -  11 495

Kihelyezések összesen 70 570 147 731

Időszakra elszámolt, elhatárolt kamat 20 70

Összesen 70 590 147 801

Ebből: OTP Bankkal szembeni követelés 70 590 147 801

A bankközi kihelyezések, követelések kamatozása: 2015 2014

Forint 0,10-1,35% 1,10-9,00%

Deviza - 0,44-4,82%

Bankközi kihelyezések átlagos kamata

Forint	1,73%	2,33%
EUR	-	1,04%
CHF	0,71%	0,84%
JPY	-	1,09%

6. SZ. JEGYZET: PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK VALÓS ÉRTÉKEN, AZ EREDMÉNYKIMUTATÁSBAN ÁTVEZETVE (millió Ft-ban)

2015 2014

Kereskedési célú származékos pénzügyi instrumentumok pozitív valós

érték korrekciója - 502

Összesen - 502

7. SZ. JEGYZET: ÉRTÉKESÍTHETŐ ÉRTÉKPAPÍROK (millió Ft-ban)

2015 2014

Magyar Államkötvények 11 320  -

11 320  -

Időszakra elszámolt, elhatárolt kamat 337 -

Összesen 11 657  -

A teljes értékpapír portfólió forintban volt denominálva 2015. december 31-én. 2015 során kibocsátott jelzáloglevelekből származó pénzforrás nem került teljes mértékben kifolyósításra a hitelezési tevékenység keretében, ezért a meglévő forrást a Bank adósságinstrumentumokba fektette.

Az értékesíthető értékpapírok kamatkondíciói és lejárata az alábbiak szerint összegezhető:

2015		2014
5 éven belüli, fix kamatozású 11 657		-
Értékesíthető értékpapírok kamatozása 6,5%		-
Az értékesíthető értékpapírok értékelésével összefüggő adatok 2015. december 31-én:
Bekerülési érték	2015	Valós érték
Magyar Államkötvények 11 587		11 320
Összesen 11 587		11 320

8. SZ. JEGYZET: HITELEK, A HITELEZÉSI VESZTESÉGEKRE ELSZÁMOLT ÉRTÉKVESZTÉS LEVONÁSA UTÁN (millió Ft-ban)

2015 2014

Rövid lejáratú (éven belüli)

forint	49 271	44 021
CHF	7	1 315
EUR	2	1
JPY	-	-
Összes deviza	9	1 316
	49 280	45 337
Hosszú lejáratú (éven túli) forint	950 238	605 688
CHF	100	367 923
EUR	361	26 230
JPY	627	77 492
Összes deviza	1 088	471 645
	951 326	1 077 333
Bruttó hitelek összesen	1 000 606	1 122 670
Értékvesztés	-25 894	-27 691
Időszakra elszámolt, elhatárolt kamat	5 181	6 468
Összesen	979 893	1 101 447
A hitelek jelentős része lakáscélú, vagy ingatlanfedezet mellett	nyújtott szabadfelhasználású	jelzáloghitel. A

hitelek biztosítékaként lekötött ingatlanokra vonatkozóan az ingatlan nyilvántartásban az OTP Jelzálogbank javára kerül bejegyzésre a jelzálogjog. Ezek a hitelek és hitelbiztosítékok szerepelnek a Bank fedezetnyilvántartásában. 2006. elejétől a Bank termőföld vásárlási célú jelzáloghiteleket is nyújt. Az állam – közvetlenül a kölcsönt felvevőknek – kamattámogatást ad, amennyiben azok az előírt feltételeknek megfelelnek.

A hitelállomány kamatozására vonatkozó információk:
	2015	2014
Éven túli forint hitelek	3,71%-12,42%	4,91%-13,15%
Deviza lakáshitelek CHF	6,71%	8,76%
EUR	7,54%	8,01%
JPY	3,87%	5,84%
Szabadfelhasználású devizahitelek CHF	7,49%	10,00%
EUR	5,86%	8,94%
JPY	4,78%	5,72%
Birtokfejlesztési hitelek (átlagos kamat) HUF	9,29%	9,64%
EUR	6,37%	6,58%

Az OTP Jelzálogbank kizárólag éven túli lejáratú hiteleket nyújt.

8. SZ. JEGYZET: HITELEK, A HITELEZÉSI VESZTESÉGEKRE ELSZÁMOLT

ÉRTÉKVESZTÉS LEVONÁSA UTÁN (millió Ft-ban) [folytatás]

A hitelállomány megbontása a főbb hiteltípusokra az alábbi:

	2015		2014
Jelzáloghitelek	996 469	99,59%	1 117 582	99,55%
Kis- és középvállalkozások hitelei	2 469	0,25%	3 035	0,27%
Közép- és nagyvállalati hitelek	1 668	0,16%	2 053	0,18%
Összesen	1 000 606	100,00%	1 122 670	100,00%
Az értékvesztés állományváltozása az alábbi volt:
		2015		2014
Január 1-jei egyenleg		27 691		32 977
Céltartalék képzés		32 619		34 758
Céltartalék felszabadítás		-34 416		-40 044
December 31-i egyenleg		25 894		27 691

A Bank a minősített hiteleket valós értéken értékesíti visszkereset nélkül az OTP Faktoring Zrt-nek

9. SZ. JEGYZET: TÁRGYI ESZKÖZÖK ÉS IMMATERIÁLIS JAVAK (millió Ft-ban)

2015. december 31-ével zárult évre:

Immateriális

Irodai berendezések,

Bruttó érték

javak Ingatlanok

járművek Beruházások Összesen

2015. január 1-i egyenleg	1 364	-	93	-	1 457
Évközi növekedés	88	-	1	1	90
Évközi csökkenés	-2	-	-9	-1	-12
2015. december 31-i egyenleg	1 450	-	85	-	1 535
Értékcsökkenés és Amortizáció
2015. január 1-i egyenleg	1 188	-	68	-	1 256
Évközi növekedés	99	-	11	-	110
Évközi csökkenés	-3	-	-8	-	-11
2015. december 31-i egyenleg	1 284	-	71	-	1 355
Nettó érték
2015. január 1-i egyenleg	176	-	25	-	201
2015. december 31-i egyenleg	166	-	14	-	180

9. SZ. JEGYZET: TÁRGYI ESZKÖZÖK ÉS IMMATERIÁLIS JAVAK (millió Ft-ban) [folytatás]

2014. december 31-ével zárult évre

Bruttó érték

Immateriális

javak Ingatlanok

Irodai berendezések,

járművek Beruházások Összesen

2014. január 1-i egyenleg 1 266 96	102		-	1 464
Évközi növekedés 202 -	1		104	307
Évközi csökkenés  -104 -96	-10		-104	-314
2014. december 31-i egyenleg 1 364  -	93		-	1 457
Értékcsökkenés és
Amortizáció
2014. január 1-i egyenleg 1 089 8	66		-	1 163
Évközi növekedés 99 -	13		-	112
Évközi csökkenés 8	-11		-	-19
2014. december 31-i egyenleg 1 188  -	68		-	1 256
Nettó érték
2014. január 1-i egyenleg  177  88	36		-	301
2014. december 31-i egyenleg  176  -	25		-	201
10. SZ. JEGYZET: EGYÉB ESZKÖZÖK (millió Ft-ban)
		2015		2014
Fedezeti célú származékos pénzügyi instrumentumok valós érték korrekciója1	21 978		36 379
Adókövetelések, illetve túlfizetések	3 388		282
Vevőkövetelés	1 747		776
Aktív időbeli elhatárolások és egyéb aktív elszámolások	665		947
Költségvetéssel szembeni követelések	36		1 341
	27 814		39 725
Egyéb eszközökre képzett céltartalék	-11		-7
Összesen	27 803		39 718

A költségvetéssel szembeni követelések a lakáscélú kölcsönök állami támogatásához kapcsolódnak.

1 További információkért (beleértve a derivatívák típusait) lásd a 30. számúj jegyzetet.

11. SZ. JEGYZET: OTP BANKKAL ÉS MÁS BANKOKKAL SZEMBENI KÖTELEZETTSÉGEK

(millió Ft-ban)

2015	2014
Éven belüli
HUF 258 085	223 663
EUR 370	252
JPY 607	9 086
CHF  90	63 800
Összesen deviza  1 067	73 138
259 152	296 801
Éven túli HUF  11 759	-
270 911	296 801
Időszakra elszámolt, elhatárolt kamat 597	108
Mindösszesen 271 508	296 909
Ebből: OTP Bankkal szembeni kötelezettségek 270 911	296 801
OTP Bankkal és más bankokkal szembeni kötelezettségek kamatozása: 2015	2014
Forintban 1,24%-4,96%	2,10% - 6,20%
Devizában 0,01%-3,15%	0,02% - 4,82%
12. SZ. JEGYZET: KIBOCSÁTOTT ÉRTÉKPAPÍROK (millió Ft-ban)
2015	2014
Éven belüli
HUF 156 011	114 834
EUR 156 560	160 725
312 571	275 559
Éven túli
HUF 207 357	364 254
EUR 159 224	158 055
366 581	522 309
Összesen 679 152	797 868
Időszakra elszámolt, elhatárolt kamat 29 109	35 281
Mindösszesen 708 261	833 149
Tárgyévben kibocsátott jelzáloglevelek állománya (névértéken) 153 410	-
Tárgyévben lejárt vagy visszavásárolt jelzáloglevelek állománya (névértéken) 269 184	140 671
A kibocsátott jelzáloglevelek kamatozására vonatkozó információk:
2015	2014
HUF 7,50% - 11,00%	7,50% - 11,00%
EUR 0,59% - 1,85%	1,99% - 4,08%

12. SZ. JEGYZET: KIBOCSÁTOTT ÉRTÉKPAPÍROK (millió Ft-ban) [folytatás]

A kibocsátott jelzáloglevelek névértékének, valamint amortizált bekerülési értékének a levezetése:

	2015	2014
Névérték	000 000	000 615
Amortizálandó prémium	8 096	9 244
Valós érték fedezeti ügylet miatti korrekció	2 675	2 009
Amortizált bekerülési érték	679 152	797 868

Az OTP Jelzálogbank által kibocsátott jelzáloglevelek névértéke és kamata nem haladhatja meg a fedezeti nyilvántartásban nyilvántartott rendes és pótfedezetek értékét (névértékét és kamatát). A jelzáloglevelek rendes fedezetét biztosító hitelkövetelésekről, a rendes és a pótfedezeti értékekről a jelzálog-hitelintézet fedezet- nyilvántartást vezet, amelyben a fedezeteket egyedileg mutatja ki. Független vagyonellenőr ellenőrzi a jelzáloglevelek előírás szerinti fedezete mindenkori rendelkezésre állását, a jelzáloglevelek rendes fedezetét biztosító hitelkövetelések, az azok fedezetét biztosító zálogtárgyak ingatlan-nyilvántartási adatai és hitelbiztosítéki értéke, továbbá a rendes és a pótfedezet fedezet-nyilvántartásba történő bejegyzését.

2015. év januárban 9 millió forint, márciusban 510 millió euró, májusban 110 milliárd forint és júniusban 3,2 milliárd forint névértékű jelzáloglevél járt le; míg februárban 500 millió euró névértékű jelzáloglevél kibocsátására került sor.

Az OTP Jelzálogbank által kibocsátott jelzáloglevek közül 2016. februárban 1,3 milliárd HUF névértékű 10 éves futamidejű és 150 milliárd HUF névértékű 7 éves futamidejű jelzáloglevél járt le. 2016 első két hónapjában nem került sor jelzáloglevél-kibocsátásra.

Forintban kibocsátott jelzáloglevelek adatai 2015. december 31-én:

Megnevezés Kibocsátás

ideje

Lejárat Névérték (millió Ft)

Kamatozás módja (éves kamat, %)

Fedezeti elszámolás

OJB 2016/I	2006.02.03	2016.02.03	1 269	7,50%	Fix	nem fedezett
OJB 2016/II	2006.08.31	2016.08.31	4 692	10,00%	Fix	nem fedezett
OJB 2016/III	2009.02.17	2016.02.17	150 000	10,75%	Fix	nem fedezett
OJB 2016/J	2006.04.18	2016.09.28	50	7,59%	Fix	nem fedezett
OJB 2019/I	2004.03.17	2019.03.18	31 517	9,48%	Fix	nem fedezett
OJB 2019/II	2011.05.25	2019.03.18	7 733	9,48%	Fix	nem fedezett
OJB 2020/I	2004.11.19	2020.11.12	5 503	9,00%	Fix	nem fedezett
OJB 2020/II	2011.05.25	2020.11.12	4 497	9,00%	Fix	nem fedezett
OJB 2025/I	2009.07.31	2025.07.31	150 000	11,00%	Fix	nem fedezett
Összesen forintban kibocsátott értékpapír			355 261
Nem amortizált prémium			8 107
Valós érték fedezeti ügylet miatti különbözet			-
Összesen forintban kibocsátott értékpapír			363 368
Elhatárolt kamat			28 415
Összesen forintban			391 783

12. SZ. JEGYZET: KIBOCSÁTOTT ÉRTÉKPAPÍROK (millió Ft-ban) [folytatás]

Devizában kibocsátott jelzáloglevelekkel kapcsolatos információk 2015. december 31-re vonatkozóan (millió Ft- ban):

Megnevezés

Kibocsátás Lejárat Devizanem ideje

Névérték millió devizában

Névérték (millió Ft)

Kamatozás módja (éves kamat, %)

Fedezeti elszámolás

OMB 2016/I	2013.10.25	2016.10.25	EUR	500	156 560	1,85% Változó	fedezett
OMB 2017/I	2015.01.29	2017.07.28	EUR	500	156 560	0,59% Változó	fedezett
Összesen devizában kibocsátott értékpapír			313 120
Nem amortizált diszkont			-11
Valós érték fedezeti ügylet miatti különbözet			2 675
Összesen devizában kibocsátott értékpapír			315 784
Elhatárolt kamat			694
Összesen devizában			316 478
Mindösszesen			708 261

Az EUR-ban kibocsátott jelzáloglevelek valós érték fedezeti kapcsolattal fedezésre kerültek. A 30. számú jegyzet tartalmaz további részleteket a fedezeti elszámolásról.

13. SZ. JEGYZET: PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK VALÓS ÉRTÉKEN, AZ EREDMÉNYKIMUTATÁSBAN ÁTVEZETVE (millió Ft-ban)

	2015	2014
Kereskedési célú származékos pénzügyi instrumentumok negatív valós
érték változása	-	29
Összesen	-	29
14. SZ. JEGYZET: EGYÉB KÖTELEZETTSÉGEK (millió Ft-ban)
Valós érték fedezeti ügyletnek minősített származékos pénzügyi	2015	2014
instrumentumok valós értéke1	17 771	3 666
Céltartalékok a függő és jövőbeni kötelezettségekre	3 176	102 811
ebből: fogyasztói kölcsönszerződésekkel kapcsolatos céltartalék2	2 069	102 379
Szállítói tartozások	1 029	924
Belföldi magánszemélyekkel szembeni vegyes
devizakötelezettségek	831	727
Elhatárolt díjak	742	525
Társasági adókötelezettség	553	1 240
Halasztott adókötelezettség	10	309
Bérek és társadalombiztosítási kötelezettségek	9	6
Egyéb	48	27
Összesen	24 169	110 235

1 További információkért (beleértve a derivatívák típusait) lásd a 30. számú jegyzetet.

2 További információkért lásd 2.15. számú jegyzetet.

15. SZ. JEGYZET:	ALÁRENDELT KÖLCSÖNTŐKE (millió Ft-ban)
		2015	2014
Éven túli, svájci frankban	denominált	4 404	3 975

Az OTP Bank 2009. január 30-án 15 millió CHF névértékben, 8 éves lejáratú, alárendelt kölcsöntőkét nyújtott az OTP Jelzálogbank Zrt. részére. A kölcsön lejárata 2017. január 30. A kamat mértéke: 3 havi CHF LIBOR + 3,88%. A kamatszámítás periódusa: 3 hónap.

A CHF-ben felvett alárendelt kölcsöntőke valós érték fedezeti kapcsolattal fedezésre került. A 30. számú jegyzet tartalmaz további részleteket a fedezeti elszámolásról.

16. SZ. JEGYZET: JEGYZETT TŐKE (millió Ft-ban)

Az összes részvény törzsrészvény egyenként 100 ezer forintos névértékkel, teljes egészében befizetve.

	2015	2014
Jegyzett tőke (millió Ft-ban)	27 000	27 000

17. SZ. JEGYZET: EREDMÉNYTARTALÉK ÉS EGYÉB TARTALÉKOK (millió Ft-ban)

	2015	2014
Január 1-jei egyenleg	18 771	45 146
Fizetett osztalék	-	-5 097
Adózott eredmény Fogyasztói kölcsönszerződések elszámolásával kapcsolatos veszteségek fedezésére kapott tőkejuttatás az OTP Bank Nyrt.-től	18 812 17 456	-78 270 56 581
Egyéb átfogó eredménytételek	-216	411
December 31-i egyenleg	54 823	18 771

A Bank saját tőkéjének részét képező eredménytartalékok és egyéb tartalékok állománya a nemzetközi szabályok szerint 54.823 millió és 18.771 millió forintot tettek ki 2015. és 2014. december 31-én. Az eredménytartalékokat a tárgyévi nettó eredmény 18.812 millió Ft értékben, a korábbi évek eredménytartaléka 65.448 millió Ft értékben alkotják. 2014. év során a fogyasztói kölcsönszerződésekkel kapcsolatos elszámolásokból származó veszteségek fedezésére OTP Bank Nyrt.-től kapott tőkejuttatás értékéig a Bank lekötött tartalékot képzett.1

A Bank saját tőkéjének részét képező tartalékai a Magyar Számviteli Szabályok (“MSZSZ”) szerint 17.691 millió és 22.092 millió forintot tettek ki 2015. és 2014. december 31-én. Ezekből az összegekből 2015. December 31-én 8.314 millió Ft általános tartalék osztalékfizetésre nem használható fel.

Az osztalék abban az évben kerül elszámolásra, amelyben a tulajdonosok elfogadták az osztalékot. A Bank 2014. évi eredményéből nem került sor osztalék kifizetésére 2015. évben. A Bank 2015. évvel kapcsolatos eredményéből várhatóan 30.960 millió forint osztalék kifizetéséről dönt.

1 A fogyasztói kölcsönszerződések elszámolásával kapcsolatos további információk a 2.15 fejezetben találhatóak.

18. SZ. JEGYZET: LAKÁSCÉLÚ HITELEKHEZ KAPCSOLÓDÓ KAMATTÁMOGATÁS

A tárgyévben öt különböző állami támogatási rendszer alapján nyújtott hitelek voltak az OTP Jelzálogbank portfóliójában:

(i) 2003. június 16. előtti feltételekkel nyújtott hitelek;

(ii) 2003. június 16. és 2003. december 22. közötti feltételekkel folyósított hitelek;

(iii) 2003. december 22. és 2009. június 30. közötti feltételekkel folyósított hitelek;

(iv) 2009. október elseje utáni feltételekkel nyújtott hitelek;

(v) 2012-től érvényes feltételekkel nyújtott hitelek.

Az állami támogatással nyújtott hitelekre jellemző, hogy

- új lakás építésére és vásárlására, vagy használt lakások megvásárlására, korszerűsítésére vagy bővítésére lehet igénybe venni, illetve a 2012-es feltételű hiteleknél a Nemzeti Eszközkezelő vagyonkezelésébe tartozó lakóingatlan visszavásárláshoz lehet támogatott hitel révén kisebb terhet jelentő hitelt igényelni;

- kamatlábuk maximalizált;

- kamattámogatásuk az állampapírok hozamához vagy a forrásul szolgáló jelzáloglevelekhez tartózó referencia hozamhoz kötött;

- a támogatás a hitel lejártáig, de maximum 20 évig vehető igénybe, illetve a 2012-es feltételű hiteleknél 5 év.

Forrásoldali (jelzáloglevél) támogatású hiteleket igényelni csak 2009. június 30-ig lehetett. A 2009. október 1-től igényelhető hitelek már csak eszközoldali támogatásúak lehetnek.

Egyes korábbi feltételekkel nyújtott támogatott hitelek OTP Jelzálogbank által történt megvásárlása esetén az állam egyszeri költségtérítést is ad, amelynek jogosultja a követelés értékesítője, azaz az OTP Bank, ezért a Jelzálogbank azt teljes mértékben átadja az OTP Bank-nak. Ebben a beszámolóban ez nettó módon szerepel. Ez az összeg a 2015-ben 0,57 millió forint volt.

A 2015-ben igényelhető támogatott hitelek lényeges elemei az alábbiak:

▪ Magyar és - itteni tartózkodási vagy letelepedési engedéllyel rendelkező - nem magyar állampolgárok vehetik igénybe,

▪ A hitel célja:

▪ új lakás építése, vásárlása,

▪ használt lakás vásárlása, korszerűsítése, bővítése,

▪ Nemzeti Eszközkezelő vagyonkezelésébe tartozó lakóingatlan visszavásárlása.

▪ Új lakás építése és új lakás vásárlása esetén a telekár nélküli építési költség vagy vételár nem haladhatja meg a 30 millió forintot, használt lakás vásárlása esetén a 20 millió forintot, korszerűsítés és bővítés esetén annak költsége a 15 millió forintot.

▪ A kamattámogatott kölcsön összege lakás építése, új lakásvásárlása esetén legfeljebb 15 millió forint, használt lakás vásárlás, korszerűsítés és bővítés esetén legfeljebb 10 millió forint lehet.

A kamattámogatás mértéke a hitelcéltól függően az állampapírhozam százalékában határozható meg, és legfeljebb 5 évig adható.

A támogatott hitelek iránti kereslet az utóbbi időben növekedett. Az OTP Jelzálogbank 2015 végéig a 2009-es feltételű hitelekből összesen 7.703 millió Ft-ot, a 2012. évi feltételű hitelekből 77.293 millió Ft-ot folyósított. A 2009-es feltételű saját folyósítású hitelek záró állománya 2015. december 31-én 5.605 millió Ft, a 2012-es feltételű hitelek záró állománya 70.375 millió Ft volt.

19. SZ. JEGYZET: DÍJAK, JUTALÉKOK NETTÓ EREDMÉNYE (millió Ft-ban)

Díj- és jutalékbevételek	2015		2014
Hitelekkel kapcsolatos díj és jutalékbevételek	1 627		1 491
Egyéb jutalékbevételek	266		145
Összesen	1 893		1 636
Díj- és jutalékráfordítások	2015		2014
Értékpapír kibocsátással kapcsolatos díj és jutalékráfordítások	139		154
Hitelekkel kapcsolatos díj és jutalékráfordítások	2 396		2 140
Összesen	2 535		2 294
Díjak, jutalékok nettó eredménye	-642		-658
Az egyéb díjak elsősorban olyan, a jelzáloglevél kibocsátáshoz	tartozó ráfordítások,	amelyek	egyedi

kibocsátásokhoz nem rendelhetőek hozzá, illetve hitelekkel kapcsolatos díjakat tartalmaznak.

20. SZ. JEGYZET: EGYÉB ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGEK (millió Ft-ban)

	2015	2014
Xxxx, a társasági adó kivételével Banki különadó	8 759	8 759
Hitelintézetek járadéka	2 401	5 194
ebből: gyűjtőszámla hitelhez kapcsolódó	209	2 527
Egyéb adók	666	1 314
Xxxx, a társasági adó kivételével	11 826	15 267
Szolgáltatások	400	381
Szakértői díjak	324	352
Bérleti díjak	52	55
Anyagjellegű ráfordítások	21	22
Általános költségek	19	20
Hirdetési költségek	1	7
Összesen	12 643	16 104

Adók, társasági adó kivételével a forintban denominált állami kamattámogatásos hitelek után a Bank által fizetendő adót, a banki különadót és egyéb helyi adókat tartalmaz. 2015-ben a gyűjtőszámlahitelek után 209 millió Ft összegű hitelintézeti járadékadó került befizetésre. Az elfogadott törvények alapján a mentesített követelésrész egészét az állam viseli, amíg a Bank ezen követelések után 50%-os mértékű hitelintézeti járadékadót fizet meg.

A Bank által 2015-ben megfizetett banki különadó mértéke 8.759 millió forint volt, amely az adózás előtti eredmény terhére került elszámolásra, ezzel csökkentve a társasági adó alapját.

21. SZ. JEGYZET: KULCSPOZÍCIÓBAN LÉVŐ VEZETŐK KOMPENZÁCIÓJA (millió Ft-ban)

	2015	2014
Vezető tisztségviselők	54	40
Összesen	54	40

A kulcspozícióban lévő vezetők juttatásai kizárólag rövid távú munkavállalói juttatásokat tartalmaznak.

22. SZ. JEGYZET: TÁRSASÁGI ADÓ (millió Ft-ban)

A Bankot jelenleg 19%-os társasági adó terheli. Az elszámolt társasági adó levezetés az alábbiak szerint alakult:
	2015	2014
Tárgyévi adó ráfordítás	42	3 772
Halasztott adó ráfordítás(+)/bevétel(-)	248	-2 300
Összes adó (bevétel)/ráfordítás	-206	1 472
A halasztott adó kötelezettség levezetése az alábbiak szerint alakult:
	2015	2014
Január 1-i egyenleg Egyéb átfogó eredményben elszámolt halasztott adó	-309	-2 512
ráfordítás/(bevétel)	51	-97
Xxxxxxxxxx adó bevétel	248	2 300
December 31-i egyenleg	-10	-309
A halasztott adó követelések és kötelezettségek a következők szerint alakultak
	2015	2014
Forintosított hitelek below market FVA korrekciója	1 548	-
Céltartalékok	415	-
Értékesíthető pénzügyi eszközök valós érték korrekciója	51	-
Fogyasztói kölcsönszerződésekkel elszámolásával
kapcsolatosan felmerült halasztott adó követelés	754	2 630
Halasztott adó követelés	2 768	2 630
Effektív kamat módszer alkalmazásának hatása	-2 759	-2 910
Kibocsátott értékpapírok prémium amortizációja	-14	-21
Tárgyi eszközökhöz kapcsolódó különbség	-5	-5
Kereskedési célú és értékesíthető pénzügyi eszközök valós
érték korrekciója	-	-3
Halasztott adó kötelezettség	-2 778	-2 939
Nettó halasztott adó kötelezettség	-10	-309
A tényleges adó levezetése az alábbiak szerint alakult:
	2015	2014
Adózás előtti eredmény	18 606	-76 798
Törvény szerinti adókulccsal számolt társasági adó (19%)	3 535	-14 591
Tartós eltérések miatti társasági adó korrekciók:
Kúria törvénnyel kapcsolatos elszámolásból adódó veszteségek	-2 313	16 594
Kúria törvénnyel kapcsolatos adókedvezmény	-755	-
Tőkejuttatás	393	-
Egyéb különbözetek	-1 066	-531
Társasági adó	-206	1 472
Effektív adókulcs	-1,11%	-1,92%

23. SZ. JEGYZET: EGY TÖRSZRÉSZVÉNYRE JUTÓ NYERESÉG (EPS)

Az egy törzsrészvényre jutó nyereség a törzsrészvényeseknek, az adott időszakra felosztható nettó eredmény és a törzsrészvények időszak alatti súlyozott számtani átlagának hányadosaként kerül kiszámításra. A Bank nem rendelkezik elsőbbségi részvényekkel, opciós és egyéb részvényekre való jogokkal.

2015	2014
Nettó eredmény (millió Ft-ban) 18 812	-78 270
A törzsrészvények átlagos darabszáma az alap egy részvényre jutó eredményhez (darab) 270 000	270 000
Egy törzsrészvényre jutó alap veszteség/nyereség (forint)  69 974	-289 889
24. SZ. JEGYZET: PÉNZÜGYI KOCKÁZATKEZELÉS (millió Ft-ban)

Pénzügyi instrumentum minden olyan szerződés, amely egyik fél számára pénzügyi eszközt, a másik fél számára pénzügyi kötelezettséget vagy tőkeinstrumentumot keletkeztet.

A pénzügyi eszközök a Bank számára bizonyos kockázatokat jelenthetnek. A Bankot érintő leglényegesebb kockázatok a következők:1

24.1. Hitelezési kockázat

A Bank hitelezési kockázatot vállal, amely annak a kockázata, hogy valamely másik fél nem tudja az adott összeget teljes egészében visszafizetni, amikor az esedékessé válik. A jelzáloghitelezésben rejlő kockázat jól kontrollált, köszönhetően a tevékenységgel kapcsolatos jogszabályi környezetnek, amely megköveteli, hogy a Bank csak addig növelhesse a hitelállományát, amíg a hitelek ingatlannal és bizonyos jogi biztosítékkal fedezettek.

További kockázatcsökkentési módszer, hogy a Bank megszabja az egy adóssal, vagy adósbankkal szemben felvállalható kockázat összegét limitek formájában. Az aktuális limit-kitettségeket a Bank naponta figyeli.

Hitel típusok és minősítési kategóriák szerinti megbontás

A bruttó hitelportfólió hitel típusonkénti és minősítési kategóriánkénti megbontása a következő:

2015. december 31.

Könyv szerinti

Hiteltípus	DPD 0-90	DPD 90-360	DPD 360+	érték/ értékvesztés
Bankközi kihelyezések	70 570	-	-	70 570
KNV2 hitelek	1 609	59	-	1 668
Lakossági hitelek	955 811	33 032	7 626	996 469
MKV3 hitelek	2 462	7	-	2 469
Xxxxxx hitelportfolió	1 030 452	33 098	7 626	1 071 176
Értékvesztés összesen	-10 165	-12 595	-3 134	-25 894
Nettó hitelportfolió összesen	1 020 287	20 503	4 492	1 045 282
Időszakra elszámolt, elhatárolt kamat
Bankközi kihelyezések				20
Egyéb hitelek				5 181
Időszakra elszámolt, elhatárolt kamat összesen			5 201
Összes bankközi kihelyezés			70 590
Összes hitel			1 005 787
Értékvesztés összesen			-25 894
Nettó hitelportfolió összesen			1 050 483
1 A likviditási kockázat kezelésére vonatkozó részt a 29. számú jegyzet tartalmazza. 2 Közép- és nagyvállalatok 3 Mikro- és kisvállalkozások

Hitel típusok és minősítési kategóriák szerinti megbontás [folytatás] 2014. december 31.

Hiteltípus DPD 0-90 DPD 90-360 DPD 360+

Könyv szerinti érték/ értékvesztés

Bankközi kihelyezések	147 731	-	-	147 731
KNV1 hitelek	1 984	37	32	2 053
Lakossági hitelek	1 057 360	42 210	18 012	1 117 582
MKV2 hitelek	3 013	22	-	3 035
Xxxxxx hitelportfolió	1 210 088	42 269	18 044	1 270 401
Értékvesztés összesen	-8 823	-12 780	-6 087	-27 690
Nettó hitelportfolió összesen	1 201 265	29 489	11 957	1 242 711
Időszakra elszámolt, elhatárolt kamat
Bankközi kihelyezések				70
Egyéb hitelek				6 468
Időszakra elszámolt, elhatárolt kamat összesen	6 538
Összes bankközi kihelyezés	147 801
Összes hitel	1 129 138
Értékvesztés összesen	-27 690
Nettó hitelportfolió összesen	1 249 249
Minősítési kategóriákba történő besorolás

A kisösszegű kintlévőségek csoportos értékelés alapján, egyszerűsített eljárással kerülnek minősítésre. A kintlévőségek a csoportos értékelés alapján a késedelmes napok száma alapján kerültek besorolásra, ahol a kialakított öt értékelési csoportból három került bemutatásra (A: 0-90 késedelmes napok száma, B: 91-360 késedelmes napok, C: több mint 360 késedelmes nap).

A Bank törekszik – ahol az adott termék elemszáma megfelelő nagyságú és kellően hosszú időszakra visszanyúló historikus adatok állnak rendelkezésre – statisztikai alapú modellek alkalmazására. Az értékvesztés az adott objektív értékelési szempont szerint vizsgált (fizetési késedelem, árfolyamváltozás stb.) nem-fizetés valószínűsége, valamint a behajtási tevékenységből várható megtérülések alapján kerül számszerűsítésre. Amennyiben adott termék veszteségei megbízhatóan nem modellezhetőek az értékvesztés szakértői kulcsokkal kerül meghatározásra.

Problémamentes hitelek 2015. december 31-én
Hiteltípus	Nem lejárt	DPD 0-90	DPD 90-360	DPD 360+	Összesen
KNV hitelek	1 580	29	26	-	1 635
Bankközi kihelyezések	70 570	-	-	-	70 570
Lakossági hitelek	835 615	120 108	151	5	955 879
MKV hitelek	2 414	47	-	-	2 461
Összesen	910 179	120 184	177	5	1 030 545

1 Közép- és nagyvállalatok

2 Mikro- és kisvállalkozások

2014. december 31-én
Hiteltípus	Nem lejárt	DPD 0-90	DPD 90-360	DPD 360+	Összesen
KNV hitelek	1 789	49	-	-	1 838
Bankközi kihelyezések	147 731	-	-	-	147 731
Lakossági hitelek	821 800	51 000	000	000	873 683
MKV hitelek	2 852	68	-	-	2 920
Összesen	974 172	51 000	000	000	1 026 172

Biztosítékok

A Bank kockázatvállalásai után nyilvántartott biztosítékok értéke (teljes értéken) biztosítéki típusok szerint a következőképpen alakult:

A biztosítékok mind a mérlegen belüli, mind a mérlegen kívüli kockázatvállalásokra vonatkoznak.

Biztosíték típus	2015	2014
Egyéb állami, illetve állami tulajdonú szervek garanciái	84 507	103 371
Jelzálogok	1 992 979	2 032 121
Összesen	2 077 486	2 135 492

Bank kockázatvállalásai után nyilvántartott biztosítékok értéke (a követelés erejéig) biztosítéki típusok szerint a következőképpen alakult:

A biztosítékok mind a mérlegen belüli, mind a mérlegen kívüli kockázatvállalásokra vonatkoznak.

Biztosíték típus	2015	2014
Egyéb állami, illetve állami tulajdonú szervek garanciái	84 114	102 905
Jelzálogok	000 000	000 413
Összesen	943 803	1 037 318
A bruttó hitelportfólió országonkénti megbontása
Nem minősített hitelek bruttó értéke	2015	2014
Magyarország	1 000 460	1 026 019
Románia	146	152
Összesen	1 000 606	1 026 171
Átstrukturált hitelek
2015	2014
Bruttó Értékvesztés Bruttó Értékvesztés

Lakossági hitelek	portfolió 4 128	873	portfolió 9 126	651
Összesen	4 128	873	9 126	651
Átstrukturált portfólió definíció

A lakossági üzletágra vonatkozó átstrukturált portfólió minden olyan ügyletet tartalmaz, amely az adott fordulónapon releváns átstrukturált és 91 nap alatti késedelmességű. Releváns átstrukturálásnak tekintett esetek:

- az ügylet az elmúlt egy évben lett átstrukturálva vagy,

- az ügylet egy évnél régebben lett átstrukturálva, de az átstrukturáláshoz tartozó kedvezményes fizetési időszak még nem, vagy az elmúlt egy évben járt le.

Többszöri átstrukturálás esetén a legutolsó átstrukturálás kerül figyelembe vételre.

Pénzügyi instrumentumok minősítési kategóriák szerinti megoszlása

Értékesíthető értékpapírok megoszlása 2015. december 31-re vonatkozóan az alábbi:

	Ba1		Nem minősített	Összesen
Állampapírok	11 320	100,00%	- 0,00%	11 320
Összesen	11 320	100,00%	- 0,00%	11 320
Időszakra elszámolt, elhatárolt kamat				337
Mindösszesen				11 657

24.2. Piaci kockázat

Piaci kockázatok értékpapírok, illetve más instrumentumok nyitott pozíciójából adódnak. A Banknak nincs jelentős piaci kockázati kitettsége. A piaci kockázati kitettséget alapvetően az Eszköz-Forrás Management figyeli és kontrollálja.

24.2.1. Kamatláb-érzékenységvizsgálat1

Az alábbi érzékenységvizsgálat mind a származékos, mind a nem származékos ügyletek mérlegfordulónapi kamatláb-kockázati kitettségét figyelembe veszi. Az érzékenységvizsgálat azon a feltételezésen alapul, hogy a fordulónapon fennálló eszközök és kötelezettségek az egész év során fenn fognak állni. Az érzékenységvizsgálat csak a kedvezőtlen kamatláb változások feltételezését tartalmazza. A lényeges feltételezések a következők voltak:

• A változó kamatozású eszközök és kötelezettségek a modellezett benchmark hozamokra árazódnak át az átárazódási időpontokban, változatlan margint feltételezve az előző átárazódási időponthoz képest.

• A fix kamatozású eszközök és kötelezettségek a szerződéses lejáratkor árazódnak át.

• Az olyan kötelezettségek, amelyeknél a Banknak joga van változtatni a kamatlábat, két hét késéssel árazódnak át, változatlan margint feltételezve az előző átárazódási időponthoz képest.

• Az olyan eszközök és kötelezettségek esetében, amelyek kamatlába 0,3%-nál alacsonyabb, változatlanságot feltételezünk a teljes időszak alatt.

• A kamateredmény BUBOR báziskamatra való érzékenységét vizsgálva. A szimuláció a következő két szcenárió feltételezésével készült:

1. fokozatosan 0,85%-ra csökken a forint alapkamat és a BUBOR (szcenárió 1)

2. fokozatosan 0,35%-ra csökken a forint alapkamat és a BUBOR (szcenárió 2)

A nettó kamatbevétel a 2016.01.01-ével kezdődő egy éves időszakban 152 millió Ft-tal (szcenárió 1) és 304 millió Ft-tal (szcenárió 2) csökkenne a szimuláció eredménye alapján.

A hozamgörbék párhuzamos eltolásának hatását a nettó kamatbevételre az egy éves időszak alatt a következő táblázat tartalmazza (millió Ft-ban):

Megnevezés

adatok millió Ft-ban

Hatás a nettó kamatbevételre egy éves időtávon

		2015	2014
Forint	-0,1% párhuzamos eltolás	73	-124
EUR	-0,1% párhuzamos eltolás	-	-7
Összesen		73	-131

1 A kamatlábakból származó kockázatokat a 28. számú jegyzet tartalmazza.

24. SZ. JEGYZET: PÉNZÜGYI KOCKÁZATKEZELÉS (millió Ft-ban) [folytatás]

24.2. Piaci kockázat [folytatás]

24.2.2. Devizaárfolyam-érzékenységvizsgálat1

Az alábbi devizaárfolyam-érzékenységvizsgálat a teljes, mérleg szerinti és mérleg alatti nyitott pozícióra vonatkozóan lett elvégezve. Az érzékenységvizsgálat során azzal az árfolyamok egyszeri hirtelen elmozdulásának feltételezéssel éltünk, és a mérlegdinamikát, illetve a kockázati költségek alakulását változatlannak tételeztük fel.

Az OTP Jelzálogbank Zrt. teljes nettó nyitott pozíciója 2015. december 31-én 11 millió Ft volt (2014. december 31-én 767 millió Ft volt). Nyitott pozíció EUR, CHF és JPY devizában keletkezett. A deviza alapú jelzáloghitelek forintosítása óta a jelzálogbank tevékenységéből keletkező devizakockázatok nem materiálisak.

Az igen alacsony devizapozíciós kitettségből származó potenciális veszteség elhanyagolható a Bank rendelkezésére álló szavatoló tőkéjéhez képest.

24.3. Tőkeinstrumentum érzékenységvizsgálat

A Bank 2015. és 2014. december 31-én nem rendelkezett tőkeinstrumentumokkal, így nem volt tőkekockázatnak kitéve.

24.4. Tőkemenedzsment

A Bank menedzsmentjének fő célja a prudens működés biztosítása, a szabályozói tőkemegfelelési előírásoknak való maradéktalan megfelelés a tevékenység zavartalan folytatása érdekében.

A Bank menedzsmentje a kockázatok fedezéséhez rendelkezésre álló saját tőke és tőke jellegű finanszírozás, valamint minden lényeges, tőkével fedezendő kockázat értékelésére és kezelésére kiterjed.

A Bank tőkemenedzsment tevékenységének alapja rövidtávon a tőkehelyzet folyamatos monitoringja, hosszabb távon az üzleti és stratégiai tervezési folyamat, amelynek során a Bank várható tőkehelyzetének mérése és előrejelzése történik.

A Bank alapvetően jövedelmezőségének fejlesztésével és fenntartásával biztosítja a kockázatai fedezéséhez és a szabályozói elvárásokhoz megfelelő tőkeszintet. Amennyiben a Bank tervezett kockázatvállalásai meghaladják a saját források és a korábban felvett járulékos tőkeelemek által nyújtott tőkefedezetet, eseti intézkedésekkel – az Alapító bevonásával - biztosítja a Bank a prudens működést.

Tőkemegfelelés

A Bank tőkemegfelelésének ellenőrzése a MSZSZ szerint készített beszámoló alapján a Bázeli Bizottság által definiált irányelvek, szabályok és mutatók mentén történik, amelynek magyarországi átvételére 2008. januári hatállyal került sor.

A Bank, az előző évekhez hasonlóan, az elmúlt év során teljes mértékben eleget tett a külső tőkekövetelményre vonatkozó elvárásoknak.

Az OTP Jelzálogbank 2015. év végére vonatkozó tőkemegfeleléssel kapcsolatos számításai magyar számviteli szabályok szerinti, auditált adatok alapján készültek. Az OTP Jelzálogbank a szabályozói tőkekövetelményének meghatározásához a hitelezési és piaci kockázatok esetében a sztenderd módszert, míg a működési kockázatok esetében az AMA módszert alkalmazza. Az OTP Jelzálogbank 2015. év végi tőkemegfelelési mutatója 11,35%. A szavatoló tőkéjének összege 45.466 millió forint, az összes kockázatot magában foglaló tőkekövetelménye pedig 32.050 millió forint.

Adatok millió forintban	2015	2014
Alapvető tőke	44 525	48 917
Járulékos tőke	941	1 636
Szavatoló tőke	45 466	50 553
Hitelkockázat tőkekövetelménye	29 202	36 101
Piaci kockázatok tőkekövetelménye	307	42
Működési kockázat tőkekövetelménye	2 541	3 254
Összes tőkekövetelmény	32 050	39 397
Többlet tőke	13 416	11 156
Tőkemegfelelési mutató	11,35%	10,27%

1 A devizaárfolyamokból származó kockázatokat a 26. számú jegyzet tartalmazza.

24. SZ. JEGYZET: PÉNZÜGYI KOCKÁZATKEZELÉS (millió Ft-ban) [folytatás]

24.4. Tőkemenedzsment [folytatás] Tőkemegfelelés [folytatás]

Alapvető tőke pozitív összetevői: Jegyzett tőke, Tőketartalék, Lekötött tartalék, Általános tartalék,

Eredménytartalék, Mérleg szerinti eredmény Alapvető tőke negatív összetevői: Immateriális javak.

Járulékos tőke pozitív összetevői: Járulékos kölcsöntőke, Alárendelt kölcsöntőke. Járulékos tőke negatív összetevői: Alárendelt kölcsöntőkében figyelembe nem vehető része

25. SZ. JEGYZET: MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZÉKOS PÉNZÜGYI

INSTRUMENTUMOK (millió Ft-ban)

Mérlegen kívüli tételek
	2015	2014
Le nem zárt peres ügyek	17 470	16 465
Hitelkeretek igénybe nem vett része	7 893	5 531
Devizahitel perek miatti függő forintkötelezettségek	-	-
Fogyasztói kölcsönszerződésekkel kapcsolatos jogszabály által előírt
várható kifizetések miatti függő kötelezettségek	2 069	85 807
ebből: elszámolási törvénnyel kapcsolatosan OTP Faktoring Zrt.-nek fizetendő kötelezettség	2 069	-
ebből: árfolyamrés alkalmazása miatti függő kötelezettség	-	13 978
ebből: egyoldalú szerződésmódosítás alkalmazása miatti függő
kötelezettség	-	71 829
Egyéb függő és jövőbeni kötelezettségek	117	4
Függő és jövőbeni kötelezettségek	27 549	107 807

26. SZ. JEGYZET: NETTÓ DEVIZAPOZÍCIÓ ÉS DEVIZAKOCKÁZAT (millió Ft-ban)

2015. december 31.

Eszközök	CHF 392	EUR 1 060	JPY 601	Összesen 2 053
Források	-4 738	-314 207	-607	-319 552
Mérlegen kívüli eszközök és források, nettó	4 424	313 120	-	317 544
Nettó pozíció	78	-27	-6	45
2014. december 31.
	CHF	EUR	JPY	Összesen
Eszközök	352 655	26 237	74 930	453 822
ebből: forintosításban érintett hitelek1	339 660	25 066	74 121	438 847
Források	-132 267	-320 453	-13 027	-465 747
ebből: forintosításban érintett hitelek	-63 381	-1 136	-3 442	-67 959
Mérlegen kívüli eszközök és források, nettó	55 000	000 000	915	374 058
Nettó pozíció	275 492	23 823	62 818	362 133

A fenti kimutatás a Bank fő devizanemekben fennálló devizapozícióját mutatja be. A fennmaradó devizanemek az „Egyéb” soron kerültek feltüntetésre. A Bank a Magyar Nemzeti Bank által felállított nyitott pozícióra vonatkozó limiteken túlmenően saját limitrendszere alapján is ellenőrzi a deviza pozícióit. A Bank nyitott deviza pozíciójának mérésére a VaR modellt is használja.

1 Azok a hitelek, amelyek a fogyasztói kölcsönszerződésekkel kapcsolatos törvények kapcsán a forintosítás során alkalmazott árfolyamokon átváltásra kerültek forintra, és további devizakockázatot nem jelentenek. Lásd: 2.15. sz. jegyzet.

27. SZ. JEGYZET: TRANZAKCIÓK KAPCSOLT VÁLLALATOKKAL (millió Ft-ban)

27.1. Fennálló egyenlegek/Tranzakciók az OTP Bankkal

27.1.1. Fennálló egyenlegek a Nem Konszolidált Pénzügyi Helyzet Kimutatásban az OTP Bankkal szemben

A Bank a következő eszközökkel és kötelezettségekkel rendelkezik az OTP Bankkal szemben:

Eszközök	2015	2014
Pénztárak, betétszámlák, elszámolások az OTP Bankkal	27	393
Bankközi kihelyezések, követelések az OTP Banknál	70 590	147 801
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök	-	502
Aktív időbeli elhatárolások	16	11
Valós érték fedezeti ügyletek pozítiv valós értéke	21 978	36 379
Kötelezettségek	2015	2014
OTP Bankkal szembeni kötelezettségek	270 911	296 909
OTP Bank által tartott kibocsátott értékpapírok	658 260	774 054
OTP Bank által tartott jelzáloglevelekhez kapcsolódó elhatárolt kamatráfordítások	24 095	30 677
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek	-	29
Egyéb kötelezettségek	737	7 262
Valós érték fedezeti ügyletek negatív valós értéke	17 771	3 666

27.1.2. Tranzakciók a Nem Konszolidált Egyéb Átfogó Eredménykimutatásban az OTP Bankkal szemben

2015 2014

Kamatbevételek 1 090 4 975

Kamatráfordítások 62 852 63 752

OTP Banknak fizetett kezelési költség 15 706 3 390

OTP Banktól kapott hitelekkel kapcsolatos jutalék és díjbevételek 135 137

OTP Banknak fizetett egyéb hitelekkel kapcsolatos jutalék és

díjráfordítások 3 882 2 996

Egyszeri támogatás (hitelek 0,5%-a) 1 1

Értékbecslési díjbevétel az OTP Banktól 127 138

27.1.3. OTP Bankkal kapcsolatos a Jelzálogbank hitelportfolióját érintő tranzakciók:

2015 2014

OTP Banktól vásárolt problémamentes követelések 1 451 1 432

OTP Banktól vásárolt problémamentes hitelek könyv szerinti értéke 1 453 1 440

27.2. Kulcspozícióban lévő vezetőkkel kapcsolatos tranzakciók

Az OTP Jelzálogbank vezető tisztségviselői, az igazgatóság és felügyelő bizottság tagjai és közeli hozzátartozóik, valamint az OTP Csoportnál vezető tisztséget betöltők 2015. december 31-én 289,7 millió forint értékben rendelkeztek 622,1 millió forint értékű jelzálog fedezet mellett nyújtott hitellel.

27 3. Fennálló egyenlegek/Tranzakciók egyéb kapcsolt vállalkozásokkal kapcsolatban1

27.3.1. Fennálló egyenlegek az OTP Lakástakarék Zrt.-vel szemben

	2015	2014
OTP Lakástakarék Zrt. tulajdonában lévő jelzáloglevelek	5 359	5 392
OTP Lakástakarék Zrt. által tulajdonában lévő jelzáloglevelekhez kapcsolódó elhatárolt kamatráfordítások	184	185
27.3.2. OTP Faktoring Zrt.-vel kapcsolatos a Jelzálogbank hitelportfolióját érintő tranzakciók:
2015		2014
OTP Faktoring Zrt-nek eladott nem teljesítő hitelek könyv szerinti értéke 4 444		19 851
OTP Faktoring Zrt-nek eladott nem teljesítő hitelek eladási ára 3 557		15 781

1Az OTP Csoporton belül az OTP Lakástakarék Zrt.-vel és az OTP Faktoring Zrt.-vel vannak jelentősebb tranzakciói a Banknak, melyek kiemelésre kerültek.

27. SZ. JEGYZET: TRANZAKCIÓK KAPCSOLT VÁLLALATOKKAL (millió Ft-ban) [folytatás]

27.3.3. További fennálló egyenlegek/Tranzakciók egyéb kapcsolt vállalkozásokkal szemben
2015			2014
Aktív időbeli elhatárolások egyéb kapcsolt vállalkozásokkal szemben		21	-
Egyéb kötelezettségek egyéb kapcsolt vállalkozásokkal szemben		29	47
OTP Alapkezelő Zrt. által tartott kibocsátott értékpapírok OTP Alapkezelő Zrt. által tartott jelzáloglevelekhez kapcsolódó kamatráfordítások	elhatárolt	2 550 93	2 565 93
Egyéb működési bevételek		13	8

Értékbecslési díjbevétel az OTP Faktoring Zrt. és egyéb kapcsolt vállalkozásoktól 142 63

A kulcspozícióban lévő vezetők kompenzációja a 21. számú jegyzetben került bemutatásra.

A normál üzletvitel során a Banknak egyéb tranzakciói is vannak az OTP csoport más leányvállalataival, melyek összege és száma nem jelentős ezen pénzügyi kimutatások egészét tekintve. Csak a releváns tranzakciók kerültek bemutatásra.

28. SZ. JEGYZET: KAMATLÁBKOCKÁZAT-KEZELÉS (millió Ft-ban)

A kamatlábkockázat az a kockázat, amely szerint a pénzügyi instrumentumok értéke változhat a piaci kamatláb mozgásának hatására. Egy pénzügyi instrumentum kamatának rögzítésére vonatkozó időtartam következésképpen jelzi, hogy az adott instrumentum milyen mértékben kitett a kamatlábkockázatnak.

A Bank kamatozó eszközeinek és forrásainak többsége oly módon van kialakítva, hogy a rövid lejáratú eszközök összhangban legyenek a rövid lejáratú kötelezettségekkel, vagy a hosszú lejáratú eszközök és a hosszú lejáratú kötelezettségek éven belüli kamatváltoztatása biztosítva legyen, vagy a hosszú lejáratú eszközök és a kapcsolódó hosszú lejáratú kötelezettségek kamatváltozása párhuzamosan történjen.

A fentieken túl, a különféle kamatozó eszközök és kamatozó források közötti széles kamatsáv nagyfokú rugalmasságot biztosít a Banknak a kamatlábkülönbségek és a kamatlábkockázat kezelésére.

A következő táblázat az eszközök és források kamatainak újraárazási periódusait mutatja. A változó kamatozású eszközök és kötelezettségek a következő újraárazási periódus szerint, a fix kamatozású eszközök és források a lejárati periódus szerint kerülnek bemutatásra.

2015. december 31-én	1 hónapo	n belül	1 és 3 h	ónap között	3 és 12 hónap között		1 és 2	év között	2 év	en túl	Nem kamatozó		Össze		sen
HUF ESZKÖZÖK		Deviza	HUF	Deviza	HUF	Deviza	HUF	Deviza	HUF	Deviza	HUF	Deviza	HUF		Deviza	Összesen
Pénztárak, betétszámlák, elszámolások a Magyar Nemzeti Bankkal 40		2						-	-	-	-	-		40	2	42
változó kamatozású -		-						-	-	-	-	-		-	-	-
nem kamatozó 40		2						-	-	-	-	-		40	2	42
Bankközi kihelyezések, követelések	70 570	- - - - - - - - -									20	-	70 590		-	70 590
fix kamatozású	70 570	- - - - - - - - -									-	-	70 570		-	70 570
nem kamatozó	-	- - - - - - - - -									20	-	20		-	20
Értékesíthető értékpapírok	- - - - - - - -								11 320	-	337	-	11 657		-	11 657
fix kamatozású	- - - - - - - -								11 320	-	-	-	11 320		-	11 320
nem kamatozó	- - - - - - - -								-	-	337	-	337		-	337
Hitelek, a hitelezési veszteségekre elszámolt értékvesztés levonása
után 222 685		175	381 016	251	39 711	628	46 284	- 283 963		- 5 178		3	978 837		1 057	979 894
változó kamatozású 222 685		175	381 016	251	39 711	628	46 284	- 283 963		- -		-	973 659		1 054	974 713
nem kamatozó -		-						- -		- 5 178		3	5 178		3	5 181
Származékos pénzügyi instrumentumok -		468 428						- -		- -		-	-		468 428	468 428
fix kamatozású -		-						- -		- -		-	-		-	-
változó kamatozású -		468 428						- -		- -		-	-		468 428	468 428

- - - - -

- - - - -

- - - - -

- - - - -

- - - - -

- - - - -

- - - - -

2015. december 31-én 1 hónapon belül 1 és 3 hónap között 3 és 12 hónap között 1 és 2 év között 2 éven túl Nem kamatozó Összesen

HUF Deviza HUF Deviza HUF Deviza HUF Deviza HUF Deviza HUF Deviza HUF Deviza Összesen

FORRÁSOK

OTP Bankkal és más bankokkal

szembeni kötelezettségek	83 085	1 067	186 759	- - - - - - -	597	-	270 441	1 067	271 508
fix kamatozású	13 085	1 067	-	- - - - - - -	-	-	13 085	1 067	14 152
változó kamatozású	70 000	-	186 759	- - - - - - -	-	-	256 759	-	256 759
nem kamatozó	-	-	-	- - - - - - -	597	-	597	-	597

Kibocsátott értékpapírok	- 315 795	151 260	-	4 720	-	389	-	206 988	- 28 415	694	391 772	316 489	708 261
fix kamatozású	- -	151 260	-	4 720	-	389	-	206 988	- -	-	363 357	-	363 357
változó kamatozású -		315 795	-	-	-	-	-	- -	- -	-	-	315 795	315 795
nem kamatozó -		-	-	-	-	-	-	- -	- 28 415	694	28 415	694	29 109
Származékos pénzügyi instrumentumok 318 683		145 538	-	-	-	-	-	- -	- -	-	318 683	145 538	464 221
fix kamatozású -		-	-	-	-	-	-	- -	- -	-	-	-	-
változó kamatozású 318 683		145 538	-	-	-	-	-	- -	- -	-	318 683	145 538	464 221
Alárendelt kölcsöntőke -		4 381	-	-	-	-	-	- -	- -	23	-	4 404	4 404
fix kamatozású -		-	-	-	-	-	-	- -	- -	-	-	-	-
változó kamatozású -		4 381	-	-	-	-	-	- -	- -	-	-	4 381	4 381
nem kamatozó -		-	-	-	-	-	-	- -	- -	23	-	23	23
Nettó pozíció -108 473		1 824	42 997	251	34 991	628	45 895	- 88 295	- -23 477	-714	80 228	1 989	82 217

28. SZ. JEGYZET: KAMATLÁBKOCKÁZAT-KEZELÉS (millió Ft-ban) [folytatás]

2014. december 31-én	1 hónapo	n belül	1 és 3 hónap között		3 és 12 hónap között		1 és 2	év között	2 év	en túl	Nem kamatozó		Össze		sen
HUF ESZKÖZÖK		Deviza	HUF	Deviza	HUF	Deviza	HUF	Deviza	HUF	Deviza	HUF	Deviza	HUF		Deviza Összesen
Pénztárak, betétszámlák, elszámolások a Magyar Nemzeti Bankkal 13		386	-	-				-		-	-	-		13	386 399
változó kamatozású 13		386	-	-				-		-	-	-		13	386 399
nem kamatozó -		-	-	-				-		-	-	-		-	- -
Bankközi kihelyezések, követelések	112 480	-	23 755	11 496	- - - - - -						69	1	136 304		11 497	147 801
fix kamatozású	112 480	-	23 755	-	- - - - - -						-	-	136 235		-	136 235
változó kamatozású	-	-	-	11 496	- - - - - -						-	-	-		11 496	11 496
nem kamatozó	-	-	-	-	- - - - - -						69	1	69		1	70
Hitelek, a hitelezési veszteségekre elszámolt értékvesztés levonása
után 214 693		447 164	75 004	-	40 552		30 340	- 287 227		- 4 797		1 671	652 613		448 835	1 101 448
változó kamatozású 214 693		447 164	75 004	-	40 552		30 340	- 287 227		- -		-	647 816		447 164	1 094 980
nem kamatozó -		-	-	-				-		- 4 797		1 671	4 797		1 671	6 468
Származékos pénzügyi instrumentumok 5 245		546 013	-	38 020	92 605	162 206		-		- -		-	97 850		746 239	844 089
fix kamatozású 5 245		14 355	-	38 020	92 605	162 206		-		- -		-	97 850		214 581	312 431
változó kamatozású -		531 658	-	-				-		- -		-	-		531 658	531 658

- - - -

- - - -

- - - -

-

-

- - - -

- -

- -

- - - -

28. SZ. JEGYZET: KAMATLÁBKOCKÁZAT-KEZELÉS (millió Ft-ban) [folytatás]

2014. december 31-én 1 hónapon belül 1 és 3 hónap között 3 és 12 hónap között 1 és 2 év között 2 éven túl Nem kamatozó Összesen

HUF Deviza HUF Deviza HUF Deviza HUF Deviza HUF Deviza HUF Deviza HUF Deviza Összesen

FORRÁSOK

OTP Bankkal és más bankokkal

szembeni kötelezettségek	223 663	9 338	-	63 800	- - - - - -	26	83	223 689	73 221	296 910
fix kamatozású	283	9 338	-	63 800	- - - - - -	-	-	283	73 138	73 421
változó kamatozású	223 380	-	-	-	- - - - - -	-	-	223 380	-	223 380
nem kamatozó	-	-	-	-	- - - - - -	26	83	26	83	109

Kibocsátott értékpapírok	- 158 056	9	160 725	114 755	-	155 925	-	208 398	- 34 298	983	513 385	319 764	833 149
fix kamatozású	- -	0	-	000 000	-	155 925	-	208 398	- -	-	479 087	-	479 087
változó kamatozású -		158 056	-	160 725	-	-	-	- -	- -	-	-	318 781	318 781
nem kamatozó -		-	-	-	-	-	-	- -	- 34 298	983	34 298	983	35 281
Származékos pénzügyi instrumentumok 44 830		275 515	37 561	-	224 329	228 668	-	- -	- -	-	306 720	504 183	810 903
fix kamatozású 14 338		5 248	37 561	-	-	-	-	- -	- -	-	51 899	5 248	57 147
változó kamatozású 30 000		000 000	-	-	224 329	228 668	-	- -	- -	-	254 821	498 935	753 756
Alárendelt kölcsöntőke -		3 948	-	-	-	-	-	- -	- -	26	-	3 974	3 974
fix kamatozású -		-	-	-	-	-	-	- -	- -	-	-	-	-
változó kamatozású -		3 948	-	-	-	-	-	- -	- -	-	-	3 948	3 948
nem kamatozó -		-	-	-	-	-	-	- -	- -	26	-	26	26
Nettó pozíció 63 938		546 706	61 189	-175 009	-205 927	-66 462	-125 585	- 78 829	- -29 458	580	-157 014	305 815	148 801

29. SZ. JEGYZET: FORRÁSOK LEJÁRAT SZERINTI ELEMZÉSE ÉS LIKVIDITÁSI

KOCKÁZAT ELEMZÉSE (millió Ft-ban)

A likviditási kockázat annak a kitettségnek a mértéke, hogy a Banknak mennyiben kell a likvid eszközeit esetlegesen növelni, hogy a Bank időben eleget tudjon tenni a pénzügyi instrumentumokból származó kötelezettségeinek. A Bank a likviditási pozícióját az MNB által lefektetett irányelvek szerint kezeli.

A lejárati elemzésben bemutatott szerződés szerinti összegek a szerződés szerinti olyan diszkontálatlan cash- flowk mint: bruttó pénzügyi lízing kötelmek (a pénzügyi költségek levonása előtt); a pénzügyi eszközök pénzeszközért történő megvásárlására irányuló határidős (forward) megállapodásokban meghatározott árak; azon változót fizet/fixet kap kamatswap ügyletek nettó összegei, amelyeknél nettó cash-flow-k cseréjére kerül sor; szerződés szerinti származékos pénzügyi instrumentumban kicserélendő összegek, ahol bruttó cash-flow-k cseréjére kerül sor; a bruttó hitelnyújtási elkötelezettségek

Ezek a diszkontálatlan cash-flow-k eltérnek a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban szereplő összegtől, mivel az abban a kimutatásban szereplő összeg diszkontált cash-flow-kon alapul. Ha a fizetendő összeg nincsen rögzítve, akkor a közzétett összeget a beszámolási időszak végén fennálló feltételek alkalmazásával állapítják meg. Ha a fizetendő összeg, például, egy index változásainak megfelelően változik, a közzétett összeg az indexnek a beszámolási időszak végén fennálló értékén alapulhat.

2015. december 31-én

OTP Bankkal és más bankokkal szembeni

3 hónapon belüli

Éven belüli, 3 hónapon túli

Éven túli, 5 éven belüli

5 éven túli Összesen

kötelezettségek	13 682	246 067	11 759	-	271 508
Kibocsátott értékpapírok	180 377	161 303	205 810	150 000	697 490
Egyéb kötelezettségek	6 389	-		-	6 389
Alárendelt kölcsöntőke	23	-	4 381	-	4 404
KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN	200 471	407 370	221 950	150 000	979 791
Fedezeti célú származékos pénzügyi instrumentumokból származó követelés	-	125 248	-	-	125 248
Fedezeti célú származékos pénzügyi instrumentumokból származó kötelezettség	-	-142 818	-	-	-142 818
Fedezeti célú származékos pénzügyi instrumentumok negatív valós értéke	-	-17 570	-	-	-17 570
Fedezeti célú származékos pénzügyi instrumentumok negatív valós értéke összesen	-	-17 570	-	-	-17 570
Le nem hívott hitelkeretek	225	341	7 327	-	7 893
MÉRLEGEN KÍVÜLI KÖTELEZETTSÉGEK	225	341	7 327	-	7 893

29. SZ. JEGYZET: FORRÁSOK LEJÁRAT SZERINTI ELEMZÉSE ÉS LIKVIDITÁSI

KOCKÁZAT ELEMZÉSE (millió Ft-ban) [folytatás]

2014. december 31-én

3 hónapon belüli

Éven belüli, 3 hónapon túli

Éven túli, 5 éven belüli

5 éven túli Összesen

OTP Bankkal és más bankokkal szembeni
kötelezettségek	198 141	98 380	-	-	296 521
Kibocsátott értékpapírok	195 947	113 243	352 706	160 000	821 896
Egyéb kötelezettségek	106 261	-	-	-	106 261
Alárendelt kölcsöntőke	26	-	3 948	-	3 974
KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN	000 000	000 623	356 654	160 000	1 228 652
Követelések kereskedési célú derivatív
ügyletekből	31 158	-	-	-	31 158
Kötelezettségek kereskedési célú derivatív
ügyletekből	-31 225	-	-	-	-31 225
Kereskedési célú derivatív ügyletek nettó névértéke	-67	-	-	-	-67
Fedezeti célú származékos pénzügyi
instrumentumokból származó követelés	-	-	125 956	-	125 956
Fedezeti célú származékos pénzügyi
instrumentumokból származó kötelezettség	-	-	-125 406	-	-125 406
Fedezeti célú származékos pénzügyi
instrumentumok negatív valós értéke	-	-	550	-	550
Fedezeti célú származékos pénzügyi
instrumentumok negatív valós értéke összesen	-67	-	550	-	483
Le nem hívott hitelkeretek	220	127	5 184	-	5 531
MÉRLEGEN KÍVÜLI KÖTELEZETTSÉGEK	220	127	5 184	-	5 531

30. SZ. JEGYZET: PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK VALÓS ÉRTÉKELÉSE (millió Ft-ban)

A pénzügyi instrumentumok valós értékének meghatározásakor a Bank az aktív piaccal rendelkező ügyletek esetében a piaci árakat alkalmazza. A legtöbb esetben azonban nem áll rendelkezésre nyilvános, megbízható piaci információ, így a Bank különböző értékelési technikákat alkalmaz a pénzügyi instrumentumok valós értékének meghatározására. A 31. sz. jegyzetben részletesebb információk találhatóak a valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok valós érték meghatározásának hierarchiájáról.

A valós érték megbízható meghatározása érdekében a Bank az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi instrumentumok (hitelek, bankközi kihelyezések, bankokkal szembeni kötelezettségek) esetében diszkontált cash-flow módszert alkalmaz. A kibocsátott értékpapírok és az alárendelt kötvények esetében a valós értékek meghatározásához piaci információkat használ a Bank (pl. Reuters, Bloomberg). Pénztárak, betétszámlák, elszámolások a Magyar Nemzeti Bankkal szemben mérlegsor azonnal hozzáférhető tételeket tartalmaz, ennélfogva azok valós értéke megegyezik a könyv szerinti értékkel.

Az értékelési technikákhoz használt inputok az alábbi feltételezéseket tartalmazzák:

• a diszkontáláshoz használt diszkontráták megegyeznek az adott devizában, adott időszakra érvényes kockázatmentes kamatláb és kockázati prémium összegével,

• a problémamentes hitelek esetében a szerződéses cash-flow-k képezik az értékelési kalkuláció alapját, míg a minősített hitelek esetében az értékvesztéssel csökkentett amortizált bekerülési érték tekintendő valós értéknek,

• a változó kamatozású instrumentumok jövőbeli cash-flow-ja a tárgyidőszakra érvényes hozamgörbéből kerül megbecslésre,

• a látra szóló betétek valós értéke nem lehet alacsonyabb mint a könyv szerinti értékük.

30. SZ. JEGYZET: PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK VALÓS ÉRTÉKELÉSE (millió Ft-ban)

[folytatás]

Pénzügyi eszközök és kötelezettségek valós értéke

2015 2014

Könyv szerinti

érték Valós érték

Könyv szerinti

érték Valós érték

Pénztárak, betétszámlák, elszámolások a Magyar
Nemzeti Bankkal	42	42	399	399
Bankközi kihelyezések, követelések	70 590	70 590	147 801	147 801
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt
pénzügyi eszközök	-	-	502	502
Értékesíthető értékpapírok	11 657	11 657	-	-
Hitelek, a hitelezési veszteségekre elszámolt értékvesztés levonása után14	979 893	1 746 674	1 101 447	1 746 674
PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK ÖSSZESEN	1 062 182	1 828 963	1 250 149	1 895 376
OTP Bankkal és más bankokkal szembeni
kötelezettségek	271 508	271 508	296 909	296 909
Kibocsátott értékpapírok	708 261	883 869	833 149	883 869
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt
pénzügyi kötelezettségek	-	-	29	29
Fedezeti célú származékos pénzügyi instrumentumok	17 771	17 771	3 666	3 666
Alárendelt kölcsöntőke	4 404	4 404	3 975	3 975
PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK
ÖSSZESEN	1 001 944	1 177 552	1 137 728	1 188 448

Származékos pénzügyi instrumentumok valós értéke

Valós érték				Nettó névleges érték
2015			2014	2015 2014
Kereskedési célú deviza-swap ügyletek
Kereskedési célú deviza-swap ügyletek pozitív valós értéke	-	502	-	527
Kereskedési célú deviza-swap ügyletek negatív valós értéke	-	-29	-	-27
Valós érték fedezeti célú CCIRS ügyletek
Valós érték fedezeti célú CCIRS ügyletek pozitív valós értéke	21 978	36 379	21 872	36 037
Valós érték fedezeti célú CCIRS kamatswap
ügyletek negatív valós értéke	-17 771	-3 666	-17 570	550
Származékos pénzügyi eszközök összesen Származékos pénzügyi kötelezettségek összesen	21 978 -17 771	36 881 -3 695	21 872 -17 570	36 564 523
Származékos pénzügyi instrumentumok összesen	4 207	33 186	4 302	37 087

14 A könyv szerinti érték és a valós érték közötti különbözetet az állami támogatásos lakáshitelek okozzák.

30. SZ. JEGYZET: PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK VALÓS ÉRTÉKELÉSE (millió Ft-ban)

[folytatás]

Fedezeti elszámolás típusai

A Bank a pénzügyi kockázatainak csökkentésére rendszeresen köt fedezeti ügyleteket. A Bank által kötött több közgazdaságilag fedezeti ügylet azonban nem felel meg a fedezeti számviteli elszámolási kritériumainak, ezért ezek az ügyletek a kereskedési célú ügyletek szabályai szerint kerültek elszámolásra.

A Bank által kötött fedezeti ügyletek összefoglalását az alábbi táblázat tartalmazza:

2015. december 31-én

Fedezeti ügylet típusa

Fedezeti instrumentum

Fedezeti instrumentum valós értéke

Fedezett kockázatok jellege

1) Cash-flow fedezeti ügylet - - - Kamatláb

2) Valós érték fedezeti ügylet CCIRS 4 207 millió HUF

3) Külföldi nettó befektetések

Devizaárfolyam

fedezeti ügyletei - - -

2014. december 31-én Fedezeti ügylet típusa

Fedezeti instrumentum

Fedezeti instrumentum valós értéke

Fedezett kockázatok jellege

1) Cash-flow fedezeti ügylet - - -

Kamatláb

2) Valós érték fedezeti ügylet CCIRS 32 713 millió HUF

3) Külföldi nettó befektetések

Devizaárfolyam

fedezeti ügyletei - - -

Cash-flow fedezeti ügyletek

1. Kibocsátott értékpapírok

A Bank kibocsátott fix kamatozású értékpapírjaiból származó cash-flow-i az EUR/HUF árfolyam változásának vannak kitéve. Az ilyen típusú értékpapírok kapcsán felmerülő devizaárfolyam-kockázatot a Bank EUR-HUF CCIRS ügylettel fedezte olyan módon, hogy a fix EUR kamatozású értékpapír cash-flow-it fix HUF cash-flow- kra cserélte. A kibocsátott értékpapír és a swap ügylet lényeges feltételei (lejárat, cash-flowk összegei) megegyeznek. A fedezeti ügyletek lezárásra kerültek 2008. december 15-én. Az ügylet lezárásának eredménye a cash-flow fedezeti ügyletek tartalékában került elszámolásra az egyéb átfogó eredményben, amelyből 2014. év során 507 millió átvezetésre került az eredménybe a fedezett cash-flow-on elszámolt eredménnyel arányosan.

Cash-Flow fedezeti ügyletek 2015 2014

Tárgyidőszakban a egyéb átfogó eredményből az eredménybe

átvezetett összeg - 507

30. SZ. JEGYZET: PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK VALÓS ÉRTÉKELÉSE (millió Ft-ban)

[folytatás] Fedezeti elszámolás típusai [folytatás]

Valós érték fedezeti ügyletek – Kibocsátott értékpapírok

A Bank kockázatkezelési politikájával összhangban a kibocsátott fix kamatozású értékpapírjaiból származó cash- flow-k az EUR/HUF, CHF/HUF illetve a JPY/HUF árfolyam változásának valamint az EUR és HUF kockázatmentes kamatlábak változásának vannak kitéve. Az ilyen típusú értékpapírok kapcsán felmerülő devizaárfolyam-kockázatot és kamatlábkockázatot a Bank EUR-CHF illetve HUF-JPY CCIRS ügylettekkel fedezi olyan módon, hogy a fix EUR illetve HUF kamatozású értékpapír cash-flow-it 3 hónapos CHF illetve JPY LIBOR-hoz kötött változó kamatozású cash-flowkra cserélte, ezzel biztosítva a kibocsátott értékpapírok valós érték kockázatának semlegesítését.

A fedezeti ügylet valós értéke 3.668 millió Ft 2015. december 31-én, illetve 32.606 millió Ft 2014. december 31- én.

2015. december 31.

Fedezett instrumentum

Fedezeti instrumentum

Fedezett instrumentum

Fedezeti instrumentum

A fedezett kockázat miatt fennálló nyereség/ veszteség

típusa

típusa

valós értéke

valós értéke

a fedezeti

ügyleten

a fedezett

ügyleten

Kibocsátott értékpapírok CCIRS 268 150 -615 93 -93

Kibocsátott értékpapírok CCIRS 187 872 4 283 1 840 -1 840

Kibocsátott értékpapírok CCIRS - - -1 267 1 267

2014. december 31.

Fedezett instrumentum

Fedezeti instrumentum

Fedezett instrumentum

Fedezeti instrumentum

A fedezett kockázat miatt fennálló nyereség/ veszteség

típusa

típusa

valós értéke

valós értéke

a fedezeti

a fedezett

				ügyleten	ügyleten
Kibocsátott értékpapírok	CCIRS	565 229	3 969	147	-147
Kibocsátott értékpapírok	CCIRS	30 385	2 300	378	-378
Kibocsátott értékpapírok	CCIRS	149 269	26 337	-2 372	2 372

Valós érték fedezeti ügyletek – Alárendelt kölcsöntőke

A Bank kockázatkezelési politikájával összhangban az alárendelt kölcsöntőkéből származó cash-flowk az CHF/HUF árfolyam változásának valamint a CHF és HUF kockázatmentes kamatlábak változásának vannak kitéve. Az alárendelt kölcsöntőke kapcsán felmerülő devizaárfolyam-kockázatot és kamatlábkockázatot a Bank HUF-CHF CCIRS ügyletekkel fedezi oly módon, hogy a 3 hónapos változó kamatozású BUBOR cash-flowit 3 hónapos változó kamatozású CHF cash-flowkra cseréli, ezzel biztosítva az alárendelt kölcsöntőke valós érték kockázatának semlegesítését.

A fedezeti ügylet valós értéke 539 millió Ft 2015. december 31-én, illetve 107 millió Ft 2014. december 31-én.

2015. december 31.

Fedezett instrumentum

Fedezeti instrumentum

Fedezett instrumentum valós értéke

Fedezeti instrumentum

A fedezett kockázat miatt fennálló nyereség/ veszteség

típusa

típusa

valós értéke

a fedezeti ügyleten

a fedezett ügyleten

Alárendelt kölcsöntőke CCIRS 4 341 539 20 -20

2014. december 31.

Fedezett instrumentum

Fedezeti instrumentum

Fedezett instrumentum valós értéke

Fedezeti instrumentum

A fedezett kockázat miatt fennálló nyereség/ veszteség

típusa

típusa

valós értéke

a fedezeti ügyleten

a fedezett ügyleten

Alárendelt kölcsöntőke CCIRS 3 606 107 20 -20

30. SZ. JEGYZET: PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK VALÓS ÉRTÉKELÉSE (millió Ft-ban)

[folytatás] Fedezeti elszámolás típusai [folytatás]

3. Valós érték meghatározás hierarchiája inputok szerint

A pénzügyi instrumentumok valós értékének hierarchiája az alábbi módon került meghatározásra:

- 1. szint: Aktív piacon azonos eszközökre és kötelezettségekre (módosítás nélküli) jegyzett ár alapján.

- 2. szint: Az 1. szinttől eltérő input információk alapján, amelyek az adott eszközzel vagy kötelezettséggel kapcsolatban közvetlenül vagy közvetetten megfigyelhetőek.

- 3. szint: Eszközökre és kötelezettségekre szóló inputok, amelyek nem megfigyelhető piaci adatokon alapulnak (nem megfigyelhető inputok).

Valós érték meghatározás hierarchiáját a valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok esetében a következő táblázat mutatja:

2015. december 31. Megnevezés	Összesen	1. szint	2. szint	3. szint
Értékesíthető pénzügyi eszközök	11 320	11 320	-	-
Valós érték fedezeti ügyletnek minősített származékos pénzügyi instrumentumok pozitív valós értéke	21 978	-	21 978	-
Valós értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen	33 298	11 320	21 978	-
Valós érték fedezeti ügyletnek minősített származékos pénzügyi instrumentumok negatív valós értéke	17 771	-	17 771	-
Valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek összesen	17 771	-	17 771	-

2014. december 31. Megnevezés	Összesen	1. szint	2. szint	3. szint
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi
eszközök	502	-	502		-
Valós érték fedezeti ügyletnek minősített származékos
pénzügyi instrumentumok pozitív valós értéke	36 379	-	36 379	-
Valós értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen	36 881	-	36 881	-
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi
kötelezettségek	29	-	29	-
Valós érték fedezeti ügyletnek minősített származékos
pénzügyi instrumentumok negatív valós értéke	3 666	-	3 666	-
Valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek
összesen	3 695	-	3 695	-

A Bank nem rendelkezett 3. szintű valós értéken értékelt pénzügyi eszközökkel vagy kötelezettségekkel 2015- ben és 2014-ben egyaránt.

31. SZ. JEGYZET: A MAGYAR ÉS A NEMZETKÖZI BESZÁMOLÓ KÖZÖTTI ELTÉRÉSEK

LEVEZETÉSE (millió Ft-ban)

Eredménytartalék

Időszak

Közvetlen

tartalékmozgások Eredménytartalék

és egyéb tartalékok 2015. január 1.

eredménye 2015.

és Cash-flow fedezeti ügyletek valós érték különbözete

és egyéb tartalékok 2015. december 31.

Magyar számviteli szabályok szerint készített beszámoló	22 093	83 140	-87 581	17 692
Értékesíthető értékpapírok valós érték korrekciója	-	-	-267	-267
Effektív kamatláb módszer alkalmazása a kibocsátott jelzáloglevelekre	109	-35	-	74
A hitelek folyósításához kapcsolódó díjak és jutalékok amortizációja effektív kamatláb módszerrel	15 316	-797	-	14 519
Származékos pénzügyi instrumentumok valós érték különbözete	14	-14	-	-
Kúria Törvénnyel kapcsolatos elszámolásban érintett hitelek amortizált bekerülési értékének csökkenése miatt képzett céltartalék	-4 610	4 610	-	-
Devizahitelek kivezetéssel kapcsolatos jövőben felmerülő veszteségekre képzett céltartalék	-13 842	13 842	-	-
Kúria Törvénnyel kapcsolatos
elszámolásban érintett hitelek below market valós érték korrekciója	-	-8 145	-	-8 145
OTP Bank Nyrt. által nyújtott tőkejuttatás	-	-74 037	74 037	-
2015. év eredményéből fizetendő osztalék	-	-	30 960	30 960
Halasztott adózás hatása	-309	248	51	-10
Nemzetközi pénzügyi kimutatás	18 771	18 812	17 240	54 823

32. SZ. JEGYZET: A 2015. ÉV FOLYAMÁN TÖRTÉNT JELENTŐS ÉS NEM SZOKÁSOS ESEMÉNYEK

Kibocsátott értékpapírok

Lásd 12. számú jegyzetben.

Fogyasztói kölcsönszerződésekkel kapcsolatos jogszabályi változások

Lásd 2.15. számú jegyzetben.

33. SZ. JEGYZET: A MÉRLEGFORDULÓNAPOT KÖVETŐ JELENTŐS ESEMÉNYEK

Lásd 12. számú jegyzetben.

34. SZ. JEGYZET: A PÉNZÜGYI HELYZET HATÁSA A BANKRA

Az ingatlanforgalmazási és hitelezési válság mélypontján túljutottunk, 2015-ben jelentős emelkedés volt tapasztalható mind az ingatlanok adásvételében, mind a hiteligénylések területén, de még nagyon távoliak a válság előtti szintek. Az új lakásépítések száma azonban továbbra is igen alacsony.

Az alacsony infláció és kamatkörnyezet miatt folyamatosan csökkentek a hitelkamatok, mely szintén hozzájárult a hitelkereslet élénküléséhez. A jelzáloghitel szerződések piaci volumene 2015-ben 404,5 milliárd forint volt, szemben az előző évi mennyiséggel, ami csak 276,6 milliárd forint. A növekedés 46,3 %-os.

Tárgyévben is a nehéz helyzetbe került adósok megmentésére összpontosult a kormányzati és a banki figyelem és erőforrások. Ennek volt legfontosabb eleme a devizahitelek forintosítása és az elszámolás, melyek hatására a jelzáloghitel portfólió minősége javult, bár később ismét romló tendenciák jelentkeztek. Az MNB kimutatása szerint az első negyedévben a legalább 90 napos hátralékkal rendelkező lakáshitelek aránya 14,0 %-ról 10,2 %-ra csökkent, de a következő negyedévekben bekövetkező romlás eredményeként év végére 12,5 %-ra emelkedett. Ugyanakkor a szabad-felhasználású jelzáloghiteleké az első negyedévben 30,5 %-ról 21,8 %-ra csökkent, majd év végére 31,3 %-ra emelkedett.