Belföldi Árukár Felelõsség (BÁF)

Belföldi Árukár Felelõsség (BÁF)

Biztosítás közúti árufuvarozók részére

Hatályos: 2020. május 22-tôl

Ügyféltájékoztató

Tisztelt Ügyfelünk!

Jelen tájékoztatónkban szeretnénk Önnek röviden bemutat- ni a KöBE Belföldi Árukár Felelôsség (BÁF) Biztosítását.

Célunk, hogy egyértelmûen és közérthetô módon nyújtsunk tájékoztatást egyesületünkrôl, a biztosító szolgáltatásának lényegérôl, különösen nagy hangsúlyt fektetve a specialitá- sokra és az esetlegesen alkalmazott korlátozásokra. Szeret- nénk áttekintést adni továbbá arról, hogy milyen elemeket tartalmaz, és hogyan mûködik a biztosítás, pontosan mire kell figyelnie a szerzôdés megkötésekor, majd késôbb a szerzô- dés tartama alatt.

Fontos azonban, hogy ez az Ügyféltájékoztató nem helyette- síti a biztosítási feltételeket, ezért kérjük, hogy jelen tájékoz- tatásunkkal együtt – lehetôség szerint – a biztosítási feltéte- leket is olvassa át. A biztosítási szerzôdés fontos eleme to- vábbá az Ön biztosítási ajánlata alapján kiállított kötvény, amely szerzôdése konkrét, egyedi adatait rögzíti. Amennyi- ben bármilyen további kérdése merülne fel a biztosítással kapcsolatban, telefonos ügyfélszolgálatunkon (+36-1-433- 1180) szívesen állunk rendelkezésére.

1. A biztosító

Név: KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület

Székhelye: 1108 Budapest, Venyige u. 3.

Levelezési cím: 1475 Budapest, Pf. 142. Internet: xxx.xxxx.xx

E-mail: xxxx@xxxx.xx

xxxxx@xxxx.xx (adminisztrációs ügyek) xxx@xxxx.xx (kárrendezés)

Telefon: x00-0-000-0000

Jogi forma: Egyesület Cégjegyzékszám: 9. Pk. 61. 110/1996

Felügyeleti szerv: Magyar Nemzeti Bank (MNB)

Székhely: 0000 Xx., Xxxxxxxxx xxx 0.

Levélcíme: 1850 Budapest

Telefon: x00-0-000-0000

Telefax: x00-0-000-0000

E-mail: xxxx@xxx.xx

web: xxxx://xxxxxxxxxx.xxx.xx Az MNB Ügyfélszolgálatának

címe: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.,

levélcíme: 1534 Bp., BKKP, Pf. 777.

telefonszáma +36 (80) 203 776

2. A biztosítás

A KöBE BÁF (Belföldi Árukár Felelôsség) biztosítása egy olyan fuvarozói felelôsségbiztosítás, amely a belföldön köz- úti árufuvarozási tevékenységet folytató vállalkozásoknak és egyéni vállalkozóknak nyújt biztosítási védelmet. A biztosító vállalja azon véletlen és balesetszerûen bekövetkezett dolo- gi károk megtérítését, amelyeket a biztosított a fuvarozási

szerzôdés alapján végzett tevékenysége során a küldemény magyarországi telephelyen történô átvételétôl a szintén Ma- gyarország területén történô kiszolgáltatásig terjedô tartam alatt okozott azokban az általa fuvarozásra átvett vagyontár- gyakban, amelyekért a magyar jog szabályai szerint kártérí- tési kötelezettséggel tartozik.

3. A biztosítási szerzôdés

A biztosítási szerzôdés az Ön által, az ajánlaton megadott adatok alapján jön létre. Ezeket az információkat a biztosító utóbb, külön nem ellenôrzi, ezért különösen fontos, hogy szerzôdéskötéskor mindig a valóságnak megfelelô adatokat adja meg, hiszen csak ebben az esetben lesz teljes a bizto- sítási védelem.

A szerzôdô az a természetes személy vagy vállalkozás, aki a KöBE Közép-európai Biztosító Egyesület tagja, egyben aki a biztosítási ajánlatot megtette és a szerzôdés létrejötte ese- tén a díj megfizetésére kötelezettséget vállal.

A biztosított az, aki az általa szállításra átvett vagyontárgya- kért, fôvállalkozóként – árufuvarozói minôségében – kártérí- tési kötelezettséggel tartozik.

Biztosítottnak minôsül továbbá a biztosított alkalmazottja, il- letve – kizárólag a szerzôdésben foglalt pótdíj megfizetése esetén – a biztosított fuvarozási szerzôdésben foglalt kötele- zettségei végrehajtásához igénybe vett és a biztosítási szer- zôdésben is nevesített alvállalkozója (teljesítési segéd).

Biztosítási szerzôdés alapján a biztosító köteles a szerzôdés- ben meghatározott kockázatra fedezetet nyújtani, és a koc- kázatviselés kezdetét követôen bekövetkezô biztosítási ese- mény bekövetkezése esetén a szerzôdésben meghatározott szolgáltatást teljesíteni; a biztosítóval szerzôdô fél díj fizeté- sére köteles.

4. A biztosítási események

Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a biztosító az alábbi károkat:

• árukár (sérülés, elvesztés)

• fuvardíj

• kárelhárítás

• konténer-sérülés

• be- és kirakodás

• kamat

Az egyes biztosítási események pontos leírását és feltételeit a biztosítás Xxxxxxx feltételeiben találja meg.

A konkrét szerzôdés biztosítási eseményeit, a biztosított áru- féleségeket és az egyes fuvareszközökhöz kapcsolódó spe- ciális elôírásokat a konkrét biztosítási ajánlat és biztosítási kötvény tartalmazza.

5. A biztosítási idôszak és tartam

A biztosítási szerzôdés határozatlan tartamú. A tartamon be- lüli biztosítási idôszak egy év, a biztosítási évforduló pedig a kockázatviselés kezdô napja, amely a következô biztosítási idôszak elsô napja is egyben.

6. Kockázatviselés kezdete

A biztosító kockázatviselésének (veszélyviselésének) kez- dete az az idôpont, amelytôl kezdôdôen a biztosító átvállalja a biztosítási szerzôdésben meghatározott kockázatokat. Koc- kázatviselés kizárólag érvényesen létrejött szerzôdés eseté- ben indulhat meg.

A biztosító kockázatviselésének legkorábbi kezdete az aján- lat aláírását követô nap nulla (0.00) órája, amennyiben a fe- lek halasztott kockázatviselésben külön nem állapodnak meg, feltéve, hogy az ajánlatot annak beérkezésétôl számí- tott 15 napon belül a biztosító változatlan tartalommal elfo- gadta vagy arra nem nyilatkozott.

Halasztott kockázatviselés esetén a biztosító kockázatvise- lésének kezdete az ajánlaton feltüntetett idôpont.

A biztosítási fedezetbe újonnan bevont jármûvek vonatkozá- sában a biztosító kockázatviselése (és így a biztosító helyt- állási kötelezettsége) a bejelentés biztosítóhoz való beérke- zését követô nap 0. órájakor kezdôdik.

A biztosító kockázatviselése a szerzôdés hatálya alatt, kizá- rólag a biztosítási szerzôdésben meghatározott és a biztosí- tónál nyilvántartott forgalmi rendszámú jármûvel végzett áru- fuvarozói tevékenységre terjed ki.

A biztosítási szerzôdésben regisztrált egyes fuvareszközö- kön szállított áru vonatkozásában a biztosító kockázatviselé- se akkor kezdôdik meg, amikor az elszállításra elôkészített, a biztosított fuvarozó vagy képviselôje által sértetlenül vagy jegyzôkönyvben rögzített sérüléssel átvett küldemény, a bel- földi feladási helyen elfuvarozás céljából a szállító jármûbe berakodásra került, a berakodás és a küldemény rögzítése és betakarása véglegesen befejezôdött, valamint a rakomány tömegigazolásának átadása a fuvarozó vagy képviselôje ré- szére megtörtént.

A kockázatviselés a biztosított által szállított áru belföldi ren- deltetési helyén a címzettnek történô kiszolgáltatásig, a kira- kodás, kitárolás megkezdéséig tart – beleértve a szükség- szerû várakozásokat, esetleges átrakásokat is – de legkésôbb a fuvarozási szerzôdés, jelen biztosítási szerzôdés kocká- zatviselésének végét meg nem haladó megszûnéséig.

A kockázatviselés kezdetével, tartamával kapcsolatos részle- tes szabályozást a biztosítás általános feltételei tartalmazzák.

7. Díjfizetés

A biztosítás díját a biztosító biztosítási idôszakonként hatá- rozza meg. A KöBE BÁF biztosítása éves díjú. Az éves díj negyedéves, féléves részletekben, vagy 600 ezer forintot meghaladó éves díj esetén havonta is fizethetô. A díjfizetési

gyakoriság az ajánlaton és a biztosítási kötvényen kerül meghatározásra.

A biztosítás éves díja a belföldi közúti árufuvarozásban részt- vevô és a biztosítási szerzôdésben (ajánlaton és kötvényen) rendszámonként nyilvántartott, jármûvenként, szerelvényen- ként, a teherbírás, a felépítmény, a szállított áruk jellege, a választott önrészesedés és a kártérítési limit figyelembevé- telével, valamint a záradékokban rögzített speciális kockáza- tok pótdíjainak figyelembevételével, a jármûvek, illetve a szerelvények db-száma alapján kerül meghatározásra.

A biztosítási díjat a biztosításra feladott valamennyi rakfelü- lettel rendelkezô jármû- vagy szerelvényegységre meg kell fizetni.

A szerzôdés tartama alatt fedezetbe vont jármûvek idôará- nyos díja a módosított kockázatviselés elsô napján esedékes.

A biztosítás elsô díja a kockázatviselés megkezdésének napján esedékes.

A biztosítás folytatólagos díja mindig annak az idôszaknak az elsô napján esedékes, amelyre a díj, vagy díjrészlet vo- natkozik.

A soron következô biztosítási idôszakra vonatkozó díjat a biztosító köteles a biztosítási idôszak megkezdése elôtt leg- alább hatvan nappal, írásban a szerzôdô tudomására hozni.

Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító köve- telheti a biztosítási idôszak végéig járó teljes díj megfizetését.

A díjnemfizetéssel megszûnt biztosítási szerzôdést, a bizto- sítási díj utólagos, a szerzôdés megszûnését követô megfi- zetése nem helyezi újra hatályba.

8. Biztosítási összeg

A biztosítási összeg a biztosítási ajánlaton, illetve a biztosí- tási kötvényen feltüntetett összeg, amely egyben a biztosító mindenkori kártérítési kötelezettségének felsô határa és a biztosítási díj megállapításának alapja is egyben.

A biztosítási szerzôdés biztosítási összegei három szinten határozódnak meg, amelyek az alábbiak:

1. Biztosítási esemény szintû limit

Jelen biztosítás egyes biztosítási eseményeire vonatko- zóan a biztosítás Különös feltételeiben részletezettek szerint, biztosítási esemény szintû limiteket állapít meg. Amennyiben az adott biztosítási esemény kapcsán a szerzôdés tartalmaz biztosítási esemény szintû limitet a biztosító térítésének maximuma ez a biztosítási összeg.

2. Fuvareszköz szintû, káreseményenkénti limit

A konkrét biztosítási szerzôdésben rendszámonként kü- lön-külön meghatározott összeg a biztosító káresemé- nyenkénti kártérítési kötelezettségének felsô határa. Amennyiben az adott biztosítási eseményhez nem tarto- zik biztosítási esemény szintû limit, a biztosító kártérítési kötelezettségének felsô határa a fuvareszköz szintû, kár- eseményenkénti limit.

3. Szerzôdés szintû, idôszaki limit

Egy teljes biztosítási idôszak és a szerzôdésben szere- peltetett valamennyi jármû vonatkozásában a kárkifizeté- sek összege nem haladhatja meg a szerzôdés szintû li- mit mértékét.

9. Önrészesedés

A biztosítási szerzôdés feltételei szerint vonatkozó önrészt a biztosító minden esetben levonja a káreseményenkénti kár- térítés összegébôl.

A KöBE BÁF Biztosítása a szerzôdô által szerzôdéskötéskor kiválasztott, a biztosító által elôre meghatározott önrész- kombinációval köthetô. Az önrész-kombináció összegszerû értékeit a biztosítási szerzôdés (biztosítási ajánlat, biztosítási kötvény) tartalmazza. A szerzôdéskötéskor kialakított önrész séma legkorábban a biztosítási évfordulón módosítható.

10. A biztosító szolgáltatása

Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító kárté- rítést nyújt a biztosítási feltételekben részletezett szabályok alapján. A biztosító mindenkori térítésének felsô határa a biz- tosítási szerzôdésben meghatározott vonatkozó biztosítási összeg, a káresemény idôpontjában érvényes és az adott eseményhez rendelt káronkénti limit szintjéig, az adott bizto- sítási idôszakra meghatározott éves limit terhére tett esetle- ges korábbi kifizetések figyelembevételével.

A káreseménnyel kapcsolatosan felmerült általános forgalmi adót (ÁFA) a biztosító kizárólag abban az esetben téríti meg, ha a biztosított az adott vagyontárgy vonatkozásában nem jogosult az ÁFA visszaigénylésére.

A biztosító szolgáltatásait közvetlenül a károsult igényjogo- sultnak, rendelkezésre jogosultnak nyújtja. Amennyiben a biztosított igazolja, hogy a károsult követelését ô már ki- egyenlítette, a biztosító az ô kezéhez térít.

A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elis- merése, teljesítése és azzal kapcsolatos egyezsége a bizto- sítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a biztosító elôze- tesen hozzájárult, vagy azt utólag tudomásul vette.

Amennyiben a biztosított a vele szemben támasztott kártérí- tési igények miatti felelôsségét vagy összegszerû helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alap- talan tagadás többletköltségei a biztosítottat terhelik; ha azo- kat a biztosító viselte, a biztosított köteles azt neki visszafi- zetni.

A biztosító szolgáltatásait forintban állapítja meg és forintban nyújtja. A kártérítést a kárbejelentéssel egyidejûleg meg- adott bankszámlára történô utalással teljesíti.

A biztosító által teljesített kártérítés összeggel a szerzôdés adott biztosítási idôszakra megállapított éves limitje lecsökken.

11. A szolgáltatás korlátozása

A szolgáltatási összegbôl minden esetben levonásra kerül az adott biztosítási eseményhez, a fuvareszköz felépítményéhez és a szállított áru jellegéhez megállapított önrész mértéke.

A szerzôdésben meghatározott biztosítási esemény okozta kár esetén a biztosító legfeljebb 30 nap kényszertárolási költ- séget térít.

A nyitott szállítóeszközzel történô szállítás esetén bekövet- kezô lopás- és elveszési károk csak a teljes szállítmány szál- lítóeszközzel együtt történô eltulajdonítása esetén térülnek.

Nem téríti meg a biztosító a felhasználható (hasznosítható) maradványok értékét, valamint az adóhatóságtól, illetve egyéb helyrôl visszaigényelhetô, vagy egyéb módon megté- rült (pl. más biztosítások által fedezett) összeget.

Nem téríti meg a biztosító a helyreállított, illetve a helyreállít- ható áru károsodása miatti értékcsökkenés, továbbá minden fajta közvetett veszteség formájában elôálló károkat.

Amennyiben a biztosítást a szállított áru jellege és/vagy a felépítmény vonatkozásában nem a valóságnak megfelelôen kötötték, a biztosító a szükséges és a megfizetett díj arányá- ban nyújt szolgáltatást.

A biztosító által teljesített szolgáltatási összeg abban az eset- ben sem haladhatja meg a biztosítási összeget, ha a térítési kötelezettség egyszerre több biztosítottat is terhel, illetve több személy lép fel kártérítési igénnyel. Ilyen esetben, amennyi- ben a biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg vala- mennyi követelés kielégítésére nem elegendô, a biztosító a károsultaknak az ôket ért kár arányában teljesít szolgálta- tást.

12. A fedezetmódosítás módja, lehetôsége

Amennyiben a szerzôdés hatálya alatt szerzôdô a szerzôdés módosítását kezdeményezi, a biztosító a módosítási igényt a biztosítóhoz történô beérkezéstôl számított tizenöt napon belül bírálja el.

A módosított feltételek szerinti kockázatviselés legkorábban a módosítási igény a biztosítóhoz történô beérkezését követô nap nulla órájakor kezdôdhet meg, amennyiben a módosítást a biztosító elfogadta.

A biztosító jogosult arra, hogy a szolgáltatást befolyásoló té- nyezôk, vagy a vállalt kockázati körülmények megváltozása esetén javaslatot tegyen a biztosítási szerzôdés soron követ- kezô biztosítási idôszakára vonatkozó módosítására, amely- rôl a szerzôdôt írásban kell tájékoztatnia, legalább az évfor- duló elôtt 60 nappal.

Amennyiben szerzôdô a biztosító által javasolt változtatá- sokkal a szerzôdést nem kívánja fenntartani, a biztosítási szerzôdést a biztosítási idôszak végére fel is mondhatja.

Amennyiben szerzôdô a biztosító módosítási javaslatát írásban nem utasítja vissza, úgy azt a biztosító elfogadottnak tekinti.

13. A szerzôdés megszûnésének esetei

A szerzôdés megszûnhet:

• Évfordulóra történô felmondással

• Díjnemfizetéssel

• Érdekmúlással

• A felek közös megegyezésével

Évfordulóra történô felmondás

A biztosítási szerzôdés írásban, a biztosítási idôszak végére mondható fel. A felmondási idô harminc nap. Felmondás ese- tén, a szerzôdés és a biztosító kockázatviselése a biztosítási idôszak utolsó napján, huszonnégy (24.00) órakor megszûnik.

Díjnemfizetés

Amennyiben az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, vagy annak csak egy részét fizetik meg, a biztosító – a kö- vetkezményekre történô figyelmeztetés mellett – a szerzôdô felet a felszólítás elküldésétôl számított nyolcnapos póthatár- idô tûzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridô eredménytelen elteltével a szerzôdés az esedékesség nap- jára visszamenô hatállyal megszûnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.

Érdekmúlás

Amennyiben a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszûnt, az érdekmúlás napjával a bizto- sító adott fuvareszközre vonatkozó kockázatviselése is – biztosítási esemény bekövetkezése nélkül – megszûnik.

Közös megegyezés

Jelen biztosítási szerzôdés a felek kölcsönös megállapodá- sával bármikor megszüntethetô. Ilyen esetben a biztosító a megszûnés napjáig esedékes díjat számítja fel.

14. Reaktiválás

A szerzôdés díjnemfizetéses megszûnését követô százhúsz napon belül a felek a szerzôdést közös megegyezéssel, az el- maradt díj megfizetését követôen, újra érvénybe helyezhetik (reaktiválás).

A biztosító kockázatviselése az újra érvénybe helyezés és a díj utólagos megfizetése révén sem terjed ki a szerzôdés megszûnése és az újra érvénybe helyezésének idôpontja között eltelt idôszakra.

15. A biztosító mentesülésének feltételei

Mentesül a biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bi- zonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással

a) a szerzôdô fél vagy a biztosított;

b) a velük közös háztartásban élô hozzátartozójuk, érdemi ve- zetésre jogosult tagjuk, alkalmazottjuk, megbízottjuk; vagy

c) a biztosított jogi személy ügyvezetésének vagy szakmai vezetésének vezetô beosztású tisztségviselôje vagy a biz- tosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munka- vállalója vagy megbízottja okozta.

Mentesül a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bi- zonyítja, hogy a Biztosított, illetve a Szerzôdô kármegelôzési vagy kárenyhítési kötelezettségét felróhatóan megsértette. A mentesülés olyan mértékû, amilyen mértékben az összefügg a kötelezettség megszegésével.

16. Alkalmazott kizárások

A biztosítási szerzôdés megkötése elôtt megfontolandó szem- pont, hogy számos olyan eset is azonosítható, amikor a bizto- sító a keletkezett kár ellenére nem nyújt majd szolgáltatást. Ezeknek az eseteknek a körét az ún. kizárások tartalmazzák, amelyek pontosítják azokat a körülményeket, amelyek fennál- lása esetén a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be.

Nem téríti a biztosító a biztosítási események által okozott következményi károkat.

Nem téríti a biztosító azokat a károkat, amelyek oka közvet- lenül, vagy közvetve, egészben, vagy részben:

a) háború, polgárháború, katonai erô nemzetközi alkal- mazása, harci eszköz, vagy hadianyag felhasználá- sának következménye,

b) polgári zavargás, sztrájk, felkelés, zendülés, foszto- gatás, egyéb erôszakos cselekmény következménye,

c) bármely tüntetés, terrorizmus, ideértve minden olyan cselekményt is, melyet valamely tényleges, vagy vár- hatóan bekövetkezô terrorcselekmény meghiúsítása, vagy az az elleni védekezés során tesznek,

d) nukleáris, mérgezô biológiai, vagy vegyi anyagok olyan kibocsátása, kiszökése, amely közvetlenül, vagy köz- vetve nukleáris sugárzást, radioaktív vegyi, biológiai szennyezést eredményez,

e) azbeszt alkalmazásával, felhasználásával vagy hatásá- val bármely módon összefüggésbe hozható károkozás.

Nem téríti a biztosító azon károkat, amelyek az áru szállítá- sára, kezelésére, rakodására, továbbá a rakomány rögzíté- sére vonatkozó szabályok, szabványok és elôírások (MSZ EN 12640:2000), vagy a feladó fuvarlevélben is rögzített uta- sításai be nem tartásával összefüggésben következtek be.

A vonatkozó pótdíj megfizetésének és a szerzôdô felek kife- jezett erre vonatkozó elôzetes megállapodásának hiányában nem téríti meg a biztosító az alábbi áruféleségek fuvarozá- sából eredô károkat:

a) szabályozott hômérsékleten szállított áruk,

b) a jövedéki termékek (dohányáru, égetett szesz),

c) kávé, édesség,

d) XXX xxxx,

e) ATP áruk,

f) elektronikai, számítástechnikai, híradástechnika, fotó- technikai cikkek, ezek alkatrészei, részegységei,

g) gyógyszeripari termékek és alapanyagok,

h) xxxxxxxxxx,

i) átköltözködési ingóságok,

j) postai küldemények,

k) nemesfémek, vert és veretlen, megmunkált és meg- munkálatlan formában is (arany, platina, ezüst, ék- szerek, drágakövek, készpénz, bármiféle értékpapír, értékcikkek, bankjegyek, okmányok, okiratok),

l) mûtárgyak, mûvészeti alkotások, régiségek, festmé- nyek, muzeális és mûvészeti értéket képviselô va- gyontárgyak,

m) gépjármûvek, önjáró munkagépek,

n) élô állatok,

o) gépek, berendezések,

p) útvonal-engedélyes speciális áruk,

q) túlméretes áruk, 24.000 kg-ot meghaladó egyedi tö- megû nehézáruk,

r) fajlagosan nagy értékû áruk (50 ezer forint/bruttó áru- kilogrammot meghaladó érték).

Erre vonatkozó külön megállapodás és megfizetett pótdíj hi- ányában a biztosító nem téríti meg:

a) a teljesítési segéd (alvállalkozó) által okozott károkat,

b) a nemzetközi postaegyezmények rendelkezései alap- ján végzett fuvarozási tevékenységbôl, futárpostai te- vékenységbôl eredô károkat,

c) autómentési tevékenységgel összefüggô károkat,

d) a biztosított által végzett berakodás, illetve kirakodás mûvelete alatt bekövetkezett károkat, még abban az esetben sem, ha jogszabály, vagy a fuvarozási szer- zôdés értelmében a rakodás a fuvarozó kötelezettsé- ge.

Nem téríti a biztosító az alábbiakban felsorolt károkat:

Általános kizárások

a) ellenállhatatlan erô (vis major) közvetlen következmé- nyekét bekövetkezett károkat,

b) nem véletlenszerûen és/vagy nem balesetszerûen be- következett eseményekkel összefüggô károkat,

c) olyan márkához fûzôdô, kizárólag a biztosítottnál al- kalmazott minôségbiztosítási indokra visszavezethetô károkat, amelyek a biztosított kárenyhítési kötelezett- ségének megtagadásából erednek,

d) a rendelkezési jog gyakorlása során kapott utasítások nem megfelelô végrehajtásából eredô károkat,

e) a környezetszennyezésbôl eredô károkat,

f) a fuvarozási szerzôdésen kívüli, egyéb bármely más szerzôdésben vállalt felelôsségbôl eredô károkat,

g) a biztosított jogszabályban meghatározott felelôsségé- nél szigorúbb, szerzôdésben vagy egyoldalú nyilatko- zatban vállalt helytállási kötelezettségén alapuló ká- rokat,

h) fuvarozási okmányok hiányából, elveszésébôl, helyte- len kitöltésébôl eredô károkat,

i) a fuvarozási tevékenység során a fuvareszközben vagy különféle tereptárgyakban (utak, hidak, töltések, támfalak, alagutak, iparvágányok stb.) talajban és nö- vényi kultúrákban okozott károkat,

j) hatósági beavatkozásból (pl. elkobzás, lefoglalás, visszautasítás) eredô károkat,

k) szerzôdést biztosító mellékkötelezettségeket (pl. köt- bér), szerzôdôt/biztosítottat érintô bírságot, pénzbün- tetést vagy egyéb büntetô jellegû költségeket, valamint a károkozó ezzel kapcsolatos képviseleti költségeit,

l) a károkozó jogi képviseleti költségeinek, továbbá a ka- matoknak – a szolgáltatási összeggel együtt tekintett

– biztosítási összeget (limitet) meghaladó részét,

m) az árumentéssel kapcsolatos (kényszerû) raktározás 30 napon túl felmerülô költségeit,

n) az áru megsemmisítése kapcsán felmerülô károkat, költségeket,

o) leltárhiányból, ismeretlen okból bekövetkezô áruhi- ányból eredô károkat,

p) a nem rendeltetésszerûen tehergépjármûvek parkoló- helyéül kijelölt és kiépített megálló (parkoló) helyen bekövetkezett lopáskárokat,

q) ponyvás vagy mûködôképes és élesüzembe állított – rakodóteret védô – MABISZ minôsítésû riasztóval nem rendelkezô, rakománnyal megrakott fuvareszköz

– éjszaka, a helyi idô szerint 21.00 óra és azt követô nap 06.00 óra közötti tartamban a közforgalom elôl el nem zárt, körbe nem kerített és ki nem világított, vagy ôrzés alatt nem álló területen történô – tárolása, par- kolása során keletkezett károkat,

r) a sérelemdíj követelésként felmerülô károkat,

s) több biztosított esetén a biztosítottak egymásnak oko- zott kárait,

t) elmaradt vagyoni elônnyel kapcsolatos követelésre alapozott károkat,

u) bûncselekménnyel okozott, hamis vagy hamisított adatok felhasználásával, hamis vagy hamisított ira- tokkal, dokumentumokkal vállalt fuvarfeladatokkal kapcsolatos károkat.

Áruval kapcsolatos kizárások

a) nyitott, ponyvával nem, vagy nem szakszerûen fedett, szállítóeszközök használatából eredô és ilyen szállí- tási körülmények esetén természetes veszélyek követ- kezményeként bekövetkezett károkat (pl. csapadék, jégesô, szél, nedvesedés, rozsdásodás, lopás stb.),

b) az áru természetes tulajdonságai – kopás, természe- tes zsugorodás, megromlás, kiszáradás, oxidáció, kor- rózió, csorgás, továbbá férgek, rágcsálók, gombák, egyéb élô kártevôk közrehatása, valamint az áru szí- nét, szerkezetét, vagy ízét befolyásoló kipárolgás, ren- des apadás, mindenfajta váladék és hômérséklet-kü- lönbség miatti részleges vagy teljes elvesztés, illetve megsemmisülés – következtében keletkezett károkat,

c) az áru sajátos belsô tulajdonságaiból eredô károkat (pl. erjedés, belsô romlás, fülledés, penészesedés, olvadás, fagyás stb.),

d) az árudarabok elégtelen vagy nem megfelelô megje- lenésébôl, illetve számozásából eredô károkat.

Csomagolással kapcsolatos kizárások

a) a csomagolás hiányából vagy hiányosságából eredô károkat olyan áruk esetében, amelyek csomagolatlan, vagy nem megfelelôen csomagolt állapotban termé- szetüknél fogva elveszésnek vagy sérülésnek vannak kitéve,

b) a sértetlen csomagoláson belül keletkezett károkat,

c) az áru csomagolásának a feladás alkalmával kívülrôl észre nem vehetô hiányossága miatt keletkezett ká- rokat.

Árukezeléssel kapcsolatos kizárások

a) az áru kezelésébôl, felrakásából, az áru rakfelületen történô rögzítésébôl, elhelyezésébôl vagy lerakásából eredô károkat, ha azt a feladó vagy címzett, illetve a fel- adó vagy címzett nevében eljáró személyek végezték,

b) árukeveredésbôl származó károkat,

c) hûtött és fagyasztott áru szállítása esetében a hômér- séklet-szabályozó berendezés hibája miatt bekövet- kezett károkat,

d) jéggel, száraz jéggel, nitrogénnel vagy bármely egyéb passzív hûtési technikával hûtött áru romlásából ke- letkezô károkat,

e) az áru fuvarozását, rögzítését szabályozó jogszabály, hatósági elôírás vagy szabvány be nem tartásából eredô károkat.

Fuvarozóval kapcsolatos kizárások

a) téves kiszolgáltatásból eredô károkat,

b) a hiányos vagy el nem végzett szolgáltatás miatt ke- letkezett károkat, illetve a hiányos szolgáltatás pótlá- sára irányuló költségeket,

c) a fuvareszköz késedelmes kiállításából eredô károkat,

d) kiszolgáltatási késedelembôl származó károkat, amennyiben az árut a megegyezés szerinti határidôn belül nem szolgáltatják ki, vagy ilyen megegyezés hiá- nyában, a fuvarozás tényleges idôtartama meghaladja a gondos fuvarozó részére megengedhetô idôtartamot,

e) a fuvareszköz – biztosítottnak felróható – bármely más személy jogtalan használta miatt bekövetkezett ká- rokat,

f) a gépjármûvezetôre és a gépjármû vezetésére vonat- kozó szabályok és elôírások (pl. vezetési és kötelezô pihenési idô, megengedett legnagyobb sebesség, elô- zési tilalom stb.) be nem tartásából eredô károkat,

g) a fuvarozás megkezdése után, a saját telephelyen par- koló jármû feltörésével, vagy lopásával kapcsolatban keletkezett károkat,

h) a nem a fuvarmegbízás szerinti felépítményû fuvar- eszközzel végzett szállítással összefüggésben kelet- kezett károkat,

i) a gépjármûvezetô áruval megrakott fuvareszközének szokásos és indokolt okokon kívüli elhagyása során az ôrizetlenség tartama alatt bekövetkezett károkat,

j) szállítmányozási szerzôdés alapján, szállítmányozói vagy szállítmányozói alvállalkozó minôségben vég- zett fuvarozás során keletkezett károkat.

Fuvareszközzel kapcsolatos kizárások

a) a fuvareszköz (szerelvény) hiányos és/vagy helytelen karbantartására, nem megfelelô üzembiztonságára, illetve a közlekedésben való alkalmatlanságára visszavezethetô károkat,

b) a fuvareszköz biztonságos, szakszerû szállításra al- kalmatlan mûszaki állapotával, szakszerûtlen elôké- szítésével (különösen pl. a berakodáskor már szakadt, nem megfelelôen rögzített, illesztett ponyva, a rakfe- lület nem megfelelô, nem alapos takarítása, elôkészí- tése, oldaltartók hiánya stb.) összefüggésben keletke- zett károkat,

c) bejáratás alatt álló fuvareszköz mûszaki hibájával összefüggésben bekövetkezett károkat,

d) fedezetbe nem szerepeltetett jármûvekkel történô fu- varozásból eredô károkat, függetlenül attól, hogy a vontató vagy a pótkocsi nincs fedezetben,

e) a gépjármû raksúlyának túllépésébôl, vagy méretkor- látozásainak be nem tartásából származó károkat,

f) tartálykocsikkal történô fuvarozás során az áru le- eresztésével keletkezett, vagy egyéb módon más áru-

ban, vagyontárgyakban bekövetkezett károkat (pl. ke- veredés),

g) érvényes forgalmi engedéllyel nem rendelkezô fuvar- eszközzel történô szállítás során keletkezett károkat (szerelvények, kapcsolt fuvareszközök tekintetében akkor sem szolgáltat a biztosító, ha a kapcsolt jármû- vek közül valamelyik rendelkezett érvényes forgalmi engedéllyel).

Nem téríti a biztosító a gyúlékony, robbanásveszélyes vagy szennyezô áruk (olaj, üzemanyag, vegyi anyagok stb.) okoz- ta közvetett károk elhárításának és enyhítésének költségeit, valamint az ilyen áruk okozta szennyezésekkel kapcsolatos jogszabályi elôírások alapján kivetett bírságokat.

Nem téríti a biztosító azokat a károkat, amelyek a szerzô- dô/biztosított azzal idézett elô, hogy a szerzôdés tartama alatt, a korábban azonos károkozási körülményekkel vissza- térôen okozott kárt nem szüntette meg, a károkozási körül- ményt nem küszöbölte ki, noha az gazdaságilag és mûsza- kilag ésszerû ráfordítással megszûntethetô, kiküszöbölhetô lett volna.

Nem téríti a biztosító a biztosított saját tulajdonában keletke- zett, illetve saját kárát, továbbá hozzátartozóinak okozott károkat, valamint a jogi személy vagy jogi személyiség nél- küli biztosított által tulajdonosainak okozott károkat a tulaj- don százalékos arányában.

Nem téríti a biztosító a biztosított tulajdonában álló jogi sze- mély vagy jogi személyiség nélküli szervezetnek okozott kárt a tulajdon százalékos arányában.

17. Teendôk káresemény bekövetkezésekor

A biztosított az okozott kárt kettô munkanapon belül köteles bejelenteni a biztosítónak. Köteles továbbá a hozzá érkezett kárigény tekintetében álláspontját a biztosítóval írásban közölni.

A kárigény érvényesítéséhez a biztosított köteles a biztosítási eseményhez kapcsolódó és az igény elbírálásához szükséges valamennyi iratot, dokumentumot (különös tekintettel a szám- lákra, kárfelvételi jegyzôkönyvre stb.) átadni a biztosítónak.

18. A kártérítés szabályai

A károk mennyiségi és összegszerû megállapítása a biztosító vizsgálata után a károsulttal, és a biztosítottal való együttmû- ködést követôen történik meg.

A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító az ô kezéhez teljesítsen, amennyiben a károsult követelését köz- vetlenül kielégítette.

A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha azt a biztosító tudomásul vette, ha az egyezség megkötésében mind a biztosított, mind pedig a biztosító részt vett.

A biztosító szolgáltatási kötelezettségét a káresemény elbírá- láshoz szükséges utolsó dokumentum beérkezésétôl számí- tott tizenöt napon belül teljesíti.

A biztosító szolgáltatása teljesítésének esedékességét csak olyan okirat bemutatásától teheti függôvé, amely a biztosítá- si esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesí- tendô szolgáltatás mértékének meghatározásához szüksé- ges. A biztosítási szolgáltatás teljesítésének esedékességét a bejelentett biztosítási esemény tekintetében indult szabály- sértési eljárás jogerôs befejezéséhez, illetve a büntetôeljá- rásnak a bíróság jogerôs ügydöntô határozatával vagy vég- legessé vált nem ügydöntô végzésével történô befejezésé- hez, valamint az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítôi eljárás cél- jából történô felfüggesztésrôl szóló, illetve további jogorvos- lattal nem támadható eljárást megszüntetô határozata meg- hozatalához a biztosító nem kötheti.

19. Ügyféladatok továbbíthatósága

A biztosító a szerzôdés megkötésével, módosításával, állo- mányban tartásával, a szerzôdésbôl származó követelés meg- ítélésével kapcsolatos, biztosítási titoknak minôsülô adatokat az adatvédelmi szabályok megtartásával a biztosítási tevékeny- ségrôl szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) rendelkezései szerint harmadik személy részére átadhatja.

A Bit. 149. § (1) bekezdése alapján a biztosító (továbbiak- ban: megkeresô biztosító) – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerzôdésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerzôdésnek megfelelô teljesítése, a biztosítási szerzôdésekkel kapcsolatos vissza- élések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (továbbiakban: megkeresett biztosító) az e biztosító által – a Bit. 135. § (1) bekezdésében meghatáro- zottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figye- lembevételével – kezelt és a Bit. 149. § (3)-(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában.

20. A pótlólagos befizetés intézménye

Az egyesület alapszabálya értelmében pótlólagos befizetést az igazgatótanács vagy az MNB, szolgáltatáscsökkentést az egyesület igazgatótanácsa állapíthat meg, abban az eset- ben, ha a tárgyévi szolgáltatások és esetleges veszteségek ellenértékére az egyesület vagyona, a biztosítási díjak, a biz- tosítástechnikai tartalékok és a viszontbiztosítás együttesen nem nyújtanának elegendô fedezetet. A pótlólagos befizetés mértéke azonban nem haladhatja meg az egyesületi tag ál- tal bármilyen jogcímen teljesített éves befizetés 100%-át.

21. Fizetôképességrôl és

a pénzügyi helyzetrôl szóló jelentés

A biztosító a Bit. 108. §-a alapján köteles évente jelentést köz- zétenni fizetôképességérôl és pénzügyi helyzetérôl. A bizto- sító ezt a jelentést legkésôbb 14 héttel a vállalkozás pénzügyi évének vége után, honlapján (xxx.xxxx.xx) teszi közzé, melynek a közzétételi naptól számított öt évig elérhetônek kell maradnia. A biztosító a jelentése egy nyomtatott példányát a kéréstôl számított 20 munkanapon belül elküldi mindazoknak, akik azt a közzétételi naptól számított két éven belül kérik.

22. Panaszok kezelése

Jelen biztosítási szerzôdés kapcsán esetlegesen felmerülô panaszokat a biztosító személyes ügyfélszolgálati irodájá- hoz lehet benyújtani, szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, pos- tai úton, telefaxon, elektronikus levélben):

Cím: 1108 Budapest, Venyige u. 3.

Levelezési cím: 1475 Budapest, Pf. 142.

Telefon: x00-0-000-0000

E-mail: xxxxx@xxxx.xx

A biztosítási szerzôdés, illetve a tagsági jogviszony létrejöt- tével, érvényességével, joghatásaival és megszûnésével, to- vábbá a szerzôdésszegéssel és annak joghatásaival kap- csolatos esetleges jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezé- sére természetes személy fogyasztó írásban panaszt nyújt- hat be a Pénzügyi Békéltetô Testülethez.

Székhelye: MNB 1054 Budapest, Szabadság tér 9. Ügyfélszolgálat: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. Levelezési cím: H-1525 Budapest, Pf. 172.

Telefon: +36-1-489-9700

Ügyfélszolgálati telefonszám: +36 (80) 203 776

Telefax: +36-1-489-9102

A Pénzügyi Békéltetô Testület eljárása megindításának felté- tele, hogy a természetes személy fogyasztó a kérelem be- nyújtását megelôzôen a fogyasztói jogvitával érintett sze- mélynél vagy szervezetnél közvetlenül megkísérelte a vitás ügy rendezését, vagy e szervezetnél eredménytelenül mél- tányossági kérelemmel élt.

A biztosító felügyeleti szerve a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az MNB-hez lehet fordulni panasszal, részletes tájékoztatást ol- vashat errôl az MNB https://www.mnb.hu/fogyasztovedelem oldalán.

Székhely: 1054 Budapest, Szabadság tér 9. Levelezési cím: H-1534 Budapest, BKKP, Pf. 777. Webcím: http://felugyelet.mnb.hu

Ügyfélszolgálat címe: 1013 Bp., Krisztina krt. 39. Ügyfélszolgálat telefonszáma: +36-80-203-776 Ügyfélszolgálat e-mail címe: ugyfelszolgalat@mnb.hu

Tájékoztatjuk, hogy a Magyar Nemzeti Bank fogyasztóvédel- mi eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelem benyúj- tása céljából rendszeresített formanyomtatvány elektroniku- san a http://www.mnb.hu/fogyasztovedelem/panaszom-van/ formanyomtatvanyok elérhetôségen érhetô el.

A fentiekben részletezett lehetôségeken túl a felek bíróság- hoz is fordulhatnak, illetve természetes személy fogyasztó- nak nem minôsülô fél csak bírósághoz fordulhat.

23. A szerzôdés joga, alkalmazandó jog

Jelen biztosítási szerzôdésre, illetve az ez alapján létrejött biz- tosítási jogviszonyra a magyar jogot kell alkalmazni.

Preambulum

A KöBE BÁF (Belföldi Árukár Felelôsség) biztosítása egy olyan fuvarozói fele- lôsségbiztosítás, amely a belföldön közúti árufuvarozási tevékenységet folytató vállalkozásoknak és egyéni vállalkozóknak nyújt biztosítási védelmet, üzleti szerzôdés alapján végzett egyes fuvarfeladatok kapcsán felmerült kártérítési kötelezettségük esetén.

A szerzôdô és a biztosító között létrejött biztosítási szerzôdés összhangban van az árufuvarozási tevékenységhez szorosan kapcsolódó fuvarozási (szállítmá- nyozási) szerzôdéstípus (fuvarjog) több szintû szabályozásával és sajátossága- ival, figyelembe veszi továbbá a szárazföldi fuvarozási ágat szabályozó álta- lános és egyéb speciális jogszabályokat valamint a kapcsolódó nemzetközi egyezményeket is.

A szerzôdô ajánlata és annak mellékletei, a biztosítási kötvény, a biztosítás ál- talános feltételei, valamint a különös feltételek, továbbá a szerzôdô felek által tett nyilatkozatok, megállapodások és záradékok, együttesen alkotják a bizto- sítási szerzôdést.

Biztosítási szerzôdés alapján a biztosító köteles a szerzôdésben meghatározott kockázatra fedezetet nyújtani, és a kockázatviselés kezdetét követôen bekövet- kezô biztosítási esemény bekövetkezése esetén a szerzôdésben meghatározott szolgáltatást teljesíteni; a biztosítóval szerzôdô fél díj fizetésére köteles. A bizto- sítási szerzôdésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. és a Bit. vonatkozó rendelkezései, valamint a hatályos magyar jogszabályok az irányadók.

Fogalom meghatározások

A:

ADR: veszélyes anyagok közúti szállításáról szóló európai egyezmény rövidítése (Accord européen relatif au transport international des marchandises Dangereuses par Route). Az ADR a veszélyes anyagok csomagolására, rakomány-bizto- sítására és jelölésére vonatkozó különleges elôírásokat tar- talmaz. Az ADR-szállítmányok tehát veszélyes anyagot tar- talmazó szállítmányok. Veszélyes árunak minôsül minden olyan anyag, termék, amely a közlekedés biztonságát veszé- lyezteti. A megállapodás az anyagokat 9 veszélyességi osz- tályba sorolja.

B:

Bérvontatás: Jelen biztosítás szempontjából bérvontatásnak minôsül a biztosító nyilvántartásában regisztrált forgalmi rendszámú gépjármûvel díj ellenében végzett idegen pót- illetve félpótkocsi vontatása. Ebben az esetben a biztosító kockázatviselése – az adott fuvareszköz vonatkozásában – a vonó/vontató jármû és a vontatmány összekapcsolásával kezdôdik, és legkésôbb a szerelvény szétkapcsolásával ér véget. A biztosítási díj a kapcsolt pót- illetve félpótkocsik kö- zül a legmagasabb kockázati osztályba sorolt felépítmény változat alapján határozódik meg.

Bit.: A biztosítási tevékenységrôl szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.).

Biztosításközvetítô: Biztosításközvetítô az a természetes vagy jogi személy, aki javadalmazás ellenében biztosítás közvetítôi tevékenységet végez, ide nem értve

a) a saját kockázatvállalásával összefüggô, saját jogú érté- kesítési tevékenységet végzô biztosítót és a vele munka- viszonyban álló, részére közvetlenül értékesítési tevé- kenységet végzô, biztosításközvetítônek nem minôsülô természetes személyeket úgy mint a biztosító közremû- ködôi,

b) a kiegészítô biztosításközvetítôi tevékenységet végzô sze- mélyt, továbbá azt a kiegészítô biztosításközvetítôi tevé- kenységet végzô személyt, akinek tevékenysége kizáró- lag olyan biztosítási szerzôdések közvetítésére terjed ki, amelyek az alábbi feltételeknek együttesen megfelelnek:

• a biztosítási szerzôdés kiegészítôje valamely szolgálta- tó által kínált terméknek vagy nyújtott szolgáltatásnak és a következôkre nyújt fedezetet:

- ezen szolgáltató által kínált termék meghibásodásá- nak, törésének, elvesztésének vagy károsodásának kockázatára, vagy az e szolgáltató által kínált szolgál- tatás igénybevétele elmaradásának kockázatára, vagy

- ezen szolgáltatónál megrendelt utazáshoz kapcsolód- va a poggyász elvesztésére vagy sérülésére és egyéb kapcsolódó kockázatokra, és

• nem haladja meg

- a biztosítási szerzôdés arányos éves biztosítási díja személyenként a hatszáz eurót, vagy

- a személyenként fizetett biztosítási díj a kettôszáz eurót, és az elôzô pont szerinti szolgáltatás nyújtásá- nak idôtartama legfeljebb három hónap.

Biztosításközvetítôi tevékenység: A biztosításközvetítô által végzett azon üzletszerû tevékenység, amely a biztosítási ér- tékesítést, annak szervezését, valamint a független biztosí- tásközvetítôi szaktanácsadást foglalja magában, azzal, hogy nem minôsülnek biztosításközvetítôi tevékenységnek az alábbi tevékenységek;

a) más szakmai tevékenység keretében esetileg nyújtott tá- jékoztatás, amennyiben a tájékoztatást nyújtó nem tesz további – a biztosítási szerzôdés megkötését vagy teljesí- tését elôsegítô – lépést,

b) a biztosítási károk szakmai alapon végzett kárügyintézé- se, valamint a kárrendezési és szakértôi kárbecslési – szakmai alapon végzett – tevékenység,

c) adat- és információszolgáltatás a lehetséges szerzôdôkrôl biztosításközvetítôk vagy biztosítók számára, amennyi- ben az információt nyújtó nem tesz további – a biztosítá- si szerzôdés megkötését elôsegítô – lépést,

d) tájékoztatás nyújtása biztosítási termékekrôl, illetve bizto- sításközvetítôkrôl, vagy biztosítókról a lehetséges szerzô- dôk számára, amennyiben a tájékoztatást nyújtó nem tesz további – a biztosítási szerzôdés megkötését elôsegítô – lépést.

D:

Darabáru: kisebb méretû áru, amely „darabonként” mozgat- ható és berakodható. Vagyis általában minden olyan áru, amelyek szállításához nincs szükség további különleges tar- tályra és amelyek szállíthatók tehergépkocsin, konténerben vagy repülôgépen.

E:

Elektronikai áruk: kép- és hangátvételre, azok továbbítására, lejátszására, vagy rögzítésére képes híradástechnikai esz- közök és tartozékaik, pl. tv, mûholdvevô bel- és kültéri egy- ségei, rádió telefon, mobiltelefon, ezek alkatrészei, tartozé- kai, hanglemez- és audio CD-lejátszó, DVD- és egyéb for- mátumú digitális adathordozó lejátszó, házimozi, video, fény- képezôgép, számítógép, laptop, projektor, fénymásoló, audio-, video-, és mágnesszalagok, audio- és videó CD-k, DVD-k, bakelit lemezek.

F:

Fuvarlevél: a feladó által kiállított árukísérô dokumentum. Bi- zonyítja a fuvarozási szerzôdés megkötését, igazolja annak tartalmát, és a feladótól történô átvételkor és a címzetthez történô kiszállításkor átvételi elismervényként is szolgál.

Fuvarozó: fuvarozási szerzôdés alapján, díjazás ellenében továbbít küldeményeket a feladó által megjelölt címzettnek és rendeltetési helyre.

G:

Gyûjtôáru: több feladó darabáru-megrendelései, amelyeket a szállítmányozó összegyûjt, csoportosít és gyûjtôrakomány- ként eloszt az egyes címzettek között.

H:

Hozzátartozó: A Ptk. 8:1 § (1) bekezdése alapján a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyenes ágbeli rokon házas- társa, a házastársa egyenes ágbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa.

Hûtött áru: hûtve szállítandó áru. Ide tartozhatnak például élelmiszerek (gyümölcs), de akár gyógyszerek illetve gyógy- szeripari termékek is.

J:

Jármû szerelvény: olyan összekacsolt közúti jármûvek egy- sége, amelyek a közúti forgalomban egyetlen egységként vesznek részt.

Jövedéki termék: 2016. évi LXVIII. törvény (Jöt.) a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvényben nevesített termékek:

a) ásványolaj,

b) alkoholtermék,

c) sör,

d) bor,

e) pezsgô,

f) köztes alkoholtermék,

g) dohánygyártmány.

K:

Káridôponti érték: a károsodott vagyontárgynak a káridôpon- ti beszerzési, újra elôállítási, illetve becsült értékébôl kerül ki- számításra, az idôközi értékcsökkenés levonásával.

Közúti jármû: nem csupán a motorral ellátott közúti gépjármû- vet jelöli, hanem minden ahhoz való kapcsolódás céljára ké- szült pótkocsit, félpótkocsit vagy egyéb speciális vontatmányt is.

N:

Nagy méretû áru: nagy térfogatú vagy nagy méretû küldemé- nyek vagy termékek, amelyek nem rakhatók egymásra.

Nehéz áru: rendkívül nehéz vagy szokatlanul hosszú, széles vagy magas rakomány, amely segédeszköz – például daru vagy emelôbak – nélkül nem szállítható.

Nyerges szerelvény: nyerges vontatónak is nevezik. Rakodó- tér nélküli nyerges vontatóból és (kicserélhetô) nyerges fél- pótkocsiból áll. A nyerges vontató tehát nem szállít árut, csak az árut szállító nyerges félpótkocsit vontatja – innen ered a

„vontató” elnevezés.

Ö:

Ömlesztett tömegáruk: ömleszthetô, azaz darabos, szemcsés áru, pl. szén, gabona, szén érc, kavics, cukor, cement, rönk- fa, nyers papír stb.

P:

Postai küldemény: Jelen biztosítás szempontjából postai kül- deménynek minôsül különösen az a küldemény, amely a fel-

adáskor egyedileg dokumentáltan nem kerül beazonosítás- ra, és feladáskori értékét elôzetesen írásban nem rögzítik.

Ptk.: 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvrôl.

S:

Sértetlen csomagolás: Jelen biztosítás szempontjából a cso- magolás sértetlensége – különösen áruhiány esetén – nem csak az áru közvetlen csomagolásának sértetlenségére, ha- nem a plomba, a zár, valamint a fuvareszköz ponyvájának sértetlenségére is vonatkozik.

Sorozatkár: jelen biztosítás szempontjából sorozatkárnak minôsülnek az ugyanazon károkozói magatartásból és okból eredô, de eltérô idôpontokban bekövetkezô károk, melyek között jogi, gazdasági, vagy mûszaki vonatkozásokban ok- okozati összefüggés áll fenn.

Súlyos vagy terjedelmes áru: olyan tárgy, amelyet súlyánál, terjedelménél vagy jellegénél fogva általában nem fuvaroz- nak sem zárt közúti jármûben, sem zárt szállító tartályban.

SZ:

Szállítmányozó: szállítmányozási szerzôdés alapján a külde- mény továbbításához szükséges fuvarozási és egyéb szer- zôdéseket köt saját nevében és megbízója számlájára, to- vábbá a küldemény továbbításával kapcsolatos egyéb (pl. logisztikai, szervezési, vámügyintézési stb.) teendôket lát el.

Szállítótartály: olyan szállító berendezés, (rakszekrény, fel- szerelhetô tartály vagy hasonló szerkezet), amely:

• áruk elhelyezésére szolgáló teljesen vagy részben zárt re- keszt képez,

• állandó jellegû és ebbôl eredôen kellô szilárdságú ahhoz, hogy ismételten felhasználható legyen,

• kifejezetten abból a célból készült, hogy az áruknak egy vagy több szállítási mód igénybevételével történô, átrakás okozta megszakítástól mentes fuvarozását megkönnyítse,

• úgy készült, hogy könnyen kezelhetô legyen, különösen az egyik szállítási módról a másikra való átrakás során,

• úgy készült, hogy könnyen megrakható és üríthetô legyen,

• legalább 1 m3 ûrtartalmú,

• a leszerelhetô karosszéria a szállítótartályhoz sorolható.

T:

Teljesítési segéd (alvállalkozó): teljesítési segédek körébe sorolható a kötelezett (fuvarozó) alkalmazottja, megbízottja, de az alvállalkozó is.

Téves kiszolgálás: amennyiben az árut téves címre, vagy té- ves címzettnek kézbesítik.

V:

Vállalkozás: A Ptk. 8:1. § (1) bekezdése alapján a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy.

Általános feltételek

A KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület (to- vábbiakban: Biztosító) jelen felelôsségbiztosítás feltételei szerint, a szerzôdô által megfizetett biztosítási díj ellenében, a biztosítási szerzôdésben meghatározott mértékig, vállalja azon véletlen és balesetszerûen bekövetkezett dologi károk megtérítését, amelyeket a közúti árufuvarozási engedéllyel rendelkezô biztosított, árufuvarozási (árutovábbítási) szerzô- dés alapján végzett tevékenysége során – fuvarozói minôsé- gében – a küldemény magyarországi telephelyen történô át- vételétôl a szintén Magyarország területén történô kiszolgál- tatásig terjedô tartam alatt okozott, azokban az általa fuvaro- zásra átvett vagyontárgyakban, amelyekért a magyar jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.

A biztosítás kizárólag a szerzôdésben rendszám alapján, vagy bármely más módon, egyedileg azonosított fuvareszkö- zökkel végzett fuvarfeladatokra érvényes, a biztosítási idô- szakban végzett fuvarozások számosságától függetlenül.

1. BIZTOSÍTÓ, SZERZÔDÔ, BIZTOSÍTOTT

1.1. Biztosító: A KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület, 1108 Budapest, Venyige u. 3.

1.2. Szerzôdô: A KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosí- tó Egyesület tagja, természetes személy vagy vállal- kozás, aki a biztosítási ajánlatot megtette és a szerzô- dés létrejötte esetén a díj megfizetésére kötelezettsé- get vállal.

A biztosító jognyilatkozatainak címzettje a szerzôdô, továbbá a szerzôdô jogosult és köteles a biztosítással kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére.

1.3. Biztosított (alapbiztosított): A biztosítási ajánlaton és a biztosítási kötvényben is nevesített, Magyarországon bejegyzett, a hatályos magyar jogszabályok szerint közúti árufuvarozói tevékenység folytatására jogosult vállalkozás, aki az általa szállításra átvett vagyontár- gyakért, fôvállalkozóként – árufuvarozói minôségében

– kártérítési kötelezettséggel tartozik.

1.3.1. Biztosított személynek minôsül továbbá a biztosított (alapbiztosított) alkalmazottja, illetve – kizárólag a szerzôdésben foglalt pótdíj megfizetése esetén – a biztosított fuvarozási szerzôdésben foglalt kötelezett- ségei végrehajtásához igénybe vett és a biztosítási szerzôdésben is nevesített alvállalkozója (teljesítési segéd).

1.3.2. Amennyiben az alvállalkozó a biztosítási szerzôdésben nem került nevesítésre és a pótdíjat nem fizették meg utána, nem minôsül biztosítottnak, az általa okozott károkra a biztosító jelen szerzôdés alapján nem telje- sít szolgáltatást.

2. A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS LÉTREJÖTTE

2.1. A biztosítási szerzôdés a felek írásbeli megállapodá- sával jön létre.

2.2. Szerzôdô a biztosítási szerzôdés létrejöttét írásbeli ajánlattal kezdeményezi.

2.3. Szerzôdô és/vagy biztosított szerzôdéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges, min- den olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert, vagy ismernie kellett, illetve amelyekre vonat- kozóan a biztosító – az elôzetes kockázatelbírálás során, továbbá a szerzôdés részét képezô ajánlaton, illetve annak mellékleteiben (pl. adatlap, összesítô lap, módosító lap stb.) – kérdést tett fel.

2.4. Biztosító a szerzôdô ajánlatát a biztosítóhoz történô beérkezéstôl számított tizenöt napon belül bírálja el.

2.4.1. Az ajánlat beérkezésének idôpontját a biztosító átvé- teli pecsétje, illetve elektronikus idôpecsétje igazolja.

2.5. Amennyiben a biztosító szerzôdô ajánlatára a rendel- kezésére álló tizenöt napon belül nem nyilatkozik, a szerzôdés a kockázatelbírálási idô elteltét követô na- pon, az ajánlat szerinti tartalommal jön létre, az aján- latnak a biztosító részére történt átadása idôpontjára visszamenô hatállyal, feltéve, hogy az ajánlatot a jog- viszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban elôírt tá- jékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelôen tették.

2.6. Amennyiben az ajánlatot a biztosító a fentiek szerint rendelkezésére álló 15 napos határidôn belül vissza- utasítja, az ezen idôszak alatt bekövetkezett károkért helytállni nem köteles, az esetlegesen megfizetett biztosítási díjakat az elutasítástól, de legkésôbb a díj beérkezésétôl számított nyolc napon belül vissza- utalja.

2.7. Amennyiben a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerzôdés valamely lényeges kérdésekben eltér jelen feltételektôl, a biztosító a szerzôdés létrejöt- tétôl számított tizenöt napon belül írásban javasolhat- ja a szerzôdés feltételeknek megfelelô módosítását.

2.8. Amennyiben a szerzôdô fél a biztosító módosító javas- latát nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól, illetôleg a módo- sító javaslat kézhezvételétôl számított tizenöt napon be- lül a szerzôdést harminc napra írásban felmondhatja.

2.9. A biztosító a létrejött szerzôdésrôl kötvényt/elektroni- kus kötvényt állít ki.

2.10. Amennyiben a kötvény tartalma a szerzôdô ajánlatá- tól eltér és az eltérést a szerzôdô késedelem nélkül nem kifogásolja, a szerzôdés a kötvény tartalma sze- rint jön létre. E rendelkezést lényeges eltérésekre ki- zárólag akkor lehet alkalmazni, ha a biztosító az elté- résre a szerzôdô figyelmét a kötvény kiszolgáltatása- kor írásban, külön is felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerzôdés az ajánlat tartalmának megfelelôen jön létre.

2.11. A szerzôdô ajánlata és annak mellékletei, a biztosítási kötvény, a biztosítás Általános feltételei, valamint a Különös feltételek, továbbá a szerzôdô felek által tett nyilatkozatok, megállapodások és záradékok, együt- tesen alkotják a biztosítási szerzôdést.

3. A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS MÓDOSÍTÁSA

3.1. Amennyiben a biztosító szerzôdéskötés után szerez tudomást a szerzôdést érintô lényeges körülmények- rôl vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentôs növekedését eredménye- zik, a tudomásszerzéstôl számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerzôdés módosítására, vagy a szerzôdést harminc napra írásban felmondhatja. Ha a szerzôdô fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétôl számított tizenöt na- pon belül nem válaszol, a szerzôdés a módosító javas- lat közlésétôl számított harmincadik napon megszû- nik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerzôdô fél figyelmét felhívta.

3.2. Amennyiben a szerzôdés hatálya alatt szerzôdô a szerzôdés módosítását kezdeményezi, a biztosító a módosítási igényt a biztosítóhoz történô beérkezéstôl számított tizenöt napon belül bírálja el.

3.3. A módosított feltételek szerinti kockázatviselés legko- rábban a módosítási igény a biztosítóhoz történô be- érkezését követô nap nulla órájakor kezdôdhet meg, amennyiben a módosítást a biztosító elfogadta.

3.4. A biztosító jogosult arra, hogy a szolgáltatást befolyá- soló tényezôk, vagy a vállalt kockázati körülmények megváltozása esetén javaslatot tegyen a biztosítási szerzôdés soron következô biztosítási idôszakára vo- natkozó módosítására, amelyrôl a szerzôdôt írásban kell tájékoztatnia, legalább az évforduló elôtt 60 nap- pal.

3.5. Amennyiben szerzôdô a biztosító által javasolt változ- tatásokkal a szerzôdést nem kívánja fenntartani, a biztosítási szerzôdést a biztosítási idôszak végére fel is mondhatja.

3.6. Amennyiben szerzôdô a biztosító módosítási javasla- tát írásban nem utasítja vissza, úgy azt a biztosító el- fogadottnak tekinti.

4. A SZERZÔDÉS TARTAMA

4.1. A biztosítási szerzôdés határozatlan tartamú, a tarta- mon belüli biztosítási idôszak egy év, a biztosítási év-

forduló pedig a kockázatviselés kezdô napja, amely a soron következô biztosítási idôszak elsô napja is egy- ben.

5. A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS MEGSZÛNÉSE

A biztosítási szerzôdés, illetve a biztosítási fedezet részben vagy egészben megszûnhet:

• évfordulóra történô felmondással,

• díjnemfizetéssel,

• érdekmúlással,

• közös megegyezéssel.

5.1. Felmondás

5.1.1. A szerzôdést – vagy annak vonatkozó részét – a felek írásban, a biztosítási idôszak végére mondhatják fel. A felmondási idô harminc nap. Évfordulóra történô fel- mondás esetén, a szerzôdés és a biztosító kockázat- viselése – részben vagy egészben – a biztosítási idô- szak utolsó napján, huszonnégy (24.00) órakor meg- szûnik.

5.2. Díjnemfizetés

5.2.1. Amennyiben az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító – a következményekre történô figyel- meztetés mellett – a szerzôdô felet a felszólítás elkül- désétôl számított nyolcnapos póthatáridô tûzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridô eredmény- telen elteltével a szerzôdés az esedékesség napjára visszamenô hatállyal megszûnik, kivéve, ha a biztosí- tó a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton ér- vényesíti. A szerzôdô elôzetes felhatalmazása alapján a biztosító – jelen pont szerinti felhívási kö- telezettségének – jogosult a szerzôdô által megadott e-mail címre küldött értesítés útján eleget tenni.

5.2.2. Amennyiben az esedékes díjnak csak egy részét fi- zették meg és a biztosító – a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó, fentiekben részletezett szabályok alkalmazásával – eredménytelenül hívta fel a szerzôdô felet a befizetés kiegészítésére, a szerzô- dés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díj- jal arányos idôtartamra marad fenn.

5.3. Érdekmúlás

5.3.1. Amennyiben a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlen- né vált, vagy a biztosítási érdek – részben vagy egészben – megszûnt, az érdekmúlás napjával a biz- tosító adott jármûre vonatkozó kockázatviselése és egyben a biztosítási szerzôdés vonatkozó része is – biztosítási esemény bekövetkezése nélkül – megszû- nik. A biztosítót ebben az esetben az érdekmúlással megszûnt fedezet tekintetében a megszolgált idôszak utolsó napjáig esedékes díj illeti meg.

5.3.2. Jelen szerzôdés szempontjából érdekmúlásnak minô- sül különösen például valamely nyilvántartásba vett fuvareszköz eladása, forgalomból való kivonása, az

árufuvarozói tevékenység megszüntetése, bérleti szerzôdés lejárata.

5.4. Közös megegyezés

5.4.1. Jelen biztosítási szerzôdés a felek kölcsönös megál- lapodásával bármikor megszüntethetô. Ilyen esetben a biztosítót a megszûnés napjáig járó díj illeti meg.

6. A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE

6.1. A biztosító kockázatviselésének (veszélyviselésének) kezdete az az idôpont, amelytôl kezdôdôen a biztosí- tó átvállalja a biztosítási szerzôdésben meghatározott kockázatokat. Kockázatviselés kizárólag érvényesen létrejött szerzôdés esetében indulhat meg.

6.2. A biztosító kockázatviselésének legkorábbi kezdete az ajánlat aláírását követô nap nulla (0.00) órája, amennyi- ben a felek halasztott kockázatviselésben külön nem állapodtak meg, feltéve, hogy az ajánlatot annak beér- kezésétôl számított 15 napon belül a biztosító változat- lan tartalommal elfogadta vagy arra nem nyilatkozott.

6.3. Halasztott kockázatviselés esetén a biztosító kockázat- viselésének kezdete az ajánlaton feltüntetett idôpont, de a kockázatviselés kizárólag csak abban az esetben indulhat meg, ha a biztosítási szerzôdés létrejön.

6.4. A jelen szerzôdésben regisztrált egyes fuvareszközö- kön szállított áru vonatkozásában a biztosító kockázat- viselése akkor kezdôdik, amikor az elszállításra elô- készített, a biztosított fuvarozó vagy képviselôje által sértetlenül vagy jegyzôkönyvben rögzített sérüléssel átvett küldemény, a belföldi feladási helyen elfuvaro- zás céljából a szállító jármûbe berakodásra került, a berakodás és a küldemény rögzítése és betakarása véglegesen befejezôdött, valamint a rakomány tömeg- igazolásának (mérlegjegy, nyilatkozat stb.) átadása a fuvarozó, vagy képviselôje részére megtörtént.

6.5. A kockázatviselés a biztosított által szállított áru bel- földi rendeltetési helyén a címzettnek történô kiszol- gáltatásig, a kirakodás, kitárolás megkezdéséig tart – beleértve a szükségszerû várakozásokat, esetleges átrakásokat is – de legkésôbb a fuvarozási szerzôdés, jelen biztosítási szerzôdés kockázatviselésének végét meg nem haladó megszûnéséig.

6.5.1. A szükségszerû várakozások és átrakások tekinteté- ben a biztosító kockázatviselése az alábbiakat foglal- ja magába:

• a fuvarozott áru szállítás tartama alatt végzett, maxi- mum egyszeri, több átrakodás esetén az elsô átra- kodás tizenkét (12) óránál nem hosszabb tartamát,

• a fuvarozott áru kettô (2) napnál nem hosszabb, na- pi huszonnégy (24) órán keresztül ôrzött helyen tör- ténô tárolásának idôtartamát,

• forgalmi akadályok, vagy mûszaki meghibásodás miatt szükségessé váló kényszerû várakozások tar- tamát,

• a jogszabályokban is rögzített kötelezô állási, pihe- nési idôszakok tartamát,

• a technikai okokra (pl. üzemanyag-feltöltés) vissza- vezethetô megszakítások és a biztonságos tovább- haladáshoz szükséges szerviz, karbantartás (pl. ke- rékcsere, izzócsere) idôtartamát is.

6.5.2. Jelen feltételek szerint nem minôsül a fuvarozás szo- kásos lebonyolítása alatti várakozásnak, így a biztosí- tási fedezet sem terjed ki azokra a károkra, amelyek különösen az alábbi okok miatti állásidôk tartama alatt következnek be:

a) a fuvarozó az áru átvételét követôen a fuvarozás teljesítése céljából nem indult el, a lerakóhelyre történô közlekedést nem kezdte meg,

b) a megkezdett áruszállítás rendes folyamatát a fu- varozással járó szokásos várakozási okoktól (pl. kötelezô pihenôidô, áru átadással, átvétellel kap- csolatos adminisztráció, ügyintézés, személyes szükségletek stb.) eltérô okból megszakította, ki- véve, ha ezekre valamely, a fuvarozó hatáskörén kívül esô, az áru átvételének idôpontjában még nem ismert, a szállítás tartama alatt felmerülô kényszerítô körülmény miatt került sor.

6.5.3. Az átvétel idôpontjának a fuvarlevél kiállításának pon- tos idôpontját kell tekinteni, a kiszolgáltatás (átadás) idôpontjának pedig a fuvarlevélre felvezetett elismer- vény kiállításának pontos idôpontját.

6.5.4. Ömlesztett, illetve szóródó áruk esetében a biztosító kockázatviselése akkor kezdôdik, amikor a rakomány a feladóhelyen elszállítás céljából már betöltésre, fel- töltésre (berakodásra) és betakarásra került, valamint a rakomány tömegigazolásának (mérlegjegy, nyilat- kozat stb.) átadása a fuvarozó, vagy képviselôje ré- szére megtörtént. A kockázatviselés az áru szállító- eszközrôl történô lefejtés, le/kiengedés (kirakodás) megkezdésével ér véget.

7. DÍJFIZETÉS, PÓTDÍJ

7.1. A biztosítás díját a biztosító biztosítási idôszakonként határozza meg. A BÁF biztosítás éves díjú. Az éves díj negyedéves, féléves részletekben, vagy 600 ezer forintot meghaladó éves díj esetén havonta is fizethe- tô. A díjfizetési gyakoriság az ajánlaton és a biztosítási kötvényen kerül meghatározásra.

7.2. A biztosítás éves díja az árufuvarozásban résztvevô és a biztosítási szerzôdésben (ajánlaton és kötvényen) rendszámonként nyilvántartott, jármûvenként, szerel- vényenként, a teherbírás, a felépítmény, a szállított áruk jellege, a választott önrészesedés és a kártéríté- si limit figyelembevételével, valamint a záradékokban rögzített speciális kockázatok pótdíjainak figyelembe- vételével, a biztosítani kívánt jármûvek, illetve a sze- relvények db-száma alapján kerül meghatározásra.

7.3. A biztosítási díjat valamennyi rakfelülettel rendelkezô, biztosításra feladott jármû- vagy szerelvényegységre meg kell fizetni.

7.4. A szerzôdés tartama alatt fedezetbe vont jármûvek idôarányos díja a módosított kockázatviselés elsô napján esedékes.

7.5. A biztosítási idôszak alatt a fedezetbôl kivont jármû- vek, szerelvények korábban megfizetett biztosítási dí- ja a kivonás napjáig illeti meg a biztosítót, a fennma- radó biztosítási díj idôarányos részét a biztosító visszafizeti a szerzôdônek.

7.6. Szerzôdô köteles a kötvényen meghatározott biztosí- tási díjat a szerzôdés szerinti gyakorisággal és díjfize- tési módon, legkésôbb az esedékesség idôpontjában megfizetni.

7.7. Szerzôdô jogosult az általa a szerzôdéskötéskor, vagy a szerzôdés tartama alatt választott díjfizetési gyakoriságot és díjfizetési módot megváltoztatni. A szerzôdô által írásban benyújtott módosítási igényt a biztosító legkorábban a módosítási igény – a biztosí- tóhoz történô – beérkezését követô harmincadik nap utáni elsô esedékességkor érvényesíti.

7.8. A biztosítás elsô díja a kockázatviselés megkezdésé- nek napján esedékes.

7.9. A biztosítás folytatólagos díja mindig annak az idô- szaknak az elsô napján esedékes, amelyre a díj, vagy díjrészlet vonatkozik.

7.10. A soron következô biztosítási idôszakra vonatkozó dí- jat a biztosító köteles a biztosítási idôszak megkezdése elôtt legalább hatvan nappal, írásban a szerzôdô tu- domására hozni.

7.11. Amennyiben a szerzôdô a biztosító által javasolt díjon a szerzôdést a soron következô biztosítási idôszakra nem kívánja fenntartani, a biztosítási szerzôdést a biztosítási idôszak végére fel is mondhatja.

Amennyiben a szerzôdô a díjemelésre vonatkozó szer- zôdésmódosítást írásban nem utasítja vissza, úgy azt a biztosító elfogadottnak tekinti.

7.12. Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosí- tó a teljes biztosítási évre járó díj megfizetését köve- telheti.

7.13. A folytatólagos díj meg nem fizetésével megszûnt biz- tosítási szerzôdést, a biztosítási díj utólagos, a szer- zôdés megszûnését követô megfizetése nem helyezi újra hatályba.

7.14. A szerzôdés megszûnését követô százhúsz napon belül a felek a szerzôdést közös megegyezéssel, az elmaradt díj megfizetését követôen, újra érvénybe he- lyezhetik (reaktiválás).

7.15. A biztosító kockázatviselése az újra érvénybe helye- zés és a díj utólagos megfizetése révén sem terjed ki a szerzôdés megszûnése és az újra érvénybe helye- zésének idôpontja között eltelt idôszakra.

8. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

8.1. A biztosító káreseményenkénti térítésének felsô hatá- ra a biztosítási összeg.

8.2. A biztosítási szerzôdés biztosítási összegei három szinten határozódnak meg, amelyek az alábbiak:

• biztosítási esemény szintû limit,

• fuvareszköz szintû, káreseményenkénti limit,

• szerzôdés szintû, idôszaki limit.

8.3. A vonatkozó biztosítási összeg minden esetben a biz- tosító térítésének felsô határa, amely az alábbi szabá- lyok figyelembevételével kerül megállapításra.

8.4. Biztosítási esemény szintû limit

8.4.1. Amennyiben az adott biztosítási esemény kapcsán a szerzôdés tartalmaz biztosítási esemény szintû bizto- sítási összegkorlátot (limitet) a biztosító térítésnek maximuma ez a biztosítási összeg.

8.4.2. A Különös feltételekben részletezett kárelhárítás, fuva- rozási késedelem és konténer sérülés biztosítási ese- mények vonatkozásában a biztosítási szerzôdés a biztosítási feltételekben és kötvényben is részletezett biztosítási esemény szintû limitet tartalmaz.

8.5. Fuvareszköz szintû, káreseményenkénti limit

8.5.1. Amennyiben az adott biztosítási eseményhez nem tartozik konkrét esemény szintû limit, a biztosító térí- tésnek felsô határa a fuvareszköz szintû, káresemé- nyenkénti limit.

8.5.2. A fuvareszközhöz rendelt káreseményenkénti limit a biztosítási ajánlaton, illetve a biztosítási kötvényen rendszámonként (jármûvenként/szerelvényenként) külön-külön Ft-ban meghatározott összeg, amely a biz- tosító káreseményenkénti kártérítési kötelezettségének felsô határa.

8.6. Szerzôdés szintû, idôszaki limit

8.6.1. Egy teljes biztosítási idôszak és a szerzôdésben sze- repeltetett valamennyi jármû vonatkozásában a kárki- fizetések összege nem haladhatja meg a szerzôdés- szintû, idôszaki limit mértékét.

8.6.2. Az egyes fuvareszközökhöz tételesen rendelt biztosí- tási összegeken (fuvareszköz szintû, káreseményen- kénti limit) túl, a szerzôdés egy, a szerzôdésben biz- tosított valamennyi jármûre/szerelvényre együttesen vonatkozó a teljes biztosítási idôszakban kifizethetô, maximális kártérítési limitre vonatkozó, Ft-ban rögzí- tett biztosítási összegkorlátot is tartalmaz, amely az ajánlaton, kötvényen kerül feltüntetésre.

8.7. A szerzôdés szintû, idôszaki limit összege az ugyan- azon biztosítási idôszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, a biztosí- tási összeg eredeti értékre történô feltöltése az adott biztosítási idôszakon belül nem lehetséges, a szerzô-

dés a csökkentett összeggel marad hatályban, a folyó biztosítási idôszak végéig.

9. ÖNRÉSZESEDÉS

9.1. A szerzôdés feltételei szerint vonatkozó önrészt a biz- tosító a káreseményenkénti kártérítés összegébôl minden esetben levonja.

9.2. Jelen biztosítási szerzôdés a szerzôdô által szerzô- déskötéskor választott limitösszegekhez, fuvareszköz típusokhoz és a különbözô biztosítási eseményekhez tartozó, a szállított áruféleségek alapján – az esetle- ges egyéb pótdíjas kockázatok figyelembevételével – a biztosító által elôre meghatározott önrész kombiná- cióval köthetô.

9.3. A szerzôdô által választott és a szerzôdésben kialakí- tott kockázati feltételrendszerhez tartozó konkrét ön- rész-kombináció összegszerû értékeit a biztosítási szerzôdés (ajánlat, kötvény) tartalmazza.

9.4. A szerzôdéskötéskor kialakított önrész séma legkoráb- ban a biztosítási évfordulón módosítható. Az önrész módosítására mindkét fél javaslatot tehet, írásban a biz- tosítási évfordulót legalább hatvan nappal megelôzôen.

10. A SZERZÔDÔ / BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI

TÁJÉKozTATÁSl KÖTELEzETTSÉG

10.1. Amennyiben a szerzôdést nem a biztosított köti, a biz- tosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerzôdô fél a hozzá intézett nyilatkoza- tokról és a szerzôdésben bekövetkezett változásokról köteles tájékoztatni a biztosítottat.

KÖzLÉSl KÖTELEzETTSÉG

10.2. A szerzôdô és a biztosított köteles szerzôdéskötéskor a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges vala- mennyi olyan információt, körülményt a biztosítóval kö- zölni, amelyet ismertek vagy ismerniük kellett. Lénye- gesnek tekinthetô mindaz az információ, adat, körül- mény, amelyekre vonatkozóan a biztosítási ajánlaton, illetve az ahhoz kapcsolódó adatlapon, nyilatkozaton kérdés szerepel, még akkor is, ha a megadott adatok, információk üzleti titkot képeznek. A biztosító kérdé- seire írásban adott, a valóságnak megfelelô és teljes körû válaszokkal a szerzôdô/biztosított fél közlési kö- telezettségének eleget tesz.

10.3. A közölt adatok és információk ellenôrzését a biztosí- tó részére lehetôvé kell tenni, az ellenôrzési lehetôség viszont nem mentesíti a szerzôdôt és a biztosítottat a közlési kötelezettség alól.

10.4. A közlési kötelezettség egyaránt terheli a szerzôdô fe- let és a biztosítottat. Egyikük sem védekezhet olyan körülmény, vagy változás nem-tudásával, amelyet bár- melyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki

bejelenteni, noha arról tudnia kellett és az közlésre, bejelentésre köteles lett volna.

VÁLTozÁSBEJELENTÉSl KÖTELEzETTSÉG

10.5. A szerzôdô és biztosított köteles a folyamatban lévô szerzôdés kockázatviselése szempontjából lényeges körülmények változását 2 munkanapon belül, írásban bejelenteni a biztosítónak. Lényegesnek tekinthetô va- lamennyi olyan adat, információ, amelyet a biztosítási szerzôdés, illetve annak kapcsolódó dokumentumai (pl. ajánlat, adatlap, nyilatkozat, kötvény stb.) tartal- maznak, különös tekintettel az alábbiakra:

• szerzôdô/biztosított telephelycímének, levelezési cí- mének megváltozása,

• valamely biztosított jármû felépítmény jellegének ha- tósági engedéllyel történô megváltozása,

• valamely biztosított jármû vagyonvédelmében – a szerzôdéskori állapothoz képest – bekövetkezett változása,

• valamely biztosított fuvareszköz/szerelvény forga- lomból történô kivonása,

• új fuvareszköz/szerelvény üzembe állítása,

• a biztosított által folytatott tevékenység körülményei- nek, profiljának jelentôs változása,

• a szerzôdésben fedezett kockázatra kötött, további biztosítási szerzôdés létrejötte,

• biztosított vállalkozással szemben csôd- és/vagy fel- számolási- és/vagy végelszámolási eljárás megindí- tása.

KÖzLÉSl, VÁLTozÁSBEJELENTÉSl KÖTELEzETTSÉG MEGSzEGÉSE

10.6. A közlésre vagy változásbejelentésre irányuló kötele- zettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsé- ge nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhall- gatott, vagy be nem jelentett körülményt a biztosító szerzôdéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

KÁRMEGELôzÉSl KÖTELEzETTSÉG

10.7. Szerzôdô/biztosított köteles a tôle telhetô módon min- dent megtenni a káresemények megelôzése, elkerü- lése céljából, különös tekintettel az alábbiakra:

a) A szállítások megkezdése elôtt köteles gondoskod- ni arról, hogy a – fuvarozandó áru természetét, va- lamint a fuvarfeladat ellátását befolyásoló összes egyéb körülményeket is figyelembe véve – a fuvar- eszköz a fuvarozás során elôre látható idôjárási kö- rülményeknek, útviszonyoknak és egyéb várhatóan közreható tényezôknek, valamint a KRESZ szabá- lyai szerinti üzemeltetési és mûszaki, közlekedés- biztonsági elôírásoknak megfelelô legyen.

b) A szállítások megkezdése elôtt köteles gondoskod- ni arról, hogy a szállítandó áru/rakomány rakfelü- leten történô elhelyezése és rögzítése szakszerû és biztonságos legyen, egyben feleljen meg a ra- komány rögzítésre, illetve a rögzítéshez használt eszközökre, felszerelésekre vonatkozó hatósági elôírásoknak, jogszabályoknak és szabványoknak (pl. MSZ EN 12640:2000 stb.).

c) A szállítások megkezdése elôtt köteles gondos- kodni arról, hogy a továbbítandó áru, felvételre, fuvarozásra alkalmas állapotban legyen.

d) A biztosított köteles az általa folytatott tevékeny- ségre vonatkozó jogszabályi és egyéb hatósági elôírások és szabályok betartásáról és betartatá- sáról gondoskodni.

e) A biztosított köteles a fuvarozási tevékenység so- rán a gazdaságosságot és a küldemény biztonsá- gát szem elôtt tartani, a küldemény továbbítását ezen szempontok figyelembevételével végezni. A gazdaságosság magában foglalja az árutovábbí- tás gyorsaságát, illetve a fuvarozási költségek mi- nimalizálását. A biztonságra való törekvés követel- ménye azt jelenti, hogy a fuvarozónak a tevékeny- ség ellátása során megfelelô gondossággal kell eljárnia, a küldeményt meg kell óvnia a sérüléstôl, rongálástól, elveszéstôl.

f) A biztosított fuvarozási tevékenysége során min- denkor köteles ügyelni a biztosított szerelvény (kü- lönösen a raktér) szakszerû lezárására, a jármû szükségszerû elhagyása esetén köteles annak ôr- zésérôl gondoskodni.

g) Amennyiben a fuvarozó olyan utasítást kap, vagy a fuvarozási tevékenység során olyan körülmény áll elô, amely veszélyezteti a fuvarozás gazdasá- gos, gyors és biztonságos teljesítését, köteles er- re a feladó vagy a rendelkezésre jogosult figyel- mét felhívni.

h) A fuvarozott áru kiszolgáltatását megelôzôen a biztosított vagy képviselôje köteles meggyôzôdni a szolgáltatásra jogosult vagy képviselôje sze- mélyazonosságáról.

KÁRENYHÍTÉSl KÖTELEzETTSÉG

10.8. A biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését kö- vetôen köteles a tôle telhetô módon mindent megten- ni a bekövetkezett károk enyhítésére, különös tekin- tettel az alábbiakra:

a) Szerzôdô/biztosított köteles minden tudomására jutott kárt haladéktalanul, írásban bejelenteni a biz- tosítónak. Köteles továbbá a rendelkezésre álló és a káreseményre vonatkozó valamennyi okmá- nyát a biztosítónak haladéktalanul megküldeni (fu- varlevél, káreseményekkel kapcsolatos levelezés, áruszámla, packing-list, kárjegyzôkönyv, helyszíni jegyzôkönyv stb.).

b) Szerzôdô/biztosított köteles a kár enyhítésérôl, el- hárításáról gondoskodni. Köteles továbbá a bizto- sító számára valamennyi felvilágosítást, okmányt megadni, amely a kár mértékének megállapításá- hoz rendelkezésre áll.

c) Szerzôdô/biztosított a biztosító elôzetes beleegye- zése nélkül nem jogosult az adott káreseményhez tartozó – önrészt meghaladó mértékû – kötele- zettség elismerésére.

d) Szerzôdô/biztosított köteles haladéktalanul értesíte- ni a biztosítót, amennyiben tudomására jut, hogy a rendelkezésre jogosult egyáltalán nem, vagy csak értékcsökkentve hajlandó átvenni az árut – lehetô- séget adva ezzel a biztosítónak az esetleges kár- enyhítési, kármegállapításban való közremûködésre.

e) Szerzôdô/biztosított köteles a biztosító számára a harmadik féllel szembeni visszkereseti igények ér- vényesítésének lehetôségét biztosítani és az eh- hez szükséges valamennyi eredeti okmányt, bi- zonylatot a biztosító rendelkezésére bocsátani.

f) A hûtés hiányosságára visszavezethetô károk esetében a biztosítottnak igazolnia kell a fuvaroz- tató által elôírt teremhômérsékletet, a berakodás-, il- letve kirakodáskori mag- és teremhômérsékletet.

SzoLGÁLTATÁS lGÉNYLÉSE

10.9. Szerzôdô/biztosított a biztosító szolgáltatási kötele- zettségének teljesítéséhez a káresemény bekövet- keztét igazoló, valamint a szolgáltatásra való jogosult- ság és a szolgáltatási összeg pontos megállapításá- hoz szükséges alábbi okiratokat és dokumentumokat köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani:

a) hiánytalanul és teljes körûen kitöltött kárbejelentô lapot,

b) a fuvarlevél (szállítólevél, fuvarmegbízás) rendel- kezésre jogosultságot igazoló, lehetôség szerint eredeti példányát,

c) gyûjtôáruk esetén a rakományjegyzéket,

d) káreseményben érintett gépjármû (szerelvény) for- galmi engedélyeinek másolatát,

e) káreseményben érintett gépjármû vezetôjének ve- zetôi engedély másolatát,

f) áruszámlát, kereskedelmi számlát, javítási számlát,

g) tételesen megbontott, összegszerû kárigényt,

h) a károsulttal folytatott valamennyi levelezés máso- latát,

i) a gépjármûvezetô meghallgatási jegyzôkönyvét,

j) a fuvarfeladatra vonatkozó belsô utasítást,

k) a szállított áru nem megfelelô hômérsékleten tar- tásával összefüggésbe hozható károk esetén a thermográfot (thermoscriptet) és/vagy hûtôlapot,

l) a maradvány áru hasznosításának vagy megsem- misítésének igazolását (pl. megsemmisítési jegy- zôkönyv, megsemmisítési számla, fotók, amennyi- ben ilyen készült),

m) ténymegállapító jegyzôkönyvet,

n) jogátruházó, joglemondó nyilatkozatot (különösen szállítmánybiztosító visszkeresete esetén),

o) tûz, lopás, rablás, közlekedési baleset esetén a rendôrségi/hatósági feljelentést/igazolást és az el- járást lezáró határozatot,

p) fuvarozási megbízást.

10.10. Az igényérvényesítéshez szükséges fentiekben felso- rolt dokumentumokat minden esetben magyar nyelven kell a biztosító rendelkezésére bocsátani. Amennyiben valamely, a kárigény érvényesítéséhez szükséges do- kumentum magyar nyelven nem áll rendelkezésre, an- nak fordítási költsége az igény érvényesítôjét terheli.

10.10.1. A biztosító szolgáltatása teljesítésének esedékes- ségét csak olyan okirat bemutatásától teheti függôvé, amely a biztosítási esemény bekövetkezésének igazo- lásához, illetve a teljesítendô szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges. A biztosítási szolgálta- tás teljesítésének esedékességét a bejelentett bizto- sítási esemény tekintetében indult szabálysértési eljá-

rás jogerôs befejezéséhez, illetve a büntetôeljárásnak a bíróság jogerôs ügydöntô határozatával vagy végle- gessé vált nem ügydöntô végzésével történô befeje- zéséhez, valamint az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítôi eljárás céljából történô felfüggesztésrôl szó- ló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljá- rást megszüntetô határozata meghozatalához a bizto- sító nem kötheti.

KÁRBEJELENTÉSl KÖTELEzETTSÉG

10.11. A biztosítási esemény (káresemény) bekövetkezése esetén a biztosított (gépjármûvezetô) a tudomásra ju- tást követôen, haladéktalanul köteles értesíteni a biz- tosítót egyben lehetôvé kell tenni a kárbejelentés tar- talmának ellenôrzését.

10.12. A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szerzôdô fél, illetve a biztosított a biztosítási esemény bekövet- kezését 2 munkapon belül nem jelenti be a biztosító- nak és emiatt a szolgáltatási kötelezettség szempont- jából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.

EGYÜTTMûKÖDÉSl KÖTELEzETTSÉG

10.13. A biztosított a biztosító által végzett helyszíni szemle idôpontjáig a káresemény helyszínét kizárólag olyan mértékben változtathatja meg, amely a kárenyhítés- hez feltétlenül szükséges, illetve a kár beazonosítha- tóságát nem befolyásolja. Amennyiben ez nem lehet- séges a területileg illetékes önkormányzat, rendôrha- tóság, vagy útfenntartó képviselôjének bevonásával – lehetôség szerint fényképfelvételeket is tartalmazó – jegyzôkönyvben kell rögzíteni a körülményeket.

10.14. A biztosított akkor is köteles haladéktalanul értesíteni a biztosítót, ha tudomására jut, hogy a rendelkezésre jogosult egyáltalán nem, vagy csak értékcsökkentve hajlandó átvenni az árut. Ilyen esetben a biztosított köteles az igényjogosult, rendelkezésre jogosult sze- méllyel közösen ténymegállapító jegyzôkönyvet felven- ni, vagy a ténymegállapítást rögzíteni a fuvarlevélen.

10.15. Amennyiben az igényjogosult kárigényét a biztosított elutasítja és a károsult az ügyet peres útra tereli, a szerzôdô/biztosított kötelezettsége a biztosító értesíté- se abból a célból, hogy a pervitellel kapcsolatos eljá- rásban a biztosított és a biztosító egyetértôen járhassa- nak el. A biztosított köteles a pervitelt a biztosítónak át- engedni, a pervitel költségei a biztosítót terhelik.

10.16. Mindazon következményi károk melyeket a szerzôdô/ biztosított vagy teljesítési segédei a káreseménnyel kapcsolatos információk, okmányok késedelmes át- adásával vagy visszatartásával okoztak, a biztosítot- tat terhelik.

10.17. A biztosítási szolgáltatás alapját jelentô sérült vagyon- tárgy (áru) a biztosító hozzájárulása nélkül nem sem- misíthetô meg.

MEGTÉRÍTÉSl lGÉNY

10.18. A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megté- rítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztartásban élô hozzátartozó.

10.19. A biztosított köteles a fuvarozásba bevont harmadik féllel szembeni megtérítési igény érvényesíthetôségét biztosítani, az ehhez szükséges valamennyi eredeti okmányt, bizonylatot a biztosító rendelkezésére bo- csátani.

A BlzToSÍToTT VAGYoNTÁRGY MEGKERÜLÉSE

10.20. Amennyiben a biztosított vagyontárgy megkerül, a biz- tosított/károsult arra igényt tarthat. Ebben az esetben azonban a biztosító által teljesített szolgáltatási összeget vissza kell téríteni.

11. A BIZTOSÍTÓ KÖTELEZETTSÉGEI

TÁJÉKozTATÁSl KÖTELEzETTSÉG

11.1. A biztosító köteles a szerzôdôt és/vagy biztosítottat tájékoztatni:

a) a szerzôdés adatairól – a szerzôdô ilyen irányú megkeresésekor, haladéktalanul;

b) a bejelentett károk rendezésének státuszáról – a károsult ilyen irányú megkeresésekor, haladékta- lanul, illetve a kárrendezés tartama alatt, rendsze- resen;

c) a folyamatban lévô kárkifizetésekrôl, illetve ezek esetleges akadályairól – az akadály felmerülése- kor haladéktalanul.

SzoLGÁLTATÁSl KÖTELEzETTSÉG

11.2. A károk mennyiségi és összegszerû megállapítása a biztosító helyszíni vizsgálata után a károsulttal, és a biz- tosítottal való együttmûködést követôen történik meg.

11.3. Felmerült kárként a biztosító a károsult vagyonában bekövetkezett értékcsökkenést, azaz azt az értéket té- ríti meg, amelytôl a károsult valamely dolog megsem- misülése, elpusztulása, elvesztése, megrongálódása, értékcsökkenése stb. folytán elesett vagy egyébként károsodott.

11.4. A biztosító a bekövetkezett károkat a következôk sze- rint téríti meg:

a) árukat az árut kísérô számla szerinti áron,

b) göngyöleg-károkat betéti áron,

c) egyéb vagyontárgyakat a káridôponti (avult) értékén.

11.5. Javítással helyreállítható károknál a biztosító az indo- kolt és igazolt felmerült javítási és helyreállítási költsé- get téríti meg. Ha a javítás és helyreállítás értékemel- kedéssel jár, a biztosító a kártérítésbôl a kár tárgyá- nak avultságával arányos érték-emelkedési összeget levonja.

11.6. Kár bekövetkezésekor a kárelhárítás és kárenyhítés körébe esô indokolt költséget a biztosító – a biztosí- tási összeg keretein belül – akkor is megtéríti, ha azok eredményre nem vezettek.

11.7. A biztosítási szerzôdésben (ajánlaton, kötvényben) meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító megtéríti a károsult kárait a kárese- mény idôpontjában érvényes és az adott eseményhez rendelt káronkénti limit szintjéig, az adott biztosítási idôszakra meghatározott éves limit terhére tett esetle- ges korábbi kifizetések figyelembevételével.

11.8. A káreseménnyel kapcsolatosan felmerült általános forgalmi adót (ÁFA) a biztosító kizárólag abban az eset- ben téríti meg, ha a biztosított az adott vagyontárgy vo- natkozásában nem jogosult az ÁFA visszaigénylésére.

11.9. A biztosító szolgáltatásait közvetlenül a károsult igényjogosultnak, rendelkezésre jogosultnak nyújtja. Amennyiben a biztosított igazolja, hogy a károsult kö- vetelését ô már kiegyenlítette, a biztosító az ô kezé- hez térít.

11.10. A károsult kártérítési igényének a biztosított által tör- tént elismerése, teljesítése és azzal kapcsolatos egyezsége a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a biztosító elôzetesen hozzájárult, vagy azt utólag tudomásul vette.

11.11. Amennyiben a biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelôsségét vagy összeg- szerû helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánvaló- an megalapozatlanul vitatja, a biztosító jogosult a ká- rosultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletkölt- ségei a biztosítottat terhelik; ha azokat a biztosító vi- selte, a biztosított köteles azt neki visszafizetni.

11.12. A biztosító szolgáltatásait forintban állapítja meg és forintban nyújtja. A kártérítést a kárbejelentéssel egy- idejûleg megadott bankszámlára történô utalással tel- jesíti.

11.13. A biztosító által teljesített kártérítés összeggel a szer- zôdés adott biztosítási idôszakra megállapított éves li- mitje lecsökken.

A SzoLGÁLTATÁSl KÖTELEzETTSÉG KoRLÁTozÁSA

11.14. A szolgáltatási összegbôl minden esetben levonásra kerül az adott biztosítási eseményhez, a fuvareszköz felépítményéhez és a szállított áru jellegéhez megál- lapított önrész mértéke.

11.15. Jelen szerzôdésben meghatározott biztosítási ese- mény okozta kár esetén a biztosító legfeljebb 30 nap kényszertárolási költséget térít.

11.16. A nyitott szállítóeszközzel történô szállítás esetén be- következô lopás- és elveszési károk csak a teljes szál- lítmány szállítóeszközzel együtt történô eltulajdonítá- sa esetén térülnek.

11.17. Nem téríti meg a biztosító a felhasználható (haszno- sítható) maradványok értékét, valamint az adóható-

ságtól, illetve egyéb helyrôl visszaigényelhetô, vagy egyéb módon megtérült (pl. más biztosítások által fedezett) összeget.

11.18. Nem téríti meg a biztosító a helyreállított, illetve a helyreállítható áru károsodása miatti értékcsökkenés, továbbá minden fajta közvetett veszteség formájában elôálló károkat.

11.19. Amennyiben a biztosítást a szállított áru jellege és/vagy a felépítmény vonatkozásában nem a való- ságnak megfelelôen kötötték, a biztosító a szükséges és a megfizetett díj arányában nyújt szolgáltatást.

11.20. A biztosító által teljesített szolgáltatási összeg abban az esetben sem haladhatja meg a biztosítási össze- get, ha a biztosítónak a biztosított jogi képviseleti költségeit és a kamatokat is meg kell térítenie, továb- bá ha a térítési kötelezettség egyszerre több biztosí- tottat is terhel, illetve több személy lép fel kártérítési igénnyel. Ilyen esetben, amennyiben a biztosítási ese- ményenkénti biztosítási összeg valamennyi követelés kielégítésére nem elegendô, a biztosító a károsultak- nak az ôket ért kár arányában teljesít szolgáltatást.

A SzoLGÁLTATÁSl KÖTELEzETTSÉG HATÁRlDEJE

11.21. A káreseménnyel kapcsolatos és a szolgáltatási köte- lezettség megállapításához szükséges teljeskörû do- kumentáció kézhezvételét követôen a biztosítónak 30 napon belül nyilatkoznia kell a kárigény elismerésérôl, vagy elutasításáról.

11.22. Amennyiben a biztosító szolgáltatási kötelezettségét elismerte, köteles azt az elismerést követô 15 napon belül teljesíteni.

KÖzREHATÁS

11.23. Amennyiben a kár bekövetkezésében a biztosítási eseményen kívül egyéb, más tényezô is közrehatott, a biztosító a kárt olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási eseménnyel összefüggés- ben áll.

MEGTÉRÍTÉSl lGÉNY

11.24. Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, ôt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illetnék meg a kárért felelôs személlyel szemben, kivéve, ha ez a biztosítottal közös háztartásban élô hozzátartozó.

12. MENTESÜLÉS

12.1. Mentesül a biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással

a) a szerzôdô fél vagy a biztosított;

b) a velük közös háztartásban élô hozzátartozójuk, érdemi vezetésre jogosult tagjuk, alkalmazottjuk, megbízottjuk; vagy

c) a biztosított jogi személy ügyvezetésének vagy szak- mai vezetésének vezetô beosztású tisztségviselôje

vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.

12.2. Mentesül a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a Biztosított, illetve a Szerzôdô kár- megelôzési vagy kárenyhítési kötelezettségét felróha- tóan megsértette. A mentesülés olyan mértékû, ami- lyen mértékben az összefügg a kötelezettség meg- szegésével.

13. KIZÁRÁSOK

13.1. Nem téríti a biztosító a biztosítási események által okozott következményi károkat.

13.2. Nem téríti a biztosító azokat a károkat, amelyek oka közvetlenül, vagy közvetve, egészben, vagy részben:

a) háború, polgárháború, katonai erô nemzetközi al- kalmazása, harci eszköz, vagy hadianyag felhasz- nálásának következménye,

b) polgári zavargás, sztrájk, felkelés, zendülés, fosz- togatás, egyéb erôszakos cselekmény következ- ménye,

c) bármely tüntetés, terrorizmus, ideértve minden olyan cselekményt is, melyet valamely tényleges, vagy várhatóan bekövetkezô terrorcselekmény meghiú- sítása, vagy az az elleni védekezés során tesznek,

d) nukleáris, mérgezô biológiai, vagy vegyi anyagok olyan kibocsátása, kiszökése, amely közvetlenül, vagy közvetve nukleáris sugárzást, radioaktív ve- gyi, biológiai szennyezést eredményez,

e) azbeszt alkalmazásával, felhasználásával vagy hatásával bármely módon összefüggésbe hozha- tó károkozás.

13.3. Nem téríti a biztosító azon károkat, amelyek az áru szállítására, kezelésére, rakodására, továbbá a rako- mány rögzítésére vonatkozó szabályok, szabványok és elôírások (MSZ EN 12640:2000), vagy a feladó fu- varlevélben is rögzített utasításai be nem tartásával összefüggésben következtek be.

13.4. A vonatkozó pótdíj megfizetésének és a szerzôdô fe- lek kifejezett erre vonatkozó elôzetes megállapodásá- nak hiányában nem téríti meg a biztosító az alábbi áruféleségek fuvarozásából eredô károkat:

a) szabályozott hômérsékleten szállított áruk,

b) a jövedéki termékek (dohányáru, égetett szesz),

c) kávé, édesség,

d) ADR áruk,

e) ATP áruk,

f) elektronikai, számítástechnikai, híradástechnika, fo- tótechnikai cikkek, ezek alkatrészei, részegységei,

g) gyógyszeripari termékek és alapanyagok,

h) holttestek,

i) átköltözködési ingóságok,

j) postai küldemények,

k) nemesfémek, vert és veretlen, megmunkált és meg- munkálatlan formában is (arany, platina, ezüst, ék- szerek, drágakövek, készpénz, bármiféle értékpa- pír, értékcikkek, bankjegyek, okmányok, okiratok),

l) mûtárgyak, mûvészeti alkotások, régiségek, fest- mények, muzeális és mûvészeti értéket képviselô vagyontárgyak,

m) gépjármûvek, önjáró munkagépek,

n) élô állatok,

o) gépek, berendezések,

p) útvonal-engedélyes speciális áruk,

q) túlméretes áruk, 24.000 kg-ot meghaladó egyedi tömegû nehézáruk,

r) fajlagosan nagy értékû áruk (50 ezer forint/bruttó árukilogrammot meghaladó érték).

13.5. Erre vonatkozó külön megállapodás és megfizetett pótdíj hiányában a biztosító nem téríti meg:

a) a teljesítési segéd (alvállalkozó) által okozott ká- rokat,

b) a nemzetközi postaegyezmények rendelkezései alapján végzett fuvarozási tevékenységbôl, futár- postai tevékenységbôl eredô károkat,

c) autómentési tevékenységgel összefüggô károkat,

d) a biztosított által végzett berakodás, illetve kirako- dás mûvelete alatt bekövetkezett károkat, még ab- ban az esetben sem, ha jogszabály, vagy a fuva- rozási szerzôdés értelmében a rakodás a fuvaro- zó kötelezettsége.

13.6. Nem téríti a biztosító az alábbiakban felsorolt károkat:

13.6.1. Általános kizárások

a) ellenállhatatlan erô (vis major) közvetlen következ- ményekét bekövetkezett károkat,

b) nem véletlenszerûen és/vagy nem balesetszerû- en bekövetkezett eseményekkel összefüggô káro- kat,

c) olyan márkához fûzôdô, kizárólag a biztosítottnál alkalmazott minôségbiztosítási indokra visszave- zethetô károkat, amelyek a biztosított kárenyhíté- si kötelezettségének megtagadásából erednek,

d) a rendelkezési jog gyakorlása során kapott utasítá- sok nem megfelelô végrehajtásából eredô károkat,

e) a környezetszennyezésbôl eredô károkat,

f) a fuvarozási szerzôdésen kívüli, egyéb bármely más szerzôdésben vállalt felelôsségbôl eredô ká- rokat,

g) a biztosított jogszabályban meghatározott felelôs- ségénél szigorúbb, szerzôdésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségén alapuló károkat,

h) fuvarozási okmányok hiányából, elveszésébôl, helytelen kitöltésébôl eredô károkat,

i) a fuvarozási tevékenység során a fuvareszközben vagy különféle tereptárgyakban (utak, hidak, tölté- sek, támfalak, alagutak, iparvágányok stb.) talaj- ban és növényi kultúrákban okozott károkat,

j) hatósági beavatkozásból (pl. elkobzás, lefoglalás, visszautasítás) eredô károkat,

k) szerzôdést biztosító mellékkötelezettségeket (pl. kötbér), szerzôdôt/biztosítottat érintô bírságot, pénzbüntetést vagy egyéb büntetô jellegû költsé- geket, valamint a károkozó ezzel kapcsolatos kép- viseleti költségeit,

l) a károkozó jogi képviseleti költségeinek, továbbá a kamatoknak – a szolgáltatási összeggel együtt tekintett – biztosítási összeget (limitet) meghaladó részét,

m) az árumentéssel kapcsolatos (kényszerû) raktáro- zás 30 napon túl felmerülô költségeit,

n) az áru megsemmisítése kapcsán felmerülô káro- kat, költségeket,

o) leltárhiányból, ismeretlen okból bekövetkezô áru- hiányból eredô károkat,

p) a nem rendeltetésszerûen tehergépjármûvek par- kolóhelyéül kijelölt és kiépített megálló (parkoló) helyen bekövetkezett lopáskárokat,

q) ponyvás vagy mûködôképes és élesüzembe állí- tott – rakodóteret védô – MABISZ minôsítésû ri- asztóval nem rendelkezô, rakománnyal megrakott fuvareszköz – éjszaka, a helyi idô szerint 21.00 óra és azt követô nap 06.00 óra közötti tartamban a közforgalom elôl el nem zárt, körbe nem kerített és ki nem világított, vagy ôrzés alatt nem álló te- rületen történô – tárolása, parkolása során kelet- kezett károkat,

r) a sérelemdíj követelésként felmerülô károkat,

s) több biztosított esetén a biztosítottak egymásnak okozott kárait,

t) elmaradt vagyoni elônnyel kapcsolatos követelés- re alapozott károkat,

u) bûncselekménnyel okozott, hamis vagy hamisított adatok felhasználásával, hamis vagy hamisított iratokkal, dokumentumokkal vállalt fuvarfeladatok- kal kapcsolatos károkat.

13.6.2. Áruval kapcsolatos kizárások

a) nyitott, ponyvával nem, vagy nem szakszerûen fe- dett, szállítóeszközök használatából eredô és ilyen szállítási körülmények esetén természetes veszé- lyek következményeként bekövetkezett károkat (pl. csapadék, jégesô, szél, nedvesedés, rozsdá- sodás, lopás stb.),

b) az áru természetes tulajdonságai – kopás, termé- szetes zsugorodás, megromlás, kiszáradás, oxidá- ció, korrózió, csorgás, továbbá férgek, rágcsálók, gombák, egyéb élô kártevôk közrehatása, vala- mint az áru színét, szerkezetét, vagy ízét befolyá- soló kipárolgás, rendes apadás, mindenfajta vála- dék és hômérséklet-különbség miatti részleges vagy teljes elvesztés, illetve megsemmisülés – következtében keletkezett károkat,

c) az áru sajátos belsô tulajdonságaiból eredô káro- kat (pl. erjedés, belsô romlás, fülledés, penésze- sedés, olvadás, fagyás stb.),

d) az árudarabok elégtelen vagy nem megfelelô megjelenésébôl, illetve számozásából eredô ká- rokat.

13.6.3. Csomagolással kapcsolatos kizárások

a) a csomagolás hiányából vagy hiányosságából ere- dô károkat olyan áruk esetében, amelyek csoma- golatlan, vagy nem megfelelôen csomagolt álla- potban természetüknél fogva elveszésnek vagy sérülésnek vannak kitéve,

b) a sértetlen csomagoláson belül keletkezett károkat,

c) az áru csomagolásának a feladás alkalmával kí- vülrôl észre nem vehetô hiányossága miatt kelet- kezett károkat.

13.6.4. Árukezeléssel kapcsolatos kizárások

a) az áru kezelésébôl, felrakásából, az áru rakfelüle- ten történô rögzítésébôl, elhelyezésébôl vagy le- rakásából eredô károkat, ha azt a feladó vagy cím- zett, illetve a feladó vagy címzett nevében eljáró személyek végezték,

b) árukeveredésbôl származó károkat,

c) hûtött és fagyasztott áru szállítása esetében a hô- mérséklet-szabályozó berendezés hibája miatt be- következett károkat,

d) jéggel, száraz jéggel, nitrogénnel vagy bármely egyéb passzív hûtési technikával hûtött áru romlá- sából keletkezô károkat,

e) az áru fuvarozását, rögzítését szabályozó jogsza- bály, hatósági elôírás vagy szabvány be nem tar- tásából eredô károkat.

13.6.5. Fuvarozóval kapcsolatos kizárások

a) téves kiszolgáltatásból eredô károkat,

b) a hiányos vagy el nem végzett szolgáltatás miatt keletkezett károkat, illetve a hiányos szolgáltatás pótlására irányuló költségeket,

c) a fuvareszköz késedelmes kiállításából eredô károkat,

d) kiszolgáltatási késedelembôl származó károkat, amennyiben az árut a megegyezés szerinti határ- idôn belül nem szolgáltatják ki, vagy ilyen meg- egyezés hiányában, a fuvarozás tényleges idôtar- tama meghaladja a gondos fuvarozó részére meg- engedhetô idôtartamot,

e) a fuvareszköz – biztosítottnak felróható – bármely más személy jogtalan használta miatt bekövetke- zett károkat,

f) a gépjármûvezetôre és a gépjármû vezetésére vonatkozó szabályok és elôírások (pl. vezetési és kötelezô pihenési idô, megengedett legnagyobb sebesség, elôzési tilalom stb.) be nem tartásából eredô károkat,

g) a fuvarozás megkezdése után, a saját telephelyen parkoló jármû feltörésével, vagy lopásával kap- csolatban keletkezett károkat,

h) a nem a fuvarmegbízás szerinti felépítményû fu- vareszközzel végzett szállítással összefüggésben keletkezett károkat,

i) a gépjármûvezetô áruval megrakott fuvareszközé- nek szokásos és indokolt okokon kívüli elhagyása során az ôrizetlenség tartama alatt bekövetkezett károkat,

j) szállítmányozási szerzôdés alapján, szállítmányo- zói vagy szállítmányozói alvállalkozó minôségben végzett fuvarozás során keletkezett károkat.

13.6.6. Fuvareszközzel kapcsolatos kizárások

a) a fuvareszköz (szerelvény) hiányos és/vagy hely- telen karbantartására, nem megfelelô üzembizton- ságára, illetve a közlekedésben való alkalmatlan- ságára visszavezethetô károkat,

b) a fuvareszköz biztonságos, szakszerû szállításra alkalmatlan mûszaki állapotával, szakszerûtlen elôkészítésével (különösen pl. a berakodáskor már szakadt, nem megfelelôen rögzített, illesztett ponyva, a rakfelület nem megfelelô, nem alapos takarítása, elôkészítése, oldaltartók hiánya stb.) összefüggésben keletkezett károkat,

c) bejáratás alatt álló fuvareszköz mûszaki hibájával összefüggésben bekövetkezett károkat,

d) fedezetbe nem szerepeltetett jármûvekkel történô fuvarozásból eredô károkat, függetlenül attól, hogy a vontató vagy a pótkocsi nincs fedezetben,

e) a gépjármû raksúlyának túllépésébôl, vagy méret- korlátozásainak be nem tartásából származó károkat,

f) tartálykocsikkal történô fuvarozás során az áru le- eresztésével keletkezett, vagy egyéb módon más áruban, vagyontárgyakban bekövetkezett károkat (pl. keveredés),

g) érvényes forgalmi engedéllyel nem rendelkezô fu- vareszközzel történô szállítás során keletkezett károkat (szerelvények, kapcsolt fuvareszközök te- kintetében akkor sem szolgáltat a biztosító, ha a kapcsolt jármûvek közül valamelyik rendelkezett érvényes forgalmi engedéllyel).

13.7. Nem téríti a biztosító a gyúlékony, robbanásveszélyes vagy szennyezô áruk (olaj, üzemanyag, vegyi anyagok stb.) okozta közvetett károk elhárításának és enyhíté- sének költségeit, valamint az ilyen áruk okozta szennyezésekkel kapcsolatos jogszabályi elôírások alapján kivetett bírságokat.

13.8. Nem téríti a biztosító azokat a károkat, amelyek a szerzôdô/biztosított azzal idézett elô, hogy a szerzô- dés tartama alatt, a korábban azonos károkozási kö- rülményekkel visszatérôen okozott kárt nem szüntette meg, a károkozási körülményt nem küszöbölte ki, no- ha az gazdaságilag és mûszakilag ésszerû ráfordítás- sal megszûntethetô, kiküszöbölhetô lett volna.

13.9. Nem téríti a biztosító a biztosított saját tulajdonában keletkezett, illetve saját kárát, továbbá hozzátartozói- nak okozott károkat, valamint a jogi személy vagy jo- gi személyiség nélküli biztosított által tulajdonosainak okozott károkat a tulajdon százalékos arányában.

13.10. Nem téríti a biztosító a biztosított tulajdonában álló jo- gi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet- nek okozott kárt a tulajdon százalékos arányában.

14. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

14.1. Jelen biztosítás Általános és Különös feltételeiben nem szabályozott kérdésekben a 6:63. § (5) bekez- dés kivételével a Polgári Törvénykönyv, továbbá a ha- tályos magyar jog szabályai az irányadók.

14.2. Az Általános és Különös feltételekben is egyaránt sza- bályozottak eltérése esetén a Különös feltételekben foglaltak az irányadók.

14.3. Amennyiben a Különös feltételek másként nem rendel- keznek, jelen biztosítási szerzôdés alapján keletkezett

kártérítési igények a káresemény bekövetkezésétôl számított egy év alatt évülnek el.

14.4. Jelen biztosítási szerzôdés kapcsán esetlegesen fel- merülô panaszokat a biztosító központi panaszirodájá- hoz lehet benyújtani, szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben):

Cím: 1108 Budapest, Venyige u. 3.

Levelezési cím: 1475 Budapest, Pf. 142.

Telefon: +36-1-433-1180

E-mail: admin@kobe.hu

14.5. A biztosítási szerzôdés illetve a tagsági jogviszony létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és meg- szûnésével, továbbá a szerzôdésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos esetleges jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezésére természetes személy fo- gyasztó írásban panaszt nyújthat be a Pénzügyi Bé- kéltetô Testülethez.

Székhelye: MNB 1054 Budapest, Szabadság tér 9. Ügyfélszolgálat: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. Levelezési cím: H-1525 Budapest, Pf. 172.

Telefon: +36-1-489-9700

Ügyfélszolgálati telefonszám: +36 (80) 203 776

Telefax: +36-1-489-9102

A Pénzügyi Békéltetô Testület eljárása megindításának feltétele, hogy a természetes személy fogyasztó elô- zetesen a biztosítóval közvetlenül megkísérelje a vi- tás ügy rendezését.

14.6. A fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése ese- tén az MNB-hez lehet fordulni panasszal.

Levelezési cím: H-1534 Budapest, BKKP, Pf. 777. Telefon: +36 (80) 203-776

E-mail: ugyfelszolgalat@mnb.hu

14.7. A fentiekben részletezett lehetôségeken túl a felek bíró- sághoz is fordulhatnak, illetve természetes személy fo- gyasztónak nem minôsülô fél csak bírósághoz fordulhat.

14.8. A biztosító felügyeleti szerve a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Székhelye: 1054 Budapest, Szabadság tér 9. Levelezési cím: H-1850 Budapest,

Telefon: 06 (1) 428 2600 Webcím: http://felugyelet.mnb.hu

Ügyfélszolgálat címe: 1013 Bp., Krisztina krt. 39. Ügyfélszolgálat telefonszáma: +36-80-203-776 Ügyfélszolgálat e-mail címe: ugyfelszolgalat@mnb.hu

14.9. Biztosítási titoknak minôsül minden olyan – minôsített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosí- tó, a biztosításközvetítô rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításköz- vetítô ügyfeleinek – ideértve a károsultat is – szemé- lyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálko- dására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerzôdéseire vonatkozik.

14.10. A biztosító ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerzôdéssel, annak lét- rejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással össze- függnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szer- zôdés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzôdésbôl származó kö- vetelések megítéléséhez szükséges, vagy a törvény (Bit.) által meghatározott egyéb cél lehet.

14.11. A 14.10. pontban meghatározott céltól eltérô célból végzett adatkezelést a biztosító csak az ügyfél elôze- tes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás meg- tagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és an- nak megadása esetén részére nem nyújtható elôny.

14.12. A biztosítási titok tekintetében, idôbeli korlátozás nél- kül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktar- tási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbizto- sító tulajdonosait, vezetôit, alkalmazottait és mindazo- kat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékeny- ségük során bármilyen módon hozzájutottak.

14.13. A Bit. 136. §-a szerint az ügyfél egészségi állapotával összefüggô az egészségügyi és a hozzájuk kapcsoló- dó személyes adatok kezelésérôl és védelmérôl szó- ló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a 135. § (1) bekez- désében meghatározott célokból, az Eüak. rendelke- zései szerint, kizárólag az érintett kifejezett hozzájá- rulásával kezelheti.

14.14. Jelen szerzôdés kapcsán az ügyfél személyes adata- inak, továbbá egészségi állapotával összefüggô ada- tainak kezelésére vonatkozó hozzájárulását az aján- lattétel során és/vagy a biztosítási szolgáltatás igény- bevételét közvetlenül megelôzôen adja meg.

14.15. A biztosító a személyes adatokat, továbbá az egész- ségügyi állapottal közvetlenül összefüggô, általa ke- zelt adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon idôtartam alatt kezelheti, amed- dig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény ér- vényesíthetô.

A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

14.16. Személyes adatot kezelni, csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Csak olyan személyes adat kezelhetô, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhe- tetlen, a cél elérésére alkalmas, de csak a cél megva- lósulásához szükséges mértékben és ideig. Az adato- kat a biztosító kezeli és dolgozza fel.

14.17. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik sze- mélynek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezett- ség nem áll fenn, illetve a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselôje a kiszolgáltatható biztosítási ti-

tokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad.

14.18. A Bit. 138. §-a alapján a biztosítási titok megtartásá- nak kötelezettsége nem áll fenn:

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) az elôkészítô eljárást folytató szervvel, a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,

c) büntetôügyben, polgári peres vagy nemperes eljá- rásban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértôvel, továbbá a vég- rehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtó- val, a csôdeljárásban eljáró vagyonfelügyelôvel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyon- felügyelôvel, rendkívüli vagyonfelügyelôvel, felszá- molóval, a természetes személyek adósságrende- zési eljárásában eljáró fôhitelezôvel, Családi Csôd- védelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelôvel, bírósággal,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel, továbbá az általa kirendelt szakértôvel,

e) az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezett- ség, vagy ha biztosítási szerzôdésbôl eredô adó- kötelezettség alá esô kifizetésrôl törvényben meg- határozott adatszolgáltatási kötelezettség terheli,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgá- lattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV. törvény

108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egész- ségügyi államigazgatási szervvel,

j) a törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos információgyûjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásá- val, valamint együttbiztosítás esetén a kockázat- vállaló biztosítókkal,

l) törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezetô kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezetô kárnyilvántartó szervvel, to- vábbá a jármûnyilvántartásban nem szereplô gép- jármûvekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazga- tási feladatokkal összefüggô hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a köz- úti közlekedési nyilvántartási szervével,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülô biztosítási szerzôdési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevô biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvénye- sítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelô szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levele- zôvel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kár- képviselôvel, továbbá – a közúti közlekedési bale- setével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegy- zôkönyvébôl a balesetben érintett másik jármû ja-

vítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzôvel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellá- tásához szükséges adatok tekintetében a könyv- vizsgálóval,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok ál- tal támasztott követelményeket kielégítô adatkeze- lés feltételei minden egyes adatra nézve teljesül- nek, valamint a harmadik országbeli biztosító szék- helye szerinti állam rendelkezik a magyar jogsza- bályok által támasztott követelményeket kielégítô adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítôvel,

q) a feladatkörében eljáró alapvetô jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, il- letve a káresetek igazolásának részletes szabályai- ról szóló miniszteri rendeletben meghatározott kár- történeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval,

t) a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal

szemben, ha az a)-j), n), s) és t) pontban megjelölt szerv vagy személy adatkéréssel, illetve írásbeli meg- kereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)-s) pontban megjelölt szerv vagy sze- mély kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés cél- ját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minôsül az adat megismerésére jogosí- tó jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

14.19. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás kere- tén kívül a fent meghatározott szervek alkalmazottai- ra is kiterjed.

14.20. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az elôkészítô eljárást folytató szerv, a nyo- mozó hatóság, az ügyészség, továbbá a bíróság adat- kérésére, írásbeli megkeresésére akkor is köteles ha- ladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat me- rül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. tör- vényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaélés- sel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terror- cselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantó- szerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábító- szer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elôsegítésével, új pszicho- aktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûn- szövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel van összefüggésben.

14.21. A biztosító a 14.18. illetve a 14.20. pontokban, a Bit. a 137. §-ban, a 138. §-ban és a 140. §-ban meghatá- rozott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek sze- mélyes adatait továbbíthatja.

14.22. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bûnüldözô szerv – nemzetközi kötelezett- ségvállalás alapján külföldi bûnüldözô szerv írás- beli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot,

b) a pénzügyi információs egységként mûködô ható- ság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelôzésérôl és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írás- ban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot, vala- mint ha a biztosító vagy a viszontbiztosító csoport- szinten meghatározott pénzmosás és terrorizmus- finanszírozás elleni politikához és eljáráshoz kap- csolódó kötelezettségét teljesíti.

14.23. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a vi- szontbiztosító az Európai Unió által elrendelt pénz- ügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásá- ról szóló törvényben meghatározott bejelentési köte- lezettségének tesz eleget.

14.24. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intéz- ménynyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredô követeléshez kapcsolódó biztosítási szerzôdés vonat- kozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megke- reséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölé- sét, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jog- alapját.

14.25. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történô adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Ál- lamok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfe- lelés elômozdításáról és a FATCA szabályozás végre- hajtásáról szóló Megállapodás kihirdetésérôl, valamint az ezzel összefüggô egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA- törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kap- csolatos nemzetközi közigazgatási együttmûködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötele- zettség teljesítésében merül ki.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történô adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

14.26. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosító- hoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli

adatfeldolgozó szervezethez történô adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adat- köre, célja és jogalapja van, és a harmadik ország- ban a személyes adatok védelmének megfelelô szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. tör- vény (a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2) bekezdésé- ben meghatározott bármely módon biztosított.

A biztosítási titoknak minôsülô adatoknak másik tag- államba történô továbbítása esetén a belföldre történô adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell al- kalmazni.

14.27. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenôrzési eljárás során a csoportfelügye- let esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénz- ügyi csoport irányító tagja részére történô átadása.

14.28. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amely- bôl az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyû vállalkozás székhelye (fôirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a ma- gyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minôsülô adatok átadása,

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítô felügyele- térôl szóló törvényben foglalt rendelkezések telje- sítése érdekében történô adatátadás.

Fentiekben meghatározott adatok átadását a biztosí- tó a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagad- hatja meg.

14.29. A Bit. 149. § (1) alapján a biztosító (továbbiakban: megkeresô biztosító) – a veszélyközösség érdekei- nek a megóvása érdekében – a jogszabályokban fog- lalt vagy a szerzôdésben vállalt kötelezettségének tel- jesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerzôdésnek megfelelô teljesítése, a biztosítási szerzôdésekkel kapcsolatos visszaélések megakadá- lyozása céljából megkereséssel fordulhat más bizto- sítóhoz (továbbiakban: megkeresett biztosító) az e biztosító által – a Bit. 135. § (1) bekezdésében meg- határozottak szerint, a biztosítási termék sajátossá- gainak a figyelembevételével – kezelt és a Bit. 149. § (3)–(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatko- zásában.

14.30. A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelô megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meg- határozott megfelelô határidôben, ennek hiányában a

megkeresés kézhezvételétôl számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkeresô biztosítónak.

14.31. Az érintett ügyfél kérésére a biztosító köteles tájékoz- tatást adni az érintett általa kezelt, illetve az általa megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatairól, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, idôtartamáról, az adatfeldolgozó nevérôl, címérôl és az adatkezeléssel összefüggô tevékenységérôl, továbbá

– az érintett személyes adatainak továbbítása esetén

– az adattovábbítás jogalapjáról és címzettjérôl.

14.32. Az érintett kérheti személyes adatainak helyesbítését, továbbá – a jogszabályban elrendelt adatkezelések kivételével – adatainak zárolását és törlését.

14.33. Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen,

a) ha a személyes adatok kezelése vagy továbbítása kizárólag az adatkezelôre vonatkozó jogi kötelezett- ség teljesítéséhez vagy az adatkezelô, adatátvevô vagy harmadik személy jogos érdekének érvénye- sítéséhez szükséges, kivéve kötelezô adatkezelés esetén;

b) ha a személyes adat felhasználása vagy továbbí- tása közvetlen üzletszerzés, közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik; valamint

c) törvényben meghatározott egyéb esetben.

14.34. A biztosító az érintett tiltakozást a kérelem benyújtásá- tól számított legrövidebb idôn belül, de legfeljebb 15 napon belül megvizsgálja, annak megalapozottsága kérdésében döntést hoz, és döntésérôl a kérelmezôt írásban tájékoztatja. Amennyiben a biztosító az érin- tett tiltakozásának megalapozottságát megállapítja, az adatkezelést – beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is – megszünteti, és az adatokat zá- rolja, valamint a tiltakozásról, továbbá az annak alap- ján tett intézkedésekrôl értesíti mindazokat, akik ré- szére a tiltakozással érintett személyes adatot koráb- ban továbbította, és akik kötelesek intézkedni a tilta- kozási jog érvényesítése érdekében.

14.35. Amennyiben az érintett a biztosító fentiek szerint meg- hozott döntésével nem ért egyet, illetve ha a biztosító a fentiek szerinti határidôt elmulasztja, az érintett – a döntés közlésétôl, illetve a határidô utolsó napjától számított 30 napon belül – az Infotv. 22. §-ában meg- határozott módon – bírósághoz fordulhat.

14.36. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplô szemé- lyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év el- teltével, a különleges adatnak, vagy bûnügyi szemé- lyes adatnak minôsülô adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.

14.37. A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a Bit. 138. § (1) bekezdés b), f) és j) pontjai, illetve a Bit.

138. § (6) bekezdése alapján végzett adattovábbítá- sokról.

14.38. A biztosító és a személyes adatokat a biztosítási, illet- ve a megbízási jogviszony fennállásának idején, vala-

mint azon idôtartam alatt kezelheti, ameddig a bizto- sítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetô.

14.39. A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatot, amely- nek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

14.40. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok te- kintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerzôdésben nevesített jogosult is gya- korolhatja.

14.41. A biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban és az üz- leti titok védelmérôl szóló 2018. évi LIV. törvényben foglaltakat kell megfelelôen alkalmazni.

Különös feltételek

A KöBE BÁF (Belföldi Árukár Felelôsség) biztosításában a jelen szabályzatban meghatározott feltételek szerint bekö- vetkezett események minôsülnek biztosítási eseménynek.

A konkrét szerzôdés biztosítási eseményeit és ezek feltétele- it, a biztosított áruféleségek körét, az egyes fuvareszközök- höz kapcsolódó speciális elôírásokat a kockázatviselés terü- leti hatályára is kiterjedôen a biztosítási kötvény tartalmazza.

1. Biztosítási események

Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a bizto- sító az alábbi károkat:

• árukár (sérülés, elveszés)

• fuvardíj

• kárelhárítás

• konténer-sérülés

• be- és kirakodás

• kamat

1.1. Árukár

Biztosítási eseménynek minôsül és jelen feltételek ki- zárásainak korlátozásával megtéríti a biztosító azokat a közvetlen árukárokat, amelyekért a fuvarozó az ál- tala fuvarozásra átvett áru elveszése, sérülése vagy téves kiszolgálása miatt, fuvarozási szerzôdése alap- ján felelôsséggel tartozik a fuvaroztatónak (feladó).

A biztosító térítésének felsô határa a keletkezett kár mértéke, de maximum a konkrét biztosítási esemény- hez, önrészhez és fuvareszközhöz rendelt és a bizto- sítási szerzôdésben (ajánlat/kötvény) rögzített fuvar- eszköz szintû biztosítási összeg.

1.2. Fuvardíj

Az árukár biztosítási összegén belül, legfeljebb annak az árukár rendezését követôen még rendelkezésre ál- ló összeg mértékéig megtéríti a biztosító az igazoltan felmerült fuvardíj, visszafuvarozási díj, valamint az áru fuvarozása alkalmával felmerült egyéb költségeket, teljes elveszés esetén teljes összegükben, részleges károsodás esetében pedig annak arányában.

1.3. Kárelhárítás (200.000 Ft/káresemény/jármû)

Az árukár biztosítás biztosítási összegén belül megté- ríti a biztosító a hulladékeltávolítás, kárelhárítás, kár- mentés, kárenyhítés szükséges és indokolt közvetlen költségeit, amelyekre a biztosított jogszabályi elôírás alapján kötelezett. Jelen biztosítási esemény kapcsán megtéríti a biztosító azokat a tovább-fuvarozással összefüggô közvetlen költségeket is, amelyek a szer- zôdés szerinti rendeltetési helyre történô tovább- és/vagy visszafuvarozás során keletkeztek, feltéve, hogy azok a jelen szerzôdésben meghatározott vala- mely, biztosítási eseménynek minôsülô árukár ese- ménnyel kapcsolatban merültek fel.

Az árukár biztosítás biztosítási összegén belül a hul- ladékeltávolítás, a kárelhárítás, a kármentés, a káreny- hítés, a tovább- és visszafuvarozás költségeit a bizto- sító ezen költségek megalapozott és ésszerû mérté- kéig, de legfeljebb az árukár és a fuvardíj-kár rende- zését követôen még rendelkezésre álló összeg mér- tékéig, de maximum 200.000 Ft összegig téríti meg.

1.4. Konténer sérülés

Amennyiben a károsodott konténer nem a biztosított fuvarozó tulajdona és annak sérülése jelen szerzôdés hatálya alatt, a jelen szerzôdésben foglalt, valamely biztosítási eseménnyel összefüggésben keletkezett, a biztosító a szerzôdô által megfizetett pótdíj ellenében megtéríti a konténerek javításának, helyreállításának költségeit, lopás, eltûnés esetén azok káridôponti ér- tékét az avultság figyelembevételével.

A biztosító térítésének felsô határa a biztosítási szer- zôdésben (ajánlat, kötvény) az adott fuvareszköz áru- kár biztosítási eseményére meghatározott káresemé- nyenkénti limit, legfeljebb azonban az árukár rende- zését követôen még rendelkezésre álló biztosítási összeg, de maximum 500.000 Ft.

1.5. Be- és kirakodás

Amennyiben a be- és kirakodást, illetve a rakomány- rögzítést a biztosított fuvarozó végzi, a szerzôdô által megfizetett pótdíj ellenében a biztosító biztosítási vé- delme a be- és kirakodás alatt keletkezô károkra is ki- terjed.

A biztosító térítésének felsô határa a biztosítási szer- zôdésben (ajánlat, kötvény) az adott fuvareszköz áru- kár biztosítási eseményére meghatározott káresemé- nyenkénti limit, legfeljebb azonban az árukár rende- zését követôen még rendelkezésre álló biztosítási összeg.

1.6. Kamat

Megtéríti a biztosító a rendelkezésre jogosultat megil- letô jogszabályban meghatározott kamat költségét, amennyiben a kamat-költség számítási alapját jelentô kártérítés a jelen szerzôdésben meghatározott vala- mely biztosítási eseménnyel kapcsolatban merült fel.

A kamat attól az idôponttól esedékes, amikor az írás- beli felszólamlást a fuvarozóhoz elküldték, vagy ennek hiányában, attól a naptól, amikor a keresetet megindí- tották.

A biztosító térítésének felsô határa a biztosítási szer- zôdésben (ajánlat, kötvény) az adott fuvareszköz áru- kár biztosítási eseményére meghatározott káresemé- nyenkénti limit, legfeljebb azonban az árukár rende- zését követôen még rendelkezésre álló biztosítási összeg.

1.7. Az 1.1. – 1.6. pontokban részletezett biztosítási ese- ményekre egy konkrét fuvareszköz káreseményével kapcsolatban együttesen kifizetett összeg nem halad- hatja meg a szerzôdésben (ajánlaton, kötvényben) meghatározott káronkénti kártérítési limit (fuvaresz- köz szintû limit) összegét.

1.8. Az egy szerzôdésben biztosított valamennyi fuvaresz- köz vonatkozásában a biztosító egy teljes biztosítási idôszakra vonatkozó kockázatviselésének felsô hatá- ra nem haladhatja meg a szerzôdésben (ajánlaton, kötvényben) meghatározott éves kártérítési limit mér- tékét (szerzôdés szintû limit).