CYBER Adatvédelmi Biztosítás

CYBER Adatvédelmi Biztosítás

TARTALOMJEGYZÉK

Általános szerződési feltételek 2

1. A biztosítási szerzôdés alanyai 2

2. A biztosítási esemény 3

3. Fogalmak 3

4. A biztosítási szerzôdés létrejötte 5

5. A Szerzôdô és a Biztosított közlési, valamint változás-bejelentési kötelezettsége 6

6. Díjfizetés 7

7. A biztosítási szerzôdés idôbeli és területi hatálya 7

8. A biztosítási szerzôdés megszûnése 7

9. Díjfizetési kötelezettség a szerzôdés megszûnése esetén 8

10. A biztosítási kockázat jelentôs növekedése 8

11. A Biztosító szolgáltatása 8

12. Kárbejelentés és kárrendezés 9

13. A kár esetén a Biztosítóhoz benyújtandó információk, iratok 10

14. Kizárások 10

15. A Biztosító mentesülése 11

16. Kármegelôzés, xxxxxxxxxxx 00

17. Megtérítési igény 12

18. Elévülés 12

19. Irányadó jog 12

20. Jogátruházás 12

21. Vegyes rendelkezések 12

I. melléklet – Adatvédelmi és fogyasztóvédelmi általános ügyféltájékoztató 14

1. A Biztosító adatai 14

2. Panaszkezelés 14

3. Jogorvoslati fórumok 15

4. Biztosítási titok, adatkezelés 15

CYBER–SZ–200901 1

CYBER Adatvédelmi Biztosítás Általános szerződési feltételek

Érvényes 2020. szeptember 1-től

Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Biztosító) a jelen feltételek alapján kötött biztosítási szerzôdés keretében, díjfizetés ellenében, a feltételekben meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetén a szerzôdésben meghatározott biztosítási szolgáltatást nyújtja.

Jelen Biztosítási Feltételek a biztosítási kötvénnyel együtt alkotják a biztosítási szerzôdést (a továbbiakban: biztosítási szerzôdés). A jelen Biztosítási Feltételek az ügyféltájékoztatás célját is szolgálják.

Kifejezetten felhívjuk a figyelmét a jelen Biztosítási Feltételek 2., 7., 8., 9., 10., 11., 14., 15., 17., 18. pontjaiban foglaltakra.

1. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS ALANYAI

1.1. Nem fogyasztó (Gazdálkodó szervezet): a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi társulás, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, vízgazdálkodási társulat, az erdôbirtokossági társulat, külföldi székhelyû vállalat magyarországi fióktelepe, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a közös vállalat, a végrehajtói iroda, a közjegyzôi iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivôi iroda, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég.

Az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány gazdálkodó tevékenységével összefüggô polgári jogi kapcsolataira is a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

1.2. A Biztosított

A Biztosított a szerzôdési ajánlatban és a Biztosítási kötvényben név szerint feltüntetett gazdálkodó szervezet, amely a szerzôdésben meghatározott biztosítási esemény elkerülésében érdekelt.

Ha a szerzôdést nem a Biztosított kötötte, a Biztosított a Biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerzôdésbe beléphet.

A belépéssel a Szerzôdô felet megilletô jogok és az ôt terhelô kötelezettségek összessége a Biztosítottra száll át. Ha a Biztosított belép a szerzôdésbe, a folyó biztosítási idôszakban esedékes díjak megfizetéséért a Biztosított a Szerzôdô féllel egyetemlegesen felelôs.

A Biztosított jelenti továbbá a Biztosított leányvállalatait is, feltéve, hogy a Biztosítót értesítik a felvásárlásról és a Biztosító nem emel a felvásárlás ellen kifogást az értesítés vételétôl számított 30 napon belül.

1.3. A Szerzôdô

A biztosítási szerzôdést az kötheti meg, aki valamely vagyoni vagy személyhez fûzôdô jogviszony alapján a biztosítási esemény bekövetkezésének elkerülésében érdekelt; vagy aki a szerzôdést az érdekelt személy javára köti meg. Az e rendelkezés ellenére kötött biztosítási szerzôdés semmis.

A Szerzôdô az a nem fogyasztó, aki az ajánlatot megtette, a fedezetet igazoló dokumentumon (kötvényen), biztosítási szerzôdésben Szerzôdôként szerepel.

A Szerzôdô teljesíti a díjfizetési kötelezettséget, ô a Biztosító jognyilatkozatainak címzettje, a Szerzôdô jogosult és köteles a biztosítással kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére, tôle eltérô Biztosított(ak) esetén azok tájékoztatására.

1.4. A Biztosító

Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. A Biztosító adatai és elérhetôsége részletesen a I. melléklet (Adatvédelmi és fogyasztóvédelmi általános ügyféltájékoztató) 1. pontjában szerepel.

1.5. Belépés a szerzôdésbe

Ha a szerzôdést nem a Biztosított kötötte, a Biztosított a Biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerzôdésbe beléphet; a belépéshez a Biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a Szerzôdô felet terhelô kötelezettségek összessége a Biztosítottra száll át, a belépés csak a Biztosítóval történt közléssel hatályosul.

Amennyiben a Biztosított belép a szerzôdésbe, a folyó biztosítási idôszakban esedékes díjakért a Biztosított a Szerzôdô féllel egyetemlegesen felelôs, de köteles a belépô új Szerzôdô a korábbi fél költekezéseit is megtéríteni.

2. A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

A Biztosítási esemény az alábbi esetek bekövetkezését jelenti:

2.1. A Biztosítottal szemben támasztott azon Kártérítési igények, amiket a Biztosítási Idôtartam alatt vagy a lejáratot követôen legfeljebb 30 napig, de legkésôbb a tudomásra jutást követô 30 napon belül jelentettek be a Biztosító felé;

2.2. Egy Üzemszüneti veszteség esemény miatt a Biztosítottnál bekövetkezô Üzemszüneti veszteség, amit a Visszamenôleges hatály kezdeti napján vagy ezt követôen okoztak és a Biztosítási idôtartam alatt következett be.

2.3. A Biztosítottnál felmerülô Helyreállítási költségek, amik egy ténylegesen bekövetkezô vagy bekövetkezéssel fenyegetô Adatfelelôsségi esemény vagy Hálózatbiztonsági Esemény következtében merültek fel, feltéve, hogy ezen eseményeket a Biztosított elsô alkalommal a Biztosítási idôtartam alatt észlelte és jelentette kárként a Biztosító felé.

2.4. A Biztosítottra egy, a Biztosítási idôtartam alatt bekövetkezô, Adatfelelôsségi Esemény miatt kivetett PCI Bírságok és Kárrendezési Költségek, amelyeket a Biztosított a Biztosító felé a Biztosítási Idôtartam során jelent be.

3. FOGALMAK

A jelen szerzôdési feltételek alapján létrejött szerzôdések teljes dokumentációnak (ajánlat, fedezetet igazoló dokumentum, ill. Biztosítási kötvény, szerzôdési feltételek, esetleges záradékok) értelmezésekor az e pontban szereplô fogalom-meghatározásokat kell alkalmazni.

3.1. Az Üzemszüneti veszteség esemény olyan Kiber Eseményt jelent, amely a Biztosítottnál, vagy a Felhô Szolgáltatónál elôre nem tervezett rendszer leállást, hálózat megszakadást vagy hálózat gyengülést jelent

3.2. Az Üzemszüneti veszteség a Biztosítottnál az Üzemszüneti veszteség esemény közvetlen eredményeként a nettó nyereségben fellépô veszteséget jelenti, továbbá a Biztosított üzleti tevékenységei, mûködésének, funkcionalitásának, vagy szolgáltatásának a fenntartásához szükséges, ésszerû mértékû költségeket, amennyiben ezek a költségek:

a) a Várakozási Idô eltelte után, és

b) addig a napig keletkeztek, ameddig a Biztosított üzleti tevékenységeit sikerül helyreállítani az üzemszünetet megelôzô állapottal azonos, illetve egyenértékû feltételekkel, funkcionalitással és szolgáltatással, amelynek idôtartam nem haladhatja meg az üzemszünet bekövetkezésének kezdônapját követô 180 napot, és amelyet nem korlátoz a Biztosítási Idôtartam lejárta.

Az Üzemszüneti veszteség magában foglalja azon költségeket és ráfordításokat, melyek célja a rendszer leállás, vagy hálózat megszakadás hatásainak elkerülése, valamint a hálózat megszakadásának, vagy gyengülésének felfedezése, az elszenvedett károk enyhítése, a bizonyítékok megôrzése és/vagy a Biztosított veszteségeinek igazolása.

3.3. Kártérítési igény jelentése: bármely, a Biztosított ellen indított, írásos igény, polgári, bûnügyi, bírósági, közigazgatási, szabályozási, vagy választott bírósági eljárás, melyben kártérítést, vagy más jogorvoslatot, illetve büntetést követelnek egy Adatfelelôsségi Esemény, Médiafelelôsségi Esemény, vagy Hálózatbiztonsági Esemény következtében.

3.4. A Felhô Szolgáltató bármely harmadik Fél, amellyel a Biztosított szerzôdést kötött számítástechnikai szolgáltatások, infrastruktúra platformok, vagy üzleti alkalmazások teljesítése tárgyában.

3.5. A Credit Monitoring Költségek olyan, a Biztosító elôzetes jóváhagyásához kötött ésszerû mértékû díjak, költségek és kiadások, melyek a fiókazonosítók, vagy bankkártya azonosítók eltulajdonításának figyelésével (identity and credit card theft) összefüggésben merültek fel, ideértve az azonosító vagy hitelesítô adatok lopás elleni biztosítási költségét, bármely Adatfelelôsségi Esemény dátumától számított 12 havi idôtartamra.

3.6. A Kiber Zsarolási Költségek olyan, ésszerû mértékû díjak, költségek és kiadások, melyek a Biztosító elôzetes jóváhagyásával merülnek fel, annak érdekében, hogy egy külsô/harmadik fél általi, vagy külsô/harmadik fél által megkísérelt adatzsarolásból eredô Üzemszünettel, Adatfelelôsségi Eseménnyel, vagy Hálózatbiztonsági Eseménnyel történô valós fenyegetést meg lehessen szüntetni, vagy enyhíteni lehessen.

3.7. Kiber Esemény jelentése:

a) Illetéktelen Adathozzáférés;

b) Operátor Hiba;

c) szolgáltatásbénító támadás (Denial of Service);

d) Rosszindulatú Szoftver (Malware) telepítése egy, a Biztosított által tulajdonolt, vagy mûködtetett hálózatba, ideértve a Felhô Szolgáltató hálózatát is.

3.8. Az Adatfelelôsségi Esemény jelentése:

a) bármely harmadik fél olyan nem nyilvános adatainak, vagy információinak az elvesztése/elveszése, vagy feltételezett elvesztése/ elveszése, melyek megôrzéséért a Biztosított jogszabály szerint felelôs;

b) a Biztosított, vagy a Biztosított jogszabályi felelôsségi körébe tartozó személy által az érvényes adatvédelmi jogszabályok megszegése, bárhol a világon, amennyiben az Adatfelelôsségi Esemény a Biztosítási kötvényen meghatározott Visszamenôleges hatály kezdeti idôpontját követôen következik be.

3.9. Adathelyreállítás Költségei jelentik mindazon ésszerû mértékû díjakat, költségeket és kiadásokat, melyek egy Kiber Esemény, vagy egy Adatfelelôsségi Esemény során elveszett, kitörölt, meghamisított, vagy kódolt adatok és/vagy programok helyreállítása és/vagy cseréje miatt merülnek fel, valamint azon költségeket, melyekre a további károkozás és a fontos bizonyítékok polgári, bûnügyi, vagy rosszindulatú cselekedetek elleni megóvása céljából van szükség. E költségek közé tartoznak a programok pótlási licencei esetleg szükséges megvásárlásának a költségei.

3.10. A Védekezés Költségei jelentik mindazon ésszerû mértékû díjakat, költségeket és kiadásokat (ideértve pl. az ügyvédi és szakértôi díjakat is), melyek a Biztosítottnál egy kárigénnyel kapcsolatos védekezés, intézkedés, vagy fellebbezés során merülnek fel.

3.11. A Kivizsgálási Szakértôi Költségek jelentik mindazon ésszerû mértékû díjakat, költségeket és kiadásokat, melyek bármely Adatfelelôsségi Esemény, Üzemszüneti Veszteség Esemény vagy Hálózatbiztonsági Esemény okának, kiterjedésének és mértékének kivizsgálása során a Biztosítottnál felmerülnek.

3.12. A Jogi Képviselet Kiadásai jelentik mindazon ésszerû mértékû díjakat, költségeket és kiadásokat, melyek a Biztosított érdekei védelméhez bármely Adatfelelôsségi Eseménnyel vagy Hálózatbiztonsági Eseménnyel kapcsolatban jogi tanácsadáshoz, vagy jogi képviselethez szükségesek.

A Jogi Képviselet Kiadásai magukban foglalják a kivizsgálási és a hatósági eljáráshoz kapcsolódó védekezési költségeket.

3.13. A Kár korlátozás nélkül magába foglalja az ítéleteket, választottbírói megítélést és költségeket, ideértve a károsodást, ügyfél kártalanítási alapokat, bírságokat, büntetô kártérítéseket a vonatkozó jogszabályok által megengedett mértékig a jelen kötvénnyel fedezett Kártérítési igénnyel kapcsolatban. A Kár körébe tartoznak továbbá a Védekezés Költségei és a Jogi Képviselet Költségei.

3.14. A Rosszindulatú Szoftver (Malware) jelent minden olyan szoftvert, melyet az alábbi célokra fejlesztettek ki:

a) adatok törlése, adathozzáférés akadályozása, vagy adatok meghamisítása, ideértve a zsaroló vírusok/ransomware bejuttatását is;

b) bármely hálózat, vagy rendszer károsítása, vagy mûködésének leállítása;

c) bármely hálózatbiztonsági termék, vagy szolgáltatás megtévesztése.

3.15. Médiafelelôsségi Esemény jelentése:

a) bármely szerzôi joggal, jogcímmel, szlogennel, kereskedelmi védjeggyel, márkanévvel, vagy domain névvel történô visszaélés;

b) plagizálás, szerzôi és szabadalombitorlás, vagy ötletek jogellenes felhasználása, eltulajdonítása;

c) bármely termék, vagy szolgáltatás rágalmazása, vagy becsmérlése;

d) titoktartás megsértése, vagy jogosulatlan beavatkozás, vagy betörés védett adattárakba.

A Médiafelelôsségi Esemény a Biztosított szokásos üzleti tevékenysége során a Visszamenôleges hatály kezdeti idôpontját követôen keletkezik.

3.16. Kereskedelmi Szolgáltatási Megállapodás a Biztosított és bármely más szervezet között létrejövô szerzôdéses megállapodás, amely lehetôvé teszi a Biztosított számára hitelkártyával, vagy bankkártyával történô fizetés elfogadását.

3.17. A Hálózatbiztonsági Esemény jelentése:

a) bármely Rosszindulatú Szoftver (Malware) továbbítása a Biztosított, vagy a Felhô Szolgáltató hálózatából;

b) a Biztosított számítógépes rendszere, illetve hálózata védelmének olyan meghibásodása, ami Illetéktelen Hozzáférést eredményez;

c) a Biztosított, vagy a Felhô Szolgáltató hálózatából indított, szolgáltatás megtagadást eredményezô sikeres szolgáltatásbénító támadás (Denial of Service támadás), amennyiben a Hálózatbiztonsági Esemény a Biztosítási kötvényben meghatározott Visszamenôleges hatály kezdeti idôpontját követôen következik be.

3.18. Az Értesítés Költségei azon természetes, vagy jogi személyek kiértesítésével kapcsolatosan ésszerû mértékben felmerült díjakat, költségeket és kiadásokat jelentik, amely személyek adatai, vagy információi elvesztek, illetve elveszhettek, ide értve bármely adatvédelmi hatóság, vagy azzal egyenértékû szervezet egy Adatfelelôsségi Esemény eredményeként szükségessé váló értesítésével összefüggésben felmerült költségeket is.

3.19. Az Operátor Hiba a Biztosított adatainak, vagy programjainak egy alkalmazott, vagy egy Felhô Szolgáltató általi véletlen törlését, megsemmisítését, vagy módosítását jelenti.

3.20. A PCI Bírságok és Kárrendezési Költségek jelentik mindazon összegeket, melyek megfizetése törvényesen követelhetô a Biztosítottól egy Kereskedelmi Szolgáltatási Megállapodás alapján, egy olyan Adatfelelôsségi Eseményt követôen, amely kártyatársaságok által közösen létrehozott adatbiztonsági szabvány (PCI SSC) megsértéséhez vezet, ideértve a bírságokat, ügykezelési díjakat, elôírások be nem tartása miatt kiszabott büntetéseket, csalárd ügyletek miatti visszatérítési kötelezettségeket, valamint bankkártyák újbóli kibocsátása és egy PCI szakértô kijelölése során felmerülô költségeket.

3.21. Biztosítási Idôtartam: a Biztosítási kötvényen feltüntetett meghatározott idôtartam

3.22. Public Relations Költségek: a Biztosító elôzetes jóváhagyásával felmerült ésszerû mértékû díjak, költségek és kiadások, amelyek a Biztosított jó hírnevével kapcsolatban elszenvedett károk enyhítését szolgálják.

3.23. Helyreállítási Költségek az alábbiakkal kapcsolatban merülnek fel:

a) Credit Monitoring Költségek;

b) Kiber Zsarolási Költségek;

c) Adat Helyreállítási Költségek;

d) Kivizsgálási Szakértôi Költségek;

e) Jogi Képviselet Költségei;

f) Értesítés Költségei; és

g) Public Relations Költségek.

3.24. Önrészesedés: a biztosítási kötvényen megjelölt összeg.

3.25. Visszamenôleges hatály kezdeti idôpontja: a Biztosítási kötvényen feltüntetett meghatározott dátum.

3.26. Illetéktelen Hozzáférés jelentése: a Biztosított számítógépes rendszerét, illetve hálózatát arra fel nem hatalmazott személy(ek) használja/használják, ideértve az alkalmazottakat is.

3.27. Várakozási Idô: a Biztosítási kötvényen feltüntetett meghatározott órák száma, melynek el kell telnie az Üzemszüneti veszteség biztosítási eseményt követôen. A Várakozási idôt követô idôszakra állapítható meg Üzletszüneti veszteség. A Várakozási Idô minden Üzemszüneti veszteség eseményre alkalmazandó.

4. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE

4.1. A szerzôdés létrejöhet szóban és írásban egyaránt.

Szóban jön létre a szerzôdés,

a) távollévôk között bármilyen, jognyilatkozat tételre, a jognyilatkozat közvetítésére, a jognyilatkozat rögzítésére alkalmas elektronikus eszköz, vagy alkalmazás felhasználásával, ha az elektronikus úton tett jognyilatkozatok ugyan nem elégítik ki a jelen szerzôdésben megfogalmazott írásbeliség követelményét, de a szerzôdés tartalma, a jognyilatkozat tétel idôpontja a jognyilatkozat tevôk személye, továbbá a felek egyezô akarata bizonyítható, vagy

b) jelen lévôk között, a jognyilatkozatok írásbeli rögzítése és aláírása nélkül, kizárólag szóbeli egyeztetés keretében feltéve, hogy a szerzôdés tartalma, a jognyilatkozat tétel idôpontja a jognyilatkozat tevôk személye, továbbá a felek egyezô akarata bizonyítható.

A felek szóban megkötött szerzôdésnek tekintik különösen a telefonon, vagy a biztosító által üzemeltetett, internet alapú program felhasználásával, vagy nyílt interneten, elektronikus levélben tett ügyfél ajánlatot és annak biztosító általi kifejezett, vagy hallgatólagos elfogadását.

A szerzôdés szóban történô megköthetôsége nem érinti a felek jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton, vagy megállapodáson alapuló azon kötelezettségét, amely írásbeli jognyilatkozat megkötésére kötelezi ôket.

Ha a szerzôdést nem írásban kötötték meg, a biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot (kötvényt) kiállítani.

Írásban jön létre a szerzôdés akár távollévôk, akár jelenlévôk között

a) ha a biztosítási szerzôdés lényeges tartalmát a felek papír alapú, vagy digitális adathordozón írásba foglalták és a felek saját kezûleg ellátták azt a rájuk jellemzô kézjegyükkel, vagy képviselô útján írták alá, vagy

b) ha a szerzôdés tartalma a megváltoztatás kizártsága mellett visszaidézhetô és a jognyilatkozat tevô személye és a jognyilatkozat megtételének idôpontja azonosítható (Ptk. 6:7 § (3). bek.), vagy

c) ha a felek külön okiratba foglalják a jognyilatkozataikat, azokat aláírják és ezek a jognyilatkozatok együttesen tartalmazzák a felek kölcsönös, egybehangzó akaratnyilatkozatát.

A felek írásbeli szerzôdéskötésnek tekintik különösen:

a) a papíralapon, vagy digitálisan rögzített szerzôdés kézzel írott aláírással történô megerôsítését,

b) az elektronikus úton rögzített dokumentum fokozott biztonságú elektronikus aláírással, vagy minôsített elektronikus aláírással történô megerôsítését,

c) az aláírás nélkül megkötött szerzôdést, ha a felek azt olyan informatikai, adatbiztonsági szempontból védett elektronikus rendszerben hozzák létre, amely alkalmas a tartalom jognyilatkozat megtételét követô megváltoztathatatlanságának szavatolása mellett a tartalom idôkorlát nélküli visszaidézhetôségére, a nyilatkozattétel és a nyilatkozattevô személyének azonosítására.

A biztosító az elektronikus úton történô szerzôdéskötés speciális szabályairól, a jognyilatkozat megtételéhez a biztosító által javasolt eszköz használatba vételekor tájékoztatja a jognyilatkozat tevôt.

4.2. A biztosítási szerzôdés létrejön, ha a Biztosító a Szerzôdô által tett ajánlatot a 15 napos kockázat-elbírálási határidôn belül elfogadja.

A Biztosító a szerzôdésrôl biztosítási fedezetet vállaló dokumentumot (kötvényt) állít ki. Ha a Biztosító a kötvényt az elbírálási határidôn belül állítja ki, akkor a szerzôdés létrejöttének napja a kötvény kiállításának napja.

4.3. A szerzôdés akkor is létrejön, ha a Szerzôdô ajánlatára a Biztosító 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban elôírt tájékoztatás birtokában, a Biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelôen tették. Ebben az esetben a szerzôdés az ajánlatnak a Biztosító részére történt átadása napjára visszamenô hatállyal jön létre, a kockázatelbírálás határidejét követô napon, az ajánlattal egyezô tartalommal.

4.4. Ha a fedezetet igazoló dokumentum (kötvény) a Szerzôdô fél ajánlatától eltér, és az eltérést a Szerzôdô fél a dokumentum kézhezvételét követôen késedelem nélkül nem kifogásolja, a szerzôdés a fedezetet igazoló dokumentum szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a Biztosító az eltérésre a Szerzôdô fél figyelmét a fedezetet igazoló dokumentum átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerzôdés az ajánlat tartalmának megfelelôen jön létre.

4.5. Ha a Biztosító az ajánlatot a fentiekben meghatározott határidôn belül visszautasítja, az ezen idôszak alatt bekövetkezett károkért helytállni nem tartozik.

4.6. A biztosítási ajánlat aláírásakor fizetett elsô biztosítási díjat az ajánlat visszautasítása esetén a Biztosító kamatok nélkül visszafizeti. A díj esetleges határidôn túli visszafizetése a Biztosító kockázatvállalását nem befolyásolja.

4.7. Ha a Biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerzôdés lényeges kérdésben eltér a Biztosító szerzôdési feltételétôl, a Biztosító a szerzôdés létrejöttétôl számított tizenöt napon belül javasolhatja, hogy a szerzôdést a szerzôdési feltételeknek megfelelôen módosítsák. Ha a Szerzôdô fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a Biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétôl számított tizenöt napon belül a szerzôdést harminc napra írásban felmondhatja.

4.8. Ha a Biztosító a szerzôdéskötés után szerez tudomást a szerzôdést érintô lényeges körülményekrôl vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentôs növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstôl számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerzôdés módosítására, vagy a szerzôdést harminc napra írásban felmondhatja. Ha a Szerzôdô fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétôl számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerzôdés a módosító javaslat közlésétôl számított harmincadik napon megszûnik, ha a Biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a Szerzôdô fél figyelmét felhívta.

Ha a szerzôdés egyidejûleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentôs megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a Biztosító az e pontban meghatározott jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.

4.9. A Biztosító által tett ajánlat is eredményezhet szerzôdést, ha azt az abban biztosítottként megjelölt személy elfogadja, aki a továbbiakban Szerzôdônek tekinthetô.

5. A SZERZŐDŐ ÉS A BIZTOSÍTOTT KÖZLÉSI, VALAMINT VÁLTOZÁS-BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGE

5.1. A Szerzôdô és a Biztosított a szerzôdéskötéskor és a kárbejelentéskor köteles a Biztosítóval a valóságnak megfelelôen, hiánytalanul közölni a biztosítás elvállalása és a káresemény ellenôrzése szempontjából lényeges minden olyan körülményt, amelyeket ismert vagy ismernie kellett, és amelyekre a Biztosító írásban kérdést tett fel.

A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelô válaszokkal a szerzôdô fél közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.

5.2. A közlésre, illetôleg változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a Szerzôdô felet és a Biztosítottat: egyikük sem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a Biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett és a közlésre, illetve bejelentésre köteles lett volna.

5.3. Az adatok valóságtartalmáért – beleértve a kárigényeket is – a Szerzôdô és a Biztosított is felelôs. A közölt adatok ellenôrzését a Biztosító részére lehetôvé kell tenni. A Biztosító ellenôrzési lehetôsége a Szerzôdôt és a Biztosítottat a közlési kötelezettség alól nem mentesíti.

5.4. A Szerzôdô és (Biztosított) köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülmények változását a Biztosítónak a változás bekövetkezését követô 8 napon belül, írásban bejelenteni. Lényegesnek tekinthetô mindaz a körülmény, amelyre vonatkozóan a biztosítási ajánlaton adat szerepel, akár kérdésre válaszolva, akár nyilatkozatként, különösen az alábbiak: gazdálkodó szervezet esetén a változás-bejelentési kötelezettség körébe tartozik átalakulásának, felszámolási-, csôd- vagy végelszámolási eljárása megindulásának bejelentése.

5.5. A közlésre, illetôleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetében a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerzôdéskötéskor ismerte vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

6. DÍJFIZETÉS

6.1. A biztosítás díja a biztosítás teljes Biztosítási Idôtartamára vonatkozik.

6.2. A felek egyéb megállapodása hiányában a biztosítási díj a biztosítás teljes tartamára elôre, egy összegben fizetendô.

6.3. Az egyszeri díjat a szerzôdés létrejöttekor kell megfizetni.

6.4. A díjfizetés módját és gyakoriságát az ajánlat és a Biztosítási kötvény is tartalmazza.

6.5. Ha a biztosítás díját a Szerzôdô a Biztosító képviselôjének fizeti (ide értve a díjátvételre biztosítói meghatalmazással rendelkezô többes ügynököt is), a díjat legkésôbb a fizetéstôl számított negyedik napon a Biztosító a számlájára beérkezettnek tekinti, de a Szerzôdô bizonyíthatja annak korábbi beérkezését is.

6.6. A Biztosító díj iránti igényét a biztosítási szolgáltatással szemben is érvényesítheti, beszámíthatja, abból levonhatja.

6.7. A Biztosító nem fizet kamatot a díj visszafizetésének eseteiben.

7. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS IDŐBELI ÉS TERÜLETI HATÁLYA

7.1. A szerzôdés a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumon (kötvényen) feltüntetett határozott idôtartamra jön létre.

7.2. A biztosító kockázatviselése legkorábban a biztosítási szerzôdés hatályba lépését megelôzôen a Biztosítási kötvényen visszaigazolt Visszamenôleges hatály kezdeti dátumát követôen okozott és a biztosítási idôtartam alatt bekövetkezett valamint a biztosítási szerzôdés megszûnését követôen 30 napon belül bejelentett károkra terjed ki

7.3. A Biztosító a jelen biztosítási feltételek alapján a világ bármely országában okozott és bekövetkezett károkkal kapcsolatos kártérítési igényre nyújt biztosítási fedezetet.

8. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE

A biztosító kockázatviselése és ezzel egyidejûleg a biztosítási szerzôdés megszûnik az alábbi esetekben:

8.1. Lejárat

A határozott idejû szerzôdés megszûnik a biztosítási idôtartam lejártával. Az esetleges további díjfizetés a szerzôdés tartamát nem hosszabbítja meg, a túlfizetés a Szerzôdônek visszajár.

8.2. Érdekmúlás, lehetetlenülés

Ha a biztosító kockázatviselésének kezdete elôtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszûnt, a szerzôdés vagy annak megfelelô része megszûnik.

Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszûnt, a szerzôdés vagy annak megfelelô része megszûnik.

Érdekmúlásnak minôsül a gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszûnése is.

8.3. Díjnemfizetés

Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító – a következményekre történô figyelmeztetés mellett

– a szerzôdô felet a felszólítás elküldésétôl számított 30 napos póthatáridô tûzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridô eredménytelen elteltével a szerzôdés az esedékesség napjára visszamenô hatállyal megszûnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.

Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a Biztosító a felszólítás elküldésétôl számított 30 napos póthatáridô megadásával eredménytelenül hívta fel a Szerzôdô felet a befizetés kiegészítésére, a szerzôdés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos idôtartamra marad fenn.

8.4. Megszûnés a kárkifizetés teljesítésével

A kárkifizetés esetén a biztosítás a 11 pont szerinti szolgáltatás teljesítése napjával megszûnik.

8.5. Biztosítási kockázat jelentôs növekedése miatti megszûnés

A biztosítási kockázat jelentôs növekedése esetén a szerzôdés a 10. xxxxxxx írtak szerint szûnik meg.

8.6. Rendes felmondás

Ha a biztosítási szerzôdés három évre, vagy annál rövidebb határozott idôtartamra jön létre, a felek a szerzôdést nem jogosultak felmondani.

Ha a szerzôdés három évnél hosszabb idôre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított idôtartam eltelte elôtt is felmondható, a negyedik évtôl kezdve a szerzôdést bármelyik fél évfordulóra felmondhatja. A felmondást 30 nappal az évforduló elôtt kell a másik félnek írásban megkapnia.

8.7. A biztosítási szerzôdés közös megegyezéssel történô megszüntetése

A felek írásba foglalt közös megegyezéssel a biztosítási szerzôdést bármikor megszüntethetik.

9. DÍJFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE ESETÉN

Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerzôdés megszûnik, a biztosító a biztosítási idôszak végéig járó díj megfizetését követelheti.

A szerzôdés megszûnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor a kockázatviselése véget ért. Ha az idôarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.

10. A BIZTOSÍTÁSI KOCKÁZAT JELENTŐS NÖVEKEDÉSE

Ha a biztosító a szerzôdéskötés után szerez tudomást a szerzôdést érintô lényeges körülményekrôl vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentôs növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstôl számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerzôdés módosítására, vagy a szerzôdést harminc napra írásban felmondhatja.

Ha a szerzôdô fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétôl számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerzôdés a módosító javaslat közlésétôl számított harmincadik napon megszûnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerzôdô fél figyelmét felhívta.

11. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

A biztosítási események bekövetkeztekor a Biztosító a következôk szerint nyújt szolgáltatást: Kár esetén értesítendô: Crawford & Company, Telefon: (x00) 00-000-000

11.1. A Biztosító a károkat és a jogi védekezési költségeket káreseményenként és évente a szerzôdésben megjelölt felsô összeghatárig téríti, függetlenül a károk darabszámától.

A jelen feltétel összes vonatkozó pontja szerinti Kártérítési igények, vagy Károk, melyek közvetlenül, vagy közvetetten bármely módon ugyanabból az okból, vagy eseménybôl erednek, vagy ahhoz kapcsolódnak, egyetlen, az elsô ilyen kártérítési igény napján bejelentett kártérítési igénynek tekintendôk. A jelen biztosítási fedezet összes vonatkozó

pontja szerinti Kártérítési igények, vagy Károk, melyek egynél több fedezeti pontot érintenek, egyetlen követelésnek fognak minôsülni.

11.2. A Biztosító a szolgáltatást Magyarország hivatalos pénznemében teljesíti.

11.3. A Biztosító teljesítési (kárfizetési) kötelezettsége a kárrendezéshez szükséges utolsó irat beérkezését követô 15. munkanapon válik esedékessé.

11.4. A Biztosító ellenôrzést gyakorol minden érvényes kárigény, rendezése fölött és saját hatáskörében dönti el bármely kárigény, illetve lehetséges kárigény kivédését, vagy rendezését célzó magatartását. A Kártérítési igény rendezésének bármely szakaszában a Biztosító dönthet úgy, hogy kifizeti a Kártérítési Limitösszegét, vagy azt az összeget, amely a kártérítési limit összegébôl a korábbi kifizetéseket követôen fennmaradt.

11.5. A Biztosítónak joga van vizsgálni a szerzôdés létrejöttének körülményeit és a biztosítottságot.

11.6. Amennyiben a Biztosított visszautasítja a Biztosító által a 11.1. pont szerint a károsult részére felajánlott és a károsult által elfogadott kártérítést, úgy a Biztosítottnak jogában áll folytatni a kár további kivizsgálását és a jogi védekezést. Ebben az esetben viszont a továbbiakban felmerülô költségek 25%-a a Biztosítót, 75%-a a Biztosítottat terheli.

11.7. A szerzôdés létrejöttével a Biztosítottak tudomásul veszik, hogy a szerzôdés az általuk benyújtott adatok, dokumentumok és nyilatkozatok alapján jött létre, megújítás esetén ideértve a pótlólag benyújtott adatokat, dokumentumokat és nyilatkozatokat is, és a Biztosító a kötvényt ezek figyelembevételével adta ki. Ezen adatok, dokumentumok és nyilatkozatok a szerzôdés részét képezik.

11.8. Tûzfal és antivírus használata, valamint adatmentés

11.8.1. A Biztosított kötelessége, hogy megfelelô, kereskedelmi forgalomban vásárolt tûzfallal és antivírus programmal rendelkezzen a teljes hálózatán.

11.8.2. A Biztosított vagy a Felhôszolgáltató kötelessége a kritikus adatok mentése legfeljebb 7 napi rendszerességgel. Amennyiben ezeket az adatokat hordozható eszközökre mentik, ezen eszközöket az adattárolás helyétôl eltérô helyen kell biztonságos módon tárolni.

12. KÁRBEJELENTÉS ÉS KÁRRENDEZÉS

12.1. A biztosítási eseményt (Kártérítési igényt, Kárt, vagy Üzemszüneti veszteség eseményt) a legrövidebb idôn, de legkésôbb a tudomásszerzéstôl számított 7 napon belül be kell jelenteni a Biztosítónak, és lehetôvé kell tenni a kárbejelentés tartalmának ellenôrzését. A bejelentést minden esetben írásban is rögzíteni kell, továbbá a Biztosítottnak továbbítania kell az eseménnyel kapcsolatos információkat és dokumentációt a Biztosító elôírása szerint.

12.2. A Biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a Szerzôdô fél, illetve a Biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a

12.1. pontban megállapított határidôn belül a Biztosítónak nem jelenti be, a szükséges értesítést nem adja meg, vagy az értesítések tartalmának ellenôrzését nem teszi lehetôvé, és emiatt a Biztosító kötelezettsége szempontjából bármely lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.

12.3. A Biztosított köteles értesíteni a Biztosítót minden olyan körülményrôl, amely Kártérítési igényhez vezethet, megjelölve annak okát. Amennyiben a késôbbiekben közvetlen, vagy közvetett módon Kártérítési igényt támasztanak a Biztosítottal szemben az említett körülményekbôl adódóan, vagy azokhoz bármilyen módon kapcsolódóan, akkor a Kártérítési igény úgy tekintendô, hogy azt akkor jelentették be, amikor a Biztosított a körülményekrôl értesítést küldött a Biztosító részére.

12.4. A Biztosított nem ismerhet el, illetve nem vállalhat semmilyen felelôsséget, nem köthet egyezségi megállapodást és nem hagyhat jóvá bírói ítéletet a Kártérítési igénnyel kapcsolatban a Biztosító elôzetes írásos jóváhagyása nélkül. A Biztosító nem késleltetheti vagy tagadhatja meg indokolatlanul a hozzájárulását.

12.5. Feltéve, hogy a Biztosított betartja a 12.1., 12.3. és 12.4. pontokban foglalt rendelkezéseket és a jelen kötvény szerinti Kártérítési Limitre és a Védekezés Költségeire nézve elôírtakat, a Biztosító kész a Kártérítési igényre vonatkozó végleges rendelkezés meghozatala elôtt a folyamatban lévô káreseményre vonatkozóan megelôlegezni a Védekezés Költségeit. A Biztosított elfogadja, hogy vissza kell fizetnie minden megelôlegezett Védekezési Költséget, ha késôbb kiderül, hogy a Kártérítési igényre Biztosítói szolgáltatás nem teljesíthetô.

13. A KÁR ESETÉN A BIZTOSÍTÓHOZ BENYÚJTANDÓ INFORMÁCIÓK, IRATOK

A Biztosított köteles a kárrendezési eljárás során a Biztosítóval együttmûködni, és minden szükséges információt megadni.

A kárkifizetési igény elbírálásához a Biztosítóhoz be kell nyújtani az alábbiakat:

a) minden a kommunikációval kapcsolatos dokumentációt (pl. e-mailek, feljegyzések, egyetértési megállapodások, kár részletei, stb.), minden egyéb iratot, amelyet a Biztosított a kárigény elbírálásához, továbbá a jogosultság, a biztosítási esemény és a kárösszeg megállapításához szükségesnek tart.

b) a kárt igazoló dokumentáció, amely alátámasztja a bruttó profit csökkentését összehasonlítva a pénzügyi elôjelzéssel, továbbá a káresemény miatt elveszett vagy megrongálódott dokumentumok listája

c) minden egyéb, a biztosítási eseménnyel kapcsolatos dokumentáció, amely a Biztosítotti kárrendezéshez kapcsolódik.

A fenti dokumentumok beszerzése és benyújtása a Biztosított feladata, amelynek költségei a Biztosítottat terhelik.

A Biztosító a szolgáltatási igény elbírálásához a becsatolt iratokat ellenôrizheti, illetôleg a bejelentett igény elbírálásával összefüggô egyéb iratokat szerezhet be. A fentiekben felsorolt okiratokon kívül a Biztosított jogosult a károk és költségek egyéb okmányokkal, dokumentumokkal, illetôleg egyéb módon történô igazolására, a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

14. KIZÁRÁSOK

A Biztosítót nem terheli helytállási kötelezettség az alábbi okokból bekövetkezô. illetve azokkal összefüggésbe hozható Károkért és Kártérítési igényekért:

14.1. halál, testi sérülés, vagy tárgyi eszköz elvesztése, vagy károsodása, azonban ez a kizárás nem vonatkozik az Adatfelelôsségi Esemény, vagy Hálózatbiztonsági Esemény következtében beálló lelki sérülésbôl eredô tisztán sérelemdíj igényekre.

Elektronikus formában tárolt adatok nem számítanak tárgyi eszköznek.

14.2. a Biztosított által a Biztosítási Idôtartam kezdete elôtt már ismert ténybôl, vagy körülménybôl adódó, vagy annak tulajdonítható, vagy arra alapozható kár illetve kártérítési igény.

14.3. a Biztosított bármelyik vezetô tisztségviselôje, partnere, vagy igazgatója által elkövetett, vagy tudtával megtörtént, bármely szándékos, bûnügyi, vagy csalárd cselekedetbôl adódó Kár, illetve Kártérítési igény.

14.4. a Biztosított közvetlen üzemeltetési irányítása alá nem tartozó bármely mûködési hibából, áramkimaradásból, vagy áramszolgáltatási hibából, közmûszolgáltatásból, mûholdas kapcsolatból, vagy telekommunikációs külsô szolgáltatásból adódó Kár illetve Kártérítési igény.

14.5. háború, megszállás, háborús hadmozdulatok, polgárháború, lázadás, zavargás, zendülés, forradalom, felkelés, vagy civil megmozdulás.

14.6. a Biztosított,vagy más személy (beleértve a Felhô Szolgáltatót is) csôdjéhez, felszámolásához, végelszámolásához vagy fizetésképtelenségéhez kapcsolódó Károk és Kártérítési igények.

14.7. Xxxxxx minden olyan biztosítási fedezet, kifizetés, szolgáltatás, juttatás, ideértve a Biztosított bármilyen jövedelmét, üzletét és tevékenységét, amellyel összefüggésben Kár következik be vagy Kártérítési igény fogalmazódik meg, ha az megsért bármilyen kereskedelmi vagy gazdasági szankciót vagy bármilyen jogi elôírást az adott országban, ideértve a GDPR szabályok megsértése miatt kirótt bírságot. Jelen rendelkezés felülír minden más feltételt és megállapodást.

14.8. a Biztosított bármely applikációjának, rendszerének, vagy hálózatának naprakésszé tételével, vagy fejlesztésével járó költségek.

14.9. a) a Biztosított igazgatója, vagy tisztségviselôje ellen vezetô tisztségviselôi minôségében indított eljárás;

b) a munkáltatói felelôsség körében a Biztosított munkavállalóinak okozott károk ideértve a jogtalan elbocsátást, vagy bármely munkaszerzôdés illetve más megállapodás megszegését, szakképzési vagy gyakornoki szerzôdés megszüntetését;

c) akár munkavállalók, akár mások ellen irányuló szexuális, faji, vagy más jellegû zaklatás, vagy molesztálás, illetve szexuális, faji, etnikai, szexuális hajlam, vallási és/vagy életkor alapú diszkrimináció, vagy hatalommal való visszaélés, illetve bármely más jellegû diszkrimináció, hatalommal való visszaélés.

14.10. a) azbesztbôl, vagy bármely, azbeszt jelenlétébôl eredô tényleges, vagy állítólagos sérülés, vagy károsodás, amely azbeszt használatával, jelenlétével, létezésével, érzékelésével, eltávolításával, kiküszöbölésével, vagy elkerülésével, vagy azbeszt hatásának való kitettséggel kapcsolatos;

b) károk, amelyeket közvetlenül, vagy közvetetten az alábbiak okoznak:

i) radioaktivitásból, vagy nukleáris fûtôanyagokból, vagy nukleáris hulladékokból eredô ionizációs sugárzás, illetve sugárszennyezés;

ii) bármely robbanásveszélyes nukleáris létesítmény, vagy annak nukleáris eredetû, radioaktív, toxikus, robbanásveszélyes vagy más módon veszélyes komponense.

c) szennyezés, vagy szennyezettség által közvetlenül vagy közvetetten okozott károk;

d) az alábbiakban definiált elektromágneses mezô, vagy sugárzás, vagy elektromágnesesség hatásából ered, annak tulajdonítható, vagy következményként jelentkezik:

i) az elektromágneses mezô olyan erôteret jelent, amit az egymással társuló elektromos és mágneses komponensek alkotnak;

ii) az elektromágneses sugárzás az egymást követô elektromágneses hullámok sorozatát jelenti;

iii) az elektromágnesesség olyan mágnesesség, amit elektromos áram hatása hoz létre.

14.11. tûz, villámcsapás, robbanás, repülôgép, becsapódás, baleset, vagy más elemi károk.

14.12. bármely nem kódolt/titkosított hordozható média-eszköz Biztosított általi elvesztésébôl adódó károk ideértve a laptopokat, okostelefonokat, tableteket és pendrive-okat is.

14.13. bármely olyan kár, ami abból ered, hogy a Biztosított nem rendelkezett kereskedelmi forgalomban vásárolt tûzfallal és antivírus programmal a teljes hálózatán,

14.14. kéretlen levelekre (spam) és telemarketingre vonatkozó jogszabályok megsértése,

14.15. a Biztosított saját tulajdonában vagy kezelésében, felelôs ôrizetében lévô pénzeszközök, és egyéb javak elektronikus átutalásából, eredô Károk és Kártérítési igények.

14.16. a Biztosított által szerzôdésben, megállapodásban vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt szerzôdéses feltétel vagy kötelezettség, amely a Biztosított jogszabályban megállapított szigorúbb helytállási kötelezettségén alapul. Ez a kizárás nem vonatkozik a feltétel 2.20. pontja szerinti fedezetre.

14.17. szabadalmak, illetve kereskedelmi titok jogellenes felhasználásából, vagy eltulajdonításából eredô Károk és Kártérítési igények.

14.18. Szakmai vagy szolgáltatási hibára visszavezethetô Károk és Kártérítési igények.

14.19. Károk és Kártérítési igények, amelyek azzal összefüggésben merülnek fel, hogy a Biztosított vagy a Biztosítottal szerzôdésben álló Felhôszolgáltató a kritikus fontosságú adatokat legfeljebb 7 naponta nem menti ki hordozható eszközre és ezeket az eszközöket nem az adattárolás helyétôl eltérô helyen tárolja.

15. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE

15.1. A Biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással:

a) a Szerzôdô fél vagy a Biztosított,

b) a velük közös háztartásban élô hozzátartozójuk,

c) a Biztosított, illetve Szerzôdô üzletvezetésre jogosult tagja, továbbá vezetô beosztású illetôleg a biztosított vagyontárgy kezelésével együtt járó munkakört betöltô alkalmazottja, tagja vagy megbízottja,

d) a biztosított jogi személynek a vezetô beosztású tisztségviselôje vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, tisztségviselôje, munkavállalója vagy megbízottja okozta.

Ezeket a rendelkezéseket a kármegelôzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell (a 16.7. pontban foglaltak szerint).

15.2. Ha a Biztosítási Idôtartam során bármely személy, csoport, vagy szervezet megszerzi a Biztosított kibocsátott részvénytôkéje 50%-át meghaladó részesedés feletti ellenôrzést, vagy megváltoztatja a Biztosított tulajdonosi körének vagy igazgazótanácsának összetételét, akkor a jelen kötvénnyel visszaigazolt fedezet csak az ilyen jellegû eladás, cégösszevonás, vagy irányítás hatályos dátumát megelôzôen bekövetkezô Üzletszüneti veszteség Események, Adatfelelôsségi Események, vagy a Hálózatbiztonsági Események eseteire korlátozódik, kivéve ha Biztosító beleegyezik a kötvény által biztosított fedezet kiterjesztésébe és a Biztosított elfogadja biztosítási fedezet kiterjesztésére szolgáló feltételeket.

16. KÁRMEGELŐZÉS, KÁRENYHÍTÉS

16.1. A Szerzôdô fél és a Biztosított a kár megelôzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani. Ezt az elvárhatósági követelményt kell támasztani abban az esetben is, ha a szerzôdés szabályozza a Szerzôdô fél és a Biztosított kármegelôzési teendôit, elôírja a kár megelôzését vagy enyhítését célzó eszközöket, eljárásokat, szakképzettségi követelményeket.

16.2. A Szerzôdô fél és a Biztosított a Biztosító elôírásai és a káresemény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni.

16.3. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.

16.4. A Biztosító mentesül a károk megtérítése alól, ha az 16.1. pontban megjelölt személyek kárenyhítési vagy kármegelôzési kötelezettségüknek nem tesznek eleget.

17. MEGTÉRÍTÉSI IGÉNY

17.1. A Biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztartásban élô hozzátartozó. A megszûnt követelés biztosítékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják.

17.2. Ha a Biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles errôl a Biztosítottat tájékoztatni, és a Biztosított kérésére köteles a biztosított igényét is érvényesíteni. A Biztosított igényének érvényesítését a Biztosító a költségek elôlegezésétôl teheti függôvé. A megtérült összegbôl elsôként a Biztosított követelését kell kielégíteni.

18. ELÉVÜLÉS

A biztosítási szerzôdésbôl eredô igények egy év alatt elévülnek.

19. IRÁNYADÓ JOG

A Biztosított és a Biztosító között fennálló bármilyen (akár károkkal kapcsolatos, akár szerzôdésen kívüli) jogvitát a szerzôdô felek a kötvényen megjelölt joghatály szerint rendeznek. Ha ez a megállapodás bármilyen mértékben érvénytelen, jogellenes vagy betarthatatlan, akkor ezen rész kivételével a megállapodás többi része változatlanul érvényben marad.

20. JOGÁTRUHÁZÁS

Jelen szerzôdés és a jelen szerzôdés szerinti bármilyen jog vagy követelés a Biztosító elôzetes írásos hozzájárulása nélkül nem ruházható át harmadik félre.

21. VEGYES RENDELKEZÉSEK

21.1. Egyes adózási szabályok

A szerzôdésre a hatályos Személyi jövedelemadóról (továbbiakban: SZJA) szóló törvény, és az Adózás rendjérôl szóló törvény (továbbiakban: ART) megfelelô rendelkezései érvényesek. Ha a Szerzôdô az ART szerint kifizetônek minôsül, akkor – az elôbbi két jogszabályon kívül – szerzôdése mindazon anyagi jogszabályok (például társadalombiztosítási járulékról, egészségügyi hozzájárulásról, foglalkoztatás elôsegítésérôl és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény, stb.) érvényesek, amelyek érintik a biztosítási jogviszonyból származó jövedelem közteherviselési kötelezettségét.

21.2. A biztosítási tevékenységrôl szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) 123.§ (1) bek.

A biztosító biztosítási szerzôdésbôl eredô kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelôzô állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmi adó köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelô összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelybôl annak összege kiszámítható.

21.3. Bit. 122/A. §

(1) Ha a szerzôdéskötést követôen a biztosítási szerzôdésre tekintettel igénybe vehetô adókedvezményre vagy adójóváírásra jogosító jogszabályi feltételek megváltoznak, a biztosító a jogszabályváltozás hatálybalépését követô hatvan napon belül javaslatot tehet a biztosítási szerzôdés vagy az ahhoz kapcsolódó általános szerzôdési feltételek megváltozott szabályozásra tekintettel történô módosítására annak érdekében, hogy a szerzôdés tartalma az adókedvezmény vagy adójóváírás igénybevételére jogosító feltételeknek megfeleljen.

(2) Ha a szerzôdô fél a módosító javaslatot az arról szóló tájékoztatás kézhezvételétôl számított harminc napon belül nem utasítja el, a szerzôdés a módosító javaslatban meghatározott feltételekkel a jogszabályváltozás hatálybalépésének idôpontjával módosul.

(3) A biztosító a (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatásban a Bit. 152. § (1) bekezdésében meghatározott módon tájékoztatja a szerzôdô felet a szerzôdést vagy az általános szerzôdési feltételeket érintô változásokról.

(4) A módosító javaslat szerzôdô általi elutasítása nem adhat alapot a szerzôdés biztosító általi felmondására.

I. melléklet

Adatvédelmi és fogyasztóvédelmi általános ügyféltájékoztató,

amely az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt.-vel kötött biztosítási szerződések elválaszthatatlan részét képezi.

Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. vonatkozó biztosítási szabályzatai részletes tájékoztatást adnak a biztosítási szerzôdés részletes jellemzôirôl, a feleket az adott szerzôdés szabályai szerint megilletô jogokról és kötelezettségekrôl, továbbá – amennyiben a kiválasztott biztosítás szempontjából jelentôséggel bírnak – az egyes befektetési kockázatokról. A szerzôdô minden esetben lehetôséget kap arra, hogy alaposan áttanulmányozza a biztosítás (általános, különös – és szükség szerint kiegészítô –) szerzôdési feltételeit, a szolgáltatások várható adatait, és ezek ismeretében kösse meg biztosítási szerzôdését.

1. A BIZTOSÍTÓ ADATAI

1.1. Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zártkörûen mûködô Részvénytársaság (rövidített neve: Aegon Magyarország Zrt.).

A Társaság az 1016/1986. (IV.17.) MT számú határozatával megalapított Állami Biztosító általános jogutódja. A társaságot a Fôvárosi Törvényszék, mint Cégbíróság a 00-00-0000000 szám alatt tartja nyilván.

Adószám: 10389395-4-44.

A társaság székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 0.

1.2. Felügyeleti szerv: Magyar Nemzeti Bank

1.3. Ügyfélszolgálat:

Központi Ügyfélszolgálati Iroda címe: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 0–0.

Ügyfélszolgálati irodák listája megtekinthetô: xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxx/xxxxxxx-xxxxxxxxxxxxxxxx-xxxxxx.xxxx Telefonszám: (x00) 0-000-0000

E-mail cím: xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxx

1.4. A biztosító köteles évente jelentést közzétenni fizetôképességérôl és pénzügyi helyzetérôl. A jelentés kötelezô tartalma a biztosító honlapján (xxx.xxxxx.xx) elôször 2017-ben tekinthetô meg a 2016-os évre vonatkozóan.

2. PANASZKEZELÉS

2.1. A biztosító biztosítja, hogy az ügyfél és a fogyasztói érdekképviseleti szervek (a továbbiakban együtt e § alkalmazásában: ügyfél) a biztosító, az általa alkalmazott vagy megbízott ügynök vagy – adott termék kapcsán – általa megbízott kiegészítô biztosításközvetítôi tevékenységet végzô személy magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.

A biztosító „Panaszkezelési szabályzata” elérhetô és megtekinthetô az ügyfélszolgálati irodákban, illetve a honlapon: xxxxx://xxx. xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxxx-xxxxxxxxxx.xxxx

Szóbeli panasz:

a) személyesen: valamennyi, az ügyfelek számára nyitva álló helyiségben (Ügyfélszolgálati Irodák, Értékesítési pontok), azok nyitvatartási idejében. Az irodák címe, és nyitvatartási ideje a xxx.xxxxx.xx honlapon megtalálható.

b) telefonon: (x00) 0-000-0000 (hétfôn 8–20 óráig, egyéb munkanapokon 8–18 óráig)

Írásbeli panasz:

a) személyesen vagy más által az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben átadott irat útján

b) postai úton: Központi panasziroda, 1813 Budapest, Pf. 245

c) telefaxon: (x00) 0-000-0000

d) elektronikus úton: xxx.xxxxx.xx honlapon elhelyezett on-line panaszbejelentô lapon vagy a xxxxxx@xxxxx.xx e-mail címen. E-mailen biztonsági okokból csak általános információkat adunk, a panaszra adott érdemi választ postai úton küldjük meg.

e) adatkezelési ügyben (elektronikus levélben): xxxxxxxxxxx@xxxxx.xx

2.2. Jogorvoslat

A panasz teljes vagy részleges elutasítása, vagy a panasz kivizsgálására elôírt 30 napos törvényi válaszadási határidô eredménytelen eltelte esetén, a fogyasztó1 a 3. pontban feltüntetett testületekhez, illetve hatóságokhoz fordulhat.

3. JOGORVOSLATI FÓRUMOK

3.1. A szerzôdés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszûnésével, továbbá szerzôdésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén, Békéltetô Testületi eljárást kezdeményezhet, vagy a polgári perrendtartás szabályai szerint bírósághoz fordulhat.

Pénzügyi Békéltetô Testület:

Székhelye: Magyar Nemzeti Bank, 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 39. Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank, 1525 Budapest, Pf. 172

Telefon: (x00) 00-000-000

E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx.

Bôvebben a xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx honlapon kaphat tájékoztatást. Az Aegon a Testület elôtt általános alávetési nyilatkozatot nem tett.

Bíróság: az ügyre hatáskörrel és illetékességgel rendelkezô bíróság (xxx.xxxxxxx.xx)

3.2. A szolgáltató magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó, 2013. évi CXXXIX. MNB tv. fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén, a fogyasztó fogyasztóvédelmi ellenôrzési eljárást kezdeményezhet.

Fogyasztóvédelmi eljárás:

Magyar Nemzeti Bank

Székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank, 1534 Budapest BKKP, Pf. 777 Telefon: (x00) 00-000-000

E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

Bôvebben a xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx honlapon kaphat tájékoztatást.

A fogyasztónak minôsülô ügyfél a Pénzügyi Békéltetô Testület, illetve a Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ elôtt megindítható eljárás alapjául szolgáló „Kérelem” nyomtatvány megküldését igényelheti.

Az igénylés módja:

Telefonon: (x00) 0-000-0000

Postai úton: 9401 Sopron, Pf. 22 E-mailen: xxxxxx@xxxxx.xx.

A nyomtatványt igazolható módon, költségmentesen, haladéktalanul meg kell kiküldeni, az ügyfél kérésének megfelelôen e-mailen vagy postai úton. A biztosító a nyomtatványokat elérhetôvé teszi a honlapján, a xxx.xxxxx.xx weboldalon és az ügyfélszolgálat részére nyitva álló helyiségeiben is.

3.3. Fogyasztónak nem minôsülô ügyfél:

A fogyasztónak nem minôsülô ügyfél, panaszának a biztosítóhoz történô benyújtását követôen, jogorvoslatért az ügyre hatáskörrel és illetékességgel rendelkezô bírósághoz fordulhat (xxx.xxxxxxx.xx).

4. BIZTOSÍTÁSI TITOK, ADATKEZELÉS

A biztosító a biztosítási tevékenységrôl szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) felhatalmazása alapján biztosítási titoknak minôsülô adatokat kezel. A biztosító a személyes adatokat a biztosítási szerzôdés fennállásának idején, valamint azon idôtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetô. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplô adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, az egészségügyi adatokat vagy az adatvédelmi törvény szerinti különleges adatokat 20 év elteltével törölni kell.

1. Fogyasztón az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül es célok érdekében eljáró természetes személyt kell érteni.

4.1. Biztosítási titok minden olyan – minôsített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítô rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítô ügyfeleinek – ideértve a károsultat is – személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerzôdéseire vonatkozik.

Bit. 135. §

(1) A biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minôsülô adatait, amelyek a biztosítási szerzôdéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzôdés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzôdésbôl származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott céltól eltérô célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél elôzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható elôny.

(3) A biztosítási titok tekintetében, idôbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetôit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

Bit. 136. §

Az ügyfél egészségi állapotával összefüggô, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérôl és védelmérôl szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a 135. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

Bit. 137. §

Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselôje a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

Bit. 138. §

(1) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a nyomozás elrendelését követôen a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,

c) büntetôügyben, polgári peres vagy nem-peres eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértôvel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró fôhitelezôvel, Családi Csôdvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelôvel, bírósággal

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel, továbbá az általa kirendelt szakértôvel,

e) a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,

j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyûjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) a törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezetô kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezetô kárnyilvántartó szervvel, továbbá a jármûnyilvántartásban nem szereplô gépjármûvekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggô hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyilvántartási szervével,

m) az állomány-átruházás keretében átadásra kerülô biztosítási szerzôdési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevô biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelô szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezôvel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselôvel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzôkönyvébôl a balesetben érintett másik jármû javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzôvel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli Biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli Biztosítóval, biztosításközvetítôvel,

q) a feladatkörében eljáró alapvetô jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

s) a bonus–malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a Biztosítóval,

t) a mezôgazdasági biztosítási szerzôdés díjához nyújtott támogatást igénybe vevô biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezôgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelôs miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel

szemben, ha az a)–j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni.

A cél és a jogalap igazolásának minôsül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

(2) Az (1) bekezdés e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerzôdésbôl eredô adókötelezettség alá esô kifizetésrôl törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

(2a) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredô követeléshez kapcsolódó biztosítási szerzôdés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját.

(3) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történô adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés elômozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetésérôl, valamint az ezzel összefüggô egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi

XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttmûködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

(3a) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történô adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

(4) A biztosító vagy a viszontbiztosító az (1) és (6) bekezdésekben, a 137. §-ban, a 138. §-ban és a 140. §-ban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

(5) A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül az (1) bekezdésben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

(6) A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elôsegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel van összefüggésben.

(7) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

(8) Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenôrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történô átadása.

Bit. 139. §

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bûnüldözô szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bûnüldözô szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot,

b) a pénzügyi információs egységként mûködô hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelôzésérôl és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot.

Bit. 140. §

(1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történô adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelô szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Info tv.) 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.

(2) A biztosítási titoknak minôsülô adatoknak másik tagállamba történô továbbítása esetén a belföldre történô adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Bit. 141. §

(1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelybôl az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyû vállalkozás székhelye (fôirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minôsülô adatok átadása,

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítô felügyeletérôl szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történô adatátadás.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

Bit. 142. §

(1) Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplô személyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a 136. § alá esô adatok vagy az Info tv. szerint különleges adatnak minôsülô adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.

(2) A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 138. § (1) bekezdés b), f ) és j) pontjai, illetve a 138. §

(6) bekezdése alapján végzett adattovábbításokról.

(3) A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon idôtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetô.

Bit. 143. §

(1) A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerzôdés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthetô.

(2) A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

(3) E törvény alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.

(4) Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerzôdésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

4.2. A biztosítási titokra és az üzleti titkokra vonatkozó közös szabályok Bit. 147. §

(1) Biztosító és a viszontbiztosító jogutód nélküli megszûnése esetén a biztosító és a viszontbiztosító által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétôl számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

(2) Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekû adatok nyilvánosságára és a közérdekbôl nyilvános adatra vonatkozó – az Info tv.-ben meghatározott – adatszolgáltatási kötelezettség esetén.

(3) Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban foglaltakat kell megfelelôen alkalmazni.

4.3. A veszélyközösség védelme céljából történô adatátadás

A jelen ügyfél-tájékoztató értelmében a Bit. 149. § (1) bekezdése alapján a biztosító (e § alkalmazásában: megkeresô biztosító) – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerzôdésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerzôdésnek megfelelô teljesítése, a biztosítási szerzôdésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más megkeresett biztosítóhoz az e biztosító által – a Bit. 135. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével – kezelt és meghatározott adatok vonatkozásában.

A Bit. 149.§ (6) bekezdése értelmében a Biztosító a (Bit. 1. melléklet A) rész 3. és 10. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó) szerzôdés teljesítésével kapcsolatosan a jármû jármûazonosító adatai (rendszáma, alvázszáma) alapján – az 1. melléklet A) rész 10. pontjában meghatározott ágazathoz tartozó károk esetén a károsult elôzetes hozzájárulása nélkül is – jogosult az alábbi adatokat kérni:

a) az adott jármûvet érintôen bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat, így különösen a káresemény idôpontjára, jogalapjára, a jármû sérüléseire és az azokkal kapcsolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkeresô biztosító által megjelölt gépjármûben bekövetkezett, de nem gépjármû által okozott károk adatait is,

b) az adott jármûvet érintôen a biztosító által elvégzett kárfelvétel tényeire, a kár összegére vonatkozó információkat.

Bit. 150. §

(1) A biztosítók – a Bit. 1. számú Melléklet A) rész 3–6. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerzôdésekkel kapcsolatban

– a biztosítási szerzôdés vonatkozásában – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a szolgáltatások jogszabályoknak és szerzôdésnek megfelelô teljesítése, a biztosítási szerzôdésekkel kapcsolatos visszaélések kiszûrése céljából közös adatbázist (a továbbiakban: Adatbázis) hozhatnak létre, amely tartalmazza

a) a szerzôdô személy azonosító adatait;

b) a biztosított vagyontárgy azonosító adatait;

c) az a) és b) pontokban meghatározott szerzôdôt vagy vagyontárgyat érintô korábbi biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat; és

d) a biztosító megnevezését és a biztosítást igazoló okirat számát.

(2) A biztosító az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az adat keletkezését követô harminc napon belül továbbítja az Adatbázisba.

(3) A biztosító – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerzôdésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerzôdésnek megfelelô teljesítése és a visszaélések megakadályozása céljából az Adatbázisból adatot igényelhet.

(4) Az Adatbázis kezelôje a jogszabályoknak megfelelô igénylés szerinti adatokat nyolc napon belül köteles átadni az igénylô biztosítónak.

(5) Nem áll fenn a biztosító titoktartási kötelezettsége az Adatbázis irányában, az Adatbázisba való adatátadás vonatkozásában, továbbá az Adatbázis kezelôjét terhelô biztosítási titok megtartására vonatkozó kötelezettsége a biztosító vonatkozásában, amely a jogszabálynak megfelelô igényléssel fordul hozzá.

(6) Az Adatbázis kezelôjének az Adatbázisban kezelt adatokra vonatkozó titoktartási kötelezettségére, továbbá a kezelt adatokra vonatkozó igénylések teljesítésére nézve a biztosítási titokra vonatkozó szabályok megfelelôen alkalmazandóak.

(7) Az Adatbázis kezelôje – amennyiben a megkeresés érdemi megválaszolása a kért adatok hiányában nem lehetséges – a hozzá intézett, a Bit. 138. § (1) bekezdés – azaz jelen kiegészítô ügyfél-tájékoztató 4.4. pont – b), f ), q) és r) pontjában, illetve a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelô igényléseket köteles továbbítani a megkereséssel érintett biztosítási ágazatok mûvelésére tevékenységi engedéllyel rendelkezô biztosítók számára. Az Adatbázis kezelôje az igénylés továbbításáról az igénylôt egyidejûleg köteles tájékoztatni.

(8) Az igénylô biztosító az igénylés eredményeként kapott adatokat a biztosítandó vagy biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a (3) bekezdésben meghatározottól eltérô célból nem kapcsolhatja össze.

(9) Az Adatbázisban továbbított adatok helyességéért és pontosságáért az azt továbbító biztosító felelôs.

(10) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok a (11) bekezdésben meghatározott kivétellel a nyilvántartásba vételt követô öt évig kezelhetôk.

(11) Biztosítási szerzôdés létrejötte esetén az (1) bekezdésben meghatározott adatok a szerzôdés fennállása alatt, a szerzôdésbôl származó igények elévüléséig kezelhetôk az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban. A szerzôdés megszûnésének és a szerzôdésbôl származó igények elévülésének tényérôl a biztosító tájékoztatja az Adatbázis kezelôjét.

(12) Az Adatbázisból adatot igénylô biztosító az adatigénylés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követô kilencven napig kezelheti.

(13) Ha az igénylés eredményeként az igénylô biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés (12) bekezdésben meghatározott idôtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás jogerôs befejezéséig.

(14) Ha az igénylés eredményeként az igénylô biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követô egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követô egy évig kezelhetô.

(15) Az Adatbázisból adatot igénylô biztosító az adatigénylés eredményeként tudomására jutott adatot csak az (1) bekezdésben meghatározott célból kezelheti.

(16) Az igénylô biztosító a (3) bekezdésben meghatározott igénylésrôl, az abban szereplô adatokról, továbbá az igénylés teljesítésérôl az ügyfelet a biztosítási idôszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére az Info tv.-ben szabályozott módon tájékoztatja.