Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
SIGNAL EXPRESSZ 2.0 Csoportos Balesetbiztosítási Általános és kiegészítő Szerződési Feltételek (ÁSZF) 3
Kiegészítő biztosítási feltételek 24
Baleseti halál 24
Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás 24
Baleseti kórházi napidíj 25
Baleseti eredetű plasztikai műtét 26
Csonttörés, csontrepedés 26
Égési sérülési térítés 27
Magánemberi felelősségbiztosítás 28
Tanulási támogatás 32
Baleseti műtéti xxxxxxx 00
Közúti közlekedési baleseti halál 34
Közúti közlekedési beleseti eredetű maradandó egészségkárosodás 34
Baleseti keresőképtelenség xxxxxxxx xxxxxxx 00
Gyerek-segély 36
1. számú függelék: Biztosítási csomagok táblázat 37
1
SIGNAL EXPRESSZ 2.0 CSOPORTOS BALESETBIZTOSÍTÁSI ÁLTALÁNOS ÉS KIEGÉSZÍTŐ SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK (ÁSZF)
Jelen általános és kiegészítő szerződési feltételek a Pol- gári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. tv. (Bit.) szabályai alapján jöttek létre. Jelen feltételek szerint létrejövő biztosítási szerződésre a magyar jog irányadó.
Jelen szerződési feltételek egyben a Bit. 4. sz. melléklete
A) részének megfelelő ügyféltájékoztatónak is minősülnek. Az ügyféltájékoztatónak minősülő részek a szövegben dőlt betűkkel olvashatóak. A Biztosító mentesülésének szabályai, a biztosító szolgáltatása korlátozásának a feltételei, az alkalmazott kizárások, a Ptk. rendelke- zéseitől, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől, a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő feltételek dőlt és vastagított betűvel szedettek.
Társaságunk cégneve: SIGNAL Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00.
Cégjegyzék száma: 00-00-000000
Tulajdonosa: SIGNAL IDUNA Holding (Németország)
Központi ügyfélszolgálat:
0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00.
Telefon: (000) 000 0000
Egyéb elérhetőség: xxxx@xxxxxx.xx, xxx.xxxxxx.xx Felügyelő hatóság: a pénzügyi közvetítőrendszer fel- ügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank
A szerződési feltételek a SIGNAL EXPRESSZ 2.0 csopor- tos balesetbiztosítási szerződéseire érvényesek, feltéve, hogy a szerződést a SIGNAL EXPRESSZ 2.0 csoportos balesetbiztosítási Általános és Kiegészítő Szerződési Fel- tételekre (továbbiakban: ÁSZF) hivatkozással kötötték.
Jelen biztosítási szerződés megkötésére (ajánlattétel- re) a függő biztosításközvetítőként (többes ügynökként) eljáró OVB Vermögensberatung Kft. (1138 Budapest Xxxx xx 000. – a továbbiakban: OVB), illetve az ajánla- ton feltüntetett biztosításközvetítést végző természetes személy (továbbiakban: üzletkötő) közreműködésével kerül sor.
Az OVB Felügyeleti hatósága a Magyar Nemzeti Bank (továbbiakban: MNB) (Székhely: 1054 Xxxxxxxx, Xxx- xxxxxx xxx 0.)
Az OVB és az üzletkötő adatai az MNB, mint felügyeleti hatóság biztosításközvetítői regiszterében szerepelnek, a nyilvántartás ellenőrizhető az MNB honlapján: http:// xxxxxxxxxx.xxx.xx/xxx_xxxx/xxxxx_xxxxxxxxx/xxxxxx/ kozvetitok/kozvetitok_keresese.html, oly módon, hogy
az ajánlaton feltüntetett üzletkötőnek az OVB neve alatt aktív státuszban nyilvántartott biztosításközvetítőnek kell lennie.
Az OVB nem rendelkezik minősített befolyással olyan biztosítóban, melynek termékeit közvetíti. Az OVB-ben nem rendelkezik minősített befolyással olyan biztosító, vagy anyavállalata, amelynek termékeit közvetíti.
Az OVB vagy az üzletkötő szakmai tevékenysége során okozott kárért vagy felmerült sérelemdíj megfizetéséért az a biztosító köteles helyt állni, amely termékének köz- vetítése során az OVB a tevékenységével vagy mulasz- tásával a kárt okozta.
Az OVB függő biztosításközvetítőként (többes ügynök- ként) a xxx.xxx.xx honlapon felsorolt biztosítók meg- bízásából jár(hat) el.
Az OVB egyidejűleg több biztosítóval fennálló jogvi- szony alapján azok egymással versengő termékeit köz- vetíti. Az OVB-nek a xxx.xxx.xx honlapon felsorolt biztosítási termék terjesztésére van jogosultsága.
Az OVB, illetve az üzletkötő biztosítási termék közvetí- tése során az ügyféltől díjat vagy díjelőleget nem vehet át, tehát az üzletkötő semmilyen díj beszedésére, kész- pénz átvételére, kezelésére nem jogosult.
Az OVB, illetve az üzletkötő a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget előzetesen nem vehet át.
Az OVB a biztosítóval kötött megállapodása alapján kép- viseleti jogosultsággal nem rendelkezik, kizárólag bizto- sításközvetítői tevékenységet végez, a biztosító nevében a biztosítási szerződést megkötni nem jogosult.
1. A biztosítási esemény
1.1. Jelen szabályzat szempontjából biztosítási ese- ménynek minősülnek a kiegészítő biztosítási feltéte- lekben részletesen meghatározott események.
3
1.2. Biztosítási esemény kizárólag a kockázatviselés időtartama alatt, a kockázatviselés kezdetéhez ké- pest előzmény nélkül bekövetkezett, váratlan bal- eset, illetve annak következménye.
1.3. Betegségek nem minősülnek balesetnek.
2. A biztosítási szerződés alanyai
2.1. Szerződő: a biztosítóval szerződést kötő fél, aki a biztosítási díj fizetésére kötelezettséget vállal és a szerződéssel kapcsolatosan a jognyilatkozatok meg- tételére jogosult. Szerződő kizárólag magyarországi állandó lakcímmel rendelkező, magyar állampolgár- ságú, természetes személy, illetve magyarországi székhellyel bíró jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany egyaránt lehet.
Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosí- tási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatko- zatokról és a szerződésben bekövetkezett változá- sokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.
2.2. Biztosított: az a magyarországi állandó lakcímmel rendelkező, magyar állampolgárságú, természe- tes személy, akinek baleset miatti kockázatviselé- si időszakon belüli elhalálozása, illetve egészségi állapotával kapcsolatban, a kiegészítő biztosítási fedezetek szerződési feltételeiben vállalt biztosítási események bekövetkezése esetén a biztosító szol- gáltatási kötelezettsége beáll.
A biztosított személy belépési korát a biztosító úgy határozza meg, hogy a szerződés kezdetének évszá- mából levonja a biztosított születésének évszámát.
Biztosított lehet az a 2-70 év, Gyerek csomag vá- lasztása esetén 2-20 év belépési korú természetes személy, aki az ajánlat aláírásának időpontjában nem áll a hatályos jogszabályban meghatározott orvosszakértői intézetnél rokkantsági elbírálás alatt, nem részesül rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásban/járadékban, nem öregségi nyugdíjas és a biztosító kockázatvállalási feltételeinek megfelel. Biztosítási szerződést az köthet, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alap- ján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, vagy aki a szerződést az érdekelt személy javára köti meg.
Nem biztosítható az alábbi személy, aki:
– a magyar társadalombiztosítási szerv hatá- rozata alapján bármilyen fokú maradandó egészségkárosodással bír,
– idült szív- és keringési rendszeri betegség- ben szenved,
– vérzékeny,
– inzulin-függő (I. típusú) cukorbetegségben szenved,
– dialízis kezelésben részesül,
– Alzheimer-kórban szenved,
– vasculáris demenciában szenved,
– mániás depressziós/bipoláris affektív za- varban szenved,
– skizofrén,
– Parkinson-kórban szenved,
– diagnosztizált sclerosis multiplex beteg- ségben szenved,
– diagnosztikai vizsgálattal alátámasztottan demielinizációs tünetekkel rendelkezik,
– Myastenia gravis megbetegedésben szen- ved,
– HIV-fertőzött,
– sokízületi gyulladásban szenved,
– csontritkulás megbetegedésben szenved,
– egyensúlyi zavarban szenved,
– vak,
– epilepsziás megbetegedésben szenved,
– rosszindulatú daganatos megbetegedés- ben szenved vagy szenvedett,
– krónikus és/vagy alkoholos májbetegség- ben szenved,
– aki a biztosítás megkötését megelőző egy évben olyan balesetet szenvedett, amely miatt szakorvos által igazoltan 30 napot meghaladóan keresőképtelen állományban volt.
Amennyiben a szerződésben valamelyik bizto- sított életkora eléri a 71 évet, Gyerek csomag választása esetén a 21 évet, úgy az adott biz- tosított vonatkozásában a biztosító kockázat- viselése az adott biztosítási időszak végével megszűnik.
A biztosítási szerződésben a szerződő és a biztosított személye különválhat.
A biztosított a szerződés megkötéséhez adott hozzájárulását írásban bármikor visszavonhat- ja. A visszavonás következtében a szerződés az adott biztosított vonatkozásában a biztosí- tási időszak végével megszűnik.
2.3. Kedvezményezett: a biztosító szolgáltatására jo- gosult személy.
– Elhalálozás esetén a szerződésben megneve- zett személy vagy az elhunyt biztosított törvé- nyes örököse.
– Egyéb esetben a biztosított személy maga.
A szerződő fél az eredetileg kijelölt kedvezménye- zett helyett – a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilat- kozatával – a biztosítási esemény bekövetkezéséig bármikor más kedvezményezettet nevezhet meg. Ha nem a biztosított a szerződő fél, akkor a ked- vezményezett jelöléséhez, illetve módosításához a biztosított írásbeli hozzájárulása is szükséges. A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a kedvezményezett a biztosítási esemény bekövet- kezése előtt elhalálozik. Ilyen esetben a biztosított vagy a biztosított örököse a kedvezményezett, ha új kedvezményezettet nem neveznek meg.
4
2.4. Fogyasztó: olyan természetes személy, aki önálló foglalkozása, üzleti tevékenysége körén kívül jár el.
3. A szerződés létrejötte, hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
3.1. A biztosítási szerződés a szerződő és a biztosító írásbeli megállapodása alapján jön létre úgy, hogy a szerződő ajánlatot tesz a biztosítónak a szerző- dés megkötésére. A balesetbiztosítási szerződés megkötéséhez és módosításához – ha a szerződő fél és a biztosított nem azonos – a biztosított vagy törvényes képviselőjének írásbeli hozzájárulása szükséges.
A szerződés létrejön, ha a biztosító az ajánlat alap- xxx xxxxxxxxxxx kötvényt állít ki.
3.2. A biztosítási szerződés akkor is létrejön – a biztosí- tási ajánlatba foglalt tartalommal –, ha a biztosító az ajánlatra, az ajánlat a biztosító vagy képviselőjének történő átadásától számított 15 napon belül – ha az ajánlat elbírálásához egészségügyi vizsgálatra van szükség, 60 napon belül- nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlaton a jogviszony tartalmára vonatko- zó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díj- szabásnak megfelelően tették.
Az előző bekezdés szerinti esetben a szerződés
– az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjára visz- szamenő hatállyal a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre.
A biztosított az ajánlat megtételekor – ettől eltérő rendelkezés hiányában – minden esetben köteles egészségi nyilatkozatot tenni. A biztosítottnak a nyilatkozatot a valóságnak megfelelően és hiány- talanul kell kitöltenie.
3.3. A biztosító által feltett kérdésekre adott válaszok- kal a biztosított közlési kötelezettségének ele- get tesz. A biztosító az ajánlat elfogadása előtt kockázatelbírálást végezhet, melynek során a biz- tosított orvosi vizsgálatát, illetve egyéb írásos nyilat- kozatait kérheti. A biztosító jogosult az így tudomá- sára jutott adatokat ellenőrizni. A kockázatelbírálás eredményétől függően a biztosító adott biztosított- ra vonatkozóan az ajánlatot elfogadja vagy elutasít- ja, illetve az ajánlatra módosító javaslatot tesz. Az ajánlat esetleges elutasítását, illetve a módosító javaslatot a biztosító nem köteles megindokolni.
3.4. Az orvosi vizsgálaton részt vett biztosított az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény ér- telmében jogosult a vizsgálati eredményeket az egészségügyi szolgáltatónál megismerni.
3.5. Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudo- mást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredmé-
nyezik, a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést 30 napra írásban felmondhatja. Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fo- gadja el, vagy arra, annak kézhezvételétől számí- tott 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.
3.6. Ha a szerződés egyidejűleg több személyre vonat- kozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnöve- kedése ezek közül csak egyesekkel összefüggés- ben merül fel, a biztosító e jogát a többi személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.
3.7. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létre- jött szerződés lényeges kérdésben eltér a bizto- sító szerződési feltételétől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési felté- teleknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el vagy arra 15 na- pon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban fel- mondhatja.
3.8. Ha a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő fél a kötvény kézhezvételét követően 15 napon belül nem kifogásolja, a szer- ződés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmaz- ható, ha a biztosító az eltérésekre a szerződő fél figyelmét a kötvény átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tar- talmával jön létre.
3.9. A biztosított nyilatkozatai, valamint a biztosító által feltett kérdésekre adott válaszai az ajánlat részét képezik.
3.10. Érvényesen létrejött szerződés esetén a biztosító kockázatviselése a biztosítás első vagy egyszeri díjának megfizetését követő nap 0. órájakor kez- dődik. Ha a felek a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodnak meg, akkor a kockázatvi- selés a halasztásban megjelölt időpont 0. órájakor kezdődik.
4. A biztosítási időszak, a szerződés meg- szűnésének esetei
4.1. A biztosítás tartama, a biztosítási időszak
1 év, mely automatikusan évenként újabb 1 évre meghosszabbodik, kivéve, ha bármelyik szerződéses fél az évforduló előtt legalább 30 nappal írásban ellenkező értelmű nyilatkoza- tot nem tesz.
5
4.2. A szerződés megszűnhet:
• a biztosított személy elhalálozásával, amennyiben a biztosítási szerződésben egy biztosított személy szerepel
• díjnemfizetés miatt
• felmondással.
4.3. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik és a szerződés a biztosítási időszak végével meg- szűnik, a biztosítót az egész biztosítási évre járó díj megilleti. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító addig a napig járó díj megfizetését kérheti, amikor a kockázatvi- selés véget ér.
4.4. Ha a biztosított természetes halállal elhunyt, és ezt a tényt a biztosítás tartama alatt a biz- tosítónak bejelentik, akkor adott biztosított vonatkozásban a biztosító kockázatviselése a halál napjára, visszamenőleges hatállyal megszűnik.
5. A biztosítási díj és a biztosítási összeg
5.1. A biztosítási díj fizetése folyamatos. A folyamatos díj éves díj, a biztosítóval történt megállapodás alapján azonban fizethető negyedéves részletek- ben is. Részletfizetés esetén a biztosító pótdíjat számít fel. A díjfizetési gyakoriságnak megfelelő, pótdíjjal növelt díjakat a jelen feltétel 1. számú függeléke tartalmazza. Ha a szerződő a díjfizeté- si gyakoriságát megváltoztatja, azt a biztosítóval írásban kell közölnie, és a változtatás a következő díjfizetési esedékességtől lép hatályba. Az első díjfizetési időszakra szóló díj a szerződés létrejöt- tekor, minden későbbi díj pedig annak a biztosítási időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.
5.2. Ha a szerződő az első díjat a szerződés hatályba- lépése előtt befizeti, ezt az összeget a hatálybalé- pés időpontjáig a biztosító kamatmentes előleg- ként kezeli.
5.3. A kezdeti biztosítási összeget a szerződéskötés- kor a szerződő választja a biztosító által megadott lehetőségek közül.
5.4. A biztosító, amennyiben egy biztosítási szerződés- ben egynél több biztosított személy szerepel, úgy a második biztosított-tól számítottan minden biz- tosított esetében 15% díjkedvezményt alkalmaz. Első biztosított személynek minden esetben az a biztosított minősűl akire a legmagasabb díjú cso- mag került az ajánlaton megjelölésre.
5.5. Amennyiben a jelen feltétel 4.1 pontja értelmében a szerződés az első év leteltét követően újabb 1 évre meghosszabbodik, úgy a biztosító az első biztosítási évet követő biztosítási évekre az első biztosítási évre meghatározott csomag-díjakból
az 1. számú függelékben meghatározottak szerinti kedvezményt érvényesít.
Családi csomag esetében a biztosító az 5.4 és az
5.5 pontokban meghatározott kedvezményeket nem nyújtja.
6. Késedelmes díjfizetés
Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biz- tosító – a következményekre történő figyelmeztetés mel- lett – a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított legalább 30 napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késede- lem nélkül bírósági úton érvényesíti.
7. Újra érvénybe helyezés (reaktiválás)
A szerződés nem reaktiválható.
A szerződés alanyainak jogai és kötelezettségei
8. Közlési és változás bejelentési kötelezettség
8.1. A szerződő és a biztosított köteles a biztosítóval a szerződéskötéskor a biztosítás elvállalása szem- pontjából minden olyan lényeges körülményt kö- zölni, amelyet ismert, vagy ismernie kellett. Az ajánlattételkor írásban feltett kérdésekre adott, a valóságnak megfelelő válasszal a felek a közlési kö- telezettségüknek tesznek eleget. A közlésre és vál- tozás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bár- melyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.
8.2. A közlési kötelezettség megsértése esetében a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő bizonyítja, hogy az elhallgatott körülményt a biztosító a szer- ződéskötéskor ismerte vagy az nem volt kiha- tással a biztosítási esemény bekövetkeztére.
8.3. Fogyasztóval kötött szerződés esetén, ha a szerző- dés több személyre vonatkozik, és a közlési vagy változásbejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésre irá- nyuló kötelezettség megsértésére a többi személy esetén nem hivatkozhat.
6
8.4. A szerződő és a biztosított köteles a szerződés tartama alatt írásban bejelenteni a szerződés tar- tama alatt beálló lényeges körülmények változását a változás bekövetkezésétől számított 5 munka- napon belül, az elérhetőségekben, személyi ada- tokban és a biztosított személyek körében bekö- vetkezett változást haladéktalanul. A jognyilatko- zatokat és a bejelentéseket a biztosító csak akkor köteles joghatályosnak tekinteni, ha azt írásban juttatták el a biztosítóhoz az alábbi módok egyi- kén:
e-mail: xxxx@xxxxxx.xx, telefon: 00 00 000 000
(helyi tarifával hívható kékszám), fax: 00 0 000 0000,
postacím: SIGNAL Biztosító Zrt. 1519 Budapest, Pf. 260.
8.5. Amennyiben a szerződő és a biztosított a vál- tozás bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, a közlési kötelezettség megsértésére vonatkozó szabályok irányadóak.
8.6. A biztosított egészségi állapotával, foglalkozásá- val, szabadidős tevékenységével kapcsolatosan baleseti kockázatának elbírálása érdekében a biz- tosító jogosult kérdéseket feltenni, továbbá orvosi vizsgálatot és egészségi nyilatkozat kitöltését is kérheti.
8.7. A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott körülményeket a szerződéskötéskor a biztosí- tó ismerte, vagy az nem volt kihatással a biz- tosítási esemény bekövetkeztére.
9. A biztosított egyéb kötelezettségei
9.1. A baleset után a biztosítottnak haladéktalanul or- vosi segítséget kell igénybe venni és az orvosi ke- zelést a gyógyító eljárás befejeztéig folytatni kell, gondoskodni kell a baleset következményeinek – a lehetőség szerint – elhárításáról és enyhítéséről.
9.2. A biztosító előírhatja, hogy a biztosított a biztosí- tó által megnevezett orvosokkal indokolt esetben megvizsgáltassa magát.
10. Titoktartási kötelezettség
I. A Biztosítási titokra vonatkozó rendelkezések
10.1. A Biztosítási titokra vonatkozó rendelkezések
10.1.1. A biztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosí- tási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával,
a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés cél- ja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, mó- dosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél lehet. Biztosítási titok minden olyan – minősí- tett adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszont- biztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a bizto- sításközvetítő ügyfeleinek – ideértve a károsultat is
– személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszont- biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
10.1.2. Az 1. pontban meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosí- tó csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végez- het. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.
10.1.3. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül - ha a Bit. másként nem rendelkezik - ti- toktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy vi- szontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazot- tait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kap- csolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
10.1.4. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó szemé- lyes adatok kezeléséről és védelméről szóló tör- vényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító az 1. pontban meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásá- val kezelheti.
10.1.5. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a. a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfe- le vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,
b. a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
10.1.6. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a. a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b. a nyomozás elrendelését követően a nyomo- zó hatósággal és az ügyészséggel,
c. büntetőügyben, polgári peres vagy nem- peres eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bíróság- gal, a bíróság által kirendelt szakértővel, to- vábbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes sze- mélyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálat- tal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal
7
d. a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, to- vábbá az általa kirendelt szakértővel,
e. az adóhatósággal, abban az esetben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha bizto- sítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
f. a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g. a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhi- vatallal,
h. a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tör- vény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,
j. törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazá- sára, titkos információgyűjtésre felhatalma- zott szervvel,
k. a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosí- tás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,
l. az e törvényben szabályozott adattovábbítá- sok során átadott adatok tekintetében a köt- vénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel,
m. az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekin- tetében – az erre irányuló megállapodás ren- delkezései szerint – az átvevő biztosítóval,
n. a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekin- tetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levele- zővel, az Információs Központtal, a Kárta- lanítási Szervezettel, a kárrendezési meg- bízottal és a kárképviselővel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,
o. a kiszervezett tevékenység végzéséhez szük- séges adatok tekintetében a kiszervezett te- vékenységet végzővel, továbbá a könyvvizs- gáló feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,
p. fióktelep esetében – ha a magyar jogsza- bályok által támasztott követelményeket ki- elégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által tá- masztott követelményeket kielégítő adatvé- delmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,
q. a feladatkörében eljáró alapvető jogok bizto- sával,
r. a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,
s. a bonus-malus rendszer, az abba való beso- rolás, illetve a káresetek igazolásának részle- tes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus- malus besorolásra nézve a rendeletben sza- bályozott esetekben a biztosítóval
szemben, ha az a)-j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)-s) pontban megjelölt szerv vagy sze- mély kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megisme- résére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelö- lése is.
10.1.7. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a bizto- sító által az adóhatóság felé történő adatszolgál- tatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapo- dás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi
XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcso- latos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. tör- vény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.
10.1.8. A biztosító vagy a viszontbiztosító 10.1.5-10.1.12. valamint a 10.1.14. pontokban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek sze- mélyes adatait továbbíthatja.
10.1.9. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a 10.1.6. pontban meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.
10.1.10. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzet- biztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írás- beli megkeresésére akkor is köteles haladéktala- nul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
a. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi
IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visz- szaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanó- anyaggal vagy robbantószerrel visszaélés- sel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűn- szervezetben elkövetett bűncselekménnyel,
b. a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykel- téssel vagy kábítószer készítésének elősegí-
8
tésével, új pszichoaktív anyaggal visszaélés- sel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüg- gésben.
10.1.11. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió által el- rendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedé- sek végrehajtásáról szóló törvényben meghatá- rozott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
10.1.12. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja ré- szére történő átadása.
10.1.13. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha
a. a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kö- telezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak mi- nősülő adatot,
b. a pénzügyi információs egységként műkö- dő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadá- lyozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási ti- toknak minősülő adatot.
10.1.14. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:
a. ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adat- alany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy
b. ha – az adatalany hozzájárulásának hiá- nyában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az in- formációszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2) be- kezdésében meghatározott bármely módon biztosított.
10.1.15. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföld- re történő adattovábbításra vonatkozó rendelke- zéseket kell alkalmazni.
10.1.16. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
a. az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,
b. fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállal- kozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenység- hez szükséges adattovábbítás, ha az megfe- lel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,
c. a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgá- latok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok át- adása,
d. a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő fel- ügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelke- zések teljesítése érdekében történő adatát- adás.
10.1.17. A 10.1.14. pontban meghatározott adatok átadá- sát a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.
10.1.18. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számí- tott öt év elteltével, a 10.1.4. pont alá eső adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minő- sülő adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.
10.1.19. A biztosító és a viszontbiztosító az érintett sze- mélyt nem tájékoztathatja a10.1. 6. pont b), f) és
j) pontjai, illetve a 10.1.8. pont alapján végzett adattovábbításokról.
10.1.20. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a 2013. évi CCXXXVII. törvényben (Hpt.-ben) meghatározott pénzügyi intézmény- nyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írás- beli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját.
10.1.21. A biztosító és a viszontbiztosító a személyes ada- tokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a meg- bízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a bizto- sítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogvi- szonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
10.1.22. A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöt- tének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvé- nyesíthető.
10.1.23. A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy
9
létre nem jött szerződéssel kapcsolatos sze- mélyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek ke- zeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll ren- delkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
10.1.24. A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes ada- tok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezé- sek az irányadók.
10.1.25. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható ada- tok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örö- köse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.
10.1.26. Biztosító és a viszontbiztosító jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító és a viszontbiz- tosító által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a ke- letkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.
10.1.27. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivat- kozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó - az Infotv.-ben meghatározott - adatszolgáltatási kötelezettség esetén.
10.1.28. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebek- ben a Ptk.-ban foglaltakat kell megfelelően alkal- mazni.
10.2. A biztosító üzleti titka
10.2.1. Aki üzleti titok birtokába jut, köteles azt időbeli korlátozás nélkül megőrizni.
10.2.2. A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti titok körébe tartozó tény, tájékoztatás vagy adat a Bit.- ben meghatározott körön kívül a biztosító és a viszontbiztosító, továbbá az ügyfél felhatalmazá- sa nélkül nem adható ki harmadik személynek és feladatkörön kívül nem használható fel.
10.2.3. Aki üzleti titok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a biztosítónak, a viszontbiztosítónak vagy ügyfeleinek hátrányt okozzon.
10.3. Nemek közötti megkülönböztetés tilalma
10.3.1. A biztosító magatartása nem sérti – az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmoz- dításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben (a továbbiakban: Ebktv.) meghatározott – a nemi hovatartozáson alapuló egyenlő bánásmód kö- vetelményét, ha a biztosító kizárólag
a. a tartalékképzés,
b. a biztosító pénzügyi eszközei összetételének összesített árképzési szempontú nyomon kö- vetésével összefüggő belső árazás,
c. a viszontbiztosítási szerződések árazása,
d. a gazdasági reklámtevékenység alapvető fel- tételeiről és egyes korlátairól szóló törvény- ben meghatározott gazdasági reklám, továb- bá hirdetési tevékenység,
e. az élet-, baleset és betegségbiztosítási szer- ződésekkel összefüggésben kockázatelbírá- lási tevékenység végzése
céljából a nemi hovatartozásra vonatkozó, illetve azzal összefüggő adatot, információt kezel, tárol és felhasznál.
10.3.2.A 10.3. 1. pontban meghatározottakon túl, a nemi hovatartozáson alapuló megkülönböztetés nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét
a. az olyan – nemi hovatartozáshoz is kapcsolha- tó – közvetett különbségtétel esetén, amelynek tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogvi- szonnyal közvetlenül összefüggő, önállóan ér- tékelhető és valós különbségen alapuló éssze- rű indoka van,
b. a biztosító ügyfelére, ügyfélcsoportjára nézve az Ebktv. 30/A. §-ában foglaltakhoz képest kedvezőbb elbírálás alkalmazása, ha az nem jelent meg nem engedett különbségtételt az adott ügyféllel, ügyfélcsoporttal összehasonlít- ható helyzetben lévő más személlyel, szemé- lyekkel szemben,
c. az egyik nem tagjainak meghatározott ter- mékhez való hozzáférése megtagadása, ha a biztosító az adott terméket objektíven igazolt céllal, kizárólag vagy elsősorban az egyik nem tagjainak nyújtja, és a biztosító által alkalmazott megoldások a cél eléréséhez megfelelőek és ahhoz szükségesek.
10.4. A FATCA-törvény alapján fennálló kötelezett- ségek
10.4.1. A FATCA-törvény szerinti, a Bit. hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (a továbbiak- ban ezen alcím tekintetében: intézmény) az általa kezelt, FATCA-törvény szerinti Pénzügyi Számla (a továbbiakban: pénzügyi számla) vonatkozásában elvégzi a FATCA-törvény szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (a továbbiakban együtt: számlatulaj- donos) FATCA-törvényben foglalt Megállapodás I. számú Melléklete szerinti illetőségének megállapí- tására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban: illető- ségvizsgálat).
00.0.0.Xx intézmény a számlatulajdonost az illetőségvizs- gálat elvégzésével egyidejűleg írásban tájékoztatja
a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,
b) az Aktv. 43/B-43/C. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről,
c) a FATCA-törvény szerinti jelentéstételi kötele- zettségéről.
10
00.0.0.Xx Aktv. 43/B-43/C. §-a szerinti adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás tényéről az intézmény a számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesíté- sétől számított harminc napon belül írásban tájé- koztatja.
10.5. A veszélyközösség védelme céljából történő adatátadás
10.5.1. A biztosító (e fejezet alkalmazásában: megke- reső biztosító) - a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében - a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezett- ségének teljesítése során a szolgáltatások jog- szabályoknak és szerződésnek megfelelő telje- sítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából meg- kereséssel fordulhat más biztosítóhoz (e fejezet alkalmazásában: megkeresett biztosító) az e biztosító által - a 10.1.1. pontban meghatározot- tak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével - kezelt és a 10.1.3-10.1.6. pontokban meghatározott adatok vonatkozásá- ban, feltéve, ha a megkereső biztosító erre vo- natkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került.
10.5.2.A megkeresett biztosító a jogszabályoknak meg- felelő megkeresés szerinti adatokat a megkere- sésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső biztosítónak.
10.5.3.A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 1. és 2. pontjában, továbbá a 2. mellékletben meg- határozott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesí- tésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:
a. a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személy azonosító adatait;
b. a biztosított személy adatfelvételkori, a szerző- déses kockázattal kapcsolatos egészségi álla- potára vonatkozó adatokat;
c. az a. pontban meghatározott személyt érintő korábbi – a Bit. 2. melléklet 3. pontban megha- tározott ágazathoz tartozó szerződéssel kap- csolatos - biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;
d. a megkeresett biztosítónál megkötött szerző- dés megkötésével kapcsolatban felmerült koc- kázat felméréséhez szükséges adatokat; és
e. a megkeresett biztosítónál megkötött szerző- dés alapján teljesítendő szolgáltatások jog- alapjának vizsgálatához szükséges adatokat.
10.5.4.A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 3-9. és 14-18. pontjában meghatározott ágazatok- hoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:
a. a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személy azonosító adatait;
b. a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatokat;
c. a b. pontban meghatározott vagyontárgyakat, követeléseket vagy vagyoni jogokat érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonat- kozó adatokat;
d. a megkeresett biztosítónál megkötött szerző- dés megkötésével kapcsolatban felmerült koc- kázat felméréséhez szükséges adatokat; és
e. a megkeresett biztosítónál megkötött szerző- dés alapján teljesítendő szolgáltatások jog- alapjának vizsgálatához szükséges adatokat.
10.5.5. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 10-13. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:
a. a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a károsult személy azonosító adatait;
b. a szerződő, a biztosított és a kedvezménye- zett azonosító adatait, továbbá a Bit. 1. mel- léklet 4. pont b-e. pontjában meghatározott adatokat;
c. a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés miatt kárigényt vagy személyiségi jogsérelem miatt sé- relemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;
d. a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt, ér- vényesítő személyt érintő korábbi - az e be- kezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos - biztosítási ese- ményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatokat;
e. a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt ér- vényesítő személyt érintő korábbi – az e be- kezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási ese- ményekre vonatkozó adatokat.
10.5.6. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész
3. és 10. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatosan a jármű járműazonosító adatai (rendszáma, alváz- száma) alapján – az 1. melléklet A) rész 10. pont- jában meghatározott ágazathoz tartozó károk esetén a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is – jogosult az alábbi adatokat kérni:
a. az adott járművet érintően bekövetkezett biz- tosítási eseményekre vonatkozó adatokat, így különösen a káresemény időpontjára, jog- alapjára, a jármű sérüléseire és az azokkal kapcsolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkereső biztosító ál- tal megjelölt gépjárműben bekövetkezett, de nem gépjármű által okozott károk adatait is,
11
b. az adott járművet érintően a biztosító által el- végzett kárfelvétel tényeire, a kár összegére vonatkozó információkat.
10.5.7. Az 10.5.1. pontban meghatározott megkere- sésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azono- sításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának meg- jelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének. A megkereső biztosító felelős az 10.5.1. pont- ban meghatározott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.
10.5.8. A megkereső biztosító a megkeresés eredmé- nyeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti.
10.5.9. Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés 10.5.8. pontban meghatározott idő- tartama meghosszabbodik az igény érvényesíté- sével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig.
10.5.10. Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljá- rás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.
10.5.11. A megkereső biztosító az 10.1.1. pontban meghatá- rozott megkeresés és a megkeresés teljesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkereséssel érintett ügyfelet a biztosítási idő- szak alatt legalább egyszer értesíti.
10.5.12. Ha az ügyfél az Infotv.-ben szabályozott módon az adatairól tájékoztatást kér és a megkereső biztosító - a 10.5.8-10.5.10. pontokban meghatá- rozottakra tekintettel - már nem kezeli a kérelem- mel érintett adatokat, akkor ennek a tényéről kell tájékoztatni a kérelmezőt.
10.5.13. A megkereső biztosító a megkeresés eredmé- nyeként kapott adatokat biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal az 10.1.1. pontban meghatáro- zottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.
10.5.14. A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésé- nek a helyességéért és pontosságáért a megke- resett biztosító a felelős.
10.5.15. A Bit. vonatkozó 149. §-ának mindenkor hatályos szövege a xxx.xxxxxx.xx oldalon elérhető.
11. A személyes adatkezelésre vonatkozó tudnivalók
11.1. Személyes adat az olyan adat, adatból levonha- tó következtetés, amely kapcsolatba hozható egy meghatározott (azonosított vagy azonosítható) ter- mészetes személlyel (a továbbiakban érintett).
A biztosító személyes adatokat a biztosítási szer- ződés létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosí- tási szolgáltatás teljesítésével összefüggésében kezel.
E célokkal összefüggésben a biztosító a tudomá- sára jutott adatokat a Bit. alapján az érintett külön hozzájárulása nélkül kezelheti. Ez a törvényi felha- talmazás kizárólag azokra a személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek különleges adatnak.
Ha a személyes adat egészségi állapotra, kóros szenvedélyre, illetve szexuális életre vonatkozik, akkor az a hatályos jogszabályok értelmében kü- lönleges adatnak minősül, és kizárólag az érintett hozzájárulása alapján kezelhető.
A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hozzájárulását az érintett ügyfél az információs önrendelkezési jogról és az információszabadság- ról szóló 2011. évi CXII. tv. (Info tv.) alapján a szer- ződés keretei között is megteheti.
Az adatszolgáltatás önkéntes, de egyes szemé- lyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerződés létrejöttéhez.
Az adatkezelés időtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogviszony fennállása alatt, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
Amennyiben a kiszervezett tevékenység kereté- ben a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát is továbbítja e kiszervezett tevékenységet végző személyekhez, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.
A biztosító az érintett személyes (és különleges) adatait, továbbá biztosítási titoknak minősülő ada- tait kizárólag az érintettől vagy annak törvényes képviselőjétől kapott írásos hozzájárulás alapján továbbíthatja harmadik személynek, kivéve, ha az adattovábbítás a Bit. által felsorolt szervezetek számára jogszabály alapján végzett megkeresés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során történik.
A Bit. által meghatározott szervezetek felsorolását a jelen szerződési feltételek 10. pontja tartalmazza.
12
A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetek- ben, amikor a biztosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a megbízott speciális szakértelmére. A (kiszervezett tevékenységet végző) megbízott sze- mélyes adatokat kezel, és a törvény alapján titok- tartás kötelezi.
Az érintett a biztosító adatkezelésével kapcsolato- san az alábbi jogokkal élhet:
11.2. Tájékoztatás kérése
Az érintett bármely formában előterjesztett kérelmére a biztosító 30 napon belül, írásos formában, közérthető módon tájékoztatást ad az általa érintett vonatkozásá- ban kezelt, feldolgozott adatokról, azok forrásáról, illetve
– amennyiben az adatok továbbításra kerültek – az adat- továbbítás címzettjéről és jogalapjáról.
A tájékoztatás naptári évente egyszer ingyenesen adan- dó. További tájékoztatásért költségtérítés állapítható meg, kivéve, ha a tájékoztatás kérése helyesbítéshez vezetett, illetőleg az adatkezelés jogellenesnek bizonyul.
Az érintett tájékoztatását – indoklással – kizárólag a tör- vényben meghatározott esetekben lehet megtagadni. A tájékoztatás megtagadása esetén a biztosító írásban közli az érintettel, hogy a felvilágosítás megtagadására a tör- vény mely rendelkezése alapján került sor. A felvilágosítás megtagadása esetén a biztosító tájékoztatja az érintettet a bírósági jogorvoslat, továbbá a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordulás lehetőségéről.
11.3. Helyesbítés
Ha a személyes adat a valóságnak nem felel meg, és a valóságnak megfelelő személyes adat rendelkezésre áll, az adat helyesbíthető.
Az adatot meg kell jelölni, ha az érintett vitatja annak he- lyességét vagy pontosságát, de a vitatott személyes adat helyessége vagy pontossága nem állapítható meg egy- értelműen.
11.4. Törlés
A személyes adatot törölni kell, ha
• kezelése jogellenes,
• az érintett ezt kérelmezi és arra a szerződéses jogok és kötelezettségek teljesítéséhez nincs elengedhetet- lenül szükség,
• az hiányos vagy téves és ez állapot jogszerűen nem or- vosolható, feltéve, hogy a törlést törvény nem zárja ki,
• az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok tárolá- sának törvényben meghatározott határideje lejárt,
• azt a bíróság vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Informá- ciószabadság Hatósága (Hatóság) elrendelte.
11.5. Zárolás
Törlés helyett a személyes adat zárolandó, ha az érintett ezt kéri, vagy ha a rendelkezésre álló információk alap- ján feltételezhető, hogy a törlés sértené az érintett jogos érdekeit. Az így zárolt személyes adat kizárólag addig kezelhető, amíg fennáll az az adatkezelési cél, amely a személyes adat törlését kizárja.
A helyesbítésről, a zárolásról és a törlésről az érintettet, to- vábbá mindazokat értesíteni kell, akiknek az adatot koráb- ban adatkezelés céljából továbbították. (Az értesítés mel- lőzhető, ha az adatkezelés céljára való tekintettel az érintett jogos érdekét nem sérti.) Ha az érintett helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti kérelme nem teljesíthető, akkor a kérelem kézhezvételét követő 30 napon belül az érintettel írásban közölni kell a helyesbítés, zárolás vagy a törlés iránti kére- lem elutasítását és annak ténybeli és jogi indokait. Ebben az esetben az érintettet tájékoztatni kell a bírósági jogor- voslat, továbbá a Hatósághoz való fordulás lehetőségéről.
11.6. Nyilvánosságra hozatal
A biztosító szervezeti egységein belül kezelt személyes adatok nyilvánosságra hozatala – kivéve, ha arra az érin- tett felhatalmazást ad, illetve, ha azt a törvény rendeli el – tilos. A biztosító munkavállalóival, szállítóival, illetve ügyfeleivel kapcsolatos – személyes adatokon is alapuló
– összesített statisztikai adatok közölhetőek, amennyiben azokból nem ismerhető fel az, akire az adat vonatkozik. Az adat közlése előtt az adat közlője köteles meggyőződ- ni arról, hogy a közölt adatok alapján nem lehetséges ter- mészetes személyek azonosítása.
11.7. Felmentés, felhatalmazás
A szerződő és a biztosított felhatalmazza a biztosítót, hogy az ajánlatban illetve az egészségi nyilatkozatban valamint a biztosítóhoz a szerződés megkötése, fenn- tartása illetve a szolgáltatás kifizetése kapcsán eljuttatott egyéb dokumentumokban foglalt személyes és különle- ges adatait kezelje, illetve a viszontbiztosítási szerződés keretében a szükséges adatokat a viszontbiztosító részé- re átadja. A szerződő, a biztosított, illetve a szolgáltatási igényt érvényesítő kedvezményezett a szerződés megkö- téséhez, fenntartásához vagy a szolgáltatás kifizetéséhez szükséges egyéb személyes vagy különleges adatok be- szerzése érdekében személyesen köteles eljárni.
11.8. Szerződésre jellemző értékek módosítása
A balesetbiztosítási szerződést érintő változásokról a biz- tosító az internetes honlapján (xxx.xxxxxx.xx) nyújt tájé- koztatást.
13
12. A szerződés visszavásárlása, díjmentes leszállítása, kötvénykölcsön, maradékjogok
A biztosítási szerződés maradékjogokkal nem rendelke- zik, így nem visszavásárolható, és nincs lehetőség díj- mentes leszállításra, illetve szolgáltatási előleg (kötvény- kölcsön) felvételére sem.
13. Egyéb változások bejelentése
A szerződés tartama alatt bekövetkezett lakcímválto- zást, személyi adatokban bekövetkezett változást, illet- ve egyéb, a kockázatvállalás szempontjából lényeges változást (pl. versenyszerű sport- és veszélyes hobbyte- vékenység megváltozása) mind a szerződőnek, mind a biztosítottnak 5 munkanapon belül írásban közölnie kell a biztosítóval.
14. Orvosi vizsgálat, egészségi nyilatkozat, várakozási idő
14.1. A biztosító a szerződés megkötéséhez kérheti az általa összeállított egészségi nyilatkozat(ok) kitöl- tését, valamint a biztosított egészségi állapotának vizsgálatát.
14.2. A biztosító várakozási időt nem köt ki.
15. A szerződés területi hatálya
A biztosítási szerződés alapján a biztosító kockázatvi- selése – ezzel ellentétes szerződéses kikötés hiányában
– egyaránt kiterjed belföldön és külföldön bekövetkezett biztosítási eseményekre.
16. A biztosítottak létszáma, a biztosítási csomagok
16.1. Általános rendelkezések
Jelen szerződés esetében a biztosítottak létszáma minimum 1, maximum 5 fő lehet.
A biztosítottakra választható biztosítási csomagok, az azokban foglalt fedezetekkel és a vonatkozó biz- tosítási összegekkel a jelen szerződési feltétel 1. számú függelékében találhatóak. Ettől eltérő cso- magok választására nincsen lehetőség.
Egy biztosítottra kizárólag egy, jelen szerződési feltételek alapján létrejött balesetbiztosítási cso- mag választható.
Amennyiben a tartam során bármikor a biztosító tudomást szerez arról, hogy a fenti feltétel nem tel- jesül akkor, a biztosító csak egy, a korábban létre-
jött szerződésben szereplő csomag alapján nyújt szolgáltatást, illetve vállalja a kockázatviselét adott biztosított vonatkozásában. A biztosító annak a csomagnak a díját, amely alapján biztosítási koc- kázatot nem vállal, illetve szolgáltatást nem teljesít, visszafizeti a szerződő részére.
A szerződés hatálya alatt a biztosítottak szemé- lyében bekövetkezett változás esetén, a biztosító kockázatviselése a szerződésbe újonnan belépő biztosítottakra, a biztosítási szerződés következő díjfizetési gyakoriság első napjának 0. órájakor kezdődik, a kilépő biztosítottakra vonatkozóan pe- dig az adott díjfizetési gyakoriság utolsó napjának
24. órájáig tart.
Az egyes biztosítottakra érvényes csomag váltás esetén a biztosító úgy jár el, mintha az adott bizto- sított ki-, majd belépne a szerződésbe.
A biztosító a tudomására jutástól számítottan kizá- rólag előremutató hatállyal hajt végre változtatást a biztosított személyekre, illetve a biztosítási csoma- gokra vonatkozóan.
16.2. Speciális rendelkezések a Családi Kiterjesztés vo- natkozásában
Családi Kiterjesztés biztosítottja a mindenkori szerződő – lakcímkártyáján feltüntetett – tartózko- dási helyén, a szerződővel életvitelszerűen – lak- címkártyáján feltüntetetten – egy háztartásban élő, a szerződő férje vagy felesége vagy bejegyzett élettársa és a szerződő vérszerinti vagy örökbefo- gadott gyermeke.
A Családi Kiterjesztés biztosítottjaira egyebekben a jelen feltétel 2.2. pontban foglaltak a mérvadóak. Családi Kiterjesztés csak akkor választható, amennyiben a szerződés legalább egy, a családi kiterjesztéstől és a Gyerek csomagtól eltérő érvé- nyes csomaggal rendelkezik.
Amennyiben a szerződés nem rendelkezik legalább egy, a családi kiterjesztéstől és a Gyerek csomagtól eltérő csomaggal, úgy a szerződésen a családi kiter- jesztés azonnali hatállyal megszűnik.
17. A biztosítási védelemből kizárt kockázatok
Nem terjed ki a biztosítási védelem az alábbi esemé- nyekre:
17.1. Az elme- és tudatzavarban bekövetkezett bal- esetek esetén akkor, ha az ittasságon, kábí- tó- illetve bódító szerek fogyasztásán alapul, valamint agyvérzés, epilepsziás roham és egyéb, a biztosított egész testére kiterjedő görcsös roham következménye. Ha az említett
14
roham olyan baleset következménye, amelyre a kockázatviselés kiterjed, a biztosítási véde- lem fennáll.
17.2. A biztosított testén saját maga, vagy hozzá- járulásával mások által végzett gyógyító célú kezelés és beavatkozás folytán előidézett testi károsodás, amennyiben erre nem valamely biz- tosítási esemény miatt került sor.
17.3. A biztosítottat ért szívinfarktus folytán bekö- vetkező balesetek. A szívinfarktus semmilyen körülmények között nem tekinthető baleseti következménynek.
17.4. Háború (hadüzenettel vagy anélkül), polgár- háború, határvillongás, forradalom, zendülés, puccs vagy puccskísérlet, népi megmozdulás során bekövetkezett balesetek, függetlenül at- tól, hogy aktív vagy passzív részvételről volt szó.
17.5. Felkelésben, lázadásban, zavargásban való részvétel, kivéve, ha erre belföldön valamilyen hivatali vagy közszolgálati kötelesség teljesí- tése közben került sor.
17.6. Légi jármű pilótájaként vagy légi jármű sze- mélyzeteként elszenvedett, valamint légi jár- művel folytatott egyéb hivatás gyakorlása köz- ben bekövetkezett balesetek.
17.7. Öngyilkosság, öncsonkítás vagy annak kísér- lete.
17.8. Megemelés, habituális ficam, patológiás törés.
17.9. Napszúrás, hőguta, fagyás kivéve, ha az bal- eset következménye.
17.10. Veszélyes sport- és egyéb célú tevékenysé- gekből eredő balesetek:
a) autó-motor sportok (pl. auto-crash (roncs- autó) sport, go-kart, motocross, jet ski, motorcsónak sport, vízisízés, motorkerék- pár sport, rally, ügyességi versenyek gép- kocsival),
b) búvárkodás légzőkészülékkel 40 méter alá, félkezes és nyílttengeri vitorlázás, surf, vadvízi evezés,
c) hegy-, illetve sziklamászás a kötelező egészségbiztosítási ellátásról szóló jog- szabályok szerinti V. foktól, magashegyi expedíció, barlangászat, barlangi expedí- ció, Bungee Jumping (mélybe ugrás), bá- zisugrás, falmászás,
d) privát-, illetve sportrepülés, repülőspor- tok (pl. ejtőernyős ugrás, hőlégballonozás, léghajó, motoros vitorlázó repülő, paplan- repülő pilóta, siklóernyő, siklórepülő, sár- kány és ultrakönnyű repülő pilóta, vitorlázó repülő).
17.11. Közvetve vagy közvetlenül radioaktív sugárzás, illetve ionizáló sugárzás (pl. röntgen) által oko- zott balesetek, abban az esetben, amennyiben az nem áll összefüggésben a biztosított – mun- kavédelmi szabályok betartása melletti – mun- kavégzésével.
17.12. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek oka egész- ben vagy részben:
a) kóros elmeállapot,
b) HIV-fertőzés,
c) nukleáris energia.
17.13. Fertőzések esetén fennáll a biztosítási véde- lem, ha a kórokozó olyan baleseti sérülés kö- vetkeztében kerül a szervezetbe, amelyre a kockázatviselés kiterjed. Kismértékű bőr- és nyálkahártya-sérülések nem tartoznak ezen baleseti sérülésekhez. Ha a kórokozó ezen keresztül jut a szervezetbe (azonnal vagy ké- sőbb), a biztosítási védelem nem áll fenn. Ez a korlátozás a veszettségre és a tetanuszra nem vonatkozik. Gyógykezelés következtében bekö- vetkező fertőzésekre a biztosítási védelem nem terjed ki.
17.14. Nem minősül balesetnek, a szilárd vagy folyé- kony anyagok okozta mérgezés, ha az szájon keresztül került a szervezetbe. Az ételmérge- zés nem minősül balesetnek.
17.15. Recehártya-leválás és annak következményei nem minősülnek balesetnek.
17.16. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése azokra az eseményekre – kivéve életmentő beavatkozás esetén – amelynek oka részben vagy egészben:
a) az esztétikai céllal végzett kezelés, sebé- szet és következményei,
b) a fogpótlás.
17.17. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése azokra az eseményekre, amelynek oka rész- ben vagy egészben:
a) a lelki működés zavarai, betegségei,
15
b) a szűrővizsgálat, a szülőnek a gyermeke miatti kórházi tartózkodása, a biztosított- nak a szülője ápolása miatti kórházi tartóz- kodása,
c) a krónikus betegségek rehabilitációja, gondozása (különösen geriátriai, gyógype- dagógiai, logopédiai ellátás, gyógytorna, fizikoterápia, fürdőkúra, fogyókúra),
d) orvosi végzettséggel vagy működési enge- déllyel nem rendelkező személy által foly- tatott kezelés.
17.18. A szerződés megkötése előtt már fennálló be- tegségek, illetve a szerződés megkötésének időpontjában, bármely okból már károsodott, korábbi baleset vagy betegség miatt sérült vagy csonka, funkciójában korlátozott (nem ép) testrészek és szervek a biztosítási véde- lemből ki vannak zárva.
17.19. A biztosított igazolt (versenyzői, sportolói licence-szel, engedéllyel) sportolóként végzett sporttevékenységével vannak okozati össze- függésben.
17.20. Olyan, a szervezet támasztórendszerét érintő ártalomra, melynek meglétére az adott balese- ti esemény hívja fel a figyelmet. A degeneratív, ortopéd jellegű kórképek a biztosítási véde- lemből ki vannak zárva.
17.21. Az artroszkópiával végzett térdet érintő műté- tek következményeként kialakult maradandó egészségkárosodási kockázat a biztosítási fe- dezetből ki van zárva.
17.22. A biztosított foglalkozásával összefüggésben bekövetkező biztosítási események, amennyi- ben a biztosított foglalkozása:
• artista,
• búvár,
• bányász,
• építőmunkás magas építményeken (10 méteres magasságtól),
• fegyveres testület tagja,
• fegyveres őr,
• kaszkadőr,
• légiutas-kísérő,
• pilóta (repülő, helikopter, vadászrepülő),
• pirotechnikus,
• pénzszállító autó sofőrje vagy annak kísérője,
• robbanóanyaggal dolgozó ipari munkás,
• tűzijáték- és csillagszórógyártó,
• vadász,
• veszélyes anyagot szállító tehergépkocsi sofőr,
• ipari alpinista,
• mélyépítő munkás,
• állatszelidítő,
• barlangi mentő, hegyi mentő,
• hivatásos katona,
• tűzszerész.
17.23. Nem téríti meg a Biztosító továbbá: bármi- nemű kárt, veszteséget, költséget, melynek eredménye, keletkezési oka közvetlenül vagy közvetve összefüggésbe hozható a terroriz- mus bármilyen formájával az alábbiakban fog- laltak szerint:
Kizárásra kerülnek azon károk, beleértve min- den egyéb, a szerződési feltételekben megha- tározott biztosítási eseményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, melyeket közvetlenül, vagy köz- vetve terrorcselekménnyel, vagy annak elköve- tése során közveszély okozásával, vagy ezen cselekmények közrehatásával idéznek elő, illet- ve az alábbiakban meghatározott egyéb cselek- ményekkel okoztak, függetlenül attól, hogy más ok, vagy más esemény, – történjék ez bármely időrendi sorrendben is – közrehatott-e a kár bekövetkeztében. Terrorista cselekménynek minősül továbbá, minden olyan cselekmény – függetlenül attól, hogy erőszakos cselekmény alkalmazásával, azzal való fenyegetéssel, vagy annak előkészítésével valósult-e meg –, melyet önállóan, vagy egy bizonyos szervezet vagy kor- mány megbízásából, vagy ahhoz kapcsolódva hajt végre egy ember, vagy emberek csoportja(i), amelyet minden jel szerint azért hajtanak végre, hogy – egy jogszerű vagy tényleges kormányt, il- letve államot, vagy a nyilvánosságot vagy a nyil- vánosság egy részét megfélemlítse, vagy befo- lyásolja, vagy – a gazdasági életet részben vagy egészben befolyásolja, vagy – melyek módja és körülményei arra engednek következtetni, hogy azokat politikai, szociális, vallási, ideológiai vagy hasonló okokból vagy céllal hajtottak végre. Ki- zárásra kerülnek továbbá azon károk, beleértve minden egyéb, a szerződési feltételekben meg- határozott biztosítási eseményekhez kapcso- lódó kifizetéseket is, melyeket közvetlenül vagy közvetve olyan cselekmények okoztak, vagy amelyekben közrehatottak olyan cselekmények, amelyek terrorista támadások ellenőrzésére, megelőzésére vagy elfojtására szolgálnak, vagy egyéb módon egy terrorista akcióval függnek össze.
18. A kockázatviselés korlátozása
18.1. Balesetbiztosítási kockázatoknál hasfali és lágyéksérv esetén a biztosító csak akkor tel- jesít kifizetést, ha a sérvet olyan kívülről jövő egyszeri, extrém behatás okozta, amelyre a kockázatviselés kiterjed és az nem öröklött tényezők (adottságok) következményeként je- lentkezett.
16
18.2. Balesetbiztosítási kockázatoknál porckorong- sérv esetén a biztosító csak akkor teljesít ki- fizetést, ha ez a gerincoszlopot ért egyszeri, extrém közvetlen mechanikus behatás, nem pedig egy korábbi, már a baleset előtt is meg- levő betegség súlyosbodásának a következ- ménye.
18.3. Balesetbiztosítási kockázatoknál belső szer- vek vérzései és agyvérzés esetén a biztosí- tási védelem akkor áll fenn, ha ezeket a szer- ződés szerint balesetnek minősülő esemény okozza.
18.4. Balesetbiztosítási kockázatoknál pszichikai reakciók okozta káros zavarok esetén a bizto- sítási védelem nem áll fenn.
19. A biztosító mentesülése a biztosítási összeg kifizetése alól
19.1. A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifi- zetése alól, ha a biztosított halála illetve sérü- lése a kedvezményezett szándékos magatar- tása folytán következett be.
19.2. A biztosító mentesülése balesetbiztosítási kockázatok esetén
A biztosító mentesül a biztosítási összeg ki- fizetése alól balesetbiztosítási kockázatok esetén, ha a balesetet, egészségkárosodást szándékosan vagy súlyosan gondatlan maga- tartással
• a szerződő fél vagy a biztosított,
• velük közös háztartásban élő hozzátartozó- juk,
• üzletvezetésre jogosult tagjuk,
• alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk okozta.
19.3. A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifi- zetése alól, ha a biztosított halála, illetve sérü- lése:
• a kedvezményezett szándékos magatartá- sa következtében,
• a biztosított jogellenesen, szándékosan el- követett bűncselekménye folytán vagy az- zal összefüggésben, vagy
• a biztosított súlyosan gondatlan magatar- tása folytán következett be.
19.4. Súlyosan gondatlan magatartásnak minősül különösen, ha a biztosítási esemény
• a biztosított ittas állapotával (0,8 ezrelék, il- letve ezt meghaladó véralkohol szint) közvet- len összefüggésben valósul meg, vagy
• a biztosítás időpontjában igazolhatóan ká- bítószer vagy kábító hatású anyag hatása alatt állt és ez közrehatott a biztosítási esemény bekövetekésében,
• nem az orvos által javasolt, illetve nem az orvos által előírt adagolásban szedett gyógyszer, nyugtató, tudatmódosító szer hatására állt be,
• a biztosított jogosítvány nélküli vagy ittas (0,8 ezrelék) vezetése következtében áll be, vagy
• a biztosított munkavégzése során a mun- ka- és tűzvédelmi szabályok be nem tartá- sa miatt következett be.
19.5. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötele- zettség alól, ha a biztosított a kármegelőzési vagy kárenyhítési kötelezettségét szegi meg súlyosan gondatlanul vagy szándékosan.
20. A biztosítási esemény bejelentése
20.1. A biztosított, a biztosítási szolgáltatásra igényt tartó személy, illetve azok képviselője köteles a biztosítónak a biztosítási eseményt annak bekö- vetkeztétől számított 5 munkanapon belül írásban bejelenteni, a szükséges felvilágosításokat meg- adni, és lehetővé tenni a bejelentés és a felvilágo- sítások tartalmának ellenőrzését.
20.2. Halálesetet a bekövetkeztétől számított 5 munka- napon belül kell jelenteni a biztosítónak, akkor is, ha a balesetet korábban már jelentették, valamint abban az esetben is, ha a teljes körű kárbejelentés- hez szükséges összes dokumentáció még nem áll rendelkezésre.
20.3. Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás- ra vonatkozó szolgáltatási igényt a baleset bekö- vetkeztétől számított 1 éven belül kell bejelente- ni, de ebben az esetben is a biztosítási esemény bekövetkeztét a biztosítóval 5 munkanapon belül írásban közölni kell.
20.4. A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő fél, illetve a biztosított a biztosítá- si esemény bekövetkezését a szerződésben megállapított határidőben biztosítónak nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését nem teszi lehetővé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lénye- ges körülmény kideríthetetlenné válik.
21. A biztosítási szolgáltatások
Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a biztosítási esemény bekövetkeztének időpontjában az adott biztosítottra érvényes biztosítási csomagban fog-
17
laltaknak megfelelő, valamint a kiegészítő feltéelekben részletezett mértékű szolgáltatást teljesít.
22. A biztosítási szolgáltatás kifizetéséhez szükséges iratok
22.1. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak akkor áll be, ha a biztosított, illetve a szolgáltatásra jo- gosult a szolgáltatási kötelezettség beálltának és összegszerűségének megállapításához szüksé- ges iratokat maradéktalanul a biztosító rendelke- zésére bocsátotta.
22.2. A biztosítási szerződésben meghatározott szolgál- tatás igénybevételéhez, a biztosítási szolgáltatás jogalapjának és összegszerűségének megállapí- tásához a biztosító a következő iratokat kéri be (a biztosító fenntartja magának a jogot, hogy a doku- mentumok eredeti példányait bekérje):
a) hiánytalanul kitöltött szolgáltatási igénybeje- lentő lap,
b) baleseti jegyzőkönyv másolata, amennyiben készült ilyen,
c) biztosítási szerződés, illetve biztosítási köt- vény,
d) befizetési, átutalási bizonylat, az utolsó díjfize- tést igazoló nyugta,
e) a biztosított, illetve a kedvezményezett ér- vényes személyi igazolványa vagy születési anyakönyvi kivonata,
f) halál esetén
• a biztosított halotti anyakönyvi kivonata másolatban,
• a halál okát igazoló orvosi vagy hatósági bizonyítvány másolata,
• a halál közelebbi körülményeinek tisztázá- sához szükséges iratok másolati példányai,
g) azok az iratok, amelyek a jogosultság, továbbá a biztosítási esemény és a biztosítási összeg megállapításához szükségesek,
h) örökösi minőség igazolására – jogerős hagya- tékátadó végzés másolata,
i) a különös és a kiegészítő biztosítási feltételek- ben részletezett további iratok.
22.3. A biztosítási szerződésben meghatározott szol- gáltatás igénybevételéhez, a biztosítási szolgálta- tás jogalapjának és összegszerűségének megálla- pításához a biztosító a következő iratokat is bekér- heti (a biztosító fenntartja magának a jogot, hogy a dokumentumok eredeti példányait bekérje):
a) aktuális és részletes jelentés a biztosított álla- potáról,
b) baleset után készült valamennyi orvosi lelet, dokumentáció, szakértői vélemény,
c) baleseti rokkantsági nyugdíjra vagy rokkantsá- gi nyugdíjra jogosító határozat,
d) baleseti rokkantsági nyugdíjra vagy rok- kantsági nyugdíjra jogosító határozat alap-
jául szolgáló betegségekre vonatkozó or- vosi iratok, leletek, kórházi zárójelentések, ambuláns lapok,
e) balesettel összefüggő, a baleset következ- ményeinek felszámolására irányuló, a biztosí- tott nevére szóló, gyógyulásával kapcsolatos számlák,
f) balesettel összefüggő, a baleset napjától szá- mított 1 éven belüli kórházi kezelésről szóló zárójelentés és műtéti leírás, vagy az ambulán- san végzett műtét leírása,
g) betegkarton kivonat (házi- vagy üzemorvosi, illetve állományilletékes orvosi karton),
h) biztosított sporttagsági igazolványa, jogviszo- nya,
i) boncjegyzőkönyv, korbonctani lelet,
j) gyámhatósági okirat,
k) halott-vizsgálati bizonyítvány,
l) házassági anyakönyvi kivonat,
m) hozzájáruló nyilatkozat adatok átadásához,
n) biztosítotti és/vagy kedvezményezettségi jo- gosultságot igazoló okirat, a szerződő és a biztosítottaknak a biztosítási esemény bekö- vetkezésének időpontjában érvényes lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata,
o) kórházi zárójelentés,
p) közlekedési vállalat által a helyszínen felvett hi- vatalos baleseti jegyzőkönyv,
q) külföldön bekövetkezett baleset esetén a bal- eset körülményeiről a külföldi hatóság által ki- állított okirat hiteles magyar fordítása,
r) műtéti költségek miatti számlák eredeti példá- nya,
s) műtéti leírás, mely tartalmazza a WHO kódot,
t) nyilatkozat hozzátartozóról,
u) OEP/MEP igazolás,
v) orvosi ambuláns lap,
w) orvosi vizsgálati iratok (korábbi sérüléssel, be- tegséggel kapcsolatos),
x) öröklési bizonyítvány,
y) amennyiben a biztosítási eseménnyel össze- függésben hatósági eljárás indult, és annak eredménye a biztosító szolgáltatási jogalap- jának vagy összegszerűségének megállapítá- sához elengedhetetlenül szükséges, akkor a biztosító kérheti:
• hatósági eljárás esetén az eljárást lezáró ha- tározatot, a nyomozást megszüntető vagy megtagadó határozatot vagy vádiratot,
• rendőrségi jegyzőkönyvet, rendőrségi vagy hatósági határozatot,
z) rokkantsági, maradandó egészségkárosodási határozat (NRSZH),
aa) röntgenfelvétel és a röntgen lelet valamint az orvosi igazolás,
bb) szerződő/biztosított általi meghatalmazás, cc) teljes kórdokumentáció (munkakórlap, végl-
eges kórlap, ápolási lap, labor eredmények, képalkotó műszeres vizsgálatok eredmé- nyei),
18
dd)testfelületet 20%- felett ért és legalább II. fokú égési sérülés ellátásáról szóló orvosi dokumentáció.
ee) Táppénzes és/vagy keresőképtelenségi állomány megállapítására jogosult szerv által a táppénzes és/vagy keresőképtelen- ségi állomány igazolására rendszeresített nyomtatványok eredeti vagy másolati pél- dánya.
Az igény érvényesítőjének a fentiek mellett lehető- sége van a bizonyítás általános szabályai szerinti okirati bizonyítás lefolytatására.
22.4. A biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez szük- séges iratok beszerzésének költségeit annak kell viselnie, aki igényét a biztosítóval szemben érvé- nyesíti.
22.5. A biztosított, illetve a kedvezményezett a bizto- sítási titokra és az adatvédelmi rendelkezések- re vonatkozó jogszabályok betartásával, a biz- tosítási szerződés létrejöttével, vagy a kárigény érvényesítésével egyidejűleg felhatalmazza a biztosítót, hogy a biztosítási szerződéssel, illet- ve a szolgáltatási kötelezettség beálltával ösz- szefüggésben más biztosítótól információkat szerezzen be, valamint azoktól az orvosoktól, egészségügyi intézményektől, hatóságoktól, akik – illetve amelyek – a biztosítottat kezelték vizsgálták, a szükséges felvilágosításokat, or- vosi jelentéseket és dokumentumokat közvet- lenül beszerezze.
A felhatalmazás megadását követően is köte- les azonban a biztosított, illetve a szolgáltatás- ra igényt érvényesítő az adatok, dokumentu- mok beszerzése során a biztosítóval együtt- működni.
22.6. A biztosító fenntartja magának a jogot, hogy a biz- tosítottnál a gyógykezelés, kórházi kezelés/ellátás, műtét indokoltságát és az egészségi állapotot a biztosító orvosával ellenőriztesse.
23. A szolgáltatás kifizetése
23.1. A biztosító szolgáltatásait költségmentesen, a ked- vezményezett részére banki folyószámlára utalással teljesíti. A biztosításközvetítő az Ügyfélnek járó ösz- szeg kifizetésében nem működhet közre.
23.2. A biztosító vállalja, hogy a biztosítási szolgáltatások kifizetéséhez szükséges összes irat kézhezvételétől számított 30 napon belül a szolgáltatás iránti igény jogosságát elbírálja, és arról nyilatkozik.
23.3. A biztosító vállalja, hogy a szolgáltatás iránti igény jogosságának elismerését, illetve a jogosulttal tör- tént megegyezést követő 30 napon belül a biztosí- tási szolgáltatást kifizeti.
24. Jognyilatkozatok
A jognyilatkozatokat és a bejelentéseket írásban kell a biz- tosító felé megtenni.
25. Nyereségrészesedés
A szerződés nyereségrészesedésre nem jogosít.
26. A biztosítás értékének megőrzése
A szerződés nem rendelkezik értékkövetéssel.
27. Panaszkezeléssel kapcsolatos tudnivalók
27.1. A biztosító biztosítja, hogy az ügyfél a biztosító magatartására, tevékenységére vagy mulasztásá- ra vonatkozó panaszát szóban (személyesen, tele- fonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektroni- kus levélben) közölhesse.
Személyes panaszbejelentés
Félfogadási időben a központi ügyfélszolgálati iro- dában lehet személyesen panaszbejelentést tenni. Ügyfélszolgálati Iroda: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 50.
Telefonos panaszbejelentés
Telefonon belföldről a 00-00-000-000 kékszámon vagy a külföldről is hívható x00-0-000-0000 szá- mon tehet panaszbejelentést az ügyfél.
Postai úton történő panaszbejelentés
A panaszbejelentés postai úton az alábbi levele- zési címre küldhető: SIGNAL Biztosító Zrt. Vezér- igazgatóság, Panaszkezelési Csoport
Levélcím: 1519 Budapest Pf. 260.
Elektronikus panaszbejelentés
Az ügyfél panaszbejelentését elektronikusan az xxxx@xxxxxx.xx e-mail címre, faxon a 06-1-458- 4260 faxszámra vagy – regisztrációt követően – Ügyfélportálon keresztül online módon is eljuttat- hatja a biztosító részére.
A SIGNAL Biztosító Zrt. mindenkor aktuális elér- hetőségei, a nyitvatartási idő megtekinthető a xxx.xxxxxx.xx elérési úton.
27.2. A biztosító
a. a szóbeli panaszt valamennyi, az ügyfelek szá- mára nyitva álló helyiségben, annak nyitvatar- tási idejében, ennek hiányában a székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig, de legalább a hét egy munkanapján 7 és 21 óra között legalább tizenkét órán keresztül folya- matosan,
b. a telefonon közölt szóbeli panaszt minden munkanapon 8 órától 16 óráig, de legalább
19
egy munkanapján 7 és 21 óra között legalább tizenkét órán keresztül folyamatosan,
c. az írásbeli panaszt elektronikus eléréssel – üzemzavar esetén megfelelő más elérhetősé- get biztosítva – folyamatosan fogadja.
27.3. A biztosító a szóbeli panasz ügyfelek részére nyit- va álló helyiségben vagy annak hiányában szék- helyén történő kezelése esetén köteles biztosítani, hogy az ügyfeleknek lehetőségük legyen elektro- nikusan és telefonon keresztül is a személyes ügy- intézés időpontjának előzetes lefoglalására. A sze- mélyes ügyintézés időpontja igénylésének napjától számított öt munkanapon belül a biztosító köteles személyes ügyfélfogadási időpontot biztosítani az ügyfél számára.
27.4. Telefonon történő panaszkezelés esetén a biz- tosító biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést. A biztosító az ügy- intézőjének - a biztosító felé indított hívás sikeres felépülésének időpontjától számított - öt percen belüli élőhangos bejelentkezése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben álta- lában elvárható.
27.5. Telefonon történő panaszkezelés esetén a bizto- sító és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a biztosító hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvé- telt öt évig megőrzi. Erről az ügyfelet a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. Az ügyfél kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahall- gatását, továbbá térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet.
27.6. A biztosító a szóbeli panaszt – a 27.7. pontban meghatározott eltéréssel – azonnal megvizsgál- ja, és szükség szerint orvosolja. Ha az ügyfél a panasz kezelésével nem ért egyet, a biztosító a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati pél- dányát a személyesen közölt szóbeli panasz ese- tén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek – a 8. pontban fog- laltakkal egyidejűleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.
27.7. Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetsé- ges, a biztosító a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a szemé- lyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek - a 27.8. pontban foglaltakkal egyidejű- leg - megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.
27.8. A biztosító az írásbeli panasszal kapcsolatos, in- dokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfél-
nek. A biztosító a panaszkezelés során köteles úgy eljárni, hogy a körülmények által adott lehe- tőségekhez mérten elkerülje a pénzügyi fogyasztói jogvita kialakulását.
27.9. A panasz elutasítása esetén a biztosító válaszá- ban írásban tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben (a továbbiakban: MNB tv.) meghatáro- zott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Felügyeletnél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatá- saival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz for- dulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti, amennyiben a Pénzügyi Békélte- tő Testület eljárására vonatkozó szabályok alapján fogyasztónak minősül. A biztosítónak tájékoztatni kell e fogyasztót arról, hogy tett-e általános aláveté- si nyilatkozatot, meg kell adnia a Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét, továbbá a fogyasztó külön kérésére meg kell küldenie a Pénzügyi Békéltető Testület által készített és a biztosító rendelkezésére bocsátott kérelem nyomtatványt.
Fogyasztóvédelmi eljárás kezdeményezése esetén eljáró szerv:
Magyar Nemzeti Bank
1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
Központi levélcím: H-1534 Budapest, Pf. 777. Telefon: 00-00-000-000
E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx Internet: xxxx://xxx.xxx.xx
A szerződés létrejöttével, érvényességével, jog- hatásaival és megszűnésével, továbbá a szerző- désszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén eljáró szerv:
Pénzügyi Békéltető Testület
Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank 1525 Buda- pest, BKKP Pf.: 172.
E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx
27.10. A biztosító a panaszt és az arra adott választ öt évig őrzi meg, és azt a Felügyeletnek kérésére be- mutatja.
27.11. A biztosító az ügyfelek panaszai hatékony, átlát- ható és gyors kezelésének eljárásáról, a panasz- ügyintézés módjáról, valamint a 27.12. pont szerinti nyilvántartás vezetésének szabályairól szabályza- tot (a továbbiakban: panaszkezelési szabályzat) készít. A biztosító a panaszkezelési szabályzatban tájékoztatja az ügyfelet a panaszügyintézés he- lyéről, levelezési címéről, elektronikus levelezési címéről, telefonszámáról és telefaxszámáról.
27.12. A biztosító az ügyfelek panaszairól, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló intézkedé- sekről nyilvántartást vezet.
20
27.13. A 12. pont szerinti nyilvántartásnak tartalmaznia kell
a. a panasz leírását, a panasz tárgyát képező esemény vagy tény megjelölését,
b. a panasz benyújtásának időpontját,
c. a panasz rendezésére vagy megoldására szol- gáló intézkedés leírását, elutasítás esetén an- nak indokát,
d. a c) pont szerinti intézkedés teljesítésének ha- táridejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését, továbbá
e. a panasz megválaszolásának időpontját.
27.14. A biztosító a panaszkezelési szabályzatot az ügy- felek számára nyitva álló helyiségében, ennek hi- ányában a székhelyén kifüggeszti és a honlapján közzéteszi. A biztosító panaszkezelési szabályzata a xxx.xxxxxx.xx oldalon elérhető.
27.15 A biztosító a panasz kivizsgálásáért a fogyasztóval szemben külön díjat nem számíthat fel. A telefo- non történő panaszkezelés emelt díjas szolgálta- tással nem működtethető.
27.16. A biztosító köteles fogyasztóvédelmi ügyekben fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartót kijelölni, és a Felügyeletnek tizenöt napon belül a felelős személyét, illetve annak változását írásban bejelenteni.
27.17. A fogyasztói jogviták rendezése fentieken túl bírói úton, polgári peres vagy nem peres (fizetési meg- hagyásos) eljárás keretében lehetséges.
28. Egyéb rendelkezések
28.1. A járadék egyösszegű megváltásáról és az általá- nos forgalmi adó összegének megtérítéséről szó- ló tájékoztatónk a SIGNAL Biztosító Zrt. hivatalos honlapján, a xxx.xxxxxx.xx honlapon, illetve a biztosító Központi Ügyfélszolgálatán (1123 Buda- pest, Alkotás u. 50.) érhető el.
28.2. Nem válik a szerződés tartalmává minden szo- kás, amelynek alkalmazásában a felek koráb- ban megegyeztek, és minden gyakorlat, ame- lyet egymás között kialakítottak.
28.3. Írásban tett nyilatkozatnak nem minősül jelen feltételek alapján, az elekronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumba foglalás (kivéve annak az eredeti, a nyilatkozatot tevő aláírásával ellátott nyilatkozat szkennelt PDF. formátumú másolatát tartalmazó melléklete, vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírás- sal ellátott elektronikus dokumentumba fogla- lás) és az SMS.
28.4. A jelen szerződési feltételek alapján létrejövő biztosí- tási szerződés díjára és az annak alapján járó szol- gáltatásra a személyi jövedelemadóról szóló (SZJA
tv.) rendelkezései is irányadók. Jogi személy szerződő esetén az SZJA tv. mellett a társasági adózásról szó- ló törvény, illetve a társadalombiztosításra vonatkozó jogszabályok is irányadóak. Mivel az adójogszabályok a szerződés tartama alatt változhatnak, indokolt a biz- tosított és a szerződő részéről a szerződés tartama alatt a törvényi változások figyelemmel kísérése. A biz- tosító az aktuális adózásra vonatkozó információkat a honlapján (xxx.xxxxxx.xx) bocsátja Ügyfelei rendel- kezésére. Az adójogszabályok változásáról a biztosí- tó nem küld értesítést, a jogszabályi változásokat a szerződő és a biztosított kíséri figyelemmel, ez alól kivételt képez a szerződési feltételek 30. pontjában foglalt eset.
28.5. A biztosítási szerződés közvetítője függő biztosí- tásközvetítőnek minősülő többes ügynök.
28.5.1 Függő biztosításközvetítő az a biztosításközvetítő, aki biztosítóval fennálló jogviszony alapján
a) egy biztosító biztosítási termékeit vagy több biztosító egymással nem versengő biztosítási termékeit közvetíti;
b) a biztosításközvetítői tevékenységet - akár több biztosító egymással versengő biztosítási termékeit - a főtevékenységéhez kapcsolódó termékre vagy szolgáltatásra vonatkozóan, azt kiegészítő tevékenységként végzi, ha a bizto- sítótól az ügyfélnek járó összeget nem vesz át [az a)-b) pont a továbbiakban együtt: ügynök],
c) egyidejűleg több biztosító egymással versen- gő biztosítási termékeit közvetíti (a továbbiak- ban: többes ügynök).
28.5.2 A többes ügynök - és az általa közvetítésre igény- be vett, vele munkaviszonyban, megbízási, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy - közvetítői tevékenysége során okozott kárért a biztosító felelős, és a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni. A közvetítői te- vékenységével okozott kárért az a biztosító felelős és az a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni, amely termékének közvetítése során a többes ügynök a tevékenységével vagy mulasztá- sával a kárt okozta. Ha vitás, vagy nem állapítható meg, hogy mely biztosító termékének a közvetí- tése során okozta a többes ügynök a kárt vagy a sérelemdíj iránti igényt, a többes ügynök köteles a kárt megtéríteni, illetve a felmerült sérelemdíjat megfizetni.
28.6. A biztosító köteles évente jelentést közzéten- ni fizetőképességéről és pénzügyi helyzetéről, amely a xxx.xxxxxx.xx oldalon érhető el a köz- zétételt követően.
29. Elévülés
A biztosítási szerződésből eredő igények az esedé- kességtől számított egy év elteltével évülnek el.
21
30. A biztosítási szerződés módosulásának szabályai jogszabály megváltozása esetén
Ha a szerződéskötést követően a biztosítási szerző- désre tekintettel igénybe vehető adókedvezményre vagy adójóváírásra jogosító jogszabályi feltételek megváltoznak, a biztosító a jogszabályváltozás ha- tálybalépését követő hatvan napon belül javaslatot tehet a biztosítási szerződés vagy az ahhoz kapcso- lódó általános szerződési feltételek megváltozott szabályozásra tekintettel történő módosítására an- nak érdekében, hogy a szerződés tartalma az adó- kedvezmény vagy adójóváírás igénybevételére jogo- sító feltételeknek megfeleljen.
Ha a szerződő fél a módosító javaslatot az arról szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított har- minc napon belül nem utasítja el, a szerződés a módosító javaslatban meghatározott feltételekkel a jogszabályváltozás hatálybalépésének időpont- jával módosul.
A biztosító a szerződő felet, a szerződést vagy az ál- talános szerződési feltételeket érintő változásokról köteles tájékoztatni.
A módosító javaslat szerződő általi elutasítása nem adhat alapot a szerződés biztosító általi felmondá- sára
22
23
KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK
BALESETI HALÁL
1. Biztosítási esemény
Jelen feltételek szempontjából biztosítási eseménynek minősül a biztosítási szerződés hatálya alatt, a biztosítot- tat ért, a biztosított akaratán kívül fellépő, olyan egyszeri, hirtelen külső behatás (baleset), amelynek következtében a biztosított a baleset megtörténtétől számított egy éven belül elhalálozik.
2. A biztosító szolgáltatása
A biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosító a biztosítási szerződésben a baleseti halál esetére meg- határozott, a baleset napján hatályos biztosítási összeget fizeti ki.
BALESETI EREDETŰ MARADANDÓ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS
1. Biztosítási esemény
Egyik mutatóujj teljes elvesztése vagy működésképtelensége 10%
Jelen feltételek szempontjából biztosítási eseménynek Bármely más ujj teljes elvesztése vagy | |||
minősül a biztosítási szerződés hatálya alatt, a biztosítot- | működésképtelensége | 5% | |
tat ért, a biztosított akaratán kívül fellépő, olyan egyszeri, | Egy láb combközép felettig való teljes | ||
hirtelen külső behatás (baleset), amelynek következtében | elvesztése vagy teljes működésképtelensége | 70% | |
a biztosított a baleset megtörténtétől számított egy éven | Egyik láb combközépig való teljes elvesztése, | ||
belül, legalább 15%-os mértékű maradandó egészség- | vagy teljes működésképtelensége | 60% | |
károsodást, munkaképesség csökkenést vagy ennek | Egy láb térd alatt való elvesztése vagy | ||
megfelelő baleseti eredetű össz-szervezeti egészségká- | teljes működésképtelensége | 50% | |
rosodást szenved. | Egyik láb lábszár közepéig való elvesztése | ||
2. A biztosító szolgáltatása | vagy teljes működésképtelensége Egyik lábfej teljes elvesztése vagy | 45% | |
teljes működésképtelensége | 40% | ||
2.1. | Amennyiben a baleset napjától számított egy | Egyik nagylábujj teljes elvesztése | |
éven belül megállapítható, hogy a baleset kö- | vagy teljes működésképtelensége | 5% | |
vetkezményeként a biztosított legalább 15%-os | Bármely másik lábujj teljes elvesztése | ||
mértékű maradandó rokkantságot, munkaké- | vagy működésképtelensége | 2% | |
pesség csökkenést vagy ennek megfelelő bal- | Mindkét szem látóképességének | ||
eseti eredetű össz-szervezeti egészségkáro- | teljes elvesztése | 100% | |
sodást szenvedett, a biztosító a szerződésben | Egyik szem látóképességének | ||
meghatározott, a baleset napján hatályos bizto- | teljes elvesztése | 50% | |
sítási összegnek a rokkantsági fok alapján meg- | Mindkét fül hallóképességének | ||
állapított százalékát, de legfeljebb a biztosítási | teljes elvesztése | 60% | |
összeget fizeti ki. | Egyik fül hallóképességének teljes elvesztése | 30% | |
2.2 | A rokkantság fokát az alábbiak szerint kell megálla- | A szaglóérzék teljes elvesztése | 10% |
pítani (a táblázat csak iránymutatásként szolgál): | Az ízlelőképesség teljes elvesztése | 5% | |
Testrészek rokkantsága: | Térítés: | 2.3 Az előző pontból adódó rokkantsági százalékok | |
Egy kar vállizületből való teljes elvesztése | összegződhetnek, de nem haladhatják meg a | ||
vagy teljes működésképtelensége | 70% | 100%-ot. Csak a legalább 15%-os maradandó | |
Egy kar könyökizület felettig való elvesztése | baleseti eredetű rokkantság, munkaképesség | ||
vagy teljes működésképtelensége | 65% | csökkenés vagy ennek megfelelő baleseti erede- | |
Egy kar könyökizület alatt való elvesztése | tű össz-szervezeti egészségkárosodás biztosítá- | ||
vagy teljes működésképtelensége | 60% | si esemény. (Ennek megfelelően amennyiben a | |
Egy kéz teljes elvesztése vagy teljes | 55% | szerződés hatálya alatt több biztosítási esemény | |
Egy hüvelykujj teljes elvesztése vagy teljes | is bekövetkezik és ezáltal a rokkantsági száza- | ||
működésképtelensége | 20% | lékok együttesen a 100%-ot meghaladják,vagy | |
24
egy biztosítási esemény kapcsán a rokkantsági százalékok összegződnek és azok együttesen a 100%-ot meghaladják, úgy a biztosító szolgálta- tásának felső határa minden esetben a biztosítá- si összeg.) Egyes testrészek vagy érzékszervek részbeni elvesztése, illetve részbeni működés- képtelensége esetén az előző pontban meg- adott rokkantsági százalékok megfelelő hánya- dát kell figyelembe venni. Ha a rokkantság foka a rokkantsági tábla alapján nem állapítható meg, a baleseti szolgáltatást aszerint kell megállapíta- ni, hogy a testi működőképesség orvosi szem- pontból milyen mértékben csökkent. A baleseti eredetű rokkantság mértéke független a bizto- sított foglalkozásától és egyéb tevékenységétől, a biztosító a bármely munkavégzést akadályozó rokkantságot veszi figyelembe.
A baleseti eredetű rokkantságot, munkaképes- ség csökkenés vagy ennek megfelelő baleseti eredetű össz-szervezeti egészségkárosodás mértékét minden esetben a biztosító orvosa ál- lapítja meg.
2.4. Ha a biztosított a biztosító orvosa által megál- lapított baleseti eredetű rokkantság, munkaké- pesség csökkenés mértékével nem ért egyet, saját maga is beszerezhet orvosi véleményt. Amennyiben az a biztosító orvosának vélemé- nyétől eltér, független, mindkét fél által elismert orvosszakértőt lehet egy újabb felülvizsgálatra felkérni. A független orvosszakértői felülvizs- gálattal kapcsolatban felmerülő költségeket (utazás, honorárium) a biztosító csak abban az esetben viseli, ha az orvosszakértő a biztosító által korábban megállapítottaknál magasabb rokkantsági százalékot állapított meg.
2.5 A baleset utáni első évben a rokkantsági ki- fizetésre csak akkor kerülhet sor, ha a baleset következményei orvosi szempontból egyértel- műen tisztázottak. Miután a biztosító fizetési kötelezettsége megállapítást nyert, a biztosított előlegként követelheti a biztosítótól a tényállás alapján neki az ebben az időpontban megálla- pítható, legalább 15%-os mértékű károsodási fok szerint járó kifizetést.
BALESETI KÓRHÁZI NAPIDÍJ
1. Biztosítási esemény
1.1. Jelen feltételek szempontjából biztosítási ese- ménynek minősül a biztosítási szerződés hatálya alatt, a biztosítottat ért, a biztosított akaratán kí- vül fellépő, olyan egyszeri, hirtelen külső behatás (baleset), amelynek következtében a biztosított orvosilag szükségesnek tartott, legalább 5 na- pot meghaladó kórházi gyógykezelésre szorul. A biztosítási esemény a biztosítottat ért baleset- tel okozati összefüggésben álló kórházi kezelés első napjával kezdődik és a kórházból történő elbocsátással, a kórházi zárójelentés kiállításá- nak napjával végződik.
1.2. Jelen feltétel szempontjából Magyarországon kórháznak minősülnek a fekvőbeteg szakellátás nyújtására jogosult egészségügyi szolgáltatók (fekvő-beteg gyógyintézetek).
1.3. Nem terjed ki a biztosítás:
• geriátriai, rehabilitációs, gyógypedagógiai, logopédiai kezelésekre, a házi ápolás és a gyógytornára, fogyókúrás kezelésekre,
• tüdőbetegek számára fenntartott gyógy- intézetek és szanatóriumok,
• idült, gyógyíthatatlan betegségben szen- vedők gyógy- és gondozóintézetei,
• gyógyüdülők és utógondozó szanatóriu- mok,
• fürdő- és egyéb gyógyintézetek,
• ideg- és elmebetegek gyógy- és gondo- zóintézetei
által nyújtott ellátásra.
1.4. Nem vonatkozik a biztosítási védelem a koc- kázatviselés kezdete előtt történt balesettel ok-okozati összefüggésben álló kórházi tar- tózkodásra és/vagy kezelésre.
2. A biztosító szolgáltatása
A biztosító minden naptári napra, amelyen a biztosított biztosítási esemény (baleset) miatt orvosilag indokolt kór- házi fekvőbeteg-ellátásban részesül, a baleset napjától számított 2 éven belül maximum 185 napra kórházi napi- díjat fizet, feltéve, hogy legalább 5 napig tartott a kórházi ellátás.
Több biztosítási esemény bekövetkezte esetén is a bizto- sító szolgáltatása 2 éven belül maximum 185 napra kor- látozódik.
25
BALESETI EREDETŰ PLASZTIKAI MŰTÉT
1. Biztosítási esemény
Jelen feltételek szempontjából biztosítási eseménynek minősül a biztosítási szerződés hatálya alatt, a biztosí- tott akaratán kívül fellépő, olyan egyszeri, hirtelen külső behatás (baleset), amelynek következtében a biztosított testfelülete olyan mértékben károsodik vagy deformáló- dik, amely külső megjelenését a gyógyulást követően is hátrányosan befolyásolja, és ezen hátrány megszünteté- se érdekében orvosi javaslatra rekonstrukciós célú plasz- tikai műtétnek veti alá magát.
Nem minősül biztosítási eseménynek a korábbi esz- tétikai célú plasztikai műtétet követő helyreállító (re- konstrukciós) plasztikai műtét vagy beavatkozás, va- lamint az orvosi műhiba következtében szükségessé váló rekonstrukciós műtét/beavatkozás sem.
2. A biztosító szolgáltatása
2.1. A biztosítási esemény bekövetkeztekor a bizto- sító a biztosítási szerződésben baleseti eredetű
plasztikai műtét esetére meghatározott, a bal- eset napján hatályos biztosítási összeg erejéig megtéríti a plasztikai műtéttel kapcsolatos orvo- silag igazolt költségeket (pl. orvosi honorárium, gyógyszerek, kötszerek, kórházi tartózkodás költségei).
2.2. A plasztikai műtétnek és az ezzel kapcsolatos kórházi tartózkodásnak a balesetet követően 3 éven belül kell történnie. Ha a biztosított a bal- eset bekövetkeztekor a 18. életévét még nem töltötte be, a költségeket a biztosító akkor is megtéríti, ha a műtét és a kórházi tartózkodás nem a fenti határidőn belül, de a biztosított 21. életévének betöltése előtt következik be.
2.3. A biztosító a plasztikai műtéttel kapcsolatos költ- ségeket csak a műtétet végző (OEP általi mű- ködési engedéllyel rendelkező) egészségügyi intézmény által, a biztosított nevére kiállított és a biztosító részére benyújtott számla eredeti pél- dánya ellenében téríti meg.
CSONTTÖRÉS, CSONTREPEDÉS
1. Biztosítási esemény
1.1. Jelen feltételek szempontjából biztosítási ese- ménynek minősül a biztosítási szerződés hatá- lya alatt, a biztosított akaratán kívül fellépő, olyan egyszeri, hirtelen külső behatás (baleset), amely következtében a biztosított csonttörést vagy csontrepedést szenved.
1.2. Fogtörés nem minősül csonttörésnek, illetve a fogrepedés nem minősül csontrepedés- nek.
2. A biztosító szolgáltatása
A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése ese- tén – balesetenként a törések vagy repedések számától függetlenül – egyszeri kifizetésként a biztosítási esemény időpontjában hatályos, a biztosítási szerződésben meg- határozott biztosítási összeget fizeti ki.
Biztosítási évente biztosítottanként, maximum 3 biztosítá- si eseményre történhet szolgáltatás.
26
ÉGÉSI SÉRÜLÉSI TÉRÍTÉS
1. Biztosítási esemény
Jelen feltételek szempontjából biztosítási eseménynek minősül a biztosítási szerződés hatálya alatt, a biztosított akaratán kívül fellépő, olyan egyszeri, hirtelen külső beha- tás (baleset), amelynek következtében a biztosított égési sérülést szenved.
2. A biztosító szolgáltatása
2.1. A biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosí- tó a biztosítási szerződésben az égési sérülések esetére meghatározott, a baleset napján hatá- lyos biztosítási összegnek az égési sérülés sú- lyossága alapján megállapított százalékát fizeti ki. A térítés mértéke az égési sérülés súlyossá- gától és kiterjedtségétől függően a következő:
Testfelület Súlyosság | 10–19% | 20–49% | 50–80% | 80% felett |
I. fokú | – | – | – | – |
II. fokú | – | 10% | 25% | 40% |
III. fokú | 20% | 40% | 100% | 160% |
IV. fokú | 40% | 80% | 200% | 200% |
Térítés mértéke: a biztosítási összeg táblázat szerinti szá- zaléka.
2.2. Ha a biztosított egy biztosítási esemény követ- keztében többféle súlyosságú és/vagy kiterje- désű égési sérülést szenved, akkor a biztosító a szolgáltatás mértékét az egyes sérülések ki- terjedésének százalékos mértékét összeadva, a legmagasabb súlyosságú sérülés szorzójával állapítja meg. Ez azonban összességében a 200%-ot nem haladhatja meg.
2.3. A biztosító szolgáltatása egy biztosítási évben több biztosítási esemény bekövetkezte esetén sem haladhatja meg a biztosítási összeg kétsze- resét.
27
MAGÁNEMBERI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS
1. Biztosítási esemény
1.1. A jelen feltételek alkalmazásában:
Biztosítási eseménynek minősül a jövőbeni, hírtelen be- következő előre nem látható esemény.
Biztosított személy: az a természetes személy, aki ma- gánemberként, szakmáján, foglalkozásán, üzleti tevé- kenységén kívül jár el.
Személyi sérülés: valakinek a halála, testi sérülése, egészségromlása.
Tárgyrongálás: dolog megsemmisülése, sérülése, vagy használhatatlanná válása.
A sorozatkárok egy biztosítási eseménynek minősülnek. Sorozatkárnak minősül, ha több károkozó esemény a biztosított(tak) ugyanazon magatartásából, cselekede- téből ered, — azonos okra vezethető vissza, de eltérő időpontban következett be, vagy — a kár több különböző személyt érint.
A biztosított a szerződésben megállapított határidőn belül – a bejelentési kötelezettség megszegése esetére megállapított jogkövetkezmények mellett – köteles a biz- tosítónak írásban bejelenteni, ha vele szemben a szer- ződésben meghatározott tevékenységével kapcsolatban kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot. A biztosí- tási esemény bejelentésére legalább 30 napos bejelenté- si határidőt kell biztosítani.
1.2. Jelen feltétel alapján kötött felelősségbiztosítási szerződésben foglaltak szerint a biztosító biz- tosítási díj ellenében mentesíti a biztosítottat a szerződésben rögzített és annak mellékletein feltüntetett, a vonatkozó feltételekben megál- lapított mértékig azokért a szerződésen kívüli személyi sérülésből és/vagy tárgyrongálásból származó kártérítési igények megtérítése, va- lamint a személyi sérülésből eredő sérelemdíj megtérítése alól, amelyekért a magyar polgári jog szabályai szerint helytállni tartozik.
2. A biztosítottak köre
Xxxxx feltétel alapján biztosított
a) a szerződésben név szerint feltüntetett személy és/ vagy
b) a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában a vele közös háztartásban élő, közeli hozzátartozók.
3. A kockázatviselés területi és időbeli hatálya
3.1. A biztosító – ellenkező megállapodás hiá- nyában – kizárólag azokra a károkra nyújt szolgáltatást, amelyek az alábbi országok területén következtek be: az Európai Unió tagállamai, valamint Norvégia, Svájc.
Jelen biztosítási kötelezettség nem áll fenn, ha az adott ország államhatalma vagy har- madik személy akadályozza a kár megállapí- tását és rendezését, vagy a biztosító egyéb kötelezettségének teljesítését.
3.2. A biztosító kockázatviselése a szerződés hatá- lya alatt okozott, bekövetkezett és legkésőbb a szerződés megszűnésétől számított 30 napon belül bejelentett károkra terjed ki.
4. A biztosítási összeg, limit
A biztosító a károkat eseményenként és biztosítási idő- szakonként a szerződésben megjelölt felső összeghatá- rig téríti meg – a Magyarországon mindenkor érvényes belföldi fizetőeszközben. A Biztosító által az eseményen- ként és a biztosítási időszakonként meghatározott bizto- sítási összeg mértéke eltérhet egymástól.
A biztosítás a biztosítási összeg erejéig kiterjed az eljárási költségekre, ha e költségek a biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel. A biztosított ké- résére a biztosítónak a költségeket meg kell előlegeznie. A biztosító a károkozó biztosított jogi képviseleti költségeit és a kamatokat nem téríteni meg, ha ezek a kártérítési összeggel együtt a biztosítási összeget meghaladják.
5. Önrészesedés
A biztosító kár esetén az általa nyújtandó kártérítési ösz- szeget a biztosítási szerződés szerinti önrész levonásával határozza meg. A biztosító az önrészesedést a biztosítási szerződés hatálya alatt bekövetkezett minden egyes kár- eseménynél figyelembe veszi.
Jelen biztosítás levonásos önrészesedése 10%, de mini- mum 10 000 Ft káreseményenként.
A biztosító egy biztosítási éven belül egy biztosított sze- mély vonatkozásában maximum 2 káresemény erejéig áll kockázatban.
6. A biztosító szolgáltatásának szabályai
6.1. A biztosító szolgáltatását a károsultnak teljesít- heti. A biztosított akkor követelheti, hogy a bizto- sító neki teljesítsen, ha a károsult követelését ő egyenlítette ki.
28
Ha a biztosított a vele szemben támasztott kár- térítési igények miatti felelősségét vagy összeg- szerű helytállási kötelezettsége mértékét nyil- vánvalóan megalapozatlanul vitatja, a biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a biztosítottat terhelik; ha azokat a biztosító viselte, a biztosított azokat neki visszafizetni tartozik.
6.2. A károsult – ha jogszabály eltérően nem rendel- kezik – nem érvényesítheti kárigényét közvetle- nül a biztosítóval szemben.
Ez a szabály nem akadályozza meg, hogy a káro- sult a biztosítóval szemben annak bírósági meg- állapítása iránt indítson keresetet, hogy a bizto- sított felelősségbiztosítási fedezete a károkozás időpontjában a károsult kárára fennállt-e.
6.3. A biztosító biztosítási szerződésből eredő köte- lezettségével összefüggésben, a károsító ese- ményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszün- tetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köte- les szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási-, illet- ve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összegre csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve nyújthat szolgáltatást az arra jogosultnak, ame- lyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.
6.4. Járadékfizetési kötelezettség esetén a járadék tő- keértékét a biztosító a korrigált 2004. évi halandó- sági tábla alapján, 0%-os technikai kamattal ha- tározza meg a szerződésben rögzített biztosítási összegből még rendelkezésre álló összeg erejéig. Ez nem jelenti a járadék ezen az összegen törté- nő egyösszegű megváltását. A megváltást mind a biztosító, mind a károsult kezdeményezheti, de arra kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha annak tényét és összegét a biztosító és a károsult is elfogadja. Amennyiben a biztosító hozzájárul a megváltáshoz, akkor az egyösszegű megváltás összegét a biztosító az adott gazdasági körülmé- nyek (pl. inflációs ráta), a fizetendő járadék para- métereinek, illetve a károsult egészségi állapotá- nak figyelembe vételével állapítja meg. Abban az esetben, ha a biztosított a vele szemben támasz- tott kártérítési igények miatti felelősségét vagy összegszerű helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan ta- gadás többletköltségei a biztosítottat terhelik; ha azokat a biztosító viselte, a biztosított azokat neki visszafizetni tartozik. A biztosított bírósági marasz- talása a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képvise- letéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.
6.5. A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a szerződő/biztosított a biztosí-
tónak a biztosítási esemény bekövetkezését a bejelentésre nyitva álló 2 napos bejelen- tési határidőn belül nem jelenti be, a szük- séges felvilágosítást nem adja meg, illetve nem teszi lehetővé a bejelentés és a felvi- lágosítás tartalmának ellenőrzését, feltéve, hogy a biztosítási esemény lényeges körül- ményei ezáltal kideríthetetlenné válnak.
7. Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség
7.1. A szerződő fél és a biztosított a kár megelő- zése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani. Ezt az elvárhatósági követelményt kell támasztani ab- ban az esetben is, ha a szerződés szabályozza a szerződő fél és a biztosított kármegelőzési te- endőit, előírja a kár megelőzését vagy enyhítését célzó eszközöket, eljárásokat, szakképzettségi követelményeket.
7.2. A szerződő fél és a biztosított a biztosító elő- írásai és a káresemény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott hely- zetben általában elvárható magatartás követel- ménye szerint köteles a kárt enyhíteni.
7.3. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhe- lik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre
7.4. A szerződő/biztosított köteles a károk meg- előzése, elhárítása és enyhítése érdekében minden tőle elvárható intézkedést megtenni, a vonatkozó előírásokat mindenkor és mara- déktalanul betartani.
8. A biztosítással nem fedezett károk
8.1. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem terjed ki arra a kárra:
a) amelyet a szerződő és/vagy a biztosítot- tak egymásnak okoznak,
b) amelyet közeli hozzátartozók egymásnak okoznak,
c) amelyet a biztosított maga szenved el,
d) ahol a biztosító biztosítási eseményen- kénti fizetési kötelezettsége nem éri el a biztosítási szerződésben rögzített önré- szesedés értékét,
e) amely büntető jellegű kiadásként (pl. bün- tetés, bírság, kamat) jelentkezik, valamint
29
f) nem téríti meg a biztosító azokat a nem vagyoni károkat, amelyek az üzleti jó hír- név, eszmei érték, good-will megsértésé- vel, valamint az előszereteti érték kárpót- lásával összefüggésben keletkeztek,
g) fertőzött állat és/vagy eb okozta károkra,
h) állattal való keresőtevékenység vagy ver- senyszerű sport végzése közben, illetve azzal összefüggésben keletkezett károkra,
i) a lábon álló növényekben okozott károkra,
j) vadállat tartásával okozott károkra.
8.2. Nem téríti meg a biztosító azt a kárt, amely(et):
a) a természetes és mesterséges környezet szennyezéséből ered,
b) a biztosítási eseményekkel nem közvet- len összefüggésben következett be, így a következményi károkat, például az üzem- szünetből eredő termeléskiesést,
c) a hasadó anyagok robbanásából, nukleá- ris reakcióból vagy sugárzásból, továbbá ionizáló és lézersugárzásból ered,
d) a nukleáris energia, tüzelőanyag (hulla- dék) előállításával, tárolásával, kezelésé- vel kapcsolatos,
e) a jogszabály alapján megtérülő, illetve más biztosítással már fedezett,
f) mágneses vagy elektromágneses mező által okozott,
g) a biztosított jogszabályban írt felelősség- nél szigorúbb, szerződésben vagy egyol- dalú nyilatkozatban vállalt helytállási kö- telezettségén alapul,
h) az egészségi állapot csökkenéséből ered, és amelyet közvetve vagy közvetle- nül a Human T-Cell Lymphatropic V1rLls Typ III (HTLV III) vagy Lymphadenopathy Associated Vims (LAV) vagy azok mu- tációi, áttételei vagy egyéb változatai okoznak, vagy ezzel kapcsolatban me- rültek fel, vagy amely az Aquired lmmune Deficiency Syndrome-mal (AIDS) vagy hasonló természetű szindrómával vagy a mindenkori elnevezéstől független ha- sonló természetű egészségi állapottal bármilyen módon rokonságban áll,
i) azbesztózisból vagy bármilyen, hasonló betegségből ered, és amely betegség az azbeszt, azbeszttermékek és/vagy az- beszttartalmú termékek jelenléte, keze- lése, feldolgozása, előállítása, eladása, forgalmazása, tárolása vagy alkalmazása során keletkezik,
j) közvetlenül vagy közvetve a Spongi formen Encephalopathien csoport meg- betegedései, vagy szindrómái, vagy azok mutációi vagy áttételei okoznak, ezek nyomán keletkeznek vagy ennek követ- kezményeképpen lépnek fel, ilyen példá- ul a Bovine Spongiform Encephalopathy (BSE), Scrapie, Transmissible Mink Ence- phalopathy (TME), Chronic Wastingbeteg- ség (CWD), Xxxxxxxxxx–Xxxxx xxxxxxxxx (CJD), Xxxxxxxxx-Xxxxxxxxxx-Scheinker szindróma (GSS), Xxxx, Fatal Familiar Insomnia (FFI).
8.3. Nem nyújt szolgáltatást a biztosító továbbá bárminemű kár, veszteség, költség esetén, amelynek eredménye, keletkezési oka köz- vetlenül vagy közvetve összefüggésbe hoz- ható a következő eseményekkel:
a) háború, invázió, külföldi hadsereg tevé- kenysége, háborús, illetve háborús jellegű cselekmény (hadüzenettől függetlenül), polgárháború, bármilyen jellegű háborús cselekedet, invázió, fegyveres felkelés,
b) belső zavargás, forradalom, felkelés, zen- dülés, lázadás, puccs, sztrájk,
c) elkobzás, lefoglalás, kényszerállamosítás,
d) hadijog, rendkívüli állapot,
e) a terrorizmus bármilyen formájával ösz- szefüggésben keletkezett károk.
8.4. Nem nyújt fedezetet a biztosítás azokra a kár(ok)ra, amely(ek)et a biztosítottak
a) kereső foglalkozás vagy tevékenység végzése során,
b) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás hatálya alatt álló jármű használatával,
c) gépi meghajtású sporteszközök használa- tával,
d) munkáltatói minőségükben,
e) tanulói minőségükben,
f) ebtartói minőségben okoznak.
30
8.5. A biztosító nem nyújt szolgáltatást amennyi- ben a káreseményt a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása idézte elő.
8.5.1. Jelen szerződés szerint súlyosan gondat- lan károkozásnak minősül, ha az előző be- kezdésben meghatározott személy, illetve a biztosított
• hatósági engedélyhez kötött tevékenysé- get engedély nélkül végzett,
• a tevékenységét jogszabályban, egyéb előírásban meghatározott személyi és tárgyi feltételek hiányában végezte,
• a kárt ittas állapotban, bódulatot keltő vagy hallucinogén szerek (például kábí- tószer) fogyasztásának hatása alatt, illet- ve ezzel az állapotával összefüggésben okozta,
• az ingatlant nem a rendeltetésének meg- felelően használta,
• a kárt a kármegelőzési, kárenyhítési elő- írások, foglalkozási szabályok súlyos vagy ismétlődő, illetve folyamatos meg- sértésével okozta,
• a kárt a tevékenység végzésére vonatko- zó szakmai előírások súlyos megszegésé- vel okozta,
• ha a kárt – többek között egészségügyi, egészségvédelmi, illetve az elzárást, el- kerítést szabályozó – előírások súlyos megsértésével okozta,
• a kár az állatra, annak viselkedésére utaló tájékoztatás (tábla, más jelzés) elmara- dásával, az állat-tartásra vonatkozó jog- szabályi előírások megsértésével okozati összefüggésben keletkezett.
8.5.2. A szerződő/biztosított köteles minden elvárható támogatást megadni a biztosító törvényi enged- mény alapján megnyíló visszkeresetének érvé- nyesítéséhez. A biztosított visszkereseti igényé- ről a biztosító hátrányára nem mondhat le. Az e kötelezettségének elmulasztásából származó következmények a biztosítottat terhelik.
8.5.3. A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elismerése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette.
8.5.4. Nem hivatkozhat a biztosító arra, hogy a károsult követelésének a biztosított által történt elismeré- se, teljesítése vagy az azzal kapcsolatos egyez- sége vele szemben hatálytalan, ha a követelés nyilvánvalóan megalapozott.
8.5.5. A biztosított bírósági marasztalása a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondosko- dott vagy ezekről lemondott.
9. A felek együttműködése
9.1. A biztosító a felelősségbiztosítási károkat a fel- tételekben foglaltak szerint téríti meg. A fele- lősséget elismerő nyilatkozat önmagában nem kötelezi a biztosítót kártérítési összeg megfize- tésére, a biztosító a biztosított felelősségét min- den esetben vizsgálja. A biztosító késedelmes szolgáltatás esetén kizárólag a magyar polgári jog szabályai szerinti késedelmi kamat megfize- tésére köteles.
9.2. A károsult a káresemény helyszínét a kárbeje- lentését követő 5 napon belül, illetve a biztosító szemléjéig, csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathatja meg.
9.3. A biztosítási eseményt, a biztosítási esemény bekövetkeztétől számított 2 napon belül a biz- tosító tudomására kell hozni.
10. A Biztosító szolgáltatásának teljesítéséhez az alábbi dokumentumok benyújtását/bemutatását kérheti az ÁSZF 22.2. pontjában leírtakon túl
• a károsult a biztosító kérésére köteles a tulajdonjogot, a kár nagyságát és mértékét igazoló dokumentumot a biztosító részére átadni, illetve ezekbe betekintést biz- tosítani,
• a biztosított felelősségét megállapító egyéb doku mentum,
• esetleges számla.
31
TANULÁSI TÁMOGATÁS
1. Biztosítási esemény
Jelen feltételek szempontjából biztosítási eseménynek minősül a biztosítási szerződés hatálya alatt, a biztosítot- tat ért, a biztosított akaratán kívül fellépő, olyan egyszeri, hirtelen külső behatás (baleset), amelynek következté- ben a biztosított baleset miatt orvosilag indokolt legalább 10 napos kórházi fekvőbeteg-ellátásban részesül.
2. Biztosított személye
Jelen kiegészítő feltételek szempontjából biztosítottak lehetnek oktatási intézmények nappali tagozatos tanulói, hallgatói.
Levelező, valamint esti tagozatos tanulókra illetve hallgatókra, átképzésben résztvevőkre nem lehet megkötni a biztosítást.
3. A biztosító szolgáltatása
3.1. A biztosítási esemény bekövetkeztekor a bizto- sító az osztályfőnök/vezető eredeti aláírásával, valamint az iskola/képző intézmény pecsétjével ellátott igazolása alapján a biztosított részére a szerződésben meghatározott, a baleset napján hatályos mértékű tanulási támogatást nyújt.
3.2. Egy biztosítási év alatt legfeljebb 1 káresemény fedezett biztosított személyeként.
BALESETI MŰTÉTI TÉRÍTÉS
1. Biztosítási esemény
1.1. Jelen feltételek szempontjából biztosítási ese- ménynek minősül a biztosítási szerződés hatá- lya alatt, a biztosított akaratán kívül fellépő, olyan egyszeri, hirtelen külső behatás (baleset), amely- nek következtében a biztosítási szerződés hatálya alatt, a biztosított számára baleseti következmé- nyek elkerülésére orvosilag szükségesnek tartott, orvos által elvégzett műtéti eljárásokra, sebészeti beavatkozásokra kerül sor; amelyeket az orvos- szakmai szabályok betartásával kórházi fekvőbe- teg ellátás keretében végeznek.
1.2. Nem minősül biztosítási eseménynek:
• kozmetikai és plasztikai kezelésekkel ösz- szefüggő műtét,
• előzőleg ismert balesetek kapcsán vég- rehajtott műtétek következménye miatti beavatkozás,
• műtéti szövődmények miatti beavatkozás,
• halasztott műtét, melynek orvosi doku- mentumokkal igazolt szükségessége még a kockázatviselés kezdetét megelőzően megállapításra került,
• diagnosztikus műtét, vizsgálat, melynek nincsen az adott műtéti eljárás keretein belül terápiás következménye,
• orvosi műhibából adódó műtét,
• patológiás törés miatti műtét,
• artroszkópia és artroszkópos izületi és szalagműtét.
2. A biztosító szolgáltatása
2.1. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a bizto- sító a biztosított részére baleseti műtéti térítést fizet.
2.2. A biztosító a jelen feltételek szerint vállalt műté- teket súlyosságuk alapján 5 térítési kategóriába sorolja. Műtéti térítésenként – jelen feltételek 4. pontja alapján – a biztosítási esemény bekövet- kezésének időpontjában érvényes biztosítási összeg 0%, 25%, 50%, 100%, 200% -a kerül kifizetésre.
2.3. Ha egy műtéti beavatkozás során több sebésze- ti (ugyanazon baleseti következmény elhárítását célzó) eljárás szükséges, akkor a térítés alapja a beavatkozás során elvégzett legmagasabb
%-os értékű eljárásért fizetendő összeg.
Olyan műtéteknél, melyek elvégzésénél a je- len szerződés létrejöttét megelőzően fennálló állapotok jelentős mértékben (legalább 25%- ig) közrehatottak, a biztosító a térítés összegét ezen közrehatás mértékével csökkenti. Ezt a közrehatást, illetve a mértéket a biztosító orvosa állapítja meg.
32
2.4. A műtéti eljárások kivonatos listája és a téríté- sek %-os besorolása a 4. pontban található. Az orvosi beavatkozások térítési csoportok szerin- ti részletes listája a biztosítónál megtekinthető. Amennyiben az elvégzett sebészeti beavatkozás ezen táblázatban nem található, úgy a műtéti besorolást a biztosító orvosa állapítja meg.
3. A biztosító teljesítése
3.1. A baleseti műtéti térítésre vonatkozó szolgáltatá- si igényt a műtét elvégzését követő 5 munkana- pon belül írásban kell a biztosítónak jelenteni.
3.2. A biztosító egy biztosítási éven belül, több biz- tosítási eseménnyel kapcsolatban is legfeljebb 3 alkalommal teljesít kifizetést, és összességében maximum a biztosítási összeg kétszeresét fizeti ki.
4. Műtétek besorolása
(Példák)
A teljes műtéti lista a biztosító Központi Ügyfélszolgálatán (1123 Budapest, Alkotás u. 50.) megtekinthető.
33
4.1. 1. csoport: egyszerű beavatkozások (0%-os térítés)
WHO-kód | Műtét megnevezése |
57882 | Belső fémrögzítés eltávolítása |
51100 | Idegentest eltávolítása kötőhártyáról bemetszéssel |
58900 | Bőrvarrat |
58900 | Orrcsonttörés fedett helyretétele |
4.2. 2. csoport: egyszerű beavatkozások (25%-os térítés)
4.3. 3. csoport: középnagy műtétek (50%-os térítés)
WHO-kód | Műtét megnevezése |
58480 | Combamputáció |
57902 | Combnyak-szegezés |
55110 | Epehólyag eltávolítása |
57922 | Húzóhurkos csontrögzítés |
50630 | Pajzsmirigy eltávolítás |
4.4. 4. csoport: nagy műtétek (100%-os térítés)
WHO-kód | Műtét megnevezése |
53836 | Érpótlás |
52070 | Félkörös ívjáratok kimetszése |
51630 | Szemeltávolítás |
51358 | Szivárványhártya eltávolítás |
53030 | Teljes gégeeltávolítás |
53502 | Zárt billentyűbemetszés a kéthegyű billentyűn |
4.5. 5. csoport: különleges műtétek (200%-os térítés)
WHO-kód | Műtét megnevezése |
50200 | Benyomatos koponyatörés ellátása |
55040 | Májátültetés |
53750 | Szívátültetés |
53340 | Tüdőátültetés |
53240 | Tüdőlebeny eltávolítása |
WHO-kód | Műtét megnevezése |
5837H | Achilles-ín szakadás helyreállítása |
57670 | Arctörések nyílt helyreállítása |
51950 | Dobhártyaplasztika |
58400 | Kézujj amputáció |
51470 | Szemlencse beültetés |
KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETI HALÁL
1. Biztosítási esemény
1.1. Jelen feltételek szempontjából biztosítási ese- ménynek minősül a biztosítási szerződés hatálya alatt, a biztosítottat ért közúti közlekedési bal- eset abban az esetben, ha annak következtében a biztosított a közúti közlekedési baleset meg- történtétől számított 1 éven belül meghal.
1.2. Közúti közlekedési balesetnek minősül a bal- eset, ha a biztosított gyalogosként, jármű veze- tőjeként vagy utasaként szenved balesetet.
1.3. Nem minősülnek közúti közlekedési baleset- nek az alábbi események:
• a gyalogost érő olyan baleset, amelynek bekövetkeztében semmilyen mozgó jár- mű nem játszott közre,
• kerékpárost érő olyan baleset, amelyben más jármű vagy gyalogos közlekedése nem játszott közre,
• a jármű utasát ért olyan baleset, amely nem a jármű vagy más jármű haladásával,
illetve megállásával összefüggésben kö- vetkezett be,
• nem közúton bekövetkezett balesetek.
1.4. A biztosítás nem terjed ki az alábbi ese- ményre:
• amennyiben a biztosított 125 cm3-nél na- gyobb hengerűrtartalmú motorkerékpárt vezet, vagy azon utazik.
1.5. Amennyiben a biztosított vezetőként nem rendelkezik az adott jármű vezetésére jogo- sító hatósági engedéllyel (kivétel: hivatalos oktatói felügyelet mellett vezető tanuló), az a biztosító mentesülését vonja maga után.
2. A biztosító szolgáltatása
Ha a biztosított közúti közlekedési baleset következmé- nyeként meghal, a biztosító a biztosítási szerződésben a közúti közlekedési baleseti halál esetére meghatározott, a baleset napján hatályos biztosítási összeget kifizeti ki.
KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETI EREDETŰ MARADANDÓ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS
1. Biztosítási esemény
1.1. Jelen feltételek szempontjából biztosítási ese- ménynek minősül a biztosítási szerződés ha- tálya alatt, a biztosítottat ért közúti közlekedési baleset abban az esetben, ha annak következ- tében a biztosított a közúti közlekedési baleset megtörténtétől számított 1 éven belül legalább 30%-os mértékű baleseti eredetű rokkantságot, munkaképesség csökkenést vagy ennek meg- felelő baleseti eredetű össz-szervezeti egész- ségkárosodást szenved.
1.2. Közúti közlekedési balesetnek minősül a bal- eset, ha a biztosított gyalogosként, jármű veze- tőjeként vagy utasaként szenved balesetet.
Nem minősülnek közúti közlekedési baleset- nek az alábbi események:
• gyalogost érő olyan baleset, amelynek bekövetkezésében semmilyen mozgó jár- mű nem játszott közre,
• kerékpárost érő olyan baleset, amelyben más jármű vagy gyalogos közlekedése nem játszott közre,
• a jármű utasát ért olyan baleset, amely nem a jármű vagy más jármű haladásával, illetve megállásával összefüggésben kö- vetkezett be,
• nem közúton bekövetkezett balesetek.
1.3. A biztosítás nem terjed ki az alábbi esemé- nyekre:
• amennyiben a biztosított 125 cm3-nél na- gyobb hengerűrtartalmú motorkerékpárt vezet, vagy azon utazik,
• járműbe való be- és felszállás, illetve jár- műből való ki- és leszállás.
1.4. Amennyiben a biztosított vezetőként nem rendelkezik az adott jármű vezetésére jogo- sító hatósági engedéllyel (kivétel: hivatalos
34
oktatói felügyelet mellett vezető tanuló), az a biztosító mentesülését vonja maga után.
2. A biztosító szolgáltatása
2.1. Ha a baleset napjától számított egy éven belül megállapítható, hogy a közlekedési baleset kö- vetkezményeként a biztosító a szerződésben meghatározott legalább 30%-os mértékű bal- eseti eredetű maradandó egészségkárosodást, munkaképesség csökkenést vagy ennek meg- felelő baleseti eredetű össz-szervezeti egész- ségkárosodást szenved, a baleset napján ha- tályos biztosítási összegnek a rokkantsági fok alapján megállapított százalékát, de legfeljebb a biztosítási összeget fizeti ki.
A rokkantság fokát az alábbiak szerint kell megállapítani (a táblázat csak iránymutatásként szolgál):
Testrészek rokkantsága: Térítés:
Egy kar vállizületből való teljes elvesztése
vagy teljes működésképtelensége 70%
Egy kar könyökizület felettig való elvesztése
vagy teljes működésképtelensége 65%
Egy kar könyökizület alatt való elvesztése
vagy teljes működésképtelensége 60% Egy kéz teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 55%
Egy hüvelykujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 20%
Egyik mutatóujj teljes elvesztése vagy működésképtelensége 0%
Bármely más ujj teljes elvesztése vagy működésképtelensége 5%
Egy láb combközép felettig való teljes
elvesztése vagy teljes működésképtelensége 70% Egyik láb combközépig való teljes elvesztése,
vagy teljes működésképtelensége 60%
Egy láb térd alatt való elvesztése vagy
teljes működésképtelensége 50%
Egyik láb lábszár közepéig való elvesztése
vagy teljes működésképtelensége 45%
Egyik lábfej teljes elvesztése vagy
teljes működésképtelensége 40%
Egyik nagylábujj teljes elvesztése
vagy teljes működésképtelensége 5%
Bármely másik lábujj teljes elvesztése
vagy működésképtelensége 2%
Mindkét szem látóképességének
teljes elvesztése 100%
Egyik szem látóképességének teljes elvesztése 50% Mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése 60% Egyik fül hallóképességének teljes elvesztése 30% A szaglóérzék teljes elvesztése 10%
Az ízlelőképesség teljes elvesztése 5%
2.2. Egyes testrészek vagy érzékszervek részbeni elvesztése, illetve részbeni működésképtelen- sége esetén az előző pontban megadott rok- kantsági százalékok megfelelő hányadát kell figyelembe venni. Ha a rokkantság foka a rok- kantsági tábla alapján nem állapítható meg, a baleseti szolgáltatást aszerint kell megállapítani, hogy a testi vagy szellemi működőképesség or- vosi szempontból milyen mértékben csökkent. Ha a rokkantság mértéke független a biztosított foglalkozásától és egyéb tevékenységétől, a biz- tosító a bármely munkavégzést akadályozó rok- kantságot veszi figyelembe.
A baleseti eredetű rokkantság mértékét minden esetben a biztosító orvosa állapítja meg.
2.3. Ha a biztosított a biztosító orvosa által megál- lapított rokkantság mértékével nem ért egyet, saját maga is beszerezhet orvosi véleményt. Amennyiben az a biztosító orvosának vélemé- nyétől eltér, független, mindkét fél által elismert orvosszakértőt kell felülvizsgálatra felkérni. A füg- getlen orvosszakértői felülvizsgálattal kapcsolat- ban felmerülő költségeket (utazás, honorárium) a biztosító csak abban az esetben viseli, ha az orvosszakértő magasabb rokkantsági százalé- kot állapított meg.
2.4. A baleset utáni első évben a rokkantsági kifi- zetésre csak akkor kerülhet sor, ha a baleset következményei orvosi szempontból egyértel- műen tisztázottak. Miután a biztosító fizetési kötelezettsége megállapítást nyert, a biztosított előlegként követelheti a biztosítótól a tényállás alapján neki az ebben az időpontban megálla- pítható károsodási fok szerint járó kifizetést.
2.5. A közúti közlekedési baleseti rokkantságra vo- natkozó szolgáltatási igényt a baleset bekövet- keztétől számított 1 éven belül kell bejelenteni, de ebben az esetben is a biztosítási esemény bekövetkeztét a biztosítóval 5 munkanapon be- lül írásban közölni kell.
35
BALESETI KERESŐKÉPTELENSÉG EGYSZERI TÉRÍTÉS
1. Biztosítási esemény
Jelen feltételek szempontjából biztosítási eseménynek minősül a biztosítási szerződés hatálya alatt, a biztosítot- tat ért, a biztosított akaratán kívül fellépő, olyan egyszeri hirtelen külső behatás (baleset) amelynek következtében a biztosított a baleset megtörténtétől számított 30 napon belül kezdődően, orvos vagy kórház által igazoltan 28 na- pot meghaladó időtartamban, saját jogon, folyamatosan keresőképtelen állományba kerül.
2. A biztosító szolgáltatása
A biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosító a biz- tosítási szerződésben a keresőképtelenség esetére meg- határozott, a baleset napján hatályos biztosítási összeget egyszeri térítésként fizeti ki
Egy balesetből eredően a biztosítási összeg csak egyszer kerülhet kifizetésre.
Egy biztosítási éven belül legfeljebb egy alkalommal tör- ténhet kifizetés.
GYEREK-SEGÉLY
1. Biztosítási esemény
Jelen feltételek szempontjából biztosítási eseménynek minősül a biztosított akaratán kívül fellépő, olyan egysze- ri, hirtelen külső behatás (baleset), amely következtében:
a) a biztosítottnál kullancscsípés hatására, a fertőzött kullancs által okozott Lyme kórt (Lyme borreliosis), vagy agyvelőgyulladást (kullancs-encephalitis) di- agnosztizálnak, és a biztosított, írásos dokumen- tummal bizonyítottan orvosi kezelésre szorult,
b) a biztosítottnál orvos által írásos dokumentummal igazolt, orvosi ellátást igénylő kutyaharapást diag- nosztizálnak.
A biztosító kockázatvállalása nem terjed ki a biztosított közeli hozzátartozójának kutyája ál- tali harapására.
c) a biztosított orvos által igazolt, orvosi ellátást és kórházi fekvőbeteg kezelést igénylő mérgezést szenved.
A biztosító kockázatvállalása nem terjed ki az alkoholmérgezésre, valamint a kábító- és bó- dítószerek használatával összefüggő mérge- zésekre.
d) a biztosított orvos által igazolt, orvosi ellátást igény- lő vágott-szúrt (vulnus caesum-vulnus punctum) sérülést szenved.
Vágott-szúrt sérülés akkor keletkezik, ha éllel bíró, többnyire éles eszköz, élére merőlegesen saját mozgási energiája és sújtó erő hatására hatol a szövetek közé, vagy a test éles felszínbe zuhan, vagy a lezuhanó eszköz élével találja el a test fel- színét), és ez ín-, ér- vagy idegsérüléssel, vagy az ízületi tok megnyílásával jár.
2. A biztosító szolgáltatása
2.1. A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén, egyszeri kifizetésként a biztosítási szer- ződésben, a gyerek-segély fedezetre megállapí- tott biztosítási összeget fizeti ki.
2.2. Egy biztosítási éven belül egy biztosított személy vonatkozásában legfeljebb 1 alkalommal történ- het kifizetés.
3. Egyéb rendelkezések
A gyerek-segély fedezet kizárólag 2-18 éves biztosítotti életkor esetén szolgáltat.
36
1. SZÁMÚ FÜGGELÉK
37
BIZTOSÍTÁSI CSOMAGOK TÁBLÁZAT
BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEGEK (FT) | KITERJESZTÉS | |||||
BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK / CSOMAGOK | PRÉMIUM | MÉDIUM | SZINGLI | BÁZIS | GYEREK | CSALÁD |
Baleseti halál | 12 000 000 | 8 000 000 | 150 000 | 6 000 000 | - | 1 000 000 |
Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás (15%-tól, lineáris térítés) | 18 000 000 | 15 000 000 | 15 000 000 | 10 000 000 | 10 000 000 | 1 500 000 |
Baleseti kórházi napidíj (5. naptól, visszamenőleg) | 10 000 | 8 000 | 8 000 | 5 000 | 5 000 | 2 500 |
Baleseti műtéti térítés | 200 000 | 150 000 | 150 000 | 100 000 | 100 000 | 50 000 |
Baleseti plasztikai műtéti térítés | 2 000 000 | 1 500 000 | 1 500 000 | 1 000 000 | 1 000 000 | - |
Csonttörés, csontrepedés | 100 000 | 75 000 | 75 000 | 50 000 | 50 000 | 20 000 |
Égési sérülési térítés | 1 000 000 | 750 000 | 750 000 | 500 000 | 500 000 | - |
Magánemberi felelősségbiztosítás | 5 000 000 | 5 000 000 | 5 000 000 | 5 000 000 | 5 000 000 | - |
Közúti közlekedési baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás (30%-tól, lineáris térítés) | 2 000 000 | 2 000 000 | 2 000 000 | 2 000 000 | 2 000 000 | - |
Közúti közlekedési baleseti halál | 2 000 000 | 2 000 000 | - | 2 000 000 | - | - |
Tanulási támogatás (min. 10 napos folyamatos kórházi tartózkodás esetén egyszeri térítés) | - | - | - | - | 100 000 | - |
Baleseti keresőképtelenség (egyszeri térítés) 28. naptól | 100 000 | 50 000 | 50 000 | 50 000 | - | - |
Gyerek-segély | - | - | - | - | - | 25 000 |
ELSŐ BIZTOSÍTÁSI ÉVRE A CSOMAG ÉVES BIZTOSÍTÁSI DÍJA (FT/FŐ) | 30 000 Ft | 23 000 Ft | 18 000 Ft | 16 000 Ft | 12 000 Ft | 7 500 Ft |
Kerekített ÉVES ALAPDÍJ (2. ÉVTŐL) | 24 000 Ft | 19 000 Ft | 15 000 Ft | 13 000 Ft | 10 000 Ft | 7 500 Ft |
* Gyerek csomag biztosítottja 2-20 éves belépési életkorú személy lehet. | ||||||
Jegyzetek
38