A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének H-FH-I-B-1001/2012. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását és intézkedést tartalmazó határozata a ZONZAI Kft. számára
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének H-FH-I-B-1001/2012. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását és intézkedést tartalmazó határozata a ZONZAI Kft. számára
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 39., továbbiakban: Felügyelet) a 2011. augusztus 19-én megindított, a ZONZAI Kft. (székhelye: 7121 Szálka, Kossuth L. u. 71/b., a továbbiakban: Társaság) lefolytatott fogyasztóvédelmi célvizsgálata megállapításai alapján, Xx. Xxxxx Xxxxxx, a Felügyelet Elnökének felhatalmazása szerint az alábbi
h a t á r o z a t o t
hozom:
I. A Felügyelet a Társasággal szemben — a kereskedelmi kommunikációra vonatkozó jogszabályi előírások megsértése miatt — a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását.
I/A. A Felügyelet a Társasággal szemben a kereskedelmi kommunikációra vonatkozó jogszabályi előírások megsértése miatt 200.000 Ft, azaz kettőszázezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.
A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00283834- 30000003 számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365- öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék.
A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül.
A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az Ügyfelek, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Törvényszéktől keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Törvényszéknek címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
I n d o k o l á s
A Felügyelet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 64. §-ában és a 73. §-a (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján 2011. augusztus 19-én kelt 111006/3/2011. iktatószámú végzéssel célvizsgálatot indított a pénzügyi szervezettel szemben, amelynek keretében a Társaság hirdetési
tevékenységét vizsgálta abból a szempontból, hogy az megfelel-e a Psztv. 4. §-ban meghatározott szervezet vagy személy által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a 4. §-ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban előírt rendelkezéseknek, valamint a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek, különös tekintettel a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Fnyht.) 4. §-ában foglaltaknak.
A Psztv. 64. § (1) bekezdése szerint a Felügyelet kérelemre vagy hivatalból indított eljárás keretében ellenőrzi
„a) a 4. §-ban meghatározott szervezet vagy személy által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a 4.
§-ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban előírt rendelkezések, valamint
b) az alábbi törvényekben meghatározottak szerint
ba) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek,
bb) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény rendelkezéseinek, továbbá
bc) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény rendelkezéseinek (a továbbiakban az a) és a b) pont együtt: fogyasztóvédelmi rendelkezések), továbbá
c) az e törvény szerinti pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelezettség
betartását, és - ide nem értve a szerződés létrejöttének, érvényességének, joghatásainak és megszűnésének, továbbá a szerződésszegésnek és annak joghatásainak megállapítását - eljár e rendelkezések megsértése esetén (a továbbiakban: fogyasztóvédelmi eljárás).”
A Psztv. 73. § (1) bekezdése szerint a Felügyelet a fogyasztóvédelmi rendelkezések betartásának ellenőrzése céljából meghatározott szervezetnél vagy személynél célvizsgálatot vagy több szervezetnél vagy személynél témavizsgálatot tarthat.
A FOGYASZTÓVÉDELMI CÉLVIZSGÁLAT MEGINDÍTÁSÁNAK INDOKA
A Baranya Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége (a továbbiakban: Felügyelőség) 2011. július 22. napján érkeztetett megkeresésében jelezte, hogy reklámfelügyeleti hatáskörben eljárva, hivatalból ellenőrizte a „…” hirdetőújság 2011. július 11-i, a pécsi terjesztésű „…” ingyenes területi információs kiadvány, valamint a
„…”hirdetőújság 2011. július 18-i lapszámait. Mindhárom sajtótermékben – a 16., illetve a 8. oldalon - megjelent a „HITELÜGYINTÉZÉS” fejlécű hirdetés, „Jelzáloghitelek ingatlanfedezettel” alcímmel.
A Felügyelőség által jelzett, a Társaság által megjelentetett és a Felügyelet rendelkezésére álló hirdetés szövege több szempontból is jogszabálysértés gyanúját vetette fel, mivel a hirdetés nem tartalmazta a THM értékét, valamint azt, hogy a Társaság kinek a képviseletében jár el.
Fentiekre tekintettel a Felügyelet 2011. augusztus 19-én kelt végzéssel fogyasztóvédelmi célvizsgálatot indított.
A fogyasztóvédelmi eljárás során megállapított tényállás, jogszabályi környezet, a tényállás minősítése
I.1. Tényállás
A Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 50. §-a alapján bizonyítási eljárást folytatott le.
A hirdetések szövege szerint: „Problémás hitelek kiváltása, végrehajtás, közüzemi tartozás. Apeh-terhek megoldása. Drága devizahitelét forint alapúra váltjuk. Hitelfelvétele költségeit megelőlegezzük. Hívására otthonában felkeressük!” A hirdetések alján két mobiltelefonszám olvasható: 30/000-00-00; 30/000-00-00.
A komlói újság kiadója megkeresésre arról tájékoztatta a Felügyelőséget, hogy a hirdetést a Társaság részéről rendelték meg.
A Felügyelet nyilvántartása szerint a Társaság a … (székhelye: …) közvetítői alvállalkozója, mely társaság az … Zrt. (székhelye: …), az …Nyrt. (székhelye: …), az v Zrt. (székhelye: v), az … Nyrt. (székhelye: …), az … Zrt. (székhelye: …) az … Zrt. (székhelye: …) és az … Zrt. (székhelye: …) többes ügynöke.
A Felügyelet 2011. augusztus 19-én kelt végzésben felhívta a Társaságot, hogy nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy milyen tartalommal és gyakorisággal jelentetett meg a nyomtatott illetve az elektronikus médiában, továbbá televízióban vagy rádióban hirdetést 2010. október 1-jét követően.
A Felügyelet továbbá felhívta a Társaságot, hogy csatolja a 2010. október 1-jét követően a Társaság kereskedelmi kommunikációja során megjelent összes hirdetésének a mintáját.
A Társaság a végzést 2011. augusztus 26-án átvette, azonban a végzésben foglaltaknak nem tett eleget.
A Felügyelet a 2011. október 24-én kelt FH-I-EB-70005/2011. számú végzésében eljárási bírság kiszabása mellett ismételten felhívta a Társaságot, hogy a 2011. augusztus 19-én végzésében foglaltaknak tegyen eleget. A Társaság a végzést 2011, október 28-án átvette, azonban a Felügyelet végzésében foglaltakra ismételten nem adott tájékoztatást.
Fentiek miatt a Felügyelet 2011. december 7-én kelt FH-I-EB-70010/2011. számú végzéssel ismételten eljárási bírságot szabott ki, azzal, hogy a nyilatkozattételi és adatszolgáltatási kötelezettségének 5 napon belül tegyen eleget. A Társaság a végzést 2011. december 12-én átvette, azonban továbbra sem adott tájékoztatást a Felügyelet részére.
Ezt követően a Felügyelet levélben szólította fel a …-t, hogy a szükséges intézkedések tegye meg annak érdekében, hogy a Társaság adatszolgáltatási és nyilatkozattételi kötelezettségét maradéktalanul teljesítse, valamint módosítsa a Társaság a hirdetés szövegét annak érdekében, hogy annak tartalma feleljen meg az Fnyht. rendelkezéseinek.
Fentieket követően a Társaság 2012. február 23-án érkeztetett nyilatkozatban válaszolt, az alábbiak szerint:
A Társaság hirdetései 2010. október 1-jét követően a nyilatkozattétel napjáig az alábbi kiadványokban jelentek meg heti rendszerességgel:
− a komlói, szekszárdi, bonyhádi, paksi, dombóvári terjesztésű „…” című ingyenes területi kiadvány,
− a pécsi terjesztésű „…” ingyenes területi információs kiadvány, valamint hirdetései a 2010. július, augusztus havi „…” hirdetőújságban is megjelentek.
A Társaság által rendelkezésre bocsátott dokumentumok szerint az alábbi hirdetések jelentek meg a vizsgálat alá vont időszakban:
A Felügyelet a vizsgálati jelentést 2012. február 28-án megküldte a Társaság részére. A Társaság a vizsgálati jelentést 2012. február 29-én átvette, azonban az abban foglaltakra határidőn belül nem tett észrevételt.
I.2. Jogszabályi környezet
Az Fnyht. 4. § (1), (4) bekezdései szerint:
„(1) A hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikációban a teljes hiteldíj mutató értékét feltűnően, a rövidítés feltüntetésével, egy tizedesjegy pontossággal minden esetben meg kell adni.
(…)
(4) A hitelközvetítő a hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikációban köteles feltüntetni, hogy kinek a képviseletében jár el.”
I.3. A tényállás értékelése
A Felügyelet megállapította, hogy a Társaság vizsgálat alá vont hirdetései hitelre – ingatlanfedezetű jelzáloghitelek, lakásvásárlási hitelek, hitelkiváltás ajánlása – vonatkozó kereskedelmi kommunikációt tartalmaztak, így a hirdetésekben a THM értékének a feltüntetése szükséges.
A Felügyelet megállapította, hogy a Társaság vizsgálat alá vont időszakban megjelent hirdetéseinek a szövege nem tartalmazta azt, hogy a Társaság kinek a képviseletében jár el.
A Felügyelet a vizsgálata során a fentiek alapján megállapította, hogy a Társaság komlói, szekszárdi, bonyhádi, paksi, dombóvári terjesztésű „…” című ingyenes területi kiadványban, a pécsi terjesztésű „…” ingyenes területi információs kiadványban heti rendszerességgel megjelenő, valamint a 2010. július, augusztus havi „…” hirdetőújságban, a vizsgálat alá vont időszakban megjelent hirdetéseinek a szövege nem felelt meg az Fnyht. 4. § (1) és (4) bekezdésének, mivel nem tartalmazták a THM értékét, valamint azt, hogy a Társaság kinek a képviseletében jár el.
I.3. A Társaság nyilatkozatának értékelése
A Társaság nyilatkozata szerint a hirdetésében nem egy konkrét hitelterméket ajánlott, hanem magát a tevékenységét hirdette, ezért a THM értékét nem tudta feltüntetni, mivel több bank többféle hitelét közvetíti. Az ügyfeleinek azonban minden esetben átadja – a törvényi előírásoknak megfelelően – három bank ajánlatát, mely tartalmazza az aktuális THM értékét is.
A Társaság hirdetéseiben 2011. augusztus hónaptól – a Felügyelőség megkeresése óta – feltünteti a Társaság nevét is, azonban a nyilatkozattétel napjától – 2012. február 23. napjától
– a hirdetései szövegét a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően megváltoztatta.
A Felügyelet a Társaság fentiek szerinti érvelését nem tartotta arra való tekintettel elfogadhatónak, hogy az Fnyht. vizsgálattal érintett rendelkezései a fogyasztók vagyoni érdekeit védelmező előírások, amelyekkel a jogalkotó azt kívánta elérni, hogy a pénzügyi szervezetek már a hitelezési tevékenységgel kapcsolatosan közzétett kereskedelmi kommunikáció útján is kizárólag úgy kelthessenek fogyasztói igényeket, hogy már e kereskedelmi kommunikációk is megfelelően szolgálják a fogyasztók körültekintő tájékoztatását. Éppen emiatt fogalmazta meg a jogalkotó azt, hogy a hitelezési tevékenységre vonatkozó kereskedelmi kommunikációnak is tartalmaznia kell azt, hogy pontosan mely pénzügyi szervezetek hitele került közvetítésre, illetőleg a fogyasztóknak az adott hitel szerződés megkötésekor pontosan mekkora mértékű THM-re kell számítaniuk.
A jogszabályi rendelkezés szerint egyúttal megállapítható, hogy a hitelre vonatkozó minden kereskedelmi kommunikáció során kötelező tartalmi elemként jelentkezik, hogy a THM-re vonatkozó információk, illetőleg a képviselt, a hitelszolgáltatást ténylegesen nyújtó pénzügyi szervezet neve feltüntetésre kerüljön. A Felügyelet álláspontja szerint az Fnyht. 4. §-a egyértelműen rendelkezik arról, hogy a Társaságnak minden olyan esetben, amikor a fogyasztók részére tájékoztatást nyújt az általa közvetített hiteltermékekről, illetőleg e tevékenységgel kapcsolatos adatokat kereskedelmi kommunikációjában megjelöl, úgy ezt akként szükséges megtennie, hogy abban a jogszabály által megjeleníteni rendelt adatok feltüntetésre kerüljenek, akár csupán egy, akár több hiteltermék közvetítésével kapcsolatosan tartalmaz információt az adott kereskedelmi kommunikáció.
A jogszabály a fogyasztói tájékoztatás egyik formájaként határozza meg a reklámot, egyúttal előírja azt, hogy az Fnyht. 4. §-a szerinti adatok megjelenítésének követelményét a kereskedelmi kommunikáció tartalmának önállóan kell kielégítenie, figyelemmel arra, hogy a pénzügyi szervezetek kereskedelmi kommunikációi kiemelt jelentőséggel bírnak a fogyasztók számára avégett, hogy a jogszabály által információ alapján megfelelően mérlegelhessék a hitel igénybevételére vonatkozó szándékukat, és dönthessenek arról, hogy a szolgáltatásra vonatkozó igényükkel a Társaságot felkeressék-e.
A fentiek alapján tehát nem tekinthető megfelelőnek a Társaság azon eljárása, hogy az Fnyht.
4. §-a szerinti információkról a fogyasztók részére csupán a konkrét szerződés megkötése előtt ad tájékoztatást, azokat a hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikációban nem jeleníti meg.
II. A FELÜGYELET ÁLTAL ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉS
A Psztv. 71. § (1) bekezdése szerint:
„71. § (1) Ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. § (4) bekezdés a),
c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza:
c) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását,
f) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki.”
Tekintettel a fentiek szerint összegzett megállapításokra, a Felügyelet a határozat rendelkező része I. pontjában megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy a Társaság a továbbiakban hirdetési tevékenysége során legyen figyelemmel a kereskedelmi kommunikációra vonatkozó jogszabályi előírásokra.
A kereskedelmi kommunikációra vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt a Felügyelet 200.000 Ft fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki a Társasággal szemben.
A Psztv. 71. § (1) bekezdése szerint, ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a
61. § (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. A Psztv. 72. §
(1) bekezdésének a) pontja alapján a fogyasztóvédelmi bírság összege a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó, százmillió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező szervezet vagy személy esetében tizenötezer forinttól az éves nettó árbevételének öt százalékáig, de legfeljebb százmillió forintig, illetve a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátránnyal fenyegető helyzetet okozó jogsértés esetén legfeljebb kétmilliárd forintig terjedhet.
A Felügyelet tevékenységének a Psztv. 1. § (3) bekezdésének e) pontjában rögzített egyik célja a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők érdekeinek a védelme. A Psztv. 64. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértésének közös jellemzője, hogy azok minden esetben magukban hordozzák a pénzügyi szervezetek fogyasztónak minősülő ügyfelei érdekének sérelmét, illetve annak lehetőségét. A Felügyelet tevékenységének fenti céljára tekintettel határozottan kíván fellépni minden olyan, a fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásaiban tapasztalt vagy egyéb módon tudomására jutott magatartással szemben, amely sérti vagy alkalmas arra, hogy sértse a pénzügyi szervezet ügyfeleinek érdekeit. A Felügyelet az előbbiek alapján amellett, hogy a jogsértő magatartás további folytatását megtiltó fogyasztóvédelmi intézkedést is alkalmazta, a pénzügyi szervezettel szemben a fogyasztóvédelmi rendelkezések jövőbeli maradéktalan érvényesülésének kikényszerítése érdekében fogyasztóvédelmi bírság kiszabását is szükségesnek tartotta.
A jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy a megsértett jogszabályi rendelkezés a fogyasztói tájékoztatásra vonatkozóan fogalmaz meg alapvető előírást. A
fogyasztók érdekeinek védelme tekintetében kiemelkedő jelentőséggel bír az a körülmény, hogy amennyiben a hitelközvetítők a fogyasztóknak címzett kereskedelmi kommunikációjukban hitel igénybevételének lehetőségéről adnak tájékoztatást, pontosan jelöljék meg azt, hogy a fogyasztók részére felkínált hitel vonatkozásában mely pénzügyi szervezet tekinthető finanszírozónak, továbbá, hogy a fogyasztók a hitelt mely feltételekkel vehetik igénybe.
Ezen tájékoztatás kiemelt jelentőséggel bír a fogyasztók számára avégett, hogy minden szükséges információ rendelkezésükre állhasson ahhoz, hogy a hitel igénybevételére vonatkozó szándékukat megfelelően mérlegelhessék, és dönthessenek arról, hogy a szolgáltatásra vonatkozó igényükkel a Társaságot felkeressék-e.
Xxxxx megjelölése tehát, hogy a Társaság kinek a képviseletében jár el, a fogyasztók számára hangsúlyos szerepet tölt be, mivel ezen információ megadása alapján szerezhetnek a fogyasztók előzetesen tudomással arról, hogy a hitel igénybevételekor mely pénzügyi szervezettel köthetnek majd szerződést. E vonatkozásban az Fnyht. által előírt tájékoztatás tehát különösen fontos információnak tekinthető a fogyasztók számára avégett, hogy eldönthessék, hogy a hitelt nyújtó vállalkozással akarnak-e egyáltalán szerződést kötni, illetőleg előzetesen tájékozódhassanak e vállalkozás tevékenységéről, illetve az általa nyújtott szolgáltatás részletes feltételeiről.
Egyúttal a Társaság által feltüntetni elmulasztott teljes hiteldíj mutató értéke alapvetően informálja a fogyasztókat arról, hogy a hitel igénybevétele esetén pontosan mekkora összegű fizetési kötelezettséggel kell számolniuk, illetőleg ezen információ alapján van lehetőségük arra, hogy a hitelszerződés kapcsán fizetendő összes díjat (kamatot, díjat, költséget, jutalékot, adót), valamint a hitelhez kapcsolódó járulékos szolgáltatások költségeit megismerhessék. Mindezért az ezzel kapcsolatos információ megadása a Társaság részéről a hiteltermékkel kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció során a fogyasztók számára nélkülözhetetlen, annak feltüntetése a hiteltermékkel kapcsolatos lényeges tájékoztatási elemnek tekinthető.
A bírság kiszabásakor a Felügyelet súlyosító körülményként vette figyelembe, hogy a Társaság két különböző típusú hirdetésével sértette meg az Fnyht.-t, továbbá, hogy a jogsértést megvalósító hirdetései hosszabb időtartamon keresztül – 2010. október 1-jétől 2012. február 23-áig – két sajtótermékben heti rendszerességgel került közzétételre.
A Felügyelet súlyosító körülményként vette figyelembe, hogy a Társaság az eljárás során nem mutatott együttműködő magatartást, mivel a Felügyelet nyilatkozattételre és dokumentumok csatolására való felhívásának csak két eljárási bírság kiszabását, valamint a közvetítői alvállalkozóként megbízó … megkeresését követően tett eleget.
A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. § (1) bekezdés a)-r) pontjaiban, valamint a 64.§-73. §-aiban biztosított hatáskörében eljárva hozta meg.
A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. §-a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 46. § (1) bekezdésén, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének
a) pontján alapul.
A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés e) pontján, a
100. § (2) bekezdésén, 109. § (1) bekezdésén, 110. § (1) bekezdésén, valamint a polgári
perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. § (7) bekezdésén, a 327. § (1)-(2) bekezdésein és 330. § (2) bekezdésén alapul.
A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, 2012. április 03.