A KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG LEGFRISSEBB ÁLLÁSFOGLALÁSAI

A KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG LEGFRISSEBB ÁLLÁSFOGLALÁSAI

Xx. Xxx Xxxxxxx, vezető jogi tanácsadó, Közbeszerzési Hatóság DOI: 10.37371/KEP.2024.8.1

A Közbeszerzési Hatóság állásfoglalások formájában ad felvilágosítást a közbeszerzési eljárásokban résztvevő jogalkalmazók számára a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) és kapcso- lódó végrehajtási rendeleteinek alkalmazásával össze- függő általános jellegű megkeresésekre.

Alábbiakban a Kbt. alkalmazásával összefüggő kérdé- sekre adott válaszainkat rendeztük sorrendbe, bízva abban, hogy iránymutatásaink nem csak a kérdésfel- tevőknek, hanem valamennyi Olvasónknak hasznos információkkal szolgálnak.

Felhívjuk Tisztelt Olvasóink figyelmét, hogy a közbe- szerzésekre irányadó jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos döntések meghozatala mindenkor a közbe- szerzési eljárások résztvevőinek joga és felelőssége. Hangsúlyozzuk továbbá, hogy az állásfoglalásokban megfogalmazott véleményeknek jogi ereje, kötelező tartalma nincsen.

1. kérdés

Amennyiben egy közszolgáltató ajánlatkérő tervezési és/vagy műszaki ellenőri és/vagy építészeti szolgáltatás megrende- lésére vonatkozó, a Kbt. 105. § (2) bekezdés c) pontja szerinti keretmegállapodás megkötése érdekében kíván eljárást indí- tani, amelyben a Kbt. 76. § (5) bekezdésének megfelelően az értékelés szempontja a Kbt. 76. § (2) bekezdés c) pontja sze- rinti legjobb ár-érték arányú szempont, amelynek keretében szakemberek és azok szakmai tapasztalata is értékelésre kerül, akkor a verseny-újranyitások során alkalmazhatja-e a Kbt.

105. § (4) bekezdésének megfelelően a Kbt. 76. § (2) bekezdés

a) pont szerinti legalacsonyabb ár értékelési szempontot, ha azt az eljárást megindító felhívásban előre jelezte, vagy a Kbt.

76. § (5) bekezdésre tekintettel a verseny újranyitása során is szükséges-e legjobb ár-érték arányú értékelési szempont al- kalmazása?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

Álláspontunk szerint a közszolgáltató ajánlatkérő terve- zési és/vagy műszaki ellenőri és/vagy építészeti szol-

gáltatás megrendelése esetén nem alkalmazhatja a ver- seny újranyitásakor a legalacsonyabb ár értékelési szempontot.

A Kbt. 105. § (4) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

„Az ajánlatkérő akkor alkalmazhat a keretmegálla- podás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárásban alkalmazott értékelési szempontoktól eltérő értékelési szempontokat, ha már a keretmegállapodás megköté- sére irányuló közbeszerzési eljárásban a közbeszerzési dokumentumokban azt előírta és amelyet egyben a ke- retmegállapodás tartalmaz. Az értékelési szempontokat és módszert a 76. §-nak megfelelően kell meghatározni. Az ajánlattevő csak a keretmegállapodásban foglaltak- kal azonos vagy annál az ajánlatkérő számára kedve- zőbb ajánlatot tehet.”

A Kbt. 76. § (2) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tar- talmazza:

„Értékelési szempontként alkalmazhatóak

a) a legalacsonyabb ár,

b) a legalacsonyabb költség, amelyet az ajánlatkérő által meghatározott költséghatékonysági módszer alkalma- zásával kell kiszámítani, vagy

c) a legjobb ár-érték arányt megjelenítő olyan – külö- nösen minőségi, környezetvédelmi, szociális – szem- pontok, amelyek között az ár vagy költség is szerepel.”

A Kbt. 105. § (4) bekezdését és a Kbt. 76. § (2) bekezdését együttesen megvizsgálva megállapítható, hogy a Kbt.

105. § (4) bekezdése alapján a Kbt. 76. § (2) bekezdés c) pontja szerinti értékelési szempont helyett alkalmaz- ható lehet a Kbt. 76. § (2) bekezdés a) pontja szerinti értékelési szempont. A Kbt. 105. § (4) bekezdése az ér- tékelési szempontok változtatását lehetővé teszi, ennél fogva elvileg keretmegállapodás esetén a verseny újra- nyitáskor az ajánlatkérő alkalmazhatja a legalacsonyabb ár értékelési szempontot a legjobb ár-érték arányt meg- testesítő szempontok helyett.

Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy az ajánlatkérő figyelmen kívül hagyhatja a Kbt. 76. § (5) bekezdését. A Kbt. 76. § (5) bekezdésének második és harmadik mon- data szerint az ajánlatkérő csak akkor választhatja a leg- alacsonyabb ár egyedüli értékelési szempontját, ha az ajánlatkérő igényeinek valamely konkrétan meghatá- rozott minőségi és műszaki követelményeknek meg- felelő áru vagy szolgáltatás felel meg, és a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztását az adott esetben további minőségi jellemzők nem, csak a legalacsonyabb ár értékelése szolgálja, továbbá az ajánlatkérő nem al- kalmazhatja a legalacsonyabb ár szempontját egyedüli értékelési szempontként tervezési, mérnöki és építészeti szolgáltatások, valamint építési beruházások esetében.

Nincs olyan rendelkezés a Kbt.-ben, amely a keret- megállapodásokat e korlátozások alól feloldaná. A Kbt.

105. § (5) bekezdése ellenben kifejezetten kiemeli a Kbt.

76. §-át, mint olyan rendelkezést, amelyet a verseny újranyitásakor is alkalmazni kell, így alkalmazandó a Kbt. 76. § (5) bekezdése is. A közszolgáltatók köz- beszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabá- lyokról szóló 307/2015. (X. 27.) Korm. rendelet keret- megállapodásokról szóló 18. §-a, valamint egyéb rendelkezései sem tartalmaznak olyan rendelkezést, amely közszolgáltató ajánlatkérők eljárásai esetén lehe- tővé tenné a Kbt. 76. § (5) bekezdésében foglaltakhoz képest tágabb körben a legalacsonyabb ár értékelési szempont alkalmazását. Így ajánlatkérőnek a Kbt. 76. §

(5) bekezdésre tekintettel tervezési és/vagy műszaki ellenőri és/vagy építészeti szolgáltatás megrendelésére vonatkozó verseny-újranyitás esetén is a legalacso- nyabb költséget vagy a legjobb ár-érték arányt kell érté- kelési szempontként választania.

2. kérdés

Amennyiben a közbeszerzés tárgya szerinti szakértelemmel rendelkező szakértők nyilatkozata alapján a megvalósítani kívánt – közbeszerzési értékhatárt elérő vagy meghaladó érté- kű, a Kbt. 5. § (2) bekezdésében meghatározott támogatási intenzitást elérő – építési beruházás egyáltalán nem tartalmaz a Kbt. 1. melléklete szerinti mélyépítési tevékenységet, akkor a Kbt. 5. § (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó gazdasági szereplő köteles-e közbeszerzési eljárás lefolytatására?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

Álláspontunk szerint a Kbt. 5. § (2) bekezdés a) pontja szerint a támogatásból megvalósuló beszerzés csak ak-

kor minősül a Kbt. szerint közbeszerzés-kötelesnek, ha a támogatott szervezet beszerzése alapvetően mélyé- pítési beruházásnak számít.

Abban a kérdésben, hogy az adott tevékenység mélyé- pítési tevékenységnek minősül-e, vagy sem, a tevé- kenység tényleges jellege a döntő szempont, amelyről a Kbt. 27. § (3)-(4) bekezdése, illetve az építési beruhá- zások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 322/2015. (X. 30.) Korm. ren- delet] 4. §-a szerinti szakembernek kell állást foglalnia.

A Kbt. 5. § (2) bekezdésének a) pontja az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

„A támogatásból megvalósuló beszerzés vonatkozá- sában közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett az az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó szervezet vagy személy, amelynek uniós közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzését több- ségi részben, uniós értékhatárokat el nem érő, de a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy meg- haladó becsült értékű beszerzését 75%-ot meghaladó mértékben az (1) bekezdésben meghatározott egy vagy több szervezet vagy személy közvetlenül támogatja, fel- téve, hogy a beszerzés tárgya

a) olyan építési beruházás, amely az 1. melléklet szerinti mélyépítési tevékenységet foglal magában”

Az Európai Parlament és a Tanácsnak a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014/24/EU Irányelve (a továbbiakban: 2014/24/ EU Irányelv) 13. cikkének a) pontja az alábbi rendelke- zéseket tartalmazza:

„Ezt az irányelvet a következő szerződések odaítélése során kell alkalmazni:

a) az ajánlatkérő szervek által 50 %-ot meghaladó mértékben közvetlenül támogatott, építési beruházásra irányuló szerződések, amelyek héa nélküli becsült értéke eléri az 5 186 000 EUR összeget, amennyiben ezek a szerződések az alábbi tevékenységek valamelyikére vonatkoznak:

i. a II. mellékletben felsorolt mélyépítési tevékenységek,

ii. kórházak, sportlétesítmények, szabadidős és szóra- koztató létesítmények, iskolák és felsőoktatási épületek, illetve közigazgatási rendeltetésű épületek építési mun- kái;”

A két jogszabály [Kbt. 5. § (2) bekezdés a) pont és a fenti irányelvi rendelkezés] együttes értelmezése alapján megállapítható, hogy egy építési beruházás a Kbt. 1. melléklete (valamint a 2014/24/EU Irányelv II. mellék- lete) szerinti mélyépítési tevékenységet akkor foglal magában, ha mélyépítésre vonatkozik, tehát, ha az épí- tési beruházás alapvetően mélyépítési tevékenységre irányul, amennyiben azonban a mélyépítési tevékeny- ség nem meghatározó egy építési beruházás során, pél- dául egy épület alapozása során, akkor az nem tartozik a Kbt. 5. § (2) bekezdés a) pontjának hatálya alá.

Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a Kbt. 5. § (2) be- kezdés b) pontjában felsorolt építési munkák (kórház, sportlétesítmény, szabadidős és szórakoztató létesít- mény, iskola, felsőoktatási épület vagy közigazgatási rendeltetésű épület építési munkái) főszabály szerint tartalmaznak mélyépítési elemeket is, azonban, ha az lett volna a jogalkotó célja, hogy a Kbt. 5. § (2) bekezdés

a) pontjának hatálya bármilyen csekély arányú mélyé- pítési munka esetén megállapítható legyen, akkor szük- ségtelen lett volna kiemelni ezeket az építési munkákat, mint a Kbt. alkalmazását megalapozó körülményt.

A Kbt. 5. § (2) bekezdés a) pontjának fennállásáról tehát akkor beszélhetünk, ha az adott – egységes – beszerzés fő tárgya mélyépítési tevékenység. A fő tárgy min- denekelőtt a beszerzés szakmai tartalma alapján vizs- gálandó, így, amennyiben például a beszerzés célja valamely épület építése, amelyhez szükségszerűen csa- tornázási munkák is kapcsolódnak, azaz a beszerzés fő tárgya nem csatornaépítés, nem állapítható meg a Kbt.

5. § (2) bekezdés a) pontjának fennállása.

Az, hogy az építési beruházás tartalmaz-e mélyépítési tevékenységet, olyan szakkérdés, amelyet a Kbt. 27. § (3)-(4) bekezdése, illetve a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 4. §-a szerinti szakembernek kell megvála- szolnia.

A 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése szerint építési beruházás esetén a Kbt. 27. § (3)-(4) be- kezdése alkalmazásában a beszerzés tárgya szerinti szakértelemnek az építési beruházás tárgyában az adott szakterületen szerzett szakirányú felsőfokú végzettség fogadható el.

A 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont szervezet akkor tesz eleget az (1) bekezdés sze- rinti követelménynek, ha a tevékenységében személye-

sen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetve a szer- vezettel kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a szervezet javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki az (1) bekezdés szerinti szakérte- lemmel rendelkezik, és ez a személy a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő oldalán részt vesz.

Amennyiben tehát az ajánlatkérő által az eljárás előké- szítésébe a Kbt. 27. § (3)-(4) bekezdése és a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése szerint bevont szakember vagy szakemberek akként nyilatkoznak, hogy az adott beszerzés tárgya nem mélyépítési munka, továbbá a beszerzés tárgya nem tartozik a Kbt. 5. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti körbe sem, akkor a Kbt.

5. § (1) bekezdésének hatálya alá nem tartozó támo- gatott szervezet megalapozottan jut arra a következte- tésre, hogy nem szükséges közbeszerzési eljárást lefoly- tatni.

3. kérdés

Egy zártkörűen működő részvénytársaság valamennyi törzs- részvénye közös tulajdonba került oly módon, hogy egyik tu- lajdonostárs sem rendelkezik az egyes részvények tekintetében (így összességében sem) 25%-ot elérő tulajdoni hányaddal. A társaságban egyéb, többletjogokkal bíró részvények kibocsátá- sára nem került sor. A részvények tulajdonostársai a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:213. § (2) bekezdése alapján, a részvényeken fennálló közös tulajdonra tekintettel intézkedtek közös képviselő kijelö- léséről. A tulajdonostársak által megválasztott közös képviselő a fentiek alapján egyszemélyben jogosult a társaság közgyűlé- sén szavazni, a szavazati jogot 100%-os mértékben gyakorol- ni. A zártkörűen működő részvénytársaság fentiek szerinti közös tulajdonban álló törzsrészvényeire figyelemmel feltün- tetendő-e a közös képviselő személye a pénzmosás és a terro- rizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) szerinti tényleges tulajdonos megadásakor?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

Álláspontunk szerint a szavazati jog ilyen módon tör- ténő gyakorlása megalapozhatja azt, hogy a közös kép- viselő tulajdonos a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja szerinti tényleges tulajdonosnak legyen tekint- hető.

A Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja szerint az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolá-

sában az olyan társaság, amely a Pmt. 3. § 38. pont a)–b) vagy d) alpontja szerinti tényleges tulajdonosát nem ké- pes megnevezni.

A Pmt. 3. § 38. pont a)–b) és d) alpontja az alábbi rendel- kezéseket tartalmazza:

„38. tényleges tulajdonos:

a) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben köz- vetlenül vagy – a Polgári Törvénykönyvről szóló tör- vény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § (4) bekezdésében meg- határozott módon – közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával ren- delkezik, vagy egyéb módon tényleges irányítást, ellen- őrzést gyakorol a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet felett, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közös- ségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nem- zetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi köve- telmények vonatkoznak,

b) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben – a Ptk. 8:2. § (2) bekezdésében meghatározott – meghatá- rozó befolyással rendelkezik,

d) alapítványok esetében az a természetes személy,

da) aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt száza- lékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezmé- nyezetteket már meghatározták,

db) akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem hatá- rozták meg,

dc) aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meg- határozó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, vagy

dd) a da)–dc) alpontban meghatározott természetes sze- mély hiányában aki az alapítvány képviseletében eljár”

Jelen esetben – figyelemmel arra, hogy a közös tulajdon- ban álló részvény tulajdonosai a részvénytársasággal szemben egy részvényesnek számítanak, így a közös képviselő a részvényesi jogokat egységesen, egy sze- mélyben gyakorolja a részvénytársaság irányába – a Pmt. 3. § 38. pont a) alpontjában foglaltak bírnak rele- vanciával. E szerint az a természetes személy is tényle- ges tulajdonosnak minősül, aki egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol az adott szervezet felett.

Ha ez a személy gyakorolja a tulajdonosi szavazati jo- gok 100%-át, akkor ez a személy tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a szervezet felett, tehát ő minősül a tényleges tulajdonosnak.

4. kérdés

Amennyiben a Kbt. 5. § (1) bekezdésének hatálya alá nem tar- tozó gazdasági társaság úgy dönt, hogy egyes eljárásai tekin- tetében önként alkalmazza a Kbt. rendelkezéseit és közbeszer- zési eljárásként valósítja meg a beszerzési igényét, mely érdekében önmagát az EKR-ben a Kbt. 5. § (4) bekezdés sze- rinti ajánlatkérőként regisztrálja, ezzel önmagát aláveti-e teljeskörűen a Kbt. személyi hatályának? Köteles lesz-e min- den közbeszerzési értékhatárt elérő eljárását közbeszerzésként megvalósítani, vagy csak azon beszerzései tekintetében lesz köteles a Kbt. valamennyi szabályát alkalmazni, mely eljá- rásra nézve akként dönt, hogy azt az adott beszerzést közbe- szerzésként bonyolítja le, ez esetben viszont arra az eljárásra a Kbt. valamennyi releváns szabályát alkalmazni köteles, nem válogathat a szabályok között?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

Álláspontunk szerint a Kbt. 5. § (4) bekezdése az adott szervezet döntése alapján keletkeztet eseti ajánlatkérői minőséget, eseti kötelezettséget egy adott beszerzési igény közbeszerzési eljárás útján történő kielégítésére. Az ajánlatkérő dönthet úgy is, hogy valamennyi beszer- zése tekintetében alkalmazni kívánja a Kbt.-t.

Amennyiben az adott szervezet úgy dönt, hogy a Kbt. 5.

§ (4) bekezdése alapján a Kbt.-t alkalmazza akár csak egy közbeszerzési eljárás tekintetében is, akkor a Kbt. valamennyi rendelkezésének megtartására köteles.

A Kbt. 5. § (4) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tar- talmazza:

„E törvény rendelkezését köteles betartani az az (1)–(2) bekezdés hatálya alá nem tartozó szervezet, amely e törvény szerinti közbeszerzési eljárás lefolytatását ön- ként vagy szerződésben vállalja, illetve számára jogsza- bály közbeszerzési eljárás lefolytatását kötelezővé te- szi.”

A Kbt. 5. § (4) bekezdésének megfogalmazása egyaránt lehetővé teszi azt, hogy az ajánlatkérő akár csak egy bi- zonyos beszerzése vonatkozásában, illetve akár vala- mennyi beszerzése vonatkozásában úgy döntsön, hogy a beszerzéseit közbeszerzési eljárások lefolytatásával valósítja meg. Ez utóbbi esetben a döntésének kifeje-

zetten erre kell irányulnia, ugyanakkor ez utóbbi eset- ben is dönthet úgy, hogy a továbbiakban mégsem folytat le közbeszerzési eljárásokat, azaz a döntését jo- gában áll visszavonni.

A Kbt.-t önként alkalmazó szervezet továbbá e dönté- sével a Kbt.-ben foglalt valamennyi szabály megtartá- sára vállal kötelezettséget, az előkészítésen át a lefolyta- táson keresztül a közzétételi szabályokig. A Kbt. 5. § (4) bekezdésének azon előírása, mely szerint a szervezet ez esetben a Kbt. rendelkezését köteles betartani, azt je- lenti, hogy azon eset(ek)nél, ahol egy – a Kbt. 5. § (1)-(2) bekezdés hatálya alá nem tartozó – szervezetet érintően a Kbt. szerinti közbeszerzési eljárás lefolytatását kötele- zővé teszi egy jogszabály, illetve ezt az ilyen szervezet önként vagy szerződésben vállalja, abban az esetben a szervezet nem választhatja meg, hogy a Kbt. szabályai közül melyeket alkalmazza, és melyeket nem, hanem köteles valamennyi, a Kbt.-ben foglalt rendelkezésnek megfelelően eljárni.

5. kérdés

Megtagadható-e a nyertes ajánlattevő kifizetése arra hivatko- zással, hogy az alvállalkozó kifizetése nem teljeskörű, mivel az alvállalkozói szerződésben foglaltaknak megfelelően az alvál- lalkozói díj egy része visszatartásra került?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

Álláspontunk szerint ebben az esetben az ajánlattevő ki- fizetése nem tagadható meg, amennyiben a visszatartás jogszerű.

A 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekez- dése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

„Az ajánlatkérőként szerződő fél, ha az ajánlattevőként szerződő fél a teljesítéshez alvállalkozót vesz igénybe, a Ptk. 6:130. § (1) és (2) bekezdésétől eltérően a következő szabályok szerint köteles az ellenszolgáltatást teljesí- teni:

a) az ajánlattevőként szerződő felek annak megfelelően nyújtják be számlájukat az ajánlatkérőnek, hogy közü- lük melyik mekkora összegre jogosult az ellenszolgálta- tásból. Az egyes ajánlattevőként szerződő felek a számla benyújtásával egyidejűleg nyilatkoznak arról, hogy az általuk a teljesítésbe bevont alvállalkozók egyenként mekkora összegre jogosultak az ellenszolgáltatásból;

b) az ajánlattevőként szerződő felek mindegyike az általa kiállított számlában részletezi az alvállalkozói teljesítés, valamint az ajánlattevői teljesítés mértékét;

c) a számlában feltüntetett alvállalkozói teljesítés ellen- értékét az ajánlatkérőként szerződő fél a számla kézhez- vételét követő tizenöt napon belül átutalja az ajánlat- tevőknek;

d) az ajánlattevőként szerződő fél – amennyiben erre korábban még nem került sor – haladéktalanul kiegyen- líti az alvállalkozók számláit, vagy az alvállalkozóval kötött szerződésben foglaltak szerint az alvállalkozói díj egy részét visszatartja;

e) az ajánlattevőként szerződő felek átadják az ajánlat- kérőnek az alvállalkozói követelések kiegyenlítését iga- zoló átutalások igazolásainak másolatait;

f) az ajánlattevőként szerződő felek által benyújtott számlában megjelölt, ajánlattevői teljesítés ellenértékét az ajánlatkérőként szerződő fél az e) pont szerinti doku- mentumok beérkezését követő tizenöt napon belül átu- talja az ajánlattevőként szerződő feleknek;

g) ha az ajánlattevőként szerződő felek valamelyike a d) vagy az e) pont szerinti kötelezettségét nem teljesíti, az ellenszolgáltatás fennmaradó részét az ajánlatkérő visz- szatartja, és az akkor illeti meg az ajánlattevőt, ha az ajánlatkérő részére igazolja, hogy a d) vagy az e) pont szerinti kötelezettségét teljesítette, vagy hitelt érdemlő irattal igazolja, hogy az alvállalkozó nem jogosult az a- jánlattevő által az a) pont szerint bejelentett összegre vagy annak egy részére.”

A 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdés

d) pontjában nevesítésre kerül az az eset, amikor az a- jánlattevő az alvállalkozóval kötött szerződésben foglal- tak szerint az alvállalkozói díj egy részét visszatartja. Az alvállalkozói díj ilyen módon történő visszatartása tehát nem minősül jogsértőnek. A 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdés e) pontja szerint az aján- lattevőként szerződő felek átadják az ajánlatkérőnek az alvállalkozói követelések kiegyenlítését igazoló átutalá- sok igazolásainak másolatait, majd az f) pont szerint ezek ellenértékét az ajánlatkérő e dokumentumok beér- kezését követő tizenöt napon belül átutalja az ajánlatte- vőként szerződő feleknek. A 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdés e) pontjában hivatkozott

„alvállalkozói követelések” jelen esetben a visszatar-

tással érintett értékkel csökkentett összegre terjednek ki. Ha az ajánlattevő e visszatartott összeggel csökkentett értéket megfizeti az alvállalkozónak és e tényt az ajánlatkérő számára igazolja, akkor a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdés f) pontjában fog- laltaknak eleget tett, és nem tagadható meg számára az ellenérték kifizetése. Xxxxxx feltétel még e körben, hogy a visszatartásra jogszerűen kerüljön sor (lásd a Közbe- szerzési Döntőbizottság D.394/10/2021. sz. határozatá- nak 39. pontját).

6. kérdés

A Kbt. 114. § (11) bekezdésében rögzített előző év meghatá- rozásának kérdése az eljárást megindító felhívás feladásának napjához kötődik-e, és ehhez a naphoz viszonyítottan kell-e vizsgálni az előző év árbevételét?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

Álláspontunk szerint az ajánlatkérőnek az eljárást meg- indító felhívásban célszerű tisztáznia, hogy a Kbt. 114. §

(11) bekezdése szerinti „előző év” alatt milyen idősza- kot ért.

A Kbt. 114. § (11) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

„Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban való részvé- tel jogát fenntarthatja az előző évben, árubeszerzés és szolgáltatás esetén százmillió forint, építési beruházás esetén egymilliárd forint, általános forgalmi adó nélkül számított árbevételt el nem érő azon ajánlattevők szá- mára, akik teljesítésükhöz a jelen bekezdés szerinti fel- tételnek ugyancsak megfelelő alvállalkozót vesznek igénybe, és akik az előírt alkalmassági követelmények- nek a jelen bekezdés szerinti feltételeknek ugyancsak megfelelő más szervezet kapacitására támaszkodva fe- lelnek meg.”

A Kbt. 114. § (11) bekezdésében a jogalkotó nem tisztáz- za, hogy mit ért „előző év” alatt (pl. előző naptári év, előző pénzügyi év, a közbeszerzési eljárás megindítását megelőző 12 hónap). Ennél fogva az ajánlatkérőnek cél- szerű tisztázni, hogy a Kbt. 114. § (11) bekezdése alkal- mazása esetén mit tekint „előző évnek”.

7. kérdés

Iratbetekintés során készíthető-e fényképfelvétel az ajánlatok- ról az iratbetekintés terjedelmében?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

Álláspontunk szerint az iratbetekintés során készíthető fényképfelvétel, amennyiben az iratbetekintés alapján az ajánlatkérő vagy ajánlattevő jogérvényesítése más- ként nem lehetséges. Ezen kívül az ajánlatkérő más eset- ben is dönthet úgy, hogy lehetővé teszi a fénykép- felvétel készítését.

A Kbt. 45. § (1) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

„Az adott eljárásban részt vett ajánlattevő vagy rész- vételre jelentkező az ajánlatok vagy részvételi jelentke- zések elbírálásáról készített összegezés megküldését követően legfeljebb öt napon belül kérheti, hogy más gazdasági szereplő ajánlatának vagy részvételi jelentke- zésének – ideértve a hiánypótlást, felvilágosítást, valamint a 72. § szerinti indokolást is – üzleti titkot nem tartalmazó részébe betekinthessen. Az iratbetekintésre vonatkozó kérelemben a gazdasági szereplő köteles megjelölni, hogy milyen feltételezett jogsértés kapcsán, az ajánlat vagy részvételi jelentkezés mely részébe kíván betekinteni. Az iratbetekintést munkaidőben, a kérelem beérkezését követő két munkanapon belül kell bizto- sítani. A betekintést az ajánlatkérő a gazdasági szereplő által megjelölt feltételezett jogsértéshez kapcsolódó jog- érvényesítéséhez szükséges mértékben köteles biztosí- tani. Más gazdasági szereplő ajánlatának vagy részvé- teli jelentkezésének teljes körű átvizsgálása a betekintés körében nem lehetséges.”

A Kbt. 45. § (1) bekezdése, illetve a Kbt. más rendel- kezései, továbbá az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet], sem más közbeszerzési jogszabály nem tartalmazza azt, hogy az iratbetekintésnek pontosan miként is kell zaj- lania, csak azt tartalmazza, hogy a gazdasági szereplő képviselőjének személyes megjelenése útján kell tör- ténnie az iratbetekintésnek. Iránymutatást ezen a téren a Kbt. 45. § (1) bekezdésének utolsó előtti mondata tar- talmaz, miszerint a betekintést az ajánlatkérő a gazda- sági szereplő által megjelölt feltételezett jogsértéshez kapcsolódó jogérvényesítéséhez szükséges mértékben köteles biztosítani. Ez nem csak terjedelmi korlátot je- lent, azt a Kbt. 45. § első mondata tartalmazza. E helyütt tehát „minőségi” értelemben szerepel a betekintés biz- tosításának követelménye. Az iratbetekintés lényege az,

hogy az iratbetekintést végző ajánlattevő vagy részvé- telre jelentkező jogérvényesítésének lehetősége ez alap- xxx xxxxxxxxxx. Ebből következően valamiféle adatrög- zítés lehetőségét az ajánlatkérőnek biztosítania kell. Jellemzően elegendő szokott lenni az írásbeli adatrög- zítés, azonban terjedelmi, vagy egyéb okból (például egy kép, ábra rögzítése) szükségessé válhat a fénykép- felvétel útján történő adatrögzítés, mivel másképpen az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező jogérvényesítése nem lehetséges.

8. kérdés

Az ajánlatkérő Kbt. 69. § (11) bekezdése szerinti ellenőrzési kötelezettsége mindhárom adatbázis – munkavédelmi és mun- kaügyi jogsértések hatósági nyilvántartása, nyilvántartás a rendezett munkaügyi kapcsolatokkal nem rendelkező foglal- koztatókról, munkavédelmi bírsághatározatok – ellenőrzésére kiterjed-e?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

Álláspontunk szerint a Kbt. 62. § (1) bekezdés l) pontja vagy a Kbt. 63. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kizáró ok fennállásának vizsgálatakor ezeknek a nyilvántar- tásoknak az ellenőrzése szükséges lehet.

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint nem lehet általánosan meghatározni azt, hogy az ajánlatkérő mely nyilvántartások megtekintésére köteles a Kbt. 63. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kizáró ok fennállásának vizs- gálatakor. E körben minden nyilvántartás megtekintése elvárható az ajánlatkérőtől, amelynek az adott helyzet- ben relevanciája lehet.

A Kbt. 62. § (1) bekezdés l) pontja az alábbi rendel- kezéseket tartalmazza:

„Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelent- kező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság iga- zolásában olyan gazdasági szereplő, aki

l) harmadik országbeli állampolgár Magyarországon engedélyhez kötött foglalkoztatása esetén a foglalkoz- tatás-felügyeleti hatóság által a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglal- koztatás felügyeletéről szóló törvény alapján két évnél nem régebben véglegessé vált közigazgatási – vagy

annak megtámadására irányuló közigazgatási per ese- tén jogerős bírósági – határozatban megállapított és a munkaügyi bírsággal vagy az idegenrendészeti hatóság által a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény szerinti közrendvédelmi bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el;”

Ezen kizáró okkal kapcsolatos igazolásról a közbe- szerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet] 8. § j) pontja tartalmaz rendelkezést a Magyarországon letelepedett ajánlattevőkkel össze- függésben. Eszerint a Kbt. 62. § (1) bekezdés l) pontja tekintetében a kizáró okok hiányát az ajánlatkérő ellen- őrzi a foglalkoztatás-felügyeleti hatóságnak a foglalkoz- tatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény 11. §-a szerint vezetett nyilvántartá- sából nyilvánosságra hozott adatokból, valamint az idegenrendészeti szerv honlapján közzétett adatokból. A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács út- mutatója a kizáró okok tekintetében benyújtandó iga- zolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról a Magyarországon letelepedett gazdasági szereplők vonatkozásában1 (a továbbiakban: Útmutató) meg is nevezi a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 8. § j) pontjában hivatkozott adatok internetes elérhetőségeit:

xxxx://xxxxxxxxxxxxx.xxxx.xxx.xx/ xxxx://xxx.xxxxxxx.xx

Ettől némileg különbözik a Kbt. 63. § (1) bekezdésének

a) pontja szerinti kizáró okkal összefüggő ajánlatkérői ellenőrzési kötelezettség. A Kbt. 63. § (1) bekezdés a) pontja az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

„Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előír- hatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvé- telre jelentkező, alvállalkozó, illetve nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki

a) az elmúlt három évben a 73. § (4) bekezdésében em- lített környezetvédelmi, szociális és munkajogi követel-

1 Lásd: xxxxx://xxx.xxxxxxxxxxxx.xx/xxxxx/xxxxxxxxx/xxxxxxxx_x_xxxxxx_xxxxxxx_xxxxxxxxxxx_xxxxxxxxxxxxx_xxx_xxxxxxxx_00 12.pdf

ményeket súlyosan megszegte, és ezt az ajánlatkérő megfelelően bizonyítani tudja;”

Ezzel összefüggésben a 321/2015. (X. 30.) Korm. ren- delet 9. § a) pontja szerint a Kbt. 63. § (1) bekezdés a) pontja tekintetében az ajánlatkérő nem kérhet külön igazolást, a kizáró ok hiányának igazolásaként az aján- latkérő köteles elfogadni az eljárásban benyújtott egy- séges európai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozatot. Ezen nyilatkozat elfogadása azonban nem jelenti azt, hogy az ajánlatkérő nem köteles adott esetben egyéb ellenőrzéseket lefolytatni. Az Útmutató e körben az igazolásokról szóló táblázatban az alábbiakat rögzíti:

„- igazolás: az ajánlatkérő nem kérhet külön igazolást, a kizáró ok hiányának igazolásaként az ajánlatkérő köte- les elfogadni az eljárásban benyújtott egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatot (…)

- Ha a gazdasági szereplő az egységes európai közbe- szerzési dokumentumban a kizárást - az ajánlatkérő mérlegelésétől függően - esetlegesen megalapozó ko- rábbi cselekményről nyilatkozik, az egységes európai közbeszerzési dokumentumban, illetve szükség esetén külön nyilatkozat benyújtásával ismerteti az érintett cselekmény részletes leírását [Korm. rend. 4. § (2a) be- kezdés (a (3) bekezdésre is figyelemmel)] - a meghatáro- zott időtartamot mindig a kizáró ok fenn nem állásának ellenőrzése időpontjától kell számítani [Kbt. 63. § (3) bekezdés].”

Az Útmutató ugyanakkor a Kbt. 63. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kizáró okkal kapcsolatosan azt is kiemeli, hogy az ajánlatkérőnek lehetősége van, hogy bírósági döntés nélkül, más bizonyítékok alapján is dönthessen a kizárásról. Bármilyen megfelelő bizonyítási módszer megengedett a követelmények megsértésének bizonyí- tására. Az ajánlatkérő számára biztosított, hogy bármi- lyen megfelelő módon bizonyítsa a jogsértést és ezek alapján mérlegelje a gazdasági szereplők megbízható- ságát. E körben pedig nem hagyhatók figyelmen kívül azok a nyilvántartások, amelyek a Kbt. 73. § (4) bekez- désében említett környezetvédelmi, szociális és munka- jogi követelmények súlyos megszegésének szankcióit tartalmazzák. Tekintettel arra, hogy a Kbt. 63. § (1) be- kezdés a) pontjában hivatkozott Kbt. 73. § (4) bekezdése bármilyen környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményre vonatkozhat, amelyeket jogszabályok, kötelezően alkalmazandó kollektív szerződés, vagy a

Kbt. 4. mellékletében felsorolt környezetvédelmi, szoci- ális és munkajogi rendelkezéseket tartalmazó nemzet- közi egyezmények határoznak meg, ezért bármilyen adatbázis, amely az ezekkel kapcsolatos súlyos jogsér- téseket tartalmazza, megalapozhatja a Kbt. 63. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kizáró okot.

A Kbt. 63. § (1) bekezdés a) pontja ugyanis alapvetően az ajánlatkérő és nem az ajánlattevő oldalán keletkeztet bizonyítási kötelezettséget. Az ajánlattevőnek valóban elegendő csupán nyilatkoznia a kizáró ok fenn nem állásáról, azonban az ajánlatkérőnek a kizáró okkal kap- csolatosan az a feladata, hogy annak fennállását bármi- lyen eszközzel bizonyítani tudja. A jogalkotó kifejezet- ten nem adott megkötést a tekintetben, hogy miképpen történjék ez a bizonyítás, így akár olyan helyzet is előállhat, hogy az ajánlattevő e kizáró ok hatálya alá tartozását egyetlen nyilvántartás sem tartalmazza, azonban az ajánlatkérő birtokában lévő információk alapján mégis megalapozott lehet. Ennélfogva nem lehet általánosan meghatározni, hogy az ajánlatkérő mely nyilvántartások megtekintésére köteles a Kbt. 63.

§ (1) bekezdés a) pontja szerinti kizáró ok fennállásának vizsgálatakor, annyi állapítható meg e körben, hogy minden nyilvántartás megtekintése elvárható az aján- latkérőtől, amelynek az adott helyzetben relevanciája lehet.

9. kérdés

Amennyiben az ajánlatkérő az ellenőrzés során megállapítja, hogy az ajánlattevő, alvállalkozó vagy kapacitást nyújtó szer- vezet szerepel valamely, előző kérdésre adott válaszban hivat- kozott adatbázisban, automatikusan meg kell-e állapítania a kizáró ok fennállását, vagy az ajánlatkérő mérlegelheti-e a kiszabott bírság összege alapján a jogsértés súlyosságát és a kizáró ok fennállását?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

Álláspontunk szerint az ajánlatkérő feladata meghatá- rozni, hogy az adott jogsértés súlyos volt-e, e körben – amennyiben az adott helyzet körülményei ezt indokol- ják – szerepe lehet az ajánlattevővel szemben kiszabott bírság összegének is.

A Kbt. 63. § (1) bekezdés a) pontja a kizáró ok fennállá- sának megállapításához az alábbi feltételeket támasztja:

- az elmúlt 3 évben történt;

- a 73. § (4) bekezdésében említett környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelmények megszegése;

- a normasértés súlyos;

- és a fentiek megfelelően bizonyíthatók.

Például egy nyilvántartásban szereplő munkaügyi bír- ságról megállapítható, hogy az mikor, milyen tárgyban keletkezett, a jogsértésre pedig a nyilvántartás ténye maga szolgál bizonyítékul. Így tehát az egyetlen kérdés, amely ilyen esetben nem válaszolható meg automati- kusan, az az, hogy a bírságot kiváltó jogsértés súlyosnak minősült-e. A jogsértés súlyosságát jelezheti az, hogy az ajánlattevőt milyen összegű bírsággal sújtották, ám az ajánlatkérőnek az eset összes körülményeit mérlegelve kell eldöntenie azt, hogy a rendelkezésére álló bizonyí- tékok alapján súlyosnak minősíthető-e a jogsértés. E körben az ajánlatkérő lehetőségei korlátozottak. Az a- jánlatkérőnek e körben a Kbt. 71. § (1) bekezdése alapján lehetősége van felvilágosítást kérni az ajánlattevőtől, amiben tisztázhatja a bírság kiszabásának okát, körül- ményeit. Ezen kívül szóba jöhet a Kbt. 69. § (13) bekez- dése szerinti információkérés is. Amennyiben az aján- latkérő nem kerül olyan helyzetbe, hogy meg tudja ítélni azt, hogy a megbírságolt ajánlattevő jogsértése súlyos volt-e, akkor a Kbt. 63. § (1) bekezdés a) pontja alapján az ajánlattevőt nem zárhatja ki a közbeszerzési eljárásból.

Amennyiben a kizáró ok a Kbt. 62. § (1) bekezdés l) pontja, akkor a bírság ténye önmagában megalapoz- hatja a kizáró ok hatálya alá tartozást, a normaszegés súlyosságának vizsgálata nem szükséges.

10. kérdés

Amennyiben az ajánlatkérő a fentiekben meghatározott nyi- lvántartásokban szereplés miatt köteles megállapítani a kizáró ok fennállását, mely jogszabályhely alapján teszi ezt meg?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

Álláspontunk szerint – az ajánlatkérő által előírt kizáró okok körétől függően – a Kbt. 62. § (1) bekezdés l) pontja vagy a Kbt. 63. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kizáró ok állapítható meg.

A Kbt. 62. § (1) bekezdés l) pontja szerinti kizáró ok ese- tén a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 8. § j) pontja sze- rint a kizáró okok hiányát az ajánlatkérő ellenőrzi a foglalkoztatás-felügyeleti hatóságnak a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény 11. §-a szerint vezetett nyilvántartásából nyilvá-

nosságra hozott adatokból, valamint az idegenrendé- szeti szerv honlapján közzétett adatokból.

A Kbt. 63. § (1) bekezdés a) pontjában a törvény a Kbt.

73. § (4) bekezdésében említett környezetvédelmi, szoci- ális és munkajogi követelmények súlyos megszegésére hivatkozik. A Kbt. 73. § (4) bekezdése az alábbi rendel- kezéseket tartalmazza:

„Az (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen az ajánlat különösen, ha nem felel meg azoknak a környezetvé- delmi, szociális és munkajogi követelményeknek, ame- lyeket a jogszabályok vagy kötelezően alkalmazandó kollektív szerződés, illetve a 4. mellékletben felsorolt környezetvédelmi, szociális és munkajogi rendelkezé- sek írnak elő. A Közbeszerzési Hatóság – a foglalkozta- táspolitikáért felelős miniszter által minden évben rendelkezésére bocsátott adatszolgáltatás alapján – tájé- koztatást tesz közzé honlapján a Magyarországon egyes ágazatokban alkalmazandó kötelező legkisebb munka- bérről.”

A jogalkotó tehát eléggé tág körben határozta meg azon jogszabályokat, kollektív szerződéseket és egyéb ren- delkezéseket, amelyek súlyos megszegése a kizáró ok fennállását vonják maguk után, a tárgyuk is vegyes – környezetvédelmi, szociális és munkajogi – lehet.

11. kérdés

Keretmegállapodás esetén a versenyújranyitáskor az ajánlat- kérő köteles-e a Kbt. 69. § (2) bekezdése alapján a nyilvá- ntartások ellenőrzésére?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

Álláspontunk szerint az ajánlatkérő nem köteles a ver- seny újranyitásakor a Kbt. 69. § (2) bekezdése alapján a nyilvántartások ellenőrzésére.

Az ajánlatkérő a keretmegállapodás megkötésére irá- nyuló eljárás során ellenőrzi, hogy az ajánlattevők a kizáró okok hatálya alá tartoznak-e vagy sem, illetve a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti igazolások benyújtására is ekkor kerül sor. Ezt követően a versenyújranyitáskor az ajánlattevők kötelezettsége e körben a Kbt. 105. § (3) bekezdés k) pont alapján abban áll, hogy nyilatkoz- zanak arról, hogy továbbra sem állnak a kizáró okok hatálya alatt.

Ezzel összefüggésben kiemelt jelentőséggel bír a Kbt.

105. § (5) bekezdésének első mondata, amely szerint az ajánlatok bontására a Kbt. 68. § (4) bekezdése, elbírá-

lására a Kbt. 69. § (1) bekezdése és a Kbt. 71–76. §-a, az ajánlatkérő döntéseinek közlésére a Kbt. 79. §, valamint a szerződés megkötésére a Kbt. 131. § alkalmazandó. Verseny újranyitása esetén tehát a Kbt. 69. § (2) bekez- dését nem kell alkalmazni.

Ugyanakkor verseny újranyitása esetén is alkalmazan- dó a Kbt. 73. § (1) bekezdés b) pontja és a Kbt. 74. § (1) bekezdés b) pontja, tehát az ajánlattevő ajánlatának ér- vénytelensége megállapítható és az ajánlattevő az eljá- rásból kizárható amiatt, mert kizáró ok hatálya alatt áll. Ennek megfelelően, amennyiben kétsége merül fel aján- latkérőnek valamely előírt kizáró ok fennállását illetően, akkor a Kbt. 69. § (11) bekezdésében hivatkozott nyíl- vántartások ellenőrzésének kötelezettsége felmerülhet.

12. kérdés

Több részre történő ajánlattétel esetén az ajánlatkérő azon ré- szek tekintetében, amelyeknél csak egy ajánlat érkezett, elte- kinthet-e a tíznapos moratóriumtól?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

Álláspontunk szerint ebben az esetben az ajánlatkérő – a Kbt. 131. § (8) bekezdés a) pontjára figyelemmel – elte- kinthet a szerződéskötési moratóriumtól.

A Kbt. 131. § (8) bekezdés a) pontja az alábbi rendel- kezéseket tartalmazza:

„A (6) bekezdéstől eltérően az ott rögzített tíz-, illetve ötnapos időtartam letelte előtt is megköthető a szer- ződés,

a) ha a nyílt eljárásban, – a c) és e) pontban hivatko- zottak kivételével – a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban, a hirdetménnyel induló, egy szakaszból álló koncessziós beszerzési eljárásban vagy a 117. § szerint lefolytatott, egy szakaszból álló eljárásban csak egy a- jánlatot nyújtottak be;”

A szerződéskötési moratórium célja az, hogy az adott közbeszerzésben érintett esetleges ellenérdekű feleknek módjában álljon jogorvoslati eljárást indítani úgy, hogy az ajánlattevő és az ajánlatkérő között még nem állt be a szerződéses kötöttség. Ez az oka annak is, hogy ha nyílt, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban, a hirdet- ménnyel induló, egy szakaszból álló koncessziós be- szerzési eljárásban vagy a Kbt. 117. § szerint lefolytatott, egy szakaszból álló eljárásban csak egy ajánlatot nyúj- tottak be, potenciális ellenérdekű fél hiányában szük-

ségtelen fenntartani a szerződéskötési moratóriumot. Ez a helyzet akkor is fennáll, ha az ajánlatkérő lehetővé tette a részekre történő ajánlattételt, és az adott szerző- déses rész tekintetében csak egyetlen ajánlat érkezett, mivel ebben az esetben sincs jelen ellenérdekű fél, aki jogorvoslati eljárást indítana.

13. kérdés

Amennyiben az előző kérdésre igen a válasz, akkor az össze- gezésben ennek tényét az egyéb információk között szükséges- e feltüntetni?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

Álláspontunk szerint – amennyiben egyazon eljárásban a részekre történő ajánlattétel következtében egyszerre több különböző időtartamú szerződéskötési moratóri- um jelenik meg – célszerű lehet az összegezés további információk rovatában ezt a tényt, továbbá azt feltün- tetni, hogy mely részek esetén mikortól lehetséges a szerződés megkötése.

Az ajánlatok elbírálásáról szóló összegezés mintáját a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásá- nak, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, va- lamint az éves statisztikai összegezésről szóló 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet [a továbbiakban: 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet] 14. melléklete tartalmazza. Ennek V. szakasza (Az eljárás eredménye) megtöbbszörözhető aszerint, hogy az ajánlatkérő hány rész tekintetében tette lehetővé az ajánlattételt. Azonban a szerződés- kötési moratóriumra vonatkozó információkat nem itt, hanem ugyanezen melléklet VI. szakaszában, Kiegé- szítő információk rovatban, a VI.1.1) pontban kell meg- adni. Ez a rész azonban technikailag nem többszöröz- hető meg a részek számai szerint. Ezért az ajánlatkérő a Kbt. 2. § (1) bekezdése szerinti átláthatóságot és nyilvá- nosságot előíró alapelvnek eleget tehet akként, hogy az összegezés VI.1.10) További információk pontjában egyenként megadja ez egyes részek tekintetében a szer- ződéskötési moratóriumok lejártának időpontjait. Ez – szintén a Kbt. 2. § (1) bekezdése szerinti átláthatóságot és nyilvánosságot előíró alapelvnek eleget téve – kiegé- szíthető a Kbt. 131. § (8) bekezdés a) pontjára történő hivatkozással is.

A 2024. április 1-től hatályos Kbt. 79. § (2) bekezdés má- sodik mondata szerint az összegezés immár részenként

is elkészíthető. Ebben az esetben méginkább egyértel- mű, hogy az adott részhez milyen moratórium kapcso- lódik.

14. kérdés

Az egyajánlatos közbeszerzések számának csökkentését szol- gáló intézkedésekről szóló 63/2022. (II. 28.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 63/2022. (II. 28.) Korm. rendelet] 1. § (4) be- kezdésében rögzített, legalább 8 napos határidőtől el lehet-e térni?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

Álláspontunk szerint ettől a határidőtől nem lehet el- térni.

A 63/2022. (II. 28.) Korm. rendelet 1. § (4) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

„Az előzetes piaci konzultáció (3) bekezdés szerinti kö- telező meghirdetésének határideje a közbeszerzési eljá- rást megindító felhívás Közbeszerzési Hatóság részére történő megküldését – a Kbt. 51. § (1) bekezdésének al- kalmazása esetén a részvételi felhívás gazdasági szerep- lők részére történő közvetlen megküldését – megelőző legalább tizennegyedik nap, amelynek során az (5) bekezdés a) pontja szerinti dokumentumok elérhetősé- gét folyamatosan biztosítani kell. Az előzetes piaci kon- zultációba történő bekapcsolódás lehetőségét a meghir- detéstől számított legalább nyolc napig kell biztosítani. Amennyiben a rendelkezésre álló határidőben egyetlen gazdasági szereplő sem kapcsolódik be az előzetes piaci konzultációba, az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást megindító felhívást az előzetes piaci konzultáció meg- hirdetését követő tizennegyedik napnál hamarabb is megküldheti a Közbeszerzési Hatóság vagy a Kbt. 51. §

(1) bekezdésének alkalmazása esetén a gazdasági sze- replők részére.”

Ez a jogszabályhely egyértelműen megállapítja az aján- latkérőnek azt a kötelezettségét, hogy az előzetes piaci konzultációba történő bekapcsolódás lehetőségét a meghirdetéstől számított legalább nyolc napig kell, hogy biztosítsa. Ez alól a szabály alól sem a 63/2022. (II. 28.) Korm. rendelet, sem a Kbt., sem más jogszabály nem tartalmaz kivételt.

Amennyiben az ajánlatkérő úgy folytatja le a piaci kon- zultációt, hogy nem biztosítja a gazdasági szereplők számára minimálisan előírt 8 napos határidőt, akkor

megsértheti a 63/2022. (II. 28.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdését és a Kbt. 28. § (4) bekezdését, azaz bár számára kötelező lenne, mégsem folytatott le a 63/2022. (II. 28.) Korm. rendelet szerinti előzetes piaci konzul- tációt és ezáltal elmulasztotta a Kbt. 28. § (4) bekezdése szerint megfelelően előkészíteni a közbeszerzési eljá- rást. A Közbeszerzési Hatóság 2024. július 15. óta a 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet 9. § (6) bekezdése alapján ellenőrzi a kötelezően lefolytatandó előzetes piaci kon- zultációkat. Ennek keretében megvizsgálja, hogy az előzetes piaci konzultáció a jogszabályoknak megfelelő volt, például az ajánlatkérő megtartotta-e az irányadó határidőket.

15. kérdés

Egy 2024. február 1-jét követően indult közbeszerzési eljárás- ban az egyik gazdasági szereplő az ajánlattételi határidőn belül, időben kérte az ajánlattételi határidő meghosszabbí- tását. Az ajánlatkérő az erre vonatkozó kérést elutasította, arra hivatkozással, hogy ez a 2024. február 1-jén módosult Kbt. 55. § (6) bekezdésére tekintettel nem áll módjában. A köz- beszerzési határidők (pl. az ajánlattételi határidő) meghosz- szabbítása a Kbt. 55. § (6) bekezdése alapján olyan módosí- tásnak minősül-e, amely alapvetően befolyásolhatta volna az ajánlattevők körét?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

Álláspontunk szerint az ajánlattételi határidő meghosz- szabbítása önmagában nem minősül olyan módosítás- nak, amely alapvetően befolyásolhatta volna az ajánlat- tevők körét.

A Kbt. 2024. február 1-től hatályos 55. § (6) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

„A felhívás és az egyéb közbeszerzési dokumentumok módosítása nem eredményezheti a közbeszerzési eljá- rással vagy a megkötendő szerződéssel összefüggő fel- tételek olyan módosítását, ahol az új feltételek ismerete alapvetően befolyásolhatta volna az adott közbeszerzési eljárás iránt érdeklődő gazdasági szereplők körét.”

A Kbt. 55. § (6) bekezdésének 2024. február 1-től hatá- lyos szövegét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény és a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosításáról szóló 2023. évi CXVII. törvény 6.

§-a állapította meg. Az ehhez fűzött jogalkotói indo- kolás szerint nem célja a jogi szabályozásnak az, hogy megakadályozzon olyan kisebb módosításokat, ame-

xxxx – akár a gazdasági szereplők tájékoztatás kérését vagy előzetes vitarendezését követően – az egyenlő bá- násmód elvének érvényesülését segítik. Az indokolás kiemeli azt is, hogy a módosítás esetén az ajánlattételi vagy részvételi határidő meghosszabbítására vonatkozó kötelezettség továbbra is fennmarad.

Xxxxx ha a jogalkotó úgy ítéli meg, hogy nem ütközik a Kbt. 55. § (6) bekezdésébe az az eset, ha az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívást vagy dokumentációt kisebb mértékben módosítja és az ajánlattételi vagy részvételi határidőt meghosszabbítja, akkor még kevés- bé ütközhet a Kbt. 55. § (6) bekezdésébe az ajánlatkérő eljárása akkor, ha nem is módosít semmit, hanem kizárólag az ajánlattételi vagy részvételi határidőt hosszabbítja meg.

Ezt erősíti az is, hogy a jogalkotó az ajánlattételi vagy részvételi határidő meghosszabbítására vonatkozó sza- bályokat továbbra is változatlanul hatályban tartja. A jogalkotó szándéka tehát arra semmiképpen nem irá- nyult, hogy e határidők meghosszabbíthatóságát meg- szüntesse, hanem annak mindenképpen helye kell, hogy legyen a közbeszerzési eljárásokban, e határidők meghosszabbítása éppen, hogy a verseny növelését szolgálhatja.

Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a Kbt. 52. § (4) bekez- désében foglalt eseteken kívül az ajánlatkérőnek nin- csen olyan kötelezettsége, hogy az ajánlattételi vagy részvételi határidőt meghosszabbítsa, így abban az esetben sincs ilyen kötelezettsége, ha azt az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők kérik tőle. A Kbt. 52. § (4) bekezdésében foglalt eseteken kívül kizárólag az aján- latkérő döntésére van bízva, hogy meghosszabbítja-e a határidőt vagy sem.

A Közbeszerzési Hatóság a honlapján közzétette a Köz- beszerzési Hatóság, a Miniszterelnökség és az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság, az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal és a Gazdasági Versenyhivatal Szakmai Egyeztető Fóru- mának segédanyagát, amely a Kbt. 55. § (6) bekezdés alkalmazásával kapcsolatos további kérdésekkel össze- függésben nyújthat segítséget.2

16. kérdés

A és B. Kft. közös ajánlattevőként az előírásoknak és a szerző- désnek megfelelően teljesítettek 100 km úttervezést az alábbi megoszlásban:

Engedélyezési terv fázisban:

- A cég 90 km út engedélyezési tervét készítette el;

- B cég 10 km út engedélyezési tervét készítette el; Kiviteli terv fázisban:

- A cég 10 km út kiviteli tervét készítette el;

- B cég 90 km út kiviteli tervét készítette el;

A szerződés ezen két részfeladatból (részteljesítésből) állt, a közös ajánlattevő tagok teljesítése egyértelműen elkülöníthető volt, azaz a referencia igazolás vagy nyilatkozat kiállítható az egyes ajánlattevők által végzett munkák, illetve szolgáltatások elkülönítésével. Z ajánlatkérő az alábbi alkalmassági követel- ményt írja elő a közbeszerzési eljárásban:

„Alkalmatlan az ajánlattevő, amennyiben nem rendelkezik legalább 100 km út engedélyezési és kiviteli tervének elkészíté- sére vonatkozó referenciával. Az alkalmassági követelmény maximum 1 db. szerződésből igazolható.”

Amennyiben az A és a B cég szeretne közös ajánlattevőként indulni Z ajánlatkérő eljárásában, akkor a fentiekben bemuta- tott referencia megfelel-e a Z ajánlatkérő által előírt referen- ciakövetelménynek.?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 22. § (5) bekezdése keretei között a gazdasági szereplők még konzorciumi teljesítés esetén is önállóan kötelesek igazolni alkalmas- ságukat.

Álláspontunk szerint a referenciák megítélésének nem azon kell alapulnia, hogy a bemutatott referenciát tel- jesítő gazdasági szereplők egy másik eljárásban is e- gyüttesen kívánnak ajánlatot tenni.

A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 22. § (5) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

„A 21. § (2) bekezdés a) pontja, valamint (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben, ha a nyertes közös ajánlat-

2 lásd

xxxxx://xxx.xxxxxxxxxxxx.xx/xxxxx/xxxxxxxxx/%X0%00xxxxxxxxxx_Xxx%X0%X0xxxxxx_00.   6_egys%C3%A9ges_szerkez etben.pdf illetve xxxxx://xxx.xxxxxxxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxx-xxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxx-xxxxxxx-xxxxxxxxx- kozlemenyei/.

tevőként teljesített építési beruházásra, vagy szolgálta- tás megrendelésére vonatkozó referencia igazolás vagy nyilatkozat – a teljesítés oszthatatlansága miatt – nem állítható ki az egyes ajánlattevők által végzett munkák, illetve teljesített szolgáltatások elkülönítésével, úgy az ajánlatkérő a referencia igazolást vagy nyilatkozatot bármelyik, a teljesítésben részt vett ajánlattevő részéről az ismertetett építési beruházás vagy szolgáltatás te- kintetében olyan arányban köteles elfogadni, amilyen arányban az igazolást benyújtó ajánlattevő vagy rész- vételre jelentkező az általa elvégzett teljesítés alapján az ellenszolgáltatásból részesült.”

Ez a rendelkezés csupán a konzorciumi tagok saját tel- jesítéséről szól, és kizárólag építési beruházásokban vagy szolgáltatásmegrendelések esetén releváns, árube- szerzések esetén nem. Mivel a konzorcium nem önálló jogalany, ezért nem tud szerződést kötni. A referenciát pedig a szerződés teljesítéséről állítja ki a másik szer- ződő fél, vagy nyilatkozik annak tényéről az ajánlattevő gazdasági szereplő. Tehát a referencia is csak a szerző- déses kötelezettségeket teljesítő jogalany teljesítését mutathatja be. Ez a helyzet még akkor is fennáll, ha ugyanaz a két gazdasági szereplő alkot konzorciumot

egy új közbeszerzési eljárásban, mint akik a referencia szerinti szerződésben is konzorciumként léptek fel.

A Kbt. 65. § (6) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tar- talmazza:

„Az előírt alkalmassági követelményeknek a közös ajánlattevők vagy közös részvételre jelentkezők e- gyüttesen is megfelelhetnek. Azon követelményeknek, amelyek értelemszerűen kizárólag egyenként vonatkoz- tathatóak a gazdasági szereplőkre, az együttes megfe- lelés lehetősége értelmében elegendő, ha közülük egy felel meg.”

A referencia követelménynek való együttes megfelelés

– a Kbt. 65. § (6) bekezdésének alkalmazásával – úgy valósulhat meg, hogy a referenciát értékében, minő- ségében nem lehet több referenciára bontani.

A fentiekből következően a konzorciumi tagok ilyen módon nem igazolhatják az alkalmasságukat, még ak- kor sem, ha a korábbi munka során is ugyanazon tagokból álló konzorcium összesített teljesítése elérte a referenciában meghatározott értéket.