Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Érvényesítések 2
Preambulum 4
1. cím: Szabályalkalmazási kör 5
Hatály 5
Az üzletszabályzat nyilvánossága, megváltoztatása 6
2. cím: Szerződések 6
Szerződési architektúra 6
Szerződéskötési előírások 6
Szerződéses fizetési kötelezettségek teljesítése 7
Fizetés biztosítása 8
Közreműködő igénybevétele 9
A Zrt. felelőssége 9
3. cím: Tevékenységi szerződések 9
Faktorálás 9
Pénzügyi szolgáltatás közvetítése 10
Keretszabályok 10
Működési feltételek, engedélyeztetés 11
Alkalmassági, szakképzettségi előfeltételek 12
Üzleti felelősségek 13
Közvetítői díj 14
Közvetítési szerződés 14
Ügyleti megbízás 14
Letétezés 15
4. cím: A Zrt. és az üzletfél közötti kapcsolattartás 16
Képviseleti viszonyok 16
A kapcsolattartás formája 16
Együttműködés, tájékoztatás, értesítés 17
5. cím: A Zrt. szolgáltatásainak ellenértéke 19
A díjazás 19
Ellenérték-módosítás 19
6. cím: Titoktartás 19
A titoktartási kör 19
7. cím: Pénztárszolgálat 20
Készpénzkezelés 20
8. cím: Jogviták 20
Xxxxxxxx rendezése 20
Preambulum
Az üzletszabályzat és általános szerződési feltételek célja a társaság jogszerű szerződéskötési és üzletfél-kapcsolati kereteinek a meghatározása,
ennek megfelelően a Faktor-Ring Pénzügyi és Tanácsadó Zártkörűen Működő Részvénytársaságnál (a továbbiakban: Zrt.) az üzletszabályzat és általános szerződési feltételek
a.) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szvt.),
b.) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.),
c.) a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.)
alapján,
d.) a pénzügyi szolgáltatást közvetítő közvetítői díjáról szóló 109/2010.
kormányrendelet (a továbbiakban: 109/2010kR.)
szabályaira is tekintettel készült,
amely előírásokat szem előtt tartva az üzletszabályzat és általános szerződési feltételek tartalmazza egyebek között
a.) az üzletszabályzat nyilvánosságának,
b.) a szerződéses fizetési kötelezettségek teljesítésének,
c.) a felelősségeknek,
d.) a Zrt. és az üzletfél közötti kapcsolattartásnak,
e.) a Zrt. szolgáltatásai ellenértékének,
f.) a titoktartásnak,
g.) a jogviták rendezésének,
h.) külön kiemelten a Zrt. főtevékenységének, a faktorálásnak a szabályait.
Üzletszabályzat és általános szerződési feltételek ◼ 5. oldal, összesen 21
1. cím: Szabályalkalmazási kör
Hatály
1. § [Alanyi hatály]
(1) Az üzletszabályzat és az általános szerződési feltételek (a továbbiakban: üzletszabályzat) az ügyfél és a Zrt. közötti pénzügyi szolgáltatási ügyletre vonatkozik. E keretekben
a) a Zrt. – teljes neve: Faktor-Ring Pénzügyi és Tanácsadó Zártkörűen Működő Részvénytársaság, címe: 1072 Budapest, Dob u.56–58. – tevékenységi hatóköre Magyarország egész területe;
b) ügyfél, tárgyalópartner, üzletfél az a személy – jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, szervezet, illetve természetes személy –, aki számára a Zrt. pénzügyi szolgáltatást nyújt (a továbbiakban: üzletfél).
(2) Az üzletfél a Zrt. előzetes, írásbeli hozzájárulása nélkül nem jogosult a Zrt.-vel kötött szerződés alapján fennálló követeléseit, illetve szerződéses jogait, kötelezettségeit harmadik személy részére átruházni.
2. § [Üzletgyakorlati felelősség]
(1) A Zrt. részéről az ügyletben érintett megbízott felelős azért, hogy az üzletszabályzatban és a Zrt. más szabályzataiban foglalt keretelőírásokat
a) az ügylet folyamán a gyakorlatba átültesse;
b) távolléte esetére gondoskodjék olyan helyettesről, aki erre szintén képes.
(2) Üzletszabályzattal összefüggő kétség esetén döntésre az igazgatósági elnök hivatott, azzal, hogy köteles vizsgálni, hogy a kétség megalapozott-e, vagy kifejezése bármely okból szolgálhatja-e, hogy az ügyletben érintett megbízott a felelősségét áthárítsa rá.
(3) Az iratkezelő felelős azért, hogy
a) az iratkezelési szabályzatban és a Zrt. más szabályzataiban foglalt keretelőírásokat az iratokra a gyakorlatban alkalmazza,
(4) Iratkezeléssel összefüggő kétség esetén döntésre az igazgatósági elnök hivatott, azzal, hogy köteles vizsgálni, hogy a kétség megalapozott-e, vagy kifejezése bármely okból az iratkezelő felelősségének áthárítását szolgálja.
3. § [Tárgyi hatály]
(1) Az üzletszabályzat pénzügyi szolgáltatások forintban, devizában vagy valutában való üzletszerű végzésére terjed ki.
(2) A Zrt. pénzügyi szolgáltatásai közül
a) elsődleges a követeléshasznosítás, ezen belül
aa) a faktoring,
ab) a forfetírozás
(együtt: faktoring, faktorálás, követeléskezelés);
b) másodlagos
ba) a pénzügyi szolgáltatás közvetítése,
bb) a letéti szolgáltatás.
(3) Az üzletszabályzat
a) az elsődleges szolgáltatások szerződési kereteit rögzíti (Faktorálás cím alatt,
9. oldal), azok tevékenységi szabályait a követeléskezelési szabályzat tartalmazza,
b) a másodlagos szolgáltatások esetében a szerződési keretszabályaikon túl azok
fogalmi kereteit is felöleli (a közvetítés esetében Pénzügyi szolgáltatás
Üzletszabályzat és általános szerződési feltételek ◼ 6. oldal, összesen 21
közvetítése cím alatt, 10. oldal, illetve a letétkezelés esetében Letétezés cím alatt, 15. oldal).
Az üzletszabályzat nyilvánossága, megváltoztatása
4. § [Hozzáférés az üzletszabályzathoz]
(1) Az üzletszabályzat nyilvános: bárki megtekintheti és megismerheti a Zrt. székhelyén az üzletfelek számára nyitva álló helyiségben az üzleti órák alatt. Az üzleti és pénztári nyitva tartásról a titkárság ad tájékoztatást, s kifüggeszti azt a Zrt. székhelyén is.
(2) A Zrt. üzletfél írásbeli kérésére megküldi neki az üzletszabályzatot a kérelemben megadott címre. Ugyanez érvényes, ha leendő üzletfél kéri – üzleti kapcsolat létrejötte előtt – a szabályzatot.
5. § [Szabályzatmódosítás]
(1) Ha a Zrt. változtat az üzletszabályzaton, annak hatályba lépése előtt legalább 30 nappal értesíti mindazon üzletfeleit arról, hogy az új üzletszabályzatot és a módosítást kifüggesztette a Zrt. székhelyén, akiknek a szabályzatváltozás a szokásos üzleti megfontolások alapján valószínűsíthetően az érdekkörébe tartozhat.
(2) Amelyik üzletfél a kifüggesztéstől számított 30 napon belül írásban nem tesz észrevételt a változásra, az ezzel elfogadja, hogy a szerződésére ezt követően – a Zrt. ellenkező értesítése hiányában – az új üzleti feltételek érvényesek (vagyis ez esetben a folyamatban lévő ügyletben az új üzletszabályzat rendelkezései az irányadók).
(3) Ha az üzletfél nem fogadja el a közzétett vagy vele közölt módosítást, ám a módosítás elmaradásával összefüggően a Zrt.-nek jelentős hátrányt okoznának az üzletféllel kötött eredeti szerződés feltételei, illetve pénzügyi kockázatai, a Zrt. jogosult a szerződést a benne meghatározott határidővel, illetve ilyen szerződési rendelkezés hiányában 30 napos határidővel felmondani.
2. cím: Szerződések Szerződési architektúra
6. § [Szerződési formák]
(1) Az üzletfél és a Zrt. közötti jogviszony tartalmát és a kapcsolat részletszabályait az üzletszabályzatban megfogalmazott általános szerződési feltételek és az egyedi szerződések állapítják meg. Ennek keretében mindazokban a kérdésekben
a) az üzletszabályzat rendelkezései az irányadók, amelyekről a szerződés vagy a szerződési tárgyban hatályos jogszabály nem rendelkezik,
b) a Ptk. rendelkezései az irányadók, amelyekről sem a szerződés, sem a szerződési tárgyban hatályos jogszabály, sem az üzletszabályzat nem rendelkezik.
(2) Az üzletfél és a Zrt. írásban kötnek szerződést pénzügyi szolgáltatásra, írásbeli szerződésnek elfogadva a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirati formát is. A szerződés egy eredeti példányát a Zrt. átadja az üzletfélnek.
Szerződéskötési előírások
7. § [Szerződés-előkészítés]
(1) A Zrt. képviselője a szerződés megkötését megelőzően szóban vagy írásban tájékoztatja az üzletfelet
Üzletszabályzat és általános szerződési feltételek ◼ 7. oldal, összesen 21
a) a nyilvános információkról,
b) az ügylet kockázatáról,
c) az üzletfél rendelkezésére álló esetleges befektetővédelmi rendszerről,
d) minden olyan információról, amely a szerződés megkötése és teljesítése esetén lényeges lehet.
(2) A Zrt. a szerződés megkötését
a) megtagadja, ha az
aa) manipulációs célzatú,
ab) jogszabályi vagy egyéb tilalomba ütközik,
ac) az üzletfél megtagadja, hogy személyazonosságát igazolja vagy magát más módon azonosítsa, illetve nem hitelt érdemlően teszi ezeket;
b) megtagadhatja, ha az üzletfél általa ismert körülményei hátrányosan
érinthetik a Zrt. üzleti megítélését.
(3) Belföldi vagy külföldi természetes személy személyi igazolvánnyal, útlevéllel, jogosítvánnyal vagy érvényes tartózkodási engedéllyel igazolhatja magát.
(4) A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet azonosításához az alábbi iratok szükségesek eredeti példányban vagy hiteles másolatban:
a) cégjegyzékben szereplő szervezet esetében
aa) a cégbíróság által kiállított, 30 napnál nem régebbi cégkivonat,
ab) az üzletfél képviseletében eljáró személy eredeti aláírási címpéldánya,
ac) a bankkapcsolat igazolása vagy bankszámlaszerződés;
b) alakulóban lévő cégjegyzékköteles szervezet esetében
ba) a létesítő okirat,
bb) a cégbejegyzési kérelem beadásának cégbírósági igazolása,
bc) a bankkapcsolat igazolása vagy bankszámlaszerződés;
c) alapítvány, egyesület, politikai párt és egyház, társadalmi (együtt: nonprofit) szervezetek esetében
ca) a nyilvántartásba vételt elrendelő jogerős bírósági határozat,
cb) a bankkapcsolat igazolása vagy bankszámlaszerződés;
d) alakulóban lévő nonprofit szervezet esetében
da) az aláírt létesítő okirat,
db) a nyilvántartásba vételi kérelem beadásának bírósági igazolása,
dc) a bankkapcsolat igazolása vagy bankszámlaszerződés;
e) polgári jogi társaság, építőközösség és társasház esetében
ea) az aláírt létesítő okirat,
eb) a közgyűlési határozat a képviseletről,
ec) a bankkapcsolat igazolása vagy bankszámlaszerződés;
f) egyéni vállalkozó esetében
fa) a vállalkozói igazolvány,
fb) a bankkapcsolat igazolása vagy bankszámlaszerződés.
(5) A szervezet mellett a Zrt. az annak képviseletében eljáró személy adatait is azonosítja.
Szerződéses fizetési kötelezettségek teljesítése
8. § [A teljesítés módja]
(1) Az üzletfél köteles maradéktalanul eleget tenni a szerződése szerint őt terhelő fizetési kötelezettségeknek. A teljesítés elmulasztása esetén a Zrt. jogosult megtenni a szerződésbe erre az esetre belefoglalt lépéseket.
Üzletszabályzat és általános szerződési feltételek ◼ 8. oldal, összesen 21
(2) A Zrt. elfogadja, ha üzletfél lejárat előtt teljesíti szerződésben vállalt fizetési kötelezettségét (előtörlesztés).
9. § [A teljesítés helye]
(1) Az üzletfél fizetési kötelezettségének a teljesítési helye
a) vagy a Zrt. által az esedékes számlán megjelölt bankszámlaszám,
b) vagy, ha a szerződésbe belefoglalták,
ba) a Zrt. által megbízott harmadik személy, vagy
bb) a Zrt. házipénztára.
(2) A Zrt. fizetési kötelezettsége (üzletféllel történő elszámolása) teljesítési helye
a) vagy az üzletfél által megjelölt bankszámla,
b) vagy a Zrt. házipénztára,
c) vagy a Zrt. megterhelhető bankszámlája.
10. § [A teljesítés ideje]
(1) Az üzletfél fizetésteljesítésének időpontja az a nap, amelyen az összeg
a) megérkezett a Zrt. által megadott számlára,
b) bekerült a Zrt. vagy megbízottja pénztárába.
(2) A Zrt. fizetési kötelezettsége (üzletféllel történő elszámolása) teljesítésének időpontja az a nap, amelyiken az összeget
a) a Zrt. kifizeti az üzletfélnek,
b) az üzletfél leemeli a Zrt. bankszámlájáról,
c) a Zrt. átutalja az üzletfél által megjelölt bankszámlára.
(3) Ha az üzletfél a szerződés szerinti fizetési kötelezettségének a halasztását kéri, arról legalább 10 munkanappal a lejárat előtt írásos kérelmet kell eljuttatnia a Zrt. székhelyére. A prolongálás elbírálásával kapcsolatos költségek őt terhelik. A prolongálás a szerződés írásbeli módosításával válik hatályossá.
Fizetés biztosítása
11. § [A biztosítékok]
(1) A Zrt. a fizetést biztosító mellékkötelezettséget köthet ki, ha az üzletfél
a) a szerződésben 90 napot meghaladó határidővel vállalja teljesíteni a fizetési kötelezettségét,
b) 30 napot meghaladó prolongációt kér.
(2) A Zrt. által elfogadott biztosíték
a) a bankgarancia;
b) a készfizető kezes;
c) az óvadék;
d) az engedményezés;
e) a jelzálogjog, zálogjog.
12. § [Biztosítékgarancia]
(1) Az üzletfél köteles gondoskodni a Zrt. javára biztosítékként lekötött vagyontárgyak és jogok fenntartásáról és megőrzéséről, a biztosítékul szolgáló követelések érvényesítéséről.
(2) A Zrt. jogosult
a) – helyszínen is –a biztosíték meglétének az ellenőrzésére,
b) a javára szóló teher feltüntetésére közhiteles nyilvántartásban.
(3) A Zrt. csak per-, teher- és igénymentes biztosítékot fogad el. Esetleges nem per-
, teher- és igénymentes biztosíték sorsáról az igazgatósági elnök dönt.
13. § [Jogi garancia]
(1) Ha az üzletfél határidőre nem teljesít, a Zrt. jogosult érvényesíteni bármely biztosítékból eredő hatályos jogot.
Üzletszabályzat és általános szerződési feltételek ◼ 9. oldal, összesen 21
(2) A biztosítékok értékelésének, minősítésének, elfogadásának a reguláit a Zrt.
fedezetértékelési szabályzata tartalmazza.
Közreműködő igénybevétele
14. § [Szerződésteljesítési garancia]
(1) A Zrt. jogosult harmadik személy közreműködését igénybe venni, ha ezt a szerződési követelésének érvényesítéséhez vagy a szerződéssel kapcsolatos üzleti érdekének védelméhez szükségesnek látja.
(2) A Zrt. az általa igénybe vett közreműködőért az annak adott megbízás keretein belül úgy felel, mintha saját maga járt volna el.
(3) Ha közreműködőt vesz igénybe, a Zrt. erről haladéktalanul értesíti az érintett
üzletfelet.
A Zrt. felelőssége
15. § [Kötelező gondosság]
(1) A Zrt. – az adott körülmények között lehetséges mértékig –
a) az üzletfél érdekeire tekintettel,
b) a tőle elvárható körültekintéssel és gondossággal jár el.
16. § [Felelősség kizárása]
(1) A Zrt. nem felel azért a kárért, hátrányért, amely
a) abból ered, hogy az üzletfél – vagy aki annak nevében eljár – olyan valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel a szerződési ügymenetben, amelynek valótlan, hamis vagy hamisított voltát a szokásos ügyleti ellenőrzési eljárásban nem lehetett felismerni,
b) olyan ok miatt következik be, amelynek az elhárítása vagy befolyásolása a Zrt.-nek nem áll módjában (vis maior).
(2) Nem felel a Zrt. az általa vállalt szolgáltatás teljesítésének elmaradásáért, ha az
a) az üzletfél és harmadik személy közötti jogvita,
b) az üzletfél, illetve harmadik személy felróható magatartása miatt következik be.
(3) A Zrt. felelősségének jelen üzletszabályzatban foglalt korlátozása vagy kizárása nem érinti a Zrt.-nek azt a felelősségét, amely szerződésben jogszerűen érvényesen nem korlátozható vagy kizárható.
3. cím: Tevékenységi szerződések Faktorálás
17. § [Faktorálási szerződés]
(1) A követeléskezelési szerződés rögzíti, hogy az üzletfél
a) meghatározott pénzösszeg ellenében a Zrt.-re (mint faktorra vagy engedményesre) engedményezi harmadik féllel szembeni követelését, vagy
b) a Zrt.-től megvásárolja annak harmadik személlyel szembeni követelését,
vagy
c) megállapodik a Zrt.-vel az arra engedményezett kötelezettsége kiegyenlítéséről.
(2) A Zrt. köteles a faktorálás tényét és az adós személyét a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyeztetni. Ennek hiányában a követelés az engedményezés ellenére nem száll át a Zrt.-re, és őt a követelésen a törvényes – hitelbiztosítéki nyilvántartásba való bejegyzés nélkül létrejött – zálogjog szerinti jogok illetik
Üzletszabályzat és általános szerződési feltételek ◼ 10. oldal, összesen 21
meg, vagyis a követelés kezelésével összefüggő költségei megtérítésére jogosult.
(3) A Zrt. jogosult a szerződést felmondani, ha
a) az engedményező a fizetőképességére és az átruházott követelés jogi helyzetére vonatkozó vizsgálatot akadályozza,
b) az engedményező vagyoni helyzetének lényeges romlása vagy a fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti megtérítési kötelezettségének a teljesítését,
c) az átruházott követelés kötelezettjének vagyoni helyzete oly mértékben romlik, hogy az veszélyezteti a követelés teljesítését.
(4) Több követelés átruházása esetén a faktor jogosult az egyes követelésekre külön is felmondani a szerződést.
(5) Faktorszerződés felmondásakor az engedményező a kapott összeg visszafizetésére és kamat fizetésére, a Zrt. a követelés visszaengedményezésére köteles.
(6) A Zrt. meghatározott esetekben a kölcsönszerződés polgári jogi szabályai
szerint jár el, vagyis
a) nem fizeti ki (utalja át) a megelőlegezett vételárat, ha követeléskezelési szerződési partnere körülményeiben vagy a biztosíték értékében vagy érvényesíthetőségében olyan lényeges változás állt be, amely miatt a szerződés teljesítése többé nem elvárható, és a partner felszólítás ellenére sem ad megfelelő biztosítékot;
b) követeli a követeléskezelési szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült költségeit, ha szerződési partnere nem teljesít;
c) a még ki nem fizetett megelőlegezett vételárat a követeléskezelési szerződésben meghatározott ideig vagy feltétel bekövetkeztéig szerződési partnere rendelkezésére tartja, és ezért díjat számol fel.
Pénzügyi szolgáltatás közvetítése
Keretszabályok
18. § [Közvetítői, azaz kiemelt közvetítői és ügynöki tevékenység]
(1) A Zrt. megbízhat pénzügyi vállalkozást pénzügyi szolgáltatásai közvetítésével, ezen belül
a) közvetítést bármely jogi személy és egyéni cég vagy egyéni vállalkozó végezhet,
b) többes kiemelt közvetítő részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság
vagy szövetkezet lehet.
(2) A közvetítő írásos közvetítői megbízási szerződésben vállalja, hogy a Zrt. nevében, javára és kockázatára pénzügyi vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújt, illetve elősegíti ilyen szolgáltatásra irányuló szerződés kötését. Ezen belül
a) kiemelt közvetítő, ha a Zrt. nevében, javára és kockázatára önállóan is vállalhat kötelezettséget, illetve köthet szerződést,
b) ügynök, ha a Zrt. nevében, javára és kockázatára önállóan nem vállalhat kötelezettséget, illetve nem köthet szerződést.
(3) A közvetíthető szolgáltatási körtől függően a pénzügyi szolgáltatást közvetítő
a) vagy függő közvetítő, aki a Zrt. vagy a Zrt. és más pénzügyi intézmény – pénzügyi intézményi csoport – egymással nem versengő pénzügyi szolgáltatási körében
aa) kiemelt közvetítői tevékenységet végez (kiemelt közvetítő),
ab) ügynöki tevékenységet végez (függő ügynök);
Üzletszabályzat és általános szerződési feltételek ◼ 11. oldal, összesen 21
b) vagy független közvetítő, akik a Zrt. és más pénzügyi intézmény – pénzügyi intézményi csoport – egymással versengő pénzügyi szolgáltatási körében
ba) kiemelt közvetítői tevékenységet végez (többes kiemelt közvetítő),
bb) ügynöki tevékenységet végez (többes ügynök).
A közvetítői státusok | a közvetítő szerződési, kötelezettségvállalási jogosultsága | ||
jogosult | nem jogosult | ||
a közvetített szolgáltatási kör | egymással nem versengő | (függő) kiemelt közvetítő | függő ügynök |
egymással versengő | többes (független) kiemelt közvetítő | többes (független) ügynök | |
19. § [Kiemelt közvetítő korlátlan ellenőrzése]
(1) A kiemelt közvetítővel és többes kiemelt (független) közvetítővel kötött írásos szerződésnek tartalmaznia kell, hogy a pénzügyi felügyelet és megbízó Zrt. korlátozás nélkül ellenőrizheti a közvetítőnél a megbízás tárgyát képező tevékenységgel kapcsolatos gazdálkodást és az üzleti könyveket. A közvetítőnek az engedély iránti kérelemhez csatolnia kell e szerződést.
Működési feltételek, engedélyeztetés
20. § [Engedélyeztetési és bejelentési kötelezettség]
(1) Pénzügyi felügyeleti engedélyt kell beszereznie
a) a megbízónak a kiemelt és a többes kiemelt közvetítő igénybevételéhez,
b) a független közvetítőnek (többes kiemelt közvetítőnek, többes ügynöknek) e
tevékenysége végzéséhez.
(2) A megbízónak a pénzügyi felügyelet által megszabott rend szerint kell bejelentenie
a) a közvetítésre igénybe vett ügynököt,
b) a vállalt közvetítési tevékenységéhez igénybe vett alvállalkozót.
21. § [Független (többes) közvetítő]
(1) Független közvetítő csak az lehet, akinek
a) vezető állású személye – ideértve az egyéni vállalkozót is –
aa) büntetlen előéletű,
ab) legalább 3 év szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik,
ac) megfelel a szakmai követelményeknek (24. §, 12. oldal);
b) az e tevékenységéből eredő károk biztosítására rendelkezésére áll mindenkor legalább káreseményenként 5 millió forint, illetve évente összesen legalább 50 millió forint összegű felelősségbiztosítása.
(2) A független közvetítői működésre jogosító engedély iránti kérelemhez a
közvetítőnek mellékelnie kell
a) az azonosító adatait;
b) a kérelem benyújtásakor hatályos létesítő okiratát, 30 napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a személyes joga szerinti bejegyzése (nyilvántartásba vétele) megtörtént, nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, valamint vezető állású személye megfelel a
21. § (1) a) pontban foglalt követelményeknek;
c) a nyilatkozatát arról, hogy
ca) a közvetítői tevékenysége irányítása Magyarországon létesített főirodában történik,
Üzletszabályzat és általános szerződési feltételek ◼ 12. oldal, összesen 21
cb) rendelkezik a szolgáltatás nyújtásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel,
cc) független közvetítőként vagy jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző függő közvetítőként történő működését mikor kívánja megkezdeni,
cd) a jogszabályban meghatározott vagy jogszabályon alapuló adatszolgáltatások teljesítésére felkészült;
d) teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a pénzügyi felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez, valamint
e) az általa végezni kívánt tevékenységre vonatkozó általános szerződési feltételeket is tartalmazó üzletszabályzatot;
f) panaszkezelési szabályzatát.
(3) A többes kiemelt közvetítőnek
a) rendelkeznie kell legalább 50 millió forint induló tőkével, és
b) az engedély iránti kérelméhez csatolnia kell
ba) az indulótőke rendelkezésre állásának igazolását, továbbá
bb) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtására vonatkozó szabályzatát és eljárásrendjét.
Alkalmassági, szakképzettségi előfeltételek
22. § [Szakmai gyakorlat]
(1) Független közvetítő esetében szakirányú szakmai gyakorlatként – 21. § (1) a) pont, 11. oldal – pénzügyi intézménynél, közvetítőnél tisztségviselőként vagy pénzügyi szolgáltatási, közvetítői szakterületen alkalmazottként, egyéni vállalkozóként vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban eltöltött gyakorlat vehető figyelembe. Külföldi szakmai gyakorlatként pénzügyi intézménynek, illetve közvetítőnek megfeleltethető intézménynél szerzett gyakorlat fogadható el.
23. § [Szakmai végzettség]
(1) A közvetítővel, a közvetítői alvállalkozóval – e tevékenységi körében – munkaviszonyban, megbízási viszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban csak olyan természetes személy lehet, aki rendelkezik
a) vagy szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel;
b) vagy középiskolai végzettséggel és
ba) szakképesített bankreferensi szakképesítéssel, vagy
bb) banki, befektetési termékértékesítői szakképesítéssel, vagy
bc) befektetési tanácsadói szakképesítéssel, vagy bd) banki szakügyintézői szakképesítéssel, vagy be) pénzügyi szakügyintézői szakképesítéssel, vagy
bf) értékpapír-piaci szakügyintézői szakképesítéssel, vagy
bg) pénzügyi szervezeti mérlegképes könyvelői szakképesítéssel, vagy
bh) tőzsdei szakvizsgával, vagy
bi) a Magyar Bankszövetség Felsőfokú Bankszakmai Oklevelével, vagy
bj) mindezekkel egyenértékű szakképesítéssel;
c) vagy a pénzügyi szolgáltatás közvetítői, a biztosításközvetítői és a tőkepiaci üzletkötői hatósági képzéssel és hatósági vizsgával összefüggő
Üzletszabályzat és általános szerződési feltételek ◼ 13. oldal, összesen 21
feladatokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott pénzügyiszolgáltatás-közvetítői hatósági vizsgával.
(2) Szakirányú felsőfokú végzettségnek minősül
a) a felsőoktatási törvény szerinti közgazdasági felsőoktatásban egyetemi vagy főiskolai szintű szakképzettséget vagy gazdaságtudományok képzési területen alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett közgazdász szakképzettség,
b) a jogász szakképzettség,
c) a könyvvizsgálói képesítés,
d) a felsőfokú vagy posztgraduális bankszakmai képesítés;
e) a főiskolai vagy egyetemi, illetve mesterképzésben szerezhető gazdasági agrármérnök szakképzettség vagy műszaki menedzser alapképzési szakon vagy gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapképzési szakon szerezhető szakképzettség,
f) a felsőfokú végzettség birtokában szakirányú továbbképzésben, szakosító továbbképzésben a közgazdasági felsőoktatásban szerzett bankszakmai szakképzettség vagy gazdasági, közgazdasági szakképzettség.
(3) A közvetítőnek minősülő megbízó vagy munkáltató gondoskodik arról, hogy a vele – e tevékenységi körében – munkaviszonyban vagy megbízási viszonyban álló természetes személy a közvetített szolgáltatással kapcsolatban részletes ismeretekkel rendelkezzen.
(4) A közvetítőnek minősülő megbízó vagy munkáltató a végzettségi követelmények teljesüléséről belső nyilvántartást vezet.
(5) A független közvetítő felelős a vele – e tevékenységi körében – munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló természetes személyekkel szemben támasztott szakmai követelmények fennállásának ellenőrzéséért.
(6) A függő közvetítő megbízója felel a közvetítő és a vele – e tevékenységi körében – munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló természetes személyekkel szemben támasztott szakmai követelmények fennállásának ellenőrzéséért.
Üzleti felelősségek
24. § [Független közvetítő]
(1) A független közvetítő felel az általa és az e tevékenységre igénybe vett, vele megbízási, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy által e tevékenysége során okozott kárért.
(2) A többes kiemelt közvetítő és a többes ügynök megbízója felel azért, hogy
a) a megbízási szerződés pontosan, egyértelműen meghatározza a közvetítő által ellátandó feladatokat, az ügyfelek tájékoztatására vonatkozó követelményeket;
b) minden, a megbízási szerződés megfelelő teljesítéséhez szükséges információt a közvetítő rendelkezésére bocsásson.
(3) A független közvetítő az ügyféllel kötött közvetítői szerződésről és a közvetített pénzügyi szolgáltatási szerződésről nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a közvetített szerződés feleinek nevét, a szerződéskötés idejét, tárgyát, lényeges feltételeit. A független közvetítő a közvetítői tevékenységével kapcsolatos iratokat három évig megőrzi. Ez a kötelezettség nem érinti a számviteli bizonylat megőrzésére vonatkozó rendelkezéseket.
Üzletszabályzat és általános szerződési feltételek ◼ 14. oldal, összesen 21
(4) A független közvetítő felelősségbiztosítási szerződésének megszűnését bejelenti és új felelősségbiztosítási szerződésének meglétére vonatkozó fedezetigazolást bemutatja a megszűnést és a megkötést követő 5 munkanapon belül.
(5) A többes ügynök az általa megbízott közvetítői alvállalkozó személyét és a közvetítői alvállalkozó megbízásának megszűnését 2 munkanapon belül bejelenti a megbízó Zrt.-nek.
25. § [Függő közvetítő]
(1) A kiemelt (függő) közvetítő és az az által e tevékenységre igénybe vett, vele megbízási, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy által e tevékenysége során okozott kárért a Zrt. felel.
(2) A függő ügynök az általa megbízott közvetítői alvállalkozó személyét és a közvetítői alvállalkozó megbízásának megszűnését 2 munkanapon belül bejelenti a megbízó Zrt.-nek.
26. § [Közvetítő pénzkezelése]
(1) A közvetítő nem jogosult arra, hogy a Zrt.-től az ügyfél nevében azt megillető pénzt átvegyen.
(2) A közvetítő köteles az ügyfél által befizetett, a pénzügyi intézményt megillető pénzösszegeket elkülönített számlán tartani. Ezek a pénzösszegek a közvetítő más hitelezőinek kielégítésére végrehajtási és felszámolási eljárás esetén nem használhatók fel. Elkülönített számlának tekintendő az a letéti számla, amelyen a közvetítő kizárólag az ügyfelek által befizetett, a pénzügyi intézményt megillető pénzösszegeket tarthatja.
Közvetítői díj
27. § [Díjjogosultság]
(1) A közvetítő a pénzügyi szolgáltatás közvetítéséért kizárólag a megbízó pénzügyi intézménytől jogosult közvetítői díjra.
(2) A közvetítői díj időbeni ütemezése arányos a közvetített pénzügyi szolgáltatás futamidejével, valamint szerződésszerű teljesítésével.
Közvetítési szerződés
28. § [Szerződési feltételek]
(1) A közvetítési szerződés írásban készül.
(2) A szerződésben szerepeltetni kell a közvetítő számára fizetendő közvetítői díj
a) formáját,
b) mértékét,
c) kifizetése feltételeit, különös tekintettel a fenntartási jutalék kifizetésének alapját képező minőségi követelményekre,
d) esedékességének időpontját, ütemezését.
(3) A Zrt. az általa vállalt közvetítési szerződés keretében megbízott közvetítői alvállalkozójával szemben kiköti, hogy az pénzügyi intézménnyel vagy más közvetítővel nem létesíthet pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére irányuló további jogviszonyt.
Ügyleti megbízás
29. § [Ügylet megbízásból]
(1) A Zrt. elfogad ügyleti megbízást harmadik személytől, minek értelmében annak javaslatára vásárol követelést.
(2) A feltételek részleteit – beleértve a Zrt.-nek a megbízás keretében végzett követeléskezelési tevékenységével összefüggően előállt bevételek és kiadások megbízó és Zrt. közötti megoszlását – megbízási szerződésben rögzítik.
Üzletszabályzat és általános szerződési feltételek ◼ 15. oldal, összesen 21
(3) A megbízóra érvényesek a Zrt. belső szabályzataiban az ügyfélre vonatkozó szabályai.
(4) A Zrt. megbízás keretében végzett követeléskezelési tevékenységére egyebekben a Zrt. belső szabályzataiban a faktorálásra vonatkozó előírásai érvényesek.
Letétezés
30. § [Letéti szerződés]
(1) A letéti szerződésben a Zrt. (a letéteményes) az ott meghatározott ingó dolog megőrzésére és annak a szerződés megszűnésekor történő visszaadására, a letevő díj fizetésére kötelezi magát.
(2) A letevő jogosult a szerződést bármikor felmondani. Ha a szerződés szerint a Zrt. a letett dolgot a szerződésben meghatározott feltételek bekövetkezése vagy a szerződés megszűnése esetén a szerződésben megjelölt harmadik személy részére köteles kiadni, a letevő a szerződést annak hozzájárulásával mondhatja fel.
(3) A Zrt. felmondhatja
a) a határozatlan idejű letéti szerződést 15 napi felmondással;
b) a határozott idejű letéti szerződést akkor, ha
ba) vagy a dolog biztonsága veszélyben van;
bb) vagy a dolog őrizetét nem foglalkozása körében látja el, és a szerződéskötéskor általa nem ismert olyan körülmények következnek be, amelyek a dolog további őrizetét számára nagymértékben megnehezítik.
(4) Ha a letét a szerződésből megállapítható idő eltelte előtt szűnik meg, a letevő a díj arányos részét köteles megfizetni.
31. § [A letétkezelés szerződési kötelmei]
(1) A Zrt. a letett dolgot nem használhatja, nem hasznosíthatja, más személy birtokába vagy őrizetébe nem adhatja, kivéve, ha ez azért szükséges, hogy a letevő ne szenvedjen kárt. E tilalom megszegése esetén felelős minden kárért, amely e nélkül nem következett volna be.
(2) A Zrt. köteles
a) a letett dolgot
aa) saját vagyonától és más letevő által letett dologtól elkülönítve őrizni és nyilvántartani, pénzletét esetén a pénzösszeget elkülönített letéti számlán kamatra vagy kamat nélkül elhelyezni;
ab) kezelni, ha a letett dolog természete azt szükségessé teszi, a kezelésre a megbízás szabályait alkalmazva;
b) a letett dolog
ba) hasznait beszedni, ha a dolog a természeténél fogva hasznot hajt.
bb) beszedett hasznaival a letevőnek elszámolni, ennek keretében a Zrt. jogosult a beszedett hasznokból a letéttel kapcsolatos költségeit fedezni és a letevőnek csak az ezt meghaladó hasznokat kiadni.
(3) A Zrt. megtagadhatja a dolog átvételét, ha olyan körülmények következnek be, amelyeknél fogva határozott idejű letéti szerződés esetén a szerződés felmondására lenne jogosult.
(4) A Zrt. a letett dolgot azon a helyen köteles visszaadni, ahol őriznie kellett. Ha a letevő a dolog visszavételét megtagadja, a megbízás nélküli ügyvitel szabályait kell alkalmazni.
32. § [Költségjogok szerződési előírásai]
Üzletszabályzat és általános szerződési feltételek ◼ 16. oldal, összesen 21
(1) A Zrt.-t a díja és a költségei biztosítására zálogjog illeti meg a letevőnek azokon a vagyontárgyain, amelyek a letét következtében kerültek birtokába.
(2) Ingyenes letét esetén a Zrt.
a) a szerződésen kívüli károkozásért való felelősség szabályai szerint felel azért a kárért, amelyet a letevő a letett dolog elveszése, elpusztulása vagy megrongálódása folytán szenved;
b) a szükséges költségek megtérítését követelheti.
4. cím: A Zrt. és az üzletfél közötti kapcsolattartás Képviseleti viszonyok
33. § [Az üzletfél képviselői]
(1) A Zrt. az üzleti kapcsolat biztonsága érdekében meggyőződhet az üzletfél nevében eljáró személy képviseleti jogosultságáról, ennek keretében üzleti tárgyalások közben vagy a szerződéses ügymenet során bármikor kérheti a képviseleti jog megfelelő, hitelt érdemlő igazolását, beleértve annak ésszerű indokkal való újbóli igazolását is.
(2) A Zrt. jogosult az üzletfél által hozzá bejelentett képviselőt, illetve az egy vagy több képviselő aláírását mindaddig érvényesnek tekinteni, amíg a képviseleti jog megszűnéséről, visszavonásáról vagy az új képviselő képviseleti jogáról szóló – a szükséges okiratokkal megerősített – írásbeli értesítést meg nem kapta.
34. § [A Zrt. képviselői]
(1) Az üzletfél a Zrt. képviselőjének tekintheti ellenkező bizonyításig azokat, akik a szerződéses ügymenet során keletkező értesítéseket, egyéb okiratokat a Zrt. nevében aláírják.
(2) A Zrt. képviselőjének
a) kell tekinteni a vele együttműködési kapcsolatban lévő harmadik személy ügyvezetőjét, illetve annak erre kijelölt alkalmazottját a szerződéses ügymenet során azon keretek között, amelyeket a Zrt. és az üzletfél közötti szerződéses, illetve a Zrt. és a nevezett harmadik személy közötti együttműködési megállapodás meghatároz,
b) tekinthetők az üzletfelek számára nyitva álló helyiségében dolgozó alkalmazottai – hacsak a körülményekből más nem következik –, az ilyen helyen szokásos ügyletek megkötése tekintetében.
A kapcsolattartás formája
35. § [Írásbeliség]
(1) A Zrt. és az üzletfél is köteles írásba foglalni, illetve írásban megerősíteni az egymásnak szóló értesítéseket, a szerződéseket, illetve azok módosításait.
(2) Írásbelinek ezen üzletszabályzat alkalmazásában az olyan nyilatkozat minősül, amelyet aláírásra jogosult személy eredeti aláírásával ellátott okiratba foglaltak.
36. § [Elektronikus kapcsolat]
(1) A Zrt. az emailben, sms-ben, telefonon, egyéb hang- vagy képhordozón, telefaxon kapott értesítéseket, megbízásokat, üzeneteket is elfogadhatja, ha erről előzetesen kifejezetten, írásban megállapodnak. A Zrt. az így érkezett és általa teljesített kérelmeket minden esetben az üzletféltől származónak tekinti.
(2) A telefonon vagy más nem írásbeli formában kapott közlést haladéktalanul – a konkrét körülményekre tekintettel ésszerű időn belül – vissza kell igazolni írásban. A másik fél azonnal köteles jelezni, ha a közlés és az írásbeli visszaigazolás tartalmilag eltér egymástól.
Üzletszabályzat és általános szerződési feltételek ◼ 17. oldal, összesen 21
(3) A Zrt. és az üzletfél kölcsönösen felel a jelen üzletszabályzat szerint nem írásbeli kapcsolatból adódó kárért, hátrányért, feltéve, hogy azok a Zrt. vagy az üzletfél hibájából erednek.
Együttműködés, tájékoztatás, értesítés
37. § [Együttműködési kötelezettség]
(1) A Zrt. és az üzletfél az üzleti kapcsolataikban kötelesek kölcsönösen együttműködve, egymás érdekeit is figyelembe véve eljárni.
38. § [Üzletfél tájékoztatási kötelezettsége]
(1) Az üzletfél késedelem nélkül köteles a valóságnak megfelelően tájékoztatni a Zrt.-t a fennálló szerződéses kapcsolatuk szempontjából jelentős körülményekről, tényekről és adatokról, illetve azok változásáról, különösen az üzletfél
a) azonosításához szükséges adatokról (például KSH-szám, adószám,
cégjegyzékszám),
b) személyét, jogi, gazdasági és pénzügyi helyzetét vagy azonosító adatait érintő változásról, címváltozásról és a bejelentett képviselő személyének megváltozásáról.
(2) A kényszereljárás (fa, va, vh) alatt nem álló üzletfél a Zrt.-vel szembeni
tartozásának fennállása alatt köteles
a) rendszeresen a Zrt. rendelkezésére bocsátani az éves beszámolóját (mérlegét, eredménykimutatását, azok kiegészítő mellékleteit, üzleti jelentését, az esetleges auditor nyilatkozatával vagy záradékával együtt);
b) a Zrt. kérésére év közben is megadni minden, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének értékeléséhez a Zrt. által szükségesnek ítélt információit;
c) előre, illetve a tudomásszerzését követően haladéktalanul tájékoztatni a Zrt.-t,
ha
ca) átalakulni, kiválni, szétválni, egyesülni, beolvadni szándékozik,
cb) csőd- vagy felszámolási eljárást kíván kezdeményezni maga ellen, illetve ennek a jogszabályi feltételei fennállnak,
cc) bármi módon tudomására jut, hogy harmadik személy végrehajtási, felszámolási eljárás megindítását kezdeményezte vele szemben,
cd) gazdasági társaságot akar létrehozni, vagyonának egy részét gazdasági társaságba akarja bevinni, gazdasági társaságban fennálló részesedését harmadik személyre kívánja átruházni, feltéve, hogy a változás (intézkedés) gazdasági, illetve jogi hatása a jegyzett tőkéjében legalább 20%-os változást eredményez,
ce) a gazdálkodásában, vagyoni és pénzügyi helyzetében lényeges változás áll
be,
cf) vezető tisztségviselői és vezető beosztású dolgozói körében személyi
változás következik be,
cg) a Zrt.-vel szemben esedékessé vált vagy a jövőben esedékessé váló tartozásának megfizetését bármilyen körülmény veszélyezteti.
(3) A tájékoztatási kötelezettség megszegése súlyos szerződésszegésnek minősül,
a) az üzletfél felel a tájékoztatási kötelezettsége megsértéséből (elmulasztásából, késedelméből, illetve a hibás, félreérthető, illetve félrevezető tájékoztatásából) eredő kárért,
b) az üzletfelet terhelik az abból származó hátrányok, többletköltségek.
39. § [Az üzletfélnek szóló küldemény]
Üzletszabályzat és általános szerződési feltételek ◼ 18. oldal, összesen 21
(1) A Zrt. az üzletfélnek arra a címre küldi meg az iratokat (okmányokat, nyilatkozatokat, értesítéseket stb.), amelyet az a szerződésben vagy a szerződési ügylet kapcsán más módon megad.
(2) A Zrt. nem felel azért a kárért, hátrányért, amely abból származik,
a) hogy az üzletfél semmilyen címet nem ad meg, ahová a küldeményeket küldeni lehetne,
b) hogy az üzletfél által a megadott név, cím hibás (nem valós, pontatlan, megváltozott), és emiatt a kézbesítés elhúzódik vagy eredménytelen,
c) hogy a Zrt. rajta kívül álló okokból nem tudja az üzletfél számára megküldeni a szükséges iratokat, tájékoztatást (vis maior).
(3) Az üzletfél által hibásan megadott cím miatti téves postázásból adódó károk és többletköltségek őt terhelik, és a felmerülésükkor azonnal esedékesek.
(4) Az üzletfél részére szóló iratok
a) elküldését megtörténtnek kell tekinteni, ha az eredeti irat másolata vagy kézjeggyel ellátott példánya a Zrt. birtokában van, és az elküldést kézjeggyel ellátott feladójegyzék, feladóvevény vagy a Zrt. által e célból vezetett nyilvántartás igazolja – a Zrt. tértivevénnyel postáz, ha a kézbesítéshez jogi hatály fűződik;
b) kézbesítését megtörténtnek kell venni – vagyis úgy kell tekinteni, hogy az írásos értesítést az üzletfél megkapta –, ha belföldi cím esetén a postára adást követően legalább 3, európai cím esetén 10, Európán kívüli cím esetén 20 munkanap eltelt.
40. § [Üzletfél hirdetményi tájékoztatása]
(1) A Zrt. a közlendőjéről úgy is értesítheti üzletfeleit, hogy azt kifüggeszti a székhelyén az üzletfelek részére nyitva álló helyiségében – ideértve azt is, ha korábban kifüggesztett közleményén változtat –, feltéve, hogy a közleményben foglaltak az üzletfelek széles körét érintik (a továbbiakban: hirdetmény).
(2) Ha a hirdetményben foglaltak szokásos üzleti megfontolások alapján valószínűsíthetően érdeksérelmet okozhatnak azon ügyfélnek, akiről életszerűen nem feltételezhető, hogy még az érdeksérelme bekövetkezte, vagyis a hirdetményben foglaltak hatályba lépése előtt láthatja a kifüggesztett hirdetményt, a Zrt. azt a szokásos – e szabályzat 39. §-ában leírt – küldeményezési eljárása szerint megküldi azt az üzletfélnek.
(3) A hirdetmény a kifüggesztése napját követő 2. munkanaptól kézbesítettnek tekintendő, és a benne foglaltak a kézbesítés napját követő 11. munkanaptól hatályosak.
(4) A Zrt. jogosult úgy tekinteni, hogy az üzletfél tudomásul vette és elfogadta a hirdetményben foglaltakat, ha arra az annak kézbesítését követő 10 naptári napon belül nem kap tőle írásbeli észrevételt, kifogást.
41. § [Várt tájékoztatás elmaradása]
(1) Az üzletfél köteles értesíteni a Zrt.-t, ha az attól annak tájékoztatása alapján várt
küldemény, értesítés 10 naptári napon belül nem érkezik meg.
(2) E határidő elmulasztásának a következményei az üzletfelet terhelik, e mulasztás esetén a Zrt. nem felel a késedelemből eredő kárért.
42. § [Az üzletfél küldeménye]
(1) Az üzletfél a Zrt.-nek szóló küldeményeit a Zrt. székhelyére köteles megküldeni.
(2) A Zrt.-hez érkezett küldemények érkezési ideje tekintetében a Zrt. nyilvántartása az irányadó.
Üzletszabályzat és általános szerződési feltételek ◼ 19. oldal, összesen 21
5. cím: A Zrt. szolgáltatásainak ellenértéke
A díjazás
43. § [Díjformák]
(1) Az üzletfél a Zrt. szolgáltatásaiért a szerződésben megjelölt kamatot, jutalékot
vagy díjat fizet (továbbiakban együtt: ellenérték).
(2) A Zrt. által az üzletfél részére teljesített szolgáltatásoknak a szokásos mértéket meghaladó költségei – különösen az esetleges hatósági eljárás költségei, a közreműködő igénybevételének költségei, a jogi és egyéb szakértői költségek, postaköltségek stb. – a szerződéses ellenértéken felül terhelik az üzletfelet.
44. § [Az ellenértékek mértéke]
(1) Az ellenérték mértékét a Zrt. és az üzletfél szerződése rögzíti.
(2) A Zrt. a kamatot, a rendelkezésre tartási jutalékot és más időtartamhoz kötött díjakat a szokásos banki képlet alapján számolja át naptári napokra:
tőke x kamatláb x naptári napok száma
365 x 100
45. § [Késedelmi kamat]
(1) Az üzletfél fizetési kötelezettsége késedelmes teljesítése esetén – szerződéses kamat esetében azon felül – késedelmi kamatot köteles fizetni, akkor is, ha a pénztartozás kamatmentes volt, és akkor is, ha az ügyfél a késedelmet kimenti.
(2) A Zrt. által felszámítható késedelmi kamat mértékét a szerződés tartalmazza.
(3) A késedelmi kamat mértékének kikötése hiányában a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.
Ellenérték-módosítás
46. § [Az ellenérték megváltoztatása]
(1) A szerződésben rögzített ellenérték mértékét csak ott vagy az üzletszabályzatban meghatározott módon lehet megváltoztatni.
(2) Az ellenérték megváltoztatásáról az üzletfelet értesíteni kell. Az ellenérték változása csak az értesítés utáni időre vonatkozhat.
(3) A hirdetményben megjelölt ellenértéket a Zrt. a jövőre nézve jogosult egyoldalúan megváltoztatni. Ebben az esetben a változás – ellenkező kikötés hiányában – a kézbesítést követő napon lép hatályba.
6. cím: Titoktartás A titoktartási kör
47. § [Bizalmas adat, banktitok]
(1) Banktitok az egyes ügyfelekről a pénzügyi intézmény rendelkezésére álló minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amely az ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a Zrt. által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a vele kötött szerződéseire vonatkozik.
(2) A banktitokkal összefüggésben Zrt. ügyfelének tekintendő mindenki, aki (amely) tőle pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe. A banktitokra vonatkozó szabályokat alkalmazni kell arra is, aki szolgáltatás igénybevétele céljából lép kapcsolatba a Zrt.-vel, de a szolgáltatást nem veszi igénybe.
(3) A banktitok-rendelkezések a közvetítő ügyfelére is érvényesek.
Üzletszabályzat és általános szerződési feltételek ◼ 20. oldal, összesen 21
(4) A Zrt. az üzletféllel való kapcsolata során tudomására jutott banktitkoknak minősülő információkat banktitokként kezeli, és azokból másoknak információt csak akkor szolgáltat ki,
a) ha arra – ideértve a fizetési számla váltásának kezdeményezését is –
aa) az ügyfél vagy annak törvényes képviselője közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri vagy felhatalmazza, a kiszolgáltatható banktitokkört pontosan megjelölve,
ab) az ügyfél a Zrt.-vel kötött szerződésben felhatalmazta;
b) ha a Hpt. a banktitok megtartásának kötelezettsége alól – 2019. végén
hatályosan 25 esetkörben – felmentést ad;
c) a Zrt. érdeke ezt az ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi;
d) ha arra a Zrt. által tanúsítási eljárásra felkért szervezetnek vagy az ő alvállalkozójának az eljárás lefolytatásához van szüksége.
(5) A Zrt. felel az általa igénybe vett jogi vagy egyéb képviselő, szakértő és közreműködő titoktartásáért, és erre külön felhívja a figyelmüket, ha adatot szolgáltat ki nekik.
(6) A Zrt. a banktitkot az üzleti kapcsolatok megszűnése után is – időbeli korlátozás
nélkül – megőrzi.
(7) Az üzletfél a szerződés aláírásával elfogadja, hogy nem tekinti a baktitok megsértésének, ha a Zrt. bankközi adós- és hitel-nyilvántartási rendszerből információt kér ki róla. A Zrt. titoktartási kötelezettsége az így megszerzett információkra, adatokra is kiterjed.
7. cím: Pénztárszolgálat
Készpénzkezelés
48. § [A pénztárszolgáltatás helye]
A Zrt. pénztára a székhelyén az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségében munkaidőben működik.
49. § [Készpénzszabályok]
(1) Az üzletfél nem köteles megvárni a befizetett bankjegyek és érmék valódiságának vizsgálatát, valamint szám szerinti megszámolását, ha elfogadja, hogy távozása ráutaló magatartással tett jognyilatkozat, amely által elismeri és vállalja, hogy távollétében a Zrt. által megállapított esetleges hiányokat és hamisítványokat valósnak fogadja el, és ellenértéküket kiegyenlíti.
(2) A Zrt. visszautasíthatja a hamis, hamisított vagy ilyennek tűnő, hiányos vagy más okból sérült fizetőeszközök elfogadását. Ha hamis, hamisított vagy ilyennek tűnő fizetőeszközöket adnak át a részére, a Zrt. azokat a szükséges vizsgálatok elvégzéséig magánál tarthatja, és a vizsgálatok lezárását követően, ha a valódiság minden kétséget kizáróan megállapítható, köteles azokat az üzletfélnek az átvételkor az üzletfél nevére kiállított átvételi elismervény ellenében visszaadni.
(3) A Zrt. készpénzfelvétel esetén a személyazonosság és a készpénz felvételéhez való jogosultság igazolását kérheti.
8. cím: Jogviták Jogviták rendezése
50. § [Megegyezés]
Üzletszabályzat és általános szerződési feltételek ◼ 21. oldal, összesen 21
A Zrt. az üzletfele és a közte keletkező vitás kérdéseket lehetőleg megegyezéssel kívánja rendezni.
51. § [Peres út]
(1) Ha jogvitában megegyezés nem lehetséges, bármelyik fél bírósághoz fordulhat.
(2) A Zrt. és az üzletfele az üzleti szerződésükből eredő peres eljárás esetére a helyi bíróságok közül a Pesti Központi Kerületi Bíróság, a (megyei, fővárosi) törvényszékek közül a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességét kötik ki, és alávetik magukat ezek jogerős döntésének.