GAZDA BIZTOSÍTÁSI CSOMAG
Az OTP Csoport partnere
GB441 JELŰ GAZDA BIZTOSÍTÁSI CSOMAG – „A” TÍPUSÚ NÖVÉNYBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ
A Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett Pályázat „Mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás (VP3-17.1.1-16)” alapján az „A” típusú növénykultúrákra.
A Groupama Biztosító Zrt. (továbbiakban biztosító) a szerződési feltételek rendelkezéseinek megfelelően biztosítási szolgáltatást teljesít a biztosítási szerződésben megnevezett biztosított részére. A biztosító szolgáltatási kö- telezettsége a biztosítási szerződés szerinti biztosítási események bekövet- kezése miatt a biztosítási szerződésben, annak ajánlatában, adatközlőiben meghatározott helyen, meghatározott növényi kultúrában keletkezett tűz- kár, jégesőkár, téli fagykár, tavaszi fagykár, viharkár (beleértve a homokve- rés károkat), aszálykár, felhőszakadás kár és mezőgazdasági árvízkárok, va- lamint őszi fagykár megtérítésére vonatkozik. A szerződő ajánlattételkor a felsorolt kockázatokat együttesen (csomagban) veszi igénybe növénykultú- ráinak biztosítási védelmére.
Jelen különös szerződési feltételben nem szabályozott kérdésekre a Vagyonbiztosítás Általános Szerződési Feltételei és Ügyféltájé- koztató (továbbiakban VÁSZF) rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha a jelen különös szerződési feltételek a VÁSZF rendelkezéseitől eltérnek, akkor a jelen különös szerződési feltételekben foglaltak az irányadók. Kérjük, olvassa el figyelmesen a VÁSZF rendelkezé- seit is!
A szerződéskötéskor a biztosító tudomásul veszi, hogy a biztosított a lét- rejött biztosítási szerződés díjához támogatást kíván igénybe venni.
A biztosítót abban az esetben is megilleti a biztosítási díj, amennyiben az biztosított díjtámogatásban nem részesül.
Jelen különös biztosítási feltétel megfelel:
– az 1305/2013. EU rendelet (36-37. cikke) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról;
– a 2011. évi CLXVIII. „A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről” szóló törvényben (a továbbiakban: Mkk. tv.);
– a VP3-17.1.1-16 kódszámú Vidékfejlesztési Program keretében meghir- detett pályázati felhívásban (a továbbiakban: pályázati felhívás);
Groupama Biztosító Zrt. – 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C Nyomtatványszám: 13221/5 – Hatályos 2018. május 1-jétől visszavonásig.
– a mezőgazdasági termelők részére nyújtandó közvetlen támogatás igénybevételére vonatkozó szabályokról szóló 8/2015. (III.13.) FM ren- delet (a továbbiakban: FM rendelet) vonatkozó vonatkozó szabályaiban (aktív mezőgazdasági termelő) meghatározottaknak.
A pályázati felhívás keretében támogatási kérelmet nyújthat be – az FM rendeletben foglaltaknak megfelelően – közvetlen támogatás igénybevéte- lére jogosult mezőgazdasági termelő, aki a szerződés biztosítottja.
A biztosított mezőgazdasági termelő az „Egységes Kérelem” felületén ke- resztül jogosult a támogatási kérelem benyújtására, mely egyúttal a kifize- tési igénylés is.
A pályázati felhívás keretében támogatási kérelem benyújtására konzorciu- mi formában nincs lehetőség.
E biztosítási szerződés legfeljebb egy gazdasági év termelésére vonatkozhat az érintett naptári év megjelölésével, amelyet a szerződésen egyértelműen fel kell tüntetni.
A biztosítási szerződés biztosítottjai lehetnek:
– aktív mezőgazdasági termelők (aktív mezőgazdasági termelő az aki az FM rendeletben foglaltaknak megfelelően nem minősül kizárt mező- gazdasági termelőnek);
1. A biztosított vagyontárgyak
Az „A” típusú mezőgazdasági biztosítási szerződéssel lefedett növénykul- túrák a Pályázati felhívás mellékletében felsorolt releváns növénykultúrák lehetnek.
A biztosítási ajánlat mellékletét képező „adatközlőn” megjelölt terület. Amely a biztosított egységes kérelmében szerepel, és amelyet a Me- zőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerrel (továbbiakban: MEPÁR) határoznak meg.
A kockázatviselési időszak nem lehet több mint a biztosított növény „ve- getációs ideje”. A biztosító a szerződés kockázatviselésének kezdő időpontjától vagy a szerződés módosításától számítva 10 napos vá- rakozási időt köt ki a várakozási idő alatt bekövetkező károkra a biztosí- tó biztosítási szolgáltatást nem teljesít.
A kockázatviselés kezdete és vége az alábbi esetekben a VÁSZF-től eltérően a következők alapján alakul:
A kockázatviselési időszak vége szántóföldi és kertészeti kultúrák esetén a technológiai érést követő 20. nap.
3.2.1. A kockázatviselési időszak kezdete:
– gabonák esetén a „szögállapot” elérése;
– káposztarepce esetén a legalább 8 leveles állapot;
– napraforgó esetén keléstől;
– kukorica esetén keléstől;
– ültetvények esetén a tisztuló hullás befejeződése;
– szőlő esetén a termésképződés kezdete.
3.2.2. A kockázatviselési időszak vége:
– szántóföldi növénykultúrák esetén a technológiai érést követő 20. nap;
– kertészeti kultúrák esetén a technológiai érést követő 10. nap.
Abban az esetben, ha egy növénykultúrán vegyszeres érésszabályozást vé- geznek, a kockázatviselés a kezelést követő 10. napon megszűnik.
3.3.1. A kockázatviselési időszak kezdete:
– őszi gabonák esetén a technológiailag elvárható tőszám esetén a bokrosodástól;
– őszi káposztarepce esetén a technológiailag elvárható tőszám megléte és legalább 8 leveles állapot (rozettás állapot);
– ültetvények esetén a termelési évet megelőző év november 1.
3.3.2. A kockázatviselési időszak vége tárgyév március 31.
3.4.1.1. A kockázatviselési időszak kezdete:
– kalászosok esetén az érés kezdete (biztosítás szempontjából az érés kez-
dete az a fejlődési állapot, amikor a vihar a kalászosokban szemkiverést és kalászletörést okozhat);
– őszi káposztarepce esetén a becők érése;
– napraforgó esetén 6 leveles állapot;
– kukorica esetén 10 cm elérése;
– alma és körte esetén augusztus 15.
3.4.1.2. A kockázatviselési időszak vége:
– szántóföldi növények esetén a technológiai érést követő 20. nap;
– alma, körte esetén a technológiai érést követő 15. nap;
– szőlő esetén a technológiai érést követő 10. nap.
Abban az esetben, ha egy növénykultúrán vegyszeres érésszabályozást vé- geztek, a kockázatviselés a kezelést követő 10. napon megszűnik.
3.4.2. Homokverés kockázat esetében:
3.4.2.1. A kockázatviselési időszak kezdete a növények kelése.
3.4.2.2. A kockázatviselési időszak vége: a kockázatviselés mindaddig tart, míg a terület újrahasznosítható azonos vagy hasonló növényzettel.
3.5.1. A kockázatviselési időszak kezdete:
– őszi, tavaszi vetésű gabonanövények és kukorica esetén a technológiai- lag elvárható tőszám elérése és legalább 10 cm-es nagyság;
– őszi káposztarepce esetén a technológiailag elvárható tőszám megléte és legalább 8 leveles állapot;
– napraforgó esetén a technológiailag elvárható tőszám elérése és leg- alább 6 leveles állapot;
– ültetvények esetén május 01.
A kockázatviselés feltétele a biztosító által elvégzett területszemle.
3.5.2. A kockázatviselési időszak vége a technológiailag érett állapot.
3.6. Mezőgazdasági árvíz kockázat
3.6.1. A kockázatviselési időszak vége a technológiai érést követő 10. nap.
3.7.1. A kockázatviselési időszak kezdete április 1.
3.7.2. A kockázatviselési időszak vége május 31.
3.8.1. A kockázatviselési időszak vége a technológiai érést követő 10. nap.
3.9.1. A kockázatviselési időszak kezdete augusztus 31.
3.9.2. A kockázatviselési időszak vége október 15.
4. Mezőgazdasági káresemény (biztosítási események)
Jelen biztosítási szerződés azon veszteségekre nyújt fedezetet, amelyek: üzemi szinten a növénykultúrában 30%-ot meghaladó mértékű hozamcsök- kenést okozó aszálykár, felhőszakadáskár, jégesőkár, mezőgazdasági árvízkár, tavaszi fagykár, őszi fagykár, téli fagykár vagy viharkár során keletkeznek.
Valamint azon tűzkárok esetén, amelyek a: kockázatviselés helyén ter- mesztett növényekben időjárási jelenség következtében kialakuló tűz miatt következnek be, és amelyek üzemi szinten a növénykultúra 30%-ot meg- haladó mértékű hozamcsökkenését okozzák.
Aszály: az a természeti esemény, amelynek során a kockázatviselés helyén az adott növény vegetációs időszakában harminc egymást követő napon belül
a. lehullott csapadék összes mennyisége a tíz millimétert nem éri el, vagy
b. a lehullott csapadék összes mennyisége a huszonöt millimétert nem éri el és a napi maximum hőmérséklet legalább tizenöt napon meghaladja a 31 °C-ot.
Aszálykár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben az aszály miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozam- csökkenést okoz.
A harminc napot a kockázatvoselési idő kezdetétől (3.5 pont) kell számítani, szerződésmódosítás esetén (csak a módosított területre vonatkozóan) a módosítás időpontjától.
4.2. Felhőszakadás, felhőszakadáskár
Felhőszakadás: azon időjárási jelenség, amelynek során a kockázatviselés helyén lehullott csapadék húsz perc alatt mért átlagos intenzitása elérte vagy meghaladta a 0,75 mm/perc értéket, vagy a lehullott csapadék mennyisége huszonnégy óra alatt elérte vagy meghaladta a 45 mm-t.
Felhőszakadáskár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a felhőszakadás miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykul- túrában hozamcsökkenést okoz.
Jégeső: szilárd halmazállapotú, jégszemcsékből és azok képződményeiből álló csapadék.
Jégesőkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a jégeső miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozam- csökkenést okoz.
4.3.1. Állománykipusztulásos jégesőkárA növények tőállományának jégverés következtében előálló, olyan mértékű kipusztulása, amely szükségessé teszi a kiszántást, illetve a terület újrahasznosítását.
4.3.2. Súlycsökkenési jégesőkár
A növények termésében jégverés következtében keletkezett, súly- csökkenésben megnyilvánuló termésveszteség.
4.4. Mezőgazdasági árvíz, mezőgazdasági árvízkár
Mezőgazdasági árvíz: a folyók vagy vízfolyások védművekkel határolt te- rületéről nem emberi beavatkozás miatt kilépő víz.
Mezőgazdasági árvízkár: a kockázatviselés helyén termesztett növény- ben a mezőgazdasági árvíz miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz.
4.5. Tavaszi fagy, tavaszi fagykár
Tavaszi fagy: a kockázatviselés helyén a tavaszi időszakban a talajszinttől számított kettő méter magasságban mért mínusz 2 °C vagy annál alacso- nyabb hőmérséklet.
Tavaszi fagykár: a téli nyugalmi periódus végét követően jelentkező tavaszi fagy miatt, a kockázatviselés helyén termesztett növényben bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában ho- zamcsökkenést okoz.
Téli fagy: a kockázatviselés helyén a téli időszakban a talajszinttől számí- tott kettő méter magasságban mért mínusz 15 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet.
Téli fagykár: a kockázatviselés helyén, nyugalmi periódusban, az őszi ka- lászos gabonák-, a repce- és az őszi takarmánykeverék kultúráinak a téli fagy miatt bekövetkezett kipusztulásából, valamint az ültetvényben a ter- mőrész vagy növényegyed téli fagy miatt bekövetkezett elhalásából adó- dóan hozamcsökkenést eredményező káresemény.
Vihar: a legalább húsz m/sec szélsebesség, ideértve a szántóföldi növény állományában mechanikai sérülést okozó, a legalább húsz m/sec sebességű szél által szállított szemcse vagy részecske miatti homokverést is.
Viharkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a vihar miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökke- nést okoz.
A viharkár a következőkben nyilvánul meg a biztosított növénykultúrák ese- tében:
– a kalászosok szemkiverése, kalászletörése;
– a napraforgó szár- vagy tányértörése (aminek következtében a termés betakaríthatatlanná válik);
– alma, körte és szőlő termésének leverése;
– repce esetében a becők leverése, szemkiverése;
– kukorica esetében szártörés, aminek következtében a termés be- takaríthatatlanná válik.
A homokverés kár a következőkben nyilvánul meg a biztosított növénykul- túrák esetében:
Mezőgazdasági növénykultúrák esetében oly mértékű állománypusztulás, mely a terület újrahasznosítását teszi szükségessé.
Tűz: természeti esemény, így többek között villámcsapás, szárazság, ön- gyulladás által kiváltott, anyagi változásokkal együtt járó oxidációs folya- mat, amely a gyulladási hőmérséklet hatására alakul ki öntáplálóan és ter- jedőképesen hő-, láng-, fény- és füsthatás kíséretében.
Tűzkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben természeti je- lenség következtében kialakuló tűz miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely üzemi szinten a növénykultúra 30%-ot meghaladó mértékű hozam- csökkenését okozza.
Őszi fagy: a kockázatviselés helyén az őszi időszakban a talajszinttől szá- mított két méter magasságban mért mínusz 2 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet.
Őszi fagykár: az őszi fagy miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz.
5. A biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockázatok
A VÁSZF-ben meghatározott kizárásokon túlmenően a biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki:
– a kettős hasznosítású növények biztosításba be nem vont iker- vagy társtermésében keletkezett károkra;
– a minőségi károkra: termés beltartalmi (pl: cukor-, olaj-, fehérje- tartalom, csíraképesség stb.) értékvesztésében vagy értékesítési nehézségekben megnyilvánuló károkra;
– belvízkár: a medrükben maradt folyók, patakok, valamint a fel- színi vizek elvezetésére szolgáló mesterséges, nyílt csatornák magas vízállásából eredő átszivárgások, buzgárok, talajvízszint- emelkedés, valamint a lefolyástalan vagy nem kellően kiépített vízelvezető művekkel rendelkező területek csapadékvizeiből származó felszíni vízborítás miatt bekövetkezett kár;
– a kártevők, kórokozók károsításaira.
5.1. Tűzkárok esetén
– ültetvényekben a gyomnövénnyel vagy termesztő berendezéssel terjedő tűzkárokra;
– emberi tevékenység következményeként bekövetkező tűzkárok- ra (gépekről átterjedő tűz, gyújtogatás).
5.2. Jégesőkárok esetén
– a magjáért, gyümölcséért termelt növények melléktermékeiben (pl. szalma) keletkezett károkra;
– a gyümölcsök és a szőlő hajtásrendszerében és a törzsben kelet- kezett károkra;
– ha a jégverés mechanikai hatásán kívüli egyéb következményes károk keletkeznek (fagyhatás);
– a jégverés következményeként fellépő növény egészségügyi veszteségek, illetve az ebből eredő értékesítési károkra;
– a jégverés következményeként keletkezett minőségi vesztesé- gekre és az ebből eredő értékesítési nehézségekre.
5.3. Téli fagykárok esetén
– téli fagykár következményeként szántóföldi növényeken bekö- vetkező súlycsökkenési (részkárokra) károkra;
– ültetvények állagkáraira;
– ültetvények fagykáraira, melyek nem az adott termelési évben évben merülnek fel.
5.4. Viharkárok esetén
– a kalászosok lenyaklásában megnyilvánuló károkra;
– ha a biztosított repce, kukorica, napraforgó és kalászos növénykul- túra a vihar következtében megdől és betakaríthatatlanná válik.
5.5. Tavaszi fagykárok esetén
– a fagyhatás okozta minőségi károkra (pl. fagyléc).
5.6. Felhőszakadáskárok esetén
– az ültetvényekben az állagkárokra (a biztosítási adatközlőn nem szereplő vagyontárgyakra pl. kerítés, öntözőrendszerek) nem ter- jed ki a kockázatviselés;
6. A biztosítási összeg, fedezetfeltöltés
A biztosítási összeg a növénykultúra biztosított termésének valóságos érté- ke. A biztosítási összeg a díjszámítás alapja.
A biztosítási összeg növényenkénti meghatározásához szükséges a biztosí- tani kívánt növény termésátlaga, a termény egységára és a biztosítás alá vont terület nagysága. A biztosítási összeget minden biztosítási évben meg kell határozni. A biztosító helytállása és teljesítési kötelezettsége biztosítási időszakonként maximum az adott évre meghatározott biztosítási összeg erejéig áll fenn.
Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken. A biztosító a szerződő részére fedezetfeltöltési jogot nem biztosít.
Jelen szerződés keretében értékkövetésre (indexálásra) nincs lehetőség. A biztosítási összeg megállapítása a következők szerint történik:
Biztosítási összeg = hozam (t/ha) X egységár (Ft/t) X biztosított terület (ha). Hozam: a biztosítani kívánt növénykultúra biztosított területének 1 hek- tárra (ha) eső, tárgyévre meghatározott termésátlaga. Jelen szerződésre az Mkk. tv. szerinti „referenciahozamot” (a referencia-időszak hozamának – ideértve szükség esetén az átlaghozamot is – számtani átlaga) kell alkal- mazni.
A hozamra vonatkozó adatot – a mezőgazdasági termelő nyilatkozatát a megelőző ötéves időszak legmagasabb és legalacsonyabb értékeinek kizá- rásával képzett hároméves termésátlagáról – a biztosítási adatközlő tartal- mazza. Amennyiben a mezőgazdasági termelő nem rendelkezik a megelő- ző ötéves időszak legmagasabb és legalacsonyabb értékeinek kizárásával képzett hároméves termésátlaggal, úgy a megelőző ötéves időszak legma- gasabb és legalacsonyabb értékeinek kizárásával képzett hároméves, az ag- rárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium internetes hon- lapján közzétett közleményben elérhető, az adott növénykultúrára és az adott évekre vonatkozó megyei – ennek hiányában országos – átlagtermés adatokat kell figyelembe venni.
Az Mkk. tv. szerinti „referenciahozamot” a biztosító kárrendezéskor az Egységes Kérelem alapján ellenőrzi.
A biztosító az adatközlőn szereplő „referenciahozam” és az Egysé- ges Kérelem alapján számított „referenciahozam” eltérését alul- vagy túlbiztosításként értékeli.
A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy értékét. A biztosított érdek értékét meghaladó részben (túlbiztosí- tás) a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis, és a díjat megfelelően le kell szállítani (túlbiztosítás tilalma). Túlbiztosítás ese- tén a szerződő jogosult a vagyontárgyra megfizetett biztosítási díj és a „referenciahozam” alapján számított biztosítási díj különbözeté- nek visszatérítésére.
Ha a biztosítási összeg a biztosított érdek értékénél kisebb (alulbiz- tosítás), a biztosító a kárt a biztosítási összegnek a vagyontárgy ér- tékéhez viszonyított arányában köteles megtéríteni.
A biztosító biztosítási érdek értékeként az Egységes Kérelem alapján számított „referenciahozam” alapján képzett biztosítási összeget te- kinti.
Egységár: a biztosítani kívánt növénykultúra tárgyévre meghatározott ho- zamának tonnánkénti egységára forintban.
Biztosított terület: a növénykultúra biztosítani kívánt vetésterületének nagysága hektárban.
A biztosítani kívánt növénykultúra egységárára és a biztosított vetésterü- letre a szerződő tesz javaslatot szerződéskötéskor vagy szerződésmódosí- táskor.
Kockázat | Önrész | Kárküszöb |
30%-os eléréses | ||
önrész a károsodott | ||
súlycsökkenéses Jégkár viharkár, tűzkár | növénykultúra biztosítási összegének figyelembevételével + a megállapított kárra | – |
vonatkozó 10%-os | ||
levonásos önrész | ||
30%-os eléréses | ||
állomány- | önrész a károsodott | A szolgáltatás azon |
kipusztulásos károk: | növénykultúra | növénytáblákra |
téli fagykár | biztosítási értékének | vonatkozik, melyek |
(szántóföldi | figyelembevételével + | esetében a |
növények esetében), | a táblánként | hozamveszteség |
jégkár, viharkár | megállapított kárra | meghaladja |
(homokveréskár). | vonatkozó 70%-os | az 50%-ot. |
levonásos önrész | ||
szánóföldi és | 50%-os abszolút | |
kertészeti | önrész a károsodott | |
kultúrákban: | növénykultúra | |
aszálykár, tavaszi | biztosítási összegének | – |
fagykár, őszi fagykár. | figyelembevételével + | |
ültetvényekben: téli | 10% levonásos | |
fagykár. | önrész | |
A szolgáltatás azon | ||
felhőszakadáskár, elemikár okozta mezőgazdasági árvízkár. | 30%-os eléréses önrész a károsodott növénykultúra biztosítási összegének figyelembevételével | növénytáblákra vonatkozik, melyek esetében a hozamveszteség meghaladja |
a 40%-ot. |
A biztosítás szempontjából abszolút önrésznek kell tekinteni azt a biztosí- tási összeg százalékában meghatározott összeget, melyet biztosítási ese- mény esetén a biztosítási szolgáltatásból le kell vonni. Pl. 10%-os abszolút önrész: 8%-os kár esetén a biztosítási szolgáltatás 0%, 15%-os kár esetén a biztosítási szolgáltatás 5%.
A biztosítás szempontjából eléréses önrésznek kell tekinteni azt a biztosítá- si összeg százalékában meghatározott összeget, melyet csak abban az eset- ben kell levonni a biztosítási szolgáltatásból, ha a kár nem éri el az önrész összegét. Abban az esetben, ha a kár meghaladja az önrészt, akkor az ön- rész levonására nem kerül sor és a teljes biztosítási szolgáltatás kifizetésre kerül. Pl. 10%-os eléréses önrész: 8%-os kár esetén a biztosítási szolgálta- tás 0%, 15%-os kár esetén a biztosítási szolgáltatás 15%.
A biztosítás szempontjából levonásos önrésznek kell tekinteni a kártérítés százalékában meghatározott összeget, melyet minden esetben le kell vonni a biztosítási szolgáltatásból. Pl. 10%-os levonásos önrész: 8%-os kár ese- tén a biztosítási szolgáltatás 7,2%, 15%-os kár esetén a biztosítási szolgál- tatás 13,5%.
Biztosítás szempontjából kárküszöbnek kell tekinteni azt a fent rész- letezett veszteség mértéket, mely mérték alatt a biztosító kockázat- viselése nem áll fent, azt ilyen mértékű károkat a biztosított maga viseli.
A biztosítási díj a biztosított növénykultúrára és a 4. fejezetben felsorolt biz- tosítási eseményekre vonatkozó egységes díjtétel, valamint a 6. fejezetben meghatározottak szerint számított biztosítási összeg szorzata. A biztosítás díját mindig egy biztosítási időszakra kell megfizetni függetlenül a szerző- déskötés időpontjától, a kockázatviselési időszak hosszától vagy az éves szerződésmódosítás időpontjától.
Az így meghatározott díjból (bruttó díj: adó nélkül számított biztosítási díj) kármentességi engedmény adható szerződéskötéskor. Jelen növénybiztosí- tási szerződés biztosítás díjához támogatás csak akkor vehető igénybe, ha a szerződés tartalmazza biztosított termelők szerinti bontásban – a biztosí- tó, a biztosított, illetve a szerződő fél eljárási törvény szerinti ügyfélazono- sítójának feltüntetése mellett – és „A”, „B”, „C” típusonként összesítve az
egységes kérelemben bejelentett terület és az azon feltüntetett hasznosítá- si kóddal és az esetlegesen az adott hasznosítási kódhoz tartozó pontos megnevezéssel jelzett növénykultúrák feltüntetésével az adó nélkül számí- tott biztosítási díjat, és – amennyiben a szerződés ezt tartalmazza – a kár- mentességi kedvezménnyel csökkentett, adó nélkül számított biztosítási díjat.
Az engedmény csak teljes kármentesség esetén adható.
A kármentességi engedmény a biztosítottnak a tárgyi termelési évre vonatkozó valamennyi növénybiztosítási szerződésére együttesen vonatkozik azok mértékétől függetlenül. Biztosítási szolgáltatás ese- tén a biztosított valamennyi növénybiztosítási szerződésének kár- mentességi engedménye egyidejűleg törlésre kerül és a kármentes- ségi engedmények együttes összegét a biztosító a biztosítási szol- gáltatási összegből levonja, így csökkentve azt.
A biztosítási szerződés egyszeri díjas. A szerződő ajánlattételkor kérheti a biztosítási időszakra járó biztosítási díj éves, féléves vagy negyedéves gya- koriság szerinti részletekben történő megfizetését.
A biztosítási díj esedékességétöl számított 30. nap elteltével a bizto- sítási szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított díjhalasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. Ha az esedékes díj- nak csak egy részét fizették meg, a szerződes a befizetett díjjal ará- nyos időtartamra marad fenn.
Biztosítási díjtámogatás csak a biztosított mezőgazdasági termelőre vonat- kozó díjelőírás teljes összegének megfizetése esetén nyújtható. Amennyi- ben egy biztosítási szerződés egy módozatában valamely növénykultúra az adott módozatban nem támogatható, vagy nem került bejelentésre az
„Egységes Kérelemben”, akkor támogatás az adott módozat díja után nem nyújtható.
Egyazon területen ugyanarra a növénykultúrára, ugyanarra a biztosítási eseményre és kockázatviselési időszakra kizárólag egy biztosítási szerződés díjához nyújtható támogatás, függetlenül a biztosítás típusától. Ha a me- zőgazdasági termelő egyazon területen ugyanarra a növénykultúrára, ugyanarra a biztosítási eseményre és kockázatviselési időszakra több díjtá- mogatott biztosítási szerződés alapján igényel támogatást, akkor támoga- tás kizárólag a legkorábban megkötött biztosítási szerződés szerinti díj után nyújtható, függetlenül a biztosítás típusától. Amennyiben a szerződéskötés dátuma megegyezik, úgy támogatás a magasabb támogatási összegű szer- ződés után nyújtható.
Az eljárási tv. szerint, az MÁK által vezetett Egységes Mezőgazdasági Ügy- fél-nyilvántartási Rendszerben kérelemre nyilvántartásba vett biztosító vál- lalja, hogy „A”, „B”, és „C” típusú biztosítási konstrukció szerinti bontás- ban tárgyév november 15-éig ügyfélkapun keresztül, elektronikus úton a biztosítási szerződés alapján elkészített kötvény sorszámát is tartalmazó adó nélkül számított biztosítási díj és kármentességi kedvezmény esetén a kármentességi kedvezménnyel csökkentett, adó nélkül számított biztosítá- si díj megfizetéséről szóló igazolást állít ki az MÁK honlapján vagy a kor- mányzati portálon keresztül elérhető, az MÁK honlapján található elektro- nikus űrlapkitöltő szolgáltatás segítségével hozzáférhető felületen.
Díjtámogatott növénybiztosítás esetén a biztosítót abban az eset- ben is megilleti a biztosítási díj, ha a szerződő, vagy biztosított nem jogosult díjtámogatásra.
A biztosító a mezőgazdasági biztosítási szerződés megkötését követően legkésőbb a tárgyév július 15-ig adategyeztetés céljából köteles az MÁK ré- szére mezőgazdasági biztosítási szerződés adatai közül:
a. a szerződő fél és a biztosított mezőgazdasági termelő azonosítására (név, székhely vagy lakcím, eljárási tv. szerinti ügyfélazonosító);
b. a mezőgazdasági biztosítási szerződés azonosítására (szerződéskötés dátuma, kötvényszám, módozat, biztosítási esemény);
c. a biztosított növénykultúra megnevezésére (hasznosítási kód) és a nö- vénykultúra referencia hozamára;
d. a kockázatviselés helyére (blokkazonosító);
e. a terület nagyságára (hektár), valamint
f. a biztosítási összegre, a díjelőírás és a kedvezménnyel csökkentett, nettó díjelőírás összegére
vonatkozó adatokat átadni.
A szerződő és a biztosított a biztosítási szerződés megkötésével hozzájárul, hogy a biztosító a fenti adatokat az MÁK-al közölje és az MÁK részére át- adja.
A MÁK a biztosító a fenti tájékoztatását követően az MÁK és a biztosítók közötti megállapodás alapján, de legkésőbb a tárgyév július 31-éig tájé- koztatja az érintett biztosítót a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatási ké- relmet benyújtó mezőgazdasági termelő
a. nevéről és az eljárási tv. szerinti ügyfélazonosítójáról, továbbá
b. az érintett biztosító által díjtámogatott konstrukcióban biztosított nö- vénykultúráinak tárgyévi teljes területéről és azok MePAR szerinti blokk- azonosítójáról.
9.2. A változásbejelentési kötelezettség
A biztosított/szerződő a biztosítási szerződés fennállása alatt köteles a tu- domásszerzéstől számított 8 napon belül írásban bejelenteni a lényeges kö- rülmények változását. A biztosító különösen az alábbi körülményeket te- kinti lényegesnek a VÁSZF XIII. pontjának 2. bekezdésben felsorolt esete- ken túl:
– a szerződő/biztosított lakhelyének vagy székhelyének a megváltozása;
– a biztosított által a biztosítónak bejelentett tevékenységének megválto- zása, tevékenységi engedélyének megszűnése;
– a biztosított növénykultúra tulajdonosának, bérlőjének vagy haszonbér- lőjének megváltozása;
– a biztosítási szerződésben megnevezett növénykultúrák adatai- nak megváltozása a biztosított Egységes Kérelmében.
A szerződőnek/biztosítottnak minden egyéb, lényegesnek tekinthető körül- mény változását is be kell jelentenie a biztosítónak a tudomásszerzéstől szá- mított 8 napon belül.
A biztosító – előzetes értesítést követően – jogosult a helyszínen ellenőriz- ni a kockázati viszonyokat és a biztosított/szerződő által szolgáltatott ada- tok helyességét.
10. Előzetes adatközlés, biztosítási szerződés módosítása
A biztosítási szerződés a vetésterület nagyságára, illetve a biztosított nö- vénykultúra fajára, valamint hozamadataira vonatkozó módosítása a bizto- sítási időszak első napjára visszamenőleges hatályú.
Ha a vetésterület, illetve a biztosított növénykultúra vagy a hozamadatok módosításában a felek kölcsönösen megállapodnak, akkor annak követ- keztében a biztosítási összeg is megváltozik, valamint biztosítási díjtétel is módosulhat. A biztosítási összeg és díjtétel változására tekintettel pedig a biztosítási díj is változhat.
A szerződő a biztosítási ajánlat részét képező „Területi részletező” dokumentumon hozzájárulhat ahhoz, hogy a biztosító az egyes nö- vények kockázatviselési helyét (MEPAR blokkazonosító) és azok te- rületmértékét (ha-ban) a biztosítási feltételek 9. pont szerinti, MÁK- tól kapott adatokra módosítsa. Ezt a módosítást a biztosító akkor tudja végrehajtani, ha a növénykultúráknak az ajánlaton megadott, így a biztosítónál nyilvántartott hasznosítási kódjai és a hasznosítást pontosító kiegészítő adatok (pl.: másodvetés jellege, szaporítóanyag célú vetemény) megegyeznek a MÁK által a biztosítónak az adott biztosítottra vonatkozóan megküldött adatokkal. Amennyiben a szerződő által a biztosítási ajánlaton megadott adatok pontatlanok, vagy a „Területi részletezőn” a szerződő nem járult hozzá az adatok módosításához, úgy a Területi részletezőn és az ajánlaton szereplő adatok pontatlanságából eredő minden jogkövetkezmény a szerző- dőt terheli, különösen, de nem kizárólagosan a biztosítási díjtámo- gatás vonatkozásában. A fentiek szerinti módosítás a biztosítási összeg változása miatt a biztosítási díj változásával járhat, melyről szerződőt a biztosító a módosított adatokat tartalmazó kötvénnyel tájékoztatja. A jelen pont szerinti szerződésmódosítás esetén, a szer-
ződő a módosított adatokat tartalmazó kötvény kézhezvételét kö- vető 15 napon belül jogosult a szerződésmódosítástól írásbeli nyilat- kozatával elállni, ellenkező esetben a módosítás a szerződő részéről elfogadottnak minősül. A szerződő elálló nyilatkozata esetén a szer- ződés a fentiek szerinti módosítást megelőző tartalommal él, továb- bá a biztosító adatmódosítási felelőssége megszűnik, a szerződés adatainak pontatlanságából eredő hátrányos következmények (kü- lönösen, de nem kizárólagosan a biztosítási díjtámogatást érintő kö- vetkezmények) a szerződőt (vagy biztosítottat) terhelik.
11.1. A szolgáltatás általános szabályai
A biztosítási szerződés kizárólag a biztosítási események miatti gazdasági veszteségeket fedezheti. A biztosítási szerződés alapján a biztosító a tény- leges veszteséget meghaladó kártérítést nem fizet. A kár mértéke az Mkk. tv., valamint a pályázati felhívás alapján kerül megállapításra.
A biztosítottnak (szerződőnek) a biztosítási eseményt annak bekö- vetkezése után az észleléstől számított 2 munkanapon belül, de leg- később a káresemény bekövetkeztétől számított 15 napon belül be kell jelentenie írásban (e-mail, fax, levél) a biztosítónak, a szükséges felvilágosításokat meg kell adnia, és lehetővé kell tennie a bejelen- tés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését. A biztosító szol- gáltatási kötelzettsége nem áll be, ha a biztosított a biztosítási ese- ményt határidőben a biztosítónak nem jelenti be, a szükséges felvi- lágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítás tartalmának ellenőr- zését nem teszi lehetővé, és emiatt a biztosító szolgáltatási kötele- zettsége szempontjából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik. A biztosítási esemény bekövetkezése (észlelése) után a biztosított vagyon- tárgy állapotában a biztosított (szerződő) a kárfelvételi eljárás megindulá- sáig, de legfeljebb a bejelentéstől számított 5 munkanapon belül csak a kárenyhítéshez szükséges mértékig változtathat.
A kár bejelentését követően a biztosító 5 munkanapon belül megkezdi a kár rendezését. Felméri a biztosított vagyontárgyban (növénykultúrában) keletkezett kárt az adatközléskor, vagy a biztosító általi adatjavítást köve- tően megadott adatok (biztosított növény, hozam, egységár, terület) figye- lembevételével.
Amennyiben a növénykultúra betakarítása, újravetése, illetve újra- palántázása a kárbejelentéstől számított öt munkanapon belül elen- gedhetetlen, úgy a biztosított területeken a károsodás mértékének megállapítása érdekében mintatereket kell hagyni. Mintaterek hiá- nyában amennyiben a biztosító szolgáltatási kötelezettsége szem- pontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a biztosí- tó szolgáltatási kötelezettsége nem áll be.
A biztosító a károsodott növénykultúra üzemi szintű hozamának megálla- pításához kérheti a biztosított MÁK-hoz benyújtott, végleges „Egységes Kérelmét”, illetve annak az érintett növénykultúrára vonatkozó MEPAR blokkazonosítóit és terület adatait tartalmazó, továbbá a termesztett nö- vénykultúrákat összesítő oldalait.
A biztosító a kárrendezéskor a szolgáltatási összeget a biztosított Mkk. tv. szerinti, Egységes Kérelem alapján számított „referenciaho- zama” szerint állapítja meg.
A biztosított és károsodott növény betakarítása előtt, vagy ha a kár mérté- ke már egyértelmű (pl. kipusztulásos károk, totálkárok), a biztosító helyszí- ni területszemle során meghatározza a szemle(ék) során károsodottnak ítélt területeken a kár mértékét, és káraktát készít.
A káraktának tartalmaznia kell:
a. a biztosított nevét, lakcímét, székhelyét, ügyfélazonosítóját;
b. a károsodott növénykultúra nevét;
c. a károsodott növénykultúra üzemi szintű területének nagyságát;
d. a károsodott növénykultúra biztosítási értékét hektáronként;
e. a kárt vagy károkat okozó biztosítási eseményt vagy biztosítási esemé- nyeket;
f. a hozamcsökkenés becsült mértékét és forintosított értékét;
g. a biztosítási esemény Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer sze- rinti azonosító helyét, blokkazonosító szerint;
h. a károsodott terület nagyságát;
i. a kifizetett kártérítés összegét és
j. jégesőkár és tavaszifagykár esetén a károsodott növénykultúráról ké- szült digitális képi bizonyítékot.
A biztosítási szerződés szerint a biztosító csak abban az esetben fizet biz- tosítási szolgáltatást, ha a biztosítási eseményt kiváltó:
– tűz esetén a tűzeset bekövetkezésének a tényét a tűzeset helye szerint illetékes hatóság igazolja;
– Mkk. tv. szerinti jégeső és tavaszifagykár bekövetkezését a bizto- sító szakértője a káraktában (a 12. j. pont szerinti módon) igazol- ja, amely igazolást ellenkező bizonyítás erejéig elfogadottnak kell tekinteni;
– egyéb biztosítási esemény vonatkozásában a kedvezőtlen időjárási je- lenség bekövetkeztét az Országos Meteorológiai Szolgálat a rendelke- zésére álló adatok alapján vagy külön eljárásban igazolja, indokolt eset- ben az Országos Vízügyi Főigazgatóság, valamint az illetékes megyei kormányhivatal bevonásával.
Az igazolások biztosítóhoz történő benyújtásának határideje októ- ber 31. A határidő elmusztásából adódó hátrányos következmények (különösen, de nem kizárólagosan a biztosítási díjtámogatást értin- tő hátrányos következmények) a szerződőt (biztosítottat) terhelik, azért a biztosító nem vállal felelősséget.
A biztosító vagy a szerződő/biztosított kezdeményezheti további szemlék (közbülső szemle) tartását a károsodott területen, ha úgy ítéli meg, hogy a kárrendezés szempontjából lényeges körülmények változtak meg (pl. a ká- rosodott terület nagysága változott, kockázaton kívüli károk jelentek meg a károsodott területen, a szemle időpontjában nem volt egyértelmű a ká- rosodás).
A biztosítási szolgáltatás nem haladhatja meg a biztosítási összeget. A biz- tosító a biztosítási szolgáltatásból minden esetben levonja a VÁSZF XI. fe- jezet (6) bekezdésében felsorolt tételeket (önrész, maradvány, máshonnan megtérülő összeg, díjtartozás.
Amennyiben a biztosított az ajánlat megtételekor a „Területi részle- tezőn” nem járult hozzá az automatikus adatjavításhoz, akkor a biz- tosítónak vizsgálnia kell a biztosított terület „Egységes Kérelem” szerinti azonosíthatóságát, az azokban szereplő területek arányát.
– Amennyiben az adatközlőn nem szerepel az „Egységes Kérelem- ben” az adott növénykultúrához tartozó teljes terület és a káro- sodott MEPAR blokkazonosító nem rendelhető egyértelműen egy, az „Egységes Kérelemben” szereplő MEPAR blokkazonosító- hoz, akkor a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll fent.
– Amennyiben az adott növénykultúra esetében az adatközlőn sze- replő MEPAR blokkazonosító területe nem éri el az „Egységes Kérelemben” szereplő azonos jelű vagy egyértelműen hozzáren- delhető blokk méretét, akkor az eltérés arányának megfelelően a biztosító aránylagos biztosítási szolgáltatás alkalmazására jo- gosult.
A biztosítási szerződésből eredő igények – eltérően a Polgári tör- vénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) szabályozott öt (5) éves általános elévülési időtől – egy (1) év alatt évülnek el. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a biztosítási szerződésből eredő igény esedékessé válik.
11.2. A szolgáltatás meghatározása:
Kárbejelentést követően a Biztosító állományszemlét végez a bizto- sítási esemény következtében károsodott növénykultúra üzemi szin- tű területén.
A szemlén el kell dönteni, hogy a kockázati kár következtében a ká- rosodott növénykultúra az adott elvárható agrotechnológia mellett
– továbbtermeszthető, ebben az esetben súlycsökkenési kárként kell lefolytatni a kárbecslési eljárást;
– nem termeszthető tovább, ebben az esetben vizsgálni kell, hogy a károsodott növénykultúra területe azonos vagy más növénnyel újrahasznosítható-e.
– Ha újrahasznosítható akkor állománykipusztulásos kárként kell lefolytatni a kárbecslési eljárást;
– Ha nem hasznosítható újra a károsodott terület akkor súly- csökkenési kárként kell lefolytatni a kárbecslési eljárást.
A biztosító súlycsökkenéses kárnak tekinti a károsodott növénykul- túrában a biztosítási esemény következtében hozamcsökkenésben megnyilvánuló károkat. A szemlén a kárszakértő a kockázati károk következéményét méri fel. Amikor a termés becsülhetővé válik megállapításra kerül az üzemi szintű talált hozam. A talált hozam a szemle időpontjában, az általánosan elérhető agrotechnikával betakarítható hozam. A talált hozam meghatározásánál a Biztosító nem veszi figyelembe a biztosítási eseményeken kívüli események hozamcsökkentő hatását. Súlycsökkenéses károk esetén növénykul- túránként az üzemi szintű összesített talált hozam kerül összeve- tésre az üzemi szintű, összesített tervezett hozammal (jelen feltétel értelmében Mkk. tv. szerinti referenciahozam). Súlycsökkenéses kár esetében a biztosító akkor szolgáltat, ha a talált hozam kevesebb, mint az referencia hozam 70%-a, azaz: az üzemi szintű talált hozam (t) és üzemi szintű tervezett hozam (t) hányadosa kisebb, mint 0,7.
A biztosító szolgáltatási kötelezettsége kizárólag az adatközlőn sze- replő, biztosított területekre vonatkozik. A kárbecslés táblaszinten történik. A biztosító a 7. pontban szerplő önrészeket és kárküszöbö- ket alkalmazza.
A szolgáltatás mértéke jégesőkár, viharkár, tűzkár esetében (eléréses önrész feletti károk):
A szolgáltatás mértéke (Ft) = Σ károsodott táblák ((1-(táblánkénti ta- lált hozam (t)/tervezett nozam (t))) x a károsodott tábla biztosítási összege (Ft)) x 0,9
A szolgáltatás mértéke aszálykár, tavaszi fagykár, őszi fagykár, téli fagykár (ültetvényekben) esetében (abszolút önrész feletti károk): A szolgáltatás mértéke (Ft) = (((1-Σ táblánkénti talált hozam (t)/ter- vezett hozam (t)) x a biztosított növény biztosítási összege (Ft)) – (a biztosított növény biztosítási összege X 0,5)) x 0,9
A szolgáltatás mértéke felhőszakadáskár, mezőgazdasági árvízkár esetében (kárküszöbb feletti károk):
Táblánkénti szolgáltatás mértéke (Ft) = a kárt szenvedett tábla terü- lete (ha) x a biztosított növény biztosítási összege hektáronként (Ft/ha)
11.2.2. Állománykipusztulásos károk
A biztosító állománykipusztulásos kárnak tekinti a biztosítási ese- mény következtében előálló, a károsodott tábla figyelembevételével a tőállomány 50%-át meghaladó mértékű kipusztulásával járó káro- kat, amennyiben a károsodott terület újrahasznosítható. Állományki- pusztulásos károk esetén növénykultúránként az üzemi szintű terület kerül összevetésre az állománykipusztulással érintett területek össze- gével. Állománykipusztulásos kár esetén a biztosító akkor szolgáltat, ha az állománykipusztulással érintett terület nagyobb, mint az üzemi szintű terület 30%-a, azaz az üzemi szintű állományveszteség (ha) és üzemi szintű terület (ha) hányadosa nagyobb, mint 0,3.
A szolgáltatás mértéke állománykipusztulásos téli fagykár (szántóföl- di növények esetében), jégkár és viharkár (homokveréskár) esetén: Táblánkénti szolgáltatás mértéke (Ft) = az állománykipusztulásos kárt szenvedett tábla biztosítási összege (Ft) x 0,3
11.3. Mintaterek méretének meghatározása:
A tábla több pontján összességében 50, ha-ig minimum 4 mintatér, 50 ha felett minimum 6 mintatér szükséges, továbbá a mintaterek minimális mérete 6x10 méter kell legyen. A mintatereket a táblán egyenletesen kell kijelölni, a reprezentativitás figyelembevételével.
Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a jelen különös szerződési feltétel az előző GB441 jelű Gazda Biztosítási Csomag – „A” Típusú Növénybiz- tosítás Különös Szerződési Feltételeitől, valamint a korábban alkal- mazott szerződési gyakorlattól több ponton eltér.
Ezeket az eltéréseket, valamint a biztosító mentesülésének, a bizto-
sító szolgáltatása korlátozásának feltételeit és a biztosítási szerző- désben alkalmazott kizárásokat az általános szerződési feltétel fi- gyelemfelhívó módon, félkövér betűtípussal tartalmazza.
Tájékoztatjuk továbbá, hogy jelen különös szerződési feltétel az előző GB441 jelű Gazda Biztosítási Csomag – „A” Típusú Növénybiz- tosítás Különös Szerződési Feltételeitől az alábbiakban tér el lénye- gesen:
– A várakozási idő 5 napról 10 napra változott (3. pont) és a koc- kázatviselési időpontok több alpontban pontosításra kerültek.
– A káresemények (4. pont) meghatározásai pontosításra kerültek, azok több alpontban megváltoztak.
– A kizárások (5. pont) megváltoztak, különösen jég, vihar és fel- hőszakadás biztosítási események esetén.
– A referenciahozam alkalmazásának módja (6. pont) pontosításra került.
– A kármentességi kedvezmények kezelésének módja és a díjnem- fizetés esetére vonatkozó szabályozás megváltozott (8. pont).
– A változásbejelentési kötelezettség kibővült (9. pont).
– Az adatközlés szabályai megváltoztak (10. pont).
– A biztosító szolgáltatásának szabályzása (11. pont) több helyen, jelentősen megváltozott, különösen a kárbejelentés határideje, a mintaterek alkalmazása és a szolgáltatás meghatározása esetében.
Az OTP Csoport partnere
GB442 JELŰ GAZDA BIZTOSÍTÁSI CSOMAG – „B” TÍPUSÚ NÖVÉNYBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ
A Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett Pályázat „Mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás (VP3-17.1.1-16)” alapján az „B” típusú növénykultúrákra.
A Groupama Biztosító Zrt. (továbbiakban biztosító) a szerződési feltételek rendelkezéseinek megfelelően biztosítási szolgáltatást teljesít a biztosítási szerződésben megnevezett biztosított részére. A biztosító szolgáltatási kö- telezettsége a biztosítási szerződés szerinti biztosítási események bekövet- kezése miatt a biztosítási szerződésben, annak ajánlatában, adatközlőiben meghatározott helyen, meghatározott növényi kultúrában keletkezett tűz- kár, jégesőkár, téli fagykár, viharkár (beleértve a homokverés károkat), vala- mint őszi fagykár megtérítésére vonatkozik. A szerződő ajánlattételkor a felsorolt kockázatok közül szabadon választhat növénykultúráinak biztosí- tási védelmére.
Jelen különös szerződési feltételben nem szabályozott kérdésekre a Vagyonbiztosítás Általános Szerződési Feltételei és Ügyféltájékozta- tó (továbbiakban VÁSZF) rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha a jelen különös szerződési feltételek a VÁSZF rendelkezéseitől eltérnek, akkor a jelen különös szerződési feltételekben foglaltak az irány- adók. Kérjük, olvassa el figyelmesen a VÁSZF rendelkezéseit is!
A szerződéskötéskor a biztosító tudomásul veszi, hogy a biztosított a lét- rejött biztosítási szerződés díjához támogatást kíván igénybe venni.
A biztosítót abban az esetben is megilleti a biztosítási díj, amennyiben az biztosított díjtámogatásban nem részesül.
Jelen különös biztosítási feltétel megfelel:
– az 1305/2013. EU rendelet (36-37. cikke) az Európai Mezőgazdasági Vi- dékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról;
– a 2011. évi CLXVIII. „A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről” szóló törvényben (a továbbiakban: Mkk. tv.);
– a VP3-17.1.1-16 kódszámú Vidékfejlesztési Program keretében meghir- detett pályázati felhívásban (a továbbiakban: pályázati felhívás);
– a mezőgazdasági termelők részére nyújtandó közvetlen támogatás igénybevételére vonatkozó szabályokról szóló 8/2015. (III.13.) FM ren- delet (a továbbiakban: FM rendelet) vonatkozó vonatkozó szabályaiban (aktív mezőgazdasági termelő) meghatározottaknak.
A pályázati felhívás keretében támogatási kérelmet nyújthat be – az FM rendeletben foglaltaknak megfelelően – közvetlen támogatás igénybevéte- lére jogosult mezőgazdasági termelő, aki a szerződés biztosítottja.
A biztosított mezőgazdasági termelő az „Egységes Kérelem” felületén ke- resztül jogosult a támogatási kérelem benyújtására, mely egyúttal a kifize- tési igénylés is.
A pályázati felhívás keretében támogatási kérelem benyújtására konzorciu- mi formában nincs lehetőség.
E biztosítási szerződés legfeljebb egy gazdasági év termelésére vonatkozhat az érintett naptári év megjelölésével, amelyet a szerződésen egyértelműen fel kell tüntetni.
A biztosítási szerződés biztosítottjai lehetnek:
– aktív mezőgazdasági termelők (aktív mezőgazdasági termelő az, aki az FM rendeletben foglaltaknak megfelelően nem minősül kizárt mező- gazdasági termelőnek);
A „B” típusú mezőgazdasági biztosítási szerződéssel lefedett növénykultú-
rák a Pályázati felhívás mellékletében felsorolt releváns növénykultúrák le- hetnek.
A biztosítási ajánlat mellékletét képező „adatközlőn” megjelölt terület. Amely a biztosított egységes kérelmében szerepel, és amelyet a Me- zőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerrel (továbbiakban: MEPÁR) határoznak meg.
A kockázatviselési időszak nem lehet több mint a biztosított növény „ve- getációs ideje”. A biztosító a szerződés kockázatviselésének kezdő időpontjától vagy a szerződés módosításától számítva 10 napos vá- rakozási időt köt ki a várakozási idő alatt bekövetkező károkra a biztosí- tó biztosítási szolgáltatást nem teljesít.
A kockázatviselés kezdete és vége az alábbi esetekben a VÁSZF-től eltérően a következők alapján alakul:
A kockázatviselési időszak vége szántóföldi és kertészeti kultúrák esetén a technológiai érést követő 20. nap.
3.2.1. A kockázatviselési időszak kezdete:
– gabonák esetén a „szögállapot” elérése;
– napraforgó esetén keléstől;
– kukorica esetén keléstől;
– ültetvények esetén a tisztuló hullás befejeződése;
3.2.2. A kockázatviselési időszak vége:
– szántóföldi növénykultúrák esetén a technológiai érést követő 20. nap;
– kertészeti kultúrák esetén a technológiai érést követő 10. nap.
Abban az esetben, ha egy növénykultúrán vegyszeres érésszabályozást vé- geznek, a kockázatviselés a kezelést követő 10. napon megszűnik.
3.3.1. A kockázatviselési időszak kezdete:
– őszi gabonák esetén a technológiailag elvárható tőszám esetén a bokrosodástól;
– ültetvények esetén a termelési évet megelőző év november 1.
3.3.2. A kockázatviselési időszak vége tárgyév március 31.
3.4.1.1. A kockázatviselési időszak kezdete:
– kalászosok esetén az érés kezdete (biztosítás szempontjából az érés kez- dete az a fejlődési állapot, amikor a vihar a kalászosokban szemkiverést és kalászletörést okozhat);
– napraforgó esetén 6 leveles állapot;
– kukorica esetén 10 cm elérése;
– ültetvények esetén az érés kezdete.
3.4.1.2. A kockázatviselési időszak vége:
– a technológiai érést követő 20. nap;
Abban az esetben, ha egy növénykultúrán vegyszeres érésszabályozást vé-
geztek, a kockázatviselés a kezelést követő 10. napon megszűnik.
3.4.2. Homokverés kockázat esetében:
3.4.2.1. A kockázatviselési időszak kezdete a növények kelése.
3.4.2.2. A kockázatviselési időszak vége: a kockázatviselés mindaddig tart, míg a terület újrahasznosítható azonos vagy hasonló növényzettel.
3.5.1. A kockázatviselési időszak kezdete augusztus 31.
3.5.2. A kockázatviselési időszak vége október 15.
4. Mezőgazdasági káresemény (biztosítási események)
Jelen biztosítási szerződés azon veszteségekre nyújt fedezetet, amelyek: üzemi szinten a növénykultúrában 30%-ot meghaladó mértékű hozam- csökkenést okozó aszálykár, felhőszakadáskár, jégesőkár, mezőgazdasági árvízkár, tavaszi fagykár, őszi fagykár, téli fagykár vagy viharkár során ke- letkeznek.
Valamint azon tűzkárok esetén, amelyek a: kockázatviselés helyén ter- mesztett növényekben időjárási jelenség következtében kialakuló tűz miatt következnek be, és amelyek üzemi szinten a növénykultúra 30%-ot meg- haladó mértékű hozamcsökkenését okozzák.
Jégeső: szilárd halmazállapotú, jégszemcsékből és azok képződményeiből álló csapadék.
Jégesőkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a jégeső miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozam- csökkenést okoz.
4.1.1. Állománykipusztulásos jégesőkár
A növények tőállományának jégverés következtében előálló, olyan mértékű kipusztulása, amely szükségessé teszi a kiszántást, illetve a terület újrahasznosítását.
4.1.2. Súlycsökkenési jégesőkár
A növények termésében jégverés következtében keletkezett, súly- csökkenésben megnyilvánuló termésveszteség.
Téli fagy: a kockázatviselés helyén a téli időszakban a talajszinttől számí- tott kettő méter magasságban mért mínusz 15 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet.
Téli fagykár: a kockázatviselés helyén, nyugalmi periódusban, az őszi ka- lászos gabonák-, a repce- és az őszi takarmánykeverék kultúráinak a téli fagy miatt bekövetkezett kipusztulásából, valamint az ültetvényben a ter- mőrész vagy növényegyed téli fagy miatt bekövetkezett elhalásából adó- dóan hozamcsökkenést eredményező káresemény.
Vihar: a legalább húsz m/sec szélsebesség, ideértve a szántóföldi növény állományában mechanikai sérülést okozó, a legalább húsz m/sec sebességű szél által szállított szemcse vagy részecske miatti homokverést is.
Viharkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a vihar miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökke- nést okoz.
A viharkár a következőkben nyilvánul meg a biztosított növénykultúrák ese- tében:
– a kalászosok szemkiverése, kalászletörése;
– a napraforgó szár- vagy tányértörése (aminek következtében a termés betakaríthatatlanná válik);
– ültetvények termésének leverése;
– kukorica esetében szártörés, aminek következtében a termés be- takaríthatatlanná válik.
A homokverés kár a következőkben nyilvánul meg a biztosított növénykul- túrák esetében:
Mezőgazdasági növénykultúrák esetében oly mértékű állománypusztulás, mely a terület újrahasznosítását teszi szükségessé.
Tűz: természeti esemény, így többek között villámcsapás, szárazság, ön-
gyulladás által kiváltott, anyagi változásokkal együtt járó oxidációs folya- mat, amely a gyulladási hőmérséklet hatására alakul ki öntáplálóan és ter- jedőképesen hő-, láng-, fény- és füsthatás kíséretében.
Tűzkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben természeti je- lenség következtében kialakuló tűz miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely üzemi szinten a növénykultúra 30%-ot meghaladó mértékű hozam- csökkenését okozza.
Őszi fagy: a kockázatviselés helyén az őszi időszakban a talajszinttől szá- mított két méter magasságban mért mínusz 2 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet.
Őszi fagykár: az őszi fagy miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz.
5. A biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockázatok
A VÁSZF-ben meghatározott kizárásokon túlmenően a biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki:
– a kettős hasznosítású növények biztosításba be nem vont iker- vagy társtermésében keletkezett károkra;
– a minőségi károkra: termés beltartalmi (pl: cukor-, olaj-, fehérje- tartalom, csíraképesség stb.) értékvesztésében vagy értékesítési nehézségekben megnyilvánuló károkra;
– belvízkár: a medrükben maradt folyók, patakok, valamint a fel- színi vizek elvezetésére szolgáló mesterséges, nyílt csatornák ma- gas vízállásából eredő átszivárgások, buzgárok, talajvízszintemel- kedés, valamint a lefolyástalan vagy nem kellően kiépített vízel- vezető művekkel rendelkező területek csapadékvizeiből szárma- zó felszíni vízborítás miatt bekövetkezett kár;
– a kártevők, kórokozók károsításaira.
5.1. Tűzkárok esetén
– ültetvényekben a gyomnövénnyel vagy termesztő berendezéssel terjedő tűzkárokra;
– emberi tevékenység következményeként bekövetkező tűzkárok- ra (gépekről átterjedő tűz, gyújtogatás).
5.2. Jégesőkárok esetén
– a magjáért, gyümölcséért termelt növények melléktermékeiben (pl. szalma) keletkezett károkra;
– a gyümölcsök hajtásrendszerében és a törzsben keletkezett ká- rokra;
– ha a jégverés mechanikai hatásán kívüli egyéb következményes károk keletkeznek (fagyhatás);
– a jégverés következményeként fellépő növény egészségügyi veszteségek, illetve az ebből eredő értékesítési károkra.
– a jégverés következményeként keletkezett minőségi vesztesé- gekre és az ebből eredő értékesítési nehézségekre.
5.3. Téli fagykárok esetén
– téli fagykár következményeként szántóföldi növényeken bekö- vetkező súlycsökkenési (részkárokra) károkra;
– ültetvények állagkáraira;
– ültetvények fagykáraira, melyek nem az adott termelési évben évben merülnek fel.
5.4. Viharkárok esetén
– a kalászosok lenyaklásában megnyilvánuló károkra;
– ha a biztosított kukorica, napraforgó és kalászos növénykultúra a vihar következtében megdől és betakaríthatatlanná válik.
A biztosítási összeg a növénykultúra biztosított termésének valóságos érté- ke. A biztosítási összeg a díjszámítás alapja.
A biztosítási összeg növényenkénti meghatározásához szükséges a biztosí-
tani kívánt növény termésátlaga, a termény egységára és a biztosítás alá vont terület nagysága. A biztosítási összeget minden biztosítási évben meg kell határozni. A biztosító helytállása és teljesítési kötelezettsége biztosítási időszakonként maximum az adott évre meghatározott biztosítási összeg erejéig áll fenn.
Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken. A biztosító a szerződő részére fedezetfeltöltési jogot nem biztosít.
Jelen szerződés keretében értékkövetésre (indexálásra) nincs lehetőség. A biztosítási összeg megállapítása a következők szerint történik:
Biztosítási összeg = hozam (t/ha) X egységár (Ft/t) X biztosított terület (ha). Hozam: a biztosítani kívánt növénykultúra biztosított területének 1 hek- tárra (ha) eső, tárgyévre meghatározott termésátlaga. Jelen szerződésre az Mkk. tv. szerinti „referenciahozamot” (a referencia-időszak hozamának – ideértve szükség esetén az átlaghozamot is – számtani átlaga) kell alkal- mazni.
A hozamra vonatkozó adatot – a mezőgazdasági termelő nyilatkozatát a megelőző ötéves időszak legmagasabb és legalacsonyabb értékeinek kizá- rásával képzett hároméves termésátlagáról – a biztosítási adatközlő tartal- mazza. Amennyiben a mezőgazdasági termelő nem rendelkezik a megelő- ző ötéves időszak legmagasabb és legalacsonyabb értékeinek kizárásával képzett hároméves termésátlaggal, úgy a megelőző ötéves időszak legma- gasabb és legalacsonyabb értékeinek kizárásával képzett hároméves, az ag- rárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium internetes hon- lapján közzétett közleményben elérhető, az adott növénykultúrára és az adott évekre vonatkozó megyei – ennek hiányában országos – átlagtermés adatokat kell figyelembe venni.
Az Mkk. tv. szerinti „referenciahozamot” a biztosító kárrendezéskor az Egységes Kérelem alapján ellenőrzi.
A biztosító az adatközlőn szereplő „referenciahozam” és az Egysé- ges Kérelem alapján számított „referenciahozam” eltérését alul- vagy túlbiztosításként értékeli.
A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy értékét. A biztosított érdek értékét meghaladó részben (túlbiztosí- tás) a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis, és a díjat megfelelően le kell szállítani (túlbiztosítás tilalma). Túlbiztosítás ese- tén a szerződő jogosult a vagyontárgyra megfizetett biztosítási díj és a „referencia hozamérték” alapján számított biztosítási díj különbö- zetének visszatérítésére.
Ha a biztosítási összeg a biztosított érdek értékénél kisebb (alulbiz- tosítás), a biztosító a kárt a biztosítási összegnek a vagyontárgy ér- tékéhez viszonyított arányában köteles megtéríteni.
A biztosító biztosítási érdek értékeként az Egységes Kérelem alapján számított „referenciahozam” alapján képzett biztosítási összeget te- kinti.
Egységár: a biztosítani kívánt növénykultúra tárgyévre meghatározott ho- zamának tonnánkénti egységára forintban.
Biztosított terület: a növénykultúra biztosítani kívánt vetésterületének nagysága hektárban.
A biztosítani kívánt növénykultúra egységárára és a biztosított vetésterü- letre a szerződő tesz javaslatot szerződéskötéskor vagy szerződésmódosí- táskor.
Kockázat | Önrész | Kárküszöb |
30%-os eléréses | ||
önrész a károsodott | ||
súlycsökkenéses jégkár, viharkár, tűzkár | növénykultúra biztosítási összegének figyelembevételével + a megállapított kárra | – |
vonatkozó 10%-os | ||
levonásos önrész | ||
30%-os eléréses | ||
állomány- | önrész a károsodott | A szolgáltatás azon |
kipusztulásos károk: | növénykultúra | növénytáblákra |
téli fagykár | biztosítási értékének | vonatkozik, melyek |
(szántóföldi | figyelembevételével + | esetében a |
növények esetében), | a táblánként | hozamveszteség |
jégkár, viharkár | megállapított kárra | meghaladja |
(homokveréskár). | vonatkozó 70%-os | az 50%-ot. |
levonásos önrész | ||
50%-os abszolút | ||
önrész a károsodott | ||
őszí fagykár, | növénykultúra | |
téli fagykár | biztosítási összegének | – |
(ültetvényekben). | figyelembevételével + | |
10% levonásos | ||
önrész |
A biztosítás szempontjából abszolút önrésznek kell tekinteni azt a biztosí- tási összeg százalékában meghatározott összeget, melyet biztosítási ese- mény esetén a biztosítási szolgáltatásból le kell vonni. Pl. 10%-os abszolút önrész: 8%-os kár esetén a biztosítási szolgáltatás 0%, 15%-os kár esetén a biztosítási szolgáltatás 5%.
A biztosítás szempontjából eléréses önrésznek kell tekinteni azt a biztosítá- si összeg százalékában meghatározott összeget, melyet csak abban az eset- ben kell levonni a biztosítási szolgáltatásból, ha a kár nem éri el az önrész összegét. Abban az esetben, ha a kár meghaladja az önrészt, akkor az ön- rész levonására nem kerül sor és a teljes biztosítási szolgáltatás kifizetésre kerül. Pl. 10%-os eléréses önrész: 8%-os kár esetén a biztosítási szolgálta- tás 0%, 15%-os kár esetén a biztosítási szolgáltatás 15%.
A biztosítás szempontjából levonásos önrésznek kell tekinteni a kártérítés százalékában meghatározott összeget, melyet minden esetben le kell vonni a biztosítási szolgáltatásból. Pl. 10%-os levonásos önrész: 8%-os kár ese- tén a biztosítási szolgáltatás 7,2%, 15%-os kár esetén a biztosítási szolgál- tatás 13,5%.
Biztosítás szempontjából kárküszöbnek kell tekinteni azt a fent részle- tezett veszteség mértéket, mely mérték alatt a biztosító kockázatvise- lése nem áll fent, azt ilyen mértékű károkat a biztosított maga viseli.
A biztosítási díj a biztosított növénykultúrára és a 4. fejezetben felsorolt biz- tosítási eseményekre vonatkozó díjtétel, valamint a 6. fejezetben megha- tározottak szerint számított biztosítási összeg szorzata. A biztosítás díját mindig egy biztosítási időszakra kell megfizetni függetlenül a szerződéskö- tés időpontjától, a kockázatviselési időszak hosszától vagy az éves szerző- désmódosítás időpontjától.
Az így meghatározott díjból (bruttó díj: adó nélkül számított biztosítási díj) kármentességi engedmény adható szerződéskötéskor. Jelen növénybiztosí- tási szerződés biztosítás díjához támogatás csak akkor vehető igénybe, ha a szerződés tartalmazza biztosított termelők szerinti bontásban – a biztosí- tó, a biztosított, illetve a szerződő fél eljárási törvény szerinti ügyfélazono- sítójának feltüntetése mellett – és „A”, „B”, „C” típusonként összesítve az egységes kérelemben bejelentett terület és az azon feltüntetett hasznosítá- si kóddal és az esetlegesen az adott hasznosítási kódhoz tartozó pontos megnevezéssel jelzett növénykultúrák feltüntetésével az adó nélkül számí- tott biztosítási díjat, és – amennyiben a szerződés ezt tartalmazza – a kár- mentességi kedvezménnyel csökkentett, adó nélkül számított biztosítási díjat.
Az engedmény csak teljes kármentesség esetén adható.
A kármentességi engedmény a biztosítottnak a tárgyi termelési évre vonatkozó valamennyi növénybiztosítási szerződésére együttesen vonatkozik azok mértékétől függetlenül. Biztosítási szolgáltatás ese- tén a biztosított valamennyi növénybiztosítási szerződésének kár- mentességi engedménye egyidejűleg törlésre kerül és a kármentes- ségi engedmények együttes összegét a biztosító a biztosítási szol- gáltatási összegből levonja, így csökkentve azt.
A biztosítási szerződés egyszeri díjas. A szerződő ajánlattételkor kérheti a biztosítási időszakra járó biztosítási díj éves, féléves vagy negyedéves gya- koriság szerinti részletekben történő megfizetését.
A biztosítási díj esedékességétöl számított 30. nap elteltével a bizto- sítási szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított díjhalasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. Ha az esedékes díj- nak csak egy részét fizették meg, a szerződes a befizetett díjjal ará- nyos időtartamra marad fenn.
Biztosítási díjtámogatás csak a biztosított mezőgazdasági termelőre vonat- kozó díjelőírás teljes összegének megfizetése esetén nyújtható. Amennyi- ben egy biztosítási szerződés egy módozatában valamely növénykultúra az adott módozatban nem támogatható, vagy nem került bejelentésre az
„Egységes Kérelemben”, akkor támogatás az adott módozat díja után nem nyújtható.
Egyazon területen ugyanarra a növénykultúrára, ugyanarra a biztosítási eseményre és kockázatviselési időszakra kizárólag egy biztosítási szerződés díjához nyújtható támogatás, függetlenül a biztosítás típusától. Ha a me- zőgazdasági termelő egyazon területen ugyanarra a növénykultúrára, ugyanarra a biztosítási eseményre és kockázatviselési időszakra több díjtá- mogatott biztosítási szerződés alapján igényel támogatást, akkor támoga- tás kizárólag a legkorábban megkötött biztosítási szerződés szerinti díj után nyújtható, függetlenül a biztosítás típusától. Amennyiben a szerződéskötés dátuma megegyezik, úgy támogatás a magasabb támogatási összegű szer- ződés után nyújtható.
Az eljárási tv. szerint, az MÁK által vezetett Egységes Mezőgazdasági Ügy- fél-nyilvántartási Rendszerben kérelemre nyilvántartásba vett biztosító vál- lalja, hogy „A”, „B”, és „C” típusú biztosítási konstrukció szerinti bontás- ban tárgyév november 15-éig ügyfélkapun keresztül, elektronikus úton a biztosítási szerződés alapján elkészített kötvény sorszámát is tartalmazó adó nélkül számított biztosítási díj és kármentességi kedvezmény esetén a kármentességi kedvezménnyel csökkentett, adó nélkül számított biztosítá- si díj megfizetéséről szóló igazolást állít ki az MÁK honlapján vagy a kor- mányzati portálon keresztül elérhető, az MÁK honlapján található elektro- nikus űrlapkitöltő szolgáltatás segítségével hozzáférhető felületen.
Díjtámogatott növénybiztosítás esetén a biztosítót abban az eset- ben is megilleti a biztosítási díj, ha a szerződő, vagy biztosított nem jogosult díjtámogatásra.
A biztosító a mezőgazdasági biztosítási szerződés megkötését követően legkésőbb a tárgyév július 15-ig adategyeztetés céljából köteles az MÁK ré- szére mezőgazdasági biztosítási szerződés adatai közül:
a. a szerződő fél és a biztosított mezőgazdasági termelő azonosítására (név, székhely vagy lakcím, eljárási tv. szerinti ügyfélazonosító);
b. a mezőgazdasági biztosítási szerződés azonosítására (szerződéskötés dátuma, kötvényszám, módozat, biztosítási esemény);
c. a biztosított növénykultúra megnevezésére (hasznosítási kód) és a nö- vénykultúra referencia hozamára;
d. a kockázatviselés helyére (blokkazonosító);
e. a terület nagyságára (hektár), valamint
f. a biztosítási összegre, a díjelőírás és a kedvezménnyel csökkentett, nettó díjelőírás összegére
vonatkozó adatokat átadni.
A szerződő és a biztosított a biztosítási szerződés megkötésével hozzájárul, hogy a biztosító a fenti adatokat az MÁK-al közölje és az MÁK részére át- adja.
A MÁK a biztosító a fenti tájékoztatását követően az MÁK és a biztosítók közötti megállapodás alapján, de legkésőbb a tárgyév július 31-éig tájé- koztatja az érintett biztosítót a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatási ké- relmet benyújtó mezőgazdasági termelő
a. nevéről és az eljárási tv. szerinti ügyfélazonosítójáról, továbbá
b. az érintett biztosító által díjtámogatott konstrukcióban biztosított nö- vénykultúráinak tárgyévi teljes területéről és azok MePAR szerinti blokk- azonosítójáról.
9.2. A változásbejelentési kötelezettség
A biztosított/szerződő a biztosítási szerződés fennállása alatt köteles a tu- domásszerzéstől számított 8 napon belül írásban bejelenteni a lényeges kö- rülmények változását. A biztosító különösen az alábbi körülményeket te- kinti lényegesnek a VÁSZF XIII. pontjának 2. bekezdésben felsorolt esete- ken túl:
– a szerződő/biztosított lakhelyének vagy székhelyének a megváltozása;
– a biztosított által a biztosítónak bejelentett tevékenységének megválto- zása, tevékenységi engedélyének megszűnése;
– a biztosított növénykultúra tulajdonosának, bérlőjének vagy haszonbér- lőjének megváltozása
– a biztosítási szerződésben megnevezett növénykultúrák adatai- nak megváltozása a biztosított Egységes Kérelmében.
A szerződőnek/biztosítottnak minden egyéb, lényegesnek tekinthető körül- mény változását is be kell jelentenie a biztosítónak a tudomásszerzéstől szá- mított 8 napon belül.
A biztosító – előzetes értesítést követően – jogosult a helyszínen ellenőriz- ni a kockázati viszonyokat és a biztosított/szerződő által szolgáltatott ada- tok helyességét.
10. Előzetes adatközlés, biztosítási szerződés módosítása
A biztosítási szerződés a vetésterület nagyságára, illetve a biztosított nö- vénykultúra fajára, valamint hozamadataira vonatkozó módosítása a bizto- sítási időszak első napjára visszamenőleges hatályú.
Ha a vetésterület, illetve a biztosított növénykultúra vagy a hozamadatok módosításában a felek kölcsönösen megállapodnak, akkor annak követ- keztében a biztosítási összeg is megváltozik, valamint biztosítási díjtétel is módosulhat. A biztosítási összeg és díjtétel változására tekintettel pedig a biztosítási díj is változhat.
A szerződő a biztosítási ajánlat részét képező „Területi részletező” dokumentumon hozzájárulhat ahhoz, hogy a biztosító az egyes nö- vények kockázatviselési helyét (MEPAR blokkazonosító) és azok te- rületmértékét (ha-ban) a biztosítási feltételek 9. pont szerinti, MÁK- tól kapott adatokra módosítsa. Ezt a módosítást a biztosító akkor tudja végrehajtani, ha a növénykultúráknak az ajánlaton megadott, így a biztosítónál nyilvántartott hasznosítási kódjai és a hasznosítást pontosító kiegészítő adatok (pl.: másodvetés jellege, szaporítóanyag célú vetemény) megegyeznek a MÁK által a biztosítónak az adott biztosítottra vonatkozóan megküldött adatokkal. Amennyiben a szerződő által a biztosítási ajánlaton megadott adatok pontatlanok, vagy a „Területi részletezőn” a szerződő nem járult hozzá az adatok módosításához, úgy a Területi részletezőn és az ajánlaton szereplő
adatok pontatlanságából eredő minden jogkövetkezmény a szerző- dőt terheli, különösen, de nem kizárólagosan a biztosítási díjtámo- gatás vonatkozásában. A fentiek szerinti módosítás a biztosítási összeg változása miatt a biztosítási díj változásával járhat, melyről szerződőt a biztosító a módosított adatokat tartalmazó kötvénnyel tájékoztatja. A jelen pont szerinti szerződésmódosítás esetén, a szer- ződő a módosított adatokat tartalmazó kötvény kézhezvételét kö- vető 15 napon belül jogosult a szerződésmódosítástól írásbeli nyilat- kozatával elállni, ellenkező esetben a módosítás a szerződő részéről elfogadottnak minősül. A szerződő elálláló nyilatkozata estetén a szerződés a fentiek szerinti módosítást megelőző tartalommal él, to- vábbá a szerződő ilyen irányú nyilatkozatával a biztosító adatmódo- sítási felelőssége megszűnik, a szerződés adatainak pontatlanságá- ból eredő hátrányos következmények (különösen, de nem kizáróla- gosan a biztosítási díjtámogatást érintő következmények) a szerző- dőt (vagy biztosítottat) terhelik.
11.1. A szolgáltatás általános szabályai
A biztosítási szerződés kizárólag a biztosítási események miatti gazdasági veszteségeket fedezheti. A biztosítási szerződés alapján a biztosító a tény- leges veszteséget meghaladó kártérítést nem fizet. A kár mértéke az Mkk. tv., valamint a pályázati felhívás alapján kerül megállapításra.
A biztosítottnak (szerződőnek) a biztosítási eseményt annak bekö- vetkezése után az észleléstől számított 2 munkanapon belül, de leg- később a káresemény bekövetkeztétől számított 15 napon belül be kell jelentenie írásban (e-mail, fax, levél) a biztosítónak, a szükséges felvilágosításokat meg kell adnia, és lehetővé kell tennie a bejelen- tés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését. A biztosító szol- gáltatási kötelezettsége nem áll be, ha a biztosított a biztosítási ese- ményt határidőben a biztosítónak nem jelenti be, a szükséges felvi- lágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítás tartalmának ellenőr- zését nem teszi lehetővé, és emiatt a biztosító szolgáltatási kötele- zettsége szempontjából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik. A biztosítási esemény bekövetkezése (észlelése) után a biztosított vagyon- tárgy állapotában a biztosított (szerződő) a kárfelvételi eljárás megindulá- sáig, de legfeljebb a bejelentéstől számított 5 munkanapon belül csak a kárenyhítéshez szükséges mértékig változtathat.
A kár bejelentését követően a biztosító 5 munkanapon belül megkezdi a kár rendezését. Felméri a biztosított vagyontárgyban (növénykultúrában) keletkezett kárt az adatközléskor, vagy a biztosító általi adatjavítást köve- tően megadott adatok (biztosított növény, hozam, egységár, terület) figye- lembevételével.
Amennyiben a növénykultúra betakarítása, újravetése, illetve újra- palántázása a kárbejelentéstől számított öt munkanapon belül elen- gedhetetlen, úgy a biztosított területeken a károsodás mértékének megállapítása érdekében mintatereket kell hagyni. Mintaterek hiá- nyában amennyiben a biztosító szolgáltatási kötelezettsége szem- pontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a biztosí- tó szolgáltatási kötelezettsége nem áll be.
A biztosító a károsodott növénykultúra üzemi szintű hozamának megálla- pításához kérheti a biztosított MÁK-hoz benyújtott, végleges „Egységes Kérelmét”, illetve annak az érintett növénykultúrára vonatkozó MEPAR blokkazonosítóit és terület adatait tartalmazó, továbbá a termesztett nö- vénykultúrákat összesítő oldalait.
A biztosító a kárrendezéskor a szolgáltatási összeget a biztosított Mkk. tv. szerinti, Egységes Kérelem alapján számított „referenciaho- zama” szerint állapítja meg.
A biztosított és károsodott növény betakarítása előtt, vagy ha a kár mérté- ke már egyértelmű (pl. kipusztulásos károk, totálkárok), a biztosító helyszí- ni területszemle során meghatározza a szemle(ék) során károsodottnak ítélt területeken a kár mértékét, és káraktát készít.
A káraktának tartalmaznia kell:
a. a biztosított nevét, lakcímét, székhelyét, ügyfélazonosítóját;
b. a károsodott növénykultúra nevét;
c. a károsodott növénykultúra üzemi szintű területének nagyságát;
d. a károsodott növénykultúra biztosítási értékét hektáronként;
e. a kárt vagy károkat okozó biztosítási eseményt vagy biztosítási esemé- nyeket;
f. a hozamcsökkenés becsült mértékét és forintosított értékét;
g. a biztosítási esemény Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer sze- rinti azonosító helyét, blokkazonosító szerint;
h. a károsodott terület nagyságát;
i. a kifizetett kártérítés összegét és
j. jégesőkár és tavaszifagykár esetén a károsodott növénykultúráról ké- szült digitális képi bizonyítékot.
A biztosítási szerződés szerint a biztosító csak abban az esetben nyújt biz- tosítási szolgáltatást, ha a biztosítási eseményt kiváltó:
– tűz esetén a tűzeset bekövetkezésének a tényét a tűzeset helye szerint illetékes hatóság igazolja;
– Mkk. tv. szerinti jégeső és tavaszifagykár bekövetkezését a bizto- sító szakértője a káraktában (a 12. j. pont szerinti módon) igazol- ja, amely igazolást ellenkező bizonyítás erejéig elfogadottnak kell tekinteni;
– egyéb biztosítási esemény vonatkozásában a kedvezőtlen időjárási je- lenség bekövetkeztét az Országos Meteorológiai Szolgálat a rendelke- zésére álló adatok alapján vagy külön eljárásban igazolja, indokolt eset- ben az Országos Vízügyi Főigazgatóság, valamint az illetékes megyei kormányhivatal bevonásával.
Az igazolások biztosítóhoz történő benyújtásának határideje októ- ber 31. A határidő elmusztásából adódó hátrányos következmények (különösen, de nem kizárólagosan a biztosítási díjtámogatást értin- tő hátrányos következmények) a szerződőt (biztosítottat) terhelik, azért a biztosító nem vállal felelősséget.
A biztosító vagy a szerződő/biztosított kezdeményezheti további szemlék (közbülső szemle) tartását a károsodott területen, ha úgy ítéli meg, hogy a kárrendezés szempontjából lényeges körülmények változtak meg (pl. a ká- rosodott terület nagysága változott, kockázaton kívüli károk jelentek meg a károsodott területen, a szemle időpontjában nem volt egyértelmű a ká- rosodás).
A biztosítási szolgáltatás nem haladhatja meg a biztosítási összeget. A biz- tosító a biztosítási szolgáltatásból minden esetben levonja a VÁSZF XI. fe- jezet (6) bekezdésében felsorolt tételeket (önrész, maradvány, máshonnan megtérülő összeg, díjtartozás.
Amennyiben a biztosított az ajánlat megtételekor a „Területi részle- tezőn” nem járult hozzá az automatikus adatjavításhoz, akkor a biz- tosítónak vizsgálnia kell a biztosított terület „Egységes Kérelem” szerinti azonosíthatóságát, az azokban szereplő területek arányát.
– Amennyiben az adatközlőn nem szerepel az „Egységes Kérelem- ben” az adott növénykultúrához tartozó teljes terület és a káro- sodott MEPAR blokkazonosító nem rendelhető egyértelműen egy, az „Egységes Kérelemben” szereplő MEPAR blokkazonosító- hoz, akkor a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll fent.
– Amennyiben az adott növénykultúra esetében az adatközlőn szereplő MEPAR blokkazonosító területe nem éri el az „Egységes Kérelemben” szereplő azonos jelű vagy egyértelműen hozzárendelhető blokk mére- tét, akkor az eltérés arányának megfelelően a biztosító aránylagos biz- tosítási szolgáltatás alkalmazására jogosult.
A biztosítási szerződésből eredő igények – eltérően a Polgári tör- vénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) szabályozott öt (5) éves általános elévülési időtől – egy (1) év alatt évülnek el. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a biztosítási szerződésből eredő igény esedékessé válik.
Kárbejelentést követően a Biztosító állományszemlét végez a bizto- sítási eseménykövetkeztében károsodott növénykultúra üzemi szin- tű területén.
A szemlén el kell dönteni, hogy a kockázati kár következtében a ká- rosodott növénykultúra az adott elvárható agrotechnológia mellett
– továbbtermeszthető, ebben az esetben súlycsökkenési kárként kell lefolytatni a kárbesclési eljárást;
– nem termeszthető tovább, ebben az esetben vizsgálni kell, hogy
a károsodott növénykultúra területe azonos vagy más növénnyel újrahasznosítható e.
– Ha újrahasznosítható akkor állománykipusztulásos kárként kell lefolytatni a kárbecslési eljárást;
– Ha nem hasznosítható újra a károsodott terület akkor súly- csökkenési kárként kell lefolytatni a kárbecslési eljárást.
A biztosító súlycsökkenéses kárnak tekinti a károsodott növénykul- túrában a biztosítási esemény következtében hozamcsökkenésben megnyilvánuló károkat. A szemlén a kárszakértő a kockázati károk következéményét méri fel. Amikor a termés becsülhetővé válik meg- állapításra kerül az üzemi szintű talált hozam. A talált hozam a szemle időpontjában, az általánosan elérhető agrotechnikával beta- karítható hozam. A talált hozam meghatározásánál a Biztosító nem veszi figyelembe a biztosítási eseményeken kívüli események ho- zamcsökkentő hatását. Súlycsökkenéses károk esetén növénykultú- ránként az üzemi szintű összesített talált hozam kerül összevetésre az üzemi szintű, összesített tervezett hozammal (jelen feltétel értel- mében Mkk. tv. szerinti referenciahozam). Súlycsökkenéses kár ese- tében a biztosító akkor szolgáltat, ha a talált hozam kevesebb, mint az referencia hozam 70%-a, azaz: az üzemi szintű talált hozam (t) és üzemi szintű tervezett hozam (t) hányadosa kisebb, mint 0,7.
A biztosító szolgáltatási kötelezettsége kizárólag az adatközlőn sze- replő, biztosított területekre vonatkozik. A kárbecslés táblaszinten történik. A biztosító a 7. pontban szerplő önrészeket és kárküszöbö- ket alkalmazza.
A szolgáltatás mértéke jégesőkár, viharkár, tűzkár esetében (eléréses önrész feletti károk):
A szolgáltatás mértéke (Ft) = Σ károsodott táblák ((1-(táblánkénti ta- lált hozam (t)/tervezett nozam (t))) x a károsodott tábla biztosítási összege (Ft)) x 0,9
A szolgáltatás mértéke őszi fagykár, téli fagykár (ültetvényekben) esetében:
A szolgáltatás mértéke (Ft) = (((1-Σ táblánkénti talált hozam (t)/ter- vezett hozam (t)) x a biztosított növény biztosítási összege (Ft)) – (a biztosított növény biztosítási összege X 0,5)) x 0,9
11.2.2. Állománykipusztulásos károkA biztosító állománykipusztulásos kárnak tekinti a biztosítási ese- mény következtében előálló, a károsodott tábla figyelembevételével a tőállomány 50%-át meghaladó mértékű kipusztulásával járó káro- kat, amennyiben a károsodott terület újrahasznosítható. Állományki- pusztulásos károk esetén növénykultúránként az üzemi szintű terület kerül összevetésre az állománykipusztulással érintett területek össze- gével. Állománykipusztulásos kár esetén a biztosító akkor szolgáltat, ha az állománykipusztulással érintett terület nagyobb, mint az üzemi
szintű terület 30%-a, azaz az üzemi szintű állományveszteség (ha) és üzemi szintű terület (ha) hányadosa nagyobb, mint 0,3.
A szolgáltatás mértéke
állománykipusztulásos károk: téli fagykár (szántóföldi növények ese- tében), jégkár és viharkár (homokveréskár):
Táblánkénti szolgáltatás mértéke (Ft) = az állománykipusztulásos kárt szenvedett tábla biztosítási összege (Ft) x 0,3
11.3. Mintaterek méretének meghatározása:
A tábla több pontján összességében 50 ha-ig minimum 4 mintatér, 50 ha felett minimum 6 mintatér szükséges, továbbá a mintaterek minimális mérete 6x10 méter kell legyen. A mintatereket a táblán egyenletesen kell kijelölni, a reprezentativitás figyelembevételével.
Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a jelen különös szerződési feltétel az előző GB442 jelű Gazda Biztosítási Csomag – „B” Típusú Növénybiz- tosítás Különös Szerződési Feltételeitől, valamint a korábban alkal- mazott szerződési gyakorlattól több ponton eltér.
Ezeket az eltéréseket, valamint a biztosító mentesülésének, a bizto- sító szolgáltatása korlátozásának feltételeit és a biztosítási szerző- désben alkalmazott kizárásokat az általános szerződési feltétel fi- gyelemfelhívó módon, félkövér betűtípussal tartalmazza.
Tájékoztatjuk továbbá, hogy jelen különös szerződési feltétel az előző GB442 jelű Gazda Biztosítási Csomag – „B” Típusú Növénybiz- tosítás Különös Szerződési Feltételeitől az alábbiakban tér el lénye- gesen:
– A várakozási idő 5 napról 10 napra változott (3. pont) és a koc- kázatviselési időpontok több alpontban pontosításra kerültek.
– A káresemények (4. pont) meghatározásai pontosításra kerültek, azok több alpontban megváltoztak.
– A kizárások (5. pont) megváltoztak, különösen jég, vihar biztosí- tási események esetén.
– A referenciahozam alkalmazásának módja (6. pont) pontosításra került.
– A kármentességi kedvezmények kezelésének módja és a díjnem- fizetés esetére vonatkozó szabályozás megváltozott (8. pont).
– A változásbejelentési kötelezettség kibővült (9. pont).
– Az adatközlés szabályai megváltoztak (10. pont).
– A biztosító szolgáltatásának szabályzása (11. pont) több helyen, jelentősen megváltozott, különösen a kárbejelentés határideje, a mintaterek alkalmazása és a szolgáltatás meghatározása esetében.
Az OTP Csoport partnere
GB443 JELŰ GAZDA BIZTOSÍTÁSI CSOMAG – „C” TÍPUSÚ NÖVÉNYBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ
A Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett Pályázat „Mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás (VP3-17.1.1-16)” alapján az „C” típusú növénykultúrákra.
A Groupama Biztosító Zrt. (továbbiakban biztosító) a szerződési feltételek ren- delkezéseinek megfelelően biztosítási szolgáltatást teljesít a biztosítási szerző- désben megnevezett biztosított részére. A biztosító szolgáltatási kötelezettsé- ge a biztosítási szerződés szerinti biztosítási események bekövetkezése miatt a biztosítási szerződésben, annak ajánlatában, adatközlőiben meghatározott helyen, meghatározott növényi kultúrában keletkezett tűzkár, jégesőkár, téli fagykár, tavaszi fagykár, viharkár (beleértve a homokverés károkat), aszálykár, felhőszakadás kár és mezőgazdasági árvízkárok, valamint őszi fagykár meg- térítésére vonatkozik. A szerződő ajánlattételkor a felsorolt kockázatok közül szabadon választhat növénykultúráinak biztosítási védelmére.
Jelen különös szerződési feltételben nem szabályozott kérdésekre a Vagyonbiztosítás Általános Szerződési Feltételei és Ügyféltájékozta- tó (továbbiakban VÁSZF) rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha a jelen különös szerződési feltételek a VÁSZF rendelkezéseitől eltérnek, akkor a jelen különös szerződési feltételekben foglaltak az irány- adók. Kérjük, olvassa el figyelmesen a VÁSZF rendelkezéseit is!
A szerződéskötéskor a biztosító tudomásul veszi, hogy a biztosított a lét- rejött biztosítási szerződés díjához támogatást kíván igénybe venni.
A biztosítót abban az esetben is megilleti a biztosítási díj, amennyiben az biztosított díjtámogatásban nem részesül.
Jelen különös biztosítási feltétel megfelel:
– az 1305/2013. EU rendelet (36-37. cikke) az Európai Mezőgazdasági Vi- dékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról;
– a 2011. évi CLXVIII. „A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről” szóló törvényben (a továbbiakban: Mkk. tv.);
– a VP3-17.1.1-16 kódszámú Vidékfejlesztési Program keretében meghir- detett pályázati felhívásban (a továbbiakban: pályázati felhívás);
– a mezőgazdasági termelők részére nyújtandó közvetlen támogatás igénybevételére vonatkozó szabályokról szóló 8/2015. (III.13.) FM ren- delet (a továbbiakban: FM rendelet) vonatkozó vonatkozó szabályaiban (aktív mezőgazdasági termelő) meghatározottaknak.
A pályázati felhívás keretében támogatási kérelmet nyújthat be – az FM rendeletben foglaltaknak megfelelően – közvetlen támogatás igénybevéte- lére jogosult mezőgazdasági termelő, aki a szerződés biztosítottja.
A biztosított mezőgazdasági termelő az „Egységes Kérelem” felületén ke- resztül jogosult a támogatási kérelem benyújtására, mely egyúttal a kifize- tési igénylés is.
A pályázati felhívás keretében támogatási kérelem benyújtására konzorciu- mi formában nincs lehetőség.
E biztosítási szerződés legfeljebb egy gazdasági év termelésére vonatkozhat az érintett naptári év megjelölésével, amelyet a szerződésen egyértelműen fel kell tüntetni.
A biztosítási szerződés biztosítottjai lehetnek:
– aktív mezőgazdasági termelők (aktív mezőgazdasági termelő az aki az FM rendeletben foglaltaknak megfelelően nem minősül kizárt mező- gazdasági termelőnek);
1. A biztosított vagyontárgyak
A „C” típusú mezőgazdasági biztosítási szerződéssel lefedett növénykultú-
rák a Magyar Államkincstár adott évi egységes kérelem benyújtásáról szóló közlemény mellékletében felsorolt növénykultúrák.
A biztosítási ajánlat mellékletét képező „adatközlőn” megjelölt terület. Amely a Biztosított egységes kérelmében szerepel, és amelyet a Me- zőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerrel (továbbiakban: MEPÁR) határoznak meg.
A kockázatviselési időszak nem lehet több mint a biztosított növény „ve- getációs ideje”. A biztosító a szerződés kockázatviselésének kezdő időpontjától vagy a szerződés módosításától számítva 10 napos vá- rakozási időt köt ki a várakozási idő alatt bekövetkező károkra a biztosí- tó biztosítási szolgáltatást nem teljesít.
A kockázatviselés kezdete és vége az alábbi esetekben a VÁSZF-től eltérően a következők alapján alakul:
A kockázatviselési időszak vége szántóföldi és kertészeti kultúrák esetén a technológiai érést követő 20. nap.
3.2.1. A kockázatviselési időszak kezdete:
– gabonák esetén a „szögállapot” elérése;
– káposztarepce esetén a legalább 8 leveles állapot;
– napraforgó esetén keléstől;
– kukorica esetén keléstől;
– ültetvények esetén a tisztuló hullás befejeződése;
– szőlő esetén a termésképződés kezdete.
3.2.2. A kockázatviselési időszak vége:
– szántóföldi növénykultúrák esetén a technológiai érést követő 20. nap;
– kertészeti kultúrák esetén a technológiai érést követő 10. nap.
Abban az esetben, ha egy növénykultúrán vegyszeres érésszabályozást vé- geznek, a kockázatviselés a kezelést követő 10. napon megszűnik.
3.3.1. A kockázatviselési időszak kezdete:
– őszi gabonák esetén a technológiailag elvárható tőszám esetén a bokrosodástól;
– őszi káposztarepce esetén a technológiailag elvárható tőszám megléte és legalább 8 leveles állapot (rozettás állapot);
– ültetvények esetén a termelési évet megelőző év november 1.
3.3.2. A kockázatviselési időszak vége tárgyév március 31.
3.4.1.1. A kockázatviselési időszak kezdete:
– kalászosok esetén az érés kezdete (biztosítás szempontjából az érés kez- dete az a fejlődési állapot, amikor a vihar a kalászosokban szemkiverést és kalászletörést okozhat);
– őszi káposztarepce esetén a becők érése;
– napraforgó esetén 6 leveles állapot;
– kukorica esetén 10 cm elérése;
– alma és körte esetén augusztus 15.
3.4.1.2. A kockázatviselési időszak vége:
– szántóföldi növények esetén a technológiai érést követő 20. nap;
– alma, körte esetén a technológiai érést követő 15. nap;
– szőlő esetén a technológiai érést követő 10. nap.
Abban az esetben, ha egy növénykultúrán vegyszeres érésszabályozást vé- geztek, a kockázatviselés a kezelést követő 10. napon megszűnik.
3.4.2. Homokverés kockázat esetében:
3.4.2.1. A kockázatviselési időszak kezdete a növények kelése.
3.4.2.2. A kockázatviselési időszak vége: a kockázatviselés mindaddig tart, míg a terület újrahasznosítható azonos vagy hasonló növényzettel.
3.5.1. A kockázatviselési időszak kezdete:
– őszi, tavaszi vetésű gabonanövények és kukorica esetén a technológiai- lag elvárható tőszám elérése és legalább 10 cm-es nagyság;
– őszi káposztarepce esetén a technológiailag elvárható tőszám megléte és legalább 8 leveles állapot;
– napraforgó esetén a technológiailag elvárható tőszám elérése és leg- alább 6 leveles állapot;
– ültetvények esetén május 01.
A kockázatviselés feltétele a biztosító által elvégzett területszemle.
3.5.2. A kockázatviselési időszak vége a technológiailag érett állapot.
3.6. Mezőgazdasági árvíz kockázat
3.6.1. A kockázatviselési időszak vége a technológiai érést követő 10. nap.
3.7.1. A kockázatviselési időszak kezdete április 1.
3.7.2. A kockázatviselési időszak vége május 31.
3.8.1. A kockázatviselési időszak vége a technológiai érést követő 10. nap.
3.9.1. A kockázatviselési időszak kezdete augusztus 31.
3.9.2. A kockázatviselési időszak vége október 15.
4. Mezőgazdasági káresemény (biztosítási események)
Jelen biztosítási szerződés azon veszteségekre nyújt fedezetet, amelyek: üzemi szinten a növénykultúrában 30%-ot meghaladó mértékű hozam- csökkenést okozó aszálykár, felhőszakadáskár, jégesőkár, mezőgazdasági árvízkár, tavaszi fagykár, őszi fagykár, téli fagykár vagy viharkár során ke- letkeznek.
Valamint azon tűzkárok esetén, amelyek a: kockázatviselés helyén ter- mesztett növényekben időjárási jelenség következtében kialakuló tűz miatt következnek be, és amelyek üzemi szinten a növénykultúra 30%-ot meg- haladó mértékű hozamcsökkenését okozzák.
Aszály: az a természeti esemény, amelynek során a kockázatviselés helyén az adott növény vegetációs időszakában harminc egymást követő napon belül
a. lehullott csapadék összes mennyisége a tíz millimétert nem éri el, vagy
b. a lehullott csapadék összes mennyisége a huszonöt millimétert nem éri el és a napi maximum hőmérséklet legalább tizenöt na- pon meghaladja a 31 °C-ot.
Aszálykár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben az aszály miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozam- csökkenést okoz.
A harminc napot a kockázatviselési idő kezdetétől (3.5. pont) kell számítani, szerződésmódosítás esetén (csak a módosított területre vonatkozóan) a módosítás időpontjától.
4.2. Felhőszakadás, felhőszakadáskár
Felhőszakadás: azon időjárási jelenség, amelynek során a kockázatviselés
helyén lehullott csapadék húsz perc alatt mért átlagos intenzitása elérte vagy meghaladta a 0,75 mm/perc értéket, vagy a lehullott csapadék mennyisége huszonnégy óra alatt elérte vagy meghaladta a 45 mm-t.
Felhőszakadáskár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a felhőszakadás miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykul- túrában hozamcsökkenést okoz.
Jégeső: szilárd halmazállapotú, jégszemcsékből és azok képződményeiből álló csapadék.
Jégesőkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a jégeső miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozam- csökkenést okoz.
4.3.1. Állománykipusztulásos jégesőkár
A növények tőállományának jégverés következtében előálló, olyan mértékű kipusztulása, amely szükségessé teszi a kiszántást, illetve a terület újrahasznosítását.
4.3.2. Súlycsökkenési jégesőkár
A növények termésében jégverés következtében keletkezett, súly- csökkenésben megnyilvánuló termésveszteség.
4.4. Mezőgazdasági árvíz, mezőgazdasági árvízkár
Mezőgazdasági árvíz: a folyók vagy vízfolyások védművekkel határolt te- rületéről nem emberi beavatkozás miatt kilépő víz.
Mezőgazdasági árvízkár: a kockázatviselés helyén termesztett növény- ben a mezőgazdasági árvíz miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz.
4.5. Tavaszi fagy, tavaszi fagykár
Tavaszi fagy: a kockázatviselés helyén a tavaszi időszakban a talajszinttől számított kettő méter magasságban mért mínusz 2 °C vagy annál alacso- nyabb hőmérséklet.
Tavaszi fagykár: a téli nyugalmi periódus végét követően jelentkező tavaszi fagy miatt, a kockázatviselés helyén termesztett növényben bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában ho- zamcsökkenést okoz.
Téli fagy: a kockázatviselés helyén a téli időszakban a talajszinttől számí- tott kettő méter magasságban mért mínusz 15 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet.
Téli fagykár: a kockázatviselés helyén, nyugalmi periódusban, az őszi ka- lászos gabonák-, a repce- és az őszi takarmánykeverék kultúráinak a téli fagy miatt bekövetkezett kipusztulásából, valamint az ültetvényben a ter- mőrész vagy növényegyed téli fagy miatt bekövetkezett elhalásából adó- dóan hozamcsökkenést eredményező káresemény.
Vihar: a legalább húsz m/sec szélsebesség, ideértve a szántóföldi növény állományában mechanikai sérülést okozó, a legalább húsz m/sec sebességű szél által szállított szemcse vagy részecske miatti homokverést is.
Viharkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a vihar miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökke- nést okoz.
A viharkár a következőkben nyilvánul meg a biztosított növénykultúrák ese- tében:
– a kalászosok szemkiverése, kalászletörése;
– a napraforgó szár- vagy tányértörése (aminek következtében a termés betakaríthatatlanná válik);
– alma, körte és szőlő termésének leverése;
– repce esetében a becők leverése, szemkiverése;
– kukorica esetében szártörés, aminek következtében a termés be- takaríthatatlanná válik.
A homokverés kár a következőkben nyilvánul meg a biztosított növénykul- túrák esetében:
Mezőgazdasági növénykultúrák esetében oly mértékű állománypusztulás, mely a terület újrahasznosítását teszi szükségessé.
4.8. Tűz, tűzkárTűz: természeti esemény, így többek között villámcsapás, szárazság, ön- gyulladás által kiváltott, anyagi változásokkal együtt járó oxidációs folya- mat, amely a gyulladási hőmérséklet hatására alakul ki öntáplálóan és ter- jedőképesen hő-, láng-, fény- és füsthatás kíséretében.
Tűzkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben természeti je- lenség következtében kialakuló tűz miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely üzemi szinten a növénykultúra 30%-ot meghaladó mértékű hozam- csökkenését okozza.
Őszi fagy: a kockázatviselés helyén az őszi időszakban a talajszinttől szá- mított két méter magasságban mért mínusz 2 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet.
Őszi fagykár: az őszi fagy miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz.
5. A biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockázatok
A VÁSZF-ben meghatározott kizárásokon túlmenően a biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki:
– a kettős hasznosítású növények biztosításba be nem vont iker- vagy társtermésében keletkezett károkra;
– a minőségi károkra: termés beltartalmi (pl: cukor-, olaj-, fehérje- tartalom, csíraképesség stb.) értékvesztésében vagy értékesítési nehézségekben megnyilvánuló károkra;
– belvízkár: a medrükben maradt folyók, patakok, valamint a fel- színi vizek elvezetésére szolgáló mesterséges, nyílt csatornák magas vízállásából eredő átszivárgások, buzgárok, talajvízszint- emelkedés, valamint a lefolyástalan vagy nem kellően kiépített vízelvezető művekkel rendelkező területek csapadékvizeiből származó felszíni vízborítás miatt bekövetkezett kár;
– a kártevők, kórokozók károsításaira.
5.1. Tűzkárok esetén
– ültetvényekben a gyomnövénnyel vagy termesztő berendezéssel terjedő tűzkárokra;
– emberi tevékenység következményeként bekövetkező tűzkárok- ra (gépekről átterjedő tűz, gyújtogatás).
5.2. Jégesőkárok esetén
– a magjáért, gyümölcséért termelt növények melléktermékeiben (pl. szalma) keletkezett károkra;
– a gyümölcsök és a szőlő hajtásrendszerében és a törzsben kelet- kezett károkra;
– ha a jégverés mechanikai hatásán kívüli egyéb következményes károk keletkeznek (fagyhatás);
– a jégverés következményeként fellépő növény egészségügyi veszteségek, illetve az ebből eredő értékesítési károkra;
– a jégverés következményeként keletkezett minőségi vesztesé- gekre és az ebből eredő értékesítési nehézségekre.
5.3. Téli fagykárok esetén
– téli fagykár következményeként szántóföldi növényeken bekö- vetkező súlycsökkenési (részkárokra) károkra;
– ültetvények állagkáraira;
– ültetvények fagykáraira, melyek nem az adott termelési évben évben merülnek fel.
5.4. Viharkárok esetén
– a kalászosok lenyaklásában megnyilvánuló károkra;
– ha a biztosított repce, kukorica, napraforgó és kalászos növény- kultúra a vihar következtében megdől és betakaríthatatlanná válik.
5.5. Tavaszi fagykárok esetén
– a fagyhatás okozta minőségi károkra (pl. fagyléc).
5.6. Felhőszakadáskárok esetén
– az ültetvényekben az állagkárokra (a biztosítási adatközlőn nem szereplő vagyontárgyakra pl. kerítés, öntözőrendszerek) nem ter- jed ki a kockázatviselés.
6. A biztosítási összeg, fedezetfeltöltés
A biztosítási összeg a növénykultúra biztosított termésének valóságos érté- ke. A biztosítási összeg a díjszámítás alapja.
A biztosítási összeg növényenkénti meghatározásához szükséges a biztosí- tani kívánt növény termésátlaga, a termény egységára és a biztosítás alá vont terület nagysága. A biztosítási összeget minden biztosítási évben meg kell határozni. A biztosító helytállása és teljesítési kötelezettsége biztosítási időszakonként maximum az adott évre meghatározott biztosítási összeg erejéig áll fenn.
Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken. A biztosító a szerződő részére fedezetfeltöltési jogot nem biztosít.
Jelen szerződés keretében értékkövetésre (indexálásra) nincs lehetőség. A biztosítási összeg megállapítása a következők szerint történik:
Biztosítási összeg = hozam (t/ha) X egységár (Ft/t) X biztosított terület (ha). Hozam: a biztosítani kívánt növénykultúra biztosított területének 1 hektárra (ha) eső, tárgyévre meghatározott termésátlaga. Jelen szerződésre az Mkk. tv. szerinti „referenciahozamot” (a referencia-időszak hozamának – ideértve szükség esetén az átlaghozamot is – számtani átlaga) kell alkalmazni.
A hozamra vonatkozó adatot – a mezőgazdasági termelő nyilatkozatát a megelőző ötéves időszak legmagasabb és legalacsonyabb értékeinek kizá- rásával képzett hároméves termésátlagáról – a biztosítási adatközlő tartal- mazza. Amennyiben a mezőgazdasági termelő nem rendelkezik a megelő- ző ötéves időszak legmagasabb és legalacsonyabb értékeinek kizárásával képzett hároméves termésátlaggal, úgy a megelőző ötéves időszak legma- gasabb és legalacsonyabb értékeinek kizárásával képzett hároméves, az ag- rárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium internetes hon- lapján közzétett közleményben elérhető, az adott növénykultúrára és az adott évekre vonatkozó megyei – ennek hiányában országos – átlagtermés adatokat kell figyelembe venni.
Az Mkk. tv. szerinti „referenciahozamot” a biztosító kárrendezéskor az Egységes Kérelem alapján ellenőrzi.
A biztosító az adatközlőn szereplő „referenciahozam” és az Egysé- ges Kérelem alapján számított „referenciahozam” eltérését alul- vagy túlbiztosításként értékeli.
A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy értékét. A biztosított érdek értékét meghaladó részben (túlbiztosí- tás) a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis, és a díjat megfelelően le kell szállítani (túlbiztosítás tilalma). Túlbiztosítás ese- tén a szerződő jogosult a vagyontárgyra megfizetett biztosítási díj és a „referencia hozamérték” alapján számított biztosítási díj különbö- zetének visszatérítésére.
Ha a biztosítási összeg a biztosított érdek értékénél kisebb (alulbiz- tosítás), a biztosító a kárt a biztosítási összegnek a vagyontárgy ér- tékéhez viszonyított arányában köteles megtéríteni.
A biztosító biztosítási érdek értékeként az Egységes Kérelem alapján számított „referenciahozam” alapján képzett biztosítási összeget te- kinti.
Egységár: a biztosítani kívánt növénykultúra tárgyévre meghatározott ho- zamának tonnánkénti egységára forintban.
Biztosított terület: a növénykultúra biztosítani kívánt vetésterületének nagysága hektárban.
A biztosítani kívánt növénykultúra egységárára és a biztosított vetésterület- re a szerződő tesz javaslatot szerződéskötéskor vagy szerződésmódosításkor.
Kockázat | Önrész | Kárküszöb |
30%-os eléréses | ||
önrész a károsodott | ||
súlycsökkenéses jégkár, viharkár, tűzkár | növénykultúra biztosítási összegének figyelembevételével + a megállapított kárra | – |
vonatkozó 10%-os | ||
levonásos önrész | ||
30%-os eléréses | ||
állomány- | önrész a károsodott | A szolgáltatás azon |
kipusztulásos károk: | növénykultúra | növénytáblákra |
téli fagykár | biztosítási értékének | vonatkozik, melyek |
(szántóföldi | figyelembevételével + | esetében a |
növények esetében), | a táblánként | hozamveszteség |
jégkár, viharkár | megállapított kárra | meghaladja |
(homokveréskár) | vonatkozó 70%-os | az 50%-ot. |
levonásos önrész | ||
szánóföldi és | 50%-os abszolút | |
kertészeti | önrész a károsodott | |
kultúrákban: | növénykultúra | |
aszálykár, tavaszi | biztosítási összegének | – |
fagykár, őszi fagykár. | figyelembevételével + | |
ültetvényekben: téli | 10% levonásos | |
fagykár | önrész | |
A szolgáltatás azon | ||
felhőszakadáskár, elemikár okozta mezőgazdasági árvízkár | 30%-os eléréses önrész a károsodott növénykultúra biztosítási összegének figyelembevételével | növénytáblákra vonatkozik, melyek esetében a hozamveszteség meghaladja |
a 40%-ot. |
A biztosítás szempontjából abszolút önrésznek kell tekinteni azt a biztosí- tási összeg százalékában meghatározott összeget, melyet biztosítási ese- mény esetén a biztosítási szolgáltatásból le kell vonni. Pl. 10%-os abszolút önrész: 8%-os kár esetén a biztosítási szolgáltatás 0%, 15%-os kár esetén a biztosítási szolgáltatás 5%.
A biztosítás szempontjából eléréses önrésznek kell tekinteni azt a biztosítá- si összeg százalékában meghatározott összeget, melyet csak abban az eset- ben kell levonni a biztosítási szolgáltatásból, ha a kár nem éri el az önrész összegét. Abban az esetben, ha a kár meghaladja az önrészt, akkor az ön- rész levonására nem kerül sor és a teljes biztosítási szolgáltatás kifizetésre kerül. Pl. 10%-os eléréses önrész: 8%-os kár esetén a biztosítási szolgálta- tás 0%, 15%-os kár esetén a biztosítási szolgáltatás 15%.
A biztosítás szempontjából levonásos önrésznek kell tekinteni a kártérítés százalékában meghatározott összeget, melyet minden esetben le kell vonni a biztosítási szolgáltatásból. Pl. 10%-os levonásos önrész: 8%-os kár ese- tén a biztosítási szolgáltatás 7,2%, 15%-os kár esetén a biztosítási szolgál- tatás 13,5%.
Biztosítás szempontjából kárküszöbnek kell tekinteni azt a fent rész- letezett veszteség mértéket, mely mérték alatt a biztosító kockázat- viselése nem áll fent, azt ilyen mértékű károkat a biztosított maga viseli.
A biztosítási díj a biztosított növénykultúrára és a 4. fejezetben felsorolt biz- tosítási eseményekre vonatkozó egységes díjtétel, valamint a 6. fejezetben meghatározottak szerint számított biztosítási összeg szorzata. A biztosítás díját mindig egy biztosítási időszakra kell megfizetni függetlenül a szerző- déskötés időpontjától, a kockázatviselési időszak hosszától vagy az éves szerződésmódosítás időpontjától.
Az így meghatározott díjból (bruttó díj: adó nélkül számított biztosítási díj) kármentességi engedmény adható szerződéskötéskor. Jelen növénybiztosí- tási szerződés biztosítás díjához támogatás csak akkor vehető igénybe, ha a szerződés tartalmazza biztosított termelők szerinti bontásban – a bizto- sító, a biztosított, illetve a szerződő fél eljárási törvény szerinti ügyfélazo- nosítójának feltüntetése mellett – és „A”, „B”, „C” típusonként összesít-
ve az egységes kérelemben bejelentett terület és az azon feltüntetett hasz- nosítási kóddal és az esetlegesen az adott hasznosítási kódhoz tartozó pontos megnevezéssel jelzett növénykultúrák feltüntetésével az adó nélkül számított biztosítási díjat, és – amennyiben a szerződés ezt tartalmazza – a kármentességi kedvezménnyel csökkentett, adó nélkül számított biztosí- tási díjat.
Az engedmény csak teljes kármentesség esetén adható.
A kármentességi engedmény a biztosítottnak a tárgyi termelési évre vonatkozó valamennyi növénybiztosítási szerződésére együttesen vonatkozik azok mértékétől függetlenül. Biztosítási szolgáltatás ese- tén a biztosított valamennyi növénybiztosítási szerződésének kár- mentességi engedménye egyidejűleg törlésre kerül és a kármentes- ségi engedmények együttes összegét a biztosító a biztosítási szol- gáltatási összegből levonja, így csökkentve azt.
A biztosítási szerződés egyszeri díjas. A szerződő ajánlattételkor kérheti a biztosítási időszakra járó biztosítási díj éves, féléves vagy negyedéves gya- koriság szerinti részletekben történő megfizetését.
A biztosítási díj esedékességétöl számított 30. nap elteltével a bizto- sítási szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított díjhalasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. Ha az esedékes díj- nak csak egy részét fizették meg, a szerződes a befizetett díjjal ará- nyos időtartamra marad fenn.
Biztosítási díjtámogatás csak a biztosított mezőgazdasági termelőre vonat- kozó díjelőírás teljes összegének megfizetése esetén nyújtható. Amennyi- ben egy biztosítási szerződés egy módozatában valamely növénykultúra az adott módozatban nem támogatható, vagy nem került bejelentésre az
„Egységes Kérelemben”, akkor támogatás az adott módozat díja után nem nyújtható.
Egyazon területen ugyanarra a növénykultúrára, ugyanarra a biztosítási eseményre és kockázatviselési időszakra kizárólag egy biztosítási szerződés díjához nyújtható támogatás, függetlenül a biztosítás típusától. Ha a me- zőgazdasági termelő egyazon területen ugyanarra a növénykultúrára, ugyanarra a biztosítási eseményre és kockázatviselési időszakra több díjtá- mogatott biztosítási szerződés alapján igényel támogatást, akkor támoga- tás kizárólag a legkorábban megkötött biztosítási szerződés szerinti díj után nyújtható, függetlenül a biztosítás típusától. Amennyiben a szerződéskötés dátuma megegyezik, úgy támogatás a magasabb támogatási összegű szer- ződés után nyújtható.
Az eljárási tv. szerint, az MÁK által vezetett Egységes Mezőgazdasági Ügy- fél-nyilvántartási Rendszerben kérelemre nyilvántartásba vett biztosító vál- lalja, hogy „A”, „B”, és „C” típusú biztosítási konstrukció szerinti bontás- ban tárgyév november 15-éig ügyfélkapun keresztül, elektronikus úton a biztosítási szerződés alapján elkészített kötvény sorszámát is tartalmazó adó nélkül számított biztosítási díj és kármentességi kedvezmény esetén a kármentességi kedvezménnyel csökkentett, adó nélkül számított biztosítá- si díj megfizetéséről szóló igazolást állít ki az MÁK honlapján vagy a kor- mányzati portálon keresztül elérhető, az MÁK honlapján található elektro- nikus űrlapkitöltő szolgáltatás segítségével hozzáférhető felületen.
Díjtámogatott növénybiztosítás esetén a biztosítót abban az eset- ben is megilleti a biztosítási díj, ha a szerződő, vagy biztosított nem jogosult díjtámogatásra.
A biztosító a mezőgazdasági biztosítási szerződés megkötését követően legkésőbb a tárgyév július 15-ig adategyeztetés céljából köteles az MÁK ré- szére mezőgazdasági biztosítási szerződés adatai közül:
a. a szerződő fél és a biztosított mezőgazdasági termelő azonosítására (név, székhely vagy lakcím, eljárási tv. szerinti ügyfélazonosító);
b. a mezőgazdasági biztosítási szerződés azonosítására (szerződéskötés dátuma, kötvényszám, módozat, biztosítási esemény);
c. a biztosított növénykultúra megnevezésére (hasznosítási kód) és a nö- vénykultúra referencia hozamára;
d. a kockázatviselés helyére (blokkazonosító);
e. a terület nagyságára (hektár), valamint
f. a biztosítási összegre, a díjelőírás és a kedvezménnyel csökkentett, nettó díjelőírás összegére
vonatkozó adatokat átadni.
A szerződő és a biztosított a biztosítási szerződés megkötésével hozzájárul, hogy a biztosító a fenti adatokat az MÁK-al közölje és az MÁK részére át- adja.
A MÁK a biztosító a fenti tájékoztatását követően az MÁK és a biztosítók közötti megállapodás alapján, de legkésőbb a tárgyév július 31-éig tájé- koztatja az érintett biztosítót a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatási ké- relmet benyújtó mezőgazdasági termelő
a. nevéről és az eljárási tv. szerinti ügyfélazonosítójáról, továbbá
b. az érintett biztosító által díjtámogatott konstrukcióban biztosított nö- vénykultúráinak tárgyévi teljes területéről és azok MePAR szerinti blokk- azonosítójáról.
9.2. A változásbejelentési kötelezettség
A biztosított/szerződő a biztosítási szerződés fennállása alatt köteles a tu- domásszerzéstől számított 8 napon belül írásban bejelenteni a lényeges kö- rülmények változását. A biztosító különösen az alábbi körülményeket te- kinti lényegesnek a VÁSZF XIII. pontjának 2. bekezdésben felsorolt esete- ken túl:
– a szerződő/biztosított lakhelyének vagy székhelyének a megváltozása;
– a biztosított által a biztosítónak bejelentett tevékenységének megválto- zása, tevékenységi engedélyének megszűnése;
– a biztosított növénykultúra tulajdonosának, bérlőjének vagy haszonbér- lőjének megváltozása;
– a biztosítási szerződésben megnevezett növénykultúrák adatai- nak megváltozása a biztosított Egységes Kérelmében.
A szerződőnek/biztosítottnak minden egyéb, lényegesnek tekinthető körül- mény változását is be kell jelentenie a biztosítónak a tudomásszerzéstől szá- mított 8 napon belül.
A biztosító – előzetes értesítést követően – jogosult a helyszínen ellenőriz- ni a kockázati viszonyokat és a biztosított/szerződő által szolgáltatott ada- tok helyességét.
10. Előzetes adatközlés, biztosítási szerződés módosítása
A biztosítási szerződés a vetésterület nagyságára, illetve a biztosított nö- vénykultúra fajára, valamint hozamadataira vonatkozó módosítása a bizto- sítási időszak első napjára visszamenőleges hatályú.
Ha a vetésterület, illetve a biztosított növénykultúra vagy a hozamadatok módosításában a felek kölcsönösen megállapodnak, akkor annak követ- keztében a biztosítási összeg is megváltozik, valamint biztosítási díjtétel is módosulhat. A biztosítási összeg és díjtétel változására tekintettel pedig a biztosítási díj is változhat.
A szerződő a biztosítási ajánlat részét képező „Területi részletező” dokumentumon hozzájárulhat ahhoz, hogy a biztosító az egyes nö- vények kockázatviselési helyét (MEPAR blokkazonosító) és azok te- rületmértékét (ha-ban) a biztosítási feltételek 9. pont szerinti, MÁK- tól kapott adatokra módosítsa. Ezt a módosítást a biztosító akkor tudja végrehajtani, ha a növénykultúráknak az ajánlaton megadott, így a biztosítónál nyilvántartott hasznosítási kódjai és a hasznosítást pontosító kiegészítő adatok (pl.: másodvetés jellege, szaporítóanyag célú vetemény) megegyeznek a MÁK által a biztosítónak az adott biztosítottra vonatkozóan megküldött adatokkal. Amennyiben a szerződő által a biztosítási ajánlaton megadott adatok pontatlanok, vagy a „Területi részletezőn” a szerződő nem járult hozzá az adatok módosításához, úgy a Területi részletezőn és az ajánlaton szereplő adatok pontatlanságából eredő minden jogkövetkezmény a szerző- dőt terheli, különösen, de nem kizárólagosan a biztosítási díjtámo- gatás vonatkozásában. A fentiek szerinti módosítás a biztosítási összeg változása miatt a biztosítási díj változásával járhat, melyről szerződőt a biztosító a módosított adatokat tartalmazó kötvénnyel tájékoztatja. A jelen pont szerinti szerződésmódosítás esetén, a szer-
ződő a módosított adatokat tartalmazó kötvény kézhezvételét kö- vető 15 napon belül jogosult a szerződésmódosítástól írásbeli nyilat- kozatával elállni, ellenkező esetben a módosítás a szerződő részéről elfogadottnak minősül. A szerződő elálló nyilatkozata esetén a szer- ződés a fentiek szerinti módosítást megelőző tartalommal él, továb- bá a biztosító adatmódosítási felelőssége megszűnik, a szerződés adatainak pontatlanságából eredő hátrányos következmények (kü- lönösen, de nem kizárólagosan a biztosítási díjtámogatást érintő kö- vetkezmények) a szerződőt (vagy biztosítottat) terhelik.
11.1. A szolgáltatás általános szabályai
A biztosítási szerződés kizárólag a biztosítási események miatti gazdasági veszteségeket fedezheti. A biztosítási szerződés alapján a biztosító a tény- leges veszteséget meghaladó kártérítést nem fizet. A kár mértéke az Mkk. tv., valamint a pályázati felhívás alapján kerül megállapításra.
A biztosítottnak (szerződőnek) a biztosítási eseményt annak bekö- vetkezése után az észleléstől számított 2 munkanapon belül, de leg- később a káresemény bekövetkeztétől számított 15 napon belül be kell jelentenie írásban (e-mail, fax, levél) a biztosítónak, a szükséges felvilágosításokat meg kell adnia, és lehetővé kell tennie a bejelen- tés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését. A biztosító szol- gáltatási kötelzettsége nem áll be, ha a biztosított a biztosítási ese- ményt határidőben a biztosítónak nem jelenti be, a szükséges felvi- lágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítás tartalmának ellenőr- zését nem teszi lehetővé, és emiatt a biztosító szolgáltatási kötele- zettsége szempontjából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik. A biztosítási esemény bekövetkezése (észlelése) után a biztosított vagyon- tárgy állapotában a biztosított (szerződő) a kárfelvételi eljárás megindulá- sáig, de legfeljebb a bejelentéstől számított 5 munkanapon belül csak a kárenyhítéshez szükséges mértékig változtathat.
A kár bejelentését követően a biztosító 5 munkanapon belül megkezdi a kár rendezését. Felméri a biztosított vagyontárgyban (növénykultúrában) keletkezett kárt az adatközléskor, vagy a biztosító általi adatjavítást köve- tően megadott adatok (biztosított növény, hozam, egységár, terület) figye- lembevételével.
Amennyiben a növénykultúra betakarítása, újravetése, illetve újra- palántázása a kárbejelentéstől számított öt munkanapon belül elen- gedhetetlen, úgy a biztosított területeken a károsodás mértékének megállapítása érdekében mintatereket kell hagyni. Mintaterek hiá- nyában amennyiben a biztosító szolgáltatási kötelezettsége szem- pontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a biztosí- tó szolgáltatási kötelezettsége nem áll be.
A biztosító a károsodott növénykultúra üzemi szintű hozamának megálla- pításához kérheti a biztosított MÁK-hoz benyújtott, végleges „Egységes Kérelmét”, illetve annak az érintett növénykultúrára vonatkozó MEPAR blokkazonosítóit és terület adatait tartalmazó, továbbá a termesztett nö- vénykultúrákat összesítő oldalait.
A biztosító a kárrendezéskor a szolgáltatási összeget a biztosított Mkk. tv. szerinti, Egységes Kérelem alapján számított „referenciaho- zama” szerint állapítja meg.
A biztosított és károsodott növény betakarítása előtt, vagy ha a kár mérté- ke már egyértelmű (pl. kipusztulásos károk, totálkárok), a biztosító helyszí- ni területszemle során meghatározza a szemle(ék) során károsodottnak ítélt területeken a kár mértékét, és káraktát készít.
A káraktának tartalmaznia kell:
a. a biztosított nevét, lakcímét, székhelyét, ügyfélazonosítóját;
b. a károsodott növénykultúra nevét;
c. a károsodott növénykultúra üzemi szintű területének nagyságát;
d. a károsodott növénykultúra biztosítási értékét hektáronként;
e. a kárt vagy károkat okozó biztosítási eseményt vagy biztosítási esemé- nyeket;
f. a hozamcsökkenés becsült mértékét és forintosított értékét;
g. a biztosítási esemény Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer sze- rinti azonosító helyét, blokkazonosító szerint;
h. a károsodott terület nagyságát;
i. a kifizetett kártérítés összegét és
j. jégesőkár és tavaszifagykár esetén a károsodott növénykultúráról ké- szült digitális képi bizonyítékot.
A biztosítási szerződés szerint a biztosító csak abban az esetben nyújt biz- tosítási szolgáltatást, ha a biztosítási eseményt kiváltó:
– tűz esetén a tűzeset bekövetkezésének a tényét a tűzeset helye szerint illetékes hatóság igazolja;
– Mkk. tv. szerinti jégeső és tavaszifagykár bekövetkezését a bizto- sító szakértője a káraktában (a 12. j. pont szerinti módon) igazol- ja, amely igazolást ellenkező bizonyítás erejéig elfogadottnak kell tekinteni;
– egyéb biztosítási esemény vonatkozásában a kedvezőtlen időjárási je- lenség bekövetkeztét az Országos Meteorológiai Szolgálat a rendelke- zésére álló adatok alapján vagy külön eljárásban igazolja, indokolt eset- ben az Országos Vízügyi Főigazgatóság, valamint az illetékes megyei kormányhivatal bevonásával.
Az igazolások biztosítóhoz történő benyújtásának határideje októ- ber 31. A határidő elmusztásából adódó hátrányos következmények (különösen, de nem kizárólagosan a biztosítási díjtámogatást értin- tő hátrányos következmények) a szerződőt (biztosítottat) terhelik, azért a biztosító nem vállal felelősséget.
A biztosító vagy a szerződő/biztosított kezdeményezheti további szemlék (közbülső szemle) tartását a károsodott területen, ha úgy ítéli meg, hogy a kárrendezés szempontjából lényeges körülmények változtak meg (pl. a ká- rosodott terület nagysága változott, kockázaton kívüli károk jelentek meg a károsodott területen, a szemle időpontjában nem volt egyértelmű a ká- rosodás).
A biztosítási szolgáltatás nem haladhatja meg a biztosítási összeget. A biz- tosító a biztosítási szolgáltatásból minden esetben levonja a VÁSZF XI. fe- jezet (6) bekezdésében felsorolt tételeket (önrész, maradvány, máshonnan megtérülő összeg, díjtartozás.
Amennyiben a biztosított az ajánlat megtételekor a „Területi részle- tezőn” nem járult hozzá az automatikus adatjavításhoz, akkor a biz- tosítónak vizsgálnia kell a biztosított terület „Egységes Kérelem” szerinti azonosíthatóságát, az azokban szereplő területek arányát.
– Amennyiben az adatközlőn nem szerepel az „Egységes Kérelem- ben” az adott növénykultúrához tartozó teljes terület és a káro- sodott MEPAR blokkazonosító nem rendelhető egyértelműen egy, az „Egységes Kérelemben” szereplő MEPAR blokkazonosító- hoz, akkor a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll fent.
– Amennyiben az adott növénykultúra esetében az adatközlőn sze- replő MEPAR blokkazonosító területe nem éri el az „Egységes Kérelemben” szereplő azonos jelű vagy egyértelműen hozzáren- delhető blokk méretét, akkor az eltérés arányának megfelelően a biztosító aránylagos biztosítási szolgáltatás alkalmazására jo- gosult.
A biztosítási szerződésből eredő igények – eltérően a Polgári tör- vénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) szabályozott öt (5) éves általános elévülési időtől – egy (1) év alatt évülnek el. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a biztosítási szerződésből eredő igény esedékessé válik.
11.2. A szolgáltatás meghatározása
Kárbejelentést követően a biztosító állományszemlét végez a bizto- sítási eseménykövetkeztében károsodott növénykultúra üzemi szin- tű területén.
A szemlén el kell dönteni, hogy a kockázati kár következtében a ká- rosodott növénykultúra az adott elvárható agrotechnológia mellett
– továbbtermeszthető, ebben az esetben súlycsökkenési kárként kell lefolytatni a kárbesclési eljárást;
– nem termeszthető tovább, ebben az esetben vizsgálni kell, hogy a károsodott növénykultúra területe azonos vagy más növénnyel újrahasznosítható e.
– Ha újrahasznosítható akkor állománykipusztulásos kárként kell lefolytatni a kárbecslési eljárást;
– Ha nem hasznosítható újra a károsodott terület akkor súly- csökkenési kárként kell lefolytatni a kárbecslési eljárást.
A biztosító súlycsökkenéses kárnak tekinti a károsodott növénykul- túrában a biztosítási esemény következtében hozamcsökkenésben megnyilvánuló károkat. A szemlén a kárszakértő a kockázati károk következéményét méri fel. Amikor a termés becsülhetővé válik meg- állapításra kerül az üzemi szintű talált hozam. A talált hozam a szemle időpontjában, az általánosan elérhető agrotechnikával beta- karítható hozam. A talált hozam meghatározásánál a Biztosító nem veszi figyelembe a biztosítási eseményeken kívüli események ho- zamcsökkentő hatását. Súlycsökkenéses károk esetén növénykultú- ránként az üzemi szintű összesített talált hozam kerül összevetésre az üzemi szintű, összesített tervezett hozammal (jelen feltétel értel- mében Mkk. tv. szerinti referenciahozam). Súlycsökkenéses kár ese- tében a biztosító akkor szolgáltat, ha a talált hozam kevesebb, mint az referencia hozam 70%-a, azaz: az üzemi szintű talált hozam (t) és üzemi szintű tervezett hozam (t) hányadosa kisebb, mint 0,7.
A biztosító szolgáltatási kötelezettsége kizárólag az adatközlőn sze- replő, biztosított területekre vonatkozik. A kárbecslés táblaszinten történik. A biztosító a 7. pontban szerplő önrészeket és kárküszöbö- ket alkalmazza.
A szolgáltatás mértéke jégesőkár, viharkár, tűzkár esetében (eléréses önrész feletti károk):
A szolgáltatás mértéke (Ft) = Σ károsodott táblák ((1-(táblánkénti ta- lált hozam (t)/tervezett nozam (t))) x a károsodott tábla biztosítási összege (Ft)) x 0,9
A szolgáltatás mértéke aszálykár, tavaszi fagykár, őszi fagykár, téli fagykár (ültetvényekben) esetében (abszolút önrész feletti károk): A szolgáltatás mértéke (Ft)= (((1-Σ táblánkénti talált hozam (t)/ter- vezett hozam (t)) x a biztosított növény biztosítási összege (Ft)) – (a biztosított növény biztosítási összege X 0,5)) x 0,9
A szolgáltatás mértéke felhőszakadáskár, mezőgazdasági árvízkár esetében (kárküszöbb feletti károk):
Táblánkénti szolgáltatás mértéke (Ft) = a kárt szenvedett tábla terü- lete (ha) x a biztosított növény biztosítási összege hektáronként (Ft/ha)
11.2.2. Állománykipusztulásos károk
A biztosító állománykipusztulásos kárnak tekinti a biztosítási ese- mény következtében előálló, a károsodott tábla figyelembevételével a tőállomány 50%-át meghaladó mértékű kipusztulásával járó ká- rokat amennyiben a károsodott terület újrahasznosítható. Állomány- kipusztálásos károk esetén növénykultúránként az üzemi szintű terü- let kerül összevetésre az állománykipusztálással érintett területek összegével. Állománykipusztulásos kár esetén a biztosító akkor szol- gáltat, ha az állománykipusztulással érintett terület nagyobb, mint az üzemi szintű terület 30%-a, azaz az üzemi szintű állományveszteség (ha) és üzemi szintű terület (ha) hányadosa nagyobb, mint 0,3.
A szolgáltatás mértéke
állománykipusztulásos károk: téli fagykár (szántóföldi növények ese- tében), jégkár és viharkár (homokveréskár):
Táblánkénti szolgáltatás mértéke (Ft) = az állománykipusztulásos kárt szenvedett tábla biztosítási összege (Ft) x 0,3
11.3. Mintaterek méretének meghatározása:
A tábla több pontján összességében 50 ha-ig minimum 4 mintatér, 50 ha felett minimum 6 mintatér szükséges, továbbá a mintaterek minimális mérete 6x10 méter kell legyen. A mintatereket a táblán egyenletesen kell kijelölni, a reprezentativitás figyelembevételével.
Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a jelen különös szerződési feltétel az előző GB443 jelű Gazda Biztosítási Csomag – „C” Típusú Növénybiz- tosítás Különös Szerződési Feltételeitől, valamint a korábban alkal- mazott szerződési gyakorlattól több ponton eltér.
Ezeket az eltéréseket, valamint a biztosító mentesülésének, a bizto-
sító szolgáltatása korlátozásának feltételeit és a biztosítási szerző- désben alkalmazott kizárásokat az általános szerződési feltétel fi- gyelemfelhívó módon, félkövér betűtípussal tartalmazza.
Tájékoztatjuk továbbá, hogy jelen különös szerződési feltétel az előző GB443 jelű Gazda Biztosítási Csomag – „C” Típusú Növénybiz- tosítás Különös Szerződési Feltételeitől az alábbiakban tér el lénye- gesen:
– A várakozási idő 5 napról 10 napra változott (3. pont) és a koc- kázatviselési időpontok több alpontban pontosításra kerültek.
– A káresemények (4. pont) meghatározásai pontosításra kerültek, azok több alpontban megváltoztak.
– A kizárások (5. pont) megváltoztak, különösen jég, vihar és fel- hőszakadás biztosítási események esetén.
– A referenciahozam alkalmazásának módja (6. pont) pontosításra került.
– A kármentességi kedvezmények kezelésének módja és a díjnem- fizetés esetére vonatkozó szabályozás megváltozott (8. pont).
– A változásbejelentési kötelezettség kibővült (9. pont).
– Az adatközlés szabályai megváltoztak (10. pont).
– A biztosító szolgáltatásának szabályzása (11. pont) több helyen, jelentősen megváltozott, különösen a kárbejelentés határideje, a mintaterek alkalmazása és a szolgáltatás meghatározása esetében.
Az OTP Csoport partnere
GB444 JELŰ GAZDA BIZTOSÍTÁSI CSOMAG – NÖVÉNYBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ
A Groupama Biztosító Zrt. (továbbiakban biztosító) a szerződési feltételek rendelkezéseinek megfelelően biztosítási szolgáltatást teljesít a biztosítási szerződésben megnevezett biztosított részére. A biztosító szolgáltatási kö- telezettsége a biztosítási szerződés szerinti biztosítási események bekövet- kezése miatt a biztosítási szerződésben, annak ajánlatában, adatközlőiben meghatározott helyen, meghatározott növényi kultúrában keletkezett tűz- kár, jégesőkár, téli fagykár, viharkár, egyedi károk megtérítésére vonatkozik. A szerződő az adatközlőn szabadon választhat a lehetséges kockázatok közül (tűz, jég, téli fagy, vihar, kiegészítő jég, kiegészítő vihar, egyedi) nö- vényi kultúráinak biztosítási védelmére. Kiegészítő jég és kiegészítő vihar- kockázat kizárólag államilag díjtámogatott szerződések (GB441, GB442 vagy GB443 módozat) megkötése esetén választható.
Jelen különös szerződési feltételben nem szabályozott kérdésekre a Vagyonbiztosítás Általános Szerződési Feltételei és Ügyféltájékozta- tó (továbbiakban VÁSZF) rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha a jelen különös szerződési feltételek a VÁSZF rendelkezéseitől eltérnek, akkor a jelen különös szerződési feltételekben foglaltak az irány- adók. Kérjük, olvassa el figyelmesen a VÁSZF rendelkezéseit is!
1. A biztosított vagyontárgyak
A jelen különös szerződési feltételek szerint biztosított vagyontárgynak mi- nősül a biztosított tulajdonában vagy kezelésében álló, illetve az általa bé- relt vagy haszonbérelt:
– földterületen lévő és a biztosítási adatközlőn meghatározott szabadföl- di, lábon álló növénykultúra (ha);
– a biztosítási adatközlőn meghatározott 10 hektár vagy annál nagyobb erdő lábon álló faállománya (erdészeti hatósági nyilvántartásban: erdő), vagy legalább ugyanekkora erdősítés (erdészeti hatósági nyilvántartás- ban: erdősítés) haszonnövényzete.
A biztosítás szempontjából erdőnek kell tekinteni azt a földrészletet, amely az ingatlan-nyilvántartásban erdőként van nyilvántartva. Erdősítésnek kell tekinteni azt a földrészletet, amely az ingatlan-nyilvántartásban erdőként van nyilvántartva és az Erdőfelügyelet által jóváhagyott erdőtervvel rendel- kezik.
A biztosításnak ki kell terjednie a szerződő/biztosított tulajdonában vagy kezelésében álló, illetve az általa bérelt vagy haszonbérelt növénykultúra teljes területére.
A biztosítási ajánlat mellékletét képező adatközlőn megjelölt terület, amely Magyarországon helyezkedik el, és amelyet a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerrel (MEPAR) határoznak meg.
A biztosító a szerződés kockázatviselésének kezdő időpontjától vagy a szerződés módosításától számítva 10 napos várakozási időt köt ki, a várakozási idő alatt bekövetkező károkra a biztosító biztosítási szolgáltatást nem teljesít.
A kockázatviselési időszak nem lehet több mint a biztosított növény „ve- getációs ideje”, amely a keléstől (palántázástól, telepítéstől) betakarí- tásig (a technológia érettség állapotát követő 10. napig) tart, azon- ban az alábbikban ettől eltérően alakul:
3.1.1. A kockázatviselési időszak kezdete:
– gabonák esetén a „szögállapot” elérése;
– káposztarepce esetén a legalább 8 leveles állapot;
– ültetvények esetén a tisztuló hullás befejeződése;
– szőlő esetén a termésképződés kezdete.
Abban az esetben, ha egy növénykultúrán vegyszeres érésszabályo- zást végeznek, a biztosító kockázatviselése a kezelést követő 10. na- pon megszűnik.
3.2.1. A kockázatviselési időszak kezdete:
– őszi gabonák esetén a technológiailag elvárható tőszám esetén a bokrosodástól;
– őszi káposztarepce esetén a technológiailag elvárható tőszám megléte és legalább 8 leveles állapot (rozettás állapot);
3.2.2. A kockázatviselési időszak vége: tárgyév március 31. napja
3.3.1. A kockázatviselési időszak kezdete:
– Szántóföldi növényeknél a virágzás kezdete.
– Kertészeti kultúrák esetén az érés kezdete.
Abban az esetben, ha egy növénykultúrán vegyszeres érésszabályo- zást végeztek, a biztosító kockázatviselése a kezelést követő 10. na- pon megszűnik.
Egyedi kockázat esetén az ajánlat mellékletét képező záradékban kell fel- tüntetni a kockázatviselés kezdetének és végének pontos időpontjait.
A tűz olyan anyagi változásokkal együtt járó oxidációs folyamat, amely a gyulladási hőmérséklet hatására alakul ki öntáplálóan és terjedőképesen hő-, láng-, fény- és füsthatás kíséretében. A biztosító megtéríti azokat a tűz következtében bekövetkezett károkat, amelyek:
– a növények termésének súlycsökkenésében;
– az erdők faállományának súlycsökkenésében;
– az erdősítések faállományában keletkeznek.
Jégeső: szilárd halmazállapotú, jégszemcsékből és azok képződményeiből álló csapadék.
Jégesőkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a jégeső miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozam- csökkenést okoz.
4.3.1. Állománykipusztulásos jégesőkár
A növények tőállományának jégverés következtében előálló, olyan mértékű kipusztulása, amely szükségessé teszi a kiszántást, illetve a terület újrahasznosítását.
4.3.2. Súlycsökkenési jégesőkár
A növények termésében jégverés következtében keletkezett, súly- csökkenésben megnyilvánuló termésveszteség.
Az őszi kalászosok, az őszi takarmánykeverékek, valamint az őszi káposz- tarepce és mák tőállományának a téli fagy következtében előálló, oly mér- tékű pusztulása, amely a károsodott terület újrahasznosítását teszi szüksé- gessé.
A biztosítás szempontjából újrahasznosításnak minősül a kiszántás, felülve- tés, azonos vagy más növénnyel történő újrahasznosítás.
Az a legalább 20 m/s (az OMSZ által igazolt) sebességű szél (a továbbiak- ban: vihar) következtében előálló termésveszteség, amely a következőkben nyilvánul meg:
– termésleverésben
– és a hajtásrendszer olyan sérülései melyek következtében a termés be- takaríthatatlanná válik.
Egyedi kockázat esetén az ajánlat mellékletét képező záradékban kell rög- zíteni a biztosítási esemény meghatározását.
5. A biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockázatok
A VÁSZF-ben meghatározott kizárásokon túlmenően a biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki:
– a kettős hasznosítású növények biztosításba be nem vont iker- vagy társtermésében keletkezett károkra;
– a minőségi károkra: termés beltartalmi (pl: cukor-, olaj-, fehérje- tartalom, csíraképesség stb.) értékvesztésében vagy értékesítési nehézségekben megnyilvánuló károkra;
– másodlagos károkra (pl: kockázati kár következtében fellépő nö- vényegészségügyi fertőzések, veszteségek).
Továbbá biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockázatok:
5.1. Tűzkárok esetén
– az erdősítés haszonnövényzetében keletkezett minőségi károkra (minőségi kárnak tekintendő az a kár, amely nem vezet a nö- vényzet pusztulásához);
– erdők tűzkárainál a fejlődési veszteségekre;
– az erdőben bekövetkező esztétikai károkra;
– ültetvényekben a gyomnövénnyel vagy termesztő berendezéssel terjedő károkra.
5.2. Jégkárok esetén
– a magjáért, gyümölcséért, gumójáért termelt növények mellék- termékeiben (pl. szalma) keletkezett károkra;
– a gyümölcsök hajtásrendszerében és a törzsben keletkezett ká- rokra;
– ha a jégverés mechanikai hatásán kívüli egyéb következményes károk keletkeznek (fagyhatás).
5.3. Téli fagykárok esetén
– a téli fagykár következtében bekövetkező súlycsökkenési ká- rokra.
5.4. Viharkárok esetén
– a kalászosok lenyaklásában megnyilvánuló károkra;
– napraforgó és kukorica esetében a megdőlésből eredő károkra;
– a kártevők, kórokozók károsításaira;
– ha a biztosított repce és kalászos növénykultúra a vihar követ- keztében megdől és betakaríthatatlanná válik;
– mák esetén a homokverés és a növényzet talajból történő elfújá- sára nem vonatkozik a biztosítás.
5.5. Egyedi károk esetén
Az ajánlat mellékletét képező záradékban kell rögzíteni a kizárt koc- kázatok körének meghatározását.
6. A biztosítási összeg, fedezetfeltöltés
A biztosítási összeg a növénykultúra biztosított termésének valóságos érté- ke. A biztosítási összeg a díjszámítás alapja.
A biztosítási összeg növényenkénti meghatározásához szükséges a biztosí- tani kívánt növény termésátlaga, a termés egységára és a biztosítás alá vont terület nagysága. A biztosítási összeget minden biztosítási évben meg kell határozni. A biztosító helytállása és teljesítési kötelezettsége biztosítási idő- szakonként maximum az adott évre meghatározott biztosítási összeg ere- jéig áll fenn. Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken. A biztosító a szerződő részére fedezetfeltölté- si jogot nem biztosít.
Jelen szerződés keretében értékkövetésre (indexálásra) nincs lehetőség.
A biztosítási összeg meghatározása szántóföldi növények és kertészeti kul- túrák esetén tűz, jég, téli fagy, vihar, egyedi kockázatokra vonatkozóan: Biztosítási összeg = hozam (t/ha) x egységár (Ft/t) x biztosított terület (ha).
– Hozam: a biztosítani kívánt növénykultúra biztosított területének 1 hek- tárra (ha) eső, tárgyévre meghatározott termésátlaga.
– Egységár: a biztosítani kívánt növénykultúra tárgyévre meghatározott hozamának tonnánkénti egységára forintban.
– Biztosított terület: a biztosítani kívánt növénykultúra teljes vetésterü- letének nagysága hektárban.
A biztosítani kívánt növénykultúra hozamára, egységárára és a biztosított vetésterületre a szerződő tesz javaslatot szerződéskötéskor, szerződésmó- dosításkor vagy határozatlan tartamú szerződések esetén szerződésmódo- sításként éves adatközléskor.
A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy értékét. A biztosított érdek értékét meghaladó részben (túlbiztosí- tás) a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis, és a díjat megfelelően le kell szállítani (túlbiztosítás tilalma). Túlbiztosítás ese- tén a szerződő jogosult a vagyontárgyra megfizetett biztosítási díj és a kárszakértő által megállapított, kár nélküli talált hozam alapján számított biztosítási díj különbözetének visszatérítésére.
Kiegészítő jég és vihar fedezet esetén a biztosított növény hozamát a szerződő az elmúlt 3-5 év hozamadatai alapján a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 2.§ 26-27-28. pontjai, illetve a VP3- 17.1.1-16. számú pályázati felhvás 1. számú melléklete szerint hatá- rozza meg:
Referencia-időszak: tárgyévet megelőző ötéves időszak; Referenciahozam: a termelő által a referencia-időszakban elért ho- zamok számtani átlaga. Amennyiben a termelő az adott növénykul- túrára valamelyik évben nem rendelkezik saját hozamadattal, akkor abban az évben a saját hozamadat helyett a megyei, illetve – annak hiányában – az országos átlaghozamot kell figyelembe venni a refe- renciahozam kiszámításánál.
A biztosító a biztosítási adatközlőn jelölve lehetőséget nyújt a szer- ződő számára a referencia hozamnál magasabb, technológiailag el- érhető, tervezett hozam biztosítására is.
Kiegészítő jég és/vagy vihar biztosítás kizárólag egyazon növénykul- túra vonatkozásában a
– GB441 jelű Gazda Biztosítási Csomag – „A” típusú Növénybiztosí- tás vagy
– GB442 jelű Gazda Biztosítási Csomag – „B” típusú Növénybiztosí- tás jég és/vagy viharbiztosítása;
– GB443 jelű Gazda Biztosítási Csomag – „C” típusú Növénybiztosí- tás jég és/vagy vihar biztosítása mellé köthető kiegészítő fede- zetként.
A fentiektől eltérő kiegésztő jég és/vagy vihar biztosítás semmis.
A biztosítási összeg meghatározása erdősítések és erdők tűzkocká- zata esetén:
Erdősítések: Biztosítási összeg = szakmailag indokolt és igazolt költségek (Ft/ha) x biztosított terület (ha).
Erdők: A biztosítási összeg fafajonkénti meghatározásához szükséges a biztosítani kívánt erdő 1 ha-ra eső fafajonkénti élőfa készlete (m3), a lá-
bonálló fa egységára és a biztosított erdőből az egyes fafajokra eső erdő nagysága (ha). A biztosítás szempontjából fafajoknak tekintendők az örök- zöld (fenyők) és lombhullatók csoportjai.
Erdők biztosítási összege = [örökzöldek fatömeg (m3/ha) x egységár (Ft/m3) x biztosított terület (ha)] + [lombhullatók fatömeg (m3/ha) x egységár (Ft/m3) x biztosított terület (ha)].
7. Az önrészesedés, kártérítési limit
Súlycsökkenéses károk
Jégesőkár, viharkár, tűzkár esetében a biztosító 5%-os eléréses és 10%-os levonásos önrészt alkalmaz.
A biztosító súlycsökkenéses kárnak tekinti a károsodott növénykul- túrában a biztosítási esemény következtében hozamcsökkenésben megnyilvánuló károkat.
Téli fagykár, és állománykipusztulásos jégkár esetén a biztosító 70%- os levonásos önrészt alkalmaz.
A biztosító állománykipusztulásos kárnak tekinti a biztosítási ese- mény következtében előálló, a károsodott területen a tőállomány olyan mértékű kipusztulásával járó kárt, amely szükségessé teszi a ki- szántást, illetve a terület újrahasznosítását.
A biztosítás szempontjából levonásos önrésznek kell tekinteni a kártérítés szá- zalékában meghatározott összeget, melyet minden esetben le kell vonni a biz- tosítási szolgáltatásból. Pl. 10%-os levonásos önrész: 8%-os kár esetén a biz- tosítási szolgáltatás 7,2%, 15%-os kár esetén a biztosítási szolgáltatás 13,5%. A biztosítás szempontjából eléréses önrésznek kell tekinteni azt a biztosí- tási összeg százalékában meghatározott összeget, melyet csak abban az esetben kell levonni a biztosítási szolgáltatásból, ha a kár nem éri el az ön- rész összegét. Abban az esetben, ha a kár meghaladja az önrészt, akkor az önrész levonására nem kerül sor és a teljes biztosítási szolgáltatás kifizetés- re kerül. Pl. 10%-os eléréses önrész: 8%-os kár esetén a biztosítási szol- gáltatás 0%, 15%-os kár esetén a biztosítási szolgáltatás 15%.
Díjtámogatott termékek kiegészítő jég és viharbiztosításai esetén a szolgáltatás felső határa a károsodott növénykultúra biztosítási összegének 30%-a.
A biztosítási díj a biztosított növénykultúrára és a 4. fejezetben felsorolt biz- tosítási eseményekre vonatkozó egységes díjtétel, valamint a 6. fejezetben meghatározottak szerint számított biztosítási összeg szorzata. A biztosítás díját mindig egy biztosítási időszakra kell megfizetni függetlenül a szerző- déskötés időpontjától, a kockázatviselési időszak hosszától vagy az éves szerződésmódosítás időpontjától.
A biztosítási adatközlőn nem díjazott kockázatok, azaz nulla díjté- tellel (0,00 %) megjelölt kockázatok esetében a biztosító fedezetet nem vállal, azokra a biztosítási szerződés nem vonatkozik, így ezen kockázatokra a biztosítónak szolgáltatási kötelezettsége nincsen.
A biztosítási díjból teljes kármentesség esetén kármentességi en- gedmény adható.
A kármentességi engedmény a biztosítottnak a tárgyi termelési évre vonatkozó valamennyi növénybiztosítási szerződésére együttesen vonatkozik azok mértékétől függetlenül. Biztosítási szolgáltatás ese- tén a biztosított valamennyi növénybiztosítási szerződésének kár- mentességi engedménye egyidejűleg törlésre kerül és a kármentes- ségi engedmények együttes összegét a biztosító a biztosítási szolgál- tatási összegből levonja, így csökkentve azt.
A biztosítási szerződés egyszeri díjas. A biztosítás díját a szerződés létrejöt- tekor kell megfizetni, amennyiben a szerződésben (ajánlaton) a felek erről másképpen nem rendelkeztek.
A biztosítási díj esedékességétől számított 30. nap elteltével a bizto- sítási szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított díjhalasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. Ha az esedékes díj- nak csak egy részét fizették meg, a szerződes a befizetett díjjal ará- nyos időtartamra marad fenn.
Határozatlan időre kötött szerződés esetén a második és további biztosítá- si évekre vonatkozó számlák összegszerűségét a biztosító az előző biztosí- tási év biztosítási összegének figyelembevételével készíti (előlegszámla). A szerződő éves szerződésmódosítását követően a biztosító a szerződés díját az éves adatközlésnek megfelelően aktualizálja és (ha szükséges) mó- dosító számlát készít.
9. A biztosított és a szerződő közlési és változásbejelentési kötelezettsége
A biztosított/szerződő köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani a bizto- sító kockázatvállalása szempontjából jelentős okiratokat, dokumentációkat, szerződéseket és hatósági határozatokat.
Szerződéskötéskor, illetve szerződésmódosításkor a szerződő az adatközlő lap kitöltésével, írásban köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani az alábbi adatokat:
– a biztosítani kívánt növénykultúra faját;
– a biztosított növénykultúra tárgyévi hozamának egységárát;
– a biztosítani kívánt növénykultúra vetésterületét;
– a biztosítani kívánt növénykultúra terményének hozamát.
Az adatközléssel együtt a terület azonosításához szükséges dokumentumot (MEPAR azonosító) is a biztosító rendelkezésére kell bocsátani.
Az egységár meghatározásánál a szerződőnek figyelembe kell vennie az ak- tuális piaci, tőzsdei, hatósági és szerződéses árakat. Ha ajánlat megtétele- kor vagy szerződésmódosításkor a szerződő az adatokat nem vagy nem megfelelően veszi figyelembe, akkor a biztosító jogosult az ajánlat vagy a szerződésmódosítás elutasítására.
A szerződés megkötését, illetve az éves szerződésmódosítást (adatközlést) követően az egységár a kockázatviselési időszakot magába foglaló biztosí- tási időszak végéig nem módosítható.
9.2. A változásbejelentési kötelezettség
A biztosított/szerződő a biztosítási szerződés fennállása alatt köteles a tu- domásszerzéstől számított 8 napon belül írásban bejelenteni a lényeges kö- rülmények változását. A biztosító különösen az alábbi körülményeket te- kinti lényegesnek a VÁSZF XIII. pontjának (2) bekezdésben felsorolt esete- ken túl:
– a szerződő/biztosított lakhelyének vagy székhelyének a megváltozása;
– a biztosított által a biztosítónak bejelentett tevékenységének megválto- zása, tevékenységi engedélyének megszűnése;
– a biztosított növénykultúra tulajdonosának, bérlőjének vagy haszonbér- lőjének megváltozása.
A szerződőnek/biztosítottnak minden egyéb, lényegesnek tekinthető körül- mény változását is be kell jelentenie a biztosítónak a tudomásszerzéstől szá- mított 8 napon belül.
A biztosító – előzetes értesítést követően – jogosult a helyszínen ellenőriz- ni a kockázati viszonyokat és a biztosított/szerződő által szolgáltatott ada- tok helyességét.
10. A biztosítási szerződés módosítása
A biztosítási szerződés a vetésterület nagyságára, illetve a biztosított nö- vénykultúra fajára, valamint hozamadataira és egységárára vonatkozó mó- dosítása a biztosítási időszak első napjára visszamenőleges hatályú.
Ha a szerződésmódosítás a biztosított területeket is érinti, akkor a terület azonosításához szükséges dokumentumokat (MEPAR azonosító) is tartal- maznia kell a szerződésmódosításnak.
Ha a vetésterület, a biztosított növénykultúra, a hozamadatok vagy az egy- ségár módosításában a felek kölcsönösen megállapodnak, akkor annak kö- vetkeztében a biztosítási összeg is megváltozik, valamint biztosítási díjtétel is módosulhat. A biztosítási összeg és díjtétel változására tekintettel pedig a biztosítási díj is változhat.
Szerződéskötésre, éves adatközlésre vagy szerződésmódosításra minden biztosítási időszakban július 15-ig van lehetőség.
A díjtámogatott termékek (GB441 jelű Gazda Biztosítási Csomag –
„A” típusú Növénybiztosítás, GB442 jelű Gazda Biztosítási Csomag –
„B” típusú Növénybiztosítás, GB443 jelű Gazda Biztosítási Csomag –
„C” típusú) és a kiegészítő jég és kiegészítő vihar biztosítások növé- nyenkénti területadatainak mindig meg kell egyeznie ezért a bizto- sító a kiegészítő biztosítások területadatait mindig a támogatott ter- mékek területadatainak megfelelően módosítja, ami a biztosítási összeg, illetve a biztosítási díj változásával járhat.
A jelen pont szerinti szerződésmódosítás esetén, a szerződő a mó- dosított adatokat tartalmazó kötvény kézhezvételét követő 15 na- pon belül jogosult a szerződésmódosítástól írásbeli nyilatkozatával elállni, ellenkező esetben a módosítás a szerződő részéről elfoga- dottnak minősül. A szerződő elálló nyilatkozata esetén a szerződés a fentiek szerinti módosítást megelőző tartalommal él, továbbá a biztosító adatmódosítási felelőssége megszűnik, a szerződés adatai- nak pontatlanságából eredő hátrányos következmények (különösen, de nem kizárólagosan a biztosítási díjtámogatást érintő következ- mények) a szerződőt (vagy biztosítottat) terhelik.
A biztosítottnak (szerződőnek) a biztosítási eseményt – annak bekö- vetkezése után – haladéktalanul, de legkésőbb az észleléstől számí- tott 2 munkanapon belül be kell jelentenie írásban (e-mail, fax, levél) a biztosítónak, a szükséges felvilágosításokat meg kell adnia, és lehetővé kell tennie a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését. A biztosító szolgáltatási kötelzettsége nem áll be, ha a biztosított a biztosítási eseményt határidőben a biztosítónak nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilá- gosítás tartalmának ellenőrzését nem teszi lehetővé, és emiatt a biz- tosító szolgáltatási kötelezettsége szempontjából lényeges körül- mény kideríthetetlenné válik.
A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított vagyontárgy állapo- tában a biztosított (szerződő) a kárfelvételi eljárás megindulásáig, de legfel- jebb a bejelentéstől számított 5 munkanapon belül csak a kárenyhítéshez szükséges mértékig változtathat.
A kárbejelentést követően a biztosító öt munkanapon belül megkezdi a kár rendezését. Felméri a biztosított vagyontárgyban (növénykultúrában) kelet- kezett kárt az adatközléskor megadott adatok (biztosított növény, hozam, egységár, terület) figyelembevételével.
Amennyiben a növénykultúra betakarítása, újravetése, illetve újra- palántázása a kárbejelentéstől számított öt munkanapon belül elen- gedhetetlen, úgy a biztosított területeken a károsodás mértékének megállapítása érdekében mintatereket kell hagyni. Mintaterek hiá- nyában amennyiben a biztosító szolgáltatási kötelezettsége szem- pontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a biztosí- tó szolgáltatási kötelezettsége nem áll be.
Abban az esetben, ha egy olyan határozatlan idejű szerződésre érkezik kár- bejelentés, ahol az aktuális biztosítási időszakra vonatkozó szerződésmó- dosítás nem történt meg, akkor a kárfelmérést az utolsó adatközlés/szerző- désmódosítás adatai alapján kell elvégezni a következők figyelembevéte- lével:
– kárfelvétel csak olyan növénykultúrára vonatkozhat, mely szerepel az utolsó érvényes adatközlésen/szerződésmódosításban;
– a kárbecslésnél az utolsó érvényes adatközlésen/szerződésmódosítás- ban megadott hozam és egységáradatok vehetők figyelembe;
– a biztosítási szolgáltatás meghatározásakor figyelembe kell venni a ká- rosodott növénykultúra káresemény időpontjában aktuális vetésterüle- tét és az utolsó adatközlés/szerződésmódosításkor megadott vetésterü- letét. Ha a károsodott növény aktuális vetésterülete nagyobb, mint az utolsó érvényes adatközléskor/szerződésmódosításkor megadott vetés- terület, akkor a biztosítási szolgáltatást az aránylagos kártérítés elvei szerint csökkenteni kell. Az aktuális vetésterület meghatározásakor a biztosított, mint jogszerű földhasználó által művelt területek vehetőek figyelembe (irányadó a biztosított Egységes Kérelme).
Együttesen bekövetkező káresemények esetén az eljárás a következő:
Meg kell határozni minden biztosítási esemény okozta hozamveszteséget
úgy, hogy az előzőleg számított hozamveszteséggel csökkenteni kell a kö- vetkező biztosítási eseményre vonatkozó biztosított hozamot. A biztosítási eseményeket a következő sorrendben kell számításba venni: tűz, téli fagy, jég, vihar.
A biztosítási szerződésből eredő igények – eltérően a Polgári tör- vénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) szabályozott öt (5) éves általános elévülési időtől – egy (1) év alatt évülnek el. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a biztosítási szerző- désből eredő igény esedékessé válik.
11.2. A szolgáltatás meghatározása
Kárbejelentést követően a Biztosító állományszemlét végez a biztosítási eseménykövetkeztében károsodott növénykultúra károsodottnak bejelen- tett területén.
A szemlén el kell dönteni, hogy a kockázati kár következtében a károsodott növénykultúra a károsodott területen az adott elvárható agrotechnológia mellett
– továbbtermeszthető, ebben az esetben súlycsökkenési kárként kell le- folytatni a kárbecslési eljárást;
– nem termeszthető tovább, ebben az esetben vizsgálni kell, hogy a ká- rosodott növénykultúra területe azonos vagy más növénnyel újrahasz- nosítható-e.
– Ha újrahasznosítható akkor állománykipusztulásos kárként kell le- folytatni a kárbecslési eljárást;
– Ha nem hasznosítható újra a károsodott terület akkor súlycsökkené- si kárként kell lefolytatni a kárbecslési eljárást.
11.2.1. Súlycsökkenéses károkA biztosító súlycsökkenéses kárnak tekinti a károsodott növénykul- túrában a biztosítási esemény következtében hozamcsökkenésben megnyilvánuló károkat. A szemlén a kárszakértő a kockázati károk következményét méri fel. Amikor a termés becsülhetővé válik meg- állapításra kerül a károsodott területen a talált hozam. A talált hozam a szemle időpontjában, az általánosan elérhető agrotechni- kával betakarítható hozam. A talált hozam meghatározásánál a biz- tosító nem veszi figyelembe a biztosítási eseményeken kívüli esemé- nyek hozamcsökkentő hatását. Súlycsökkenéses károk esetén nö- vénykultúránkén a károsodott terület talált hozama kerül összeve- tésre a károsodott területek biztosított hozamával (hozamveszteség térítés).
A biztosító szolgáltatási kötelezettsége kizárólag az adatközlőn sze- replő, biztosított területekre vonatkozik. A kárbecslés a károsodott területekre vonatkozik. A biztosító a 7. pontban szereplő önrészeket és kárküszöböket alkalmazza.
A szolgáltatás mértéke súlycsökkenéses jégesőkár, viharkár és tűzkár esetében (5%-os eléréses önrész feletti károk):
A szolgáltatás mértéke (Ft) = (A biztosított hozam a károsodott te- rületen (t) – A talált hozam a károsodott területen (t)) x a biztosított növény biztosítási egységára (Ft) x 0,9
Kiegészítő jég és viharbiztosítás esetén a szolgáltatás felső határa a károsodott növénykultúra biztosítási összegének 30%-a.
11.2.2. Állománykipusztulásos károk
A biztosító állománykipusztulásos kárnak tekinti a biztosítási ese- mény következtében előálló, a károsodott területen a tőállomány olyan mértékű kipusztulásával járó kárt, amely szükségessé teszi a ki- szántást, illetve a terület újrahasznosítását.
A szolgáltatás mértéke állománykipusztulásos károk, azaz téli fagy- kár és állománykipusztulásos jégkár esetén:
Táblánkénti szolgáltatás mértéke (Ft) = az állománykipusztulásos kárt szenvedett terület biztosítási összege (Ft) x 0,3
A tábla több pontján összességében 50, ha-ig minimum 4 mintatér, 50 ha felett minimum 6 mintatér szükséges, továbbá a mintaterek minimális mérete 6x10 méter kell legyen. A mintatereket a táblán egyenletesen kell kijelölni, a reprezentativitás figyelembevételével.
Az alábbi záradékokban meghatározott szolgáltatásokat külön díjazás elle- nében, nyújtja a biztosító, amennyiben az a biztosítási szerződésben egy- értelműen, egységesen (a biztosítási ajánlaton vagy az adatközlőn és a köt- vényen) is megjelenik.
12.1. Aránylagos kártérítés záradék jég, vihar és tűz kockázatok ese- tére
Súlycsökkenéses károk esetén növénykultúránkén a károsodott terü- let talált hozama kerül összevetésre a kárnélküli talált hozammal (aránylagos térítés).
A biztosító szolgáltatási kötelezettsége kizárólag az adatközlőn sze- replő, biztosított területekre vonatkozik. A kárbecslés a károsodott területekre vonatkozik. A biztosító a 7. pontban szereplő önrészeket és kárküszöböket alkalmazza.
A szolgáltatás mértéke jégesőkár, viharkár, tűzkár esetében (5%-os eléréses önrész feletti károknál):
A szolgáltatás mértéke (Ft)= (A talált hozam a károsodott területen
(t) / A kárnélküli talált hozam a károsodott területen (t)) x a biztosí- tott növény biztosítási összege a károsodott területen (Ft) x 0,9 Díjtámogatott termékek kiegészítő jég és viharbiztosításai esetén a szolgáltatás felső határa a károsodott növénykultúra biztosítási összegének 30%-a.
Amennyiben a káresemény következtében a vonatkozó díjtámoga- tott módozaton a biztosítónak szolgáltatási kötelezettsége van, úgy a jelen záradék alapján járó többletszolgáltatást a biztosító a kiegé- szítő módozaton számlja el.
12.2. Jégeső okozta károk minőségi záradéka
A szolgáltatás mértékének meghatározásakor a károsodott terüle- ten a biztosítási esemény (jégkár) miatt bekövetkezett minőségi ér- tékvesztés százalékos arányát kell figyelembe venni. A biztosító 20%-os abszolút önrészt alkalmaz.
A biztosítási szolgáltatás összege (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t) x kárszázalék (%) – károsodott növény biztosítási összege a károsodott területen x 0,2.
A jégesőkár okozta minőségi kárszázalék megállapítása érdekében a biztosító a következő értékcsökkenési kulcsokat alkalmazza:
– alma, körte: ép gyümölcs 0%-os kár, sérült gyümölcs 35%-os kár, ipari felhasználásra alkalmas gyümölcs 60%-os kár, elenyészett gyümölcs 100%-os kár.
A biztosítás szempontjából „ép” gyümölcsnek kell tekinteni azo- kat a gyümölcsöket, amelyeken a jégverés nem okozott forma- torzulást, a jég okozta sebzések beforrtak és együttes területük nem éri el a 20 mm2. „Sérült” gyümölcsnek kell tekinteni azokat a gyümölcsöket, amelyeken a jégverés 20 mm2-nél nagyobb be- forrt sérüléseket okozott és a sérülések együttes átmérője nem haladja meg a 20 mm-t, a gyümölcs oly mértékben torzult, hogy friss fogyasztásra még alkalmas. „Ipari” felhasználásra alkalmas gyümölcsnek kell tekinteni azt a gyümölcsöt, amely konzerv, lé vagy szeszipari felhasználásra még alkalmas. „Elenyészett” gyü- mölcsnek kell tekinteni azt a gyümölcsöt, amelynek kereskedelmi értéke nincs.
– zöldbab: ép zöldbabhüvely 0%-os kár, ipari felhasználásra alkal- mas zöldbabhüvely 60%-os kár, elenyészett zöldbabhüvely 100%- os kár.
A biztosítás szempontjából „ép” zöldbabhüvelynek kell tekinteni azokat a zöldbabhüvelyeket, amelyeken a jégverés nem okozott formatorzulást, a jég okozta sebzések beforrtak és nem okoznak felületi egyenetlenséget, friss fogyasztásra még alkalmasak.
„Ipari felhasználásra” alkalmas zöldbabhüvelynek kell tekinteni azt a zöldbabhüvelyt, amely konzervipari felhasználásra még al- kalmas. „Elenyészett” zöldbabhüvelynek kell tekinteni azt a zöld- babhüvelyt, melynek kereskedelmi értéke nincs.
– sárgadinnye, görögdinnye, uborka: ép gyümölcs 0%-os kár, sérült gyümölcs 30%-os kár, elenyészett gyümölcs 100%-os kár.
A biztosítás szempontjából „ép” gyümölcsnek kell tekinteni azo- kat a gyümölcsöket, melyeken a jégverés okozta sebzések be- forrtak, a sebzések nagysága nem éri el a gyümölcs felületének 1%-át, és egyetlen sebzés sem nagyobb, mint 1 cm2. „Sérült” gyü- mölcsnek kell tekinteni a friss fogyasztásra alkalmas gyümölcsö- ket, amelyeken a jégverés nem okozott olyan nyílt sérüléseket, melyek következtében rothadásnak indul a gyümölcs. „Elenyé- szett” termésnek kell tekinteni azt a termést, amelynek kereske- delmi értéke nincs.
A hajtásrendszerben okozott károk fejlődési veszteségként kerül- nek elszámolásra. A virágzat sérülései súlycsökkenési veszteség- ként kerülnek elszámolásra.
– paprika, fűszerpaprika: ép termés 0%-os kár, ipari felhasználásra alkalmas termés 60%-os kár, elenyészett termés 100%-os kár.
A biztosítás szempontjából „ép” termésnek kell tekinteni azokat a terméseket, amelyeken a jégverés nem okozott formatorzulást, a jég okozta sebzések beforrtak és nem okoznak felületi egye- netlenséget, friss fogyasztásra, valamint fűszerpaprika előállítás- ra még alkalmasak. „Ipari felhasználásra” alkalmas termésnek kell tekinteni azt a termést, amely konzervipari felhasználásra még alkalmas. „Elenyészett” termésnek kell tekinteni azt a ter- mést, amelynek kereskedelmi értéke nincs.
– őszibarack, kajszi, szilva, meggy, cseresznye: ép gyümölcs 0%-os kár, sérült gyümölcs 40%-os kár, ipari felhasználásra alkalmas gyümölcs 60%-os kár, elenyészett gyümölcs 100%-os kár.
A biztosítás szempontjából „ép” gyümölcsnek kell tekinteni azo- kat a gyümölcsöket, amelyeken a jégverés nem okozott forma- torzulást, a jég okozta sebzések beforrtak és nem okoznak fe- lületi egyenetlenséget, a jégütések következtében a gyümölcs jellegzetes színe nem változott. „Sérült” gyümölcsnek kell tekin- teni azokat a gyümölcsöket, amelyeken a jégverés felületi defor- mációt okozott, de a sebzések beforrtak, és a gyümölcs oly mér- tékben károsodott, hogy friss fogyasztásra még alkalmas. „Ipari felhasználásra” alkalmas gyümölcsnek kell tekinteni azt a gyü- mölcsöt, amely konzerv, lé vagy szeszipari felhasználásra még al- kalmas. „Elenyészett” gyümölcsnek kell tekinteni azt a gyümöl- csöt, amelynek kereskedelmi értéke nincs.
12.3. Viharkár okozta megdőlésből eredő károk záradéka Gabonanövények, napraforgó és kukorica esetében a viharkárok okozta oly mértékű megdőlése mely a növénykultúra betakarítását lehetetlenné teszi a szokásos agrotechnológia alkalmazása mellett. A biztosító 20%-os abszolút önrészt alkalmaz.
A biztosítási szolgáltatás összegét (Ft) = a károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t) x 0,8.
Hozamcsökkenést okozó megdőléses viharkárokat a biztosító súly- csökkenéses kárként kell számolja el.
13. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól
Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a jelen különös szerződési feltétel az előző GB444 jelű Gazda Biztosítási Csomag – Növénybiztosítás Kü- lönös Szerződési Feltételeitől, valamint a korábban alkalmazott szer- ződési gyakorlattól több ponton eltér.
Ezeket az eltéréseket, valamint a biztosító mentesülésének, a bizto- sító szolgáltatása korlátozásának feltételeit és a biztosítási szerző- désben alkalmazott kizárásokat az általános szerződési feltétel fi- gyelemfelhívó módon, félkövér betűtípussal tartalmazza.
Tájékoztatjuk továbbá, hogy jelen különös szerződési feltétel az előző GB444 jelű Gazda Biztosítási Csomag – Növénybiztosítás Külö- nös Szerződési Feltételeitől az alábbiakban tér el lényegesen:
– A várakozási idő 5 napról 10 napra változott (3. pont) és a koc- kázatviselési időpontok több alpontban pontosításra kerültek.
– A káresemények (4. pont) meghatározásai pontosításra kerültek, azok több alpontban megváltoztak.
– A kizárások (5. pont) megváltoztak, különösen jég, vihar biztosí- tási események esetén.
– Meghatározásra került a biztosítási érdek, a túlbiztosítás kezelé- se, a biztosítási összeg (6. pont).
– Megszűnt az abszolút önrész (7. pont).
– A kármentességi kedvezmények kezelésének módja és a díjnem- fizetés esetére vonatkozó szabályozás megváltozott (8. pont).
– A díjtámogatott szerződések mellé kötött kiegészítő szerződések adatkezelése pontosításra került (10. pont)
– A biztosító szolgáltatásának szabályzása (11. pont) több helyen, jelentősen megváltozott, különösen a kárbejelentés határideje, a mintaterek alkalmazása, elévülés, kár mértékének meghatá- rozása.
– A biztosító a külön díj ellenében választható szolgáltatási zára- dékokat vezet be (12. pont).
Az OTP Csoport partnere
GB445 JELŰ GAZDA BIZTOSÍTÁSI CSOMAG ÁLLATBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ
A Groupama Biztosító Zrt. (továbbiakban biztosító) a szerződési feltételek rendelkezéseinek megfelelően biztosítási szolgáltatást teljesít a biztosítási szerződésben megnevezett biztosított részére. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a biztosítási szerződés szerinti biztosítási események bekövetkezése miatt a biztosítási szerződésben, annak ajánlatában, adatközlőiben meghatározott helyen, meghatározott állatállomá- nyokban keletkezett betegség-baleset és elemi károk következtében történő elhullásra, állategészségügyi hatóság által elrendelt zárlat, valamint leölés következményeként jelentkező többletköltségek megtérítésére, valamint egyedi kockázatokra vonatkozik.
A szerződő az adatközlőn szabadon választhat a lehetséges kockázatok közül (költségkiegészítő; elemi kár; betegség-baleset; egyedi) állatállo- mányának biztosítási védelmére.
Jelen különös szerződési feltételben nem szabályozott kérdésekre a Vagyonbiztosítás Általános Szerződési Feltételei és Ügyféltájékoztató (továbbiakban: VÁSZF) rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha a jelen kü- lönös szerződési feltételek a VÁSZF rendelkezéseitől eltérnek, akkor a jelen különös szerződési feltételekben foglaltak az irányadók.
1. A biztosított vagyontárgyak
A jelen különös szerződési feltételek alapján biztosított vagyontárgynak mi- nősül a biztosítási adatközlőn megjelölt kockázatviselési helyen lévő és a biztosítási adatközlőn faj és korcsoport, valamint hasznosítási irány szerint meghatározott darabszámú állat, amelyre a biztosított a hatályos számviteli és állategészségügyi előírásoknak megfelelő állatnyilvántartással rendelkezik. A szerződési feltételek szerint biztosítható állatfajok a szarvasmarha, a juh, a sertés, a ló és a baromfi, valamint egyedi állatok. E biztosítási feltétel sze- rint egyedi állatnak kell tekinteni az előzőkben felsorolt állatfajok speciális fajtáját, hasznosítási irányát, korcsoportját, valamint más állatfajokat.
A biztosító kockázatviselése csak az ajánlattételkor, illetőleg a szer- ződésmódosításkor egészséges állatokra terjed ki.
Növendék és hízóállat vonatkozásában biztosítás csak az egyes biztosítha- tó állatfajok kockázatviselési helyenként biztosítható korcsoportjainak teljes állományára köthető meg.
A tenyészállatok és tenyésznövendékek biztosítása egyedi azonosítás alap- ján, egyedenként történhet, azonban azonos fajtájú, korú, teljesítményű és értékű állatok azonosítási megjelölés nélkül is biztosíthatók. Nem azonosít- ható állatoknak csak a biztosítási időszak alatti legnagyobb (csúcs) állomá- nya biztosítható.
Turnusos állattartás és hízlalás esetén a biztosított mennyiségnek egy-egy hízlalási időszak telepített létszámának kell megfelelnie.
A biztosítás területi hatálya a biztosítási ajánlat mellékletét képező adatköz- lőn megnevezett kockázatviselési helyre, továbbá a biztosított állatállo- mány szokásos tartáshelyeire terjed ki, úgymint gazdasági épület, annak ud- vara (tanya, major), valamint a legelőre hajtás útvonala és a legelő.
A biztosítás területi hatálya kiterjeszthető, ha az ajánlat záradéka tartal- mazza a pontos szállítási útvonalat és tartózkodási helyet.
3.1. Költségkiegészítő kockázat biztosítási esemény vonatkozásában a biztosító a szerződés kockázatviselésének kezdő időpontjától vagy a szerződés módosításától számítva 15 napos várakozási időt köt ki.
3.2. Betegség biztosítási esemény vonatkozásában a biztosító a szer- ződés kockázatviselésének kezdő időpontjától vagy a szerződés mó- dosításától számítva 15 napos várakozási időt köt ki.
3.3. A biztosított kockázatviselési helyekre újonnan telepített álla- tokra a kockázatviselés csak az előírt, karanténban eltöltött idő után kezdődik abban az esetben, ha az állategészségügyi jogszabályok karantént írnak elő.
3.4. Ha a várakozási időn belül valamely kockázatviselési helyen ha- tósági rendeletre az állatokat leölik vagy zárlatot rendelnek el, a biztosító nem nyújt szolgáltatást, és a biztosítási díj csak a hatósági intézkedések által nem érintett kockázatviselési helyeken lévő állat- állomány tekintetében illeti meg a biztosítót.
A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a következőkben felsorolt biztosítá- si események miatti költségnövekedésekre, elhullási, valamint egyedi károk megtérítésére terjed ki. Az áramkimaradás kockázatra a biztosítási fe- dezet csak külön megállapodás esetén, külön díj ellenében terjed ki.
4.1. Költségkiegészítő kockázat
A jelen különös szerződési feltételek alapján biztosítási eseménynek minő- sül, ha a kockázatviselési helyen a kockázatviselési idő alatt a mindenkor hatályos állategészségügyre vonatkozó jogszabályok szerint az állatokat le- ölik, zárlatot rendelnek el, hatósági kártalanítást végeznek, és a hatósági el- járással összefüggésben a biztosítottnak többletköltségei merülnek fel a telep újraindításával kapcsolatban. A biztosító megtéríti a dokumentumok- kal igazolt költségeket (pl. őrzési, fertőtlenítési költségek, tejtermelési vesz- teségek) a biztosítási összeg erejéig.
Tűzkárnak minősül az állatállományban tűz hatására keletkezett, illetve füstmérgezés okozta elhullás. A tűz olyan anyagi változásokkal együtt járó oxidációs folyamat, amely a gyulladási hőmérséklet hatására alakul ki ön- táplálóan és terjedőképesen, hő-, láng-, fény- és füsthatás kíséretében.
Villámcsapás kárnak minősülnek az állatok tartására szolgáló épületbe vagy az állatokba becsapódó villám, valamint a villámlást kísérő hanghatás által a biztosított állatállományban keletkezett elhullás károk. A villámcsapás olyan elektromos töltéskiegyenlítődés, nagyfeszültségű villamos kisülés a légkör és a föld vagy földi tárgy között, amely romboló és gyújtó hatásával károsít.
Viharkárnak minősül a 15 m/s vagy annál nagyobb sebességű szélvihar erőha- tása (nyomó- és szívóereje) folytán a biztosított állatállományban előállott el- hullás kár, a szélvihar erőhatására leomlott vagy leszakadt tárgyak által a biz- tosított állatállományban okozott elhullás kár, valamint a szélvihar által magá- val ragadott szilárd tárgy által a szabadban lévő állatban okozott elhullás kár.
Az állandó vagy időszakos jellegű természetes vízfolyások, valamint az ál- landó jellegű természetes vagy mesterséges tavak (víztározók) medréből ki- lépő víz által az ártéren kívül okozott vagy az ártéren kívüli mentés során a biztosított állatokban bekövetkezett elhullás kár.
Felhőszakadáskárnak kell tekinteni a hirtelen, rövid idő alatt lezúduló, a ta- lajszinten áramló nagy mennyiségű csapadékvíz által rombolással, elöntés- sel – ideértve az elvezető rendszerek elégtelenné válása miatt elöntést is – a biztosított állatokban okozott elhullás károkat, továbbá az egyidejű vihar által megbontott tetőn keresztül az épületbe beömlő csapadék által az ál- latokban okozott elhullás károkat.
Vezetéktörés kárnak kell tekinteni az állattartó épületeken belüli víz, szennyvíz, tűzivíz és csapadékvíz vezetékek, a csatlakozó melegvíz szolgál- tató- és központifűtés rendszerek, valamint az ezekhez csatlakozó tarto- zékok, szerelvények és készülékek törése, repedése és kilyukadása miatt ki- áramló víz, illetve gőz által, valamint e jelenségeket kísérő hanghatás által az állatokban okozott elhullás károkat.
Jégveréskárnak minősül a csapadék formájában hulló jég által a biztosított állatállományban keletkezett közvetlen elhullás kár.
4.2.8. Áramkimaradás (csak külön megállapodás esetén, külön díj ellenében baromfi állatállomány esetén igényelhető)
Biztosítási eseménynek minősülnek az áramkimaradás miatti következmé- nyes hőguta, fulladás esetei, amikor 2 óra alatt a telepített állománylétszám 10%-át meghaladó elhullás következik be, amennyiben az üzembiztonság folytonosságát szolgáló, fixen telepített, karbantartott biztonságtechnikai berendezések (aggregát) bármely okból történő meghibásodása miatti, legalább 2 órát meghaladó áramkimaradás miatt a biztosított állatállo- mányban bekövetkezett elhullás kár.
4.3. Betegség-baleset biztosítási esemény
A jelen különös szerződési feltételek alapján biztosítási eseménynek minő- sül, ha a biztosított kockázatviselési helyen a szerződésben meghatáro- zott, a szerződés megkötésekor, illetve módosításakor egészséges állatok balesetben, betegségben vagy ellési komplikáció miatt elhullnak, illetve a kényszervágásuk (csökkent értékű vágás) válik szükségessé.
Kényszervágás (csökkent értékű vágás): a sérült vagy az elhullás közeli veszélyétől fenyegetett beteg állatnak abból a célból tör- ténő sürgős elvéreztetése, hogy az állat ne hulljon el, illetve húsa a betegség súlyosbodása miatt fogyasztásra alkalmatlanná ne váljék.
Jelen különös szerződési feltételek alapján balesetnek minősül a véletlen, váratlan bekövetkező, külső behatásból eredő, sérülést okozó esemény, va- lamint az elcsúszás, a botlás, az áramütés, idegen tárgyak lenyelése és a víz- befulladás. A csonttörés, az ín- és izomszakadás és egyéb sérülés csak akkor minősül balesetnek, ha megfelelő tartási körülmények között, illetve rendeltetésszerű használat közben történt.
4.4. Egyedi megállapodásban rögzített biztosítási esemény
Egyedi kockázat esetén az ajánlat mellékletét képező záradékban kell rög- zíteni a biztosítási esemény meghatározását.
5. A biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockázatok
A biztosító szolgáltatásai kötelezettsége a VÁSZF kizárásain túlme- nően nem terjed ki az alábbi károkra:
5.1. Költségkiegészítő kockázat esetén a biztosító szolgáltatása nem terjed ki:
– az állami kártalanítás keretében megtérített veszteségekre;
– az állategészségügyre vonatkozói jogszabályok be nem tartásá- ból eredő károkra;
– a zárlat feloldását követő elhullások miatt keletkezett károkra;
– bírság, kötbér, késedelmi kamat vagy egyéb büntető jellegű költ- ségekre.
5.2. Elemi kár kockázat esetén a biztosító szolgáltatása nem terjed ki a tűz, villámcsapás, vihar, árvíz, felhőszakadás, vezetéktörés, jégve- rés, áramkimaradás bekövetkezésétől számított harmadik nap utáni elhullásból eredő károkra.
5.3. Betegség-baleset kockázat esetén a biztosító szolgáltatása nem terjed ki:
– olyan betegségekre, mely az állatnál már a kockázatviselés kez- detekor fennálltak;
– harmadik személy kártérítése, szavatosság vagy jótállás alapján megtérül;
– hőguta és mérgezés esetére.
5.4. Egyedi kockázat esetén az ajánlaton kell feltüntetni az alkalma- zott kizárásokat.
A jelen különös szerződési feltételek tekintetében a biztosítási összeg szá- mításának alapja kizárólag a valóságos érték, amely a biztosított állat for- galmi értékével egyezik meg. A biztosítási összeg a díjszámítás alapja. A biztosítási összeg biztosítási időszakonként kerül meghatározásra.
Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyan- azon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken.
A biztosító a szerződő részére fedezetfeltöltési jogot nem biztosít, azonban a biztosítási évfordulót követően – ellenkező megállapodás hiá- nyában – ismét az eredeti biztosítási összeg és díj az érvényes.
A biztosítási összeg kiszámítása a következő (kockázatviselési helyenként):
– tenyészállatok, szopósállatok és baromfi esetén: biztosítási összeg = ál- latlétszám (db) X egységár (Ft/db);
– növendék és hízóállatok esetén korcsoportonként kerül megállapításra: biztosítási összeg = darabszám (db) X csúcskockázati tömeg (kg/db) X kilogrammonkénti egységár (Ft/kg);
– turnusos állattartás esetén a biztosítási időszakon belül a turnusokra külön-külön kell a biztosítási összeget meghatározni, biztosítási összeg (turnusonként) = telepített darabszám (db) X csúcskockázati tömeg (kg/db) X kilogrammonkénti egységár (Ft/kg).
A biztosítás szempontjából „korcsoportnak” kell tekinteni a biztosított által alkalmazott tartási technológia szerint tömeg és fejlettség alapján megkü- lönböztetett haszonállat csoportokat, melyeket a biztosított dokumentál- tan nyilvántart.
Azonosítható tenyészállatok biztosítási összege azonos azok reális (piaci) értékével, amelyet szerződő felek közös megegyezéssel alakítanak ki, figye- lembe véve az állat vételárát, korát, ivarát, hasznosítási célját, termelési szintjét, valamint a szerződéses árakat.
Turnusos állattartás és hízlalás esetén a biztosítási összeg a turnusonként telepített állatlétszám (db) és a biztosított állatlétszám egyedenkénti a tar- tás technológia szerinti legmagasabb tömeg (csúcskockázati tömeg kg/db) és az egységár (Ft/kg) szorzata. Ha a turnusonkénti telepített állatlétszám eltérő, akkor turnusonként kell a biztosítási szerződést módosítani.
Kockázat | Önrész |
költségkiegészítés | 70% levonásos önrész |
elemi kár | 10% levonásos önrész |
áramkimaradás (kiegészítő kockázat) | 10% eléréses önrész + 10% levonásos önrész |
betegség-baleset | a veszteséghányad 110%-át meg nem haladó károk (levonásos önrész) |
A biztosítás szempontjából eléréses önrésznek kell tekinteni azt a biztosítási összeg százalékában meghatározott összeget, melyet csak abban az esetben kell levonni a biztosítási szolgáltatásból, ha a kár nem éri el az önrész összegét. Abban az esetben, ha a kár meg- haladja az önrészt, akkor az önrész levonására nem kerül sor és a tel- jes biztosítási szolgáltatás kifizetésre kerül. Pl. 10%-os eléréses ön- rész: 8%-os kár esetén a biztosítási szolgáltatás 0%, 15%-os kár ese- tén a biztosítási szolgáltatás 15%.
A biztosítás szempontjából levonásos önrésznek kell tekinteni a kár- térítés százalékában meghatározott összeget, melyet minden eset- ben le kell vonni a biztosítási szolgáltatásból. Pl. 10%-os levonásos önrész: 8%-os kár esetén a biztosítási szolgáltatás 7,2%, 15%-os kár esetén a biztosítási szolgáltatás 13,5%.
E szerződési feltétel alapján (betegség-baleset kockázat esetében) vesz- teséghányad a kockázatviselési helyenként, állatfajonként és korcsopor- tonként (a továbbiakban: állatállományok) az adott biztosítási időszakban a kockázati események következtében bekövetkező károk Ft-ban (az elhullott állatok és a csökkentett értékű vágások megtérülésével csökkentett egye- dek kárkori értékének összegét) és ugyanazon állatcsoport az adott bizto- sítási időszakra vonatkozó adatközlés alapján számított biztosítási összegé- nek (Ft) hányadosa százalékban kifejezve.
Amennyiben a szerződő nem teljesíti a 9.1. pont szerinti, betegség- baleset kockázati esemény esetében a megelőző elhullási adatokra vonatkozó tájékozatási kötelezettségét, úgy 10% kezdő veszteség- hányaddal jön létre a szerződés.
Egyedi kockázat esetén, az ajánlat mellékletét képező záradékban kell rög- zíteni az alkalmazott önrészeket és kiegészítő korlátozásokat.
A biztosítási díj a biztosított állatállomány kockázati eseményre vonatkozó díjtétele és a 6. pontban meghatározottak szerint számított biztosított ál- latállomány biztosítási összegének szorzata.
Az így meghatározott díjból (bruttó díj: adó nélkül számított biztosítási díj) kármentességi engedmény adható szerződéskötéskor. A kármentességi en- gedménnyel csökkentett díj (nettó díj: kármentességi engedménnyel csök- kentett, adó nélkül számított biztosítási díj) kerül számlázásra az ajánlaton rögzítettek szerint. Az engedmény csak teljes kármentesség esetén adható, kárkifizetés esetén az engedmény érvényét veszíti és a biztosítási szolgálta- tásból levonásra kerül.
A szerződő ajánlattételkor választhat éves, féléves vagy negyedéves díjfize- tést. A díjfizetési határidők január 1., április 1., július 1., október 1., a díj- fizetési részletek egyenlő arányúak.
Egyedi kockázatot tartalmazó szerződések esetében sem lehet eltérni a díj- fizetés jelen szabályaitól.
A jelen különös szerződési feltételek esetén indexálásra nincs lehetőség.
A biztosított/szerződő köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani a bizto- sító kockázatvállalása szempontjából jelentős okiratokat, dokumentációkat, szerződéseket és hatósági határozatokat.
A szerződő, illetve a biztosított az adatközlő lap kitöltésével vagy más egyéb módon, de mindenképpen írásban köteles a biztosító rendelkezésé- re bocsátani az alábbi adatokat:
– a szerződés létrejöttekor az ajánlat mellékletét képező adatközlőn koc- kázatviselési helyenként és állatfajonként az állatállomány korcsopor- tonkénti darabszámát, csúcskockázati (értékesítési) tömegét, valamint a darabonkénti, illetve kilogrammonkénti valóságos értékét;
– a szerződő betegség-baleset kockázat kötése esetén közli a biztosí- tóval a hasznosítási irányonkénti, korcsoportonkénti elhullási ada- tokat;
– szerződéskötéskor a felek együttesen határozzák meg a veszteséghá- nyadot állatállományonként, hasznosítási irányonkénti, korcsopor- tonként figyelembe véve az elhullási adatokat, az állattartó telepen al- kalmazott technológiát, valamint tartási körülményeket.
A biztosító – előzetes értesítést követően – jogosult a helyszínen ellenőriz- ni a kockázati viszonyokat és a biztosított/szerződő által szolgáltatott ada- tok helyességét.
9.2. Változásbejelentési kötelezettség
A biztosított/szerződő a biztosítási szerződés fennállása alatt köteles a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül írásban bejelenteni a lényeges körülmények változását. A biztosító az alábbi körülménye-
ket tekinti lényegesnek a XXXXX XXXX. pontjának (2) bekezdésében felsorolt eseteken túl:
– az állatállomány kockázatviselési helyek közötti átcsoportosítása;
– az állatállomány bérbeadása, tartásának más jogcímen való átengedése;
– a kockázatviselés helyén új tevékenység, új technológia beindítása;
– ha a biztosított a szerződő helyébe lép;
– a biztosított jogállásában, társasági formájában bekövetkezett változás;
– a szerződő/biztosított lakhelyének vagy székhelyének a megváltozása;
– a biztosított által a biztosítónak bejelentett tevékenységének megválto- zása, tevékenységi engedélyének megszűnése.
A szerződőnek/biztosítottnak minden egyéb, lényegesnek tekinthe- tő körülmény változását is be kell jelentenie a biztosítónak a tudo- másszerzéstől számított 8 napon belül.
10. A biztosítási szerződés módosítása
A szerződő vagy a biztosító adatközlő nyomtatvány kitöltésével vagy egyéb módon, de mindenképp írásban tesz javaslatot a szerződés módosítására. A határozatlan idejű szerződések évfordulóval módosíthatók:
– díjtétel;
– veszteséghányad;
– díjfizetési feltételek;
– kármentességi engedmény tekintetében. A szerződések bármikor módosíthatók:
– állatlétszám;
– élőtömeg;
– egységár tekintetében.
Ha a szerződő felek a szerződés módosításában kölcsönösen megállapod- nak, akkor annak következtében a biztosítási összeg és a díjtétel is módo- sulhat. A biztosítási összeg és a díjtétel változására tekintettel pedig a biz- tosítási díj is változhat.
A biztosítottnak (szerződőnek) a biztosítási eseményt annak bekö- vetkezése után haladéktalanul, de legkésőbb az észleléstől számí- tott 2 munkanapon belül be kell jelentenie írásban (e-mail, fax, levél) a biztosítási szerződést kezelő biztosító egységhez, a szüksé- ges felvilágosításokat meg kell adnia, és lehetővé kell tennie a beje- lentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.
A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított vagyontárgy állapotában a biztosított (szerződő) a kárfelvételi eljárás megindu- lásáig, de legfeljebb a bejelentéstől számított 5 munkanapon belül csak a kárenyhítéshez szükséges mértékig változtathat.
A biztosító köteles a kárbejelentés beérkezését követő 5 munkanapon belül a kárrendezési eljárás megkezdéséről intézkedni.
A biztosító a biztosítási szolgáltatást arányosan állapíthatja meg, ha a szerződő a biztosítás megkötését követően az érintett kockázatvi- selési helyen az állatállomány nagyságának változását nem jelentet- te be. Az alul- és felülbiztosítás számításának alapja a biztosított ál- latállomány darabszáma. Ha az a károsodáskori állományénál kisebb vagy nagyobb, a biztosító a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosított állatállomány darabszáma a károsodáskori állatállomány darabszámához aránylik.
A biztosító nem alkalmazza az arányos kártérítést, ha az állatállomány da- rabszámának változása nem éri el a 10%-ot. Nem alkalmazható az arány- lagos kártérítés az egyedileg azonosított állatállományok esetében.
A biztosító a biztosítási szolgáltatásból minden esetben levonja a VÁSZF XI. fejezet (6) bekezdésében felsorolt tételeket (önrész, marad- vány, máshonnan megtérülő összeg, díjtartozás) azzal az eltéréssel, hogy a biztosítási szolgáltatásból a szerződés teljes 1 éves tartamára a biztosítót megillető, és még be nem fizetett díj levonásra kerül.
11.1. Költségkiegészítő kockázat bekövetkezésekor
Ha a biztosítási esemény bekövetkezik (a mindenkor hatályos állategész- ségügyi jogszabályok szerint a haszonállatokat leölik, valamint zárlatot ren- delnek el és hatósági kártalanítást végeznek) a biztosító megtéríti a ható- sági eljárás következtében a biztosított állatállományban keletkező ká-
rok önrészen felüli részét. A biztosítási szolgáltatás nem terjed ki az állami kártalanítás részét képező veszteségekre. A biztosító kockázatviselési helyenként és állatfajonként szolgáltat. A biztosító megtéríti a dokumen- tumokkal igazolt költségeket (pl. őrzési és fertőtlenítési költségeket) a biz- tosítási összeg erejéig.
A biztosító szolgáltatása a károk meghatározását követően a 7. pontban meghatározott önrészek figyelembevételével történik.
A biztosító az elhullott állatok a biztosítási adatközlőn megjelölt kilónkénti egységára (Ft/kg) és darabszáma, illetve kárkori tömege alapján nyújt szol- gáltatást a biztosítási összeg erejéig.
A károk meghatározása:
– Tenyészállatok és szopós állatok esetében az elhullott állatok adatköz- lőn feltüntetett egységára (Ft/db) és az elhullott állatok darabszámának a szorzata.
– Növendék- és hízóállatok, valamint baromfiállományok esetében az el- hullott állatok adatközlőn feltüntetett kilónkénti egységára (Ft/kg), va- lamint kárkori tömegének és az elhullott állatok darabszámának a szor- zata.
A biztosító szolgáltatása a károk meghatározását követően a 7. pontban meghatározott önrészek figyelembevételével történik.
11.3. Betegség-baleset kockázat bekövetkezésekor
A károk állatállományonként kerülnek meghatározásra minden biztosítási időszak végén, figyelembe véve:
– az állatállományok adatközlőn feltüntetett biztosítási összegét;
– az elhullott állatok és a kényszervágott egyedek a csökkentett értékű vágások megtérülésével csökkentett kárkori értékének összegét;
– az állatállományra vonatkozó veszteséghányadot;
– az önrészt.
A veszteséghányadot a második biztosítási időszakot követően, a megelő- ző évek (maximum három év) vesztesége alapján a biztosító számolja ki a
7. pontban meghatározott önrészek figyelembevételével a kárösszeg meg- állapításakor:
– Ez első biztosítási időszak végén az első biztosítási időszak veszteséghá- nyadát (kockázati esemény miatti megtérülésekkel korrigált kárösszeg és az adott állat károsult korcsoportjának biztosítási összegének hánya- dosa) a szerződéskötés során rögzített veszteséghányadhoz viszonyítja. Pl. első biztosítási időszak 2011. január 1. – 2011. december 31. Szer- ződésben szereplő veszteséghányad: 10%. Biztosítási időszakban beje- lentett kockázati kár állatfajra vonatkozó biztosítási összegéhez viszo- nyítva 13%. Ebben az esetben a kártérítés: 13 - 10 x 1,1 = 2%.
– A második biztosítási időszak végén a második biztosítási időszak vesz- teséghányadát viszonyítja a szerződéskötés során rögzített veszteséghá- nyad és az első biztosítási időszak végén bejelentett elhullás alapján szá- molt veszteséghányad átlagához.
Pl. a második biztosítási időszak (2012. 01. 01. – 2012. 12. 31.) koc- kázati kára az állatfaj biztosítási összegére vetítve: 11%. Ekkor a kárté- rítés: 11 - (10 + 13)/2 x 1,1 = -1,65%, tehát a kár önrész alatti.
– A harmadik biztosítási időszakot követően a harmadik biztosítási idő- szak veszteséghányadát viszonyítja a szerződéskötés során rögzített és a korábbi évek veszteséghányadának átlagához.
Pl. a harmadik biztosítási időszak (2013. 01. 01. – 2013. 12. 31.) koc-
kázatai kára az állatfaj biztosítási összegére vetítve: 18%. Ekkor a kár- térítés: 18 - (10 + 13 + 11)/3 x 1,1 = 5,53%
– A negyedik (és a későbbi) biztosítási időszakot (időszakokat) követően az utolsó biztosítási időszak veszteséghányadát viszonyítja a korábbi három év veszteséghányadának átlagához.
Pl. a negyedik biztosítási időszak (2014. 01. 01. – 2014. 12. 31.) koc- kázati kára az állatfaj biztosítási összegére vetítve: 16%. Ekkor a kárté- rítés: 16 - (13 + 11 + 18)/3 x 1,1= 0,6%.
11.4. Egyedi kockázat bekövetkezésekor
Egyedi kockázat esetén az ajánlat mellékletét képező záradékban kell rög- zíteni a szolgáltatás szabályait.
A kárfelvételi jegyzőkönyvben megállapított biztosítási szolgáltatási összeg akkor tekinthető véglegesen jóváhagyottnak, ha a biztosított és a biztosító a jegyzőkönyv felvételétől számított 15 napon belül nem tesz írásban elté- rő nyilatkozatot vagy a nyilatkozattételről írásban lemond.
A biztosító a kárrendezéshez a VÁSZF-ben megjelölt iratokon túl a következő iratok bemutatását kéri:
– hatósági állatorvosi igazolás;
– hullaátvételi jegy, elhullási napló, bizonylatok;
– tűzkár esetén az illetékes tűzrendészeti hatóság által kiadott hatósági bizonyítvány;
– az állatállomány darabszámát, illetve tömegét igazoló vagyonnyilván- tartó lapok, leltárívek és önköltségszámítások;
– az állatorvosi igazolás az elhullásokról;
– Országos Meteorológiai Szolgálat igazolása.
A biztosítottnak a kártérítés jogalapját, a keletkezett kár összegszerűségét hitelt érdemlően bizonyító, a fentiekben és a VÁSZF-ben felsorolt vala- mennyi dokumentumot a biztosító eljáró szakemberének vagy megbízott- xxxxx kérésére bármikor rendelkezésére kell bocsátania.
Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a Groupama Biztosító Zrt. GB445 jelű Gazda Biztosítási Csomag Állatbiztosítások korábbi különös szerződési fel- tételeitől a jelen GB445 jelű Gazda Biztosítási Csomag Állatbiztosítások Különös Szerződési Feltételei több ponton eltérnek.
Ezeket az eltéréseket, valamint a biztosító mentesülésének, a biztosító szolgáltatása korlátozásának feltételeit és a biztosítási szerződésben alkal- mazott kizárásokat jelen szerződési feltétel figyelemfelhívó módon, félkö- vér betűtípussal tartalmazza.
Tájékoztatjuk továbbá, hogy jelen különös szerződési feltétel a Pol- gári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatályba lépése miatt szükséges módosításokon túl az előző GB445 jelű Gazda Biz- tosítási Csomag Állatbiztosítások Különös Szerződési Feltételeitől az alábbiakban tér el lényegesen:
– A 7. pontban rögzítésre került, a betegség-baleset kiegészítő biz- tosítások esetére vonatkozó vesztéséghányad – elhullási adatok hiányában beállítandó – kezdő mértéke.
– A 11. pontban a betegség-baleset kockázat bekövetkeztekor nyújtandó szolgáltatás kifejtése példával alátámasztva pontosí- tásra került.
Az OTP Csoport partnere
GB446 JELŰ GAZDA BIZTOSÍTÁSI CSOMAG – VAGYON- ÉS FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ
A Groupama Biztosító Zrt. (továbbiakban biztosító) a biztosítási szerződés alapján köteles a szerződésben meghatározott kockázatra fedezetet nyúj- tani, és a kockázatviselés kezdetét követően bekövetkező biztosítási ese- mény bekövetkezése esetén a szerződésben meghatározott szolgáltatást teljesíteni.
A biztosítási szerződés Vagyonbiztosítás fejezetére a Gazda Biztosí- tási Csomag – Vagyon- és Felelősségbiztosítás Különös Szerződési Feltételei és Ügyféltájékoztató, valamint a Vagyonbiztosítás Általá- nos Szerződési Feltételei és Ügyféltájékoztató (továbbiakban: VÁSZF) rendelkezéseit kell alkalmazni. A Felelősségbiztosítás feje-
zetre a Gazda Biztosítási Csomag – Vagyon- és Felelősségbiztosítás Különös Szerződési Feltételei és Ügyféltájékoztató, valamint a Vál- lalkozások Felelősségbiztosításának Általános Szerződési Feltételei és Ügyféltájékoztató (továbbiakban: VF ÁSZF) rendelkezéseit kell al- kalmazni.
A jelen különös szerződési feltételekben nem szabályozottakra a VÁSZF vagy VF ÁSZF rendelkezései az irányadók. Ha a jelen különös szerződési feltételek eltérnek a VÁSZF vagy a VF ÁSZF rendelkezé- seitől, akkor a jelen különös szerződési feltételekben meghatározot- tak az irányadók.
Az OTP Csoport partnere
VAGYONBIZTOSÍTÁS
Jelen vagyonbiztosítási szerződés kötésekor a szerződő vagyontárgyai biz- tosítási védelmére a következő kockázatokat és kockázati csomagokat vá- laszthatja:
a. Alapfedezeti csomag, mely a következő kockázatokat tartalmazza: tűzkár, robbanás- és összeroppanáskár, villámcsapáskár, villámcsapás másodlagos hatása kár, légi járművek és rakományaik által okozott kár. Vagyonbiztosítá- si szerződés kötésének alapfeltétele az alapfedezeti csomag választása.
b. Kiegészítő elemi kár csomag, mely a következő kockázatokat tartal- mazza: viharkár, árvíz, belvíz és felhőszakadás által okozott vízkár, föld- mozgáskár, jégverés- és hónyomás kár, épületek vízvezetékeinek töré- séből eredő vízkár, technológiai csővezetékek töréséből eredő kár, tűzi- vízvezeték és a tűzoltó berendezés töréséből eredő kár, földrengés által okozott kár. Az elemi kár csomag kizárólag az alapfedezeti csomag ki- egészítéseként választható.
2.1. A biztosító kockázatviselése a szerződésben meghatározott kockázat- viselési helyeken a biztosított vagyontárgyakra terjed ki a vonatkozó bizto- sítási összegek erejéig.
2.2. A biztosító kockázatviselése – Magyarország területén belül – a bizto- sított ingatlanokra, épületekre és az épület helyiségeire terjed ki, valamint azokra a mezőgazdasági földterületekre, melyeken a szerződő/biztosított mezőgazdasági tevékenységgel összefüggésben munkát végez, valamint az ingatlanok és a mezőgazdasági területek közötti útvonalra.
2.3. Amennyiben a biztosítási szerződésben készpénz is biztosításra kerül, a biztosító – a 2.2. pont szerint meghatározott kockázatviselési helyen belül – a kockázatviselés helyének a készpénz tárolására szolgáló pénz- vagy érték- tárolót (pl. páncélszekrény) tekinti.
3.1. Alapfedezeti csomag és kiegészítő elemi kár csomag
A biztosított nyilvántartásaiban kimutatott és a biztosítási ajánlat megtéte- lekor vagy szerződésmódosításkor tételesen részletezett, az alábbiakban felsorolt vagyontárgyak biztosíthatóak, melyeket az ajánlat megtételekor vagy szerződésmódosításkor saját és idegen tulajdonú csoportosításban, kockázatviselési helyenkénti felsorolásban kell a biztosítóval közölni.
3.1.1. Tárgyi eszközök
a. ingatlanok: épület és építmény;
b. műszaki berendezések, gépek, járművek – rendszámos személygépjár- mű kivételével –, amelyek a vállalkozási tevékenységet szolgálják;
c. beruházások közül – építési vagy szerelési tevékenységgel együtt nem járó – beruházások;
d. öntöző berendezések;
e. szárító berendezések.
3.1.2. Készletek
a. készletek (kereskedelmi árukészletek, betétdíjas göngyölegek, befeje- zetlen termelés és félkész termékek, késztermékek);
b. növényvédőszerek (csak saját tulajdonú);
c. szaporítóanyagok (csak saját tulajdonú);
x. xxxxx, szalma;
e. készpénz (maximum 1 000 000 Ft értékhatárig).
3.1.3. Nem biztosítható vagyontárgyak
x. xxxxxxxx rendszámos személygépjárművek, vízi járművek, légi járművek, vontatmányok;
b. építési vagy szerelési tevékenység tárgyát képező vagyontárgyak,
c. kikötői létesítmények;
d. állatok;
e. ültetvény, földterület, telek, erdő, lábon álló növények, víz, víz- terület;
f. mezőgazdasági földterületeken tárolt széna és szalma;
x. xxxxxxxxxx.
3.2. Kiegészítő betöréses lopás és rablás kockázat
Betöréses lopás és rablás kockázatra a biztosított nyilvántartásaiban kimu- tatott és a biztosítási ajánlat megtételekor vagy szerződésmódosításkor té- telesen részletezett, az alábbiakban felsorolt vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyak biztosíthatóak, melyeket az ajánlat megtételekor vagy szer- ződésmódosításkor saját és idegen tulajdonú csoportosításban, kockázatvi- selési helyenkénti felsorolásban kell a biztosítóval közölni.
Műszaki berendezések, gépek, járművek – forgalmi rendszámos személy- gépjármű kivételével –, amelyek a vállalkozási tevékenységet szolgálják.
a. készletek (kereskedelmi árukészletek, betétdíjas göngyölegek, befeje- zetlen termelés – mezei leltár kivételével – és félkész termékek, készter- mékek);
b. növényvédőszerek (csak saját tulajdonú);
c. szaporítóanyagok (csak saját tulajdonú);
d. készpénz (maximum 1 000 000 Ft értékhatárig).
3.2.3. Nem biztosított vagyontárgyak és költségek
a. bankjegykiadó automaták, illetve az azokban található kész- pénz;
b. építési vagy szerelési tevékenység tárgyát képező vagyontárgyak;
c. forgalmi rendszámos személygépjárművek, vízi járművek, légi járművek, vontatmányok;
d. kikötői létesítmények;
e. állatok;
f. ültetvény, földterület, telek, erdő, lábon álló növények, víz, víz- terület;
g. bekerített és állandóan őrzött kockázatviselési helyen kívül tárolt széna és szalma;
x. xxxxxxxxxx.
A biztosított nyilvántartásaiban kimutatott és a biztosítási ajánlat megtéte- lekor vagy szerződésmódosításkor tételesen részletezett, az alábbiakban felsorolt vagyontárgyak biztosíthatóak, melyeket az ajánlat megtételekor vagy szerződésmódosításkor saját és idegen tulajdonú csoportosításban, kockázatviselési helyenkénti felsorolásban kell a biztosítóval közölni.
a. betakarító gépek (kombájnok, arató-, cséplőgépek);
b. mosó berendezések;
c. talajmegmunkáló gépek, bálázók;
x. xxxxxxxxxxxxxxx szerelt daruk;
e. traktorok;
f. zöldtakarmány szállító berendezések;
x. xxxxxxxxx, műtrágya/vegyszer szórógépek;
h. egyéb telepített gép, berendezés;
i. berendezésekhez kapcsolódó számítógépek és elektronikus eszközök.
3.3.2. Nem biztosítható vagyontárgyaka. személyi számítógépek;
b. építési vagy szerelési tevékenység tárgyát képező vagyontárgyak;
c. forgalmi engedéllyel és rendszámmal rendelkező személy- és te- herszállító közúti gépjárművek;
d. vízi járművek és légi járművek;
e. bányagépek;
f. építőipari gépek;
x. xxxxxxxxxx (pl. vágó-, fúró-, csiszoló- és fényezőszerszámok), gyártóeszközök, öntőformák, öntőminták és öntőüstök.
3.4. Kiegészítő üveg- és fóliabiztosítás
3.4.1. Üveg és fóliakockázatra biztosítható vagyontárgyak
a. A biztosított épületek szerkezetileg beépített üvegezése.
b. Termesztő berendezésekben nevelt növénykultúrák.
c. Üvegházak üvegfelületei.
d. Fóliasátrak két évnél nem régebbi fóliái.
3.4.2. Nem biztosítható vagyontárgyak:
a. üvegtégla;
b. üvegpadló;
c. üveg dísztárgyak és a csillárok, vitrinek;
d. üvegtetők;
e. neoncsövek, taposóüvegek, ólom-, ón- és rézfoglalatok, illetve az azokban elhelyezett különleges üvegek.
4.1. Alapfedezeti csomag biztosítási eseményei
A tűz olyan anyagszerkezeti változásokkal együtt járó oxidációs folyamat, amely alapvető tényezőinek egy időben/helyen való jelenléte esetén éghető anyag, kellő mennyiségű oxigén, gyújtóforrás, gyulladási hőmérséklet hatá- sára alakul ki öntáplálóan, terjedőképesen hő, láng és fény kíséretében.
A tűzkár a tűz fentiek szerint bekövetkező jelenségeinek károsító hatásai- ként alakul ki a biztosított vagyontárgyakban.
4.1.2. Robbanás- és összeroppanáskár
A robbanás vagy összeroppanás olyan hirtelen energia felszabadulással, akusztikai hatással együtt járó rombolás, amely két egymástól elválasztott térben létrejövő, illetve meglévő nyomáskülönbség által az elválasztó elem szilárdsági tulajdonságainak egyidejű megváltozása miatt vagy mellett ke- letkezik.
A robbanáskár a robbanás fentiek szerint bekövetkező jelenségeinek káro- sító hatásaiként alakul ki a biztosított vagyontárgyakban.
A villámcsapás olyan elektromos töltéskiegyenlítődés, nagyfeszültségű vil- lamos kisülés a légkör és a föld vagy földi tárgy között, amely romboló- és gyújtó hatással károsít.
A villámcsapáskár a villámcsapás fentiek szerint bekövetkező jelenségeinek károsító hatásaiként alakul ki a biztosított vagyontárgyakban.
A villámcsapáskárt megtéríti a biztosító, ha a villámcsapás gyújtó, égető hő- hatása – szenesedés, üszkösödés, kormozódás, alak-, szín- és halmazálla- pot-változás – vagy dinamikus erőhatása – törés, repedés, kihajlás, csava- rodás, szakadás, szálkásodás, stb. – károkat okozott a biztosított vagyon- tárgyakban, és a kár a rendeltetésszerű használatot korlátozza.
4.1.4. Villámcsapás másodlagos hatása kár
A biztosító megtéríti a biztosított elektromos/elektronikus gépekben, be- rendezésekben, készülékekben a villámcsapás által keltett túlfeszültség miatt keletkezett károkat.
4.1.5. Légi járművek és rakományaik által okozott kár
Biztosítási eseményeknek minősül az emberi személyzettel ellátott légi köz- lekedési járművek részeinek és/vagy rakományának becsapódása vagy le- zuhanása által a biztosított vagyontárgyakban okozott kár.
4.2. Elemi kár csomag (az alapfedezeti csomag mellé köthető kiegé- szítő fedezeti csomag) biztosítási eseményei
4.2.1. Viharkár
A vihar olyan légmozgás, amelynél a legerősebb széllökés eléri vagy meg- haladja a 20 m/s sebességet.
A viharkárt megtéríti a biztosító, ha a vihar a felületekre kifejtett nyomó- és szívóhatása, illetve a vihar által sodort vagy a vihar következtében kidőlt tárgyak közvetlenül vagy közvetetten törést, repedést, alakváltozást, kény- szerhelyzet-változást okoztak, és emiatt kár keletkezett, továbbá a rombo- lás helyén és idején a csapadékhatás beázással károsít és a beázás a ren- deltetésszerű használatot részben vagy egészben akadályozza.
A viharkár a vihar fentiek szerint bekövetkező jelenségeinek károsító hatá- saiként alakul ki a biztosított vagyontárgyakban.
A viharral együtt járó csapadék által okozott károk biztosítási fedezete csak épületekre és az épületekben elhelyezett vagyontárgyakra vonatkozik, ha a csapadék a vihar által megrongált tetőzeten, kiszakított nyílászárón, illetve a vihar okozta falazati résen keresztül károsít.
4.2.2. Árvíz, és felhőszakadás által okozott vízkár
a. Árvízkárként a biztosító az árvíz miatt fellépő vízelöntés következtében a biztosított vagyontárgyakban keletkezett (elázás, elsodrás, törés, rombolás, szennyezés) károkat téríti meg. Árvíz: az állandó vagy idő- szakos jellegű, természetes vagy mesterséges vízfolyások, tavak, víztá- rozók olyan kiáradása, amikor a víz árvíz ellen védett (mentett) terüle- tet önt el.
Az árvízkár az árvíz fentiek szerint bekövetkező jelenségeinek károsító hatásaiként alakul ki a biztosított vagyontárgyakban.
b. Felhőszakadás-kárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a fel- hőszakadásból eredő, talajszinten áramló nagy mennyiségű víz rombo- lással, elöntéssel – ideértve az elvezető rendszerek elégtelenné válása miatti elöntést is – a biztosított vagyontárgyakban okoz.
A felhőszakadáskár a felhőszakadás létrejöttével bekövetkező jelensé- geinek károsító hatásaiként alakul ki a biztosított vagyontárgyakban.
c. Vízkárként megtéríti a biztosító az árvíz vagy felhőszakadás folytán fel- lépő nagymennyiségű víz következtében keletkezett elázás, törés, rom- bolás, továbbá szennyeződés által a biztosított vagyontárgyakban oko- zott károkat.
4.2.3. Földmozgáskárok
a. Földcsuszamlás: a talaj jellemző állandó fizikai vagy szilárdsági tulajdon- sága váratlan esemény hatásaként megváltozik, így a talaj szilárdsági egyensúlya megszűnik, és a talaj elmozdul a természetes vagy mester- séges lejtés irányába.
b. Föld- és kőomlás: amely annak következtében keletkezik, hogy a lejtős terepen, hegy- vagy domboldalon a talaj fizikai vagy szilárdsági tulaj- donságainak megváltozása, illetve bármely külső terhelés miatt a kő, kőtörmelék, szikla, valamint földanyag a természetes lejtés irányába le- omlik, lezúdul.
c. Ismeretlen üreg vagy építmény beomlása okozta kárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a természetes egyensúlyi állapot – külső erőhatás miatti – megszűnése következtében egy ismeretlen üreg hirte- len bekövetkező beomlása a biztosított vagyontárgyakban okoz. Isme- retlen üreg az, amely az építési, illetve üzemeltetési engedélyben nem szerepel, vagy a hatóságok által nincs feltárva.
A földmozgáskár a földmozgás előzőek szerint bekövetkező jelenségeinek károsító hatásaként alakul ki a biztosított vagyontárgyakban.
4.2.4. Jégverés- és hónyomás kár
a. A biztosító megtéríti a jégverés – a különböző méretű jégszemcsék, jég- szemek formájában lehulló csapadék – által a biztosított épületek, épít- mények tetőzetében (tetőszerkezetében és tetőfedésében) – okozott törés-, repedés kárt.
b. A biztosító megtéríti a biztosított épületekben, építményekben és az azokban elhelyezett ingóságokban a hónyomás által okozott károkat.
4.2.5. Épületek vezetékeinek töréséből eredő vízkár
A vezetéktörés a kockázatviselési helyen (telephelyen) lévő épület épület- szerkezetén belül elhelyezett víz- vagy gőzvezetékek olyan meghibásodása, amely az ivóvíz-, szennyvíz-, csapadékvíz- és gőzvezeték, továbbá ezek tar- tályainak, berendezéseinek, illetve tartozékainak törése, repedése, dugulá- sa miatt állt elő.
A vezetéktörésből eredő – biztosított vagyontárgyakban keletkezett – kárt megtéríti a biztosító, ha azt a vezetéktörés következtében kiáramló víz és/vagy gőz okozta.
4.2.6. Technológiai csővezetékek töréséből eredő kár
Technológiai csővezeték törés a technológiai folyadékok, porok rendelte- tésszerűen használt csővezetékeinek, edényzeteinek, szerelvényeinek töré- se, repedése.
Technológiai csővezeték töréséből eredően megtéríti a biztosító a techno- lógiai folyadékok (pl. savak, lúgok, különböző oldatok, tejféleségek, sze- szes és szeszmentes italok, folyékony szénhidrogének vagy szénhidrogén- származékok), illetve porszerű anyagok kiáramlása által a biztosított va- gyontárgyakban okozott vagyonkárt.
Nem minősül technológiai csővezeték töréskárának a különböző gáz és gőz halmazállapotú anyagot szállító vezetékek meghibásodásá- ból eredő kár, valamint a kiáramló anyagok veszteségei.
4.2.7. Tűzivízvezeték és a tűzoltó berendezés töréséből eredő kár Biztosítási eseménynek minősül a biztosított ingatlanon létesített tűzoltó rendszer (sprinkler, illetve önálló tűzvíz hálózat) törése, repedése vagy rend- ellenes működése miatti vízkiáramlás, amennyiben a biztosított vagyontár- gyakban kárt okoz.
A biztosító a kiáramló víz által a biztosított vagyontárgyakban okozott ká- rokat téríti meg.
A biztosítási fedezet csak az olyan tűzoltó berendezések által oko- zott károkra terjed ki, amelyek a rájuk vonatkozó hatályos szab- ványoknak, valamint az illetékes tűzvédelmi hatóság egyedi létesí- tési engedélyében foglalt előírásoknak megfelelnek, és amelyeket a berendezés kezelője az adott berendezésre vonatkozó előírások alapján rendszeresen, dokumentált módon ellenőriz és karbantart.
4.2.8. Földrengés által okozott kár
Biztosítási eseménynek kizárólag az a – föld belső energiájából származó – földrengés minősül, amely a kockázatviselés helyén az MSK-64 skála 5. fo- kozatát elérte, és a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
A biztosító megtéríti a biztosítási események, továbbá ezen eseményekkel összefüggésben keletkező tűzesetek által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat. A biztosító a 72 órán belül bekövetkező károkat egy kár- eseménynek tekinti. A biztosító egy biztosítási eseménnyel kapcsola- tos szolgáltatási kötelezettsége a szerződésben meghatározott li- mitösszegig – ennek hiányában a biztosítási összegig – terjed.
Betöréses lopásnak az minősül, ha a tettes a lopást úgy követi el, hogy a biz- tosított vagyontárgyakat magában foglaló lezárt, illetéktelen behatolás ellen védett helyiségbe erőszakos módon vagy úgy hatol be – ideértve azt az ese- tet is, amikor a tettes másnak a behatolás elhárítására képtelen állapotát ki- használja –, hogy a lezárt helyiséget hamis vagy jogellenesen birtokba vett kulccsal, illetve más eszközzel kinyitja. Továbbá készpénz esetében csak zárt értéktárolóból történő eltulajdonítás minősül betöréses lopásnak.
Rablásnak az minősül, ha a biztosított vagyontárgyak jogtalan eltulajdoní- tása során a tettes a biztosított vagy alkalmazottja (vagy megbízottja) ellen erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illet- ve a személyt ennek érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen ál- lapotba helyezi, továbbá, ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított tárgy meg- tartása végett erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.
4.3.3. RongálásA biztosító megtéríti a betöréses lopás és rablás vagy annak kísérlete során a biztosított épületekben és vagyontárgyakban, rongálással (és nem eltu-
lajdonítással) okozott károkat (javítási, pótlási költségek) a biztosítási szer- ződésben meghatározott biztosítási összeghatárig.
4.4. Géptörés kockázat (az alapfedezeti csomag mellé köthető ki- egészítő fedezet) biztosítási eseményei
A jelen különös szerződési feltételek szerint biztosítási eseménynek – gép- törésnek – minősül a szerződés kockázatviselési ideje alatt a kockázatvise- lési helyen lévő biztosított vagyontárgyaknak belső és/vagy külső erőhatás miatti, illetve a vagyontárgyak elektronikus egységeinek csak külső erőha- tás miatti, véletlenül, váratlanul, balesetszerűen bekövetkezett olyan töré- se, repedése, amely a biztosított vagyontárgyak részleges vagy teljes mű- ködésképtelenségét okozza.
A jelen különös szerződési feltételek szerint a törés- és repedéskár gyűjtő- fogalom, és ilyennek minősülnek mindazok a maradandó alakváltozással járó mechanikai károsodások is, amelyek a törésen, repedésen kívül a kö- vetkező deformációk formájában álltak elő: megnyúlás, szakadás, össze- nyomódás, (ki)hajlás, (el)nyíródás, (el)csavarodás. A biztosító kockázatvise- lése kiterjed a biztosítási szerződésben (ajánlaton, adatközlőn) biztosítási összeggel megjelölt:
– üzembe helyezett gépekre, függetlenül attól, hogy azok éppen működ- nek vagy nem működnek;
– tisztítás, javítás, karbantartás, átvizsgálás, áthelyezés miatt leállított vagy szétszerelt állapotban, szerelés vagy a kockázatviselési helyen be- lüli mozgatás alatt levő gépekre.
Üzembe helyezett egy vagyontárgy, ha az a kipróbálás és a próbaüzem be- fejezése után, a normál üzemelésre készen áll. Hatósági vizsgára kötelezett vagyontárgyak esetén ez az időpont a hatósági engedély kiadásának napja. A géptörés-biztosítási fedezet a forgalmi rendszámos munkagépek eseté- ben kifejezetten csak a munkagépként működő járműben az e járművel való munkavégzés közben előállt, továbbá e járműnek a munkavégzésre vagy közlekedésre való előkészítése során keletkezett töréskárra terjed ki. Géptörés-biztosítási eseménynek kizárólag az minősül, ha a kár oka:
a. anyaghiba, tervezési vagy kivitelezési hiba;
b. rázkódás (rezonancia), alkatrészek, részegységek kilazulása;
c. túlhevülés (kivéve a hőnek, lángnak rendeltetésszerűen kitett berende- zéseket);
d. a centrifugális erő hatása miatti széthullás;
e. az elektromos energia közvetlen hatása, úgymint rövidzárlat, átütés, át- ívelés (abban az esetben is, ha ezek szigetelési hiba vagy túlfeszültség miatt következtek be);
f. a mérő-, szabályozó-, vezérlő- és biztonsági berendezések meghibásodása;
x. xxxxxx, lökés, ütközés;
h. befagyás, bedermedés, besülés, beszorulás;
i. idegen tárgyak általi bármilyen akadályoztatás.
4.5. Üveg- és fóliabiztosítás (az alapfedezeti és a kiegészítő elemi kár csomag mellé köthető kiegészítő fedezet) biztosítási eseményei Üveg- és fóliakár az a kár, amely a biztosított épületek, építmények üvege- zésének törése, illetve termesztő berendezésekben nevelt növénykultúrák pusztulása, valamint fóliasátrak fóliáinak repedése vagy szakadása követ- keztében állt elő:
a. betöréses lopás vagy annak kísérlete során;
b. vihar vagy jégeső következtében;
c. épületek javítási, karbantartási, illetve állványozási munkái (kivéve az új építkezéseket, valamint a felújításokat) során.
5.1. Általános kizárások, nem fedezett károk
A jelen biztosítás – a VÁSZF-ben meghatározott kizárásokon túlme- nően – nem fedezi azokat a károkat, amelyek:
a. a rendeltetésszerű, rendszeres használatból eredő fokozatos el- használódás, korrózió, oxidáció vagy lerakódás hatására kelet- keztek, továbbá amelyek kizárólag mechanikai és elektromos üzemzavar formájában álltak elő;
b. az anyagok gyártásának, feldolgozásának, azok tesztelésének vagy bármely más munkafolyamatnak a során keletkeztek az
éppen felhasznált vagy feldolgozás alatt lévő készletekben vagy az anyagokban;
c. rejtett hibák következményeként álltak elő;
d. közúti, vasúti, vízi vagy légi szállítás, átrakás alatt következtek be;
e. építési, szerelési tevékenység alatt álló vagyontárgyakban, ki- és beszerelés, össze- és szétszerelés, próbaüzem alatt vagy által kö- vetkeztek be, kivéve, ha e tevékenységek a szokásos karbantar- tási és szervizmunkák részét képezik;
f. a megsemmisült biztosított vagyontárgy nem károsodott tartalék alkatrészei, tartozékai eredeti célú felhasználásának meghiúsulá- sa miatt álltak elő;
g. a biztosítási események során a talajerőben (termőképességben) következtek be;
h. a biztonsági határt meghaladó próbanyomás során keletkeztek;
i. szándékos túlterhelés következményei;
j. a karbantartás elmulasztásával vagy az üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben következtek be;
k. az építési-szerelési tevékenységgel okozati összefüggésben kelet- keztek;
l. a szabadban tárolt vagyontárgyakban csapadék, jég, homok, por, illetve fagyhatás vagy napsütés hatására keletkeztek;
m. szennyezés, fertőzés, penészesedés, gombásodás, korhadás for- májában álltak elő;
n. veszélyes hulladékok, környezetszennyező anyagok tárolásával, megsemmisítésével kapcsolatban merültek fel;
o. bankjegykiadó automatákban és azokban található készpénzben következtek be;
x. xxxxxxxx vagy szavatosság körében vagy egyéb jogszabályi előírás következtében megtérülnek;
x. xxxxxxxxxxxxx kárként merülnek fel;
r. normalizált hiányként – káló – elszámolásra kerültek vagy kerülnek;
s. a termelési folyamat leállásából, szüneteltetéséből származó gaz- dasági hátrányként jelentkeztek (pl. kötbér, bírság, jutalom, túl- óra, sürgősségi felár, termeléskiesés, elmaradt haszon, állásidőre kifizetett bér, többletköltség vagy egyéb veszteség stb.);
t. a károsodott vagyontárgy értékcsökkenéséből származnak;
u. a rendeltetésszerű használatot nem befolyásolják;
v. többletköltségként
– éjszakára vagy szünnapra soron kívül elrendelt munkabérként,
– expressz vagy légiposta fuvarköltségeként merültek fel;
w. kedvezmények elvesztéséből adódtak.
A jelen biztosítás – a VÁSZF-ben, illetve jelen feltétel 5.1. pontjában meghatározott általános kizárásokon túlmenően – nem fedezi azo- kat a károkat, amelyek:
a. a gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölés, szín- és alakváltozás, biológiai égés, korrózió, szag vagy vegyi folya- mat formájában következtek be;
b. magában az öngyulladt anyagokban álltak elő, de megtéríti az azokból átterjedő tűz által okozott károkat;
c. rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak kitett vagyontárgyakban (kazánokban, kohókban, kemencékben, kályhákban stb., beleért- ve a felhasznált tüzelő és egyéb technológiai anyagokat) a – ter- ményszárítók kivételével – a használatukkal összefüggésben áll- tak elő, de megtéríti az azokból más vagyontárgy(ak)ra átterjedő tűz által okozott károkat;
d. az elektromos berendezések zárlati hőhatása miatt magában a berendezésben okoztak, de megtéríti az azokból átterjedő tűz által okozott károkat;
e. elektromos gépekben, berendezésekben vagy felszerelésekben az alkalmazott feszültség-, illetve áramvédelem kiiktatása követ- keztében álltak elő;
f. tűzkár nélküli füst és koromszennyeződés miatt keletkeztek;
g. a biztosított vagyontárgyakban amiatt keletkeznek, mert azokat megmunkálás vagy egyéb célból (pl. főzés, füstölés, szárítás, pör-
kölés) hasznos tűznek vagy hőkezelésnek vetik alá, vagy füstha- tásnak teszik ki, ideértve mindazon vagyontárgyakat is, amelyek- ben vagy amelyeken keresztül hasznos tüzet, hőt vagy füstöt ál- lítanak elő (pl. égető- vagy olvasztókemencék, öntőüstök, kazá- nok, kohók), közvetítenek vagy vezetnek tovább, valamint azt az esetet, ha a vagyontárgyak amiatt károsodnak, mert azokat tűz- térbe dobták vagy azok tűztérbe estek;
h. földrengés, vulkánkitörés, műhold vagy meteor becsapódása által közvetlenül vagy közvetve kiváltott tűz által keletkeztek.
5.3. Robbanás- vagy összeroppanáskárok esetén
A jelen biztosítás – a VÁSZF-ben, illetve jelen feltétel 5.1. pontjában meghatározott általános kizárásokon túlmenően – nem fedezi azokat a károkat, amelyek:
a. céltudatos, tervszerű, előre bejelentett és engedélyezett robban- tás eredményeként keletkeztek;
b. nyomástartó edényben keletkeztek (megtéríti azonban a biztosí- tó azokat a károkat, amelyek a nyomástartó edények robbanása következtében más vagyontárgyban keletkeztek);
c. folyadékkal töltött tárolók, csővezetékek befagyása, illetve táro- lókban, tartályokban a betárolt anyag természetes nyomása (üzemi nyomás) következtében álltak elő;
x. xxxxxxxxxxxx, készülékek vagy műszerek üveg, kvarc, kerámia határolóelemmel elválasztott terei között álltak elő, de megtérí- ti az egyéb vagyontárgyak emiatt bekövetkezett károsodását;
x. xxxxxxxxxxx által előidézett hangrobbanásból származtak;
f. belső égésű motorok égésterében fellépő robbanások, valamint elektromos megszakítókban a már meglévő vagy keletkező gáz- nyomás miatt keletkeztek;
g. az üzemeléssel összefüggő mechanikus hatás (pl. vízlökés, centri- fugáliserő, csőtörés) következtében keletkeztek.
5.4. Villámcsapás károk esetén
A jelen biztosítás – a VÁSZF-ben, illetve jelen feltétel 5.1. pontjában meghatározott általános kizárásokon túlmenően – nem fedezi azo- kat a károkat, amelyek:
a. az előírt villámvédelmi rendszer hiánya, hiányossága miatt követ- keztek be;
b. magában a villámvédelmi rendszerben következtek be.
5.5. Villámcsapás másodlagos hatása károk esetén
A jelen biztosítás – a VÁSZF-ben, illetve jelen feltétel 5.1. pontjában meghatározott általános kizárásokon túlmenően – nem fedezi azokat a károkat, amelyek:
a. a vonatkozó jogszabályban vagy a biztosítási szerződésben előírt – a hatályos szabványoknak megfelelő – villámvédelmi és/vagy túl- feszültség-védelmi rendszerek teljes vagy részleges hiányával, il- letve azok karbantartásának elmulasztásával okozati összefüggés- ben keletkeztek;
b. magában a túlfeszültség-védelmi rendszerben keletkeztek, ha az csak arra korlátozódott.
A jelen biztosítás – a VÁSZF-ben, illetve jelen feltétel 5.1. pontjában meghatározott általános kizárásokon túlmenően – nem fedezi azokat a károkat, amelyek:
a. időjárási védelem céljából alkalmazott ideiglenes fedésben (fólia, ponyva stb.) keletkeztek;
b. épületek, építmények – beleértve a befejezetlen állományba tar- tozó létesítményeket is – üvegezésében, meleg- és hidegágyak- ban, üvegházak üvegezésében, fóliával fedett építményekben keletkeztek;
c. kizárólag az épületek, építmények külső vakolatában, burkolatá- ban, festésében, földterületekben, telkekben, növényi kultúrák- ban, szabadban tárolt terményekben, termésekben, állatokban keletkeztek;
d. karbantartási és állagmegóvási hibákból eredtek (ekkor a köz- rehatásnak megfelelő mértékű kármegosztást alkalmaz a bizto- sító);
e. helyiségeken belüli légáramlás következtében tárgyak feldőlése, elsodródása, leszakadása folytán előálló törés vagy egyéb káro- sodás formájában következtek be;
f. a szabadban elhelyezett biztosított készletekben és berendezé- sekben (szárító berendezések és öntöző berendezések kivételé- vel) keletkeztek;
g. műanyagból vagy fából készült, áruszállításra szolgáló rekeszek- ben és ládákban, valamint a raklapokon lévő csapadék-, illetve fagyveszély-érzéketlen készletekben keletkeztek, ha azokat nem rögzítették.
5.7. Árvíz, belvíz, felhőszakadás okozta vízkárok esetén
A jelen biztosítás – a VÁSZF-ben, illetve jelen feltétel 5.1. pontjában meghatározott általános kizárásokon túlmenően – nem fedezi azo- kat a károkat, amelyek:
x. xxxxx okozta hullámverés következtében álltak elő;
b. vízkár nélküli átnedvesedés, felázás következtében álltak elő;
c. a víz elvezetésére vagy felfogására szolgáló létesítményekben, árkokban, gátakban, öntözőberendezésekben, vízügyi létesítmé- nyekben, műtárgyakban (áteresz, zsilip stb.), továbbá halastavak- ban, víztározókban, valamint ezek állat- és növényállományában keletkeztek;
d. hullámtérben és nem mentett árterületen lévő vagyontárgyak- ban keletkeztek;
e. növényi kultúrákban keletkeztek;
f. a talajszerkezetben, illetve talajerőben szerves és műtrágyák ki- lúgozása folytán keletkeztek;
g. felhőszakadás hatására az épületek külső vakolatában és festésé- ben keletkeztek;
x. xxxxxxxxxx alatti helyiségekben és az ott elhelyezett vagyontár- gyakban keletkeztek;
i. árvíz- és belvíz-megelőzési, továbbá árvíz- és belvízvédelmi mun- kák címén felmerült költségek esetén merülnek fel.
Jelen biztosítási feltételek szerint hullámtérnek minősül: a termé- szetes és mesterséges vizek árvízvédelmi töltései közötti vagy – ahol töltések nincsenek – a magas partok közötti terület.
Nem mentett árterületnek minősül: a vízügyi hatóság által megál- lapított árterületnek az a része, amely a folyómeder és az azzal közel párhuzamosan vezetett (legfeljebb két számjegyű) közúti, vasúti töltés vagy magaspart, illetve a települések belterületének határa között fekszik.
A jelen biztosítás – a VÁSZF-ben, illetve jelen feltétel 5.1. pontjában meghatározott általános kizárásokon túlmenően – nem fedezi azo- kat a károkat, amelyek:
a. ideiglenesen szüneteltetett vagy véglegesen befejezett bányá- szati, bányalétesítési és aktív bányászati tevékenység következté- ben álltak elő;
b. a biztosított által végzett vagy végeztetett földmunkák, föld-, ka- vics-, kő-, illetve homokkitermelés során történtek;
c. a talaj stabilizálásának, a lecsúszott, leomlott föld vagy kőtömeg visszaszállításának, az ismeretlen üregek feltárásának, megszün- tetésének, valamint az új földvédő művek tervezésének, építésé- nek költségeiként merültek fel;
d. épületek, építmények alatti feltöltések ülepedésével, a talaj süllyedésével, zsugorodásával, duzzadásával okozati összefüg- gésben keletkeztek;
e. a nem megfelelően kiválasztott alapozási mód, hibás alapozási méretezés vagy nem teherbíró altalajra (pl. zsugorodó agyagra stb.) építés miatt következtek be;
f. bányák (a használaton kívüliek is) földalatti részének beomlásá- ból, a csapadékvíz, a természetes vagy mesterséges vizek okozta
kiüregelődésből, az alapok alatti talajsüllyedésből, a padozat alatti feltöltések ülepedéséből eredtek.
A jelen biztosítás – a VÁSZF-ben, illetve jelen feltétel 5.1. pontjában meghatározott általános kizárásokon túlmenően – nem fedezi azo- kat a károkat, amelyek:
a. épületek héjazatának sérülése nélkül keletkeztek;
b. épületek, építmények üvegezésében, meleg- és hidegágyakban, üvegházak üvegezésében, fóliával fedett építményekben kelet- keztek;
c. ideiglenes fedésben keletkeztek;
d. fólia- és sátorfedésben keletkeztek;
e. kizárólag csak az esővíz-levezető csatornákban és hófogó szerke- zetekben keletkeztek.
Nem minősülnek hónyomás kárnak azok a károk sem, amelyek a te- tőszerkezet hibás méretezésével, kivitelezésével vagy karbantartásá- nak elmulasztásával okozati összefüggésben következtek be.
5.10. Vízvezeték-törési károk esetén
A jelen biztosítás – a VÁSZF-ben, illetve jelen feltétel 5.1. pontjában meghatározott általános kizárásokon túlmenően – nem fedezi azo- kat a károkat, amelyek:
a. tűzivíz- és egyéb oltóvízvezeték, berendezés (pl. sprinkler), vala- mint annak tartozékai töréséből eredtek;
b. technológiai célú, felhasználású, illetve technológiai berendezés részét képező víz- és gőzvezeték, annak tartozékai (kivéve az épületek, építmények ivóvízellátását, fűtését szolgáló vezetékek) töréséből eredtek;
c. a csővég nyitott állapota, illetve a csővezetékek, tartályok vagy egyéb berendezések tolózárainak, szelepeinek, csapjainak vagy egyéb elzáró szerkezeteinek nem teljesen elzárt állapota miatt keletkezetek;
d. a kiömlő, elfolyt folyadék veszteségeként keletkezetek;
e. a csővezetékek, tartályok, edényzetek és szerelvények előírt kar- bantartási munkáinak elmulasztása következtében keletkezetek;
f. magában a meghibásodott csővezetékekben és tartályokban, ké- szülékekben vagy berendezésekben, azok szerelvényeiben meg- hibásodás folytán keletkeztek;
g. olyan szennyezési károk, amelyek eltávolíthatóak, és az üzem- szerű működést nem befolyásolják;
x. a törött vezeték, hibás szerelvényeinek szakszerűtlen javításával közvetlen okozati összefüggésben álltak elő;
i. vízvezetéktörés nélküli átnedvesedésből, felázásból keletkeztek;
x. xxxxxxxxxx, gombásodás és penészedés következtében keletkez- tek;
k. közvetett károk, mint pl. vízhiány, vízveszteség, elmaradt haszon;
x. xxxxxxxx, árvíz vagy más időjárási hatások miatt összegyűlt víz által keletkeztek;
m. talajszint alatti helyiségekben tárolt vagyontárgyakban keletkez- tek;
n. önálló tűzivíz hálózatok csőtörése, illetve szabályszerű működése miatt keletkeztek;
o. a nem használt épületek (építmények), berendezések és gépek vezetékeinek – a víztelenítés elmulasztása miatti – fagykárai kö- vetkeztében, illetve ezek következményi káraiként keletkeztek;
p. ipari, technológiai vezetékekben keletkeztek és az ezekben lévő folyadék vagy anyag által okozott károkat.
5.11. Technológiai csővezeték töréséből eredő károk esetén
A jelen biztosítás – a VÁSZF-ben, illetve jelen feltétel 5.1. pontjában meghatározott általános kizárásokon túlmenően – nem fedezi azo- kat a károkat, amelyek:
a. csővezetékek, tartályok, edényzetek és szerelvények karbantartá- si munkáinak elmulasztása következtében keletkeztek;
b. csővezetékek, tartályok vagy egyéb berendezések tolózárainak,
szelepeinek, csapjainak vagy egyéb elzárószerkezeteinek nyitott állapota miatt álltak elő, vagy nyitott csővégen, illetve teljesen le nem zárt nyíláson keresztüli anyagkiáramlásból eredtek;
c. kiömlő, elfolyt anyagok veszteségeként keletkeztek;
d. meghibásodott csővezetékekben, tartályokban, készülékekben vagy berendezésekben, azok szerelvényeiben keletkeztek;
e. hideg- és melegágyak, stabil üvegházak, hűtőházak, valamint ál- latok elhelyezésére szolgáló helyiségekben levő csővezetékek, szerelvények meghibásodása folytán keletkeztek;
f. olyan szennyezési károk, melyek eltávolíthatóak és az üzemszerű működést nem befolyásolják;
x. xxxxxx vezeték, hibás szerelvény szakszerűtlen javításával közvet- len okozati összefüggésben keletkeztek;
h. technológiai csővezetékek törése nélküli átnedvesedésből, fel- ázásból keletkeztek;
i. állatokban keletkeztek.
5.12. Tűzivízvezeték és a tűzoltó berendezés törése károk esetén
A jelen biztosítás – a VÁSZF-ben, illetve jelen feltétel 5.1. pontjában meghatározott általános kizárásokon túlmenően – nem fedezi azo- kat a károkat, amelyek:
a. magában a tűzivíz- és egyéb oltóvízvezetékben, a tűzoltó beren- dezésben, annak tartozékaiban és szerelvényeiben, illetve;
b. a berendezés nyomáspróbái, valamint telepítési, karbantartási munkái során és következtében keletkeztek.
A jelen biztosítás – a VÁSZF-ben, illetve jelen feltétel 5.1. pontjában meghatározott általános kizárásokon túlmenően – nem fedezi azo- kat a károkat, amelyek:
a. freskókban és falfestményekben keletkeztek;
b. az árvíz (áradás) miatt keletkeztek.
5.14. Betöréses lopás, rablás károk esetén
A jelen biztosítás – a VÁSZF-ben, illetve jelen feltétel 5.1. pontjában meghatározott általános kizárásokon túlmenően – nem fedezi azo- kat a károkat, amelyek:
a. normalizált hiányként – káló – elszámolásra kerültek, illetve ke- rülnek;
b. esetén az üzlet kirakatában elhelyezett árukár összege megha- ladja az üzlet biztosított készletértékének 25%-át;
c. termelési, szolgáltatási folyamat leállásából, szüneteltetéséből származó gazdasági hátrányként jelentkeztek (pl. kötbér, bírság, jutalom, túlóra, sürgősségi felár, termelés- és szolgáltatáskiesés, elmaradt haszon, állásidőre kifizetett bér, többletköltség vagy egyéb veszteség stb.);
x. xxxxxxxxxxxxx kárként merültek fel;
e. ellopás, elveszés, hiány, veszteség (együttesen: hiány) következ- tében keletkeztek, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a hiány betöréses lopás vagy rablás következménye;
f. leltározás, illetve időszakos ellenőrzés alkalmával feltárt hiányból (együttesen: leltárhiányból) eredtek;
g. a károsodott vagyontárgy értékcsökkenéséből származtak, ha a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásolja az érték- csökkenés.
A jelen biztosítás – a VÁSZF-ben, illetve jelen feltétel 5.1. pontjában meghatározott általános kizárásokon túlmenően – nem fedezi azo- kat a károkat, amelyek:
a. tűz, robbanás és összeroppanás, villámcsapás, vízvezetéktörésből eredő vízkár, technológiai csővezetékek törése, vihar, árvíz, bel- víz, felhőszakadás, földmozgás (földcsuszamlás, föld- és kőomlás, ismeretlen üregek beomlása), jégverés és hónyomás, földrengés, légi járművek rázuhanása és ismeretlen földi járművek által oko- zott rongálási károk, továbbá tűzoltás, épületek összeomlása,
megsüllyedése, megdőlése, valamint a fenti eseményeket követő romeltakarítás, lebontás és szétszerelés, azonkívül lopás, betöré- ses lopás és rablás károk következtében keletkeztek (de a robba- nás fogalmába nem tartozik bele – így nem minősül kizárásnak – a turbinák, kompresszorok, motorhengerek, hidraulikus henge- rek, lendkerekek, centrifugák, transzformátorok, kapcsolók és áramelosztók törése);
b. a gép fokozatos és folyamatos állagromlása, használat során be- következő kopás és elhasználódás, vízkőlerakódás, szennyeződés, légköri jelenségek által előidézett korrózió vagy kopás, festett vagy csiszolt felületek karcolódásának következtében álltak elő;
c. fokozatosan kialakuló deformálódás, hasadás, törés, repedés, ré- teges elválás, felhólyagosodás, illetve hibás csőcsatlakozás, hibás tömítés, öntési hiba következtében keletkeztek, kivéve, ha gép- törés-biztosítási káreseményt idéznek elő más biztosított gép- szerkezetekben, alkatrészekben;
d. a tulajdonjog hatósági korlátozása – közérdekből állandó vagy ideiglenes jelleggel – során keletkeztek;
e. próbaüzem során keletkeztek;
f. szándékos túlterhelés miatt keletkeztek;
g. biztonsági határt meghaladó próbanyomás, próbaterhelés, során keletkeztek;
h. kockázatviselési helyen kívüli szállítás során keletkeztek;
i. szerszámokban (pl. vágó-, fúró-, csiszoló- és fényezőszerszámok- ban), gyártóeszközökben, öntőformákban, öntőmintákban és öntőüstökben, továbbá az alapgépre fel nem szerelt alkatrészek- ben és tartozékokban keletkeztek;
j. a sűrűn cserélendő alkatrészekben, porlasztófúvókákban, sajtoló- formákban (formázófelületekben), védőrácsokban, hő- és tűzálló falazatokban, burkolatokban, fogaskerekekben, meghajtószíjak- ban, meghajtóláncokban, szállítószalagok hevederében és gör- dülő elemeiben, gumiabroncsokban, összekötő kábelekben és a nem fémből készült alkatrészekben, tömlőkben, tömítésekben, szűrőkben, szitákban és csomagolóanyagokban keletkeztek, amennyiben a kár csak ezekre a részekre korlátozódik (nem vo- natkozik e kizárás arra az esetre, ha a biztosított gép vagy be- rendezés egyéb részei is ugyanazon biztosítási esemény kapcsán károsodnak);
k. magának a gépnek a – károsodás elleni védelmet szolgáló – biz- tonsági berendezésében, a gép működésével összefüggésben ke- letkeztek, és csak arra korlátozódtak;
l. törés és repedés nélküli meghibásodás, működési zavar, műkö- désképtelenség formájában álltak elő;
m. számítógépes vagy egyéb nyilvántartásokban tárolt adatállo- mányban, információkban keletkeztek;
n. a biztosított vagyontárgyakból (azok tárolóedényeiből, tartályai- ból, csővezeték-hálózataiból, szerelvényeiből, a konténerekből, kohókból, kemencékből, üstökből) kiömlő, elfolyt anyagok, áruk, termékek (készletek) veszteségeként keletkeztek;
o. éjszakára vagy munkaszüneti napra soron kívül elrendelt munka bérköltségeként, illetve expressz vagy légipostafuvar miatti több- letköltségként merültek fel;
p. kedvezmények elvesztéséből, késedelemből vagy piacvesztésből adódtak;
q. a károsodott vagyontárgy újjáépítése, újrabeszerzése, helyreállí- tása során állami vagy egyéb támogatásként vagy visszatérítés- ként a biztosított, illetve a tulajdonos által igényelhetők, illetve visszaigényelhetők;
5.16. Üveg- és fóliakárok esetén
A jelen biztosítás – a VÁSZF-ben, illetve jelen feltétel 5.1. pontjában meghatározott általános kizárásokon túlmenően – nem fedezi azo- kat a károkat, amelyek:
a. a biztosított ajánlatának megtételekor már törött, repedt vagy toldott üvegekben következtek be;
b. épületszerkezeti üvegezésekben (üvegtégla, üvegpadló stb.),
üveg dísztárgyakban, üvegtetőkben, neoncsövekben, taposóüve- gekben, ólom-, ón- és rézfoglalatokban, illetve az azokban elhe- lyezett különleges üvegekben keletkeztek,
c. a két évnél öregebb fóliákban keletkeztek.
A biztosítási szerződésben – a teljes biztosítható vagyonérték figyelembe- vételével – a biztosított vagyontárgyak szerződéskötéskori értékének meg- felelő összeget (továbbiakban biztosítási összeg) kell meghatározni a bizto- sított vagyontárgyak (3. fejezet) csoportosításának megfelelően. A vagyon- tárgyak biztosítási összegét bruttó értéken kell megadni, ettől eltérő eset- ben a vagyontárgyak értékét tételes listán kell meghatározni.
A biztosítási összegeknek a jelen különös szerződési feltételek szerinti meg- határozása, illetve a vagyontárgyak értékváltozása szerinti módosítása a szerződő kötelezettsége. A biztosítási összeg módosítása a biztosítási díj módosulásával jár együtt.
6.1. Alapfedezeti és kiegészítő elemi kár csomag
6.1.1. Saját tulajdonú vagyontárgyak biztosítási összegének megha- tározása
a. Tárgyi eszközök (ingatlanok: épület és egyéb építmény; műszaki beren- dezések, gépek, járművek – rendszámos személygépjármű kivételével –, amelyek a vállalkozási tevékenységet szolgálják, beruházások közül kizá- rólag a nem aktivált – építési vagy szerelési tevékenységgel együtt nem járó – beruházások, öntöző berendezések, szárító berendezések) biztosí- tási összegének meghatározása a vagyontárgy szerződéskötéskori érté- kén történik (a vagyontárgy új értéke csökkentve az időközi elhasználó- dás – műszaki avulás – mértékének megfelelő összeggel).
b. Készletek, kereskedelmi árukészletek, betétdíjas göngyölegek esetében az ugyanolyan fajtájú, minőségű és rendeltetésű vagyontárgy beszerzé- si költsége. Befejezetlen termelés és félkész termékek, valamint készter- mékek esetében a készültségi foknak megfelelő újra-előállítási költség, illetve a beszerzési költség, amennyiben ez alacsonyabb, mint az újra- előállítási költség. Növényvédőszerek (csak saját tulajdonú), szaporító- anyagok (csak saját tulajdonú), széna, szalma esetében az ugyanolyan fajtájú, minőségű és rendeltetésű vagyontárgy beszerzési költsége. Készpénz esetében a pénz értéke.
A készletek biztosítása csúcsértéken történik, ennek megfelelően a készletekre meghatározott biztosítási összegnek meg kell felelnie a biz- tosítási időszakon (1 év) belül előforduló legmagasabb készletértéknek.
6.1.2. Idegen tulajdonú vagyontárgyak biztosítási összegea. Idegen tulajdonú vagyontárgyak esetében a biztosítási összeg a va- gyontárgy szerződéskötéskori értéke (a vagyontárgy új értéke csökkent- ve az időközi elhasználódás – műszaki avulás – mértékének megfelelő összeggel), kivéve a lízingelt vagyontárgyakat, melyek esetében a lízing- szerződés szerinti érték.
b. Nem a biztosított tulajdonát képező (betétdíjas) göngyölegek esetében a biztosítási összeg a göngyölegek betétdíja.
6.2. Betöréses lopás és rablás
A vagyoncsoportonkénti (3.2. pontban meghatározott) biztosítási összegek képzése kockázatviselési helyenként történik. A biztosítási összegek meg- határozásánál a behatolás ellen védett helyiségekben tárolt teljes vagyont kell figyelembe venni.
A saját és idegen tulajdonú vagyontárgyak biztosítási összegének megha- tározása megegyezik az 6.1.1. és 6.1.2. pontokban meghatározottakkal. A biztosítási szerződésben a szerződő felek a teljes biztosítható vagyonér- téktől független összeget (részérték kockázat, részérték biztosítási összeg) is meghatározhatnak biztosítási összegként. A szerződés szerint részérték kockázatra biztosított tételek esetén a biztosító a VÁSZF IX. fejezet 3. pont- ja szerinti alulbiztosítottságot nem vizsgálja. Részérték kockázatú tételek esetén a részérték kockázat összege képezi a szolgáltatási kötelezettség felső határát. Részérték kockázatú tételek azok a biztosítások, amelyek vo- natkozásában a biztosítási összeget a vagyontárgyak szerződéskötéskori ér- tékétől eltérő nagyságú – azt azonban meg nem haladó – kártérítési limit képezi, és ezt a kártérítési limitet az adott biztosítási időszakban kifizetett
kártérítési összegek csökkentik. A részérték kockázatra szóló biztosítások esetében a biztosítási összeg az említett kártérítési limit.
A saját, illetve az idegen tulajdonú vagyontárgyak biztosítási összege a biz- tosított vagyontárgyaknak a tételesen meghatározott szerződéskötéskori, illetve szerződés módosításkori értéke (a vagyontárgy új értéke csökkentve az időközi elhasználódás – műszaki avulás – mértékének megfelelő összeg- gel), amelyet a szerződő határoz meg.
a. A biztosított épületek szerkezetileg beépített üvegezéseire két biztosítá- si összeg választható 150 000 és 300 000 Ft.
b. A termesztő berendezésekben nevelt növényi kultúrák biztosítási össze- gét a termesztett növény fejlődése során elért legnagyobb érték alapján kell meghatározni.
c. Az üvegházak üvegfelületeinek biztosítási összege azok szerződéskö- téskori értéke (a vagyontárgy új értéke csökkentve az időközi elhaszná- lódás – műszaki avulás – mértékének megfelelő összeggel).
d. A fóliasátrak két évnél nem régebbi fóliáinak biztosítási összege azok szerződéskötéskori értéke (a vagyontárgy új értéke csökkentve az időkö- zi elhasználódás – műszaki avulás – mértékének megfelelő összeggel).
6.5. Biztosítási összeg változása
Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyan- azon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken.
A biztosító a szerződő részére fedezetfeltöltési jogot nem biztosít, azonban a biztosítási évfordulót követően – ellenkező megállapodás hiányában – ismét az eredeti biztosítási összeg és díj az érvényes.
Jelen szerződés keretében értékkövetésre (indexálásra) nincs lehetőség.
7.1. Alapfedezeti csomag (tűzkár, robbanás- és összeroppanáskár, villámcsapáskár, villámcsapás másodlagos hatása kár, légi járművek által okozott kár)
a. Az önrész káreseményenként: 10%, de minimum 50 000 Ft;
b. egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a káreseményekkel kap- csolatos biztosított költségtérítések és a biztosított vagyontár- gyakra meghatározott biztosítási szolgáltatás együttesen sem ha- ladhatják meg a károsodott vagyontárgyak biztosítási összegét;
c. a szabadban tárolt vagyontárgyakra vonatkozóan tűzkár eseté- ben a vagyontárgy biztosítási összegének 25%-át a biztosító le- vonja a biztosítási szolgáltatásból.
7.2. Elemi kár csomag (viharkár, árvíz, belvíz és felhőszakadás által okozott vízkár, földmozgáskár, jégverés- és hónyomás kár, épületek vízvezetékeinek töréséből eredő vízkár, technológiai csővezetékek töréséből eredő kár, tűzivízvezeték és a tűzoltó berendezés törésé- ből eredő kár, földrengéskár)
a. Az önrész káreseményenként: 10%, de minimum 50 000 Ft;
b. a káreseményekkel kapcsolatos biztosított költségtérítések és a biztosított vagyontárgyakra meghatározott biztosítási szolgálta- tás együttesen sem haladhatják meg a károsodott vagyontárgyak biztosítási összegét;
c. a szabadban tárolt vagyontárgyak viharkárai esetében a vagyon- tárgy biztosítási összegének 25%-át a biztosító levonja a biztosí- tási szolgáltatásból.
7.3. Betöréses lopás és rablás kockázat
a. Az önrész káreseményenként: 10%, de minimum 50 000 Ft;
b. a növényvédőszerekre és szaporítóanyagokra vonatkozóan a biz- tosított készlet biztosítási összegének 15%-át a biztosító levonja a biztosítási szolgáltatásból.
Ezen túlmenően a biztosító betöréses lopás biztosítási esemény kap- csán a kockázatviselési hely (telephely) védelmi szintjének megfelelő kártérítési limitet alkalmaz. A kártérítési limit a biztosító összes, a káresemény kapcsán a feltétel szerint beálló szolgáltatási kötele- zettségének az egyes vagyoncsoportokra meghatározott biztosítási összegen belüli korlátozását jelenti, beleértve a készpénz vagyon- csoportra vonatkozó biztosítási szolgáltatást is.
A védelmi szinteket – és ezzel együtt a kártérítési limitet – a kockázatviselé- si hely külső határoló szerkezeteinek, mint védelmi felületeinek a behatolás- sal szembeni ellenálló képessége határozza meg. Az egyes védelmi felüle- tekhez tartozó előírásokat „falak, födémek”, „üvegfelületek”, „ajtók”, va- lamint „elektronikai védelem” csoportosításban tartalmazza a jelen feltétel. Amennyiben a behatolás helyén az adott védelmi felületre vonatko- zó legalacsonyabb kártérítési limithez tartozó előírás sem teljesül, úgy a biztosító betöréses lopás biztosítási eseménnyel kapcsolatos szolgáltatási kötelezettsége nem áll be.
A biztosító az egyes védelmi szintekhez – kártérítési limithez – tartozó elő- írások meglétét a biztosítási szerződés létrejöttekor nem ellenőrzi, a kár- esemény bekövetkeztekor azok megvalósulását a behatolás helyén vizsgálja.
7.3.1. Kártérítési limit
7.3.1.1. Kártérítési limit 1 000 000 Ft
A kártérítési limit 1 000 000 forint, ha a biztosítási esemény bekövetkezté- nek időpontjában, a behatolás helyén a védelmi felület az alábbi követel- ményeket kielégíti:
a. Falak, födémek: a falazatok, födémek, padozatok erőszakos áthatolás elleni ellenállása legalább a 6 cm-es – kisméretű téglából készült – tömör fal erőszakos áthatolás elleni ellenállásával azonos.
b. Üvegfelületek: nincs előírás.
c. Ajtók: az ajtók zárását ajtónként legalább egy darab, törés elleni véde- lemmel szerelt biztonsági (henger)zár a zár jellemzőinek teljes kihaszná- lásával végzi. Bejárati ajtónként az ajtólap minimum 3 db diópánttal van az ajtókhoz rögzítve és kiemelés ellen védett. A kétszárnyú ajtószerke- zetek reteszhúzás ellen védettek.
d. elektronikai védelem: nincs előírás.
7.3.1.2. Kártérítési limit 5 000 000 Ft
A kártérítési limit 5 000 000 forint, ha a biztosítási esemény bekövetkezté- nek időpontjában, a behatolás helyén a védelmi felület az alábbi követel- ményeket kielégíti:
a. Falak, födémek: a falazatok, födémek, padozatok erőszakos áthatolás elleni ellenállása legalább a 12 cm-es – kisméretű téglából készült – tömör fal erőszakos áthatolás elleni ellenállásával azonos.
b. Üvegfelületek: a 3 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú, 30x30 cm- nél nagyobb összes üvegezett felülettel rendelkező nyílászárók 2 réte- gű, egyenként legalább 3 mm vastagságú üvegezéssel vagy legalább
6 mm vastagságú, egyrétegű üvegezéssel ellátottak, és minősített ráccsal vagy – az erőszakos áthatolás elleni ellenállás szempontjából – azzal egyenértékű más mechanikai szerkezettel védettek.
c. Ajtók: az ajtók zárását ajtónként legalább két darab, törés és fúrás elleni védelemmel szerelt biztonsági (henger)zár – vagy egy darab 3 ponton záródó biztonsági (henger)zár – a zár(ak) jellemzőinek teljes ki- használásával végzi. Bejárati ajtónként az ajtólap minimum 3 db dió- pánttal van az ajtókhoz rögzítve és kiemelés ellen védett. A kétszárnyú ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek.
d. Elektronikai védelem: nincs előírás. Vagy:
e. Falak, födémek: a falazatok, födémek, padozatok erőszakos áthatolás elleni ellenállása legalább a 12 cm-es – kisméretű téglából készült – tömör fal erőszakos áthatolás elleni ellenállásával azonos.
f. Üvegfelületek: a 3 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú, 30x30 cm- nél nagyobb összes üvegezett felülettel rendelkező nyílászárók minősí- tett ráccsal egyenértékűnek minősített biztonsági üveggel vagy legalább 2x5 mm vastag üvegezéssel ellátottak, biztonsági fóliával védettek és ki- emelés elleni védelemmel rendelkeznek.
g. Ajtók: az ajtók zárását ajtónként legalább két darab, törés és fúrás elleni védelemmel szerelt biztonsági (henger)zár – vagy egy darab 3 ponton záródó biztonsági (henger)zár – a zár(ak) jellemzőinek teljes ki-
használásával végzi. Bejárati ajtónként az ajtólap minimum 3 db dió- pánttal van az ajtókhoz rögzítve és kiemelés ellen védett. A kétszárnyú ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek.
h. Elektronikai védelem: a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyiségben helyi riasztású elektronikus behatolásjelző rendszer működik.
7.3.1.3. Kártérítési limit 8 000 000 forint
A kártérítési limit 8 000 000 forint, ha a biztosítási esemény bekövetkezté- nek időpontjában, a behatolás helyén a védelmi felület az alábbi követel- ményeket kielégíti:
a. Falak, födémek: a falazatok, födémek, padozatok erőszakos áthatolás elleni ellenállása legalább a 12 cm-es – kisméretű téglából készült – tömör fal erőszakos áthatolás elleni ellenállásával azonos.
b. Üvegfelületek: a 3 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú, 30x30 cm- nél nagyobb összes üvegezett felülettel rendelkező nyílászárók 2 réte- gű, egyenként legalább 3 mm vastagságú üvegezéssel vagy legalább
6 mm vastagságú, egyrétegű üvegezéssel ellátottak, és minősített ráccsal vagy – az erőszakos áthatolás elleni ellenállás szempontjából – azzal egyenértékű más mechanikai szerkezettel, illetve azzal egyenér- tékűnek minősített biztonsági üveggel, vagy a legalább 2x5 mm vastag üvegezésen minősített biztonsági fóliával védettek és kiemelés elleni védelemmel rendelkeznek.
c. Ajtók: az ajtók zárását ajtónként legalább két darab, törés elleni véde- lemmel szerelt biztonsági (henger)zár, amelyek közül az egyik legalább 3 ponton záródó, a zárak jellemzőinek teljes kihasználásával végzi. Be- járati ajtónként az ajtólap minimum 3 db diópánttal van az ajtókhoz rögzítve és kiemelés ellen védett. A kétszárnyú ajtószerkezetek retesz- húzás ellen védettek.
d. Elektronikai védelem: a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szol- gáló helyiségben helyi riasztású elektronikus behatolásjelző rendszer működik.
7.3.1.4. Kártérítési limit 15 000 000 Ft
A kártérítési limit 15 000 000 forint, ha a biztosítási esemény bekövetkez- tének időpontjában, a behatolás helyén a védelmi felület az alábbi követel- ményeket kielégíti:
a. Falak, födémek: a falazatok, födémek, padozatok erőszakos áthatolás elleni ellenállása legalább a 25 cm-es – kisméretű téglából készült – tömör fal erőszakos áthatolás elleni ellenállásával azonos.
b. Üvegfelületek: a 3 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú, 30x30 cm- nél nagyobb összes üvegezett felülettel rendelkező nyílászárók 2 réte- gű, egyenként legalább 3 mm vastagságú üvegezéssel vagy legalább
6 mm vastagságú, egyrétegű üvegezéssel ellátottak, és minősített ráccsal vagy – az erőszakos áthatolás elleni ellenállás szempontjából – azzal egyenértékű más mechanikai szerkezettel, illetve azzal egyenér- tékűnek minősített biztonsági üveggel, vagy a legalább 2x5 mm vastag üvegezésen minősített biztonsági fóliával védettek és kiemelés elleni védelemmel rendelkeznek.
c. Ajtók: az ajtók zárását ajtónként legalább két darab, törés és fúrás elleni védelemmel szerelt biztonsági (henger)zár, amelyek közül az egyik legalább 3 ponton záródó, a zárak jellemzőinek teljes kihasználásával végzi. Bejárati ajtónként az ajtólap minimum 3 db diópánttal van az ajtókhoz rögzítve és kiemelés ellen védett. A kétszárnyú ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek.
d. Elektronikai védelem: a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szol- gáló helyiségben helyi riasztású elektronikus behatolásjelző rendszer vagy riasztás esetén kivonuló szolgáltatást nyújtó távfelügyeletbe bekö- tött elektronikus behatolásjelző rendszer működik.
7.3.1.5. Kártérítési limit 25 000 000 Ft
A kártérítési limit 25 000 000 forint, ha a biztosítási esemény bekövetkez- tének időpontjában, a behatolás helyén a védelmi felület az alábbi követel- ményeket kielégíti:
a. Falak, födémek: a falazatok, födémek, padozatok erőszakos áthatolás elleni ellenállása legalább a 25 cm-es – kisméretű téglából készült – tömör fal erőszakos áthatolás elleni ellenállásával azonos.
b. Üvegfelületek: a 3 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú, 30x30 cm- nél nagyobb összes üvegezett felülettel rendelkező nyílászárók 2 réte- gű, egyenként legalább 3 mm vastagságú üvegezéssel vagy legalább
6 mm vastagságú, egyrétegű üvegezéssel ellátottak, és minősített ráccsal vagy – az erőszakos áthatolás elleni ellenállás szempontjából – azzal egyenértékű más mechanikai szerkezettel, illetve azzal egyenér- tékűnek minősített biztonsági üveggel vagy a legalább 2x5 mm vastag üvegezésen minősített biztonsági fóliával védettek és kiemelés elleni védelemmel rendelkeznek.
c. Ajtók: az ajtónak és az ajtótok szerkezetének anyaga fém, legalább 25 mm vastagságú keményfa, vagy ezekkel támadás szempontjából egyenértékű ellenállást biztosító szerkezeti kialakításúnak kell lenni. Fából készült tok esetén a zár reteszvasak fogadására megerősített, a falszerkezethez legalább 3 ponton rögzített ellenlemezt kell alkalmazni. Az ajtók zárását ajtónként legalább két darab, törés és fúrás elleni vé- delemmel szerelt biztonsági (henger)zár, amelyek közül az egyik leg- alább 3 ponton záródó, a zárak jellemzőinek teljes kihasználásával végzi. Bejárati ajtónként az ajtólap minimum 3 db diópánttal van az aj- tókhoz rögzítve és kiemelés ellen védett. Bevésőzár alkalmazása esetén az ajtólap külső oldala fémlemezzel meg van erősítve.
A kétszárnyú ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek és kiemelés elleni védelemmel rendelkeznek;
d. Elektronikai védelem: a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szol- gáló helyiségben riasztás esetén kivonuló szolgáltatást nyújtó távfel- ügyeletbe bekötött elektronikus behatolásjelző rendszer működik.
7.3.1.6. Kártérítési limit 50 000 000 Ft
A kártérítési limit 50 000 000 forint, ha a biztosítási esemény bekövetkez- tének időpontjában, a behatolás helyén a védelmi felület az alábbi követel- ményeket kielégíti:
a. Falak, födémek: a falazatok, födémek, padozatok erőszakos áthatolás elleni ellenállása legalább a 38 cm-es – kisméretű téglából készült – tömör fal erőszakos áthatolás elleni ellenállásával azonos.
b. Üvegfelületek: a 3 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú, 30x30 cm- nél nagyobb összes üvegezett felülettel rendelkező nyílászárók 2 réte- gű, egyenként legalább 3 mm vastagságú üvegezéssel vagy legalább
6 mm vastagságú, egyrétegű üvegezéssel ellátottak, és minősített ráccsal vagy – az erőszakos áthatolás elleni ellenállás szempontjából – azzal egyenértékű más mechanikai szerkezettel, illetve azzal egyenér- tékűnek minősített biztonsági üveggel vagy a legalább 2x5 mm vastag üvegezésen minősített biztonsági fóliával védettek és kiemelés elleni védelemmel rendelkeznek.
c. Ajtók: az ajtónak és az ajtótok szerkezetének anyaga fém, legalább 40 mm vastagságú keményfa, vagy ezekkel támadás szempontjából egyenértékű ellenállást biztosító szerkezeti kialakításúnak kell lenni. Fából készült tok esetén a zár reteszvasak fogadására megerősített, a falszerkezethez legalább 3 ponton rögzített ellenlemezt kell alkalmazni. Az ajtók zárását ajtónként legalább két darab, törés és fúrás elleni vé- delemmel szerelt biztonsági (henger)zár, amelyek közül az egyik leg- alább 3 ponton záródó, a zárak jellemzőinek teljes kihasználásával végzi. Bejárati ajtónként az ajtólap minimum 3 db diópánttal van az aj- tókhoz rögzítve és kiemelés ellen védett. Bevésőzár alkalmazása esetén az ajtólap külső oldala fémlemezzel meg van erősítve. A kétszárnyú aj- tószerkezetek reteszhúzás ellen védettek.
d. Elektronikai védelem: a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szol- gáló helyiségben riasztás esetén kivonuló szolgáltatást nyújtó távfel- ügyeletbe bekötött elektronikus behatolásjelző rendszer működik.
7.3.1.7. Kártérítési limit 75 000 000
A kártérítési limit 75 000 000 forint, ha a biztosítási esemény bekövetkez- tének időpontjában, a behatolás helyén a védelmi felület az alábbi követel- ményeket kielégíti.
a. Falak, födémek: a falazatok, födémek, padozatok erőszakos áthatolás elleni ellenállása legalább a 25 cm-es – kisméretű téglából készült – tömör fal erőszakos áthatolás elleni ellenállásával azonos.
b. Üvegfelületek: a 3 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú, 30x30 cm- nél nagyobb összes üvegezett felülettel rendelkező nyílászárók 2 réte- gű, egyenként legalább 3 mm vastagságú üvegezéssel vagy legalább
6 mm vastagságú, egyrétegű üvegezéssel ellátottak, és minősített ráccsal vagy – az erőszakos áthatolás elleni ellenállás szempontjából – azzal egyenértékű más mechanikai szerkezettel, illetve azzal egyenér-
tékűnek minősített biztonsági üveggel vagy a legalább 2x5 mm vastag üvegezésen minősített biztonsági fóliával védettek.
c. Ajtók: az ajtónak és az ajtótok szerkezetének anyaga fém, legalább 40 mm vastagságú keményfa, vagy ezekkel támadás szempontjából egyenértékű ellenállást biztosító szerkezeti kialakításúnak kell lenni. Fából készült tok esetén a zár reteszvasak fogadására megerősített, a falszerkezethez legalább 3 ponton rögzített ellenlemezt kell alkalmazni. Az ajtók zárását ajtónként legalább két darab, törés és fúrás elleni vé- delemmel szerelt biztonsági (hengerzár vagy egy darab 3 ponton záró- dó biztonsági (henger)zár, a zár(ak) jellemzőinek teljes kihasználásával végzi. Bejárati ajtónként az ajtólap minimum 3 db diópánttal van az aj- tókhoz rögzítve. Bevésőzár alkalmazása esetén az ajtólap külső oldala fémlemezzel meg van erősítve. A kétszárnyú ajtószerkezetek reteszhú- zás ellen védettek.
d. Elektronikai védelem: a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szol- gáló helyiségben riasztás esetén kivonuló szolgáltatást nyújtó távfel- ügyeletbe bekötött elektronikus behatolásjelző rendszer működik.
e. Személyvédelem: a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló épületet, épületrészt a vagyontárgyak őrzésével megbízott személy (őr) őrzi. Az őrnek az üzemmenet befejezésétől az üzemmenet megkezdé- séig kell szolgálatban lenni. Az őrzéssel megbízható hivatalosan bejegy- zett őrző-védő vállalkozás is. Nem felel meg az őrzési előírásoknak, ha egy őr egyidejűleg több telephely őrzését is ellátja.
7.3.2. Készpénz biztosítási szolgáltatás
Készpénz kára esetén a készpénz tényleges értéke kerül megtérítésre. A biztosítási szolgáltatás felső határa ezen készletek megjelölt biz- tosítási összege, vagy a behatolás helyén a helyiség védelmi szintjé- nek megfelelő és az értéktároló védelmi szintjéhez tartozó kártérí- tési limit közül a legalacsonyabb.
A kamat- és árfolyamveszteségeket a biztosító nem téríti meg.
Betöréses lopás kockázatra vonatkozó előírások és kártérítési limitek:
Értéktároló | Kártérítési limit |
lemezkazetta, pénztárgép | 50 000 Ft |
tűzmentes páncélszekrény vagy beépített páncélkazetta | 500 000 Ft |
páncélszekrény | 1 000 000 Ft |
A biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be, amennyiben az ér- téktárolót a biztosítási esemény időpontjában nyitva vagy nem teljes védelmi lehetőségeit kihasználva – ideértve a beépítésre vonatkozó előírásokat is – tartották.
A biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be továbbá, amennyi- ben a vagyontárgyak tárolására szolgáló eszköz kulcsait azzal azo- nos helyiségben tartották, és a jogtalan eltulajdonítás során az el- követő azokat felhasználhatta.
7.3.3. A védelmi szintek esetében alkalmazott fogalmak meghatá- rozása
a. Védelmi felület: a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló kockázatviselési helyen található épületbe (épületrészbe) történő, bizto- sítási eseményt megvalósító behatolás helye (pl. ajtó, ablak, falfelület).
b. Védelmi szint: a biztosító kockázatviselésének felső határát meghatá- rozó, különböző védelmi felületeken, különböző védelmi berendezések meglétét feltételező védelmi kategória.
c. Kártérítési limit: a biztosítási esemény bekövetkeztének időpontjában a behatolás helyén megvalósult védelmi szint által meghatározott térí- tési felső határ, mely nem lehet magasabb, mint a biztosítási összeg, és tartalmazza a biztosítónak az egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban felmerült valamennyi szolgáltatási kötelezettségét.
d. Biztonsági zár: biztonsági zárnak minősülnek a Mabisz ajánlással ren- delkező zárak, továbbá a legalább 5 csapos hengerzárak, a minimum 6 rotoros mágneszárak, az egy- és kéttollú lamellás zárak, amennyiben az ún. variációs számuk a 10 000-et meghaladja. A Mabisz (Magyar Biz- tosítók Szövetsége) azon vagyonvédelmi termékek esetében, amelyek- nek gyártója vagy forgalmazója igényli, elvégzi az eszköz termékmeg- felelőségi vizsgálatát, ennek alapján megfelelőségi kategóriákba sorolja
a termékeket; a kategóriába sorolás a biztosítók felé címzett ajánlás; az ajánlással rendelkező termékek listája és Mabisz besorolása nyilvános, bárki számára elérhető a xxxx://xxx.xxxxx.xx/ honlapon.
e. Minősített rács: a legfeljebb 10x30 cm-es osztású, legalább 12 mm át- mérőjű köracélból, vagy ezzel megegyező szilárdságú anyagból készült rács, amely 30 cm-enként, de legalább 4 db falazókörömmel – a mini- mális beépítési mélység 10 cm – a falazathoz van erősítve vagy ezzel – az erőszakos áthatolás elleni ellenállás szempontjából – egyenértékű műszaki megoldás.
f. Reteszhúzás elleni védelem: a kétszárnyú ajtók fix szárnyának rögzí- tését szolgáló tolóretesz függőlegesen mozgó részének oly módon való blokkolása, mely csak nyitott ajtószárny esetén oldható fel.
g. Törés ellen védett biztonsági hengerzár: törésvédetten szerelt a hengerzárbetét, ha a külső oldalon nem nyúlik ki az ajtó, illetve a külső oldalról nem szerelhető kivitelű biztonsági vasalat síkjából.
h. Fúrás ellen védett biztonsági zár: a zárbetét fúrás ellen védett, ha a zárbetét és/vagy az azt védő biztonsági zártakaró kialakítása olyan, hogy megakadályozza a zárbetét megfúrását (pl. hengerzárbetétbe szerelt ed- zett csap, zártakaró esetében elforgatható gyűszű védi a zárnyílást stb.).
i. Biztonsági üveg: a biztonsági üveg érvényes Mabisz ajánlás szerint ér- demi behatolás késleltető ellenállása következtében a minősített rács ki- váltására alkalmas.
j. Erőszakos áthatolás elleni ellenállás: a térelhatároló szerkezet (fala- zat, födém, padozat, üvegezés, rácsozat, stb.) különböző (roncsolásos vagy szerelt) áthatolási célú bontással (vagy ennek kísérletével) szembe- ni ellenálló képessége, mely az áthatoláshoz szükséges időtartammal és erőkifejtéssel együttesen jellemezhető.
k. Bevésőzár: az ajtólapba süllyesztetten szerelt zárszerkezet, ami fa ajtólap esetén az ajtó betörés elleni ellenálló képességét jelentősen csökkenti.
l. Beépített páncélkazetta: a páncélkazetta a ráhegesztett körmökkel legalább 0,4 m2 betonba van ágyazva, illetve a rögzítése – más beépí- tési mód esetén – ennek megfelelő.
m. Tűzmentes pénzszekrény: kettősfalú, 1 mm-nél nagyobb lemezvas- tagságú acéllemezből készült szerkezet. A kettős fal (az ajtó is) legalább 50 mm térközű, mely hőszigetelő anyaggal van kitöltve. A légmentesen záródó forgócsapos ajtó szúrózárral és egy különleges, legalább 5 la- mellás zárral ellátott.
n. Páncélszekrény: kettősfalú, legalább 4 mm lemezvastagságú acélle- mezből folyamatos hegesztéssel készített szerkezet. Oldalainak és ajtó- inak legalább 70 mm térközzel kell rendelkezni. A kettős fal között B-200-as gyöngykavics-beton vagy más, azonos szilárdságú, illetve hő- vezető képességű töltőanyag helyezkedik el. Az ajtó illeszkedési tűrése maximum 0,5 mm. Az ajtó forgócsapjai belső kialakításúak, a forgó- csapok melletti illeszkedő körmök becsukódáskor a szekrény falába süllyednek. Az ajtó bezárása alul és felül a nyíló oldalon legalább két- két tolórudazattal történik, amelyeknek keresztmetszete minimálisan a páncélszekrény lemezvastagsága négyzetének háromszorosa. A kulcsok a zár nyitott állapotában nem vehetők ki a zárból.
a. Az önrész vagyontárgyakra vonatkozóan (gépenként és kárese- ményenként): 10%, de legalább 50 000 Ft;
b. a káreseményekkel kapcsolatos biztosított költségtérítésekre vo- natkozóan a biztosítási szolgáltatás felső határa a károsodott va- gyontárgy biztosítási összegének maximum 10%-a;
c. a biztosított vagyontárgyakra meghatározott biztosítási szolgál- tatás és a káreseményekkel kapcsolatos biztosított költségtéríté- sek összege nem haladhatja meg a biztosítási összeget.
Vagyontárgyakra vonatkozóan (káreseményenként):
a. növényi kultúrák esetében 10%, de legalább 100 000 Ft önrész;
b. üvegházak üvegfelületei esetében: 10%, de legalább 100 000 Ft önrész;
c. fóliasátrak esetében (első éves fóliák): 10%, de legalább 100 000 Ft önrész;
x. xxxxxxxxxxx esetében (második éves fóliák): 20%, de legalább 200 000 Ft önrész;
e. épületek szerkezetileg beépített üvegezése esetében: 10%, de le- galább 10 000 Ft önrész;
f. a káreseményekkel kapcsolatos biztosított költségtérítésekre és a biztosított vagyontárgyakra meghatározott biztosítási szolgálta- tás együttesen sem haladhatják meg a károsodott vagyontárgyak biztosítási összegét.
a. A biztosítási díj a biztosított vagyontárgyak biztosítási összegeinek (6. fejezet) és a 4. pontban felsorolt biztosítási eseményekre vonatkozó díj- tétel szorzata.
b. Az éves biztosítási díj számítását minden biztosítási időszakra az ajánlat mellékletét képező adatközlőkön kell elvégezni.
c. Az így meghatározott díjból előzetes kármentességi engedmény adha- tó szerződéskötéskor. A kármentességi engedménnyel csökkentett díj kerül számlázásra az ajánlaton rögzítettek szerint.
d. Az engedmény csak teljes kármentességre vonatkozik, kárkifizetés ese- tén az engedmény érvényét veszti és a biztosítási szolgáltatásból levo- násra kerül.
e. A szerződő az ajánlat megtételekor választhat éves, féléves vagy ne- gyedéves díjfizetést, a díjütemezés egyenletes (negyedéves díjfizetés esetén: 25%-25%-25%-25%; féléves díjfizetés esetén: 50%-50%; éves díjfizetés esetén 100% az egyes díjrészletek mértéke). A díjfizetési határidők: 01. 01., 04. 01., 07. 01., 10. 01.
9. Biztosítási szolgáltatás és a biztosító teljesítése
A biztosító a bekövetkezett károkat kockázatviselési helyenként évente a biztosítási összegig vagy a szerződő által választott éves kártérítési limit felső határáig téríti meg (téríthető maximális kár). A biztosító a biztosítási szolgáltatásból minden esetben levonja a VÁSZF XI. fejezet (6) bekezdésében felsorolt tételeket (önrész, ma- radvány, máshonnan megtérülő összeg, díjtartozás) azzal az eltérés- sel, hogy a biztosítási szolgáltatásból az adott biztosítási időszakra (1 év) a biztosítót megillető, és még be nem fizetett teljes díj levo- násra kerül.
9.1. Biztosított vagyontárgyakban keletkezett károk
A biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határát a biztosítá- si összeg képezi, mégpedig oly módon, hogy a biztosítási szolgálta- tás a biztosítási szerződésben tételesen felsorolt vagyontárgyakra (vagyoncsoportokra) vonatkozóan külön-külön megadott biztosítási összegre korlátozódik. A biztosítási összeg önmagában nem bizonyítja a biztosított vagyontárgy meglétét és értékét. Ha egy biztosítási tétel (va- gyoncsoport) alatt több vagyontárgy van biztosítva, és ezek közül csak egyesek károsodtak, a biztosító a károkat úgy kezeli, mintha e vagyontár- gyakat külön tételként biztosították volna.
A biztosító a vagyontárgy teljes (totál) kára esetén a biztosítási szolgáltatás megállapításánál a vagyontárgy káridőponti értékét (a vagyontárgy új érté- ke csökkentve az időközi elhasználódás – műszaki avulás – mértékének megfelelő összeggel) veszi figyelembe. A biztosító a vagyontárgy részleges kára esetén a károsodás mértékének megfelelő – a biztosítási esemény napja szerinti – javítási, illetve helyreállítási költségeket veszi alapul. A biz- tosító a biztosítási szolgáltatás megállapításánál nem veszi figyelem- be a hatósági helyreállítási korlátozások és a műszaki haladás miatti többletköltségeket. A biztosító teljes (totál) kárnak tekinti az elveszett, megsemmisült, illetve nem javítható vagyontárgyakon túlmenően azt az esetet is, ha a vagyontárgy részleges kárának javítási, illetve helyreállítási költségei elérik vagy meghaladják a vagyontárgy káridőponti értékét.
A biztosító a részleges károk javítási költségeiből levonja azt az összeget, amennyivel a javítás révén a vagyontárgy értéke emelke- dik a biztosítási eseményt közvetlenül megelőző értékhez képest, kivéve, ha a vagyontárgy biztosítási összege az új érték alapján ke- rült meghatározásra.
Beruházásokban, illetve felújítások során bekövetkezett károkat a biztosító a kár időpontjáig ténylegesen felmerült beruházási költségek alapján – a kár- időponti befejezési ár, illetve előállítási vagy építési költségek, valamint ezen tételekre meghatározott biztosítási összeg figyelembevételével – téríti meg. Muzeális vagy művészi értékkel bíró vagyontárgyak esetén a biztosító a biz- tosítási szolgáltatás megállapításánál a restaurálási (helyreállítási) költsége- ket, de maximum a biztosítási esemény bekövetkezése időpontjában meg- állapítható forgalmi értéket veszi alapul.
Idegen tulajdonú vagyontárgyak esetében a biztosító – ezen vagyontárgyak biztosítási összegén belül – a biztosított vagyontárgyakban keletkezett kárt olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben a biztosított a hatályos jog- szabályok alapján azt megfizetni tartozik.
Ha a helyreállítás, illetve pótlás során nem az eredeti állapot jön létre, a biztosító az eredeti állapot helyreállításának számított (be- csült) költségeit téríti meg. A hazai kereskedelemben nem beszerezhető vagyontárgyak esetén a biztosító a belföldön kapható hasonló jellemzők- kel, paraméterekkel, ugyanazon felhasználhatósággal rendelkező vagyon- tárgy beszerzési árát veszi figyelembe.
A biztosító nem téríti meg az összetartozó vagyontárgyak esetén (ide- értve a gépek, berendezések, készülékek tartalék alkatrészeit is) azt az értékcsökkenést, amelyet a nem károsodott vagyontárgyak a többi va- gyontárgy megrongálódása vagy megsemmisülése miatt elszenvedtek. A biztosító nem téríti meg a javítással (helyreállítással), valamint pót- lással kapcsolatban felmerült, a következőkben felsorolt többlet- költségeket:
a. éjszaka vagy munkaszüneti napokon végzett munka miatt felme- rült túlóra költségeit;
b. expressz és speciális szállítások fuvardíjait;
c. légi szállítások többletköltségeit.
9.2. Káreseménnyel kapcsolatos költségek térítése
A biztosító megtéríti a biztosítási szerződés szerinti biztosítási események bekövetkezése során – illetve azzal kapcsolatban – felmerült és igazolt, ki- zárólag a következőkben felsorolt költségeket:
a. a károk súlyosbodásának megakadályozását vagy hatásai enyhítését szolgáló intézkedések költségeit, amelyek a károsodott vagyontárgy el- szállításával, az ideiglenes fedéssel (tetőzet), dúcolással, állványozással, az ideiglenes közművesítéssel, továbbá az esetleges kényszer-kitelepíté- si vagy a megmentett vagyon biztonságát szolgáló intézkedéssel kap- csolatban merültek fel;
b. az oltás és mentés költségeit, beleértve az idegen tulajdonban az oltás, mentés során keletkezett károkat is, kivéve a közérdek szolgálatára hi- vatott tűzoltóság vagy más segítségnyújtásra kötelezett szolgáltatásai- val kapcsolatos költségeket;
c. a rom- és törmelékeltakarítás költségeit, amelyek – hacsak a marad- ványértékek felmérése során nem kerültek beszámításra – a kárhelyszín megtisztításával, valamint a bontási törmeléknek és a nem felhasznál- ható maradványoknak a legközelebbi és hivatalosan engedélyezett le- rakóhelyre szállításával kapcsolatban merültek fel;
d. a bontási költségeket, amelyek a biztosított vagyontárgyak megmaradt részeinek szükségessé váló elbontásával és azoknak a legközelebbi és hivatalosan engedélyezett lerakóhelyre szállításával kapcsolatban merül- tek fel;
e. a takarítási költségeket, amelyek a biztosított vagyontárgyak megóvá- sával, illetve a kárhelyszín helyreállítás utáni megtisztításával kapcsolat- ban merültek fel;
f. a szét- és összeszerelés költségeit, amelyek a kár felszámolása (helyreál- lítás) során berendezések le- vagy visszaszerelésével kapcsolatban me- rültek fel.
Egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a költségek és a biztosított va- gyontárgyakra meghatározott biztosítási szolgáltatási összeg együttesen sem haladhatják meg a károsodott vagyontárgyak biztosítási összegét.
9.3. A biztosított kötelezettségei biztosítási esemény bekövetkezé- sekor
A biztosítottnak (szerződőnek) a biztosítási eseményt bekövetkezése után, haladéktalanul, de legkésőbb az észleléstől számított 2 munkanapon belül be kell jelentenie írásban (e-mail, fax, levél) a biztosítónak, a szükséges fel- világosításokat meg kell adnia, és lehetővé kell tennie a bejelentés és a fel- világosítások tartalmának ellenőrzését.
A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított vagyontárgy állapo- tában a biztosított (szerződő) a kárfelvételi eljárás megindulásáig, de legfe- ljebb a bejelentéstől számított 5 munkanapon belül csak a kárenyhítéshez szükséges mértékig változtathat.
Ha a biztosító részéről a bejelentés kézhezvételétől számított 5 munkana- pon belül nem történik meg a kár szemlézése, akkor a biztosított (szerző- dő) intézkedhet a javításról vagy a megsérült vagyontárgy helyreállításáról. A javításnál fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berendezé- seket stb. azonban további 30 napig változatlan állapotban meg kell őriz- ni. A tárolás többletköltségei a biztosítót terhelik.
Az OTP Csoport partnere
Jelen felelősségbiztosítási szerződés keretében a szerződő a következő fe- lelősségbiztosítási kockázatokat választhatja:
a. Alapkockázat – Tevékenységi felelősségbiztosítás. Felelősségbiztosítási szerződés kötésének alapfeltétele az alapkockázat választása.
c. Kiegészítő kockázat – Vegyszerhasználók felelősségbiztosítás. Kizáró- lag az alapkockázat kiegészítéseként választható.TEVÉKENYSÉGI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI
A tevékenységi felelősségbiztosítási szerződés (a továbbiakban szerződés) a Groupama Biztosító Zrt. Vállalkozások Felelősségbiztosításának Általános Szerződési Feltételei (továbbiakban VF ÁSZF vagy általános feltételek), az azt kiegészítő jelen különös feltételek, valamint az ajánlatban, illetve köt- vényben foglaltak alapján jön létre a Groupama Biztosító Zrt. (1146 Buda- pest, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C, a továbbiakban biztosító), valamint bár- mely személy (a továbbiakban szerződő) között.
Az általános és a különös biztosítási feltételek együttesen alkotják az általános szerződési feltételeket.
Amennyiben a különös feltételek bármely rendelkezése eltér az ál- talános feltételekben foglaltaktól, a különös feltételek rendelkezé- sei az irányadók. A különös feltételekben nem szabályozottakra az általános feltételek, míg a különös feltételeknek az általános felté- telektől eltérő rendelkezése esetén a különös feltételek rendelkezé- se az irányadó.
Kérjük, olvassa el figyelmesen az általános feltételeket is!
Az általános és különös feltételekben nem szabályozott kérdések- ben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az egyéb hatályos magyar jogszabályok rendelkezései alkalmazandók.
Az ajánlat, kötvény és az általános szerződési feltételek a felek közti megállapodás minden feltételét tartalmazzák, így a korábbi megál- lapodások, nyilatkozatok hatályukat vesztik, és nem képezik jelen szerződés részét.
A biztosított által a szerződésben meghatározott üzleti tevékenységének vagy foglalkozásának gyakorlása során szerződésen kívül okozott olyan vagyoni károk, amibe beletartoznak a személyi sérülésből eredő vagyoni károk is, ame- lyekért a magyar jog szabályai szerint, a biztosított, mint a szerződésben meg- nevezett üzleti tevékenység folytatója kártérítési kötelezettséggel tartozik.
Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító megtéríti a biz- tosítási eseménnyel kapcsolatosan bekövetkező az élet, testi épség és az egészség személyiségi jog megsértése alapján felmerülő sére- lemdíjat is.
Felhívjuk figyelmét arra, hogy a biztosító szolgáltatási kötelezettsé- ge kizárólag erre a nevesített személyiségi jogi jogsértésre terjed ki.
2. A kockázatviselés időbeli hatálya
A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett, és legkésőbb a szerződés megszűnését követő 30 napon belül a biztosítónak bejelentett és biztosítási eseménynek minősülő károk- ra terjed ki.
3. A biztosítással nem fedezett események és károk, kizárások és korlátozások
A jelen biztosítás kockázatviselési köre a Vállalkozások Felelősség- biztosításának Általános Szerződési Feltételeiben meghatározotta- kon túl nem terjed ki az alábbiakra:
3.1. Ha a biztosított a kárt nem a biztosítási szerződésben feltünte- tett minőségében vagy tevékenységi körében okozza.
3.2. A biztosító kockázatviselési köre nem tejed ki a biztosított ré- szére megtérülő, illetve a más biztosítással fedezett károkra.
3.3. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem terjed ki az élet, testi épség és az egészség, személyiségi jog megsértésén kívül más személyiségi jog megsértése miatt felmerülő sérelemdíjra.
3.4. A biztosítási fedezet továbbá nem terjed ki:
a. álló járműre fel-, illetve lerakodás, be- és kirakodás során kelet- kezett károkra;
b. rendezvény szervezőjeként okozott károkra;
c. úthálózat karbantartójaként okozott károkra;
d. közterület gondozási, karbantartási tevékenységgel okozott ká- rokra;
e. a biztosított által üzemeltetett járművek által okozott útrongálá- si károkra;
f. a talajban vagy növényi kultúrákban, illetve természeti elemek- ben okozott károkra;
g. a szerződésszegéssel, a szerződések hibás teljesítésével okozott károkra.
3.5. A biztosító csak a különös vagy kiegészítő feltételek alapján, az ezekre meghatározott díj megfizetése mellett nyújt fedezetet:
a. munkáltatói felelősségi károkra;
b. vegyszerhasználói minőségben okozott károkra.
4. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól, illetve előzményszerződés esetén a korábban alkalmazott Tevékenységi Felelősségbiztosítás Különös Szerződési Feltételeitől
Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a Groupama Biztosító Zrt. által kí- nált Tevékenységi Felelősségbiztosítás korábbi különös szerződési feltételeitől, valamint a korábban alkalmazott szerződési gyakor- lattól a Tevékenységi Felelősségbiztosítás jelen különös szerződési feltételei több ponton eltérnek, mert a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2014. 03. 15. napján történő hatályba lé- pésére tekintettel társaságunk több módosítást eszközölt (pl. szer- ződés létrejötte, kockázatviselés kezdete, díjnemfizetés miatti megszűnés, érdekmúlás miatti megszűnés, fedezetfeltöltés, meg- térítési igény, felelősségbiztosításra vonatkozó kárbejelentési ha- táridő, sérelemdíj kizárása, felelősségbiztosításra vonatkozó egyéb változások stb.).
Ezeket az eltéréseket, valamint a biztosító mentesülésének, a bizto- sító szolgáltatása korlátozásának feltételeit és a biztosítási szerző- désben alkalmazott kizárásokat a különös szerződési feltétel figye- lemfelhívó módon, félkövér betűtípussal tartalmazza.
Tájékoztatjuk továbbá, hogy jelen különös szerződési feltétel a Pol-
gári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatályba lépése miatt szükséges módosításokon túl a Tevékenységi Felelősségbiztosí- tás előző különös szerződési feltételeitől az alábbiakban tér el lé- nyegesen:
– a biztosítottak körének szabályozása a VF ÁSZF-be került át;
– a biztosítási esemény szabályozására vonatkozó rendelkezések egyszerűsítésre kerültek a „szerződésen kívül okozott kár” beve- zetésével;
– a jogi védelemmel kapcsolatos rendelkezések a VF ÁSZF-be ke- rültek át;
– a kockázatviselés időbeli hatályára vonatkozó rendelkezés beke- rült a korábbi általános feltételekből a különös feltételekbe;
– az általános kizárások és korlátozások átkerültek a VF ÁSZF-be;
– a különös kizárások között a 3.4. a-f. pontokban új, korábban csak egyedileg alkalmazott kizárások szerepelnek;
– a 3.4. x. xxxxxxx szereplő kizárás a korábban alkalmazott kizárás pontosítása a biztosítási esemény fogalmának pontosításával összhangban;
– a korábbi 3.6. d. korlátozás kikerült;
– a korábbi 3.6. e. és x. xxxxxx átkerültek a VF ÁSZF-be;
– a 3.6. b., c. és f. szerinti pontosítások új rendelkezések.
A MUNKÁLTATÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI
A munkáltatói felelősségbiztosítási szerződés (a továbbiakban szerződés) a Groupama Biztosító Zrt. Vállalkozások Felelősségbiztosításának Általános Szerződési Feltételei (továbbiakban VF ÁSZF vagy általános feltételek), az azt kiegészítő jelen különös feltételek, valamint az ajánlatban, illetve köt- vényben foglaltak alapján jön létre a Groupama Biztosító Zrt. (1146 Buda- pest, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C, a továbbiakban biztosító), valamint bár- mely személy (a továbbiakban szerződő) között.
Az általános és a különös biztosítási feltételek együttesen alkotják az általános szerződési feltételeket.
Amennyiben a különös feltételek bármely rendelkezése eltér az ál- talános feltételekben foglaltaktól, a különös feltételek rendelkezé- sei az irányadók.
A különös feltételekben nem szabályozottakra az általános feltéte- lek, míg a különös feltételeknek az általános feltételektől eltérő ren- delkezése esetén a különös feltételek rendelkezése az irányadó.
Kérjük, olvassa el figyelmesen az általános feltételeket is!
Az általános és különös feltételekben nem szabályozott kérdések- ben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az egyéb hatályos magyar jogszabályok rendelkezései alkalmazandók.
Az ajánlat, kötvény és az általános szerződési feltételek a felek közti megállapodás minden feltételét tartalmazzák, így a korábbi megál- lapodások, nyilatkozatok hatályukat vesztik, és nem képezik jelen szerződés részét.
1. A biztosított
A jelen szerződési feltételek szerint a biztosított a szerződésben megneve- zett:
a. természetes személy, amennyiben szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége, foglalkozása körében jár el;
b. cégjegyzékbe, más bírósági nyilvántartásba felvett jogi személy – illetve jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége – a cégjegyzék, illet- ve a nyilvántartás szerinti névvel;
x. xxxx személyiséggel nem rendelkező, de névjegyzékbe, nyilvántartásba vett társaság, polgári jogi társaság, egyéb jogközösség, szervezet, sze- mélyegyesülés, illetve az egyéni vállalkozó
munkáltatói minőségében.
2. Biztosítási esemény
Biztosítási esemény az a munkabaleset, amely a biztosított biztosítási szer- ződésben meghatározott munkáltatói tevékenységének gyakorlása során a vele munkaviszonyban álló személyeket éri, és vagyoni kárt okoz (a vagyo-
ni károkba beletartoznak a személyi sérülésből eredő vagyoni károk is), és amelyek miatt és címén a biztosítottal szemben kártérítési követelést tá- masztanak, feltéve, hogy azokért a biztosított a magyar jog szabályai sze- rint kártérítési felelősséggel tartozik.
Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító megtéríti a biz- tosítási eseménnyel kapcsolatosan bekövetkező, az élet, testi épség és az egészség személyiségi jog megsértése alapján felmerülő sére- lemdíjat is.
Felhívjuk figyelmét arra, hogy a biztosító szolgáltatási kötelezettsé- ge kizárólag erre a nevesített személyiségi jogi jogsértésre terjed ki.
2.1. Jelen feltételek alkalmazásában munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.
Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező bal- esetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri.
2.2. Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító kockázatviselése kiterjed a munkaerő kölcsönzés során a kölcsönzött munkaerő azon mun- kabalesetére, amelyek miatt és címén a biztosítottal (kölcsönvevő vagy köl- csönbeadó munkáltatóval) szemben kártérítési követelést támasztanak, fel- téve, hogy azokért a biztosított a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.
2.3. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége kiterjed a biztosítási ese- ménnyel összefüggésben a biztosítottal szemben támasztott társadalom- biztosítási igények megtérítésére is.
3. A kockázatviselés területi és időbeli hatálya
3.1. A biztosítás a Magyarország területén bekövetkező munkabal- esetekre vonatkozik.
3.2. A munkavállalót ért dologi károkat a biztosító csak annyiban téríti meg, amennyiben azok olyan használati és/vagy egyéb vagyontárgyakban keletkeztek, amelyeket a munkavállalók általában és szokásosan a munka- helyükre visznek, kivéve a készpénzben, értéktárgyban, gépjárművében bármilyen ok miatt keletkezett kárait.
3.3. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt oko- zott, bekövetkezett, és legkésőbb a szerződés megszűnését követő 30 napon belül a biztosítónak bejelentett és biztosítási eseménynek minősülő károkra terjed ki.
3.4. A munkabalesetből eredő igények 3 év alatt, a társadalombiztosítási megtérítési igények 5 év alatt évülnek el.
4. A biztosítással nem fedezett események és károk, kizárások és korlátozások
A jelen biztosítás kockázatviselési köre a Vállalkozások Felelősség- biztosításának Általános Szerződési Feltételeiben meghatározotta- kon túl nem terjed ki az alábbiakra:
4.1. Ha a biztosított a kárt nem munkáltatói minőségében vagy nem a tevékenységi körében okozza.
4.2. A biztosító kockázatviselési köre nem tejed ki a biztosított ré- szére megtérülô, illetve a más biztosítással fedezett károkra.
4.3. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem terjed ki az élet, testi épség és az egészség, személyiségi jog megsértésén kívül más személyiségi jog megsértése miatt felmerülő sérelemdíjra.
4.4. A biztosítási fedezet továbbá nem terjed ki:
a. a Magyarország területén kívül bekövetkezett munkabalesetek- ből eredő károkra;
b. a foglalkozási megbetegedésből eredő kárigényekre. Foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, a foglalkozás gya- korlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely a
– munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai-, kémiai-, biológiai-, pszichoszociális- és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza;
– illetve amely a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye; ideértve a munka- köri ártalomra visszavezethető egészségkárosodást is;
– azokra a gépjármű által okozott munkabaleseti károkra, ame- lyekért a biztosított, mint munkáltató tartozik felelősséggel;
– azokra a munkabaleseti károkra, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakásá- ra (szállására) menet közben a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt közlekedés során éri.
4.5. A biztosított hozzátartozójának munkabalesete esetén a biztosító csak a társadalombiztosítás által támasztott megtérítési igényre nyújt fedezetet. A hozzátartozók egyéb kártérítési igényei a biztosításból kizártak.
5.1. A biztosító a szerződéssel fedezett károkat a munkajog, a szövetkeze- ti jog, illetőleg egyéb, a munkabalesetekre és más munkaadói felelősségre vonatkozó kártérítési szabályok szerint téríti meg.
5.2. A biztosító fedezi a munkabaleseten alapuló kártérítési igényeket, va- lamint a társadalombiztosítási jogviszonnyal kapcsolatos, tőkekövetelésre irányuló megtérítési igényeket is.
5.3. A biztosító lemond arról a jogszabály által biztosított jogosultságáról, mely szerint a munkáltató által a munkavállalók javára kötött élet- vagy bal- esetbiztosítási szerződés alapján teljesített biztosítási összeget a dolgozót megillető kártérítésbe be kell számítani.
A károkozás súlyosan gondatlannak minősül, így a biztosító mente- sül a szolgáltatástól az alábbi esetekben is a Vállalkozások Felelős- ségbiztosításának Általános Szerződési Feltételeiben meghatározott eseteken felül, ha:
a. ugyanazon munkavédelmi szabály be nem tartása miatt következett be ismételten munkabaleset;
b. a munkabaleset bekövetkeztének lehetőségére (veszélyére) a biztosított kollektívája vagy a munkavállaló (alkalmazott, tag stb.) a biztosított fi- gyelmét felhívta, s a munkabaleset a szükséges intézkedés hiányában következett be;
c. ha a biztosított a kárt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okoz- ta. Súlyosan gondatlan a károkozás akkor, ha a munkabaleset oka a munkavédelmi szabályok olyan súlyos megsértése, amelyet bíróság határozatával megállapított, illetve, ha a biztosított hatósági enge- délyhez kötött tevékenység ilyen engedély nélküli folytatása során okozott kárt.
A Vállalkozások Felelősségbiztosításának Általános Szerződési Felté- teleiben megfogalmazott együttműködési kötelezettségeken felül:
a. a biztosító a munkaügyi, szövetkezeti döntőbírósági eljárásban részt vehet, nyilatkozatokat, indítványokat tehet, de a biztosított képviseleté- ről csak a bírósági eljárásban gondoskodhat;
b. a biztosított köteles lehetővé tenni, hogy a munkabaleset bekövetkezé- sének körülményeit a biztosító szakértője megvizsgálja;
c. a biztosított vállalja, hogy a károk elbírálásához szükséges igazolásokat beszerzi, az Egészségbiztosítási Pénztár/Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság által fizetési meghagyás formájában támasztott regressz igényeket a biztosító részére 3 munkanapon belül megküldi.
8. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól, illetve előzményszerződés esetén a korábban alkalmazott Munkáltatói Felelősségbiztosítás Különös Szerződési Feltételeitől
Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a Groupama Biztosító Zrt. által kí- nált Munkáltatói Felelősségbiztosítás korábbi különös szerződési fel- tételeitől, valamint a korábban alkalmazott szerződési gyakorlattól a Munkáltatói Felelősségbiztosítás jelen különös szerződési feltéte- lei több ponton eltérnek, mert a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2014. 03. 15. napján történő hatályba lépésére tekin- tettel társaságunk több módosítást eszközölt (pl. szerződés létre- jötte, kockázatviselés kezdete, díjnemfizetés miatti megszűnés, ér- dekmúlás miatti megszűnés, fedezetfeltöltés, megtérítési igény, felelősségbiztosításra vonatkozó kárbejelentési határidő, sérelemdíj kizárása, felelősségbiztosításra vonatkozó egyéb változások stb.).
Ezeket az eltéréseket, valamint a biztosító mentesülésének, a bizto- sító szolgáltatása korlátozásának feltételeit és a biztosítási szerző- désben alkalmazott kizárásokat jelen különös szerződési feltétel fi- gyelemfelhívó módon, félkövér betűtípussal tartalmazza.
Tájékoztatjuk továbbá, hogy jelen különös szerződési feltétel a Pol- gári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatályba lépése miatt szükséges módosításokon túl a Munkáltatói Felelősségbiztosítás előző különös szerződési feltételeitől az alábbiakban tér el lényegesen:
– a biztosítási esemény szabályozására vonatkozó rendelkezések pontosítása a munkabaleset fogalmának meghatározásával a 2.1. pontban;
– a fedezet kiterjesztésre került a munkaerő kölcsönzésre a 2.2. pontban;
– a kockázatviselés időbeli hatályára vonatkozó rendelkezés átke- rült a korábbi általános feltételekből a különös feltételek 3.3. pontjába;
– az általános kizárások és korlátozások átkerültek a VF ÁSZF-be;
– a 4.4. d. pont szerinti kizárás szerepeltetésre került a biztosítási esemény fogalmánál is;
– a fedezet külföldi kiterjesztésére vonatkozó rendelkezések kike- rültek a feltételekből.
VEGYSZERHASZNÁLÓK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSÁNAK KÜLÖNÖS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI
A Vegyszerhasználók felelősségbiztosítási szerződése (a továbbiakban szer- ződés) a Groupama Biztosító Zrt. Vállalkozások Felelősségbiztosításának Ál- talános Szerződési Feltételei (továbbiakban VF ÁSZF vagy általános feltéte- lek), az azt kiegészítő jelen különös feltételek, valamint az ajánlatban, illet- ve kötvényben foglaltak alapján jön létre a Groupama Biztosító Zrt. (1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C, a továbbiakban biztosító), valamint bármely személy (a továbbiakban szerződő) között.
Az általános és a különös biztosítási feltételek együttesen alkotják az általános szerződési feltételeket.
Amennyiben a különös feltételek bármely rendelkezése eltér az ál- talános feltételekben foglaltaktól, a különös feltételek rendelkezé- sei az irányadók. A különös feltételekben nem szabályozottakra az általános feltételek, míg a különös feltételeknek az általános felté- telektől eltérő rendelkezése esetén a különös feltételek rendelkezé- se az irányadó.
Kérjük, olvassa el figyelmesen az általános feltételeket is!
Az általános és különös feltételekben nem szabályozott kérdések- ben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az egyéb hatályos magyar jogszabályok rendelkezései alkalmazandók.
Az ajánlat, kötvény és az általános szerződési feltételek a felek közti megállapodás minden feltételét tartalmazzák, így a korábbi megál-
lapodások, nyilatkozatok hatályukat vesztik, és nem képezik jelen szerződés részét.
1. A biztosított
A jelen szerződési feltételek szerint a biztosított a szerződésben megnevezett:
a. természetes személy, amennyiben szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége, foglalkozása körében jár el;
b. cégjegyzékbe, más bírósági nyilvántartásba felvett jogi személy – illetve jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége – a cégjegyzék, illet- ve a nyilvántartás szerinti névvel;
x. xxxx személyiséggel nem rendelkező, de névjegyzékbe, nyilvántartásba vett társaság, polgári jogi társaság, egyéb jogközösség, szervezet, sze- mélyegyesülés, illetve az egyéni vállalkozó
vegyszerhasználói minőségében.
2. Biztosítási esemény
A biztosító a biztosított helyett megtéríti a növényvédőszer és/vagy termés- növelő anyag (továbbiakban vegyszer) használattal harmadik személynek szerződésen kívül okozott dologi károkat, amelyekért a biztosított jog- szabály szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.
A légi járművekrôl kijuttatott vegyszerrel okozott károkat akkor is megtérí- ti a biztosító, ha a biztosított az okozott kárért a légi jármű üzembentar- tójával kötött szerződés alapján felel.
A biztosító nem nyújt fedezetet a személyiségi jogok megsértéséből eredő nem vagyoni sérelemért (sérelemdíj) és személyi sérüléses va- gyoni károkra!
Dologi kárnak minősül:
a. a növényi kultúrákban, ültetvényekben;
x. xxxxxxxx;
c. haszonállatokban okozott kár.
A szerződés megkötésének alapfeltétele, hogy a biztosított érvényes általános felelősségbiztosítással (Vállalkozások Felelősségbiztosítá- sának Általános Szerződési Feltételei) rendelkezzen.
A biztosító a következő önrészeket és limiteket alkalmazza szolgáltatáskor, melyet a szerződő választ szerződéskötéskor:
A kártérítés felső határa kár/év (Ft) | Biztosítási díj (Ft) | |
Önrész/kár | ||
30% | 50% | |
1 000 000 | 39 200 | 28 000 |
2 000 000 | 78 400 | 56 000 |
3 000 000 | 117 600 | 84 000 |
4 000 000 | 156 800 | 112 000 |
5 000 000 | 196 000 | 140 000 |
6 000 000 | 235 200 | 168 000 |
7 000 000 | 274 400 | 196 000 |
8 000 000 | 313 600 | 224 000 |
9 000 000 | 352 800 | 252 000 |
10 000 000 | 392 000 | 280 000 |
5. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól, illetve a korábban alkalmazott Vegyszerhasználók Felelősségbiztosítási Különös Szerződési Feltételeitől
Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a Groupama Biztosító Zrt. által kí- nált Vegyszerhasználók Felelősségbiztosítás korábbi különös szerző- dési feltételeitől, valamint a korábban alkalmazott szerződési gya- korlattól a Vegyszerhasználók Felelősségbiztosítás jelen különös szerződési feltételei több ponton eltérnek, mert a Polgári Törvény- könyvről szóló 2013. évi V. törvény 2014. 03.15. napján történő ha- tályba lépésére tekintettel társaságunk több módosítást eszközölt (pl. szerződés létrejötte, kockázatviselés kezdete, díjnemfizetés mi- atti megszűnés, érdekmúlás miatti megszűnés, fedezetfeltöltés, megtérítési igény, felelősségbiztosításra vonatkozó kárbejelentési
Jelen feltételek alapján nem minősül környezetszennyezésnek a nö- vényvédelmi és tápanyag-utánpótlási technológiák szerinti vegyszer- használat.
3. A biztosítással nem fedezett események és károk, kizárások és korlátozások
A jelen biztosítás kockázatviselési köre a Vállalkozások Felelősség- biztosításának Általános Szerződési Feltételeiben meghatározotta- kon túl nem terjed ki az alábbiakra:
a. a környezetszennyezéssel okozott károkra;
b. a vegyszerhasználatból származó azon kárigényekre, amelyeket a károsultak a megelőző vagy korábbi években végzett vegyszer- használat utóhatásaként okozott kár címén támasztanak;
c. azokra a dologi károkra, amelyek a biztosított tevékenységi körével kapcsolatos szerződések megszegésének következtében álltak elő;
d. azokra a károkra, melyek a vegyszerek használatával kapcsolatos – a mindenkor érvényben lévő – jogszabályok, technológiák és nyil- vántartási előírások megsértésének következményei.
4. Biztosítási szolgáltatás
A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a szerződésben feltüntetett összeg- határig terjed egy biztosítási időszakon belül.
A biztosító a megállapított kártérítési összeget a szerződésben megállapí- tott önrészesedés mértékének megfelelő százalékos arányban téríti meg a károsult részére, az önrészesedés mértékének megfelelő kártérítési össze- get a biztosított maga tartozik károsult részére megfizetni.
határidő, sérelemdíj kizárása, felelősségbiztosításra vonatkozó egyéb változások stb.).
Ezeket az eltéréseket, valamint a biztosító mentesülésének, a bizto- sító szolgáltatása korlátozásának feltételeit és a biztosítási szerző- désben alkalmazott kizárásokat jelen különös szerződési feltétel fi- gyelemfelhívó módon, félkövér betűtípussal tartalmazza.
Tájékoztatjuk továbbá, hogy jelen különös szerződési feltétel a Polgá- ri Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatályba lépése miatt szükséges módosításokon túl a Vegyszerhasználók Felelősségbiztosítás előző különös szerződési feltételeitől az alábbiakban tér el lényegesen:
– az általános és különös biztosítási feltétel viszonyának meghatá- rozása pontosításra került;
– biztosított fogalmának meghatározása módosításra került;
– a biztosító nem nyújt fedezetet a személyiségi jogok megsértésé- ből eredő nem vagyoni sérelemért (sérelemdíj) és személyi sérü- léses vagyoni károkra;
– kárrendezés, kárenyhítés a peres eljárás során felmerült kiadások és költségek, valamint a kár megállapítására és rendezésére vo- natkozó ténymegállapítással kapcsolatban felmerült költségek viselésének szabályzása VF ÁSZF-ben kerültek módosítással sza- bályzásra;
– a vadállatokban okozott kár kikerült a dologi károk közül;
– az általános kizárások és korlátozások átkerültek a VF ÁSZF-be;
– a kárbejelentéssel és kárrendezéssel kapcsolatos előírások átke- rültek a VF ÁSZF-be;
– a biztosított szándékos vagy gondatlan magatartásával kapcsola- tos szabályozás átkerült módosítással a VF ÁSZF-be.