TÖRÖKSZENTMIKLÓS VÁROS
TÖRÖKSZENTMIKLÓS VÁROS
FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HELYI PROGRAMJA LOCAL AGENDA 21
TÖRÖKSZENTMIKLÓS VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT MEGBÍZÁSÁBÓL KÉSZÍTETTE:
RVI MANAGEMENT KFT.
2014.
TARTALOMJEGYZÉK
A fenntarthatósági gondolat és a Local Agenda 21 4
Az önkormányzat szerepe a fenntartható fejlődés elősegítésében 5
Illeszkedés a jogszabályi környezethez, fejlesztési dokumentumokhoz 7
2.1. Társadalmi helyzet feltárása 14
2.1.2. Egészségügyi állapot 19
2.1.6. Döntési folyamatok, önkormányzás 26
2.1.7. Társadalmi munka, civil szervezetek 29
2.2. Gazdasági helyzet feltárása 32
2.2.1. Mezőgazdasági, erdőgazdálkodási tevékenységek 37
2.2.5. Települési jövedelmi viszonyok 42
2.2.8. Erőforrás-védelem, környezetmenedzsment 49
2.3. Környezeti állapot feltárása 54
Helyi védelem alatt álló értékek 55
Országos jelentőségű védelem alatt álló értékek 56
Zöldfelületi rendszer elemeinek bemutatása 57
2.3.2. Épített örökség védelme 59
Talajszennyezettség, vízszennyezettség 63
2.3.4. Közlekedési helyzetkép 76
3.1. Felnőtt kérdőívek elemzése 79
3.2. Gyermek kérdőívek elemzése 81
3.4. A helyzetfeltárás és helyzetértékelés összefoglalása 84
4.1. Elérendő célok meghatározása 94
4.2. Prioritások meghatározása 96
4.3. Várható hatások vizsgálata 101
5. MEGVALÓSÍTÁS 103
5.1. Társadalmi pillér 107
5.2. Gazdasági pillér 122
5.3. Környezeti pillér 129
6. MONITORING 140
6.1. Indikátorok meghatározása 141
7. IRODALOMJEGYZÉK 143
8. MELLÉKLET 145
1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ
Törökszentmiklós Városi Önkormányzat jelenleg különböző ágazati fejlesztési dokumentumokkal (többek között Gazdasági Program, Közfoglalkoztatási Koncepció, Sport Koncepció) és integrált városfejlesztési stratégiával is rendelkezik, melyek jellemzően közép- és hosszútávon vetítik előre a város fejlődésének, tervezett fejlesztésének irányait. Habár az IVS már integrálja a gazdasági, környezeti és társadalmi teret befolyásoló ágazati tevékenységeket mind a helyzetelemzés, mind a stratégiaalkotás és a megvalósítás terén, a fenntartható fejlődés gondolata csak a fenntartható társadalmi szerkezet elérése (tematikus cél) révén jelenik meg.
A társadalmi fenntarthatóság elérése ugyanakkor kizárólag a környezeti és a gazdasági fenntarthatóság megteremtésével együtt érhető el, mivel ez a három rendszer folyamatos kölcsönhatásban áll a városfejlődés során, a települések ennek a három pillérnek a működése nyomán formálódnak. A fenntartható fejlődéshez tehát olyan stratégiai terv szükséges, amely városi szinten integrálja a gazdasági, környezeti és társadalmi fejlődést megvalósítás-orientált módon. Ezt testesíti meg a Local Agenda 21, amely a globális szinten érvényesítendő Agenda 21 céljainak elérését szolgáló helyi fenntarthatósági program.
A Local Agenda 21 (a továbbiakban LA21) célja az önkormányzat közreműködésével létrehozni egy olyan programot, amely a lakosság támogatásával indukál lépéseket a fenntartható fejlődés terén. A helyi emberekkel partnerségben elvégzett tervezési folyamat eredménye egy olyan komplex program, amely a természeti környezet fejlesztését összehangolja a város adottságaival és fejlesztési szükségleteivel több fejlesztési témakört felölelve (pl. szociális ellátás, foglalkoztatás, mezőgazdaság, idegenforgalom). A LA21 megalkotásakor kiemelt fontosságú szempont a lakosság véleményének összegzése a város jelenlegi állapotával kapcsolatban, hogy olyan célok kerüljenek kijelölésre, amelyek elősegítik a helyiek komfortérzetének javulását, a helyiek által megnevezett problémákat orvosolják. A helyi problémák felismerését követően elemeznünk kell azokat a gazdasági, környezeti és természeti hatásokat, amelyek a problémát okozzák, majd ezekre kell válaszlépésként célokat megfogalmaznunk és egy cselekvési tervet felállítanunk.
A fenntarthatósági gondolat és a Local Agenda 21
A fenntartható fejlődés először az Egyesült Nemzetek Szervezete 1987-es Brundtland- jelentésében szerepelt. Az akkor megfogalmazott és azóta is fennálló definíciója szerint a
„fenntartható fejlődés” illetve „fenntarthatóság” (sustainable development) olyan fejlődési folyamatot jelöl, ami a természeti erőforrások használatának és megőrzésének egyidejű megvalósítására épül. Az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága szerint a fenntartható fejlődés egy olyan fejlődés, mely a jelen generációk igényeit és törekvéseit úgy elégíti ki, hogy az a jövő generációk életfeltételeit nem befolyásolja, és nem veszélyezteti.
Az ENSZ a nyolcvanas évek elejétől kezdve (amikor a fenntarthatóság megjelent a nemzetközi szakirodalomban) számos esetben foglalkozott a fenntarthatósággal. Tanulmányai alapján elfogadottá vált, hogy a fenntarthatóság megvalósítása három alappillérre építhető, melyek a következők: gazdasági fejlődés, társadalmi fejlődés és környezetvédelem.
A fenntartható fejlődés kidolgozásának nehézségét képzi, hogy ezen alappillérek egymásba vannak ágyazódva, valamint hogy úgy kell véghezvinnie a fejlődést, hogy a környezet kizsigerelése nélküli gazdálkodás közben ne mondjon le sem a gazdasági fejlődés, sem a társadalmi fejlődési igényeiről. Nehézséget képez, hogy a három pillér nem létezik a maga elkülönült valóságában. Az ember a társadalom része, a gazdaság pedig sem az embertől, sem a környezetétől nem működhet függetlenül.
A jelen társadalmi-gazdasági folyamatok, illetve hatásaik sok esetben ellentétesek a fenntartható fejlődés követelményeivel. Ennek ismeretében elkerülhetetlen egy olyan fejlődési útra való áttérés, amely hosszútávon biztosítja a társadalom fenntartható fejlődését. Mivel ennek elérése nem lehetséges egy-egy régión belül – hiszen egyetlen társadalom sem szigetelheti el magát tágabb társadalmi-gazdasági-természeti környezetétől
– a kölcsönös függőségek miatt a társadalmak hosszú távú jövője közös. Ezek ismeretében a fenntartható fejlődés, mint általános stratégiai cél jelenik meg a társadalmak életében.
A fenntartható fejlődés, a fenntarthatósági gondolat elterjedésének fontos mérföldköve volt az 1992-ben Rio de Janeiróban megtartott Környezet es Fejlődés ENSZ konferencia, melynek egyik legjelentősebb eredménye az Agenda 21 (Feladatok a 21. századra)
elfogadása. A dokumentum 28. fejezete kitér a helyi fenntarthatóságra: világszinten ajánlja a helyi közösségek, igazgatási szintek számára a fenntarthatósági lokális programjaik elkészítését (Local Agenda 21), melyek mozaikszerűen járulhatnak hozzá az Agenda 21 céljainak eléréshez.
A LA21 a társadalmi és gazdasági erőforrások révén komplex rendszert alkot, kiegészíti a kötelezően előírt környezetvédelmi programot, nem azonosítható vele teljes egészében. Jelentős különbség a két dokumentum között a tervezési folyamat eltérése is: míg a környezetvédelmi program ágazati szakemberek által megalkotott tervezési dokumentum, addig a LA21 a helyi közösség igényeiből felépített, az általuk és az önkormányzat által azonosított problémákra reagáló, fenntartható fejlesztési program.
Az önkormányzat szerepe a fenntartható fejlődés elősegítésében
Több alátámasztó tényező is szerepet játszik abban, hogy a városi önkormányzat a szereplő, amely képes a fenntartható fejlődést folyamatának tervezését összefogni, indokolja a tervezésben betöltött központi szerepét. A legfontosabb szempont talán szubszidiaritás, hiszen az önkormányzat az a szereplő, amely a globális fenntarthatóság elérése érdekében a leginkább össze képes fogni a helyi érintetteket, a hazai közigazgatási berendezkedésből adódóan bizonyos fokú függetlenséget élvez a helyi tervezésben és jogszabályalkotásban.
Törökszentmiklós esetében tovább árnyalja képet, hogy a városi társadalmi-gazdasági térre foglalkoztatóként, fogyasztóként és szolgáltatóként is jelentős hatást gyakorol. A lakosság és a gazdasági szereplők hosszú távú elégedettségének elérésén túlmenően az önkormányzat, mint szervezeti egység számára sem mindegy az elköteleződése a fenntartható fejlődés iránt.
A teljesen önfenntartó város eszménye napjainkban még nehezen alkalmazható a Törökszentmiklóssal egy méretkategóriába eső városokban. Mintaprojektek már jöttek létre a teljesen önellátó város létrehozására, amelyek költségesek és kimenetelük jelen állapotukban kérdéses. Ugyanakkor az önfenntartás felé vezető első lépcsőfokként már megfogalmazhatunk a fenntarthatósági programban olyan célokat, amelyek teljesítése minőségi változásokat, fejlődést eredményez a helyben elérhető erőforrások
felhasználásával és azok egyidejű vagy utólagos pótlásával. A program által megfogalmazott intézkedések révén a város működését biztosító szektoroknak a lehető legnagyobb mértékben függetlenednie kell a külső erőforrásoktól is. Erre utalva mindenképpen szükségesek lesznek az energiafüggetlenség felé tett lépések (legalább intézményi szinten), a helyi társadalom értékeinek újratermelődését gerjesztő beavatkozások az ellátórendszerben, a környezeti minőséget fenntartó, fejlesztő intézkedések és a helyi alapokon nyugvó gazdasági fejlődést elősegítő beruházások.
A program által érintett terület Törökszentmiklós közvetlen környezete, egyben az azt alkotó gazdasági, társadalmi és természeti környezeti tér elemei. A csatolt településrészek révén a program célterülete földrajzilag széttagolt, ugyanakkor a gazdasági és társadalmi teret nézve ez a tagoltság enyhébb – azonban mindenképp érzékelhető.
Az elsőszámú tervezési partnerek a településen élő emberek. Ők azok, akik nap, mint nap megtapasztalják a települési környezet minőségi összetevőinek állapotát, legyen az a foglalkoztatottsági helyzet, az egészségügyi ellátás színvonala, vagy a levegőszennyezettség mértéke. Ezek alapján formálják meg közvetlen, vagy lappangó igényeiket, amelyeket a fenntartható fejlődés helyi programjának megalkotása során fel kell tárnunk. A lakosság igényeinek felmérése során nem kérdezhetjük meg a település egészét, ezért törekednünk kell az eltérő társadalmi jellemzőket (életkor, társadalmi státusz) tekintetbe vevő legszélesebb körű, reprezentatív felmérés elkészítésére.
A program megvalósítási szakaszának lefolytatásához a különböző fenntartói, tulajdonosi viszonyok miatt szükséges lesz az egyes intézmények esetében érintett állami és egyházi szereplők bevonása is. A megvalósítást megelőzően azonban mindenképpen szükséges az esetleges eltérő érdekek egyeztetése, illetve az alátámasztott városi igények, projekttervek bemutatása ezen partnerek felé.
Illeszkedés a jogszabályi környezethez, fejlesztési dokumentumokhoz
Fenntartható fejlődésről szóló törvény mindezidáig nem született a hazai jogalkotásban, mindazonáltal több jogszabály is foglalkozik a témával: a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 4 §-ban megfogalmazza a környezet védelmével kapcsolatos legfontosabb, tisztázandó alapfogalmakat. Ezek alapján, a fenntartható fejlődés (29. bekezdés) „társadalmi-gazdasági viszonyok és tevékenységek rendszere, amely a természeti értékeket megőrzi a jelen és a jövő nemzedékek számára, a természeti erőforrásokat takarékosan és célszerűen használja, ökológiai szempontból hosszú távon biztosítja az életminőség javítását és a sokféleség megőrzését” jelenti. A környezetvédelmi törvényt kiegészítendő, – azzal összhangban – a fenntartható fejlődés főbb területeiről külön törvények rendelkeznek.
Ezek közül a legfontosabbak:
• 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról
• 1996. évi LIII. törvény a természetvédelemről
• 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezetről
• 2007. évi LXXXVI. törvény az energiagazdálkodásról
• 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékgazdálkodásról
A fenntartható fejlődés alapelvei biztosítják különböző stratégiák egybevethetőségét és összhangját, valamint általános útmutatóként szolgálnak a stratégiák prioritásainak megfogalmazásában, konkrétabb céljainak és feladatainak meghatározásában.
A 2007-ben elfogadott Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiában megfogalmazták a hazai alapelveket, melyek meghatározása során figyelembe vették az Európai Unió Fenntartható Fejlődési Stratégiájában meghatározott alapelveket és célokat. Ezen alapelveket Törökszentmiklós város is figyelembe veszi, saját stratégiájának és programjának megfogalmazásakor célként az alábbi elveket emeli ki a Nemzeti Stratégia alapelvei közül:
• tartamosság elve: figyelembe veszi a környezet eltartó-képességének korlátait; az erőforrások körültekintő és takarékos használatával megőrzi a jövőbeli fejlődéshez
szükséges forrásokat. A biológiai sokféleség is természeti erőforrás, védelmét kiemelten szükséges kezelni.
• helyi erőforrások használatának elve: törekedni kell a közösségek szükségleteinek helyi szinten, helyi erőforrásból történő kielégítésére. Meg kell őrizni a helyi sajátosságokat, azok sokszínűségét.
• társadalmi részvétel elve: mindenki számára biztosítani kell a megfelelő hozzáférést a társadalmi-gazdasági közéletre. Javítani kell a fenntartható fejlődéssel, annak társadalmi-gazdasági és környezeti vonatkozásaival, a fenntarthatóbb megoldásokkal kapcsolatos tájékozottságot.
• társadalmi felelősségvállalás elve: a fenntartható fejlődés, a magasabb életminőség elérése érdekében csökkenteni kell a termelés és a fogyasztás nem fenntartható módjait. Erősíteni kell a vállalkozások társadalmi felelősségvállalását, a magán- és a közszféra közötti együttműködést.
• elővigyázatosság és megelőzés elve: az elővigyázatos megközelítés azt jelenti, hogy ha súlyos vagy visszafordíthatatlan kár lehetősége merül fel, a teljes tudományos bizonyosság hiánya nem használható fel indokként a környezetromlást vagy az emberi egészség veszélyeztetését megakadályozó, hatékony intézkedések elhalasztására, azaz a veszély mértékét figyelembe véve cselekedni kell. Az emberi tevékenységeket ennek ez elővigyázatossági elvnek a figyelembevételével kell tervezni és végrehajtani, illetve mérsékelni kell a természeti rendszereket és az emberi egészséget veszélyeztető környezetkárosító, környezetszennyező tevékenységeket, illetve lehetőség szerint helyreállítani a károkat.
Ugyanakkor figyelembe kell vennünk a céljaink meghatározása során a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia átfogó célját: A folytonosan változó társadalmi- humán-gazdasági-természeti külső környezethez való alkalmazkodóképesség feltételeinek biztosítása, az ahhoz szükséges kulturális adaptáció minőségi javítása.
A 2013-ban kelt keretstratégia a fejlődés három klasszikus dimenziója közé emeli a társadalmi viszonyok között létező humán környezetet. Megerősíti ezzel, hogy a humán tőke
nemzetünk legfontosabb erőforrása, vagyis hazánk fenntartható fejlődése csakis a társadalom tagjai által birtokolt képességek és tudás, a népesség megfelelő létszámának és megfelelő egészségi állapotának megteremtésével érhető el.
A négy alapvető nemzeti erőforrás területén az alábbi elérendő célokat azonosítja a Keretstratégia, amelyekhez a helyi fenntarthatósági program célrendszerének is igazodik:
Emberi erőforrások |
Demográfia |
Középtávon a születések számának növelése, a halandóság csökkentése, ezek eredményeképpen a népességfogyás lelassítása, hosszú távon a népességszám stabilizálása, az idős emberek egészségének megőrzése, a társadalmi együttműködésben való szerepük lehetőségének biztosítása A súlyos problémát jelentő elvándorlás lefékezéséhez a kritikus mértékben érintett szakmákban versenyképes munkabérek biztosítása, bevándorlási politika kialakítása. |
Egészség |
A halandóság csökkentése ügyében a közép-európai régiós átlaghoz való felzárkózás, az életmódtól függő krónikus nem fertőző megbetegedések számának csökkentése, az egészségkockázatos magatartási formák arányának, valamint a környezeti kockázati tényezők mérséklése. |
Tudás |
Olyan oktatás-nevelés-képzés (és kulturális intézményrendszer) kialakítása a cél, amely egyfelől fejleszti az értékeket, erkölcsi normákat, a társadalmi minőséget, az érzelmeket, a közösségekhez való kötődést, rendszerszemléleti képességet ad, másfelől biztosítja a munkavégzéshez szükséges tudás, készségek és kompetenciák elsajátítását, a társadalmi tanulás új formáinak létrejöttét, kialakítja az életen át tartó tanulásra való igényt. Törekszik az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében. A fenntarthatóságot szolgáló hétköznapi életstratégiákkal kapcsolatos (pl. egyszerű mezőgazdasági, kertművelési és háztartási) |
ismeretek átadása, az oktatásban töltött idő növelése, az oktatási rendszer szelektivitásának csökkentése, a gazdasági-társadalmi fejlődés fő forrásává a tudás és az innováció váljon, továbbá növekedjen a foglalkoztatható emberek száma. |
Társadalmi kohézió |
A leszakadó csoportok integrációja: a szegénység, vagy etnikai alapú kirekesztettség csökkentése. |
Társadalmi erőforrások |
A bizalom infrastruktúrájának erősítése |
A korrupció és a gazdasági járadékvadászat elleni fellépés, a normák betartásának biztosítása, a társadalmi-gazdasági kapcsolatok befolyásoló állami szabályzórendszer stabilitásának megteremtése, a kormányzás kiszámíthatóságának erősítése, |
A munka társadalmi körülményei |
A munkakörülmények javításával növelni az elégedettséget és örömérzést, a szervezeti kultúra fejlesztésével csökkenteni a munkahelyi stresszt, a társadalmi kirekesztettség mérséklését célzó programok segítségével bővíteni a munkába bevonható polgárok körét, javítani a foglalkoztatottságot. |
A családi értékek erősítése |
A párkapcsolatokhoz, házassághoz kapcsolódó értékek támogatása – egyházakkal, civil szervezetekkel közösen a nevelésben. |
A múlt örökségének ápolása, kulturális szolgáltatások fejlesztése |
A társadalmi összetartozás erősítése, a bizalom újratermelése, működőképes közösségi hálózatok fenntartása, a fenntarthatósággal kapcsolatos értékek erősítése, a |
kulturális hagyományok felélesztése, a kulturális sokszínűség elismerése, szellemi, tárgyi és épített örökség megőrzése, értékeinek kibontakoztatása, fenntartható használata. |
Természeti erőforrások |
Biodiverzitás, megújuló természeti erőforrások |
Az Európában egyedülálló fajgazdagság fenntartása, a táj és a természeti értékek megőrzése, az ökoszisztéma-szolgáltatások kimerítésének megakadályozása. A talaj termőképességének fenntartása, a természetes területek beépítési sebességének csökkentése, a fenntartható hozamon alapuló gazdálkodás a megújuló erőforrásokkal. |
Az embert érő környezeti terhelések csökkentése |
Az emberi egészséget és életminőséget veszélyeztető kibocsátások korlátok között tartása, megfelelő szabályzása |
Nem megújuló természeti erőforrások |
Ésszerű, beosztó gazdálkodás az ásványkincsekkel és az energiahordozókkal. |
Gazdasági (fizikai) erőforrások |
A vállalkozói tőke és az innováció erősítése, a foglalkoztatás bővítése |
A vállalkozások fenntartható fejlődéséhez szükséges üzleti környezet fejlesztése, a bizalom infrastruktúrájának erősítése, az innovációs ráfordítások és a forrásfelhasználás hatékonyságának növelése, a környezetterhelést csökkentő technológiák elterjedésének ösztönzése. |
Költségvetési politika |
Az államadósság ésszerű szintre csökkentése, a prudens költségvetési gazdálkodás tartósítása. |
Életpálya-finanszírozás |
A korosztályos egyensúly, az erőforrások generációk közötti, jóléti célú (pl. gyermektámogatások és nyugdíj) átcsoportosítása egyensúlyának fokozatos visszaállítása. |
Regionális és megyei szinten nem készült az Agenda 21-hez kötődő fejlesztési program, ugyanakkor a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Program horizontális célkitűzésként, a végrehajtandó intézkedések mindegyikébe beágyazva jeleníti meg a fenntarthatósági gondolatot. Megyei szinten cél az előrelépés a komplex társadalmi, gazdasági, környezeti fenntarthatóság terén, szervezeti intézményi feltételek javítása, ennek tükrében pedig a megyei fejlesztési beavatkozások esetében garantálni kell az erőforrások takarékos és felelősségteljes felhasználását a legkisebb rossz elvének érvényesülésével. A program prognosztizálja, hogy a környezet állapotának javítása, szinten tartása mellett a társadalom és a gazdaság állapotának javulása várható el a beavatkozás eredményeképpen.
A megyei program prioritásait illetően a közlekedésfejlesztéssel kapcsolatban jelenik meg a fenntarthatóság kiemelten. A megye közlekedési helyzetének fenntarthatóvá tétele érdekében a meglévő közlekedési rendszerek korszerűsítése, valamint közösségi szempontok szerinti fejlesztések bontakozhatnak ki, ezen túlmenően erősíteni kívánják Szolnok funkcionális várostérségi pozícióját, valamint előtérbe helyezni a fenntartható közlekedési módok használatát. Utóbbi beavatkozás a nyilvánvaló természeti környezeti rendszerben létrejövő pozitív hatások mellett kedvezően befolyásolhatja a remények szerint a közlekedésbiztonságot, a lakosság egészségügyi állapotát és a foglalkoztatási mutatókat - a javuló elérhetőségen keresztül.
A megyei célok függvényében a törökszentmiklósi Local Agenda operatív beavatkozásokat tartalmazó megvalósítási fejezetének összeállításakor ügyelnünk kell arra, hogy a megvalósítani kívánt beavatkozások nem csak közvetlen hatásaikat tekintve hozzanak létre a
helyi fenntarthatóságot szolgáló létesítményeket, szolgáltatásokat, hanem közvetett módon is hozzájáruljanak a fenntartható társadalmi-gazdasági-természeti környezet kialakításához.
2. HELYZETFELTÁRÁS
2.1. Társadalmi helyzet feltárása
A társadalom a települések életének talán a legfontosabb alkotóeleme – korántsem a gazdasági vagy természeti környezet szerepe fölé helyezve –, hiszen a társadalom szereplői egyénileg, csoportosan, az önkormányzáson, vagy egyéb gazdasági és civil szervezeteken keresztül képesek formálni a lakó- illetve munkahelyüket.
Komplex társadalmakban az integrálódás különböző szintjei, nemei, formái figyelhetők meg. Alapul szolgáló és viszonylag könnyen megragadható egység a család. A társadalomszerveződés másik meghatározó rendező elve területi alapú: A ház- és udvarközösség, a szomszédság (utca- és határbeli), a városrészek közössége vezet el a lokális társadalomhoz. A harmadik fő rendezőelv az életkortól, társadalmi helyzettől, kollektív (közösségi) cselekménytől meghatározott csoportok létezését ismeri el. Nemek és korcsoportok, különböző cselekménytársulások, pozíció- és akciócsoportok sorolhatók a közösségeknek ezen kategóriájába.
A helyi társadalom, a „helyi közösség” mindazokat felöleli, akik a településen élnek, ugyanakkor ezen a kisvárosi szinten már nem jelent szervesen működő egységet, jóval inkább a kisebb közösségek (család, klub, iskolai csoport, munkahelyi közösség) párhuzamos együttélését, összefonódását, a települési kapcsolati háló összességét. A helyi társadalomszerkezet a település méretéből adódóan tagoltabb, mint a falvakban, ugyanakkor kisebbek a társadalmi különbségek, mint a megyeszékhelyeken, vagy a fővárosban. A Törökszentmiklóshoz hasonló mezővárosi jelleget hordozó városokban főleg a közös történelem, a helyi öntudat, a tájtörténeti sajátosságokat hordozó munkakultúra és közösségalakítás, valamint a gazdasági piackörzet kötötte össze a helyi társadalmi csoportokat. Nagy általánosságban két eltérő társadalmi folyamat jellemzi az alföldi városokat: az egykori feudális tagozódásból elindult polgárosodási folyamat szocialista éra alatt bekövetkezett megakadása, elnyúlása egy széles, öntudatvesztett középréteg kialakulásához vezetett, amelyen belül kevésbé jellemzőek a lokális közösségek. Másrészt a kis- és középvárosi fejlesztések évtizedes elmaradása a térbeli stabilitással együtt segítette az
egyedi lakópolgári tudat, lokálpatriotizmus kialakulását. Ezek a jellemzők természetesen nem fedik le teljes körűen a város társadalmát, csak általános bevezetést nyújtanak hozzá. Azonban jelen dokumentumnak nem célja a mélyebb szociológiai elemzés összeállítása a társadalomról, sokkal inkább a társadalom és a város, mint lakóhely viszonyrendszerének feltérképezése. Ezt fejtjük ki az alábbi fejezetben.
A 3. Helyzetértékelés fejezetben részletesen kifejtett kérdőívezés során nyert tapasztalatok azt mutatják, a felnőtt lakosok 73%-a, míg a gyermekek 90%-a összességében szívesen él Törökszentmiklóson. Ezek a vélemények elsősorban a megkérdezettek családjának beágyazottságából, a lokális ismeretségi kör pótolhatatlan szerepéből, valamint a helyismeretből fakadnak, illetve többen említették a megszokást, illetve az emberléptékű kisvárosi miliőt, ami megragadja őket. Ennek a ténynek valamennyire ellent mond, hogy amikor arra kértük a válaszadókat, hogy a megadott hangulatfestő szavakból hármat kiválasztva jellemezzék a várost, a felnőttek nagyobb számban választottak negatív csengésű mellékneveket. Ugyanebben a kérdésben a gyermekek teljesen eltérően vélekedtek, az előző kérdésre adott válaszukkal párhuzamosan pozitív helynek minősítették a települést.
1. ábra: Mi a véleménye az egész település hangulatáról?
30%
25%
20%
15%
10%
5%
0%
Felnőttek
Gyermekek
Megjegyzés: az összes válasz százalékában
A legnagyobb differencia két korcsoport között abban áll fenn, mennyire látják vidám helynek Törökszentmiklóst. A gyermekek ugyanis ezt a lehetőséget választották a
legtöbbször, míg a felnőttek a legkevesebbszer. Ezzel összefüggésben a gyermekek izgalmas helynek találják a várost. A válaszokból érezhető az eltérő korú emberek egymásétól különböző alapvető viszonyulása a dolgokhoz: míg a gyermekek a saját mikrokörnyezetükben fogékonyabbak az újdonságot rejtő, izgalmas dolgok iránt, addig a megélhetési problémákkal, mindennapi gondokkal is szembenéző felnőttek jobban érzékelik a városra boruló feszült, nyomasztó hangulatot. A fogalompárok közül felhívnánk a figyelmet a közel azonos tartalmat hordozó nyugodt és unalmas válaszlehetőségekre. Itt a gyermekek inkább a pozitív többlettel bíró nyugodtat, míg a felnőttek a negatív élű unalmast tartják nagyobb számban a városra jellemzőnek. A válaszok korcsoport szerinti jelentős eltérése természetesen nem kizárólag önmagából az életkorból fakad, jóval inkább a mindennapi rutin során a városból látott különböző „szeletek, epizódok” határozzák meg azt. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy míg a gyermekek az otthon, az iskola, esetleg az iskolán kívüli délutáni foglalkozások, valamint a jelentősebb mennyiségű, üdítőbben eltöltött szabadidő és az ezek közben velük találkozó emberek (többségében szintén gyermekek) hangulata alapján formálnak véleményt, addig a felnőttek a munka, a munkába való el- és visszajutás, az ezalatt látott emberek hangulata, a családi teendők és a pihenés minősége alapján ítélkeznek. Tulajdonképpen ezek alapján alakulnak ki bennük a fenti vélekedések, és ezek azok a területek, amelyeket ilyenformán minősítenek.
Amiben a gyermekek és a felnőttek többnyire egyetértenek és egyben a kisvárosi miliővel szembe menő vélemény, hogy feszült a város, feszültek az emberek. A felnőtteknél ez volt a leggyakoribb válasz, ezért érdemes felidéznünk az ezzel kapcsolatos különvéleményeket. Sok esetben önmagukat nem is érzik feszültnek, de úgy ítélik meg, hogy az ismerőseik, a városban látott emberek és a városi tempó is ezt a tényt erősíti. Jellemző okként hozták fel a helyben érzékelhető létbiztonság hiányát és a nehéz megélhetési viszonyokat. A legnagyobb egyetértés a két korcsort között abban volt, hogy Törökszentmiklós unalmas hely. A felnőttek körében ez volt a második legnépszerűbb válasz, míg a gyerekek közül fele-fele gondolja izgalmasnak és unalmasnak a települést.
A felnőttek a jövőt illetően is kevésbé bizakodóak: a többség úgy látja, hogy a gyermekek többsége, mikor felnő, el fogja hagyni a várost. Ezt kimondottan a jelenleg fennálló kedvezőtlen viszonyokra alapozzák (főleg a minőségi munkahelyek hiányát és a rossz irányba tartó társadalmi folyamatokat okolják). A gyermekeknek is feltettük a kérdést hasonló formában, de a családhoz való ragaszkodásuk tükrében az egész család valószínűsíthető költözésére kérdeztünk rá: itt 38%-uk válaszolta, nem hiszi, hogy 10 év múlva is itt fognak lakni. Esetükben tehát nem jellemző még az az elvágyódás, amit a felnőttek prognosztizálnak
– és egyébként a javuló tendenciát hordozó, igaz még negatív előjelű vándorlási különbözet sem támasztja alá ezt a vélekedést.
2. ábra: Hogy látja, ha az itteni gyerekek felnőnek, el fognak majd költözni, vagy maradnak?
3%
26%
71%
Többség elmegy
Ugyanannyian mennek el, mint maradnak
Többség marad
A kérdőív segítségével felmértük azt is, mennyiben jellemző a lakosságra az elvágyódás, vagyis hol élnének a legszívesebben. A megadott válaszlehetőségek közül a legtöbbjük ugyan egy hegyekkel körbevett vízparti helyre vágyódik, ugyanakkor a Törökszentmiklósra is jellemző egyéb környéktípusok (pl. kertváros, belváros) együttesen népszerűbbek voltak (ennél a lehetőségnél. Sőt, ezek közül a gyermekek 14%-a és a felnőttek 5%-a kifejezetten Törökszentmiklóson élne a legszívesebben a továbbiakban is.
Az itt kifejtett vélemények azt tükrözik, a felnőtt társadalmi szereplők vélekedése jellemzően negatív a várost illetően, amit a következő fejezetekben feltárt, elsősorban társadalmi-gazdasági alapokon nyugvó problémák valamelyest indokolnak, alátámasztanak.
Ezek megfelelő feltárása, a várost használó, megélő emberek hangulatát befolyásoló kulcstényezők megtalálása az első, legfontosabb lépése a fenntartható fejlődés alapjain nyugvó tervezésnek.
Törökszentmiklós népességének alakulását évtizedes távlatban gyorsuló csökkenés jellemzi, az állandó népesség 1999-ben csökkent 24 ezer fő alá, 2007-ben már a 23 ezret sem érte el, 2011-re pedig már kevesebb mint 22 ezer fő lakta a várost. Mindezt a folyamatot alig érzékelhetően a helyi társadalom elöregedése kíséri, a korcsoportos eloszlás csak lassan változik, ugyanakkor az általunk vizsgált időszakban a 0-14 éves (-0,9%) és a 15-59 éves (- 0,8%) korosztály létszáma csökkent, az időskorúak számának növekedése mellett.
A település népességszámát közvetlenül a migráció és a természetes szaporodás/fogyás domináns tendenciája alakítja. Törökszentmiklóson az élveszületések halálozásokhoz viszonyított aránya 15 éves visszatekintésben stagnálva nagyjából 2/3-os, miközben mindkét mutató számadata csökken. A vándorlások sem képesek a természetes szaporodás lefelé ívelő folyamatát ellensúlyozva népességnövekedést generálni, mivel a vizsgált időszakban folyamatosan negatív előjelű a vándorlási különbözet is. Bizakodásra adhat okot azonban, hogy értéke 2011-12-re már az egyensúlyi állapothoz közelít. Meg kell jegyeznünk azt is, hogy a Törökszentmiklóst érintő migráció intenzitása az ezredfordulót követő évekhez képest alábbhagyott, az akkori 600-800 fős oda- és elvándorlások mára 200-400 fő között mozognak csak.
Természetes szaporodás (fő)
Tényleges szaporodás (fő)
2007
0
2008
2009
2010
2011
2012
-50
-100
-150
-200
-250
-300
3. ábra: A természetes és a tényleges szaporodás (fogyás) folyamata (2007-2012)
(fő)
Forrás: KSH T-STAR adatbázis
A törökszentmiklósi lakosok egészségügyi állapotát országos összehasonlításban megfelelőnek mondható infrastruktúra szolgálja. Mivel kórház nem működik a településen (legközelebb Mezőtúr, Szolnok), az egészségügyi ellátások legmagasabb helyi szintjét az általános, szakorvosi, valamint fogorvosi járóbeteg-ellátást nyújtó EGYMI (Egyesített Gyógyító-Megelőző Intézet) képezi. Ide tagozódnak a háziorvosi, iskolaorvosi védőnői szolgálatok és a foglalkozás-egészségügyi alapellátás. Az 1974-ben létrehozott, városi fenntartásban működő intézmény audiológiai, belgyógyászati, bőr- és nemi beteggyógyászati, csecsemő- és gyermekgyógyászati, diabetológiai, fül-orr-gégészeti, kardiológiai, neurológiai, nőgyógyászati (és terhesgondozási), pszichiátriai, reumatológiai, tüdőgyógyászati, sebészeti, szemészeti, urológiai szakrendelést bonyolít, továbbá fizioterápia, fizikoterápaiai asszisztensi tevékenység, gyógytorna, mozgásszervi rehabilitáció, védőnői tanácsadás és üzemorvosi rendelés is zajlik az intézményi kereteken belül. A szakorvosi munkát helyben működő laboratórium, röntgen és ultrahang segíti. Az intézmény
bőr- és nemi beteg gondozói, tüdőgondozói ellátást biztosít a városon kívül a kistérségi települések lakóinak. A Nőgyógyászati Mozgó Szakorvosi Szolgálat szintén ellátja a kistérségi településeket – Kuncsorba kivételével. Törökszentmiklóson hétköznapi és hétvégi felnőtt ügyeleti szolgálat is működik, ugyanakkor nincs a városban gyermekorvosi és fogászati ügyeleti rendelés sem – legközelebb csak Szolnokon érhetőek el, melyek igénybevétele éjszaka jelentkező egészségügyi probléma esetén jelentős nehézséget okoz a helyieknek.
2008-ban jelentősen bővült a szakorvosi munkaórák száma, a 2007-ben mért 15.084 darabról 26.004-re emelkedett és azóta is 24-26 ezer körül stagnál ez az adat. A járóbeteg- szakellátásban a megjelenési esetek száma 2008 és 2012 között 130-138 ezer ami mellett kiszámolható, hogy egy lakos évente átlagosan 6 alkalommal fordul meg az intézményben. A város lakói közt végzett kérdőíves felmérés során a helyi egészségügyi ellátórendszerrel kapcsolatban kritikusan nyilatkoztak a megkérdezettek: bár a szakemberek felkészültségével meg vannak elégedve, ám az ellátásra való várakozási időket nagyon hosszúnak tartják.
A megjelenési esetek számának változásában nem fedezhető fel olyan tendenciózus változás, ami a lakosság egészségügyi helyzetének kimondott romlását, vagy javulását mutatná. Ezt a tendenciát támasztja alá a gyermekorvosi esetszám (30 ezer körüli) stagnálása is, mindössze a háziorvoshoz fordulás növekedett 2007 és 2012 között átlagosan 9%-al. Ez jelentheti egyfelől az átlagos egészségügyi állapot minimális romlását a felnőtt korú lakosság körében, másfelől elsősorban a heveny lefolyású, szakellátást nem igénylő megbetegedések, problémák számának növekedése okozhatja a számbeli differenciát a szakrendelési esetekhez képest. Azonban érdemes ezekre odafigyelni az egészségügyi állapothoz hozzájáruló tevékenységek tervezésénél, mivel a heveny lefolyású betegségek gyakoribbá válása megnöveli a krónikus panaszok kialakulásának számát is.
Napjainkban 10 fő háziorvos látja el a felnőtt körzeti háziorvosi teendőket, rajtuk kívül 4 gyermekorvos teljesít szolgálatot. Ez együttesen azt jelenti, hogy egy házi- és gyermekorvosra 2012-ben 1.560 törökszentmiklósi lakos jutott, ami az országos átlagnál valamelyest rosszabb, a megyei átlagnál kedvezőbb képet tükröz. Az ellátottság mértéke 2009-ben kedvezőtlenebb volt a két területi adatnál, mivel ekkor a 7. felnőtt háziorvosi körzet orvosi helye betöltetlenül maradt, ám azóta a csökkenő népességszám javított a
mutatón. Miközben a felnőttek ellátottsági viszonya stagnál, a fiatalkorúak számának gyors csökkenése erőteljesen javítja a gyermekorvosok leterheltségét.
1750
1650
1550
1450
1350
1250
1150
2007
2008
2009
2010
2011
2012
Törökszentmiklós
Jász-Nagykun-Szolnok megye
Magyarország
(fő)
4. ábra: Az egy lakosra jutó háziorvosok és gyermekorvosok száma (2007-2012)
Forrás: KSH T-STAR, STADAT adatbázis
A városban egy darab bölcsődei szolgáltatást végző közintézmény működik, Törökszentmiklós Város Bölcsődéje. Az idejáró bölcsődés korú gyermekek helyzete 2007 óta határozott javulásnak indult, egy nagyobb szabású bővítéssel sikerült közelíteni az intézmény befogadóképességét az igényekhez, így 55-60 kisgyermek számára sikerült helyet biztosítani. A városi bölcsőde 2008-ban elnyerte az Év Bölcsődéje címet is, mely egyaránt köszönhető az otthonos légkörnek, a jó felszereltségnek, és persze főként a képzett és odaadó pedagógusoknak. A férőhelybővítés azonban a gyermeklétszám alakulása miatt továbbra is napirenden maradt, mivel jelenleg a bölcsődés korú lakosság mintegy 30%-át tudja csak az intézmény befogadni.
Az óvodai alapellátást az önkormányzat a Városi Óvodai Intézmény segítségével bonyolítja le, továbbá egy-egy óvoda működik református és katolikus egyházi fenntartásban a
településen. A városi intézmény a település hét darab, külön feladat-ellátási helyen működő tagóvodáját egységesíti. Az óvoda férőhelyeinek száma egyelőre kielégítőnek tűnik (100% körül ingadozó kapacitáskihasználtság), ám a későbbiekben szükség lehet a létszámkeret növelésére.
A város gazdasági, demográfiai mutatói lehangoló képet mutatnak, a gyermeklétszám is kismértékben csökkenő tendenciát mutat, ám ezzel ellentétes folyamatként a nehezebb körülmények között élő rétegek körében növekszik a gyermekek száma. Az Önkormányzat évek óta folytatja a szegregáció felszámolását oktatási intézményeiben, pedagógusait folyamatosan képzi, hogy növelje a HH, HHH és SNI gyermekek esélyeit egy jobb életre. Az óvodai nevelés helyi szociokulturális környezete mennyiségileg és minőségileg is befolyásolja az intézmények tevékenységi körét. A HHH gyermekek 25%-os törvényességi határértékét a feladat-ellátási helyek között két tagóvodában haladja meg: az Arany János utcai Aranykapu Tagóvodában és a Kossuth Lajos úti Napraforgó óvodában A HH gyermekek aránya is itt a legmagasabb.
Az épületállomány karbantartását folyamatosan végzik. Sor került az évek óta halogatott fejlesztés az Arany János úti tagóvoda tetőfelújítására, illetve a Bajcsy-Zsilinszky úti tagóvoda vizesblokkjainak felújítására is. Az "Óvodafejlesztés Törökszentmiklóson" elnevezésű, és a TÁMOP-3.1.11-12/2-2012-0086 jelzésű projekt keretein belül közel 100 millió forintos pályázat tárgyi eszközök beszerzésére illetve az óvodapedagógusok továbbképzéseire adott lehetőséget. A tagóvodák összevont fejlesztését azonban folytatni szükséges, hiszen az épületek és az eszközállomány elöregedéséből fakadóan azonos problémákat kell orvosolni mindenütt.
A védelembe vett kiskorú gyermekek száma, bár nagyobb szórásban változó, mégis jelentősen növekvő tendenciát mutat. 2011-ben 72 gyermeket vettek állami védelembe, ami több mint kétszerese a megelőző évek átlagának (29), és 2012-ben is még 52 gyermek került a programba. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek átlagos száma a 2009-es válság során erősen megemelkedett, szerencsére a rendszeres gyermekvédelmi támogatások összegét nem kellett csökkenteni.
2400
2200
2000
1800
1600
1400
1200
2007
2008
2009
2010
2011
2012
(fő)
5. ábra: Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek átlagos száma
Forrás: KSH T-STAR adatbázis A fogyatékosságokkal élők nappali ellátásának kapacitását 2011-ről 2012-re a duplájára
emelték, így már 30 főt képesek ellátni a rászorulók közül. A hajléktalanok nappali
intézményeinek befogadóképességét 20-ról szintén 30 főre emelték, ami a jelek szerint bőven kielégíti a város szükségleteit, mivel csak 32 fő veszi igénybe a város ezen szolgáltatását. Az idősek otthonaiban 2007 óta folyamatosan 26 főt látnak el. Rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma a 2008-as szabálymódosítás óta 537-ről 112- re csökkent, és az erre felhasznált keretösszeg szintén hasonló ütemben csökkent.
A lakosság kulturális igényeinek kielégítését a felújított, kulturált körülmények között működő könyvtár, a múzeum és az évente megrendezésre kerülő kulturális események, hagyományőrző, alkotó művelődési közösségek működése szolgálják, melyek munkáját a 2011-ben alapított Ipolyi Arnold Könyvtár, Múzeum és Kulturális Központ fogja össze. Ide tartozik még a Butyka Béla Helytörténeti Gyűjtemény, amely Törökszentmiklós múltbéli tárgyi dokumentumainak megőrzésében vállal fontos szerepet. Az intézmény a
törökszentmiklósi kulturális örökség és hagyomány bázisa, őrzője. Tevékenységének fő területei az esélyteremtés, az érték- és hagyományőrzés, új értékek létrehozása – mindezt a lokális közösségteremtést szem előtt tartva.
Az intézménybe tagozódó városi könyvtár általános gyűjtőkörű, nyilvános könyvtár, elkülönített szakmai szolgáltatásokkal. Az elmúlt években átlagosan 100-105 ezer darab példánnyal működött, a kölcsönzések pedig 19-22 ezer darab között stagnáltak. A lakosság jelentős része, több mint 30%-a be van jelentkezve a könyvtárba, bár 2011-ről 2012-re az addig stabil olvasószámból közel 1000 főt veszített a könyvtár.
20
18
16
14
12
10
8
6
2007
2008
2009
2010
2011
2012
(db)
6. ábra: 1000 főre jutó művelődési közösségek tagjainak száma
Forrás: KSH T-STAR adatbázis
A művelődési közösségekhez tartozók száma viszont bíztató emelkedést mutat. A városok által fenntartott kulturális funkciók hazai városhierarchián belüli átrendeződése helyben is tetten érhető volt a Lukács Mozgó filmszínház 2007. évi bezárásával. Országos tendencia, hogy a jellemzően önkormányzati és alapítványok által üzemeltetett mozik nem képesek felvenni a versenyt a nagyvárosokba települt, jól felszerelt multiplexekkel, továbbá az egyre inkább elterjedő házimozizással. A 250 fős helyi mozi terem az utolsó működési évében vetítésenként átlag 10 fő mozilátogatónak nyújtott szórakozási lehetőséget.
Az évente rendezett kulturális rendezvények száma a gazdasági világválságot követően jelentősen visszaesett, ám azóta újra folyamatos gyarapodásnak indult. Kiemelkedő ebben az
IKMKK szerepe, mely önmagában az éves rendezvények negyedének ad otthont, 2012-re meghaladva az évi 4000 látogatót. A városban rendezett kulturális események látogatottsága is reményteljes: a 2008-ban és 2009-ben mért kiugró adattól (62, illetve 64 ezer fő) eltekintve is folyamatosan emelkedik a résztvevők száma – 2007-től 2012-ig összesen 33,4%- al.
2009-től fogva folyamatosan emelkedett a regisztrált bűncselekmények száma, a 2013-ra azonban kismértékű csökkenés következett be, amely a kiemelt bűncselekmények közül a lopás bűncselekmény kategóriában elkövetett esetek csökkenésével függ össze – viszont a városon belül még mindig a vagyon elleni bűncselekmények a leggyakoribb bűnesetek. A rendőrkapitányságon 2013-ban 49 esetben tettek bejelentést betöréses lopás, ezekből három alkalommal sorozatosan elkövetés állt fenn. A lopás jellemezte bűncselekményekben elrendelt nyomozások közel egyharmada volt sikeres ebben az évben. A városi rendőrkapitány beszámolója alapján a vagyoni elleni bűncselekmények bekövetkezési gyakorisága a gazdasági helyzet miatt bekövetkező elszegényedésre, a magas fokú munkanélküliségre és az elvtelen haszonszerzéstől való elzárkózás hiányára vezethetőek vissza. A tulajdon elleni szabálysértések közül is a lopások a leggyakoribbak, kiemelve a mezőgazdasági területen elkövetett eltulajdonításokat (termény-, falopás). A bolti lopások nélkül háromszáz esetet jegyeztek fel a rendőrkapitányságon, melyeknél a második leggyakoribb kategória a rongálás volt (52 esetben).
A személy ellen elkövetett bűncselekmények száma 11,5%-al emelkedett 2012-ről 2013- ra, erős párhuzamban a garázdaság feltárt eseteivel. A kiskorú veszélyeztetése miatt indított eljárások azonban visszaestek. A garázdaság elsődleges okaként az alkoholos befolyásoltság nevezhető meg, továbbá a fiatalkorúak csoportosan elkövetett garázda magatartása, bandázás is megfigyelhető a településen. Valamelyest megnyugtató azonban, hogy a közterületi bűncselekmények utáni nyomozások eredményessége 60% fölé emelkedett.
A városban a Lakossági Egyeztető Fórum és a polgárőrök segítségével alakítja ki a kapitányság azoknak a helyszíneknek, területeknek a körét, amelyek környezetében visszatérő gyalogos járőrözés indokolt (pl. központi városrész). A külterületek megfelelő ellenőrzéséért lovas rendőrök, illetve a kooperáló Polgárőrség és a mezőőrök a felelősek – különösen a téli időszakban a zártkertek kárára elkövetett bűncselekmények megelőzése miatt. 2013 folyamán a városi rendőrjárőrök összesen 55.497 órát töltöttek el közterületen a lakosság szubjektív biztonságérzetének növelése céljából. Az önkormányzat vizsgálja a lehetőségét a közbiztonság további javítása érdekében a – korábban már országosan elterjedt, de azóta megszüntetett jogállású – településőrségi szolgálat megszervezésének.
A városi drogfogyasztásról nem állnak rendelkezésre publikus statisztikák, azonban egy 2011-es ifjúságszociológiai tanulmány által felmértek szerint létezik a helyi fiatalok körében a kábítószer-fogyasztás: a kiskorúak 18%-a saját bevallása alapján már kipróbált valamilyen tudatmódosító szert. Magasabb a drogot kipróbálók aránya az alacsonyabb végzettségű szülőkkel bíró, jellemzően rosszabb tanulmányi eredményt felmutató szakközép-, vagy szakiskolás fiúk körében, de az általános iskolákban is jelen van a kábítószer. A drogfogyasztás visszaszorítására a kínálati oldalról a bűnüldöző szervek fellépése, probléma- orientált lépései kínálnak megoldást, keresleti oldalról pedig a különböző prevenciós beavatkozások a célcsoport körében.
2.1.6. Döntési folyamatok, önkormányzás
A települési önkormányzat hivatalos megnevezése 2013. október 12. óta: Törökszentmiklós Városi Önkormányzat. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg (az önkormányzat által ellátott kötelező és önként vállalt feladatok a 8. Melléklet fejezet részeként kerülnek felsorolásra). A képviselő-testület törvényes képviseletét a polgármester látja el. A képviselő-testület egyes hatáskörei rendeletben ruházhatóak át a polgármesterre, a bizottságaira, vagy a kisebbségi önkormányzat testületére. A helyi önkormányzat képviselő-testülete feladatkörében rendeletet és határozatot alkothat, amely nem lehet ellentétes magasabb szintű
jogszabállyal. A rendeletalkotást kezdeményezhetik: a polgármester, az alpolgármester, a települési képviselők, a bizottságok, a jegyző, illetve azok a közigazgatási szervek, amelyek jogszabály értelmében az önkormányzatot érintő feladatai és hatáskörei vannak. A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, majd a Képviselő-testület rendelet- tervezet elkészítésével megbízhatja bizottságát, vagy külső szakértőt kérhet fel. A rendelet- tervezetekről a tárgy szerint érintett bizottság véleményét ki kell kérni. Az egyes várost érintő ügyek előterjesztés útján kerülnek az önkormányzat releváns bizottsága elé. A Képviselő-testületnek három állandó bizottsága van, melyeket az önkormányzati feladatok ellátását segítendő hozott létre. Az esetenként felmerülő feladatok ellátására eseti bizottság alakítható.
Az Oktatási és Kulturális Bizottság az oktatási és kulturális helyzettel kapcsolatos elemzések, javaslatok kidolgozója, véleményezi az oktatás és a kultúra területén működő városi intézmények működésével, elhelyezésével vezetőik személyi kérdéseivel kapcsolatos ügyeket, a két szakterülethez tartozó önként vállalat és vállalható önkormányzati feladatellátással kapcsolatos előterjesztéseket. Véleményezi továbbá a városi közterületek elnevezésével, illetve az egyes köztéri szobrok elhelyezésével vagy eltávolításával kapcsolatos javaslatokat.
A Szociális Egészségügyi és Sport Bizottság feladata a városi szociális és egészségügyi ellátottságával kapcsolatos elemzések, javaslatok elkészítése, a Szolgáltatásszervezési Koncepció végrehajtásának vizsgálata, a városi szociális és egészségügyi intézmények működésével, elhelyezésével és vezetőik személyi kérdéseivel kapcsolatos ügyek véleményezése. A sport területén önként vállalt és vállalható önkormányzati feladatok ellátására vonatkozó előterjesztéseket is véleményezi. További feladata a sport és szabadidős tevékenységek segítése, a polgármesteri és képviselői vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos törvény által a bizottsághoz rendelt feladatok ellátása és hatáskörök gyakorlása. Szintén ez a bizottság készíti elő az összeférhetetlenség megállapítására irányuló képviselő- testületi döntéseket és tesz javaslatot a polgármester illetményének emelésére, jutalmazására.
Ezen bizottságon belül működik a Fegyelmi Ügyek Albizottsága, melynek a feladata lefolytatni a polgármesterrel szembeni fegyelmi eljárást, javaslatot tenni fegyelmi büntetés kiszabására vagy az eljárás megszüntetésére.
A Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság véleményezi az évente elkészítésre kerülő költségvetési koncepciót, a helyi adókról szóló rendeleteket, az önkormányzati vagyongazdálkodási rendeletet, valamint a felsoroltak módosításának tervezeteit. Véleményei továbbá az önkormányzati vagyontárgyak elidegenítésére vonatkozó javaslatokat, a beruházási és hitelfelvételi és tartalék-felhasználási javaslatokat, a zárszámadási rendelet tervezetét, a vásárokról és piacokról szóló rendelet és módosítása tervezeteit, a Kommunális Szolgáltató ügyvezetőjével kapcsolatos személyi ügyeket, a város településrendezési terveit, valamint a kommunális beruházások terveit. Figyelemmel kíséri a köztisztasági feladatok ellátását, az Önkormányzat vállalkozásainak tevékenységét, a helyi közlekedés helyzetét, a lakásfenntartási, -gazdálkodási tevékenységet és a piac működését.
Amennyiben egy adott bizottság egy előterjesztést elfogad, képviselőtestületi előterjesztést készít és azt a képviselőtestületi ülésre küldi. Az előterjesztést a képviselő testület a megvitatást követő szavazással elutasíthatja, átdolgozásra küldheti vagy elfogadhatja. Utóbbi esetben megtörténhet a rendeletalkotás, illetve a rendelet kihirdetése, rendelethozás nélkül pedig határozatot hoz a testület, melyet eljuttat a felelősöknek, illetve az érintetteknek. A megalkotott rendeleteket köteles a Hivatal hirdetőtáblán kihirdetni, a határozatok kihirdetéséről a polgármester dönt.
A Képviselő-testület és a bizottságok munkáját a Polgármesteri Hivatal segíti. Munkatársai előkészítő, szervező, végrehajtó, ellenőrző és szolgáltató tevékenységet folytatnak. A Képviselő-testület hivatalának hivatalos neve: Törökszentmiklósi Polgármesteri Hivatala. A hivatal dolgozói létszáma 2014. szeptember 30-án 67 fő volt.
A helyi lakosok, a helyi társadalom előtt többféle lehetőség is adódik a helyi politikába való beleszólásra. A legnyilvánvalóbb formája a helyi képviselők és a polgármester 5 évente történő megválasztása. Közvetlen beleszólást kínál még a helyi népszavazás, melyet a helyi önkormányzati feladat- és hatáskörbe tartozó üggyel kapcsolatban lehet kiírni – ilyen esemény nem fordult elő a vizsgált időszakban. A Képviselő-testület munkaterve szerinti, előre meghirdetett időpontban kerül sor közmeghallgatásra, ahol az állampolgárok, illetve az
érdekelt szervezetek képviselői tájékozódhatnak és véleményüknek adhatnak hangot, kérdéseket intézhetnek a helyi ügyekkel kapcsolatban. A lakosság számára a döntési folyamat nyomon követését biztosítja a nyílt képviselő testületi ülések sajtóközvetítése. Főleg a döntés-előkészítéshez, a helyi lakosok igényeinek felméréshez nyújthatnak segítséget a képviselőknek a lakossági fórumok.
2.1.7. Társadalmi munka, civil szervezetek
A társadalmi érdekek fő képviselői a településen a civil szervezetek és sportegyesületek, amelyekkel az önkormányzat jó kapcsolatot ápol. A civil szervezetek 3,6 millió Ft-ra, míg a sportegyesületek 21 millió Ft-ra pályázhatnak. Közművelődési megállapodás alapján végzi feladatait az Apáról Fiúra Népművészeti és Kézműves Egyesület, melyet az önkormányzat 800 ezer Ft-tal támogat. Az önkormányzatnál 3 fő teljes munkaidőben foglalkozik a civil szervezetekkel és sportkörökkel való kapcsolattartással, kommunikációval, ezáltal az önkormányzat együttműködési és információszerzési lehetőségei viszonylag kiterjedtek.
Alapítványok
Megnevezés | Tevékenységi kör |
"Egészség - Játékosság" Alapítvány „Művelt tanulókért” Alapítvány Tóth Péter Alapítvány "Zöld utat a tudáshoz" Alapítvány Zeneiskoláért Alapítvány | alapfokú oktatási tevékenység fejlesztése |
Törökszentmiklósi Református Templomért Alapítvány | egyházi |
Apáról Fiúra Népművészeti és Kézműves Egyesület Lábassy János Ipar- és Gyártörténeti Alapítvány | hagyományőrzés |
"Kapocs a Mozgássérültek Segítésére" Alapítvány | karitatív |
Törökszentmiklós Város Településfejlesztési Közalapítvány | közalapítvány |
Pro Scola Bercsényi Alapítvány "Székács" a Korszerű Oktatásért Szakközépiskolai Alapítvány | középfokú oktatási tevékenység fejlesztése |
"Pro Bibliotheca" Alapítvány | kulturális fejlődés elősegítése |
"Tüzet Viszek" Alapítvány | óvodai nevelési tevékenység fejlesztése |
Civil szervezetek
Megnevezés | Tevékenységi kör |
Törökszentmiklósi Cukorbetegekért Közhasznú Egyesület | egészségügyi |
Kádár János Baráti Kör Törökszentmiklósi Gazdák Köre Törökszentmiklósért Lokálpatrióta Egyesület Törökszentmiklósi Nőegylet Wass Albert Polgári Kör Törökszentmiklósi Egyesülete | egyéb |
Cigánycsaládok Érdekvédelmi Egyesülete Törökszentmiklósi Hátrányos Helyzetű Roma Családok Érdekvédelmi Képviselete | érdekvédelem, nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos tevékenység |
Apáról Fiúra Népművészeti és Kézműves Egyesület "Aranyfonál" Népi Díszítőművészeti Szakkör Hagyományőrző és Kulturális Egyesület Katolikus Népkör Kézműves Örökség Egyesület Törökszentmiklósi Népdalkör Törökszentmiklósi Szépmezők Szárnya Lovasíjász Törökszentmiklósi Vasutas Kör Vadrózsák Népzenei Együttes | hagyományőrzés |
"Inda 2006" Emberbarát és Segítő Közhasznú Egyesület | hátrányos helyzetű emberek és közösségek életesélyeinek megsegítése |
Almásy János Nyugdíjas Klub Lábassy János Nyugdíjas Klub Mami-Papi Nyugdíjas Baráti Kör | időskorúak kulturális foglalkoztatása |
Vasutas Nyugdíjas Nőklub | |
Polgárőr Egyesületek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Szövetsége (Megyei Polgárőr Szövetség) Városi Polgárőrség | kiemelt közhasznú |
"HÍD" Jelnyelvi Tolmácsok Jász-Nagykun Szolnok Megyei Egyesülete | közfigyelem felkeltése, közfelfogás pozitív megváltoztatása, |
"Kézzel Mondva" Siketek és Nagyothallók Törökszentmiklósi Klubja Magyar Vöröskereszt Területi Szervezete Nagycsaládosok Egyesülete Térségi Tűzoltó Egyesület | közhasznú |
Óballai Alkotóház-Óballáért, Törökszentmiklós és Kistérsége Kulturális Fejlődéséért Közhasznú Egyesület "RE BENE GESTA" Kulturális Ifjúsági Egyesület Törökszentmiklósi Városvédő és -Szépítő Egyesület | kulturális fejlődés elősegítése |
A sport, mint társadalmi szempontból önszerveződő autonóm tevékenység, fontos alkotóeleme a fenntartható fejlődésnek. A tömegsport által javítja a lakosság egészségügyi állapotát és hasznos időeltöltési alternatívát kínál a fiataloknak; másrészt a sikeres élsportolók teljesítményének kulturált körülmények közti megtekintése a szórakozási lehetőségek számát növeli, valamint a közösségélményt, a városhoz való kötődést is erősíti (utóbbi hatás erősebben megfigyelhető a csapatsportot űzők körében). Sajátos eszközeivel, lehetőségeivel több területen járul hozzá a társadalom fenntartható fejlődéséhez, a lakosság életminőség javításához, összességében a humánerőforrás endogén fejlesztéséhez. Nem elhanyagolható a sportolás népegészségügyi funkciója: a krónikus megbetegedések esetszámának csökkentése, az emberek aktívan eltöltött éveinek kitolódása – melyek hosszú távon fontos pozitív hozadékokkal bírnak az egészségügyi ellátás megszervezése, finanszírozása és a város gazdasági helyzete esetében. A tömegek által űzött sporttevékenységek folytatása erősíti a társadalmi tőkét is, melynek fontos szerepe van az egyes rétegek közti konfliktusok megelőzésében.
A városi önkormányzat a sportlétesítmények fenntartójaként, a működési feltételek biztosítójaként, sportrendezvények szervezőjeként és támogatóként komplex szerepet tölt be a helyi sportéletben és egyben a legnagyobb ráhatással bír annak alakulására. A városi sportélet támogatására elkülönített keretösszeg 70%-a kerül az utánpótlás-nevelés, valamint a verseny- és élsport támogatására, 20%-át a több egyesület által használt Városi Sporttelep fenntartására költi az önkormányzat. A fennmaradó részből az iskolai- és diáksport, a szabadidős (közte a fogyatékosokat foglalkoztató) sporttevékenységek és a sportolók valamint edzőik, egyesületi vezetők jutalmazása történik.
Sportegyesületek
Megnevezés | |
CLAAS Hungária VTSK Fáklya SE Füzesi Gazdák Vadásztársaság Jenek Baranta Kulturális Hagyományőrző Harcművészeti Egyesület Kölcsey Diák Sport Egyesület R-06 Postagalamb Sport Egyesület "Tekergők" Törökszentmiklósi Tekesport Egyesülete Törökszentmiklós Postagalamb Sport Barátok Egyesülete Törökszentmiklósi Birkózó és Diáksport Klub | Törökszentmiklósi Diák Atlétikai Klub Törökszentmiklósi Football Club Törökszentmiklósi Horgász Egyesület Törökszentmiklósi Kézilabda Egyesület Törökszentmiklósi Sakk Klub Törökszentmiklósi Székács Kézilabda Egyesület Törökszentmiklósi Tenisz Klub V-59-es Galambtenyésztők Egyesülete Zanshin Shotokan Karate Egyesület |
2.2. Gazdasági helyzet feltárása
A város gazdasága többnyire hazai alapokon nyugszik, a foglalkoztatást tekintve jelentős a súlya az 50 fő alatt foglalkoztató vállalkozásoknak, ennél nagyobb üzemméretű vállalat csak nyolc darab volt 2012-ben. A legnagyobb adófizető és egyben a legjelentősebb foglalkoztató az 1995 óta működő CLAAS Hungária Kft., statisztikai létszáma félezer fő körül mozgott az elmúlt években, rajta kívül jelentősebb munkaadó még a Surjány-Hús és a Vogel & Noot Talajtechnika (kb. 120 fő). Országos összehasonlításban a városban jegyzett tőke alacsony
hányadát (2012-ben 20% és az elmúlt években is ekörül az érték körül mozgott) birtokolják külföldi érdekeltségek, ami egyfelől kedvező, hiszen a külföldi befektetők döntései az önkormányzattól függetlenül jelentős, kedvezőtlen hatást is kifejthetnek a település fejlődésére. Másrészt viszont a hazai tulajdonosi háttéren nyugvó gazdasági szervezetek sem képesek stabilizálni a helyi gazdaságot, mivel a vállalkozói aktivitás, a vállalkozássűrűség is alacsonyabb (118,7 vállalkozás jut ezer főre) a városhoz közeli, hasonló adottságokkal bíró településeknél. A városban megtermelt gazdasági érték többsége nem hagyja el az országot, 2012-ben az értékesítés exporthányada mindössze 13,1%, de a 2007 és 2012 közötti időszakot tekintve volt 47,6%-os és 3%-os exportértékesítést hozó év is, amit a nagyobb termelők megrendeléseinek változása okoz. A Törökszentmiklóson működő cégek átlagos statisztikai létszámát illetően jelentős negatív változást hozott a gazdasági válság hatásainak begyűrűzése. 2008 és 2009 között 32,5%-al csökkent az átlagos létszám és stabilizálódott 1600-1700 fő között. Ezzel szemben mindenképp pozitív elmozdulást tükröz a munkaadók által kifizetett bérköltségek növekedése, amely értéke azonban 2012-ben még mindig nem érte el a 2007-es szintet (annak csak 93%-a volt) – a minimálbérek és a munkát terhelő járulékok szakaszos növekedése ellenére.
60 000 000
50 000 000
40 000 000
30 000 000
20 000 000
10 000 000
0
2007
2008
2009
2010
2011
2012
Értékesítés nettó árbevétele
Export értékesítés nettó árbevétele
(ezer Ft)
7. ábra: A Törökszentmiklóson bejegyzett cégek nettó értékesítésének változása (2007-2012)
Forrás: TeIR – Társasági adóbevallás kiemelt adatok A település gazdasági helyzetének feltárásához tekintsük át a helyben regisztrált
vállalkozások nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlását. A legtöbb törökszentmiklósi
vállalkozás a mezőgazdálkodás-erdőgazdálkodás területén van bejegyezve, számuk 2008 és 2012 között folyamatosan növekedik. Arányuk az összes vállalkozáson belül 41,6% volt 2012- ben, ami magasan túlszárnyalja az országosan mért 26,9%-ot. Ez az adat megerősíti, hogy Törökszentmiklós nem csak a tradícióit tekintve kötődik hagyományosan az agráriumhoz, a település gazdasági életének legfőbb mozgatórugója napjainkban is a mezőgazdaság – különösen, ha az élelmiszeripart és a mezőgazdasági gépgyártást, mint feldolgozóipari ágazatokat is beillesztjük gondolatmenetünkbe. A helyi vállalkozásokon belül mutatott kiugró arányt egyértelműen az a jogi változás eredményezi, hogy a mezőgazdasági őstermelők 2008. január 1. óta kötelesek adószámot kiváltani, vagyis statisztikailag bekerültek a regisztrált vállalkozások körébe. A helyi agrárium megélhetést biztosító szerepét erősíti a következő tény, miszerint az őstermelésből származó jövedelem adta az összes egyéni vállalkozó által kitermelt jövedelem 38,1%-át 2012-ben. A foglalkoztatást illetően is dominánsak ebben a szektorban az egyéni és családi vállalkozások, valamint az egyéb, kis üzemméretű gazdaságok (2010-ben 1410 fő). A munkavállalók számát illetően kisebb szeletet képviselnek a nagyobb mezőgazdasági vállalkozások (Törökszentmiklósi Mg. Zrt., LASA, Agrokultúra, Agromiklós, Kalásztenger Kft. összesen 175 főt foglalkoztattak 2012- ben).
A mezőgazdaságon után a legtöbb helyi vállalkozás a kereskedelem és javítás (G nemzetgazdasági ág) terén működik, amit szintén az egyéni vállalkozások és a kis létszámú szolgáltató egységek jellemeznek. A vizsgált időszakban feltárt folyamat azt mutatja, hogy a szolgáltatást végzők száma és az összes vállalkozáson belüli arányuk évről-évre csökken, öt év alatt összesen 12,6%-al. A harmadik legnépesebb kategória, az ingatlanügyletek kategóriája a magánszemélyek ingatlankezelése és bérbeadása miatt jelentős, a szakmai és műszaki tevékenységek, mint negyedik ág az egyénileg működő tanácsadók, tervezők és egyéb szakirányú szolgáltatást végzők száma miatt kiemelkedő.
8. ábra: A Törökszentmiklóson regisztrált vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági áganként 2012-ben
Egészségügyi, szociális Humán-egészségügyi,
ellátás (N) szociális ellátás (Q) 2,1% 1,8%
Művészet,
szórakoztatás, szabadidő ( R ) 1,6%
Szálláshely-
szolgáltatás,
vendéglátás (H) 2,8%
Ingatlanügyletek,
gazdasági szolgáltatás
(K) 2,4%
Pénzügyi közvetítés (J)
Víze1l,l2á%tás; szennyvíz- és
hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesít és ( E )
0,2%
Egyéb szolgáltatás (S)
2,9%
Szállítás, raktározás, posta, távközlés (I) 3,5%
Oktatás (P)
3,5%
Építőipar (F) 4,2%
Mezőgazdaság,
erdőgazdálkodás, halászat (A) 41,6%
Feldolgozóipar ( C )
4,6%
Szakmai, műszaki,
tudományos
tevékenység (M) 5,4%
Ingatlanügyletek (L)
9,9%
Kereskedelem, javítás
(G) 12,3%
Forrás: KSH T-STAR adatbázis
Ezeken a nemzetgazdasági ágakon belül nem látható érdemi csökkenés vagy gyarapodás a 2008-at követő években, mindazonáltal az ingatlanügyek aránya 3,1%-al, a szakmai tevékenységek mértéke 4,9%-al elmarad az országos átlagtól. A sorrendben következő ágak (feldolgozóipar, építőipar, oktatás) vállalkozásainak szerepe nagyjából megegyezik az országos állapotokkal, kisebb negatív arányeltolódás csak a szállítás-raktározás-távközlés, az egészségügyi-szociális ellátások, a művészet-szórakoztatás, valamint a pénzügyi közvetítés terén érzékelhető, az ilyen tevékenységeket végző vállalkozások kevésbé reprezentáltak helyben. A bányászat, az energiaellátás és az egyéb szolgáltatások területén nem érdekeltek a törökszentmiklósi vállalkozások.
A helyiek vélekedése a város gazdaságáról nem túl jó. Többen kifejtették, hogy kifejezetten értékelik a nagyobb helyi üzemek jelenlétét, visszatérő vélekedés volt a felmérés során, hogy
5
4
3
2
3,0
2,7
1
2,3
0
a szolgáltatások a mezőgazdaság az ipar fejlettsége a K+F
fejlettsége fejlettsége tevékenységek fejlettsége
3,6
(értékelés)
9. ábra: Hogyan ítéli meg a város gazdasági helyzetét?
2.2.1. Mezőgazdasági, erdőgazdálkodási tevékenységek
A Törökszentmiklósi kistérség domborzati viszonyai és talajtani adottságai egyaránt kiváló lehetőségeket biztosítanak a különböző mezőgazdasági tevékenységek folytatásához. A kistérség teljes területének 86%-a mezőgazdasági terület, 80%-án pedig szántóföldi gazdálkodás zajlik, többségében nagytáblás művelésben. A helyi gazdálkodásban meglehetősen leegyszerűsödött a vetésszerkezet: az összes szántóföld 72%-án búza, kukorica és napraforgó terem, a gabonafélék (búza, tavaszi árpa, őszi árpa) aránya 42%.
A mezőgazdasági ágban tevékenykedők között egy darab szövetkezet, 43 vállalkozás működik, melyeken kívül közel kilencszáz regisztrált mezőgazdasági termelő (közte őstermelők, állattenyésztők) van jelen a városban. A tulajdoni összetételt említve, a földek 58%-án 28 darab nagybirtok terül el, a középbirtokok száma 144 darab, a kisbirtokoké 4128. Az átlagos földhasználati méret 12 hektár, a nagybirtokoknál esetében 1033 hektár. Ez a fajta jelenlegi földstruktúra a térség adottságainak függvényében kiegyensúlyozatlan, jellemző a nagybirtokok aránya és velük kapcsolatban a gyengébb termőképességű földek szántóföldi bevonása. A vízjárta vagy csak öntözéssel fenntartható szántóterületek megtartása helyett azok művelési ágának megváltoztatására volna szükség: az eredeti területhasználat függvényében elsősorban régi-új erdők, legelők, illetve a vízvisszatartást szolgáló mesterséges vízfelületek kialakítása lenne kívánatos. A jelenlegi termelési struktúra, a földméretek és a domináns növénykultúrák arányai nem járulnak hozzá kellő mértékben a lakosság megélhetéséhez és a gazdaságos, hatékony termeléshez sem.
A lakosság szélesebb körű bevonásához elmozdulást kellene elérni a nagyobb élőmunka- igényű ágazatok, kimondottan a zöldség- és gyümölcstermesztés irányába, melyekhez a termőföldi adottságok megfelelőek. A megtermelt alapanyagokra a feldolgozás részbeni, vagy teljes vertikumát fel lehetne építeni, amely szélesítené a helyi gazdasági palettát, bővítené a foglalkoztatást is. A gyengébb termőképességű talajokon felül kellene vizsgálni a gyepterületek kialakítását és legelőként való hasznosításukat. Természetesen a jó és kiváló termőképességű talajokon a szántóföldi termesztés fenntartása indokolt, azonban itt erdősorok kiváltásával csökkenteni lehetne az eróziót és az erdősávok által nyújtott ökológiai
folyosókkal ellensúlyozni valamelyest a monokulturális gabonatermesztés környezetében csökkenő biodiverzitást.
Az állattartást tekintve, mindegyik haszonállatfajtánál csökkenő állományszámot láthatunk. Jelenleg 6 darab nagyüzemi állattartó telep működik a város közigazgatási területén, legnagyobb egyedszámban baromfit (biocsirke, pulyka) tenyésztenek, de a Bartapusztai Mg. Bt, az Agrokard 2001 Bt. és egyéni vállalkozók sertéseket és szarvasmarhákat is nevelnek.
A szekunder szektor értéktermelésében a legmeghatározóbb alágazat a mezőgazdaság és ipari munkát segítő gépek, eszközök gyártása. A legnagyobb foglalkoztatató és a legnagyobb árbevétellel bíró vállalat a CLAAS Hungária Kft., mely forgódobos berendezéseket, vágóasztalokat, fűkaszákat, egyéb kiegészítőket gyárt kombájnokhoz és traktorokhoz. A törökszentmiklósi üzemben a késztermékgyártás kiterjed a fémmegmunkálásra, összeszerelésre, festésre. A másik jelentős mezőgazdasági gépgyártó, a Vogel&Noot Talajtechnika kultivátorokat, rövidtárcsákat és egyéb kiegészítő munkaeszközöket gyárt a mezőgazdasági termelőknek. A 2008-ban telephelyet nyitó, osztrák tulajdonú vállalat árbevétele 3 milliárd forint felett alakult, munkavállalóinak létszáma 120 fő körüli.
A mezőgazdasághoz kötődően, a húsfeldolgozás több szereplője működik a város – elsősorban – külterületi részén. Baromfifeldolgozásban érdekelt a Mar-Ne-Váll Kft. és a Natural Meat Kft. (összesen 114 főt foglalkoztatnak). Meghatározó a sertés és vágómarha feldolgozás, amelyben országos hírnévvel bír a Surjány Hús Kft. és foglalkoztatását érintve is kiemelkedő teljesítményt nyújt a 689 fős létszámával és a 67 fős társüzemével, a FRISS 2001 Kft.-vel.
Jelentős még a vasipari gyártó és szolgáltató ágazat, építőipar, amelyben több kisebb üzem, vállalkozás működik (Ezekben az ágazatokban a jelentősebb foglalkoztatók a Radar Holding Zrt., a téglagyárat üzemeltető Referencia Kft., a SZEM-MA Kft., az Alox Kft., az I.I.V. Kft., a Gall-Tech Kft., Nail Kft., a T+T Aqua Kft – ezek összesen 216 főnek nyújtanak munkát.
A szolgáltatásokat a kereskedelem, javítás, szállítás, tanácsadó szolgáltatások és az idegenforgalom jellemzi leginkább. A legszembetűnőbb a kiskereskedelmi vállalkozások koncentrált elhelyezkedése: a központi városrészben működik közel 40%-uk, megközelítőleg 30-30% pedig az északi és a nyugati városrészben tevékenykedik. A kiskereskedelmi üzletláncokat illetően a városban két üzlettel képviselteti magát a CBA és a SPAR, egy üzletet tart fenn a Lidl, a Penny Market, a Tesco, az Univer, a COOP. Foglalkoztatottaik száma nagyjából kétszáz fő.
Törökszentmiklós turisztikai kínálata a város fekvéséből és történelmi múltjából adódóan szűk, az épített örökségeket, műemlékeket tekintve nem rendelkezik országos vagy regionális jelentőségű turisztikai célponttal. A Szenttamás városrészen található Almásy- kastély említhető meg, mint kiemelkedő idegenforgalmi létesítmény. Az eklektikus stílusban épített egykori nemesi rezidencia ma országos műemléki védettséget élvez, a körülötte elterülő Imre majori park 1980 óta szintén védelem alatt áll. Turisztikai szerepét csökkenti, hogy a terület a nagyközönség előtt zárva tart, kizárólag engedéllyel látogatható. Az 1962 óta működő városi Strandfürdő ugyanakkor működő attrakciókat képes nyújtani a városba látogatóknak. A közepes sókoncentrációval bíró nátrium-karbonátos vize 2002 elején kapott gyógyvíz minősítést, többek között jótékony hatást gyakorol a reumatikus és nőgyógyászati panaszokra, belgyógyászati megbetegedésekre. A 2010-ben végrehajtott felújítás nyomán egy gyermek- és egy úszásoktatásra is alkalmas medencével bővült a fürdő, továbbá szauna, masszázs és szolárium szolgáltatás is elérhetővé vált. A strand közvetlen szomszédságában található egy horgásztó, valamint a háromcsillagos kemping, mely lakókocsi-beállókkal, faházakkal és sátorhelyekkel várja a turistákat.
10. ábra: A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák számának változása (2007-2012)
2 500
2 000
1 500
1 000
500
0
2007
2008
2009
2010
2011
2012
Összes vendégéjszaka a kereskedelmi szálláshelyeken (db)
Külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (db)
Forrás: KSH T-STAR adatbázis A helyi vendégéjszakák száma 2005-2006-ban volt a legmagasabb, ekkor megközelítette
az ötezer darabot. A válság turisztikai keresletcsökkentő hatásaként 2009-ig folyamatosan
csökkent ez a szám, majd az utóbbi években 2000-2500 fő között realizálódott, vagyis jelentős visszaesés következett be. Öt éves távlatban a Törökszentmiklóson eltöltött összes vendégéjszakának átlagban a felét külföldi vendégek hozták, 2012-re azonban arányuk 30%- ra csökkent. Minden bizonnyal a hosszabban fennálló negatív vendégforgalmi folyamatok hatásaként 2012-re – 150 darabbal – 478-ról 328-ra csökkent az elérhető kereskedelmi szállásférőhelyek száma –a vendégéjszakák számának 2012-es enyhe növekedése (+13%) mellett. A jellemző kereskedelmi vendéglátási formák közül a már említett, strandhoz tartozó kemping mellett egy panzió és egy nyaralóház található a városban, az ezeken túl felmerülő igényeket magánszállásadók elégítik ki. A kereskedelmi szálláshelyek közül a legtöbb vendégéjszakát a vizsgált időszak átlagában (917 db) a kemping bonyolította le, azonban 2011-et követően a panzióban már több éjszakát töltöttek el a városba látogatók. A szálláshelyeken megfordult vendégek számából az a tapasztalat szűrhető le, hogy jellemzően rövidebb, 2-3 napos tartózkodásra választják a város szálláshelyeit a turisták.
Törökszentmiklós innovációs potenciálja a városhierarchiában betöltött pozíciójánál fogva nem jelentős. A megyei kutatás-fejlesztési létesítmények jellemzően a főiskolával rendelkező Szolnokhoz kötődnek, a helyi agráriumhoz kapcsolódó felsőoktatás és innovációs tevékenység pedig inkább Szarvas térségére összpontosul. Országos összehasonlításban azonban az egész megye innovációs képessége sem számottevő: az összes K+F ráfordításnak mindössze 1,1%-a csapódik le Jász-Nagykun-Szolnokban, míg a statisztikailag jegyzett 389 fő kutató- és segédszemélyzet a többi megye rangsorában a 14. helyre elég. Ezzel összefüggésben a városban sem számolhatunk különálló, intézményesült kutatási tevékenységgel, mindössze az egyes termelőegységekbe tagozódott fejlesztési részlegekkel, folyamatokkal – melyeknek nincs statisztikailag elérhető adatbázisa.
A legjelentősebb kutatás-fejlesztési tevékenység a CLAAS Hungária üzeméhez kötődik, melyben 2012 óta működik az itt gyártott termékeket tökéletesítő Fejlesztő Centrum. Az üzemegységben vágóasztalok és az azokat szállító kocsik elő- és szériafejlesztése zajlik, továbbá a kialakult mintagépek tesztelésére is van lehetőség. A sikeresen elvégzett teszteket követően prototípusgyártás előzi meg a szériatermelést. A fejlesztési tevékenységhez ugyanakkor nem kötődik felsőfokú képzés helyben, amely biztosítani tudná a helyi szakirányú végzettségű szakemberek beépítését a gyárba. A CLAAS mindazonáltal kapcsolatban áll a magyar felsőoktatással, évtizedes együttműködésük van a BME Gépészmérnöki Karával, ami tudáscserében, eszközbeszerzésben, közös programokban testesül meg.
A felsőfokú végzettséggel rendelkező törökszentmiklósiak, illetve a szakirányú végzettséget adó felsőoktatási szakokon tanuló helyi fiatalok elhelyezkedése szempontjából mindenképpen szükséges lenne bővíteni a magasabb hozzáadott érték előállítására képes termelést a városban – ezzel összhangban növelni az innovációs tevékenységek köré. A városi kutatás-fejlesztés további bővítése a felsőoktatási helyek hiányából fakadóan szinte kizárólag a termeléshez kapcsolt fejlesztési folyamatok által honosíthatóak meg a településen. Az országos tapasztalatok azt mutatják, hogy a külföldi cégek fejlesztési központjainak letelepítése általában a hosszú ideje, stabilan működő üzemegységekhez
kapcsolva történik. A városnak ezzel összefüggésben nincsenek megfelelő eszközei a közvetlen beavatkozásra, mindössze a hosszútávon gondolkodó, következetes helyi gazdaságpolitikával képes a vállalatok stabilitására hatni.
2.2.5. Települési jövedelmi viszonyok
A törökszentmiklósi jövedelmi viszonyok felméréshez a NAV által a TeIR-en keresztül közölt személyi jövedelemadó adatokat elemeztük a 2007. és 2012. közötti időszakra nézve. A vizsgálati időtávon belül 9,3%-al növekedett a településen belül realizálódott összes belföldi jövedelem nominálértéke, az inflációt is figyelembe véve, 2007-es értéken normalizálva ugyanakkor 17,8% volt a teljes visszaesés. Az egy lakosra jutó SZJA-alapot képező jövedelem nominálértéken 7,5%-al növekedett, miközben 2007-es reálértéken nézve 15%-al csökkent. Bizakodásra adhat okot a 2012-es év adata, hiszen a csökkenő mértékű infláció és a helyiek által befizetett SZJA számottevő növekedése miatt reálértéken nézve is pozitív elmozdulás következett be a jövedelmi helyzetben.
Habár minimális mértékben, mégis növekedett a lakosságon belül az adófizető magánszemélyek aránya: 40,7%-ról 42,8%-ra. Az összes adófizetőn belül ez 136 fő bővülést jelent. Az egyéni vállalkozók által megtermelt jövedelem az összes jövedelem átlagosan másfél százalékát tette ki a vizsgált időszakban.
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának tájékoztatója szerint 2012-re, az előző évi hasonló adatokhoz képest 3800 fővel emelkedett a foglalkoztatottak száma a kistérségben, a munkanélküliek és az inaktívak számának csökkenésével ellentétesen. A városra számított relatív munkanélküliségi mutató 1,9%-al volt magasabb a megyei értéknél és 4,3%-al haladta meg az országos adatot, a kistérséghez képest pedig 0,8%-al kedvezőbb volt – ami lényegében egyezést jelent.
Törökszentmiklósra koncentrálódik a kistérségi foglalkoztatás 65%-a, itt találhatóak a legmagasabb alkalmazotti létszámmal működő cégek, emellett legtöbben a 10-19 fő és a 20-
50 fő közötti alkalmazotti létszámmal rendelkező kis- és középvállalkozások működnek. Törökszentmiklóson és környékén a közszféra munkaerő-felszívó hatása is javítja a foglalkoztatást, valamint keresletet teremt a magasan képzettek elhelyezkedéséhez. A város kötelező önkormányzati feladatok ellátását (egészségügy, kommunális szolgáltatások, közigazgatás, oktatás, szoc. ellátás,) 542 fő foglalkoztatásával biztosította 2012-ben. Közülük 430-an közalkalmazottak, 86 fő köztisztviselő, 26 dolgozó fizikai állományú.
A városon és a kistérségen belüli főbb munkaadókat már részleteztük a gazdasági szektorok leírásánál, azonban a térségen kívüli, elsősorban megyei munkáltatókat meg kell említenünk. A kistérségben elsősorban a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégek toboroznak munkavállalókat: pl.: Trenkwalder Kft, a szolnoki Everik Kft. és Welding Kft. Esetenként a kistérségben hirdet meg fémipari szakmunkás munkahelyeket a vasúti kocsiszekrényeket gyártó Stadler is.
A nyilvántartott álláskeresők száma 2004 és 2006 között átmenetileg csökkent, azonban 2007-től – tehát már a gazdasági válság megjelenését megelőzően – érezhető növekedés állt be, ami azt eredményezte, hogy a 2010-es évek elejére egy magas, 1700-1800 fő körüli stagnálás lett a jellemző a mutatót illetően. A tartós munkanélküliek száma időben eltolódva szintén követte ezt a tendenciát és 2012-re 1000 fő fölé emelkedett. Mivel a 180 napon túl állást kereső emberek aránya egyre nőtt az összes álláskereső között, arra a megállapításra juthatunk, hogy aki elveszti a munkáját, csak lassan képes új munkahelyet találni magának – a tartósan munka nélkül lévők pedig egyre erősebb magját képezik a helyi álláskeresőknek. A tartós munkanélküliek számarányának emelkedése egyrészt a helyi szociális ellátórendszert terheli egyre inkább, másfelől a megkezdődő társadalmi leszakadás miatt idő- és erőforrás- igényes a tartós munkanélküliek reintegrálása a munka világába (képzések, közfoglalkoztatás, tanácsadás). Többek között a pályakezdő munkanélküliek számának bővülésén keresztül is érzékelhető a helyi munkaerőpiac beszűkülése: az erre vonatkozó számadat a vizsgált időszakban (2007-2012) több mint háromszorosára növekedett. A munkaerőpiacra frissen kikerülő fiatalok helyi munkalehetőségeinek hosszútávon fennálló hiánya közvetett módon kihat a demográfiai helyzetre is: a munka nélkül maradó fiatalok
kötetlenségüknél, magasabb mobilitási hajlandóságuknál fogva más, nagyobb hazai városokban, illetve külföldön találhatnak megélhetést, alapíthatnak családot, ami egyaránt rontja a középkorúak és gyermekkorúak települési arányát, fokozza az elöregedés fennálló folyamatát.
2 000
1 800
1 600
1 400
1 200
1 000
800
600
400
200
0
2007
2008
2009
2010
2011
2012
Regisztrált munkanélküliek száma
Regisztrált munkanélküliek száma 180 napon túl Regisztrált munkanélküli pályakezdők száma
(fő)
11. ábra: A munkanélküliek számának változása (2007-2012)
Forrás: KSH T-STAR adatbázis A mélyebb összefüggések feltárásához érdemes megvizsgálnunk a munkanélküliek
képzettség szerinti összetételét. Az általános iskolai nyolc osztálynál kevesebbet végzők
körében nem láthattunk jelentős elmozdulást az elmúlt években, ugyanakkor a nyolc általánossal bíró munkavállalók csoportja szenvedte meg leginkább a válságot, számuk 61,6%-al növekedett a vizsgált időszakban. A munkanélküliek eloszlása egyébként is vázolja a helyi munkaerőpiacon jelenlévők képzettségi összetételét: 2012-ben a legtöbb álláskereső általános iskolai végzettséggel rendelkezett (33%), de hasonlóan magas arányt képviseltek köztük a szakmunkásképzőt végzettek (28%) és azok, akik valamilyen érettségit adó középfokú iskolába jártak (24%). A felsőfokú oktatási intézményben végzettek körében
abszolút értékben mérve nem beszélhetünk nagy változásokról, a 2-3%-os arányuknak köszönhetően mindössze 5-10 fős ingadozásokat mértünk. A munkanélküliek 2012. évi eloszlásából levezetve körülbelül 5-600 szakképzett, illetve 400 érettségizett munkavállalót igénylő munkaalkalom megteremtése szükséges, rajtuk kívül pedig 707 fő alapfokú végzettségű munkanélküli helyzetét kell orvosolni képzésekkel, foglalkoztatási lehetőségek kialakításával, valamint 50 fő felsőfokú képzettséggel ellátandó munkahelyre volna igény. Nyilvánvalóan ezek olyan kívánalmak, amelyek csak részben teljesíthetőek a munkanélküliek szakmájának és személyes kompetenciáinak, valamint a város makrogazdasági pozíciójának függvényében.
A Munkaügyi Központ kirendeltségének közlése alapján 2012-ben a legkeresettebb szakmák az esztergályos, a gépésztechnikus. a hegesztő és a lakatos voltak. Rehabilitációs foglalkoztatás keretében Törökszentmiklóson és Fegyverneken is tart fenn munkahelyeket a Teljes életért Nonprofit Kft. A 2011-ben jelentős létszámban álltak munkakeresők a közfoglalkoztatásban – elsősorban a rövididejű munkákat tekintve. 2012-re ezek száma lecsökkent, aminek következtében a feldúsuló hosszabb távú közfoglalkoztatás sem volt képes hasonló tömeget munkába állítani. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők száma 2012 szeptemberéig 841 fő volt a városban. 2012 folyamán foglalkoztatás bővítő bértámogatásban 62 fő, pályakezdők munkatapasztalat-szerzési támogatásában 32 fő, vállalkozóvá válási támogatásban 11 fő, munkahelymegőrző támogatásban 9 vállalkozás (52 főre számítva) részesült. Az „Első munkahely garancia” munkaerő-piaci programban 44 törökszentmiklósi pályakezdő vett részt és 113 fő végzett el a Munkaügyi Központ jóvoltából valamilyen képzettséget nyújtó tanfolyamot.
A kisgyermekek nevelését, fejlesztését végző intézményeket már a 2.1.3. Szociális ellátások fejezetnél tárgyaltuk, jelen fejezetben az alapfokú és középfokú intézmények által végzett oktatási feladatok ellátását elemezzük. A városban nem található felsőfokú oktatási intézmény, Törökszentmiklós vonzáskörzetének középfokú oktatásáért három intézmény
felel. A Lábassy János Szakközépiskola és Szakiskola érettségit és szakmát adó képzéseket nyújt az általános iskolát végzett fiataloknak, jellemzően női és férfi szakmák egyaránt megtalálhatóak a képzési palettán. A Székács Elemér Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Kollégium szintén érettségit és szakmát adó képzéseket működtet: az érettségi után lehetősége van a tanulóknak mezőgazdasági, élelmiszeripari technikusi, pénzügy-számviteli ügyintéző, vagy kereskedő, illetve logisztikai ügyintéző képesítést szerezni. Ezeken felül, akiknek nem célja az érettségi bizonyítvány megszerzése, tanulhatnak cukrásznak, eladónak, gazdának, húsipari termékgyártónak és péknek is itt. A város hagyományos gimnáziuma a Bercsényi, amely a Magyar Katolikus Egyház Egri Főegyházmegyéje fenntartásában működik összevont formában, hivatalos neve Bercsényi Miklós Katolikus Gimnázium és Kollégium, Általános Iskola, Óvoda. A korábban a város alá tartozó Pánthy Endre Általános Iskola 2010-ben, a Bercsényi Miklós Gimnázium és Kollégium 2011-én került egyházi fenntartásba.
Az oktatás színvonala Törökszentmiklóson kielégítő. A sikeres érettségi vizsgák 18 éves lakossághoz viszonyított aránya javult az utóbbi években, 2012-ben 71,6%. Azonban meg kell jegyeznünk, hogy ez inkább a javuló tendenciát tükröző adatként szerepeltetjük, mert a pontos érték a más településről bejáró diákok arányának függvényében változhat (a bejárók stabilan a középiskolások harmadát adják, de ők nem bővítik a helyi 18 évesek számát). Aggasztó jelenség, hogy a középiskolás tanulók száma gyorsabban csökken, mint a város népessége: míg 2007-ben ezer helyi lakosra 56 ilyen fiatal jutott, 2012-ben már csak 46 fő. A negatív folyamat súlyát növeli, hogy a középiskolába járók számának apadása némiképp (1,6% különbséggel) a középiskolás korú népesség fogyásánál is gyorsabb.
12. ábra: Az érettségizettek viszonyulása a 18 éves lakosság számához (2007-2012)
350
300
250
200
Eredményes
érettségi vizsgát tett tanulók száma a nappali oktatásban
Állandó népességből a 18 évesek száma
150
100
2007 2008 2009 2010 2011 2012
(fő)
Forrás: KSH T-STAR adatbázis Hasonló ütemben csökken a gimnáziumi és szakközépiskolai képzések tanulóinak száma,
viszont a szakiskolai végzettséget nyújtó képzést választók létszáma nem mutatja ezt az
arányú csökkenést, sőt kissé növekszik. Ez arra enged következtetni, hogy a népesség csökkenése a különböző társadalmi osztályokat nem egyenlő arányban érinti.
13. ábra: A középiskolai oktatásban résztvevők megoszlása
769 495 438 | 741 521 437 | 726 489 469 | 631 454 489 | 580 475 421 | |||
475 | 483 | 653 | |||||
2007
2008
2009
2010
2011
2012
Gimnáziumi tanulók száma a nappali oktatásban
Szakiskolai és speciális szakiskolai tanulók száma a nappali
oktatásban
Szakközépiskolai tanulók száma a nappali oktatásban
Forrás: KSH T-STAR adatbázis
2012-ben Törökszentmiklóson öt feladat-ellátási helyen folyt általános iskolai pedagógiai munka: a Baptista Szeretetszolgálat Kölcsey Ferenc Általános Iskolájában, a Bethlen Gábor Református Általános Iskolában, a Hunyadi Mátyás Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában és a Bercsényi Gimnáziummal közös fenntartás alatt álló Pánthy Endre Katolikus Általános Iskola Tagintézményben. A városban az általános iskolai tanulók és pedagógusok létszáma egyaránt csökkenő tendenciát mutat 2007 óta, de a pedagógusok létszámának leépítése összhangban áll a fogyatkozó gyermeklétszámmal. A város általános iskoláiban átlagosan 13 tanuló jut egy főállású pedagógusra, ami kedvezőtlenebb az országos átlag 10 tanulójánál. Az osztályok száma ingadozott az elmúlt években, de a vizsgált időszak elején és végén is 80 osztályban folyt az alapfokú oktatás, ami azt jelenti, hogy egy átlagos törökszentmiklósi osztályban a kezdeti 26 után, 2012-ben 23 gyermek tanul.
2.2.8. Erőforrás-védelem, környezetmenedzsment
A város erőforrásainak védelméhez, számba vételéhez első lépésként azonosítanunk kell azokat. A fenntartható fejlődési gondolat mentén érdemes a természeti környezet által kínált erőforrásokat kiegészítenünk a gazdasági és társadalmi erőforrásokkal, valamint a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia ajánlása alapján a humán erőforrással.
Az emberi erőforrásra vonatkozó mennyiségi adatokat már a 2.1.1 és a 2.1.2 alfejezetekben részletesebben elemeztük. Összefoglalva, a helyi lakosság fogyása az ezredfordulót követően felgyorsult, ami elsősorban annak köszönhető, hogy a halálozások száma tartósan meghaladja a születésszámot, másodsorban folytatólagosan negatív a város éves vándorlási különbözete. A ténylegesen fogyatkozó helyi lakosság korcsoportos megoszlása is kedvezőtlen folyamatokat tükröz: habár a korcsoportok aránya hosszútávon stabilnak mondható, mégis a 60 év felettiek arányának lassú növekedése fedezhető fel a számokban. Az aktív korú népességen belül a 2007-12 közötti időszakban a legrohamosabb ütemben (-9,5%) az 50-59 évesek létszáma csökkent, minden bizonnyal a korosztály tagjainak korai halálozása miatt. A 30-39 évesek száma is csökken – aminek elsődleges oka, hogy a 30-39 éves nők számarányának növekedését a hasonló korú férfiak erőteljes fogyása rontja. Emellett a 40-49 évesek száma a nők és a férfiak részéről is folyamatosan növekedett, továbbá a 20-29 évesek is növekedést produkálnak az utóbbi 3 évben, de számuk még mindig a 2007-es kiinduló érték alatt van. A helyi társadalom aktív korú tagjain belül tehát elsősorban az 50-59 évesek, valamint a 30-39 évesek megtartására érdemes helyezni a hangsúlyt. Előbbit illetően a 40-50 évesek egészségmegőrzését, életmódváltását kellene elősegíteni, míg a fiatalabb problémacsoport férfitagjai esetében a munkaalkalmak bővítésével lehetne elősegíteni a helyben maradást. A humán erőforrás minőségi összetételét illetően elsősorban a helyi középfokú oktatásban végzettek állományát kell áttekintenünk: a csökkenő tanulói létszámok mellett a sikeres érettségi vizsgát és a sikeres szakvizsgát tett tanulók száma is hullámzó képet mutat, de mivel hosszú távon stagnál, átlagban inkább javulónak nevezhető a középiskolát elhagyók képzettsége. Sajnos azonban az álláskeresőket illetően az érettségizettek (24%) és a szakmunkások (28%) nagyságrendileg ugyanakkora hányadban vannak reprezentálva, mint az alapfokú végzettségűek (33%). Az
egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkező munkanélküliek száma elenyésző, amit a felsőfokú képzettségűek elvándorlása, vagy a képzés utáni távolmaradásuk magyaráz.
A társadalmi erőforrásokban rejlő lehetőségeket a foglalkoztatáson kívül a különböző korú, különböző területeken tevékenykedő emberek egymás iránti bizalmának növelésével, a helyi közösséget aktívan formálni képes rendezvények, lokálisan tevékeny csoportosulások felkarolásával növelheti a város. Ezen a területen fejlődést érhetünk el a kulturális örökség, a gazdasági örökség megfelelő ápolásával, fenntartásával, valamint a családok, mint a társadalom alapegységeinek megfelelő színvonalú kiszolgálásával, támogatásával. A lakosság körében végzett kérdőívezés kapcsán érzékelhető volt, hogy a társadalmi és egyben humán erőforrások terén a legégetőbb problémát a társadalmi szempontból leszakadó csoportok elszegényedése, munkaerő-piaci – és összességében véve társadalmi – integrálása képezi. A probléma tüneteket alkot többek között a szociális ellátórendszer, a közbiztonság terén, azonban a jelen fejezet tárgyát képező (humán) erőforrás-gazdálkodás szempontjából is kiemelt nehézségként kell azonosítanunk, hiszen a szegregált területeken élők – a városi átlagnál jóval kedvezőbb korszerkezetük ellenére – nagyobb arányban küzdenek munkanélküliséggel, melynek oka jellemzően a gyenge képzettség, közvetetten a rossz szociális körülmények. Esetükben olyan komplex külső beavatkozásra, körültekintő segítségnyújtásra van szükség, amely a körülmények javításával és a szükséges munkaalkalmak megteremtésével létrehozza a fenntartható egyéni fejlődés lehetőségét, képessé teszi őket a társadalomba való integrációra.
A gazdasági erőforrások védelme a leginkább a jelenleg működő helyi vállalkozások, nagyvállalatok megtartásában jelenhet meg. Az önkormányzati politikában ennek a célnak az eléréséhez több eszköz is adódik. Amennyiben a helyi gazdaságpolitika (helyi adózás, ösztönző elemek) tevékenységei közép- vagy hosszútávon megtervezettek, úgy a gazdasági szereplők is képesek a vállalati fejlődést előtérbe helyező döntéseket hozni. Továbbá a vállalati innovativitás elősegítésével, a megfelelő üzleti környezet biztosításával hasonlóan kedvező hatásokat érhet el a város. Ezekkel a gazdaságfejlesztési eszközökkel rejlenek még lehetőségek a külföldi cégek bevonzása terén is – különösen, ha a kivitelezés alatt álló M4-es autópálya gazdaságélénkítő hatását is figyelembe vesszük.
A gazdasági erőforrásokkal szoros kapcsolatban állnak azok a környezeti elemek, melyeket természeti erőforrásokként hasznosítunk. Törökszentmiklós és környéke (praktikusan a kistérség) tradicionálisan a legfontosabb erőforrása a termőföld. A kistérség földtani és talajtani szempontból két jól elkülönülő részre tagozódik: a Tisza menti területeken a folyó által formált öntésagyagos, öntésiszapos terület található, amelyen réti öntéstalajok alakultak ki; a Szolnoki-Túri-sík löszös-agyagos alapját kiemelkedő termőértékű réti csernozjomok borítják.
14. ábra: Törökszentmiklós környezetének genetikus talajtérképe
Forrás: AIR A teljes kistérségre vetítve a talajok 57%-a kiváló és jó termésértékű (réti és
mészlepedékes csernozjomok), azonban a belvizesedés és a szikesedés komoly problémát
jelent a talajminőség megőrzésének tekintetében: gyakoriak a térségben a magas talajvízszintet jelző szolonyeces réti talajok. A kistérség átlagos földminősége 22,6 aranykorona, a jobb minőségű földek Törökszentmiklóst körülölelik, de elsősorban a várostól
déli irányban és Örményes környékén találhatóak, míg a Tisza mentén gyengébb a termőképesség. Országos összehasonlításban is kiugró értéket képviselnek a kistérségi szántóterületek, melyek az összes terület közel 80%-át képezik. Gyakran olyan területek is szántóföldi művelés alatt vannak, amelyek talajadottságai, illetve vízellátottsága nem képes gazdaságosan kiszolgálni azt. Ezeken a térszíneken a művelési ágak felülvizsgálata és áttervezése volna szükséges: a VÁTI térhasználatra vonatkozó felmérése szerint 4500-5000 hektár szántóterületet lenne érdemes kiváltani a kistérségben erdő, legelő, illetve a vízvisszatartást szolgáló mesterséges vízfelület kialakítására. A vízgazdálkodási létesítmények fejlesztése egyébként is szükséges volna a talajminőség romlásának megállítása érdekében: komplex, hatékony és folyamatosan karbantartott belvízelvezető-rendszer szükséges a belvízveszély és a szikesedés csökkentése érdekében, a szél által okozott eróziót pedig a szántóföldek erdősávokkal való tagolása oldhatná meg.
A természeti erőforrások felhasználása nyomán mindenképpen ki kell térnünk a helyi energiafogyasztás alakulására is, mivel a globális fenntartható fejlődést támogató helyi fenntarthatósági programnak a más térségekben felhasznált energiahordozókból termelt energiára is tekintettel kell lennie. A városi gázfogyasztás éves összmennyisége 2009-ig szorosan együttmozgott a lakosság által elfogyasztott mennyiséggel (65-68%), azonban onnantól számítva 3 év alatt a lakossági felhasználás az összes mennyiség kicsivel több mint a felére csökkent vissza. Mindemellett az egy háztartásra jutó gázfogyasztás 30%-al csökkent a városban, ami a szociális alapon nyújtott gázár támogatás eltörlésével és az emelkedő árral hozható összefüggésbe (2010 és 2011 között 9,3%-al nőtt a vezetékes gáz fogyasztói ára országos átlagban). Mivel az intézményi és gazdasági gázfogyasztók még mindig kisebb fogyasztással bírnak, mint a lakosság, az emelkedő fogyasztásuk mellet is csökkent az összes városi gázfogyasztás.
1. táblázat: Törökszentmiklós energiafogyasztása (2007-2012)
2007 | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | |
Az összes szolgáltatott villamosenergia mennyisége (1000 kWh) | 61 668 | 63 940 | 63 324 | 62 202 | 67 552 | 64 259 |
A háztartások részére szolgáltatott | 21 384 | 21 033 | 21 945 | 21 368 | 20 825 | 19 167 |
2007 | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | |
villamosenergia mennyisége (1000 kWh) | ||||||
Háztartási villamosenergia-fogyasztás aránya | 34,7% | 32,9% | 34,7% | 34,4% | 30,8% | 29,8% |
Az összes szolgáltatott vezetékes gáz mennyisége (1000 m3) | 15 716 | 16 184 | 14 235 | 12 992 | 13 273 | 13 368 |
Az összes szolgáltatott gáz mennyiségéből a háztartások részére szolgáltatott gáz mennyisége (1000 m3) | 10 220 | 10 435 | 9 223 | 8 806 | 7 833 | 7 188 |
Háztartási gázfogyasztás aránya | 65,0% | 64,5% | 64,8% | 67,8% | 59,0% | 53,8% |
Forrás: KSH T-STAR adatbázis Ugyanez a tendencia nem érvényesül a villamos áramra nézve: mivel az intézményi és
gazdasági fogyasztók eleve a fogyasztás 65-70%-val bírtak a 2007-12 közti időszakban – és
fogyasztásuk értéke stagnálónak mondható – a 4,9%-al csökkenő lakossági áramhasználat mellett is növelték az összes elfogyasztott energiamennyiséget. A fenti adatok felhívják a figyelmet arra, hogy a gázfogyasztás csökkentése érdekében az intézményi és gazdasági szervezetek, mint nagyfogyasztók energiahatékonysági beavatkozásait kell előtérbe helyezni a városban is, míg a villamos energia-felhasználást szintén a termelést-szolgáltatást végző szervezetek technológiai fejlesztésével lenne célszerű csökkenteni. Meg kell azonban jegyezni, hogy az energiaárak csökkenésével a lakossági fogyasztási tendencia könnyen megfordulhat, így azon a területen elsősorban szemléletformáló akciókkal lehet tenni az energiatakarékosság, a megújuló energiaforrások lakossági felhasználásának bővítése érdekében.
A természeti erőforrások és a környezeti elemek helyi védelmének felméréséhez a települési önkormányzatnak van meg a megfelelő rálátása, illetve a megfogalmazott környezetmenedzsment feladatok ellátásához szintén az önkormányzat rendelkezik megfelelő kompetenciákkal és jogkörökkel. Az épített és természeti környezeti állapot megőrzésével és javításával kapcsolatos feladatokat a 1995. évi LIII. törvény által előírt települési Környezetvédelmi Program fogja össze. A 2011-ben elkészült legfrissebb Környezetvédelmi Program azonosítja a települési környezetben létrejött problémákat, majd bemutatja és értékeli a megvalósítás érdekében létrehozott tematikus akcióprogramokat. Ezek kiterjednek a levegőtisztaság, a felszíni és felszín alatti vizek, a termőföld, az épített
környezet, a települést övező táj és a természet védelmét szolgáló beavatkozásokra. Részletezésre kerülnek általa a hulladékgazdálkodással, a zajvédelemmel és a környezetbiztonsággal kapcsolatos helyi teendők is.
2.3. Környezeti állapot feltárása
A város közigazgatási területe a Tiszántúli (Crisicum) flórajárásba tartozik. A Tisza és a holtág menti hullámtéri területeken a potenciális erdőtársulások a bokorfüzesek, a fűzligetek, a kőris-mézgás éger láperdők és a tölgy-kőris-szil ligeterdők. A hullámtéren kívüli
területeken a potenciális erdőtársulások közé a fűz-nyár-éger ligeterdők, a tölgy-kőris-szil ligeterdők, sziki tölgyesek és a tatárjuharos lösztölgyesek sorolhatók.
A természetvédelmi területek számbavétele előtt érdemesnek tartottuk megkérdezni a lakosságot, mennyire tartják fontosnak az egyes táji, települési környezeti elemeknek a védelmét. Az ötfokozatú skálán összességében minden felsorolt elem legalább 4-es (fontos és nagyon fontos) átlagos értékelést kapott. Kiemelten szerepelt közülük az erdők és az érintetlen természeti környezet védelme, amire valószínűleg az vezette a válaszadót, hogy ezekből meglehetősen kevés áll rendelkezésre a kistérségben. Kevéssel maradt el ezektől az alföldi táj, mint megőrzésre érdemes kultúrtáj védelme.
5
4,7
4,6
4,5
4,2
4,2
4,0
4
3
2
1
erdők
érintetlen
természeti környezet
az alföldi táj
gyümölcsös-,
szőlőskertek
egyes
építmények, házak
védett gyepek,
szikesek
15. ábra: Mennyire tartja fontosnak az alábbiak védelmét?
Helyi védelem alatt álló értékek
Törökszentmiklós város közigazgatási területén, a Mezőtúr felé vezető 46-os számú főközlekedési út bal oldalán a 8,9 kilométerszelvénytől 1,3 km-re fekszik a 0115/4 hrsz-ú, 11 ha, 525 m2 területű Szenttamás Imre majori park. A parkot a 144/6/1980. (VII.11.) VB határozat 1980. július 11-én helyi jelentőségű (Törzskönyvi száma: 15/11/TT/80.) védett
természetvédelmi területté nyilvánította, melynek tulajdonosa a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. (5200 Törökszentmiklós, Almásy út 6.). A terület északi harmadát 1980 óta átvágja a Nagykunsági-főcsatorna nyugati ága. A park kialakítása a XVIII. század elejére tehető. 1980 óta védett terület, mintegy 11,5 ha. A terület keleti felén megmaradt az eredeti gyertyános-tölgyes növénytakaró állománya, míg a mélyebben fekvő nyugati oldal tisztásokban gazdag. A helyi faunában megtalálható a nagy szarvasbogár, a zöld levelibéka, a zöld küllő, a búbos pacsirta és a süvöltő. A kistérségben elenyésző a helyi védelem alá vont területek száma. Az OT regisztere alapján egyedül Kengyel községben található két ilyen terület: a védett természeti emlék kategóriába sorolt törökmogyorófák, valamint a védett területként számon tartott Szélmalom domb.
Országos jelentőségű védelem alatt álló értékek
Országos jelentőségű védett természeti terület a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet (védetté nyilvánító határozat száma: TK 16. szám 1978. március 31.), melynek egy része a város külterületén található. A tájvédelmi körzet Törökszentmiklóst érintő területének nagysága
401 ha, mely terület élőhelyet biztosít többek között a Tisza-parti margitvirágnak (Chrysanthemum serotinum), valamint a debreceni tormának (Armoracia macrocarpa). A tájvédelmi körzet területén fokozott védelmet élvez a ballai 50 ha-os gém telep. A gém telep kivételével a természetvédelmi előírások betartásával a védett terület látogatható.
A biológiai sokszínűség védelme igen fontos szempont, ha egy területet hosszú távon változatlanul kívánunk megőrizni. Egyes fajok eltűnése nem várt következményeket hozhat magával a törékeny ökoszisztémában. Az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 területek egy olyan összefüggő európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelentőségű természetes élőhely típusok, vadon élő állat és növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását és hozzájárul kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához, illetve helyreállításához. Olyan zöld infrastruktúra, mely biztosítja Európa
természetes élőhelyeinek ökoszisztéma szolgáltatásait, valamint a kedvező állapotú fenntartásukat.
Törökszentmiklós közigazgatási területén található Natura 2000 területek, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII.8.) KvVM rendelet értelmében:
0461/1, 0462/10, 0462/11, | 0462/12, | 0462/13, | 0462/16, 0462/18, 0462/19, 0462/20, |
0462/22,0462/23, 0462/24, | 0462/25, | 0462/26, | 0462/27, 0462/28, 0462/29, 0462/30, |
0462/31, | 0462/32,0462/33, 0462/34, 0462/35, 0462/36, 0462/38, 0462/39, 0462/4, | ||
0462/40, | 0462/41, 0462/42,0462/43, 0462/44, 0462/45, 0462/46, 0462/47, 0462/48, | ||
0462/49, | 0462/5, 0462/50, 0462/51,0462/52, 0462/53, 0462/9, 0463, 0464, 0465, 0466, | ||
0467/1, 0467/2, 0467/3, 0467/4, 0467/5,0467/6, 0467/7, 0468/1, 0468/2, 0469.
Ebből fokozottan védett természeti területek: 0467/1, 0467/2, 0467/3, 0467/4, 0467/5, 0467/6, 0467/7.
Zöldfelületi rendszer elemeinek bemutatása
A településen élő és azt felkereső ember közérzetét naponta jó, vagy rossz irányba befolyásolja környezetének látványa, annak esztétikai, városképi vonatkozása. A látvány visszahat a településsel kapcsolatos értékítéletére, a településhez való kötődésére. A közösségek egyre inkább igénylik településük történelmi, táji arculatának megóvását, a helyi értékek védelmét. A települések környezetállapotának egyik meghatározó része a növényzet, a faállomány, amely szinte minden vonatkozásban javítja a települési környezet állapotát.
Törökszentmiklós város területén a zöldfelületek aránya magas, annak ellenére, hogy kifejezetten nagy, összefüggő, megfelelő funkciókkal ellátott zöldterületekkel (közparkokkal) a Kossuth tér, és a Galambos-tó kivételével nem rendelkezik. Kiemelkedőek azonban az utcafásítások, illetve a határozott funkciókkal nem rendelkező, nem kellően kiépített és kihasznált kisebb-nagyobb zöldfelületek aránya. Említésre érdemesek a zöldfelületi intézmények (temetők, sportpályák) nagy kiterjedésű növényzettel fedett, ám jellemzően
nem megfelelően kiépített és gondozott területei. Az egyes közintézmények (iskolák, stb.) kertjeiben nem jellemző a zöldfelületek megfelelő aránya és kialakítása.
A vasút mellett, a város nyugati szegélyén található katolikus temető főbejáratánál és a Petőfi utca felőli mellékbejáratánál rövid fasor teszi ünnepélyesebbé a bejáratokat. A temető növényállománya aránylag gazdag, terebélyes lombhullató és örökzöld fák egyaránt megtalálhatóak a temetőben. Az eredetileg egységes, nagy kiterjedésű református temetőt kettévágja az utólag épített 46. sz. főközlekedési út, melynek során az „erőszakos elválasztás” hatására létrejött új szegélyek sajnos nem kerültek rendezésre, így a 46-os főút mentén a temető(k) kerítése mellett vadon nőtt cserjék (vadrózsa, lícium) találhatóak.
A fasorok a város területét átszövő, vonalas jellegű zöldfelületek, ültetvények, amelyek a város fő zöld tömegét adják. Vonalas jellegüknél fogva igen fontos az összekapcsoló szerepük egyrészt a település egyes zöldfelületi egységei, másrészt a település belső és külső területei között. Törökszentmiklós az utcafásítások tekintetében kiemelkedő eredményeket ért el. A fő utca (Kossuth L. út) és a jelentősebb utak mellett kifejlett fasorok találhatók, de a mellékutcák nagy részén összefüggő fasorok találhatók. A település utcáin a fasorok nagy része vegyes állományú/vegyes telepítésű, melynek oka a lakók által az egyes telkek előtt más-más fajokból ültetett, de végeredményben csaknem összefüggő zöldsávot alkot. A főút település-szegélyekhez közeli részein az út menti zöldsáv kiszélesedik, a jelenleg kihasználatlan, gyepes zöldsáv lehetőséget teremt a jelenlegi változatos állományú, kétoldali egyszeres fasor mellett egy út menti második, egységes telepítésű fasor kialakítására. A jelenlegi változatos állományú, csaknem minden telek előtt más fajból telepített fasorban, pl. akác, gömbakác, japánakác, platán, vérszilva, kőris található. Az Almásy út mellett meghatározó jelentőségű fasor húzódik, amely a településképben is fontos szerepet tölt be, hiszen az utca a vasútállomástól a városi művelődési ház impozáns épületéhez vezet. Kedvezőbb lenne, ha az utcafásítás egyetlen faj egységes telepítésével valósult volna meg. Jelenleg azonban az út északi végén változatos fasor található, majd folytatásában dél felé, az út nyugati oldalán, tájidegen erdei fenyő-sort telepítettek, míg a másik oldalon vegyes állományban folytatódik a fasor.
Az iparterületek közvetlen környezetében a jelenlegi elvárásoknak, környezet és természetvédelmi, valamint esztétikai szempontoknak megfelelő véd zöldsáv telepítése
szükséges. Ennek szélessége függ egyrészt az ipari létesítmény szennyező, illetve zavaró hatásának mértékétől, illetve látványától. A városból Mezőtúr felé vezető út mellett csupán megy nyárfasor, valamint az ipari park területét a lakóterületektől 1,15 ha összterületű vegyes fafajú növények képviselik az iparterületi fásítást.
Intézményi zöldfelületeknek nevezzük az intézményeknek a kertjét, melyek működéséhez nem elengedhetetlen a növények, a biológiailag aktív zöldfelületek jelenléte, de magasabb szintű működésükhöz, színvonaluk emeléséhez az nagyban hozzájárul. A templomkertek (református templom, katolikus templom) állapotára jellemző, hogy azok részben rendezettek, de azok esztétikai fejlesztései szükségesek. A Kálvária templom környezete elhanyagolt, annak beépítettsége miatt sajnos nagyon kis területre szorult, ezért reprezentatív fogadófelület nem található.
2.3.2. Épített örökség védelme
A városban két darab országos védettséget élvező épület található: a Szenttamáson található Almásy-kastély (hrsz.: 9139) és a Kossuth Lajos úti Református templom (hrsz.: 3980).
Helyi védettséget élvez az Ipolyi Arnold téren álló katolikus templom (hrsz.: 27), a parókia (hrsz.: 21) és az általános iskolaként funkcionáló egykori zárdaépület (hrsz.: 24), valamint a Városháza jelenlegi épülete, az udvarában fekvő egykori Tűzoltó szertár épülete, továbbá a szomszédságában lévő egykori bírósági épület (ma a Bercsényi Gimnázium kollégiuma – hrsz.: 1059).
Védett épületrészt foglalnak magukba a következő objektumok:
Cím, helyrajzi szám | Elnevezés |
Alatkai út 3. 54/1 | Galambos villa |
Alatkai út 3. 54/2 | az egykori Galambos malom épülete |
Batthyány út 121. 4016 | Lakóépület |
Batthyány út 137. 3997 | Lakóépület |
Kossuth Lajos út 118. 3581/1 | Vásárcsarnok |
Kossuth Lajos út 118. 3581/1 | Egykori Víztorony |
Kossuth Lajos út 87. 1942/2 | Lakóépület |
Kossuth Lajos út 95. 1945 | Lakóépület |
Kossuth tér 3611/1 | Volt Zeneiskola épülete |
Kutas Bálint út 15. 3569 | Lakóépület |
Vásárhelyi Pál út 27 | Szentháromság templomot keresztező fal |
Védett népi emlék besorolás alatt áll az Ipolyi téri, barokk stílusú Szűz Mária szobor és a Szentháromság szobor, a Kossuth téren álló Kossuth Lajos szobor és az I. világháborús emlékmű. Helyi védelem alatt álló terület a Kossuth park, a Református templom kertje és 4034/2-es helyrajzi számon (OTP-épület) álló ostorfákból álló fasor. Egyedi értéket képvisel, de nem áll védelem alatt a Szentlélek kápolna és a régi állomásépület.
A település jelenleg hatályos környezetvédelmi programjának elkészítése során felmért tapasztalatok azt mutatták, hogy a helyiek összességében tisztának ítélik meg a városi közterületeket, általánosságban elégedettek a köztisztasággal. Kevésbé látják gondozottnak
nagyon jó
2%
nagyon
rossz
2% rossz
3%
jó
22%
közepes
71%
a városközpontban található utcákat, zöldfelületeket és buszmegállókat, a vendéglátóhelyek környékét, valamint a szelektív hulladékgyűjtő szigetek közvetlen környezetét. A jelenlegi felmérés keretében azonban a megkérdezettek egyértelmű többsége, 71%-a közepesnek ítélte meg a közterületek állapotát, a szélsőséges vélemények aránya
elenyésző volt. A személyes tapasztalatok alapján a megkérdezettek vélekedése sok esetben azért húzott az átlagos érték felé, mivel a városközpontot az elmúlt évek fejlesztései alapján rendezettnek tartják, ugyanakkor a külvárosi területek tisztaságában és rendezettségében nem látnak javulást, azok állapotát helyenként kritikusnak ítélik – kiemelve a keleti városrész peremi környékét.
16. ábra: Kérdőíves felmérésben megkérdezettek véleménye a helyi épületek, terek, utcák állapotáról
Az intenzív mezőgazdasági tevékenység következtében időszakosan jelentős mértéket ölt a lakott területi utakra, járdákra történő beporzás - a szél, a csapadék és a járművek sárfelhordása által. A levegőminőségre is negatív hatást gyakorol az utakra kerülő por, amely
a járművek okozta felverődés következtében növeli az egészségre ártalmas szállópor koncentrációját. A por megkötése érdekében az önkormányzat a forgalmasabb utak mentén új területek fásítását, valamint az elöregedett fás szárú növények cseréjét hajtja végre a levegő tisztaságának javítása érdekében. Az önkormányzati utak tisztítását, pormentesítését, síkosság mentesítését, a közterületi hulladékgyűjtők ürítését, közúti tartozékok valamint a zöldfelületek, a belvízelvezető-rendszer és utcabútorok karbantartását a Törökszentmiklósi Kommunális Szolgáltató Nonprofit Kft. szerződés alapján végzi, valamint időszakosan a közfoglalkoztatásban résztvevő személyek is mozgósíthatóak az önkormányzat által. Az összes, gépi és kézi technológia alkalmazásával tisztított út hossza 98,8 km, a tisztított járda hossza 7,5 km, a tisztított kerékpárút hossza 7,4 km. A síkosság mentesítés során a szolgáltató az előírt környezetkímélő anyagokat alkalmazza.
Segíti a helyi településtisztasági feladatok kezelését a lakosság környezettudatos magatartása, a városi oktatási-nevelési intézmények, civil szervezetek által kezdeményezett, valamint a közszolgáltatók által szervezet környezetvédelmi akciók magas színvonalon történő megrendezése. „A virágos Magyarországért…” versenyben 2009-ben különdíjjal jutalmazták a várost, amiben jelentős szerepet játszottak a megújított zöldfelületek és az újonnan virágosított közterek.
A térség régészeti leletek tanúsága szerint ősidők óta lakott hely. A Kr.e. VI-V. évezredben már termelő-gazdálkodó népesség lakott a környéken. Szajol határában bukkantak a régészek a Körös-kultúrának nevezett népesség nyomaira (cölöpös szerkezetű házak, háztartási eszközök, termékenység istennő agyagszobra, edénytöredékek, stb.) A környéken előkerült még római kori pénz, szarmata hombáredény. A szkíta kor egyik legjelentősebb lelőhelyének számít a Surjányban feltárt temető (82 darab sír), a Fegyverneken talált eszközök, vagy a Kengyelen található gepida település. A legkorábbi magyar leletek Kétpó környékén kerültek elő: egy törzsfői sírban talált arany övveret és egy palmettadíszes ezüst csésze. Feltételezések szerint Óballán volt Géza fejedelem egyik szállása.
A terület jellegzetes régészeti öröksége a kunhalmok, melyek régészeti és természetvédelmi védettséget egyaránt élveznek. A város közigazgatási területén a bronzkorból is maradtak régészeti leletek az utókor számára. A nyilvántartott régészeti lelőhelyek mellett kiemelkedő jelentőségű az egyedi régészeti védettséget élvez a bronzkori telepnyom, a Tere-halom. Surjány területén pattintott követ, obiszidiánt, kaparót, pengét, vaskori cserépmaradványokat, edénytöredékeket, ékszereket, használati tárgyakat találtak a régészek. Ugyanitt Árpád-kori leletek is előkerültek. A középkori vár(ak) a mai Ipoly Arnold tér helyén álltak, többször elpusztultak az évszázadok és a harcok során. A török kiűzése után birtokjogot szerzett Almásy család 1850-90 között építette fel kastélyát, amely ma Szenttamáson található, országos védettség alatt áll.
Talajszennyezettség, vízszennyezettség
A talajt szennyező kibocsátások feltárása és megszüntetése, a talajok minőségének – és ezzel összefüggésben a termőképességük – megtartása kiemelten fontos feladat, hiszen mint a korábbiakban elemeztük, a termőföld a várostérség legfontosabb természeti erőforrása, a helyi agrárgazdálkodás alapegysége. A Törökszentmiklóst körülölelő csernozjom talajok kiváló- és jó termőképességgel rendelkeznek, ugyanakkor foltokban megtalálhatóak a belvíz és a magas talajvízszint által fenyegetett szolonyeces talajok, melyeken kockázatokat rejt a szántóföldi művelés fenntartása.
A talajszennyezés forrásai lehetnek a mezőgazdasági területek esetében az intenzív művelésből adódóan a szükségesnél nagyobb mértékben kihordott növényvédő szerek, műtrágyák, illetve a nem megfelelően használt állati trágyák. Az ezeket alkotó anyagokat az esővízből, vízelöntésből fakadó beszivárgó vizek képesek a talajvízig eljuttatni, onnan pedig részt vesznek a talajban zajló anyagfolyamatokban, szállítódásban. A szennyező források tágabb környezettükben is képesek így átalakítani – kibocsátási koncentrációjuk tükrében – a földfelszín legfelső rétegének biológiai-fizikai-kémiai összetételét, rosszabb esetben az egészségre fokozottan káros anyagok (pl. nehézfémek) területi feldúsulását idézhetik elő. A
megváltozó talajösszetétel kihatással van a kémhatásra (pl. savanyodás), ezáltal a termőképességre. A mezőgazdasági használat alatt álló területek talajszennyezése veszélyezteti a helyi táplálékláncot is: a növények és állatok szervezetén, majd a megtermelt élelmiszer útján az emberi szervezetbe is eljuthatnak a változatlan összetételű, vagy idő közben átalakuló vegyi alapanyagok.
Lakott területen belül a lakosság részéről főleg a szakszerűtlenül kialakított, rendszeres elszállítás nélkül használt emésztőgödrök, űrgödrös kerti vécék (kórokozó fertőzés) és az illegális hulladéklerakás okoz közegészségügyi és talajszennyezési problémákat. A csatornahálózaton kívül eső, vagy az arra rá nem kötött ingatlanok esetén a talajban szikkad el szennyvíz. Utóbbiak esetében az ingatlantulajdonosok a 2003. évi LXXXIX. törvény értelmében kötelesek talajterhelési díjat fizetni (2010-ben 991 ingatlan, 2011-ben 872 ingatlan vonatkozásában került megállapításra).
A lakott területen belül jellemző szennyezési forrást jelenthetnek a barnamezős, felhagyott ipari területek, amelyeken az egykor végzett ipari tevékenység nyomán környezetszennyező anyagok maradtak hátra a talajban, talajvízben. Törökszentmiklóson erre sajnálatos példát nyújt a Dózsa György úton elterülő egykori VEGYTEK-telephely. A Vegyipari Termelőeszköz Kereskedelmi Vállalat több mint húsz évig működött az említett helyszínen és ezalatt különböző klórozott szénhidrogén vegyületekkel szennyezte a környező városrész talajvizét. Az öthektáros terület körül, a kármentesítést előkészítő felmérések alapján egy körülbelül 12 hektáros lakott területen mutatható ki a telepről kiinduló talajvízszennyezés. A kárelhárítást végző megbízott cég jelentése alapján a feltárt szennyeződések fő gócpontjai a régi lefejtő (hordós tároló), valamint az új vasúti lefejtő és tartálypark környezetében jelölhetők ki, a talajszennyezés pedig ezektől a talajvíz helyi áramlási irányát követve északi és északnyugati irányban szennyeződött a leginkább. Az érintett területen az önkormányzat megtiltotta a felszín alatti vízen üzemelő kutak használatát, valamint a kiskertekben termelt élelmiszernövények fogyasztását, takarmányozási célú felhasználását. A kárelhárítást végző cég kialakította a területen a talajvíztest megfigyelésére alkalmas monitoring rendszert és a következő években három ütemben végzi el a kármentesítést - fázisos szénhidrogén-kitermelés, mikrobiológiai és kémiai kezeléssel.
A város földrajzi elhelyezkedése, a domborzati nyitottság és az átlagos szélerősség következtében a levegőben lévő szennyezőanyagok gyorsan elhagyják a város légterét. A felnőtt lakosság kérdőíves felmérésében felsorolt környezeti problémák közül a levegőszennyezettség esetében volt a legmagasabb azoknak az aránya (8,2%), akik ezt helyi szinten egyáltalán nem azonosítják problémának. A kérdéskör tanulmányozásához, azonban különböző körülményeket is vizsgálnunk kell: például szélcsendes időjárási körülmények között főleg a helyi pontszerű kibocsátók befolyásolni képesek a levegőminőséget. Törökszentmiklóson a légszennyező anyagok emissziójáért a lakosság, az ipari és mezőgazdasági termelőegységek, a közlekedés, valamint elhanyagolható mértékű természetes kibocsátók a felelősek.
A településen mért összes szennyezőanyag-kibocsátás az elmúlt tíz évben csökkenést mutat: különösen nagy a visszaesés a szén-monoxid, a kén-dioxid és a szilárd anyagok kibocsátása terén. A bejelentett adatok alapján a levegőbe jutó szén-monoxid és a kén- oxidok kibocsátásának közel teljes egészét az ipar, azon belül is a téglagyártással foglalkozó Referencia Kft. termelte, míg a szilárd anyag és a nitrogén-oxid kibocsátást illetően az összes városi kibocsátás kb. harmadát hozta. A téglagyár esetében nyilvánvalóan mérsékli a települési levegőminőségre gyakorolt hatást a városperemi fekvés, illetve mindenképpen meg kell jegyezni, hogy az érintett anyagok kibocsátása folyamatosan csökkent a gyárban a vizsgált időszakban. 2002 és 2012 között a legnagyobb szilárd anyag-kibocsátó (az összes mennyiség 39%-ával) az ABO-Holding malomipari üzeme volt. A levegőbe kerülő szilárd anyag elsősorban az kisméretű részecskék révén hordoz egészségügyi kockázatokat: a légzőszervekbe kerülve köhögést, nehézlégzést válthat ki, állandósulása növeli az asztma, a krónikus légcsőhurut, tüdőrák kialakulásának veszélyét. A szálló por kialakulása azonban sokkal jelentősebb a főbb közlekedési útvonalak mentén, valamint a téli időszakban a lakossági széntüzelés esetén. A kis részecskeméretű szálló por a szél okozta talajerózió következtében is a levegőbe kerülhet.
30 000
25 000
Kén-oxidok ( SO2 és SO3)
20 000
Szén-monoxid
15 000
10 000
Nitrogén-oxidok (NO és
NO2)
Szilárd anyag
5 000
0
2002
2004
2006
2008
2010
2012
kilogramm
17. ábra: A fontosabb légszennyező anyagok éves kibocsátásának változása a városi telephelyeken (2002-2012)
Forrás: LAIR A nitrogén-oxidok emisszóját illetően a CLAAS (19%) és a Surjány-Hús (28%) rendelkezik a
legnagyobb önálló aránnyal, ugyanakkor kiemelendő, hogy a nitrogén-dioxid legfőbb forrása
mégis a közlekedés. Habár nem szokás a légszennyező anyagok közé sorolni, de itt tárgyaljuk a településen működő telephelyek szén-dioxid-kibocsátását. A CO2 az általunk belélegzett levegő természetes alkotóeleme, jelenléte többek között a Föld vulkáni működésének, széntartalmú anyagok bomlásának és égésének köszönhető. A jelenlegi levegőben mért térfogatszázalék-aránya az üvegházhatás növekedése szempontjából jelent problémát. Az üvegházhatást a metán és a dinitrogén-oxid, valamint legnagyobb mértékben a CO2 képes fokozni, ami globális éghajlatváltozást okoz, közvetett módon pedig a szélsőséges időjárás gyakoriságát növeli. A globális fenntarthatósági kívánalmaknak megfelelően az EU2020 stratégia is kijelölte, hogy 2020-ig 20%-os csökkenést kell elérni az uniónak az 1990-es CO2- kibocsátás szintjéhez képest – mindemellett fokozva az ipar és a mezőgazdaság nemzetközi versenyképességét. Habár Magyarország a szocialista nehézipar hirtelen leállása miatt tulajdonképpen teljesítette a megfogalmazott elvárásokat, a 2014-2020-ra vonatkozó Partnerségi Megállapodásban rögzítésre került az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság
felé történő ágazatokon átívelő elmozdulás elérése. A hazai céloknak megfelelően helyben is szükséges volna az ipari fogyasztók, valamint a lakosság kibocsátását csökkenteni technológiai fejlesztésekkel és a gazdasági- valamint lakóépületek energiahatékonyságának növelésével, mivel a településen mért szén-dioxid-kibocsátás – bár nem folyamatosan – de az általunk vizsgált időszak kezdő- és végpontja között 800 tonnáról 6880 tonnára növekedett.
18. ábra: A település legnagyobb CO2-kibocsátói 2002 és 2012 között
(kilogramm)
Videoton
5 000 000
Szolsüt
4 000 000
Polgármesteri Hivatal
3 000 000
Lindström
2 000 000
Coop
1 000 000
Vogel&Noot
0
2002
Mar-ne-váll
2004
CLAAS
2006
2008
Surjány-Hús
2010
2012
Forrás: LAIR
A légszennyezettség kapcsán fontos kiemelnünk, hogy az előzőekben feltüntetett adatok csak a telephelyszerű emissziós pontok kibocsátását tükrözik, mindazonáltal a közlekedés és lakosság részéről érkező szennyezésről nem állnak rendelkezésre folyamatosan mért adatok. De mindenképpen meg kell jegyezni, hogy ezek volumene és összetétele komolyabban befolyásolhatja a városi levegő minőségét – kimondottan a téli fűtési szezonban -, mint a technológiai fejlesztéseket végrehajtó, elenyésző számú ipari szereplő.
A helyi zajszennyezés kibocsátói között elvétve szerepelnek ipari, illetve kisipari, szolgáltató tevékenységet bonyolító telephelyek, mindössze a Kossuth L. út 87. szám alatt működő TM Öntöde az, amelynek egyes termelési szakaszai nagyobb zajhatást váltanak ki. Ennek az üzemnek az Ipari Parkba történő áthelyezése továbbra is napirenden van, hiszen lakóövezeti ingatlanok közé ékelve működik a nehézipari üzem.
A mezőgazdasági tevékenységek zajkibocsátásával fokozottan érdemes számolnunk Törökszentmiklós esetében, habár a termelő berendezések zaja csak elvétve okoz panaszt a termelés külterületi lokalizációjából adódóan. Kimondott zajterhelést a lakott területre a terményszállítás, a munkagépek földekre történő ki- és befelé irányuló forgalma, valamint a lefejtés-átfejtés folyamata jelenthet.
A közúti forgalom zaja a korábban említetteknél egyenletesebb és volumenét tekintve erősebb hatásnak teszi ki a lakosságot. A közúti zajszennyezés által érintett sávok a főutak és a vasúti fővonal által szegélyezett területeken találhatóak. Ugyan a 4-es főút már északról elkerüli a várostestet, de mivel a 46-os főutat nem érinti, annak teher- és személygépjármű forgalma kénytelen igénybe venni a belterületi utakat, jelentős zajterhelést okozva a Dózsa György és Kossuth Lajos utcákon. Nem elsősorban zajforrásként azonosítható, de a környezeti terhelést növelik a Szolnok és a Jászság települései, valamint a kétpói hulladéklerakó között ingázó hulladékszállító teherautók. A fennálló problémák feloldása érdekében az M4-es autópálya tervezett helyi szakaszának megépüléséhez kapcsolódva szükséges rendezni a 46-os út fogalmának városon kívüli elvezetését, mivel az út forgalmának növekedése várható a várostól délre eső térség autópálya-kapcsolatának létrejöttével. A várost érintő felesleges környezeti terhelés kivédése érdekében önkormányzat szinten mindenképpen támogatni kell egy Szolnok és Kétpó közötti – Törökszentmiklóstól független – autóút kiépítését.
A vasúti forgalmat tekintve jelentős terhelésnek vannak kitéve a fővonal mellett élők: napi szinten 190 szerelvény halad át az állomáson. A vonalszakasz felújítása azonban a sebesség emelése mellett korszerűbb, zajcsökkentett pályaelemek beépítésével, valamint a két oldalon összesen 1670 méter zajvédő fal elhelyezésével fogja javítani a helyben élők komfortérzetét.
Törökszentmiklóson a szervezett hulladékkezelés ellátását (gyűjtés, elszállítás, átmeneti tárolás) a 100%-os önkormányzati tulajdonban álló Törökszentmiklósi Kommunális Szolgáltató Nonprofit Kft. végzi. A városi tulajdon és az ezekhez tartozó jogkörök helyben biztosítják a folyamatos szolgáltatást. Törökszentmiklóson kívül, 2012. január 1-étől Tiszapüspöki és Tiszatenyő községek hulladékkezelési közszolgáltatásának ellátásáért is a cég felel. A szolgáltató alapfeladatai mellett a tevékenységi körébe tartozik – a 2.3.2 alfejezetben már részletezettek alapján – a zöldfelületek rendben tartása, valamint az út- és járdafelületek tisztítása is. A kft. hatásköre kiterjed a települési nem veszélyes szilárd hulladékokra, azonban a folyékony, illetve veszélyes hulladékok kezelése nem feladata. A hulladék összegyűjtését a település belterületi útjai, utcái mentén végzik részben kukás- konténeres, részben zsákos rendszerben. A település lefedettsége a szállítás szempontjából teljes körű: a családi házas területeken 5.770 lakás, a tömbszerű beépítésű területeken 1.200 lakás tartozik a rendszerhez. A hulladékgyűjtés hatóköre mindössze kb. 150 lakatlan (üresen álló) telekre nem terjed ki. A környezeti fenntarthatóság szempontjából mindenképpen kedvező fejlemény, hogy a lakosságtól begyűjtött szilárd hulladék mennyisége a korábbi évek stagnálását (átlagban évi 5000 t) követően, 2011-től csökken – két év alatt 33,7%-al esett vissza, valószínűleg a külön bonyolított szelektálásnak köszönhetően.
A Hulladékgazdálkodási Tervben elérendő célként tűzte ki a város, hogy a városban minden ezer lakosra jusson egy szelektív hulladékgyűjtő sziget, amit meg is valósított. A szelektív hulladékgyűjtő szigeteket fokozatosan építették ki. Először 10 db sziget jött létre, melyek a város forgalmasabb helyein, így pl.: nagyobb üzletek, iskolák, lakótelepek közelében kerültek elhelyezésre, napjainkban pedig már 24 darab szelektív hulladékgyűjtő terület szolgálja a település lakosságát – az általuk lefedett terület adottságaiból adódóan eltérő kapacitással. A hulladék újrahasznosítás kiterjesztése, a szigetek rongálásából adódó károk és a nem megfelelő használat visszaszorítása érdekében, a családi házas városrészekben 2015. január 1-étől bevezetésre kerül a kötelező, házhoz menő szelektív gyűjtés. A gyűjtés keretében díjmentesen biztosít a szolgáltató a háztartások számára egy új gyűjtőedényt, amely a papír, műanyag, fémdoboz és papírdoboz elhelyezésére szolgál. A
családi házas területeken a gyűjtőszigetek ezt követően csak az öblösüvegek elhelyezésére szolgálnak majd, a lakótelepi ingatlanok esetében a szigetek eddigi funkciója változatlan marad.
19. ábra: A szelektív hulladékgyűjtő szigetek eloszlása Törökszentmiklóson
Forrás: Törökszentmiklósi Kommunális Szolgáltató Nonprofit Kft. A hulladékkezelés témakörének legfontosabb elemét képező ártalmatlanítást 2007. január 1-től a Kétpói Regionális Hulladéklerakó üzemeltetője, a Remondis Kétpó Kft. végzi. A
hulladéklerakón túlmenően a városi hulladékudvar üzemeltetését is ez a cég végzi. A kétpói
lerakó a jelenleg hatályos jogszabályoknak megfelelően, gazdaságos és hatékony módszerek figyelembevételével valósult meg európai normáknak megfelelő, ártalommentes hulladék elhelyezést biztosítva. A lerakót megközelítőleg 20 éves lerakási időhöz építették ki, amely kb. 260.000 m3 éves hulladékmennyiség lerakását biztosítja. A hulladék bomlása során keletkező gázokat gázkutak gyűjtik össze, amelyek energiatermelésre is használhatók, a
hulladéklerakóhoz tartozó komposztáló lehetővé teszi a begyűjtött szerves hulladékok újrahasznosítását, biológiai semlegesítését.
A regionális hulladéklerakó megnyitását követően a városi települési szilárd hulladéklerakó (2110/3. hrsz) telephely bezárásra került, a rekultiváció ezt követően 2009- ben kezdődött el, a műszaki átadás átvétel pedig 2011. június 16-án történt meg. A 16,5631 hektár kiterjedésű terület önkormányzati tulajdonban maradt. A becslések alapján az egykori lerakó kb. 700 ezer tonna kommunális és ipari hulladékot foglal magában megközelítőleg 9 hektáron. A rekultiváció során a hulladékot nem távolították el, mivel az agyagos vízzáró rétegek biztonságos tárolást nyújtanak a felhalmozott szemétnek. A felszínrendezést követően geotextil és bentonit vízzáró réteget kapott a lerakó, illetve talajvíz-monitoring rendszer került kialakításra. A becslések szerint a lerakóban elhelyezett hulladék bomlása nagyjából 70 m3/h metán kibocsátást eredményez, amely jelenleg energiatermelési célból kihasználatlan. A szemétlerakás átalakuló helyi viszonyaival a tapasztalatok szerint felnőtt lakosság jórészt tisztában van, tudják, hogy a háztartásukban létrejött kommunális hulladék Kétpóra kerül. Valószínűleg a rendszer átalakítása kapcsán végbement tájékoztatás eredménye is szerepet játszik abban, hogy a kérdőíven megkérdezettek a hulladékképződést látják a legfontosabb környezeti problémának a lakóhelyükön (60,7%-uk tartja nagyon fontosnak, 23,8%-uk fontosnak véli).
A veszélyes hulladékok összegyűjtésében és ártalmatlanításában a város közigazgatási területén három cég illetékes: a NETTA Kft., a SZEM-MA Kft., valamint az energiatároló akkumulátorokat és elemeket gyűjtő DESIGN Kft. területi képviselete. Az elhullott állatok összegyűjtését és az ebből adódó hulladék kezelését az ATEV Zrt. végzi. Törökszentmiklós város közigazgatási területén belül fekvő közterületeken illegális hulladéklerakók felszámolása minden évben folyamatosan az Önkormányzat lehetőségeihez (a rendelkezésre álló anyagi és a felhasználható eszközpark) mérten megtörténik, közmunkások, oktatási- nevelési intézmények tanulói/hallgatói, helyi egyesületek aktív közreműködésével és segítségével. A probléma tüneti kezelésén túl valódi megoldást jelenthet a lakosság célzott szemléletformálása: a fenntartható fejlődés gondolatát és gyakorlatát bemutató közlemények, reklámok terjesztése, rendezvények, programok szervezése – különösen az azok befogadására nyitott fiatalabb korosztály körében. A feladat végrehajtása érdekében
fokozni szükséges a helyi civil szervezetek, zöld szervezetek és közösségfejlesztő intézmények (pl. oktatási intézmények) támogatását a hulladékgazdálkodási célok elérése érdekében.
Az alfejezet keretében ki kell térnünk a bel- és csapadékvíz elvezetésére, az ivóvíz- szolgáltatásra, valamint a szennyvízelvezetésre és a szennyvíztisztításra.
Törökszentmiklós földrajzi fekvéséből adódik, hogy árvízveszélyt hordozó, állandó természetes vízfolyás nem található a város közvetlen közelében, ugyanakkor a sík domborzati viszonyokból adódóan a csapadékvíz lefolyása lassú, helyenként megoldatlan, ami belvízveszélyessé teszi a területet. A település a közepesen belvízveszélyes besorolású Szajoli öblözetben fekszik, a belterület vízelvezetését részlegesen kiépített elvezető hálózat (hossza 66,4 km) szolgálja, amely a belterület kb. 75 %-át mentesíti. Különösen a vízbőséget hozó télvégi, kora tavaszi és őszi időszakban jelenik meg a belvíz a mezőgazdasági – súlyosabb esetekben a lakott területeken – is. A várost a ’70-es években sújtotta jelentősebb belvíz, akkor jelentős mértékben kiépültek az elvezető rendszerek, illetve a talaj terhelésének csökkentésére a város északi részén a ’80-as években többnyire kiépült a szennyvízelvezetés. A ’90-es évek végén, illetve 2000., 2001., illetve ezt követően 2005. és 2006. években a rendkívüli csapadékos időjárás a tervezhető védekezési tevékenység mellett rendkívüli belvízelvezetést tett szükségessé.
A 2010-es évek elején tapasztalható csapadékosabb időjárású évek (2010,2014) ismét felhívták a figyelmet a vízelvezetés fontosságára és emlékeztetik a lakosságot is a fennálló kedvezőtlen viszonyokra. Ennek függvényében a belvizet jóval többen sorolták a legfontosabb kategóriába, mint az aszályos időjárást – de az eredményeket látva egyiket sem tartják lekicsinylendő helyi környezeti fenyegetésnek.
60%
50%
40%
30%
20%
10%
0%
Nem probléma Elhanyagolható
Közepes
Fontos
Nagyon fontos
belvíz, magas talajvízszint
szárazság, aszály
(válaszadók aránya)
20. ábra: Mennyire tartja fontosnak a következő környezeti problémákat a saját lakókörnyezetében?
A védekezési munkák minden esetben a Törökszentmiklós város belvízvédelmi terve alapján kerültek végrehajtásra. A terület lejtési viszonyai ugyanakkor nem tették lehetővé az elvezető csatornák optimális lejtésének kialakítását. A település vízelvezető rendszerének állapota jónak mondható, kivéve a zárt csapadékvíz csatornákat. Az elmúlt években folytatott a város jelentős részét lefedő szennyvízberuházás következtében a bel-és csapadékvíz csatornák állaga romlott. A nyílt csatornákba, áteresztő csövekbe került föld akadályozta a vízelfolyást. Ezen problémák elhárítása a város egész területén maradéktalanul megtörtént. Törökszentmiklós település egyedüli jelentősebb belvízelvezető és egyben szennyvízbefogadó felszíni vízfolyása a Szajoli főcsatorna. A Szajoli főcsatorna vize IV.-V. osztályba sorolható, mely szennyezett-erősen szennyezett minőségnek felel meg. Ez arra utal, hogy a csatorna vize külső eredetű szerves és szervetlen anyagokkal, illetve szennyvízzel terhelt, biológiailag hozzáférhető tápanyagokban gazdag víz.
Belvíz által veszélyeztetett területek:
Rózsa Ferenc utca, Petőfi út (részszakaszai), Karancs utca, Széchenyi utca (részszakaszai), Fertő utca, Deák Ferenc utca (részszakaszai), Berzsenyi Dániel utca, Ibolya út, Móricz Zsigmond utca, Kállai út, Móra Ferenc utca, Damjanich utca, Wesselényi utca, Szent László út, Debreczenyi utca, Munkácsi utca, Radnóti utca, Liszt Ferenc utca, Ferdinánd utca.
A szélsőséges csapadék-eloszlással bíró években azonban a belvízen kívül az aszály is jelentős problémát jelent. A Törökszentmiklósi kistérség jelentős mesterséges vízfolyása a Nagykunsági-főcsatorna, amely a lecsapolt terület öntézéséért felel. Részben a lecsapolásoknak köszönhető, hogy a város környékén hiányoznak a kedvező vízgazdálkodást bonyolító természetes rendszerek, a helyi agrárium kevesebb vízből gazdálkodik, mint amire igény volna.
A városban 10.792 darab ingatlanon van biztosítva a vezetékes ivóvíz-ellátás, melyek közül Surjányban 139 darab, Óballán 87 darab, Szakállason 42 darab ingatlan található. Az alábbiakban látható (2. táblázat), hogy a vízfogyasztás volumene az utóbbi évek folyamatos emelkedését követően 2013-ra visszaesett, amit a kismértékben növekvő ipari fogyasztás mellett visszaeső lakossági és intézményi felhasználás okoz. Ezek mellet is figyelemre méltó tendencia a lakosság vízfogyasztásának csökkenése a megjelenített időszakban, amiért valószínűsíthetően az emelkedő szolgáltatási díjak és a gondos vízfelhasználás együttesen váltanak ki. A csökkenő lakosságszám mellett ez azt eredményezi, hogy napjainkban megközelítőleg naponta 70 liter ivóvizet használ el egy átlag törökszentmiklósi lakos.
2. táblázat: Fajlagos vízfogyasztás mértékének alakulása a városban (2008-2013)
2008 | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | |
Vízigény (m3/év) | 1 050 507 | 1 105 270 | 1 111 909 | 1 113 206 | 1 135 777 | 1 109 015 |
Összes termelt víz | 1 050 507 | 1 105 270 | 1 111 909 | 1 113 206 | 1 135 777 | 1 109 015 |
Kiszámlázott lakossági fogyasztás | 609 524 | 619 892 | 566 977 | 574 399 | 567 633 | 547 000 |
Kiszámlázott intézményi fogyasztás | 46 812 | 53 292 | 50 695 | 56 608 | 50 300 | 40 099 |
Kiszámlázott ipari fogyasztás | 70 218 | 79 937 | 76 042 | 84 911 | 75 449 | 77 837 |
Átlagos napi vízigény | 2 878 | 3 028 | 3 046 | 3 050 | 3 112 | 3 038 |
1 főre jutó fogyasztás (l/fő/nap): | 90 | 94 | 88 | 92 | 90 | 86 |
1 főre jutó lakossági (háztartási) fogyasztás (l/fő/nap): | 75 | 78 | 72 | 74 | 73 | 70 |
Lakosok száma összesen (fő) | 22084 | 21758 | 21506 | 21 185 | 21183 | 21098 |
Forrás: Törökszentmiklós Térségi Víz- Csatornamű Kft.
A települési szennyvízkezeléssel, csatornamű üzemeltetéssel kapcsolatos feladatokat korábban a Törökszentmiklós Térségi Víz- Csatornamű Kft. látta el, 2014. június 5. óta a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. végzi ezt a feladatot, a Magyar Energetikai és Közmű- szabályozási Hivatal kijelölő határozata értelmében. A Törökszentmiklós Térségi Víz Csatornamű Kft. üzemeltetési ideje során jelentős fejlesztések (2004. évtől kezdődően) történtek a szennyvíz tisztító telep hatásfok növelésére, mely során nagymértékben átalakították, korszerűsítették a mechanikai tisztítómű műtárgyait és berendezéseit, valamint a biológiai tisztítómű technológiáját. A fejlesztés eredményeképpen a tisztítómű kapacitása nem nőtt, de a szennyvíz minőségi adatok jóval kedvezőbbek lettek a korábbiaknál.
3. táblázat: Törökszentmiklós legnagyobb szennyvízkibocsátói (2013)
Kibocsátó megnevezése | Kibocsátó besorolása | Napi kibocsátás (m3/nap) |
CLAAS Hungária Kft. | ipari | 104 |
TM Öntöde Kft. | ipari | 8,78 |
Radar Holding ZRt. | ipari | 8,77 |
Székács Elemér Középiskola, Szakiskola és Kollégium | intézményi | 5,9 |
Lábassy János Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium | intézményi | 5,8 |
Városi Óvodai Intézmény | intézményi | 5,28 |
Kölcsey Ferenc Általános Iskola | intézményi | 4,44 |
Hunyadi Mátyás Nevelési-Oktatási Központ | intézményi | 2,45 |
Taurina Agrár Kft. | mezőgazdasági | 0,69 |
Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. | mezőgazdasági | 0,38 |
Forrás: Törökszentmiklós Térségi Víz- Csatornamű Kft.
A tisztítótelep kapacitása 4000 m3/nap. A szennyvíztisztító telepre befogadott települési folyékony hulladék mennyisége a 2009. évben 732.462 m3, a 2010. évben 707.878 m3. A 2009. évben a szennyvíztisztító telepre beszállított szippantott települési folyékony hulladék mennyisége 1.257 m3, a 2010. évben 1.049 m3. A befogadott szennyvíz mennyisége tehát csökkenést mutat. A fertőtlenített távozó szennyvíz a meglévő tisztított szennyvízátemelőn és nyomóvezetéken keresztül jut ki a befogadóba, a Tinóka-érbe. A tisztítás-technológiából rendszeresen eltávolításra kerülő fölös iszapot (100 m3/nap) az iszap víztelenítése után
komposztálják. A komposztálás során megfelelő szintre csökken az iszapok szennyezőanyag tartalma és kedvező fizikai, kémiai és biológiai átalakítások hatására mezőgazdaságilag hasznos tápanyagforrás keletkezik.
A szennyvízcsatorna-hálózat jelenleg még nem terjed ki Törökszentmiklós teljes területére, valamint a csatolt településrészekre, de Óballa, Surjány és Szakállas tekintetében megkezdődtek az előzetes tervezői felmérések.
Országos elérhetőség szempontjából Törökszentmiklós helyzete jónak mondható: a fővárossal a 4-es főút és a 100-as számú vasúti fővonal kapcsolja össze, ennél fogva közúton (városközponttól városközpontig) és vasúton is 1 óra 45 perc alatt elérhető Budapest – és ugyanennyi a megközelítési ideje a legközelebb fekvő romániai határátkelőhelynek (Ártánd) is. A közeli megyeszékhelyek közül Debrecen átlagosan másfél óra, Békéscsaba közúton 1 óra 15 perc, vasúton 2 órás távolságban fekszik. A városban ágazik le a 4-es útról a 46-os számú főközlekedési út Mezőtúr és Békéscsaba irányába. A Békés megye északi részéből kiinduló, 4-es főútra irányuló személy- és teherforgalom ezen az úton keresztezi a várost, mivel a 4-es út elkerülő szakasza nem érinti a kétszámjegyű főutat.
A vasúti közlekedésben nincs csomóponti szerepe a városi állomásnak, mindössze kétirányú átmenő forgalmat bonyolít, valamint csak a nemzetközi forgalomban közlekedő Intercity-szerelvények állnak meg itt: ami által biztosítva van a törökszentmiklósiak számára a közvetlen elérés a többségében magyarlakta erdélyi területek, Brassó, Kijev és Moszkva felé. Kedvező fejlemény a vasúti közlekedéssel kapcsolatban, hogy a menetidő várhatóan csökkenni fog (elsősorban keleti irányban) a 2015. év végére elkészülő Szajol-Püspökladány vonalszakasz korszerűsítése által. A közúti közlekedést illetően szintén bizakodásra adhat okot az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti megépítése, amely – az autópálya szakaszos jellegénél fogva – elsősorban a megyén belüli közlekedési kapcsolatokat dinamizálhatja. Szolnok, mint megyeszékhely relatíve gyorsan elérhető, vasúton és közúton egyaránt 25 perc a két város közötti ingázás
A kistérségen belül a legmesszebb fekvő Tiszabő is fél órás távolságban van. Örményesen kívül mindegyik település felé biztosított az átszállásmentes buszközlekedés, viszont csak Örményessel van átszállásmentes vasúti összeköttetése a városnak. Rajta kívül Tiszatenyő és Kengyel rendelkezik vasúti megállóhellyel a Szolnok-Makó (130-as) vonalon. A legsűrűbb buszösszeköttetés a vasútállomásától távol fekvő Fegyvernekkel van, ide napi 33 helyközi és távolsági járat indul, Kengyel, Tiszapüspöki, Tiszatenyő és Tiszabő napi 11 járattal közelíthető meg, míg Kuncsorbát és Örményest 7-7 törökszentmiklósi járat érinti.
A városon belüli közlekedést a lakosság elsősorban gyalogosan, nagy számban kerékpárral és személyautóval valósítja meg. A város kiépített önkormányzati úthálózata 127 km, kiépítetlen úthálózata 12 km, kiépített kerékpárútja 14 km. A város útjainak több mint 90 %- a burkolattal ellátott. Az elmúlt 20 évben jelentős forrásokat fordított a város a lakossággal az utak szilárd burkolattal való ellátására. Az utak burkolattal való ellátásával azonban egyes utak funkciója megváltozott (lakó út helyett átmenő forgalom is megjelenik ezeken az utakon), így a legtöbb út állapota a megnövekedett terhelés és forgalom hatására folyamatosan romló állagú. A gyalogos forgalmat és a városon belüli munkába járást az N-R- A Busz Kft. által üzemeltetett helyi járatú autóbuszok szolgálják. Jelenleg nyolc viszonylaton zajlanak az utazások, ebből kettőn zajlik közlekedés hétvégén is. A járatok útvonalának teljes hossza 32 kilométer, ami a város teljes úthálózatához viszonyítva 35%-os lefedettséget biztosít. 2007 és 2011 között a helyi járatok évente átlagosan 20 ezer utast szállítottak, 60 ezer utaskilométert teljesítve.
3. HELYZETÉRTÉKELÉS
Amint a vezetői összefoglaló is nyilvánvalóvá teszi, a Törökszentmiklós Fenntartható Fejlődésének Helyi programja a legfontosabb tervezési partnernek a településen élő embereket tekinti. Az élet számos területéről származó, naponta formálódó véleménnyel bírnak a város társadalmi-gazdasági-környezeti elemeiről, igényeket fogalmaznak meg azokkal kapcsolatban. Mivel a lakosság észrevételeinek felmérése során nem kérdezhetjük meg a település egészét, ezért törekednünk kell az eltérő társadalmi jellemzőket (életkor, társadalmi státusz) tekintetbe vevő legszélesebb körű, reprezentatív felmérés elkészítésére. A felméréshez a központilag ajánlott Local Agenda kidolgozási útmutató a WHO által létrehozott WHOQOL-100 kérdőív magyar adaptációját ajánlja, ami kimondottan az életminőség helyi viszonyaira kérdez rá. Ennek alapjain elindulva olyan lakossági kérdőívet hoztunk létre, amely az IVS által már feltárt problématerületekre fókuszál, valamint kibővíti a kérdések körét a jelen program helyzetfeltáró részeire reflektálva. Ezáltal a lakosság véleménye az egyes tematikus települési jellemzők elemzésébe is beépíthető – ahogy ezt a
2. fejezet egyes részei híven tükrözik.
A mellékletben szereplő lakossági, valamint az általános iskoláskorúaknak célzott gyermek kérdőív első része a kitöltőnek a fenntartható fejlődéshez, illetve magához a városhoz kötődő viszonyát, tudását boncolgatja. A bevezető jellegű kérdések után a fontosabb települési tényezőkről, a helyieket érintő környezeti problémákról kértük ki a gyermekek és a felnőttek véleményét egyaránt. A kitöltés technikai körülményeit illetően szerettünk volna mindkét kérdőívnél egy önállóan, gyorsan kitölthető kérdéssort létrehozni, amely nagyobbrészt irányított válaszokkal operál – mivel a tapasztalataink szerint a fenntartható fejlődés, a településfejlesztési tervezés témakörében ez növeli a sikeres kitöltés arányát. A lakossági kérdőívek esetében kérdezőbiztosos kitöltést, illetve kiosztást követő önálló kitöltéses módszert is alkalmaztunk. Mindkét variáció esetén szembesültünk olyan, több válaszadónál visszatérő különvéleményekkel, megjegyzésekkel, amelyeket felülvizsgálat után alkalmasnak találtunk az anyagba való beépítésre. A gyermekek kérdőívek kitöltése tanórai foglalkozás keretében ment végbe 6-8. osztályos általános iskolai tanulók körében, szakirányú pedagógusok közreműködése által az város egyik általános iskolájában. A
gyermek kérdőívek előzetesen 10 fős, felsős általános iskolás tagokból álló tesztcsoport segítségével lettek ellenőrizve, így azok helyes kitöltési aránya is közel teljes volt. A gyermek kérdőívekből összesen 50 darab került kitöltésre.
A lakossági célcsoportból 100 fő megkérdezését tartottuk elegendőnek. Korszerkezetük és foglalkozási, társadalmi összetételüket is igyekeztünk a lehetőségek tükrében szélesíteni. Kiosztott, önálló kitöltést igénylő kérdőívek kerültek intézményi dolgozókhoz, kiskereskedelmi egységekbe. A kérdezőbiztosos felmérést két munkanapon hajtottuk végre városi közterületen, amely elsősorban a 60 éven felüliek véleményének reprezentálását szolgálta.
21. ábra: A lakossági kérdőívet kitöltők életkor szerinti eloszlása
18%
3%
18 év alatti
22%
18-30 év
25%
31-45 év
32%
46-60 év
60 évnél idősebb
3.1. Felnőtt kérdőívek elemzése
A kérdőív „beugró” kérdése, a lakóhelyet firtatta, ugyanis kizárólag az életvitelszerűen Törökszentmiklóson élő emberek véleményére voltunk kíváncsiak. A fenntarthatósági gondolatra vonatkozóan meglepően tapasztaltuk, hogy csak a megkérdezettek 58%-a állította azt, hogy már találkozott a fenntartható fejlődés fogalmával. Erre vonatkozóan mindenképpen érdemes lenne a jövőben az esetleges környezeti szemléletformáló
események, szóróanyagok összeállításánál ügyelni a célzott tájékoztatásra, ismeretátadásra ezzel kapcsolatban.
Az alábbiakban azokat az eredményeket szerepeltetjük, amelyek nem kerültek beépítésre a helyzetfeltáró fejezetben, mégis reflektálnak azokra, szerepet játszanak a fenntartható fejlesztési stratégia kialakításában.
A 8. sorszámot viselő kérdés keretében megkértük a válaszadókat, osztályozzák ötös skálán azokat a tényezőket, amelyek helyi és országos szinten is fontos jelentőséggel bírnak az életminőség alakítása szempontjából. A megkérdezettek itt osztályozhatták az országos és a helyi állapotokat az egyes tényezőkre nézve, így képet kaptunk arról, országos ismereteik tükrében milyennek ítélik meg a helyi körülményeket. Majdnem kizárólag rosszabbnak, vagy az országos átlagnak megfelelőnek festik le a helyi állapotokat. A szórakozási lehetőségeket, a fiatalok helyzetét, a helyi jövedelmi szintet és a munkalehetőségeket illetően kimondottan pesszimisták a helyiek, ugyanis nem volt egy olyan válaszadó sem, aki ezek bármelyikét jobbnak tartotta volna helyben, mint országosan.
Habár a fiatalok helyzetét rossznak találják, leginkább az oktatás és a közellátás színvonalával vannak megelégedve a városban, míg a már említett munkalehetőségek, átlagbérek és a szórakozási lehetőségek a rangsor végén kaptak helyet.
4. táblázat: Lakossági elégedettség a különböző helyi tényezőkkel kapcsolatban
Rang | Települési tényezők | Válaszok átlagértéke (1-5) |
1. | az oktatás színvonala | 3,18 |
2. | a közellátás színvonala | 3,03 |
3. | sportolási lehetőségek | 2,94 |
4. | az önkormányzat működése | 2,91 |
5. | tömegközlekedés | 2,85 |
6. | az időskorúak helyzete | 2,83 |
7. | közbiztonság | 2,40 |
8. | az egészségügyi helyzet | 2,39 |
9. | a fiatalok helyzete | 2,13 |
10. | átlagos helyben elérhető jövedelmek | 1,90 |
11. | munkalehetőségek | 1,83 |
12. | szórakozási lehetőségek | 1,81 |
3.2. Gyermek kérdőívek elemzése
A gyermekek megkérdezésének formális célja a korcsoporti lefedettség bővítése volt, ugyanakkor kiemelten fontos, hogy véleményük által egy olyan speciális szempontrendszer jelenik meg a dokumentumban, amely által a felnövekvő generáció igényei is becsatornázódnak a fejlesztésekbe, ezáltal téve igazán fenntarthatóvá a fejlesztést.
A kapott eredmények szerint a gyerekek 86%-a fogékony a környezetvédelmi kérdések iránt, de ezen belül 64%-ukat csak a környezetvédelem egyes területei, valószínűleg az érdekesebb, színesebb témák foglalkoztatják, vagyis a környezetvédelemmel kapcsolatos információátadáskor meg kell találni azokat a kulcsterületeket, amik őket igazán érdeklik. A várossal, lakóhelyükkel kapcsolatos környezetvédelmi ügyek például csak az általános iskolások 35%-át foglalkoztatják, 57% elvétve tájékozódik ebben a kérdéskörben, 8%-uk pedig egyáltalán nem kíváncsi ezekre.
22. ábra: Érdekelnek-e lakóhelyed igazgatási, környezetvédelmi ügyei?
8%
35%
Igen, szeretek tájékozódni
lakóhelyem ügyeiben
57%
Csak ritkán szoktam
foglalkozni lakóhelyem dolgaival
Egyáltalán nem érdekelnek lakóhelyem dolgai, ügyei
A kérdőívek elemzéséből megtudtuk, hogy a megkérdezett gyerekek 66%-a inkább komoly, vagy nagyon komoly problémaként azonosítja a környezetszennyezést a saját lakóhelyén, 28%-uk ennek megfelelően rendszeres résztvevője a helyben szerveződő környezetvédelmi témájú programoknak – 66%-uk pedig vett már részt valamilyen tematikus szemléletformáló programon, valószínűleg iskolai szervezésben. Az iskolai szervezésű
környezetvédelmi programok közül leginkább a Föld Napja (április 22.) az, amelyet a legtöbb gyerek (90%-uk) vissza tudott idézni. Mindenképpen fogékonynak nevezhetők ugyanakkor a környezetvédelem ügye iránt a gyerekek, 62%-uk szívesen szerezne a jelenleg elérhetőnél több ismeretet ebben a körben, ebből 16% az iskolai tanórán belül tenné ezt, nem a szabadidejében.
A gyermekeknél is rákérdeztünk, mennyire elégedettek azoknak a települési tényezőknek az állapotával, amelyekkel kapcsolatba kerülnek. Az eredmények azt mutatják, a gyerekek sokkal könnyebben adtak jobb értékelést az egyes dolgokra, mint a felnőttek így az azonos tényezők esetében a gyermekek véleménye minden esetben pozitívabb lett. Bíztató, hogy az iskolán kívüli programokat illetően – amelynek megítélésében ők alkotják a legmegbízhatóbb információforrást – egyértelműen elégedettnek mondhatóak. Szintén nincs kivetni valójuk a közterek és a környezet állapotát illetően – de amint ugye fentebb láttuk, ettől függetlenül fontosnak tartják annak védelmét. Az egészségügy és a közbiztonság általuk az általuk érzékelt tapasztalatok alapján még éppen hogy a felső középkategóriába tartozik, viszont az oktatás, a tömegközlekedés és a szórakozási lehetőségek már rosszabb megítélés alatt vannak. Külön érdemes megfigyelni, hogy a felnőtteknél az első helyre kerülő helyi oktatással az azt „használó” gyerekek kevésbé elégedettek. A munkalehetőségekre is rákérdeztünk a gyermekeknél, kimondottan azzal a célzattal, tisztában vannak-e ezzel az őket egyébként közvetlenül nem érintő területtel és – minden bizonnyal a szülők, felnőttek elbeszélései, véleménye, esetleg a családok életében szerzett tapasztalatok alapján – a felnőtt lakossághoz hasonlóan összességben a sor végére tették ezt.
5. táblázat: A Gyermek kérdőívet kitöltők elégedettsége a különböző helyi tényezőkkel kapcsolatban
Rang | Települési tényezők | Válaszok átlagértéke (1-5) |
1. | Iskolán kívüli programok | 4,44 |
2. | Az utcák, terek, parkok állapota | 3,87 |
3. | A környezet állapota | 3,72 |
4. | Az egészségügyi helyzet | 3,69 |
5. | A közbiztonság | 3,53 |
6. | A tanulási, továbbtanulási lehetőségek | 3,44 |
7. | A tömegközlekedés | 3,37 |
8. | A szórakozási lehetőségek | 3,36 |
9. | A munkalehetőségek | 3,00 |
3.3. SWOT-elemzés
Erősségek | Gyengeségek |
- Előnyös és tovább javul a külső elérhetőség (közút, vasút) - Kedvező minőségű termőföldek állnak rendelkezésre - Növekszik a kulturális események látogatottsága - Továbbra is jelentős a mezőgazdasági őstermelés szerepe a gazdaságban - Széleskörű képzési palettát nyújtanak a helyi középiskolák - A nagyobb helyi foglalkoztatók működése stabil, fejlődőképes - Az önkormányzati alapellátások színvonala általánosan jónak mondható - A közművesítés szintje magas - Korszerű hulladékgazdálkodást folytat a város | - A népességfogyás üteme gyorsul - A köznevelési intézmények kapacitásuk határán működnek - Folyamatosan növekszik a hátrányos helyzetű és a gyermekvédelmi támogatásban részesített gyermekek száma - Az egészségügyi ellátásban hosszú az átlagos várakozási idő - A megyei átlagnál rosszabb munkanélküliségi mutatókkal bír a település - A jövedelmek reálértéke a válság előtti szint alatt van, ami rontja a keresleti viszonyokat - K+F tevékenységek hiánya |
Lehetőségek | Veszélyek |
- A megyei stratégiai programban szereplő, Szolnokkal és Martfűvel közös gazdasági övezet létrehozása új munkahelyeket teremthet helyben - Strandfürdő helyi-térségi igényeknek megfelelő bővítése, gyógyászati hasznosítás feltételeinek kiépítése növekvő városi bevételt és foglalkoztatás- bővülést eredményezhet - Alternatív foglalkoztatási program keretében a tartós munkanélküliek | - A jelenlegi mértékben folytatott nagytáblás szántóföldi gazdálkodás és a kedvezőtlen birtokszerkezet hosszú távú fennállása tartósan rontja a helyi jövedelmi viszonyokat és csökkenti a biodiverzitást - A fiatalok legalább fele nem képes a képzésük végeztével helyben munkát találni, ennek következtében folyamatos csökkenés áll be a huszonéves korosztály létszámában - A szegregált területeken élők társadalmi helyzetében, életkörülményeiben nem következik be pozitív elmozdulás, ami a |
alkalmazhatóvá válnak a mezőgazdasági termelésben - A városi termékek hozzáadott-érték növelése érdekében élelmiszer- feldolgozási kapacitások épülhetnének ki - Az M4-es autópálya hosszútávon érzékelhető gazdaságélénkítő hatást fejt ki | városon belüli elszigetelődésükhöz vezet - A tartós munkanélküliek arányának további emelkedése folytán a helyi társadalom széles rétegének kerül veszélybe a megélhetése - Ha az M4-es autópálya megépítéséig nem készül el a déli elkerülő út, tovább növekedik a városon átmenő forgalom |
3.4. A helyzetfeltárás és helyzetértékelés összefoglalása
A helyzetértékelő fejezet feladata a feltárt helyzet tanulságainak levonása a tervezésbe bevont szereplők véleményének tükrében. A lakosság által a kérdőíves felmérés során megnevezett problématerületek a helyzetfeltáró munkarész eredményeivel összhangban kihangsúlyozásra kerülnek ebben a fejezetben. Az előzőekben létrehozott, valós társadalmi igényeken alapülő SWOT-analízis megállapításainak összefüggéseit problémafa segítségével kívánjuk bemutatni. Így fény derülhet azokra az ok-okozati összefüggésekre, amelyek elvezetnek a problémák gyújtópontjához, illetve megmutatják, hogy hol és milyen módon kell beavatkozni a társadalmi-gazdasági-környezeti rendszerbe, hogy annak fejlesztése fenntartható alapokon nyugodjon.
A következő, stratégiai tervezési fázisban ezeknek megfelelően alakíthatjuk ki a releváns prioritásokat, az elérendő célokat - a felsőbb szintű stratégiák célkitűzéseit is figyelembe véve. A célkitűzések megvalósításához végül olyan projekteket kell generálni a fenntartható fejlődés három pillérjére, melyek megvalósítására elegendő időkeret, továbbá a véghezvitelben érdekelt partnerek és a szükséges anyagi források is rendelkezésre állnak, vagy a bevonásukhoz szükséges erőforrások befektetése nem hátráltatja a fenntartható fejlődési folyamatot.
A felnőtt lakosság megkérdezett tagjai szerint a közeljövőben a legnagyobb problémát a megélhetés biztosítása fogja okozni a törökszentmiklósi embereknek. Ezzel összefüggésben nem látják biztosítottnak az itt felnövő gyermekek jövőjét sem. Ezektől valamelyest lemaradva, de szintén sokan nevezték meg az egészségügyi problémákat, betegségeket, mint kiemelt veszélyforrásokat. A város méretének tükrében meglepőnek tűnhet a negyedik leggyakrabban megnevezett városi stressz, ám ennek okát nem a nyüzsgő, rohanó
életvitelben látják, sokkal inkább a biztos megélhetés hiányából vezetik le. Többen megnevezték a hulladék-elhelyezést és az oktatási színvonalat is, mint jövőbeli gondokat, a környezetet érintő problémákat és a terrorizmust azonban nem látják helyi szinten fenyegetőnek.
23. ábra: A lakosság véleménye szerint a településen élő emberek legnagyobb problémái belátható időn belül a következők lesznek:
a megélhetés biztosítása
2% 1% 1%
a gyermekeink jövője
4%
5%
8%
37%
betegségek, egészségügyi
problémák
a városi stressz
a hulladék elhelyezése oktatás színvonala
13%
megfelelő ivóvíz biztosítása
levegőszennyezés
26%
a terrorizmus
természetes zöldterületek
csökkenése
Mindezek tükrében tehát olyan célokat kell megfogalmazni, amelyek reflektálnak a biztos megélhetés megteremtésére, a fiatalok felnevelését segítő körülmények javítására, a betegségek, egészségügyi problémák elkerülését szolgáló fejlesztésekre, illetve közvetett hatásokkal orvosolják a kevésbé hangsúlyos problémákat is. A felsoroltakkal hasonlóan alakulnak a megkérdezettek fejlesztési prioritásai is: az egészségügy, az ipar és a mezőgazdasági tevékenységek fejlesztése, valamint az oktatás került előre. Ki kell azonban emelnünk, hogy legtöbben a közbiztonság növelését tartják fontosnak, ami általánosan összefüggésbe hozható a társadalom egyre szélesebb rétegének elszegényedésével, leszakadásával. Ez utóbbi egy olyan probléma, aminek tünetei egyfelől a szociális ellátórendszerben (pl. hátrányos helyzetű gyermekek, gyermekvédelmi támogatásban részesülők, hajléktalan-ellátásban részesülők bővülése), másfelől a már említett közbiztonsági helyzetben jelentkeznek – azonban a lakosság szélesebb köre közvetlenül csak ezzel szembesül. A válaszok között hátrébb találjuk, de többen is részletesen kifejtették, hogy fontosnak vélik az idegenforgalom fejlesztését, kiemelve a strandot, amelynek
bővítésében még látnak lehetőségeket – a város vonzóképességének fejlesztését és a foglalkoztatást bővítő hatását illetően.
24. ábra: A lakosság prioritási sorrendje az egyes fejlesztési területeket érintően
5
4,53
4,38
4,35
4,26
4,00
4
3,91
3,81
3,70
3,46
3
2
1
A szolgáltatásokat nézve – ahogy a korábbiakban már bemutattuk – átfogóan elégedettek azokkal, mindössze néhány olyan szolgáltatási területet említettek, amelyek hiányoznak, vagy nem elégségesek a városban, jellemzően a szórakozási lehetőségekre és a mozira kitérve. A szociális szféra és a tömegközlekedés hátrébb sorolását elsősorban az okozta, hogy a válaszadók többsége nem került ezekkel még közvetlen kapcsolatba, csak hallomásból formál róluk véleményt – így pedig jellemzően jónak vagy megfelelőnek tartják ezek színvonalát.
A helyzetfeltárás, a SWOT-analízis és a lakossági vélemények alapján összeállítottunk egy problémafát, amellyel megpróbáljuk az azonosított problémák ok-okozati összefüggéseit megtalálni, többszintű, hierarchikus rendszert képezni az okok és a következmények között. A hierarchia csúcsán a legáltalánosabb problémaként a népesség gyorsuló apadását és az egész társadalomra nézve érvényes elszegényedést, az egyre szélesebb tömeget érintő társadalmi leszakadás folyamatát neveztük meg, hiszen az egyes feltárt problémák többé- kevésbé ezekhez járulnak hozzá. Ezeket erősíti az egy szinttel alattuk lévő három probléma
(elvándorlás, HH-családok bővülése, romló életminőség), melyektől lejjebb három eltérő szinten azok az okok kerülnek kifejtésre, amik gyakran egymásra is hatva konkrétan felelősek a helyzet kialakulásáért. Az alapproblémák körének kialakításánál a már említett folyamatban feltárt problémákon túl beépítettünk olyan tényezőket, amelyek összeköttetést jelentenek az egyes problématerületek között, illetve megpróbáltunk a lehető legmélyebb vetületig eljutni.
Az elemzés legalsó pontján a helyi gazdasági szerkezet három elégtelen eleme maradt, a város méretének tükrében kevés szereplőt felsorakoztató ipar, a kedvezőtlen birtokszerkezetű mezőgazdaság (amely ennek ellenére is a gazdaság hajtómotorja), valamint a hiányzó kutatás-fejlesztés. Utóbbi tevékenység, ha nem is a teljes szektort véve, de az egyes gazdasági szereplők termeléséhez kapcsolódva fontos, jövőorientált elemét képezhetné a helyi gazdaságnak, illetve a magasan képzettek elhelyezkedését biztosítva frissíthetné a helyi társadalom összetételét is. Mindezek együttes hatására az átlagos helyi jövedelem, a lakosság megítélése és a kielemzett adatok alapján is alacsony értéket vesz fel, ami rontja a helyi keresletet a működő gazdasági szervezetek által kínált termékek és szolgáltatások iránt is. Ezzel tovább növeli a munkanélküliséget és csökkenti a város gazdasági tevékenységek révén beáramló bevételeit (pl. iparűzési adó). Az alacsony szintű városi bevételek nem teremtik meg a lehetőséget az ellátandó alapfeladatok mindegyikének azonos színvonalon való szolgáltatására, ami a városi tér, a városi társadalmi csoportok differenciálódásához vezet, általánosságban pedig rontja az életminőséget. Habár a környezeti problémákat kevésbé érzékeli a lakosság, mindenképpen fontos megemlítenünk a közszolgáltatások hiányosságaiból fakadó környezeti ártalmakat (pl. hulladékgazdálkodás, szennyvízkezelés) és a nagytáblás szántóföldi gazdálkodás folytán generálódó biodiverzitás- csökkenést, amelyek hosszú távon a lakosság körében is realizálódó problémákat eredményezhetnek.
25. ábra: Problémafa
26. ábra: Célfa
4. STRATÉGIA
2013-ban készült el Törökszentmiklós Város Fenntartható Fejlődési Stratégiája (a továbbiakban: Stratégia), azonban jellegéből adódóan annak tartalma nem bír olyan részletezettséggel, mint a jelen program. A Stratégia a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia által megnevezett prioritások közül a városra nézve releváns területeket elemzi és ez alapján javasol célokat a fenntartható fejlődés elősegítéséhez. A megjelölt javaslatok az előző, helyzetelemző fejezet megállapításait is figyelembe véve beépülnek a jelen programba, továbbgondolva a Stratégia megállapításait – egyben megteremtve a folytatólagos logikai kapcsolatot a két dokumentum között. Mivel a Stratégia által nevesített célok a program logikája szerint sokkal inkább eszköznek tekinthetők (többségük kimondottan horizontális célokat hordozó projektelemként azonosítható), azok felhasználását a Megvalósításban vesszük fontolóra a feltárt problémák és az anyagi, időbeli lehetőségek függvényében.
A Stratégia a következő célokat javasolta az általa vizsgált területeken:
Társadalmi pillér |
Népesedéspolitika |
- Népesedéspolitika kidolgozása és alkalmazása a városra: a családot a középpontba állító társadalmi szemlélet kialakítása a város részéről (pl. a gyermekvállalás ne jelentsen szegénységi kockázatot) - A fiatalok helyben maradását ösztönző program kidolgozása |
Egészségi állapot javítása |
- A különböző egészség-megőrzési formákat népszerűsítő települési hatókörű rendezvények (pl. ingyenes szűrőprogramok) szervezése - Az életmódtól függő krónikus nem fertőző megbetegedések számának csökkentése, az egészségkockázatos magatartási formák arányának, valamint a környezeti |
kockázati tényezők mérséklése - A test-szellem harmóniáját szolgáló pihenési, szórakozási és művelődési lehetőségek megteremtése; Egészséges életmódra nevelés, játszóterek mellett fitness parkok létesítése - Tömegsport feltételeinek javítása, iskolai sportnapok szervezése - Szociális rendszer fejlesztése - Felhagyott hulladéklerakó megfelelő kezelése, hulladékgazdálkodási terv készítése |
Gazdasági pillér |
Termelés és fogyasztás |
- Foglalkoztatás növelése patrióta gazdaságpolitikával (helyi vállalkozók előnyben részesítése) - Környezetkímélő, erőforrás-takarékos technológiák alkalmazása, energiahatékonysági fejlesztések a termelésben - Környezettudatos terméktervezés: az életciklus szemlélet gyakorlatba történő integrálása - Fenntarthatósági jelentés készítése - A fenntarthatóbb termékek és szolgáltatások széleskörű terjesztése versenyképes áron - Vásárlói tudatosság növelése, szemléletformálás reklámok, előadások által - Vállalkozásbarát intézkedések |
Környezeti pillér |
Természeti értékek védelme |
- A település környezetvédelmi programjának, illetve hulladékgazdálkodási tervének |
elkészítése, és folyamatos figyelemmel kísérése - Együttműködés a Hortobágyi Nemzeti Parkkal, mint a helyi természetvédelmi oltalom alatt álló értékek kezelőjével - A helyi természeti, táji értékek nyilvántartásba vételére, illetve hatékonyabb védelem érdekében környezeti regiszter készítése, a környezeti értékek, károk, veszélyek térinformatikai nyomon követhetőségének kialakítása - Élőhelyek heterogenitásának fenntartása, ennek elérése érdekében monitorozó tevékenység végzése - Fásítás a tisztább levegő érdekében |
Vízgazdálkodás |
- Fel kell tárni a vízgazdálkodás energiafogyasztásának korlátozási lehetőségeit (belvíz, szennyvíz) és a vízhez kötődő energiák (termálvíz) termelésének és hasznosításának lehetőségeit - A térség felszíni vízfolyásainak regenerálását meg kell kezdeni, első lépésben a szennyezés megszűntetésére koncentrálva - Fenntartható termálvíz-hasznosítás: további fűtési célú felhasználás kialakítása és a használt víz visszasajtolásának megoldása |
Energiagazdálkodás |
- Önkormányzati beruházáskor A vagy A+ energiahatékonysági minősítéssel bíró eszközök beszerzése - Városi energiastratégia készítése - Megújuló energiákra egyre nagyobb mértékben történő áttérés |
Mobilitás és térszerkezet |
- Gyalogosprioritás érvényesítése, törekvés a gépkocsitól független életmód kialakítására, közlekedési igény csökkentése - Kerékpáros közlekedés támogatása - Zöldfelületi rendszer fejlesztése |
- Közlekedési környezetterhelés csökkentése |
4.1. Elérendő célok meghatározása
A Stratégiában nem került kifejtésre átfogó cél - mindössze tematikus célok, eszközök – így ezt a jelen programban pótoljuk. Az átfogó cél mindenképpen egy olyan jövőbeli állapotot testesít meg, amelynek elérését a három fenntarthatóságot szolgáló pillér szilárdsága, az ezeken végbemenő összehangolt fejlesztések generálnak. A Helyzetfeltárásban, a problémafa által bemutatott általános, legmagasabb hierarchiaszinten megnevezett probléma bővítésére van itt szükségünk, hiszen az ugyan magába foglalja a gazdasági és természeti tényezők fejlesztését, mégsem nevesíti azokat.
Szükséges illeszkednünk továbbá a 2008-ban elkészült Integrált Városfejlesztési Stratégia 15-20 évre szóló átfogó céljához is, mely így hangzik: „A mezővárosi hagyományokra épülő gazdasági-társadalmi szerkezet fejlesztése a város egyedi adottságainak kihasználásával, melynek eredményeképp a város dinamikusan fejlődő, megerősödött identitással rendelkező kistérségi központtá válik, a lakóminőség javulása mellett”. Ennek a célnak a vizsgálatakor a környezeti szempont nélkülözése, valamint az időközben jelentőségét vesztett kistérségi központ szerep említése tűnhet fel, viszont a többi eleme a jelen tervezés szempontjából is helytálló maradt, azok feltüntetése a Program és az IVS illeszkedésének megteremtése érdekében szükséges. A lakóminőség javítása – nem visszaminősítést tükrözve – ugyanakkor a célhierarchiában alacsonyabb szinten bővebb kifejtésre kerül.
A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia (NFFK) átfogó célja: „A folytonosan változó társadalmi-humán-gazdasági-természeti külső környezethez való alkalmazkodóképesség feltételeinek biztosítása, az ahhoz szükséges kulturális adaptáció minőségi javítása. Az átfogó célhoz pillérenként külön részcélokat is rendel a dokumentum; az emberi erőforrás és a társadalom tekintetében cél a népességében stabil, egészséges, a korkihívásainak megfelelő készségekkel és tudással rendelkező emberek alkotta, a kirekesztettséget fokozatosan csökkentő társadalom. A fenntarthatóságot támogató kultúra kialakítása, a fenntartható társadalom szempontjából pozitív értékek, erkölcsi normák és attitűdök erősítése; A természeti erőforrások tekintetében cél a környezeti eltartó képesség, mint a gazdálkodás korlátjának érvényesítése; A gazdasági erőforrások terén célként
fogalmazza meg a fizikai tőke szelektív gyarapítását, a közösségi tőke javak amortizációjának pótlását, kiemeli a vállalkozói réteg megerősítését, a hazai tőkebefektetések fokozatos növelését, a külföldi kitettségünk csökkentését, fontosnak tartja a lokalizáció és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok kihasználása közötti ésszerű arány megteremtését, a helyi gazdasági kapcsolatok erősítését.
Az IVS által leírt jövőbeli célállapot, a helyzetfelmérés és a nemzeti célok összefüggései alapján az alábbiak szerint foglalható össze tömören a Fenntartható Fejlődés Helyi Programjának átfogó célja:
A mezővárosi hagyományokhoz híven a természeti környezet adottságait fenntartható módon hasznosító gazdaság létrehozása, mely képes alapot teremteni a helyi társadalom
fejlődéséhez, identitástudatának megerősödéséhez.
Az átfogó cél elérését három specifikus cél segíti a három pillérre kiterjedően:
- S1. Társadalmi szempontból egységes és élhető város kialakítása a humán közszolgáltatások minőségének javításával és a társadalmi felzárkózás elősegítésével
- S2. A helyi adottságokat, erőforrásokat versenyképes és fenntartható módon kihasználó gazdasági tevékenységek által a lakosság megélhetésének biztosítása
- S3. Törökszentmiklós életminőségének fokozása a természeti környezet állapotának javításával, a lakosság ellátását szolgáló infrastrukturális hálózatok minőségének fejlesztésével, bővítésével
4.2. Prioritások meghatározása
A specifikus célok alá a Fenntarthatósági Program célhierarchiájában azok a prioritások tartoznak, amelyeken belül később a konkrét beruházási javaslatok és tervek megfogalmazásra kerülnek. A prioritások körének kialakítása egyrészt a specifikus célok tematikus lebontását szolgálja, másrészt a célrendszerbe belefoglalja a lakosság feltárt igényeit, kiegészítve az önkormányzat által fontosnak vélt specifikus kívánalmakkal. A prioritások kialakításánál fontos szempont volt, hogy azok a hosszú ideje húzódó (forráshiány, időhiány) városi projektötletek, amelyek a fenntartható fejlődés rendszerébe illeszthetők szerepeltethetőek legyenek mögöttük. Felsorolásuk, részletesebb kifejtésük az alábbiakban következik:
P1. Az oktatás-nevelés helyi intézményeinek fejlesztése |
Kapcsolódó specifikus cél |
S1. Társadalmi szempontból egységes és élhető város kialakítása a humán közszolgáltatások minőségének javításával és a társadalmi felzárkózás elősegítésével |
Prioritás tartalma |
Törökszentmiklós lakosságmegtartó képességének javítása érdekében kiemelt figyelmet kell fordítanunk a jövő nemzedékek nevelésére, képzésére. Ennek megfelelően cél az oktatást-nevelést szolgáló infrastruktúra fejlesztése a modern pedagógiai munka igényeinek kielégítésére, továbbá az épületállomány energiahatékonyságának növelése, valamint a megújuló energiaforrásokat alkalmazó üzemeltetési lehetőségek kialakítása. Az önkormányzat fenntartói jogköreinek átadása után, mint a lakosság érdekérvényesítő szerve fordulhat a fenntartókhoz, hogy járuljanak hozzá a város társadalmi-gazdasági szereplőinek igényeit kiszolgálni képes intézmények létrehozásához (pl. mindennapos testnevelés megvalósíthatósága), valamint tartsák szem előtt az oktatási paletta naprakészségét, bővítését – az oktatás-nevelést végző intézmények összes hierarchiaszintjén. További elvárás a speciális szükségletű és sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez szükséges oktatási struktúra megteremtése, fejlesztése. Az |
erre vonatkozó megvalósítási beavatkozások szintén szerepelnek a prioritás teljesítéséhez szükséges projektjavaslatok között. |
P2. A helyi egészségmegőrző és -fejlesztő szolgáltatások színvonalának emelése |
Kapcsolódó specifikus cél |
S1. Társadalmi szempontból egységes és élhető város kialakítása a humán közszolgáltatások minőségének javításával és a társadalmi felzárkózás elősegítésével |
Prioritás tartalma |
A prioritásban foglalt intézkedések megvalósulása által az egészségügyi szolgáltatások fejlesztésére kerül sor. A létrejövő, illetve megújuló funkciók hozzájárulnak a prevenció feltételrendszerének javulásához - közvetett módon a lakossági egészség állapotának javulásához - továbbá az eddig is elérhető járóbeteg-szakellátás fejlesztéséhez. A város testi-lelki egészségének megteremtése érdekében korszerűsödik a rekreációt és a gyógyítást szolgáló helyi intézményrendszer. Az infrastrukturális projekteket a cél elérése érdekében szolgáltatásfejlesztés egészíti ki. |
P3. A társadalmi leszakadás megállítása, a kohézió erősítése |
Kapcsolódó specifikus cél |
S1. Társadalmi szempontból egységes és élhető város kialakítása a humán közszolgáltatások minőségének javításával és a társadalmi felzárkózás elősegítésével |
Prioritás tartalma |
A prioritás célja a szociális ellátás egyes részterületeihez kapcsolódó fejlesztések meghatározása, ezáltal a lakosság veszélyeztetett csoportjai szociális biztonságának javítása. A tervezett beruházások a szolgáltatások minőségének javítására, az intézményi komfortszint emelésére irányulnak, az energiahatékonyság növelésének figyelembe |
vételével. Az összegyűjtött tapasztalatok azt mutatják, a település valamennyi lakójának közös érdeke a hátrányos helyzetű emberek problémáinak kezelése, az egyre szélesebb tömeget érintő társadalmi leszakadás folyamatának megállítása, valamint a közösséghez gyengén kapcsolódó, elszegényedett egyének, csoportok életkörülményeinek javítása, integrálásuk a város társadalmi szövetébe. A prioritás keretében kiemelt célcsoportot alkotnak a szegregálódott településrészeken élők, a hajléktalanok, valamint a fogyatékkal élő. |
P4. A város tőkevonzó képességének javítása |
Kapcsolódó specifikus cél |
S2. A helyi adottságokat versenyképes és fenntartható módon hasznosítani képes gazdasági tevékenységek által a lakosság megélhetésének biztosítása |
Prioritás tartalma |
A prioritás célja, hogy az önkormányzat ténylegesen aktív, támogató szerepet töltsön be a város gazdasági életében. Jelen prioritás keretében olyan tevékenységek valósulnak meg, amelyek növelik a város külső tőkevonzó képességét, ezáltal szolgálva a foglalkoztatás növelését és a helyben elérhető bérek színvonalának emelését. Egyaránt cél a városban megtelepedett közepes- és nagyfoglalkoztatók számára kínált körülmények javítása és az új gazdasági szereplőket megnyerni képes háttér kialakítása. Az önkormányzat közreműködésével olyan infrastruktúrafejlesztések mennek végbe, melyek közvetlen gazdaságfejlesztő hatást gyakorolnak: a meglévő barnamezős területeken és az ipari parkban a kereskedelmi-logisztikai tevékenységet kiszolgálni képes modern üzleti infrastruktúra és korszerű üzleti szolgáltatások jönnének létre, illetve új gazdasági feltáró út segítségével bővülne a gazdaságilag versenyképesen hasznosítható területek köre. |