VIG GLOBÁLIS FELTÖREKVŐ PIACI KÖTVÉNY

ABA	alternatív befektetési alap, azaz ÁÉKBV-nek nem minősülő kollektív befektetési forma a részalapokat is beleértve
ABAK	alternatív befektetési alapkezelő, azaz rendszeres gazdasági tevékenységként egy vagy több ABA-t kezelő befektetési alapkezelő
ABAK-irányelv	az alternatív befektetési alapkezelőkről szóló 2011/61/EU irányelv
ABAK-rendelet	az alternatív befektetési alapkezelőkről szóló 231/2013/EU rendelet
ÁÉKBV	átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások
Alap	VIG Globális Feltörekvő Piaci Kötvény Befektetési Alap
Alapdeviza	EUR, azaz euró. Az a devizanem, amelyben az Alap az eszközeit nyilvántartja (értékelési deviza). Az Alap az eszközeinek egy részét az alapdevizájától eltérő devizában kibocsátott értékpapírokba is fektetheti.
Alapkezelő	a VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt.
ÁKK	az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Befektetési alap	a Kbftv-ben meghatározott feltételekkel létrehozott kollektív befektetési forma
Befektetési jegy	a Kbftv-ben meghatározott módon és alakszerűséggel a befektetési alap, mint kibocsátó által sorozatban forgalomba hozott, a befektetési alappal szembeni, a befektetési alap kezelési szabályzatában meghatározott követelést és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír
Befektető	a befektetési jegy vagy az egyéb kollektív befektetési értékpapír tulajdonosa
Céldeviza	USD, azaz amerikai dollár. Az a devizanem, melyben az Alap befektetéseinek devizakockázata fennáll, ami azt mutatja, hogy a befektető milyen devizába fektet, illetve milyen devizakockázatot fut az alapba való befektetéssel
Cél-ország	olyan ország, amelynek tőkepiacán valamely Alap befektet, vagy stratégiailag befektetni szándékozik
Dematerializált értékpapír	A Tpt-ben és külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton létrehozott, rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség

EU	Európai Unió
EGT-állam	az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam
Fejlett piac	Az IMF (International Monetary Fund) által a fejlett országok körébe sorolt országok értékpapír piaca.
Feltörekvő piac	Az IMF (International Monetary Fund) által a fejlődő országok körébe sorolt országok értékpapír piaca.
Felügyelet	Magyar Nemzeti Bank (korábban: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete)
FIFO elv	adott értékpapírból a portfólióban lévő első beszerzés kerül elsőként értékesítésre
Forgalmazási nap	minden olyan munkanap, amely napra az Alapkezelő kiszámítja a nettó eszközértéket
Forgalmazó	Az Alapkezelő, valamint a Befektetési jegyek forgalmazásában közreműködő további forgalmazók. A forgalmazók aktuális listája a Kezelési szabályzat 1.7. pontjában található.
Forgalmazási helyek	A Forgalmazó által az Alap Befektetési jegyeinek értékesítésére kijelölt helyek. A Forgalmazási helyek listája elérhető az Alapkezelő honlapján: xxxxx://xxx.xxxxx.xx/
G20	A G20 a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő szervezet.
Kbftv.	2014. évi XVI. törvény a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról
Kezelési Szabályzat	az Alap kezelésének különös szabályait tartalmazó, a Kbftv. szerint elkészített szabályzat, amely az Alapkezelő és a Befektetők közötti általános szerződési feltételeket tartalmazza
Könyvvizsgáló	KPMG Hungária Kft.
Közzétételi helyek	a xxxxx://xxx.xxxxx.xx/ és a xxxxx://xxx.xxxxxxxxxxxx.xx/ honlap
Letétkezelő	UniCredit Bank Hungary Zrt.
Megbízás	Befektetési jegyekre vonatkozó vételi, visszaváltási, ill. átváltási megbízás
MNB	Magyar Nemzeti Bank
Nettó eszközérték	a befektetési alap portfóliójában szereplő eszközök - ideértve a kölcsönbe adásból származó követeléseket is - értéke, csökkentve a portfóliót terhelő összes kötelezettséggel, beleértve a passzív időbeli elhatárolásokat is
OECD	Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet

Ptk.	2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
Saját tőke	a befektetési alap saját tőkéje induláskor a befektetési jegyek névértékének és darabszámának szorzatával egyezik meg, működése során a saját tőke a befektetési alap összesített nettó eszközértékével azonos
SFDR rendelet	AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/2088 RENDELETE (2019. november 27.) a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről (Sustainable Finance Disclosure Regulation
Taxonómia rendelet:	AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2020/852 RENDELETE (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról
Sorozat	Egy befektetési alap nevében egy vagy több sorozatot alkotó, egyazon sorozaton belül azonos névértékű és azonos jogokat megtestesítő befektetési jegyek bocsáthatók ki. A Kezelési Szabályzat, illetve a Tájékoztató részletesen meghatározza, hogy az egyes sorozatok milyen jellemzőikben térnek el egymástól.
Tájékoztató	a Befektetési jegyek nyilvános forgalomba hozatalához a Kbftv. szerint elkészített dokumentum
T-nap	az ügyletkötésre vonatkozó megbízás leadásának napja
Tpt.	a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény
Ügyfélszámla	az ügyfélnek vezetett olyan számla, amely kizárólag a befektetési szolgáltatás, árutőzsdei szolgáltatás és az értékpapírban foglalt kötelezettségen alapuló fizetés által keletkezett egyenlegének terhére adott megbízások lebonyolítására szolgál.

I. A befektetési alapra vonatkozó alapinformációk

1. A befektetési alap alapadatai

1.1. A befektetési alap neve

VIG Globális Feltörekvő Piaci Kötvény Befektetési Alap

1.2. A befektetési alap rövid neve

VIG Globális Feltörekvő Piaci KötvényAlap

1.3. A befektetési alap székhelye

0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 0.

1.4. A befektetési alap nyilvántartásba vételének időpontja, nyilvántartási száma

Az Alap nyilvántartásba vételének dátuma: 2007. december 11. Az Alap lajstromszáma: 1111-254.

1.5. A befektetési alapkezelő neve

VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt.

1.6. A letétkezelő neve

UniCredit Bank Hungary Zrt.

1.7. A forgalmazó neve

VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt.

további forgalmazók:

Concorde Értékpapír Zrt. ERSTE Befektetési Zrt. OTP Bank Nyrt.

Raiffeisen Bank Zrt. SPB Befektetési Zrt.

UniCredit Bank Hungary Zrt. MKB Bank Nyrt.

Patria Finance Magyarországi Fióktelepe

1.8. A befektetési alap működési formája (nyilvános) a lehetséges befektetők köre (szakmai vagy lakossági)

A befektetési alap nyilvános.

A lehetséges befektetők köre: szakmai és lakossági egyaránt.

1.9. A befektetési alap fajtája (nyíltvégű vagy zártvégű)

A befektetési alap nyíltvégű.

1.10. A befektetési alap futamideje (határozatlan vagy határozott), határozott futamidő esetén a futamidő lejáratának feltüntetése

A befektetési alap határozatlan futamidejű.

1.11. Xxxxx feltüntetése, ha a befektetési alap ÁÉKBV-irányelv vagy ABAK-irányelv alapján harmonizált alap

A befektetési alap ABAK-irányelv alapján harmonizált.

1.12. A befektetési alap által kibocsátott sorozatok száma, jelölése, annak feltüntetése, hogy az egyes sorozatok milyen jellemzőkben térnek el egymástól

Sorozat	Eltérés
VIG Globális Feltörekvő Piaci Kötvény Alap (A sorozat, EUR)	devizanem, devizafedezett sorozat, alapkezelési díj mértéke, forgalmazók köre
VIG Globális Feltörekvő Piaci Kötvény Alap (EI sorozat, EUR)	devizanem, devizafedezett sorozat, alapkezelési díj mértéke, forgalmazók köre
VIG Globális Feltörekvő Piaci Kötvény Alap (I sorozat, HUF)	devizanem, devizafedezett sorozat, alapkezelési díj mértéke, forgalmazók köre
VIG Globális Feltörekvő Piaci Kötvény Alap (B sorozat, HUF)	devizanem, devizafedezett sorozat, alapkezelési díj mértéke, forgalmazók köre
VIG Globális Feltörekvő Piaci Kötvény Alap (R sorozat, HUF)	devizanem, devizafedezett sorozat, alapkezelési díj mértéke, forgalmazók köre, büntetőjutalék mentes
VIG Globális Feltörekvő Piaci Kötvény Alap (P sorozat, PLN)	devizanem, devizafedezett sorozat, alapkezelési díj mértéke, forgalmazók köre
VIG Globális Feltörekvő Piaci Kötvény Alap (PI sorozat, PLN)	devizanem, devizafedezett sorozat, alapkezelési díj mértéke, forgalmazók köre
VIG Globális Feltörekvő Piaci Kötvény Alap (UI sorozat, USD)	devizanem, alapkezelési díj mértéke, forgalmazók köre
VIG Globális Feltörekvő Piaci Kötvény Alap (U sorozat, USD)	devizanem, alapkezelési díj mértéke, forgalmazók köre

1.13. A befektetési alap jogszabály szerinti elsődleges eszközkategória típusa

A befektetési alap értékpapíralap.

1.14. Xxxxx feltüntetése, ha a befektetési alap tőkéjének megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet bankgarancia vagy kezesi biztosítás biztosítja (tőke-, illetve hozamgarancia) vagy azt a befektetési alap részletes befektetési politikája támasztja alá (tőke-, illetve hozamvédelem); az ennek feltételeit a kezelési szabályzatban részletesen tartalmazó pont megjelölése

Nem alkalmazandó.

2. A befektetési alapra vonatkozó egyéb alapinformációk

A forgalmazók köre:

Az Alapkezelő az Alap minden Befektetési Jegy sorozatát forgalmazza. Az Alap Befektetési jegy sorozatait a Kezelési szabályzat 1.7. pontjában felsorolt további forgalmazók az Alapkezelővel kötött forgalmazási szerződésük keretein belül, saját Üzletszabályzatuk szerint forgalmazhatják.

A forgalmazók saját Üzletszabályzatukban határozzák meg az Alap forgalmazásának kondícióit, de ezen kondíciók nem állhatnak ellentétben jelen kezelési szabályzatban foglaltakkal.

Törvények

• 2014. évi XVI. törvény a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról (Kbftv.)

• 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.)

• 2008. évi XLVII. törvény a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról (Fttv.)

• 2007. évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatásokról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól (Bszt.)

• 2017. évi LIII. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról (Pmt.)

• 2005. évi XXV. törvény a távértékesítés keretében kötött pénzügyi szolgáltatási szerződésekről

• 2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról (Tpt.)

• 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről

• 2019. évi LXVII. törvény a hosszú távú részvényesi szerepvállalás ösztönzéséről és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról

• 2017. évi LII. törvény az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról

• 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról

• 2006. évi LIX. törvény az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról

• 2000. évi C. törvény a számvitelről Kormányrendeletek

• 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet a befektetési alapok befektetési és hitelfelvételi szabályairól

• 82/2010. (III. 25.) Korm. rendelet a betéti kamat és az értékpapírok hozama számításáról és közzétételéről

• 153/2009. (VII. 23.) Korm. rendelet a pénzügyi szektorban érvényesülő fogyasztóvédelem hatékonyságának növeléséhez szükséges egyes kérdésekről

• 22/2008. (II. 7.) Korm. rendelet a befektetési szolgáltatási tevékenységet, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást, valamint árutőzsdei szolgáltatást folytató gazdálkodó szervezet üzletszabályzatának kötelező tartalmi elemeiről

• 284/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet a dematerializált értékpapír előállításának és továbbításának módjáról és biztonsági szabályairól, valamint az értékpapírszámla, központi értékpapírszámla és az ügyfélszámla megnyitásának és vezetésének szabályairól

•

• 215/2000 (XII 11.) Korm. rendelet a befektetési alapok éves beszámoló készítési és könyvvezetési sajátosságairól

Pénzügyminiszteri/nemzetgazdasági miniszteri rendeletek

• 16/2017. (VI. 30.) NGM rendelet a befektetési vállalkozás által alkalmazandó termékjóváhagyási folyamatról

• 6/2002. (II. 20.) PM rendelet a befektetési szolgáltató, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet és a tőzsde tájékoztatási kötelezettségéről

MNB rendeletek

• 66/2021. (XII. 20.) MNB rendelet az egyes pénzügyi szervezetek panaszkezelésének formájára és módjára vonatkozó részletes szabályokról

• 26/2020. (VIII. 25.) MNB rendelet a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény végrehajtásának az MNB által felügyelt szolgáltatókra vonatkozó, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti szűrőrendszer kidolgozásának és működtetése minimumkövetelményeinek részletes szabályairól

Európai Uniós szabályozás

• Az Európai Parlament és a Tanács 2011/61/EU irányelve (2011. június 8.) az alternatív befektetésialap-kezelőkről (ABAK-irányelv)

• A Bizottság 231/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2012. december 19.) a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a mentességek, az általános működési feltételek, a letétkezelők, a tőkeáttétel, az átláthatóság és a felügyelet tekintetében történő kiegészítéséről (ABAK-rendelet)

• Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (XxXXX XX. irányelv)

• Az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2015. november 25-i 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelet

• A Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. április 25.) a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő kiegészítéséről

• Bizottság 583/2010/EU Rendelete (2010. július 1.) a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a kiemelt befektetői információk tekintetében, valamint a papírtól eltérő tartós adathordozón vagy weboldalon rendelkezésre bocsátott kiemelt befektetői információk vagy tájékoztató esetében teljesítendő különleges feltételek tekintetében történő végrehajtásáról

• Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2088 rendelete (2019. november 27.) a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről (SFDR rendelet)

• A Bizottság (EU) 2022/1288 felhatalmazáson alapuló rendelete (2022. április 6.) az (EU) 2019/2088 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvvel kapcsolatos információk tartalmát és megjelenítését részletesen meghatározó, valamint a fenntarthatósági mutatókkal és a fenntarthatóság szempontjából káros hatásokkal kapcsolatos információk tartalmát, módszertanát és megjelenítését, továbbá a környezeti és társadalmi jellemzők és a fenntartható befektetési célkitűzések előmozdításával kapcsolatos, a szerződéskötés előtti dokumentumokban, a weboldalakon és az időszakos jelentésekben szereplő információk tartalmát és megjelenítését meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről („SFDR RTS”)

• Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (Taxonómia rendelet)

• Az Európai Parlament és a Tanács 648/2012/EU Rendelete (2012. július 4.) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról

• A Bizottság (EU) 2016/2251 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. október 4.) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a nem központi szerződő félen keresztül elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyletek kockázatcsökkentési technikáit meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről

• A lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról szóló európai parlamenti és tanácsi 2014. november 26-i (EU) 1286/2014 rendelete (PRIIPs)

• A Bizottság (EU) 2017/653 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. március 8.) a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról szóló 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumok megjelenítése, tartalma, felülvizsgálata és módosítása, valamint az ilyen dokumentumok rendelkezésre bocsátására vonatkozó kötelezettség teljesítése tekintetében meghatározott szabályozástechnikai standardok megállapítása révén történő kiegészítéséről (PRIIPs RTS)

• Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (GDPR).

A fenti felsorolás nem taxatív jellegű, így a fentieken túlmenően vannak olyan hatályos jogszabályi rendelkezések, amelyek szabályozzák az alapkezelési tevékenység és a forgalmazási tevékenység belső folyamatait, illetőleg a Felügyelettel szemben fennálló adat-bejelentési, adatszolgáltatási és a felügyeleti hatósági jogkör gyakorlásából eredő egyéb kötelezettségeket.

A befektetési jegyek nyíltvégű alap által kibocsátott befektetési jegyek, azaz azokat a Befektetők a folyamatos forgalmazás során az Alap futamideje alatt megvásárolhatják (vétel), illetve értékesíthetik (visszaváltás). Ennek feltétele, hogy a Befektető az Alap valamely Forgalmazójánál értékpapírszámlával rendelkezzen. Mivel az Alap hozamot nem fizet, így a Befektető a vételi és a visszaváltási ár közötti különbözeten realizálhat nyereségét. A vételi és a visszaváltási megbízás teljesítésére az aktuális (és a jelen Xxxxxxxx Szabályzat szerint megállapított) nettó eszközérték alapján kerül sor.

Az értékpapírszámla megnyitására és vezetésére, valamint a vételi, visszaváltási megbízások teljesítésére a Forgalmazók üzletszabályzatának rendelkezései, valamint az abban meghatározott ország jogszabályai az irányadóak.

Xxxxx Xxxxxxxx Szabályzat kiadásakor az Alapkezelő vonatkozó Üzletszabályzata alapján ezen ügyletekre a magyar jog az irányadó, amely azonos az jelen Alapra alkalmazandó joggal.

II. A befektetési jegyre vonatkozó információk (sorozatonként)

5. A befektetési jegy ISIN azonosítója

Sorozat	ISIN
VIG Globális Feltörekvő Piaci Kötvény Alap (EUR) – A sorozat	HU0000706114
VIG Globális Feltörekvő Piaci Kötvény Alap (EUR) – EI sorozat	HU0000729546
VIG Globális Feltörekvő Piaci Kötvény Alap (HUF) – I sorozat	HU0000718408
VIG Globális Feltörekvő Piaci Kötvény Alap (USD) – UI sorozat	HU0000718416
VIG Globális Feltörekvő Piaci Kötvény Alap (B sorozat, HUF)	HU0000724240
VIG Globális Feltörekvő Piaci Kötvény Alap (U sorozat, USD)	HU0000724232
VIG Globális Feltörekvő Piaci Kötvény Alap (R sorozat, HUF)	HU0000724257

VIG Globális Feltörekvő Piaci Kötvény Alap (P sorozat,

PLN)

HU0000724265

VIG Globális Feltörekvő Piaci Kötvény Alap (PI sorozat,

PLN)

HU0000724273

6. A befektetési jegy névértéke

Sorozat	Névérték
VIG Globális Feltörekvő Piaci Kötvény Alap (EUR) A sorozat	1 EUR
VIG Globális Feltörekvő Piaci Kötvény Alap (EUR) EI sorozat	1 EUR
VIG Globális Feltörekvő Piaci Kötvény Alap (HUF) I sorozat	1 HUF
VIG Globális Feltörekvő Piaci Kötvény Alap (USD) UI sorozat	1 USD
VIG Globális Feltörekvő Piaci Kötvény Alap (B sorozat, HUF)	1 HUF
VIG Globális Feltörekvő Piaci Kötvény Alap (U sorozat, USD)	1 USD
VIG Globális Feltörekvő Piaci Kötvény Alap (R sorozat, HUF)	1 HUF
VIG Globális Feltörekvő Piaci Kötvény Alap (P sorozat, PLN)	1 PLN
VIG Globális Feltörekvő Piaci Kötvény Alap (PI sorozat, PLN)	1 PLN

7. A befektetési jegy devizaneme

Sorozat

Devizanem

VIG Globális Feltörekvő Piaci Kötvény Alap (EUR) – A sorozat

EUR, azaz euró

VIG Globális Feltörekvő Piaci Kötvény Alap (EUR) – EI

sorozat

EUR, azaz euró

VIG Globális Feltörekvő Piaci Kötvény Alap (HUF) – I sorozat	HUF, azaz magyar forint
VIG Globális Feltörekvő Piaci Kötvény Alap (USD) – UI sorozat	USD, azaz amerikai dollár
VIG Globális Feltörekvő Piaci Kötvény Alap (B sorozat, HUF)	HUF, azaz magyar forint
VIG Globális Feltörekvő Piaci Kötvény Alap (U sorozat, USD)	USD, azaz amerikai dollár
VIG Globális Feltörekvő Piaci Kötvény Alap (R sorozat, HUF)	HUF, azaz magyar forint
VIG Globális Feltörekvő Piaci Kötvény Alap (P sorozat, PLN)	PLN, azaz lengyel zlotyi
VIG Globális Feltörekvő Piaci Kötvény Alap (PI sorozat, PLN)	PLN, azaz lengyel zlotyi

8. A befektetési jegy előállításának módja, a kibocsátásra, értékesítésre vonatkozó információk

A befektetési jegyek előállítása dematerializált formában történik, nem kerülnek fizikai legyártásra (kinyomtatásra). A befektetési jegyek kibocsátását (keletkeztetés) a KELER Központi Értéktár Zrt. végzi az Alapkezelő megbízása alapján. Az Alap befektetési jegyeit a Forgalmazó saját Üzletszabályzata szerint értékesítheti. A befektetési alap által kibocsátott befektetési jegyeket a Befektetők a folyamatos forgalmazás során megvásárolhatják.

9. A befektetési jegyre vonatkozó tulajdonjog igazolásának és nyilvántartásának módja

A befektetési jegyek tulajdonjogának igazolására és nyilvántartásának módjára a Ptk. Hatodik könyve

XXXI. Címe és a Tpt. 138.§ - 146.§ rendelkezései az irányadóak.

A Tpt. rendelkezési szerint a dematerializált értékpapír megszerzésére és átruházására kizárólag értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor. A Ptk. alapján a dematerializált értékpapír átruházásához az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím is szükséges. A Befektetési jegyek tulajdonjogát a Befektető értékpapír-számlavezetője által kiállított számlakivonat igazolja.

Az értékpapír tulajdonosának - az ellenkező bizonyításáig - azt kell tekinteni, akinek számláján az értékpapírt nyilvántartják.

kivételezett bánásmódban részesülő befektetőtípusok azonosítása, valamint adott esetben ezek az ABA-hoz vagy az ABAK-hoz fűződő jogi és gazdasági kötődésének leírása; az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

A befektetési jegyek tulajdonosai jogosultak:

• a befektetési jegyeik napi nettó eszközértéken való visszaváltására a forgalmazási helyen az Alap Kezelési Szabályzatában meghatározott feltételek szerint;

• a Kezelési Szabályzat, a Tájékoztató, valamint a Forgalmazó Üzletszabályzatának mindenkor hatályos példányához hozzájutni a Forgalmazó irodáiban;

• az Alapokkal kapcsolatos éves és féléves jelentéseihez hozzájutni a Forgalmazó irodáiban;

• tájékoztatást kérni az Alapok nyereségének összetételéről;

A befektetési jegyek tulajdonosai rendelkeznek mindazon további jogokkal, amelyek a jelen Kezelési Szabályzatban és a Tájékoztatóban, valamint jogszabályban foglaltak.

Az Alapkezelő a Befektetők között különbséget nem tesz, minden Befektető azonos jogokkal rendelkezik. Az Alapkezelő a befektetőkkel való tisztességes bánásmódot továbbá azzal biztosítja, hogy valamennyi Befektető vételi és visszaváltási megbízását azonos feltételek szerint, a jelen Kezelési Szabályzatban meghatározott módon kezeli. Ennek megfelelően az Alap egyetlen befektetője sem részesül kivételezett bánásmódban a többi befektetővel szemben.

III. A befektetési alap befektetési politikája és céljai

11. A befektetési alap befektetési céljainak, specializációjának leírása, feltüntetve a pénzügyi célokat is (pl.: tőkenövekedés vagy jövedelem, földrajzi vagy iparági specifikáció)

Az Alap célja, hogy a feltörekvő piaci országok és állami tulajdonú vállalatok kötvényeibe történő befektetéssel tőkenövekedést érjen el. Az Alap nem alkalmaz hitelbesorolási korlátokat, bármilyen hosszú távú adósbesorolású ország és vállalat értékpapírjait vásárolhatja. Az Alap ésszerű kockázatvállalás mellett a lehető legmagasabb tőkenövekedést célozza meg. Az Alap nem fektet kínai kibocsátású állam- és vállalati kötvényekbe.

12. Befektetési stratégia, a befektetési alap céljai megvalósításának eszközei

Az Alap elsősorban devizában kibocsátott feltörekvő piaci kötvényeket vásárol. A kötvényállomány részét képezhetik továbbá jelzálog-hitelintézeti, egyéb hitelintézeti, szupranacionális, önkormányzati vagy egyéb gazdálkodó szervezet által kibocsátott, rövid- és hosszú lejáratú, fix- vagy változó kamatozású és átváltható kötvények.

Az Alap befektetései során az Alapkezelő regionális szaktudását aknázza ki és a négy lábon nyugvó (fundamentumok, értékeltségi szintek, piaci hangulat, technikai tényezők) rendszeres piacelemzésre és helyzetértékelésre támaszkodva dönt a vállalandó kamat- és hitelkockázat mértékéről és a regionális

allokációról. Az Alap befektetéseinek magját feltörekvő piaci országok devizás állampapírjai és többségi állami tulajdonú vállalatok kötvényei alkotják.

Az Alap portfóliójának összeállítása során az Alapkezelő közepes kockázati szint elérésére törekszik. Az Alapban adósbesorolásra vonatkozó korlátot nem állítunk fel. Az Alap derivatív ügyleteket fedezési céllal, illetve a portfólió hatékony kialakításának céljából köthet.

Az Alap tarthat még tőkeáttétel nélküli kötvény típusú kollektív befektetési formákat. Az Alap jelentős devizakitettséget is felvehet, amelyet alapesetben 100%-ban a céldevizára (USD) fedez az Alapkezelő, de a piaci körülményektől függően akár nyitott devizapozícióval is rendelkezhet az Alap.

Az Alapnak nincs referenciaindexe.

Az Alap legalább 80 százalékos mértékben Magyarországon kívül kibocsátott, valamint forgalmazott eszközbe fektet be.

Az Alap hazai és külföldi állampapírokat, egyéb kötvényeket és jelzálogleveleket tart portfóliójában. Az Alap köthet betét és repó ügyleteket, vásárolhat kollektív befektetési értékpapírokat, valamint a származtatott ügyletek alkalmazása is megengedett.

14. Az egyes portfólióelemek maximális, illetve minimális vagy tervezett aránya

Az Alap által tartható eszközök, azok tervezett arányai az Alap nettó eszközértékének százalékában:

ESZKÖZKATEGÓRIA	Tervezett arány
Feltörekvő piaci kötvények	75-100%
Fejlett piaci állampapír	0-25%
Szupranacionális kibocsátó által kibocsátott kötvények	0-25%
Bankbetét, számlapénz és REPO ügyletek (forint és deviza)	0-40%
Származékos ügyletek az Alap devizakockázatának fedezésére.*	0-100%
Származékos ügyletek a portfólió hatékony kezelésének céljából	0-100%
Hazai és külföldi kollektív befektetési értékpapírok és ETF-ek.	0-20%
Céldevizától eltérő devizában denominált eszközök	0-100%
Magyarországon kívül kibocsátott, valamint forgalmazott eszközök aránya	80-100%

*A devizakockázat fedezésére kötött származékos ügyletek a céldevizára (USD) történnek.

esetében az éves és féléves jelentés tartalmazza a 6. melléklet XI. pontjának megfelelő információkat

Az Alapkezelő által kezelt alapok és portfóliók egymás közötti ügyletei

Az Alapkezelő által kezelt portfóliók (köztük kapcsolt vállalkozások) és alapok egymás között is bonyolíthatnak tranzakciókat, melyek esetén az Alapkezelő a belső szabályzataiban foglalt speciális rendelkezések szerint jár el, hogy kizárja a potenciális érdekellentét felmerülését. Ilyen ügyleteket az Alapkezelő kizárólag abban az esetben kezdeményez, ha a tranzakció az ügyletben résztvevő felek érdekeit nem sérti, továbbá mindkét fél szempontjából megfelel a legjobb végrehajtás elvének. Az Alapkezelő a kezelt portfoliók és alapok közötti tranzakciókat minden esetben piacszerű (fair) áron végzi és az árat ügyletenként dokumentálja.

Az Alapra vonatkozó általános befektetési korlátozások

A 78/2014. kormányrendelet 26. §-ának utalása alapján alkalmazandó 14. § szerint:

(1) Az Alapkezelő az Alap saját tőkéjét nem fektetheti be az Alap által kibocsátott Befektetési Jegybe.

(2) Az Alapkezelő az Alap részére nem vásárolhat

a) az Alapkezelő által kibocsátott értékpapírt;

b) az Alapkezelő kapcsolt vállalkozásai által kibocsátott értékpapírt, a nyilvános árjegyzéssel rendelkező értékpapírok kivételével, ideértve a nyilvános nyílt végű kollektív befektetési forma által kibocsátott értékpapírokat és a tőzsdére bevezetendő értékpapírokat is.

(3) Az Alap nem vásárolhat az Alapkezelő tulajdonában lévő pénzügyi eszközöket, és nem értékesíthet pénzügyi eszközt az Alapkezelő részére.

(4) Az Alapnak az Alapkezelő kapcsolt vállalkozásaival kötött, valamint az Alapkezelő által kezelt egyéb kollektív befektetési formák, valamint portfóliók egymás közötti ügyletei esetén az ügylet kötésekor érvényben lévő piaci árat dokumentálni kell.

Befektetési korlátok a befektetési alap eszközeihez viszonyítva

A 78/2014. kormányrendelet 18.-20. §-ai alapján:

(1) A befektetési alap eszközeinek 10 százalékát fektetheti be ugyanazon kibocsátó által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott korláttal szemben 15 százalékos korlát alkalmazható olyan átruházható értékpapírok tekintetében, amelyeket szabályozott piacon vagy multilaterális kereskedési rendszeren forgalmaznak, feltéve, hogy az utolsó naptári negyedévben mért napi átlagos forgalma meghaladja a százmillió forintot.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott korláttal szemben 25 százalékos korlát alkalmazható Magyarországon székhellyel rendelkező jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevelek esetében, továbbá olyan kötvények esetében, amelyek kibocsátója egy tagállamban székhellyel rendelkező és jogszabálynál fogva a kötvénytulajdonosok érdekeinek védelmére létrehozott különleges állami felügyelet hatálya alatt álló hitelintézet, feltéve, hogy ez utóbbinak a kötvények kibocsátásából befolyt összegeket jogszabálynál fogva olyan eszközökbe kell befektetni, amelyek a kötvények futamideje alatt mindvégig alkalmasak a kötvényekhez rendelt követelések kielégítésére,

és amelyeket a kibocsátó felszámolása esetén első helyen a tőke visszatérítésére és a felhalmozott kamat kifizetésére kell felhasználni. Amennyiben a befektetési alap eszközeinek több mint 10 százalékát fekteti az e bekezdés hatálya alá tartozó, egy kibocsátó által kibocsátott értékpapírokba, ezeknek a befektetéseknek az összértéke nem haladhatja meg a befektetési alap eszközeinek 80 százalékát.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott korláttal szemben 35 százalékos korlát alkalmazható abban az esetben, ha az átruházható értékpapírok vagy pénzpiaci eszközök kibocsátója vagy garanciavállalója egy EGT-állam, annak helyi hatósága, harmadik ország, vagy olyan nemzetközi közjogi szerv, amelynek egy vagy több EGT-állam is tagja.

(5) A befektetési alap eszközeinek 40 százalékát nem haladhatja meg azon kibocsátók átruházható értékpapírjainak és pénzpiaci eszközeinek összértéke, amelyekben a befektetési alap által történő befektetések értéke egyenként meghaladja a befektetési alap eszközeinek 10 százalékát. Ez nem vonatkozik a prudenciális felügyelet hatálya alatt álló hitelintézetekben elhelyezett betétekre, illetve a prudenciális felügyelet hatálya alatt álló hitelintézetekkel lebonyolított OTC származtatott ügyletekre. A (3)–(4) bekezdésben szabályozott értékpapírokat és pénzpiaci eszközöket a 40 százalékos korlát alkalmazása szempontjából nem kell figyelembe venni.

(6) Az (1)-(5) pontokban szereplő korláttól eltérően a befektetési alap eszközeinek akár 100 százalékát fektetheti EGT-állam vagy az OECD tagállama által kibocsátott vagy garantált állampapírokba és nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott vagy garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba, ha eszközeinek legfeljebb 35 százalékát fekteti egy adott sorozatba tartozó értékpapírba.

(7) Amennyiben a befektetési alap befektetési politikája alapján egy adott intézménnyel szembeni, az adott intézmény által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe történő befektetésekből, az adott intézménynél elhelyezett betétekből, és az adott intézménnyel kötött OTC származtatott ügyletekből eredő összevont kockázati kitettség meghaladhatja a befektetési alap eszközeinek 20 százalékát, erre a kezelési szabályzatban kifejezetten fel kell hívni a befektetők figyelmét meghatározva az ebből fakadó speciális kockázatokat is.

Befektetési korlátok a megengedett eszközök oldaláról

A 78/2014. kormányrendelet 25. §-a alapján:

(1) A nyilvános befektetési alap egyetlen kibocsátóban sem szerezhet minősített befolyást, illetve nyilvánosan működő részvénytársaságban nem szerezhet nyilvános vételi ajánlattételi kötelezettséget megalapozó befolyást.

(2) A fentieken túlmenően a nyilvános befektetési alap:

a) egy kibocsátó szavazásra nem jogosító részvényeinek legfeljebb 10 százalékát,

b) egy kibocsátó hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjainak legfeljebb 20 százalékát szerezheti meg.

(3) A (2) bekezdés b) pontjaiban meghatározott korlát figyelmen kívül hagyható a megszerzés időpontjában, amennyiben a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok bruttó értékét vagy a forgalomba hozandó értékpapírok nettó értékét ebben az időpontban nem lehet meghatározni.

(4) Nem kell figyelembe venni az (1) és (2) bekezdésben szereplő korlátokat:

a) az EGT-állam vagy annak önkormányzata által forgalomba hozott vagy garantált átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök esetében,

b) a harmadik ország által forgalomba hozott vagy garantált átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök esetében,

c) nemzetközi pénzügyi intézmény, valamint az olyan nemzetközi közjogi szervezetek által kibocsátott átruházható értékpapírok esetében, amelyeknek egy vagy több tagállam a tagja.

Az Alap tőkeáttételt csak a törvényben megengedett korlátokon belül vehet fel: A befektetési alap teljes nettósított kockázati kitettsége nem haladhatja meg a befektetési alap nettó eszközértékének a kétszeresét, azaz az Alap felvehető tőkeáttétel maximális értéke 2.

Az Alap befektetési politikája további korlátozásokat nem tartalmaz.

Az Alap által alkalmazott tőkeáttétel teljes összegét, valamint a tőkeáttétel mértékében bekövetkező változásokat az Alap éves és féléves jelentése tartalmazza.

16. A portfólió devizális kitettsége

Céldevizától eltérő devizában denominált eszközök aránya: 0-100%

17. Ha a tőke-, illetve hozamígéret a befektetési alap befektetési politikájával van alátámasztva, akkor a mögöttes tervezett tranzakciók leírása

Nem alkalmazandó.

18. Hitelfelvételi szabályok

Az Alap eszközeinek 10 százaléka erejéig vehet fel hitelt 3 hónapnál rövidebb futamidőre. Az Alap jogosult a hitelfelvételhez óvadékot nyújtani. Az Alap kötvényt, más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. A 78/2014. kormányrendelet alkalmazása során nem minősül hitelfelvételnek az Alapot terhelő fizetési kötelezettségre vonatkozó, a forgalmazó által biztosított, legfeljebb 15 napos halasztott pénzügyi teljesítés lehetősége.

Az Alap nem nyújthat pénzkölcsönt, nem vállalhat kezességet. Ez a tilalom nem vonatkozik a maradéktalanul még ki nem fizetett pénzügyi eszközök vásárlására.

Az Alap nem köthet fedezetlen eladási ügyleteket.

Az Alap jogosult az eszközei terhére származtatott ügyleteihez óvadékot nyújtani.

20. A leképezett index bemutatása és az egyes értékpapírok indexbeli súlyától való eltérésének maximális nagysága

Nem alkalmazandó.

21. Azon befektetési alap befektetési politikája, amelybe a befektetési alapba fektető befektetési alap eszközeinek legalább 20 százalékát meghaladó mértékben kíván befektetni

Nem alkalmazandó.

22. A cél-ÁÉKBV, illetve annak részalapjának megnevezése

Nem alkalmazandó.

23. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk, így pl. a mögöttes alapok letelepedésére vonatkozó információk, amennyiben az ABA alapok alapja

A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe való integrálása:

(az SFDR rendelet 6. cikk (1) a) pontja szerinti tájékoztatás)

Az Alapkezelő a befektetési alapok vagyonkezelése során saját belső módszertana alapján értékeli a potenciális befektetési instrumentumokat, mely kiterjed a releváns kockázatokra és azok kezelésének figyelembe vételére is. Az Alapkezelő fenntartható befektetési elveit a vállalat Fenntarthatósági Politikája tartalmazza, mely előírja a hosszútávon fenntartható fejlesztési elvek mentén a releváns kockázatok feltárását és a befektetési döntések során való figyelembevételét. A vagyonkezelési döntések során a felelős portfóliómenedzserek áttekintik a potenciális befektetési instrumentumok esetében rendelkezésre álló fenntarthatósági kockázati értékelések eredményét. A kockázatkezelés részeként a fenntarthatósági kockázatok a többi befektetési kockázat együttesen mérlegelésre kerülnek a várható hozamok mértékével és azok fenntarthatóságával összevetve.

Ezen Alap, mint pénzügyi termék esetében az Alapkezelő a fenntarthatósági kockázatokat - az Alap befektetési politikája alapján meghatározott jellemző eszközösszetétel alapján – jelenleg nem tekinti relevánsnak. Az Alap portfoliójában a szuverén kibocsátók által kibocsátott kamatozó eszközök dominálnak. Az ilyen instrumentumok esetében jelenleg tipikusan nem elérhetők olyan információk, amelyek lehetővé tennék azok fenntarthatósági kockázatainak érdemi megítélését. Ennek következtében az egyéb befektetési kockázatok sokkal meghatározóbbak a termék hozamának alakulására és volatilitására.

24. Származtatott ügyletekkel kapcsolatos információk

Jelen Kezelési szabályzatban származékos ügylet alatt értendők az értékpapírokra, értékpapírokon alapuló tőzsdei szabványosított származékos termékekre kötött határidős, deviza határidős ügyletek, opciós és kamatcsere-ügyletek, kivéve az állampapírra kötött REPO és fordított REPO ügyletek. Az Alapkezelő az Alap nevében származtatott a törvényi előírások betartásával köthet. A származtatott ügylet értéke nyilvános árinformáció alapján a nettó eszközérték-számítás gyakoriságának megfelelően megállapítható, továbbá a származtatott ügylet - figyelembe véve a befektetési jegyek visszaváltási feltételeit - kellő időben a megfelelő piaci áron lezárható, elszámolható.

A Kbftv. befektetési jegy sorozatokra vonatkozó rendelkezései értelmében az Alapkezelő az Alap egyes eszközeit a befektetési jegy sorozatok közt megoszthatja azon devizakockázat fedezésére szolgáló ügyletek esetében, amelyek célja az Alap adott sorozatainak az Alap céldevizájával szembeni devizakockázatának csökkentése.

24.1. Származtatott ügyletek alkalmazása esetén arra vonatkozó információ, hogy a származtatott ügyletek alkalmazására fedezeti célból vagy a befektetési célok megvalósítása érdekében van lehetőség

Az Alap származékos ügyleteket használ fedezeti célból, valamint a portfólió hatékony kezelésének céljából, a befektetési célok elérésének érdekében.

Az Alap az A, EI, I, B, R, P és PI sorozatainak a céldevizával szembeni devizakockázatának csökkentése céljából fedezeti ügyleteket is köthet.

24.2. A származtatott termékek, illetve a származtatott ügyletek lehetséges köre

Az Alap az alábbi eszközökre szóló származtatott ügyleteket köthet:

a) értékpapírok

b) értékpapírokon alapuló tőzsdei szabványosított származtatott termékek

c) kamatláb

d) deviza

e) árupiaci termékek, feltéve, hogy a származtatott ügylet nem zárulhat fizikai teljesítéssel

24.3. Azon jogszabályhely megjelölése, amelynek alapján a befektetési alap eltérési lehetőséggel élt

Nem alkalmazandó.

24.4. A származtatott ügylettel kapcsolatos befektetési korlátok

Az Alapkezelő az Alap nem céldevizás sorozatainak az Alap céldevizájával szembeni devizakockázatát a csak erre a sorozatra allokált deviza határidős ügyletekkel minimalizálja (EUR, HUF és PLN devizanemű sorozatokra rendre EURUSD, HUFUSD és PLNUSD fedezeti ügyletek értendők). Az adott sorozatra megkötött határidős ügylet adott napi eredménye az előző napi eredménnyel korrigálva részt képez a fedezendő sorozat adott napi nettó eszközértékében. Az Alapkezelő vállalja, hogy a fedezettség mértékét az adott sorozat eszközértékének arányában a hatékony fedezésnek minősülő 90% és 110% korlátok között tartja.

A 78/2014. kormányrendelet 22. §-a alapján:

(1) A befektetési alap az alábbi feltételekkel köthet származtatott ügyletet:

a) a származtatott ügylet a portfólió hatékony kezelésének célját szolgálja,

b) az ügylet kötése nem jár a (2) és (3) bekezdésben megállapított befektetési korlátok megsértésével.

c) a származtatott ügylet értéke nyilvános árinformáció alapján a nettó eszközérték-számítás gyakoriságának megfelelően megállapítható, továbbá a származtatott ügylet – figyelembe véve a befektetési jegyek visszaváltási feltételeit – kellő időben a megfelelő piaci áron lezárható, elszámolható.

d) a származtatott ügyletekre vonatkozó befektetési szabályokat, beleértve a származtatott ügylet alapjául szolgáló megengedett eszközök körét, a befektetési korlátokat, a származtatott ügyletek értékelésének a szabályait, a kezelési szabályzat tartalmazza.

(2) A befektetési alap – származtatott ügyletek figyelembevételével számított – teljes nettósított kockázati kitettsége nem haladhatja meg a befektetési alap nettó eszközértékének a kétszeresét. A teljes nettósított kockázati kitettségen a befektetési alap egyes eszközeiben meglévő nettósított kockázati kitettségek abszolút értékeinek összegét kell érteni. A befektetési alapnak az egyes eszközökben meglévő nettósított kockázati kitettségét az adott eszköz aktuális értékének, továbbá az ugyanezen az eszközön alapuló származtatott ügyletekben meglévő kitettségek értékének egybeszámításával kell megállapítani, úgy hogy az ellentétes irányú ügyletekben lévő kitettségeket egymással szemben nettósítani kell. Az alap teljes nettósított kockázati kitettségére vonatkozó limitnek való megfelelés szempontjából az alap eszközeiben meglévő devizakockázatok fedezése céljából kötött származtatott ügyleteket figyelmen kívül lehet hagyni.

(3) A befektetési alapnak az egyes eszközeiben meglévő nettósított kockázati kitettsége nem haladhatja meg az e rendeletben vagy az alap kezelési szabályzatában az adott eszközre megállapított befektetési korlátokat. E szabály alkalmazása során nem kell figyelembe venni az indexhez kötött származtatott ügyleteket, ugyanakkor figyelembe kell venni azt, ha egy átruházható értékpapír vagy pénzpiaci eszköz az adott eszközön alapuló származtatott ügyletet is tartalmaz.

24.5. Az egyes eszközökben meglévő pozíciók nettósítási szabályai

Az Alap egyes eszközökben meglévő pozícióinak nettósítási szabályai a következők:

Az Alapkezelő az Alap devizában, illetve befektetési eszközben meglévő nem származtatott hosszú (rövid) pozícióját az ugyanezen devizán, illetve befektetési eszközön alapuló rövid (hosszú) származtatott pozíciójával szemben, valamint a származtatott - ugyanazon alapul szolgáló eszközben meglévő - hosszú és rövid pozíciókat egymással szemben nettósíthatja.

Ugyanazon alapul szolgáló értékpapíron meglévő pozíciók az alábbi feltételek egyidejű teljesülése esetén nettósíthatók:

• az értékpapírok kibocsátói, a névleges kamatláb, a lejárat időpontja megegyeznek, és

• az értékpapírok ugyanazon devizában denomináltak.

Az átváltható értékpapír pozíciója nem nettósítható olyan értékpapír ellentétes pozíciójával, amelyre az értékpapír átváltható.

Az Alapban a devizák, az azonos jogokat megtestesítő értékpapírok, valamint az azonos devizára, illetve befektetési eszközre és lejáratra szóló határidős ügyletek, opciók, opciós utalványok hosszú (rövid) pozícióinak a rövid (hosszú) pozíciókkal szembeni többlete az adott befektetési eszköz nettó pozíciója, mely nettó pozíciók abszolút értékeinek összege nem haladhatja meg az Alap saját tőkéjének kétszeresét.

Az Alap teljes nettósított kockázati kitettségére vonatkozó limitnek való megfelelés szempontjából figyelmen kívül hagyhatóak az olyan – devizakockázat fedezésére szolgáló – ügyletek, amelyek célja az Alap az A, EI, I, B, R, P, PI sorozatainak devizakockázatának csökkentése az Alap befektetési politikájának megfelelően.

24.6. Az indexekben, egyéb összetett eszközökben meglévő pozíciók kezelése

Az indexekben, egyéb összetett eszközökben meglévő pozíciók kezelésének szabályai a következők: az index termékek szétbontásra kerülhetnek a kontraktusszorzó és az index összetétele alapján egyedi értékpapírokra, amelyek nettósíthatóak a portfólióban esetlegesen szereplő azonos értékpapírokkal, vagy az azonos értékpapírokra szóló származtatott termékekkel. Az összetett származékos termékek elemekre bontva vehetőek figyelembe a nettósítási szabályok alkalmazásakor.

24.7. Az értékeléshez felhasználni kívánt árinformációk forrása

A tárgynapi nyitott pozíciókból származó nyereséget és veszteséget az adott instrumentumra közzétett tárgynapi, illetve ennek hiányában a legutolsó, hivatalos közzétett elszámoló ár és kötéskori ár különbözetén kell értékelni. Az Alap eszközeit, amikor csak lehetséges a piaci árazás alkalmazásával kell értékelni. Ennek hiányában az Alap eszközeinek értékelése a mindenkor hatályos törvényi előírásoknak megfelelően történik.

24.8. Amennyiben azon származtatott ügylet jellemzői, amelybe a befektetési alap befektet, különböznek a jogszabály által a származtatott ügyletekre vonatkozóan meghatározott általános jellemzőktől, az erre vonatkozó figyelemfelhívás, meghatározva az adott származtatott ügylet jellemzőit és kockázatát

Nem alkalmazandó.

24.9. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

Nem alkalmazandó.

25. Ingatlanalapra, vegyes alapra vonatkozó speciális rendelkezések

Nem alkalmazandó.

25.1. Xxxxx megjelölése, hogy hozamtermelő vagy értéknövekedési céllal kiválasztandó ingatlanokba fektet az ingatlanalap, vegyes alap

Nem alkalmazandó.

25.2. Xxxxx megjelölése, hogy milyen funkciójú (lakás, kereskedelmi, ipari stb.) ingatlanokba fektet az ingatlanalap, vegyes alap

Nem alkalmazandó.

25.3. Xxxxx megjelölése, hogy mely országokban fektet be az ingatlanalap, vegyes alap

Nem alkalmazandó.

25.4. Egy ingatlan, illetve ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékének maximuma összegszerűen

Nem alkalmazandó.

25.5. Egy ingatlan, illetve ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékének maximuma az összes eszközhöz viszonyítottan

Nem alkalmazandó.

25.6. Az építés alatt álló ingatlanok maximum aránya

Nem alkalmazandó.

25.7. Az ingatlanalapra, vegyes alapra háruló kockázatok

Nem alkalmazandó.

25.8. Az ingatlanalapra, vegyes alapra háruló kockázatok kezelésének módja, a kockázatkezelés stratégiája és megvalósításának főbb elvei

Nem alkalmazandó.

25.9. Az alap nyilvántartásba vételét megelőző forgalomba hozatal kapcsán történt apportálás esetén az apportálandó ingatlanok részletes bemutatása

Nem alkalmazandó.

IV. A kockázatok

26. A kockázati tényezők bemutatása, valamint annak bemutatása, hogy az ABAK hogyan felel meg a 16.§ (5) bekezdésben előírt feltételeknek

Az Alap befektetési jegyeibe történő befektetésből adódó kockázatokat, illetve az abból adódó esetleges károkat kizárólag a Befektetők viselik.

Az Alap befektetési jegyeibe történő befektetés az pénz- és tőkepiacok jellegéből adódóan kockázatos. Mivel a befektetések kockázatából adódó veszteségek viselői teljes mértékben a Befektetők, a befektetési kockázatok felmérése, mérlegelése és felvállalása a Befektető feladata. Az alábbiakban – nem kizárólagos jelleggel – az Alap befektetési jegyeibe történő befektetésekből eredő kockázati tényezőkre kívánjuk felhívni a figyelmet.

Az Alapkezelő szakmai felelőssége

Az Alapkezelő az Alap részére végzett alapkezelési tevékenységéből származó, esetleges szakmai felelősséggel kapcsolatos kockázatok fedezésére az ABAK-irányelvnek megfelelően szavatoló és pótlólagos tőkét képez, így képes fedezni a szakmai gondatlanságból adódó potenciális felelősséggel kapcsolatos kockázatokat.

Az Alap Befektetési jegyei folyamatos forgalmazásának felfüggesztése

Az Alap folyamatos forgalmazásának felfüggesztése esetén az alap befektetőinek nem áll módjában, a felfüggesztés ideje alatt a meglévő befektetési jegyeiket visszaváltani, illetve új befektetési jegyeket vásárolni az alapból A befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának, illetve a folyamatos forgalmazás felfüggesztésének szabályait a Kezelési Szabályzat 43. pontja tartalmazza.

Politikai, gazdasági környezet

A cél-országok, - amelyekbe az Alap befektetései irányulnak - mindenkori politikai stabilitása, helyzete időről-időre megváltozhat. Az egyes országok kormányai hozhatnak olyan döntéseket, melyek negatívan befolyásolhatják az Alap működése során ezen országokban megszerzett befektetéseinek értékét, és az ezen befektetések nyilvántartására szolgáló valuták forinttal szembeni árfolyamát. A magyar illetve a külföldi kormányok, valamint az egyes cél-országok nemzeti bankjainak politikája és intézkedései jelentős hatással lehetnek az Alap eszközei hozamára és az üzleti életre általában, így azon társaságok teljesítményére is, amelyek által kibocsátott értékpapírok időről- időre az Alap portfóliójában szerepelhetnek. A cél-országok gazdasági növekedése, külgazdasági pozíciója, árfolyampolitikája, költségvetési hiányának mértéke és kamatszintje az Alap nettó eszközértékét befolyásolja, és így kedvezőtlenül is érintheti.

Infláció, kamatlábak

Mivel az Alap értékpapír portfóliójában hitelviszonyt megtestesítő és egyéb kamatjellegű jövedelmet nyújtó értékpapírok is kaphatnak helyet, így az általuk nyújtott hozam jelentősen befolyásolja az Alap által elért eredményt. Ezen instrumentumok hozama azonban mindig a piaci kamatlábaktól függ, amelyek viszont részben az inflációs várakozásokkal összhangban alakulnak. Az Alap nettó eszközértékére a kamatlábak változása kedvezőtlen hatással is lehet.

Értékpapír kibocsátók

Az Alap portfóliójában lévő értékpapírok kibocsátói – kedvezőtlen esetekben - rossz gazdasági eredményeket produkálhatnak, csőd, vagy felszámolási eljárás alá kerülhetnek, amely az Alap portfólióját és a Befektetőket a hozamok elmaradása, árfolyamveszteség, vagy alacsony piaci érték formájában hátrányosan érintheti.

Adózási kockázat

A befektetési jegyekre vonatkozó személyi jövedelemadó szabályok és a befektetési alapok adózására vonatkozó előírások a jövőben változhatnak. Az Alap ki van téve az esetlegesen bekövetkező adópolitikai változásoknak (pl.: adóemelés, új adónem bevezetése)

Likviditási kockázat

Bár a nemzetközi befektetési környezet az általános globalizáció eredményeképpen alapvetően az értékpapír piacok likviditási helyzetének növekedése irányába hat, a magyar értékpapírpiac likviditása még nem éri el a fejlett tőkepiacok szintjét. A portfólió egyes elemeinek értékesítése - főleg a hosszabb lejáratú kötvények esetében - nehézségekbe ütközhet, illetve csak kedvezőtlen árfolyamon lehetséges. A likviditási kockázat az Alap szabad pénzeszközeinek befektetése esetén is korlátozó tényező lehet. Emellett az értékpapírok árát az erősen ingadozó piaci kereslet és kínálat fokozottan képes

befolyásolni, ami az Alap nettó eszközértékén keresztül hat a Befektetési jegyek árfolyamára. A likviditás hiány az Alapra kedvezőtlen hatást gyakorolhat, amelynek mértéke mindig az aktuális tőkepiaci helyzet függvénye.

Árazási kockázat

A befektető a befektetési jegyekre irányuló megbízás leadásakor nem ismeri annak teljesítéskori árfolyamát.

Származékos ügyletek

Az Alapkezelő az Alap nevében származtatott ügyletet kizárólag a Kezelési szabályzatban megfogalmazott befektetési célok elérése érdekében köthet, befektetési eszközre. A származékos ügyletek jellegüknél fogva sokkal magasabb kockázatokat hordoznak magukban, amely kockázatok megfelelő befektetési technikákkal csökkenthetőek, azonban teljes mértékben ki nem zárhatók.

Devizaárfolyam kockázat

Az egyes devizák egymáshoz viszonyított árfolyama a gazdasági-, illetve a mindenkori kereslet- kínálati viszonyok következtében változik. Ennek következtében az érintett Alapok eszközeinek az egyes devizákban kifejezett értéke az alapdevizára konvertálva az adott deviza és az alapdeviza közötti árfolyam ingadozásától függően változhat. Ezáltal a Befektetési jegyeket megvásárló Befektetőknek bizonyos esetekben az Alap portfólióját alkotó egyedi értékpapírok devizanemeinek az Alap alapdevizájával szemben meghatározott árfolyam-ingadozásának kockázatával kell szembenézniük.

Partner kockázat

Fennáll annak a veszélye, hogy a megkötött származékos és egyéb ügyletek esetén, a partner nem teljesíti, vagy nem tudja teljesíteni az ügylet során a kötelezettségeit.

Fenntarthatósági kockázat

A fenntarthatósági kockázat olyan környezeti, társadalmi vagy irányítási esemény vagy körülmény, melynek bekövetkezése, illetve fennállása tényleges vagy potenciális, lényeges negatív hatást gyakorolhat a befektetés értékére. Ilyen fenntarthatósági kockázatok például a klíma kockázat, az átállási kockázat vagy a fosszilis energiahordozók miatti extra kiadások.

A fenntarthatósági kockázat által a kínált pénzügyi termék hozamára gyakorolt valószínű hatások értékelésének eredményei:

(az SFDR rendelet 6. cikk (1) b) pontja szerinti megfelelés alátámasztása)

Az Alapkezelő által kínált pénzügyi termékek, így a befektetési alapok hozamára a fenntarthatósági kockázatok (pl. klíma kockázat, átállási kockázat, fosszilis energiahordozók miatti extra kiadások) hatással lehetnek. Ezen hatások jellemzően hosszabb – akár 10 év, vagy azt meghaladó – befektetési időtáv esetén jelentkeznek, eredményüket tekintve pedig akár jelentős befolyással is lehetnek az adott pénzügyi termék hozamának alakulására, adott esetben rontva azok teljesítményét. (Például környezetvédelmi szempontok előtérbe kerülése folytán adott szektorban tevékenykedő vállalat piaci hátrányt szenvedhet el, amennyiben működését nem állítja át megfelelő időben a „hagyományos” modellről, korszerűbb és környezetvédelmi szempontból fenntarthatónak minősülő egyéb módszerre). Ennek hatása jellemzően hosszú távon jelenhet meg az adott cég piaci megítélésében és ezáltal piaci értékben is, melyre az Alapkezelő az eszközválasztási döntések során figyelemmel van.

Ezen Alap, mint pénzügyi termék esetében az Alapkezelő a fenntarthatósági kockázatokat – az Alap befektetési politikája alapján meghatározott jellemző eszközösszetétel alapján – az Alapkezelő jelenleg nem tekinti relevánsnak (Lásd Kezelési Szabályzat 23. pont), ezért azok a pénzügyi termék hozamára jellemzően kevésbé vannak hatással.

Az Alapkezelő folyamatosan nyomon követi a jelen Alap eszközösszetételének változását, illetve a szuverén kibocsátású eszközökről rendelkezésre álló, a fenntarthatósági kockázatra vonatkozó információk esetleges bővülését. Amennyiben ez alapján indokolt az Alap fenntarthatósági kockázati profilja érdemben változik, akkor az Alapkezelő ezen kockázatoknak az Alap hozamára gyakorolt valószínű hatások újraértékeli és az erre vonatkozó tájékoztatását szükség szerint módosítja. Az Alap esetében az Alapkezelő arról tájékoztatja az befektetőket, hogy a portfólió nem tartozik az SFDR Rendelet (EU 2019/2088) által meghatározott környezeti vagy társadalmi jellemzőket, illetve ezek kombinációját előmozdító pénzügyi termék vagy a fenntartható befektetést célul kitűző pénzügyi termék kategóriába. Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések kiválasztása során az Alapkezelő nem veszi figyelembe a környezeti szempontból „fenntartható” gazdasági tevékenységekre vonatkozó speciális uniós kritériumokat (Taxonómia Rendelet, EU 2020/852), mivel e termék nem kíván megfelelni az emelt szintű fenntarthatósági feltételeknek.

Alap megszűnésének kockázata

A nyilvános nyílt végű befektetési alapot az alapkezelő köteles megszüntetni, amennyiben az alap saját tőkéje három hónapon keresztül átlagosan nem éri el a húszmillió forintot.

26.1. Az ABA likviditási kockázatának kezelése, visszaváltási jogok és a befektetőkkel kötött visszaváltási megállapodások leírása, utalva arra, hogy ABA esetében az éves és féléves jelentés tartalmazza a 6. melléklet X. pontjának megfelelő információkat

Az Alapkezelő az Alap vonatkozásában likviditáskezelési rendszert alkalmaz, hogy nyomon követhesse az Alap likviditási kockázatát, valamint, hogy az Alap befektetéseinek likviditási profilja megfeleljen az Alap kötelezettségeinek.

Az Alapkezelő rendszeresen stresszteszteket végez mind rendes, mind rendkívüli likviditási feltételek mellett, ami lehetővé teszi számára, hogy értékelje és nyomon kövesse az Alap likviditási kockázatát. Az Alap éves és féléves jelentése tartalmazza a Kbftv. 6. melléklet X. pontjának megfelelő információkat, azaz a nem likvid eszközök arányát, a likviditáskezeléssel és a kockázatkezeléssel kapcsolatos tájékoztatást.

A Befektetőkkel vételi és visszaváltási megbízásra szóló megállapodást kizárólag a Forgalmazó köt. az Alap nyíltvégű befektetési alap, így az Alap Befektetési jegyeit a Befektetők a folyamatos forgalmazás során – a jelen Kezelési szabályzatában foglalt szabályok és a Forgalmazóval megkötött megbízási szerződés, valamint a Forgalmazó Üzletszabályzata szerint – megvásárolhatják, továbbá a Befektetési jegyeket visszaválthatják.

A megbízások teljesítésének visszaigazolása tartalmazza a befektetési jegyekre vonatkozó vételi- és visszaváltási megbízás alapvető információit:

• az Alapkezelő azonosító adatai

• a Befektető azonosító adatai

• a megbízás befogadásának napja és ideje

• a megbízás teljesítésének napja

• az Alap azonosító adatai

• a befektetett/visszaváltott összeg

• a forgalmazási jutalék értéke

V. Az eszközök értékelése

27. A nettó eszközérték megállapítása, közzétételének helye és ideje, a hibás nettó eszközérték számítás esetén követendő eljárás

Az Alap nettó eszközértékének számítása és közzététele a Kbftv. 38.§ és 124. § - 126. §-a alapján történik.

Az Alap nettó eszközértékét és az egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket minden forgalmazási napra befektetési jegy sorozatonként meg kell állapítani és az Alapkezelő (xxxxx://xxx.xxxxx.xx) honlapján közzé kell tenni, valamint a Forgalmazó honlapján a Befektetők számára hozzáférhetővé kell tenni.

Az Alap nettó eszközértékének számítása az adott Alap portfóliójában lévő értékpapírok piaci árfolyamának, valamint a likvid eszközök értékének és az Alapot terhelő költségeknek és kötelezettségeknek figyelembevételével történik.

A nettó eszközérték számításokat az Alapkezelő végzi minden forgalmazási napra. A Letétkezelő biztosítja, hogy az Alap kollektív befektetési értékpapírjainak nettó eszközértékét a jogszabályoknak és az Alap kezelési szabályzatának, valamint a Kbftv 38. §-ban meghatározott eljárásoknak megfelelően számítsák ki. A tárgynapra (T nap) vonatkozó nettó eszközérték kiszámítása és közzététele a tárgynapot (T nap) követő forgalmazási napon (T+1 nap) történik. A számítás során az Alapkezelő a tárgynapi (T nap) illetve a lehető legfrissebb piaci árfolyam-információk felhasználásával végzi el az értékelést.

Az Alapkezelő a tárgynapra (T nap) vonatkozóan az Alap egy darab Befektetési jegyére jutó nettó eszközértéket úgy határozza meg, hogy az Alap - a tárgynapi (T nap) Befektetési jegy forgalomba hozatala nélkül számított – tárgynapi (T nap) nettó eszközértékét elosztja a tárgynapot megelőző forgalmazási napon (T-1 nap) forgalomban lévő Befektetési jegyek darabszámával és az így kapott értéket 6 tizedes jegyre kerekíti, a kerekítés általános szabályai szerint. Az Alapkezelő a nettó eszközérték számítása során minden hosszabb időszakra vonatkozó, az Alapot terhelő előre látható költséget időarányosan, naponta számít fel és fokozatosan terhel az Alapra. Az előre nem tervezhető költségek az esedékességük időpontjában kerülnek az Alapra terhelésre. Az Alapkezelő a honlapján minden forgalmazási napra közzéteszi befektetési jegy sorozatonként az Alap nettó eszközértékét és az egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket az Alap nyilvántartásba vételét követő első forgalmazási nap kezdetével. Az Alapkezelő az Alap Nettó eszközértékét és az egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket a forgalmazási helyeken a Befektetők részére hozzáférhetővé teszi.

Az Alap Nettó eszközérték számításának menete

+ Pénzeszközök értéke (folyószámla, bankbetét)

+	Pénz és tőkepiaci instrumentumok piaci értéke
+	Értékpapírügyletekkel és forgalmazással kapcsolatos követelések összege
-	Értékpapírügyletekkel és forgalmazással kapcsolatos kötelezettségek összege

+	Egyéb követelések (osztalék, devizaváltás stb.)
-	Egyéb kötelezettségek (elhatárolt díjak, devizaváltás, bizományosi díjak stb.)
-	Fix költségek (könyvvizsgálói díj, hirdetési díj)
=	Bruttó Eszközérték
-	Változó költségek az Eszközértékre vetítve (alapkezelési díj, letétkezelési díj, vezető forgalmazói díj)
-	Változó költségek a T-1 napi Nettó Eszközértékre vetítve (éves Felügyeleti díj)
=	Forgalmazás előtti Eszközérték
+ / -	T napi forgalmazások összege
=	Nettó Eszközérték

Az Alap nettó eszközértéke számításában bekövetkezett hiba esetén a hibás nettó eszközértéket a hiba feltárását követő legközelebbi nettó eszközérték megállapításkor a hiba bekövetkezésének időpontjára visszamenőleges hatállyal javítani kell, amennyiben a hiba mértéke meghaladja a befektetési alap nettó eszközértékének egy ezrelékét. A javítás során a megállapított hiba bekövetkezésének időpontjában érvényes mértékének megfelelően kell módosítani a nettó eszközértéket minden olyan napra vonatkozóan, amelyet a feltárt hiba a későbbiek során érintett. A javított nettó eszközértéket közzé kell tenni. Amennyiben az Alap nettó eszközértékének megállapítása a fenti hibahatárt meghaladóan tévesen történik és ebből az ügyfelet vagy az Alapot kár éri, úgy kompenzálásban részesülnek, kivéve, ha a kár összege nem éri el ügyfelenként az 1.000;- Ft-ot. A kompenzáció semmilyen esetben sem terheli az Alapot, azt az Alapkezelő viseli. Abban az esetben, ha a hiba kiszűrhető lett volna a Letétkezelő ellenőrzése körében, a Letétkezelő kompenzációs kötelezettsége az Alapkezelő felé áll fenn a letétkezelői szerződésben foglaltak szerint.

Xxxxx nettó eszközérték esetén a Befektetési alap javított nettó eszközértékét és a javított egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket az Alapkezelő (xxxxx://xxx.xxxxx.xx) honlapján közzé kell tenni, valamint a Forgalmazó honlapján a Befektetők számára hozzáférhetővé kell tenni a hiba feltárását követő legközelebbi nettó eszközérték közzétételének időpontjában.

A portfólió elemeinek értékelését az Alapkezelő végzi, a következő szabályok alapján:

1. Az adott Alap pénzforgalmi számlája: a számlá(ko)n lévő eszközök megszolgált, de el nem számolt, időarányos kamattal növelt tárgynapi záró állománya kerül beszámításra.

2. Lekötött betét: a lekötött betétek esetében a betét összegének a megszolgált, de el nem számolt időarányos kamattal növelt tárgynapi záró állománya.

3. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok:

a) Az aukció útján először forgalomba hozott, egy évnél rövidebb lejáratú magyar állampapírokat – ideértve az állami készfizető kezességgel rendelkező értékpapírokat is – a kibocsátásukig a beszerzési áron kell értékelni.

b) A 3 hónapnál rövidebb hátralévő futamidejű, forintban denominált magyar állampapírok – ideértve az állami készfizető kezességgel rendelkező értékpapírokat is – esetén az ÁKK által a tárgynapon, illetve az azt megelőző legutolsó munkanapon közzétett 3 hónapos referenciahozam felhasználásával kalkulált jelenértéken, illetve a tárgynapra számított nettó árfolyam és a tárgynapig felhalmozott kamatok összegeként kell a piaci értéket meghatározni.

c) Minden egyéb magyar állampapírt az ÁKK által a tárgynapnak megfelelő (ennek hiányában az azt megelőző legfrissebb) dátummal publikált középárfolyam (bid-ask átlag) felhasználásával kell értékelni. Az ÁKK által közzétett, a tárgynapnak megfelelő (ennek hiányában az azt megelőző legfrissebb) vételi és eladási árfolyamok átlagából visszaszámolt hozamot kell tekinteni az értékelés alapjának, ezen hozammal kell kiszámítani a tárgynapra vonatkozó nettó és bruttó árfolyamokat.

Ennek hiányában a d) pontban leírtak irányadók.

d) Egyéb diszkont értékpapírokat az alábbiakban felsoroltak közül a legfrissebb árfolyam alapján számított hozamokkal kalkulált jelenértéken kell értékelni. Egyéb kamatozó értékpapírok esetén az értékelésnél a tárgynapig felhalmozott kamattal kell a következő nettó árfolyamok közül a legfrissebbet figyelembe venni. Amennyiben több legfrissebb árfolyamadat is publikált ezek közül ugyanarra a napra, úgy az adatszolgáltató kiválasztását a Letétkezelővel egyeztetni kell. Kétoldali árjegyzés esetén középárfolyam (bid-ask átlag) alkalmazandó. Ha a kétoldali árjegyzés egyik oldala adott napra hiányzik, akkor arra a napra nem számítható középárfolyam. Ezesetben a legutolsó kalkulálható középárfolyam alkalmazandó.

Az értékpapír jellemző piacának valamely adatszolgáltatója (Bloomberg, Reuters, szakmai szervezetek vagy médiumok honlapja, tőzsdei árjegyzés, felügyeleti közzétételek, nemzeti bankok hivatalos honlapja, ÁKK honlapja .) által közölt, a tárgynapra vonatkozó (ennek hiányában azt megelőző legutolsó), a Letétkezelő által is elérhető árfolyam, beleértve ezeken az adatszolgáltatókon vagy az általuk közölt árjegyzői rendszerekben szereplő árakat. Az árfolyamok felhasználásánál az árjegyzés értéknapja és a tárgynap közti eltérést figyelembe kell venni, ezért az értékelés alapja az árjegyzés szerinti árfolyamból számított hozam, a tárgynapnak megfelelő árfolyamokat pedig ezen hozam felhasználásával kell kiszámítani az értéknapok figyelembe vételével.

Amennyiben adott értékpapírra semmilyen ár nem érhető el, vagy a fenti sorrend alapján meghatározott ár az Alapkezelő véleménye szerint nem megfelelően tükrözi az adott eszköz elfogadhatóan közelítő értékét, akkor javaslatot tesz a Letétkezelő felé a valós érték meghatározására vonatkozóan. Az Alapkezelő értékelésének az adott eszközzel kapcsolatban nyilvánosan elérhető vagy egyéb, megfelelően dokumentált információkon kell alapulnia. Az Alapkezelő legjobb becslése akkor használható fel értékelésre, ha a kapott értéket szakmailag alátámasztja, és a szakmai indoklást a Letétkezelő is elfogadja. Az ilyen módon becsült érték legfeljebb 30 napig használható fel értékelésre, 30 nap elteltével az Alapkezelő újra értékeli az eszközt.

4. Befektetési jegyek:

a) A nyíltvégű befektetési alap befektetési jegyét az alapkezelő által közzétett legutolsó egy jegyre jutó nettó eszközértéken kell figyelembe venni.

b) A zártvégű befektetési alap befektetési jegye esetében,

▪ ha az elmúlt 5 kereskedési napon belül volt tőzsdei árjegyzés, akkor az utolsó tőzsdei záróárfolyam és az utolsó nyilvánosságra hozott nettó eszközérték közül az alacsonyabbat kell figyelembe venni;

▪ ennek hiányában az utolsó nyilvánosságra hozott nettó eszközértéket kell figyelembe venni.

5. Külföldi befektetések értékelése:

Az alap értékelési devizájától (alapdeviza, amelyben az alap nettó eszközérték számítása készül) eltérő devizában denominált eszközök devizában kifejezett értékét a tárgynapon közzétett, ennek hiányában a legutolsó nyilvánosságra hozott hivatalos középárfolyam felhasználásával kell az alap értékelési devizájára átszámítani. Az alap értékelési devizájára történő átszámítás minden esetben a Magyar Nemzeti Bank középárfolyamain, illetve az azokból képzett keresztárfolyamokon történik.

6. Óvadéki repó és fordított repó ügyletek:

a) Repó ügylet értéke az óvadékul szolgáló értékpapír megfelelő értékelési szabályok szerint meghatározott piaci értéke, valamint az ügylet árkülönbözetének értékelési napra számított időarányos (lineáris) része.

b) Fordított repó ügyletek esetén az ügyletet két részre bontva kell értékelni. A mögöttes értékpapírt az általános, az értékpapírnak megfelelő értékelési szabályok szerint meghatározott piaci értéken kell értékelni. Az ügyletből fakadó – eladási ár feletti – fizetési kötelezettséget pedig időarányosan, lineáris módszerrel kell az adott Alapra terhelni.

7. Amennyiben az alap nettó eszközértékének 10%-át meghaladó jegyzési vagy visszaváltási megbízásra kerül sor T forgalmazási napon, akkor az alapkezelő a letétkezelő egyetértésével dönthet úgy, hogy

▪ a T napi értékelés során a T napi tranzakciókban érintett eszközöket az alap által kötött tranzakciós átlagárakon vegye figyelembe, vagy

▪ eltér a fentiekben meghatározott értékelési elvektől olyan értékpapírok esetén, melyek likviditása vagy egyéb markánsan befolyásoló körülmény következtében jelentősen torz érték kerülne megállapításra.

Ennek célja, hogy az alap méretéhez viszonyított jelentős pénzáramlás miatt szükségessé vált tranzakciók átlagárai és ugyanezen eszközök záró árai közötti különbség, illetve egy előre nem látható körülmény miatt torzan értékelt instrumentum ne érinthesse hátrányosan az alap befektetőit.

8. A nehezen értékelhető eszközök értékelésének tisztességes és kellően gondos meghatározása vonatkozásában az Alapkezelő az MNB által kiadott 65675-20/2020 számú Vezetői körlevélben foglaltakat tekinti irányadónak. Nehezen értékelhetőként kezelendők azon – nem ingatlan típusú – eszközök, amelyek árának meghatározásához 30 napnál frissebb piaci adat nem áll rendelkezésre, illetve felmerül az értékesíthetőség ellehetetlenülésének vagy a kibocsátó/partner fizetésképtelenségének a kockázata.

A nehezen értékelhető eszközök értéke az Értékelési Bizottság által havonta vagy annál gyakrabban meghatározott diszkontfaktor és az esetlegesen elérhető ár szorzataként kerül meghatározásra. Az Értékelési Bizottság a diszkontfaktort az MNB által kiadott 65675-20/2020 számú Vezetői körlevélben foglaltak mentén kalkulálja. Eszerint a nehezen értékelhető, vagy értékesíthetőségükben akadályozott eszközök nettó eszközérték számítás során figyelembe vehető értékének meghatározása során a következő elvek követendők:

• ezen eszközök értékének meghatározását az Alapkezelő kiemelten kezeli;

• az eszközértékelést az Alapkezelő rendszeresen felülvizsgálja a kockázatkezelési terület vezetője és az Értékelési Bizottság jóváhagyása mellett;

• a rendszeres felülvizsgálat során az Alapkezelő az adott eszköz kapcsán minden rendelkezésre álló információt figyelembe vesz, valamint felméri az értékesíthetetlenség és a nemfizetés kockázatát is;

• amennyiben ilyen kockázat felmerül, azt az értékelésbe a bekövetkezés becsült valószínűségével arányosan beépíti;

• a korlátozottan, piaci szereplők egy jelentős részének nem elérhető piaco(ko)n kialakult ár esetén a torzító hatás kiegyenlítésére az Alapkezelő diszkontot alkalmaz

• amennyiben az adott eszköz nem értékesíthető, továbbá vélhetően a jövőben sem lesz az, illetve a kibocsátó fizetésképtelenné válik, az Alapkezelő felméri az eszköz teljes leírásának lehetőségét;

• amennyiben az eszköz kapcsán új releváns információ válik nyilvánossá, illetve kerül az Alapkezelő birtokába, úgy az értékelést az Alapkezelő ismételten elvégzi;

• két értékelés között eltelt idő nem haladja meg a 30 napot;

• a fentiek alapján megállapított értéket – a megfelelő dokumentumok megküldése mellett – az Alapkezelő a Letétkezelővel is egyezteti, a nettó eszközérték megállapítása során a Letétkezelő által jóváhagyott érték vehető figyelembe.

29. A származtatott ügyletek értékelése

1. Opciós ügyletek:

A szabványosított tőzsdei opciók értékelése az utolsó tőzsdei záróáron történik. Amennyiben az utolsó tőzsdei záróár 30 napnál régebbi, akkor az opciót olyan kalkulált árfolyamon kell értékelni, amely az opció belső értékét és időértékét is figyelembe veszi.

A nem tőzsdei ügylet keretében vásárolt opciós ügyletek értékének az opció T napi, az opcióra árjegyzést nyújtó által jegyzett vételi árfolyamot (bid oldali jegyzés), illetve annak hiányában az utolsó rendelkezésre álló vételi árfolyamot kell tekinteni. Amennyiben ez a vételi árfolyam 30 napnál régebbi, az opciót olyan kalkulált árfolyamon kell értékelni, amely az opció belső értékét és időértékét is figyelembe veszi.

A kalkulált árfolyamok alkalmazásához az Alapkezelő Értékelési Bizottságának jóváhagyása szükséges.

2. Tőzsdei határidős ügyletek:

3. Tőzsdén kívüli deviza határidős ügyletek:

A tárgynapi nyitott pozíciókból származó nyereséget és veszteséget az adott instrumentumra vonatkozó devizákban jegyzett bankközi kamatok alapján számított határidős árfolyamokon kell értékelni. A számításban használandó kamatok a határidős kötés hátralévő futamidejéhez legközelebbi két lejárata szerinti bankközi kamatok napokkal súlyozott átlagaként számolandóak.

4. Kamatlábderivatívok (interest rate swap):

IRS ügylet értékeléséhez az Alapkezelő az ügylet fix és változó kamatozású lábait egyenként kiszámítja a piaci swapgörbéből számított diszkontfaktorok alkalmazásával.

30. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

Nem alkalmazandó.

VI. A hozammal kapcsolatos információk

31. A hozam megállapításának és kifizetésének feltételei és eljárása

Nem alkalmazandó.

32. Hozamfizetési napok

Nem alkalmazandó.

33. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

Az Alap a tőkenövekmény terhére hozamot nem fizet, a teljes tőkenövekmény újra befektetésre kerül az Alap befektetési politikájának megfelelően. A Befektetők a tőkenövekményt a tulajdonukban álló Befektetési jegyek vételi és visszaváltási árának különbözeteként, mint árfolyamnyereséget realizálhatják.

VII. A befektetési alap tőkéjének megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret és teljesítésének biztosítása

34. A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret

34.1. A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret teljesülését biztosító bankgarancia vagy kezesi biztosítás (tőke-, illetve hozamgarancia)

Nem alkalmazandó.

34.2. A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet alátámasztó befektetési politika (tőke-, illetve hozamvédelem)

Nem alkalmazandó.

35. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

Nem alkalmazandó.

VIII. Díjak és költségek

36. A befektetési alapot terhelő díjak, költségek mértéke és az alapra terhelésük módja

36.1. A befektetési alap által az alapkezelő társaság részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja

Az Alapkezelő az Alap eszközeinek kezeléséért éves alapkezelési díjat számít fel, amelynek nagysága az Alap sorozatainak, tárgynapi eszközértékének arányában az alábbi:

Sorozat	Alapkezelési díj értéke
VIG Globális Feltörekvő Piaci Kötvény Alap (EUR) A sorozat	1,25%
VIG Globális Feltörekvő Piaci Kötvény Alap (EUR) EI sorozat	0,8%
VIG Globális Feltörekvő Piaci Kötvény Alap (HUF) I sorozat	0,75%
VIG Globális Feltörekvő Piaci Kötvény Alap (USD) UI sorozat	0,75%
VIG Globális Feltörekvő Piaci Kötvény Alap (B sorozat, HUF)	1,25%
VIG Globális Feltörekvő Piaci Kötvény Alap (U sorozat, USD)	1,25%
VIG Globális Feltörekvő Piaci Kötvény Alap (R sorozat, HUF)	1,00%
VIG Globális Feltörekvő Piaci Kötvény Alap (P sorozat, PLN)	1,25%
VIG Globális Feltörekvő Piaci Kötvény Alap (PI sorozat, PLN)	0,50%

Jelen kezelési szabályzatban meghatározott díj mértékétől az Alapkezelő a Befektetők számára kedvezőbb irányba eltérhet. A díj mértéke az adott napi (T nap) - a Kezelési Szabályzat 27. pontjában, nettó eszközérték számítási táblázatában meghatározott módon számított - Eszközértékre van vetítve. Az alapkezelési díjat az Alapkezelő naponta számolja el. Az alapkezelési díj egy részét az értékesítési tevékenységért fenntartási jutalék címen fizeti ki az alap, de ez összességében nem növeli az alapkezelési díj összegét.

Sikerdíj

Az Alapnak nincs benchmarkja, így az Alapkezelőt nem illeti meg sikerdíj.

36.2. Amennyiben azt a befektetési alap közvetlenül fizeti, a befektetési alap által a letétkezelő részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja

Az Alappal kapcsolatos letétkezelői tevékenységek elvégzése céljából a Letétkezelő letétkezelési díjat számít fel, amely az Alap értékpapírszámláinak őrzési és számlavezetési díjait foglalja magába. A

letétkezelési díj mértéke függ az Alap által tartott értékpapírok forgalmazási helyétől. Az Alap nettó eszközértékében naponta átalánydíj kerül elhatárolásra, az Alapra terhelendő tényleges költségeket a Letétkezelő havonta számlázza ki az Alap hó végi elszámolt pozíciói alapján. Az átalánydíj az adott napi

(T) eszközértékre van vetítve, a mértéke éves szinten 0,08%. A Letétkezelő által továbbhárított díjak és költségek mértéke előre nem kalkulálható, megfizetésük a letétkezelési díjjal egyidejűleg esedékes. Az átalány módosítása bármikor kezdeményezhető annak érdekében, hogy a tényleges díjakhoz legközelebb eső állapotot lehessen kimutatni napi szinten az eszközértékelésben.

36.3. Amennyiben azt a befektetési alap közvetlenül fizeti, a befektetési alap által egyéb felek, harmadik személyek részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja

Az Alap forgalmazásához kapcsolódó vezető forgalmazói tevékenységre az Alap vezető forgalmazói díjat fizet az Alapkezelő részére, aki a forgalmazási tevékenységet koordinálja, az Alap forgalmazását összesíti, illetve a forgalmazáshoz kapcsolódó értékpapír- és pénzmozgások elszámolást végzi. Ezért a tevékenységért az Alap az adott napi (T nap) eszközértékének éves 0,05%-át fizetik ki.

Az Alappal kapcsolatos könyvvizsgálati tevékenységek elvégzése céljából a Könyvvizsgáló könyvvizsgálati díjat számít fel. A díj mértéke évente kerül meghatározásra, mértéke függ a felelősség mértékétől, a szükséges szakmai tudástól, a munkára fordított időtől. A könyvvizsgálati díjat az Alap a könyvvizsgálati szerződésben meghatározott összegben és időpontokban, számla ellenében fizeti meg. Az Alap könyvvizsgálati díjának maximuma az Alap éves átlagos nettó eszközértékének 0,1%-a.

A Felügyelet a hatályos jogszabályok szerint éves felügyeleti díjat számít fel, amelyet szintén az Alap visel. Jelenlegi mértéke bármely Alap nettó eszközértékének 0,35 ezreléke évente. Az Alappal kapcsolatos felügyeleti engedélyezési eljárásokért a Felügyeletnek fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat az Alapkezelő nem terheli az Alapra.

A mindenkori elszámolóházi, al-letétkezelői őrzési, tranzakciós és egyéb díjak, magyar értékpapírok esetén a KELER Központi Értéktár Zrt., külföldi értékpapír esetén a Letétkezelő al-letétkezelői és számlavezetői által feszámított díjak továbbterhelésre kerülnek az Alapra. Ezen díjak nagysága függ az Alap által kötött ügyletek típusától, számától, az egyes ügyletek értékétől, elszámolásuk módjától.

37. A befektetési alapot és a befektetőket terhelő egyéb lehetséges költségek vagy díjak (ez utóbbiak legmagasabb összege), kivéve a 36. pontban említett költségeket

Az Alapkezelő az Alapra hárítja továbbá az Alap ügyletei során felmerült egyéb közvetlen költségeket – ha és amennyiben azokat az Alap nem közvetlenül rendezi a szolgáltatást nyújtóval –, így különösen a befektetési szolgáltatói díjakat, a banki költségeket, elszámolási költségeket, az Alap számláinak vezetésével kapcsolatban felmerülő költségeket, továbbá a közzététellel és a már meglévő és potenciális Befektetők tájékoztatásával kapcsolatosan felmerülő marketing és egyéb költségeket, illetve az Alap működésével kapcsolatos egyéb, idesorolandó közvetlen költségeket. Az Alapot terhelő egyéb díjak legmagasabb összege egy üzleti évre vonatkozólag az Alap éves átlagos nettó eszközértékének 0,50%-a

A Befektetőket a befektetési jegyek vétele, tartása, illetve visszaváltása következtében egyéb díjak és költségek terhelik:

• A Befektető által választott Forgalmazó az Alap Befektetési jegyeinek folyamatos forgalmazása során ezen Forgalmazó díjszabályzata által megállapított forgalmazási jutalékokat számít fel. A forgalmazási jutalék mértéke a megbízás összegének maximum 5%-a.

• A Befektető által választott pénzintézet a befektetési jegyekkel kapcsolatos szolgáltatásokra különböző díjakat, jutalékokat számíthat fel, például értékpapírszámla vezetésével kapcsolatos díjak és jutalékok, értékpapír transzfer díja, átutalási díj, készpénzfelvételi díj, stb. Ezen díjak az adott pénzintézet díjszabályzata által meghatározottak, az Alapkezelő erre vonatkozó információval nem rendelkezik.

38. Ha a befektetési alap eszközeinek legalább 20 százalékát más kollektív befektetési formákba

fekteti, a befektetési célként szereplő egyéb kollektív befektetési formákat terhelő alapkezelési díjak legmagasabb mértéke

Nem alkalmazandó.

39. A részalapok közötti váltás feltételei és költségei

Nem alkalmazandó.

40. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

A költségek tételesen a féléves és éves jelentésekben felsorolásra kerülnek. Az Alapkezelő a nettó eszközérték megállapításánál minden hosszabb időszakra vonatkozó, előre kalkulálható költséget, a lehetőség szerint időbeli elhatárolással, fokozatosan terhel az adott Alapra. Az Alapkezelő törekszik arra, hogy az éves működési költségek – a befektetési szolgáltatói díjak nélkül – ne haladják meg az adott Alap éves átlagos tőkéjének 2%-át.

IX. A befektetési jegyek folyamatos forgalmazása

41. A befektetési jegyek vétele

41.1. A vételi megbízások felvétele, elszámolása, teljesítése, felvételének napon belüli határideje

A folyamatos forgalmazás időszakában a Befektetők a Befektetési jegyeket a Forgalmazóval megkötött, a Befektetési jegyek vételére vonatkozó megbízási szerződés megkötésével szerezhetik meg. A Befektetők megbízásának befogadási határidejére és a Befektető részéről a Forgalmazó felé a vételár rendelkezésre bocsátásának szabályaira, mind a belföldi, mind a külföldi forgalmazás tekintetében a két fél közötti megállapodás irányadó. Az egyes Forgalmazók ügyfélfogadási időpontjai és üzletszabályai eltérőek lehetnek, erről a befektetők az adott Forgalmazónál tájékozódhatnak.

A Forgalmazó az Üzletszabályzatában vételi megbízások esetén minimum összeget határozhat meg, mely minimum összeg Forgalmazónként eltérő mértékű lehet. A Forgalmazó a minimum összeg alatti megbízást nem teljesíti.

41.2. A vételi megbízásokra vonatkozó forgalmazás-elszámolási nap

A forgalmazás-elszámolási nap az a nap, amely napon érvényes nettó eszközérték és egy jegyre jutó nettó eszközérték alapján az adott megbízás elszámolásra kerül, vagyis kiszámításra kerül, hogy az adott befektető hány darab befektetési jegyet kap a vételi megbízása teljesítésekor.

Az Alap minden magyarországi munkanapra megállapítja a nettó eszközértéket, ettől csak a törvényben meghatározott esetekben és módon térhet el, vagyis a fenti kivételekkel minden magyarországi munkanap forgalmazási (forgalmazás-elszámolási) nap, mely napokra a befektetők vételi megbízást adhatnak.

A Befektetési Jegyekre vonatkozó vételi megbízások forgalmazási nap, vagyis forgalmazás-elszámolási nap (T nap) 16:00-ig T napi elszámolásúak, ezt követően beérkező megbízások már T+1 napi elszámolásúnak minősülnek. Ez azt jelenti, hogy a fenti határidő előtt érkező megbízások forgalmazás- elszámolási napja T nap, azaz a T napra érvényes árfolyam alapján kerülnek elszámolásra, míg a határidőn túli megbízások T+1 napi forgalmazás-elszámolásúak.

41.3. A vételi megbízásokra vonatkozó forgalmazás-teljesítési nap

A forgalmazás-teljesítési nap az a nap, amikor a befektető megbízásának értékpapír jóváírása megtörténik és az Alap számláján a vételi megbízás összege jóváírásra kerül. A vételi megbízások esetén a Befektetési jegyek forgalmazás-teljesítési napját sorozatonként az alábbi táblázat tartalmazza, a táblázatban szereplő adatok forgalmazási napokra értendők

Sorozat	Pénz teljesítése	Értékpapír teljesítése
A sorozat	T+2	T+2
EI sorozat	T+2	T+2
I sorozat	T+2	T+2
UI sorozat	T+2	T+2
B sorozat	T+2	T+2
U sorozat	T+2	T+2
R sorozat	T+2	T+2
P sorozat	T+2	T+2
PI sorozat	T+2	T+2

42. A befektetési jegyek visszaváltása

42.1. Visszaváltási megbízások felvétele, elszámolása, teljesítése, felvételének napon belüli határideje

A folyamatos forgalmazás időszakában a Befektetők a Befektetési jegyeket a Forgalmazóval megkötött, a Befektetési jegyek visszaváltására vonatkozó megbízási szerződés megkötésével válthatják vissza. A Befektetők megbízásának befogadási határideje és a Befektető részéről a Forgalmazó felé a visszaváltandó befektetési jegyek rendelkezésre bocsátásának szabályai tekintetében a két fél közötti megállapodás irányadó. Az egyes Forgalmazók ügyfélfogadási időpontjai és üzletszabályzatai eltérőek lehetnek, erről a befektetők az adott Forgalmazónál tájékozódhatnak.

42.2. A visszaváltási megbízásokra vonatkozó forgalmazás-elszámolási nap

A forgalmazás-elszámolási nap az a nap, amely napon érvényes nettó eszközérték és egy jegyre jutó nettó eszközérték alapján az adott megbízás elszámolásra kerül, vagyis kiszámításra kerül, hogy a Befektető mekkora összeget kap a visszaváltási megbízása teljesítésekor.

A Befektetési Jegyekre vonatkozó visszaváltási megbízások határideje T nap 16:00, 100 millió forintot elérő vagy meghaladó megbízások esetén T nap 12:00, ezt követően leadott megbízások már T+1 napi megbízásoknak minősülnek. A fenti határidő előtt érkező megbízások forgalmazás-elszámolási napja T nap, a határidőn túli megbízások T+1 napi forgalmazás-elszámolásúak.

42.3. A visszaváltási megbízásokra vonatkozó forgalmazás-teljesítési nap

A forgalmazás-teljesítési nap az a nap, amikor a befektető megbízásának pénzösszege jóváírása megtörténik és az Alap számláján a visszaváltott befektetési jegyek jóváírásra kerülnek. A visszaváltási megbízások esetén a Befektetési jegyek forgalmazás-teljesítési napját sorozatonként az alábbi táblázat tartalmazza, a táblázatban szereplő adatok forgalmazási napokra értendők:

Sorozat	Pénz teljesítés	Értékpapír teljesítés
A sorozat	T+3	T+3
EI sorozat	T+3	T+3
I sorozat	T+2	T+2
UI sorozat	T+3	T+3
B sorozat	T+3	T+3
U sorozat	T+3	T+3
R sorozat	T+3	T+3
P sorozat	T+3	T+3
PI sorozat	T+3	T+3

A Kbftv. 128. § (1) pontjában megfogalmazott lehetőség, azaz az illikviddé vált eszközök elkülönítésének lehetőségéről konkrét eszközök esetében dönt az Alapkezelő. A visszaváltani kívánt befektetési jegyek a Befektető részéről a Forgalmazó felé a két fél közötti megállapodás alapján teljesítendők a visszaváltásra vonatkozó határidők betartásának figyelembe vételével. A visszaváltott Befektetési jegyek ellenértékének átvételekor a Forgalmazó érvényes üzletszabályzatában foglalt készpénzfelvételi díj, illetve átutalási díj a Befektetőt terheli.

43. A befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának részletszabályai

Az Alap folyamatos forgalmazása legfeljebb 3 munkanapra szüneteltethető. A szünetelésről az Alapkezelő rendkívüli közzététel útján tájékoztatja a Befektetőket.

Az Alap folyamatos forgalmazását az Alapkezelő, illetve a Felügyelet a Befektetők érdekében fel is függesztheti. A felfüggesztésről az Alapkezelő rendkívüli közzététel útján haladéktalanul tájékoztatja a Befektetőket és a Felügyeletet.

Az Alapkezelő biztosítja a megadott megbízás visszavonásának lehetőségét a Kbftv. 108. § (4) pontja szerint, amennyiben a forgalmazás-elszámolási nap, illetve a forgalmazás-teljesítési nap az eladás, illetve a visszaváltás felfüggesztésének vagy szünetelésének napjára esik, a határidő az azt követő első

olyan forgalmazás-elszámolási, illetve forgalmazás-teljesítési nap, amikor a megbízás irányának megfelelő forgalmazás felfüggesztése megszűnik.

A folyamatos forgalmazás szüneteltetésére, illetve felfüggesztésére a Kbftv. szüneteltetésére, illetve felfüggesztésére vonatkozó szabályai rendelkeznek, így különösen a Kbftv. 76. § (2) bekezdés b) pontja, a 95.§ (2) bekezdése, a 108.§ (1) és (4) bekezdése, valamint a 113-116.§-ok.

43.1. A forgalmazási maximum mértéke

Nem alkalmazandó.

43.2. A forgalmazási maximum elérését követő eljárás, az értékesítés újraindításának pontos feltételei

Nem alkalmazandó.

44. A befektetési jegyek vételi, illetve visszaváltási árának meghatározása

Egy darab Befektetési jegy vételi, illetve visszaváltási ára az egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközérték, amely 6 tizedesre kerekítve kerül kiszámításra, minden forgalmazási napra.

44.1. A fenti árak kiszámításának módszere és gyakorisága

Az Alapkezelő minden T+1. forgalmazási-elszámolási napon köteles a Alap T. forgalmazási-elszámolási napra érvényes egy Befektetési jegyre jutó Nettó eszközértékét (forgalmazási árfolyamát) kiszámítani.

44.2. A befektetési jegyek vételével, visszaváltásával kapcsolatban felszámított forgalmazási

jutalékok maximális mértéke és annak megjelölése, hogy ez - részben vagy egészben - a befektetési alapot vagy a forgalmazót vagy a befektetési alapkezelőt illeti meg

A Forgalmazó az Alap Befektetési jegyeinek folyamatos forgalmazása során az alábbi forgalmazási (vételi/visszaváltási) jutalékokat számíthatja fel. A Forgalmazó által a Befektetők felé felszámított forgalmazási jutalék megfizetése a megbízások teljesítésével esedékes. A Forgalmazó a jutalék összegére minimum díjat is meghatározhat, amelynek értéke HUF devizanemű sorozat esetén nem lehet magasabb, mint 15.000,- Ft; devizás sorozatok esetén a devizanemnek megfelelően 50 EUR, 235 PLN, illetve 65 USD.

Vételi jutalék

A vételi jutalék a befektetendő összeg százalékában maximum 5,00%.

Visszaváltási jutalék

A Forgalmazó a Befektetési jegyek visszaváltásakor visszaváltási jutalékot számíthat fel a visszaváltandó összeg százalékában, mely maximum 3,50%.

A Forgalmazó a vételi és a visszaváltási jutalékokat a Díj- és költségtáblázatukban meghatározottak szerint, a Befektető számára a fenti értékeknél kedvezőbben is megállapíthatja. A forgalmazási jutalék a Forgalmazót illeti meg.

Amennyiben a Befektetési Jegy(ek) bármely tulajdonosa a vételi megbízás időpontjától számított 10 forgalmazási napon belül (T+10) ad visszaváltási megbízást ugyanazon befektetési alap befektetési jegyeire, akkor a Forgalmazó a szokásos visszaváltási jutalékon felül 2% büntető jutalékot számít fel, amely jutalék az Alapot illeti. A büntetőjutalék megállapításához szükséges időintervallumot FIFO elv alapján kell figyelembe venni. Az R sorozat visszaváltása esetén a Forgalmazó nem számít fel büntető jutalékot.

45. Azoknak a szabályozott piacoknak a feltüntetése, ahol a befektetési jegyeket jegyzik, illetve forgalmazzák

Nem alkalmazandó.

46. Azoknak az államoknak (forgalmazási területeknek) a feltüntetése, ahol a befektetési jegyeket forgalmazzák

Magyarország

47. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk Befektetési jegyek átváltása

A Befektetési jegyek folyamatos forgalmazási időszakában a Befektetőnek lehetősége van arra, hogy meglévő Befektetési jegyét egy másik, azonos devizájú, az Alapkezelő által kezelt nyíltvégű befektetési alap befektetési jegyére átváltsa. Átváltásra csak azon Forgalmazó esetében van lehetőség, amelynek Üzletszabályzata rendelkezik az ilyen típusú ügyletekről. Az átváltani kívánt befektetési jegyek transzferálása illetve zárolása a Befektető részéről a Forgalmazó felé a két fél közötti megállapodás alapján teljesítendő az átváltásra vonatkozó határidők betartásának figyelembe vételével.

A Befektetési Jegyekre vonatkozó átváltási megbízások határideje T nap 16:00, 100 millió forintot elérő vagy meghaladó megbízások esetén T nap 12:00, ezt követően leadott megbízások már T+1 napi megbízásoknak minősülnek. A fenti határidő előtt érkező megbízások forgalmazás-elszámolási napja T nap, a határidőn túli megbízások T+1 napi forgalmazás-elszámolásúak. Az alapkezelő egyedi mérlegelési joga, hogy az egyes alapok likviditási helyzetétől függően a határidőket követően érkezett megbízásokat T napi forgalmazás-elszámolási nappal elfogadja. A Forgalmazó Üzletszabályzatában a fenti határidőknél előbb is lezárhatják a T napi megbízások felvételének határidejét.

A Befektetők által a megbízás napján (T nap) visszavonhatatlan formában adott átváltási megbízásokat a Forgalmazó a T napra érvényes, egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközérték alapján teljesíti. Egy darab Befektetési jegy átváltási ára az egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközérték, amely 6 tizedesre kerekítve kerül kiszámításra, minden forgalmazási napra.

A Forgalmazó az Üzletszabályzatában átváltási megbízások esetén minimum összeget határozhat meg, mely minimum összeg Forgalmazónként eltérő mértékű lehet. A Forgalmazó a minimum összeg alatti megbízást nem teljesíti.

Az átváltási megbízás esetén a Befektető az átváltandó Befektetési jegyeket az átváltás céljául megjelölt Befektetési Jegyekre váltja át, a befektetési jegyek különböző árfolyamaira tekintettel az átváltás során adott esetben a minimális különbözeti összeg vonatkozásában a befektető részéről pénzteljesítésre kerülhet sor. A Befektetési jegyek forgalmazás-teljesítési napját az átváltandó Befektetési jegyek visszaváltására érvényes forgalmazás-teljesítési nap határozza meg, amelyet a VIG Globális Feltörekvő Piaci Kötvény Alap sorozataira az alábbi táblázat tartalmaz, a táblázatban szereplő adatok forgalmazási napokra értendők.

Sorozat	Értékpapírok teljesítése
A sorozat	T+3
EI sorozat	T+3
I sorozat	T+3
UI sorozat	T+3
B sorozat	T+3
U sorozat	T+3
R sorozat	T+3
P sorozat	T+3
PI sorozat	T+3

A Forgalmazó az Alap Befektetési jegyeinek folyamatos forgalmazása során az alábbi átváltási jutalékot számíthatja fel. A Forgalmazó által a Befektetők felé felszámított átváltási jutalék megfizetése a megbízások teljesítésével esedékes. A Forgalmazó a jutalék összegére minimum értéket is meghatározhat, amelynek értéke HUF devizanemű sorozat esetén nem lehet magasabb, mint 15.000,- Ft; devizás sorozatok esetén a devizanemnek megfelelően 50 EUR, illetve 65 USD.

Átváltási jutalék

A Forgalmazó a Befektetési jegyek átváltásakor átváltási jutalékot számíthat fel az átváltandó összeg százalékában, maximum 3,50%-ot.

A Forgalmazó az átváltási jutalékot a Díj- és költségtáblázatában meghatározottak szerint, a Befektető számára a fenti értékeknél kedvezőbben is megállapíthatja. A forgalmazási jutalék a Forgalmazót illeti meg.

Amennyiben a Befektetési Jegy(ek) bármely tulajdonosa a vételi vagy átváltási megbízás időpontjától számított 10 forgalmazási napon belül (T+10) ad visszaváltási vagy átváltási megbízást ugyanazon befektetési alap befektetési jegyeire, akkor a Forgalmazó a szokásos visszaváltási, átváltási jutalékon felül 2% büntető jutalékot számít fel, amely jutalék az Alapot illeti. A büntetőjutalék megállapításához szükséges időintervallumot FIFO elv alapján kell figyelembe venni. Az R sorozat visszaváltása esetén a Forgalmazó nem számít fel büntető jutalékot.

X. A befektetési alapra vonatkozó további információ

48. Befektetési alap múltbeli teljesítménye - az ilyen információ szerepelhet a kezelési szabályzatban vagy ahhoz csatolható

Az alap múltbéli teljesítménye az 1. számú mellékletben található.

Az Alap múltbeli teljesítménye nem nyújt garanciát a jövőbeli hozamok nagyságára.

Az Alap befektetési politikája 2016. december 30-án megváltozott, ezen időpont előtti teljesítmény nem mérvadó, ezen időpontot követően az Alap nem rendelkezik benchmarkkal.

Az Alap befektetési politikája 2024.XX.YY-án megváltozott, ezen időpont előtti teljesítmény nem mérvadó. Az „EI”, sorozat esetén még nem áll rendelkezésre egy teljes naptári évre vonatkozó teljesítményadat, így Tisztelt Befektetőink számára a múltbeli teljesítményről nem tudunk hasznos tájékoztatást nyújtani.

49. Amennyiben az adott alap esetében mód van a befektetési jegyek bevonására, ennek feltételei

Nem alkalmazandó.

50. A befektetési alap megszűnését kiváltó körülmények, a megszűnés hatása a befektetők jogaira Az Alap megszűnésére, az Alap eszközeinek értékesítésére és a vagyon kifizetésére vonatkozó szabályokat a Kbftv. 75.-79.§ tartalmazzák.

51. Minden olyan további információ, amely alapján a befektetők kellő tájékozottsággal tudnak határozni a felkínált befektetési lehetőségről

Az Alapkezelő az Alap vonatkozásában az „értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2015. november 25-i 2015/2365 európai parlamenti és a tanácsi rendelet” előírásai alapján az alábbi információkat szolgáltatja:

Az alkalmazott értékpapír-finanszírozási ügyletek és teljeshozam-csereügyletek általános ismertetése és használatuk indoklása	Az Alap teljeshozam-csereügyleteket nem köt. Az Alap által alkalmazott értékpapír-finanszírozási ügyletek (repó és fordított repó ügyetek) általános ismertetése a Kezelési Szabályzat 14. és 24. pontjában található. Ezen ügyletek megkötésének indoka a befektetési politikában foglaltaknak való megfelelés.
Az értékpapír-finanszírozási ügyletek és teljeshozam-csereügyletek egyes típusaival kapcsolatban szolgáltatandó összesített adatok
Az ügyletekhez felhasználható eszköztípusok	Állampapírok
Az ügyletekhez felhasználható eszközöknek az alap kezelt eszközállományához viszonyított maximális aránya	100%
Az egyes ügyletekhez felhasználható eszközöknek az alap kezelt eszközállományához viszonyított várható aránya	0-100%

A szerződő felek kiválasztásának kritériumai (ideértve a jogi státust, a származási országot és a minimális hitelminősítést).	A szerződő felekre vonatkozó kritériumokat az Alapkezelő belső szabályzataiban rögzíti. A szerződő felek jellemzően EU vagy OECD országokban székhellyel rendelkező, prudenciális felügyelet hatálya alá tartozó hitelintézetek és egyéb pénzügyi intézmények. Az Alapkezelő a befektetésre ajánlott hitelminősítésű szerződő felekkel magasabb összegben, míg a befektetésre nem ajánlott kategóriába tartozókkal alacsonyabb összegben köthet ügyletet.
Elfogadható biztosítékok: az elfogadható biztosítékok ismertetése, tekintettel az eszköztípusokra, kibocsátóra, lejáratra, likviditásra, valamint a biztosítékok diverzifikációjára vonatkozó és a korrelációs szabályokra.	Az elfogadható biztosítékokra vonatkozó kritériumokat az Alapkezelő belső szabályzataiban rögzíti. Az Alap által alkalmazott repó ügylet esetén a biztosíték jellemzően éven belüli lejáratú magyar állampapír, az ügylet futamideje jellemzően 1-3 nap.
A biztosítékok értékelése: az alkalmazott biztosítékértékelési módszertan ismertetése és alkalmazásának indoklása, továbbá arra vonatkozó tájékoztatás, hogy sor kerül-e napi piaci értéken való értékelésre és napi változó letét alkalmazására.	A biztosítékok értékelés napi szinten zajlik az Alap kezelési szabályzatában részletezett értékelési módszertannak megfelelően.
Kockázatkezelés: az értékpapír-finanszírozási ügyletekhez, a teljeshozam-csereügyletekhez és a biztosítékkezeléshez kapcsolódó kockázatok, például működési, likviditási, partner-, letétkezelési és jogi kockázat, valamint adott esetben a biztosíték újrafelhasználásából származó kockázat ismertetése.	A szerződő fél nemteljesítése esetén partnerkockázat merül fel, amelyet az Alapkezelő a belső szabályzataiban rögzített, hitelminősítéshez kötött partnerlimiteken keresztül korlátoz. A biztosítékok nyújtásával kapcsolatosan hitelkockázat és likviditási kockázat merül fel, melyeket a biztosítékok körének állampapírra történő szűkítésével korlátoz az Alapkezelő. A kapott biztosítékokat az Alap nem használja fel újra.
Xxxxx részletezése, hogy milyen módon történik az értékpapír-finanszírozási ügyletekhez és teljeshozam-csereügyletekhez felhasznált eszközök és a kapott biztosítékok letéti őrzése (például az alap letétkezelőjénél).	Az értékpapír-finanszírozási ügyletekhez felhasznált eszközök és a kapott biztosítékok letéti őrzése az alap letétkezelőjénél történik.

A biztosíték újrafelhasználására vonatkozó esetleges (szabályozásból eredő vagy önként vállalt) korlátozások részletezése.

Nem alkalmazandó

Az értékpapír-finanszírozási ügyletekből és teljeshozam-csereügyletekből származó hozam megosztására vonatkozó stratégia: az értékpapír- finanszírozási ügyletekkel és teljeshozam- csereügyletekkel elért és a kollektív befektetési formához visszakerülő bevétel, valamint az alapkezelőnél, illetve a harmadik feleknél (pl. a kölcsönnyújtó ügynöknél) felmerülő költségek és díjak leírása. A tájékoztatóban vagy a befektetők számára nyújtott tájékoztatásban fel kell tüntetni az alapkezelő és e felek közötti kapcsolat jellegét is.

Az értékpapír-finanszírozási ügyletekből származó bevételek (hozam, díj, kamat) és kiadások, költségek teljes egészében az alapnál merülnek fel, azok nem kerülnek megosztásra harmadik féllel.

XI. Közreműködő szervezetekre vonatkozó alapinformációk

52. A befektetési alapkezelőre vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám)

Az Alapkezelő neve: VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt. Cégbejegyzés száma: 00-00-000000

53. A letétkezelőre vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám), feladatai

Letétkezelő neve: UniCredit Bank Hungary Zrt. Cégbejegyzés száma: 00-00-000000

A Letétkezelő a Kbftv-ben, így különösen a 64. § (7)-(9), 75. § (5), 79. § (3), 124. § (3). 136. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott feladatokat látja el.

A Letétkezelő szerződésben vállalt kötelezettségei az alábbiak:

a) gondoskodik az Alap pénzmozgásainak megfelelő nyomon követéséről, és arról, hogy a befektetési jegyek forgalmazása során a befektetők által vagy nevükben történt befizetések beérkezzenek;

b) gondoskodik az Alap tulajdonában lévő és a Bank által letétkezelt pénzügyi eszközök illetve a pénzügyi eszközökből származó jog fennállását igazoló dokumentumok letéti őrzéséről, és letétkezeléséről;

c) összevont értékpapírszámlát, valamint fizetési számlát vezet az Alapnak;

d) a rendelkezésre bocsátott tájékoztatás vagy dokumentumok, illetve a rendelkezésre álló külső bizonyítékok alapján nyilvántartást vezet az Alap tulajdonát képező minden egyéb, letétbe nem helyezhető eszközről, valamint meggyőződik arról, hogy az adott eszköz az Alap tulajdonát képezi-e;

e) ellenőrzi, hogy a befektetési jegyek forgalmazása vagy érvénytelenítése a jogszabályoknak és a Szabályzatnak megfelelően történik-e;

f) biztosítja, hogy az Alap összesített és egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértékét a jogszabályoknak és az Alap Szabályzatának megfelelően számítsák ki;

g) teljesíti az Alapkezelő pénzügyi eszközökre vonatkozó utasításait a jogszabályokkal, az Alap kezelési szabályzatával (a továbbiakban: Szabályzat; 11. sz. melléklet) és az Eljárási Renddel összhangban;

h) ellátja az általa kezelt értékpapírok hozamainak elszámolásával kapcsolatos tevékenységet;

i) ellátja az általa kezelt értékpapírokkal összefüggő társasági eseményekkel kapcsolatos teendőket;

j) ellenőrzi, hogy a befektetési alap megfelel-e a jogszabályokban és a Szabályzatban foglalt befektetési szabályoknak különös tekintettel a befektetési korlátokra, a Bank a befektetési korlátok ellenőrzését a nettó eszközérték számítással/ellenőrzéssel egy időben végzi;

k) biztosítja, hogy az Alap eszközeit érintő ügyletekből származó valamennyi ellenszolgáltatás a szokásos határidőn belül az Alaphoz kerüljön;

l) ellátja az Alap megszűnésével kapcsolatos, a jogszabályokban előírt technikai teendőket;

m) ellenőrzi, hogy az Alap a bevételét a jogszabályokkal és az Alap Szabályzatával összhangban használja- e fel;

n) ingatlanalapok esetében az ingatlanok átruházására, valamint az ingatlanok megterhelésére vonatkozó szerződések hatályosságához megadja a Ptk. 6:118. § (1) bekezdése szerinti beleegyezést, ha az adott ügylet megfelel a vonatkozó jogszabályoknak;

o) elvégez minden olyan egyéb feladatot, melyet a Kbftv., a Bizottságnak a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a mentességek, az általános működési feltételek, a letétkezelők, a tőkeáttétel, az átláthatóság és a felügyelet tekintetében történő kiegészítéséről szóló 231/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete és a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet a letétkezelő számára előír.

54. A könyvvizsgálóra vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám), feladatai

Könyvvizsgáló neve: KPMG Hungária Kft.Cégbejegyzés száma: 00-00-000000

A Könyvvizsgáló a Kbftv-ben, így különösen a 135.§ (1) bekezdésben meghatározott feladatokat látja el. A Könyvvizsgáló feladatai:

• az Alap éves jelentésében közölt számviteli információk felülvizsgálata;

• annak figyelemmel kísérése és ellenőrzése, hogy az Alapkezelő az Alapot a törvényeknek megfelelően kezeli;

• a Kbftv.-ben meghatározott esetekben a Felügyelet tájékoztatása a fenti ellenőrzés eredményeiről.

55. Az olyan tanácsadóra vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám), amelynek díjazása a befektetési alap eszközeiből történik

Nem alkalmazandó.

56. A forgalmazóra vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám), feladatai

VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt. Cégbejegyzés száma 00-00-000000 Forgalmazó neve: Concorde Értékpapír Zrt.

Cégbejegyzés száma 00-00-000000 Forgalmazó neve: ERSTE Befektetési Zrt. Cégbejegyzés száma 00-00-000000 Forgalmazó neve: OTP Bank Nyrt.

Cégbejegyzés száma 00-00-000000 Forgalmazó neve: Raiffeisen Bank Zrt. Cégbejegyzés száma 00-00-00000 Forgalmazó neve: SPB Befektetési Zrt. Cégbejegyzés száma 00-00-000000

Forgalmazó neve: UniCredit Bank Hungary Zrt. Cégbejegyzés száma 00-00-000000

Forgalmazó neve: MKB Bank Nyrt. Cégbejegyzés száma: 00-00-000000

Forgalmazó neve: Patria Finance Magyarországi Fióktelepe Cégbejegyzés száma: 00-00-000000

A Forgalmazó a Kbftv-ben meghatározott feladatokat látja el el, azaz a 106-108.§-ban foglaltakat. A Forgalmazó feladatai:

• Közreműködik a nyíltvégű befektetési jegyek folyamatos forgalmazásában, illetve adott esetben a befektetési jegyek elsődleges forgalomba hozatalában (jegyzési eljárás lebonyolítása).

• Honlapján folyamatosan elérhetővé teszi az Alap Kbftv. által meghatározott hatályos dokumentumait, az Alap rendszeres tájékoztatásait és rendkívüli közzétételeit, valamint azok egy példányát kérésre díjmentesen átadja a Befektetőnek.

57. Az ingatlanértékelőre vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám)

Nem alkalmazandó.

58. A prime brókerre vonatkozó információk

58.1. A prime bróker neve

Nem alkalmazandó.

58.2. Az ABA prime brókerrel kötött megállapodása lényegi elemeinek, a felmerülő összeférhetetlenségek kezelésének leírása

Nem alkalmazandó.

58.3. A letétkezelővel kötött esetleges megállapodás azon elemének leírása, amely az ABA eszközei átruházásának és újrafelhasználásnak lehetőségére vonatkozik, továbbá a prime brókerre

esetlegesen átruházott felelősségre vonatkozó információ leírása

Nem alkalmazandó.

59. Harmadik személyre kiszervezett tevékenységek leírása, az esetleges összeférhetetlenségek bemutatása

Kiszervezett tevékenységek:

Kiszervezett tevékenységet végző intézmény neve: Monolith Systemhouse International s.r.o ill. Monolith Rendszerház Informatikai Kft.

Kiszervezett tevékenységet végző intézmény székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00. 3. em. 4. ajtó Kiszervezett tevékenység: Rendszertámogatás és fejlesztés

Kiszervezett tevékenységet végző intézmény neve: Alfa Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. Kiszervezett tevékenységet végző intézmény székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 0.

Kiszervezett tevékenység: IT Service Level Agreement és Együttműködési megállapodás (Service Level Agreement – Püszámvitel, kockázatkezelés, HR, jog, adó, gépjármű)

Kiszervezett tevékenységet végző intézmény neve: Alapkezelő Rendszer Kft. Kiszervezett tevékenységet végző intézmény székhelye: 0000 Xxx, Xxxxxx xxxx 00. Kiszervezett tevékenység: ANYR rendszer support és fejlesztés

Kiszervezett tevékenységet végző intézmény neve: AutSoft Zrt.

Kiszervezett tevékenységet végző intézmény székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx Xxxxx xxxx 0. Infopark „C” épület

Kiszervezett tevékenység: Online rendszertámogatás és fejlesztés

60. ÁÉKBV esetén a letétkezelő kötelezettségeinek leírása, az esetleges összeférhetetlenségek

ismertetése, a letétkezelő által kiszervezett feladatok leírása, valamint nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy kérelemre az ÁÉKBV-alapkezelő a befektetők rendelkezésre bocsátja az 53. pontban valamint az e pontban részletezett információkat.

Nem alkalmazandó.

1. számú melléklet

Befektetési alap múltbeli teljesítménye

Az EI sorozat még nem indult el, ezért nem áll rendelkezésre teljesítményadat

	Benchma rk	VIG Globális Feltörekv ő Piaci Kötvény Alap (EUR) A sorozat	VIG Globális Feltörekv ő Piaci Kötvény Alap (HUF) B sorozat	VIG Globális Feltörekv ő Piaci Kötvény Alap (HUF) I sorozat	VIG Globális Feltörekv ő Piaci Kötvény Alap (PLN) P sorozat	VIG Globális Feltörekv ő Piaci Kötvény Alap (PLN) PI sorozat	VIG Globális Feltörekv ő Piaci Kötvény Alap (HUF) R sorozat	VIG Globális Feltörekv ő Piaci Kötvény Alap (USD) U sorozat	VIG Globális Feltörekv ő Piaci Kötvény Alap (USD) UI sorozat
2008	4.11%	-16.05%	NA	NA	NA	NA	NA	NA	NA
2009	2.53%	10.85%	NA	NA	NA	NA	NA	NA	NA
2010	1.00%	1.45%	NA	NA	NA	NA	NA	NA	NA
2011	1.25%	-0.10%	NA	NA	NA	NA	NA	NA	NA
2012	1.08%	3.34%	NA	NA	NA	NA	NA	NA	NA
2013	0.24%	0.20%	NA	NA	NA	NA	NA	NA	NA
2014	0.30%	1.12%	NA	NA	NA	NA	NA	NA	NA
2015	0.07%	0.96%	NA	NA	NA	NA	NA	NA	NA
2016	-0,15%	0,03%	NA	NA	NA	NA	NA	NA	NA
2017	NA	4,30%	NA	4,87%	NA	NA	NA	NA	NA
2018	NA	-5,82%	NA	-5,45%	NA	NA	NA	NA	-2,34%
2019	NA	10,41%	NA	12,05%	NA	NA	NA	NA	14,48%
2020	NA	4,40%	NA	6,01%	NA	NA	NA	NA	8,12%
2021	NA	-6,41%	-4,22%	-4,92%	-5,74%	-5,06%	-4,00%	-5,59%	-5,11%
2022	NA	-34,14%	-30,82%	-29,10%	-33,59%	-33,48%	-28,28%	-31,31%	-27,00%
2023	NA	4,76%	14,72%	15,36%	NA	NA	NA	7,27%	7,81%

Document Metadata

Table of Contents

VIG GLOBÁLIS FELTÖREKVŐ PIACI KÖTVÉNY

Document Metadata