VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉSTERVEZET „Új óvoda létesítése a Jósa András Oktatókórház területén”


VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉSTERVEZET


„Új óvoda létesítése a Xxxx Xxxxxx Oktatókórház területén”



Amely létrejött egyrészről

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata

(0000 Xxxxxxxxxxx, Xxxxxxx xxx 0.)

Adószám: 15731766-2-15

KSH statisztikai számjele: 15731766-8411-321-15

Bankszámlát vezető bank neve: OTP Kereskedelmi Bank Nyrt.

Bankszámla száma: 11744003-15402006

Képviselő neve és tisztsége:

xx. Xxxxxx Xxxxxx polgármester


mint Megrendelő (továbbiakban: Megrendelő)


másrészről

(név,székhely:………………..)

Adószám:

Cégjegyzékszáma:

Bankszámla száma:

MKIK regisztrációs szám:

Képviselő neve és tisztsége:


mint Vállalkozó (továbbiakban: Vállalkozó)



együttesen szerződő felek (továbbiakban: Szerződő felek) között az alulírott helyen és időben a következő feltételekkel:



Előzmények

Szerződő felek megállapítják, hogy Megrendelő „Új óvoda létesítése a Xxxx Xxxxxx Oktatókórház területén” tárgyban a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (továbbiakban: Kbt.) 115. § (1) bekezdés szerinti hirdetmény és tárgyalás nélküli eljárást (továbbiakban: közbeszerzési eljárás) folytatott le. Megrendelő az eljárást megindító ajánlattételi felhívást 2017. április…. napján küldte meg ajánlattevők részére, míg az „Összegezés az ajánlatok elbírálásáról” szóló dokumentumot 2017………….. napján küldte meg ajánlattevők részére azzal, hogy a közbeszerzési eljárás nyertese Vállalkozó.

Jelen szerződés megkötésére a közbeszerzési eljárás eredményeképpen került sor, amelynek során az összes beérkező ajánlat közül Vállalkozó tette a legjobb ár-érték arány értékelési szempont szerint legelőnyösebb érvényes ajánlatot.

Szerződő felek kötelezik magukat arra, hogy jelen szerződés teljesítése során mindenkor figyelemmel lesznek egymás érdekeire, és lehetőségeire, a jóhiszeműség és az együttműködés kölcsönös kötelezettségének figyelembevételével járnak el. Kifejezik arra vonatkozó álláspontjukat, hogy a magas színvonalú feladatellátás mindkét fél alapelve, és közös érdeke.


Szerződő felek megállapítják, és jelen szerződés aláírásával is megerősítik, hogy a közbeszerzési eljárás ajánlattételi felhívása, a közbeszerzési dokumentumok, valamint a vállalkozói ajánlat jelen szerződés elválaszthatatlan részét képezi, így a jelen szerződésben nem, vagy nem kellően szabályozott kérdésekben ezen dokumentumokban foglaltak az irányadók.




1. A szerződés tárgya

    1. Megrendelő megrendeli, Vállalkozó pedig elvállalja az eljárást megindító felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott alábbi munkák elvégzését:


„Új óvoda létesítése a Xxxx Xxxxxx Oktatókórház területén”



    1. A teljesítés helye:


0000 Xxxxxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxxxxx xxxx 0.

Hrsz: 3504/1


    1. Vállalkozó köteles azon munkákat is elvégezni Megrendelő utasításai alapján, amelyek a szerződés tárgyában meghatározott feladat megvalósításához szükségesek, s amelyek műszaki előírásokban, szabványokban vagy jogszabályokban kerültek rögzítésre. A vállalkozó a munkálatokat eltervezi, elvégzi, befejezi és legkésőbb a teljesítési határidő utolsó napján a megrendelő rendelkezésére bocsátja. Vállalkozó köteles a megvalósításhoz, a befejezéshez vagy a hibák, hiányosságok orvoslásához szükséges minden ideiglenes vagy állandó felügyeletet, munkaerőt, berendezést, árut, szállítás, szolgáltatást, munka- és egyéb eszközt, erőforrást biztosítani.


    1. Vállalkozó kifejezetten nyilatkozik, hogy az ajánlattétel során a terveket/műszaki leírásokat, az eljárást megindító felhívást, a dokumentációt és annak valamennyi mellékletét (különösen a költségvetést), továbbá minden egyéb rendelkezésre álló dokumentumot áttekintett, a beruházás megvalósíthatósága szempontjából megfelelőnek találta és ajánlatát a fentiekben rögzítetteknek megfelelően tette. Teljesítés során ezen előírások betartása Vállalkozó kötelessége.


    1. Vállalkozó kijelenti, hogy jelen szerződés tárgyát képező építési munkákban jártas, nagy szakértelemmel rendelkező kivitelező cégtől elvárható fokozott gondossággal tanulmányozta a kiírási feltételeket, és a szerződést ezek ismeretében köti meg.



    1. Szerződő felek rögzítik, hogy jelen szerződés keretében kizárólag új termék szállítható.




  1. A szerződés időtartama



    1. A szerződés teljesítésének véghatárideje a szerződés megkötésétől számított 180 nap.


    1. Megrendelő előteljesítést elfogad.

2.3. A munkaterület átadására a szerződéskötést követő 3 (három) munkanapon belül kerül sor.

2.4. A munkaterület átadásakor a felek kötelesek az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) szerinti Építési Naplót megnyitni, és abban az átadás-átvételt rögzíteni.

2.5. Vállalkozó köteles a kivitelezési munkákat a munkaterület átadása után megkezdeni.

2.6. Vállalkozó köteles a munkaterület átadás-átvételkor annak munkavégzésére való alkalmasságát megvizsgálni, az esetleges hiányosságokkal kapcsolatos észrevételeit az Építési Naplóban rögzíteni, és ebben a megrendelő figyelmét a hiányosságok megszüntetésére felhívni.





3. Fizetési feltételek, vállalkozói díj


3.1. Jelen szerződésben meghatározott munkálatok hiba és hiánymentes elvégzéséért, illetve teljesítéséért Vállalkozót egyösszegű átalányárként


nettó ………………,- Ft, azaz nettó………………………. Forint összegű vállalkozói díj illeti meg.


Az ÁFA bevallása és a megfizetése a hatályos adójogszabályok szerint történik.


Megrendelő kijelenti, hogy mivel tárgyi munka építési hatósági engedély köteles tevékenység része, így az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa törvény) 142. § (1) bekezdésének b) pontja értelmében az általános forgalmi adó fizetési kötelezettség Megrendelőt terheli.


Ennek megfelelően Vállalkozó áfa nélkül számláz és számláján feltünteti Megrendelő adószámát, valamint hivatkozást arra, hogy az ÁFA fizetésére Megrendelő kötelezett az Áfa törvény 142. § alapján.



Áfa 27%: …………………………….

azaz……………………………..,- Forint

Bruttó ár: ………………………,- Ft,

azaz………………………………Forint




3.2. A vállalkozói díj egyösszegű, a befejezési határidőre prognosztizált átalányár. A vállalkozási díj az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 3. § (5) bekezdése alapján magában foglalja az ajánlattételi felhívás, és a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott műszaki tartalom megvalósításának teljes ellenértékét, beleértve az azokhoz kapcsolódó anyagköltségeket és a munkadíjat, a vállalkozó által a kivitelezés során felhasznált víz és energia költségét, a vállalkozó valamennyi szerződéses kötelezettsége, a garanciális szolgáltatások költségeit, így különösen az alábbiakat:

– a befejezési határidőig várható árváltozások kihatása,

– a szükséges szakfelügyeletek biztosításával kapcsolatos költségek,

– anyagbeszerzési költségek,

– szállítási, deponálási, lerakóhelyi költségek,

– a bérek és költségei,

– valamennyi gép, felszerelés és eszköz fenntartási, használati, javítási, esetleg bérlési, lízingelési költségei,

– az esetleges akadályoztatás költségei,

– adott esetben szabadalmi vagy licencia költségek,

– jótállási, szavatossági igényekből fakadó költségek,

– a helyszíni adottságok, körülmények miatti költségek,

– a megvalósításhoz esetlegesen szükséges ideiglenes melléklétesítmények, a felvonulás költségei, ezek elbontásának és a felvonulási terület helyreállításának költségei,

– adott esetben banki, finanszírozási költségek,

– a megvalósítási tervdokumentáció költségei,

– az országos, ágazati és egyéb szabványokban, műszaki előírásokban meghatározott mintavételi, vizsgálati és mérési valamint a minősítési költségek,

– az átadás-átvétel költségei,

– az esetleges eljárási költségek, illetékek,

– a felmerülő hétvégi, esetleg éjszakai munkavégzés miatt költségek,

– vállalkozói haszon,

– egyéb, itt fel nem sorolt, de a megvalósításhoz és a szerződés teljesítéséhez szükséges járulékos költségek.


3.3. Vállalkozó 1 db részszámla és 1 db végszámla benyújtására jogosult. A részszámla a teljes ellenszolgáltatás 50 %-ának megfelelő összegben, a műszaki tartalom 50 %-os igazolt teljesítésekor, a végszámla a teljes ellenszolgáltatás 50 %-ának megfelelő összegben, az igazolt sikeres műszaki átadás-átvételt követően nyújtható be.

A teljesítés igazolására a Kbt. 135. § (1)-(2) bekezdéseinek a rendelkezései az irányadóak. A 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 31. § alapján az ellenszolgáltatás kifizetésére csak az adott munkára, munkarészre vonatkozó teljesítésigazolás kiállítását követően kerülhet sor.


Az ellenszolgáltatás Vállalkozó általi (rész)teljesítést, Megrendelő (műszaki ellenőr) által ennek elismeréseként kiállított (rész)teljesítésigazolás alapján helyesen kiállított (rész)számla kézhezvételétől számított 30 napon belül követően átutalással kerül kiegyenlítésre a Ptk. 6:130. § (1)-(2) bekezdései, a Kbt. 135. § (3)-(7) bekezdései, a 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet és a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet vonatkozó rendelkezései szerint.


Amennyiben Vállalkozó a teljesítéshez alvállalkozót vesz igénybe, úgy a Ptk. 6:130. § (1)-(2) bekezdésétől eltérően a 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet 32/A.§-ban foglalt szabályok szerint történik a szerződésben foglalt ellenérték kifizetése.


Vállalkozó a számlákat 3 példányban Megrendelő címére állítja ki és oda nyújtja be.

Az ajánlattétel, a szerződés és a kifizetések pénzneme magyar forint (HUF). Megrendelő az eljárásban tartalékkeretet nem biztosít.


3.4. A szerződés finanszírozása Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló 2015. évi C. törvény 3. melléklet II. 4. pont szerinti Óvodai kapacitásbővítését célzó beruházások támogatása jogcímen, valamint a TOP-6.2.1-16 azonosító számú, „Családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztése” című pályázat keretében az Európai Regionális Fejlesztési Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban, a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet alapján, valamint a Megrendelő által biztosított önerőből történik. A támogatási intenzitás mértéke a hazai forrás esetében 75 %, míg a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében 100 %. A finanszírozás a hazai forrás esetében előleg, míg a TOP-6.2.1-16 projekt esetében utófinanszírozás formájában történik.


3.5. Megrendelő – a Kbt. 135. § (7) bekezdésében foglaltakra tekintettel – az előleg igénybevételének lehetőségét biztosítja vállalkozó részére a megkötött szerződésben foglalt – tartalékkeret és áfa nélkül számított – teljes ellenszolgáltatás 5 %-ának megfelelő összegig, figyelembe véve a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 30.§-ában foglaltakat.

A 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdése alapján az előlegszámla benyújtására (amennyiben Vállalkozó előlegre tart igényt) a szerződéskötést követően, kifizetésére az építési munkaterület átadását követő 15 napon belül kerülhet sor. Az előleg a kivitelezés végszámlájának értékéből kerül elszámolásra.

A 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 30. § (3) bekezdése alapján a vállalkozói díj későbbi módosítása a kötelezően biztosítandó előleg összegét nem érinti.

Vállalkozó köteles a részére folyósított előleg összegét a szerződés céljával és tartalmával összhangban felhasználni. Vállalkozó tudomásul veszi, hogy Megrendelő az előleg felhasználást jogosult ellenőrizni, és annak kapcsán – ideértve Vállalkozó szerződésszegésének eseteit is – fenntartja magának a jogot az előlegnek a szerződés céljával és tartalmával nem összeegyeztethető módon történő felhasználása vagy hasznosítása esetén az előleg visszakövetelésére.

Az előleg fizetését Megrendelő nem teszi függővé a Vállalkozó részéről biztosíték nyújtásától.


3.6. Megrendelő késedelmes fizetése esetén Vállalkozó a Ptk. 6:155. § (1) bekezdésében foglaltak szerint késedelmi kamatra jogosult.



4. Megrendelő jogai és kötelezettségei


4.1. Megrendelő köteles minden olyan tényt, információt vagy dokumentumot megfelelő időben Vállalkozó rendelkezésére bocsátani, amelyek jelen szerződés teljesítéséhez szükségesek.


4.2. A munkát Megrendelő által a kijelölt helyen kell elvégezni. Megrendelő köteles a munkaterületet alkalmas állapotban Vállalkozó rendelkezésére bocsátani.


4.3. Megrendelő köteles Vállalkozó szerződésszerű teljesítését elfogadni, továbbá a vállalkozói díjat a jelen szerződésben foglaltak szerint Vállalkozó részére megfizetni.


4.4. Megrendelő jogosult Vállalkozó tevékenységét ellenőrizni, de az ellenőrzés Vállalkozó szerződésszerű teljesítését nem hátráltathatja. Vállalkozó nem mentesül a felelősség alól, ha Megrendelő az ellenőrzést elmulasztotta vagy nem megfelelően végezte el.


4.5. Vállalkozó a lefolytatott közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés, illetve a Megrendelő utasításai szerint köteles eljárni. Megrendelő utasítása nem terjedhet ki a munka megszervezésére, nem teheti a teljesítést terhesebbé.


4.6. Megrendelő csak a mindenkor érvényes magyar szabványoknak és műszaki irányelveknek, technológiai leírásoknak megfelelő, I. osztályú minőségű teljesítést fogad el. Amennyiben a vállalt munka minősége a vonatkozó előírásoknak nem, vagy nem teljes mértékben felel meg, úgy Megrendelő kizárólagos joga dönteni arról, hogy ragaszkodik a szerződés szerinti minőség teljesítéséhez, vagy a munkát a teljesített minőségben elfogadja.


4.7. Megrendelő, valamint a megrendelő nevében eljáró műszaki ellenőr jogosult, illetve köteles a kivitelezés időszakában szakmai, műszaki ellenőrzésre, amelynek során az ott folyó munkát nem zavarhatja. Ellenőrzési jogosítványai és kötelezettsége körében a megrendelő joga a munkák megvalósítását folyamatosan figyelemmel kísérni. A megrendelő joga és kötelessége műszaki-gazdasági elgondolásait a kivitelezési értekezletek során, illetve azokon kívül is közölni a vállalkozóval.


4.8. A megrendelő jogosult részt venni a műszaki ellenőr vagy a vállalkozó által a beruházással összefüggésben szervezett tárgyalásokon (kooperáció). Szerződő Felek megállapodnak, hogy szükség szerint, de legalább heti rendszerességgel kooperációt tartanak.


4.9. A megrendelő jogosult a kivitelezés teljes időszakában annak megvalósításáról vagy egyéb kérdésekről bármikor írásos tájékoztatást kérni a vállalkozótól, a keletkezett iratokba betekinteni, azokról másolatot kérni.


4.10. Megrendelő vagy a nevében eljáró személy (szervezet) a szerződés teljesítésének ellenőrzése során az építési napló adatai alapján ellenőrzi, hogy a teljesítésben csak a Kbt. 138. § (2) és (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő alvállalkozó vesz részt, és az alvállalkozói teljesítés aránya nem haladja meg a Kbt. 138. § (1) és (5) bekezdésében meghatározott mértéket.




5. Vállalkozó jogai és kötelezettségei



5.1. Vállalkozó kijelenti, hogy nyilatkozatai és igazolásai alapján a tárgyi feladatok ellátásához szükséges referenciákkal, személyi-, tárgyi/technikai és jogszabályba foglalt feltételekkel rendelkezik.

5.2. Vállalkozó munkája során a 191/2009. (IX.15.) Korm. rendeletben foglaltak szerint xxxxxxx eljárni. Szerződő felek megegyeznek arról, hogy Megrendelő által átadott munkaterületen a Vállalkozó a munkavégzés ideje alatt köteles gondoskodni a vagyonvédelemről, és arról, hogy a környezet legkisebb zavarásával végezze el a munkát. Vállalkozó a szerződésben vállalt munkát I. osztályú minőségben köteles elvégezni.


5.3. Vállalkozó folyamatosan köteles Megrendelőt értesíteni minden olyan körülményről, amely a munka ütemezés szerinti elvégzését akadályozza.

5.4. A vállalkozó csak a megrendelő képviselőjétől, illetve a műszaki ellenőrtől fogadhat el utasítást. A műszaki ellenőrzést végző személy utasítási jogköre csak a megrendelő ilyen irányú felhatalmazása esetén terjed ki azon ügyekre, amelyeket a megrendelő jogszabály vagy jelen szerződés alapján magának tart fenn.


5.5. Vállalkozó köteles Megrendelőt írásban figyelmeztetni, ha Megrendelő célszerűtlen, szakszerűtlen utasítást ad. Amennyiben Vállalkozó ezen kötelezettségét elmulasztja, az ebből eredő kárért felelőséggel tartozik. Ha Megrendelő a figyelmeztetés ellenére fenntartja az utasítását, Vállalkozó a szerződést Megrendelő kockázatára teljesíti. Vállalkozó köteles a teljesítést megtagadni, ha Megrendelő által adott utasítás teljesítése jogszabály, vagy hatósági rendelkezés megsértéséhez vagy az élet- és vagyonbiztonság veszélyeztetéséhez vezetne.


5.6. Vállalkozó jogosult alvállalkozókat igénybe venni. A Kbt. 138. § (3) bekezdésében foglaltak értelmében Vállalkozó a szerződés megkötésének időpontjában, majd - a később bevont alvállalkozók tekintetében - a szerződés teljesítésének időtartama alatt köteles előzetesen Megrendelőnek valamennyi olyan alvállalkozót bejelenteni, amely részt vesz a szerződés teljesítésében, és - ha a megelőző közbeszerzési eljárásban az adott alvállalkozót még nem nevezte meg - a bejelentéssel együtt nyilatkozni vagy az érintett alvállalkozó nyilatkozatát benyújtani arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll a megelőző közbeszerzési eljárásban előírt kizáró okok hatálya alatt. Vállalkozó ezen nyilatkozata jelen szerződés mellékletét képezi.


5.7. Vállalkozó a jogosan igénybe vett alvállalkozóért úgy felel, mintha a munkát maga végezte volna. Alvállalkozó jogosulatlan igénybevétele esetén pedig felelős minden olyan kárért is, amely anélkül nem következett volna be.


5.8. Vállalkozó köteles a munkavégzéssel kapcsolatban az építési naplót az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Kormányrendeletben előírt módon vezetni. A felek a munkavégzéssel kapcsolatos minden lényeges adatot, körülményt és utasítást az építési naplóban kötelesek egymással közölni. Az építési naplót szükség szerint, de nem több mint 8 naponként Megrendelő képviselőjének be kell mutatni.


5.9. A vállalkozó köteles az energiavételezéshez szükséges feltételeket kiépíteni, és ezen szolgáltatások igénybevételének költségét viselni.


5.10. Ha közterület igénybevételére van szükség, ehhez az engedélyt a vállalkozó köteles beszerezni. A közterület használatának díját a vállalkozó viseli.


5.11. Vállalkozó köteles a bontásból és építésből származó törmeléket, hulladékot az építkezés területéről hatósági engedéllyel rendelkező lerakóba szállítani, valamint köteles betartani az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendeletben foglaltakat.


5.12. Vállalkozó kötelessége a tervek, költségvetés, vállalkozótól elvárható gondossággal történő átvizsgálása, ellenőrzése. A vállalkozási szerződés megkötését követően a vállalkozó viseli annak jogkövetkezményét, amely a tervdokumentáció olyan hiányosságából adódik, melyet a vállalkozó kivitelezőnek a tőle elvárható szakmai gondosság mellett észlelnie kellett volna, de a szerződéskötést megelőzően nem jelzett.


5.13. Vállalkozó köteles a kivitelezési munkákat úgy elvégezni, hogy a munkák utáni műszaki készültséggel rendelkező létesítmény a hatályos jogszabályok szerint üzemeltethető legyen.

Fentiek elmaradásából eredő többletmunkákat vállalkozó nem érvényesítheti pótmunkaként.

Többletmunka a feladat teljesítéséhez szükséges, Vállalkozó által előre nem kalkulált munka, melyet Vállalkozó az eredeti szerződéses ár keretei között köteles elvégezni.


5.14. Vállalkozó köteles elvégezni az utólag megrendelt, különösen tervmódosítás miatt szükségessé váló munkát is, ha annak elvégzése nem teszi feladatát aránytalanul terhesebbé. Amennyiben a kivitelezés során pótmunkák végzésének szükségessége merül fel, erről a vállalkozó köteles a megrendelőt haladéktalanul értesíteni. A Vállalkozó – az erre vonatkozó külön megállapodásban foglaltak szerint – a műszaki szükségesség, vagy a rendeltetésszerű és biztonságos használat miatt szükséges pótmunkát köteles elvégezni.


5.15. A vállalkozó köteles biztosítani a megrendelő, a megrendelő képviselője, illetve a műszaki ellenőr számára, hogy bármely időpontban az ellenőrzési jogát gyakorolhassa, a megrendelő, a megrendelő képviselője, illetve a műszaki ellenőr megtekinthesse és megvizsgálhassa a munkavégzés helyszínét, az anyagok, termékek, szerkezetek és berendezések minőségét. A vállalkozó köteles továbbá a hatósági ellenőrzéseket lehetővé tenni, illetve intézkedni, hogy a vizsgálatokon és ellenőrzéseken, amelyek a vállalkozó felelősségi körébe tartoznak a hatóságok részt vehessenek.


5.16. Vállalkozó, illetőleg alvállalkozói kötelesek betartani a munkavégzés helyének helyi előírásait, munka-, baleset-, és tűzvédelmi utasításait, valamint a megrendelő indokolt speciális követelményeit.


5.17. Vállalkozó, illetve alvállalkozói különösen kötelesek a környezetvédelemre, illetve a veszélyes hulladékokra vonatkozó előírásokat, jogszabályokat betartani. A Vállalkozónak a kivitelezés során törekednie kell arra, hogy az építési munkák ideiglenes helyigényét és hatásterületét a lehető legkisebb mértékre minimalizálja. Figyelemmel kell lennie arra is, hogy az anyagszállítási útvonalát optimalizálja, és zajterhelés, kiporzás, pollenterhelés, hulladékelhagyás a minimális mértéket ne haladja meg.


5.18. Vállalkozó köteles a kivitelezési munkák végzése során rendszeres balesetvédelmi szemlét tartani, munkavédelmi, tűzvédelmi, balesetvédelmi oktatást végezni és mindezeket a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően dokumentálni.


5.19. Vállalkozó az általa, illetve alvállalkozói által ellátott tevékenységért, illetve annak eredményéért teljes körű anyagi felelősséget vállal, ennek keretében felel mindazon kárért, amely nem megfelelő munkavégzésére, vagy nem megfelelő anyag beépítésére vezethető vissza. Ezen körben vállalkozó azon kárért is felel, amelyet harmadik személy a vállalkozó, illetőleg alvállalkozói tevékenységével összefüggésben érvényesít a megrendelővel szemben.


5.20. Vállalkozó szavatolja, a szerződés teljesítése, annak minősége mind a felhasznált anyagok, mind a létesítmény szerkezete és kivitel szempontjából az érvényes magyar szabványoknak és előírásoknak, valamint a szerződésben rögzített igényeknek megfelel, és a szerződéses cél elérését maradéktalanul biztosítja.


5.21. Vállalkozó köteles a munkavégzés során keletkezett károkat a megrendelő, illetőleg más károsult részére díjmentesen helyreállítani. Amennyiben a helyreállítás nem lehetséges, a károkat meg kell térítenie.


5.22. A beépített anyagok eltakarására csak a megrendelő jóváhagyásával, illetve az erre vonatkozó ellenőrzési kötelezettség elmulasztása esetén kerülhet sor. Az ellenőrzést legkésőbb az eltakarást megelőző napig meg kell kezdeni. Az ellenőrzés időpontjáról a vállalkozó köteles értesíteni a megrendelőt; amennyiben az értesítésre nem kerül sor, az ebből eredő valamennyi (közvetlen és következményes) kárt a vállalkozó köteles megtéríteni.


5.23. A vállalkozónak kártalanítani kell a megrendelőt harmadik fél által felmerülő minden olyan igény esetén, amely szabadalom, védjegy, vagy ipari tervezési jogok megsértéséből származik azáltal, ahogy az adott szerződés teljesítése során azt a vállalkozó felhasználta. A megrendelő jóváhagyása vállalkozó szerződéses kötelezettségére vonatkozó teljes körű felelősségét nem csorbítja.


5.24. Vállalkozó feladata saját költségére és veszélyére a közbeszerzési dokumentumokban részletezett eszközöknek a telepítési helyre történő beszállítása és helyszíni telepítése rendeltetésszerű használatra kész állapotban.


Vállalkozó kötelezettséget vállal arra, hogy nem fizethet, illetve számolhat el a szerződés teljesítésével összefüggésben olyan költségeket, amelyek a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont ka)-kb) alpontja szerinti feltételeknek nem megfelelő társaság tekintetében merülnek fel, és amelyek a Vállalkozó adóköteles jövedelmének csökkentésére alkalmasak.


5.25. Vállalkozó kötelezettséget vállal arra, hogy a szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt tulajdonosi szerkezetét a Megrendelő számára megismerhetővé teszi és a Kbt. 143. § (3) bekezdése szerinti ügyletekről a Megrendelőt haladéktalanul értesíti.


5.26. A vállalkozó köteles a termékek, eszközök, alapanyagok beszerzésénél érvényesíteni a környezeti szempontokat, illetve az irodai tevékenysége körében a „zöld nyomtatás” alapelveinek megfelelően nyomtat, vállalja, hogy a dokumentumokat csak szükség esetén és csak a szükséges terjedelemben nyomtatja ki, és csak az elfogadott utolsó verziók kerülnek kinyomtatásra.



6. Szerződést biztosító mellékkötelezettségek


6.1. Vállalkozó szavatol azért, hogy jelen szerződés szerinti feladatokat határidőben elvégzi, továbbá, hogy a feladatok elvégzése céljából folyamatosan Megrendelő rendelkezésére áll, és a szerződés teljesítéséhez biztosítja a szükséges szakértelmet.


6.2. Szerződő felek a késedelmes, a hibás és a nem teljesítés esetére – a Ptk. 6:186. §-a rendelkezéseinek figyelembevételével – az alábbi kötbérfizetési kötelezettségben állapodnak meg:

Vállalkozó kötbérfizetési kötelezettséggel tartozik, ha neki felróhatóan:

  • késedelmesen teljesít; azaz amennyiben Vállalkozó bármely kötelezettségét határidőben nem teljesíti, feladatainak teljesítésével felróható okból késedelembe esik, akkor Megrendelő kárátalányként késedelmi kötbérre jogosult.

  • hibásan teljesít; azaz amennyiben Vállalkozó mennyiségileg, minőségileg hibásan teljesít, akkor Megrendelő kárátalányként hibás teljesítési kötbérre jogosult.

  • teljesítés felróható magatartása (mulasztása) miatt meghiúsul, azaz amennyiben Vállalkozó jelen szerződésben meghatározott feladatait részben vagy egészben nem teljesíti, akkor Megrendelő kárátalányként meghiúsulási kötbérre jogosult.



A kötbér mértéke:

  • késedelmes teljesítés esetén: késedelem esetén a véghatáridőt illetően a nettó ajánlati ár …….. (Vállalkozó ajánlatában foglaltak szerint) %/késedelmes naptári nap. 30 nap késedelem a szerződés teljesítésének meghiúsulását xxxxx xxxxxxx.


  • hibás teljesítés esetén: Vállalkozó érdekkörében felmerülő hibás teljesítés esetén Megrendelő igényt tart a hibás teljesítési kötbér megfizetésére, amely a nettó ajánlati ár 0,2%/ naptári nap; kötbér összege maximum tíz (10) napig kerül felszámításra, ezt követően Megrendelő jogosult a szerződéstől egyoldalú jognyilatkozattal elállni, illetve azt felmondani.


  • nem teljesítés (meghiúsulás) esetén: Vállalkozó neki felróható okból történő meghiúsulás esetére (teljesítés jogos ok nélküli megtagadása, vagy Megrendelő szankciós elállása vagy felmondása Vállalkozó szerződésszegése okán, vagy ha a meghatározott teljesítési véghatáridő vonatkozásában Vállalkozó 30 naptári napot meghaladó késedelembe esik) meghiúsulási kötbér megfizetésére köteles. Mértéke: a nettó ajánlati ár 30%-ának megfelelő összeg.



Megrendelő kötbérigényét írásban, jogalap és összeg megjelölése mellett köteles közölni Vállalkozóval.

Megrendelő a kötbérkövetelését jogosult Vállalkozó követelésével szemben beszámítani, illetve azt Vállalkozó esedékes számlájából visszatartani.



6.3. A késedelmes teljesítés esetén a kötbér megfizetése a szerződésszerű teljesítés kötelezettsége alól nem mentesít; míg a szerződés egészének meghiúsulása esetén megfizetett kötbér a további teljesítés követelését kizárja a szerződés egésze vonatkozásában.


6.4. A kötbér érvényesítése nem zárja ki a szerződést megszegő fél kártérítési felelősségét, amelyért helytállni tartozik.


6.5. Amennyiben Szerződő felek bármelyike tőle független, neki fel nem róható rendkívüli és elháríthatatlan körülmények miatt (vis maior) jelen szerződésből eredő kötelezettségének nem tud eleget tenni, úgy ezen körülmények fennállásának és következményei elhárításának ideje alatt mentesül a szerződésszegés jogkövetkezményei alól. Szerződő felek kötelesek az akadály beálltáról, azok várható időtartamáról és megszüntetéséről a másik felet haladéktalanul írásban tájékoztatni.


6.6. Vállalkozó a jótállás időtartamára a tartalékkeret és áfa nélkül számított ellenszolgáltatás 5%-nak megfelelő mértékű, összegszerűen ………………..,- HUF azaz …………………… Forint jótállási biztosítékot köteles nyújtani. Vállalkozó a jótállási biztosítékot óvadékként az előírt pénzösszegnek Megrendelő fizetési számlájára történő befizetésével, átutalásával, pénzügyi intézmény vagy biztosító által vállalt garancia vagy készfizető kezesség biztosításával, vagy biztosítási szerződés alapján kiállított - készfizető kezességvállalást tartalmazó – kötelezvénnyel jogosult biztosítani. A jótállási biztosítékot a Kbt. 134. § (4) bekezdés szerinti időpontban (a szerződés teljesítésének időpontjában) kell rendelkezésre bocsátani és mértékét a jótállási kötelezettség lejártának napja + 10 naptári napig tartó érvényességgel kell fenntartani.


6.7. Vállalkozó felelősséggel tartozik a szerződésben vállalt munkáért a munka megkezdésétől a jótállási idő végéig.


6.8. Vállalkozó köteles biztosítani Megrendelőt minden olyan veszteséggel és követeléssel szemben, amely harmadik személynek okozott személyi sérülésnek és dologi károk, valamint az ezekre visszavezethető vagyoni károk következtében jelentkeznek.


6.9. Az előzőekben felsorolt kockázatok csökkentése érdekében Vállalkozó minden kockázatra kiterjedő felelősségbiztosítással kell, hogy rendelkezzen, vagy már meglévő felelősségbiztosítását ki kell terjesztenie az ajánlattételi felhívásban előírt mértékű felelősségbiztosításra, és ezeket legkésőbb szerződéskötés időpontjában be kell mutatnia. Vállalkozó köteles az építés-szerelési biztosítás kedvezményezettjeként Megrendelőt megjelölni.

Vállalkozó által megkötött biztosításnak ki kell terjednie Megrendelőnél esetleg felmerülő minden olyan veszteségre és követelésre is, amely harmadik személynek okozott személyi sérülések, dologi károk, valamint az ezekre visszavezethető károk következtében jelentkeznek.

Vállalkozó vállalja, hogy a fentieknek megfelelő eredeti biztosítási szerződést – kötvényt – legkésőbb jelen szerződés aláírásával egyidőben bemutatja, és a másolatot átadja a Megrendelőnek.

Amennyiben Vállalkozó nem tesz eleget a biztosítási kötvényben előírt feltételeknek, az a jelen Szerződés megszegésének minősül és a szerződésszegés következményeit vonja maga után.



7. Átadás-átvétel


7.1. Határidőben teljesít Vállalkozó, ha az átadás-átvétel a jelen szerződésben előírt teljesítési határidőben megkezdődik. Vállalkozó a Megrendelővel történő előzetesen egyeztetett időpontban köteles a végteljesítéskor átadás-átvételi eljárást kezdeményezni. Megrendelő köteles az átadásra felajánlott szerződésszerű részteljesítést átvenni. A műszaki átadás-átvételi eljárás időtartama – amennyiben az eljárás a Létesítmény átvételével zárul – nem számít bele a késedelem időtartamába.


7.2. A végteljesítés átadás-átvételi eljárása során – szükség esetén – a szerződő felek közösen hibalistát vesznek fel. A hibáktól függően a helyszínen eldönthető a módosított átadás-átvételi határidő, amire Vállalkozó köteles a hibákat kijavítani.


7.3. Megrendelő nem utasíthatja el a végteljesítés átvételét a létesítmény rendeltetésszerű használatát nem befolyásoló, kisebb hibák miatt, azonban Megrendelő az átadás-átvételt megtagadhatja, ha a vizsgálat során feltárt hibák, hiányosságok kijavításához szükséges munkálatok akadályozzák a rendeltetésszerű használatot. Ez esetben Megrendelő Vállalkozóval egyeztetett időpontra köteles új átadás-átvételi időpontot megjelölni.


7.4. A felek az átadás-átvételről kötelesek teljesítési jegyzőkönyvet felvenni, amely megfelelő módon igazolja Vállalkozó szerződésszerű teljesítését. A teljesítési jegyzőkönyvnek a következőket kell tartalmaznia:

(a) az átadás helyét, időpontját, a jelen lévő személyek nevét és feladatát (beosztását),

(b) az átadott létesítmény(ek) részletes megnevezését, az átvett munka mennyiségét;

(c) a teljesítés minősítését (elfogadás vagy hibajavításra visszaadás).


7.5. Az eljárás során Vállalkozónak igazolnia kell, hogy:


• a munka a szerződésben és annak mellékleteiben meghatározott követelményeknek és a hatósági előírásoknak, valamint – az esetlegesen menetközben elrendelt megrendelői módosításoknak megfelelően – hiány- és hibamentesen elkészült,

• Megrendelő nem lát okot az elkészült munka birtokba vételének megtagadására.


7.6. Megrendelő által kitűzött időpontra Vállalkozó köteles saját költségére és terhére a hibák, hiányosságok kijavításáról, illetőleg megszüntetéséről gondoskodni. Vállalkozónak késedelem nélkül értesítenie kell Megrendelőt, ha a hibák, hiányosságok a kitűzött határidő letelte előtt kijavításra, illetőleg megszüntetésre kerültek.


7.7. Vállalkozó az átadás–átvételi jegyzőkönyv aláírásával egyidejűleg köteles átadni a Megrendelőnek 2 példány átadási dokumentációt, amely - amennyiben releváns – tartalmazza:

• az átadási tervet, azaz a létesítmények ténylegesen megvalósult állapotának műszaki terveit, – a felelős műszaki vezető eredeti aláírásával, dátummal, cégbélyegzővel 2 példányban –, valamint az alábbi iratanyagokat:

• kezelési, karbantartási utasítás,

• használatbavételi és üzembehelyezési engedélyek, illetve üzembehelyezési engedélyek beszerzéséhez szükséges dokumentumok,

• betanítási jegyzőkönyvek,

• sikeres próbaüzem és üzempróba jegyzőkönyvek, mérési jegyzőkönyvek,

• minőségvizsgálati jegyzőkönyvek,

• minőségi tanúsítványok és garancia jegyek,

• nem szabványosított beépített anyagok műbizonylatai, tervezői és kivitelezői nyilatkozatok,

• építési naplók másolatai,

• minden olyan levelezési, jegyzőkönyvi másolat, amely a kivitelezéssel kapcsolatban információkkal bír a későbbi vitás kérdések eldöntéséről, illetve az üzemeltetési, hasznosítási munkák elvégzésére,

• közreműködő alvállalkozók jegyzéke, felelős vezetők megjelölésével (elérhetőségükkel), jótállási, szavatossági tevékenységet végző felelős személyek megnevezése, címe, telefon, faxszáma.


Az átadás–átvételi eljárás költségei Vállalkozót terhelik.


7.8. Az átadás-átvétel akkor tekinthető lezártnak, ha Megrendelő, illetve az általa kijelölt szervezet vagy személy a felmérési/építési naplóban, vagy külön nyilatkozatban a szerződés teljesítését fenntartások nélkül elfogadja.


7.9. A kivitelezési munkák befejezése, illetőleg a sikeres műszaki átadás-átvétel után a vállalkozónak el kell szállítania a munkaeszközeit, és a munkaterületet tisztán és rendezett állapotban kell átadnia.



7.10. Szerződő felek megállapodnak abban, hogy az átadás-átvételi eljárás lezárását követően 1 (egy) évvel utó-felülvizsgálati eljárást tartanak, amelyen megrendelő és vállalkozó képviselői megjelennek. Az utó-felülvizsgálati eljárás során a felek a műszaki ellenőr bevonásával ismételten ellenőrizik az elvégzett munka és a beépített anyagok minőségét. Az eljárásról jegyzőkönyvet, illetve hibajegyzéket vesznek fel. Az utófelülvizsgálati jegyzőkönyvbe fel nem vett hiba kijavítását a megrendelő a vállalkozót terhelő jótállás körében, a jótállási időn belül követelheti. Vállalkozó a garanciális hibák kijavítására, ellenkező megállapodás hiányában, 30 napon belül köteles. Ezen határidő eredménytelen eltelte esetén a Megrendelő jogosult minden további felszólítás nélkül a jólteljesítési bankgarancia érvényesítésére és/vagy az érintett munkák harmadik személlyel történő elvégeztetésére, mely munkák ellenértékét jogosult a Vállalkozón érvényesíteni.





8. Jótállás



8.1. Vállalkozó vállalja a műszaki átadás-átvétel időpontjától számított ……………. hónap jótállást (Vállalkozó ajánlatában foglaltak szerint), ezen felül pedig a jogszabályban meghatározottak szerint szavatossági kötelezettséggel tartozik. A szavatossági és jótállási határidők kezdete a hiány- és hibamentes műszaki átadás-átvétel időpontja. Vállalkozó teljesítése akkor hibátlan, ha jelen szerződésben foglalt munkákat jelen szerződésben rögzített határidőre a hatósági előírásoknak is mindenben megfelelően I. osztályú minőségben elvégezte és a kivitelezett létesítmény a rendeltetésszerű használatra alkalmas.



8.2. Vállalkozó jótállási kötelezettsége fennáll az alvállalkozókkal, a szerződés teljesítésében egyébként közreműködőkkel elvégeztetett munkára is.



8.3. A jótállási kötelezettség nem terjed ki arra az esetre, ha

– a vállalkozó bizonyítja, hogy a hiba oka az átadás-átvételt követően keletkezett,

– az üzemeltetés nem rendeltetésszerűen történik,

– a meghibásodás szakszerűtlen beavatkozás következménye,

– a garanciális javítást nem a vállalkozó, illetőleg alvállalkozója végzi el, kivéve, ha a vállalkozó, illetőleg alvállalkozója mulasztása miatt a javítást harmadik féllel kell elvégeztetni a vállalkozó költségén.

A jótállási kötelezettség nem terjed ki az elemi csapásból eredő meghibásodásra sem.



8.4. A jótállás időtartama a sikeres átadás-átvételi eljárást követően kezdődik.

8.5. A jótállási időn belül vállalkozó köteles a hibát saját költségén kijavítani. Meghibásodás esetén vállalkozó vagy az általa megbízott alvállalkozó a lehető legrövidebb időn belül a helyszínre kiszáll, hibavizsgálatot tart és a hibaelhárítást a megrendelő írásbeli értesítésének kézhezvételétől számított 72 órán belül megkezdi, illetve a kárelhárítás érdekében a szükséges intézkedéseket a műszakilag indokolt legrövidebb időn belül megkezdi.

8.6. Azok a jótállási követelések, amelyeket a jótállási idő alatt bejelentettek, érvényben maradnak a jótállási idő letelte után is mindaddig, míg azokat ki nem elégítik.

8.7. Ha a 8.5. pontban meghatározott időn belül a vállalkozó nem kezdi meg és a lehető legrövidebb időn belül nem gondoskodik a hiba elhárításáról, a megrendelő megteheti a szükséges intézkedéseket a hiba kiküszöbölésére a vállalkozó kockázat és költségviselése mellett anélkül, hogy a megrendelőnek a vállalkozóval szembeni bármely más, e szerződés szerinti joga sérelmet szenvedne. Ebben az esetben a megrendelő a felmerült költségeit jogosult a vállalkozóval szemben érvényesíteni.

8.8. A jótállási idő leteltekor a szerződő felek közösen aláírt jegyzőkönyvben rögzítik a jótállási időszak igénymentes lezárását.



9. Szerződés megszűnése


9.1. Szerződő Xxxxx a szerződést határozott időtartamra kötik, amely a határozott időtartam elteltével, szerződésszerű teljesítést követően megszűnik.


9.2. Megrendelő a szerződést felmondhatja, vagy - a Ptk.-ban foglaltak szerint - a szerződéstől elállhat, ha:

a) feltétlenül szükséges a szerződés olyan lényeges módosítása, amely esetében a 141. § alapján új közbeszerzési eljárást kell lefolytatni;

b) a Vállalkozó nem biztosítja a 138. §-ban foglaltak betartását, vagy Vállalkozó személyében érvényesen olyan jogutódlás következett be, amely nem felel meg a 139. §-ban foglaltaknak; vagy

c) az EUMSZ 258. cikke alapján a közbeszerzés szabályainak megszegése miatt kötelezettségszegési eljárás indult vagy az Európai Unió Bírósága az EUMSZ 258. cikke alapján indított eljárásban kimondta, hogy az Európai Unió jogából eredő valamely kötelezettség tekintetében kötelezettségszegés történt, és a bíróság által megállapított jogsértés miatt a szerződés nem semmis.

Megrendelő köteles a szerződést felmondani, vagy - a Ptk.-ban foglaltak szerint - attól elállni, ha a szerződés megkötését követően jut tudomására, hogy a szerződő fél tekintetében a közbeszerzési eljárás során kizáró ok állt fenn, és ezért ki kellett volna zárni a közbeszerzési eljárásból.


9.3. Megrendelő a Kbt. 143. § (3) bekezdése alapján jogosult és egyben köteles a szerződést felmondani, ha

a) a Vállalkozóban közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amely tekintetében fennáll a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel;


b) a Vállalkozó közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személyben vagy személyes joga szerint jogképes szervezetben, amely tekintetében fennáll a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel.


9.4. Szerződő felek jogosultak jelen szerződést rendkívüli felmondással, azonnali hatállyal felmondani a másik fél súlyos szerződésszegése esetén. A felmondás kizárólag írásban, a másik félhez intézett egyoldalú, indokolással ellátott nyilatkozattal gyakorolható.



9.5. Megrendelő köteles a szerződést felmondani, vagy – a Ptk.-ban foglaltak szerint – attól elállni, ha a szerződés megkötését követően jut tudomására, hogy a szerződő fél tekintetében a közbeszerzési eljárás során kizáró ok állt fenn, és ezért ki kellett volna zárni a közbeszerzési eljárásból.



9.6. Megrendelő jogosult jelen szerződés azonnali hatályú rendkívüli felmondására, amennyiben Vállalkozó jelen szerződésben foglalt kötelezettségeit, Megrendelő írásbeli felszólítását követően, az abban előírt legfeljebb 15 naptári napos határidőig sem teljesíti.

Vállalkozó részéről súlyos szerződésszegésnek minősül különösen:

  • Vállalkozó az ellenőrzéssel kapcsolatos kötelezettségének nem tesz eleget;

  • fontos körülmények építési naplóba való bejegyzését, vagy a bejegyzés szükségességének jelzését elmulasztja, azokról Megrendelőt nem értesíti és ezzel a károsodás veszélyét idézi elő;

  • felhívást követően sem jelenik meg konzultáció(ko)n;

  • bármely olyan tevékenysége, amely a Vállalkozónak felróható módon veszélyezteti a projekt eredményességét;

  • felhívást követően sem a megfelelő módon (formai/tartalmi követelmények) adja át az igényelt dokumentumo(ka)t;

  • amennyiben Vállalkozó, vagy teljes körű meghatalmazottja nem érhető el, megkeresésekre érdemi nyilatkozatot/választ nem ad;

  • minden olyan esetben, ha a jelen szerződésben, illetve annak mellékletében vagy az ajánlatában vállalt kötelezettségeket jelentős mértékben vagy súlyos gondatlansággal megszegi (elmulasztja);


Ha Megrendelő rendkívüli felmondás jogát gyakorolja, Vállalkozó jogosult a felmondás bejelentéséig végzett tevékenységének ellenértékét elszámolni.


9.7. Vállalkozó jogosult jelen szerződés azonnali hatályú rendkívüli felmondására:

  • minden olyan esetben, ha Megrendelő a szerződésben, illetve annak mellékletében vagy az ajánlati kiírásban vállalt kötelezettségeket jelentős mértékben vagy súlyos gondatlansággal megszegi (elmulasztja).


Bármely fél súlyos szerződésszegésének tényét jegyzőkönyvben kell rögzíteni.




10. Szerződő Felek képviselete


10.1. Jelen szerződés módosítására kizárólag felek itt megnevezett képviselői jogosultak:

Megrendelő részéről: xx. Xxxxxx Xxxxxx polgármester

Vállalkozó részéről: …………………..



10.2. Megrendelő képviselője/képviselői:

Név: …………………………..

E-mail: ……………………………

Tel: …………………………………

Telefax: ……………………………


10.3. Megrendelő részéről az Építési Naplóba bejegyzésre jogosult(ak):

Név: ……………………………….

E-mail: …………………………….

Tel: …………………………………

Telefax: ……………………………

NÜJ: ………………………………...


10.4. Vállalkozó képviselője/képviselői:

Név: ……………………………..

E-mail: …………………………..

Tel: …………………………….

Telefax: ……………………….

10.5. Vállalkozó részéről az Építési Naplóba bejegyzésre jogosult felelős műszaki vezető(k):

Név: …………………………….

E-mail: ………………………….

Tel: ………………………………..

Telefax: …………………..………..

NÜJ:……………………………



11. Bizalmas információk


11.1. Szerződő Xxxxx megállapodnak abban, hogy jelen szerződés hatályának tartama alatt és azt követően bizalmasan, üzleti titokként kezelik a szerződés teljesítése kapcsán tudomásukra jutott információikat, tényeket vagy adatokat, azokat harmadik félnek semmilyen formában nem adják tovább. A fenti információk, tények, valamint adatok – a másik fél által előzetesen adott kifejezett írásbeli hozzájárulása nélkül – kizárólag a szerződés teljesítésére használhatók fel.


11.2. Mindkét fél tájékoztatja érintett munkavállalóit a jelen szerződésben foglalt kötelezettségeiről és felelősséget vállalnak saját munkavállalóik tekintetében a fenti kötelezettségek teljesítéséért.


11.3. Szerződő felek tudomással bírnak arról, hogy a Kbt. szerint nem korlátozható, illetve nem tiltható meg üzleti titokra hivatkozással olyan információ nyilvánosságra hozatala, amely a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség alá esik. Szerződő felek magukra nézve kötelezőnek fogadják el a költségvetési pénzeszközök felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2190/2002. (VI. 21.) Korm. határozat 3. pontjában foglaltakat, azaz tudomásul veszik a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, illetve az Állami Számvevőszék ellenőrzési jogosultságát.



12. Vegyes és záró rendelkezések


12.1. Szerződő felek jelen szerződés teljesítése során kölcsönösen együttműködve, egymás jogos érdekeire tekintettel kötelesek eljárni.


12.2. Szerződő felek rendszeresen tájékoztatják egymást a jelen szerződés tárgyával összefüggő aktuális eseményekről, változásokról, döntésekről. Szerződő felek kötelesek haladéktalanul tájékoztatni egymást, a jelen szerződésben kifejezetten nem rendezett minden olyan kérdésről, amely a szerződés teljesítésére kihatással lehet.


12.3. Szerződő felek közötti kapcsolattartás írásban, szóban történhet, azonban a szóban megtett nyilatkozatok érvényességének feltétele, hogy a nyilatkozattevő a másik félhez haladéktalanul írásban (elektronikus úton, illetve faxon vagy levélben) is eljuttassa nyilatkozatát.


12.4. A képviselők körében történő változást a felek egymással haladéktalanul, írásban közlik.


12.5. A szerződő felek tudomásul veszik, hogy a vonatkozó jogszabályok és megállapodások szerinti illetékes ellenőrző szervezetek [pl. Állami Számvevőszék, Európai Számvevőszék, Európai Bizottság és az általa megbízott szervezetek, Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF), Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, belső ellenőrzési szervezetek] feladat- és hatáskörüknek megfelelően jelen szerződés alapjául szolgáló közbeszerzési eljárást és jelen szerződés teljesítését ellenőrizhetik, részükre a jogszabály szerinti információ megadása üzleti titokra való hivatkozással nem tagadható meg.


Az illetékes ellenőrző szervezetek ellenőrzése, helyszíni vizsgálata esetén Vállalkozó köteles minden segítséget Megrendelő részére megadni, a helyszíni vizsgálaton jelen lenni az ellenőrzés hatékonysága és Megrendelő kötelezettségeinek megfelelő teljesítése érdekében.


12.6.Vállalkozó kijelenti, hogy  átlátható szervezetnek minősül és egyben tudomásul veszi, hogy ennek változása esetén köteles haladéktalanul Megrendelőt tájékoztatni. Vállalkozó  tudomásul veszi, hogy az átláthatóságra vonatkozó valótlan tartalmú nyilatkozat alapján jelen szerződést Megrendelő  felmondja vagy – ha a szerződés teljesítésére még nem került sor – a szerződéstől eláll.


12.7. Jelen szerződés módosítására a Kbt. 141.§-ban foglaltak alapján kerülhet sor. Nem minősül a szerződés módosításának a felek nyilvántartott adataiban, így különösen a székhelyében, képviselőiben, bankszámlaszámában bekövetkező változás. Az említett változásokról az érintett fél a másik felet – az eset körülményeitől függően – vagy előzetesen írásban 10 napos határidővel vagy a változás bekövetkezését (bejegyzését) követő 10 napon belül köteles értesíteni.


12.8. Amennyiben jelen szerződés egy rendelkezése teljes egészében vagy részben érvénytelen lenne vagy érvénytelenné válna, a szerződés érvényessége egyebekben azonban fennmarad, kivéve, ha e rész nélkül a felek a szerződést nem kötötték volna meg.


12.9. Szerződő felek megállapodnak abban, hogy a jelen szerződésből eredő esetleges vitás kérdéseket elsődlegesen tárgyalásos úton kívánják rendezni, ennek esetleges eredménytelensége esetére azonban kikötik a Nyíregyházi Járásbíróság, valamint - a pertárgy értékének függvényében - a Nyíregyházi Törvényszék kizárólagos illetékességét.


12.10. A szerződésben nem szabályozott kérdések tekintetében a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény, az egyéb kapcsolódó jogszabályok, valamint a közbeszerzési dokumentumokban foglalt feltételek és előírások az irányadóak.



Szerződő felek képviselői kijelentik, hogy a jelen szerződés megkötéséhez szükséges felhatalmazással és képviseleti joggal rendelkeznek és a szerződést a szükséges információk birtokában és a felhatalmazások alapján kötik meg.


Jelen szerződést a felek, mint ügyleti akaratuknak mindenben megfelelőt elolvasás és értelmezés után képviseletükre megfelelő rendben felhatalmazott képviselőik útján jóváhagyólag írták alá.



Nyíregyháza, 2017.



……………………………………….……

………..…….……………………

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata

Képviseletében

xx. Xxxxxx Xxxxxx

polgármester

Megrendelő


Vállalkozó





Pénzügyileg ellenjegyezte: Jogi ellenjegyzés:



…………………………………. .…………………………………


…………………………………. …………………………………

17


Document Metadata

Filed: June 22nd, 2016