Csoportos biztosítási szerződés(ek) szerződő félként történő megkötésének elhatárolása a biztosításközvetítéstől
Csoportos biztosítási szerződés(ek) szerződő félként történő megkötésének elhatárolása a biztosításközvetítéstől
A Bit. 33. § (1) bekezdése határozza meg a biztosításközvetítés fogalmát, amely szerint biztosítási vagy viszontbiztosítási szerződés létrehozására irányuló rendszeres, üzletszerű tevékenység, amely kiterjed a biztosítási szerződések megkötésének elősegítésére, biztosítási termékek ismertetésére, ajánlására, az ezzel kapcsolatos felvilágosításra, illetve a biztosítási szerződések megkötésére, a biztosítási szerződések értékesítésének szervezésére, továbbá a biztosítási szerződések lebonyolításában és teljesítésében való közreműködésre.
A csoportos biztosítási szerződés(ek) szerződő félként történő megkötése és a biztosításközvetítés elhatárolása a biztosításközvetítés fő fogalmi elemeinek - a rendszeresség, az üzletszerűség és a biztosítási szerződés létrehozásának célja - vizsgálatán keresztül történhet.
A biztosítási szerződésben szerződő fél biztosítás megkötésével és fenntartásával kapcsolatos tevékenysége a – különösen nagyszámú biztosítottal rendelkező – csoportos biztosítási szerződések esetében a biztosításközvetítéshez hasonló jegyeket mutathat (biztosítottak tájékoztatása, nyilvántartása, díjak beszedése, stb.). A tevékenységek mindkét esetben biztosítási szerződés létrehozására, illetve azok fenntartására irányulnak és a rendszeresség fogalmi eleme is kimutatható mindkét esetben. Az elhatárolás tehát az üzletszerűség vizsgálatának segítségével lehetséges. A biztosításközvetítő biztosítási szerződés létrejöttéhez és fennmaradásához fűződő érdeke az ehhez kapcsolódó díjazásban (jutalékban) mutatható ki (üzletszerűség), a biztosítási szerződés szerződő felének oldalán azonban valós biztosítási érdek, azaz a biztosítási szerződéssel fedezett valamely kockázat mérsékléséhez, illetve fedezetéhez közvetlenül vagy közvetetten fűződő érdek áll fenn.
A fentieken túl további szempontok is felmerülhetnek és megfontolást igényelhetnek a csoportos biztosítási szerződés és a biztosításközvetítői tevékenység elhatárolása során. Így releváns lehet a csoportos szerződések száma, a biztosítottak száma, a csoportos biztosítási szerződésben rögzített, a szerződésen túlmutató egyéb rendelkezések, stb. A csoportos biztosítási szerződések nagyobb száma, összekapcsolódva a szerződő partner biztosítók nagyobb számával, figyelembe véve a csoportos szerződésekhez rendelt banki termékek megoszlását is (pl. adott banki termék hány csoportos szerződéshez kapcsolódik), egyéb tényezőkkel összevetve, mögöttes biztosításközvetítői tevékenységre utalhat.