A KEZELÉSI SZERZŐDÉS
Xxxxxx Xxxxx
KONZULENS: Dr. Papp TEK LA Ph.D E G Y E T E M I D OCENS
KÜLÖNDÍJ
A KEZELÉSI SZERZŐDÉS
Az élet rövid, a tudomány végtelen; az alkalom múlékony, a kísérletezés veszélyes, az ítéletalkotás nehéz.
(Hippokratész)
Bev ezető gondolatok
Az egészségügy és az egészségügyi ellátás minden időben aktuális témának tekinthető. Olyan területről van szó, amellyel a mindennapi ember nap mint nap találkozik, mégis az esetek többségében nem is sejti, ha begipszelik a ke zét, kihúzzák a fogát vagy éppen oltást kap, hogy közötte és az őt kezelő orvos vagy - amennyiben az ellátás intézményes keretek között történik - intézmény között szerződéses jogviszony jön létre. Ebből az apropóból kiindulva kezdtük vizsgálni az orvos-beteg relációjában fennálló kapcsolatrendszert mint olyant, amely számos érdekes kérdéskört ölel fel, ami az általunk, az egyetemi oktatás során elsajátított általános szabályokhoz képest egyedi, egyéni vonásokat, sa játosságokat, eltéréseket mutat. Itt kell megemlíteni, hogy a témában számos kiváló mű született, amely elősegítette kiindulásunkat és támpontul szolgált az ismeretanyagban való elmélyedésre. így különösen, a betegjogok, illetve a felelősség kérdéskörét taglalja a magyar jogászélet számos neves képviselője1, amelynek indokául az szolgálhat, hogy a jogviszony csak megszegése esetén kerül a figyelem középpontjába, főként az ún. műhibaperek esetén, ahol a be tegjogok talaján nyugvó bizonyítékok alapján dönt a bíróság az orvos vagy az egészségügyi intézmény felelősségének megállapításáról és a kártérítési igény elbírálásáról. Az orvos-beteg viszonyrendszer tanulmányozása során megálla pítottuk, hogy annak számos eleme részletes szabályozást nyert2, míg alapvető
61
S Z E G H ő Á G N E S
kérdések rendezetlenül maradtak. Ilyennek tekintjük például azt a tényt, hogy a felek jogviszonya nincs egy önálló, meghonosodott névvel illetve, hol a jog viszony, hol a szerződés elnevezés kerül alkalmazásra különféle előtagokkal (orvosi, egészségügyi, orvos-beteg, kezelési, egészségügyi megbízási, orvosi megbízási). Ehhez szorosan kapcsolódik az a körülmény, hogy nem alakult ki egységes álláspont a jogviszony jogrendszerbeli elhelyezésével kapcsolatosan1*3 sem. Dolgozatunk elején ezen két kérdéskörrel kívánunk foglalkozni, elhe lyezzük az általunk kezelési szerződésnek nevezett jogviszonyt a mai hatályos jogrendszer keretein belül a polgári jog szerződési rendszerében. Ezáltal kíván juk megteremteni az alapjait annak a szerződéses kapcsolatnak, amelyet utána nemzetközi vonatkozásban is vizsgálunk, összehasonlítva a hatályos magyar jogszabályanyagot egyrészt a holland Polgári Törvénykönyv szabályozásával4, másrészt az európai jogharmonizációs törekvések folyományaként megalakult Európai Polgári Törvénykönyv Kutatócsoport5 (Study Group of Euröpean Ci vil Code - fordítás a szerz.) által kidolgozott tervezet, szolgálati szerződések részének (Principles ofEuropean Law, Service Contracts, a továbbiakban: PEL SC) a kezelési szerződésekre vonatkozó anyagával; így kívánva rámutatni arra a tényre, hogy bár a külföldi szabályozáshoz hasonló rendelkezések a magyar jogrendszerben is fellelhetők, a különbség abban mutatkozik, hogy azáltal, hogy jogszabályi szinten nincs deklarálva a felek közötti jogviszony szerződé ses'jellege, nincs meg az összekötő kapocs, hogy azokra az esetekre, amelyek nem nyernek külön szabályozást, a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit alkal mazni lehessen.
A felvetett kérdéseket az alábbiakban kívánjuk részletesen kifejteni, azokra megoldási alternatívát nyújtani.
1. AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁST NYÚJTÓ ÉS AZ AZT IGÉNYBE VEVŐ KÖZÖTT LÉTREJÖVŐ JOGVISZONY JOGRENDSZERBELI HELYE
Legelőször is úgy véljük, szükséges két fogalomnak, a jogviszony két fő ala nyának (az egészségügyi szolgáltatást nyújtónak, és az egészségügyi szolgálta tást igénybe vevőnek) a meghatározása.
Arról, hogy ki minősül egészségügyi szolgáltatást nyújtónak, az -egészség ügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) ad eligazítást. Ez alapján egészségügyi szolgáltatást nyújtó lehet minden olyan magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, amely rendelkezik egész-
62
ségügyi szolgáltatás nyújtására, az egészségügyi hatóság által kiadott engedél lyel6, tehát lehet ez állami-, önkormányzati- vagy magánkórház, magánorvos, egyházi intézmény. ,,
Az egészségügyi szolgáltatást igénybevevőre a köznapi szóhasználatban a beteg kifejezés terjedt el, annak ellenére, hogy az „egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő” fordulat pontosabb, hiszen például szülés, védőoltás vagy a kö telező szűrővizsgálatok esetén az ezt igénybevevőt nem lehet a szó szoros értel mében véve betegnek tekinteni. Mindazonáltal az Eütv. is a beteg megfogalma zást használja azzal, hogy a fogalom-meghatározások között kifejti, beteg alatt az egészségügyi ellátást igénybe vevő, vagy abban részesülő személyt érti7, így a továbbiakban magunk is az Eütv. által meghatározott értelemben kívánjuk használni a beteg fogalmát, az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevőket értve alatta.
Ahhoz, hogy a beteg és az egészségügyi szolgáltató között létrejövő jogvi szonyt el tudjuk helyezni a jogrendszerben, először azt kell tisztáznunk, hogy szerződéses kapcsolat jön-e létre a felek között, illetve közjogi vagy magánjogi jogviszonyról beszélhetünk-e.
1. 1. Az egészségügyi szolgáltató-betegjogviszony jogrendszerbeli helye a nyugat-európai államokban
A PEL SC alapján8, az ott vizsgált nyugat-európai államok jogrendszere kapcsán, általánosságban az mondható el, hogy magánjogi (polgári jogi) szer ződéses jogviszonynak tartják a felek kapcsolatát. Ezt támasztja alá egyrészt, hogy az Európai Polgári Törvénykönyv tervezetével foglalkozó kutatócsoport a szerződések között helyezte el az orvos-beteg kapcsolatra vonatkozó normá kat, másrészt az a tény is, hogy a jogviszony a holland polgári jogi kódexben az egyes szerződések között önálló, nevesített szerződéstípusként nyert szabá lyozást. A holland jog mellett - bár nem jelenik meg expressis verbis nevesített szerződéstípusként a polgári törvénykönyvek normaszövegében - a német, az osztrák, a francia, a spanyol és a görög jog is a polgári jogi szerződések kategó riájába tartozónak ismeri el a felek jogviszonyát9.
Ennek ellenpéldáját képviseli a finn és a svéd jogrendszer, ahol (köszönhe tően a részletes és kifinomult szociális jogi alapoknak is) közjogi szabályozás érvényesül az egészségügy területén, és a felek közötti kapcsolatot sem tekintik
63
SZECHÖ ÁCNES
szerződésesnek; sokkal inkább az állami ellátások rendszerére fókuszálva, a társadalombiztosítás szemszögéből közelítik meg a jogviszonyt10.
A portugál jogban 1pedig az előzőektől eltérő, vegyes szabályozás érvényesül attól függően, hogy a beteg hol veszi igénybe az ellátást, ugyanis amennyiben magánorvoshoz fordul, vagy magánklinika szolgáltatásait veszi igénybe, a ma gánjogi, amennyiben állami egészségügyi szolgáltatónál kezelik, úgy a közjogi szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
1.2. Az egészségügyi szolgáltató-betegjogviszony jogrendszerbeli helye hazánkban
Az egészségügyi szolgáltató-beteg jogviszony jogrendszerbeli elhelyezkedé se kapcsán találhatunk érveket és ellenérveket, mind a közjogi, mind a magán jogi, mind a szerződéses, mind pedig a szerződésen kívüli kapcsolat mellett. Véleményünk szerint - egyetértve a Nyugat- Európában jellemző gyakorlattal
-, a felek között polgári jogi szerződéses jogviszony jön létre, mely álláspontun kat az alábbiakban kívánjuk igazolni.
1.2.1. Az egészségügyi szolgáltató-beteg jogviszony polgári jogi jellege
Kérdésként vetődhet fel ajogviszony vonatkozásában, hogy az a két nagyjog terület közül, a közjog vagy a magánjog (ezen belül is a polgári jog) körébe tar tozik-e. A közjogi elem annak kapcsán merülhet fel, hogy hazánkban - ahogy a világ számos más országában is - az egészségügyi szolgáltatások többségét az állam által felállított, működtetett és (részben) finanszírozott egészségügyi intézmények, szolgáltatók nyújtják. Ezen szolgáltatók tevékenységét csakúgy, mint a betegek ellátással összefüggő jogait és kötelezettségeit kógens törvényi jogszabályok (főként az Eütv. rendelkezései) határozzák meg. Ennek ellenére nem állíthatjuk azt, hogy az egészségügyi szolgáltató-beteg jogviszony a közjog területére tartozna.
A polgári jogi jelleget támasztja alá, hogy az esetek többségében hiányzik a közigazgatási jogviszonyokra jellemző alá-fölérendeltségi kapcsolat, a felek egymással mellérendeltségi viszonyban állnak, elmondhatjuk továbbá, hogy általában nem a közösség, hanem az egyes egyén érdekét szolgálja maga a gyó gyító-megelőző tevékenység. Ha pedig nem az állami ellátást, hanem az egyre gyakrabban, a magánszféra (magánpraxis, magánklinika) keretében igénybe vett ellátást vizsgáljuk, ott egyértelműen a polgári jogi jelleg dominál.
A fentiek alapján nem állíthatjuk* hogy az így létrejövő jogviszony kizárólag
64
polgári jogi jellemzőkkel bírhat, hiszen épp a komplexitásából adódóan - na gyon tág kört ölel fel ugyanis12 - a beteg-egészségügyi szolgáltató viszonylatá ban léteznek olyan esetek, amikor közigazgatási elemek is megjelennek. Ilyen nek tekinthetők egyrészt a kötelező védőoltások és a kötelező szűrővizsgálatok
- ahol jogszabály vagy hatósági határozat írja elő a megjelenési kötelezettsé get -, amelyek esetén az egészségügyi szolgáltató tevékenység már nem kizá rólag az egyén, hanem a közösség egészségének védelmét is szolgálja. Megíté lésünk szerint azonban nem bír relevanciával az egészségügyi szolgáltató és a beteg viszonylatában az a tény, hogy a beteg belső indíttatásból, vagy „külső kényszerből” (jogszabályi előírás, hatósági határozat) keresi fel az orvost és veti alá magát az ellátásnak, ez a körülmény az egészségügyi szolgáltató-beteg kö zötti jogviszony polgári jogi jellegét nem befolyásolja. Másrészt közigazgatási jelleggel bírhat a pszichiátriai betegek kötelező kényszergyógykezelése, amikor a beteg akarata ellenére a bíróság határoz az adott személy kezeléséről, továbbá az az esetkör is, ha a beteg részéről az ellátásba való beleegyezésre vonatkozó kifejezett akaratnyilatkozat azért hiányzik, mert az orvosi beavatkozást sür gős szükség indokolja, és a beteg nincs olyan állapotban, hogy beleegyezését adja a kezeléséhez. Az említett közigazgatási jelleggel rendelkező jogviszony okban azonban nézetünk szerint megfelelően alkalmazható a Ptk. 198. §-ának
(3) bekezdése, amelynek értelmében: Szolgáltatásra irányuló kötelezettség és jogosultság jogszabályból vagy hatósági rendelkezésből szerződéskötés nélkül is keletkezhet, ha a jogszabály vagy a törvényes jogkörében eljáró hatóság így rendelkezik, és a kötelezettet, a jogosultat és a szolgáltatást kellő pontossággal meghatározza. Ebben az esetben - jogszabály vagy hatóság eltérő rendelkezése hiányában - a szerződésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmaz ni.
Habár a jogviszony közigazgatási jellegét támaszthatja alá azon érv, hogy
jogszabályban meghatározott kógens rendelkezések szabályozzák a jogviszony ban résztvevő felek jogait és kötelezettségeit, véleményünk szerint a kérdéskör megközelíthető a felek között a polgári jogi szerződésekre jellemző szerződési szabadság elvének egy korlátjaként is, amely mint garancia elősegíti a jogvi szony által elérni kívánt cél, a beteg gyógyulásának megvalósulását. Ebből adó dik, hogy ugyan közigazgatási jelleggel is bírhat az egészségügyi szolgáltató és a beteg közötti jogviszony, de ebben az esetben is a Ptk. rendelkezése alapján a
65
S Z E G H ő Á G N E S
polgári jogi szerződésekre vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazhatóak, így az polgári jogi jelleget kap.
Meg kívánjuk jegyezni, hogy hazánkban a jogtudomány13- álláspontunkkal egyezően - azt a véleményt osztja, hogy az egészségügyi szolgáltató és a beteg közötti kapcsolat általánosságban polgári jogi jogviszonynak minősül.
1.2.2. Az egészségügyi szolgáltató-beteg jogviszony szerződéses jellege
Az egészségügyi szolgáltató és a beteg kapcsolatának szerződéses jellegét alá támasztandó, elöljáróban a bírói gyakorlat kapcsán Xxxxxxx Xxxxxx vonatkozó álláspontjáról kívánunk szólni14- amellyel a magunk részéről teljes mértékben egyet értünk -, amely az egészségügyi szolgáltató és a beteg közötti jogviszony szerződéses jellegének bizonyításával foglalkozik. Ebben a szerző a joggyakor lat során felmerült azon problémából indult ki, hogy a beteg - egészségügyi szolgáltató közötti jogviták során a bíróság a Ptk. 339. § (1) bekezdése alapján bírálja el a beteg kártérítési igényét, anélkül, hogy utalna a kontraktuális fele lősségnek a Ptk. 318. § (1) bekezdésében foglalt utaló szabályára. A Legfelsőbb Bíróság ezt egyik ítéletében azzal indokolta, hogy „a károsult nem áll szerző déses kapcsolatban az egészségügyi szolgáltatóval, hanem az a társadalombiz tosítás keretében végzett gyógyító ellátásnak minősülő műtétet hajtott végre”15. Ez a megállapítás azonban azt feltételezi, hogy a felek között a káresemény be következését megelőzően nincs szerződéses kapcsolat, a felek abszolút szerke zetű jogviszonyban állnak egymással, amelynek következtében a beteg számít jogosultnak, mindenki más vele szemben kötelezett, és kártérítési igény csak ezen, abszolút szerkezetű jogviszonyból származó kötelezettség megszegésé vel, tehát tevőleges magatartással valósulhat meg. Xxxxxxx - Xxxxxxx Xxxxxx véleményével megegyezően - magunk is problematikusnak tartjuk (hiszen ez alapján, ha az orvos nem teszi meg a szükséges intézkedéséket a beteg ellátása érdekében, az ebből eredő kárért nem lenne felelős), az ellenkezőből való kö vetkeztetés elve alapján pedig levonhatjuk azt a konklúziót, hogy a felek között szükségképpen szerződéses kapcsolatnak kell fennállnia.
A felek közötti szerződéses kapcsolat igazolásaként azonban meg kell vizs gálnunk, hogy rendelkezik-e az a polgári jogi szerződés ismérveivel. Megálla píthatjuk, hogy igaz rá: két vagy több fél (jelen esetben az egészségügyi szolgál tató és beteg) joghatás kiváltását célzó (kezelés, megelőzés, fájdalom enyhítése) kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozata16. Ez utóbbi jellemző is általában
66
igaznak mondható, hiszen a betegnek is érdeke a gyógyulása, így legtöbbször ő keresi fel az orvost. Amennyiben a beteg valamilyen oknál fogva nincs belátási képessége birtokában, helyette képviselője jár el, a fent hivatkozott közigazga tási jellemzőkkel is bíró jogviszonyok esetén pedig - mint rámutattunk - meg felelően alkalmazhatók a polgári jogi szerződés szabályai a törvény felhatalma zása alapján.
Meg kívánjuk jegyezni, hogy a bírói gyakorlat tekintetében viszonylag kevés olyan döntéssel találkozhatunk, amelyben nevesítésre kerül a felek jogviszo nya17, ezen határozatok vizsgálata során azonban levonhatjuk azt a következte tést, hogy azok az ítéletek, amelyek az orvos-beteg jogviszony jellegének minő sítésére is kitérnek, azt polgári jogi szerződésként értékelik18.
Ezen okfejtések folytán kijelenthetjük, hogy a felek között polgári jogi szer ződéses kapcsolat áll fenn, a továbbiakban ezért ezt a terminológiát kívánjuk használni a beteg és az egészségügyi szolgáltató között létrejövő jogviszonyra.
2. Az EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÓ
ÉS A BETEG KÖZÖTT LÉTREJÖVŐ SZERZŐDÉS ELNEVEZÉSE
Az előző bekezdésben részletezettek szerint a felek között létrejövő polgári jogi szerződéses jogviszonyra számtalan eltérő kifejezés használatos, az orvos beteg jogviszonytól kezdve, az orvosi megbízáson át, az egészségügyi szerző désig, mindazonáltal általánosan elterjedt elnevezésről nem beszélhetünk. Jog szabályi szinten sem az Eütv., sem egyéb jogi norma nem említi a jogviszonyt, a bírói gyakorlatban sem alakult ki konkrét megnevezés, ajogirodalomban pedig
- mint ahogy az elkövetkezendőkben kifejtésre kerül - számos eltérő megfo galmazással találkozhatunk. Mivel a felek vonatkozásában a polgári jog körébe tartozó szerződésről beszélhetünk, a szóba jöhető kategóriák közül az „orvos betegjogviszony”-t, az „orvosi jogviszony"-t, vagy az „egészségügyi jogviszony"-t nem tartjuk megfelelőnek, mert a jogviszony mint elnevezés megállja ugyan a helyét a felek közötti kapcsolat meghatározása tekintetében, azonban tágabb értelemmel bír, nem csak a szerződéseket foglalja magában; így megállapíthat juk, hogy bár mint kifejezés helytálló, ha egy általános érvényű megnevezést szeretnénk adni, véleményünk szerint helyesebb a szűkebb, szerződés kategó riából kiindulni. Még így is számos megnevezés-variáció jöhet szóba: Xxxxxx xxx Xxxxx egyik publikációjában19orvosi szerződésnek nevezi, Xxxx Xxxxxx00 és
67
S Z E C H ő Á G N ES
Xxxx Xxxxxx00 orvosi megbízásnak, de előfordul még az egészségügyi szerződés 2 kifejezés is.
Az említett szerzők kapcsán elmondható, hogy konkrétan nem indokolják meg az egyes kifejezések használatának miértjét, pusztán azok tártalmára, je lentésére utalva vonhatunk le erre vonatkozóan következtetéseket: Törő Kár oly például kifejti, hogy „a gyógyító megelőző orvosi munkára (...) vonatkozó hagyományos, a beteg és az orvos közvetlen szerződéses kapcsolatán alapu ló jogviszony polgári jogi jellegű, és a megbízás ismérvei jellemzik”23, Ebből
_ a megállapításból levonhatjuk azt a következtetést, hogy Xxxx Xxxxxx azért illette orvosi megbízás névvel a jogviszonyt, mert az ő értelmezésében az egyik szerződéses fél az orvos, aki megbízási jellegű kapcsolatba kerül a beteggel.
A magunk részéről az „orvosi szerződés” és az „orvosi megbízás” kifejezése ket azért nem tartjuk megfelelőnek, mert többféle értelemmel is bírnak, neve zetesen a beteg egészségügyi ellátására irányuló megállapodáson kívül érthető alattuk az a szerződés is, amelyet egy orvos köt egy egészségügyi intézménnyel annak érdekében, hogy adott intézmény keretei között gyógyító tevékenységet folytathasson24. A másik ok, amiért kifogásolható lehet az „orvosi szerződés” és az „orvosi megbízás” kifejezés használata az az, hogy az egészségügyi ellátás során sokszor nem az orvos, hanem például a kórház (vagy más egészségügyi szolgáltató) a szerződő fél. Természetesen a beteg kezelését ekkor is orvosok végzik, de a szerződéses jogviszony - amelynek egy egységes elnevezést kívá nunk adni - a beteg és az egészségügyi szolgáltató között áll fenn. Az „egész ségügyi szerződés” elnevezés a fenti kétértelműségeket és ellentmondásokat kiküszöböli ugyan, megítélésünk szerint azonban maga az „egészségügy” fogalom nagyon tág kört ölel fel,p é ld á u l az egészségbiztosítástól kezdve, a gyógyszeres ellátáson és az egyes egészségügyi szakképzéseken át, különböző higiénés előírásokat, feltételeket is magába foglal - és ezeken a területeken is számos szerződés jöhet létre, amelyek végső soron szintén egészségügyi szer ződésnek minősülhetnek, mégis eltérnek az egészségügyi szolgáltató és a beteg között létrejövő szerződéses jogviszonytól.
Véleményünk szerint a külföldi terminológia figyelembe vételével célszerű elindulni, ahol a magyar „kezelési szerződésnek” megfelelő elnevezésekkel ta lálkozhatunk: az angolszász jogrendszerekben a treatment contract, a német nyelvterületeken a Behandlungsvertragf5. Emellett utóbbi területeken él még az Arztvertrag (orvosi szerződés) és a Krankenhausaufnahmevertrag (kórház
68
felvételi szerződés) elnevezés is26, ezek azonban a kezelési szerződésen mint gyűjtőkategórián belül képeznek egy-egy alcsoportot, attól függően, hogy a be teg az orvossal, vagy más egészségügyi szolgáltatóval (tipikusan kórházzal) lép szerződéses viszonyba27. Külön kiemelést érdemel, hogy a PEL SC28-ben - mint olyan dokumentumban, melyet egy nemzetközi összetételű, neves jogászok ból álló csoport állított össze29 - is helyet kapott a beteg és az egészségügyi szolgáltató között létrejött szerződés treatment contract címszó alatt. Ezért, figyelemmel a szolgáltatások szabad áramlására30 (az orvosi ellátás is egy szol gáltatásnak tekinthető) és a szerződési jog terén fennálló uniós jogegységesítési törekvésekre, álláspontunk szerint szükséges egy olyan egységes terminológia alkalmazása, amely alkalmas arra, hogy kifejezze a beteg és az egészségügyi szolgáltató között létrejövő szerződés lényegét: a beteg részére kezelés, ellátás nyújtását. Hazánkban - mint ahogy már a dolgozat elején említettük - nincs meghonosodott kifejezés a beteg és az egészségügyi szolgáltató között létrejövő kontraktusra, ami abból a szempontból még kedvező is lehet, hogy ezáltal le hetőségünk nyílik az európai terminológia átvételére. A magyar jogirodalom ban is találhatunk példát a kezelési szerződés31 elnevezésre, és - egyetértve a Xxxxx Xxxxxx publikációjában foglaltakkal - megítélésünk szerint is a kezelési szerződés név felel meg leginkább a fentebb ismertetett szempontoknak, ezért a továbbiakban a dolgozat során ezt kívánjuk használni a beteg és az egészség- ügyi szolgáltató között fennálló szerződéses jogviszonyra.
3. A KEZELÉSI SZERZŐDÉS TARTALMA
Mielőtt a kezelési szerződés jogrendszerbeli elhelyezkedésének megítélésé re rátérnénk, véleményünk szerint elengedhetetlenül szükséges a kontraktus tartalmának - a betegek és az egészségügyi dolgozók jogainak és kötelezett ségeinek - rövid ismertetése, mert döntően ezen jellemzők azok, amelyek a kezelési szerződésnek a sajátosságát és ezáltal más szerződésektől való megkü- lönböztethetőségét adják. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy azokban a külföl di dokumentumokban, amelyben a szerződésre vonatkozó jellemzők egyetlen forrás keretei között kerültek meghatározásra - gondolunk itt a Holland Pol gári Törvénykönyv32 és a PEL SC 3 szövegére - , szinte kivétel nélkül az e fe jezetben felsorolt jogokhoz és kötelezettségekhez kapcsolódóan tartalmaznak szabályozást. A magyar jogrendszerben is - elsősorban az Eütv. keretein belül
- nyertek szabályozást ezek a jogok és kötelezettségek, a különbség azonban
69
S Z E G H ő Á G N ES
abban áll, hogy egyrészt a kezelési szerződésnek ezen külföldi dokumentumok szövegében való elhelyezkedéséből következtethetünk arra, hogy egy polgári jogi szerződésről van szó, másrészt meghatározást nyer bennük mit értenek a kezelési szerződés fogalma alatt. Ezen problémának a feloldására a későbbiek ben térünk ki34.
A felek - elsősorban a betegek - jogai, valamint kötelezettségei terén a sza bályozásban megmutatkozó hasonlóság, megítélésünk szerint a betegjogok nemzetközi színtéren való fokozatos térnyerésének és ennek kapcsán egyes nemzetközi dokumentumokban való rögzítésének köszönhető. Kiemelnénk ezek közül az Egészségügyi Világszervezet 1994. márciusában kiadott, a be tegek jogairól szóló deklarációját35, mert ez tekinthető az első olyan alapvető nemzetközi dokumentumnak, amely egy csokorba szedve tartalmazta a be tegek jogosultságait, rávilágítva ezáltal azok jelentősségére és szabályozásuk szükségességére36. Ezt követően több európai országban37 is sor került a bete gek jogainak deklarálására, vagy egy betegjogi charta kiadásával, mint például Németországban38, vagy törvényi szinten mint hazánkban.
A dolgozatban röviden kívánjuk jellemezni a beteg és az egészségügyi szol gáltató főbb jogait és kötelezettségeit. Ezek tartalma az európai országok több ségében nagyon hasonló, azonban a hatályos magyar rendelkezések kapcsán ki szeretnénk térni néhány olyan részletszabályra, amelyben nemzetközi vi-. szonylatban eltérés mutatkozik és amely kérdéskörök a magyar szabályozás kapcsán is aktualitással bírhatnak.
Elöljáróban meg kell jegyeznünk, hogy - más szerződésekhez hasonlóan - a betegek, illetve az orvosok39 jogai és kötelezettségei egymással szoros kapcso latban vannak. Sok esetben ami az orvos oldalán kötelezettségként lép fel, az a beteg felől nézve jogként érvényesül (tájékoztatási kötelezettség - tájékoztatás hoz való jog), más esetekben egyes jogok egymást kiegészítve, egymás mellett hatnak (egészségügyi ellátás igénybevételéhez való jog - beleegyezési jog), il letve egyik jog érvényesülése előfeltétele egy másiknak (dokumentációs kötele zettség - adatvédelmi kötelezettség).
A hazai szabályozás kapcsán problémásnak érezzük, hogy az egészségügyi dolgozókra és a betegekre vonatkozó, a szerződés tartalmát alkotó, a felek jogait és kötelezettségeit tartalmazó normák nem egymást követően helyezkednek el az Eütv. szövegében; pozitívumként értékelhető azonban, hogy a törvény nem
70
A KEZELÉSI SZERZŐDÉS
csak a beteg jogairól és az orvos kötelezettségeiről rendelkezik, hanem mindkét fél vonatkozásában tartalmaz előírásokat.
Úgy véljük a betegjogok tekintetében ki kell emelnünk néhány alapvetőnek tekinthető jogosultságot, illetve kötelezettséget - attól függően, hogy a jogvi szony melyik oldaláról nézzük azt -, amelyek mintegy gyűjtőkategóriaként szá mos más, a betegek védelmét szolgáló aljogot foglalnak magukban. Ilyennek tekintjük az egészségügyi ellátáshoz való jogot és a jogviszony másik oldaláról az ehhez kapcsolódó ellátási kötelezettséget, az önrendelkezéshez való jogot, a tájékoztatáshoz való jogot és a tájékoztatási kötelezettséget, a dokumentáció megismerésének jogát és a dokumentációs kötelezettséget, valamint az egész ségügyi szolgáltatás nyújtásával szemben álló ellenszolgáltatás teljesítési köte lezettséget. A kiemelés indokaként egyrészről az hozható fel, hogy ezen jogok és kötelezettségek - mint a szerződés tartalmát képező alapvető ismérvek - ad ják a kezelési szerződés egyedi, a többi kontraktustól eltérő jellemzőit, másrészt pedig e jogosultságok ismerete elengedhetetlen a kezelési szerződés minősítése, a polgári jogon belüli elhelyezkedése vizsgálatához.
3.1. Egészségügyi ellátáshoz való jog - ellátási kötelezettség
Az egészségügyi ellátáshoz való jog alkotmányos alapjog, „a Magyar Köztár saság területén élőknek joguk van a legmagasabb szintű testi és lelki egészség hez”40, amely a természetes személyek számára az egészségügyi ellátáshoz való jog deklarálásával jut érvényre. Az Eütv. az egészségügyi ellátáshoz való jog alatt azt érti, hogy „minden betegnek joga van az egészségi állapota által in dokolt, folyamatos, megfelelő, diszkriminációmentes ellátáshoz, fájdalmának csillapításához, szenvedéseinek csökkentéséhez”41. Az egészségügyi ellátáshoz való jog aljogaként (igazolja e jelleget, hogy az Eütv. egy § keretein belül rendel kezik mindezen jogosítványokról) említenénk a beteg szábad orvosválasztási jogát és a beteg más orvos által történő vizsgálatának kezdeményezési jogát42, amely utóbbi alapján beteg a kezelőorvos által felállított diagnózissal, javasolt terápiával, az intézményből elbocsátással vagy más intézetbe való beutalással kapcsolatban kezdeményezheti, hogy annak indokoltságát egy másik orvos is vizsgálja felül.
A szabad orvosválasztás jogával ugyan az Eütv. deklarálja43, hogy a beteg
nek joga van az ellátását végző orvos megválasztásához, azonban kérdésként merülhet fel, hogy ez a jogosultság mennyiben tényleges, és mennyiben elvi
71
SZ E G H ő Á G N ES
jellegű csak, hiszen az állami ellátás során területi ellátási kötelezettség érvé nyesül, a beteg kezelőorvosának személyét pedig nagyban befolyásolja - főleg intézményes keretek között - az ott érvényesülő munkarend, emellett az Eütv. korlátot állít azzal is, hogy csak a választott orvos beleegyezése esetén és akkor érvényesülhet ez a „jog”, ha a nem igényel olyan különös szakértelmet, amellyel a választott orvos nem rendelkezik; és egyebekben sem az ellátás sürgőssége, sem pedig az igénybevétel alapjául szolgáló jogviszony azt nem zárja ki.
A beteg egészségügyi ellátáshoz való joga az orvos oldalán fogalmilag xxxxx xxxx kötelezettségként realizálódik, és csak a jogszabályban meghatározott ese tekben illeti meg az orvost a vizsgálat, illetve kezelés megtagadásának a joga. A megkülönböztetés indoka, hogy az orvosi tevékenység is két részre bont ható, egy diagnosztikai és egy kezelési szakra. A diagnosztizálás során dől el, hogy kell-e és ha igen, milyen kezelést alkalmazni. Az orvosnak főszabályként meg kell vizsgálnia a hozzá forduló beteget. A jogszabály rendelkezése alapján e kötelezettségét csak akkor tagadhatja meg, ha más beteg azonnali ellátása indokolt, vagy a beteghez fűződő személyes kapcsolata okán, ekkor is fennáll azonban az a kötelezettsége, hogy a beteget más egészségügyi szolgáltatóhoz irányítsa44, amennyiben ugyanis az egészségügyi szolgáltató (illetve ha az egy jogi személy, orvosa) nem teljesíti ez utóbbi kötelezettségét, az ebből eredő kö vetkezményekért felelőséggel tartozik45. A beteg kezelése már szélesebb körben megtagadható, indokát képezheti például ha az egészségügyi szolgáltató nem rendelkezik az ellátáshoz szükséges személyi vagy tárgyi feltételekkel, vagy a hozzá forduló beteg egészségügyi ellátása nem indokolt46.
3.2. Az önrendelkezéshez valójog
A beteg önrendelkezéshez való. joga a kezelési szerződés vonatkozásában magában foglalja egyrészt azt, hogy a beteg jogosult szabadon meghatározni, igénybe kívánja-e venni az egészségügyi ellátást, vagy adott esetben visszauta sítja azt, ha pedig igénybe vette, dönthet arról, hogy beleegyezik-e az egyes ke zelésekbe, vagy - ha úgy ítéli meg - elhagyja a gyógyintézetet. Másrészt az ön rendelkezési jogba tartozik véleményünk szerint a betegnek más személyekkel való kapcsolattartási jogosultsága, melynek keretében a beteg szabadon érint kezhet másokkal írásban vagy szóban egyaránt, és - a törvény által meghatáro zott esetekben -, amennyiben a beteg igényli, az általa megjelölt hozzátartozója is jelen lehet a kezeléseknél. Az önrendelkezési jog a beteget minden esetben
72
A KEZELÉSI SZERZŐDÉS
megilleti, és kizárólag az Eütv-ben meghatározott esetekben és módokon eshet korlátozás alá47.
Az önrendelkezési joghoz kapcsolódóan az orvos oldalán nevesített jogként szerepel az úgynevezett „vizsgálati és terápiás módszerek megválasztásának joga ”, melynek indoka az, hogy az orvos rendelkezik szakmájából adódóan megfelelő szakértelemmel, így az ő jogosítványát képezi a gyógymód megvá lasztása. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a beteg ne gyakorolhatná önren delkezési fogát. Bár az orvos ítéli meg milyen ellátás lenne szükséges a beteg részére, annak megkezdése előtt azonban ki kell kérnie a beteg véleményét, és csak akkor végezheti az általa javasolt kezeléseket, ha a beteg önrendelkezési jogát gyakorolva beleegyezik abba.
Az önrendelkezési jog minden esetben egy konkrét döntést igényel a beteg részéről, akár arról van szó, hogy egy adott kezelésbe beleegyezik-e, akár ar ról, hogy el kívánja hagyni a gyógyintézetet. Adódhatnak azonban olyan hely zetek, amikor a beteg életkoránál vagy egészségi állapotánál fogva nem tudja ezen beleegyezési jogát gyakorolni. Az Eütv. erre az esetre részletes szabályo zást ad: meghatározza, hogy a beteg helyett kik és milyen sorrendben jogosul tak a beleegyezési jog gyakorlására48. Felvetődik azonban a kérdés - és ebben találunk eltéréseket a nemzetközi gyakorlatban is - , hogy a kiskorúság okán korlátozottan cselekvőképes személyek nem dönthetnek-e bizonyos esetekben maguk, szülői beleegyezés nélkül a saját kezelésük vonatkozásában. A magyar jog számos más jogrendszerhez hasonlóan - ilyen a német, az olasz, az angol vagy a lengyel is - főszabályként a nagykorúsághoz köti az önrendelkezési jog önálló gyakorlását, ezzel szemben vannak olyan államok, ahol a beleegyezési jogot - az egészségügyi ellátás tekintetében - bizonyos életkor felett a kiskorú ak saját nevükben gyakorolhatják; a holland jogban a 16., Portugáliában a 14. életév ez a korhatár 49 Ezen eltérő szabályozás alapját az adja, hogy bizonyos életkor felett rendelkezhetnek a korlátozottan cselekvőképes kiskorúak is oly fokú belátási képességgel, hogy megfelelő tájékoztatás mellett megalapozottan tudnak dönteni a kezelésükkel kapcsolatos kérdésekben. Az Eütv. szövegében, is szerepel egy olyan rendelkezés, amely e tendencia irányába mutat, ugyanis a tájékoztatási joghoz kapcsolódóan, a törvény lehetővé teszi a 16. életévét be töltött személy részére, hogy - önrendelkezési jogának keretén belül - lemond hasson az őt megillető, egészségi állapotára vonatkozó tájékoztatásról50.
73
S Z E G H ő Á G N ES
3 .3 . A tá jékoztatáshoz való jo g - tájékoztatási kötelezettség
A tájékoztatáshoz való jog, illetve a tájékoztatási kötelezettség mindkét fél oldalán érvényesülő jog és kötelezettség is egyben. Az egészségügyi ellátás ter mészetéből adódóan fokozott mértékű igény, hogy a felek a beteg kezeléséhez szükséges információkról egymást kölcsönösen tájékoztassák, hiszen csak ez által biztosítható egyrészt a megfelelő diagnózis felállítása, másrészt a beteg ez által jut olyan információkhoz, melynek birtokában megalapozottan dönthet, hogy beleegyezik-e az egyes kezelésekbe vagy sem. Ily módon a tájékoztatáshoz való jog szorosan összekapcsolódik az önrendelkezési jog gyakorlásával, a két jogosultság kölcsönösen megalapozza egymást51. (Ahhoz, hogy a beteget tájé koztatni lehessen, először igénybe kell venni az ellátást, ha pedig igénybe vette, beleegyezési jogának gyakorlásához elengedhetetlen a megfelelő tájékoztatás.)
A tájékoztatáshoz való jog kapcsán az Eütv. deklarálja, hogy a beteget in formálni kell többek között: egészségi állapotáról, a javasolt vizsgálatokról és beavatkozásokról, ezek előnyeiről, elmaradásának következményeiről, kocká zatairól, az ellátás folyamatáról és várható kimeneteléről, a lehetséges alternatív eljárásokról.
A tájékoztatás kapcsán nincsen egységes álláspont nemzetközi vonatkozás ban abban a tekintetben, hogy az a kockázatok milyen köréről történjen. A francia jogban a „mindenre kiterjedő” tájékoztatási kötelezettség érvényesül ebben a vonatkozásában, ezzel szemben a német, az angol, az olasz, a holland és a portugál jog is lényegében a kockázatok azon körének ismertetését írja elő, amelyek gyakoriak, vagy adott helyzetben az előfordulásuk valószínű le het52. Az Eütv. nem deklarálja konkrétan a teljeskörű tájékoztatás elvét, de az ott meghatározott fogalomból - a beteg tájékoztatása során kiemelt figyelmet kell fordítani a kezelés általánosan ismert, jelentős mellékhatásaira, az eset leges szövődményekre és a lehetséges következményeikre, azok előfordulási gyakoriságára53 - azt a következtetést vonhatjuk le, hogy ha nem is teljeskörú, de igen tág körre kiterjedő informálási kötelezettség terheli e tekintetben az orvosokat. Megítélésünk szerint a minden kockázatra kiterjedő tájékoztatás egyrészről sokszor lehetetlen, más esetben pedig akár a beteg hátrányára is válhat, így a magunk részéről elegendőnek tartjuk a gyakran felmerülő, illetve a beteg egészségi állapota kapcsán reálisan előfordulható kockázatok körének ismertetését.
A tájékoztatási kötelezettség nem minden esetben terheli az orvost, mentesül
74
A KEZELÉSI SZERZŐDÉS
e kötelezettség alól, ha a beteg - önrendelkezési jogát gyakorolva - lemond a tájékoztatáshoz való jogáról, emellett a beteg egészségi állapotára tekintettel dönthet úgy, hogy bizonyos információkat visszatart. Ezt akkor teheti meg, ha úgy látja, amennyiben teljesítené a tájékoztatási kötelezettségét, az nagy való színűséggel a beteg állapotának rosszabbodását eredményezné. Ez utóbbi eset körben szintén nem egységes a nemzetközi álláspont. Az angol jog a teljeskörű tájékoztatás elvén nyugszik, az osztrák, német, francia, görög és a portugál jog rendszer - a magyarhoz hasonlóan54 - lehetőséget biztosít az olyan informáci ók visszatartására, amelyek a betegre hátrányos következményeket járhatnak 5. A holland és a spanyol jogban is ezen elv érvényesül, azonban - ezzel is védve a beteg érdekét - bizonyos korlátozásokkal: a spanyol szabályozás szerint, ha az orvos a beteg egészségi állapotára tekintettel a tájékoztatási kötelezettségéből fakadó valamely információt nem közöl a beteggel, annak családját köteles tá jékoztatni erről a tényről56, a Holland Polgári Törvénykönyv pedig egy másik orvossal való előzetes konzultáció kötelezettségét írja elő az orvos részére57.
3.4. Dokumentáció megismerésének joga - dokumentációs kötelezettség
A tájékoztatáshoz való joghoz szorosan kapcsolódik a betegnek azon jogo sultsága, hogy a róla vezetett egészségügyi dokumentációt megismerje58, ennek keretében a kezeléséhez kapcsolódó bármilyen dokumentumba betekintsen és azzal kapcsolatban információt kérjen. Mindennek azonban előfeltétele az egészségügyi szolgáltató oldalán érvényesülő dokumentációs kötelezettség59 maradéktalan érvényesülése. Ez alapján az orvos köteles rögzíteni a betegre vo natkozó, a jogszabályban taxatív módon meghatározott adatokat az egészségi állapotáról, kezeléséről, a lefolytatott vizsgálatokról és azok eredményéről60. A dokumentációs kötelezettséggel szoros kapcsolatban áll egyrészről az orvosi ti toktartáshoz való jog, másrészről a dokumentációval kapcsolatos adatvédelmi kötelezettség, ez utóbbi fennállásáról ugyanis nem beszélhetünk a dokumentá ciós kötelezettség hiánya esetén.
Az orvosi titoktartáshoz való jog61 kettős természetű, a beteg érdekét szol gálja ugyanis, hogy az egészségügyi ellátásban résztvevő személyek kötelesek az ellátás során tudomásukra jutott adatokat bizalmasan kezelni, és csak az arra jogosulttal közölni. A titoktartási jog korlátját képezi azonban egyrészt, ha a beteg az alól felmentést adott, vagy a jogszabály adatszolgáltatási kötele zettséget ír elő62. Itt kapcsolódik a titoktartási jog szorosan az adatvédelemhez,
75
S Z E C H ő Á G N ES
ugyanis az egészségi állapotra vonatkozó adat az adatvédelmi törvény63 értel mében különleges adatnak minősül, így védelme is fokozottabb. Az egészség- ügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok védelméről elsősorban nem az Eütv. hanem az 1997. évi XLVII. törvény tartalmaz részletes szabályozást.
3.5. Egészségügyi szolgáltatás nyújtása - ellenszolgáltatási kötelezettség
Az egészségügyi szolgáltatás nyújtása igen magas költségekkel jár. A szolgál tatásért cserébe a beteget ellenszolgáltatási kötelezettség terheli64. Az ellenszol gáltatás teljesítése a kezelési szerződés vonatkozásában igen sajátosan alakul. Itt térnénk ki arra a kérdéskörre, mely szerint a kezelési szerződés ingyenes vagy visszterhes, esetleg vegyes szerződés, terheli-e tulajdonképpen a beteget ellenszolgáltatási kötelezettség.
Ha a mindennapi gyakorlatot tekintjük, a magánpraxis keretében, magán- klinikán nyújtott kezelések költségeit a beteg közvetlenül az orvosnak vagy az intézménynek fizeti meg. Ebben a vonatkozásában a szerződés visszterhes, az állami ellátás keretében azonban általában nem kerül sor a kezelés költségének megfizetésére az orvos - beteg találkozásokkor, ennek ellenére nem tekinthet jük ezeket a szerződéseket sem ingyenesnek, ugyanis az állami intézményekben kezelt betegek költségét a társadalombiztosítás (Egészségbiztosítási Alap) állja, amelynek bevételei egyrészt állami támogatásokból, másrészt a munkáltatók és munkavállalók befizetéseiből származnak, ami fogalmi szinten kizárja az in gyenességet65. Ennek ellenére sem állíthatjuk azt, hogy az egészségügyi ellátás visszterhes lenne, hiszen előfordulhat például, hogy egy orvos ellenszolgálta tás nélkül, szívességből kezeli családtagját, ismerősét, más betegét, így díjazás szempontjából vegyes szerződésnek minősül, ahol amennyiben visszterhes, az ellenszolgáltatás sok esetben sajátos, közvetett módon történik.
3.6. A kezelési szerződés komplexitásából adódó egyéb jogok és kötelezettségek
A fentebb említett jogok és kötelezettségek - az önrendelkezési jog kivételé vel66 - egymás ellenpárjaiként jellemezhetők, emellett az Eütv. szabályoz még a felek vonatkozásában olyan jogosítványokat, amelyek ismérvként, csakúgy mint az eddigiek, minden kezelési szerződés sajátjai, illetve elősegítik a szerző dés teljesítésének megvalósulását. Ilyen a beteg oldaláról deklarált jog, a beteg emberi méltósághoz való joga szintén alkotmányos alapjog, amelyről az Alkot mány szövege67 mellett rendelkezik a Ptk.68 és az Eütv.69 is. Az emberi méltó-
76
A KEZELÉSI SZERZŐDÉS
Sághoz való jog a kezelési szerződés vonatkozásában azt takarja, hogy az ellátás során a beteg jogosult arra, hogy vele tisztelettel és megbecsüléssel bánjanak, és ne tekintsék pusztán az orvoslás tárgyának.
A törvény külön nevesíti még az orvos oldalán a szakmai fejlődéshez való jogot70, mivel azonban a jogszabályban az egészségügyi dolgozók jogai és köte lezettségei égy cím alatt szerepelnek, vitatott, hogy a szakmai fejlődés jognak, vagy kötelezettségnek fogható-e fel. Mindenesetre ez alapján az orvos köteles szakmai ismereteinek bővítésére, amely vitathatatlanul a beteg érdekét szol gálja.
Az ismertetek alapján jól látható, hogy a kezelési szerződés egy komplex szerződéshalmaznak tekinthető, hiszen a tárgyát képező egészségügyi ellátás sokrétűsége okán igen széles kört foglal magába. A betegségek megelőzése, fel ismerése, kezelése kapcsán számos, jellegében eltérő szerződés jön létre, közös vonása e szerződéseknek amellett, hogy valamilyen egészségügyi szolgáltatásra irányulnak, hogy a kezelési szerződések minden fajtájára érvényesülnek a fent meghatározott, a szerződés alanyait terhelő jogok és kötelezettségek. Emellett mint a kontraktus sajátos jellemzőinek, elengedhetetlen a tartalmuk ismere te, hiszen ezen jellemzők alapján rokoníthatók és adott esetben sorolhatók be adott szerződéstípus körébe.
4 . A KEZELÉSI SZERZŐDÉS SAJÁTOS
VONÁSAI A SZERZŐDÉSI SZABADSÁG ELVÉNEK TÜKRÉBEN
A szerződési szabadság elve kimondja, hogy a szerződő xxxxxxx akarata jogi értelemben, főszabály szerint nincs megkötve71. Annak ókán tartjuk fontosnak a kezelési szerződés vonatkozásában ezen tézis érvényesülését vizsgálni, mert úgy véljük egyrészt hangsúlyozni szükséges korlátozott érvényesülését az ál talunk jellemezni kívánt kontraktus vonatkozásában, másrészt pedig ez az elv képezi a másik fő dogmatikai alapját annak - a felek jogai és kötelezettségei mellett72- , hogy a szerződést majd a polgári jog rendszerén belül helyezhessük el.
A szerződési szabadság alapelve73kapcsán szeretnénk szólni, az annak részét képező a szerződéskötési szabadságról, amely alapján az adott fél dönthet arról, hogy kíván-e szerződést kötni, vagy sem. Ez a jellemző a kezelési szerződések vonatkozásában két oldalról - egyrészt a beteg, másrészt az egészségügyi szol
77
S Z E G H ő Á G N ES
gáltató oldaláról - vizsgálandó. A beteg vonatkozásában a főszabályként érvé nyesülő szerződéskötési szabadságot az Eütv. az önrendelkezési jog keretein belül deklarálja74, azonban még ebben a szakaszban utaló szabály alkalmazásá val korlátot állít e jog érvényesülésének, a beteg ugyanis nem utasíthatja vissza az ellátást, ha ez mások életét vagy testi épségét veszélyeztétné. Az eszméletlen beteg, ha az ellátását sürgős szükség indokolja, a körülményeknél fogva szintén nem tud élni ezen jogával75. Az egészségügyi szolgáltató oldaláról a beteggel ellentétben főszabályként a szerződéskötési kötelezettség érvényesül, és csak kivételesen tagadhatja meg a beteg ellátását76. Megállapíthatjuk, hogy a szer ződéskötési szabadság a beteg oldaláról általában fennáll ismérvként, az egész ségügyi szolgáltató oldaláról azonban kivételként érvényesül.
A szerződési szabadság alapelvének másik eleme a partnerválasztás szabad sága, amely alapján a szerződést kötő fél szabadon eldöntheti, hogy kivel kí ván szerződéses kapcsolatra lépni. A beteg oldaláról vizsgálva azt mondhatjuk, hogy ez a joga csak korlátozásokkal érvényesül, ugyanis az állami egészségügyi szolgáltatók esetében - ahol a társadalombiztosítási jogviszony folytán a bizto sítottnak nem kell közvetlenül megfizetnie ellátása költségeit - területi ellátási kötelezettség alapján történik az ellátás, a magánpraxisok, magánklinikák ese tén pedig meg kell fizetni a kezelés költségét, és bár elviekben több esetben is fennáll a partnerválasztás lehetősége, egyrészt anyagi szempontok, másrészt a kezelés tárgya okán (bizonyos speciális kezelések tekintetében különösen igaz) a gyakorlatban ez kevéssé érvényesül. Az orvos oldalán pedig a korábban fel vázolt szerződéskötési kötelezettség a partnerválasztási szabadságra is automa tikusan kihatással van.
A harmadik és egyben legterjedelmesebb csoportot az úgynevezett szerző dési típusszabadság kategóriája képviseli, amely azt jelenti, hogy a szerződő fél eldöntheti, milyen szerződést kíván kötni. A szerződéseket különféle jellemző ik alapján tipizálhatjuk, így megállapíthatjuk, hogy a kezelési szerződés:
- formai szempontok alapján atipikus 7;
- a szerződés létrejöttéhez fűződő joghatás szempontjából konszenzuál szerződés;
- a szerződés tartalma alapján facéré jellegű, más részére tevékenység ki fejtése;
- értékviszony alapján ingyenes és visszterhes egyaránt lehet (a kezelési
78
A KEZELÉSI SZERZŐDÉS
szerződés főszabály szerint visszterhes, de nincsen akadálya annak, hogy egy orvos szívességből ingyenesen kezelje a családtagját, barátait);
- az érdekpozíciók jellege alapján polarizált alanyú;
- jogcímen alapuló;
- kötelemalapító szerződés;
- mely jellegét tekintve egyedi jellegűnek minősül (bár egészségügyi szol gáltatás igénybevétele céljából nap mint nap számos szerződés köttetik, mégis ezek tartalmukban igen különbözőek lehetnek és ebből adódik a kezelési szerződés egyedi jellege);
- az alanyok száma alapján két-, illetve többoldalú is lehet78;
- megköthető írásban, szóban vagy akár ráutaló magatartással is79;
- funkcióját illetően előzetes80 vagy végleges kezelési szerződés egyaránt elképzelhető;
- időtényező vonatkozásában egyszeri és tartós szolgáltatásra irányulóan
is megvalósulhat.
Végül az úgynevezett diszpozitivitás elvét említenénk, amelynek értelmében, a szerződő felek szabadon meghatározhatják, milyen tartalommal kötik meg a megállapodásukat. Ahogy az előző fejezetben már szóltunk róla a szerződés tartalmát képező jogok és kötelezettségek az Eütv. szövegében részletes szabá lyozást nyertek, ezen rendelkezésektől azonban megengedett az eltérés a fe lek részéről, de csak a jogszabály felhatalmazása alapján az ott meghatározott esetekben. A szerződés tartalmának ezen.kógens deklarálása megítélésünk szerint a felek pozícióját erősíti a kötelemben, mindazonáltal a sokszor széles körben megengedett eltérési lehetőség81 miatt nem állíthatjuk, hogy a kontrak tusban a felek rendelkezési joga teljesen kizárt lenne. így kimondhatjuk, hogy a diszpozitivitás elve a kezelési szerződés tekintetében, annak egyedi jellemzői miatt szintén nem érvényesülhet maradéktalanul.
Összefoglalva azt mondhatjuk el, hogy a kezelési szerződés viszonylatában a szerződésekre általában jellemző szerződési szabadság elve - az állami ellátás esetén több, a magánpraxis keretében végzett ellátás esetén kevesebb82 - korlá tozásokkal érvényesül, különösen igaz ez az egészségügyi szolgáltató oldaláról, e korlátozások azonban a szerződés jellegéből adódóan szükségesek a szerződő jogalanyok védelme érdekében.
79
S Z E G H ő Á G N ES
5- A KEZELÉSI SZERZŐDÉS ELHELYEZÉSE A POLGÁRI JOG RENDSZERÉBEN
A szerződési szabadság elve kapcsán, a típusszabadság körében már emlí tettük, hogy - véleményünk szerint - kezelési szerződés az atipikus szerző dések csoportjába tartozó megállapodás. Ennek igazolása érdekében először a szerződés formai szempontok alapján megkülönböztethető típusai (Ptk-ban nevesített, egyéb jogszabályban szabályozott és ott nevesítést nyert, innominát, vegyes és atipikus szerződések83) közül megnevezzük azokat, amelyek a keze lési szerződés kapcsán, jellemzőik alapján szóba jöhetnek, majd ezeket részle tesen is vizsgálva eljutunk ahhoz a szerződéstípushoz, amelybe a kontraktus beilleszthető.
Az első csoportot az úgynevezett Ptk-ban nevesített szerződések képezik,
amelyek a Ptk. „Egyes szerződések” cím alatt szerepelnek. A kezelési szerződés mint nevesített szerződéstípus nem található meg a Ptk. keretein belül, felme rülhet azonban a kérdés, hogy nem képezheti-e az ott szereplő kontraktusok valamelyikének speciális alcsoportját? Ügy véljük, ebből a szempontból két nevesített szerződéstípus, a vállalkozási és a megbízási szerződés.rendelkezik olyan ismérvekkel, amelyek a kezelési szerződés jellemzőivel rokoníthatók, ezért a Ptk-ban szabályozott egyes szerződések közül ezen két megállapodás típus vonatkozásában célszerű megvizsgálni, kijelenthetjük-e, hogy a kezelési szerződés azok valamelyikének körébe sorolható, vagy esetleg azok valamelyik alfajtáját képezi?
A második kategóriát az egyéb jogszabályban szabályozott és ott nevesített szerződések alkotják. A kezelési szerződés nem tartozik ezen csoportba, hiszen sem az Eütv., sem pedig más jogi norma nem nevezi meg, hogy a felek között jogviszony, szerződés jönne létre és a kezelési szerződés egyéb fogalmi elemei is csak elszórtan találhatók meg az Eütv-ben.
A harmadik csoportot az úgynevezett innominát szerződések köre alkotja. Az innominát szerződések fogalmi elemei közé tartoznak, hogy „Ezek a kont raktusok általában „Megállapodás” cím alatt jelennek meg, nem tartós jogvi szonyt szabályoznak, hanem egyszeri (nem rendszeresen felmerülő) speciális jogügyletet fednek le. (...) nincs elnevezésük, nem olyan elterjedtek, hanem egyedi, kivételes kontraktusok, normatív szabályozás nélkül”84. Úgy véljük, ez alapján, hogy a kezelési szerződés nem tartozik az innominát szerződések kategóriájába, hiszen adott esetben tartós jogviszonyra is vonatkozhat, igen el
80
A KEZELÉSI SZERZŐDÉS
terjedt és van rá vonatkozó normatív szabályanyag (lásd pédául betegjogok, egészségügyi ellátás nyújtásának feltételei85).
Beszélhetünk még az úgynevezett vegyes szerződésekről, melyek több, ne vesített szerződéstípus elemeit tartalmazzák egy szerződésben86. Megítélésünk szerint, vizsgálat tárgyát képezheti, hogy a kezelési szerződés nem tekinthető-e olyan megállapodásnak mint amely a két már hivatkozott - a vállalkozási és a megbízási - szerződés elemeit egyaránt tartalmazza, emellett megfelel a vegyes szerződésekre vonatkozó egyéb ismérveknek is.
Végül meg kell említsük az úgynevezett atipikus szerződések körét, amely véleményünk szerint szintén alkalmas lehet arra, hogy a kezelési szerződést magában foglalja.
Az elkövetkezendőkben részletesen foglalkozunk az általunk, a minősítés körében relevánsnak ítélt típusokkal, előtte azonban meg kívánjuk jegyezni, hogy a besorolást nagyban megnehezíti az a körülmény, hogy egy komplex szerződéses halmazzal állunk szemben, megállapodásonként eltérő tárgyi jel lemzőkkel és tartalommal; például ha a kezelési folyamat során a beteg kórházi ellátása válik szükségessé, az eredeti szerződésben a vállalkozási és megbízási elemek mellett megjelenik egy bérleti elem (ágybérlet), esetleg adásvételi elem (a beteg étkeztetése), közüzemi szerződési elem (a benntartózkodása alatt „fo gyasztott” közüzemi szolgáltatások vonatkozásában), és ezek mind egyetlen szolgáltatáshoz, a beteg ellátásához kapcsolódóan. Emellett az orvostudomány rohamos fejlődésének eredményeként egyre újabb és újabb orvostudományi területek, kezelési, vizsgálati, beavatkozási módok jelennek meg, ezért alap- követelményként állíthatjuk fel, hogy a kezelési szerződés olyan minősítése szükséges, amely a későbbiek során a tudomány fejlődésével összhangban is alkalmazható.
5.1. A kezelési szerződés mint a Ptk-ban nevesített szerződések csoportjába tartozó szerződéstípus
Elöljáróban szeretnénk kitérni arra, hogy a jogtudományban alapvetően kétféle megközelítés létezik: az egyik a felek között létrejövő kötelem jellege alapján vizsgálja, hogy a kezelési szerződés kapcsán gondossági vagy ered ménykötelemről beszélhetünk-e87, a másik megközelítés pedig a gondossági-, illetve az eredménykötelmek alaptípusainak tekintett vállalkozási, valamint megbízási szerződések jellemzőnek vizsgálatával próbálja egyik, illetve másik
81
S Z E C H ő Á G N ES
kategóriába besorolni a jogviszonyt, vagy éppen e típusokba való egyértelmű besorolhatóságát cáfolni88. Minthogy ugyanazon jellemzők tekintetében törté nik a kezelési szerződés és az említett szerződéstípusok egybevetése, úgy ítéljük meg, hogy közömbös melyik megközelítést választjuk.
A Ptk-ban nevesített szerződések közül először a megbízási szerződést vizsgáljuk meg mint olyan kategóriát, amely alá a kezelési szerződés besoro lást nyerhet, akár úgy, mint egy tipikus megbízási szerződés, akár úgy, mint a megbízási szerződések egyik speciális altípusa, amely alapvetően a megbízási szerződés elemeivel rendelkezik, de a jogviszony jellegéből adódóan, néhány speciális jellemzője okán eltér az általános szabályoktól. Kiindulópontként a megbízási szerződés egyes ismérveit tekintjük át a kezelési szerződés vonatko zásában, majd kitérünk azon hazai jogtudományi és gyakorlati álláspontok ra, amelyek a felek megállapodásának a megbízás körében történő elhelyezé se mellett törnek lándzsát. Ezt követően azt vizsgáljuk - mind a jogirodalom szintjén, mind a vonatkozó joggyakorlat bemutatásával - , hogy mely jellemzők alapján lehet relevanciája a kezelési szerződés vállalkozási szerződések körébe történő besorolásának.
5.1.1. A kezelési szerződés mint megbízási szerződés
A kezelési szerződésnek a megbízási szerződés89 körébe történő besorolása elsősorban azon az indokon alapul, miszerint a megbízott (csakúgy, mint az orvos) pusztán gondos eljárásra köteles a rábízott ügy ellátása során, és ameny- nyiben a szerződéssel elérni kívánt eredmény nem következik be, díjazásra ak kor is jogosult90, illetve a felelőssége is csak abban az esetben állapítható meg, ha a magatartása az eredmény elmaradása tekintetében felróhatónak minősül. A magunk részéről azt a véleményt osztjuk, miszerint az orvos az esetek több ségében akármilyen gondosan jár is el, tőle független tényezők miatt nem tudja teljeskörűen szavatolni egy meghatározott eredmény bekövetkezését (a beteg gyógyulását), hiszen szervi, működésbeli, pszichikai adottságok együttesétől függ az orvosi beavatkozások hatása, ezért annak következményei bizonyos mértékig mindig kiszámíthatatlanok. Megjegyeznénk ugyanakkor, hogy le hetnek olyan beavatkozások, ahol a tudomány és a technika mai állása és a beavatkozás jellege miatt megkövetelhető az orvostól adott esetben a gondos eljáráson kívül az eredmény is91.
A megbízási szerződés további ismérve a megbízott (jelen esetben az egész
82
A KEZELÉSI SZERZŐDÉS
ségügyi szolgáltató) személyes eljárási kötelezettsége92. A kezelési szerződés vi szonylatában ez a jellemző igaz abban az esetben, ha a beteggel szemben egy magánorvos áll - azzal a korlátozással, hogy az Eütv. kimondja93, amennyiben az orvos nem rendelkezik megfelelő szakmai kompetenciával, másik egész ségügyi szolgáltatóhoz köteles irányítani a beteget -, ha azonban egészségügyi intézmény a másik szerződő fél, bár fennáll - természetesen a magánorvos ra vonatkozó korlátozások mellett - az intézmény „személyes eljárási kötele zettsége”; kérdés azonban, hogy lehet-e ennek relevanciája olyan körülmények között, amikor a betegnek a gyakorlatban alig van választási lehetősége, hogy melyik intézmény ellátását vegye igénybe, illetve azon belül melyik orvos ke zelje. Megítélésünk szerint amennyiben jogi személy a szerződés egyik alanya, fogalmilag ugyan beszélhetünk a személyes eljárási kötelezettségről, de a beteg szabad orvosválasztási jogának korlátozottsága folytán a megbízási szerződés ezen jellemzője sokszor elveszíti a benne rejlő, lényegét adó tartalmat.
Ez vezet át a következő jellemzőhöz, a felek között fennálló bizalmi viszony hoz, ami szoros összefüggésben áll a személyes eljárási kötelezettséggel9'*. Meg ítélésünk szerint a bizalmi viszonyként aposztrofált kapcsolat, bár korábban szélesebb körben fennállhatott a beteg és az őt kezelő orvos (aki - megjegyez nénk - sokszor nem is szerződéses fél) viszonylatában, de mára az orvosi el látások szolgáltatássá válásával egyre inkább háttérbe szorulni látszik, ennek ellenére nyilvánvalóan létező ismérv, és ebben az esetben mindenképp a beteg javát szolgálja.
Néhány olyan mellékkötelezettségről is említést kell itt tennünk, ami szintén a megbízási szerződés sajátja; ilyen a titoktartási vagy az adatvédelmi kötele zettség - melyek megítélésünk szerint szorosan kapcsolódnak az előbb emlí tett bizalmi viszonyhoz -, amely a kezelési szerződésre is érvényes az Eütv-ben foglalt szabályozás folytán95. Ezek a mind az egészségügyi szolgáltató, mind a megbízott oldalán jellemző kötelezettségek azonban véleményünk szerint sem meg nem erősítik, sem meg nem cáfolják a kezelési szerződés megbízási jelle gét.
Itt kívánunk még szólni a megbízási szerződés keretében a megbízó olda lán érvényesülő utasításadási jogról96 mint olyan jellemzőről, amely a kezelé si szerződés vonatkozásában sajátosan érvényesül. A megbízás értelmében a megbízott a megbízó utasításai szerint köteles eljárni. Ez a jellemző fennáll a kezelési szerződésnél is, sajátos megnyilvánulási formája a betegnek az egyes
83
SZ E C H ő Á G N ES
kezelésekbe való beleegyezési joga - azzal, hogy szakértelme folytán az orvos tájékoztatja a beteget az általa javasolt beavatkozásokról és ezek kockázatairól azonban a betegnek ez a joga az Eütv. felhatalmazása alapján sok esetben
korlátozás alá esik97.
Az a tény, hogy a felsorolt jellemzők a kezelési szerződés vonatkozásában sok esetben fennállónak tekinthetők - különösen a magánpraxis keretében nyúj tott ellátások esetén - indokolhatja azt, hogy a hazai jogirodalomban is számos szerző azon a véleményen van, hogy a kezelési szerződés megbízási szerződés98, vagy annak egy speciális altípusa 9, amely alapvető jellegét tekintve a megbízási szerződés keretei közé illeszthető be, de épp sajátos, egyedi jellemzői1 0 - kü lönösen kiemelve itt a tartalmát képező, sajátos jogokat és kötelezettségeket - miatt nem tekinthető kizárólagosan annak.
A bírói gyakorlat vonatkozásában szintén találhatunk példát egyrészt a jog viszony tisztán megbízási szerződésnek minősítésére101, másrészt a megbízási jellegű szerződéssé nyilvánítására. Ez utóbbi esetkörre szolgál például a Veszp rém Megyei Bíróság egyik ítélete, amely a következő érvekkel indokolta a beteg és az orvos közötti szerződés megbízási jellegét: „a beteg és az orvos között va lóban a Ptk. megbízási szerződésének megfelelő jogviszony jön létre, azonban azzal a sajátossággal, hogy ezen jogviszonyon belül a szakember (orvos) pri mátusa érvényesül, és az utasításadási jog az általános megbízási szabályoktól eltérően alakul”102. Hasonló következtetésre jutott a Baranya Megyei Bíróság egyik döntésében, amelyben a Ptk. 474. §-ának (1) bekezdésében szabályozott, speciális megbízási viszonynak minősítette a kezelési szerződést. A Legfelsőbb Bíróság ugyanezen ügy kapcsán nem vitatta a jogviszony megbízási jellegét103. A bírói gyakorlat körében kívánunk szólni Xxxxxxx Xxxxxx álláspontjáról, aki az ítélkezés oldaláról, a felelősség kérdésköre kapcsán foglalkozott a megál lapodás természetével; álláspontja szerint „az orvosi jogviszony rendszerint tehát gondossági kötelem, megbízási jellegű, azon belül azonban sui generis kezelési szerződés”104.
Összegezve az elmondottakat: megállapíthatjuk, hogy a megbízási szerződés jellemzői általában véve érvényesülhetnek a kezelési szerződésre, azonban kü lönböző mértékben, és azzal a megjegyzéssel, miszerint egyik ismérvről sem mondhatjuk el, hogy minden kezelési szerződés vonatkozásában maradékta lanul érvényesülne.
84
5.1.2. A kezelési szerződés mint vállalkozási szerződés
A KEZELÉSI SZERZŐDÉS
A vállalkozási szerződés fogalma alapján a vállalkozó valamely dolog ter vezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, meg javítására vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és díjfizetésére köteles105. A vállalkozási szerződés a megbízással szemben ún. eredménykötelem, így arra a kérdésre keresve a vá laszt, hogy mennyiben tartozhat a kezelési szerződés a vállalkozási szerződések körébe, azt kell megvizsgálnunk, mennyiben lehet releváns a kezelésre vonat kozó megállapodás alapján végzett ellátásokban, hogy a beteg az egészségügyi szolgáltatóval szemben eredmény bekövetkezését várja el. Ezen gondolatmenet kapcsán vetődött fel a jogirodalomban, hogy vannak/lehetnek az orvostudo mány mai állása, illetve a kezelés jellege kapcsán olyan beavatkozások, ahol az eredmény bekövetkezése elvárható, és a beteg biztos lehet a gyógyulásában, amennyiben az orvos maradéktalanul betartja a szakmai szabályokat106. Ezt a nézetet a bírói gyakorlat is alátámasztja; eseti döntésben került kimondásra, hogy a fogpótlás elvégzése céljából létrejött szerződés vállalkozási jellegű107, mert az orvos egy eredmény (egy kész fogsor) elkészítésére vállalkozik, és bár ehhez gyakran egyéb orvosi tevékenység is társul, mégis a szerződésben a vál lalkozási elem a domináns, ezért arra a vállalkozási szerződés szabályait kell adott esetben megfelelően alkalmazni. Felvetődhet a vállalkozási jelleg emellett egyes szépészeti beavatkozások, a terhesség-megszakítás vagy akár bizonyos sterilizációs eljárások tekintetében, illetve a napjainkban tömegesen előforduló ún. rutin-beavatkozásoknak minősített kezelések alkalmával is.
Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a kezelési szerződések mindegyike ren delkezik bizonyos mértékben vállalkozási, illetve megbízási elemekkel is, azon ban, hogy adott megállapodásnál melyik jellemző milyen mértékben érvénye sül, illetve melyik tekinthető dominánsnak, azt a kezelési, szerződés tárgya határozza meg. Egy szívátültetés esetében például sokkal inkább a megbízási jelleg, míg a fentebb említett fogpótlás elkészítésénél a vállalkozási jelleg dom borodik ki. Ebből adódik az, hogy bár a fent említett két megállapodás-típus jöhet szóba általánosságban a kezelési szerződés fő jellemzőinek a meghatáro zásánál, le kell szögeznünk, hogy mint komplex egészt, a kezelési szerződéseket nem illeszthetjük be egyik szerződéstípusba sem108. Erre figyelemmel a továb biakban indokoltnak találtuk megvizsgálni, mennyiben tekinthető a kontrak
85
S Z E G H ő Á G N ES
tus vegyes, vállalkozási és megbízási elemeket egyaránt tartalmazó megálla podásnak.
5.2. A kezelési szerződés mint vegyes szerződés
A kezelési szerződés véleményünk szerint nem minősíthető kizárólag ve gyes szerződésnek sem, amit azzal kívánunk alátámasztani, hogy nem, vagy nem minden esetben sorolható be a vegyes szerződések egyik csoportjába sem. Mint ismeretes, a vegyes szerződések lehetnek úgynevezett típuskombinációs, típusegyesítő és sajátos szolgáltatásra irányuló, de egyéb jellemzőiben speciali tást nem nyújtó szerződések.109.
A típuskombinációs szerződések olyan szerződések, „ahol más szerződések ismérvei nem vegyülnek egymással, hanem szétválaszthatóan, azonosíthatóan keverednek egy új szerződésben.” 10. E fogalom alapján a kezelési szerződések nem sorolhatók a típuskombinációs szerződések közé, ugyanis nem tudjuk pontosan meghatározni az összes kezelési szerződés vonatkozásában, hogy melyik két vagy több szerződéstípus jegyeit hordozzák magukon. Míg egy kór házi kezelésre irányuló szerződésben - amint azt már példaként felhoztuk - adásvételi, bérleti, közüzemi szerződési elemek is lehetnek, addig egy foghúzás esetén „csak” a vállalkozási, valamint a megbízási szerződés egyes jellemzői lelhetők fel.
A típusegyesítő szerződés olyan szerződés, „ahol más szerződések elemei ve gyülnek, azaz nem állapítható meg, hogy melyik rendelkezés melyik szerző désből eredeztethető 1”. Ügy véljük, a kezelési szerződés ebbe a csoportba sem illeszthető bele teljeskörűen, hiszen ahogy az előbb említett példából is kitűnik, a kontraktus egyes elemei rokoníthatók más szerződéstípusokkal, megállapít ható azok eredete.
A vegyes szerződések harmadik csoportjának - a sajátos szolgáltatásra irá nyuló, de egyéb jellemzőiben specialitást nem nyújtó szerződéseknek - jellemzői véleményünk szerint részben ráillenek a kezelési szerződésre; minden kezelési szerződés tulajdonképpen egy sajátos szolgáltatásra irányul - hiszen nagyon különbözik jellemzőiben egy műtét egy oltástól vagy egy szülés levezetése egy fogpótlástól -, és ez adja a többi szerződéstől való különbözőségét. Nem érvé nyesül azonban meglátásunk szerint a másik fogalmi kitétel, a „többi rendel kezései tekintetében nem tér el a Ptk-ban foglalt szerződéstípusoktól”, mert sajátos - és a jogrendszerünkben ezért külön szabályozást is nyert - például a
86
A KEZELÉSI SZERZŐDÉS
betegjogok és ezzel összefüggésben az orvosi kötelezettségek köre, az egészség- ügyi és az ahhoz kapcsolódó személyes adatok védelme, a tájékozott beleegye zés alapján történő ellátás 12.
Összegezve a leírtakat: a kezelési szerződés vagy magán hordozza a vegyes szerződések bizonyos csoportjainak néhány ismérvét, vagy egyáltalán nem sorolható be a vegyes szerződések egyik kategóriájába sem, köszönhetően az egyes kezelési szerződéseket jellemző tartalmi változatosságnak és eltérő szol gáltatási tartalomnak.
5.3. A kezelési szerződés m int atipikus szerződés
Megállapítható, hogy a kezelési szerződés mint komplex szerződések halma za nem sorolható be a szerződések eddig ismertetett csoportjaiba. A fentiekben rámutattunk, hogy nem illeszthető be kizárólagosan sem a vállalkozási, sem a megbízási, sem pedig a vegyes szerződések körébe. Ezzel szemben úgy látjuk, - amint az az elkövetkezendőkben kifejtésre kerül majd -, hogy jellemzői tekin tetében megfelel az atipikus szerződések főbb ismérveinek, ezért megítélésünk szerint a szerződések fent felsorolt típusai közül ebbe a kategóriába tartozik.
Az atipikus szerződéseket jellemző idegen eredetű elnevezés a kezelési szer ződésre nem mondható el, bár megjegyzendő, hogy jelenleg nem létezik meg honosodott megjelölés a tárgyalt kontraktusra, így ezt a szempontot nem te kintjük relevánsnak.
Annál inkább érvényes rá az atipikus szerződések azon ismérve - mint ahogy arra már többször utaltunk -, hogy a Ptk. „Egyes szerződések” címében nem szerepel nevesített szerződéstípusként.
További fontos jellemzője a kezelési szerződésnek, hogy a rá vonatkozó sza bályanyag kialakításánál alapvető szerepet játszottak a külföldi gyakorlati és jogalkotási minták és a hazai szokások összessége. Hazánkban a kezelési szer ződés tartalmát képező jogok és kötelezettségek törvényi szintű deklarálásának egyik alapját képezte az Egészségügyi Világszervezet által kiadott deklaráció a betegek jogairól 13, illetve mind a külföldi, mind a hazai gyakorlatban kialakult minták. Elmondható ezzel összefüggésben az is, hogy az európai jogfejlődésben e téren jogegységesítési törekvések figyelhetők meg ezt igazolja a már többször hivatkozott PEL SC, illetve az utóbbi években megalkotásra került Európai
87
SZ E G H ö Á G N ES
Betegjogi Charta 14, és az Európai Unió égisze alatt elfogadott, a betegjogokra vonatkozó rendelkezéseket is tartalmazó Alapjogi Charta 15.
Megfelel a kezelési szerződés az atipikus szerződések azon jellemvonásának is, amely szerint az azokra vonatkozó jogi normák - bizonyos kivételekkel116 - törvényi, kormányrendeleti, vagy implementált nemzetközi szerződések révén kodifikálva lettek. A kezelési szerződés legfontosabb, a szerződésre vonatko zó általános rendelkezésektől eltérő, azt kiegészítő vonatkozásai elsősorban az Eütv-ben nyertek szabályozást.
Az atipikus szerződésekkel ellentétben a kezelési szerződések tartalmának meghatározásánál a felek e joga korlátozott - mint ahogy arról a szerződési szabadság elvénél szóltunk 17 - , ezen korlátokat főként a törvényben deklarált, az egészségügyi dolgozók és a betegek jogait és kötelezettségeit tartalmazó kógens rendelkezések halmaza képezi.
Emellett az alakszerűségi előírások és az atipikus szerződéseket gyakorta jellemző írásbeliség a kezelési szerződéseknél is megjelenik, például a törvény rendelkezése folytán az invazív118beavatkozásokhoz és az önkéntes gyógykeze lésbe vételhez a beteg írásbeli beleegyező nyilatkozata szükséges.119. Ehhez az ismérvhez kapcsolódik az általános szerződési feltételek gyakori alkalmazása. A kezelési szerződés vonatkozásában felvetődhet esetleg, hogy az ún. műtéti beleegyező nyilatkozat ilyennek tekinthető-e.
Az atipikus szerződések egyik pólusán tipikusan gazdálkodó szervezet áll, ami a kezelési szerződésnél is igaz, akár intézményről, akár magánorvosról van szó120.
További ismérve az atipikus szerződéseknek, hogy általában tartós jogvi szonyra irányulnak. Ez jellemezheti a kezelési szerződést is, ugyanis számos betegségnek van hosszantartó gyógyulási ideje; amely adott esetben több hóna pig tartó intézeti kezelést vagy az orvossal való többszöri találkozást is szüksé gessé tesz, de gyakran előfordul az egyszeri, illetve rövidtávú ellátás is.
Az előzőekben kifejtettek alapján megállapíthatjuk, hogy az atipikus szer ződések csaknem minden jellemzője igaz a kezelési szerződésre is. Kifejtettük, hogy más szerződéstípus fogalmi körébe nem, vagy nem teljesen illeszthető bele, ezért úgy véljük, kijelenthetjük, hogy a kezelési szerződés tekintetében a polgári jogon belül egy önálló, sui generis megállapodáscsoportot képező, atipikus szerződésről van szó.
Ezt támasztja alá a Csongrád Megyei Bíróság legújabb gyakorlata is; a bíróság
88
A KEZELÉSI SZERZŐDÉS
ítéletében az alábbiak szerint foglalt állást az ügy tárgyát képező jogviszony nyal kapcsolatban: „az egészségügyi szolgáltatás igénybevételével a szolgálta tást igénybe vevő személy és az egészségügyi szolgáltató között rendszerint a Ptk-ban nem nevesített (atipikus) polgári jogi szerződés jön létre, amelynek értelmében az alperes vállalta a felperes terhesgondozását, a szülés levezetését, a felperes és az újszülött szülést követő ellátását”121, és bár az ítéletben a felek közötti szerződés atipikusnak való minősítése nem nyert indokolást, minden képpen előremutató jellegűnek érezzük a bíróság ezen döntését, mert abban,
- bár nem konkrét, fogalmi szinten, hanem adott eset vonatkozásában - meg határozásra került egyrészről a felek közötti szerződéses viszony és annak mi nősítése, valamint annak legfontosabb fogalmi elemei is.
Elmondhatjuk tehát, hogy jelenleg mind a jogirodalom, mind a gyakorlat terén többféle nézet él egymás mellett, reményeink szerint azonban születik majd egy egységes álláspont a jogviszony minősítését illetően, amely elősegíte né a kezelési szerződés egységes rendszerben történő kodifikálását, összhang ban az európai jogegységesítési folyamattal, és amely biztosíthatná a későbbiek során mind a jogalkotó, mind a jogalkalmazó, mind más jogalanyok számára a jobb áttekinthetőséget, e szerződésre vonatkozó széleskörűbb ismereteket.
5.4. Kezelési szerződés minősítése a nyugat-európai jogrendszerek gyakorlatában
A hazai minősítést követően indokoltnak tartjuk a nemzetközi kitekintést is mint olyant, amely egyrészt az európai jogegységesítési folyamat, másrészt a későbbi jogösszehasonlítás szempontjából jelentőséggel bír. Elsőként a hol land jogi szabályozást említenénk meg, ahol az 1994-ben elfogadott kezelési szerződés törvény (Treatment Contract Act - fordítás: a szerz.) beemelte a Hol land Polgári Törvénykönyvbe - Nyugat-Európában a mai napig egyedülálló módon nevesített szerződéstípusként - a beteg és az egészségügyi szolgáltató között ugyancsak kezelési szerződésnek nevezett szerződéstípust. A holland jog mellett a spanyol, a görög és a német jogrendszerben is12 - annak ellené re, hogy a polgári törvénykönyvekben nem került szabályozásra - a szolgálati szerződések123 körébe sorolják a kezelési szerződést. Az osztrák jogban hason lóan a némethez, döntően a szolgálati szerződés kategóriájába tartozónak te kintik azt, ezen belül is az úgynevezett „szabad szolgálati szerződések” (freier Dienstvertrag) körében helyezik el, amely a szolgálati szerződések másik (ún.
89
S Z E G H ő Á G N E S
kötött) típusával szemben a felek nagyobb mértékű autonómiáját teszi lehetővé, és amely jellemzőjét tekintve a vállalkozási, megbízási és munkaszerződési ele mekkel egyaránt rendelkezik124. Ettől eltérő álláspontot képvisel a francia jog rendszer, ahol még római jogi hatás eredményeként a bérleti szerződés körébe sorolják (ezen belül is ún. munkabérlet) a felek között létrejövő kontraktust125. Az Európai Polgári Törvénykönyv Kutatócsoport által kidolgozott tervezet ben a holland mintához hasonlóan a szolgálati szerződések között nevesítve szerepel a kezelési szerződés126. Jellegzetessége a Kutatócsoport munkájának
- és megítélésünk szerint mindenképpen előremutató - , hogy konkrét norma szöveg-tervezet is szerepel a kezelési szerződés vonatkozásában, elősegítendő, hogy az egy későbbi európai kodifikáció alapját képezze.
6. A KEZELÉSI SZERZŐDÉS FOGALMA, DE LEGE FERENDA JAVASLATOK, ÖSSZEGZŐ KONZEKVENCIÁK
A beteg és az egészségügyi szolgáltató között létrejött jogviszony elnevezése, szerződésként való aposztrofálása, valamint ezen szerződés fogalmának, fo galmi elemeinek meghatározása, - mint az már többször említésre került - a magyar jogi normaanyagban nem szerepel, az Eütv-ben mindössze egyetlen helyen van utalás a Ptk-ra; az Eütv. 244. §-a kimondja: E törvény hatályba lépését követően nyújtott egészségügyi szolgáltatásokkal, illetve hatósági in tézkedésekkel összefüggésben keletkezett kárigények tekintetében a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény szabályait kell megfelelően alkalmazni. Ez a rendelkezés ugyanakkor nem alapozza meg a beteg és az egészségügyi szolgáltató közötti megállapodásnak sem a létét, sem a polgári jogi jellegét, sem pedig a szerződéses voltát.
Véleményünk szerint indokolt lenne egy fogalmi keretet adni a kezelési szer ződésnek, egyrészről, mert elősegítené egy egységes terminológia meghonoso dását, másrészről, mert egy definíció törvényi szintű deklarálása megteremte né a lehetőséget arra, hogy azokban az esetekben, amelyre a kezelési szerződés vonatkozásában nincs konkrét joganyag, a Ptk. szerződésekre vonatkozó álta lános szabályait alkalmazni lehessen.
Mielőtt azonban de lege ferenda javaslatot adnánk a kezelési szerződés fo galmának meghatározására, indokoltnak érezzük a külföldi kitekintést, amely mintaként is szolgálhat a kontraktus definiálására. Kitérünk ezen belül a PEL SC - mint olyan dokumentum melyet egy neves jogászokból álló csoport állí
90
A KEZELÉSI SZERZŐDÉS
tott össze a nyugat-európai államok gyakorlatának figyelembe vételével - által adott meghatározásra, foglalkozunk a holland Ptk-ban szereplő fogalommal, amely egyedülállónak tekinthető jelenleg, hiszen a polgári kódexben ad defi níciót a kezelési szerződésre, végül pedig egy, az osztrák bírói gyakorlat által kialakított fogalomra térnénk ki.
A PEL SC 7.101. (1) cikke a kezelési szerződésre, csak egy quasi definíciót ad,
egy utaló szabállyal deklarálja: „ezen fejezet rendelkezései azokra a szerződé sekre vonatkoznak, amelyekben az egyik fél, az egészségügyi szolgáltató orvo- si/egészségügyi kezelést nyújt a másik félnek, a betegnek” (fordítás - a szerz.). Mindamellett, hogy nem tekinthetjük konkrét fogalomnak, abban minden képpen előremutató, hogy egyrészt deklarálja az orvos és a beteg közötti szer ződéses jogviszonyt, másrészt következtetéseket tudunk levonni a szerződés alanyaira, és tárgyára. Az orvosi kezelés kifejezés tartalmát, pedig a cikk kom mentárjából tudhatjuk meg: minden olyan eljárás értendő alatta, amit annak érdekében alkalmaznak, hogy a beteg fizikai és mentális egészségi állapotában változás következzen be.
A PEL SC-ben meghatározott fogalomhoz képest a holland Ptk-ban konkrét fogalmat találunk a kezelési szerződésre: „az orvosi kezelésre vonatkozó szer ződés - a továbbiakban ezen rész alkalmazásában kezelési szerződés - olyan szerződés, melyben egyik oldalon egy természetes vagy jogi személy, az egész ségügyi szolgáltató, a másik féllel, a megbízóval szemben vállalja, az orvosi foglalkozása vagy vállalkozása körében a megbízót vagy meghatározott 3. sze mélyt közvetlenül érintő egészségügyi tevékenységet végez. A közvetlenül érin tett személy a továbbiakban a beteg (fordítás - a szerz.)127. A definíciót követően csakúgy, mint a PEL SC a törvény leírja, mit ért egészségügyi tevékenység alatt (ide tartozik minden olyan közvetlenül a betegre részére nyújtott, a betegségek gyógyítását, megelőzését, a beteg egészségi állapotának megállapítását vagy szülés levezetését célzó, valamint minden olyan egyéb tevékenység, amelyet az orvos vagy a fogorvos e minőségében a beteg részére végez), és mi az, ami nem tartozik a szerződés tárgyi hatálya körébe128 (például a gyógyszerészeti tevé kenység).
Az osztrák jogban ugyan eddig nem történt meg a kezelési szerződésnek a polgári jogi kódexben történő rögzítése, azonban a bírói gyakorlat kimunkált egy definíciót a kontraktusra. Ez alapján: a kezelési szerződés egy olyan meg állapodás, amely alapján az orvos a beteg részére az adott ágazatra vonatko
91
S Z E G H ő Á G N ES
zó objektív standardoknak megfelelő, szakszerű ellátást nyújt, anélkül, hogy meghatározott eredmény bekövetkezését garantálná, (ford. - a szerz.)129. Az előző meghatározásokhoz képest egy bővebb meghatározással találkozhatunk, a fogalmi elemek között szerepel még az egészségügyi ellátás minőségének kritériuma is, legyen szakszerű és feleljen meg az objektív előírásoknak. Hát rányosnak tekintjük azonban, hogy a fogalomban az orvos (doctor) kifejezés szerepel, ugyanis nem minden esetben az orvos a szerződő fél - gondolunk itt az intézeti ellátásra - , annak ellenére, hogy a beteg kezelését közvetlenül egy orvos végzi majd.
A magunk részéről, úgy véljük, hogy a kezelési szerződés fogalmát a PEL SC-ben szereplő meghatározáshoz képest bővebben kívánjuk meghatározni, a definíciónak megítélésünk szerint a szerződés alanyain és tárgyán kívül - az osztrák joghoz hasonlóan - tartalmaznia kell az egészségügyi szolgáltató gon dosságára vonatkozó előírást is.
Ennek kapcsán célszerű visszautalni a magyar bírói gyakorlatra130, ahol konkrét döntés kapcsán megnevezésre került a felek közötti szerződéses vi szony és annak minősítése (atipikus polgári jogi szerződés), ezen szerződés ala nyai (az egészségügyi szolgáltató és az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő), a kontraktus tárgya (egészségügyi szolgáltatás) emellett kifejtésre került az íté letben, hogy a szerződés részét képezi az Eütv.-nek az a vonatkozó szabálya131, amely az egészségügyi szolgáltató részéről az ellátás során tanúsítandó gon dosság mértékét határozza meg (az egészségügyi szolgáltatónak az ellátásban résztvevőktől elvárható gondossággal, valamint a szakmai és etikai irányelvek betartásával kell eljárnia).
Úgy véljük a kezelési szerződés definíciójának ezen felsorolt fogalmi eleme ket mindenképpen tartalmaznia kell, ez alapján a magunk részéről a kezelé si szerződésre az alábbi meghatározást adjuk: kezelési szerződés alapján az egészségügyi szolgáltató vállalja, hogy, a szakmai és etikai szabályok, irány elvek betartásával, az egészségügyi ellátásban résztvevőktől elvárható gon dossággal egészségügyi szolgáltatást nyújt, az egészségügyi ellátást igénybe vevő vagy abban részesülő személy részére.
Ezen fogalom megítélésünk szerint megfelelő - amennyiben jogi normák szintjén deklarálásra kerül - , hogy a Ptk-nak a szerződésekre vonatkozó ál talános rendelkezéseit lehessen alkalmazni a kezelési szerződésre, azokban az esetekben, amelyekre a hatályos jogszabályok nem tartalmaznak rendelkezést.
92
A KEZELÉSI SZERZŐDÉS
A definíció jogi normaszövegben történő elhelyezésére a hatályos szabályo zás mellett két lehetséges megoldás jöhet szóba; ezek közül az egyik a Polgári Törvénykönyv keretein belül történő nevesítés a holland mintához hasonlóan, ahol nem csak a szerződés fogalma, hanem annak egyedi, más szerződésektől eltérő legfontosabb jellemzői is szabályozást nyertek, a másik lehetőség, a fo galomnak - ennek hiányában pusztán magának, a felek között fennálló szer ződéses jogviszonynak - a Eütv. keretein belül történő deklarálása, amelyet az indokolhat, hogy a felek kapcsolatát szabályozó alapvető rendelkezések ott találhatók meg.
A nyugat-európai államok jogának tanulmányozása során megállapítottuk,
hogy ott többségében a szolgálati szerződések kategóriájába sorolják a jogvi szonyt számos egyéb, valamely szolgáltatás nyújtására irányuló szerződéstí pussal együtt. A hatályos magyar jogi szabályozásban ilyen szerződéses kate gória nem lelhető fel, illetve a Polgári Törvénykönyv újrakodifikálásával össze függésben sem a törvényjavaslat szövege132, sem pedig a Polgári Törvénykönyv tervezetéhez kapcsolódó Szakértői Javaslat13 nem tartalmaz ezzel kapcsolatos rendelkezéseket. Figyelemmel a jogviszony sajátos jellemzőire, illetve arra a tényre - amint dolgozatunkban kifejtettük -, hogy a kezelési szerződés nem illeszthető be maradéktalanul sem a vállalkozási, sem pedig a megbízási szer ződés kategóriájába, úgy véljük, hogy jelen helyzetben a fogalomnak az Eütv. keretein belül történő elhelyezése lenne indokolt.
Összegezve a leírtakat elmondhatjuk, hogy dolgozatunkban, a kezelési szer ződés vonatkozásában rávilágítottunk három olyan, általunk alapvetőnek tar tott kérdéskörre, amelyben nincsen összhang a hazai jogtudomány, joggyakor lat és jogalkotás szintjén sem.
Problémának tartottuk a jogviszony elnevezése kapcsán az egységes termi nológia hiányát. Ennek feloldása érdekében egy csokorba gyűjtöttük a szóba jöhető elnevezéseket és kiválasztottuk közülük azt, amely a jogviszony lényegét a legjobban kifejezi, emellett megfelel a külföldi terminológiának is, és úgy ítél tük meg, hogy a kezelési szerződés elnevezés a legalkalmasabb erre.
A második problémakör, amire megoldást találtunk, az a kezelési szerződés rendszerbeli helye volt. Fokozatosan haladva először a jogrendszerbeli elhelye zését kerestük, az akkor még jogviszonynak aposztrofált kapcsolatnak, majd miután megállapítottuk, hogy egy polgári jogi szerződésről van szó, a szerződés
93
S Z E G H ő Á G N ES
jellemzésével annak polgári jogban való elhelyezhetőségét kerestük, és ennek során arra a következtetésre jutottunk, hogy a kezelési szerződés az atipikus szerződések csoportjába sorolható.
Végül a külföldi - elsősorban a holland - és a magyar joganyag összeveté sével, a kettő közötti különbség okán vetettük fel azt problémát, hogy a hatá lyos jogforrások szintjén azáltal, hogy nem kerül nevesítésre az egészségügyi szolgáltató és a beteg között az egészségügyi ellátás igénybevétele kapcsán lét rejövő szerződéses viszony, nincs jogszabályban rögzített felhatalmazás arra, hogy a kezelési szerződésre az ágazati jogszabályok szintjén nem szabályozott kérdésekben a Ptk. szerződésekre vonatkozó általános rendelkezései legyenek alkalmazhatóak. Ennek feloldása érdekében de lege ferenda javaslatot tettünk a kezelési szerződés definíciójára, másrészt rámutattunk arra, hogy a kezelési szerződés fogalm ának jogi norma szintjén történő deklarálásával véleményünk szerint az általunk, a dolgozatban felvetett problémák feloldhatóvá válnak és mindez hozzájárulhat ahhoz, hogy mind a jogalkotók, mind a jogalkalmazók, mind pedig a jogalanyok számára elősegítse e megállapodás jobb alkalmazha tóságát.
M O N O G R Á FIÁ K
FORRÁSOK JEGYZÉKE
XXXX XXXXXX [1]: A megbízási szerződés (KJK; Bp.; 1998.) XXXXXXX XXXXXX: A megbízási jogviszony (KJK; Bp.; 1959.)
XXXX XXXXX: Az orvos kártérítési felelőssége (HVG - ORAC; Bp.; 2004.) XXXXX XXXXX: Elhatárolási problémák az anyagi felelősség körében (KJK;
Bp.; 1962.)
XXXXXXXX XXXXX [1]: Orvosi jog (Xxxxx Xxxxxx Társulat, Bp., 2007.) XXXXXXX XXXXXX: A polgári jog fejlődése a kontinentális Európa nagyjog
rendszereiben (Dialóg Campus; Bp. - Pécs; 2004.)
XXXXXXXXXXX XXXX: Egészségügyi jogi kézikönyv (KJK; Bp.; 1999.) XXXXXX XXXXX - XXXXXX XXXXXX - XXXXXXXXXX XXXXXX: Magyar
Polgári Jog, Kötelmi Jog, Különös rész (Dialóg Campus; Bp. - Pécs; 2004.) SERVICE CONTRACTS, PRINCIPLES OF EUROPEAN LAW (Sellier;
München; 2007.; 781-900. pp.)
94
A KEZELÉSI SZERZŐDÉS
SZAKÉRTŐI JAVASLAT AZ ÚJ POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV TERVEZE
TÉHEZ (szerk: Xxxxx Xxxxx; Complex; Bp.; 2008.)
XXXX XXXXXX: Az orvosi jogviszony (KJK; Bp.; 1986.)
XXXXXXXX XXXXXX: A magyar magánjog rövid tankönyve (Grill Kiadó; Bp.; 1941.)
Eg yetem i je g y z e t e k
XXXX XXXXXX [2]: A kötelmi jog (Novotni Kiadó; Miskolc; 2004.) XXXX XXXXX: Atipikus szerződések (Szeged; 2007.)
Tanulmányok
' BÖLCS ÁGNES - XXXX XXXXXXX - XXXXXX XXXXX [1]: Gondolatok
az „egészségügyi jogviszonyáról (Magyar Közigazgatás; 1992/11. sz.)
BÖLCS ÁGNES - XXXX XXXXXXX - XXXXXX XXXXX [2]: Az orvosi
felelősség egyes kérdései (Magyar Közigazgatás; 1992/10. sz.)
XXXXXXXX XXXXX [2]: Az orvos-beteg jogviszony az új Ptk - bán (Polgári Jogi Kodifikáció; 2005/3. sz.)
XXXXXXXX XXXXX [3]: Személyiségi jogok - egészségügyi szerződés (Jog- tudományi Közlöny; 1984/1. sz.)
XXXXXXX, XXXXXX: Az orvos kártérítési felelősségének egyes kérdései (Bí rósági döntések tára; 2008/1. sz.)
XXXXX XXXXXX: Az orvosi jogviszony összehasonlító elemzése a magyar
-német-osztrák elmélet és gyakorlat tükrében (Jogtudományi Közlöny; 2003/1. sz.)
XXXXX XXXXXX: A kezelési szerződés mint az orvos-beteg jogviszony sza
bályozásának egyik lehetséges alternatívája (Magyar Jog; 2002/9. sz.)
XXXX XXXXXX: Gondolatok az orvosi jogról és az orvosi jogviszonyról (Magyar Jog; 2002/1. sz.)
Eg yéb felh asznált irod alom
A Magyar Orvosi Kamara Etikai Kollégiumának IV. számú állásfoglalása a betegek jogairól (in: Xxxxxxxxxxx Xxxx: Egészségügyi jogi kézikönyv; KJK; Bp; 1999; 404-406. pp.)
XXXXXX XXXXXX: Az egészségügyi szolgáltatást nyújtók kártérítési fele lősségének jogalkalmazási kérdései Bács-Kiskun megye bíróságai gyakorlatá
95
S Z E C H ő Á G N ES
nak tükrében (Vitaanyag a Bács-Kiskun Megyei Bíróság Polgári-Gazdasági- Közigazgatási Kollégiumának 2007. szeptember 26. napjára tűzött ülésére)
Angol-magyar Jogi Szakszótár (KJK; Bp.;'2005.)
Jo g sz a b á l y o k
1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről
1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű ada tok nyilvánosságáról
1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről
1997. évi XLVII. törvény az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó szemé lyes adatok kezeléséről és védelméről
2003. évi LXXXIV. törvény az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről
JGS Nr. 946/1811 - Allgemeines Bürgerliches Gesetzbuch
BÍRÓSÁGI DÖNTÉSEK EBH 2000.200
EBH 2006.1419
BH 1998.380
BH 2000.536
BH 2001.65
BH 2003.17
BDT 2008.1755
LB Pfv. I. 20.943/1995 LB Pf. III. 25.898/2001/5 LB Pf. III. 24.931/2002/8 PKKB 31.P.8.775/1993 PKKB 31.P.89.627/1994
Fővárosi Bíróság 41.Pf.22.723/1994 Fővárosi Bíróság 41.Pf.21.859/1997 Veszprém Megyei Bíróság 2.Pf.20.8001/1999 Baranya Megyei Bíróság l.P.20.893/1998/88
Bács-Kiskun Megyei Bíróság 18.P.21.695/2006/30 Csongrád Megyei Bíróság 2.Pf.22.340/2007/3
96
A KEZELÉSI SZERZŐDÉS
In ter n etes fo r rá so k
WHO deklarációja a betegek jogairól - xxx.xxx.xxx Európai Betegjogi Charta - xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxx.xxx ABGB szövege - xxx.xxxxxxx.xx
Holland Kezelési Szerződésről szóló törvény angol nyelvű szövege - xxx.xxxxxxxxx.xx/xxxxxxx
Patientenrechte in Deutschland - xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxx.xxx
T/5949. számú törvényjavaslat a Polgári Törvénykönyvről - xxx.xxxxxxxxx.xx
JEGYZETEK
1 Xxxx Xxxxx: Az orvos kártérítési felelőssége (H V G -O RAC; Bp.; 2004 .), Xxxxxxxxxxx Xxxx: Egészségügyi jogi kézikönyv (K JK ; Bp.; 1999.), Xxxx Xxxxxx: Az orvosi jogviszony (K JK ; Bp.; 1986.), Xxxxxxxx Xxxxx [1]: Orvosi Jog (Xxxxx Xxxxxx Társulat; Bp.; 2005.)
2 Szám os alapvető jog vezethető le az Alkotm ány rendelkezéseiből, egyes betegjogok vonatko zásában alkalm azást nyerhetnek a Polgári Törvénykönyv személyhez fűződő jogokra vonatkozó rendelkezései, és az egészségügyi ágazati jogszabályok közül is több tartalm az a jogviszony alapvető jellem zőire vonatkozó szabályozást, külön kiem elnénk ezek közül is az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényt.
3 M int azt a későbbiekben részletezzük, a felek közötti szerződéses kapcsolatra és an nak hiányára csakúgy, m int a jogviszony megbízási, vállalkozási, vagy esetleg nem nevesített vegyes, illetve atipi kus szerződéses jellegűnek nyilvánítására egyaránt találhatunk példát.
4 A Holland Polgári Törvénykönyv vizsgálatát azért tartjuk indokoltnak, m ert Nyugat - Európá ban egyedülálló m ódon a holland jogban szerepel nevesített szerződéstípusként a dolgozat tárgyát képező jogviszony.
5 Az Európai Polgári Törvénykönyv Kutatócsoport m egalakulását m egelőzően, az Európai Unióban a szerződési jog területén lezajló jogegységesítési folyamat első állom ását az 1982 -ben Öle Lando dán egyetem i tanár által vezetett Európai Szerződési Jogi Bizottság jelentette, am ely össze gyűjtötte és közzétette a szerződési jog területén m egtalálható közös európai szerződési alapelveket (PECL). A Lando-bizottság által m egkezdett törekvések folytatásaként 1998 -ban alakult meg ez a kutatócsoport, am elynek célja az európai vagyonjog szabályainak oly módon történő kidolgozása, amely a későbbiekben egy kodifikációs eljárás, egy leendő európai polgári jog i törvénykönyv alapját képezheti. A kutatócsoport tevékenysége a szerződéses és deliktuális jogra, valam int a dologi jog egy részére terjed ki. [Kecskés L.: A polgári jog fejlődése a kontinentális Európa nagy jogrendszereiben (Dialóg Cam pus; Bp.; 2004 .; 487 - 489. pp.)]
6 Eütv. 3. § f) pont
7 Eütv. 3. § a) pont
8 Itt kívánjuk m egjegyezni, hogy a PEL SC -ben oly m ódon szerepel az egyes szerződéstípusokra vonatkozó anyag, hogy találhatunk egyrészt egy konkrét norm aszöveg-tervezet részt, m ásrészt pe dig indoklást a leírt szabályozási-tervezethez, kitekintéssel több Nyugat-Európai ország (az egykor még 15 tagú Európai Unió országai) jogrendszerére.
9 PEL SC 797. p.
10 РЩ- SC 797. p.
97
S Z E G H ö Á G N ES
и PEL SC 801. p.
12 Ide tarto zik egy szívműtét elvégzése, a véradás, a plasztikai beavatkozás, a pszichiátriai bete gek kényszergyógyítása és szám talan más egym ástól tartalm ilag is igencsak eltérő kapcsolat.
13 T örő i. m. 22 . p., Xxxxxxxx Xxxxx [2]: Az orvos-beteg jogviszony az új P tk-ban (Polgári Jogi K odifikáció; 2005/3. sz.; 15. p.)., Xxxxx Xxxxxx: Az orvosi jogviszony összehasonlító elemzése, a
m agyar-n ém et-osztrák elmélet és gyakorlat tükrében (Jogtudom ányi Közlöny; 2003/1. sz.; 22.p.),
M xxxx Xxxxxx: A kezelési szerződés m int az orvos-beteg jogviszony egyik alternatívája (M agyar Jog; 2002/9. sz.; 533.p.) Xxxxx Xxxxx-Xxxx M arian n-P od án Xxxxx [1]: Gondolatok az egészségügyi jogvi szonyról (M agyar Közigazgatás; 1992/11. sz.; 1029. p.)
14 Xxx xxxx Xxxxxx: Az orvos kártérítésének egyes kérdései (Bírósági D öntések Tára; 2008/1. sz.; 7 .p.)
15 LB Pf. III. 25.898/2001/5.
16 B író G yörgy [2]: Kötelmi jog (Novotni Kiadó; M iskolc; 2004 .; 211. p.)
17 E n n ek igazolására szolgál, a Bács-K iskun M egyei Bíróság Polgári-Gazdasági és Közigazgatási K ollégiu m ának vitaanyaga, melyben kifejtésre került, hogy Bács-K iskun M egyében a 2000 -2007 közötti időszakban született, 53 ún. „orvosi m űhibás per” közül m indössze 2 volt olyan, amely ne vesítette a felek között létrejövő jogviszonyt. (Xxxxxx Xxxxxx: Az egészségügyi szolgáltatást nyújtók kártérítési felelősségének jogalkalm azási kérdései Bács-K iskun megye bíróságai gyakorlatának tük rében (V itaanyag a Bács-K iskun Megyei Bíróság Polgári-Gazdasági-Közigazgatási Kollégium ának 2007 . szeptem ber 26 . napjára tű zött ülésére)
18 Pl.: P K K B 31 .P.8.775/1993, Főv. Bír. 41.Pf.22.723/ 1994, LB Pfv. 1.20.943/1995, Veszprém Megyei
Bíróság 2 .P f.20 .8001/ 1999, Baranya Megyei Bíróság l.P.20.893/1998/88., LB Pf. III. 24.931/2002/8., P K K B 31.P.89.625/ 1994, Főv. Bír. 41 .Pf.21 .853/1997, Kecskem éti Városi Bíróság 11.P.23.765/1996/10., B ács-K isk u n M egyei Bíróság 18.P.21.695/2006/30
19 Jobbágyi i m . [2]; 15. p.
20 Xxxx Xxxxxx [1]: A megbízási szerződés (K JK ; Bp.; 1998; 153. p.)
21 T örő i.m . 83. p.
22 Jobbágyi G ábor [3]: Személyiségi jogok - egészségügyi szerződés (Jogtudom ányi Közlöny, 1984/1. sz; 15. p.)
23 T örő i.m . 21. p.
2 4 Ez utóbbi megállapodás gyakran ölt megbízási szerződéses form át, de egy orvos foglalkoztatá sa történ h et vállalkozási-, munka- vagy egyéb szerződés keretében is (ld. 2003 . évi LX X X 1 V. törvény az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről 7. § (2) bek.)
25 M ohos i.m . 533. p. 26 Landi i.m . 24 . p.
27 A kétféle szerződés nem zárja ki egym ást, a ném et jog szerint előfordulhat ugyanis, hogy a beteg ellátása érdekében szerződést köt a kórházzal és külön egy orvossal is. Ilyenkor az orvos köte les - term észetesen külön ellenszolgáltatás fejében - személyesen eljárni (így a beteg m egválaszthatja orvosát), a kórház pedig az ellátáshoz szükséges tárgyi és személyi feltételeket biztosítja.
28 P EL SC 781 -900 . pp.
29 Prof. M aurits Barendrecht, Pof. C xxxx Xxxxxx, Prof. M arco Loos, Dr. Dr. (sic!) Xxxxxx Xxxxx, Dr. Xxx X xxxxx, Xxxxxxxxx xxx X xxxxx.
30 2006/ 23 E K irányelv
31 M ohos.i.m . 533. p., Xxxxxxx Xxxxxx i.m. 9. p.
32 B u rgerlijk W etboek (a továbbiakban B.W.) 7.7.5. Art. 44 6 -4 6 8 .
33 P EL SC 781 -900 . pp. >
98
A KEZELÉSI SZERZŐDÉS
34 Ld. 6. pont
35 D eclaration on the prom otion o f patients’ rights in Europe (Am sterdam ; M arch; 1994.) (xxx.xxx.xxx)
36 Az egészségügyi törvény legutóbbi 1997-es átfogó módosítása folytán kerültek be a beteg és az
egészségügyi szolgáltató jogai és kötelezettségei a törvény szövegébe, am elynek egyik alapját a W H O betegek jogairól szóló deklarációja képezte.
37 Többek között Finnországban, Hollandiában, Norvégiában, Belgium ban, D ániában, Észtor szágban, Lettországban és Litvániában is.
38 Patientenrechte in D eutschland (ww w.bundesjustizministerium .com)
39 Az Eütv. az egészségügyi dolgozók kifejezést használja, a felsorolt jogokat és kötelezettségeket így kiterjesztve nem csak a kezelőorvosra, hanem minden egészségügyi dolgozóra, am i bizonyos vonatkozásban (pl. titoktartási kötelezettség) helytálló, más esetben (pl. vizsgálati m ódszerek meg- választásánakjoga) fogalm ilag csak az orvos oldalán érvényesülhet. A vonatkozó jogosultságokat és kötelezettségeket a többi egészségügyi dolgozóra is elismerjük, m indazonáltal a vizsgált jogviszony szempontjából az egészségügyi dolgozókon belül orvosok jogai és kötelezettségei bírn ak alapvető relevanciával, ezért ezt vesszük alapul.
40 1949. évi X X . törvény 70/D. § (1) bek. 41 Eütv. 6. §, 7. § (1) bek.
42 Eütv. 8. § (3) bek.
43 Eütv. 8. § (1) bek.
44 Eütv. 131. § (1) bek.
45 Am ennyiben ugyanis az egészségügyi szolgáltató (illetve ha az egy jog i személy, orvosa) nem teljesíti ez utóbbi a kötelezettségét, az ebből eredő következményekért felelősséggel tartozik. (EBH 2006.1419)
46 Eütv. 131. § (3) bek.
47 Eütv. 15. §
48 Eütv. 16. §
49 PEL SC 868 . p.
50 Eütv. 14. § (2) bek.
51 Eütv. 13-14. és 134-135. §§
52 PEL SC 839. p.
53 Eütv. 135. § (2) bek.
54 Eütv. 135. § (1) bek.
55 PEL SC 860 . p.
56 PEL SC 864 . p.
57 B.W. 7.7.5. Art. 448 . (4)
58 Eütv. 24. §
. 59 Eütv. 136-137. §§
60 Eütv. 136. § (2)'bek.
61 Eütv. 25. §, 138. §
62 Ilyennek tekinthető egyes fertőző betegségek esetén, szűrővizsgálaton való részvétel érdekében vagy bűnüldözés céljából kötelező adatszolgáltatás. (1997. évi XLIV. törvény 13. §).
63 1992. évi L X III. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságá ról 2. § 2.b) pont
64 Eütv. 26. § (3) bek.
65 Bölcs-Nagy-Pordán [1] i.m . 1032. p.
99
S Z E G H ő Á G N ES
6 6 Az önrendelkezési jog esetében, mivel szorosan kapcsolódik a tájékoztatáshoz való joghoz, és em ellett szám os fontos aljogot foglal m agában (ez alapján dönt ugyanis a beteg, hogy igénybe kíván ja - e venni az ellátást) célszerűnek láttuk külön pontban, a tájékoztatási kötelezettséget megelőzően jellem ezni.
67 Az A lkotm án y 54 . § (1) bekezdése kim ondja, hogy a M agyar Köztársaságban m inden em ber n ek veleszületett jog a van az em beri m éltósághoz, am elytől nem lehet érvényesen megfosztani.
68 A P tk . 7 6 . §-a szintén em líti a személyhez fűződő jogok m egsértésének egyik eseteként az em beri m éltóság m int alapvető jo g m egsértését.
69 Az Eütv. 10 . § (1) bekezdése alapján az egészségügyi ellátás során a beteg em beri méltóságát tiszteletben kell tartan i.
70 Eütv. 140. §
71 B író [2] i.m . 237. p.
72 Ld. 3. pont
73 A szerződési szabadság alapelvének elem eit Bíró [2] i.m. 237-238. pp. alapján dolgoztuk fel. 74 Ld. 3 .2 . pont
75 Eütv. 16. §, 20 . § (1) bek.
76 Ld. 3.1. pont
77 Ezen álláspontunkat a következőkben részletesen indokolni kívánjuk, ld.: 4.3. pont.
78 Kétoldalú akk or a szerződés, ha a beteget magánorvos kezeli, am ennyiben azonban állam i el látásban részesül harm adik alanyként m egjelenhet a társadalom biztosítási szerv (attól függően, hogy a beteg biztosított-e), aki a szolgáltatás díját majd m egfizeti az ellátást nyújtónak; illetve többpólusú szerződés jö n létre az élők közötti szervátültetésre vonatkozó kezelési szerződésnél, ahol a harm adik (negyedik) xxxxx a donor lesz.
79 Á ltalában szóban jön létre a kezelési szerződés, de létrejöhet írásban is pl. az önkéntes gyógy kezelés esetén (Eütv. 197. § (1) bek.) illetve ráutaló m agatartással is, ha a beteg beül a fogorvosi szék be, vagy odafekszik a röntgenkészülék alá.
80 Á llásp on tu n k szerint ilyennek tekinthető például, m ikor a beteg telefonon időpontot kér egy orvoshoz.
81 Pl. az orvos ellátás megtagadási joga körében (Xxxx. 131-132. §§).
82 A m agánpraxis, m agánklinika által nyújtott szolgáltatások igénybevétele során az orvos vagy intézm ény és a beteg között létrejövő szerződés esetén a felek nagyobb szabadsággal rendelkeznek a szerződési szabadság felsorolt jellem zői tekintetében az ellátás form ájának jellegéből adódóan.
83 B író [2] i.m . 2 4 4 . p.
84 Xxxx Xxxxx: A tipikus szerződések (Szeged; 2 0 0 7 ; 7. p.)
85 Eütv.: 6 -27 . §§, 107-110. §§, 125-140. §§
86 Bíró [2]: i.m . 2 4 4 . p.
87 Bölcs Á gn es-N agy M xxxxxx-Xxxxxx Xxxxx [2]: Az orvosi felelősség egyes kérdései (M agyar K özigazgatás; 1992/10. sz.; 639 -640 . pp.), Dósa: i.m. 65. p.
88 Lan d i i.m . 20 -2 2 . pp.
89 P tk. 474 . § (1) bek. Megbízási szerződés alapján a m egbízott köteles a rábízott ügyet ellátni. 90 P tk. 478 . § (2) bek.
91 Például terhességm egszakítás esetén vélem ényünk szerint a beteg joggal elvárhatja, hogy a beavatkozást követően ne maradjon állapotos.
92 P tk . 475 . § (1) bek.
93 Eütv. 126 . § (2) bek.
100
A KEZELÉSI SZERZŐDÉS
94 Nochta T ibor-X xxxxx Xxxxxx-N em xxxxxxx Xxxxxx: Magyar Polgári Jog, Kötelm i jog, Különös rész (D ialóg Cam pus Kiadó; Bp.-Pécs; 2004 .; 108. p.)
95 Ld. 3. pont
96 Ptk. 474. § (2) bek.
97 Eütv. 20 -23 . §§
98 V xxxxxxx Xxxxxx: A m agyar magánjog rövid tankönyve (G rill Kiadó; Bp.; 1941.; 371. p.), Xxxxx Xxxxx: Elhatárolási problém ák az.anyagi felelősség körében (K JK; Bp.; 1962.; 63 -6 4 . pp.)
99 Törő i.m . 21-29. p., Xxxx i.m .0 000-000. pp., Xxxxxxx Xxxxxx: A megbízási jogviszony (K JK ; Bp.; 1959.; 2-13. pp.)
100 Ld. 3.6. pont
101 P K K B 31.P.8.775/1993., Fövi Bír. 41.Pf.22.723/1994., LB Pfv.I.20.943/1995
102 Veszprém Megyei Bíróság 2.PÍ.20.8001/1999
103 Baranya Megyei Bíróság l.P.20.893/1998/88, LB Pf. III. 24.931/2002/8. 104 Kemenes i.m . 9. p.
105 Ptk. 389. §
106 Bölcs-Nagy-Pordán [2]: 640 -641 . pp.
107 PK K B 31.P.89.625/1994, Főv.Bír. 41.Pf.21.853/1997
108 Ezt a nézetet fogadja el a jogirodalom több képviselője is pl.: Jobbágyi [2]: i.m.; 15. p., Landi i.m. 20-21. pp., M ohos i.m . 533. p.
109 Papp i.m. 7. p.
110 Papp i.m. 7. p.
111 Papp i.m . 7. p.
112 Ld. 3. pont
113 Ld. 3. pont
115 A 3. cikk (2) bekezdése rendelkezik a személyi sérthetelenséghez való jog cím szó alatt arról, milyen jogokat kell tiszteletben tartani különösen az orvostudom ány és a biológia terén, a 35. cik k pedig egészségvédelem cím szó alatt rögzíti, hogy "m indenkinek joga van a megelőző egészségügyi ellátás igénybevételéhez, továbbá orvosi kezeléshez.” (xxx-xxx.xxxxxx.xx)
116 Kivételt képez a kodifikáltság alól a szindikátusi és a franchise szerződés. 117 Ld. 4. pont
118 Eütv. 3. § m) pont
119 Eütv. 15. § (5) bek.
120 Ld. Eütv. 3. § f) pont, Ptk. 685. § c) pont
121 Csongrád M egyei Bíróság 2 .P Í.22 .340/2007/3, BD T 2008.1755 122 PEL SC 796 . p.
123 M egítélésünk szerint a szolgáltatási szerződés fogalom helytállóbb lehetne a m agyar term ino
lógia vonatkozásában, hiszen a kezelési szerződés maga is egy szolgáltatásra irányul, m indazonáltal a jog i term inológiában a szolgálati szerződés elnevezés szerepel. (Angol-m agyar Jogi Szakszótár: KJK; Bp; 2005.)
124 Landi i.m. 22 . p.; XXXX 0000-0000. §§
125 PEL SC 798-802. pp.
126 PEL SC 781 -900 . pp.
101
S Z E G H ö Á G N ES
127 B.W. 7.7.5. A rt. 446.1.
128 B.W. 7.7.5. A rt. 446 .2 -5 , 447.
129 PEL'SC 798 . p.
130 Ld. 4 .4 . pont, Csongrád Megyei Bíróság 2.Pf.22340/ 2007 131 Eütv. 77. § (3) bek.
132 T/5949. szám ú törvényjavaslat a Polgári Törvénykönyv tervezetéhez (xxx.xxxxxxxxx.xx) 133 Szakértői Javaslat az új Polgári Törvénykönyv tervezetéhez (szerk.: Xxxxx Xxxxx; Bp.; 2008.)