Vállalkozói vagyonbiztosítás
Feltétel
Vállalkozás & fejlôdés 4
Vállalkozói vagyonbiztosítás
Vállalkozás & fejlôdés 4 Vállalkozói vagyonbiztosítás
Tartalomjegyzék
A) Ügyféltájékoztató 3
B) Általános vagyonbiztosítási feltételek 4
C) Xxxxxxx feltétel 7
D) Xxxxxxxxxx felelôsségbiztosítási szabályzat 13
E) Xxxxxxxxxx baleset-biztosítás feltételei 16
F) Záradékok 19
1. sz. melléklet 21
A Vállalkozás & fejlôdés 4 Vállalkozói vagyonbiztosítás védelmi szintjei, és a hozzájuk tartozó kártérítési limitek
2. sz. melléklet 22
A védelmi szintek kritériumai
3. sz. melléklet 24
A Vállalkozás & fejlôdés 4 Vállalkozói vagyonbiztosítás fedezettípusai
1
A) Ügyféltájékoztató
Tisztelt Partnerünk!
Köszönjük, hogy biztosítási ajánlatával társaságunkat, az UNIQA Biztosító Zrt.-t tisztelte meg.
Az alábbiakban rövid tájékoztatót nyújtunk társaságunk eredményeiről, felügyeleti szervünk megnevezéséről és székhe- lyéről, valamint az adatvédelem és adatkezelés – az Ön szerződését is érintő – legfontosabb szabályairól.
1. Az UNIQA Biztosító Zrt. a magyar biztosítási piac egyik legnagyobb szereplője. Több mint tízéves múlttal és évről évre növekvő díjbevétellel a biztosító társaságok között az 5–6. helyet foglalja el.
A társaság székhelye:
1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70–74. · Tel.: 00 0 000 0000
A tulajdonosi szerkezet:
UNIQA International Beteiligungs-Verwaltungs GmbH, Wien | 84,92% | |
UNIQA International Versicherungs-Holding GmbH, Wien | 0,08% | |
European Bank for Reconstruction and Development, London Alaptőke: 4 079 160 000 Ft | 15,00% | |
Regionális központjaink: Központi Régió | 1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70–74. | Tel.: x00 0 000-0000 |
Nyugat-magyarországi Régió | 9700 Szombathely, Hunyadi u. 10–12. | Tel.: x00 00 000-000 |
Észak-magyarországi Régió | 3525 Miskolc, Széchenyi u. 3–9. | Tel.: x00 00 000-000 |
Dél-magyarországi Régió | 6000 Kecskemét, Csányi J. u. 1–3. | Tel.: x00 00 000-000 |
Dél-dunántúli Régió | 7621 Pécs, Citrom u. 2. | Tel.: x00 00 000-000 |
2. Az UNIQA Biztosító Zrt. felügyeleti szerve:
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 39. · 1535 Budapest, 114., Pf. 777
Amennyiben munkatársaink segítő közreműködése ellenére sem sikerült problémáját megnyugtatóan rendezni, az UNIQA Biztosító Zrt. székhelyén működő Panaszirodánál személyesen vagy írásban élhet bejelentéssel.
4. A biztosítási szerződés jellemzői
A Vállalkozás & fejlődés 4 fantázianévvel ellátott Vállalkozói biztosítás ún. „csomag” rendszerben kínálja a biztosítási fedezeteket. A biztosító kockázatviselése az ajánlaton feltüntetett választás szerinti „csomag” – STANDARD, PLUS, LUX, ÖSSZKOCKÁZATÚ – kockázataira, s a velük kapcsolatban felmerült károkra terjed ki. A „csomagok” kockázatai a 3. sz mellékletben kerültek meghatározásra, melyek mellé opcionálisan kiegészítő biztosítás is köthető.
A biztosítási események meghatározását és az általános kizárásokon túlmenően más esetleges kizárásokat, valamint a biztosítható vagyoncsoportokat a szerződés különös feltételei részletesen tartalmazzák.
A biztosítási események bejelentését, módját, határidejét az általános feltételek kárbejelentéssel, kárrendezéssel foglalkozó fejezete részletezi. Ugyanitt került meghatározásra a díjfizetésre, ill. a biztosítottnak, szerződő félnek a szer- ződésből eredő jogaira és kötelezettségeire, azok teljesítésének módjára, idejére, teljesítésük elmaradásának követ- kezményeire vonatkozó rendelkezések.
Az általános feltétel ezen kívül tartalmazza az értékkövetés részletes szabályozását, az egyes igények elévülési idejét és a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalókat.
A biztosítási ajánlat aláírása előtt, kérjük, szíveskedjen figyelembe venni a következőket:
• A megkötendő biztosítási szerződésre, a szerződő felek jogaira és kötelezettségeire a biztosítási szerződés általános és különös feltételei, valamint záradékok és mellékletek előírásai az irányadók!
• Kéjük szíveskedjék ezeket gondosan áttanulmányozni. Ajánlatát csak ezt követően írja alá!
• A jognyilatkozatok csak írásban érvényesek, a szerződő (biztosított) nyilatkozata csak akkor hatályos, ha az a biztosító valamely szervezeti egységének a tudomására jut.
3
B) Általános vagyonbiztosítási feltételek
Az alábbi általános feltételek alapján az UNIQA Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) – az egyes biztosítások külön feltételei szerint – meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkezésétől függően a biztosítási szerződésben kikötött kártérítési összeg megfizetésére kötelezi magát a szerződő (biz- tosított) által fizetett díj ellenében.
I. SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT
1. Vagyonbiztosítási szerződést az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt (továbbiakban: biztosított), vagy az, aki a szerződést ilyen – jogi vagy természetes – személy javára köti (továbbiakban: szerződő).
2. A biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult.
3. Ha a biztosítást nem a biztosított, hanem az ő javára harmadik személy kötötte, a díjfizetési kötelezettség a szerződőt terheli, a biztosító a jognyilatkozatot hozzá intézi és ő köteles a nyi- latkozatok megtételére is.
II. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE
1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A szerződő (biztosított) a szerződés megkötését írásbeli ajánlattal kezdeményezi.
2. A biztosító kockázatviselése az ajánlaton jelzett időponttal, de legkorábban az ajánlat aláírását követő napon 00 órakor kezdődik, feltéve, ha a biztosító az elutasítás jogával nem él, és a szerződő a biztosítás első díját maradéktalanul megfizette.
3. Az ajánlatot a biztosító vagy képviselője részére történt átadása időpontjától számított 15 napon belül a biztosító elu- tasíthatja. Ha ezen határidőn belül elutasítási jogával nem él, akkor az ajánlat elfogadottnak minősül, a szerződés pedig az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre, az ajánlaton feltün- tetett kockázatviselési kezdettel.
Ha a szerződés nem jön létre, a díj visszajár.
III. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS TARTAMA ÉS MEGSZŰNÉSE
1. A szerződés – ha a felek írásban másként nem állapodnak meg – határozatlan tartamú.
2. A biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló pedig a szerződés létrejöttének napja. A felek a szerződést a biztosítási időszak végére, azt legalább 30 nappal megelőzően írásban felmondhatják.
3. A határozott időtartamra kötött szerződés biztosítási időszaka a megállapodás szerinti időtartam, az ilyen szerződés a lejárat napján megszűnik.
IV. A DÍJFIZETÉS RENDJE
1. A biztosítás első díja ajánlattételkor esedékes, minden későbbi díj pedig annak az időszaknak első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. A biztosítási díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltével a szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított halasztást nem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. A 30 napos türelmi idő (respíró) mind az első, mind pedig a további díjaknál érvényes.
2. Amennyiben a szerződő felek részletfizetésben állapodtak meg, a kint lévő részletekkel a szerződő tartozik, de ezek meg- fizetése csak a megjelölt időpontban válik esedékessé. Ha a szerződő hátralékba kerül, vagy a biztosítási esemény bekö- vetkezése miatt a szerződés megszűnik, az adott biztosítási időszakra járó teljes díj kifizetése esedékessé válik.
3. A biztosító eltekinthet az előleg megfizetésétől, ebben az esetben a díj, illetve az első díjrészlet a kötvény kézhez- vételétől, attól számított nyolc napon belül esedékes.
V. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
1. A vagyontárgyak biztosítási összegét a szerződő határozza meg. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított
vagyontárgyak új állapotban való felépítésének (helyreál- lításának) költségeit, illetőleg új állapotban való beszerzésének értékét.
2. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a vagyontárgy káridőponti új értéke (helyreállítási költsége), a biztosító aránylagos kártérítést fizet, azaz a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg az új állapotban való felépítés, helyreállítás költségeihez, illetőleg az új állapotban való beszerzés értékéhez aránylik. A biztosító nem érvényesíti az alulbiztosítás következményeit, ha annak mértéke nem ha- ladja meg a biztosítási összeg 10%-át.
3. A biztosítási összeg ugyanakkor nem haladhatja meg a biz- tosításra feladott vagyontárgyak káridőponti új értékét (helyreállítási költségét) sem. Túlbiztosítás esetén a vagyon- tárgyak utánpótlási/újrabeszerzési értékét (helyreállítási költ- ségét) meghaladó részében a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis.
4. A biztosítási szerződésben felsorolt vagyontárgyakat, illetve vagyoncsoportokat a szerződő felek a következők szerint te- kintik biztosítottnak:
a) az azonos szempontok alapján összevont vagyoncsopor- tokat a felek a megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, mely összeg egyben a kártérítés felső határa is. Az egyes szerződés-tételekbe tartozó vagyontárgyakat a biztosító úgy tekinti a kárrendezés során, mintha külön lettek volna biztosítva.
b) az alulbiztosítás, illetőleg túlbiztosítás tényét a biztosítási szerződés minden egyes vagyoncsoportjánál külön-külön kell megállapítani.
5. A biztosító szolgáltatását korlátozhatja:
a) a biztosítási összegen belüli kártérítési maximum (limit) meghatározásával;
b) a kár összegéhez kapcsolódó önrész meghatározásával.
6. Betöréses lopás és rablás kockázatok vonatkozásában – a szer- ződő (biztosított) döntése alapján – a biztosítás megköthető a teljes biztosítási összegre vagy annak a szerződésben meghatározott hányadára (hányadrész-biztosítás). Ez utóbbi esetben a biztosító kockázatviselésének felső határa káre- seményenként legfeljebb a teljes biztosítási összeg szerződés- ben meghatározott százalékos hányada. Hányadrész-biztosí- tás kizárólag „Gépek, berendezések, eszközök”, „Számító- gépek”, illetőleg „Áruk, készletek” vagyoncsoportokra köt- hető. Kár esetén a biztosító a hányadrész-biztosítás vonatko- zásában is vizsgálja az esetleges alulbiztosítottság tényét, és érvényesíti annak következményeit.
7. A biztosító – a szerződő hozzájárulásával – az újérték biztosítás fenntartása érdekében automatikus értékkövető indexet alkal- mazhat. Az értékkövetés alapja a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott építőipari és fogyasztói árindex, melytől a biz- tosító ±3% ponttal eltérhet, és melyet biztosítási évfordulókor vesz figyelembe, és ennek megfelelően módosítja a biztosítási összeget, illetve a biztosítási díjat. Az értékkövetéssel módosí- tott biztosítási összeg az előző biztosítási időszak biztosítási összegének és a KSH indexszámának szorzata. A biztosítási összeg módosításáról a biztosító a biztosítási évfordulót meg- előzően értesíti a szerződőt. Ha a szerződő a módosításhoz nem járul hozzá, írásban kérheti biztosításának eredeti össze- gekre való visszaállítását. Ha a szerződő az értékkövetést írá- sos formában nem ellenzi, vagy arra nem nyilatkozik, úgy azt elfogadottnak kell tekinteni.
8. Az indexálást követően a feltételekben meglévő összeg-
határok (limitek) változatlanok maradnak.
9. A biztosítási összeg a folyó biztosítási évre a fizetett kártérítési összeggel csökken, kivéve, ha a szerződő fél az évi díjat megfelelően kiegészíti.
VI. ÁLTALÁNOS KIZÁRÁSOK
1. A biztosítási fedezet nem terjed ki:
a) harci cselekmények, háborús események és terrorcse- lekmények által okozott károkra, továbbá harci eszközök által okozott sérülésre vagy rombolásra, valamint katonai
4
vagy polgári hatóságok rendelkezései miatt keletkezett károkra;
b) felkelés, lázadás, zavargás, fosztogatás, sztrájk, tün- tetés, elbocsátott munkások vagy munkahelyi rendzava- rásban résztvevők, vagy bármilyen politikai szervezettel kapcsolatban, illetve annak nevében fellépő személyek miatt vagy velük összefüggésben keletkezett károkra;
c) a felszabaduló nukleáris energia károsító hatásával, vagy sugárzó anyagok bármilyen célú felhasználásával össze- függésben keletkező károkra, még abban az esetben sem, ha ezek a különös feltételekben meghatározott biztosítási események formájában jelentkeznek.
2. Jelen kizárásokon kívül a biztosítási szerződés és a különös feltételek további kizárásokat is tartalmazhatnak.
VII. A SZERZŐDŐ (BIZTOSÍTOTT) KÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁS- BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGEI
1. A szerződő (biztosított) a szerződéskötéskor köteles a biz- tosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert, vagy is- mernie kellett.
2. A szerződőnek (biztosítottnak) bekövetkezésüktől számított 8 napon belül a biztosítónak be kell jelentenie:
a) ha a vagyonérték 10%-át meghaladó mértékű változás tör- tént, ami a biztosítási szerződésben szereplő biztosítási összeg módosítását indokolja;
b) ha a biztosítási szerződésben szereplő vagyontárgyakra to- vábbi biztosítást kötött;
c) ha a biztosított vagyontárgyakra bármilyen jelzálog lett ter- helve, a jogosult megjelölésével;
d) a biztosított vagyontárgyak bérbeadását;
e) a vállalkozást érintő minden lényeges körülményt (különös tekintettel: csődeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolás elindítása a biztosított (szerződő) ellen; új alaptevékenység indítása a kockázatviselés helyén; üzem, berendezés – 3 hónapnál hosszabb – leállása).
3. Ha a szerződő (biztosított) a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását 8 napon belül a biztosító- nak írásban nem jelenti be, a biztosító kártérítési kötelezett- sége nem áll be, kivéve, ha bizonyítást nyer, hogy a be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetke- zésében.
4. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, 15 napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a koc- kázatot a feltétel értelmében nem vállalja – a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.
5. Ha a szerződő (biztosított) a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a mó- dosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik.
6. Ha a biztosító a 4. pontban meghatározott jogaival nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad.
VIII. KÁRBEJELENTÉS, KÁRRENDEZÉS
1. A szerződőnek (biztosítottnak) a káreseményt annak bekövet- kezte után haladéktalanul, de legkésőbb a tudomására jutá- sától számított 2 munkanapon belül írásban be kell jelentenie a szerződést kezelő szervezeti egységnél, meg kell adnia a szükséges felvilágosításokat, valamint lehetővé kell tennie a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését. Ameny- nyiben a fentiek elmulasztása miatt lényeges körülmények (a kártérítés jogalapja, a káresemény bekövetkeztének ideje, a kár összege) kideríthetetlenné válnak, a biztosító kötelezett- sége nem áll be.
2. A biztosított köteles a kárt tőle telhetően enyhíteni.
3. A tűz, betöréses lopás, rablás károkat azok felfedezésével egy- idejűleg az első fokú tűzrendészeti hatóságnak illetve az ille- tékes rendőrhatóságnak is be kell jelenteni. Betétkönyvek, értékpapírok eltűnése esetén a szerződő köteles haladékta- lanul zároltatni a kifizetést és megindítani a hirdetményi eljárást.
4. A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított va-
gyontárgy állapotában a szerződő (biztosított) a kárfelvételi eljárás megindulásáig, de legkésőbb a bejelentéstől számított
5. napig csak a kárenyhítéshez szükséges mértékig változ- tathat. Amennyiben az indokoltnál nagyobb mérvű változ- tatás következtében a biztosító számára lényeges körülmé- nyek tisztázása lehetetlenné válik, szolgáltatási kötelezettsége nem áll be.
5. Ha a kárszemlét a biztosító a bejelentéstől számított 5. napon belül nem végzi el, akkor a biztosított jogosult a megsérült vagyontárgy javításáról, helyreállításáról intézkedni. A vagyon- tárgy fel nem használt, illetve megsérült részeit azonban további 30 napig változatlan állapotban meg kell őrizni.
6. A biztosító a káresemény bekövetkezése esetén azon okiratok bemutatását kérheti, amelyek alkalmasak a káresemény bizo- nyítására. A biztosító a szolgáltatása teljesítésének esedékes- ségét csak olyan okirat bemutatásától teheti függővé, amely a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges. A biztosítási esemény bekövetkezését a biztosító részére a szerződőnek, biztosítottnak, károsultnak bizonyítania szükséges. A káresemény bekövetkezése esetén a károk, költ- ségek bizonyítására alkalmasak okiratok, számlák, hatósági, bírósági határozatok, jegyzőkönyvek, tárgyi bizonyítékok, amelyek a biztosítási esemény jogalapját, valamint annak összegszerűségét bizonyítják. A felsoroltakon kívül a szer- ződőnek, biztosítottnak, illetve a károsultnak joga van a biz- tosítási esemény, a károk és költségek igazolására – a bi- zonyítás általános szabályai szerint – annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.
7. A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével
összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visz- szaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat köte- lezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, ame- lyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.
8. Amennyiben a biztosítottnak tudomására jut a tőle eltulaj- donított tárgyak holléte, arról haladéktalanul köteles a rendőrséget és a biztosítót értesíteni, továbbá a tárgyak azonosítására és visszaszerzésére minden tőle jogszerűen elvárhatót megtenni.
9. A biztosító a kártérítési összeget a megállapítástól számított 15 napon belül a biztosított részére forintban fizeti meg. Ha a szerződő (biztosított) igazoló okirat benyújtására kötelezett, úgy a 15 napos határidő az utolsó okirat beérkezésének nap- jától számítandó. A biztosító szolgáltatásának késedelmes tel- jesítése esetén a magyar polgári jog szabályai szerint késedel- mi kamat megfizetésére köteles.
10. Ha a kárrendezési eljárás során megállapítást nyert a biz- tosítási szerződésben meghatározott biztosítási esemény bekövetkeztének ténye, valamint a jogalap is tisztázott, a biz- tosító a károsult kérésére kárelőleget folyósíthat.
11. A biztosítási összeg a folyó biztosítási évre a fizetett kártérítési összeggel csökken, kivéve, ha a szerződő fél az évi díjat meg- felelően kiegészíti.
IX. A BIZTOSÍTOTT KÁRMEGELŐZÉSI KÖTELEZETTSÉGE
1. A biztosított a káresemények megelőzése és elhárítása érdeké- ben köteles mindent megtenni, illetve a biztonsági intézke- déseket betartatni.
2. A biztosított helyiségek zárásáról – távollét esetén – a biztosí- tott köteles gondoskodni, és minden rendelkezésre álló biz- tonsági berendezést üzembe helyezni.
3. A biztosított köteles az elektromos víz- és gázvezetékek, vala- mint a hozzájuk kapcsolódó berendezések, készülékek, to- vábbá a biztonságtechnikai berendezések karbantartásáról gondoskodni, a hatósági és építészeti előírásokat betartani. A biztosított köteles az üzemen kívüli épületek vezetékeit, berendezéseit, felszereléseit elzárni. Fűtési idényben vala- mennyi vízvezetéket és berendezést vízteleníteni kell, ha azokat átmenetileg nem üzemeltetik.
5
X. MENTESÜLÉS
1. A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen:
a) a biztosított, illetve a szerződő fél,
b) a velük közös háztartásban élő hozzátartozó (házastárs, egyeneságbeli rokon, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó, mostoha és nevelőszülő, vala- mint testvér, élettárs, jegyes);
c) a biztosított vezetői, vagy a biztosított vagyontárgyak keze- lésével együtt járó munkakört betöltő alkalmazottai, illető- leg megbízottai;
d) a biztosított jogi személy vezetői, vagy a biztosított va- gyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő al- kalmazottai, megbízottai, tagjai, illetőleg szervei szándé- kosan, vagy súlyosan gondatlanul okozták.
2. Amennyiben a kár a kármegelőzési vagy kárenyhítési köte- lezettségek elmulasztásával okozati összefüggésbe hoz- ható, a biztosító olyan mértékben mentesül fizetési kötele- zettsége alól, amilyen mértékben a mulasztás a biztosítási ese- mény bekövetkezésében közrehatott.
3. A biztosító akkor is mentesül fizetési kötelezettsége alól, ha a biztosított megkísérli a biztosítót csalárd módon azon tények tekintetében megtéveszteni, melyek a kártérítés okát vagy mértékét illetően jelentőséggel bírnak.
XI. A BIZTOSÍTÁSI TITOK
1. Biztosítási titok minden olyan – államtitoknak nem minősülő –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biz- tosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biz- tosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdál- kodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
2. A biztosító a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biz- tosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állomány- ban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követe- lések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meg- határozott egyéb cél lehet.
3. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító, a független biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és min- dazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
4. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a) a biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanács- adó ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgál- tatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,
b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
5. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomo- zó hatósággal és ügyészséggel,
c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, il- letve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági vég- rehajtóval,
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel,
e) az adóhatósággal, ha a biztosítót törvényben meghatáro- zott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha bizto- sítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső ki- fizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli,
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításköz- vetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biz-
tosításközvetítői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcso- latos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal,
j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte ese- tén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos infor- mációgyűjtésre felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,
l) a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel,
m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval,
n) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel,
o) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által tá- masztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval,
p) a feladatkörében eljáró országgyűlési biztossal, illetőleg
q) abban az esetben, ha a magyar bűnüldöző szerv, illetőleg az Országos Rendőr-főkapitányság – a pénzmosás meg- előzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meg- határozott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi köte- lezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv, illetőleg külföldi Pénzügyi Információs Egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérő által aláírt titoktartási záradékot.
6. A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a személyes adatokat a biztosítási, illetve a megbízási jogvi- szony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogvi- szonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
7. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelheti, ameddig a szerződés létrejöt- tének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.
8. A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll ren- delkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
9. A szerződő és a biztosított az ajánlat aláírásával hozzájárulnak, hogy a megadott adatokat – a biztosított egészségi állapotára vonatkozó adatokat is beleértve – a biztosító nyilvántartása, és a biztosítási titokra vonatkozó rendelkezések betartása mel- lett külföldi biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz, vagy külföldi adatkezelő szervhez továbbítsa.
XII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK
1. Amennyiben a biztosító részéről a kárkifizetés megtörtént, őt illetik azok a jogok, amelyek korábban a biztosítottat illették meg a kárért felelős személlyel szemben, kivéve ha ez a biz- tosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó.
2. A biztosítási szerződésből eredő igények a biztosítási esemény bekövetkezésétől számított két év alatt évülnek el.
3. A szerződő észrevételével, panaszaival a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez, ill. a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelő- séghez (1088 Budapest, József krt. 6.) vagy a békéltető testü- letekhez, végső soron bírósághoz is fordulhat.
Jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben az UNIQA Biz- tosító Zrt. Vállalkozás & fejlődés 4 Vállalkozói vagyonbiztosítás különös és kiegészítő feltételeinek rendelkezései, a Polgári Tör- vénykönyv, valamint egyéb vonatkozó magyar jogszabályok ren- delkezései az irányadóak.
6
C) Különös feltételek
I. BIZTOSÍTHATÓ VAGYONCSOPORTOK
1. Vagyoncsoportok meghatározása
A) Épületek, építmények
1. Épületnek minősül minden olyan a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkotó építmény, amely a talajhoz szilárdan kötődik, emberek számára hosszabb benntartózkodásra alkalmas, külső be- hatásokkal szemben védelmet nyújt, és időtállósággal ren- delkezik, valamint ezek szerkezeti tartozékai, így például, de nem kizárólag:
a) előtetők, összekötő hidak, rámpák, felvonóaknák, és ha- sonló épületelemek, amelyek szerkezetileg az előző pont- ban felsorolt épületek részét képezik;
b) kémények, függetlenül attól, hogy könnyűszerkezetes kivitelűek, vagy téglából, kőből, betonból készültek;
c) csővezetékek, kábelek, csatornák, aknák, valamint össze- kötő folyosók, ha azok téglából, vagy betonból készültek.
A fenti meghatározásnak megfelelően nem biztosíthatók a felvonulási épületek, pavilonok és üvegházak. (Pavilon: köny- nyűszerkezetes, vagy több oldalon nyitott, illetve üvegezett építmény.)
2. Építménynek minősülnek:
a) építési kapcsolat nélküli, de téglából, betonból vagy az épület egyéb építési módjának megfelelően készült épít- mények, úgymint: silók, bunkerek, víz- és egyéb tárolók;
b) továbbá mindenfajta épített kerítés.
Az épület, illetve építmény értékéhez tartoznak a funkcionális kiegészítő épületszerkezeti elemek és kiegészítők, különös te- kintettel:
• az épületen lévő villámhárító berendezések;
• szilárd válaszfalak és térelválasztók, egyéb szilárdan rögzített elemek (az elmozdítható, ill. beépített bútorok azonban nem);
• rögzített padló- és szegélyburkolatok, hidegburkolatok;
• rögzített lambéria és egyéb falburkolatok;
• az épülethez hozzáépített lépcsők, létrák;
• az épülethez rögzített zászlótartók;
• elektronikusan működő kapuk mozgató berendezéseikkel együtt;
• az üveg közé, illetve kívülre telepített redőnyök, azok kiegé- szítőivel együtt;
• szilárdan rögzített közbenső födém, födémborítások, ál- mennyezetek, galériák;
• az épület villamossági szerelvényezettsége a hozzá tartozó mérőműszerekkel (a fogyasztók, világítótestek, elektromos készülékek nem tartoznak bele – kivéve klímaberendezés, villanytűzhely, villanybojler, átfolyó üzemű elektromos víz- melegítő);
• az épület gázszerelése a hozzájuk tartozó műszerezettséggel (a gázfogyasztó készülékek nélkül, kivéve gáztűzhely és gáz- bojler);
• az épület vízvezeték szerelése, valamennyi a vízellátást és szennyvízelvezetést, valamint a fűtést szolgáló berende- zések a hozzájuk tartozó mérőműszerekkel, szerelvényekkel, szivattyúkkal, szűrő- és tisztító berendezésekkel valamint azok tartozékaival;
• egyéb, fixen beépített épületgépészeti elemek (pl. központi elszívó, központi porszívó);
• WC, fürdő és mosdóberendezések;
• felvonók;
• erkélyburkolatok;
• antenna-berendezések;
• kaputelefon;
• védelmi berendezések, rács, riasztó, falba beépített érték- tároló.
B) Gépek, berendezések, eszközök
A biztosítási szerződés keretében ipari és kereskedelmi beren- dezésnek minősülnek azok az üzemelést, valamint kereskedelmi, termelő, illetve szolgáltató tevékenységet szolgáló berendezések és eszközök, amelyek a biztosított ingatlanon találhatók és azokat biztosításra feladták. Konkrétan:
1. Energia termelésére, átalakítására, tárolására és felhaszná- lására szolgáló gépek, berendezések, eszközök, és szerelvé- nyek;
2. Gépek tartozékaikkal együtt
a) szerszámok, kisgépek és egyéb segédeszközök, amennyi- ben nem reprodukciós eszközök. Reprodukciós eszköznek kell tekinteni azokat az eszközöket, melyek a termék meg- változtatása vagy kifutása esetén többé már nem használ- hatók fel vagy legalábbis meg kell változtatni, ilyenek például: fröccsöntő és présformák, öntőminták, szabás- minták, a képlékeny alakítás szerszámai (folyató-, sajtoló-, kivágó- stb.), nyomólemezek és -hengerek, különböző sablonok, matricák, klisék, szövő- és jacquardkártyák stb.
b) szabályozó, mérő, vezérlő készülékek és szerelvényeik;
c) anyagmozgató és szállító gépek, berendezések, szerelvé- nyek és felvonók;
d) tárolóeszközök, tartályok, edények, valamint csomagoló- eszközök, raklapok, konténerek;
e) önjáró munkagépek, vontatók, targoncák, (kivéve rend- számmal ellátott gépjárművek);
f) tűzoltó, tűzvédelmi, üzemvédelmi, egészségügyi és sport- eszközök és berendezések;
g) bútorok;
h) értéktárolók (kivéve páncélterem);
i) hűtő- és fagyasztó berendezések, konténerek;
j) mobilizálható (telepített) kemencék;
k) üzemen kívüli, valamint tartalékolt műszaki és kereskedel- mi berendezési eszközök és tárgyak;
l) pótalkatrészek, beszerzett, de még be nem épített új esz- közök.
3. Csak külön megállapodás esetén biztosíthatók:
• Automaták és azok tartalma. Külön megállapodással sem biztosíthatók a pénzváltó- és nyerő automaták, valamint a játékautomaták.
• Vízi és légi járművek.
C) Számítógépek
Irodatechnikai berendezések, adatfeldolgozó és átvivő, valamint továbbító eszközök, szoftverek (amennyiben a jogdíjat meg- fizették).
Nem biztosítottak:
a) a számítógépekre installált programok (kivéve jogdíjat meg- fizetett) és az ott tárolt adatok;
b) külső, a számítógépekbe nem fixen beépített adathor- dozókra, s a rajtuk tárolt adatokra;
D) Áruk, készletek
Alapanyagok, nyersanyagok, félkész és késztermékek, valamint feldolgozásra, felhasználásra és beépítésre váró áruk. Készletnek minősülnek továbbá az energiahordozók, értékesíthető hul- ladékok, reklámanyagok, valamint kereskedelmi tevékenységet folytatók esetében mindenfajta árukészlet.
2. Egyéb kikötések
Amennyiben a biztosítani kívánt objektum lakott területen (tele- püléstáblán) kívül helyezkedik el, a biztosító kockázatviselésének feltétele, hogy a kockázatviselés helyén állandó portaszolgálat működjön, vagy olyan vagyonvédelmi berendezés legyen tele- pítve, amely a jelzést (riasztást) rendőri/tűzoltósági ügyeletre vagy
7
szakhatósági engedéllyel rendelkező, állandó készenléti ügyeletet biztosító vagyonvédelmi távfelügyeleti rendszerbe továbbítja.
Az alap vagyonbiztosítás üvegtörés kockázat kivételével önrészt nem tartalmaz, azonban választható a KF-08 Önrész alkalmazása külön feltétel alkalmazása esetén.
II. BIZTOSÍTOTT VESZÉLYNEMEK ÉS KÁROK
A biztosító kockázatviselése a részletezett veszélynemek közül a biztosítási ajánlaton és kötvényen megjelölt fedezettípus (biz- tosítási csomag) kockázataira, s a velük kapcsolatban felmerült károkra terjed ki. A fedezettípusok kockázatai a 3. sz. mellékletben kerültek megállapításra.
A biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyek a biztosított ve- szélynemmel közvetlen okozati összefüggésben a biztosított vagyontárgyakban azok megrongálódása, értékcsökkenése, meg- semmisülése, eltulajdonítása során a szerződés hatálya alatt kelet- keztek.
1. Tűzkockázatok
Jelen feltétel alapján a biztosító kockázatviselése és kártérítési felelőssége nem terjed ki arra az esetre, ha a kockázatviselési helyen A vagy B tűzveszélyességi osztály szerinti tűzveszélyes, il- letve robbanásveszélyes anyagok tárolása, illetve felhasználása, valamint ilyen anyagokkal bármiféle tevékenység végzése folyik.
1.1 Tűz
Tűznek minősül biztosítási szempontból az a tűz, amely nem a rendeltetésszerű tűztérben keletkezett, vagy ott keletkezett, de azt elhagyta és önerejéből továbbterjedni képes.
Nem tekintendő tűznek, így a biztosító nem téríti meg a biztosí- tott vagyontárgyak sérülését, megsemmisülését, ha a kár az alábbi okokra vezethető vissza:
a) gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölődés, szín- és alakváltozás, biológiai égés, korrózió illetve vegyi folyamat;
b) tűztérbe dobták, vagy oda estek;
c) tűzkár nélküli füst- és koromszennyeződés;
d) megmunkálási vagy egyéb célból hasznos tűznek illetve hőkezelésnek, füsthatásnak alávetés;
e) biztosított elektromos gépekben, berendezésekben elektro- mos áram hatására – fényjelenség kíséretében, vagy anélkül – keletkezik (pl. túlfeszültség, zárlat, szigetelési hibából adódó kár, érintkezési hibák stb.);
Ha a d) és e) pontokban felsorolt okok miatt keletkező tűz átter- jed más biztosított vagyontárgyakra is, a biztosító megtéríti a tűz miatt más vagyontárgyakban keletkezett károkat.
1.2 Villámcsapás
A biztosító villámcsapás kárnak tekinti azokat a károkat, amelyeket a becsapódó villám, illetve gömbvillám erő- és hőhatása közvet- lenül okoz a biztosított vagyontárgyakban.
1.3 Villámcsapás közvetett hatása
A biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyek a biztosított elektromos készülékekben keletkeznek azáltal, hogy a becsapódó villám következtében túlfeszültség, indukció lép fel. Ugyancsak térülnek azok a károk is, melyek az előbbi okok következtében keletkező tűz miatt más biztosított vagyontárgyakban kelet- keznek.
1.4 Robbanás
Robbanásnak tekintendő a gőzök, gázok, porok terjeszkedési haj- landóságán alapuló, hirtelen bekövetkező erő-megnyilvánulás. Zárt rendszerű tartályok (kazán, csővezeték stb.) esetében a rob- banás csak akkor tekintendő biztosítási eseménynek, ha annak falazata olyan mértékben reped szét, hogy a tartályon belüli és kívüli nyomáskülönbség hirtelen tud kiegyenlítődni.
A biztosító nem tekinti biztosítási eseménynek, és nem téríti meg azokat a robbanás-károkat, amelyek:
a) a tartályban/készülékben keletkeznek, ha a robbanás ténye a tartály/készülék műszaki hibájára vagy karbantartási hiányos- ságokra vezethetők vissza,
b) belső égésű motorok égéstérében fellépő robbanások, vala- mint elektromos megszakítókban (pl. nyomólég- és nyomó- gáz- megszakítók stb.) a már meglévő, vagy keletkező gáz- nyomás folytán következik be,
c) repülőgépek hangrobbanása,
d) üzemeléssel összefüggő mechanikus hatások (vízlökés, csőtörés, stb.),
e) összeroppanás (implózió),
f) hatósági engedélyhez kötött tervszerű robbantás miatt keletkeznek.
2. Elemi károk
2.1 Viharkár
Viharkárnak tekintendők azok a károk, amelyeket legalább 54 km/ó sebességű szél nyomó- és szívóhatása a biztosított vagyontárgyakban okoznak, beleértve a vihar által megbontott tetőn történő egyidejű beázás miatti károkat is.
A biztosítási fedezet nem terjed ki a helyiségen belüli légáramlás (huzat) miatt keletkezett károkra.
2.2 Jégverés
Jégszemek formájában lehulló csapadék által a biztosított vagyon- tárgyakban okozott törés, roncsolás, sérülés, valamint a jégverés által megbontott tetőn történő egyidejű beázás.
2.3 Hónyomás
Nagy mennyiségben felgyülemlő hó statikus nyomása által a biz- tosított épületben/építményben okozott kár.
A biztosító kártérítési kötelezettsége kiterjed azokra a károkra is, amelyeket:
a) a biztosított épületbe a hónyomás által megrongált tetőn keresztül a biztosítási eseménnyel egyidejűleg beömlő csapa- dék a biztosított vagyontárgyakban okoz,
b) az olvadáskor a biztosított épületről lecsúszó hó az építésügyi előírásnak megfelelő állapotú, hiánytalan hófogók megléte esetén az ereszcsatornában és a szerződésben biztosított épületszerkezeti elemben okoz.
2.4 Sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás
Azok a károk, amelyeket a lehulló, illetőleg a helyükről elmozduló szikladarabok, kőzetdarabok, valamint földtömeg a biztosított vagyontárgyakban okoznak.
Nem téríti meg a biztosító:
a) a tudatos emberi tevékenység következményeként fellépő károkat
b) az épületek alatti feltöltések ülepedése, süllyedése miatti károkat
c) a támfalak kivitelezési, vagy tervezési hibája miatt fellépő károkat, illetve ha a kár a támfal karbantartásának elmu- lasztása következtében keletkezett. Ugyancsak mentesül a biz- tosító a kártérítés alól, ha a terep statikai viszonyai támfal megépítését tették volna szükségessé, de azt valamilyen okból kifolyólag nem építették meg, s emiatt következett be a káresemény.
2.5 Ismeretlen építmény, üreg beomlása
Azok a károk, amelyek azáltal következnek be, hogy a természetes egyensúlyi állapot külső erőhatás következtében megszűnik, ezál- tal hirtelen talajelmozdulás, omlás következik be. Ismeretlen üreg az, amely az építési engedélyben nem szerepel, vagy a hatóságok által nincs feltárva.
Nem téríti meg a kárt a biztosító, ha az ismeretlen üreg beomlása bányában, bányászati tevékenység közben, illetőleg felhagyott bányákban történt.
8
2.6 Ismeretlen jármű ütközése
Az a kár, amelyet az ismeretlen jármű, illetve annak rakománya a biztosított vagyontárggyal való közvetlen ütközése okoz.
Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat amelyek:
a) kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendezhetők,
b) azon járművek által keletkeztek, melyeket a biztosított vagy munkavállalója üzemeltet,
c) magában a járműben keletkezett.
2.7 Légi jármű és rakományainak ütközése
Az a kár, amelyet személyzet által irányított légi jármű részeinek illetve rakományának ütközése vagy lezuhanása okoz, ide értve ezen események miatti oltás, mentés, bontás vagy kiürítés során keletkezett károkat is.
2.8 Felhőszakadás
Azok a károk, amelyeket a felhőszakadásból eredő, talajszinten áramló nagy mennyiségű víz rombolással, elöntéssel – ide értve az elvezető rendszerek elégtelenné válása miatti elöntést is – a biztosított vagyontárgyakban okoz.
Nagy mennyiségű csapadékvíznek minősül, ha a lehullott csapa- dék mennyisége eléri az 1 mm/perc értéket.
A biztosító nem téríti meg:
a) az elöntés nélküli átnedvesedés vagy felázás miatt keletkező károkat,
b) a felhőszakadás miatti belvíz, talajvíz által okozott károkat,
c) a talajszint alatt tárolt árukban, készletekben keletkezett károkat, ha ezeket nem emelték legalább 14 cm-re (minimum egy EUR raklapmagasság) a helyiség padlószintje fölé.
3. Vezetékes vízkár
Azon károk, amelyeket az épület külső határoló falába beépített, vagy azon belül lévő, valamint a biztosított telken, a biztosított tu- lajdonában, kezelésében lévő használati víz, szennyvíz és csapa- dékvíz be- és elvezető vezetékeinek és a hozzájuk csatlakozó vízvezeték-, melegvíz-szolgáltató- és központi fűtés rendszerek vízvezetékeinek törése, repedése vagy dugulása miatt kilépő víz okoz.
Nem téríti a biztosító:
a) a biztosított vízvezetékekre csatlakoztatott tartozékok, szerel- vények, berendezések, háztartási gépek, készülékek és ezek tartozékainak javítási, pótlási költségeit,
b) a kiömlő folyadék, gőz értékét,
c) a gombásodás, penészedés formájában jelentkező károkat,
d) a csővezetékek, armatúrák, tartályok és edényzetek kötelező karbantartási munkáinak elmulasztása következtében fellépő károkat,
e) az ipari, technológiai vezetékekben keletkező töréskárokat, és az ezekben lévő folyadék vagy anyag által okozott károkat.
f) a talajszint alatt tárolt árukban, készletekben keletkezett károkat, ha ezeket nem emelték legalább 14 cm-re (minimum egy EUR raklapmagasság) a helyiség padlószintje fölé.
4. Bővített vezetékes vízkár
Azon károk, amelyeket az épület külső határoló falába beépített, vagy azon belül lévő, valamint a biztosított telken, a biztosított tu- lajdonában, kezelésében lévő használati víz, szennyvíz és csapa- dékvíz be- és elvezető vezetékeinek és a hozzájuk csatlakozó vízvezeték-, melegvíz-szolgáltató- és központi fűtés rendszerek- ből, valamint az ezekhez csatlakozó tartozékokból, szerelvények- ből és készülékekből kilépő víz vagy gőz okoz.
A fentieken túl megtéríti a biztosító:
a) a biztosított csövek kárhelyének felkutatására fordított költ- ségeket;
b) a kárelhárításra, helyreállításra fordított költségeket;
c) törés, repedés, kilyukadás esetén legfeljebb 6 m új cső, a hozzá tartozó idomok és annak behúzási költségeit;
d) fagy miatti csőtörés esetén a vízcsövek felolvasztási költségeit és legfeljebb 6 m csőhosszig a helyreállítás költségeit.
Nem téríti a biztosító:
a) a biztosított vízvezetékekre csatlakoztatott szerelvények, be- rendezések, háztartási gépek, készülékek és ezek tartozékai- nak javítási, pótlási költségeit;
b) a kiömlő folyadék, gőz értékét;
c) a gombásodás, penészedés formájában jelentkező károkat;
d) a csővezetékek, armatúrák, tartályok és edényzetek kötelező karbantartási munkáinak elmulasztása következtében fellépő károkat;
e) az ipari, technológiai vezetékekben keletkező töréskárokat, és az ezekben lévő folyadék vagy anyag által okozott károkat.
f) a talajszint alatt tárolt árukban, készletekben keletkezett károkat, ha ezeket nem emelték legalább 14 cm-re (minimum egy EUR raklapmagasság) a helyiség padlószintje fölé.
5. Betöréses lopás kockázatok
Gépek, berendezések, eszközök, Számítógépek, Áruk, készletek vagyoncsoportok betöréses lopás kockázatokra történő biz- tosítását a biztosító az 1. és 2. sz. mellékletben szabályozott védelmi előírások mellett vállalja.
A biztosító kártérítési kötelezettsége a betöréses lopás és rablás, valamint az ezekkel összefüggésben lévő rongálás káresemény bekövetkezésekor a meglévő, a kárrendezés során megállapított és rögzített tényleges betörésvédelmi szintnek megfelelően, a feltétel 1. sz. mellékletében rögzített limitekig terjed, az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek V. fejezete 2. pontja szerinti alulbiz- tosítottság vizsgálata mellett.
5.1 Betöréses lopás
Biztosítási eseménynek minősül, ha a tettes a biztosított vagyon- tárgyat úgy tulajdonítja el, hogy a lezárt helyiségekbe:
a) erőszakos módon (nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, tető, vagy födém kibontásával illetve ezekhez hasonló módon) betört, behatolt;
b) eredeti kulccsal vagy másodkulccsal jutott be oly módon, hogy a kulcsokhoz az a) pontban meghatározott betöréses lopás vagy rablás útján jutott;
c) az a) pontban felsorolt módon jutott be, és a szabályosan lezárt értéktárolót (páncél- és pénzszekrény, fali széf, egyéb a biztosító által elfogadott tároló)
• a biztosítási helyről eltulajdonította,
• feltörte vagy más – nem a kinyitás célját szolgáló – eszköz, szerszám segítségével nyitotta fel,
• betöréses lopás vagy rablás útján megszerzett kulccsal nyi- totta fel, ha a megszerzett kulcsokat máshol, de állandóan lakott épületben tartották, illetve azokat az őrzésre jogosult személytől rabolták el.
5.2 Rablás
Rablás biztosítási eseménynek minősül, ha az elkövető a biztosí- tott vagyontárgyakat a kockázatviselés helyén jogtalanul úgy szer- zi meg, hogy evégből a biztosított(ak) ellen erőszakot, élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetve a biztosítottat öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba hozza.
5.3 Rongálás
Biztosítási események azok a rongálási károk, melyeket a tettes(ek) a kockázatviselés helyén betöréses lopás vagy annak kísérlete során okoz(nak) a biztosított vagyontárgyakban.
6. Üvegtörés
Épületszerkezeti üvegezések biztosítására kizárólag épületek, épít- mények vagyoncsoport biztosítása mellett van mód. Ennek hiányában a biztosító kockázatviselése üvegtörés kockázatra csak a KF-02 vagy a KF-03 záradékok alkalmazásával az ott megfogal- mazottak szerint terjed ki.
Biztosítási eseménynek minősül a biztosított üvegekben kelet- kezett törés- vagy repedéskár.
9
A biztosító kockázatviselése kiterjed:
a) az épületbe szerkezetileg beépített ajtók és ablakok valamint az erkély és loggia 10 mm-nél nem vastagabb síküvegeire, hőszigetelő, drót- illetve katedrálüvegeire a 3. sz. melléklet fedezettípusaiban meghatározott táblaméretig;
b) olyan akadályok (védőrácsok, belső zárak és hasonló a nyílászáróra szerelt tárgyak) le- és visszaszerelési költségeire, amelyek az üvegpótlást lehetetlenné teszik.
A biztosító nem téríti meg:
a) az üveg felületén, vagy annak díszítésében (ideértve a fény- védő bevonatokat és fóliákat is) karcolással, kipattogzással (kagylótöréssel) keletkezett károkat;
b) a biztosított üveg keretében (foglalatában) keletkezett ká- rokat;
c) a biztosítás megkötésekor már törött, repedt vagy toldott üvegekben keletkezett további károkat;
d) a taposó üvegekben, üveg dísztárgyakban, csillárok üvege- zésében, neonokban és egyéb fényforrásokban keletkezett károkat;
e) az épület átépítése miatt vagy idején keletkezett kárt, beleértve a biztosított üveg áthelyezése, változtatása során keletkező károkat.
7. Katasztrófa kockázatok
7.1 Árvíz
Az a kár, amikor élővizek és az ezekbe nyílt torkolattal csatlakozó és belvízvédelmi töltéssel ellátott mesterséges csatornák, valamint mesterséges tavak áradással kilépnek medrükből, és a biztosított vagyontárgyakat elöntik.
Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyek:
a) belvíz és talajvíz által keletkeztek;
b) a hullámtérben vagy a nem mentett árterületen lévő biztosí- tott vagyontárgyakban keletkeztek.
A biztosító a szerződésben várakozási időt köt ki, melynek idő- tartama a szerződés hatályba lépésétől számított 30 nap. A koc- kázatviselés a várakozási idő alatt az árvíz biztosítási eseményre nem terjed ki.
7.2 Földrengés
Az a kár, melyet a kockázatviselés helyén az EMS (Európai Makro- szeizmikus Skála) VII. fokozatát elérő földmozgást okoz.
A biztosító a szerződésben várakozási időt köt ki, melynek idő- tartama a szerződés hatályba lépésétől számított 30 nap. A koc- kázatviselés a várakozási idő alatt a földrengés biztosítási ese- ményre nem terjed ki.
7.3. Árvíz és földrengés kiegészítő feltétel
Azonos káridőpontban (egymást követő 168 órán belül) bekö- vetkező árvíz- vagy földrengéskár esetén a kifizethető kártérítés mértékének maximuma társasági szinten 34 milliárd Ft. Ha az összkár meghaladja a 34 milliárd Ft-ot, úgy szerződésenként olyan arányban történik a kár kifizetése, ahogy a 34 milliárd Ft és a tényleges összkár aránylanak egymáshoz.
A biztosító a szerződésben várakozási időt köt ki, melynek idő- tartama a szerződés hatályba lépésétől számított 30 nap. A biz- tosító kockázatviselése a várakozási idő alatti földrengés és árvíz biztosítási eseményekre nem terjed ki.
8. Füst és hő okozta károk
A biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyek a biztosított va- gyontárgyakban keletkeznek azáltal, hogy a biztosított tulaj- donában lévő tüzelő-, fűtő-, főző- vagy szárítóberendezésekből hirtelen erővel kiáramló füst és hő, valamint égés nélküli gyul- ladás okoz.
Nem fedezi a biztosító azokat a károkat, melyek:
– magában a hőt, füstöt kibocsátó vagyontárgyban keletkeztek,
– használati értéket nem csökkentő esztétikai károkat,
– illetve azokat a károsodott vagyontárgyakat, melyek rendelte- tésszerűen hőnek, füstnek vannak kitéve.
9. Tűz-üzemszünet
A biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosított részére az alábbi bekövetkezett károkat megtéríti.
1. Biztosítási esemény
1.1 Biztosítási eseménynek minősül, ha a tűzkockázatok követ- keztében – amelyekre a biztosító kifizetést teljesített – a biz- tosított üzem működésének teljes, vagy részleges megsza- kadása (üzemszünet) következik be.
1.2 Üzemszüneti kár:
− Folyamatos üzemi költségek: azok a szükséges ráfordítások (pl. munkabérek, illetmények, bérleti díjak, közüzemi költ- ségek, stb.), amelyekre a számviteli törvény költség-elszá- molási szabályai vonatkoznak és amelyeket a Biztosítottnak az üzemszünet tartama alatt okvetlenül ki kell fizetnie annak érdekében, hogy a helyreállítás után az üzemeltetés újra- indítását – a káresetet megelőző állapotnak megfelelő keretek között – mihamarabb lehetővé tegye, vagy ame- lyek megfizetésére az üzemszünet tartama alatt köteles.
− Elmaradt üzemi nyereség: mindaz a nyereség, amelyet a Biztosított zavartalan üzemmenet esetén elért volna az üzemszünet ideje alatt a kiesésnek megfelelő üzemi tel- jesítménnyel.
1.3 Nem minősül üzemszüneti kárnak és nem téríti meg a biz- tosító az üzemszüneti kár azon részét, amely:
– rendkívüli, az üzemszünet alatt fellépő események;
– hatóságilag elrendelt újrafelépítés vagy üzemkorlátozások;
– a károsodott vagyontárgyak helyreállításának, utánpótlásá- nak késedelmessége, a beszerzéshez szükséges pénzeszkö- zök hiánya miatt következett be;
– készpénz, értékpapírok, üzleti feljegyzések (pl. oklevelek, tervek, rajzok, mikrofilmek, lyukkártyák, mágnesszalagok, mágnestárolók és egyéb adathordozók), üzleti könyvek vagy iratok sérülésével vagy megsemmisülésével kapcso- latosan keletkeznek;
– a vagyonkár bekövetkeztétől számított szerződésben limit- ként rögzített időtartamot és összeget meghaladja.
1.4 Az üzemszüneti kárt csak abban az esetben téríti meg a biz- tosító, ha a kárrendezés alapját képező üzleti könyveket, ira- tokat, feljegyzéseket, mágneses adathordozókat a biztosított a kárrendezés során a biztosító rendelkezésére bocsátja.
2. Termelési költségek, elmaradt haszon
2.1 Termelési költségnek minősül az üzemi, üzleti és szolgáltatási költségek, a termelés, értékesítés és szolgáltatás során fel- merülő közvetlen és közvetett (fel nem osztott) költségek összege. Nem tekintendők termelési költségnek:
– anyagköltségek;
– adók;
– a biztosított tevékenységével össze nem függő költségek.
2.2 Elmaradt haszonnak minősül az az érték, amelyet a biztosí- tott zavartalan üzem esetén az üzemszünet tartama alatt, legfeljebb azonban a kockázatvállalási idő alatt
– gyártó üzemek esetében a termelésből;
– szolgáltató üzemek esetében a szolgáltatásból;
– kereskedelmi tevékenység esetén az értékesítésből ért volna el, ha a káresemény nem következett volna be.
3. Biztosítási összeg
Biztosítási összeg a biztosítási évre eső, az 1.2 pontban meg- határozott költségek és elmaradt haszon összege.
4. Kártérítés
4.1 A biztosító azokat a termelési költségeket és elmaradt hasznot téríti meg, melyek fedezetét az üzemszünet miatt a biztosított nem tudta kigazdálkodni. A kockázatvállalási idő az üzem-
10
szünet tartama, de legfeljebb a szerződésben meghatározott fedezeti tartam.
4.2 Kártérítési limit
A 3. pont alapján számított biztosítási összeg szerződő által meghatározott fedezeti tartamra eső része.
4.3 A biztosító csak azon költségeket téríti meg, melyek az üzem- szünet alatt indokoltak voltak és üzemszünet nélkül kigazdál- kodták volna, s amelyeket igazságügyi könyvszakértői mód- szerekkel igazolni lehet.
4.4 Értékcsökkenési leírás térítésére a teljes kárt szenvedett tárgyi eszközök esetében nem kerül sor.
4.5 A kár nagyságának megállapításánál figyelembe kell venni:
– a termelés, értékesítés vagy szolgáltatás menetét és ered- ményességét kedvezően vagy kedvezőtlenül befolyásoló körülményeket, ha az üzemszünet nem következett volna be;
– a nyereséget, amely a nyersanyag és a félkész áruk értéke- sítése esetén a biztosítási esemény után elérhető;
– a pót-, szükség- vagy bérüzem lehetőségét;
– annak lehetőségét, hogy a kiesés az üzem újrafelvétele után az áruk intenzívebb gyártása, megmunkálása vagy értékesí- tése által elfogadható határidőn belül behozható;
– azon üzemeknél, amelyeknél az elmaradt haszon nem egyenletesen oszlik meg a kockázati időre vonatkozóan, ezen körülményt figyelembe kell venni a káresemény bekö- vetkeztekor. A kártérítést a valószínű üzemszünet teljes idő- tartamára, legtovább a felelősségi időtartamra, előre és minden naptári hónapra külön kell rögzíteni.
4.6 Megtéríti a biztosító az üzemszüneti kár elhárítására, ill. csökkentésére tett intézkedések költségét is, ha azok a kár- térítés összegét csökkentik, vagy a biztosító utasítására történ- tek.
4.7 Nem téríti meg a biztosító azokat a kárenyhítési ráfordítá- sokat,
– amelyekből a későbbiekben a biztosítottnak haszna szár- mazik;
– amelyekkel nem biztosított költségeket tud fedezni;
– amelyek a kártérítéssel együtt a biztosítási összeget megha- ladják.
4.8 Alulbiztosítás esetén a kárenyhítési ráfordításokat is arány- lagosan téríti meg a biztosító.
4.9 A kár összegének megállapítása céljából a kármegállapító jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a) az üzemszünetet megelőző időszak költség- és nyereség- fedezeti elszámolását a tárgyévben és az előző évben;
b) a kár nagyságát befolyásoló intézkedések költségeit, az in- tézkedések hatását a kár összegére.
5. A 3. pont alapján számított biztosítási összeg és a kártérítési limit alapja a káresemény bekövetkeztétől visszamenőleg számított egy év.
6. Önrész
Káreseményenként a kártérítés összegéből levonásra kerül az önrész, melynek mértéke a 3. pont alapján számított biz- tosítási összeg 2 napra eső része.
10. Mellékköltségek térítése
Megtéríti a biztosító a biztosítási eseménnyel kapcsolatos, alább felsorolt, indokolt és célszerű költségeket, ha e költségek a biz- tosítottat terhelik. A kártérítés felső határa biztosításra ténylege- sen feladott teljes biztosítási összeg 2%-a.
a) bontási, törmelékeltakarítási és takarítási költségek;
b) betétkönyvek és értékpapírok esetében a megsemmisítési eljárással kapcsolatos költségek;
c) kárenyhítés indokolt, és igazolt költségei.
A biztosító nem téríti meg az elmaradt haszonból, illetve a helyi- ségek használhatatlanságából eredő kárigényeket.
Alulbiztosítottság esetén a költségek is olyan mértékben térülnek, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik.
III. ÖSSZKOCKÁZATÚ FEDEZET
A Sandard, Plus, Lux alapfedezetekben meghatározott biztosítási események okozta károkon túl a Biztosító jelen fedezet alapján
– a szerződésben foglalt kártérítési korlátozások és kártérítési sza- bályok figyelembe vételével – megtéríti azon károkat, amelyek a biztosítási időszak alatt, a kockázatviselés helyén bármely hirte- len, véletlen és előre nem látható fizikai behatás vagy esemény következtében a biztosított vagyontárgyakban keletkeztek, és a kizárások és mentesülések között nem szerepel.
IV. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA
1. A biztosító kártérítési szolgáltatásának felső határa a biztosítási összeg. A biztosítási összeg a vagyoncsoportokra külön-külön megállapított biztosítási összegek összessége.
2. A vagyontárgyak teljes megsemmisülése esetén (totálkár), a biztosító a káresemény bekövetkezésének időpontjában meg- határozható új értéket veszi alapul a kárösszeg megállapítá- sakor. Totálkárnak minősül, ha a vagyontárgy helyreállítási, (épületek esetén) újraépítési költségei elérik, illetve meghalad- ják a káridőponti új értéket.
3. Részkárok esetében a kárösszeg megállapításának alapja a káresemény napja szerinti helyreállítási költség. A helyreállítási költség nem haladhatja meg a káridőponti új érték és a nem károsodott részek értékének különbségét.
4. A biztosító szolgáltatása:
a) készletek esetében: káridőponti újrabeszerzési költség;
b) értékcsökkenéstől mentes vagyontárgyak esetében (mu- zeális értékű vagyontárgyak, művészeti alkotások stb.): forgalmi érték.
5. A káreset utáni ideiglenes helyreállítás költségeit a biztosító csak akkor téríti, ha az a végleges helyreállítás részét képezi, s annak költségeit nem növeli.
6. A biztosító nem nyújt kártérítést azokra a károkra, amelyek a kockázatviselés kezdete előtt keletkeztek.
7. Önrész alkalmazása
A biztosító üvegtörés kár esetén a kártérítési összegből kár- eseményenként 10%, de minimum 3000 Ft önrész levonását alkalmazza. Az önrész alatti károk nem térülnek meg.
V. KIZÁRÁSOK
A biztosító az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek VI. illetve X. fejezetében foglalt kizárásokon és mentesüléseken túl az alábbi esetekre sem terjeszti ki a biztosítási fedezetet:
a) a természetes elhasználódásból, öregedésből, anyagfáradás- ból bekövetkezett károkra;
b) a rendeltetésszerű használatot nem befolyásoló károkra (pl. esztétikai hiba);
c) a biztosítás megkötésekor már meglévő károkra, amiről a szerződőnek és biztosítottnak tudomása volt, vagy tudnia kel- lett;
d) a karbantartások elmulasztásával, az üzemeltetési szabályok figyelmen kívül hagyásával okozati összefüggésbe kerülő károkra, kivéve ha bizonyítást nyer, hogy a káresemény ezekkel a hiányosságokkal nem állt összefüggésben;
e) bírság, kötbér, büntető kamat és egyéb büntető jellegű költ- ségek;
f) termelési folyamat leállásából, szüneteltetésből származó anyagi hátrány, kivéve tűz-üzemszünet.
g) a szabadban tárolt Gépek, berendezések, eszközök, Áruk, készletek, illetve Számítógépek vagyoncsoportok vagyontár- gyaira.
h) a kép és hanghordozókra, valamint a rajtuk tárolt informá- ciókra;
11
i) az üzemi és segédanyagok (pl. tüzelőanyagok, vegyszerek, kontaktanyagok, kenőanyagok, tisztítószerek stb.) kiömlése, szivárgása, stb. következtében keletkezett károkra (kivéve tűz- és robbanáskárokat);
j) azokra a károkra, melyek az elégtelen vagy hiányos klimati- zálási viszonyokkal hozhatók összefüggésbe, kivéve, ha a kár- esemény a biztosított klímaberendezés biztosítási esemény következtében történő meghibásodásával áll összefüggésben;
k) az automatikus gázelárasztásos tűzoltó berendezések tűz- oltóanyaggal való újratöltésének költségeire.
1. Továbbá a Biztosító nem téríti meg azon károkat, amelyek
a) nem a szerződésben meghatározott kockázatviselési helyen – belül – keletkeztek;
b) fokozatos romlás ill. elhasználódás következményei, úgy- mint az elhasználódásból eredő kopás, törés vagy szaka- dás illetve attól függetlenül, rozsdásodás, korrózió, por il- letve korom lerakódás, bepiszkolódás; szennyeződés, moly, féreg, rovar, illetve egyéb kártevők okozta káro- sodás;
c) különösen természetes romlás illetve zsugorodás folyamán keletkezett rohadás, anyagveszteség, romlás, értékcsök- kenés, párolgás, súlyveszteség, íz veszteség, felszínben keletkezett festék és szerkezeti elváltozás miatt keletkeztek;
d) keletkezése nem vezethető vissza valamely tényleges fizi- kai behatásra, eseményre. Ilyenek például az elkobzás, ál- lamosítás, megmagyarázatlan eltűnés, hiány, szivárgás, pénzügyi veszteség vagy ezekhez hasonló esemény követ- keztében történt károk;
e) bekövetkezése a Biztosított vagy képviselője számára előre látható volt, illetve a kárveszély felismerése tőlük elvárható lett volna. A szerződésben képviselőnek kell tekinteni Biz- tosított vezető, továbbá a biztosított vagyontárgyak keze- lésével együtt járó munkakört betöltő alkalmazottait, meg- bízottait, tagjait illetve testületeit;
f) Biztosított illetve képviselője jogellenes és vagy szándékos vagy súlyosan gondatlan cselekedete(i) okozták. Ez eset- ben a Biztosító részben vagy egészben mentesül a kárté- rítés alól, az Általános feltételekben leírtaknak meg- felelően;
g) géptörés és/vagy kazán, gép, számítógép, illetve elektro- mos berendezések meghibásodása következtében kelet- keztek;
h) alul- vagy túlnyomás által keletkezett robbanás és/vagy kazánok, csővezetékek törése és szakadása miatt kelet- keztek;
i) az elektromos berendezések, és készülékek elektromos áram hatására történő meghibásodása következtében keletkeztek;
j) bármilyen leltár folyamán felmerült megmagyarázhatat- lan eltűnés vagy hiány következtében keletkeztek;
k) irodai vagy könyvelési tévedésből eredő hiány formájában keletkeztek;
l) eltulajdonítás, csalás, lopás miatt keletkeztek;
m) a tevékenység kényszerű lassítása vagy leállása miatt kelet- kezett, illetve fellépő károk, pl. piacvesztés, késedelem, el- maradt haszon, termelés kiesés, kifizetett bér;
n) az üzleti tevékenységen belül, a gyártás és/vagy a tervezés során fellépő tervezési, gyártási, szerkezeti, anyaghiba miatt keletkezett károk, ideértve egy esetleges kárese- ményt követő helyreállítás folyamán hibás anyag, rossz munkavégzés miatt keletkezett károkat is;
o) nem nyilvánvaló hiba, hibás nyersanyag használata, rossz tervezés, nyersanyag vagy munkavégzés miatt keletkeztek;
p) vámhivatal, kormány vagy más hatóság által elrendelt elkobzás, lefoglalás miatt keletkeztek;
q) gyenge építési alap, hibás építés, rossz épületfenntartás, az ésszerű biztonsági és megelőzési intézkedések elmu- lasztása miatt keletkeztek;
r) gyártási, építési, nyersanyagbeli, tervezési és/vagy kivite- lezési hiba miatt keletkeztek;
s) épületek, járdák, építési alapozások vagy ezek részeinek beomlása, süllyedése, törése, hőtágulása (különös tekin- tettel falak, padlók, mennyezetek, tetők esetében), illetve az ésszerű megelőzési intézkedések vagy a megfelelő épületfenntartás elmulasztásából származó összeomlás miatt keletkeztek;
t) a kockázatviselés helyén belüli, kívüli szállítások, ki- és be- rakodások során keletkeztek;
u) építési, szerelési tevékenység, ill. bontás, beüzemelés, üzemi próbák során keletkeztek;
v) átmenetileg nem használt, felügyelet nélküli épületek, be- rendezések, vezetékek elzárásának elmulasztása, víztelení- tés hiánya miatt keletkeztek;
w) víz, gáz, elektromos energia, üzemanyag szolgáltatásával, szállításával vagy annak kimaradása következtében kelet- keztek;
x) számítógépes vírus miatt keletkeztek;
y) elektromos energia közvetlen hatásai (rövidzárlat, induk- ció, influencia, áramerősség túlzott megnövekedése) miatt keletkeztek kivéve a KF-04: Számítógépek kiegészítő biz- tosítása záradék alkalmazása esetén.
z) kezelői hiba, ügyetlenség, gondatlanság miatt keletkeztek kivéve a KF-04: Számítógépek kiegészítő biztosítása zára- dék alkalmazása esetén.
aa) összeroppanás (implózió), illetve nyomáshiány fel- lépése következtében előálló egyéb hatások miatt keletkeztek kivéve a KF-04: Számítógépek kiegészítő biztosítása záradék alkalmazása esetén.
bb) Számítógép üvegrészeinek törése miatt keletkeztek kivéve a KF-04: Számítógépek kiegészítő biztosítása záradék alkalmazása esetén.
cc) következményi károk.
VI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Egyéb a fentiekben nem tárgyalt kérdésekben az UNIQA Biztosító Zrt. Vállalkozás & fejlődés 4 Vállalkozói vagyonbiztosításának az Általános vagyonbiztosítási feltételeiben rögzítettek az irányadók.
12
D) Kiegészítő felelősségbiztosítási szabályzat
1. ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK
1. Jelen szabályzat azokat a feltételeket tartalmazza, melyeket
– ellenkező szerződéses kikötés hiányában – az UNIQA Biz- tosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) felelősségbiztosítási szer- ződéseire, illetve a biztosítási szerződések felelősségbiztosítást tartalmazó részére alkalmazni kell, feltéve, hogy a szerződést a szabályzatra hivatkozással kötötték.
2. A jelen általános, illetve különös feltételekben nem rögzített kérdésekben az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek, ill. a Polgári Törvénykönyv, valamint egyéb vonatkozó magyar jogszabályok rendelkezései az irányadóak.
3. A biztosítási szerződés írásbeli megállapodás alapján jön létre.
4. Területi hatály: Magyarország területén okozott, bekövet- kezett és érvényesített károk.
5. Időbeli hatály: a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és bejelentett károk.
1.1 A biztosítás
Xxxxx szabályzat alapján a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint mentesítse őt olyan kár megtérítése alól, amelyért a magyar jog szabályai szerint felelősséggel tartozik.
1.2 Biztosítási esemény
A biztosítási fedezet a 2.1, 2.2, 2.3, 2.4, 2.5, 2.6 pontokban rész- letezettek közül a biztosítási ajánlaton és kötvényen megjelölt felelősségbiztosítási káreseményekre terjed ki. Több, azonos okból bekövetkezett, időben összefüggő és egymással ok-okozati össze- függésben álló káresemény egy biztosítási eseménynek minősül.
1.3 Általános kizárások
1.3.1 Egyéb megállapodás hiányában kizártak a biztosításból azok a károk:
a) amelyeket a biztosított szerződésszegésével szerződő part- nereinek okoz;
b) amelyek környezetszennyezésből származnak;
c) amelyek a biztosított által előállított illetve forgalomba hozott termékek, vagy a biztosított által nyújtott szolgáltatások hi- bájából erednek;
d) amelyek a biztosított birtokában (rendelkezési körében, vagy ellenőrzése alatt) bármilyen jogcímen levő idegen dolgokban keletkeztek;
e) amelyek a biztosított által hivatása gyakorlásánál fogva, vagy cégnyilvántartás szerint tevékenysége folytatása körében ma- gánál tartott vagy megmunkált idegen dolgokban keletkez- tek, vagy amelyeket ilyen dolgokkal okoztak;
f) amelyekért a biztosított, mint munkáltató felel a Xxxxx Xxx- vénykönyve alapján.
1.3.2 Nem téríti meg a biztosító
a) azt a kárt, amely a biztosított jogszabályban írt felelősségénél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vál- lalt helytállási kötelezettségen alapul;
b) azt a kárt, amelyet a biztosított (szerződő) a vállalkozásban résztvevők a Ptk. 685. § b. pontjában felsorolt közeli hozzá- tartozójának okoz;
c) a tulajdon százalékos arányában azt a kárt, amelyet a biztosí- tott (szerződő) tulajdonosai, illetve a biztosított (szerződő) tu- lajdonában lévő gazdasági társaságok, egyéb szervezetek szenvednek el;
d) azt a kárt, melyet a biztosított a vele közös vállalkozásban működő tulajdonostársnak és annak hozzátartozójának oko- zott;
e) több biztosított esetén a biztosítottak egymásnak okozott kárát;
f) azokat a károkat, melyeket a biztosított illetve szerződő maga szenved el;
g) a hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakciókból vagy sugárzásból eredő károkat;
h) a kötelező gépjármű, valamint, vízi-, légi jármű felelősség- biztosítás alapján térülő károkat, valamint az egyéb, jogsza- bályon alapuló biztosítási kötelezettség körébe tartozó ká- rokat;
i) az államigazgatási jogkörben okozott károkat;
j) szerződést biztosító mellékkötelezettségeket (pl. kötbér), bírságot, pénzbüntetést és egyéb büntetés jellegű költ- ségeket, valamint az ezek kapcsán felmerülő képviseleti költ- ségeket;
k) azokat a költségeket, amelyek a biztosított felelősség-elis- merésének vitatása, részleges vagy teljes megtagadása, il- letőleg a felelősség késedelmes elismerése miatt merültek fel;
l) a biztosított vezető tisztségviselői által ilyen minőségükben okozott károkat;
m) a lassú, folyamatos állagromlással okozott károkat, melyek zaj, rázkódás, rezgés, szag, füst, korom, korrózió, gőz vagy egyéb hasonló hatások következtében álltak elő;
n) az álló- és folyóvizek áradásával okozott károkat azokban az esetekben, amikor a biztosított az ezek elhárításával össze- függő berendezések és intézkedések létrehozásával, illetve ilyen berendezések előállításával, telepítésével, karbantartá- sával és javításával hivatásszerűen foglalkozik, és e minőségé- ben kártérítési kötelezettsége áll be;
o) a többletkárt, ha a biztosított a biztosító felhívása ellenére nem tett eleget kárenyhítési kötelezettségének;
p) adatok vagy szoftver károsodását vagy sérülését, így különö- sen az adatokban, szoftverekben és számítógépes progra- mokban keletkezett azon káros változásokat, amelyeket az eredeti struktúra törlése, sérülése vagy torzulása okoz, továb- bá bármiféle üzemszüneti veszteséget, amelyet ezek a káro- sodások ill. sérülések eredményeznek. Ettől a kizárástól füg- getlenül, továbbra is fedezetben marad az adatok ill. a szoftver olyan károsodása vagy sérülése, amely valamely biz- tosított, és a vagyontárgy lényegét érintő fizikai károsodás közvetlen következménye, továbbá azok a károk és vesztesé- gek, amelyek a működés, a rendelkezésre állás, a használ- hatóság mértéke vagy az adatok, szoftverek ill. számítógépes programok elérhetőségének csökkenése miatt keletkeztek, továbbá bármiféle üzemszüneti veszteség, amelyet ezek a károsodások ill. sérülések eredményeznek.
q) háború, polgárháború, forradalom, polgári zavargás, sztrájk,
zendülés következtében beállott károkra.
r) Azbeszt záradék: jelen biztosítási szerződés szövegezésében, feltételeiben vagy annak záradékaiban foglalt bármely ezzel ellenkező értelmű rendelkezéssel szemben a szerződő felek ezennel megállapodnak, hogy a biztosítási fedezet nem ter- jed ki semmiféle kárra, veszteségre vagy költségre, amelyet közvetlenül vagy közvetve bármilyen azbeszt alapanyag, vagy azbeszt tartalmú anyag okozott, eredményezett, vagy amely azzal összefüggésben keletkezett, függetlenül attól, hogy akár egyidejűleg, akár valamilyen bekövetkezési sorrendben, bár- mely más ok vagy esemény is közrehatott a kár keletkezé- sében.
s) Elektromágneses mezők (EMM) záradék: jelen biztosítási szer- ződés szövegezésében, feltételeiben vagy annak záradékai- ban foglalt bármely ezzel ellenkező értelmű rendelkezéssel szemben a szerződő felek ezennel megállapodnak, hogy a biztosítási fedezet nem terjed ki semmiféle kárra, veszteségre vagy költségre, amelyet közvetlenül vagy közvetve bármilyen elektromos mező (erőtér) hatásával okozott, eredményezett, vagy amely azzal összefüggésben keletkezett, függetlenül attól, hogy akár egyidejűleg, akár valamilyen bekövetkezési sorrendben, bármely más ok vagy esemény is közrehatott a kár keletkezésében.
13
1.4 Biztosítási összeg
A biztosítási összeg az a szerződésben (kötvényen, ajánlaton) feltüntetett, biztosítási időszakonként és biztosítási eseményen- ként meghatározott összeg, amely a biztosító szolgáltatásának összegszerű felső határát jelenti.
A biztosító teljesítési kötelezettsége – függetlenül az adott biz- tosítási időszakban bekövetkezett biztosítási események számá- tól – a szerződésben biztosítási időszakonként meghatározott biz- tosítási összeget nem haladhatja meg.
Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több károsult lép fel megalapozott kárigénnyel, és az azok alapján fizetendő kártérí- tések együttes összege a biztosítási szerződés szerinti biztosítási összeget meghaladja, akkor az egyes károk megtérítése – figye- lemmel a biztosítási összeg esetleges kimerülésére is – olyan arányban történik, amilyen arányban a biztosítási eseményen- kénti összeghatár aránylik a kárigények együttes összegéhez.
1.5 A kártérítés szabályai
A biztosító – a biztosítási összeg mértékéig – az alábbi, biztosítási eseménnyel összefüggésben felmerült károkat téríti meg a ma- gyar jog szabályai szerint:
a) a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában bekö- vetkezett értékcsökkenést, valamint személyi sérülés esetén az elmaradt vagyoni előnyt;
b) azt a kárpótlást, valamint azokat az igazolt és indokolt költ- ségeket, amelyek a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükségesek;
c) a kockázatba vett felelősségi károk járulékai, így a kamatot, a biztosított ellen a biztosítási eseménnyel összefüggésben in- dított peres eljárás költségeit feltéve, ha a biztosító a perben részt vett, vagy a részvételről lemondott, továbbá a kárren- dezés során a biztosító előzetes jóváhagyása alapján a biz- tosított által felkért szakértő költségét.
Amennyiben többen közösen okoznak kárt, a biztosító helytállási kötelezettsége saját biztosítottja magatartásának felróhatóságá- hoz igazodik. Ha a károkozók magatartása felróhatóságának aránya nem állapítható meg, a kár a károkozók között egyenlő arányban oszlik meg, és ehhez igazodik a biztosító helytállási kötelezettsége is.
A biztosítási fedezet Magyarország területén kívül okozott, bekö- vetkezett és érvényesített károkra történő kiterjesztése esetén a biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg csökken a biztosító azon költségeivel, amelyek a kár felmérése, rendezése, a jogalap tisztázása, vagy egyéb – a kár rendezésével kapcsolatos – kötele- zettségének teljesítése érdekében merülnek fel.
A biztosító a kártérítési összeg kifizetését – egyéb ettől eltérő megállapodás hiányában – kizárólag belföldi fizetőeszközben tel- jesíti a károsult részére.
1.6 Önrész alkalmazása
Káreseményenként a kártérítés összegéből levonásra kerül az ön- rész, melynek mértéke 10%, de legalább 20 000 Ft. Amennyiben a tényleges kár mértéke meghaladja a kártérítési limitet, úgy a biztosító az önrészt a limit összegéből vonja le.
2. KÜLÖNÖS FELTÉTELEK
2.1 Általános felelősség
A jelen kiegészítő különös feltétel alapján a biztosító megtéríti a károsultnak a biztosított által szerződésen kívül okozott olyan személysérüléses és dologi károkat, melyekért a biztosított a pol- gári jog szabályai alapján kártérítési kötelezettséggel tartozik.
2.1.1 Kizárások
Nem téríti meg a biztosító egyéb rendelkezés hiányában:
a) azokat a károkat, amelyek a 1.3 pontban kizárásra kerültek
b) azokat a dologi károkat, amelyeket a biztosított szerződés- szegéssel, szerződés hibás teljesítésével, és (vagy) szerződés- teljesítése során szerződő partnerének egyéb módon okozott,
c) azokat a károkat, amelyeket a biztosított, mint rendszámmal ellátott gépjármű üzemben tartója okozott, kivéve, ha a kár a gépjármű munkagépként való használata során keletkezett,
d) a biztosított által üzemeltetett járművek, munkagépek által okozott nem baleseti jellegű útrongálási károkat,
e) azokat a károkat, amelyeket munkagépek, járművek, nyomá- sa, helyváltoztatása következtében mesterséges tereptárgyak- ban, (pl. utak, árkok, töltések, támfalak stb.) illetve a talaj vagy növényi kultúrák letaposásával keletkeztek,
f) azokat a károkat, amelyek állati, növényi kultúrákban kelet- keztek.
2.2 Munkáltatói felelősség
Jelen kiegészítő különös feltétel alapján a biztosító a biztosítási szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint fede- zetet nyújt azokra a kártérítési igényekre, illetve megtérítési köve- telésekre, melyeket a biztosítottal, mint munkáltatóval szemben, munkavállalójának munkahelyi balesetével összefüggésben tá- masztanak, és amelyekért a biztosított a magyar jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik.
2.2.1 Kizárások
Nem téríti meg a biztosító:
a) a foglalkozási megbetegedésekből eredő, illetve munkahelyi-, munkaköri ártalom miatt támasztott kárigényeket;
b) azokat a károkat, melyekért a biztosított, mint üzemben tartó a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás alapján tartozik fele- lősséggel, ide nem értve az üzemi balesetnek minősülő és a gépjármű javítási, vagy karbantartási munkái során bekövet- kezett károkat;
c) a dologi károkat;
d) a munkavállalókat munkahelyükre menet vagy onnan távozó- ban, útközben ért balesetek során, illetve következtében keletkező károkat, kivéve, ha a baleset a biztosított saját tulaj- donában lévő vagy általa bérelt szállítóeszközén, utazás során történt.
2.3 Szolgáltatói felelősségbiztosítás
Jelen kiegészítő különös feltétel alapján a biztosított kérheti, hogy a biztosító a biztosítási szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint mentesítse őt a szerződéses partnereinek (a szolgáltatás igénybe vevőinek) a szolgáltatás hibás teljesítésével okozott olyan károk megtérítése alól, amelyekért mint a szerző- désben nevesített szolgáltatás teljesítője a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.
Biztosítási esemény a biztosítottal szembeni szolgáltatói kárigény (hibás teljesítés) érvényesítés
Jelen kiegészítő különös feltételek alapján a biztosító a károsultnak a biztosított által a szerződés hibás teljesítésével okozott alábbi kárait téríti meg:
– személysérüléses és dologi károk (személysérüléses kárnak mi- nősül valakinek a halála, egészségkárosodása, vagy testi sérülése folytán bekövetkezett vagyoni és nem vagyoni kár; dologi kár- nak pedig az, ha valamely tárgy megsérül, megsemmisül, vagy használhatatlanná válik),
2.3.1 Kizárások
Nem téríti meg a biztosító:
a) azokat a károkat, amelyek a 1.3 pontban kizárásra kerültek,
b) a szolgáltatással szemben emelt esztétikai kifogások miatti kárigényt,
c) azokat a károkat, amelyeket a biztosított, mint rendszámmal ellátott gépjármű üzemben tartója okozott, kivéve, ha a kár a gépjármű munkagépként való használata során keletkezett,
d) a biztosított által üzemeltetett járművek, munkagépek által okozott nem baleseti jellegű útrongálási károkat,
e) azokat a károkat, amelyeket munkagépek, járművek, nyo- mása, helyváltoztatása következtében mesterséges tereptár- gyakban, (pl. árok, töltés, támfal stb.) illetve a talaj vagy növényi kultúrák letaposásával keletkeztek,
14
f) a környezetveszélyeztető, károsító tevékenységgel okozott károkat,
g) a mezőgazdasági (szántóföldi, állattenyésztési és halászati) őstermékek és vadászati termékek által okozott károkat,
h) a szavatosság alapján fennálló kötelezettségek teljesítését (a hibás szolgáltatás kijavításával, újbóli teljesítésével kapcsolat- ban felmerülő költségek és egyéb kiadások),
i) a biztosítási esemény következtében a termelés vagy szolgál- tatás leállásából eredő károkat,
j) azokban a dolgokban keletkezett károkat, melyekre a biztosí- tott által nyújtott szolgáltatás irányul.
2.4 Termék felelősségbiztosítás
A termék felelősségbiztosítás alapján a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint mentesítse őt olyan kár megtérítése alól, amelyért, mint valamely termék gyártója, importálója, forgal- mazója a magyar jog szabályai szerint felelősséggel tartozik.
A biztosítási fedezet a biztosított által gyártott, importált, forgal- mazott termék hibája által okozott személysérüléses, és dologi károkra terjed ki. A termék akkor hibás, ha nem nyújtja azt a biz- tonságot, amely általában elvárható.
Káresemény a biztosított által gyártott, forgalomba hozott, szol- gáltatott termék károkozása, ha a kár a termék:
a) valamely hibája, vagy
b) egészségre fokozottan veszélyes tulajdonsága miatt kelet- kezett.
2.4.1 Kizárások
Nem téríti meg a biztosító:
a) magában a hibás termékben keletkezett károkat,
b) azokat a károkat, amelyek a hibás termék más termékekkel való egyesítése, e termékbe való beépítése, feldolgozása folytán magában az új termékben keletkeztek,
c) azokat a költségeket, amelyek a hibás termék kijavítása, kicse- rélése folytán, illetőleg kifogástalan más termékkel való pót- lása folytán állnak elő,
d) azokat a károkat, költségeket, amelyek a biztosított jótál- lásvállalásának, vagy szavatosság alapján fennálló kötelezett- ségének a megsértéséből állnak elő,
e) azokat a károkat, amelyek a kárt okozó termék forgalomból való kivonásával, visszahívásával, megsemmisítésével, vagy egyéb a termékkel kapcsolatos kiadásokkal összefüggőek,
f) azokat a károkat, amelyek a termékre vonatkozó felhasználási, kezelési, karbantartási utasítások hiányából, illetve hibáiból állnak elő,
g) ha a termék nem került kereskedelmi forgalomba, vagy a ter- melő a terméket nem üzletszerű gazdasági tevékenysége körében gyártotta vagy forgalmazta,
h) a termék a gyártáskor vagy a forgalomba hozatalkor hibátlan volt, a hiba oka ezt követően keletkezett, vagy az a tudomány és a technika állása szerint nem volt felismerhető,
i) a hibát nem a biztosított résztermék hiányossága, hanem az ebből előállított végtermék szerkezete, illetőleg összetétele okozta, továbbá ha a végtermékben jelentkező hiba a végter- mék gyártójának használati utasítása miatt keletkezett.
2.5 Bérbevevői tűz felelősség
Jelen kiegészítő különös biztosítási feltétel alapján a biztosító a biztosított helyett megtéríti azokat a biztosított által bérelt helyi- ségben (ingatlanban) okozott károkat, melyek az alább meg- határozott biztosítási esemény(ek) folytán következtek be, s me- lyekért a biztosított a magyar jog szabályai szerint kártérítési fele- lősséggel tartozik.
2.5.1 Biztosítási események
Jelen szabályzat szerint biztosítási eseménynek minősül a
– tűzkockázatok (Különös Feltétel C II.1.)
– vezetékes vízkár (Különös Feltétel C II.3.)
– bővített vezetékes vízkár (Különös Feltétel C II.4.)
2.6 Bérbeadói tűz felelősség
Jelen kiegészítő különös biztosítási feltétel alapján a biztosító men- tesíti a biztosítottat, mint bérbeadót a bérlő bérlemény területén lévő, a bérlet rendeltetésszerű gyakorlásához szükséges vagyon- tárgyaiban okozott olyan károk megtérítése alól, melyek jelen sza- bályzatban meghatározott biztosítási események folytán követ- keztek be – s melyekért a biztosított a magyar jog, illetve a bér- leti szerződés alapján kártérítési felelősséggel tartozik.
2.6.1 Biztosítási események
Jelen szabályzat szerint biztosítási eseménynek minősül a
– tűzkockázatok (Különös Feltétel C II.1.)
– vezetékes vízkár (Különös Feltétel C II.3.)
– bővített vezetékes vízkár (Különös Feltétel C II.4.)
15
E) Kiegészítő balesetbiztosítás általános feltételei
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Jelen szabályzat azokat a feltételeket tartalmazza, melyeket
– ellenkező szerződéses kikötés hiányában – az UNIQA Biz- tosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) balesetbiztosítási szer- ződéseire, illetve a biztosítási szerződések balesetbiztosítást tartalmazó részére alkalmazni kell, feltéve, hogy a szerződést a szabályzatra hivatkozással kötötték.
2. A jelen általános, illetve különös feltételekben nem rögzített kérdésekben az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek, ill. a Polgári Törvénykönyv, valamint egyéb vonatkozó magyar jogszabályok rendelkezései az irányadóak.
3. A biztosítási szerződés írásbeli megállapodás alapján jön létre.
II. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS ALANYAI
1. A biztosított az a személy, akinek életére, egészségi állapotára, testi épségére a biztosító a biztosítási szerződéssel kockáza- tot vállal.
2. A szerződő az a természetes vagy jogi személy, aki a szerző- dést a biztosítóval megköti, a szerződést aláírja és a biztosítási díjak befizetését teljesíti.
3. A szerződés megkötéséhez, módosításához, amennyiben a szerződő nem azonos a biztosítottal, a biztosított írásbeli hoz- zájárulása is szükséges.
4. A kedvezményezett az a szerződő által írásban megjelölt személy, aki a biztosítási esemény bekövetkeztekor a szolgál- tatás igénybevételére jogosult, amennyiben az nem a biztosí- tottat illeti meg.
A biztosított életében esedékes szolgáltatás kedvezménye- zettje a biztosított.
Kedvezményezett megjelöléséhez a biztosított írásbeli hozzá- járulása szükséges. A kedvezményezett a biztosított életében a biztosítóhoz intézett írásos nyilatkozattal bármikor megvál- toztatható.
III. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK
1. Balesetnek minősül a biztosított akaratán kívül, hirtelen fel- lépő olyan külső behatás, melynek következtében a biztosított meghal, egészségkárosodást szenved.
2. A biztosító azon balesetekre nyújt biztosítási védelmet, melyek a biztosítottat a szerződés (kockázatviselés) érvényes- sége alatt érik.
3. A kockázatviselés a bárhol, bármikor bekövetkező balesetekre kiterjed.
4. Nem terjed ki a biztosítás:
• A biztosított elme- vagy tudatzavarával, illetve öngyilkos- sággal vagy annak kísérletével, valamint ittassággal okozati összefüggésben bekövetkező balesetekre.
• A biztosítottat szándékos bűncselekmény elkövetése vagy annak kísérlete során, azzal összefüggésben ért balesetekre.
• Háborús vagy polgárháborús események által közvetlenül vagy közvetve okozott balesetekre, továbbá azon belső zavargások, tüntetések miatt bekövetkező balesetekre, me- lyekben a biztosított aktívan részt vett.
• Motor nélküli és motoros repülőgépekkel, repülő szerkeze- tekkel, sárkányrepülővel, mindenfajta ejtőernyős ugrás során, valamint repülőgép személyzetenként elszenvedett balesetekre.
• A radioaktív magenergia, ionizáló sugárzás által közvetve vagy közvetlenül okozott balesetekre.
• Napszúrás, hőguta, napsugár általi égés, fagyás okozta sérülésekre.
• Gyógykezelés- vagy gyógyászati beavatkozás miatt bekö- vetkező egészségkárosodásokra (kivéve, ha annak igény- bevételére a szerződés hatálya alá tartozó baleseti esemény miatt volt szükség).
• A balesettel összefüggésbe nem hozható fertőzésekre, az Európában nem honos fertőzésekből a rovarok csípéseitől
származó betegségekre.
• Xxxxxxx, folyékony, légnemű anyagok szándékos bevétele miatti mérgezésekre, sérülésekre, ideértve a drogokat, kábítószereket is.
• Hasi- vagy altesti sérvre (megemelésre), ha az balesettel nincs okozati összefüggésben.
• Porckorong sérülésekre, továbbá nem baleseti eredetű vérzésekre és agyvérzésre.
• A versenyszerű sportolás, edzés közben bekövetkezett bale- setekre.
• A biztosított fegyveres szolgálat teljesítése közben bekö- vetkező balesetekre, illetve ha a baleset a biztosított fegy- verviselésének vagy fegyverhasználatának során, azzal összefüggésben következett be.
IV. A SZOLGÁLTATÁSOK FAJTÁI
1. Baleseti halál
Baleseti halálesetnek minősül, ha a biztosított a biztosítási védelem alá eső baleset következtében 1 éven belül meghal. Ebben az esetben a baleseti halálra megjelölt biztosítási összeg kerül kifizetésre.
2. Baleseti végleges egészségkárosodás (rokkantság):
a) Balesettel közvetlen okozati összefüggésben fellépő olyan egészségkárosodás, amely a testi vagy szellemi teljesítő- képesség tartós (maradandó) károsodásához vezet.
b) A szolgáltatás nagysága a végleges egészségkárosodásra megjelölt biztosítási összegtől és a károsodás mértékétől függ.
c) A bekövetkezett rokkantság, illetve egészségkárosodás százaléka a felsorolt testrészek és érzékszervek elvesztése vagy funkcióképtelensége esetén az összes körülményt fi- gyelembe vevő orvosi vizsgálat alapján, az alábbi táblázat iránymutató mértéke alapján kerül megállapításra: Mindkét szem látóképességének teljes elvesztése 100% Egyik szem látóképességének teljes elvesztése 50% Mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése 60% Egyik fül hallóképességének teljes elvesztése 30% Szaglóérzék teljes elvesztése 10%
Ízlelôképesség teljes elvesztése 5%
Egy kar vállizülettôl való teljes elvesztése
vagy teljes mûködôképtelensége 70%
Egy kar könyökizület fölöttig való teljes elvesztése
vagy teljes mûkôdôképtelensége 65%
Egy kar könyökizület alattig való teljes elvesztése
vagy teljes mûködôképtelensége 60%
Egyik kéz teljes elvesztése 55%
Hüvelykujj elvesztése 20%
Mutatóujjak elvesztése 10%
Többi ujj elvesztése, egyenként 5%
Egy láb combközép fölöttig való teljes elvesztése
vagy teljes mûködôképtelensége 70%
Egy láb combközépig való teljes elvesztése
vagy teljes mûködésképtelensége 60%
Egyik láb térdig elvesztése 50% Egyik lábszár térd alattig történô elvesztése 45% Lábfej elvesztése 40%
Nagyujj elvesztése 5%
Másik lábujj elvesztése 2%
• Testrészek vagy érzékszervek részleges elvesztése vagy funkciócsökkenése esetén a táblázatban megadott mérték megfelelő százaléka vehető figyelembe.
• A táblázatban nem rögzített szervek vagy testrészek el- vesztése, funkciócsökkenése esetén a biztosító orvosszak- értője állapítja meg, hogy a biztosított normál testi vagy szellemi teljesítőképessége milyen mértékben csökkent. A biztosító orvosszakértőjének megállapítása független minden más orvosi vagy társadalombiztosítási szerv vagy testület, valamint más orvosszakértők megállapításától.
16
• Ha a kiegészítő biztosítás tartamán belül több biztosítási esemény következett be, vagy ugyanazon baleset több, különböző funkciócsökkenést eredményezett, a megál- lapított egészségkárosodások (rokkantságok) százalékos mértékei összeadódnak, de a biztosító szolgáltatása – a jelen kiegészítő biztosítás teljes tartamán belül összessé- gében – nem haladhatja meg a 100%-os egészség- károsodási mértéknek megfelelő szolgáltatási összeget.
• Amennyiben a baleset során olyan funkciók, testrészek károsodnak, melyek működőképessége már a baleset előtt csökkent volt, akkor az előzetes rokkantság mértéke a táb- lázat alapján levonásra került a szolgáltatás meghatáro- zásánál.
• Ha a baleset következtében a biztosított 1 éven belül meg- hal, a rokkantsági szolgáltatás nem igényelhető, a már ki- fizetett kártérítés a haláleseti összegből levonásra kerül.
3. Baleseti kórházi napi térítés
a) Amennyiben a biztosító szolgáltatása a kórházi ápolás tényéhez, illetve tartamához kapcsolódik, azon kizárólag a baleset miatt szükségessé váló indokolt ápolás tartama ér- tendő.
b) A biztosító orvosa ezen esetekben is jogosult az ápolás, il- letve gyógyulás tartamának felülvizsgálatára.
c) A kórházi napi térítés nem fizethető a szanatóriumban, gyógyüdülőben vagy gyógyfürdőben tartózkodás tarta- mára.
4. Egyszeri szolgáltatású gyógyulási támogatás (csonttörés ese- tén).
V. KÖZLÉSI KÖTELEZETTSÉG
1. A biztosított (szerződő) a szerződéskötéskor köteles a biz- tosítóval a valóságnak megfelelően közölni minden olyan, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt, adatot, melyre a biztosító kérdést tett fel és melyet ismert vagy ismernie kell.
A biztosító jogosult a közölt adatok ellenőrzésére és e célból a biztosított egészségi állapotával, foglalkozásával, szabadidős tevékenységével kapcsolatban kérdéseket tehet fel és orvosi vizsgálatot is kérhet.
2. Amennyiben a kérdésekre adott válaszok vagy az orvosi vizs- gálat kockázatnövelő tényezőt tárnak fel, a biztosító 30 na- pon belül jogosult a szolgáltatásokat alacsonyabb összegre megajánlani, pótdíjat megállapítani vagy az ajánlatot elutasí- tani.
3. A közlési kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az el- hallgatott körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkez- tében vagy a biztosítás már legalább 5 éve fennállott és bizo- nyításra kerül, hogy a közlési kötelezettség megsértése nem szándékosan történt.
4. A biztosított (szerződő) felhatalmazást kell, hogy adjon a biz- tosító részére az általa adott adatok ellenőrzésére és kiérté- kelésére, valamint az orvosi titoktartás alóli felmentésre min- den olyan orvos, kórház és egyéb egészségügyi intézménnyel szemben, amelyeknél kezelték vagy kezelni fogják, valamint saját egészségi állapotát illetően más biztosítóval, társada- lombiztosítóval és hatósággal való kapcsolatfelvételre.
5. A biztosított foglalkozásában, tevékenységi körében, egész- ségi állapotában a szerződés tartama alatt bekövetkező válto- zásokat haladéktalanul írásban be kell jelenteni.
a) Amennyiben a biztosított új foglalkozása, tevékenységi köre, egészségi állapota kedvezőbb díj alkalmazását teszi lehetővé, az a bejelentést követő hónap elsejétől alkal- mazható.
b) Ha az új tevékenységi körhöz, egészségi állapothoz maga- sabb díj tartozik, akkor a tevékenység megváltozásának időpontját követő 2 hónapig a szerződés még az eredeti biztosítási összeggel marad érvényben. Ezen határidő letelte után bekövetkező balesetek esetén – amennyiben a változást nem jelentették be vagy az új díjban nem sike-
rült megállapodni –, a biztosítási összeg olyan arányban csökken, ahogy a követelhető díj a régi díjhoz viszonyul.
VI. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE
1. A biztosítási összeg nem kerül kifizetésre az esetben, ha bi- zonyítást nyer, hogy a balesetet, illetve egészségromlást:
– a biztosítási szolgáltatásra jogosult szándékos magatartása,
– a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan maga- tartása jogellenesen idézte elő.
2. Súlyosan gondatlan magatartás által okozottnak minősül, és a biztosító mentesülését eredményezi, ha baleset a biztosí- tott:
– szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben,
– kábítószeres vagy súlyosan ittas állapotával közvetlen okozati összefüggésben,
– jogosítvány nélküli vagy ittas gépjárművezetés közben következett be.
VII. A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY BEJELENTÉSE
1. A biztosított (szerződő) köteles a biztosítási esemény bekö- vetkeztét a biztosítónak 8 napon belül írásban bejelenteni, a szükséges felvilágosítást megadni, és lehetővé tenni a beje- lentés és felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.
2. A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a biztosí- tott (szerződő) az előző bekezdésben írt kötelezettségeket nem teljesíti és emiatt lényeges körülmények kideríthetet- lenné válnak.
3. A biztosítási összeg kifizetéséhez a biztosított (szerződő) a következő okiratokat köteles a biztosító rendelkezésére bo- csátani:
– kötvény,
– a jogosultság (személyazonosság, ill. kedvezményezetti minőség) igazolását,
– a baleset helyének, idejének, körülményeinek részletes leírását, munkahelyi baleset esetén üzemi baleseti jegyző- könyvét,
– elhalálozás esetén a halotti anyakönyvi kivonatot és a halál okát igazoló orvosi bizonyítványt,
– kórházi ápolás esetén a zárójelentést,
– hatósági eljárás esetén annak határozatát,
– a biztosított foglalkozásának, tevékenységi körének igazo- lását,
– azokat az egyéb okiratokat, amelyek a jogosultság, továbbá a biztosítási esemény és a biztosítási összeg megállapításá- hoz szükségesek.
VIII. A SZOLGÁLTATÁS TELJESÍTÉSE
1. A biztosítási szolgáltatások kifizetése a szükséges igazolások (utolsó irat) kézhezvételétől, illetve az egészségkárosodás mértéke megállapításától számított 15 napon belül esedékes.
2. Maradandó egészségkárosodás esetén a szolgáltatás mérté- kének végleges megállapítására a balesetet követő 1 évvel kerül sor. Ezen tartamon belül szolgáltatási előleg – a várható igény figyelembevételével – legfeljebb a haláleseti biztosítási összeg mértékéig fizethető.
Maradandó egészségkárosodás esetén a biztosított jogosult évente, de legfeljebb a balesetet követő 2 évig állapotát felülvizsgáltatni, s rosszabbodás esetén további szolgáltatási igényt bejelenteni.
3. A biztosítási szerződésből eredő igények az esedékességtől számított 2 éven belül elévülnek.
17
BALESETI HALÁL BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI
I. Általános rendelkezések
1. Jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben az Ál- talános Vagyonbiztosítási Feltételek, a Kiegészítő Balesetbiz- tosítás Általános Feltételei, ill. a Polgári Törvénykönyv, vala- mint egyéb vonatkozó magyar jogszabályok rendelkezései az irányadóak.
2. A biztosítási szerződés – eltérő kikötés hiányában – határozat- lan tartamú.
II. Biztosítási esemény
1. Jelen feltétel keretében biztosítási esemény a biztosított bale- setből eredő, a baleset bekövetkeztétől számított 1 éven belüli halála.
III. Biztosító szolgáltatása
1. A biztosítási esemény bekövetkeztével a biztosító a 3. sz. mel- léklet szerinti biztosítási összeget fizeti ki a jogosultnak.
IV. A biztosítás díja
1. A biztosítási díj a biztosító szolgáltatásának ellenértéke.
2. A biztosítási szolgáltatás díját a biztosító a biztosítási összeg és a biztosított tevékenysége (foglalkozás, szabadidős tevé- kenység) alapján határozza meg.
V. Biztosító teljesítéséhez szükséges dokumentumok
1. A Kiegészítő Balesetbiztosítás Általános Feltételeiben meg- határozott dokumentumok
VI. A biztosítási szerződés megszűnése
1. A Kiegészítő Balesetbiztosítás Általános Feltételeiben meg- határozott esetekben.
2. Annak a biztosítási évnek a végén, melyben a biztosított betölti a 70. életévét.
BALESETI EREDETŰ VÉGLEGES EGÉSZSÉGKÁROSODÁS (2/C LINEÁRIS) BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI
I. Általános rendelkezések
1. Jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben az Ál- talános Vagyonbiztosítási Feltételek, a Kiegészítő Balesetbiz- tosítás Általános Feltételei, ill. a Polgári Törvénykönyv, vala- mint egyéb vonatkozó magyar jogszabályok rendelkezései az irányadóak.
2. A biztosítási szerződés – eltérő kikötés hiányában – határozat- lan tartamú.
II. Biztosítási esemény
1. A biztosított közvetlenül baleseti eredetű végleges egész- ségkárosodása, mely a teljesítőképesség tartós csökkenését eredményezi.
III. A biztosító szolgáltatása
1. Baleseti eredetű végleges egészségkárosodás biztosítási ese- mény bekövetkeztével a biztosító a 3. sz. mellékletben meg- jelölt biztosítási összegnek a megállapított végleges egész- ségkárosodással arányos részét téríti.
IV. A biztosítás díja
1. A biztosítási díj a biztosító szolgáltatásának ellenértéke.
2. A biztosítási szolgáltatás díját a biztosító biztosítási összeg és a biztosított tevékenysége (foglalkozás, szabadidős tevékeny- ség) alapján határozza meg.
V. A biztosítási szerződés megszűnése
1. Az Általános Balesetbiztosítási Szabályzatban meghatározott esetekben
2. 50%-nál magasabb fokú maradandó egészségkárosodás szol- gáltatásának teljesítésével
3. Annak a biztosítási évnek a végén, melyben a biztosított be- tölti a 70. életévét.
EGYSZERI SZOLGÁLTATÁSÚ GYÓGYULÁSI TÁMOGATÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI
I. Általános rendelkezések
1. Jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben az Ál- talános Vagyonbiztosítási Feltételek, a Kiegészítő Balesetbiz- tosítás Általános Feltételei, ill. a Polgári Törvénykönyv, vala- mint egyéb vonatkozó magyar jogszabályok rendelkezései az irányadóak.
2. A biztosítási szerződés – eltérő kikötés hiányában – határozat- lan tartamú.
II. Biztosítási esemény
1. Jelen szerződés tekintetében biztosítási esemény: csonttörés, csontrepedés.
2. Nem minősül biztosítási eseménynek a fogtörés, fogpótlás.
3. Jelen szerződés értelmében keresőképtelennek minősül az a biztosított, aki a szokásos kereső tevékenységét az őt ért bal- eset miatt ellátni képtelen. Amennyiben a biztosított táp- pénzre jogosult, a keresőképtelenség feltétele a táppénzes ál- lomány (beleértve a betegszabadságot).
III. A biztosító szolgáltatása
1. A biztosító a biztosítási esemény bekövetkeztével a 3. sz. mel- léklet kiegészítő balesetbiztosítási részében meghatározott biztosítási összeget – egyszeri kifizetésként – téríti, függetlenül az ugyanazon baleset eredményeként bekövetkező több- szörös sérülések számától.
2. Ugyanazon balesetből eredően a biztosítót egyszer terheli a szolgáltatási kötelezettség.
3. A biztosító az orvosi dokumentáció és orvosszakértői vizsgálat során állapítja meg a szolgáltatás jogosultságát.
IV. A biztosítás díja
A biztosítási díj a biztosító szolgáltatásának ellenértéke.
V. A teljesítéshez szükséges dokumentumok
1. A Kiegészítő Balesetbiztosítás Általános Feltételeiben meg- jelölt dokumentumok
2. A biztosítási eseményt igazoló orvosi dokumentáció
3. Amennyiben a biztosított táppénzes állományra jogosult, a táppénzes állomány igénybe vételét igazoló dokumentum
4. A biztosító szükség esetén egyéb igazolásokat is bekérhet, illetve maga is beszerezhet adatokat, orvosi vizsgálatot végez- het.
VI. A biztosítási szerződés megszűnése
1. A Kiegészítő Balesetbiztosítás Általános Feltételeiben megha- tározott esetekben.
2. Annak a biztosítási évnek a végén, melyben a biztosított be- tölti a 70. életévét.
18
F) Záradékok
KF-01: Küldöttrablás biztosítás
1. Jelen külön feltétel értelmében a biztosító megtéríti azokat a rabláskárokat, amelyeket a kockázatviselés helyén kívül követ- tek el a biztosított pénztári küldöttei ellen.
2. A küldöttrablási fedezet a kiindulási hely és a rendeltetési hely közötti indokolható legrövidebb útvonalra vonatkozik, a küldemény kiindulási helyen történő átadásával kezdődik és a rendeltetés helyén történő átvétellel szűnik meg. A küldött személye lehet a biztosított, illetve alkalmazottja, valamint e feladatra szerződésben rögzített megbízottja.
3. Nem vonatkozik a biztosítási fedezet azokra az esetekre, amikor a szállításhoz, illetve kísérethez cselekvőképtelen, kor- látozottan cselekvőképes vagy fiatalkorú személyeket alkal- maznak, valamint ha a küldöttek és kísérőik hűtlensége miatt következik be káresemény.
4. A biztosító mentesül továbbá minden kártérítési kötelezett- sége alól, ha a kirabolt személy a kárt jogellenesen, szándé- kosan, vagy súlyos gondatlanság idézte elő.
5. A biztosítás területi hatálya Magyarország.
6. A szerződő/biztosított a készpénz, értékpapír, értékkészlet szállítása közben köteles betartani a pénzszállításra vonatkozó előírásokat:
a) 100 000 Ft biztosítási összegig tetszőleges módon egy fő,
b) 100 000–500 000 Ft biztosítási összeg között két fő, riasztó jelzést adó és/vagy a pénzt/értékpapírt értéktelenné tevő technikával felszerelt pénzszállító táskával, gépkocsival,
c) 500000–2000000 Ft biztosítási összeg között három fő (vagy két fő, ha az egyik fegyveres) riasztó jelzést adó és/vagy a pénzt/értékpapírt értéktelenné tevő technikával felszerelt pénzszállító táskával, gépkocsival,
d) 2 000 000–5000 000 Ft biztosítási összeg között kizárólag erre a célra kiképzett, a Biztosító által elfogadott pénzszál- lító szervezet végezheti a szállítást
KF-02: Speciális üvegezés biztosítása
A biztosító kockázatviselése jelen külön feltétel értelmében kiter- jed az alábbiakra:
a) a meghatározott táblaméretet meghaladó és/vagy 10 mm üvegvastagság feletti üvegek;
b) épületszerkezeti üvegek, mint pl. üvegtetők, üvegfalak, üveg- pultok, tükörfalak, portálüvegezések, veranda és korlátüve- gezés;
c) üveg építő elemek, mint pl. üvegtégla, üveg-tetőcserép, kopolit üvegek;
d) növényházak, télikertek, akváriumok, terráriumok üvegezése;
e) különleges kivitelezésű üvegek, mint pl. a tükör- és fényvisz- szaverő, a biztonsági, a fóliával borított, a plexi és akril, a sav- val maratott, homokfúvott üvegek, a díszített és díszüvege- zések, üvegkerámia lapok és tükörcsempék;
f) az üvegfelületen elhelyezett fénytörő és egyéb fóliákban vala- mint az üvegfelületen lévő dekorációban az üvegtörés miatt keletkezett károk.
A biztosító kártérítésének felső határa a biztosítási összeg, de legfeljebb 1000000 Ft. Az önrész mértéke 10%, de legalább 3000 Ft, amely minden káresemény alkalmával a kártérítési összegből levonásra kerül.
A biztosító nem téríti meg:
a) az üveg felületén, vagy annak díszítésében (ideértve a fény- védő bevonatokat és fóliákat is) karcolással, kipattogzással (kagylótöréssel) keletkezett károkat;
b) a biztosított üveg keretében (foglalatában) keletkezett ká- rokat;
c) a biztosítás megkötésekor már törött, repedt vagy toldott üvegekben keletkezett további károkat;
d) az üveg dísztárgyakban, csillárok üvegezésében, neonokban és egyéb fényforrásokban keletkezett károkat;
e) az épület átépítése miatt vagy idején keletkezett kárt, bele- értve a biztosított üveg áthelyezése, változtatása során kelet- kező károkat.
KF-03: Cégtábla, reklámtábla üvegezésének biztosítása
Jelen külön feltétel értelmében a biztosító megtéríti a cégtáb- lában, reklámtáblában keletkezett üvegtörés és repedés károkat a biztosítási ajánlaton feladott biztosítási összeg erejéig, de legfel- jebb 300000 Ft értékig. Az önrész mértéke 10%, de legalább 3000 Ft, amely minden káresemény alkalmával a kártérítési összegből levonásra kerül.
Nem téríti meg a biztosító:
a) az üveg felületén, vagy annak díszítésében (ideértve a fény- védő bevonatokat és fóliákat is) karcolással, kipattogzással (kagylótöréssel) keletkezett károkat;
b) a biztosított üveg keretében (foglalatában) keletkezett ká- rokat;
c) a biztosítás megkötésekor már törött, repedt vagy toldott üvegekben keletkezett további károkat;
d) a cégtábla/reklámtábla neonjaiban és egyéb fényforrásaiban keletkezett károkat;
e) az épület átépítése miatt a biztosított üveg áthelyezése, vál- toztatása során keletkező károkat.
KF-04: Számítógépek kiegészítő biztosítása
Jelen külön feltétel értelmében a biztosító kártérítési kötelezett- sége kiterjed a választott fedezettípus (biztosítási csomag) kocká- zatain túlmenően a biztosított vagyontárgyakra az alábbiak sze- rint.
Jelen kiegészítő biztosítás érvényességének feltétele a biztosításra feladott számítógépek azonosító adatainak ajánlaton történő fel- sorolása.
1. Biztosítási esemény
A biztosító megtéríti az előre nem látható és hirtelen bekövet- kezett sérülések, vagy megsemmisülés okozta károkat, ha azok az alábbiak miatt következetek be:
a) elektromos energia közvetlen hatásai (rövidzárlat, induk- ció, influencia, áramerősség túlzott megnövekedése);
b) kezelői hiba, ügyetlenség, gondatlanság;
c) külső mechanikus behatás következményei (leesés, össze- ütközés, lökés stb.);
d) összeroppanás (implózió), illetve nyomáshiány fellépése következtében előálló egyéb hatások;
e) számítógép üvegrészeinek törése.
2. Biztosítható vagyontárgyak
Irodatechnikai berendezések, adatfeldolgozó és átvivő, vala- mint továbbító eszközök (kivéve az adathordozókat).
A fenti vagyontárgyakra a kiegészítő biztosítás biztosítási összegét első kockázatra kell feladni. Ez az összeg képezi a kártérítés felső határát.
3. A biztosító kockázatviselése Plus valamint Lux fedezetek ese- tén nem terjed ki:
– a kép és hanghordozókra, valamint a rajtuk tárolt informá- ciókra;
– az üzemi és segédanyagok (pl. tüzelőanyagok, vegyszerek, kontaktanyagok, kenőanyagok, tisztítószerek stb.) kiömlése, szivárgása, stb. következtében keletkezett károkra (kivéve tűz- és robbanáskárokat);
– azokra a károkra, melyek az elégtelen vagy hiányos klima- tizálási viszonyokkal hozhatók összefüggésbe, kivéve, ha a káresemény a biztosított klímaberendezés biztosítási ese- mény következtében történő meghibásodásával áll össze- függésben;
19
– az automatikus gázelárasztásos tűzoltó berendezések tűz- oltóanyaggal való újratöltésének költségeire.
4. Kockázatviselési hely
A kockázatviselés helye a biztosítási szerződésben megjelölt ingatlanok (telephelyek) épületei, azok helyiségei. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződésben azonosítható módon feltüntetett vagyontárgyakra terjed ki, addig, amíg azok a kockázatviselés helyén találhatók.
5. Kiegészítés az Általános Vagyonbiztosítási Feltételekhez a számítógép kiegészítő biztosításával kapcsolatban
a) A biztosított berendezések – jelen záradékban megfogal- mazott biztosítási események következtében történő – tel- jes megsemmisülése (totálkára) esetén, a kár minden eset- ben káridőponti (avult) értéken kerül megtérítésre.
b) Javítható sérült részek értékcsökkenésének megál- lapításánál a károsodott egység azon részeit kell alapul venni, amelyet az egység teljes beépített állapotában kép- visel (beszerzési ár + beépítési költség). Ha a helyreállítást a biztosított saját maga végzi, akkor ennek csak az önkölt- sége kerül megtérítésre, annak mértéke viszont nem hal- adhatja meg egy szakvállalat által történő helyreállítás költségét.
c) A káridőponti (avult) érték minimális összege – az életkor- tól és a használtság fokától függetlenül – a káridőponti újra beszerzési ár 30%-a.
d) A kártérítésből önrész kerül levonásra, melynek mértéke: 10%, de legalább 20000 Ft. Az önrész alatti károk nem térülnek.
KF-05: Készpénz, értékpapír, értékkészlet biztosítása
1. Jelen külön feltétel értelmében a biztosító kockázatviselése
– a megállapított biztosítási díj megfizetése esetén – kiterjed a készpénz-, értékpapír és értékkészlet állományban keletke- zett biztosított károkra.
2. Biztosítható vagyontárgyak:
a) készpénz, valuta
b) bemutatóra szóló értékpapírok és más hasonló minőség- ben használt okmányok (részvények, kötvények, befek- tetési, illetve kárpótlási jegyek, betétkönyvek, hitellevelek)
c) névre szóló értékpapírok
d) értékkészletek
Értékkészlet: drágakövek, illetve nemesfémek felhasználásá- val készült ékszerek, arany és platina tárgyak, érmegyűjte- mények.
3. Biztosítási események
– tűzkockázatok és elemi károk
– betöréses lopás kockázatok
4. A biztosított értékpapírokról a biztosítottnak kimutatást kell vezetnie, amelyben fel kell tüntetnie az egyértelmű azonosí- táshoz, illetve a kerestetéshez szükséges adatokat. E kimutatá- sokat az értékpapírtól elkülönítetten kell tárolni.
5. A biztosító szolgáltatása készpénz, értékpapír, értékcikk ese- tében:
• Készpénznél: annak névértéke;
• Valuta esetében: azok káresemény előtti utolsó MNB-által számított forint értéke, de legfeljebb a biztosítási összeg;
• Bemutatóra szóló értékpapír esetében: azok a káresemény előtti utolsó – a BÉT-en jegyzett – árfolyamértéke, nem jegy- zett papírok esetében az átlagos vételi árfolyam értéke.
• Névre szóló értékpapírok esetében csak a hirdetményi eljárás költségei, valamint azok újraelőállítási költségei (ha az szükséges és megvalósul);
• Értékcikkek esetében azok névértéke.
KF-06: Legalább három évre kötött szerződés
A felek kölcsönösen megállapodnak, hogy a biztosítási szerződést legalább három évre kötik, mindemellett fenntartják a jogot a szerződés évfordulóra történő felmondására, 30 nap felmondási határidő betartásával. A legalább három évre kötött szerződé- sekre a biztosító az ajánlaton rögzített tartamengedményt nyújtja. Ha a szerződő az itt megjelölt lejárati idő előtt felmondja a szer- ződést, köteles az engedmény összegét visszamenőlegesen meg- fizetni, kivéve ha a biztosított vagyontárgy totálkárt szenved.
KF-07: Hányadrész-biztosítás
Xxxxx külön feltétel értelmében betöréses lopás és rablás kockáza- tok vonatkozásában a biztosító kockázatviselésének felső határa káreseményenként legfeljebb a teljes biztosítási összeg szerző- désben meghatározott százalékos hányada.
A választható hányadrészek: 1, 2, 5, 10, 20, illetve 30%. Hányadrész-biztosítás választása esetén a szerződő az alap díj- tételből az ajánlaton rögzített engedményre jogosult.
Hányadrész-biztosítás „Gépek, berendezések, eszközök”, „Számí- tógépek”, illetőleg „Áruk, készletek” vagyoncsoportokra köthető. Az egyes vagyoncsoportokra egymástól eltérő hányadrészt is meghatározhat a szerződő (biztosított), a biztosításra feladott hányadrész összegének azonban el kell érnie a 2000000 forin- tot.
Kár esetén a biztosító a hányadrész-biztosítás vonatkozásában is vizsgálja az esetleges alulbiztosítottság tényét, és érvényesíti annak következményeit.
Az értékkövetés (indexálás) a hányadrész összegének, így a biz- tosító kockázatviselése felső határának módosulásával is jár.
KF-08: Önrész alkalmazása
Jelen külön feltétel értelmében a biztosított kockázatok követ- keztében keletkezett 30 000 Ft alatti károkat a biztosító nem téríti meg, a 30000 Ft-ot elérő vagy meghaladó károkból 30000 Ft levonásra kerül. Az önrész nem érinti az üvegtörés veszélynemet, illetve a kiegészítő biztosításokat.
VF: Értéktároló alkalmazása
Kiterjed a biztosítási fedezet a készpénz, értékpapír, értékkészlet biztosításra, amennyiben azok a MABISZ által termékmegfelelő- ségi ajánlással rendelkező értéktárolóban kerültek elhelyezésre, ha
– az értéktároló a minősítési tanúsítványnak vagy a gyártó tele- pítési előírásainak megfelelő módon falba vagy padozatba épített, vagy
– a 300 kg-nál kisebb tömegű lemezszekrényt, bútorszéfet 3000 N, az 1 000 kg-nál kisebb tömegű páncélszekrényt pedig 10 000 N lefeszítő erőnek ellenálló módon az értéktárolón belül épületszerkezeti tartóelemhez, bútorhoz rögzítették.
Mentesül a biztosító a kárfizetési kötelezettség alól, ha a fenti követelmények hiányosan teljesülnek, vagy megfelelőség esetén a biztosított nem gondoskodott azok üzembe helyezéséről.
20
1. sz. melléklet
A Vállalkozás & fejlődés 4 Vállalkozói vagyonbiztosítás védelmi szintjei és a hozzájuk tartozó kártérítési limitek
A biztosító kártérítési kötelezettsége PLUS, LUX, ÖSSZKOCKÁZATÚ csomagok esetén a betöréses lopás és rablás, valamint az ezekkel összefüggésben lévő rongálás káresemény bekövetkezésekor a meglévő, a kárrendezés során megállapított és rögzített tényleges betörésvédelmi szintnek megfelelően, a biztosító által meghatározott és az alábbi táblázatban rögzített limitekig terjed.
Védelmi szinthez rendelt maximális kártérítési összegek (E Ft) vagyoncsoportonként, betöréses lopás kockázatokra
Védelmi szint | Vagyoncsoportok | ||
Gépek, berendezések, eszközök; Számítógépek; Áruk, készletek | Készpénz, értékpapír, értékcikk | ||
értéktároló nélkül | értéktárolóban* (Védelmi Záradék) | ||
I. védelmi szint II. védelmi szint III. védelmi szint IV. védelmi szint V. védelmi szint VI. védelmi szint | 200 2 000 15 000 30 000 65 000 Biztosítási összeg | 20 50 100 300 500 500 | 500 700 1000 3000 5000 5000 |
* Az értéktárolóban elhelyezett készpénz, értékpapír, értékcikk vagyoncsoport az értéktároló MABISZ minősítési határig, de legfeljebb a táblázatban meghatározott értékig első kockázatra biztosított.
21
A védelmi szintek kritériumai
I. Mechanikai védelmi kritériumok és elektronikai jelzôrendszerek kombinációjából kialakított védelmi szintek
2. sz. melléklet
I. védelmi szint: | V-1. mechanikai védelmi kritériumok |
II. védelmi szint: | V-2. mechanikai védelmi kritériumok, vagy V-1. mechanikai védelmi kritériumok + E1 típusú elektronikai jelzôrendszer |
III. védelmi szint: | V-3. mechanikai védelmi kritériumok, vagy V-2. mechanikai védelmi kritériumok + E1 típusú elektronikai jelzôrendszer |
IV. védelmi szint: | V-3. mechanikai védelmi kritériumok + E1 típusú elektronikai jelzôrendszer, vagy V-2. mechanikai védelmi kritériumok + E2 típusú elektronikai jelzôrendszer |
V. védelmi szint: | V-3. mechanikai védelmi kritériumok + E2 típusú elektronikai jelzôrendszer |
VI. védelmi szint: | V-3. mechanikai védelmi kritériumok + E2 típusú elektronikai jelzôrendszer + szakszolgáltató által végzett rendszeres, dokumentált karbantartás + automatikus átjelzés rendôrségnek vagy egyéb vagyonvédelmi szakszolgálatnak |
II. Mechanikai védelem követelményei
V-1. védelmi kritériumok | V-2. védelmi kritériumok | V-3. védelmi kritériumok | |
Falazat, födém, padozat | |||
Anyag minôsége, vastagság | 6 cm vastag tömör tégla vagy 6-10 cm vastag szendvicsszerkezet vagy legalább 10 cm vastag két vagy többrétegû szerkezet vagy legalább kétrétegû könnyûszerkezet vagy gyári elemekbôl összeállított faház | 12 cm vastag tömör téglafal vagy 6 cm vastag vasalt beton | 12 cm vastag tömör téglafal vagy 6 cm vastag vasalt beton |
Ajtók | |||
Ajtó, ajtótok anyaga | Tetszôleges | Tetszôleges | Tömör fa vagy fém |
Ajtólap vastagsága | Tetszôleges | Tetszôleges | Fa ajtó esetén min. 40 mm |
Zár | Biztonsági zár1 vagy önzáró hajtómûvel ellátott mozgatószerkezet (garázsajtók) | Biztonsági zár1 | Biztonsági zár1 |
Zárási pontok száma | Legalább 1 db | Legalább 2 db | Legalább 2 db |
Zárási pontok távolsága | – | Legalább 30 cm | Legalább 30 cm |
Zárnyelvek reteszelési mélysége | – | Legalább 15 mm | Legalább 20 mm |
Zárbetétek védelme | – | Letörés ellen | Letörés ellen |
Zárnyelvet fogadó ellenlemez | Tetszôleges | Legalább 2 ponton falszerkezethez rögzített | Legalább 2 ponton falszerkezethez rögzített |
Reteszhúzás elleni védelem5 | Szükséges | Szükséges | Szükséges |
Kiemelés elleni védelem6 | – | Szükséges | Szükséges |
Záráspontosság | Nincs maximálva | 5 mm-en belül | 5 mm-en belül |
Ajtólap rögzítése tokhoz | Xxxxxxxxx forgópánttal | Legalább 3 db diópánttal | Legalább 3 db diópánttal |
Zárszerkezet védelme7 | – | 150x300 mm-es 1 mm vastag acéllemez borítás | 150x300 mm-es 1 mm vastag acéllemez borítás |
Tok rögzítése falhoz | Tetszôleges | Tetszôleges | Legfeljebb 30 cm-enként legalább 10 cm mélyen |
Ablakok4 | |||
3 m alatti, 30x30 cm-nél nagyobb felületû ablakok | – | Belülrôl kulccsal zárható zárszerkezettel rendelkezô; vagy kívülrôl nem hozzzá- férhetô módon rögzíthetô redônnyel, spalettával szereltek; vagy biztonsági üvegfóliával2; vagy minimum A1 foko- zatú biztonsági üvegezéssel ellátottak | Fix3 vagy mobil rács vagy MABISZ által legalább részleges mechanikai védelem elemeként minôsített rács, redôny vagy minimum B1 fokozatú biztonsági üvegezés |
Mobil rácsok zárása | – | – | 2 ponton záródó, letörés ellen védett biztonsági zárral, vagy önzáró hajtó- mûvel ellátott mozgatószerkezettel |
A számokkal jelölt fogalmakhoz magyarázatok:
1. Biztonsági zárnak minõsülnek az alábbiak, amennyiben a variációs lehetôségek száma meghaladja a 10 000-et: a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 ro- toros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, a szám vagy betûjel kombinációs zár, az egyedi minõsített lamellás zár, ill. a kizárólag MABISZ által minôsített biztonsági lakatszerkezet (lakat és lakatpánt)
2. A MABISZ által minõsített min. 0,1 mm vastagságú biztonsági üvegfólia, mely- nek telepítésére az alábbi követelmények érvényesek:
• az üvegtábla keretbe való beépítéséhez – kívülrõl nem eltávolítható – rögzítõ- lécet kell alkalmazni;
• a fóliát legalább 4 mm vastagságú üvegtáblára belülrõl, buborékmentesen kell elhelyezni;
• a keret és a fólia széle között a távolság nem lehet több, mint 1mm
3. Legfeljebb 100x300 mm-es kiosztású, min. 12 mm átmérõjû köracél – vagy ezzel egyenszilárdságú – kívülrõl nem szerelhetõ rácsozat. A rácsot a falazathoz 30 cm- enként, de legalább 4 ponton, min. 10 cm mélyen falazókörmökkel kell erõsíteni.
4. Ablaknak minôsül és ezért az ablakokra vonatkozó elôírások vonatkoznak az aláb- biakra is:
• a fixen beépített portálüveg,
22
• az ajtóba beépített 30x30 cm-nél nagyobb felületû nyitható vagy fix üveg,
• az olyan 30x30 cm-nél nagyobb üvegfelülettel rendelkezô ajtó, amelyen kívül nem található nyitószerkezet (teraszajtó).
Az ablakok magasságát a járó- illetve megközelítési szinttôl az alsó párkány- magasságukig számítjuk.
5. A kétszárnyú ajtók esetében – amennyiben a fix szárny alul és fölül bevésõ gyûszûs tolózárral van rögzítve – szükséges a nyitó szárny benyomásának és a gyûszû moz- gatásának megakadályozása. Ez történhet a gyûszûk magasságában plusz zárak felszerelésével vagy a gyûszûk csavarral történõ rögzítésével.
Billenõkaros szerkezet megfelel a reteszhúzás elleni védelemnek.
6. Az ajtólapnak a forgópántokról – az ajtó becsukott helyzetében történõ – leemel- hetõségének megakadályozása.
Megvalósítható pl.: az ajtólap élére szerelt és az ajtó zárt állapotában a tokba süllyedõ csappal vagy a forgópántok fölé a tokba süllyesztett, a leemelés ere- jének ellenálló csavarokkal.
7. Az ajtó lapjába besüllyesztett zárszerkezetet (bevésôzár) egyrészt védeni kell a nem tömör ajtólapból való kiszakadástól, másrészt az ajtólapon keresztüli megfúrástól egy kívülrôl nem szerelhetô acéllemez ráerôsítésével.
III. Elektronikus jelzőrendszerek követelményei
E-1. Elektronikai jelzőrendszer
A záradék értelmében az elektronikai jelzőrendszernek helyi riasz- tást kell kiváltania az alábbi feltételek szerint. Alapvető követel- mény a megfelelő felületvédelem és a csapdaszerű terület- védelem együttes teljesülése, vagy a teljes körű területvédelem megvalósulása.
1. Megfelelő a felületvédelem, ha
• az elektronikai jelzőrendszer éles üzemmódban figyeli az összes nyílászáró szerkezetet és portált, jelzi az át- és beha- tolási kísérleteket;
• a nyílászárók védelmének megvalósítása során a felszerelt eszközök süllyesztettek legyenek, és 1-2 cm-es mozgást érzékeljenek;
• az üvegfelület-védő érzékelőknek már az üveg repedését is jelezniük kell. Az érzékelők védelme ki kell, hogy terjedjen a teljes üvegfelületre.
2. Csapdaszerű a területvédelem, ha
• az elektronikai jelzőrendszer – éles üzemmódban – a védett objektumban található, veszélyeztetett tárgyak, kiemelt térségek megközelítési útvonalát figyeli.
3. Teljes körű a térvédelem, ha
• az elektronikai jelzőrendszer – éles üzemmódban – a védett objektum teljes belső terét és mindennemű illetéktelen em- beri mozgást jelez.
A rendszerrel szemben támasztott követelmények:
• egy jelzővonalon több érzékelő is telepíthető oly módon cso- portosítva, hogy jelzés esetén a sértett terület könnyen azono- sítható legyen. (Támadásjelző rendszer telepítésénél rögzített eszközök felszerelése szükséges. Az alkalmazott eszközök mű- ködtetése esetén a rendszernek éles állapotban, amennyiben felügyeleti központba nincs bekötve, hangos jelzést kell adnia. Telepítésük úgy történjen, hogy jelzésük esetén egyenként is azonosíthatók legyenek (cím azonosítás, jelzőhurok azonosítás);
• a vezetékek toldása falban lévő védőcsőben, vagy rejtett szere- lés esetén forrasztott kivitelben zsugorcsővel védve is történ- het;
• riasztásjelzés céljából a műszaki feltételekben meghatározott szabotázsvédett dobozban felszerelt hang-fény jelző és hang- jelző készülékeket az épületen kívül úgy kell felszerelni, hogy segédeszközök nélkül ne lehessen elérni őket. Távfelügyelt rendszer esetén a helyi hang és fényjelzés nem szükséges;
• a rendszer kezelése kódkapcsolóval, vagy blokkzárral történhet. A személyi kódoknak minimum négy számjegyűnek kell lenni. A kezelőegységnek védett térben kell elhelyezkednie és az élesítésre-oldásra legfeljebb 30 másodperc idő állhat rendel- kezésre;
• hat számjegyes kódok esetén a kezelőegység védett téren kívül is elhelyezhető, de gondoskodni kell arról, hogy mechanikailag védett, biztonsági zárral nyitható dobozban kerüljön elhelye- zésre, a doboz szabotázsvédett legyen, a kezelésre legfeljebb 30 másodperc idő állhat rendelkezésre a doboz nyitását vagy rongálását követően;
• a rendszer rendelkezzen minimum 4 önállóan programozható felhasználói kóddal, valamint legalább két olyan kimenettel, amelyekről a felügyeleti központba történő bekapcsolás esetén megkülönböztetett jelzés továbbítható;
• a kültéri riasztásjelzés minimum egy saját akkumulátorral ren- delkező hang-, fényjelzővel történjen. A védett térben legalább egy hangjelző szükséges. A hangjelzők hangereje legalább 100 dB/m legyen;
• kizárólag a MABISZ által minősített eszközök alkalmazhatók;
• a központi egység, vagy kezelő jelezze a ki- és bekapcsolt ál- lapotot a védelmi körökön külön-külön (minimum 3 db azon- nali riasztási, és a szabotázsvonalon);
• az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki- és bekapcsol- hatók (a felügyelet nélküli központok zóna-állapotai illetékte- lenek által ne legyenek változtathatók);
• a központi egység és a kiegészítő tápegység burkolata szerviz- üzemmódban nyitható kivitelű, szabotázsvédett, minimum 1,2 mm-es lágyacélból – vagy azzal egyenértékű szilárdságú anyagból – legyen;
• a kódkapcsoló központot vezérlő áramkörét lehetőleg a köz- ponti egységben, de mindenképpen a felügyelt téren belül kell elhelyezni;
• az egyes részek meghibásodását a rendszer a kezelő számára jelezze, a további részek maradjanak működőképesek;
• a rendszer minden eleme szabotázsvédett legyen;
• élesbe kapcsolt állapotban a vezérlőközpontnak valamennyi azonnali – riasztási – jelzővonalat, jeladóáramkört, kapcsoló- berendezést felügyelni kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell;
• a szabotázsvonalak jelzéseit a kezelő számára a rendszernek op- tikailag és akusztikailag is jeleznie, illetve tárolnia kell;
• a jelző áramkörök és a szabotázsvonalak megszakadását, a rövidzárlatot, illetve a hurok ellenállásának 40%-os változását a rendszer jelezze;
• minimálisan egy kültéri akusztikus és optikai jelzésadó, valamint egy beltéri akusztikus jelzésadó telepítendő;
• a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizá- rólag az arra illetékes kezelő, vagy karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lennie, a rendszer a riasztást követően is- mételten kapcsoljon éles állapotba;
• a kültéri hangjelző kettős burkolatú, legalább 1,2 mm-es lágy- acél (vagy azzal egyenértékű) burkolattal és váltakozó kéthangú jelzéssel rendelkezzen;
• az energia-ellátást két – egymástól független, kölcsönhatás- mentes – energiaforrás: elektromos hálózat és akkumulátor biz- tosítsa;
• az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén auto- matikusan és megszakítás nélkül a teljes rendszer legalább 24 órás üzemelését, annak letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa;
• az akkumulátor automatikus töltéséről gondoskodni kell;
• a nyitásérzékelők csak rejtve, süllyesztve szerelhetők;
• a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket falon belül, vagy acél védőcsőben kell elvezetni.
E-2. Riasztás kiváltása állandó készenléti ügyeleten
Szerződő fél kijelenti, hogy olyan – az E-1. Záradékban foglaltak- nak megfelelő – riasztóberendezéssel rendelkezik, amely riasztást állandó készenléttel rendelkező rendőri ügyeleten, vagy szakha- tósági engedéllyel rendelkező, állandó készenléti ügyeletet bizto- sító vagyonvédelmi figyelőrendszer központjában vált ki.
23
3. sz. melléklet
A Vállalkozás & fejlődés 4 Vállalkozói vagyonbiztosítás fedezettípusai
3.1 táblázat
Veszélynemek | ÖSSZKOCKÁZATÚ | LUX | PLUS | STANDARD |
Tûzkockázatok – Tûz – Villámcsapás – Robbanás | + | + | + | + |
Xxxxx xxxxx – Vihar – Jégverés – Hónyomás – Sziklaomlás, kôomlás, földcsuszamlás – Ismeretlen építmény, üreg beomlása – Ismeretlen jármû ütközése – Légijármû és rakományainak ütközése – Felhôszakadás | + | + | + | + |
Katasztrófa kockázatok – Árvíz – Földrengés | + | + | + | + |
Vezetékes vízkár | + | + | + | + |
Mellékköltségek térítése | + | + | + | + |
Betöréses lopás kockázatok – Betöréses lopás – Rablás – Rongálás | + | + | + | |
Üvegtörés | 5 m2 táblaméretig | 5 m2 táblaméretig | 3 m2 táblaméretig | |
Bôvített vezetékes vízkár | + | + | + | |
Villámcsapás közvetett hatása | + | + | ||
Füst és hô okozta károk | + | + | ||
Minden kockázat, ami a kizárások között nem szerepel | + | |||
KÜLÖN DÍJÉRT VÁLASZTHATÓ SZOLGÁLTATÁSOK
3.3 táblázat
Veszélynemek | ÖSSZKOCKÁZATÚ | LUX | PLUS | STANDARD |
Általános felelôsségbiztosítás | + | + | + | + |
Munkáltatói felelôsségbiztosítás | + | + | + | |
Bérbevevői tűz felelősségbiztosítás | + | + | + | + |
Bérbeadói tűz felelősségbiztosítás | + | + | + | + |
Szolgáltatói felelősségbiztosítás | + | + | + | + |
Termék felelősségbiztosítás | + | + | + | + |
Küldöttrablás | + | + | + | |
Tűz-üzemszünet biztosítás | + | + | + | |
Speciális üvegezés biztosítása | + | + | ||
Cégtábla, reklámtábla üvegezésének | ||||
biztosítása | + | + | + | |
Számítógépek kiegészítő biztosítása | + | + | + | |
Készpénz, értékpapír, értékkészlet biztosítása | + | + | ||
Kiegészítô balesetbiztosítás | ||||
– Baleseti halál | 200000 Ft | 200000 Ft | 200000 Ft | |
– Baleseti rokkantság | 200000 Ft | 200000 Ft | 200000 Ft | |
– Kórházi napi térítés | 500 Ft | 500 Ft | 500 Ft | |
– Csonttörés | 2 000 Ft | 2 000 Ft | 2 000 Ft |
24
További információval biztosítási tanácsadója készséggel áll rendelkezésére. Bizalommal fordulhat ezen túl az ország számos pontján megtalálható kirendeltségeinkhez is. Regionális központjaink:
Dél-magyarországi Régióigazgatóság
6000 Kecskemét, Csányi J. u. 1–3. · Tel.: x00 00 000-000
Észak-magyarországi Régióigazgatóság
0000 Xxxxxxx, Xxxxxxxxx x. 3–9. · Tel.: x00 00 000-000
H 5023 / 2010. 04./ 130
Dél-dunántúli Régióigazgatóság
0000 Xxxx, Xxxxxx x. 2. · Tel.: x00 00 000-000
Nyugat-magyarországi Régióigazgatóság
9700 Szombathely, Hunyadi u, 10–12. · Tel.: x00 00 000-000
Vezérigazgatóság
1134 Budapest, Xxxxxx X. krt. 70–74. · Tel.: x00 0 0000-000 E-mail: xxxx@xxxxx.xx · Internet: xxx.xxxxx.xx