A géptörés-biztosítás szerződési feltételei

A géptörés-biztosítás szerződési feltételei

A jelen biztosítási szerződési feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Biztosító Részvénytársaság

– Cg. 00-00-000000, székhely: 0000 Xxxx- xxxx, Xxxxxx-Xxxxxxxxxx xx 00. –, (a továbbiak- ban: biztosító) a jelen szerződési feltételek alapján létrejött biztosítási szerződéseire al- kalmazni kell.

1. Általános rendelkezések

1.1. A biztosítás tárgya

A biztosító a biztosítási díj megfizetése elle- nében arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási esemény bekövetkezte esetén a jelen szerződési feltételek szerint a biztosítá- si szerződésben meghatározott szolgáltatást teljesíti.

1.2. A biztosítottak/szerződők köre

A géptörés-biztosítást mindazon gazdálkodó szervezetek megköthetik, amelyek érdekel- tek a saját, illetve idegen tulajdonú gépeik megóvásában, vagy a biztosítást ilyen érde- kelt szervezet javára kötik.

1.3. A biztosítási szerződés létrejötte

1.3.1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre.

1.3.2. A szerződés akkor is létrejön, ha a bizto- sító az ajánlatra tizenöt napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerződés az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére történő átadása időpontjára visszamenő hatállyal jön létre.

1.4. A biztosítási szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete

1.4.1. A biztosítási szerződés – létrejötte esetén – egyéb megállapodás hiányá- ban az azt követő napon lép hatályba, amikor a biztosított / szerződő az első díjat a biztosító számlájára befizeti, illetve amikor a szerződő felek a díj megfizetésére vonatkozóan halasztás- ban állapodnak meg, vagy a biztosító díj iránti igényét bírósági úton érvé- nyesíti.

1.4.2. Ha a felek a szerződésben a biztosítási szerződés hatálybalépését illetően ké- sőbbi időpontban állapodnak meg, a biztosító kockázatviselése legkoráb-

ban ebben az időpontban kezdődik. Ez esetben a befizetett díjat is csak olyan időszakra lehet elszámolni, amely nem kezdődik előbb, mint a biztosító koc- kázatviselése.

1.5. A biztosítás tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak

1.5.1. A biztosítási szerződés – a megállapo- dástól függően – határozott vagy határo- zatlan időtartamra jön létre.

1.5.2. Határozatlan időtartamú szerződés esetén a biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló – ettől eltérő megállapodás hi- ányában – minden év január elseje.

1.6. A biztosítás területi hatálya

A biztosítási fedezet a biztosítási szerző- désben meghatározott kockázatviselési helyeken (telephelyeken) bekövetkezett káreseményekre terjed ki.

2. A biztosítható vagyontárgyak és költ- ségek

2.1. A biztosítható vagyontárgyak:

2.1.1. A biztosított tulajdonát képező, nyilván- tartásaiban kimutatott tárgyi eszközei kö- zül az

a) erőgépek, erőművi berendezések,

b) egyéb gépek, berendezések,

c) szállítóeszközök,

d) forgalmi rendszám nélküli járművek,

e) munkagépként működő, forgalmi rendszámos járművek.

2.1.2. Az idegen tulajdont képező bérelt, köl- csönvett, lízingszerződéssel bérbe vett, kipróbálásra, tesztelésre átvett, a 2.1.1. pont szerinti vagyontárgyak.

2.2. Nem biztosítható vagyontárgyak:

A biztosító nem vállal fedezetet az alábbi gépekre:

a) számítógépek és egyéb elektronikus berendezések,

b) légi járművek, vízi járművek, közúti forgalmi engedéllyel és rendszámmal rendelkező személy- és teherszállító járművek,

c) műszaki elhasználódás vagy avultság miatt a termelésből (üzemeltetésből) kivont gépek.

2.3. Biztosítható költségek

A biztosított / szerződő a szerződésben biztosítási összeget határozhat meg a biztosítási események folytán a biztosított vagyontárgyak géptöréskáraival össze- függésben indokoltan felmerülő alábbi költségek fedezetére:

a) mentési költségek,

b) bontási, maradványeltávolítási költségek,

c) a kár megállapítására és rendezésére vo- natkozó vizsgálati, valamint ténymegál- lapítási költségek,

d) tervezői, szakértői és lebonyolítási költ- ségek, melyek az a) és b) pontban felso- rolt tevékenységekhez szükségesek,

e) a helyreállítás alatt a termelés tovább- folytatásához szükséges ideiglenes cső- és kábelvezeték-rendszerek anyag-, va- lamint fel- és leszerelési költségei,

f) a mentés, bontás, maradványeltávolítás során a közművekben, közüzemi beren- dezésekben keletkező károk helyreállítási költségei, ha ezek a jogszabálynál fogva a biztosítottat terhelik.

3. A biztosítási esemény

3.1. A jelen feltételek szerint biztosítási ese- ménynek – géptörésnek – minősül a szer- ződés hatálya alatt a kockázatviselési helyen (telephelyen) lévő biztosított va- gyontárgyaknak belső és/vagy külső erő- hatás miatti, illetve a vagyontárgyak elektronikus egységeinek csak külső erőhatás miatti, a 3.1.2. pontban részle- tezett károkokból – véletlenül, váratla- nul, balesetszerűen – bekövetkezett olyan törése, repedése, amely a biztosí- tott vagyontárgyak részleges vagy teljes működésképtelenségét okozza.

A jelen biztosítási feltételek szerint a törés- és repedéskár gyűjtőfogalom, és ilyennek minősülnek mindazok a maradandó alak- változással járó mechanikai károsodások is, amelyek a törésen, repedésen kívül a követ- kező deformációk formájában álltak elő: megnyúlás, szakadás, összenyomódás, (ki)hajlás, (el)nyíródás, (el)csavarodás.

3.1.1. A géptörés-biztosítás kockázatviselése kiterjed

a) az üzembe helyezett gépekre, függet- lenül attól, hogy azok éppen működ- nek, vagy nem működnek,

b) a tisztítás, javítás, karbantartás, át- vizsgálás, áthelyezés miatt leállított vagy szétszerelt állapotban, szerelés vagy telephelyen belül történő moz- gatás alatt levő gépekre.

A géptörés-biztosítás kockázatviselése a forgalmi rendszámos munkagépek eseté- ben kifejezetten csak a munkagépként működő járműben e járművel való mun- kavégzés által okozott, továbbá e jármű- nek munkavégzésre vagy közlekedésre való előkészítése során keletkezett törés- kárra terjed ki.

3.1.2. Géptörés-biztosítási káreseménynek kizárólag az minősül, ha a kár oka

a) anyaghiba, tervezési vagy kivitelezési hiba,

b) rázkódás (rezonancia), alkatrészek, részegységek kilazulása,

c) hibás beállítás vagy szabályozás,

d) rossz elhelyezés, telepítés,

e) hibás zsírozás, olajozás, illetve a ke- nés kimaradása,

f) a szokásosnál nagyobb erőhatás, túl- terhelés,

g) kazánvízhiány miatti törés, repedés, deformálódás,

h) túlhevülés (kivéve a hőnek, lángnak rendeltetésszerűen kitett berendezése- ket),

i) a centrifugális erő hatása miatti szét- hullás,

j) az elektromos energia közvetlen hatá- sa, úgymint rövidzárlat, átütés, átíve- lés (abban az esetben is, ha ezek szi- getelési hiba vagy túlfeszültség miatt következtek be),

k) a mérő-, szabályozó-, vezérlő- és biztonsági berendezések meghibáso- dása,

l) leesés, lökés, ütközés,

m) befagyás, bedermedés, besülés, beszo- rulás,

n) idegen tárgyak általi bármilyen aka- dályoztatás,

o) a gépet üzemeltető dolgozó figyel- metlensége, gyakorlatának hiánya, szakmai tévedése (hibás munkavég- zés),

p) a biztosított egyéb alkalmazottjainak, megbízottjainak gondatlansága.

3.2. Kizárások

3.2.1. Nem minősül biztosítási kárese- ménynek, ha a kár oka:

a) tűz, robbanás és összeroppanás, villámcsapás, vízvezetéktörésből eredő vízkár, technológiai csőveze- tékek törése, vihar, árvíz, belvíz, felhőszakadás, földmozgás (földcsu- szamlás, föld- és kőomlás, ismeret- len üregek beomlása), jégverés és hónyomás, földrengés, légi jármű- vek rázuhanása és ismeretlen földi járművek által okozott rongálási károk, továbbá tűzoltás, épületek összeomlása, megsüllyedése, meg- dőlése, valamint a fenti eseménye- ket követő romeltakarítás, lebontás és szétszerelés, azonkívül lopás, be- töréses lopás és rablás.

A robbanás fogalmába nem tartozik bele a turbinák, kompresszorok, mo- torhengerek, hidraulikus hengerek, lendkerekek, centrifugák, transzfor- mátorok, kapcsolók és áramelosztók törése.

b) a gép fokozatos és folyamatos állag- romlása, használat során bekövet- kező kopás és elhasználódás, víz- kőlerakódás, szennyeződés, légköri jelenségek által előidézett korrózió vagy kopás, festett vagy csiszolt fe- lületek karcolódása,

c) fokozatosan kialakuló deformáló- dás, hasadás, törés, repedés, réteges elválás, felhólyagosodás, illetve a hibás csőcsatlakozás, hibás tömítés, öntési hiba, kivéve, ha géptörés- biztosítási káreseményt idéznek elő más biztosított gépszerkezetekben, alkatrészekben,

d) háború, invázió, háborús cselekmé- nyek (függetlenül attól, hogy hiva- talosan hadat üzentek-e vagy sem), polgárháború,

e) lázadás, sztrájk, teljes vagy részle- ges munkabeszüntetés, katonai vagy népfelkelés, ellenforradalom, forradalom, továbbá bármilyen olyan esemény vagy ok, amelynek

következtében rendkívüli vagy szükségállapotot vezettek be,

f) terrorcselekmény

A jelen kizárás szempontjából terrorcselekmény alatt olyan cselekményt értünk, amely eseté- ben politikai, vallási, ideológiai vagy hasonló célok érdekében bármely személlyel vagy csoport- tal szemben erőt, erőszakot és/vagy fenyegetést alkalmaznak, beleértve bármely kormány be- folyásolására irányuló szándékot és/vagy a lakosság vagy a lakos- ság bármely részének megfélemlí- tését, akár egyénileg, akár szer- vezet(ek) vagy kormány(ok) ne- vében követik el.

g) nukleáris reakció, nukleáris robba- nás, sugárzás vagy radioaktív szennyezés, tekintet nélkül arra, hogy a bekövetkezett káreseményt a jelen szerződés szerint biztosítási eseménynek minősülő események okozták-e vagy sem,

h) műhold és űrjármű lezuhanása, be- csapódása.

3.2.2. A biztosítási fedezet nem terjed ki azokra a károkra, amelyek

a) a gép

• próbaüzeme,

• szándékos túlterhelése,

• biztonsági határt meghaladó próbanyomása, próbaterhelése,

• telephelyen kívüli szállítása során keletkeztek.

b) szerszámokban (pl. vágó-, fúró-, csiszoló- és fényezőszerszámokban), gyártóeszközökben, öntőformák- ban, öntőmintákban és öntőüs- tökben, továbbá az alapgépre fel nem szerelt alkatrészekben és tartozékokban keletkeztek,

c) a sűrűn cserélendő alkatrészek- ben, porlasztófúvókákban, sajto- lóformákban (formázófelületek- ben), védőrácsokban, hő- és tűz- álló falazatokban, burkolatok- ban, fogaskerekekben, meghajtó- szíjakban, meghajtóláncokban, szállítószalagok hevederében és gördülő elemeiben, gumiabron-

csokban, összekötő kábelekben és a nem fémből készült alkatré- szekben, tömlőkben, tömítések- ben, szűrőkben, szitákban és csomagolóanyagokban keletkez- tek,

d) magának a gépnek a – károsodás elleni védelmet szolgáló – bizton- sági berendezésében, a gép mű- ködésével összefüggésben kelet- keztek, és csak arra korlátozód- tak,

e) törés és repedés nélküli meghibáso- dás, működési zavar, működéskép- telenség formájában álltak elő,

f) számítógépes vagy egyéb nyilván- tartásokban tárolt adatállomány- ban, információkban keletkeztek,

g) a biztosított vagyontárgyakból (azok tárolóedényeiből, tartályai- ból, csővezeték-hálózataiból, szerel- vényeiből, a konténerekből, kohók- ból, kemencékből, üstökből) kiöm- lő, elfolyt anyagok, áruk, termékek (készletek) veszteségeként keletkez- tek,

h) kötbér és bírság jellegű többletkölt- ségként merültek fel,

i) a termelési folyamat leállásából, szüneteltetéséből származó gazda- sági hátrányként, üzemszüneti kár- ként jelentkeztek (pl. túlóra, sür- gősségi felár, termeléskiesés, elma- radt haszon, állásidőre kifizetett bér vagy egyéb veszteség),

j) éjszakára vagy munkaszüneti nap- ra soron kívül elrendelt munka bérköltségeként, illetve expressz vagy légipostafuvar miatti többlet- költségként merültek fel,

k) kedvezmények elvesztéséből, kése- delemből vagy piacvesztésből adód- tak,

l) a károsodott vagyontárgy újjáépí- tése, újrabeszerzése, helyreállítása során állami vagy egyéb támoga- tásként vagy visszatérítésként a biz- tosított, illetve a tulajdonos által igényelhetők, illetve visszaigényel- hetők,

m) a garancia és szavatosság körében megtérülnek,

n) más biztosítás alapján megtérülnek.

4. A biztosítási összeg

4.1. A biztosítási összeg a biztosított vagyon- tárgyaknak a 4.4., 4.5. és 4.6., pontok sze- rinti értéke, valamint a biztosítható költ- ségek 4.7. pont szerinti összege, aminek a mindenkori tárgyévre vonatkozó megha- tározása a biztosított / szerződő feladata. A biztosított vagyontárgyak vagyoncsopor- tonkénti, illetve vagyontárgyankénti, továb- bá a biztosítható költségek éves biztosítási összegét, valamint a vagyon értékének meg- állapítási módszerét a biztosítási szerződés (ajánlat, adatközlő) tartalmazza.

4.2. A biztosítottnak a vagyontárgyankénti és vagyoncsoportonkénti, illetve a költségekre vonatkozó biztosítási összegeket kockázat- viselési helyenként (telephelyenként) a min- denkori biztosítási tárgyévre vonatkozóan a szerződésben előírt határidőre meg kell ha- tároznia, illetve meg kell adnia.

Biztosított vagyontárgyaknak és költségek- nek a telephelyi adatközlő lapokon biztosí- tási összeggel megjelölt vagyoncsoportok (vagyontárgyak) és költségek minősülnek. A biztosítási összegek telephelyek és va- gyoncsoportok, vagyontárgyak között nem csoportosíthatók át.

4.3. Ha a kockázatviselési helyhez (telephely- hez) tartozó teljes vagyoncsoportonkénti biztosítható vagyont biztosítják, akkor a biztosítási összeg megállapításánál a biztosítási tárgyévre vonatkozó legmaga- sabb értéket kell meghatározni. Gépen- kénti biztosítás esetén a biztosítási össze- geket tételes jegyzékben fel kell sorolni.

4.4. A saját tulajdonú vagyontárgyak biztosítási összege:

a) új gépek: új érték,

b) az új értékhez viszonyított 40%-os vagy ezt meghaladó mértékű technikai avultságú, továbbá a teljesen leírt gépek:

valóságos érték.

4.5. Az idegen tulajdonú vagyontárgyak bizto- sítási összege: valóságos érték.

4.6. A jelen feltételek alkalmazásában:

Új érték: a műszaki jellemzőiben, kapacitá- sában, gazdasági mutatóiban azonos vagy egyenértékű új vagyontárgy utánpótlási (újrabeszerzési, újra-előállítási) értéke, amely a vételáron felül a csomagolás, a szállítás, a vám, a telepítés, a tervezés, a szakértés, az összeszerelés, a próbaüzem költségeit, a licencia és a know-how díját, valamint az egyéb aktiválható költségeket is magában foglalja, de semmiféle árenged- ményt nem tartalmazhat.

Valóságos érték: a technikai avulás mérté- kével csökkentett új érték.

A technikai avulás (elhasználódás) mérté- kének megállapítása a jelen feltételek al- kalmazásában a következő főbb vizsgálati szempontok alapján történik:

kor, műszaki állapot, üzemelési idő, a kar- bantartás színvonala, üzemelési körülmé- nyek, folyamatos vagy időszakos használat, a vagyontárgy és alkatrész utánpótlási lehe- tősége.

4.7. A biztosítható költségek biztosítási összege: a biztosítási év folyamán előforduló kár- eseményekkel összefüggésben felmerülő, a feltételek 2.3. pontjában felsorolt költségek

– a biztosított / szerződő által (pl. becsléssel) meghatározott – legmagasabb értékeinek összege.

4.8. Ha a biztosított egy vagyoncsoporton belül eltérő értékmeghatározási módsze- reket alkalmaz, az érintett vagyoncso- portot tételesen részleteznie kell, azono- sítható módon feltüntetve az egyes va- gyontárgyak biztosítási összegét és a va- gyoni érték meghatározásának módszerét.

4.9. A biztosítási összegeknek a jelen feltéte- lek szerinti meghatározása, illetve a va- gyontárgyak értékének változása szerinti módosítása a biztosított / szerződő köte- lezettsége. A biztosítási összeg módosítá- sa a biztosítási díj módosulásával jár együtt.

4.10. A biztosító káreseményenkénti és bizto- sítási évenkénti szolgáltatásának felső határa a biztosított kockázatviselési helyre (telephelyre) a vagyontárgyan-

ként, vagyoncsoportonként – az érték- meghatározás módszerével – számított és vagyoncsoportonként összesített biztosítási összeg.

4.11. Ha a káresemény időpontjában a biztosí- tott vagyontárgy, vagyoncsoport biztosítási összege kisebb, mint a – feltétel 4.4., 4.5. és 4.6. pontjában meghatározott biztosításiösszeg-megállapítási módszer szerinti – tényleges érték (alulbiztosítás), akkor a biztosító a kárt csak olyan mérték- ben téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a tényleges értékhez aránylik (arányos kárté- rítés).

Az alulbiztosítás tényét a kárrendezés során a biztosító a szerződés minden egyes tételesen felsorolt vagyontárgyá- nál, vagyoncsoportjánál külön-külön vizsgálja.

5. A biztosítási díj

5.1. A biztosítási díj megállapítása

5.1.1. A biztosítás díját a biztosító a biztosí- tás díjalapjának függvényében bizto- sítási időszakonként kockázatarányo- san határozza meg. A díj a biztosítás díjalapjának és a kockázatra jellemző díjtételnek a szorzata.

5.1.2. A biztosítási díj megállapításának alapja a biztosított vagyontárgyak és a biztosított költségek – 4. fejezet sze- rint meghatározott – tárgyévi biztosí- tási összege.

A biztosítottnak a díj meghatározásához szükséges adatközlőket biztosítási éven- ként a szerződésben meghatározott ha- táridőre meg kell küldenie a biztosító ré- szére.

5.2. A biztosítási díj fizetése

5.2.1. Ha a felek eltérően nem állapodnak meg a biztosítás első díja a szerződés- kötéskor, a további biztosítási idő- szakokra pedig a biztosítási évforduló napján esedékes.

5.2.2. Az egy biztosítási időszakra járó biz- tosítási díjat egy összegben, előre kell megfizetni, hacsak a felek ettől eltérő- en nem állapodtak meg. Az egy évnél rövidebb határozott időtartamú bizto-

sítás egyszeri díjfizetésű, a teljes díj a szerződéskötéskor esedékes.

5.2.3. Részletfizetés esetén kár bekövetkezé- sekor a még hátralévő díjrészlet azon- nal esedékessé válik, és azt a biztosító levonja a kártérítés összegéből.

5.2.4. A díj meg nem fizetésének következ- ménye a szerződés 12.6. pont szerinti megszűnése.

6. A biztosított közlési és változásbejelentési kötelezettsége

6.1. A közlési kötelezettség

A biztosítottnak a szerződés megkötése- kor minden olyan, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt kö- zölnie kell a biztosítóval, amelyet ismert vagy ismernie kellett, és köteles a bizto- sító minden írásban feltett kérdésére vála- szolni.

6.2. A változásbejelentési kötelezettség

6.2.1. A biztosított köteles a biztosítónak haladéktalanul írásban bejelenteni minden olyan lényeges változást, amely kihat a biztosító kockázatvise- lésének mértékére.

6.2.2. A változásbejelentési kötelezettség alá tartozik különösen:

a) a biztosított telephelyen belüli bizto- sított vagyonérték 10%-ot meghaladó változása,

b) a vagyon telephelyek közötti átcso- portosítása,

c) a biztosított telephe- lyek/vagyontárgyak bérbeadása,

d) a biztosított vagyontárgyakat terhelő zálogjog alapítása,

e) a biztosított elleni csődeljárás, felszá- molási eljárás vagy szanálás, valamint a biztosított jogutód nélküli megszű- nését célzó végelszámolási eljárás megindítása,

f) a kármegelőzés és kárelhárítás rend- szerében bekövetkező módosulások,

g) a termelés/szolgáltatás egy hónapot meghaladó, nem idényszerű leállítása,

h) a kockázatviselés helyén új tevékeny- ség, új technológia beindítása és új anyagok alkalmazása,

i) a biztosított jogállásában bekövetke- zett változás.

6.3. A közlési és változásbejelentési kötele- zettség elmulasztásának következményei

6.3.1. A közlési, illetve változásbejelentési kötelezettség megsértése esetén a biz- tosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy az el- hallgatott vagy be nem jelentett kö- rülményt a biztosító a szerződéskötés- kor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

6.3.2. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, to- vábbá ha a szerződésben meghatáro- zott lényeges körülmények változását közlik vele, tizenöt napon belül írás- ban javaslatot tehet a szerződés módo- sítására, illetőleg – ha a kockázatot szabályzata értelmében nem vállal- hatja – a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

Ha a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módo- sító javaslat közlésétől számított harmin- cadik napon megszűnik. Erre a követ- kezményre a biztosítottat a módosító ja- vaslat megtételekor figyelmeztetni kell. Ha a biztosító a fenti jogával nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatály- ban marad.

7. A biztosító szolgáltatása

7.1. A biztosító – a 3. fejezetben felsorolt ki- zárások figyelembevételével – megtéríti a vagyontárgyakban bekövetkezett géptöréskárokat, továbbá azokat a bizto- sított költségeket, amelyek a vagyontárgyak biztosítási káreseményeivel összefüggésben merültek fel.

A biztosító a biztosítási esemény bekö- vetkezése esetén a károkat a biztosítási tárgyidőszakra vonatkozóan a kockázat- viselési helyenként (telephelyenként), az adatközlőn vagyontárgyanként és va- gyoncsoportonként, továbbá a költségek- re feltüntetett összeghatárig (biztosítási

összeg), az önrészesedéssel csökkentve, forintban téríti meg.

7.2. A szolgáltatás mértékének megállapítása

7.2.1. Általános rendelkezések

7.2.1.1. A biztosító az egyes vagyoncsopor- tokra vonatkozó biztosítási összege- ket a károk térítése alkalmával va- gyontárgyanként értékeli.

7.2.1.2. Xxxxx feltétel alkalmazásában:

Teljes vagy totálkár: ha a biztosított vagyontárgy teljesen megsemmisült, vagy olyan mértékben sérült, hogy a helyreállítás műszakilag nem lehetsé- ges, vagy gazdasági számítással alátá- masztva nem indokolt.

Részleges kár: javítással (építéssel, szereléssel) helyreállítható kár.

7.2.1.3. Nem az eredeti állapotra történő helyreállítás vagy pótlás esetén a biztosító csak az eredeti állapotnak megfelelő helyreállítás vagy pótlás költségeit téríti meg az előző pon- tokban foglaltaknak megfelelően.

7.2.1.4. Ha a kár bekövetkeztében a biztosí- tási eseményen kívül más egyéb ká- rosító esemény is közrehatott, a biz- tosító a kárnak csak azt a részét téríti meg, amely a biztosítási esemény következménye.

7.2.1.5. Az értékesíthető vagy egyéb módon hasznosítható maradványok érté- két a biztosító a kár összegéből le- vonja.

7.2.2. A vagyontárgyak kártérítési szabályai

7.2.2.1. A biztosított saját tulajdonát képező gépek, berendezések kárainak téríté- se

Új értéken biztosított vagyontárgyak esetén:

• Teljes kár: a káridőponti új érték, új- ra-előállítási érték, ill. újrabeszerzési érték.

• Részleges kár: a helyreállítás költsége a vagyontárgy káridőponti újra-előállítási, ill. újrabeszerzési új értékéig.

Valóságos értéken biztosított vagyon- tárgyak esetén:

• Teljes kár: a káridőponti valóságos érték.

• Részleges kár: a helyreállítás költsége – az értékemelkedés levo- násával – a vagyontárgy káridőponti valóságos értékéig.

7.2.2.2. Az idegen tulajdonú vagyontárgyak ká- rainak térítése:

• Teljes kár: a káridőponti valóságos érték.

• Részleges kár: a helyreállítási költség – az értékemelkedés levoná- sával – a vagyontárgy káridőponti valóságos értékéig.

7.2.3. A káreseményekkel kapcsolatos bizto- sított költségek térítése

7.2.3.1. A biztosító megtéríti a biztosítási fede- zetbe vont káresemények folytán a ténylegesen felmerült, indokolt és iga- zolt – a 2.3. pontban felsorolt – költsé- geket a telephelyi adatközlőkben meg- jelölt értékig.

7.2.3.2. A biztosító a helyreállítás alatt a ter- melés továbbfolytatásához szükséges ideiglenes cső- és kábelvezeték- rendszerek anyag-, valamint fel- és le- szerelési költségeit a visszatérülő anya- gok visszavételezési értékének levoná- sával téríti meg.

7.3. Önrészesedés

Minden egyes biztosítási esemény teljes kárösszegéből a szerződésben meghatá- rozott önrészesedésnek megfelelő összeget a biztosított maga visel.

Teljes kárösszegen a biztosító szerződésben vállalt – egy biztosítási káreseménnyel összefüggő – valamennyi szolgáltatási kö- telezettségének együttes összege értendő.

7.4. A biztosító az általános forgalmi adót csak abban az esetben téríti meg, ha a biztosított az adó visszaigénylésére nem jogosult, és a biztosítási összeg meghatározása a forgalmi adó mértékének figyelembevételével történt, valamint a vagyontárgyat helyreállították, illetve pótolták.

7.5. A biztosítási összeg a folyó biztosítási évre fizetett kártérítési összeggel csökken, ki- véve, ha a szerződő fél az évi díjat megfe- lelően kiegészíti.

8. A biztosított kármegelőzési, kárelhárí- tási és kárenyhítési kötelezettsége

8.1. A biztosított köteles minden tőle elvár- ható intézkedést megtenni a károk meg- előzése, elhárítása és enyhítése érdeké- ben, s ezzel összefüggésben a tervezésre, építésre, telepítésre, üzemeltetésre, véde- lemre, karbantartásra, tárolásra, beszere- lésre és bontásra vonatkozó szakmai elő- írásokat mindenkor be kell tartania.

8.2. A biztosított köteles gondoskodni az al- kalmazott vagyonvédelmi rendszer meg- felelő működéséről és folyamatos kar- bantartásáról.

8.3. A biztosító maga vagy képviselője, meg- bízottja útján jogosult a kármegelőzésre vonatkozó intézkedések végrehajtását el- lenőrizni.

8.4. Ha a biztosító a kármegelőzésre vonatko- zó szabályok súlyos megsértését vagy a betartásuk sorozatos elmulasztását ta- pasztalja, kezdeményezheti a szerződés módosítását.

9. A biztosító mentesülése

9.1. A biztosító mentesül fizetési kötelezett- sége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt a biztosított, illetőleg a szerződő fél, a biztosított jogi személy vezető szerve, illetve e szerv tagja, vezető be- osztású alkalmazottja vagy olyan al- kalmazottja, tagja, megbízottja, akinek e minőségében munkaköre ellátásával együtt jár a biztosított vagyontárgy ke- zelése, jogellenesen szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

9.2. A 9.1. pont a kármegelőzési és kárenyhí- tési kötelezettség megszegésére is vonat- kozik.

9.3. A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a biztosított a 10. fejezetben megha- tározott kötelezettségét nem vagy kése- delmesen teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké vál- nak.

9.4. A biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosított a vagyontárgy állapo- tában, a kár helyszínén, a biztosító kárfelmérési eljárásának megindulá- sáig, de legkésőbb a kárbejelentésnek a biztosítóhoz való beérkezésétől számí- tott ötödik munkanapon 24 óráig csak annyiban változtathat, amennyiben ez a kárenyhítéshez szükséges. Amennyi- ben a megengedettnél nagyobb mérvű változtatás következtében a biztosító számára fizetési kötelezettség elbírálá- sa szempontjából lényeges körülmé- nyek tisztázása lehetetlenné vált, köte- lezettsége nem áll be.

10. A biztosító teljesítése

10.1. A biztosítási esemény bejelentésének módja és határideje

10.1.1. A biztosítottnak a biztosítási eseményt a bekövetkezése után haladéktalanul, de legkésőbb az észlelésétől számított két munkanapon belül írásban be kell jelentenie a biztosítási szerződést ke- zelő egységhez.

10.1.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

• a biztosítási kötvény számát,

• a káresemény időpontját, rövid leírá- sát,

• a károsodott gép, gépi berendezés megnevezését, a kárszemle helyét,

• a károsodás mértékét (a megállapított vagy becsült kárösszeget),

• a kárrendezésben közreműködő és a biztosított által meghatalmazott sze- mély nevét, címét, telefon- és telefax- számát,

• a kárbejelentésig megtett intézkedések leírását, valamint

• minden egyéb olyan lényeges tényt és körülményt, amely az igény jogalap- jának és összegszerűségének elbírálá- sához szükséges.

10.1.3. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosított – jogszabályban meghatáro- zott esetekben – haladéktalanul köteles az illetékes hatóságnak bejelentést, illetve

– ha az esemény bűncselekménnyel van okozati összefüggésben – a rendőrható- ságnak feljelentést tenni, és azok máso

lati példányát a kárbejelentéshez mellé- kelni.

10.2. A biztosító a kárbejelentés beérkezésé- től számított öt munkanapon belül kö- teles megkezdeni a kárrendezést.

10.3. Ha a biztosító a bejelentés kézhezvéte- létől számított ötödik munkanapon sem kezdte meg a kárrendezést, a biztosított intézkedhet a károsodott vagyontárgyak helyreállításáról. A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, beren- dezéseket azonban további harminc na- pig köteles változatlan állapotban meg- őrizni.

10.4. Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosítottnak igazolnia kell a tulajdonjogát, idegen vagyontárgyakra vonatkozóan pedig a birtoklás jogcímét (pl. xxxxxx, bizomány, letét, xxxxxx, ki- próbálás/tesztelés, javítás), továbbá meg kell neveznie a tulajdonos személyét.

10.5. A biztosított köteles a kárát bizonyító ha- tósági vizsgálati jegyzőkönyveket, okira- tokat, számlákat, vagyonnyilvántartást (a biztosítási összeg részletezését), leltáríve- ket, költségszámításokat és egyéb bizony- latokat a biztosító rendelkezésére bocsáta- ni.

10.6. A károk felmérése, megállapítása a bizto- sító helyszíni vizsgálata során a biztosítot- tal közösen készített tételes felsorolású jegyzőkönyvben foglaltak alapján történik.

10.7. A káreseménnyel összefüggésben a bizto- sított idegen tulajdonú vagyontárgyakat ért károk felmérését és összegszerű megálla- pítását a szerződő felek csak a tulajdonos vagy megbízottja bevonásával közösen végezhetik.

10.8. A biztosítottnak az egy káreseményből származó károk helyreállításával kapcso- latos anyag-, munkabér-, valamint egyéb költségeket elkülönítetten (külön munka- számon) kell nyilvántartania és elszámol- nia, függetlenül attól, hogy a helyreállítás saját kivitelezésben vagy idegen kivitelező

útján – vagy mindkét módon, vegyesen – történik.

10.9. A biztosítási szolgáltatás teljesítésének határideje

A biztosító a szolgáltatást a biztosítási esemény bekövetkezését és a kár mértékét bizonyító összes adat, okmány, dokumen- táció és hatóság által kiadott határozat be- érkezésétől számított 15 napon belül köte- les teljesíteni.

11. A biztosító megtérítési igénye

11.1. A biztosító törvényi engedményi joga alapján visszkeresetének érvényesítésé- hez a biztosított minden elvárható tá- mogatást köteles megadni.

11.2. Ha a biztosító a kárt megtérítette, a biztosított köteles a kárral kapcsolatosan hozzá bármilyen jogcímen érkezett megtérülést a biztosító által kifizetett kártérítési összeg erejéig a biztosítónak nyolc napon belül befizetni, és erről egyidejűleg írásban tájékoztatást adni. Ha a biztosító a kárnak csak egy részét térítette meg, a biztosított ezen kötele- zettsége csak a tényleges kárt meghala- dó összegre áll fenn.

12. A biztosítási szerződés megszűnése

12.1. A határozatlan időtartamra kötött szerző- dést a felek írásban a biztosítási időszak végére (évforduló) mondhatják fel. A fel- mondási idő harminc nap.

12.2. A határozott időtartamú szerződés a 6.3.2. pont szerinti esetet kivéve nem mondható fel, de a jelen fejezetben meghatározott ér- dekmúlás eseteiben megszűnik, vagy a felek közös megegyezéssel megszüntethe- tik.

12.3. Határozott tartamú biztosítási szerződés esetén az időtartam lejártával a szerző- dés és ezzel a biztosító kockázatviselése is megszűnik. A megszűnés utáni idő- szakra történő díjfizetés nem helyezi új- ból hatályba a szerződést. A biztosító a

szerződés megszűnése utáni időszakra vonatkozó díjat visszafizeti.

12.4. Ha a szerződés hatálya alatt a biztosí- tottnak a vagyontárgy megóvásához fű- ződő érdeke megszűnik, akkor a szerző- dés, illetőleg annak megfelelő része az érdekmúlás hónapja utolsó napjával szintén megszűnik.

12.5. Ha a biztosítási jogviszony érdekmúlás következtében a határozott időtartamú szerződés lejárta előtt vagy határozatlan időtartamú szerződés esetén a biztosítási évforduló előtt megszűnik, a biztosítót csak annak a hónapnak az utolsó nap- jáig járó díj illeti meg, amely hónapban az érdekmúlás bekövetkezett, kivéve, ha az érdekmúlás biztosítási esemény kö- vetkezménye.

12.6. Megszűnik a szerződés a biztosítási díj (díjrészlet) esedékességétől számított harmincadik nap elteltével, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, a fe- lek díjhalasztásban nem állapodtak meg, illetve a biztosító a díjkövetelést bírósá- gi úton nem érvényesítette.

13. Egyéb rendelkezések

13.1. A személyes adatok kezelése Személyes adat az olyan adat, adatból le- vonható következtetés, amely egy megha- tározott természetes személlyel (további- akban: érintett) kapcsolatba hozható. A személyes adat biztosítási titoknak minő- sül.

A biztosító személyes adatokat a biztosítá- si szerződés létrejöttével, nyilvántartásával és biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüggésben kezel. Az adatszolgáltatás önkéntes, de a biztosítási ajánlaton rögzí- tett egyes személyes adatok közlése nél- külözhetetlen a biztosítási szerződés létre- jöttéhez. Az adatkezelés céljával összefüg- gésben a biztosító tudomására jutott adato- kat a biztosító a biztosítókról és a biztosítá- si tevékenységről szóló 2003. évi LX. tör- vény (továbbiakban: Bit.) értelmében az Ügyfél külön hozzájárulása nélkül kezel- heti. E törvényi felhatalmazás kizárólag

azon személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek különleges adatnak.

Amennyiben a személyes adat az egészsé- gi állapotra, a kóros szenvedélyre vonat- kozik, úgy az a hatályos jogszabályok ér- telmében különleges adatnak minősül, a különleges adat kizárólag az Ügyfél írás- beli hozzájárulása alapján kezelhető.

A biztosító az ajánlatot a kockázatelbírálás során számítástechnikai eszközzel végre- hajtott automatizált döntéssel dolgozhatja fel. A biztosító a kockázatelbírálás mód- szeréről és annak lényegéről a szerződő kérelmére tájékoztatást nyújt.

Az adatkezelés időtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogviszony fennállása alatt, valamint azon időtartam alatt kezel- heti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

A biztosító mint adatkezelő az adatok fel- dolgozásával leányvállalatát, a Hungária Biztosító Számítástechnikai Kft.-t (Cg.

01–09–069554, 1553 Budapest, Pf. 40.)

bízza meg, amely szervezet az adatokat nyilvántartja. A biztosítási szolgáltatás tel- jesítéséhez igénybevett – posta útján törté- nő utalás vagy banki átutalás esetén – a Magyar Posta Rt. és a jogosult által meg- nevezett bank adatfeldolgozónak minősül. A biztosító és az ügynöke, illetve megbí- zottja tevékenysége során tudomására ju- tott, biztosítási titoknak minősülő adatokat (személyes és vagyoni adatokat, a szerző- déses adatokat) – a jogszabályban megha- tározott eseteket kivéve – csak akkor hoz- hatja harmadik személy tudomására, ha a titoktartási kötelezettsége alól az érintett ügyféltől vagy annak törvényes képvise- lőjétől a kiszolgáltatható titokkört megje- lölve írásban felmentést kapott. Nem sért biztosítási titokra vonatkozó szabályt a biztosító, amennyiben jogszabály alapján történő megkeresés vagy kötelező adat- szolgáltatás teljesítése során biztosítási ti- toknak minősülő adatokat bocsát a jogsza- bályban meghatározott szerv(ezet) rendel- kezésére. Az ügyfél-tájékoztató tartalmaz- za azon szerv(ezet)ek és személyek felso-

rolását, amelyeknek a biztosító az adatokat továbbítani jogosult és köteles.

A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a szolgáltatás nyújtásához a megbízott speciális szakér- telmére van szükség. A kiszervezett bizto- sítási tevékenységet végző megbízott sze- mélyes adatokat kezel és a törvény alapján titoktartásra kötelezett.

A biztosító ügyfele saját személyes, nyilvántartott illetve továbbított adatai- ról – a hivatkozott törvényekben rögzí- tett korlátozásokkal – jogosult tájékoz- tatást kapni, kérésére adatait a biztosító nyilvántartásában módosítja.

A biztosító és ügynöke a személyes adato- kat a biztosítási, illetve megbízási jogvi- szony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a bizto- sítási és megbízási jogviszonnyal kapcso- latban igény érvényesíthető. A biztosító és ügynöke köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos szemé- lyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt.

Az ügyfél jogellenes adatkezelés esetén élhet tiltakozási jogával, illetve bíróság- hoz is fordulhat. A biztosító mint adat- kezelő köteles a bejelentést a törvény előírása szerint kivizsgálni és az ügyfe- let írásban tájékoztatni.

13.2. A jognyilatkozatok megtételének módja A biztosítási szerződéssel kapcsolatos bejelentéseket és nyilatkozatokat írás- ban kell közölni.

13.3. A biztosító jogosult a helyszínen bármikor ellenőrizni a kockázati viszonyokat és a biztosított / szerződő által szolgáltatott adatok helyességét.

13.4. A biztosítási szerződésből eredő igények elévülési ideje az esedékességtől számított egy év.

13.5. A felek jogvita esetére kikötik a Pesti Központi Kerületi Bíróság kizárólagos illetékességét.

A jelen szerződési feltételek alapján létrejött szerződésre az itt nem szabályozott kérdések- ben a Polgári törvénykönyv rendelkezései az irányadók.

Allianz Hungária Biztosító Rt.