Általános Szerződési Szabályok
Általános Szerződési Szabályok
Fogyasztóknak forintban nyújtott jelzáloghitel ügyletek esetében
A fenti hiteliktatószámú hitelügyletre vonatkozó egyedi szerződésben (továbbiakban: Szerződés) nevezett adós, adóstárs, (továbbiakban: Adós) valamint készfizető kezesek (továbbiakban: készfizető kezes) kijelentik, hogy a jelen Általános Szerződési Szabályokban (továbbiakban: ÁSZSZ) foglalt általános szerződési feltételeket megismerték, ezen feltételeket megtárgyalás és közös értelmezés után magukra nézve kötelező érvényűnek tekintik, és az ÁSZSZ rendelkezéseit annak aláírásával elfogadják.
Jelen ÁSZSZ hatálya a fogyasztóknak nyújtott jelzáloghitelekre terjed ki.
A Gádoros és Vidéke Takarékszövetkezet (továbbiakban: Takarékszövetkezet) csatlakozott a lakosság részére hitelt nyújtó pénzügyi szervezetek ügyfelekkel szembeni tisztességes magatartásáról szóló Magatartási Kódexhez, melynek szabályait magára nézve kötelezőnek ismeri el, és a jelen ÁSZSZ-ben foglalt jogait azzal összhangban gyakorolja és kötelezettségeit annak megfelelően teljesíti.
1. Szerződésben használt fogalmak:
Adós: az a Fogyasztónak minősülő természetes személy, aki a Hitelintézettel kölcsönszerződést köt.
ÁSZSZ: jelenti a jelen Általános Szerződési Feltételeket.
BUBOR: (Budapest Interbank Offered Rate): azt az éves százalékban kifejezett, budapesti bankközi ajánlati kamatlábat jelenti, amelyet a Magyar FOREX Club szabályzatának mindenkori előírásai szerint állapítanak meg és a Reuters monitor "BUBOR" oldalán (vagy ennek hiányában a Telerate monitor megfelelő oldalán) BUBOR-ként megjelenik.
Felügyeleti hatóság: a Magyar Nemzeti Bank (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.).
Fizetési számla: jelenti a fizetési műveletek teljesítésére szolgáló, a pénzforgalmi szolgáltató egy vagy több ügyfele nevére megnyitott számlát, ideértve a bankszámlát és a pénzforgalmi
számlát is.
Fogyasztó: az a természetes személy Adós, aki a szakmája, az önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljárva vesz igénybe valamely pénzügyi szolgáltatást.
Forrásköltség: azt az összesített költségszintet jelenti (ideértve a kamat-, swap- és egyéb járulékos költségeket), amely mellett az adott időszakban, adott pénznemben, adott lejáratra a Takarékszövetkezet refinanszíroztatni tudja magát.
Hitel teljes díja: a hitelező által ismert minden olyan - a teljes hiteldíj mutató számításánál a külön jogszabály szerint figyelembe veendő - ellenszolgáltatás, amelyet a fogyasztó a hitelszerződés kapcsán megfizet.
Hitelelszámolási számla: a Hitelintézet által az Adós részére nyitott azon számla, melyre az Adós a Kölcsönt a Szerződésben meghatározott feltételek szerint és részletekben törleszti, amennyiben az Adós nem rendelkezik a Hitelintézetnél fizetési számlával.
Hitelintézet: a Gádoros és Vidéke Takarékszövetkezet (székhely: 5932 Gádoros, Nagy u.63..; cégjegyzékszám: 00-00-000000, tevékenységi engedély száma: H-EN-I-759/2013)
Hitelkamat: a fogyasztó által igénybe vett hitelösszeg rögzített vagy változó százalékában, éves szinten meghatározott pénzösszeg.
Hirdetmény/Kondíciós Lista: az egyes Szerződésekhez kapcsolódó azon dokumentum, melyben az adott Szerződés alapján a Hitelintézet által az Ügyfélnek nyújtott szolgáltatáshoz kapcsolódó kondíciók (kamat, díj, költség) feltüntetésre kerülnek.
Honlap: jelenti a xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx weboldalt.
Hpt.: jelenti a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényt.
Jelzáloghitel: a Fogyasztó részére ingatlanon alapított jelzálogjog - ideértve a különvált zálogjogként alapított jelzálogjogot is - fedezete mellett nyújtott hitel/kölcsön.
Kamatfelár: az az éves százalékban kifejezett érték, mely a referenciakamattal (kamatbázis) összeadva alkotja az Ügyleti Kamatot. Az induló kamatfelár az Adóssal való megállapodás alapján, egyedi (kockázati) döntéssel, a Takarékszövetkezet belső szabályzatában rögzített árazási elveinek megfelelően kerül meghatározásra.
Kamatfizetési nap: a Szerződésben kerül meghatározásra. Eltérő megállapodás hiányában minden naptári hónap/negyedév utolsó napját jelenti. Amennyiben bármely kamatfizetési nap nem banki munkanapra esik, akkor a kamatfizetési napnak az ezt követő banki munkanap minősül.
Kamatforduló: a következő kamatperiódusra érvényes kamat rögzítésének napját jelenti, amely - eltérő megállapodás hiányában - minden naptári hónap/negyedév/félév/év utolsó napja.
Kamatperiódus: az a Szerződésben meghatározott időtartam, amely alatt a kamat mértéke egyoldalúan a hitelintézet által nem változtatható meg. Az első kamatperiódus a kölcsön folyósítása napján kezdődik és a folyósítás napját magában foglaló kamatperiódus kamatforduló napjáig tart, illetve minden további kamatperiódus az előző kamatperiódus utolsó napját követő első napon kezdődik és a következő kamatperiódus utolsó napján, illetve az utolsó kamatperiódus esetében a kölcsön lejáratának napján végződik. Havi/negyedéves kamatperiódus esetén, ha a hónap/negyedév utolsó napja nem banki munkanapra esik, akkor a hónap/negyedév utolsó napjára eső kamatot is meg kell fizetni a kamatfizetési napot követő első munkanapon.
Központi hitelinformációs rendszer (KHR): olyan zárt rendszerű adatbázis, amelynek célja a hitelképesség megalapozottabb megítélése, valamint a felelős hitelezés feltételei teljesítésének és a hitelezési kockázat csökkentésének előmozdítása az adósok és a referenciaadat-szolgáltatók biztonságának érdekében.
Lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerzõdés:
a) ingatlanra alapított jelzálogjog – ideértve a különvált zálogjogként alapított jelzálogjogot is – fedezete mellett megkötött olyan hitel- illetőleg kölcsönszerzõdés, amelyben a felek által okiratban rögzített hitelcél lakóingatlan vásárlása, építése, bővítése, korszerűsítése vagy felújítása.
b) amelynek igazolt célja az a) pontban meghatározott célokra nyújtott kölcsön kiváltása és ennek összege kizárólag a hitelnyújtók közötti árfolyamkülönbség miatt, valamint az eredeti hiteltartozás lezárásához és az új hitel folyósításához kapcsolódó igazolt díjakkal és költségekkel haladhatja meg az eredeti hiteltartozás kiváltásakor fennálló összeget.
Lakáscélú pénzügyi lízingszerződés: olyan pénzügyi lízingszerződés, amelyben a felek által okiratban rögzített cél lakóingatlan tulajdonjogának harmadik személy eladótól történő, lízingbevevő általi megszerzése.
Magatartási Kódex: a piaci önszabályozás keretében létrehozott megállapodás és szabályegyüttes, amely lakosság részére nyújtott pénzügyi szolgáltatás (hitel/kölcsön, pénzügyi lízing) tevékenységi ágazat vonatkozásában követendő magatartási szabályokat határoz meg azon pénzügyi szervezetek számára, amelyek a kódexet magukra nézve kötelezőnek ismerik el.
Referencia-kamatláb: bármilyen alkalmazandó kamat számításának alapjául szolgáló, a nyilvánosság számára hozzáférhető mindenkori kamatláb, amelynek mértékére a Takarékszövetkezetnek nincs ráhatása. A Takarékszövetkezet által a forintban nyújtott hitel/kölcsönök esetében alkalmazott referencia-kamatláb a belföldi bankközi pénzpiacon hivatalosan elfogadott BUBOR kamatláb. A különböző futamidejű BUBOR-ok közül az adott
ügyletre alkalmazandót - a kamatperiódusok első napját megelőző második munkanapon érvényes BUBOR jegyzés alapján - a Szerződés tartalmazza.
Rögzített hitelkamat: a Szerződésben, annak megkötésekor meghatározott, a teljes futamidőre vonatkozó egy, vagy a futamidő részeire vonatkozó több, százalékos mérték használatával meghatározott hitelkamat; a hitelkamat kizárólag arra az időszakra tekinthető rögzítettnek, amelyre vonatkozóan a Szerződésben a százalékos mértéke meghatározásra került.
Tartós adathordozó: olyan eszköz, amely az Adós számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését.
Xxxxxx hiteldíj mutató: a hitel teljes díjának aránya a hitel teljes összegéhez éves százalékában kifejezve.
Ügyleti kamat: a Szerződésben meghatározott mértékű hitelkamat, amely lehet változó, vagy rögzített.
Változó hitelkamat: minden olyan kamat, ami nem minősül rögzített hitelkamatnak.
2. A felszámítható hiteldíj (kamatok, díjak, költségek)
Az Adós a hitel/kölcsön szolgáltatásért hiteldíjat köteles fizetni, mely magában foglalja a Szerződésben meghatározott ügyleti kamatot, valamint a Szerződésben és – eltérő megállapodás hiányában - az ÁSZSZ-ben meghatározott díjakat, költségeket és egyéb járulékos fizetési kötelezettségeket.
2.1. Ügyleti kamat: A Szerződésben megállapodott mértékű hitelkamat. Referencia kamatlábhoz kötött kamat esetében az adott ügyletre alkalmazott érvényes referencia-kamatláb (kamatbázis) és az egyedileg meghatározott Kamatfelár összege alkotja az Ügyleti kamatot. A Referencia-kamatlábhoz kötött kamat a referencia kamat változásához igazodóan kamatperiódusonként automatikusan változik, Kamatperióduson belül rögzített. A Szerződésben a Takarékszövetkezet a szerződéskötés napja szerinti tárgyhóra, vagy az első Kamatperiódusra érvényes ügyleti kamat mértéket tünteti fel, melytől a folyósítás napján a folyósítás napja szerinti kamatperiódusra irányadó Referencia-kamatláb, és annak megfelelően a ténylegesen felszámításra kerülő ügyleti kamat mértéke eltérhet.
Az Ügyleti Kamatot a Takarékszövetkezet a folyósított kölcsön összege után naptári napokra számítja fel. Az első kamatnap a folyósítás napja, az utolsó kamatnap a törlesztést megelőző nap. Az utolsó kamatfizetés a kölcsön lejáratának a napján esedékes. Ha az Adós a kölcsönt lejárat előtt fizeti vissza, az ügyleti kamat a kölcsön visszafizetésének a napján válik esedékessé. A Takarékszövetkezet az ügyleti kamatot a tényleges visszafizetés napját megelőző napig számítja fel.
2.2. Hitel-előkészítési díj: A Takarékszövetkezet – eltérő megállapodás hiányában – az Adós által benyújtott hitelkérelem hitelbírálati eljárásáért díjat számít fel, melynek mértékét a kérelmezett hitel/kölcsönösszeg százalékában vagy konkrét összegben határozza meg. A hitelbírálati díj mértékét az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó Hirdetmény tartalmazza. A hitelbírálati díj megfizetése új ügylet esetén a hitelkérelem benyújtásakor, ímeglévő ügylet megújítása esetén a megújítást követő első folyósításkor (illetve folyószámlahitel esetén a hitelkeret megújításakor) teljes összegben esedékes. A hitelkérelem elutasítása esetén nem téríthető vissza, elfogadás esetén az egyéb díjakba nem beszámítható.
2.3. Folyósítási jutalék: a Szerződésben a folyósított kölcsön/ igénybevett hitelösszeg százalékában vagy konkrét összegben meghatározott díj, melynek megfizetése az első folyósítással illetve az aktuális lehívással egyidejűleg esedékes. Megfizetése - eltérő megállapodás hiányában - oly módon történik, hogy a Takarékszövetkezet az aktuális lehívás összegét a folyósítási díj összegével csökkenti. Mértékére - eltérő megállapodás hiányában - az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó Hirdetmény az irányadó.
2.4. Szerződéskötési díj: a szerződés megkötésével egy időben esedékes díj, általában a hitelösszeg meghatározott százalékában vagy határozott összegben a Szerződésben kerül megállapításra. Amennyiben a Felek másképp nem állapodnak meg, mértékére az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó Hirdetmény az irányadó.
2.5. Szerződésmódosítási díj: az Adóssal megkötött Szerződés illetve az ahhoz kapcsolódó biztosítéki szerződések aláírását követően végrehajtott, a jogviszony tartalmát, a szerződés(ek) bármely feltételét, és/vagy időtartamát érintő változtatás (ideértve a prolongálást, futamidő hosszabbítást, szerződés megújítást, fizetési átütemezést, fedezetcserét is) esetén a Takarékszövetkezet szerződésmódosítási díjat számít fel, kivéve a Takarékszövetkezet által végrehajtott egyoldalú szerződésmódosítási eseteket, valamint a lakáscélú jelzáloghitel futamidejének meghosszabbítását. Mértéke szerződésmódosításonként a módosítással érintett összeg százalékában vagy határozott összegben kerül megállapításra, megfizetése a szerződésmódosítás aláírásakor esedékes. Mértékére - eltérő megállapodás hiányában - az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó Hirdetmény az irányadó.
2.6. Feltételes hitelígérvény díja: a hitelígérvény kiadásával egy időben esedékes díj, általában a hitelösszeg meghatározott százalékában vagy határozott összegben kerül megállapításra. Amennyiben a Felek másképp nem állapodnak meg, mértékére az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó Hirdetmény az irányadó.
2.7. Előtörlesztési díj: a Szerződésben megállapított teljesítési határidő előtti részleges vagy teljes törlesztés esetén, a Takarékszövetkezet oldalán felmerülő, az előtörlesztéshez közvetlenül kapcsolódó, esetleges, méltányos és objektíve indokolt költségek, melyek mértékére – eltérő megállapodás hiányában - az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó Hirdetmény az irányadó.
2.8. Kamat-, díj-, költség fizetések teljesítése: a Szerződésben meghatározott kamat, költség és egyéb díjak megfizetése – eltérő megállapodás hiányában – az Adós Szerződés megkötésekor adott felhatalmazása alapján oly módon történik, hogy azok esedékes összegével a Takarékszövetkezet az Adós nála vezetett fizetési számláját az esedékesség napján megterheli. Amennyiben a hiteldíj esedékessége munkaszüneti napra esik, úgy az esedékesség napja az ezt követő első munkanap.
3. A kölcsönök hiteldíjának meghatározása
3.1. A Takarékszövetkezet a hiteldíj mértékének meghatározását a Hpt. kölcsönök árazására vonatkozó rendelkezései, a Magatartási Kódex, valamint a Hpt. 279. § (3)-(4) bekezdéseinek megfelelő belső szabályzatában rögzített árazási elvek alapján hajtja végre. Az árazási elvek üzleti titoknak minősülnek, az adósok felé nem nyilvánosak, azonban az árazási elvek megfelelőségét és alkalmazásának gyakorlatát a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet) ellenőrizheti.
3.2. A fogyasztónak nyújtott hitel/-kölcsön teljes hiteldíj mutatója – a 3.4. pontban meghatározott kivétellel - a szerződéskötés időpontjában nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét.
3.3. A teljes hiteldíj mutató mértékére vonatkozó fenti rendelkezések alkalmazásánál az érintett naptári félévet megelőző hónap első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.
3.4. A jelzáloghitel-szerződés megkötésekor a Takarékszövetkezet - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a kamat változását az alábbi módszerek egyikével határozza meg:
a) referencia-kamatlábhoz kötve, vagy
b) a kamat mértéke a kölcsönszerződésben meghatározott 3 éves, 5 éves vagy 10 éves kamatperiódusok alatt rögzített.
3.5. A jelzáloghitel-szerződés esetében alkalmazott referenciakamatláb a 3 havi, a 6 havi vagy a 12 havi BUBOR, vagy a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint az Államadósság Kezelő Központ Zrt. által havi rendszerességgel közzétett 3 éves vagy 5 éves állampapír átlaghozam.
3.6. Referencia-kamatlábhoz kötött jelzáloghitel-szerződés esetén a kamat mértékét a választott referencia-kamatláb futamidejének megfelelő időközönként kell a fordulónapot (kamatforduló) megelőző hónap utolsó munkanapja előtt 2 nappal érvényes referencia-kamatlábhoz igazítani.
3.7. Jelzáloghitel-szerződés esetén a Takarékszövetkezet az Adós szerződésszerű teljesítése esetén nem számít fel a kamaton felül rendszeresen fizetendő kamat jellegű díjat vagy költséget, és a szerződés megkötésekor nem kínál korlátozott időtartamra kedvezményes kamatot.
3.8. A kamaton felül nem rendszeresen fizetendő egyéb díjat, költséget a Takarékszövetkezet már megkötött szerződések vonatkozásában évente legfeljebb a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi éves fogyasztói árindex mértékében emeli.
4. Egyoldalú szerződésmódosítás
4.1. A Takarékszövetkezet a Szerződés bármely feltételét jogosult módosítani, ha a módosítás az Adós számára nem kedvezőtlen.
Az Adós számára kedvező egyoldalú szerződésmódosítást a Takarékszövetkezet az üzletszabályzata vagy az általános szerződési feltételek módosításával is végrehajthatja, ebben az esetben az üzletszabályzat vagy az általános szerződési feltételek vonatkozó rendelkezése válik a szerződés részévé. A módosításról az érintett ügyfeleket – legkésőbb a módosítás hatálybalépését követő legközelebbi számlakivonattal együttesen – postai úton vagy más, a szerződésben meghatározott közvetlen módon is értesíti, továbbá elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén a módosítást az ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikus úton is elérhetővé teszi.
4.2. A hitelintézet által az Adós számára kedvezőtlen egyoldalú kamatmódosításra az Adóssal megkötött Szerződéshez kapcsolódó, annak részét képező jelen ÁSZSZ-ben meghatározott esetekben, feltételekkel és módon van lehetőség.
4.3. A referencia-kamatlábhoz kötött jelzáloghitelek – ideértve a lakáscélú hitel- és kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződést is - esetében az Adós által fizetendő kamat és a referenciakamat különbségét (a kamatfelárat) a Takarékszövetkezet egyoldalúan az Adós számára kedvezőtlenül kizárólag az alábbi esetekben módosíthatja:
a) az Adós egyhavi törlesztőrészlettel 45 napot meghaladó fizetési késedelembe esik, vagy
b) az Adós a fedezetül szolgáló ingatlanra kötött, a pénzügyi intézményre engedményezett illetve a pénzügyi intézmény zálogjogával terhelt vagyonbiztosítást a pénzügyi szolgáltató postai úton vagy más, a szerződésben meghatározott közvetlen módon történő értesítése ellenére legalább két hónapon keresztül nem fizeti.
4.3.1. A fentiekben meghatározott feltételek bekövetkezése esetére a Takarékszövetkezet által megállapított kamatfelár mértékét az adott kölcsönszerződésre vonatkozó Hirdetmény tartalmazza.
4.3.2. Amennyiben a felek a Szerződésben a kamatfelár módosításának 4.3. a) illetve b) pont szerinti feltételeiben megállapodnak, úgy a feltételek bekövetkezését követő naptól a kamatfelár automatikusan módosul. A kamatfelár módosulásáról és az ebből eredő törlesztőrészlet változásról Takarékszövetkezet a Szerződésben meghatározott módon értesíti az Adóst. A megemelt mértékű kamatfelár kerül felszámításra mindaddig, amíg a kamatfelár emelés 4.3. a) illetve b) pont szerinti oka fennáll. Amennyiben a kamatfelár emelés oka megszűnik, úgy a Takarékszövetkezet az ok megszűnése, illetve az erről való tudomásszerzés napját követő naptól a kamatfelár mértékét az eredeti mértékre csökkenti.
4.4. A rögzített kamatozású (nem referencia-kamatlábhoz kötött) jelzáloghitelek – ideértve a lakáscélú hitel- és kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződést is – esetében a kamat egyoldalúan az Adós számára kedvezőtlenül kizárólag a kamat mértékére ténylegesen hatást gyakorló, az alábbi feltételek bekövetkezése esetén módosítható:
a) a Takarékszövetkezet forrásköltségeinek, forrásszerzési lehetőségeinek a 4.4.1. pont szerinti kedvezőtlen változása,
b) a hitelkockázat 4.4.2. bekezdésben meghatározott változása,
c) a Takarékszövetkezet adott tevékenységének költségeit növelő, a hitel-, kölcsönszerződés szerinti jogviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő jogszabályváltozás.
4.4.1. A forrásköltségek, forrásszerzési lehetőségek kedvezőtlen változása az alábbi események közül legalább egynek a bekövetkezését jelenti:
a) jegybanki alapkamat emelkedése,
b) bankközi pénzpiaci kamatlábak emelkedése,
c) a Takarékszövetkezet lekötött ügyfélbetétei kamatának emelkedése,
d) a refinanszírozást biztosító, nyilvánosan kibocsátott értékpapír kamatának emelkedése,
e) a Takarékszövetkezet hitelezési tevékenysége refinanszírozásául szolgáló hitel-, kölcsönszerződések költségének bizonyítható növekedése.
A kamat mértékének százalékban kifejezett növekedése nem haladhatja meg a 4.4. pontban meghatározott feltételek változásának együttes hatása alapján meghatározott mértéket, figyelembe véve a Takarékszövetkezet forrásszerkezetét és annak változását.
4.4.2. A kamat az Adós számára kedvezőtlen módosítására a hitelkockázat változásai alapján az alábbi esetekben kerülhet sor:
a) a Takarékszövetkezet eszközminősítési vagy belső adósminősítési szabályzata alapján az ügyfél, illetve a hitelügylet magasabb kockázati kategóriába történő átsorolása esetén, ha az átsorolásra a kölcsön összegében vagy a fedezetül szolgáló ingatlan értékében bekövetkezett legalább 10%-os változás miatt került sor, feltéve, hogy ez a változás a kölcsön visszafizetését jelentős mértékben veszélyezteti, vagy
b) ha az Adós 30 napon túli fizetési késedelembe esett, és a Takarékszövetkezet eszközminősítési vagy belső adósminősítési szabályzata alapján azonos kockázati kategóriába tartozó hitelügyletek, illetve ügyfelek kockázatának növekedése esetén az adott kockázati kategóriában az értékvesztés, és ezáltal az alkalmazott kockázati felár mértékének emelését teszi indokolttá.
4.4.3. A rögzített kamatozású jelzáloghitelek esetén az új kamatperiódusokban alkalmazott kamat mértékét - az állami kamattámogatással nyújtott lakáskölcsön kivételével - a Takarékszövetkezet annak hatálybalépését megelőzően legalább kilencven nappal hirdetményben közzéteszi, és a módosításról valamint a módosítást követően várhatóan fizetendő törlesztőrészletről az érintett Adósokat postai úton vagy más, a szerződésben meghatározott közvetlen módon értesíti. A közvetlen értesítés elküldésének legalább 90 nappal meg kell előznie a módosítás hatálybalépését. A módosítással kapcsolatos tájékoztatást elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén az ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikusan is elérhetővé teszi.
4.4.4. Az új kamatperiódusok kezdetét megelőző kilencven nap alatt – a 4.7. pontban meghatározott eltéréssel - az Adós jogosult a szerződés díjmentes felmondására. Az Adós felmondása hatályát veszti, ha a kamatperiódus végéig a felmondással érintett szerződésből eredő tartozás teljes összegét a hitelintézet részére nem fizeti meg.
4.5. Az Adós felmondása esetén a Takarékszövetkezet az Adós által írásban megtett, legkésőbb a módosítás hatálybalépésének napját megelőző napig a Takarékszövetkezet beérkezett felmondást tekinti joghatályosnak. Ebben az esetben a Takarékszövetkezet és az Adós kötelesek elszámolni egymással, és az Adós köteles az eredeti ügyleti kamattal és egyéb járulékokkal a teljes tartozását haladéktalanul visszafizetni. Ha az Adós a megadott határidőben a Szerződést írásban nem mondja fel, vagy a felmondás az Adós teljes tartozásának meg nem fizetése miatt hatályát veszti, úgy a Takarékszövetkezet az értesítésben meghatározott hatálybalépés időpontjától kezdődően a módosított mértékű kamatot jogosult felszámítani.
4.6. Állami kamattámogatással nyújtott lakáskölcsön esetén kamatot, díjat vagy költséget érintő, egyoldalú, az Adós számára kedvezőtlen módosítást a Takarékszövetkezet a módosítás hatálybalépését megelőzően legalább 15 nappal hirdetményben közzé teszi, elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén az ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikusan is elérhetővé teszi.
4.7. Jelzáloglevéllel finanszírozott vagy refinanszírozott kölcsönszerződés esetén a kamat, díj vagy költség Adós számára kedvezőtlen egyoldalú módosítása következtében az Adóst megillető
felmondáskor a Takarékszövetkezet a lejárat előtti visszafizetéssel járó költségeit – ideértve az előtörlesztési díjat is – az Adóssal szemben jogosult érvényesíteni.
5. Futamidő hosszabbítás
5.1. Jelzáloghitel esetén a futamidő meghosszabbításáért a Takarékszövetkezet nem jogosult semmilyen, általa megállapított mértékű díjat, jutalékot vagy költséget felszámítani, amennyiben a futamidő meghosszabbítására öt éven belül nem került sor.
5.2. Az Adós, amennyiben jelzáloghitel szerződése alapján fennálló kötelezettsége teljesítésével legalább kilencven napos késedelemben van, a futamidő alatt egy alkalommal írásban kezdeményezheti a futamidő meghosszabbítását legfeljebb öt évvel. Az ilyen kérelem teljesítését a Takarékszövetkezet alapos ok nélkül nem tagadhatja meg. Ebben az esetben a díjak, költségek, jutalékok vonatkozásában az 5.1. pontban foglaltakat kell alkalmazni.
6. Törlesztés
6.1. Az Adós a kölcsön összegét és járulékait (kamat, díj, költség) a Szerződésben meghatározott teljesítési időpontokban és törlesztési összegekben tartozik megfizetni. Ha valamely fizetési kötelezettség esedékessége olyan napra esik, amely nem banki munkanap, akkor a teljesítés napja az ezt követő első banki munkanap.
6.2. Az Adós fizetési kötelezettségét - eltérő megállapodás hiányában - a Szerződésben feltüntetett fizetési számlájáról köteles teljesíteni, ennek megfelelően köteles a fizetési számláját legalább a Szerződés szerint esedékes összeg erejéig feltölteni legkésőbb az esedékesség napjáig.
6.3. Az Adós a Szerződés aláírásával felhatalmazza a Takarékszövetkezetet, hogy a Takarékszövetkezetnél vezetett bármely fizetési számláját a Szerződés szerint bármely esedékes összeggel megterhelje az Adós ez irányú további külön rendelkezése (felhatalmazása) nélkül is.
7. Előtörlesztés
7.1. Az Adósnak lehetősége van a kölcsönt a Szerződésben rögzített esedékesség illetve lejárat előtt a Takarékszövetkezetnek visszafizetni. Az előtörlesztés az Adós aláírt nyilatkozata alapján történik.
7.2. Előtörlesztés esetén a hitelintézet csökkenti a kölcsön teljes díját az előtörlesztett részlet vonatkozásában a Szerződés eredeti lejárata szerint fennmaradó időtartamára vonatkozó hitelkamattal és a hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatással.
7.3. Az Adóssal történő eltérő megállapodás hiányában előtörlesztés esetén a következő időszakban esedékessé váló törlesztő részlet csökken.
7.4. Jelzáloghitel előtörlesztése esetén a Takarékszövetkezet jogosult az előtörlesztés miatt keletkező költségeinek megtérítésére azzal, hogy az érvényesített költségek mértéke nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg 2 %-át.
7.5. Jelzáloglevéllel finanszírozott Szerződés esetén - ideértve a jelzálog-hitelintézet által refinanszírozott kölcsönszerződést is - a Takarékszövetkezet jogosult az előtörlesztéssel kapcsolatos, az előtörlesztett összeg kettő százalékát meghaladó költségét is érvényesíteni, ha az előtörlesztés olyan időszakra esik, amikor a jelzáloghitel kamata rögzített, vagy változó kamatú és az előtörlesztésre kamatperióduson belül kerül sor. Az érvényesített költségek mértéke ebben az esetben sem haladhatja meg a 2,5 %-ot.
7.6. Lakáscélú jelzáloghitel esetében az érvényesített költségek mértéke nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg 1%-át, jelzáloglevéllel finanszírozott lakáscélú jelzáloghitel esetében az előtörlesztett összeg 1,5%-át, kivéve, ha a részleges vagy teljes előtörlesztés – részben vagy egészben – más pénzügyi intézmény által folyósított kölcsönből történik.
7.7. Az előtörlesztés fenti bekezdésben meghatározott költségein felül a hitelintézet az előtörlesztés során semmilyen további fizetési kötelezettséget nem írhat elő.
7.8. Nem illeti meg a Takarékszövetkezetet az előző bekezdések szerinti költségtérítés:
- a kölcsön teljes előtörlesztése (végtörlesztése) esetén, ha az Adós fennálló tartozása nem haladja meg az egymillió forintot és a megelőző tizenkét hónap alatt előtörlesztést nem teljesített;
- ha az előtörlesztés visszafizetési biztosítékként kötött biztosítási szerződés alapján történt.
7.9. Lakáscélú jelzáloghitel előtörlesztése esetén nem illeti meg a Takarékszövetkezetet költségtérítés a szerződés hatálybalépésétől számított huszonnégy hónapot követõen teljesített első részleges, vagy teljes előtörlesztés (végtörlesztés) alkalmával, kivéve, ha a részleges vagy teljes előtörlesztés (végtörlesztés) – részben vagy egészben – más pénzügyi intézmény által folyósított kölcsönből történik, vagy ha az előtörlesztett összeg meghaladja a kölcsönszerződésben meghatározott kölcsönösszeg felét.
7.10. Az előtörlesztés nem mentesíti az Adóst a szerződésben vállalt havi törlesztő részletek rendszeres megfizetése alól, kivéve, ha az Adós az előtörlesztéssel a teljes tartozását kiegyenlítette, vagy nyilatkozata szerint az előtörlesztést a következő időszakban esedékessé váló törlesztésekre fordíjta. A teljes tartozás kiegyenlítésekor a Takarékszövetkezet - az időközbeni előtörlesztések figyelembevételével - elszámol az Adóssal.
8. Fizetési késedelem
8.1. A Takarékszövetkezet az Adós fizetési késedelme esetén jogosult a késedelem Szerződésben, ÁSZSZ-ben és a hatályos jogszabályokban meghatározott jogkövetkezményeit érvényesíteni.
8.2. Az Adós tudomásul veszi, hogy amennyiben az esedékesség/lejárat napjára fizetési kötelezettségét a Szerződés szerint nem tejesíti, illetve a törlesztéshez szükséges forint fedezetet az esedékesség/lejárat napjára fizetési számláján nem biztosítja, úgy az ezt követő naptól a Takarékszövetkezet a lejárt tartozás (tőke, kamat, díj, költség) összege után késedelmi kamatot számít fel, melynek mértéke – eltérő megállapodás hiányában – az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó Hirdetményben közzétett mértékű kamat.
8.3. A Takarékszövetkezet az Adósnak a késedelembe esést követően írásban fizetési felszólítást küld, melyben közli a lejárt megfizetendő tartozás összegét, a késedelmi kamat mértékét, és tájékoztatást arról, hogy amennyiben az Adós a felszólításban megjelölt határidőre sem teljesít, a késedelmi kamat felszámításán kívül a nem fizetés mely egyéb jogkövetkezményei kerülhetnek alkalmazásra.
8.4. Az Adóssal szemben fennálló lejárt követelés érvényesítésével kapcsolatban felmerülő valamennyi költséget az Adós köteles viselni.
8.5. A lakáscélú hitel- és kölcsönszerzõdés vagy pénzügyi lízingszerződés esetében a szerzõdés felmondását követõ kilencvenedik napot követõen a Takarékszövetkezet az Adós nem teljesítése miatt késedelmi kamatot, költséget, díjat vagy jutalékot nem számíthat fel a felmondás napját megelőző napon érvényes ügyleti kamatot és kezelési költséget meghaladó összegben.
8.6. Az Adós a Szerződés aláírásával felhatalmazza a Takarékszövetkezetet arra, hogy a Takarékszövetkezet a nála vezetett bármely számláját az esedékes, de az Adós által meg nem fizetett összeggel az esedékesség napját követően megterhelje. Az Adós tudomásul veszi, hogy amennyiben fizetési kötelezettségeit az esedékesség napján nem, vagy csak részben teljesíti, a Takarékszövetkezet jogosult az Adós előzetes értesítése nélkül az Adós bármely, Takarékszövetkezetnél vezetett fizetési számláját a lejárt összeg erejéig megterhelni, azaz a lejárt követelést beszámítás útján kiegyenlíteni.
8.7. Az Adós tudomásul veszi, hogy a lejárt kölcsön összegének az Adós bármely fizetési számlájáról történő beszedésével összefüggésben felmerült összes többletköltség kizárólag az Adóst terheli. Devizaszámáról történő beszedés esetén a konverzió a terhelendő fizetési számla
devizanemének a beszedés napján a Takarékszövetkezet által jegyzett saját deviza középárfolyamon történik.
9. Biztosítékok; az Adós kötelezettségvállalásai
9.1. Az Adós fizetési kötelezettségei biztosítékául a Szerződésben meghatározott fedezetek – azaz Szerződést biztosító mellékkötelezettségek – szolgálnak, melyek érvényesítésének módját és következményeit a Szerződés elválaszthatatlan mellékletét képező biztosítéki szerződések – a továbbiakban: Biztosítéki Szerződés/ek - tartalmazzák.
9.2. Az Adós köteles a Szerződés alapján folyósítandó kölcsön és járulékai fedezeteként szolgáló, a Takarékszövetkezet zálogjogával terhelt ingatlan vagyonra (továbbiakban: fedezeti vagyontárgy) új, de legfeljebb a kölcsön forintban kifejezett induló összege és három hónapra számított járulékai összegének megfelelő értékére vagyonbiztosítási szerződést kötni, amennyiben a szerződéskötés időpontjáig nem rendelkezett érvényes és a Takarékszövetkezet által előírt összegű vagyonbiztosítással. A fenti követelményeknek megfelelő biztosítási szerződést az Adós a Szerződés aláírását megelőzően köteles a Takarékszövetkezet rendelkezésére bocsátani. A Takarékszövetkezet értesíti a biztosító társaságot arról, hogy a fedezeti vagyontárgyon zálogjoga van, és erre tekintettel a fedezeti vagyontárgy értékcsökkenése vagy elpusztulása esetén járó biztosítási összeg, kártérítés vagy más érték, illetve az ezekre vonatkozó követelés a biztosított vagyontárgy helyébe lép vagy a hitelfedezet kiegészítésére szolgál. A biztosító társaság az értesítést követően a biztosítási szerződés alapján kifizetendő összeget kizárólag a zálogjogosult részére teljesítheti.
9.3. A Takarékszövetkezet zálogjogával terhelt vagyontárgy helyébe lépő biztosítási összeg, kártérítés, kártalanítás vagy más érték, illetve az ezekre vonatkozó követelés felett a Takarékszövetkezetet a Szerződésből eredően az Adóssal szemben fennálló követelése biztosítékául óvadéki jog illeti meg, a fennálló követelést meghaladó összeg az Adóst illetve a Biztosítéknyújtót illeti.
9.4. Az Adós illetve a Biztosítéknyújtó kérésére a Takarékszövetkezet a biztosítékul szolgáló fedezeti vagyontárgy helyébe lépett biztosítási összeget a fedezeti vagyontárgy helyreállítása céljából akkor engedi ki az óvadékból, ha ez a Takarékszövetkezet Adóssal szembeni követelése kielégítését nem veszélyezteti, és a fedezeti vagyontárgy helyreállítását az Adós illetve Biztosítéknyújtó számlával igazolja. Amennyiben a káresemény következtében a fedezeti vagyontárgy megsemmisül, vagy olyan mértékben károsodik, hogy az eredeti állapot a fedezeti érték csökkenése nélkül nem állítható helyre, a Takarékszövetkezet jogosult az Adóssal szemben a Szerződést felmondani, és a biztosítási összeget - elszámolási kötelezettséggel - a felmondással lejárttá tett követelése törlesztésére fordítani.
9.5. Az Adós felhatalmazza a Takarékszövetkezetet, hogy a biztosítási díj fizetését és a biztosítási szerződés fennállását az érintett biztosítónál a biztosító közvetlen megkeresése útján bármikor ellenőrizhesse, akár a Szerződés biztosítónak történő megküldésével. Az Adós köteles a biztosítási jogviszonyt a kölcsön teljes visszafizetéséig fenntartani, és annak fennállását, valamint a Takarékszövetkezet felszólítására a biztosítási díj megfizetésének rendszerességét folyamatosan igazolni.
9.6. Ingatlanfedezet esetén az ingatlan kisajátításáért kapott kártalanítás vagy az erre vonatkozó követelés a biztosítékul szolgáló ingatlan helyébe lép.
9.7. Az Adós kijelenti, hogy az általa eddig felvett, illetve a jövőben felvételre kerülő hitelek biztosítékai nem nyújtanak kedvezőbb pénzügyi vagy jogi helyzetet más hitelezőknek, mint amilyet az Adós a Szerződésben a Takarékszövetkezet számára biztosít.
Az Adós kijelenti, hogy a hitel futamideje alatt a hitel/kölcsön biztosítékul szolgáló ingatlant – kivéve, ha a Takarékszövetkezet ehhez kifejezetten, írásban hozzájárul - nem adja el, nem adja bérbe, lízingbe, nem apportálja, vagy bármilyen egyéb módon nem bocsátja más rendelkezésére, valamint semmilyen módon nem terheli meg (negativ pledge - negatív biztosítéki záradék).
9.8. Az Adós kötelezettséget vállal arra, hogy a Szerződéssel kapcsolatban felmerült és felmerülő fizetési kötelezettségeit mindenkor legalább azonos módon kezeli minden más jelenlegi és jövőbeli kötelezettségeivel, valamint kijelenti, hogy amennyiben a jövőben a Szerződés szerinti
kölcsön és járulékainak teljes visszafizetése előtt – a Takarékszövetkezet írásbeli hozzájárulásával – más, harmadik személynek a tőle felvett hitel fedezetéül kedvezőbb biztosítékot nyújt, mint amilyet a Szerződés alapján a Takarékszövetkezetnek nyújtott, akkor ezen kedvezőbb biztosítékot a Takarékszövetkezet számára is egyidejűleg írásban felajánlja (pari passu – egyenrangúsági záradék).
9.9. Amennyiben a biztosítékok értékében a hitel/kölcsön futamideje alatt 10%-ot elérő fedezeti értékcsökkenés következik be, a Takarékszövetkezet a hitel/kölcsön fedezettségének helyreállítására további fedezetek nyújtására szólíthatja fel az Adóst. Amennyiben az Adós a Takarékszövetkezet felszólítására a hitel/kölcsön fedezeteit nem egészíti ki, a Takarékszövetkezetet megilleti az azonnali hatályú felmondás joga.
9.10. Ha a kölcsön biztosítékaként felajánlott bármely vagyontárgyat érintően végrehajtási eljárás indul vagy végrehajtási cselekmény kerül foganatosításra, illetve ha a biztosítéknyújtóval szemben csőd- vagy felszámolási eljárást kezdeményeznek, akkor a Takarékszövetkezet jogosult a Szerződést azonnali hatállyal felmondani, és a Szerződésből eredő teljes követelését lejárttá tenni.
9.11. Az Adós a Szerződés aláírásával felhatalmazza a Takarékszövetkezetet arra, hogy amennyiben a Szerződés szerinti lejáratkor még fennálló tartozását a Takarékszövetkezetnek nem fizeti meg, a pénzforgalomról szóló 2009. évi LXXXV. törvényben meghatározott, elsőbbséggel teljesítendő fizetési megbízásokat (hatósági átutalás, átutalási végzés) követően, de minden más fizetési megbízást megelőzően a Takarékszövetkezet a tartozás összegével bármelyik, a Szerződésben megjelölt forint/deviza fizetési számláját beszedési megbízás alkalmazásával megterhelje.
9.12. Az Adós kötelezettséget vállal arra, hogy a más hitelintézetnél vezetett számlái vonatkozásában a számlavezető hitelintézet által elfogadott formában a Takarékszövetkezet részére a Szerződés megkötésével egyidejűleg, általa aláírva átadja a Szerződésben megjelölt fizetési számlái ellen a beszedési megbízás benyújtására felhatalmazó – a kölcsön és járulékai teljes megfizetéséig az Adós által egyoldalúan vissza nem vonható - nyilatkozatait.
9.13. Az Adós kötelezettséget vállal arra, hogy a kölcsön és járulékai teljes visszafizetéséig csak a Takarékszövetkezet haladéktalan, írásbeli tájékoztatása mellett nyit újabb fizetési számlát. Vállalja továbbá, hogy e fizetési számlák tekintetében a Takarékszövetkezetet, mint beszedési megbízás benyújtására jogosultat bejelenti a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatónak, és az ezt igazoló, a számlavezető által befogadott – a kölcsön és járulékai teljes megfizetéséig az Adós által egyoldalúan vissza nem vonható – felhatalmazó nyilatkozatát a számla megnyitását követő 5 (öt) munkanapon belül eljuttatja a Takarékszövetkezethez.
9.14. Az Adós kötelezettséget vállal arra, hogy a Szerződésből eredő teljes tartozásainak kiegyenlítéséig a Takarékszövetkezet hozzájárulása nélkül nem ad harmadik személynek (hitelintézetnek, gazdálkodó szervezetnek, egyéb jogi- vagy nem jogi személynek, vagy természetes személynek) felhatalmazást beszedési megbízás benyújtására a Takarékszövetkezetnél vezetett fizetési számláira.
9.15. A jelen 9. pontban meghatározott biztosítékokra és a felhatalmazásokra vonatkozóan, illetve azokkal kapcsolatban az Adós által vállalt kötelezettségek megszegése súlyos szerződésszegésnek minősül, melynek alapján a Takarékszövetkezet jogosult a Szerződést azonnali hatállyal felmondani és az Adós szerződéses kötelezettségeit lejárttá tenni.
10.Ellenőrzés
10.1. A Takarékszövetkezet jogosult Adós fizetőképességét, pénzügyi helyzetét és a biztosítékokat folyamatosan ellenőrizni. Az ellenőrzési jog különösen az Adós jövedelmi- vagyoni-, pénzügyi helyzetére vonatkozó azon adatok és tények bekérését, illetve helyszíni ellenőrzését jelentik, amelyek alapján az Adós Takarékszövetkezet általi minősítése elvégezhető, teherviselő képessége megítélhető és fizetőképességének alakulása nyomon követhető.
Csoportfinanszírozás esetén a Takarékszövetkezet ellenőrzési joga a csoportba tartozó vállalkozásokra és természetes személyekre is kiterjed.
10.2. Az Adós tudomásul veszi, hogy a Szerződés fennállása alatt más hitelintézettől csak a Takarékszövetkezet előzetes, írásbeli hozzájárulásával vehet igénybe hitelt, illetőleg kölcsönt, pénzügyi lízingszerződést vállalhat kezességet, vagy vállalhat más olyan típusú kötelezettséget, amely a hitelképességét befolyásolhatja.
10.3. Az Adós a Szerződés aláírásával egyidejűleg külön teljes bizonyító erejű magánokiratban felhatalmazza a Takarékszövetkezetet, hogy az Szerződésből származó tartozása teljes megfizetéséig köztartozásairól, így különösen adó, vám, jövedéki (NAV), társadalombiztosítási (TB) tartozásairól az illetékes hatóságoktól minden további hozzájárulása vagy felhatalmazása nélkül információt kérhessen, továbbá hozzájárul ahhoz, hogy a megkeresett hatóság - az Adós minden további hozzájárulása vagy felhatalmazása nélkül - az általa nyilvántartott Adóst terhelő tartozásokról adatot szolgáltasson a Takarékszövetkezet részére.
10.4. A Takarékszövetkezetet megilleti az Adós, illetve biztosítékot nyújtó harmadik személy által nyújtott fedezetek meglétének és értékének rendszeres ellenőrzési joga.
10.5. Az Adós a Takarékszövetkezet fedezetellenőrzési jogának biztosítása érdekében az alábbi kötelezettségeket vállalja:
a) Az Adós a Takarékszövetkezet által elfogadott független értékbecslővel szerződést köt a fedezetek felülvizsgálatának elvégzéséről legfeljebb éves gyakorisággal. Amennyiben a szerződéskötésre nem kerül sor, úgy az Adós a Szerződés aláírásával felhatalmazza a Takarékszövetkezetet, hogy a fedezetek felülvizsgálatát a maga nevében rendelje meg, és a lakóingatlan piaci értékét legalább háromévente, lakóingatlannak nem minősülő ingatlan piaci értékét legalább évente egyszer, jelentős változásoknak kitett ingatlanpiac esetén ennél gyakrabban felülvizsgálja, s ennek költségét az Adósra hárítsa. Az Adós – amennyiben a felek Szerződésben másképp nem állapodnak meg – az értékbecslés költségét az értékbecslő által kiállított számla alapján az értékbecslőnek határidőben megfizeti. Ha az Adós az értékbecslés díját megfizeti, jogosult az elkészült értékbecslés üzleti titkot nem tartalmazó részét megismerni, és annak egy példányát megtartani.
b) Az Adós a Takarékszövetkezet felhívására évente legfeljebb két alkalommal köteles saját költségére a biztosítékul szolgáló ingatlanokról az ingatlan-nyilvántartás aktuális adatait tartalmazó tulajdoni lap hiteles másolatát becsatolni. Amennyiben a Takarékszövetkezet felhívására ezen dokumentumok nem kerülnek becsatolásra, úgy az Adós felhatalmazza a Takarékszövetkezetet, hogy a tulajdoni lap hiteles másolata beszerzéséről gondoskodjon, s ennek költségét az Adósra hárítsa. Az Adós tudomásul veszi, hogy a beszerzés költsége annak felmerülésekor azonnal esedékessé válik, és a Takarékszövetkezet az esedékes költségek összegével jogosult megterhelni az Adós nála vezetett fizetési számláját vagy az Adós nevén megnyitott Takarékszövetkezeti hitel-elszámolási technikai számlát.
Amennyiben az Adós a fedezetellenőrzéssel kapcsolatos kötelezettségeit írásbeli felszólításra sem teljesíti, az a Szerződés azonnali hatályú felmondására ad jogalapot.
11.Tájékoztatási kötelezettségek
11.1. A Takarékszövetkezet a hitelszerződés fennállása alatt évente egyszer, illetve a kamatperiódus fordulónapján a - kamat és törlesztő részletek emelkedése esetén - tájékoztatást ad az Adósnak a jelzáloghitel tartozásról törlesztési táblázat formájában a díj-, költség- és egyéb fizetésikötelezettség-mentesen.
11.2. A törlesztési táblázat a törlesztőrészletek összegét, a törlesztés gyakoriságát és feltételeit, valamint az egyes törlesztések tőke- és hitelkamat és hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatás elemét - ideértve díjat, jutalékot, költséget - elkülönítetten tartalmazza. Ha a hitelkamat mértéke nem rögzített, vagy a hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatás - ideértve díjat, jutalékot, költséget - a hitelszerződésben meghatározottak szerint változhat, a törlesztési táblázatban egyértelműen és tömören jelezni kell, hogy a rendelkezésre bocsátott adatok a változás időpontjáig érvényesek.
11.3. A hitelkamat és a hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatás - ideértve díjat, jutalékot és költséget - módosítása esetén a Takarékszövetkezet az Adóst a módosítás hatálybalépését megelőzően 4.3. pontban meghatározott módon tájékoztatja.
11.4. A referencia-kamatlábhoz kötött hitelkamat esetén a 11.3. ponttól eltérően a Takarékszövetkezet a honlapján és az ügyfelek számára nyitva álló helyiségében kifüggesztett Hirdetményben tájékoztatja az Adóst a referencia-kamatláb változásáról.
11.5. Jelzáloglevéllel finanszírozott kölcsönszerződés esetén – ideértve a jelzálog-hitelintézet által refinanszírozott kölcsönszerződést is – a Takarékszövetkezet legkésőbb a refinanszírozás bekövetkezését követő 30 napon belül feladott értesítővel tájékoztatja az Adóst a refinanszírozás megvalósulásáról.
11.6. Az Adósnak a kölcsön és járulékai teljes visszafizetéséig haladéktalanul értesítenie kell a Takarékszövetkezetet az alábbi tények és események bekövetkezéséről, a hitel/kölcsön visszafizetését érintő körülmények megváltozásáról:
a) végrehajtási eljárás kezdeményezése az Adós ellen
b) ha a biztosítékot nem az Adós, hanem harmadik személy - biztosítéknyújtó - nyújtja, a Szerződés bármely biztosítékát érintő végrehajtási, illetve a biztosítéknyújtóval szemben kezdeményezett végrehajtási-, csőd- vagy felszámolási eljárásról;
c) bármilyen hatósági vagy bírósági határozatról - függetlenül attól, hogy az jogerős-e -, amely az Adós számára az Adós Takarékszövetkezettel szemben fennálló kölcsöntartozásának 10%-át (tíz százalékát) meghaladó fizetési kötelezettséget ír elő;
d) bármely, az Adóssal, illetve a biztosítéknyújtóval szemben foganatosított végrehajtási cselekményről;
e) az Adós teherviselő képességét befolyásoló körülményekben, jövedelmi, vagyoni, pénzügyi helyzetében bekövetkezett változásokról;
f) az Adós által olyan társaságban szerzett tulajdonosi részesedésről, amely társaság szintén hitelezési kapcsolatban áll a Takarékszövetkezettel, amennyiben az Adós erről tudomást szerez;
g) az Adósnak harmadik személlyel szemben fennálló 30 (harminc) napon túli, lejárt fizetési kötelezettségéről;
h) az Adós Szerződés megkötése időpontjában tehermentes vagyontárgyainak megterheléséről vagy biztosítékul adásáról;
i) a Takarékszövetkezet és az Adós közötti szerződéses kapcsolat fennállása alatt az azonosítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásokról, a tudomásszerzést követő 5 (öt) munkanapon belül;
j) az Adós 10.2. pontban foglalt kötelezettségeiről.
Az Adós a jelen pontban írt tájékoztatási kötelezettségei elmulasztása súlyos szerződésszegésnek minősül, melynek alapján a Takarékszövetkezet jogosult a Szerződést azonnali hatállyal felmondani és az Adós szerződéses kötelezettségeit lejárttá tenni.
12.Központi Hitelinformációs Rendszer
12.1. A Szerződés aláírásával az Adós megerősíti, hogy Központi Hitelinformációs Rendszerről szóló tájékoztatást a Szerződés megkötését megelőzően megismerte és annak tudomásul vételére vonatkozó nyilatkozatot a szerződéskötés előtt aláírta.
13.A Szerződés megszüntetése
13.1. A Szerződésben illetve a jelen ÁSZSZ-ben meghatározott szerződésszegési események bekövetkezte/fennállta esetén a Takarékszövetkezet jogosult - a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének megfelelően, az adott körülmények által megengedett mértékben az Adós érdekeit lehetőség szerint figyelembe véve – a Szerződést azonnali hatállyal felmondani és a fennálló hitel/kölcsön tartozást egy összegben lejárttá tenni.
13.2. A Takarékszövetkezet azonnali hatállyal jogosult felmondani a Szerződést, ha:
a) a kölcsönnek a Szerződésben meghatározott célra fordítása lehetetlen vagy az Adós a kölcsönösszeget nem erre a célra használja fel;
b) az Adós körülményeiben lényeges kedvezőtlen változás állt be és az Adós felszólítás ellenére nem ad megfelelő biztosítékot;
c) az Adós vagy a biztosítékot nyújtó személy jövedelemi,vagyoni, pénzügyi helyzetét negatívan érintő olyan körülmény felmerül, amely veszélyezteti az Adós vagy a
biztosítékot nyújtó személy azon képességét, hogy a Szerződésben, vagy a Biztosítéki Szerződésben foglalt kötelezettségeit teljesítse;
d) az Adós a Takarékszövetkezetet megtévesztette, amennyiben ez a szerződés megkötését vagy annak tartalmát befolyásolta;
e) az Adósnak valamely Szerződésben tett nyilatkozata, vagy az általa a Takarékszövetkezetnek adott jövedelmi-, jogi-, pénzügyi helyzetére vonatkozó adat és egyéb információ valótlannak, hiányosnak bizonyul, illetve az Adós a Takarékszövetkezetet bármely egyéb módon megtéveszti;
f) az Adós a fizetőképességére vonatkozó, valamint a kölcsön fedezetével, biztosítékával vagy céljának megvalósulásával kapcsolatos vizsgálatot akadályozza;
g) az Adós fedezet elvonására irányuló magtartása veszélyezteti a kölcsön visszafizetésének lehetőségét
h) a kölcsönre nyújtott biztosíték értéke vagy érvényesíthetősége jelentősen csökkent és azt az Adós a Takarékszövetkezet felszólítására nem egészíti ki,
i) az Adós a Szerződés alapján fizetendő bármely törlesztő részletet, kamatot, díjat egyéb megfizetendő összeget esedékességkor elmulaszt megfizetni, és azt a Takarékszövetkezet által az Adósnak megküldött felszólításra sem teljesíti;
j) az Adós a Szerződésben vállalt, és az Adós szerződésszerű teljesítése szempontjából lényeges kötelezettségét nem vagy nem szerződésszerűen teljesíti, kivéve, ha a Takarékszövetkezet egyedi mérlegelés alapján meghozott döntésével a szerződésszerű teljesítésre, illetve a teljesítésre póthatáridőt biztosított és erről az Adóst írásban értesíti;
k) az Adós olyan fizetési kötelezettséget vállal – ideértve a 10.2. pontban foglaltak megszegésével vállalt kötelezettségeket is -, mely a Takarékszövetkezet kockázati megítélése szerint veszélyezteti a Takarékszövetkezettel szembeni kötelezettségei teljesítését.
l) az Adós, vagy a biztosítékot nyújtó harmadik személy ellen végrehajtási-, vagy - gazdálkodó szervezet biztosítéknyújtó esetén - csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás indul, vagy ezen eljárások bármelyikét kezdeményezik;
m) az Adós, az Adóssal egy csoportba tartozó vállalkozás, vagy a biztosítékot nyújtó harmadik személy a Takarékszövetkezettel, a Takarékszövetkezet érdekeltségi körébe tartozó, illetve a Takarékszövetkezet által részben vagy teljességgel tulajdonolt jogalannyal, vagy bármely hitelintézettel/ gazdálkodó szervezettel kötött bármely szerződését jelentős mértékben megszegi, és ezzel a Szerződés teljesítését, a hozzá kapcsolódó biztosítékok érvényesíthetőségét veszélyezteti (cross default - közvetett mulasztás);
n) az Adós a Takarékszövetkezet előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül elidegeníti, átruházza, vagy megterheli vagyonának (meglévő vagy jövőbeli jogainak, követeléseinek, bevételeinek, eszközeinek, ingó és ingatlan vagyontárgyainak) egészét vagy annak egy részét, ide nem értve a mindennapi szokásos tevékenysége körében történő elidegenítést, átruházást, illetve a jogszabály által alapított terheket és ügyleti biztosítékokat, feltéve, hogy ez utóbbiak nem veszélyeztetik a Szerződés alapján az Adóst terhelő kötelezettségek maradéktalan teljesítését;
o) a Biztosítéki Szerződés bármilyen okból érvénytelenné válik, vagy az abban foglalt kötelezettségvállalások érvényesíthetősége, kikényszeríthetősége csökken vagy megszűnik;
p) az Adós más, a jelen ÁSZSZ-ben, illetve a Szerződésben meghatározott súlyos szerződésszegést követ el.
13.3. Takarékszövetkezet jogosult a kölcsönszerződést az Adós megfelelő biztosíték adására történő felszólítása nélkül felmondani, ha nyilvánvaló, hogy az Adós megfelelő biztosíték nyújtására nem képes.
14.Kézbesítési szabályok
14.1. A szerződő feleknek egymás közötti kapcsolattartásuk során valamennyi értesítést és közlést írásban kell elküldeni a másik fél részére. Ennek módja lehet:
(a) személyes átadás, mely esetben a kézbesítés megtörténtének tényét és időpontját az átadás illetve átvétel tényét két együttesen jelenlévő tanú aláírásával igazolja (a két tanú együttes jelenlétében átadott küldemény kézbesítettnek tekintendő akkor is, ha az átvételt a címzett megtagadja, és ennek ténye kerül a jegyzőkönyvben rögzítésre);
(b) ajánlott vagy tértivevényes postai küldemény útján, mely esetben az ajánlott postai küldeményt a kézbesítés megkísérlésének napján a feladó fél kézbesítettnek tekinti, ha a
címzett fél az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett fél az iratot nem vette át (az a feladó félhez „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza), az iratot - az ellenkező bizonyításáig - a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon a feladó fél kézbesítettnek tekinti;
(c) az Adós által a Szerződésben meghatározott telefaxszámra megküldött telefax üzenet útján, mely esetben az értesítést/közlést az activity reportban megjelölt időpontban kell kézbesítettnek tekinteni.
14.2. Az Adós saját felelősségére köteles gondoskodni arról, hogy az értesítést a megjelölt telefonszámon működő telefaxra a Takarékszövetkezet mindenkor képes legyen az elküldeni.
14.3. Az Adós ezirányú igénye esetén a Takarékszövetkezet az értesítéseket/közléseket az Adós által a Szerződésben meghatározott email címre is elküldi.
15.Egyéb rendelkezések
15.1. A Takarékszövetkezet előzetes, írásbeli hozzájárulása nélkül az Adós a Szerződésből eredő jogait másra nem engedményezheti, illetve kötelezettségeit tartozásátvállalás útján nem ruházhatja át.
15.2. A Takarékszövetkezet jogosult a Szerződésből eredő jogait az Adós előzetes engedélye nélkül részben vagy egészben engedményezni, átruházni. Az engedményezés megtörténtéről a Takarékszövetkezet az Adóst írásban tájékoztatja.
15.3. Amennyiben a Takarékszövetkezet nem érvényesít a Szerződés alapján őt megillető valamely jogot, vagy ilyen jog gyakorlásával késlekedik, vagy azokat csak részben gyakorolja, ez nem jelenti azt, hogy a Takarékszövetkezet erről a jogáról lemond.
15.4. A Takarékszövetkezet a Szerződés előkészítése és megkötése során az Adós azonosítását eredeti iratok, okmányok vagy ezek hiteles másolata alapján végzi, és jogosult azokról – az Adós kifejezett tiltása hiányában – másolatot készíteni.
15.5. A Szerződés – eltérő megállapodás hiányában - a szerződő felek általi együttes aláírás napján lép hatályba.
15.6. Amennyiben a Szerződésről idegen nyelvű példány is készül, akkor értelmezési vita esetén a Szerződés magyar nyelvű változata az irányadó.
15.7. Az ÁSZSZ rendelkezései mind az Adósra, mind a Takarékszövetkezetre nézve kötelezőek, de a Szerződésben azoktól kölcsönös egyetértéssel írásban el lehet térni, amennyiben az nem ütközik a Magatartási Kódex illetve valamely jogszabály rendelkezéseibe. Ha a Szerződés egyedi rendelkezései és az ÁSZSZ-ben írt szerződési feltételek között eltérés van, úgy az egyedi szerződéses rendelkezések az irányadók.
15.8. A szerződő felek megállapodnak, hogy amennyiben a Szerződés nem kerül közokiratba foglalásra és a náluk lévő szerződési példányok között eltérés van, úgy a Takarékszövetkezet által őrzött példány rendelkezéseit fogadják el irányadónak.
15.9. A Szerződés aláírásával az Adós megerősíti, hogy a személyes adatait érintő adatkezelésre vonatkozó, a Szerződés mellékletét képező tájékoztatást a Szerződés megkötését megelőzően megismerte és annak tudomásul vételére vonatkozó nyilatkozatot a szerződéskötés előtt aláírta.
15.10. A Szerződés, az ÁSZSZ, valamint a Hirdetmény alatt a Szerződés aláírásakor hatályos szerződés, ÁSZSZ, valamint Xxxxxxxxxx illetve azoknak a Takarékszövetkezet által a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvénynek megfelelő módon végrehajtott egyoldalú, illetve a felek általi kétoldalú módosítása alapján mindenkor hatályos szövege értendő.
15.11. Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a Szerződésből eredő vitáikat megkísérlik polgári peres eljáráson kívül, tárgyalásos úton rendezni. Ennek eredménytelensége esetén a
Szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén a fogyasztó Pénz-és Tőkepiaci Állandó Választottbírósághoz fordulhat, vagy a Magyar Nemzeti Bank mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti. A Pénzügyi Békéltető Testületnél kezdeményezett eljárás esetén a Takarékszövetkezet a jogvita összes körülményeit mérlegelve dönt arról, hogy az eljárásnak aláveti-e magát.
Az Adós a Szerződés aláírásával kijelenti, hogy a Takarékszövetkezet üzletszabályzatát, annak tartalmát megismerte és elfogadja.