a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióról szóló Szerződés K.3. Cikkén alapuló, az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló, 1995. július 26-án kelt Egyezményhez (Europol Egyezmény) és Jegyzőkönyveihez történő csatlakozásáról

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

H/9940. számú országgyűlési határozati javaslat

a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióról szóló Szerződés K.3. Cikkén alapuló, az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló, 1995. július 26-án kelt Egyezményhez (Europol Egyezmény) és Jegyzőkönyveihez történő csatlakozásáról

Előadó: Xx. Xxxxxxxx Xxxxxx xxxxxxxxxxxxxxx

Budapest, 2004. április

Az Országgyűlés

…/2004. (…) OGY

határozata

a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióról szóló Szerződés K.3. Cikkén alapuló, az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló, 1995. július 26-án kelt Egyezményhez (Europol Egyezmény) és Jegyzőkönyveihez történő csatlakozásáról

Az Országgyűlés

1. egyetért azzal, hogy a Magyar Köztársaság csatlakozási kérelmet nyújtson be az Európai Unióról szóló Szerződés K.3. Cikkén alapuló, az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló, 1995. július 26-án kelt Egyezményhez (Europol Egyezmény) és annak alábbi Jegyzőkönyveihez:

a) az Európai Unióról szóló Szerződés K.3. Cikke és az Europol Egyezmény 41. Cikkének

(3) bekezdése alapján, az Europol, az Europol szervei tagjainak, az Europol igazgató- helyetteseinek és alkalmazottainak kiváltságairól és mentességeiről szóló, 1997. június 19-én kelt Jegyzőkönyv;

b) az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló, 1995. július 26-án kelt Egyezménynek az Európai Közösségek Bírósága általi előzetes döntés útján történő értelmezéséről szóló, 1996. július 23-án kelt, az Európai Unióról szóló Szerződés K.3. Cikke alapján létrehozott Jegyzőkönyv;

c) az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló, 1995. július 26-án kelt Egyezmény (Europol Egyezmény) 43. Cikkének (1) bekezdése alapján létrejött, az említett Egyezmény 2. Cikkének és Függelékének módosításáról szóló, 2000. november 30-án kelt Jegyzőkönyv;

d) az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló, 1995. július 26-án kelt Egyezmény (Europol Egyezmény) és az Europol, az Europol szervei tagjainak, az Europol igazgatóhelyetteseinek és alkalmazottainak kiváltságairól és mentességeiről szóló Jegyzőkönyv módosításáról szóló, 2002. november 28-án kelt Jegyzőkönyv;

e) az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról szóló, 1995. július 26-án kelt Egyezmény (Europol Egyezmény) 41. Cikkének (3) bekezdése alapján az Egyezményt módosító, 2003. november 27-én kelt Jegyzőkönyv;

2. az Europol Egyezmény és annak az 1. pontban felsorolt Jegyzőkönyveinek szövegét megerősíti;

3. felkéri a külügyminisztert, hogy a csatlakozási kérelmet az Európai Unió Tanácsának főtitkárához, mint az Europol Egyezmény letéteményeséhez diplomáciai úton juttassa el;

4. felkéri a külügyminisztert, hogy az Európai Unió Tanácsának főtitkárát tájékoztassa az Europol Egyezmény és Jegyzőkönyvei szövegének, a 2. pont szerint, az Országgyűlés által történt megerősítéséről;

5. felhatalmazza a külügyminisztert, hogy a 4. pontban foglaltakkal egyidejűleg, az 1. pont b) alpontjában foglalt Jegyzőkönyvhöz, a Magyar Köztársaság nevében az alábbi nyilatkozatot tegye:

„A Magyar Köztársaság elfogadja az Európai Közösségek Bíróságának azt a hatáskörét, hogy előzetes döntést hozzon az Europol Egyezmény értelmezéséről, ha a Magyar Köztársaság bármely bírósága vagy döntőbírósága kéri, hogy az Európai Közösségek Bírósága előzetes döntést hozzon egy előtte folyó és az Europol Egyezmény értelmezésével kapcsolatos ügyben felvetődött kérdésben.”

INDOKOLÁS

Az Europolt az Európai Unió tagállamai − az Európai Unióról szóló Szerződés K.3. Cikke alapján − 1995-ben hozták létre azzal a céllal, hogy a terrorizmus, az illegális kábítószer- kereskedelem és a nemzetközi bűnözés más súlyos formáinak leküzdése érdekében fejlesszék a tagállami bűnüldöző szervek közötti együttműködést. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy az Europol nem közös nyomozó szerv, alapvető feladata az állandó, bizalmas és intenzív információcsere fenntartása az Europol és a tagállamok nemzeti egységei között. Az Egyezmény rendelkezései alapján egyértelmű, hogy az Europol nem váltja ki a tagállami bűnüldöző szervek munkáját, azonban hozzáférhetővé teszi számukra a nemzetközi bűnözéssel kapcsolatos, más tagállamtól, illetve az Europol saját – egyfajta összeurópai szemléletet megjelenítő – elemzéseiből származó bűnüldözési adatokat.

A Magyar Köztársaságnak az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló, 1995. július 26-án kelt Egyezményhez (Europol Egyezmény) és Jegyzőkönyveihez történő csatlakozása a fentiekre is tekintettel kettős célt szolgál. Egyrészt a szervezett bűnözés elleni fellépés csak hatékony nemzetközi együttműködés keretében valósulhat meg. Az Europol-tagság megfelelő szakmai alapot, korszerű eszközöket és módszertani segítséget ad a nemzetközi bűnözés elleni sikeres fellépéshez, hozzájárul a bűnüldöző szervek munkája hatékonyságának fokozásához. A többi tagállammal történő információcsere jelentős mértékben hozzájárul a nemzetközi bűnözés legsúlyosabb formái elleni eredményes küzdelemhez. Másrészt az Europol Egyezményhez történő késedelem nélküli magyar csatlakozást integrációs törekvéseink is indokolják.

Az Europol Egyezményben a Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy az Europol keretében, a terrorizmus, az illegális kábítószer-kereskedelem és a nemzetközi bűnözés más súlyos formáinak leküzdése érdekében fejlesztik a bűnüldöző szerveik közötti együttműködést, amely a megjelölt területeken a stratégiai és bűnüldözési információk cseréje útján, a bűnüldöző szervek közvetlen együttműködése révén valósul meg.

Az Europol Egyezményhez fűzött Jegyzőkönyvek:

a) az Európai Unióról szóló Szerződés K.3. Cikke és az Europol Egyezmény 41. Cikkének

(3) bekezdése alapján, az Europol, az Europol szervei tagjainak, az Europol igazgatóhelyetteseinek és alkalmazottainak kiváltságairól és mentességeiről szóló, 1997. június 19-én kelt Jegyzőkönyv;

b) az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló, 1995. július 26-án kelt Egyezménynek az Európai Közösségek Bírósága általi előzetes döntés útján történő értelmezéséről szóló, 1996. július 23-án kelt, az Európai Unióról szóló Szerződés K.3. Cikke alapján létrehozott Jegyzőkönyv;

c) az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló, 1995. július 26-án kelt Egyezmény (Europol Egyezmény) 43. Cikkének (1) bekezdése alapján létrejött, az említett Egyezmény 2. Cikkének és Függelékének módosításáról szóló, 2000. november 30-án kelt Jegyzőkönyv;

d) az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló, 1995. július 26-án kelt Egyezmény (Europol Egyezmény) és az Europol, az Europol szervei tagjainak, az Europol

igazgatóhelyetteseinek és alkalmazottainak kiváltságairól és mentességeiről szóló Jegyzőkönyv módosításáról szóló, 2002. november 28-án kelt Jegyzőkönyv;

e) az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról szóló, 1995. július 26-án kelt Egyezmény (Europol Egyezmény) 41. Cikkének (3) bekezdése alapján az Egyezményt módosító, 2003. november 27-én kelt Jegyzőkönyv.

A „teljes jogú tagként” történő csatlakozás lehetősége Magyarország számára európai uniós tagságunkkal nyílik meg, hiszen az Europol Egyezményhez és Jegyzőkönyveihez csak az Európai Unió tagállamai csatlakozhatnak. A csatlakozási eljárást az Europol Egyezmény 46. Cikke szabályozza. Ennek értelmében a csatlakozási kérelmeket a letéteményesnél, az Európai Unió Tanácsának főtitkáránál kell elhelyezni. Az Europol Egyezmény a csatlakozási okmány benyújtását követő hónap első napjától számított 3 hónap elteltével lép hatályba.

Az Europol Egyezményhez fűzött Jegyzőkönyveket a csatlakozó államoknak el kell fogadniuk. Ezen felül, az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló, 1995. július 26-án kelt Egyezménynek az Európai Közösségek Bírósága általi előzetes döntés útján történő értelmezéséről szóló, 1996. július 23-án kelt, az Európai Unióról szóló Szerződés K.3. Cikke alapján létrehozott Jegyzőkönyv 2. Cikkének 2. pontjában foglaltaknak megfelelő nyilatkozatot kell tenniük.

Figyelemmel arra, hogy a Magyar Köztársaság – az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárásával összefüggő nyilatkozatról szóló 2088/2003. (V. 15.) Korm. határozat szerint – az Európai Bíróság joghatóságát az Európai Unióról szóló Szerződés 35. Cikke (3) bekezdésének

b) pontjában meghatározottak szerint fogadta el, amely megfelel a szóban forgó Jegyzőkönyv

2. Cikk 2. pontjának b) alpontjában foglaltaknak, az országgyűlési határozattervezet 5. pontjába foglalt tartalmú nyilatkozat megtétele szükséges.

Mivel a nemzetközi szerződés részesei államok, így a csatlakozásra a Magyar Köztársaság nevében kerülhet sor, amely tárgyában az Országgyűlés döntése szükséges, összhangban az Alkotmány 19. §-a (3) bekezdésének f) pontjában foglaltakkal.

A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 1982. évi 27. tvr. (a továbbiakban: tvr.) 10. §-a értelmében az Országgyűlés határozattal erősíti meg a Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatai szempontjából kiemelkedő fontosságú nemzetközi szerződéseket. A tvr. 13. §-a értelmében az Országgyűlés által megerősített nemzetközi szerződéseket törvénnyel kell kihirdetni, amelyre a csatlakozás hatálybalépését követően kerülhet sor.

1. számú melléklet

Az Európai Unióról szóló Szerződés K.3. Cikkén alapuló, az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló Egyezmény (Europol Egyezmény)

Egyezmény az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról, az Európai Unióról szóló Szerződés K.3. Cikke alapján.

A jelen Egyezmény MAGAS SZERZŐDŐ FELEI, az Európai Unió tagállamai

Hivatkozással a Tanács 1995. július 26-i aktusára;

Felismerve a terrorizmusból, az illegális kábítószer-kereskedelemből és a nemzetközi bűnözés más súlyos formáiból fakadó sürgető problémákat;

Minthogy szükség van az Európai Unió tagállamai közötti összefogás és együttműködés területén történő előrelépésre, különösképpen a tagállamok rendőri szervei közötti együttműködés fejlesztésével;

Mivel az ilyen haladás módot kell adjon a biztonság és a közrend védelmének további fejlesztésére;

Tekintettel arra, hogy az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról már az 1992. február 7-ei Európai Unióról szóló Szerződésben megállapodás született;

Tekintettel az Európai Tanács 1993. október 29-én meghozott döntésre, miszerint az Europolt hágai székhellyel Hollandiában kellene létrehozni;

Figyelembe véve a rendőrségi együttműködés fejlesztésének közös célját a terrorizmus, az illegális kábítószer-kereskedelem és a nemzetközi bűnözés egyéb súlyos formáinak területén az Europol és a tagállamok nemzeti egységei közötti állandó, bizalmas és intenzív információcserén keresztül;

Felismerve azt, hogy jelen Egyezményben lefektetett együttműködési formák tiszteletben tartják más kétoldalú, illetve a multilaterális együttműködési formákat;

Meggyőződéssel arról, hogy a rendőri együttműködés területén különös figyelmet kell fordítani az egyének jogainak védelmére, különösen a személyes adatok vonatkozásában;

Mivel az Europol jelen Egyezményben rögzített tevékenysége az Európai Közösségek hatáskörétől független; mivel az Europolnak és a Közösségeknek közös érdeke, hogy az Európai Unió keretein belül életre keltse az együttműködés azon formáit, amelyek lehetővé teszik mindegyikük számára azt, hogy a lehető leghatékonyabban lássák el saját feladataikat,

AZ ALÁBBIAKBAN ÁLLAPODTAK MEG:

I. CÍM ALAPÍTÁS ÉS FELADATOK

1. Cikk

AZ ALAPÍTÁSRÓL

(1) Az Európai Unió tagállamai (a továbbiakban: tagállamok) ezennel létrehozzák az Európai Rendőrségi Hivatalt (a továbbiakban: Europol).

(2) Az Europol kapcsolatot teremt minden tagállam egy olyan nemzeti egységével, amelyet a

4. Cikk rendelkezéseivel összhangban hoznak létre vagy jelölnek ki.

2. Cikk CÉLKITŰZÉSEK

(1) Az Europol feladata a tagállamok közötti együttműködés keretein belül, összhangban az Európai Unióról szóló Szerződés K.1. Cikkének (9) bekezdésével, hogy a jelen Egyezményben rögzített intézkedések révén növelje a tagállamok illetékes hatóságai által végzett tevékenység hatékonyságát és az együttműködést annak érdekében, hogy megelőzzék és leküzdjék a terrorizmust, az illegális kábítószer-kereskedelmet, és a nemzetközi bűnözés más súlyos formáit, ahol konkrét jelek mutatnak arra, hogy a kérdéses bűncselekmény két vagy több tagállamot érint és szervezett formában követték el, valamint a bűncselekmények köre, jelentősége és következményei miatt szükséges a tagállamok közös fellépése.

(2) Azért, hogy fokozatosan megvalósuljon az (1) bekezdésben megfogalmazott cél, az Europolnak kezdeményezéseket kell tennie a kábítószer, nukleáris és radioaktív anyagok illegális kereskedelme, embercsempészés, emberkereskedelem és a gépjárművekkel kapcsolatos bűncselekmények megelőzésének és visszaszorításának területén.

Legkésőbb két évvel a jelen Egyezmény hatálybalépését követően az Europol foglalkozik az olyan bűncselekményekkel, amelyeket terrorcselekmények során az élet, testi épség, személyi szabadság, illetve vagyon ellen követtek el vagy valószínűsíthető elkövetésük. A Tanács egyhangúlag, az Európai Unióról szóló Szerződés VI. címében megfogalmazott eljárási szabályoknak megfelelően utasíthatja az Europolt, hogy az ilyen terrorcselekményekkel foglalkozzon, mielőtt még a korábbiakban meghatározott határidő lejárna.

A Tanács egyhangúlag, az Európai Unióról szóló Szerződés VI. címében megfogalmazott eljárási szabályoknak megfelelően utasíthatja az Europolt, hogy jelen Egyezmény Függelékében felsorolt egyéb bűncselekményi fajtákkal vagy azok speciális megjelenési alakzataival foglalkozzon. Az intézkedés előtt a Tanács utasítja az Igazgató Tanácsot, hogy készítse elő döntését, és különösen, hogy állapítsa meg az Europol számára a feladatainak ellátásához szükséges költségvetést és személyi feltételeket.

(3) Az Europol hatásköre a bűncselekmények és azok speciális megjelenési formáira vonatkozólag kiterjed:

1. a fent említett bűncselekményekkel, illetve azok különleges megjelenési formáival kapcsolatos pénzmosási tevékenységre,

2. a hozzájuk kapcsolódó bűncselekményekre.

A következőkben felsorolt cselekményeket kapcsolódó bűncselekményekként kell figyelembe venni a 8. Cikkben és 10. Cikkben megfogalmazott eljárási szabályokkal összhangban:

- azokat a bűncselekményeket, amelyeket azért követnek el, hogy az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekmények megvalósításához szükséges eszközöket megszerezzék;

- az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekmények megvalósításáért vagy annak megkönnyítése érdekében elkövetett bűncselekményeket;

- az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekményekkel kapcsolatosan a büntetlenség biztosítására irányuló bűncselekményeket.

(4) A jelen Egyezmény értelmében illetékes hatóságnak minősülnek a tagállamokban létező mindazon hivatalos szervek, amelyek az egyes államok nemzeti jogszabályai alapján felelősek a bűncselekmények megelőzéséért és felszámolásáért.

(5) Az (1) és (2) bekezdés értelmében illegális kábítószer-kereskedelemnek minősülnek az Egyesült Nemzetek 1988. december 20-i, a kábítószerek és a pszichotróp anyagok illegális kereskedelméről szóló Egyezmény 3. Cikke (1) bekezdésében és az azt módosító vagy helyettesítő rendelkezésekben felsorolt bűncselekmények.

3. Cikk FELADATOK

(1) A célkitűzésekről szóló 2. Cikk (1) bekezdésben meghatározottak értelmében az Europol fő feladatai a következők:

1. a tagállamok közötti információcsere megkönnyítése;

2. az információk és bűnfelderítési adatok megszerzése, összehasonlítása és elemzése;

3. a 4. Cikkben meghatározott nemzeti egységeken keresztül a tagállamok illetékes hatóságainak késedelem nélküli tájékoztatása az őket érintő információkról, és az általuk vizsgált bűncselekményekkel kapcsolatosan felismert összefüggésekről;

4. a tagállamokban folyó nyomozás elősegítése az ügy szempontjából jelentőséggel bíró információk továbbításával a nemzeti egységek részére;

5. az összegyűjtött információk a 8., 10. és 11. Cikkben meghatározottak szerinti adattartalommal rendelkező számítógépes rendszerének fenntartása.

(2) A tagállamok illetékes hatóságainak közötti együttműködésnek és hatékonyságnak a nemzeti egységeken keresztül történő javítása érdekében – szem előtt tartva a 2. Xxxx (1) bekezdésében megfogalmazott feladatok megvalósítását – az Europol feladatai az eddig felsoroltakon kívül:

1. a tagállamok illetékes hatóságainak az Europol nyomozási rendjére vonatkozó ismereteit bővítse, és tanáccsal lássa el őket a nyomozással kapcsolatban;

2. az operatív tevékenység terén a nemzeti erőforrások eredményes és hatékony kihasználása érdekében stratégiai szempontból fontos bűnfelderítési adatok biztosítása;

3. általános helyzetjelentések készítése.

(3) A 2. Cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatokhoz kötődően az Europol a rendelkezésre álló személyi és anyagi erőforrásnak megfelelően, az Igazgató Tanács által meghatározott kereteken belül, segítheti a tagállamokat javaslataival és kutatásaival a következő területeken:

1. az illetékes hatóságok személyi állományának kiképzése;

2. e hatóságok szervezése és felszerelése;

3. bűnmegelőzési módszerek átadása;

4. technikai és törvényszéki rendőrségi módszerek, valamint nyomozati eljárás.

4. Cikk

A NEMZETI EGYSÉGEK

(1) Minden tagállam megalakít vagy kijelöl egy nemzeti egységet a jelen Cikkben felsorolt feladatok végrehajtására.

(2) A nemzeti egység az egyetlen testület, amely összeköttetésként szolgál az Europol és az illetékes nemzeti hatóságok között. A nemzeti egység és az illetékes nemzeti hatóságok közötti kapcsolatot az adott állam saját jogrendje szabályozza, különösen az erre vonatkozó alkotmányos követelményekre.

(3) A tagállamoknak meg kell tenni a szükséges intézkedéseket, hogy a nemzeti egységek feladataikat el tudják látni, így különösen, hogy a releváns nemzeti adatokhoz hozzáférjenek.

(4) A nemzeti egységek feladatai:

1. hivatalból lássák el az Europolt azokkal az információkkal és bűnfelderítési adatokkal, amelyek az Európai Rendőrségi Hivatal feladatainak ellátásához szükségesek;

2. válaszoljanak az Europol megkereséseire szakvélemény-, információ- vagy adatkéréssel kapcsolatban;

3. az információkat és bűnfelderítési adatokat tartsák naprakész állapotban;

4. a nemzeti jogszabályoknak megfelelően értékeljék az információkat és bűnfelderítési adatokat az illetékes hatóságok számára, majd továbbítsák részükre azokat;

5. továbbítsák az Europolnak a szakvélemény-, információ- vagy adatkéréssel kapcsolatos megkereséseket;

6. lássák el az Europolt információkkal a számítógépes rendszerben való tárolás céljából;

7. biztosítsák a köztük és az Europol közötti valamennyi információcsere jogszerűségét.

(5) Anélkül, hogy ennek bármilyen hatása lenne a tagállamokra háruló kötelezettség teljesítésről szóló rendelkezésekre, az Európai Unióról szóló Szerződés K.2. Cikkének (2) bekezdésében meghatározottak szerint; a nemzeti egység nem kötelezhető a (4) bekezdés 1.,

2. és 6. pontjaiban valamint a 7. Cikkben és a 10. Cikkben foglaltak szerinti információ- és adatszolgáltatásra, ha ez az alábbiakkal kapcsolatos:

1. lényeges nemzetbiztonsági érdek megsértését, vagy

2. a folyamatban lévő nyomozás sikerének vagy személyek biztonságának veszélyeztetését jelentené;

3. ha a közlés a nemzetbiztonság területére tartozó szervezetekre vagy meghatározott hírszerző tevékenységekre vonatkozó információt tartalmaz.

(6) A tagállamok fedezik azokat a költségeket, amelyek akkor keletkeznek, amikor a nemzeti egységek az Europolhoz fordulnak. Ezeket nem lehet az Europolra terhelni – kivéve magának a kapcsolattartásnak a költségeit.

(7) A nemzeti egységek vezetői szükség szerint összegyűlnek, hogy szakvéleményükkel elősegítsék az Europol munkáját.

5. Cikk ÖSSZEKÖTŐ TISZTEK

(1) Minden nemzeti egység legalább egy összekötő tisztet küld az Europolhoz. A tagállamokból küldhető összekötő tisztek számát egyhangú döntéssel az Igazgató Tanács állapítja meg; ezen határozatát az Igazgató Tanács bármikor egyhangú döntéssel megváltoztathatja. Ha jelen Egyezmény másképp nem rendelkezik, az összekötő tisztekre az őt küldő ország nemzeti jogszabályai vonatkoznak.

(2) Az összekötő tiszteket a saját nemzeti egységük utasítja, hogy az Europol felé annak érdekeit képviseljék a küldő ország nemzeti jogszabályaival és az Europol személyzetére vonatkozó rendelkezésekkel összhangban.

(3) A 4. Cikk (4) és (5) bekezdésben foglaltak sérelme nélkül, az összekötő tisztek a 2. Cikk

(1) bekezdésében meghatározott keretek között segítik az őket delegáló országok nemzeti egységek és az Europol közötti információáramlást különösen az által, hogy:

1. ellátják az Europolt a küldő nemzeti egységektől származó információkkal;

2. továbbítják az Europoltól származó információkat a küldő nemzeti egységhez;

3. együttműködnek az Europol tisztviselőivel azáltal, hogy információt és tanácsot adnak az őket küldő tagállamot érintő információval kapcsolatban.

(4) Ugyanakkor az összekötő tisztek feladata, hogy elősegítsék a küldő nemzeti egységeiktől származó információk cseréjét és segítsenek az ezt követő intézkedések koordinálásában a rájuk vonatkozó nemzeti jogszabályok és a 2. Cikk (1) bekezdésében foglalt célok keretei között.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott feladatok megvalósításához szükséges mértékben az összekötő tisztek jogosultak a nyomozási adatokba betekinteni a jelen Egyezmény megfelelő Cikkeiben meghatározott rendelkezéseknek megfelelően.

(6) Az összekötő tisztek tevékenységére értelemszerűen (mutatis mutandis) a 25. Cikk rendelkezései az irányadók.

(7) Az összekötő tisztek Europolhoz fűződő jogairól és kötelezettségeiről az Igazgató Tanács egyhangúlag határoz, jelen Egyezmény egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül.

(8) Az összekötő tisztek élvezik a feladataik ellátásához szükséges kiváltságokat és mentességeket a 41. Cikk (2) bekezdésével összhangban.

(9) Az Europol, az Európai Rendőrség épületében térítésmentesen a tagállamok rendelkezésére bocsátja az összekötő tisztek feladatai ellátására alkalmas helyiséget. Minden más, az összekötő tisztek tevékenységével kapcsolatos költség a delegáló országot terheli; ez magába foglalja az összekötő tisztek eszközeinek költségeit, hacsak az Igazgató Tanács az Europol költségvetésének meghatározásakor egyhangú döntéssel egy adott esetre vonatkozóan másként nem határoz.

6. Cikk

AZ ÖSSZEGYŰJTÖTT INFORMÁCIÓKAT TÁROLÓ SZÁMÍTÓGÉPES RENDSZER

(1) Az Europol fenntart egy, az összegyűjtött információkat tartalmazó számítógépes rendszert, amely az alábbi elemekből épül fel:

1. a 7. Cikk szerinti, pontosan meghatározott tartalommal rendelkező korlátozott nyilvánosságú információs rendszert, amely lehetővé teszi a gyors hivatkozást a tagállamok, illetve az Europol számára rendelkezésre álló adatokra;

2. a 10. Cikkben meghatározottak szerinti, változó időtartamra, elemzés céljából létrehozott munkaállományok, amelyek átfogóan tartalmazzák a rendelkezésre álló információkat és

3. egy index- (tárgymutatós) rendszer, amely a 2. pontban hivatkozott elemzési célú munkaállományokból származó speciális adatokat tartalmazza a 11. Cikkben meghatározott intézkedésekkel összhangban.

(2) Az Europol által üzemeltetett, az összegyűjtött információkat tartalmazó számítógépes rendszer semmilyen körülmények között nem állhat összeköttetésben más számítógépes hálózattal, kivéve azokat, amelyeket a nemzeti egységek használnak.

II. CÍM

AZ INFORMÁCIÓS RENDSZER

7. Cikk

AZ INFORMÁCIÓS RENDSZER LÉTREHOZÁSA

(1) Az Europol feladatai ellátása érdekében létrehoz, majd fenntart egy számítógépes információs rendszert. A rendszerbe a tagállamok az őket képviselő nemzeti egységeken és az összekötő tiszteken keresztül közvetlenül vihetnek be adatokat az erre vonatkozó hazai gyakorlatnak megfelelően. Az Europol szintén jogosult olyan adatok közvetlen bevitelére, amelyekhez a tagállamokon kívüli harmadik államon vagy harmadik szerven keresztül jutott, valamint, amelyek az elemzésből származnak. Ezek az adatok konzultáció céljából közvetlenül hozzáférhetőek a nemzeti egységek, az összekötő tisztek, az igazgató, az igazgatóhelyettesek és a megfelelő felhatalmazással rendelkező Europol-tisztviselők számára. A 8. Cikk (1) bekezdésének 2. pontjában meghatározott személyekkel kapcsolatban a nemzeti egységeknek az információs rendszerhez történő közvetlen hozzáférése kizárólagosan a 8. Cikk (2) bekezdésében felsorolt személyes adatokra korlátozódik. Meghatározott vizsgálatok során azonban − amennyiben szükséges – a rendelkezésre álló összes információ hozzáférhető az összekötő tiszteken keresztül.

(2) Az Europol

a) feladata, hogy gondoskodjon az információs rendszerrel kapcsolatos együttműködést szabályozó és a rendszer üzemeltetéséről szóló rendelkezések betartatásáról, és

b) felelős az információs rendszer megfelelő működéséért a technikai és az üzemeltetési feltételek vonatkozásában. Az Europol különösen azt köteles biztosítani, hogy az információs rendszerre vonatkozó, a 21. és 25. Cikkekben rögzített intézkedéseket megfelelően hajtsák végre.

(3) Az egyes tagállamokban működő nemzeti egységek felelősek az információs rendszerekkel való kapcsolattartásért. Felelősek még különösen a 25. Cikkben meghatározott, a kérdéses tagállam területén alkalmazott adatfeldolgozó berendezésekkel kapcsolatos biztonsági intézkedések megtételére, a 21. Cikk szerinti felülvizsgálatra és – amennyiben az adott tagállamok törvényei, különböző szabályai, végrehajtási rendeletei és eljárási gyakorlata megköveteli – a jelen Egyezmény megfelelő végrehajtásáért egyéb tekintetben.

8. Cikk

AZ INFORMÁCIÓS RENDSZER TARTALMA

(1) Az információs rendszer kizárólag az Europol feladatainak ellátásához szükséges adatok tárolására, módosítására és felhasználására alkalmazható, a 2. Cikk (3) bekezdésének 2. pontjában meghatározott kapcsolódó bűncselekményekhez tartozó adatok kivételével. A rendszerbe bevihető adatok kapcsolódnak:

1. azon személyekhez, akiket a szóban forgó tagállam nemzeti jogszabályai alapján a 2. Cikkben leírtak szerint az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésével

vagy abban való részvétellel vádolnak, vagy akit ilyen bűncselekmény elkövetése miatt ítéltek el;

2. olyan személyekhez, akikkel szemben a nemzeti jogszabályok szerint alapos a gyanú, hogy a 2. Cikkben meghatározottak szerint az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésére készülnek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti személyekre vonatkozó adatok csak a következők lehetnek:

1. családi név, leánykori név, utónév, álnév, egyéb feltételezett név;

2. születési hely, születési idő;

3. állampolgárság;

4. neme és

5. ahol szükséges, más jellemzők, tulajdonságok, amelyek megkönnyítik az azonosítást, köztük olyan fizikai adottságok, amelyek nem változnak.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott adatok, valamint az Europolra vagy az adatot a rendszerben rögzítő nemzeti egységre vonatkozó információk kiegészítéseként az (1) bekezdésben meghatározott személyekre vonatkozó alább felsorolt részletes adatok az információs rendszerben tárolhatók, módosíthatók és felhasználhatók:

1. a személy által elkövetett vagy vélhetően elkövetett bűncselekmények, valamint azok elkövetési helye és ideje;

2. bűncselekmény elkövetéséhez felhasznált vagy vélhetően felhasznált eszközök/módszerek;

3. az üggyel foglalkozó osztályok és az ügyirat száma;

4. valamely bűnszervezetben való feltételezhető tagság;

5. a személlyel kapcsolatban a 2. Cikkben meghatározottak szerint az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekmények elkövetése miatt kiszabott büntetések.

Ezeket az adatokat akkor is rögzíteni lehet az adatbázisban, ha még nem tartalmaznak személyhez kapcsolódó utalásokat. Amennyiben az Europol által vagy az Europol saját azonosító száma alatt rögzített adatról van szó, fel kell tüntetni, hogy a fenti adatot harmadik fél bocsátotta-e rendelkezésre vagy az az Europol szakemberei által végzett elemzés eredménye.

(4) Az Europol vagy a nemzeti egységek birtokában lévő, az (1) bekezdésben meghatározott csoportokra vagy személyekre vonatkozó további információk bármely nemzeti egység vagy az Europol tudomására hozhatók, amennyiben azt bármelyikük kéri. Ezt a nemzeti egységek a nemzeti jogszabályok keretei között tehetik meg.

Amennyiben a további információ egy vagy több, a 2. Cikk (3) bekezdésének 2. pontjában leírtak szerinti kapcsolódó bűncselekményt érint, az adatbázisban szereplő adatokat ennek megfelelően meg kell jelölni, annak érdekében, hogy az Europol és a nemzeti egységek egymás között kicserélhessék a kapcsolódó bűncselekményekre vonatkozó információkat.

(5) Ha az eljárást a fent említett személlyel kapcsolatban megszüntették vagy vele szemben felmentő ítélet született, a rá vonatkozó adatokat mindkét vonatkozásban törölni kell az adatbázis állományából.

9. Cikk

HOZZÁFÉRÉSI JOGOSULTSÁG AZ INFORMÁCIÓS RENDSZERHEZ

(1) Kizárólag a nemzeti egységek, az összekötő tisztek, az igazgató és helyettesei, valamint a megfelelő felhatalmazással rendelkező Europol-tisztviselők jogosultak az információs rendszerbe közvetlenül adatokat bevinni, valamint lehívni azokat. Az adatok abban az esetben hívhatók le, ha azok konkrét esetben szükségesek az Europol feladatainak ellátásához; az információk lehívását a felhasználó egységre vonatkozó törvények, rendeletek, igazgatási rendelkezések és eljárási gyakorlat szabályozza, a jelen Egyezményben meghatározott egyéb rendelkezések figyelembevételével.

(2) Csak az a nemzeti egység jogosult az adat módosítására, javítására és törlésére, amely azt a rendszerbe bevitte. Amennyiben valamely nemzeti egységnek jó oka van arra, hogy azt feltételezze, hogy a 8. Cikk (2) bekezdése szerinti adatok hibásak vagy kiegészítésüket érzi szükségesnek, köteles haladéktalanul értesíteni azt az egységet, amely azokat a rendszerben rögzítette; utóbbi az ilyen értesítéseket késedelem nélkül megvizsgálja és ha szükséges, az adatokat azonnal módosítja, kiegészíti, kijavítja vagy törli a rendszerből. Amennyiben egy személyre vonatkozóan a rendszer a 8. Cikk (3) bekezdése szerinti adatot tartalmaz, bármely egység jogosult kiegészíteni azokat a 8. Cikk (3) bekezdése szerinti további adatokkal. Ha a rendszerben szereplő adatok között nyilvánvaló ellentmondás fedezhető fel, az érintett nemzeti egységek az egymással történt egyeztetés után közös álláspontot alakítanak ki. Ha valamely egység a 8. Cikk (2) bekezdése szerinti személyes adatokat teljes egészében törölni kívánja az adatbázisból, de ugyanarra a személyre vonatkozólag a 8. Cikk (3) bekezdésében meghatározott adatok szerepelnek a rendszerben, amelyeket valamely másik egység rögzített, akkor a 8. Cikk (2) bekezdésében leírt adatok megváltoztatásának, kiegészítésének, javításának és törlésének joga, valamint az adatvédelem feltételeinek biztosítására irányuló felelősség a 15. Cikk (1) bekezdése értelmében arra az egységre száll, amely a 8. Cikk (3) bekezdése szerinti személyes adatokat az adatbázisba rögzítette. Az adatot törölni szándékozó egység köteles értesíteni azt az egységet, amelyre átszáll az adatvédelem feltételeinek biztosítására irányuló felelősség.

(3) Az információs rendszerben szereplő adatok felhasználásának, adatok bevitelének és módosításainak engedélyezésére vonatkozó felelősség az adatokat felhasználó, rögzítő vagy azokat módosító egységet terheli; annak, hogy kit terhel a felelősség, egyértelműen megállapíthatónak kell lennie. A nemzeti egységek, valamint a tagállamok illetékes hatóságai közötti információáramlásra a hazai jogszabályok rendelkezései az irányadók.

III. CÍM

AZ ELEMZÉS CÉLJÁRA SZOLGÁLÓ MUNKAÁLLOMÁNYOK

10. Cikk

A SZEMÉLYES ADATOK ÖSSZEGYŰJTÉSE, FELDOLGOZÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSA

(1) Amennyiben a 2. Cikk (1) bekezdésében meghatározott célok megvalósításához szükséges, az Europol a nem személyes adatok mellett tárolhatja, módosíthatja és más állományokhoz speciális elemzési céllal felhasználhatja azon bűncselekmények adatait, amelyek a 2. Cikk (2) bekezdése alapján a hatáskörébe tartoznak, beleértve a 2. Cikk (3) bekezdésének 2. pontja által meghatározott kapcsolódó bűncselekményekkel összefüggő adatokat is a következőkre vonatkozóan:

1. a 8. Cikk (1) bekezdése szerinti személyek;

2. azok a személyek, akik a szóban forgó bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozás vagy az azt követő büntetőeljárás során idézhetőek;

3. azok a személyek, akik sérelmére a szóban forgó bűncselekmények valamelyikét elkövették, illetve azok, akikre nézve alaposan feltehető, hogy ilyen jellegű bűncselekmény áldozataivá válhatnak;

4. kapcsolatok és bűntársak, valamint

5. olyan személyek, akik információval szolgálhatnak az adott bűncselekménnyel kapcsolatosan.

Az Európa Tanács 1981. január 28-án kelt, az egyének védelméről a személyes adatok gépi feldolgozása során című Egyezménye 6. Cikkének első mondatában felsorolt adatok összegyűjtése, tárolása és feldolgozása nem engedélyezhető, kivéve, ha az elengedhetetlenül szükséges az adott munkaállományokkal kapcsolatosan és az adatok az állományban már korábban rögzített személyes adatokat egészítenek ki. Tilos kiválasztani egy konkrét embercsoportot kizárólag az Európa Tanács 1981. január 28-án kelt Egyezménye 6. Cikkének első mondatában felsorolt adatok alapján a célhoz kötöttségre vonatkozó fenti szabályok megsértésével.

Az Európai Unióról szóló Szerződés VI. címében meghatározott eljárással összhangban, a Tanács egyhangú döntéssel határoz az Igazgató Tanács által előkészített, részletes végrehajtási szabályok alkalmazásáról, különösen a jelen Cikkben meghatározott típusú személyes adatok és ezek biztonságára, illetve ezek felhasználásának belső felügyeletére vonatkozóan.

(2) Ilyen állományokat elemzés (az adatok összehasonlítása, feldolgozása és felhasználása) céljából lehet megnyitni a bűnügyi nyomozás elősegítése érdekében. Minden egyes elemzési feladat maga után vonja egy olyan vizsgálócsoport megalakítását, amely szorosan együttműködik az alábbi résztvevőkkel a 3. Cikk (1) és (2), valamint az 5. Cikk (3) bekezdésében meghatározott feladatokkal összhangban:

1. elemzők és más Europol-tisztviselők, akiket az Europol Igazgatósága jelöl ki: csak az elemzők jogosultak az adott állományokba adatok bevitelére és onnan történő lehívásukra;

2. azok az összekötő tisztek és/vagy a tagállamok szakértői, akiktől az információ származik vagy a (6) bekezdés értelmében a vizsgálattal kapcsolatosan érintettek.

(3) Az Europol kérésére vagy saját kezdeményezésre a nemzeti egységek a 4. Cikk (5) bekezdéstől függően továbbítanak minden olyan információt az Europolhoz, ami szükséges lehet a 3. Cikk (1) bekezdésének 2. pontjában meghatározott feladatok végrehajtásához. A tagállamok csak olyan adatot továbbíthatnak, amelyek tekintetében a hazai jogszabályok lehetővé teszik megelőzés, elemzés vagy a bűncselekmények visszaszorítása céljából azok feldolgozását.

A nemzeti egységektől származó adatok bizalmassági igényétől függően az adatok a nemzeti egységtől közvetlenül, vagy más megfelelő módon továbbíthatók az elemző csoportnak, akár az összekötő bevonásával, akár anélkül.

(4) Amennyiben a (3) bekezdésben hivatkozott adatokon felül az Europol indokoltnak látja más adatok beszerzését is a 3. Cikk (1) bekezdésének 2. pontja szerinti feladatainak ellátásához, úgy kérheti:

1. az Európai Közösségek, valamint ezen Közösségeket létrehozó szerződések által létrehozott szabályok alapján működő szervezeteket;

2. más, az Európai Unió keretein belül működő szervezeteket;

3. az Európai Unió két vagy több tagállama között született megállapodás alapján működő szervezeteket;

4. harmadik országokat;

5. nemzetközi szervezeteket és az ezekre vonatkozó szabályok alapján működő szervezeteket;

6. más, két vagy több állam között létrejött megállapodás alapján működő szervezeteket, illetve

7. az Interpolt,

hogy továbbítsa a releváns információkat az Europolhoz, amikor csak szükséges. Ezen kívül lehetősége van arra, hogy azonos feltételek fennállása esetén, azonos értelemben saját kezdeményezés alapján elfogadja a különböző testületek által szolgáltatott információkat. Az Európai Unióról szóló Szerződés VI. címében foglalt eljárási szabályok szerint az Igazgató Tanáccsal történt egyeztetést követően a Tanács egyhangú döntéssel meghatározza az Europol által e tekintetben betartandó szabályokat.

(5) Amennyiben az Europol más egyezmények alapján jogosult számítógépes kapcsolatot létesíteni más információs rendszerekkel, úgy a fenti feltételek fennállása esetén − ha ez a 3. Cikk (1) bekezdésének 2. pontja szerinti feladatainak ellátásához szükséges – jogosult a személyes adatok lekérdezésére.

(6) Ha az elemzés általános természetű vagy stratégiai jellegű, a tagállamokat – összekötő tisztjeiken és/vagy szakértőiken keresztül – a fenti vizsgálat során született megállapításokkal kapcsolatosan mindenre kiterjedően tájékoztatni kell, különösen az Europol által készített jelentések közzétételén keresztül.

Ha az elemzés olyan egyedi ügyre vonatkozik, amelyben nem érintett minden tagállam és közvetlenül felderítési célja van, úgy a következőkben felsorolt tagállamok képviselői vehetnek részt benne:

1. azok a tagállamok, amelyek azon információ forrását jelentik, amely alapján az elemzésre szolgáló állomány megnyitására vonatkozó döntés született, vagy azok,

amelyek az információval kapcsolatosan közvetlenül érintettek, valamint az elemzést végző csoportok által a vizsgálatba az érintetté válásuk miatt utólagosan bevont tagállamok;

2. azok a tagállamok, amelyek a tárgymutatós rendszeren keresztül értesültek arról, hogy érintettek és a (7) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén jogosultak az ügy megismerésére.

(7) Az értesítési igényt a felhatalmazott összekötő tisztek érvényesítik. Minden tagállam kijelöl és felhatalmaz korlátozott számú összekötő tisztet erre a feladatra, és a nevüket tartalmazó listát továbbítja az Igazgató Tanácshoz.

Az értesítési igényt a (6) bekezdésben meghatározottak szerint az összekötő tiszt érvényesíti a küldő tagállamban működő közvetlen felettes szerv által jóváhagyott indokolt írásos nyilatkozatával, amelyet továbbítani kell az elemzésben részt vevő minden személynek. Ezután az összekötő tiszt automatikusan bekapcsolódik a folyamatban lévő elemzésbe.

Ha az elemző csoportban valamilyen kifogás merül fel az összekötő tiszt bevonásával kapcsolatosan, az automatikusan járó részvételt fel kell függeszteni a kifogások okát tisztázó eljárás befejezéséig, amely az alábbi három szakaszból állhat:

1. a vizsgálatban résztvevők egyezség létrehozását kísérelik meg a bevonandó tagállamot képviselő összekötő tiszttel, amire legfeljebb nyolc nap áll rendelkezésre;

2. ha az egyezség megkötésére irányuló törekvések nem vezetnek eredményre, akkor az érintett nemzeti egységek vezetői és az Europol Igazgatósága három napon belül találkoznak egymással;

3. ha továbbra sem születik megállapodás, úgy az érintett felek képviselői az Igazgató Tanácsban találkoznak nyolc napon belül. Ha a szóban forgó tagállam nem mond le az értesítési igényéről, úgy az adott tagállam automatikus értesítéséről konszenzussal döntenek.

(8) Az a tagállam, amely az adatot szolgáltatja az Europol felé, kizárólagos döntési jogkörrel rendelkezik az adat bizalmassági igényének meghatározásában és annak megváltoztatásában. Az elemzett adatok bármilyen jellegű terjesztésének vagy operatív felhasználásának engedélyezéséről a vizsgálatban résztvevők tanácskozáson döntenek. A vizsgálathoz utólagosan csatlakozó tagállamok az eredetileg is érintett tagállamok előzetes jóváhagyása nélkül nem rendelkezhetnek az adattal, különösen nem adhatják tovább és nem használhatják azt.

11. Cikk

A TÁRGYMUTATÓS RENDSZER

(1) Az Europol létrehoz egy tárgymutatós rendszert a 10. Cikk (1) bekezdése szerinti állományokban tárolt adatok számára.

(2) Az Europol igazgatója és helyettesei, a megfelelően felhatalmazott Europol-tisztviselők és az összekötő tisztek jogosultak a rendszer használatára. A rendszernek olyannak kell lennie, hogy a felhasználó összekötő tiszt számára kiderüljön a letöltött adatokból, hogy a 6. Cikk (1) bekezdésének 2. pontja és a 10. Cikk (1) bekezdése szerinti adatállományok a vezénylő országra vonatkozó adatokat tartalmaznak.

Az összekötő tisztek hozzáférési jogosultságát úgy kell megállapítani, hogy meghatározható legyen az, hogy az információ rögzítése megtörtént-e vagy sem, ugyanakkor, hogy a rendszer

ne nyújtson lehetőséget az akták tartalmára vonatkozó kapcsolatok meghatározására, vagy következtetések levonására.

(3) A tárgymutatós rendszer kidolgozására vonatkozó részletes szabályokat az Igazgató Tanács egyhangú döntéssel határozza meg.

12. Cikk

AZ ADATÁLLOMÁNY MEGNYITÁSÁNAK ELRENDELÉSE

(1) Minden, a 10. Cikk szerint a feladatok teljesítésének céljából az Europol üzemeltetése alatt álló, személyes adatokat tartalmazó számítógépes adatállomány megnyitását az Europolnak kell elrendelnie, amelyhez szükséges az Igazgató Tanács az alábbiakkal kapcsolatos jóváhagyása:

1. az adatállomány neve;

2. annak célja;

3. azon személyeknek a köre, akikről az adatokat tárolják;

4. a rögzítendő adatok természete, és minden, az Európa Tanács 1981. január 28-án kelt Egyezményének 6. Cikke első mondatában felsorolt adatok közül azok, amelyek elengedhetetlenül szükségesek;

5. az állomány megnyitásához használt személyes adatok típusa;

6. a rögzítendő adatot rendelkezésre bocsátó vagy rögzítő adatai;

7. azok a körülmények, amelyek fennállása esetén az állományban rögzített személyes adatok továbbíthatóak, illetve mely címzettnek és milyen eljárás keretében;

8. a vizsgálat elvégzésének határideje és az adat tárolásának időtartama;

9. az „audit log” létrehozásának módja.

A 24. Cikk által szabályozott közös ellenőrző szervet az Europol igazgatója haladéktalanul értesíti ilyen adatállomány megnyitásának tervével kapcsolatosan az arra vonatkozó ügyirat egyidejű megküldésével együtt, hogy az Igazgató Tanács felé megtehesse szükségesnek tartott észrevételeit.

(2) Ha az ügy sürgőssége folytán nem lehetséges az (1) bekezdés szerinti, az Igazgató Tanács által kiadott hozzájárulás beszerzése, akkor az igazgató saját kezdeményezése alapján vagy az érintett tagállam kérelmére – akár saját hatáskörben is – elrendelheti az adatállomány megnyitását. Ezzel egy időben a meghozott döntéséről értesíti az Igazgató Tanács tagjait. Az

(1) bekezdés alapján indítandó eljárást késedelem nélkül meg kell indítani és a lehető legrövidebb idő alatt be kell fejezni.

IV. CÍM

AZ ADATKEZELÉS KÖZÖS SZABÁLYAI

13. Cikk

AZ ÉRTESÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG

Ha a nemzeti egység úgy kívánja, az Europol haladéktalanul értesíti az érintett tagállamot annak összekötő tisztjeivel együtt, a tagállamot érintő információk és a 2. Cikk alapján az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekmények között felfedezett összefüggésekkel kapcsolatosan. Kötelezettségeinek teljesítése során az Europol tudomására jutó, más súlyos bűncselekményekkel kapcsolatos információk és titkosszolgálati adatok szintén továbbíthatóak.

14. Cikk

AZ ADATVÉDELEM ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

(1) Legkésőbb jelen Egyezmény hatálybalépéséig minden tagállam a hazai jogalkotás szintjén köteles megtenni a szükséges lépéseket az adatállományokban tárolt személyes adatokkal kapcsolatosan, hogy jelen Egyezmény keretein belül, az Európa Tanács 1987. szeptember 17-i Miniszterek Tanácsa No R (87) 15. számú „A személyes adatok kezeléséről a rendőrségi szektorban” című ajánlásának figyelembevételével biztosítsa az adatvédelem általános követelményeit, amely legalább az Európa Tanács 1981. január 28-án kelt Egyezményének alapelveinek alkalmazásából következő minimum szint.

(2) A személyes adatok jelen Egyezmény szerinti továbbítása nem kezdődhet meg addig, amíg az (1) bekezdésben lefektetett adatvédelmi szabályok nem léptek életbe minden, a továbbításban érintett tagállam területén.

(3) A személyes adatok összegyűjtésénél, feldolgozásánál és felhasználásánál az Europol figyelembe veszi az Európa Tanács 1981. január 28-án kelt Egyezményének alapelveit és az Európa Tanács 1987. szeptember 17-i Miniszterek Tanácsa No R (87) 15. számú ajánlását.

Az Europol ezen alapelvek betartását a nem számítógépes nyilvántartásban szereplő adatok tekintetében is figyelemmel kíséri, a bizonyos kritériumoknak megfelelően hozzáférhető strukturált személyes adatok vonatkozásában.

15. Cikk

AZ ADATVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELELŐSSÉG

(1) Jelen Egyezmény egyéb rendelkezéseinek megfelelően, az Europol rendszerében tárolt adatokkal kapcsolatos felelősség – különösen az adatgyűjtés jogszerűségének, azok rögzítésének és az Europolhoz történő továbbításának, valamint az adatok helytállóságának, naprakész állapotuknak és a tárolási határidők ellenőrzésének tekintetében – az alábbiakat terheli:

1. a tagállamot, amely rögzítette vagy bármely más módon továbbította az adatot;

2. az Europolt, a harmadik államok által továbbított vagy az Europol által elvégzett vizsgálat eredményéből származó adatokkal kapcsolatosan.

(2) Ezenkívül, a jelen Egyezmény egyéb rendelkezéseinek megfelelően, az Europol felelős a hozzá érkezett és az általa feldolgozott adatokért, akár a 8. Cikk szerinti információs rendszerben, a 10. Cikk szerinti vizsgálati céllal megnyitott munkaállományokban, vagy a 11. Cikk szerinti tárgymutatós (index) rendszerben, illetve a 14. Cikk (3) bekezdése szerinti adatállományban vannak nyilvántartva.

(3) Az Europol oly módon rögzíti az adatokat, hogy azokból megállapítható legyen, hogy azt melyik tagállam vagy harmadik ország továbbította, illetve, hogyha az az Europol által végzett elemzés eredménye.

16. Cikk

A JELENTÉSEK MEGTÉTELÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Általában, az Europol személyes adatok lekérése esetén 10 alkalmanként egyszer, a 7. Cikkben meghatározott információs rendszerből történő adatok lehívása esetén pedig minden alkalommal jelentést készít annak érdekében, hogy azok jogszerűsége megállapítható legyen. A jelentésekben szereplő adatok csak ilyen célra használhatóak az Europol és a 23−24. Cikk szerinti ellenőrző szervek által, majd azokat hat hónap elteltével törölni kell, kivéve ha azok valamely folyamatban lévő ellenőrzéshez szükségesek. Az erre vonatkozó részletszabályokról az Igazgató Tanács dönt, a közös ellenőrző szervvel történt egyeztetés után.

17. Cikk

AZ ADATOK FELHASZNÁLÁSÁNAK SZABÁLYAI

(1) Kizárólag a tagállamok illetékes hatóságai továbbíthatják vagy hasznosíthatják az információs rendszerből lehívott személyes adatokat, a tárgymutatós rendszerből vagy a vizsgálati céllal megnyitott adatállományokból származó adatokat, illetve minden más értelemben közvetített adatokat az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése és visszaszorítása érdekében, valamint más súlyos bűncselekményi formák visszaszorítása céljából.

Az előző bekezdés szerinti adatok azon tagállam nemzeti jogszabályainak megfelelően hasznosíthatók, amely felelősséggel tartozik az adatot felhasználó hatóságokért.

Az első bekezdés szerinti adatokat az Europol csak a 3. Cikkben meghatározott feladatainak ellátásához használhatja fel.

(2) Ha bizonyos adatok esetében a 10. Cikk (4) bekezdése szerinti, az adatot továbbító tagállam, harmadik állam vagy szervezet a használattal kapcsolatos egyedi megszorításokat alkalmaz, amely alá tartozik az ilyen jellegű adat az adott tagállamban vagy harmadik feleknél, akkor a felhasználónak ezeket a megszorításokat is figyelembe kell vennie, kivéve azt a speciális esetet, amikor a hazai jogszabályokban megfogalmazottak szerint a felhasználással kapcsolatos megszorítások nem vonatkoznak az igazságszolgáltatási hatóságokra, a törvényhozó testületekre és minden más, jogszabály által létrehozott független testületre, amely felelős a hazai illetékes hatóságok ellenőrzéséért a 2. Cikk (4) bekezdése értelmében. Ilyen esetekben az adatokat csak a továbbító tagállammal történt előzetes egyezetés után lehet felhasználni, és ezen tagállam érdekeit és véleményét a lehető legnagyobb mértékben figyelembe kell venni.

(3) Az adatok más célú vagy jelen Egyezmény 2. Cikkében fel nem sorolt hatóságok általi felhasználására lehetőség nyílik az adatot szolgáltató tagállammal történt előzetes egyeztetést követően olyan mértékben, amennyire a továbbító tagállam nemzeti törvényei azt lehetővé teszik.

18. Cikk

AZ ADATOK TOVÁBBÍTÁSA HARMADIK ÁLLAMOK ÉS HARMADIK SZERVEZETEK FELÉ

(1) Az Europol jogosult a (4) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása estén az általa kezelt adatok harmadik államok, illetve harmadik szervezetek részére történő továbbítására a

10. Cikk (4) bekezdése értelmében, amikor:

1. ez szükséges az egyes esetekben a 2. Cikk alapján az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzésének és visszaszorításának céljából,

2. az adott államban vagy szervezetnél az adatvédelem megfelelő szintje biztosított és

3. a (2) bekezdés értelmében az általános szabályok szerint ez engedélyezhető.

(2) Az Európai Unióról szóló Szerződés VI. címében megfogalmazott eljárásnak megfelelően, a (3) bekezdés körülményeinek figyelembevételével, a Tanács egyhangú döntésével meghatározza a 10. Cikk (4) bekezdése értelmében az Europol által harmadik államokhoz vagy szervezetekhez továbbítandó személyes adatok átadására vonatkozó általános szabályokat. Az Igazgató Tanács előkészíti a Tanács döntését és egyeztet a 24. Cikkben hivatkozott közös ellenőrző szervvel.

(3) A harmadik államok, illetve szervezetek által a 10. Cikk (4) bekezdése alapján biztosítandó megfelelő adatvédelmi szintet a személyes adatok továbbításánál szerepet játszó összes körülmény figyelembevételével kell megállapítani, különösen az alábbiakban felsoroltakat kell figyelembe venni:

1. az adat természete;

2. a cél, amelyre az adatot fel kívánják használni;

3. a tervezett adatkezelés időtartama;

4. a 10. Cikk (4) bekezdése alapján a harmadik államokra és szervezetekre vonatkozó általános és egyedi szabályok.

(4) Ha a fentiekben említett adatot az Europolhoz egy tagállam továbbította, az Europol csak az adott tagállam hozzájárulásával adhatja ki azt harmadik államnak vagy szervezetnek. A tagállam előzetesen kiadhat az Europol számára az adattovábbításra vonatkozó felhatalmazást, amely lehet általános jellegű vagy bármilyen más jellegű; a felhatalmazás bármikor visszavonható.

Ha a szóban forgó adat nem valamely tagállamon keresztül jutott az Europolhoz, úgy az Europol köteles kielégítően meggyőződni arról, hogy az adatok kiadása nem jár:

1. a tagállam hatáskörébe tartozó feladatok megfelelő ellátásának akadályozásával;

2. a tagállam biztonságának és közrendjének veszélyeztetésével, vagy a közérdek más módon történő sérelmével.

(5) Az Europol felelős az adattovábbítások engedélyezésének jogszerűségéért. Az Europol nyilvántartást vezet az adatátvitelekről és ezek jogalapjáról. Az adatátvitel csak akkor engedélyezhető, ha a címzett kötelezettséget vállal arra, hogy a kért adatot csak arra a célra

használja fel, amely célból a továbbítás történt. Ez a szabály nem alkalmazandó azon személyes adatok továbbítása tekintetében, amelyek az Europol nyomozásához szükségesek.

(6) Ahol az (1) bekezdés szerinti továbbítás minősített információt érint, akkor az átvitel csak abban az esetben engedélyezhető, ha az Europol és a címzett a minősített adatok védelméről szóló megállapodást kötött egymással.

19. Cikk BETEKINTÉSI JOGOSULTSÁG

(1) Az a természetes személy, aki élni kíván azzal a jogával, hogy az Europolnál nyilvántartott, rá vonatkozó adatokba betekintsen vagy ellenőriztesse azokat, térítésmentesen nyújthatja be erre vonatkozó kérelmét az általa kiválasztott tagállam illetékes nemzeti hatóságánál, amely késedelem nélkül referál erről az Europolnak, és tájékoztatja a kérelmezőt, hogy az Europol válaszát közvetlenül kapja meg.

(2) A kérelmet a szóban forgó tagállam illetékes nemzeti hatóságához érkezéstől számított 3 hónapon belül az Europolnak el kell bírálnia.

(3) A természetes személy azon tagállam jogszabályai szerint élhet a rá vonatkozó adatokba való betekintési és ellenőriztetési jogával, amely területén a kérelmét benyújtotta, az alábbi rendelkezések figyelembevételével:

Amennyiben az adott tagállam jogszabályai lehetővé teszik a szóban forgó adat hozzáférhetővé tételét, akkor az adat átadása akkor tagadható meg, ha az:

1. az Europol feladatainak megfelelő ellátásához;

2. a tagállamok közbiztonságának és közrendjének fenntartásához vagy bűnmegelőzéshez;

3. a harmadik felek jogai és szabadsága védelméhez szükséges.

A fentiek figyelembevételével meghozott döntést nem befolyásolhatják az adat rendelkezésre bocsátásával érintett személy érdekei.

(4) A (3) bekezdéssel összhangban az információ megismerésének jogával az alábbiakban felsorolt intézkedéséknek megfelelően lehet élni:

1. a 8. Cikkben meghatározott információs rendszerbe rögzített adatok tekintetében az adat átadására vonatkozó döntés nem hozható meg addig, amíg az adatot rögzítő és az adat átadásával közvetlenül érintett tagállam elsődlegesen nem élt állásfoglalási lehetőségével, amely az adat továbbításának megtiltásáig terjedhet. A továbbítható adatok körének és a továbbítás körülményeinek meghatározása a rögzítő tagállam feladata;

2. az Europol által az információs rendszerbe rögzített adatok tekintetében, az adat átadásával közvetlenül érintett tagállamnak meg kell adni a lehetőséget álláspontjának kifejtésére, amely az adat továbbításának megtiltásáig terjedhet;

3. a 10. Cikkben meghatározottak szerint elemzési célból megnyitott munkaállományokba rögzített adatok továbbításával kapcsolatos feltételek megállapítása az Europol és a vizsgálatban a 10. Cikk (2) bekezdése értelmében részt vevő tagállamok között létrejött megegyezéstől és a továbbításban közvetlenül érintett tagállam(ok) megállapodásától függ.

Amennyiben egy vagy több tagállam, vagy az Europol nem hagyja jóvá az adat továbbítását, úgy az Europol a kérelmezőt értesíti az ellenőrzés elvégzéséről anélkül, hogy információt adna ki arra vonatkozólag, hogy az adott személyről rendelkeznek-e adatokkal.

(5) Az adatok ellenőrzésének joga az alábbi eljárási szabályok figyelembevételével gyakorolható:

Amennyiben az alkalmazandó nemzeti jog nem tartalmaz iránymutatást az adatok átadására vagy egyszerű ellenőrzési megkeresésről van szó, akkor az Europol az érintett nemzeti hatóságokkal szoros együttműködésben végzi el az ellenőrzéseket és értesíti a kérelmezőt, hogy az ellenőrzést elvégezte, anélkül, hogy információt adna ki arra vonatkozólag, hogy az adott személyről rendelkeznek-e adatokkal.

(6) Az ellenőrzési vagy betekintési kérelemre adott válaszában az Europol tájékoztatja a kérelmezőt arról, hogy amennyiben a kérelmével kapcsolatosan hozott döntéssel nincs megelégedve panasszal élhet a közös ellenőrző szerv felé. A kérelmező akkor is a közös ellenőrző szervhez fordulhat, ha kérelmére a jelen cikkben meghatározott határidőn belül nem érkezett válasz.

(7) Ha a kérelmező panasszal él és a 24. Cikkben hivatkozott közös ellenőrző szervhez fordul, akkor a kérelmet e szervnek kell megvizsgálnia.

Ha a kérelem olyan adat továbbítására vonatkozik, amelyet valamely tagállam rögzített az információs rendszerbe, akkor a közös ellenőrző szerv annak az államnak a nemzeti joga alapján dönt, amely területén a kérelmet benyújtották. A közös ellenőrző szerv először azon állam nemzeti felügyelő szervével vagy a hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatóságával egyeztet, amely államtól az információ származik. A nemzeti felügyelő szerveknek is el kell végezni a szükséges ellenőrzéseket, különösen annak megállapítására, hogy az elutasító döntés jelen Cikk (3) bekezdésén vagy a (4) bekezdés 1. pontján alapult-e. Ennek megállapítása után a döntést − amely az adattovábbítás megtagadásáig terjedhet – a közös ellenőrző szerv hozza meg, szoros együttműködésben a nemzeti felügyelő szervvel vagy a hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatósággal.

Ha a kérelem olyan adat továbbítására vonatkozik, amelyet az Europol az információs rendszerébe rögzített vagy amelyeket az elemzési céllal megnyitott munkaállományok tartalmaznak, a közös ellenőrző szerv az Europol vagy valamely tagállam fenntartott tiltakozása esetén ezek döntését nem bírálhatja felül kivéve, ha az Europol vagy az érintett tagállam képviselőjének meghallgatása után a közös ellenőrző szerv tagjai kétharmados többséggel így határoznak. Amennyiben nincs meg a szükséges kétharmados többség, a közös ellenőrző szerv értesíti a kérelmezőt, hogy a kért felülvizsgálatot elvégezte anélkül, hogy információt adna ki arra vonatkozólag, hogy az adott személyről rendelkeznek-e adatokkal.

Ha a kérelem olyan adat ellenőrzésére vonatkozik, amelyet valamely tagállam rögzített az információs rendszerbe, akkor a közös ellenőrző szerv köteles meggyőződni arról, hogy a szükséges vizsgálatokat megfelelően végezték-e el szoros együttműködésben az adatot rögzítő tagállam nemzeti felügyelő szervével. A közös ellenőrző szerv értesíti a kérelmezőt, hogy a kért felülvizsgálatot elvégezte anélkül, hogy információt adna ki arra vonatkozólag, hogy az adott személyről rendelkeznek-e adatokkal.

Ha a kérelem olyan adat ellenőrzésére vonatkozik, amelyet az Europol rögzített az információs rendszerbe, vagy amelyet az elemzési céllal megnyitott munkaállományok tartalmaznak, a közös ellenőrző szerv köteles meggyőződni arról, hogy az Europol a szükséges vizsgálatokat elvégezte-e. A közös ellenőrző szerv értesíti a kérelmezőt, hogy a kért felülvizsgálatot elvégezte anélkül, hogy információt adna ki arra vonatkozólag, hogy az adott személyről rendelkeznek-e adatokkal.

(8) A fenti rendelkezések értelemszerűen (mutatis mutandis) alkalmazandók a nem elektronikus úton rögzített adatállományok formájában az Europol által tárolt adatokra, tehát bármely hordozóra, amely bizonyos kritériumoknak megfelelően hozzáférhető strukturált személyes adatokat tartalmaz.

20. Cikk

AZ ADATOK HELYESBÍTÉSE ÉS TÖRLÉSE

(1) Ha a harmadik államok vagy harmadik szervezetek által az Europolhoz továbbított vagy az Europol saját vizsgálatából származó és az Europolnál tárolt adat a valóságnak nem felel meg vagy bevitelük, illetve tárolásuk jelen Egyezmény rendelkezéseivel ellentétes, az Europol ezeket helyesbíti vagy törli.

(2) Ha a hibás vagy a jelen Egyezmény valamely rendelkezésének nem megfelelő adatok közvetlenül a tagállamoktól kerültek az Europolhoz, akkor az adott tagállam kötelezettsége az adatok törlése vagy helyesbítése az Europollal történő együttműködésben. Ha a hibás adatok más, nem megfelelő módon kerültek az Europol rendszerébe, vagy a tagállamok által rendelkezésre bocsátott adatokban keletkezett hiba az adatátvitel során felmerült rendellenességből adódik, vagy jelen Egyezmény rendelkezéseinek megszegésével továbbították; illetve a hibák – az Europol által − a jelen Egyezmény rendelkezéseinek megszegésével történő, vagy a nem megfelelő módon történő rögzítésből, lehívásból vagy tárolásból származnak, akkor az Europol köteles az érintett tagállammal együttműködve az adatok helyesbítésére vagy azok törlésére.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetekben azonnal értesíteni kell a fenti adatok címzett tagállamait, melyek szintén helyesbítik vagy törlik ezeket az adatokat.

(4) Bárki jogosult az Europoltól kérni a rá vonatkozó, valóságnak meg nem felelő adatok helyesbítését vagy törlését.

Az Europol tájékoztatja a kérelmezőt, hogy a vele kapcsolatos adatokat helyesbítették vagy törölték. Amennyiben a kérelmező számára az Europol által adott válasz nem kielégítő vagy azt 3 hónapon belül nem kapta meg, akkor kérelmezheti, hogy az ügyet terjesszék a közös ellenőrző szerv elé.

21. Cikk

AZ ADATOK TÁROLÁSÁRA ÉS TÖRLÉSÉRE VONATKOZÓ HATÁRIDŐK

(1) Az adatállományokban szereplő adatokat az Europol csak addig őrzi, amíg azok szükségesek feladata ellátásához. Az adatok további őrzésének szükségességét a rögzítéstől számított 3 éven belül felül kell vizsgálni. Az információs rendszerben tárolt adatok felülvizsgálata és törlése a rögzítő egység feladata. Az Europol más adatállományaiban szereplő adatok törlése és felülvizsgálata az Europol feladata. Az Europol automatikusan értesíti a tagállamokat a tárolt adatok felülvizsgálatára nyitva álló határidő lejárta előtt 3 hónappal.

(2) A felülvizsgálat során az (1) bekezdés harmadik és negyedik mondatában hivatkozottak meghosszabbíthatják az őrzési határidőt a következő esedékes felülvizsgálatig, ha az adatok továbbra is szükségesek az Europol feladatainak ellátásához. Ha az adatok további őrzéséről nem születik döntés, azokat automatikusan törölni kell a rendszerből.

(3) A 10. Cikk (1) bekezdésének 1. pont szerinti, természetes személyekhez kapcsolódó személyes adatok őrzésének teljes időtartama nem haladhatja meg a 3 évet. A határidők számítása attól a naptól kezdődik, amelyen a természetes személy adatainak rögzítését eredményező esemény történt. A további őrzés szükségességét évente kell felülvizsgálni és ennek megtörténtét dokumentálni kell.

(4) Amikor a tagállam olyan adatot töröl a nemzeti nyilvántartó rendszeréből, amelyet előzőleg továbbítottak az Europolhoz, és azt az Europol más adatállományaiban tárolják, akkor a törléssel egyidejűleg értesíti az Europolt. Ilyen estekben az Europol törli az adatokat kivéve, ha a továbbító tagállamnál bővebb információval rendelkezik és ennek alapján továbbra is érdeke fűződik az adatok megtartásához; ilyenkor az Europol értesíti az érintett tagállamot az adat folytatólagos tárolásáról.

(5) Nem lehet törölni az adatot, ha azzal az adatalany védendő érdek sérülne. Ilyen esetben az adat csak az adat alanyának beleegyezésével használható fel.

22. Cikk

AZ IRATOK FORMÁJÁBAN NYILVÁNTARTOTT ADATOK HELYESBÍTÉSE ÉS TÁROLÁSA

(1) Ha az Europol által tárolt irat vagy az ebben található adat már nem szükséges az Europol feladatainak ellátásához, vagy a szóban forgó információ összességében ellentétes jelen Egyezmény rendelkezéseivel, az aktát vagy az említett adatot meg kell semmisíteni. Az iratokat vagy az említett adatot olyan megjelöléssel kell ellátni, amelyből kitűnik, hogy azt tilos felhasználni addig, amíg végérvényesen meg nem semmisítik.

Nincs helye az adat megsemmisítésének addig, amíg feltételezhető, hogy annak törlése az adat alanyának törvényes érdekeit bármilyen módon hátrányosan befolyásolná. Ebben az esetben az aktát a fentivel azonos, a bárminemű használatot tiltó megjelöléssel kell ellátni.

(2) Ha az Europol aktáiban szereplő adatokról kiderül, hogy nem felelnek meg a valóságnak, akkor az Europol köteles helyesbíteni azokat.

(3) Az Europol aktáiban szereplő bármely személy élhet azzal a jogával, hogy vis-à-vis az Europolhoz forduljon az akta vagy a hozzá kapcsolódó feljegyzés helyesbítésével vagy megsemmisítésével kapcsolatban. Ebben az estben a 20. Cikk (4), valamint a 24. Cikk (2) és

(7) bekezdése értelemszerűen alkalmazandóak.

23. Cikk

A NEMZETI FELÜGYELŐ SZERVEK

(1) Minden tagállam kijelöl egy nemzeti felügyelő szervet, amelynek a feladata, hogy függetlenül, a vonatkozó nemzeti jogszabályok rendelkezéseivel összhangban figyelemmel kísérje az adott tagállam által bevitt, letöltött vagy az Europol felé továbbított személyes

adatokkal kapcsolatos műveletek szabályosságát, és ellenőrizze, hogy e műveletek nem sértik-e az érintett jogait. Ennek érdekében, a releváns nemzeti eljárási szabályoknak megfelelően, a nemzeti felügyelő szerv a nemzeti egység vagy az összekötő tisztek szolgálati helyén betekintési jogosultsággal rendelkezik a tagállam által az információs rendszerbe vagy a tárgymutatós rendszerbe rögzített adatokba. A felügyeleti jogkör ellátásának érdekében a nemzeti felügyelő szervek tagjai hozzáférési jogosultsággal rendelkeznek a saját Europol összekötő tisztjeik személyi anyagához, valamint beléphetnek ezek irodáiba is. Ezenkívül, az ide vonatkozó hazai eljárási szabályoknak megfelelően, a nemzeti felügyelő szervek ellenőrzik a nemzeti egységek 4. Cikk (4) bekezdésében meghatározott feladatainak ellátását, valamint az összekötő tisztek 5. Cikk (3) bekezdése 1. és 3. pontjaiban, illetve az 5. Cikk (4) és (5) bekezdésében meghatározott feladatainak ellátását, amennyiben ezek a tevékenységek a személyes adatok védelmének szempontjából jelentőséggel bírnak.

(2) Minden természetes személy jogosult a nemzeti felügyelő szervhez fordulni annak érdekében, hogy a rá vonatkozó adatok bevitele, Europolhoz történő továbbítása bármilyen formában, vagy a tagállam általi felhasználás jogszerű legyen.

A jogosultság annak a tagállamnak a nemzet jogszabályaival összhangban gyakorolható, amely nemzeti felügyelő szervéhez a kérelmet benyújtották.

24. Cikk

A KÖZÖS ELLENŐRZŐ SZERV

(1) Egy független, közös ellenőrző szervet kell felállítani, amelynek a feladata, hogy a jelen Egyezményben megfogalmazottaknak megfelelően felülvizsgálja az Europol tevékenységét, ezzel biztosítva, hogy nem sérülnek az egyén személyiségi jogai az adatok tárolásával, feldolgozásával és az Europol által tárolt adatok felhasználásával kapcsolatosan. Ezenkívül a közös ellenőrző szerv figyelemmel kíséri az Europoltól származó adatok továbbításának szabályosságát. A közös ellenőrző szerv nemzeti felügyelő szervenként legfeljebb két, a szükséges képesítésekkel rendelkező, a tagállamok által öt évre kinevezett tagból vagy képviselőből (ahol szükséges helyettesek) áll, akik függetlenségét szavatolják. Minden küldöttség egy szavazattal rendelkezik.

A közös ellenőrző szerv élére a tagok maguk közül elnököt választanak.

A kötelezettségeik teljesítésével kapcsolatosan a közös ellenőrző szerv tagjait nem utasíthatja egyetlen más szerv sem.

(2) Az Europol köteles segítséget nyújtani a közös ellenőrző szervnek feladatai ellátásához, így különösen:

1. a kért információk rendelkezésre bocsátásával, a dokumentumokhoz, aktákhoz és a rendszerben tárolt adatokhoz való hozzáférési jogosultság megadásával, valamint

2. bármely szolgálati helyre, bármikor, korlátozások nélküli belépési jogosultság biztosításával;

3. a közös ellenőrző xxxxx által a kérelmek a 19. Cikk (7) és a 20. Cikk (4) bekezdésében leírt rendelkezések szerinti elbírálására vonatkozó döntésének végrehajtásával.

(3) Szintén a közös ellenőrző szerv illetékes: az Europol személyes adatok feldolgozását és felhasználását érintő tevékenységének; a tagállamok nemzeti felügyeleti szervei által függetlenül meghozott döntések és az adatokba való betekintési jog gyakorlása vonatkozásában felmerült kérdések kivizsgálására; valamint közös ajánlás kidolgozására a már létező problémák egységes megoldására.

(4) Xxxxxxx természetes személy a közös ellenőrző szervhez fordulhat annak érdekében, hogy biztosítsa személyes adatainak Europol általi pontos és jogszerű összegyűjtését, tárolását, feldolgozását és felhasználását.

(5) Ha a közös ellenőrző szerv a jelen Egyezmény valamely rendelkezésének megsértését tapasztalja a személyes adatok tárolásával, feldolgozásával vagy felhasználásával kapcsolatosan, akkor az általa szükségesnek tartott panasszal fordul az Europol igazgatójához, akit a szerv által meghatározott határidőn belüli válaszadásra kér fel. Az igazgató folyamatosan tájékoztatja az Igazgató Tanácsot az eljárással kapcsolatban. Amennyiben bármilyen nehézség merül fel, a közös ellenőrző szerv referál az Igazgató Tanácsnak az ügyről.

(6) A közös ellenőrző szerv azonos időközönként jelentést készít a tevékenységéről. Az Európai Unióról szóló Szerződés VI. címében meghatározott szabályoknak megfelelően ezt továbbítják a Tanácshoz; az Igazgató Tanács jogosult előzetesen kifejteni a véleményét, amelyet a jelentéshez csatolni kell.

A közös ellenőrző szerv jogosult dönteni arról, hogy nyilvánosságra hozza-e a tevékenységéről készült jelentést, amennyiben pedig a nyilvánosságra hozatal mellett dönt, akkor meghatározza ennek módját.

(7) A közös ellenőrző szerv egyhangú döntéssel fogadja el eljárási szabályait, amelyeket elő kell terjeszteni a Tanács elé, amely azt egyhangú döntésével hagyja jóvá. A szerv létrehoz egy belső bizottságot, amelyben tagállamonként egy szakképzett képviselő vesz részt, minden képviselő egy szavazattal rendelkezik. A bizottság feladata a 19. Cikk (7) bekezdése és a 20. Cikk (4) bekezdése alapján felmerülő kérelmek mindenre kiterjedő kivizsgálása. A felek megkeresésére a bizottság meghallgatást tart számukra, amelyen, ha a felek úgy kívánják, tanácsadóik is részt vehetnek. Az ilyen módon meghozott döntések az érintett felek vonatkozásában véglegesnek tekintendők.

(8) A közös ellenőrző szerv ezenkívül felállíthat még más (egy vagy több) bizottságot is.

(9) A közös ellenőrző szerv véleményét ki kell kérni a költségvetés rá vonatkozó része tekintetében. Az erről kialakított véleményt a szóban forgó költségvetés tervezethez csatolni kell.

(10) A közös ellenőrző szerv munkáját titkárság segíti, amelynek feladatait az eljárási szabályok határozzák meg.

25. Cikk ADATVÉDELEM

(1) Az Europol megteszi a jelen Egyezmény végrehajtása érdekében szükséges technikai és szervezési intézkedéseket. Az intézkedés akkor minősül szükségesnek, ha a megtételéhez szükséges erőfeszítések arányban állnak azzal az érdekkel, amelyet a védelemmel kívánnak oltalmazni.

(2) Az Europol számítógépes adatfeldolgozása tekintetében a tagállamok és az Europol egyaránt kötelesek intézkedni az alábbiakkal kapcsolatban:

1. biztosítani, hogy jogosulatlan személyek ne férhessenek a személyes adatok feldolgozására szolgáló rendszerek eszközeihez (az eszközhozzáférés ellenőrzése);

2. megelőzni az adathordozók jogosulatlan olvasását, másolását, megváltoztatását vagy törlését (adathordozók ellenőrzése);

3. megelőzni a jogosulatlan adatbevitelt, valamint a személyes adatok jogosulatlan vizsgálatát, megváltoztatását vagy törlését (adattárolás ellenőrzése);

4. megelőzni a számítógépes adatfeldolgozó rendszer használatát az adatátviteli eszközt jogosulatlanul használó személlyel szemben (felhasználó-ellenőrzés);

5. biztosítani, hogy az adatfeldolgozó rendszerek használatára feljogosított személy csak azokhoz az adatokhoz juthasson hozzá, amelyre a jogosultsága kiterjed (adathozzáférés ellenőrzése);

6. biztosítani annak megállapíthatóságát és ellenőrizhetőségét, hogy az adattovábbításra szolgáló eszközök segítségével mely szervezetekhez továbbíthatók a személyes adatok (továbbítás ellenőrzése);

7. biztosítani annak utólagos megállapíthatóságát és ellenőrizhetőségét, hogy mely személyes adatot rögzítettek számítógépes adatbázisba vagy adatfeldolgozó rendszerbe, valamint megállapíthatóvá és ellenőrizhetővé tenni a rögzítés idejét és a rögzítő kilétét (adatbeviteli ellenőrzés);

8. megelőzni a továbbítás alatt álló személyes adatok és adathordozók jogosulatlan olvasását, másolását, megváltoztatását vagy törlését (adatátviteli ellenőrzés);

9. gondoskodni a működő rendszerek leállás estén történő azonnali újraindításáról (hibaelhárítás);

10. biztosítani a rendszer funkcióinak hibátlan működését, az esetlegesen felmerülő funkcionális zavarokat azonnal jelezni (megbízhatóság) és biztosítani, hogy a rendszerben tárolt adatokhoz ne lehessen hozzáférni a rendszer működési hibája esetén sem (sértetlenség).

V. CÍM

AZ EUROPOL JOGI STÁTUSZA, SZERVEZETE ÉS A PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

26. Cikk

A TESTÜLET JOGKÉPESSÉGE

(1) Az Europol jogi személyiséggel rendelkező szervezet.

(2) Az Europol minden tagállamban az adott állam jogrendje által a jogi személyek számára biztosítható legszélesebb körű jog- és szerződőképességgel rendelkezik. Az Europol különösen megszerezhet ingó és ingatlan vagyont, rendelkezhet azzal, és peres eljárások alanya lehet.

(3) Az Europol jogosult a Holland Királysággal a székhely-megállapodást létrehozni, valamint harmadik államokkal és harmadik szervezetekkel megállapodást létrehozni a 10. Cikk (4) bekezdése szerint a 18. Cikk (6) bekezdése szerinti szükséges bizalmas információ kezelésre vonatkozó egyezmények alapján, ugyanúgy mint az Európai Unióról szóló Szerződés VI. címén és jelen Egyezményen alapuló, a Tanács egyhangú döntésével elfogadott szabályozás keretein belül más megállapodások alapján.

27. Cikk

AZ EUROPOL SZERVEI

Az Europol szervei a következők:

a) az Igazgató Xxxxxx,

b) az igazgató,

c) a pénzügyi főellenőr,

d) a Pénzügyi Bizottság.

28. Cikk

AZ IGAZGATÓ TANÁCS

(1) Az Europol szervezetén belül működik az Igazgató Tanács, amelynek a következő jogai és kötelezettségei vannak:

1. részt vesz az Europol Egyezmény 2. Cikkének (2) bekezdése szerinti célkitűzéseinek kiterjesztésében;

2. egyhangú döntésével meghatározza az összekötő tiszteknek az Europollal kapcsolatos jogait és kötelezettségeit (5. Cikk);

3. egyhangú döntésével meghatározza a tagállamok által az Europolhoz kiküldött összekötő tisztek számát (5 Cikk);

4. elkészíti az adatállományok kezelésére alkalmazandó szabályozást (10. Cikk);

5. részt vesz az Europol és a harmadik államok, valamint a harmadik szervezetek között fennálló kapcsolatok rendezésére vonatkozó szabályok megalkotásában a 10. Cikk (4) bekezdése szerint (10., 18., 42. Cikk);

6. egyhangú döntéssel határoz a tárgymutatós rendszerre vonatkozó tervezet részleteiről (11. Cikk);

7. kétharmados többség esetén hozzájárulását adja az adatállomány megnyitásához (12. Cikk);

8. véleményt nyilvánít a közös ellenőrző szerv által kiadott magyarázatokkal és jelentésekkel kapcsolatosan (24. Cikk);

9. megvizsgálja azokat a problémákat, amelyeket a közös ellenőrző szerv ajánl a figyelmébe (24. Cikk (5) bek.);

10. dönt az információs rendszerből történő adatlehívások jogi jellegének ellenőrzésére szolgáló eljárás részleteiről (16. Cikk);

11. részt vesz az igazgató és az igazgatóhelyettesek kinevezésében és felmentésében (29. Cikk);

12. az igazgató kötelezettségeinek jogszerű ellátását felügyeli (7. és 29. Cikk);

13. részt vesz a személyzeti rendszabályok kialakításában (30. Cikk);

14. részt vesz a bizalmas adatkezelésre vonatkozó megállapodás előkészítésében és bizalmas adatok védelmére hivatott rendelkezések elfogadásában (18. és 31. Cikk);

15. részt vesz a költségvetés megtervezésében, amely tartalmazza a megalakítási tervet, és az igazgató hatáskörébe tartozó könyvvizsgálatot és kifizetéseket (35−36. Cikk);

16. egyhangú döntéssel elfogadja az öt évre szóló pénzügyi tervet (35. Cikk);

17. egyhangú döntéssel kinevezi a pénzügyi főellenőrt, valamint ellenőrzi feladatainak ellátását (35. Cikk);

18. részt vesz a pénzügyi szabályzat elfogadásában (35. Cikk);

19. egyhangúlag elfogadja a székhely-megállapodás szabályait (37. Cikk);

20. egyhangú döntéssel elfogadja az Europol-tisztségviselőkre vonatkozó biztonsági ellenőrzés szabályait;

21. kétharmados többséggel dönt valamely tagállam és az Europol, vagy a tagállamok között felmerült, a jogosulatlan vagy helytelen adatkezelés miatti felelősség alapján fizetendő kártérítés miatt támadt vitákban (38. Cikk);

22. részt vesz jelen Egyezmény bármilyen jellegű módosításában (43. Cikk);

23. felelős minden más, a Xxxxxx által ráruházott feladat ellátásáért, különösen jelen Egyezmény rendelkezéseinek végrehajtásáért.

(2) Az Igazgató Tanács munkájában tagállamonként egy képviselő vesz részt. Az Igazgató Tanács minden tagja egy szavazattal rendelkezik.

(3) Az Igazgató Tanács minden tagja egy helyettessel képviseltetheti magát; a teljes jogú tag akadályoztatása esetén a helyettes élhet a teljes jogú tag szavazati jogával.

(4) Az Európai Közösségek Bizottságának tagjai meghívást kapnak az Igazgató Tanács ülésein való részvételre, azonban szavazati joggal nem rendelkeznek. Bizonyos esetekben az Igazgató Tanács dönthet a Bizottság képviselőjének részvétele nélküli ülés megtartásáról.

(5) A tagok és a helyetteseik jogosultak az Igazgató Tanács üléseire magukkal vinni saját tagállamaik szakértőit és tőlük tanácsot kérni.

(6) Az Igazgató Tanács elnöki teendőit annak a tagállamnak a képviselője látja el, amelyből az Európai Unió Tanácsa soros elnöke kerül ki.

(7) Az Igazgató Tanács a szervezeti és működési szabályzatról egyhangú döntéssel határoz.

(8) A szavazás során a tartózkodás nem akadályozza meg az Igazgató Tanácsot azon döntések elfogadásában, amelyhez egyhangú szavazatarány szükséges.

(9) Az Igazgató Tanács évente legalább kétszer ülésezik.

(10) Az Igazgató Tanács évente egyhangú szavazattal határoz az alábbiakról:

1. az Europol előző éves tevékenységéről készült általános jelentésről;

2. az Europol jövőben ellátandó feladatairól, figyelembe véve a tagállamok működési követelményeit, a pénzügyi hozzájárulást, valamint a személyzet biztosítását.

Ezeket a jelentéseket az Európai Unóról szóló Szerződés VI. címében foglalt eljárási szabályoknak megfelelően továbbítani kell a Tanács felé.

29. Cikk

AZ IGAZGATÓ

(1) Az Europolt négyéves időtartamra, az Igazgató Tanács előzetes véleményének beszerzése után az Európai Unióról szóló Szerződés VI. címében foglalt eljárási szabályokkal összhangban eljáró Tanács egyhangú döntésével kinevezett igazgató vezeti, amely megbízatás egyszer meghosszabbítható.

(2) Az igazgató munkáját a Tanács által meghatározott számú, négyéves időtartamra (megbízatásuk egyszer meghosszabbítható) kinevezett igazgatóhelyettesek segítik, akik kijelölése az (1) bekezdésben meghatározott szabályok szerint történik. Az igazgató- helyettesek feladatait részletesen az igazgató határozza meg.

(3) Az igazgató felelősségi köre:

1. az Europol által hatáskörébe utalt feladatok elvégzése;

2. naprakész adminisztráció vezetése;

3. személyzeti feladatok teljesítése;

4. az Igazgató Tanács döntéseinek megfelelő előkészítése és azok végrehajtása;

5. a költségvetés tervezetének, a fejlesztési és az öt évre szóló pénzügyi tervre vonatkozó javaslat elkészítése, valamint az Europol költségvetésének végrehajtása;

6. minden más feladat ellátása, amelyet jelen Egyezmény vagy az Igazgató Tanács a hatáskörébe utal.

(4) Az igazgató feladatai teljesítése tekintetében felelősséggel tartozik az Igazgató Tanácsnak, jogosult továbbá az Igazgató Tanács ülésein részt venni.

(5) Az igazgató az Europol jogi képviselője.

(6) Az igazgatót és az igazgatóhelyetteseket az Igazgató Tanács véleményének beszerzését követően a Tanács határozata alapján mentik fel, amely az Európai Unióról szóló Szerződés

VI. címében lefektetett eljárási szabályok szerint a tagállamok kétharamados többségének döntésén alapul.

(7) Az (1) és (2) bekezdésekben meghatározottak ellenére az első hivatali időszak a jelen Egyezmény hatálybalépését követően az igazgató esetében öt év, a közvetlen helyettes esetén négy év, a nem közvetlen helyettes esetén pedig három év.

30. Cikk

A SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY

(1) Az igazgató, az igazgatóhelyettesek és az Europol dolgozói tevékenységüket az Europol céljainak és feladatainak megfelelően végzik, nem fogadhatnak el utasításokat semmilyen kormánytól, hatóságtól, szervezettől vagy az Europolon kívül álló személytől, kivéve ha jelen Egyezmény eltérően nem rendelkezik az Európai Unióról szóló Szerződés VI. címében foglaltak sérelme nélkül.

(2) Az igazgató irányítja az igazgatóhelyettesek és az Europol alkalmazottainak munkáját. Az igazgató, munkáltató jogkörét gyakorolva, kinevezi az Europol alkalmazottait, illetve megszünteti munkaviszonyukat. Az alkalmazottak kiválasztásánál – a személyes rátermettség és a szakmai képesítés mellett – figyelembe kell vennie minden tagállam nemzeteinek megfelelő képviseletét és az Európai Unió hivatalos nyelveinek megfelelő szintű ismeretét.

(3) Az alkalmazottak irányítására vonatkozó részletes szabályokat az Igazgató Tanács véleményének beszerzése után az Európai Unióról szóló Szerződés VI. címében foglalt rendelkezéseknek megfelelően a Tanács egyhangú döntésével fogadja el.

31. Cikk

A TITOKTARTÁS

(1) Az Europol és a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket a jelen Egyezmény alapján az Europol által megszerzett vagy a vele kicserélt információk tárgyának a titkosság követelményeinek megfelelő védelme érdekében. E célból a Tanács egyhangú döntésével elfogadja az Igazgató Xxxxxx által megfogalmazott és az Európai Unióról szóló Szerződés VI. címében meghatározottak szerint a Tanács elé terjesztett, a titoktartásra vonatkozó szabályokat.

(2) Ha az Europol bizalmas feladattal bíz meg valakit, akkor a tagállamoknak vállalniuk kell, hogy az Europol igazgatójának kérésére intézkedjenek saját kiküldöttjük biztonsági ellenőrzésének a hazai előírásoknak megfelelő elvégzéséről, valamint, hogy e célból kölcsönös segítséget nyújtanak egymásnak. A biztonsági ellenőrzések elvégzésére hatáskörrel rendelkező hatóság az Europolt csak az ellenőrzés eredményéről tájékoztatja, amely kötelező az Europolra nézve.

(3) A tagállamok és az Europol is csak olyan személyeket bízhatnak meg az Europolnál tárolt adatok feldolgozásával, akik speciális képzésben vettek részt és a biztonsági ellenőrzésük megtörtént.

32. Cikk

AZ INFORMÁCIÓK BIZALMAS KEZELÉSÉRE ÉS A TITOKTARTÁSRA VONATKOZÓ KÖTELEZETTSÉGEK

(1) Az Europol szervei, ezek tagjai, az igazgatóhelyettesek, az Europol dolgozói és az összekötő tisztek kötelesek tartózkodni minden olyan tevékenységtől vagy

véleménynyilvánítástól, amely sérti az Europolt vagy hátrányosan befolyásolja annak tevékenységét.

(2) Az Europol szervei, ezek tagjai, az igazgatóhelyettesek, az Europol dolgozói és az összekötőtisztek, valamint bárki számára, akit a titoktartási kötelezettség terhel, tilos a szolgálat teljesítése vagy feladatainak ellátása során tudomására jutott adatok és tények jogosulatlan személy számára hozzáférhetővé tétele vagy nyilvánosságra hozatala. Ez nem vonatkozik olyan információkra vagy tényekre, amelyek nem rendelkeznek olyan jelentőséggel, hogy titkosításuk szükségessé válna. Az információk bizalmas kezelésére és titoktartásra vonatkozó kötelezettség a hivatalból való kilépés vagy munkaviszony megszűnése, illetve a tevékenység befejezése után is fennáll. A bekezdés első fordulata szerinti különös kötelezettségre, valamint ennek bármilyen jellegű megszegésének jogi következményeire az Europolnak fel kell hívnia az alkalmazott figyelmét, amelyről írásos dokumentumot kell készíteni.

(3) Az Europol szervei, ezek tagjai, az igazgatóhelyettesek, az Europol dolgozói és az összekötő tisztek, valamint azok a személyek, akiket a (2) bekezdés szerinti kötelezettség terhel, nem tanúskodhatnak vagy szolgáltathatnak bizonyítékot a bíróság vagy más hatóság előtt és nem nyilatkozhatnak olyan tényekről és információkról, amelyek szolgálatteljesítésük vagy feladatuk teljesítése során jutott a tudomásukra az igazgató – illetve az igazgató esetén az Igazgató Tanács – jóváhagyása nélkül. Az igazgató vagy az Igazgató Xxxxxx – az esettől függően – megkeresi a szükséges intézkedések megtételére vonatkozó véleményével a bírói vagy más hatáskörrel rendelkező testületet, amely intézkedést a megkeresett testületre vonatkozó nemzeti szabályok szerint kell elvégezni. Az ilyen intézkedés vonatkozhat mind a vallomástételi eljárás kiigazítására az információ bizalmasságának biztosítása érdekében vagy

– feltéve, hogy a vonatkozó nemzeti jogszabály lehetőséget ad rá – az ilyen adatok továbbításának betiltására, amennyiben ez létfontosságú az Europol vagy valamely tagállam érdekeinek védelme szempontjából. Ha a tagállam jogszabályai lehetővé teszik a vallomástétel megtagadását, akkor az erre felkért személyeknek először a vallomástételhez szükséges engedélyt kell megszereznie. Az engedélyt az igazgató, vagy ha az igazgatót kérik fel vallomásának megtételére, akkor az Igazgató Tanács adja ki. Ha valamely összekötő tisztet kérik fel vallomástételre olyan információra vonatkozólag, amelyet az Europoltól szerzett, az engedély az érintett összekötő tisztet küldő tagállam beleegyezésének megszerzése után adható ki. Ezenfelül, ha fennáll a lehetősége annak, hogy a vallomás (bizonyíték) olyan információkra vagy ismeretekre terjed ki, amelyek valamely tagállam közvetítésével kerültek az Europolhoz, vagy amelyek vonatkozásában a tagállamok egyike érintett, a tagállam helyzetét tisztázni kell az engedély kiadása előtt. A vallomástételre vonatkozó engedély megadása csak abban az esetben tagadható meg, amennyiben az Europol különösen jelentős érdekeinek védelme, illetve a védelmet igénylő tagállam vagy tagállamok érdekében szükséges. Az ilyen jellegű kötelezettség a hivatalból való kilépés vagy munkaviszony megszűnése, illetve a tevékenység befejezése után is fennáll.

(4) Minden tagállam a (2) és (3) bekezdésben meghatározott, az információk bizalmas kezelésére és titoktartásra vonatkozó kötelezettség megszegését a hazai jogszabályokban megfogalmazott hivatali és szolgálati titoksértésként, vagy a bizalmas adatok védelmére vonatkozó rendelkezések megszegéseként kezeli.

Ha szükséges, minden tagállam − még a jelen Egyezmény hatálybalépését megelőzően – a fenti szabályokat beépíti saját törvényeibe vagy a (2) és (3) bekezdésben leírt, az információk bizalmas kezelésére és titoktartásra vonatkozó kötelezettség megszegése ellen irányuló

rendelkezésekbe, ezzel biztosítva azt, hogy a vonatkozó szabályokat és rendelkezéseket az Europollal kapcsolatban álló dolgozóik is alkalmazzák munkájuk során.

33. Cikk HIVATALOS NYELVEK

(1) A jelentések, valamint minden más, az Igazgató Tanács elé kerülő iratot és dokumentációt ki kell adni az Európai Unió minden hivatalos nyelvén; az Igazgató Tanács munkája során az Európai Unió hivatalos nyelveit kell használni.

(2) Az Europol munkájához szükséges fordítási feladatokat az Európai Unió Központi Fordító Irodája látja el.

34. Cikk

AZ EURÓPAI PARLAMENT TÁJÉKOZTATÁSA

(1) A Tanács Elnöksége minden évben továbbítja az Európai Parlamenthez az Europol tevékenységéről készített különleges jelentését. Az Európai Parlament tájékoztatást kap arra vonatkozóan, ha jelen Egyezmény bármilyen jellegű módosítása válna szükségessé.

(2) A Tanács Elnöksége vagy az elnökség által kijelölt képviselő köteles – az Európai Parlamentre vonatkozóan – figyelembe venni az információk bizalmas kezelésére és titoktartásra vonatkozó kötelezettséget.

(3) Az ebben a cikkben megfogalmazott kötelezettségek nem érintik a nemzeti törvényhozó testületek jogait, az Európai Unióról szóló Szerződés K.6. Cikkét és az Európai Unióról szóló Szerződés VI. címének erejénél fogva az Európai Parlament vonatkozásában alkalmazandó általános alapelveket.

35. Cikk

A KÖLTSÉGVETÉS

(1) Minden költségvetési évben becslést kell készíteni az Europol minden bevételéről és kiadásáról, amelybe beletartoznak a közös ellenőrző szerv és a 22. Cikknek megfelelően az ellenőrző szerv által felállított titkárság minden költsége az adott költségvetési évre vonatkozóan, ezek alkotják a költségvetés tételeit; a létesítményi terveket mellékelni kell a költségvetéshez; a költségvetési év január 1-jén kezdődik és december 31-én fejeződik be.

A költségvetési bevételeknek és kiadásoknak egyensúlyban kell lenniük.

A költségvetéssel együtt egy öt évre szóló finanszírozási tervet is készíteni kell.

(2) A költségvetést a tagállamok hozzájárulásaiból és az alkalmi bevételekből finanszírozzák. Minden tagállam pénzügyi hozzájárulásának összegét a költségvetés elfogadását megelőző év bruttó nemzeti össztermékének (GNP) és az összes tagállam bruttó nemzeti össztermékének arányában kell meghatározni. Ebben a bekezdésben a „bruttó nemzeti össztermék” kifejezés megegyezik A bruttó nemzeti össztermék a piaci árak vonatkozásában gyűjtemény harmonizálásáról szóló, 1989. február 13-i Euratom 89/130/EEC Tanács utasításában meghatározottakkal.

(3) Legkésőbb minden év március 31-ig, az Europol igazgatója elkészíti a költségvetés és a létesítményi terv tervezetét, amelyet a Pénzügyi Bizottság vizsgálata után továbbít az Igazgató Tanácshoz az ötéves finanszírozási tervvel együtt.

(4) Az Igazgató Tanács egyhangúlag döntést hoz az ötéves finanszírozási tervről.

(5) Az igazgató Tanács véleményének megszerzése után, a Tanács az Európai Unióról szóló Szerződés VI. címében meghatározott szabályok szerint egyhangú döntésével fogadja el az Europol költségvetését legkésőbb a költségvetési évet megelőző év június 30-ig. A költségvetésnek a Xxxxxx által történő elfogadása minden tagállamra a költségvetés alapján rá háruló pénzügyi hozzájárulás tervezésének kötelezettségét rója.

(6) Az igazgató a (9) bekezdés szerinti pénzügyi szabályokkal összhangban alkalmazza a költségvetést.

(7) A pénzügyi főellenőr, aki az Igazgató Tanács egyhangú döntése alapján kijelölt tagállam hivatalos számvevő szervének tagja és az Igazgató Tanács felé felelős, figyelemmel kíséri a pénzügyi kötelezettségek és a költségek kifizetésének teljesítését, valamint a bevételek előírását és beszedését. Bizonyos bevételi vagy kifizetési tételek esetén a pénzügyi szabályok olyan rendelkezéseket tartalmazhatnak, amelyek szerint a pénzügyi főellenőr ezeket a tételeket utólag ellenőrzi.

(8) A Pénzügyi Bizottság tagállamonként egy költségvetési képviselőből áll. A Bizottság feladata a költségvetési és pénzügyi viták előkészítése.

(9) Az Európai Unióról szóló Szerződés VI. címében meghatározott szabályok szerint a Tanács egyhangú döntésével elfogadja a pénzügyi szabályokat, amelyben meghatározza különösen a költségvetés elkészítésének, módosításának, végrehajtásának és a végrehajtás ellenőrzésének részletes szabályait, valamint a tagállamok pénzügyi hozzájárulásai kifizetésének módját.

36. Cikk KÖNYVVIZSGÁLAT

(1) A pénzügyi szabályok szerint az éves könyvvizsgálat tartalmazza a beszámolót az összes költségvetési bevétel és kiadás vonatkozásában, az Europol vagyonát és tartozásait mutató mérleggel együtt. E célból az igazgató legkésőbb a költségvetési évet követő év május 31-ig továbbítja az éves beszámolóról készült jelentését.

(2) A könyvvizsgálatot az EK Könyvvizsgáló Kamarájának elnöke javaslatára a Xxxxxx által kijelölt 3 főből álló közös könyvvizsgáló bizottság végzi el. A tagok hivatali ideje 3 év; a tagok rotációs rendszerben váltják egymást – annak a tagnak a helyére, aki már 3 éve dolgozik, a könyvvizsgáló bizottságban új tag lép. Az Europol tevékenységének megkezdése után, a közös könyvvizsgáló bizottság kezdő összeállításában, a második mondat rendelkezéseinek fenntartása mellett, a tagok hivatali ideje a következőképpen alakul:

- az elsőként kijelölt tag esetén 2 év,

- a másodikként kijelölt tag esetén 3 év,

- a harmadikként kijelölt tag esetén 4 év.

A könyvvizsgálattal kapcsolatosan felmerülő költségek a 35. Cikk szerinti költségvetés terhére írandók.

(3) A közös könyvvizsgáló bizottság az Európai Unióról szóló Szerződés VI. címében meghatározott eljárásnak megfelelően a Tanács elé terjeszti az éves költségekről a vizsgálati jelentését; ezenkívül az igazgatónak és a pénzügyi főellenőrnek előzetesen meg kell adni a lehetőséget a jelentéssel kapcsolatos véleményük kifejtésére a jelentésnek az Igazgató Xxxxxx által történő megvitatása előtt.

(4) Az Europol igazgatója köteles megadni a közös könyvvizsgáló bizottság tagjainak a feladataik ellátásához szükséges minden információt és segítséget.

(5) Az adott évi költségvetés végrehajtásának elfogadásáról az éves beszámoló ellenőrzését követően a Tanács dönt, a döntés eredményét az igazgató számára eljuttatja.

(6) A könyvvizsgálat elvégzésére vonatkozó részletes szabályokat a Pénzügyi Szabályzat tartalmazza.

37. Cikk

A SZÉKHELYRŐL SZÓLÓ MEGÁLLAPODÁS

Az Europol számára a központot adó állam területén biztosítandó épületekre és az említett állam által rendelkezésre bocsátandó eszközökre, valamint az Europol szerveinek tagjaira, az igazgatóhelyettesekre, az alkalmazottakra és családtagjaikra, a székhelyet adó állam területén alkalmazandó különös szabályokra vonatkozó szükséges megállapodásokat – az Igazgató Tanács egyhangú hozzájárulásának megszerzése után – a központról szóló, az Europol és a Holland Királyság között megkötött egyezmény tartalmazza.

VI. CÍM

FELELŐSSÉG A KÁROKOZÁSÉRT ÉS A JOGI VÉDELEM

38. Cikk

FELELŐSSÉGVÁLLALÁS A JOGOSULATLAN VAGY HELYTELEN ADATFELDOLGOZÁSÉRT

(1) Minden tagállam a saját törvényei szerint felelős az Europol által tárolt vagy feldolgozott jogi vagy ténybeli tekintetben hibás adatok következményeként a természetes személynek okozott bármilyen kárért. Csak az a károkozó esemény helye szerinti tagállam lehet a sértett féllel szembeni kártérítési igényre vonatkozó per alanya, ahol a sértett az érintett tagállam jogszabálya szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz fordul. A tagállam a sértettnek teljesítendő kártérítési kötelezettsége elkerülése érdekében nem élhet azzal a kifogással, hogy a téves adatot más tagállam továbbította a saját törvényei szerint.

(2) Ha a jogi vagy ténybeli tévedés az adat helytelen továbbításából, illetve a jelen Egyezményben meghatározott kötelezettségek egy vagy több tagállam által történt megszegéséből ered, vagy az Europol helytelen vagy jogosulatlan adatfeldolgozása, tárolása eredményeként jött létre, úgy az Europol vagy a szóban forgó tagállam köteles – kérelem alapján – a kártérítésként kifizetett összeget visszafizetni, kivéve, ha a tagállam – amelynek a területén a károkozás történt – a jelen Egyezmény megszegésével használta fel az adatot.

(3) Amennyiben vita merül fel valamely tagállam és az Europol vagy más tagállam között akár a visszafizetés indokával, akár annak összegével kapcsolatosan, úgy az ügyet át kell adni az Igazgató Tanácsnak, amely kétharmados többséggel dönt az ügyben.

39. Cikk

MÁS KÖTELEZETTSÉGEK

(1) Az Europol szerződésen alapuló felelőssége a szóban forgó szerződésre vonatkozó jogszabályoknak megfelelően alakul.

(2) Szerződésen kívüli felelősség esetén, az Europol köteles – a 38. Cikkben meghatározott kötelezettségektől függetlenül – az Europol szervei, az igazgatóhelyettesek vagy az alkalmazottak által feladatuk teljesítése során elkövetett hibákkal okozott kár megtérítésére, a számukra felróható mértékig, és tekintet nélkül a tagállamokban hatályos kártérítési igény érvényesítésére vonatkozó eljárási szabályokra.

(3) A károsult fél jogosult az Europolhoz fordulni azzal az igényével, hogy az tartózkodjon valamely tevékenységtől vagy hagyjon fel azzal.

(4) A tagállamok az Europol felelősségével kapcsolatos vitákban hatáskörrel rendelkező nemzeti bíróságainak meghatározása e Cikk vonatkozásában, a Csatlakozási Egyezménnyel módosított, a Polgári és kereskedelmi ügyekben az ítélethozatalról és az ítéletek végrehajtásáról szóló, 1968. szeptember 27-én megkötött Brüsszeli Egyezmény releváns rendelkezései szerint történik.

40. Cikk

A VITÁK RENDEZÉSE

(1) A tagállamok között felmerült, a jelen Egyezménnyel kapcsolatos értelmezési vagy alkalmazási vitát korai stádiumban a rendezés céljával a Tanács vitatja meg az Európai Unióról szóló Szerződés VI. címében meghatározott eljárással összhangban.

(2) Ha az ilyen vitákat hat hónapon belül nem sikerül rendezni, akkor a vitás felek – közös megegyezéssel − eldöntik a vita rendezésének módját.

(3) Az Európai Közösségek alkalmazásában álló időszakos vagy kisegítő állományban foglalkoztatott dolgozók alkalmazási feltételeire vonatkozó fellebbezési szabályok mutatis mutandis alkalmazandók az Europol személyi állományára.

41. Cikk KIVÁLTSÁGOK ÉS MENTESSÉGEK

(1) Az Europol, az Europol szerveinek tagjai, az igazgatóhelyettesek és az Europol alkalmazottai egy valamennyi tagállamban alkalmazandó jegyzőkönyvvel összhangban élvezik a feladatuk ellátásához szükséges kiváltságokat és mentességeket.

(2) A Holland Királyság és a többi tagállam egyetért annak vonatkozásában, hogy a tagállamokból vezényelt összekötő tisztek és családtagjaik az Europol összekötő tisztjeivel azonos feltételekkel élvezzék a feladatuk megfelelő ellátásához szükséges kiváltságokat és mentességeket.

(3) Az (1) bekezdésben említett, a tagállamok vonatkozó alkotmányos követelményeivel összhangban megalkotott jegyzőkönyvet a tagállamok támogatása mellett az Európai Unióról szóló Szerződés VI. címében meghatározott eljárással összhangban a Tanács egyhangú döntésével fogadja el.

VII. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

42. Cikk

AZ EUROPOL, VALAMINT A HARMADIK ÁLLAMOK ÉS A HARMADIK SZERVEZETEK KAPCSOLATA

(1) Amennyiben az a 3. Cikkben meghatározott feladatainak ellátásához szükséges, az Europol együttműködésre épülő kapcsolatokat épít ki és tart fenn a 10. Cikk (4) bekezdésének 1−3. pontja értelmében a harmadik szervezetekkel. Az Igazgató Xxxxxx egyhangú döntésével határozza meg az ilyen kapcsolatok irányadó szabályait. Ez a rendelkezés nem érinti a 10. Cikk (4) és (5), valamint a 18. Cikk (2) bekezdésében foglalt szabályokat, a személyes adatok kicserélése csak jelen Egyezmény II−IV. címének rendelkezéseivel összhangban végezhető el.

(2) Amennyiben az a 3. Cikkben meghatározott feladatainak ellátásához szükséges, az Europol kapcsolatokat épít ki és tart fenn a 10. Cikk (4) bekezdése 4., 5., 6. és 7. pontja értelmében a harmadik államokkal és harmadik szervezettekkel is. Az Igazgató Tanács véleményének megszerzése után, a Tanács az Európai Unióról szóló Szerződés VI. címében meghatározott eljárással összhangban egyhangú döntésével megalkotja jelen bekezdés első mondatában foglalt, a kapcsolatra vonatkozó rendelkezések irányadó szabályait. Az (1) bekezdés harmadik mondata értelemszerűen alkalmazandó.

43. Cikk

AZ EGYEZMÉNY MÓDOSÍTÁSA

(1) Az Európai Unióról szóló Szerződés VI. címében meghatározott eljárással összhangban, a Tanács valamely tagállam javaslata alapján, az Igazgató Tanáccsal történt egyeztetés után egyhangúlag dönt – az Európai Unióról szóló Szerződés K.1. Cikk (9) bekezdésének keretein belül – jelen Egyezmény bármilyen módosításáról, amelyet a tagállamoknak elfogadásra ajánl saját alkotmányos követelményeiknek megfelelően.

(2) A módosítások jelen Egyezmény 45. Cikke (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban lépnek hatályba.

(3) Mindamellett a Tanács az Európai Unióról szóló Szerződés VI. címében meghatározott eljárással összhangban egyhangúlag dönthet valamely tagállam kezdeményezéséről – és, miután az Igazgató Tanács megtárgyalta az ügyet – a Függelékben meghatározott bűncselekményi formák meghatározásainak megerősítésről, módosításáról vagy kiegészítéséről. Ezenkívül az Igazgató Tanács dönthet a Függelékben felsorolt bűncselekményi formák közé új definíciók felvételéről.

(4) Az Európai Unió Tanácsának főtitkára értesíti a tagállamokat a módosítások hatálybalépésének időpontjáról.

44. Cikk FENNTARTÁSOK

Jelen Egyezmény vonatkozásában semmilyen fenntartás sem megengedett.

45. Cikk HATÁLYBALÉPÉS

(1) Jelen Egyezményt a tagállamok saját alkotmányos követelményeiknek megfelelően fogadják el.

(2) A tagállamok a letéteményes tudomására hozzák jelen Egyezmény saját alkotmányos követelményeiknek megfelelő elfogadásának befejezését.

(3) Jelen Egyezmény a (2) bekezdés szerinti értesítéstől számított három hónapos periódus letelte utáni hónap első napján lép hatályba, abban a tagállamban, amely az Európai Unió tagja a jelen Egyezményt életbe léptető törvény Xxxxxx általi elfogadásának napján, amely egyben a formalitások teljesítésének utolsó időpontja.

(4) A (2) bekezdés rendelkezéseinek fenntartása mellett, az Europol nem kezdi meg jelen Egyezmény tárgyát képező tevékenységét mindaddig, amíg az 5. Cikk (7), 10. Cikk (1), 24. Cikk (7), 30. Cikk (3), 31. Cikk (1), 35. Cikk (9), 37. Cikk, valamint a 41. Cikk (1) és (2) bekezdései hatályba nem lépnek.

(5) Abban az időpontban, amikor az Europol megkezdi tevékenységét, az Europol Kábítószer Egység vonatkozásában az 1995. március 10-én létrejött Közös Együttműködés hatályát veszti és az Europol Kábítószer Egység (EDU) abbahagyja ténykedését. Ugyanebben az időpontban minden, az EDU közös költségvetéséből finanszírozott, az általa kifejlesztett vagy előállított, illetve a központot adó állam által tartós használatra díjmentesen rendelkezésére bocsátott eszközök, az Egység teljes arhívumával és az önállóan kezelt adatállományokkal együtt az Europol tulajdonába kerülnek.

(6) A jelen Egyezményt hatályba léptető törvény Xxxxxx általi elfogadása után a tagállamok akár egyenként, akár közösen saját törvényeiknek megfelelően megteszik az Europol tevékenységének megkezdéséhez szükséges előkészítő intézkedéseket.

46. Cikk

ÚJ TAGÁLLAMOK FELVÉTELE

(1) Bármely, az Európai Unióba felvételt nyert tagállam számára nyitva áll a lehetőség jelen Egyezményhez való csatlakozásra.

(2) Az Európai Unió Tanácsa által, jelen Egyezménynek a csatlakozó ország nyelvén kiadott szövege hiteles.

(3) A csatlakozási okirat a letéteményesnél kerül elhelyezésre.

(4) A jelen Egyezmény a csatlakozó állam tekintetében a csatlakozási okiratnak a letéteményesnél történt elhelyezését követő három hónapos periódus letelte utáni hónap első napján lép hatályba, vagy jelen Egyezmény hatálybalépésének időpontjában, ha a fent említett időszak letelte után az még nem történt meg.

47. Cikk

A LETÉTEMÉNYES

(1) Az Európai Unió Tanácsának főtitkára jár el jelen Egyezmény letéteményeseként.

(2) A letéteményes gondoskodik az Európai Közösségek hivatalos lapjában (Official Journal) a jelen Egyezményt érintő értesítések, okiratok vagy tanácskozások nyilvánosságra hozataláról.

A 2. CIKKHEZ KAPCSOLÓDÓ FÜGGELÉK

A Függelék tartalmazza a nemzetközi bűnözés más súlyos formáit felsoroló listát, amely bűncselekményekben a 2. Cikk (2) bekezdésében meghatározott bűncselekményeken túl az Europol nyomozhat, figyelemmel a 2. Cikk (1) bekezdésében, az Europol céljainál meghatározottakra.

Az élet, testi épség elleni és a személyes szabadságot korlátozó bűncselekmények:

- emberölés, súlyos testi sértés,

- emberi szervek és szövetek illegális kereskedelme,

- emberrablás, jogellenes fogva tartás és személyes szabadság korlátozása,

- faj- és idegengyűlölet.

A magán- és köztulajdon elleni bűncselekmények és a csalás:

- rablás (szervezett formája),

- kulturális javak – ideértve az antikvitásokat és a művészeti alkotásokat is – jogellenes kereskedelme,

- megtévesztés és csalás,

- zsarolás és a hivatali zsarolás,

- szerzői jog alá eső termék hamisítása és annak szerzői jogának bitorlása,

- hivatalos dokumentumok hamisítása és az azokkal való kereskedelem,

- pénz- és a pénzzel egy tekintet alá eső fizetőeszközök hamisítása,

- számítógépes bűncselekmények,

- vesztegetés.

Illegális kereskedelem és a környezetkárosítás:

- illegális fegyver-, lőszer- és robbanóanyag-kereskedelem,

- fokozottan védetté nyilvánított állatfajokkal való jogellenes kereskedelem,

- fokozottan védetté nyilvánított növényfajokkal és ezek változataival való jogellenes kereskedelem,

- környezetkárosítás,

- jogellenes kereskedelem hormonkészítményekkel és más, növekedést elősegítő anyagokkal.

Ezenkívül – a 2. Cikk (2) bekezdéssel összhangban – az Europolt a fentiekben felsorolt bűncselekmények valamelyikében való nyomozásra utasító szabály magában foglalja azt, hogy az Europol jogosult a kapcsolódó pénzmosási tevékenységekben és más kapcsolódó bűncselekményekben való nyomozásra.

Figyelembe véve a 2. Cikk (2) bekezdésében felsorolt bűncselekményi formákat, jelen Egyezmény vonatkozásában:

- A „nukleáris és radioaktív anyagokhoz kapcsolódó bűncselekmény” az 1980. március 3- án Bécsben és New Yorkban aláírt, a hasadóanyagok fizikai védelméről szóló szerződés 7. Cikkének (1) bekezdésében felsorolt bűncselekményeket jelenti, utalva a nukleáris és/vagy radioaktív anyagok vonatkozásában az Euratom Egyezmény 197. Cikkében xxxxxxxxxxxxxxxxx és az 1980. július 15-i 80/836. számú Euratom Iránymutatásra.

- Az „illegális bevándorlás elősegítése” olyan tevékenységet jelent, amely arra irányul, hogy anyagi haszonszerzés végett, a tagállamokban alkalmazandó szabályokkal és

feltételekkel ellentétesen szándékosan megkönnyíti a bevándorlás, a tartózkodás és a munkavállalás feltételeit az Európai Unió tagállamainak területén.

- Az „emberkereskedelem” valamely személy, erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával, illetve hivatali befolyással való visszaéléssel mások általi valós és jogellenes elnyomását, prostitúcióra kényszerítés célzatával tévedésbe ejtését, a szexuális kizsákmányolás formáit, és a fiatalkorúak megtámadását vagy a magukra hagyott gyermekek eladását jelenti.

- A „gépi erővel meghajtott járművekkel kapcsolatos bűncselekmények” kifejezés a személygépkocsik, tehergépjárművek, nyerges vontatók, a tehergépjárművek és nyerges vontatók rakományának, buszok, motorkerékpárok, lakókocsik és mezőgazdasági gépjárművek, munkagépek és mindezek pótalkatrészeinek jogtalan eltulajdonítását, önkényes elvételét, ezek átvételét és elrejtését jelenti.

- Az „illegális pénzmosó tevékenységek” kifejezés az 1990. november 8-án Strasbourgban aláírt, a bűncselekményekből származó bevételek tisztára mosásáról, felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló Európa Tanácsi Egyezmény 6. Cikkének (1) és (3) bekezdésében felsorolt bűncselekményeket jelenti.

A 2. Cikkben és a Függelékben meghatározott bűncselekményeket a tagállam nemzeti törvényeivel összhangban az adott tagállam nemzeti hatóságai állapítják meg.

A 40. Cikk (2) bekezdésével kapcsolatos Nyilatkozat:

„A következőkben felsorolt országok egyetértenek abban, hogy ilyen esetekben felmerülő vitás kérdések eldöntése érdekében minden esetben az Európai Közösségek Bíróságához fordulnak:

- Belga Királyság

- Dán Királyság

- Német Szövetségi Köztársaság

- Görög Köztársaság

- Spanyol Királyság

- Francia Köztársaság

- Írország

- Olasz Köztársaság

- Luxemburgi Nagyhercegség

- Holland Királyság

- Osztrák Köztársaság

- Portugál Köztársaság

- Finn Köztársaság

- Svéd Királyság.”

2. számú melléklet

Az Európai Unióról szóló Szerződés K.3. Cikke és az Europol Egyezmény 41. Cikkének

(3) bekezdése alapján, az Europol, az Europol szervei tagjainak, az Europol igazgatóhelyetteseinek és alkalmazottainak kiváltságairól és mentességeiről szóló

Jegyzőkönyv

Jelen Jegyzőkönyv MAGAS SZERZŐDŐ FELEI, az Európai Unió tagállamai,

Hivatkozással a Tanács 1997. június 19-i aktusára,

Figyelemmel arra, hogy az Európai Unióról szóló Szerződés K.3. Cikkén alapuló, az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló Egyezmény (Europol Egyezmény) 41. Cikke (1) bekezdése alapján, az Europolnak, az Europol szervei tagjainak, az Europol igazgatóhelyetteseinek és alkalmazottainak a feladataik ellátásához szükséges kiváltságokat és mentességeket egy olyan jegyzőkönyvnek megfelelően kell élvezniük, amely a minden tagállamban alkalmazandó szabályokat határozza meg,

AZ ALÁBBIAKBAN ÁLLAPODNAK MEG:

1. Cikk

A fogalmak meghatározása

A jelen Jegyzőkönyv értelmében:

a) „Egyezmény”: az Európai Unióról szóló Szerződés K.3. Cikkén alapuló, az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló Egyezményt jelenti (Europol Egyezmény);

b) „Europol”: az Európai Rendőrségi Hivatalt jelenti;

c) „az Europol szervei”: az Egyezmény 28. Cikke szerint az Igazgató Tanács, az Egyezmény 35. Cikkének (7) bekezdése szerint, a pénzügyi főellenőr és az Egyezmény 35. Cikkének (8) bekezdése szerint a Pénzügyi Bizottság;

d) „Igazgató Tanács”: az Egyezmény 28. Cikke szerinti Igazgató Tanács;

e) „Igazgató”: az Egyezmény 29. Cikke szerinti igazgató;

f) „Személyi állomány”: az Egyezmény 30. Cikke szerint az igazgató, az igazgatóhelyettesek és az Europol alkalmazottai, a Személyügyi Szabályok 3. Cikke szerinti helyi személyi állomány kivételével;

g) „az Europol irattára”: az Europol vagy alkalmazottja tulajdonában vagy birtokában lévő minden nyilvántartás, levelezés, dokumentum, kézirat, számítógépes és más adathordozón lévő adat, fényképek, filmek, video- és hangfelvételek, illetve minden más hasonló anyag, ami az Igazgató Tanács és az igazgató egybehangzó véleménye szerint az Europol irattárának részét képezi.

2. Cikk

A jog eljárások, az átkutatás, lefoglalás, elkobzás és a beavatkozás minden más formája alóli mentesség

1. Az Europol az Egyezmény 38. Cikkének (1) bekezdése szerinti, a jogosulatlan vagy helytelen adatkezelésre vonatkozó felelősség tekintetében mentes a jogi eljárások alól.

2. Az Europol vagyontárgyai, ingatlanai és javai mentesek az átkutatás, lefoglalás, elkobzás és a beavatkozás minden más formája alól, függetlenül attól, hogy azok kinek a birtokában és melyik tagállam felségterületén találhatóak.

3. Cikk

Az irattár sérthetetlensége

Az Europol irattára sérthetetlen, függetlenül attól, hogy az a tagállamok területén hol található és kinek a birtokában van.

4. Cikk

Adó- és illetékmentesség

1. Hivatalos tevékenység körében az Europol, annak vagyona, bevételei és más tulajdona mentes valamennyi közvetlen adó alól.

2. Az Europol szintén mentes a közvetett adók és vámok alól, ideértve a hivatalos tevékenység ellátásához szükséges ingó és ingatlan javak, valamint a szolgáltatások indokolt összeget meg nem haladó mértékű ellenértékét. Az ilyen mentesség visszatérítéssel is biztosítható.

3. A hozzáadott érték adó- vagy fogyasztásiadó-mentesen beszerzett javak nem adhatóak el, illetve más módon nem értékesíthetőek, kivéve, ha az a mentességet biztosító tagállammal történt megállapodásnak megfelelő feltételek szerint történik.

4. A különleges szolgáltatások megtérítésére az adó- és illetékmentesség nem vonatkozik.

5. Cikk

Az anyagi javakra vonatkozó korlátozások alóli mentesség

Az Europol nem áll pénzügyi ellenőrzés, szabályozás és értesítési kötelezettség alatt a pénzügyi tranzakciói vagy moratóriumai tekintetében és

a) hivatalosan elismert helyen szabadon vehet devizát, valamint a devizát szabadon birtokolhatja és azzal szabadon rendelkezhet;

b) szabadon tarthat fenn bármilyen pénznemben vezetett folyószámlát.

6. Cikk

Kapcsolattartási lehetőségek és mentességek

1. A tagállam engedélyezi az Europol számára hivatalos célból a szabadon és külön engedély nélküli érintkezést, és védelemben részesíti az Europol ehhez való jogát. Az Europol jogosult kódokat használni, hivatalos levelezést vagy más hivatalos közleményeket futár útján vagy lepecsételt csomagban küldeni és kapni, amelyre ugyanazok az előjogok és mentességek vonatkoznak, mint a diplomáciai futárokra és a futárpostára.

2. Az Europol, amennyiben összeegyeztethető az 1982. november 6-án kelt Nemzetközi Távközlési Egyezménnyel, hivatalos érintkezései tekintetében legalább olyan kedvező bánásmódot élvez, mint amelyet a tagállamok bármely nemzetközi szervezetnek vagy kormánynak – beleértve a kormányok diplomáciai képviseleteit – biztosítanak a levél, kábel, távirat, telex, rádió, televízió, telefon, fax, műhold vagy egyéb eszközök útján történő hírközlésre vonatkozó prioritások kérdésében.

7. Cikk

Belépés, tartózkodás és kilépés

A tagállam, ha szükséges, elősegíti a 8. Cikkben meghatározott személyek belépését, tartózkodását és kilépését feladataik ellátása érdekében. Ez nem akadályozza ésszerű bizonyíték megkövetelését annak megállapítására, hogy az e Cikk szerinti bánásmódot igénylő személyek a 8. Cikkben meghatározott körbe tartoznak-e.

8. Cikk

Az Europol szerveinek tagjai és alkalmazottainak kiváltságai és mentességei

1. Az Europol szerveinek tagjait és alkalmazottait az alábbi mentességek illetik meg:

a) Az Egyezmény 32. Cikkének és amennyiben alkalmazandó a 40. Cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül az Europol szerveinek tagjai és alkalmazottai a hivatali tevékenységévek összefüggésben tett valamennyi írásbeli és szóbeli nyilatkozata tekintetében mentesek a jogi eljárás alól. Ez a mentesség az Europol szerveinek tagjait és alkalmazottait hivatali megbízatásuk megszűnése után is megilleti;

b) a hivatalos iratok és dokumentumok, valamint más hivatalos anyagok sérthetetlensége.

2. Az Europol személyzetének azon tagjai, akik a 10. Cikk értelmében az Europol részére jövedelmük és juttatásaik után adót fizetnek, mentesek az Europoltól kapott jövedelmük és juttatásaik tekintetében a jövedelemadó-fizetési kötelezettség alól. Ezen jövedelmeket és juttatásokat figyelembe kell venni a más forrásból származó jövedelmekre vonatkozó adóalap tekintetében. A jelen bekezdés az Europol egykori alkalmazottainak és hozzátartozóinak nyugdíjai és nyugdíjjáradékai tekintetében nem alkalmazandó.

3. Az Europol személyzetére az Európai Közösségek kiváltságaira és mentességeire vonatkozó Jegyzőkönyv 14. Cikkében foglalt rendelkezések megfelelően alkalmazandóak.

9. Cikk

A mentességek alóli kivételek

A 8. Cikkben megjelölt személyek mentessége nem terjed ki a harmadik személyeknek okozott károkért való polgári jogi felelősségre, ideértve a személyi sérülést vagy halálesetet is, amely ilyen személyek által okozott közlekedési balesetből fakad.

10. Cikk Adók

1. Az Europolnál legalább egy évig alkalmazásban álló tisztségviselők az Europol részére kötelesek az Igazgató Tanács jóváhagyásával az Europol által megalkotott rendelkezések és eljárások alapján az Europol által fizetett jövedelmek és más juttatások után adót fizetni.

2. A tagállamokat évente értesíteni kell a jelen Cikkben megjelölt Europol-tisztviselők, valamint az Europolnál szerződéses jogviszony alapján foglalkoztatottak nevéről és címéről. Ezen személyeknek az Europol évente igazolást állít ki, amely tartalmazza az Europol által a tárgyévre vonatkozóan kifizetett valamennyi juttatás teljes bruttó és nettó összegét, ideértve azok lebontását, a kifizetés módját és a kifizetőnél visszatartott összegeket.

3. Jelen rendelkezések nem alkalmazandóak az egykori Europol-tisztségviselőknek és hozzátartozóiknak fizetett nyugdíj és életjáradék tekintetében.

11. Cikk Személyi védelem

A tagállamok, az igazgató kérésére, minden ésszerű lépést megtesznek nemzeti jogszabályaiknak megfelelően annak a jelen Jegyzőkönyvben megnevezett személynek a szükséges biztonsága és védelme biztosítására, akinek biztonsága az Europolnál végzendő feladatai elvégzése miatt veszélyeztetett.

12. Cikk

A mentességek megvonása

1. A jelen Jegyzőkönyv szerinti kiváltságok és mentességek az Europol érdekeit és nem az egyének személyes érdekeit szolgálják. Az ilyen kiváltságokat és mentességeket élvező Europol és valamennyi személy minden más tekintetben köteles betartani a tagállam jogszabályait.

2. Az igazgatót az Europol és az Europol bármely tisztségviselője mentességének megvonása érdekében meg kell keresni, abban az esetben ha a mentesség az igazságosság érvényre jutását gátolná, amennyiben az az Europol érdekeit nem sérti. Az igazgató, a pénzügyi főellenőr és a Pénzügyi Bizottság tagjainak tekintetében, az Igazgató Tanács gyakorolja a fenti kötelezettséget. Az Igazgató Tanács tagjai tekintetében a mentességének megvonása az érintett tagállam hatáskörébe tartozik.

3. Ha az Europol számára biztosított, a jelen Jegyzőkönyv 2. Cikk 2. bekezdésében megjelölt mentesség megvonásra kerül, a tagállam igazságügyi hatóságai által elrendelt átkutatásoknak és lefoglalásoknak az igazgató vagy az általa meghatalmazott személy jelenlétében kell történniük, az Egyezményben vagy az Egyezmény alapján alkotott szabályok által a bizalmasság tekintetében meghatározott rendelkezéseivel összhangban.

4. Az Europol mindenkor köteles a tagállamok illetékes hatóságaival együttműködni a rendezett igazságügyi ügymenet érdekében és köteles a jelen Jegyzőkönyvben biztosított kiváltságokkal és mentességekkel való visszaéléseket megelőzni.

5. Ha a tagállam illetékes hatósága vagy igazságügyi szerve úgy ítéli meg, hogy a jelen Jegyzőkönyvben biztosított kiváltságok és mentességek tekintetében visszaélés történt, úgy a

2. bekezdésben megjelölt mentesség megvonása tekintetében illetékes személy − megkeresés esetén − konzultál a megfelelő hatósággal annak feltárása érdekében, hogy történt-e ilyen visszaélés. Ha ezek a konzultációk nem vezetnek mindkét fél számára kielégítő eredményre, úgy a 13. Cikkben megjelölt vitarendezési szabályok szerint kell eljárni.

13. Cikk Vitarendezés

1. Ha vita merül fel a mentesség megvonásának megtagadása kérdésében az Europol vagy valamely olyan személy tekintetében, aki hivatali tisztségéből fakadóan élvezi a 8. Cikk 1. bekezdése szerinti mentességet, úgy a nézeteltérés elhárítása érdekében a Tanács jár el az Európai Unióról szóló Szerződés VI. címében ismertetett eljárási szabályokkal összhangban.

2. Amennyiben a vitarendezés nem vezet sikerre, úgy a Tanács egyhangúlag dönt a vitarendezés feltételeiről.

14. Cikk Fenntartások

A jelen Jegyzőkönyvhöz fenntartások nem tehetőek.

15. Cikk Hatálybalépés

1. Ezt a Jegyzőkönyvet a tagállamok vonatkozó alkotmányos követelményeik szerint fogadják el.

2. A tagállamok értesítik a letéteményest az ezen Jegyzőkönyv elfogadásához szükséges alkotmányos követelményeik teljesítéséről.

3. Ez a Jegyzőkönyv a 2. bekezdés szerinti értesítést követő 2. hónap első napján lép hatályba, amikor a legutolsó tagállam, amely a jelen Jegyzőkönyv létrehozásáról szóló tanácsi aktus elfogadásakor tagja volt az Európai Uniónak, teljesítette ezt a kötelezettséget.

16. Cikk Csatlakozás

1. Ez a Jegyzőkönyv csatlakozásra nyitva áll mindazon államok előtt, amelyek az Európai Unió tagjai.

2. A csatlakozási okmányokat a letéteményesnél kell letétbe helyezni.

3. A jelen Jegyzőkönyv szövege a csatlakozó állam nyelvén és az Európai Unió Tanácsa által meghatározott változatban egyaránt hiteles.

4. A jelen Jegyzőkönyv minden ahhoz csatlakozó állam tekintetében a csatlakozó okmányának a letétbe helyezését követő 90. napon lép hatályba, vagy a Jegyzőkönyv hatálybalépésének napján, amennyiben az a 90 nap lejártáig nem történt meg.

17. Cikk Értékelés

1. A jelen Jegyzőkönyvet a hatálybalépésétől számított két ével belül az Igazgató Tanács felügyeletével értékelni kell.

2. A 8. Cikk 1. bekezdés a) pontja szerinti mentességek csak olyan hivatalos cselekmények teljesítésére vonatkoznak, amelyek az Egyezmény 1995. július 26-án aláírt szövegének 3. Cikkében megjelölt feladatok teljesítéséhez szükséges. Az Egyezmény 3. Cikke szerinti feladatok valamennyi kiegészítése és módosítása előtt az 1. bekezdéssel összhangban el kell végezni az ellenőrzést, különösen a 8. Cikk 1. bekezdésének a) pontja és a 13. Cikke tekintetében.

18. Cikk Módosítások

1. A jelen Jegyzőkönyv módosítását bármely tagállam javasolhatja, amely Magas Szerződő Fél. A módosítási javaslatot a letéteményeshez kell eljuttatni, amely továbbítja azt a Tanács részére.

2. A módosításokat a Tanács egyhangúan fogadja el, amely javaslatot tesz arra, hogy azt a tagállamok alkotmányos szabályaiknak megfelelően fogadják el.

3. A fentiek szerint elfogadott módosítások hatálybalépésére a 15. Cikk rendelkezései az irányadóak.

4. Az Európai Unió Tanácsának főtitkára értesíti a tagállamokat a módosítás hatálybalépésének időpontjáról.

19. Cikk Letéteményes

1. A jelen Jegyzőkönyv letéteményese az Európai Unió Tanácsának főtitkára.

2. A letéteményes közzéteszi az Európai Közösségek hivatalos lapjában az elfogadásokra és csatlakozásokra vonatkozó információkat, és minden egyéb, a jelen Jegyzőkönyvvel kapcsolatos jelentést.

Ennek hiteléül a Szerződő Felek megfelelően felhatalmazott képviselői a jelen Jegyzőkönyvet aláírásukkal látták el.

Készült Brüsszelben, 1997. június 17-én egy eredeti példányban, dán, holland, angol, finn, francia, német, görög, ír, olasz, portugál, spanyol és svéd nyelven, valamennyi nyelvű szöveg egyaránt hiteles, az eredeti példány az Európai Unió Tanácsának főtitkáránál kerül elhelyezésre.

3. számú melléklet

Az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló Egyezménynek az Európai Közösségek Bírósága általi előzetes döntés útján történő értelmezéséről szóló, az Európai Unióról szóló Szerződés K.3. Cikke alapján létrehozott Jegyzőkönyv

A MAGAS SZERZŐDŐ FELEK, MEGÁLLAPODTAK

a következő rendelkezésekről, amelyeket mellékelnek az Egyezményhez:

1. Cikk

Az Európai Közösségek Bírósága az ebben a Jegyzőkönyvben megállapított feltételek alapján hatáskörrel rendelkezik arra, hogy előzetes döntéseket hozzon az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló Egyezmény (a továbbiakban: Europol Egyezmény) értelmezéséről.

2. Cikk

1. A jelen Egyezmény aláírásakor vagy azt követően bármikor tett nyilatkozat útján bármely tagállam elfogadhatja az Európai Közösségek Bíróságának azt a hatáskörét, hogy előzetes döntést hozzon az Europol Egyezmény értelmezéséről a 2. bekezdés a) vagy b) pontjában megállapított feltételek alapján.

2. Az 1. bekezdés alapján nyilatkozatot tevő tagállam meghatározhatja, hogy:

a) az illető állam olyan bírósága vagy döntőbírósága, amelynek határozataival szemben a nemzeti jog alapján semmilyen jogorvoslati lehetőség nincsen, kéri, hogy az Európai Közösségek Bírósága előzetes döntést hozzon egy előtte folyó és az Europol Egyezmény értelmezésével kapcsolatos ügyben felvetődött kérdésben, ha az illető bíróság vagy döntőbíróság úgy véli, hogy a kérdésben hozott határozat számára az ítélet meghozatala érdekében szükséges vagy

b) az illető állam bármely bírósága vagy döntőbírósága kérheti, hogy az Európai Közösségek Bírósága előzetes döntést hozzon egy előtte folyó és az Europol Egyezmény értelmezésével kapcsolatos ügyben felvetődött kérdésben, ha az illető bíróság vagy döntőbíróság úgy véli, hogy a kérdésben hozott határozat számára az ítélet meghozatala érdekében szükséges.

3. Cikk

1. Az Európai Közösségek Bírósága alapokmányáról szóló Jegyzőkönyv és a Bíróság Eljárási Szabályzata kerülnek alkalmazásra.

2. Az Európai Közösségek Bírósága Alapokmányának megfelelően bármely tagállam, függetlenül attól, hogy tett-e nyilatkozatot a jelen Jegyzőkönyv 2. Cikke alapján jogosult arra, hogy ügyismertetéseket vagy írásbeli észrevételeket terjesszen az Európai Közösségek Bírósága elé a jelen Jegyzőkönyv 1. Cikke alapján felmerülő ügyekben.

4. Cikk

1. Ezt a Jegyzőkönyvet a tagállamok vonatkozó alkotmányos követelményeiknek megfelelően elfogadják.

2. A tagállamok értesítik a letéteményest az ennek a Jegyzőkönyvnek az elfogadásával kapcsolatos vonatkozó alkotmányos követelmények teljesítéséről, és közlik a letéteményessel a 2. Cikk alapján tett nyilatkozatokat.

3. Ez a Jegyzőkönyv annak a tagállamnak a 2. bekezdésben említett értesítése után 90 nappal lép hatályba, amely a Tanács által a Jegyzőkönyvet megalkotó jogi aktus elfogadásának napján az Európai Unió tagállama, és ezt a formalitást utolsóként teljesíti. A Jegyzőkönyv legkorábban azonban az Europol Egyezménnyel egy időben lép hatályba.

5. Cikk

1. Ez a Jegyzőkönyv nyitva áll csatlakozásra bármely az Európai Unió tagjává váló állam számára.

2. A csatlakozási okmányokat a letéteményesnél helyezik letétbe.

3. Ennek a Jegyzőkönyvnek a csatlakozó állam nyelvén az Európai Unió Tanácsa által kidolgozott szövege hitelesnek minősül.

4. Ez a Jegyzőkönyv a csatlakozó állam tekintetében 90 nappal a csatlakozási okmány letétbe helyezése után vagy e Jegyzőkönyv hatálybalépése napján lép hatályba, ha ez utóbbi még nem lépett hatályba az említett 90 napos időtartam lejártakor.

6. Cikk

Az állam, amely az Európai Unió tagjává válik és csatlakozik az Europol Egyezményhez, annak 46. Cikke alapján elfogadja ennek a Jegyzőkönyvnek a rendelkezéseit.

7. Cikk

1. Ennek a Jegyzőkönyvnek a módosítását bármely, Magas Szerződő Félnek minősülő tagállam javasolhatja. A módosításra irányuló javaslatot a letéteményeshez küldik, aki azt a Tanácshoz továbbítja.

2. A módosításokat a Xxxxxx állapítja meg, amely azt ajánlja, hogy a módosításokat a tagállamok vonatkozó alkotmányos követelményeiknek megfelelően fogadják el.

3. Az így megállapított módosítások a 4. Cikk rendelkezéseinek megfelelően lépnek hatályba.

8. Cikk

1. Az Európai Unió Tanácsának főtitkára jár el e Jegyzőkönyv letéteményeseként.

2. A letéteményes az ezzel a Jegyzőkönyvvel kapcsolatos értesítéseket, okmányokat vagy közléseket az Európai Közösségek hivatalos lapjában közzéteszi.

NYILATKOZAT

az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló Egyezmény és az Egyezménynek az Európai Közösségek Bírósága általi előzetes döntés útján történő értelmezéséről szóló Jegyzőkönyv egyidejű elfogadásáról

Az Európai Unió tagállamai kormányainak a Tanácson belül ülésező képviselői,

Az Európai Rendőrségi Hivatal létesítéséről szóló Egyezménynek az Európai Közösségek Bírósága által előzetes döntés útján történő értelmezéséről szóló Jegyzőkönyvet kidolgozó tanácsi okmány aláírásakor,

Xxxxx biztosítását óhajtva, hogy az említett Egyezményt hatálybalépésétől a lehető leghatékonyabban és legegységesebben értelmezzék,

Késznek nyilvánítják magukat a megfelelő lépések megtételére annak biztosítása érdekében, hogy a lehető legrövidebb időn belül lefolytatják az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló Egyezmény és az értelmezésével kapcsolatos Jegyzőkönyv elfogadására irányuló nemzeti eljárásokat.

4. számú melléklet

Az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló Egyezmény (Europol Egyezmény)

43. Cikkének (1) bekezdése alapján létrejött, az említett Egyezmény 2. Cikkének és Xxxxxxxxxxxx módosításáról szóló Jegyzőkönyv

E Jegyzőkönyv MAGAS SZERZŐDŐ FELEI és az Európai Rendőrség létrehozásáról szóló Egyezmény Szerződő Felei, az Európai Unió tagállamai,

Hivatkozással az Európai Unió Tanácsának 2000. november 30-i jogi aktusára, mivel :

1. szükséges az Europol hatékonyabb eszközökkel történő ellátása a pénzmosás elleni küzdelem terén, annak érdekében, hogy kibővítsék az Europol lehetőségeit, amelyekkel a tagállamokat segítik ebben a küzdelemben,

2. az Európai Tanács felkérte az Európai Unió Tanácsát, hogy az Europol hatáskörét terjessze ki a pénzmosásra általában, tekintet nélkül arra a bűncselekménytípusra, amelyből a tisztára mosott pénz ered,

A KÖVETKEZŐ RENDELKEZÉSEKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. Cikk

Az Europol Egyezmény a következőképpen módosul:

1. A 2. Cikk a következőképpen módosul:

a) a (2) bekezdésben az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az (1) bekezdésben említett cél fokozatos elérésének érdekében az Europol tevékenységét kezdetben a jogellenes kábítószer-kereskedelem, a jogellenes pénzmosási tevékenység, a nukleáris és radioaktív anyagok kereskedelme, a jogellenes embercsempészet, az ember- és gépjármű-kereskedelemmel kapcsolatos bűnözés megelőzésének és leküzdésének érdekében fejti ki.”

b) a (3) bekezdésben az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Az Europol bűnözési formára vagy ennek sajátos megnyilvánulásár a vonatkozó hatásköre kiterjed az ezzel kapcsolatos bűncselekményekre. Nem terjed ki azonban az olyan bűncselekményekkel kapcsolatos jogellenes pénzmosási tevékenységre, amelyekre az Europolnak a (2) bekezdés szerinti hatásköre nem terjed ki. ”

2. A Függelék a következőképpen módosul:

Az „Ezenkívül – a 2. Cikk (2) bekezdésével összhangban –” szavakkal kezdődő bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Ezenkívül – a 2. Cikk (2) bekezdésével összhangban – az Europol utasítása a fentiekben felsorolt bűnözési formák egyikével történő foglalkozásra maga után vonja azt, hogy az ezzel kapcsolatos bűncselekményekkel történő foglalkozás is az Europol hatáskörébe tartozik.”

2. Cikk

1. E Jegyzőkönyvet a tagállamok saját alkotmányos követelményeiknek megfelelően fogadják el.

2. A tagállamok értesítik az Európai Unió Tanácsának főtitkárát az e Jegyzőkönyv elfogadására szolgáló alkotmányos eljárás befejezéséről.

3. Ez a Jegyzőkönyv annak a tagállamnak a 2. bekezdésben említett értesítése után 90 nappal lép hatályba, amely a Tanács által a Jegyzőkönyvet megalkotó jogi aktus elfogadásának napján az Európai Unió tagállama, és ezt a formalitást utolsóként teljesíti.

3. Cikk

1. Ehhez a Jegyzőkönyvhöz bármely, az Európai Unió tagjává váló állam csatlakozhat, amennyiben ez a Jegyzőkönyv az Europol Egyezményhez történő csatlakozás okmányának az Europol Egyezmény 46. Cikkének megfelelően történő letétbe helyezésekor még nem lépett hatályba.

2. Az ehhez a Jegyzőkönyvhöz történő csatlakozás okmányát az Europol Egyezményhez történő csatlakozás okmányának az említett egyezmény 46. Cikkének megfelelően történő letétbe helyezésével egyidejűleg kell letétbe helyezni.

3. Ennek a Jegyzőkönyvnek az Európai Unió Tanácsa által a csatlakozó állam nyelvén készített szövege hiteles.

4. Amennyiben az Europol Egyezmény 46. Cikkének (4) bekezdésében említett határidő lejárt, akkor ez a Jegyzőkönyv nem lépett még hatályba, a csatlakozó tagállam tekintetében ennek a Jegyzőkönyvnek a 2. Cikke (3) bekezdésével összhangban történő hatálybalépésekor lép hatályba.

5. Amennyiben ez a Jegyzőkönyv a 2. Cikke 3. bekezdésével összhangban az Europol Egyezmény 46. Cikkének (4) bekezdésében említett határidő lejártát megelőzően, azonban a

2. bekezdésben említett csatlakozási okmány letétbe helyezését követően lép hatályba, a csatlakozó tagállam e jegyzőkönyv alapján az Europol Egyezmény 46. Cikkével összhangban csatlakozik a módosított Europol Egyezményhez.

4. Cikk

1. E Jegyzőkönyv letéteményese az Európai Unió Tanácsának főtitkára.

2. A letéteményes az Európai Közösségek hivatalos lapjában kihirdeti az elfogadás és csatlakozás terén elért haladásra vonatkozó információkat és az ezzel a Jegyzőkönyvvel kapcsolatos egyéb értesítéseket.

Az Európai Unió Tanácsa által a Tanácsnak az Európai Rendőrség létrehozásáról szóló Egyezmény (Europol Egyezmény) 43. Cikkének (1 ) bekezdése alapján az Egyezmény 2.

Cikkét és Függelékét módosító Jegyzőkönyv létrehozásáról szóló jogi aktusa elfogadásával egy időben elfogadott nyilatkozat

Az Európai Tanács tamperei ülése következtetéseinek 55. és 56. pontján kívül a Tanács hozzájárul az Europol Egyezmény Függelékében szereplő pénzmosás meghatározásának a Tanácson belül folyó, a pénzmosásról szóló irányelvről és kerethatározatról folytatott tárgyalások során felmerült kérdések fényében történő megvizsgálásához.

5. számú melléklet

Az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló Egyezmény (Europol Egyezmény) és az Europol, az Europol szervei tagjainak, az Europol igazgatóhelyetteseinek és alkalmazottainak kiváltságairól és mentességeiről szóló Jegyzőkönyv módosításáról szóló Jegyzőkönyv

A MAGAS SZERZŐDŐ FELEK,

Utalva az Európai Unió Tanácsának 2002. november 28. napján kelt aktusára, Mivel

1. az Európai Unióról szóló Szerződés 30. Xxxxx (2) bekezdése a) pontjának megfelelően a Tanács biztosítja, hogy az Europol megkönnyíthesse és támogathassa a tagállamok illetékes hatóságait a nyomozási tevékenység előkészítésében, összehangolásában és kivitelezésében, beleértve az operatív akciókat,

2. szabályozni kell az Europolnak a közös felderítő egységekben való részvételét. Ezeknek a szabályoknak ki kell terjedniük az Europol tisztségviselőinek az egységekben betöltött szerepére, az Europol és a közös felderítő egység közötti információcserére, valamint az ezen egységekben működő Europol-tisztségviselők által okozott kárért való szerződésen kívüli felelősségre,

3. az Európai Unióról szóló Szerződés 30. Cikke (2) bekezdése b) pontjának megfelelően, intézkedéseket kell elfogadni, amelyek lehetővé teszik, hogy az Europol felkérhesse a tagállamok illetékes hatóságait különleges ügyekben való nyomozás vezetésére és koordinálására,

4. az Europol kiváltságairól és mentességeiről, szerveinek tagjairól, helyettes vezetőiről és alkalmazottairól szóló Jegyzőkönyvet módosítani kell oly módon, hogy az Europol tagjainak mentessége a szóbeli és írásbeli megnyilvánulásaikat, valamint a hivatalos tevékenységük ellátását illetően ne terjedjen ki azon cselekményekre, amelyeket a közös felderítő egységek résztvevőiként végeznek,

A KÖVETKEZŐ RENDELKEZÉSEKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. Cikk

Az Europol Egyezmény a következőképpen módosul:

1. A következő pontokkal egészül ki a 3. Cikk (1) bekezdése:

„6. támogatóként részt vesznek közös felderítő egységekben a 3/A. Cikk szerint;

7. felkérik az érintett tagállamok illetékes hatóságait különleges ügyekben való nyomozás vezetésére és koordinálására, a 3/B. Cikknek megfelelően.”

2. A következő Cikkek iktatandók be: a)

„3/A. Cikk

RÉSZVÉTEL A KÖZÖS FELDERÍTŐ EGYSÉGEKBEN

(1) Az Europol tisztségviselői támogatóként részt vehetnek a közös felderítő egységekben, beleértve azokat az egységeket, amelyeket a közös felderítő egységekről szóló 2002. június 13-ai kerethatározat 1. Cikke alapján vagy az Európai Unió tagállamai között a büntető ügyekben való kölcsönös segítségnyújtásról szóló 2000. évi május 29. napján kelt Egyezmény

13. Cikke alapján állítottak fel, amennyiben ezek az egységek olyan bűncselekményekben nyomoznak, amelyekre a jelen Egyezmény 2. Xxxxx szerint az Europol hatáskörrel rendelkezik. Az Europol tisztségviselői, az azon tagállam joga szerint meghatározott keretek között, amelyben a közös felderítő egység működik, és a (2) bekezdésben meghatározott rendelkezésnek megfelelően, támogathatnak valamennyi tevékenységet, és információt cserélhetnek a közös felderítő egység minden tagjával, a (3) bekezdésnek megfelelően. Nem vehetnek azonban részt a kényszerítő intézkedések végrehajtásában.

(2) Az Europol tisztségviselőinek a közös felderítő egységekben való részvételének adminisztratív oldalát az Europol igazgatója és a közös felderítő egységekben részt vevő tagállamok illetékes hatóságai közötti megállapodásban kell rendezni, a nemzeti egységek bevonásával. Az ezen megállapodásokat rendező szabályokat az Europol Igazgató Tanácsa határozza meg tagjainak kétharmados többségével.

(3) Az Europol tisztségviselői az egység vezetőjének irányítása alatt végzik tevékenységüket, figyelembe véve a (2) bekezdésben megjelölt megállapodás feltételeit.

(4) A (2) és (3) bekezdésben megjelölt megállapodásra figyelemmel, az Europol tisztségviselői közvetlenül kapcsolatba léphetnek a közös felderítő egység tagjaival, és a (6) bekezdés szerint gyűjtött információk számítógépes rendszerének bármely eleméről tájékoztathatják a közös felderítő egység tagjait és kiküldött tagjait a jelen Egyezménynek megfelelően. Közvetlen kapcsolat esetén, az egységben képviselt tagállamok nemzeti egységeit, valamint az információt nyújtó tagállamot is egyidejűleg tájékoztatja az Europol.

(5) Az olyan információ, amelyet egy Europol-tisztségviselő a közös felderítő egységben végzett munkája során szerzett meg, az információt szolgáltató tagállam egyetértésével és felelőssége mellett belefoglalható a számítógépes rendszer bármely részébe, a jelen Egyezményben foglalt feltételek szerint.

(6) A közös felderítő egység ezen Cikkben megfogalmazott tevékenysége során az Europol tisztségviselői, az ellenük vagy általuk elkövetett bűncselekmények tekintetében a működés szerinti tagállam nemzeti jogának a hasonló feladatú személyekre alkalmazandó rendelkezései alá tartoznak.”

b)

„3/B. Cikk

BÜNTETŐ ÜGYEKBEN TÖRTÉNŐ NYOMOZÁS KEZDEMÉNYEZÉSE AZ EUROPOL RÉSZÉRŐL

(1) A tagállamoknak foglalkozniuk kell az Europol minden olyan megkeresésével, amely különleges ügyekben való nyomozás kezdeményezésére, vezetésére vagy koordinálására vonatkozik, és megfelelő figyelmet kell fordítaniuk az ilyen megkeresésekre. Az Europolt tájékoztatni kell arról, hogy a kért nyomozást megkezdik-e.

(2) Amennyiben a tagállam illetékes hatóságai úgy határoznak, hogy nem foglalkoznak az Europol valamely megkeresésével, tájékoztatniuk kell az Europolt döntésükről és annak indokairól, kivéve, ha nem tudják a döntést megindokolni, mert:

1. azzal fontos nemzetbiztonsági érdeket sértenének vagy

2. azzal folyamatban levő nyomozások sikerét vagy magánszemélyek biztonságát veszélyeztetnék.

(3) Az Europol különleges ügyekben történő nyomozás kezdeményezésére, vezetésére vagy koordinálására vonatkozó megkereséseire adott válaszokat, valamint a nyomozások eredményére vonatkozó információkat a tagállamok illetékes szervein keresztül kell továbbítani, az Europol Egyezmény rendelkezéseinek, valamint a releváns nemzeti szabályozásnak megfelelően.

(4) Egy, az Eurojusttal aláírandó együttműködési megállapodás alapján, amikor az Europol megkeresést intéz büntetőügyekben történő nyomozás érdekében, erről tájékoztatja az Eurojustot.”

c)

„39/A. Cikk

AZ EUROPOL KÖZÖS FELDERÍTŐ EGYSÉGEKBEN VALÓ RÉSZVÉTELÉVEL KAPCSOLATOS FELELŐSSÉG

(1) Annak a tagállamnak, amelynek területén a 3/A. Cikknek megfelelően tevékenykedő Europol tisztségviselők kárt okoztak, az operatív intézkedésekhez történő segítségnyújtás során, ugyanazon feltételek szerint kell jóvátennie a kárt, mint amelyek a saját tisztségviselői által okozott kárra alkalmazandóak.

(2) Amennyiben az érintett tagállam másként nem határoz, az Europolnak meg kell térítenie azt a teljes összeget, amit az (1) bekezdésben megjelölt kárra tekintettel az áldozatoknak vagy az ő jogukon fellépő személyeknek fizetett. Minden, a tagállam és az Europol között, a visszafizetés elveiről vagy összegéről keletkezett vitát az Igazgató Tanács elé kell terjeszteni, amely kétharmados többséggel határoz.”

3. A 28. Cikk (1) bekezdése a következő pontokkal egészül ki:

„1a. tagjainak kétharmados többségével meghatározza az Europol tisztségviselőinek a közös felderítő egységekben történő részvételére vonatkozó szabályokat (3/A. Cikk (2) bekezdés);”

„21a. kétharmados többséggel határoz a valamely tagállam és az Europol között, az Europol közös felderítő egységekben való részvételével kapcsolatos felelőssége tekintetében (39/A. Cikk);”

2. Cikk

Az Europol kiváltságairól és mentességeiről, szerveinek tagjairól, igazgatóhelyetteseiről és alkalmazottairól szóló Jegyzőkönyv 8. Cikke a következő bekezdéssel egészül ki:

„4. A 17. Cikk 2. bekezdésének megfelelően, az 1a. pontban megjelölt mentesség nem vonatkozik az Europol tisztségviselőinek a közös felderítő egységekben való részvételéről szóló Jegyzőkönyv 3/A. Cikke szerint ellátandó feladatok körében végzett hivatalos tevékenységre.”

3. Cikk

1. Ezt a Jegyzőkönyvet a tagállamok vonatkozó alkotmányos követelményeik szerint fogadják el.

2. A tagállamok értesítik az Európai Unió Tanácsának főtitkárát az ezen Jegyzőkönyv elfogadásához szükséges alkotmányos követelményeik teljesítéséről.

3. Ez a Jegyzőkönyv kilencven nappal azután lép hatályba, hogy a legutolsó tagállam, amely a jogszabály elfogadásakor tagja volt az Európai Uniónak, teljesítette a 2. bekezdésben előírt kötelezettséget.

4. Cikk

1. Ez a Jegyzőkönyv csatlakozásra nyitva áll mindazon államok előtt, amelyek az Európai Unió tagjai lesznek, amennyiben ez a Jegyzőkönyv nem lépett hatályba az Europol Egyezményhez való csatlakozásról szóló okmányoknak az Europol Egyezmény 46. Cikke szerinti letétbe helyezésekor.

2. Az ezen Jegyzőkönyvhöz való csatlakozásról szóló okmányokat az Europol Egyezményhez való csatlakozásról szóló okmányok 46. Cikk szerinti letétbe helyezésével egyidejűleg kell letétbe helyezni.

3. A Jegyzőkönyv szövege hiteles a csatlakozó állam nyelvén, az Európai Unió Tanácsa által meghatározott változatban.

4. Amennyiben az Europol Egyezmény 46. Cikkének (4) bekezdésében meghatározott időtartam lejártakor ez a Jegyzőkönyv nem lépett hatályba, az a csatlakozó állam tekintetében a 3. Cikk 3. bekezdése szerint lép hatályba.

Amennyiben ez a Jegyzőkönyv a 3. Cikk 3. bekezdésének megfelelően azt megelőzően lép hatályba, hogy az Europol Egyezmény 46. Cikk (4) bekezdésében foglalt időtartam lejárna, de a csatlakozási okmányok 2. bekezdés szerinti letétbe helyezését megelőzően, a csatlakozó állam az Europol Egyezményhez ezen Jegyzőkönyv által módosított alakjában csatlakozik, az Europol Egyezmény 46. Cikkének megfelelően.

5. Cikk

1. A jelen Jegyzőkönyv letéteményese az Európai Unió Tanácsának főtitkára.

2. A letéteményes közzéteszi az Európai Közösségek hivatalos lapjában az elfogadásokra és csatlakozásokra vonatkozó információkat, és minden egyéb, a Jegyzőkönyvvel kapcsolatos jelentést.

6. számú melléklet

Az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról szóló Egyezmény (Europol Egyezmény) 41. Cikkének (3) bekezdése alapján az Egyezményt módosító Jegyzőkönyv

Ezen Jegyzőkönyv MAGAS SZERZŐDŐ FELEI, az Európai Rendőrségi Hivatal megalakításáról szóló Egyezmény Szerződő Felei, az Európai Unió tagállamai,

Utalva az Európai Unió Tanácsának 2003. november 27-i aktusára,

Megfontolva, hogy

1. az Europol Egyezmény módosítandó a Tanácsban folytatott tárgyalásoknak megfelelően,

2. az Europolnak meg kell adni a szükséges támogatást és eszközöket annak érdekében, hogy hatékonyan működhessen mint az európai rendőri együttműködés központja,

3. meg kell hozni az Europol Egyezmény szükséges módosításait, hogy erősítsük az Europol működést támogató funkcióját a nemzeti rendőri szervek irányában,

4. az Európai Tanács leszögezte, hogy az Europol kulcsszerepet játszik a tagállami hatóságok együttműködésében a határon átnyúló bűncselekmények nyomozása területén, támogatva az Unióban a bűncselekmények megelőzését, elemzését és nyomozását. Az Európai Tanács felhívta a Tanácsot, hogy biztosítsa a szükséges támogatást az Europolnak,

A KÖVETKEZŐ RENDELKEZÉSEKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. Cikk

Az Europol Egyezmény ezennel a következőképpen módosul:

1. A 2. Cikk helyébe a következő rendelkezés kerül:

„2. Cikk CÉLOK

(1) Az Europol célja, a tagállamok közötti rendőri együttműködés keretében, az Európai Unióról szóló Szerződés szerint, az ezen Egyezményben foglalt intézkedések segítségével fejleszteni a tagállamok illetékes szerveinek hatékonyságát és együttműködését a tagállamokban a súlyos nemzetközi bűncselekmények megelőzésében és leküzdésében. Olyan bűncselekményekről van szó, amelyeknél tényleges bizonyítékok vagy ésszerű ok van arra a feltételezésre, hogy szervezett bűnözői struktúra érintett, és két vagy több tagállam érintett a kérdéses bűncselekményben oly módon, hogy a szóban forgó bűncselekmény nagyságrendje, jelentősége és következményei a tagállamok közös intézkedését igénylik. Ezen Egyezmény értelmében a következő bűncselekmények tekintendők súlyos nemzetközi bűncselekménynek: terrorista tevékenységgel elkövetett vagy a jövőben valószínűleg elkövetendő bűncselekmények, amelyek élet, testi épség, személyes szabadság vagy tulajdon ellen

irányulnak, jogellenes kábítószer-kereskedelem, illegális pénzmosási tevékenység, nukleáris és radioaktív anyagok kereskedelme, illegális bevándorlók csempészése, emberkereskedelem, gépjármű-bűncselekmények, és az ezen Egyezményhez tartozó Függelékben felsorolt bűncselekmények, valamint azok speciális megnyilvánulásai.

(2) Az Igazgató Tanács javaslatára a Tanács hatáskörén belül egyhangúlag meghatározza az Europol prioritásait a súlyos nemzetközi bűncselekmények leküzdése és megelőzése területén.

(3) Az Europol hatásköre, ami a bűncselekmény formáját vagy speciális megnyilvánulását illeti, lefedi a kapcsolódó bűncselekményeket. Nem terjed ki azonban az illegális pénzmosási tevékenységek azon formáira, amelyekre nézve az Europolnak az (1) bekezdés szerint nincs hatásköre.

A következőket kell a „kapcsolódó bűncselekmények” alatt érteni, és a 8. és 10. Cikkben foglalt eljárásoknak megfelelően figyelembe venni:

- azokat a bűncselekményeket, amelyeket annak érdekében követtek el, hogy megszerezzék az eszközöket az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekmények elkövetéséhez,

- azokat a bűncselekményeket, amelyeket az Europol hatáskörébe tartozó cselekmények elősegítése vagy végrehajtása érdekében követtek el,

- azokat a bűncselekményeket, amelyeket azért követtek el, hogy az Europol hatáskörébe tartozó cselekmények miatt büntetlenséget biztosítsanak.

(4) Ezen Egyezmény értelmében az „illetékes hatóságok” alatt a tagállamokban működő minden olyan szervet érteni kell, amely a nemzeti jog szerint felelős a bűncselekmények megelőzéséért és leküzdéséért.”

2. A 3. Cikk a következőképpen módosul:

a) A (3) bekezdés helyébe e következő rendelkezés lép:

„(3) A 2. Cikk (1) bekezdésében meghatározott céljával összefüggésben az Europol, ezenkívül – összhangban a rendelkezésére álló személyzeti és költségvetési erőforrásaival, és az Igazgató Xxxxxx által meghatározott határokon belül – tanácsadással és kutatásokkal segítheti a tagállamokat a következő területeken:

1. illetékes hatóságaik tagjainak képzése,

2. ezen hatóságok szervezése és felszerelése a tagállamok közötti technikai segítségnyújtás megkönnyítésével,

3. bűnmegelőzési módszerek,

4. technikai és törvényszéki rendőrségi módszerek és nyomozási eljárások.”

b) A Cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(4) A pénzhamisítás leküzdéséről szóló, Genfben, 1929. április 20-án aláírt Nemzetközi Egyezmény és Jegyzőkönyvének sérelme nélkül, az Europol európai uniós kapcsolattartási pontként is működik a harmadik államokkal és szervezetekkel szemben, az euró hamisításának leküzdése érdekében.”

3. A 4. Cikk a következőképpen módosul:

a) A (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A nemzeti egység az egyetlen összekötő szerv az Europol és az illetékes nemzeti hatóságok között. A tagállamok azonban engedélyezhetik a közvetlen kapcsolatot a kijelölt illetékes hatóságok és az Europol között, az adott tagállam által meghatározott feltételek szerint, ideértve a nemzeti egység előzetes bevonását.

Ugyanakkor, az Europol a nemzeti egység rendelkezésére bocsátja mindazokat az információkat, amelyeket az Europol és a kijelölt illetékes hatóságok közvetlenül cseréltek ki. A nemzeti egység és az illetékes nemzeti hatóságok közötti kapcsolatot a nemzeti jog, különösen a vonatkozó nemzeti alkotmányos követelmények szabályozzák.”

b) Az (5) bekezdésben az „az Európai Unióról szóló Szerződés K.2. Cikkének (2) bekezdésében meghatározottak szerint;” rész helyébe az „a jogszerűség előmozdítására és a belső biztonság megóvására tekintettel” rész lép.

c) A (7) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A nemzeti egységek vezetői rendszeresen találkoznak, hogy saját kezdeményezésükre vagy megkeresés alapján segítsék tanácsaikkal az Europolt.”

4. A következő új 6/A. Cikket kell beiktatni:

„6/A. Cikk INFORMÁCIÓFELDOLGOZÁS AZ EUROPOLNÁL

Feladatai végrehajtásának előmozdítása érdekében az Europol feldolgozhat adatokat abból a célból, hogy meghatározza, hogy a kérdéses adatok szükségesek-e a feladataihoz, és ezek az adatok bevihetők-e a gyűjtött információk 6. Cikk (1) bekezdése szerinti számítógépes rendszerébe.

A Tanácsban ülésező Szerződő Felek, kétharmados többséggel meghatározzák az ilyen adatok feldolgozásának feltételeit, különös tekintettel az adatokhoz való hozzájutásra és azok használatára, valamint az adatok tárolására és törlésére vonatkozó határidőkre, amelyek nem lehetnek 6 hónapnál hosszabbak, tekintettel a 14. Cikkben megfogalmazott elvekre. Az Igazgató Tanács előkészíti a Szerződő Felek határozatát és konzultál a 24. Cikkben szereplő közös ellenőrző testülettel.”

5. A 9. Cikk a következőképpen módosul:

a) Az (1) bekezdésben az első mondat helyébe a következő rendelkezés lép:

„A nemzeti egységek, az összekötő tisztek, az igazgató, az igazgatóhelyettesek és a megfelelően felhatalmazott Europol-tisztviselők jogosultak az információs rendszerbe közvetlenül adatot bevinni, illetve onnan lekérni.”

b) A Cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül a tagállamok által erre kijelölt illetékes szervek is kérhetnek adatokat az Europol információs rendszeréből. A válasz azonban csak arra fog kiterjedni, hogy az Europol információs rendszere tartalmazza-e a kért adatot. További információ az Europol nemzeti egységén keresztül kérhető.

A kijelölt illetékes szervekre, ideértve azok jövőbeni módosulására vonatkozó információkat el kell juttatni a Tanács Főtitkárságára, amely közzéteszi ezeket az információkat az Európai Közösségek hivatalos lapjában.”

6. A 10. Cikk a következőképpen módosul:

a) Az (1) bekezdés bevezető része helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Europol, amennyiben ez a 2. Cikk (1) bekezdésében leírt célok elérése érdekében szükséges, a nem személyes természetű adatok mellett tárolhat, módosíthat és felhasználhat más aktákban olyan bűncselekményekre vonatkozó adatokat, amelyek az Europol hatáskörébe tartoznak, ideértve a 2. Cikk (3) bekezdésének 2. pontjában szereplő kapcsolódó bűncselekményekre vonatkozó adatokat, amelyeket speciális elemzésre szántak, és amelyek a következőkre vonatkoznak:”

b) A (2) bekezdés 1. xxxxxx a következők szerint módosul:

„1. elemzők és más, az Europol Igazgatósága által kijelölt Europol-tisztségviselők;”

c) A (2) bekezdés 2. pontját követően a következő albekezdés illesztendő be:

„Csak elemzők lehetnek felhatalmazva az érintett aktába történő adatbevitelre, és csak ők módosíthatják ezeket az adatokat, de minden résztvevő lehívhat adatokat az aktából.”

d) Az (5) bekezdés a következők szerint módosul:

„(5) Amennyiben az Europolt európai uniós vagy nemzetközi jogszabályok feljogosítják arra, hogy más információs rendszerekből automatikus hozzáféréssel megszerezzen adatot, úgy ilyen módon lekérhet személyes adatot, ha ez szükséges a 3. Cikk (1) bekezdésének 2. pontjában meghatározott feladatai ellátásához. Az európai uniós vagy nemzetközi jogszabályok alkalmazandó rendelkezései szabályozzák ezen adatok Europol általi használatát.”

e) A (8) bekezdés második mondata helyére a következő szövegrész kerül:

„Az átadott adatok bárminemű terjesztéséről vagy operatív felhasználásáról azon tagállam dönt, amely az adatokat átadta az Europolnak. Amennyiben nem határozható meg, hogy mely tagállam adta át az adatokat az Europolnak, úgy az adatok terjesztéséről vagy operatív felhasználásáról az elemzésben részt vevők döntenek. Egy már folyamatban levő elemzésbe bekapcsolódó tagállam vagy szakértő különösen nem terjeszthet vagy használhat fel adatokat a kezdetektől érintett tagállamok egyetértése nélkül.”

f) A Cikk kiegészül a következő bekezdéssel:

„(9) Az Europol meghívhatja harmadik államok szakértőit vagy meghívhat külső testületeket a (4) bekezdés értelmében, hogy csatlakozzanak az elemző csoport tevékenységéhez, amennyiben:

1. megállapodás van hatályban az Europol és a harmadik állam vagy testület között, amely megfelelő rendelkezéseket tartalmaz az információcseréről, beleértve a személyes adatok átadását, valamint az átadott információk minősítési fokáról;

2. a harmadik államok szakértőinek vagy a külső testületeknek a csatlakozása a tagállamok érdekében áll;

3. a harmadik állam vagy a külső testület szakértőinek csoportja az elemző munkában közvetlenül érintett; és

4. a 2. pontban szereplő minden résztvevő beleegyezik a harmadik állam szakértőjének vagy a külső testületnek az elemző csoport munkájába történő bevonásába.

A harmadik államok szakértőinek vagy a harmadik testületeknek az elemző munkába való bevonása az Europol és a harmadik állam vagy testület közötti megállapodás tárgyát képezi. Az ilyen megállapodások szabályait az Igazgató Tanács határozza meg tagjainak kétharmados többségű szavazatával.

Az Europol és a harmadik állam vagy testület közötti megállapodást meg kell küldeni a 24. Cikkben megjelölt közös ellenőrző szervnek, amely arra az Igazgató Tanács számára szükségesnek vélt észrevételt tehet.”

7. A 12. Cikk a következőképpen módosul:

„12. Cikk

AZ ADATÁLLOMÁNY MEGNYITÁSÁNAK ELRENDELÉSE

(1) Minden olyan, személyes adatot tartalmazó számítógépes adatállomány esetében, amelyet az Europol a 10. Cikkben meghatározott feladatai végrehajtására működtet, az Europolnak az adatállomány megnyitására adott parancsban az alábbiakat meg kell határoznia:

1. az adatállomány neve;

2. annak célja;

3. azon személyeknek a köre, akikről az adatokat tárolják;

4. a rögzítendő adatok természete, és minden, az Európa Tanács 1981. január 28-i Egyezményének 6. Cikk első fordulatában felsorolt adatok közül azok, amelyek elengedhetetlenül fontosak;

5. az állomány megnyitásához használt személyes adatok típusa;

6. a rögzítendő adatot rendelkezésre bocsátó vagy rögzítő adatai;

7. a körülmények, amelyek fennállása esetén az állományban rögzített személyes adatok továbbíthatóak, melyik címzettnek és milyen eljárás keretében;

8. a vizsgálat elvégzésének határideje és az adat tárolásának időtartama;

9. az „audit log” létrehozásának módja.

(2) Az Europol igazgatója haladéktalanul értesíti az Igazgató Tanácsot és a 24. Cikkben megjelölt közös felügyeleti szervet az adatállomány megnyitására vonatkozó parancsról, és átadja az aktákat.

A közös felügyeleti szerv bármilyen megjegyzést intézhet az Igazgató Tanácshoz, amit szükségesnek tart. Az Europol igazgatója kérheti a közös felügyeleti szervet, hogy ezt meghatározott időn belül tegye meg.

(3) Az Igazgató Tanács bármikor utasíthatja az Europol igazgatóját, hogy módosítsa az adatállomány megnyitására vonatkozó parancsát, vagy rendelje el az adatállomány lezárását. Az Igazgató Tanács meghatározza, hogy mely időponttól hatályos az ilyen módosítás vagy lezárás.

(4) Az adatállományt nem lehet 3 évet meghaladóan tárolni. A 3 éves időtartam lejárta előtt az Europol köteles az állomány fenntartásának szükségességét megvizsgálni. Ha az állomány szempontjából kifejezetten szükséges, akkor az Europol igazgatója az állomány fenntartását újabb 3 évre engedélyezheti. Ezekben az esetekben az (1)−(3) bekezdésben megjelölt eljárást kell alkalmazni.”

8. A 16. Cikk helyébe a következő rendelkezés lép:

„16. Cikk

AZ ADATLEKÉRÉSEK ELLENŐRZÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Az Europolnak megfelelő ellenőrzési mechanizmust kell kiépítenie, amely lehetővé teszi a 6. Cikkben meghatározott összegyűjtött információk számítógépes rendszeréből való adatlekérés jogszerűségének igazolását.

Az így gyűjtött adatok az Europol és a 23. és 24. Cikkekben meghatározott felügyeleti szervek által csak erre a célra használhatóak és 6 hónap elteltével törlendők, kivéve, ha az adatra a folyamatos ellenőrzés érdekében a továbbiakban is szükség van. Az ilyen ellenőrzési mechanizmusok részleteiről az Igazgató Tanács határoz a közös felügyeleti szervvel történt konzultációt követően.”

9. A 18. Cikk a következőképpen módosul:

Az (1) bekezdés 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. ez megengedhető a (2) bekezdés általános szabályai szerint; ezek a szabályok kivételes esetben eltérést engedhetnek a 2. xxxxxxx, amennyiben az Europol igazgatója úgy találja, hogy az adatátadás feltétlenül szükséges az érintett tagállamok alapvető érdekeinek megvédéséhez, az Europol céljainak körében, vagy közelgő, bűncselekménnyel kapcsolatos veszély megelőzése érdekében. Az Europol igazgatója minden esetben annak fényében értékeli az adott állam vagy szervezet adatvédelmi szabályainak szintjét, hogy ennek a szintnek összhangban kell állnia a fenti érdekekkel.”

10. A 21. Cikk (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A 10. Cikk (1) bekezdésében hivatkozott személyekre vonatkozó személyes adatok tárolásának szükségességét évente felül kell vizsgálni és a felülvizsgálatot dokumentálni kell. A 12. Cikkben hivatkozott adatállományok tárolása nem haladhatja meg az adatállomány fennállásának időtartamát.”

11. A 22. Cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az itt meghatározott információfeldolgozással kapcsolatos alapelvek a papír alapú aktákban található adatokra alkalmazandóak.”

12. A 24. Cikk (6) bekezdésében az „Az Európai Unióról szóló Szerződés VI. címében meghatározott szabályoknak megfelelően ezt továbbítják a Tanácshoz” rész a következőképpen módosul:

„Ezeket a jelentéseket továbbítani kell az Európai Parlament és a Tanács részére;”

13. A 26. Cikk (3) bekezdésében az „az Európai Unióról szóló Szerződés VI. címén és” rész törlendő.

14. A 28. Cikk a következőképpen módosul:

a) Az (1) bekezdés 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. részt vesz az Europol prioritásainak meghatározásában, hatásköre keretein belül a súlyos nemzetközi bűncselekmények leküzdése és megelőzése terén (2. Cikk (2) bekezdés);”

b) A Cikk (1) bekezdése a következő pontokkal egészül ki:

„3a. részt vesz az adatfeldolgozás feltételeinek meghatározásában, abból a célból, hogy meghatározza, hogy a kérdéses adatok relevánsak-e a feladatok szempontjából, és felvehetők- e az összegyűjtött információk számítógépes rendszerébe (6/A. Cikk);”

„4a. tagjainak kétharmados többségével meghatározza azokat a szabályokat, amelyek a harmadik államok szakértőinek vagy külső testületnek az elemző csoport tevékenységébe való bevonását rendező megállapodásokra vonatkoznak (10. Cikk (9) bekezdés);”

c) Az (1) bekezdés 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. utasíthatja az Europol igazgatóját egy megnyitásra vonatkozó parancs módosítására vagy egy akta lezárására (12. Cikk (2) bekezdés);”

d) Az (1) bekezdés az alábbi 14a. ponttal egészül ki:

„14a. tagjainak kétharmados többségével szabályokat fogad el az Europol-dokumentumokhoz való hozzáférésről (32/A. Cikk);”

e) Az (1) bekezdés 22. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„22. részt vesz ezen Egyezmény vagy a Függelék bármilyen módosításában (43. Cikk);”

f) A (10) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) Az Igazgató Xxxxxx, figyelembe véve a Xxxxxx által a 2. Cikk (2) bekezdésének megfelelően meghatározott prioritásokat és az Europol igazgatójának a 29. Cikk (3) bekezdésének 6. pontja szerinti felülvizsgálatát, minden évben egyhangúlag elfogadja:

1. az általános jelentést az Europol előző évi tevékenységéről;

2. az Europol jövőbeli tevékenységéről szóló jelentést, figyelembe véve a tagállamok működési követelményeit és a költségvetési és személyi vonatkozásokat.

Ezeket a jelentéseket a Tanácsnak kell benyújtani véleményezésre és jóváhagyásra. A Tanács tájékoztatásul továbbítja őket az Európai Parlamentnek is.”

15. A 29. Cikk (3) bekezdése tekintetében

- a 6. pont helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. rendszeresen felülvizsgálja az Igazgató Tanácsot a 2. Cikk (2) bekezdésében meghatározott prioritások végrehajtása tekintetében;”

- a bekezdés a következő ponttal egészül ki:

„7. ellát minden más feladatot, amit az Egyezmény vagy az Igazgató Tanács bíz rá.”

16. A 30. Cikk (1) bekezdése a „VI. címre” vonatkozó szövegrész nélkül értendő.

17. Az Egyezmény a következő 32/A. Cikkel egészül ki:

„32/A. Cikk

AZ EUROPOL DOKUMENTUMAIHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS JOGA

Az Igazgató Tanács, az Europol igazgatójának javaslata alapján, tagjainak kétharmados többségével szabályokat fogad el az Unió bármely állampolgárának, és bármely, egy tagállamban tartózkodó vagy ott bejegyzett természetes vagy jogi személynek az Europol dokumentumaihoz való hozzáféréséről, figyelembe véve az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való hozzáférésről szóló, az Európai Közösséget alapító Szerződés 255. Cikke alapján elfogadott rendeletének elveit és korlátozásait.”

18. A 34. Cikk helyébe a következő rendelkezés lép:

„34. Cikk

AZ EURÓPAI PARLAMENT TÁJÉKOZTATÁSA

(1) A Tanács, az Európai Unióról szóló Szerződésben meghatározott konzultációs eljárásnak megfelelően konzultál az Európai Parlamenttel a tagállamok bármilyen kezdeményezéséről

vagy a Bizottságnak a 10. Cikk (1) bekezdésében, 10. Cikk (4) bekezdésében, 18. Cikk (2)

bekezdésében, 24. Cikk (7) bekezdésében, 26. Cikk (3) bekezdésében, 30. Cikk (3)

bekezdésében, 31. Cikk (1) bekezdésében és a 42. Cikk (2) bekezdésében meghatározott intézkedésekre vonatkozó javaslatáról, illetve az Egyezmény vagy Függelékének bármilyen módosításáról.

(2) A Tanács elnöksége vagy képviselője megjelenhet az Európai Parlament előtt az Europolhoz kapcsolódó általános kérdések megtárgyalása céljából. A Tanács elnökségének vagy képviselőjének, tekintettel az Európai Parlamentre, figyelembe kell vennie a diszkréció és a titkosság követelményeit.

(3) Az ezen Cikkben meghatározott követelmények teljesítése nem járhat a nemzeti parlamentek jogainak és az Európai Unióról szóló Szerződés szerint az Európai Parlamentre vonatkozó általános szabályoknak a sérelmével.”

19. A 35. Cikk (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Az ötéves költségvetési tervezetet meg kell küldeni a Tanácsnak. A Tanács az ötéves költségvetési tervet tájékoztatásul továbbítja az Európai Parlamentnek is.”

20. A 39. Cikk (4) bekezdésében a Brüsszeli Egyezmény létrehozására vonatkozó szöveg helyébe a következő rendelkezés lép:

(E Cikk vonatkozásában)

„a 44/2001. sz. 2000. december 22-ei (EK) Tanácsi rendelet a joghatóságról, és a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott ítéletek elismeréséről és kikényszerítéséről”

(rendelkezései szerint történik.)

21. A 42. Cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az Europol szoros együttműködést alakít ki az Eurojusttal, azon a területen, ahol ez az Europol feladatainak ellátása és céljainak elérése érdekében szükséges, figyelembe véve, hogy a hatáskörök megduplázása elkerülendő. Ezen együttműködés lényegi elemeit egy megállapodás tartalmazza, amely ezen Egyezménnyel és végrehajtási szabályaival összhangban hozandó létre.”

22. A 43. Cikk a következőképpen módosul:

a) Az (1) bekezdésben a „K.1. Cikk (9) bekezdésének” szövegrész törlendő.

b) A (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Tanács azonban, miután az Igazgató Tanács megtárgyalta a problémát, egyhangúlag határozhat ezen Egyezmény Függelékének módosításáról, amennyiben a súlyos nemzetközi bűncselekmények új formáit veszi fel, vagy módosítja a definíciókat.”

23. A Függelék a következőképpen módosul:

a) A cím helyébe a következő rendelkezés lép:

„A 2. CIKKHEZ KAPCSOLÓDÓ FÜGGELÉK

„Azon más súlyos nemzetközi bűncselekmények listája, amelyek az Europol hatáskörébe tartoznak, azokon kívül, amelyek a 2. Cikk (1) bekezdésben szerepelnek, összhangban az Europol 2. Cikk (1) bekezdésben meghatározott céljával”

b) Az „Ezenkívül – a 2. Cikk (2) bekezdésével összhangban –” kezdetű bekezdés törlendő.

c) „Figyelembe véve a 2. Cikk (2) bekezdésében felsorolt bűncselekményi formákat” kezdetű bekezdésben a hivatkozás 2. Cikk (1) bekezdésre változik.

d) Az „illegális pénzmosó tevékenységek” kezdetű bekezdést követően a Függelék az alábbi új bekezdéssel egészül ki:

„- A „jogellenes kábítószer-kereskedelem” kifejezés az ENSZ 1988. december 20-ai, a Kábítószerek és pszichotróp anyagok illegális kereskedelme elleni Egyezményének 3. Cikk

(1) bekezdésében és az ezen Egyezményt módosító vagy helyettesítő rendelkezésekben felsorolt bűncselekményeket jelenti.”

24. A 10. Cikk (1) bekezdésében, 18. Cikk (2) bekezdésében, 29. Cikk (1) bekezdésében, 29. Cikk (6) bekezdésében, 30. Cikk (3) bekezdésében, 31. Cikk (1) bekezdésében, 35. Cikk (5) és (9) bekezdésében, 36. Cikk (3) bekezdésében, 40. Cikk (1) bekezdésében, 41. Cikk (3) bekezdésében, 42. Cikk (2) bekezdésében és 43. Cikk (1) bekezdésében az „az Európai Unióról szóló Szerződés VI. címében meghatározott eljárással összhangban” kifejezés törlendő.

2. Cikk

1. Ezt a Jegyzőkönyvet a tagállamok vonatkozó alkotmányos követelményeiknek megfelelően fogadják el.

2. A tagállamok tájékoztatják az Európai Unió Tanácsának főtitkárát a Jegyzőkönyv elfogadásához szükséges alkotmányos előírások teljesítéséről.

3. Ez a Jegyzőkönyv kilencven nappal azt követően lép hatályba, hogy az az állam, amely ezen Jegyzőkönyv Tanács általi elfogadásakor tagja volt az Európai Uniónak, és utolsóként teljesítette értesítési kötelezettségét, megtette a 2. bekezdés szerinti értesítést.

3. Cikk

Amennyiben ez a Jegyzőkönyv, a 2. Cikk 3. bekezdésének megfelelően azt megelőzően lép hatályba, hogy az Európai Rendőrségi Hivatal megalakításáról szóló Egyezmény (Europol Egyezmény) 43. Cikk (1) bekezdésének alapján létrehozott Jegyzőkönyv hatályba lépne, amely ezen Egyezmény 2. Cikkét és Függelékét módosítja, annak 2. Cikk (3) bekezdésének megfelelően, az utóbbi Jegyzőkönyvet visszavontnak kell tekinteni.

4. Cikk

1. Ez a Jegyzőkönyv csatlakozásra nyitva áll mindazon államok előtt, amelyek az Európai Unió tagjává válnak, amennyiben még nem lépett hatályba az Europol Egyezményhez való csatlakozásról szóló dokumentumok letétbe helyezésének időpontjában, az Europol Egyezmény 46. Cikkének megfelelően.

2. A Jegyzőkönyvhöz való csatlakozásról szóló okmányokat az Europol Egyezményhez való csatlakozásról szóló okmányok letétbe helyezésével egy időben kell letétbe helyezni, a 46. Cikknek megfelelően.

3. Ezen Egyezmény szövege a csatlakozó állam nyelvén hiteles, ahogy azt az Európai Unió Tanácsa meghatározta.

4. Amennyiben ez a Jegyzőkönyv még nem lépett hatályba az Europol Egyezmény 46. Cikk

(4) bekezdésében meghatározott időtartam lejártakor, akkor lép hatályba minden csatlakozó állam tekintetében, amikor a Jegyzőkönyv a 2. Cikk 3. bekezdésének megfelelően hatályba lép.

5. Amennyiben ez a Jegyzőkönyv a 2. Cikk 3. bekezdésének megfelelően az Europol Egyezmény 46. Cikk (4) bekezdésében meghatározott időtartam lejárta előtt, de a 2. bekezdésben megjelölt csatlakozási okmányok letétbe helyezését követően lép hatályba, a csatlakozó állam az ezen Jegyzőkönyv által módosított Europol Egyezményhez csatlakozik, annak 46. Cikkének megfelelően.

5. Cikk

1. Az Európai Unió Tanácsának főtitkára jár el ezen Jegyzőkönyv letéteményeseként.

2. A letéteményes a csatlakozásokról és minden más, ezen Jegyzőkönyvet érintő értesítésről szóló információkat közzéteszi az Európai Közösségek hivatalos lapjában.

7. számú melléklet

A Tanács 1998. december 3-i Határozata az „emberkereskedelemnek” az Europol Egyezmény Függelékében meghatározott definíciója kiegészítéséről

Az EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA

Figyelemmel az Európai Unióról szóló Szerződés K.3. Cikke alapján létrehozott, az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló Egyezmény (Europol Egyezmény) 43. Cikkének (3) bekezdésére,

Hivatkozással az „emberkereskedelemnek” az Europol Egyezmény Függelékében meghatározott definíciója kiegészítéséről a Tanácsban 1997. december 4-én született megállapodásra,

Az Europol Igazgató Tanácsával történt konzultációt követően, A KÖVETKEZŐ HATÁROZATOT HOZTA:

1. Cikk

Az „emberkereskedelemnek” az Europol Egyezmény Függelékében meghatározott definíciója ezennel az alábbiak szerint egészül ki:

Az „emberkereskedelem” valamely személy, erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával, illetve hivatali befolyással való visszaéléssel történő mások általi valós és jogellenes elnyomását jelenti, különös tekintettel a prostitúció kihasználására, a szexuális kizsákmányolás formáira és a fiatalkorúak bántalmazására vagy a magukra hagyott gyermekek eladására. A kizsákmányolás ezen formái magukban foglalják a gyermekpornográfiát tartalmazó anyagok előállítását, terjesztését és forgalmazását.

2. Cikk Ez a Határozat 1999. január 1-jén lép hatályba. Készült Brüsszelben, 1998. december 3-án.

A Tanács nevében:

Elnök

K. Schlögl