Contract
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-II/B-6565/2011. számú, felügyeleti intézkedést és bírság kiszabását tartalmazó határozata a Generali-Providencia Biztosító Zrt. számára
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 39., továbbiakban: Felügyelet) által (…) képviseletében (…) Ügyfél kérelme alapján a Generali- Providencia Biztosító Zrt.-nél (székhelye: 1066 Budapest, Teréz krt. 42-44., továbbiakban: Biztosító) lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás megállapításai alapján xx. Xxxxx Xxxxxx, a Felügyelet Elnökének felhatalmazása alapján az alábbi
h a t á r o z a t o t
hozom:
I. A Felügyelet a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását, azaz kötelezi a Biztosítót arra, hogy a Szimba- kalauz című tájékoztató anyagában a biztosító kockázatviselésének kezdetére vonatkozó tájékoztatást egyértelműen és közérthetően fogalmazza meg.
I/A. A Felügyelet a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó rendelkezés megsértése miatt a Biztosítóval szemben 200.000,- Ft, azaz kettőszázezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.
II. A Felügyelet a Biztosító panaszkezelésére vonatkozó rendelkezést illetően az Ügyfél által kérelmezett eljárásban jogszabálysértést nem állapított meg.
A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett (…) számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék.
A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül.
A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A jogorvoslati eljárás illetékköteles.
I n d o k o l á s
Ügyfél 2011. március 4-én érkeztetett, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (Psztv.) 64. §-a szerinti fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a Biztosító eljárását kifogásolta az alábbiak szerint:
Ügyfél gyermeke, (…) a 2009/2010-es tanévtől a (…) (továbbiakban: iskola) tanulója. (…) 2009 júliusában biztosítottként csatlakozott a 2009/2010-es tanévre, a Biztosító és az Iskola között létrejött csoportos (…) tanuló balesetbiztosításhoz. (…) 2009. augusztus 4-én eltörte a kezét, ezért az Ügyfél szolgáltatási igényt nyújtott be. A Biztosító a szolgáltatási igényt elutasította arra való hivatkozással, hogy kockázatviselése csak 2009. szeptember 1-jétől kezdődik. 2010. szeptember 18-án (…) autóbalesetet szenvedett. Az Ügyfél házastársa az autóbalesetet követően, 2010. szeptember 20-án fizette be a (…) tanuló balesetbiztosítás 2010/2011-es tanévre vonatkozó díját. Az Ügyfél a 2010. szeptember 18-án történt autóbaleset kapcsán szolgáltatási igényt nyújtott be a Biztosítóhoz, azonban a Biztosító a szolgáltatási igényt elutasította. Az elutasítás során a Biztosító arra hivatkozott, hogy a biztosítási díj befizetésére, a biztosítotti jogviszony létrejöttére később került sor, mint ahogy a baleset bekövetkezett, ezért kockázatviselése a baleset időpontjában még nem állt fenn.
Ügyfél a fentiekkel kapcsolatban kifogásolta, hogy az iskolában rendelkezésére bocsátott tájékoztató anyag – (…)-kalauz 2010/2011 – megtévesztő tájékoztatást tartalmaz a kockázatviselés kezdetére vonatkozóan. Ügyfél kifogásolta, hogy a Biztosító üzletkötője 2010. november 15-én és 2011. január 10-én küldött e-mail üzenetére nem válaszolt.
A Psztv. 64. § alapján a Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében ellenőrzi a Psztv. 4.
§-ában meghatározott szervezet vagy személy (a továbbiakban: szolgáltató) 4. §-ban meghatározott tevékenységével összefüggésben nyújtott szolgáltatás igénybe vevőivel szemben tanúsítandó magatartására vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Psztv. 4. §-ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben előírt rendelkezések betartását.
A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében az alábbi tényállást állapította meg: I.
A Biztosító 2011. április 14-én kelt nyilatkozata, és a csatolt dokumentumok szerint az Általános tanuló baleset-biztosítás feltételek a kockázatviselés kezdetére vonatkozóan az alábbiak szerint rendelkezik.
„3. Kockázatviselés kezdete:
(1) Ha a már érvényesen létrejött szerződés alapján a biztosítási díj biztosító részére történő befizetésére augusztus 31-e előtt kerül sor, a biztosító a kockázatviselése a folyamatban lévő naptári év szeptember 1-jén kezdődik és a következő és augusztus 31-ig tart, amennyiben a felek ettől eltérően nem állapodnak meg.
(2) Ha a már érvényesen létrejött szerződés alapján a biztosítási díj biztosító részére történő befizetésére szeptember 1-je és október 31-e között kerül sor, a biztosító kockázatviselése szeptember 1-jén kezdődik és a következő év augusztus 31-ig tart.
(3) Ha a már érvényesen létrejött szerződésbe - a kockázatviselés kezdetét követően - új biztosítotti névjegyzékben (a továbbiakban: pótlista) új biztosított lép be, a biztosító kockázatviselése a pótlistán szereplő biztosítottra vonatkozó biztosítási díj biztosító részére történő befizetését követő nap 0. órakor kezdődik és a befizetés időpontjában folyó tanév végét követő augusztus 31-ig tart.
(4) Ha a már érvényesen létrejött szerződésbe – a kockázatviselés kezdetét követően – új biztosítotti névjegyzékben (a továbbiakban: pótlista) új biztosított lép be, a biztosító kockázatviselése a pótlistában szereplő biztosítottba vonatkozó biztosítási díj biztosító részére történő befizetését követő nap 0. órakor kezdődik és a befizetés időpontjában folyó tanév végét követő augusztus 31-ig tart.”
A Biztosító 2010. november 8-án, Ügyfél férjének címzett levele értelmében a fent idézett szerződési feltételek 3. pont (2) bekezdése azon oktatási intézmények szerződéskötésére vonatkoznak, ahol a biztosítási szerződés létrejötte szeptember 1-je és október 31-e között történik meg. E szerződés biztosítotti névjegyzékében szereplő biztosítottakra vonatkozik az, hogy a biztosító kockázatviselése visszamenőlegesen is fennáll a fenti tartam alatt.
Az Ügyfél panaszbeadványához csatolt, (…)-kalauz 2010/2011 megnevezésű dokumentum az alábbiakat tartalmazza:
„A (…) tanulóbiztosítás csoportos biztosítási forma. Ajánlattevő az iskola, vagy a nevelő- gondozó intézmény. A kapcsolattartás a biztosító és a biztosítottak között az iskola, vagy a nevelő-gondozó intézmény közreműködésével történik. A biztosító nevében az iskola, vagy a nevelő-gondozó intézmény vezetője, alkalmazottja nem jogosult nyilatkozni.
Biztosítottak azok az ajánlattevővel jogviszonyban álló legfeljebb 25 éves személyek, akiket az ajánlattevő intézmény a díjfizetéssel egyidejűleg a biztosítotti névjegyzékbe felvett.
A biztosító kizárólag a kockázatviselés tartama alatt, a kockázatviselés kezdetéhez képest előzmény nélküli, váratlan baleset vagy betegség, illetve ezek következményei tekintetében visel kockázatot és vállal szolgáltatási kötelezettséget.
Ha a már érvényesen létrejött szerződés alapján a biztosítási díj biztosító részére történő befizetésére augusztus 31 -e előtt kerül sor, a biztosító kockázatviselése a folyamatban lévő naptári év szeptember 1-jén kezdődik és a következő év augusztus 31-ig tart, amennyiben a felek ettől eltérően nem állapodnak meg.
Ha a már érvényesen létrejött szerződés alapján a biztosítási díj biztosító részére történő befizetésére szeptember 1-je és október 31-e között kerül sor, a biztosító kockázatviselése szeptember 1-jén kezdődik és a következő év augusztus 31-ig tart.
Ha a biztosítási díj biztosító részére történő befizetésére október 31. napját követően kerül sor, a biztosító kockázatviselése a biztosítási díj befizetését követő nap 0. órakor kezdődik és a befizetés időpontjában folyó tanév végét követő augusztus 31-ig tart.
Ha a már érvényesen létrejött szerződésbe - a kockázatviselés kezdetét követően - új biztosítotti névjegyzékben (a továbbiakban: pótlista) új biztosított - lép be, a biztosító kockázatviselése a pótlistában szereplő biztosítottra vonatkozó biztosítási díj biztosító részére történő befizetését követő nap 0. órakor kezdődik és a befizetés időpontjában folyó tanév végét követő augusztus 31-ig tart.”
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII törvény (továbbiakban: Fttv.) 3.§ (1) bekezdése szerint „Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat.”
Az Fttv. 3.§ (2) bekezdés szerint „(2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat,
a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és
b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas.”
Az Fttv. 3.§ (3) bekezdés szerint „A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. § és 7. §) vagy agresszív (8. §).”
Az Fttv. 6.§ (1) bekezdése i) pontja szerint „Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére - olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényező tekintetében és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas:
…
i) a fogyasztó jogai, illetve a fogyasztót az ügylet folytán esetlegesen terhelő hátrányos jogkövetkezmények kockázata.”
Az Fttv. 2. § h) pontja szerint az ügyleti döntés a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban.” Az idézett rendelkezés alapján az, hogy a Biztosító kockázatviselése mikortól áll fenn, az Ügyfél díjfizetést követően mikortól jogosult a szolgáltatási igénye vonatkozásában joggyakorlásra, az Fttv. vonatkozásában ügyleti döntésnek minősül.
Az eljárásban ugyanakkor az érintett Ügyfél megfelel az Fttv. 2. § a) pontja szerinti fogyasztó fogalmának, hiszen gazdasági és szakmai tevékenységén kívül eljáró természetes személynek minősül.
A Felügyelet a rendelkezésére álló dokumentumok alapján megállapította, hogy a (…)- kalauz 2010/2011 című tájékoztató nyomtatvány azt az információt tartalmazza, hogy amennyiben a már érvényesen létrejött szerződés alapján a biztosítási díj biztosító részére történő befizetésére szeptember 1-je és október 31-e között kerül sor, a biztosító kockázatviselése szeptember 1-jén kezdődik. A Felügyelet álláspontja szerint, a szerződésbe belépni kívánó biztosítottak részéről nem elvárható, hogy tájékozottak legyenek a csoportos biztosítási szerződés alapvető sajátosságairól és ennek alapján tisztában legyenek azzal, hogy a fenti kitétel azon oktatási intézmények szerződéskötésére vonatkoznak, ahol a biztosítási
szerződés létrejötte szeptember 1-je és október 31-e között történik meg. Csak ezen szerződések biztosítottjaira vonatkozik az, hogy a biztosító kockázatviselése visszamenőlegesen is fennáll, szeptember 1-jétől.
A kockázatviselés kezdetére vonatkozó nem egyértelmű, megtévesztő tájékoztatás megvalósítása az Ügyfél ügyleti döntését, azaz az Fttv. hatálya alá tartozó fogyasztói magatartást befolyásoló információnak minősül.
A Felügyelet megállapította, hogy a Biztosító azzal, hogy a (…)-kalauz 2010/2011 című kiadványában a kockázatviselés kezdetét nem egyértelműen határozta meg, az Ügyfelet abban a téves feltevésben tartotta, hogy amennyiben az Ügyfél a biztosítási díjat szeptember 1. és október 31. napja között befizeti, a Biztosító kockázatviselése szeptember 1-jére visszamenőleges hatályú lesz. Azzal, hogy a Biztosító az Ügyfelet megtévesztette, nem tette számára lehetővé, hogy kockázat mérséklése érdekében megfelelő időben intézkedéseket tegyen, illetve, hogy a biztosítási díj befizetéséről az autóbaleset bekövetkeztét követően, a valós információk birtokában döntsön.
A fentiek alapján a Felügyelet megállapította, hogy a Biztosító megsértette az Fttv. 3. § (1) bekezdését azáltal, hogy magatartása kimerítette az Fttv. 6.§ (1) bekezdés i) pontjában foglaltakat tekintettel arra, hogy az Ügyfél részére félreérthető tájékoztatást adott a kockázatviselés kezdetére vonatkozóan. Nyilvánvaló ugyanis, hogy amennyiben az Ügyfél a valós információkról kap tájékoztatást a Biztosító részéről, úgy ügyleti döntése meghozatalában ez alapvetően befolyásolta volna. Ebben az esetben az Ügyfél szembesülhetett volna azzal, hogy a gyermeke 2010. szeptember 1-jére visszamenőleges hatállyal biztosítási védelemben akkor sem részesül, ha a biztosítási díjat 2010. október 31-ig befizeti.
II.
Az Ügyfél panaszbeadványához csatolt dokumentumok szerint, 2010. november 15-én Ügyfél e-mailen megküldte a Biztosítóval történt levelezését a Biztosító üzletkötőjének, majd 2011. január 10-én szintén e-mailen érdeklődött a kárigény állásáról.
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (továbbiakban: Bit.) 167/B. § (7) bekezdése szerint „a szolgáltató az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek.”
A Felügyelet az Ügyfél panaszbeadványához csatolt, a küldött e-mailekről készült másolat alapján megállapította, hogy az Ügyfél által hivatkozott, e-mailen küldött üzenetekben az Ügyfél egyrészt tájékoztató dokumentumokat küldött az üzletkötőnek, másrész a kárigény állásáról kért tájékoztatást. Sem a 2010. november 15-én, sem a 2011. január 10-én küldött elektronikus levél nem tekinthető panaszbeadványnak, azokban az Ügyfél a Biztosító eljárását nem kifogásolta, jogsértésre nem hivatkozott, ezért azok megválaszolására a Bit. 167/B. § (7) bekezdésében foglalt 30 napos válaszadási határidő nem vonatkozik.
A Felügyelet egyebekben a fogyasztóvédelmi eljárást a szolgáltatási igény elutasításának felülvizsgálatára irányuló kérelem tekintetében az – hatáskörének hiányára tekintettel – FK-II- 6566/2011. számú végzésével megszüntette.
Psztv. 71. § (1) szerint: Ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. § (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza:
c) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását,
f) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki.
Mindezek alapján a határozat rendelkező részének I. pontjában a Felügyelet megtiltotta a Biztosítóval szemben a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy a tevékenysége során a továbbiakban legyen tekintettel a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára.
A Felügyelet egyúttal a határozat rendelkező részének I/A. pontjában foglaltak szerint a Biztosítóval szemben 200.000 Ft fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki. A Felügyelet a jogsértés súlyát illetően figyelembe vette, hogy a Biztosító megtévesztő tájékoztatását nyomtatvány útján valósította meg, tehát a jogsértés a biztosítottak széles körét érinti, a 2009/2010-es év vonatkozásában 296 főt és a 2010/2011-es év vonatkozásában 198 főt érinti. Figyelembe vette továbbá, hogy az előző tanévre vonatkozó, (…)-kalauz 2009/2010. című tájékoztató dokumentum a kifogásolthoz hasonló, félreérthető módon határozza meg a biztosító kockázatviselésére vonatkozó tájékoztatást.
A megvalósított jogsértést tilalmazó rendelkezés mögött tehát jelentős ügyféli (fogyasztói) érdek húzódik meg, vagyis az, hogy a Biztosítónak eljárása során megfelelő körültekintést és gondosságot kell gyakorolnia abban a tekintetben, hogy az ügyfél (fogyasztó) a felelős döntéshez szükséges információkkal megfelelő időben rendelkezzen annak érdekében, hogy ügyleti döntését valamennyi lényeges körülményre tekintettel hozza meg. A jelen esetben a Biztosító e körültekintést mulasztotta el gyakorolni, amellyel az Ügyfél tájékoztatáshoz, és vagyoni érdekei védelméhez fűződő jogát sértette meg.
A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. § i) pontjában, valamint a 64. §-ban, illetve az Fttv. 10. § (2)-(4) bekezdéseiben biztosított hatáskörében eljárva hozta meg.
A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. §-a biztosítja.
A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 35. § (2) bekezdésén, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének
a) pontján alapul.
A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdésének d) pontján, a 100. § (2) bekezdésén, a 109. § (1) bekezdésén, a 110.§ (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. § (7) bekezdésén, a 327.§ (1)-(2) bekezdésén, és a 330. § (2) bekezdésén alapul.
A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős.
Budapest, 2011. június 24.