AHE-12417
Allianz Kiegészítő Törés Casco biztosítás
Terméktájékoztató és Általános szerződési feltételek
2013.
AHE-12417
Terméktájékoztató
az Allianz Kiegészítő Törés Casco biztosításról
Érvényes 2012. október 30.-tól
Tisztelt Partnerünk!
Köszönjük szíves érdeklődését.
A változó igényekre figyelemmel alakítottuk ki az új biztosítási termékünket.
Engedje meg, hogy az alábbiakban tájékoztassuk biztosí- tási termékünk néhány fontos rendelkezéséről.
Kinek ajánljuk ezt a biztosítást?
A kiegészítő biztosítás – nem flottában nyilvántartott személygépkocsira érvényes – határozatlan tartamú gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéshez (alapbizto- sítás) köthető. A biztosítást természetes és nem termé- szetes személy ügyfeleinknek is ajánljuk.
Fontos tudni, hogy a biztosítási szerződést csak a személy- gépkocsi tulajdonosa javára lehet megkötni, a szolgáltatás összegének átvételére kizárólag a tulajdonos jogosult.
A biztosított vagyontárgyakról
A biztosítás nem tesz különbséget a széria- és extra- tartozékok között, azaz – néhány kivételtől eltekintve – a szerződés fedezetet nyújt a teljes személygépjárműre, az igazoltan beépített lopásgátló berendezésre, és
a tartozékokra is.
Az elektroakusztikai készülékekre és tartozékaikra, valamint a könnyűfém keréktárcsákra a biztosítás 250 000 - 250 000 Ft értékhatárig terjed ki, amely érték- határokat külön díj fizetésével sem lehet felemelni.
Nem köthető biztosítás taxiként üzemeltetett vagy bérbeadással hasznosított, veterán, veszélyes anyagot szállító, illetve hatósági engedély nélkül átalakított járművekre, továbbá 150 kW-nál nagyobb teljesítményű személygépkocsira.
Hogyan jön létre a biztosítási szerződés?
AHE-12417
A szerződés írásbeli megállapodással (az ajánlat és a köt- vény kiállításával) jön létre.
Mi a biztosítás időbeli hatálya?
A kiegészítő biztosítás – az alapbiztosítással azonosan – határozatlan tartamú. A biztosítási időszak egy év.
Mikor kezdődik a biztosító kockázatviselése?
A kockázatviselés kezdete a felek által a szerződésben megjelölt időpont.
Mely országokba érvényes a biztosítás?
A kiegészítő biztosítás területi hatálya eltér az alapbizto- sításétól; a biztosítás a biztosítási feltételekben felsorolt országok területén bekövetkezett károk esetén érvényes.
Mi a biztosítási esemény?
A biztosított gépjármű üzemeltetése során egy másik gépjárművel való ütközéssel járó baleset során a biztosí- tott személygépkocsiban, alkatrészeiben, tartozékaiban keletkezett töréskár, ha a kárért kizárólag a biztosított gépjármű vezetője a felelős.
Fontos!
Az Allianz Kiegészítő Törés Casco biztosítás a biztosított gépjárműnek másik gépjárművel való olyan ütközése során keletkezett baleseti sérülésekre nyújt szolgálta- tást, amely mindkét jármű üzemeltetése során és teljes mértékben a biztosított jármű vezetőjének hibájából következett be.
A szolgáltatás további feltétele, hogy a másik jármű azo- nosítható legyen, valamint ismert legyen a tulajdonosa és/vagy az üzemben tartója.
Hogyan fizetheti a biztosítás díját?
A biztosítás díját az alapbiztosítással azonos módon (pl. lehívással vagy csekken,) és azonos gyakorisággal (pl. havi, negyedéves) kell megfizetni.
Mikor kell fizetni a díjat?
A biztosítás első díja az ajánlat aláírásakor halasztott fizetés esetén pedig az ajánlaton meghatározott időpont- ban esedékes. A további (folytatólagos) díj (díjrészlet)
annak az időszaknak (hónapnak, negyedévnek stb.) az első napján esedékes, amelyre a díjfizetés vonatkozik. Az első és folytatólagos díjat az alapbiztosításra vonat- kozó előírások szerint az esedékességétől számított 60 napon belül kell megfizetni.
Figyelem! Lehívással történő díjfizetés esetén szíves- kedjék gondoskodni arról, hogy a számláján elegendő összeg legyen, és az esetleges limit se legyen akadálya a biztosítási díj megfizetésének.
Különösen fontos erre ügyelni a biztosítás első díjának lehívásakor, mert a banki ügyintézés esetleges elhúzó- dása miatt előfordulhat, hogy a biztosító egyszerre két díjrészletet kénytelen lehívni.
Milyen eseményekre, károkra nem terjed ki a biztosítás?
Kérjük a biztosítás feltételeiből tájékozódjon arról, hogy társaságunk milyen esetben zárta ki a szolgáltatási kötelezettségét. Az alábbiakban csak néhány lényeges rendelkezésre hívjuk fel a figyelmét.
A biztosítás nem terjed ki arra a káreseményre, amely:
· közúti közlekedés során következett be, és a jármű a kár időpontját megelőzően több mint 60 napja nem rendelkezett érvényes gépjárműokmánnyal, de csak abban az esetben, ha a töréskár az okmány érvényte- lenségével összefüggésben következett be,
· a rakomány rögzítésére vonatkozó szakmai előírá- sok megszegéséből eredően, nem kívülről ható erő következményeként,
· a gépjármű bármely nyílászáró elemének (utastér- vagy raktérhatároló ajtó, motorház- és csomagtérfedél, ablak- és tetőüvegezés, részlegesen vagy teljesen nyit- ható, ill. levehető tető) nyitott, le- illetve kiszerelt álla- potával összefüggésben a gépjárműben keletkezett,
· veszélyes anyag szállítása során,
· hatósági engedélyhez kötött - de engedély nélkül végzett - átalakítással összefüggésben,
· taxiként, vagy bérbeadással hasznosított, veterán minősítésű gépjárművel közlekedve,
keletkezett.
Mit érdemes tudni az önrészesedés alkalmazásáról?
AHE-12417
Az önrészesedés a megállapított szolgáltatási összeg 10%-a, de minimálisan a biztosított gépjármű teljesítmé- nyétől függő alap-önrészesedés összege (az ablaküvegek kivételével), amelyet káreseményenként a biztosított maga visel.
Az alap-önrészesedés:
· 60 kW teljesítményig 50.000 Ft,
· 61–110 kW között 100.000 Ft,
· 111 kW – 150 kW 200.000 Ft.
A gépjármű ablaküvegeiben keletkezett töréskár esetén az önrészesedés mértéke a megállapított kár összegének a10 %-a.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a biztosítás általános szerződési feltételei alapján megállapított önrészese- dés 100%-kal növekszik, ha a töréskárt az engedélyezett
sebesség legalább 30%-os túllépésével, vagy a járműforga- lom irányítására szolgáló jelzőberendezések tilos jelzésé- nek figyelmen kívül hagyásával okozták.
Társaságunk nem von le önrészesedést ha a sérült szél- védőüveg javítását utángyártott szélvédő alkalmazásával végzik, és az áfát is tartalmazó számla szerinti összeg nem haladja meg az importőr vagy a gyártó által szük- ségszerűen előírt vagy felhasznált alkatrészek, (segéd) anyagok költsége, valamint a technológiai időszükséglet és átlag óradíj alapján számolt munkadíj összegének 75%-át.
Hogyan változtatható meg a biztosítás díja?
Társaságunk a biztosítás díját biztosítási évforduló-
val – alapos okból – a casco biztosítások kárráfordítása és díjbevétele arányának kedvezőtlen változása miatt módosíthatja. Ezen túlmenően a biztosítónak akkor is
lehetősége van a díjmódosításra a biztosítási évfordulóval, ha a jogszabályi változások, valamint a viszontbiztosítás díjának változása ezt indokolttá teszi.
Ebben az esetben a biztosító köteles a szerződőt a követ- kező biztosítási év kezdete előtt legalább 60 nappal írás- ban értesíteni, figyelmeztetni a felmondás lehetőségére. Ha a szerződő a módosítást nem fogadja el, a szerződést a biztosítási év végére az általános feltételekben rész- letezett módon felmondhatja. Felmondás hiányában a szerződés a módosítás szerint marad hatályban.
A szerződés díja évközben is változhat a bejelentés nap- jával, ha a biztosítás alapdíját meghatározó kockázati körülmények (pl. a szerződő lakcíme) megváltoztak.
Hogyan veheti igénybe a biztosító szolgáltatását?
A biztosítási eseményt a bekövetkeztétől számított két munkanapon belül be kell jelenteni a biztosítónak. A bejelentés interneten (xxx.xxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx), továbbá telefonon, a biztosító szerződéses javítópart- nereinél, illetve a biztosító bármely ügyfélkapcsolati pontján is megtehető.
Kérjük, hogy a sérült gépjárművet mutassa be társasá- gunknak, és adja át mindazokat a bizonylatokat, amelyek a szolgáltatás jogosultságának megállapításához és a
kár mértékének meghatározásához szükségesek (pl. forgalmi engedély, hatósági iratok). A kárrendezéshez szükséges bejelentési kötelezettségre és a benyújtandó dokumentumokra vonatkozó részletes szabályozást az általános szerződési feltételek tartalmazzák. Kérjük, hogy a zökkenőmentes kárrendezés érdekében szíveskedjen
a kárbejelentésre vonatkozó szabályokat a kárbejelen- tését megelőzően az általános szerződési feltételekben tanulmányozni.
Társaságunk a kárfelvételt az Ön által megjelölt helyen végzi el.
Fontos! Helytállási kötelezettségünk csak azokra a ká- rosodott vagyontárgyakra, vagyonelemekre (pl. alkatré- szekre, tartozékokra) terjed ki, amelyeket a káreseményt követően a biztosítónak bemutattak.
Hogyan szűnhet meg a szerződés?
Az alapbiztosítás bármely okból történő megszűnésével a kiegészítő biztosítás is megszűnik.
A kiegészítő biztosítás megszűnésének esetei:
· Díjnemfizetés: ha szerződő a díj esedékességétől számított 60 napon belül nem fizeti meg a díjat, és a fizetésre halasztást sem kapott;
· Érdekmúlás: a szerződő (a tulajdonos vagy a forgalmi engedélybe bejegyzett üzemben tartó) személyének változása vagy a gépjármű forgalomból történő kivo- nása megszünteti az alapbiztosítást és a kiegészítő biztosítást is.
· Felmondás: a feleknek jogukban áll a biztosítást – 30 napos határidővel – a biztosítási év végére felmonda- ni. A felmondás csak írásban történhet. A kiegészítő biztosítás felmondása az alapbiztosítás érvényességét nem érinti.
· Az alapbiztosítás egyedi szerződés jellegének meg- változása: megszűnik a kiegészítő biztosítás, ha az alapbiztosításban eredetileg egyedi szerződéssel biztosított gépjárművet a szerződő a továbbiakban flottában biztosítja. (Egyedi szerződés: adott üzem- ben tartó által egy meghatározott gépjárműre kötött biztosítási szerződés.)
Hogyan szüneteltethető a szerződés?
AHE-12417
Az alapbiztosítás szüneteltetésének időtartama alatt a kiegészítő biztosítás is szünetel. A kiegészítő biztosítás szüneteltetésére az alapbiztosítás szabályai érvényesek.
A biztosító visszakövetelési joga
A biztosító jogosult visszakövetelni a biztosított gépjármű vezetőjének vétkességére tekintettel kifizetett összeget, illetve arányos részét a biztosítottól, illetve a biztosítottal ütköző másik gépjármű üzemben tartójától, vagy annak kötelező felelősségbiztosítójától, ha utóbb bebizonyoso- dik, hogy a vezető a biztosítási esemény bekövetkezésé- ben vétlen volt, vagy csak részben terhelte felelősség.
A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan – államtitoknak nem minősülő –, a biztosító, a biz- tosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezé- sére álló adat, amely a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyze- tére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személy- nek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört ponto- san megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad.
A Bit. 157. §-a alapján a xxxxx megtartásának kötelezettsé- ge nem áll fenn:
· a feladatkörében eljáró Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével szemben;
· a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel, továbbá az általuk kirendelt szakértővel szemben;
· a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresés kapcsán a nyomozó hatósággal szemben;
· a büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljá- rás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bíró- sággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtó- val szemben;
· a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá az általa kirendelt szakértővel szemben,
· adóügyben az adóhatósággal szemben;
· a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben;
· a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet összefüggésben van
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaélés- sel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcse- lekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel
visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezet- ben elkövetett bűncselekménnyel,
b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábí- tószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terror- cselekmény feljelentésének elmulasztásával, terroriz- mus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy rob- bantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,
· ha a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi köte- lezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól,
· ha a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló tör- vényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megke- resésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól;
· a versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal szemben;
· a feladatkörében eljáró gyámhatósággal szemben;
· az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben foglalt egészségügyi hatósággal szemben,
· a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel szemben;
· a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítók- kal szemben;
· a Bit.-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető szervvel szemben,
· az állományátruházás keretében átadott biztosítási szerződés-állomány tekintetében az átvevő biztosító- val szemben;
· a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesíté- séhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban, a levelezővel, a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítésé- hez szükséges adatokra vonatkozóan a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, az Információs Központtal, a kártalanítási szervezettel és a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval szemben, amennyiben az önren- delkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni;
AHE-12417
· a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges ada- tok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel szemben;
· a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adat- nak nem minősülő adatok átadása esetében;
· fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal a harmadik országbeli biztosítóval, biz- tosításközvetítővel, szaktanácsadóval;
· a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával szemben;
· a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval szemben.
A szerződés joga a magyar jog; társaságunk a keletkezett károkra a szerződési feltételekben foglaltak szerint, a magyar jog szabályai alapján nyújt fedezetet.
A panaszkezelés elvei és gyakorlata
Észrevételeiket, panaszaikat az alábbi módon juttathatják el hozzánk:
Szóban, személyesen: A véleményeket és észrevételeket hálózatunk bármelyik Ügyfélkapcsolati pontján vagy szerződött partnerénél (xxx.xxxxxxx.xx), kollegáink, partnereink meghallgatják, és a panaszt írásban rögzítik. A panasz adatlapról Ön másolati példányt kap. Társasá- gunk székhelyén Központi Ügyfélszolgálati irodát mű- ködtetünk, ahol személyesen is leadhatják panaszukat (1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52. – a telefonos ügyfélszolgálaton időpontot is foglalhat). A Központi Ügyfélszolgálat nyitvatartási ideje: hétfő: 8-18, kedd-csü- törtök: 8-16, péntek: 8-14 óra.
Telefonon: Telefonos ügyfélszolgálatunk a 06-40-421-421- es számon érhető el. Nyitvatartási idő: hétfő-szerda és péntek: 8-18, csütörtök: 8-20 óra között.
Faxon: 06-1-269-2080-as számon.
Elektronikus úton: a xxx.xxxxxxx.xx – oldalon keresztül a Fogyasztóvédelem, panaszkezelés menüpontban, vagy a xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxxx.xx címen. Kérjük, vegyék figyelembe, hogy email-en csak biztosítási titkot nem tartalmazó választ küldhetünk Ügyfeleink részére, min- den egyéb, más esetben postai úton kell válaszolnunk. (Kivételt képeznek a kifejezetten elektronikus szolgálta- tásra szerződött Ügyfeleink.)
Írásban: Leveleiket Ügyfeleink a 1368 Budapest, Pf. 191 címre küldhetik, az Allianz Hungária Zrt. Fogyasztóvédel- mi osztály nevére (a Fogyasztóvédelmi osztályon belül működik a centralizált panaszkezelés). A gördüléke- nyebb ügymenet érdekében minden esetben szükségünk van az Ügyfél személyazonosító alapadataira, illetve a meglévő biztosítás(ok)kal kapcsolatos adatokra (pl. köt- vényszám, szerződésszám, ügyfélszám, kárszám).
Amennyiben nem az Ügyfél, hanem meghatalmazott jár el a panaszügyben, a fentieken túl, érvényes meghatal- mazás benyújtása is szükséges. A meghatalmazásnak
– a jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel – a polgári perrendtartásról szóló 1952.évi III. törvényben foglalt követelményeknek kell eleget tennie. (meghatalmazás minta: xxx.xxxxxxx.xx – Fogyasztóvédelem, panaszkeze- lés menüpont)
Ügyfeleink részére biztosítunk panasz bejelentő lapokat, melyen egyszerűen megadhatják panaszukat, ezt a doku- mentumot akár kézzel, akár elektronikusan is kitölthetik, majd leadhatják személyesen a fent megjelölt helyeken, vagy postázhatják, faxolhatják, e-mailezhetik részünkre, ahogy az Önöknek kényelmes. (xxx.xxxxxxx.xx – Fo- gyasztóvédelem, panaszkezelés menüpont)
A panasz bejelentő lap tartalmazza az Ügyfél nevét, címét, a panasz előterjesztésének helyét, a panasz rész- letes leírását, a szerződéses adatokat, a csatolt dokumen- tumokat, aláírást, átvétel igazolását (szükség szerint).
Ezen kívül természetesen bármilyen formátumban – kéz- zel, géppel írott levél, feljegyzés – továbbíthatja részünk- re panaszát.
Tájékoztatjuk, hogy a panaszügyintézés jogszabályban rögzített határideje 30 nap.
Amennyiben Társaságunk a panaszát elutasítja, vagy nem kap választ, az alábbi szervekhez fordulhat;*
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél fogyasztó- védelmi eljárást kezdeményezhet, a szerződés létrejöt- tével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti. Részletes tájékoztatást olvashat erről a Pénzügyi Szerve- zetek Állami Felügyeletének honlapján: xxx.xxxxx.xx
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének levelezési címe: 1534 Budapest BKKP Pf. 777. telefon: 00-0-0000-000, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxx.xx
A Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címe:
1525 Budapest BKKP Pf. 172. telefon: 00-0-0000-000, e-mail: xxx@xxxxx.xx
A bíróságokról a xxx.xxxxxxx.xx honlapon tájékozódhat.
A panaszügyintézés további részleteit tartalmazó sza- bályzatunk, valamint minden szükséges dokumentum, információ elérhető a Központi Ügyfélszolgálati irodánk- ban vagy a xxx.xxxxxxx.xx – oldal Fogyasztóvédelem, panaszkezelés menüpontjában.
Néhány szó az Allianz Hungária Zrt.-ről
Társaságunk az Allianz SE-nek, Európa vezető és a világ egyik legnagyobb biztosítócsoportjának a tagja. Az Allianz Hungária Zrt. Magyarország piacvezető biztosí- tójaként sokéves hazai és nemzetközi tapasztalattal áll ügyfelei rendelkezésére. Társaságunk 1990-től részvény- társasági formában működik.
Székhelyünk: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52. Levelezési címünk: 1368 Budapest, Pf. 191 Cégjegyzékszám: Fővárosi Bíróság, mint cégbíróság,
Cg. 00-00-000000
A székhely állama: Magyarország
Felügyeleti szervünk a Pénzügyi Szervezetek Állami Fel- ügyelete (címe: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00.).
A székhelyünkön működő ügyfélszolgálati iroda címe: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52.
További információk
Bővebb információért látogasson el weboldalunkra a xxx.xxxxxxx.xx címen.
Ha a tájékoztatónkkal kapcsolatban bármilyen kérdése van, kérjük, forduljon telefonos ügyfélszolgálatunkhoz a 06-40-421-421-es számon, ahol munkatársaink munka- napokon 8.00 és 18.00 óra – csütörtökön 8.00 és 20.00 óra
– között készséggel állnak rendelkezésére.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a biztosítási termék- ről részletesen az Általános szerződési feltételekből informálódhat.
AHE-12417
Xxxxxx abban, hogy tájékoztatónk felkeltette érdeklődé- sét és hamarosan Xxx is ügyfeleink között üdvözölhetjük.
Allianz Hungária Zrt.
Általános szerződési feltételek
az Allianz Kiegészítő Törés Casco biztosításhoz
Érvényes 2012. október 30.-tól
Az Allianz Hungária Zrt. (1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52.) a (továbbiakban: biztosító) – a felek között létrejött biztosítási szerződés alapján – a biztosított gép- járműben, annak alkatrészeiben és tartozékaiban kelet- kezett kár esetén Magyarország hivatalos fizetőeszközét képező pénznemben nyújt szolgáltatást a jelen biztosítás feltételeiben meghatározott esetekben és módon.
A felek jogviszonyának tartalmát a jelen általános szerződési feltételek, valamint a kötvényben/ajánlatban foglaltak határozzák meg.
A jelen biztosítás általános szerződési feltételeiben nem szabályozottakra az Allianz kötelező gépjármű-felelős- ségbiztosítás általános szerződési feltételei, a Polgári törvénykönyv (Ptk.), valamint az egyéb hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az irányadók.
1. A szerződés alanyai
A kiegészítő biztosítást az kötheti meg, aki az Allianz Hungária Zrt.-nél személygépjárműre kötött – határozat- lan időtartamra szóló – kötelező gépjármű-felelősség- biztosítással (a továbbiakban: alapbiztosítási szerződés) rendelkezik, és nincs olyan biztosítása, amely a jelen biztosításban meghatározott kockázatokra vagy ezek valamelyikére biztosítási fedezetet nyújtana.
Gépjármű flottára kötött kötelező felelősségbiztosítással rendelkező személy a jelen kiegészítő biztosítást nem kötheti meg.
a) Szerződő: azonos az alapbiztosítás szerződőjével; az abban meghatározott természetes személy vagy gazdálkodó szervezet.
b) Biztosított: az alapszerződésben megjelölt gépjármű tulajdonosa, akinek a javára a biztosító a szolgáltatást teljesíti.
AHE-12417
Ha a szerződő és a biztosított nem azonos személy, akkor a szerződő köteles tájékoztatni a biztosítottat a szerző- dés tartalmáról.
2. A szerződés létrejötte
2.1. A szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. Ha a biztosító az ajánlat beérkezésétől számított 15 napon belül kötvényt állít ki, a szerződés a kötvény
kiállításának napján jön létre a szerződésben feltüntetett kockázatviselési kezdettel.
A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlat beérkezésétől számított 15 napos kockázatelbírálási határidőn belül nem nyilatkozik az ajánlatra. Ilyenkor a szerződés az ajánlatnak a biztosító részére történt átadá- sától számított 15. nap leteltével, az átadás időpontjára visszamenő hatállyal jön létre.
A biztosító a beérkezett ajánlatot a beérkezéstől számí- tott 15 napon belül írásban visszautasíthatja. Ebben az esetben a szerződés nem jön létre, és a biztosítót nem terheli szolgáltatási kötelezettség.
Az ajánlat visszautasítása esetén a biztosító a hozzá beérkezett díjat (díjrészletet) visszautalja a szerződőnek.
2.2. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá, ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, a tudomásszerzés- től számított 15 napon belül írásban javaslatot tehet
a biztosítási szerződésnek a tudomásszerzés napjával történő módosítására, vagy a szerződést harminc napra
– írásban – felmondhatja, ha a kockázatot az általános szerződési feltételek szerint nem vállalhatja.
Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módo- sító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik. Erre a biztosítónak figyelmeztetnie kell a szerződőt a módosító javaslat megtételekor.
3. A kockázatviselés kezdete
3.1. A biztosítási szerződés létrejötte esetén a biztosító kockázatviselésének kezdete a felek által a szerződésben meghatározott időpont.
3.2. A biztosító kockázatviselése nem kezdődhet korábban, mint az alapbiztosítási szerződés kockázatviselési kezdete.
4. A szerződés tartama, a biztosítási időszak, a biztosítási évforduló
A jelen kiegészítő biztosítás határozatlan tartamú.
A biztosítási időszak egy év. A biztosítási időszak és
a biztosítási évforduló az alapbiztosítási szerződéshez igazodik.
5. Területi hatály
A biztosítás az Európai Gazdasági Térség országaiban, továbbá Albánia, Andorra, Bosznia-Hercegovina, Horvát- ország, Macedónia, Monaco, Montenegró, San Marino, Svájc, Szerbia, Koszovó, Törökország és Vatikán egész területén bekövetkezett biztosítási eseményekre nyújt fedezetet.
6. A biztosított gépjármű, annak alkatrészei és tartozékai
6.1. A biztosítás kiterjed az ajánlaton az azonosító adataival (belföldi rendszám, alvázszám) megjelölt személygépjárműre (továbbiakban: gépjármű), ha a teljesítménye nem haladja meg a 150 kW-t, valamint a rendeltetésének megfelelően a gépjárműbe beszerelt, elzárt vagy azon rögzített alkatrészekre és tartozékokra.
Az elektroakusztikai készülékekre és tartozékaikra, vala- mint a könnyűfém keréktárcsákra a biztosítás 250.000-
250.000 Ft értékhatárig terjed ki.
A jármű alkatrészeire és tartozékaira csak akkor terjed ki a biztosítás, illetőleg csak akkor igényelhető szolgáltatás, ha ezek a biztosítási esemény bekövetkezésekor bizonyítottan
– rendeltetésüknek megfelelően és szakszerűen –a gépjár- műben beszerelve, elzárva, vagy azon rögzítve voltak.
6.2. Nem biztosítható a nem személygépkocsinak minő- sülő jármű, valamint a taxiként vagy bérbeadással hasz- nosított, a veterán minősítésű, veszélyes anyagot szállító és a hatósági engedély nélkül átalakított jármű.
Nem minősül bérbeadottnak az a jármű, amelyet a 12 hónapot meghaladó tartamú bérleti szerződéssel,
lízingszerződéssel hasznosítottak, feltéve, hogy a bérlő, a lízingbe vevő nem hasznosítja azt további bérbeadással.
7. Biztosítási események
AHE-12417
Biztosítási esemény a biztosított gépjármű üzemeltetése során, másik gépjárművel való ütközés következménye- ként a biztosított gépjárműben, annak alkatrészeiben, tartozékaiban keletkezett töréskár, ha a kárért kizáróla- gosan a biztosított gépjármű vezetője a felelős.
A jelen szerződési feltételek értelmében töréskár-bizto- sítási eseménynek minősül a biztosított gépjárműben, annak alkatrészeiben, tartozékaiban balesetszerűen – hirtelen fellépő és a gépjárműre kívülről ható erő miatt, illetve ennek következményeként – keletkezett sérülés.
A biztosító csak az alapbiztosítás általános szerződési feltételei szerint gépjárműnek minősülő és üzemeltetett járművel való ütközés során keletkezett kárra nyújt szol- gáltatást, ha a rendszáma ismert és az alapján a jármű azonosítható, valamint ismert a tulajdonosa és/vagy a fogalmi engedélybe bejegyzett üzemben tartója.
8. A biztosítással nem fedezett káresemények, vagyontárgyak és károk
a) Külső körülmények okozta károsodás
· háborús, polgárháborús eseményekkel, sztrájkkal, tüntetéssel, bármiféle egyéb tömegmegmozdulással, terrorcselekményekkel közvetlen vagy közvetett oko- zati összefüggésben, valamint
· veszélyes anyag szállítása során keletkezett károk,
b) a gépjármű használatával összefüggő károk
· versenyen vagy más, közönségszórakoztatást szolgáló rendezvényen, valamint az ezekre való felkészülés során bekövetkező töréskár,
· a gépjárműnek a biztosított (szerződő) által vagy hoz- zájárulásával szándékos bűncselekményhez történő felhasználása során, vagy hatósági intézkedés előli menekülés közben keletkezett sérülése,
· hatósági engedélyhez kötött – de engedély nélkül végzett – átalakítással összefüggésben keletkezett kár;
· taxiként, vagy bérbeadással hasznosított gépjármű kárai,
· veterán minősítésű, járművekben keletkezett kár.
c) alkatrészek, tartozékok és egyéb ráfordítások
· alkatrészek, tartozékok nem biztosítási esemény miat- ti károsodása (pl. kopás, anyagfáradás, ablaktörlő által okozott karcolódás),
· a gyárilag beállított teljesítmény megnövelését szolgáló ráfordítások értéke és értéknövelő hatása,
· a jogszabályban kötelezően előírtakon túl olyan alkatrészek és tartozékok, amelyeket a gépjárműben tároltak, de a gépjármű rendeltetésszerű használatá- hoz nem szükségesek,
· a rakomány szállításához használt tartozékok, esz- közök (pl. tetőcsomagtartó, tetőbox, kötöző- és rögzítőelemek, vázszerkezetre nem feszített alkalmi ponyva, háló vagy árnyékoló takarás),
· tüzelőanyagok, kenőolajok, teljesítménynövelő és kopáscsökkentő olajadalékok.
d) üzemeltetéssel összefüggő töréskár, ha a kár
· a közúti közlekedés során a gépjárműokmány érvény- telenségével összefüggésben következett be, és a jár- mű a biztosítási esemény időpontját megelőzően több mint 60 napja nem rendelkezett a forgalomban való részvételre jogosító érvényes gépjárműokmánnyal,
· a rakomány rögzítésére vonatkozó szakmai előírások megszegéséből – nem a gépjárműre kívülről ható erő következtében – keletkezett.
9. A biztosítás díja
9.1. A biztosítás díjának megállapítása
A biztosító a díjat a biztosítási időszakra vonatkozó- an állapítja meg. A biztosítási időszak tartama alatt a
biztosítási díj a díjat érintő körülmények változása miatt módosulhat.
9.2. Díjfizetés
a) A biztosítás díját az alapbiztosítási szerződésben meghatározott módon és díjfizetési gyakoriság sze- rint, az alapbiztosítási szerződésben meghatározott esedékességgel kell megfizetni.
b) A biztosítás díját – részletfizetés esetén is – a teljes biztosítási évre kell megfizetni, kivéve, ha a szerződés a biztosítási évfordulót megelőzően érdekmúlás miatt szűnik meg (lásd a 20.3. b) pontot is).
c) A biztosítás első díja a kockázatviselés kezdetekor esedékes. (Első díj: az első választott díjfizetési gyako- riság szerinti időszakra (díjfizetési időszak) számított díj, ha a díjfizetési időszak első napja megegyezik a kockázatviselés kezdetével. Ha a kockázatviselés kez- dete nem azonos a díjfizetési időszak első napjával, akkor a kockázatviselés kezdetétől a díjfizetési időszak első napjáig (törtidőszak) számított díjat is meg kell fizetni az első választott díjfizetési gyakoriság szerinti időszak díjával együtt. Az időarányos díj számításának alapja az előírt éves díj 1/360-ad része.
d) A folytatólagos díj a díjfizetés gyakoriságától függő- en annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díjfizetés vonatkozik. (Folytatólagos díj: az első díjjal fedezett időtartamot követő időszakokra fizetendő havi, negyed- vagy féléves, illetve éves díj.)
10. A biztosított kötelezettségei a biztosítási esemény bekövetkezésekor és a biztosító ellenőrzési jogosultsága
10.1. A biztosított kárbejelentési kötelezettsége
AHE-12417
a) Bejelentési és felvilágosítás-adási kötelezettség:
· A biztosítási eseményt a bekövetkeztétől számított
két munkanapon belül be kell jelenteni a biztosítónak. A bejelentés interneten (xxx.xxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx),
továbbá telefonon, a biztosító szerződéses javítópart- nereinél, illetve a biztosító bármely ügyfélkapcsolati pontján is megtehető.
· A kárbejelentéskor meg kell adni:
- a biztosított járművel ütköző (károsult) jármű forgalmi rendszámát és a kötelező felelősségbiz- tosítást kezelő biztosítóját, a felelősségbiztosítás kötvényszámát,
- a károsult jármű tulajdonosának vagy üzem- ben tartójának és vezetőjének a nevét. címét és elérhetőségét.
· A gépjárműben keletkezett tűz- vagy robbanáskárt a tűzoltóságnak minden esetben haladéktalanul be kell jelenteni.
· A rendőrséget csak akkor kell értesíteni, ha ezt jogsza- bály előírja.
· A biztosított köteles a káresemény bekövetkezésének körülményeit, időpontját és helyszínét a tőle elvárható pontossággal, a valóságnak megfelelően közölni a biztosítóval, a szükséges felvilágosításokat megad-
ni, és lehetővé tenni a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.
· A biztosítási esemény miatt megsérült gépjárművet, ill. a gépjármű mindazon sérüléseit be kell mutatni a biztosítónak a kár felmérése céljából, amelyre a biz- tosított szolgáltatást kíván igénybe venni. A biztosító helytállási kötelezettsége csak azokra a károsodott vagyontárgyakra, vagyonelemekre (pl. alkatrészek, tar- tozékok) terjed ki, amelyeket a káreseményt követően a biztosítónak bemutattak.
A biztosító a szerződő által megjelölt helyen végzi el a kárfelvételt.
A biztosított a kárfelvételig, de legfeljebb a bejelentésből számított ötödik nap elteltéig köteles a sérült gépjárművet változatlan állapotban tartani, illetőleg azon csak akkor változtathat, ha az a kárenyhítéshez szükséges.
b) A szolgáltatás igénybevételéhez a biztosító rendelkezé- sére kell bocsátani az alábbiakat:
· a biztosítási ajánlatot és/vagy a kötvényt, valamint az utolsó díjfizetésről szóló igazolást (csak a biztosító kérésére);
· a balesetben részes felek által kitöltött európai balese- ti bejelentő lapot,
· a biztosítási esemény bekövetkezésekor a járművet vezető személy vezetői engedélyét, a forgalmi enge- délyt és a biztosító kérésére a törzskönyvet, akkor is, ha ezeket a hatóság érvénytelenítette. Ha a törzsköny- vet pénzügyi követelés biztosítékául jogszerűen har- madik személy birtokolja (pl. hitel vagy lízing miatt), a törzskönyvnek a harmadik személy által hitelesített másolata is benyújtható a kárrendezéshez;
· a biztosítási esemény bekövetkezését, a biztosított gépjármű vezetőjének a vétkességét igazoló okira- tokat és nyilatkozatokat, okiratnak nem minősülő
dokumentumokat, amelyek megalapozzák a biztosító szolgáltatási kötelezettségét;
· a biztosító szolgáltatásának összegszerű megálla- pításához szükséges, illetve a szolgáltatás korláto- zását alátámasztó iratokat (számlák, árajánlatok, szerződések, alkatrész beszerzési bizonylatok, egyéb igazolások);
· ha a biztosított a szerződési feltételeken alapuló valamely költség, vagy valamely berendezés, alkatrész, illetve tartozék megtérítését igényli, annak azonosítá- sára szolgáló, az igény megalapozottságát, illetve az összegszerűségét igazoló dokumentumokat;
· a biztosított áfa visszatérítésre vonatkozó nyilatkoza- tát, beleértve adószám és az adóazonosító jel közlését is;
· a biztosított arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az adott biztosítási esemény kapcsán mással (biztosító- val vagy károkozóval) szemben, illetve más biztosítási szerződés alapján érvényesített-e igényt;
· a biztosított gépjármű tulajdon és használati jogát, illetve forgalomban tartását, műszaki jellemzőit és állapotát igazoló dokumentumokat (számlák, szerző- dések, okiratok),
· autómentés, szállítás költségeinek igazolását,
· a biztosító mentesülését eredményező, illetve a szol- gáltatását kizáró körülmények felmerülése esetén az ezzel összefüggő okiratokat és dokumentumokat,
· a biztosított kármegelőzési, kárenyhítési kötele- zettségének betartását, és annak költségeit igazoló dokumentumokat.
· büntetőeljárás vagy szabálysértési eljárás esetén a fel- jelentést, az eljárás megindításáról szóló jegyzőkönyv, igazolás benyújtását követően a helyszíni szemle jegyzőkönyvet, a nyomozást megszüntető vagy felfüg- gesztő (jogerős) határozatot vagy ítéletet, ha ezek a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához vagy a kár mértékének megállapításához szükségesek. A büntetőeljárás során hozott határozat önmagában nem bizonyítja a biztosítási esemény bekövetkezé- sét, ezért a biztosító felhívására a biztosított köteles megadni a további szükséges felvilágosításokat, és lehetővé kell tennie a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának esetleges ellenőrzését is;
· tűz- vagy robbanáskár esetén az eljáró hatóság igazo- lását vagy az illetékes jegyző határozatát;
· a gépjárműbe utólag beépített vagyonvédelmi beren- dezésre irányuló szolgáltatási igény esetén igazolni kell a berendezés gyártmányát, típusát, beépítését.
AHE-12417
· minden egyéb olyan okmányt, iratot és igazolást (ide- értve a menetíró készülék által rögzített információkat is), amelyek a biztosítási esemény bekövetkezésével kapcsolatos összes körülmény megállapításához, va- lamint a biztosító fizetési kötelezettsége mértékének a meghatározásához szükségesek.
· A felsorolt dokumentumok és okiratok benyújtá- sának kötelezettsége nem érinti a szerződőnek
(biztosítottnak) azt a jogát, hogy a – bizonyítás általá- nos szabályai szerint – a biztosítóval együttműködve a károkat és költségeket más módon is igazolhassa.
10.2. A biztosító ellenőrzési jogosultsága
A biztosító jogosult a kárbejelentésben foglaltakat ellenőrizni, a sérült gépjárművet megszemlézni, szükség esetén pótszemlét tartani, a javítás megkezdését meg- előzően, vagy annak során, illetve elvégzését követően utólag is ellenőrzést végezni, és a sérülésről kárfelvételi jegyzőkönyvet felvenni, valamint a sérült járműről fotót készíteni.
11. A kárbejelentéssel kapcsolatos kötelezettségek megszegésének következménye
A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, ha a biztosított nem teljesíti a 10. 1. pontban előírt bejelentési, felvilágosítás-adási kötelezettségeit, vagy ha nem teszi lehetővé a bejelentések és felvilágosítások tartalmának
az ellenőrzését, továbbá ha jelentős tényeket, adatokat, körülményeket hallgat el, illetőleg nem a valóságnak meg- felelően ad elő, és emiatt lényeges körülmények válnak kideríthetetlenekké.
A biztosító nem köteles szolgáltatást teljesíteni, ha a gép- jármű bemutatásának elmulasztása miatt a biztosítónak nincs lehetősége a bejelentett sérülések ellenőrzésére,
a megkezdett javítás vagy a már kijavított gépjármű ellenőrzésére, illetve felvilágosítás kérésére a sérüléssel kapcsolatban, és emiatt lényeges körülmények kideríthe- tetlenné vállnak.
12. A biztosított és a szerződő közlési és változás- bejelentési kötelezettsége és megszegésének következménye
12.1. Közlési kötelezettség
A szerződő (biztosított) a szerződéskötéskor köteles a valóságnak megfelelően közölni a biztosítóval minden olyan, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt, amelyeket ismert vagy ismernie kellett.
12.2. Változás-bejelentési kötelezettség
A biztosított (szerződő) a változástól számított 15 napon belül, írásban köteles a biztosítónak bejelenteni és a szükséges okiratokkal igazolni a biztosítás megkötése után bekövetkezett alábbi változásokat:
· a szerződő nevének, lakhelyének (telephelyének), bankszámlaszámának, (gazdálkodó vagy egyéb szer- vezet esetén adószámának is) a megváltozását;
· jogi személy szerződő egyesülését, beolvadását, szét- válását, átalakulását és egyéb okból való megszűnését;
· a gépjármű azonosító adatainak (rendszám, alváz- szám, vázszám) megváltozását, ideértve a külföldről
behozott, ideiglenes rendszámmal ellátott gépjármű belföldi forgalomba helyezésekor kapott állandó rendszámot;
· a gépjármű tulajdonjogának megváltozását (adásvé- teli, ajándékozási stb. szerződéssel, jótálláson alapuló visszaadást vagy cserét igazoló irattal, hagyatéki végzéssel vagy öröklési bizonyítvánnyal); a gépjármű engedélyköteles átalakítását;
· a gépjármű forgalomból való végleges kivonását;
· a biztosított gépjármű bérbeadással vagy taxiként történő hasznosítását, veteránná átminősítését, továbbá, ha a járművet veszélyes anyagok szállítására használják;
A közlési, illetve változás-bejelentési kötelezettség meg- szegése esetén a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő (biztosított) bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt
a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.
13. Biztosítási szolgáltatások
A biztosító töréskár bekövetkezése esetén az alábbi szolgáltatásokat nyújtja, feltéve, hogy a biztosítás a be- jelentett káreseményre, és a kárt szenvedett gépjárműre, illetve alkatrészekre, tartozékokra kiterjedt. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége akkor áll fenn, ha a gépjár- műben bekövetkezett károsodás a kárbejelentésben közölt adatokkal, eseményleírással azonosítható.
A biztosító a gépjárműben keletkezett kárt az alábbiak szerint állapítja meg:
13.1. Szolgáltatás érdekmúlást okozó biztosítási esemény bekövetkezésekor
Ha a biztosítási esemény érdekmúlást okoz, a szolgálta- tás alapja a gépjármű káridőponti értéke. A jelen szerző- dés értelmében érdekmúlási oknak kell tekinteni a biz- tosított gépjármű olyan fokú sérülését, amelynél a 13.2. és 13.3. pontok alapján számított várható szolgáltatási összeg az önrész levonása nélkül eléri vagy meghaladja a káridőponti érték 80%-át (lásd még a 13.3. j/ pontot is!).
AHE-12417
a) A káridőpontban érvényes újkori ár alapulvételével térít a biztosító a Magyarországon újként vásárolt sze- mélygépkocsi esetén (M1 kategória), ha a biztosítási esemény az új jármű első tulajdonosánál az első forga- lomba helyezéstől számított 90 napon belül következik be. Ha a gépjármű a biztosítási esemény bekövet- keztekor már sérült volt, a biztosító szolgáltatása a sérülések helyreállítási költségével csökken. (Újkori árnak az illetékes vezérképviselet [ennek hiányában
a gyártó] által közzétett – egyedi kedvezménnyel nem csökkentett – kiskereskedelmi árat kell tekinteni.)
b) A káridőponti érték megállapítása az Eurotax értékelé- si módszerrel – a káresemény napján érvényben lévő belföldi eladási (használt) árjegyzés (katalógusérték) alapján és az értékmódosító tényezők alkalmazásával
– történik.
Belföldi katalógusérték hiányában a biztosított gépjár- mű műszaki jellemzőit tekintve a hozzá legközelebb álló típus katalógus szerinti használt és új értékének aránya, valamint a műszaki jellemzők különbségének figyelembevételével – az új árból kiindulva – kell kata- lógusértéket képezni. Belföldi összehasonlító adatok hiányában az új és használt jármű értékének arányát a német Eurotax katalógusokból kell meghatározni.
c) A térítésnél figyelembe vehető – extratartozékok nélküli – káridőponti érték nem haladhatja meg a katalógusérték 115%-át. (Extratartozék: a szériakivitelű alaptípust meghaladó alkatrész, tartozék vagy külön- leges kidolgozás.)
Ha a biztosított gépjármű káridőponti értéke a b) pontban foglalt értékelési módszerrel nem határozható meg (pl. a jármű különlegessége, egyedisége vagy ritkasága miatt), a biztosító legfeljebb a rendeltetés, a használhatóság, a mű- szaki paraméterek, a gyártási év, a km-futás és a műszaki, esztétikai állag tekintetében hasonló jellemzőkkel bíró, a belföldi piacon beszerezhető más gyártmányú/típusú gép- járművek árszintjéhez igazodóan nyújt szolgáltatást. Nem követelhető a biztosítótól a megsemmisülttel azonos gyárt- mányú/típusú gépjármű külföldről történő beszerzésének teljes költsége (a külföldi ár, a beszerzés és a beszállítás költsége, valamint az ügyleteket terhelő közterhek).
13.2. Szolgáltatás érdekmúlást nem okozó biztosítási ese- mény bekövetkezésekor
Ha a biztosítási esemény nem okoz érdekmúlást, a biztosító a helyreállítás költséget, valamint a biztosítási esemény kapcsán felmerült – a 13.2. b-c) pontokban felsorolt – egyéb költségeket téríti meg:
a) Az anyagköltség és a munkadíj
· A gépjármű helyreállításához indokoltan cserélendő, ill. pótolandó alkatrészeknek, tartozékoknak az illeté- kes vezérképviselet (ennek hiányában a gyártó) által közzétett kiskereskedelmi új ára;
· A biztosítási esemény közvetlen következményeként elfolyt hidraulikaolaj, fékolaj és hűtőközeg pótlásának anyagköltsége;
· A szakszerűen javítható alkatrészek (ideértve az üveg és műanyag alkatrészeket is) javítási anyagköltsége;
· A sérült elemek cseréjével vagy egyengetésével ösz- szefüggésben esztétikailag és műszakilag indokolt fényezés és korrózióvédelem anyagköltsége;
· A fenti műveletek elvégzéséhez indokolt munka- idő-ráfordításnak a hazai gépjárműjavító iparban
kialakult átlagos nettó óradíjjal számított munkadíja.
(Indokolt munkaidő-ráfordítás: alkatrészcsere esetén a gyári normaidő, javításnál, egyengetésnél, fényezés- nél, korrózióvédelemnél a technológiailag indokolt időszükséglet.)
Ha a gépjármű helyreállítása külföldön történt, a biz- tosító szolgáltatása ebben az esetben is csak a belföldi helyreállítás költségéig terjed.
b) A gépjármű-azonosítók, hatósági jelzések, okmányok költsége
· A regisztrációs matrica, a rendszámtáblák sérülése, megsemmisülése esetén az utángyártás engedélyezé- sének költsége, valamint legfeljebb a sorozatban előál- lított (nem egyénileg kiválasztott vagy nem egyedileg előállított) rendszámtáblák ára;
· A biztosítási eseménnyel összefüggésben – jogszabály alapján – szükségessé vált átrendszámozás díja és a forgalmi engedély cseréjének illetéke;
· Az alvázszámot hordozó alkatrész (alváz, karosszéria- elem) javítása vagy cseréje esetén az alvázszám pót- lásával összefüggésben igazoltan felmerült következő költségek: az átalakítási engedély, az előzetes eredeti- ségvizsgálat és az alvázszám beütésének (felszerelé- sének) díja.
c) Autómentés, szállítás
A biztosító megtéríti a biztosítási eseménnyel össze- függésben felmerült autómentés és indokolt szállítás költségét káreseményenként összesen 300.000 Ft összeghatárig. A szállítás akkor indokolt, ha a jármű üzemképtelenné vált, vagy ha a sérült jármű közleke- dését jogszabály tiltja.
13.3. A szolgáltatással kapcsolatos egyéb rendelkezések
a) Az utasvisszatartó rendszerek alkatrészeinek (pl. a légzsák és az egyéb elemek) károsodása esetén a
térítendő anyagköltséget a biztosító úgy állapítja meg, hogy a 13.2. a) pont szerinti anyagárat – a megsemmi- sült elem korától függően – évenként 7%-kal csökkenti. A biztosító nem csökkentett anyagáron nyújt szolgál- tatást, ha új elemet építettek be, a beépítést, valamint az üzembe helyezést erre jogosult műhely végezte, és ezt a biztosított számlával igazolja.
A biztosító az utasvisszatartó rendszerek alkatrészeit (pl. a légzsákot és az egyéb elemeket) kizárólag abban az esetben téríti, ha ezeket részére a káreseménykori állapotban bemutatták. A biztosító jogosult az utasvisszatartó rendszerek cserélendő és térítésre kerülő elemeit el nem távolítható módon vagy roncso- lással megjelölni.
AHE-12417
b) A forgalmi engedélybe bejegyzett gyártási év utolsó napjától számított 6 évig, illetve ha a gyári átrozsdáso- dási garancia ennél hosszabb, akkor annak igazolt ér- vényességéig a biztosító a helyreállításhoz szükséges
alábbi új alkatrészek, tartozékok vásárláskori árából von le értékemelkedést:
· A kopásnak, elhasználódásnak rendeltetésszerűen kitett vagy a gépjármű üzemeltetése során szükség- szerűen cserélendő alkatrészek (pl. gumiabroncs, a kipufogórendszer elemei, akkumulátor),
· az elektroakusztikai és navigációs alkatrészek, tarto- zékok, berendezések,
· a gépjármű rendeltetésszerű használatához jogsza- bályban előírt, kötelezően alkalmazandó tartozékok.
c) A fenti b) pontban feltüntetett időtartam elteltével, valamint – a jármű korától függetlenül – a biztosí- tási eseményt megelőzően sérült, kijavítatlan vagy
szakszerűtlenül javított alkatrészek, tartozékok cseréje esetén a biztosító minden új alkatrész, tartozék árából jogosult értékemelkedést levonni.
d) A biztosító nem von le értékemelkedést, ha annak összege káreseményenként az 5 000 forintot, nem haladja meg.
e) Ha a sérült, de javítható alkatrészt, tartozékot a helyreállítás során újjal pótolták, a biztosító az ebből eredő többletköltséget nem viseli.
f) Nem követelhető a biztosítótól
· térítés a párban szerelt/forgalmazott alkatrészek, tarto- zékok (pl. fényszórók, gumiabroncsok, lengéscsillapí- tók) egyikének sérülése esetén a pár nem sérült másik elemére,
· a garnitúrában szerelt/forgalmazott alkatrészek, tarto- zékok esetén a teljes garnitúra értéke, ha csak egyes elemek károsodtak vagy semmisültek meg (kivétel a zárgarnitúra cseréje).
g) Ha a biztosított gépjárművet európai kereskedelmi forgalomban nem árusítják, de van az európai piacra gyártott változata, a biztosító szolgáltatása nem ha- ladhatja meg a jármű európai változatának káridőponti értékét és alkatrészárát.
h) A biztosító az utólag beépített vagyonvédelmi beren- dezésre kizárólag abban az esetben nyújt szolgálta- tást, ha a szerződő (biztosított) igazolta a berendezés gyártmányát, típusát, beépítését.
i) A biztosítottnál maradó maradványok (gépjármű- roncs, használt alkatrész stb.) áfás forgalmi értékével csökken a biztosító által nyújtott térítés. A biztosító
a gépjármű maradvány értékét a beszerzett legma- gasabb ajánlat alapján állapítja meg. Ha a biztosított a kijavítatlan maradványt eladja, és az eladással összefüggésben áfa befizetési kötelezettsége keletke- zik, a biztosító a bizonylattal igazolt – a biztosító által megállapított roncsérték áfájának mértékét meg nem
haladó – áfát is megtéríti. A biztosító nem köteles átvenni a maradványokat.
j) A biztosítónak a 13.2. és 13.3. pontok alapján meg- határozott szolgáltatása – az önrészesedés levonása előtt – káreseményenként nem haladhatja meg a gép- jármű jelen szerződési feltételek szerint megállapítható káridőponti értékének 80%-át.
13.4. A biztosító szolgáltatása nem terjed ki a biztosítási eseménnyel összefüggésben felmerülő alábbi károkra, költségekre:
· a gépjárműben keletkezett értékcsökkenésre,
· a károsodott gépjármű helyreállításához egyedileg be- szerzett alkatrész vagy tartozék szállítási és beszerzési költségére,
· a forgalomból kivont gépjármű ismételt forgalomba helyezésének költségeire,
· a biztosított gépjármű használatának akadályoztatása miatt felmerült károkra, költségekre (pl. elmaradt ha- szon vagy kiegészítő biztosítás hiányában bérgépkocsi igénybevétele),
· a biztosítási esemény miatt megsemmisült gépjármű pótlását szolgáló másik gépjármű beszerzésével kap- csolatban felmerült járulékos költségekre (pl. igazga- tási szolgáltatási díjak, illetékek),
· közterhekre (ideértve az áfát is), amelyeket a biztosí- tottnak bármely ok miatt nem kell megfizetnie, vagy amelyeket visszaigényelhet.
13.5. A biztosító a biztosítási szerződésből eredő kö- telezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeihez szükséges, általános forgalmi adó köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási,- illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeget csak olyan számla alapján téríti meg az arra jogosultnak, amelyen feltün- tetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege megállapítható.
14. Önrészesedés
Ha a biztosító szolgáltatást nyújt, a biztosított a töréskár kapcsán a gépjárműben, az alkatrészeiben, tartozékai- ban keletkezett és a 13. pont szerint megállapított kárnak a 10%-át, de legalább a szerződésben a gépjármű telje- sítményétől függően meghatározott alap-önrészesedés összegét – káreseményenként – maga viseli.
a) Az alap-önrészesedés összege
· 60 kW teljesítményig 50.000 Ft,
AHE-12417
· 61–110 kW között 100.000 Ft,
· 111 kW – 150 kW között 200.000 Ft
b) A gépjármű ablaküvegeiben a jármű károsodása nélkül vagy azzal egyidejűleg keletkezett töréskár esetén az önrészesedés mértéke káreseményenként a megállapított kár összegének a10 %-a.
c) A biztosítás általános szerződési feltételei alapján megállapított önrészesedés 100%-kal növekszik, ha a töréskárt az engedélyezett sebesség – igazoltan – legalább 30%-os túllépésével, vagy a járműforgalom
irányítására szolgáló jelzőberendezések tilos jelzésének figyelmen kívül hagyásával okozták.
d) A biztosító nem von le önrészesedést az alábbi módon történt helyreállítások esetén:
· a szélvédő sérülésének kijavítása az üveg cseréje nélkül,
· a technológiailag indokolt üvegcserét utángyártott szélvédő alkalmazásával végzik, és az áfát is tartal- mazó számla szerinti összeg nem haladja meg az importőr vagy a gyártó által szükségszerűen előírt vagy felhasznált alkatrészek, (segéd)anyagok költsége, valamint a technológiai időszükséglet és átlag óradíj alapján számolt munkadíj összegének 75%-át.
· a sérült fényszóró és egyéb külső lámpák sérülésének kijavítása ezek cseréje nélkül történik.
15. A biztosított kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettsége
A biztosított (szerződő) köteles a kárt tőle telhetően meg- előzni és enyhíteni, és a biztosító által a kár enyhítése érdekében adott iránymutatások szerint eljárni.
16. A biztosító mentesülése
16.1. Mentesül a biztosító a gépjárműben, annak alkatré- szeiben, tartozékaiban keletkezett kár megtérítése alól, ha bizonyítja, hogy azt
· a biztosított, illetőleg a szerződő természetes személy vagy vele közös háztartásban élő hozzátartozója, illetőleg
· a biztosított, illetőleg a szerződő jogi személy, továbbá a jogi személynek nem minősülő gazdálkodó vagy egyéb szervezet vezető beosztású, valamint a gép- járművek kezelésével együtt járó munkakört betöltő alkalmazottja, vezető tisztségviselője vagy a bizto- sított vagyontárgy kezelésére felhatalmazott tagja, megbízottja
jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.
A jelen feltételek alapján hozzátartozónak minősül a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyenes ági rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; az élettárs, az egyenes ági rokon házastársa,
bejegyzett élettársa, a jegyes, a házastárs egyenes ági rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegy- zett élettársa.
16.2. A biztosító mindig a károkozó magatartás vagy mu- lasztás vizsgálata alapján állapítja meg, hogy az súlyo- san gondatlannak minősül-e, és a közrehatás mértékétől függően a biztosító teljes vagy részleges mentesülését okozza.
Súlyosan gondatlannak minősülő magatartások különö- sen, ha
a) a biztosított gépjármű vezetője a káresemény idő- pontjában nem rendelkezett a gépjármű vezetésére jogosító vezetői engedéllyel, vagy a vezetői engedélybe bejegyzett korlátozás(ok) nem tették lehetővé a bizto- sított gépjármű vezetését;
b) a gépjárművet károsan befolyásoló gyógyszer hatá- sa alatt, illetve 0,8 ezrelék véralkohol- vagy 0,5 mg/l légalkoholszintet elérő alkoholos befolyásoltság álla- potában vezették, vagy a vezetést ilyen személy(ek) nek engedték át;
c) a gépjármű vezetőjének szervezetében kábítószer használata mutatható ki;
d) a gépjárművet túlterhelték, vagy üzemeltetését szak- szerűtlenül végezték;
e) a biztosított gépjárművet nem rendeltetésszerűen használták;
f) a töréskár – a forgalmi engedély érvényességétől függetlenül – a gépjármű közúti közlekedésre alkal- matlan állapotával összefüggésben következett be. Ilyen állapotnak minősül különösen a kormány- és/ vagy fékberendezés alkatrészeinek a rendeltetés- szerű használatot akadályozó kopása, karbantartási hiányosságból eredő működési rendellenessége, a gumiabroncs(ok) műszaki állapota vagy a jogszabály- ban engedélyezett mértéket meghaladó kopása, illetve nem az adott útviszonyokhoz alkalmas gumiabroncs használata (pl. téli útviszonyok esetén nyári gumiab- ronccsal való közlekedés).
16.3. Mentesülést nem okozó esetek
A jelen biztosítás értelmében nem minősül mentesülési oknak a gépjármű vezetői engedély nélküli vezetése, ha
· az oktatásra, vizsgáztatásra használt gépjármű vezetője nem rendelkezett vezetői engedéllyel, de a töréskár az annak megszerzése érdekében folytatott jogszerű gyakorlás (vizsga) során következett be;
AHE-12417
· a gépjárművet az elmulasztott orvosi vizsgálat miatt lejárt vezetői engedéllyel vezették, és
- nem bizonyítható, hogy a baleset a vezető egészségi állapotával okozati összefüggésben következett be, vagy
- a vezetői engedélyt a káresemény időpontjától számí- tott 30 napon belül változatlan feltételekkel meghosz- szabbították. Indokolt akadályoztatás (pl. személysé- rülés, kórházi ápolás stb.) esetén e 30 napos határidőt az akadály megszűnésétől kell számítani.
Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megsértésére is alkalmazni kell.
17. A szerződés módosítása
a) A szerződés fennállása alatt a biztosító – alapos okból
– a biztosítás díját a következő biztosítási év első napjától kezdődő hatállyal módosíthatja. A biztosítás díja az alábbi esetekben módosítható:
· a casco biztosítások kárráfordítása és díjbevétele arányának kedvezőtlen változása,
· jogszabályváltozás,
· a viszontbiztosítás díjának változása.
A biztosító a díj módosításáról köteles a szerződőt a következő biztosítási év kezdete előtt legalább 60 nappal írásban értesíteni.
A biztosítónak figyelmeztetnie kell a szerződőt a felmon- dás lehetőségére és a felmondás elmaradásának a követ- kező bekezdésben foglalt következményére. A figyel- meztetés elmaradása vagy az értesítésre előírt határidő elmulasztása esetén a szerződés az eredeti tartalommal marad hatályban.
Ha a szerződő (biztosított) a módosítást nem fogadja el, a módosításról szóló értesítést követően – a biztosítási év végére (utolsó napjára), azt legalább 30 nappal megelő- zően – írásban felmondhatja a szerződést (lásd a 20.4. pontot!). Felmondás hiányában a szerződés a módosítás szerint marad hatályban.
b) Szerződésmódosítás a díjat meghatározó kockázati körülmények változása miatt
Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást
· a szerződő tényleges lakhelyéről (telephelyéről), a biztosítás díját befolyásoló körülmények változásáról,
· a biztosított gépjármű olyan átalakításáról, amely érinti a biztosítás díját,
· a biztosító kockázatát jelentősen befolyásoló egyéb körülményekről,
vagy a fentiek változását utóbb közlik vele, a tudomás- szerzéstől vagy közléstől számított 15 napon belül írásban javaslatot tehet a biztosítási szerződésnek a tudomásszerzés, illetve a bejelentés napjával történő módosítására, vagy a szerződést harminc napra – írás- ban – felmondhatja, ha a kockázatot nem vállalhatja. Ha
a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy ar- ra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik. Erre a biztosítónak figyelmeztetnie kell a szerződőt a módosító javaslat megtételekor.
18. A biztosítási szolgáltatás teljesítése
a) A biztosító – az alábbi esetek kivételével – a kárbeje- lentés beérkezésétől számított 15 napon belül teljesíti a szolgáltatást.
b) Ha a biztosított a kár bejelentéséhez szükséges minden adatot nem adott meg, valamint, ha az igény elbírálásához igazoló iratot tartozik bemutatni, akkor a 15 napos teljesítési határidőt az adatok, valamint az utolsó irat beérkezésének napjától kell számítani.
19. A biztosító visszakövetelési joga
Ha a biztosító szolgáltatás nyújtását követően bebizo- nyosodik, hogy a biztosított gépjárműben keletkezett töréskárért részben vagy egészben a másik gépjármű üzembentartóját terheli a felelősség,a biztosítót megil- letik azok a jogok, melyek a biztosítottat illették meg a kárért felelős személlyel szemben, kivéve ha az a biztosí- tottal közös háztartásban élő hozzátartozó.
20. A biztosítási szerződés megszűnése
20.1. Az alapbiztosítás megszűnése
Az alapbiztosítás bármely okból történő megszűnésével a jelen kiegészítő biztosítás is megszűnik.
20.2. Díjnemfizetés
a) Megszűnik a kiegészítő biztosítási szerződés a biztosí- tási díj esedékességétől számított 60. nap elteltével, ha addig a szerződő a díjat nem fizette meg. Ha díjfizetési gyakoriság szerinti díjnak csak egy részét fizették meg, a szerződés a díjfizetéssel arányos időtartam végével szűnik meg, kivéve, ha ez az időtartam 60 napnál rövidebb. Ebben az esetben a szerződés a díj esedékes- ségétől számított 60. nap elteltével szűnik meg.
b) A biztosítót a szerződésnek a fenti a) pont szerinti megszűnése esetén a megszűnés napjával bezárólag illeti meg a biztosítás díja.
AHE-12417
c) Ha a biztosító a kockázatviselés időtartama alatt be- következett, de a szerződés díjnemfizetés miatti meg- szűnését követően bejelentett biztosítási esemény kapcsán nyújt szolgáltatást, akkor annak összegéből jogosult levonni a szerződés megszűnéséig járó díját.
d) A díj utólagos megfizetése vagy a d) pont szerint nyújtott szolgáltatás összegéből való díjlevonás nem
helyezi újra érvénybe a díjnemfizetés miatt megszűnt szerződést.
A megszűnés időpontja után befizetett díjat (díjrészletet) a biztosító – a megszűnésig őt megillető időarányos díj- részlet kivételével – a beérkezésétől számított 15 napon belül köteles visszautalni a szerződőnek.
20.3. Érdekmúlás
a) Az alapszerződésben meghatározott érdekmúlási okokon túl megszűnik a biztosító kockázatviselése a biztosított gépjárműre az érdekmúlást okozó biztosí- tási esemény napján.
A biztosítási érdek megszűnésével a biztosítási szerződés az alapbiztosítási szerződéssel egyidejűleg szűnik meg.
b) Az érdekmúlás eseteiben a gépjármű biztosítási díja az érdekmúlás napjáig illeti meg a biztosítót. A biz- tosító az ezt követő időszakra már kiegyenlített díjat
– az érdekmúlás bejelentésének kézhezvételétől szá- mított 15 napon belül – visszautalja a szerződőnek.
20.4. A biztosítási szerződés felmondása
a) A kiegészítő biztosítást a biztosítási év végére (utolsó napjára) – 30 napos felmondási idővel – bármelyik fél írásban felmondhatja. A felmondás akkor érvé- nyes, ha a felmondási idő kezdete előtt beérkezik a biztosítóhoz.
b) Felmondással a biztosítási szerződés és vele a bizto- sító kockázatviselése a biztosítási év utolsó napjának elteltével megszűnik; a biztosítót a biztosítási év végéig illeti meg a díj.
21. A biztosítási szerződés szünetelése
Az alapbiztosítás szüneteltetésének időtartama alatt a jelen kiegészítő biztosítás is szünetel. A kiegészítő biz- tosítás szünetelésére az alapbiztosítás szüneteltetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
22. Elévülés
A biztosítási szerződésből eredő igények a biztosítási esemény bekövetkezésétől számított egy év elteltével elévülnek.
23. A határidők számítása és a jognyilatkoza- tok hatálya, elektronikus úton tett nyilatkozatok érvényessége
23.1. A jelen szerződésben napokban megadott határ- időkbe a kezdő napot nem kell beszámítani.
23.2. A szerződő nyilatkozata a biztosítóval szemben ak- kor hatályos, ha azt írásban tették (ideértve a maradandó eszközzel, illetve az elektronikus úton, e-mailben tett
nyilatkozatokat is), és az a biztosító szervezeti egységé- nek a tudomására jut.
Ha a szerződő a biztosító részére az elektronikus úton (online) vagy telefonos távértékesítéssel létrejött szer- ződés esetében, vagy annak módosítása során, illetve kárbejelentés vagy a kárrendezés során a mobilszámát és az e-mail elérhetőségét megadta, ezzel a biztosítóval elektronikus úton történő kommunikációban állapodik meg, és hozzájárul ahhoz, hogy azt a biztosító a szer- ződéssel összefüggő kötelezettségei teljesítéséhez – a vonatkozó jogszabályi követelmények betartása mellett
– felhasználja.
A biztosító elektronikus úton vagy maradandó eszköz útján is megküldheti nyilatkozatait a szerződő részére, így különösen a szerződéssel kapcsolatos, kinyomtatható dokumentumokat (például a kötvényt, számlát/számvi- teli bizonylatot, díjigazolást, felszólítót, törlésértesítőt), valamint a kárrendezéssel kapcsolatos tájékoztatásokat. Ha a jognyilatkozattal kapcsolatosan jogszabály kötelező írásbeliséget ír elő, úgy a biztosító nyilatkozatát az Elekt- ronikus aláírásról szóló törvényben foglaltaknak megfe- lelően fokozott biztonságú elektronikus aláírással látja el. A fokozott biztonságú aláírással ellátott elektronikus dokumentum alkalmas az elküldés tényének és idejének igazolására.
A szerződő által megadott elektronikus adatok valót- lanságából, hiányosságából származó károkért, illetve hátrányos jogkövetkezményekért a biztosító nem vállal felelősséget.
Az e-mail cím, a telefonszám megváltozását 5 napon belül a biztosítónak be kell jelenteni. A változás bejelen- tésének elmulasztásából származó károkért a biztosító nem vállal felelősséget.
Az elektronikus levelezés során az Allianz zárt levelezési rendszeréből nyílt levelezési rendszerbe kerülhetnek a szerződés adatai.
A biztosító megbízottja kizárólag az ajánlatok átvételére jogosult, így szerződést a biztosító nevében nem köthet, és a szerződő és a biztosított érvényesen nem intézhetik hozzá jognyilatkozataikat.
Ha a szerződő a biztosítási szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozatait biztosítási alkuszhoz intézi, a nyilatko- zatokhoz a biztosítóval szemben nem fűződik joghatály.
24. Illetékesség
AHE-12417
A szerződésből eredő valamennyi jogvita esetén a biztosított magyarországi lakóhelye, tartózkodási helye, illetve székhelye, telephelye szerinti bíróság kizárólagosan illetékes.
25. Külön feltételek külföldi utazás esetére
Külföldön történt biztosítási esemény bekövetkeztekor
– kizárólag indokolt esetben – a szerződő igényelheti a biztosító segítségét a gépjármű szükségjavításá- nak, szállításának megszervezésében, illetve a jármű megsemmisülése esetén a maradvánnyal kapcsolatos intézkedésekben.
A segítségkérés a biztosító telefonos ügyfélszolgálatán kezdeményezhető. A segítségnyújtás a biztosító illetékes külföldi partnerbiztosítójának bevonásával történik.
A külföldi biztosító – a segítségnyújtás keretében – önré- szesedés levonása nélkül kifizeti a biztosítási esemény kapcsán mozgásképtelenné vált gépjármű szükségjavítá- sának költségét, vagy – az Allianz Hungária Zrt. döntése alapján – intézkedik a hazaszállításáról. A külföldi bizto- sítóintézet más szolgáltatásra nem vehető igénybe.
Ha a külföldi biztosító a biztosítási eseménnyel összefüg- gésben önrészesedés levonása nélkül nyújtott szolgálta- tást, az önrészesedés utólag, a kár végleges rendezésekor kerül elszámolásra. Ha a külföldi biztosító szolgáltatásá- nak értéke és a végleges helyreállítás együttes költsége kisebb, mint biztosítási szerződésben rögzített önrésze- sedés, a külföldi segítségnyújtás teljes összegét – az erre vonatkozó felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül – forintban vissza kell fizetni az Allianz Hungária Zrt. részére.
A sérült gépjárművet véglegesen külföldön hagyni csak az Allianz Hungária Zrt.-vel való előzetes egyeztetés alapján lehet.
A szerződő (biztosított) tudomásul veszi, hogy a biztosító lehetőség szerint közreműködik a külföldi segítségnyúj- tás megszervezésében, de nem terheli felelősség, ha a segítségnyújtást a belföldi és a külföldi munkarend, a pihenő- és munkaszüneti napok, illetve egyéb, a biztosító szempontjából elháríthatatlan események késleltetik vagy megakadályozzák.
26. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól
26.1. A szerződési feltételek változásai
A jelen feltételek szabályainak eltéréseit a hasonló kiegészítő törésbiztosításokhoz, valamint a biztosító által művelt casco biztosítások rendelkezéseihez képest határoztuk meg.
A jelen kiegészítő biztosítás a kötelező gépjármű-fele- lősségbiztosításhoz, mint alapszerződéshez kapcsolódó olyan vagyonbiztosítás, amely az alapbiztosítási szerző- désben meghatározott gépjárműnek másik gépjárművel való ütközése során, a biztosított járműben keletkezett baleseti sérülésekre nyújt szolgáltatást, ha az ütközés mindkét jármű üzemeltetése során és teljes mértékben a biztosított jármű vezetőjének hibájából következett be. A szolgáltatás további feltétele, hogy a másik jármű azono-
sítható legyen, valamint ismert legyen a tulajdonosa és/ vagy az üzemben tartója.
A biztosítás nem terjed ki a rongálással okozott károkra.
a) Biztosított az alapszerződésben megjelölt gépjár- műnek a tulajdonosa, aki a biztosító szolgáltatására jogosult.
b) A biztosított és nem biztosítható vagyontárgyak
· Biztosítottnak kizárólag a személygépkocsi minősül. Nem biztosíthatók a taxiként üzemeltett vagy bér- beadással hasznosított járművek, a veterán minő- sítésűek, a hatósági engedély nélkül átalakított, és a veszélyes anyagot szállító járművek.
· A biztosító nem nyújt szolgáltatást a taxiként, bérbe- adással hasznosított, veszélyes anyagot szállító vagy veterán gépjárművek káraira.
c) A biztosítás díja, díjkedvezmények
· A díjat meghatározó kockázati körülmények változá- sa miatt a biztosítónak lehetősége van a szerződés módosítását kezdeményezni.
· A biztosítási időszakra megállapított díj az időszak tartamán belül az alapbiztosítás bonus-malus besoro- lásának változása miatt módosulhat.
· A biztosítás díja az alapszerződés díjának változásától függetlenül is – alapos okból – biztosítási évfordulóval módosítható, – ha a casco biztosítások kárráfordítá- sának és díjbevételének aránya kedvezőtlen változik meg, jogszabályi változásra tekintettel, valamint a viszontbiztosítás díjának változása okán.
· A technológiailag indokolt üvegcsere az új Allianz Casco termékünkhöz hasonlóan a szerződés bónusz- osztályát nem csökkenti, ha a beépített utángyártott szélvédő értéke a felhasznált segédanyagokkal együtt nem haladja meg a vezérképviseleti ár 75%-át.
d) Szolgáltatások
· A biztosító szolgáltatása kiterjed az indokolt autó- mentés, szállítás költségére legfeljebb 300.000 Ft-ig. A beépített elektroakusztikai készülékekre és tartozé- kaikra, valamint a könnyűfém keréktárcsákra 250.000
– 250.000 Ft értékhatárig terjed ki.
· A biztosítottnál maradó maradvány értékét a biztosító a legmagasabb ajánlat alapján állapítja meg.
· A biztosító szolgáltatása nem terjed ki a rakomány rögzítésére vonatkozó szakmai előírások megszegésé- ből eredő, nem kívülről ható erő következményeként bekövetkező töréskárra.
e) Önrészesedés
AHE-12417
· Változás, a biztosító önrész-mentesen nyújtható szol- gáltatásának feltétele, hogy a technológiailag indo- kolt szélvédő cseréjének költsége (áfát is tartalmazó számla szerinti összege) ne haladja meg az importőr
vagy a gyártó által előírt, illetve felhasznált alkatré- szek, (segéd)anyagok költsége, valamint a javításhoz szükséges átlag óradíj alapján számolt munkadíj összegének 75%-át.
· A biztosító törésbiztosítási feltételeihez képest eltérés, hogy a szerződéskötés során nem választható meg az önrészesedés százalékos mértéke és az alap-önrésze- sedés forintban megjelölt összege. Az önrészesedés a biztosított gépjármű kW-ban megadott teljesítményé- től függ.
· A gépjármű ablaküvegeinek töréskára esetén az ön- részesedés minden esetben – káreseményenként – a megállapított kárnak a 10%-a.
f) Szünetelés
Az alapszerződés szünetelése esetén szünetel a jelen kiegészítő biztosítás is.
g) A szolgáltatási igény elévülése a biztosítási esemény bekövetkezésétől számított1 év.
h) Illetékesség
· A szerződésből eredő valamennyi jogvita esetén a biztosított magyarországi lakóhelye, illetve székhelye szerinti bíróság kizárólagosan illetékes.
i) Mentesülés
· Nem minősül mentesülési oknak a gépjármű lejárt vezetői engedéllyel vezetése, ha nem bizonyítható, hogy a baleset a vezető egészségi állapotával okozati összefüggésben következett be.
j) Visszakövetelés
A biztosító jogosult visszakövetelni a biztosított gép- jármű vezetőjének vétkességére tekintettel kifizetett összeget, illetve arányos részét a biztosítottól, illetve a biztosítottal ütköző másik gépjármű üzemben tartó- jától, vagy annak kötelező felelősségbiztosítójától, ha utóbb bebizonyosodik, hogy a vezető a biztosítási ese- mény bekövetkezésében vétlen volt, vagy csak részben terhelte felelősség.
27. A személyes adatok kezelése
Személyes adat az olyan adat, adatból levonható követ- keztetés, amely kapcsolatba hozható egy meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett).
A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerződés létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgál- tatás teljesítésével összefüggésben kezel. E célokkal összefüggésben a biztosító a tudomására jutott adato- kat a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) értelmében az érintett külön hozzájárulása nélkül kezelheti. Ez a felhatalmazás kizárólag azokra személyes adatokra
vonatkozik, amelyek nem minősülnek különleges adatnak.
Ha a személyes adat egészségi állapotra, kóros szen- vedélyre, illetve szexuális életre vonatkozik, akkor az a hatályos jogszabályok értelmében különleges adatnak minősül, és kizárólag az érintett írásos hozzájárulá- sa alapján kezelhető. A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hozzájárulását az ügyfél a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvános- ságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 3. §-ának (7) bekezdése értelmében a szerződés keretei között is megteheti. Az e rendelkezés alapján
megadható hozzájárulást az Ajánlat/módosítási javas- lat/adatközlő tartalmazza.
Az adatszolgáltatás önkéntes, de a biztosítási ajánlaton szereplő személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerződés létrejöttéhez.
Az adatkezelés időtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogvi- szony fennállása alatt, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcso- latban igény érvényesíthető.
A biztosító, mint adatkezelő az adatok feldolgozásával
– a kötvények, egyéb ügyfeleknek szóló levelek, iratok nyomtatása vonatkozásában – a biztosítási törvények megfelelő kiszervezési szerződés keretében az Állami Nyomda Nyrt-t (Cg.00-00-000000, 1102 Budapest, Halom u.5.) bízza meg. A biztosítási szolgáltatás teljesítésé- hez – postai vagy banki átutalás esetén – igénybe vett Magyar Posta Zrt. és a biztosítási szolgáltatás jogosultja által megnevezett bank adatfeldolgozónak minősül. A Bit. 78.§ (3) bekezdése alapján, amennyiben a kiszer- vezett tevékenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát is továbbítja e kiszervezett tevékeny- séget végző személyekhez, úgy a kiszervezett tevékeny- séget végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.
A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igény- be vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a biztosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a megbízott speciális szakértelmére, vagy amikor a külső cég bevonásával a biztosító a szolgáltatását azonos minőségben, ám alacsonyabb költségekkel és kedve- zőbb áron nyújthatja. A (kiszervezett tevékenységet végző) megbízott személyes adatokat kezel, és a törvény alapján titoktartás kötelezi.
AHE-12417
A biztosító az érintett személyes (és különleges) adatait, továbbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizárólag az érintettől vagy annak törvényes képviselő- jétől kapott írásos hozzájárulás alapján továbbíthatja harmadik személynek, kivéve, ha az adattovábbítás a Bit. által felsorolt szervezetek számára jogszabály alap- ján végzett megkeresés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során történik.
A Bit. által meghatározott szervezetek felsorolását a jelen általános szerződési feltételekhez tartozó ügyfél- tájékoztató tartalmazza.
Tekintettel arra, hogy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 6. §-ának (4) bekezdése értelmében a biztosítási szerződésnek félreérthetetlen módon tar- talmaznia kell azt, hogy az érintett aláírásával hozzá- járul adatainak az általános szerződési feltételekben foglaltak szerinti kezeléséhez, az e rendelkezés alapján megadott hozzájárulást az Ajánlat/módosítási javaslat/ adatközlő tartalmazza.
Az ajánlat tartalmaz továbbá egy speciális adattováb- bítási felhatalmazást a biztosítási ügynökök esetében. A biztosítási szerződések megkötésében biztosítási ügynökök (a Bit. értelmében függő biztosításközvetítők) működnek közre. E személyekkel a biztosítási szerződés megkötését követően megszűnhet társaságunk kap- csolata. Annak érdekében, hogy társaságunk ügyfeleit minél teljesebb körben kiszolgálja az ügyfél-adatokat
– az ügyfél hozzájárulása esetén – a biztosítási szerző- dés kezelése és karbantartása céljából más ügynöknek adjuk át.
Az érintett tájékoztatást kérhet személyes adatai keze- léséről, valamint kérheti személyes adatainak helyes- bítését, illetve – a jogszabályban elrendelt adatkezelés kivételével – törlését. A valóságnak meg nem felelő adatot a biztosító köteles helyesbíteni.
Az érintett kérelmére a biztosító tájékoztatást ad:
a) az általa kezelt adatokról, illetve
b) a megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatokról,
c) az adatkezelés céljáról,
d) az adatkezelés jogalapjáról,
e) az adatkezelés időtartamáról,
f) az adatfeldolgozó
· nevéről,
· címéről (székhelyéről),
· adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továb- bá arról, hogy
g) kik és milyen célból kapják meg vagy kaphatják meg az adatokat.
Az adatvédelmi kérdésekben történő tájékoztatás iránti kérelmeket a biztosító székhelyére, a biztosító adatvé- delmi felelőséhez (Fax: 301-6052; Levelezési cím: 1087 Budapest, Könyves Kálmán Krt. 48-52., Stratégiai és Általános Igazgatás Divízió, Compliance osztály) kérjük eljuttatni.
A biztosítónak az érintettel szemben fennálló tájékoz- tatási kötelezettségét kizárólag adatkezelést szabályozó jogszabály korlátozhatja.
A biztosító személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint addig kezelhet, amed- dig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kap- csolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.
A biztosító köteles törölni az ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy a létre nem jött szerződéssel kapcsolatos minden olyan személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényes alap.
AHE-12417
Az érintett jogellenes adatkezelés esetén élhet tiltako- zási jogával, illetve bírósághoz is fordulhat.
28. A biztosító főbb adatai
Allianz Hungária Zrt.
Székhely: 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 48-52. Cégjegyzékszám: Fővárosi Bíróság, mint cégbíróság Cg. 01-10-041356
Allianz Hungária Zrt.