MEGÁLLAPODÁS
MEGÁLLAPODÁS
mely létrejött egyrészről a Magányos Idős Xxxxxxx Xxxxxxxxxxxx Alapítvány, Mezőkövesd, Xxxxxxx xxxx 00 szám (mint fenntartó) által működtetett Xxxxx Xxxxxx Idősek Otthona Mezőkövesd, Rákóczi utca 21 szám, mint intézmény (továbbiakban: ellátást nyújtó intézmény) másrészről:
a./ mint ellátást igénybevevő
- neve | …………………………………………………. |
- leánykori neve | ………………………………………………… |
- állampolgársága | ………………………………………………… |
- lakcíme | ………………………………………………… |
- telefonszáma | ………………………………………………… |
- anyja neve | ………………………………………………… |
- születési helye | ………………………………………………… |
- születés időpontja | ………………………………………………… |
- TAJ száma | ………………………………………………… |
Az ellátást igénybevevő gondnokság alatt áll-e: igen – nem (a megfelelő rész aláhúzandó)
Ha gondnokság alatt áll, annak foka: korlátozó – kizáró (a megfelelő rész aláhúzandó)
b./ az ellátást igénybe vevő törvényes képviselője
- neve | ………………………………………………. |
- leánykori neve | ………………………………………………. |
- kirendelő szerv megnevezése | ……………………………………………….. |
- kirendelő határozat száma | ……………….. kelte……………………….. |
- anyja neve | ……………………………………………….. |
- születési helye | ……………………………………………….. |
- személyi igazolvány száma | ……………………………………………….. |
- lakcíme | ……………………………………………….. |
- telefonszáma | ………………………………………………. |
c./ az ellátást igénybe vevő megnevezett hozzátartozója:
- neve ………………………………………………..
- születési neve ……………………………………………….
- lakcíme ………………………………………………..
- telefonszáma .………………………………………………
………………………………………………..
között a mai napon, az alábbi feltételek szerint:
A megállapodás tárgya
A szociális ellátást nyújtó intézmény fenntartója Mezőkövesd, Rákóczi utca 21 szám alatt, a személyes gondoskodás keretébe tartozó, ápolást, gondozást nyújtó intézményt, a Xxxxx Xxxxxx
Idősek Otthonát működteti. A szociális intézmény a vonatkozó jogszabályokban és jelen megállapodásban szabályozott módon, teljes körű ellátást nyújt.
Az ellátás helyét, gondozási egységét az intézményvezető jelöli ki, módosítás esetén értesíti az ellátást igénybevevő hozzátartozóját, törvényes képviselőjét.
Az intézményi ellátásra jogosult személy elhelyezéséről az intézményvezető gondoskodik figyelembe véve az ellátott egészségi állapotát, ellátási szükségletét.
Az intézményen belül az intézményvezető jogosult rendelkezni arról, hogy mely lakószobában helyezi el az ellátottat, ezt egészségügyi állapottól, ellátási szükséglettől függően előzetes beleegyezés nélkül többször is változtathatja.
Amennyiben az ellátást igénybevevő házastársával/hozzátartozójával közösen kerül elhelyezésre a szobában, az intézmény jogosult, a házastárs/hozzátartozó elhunyta esetén az ellátást igénybe vevőt másik szobába áthelyezni, valamint jogosult másik személyt is e szobában elhelyezni.
Az ellátást nyújtó intézmény a szociális ellátást
20..…év………..hó……..napjától kezdődően, határozott 20.….év…….hó………napjáig terjedő,
vagy feltétel bekövetkeztéig,
vagy határozatlan időtartamra szólóan biztosítja.
- 1993-. évi III. törvény és a 226/2006. (XI.20) Kormányrendelet módosított rendelkezései értelmében 2012. március 1-től az idősotthoni ellátás igénybevevőiről adatot szolgáltat a fenntartó a Központi Elektronikus Nyilvántartás a KENYSZI nevű rendszer részébe.
- Az adatszolgáltatás a Szociális törvény alapján a szolgáltatást igénybevevő személy személyes adataira (név, születési név, születési hely és idő, TAJ szám, lakcím és tartózkodási cím), illetve a szolgáltatás napi igénybevételének tényére terjed ki.
A felek jogai és kötelezettségei
Az ellátást igénybe vevő, illetve törvényes képviselője, valamint hozzátartozója az intézménybe való felvételkor köteles:
- nyilatkozni a tájékoztatásban foglaltak tudomásul vételéről és tiszteletben tartásáról,
- adatokat szolgáltatni az intézményben vezetett nyilvántartásokhoz,
- nyilatkozni arról, hogy haladéktalanul közli az intézmény vezetőjével, ha a szociális ellátásra való jogosultság feltételeiben, jövedelmi és vagyoni viszonyaiban, a közeli hozzátartozó személyazonosító adataiban változás állt be,
- adatokat szolgáltatni a személyi térítési díj megállapításához, nyilatkozni minden olyan dologról, amely az intézményi jogviszony létesítését, fenntartását, illetve megszüntetését befolyásolhatja, vagy azt más okból fontosnak tartja.
A szabad mozgás és a kapcsolattartás joga
Az ellátást igénybe vevőnek joga van az intézményen belüli és az intézményen kívüli szabad mozgásra a Házirendben rögzített kimenőre és szabadságra vonatkozó előírások szerint, figyelemmel a saját és társai nyugalmára, biztonságára. Az ellátást igénybe vevő kijelenti és jelen Megállapodás aláírásával igazolja,
hogy az igénybevételi eljárás során részletes és pontos tájékoztatást kapott az intézményen belüli mozgás, valamint az intézményből történő eltávozás és visszatérés – Házirendben meghatározott- szabályairól.
Az ellátást igénybe vevőnek joga van családi kapcsolatainak fenntartására, rokonok, látogatók fogadására, a Házirendben szabályozott módon. A látogatók fogadása során figyelemmel kell lenni az intézményben élő más személyek nyugalmára.
Az intézményi ellátásra jogosult személy elhelyezéséről az intézményvezető gondoskodik figyelembe véve az ellátott egészségi állapotát, ellátási szükségletét. Az intézményen belül az intézményvezető jogosult rendelkezni arról, hogy mely lakószobában helyezi el az ellátottat, ha valamely változás áll fenn, ami befolyásolja az ellátottak ellátási szükségleteit.
Az érdekképviselet és a panasztétel joga
Az ellátást igénybe vevő és hozzátartozója panasszal élhet a jelen Megállapodásban foglalt, az intézmény részéről fennálló kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban.
A panasz kivizsgálása az intézmény vezetőjének feladatkörébe tartozik, aki tizenöt napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben az intézmény vezetője határidőben nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért az intézkedéssel egyet, a kézhezvételtől számított nyolc napon belül az intézmény fenntartójához fordulhat jogorvoslattal.
Érték- és vagyonmegőrzés
- Az ellátást igénybevevő korlátozottan jogosult az intézményi élethez szükséges, azzal összefüggő személyes tárgyainak az intézménybe történő bevitelére. Az ellátást igénybevevő személyes tárgyainak beviteli korlátja a Házirendben szabályozásra került.
Az intézmény vezetője köteles gondoskodni az ellátást igénybe vevőnek az intézménybe bevihető és oda bevitt érték- és vagyontárgyainak, személyes tárgyainak megfelelő és – szükség esetén – biztonságos elhelyezéséről és megőrzéséről. Amennyiben az ellátást igénybe vevő vagyontárgya vagy értéktárgya a megőrzés szempontjából speciális feltételeket igényel, az intézmény köteles segítséget nyújtani az ellátást igénybe vevő részére a megfelelő elhelyezéshez, illetve annak igénybevételéhez vagy eléréséhez, aminek költsége az ellátottat terheli.
Az érték- és vagyonmegőrzésre átvett tárgyak átvételének és kiadásának részletes szabályait a Házirend tartalmazza.
Az intézmény a következő szolgáltatásokat nyújtja
Teljes körű ellátás
Az intézmény a Szt. 67. § (1) bekezdése szerint teljes körű ellátást nyújt, amelynek értelmében biztosítja:
- a napi 24 órás szolgálatot
- lakhatást, valamint a folyamatos fűtés- és melegvíz-szolgáltatást, világítást
- napi legalább háromszori étkezést, melyből legalább egy alkalommal meleg ételt
- orvosi javaslatra, az orvos előírásainak megfelelően étkezési lehetőségeket (pl.: diéta, gyakoribb étkezés), amennyiben azt az ellátást igénybe vevő egészségi állapota indokolja
- az ellátást igénybe vevő a bentlakásos intézményben saját ruházatát és textíliáját használja. Ha az ellátott megfelelő mennyiségű és minőségű saját ruházattal nem rendelkezik a teljes körű ellátás részeként nyújtott ruházat legalább három váltás fehérneműt és hálóruhát, valamint az évszaknak megfelelő legalább két váltás felső ruházatot és utcai cipőt –szükség szerint más lábbelit- tartalmaz. Továbbá az 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 49. §- a értelmében három váltás ágyneműt, valamint a tisztálkodáshoz szükséges anyagokat, eszközöket szükség szerint biztosítja ( A személyes használatra kiadott ruházat, textília az intézmény tulajdonát képezi)
- A ruházat, illetve textília tisztítását és javítását a Házirendben meghatározott módon
- Az egészségügyi ellátást igénybe vevő egészségmegőrzését szolgáló felvilágosításról, rendszeres orvosi felügyeletéről, szükség szerinti ápolásáról, valamint a szakorvosi ellátáshoz és a kórházi kezeléshez való hozzájutásról. Az intézmény a telephelyéhez legközelebb eső egészségügyi szolgáltatáshoz való eljutást biztosítja alapszolgáltatásként. Az ezt meghaladó igényt egyéni kérelem elbírálása után biztosíthatja az intézményi térítési díj ellenében.
- Intézményünk térítésmentesen az 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 52. § (2) pontjában meghatározott gyógyszercsoportokból a háziorvos, kezelőorvos javaslata alapján egyféle gyógyszert biztosít térítésmentesen, amely azonban havonta felülvizsgálatra kerül. Az alap gyógyszerkészlet aktuális listájának egy példánya jelen Megállapodás aláírásával egyidejűleg az ellátást igénybe vevő részére átadásra került.
- Az egészségügyi ellátás keretében az intézmény elsősorban a közgyógyellátási igazolványra felírható és a társadalombiztosítás által támogatott gyógyszert és gyógyászati segédeszközöket biztosítja, kivéve, ha az adott gyógyszercsoporton belül nincs közgyógyellátási igazolványra felírható gyógyszer, amely az adott betegség kezeléséhez megfelelő.
- Az ellátást igénybevevő költségén az alap gyógyszerkészlet körébe tartozó gyógyszereken túlmenően rendszeres és eseti egyéni gyógyszerszükséglet beszerzését. ( A rendszeres és eseti gyógyszerszükséglet költségének viselésére az intézmény csak az 1/2000. (I:7.) SzCsM rendelet 52. § (6) és (8) bekezdéseiben szabályozott esetekben köteles).
- A gyógyászati segédeszköz-ellátás körében a test-távoli eszköznek az intézmény költségén, a testközeli segédeszközöknek az ellátást igénybe vevő költségén történő beszerzését. ( Testközeli segédeszköz költségeinek viselésére az intézmény csak az 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 52. § (6) bekezdésében szabályozott esetekben köteles)
- Az ellátást igénybevevő mentálhigiénés ellátását, melynek keretében biztosítja-többek között
személyre szabott bánásmódot
a konfliktushelyzetek kialakulásának megelőzése érdekében az egyéni, csoportos megbeszélést
a szabadidő kultúrált eltöltésének feltételeit
a szükség szerinti pszichoterápiás foglalkozást a családi és társadalmi kapcsolatok fenntartását a gondozási terv megvalósítását
a hitélet gyakorlását
segíti, támogatja az intézményen belüli kis közösségek, társas kapcsolatok kialakulását és működését
- alapfeladatot meghaladóan is szervez az intézmény programokat, rendezvényeket, kirándulásokat, különböző szolgáltatásokat biztosít ( fodrász, pedikűr), melyekért a Házirendben szabályozott módon térítést kell fizetni.
- az intézmény vezetője köteles gondoskodni a jogosult és hozzátartozói közötti személyes kapcsolattartás kulturált és zavartalan körülményeiről, az intézményben megfelelő helyiség biztosításával, illetve az intézményi dolgozók foglalkozásbeli titoktartási kötelezettségének érvényesítéséről és a jogosult személyiségi jogainak tiszteletben tartásáról.
- Intézményünk faliújságján kifüggesztésre került az ellátott jogi képviselő neve és telefonszáma, aki ellátottaink és hozzátartozóik segítségére hívható.
Térítési díjfizetés szabályai:
Az ellátásért térítési díjat kell fizetni.
A kötelezett által fizetendő térítési díj összegét (továbbiakban személyi térítési díj) az intézményvezető konkrét összegben állapítja meg, és arról az ellátást igénylőt az ellátást megelőzően tájékoztatja. A térítési díjat az igénybe vétel napjától havonként a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell befizetni az intézményvezetőnél, ill. az általa megjelölt személynél. A térítési díjfizetési kötelezettséget készpénzben az intézmény pénztárában kell teljesíteni, illetve lehetőség van banki átutalással történő megfizetésre.
A térítési díjat az alábbi személyek kötelesek megfizetni:
- az ellátást igénybevevő jogosult,
- a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét,
- a jogosult tartását szerződésben vállaló személy,
- a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy
- a gondnokság alatt álló jogosult esetén a törvényes képviselő,
- a gondnokság alatt nem álló, magasabb összegű családi pótlékban részesülő jogosult esetén a családi pótlék felvételére jogosult,
- ha a családi pótlékot az intézmény vezetőjének folyósítják, akkor a családi pótlékra jutó személyi térítési díjat az intézményvezető,
- egyéb esetben a térítési díj fizetésére kötelezett jogosult vagy tartására köteles és képes személy fizeti meg az intézménynek.
A fenntartó ingyenes ellátásban részesítheti azt az ellátottat, aki jövedelemmel nem rendelkezik és jelzálog alapjául szolgáló vagyona nincs.
A személyi térítési díj:
- Nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.
- Nem haladhatja meg az ellátást igénybevevő rendszeres havi jövedelmének 80 %-át, (jövedelemhányad) amennyiben azt az ellátást igénybevevő kizárólag a rendszeres havi jövedelméből fizeti meg.
- Ha a jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díj összegét és az ellátott jelentős pénzvagyonnal rendelkezik, a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal megegyező összeg azzal, hogy a jövedelemhányad és az intézményi térítési díj közötti különbözetet a jelentős pénzvagyonból kell fedezni. Jelentős pénzvagyonnak az ellátott rendelkezésére álló fizetési számla pozitív egyenlege, betétszerződés vagy takarékbetét-szerződés alapján fennálló követelése és készpénze összegének azon részét kell tekinteni, amely az intézményi térítési díj egyévi összegét a jogosult elhelyezésekor vagy a térítési díj felülvizsgálatakor meghaladja.
- Ha a jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díj összegét, és az ellátott nem rendelkezik jelentős pénzvagyonnal, a személyi térítési díj a jelentős ingatlanvagyon kilencvenhatod részének és a jövedelemhányadnak az összege, de legfeljebb az intézményi térítési díjjal megegyező összeg. Jelentős ingatlanvagyonnak az ingatlanvagyon együttes értékének az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a negyvenszeresét meghaladó részét kell tekinteni. Ingatlanvagyonként kell figyelembe venni az ellátás igénylésének vagy a felülvizsgálat időpontjában az ellátást igénylő, ellátott tulajdonában álló ingatlant, valamint az őt illető hasznosítható, ingatlanon fennálló vagyonértékű jogot, illetve az ellátás igénylését, vagy a felülvizsgálatot megelőző 18 hónapban ingyenesen átruházott ingatlant, ha azok együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a negyvenszeresét meghaladja. Osztatlan közös tulajdon esetén a tulajdoni hányadot kell figyelembe venni.
- Az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését. Ebben az esetben nem kell elvégezni a jövedelemvizsgálatot, ugyanakkor biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő érintett ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mint ha a vállalást ő vagy a térítési díjat megfizető más személy nem tenné meg.
- A személyi térítési díj összegét úgy kell megállapítani, hogy az ellátást igénybevevő részére legalább a tárgyév január 1-jén érvényes legkisebb öregségi nyugdíj összegének 20 %-a, vagyonra történő terhelés esetén 30 %-a, mint költőpénz, visszamaradjon.
- A napi intézményi térítési díj a havi intézményi térítési díj 30-ad része, a napi személyi térítési díj a havi személyi térítési díj 30-ad része, a hónapok naptári napjainak számától függetlenül.
Fentiek alapján az intézményvezető a fizetendő személyi térítési díjról külön értesítésben tájékoztatja az igénylőt, illetve törvényes képviselőjét.
Az intézményi térítési díj:
Az intézményi térítési díjat az intézmény fenntartója az egy ellátottra jutó önköltség napi összegét alapul véve, de nem szükségszerűen azzal azonos mértékben, konkrét összegben, forintra kerekítve állapítja meg, melynek módosítására évente két alkalommal jogosult.
A személyi térítési díj összege a megállapítás időpontjától függetlenül évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve, ha az ellátást igénybevevő jövedelme olyan mértékben csökken, hogy a térítési díj fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni, vagy ha jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át meghaladó mértékben nő.
A térítési díj felülvizsgálata során megállapított új személyi térítési díj megfizetésének időpontjáról az intézmény fenntartója rendelkezik.
Költőpénzt kell biztosítani annak az ellátottnak is, aki helyett a térítési díjat jövedelem hiányában kizárólag a tartásra köteles és képes személy fizeti, illetve a térítési díjat vagyona terhére állapították meg.
A költőpénz összege nem lehet kevesebb a tárgyév január 1-én érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20 %-nál, ha a térítési díjat úgy állapították meg, hogy az vagyont is terhel, 30 %-ánál. Legalább a költőpénz összegére kell kiegészíteni az ellátottnak ezt az összeget el nem érő jövedelmét.
Az intézményi térítési díj teljes összegét az ellátást igénybevevő tartását és gondozását tartási és öröklési szerződésben vállaló személy fizeti meg.
Távollét esetén fizetendő személyi térítési díj:
Távollétnek minősül az a gondozási nap, melyen az ellátott nem tartózkodik az intézményben. A távolléti napok éves szinten összesítésre kerülnek.
Az ellátásban részesülő két hónapot meg nem haladó távolléte idejére a távollét minden napjára a napi személyi térítési díj 20 %-át fizeti.
Az ellátott a két hónapot meghaladó távolléte idejére:
a) egészségügyi intézményben történő kezelésének tartalma alatt, a távollét minden napjára a napi személyi térítési díj 40 %-át fizeti,
b) az „a” pont alá nem tartozó esetekben a távollét minden napjára a napi személyi térítési díj 60
%-át fizeti.
Jogorvoslat a személyi térítési díj megállapításával kapcsolatban:
Ha az ellátást igénybe vevő vagy a térítési díjat megfizető személy a személyi térítési díjnak az intézmény vezetője által megállapított összegét vitatja, illetve annak csökkentését vagy elengedését kéri, az annak felülvizsgálatáról és megváltoztatásáról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül az intézmény fenntartójához fordulhat.
Ha az ellátást igénybe vevő vagy a térítési díjat megfizető személy a személyi térítési díjnak az intézmény fenntartója által megállapított összegét vitatja, a bíróságtól kérheti a térítési díj megállapítását. A bíróság jogerős határozatáig a korábban megállapított térítési díjat kell megfizetni.
A díjfizetés elmulasztása esetén követendő eljárás:
Abban az esetben, ha a személyi térítési díj megfizetésére kötelezett személy, fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, az intézmény vezetője 15 napos határidő megjelölésével a fizetésre kötelezett személyt írásban felhívja az elmaradt térítési díj befizetésére.
Ha a határidő eredménytelenül telik el, az intézmény vezetője a kötelezett nevét, lakcímét és a fennálló díjhátralékot nyilvántartásba veszi. (29/1993 (II.17.). Korm. rendelet 31.§)
A nyilvántartott díjhátralékról az intézmény vezetője negyedévenként tájékoztatja az intézmény fenntartóját a térítési díjhátralék behajtása vagy a behajthatatlan hátralék törlése érdekében. A személyi térítési díj és a befolyt térítési díj különbözetét az intézmény vezetője nyilvántartja és az ellátást igénybevevő halála esetén hagyatéki teherként az eljáró közjegyzőnek bejelenti.
Amennyiben az ellátást igénybe vevő, illetve törvényes képviselője, továbbá más térítési díj fizetésére kötelezett személy fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a fenntartó – jogszabályban meghatározott módon – intézkedik a térítési díjhátralék behajtása iránt.
Eseti térítési díj:
A Házirendben meghatározott, az intézmény által nyújtott olyan szolgáltatásokért, amelyek nem tartoznak az alapfeladatok körébe (pl. fodrász, kozmetika, pedikűr, manikűr), valamint az intézmény által szervezett szabadidős programokért (pl. kirándulás, színházlátogatás) eseti térítési díjat kell fizetni.
A megállapodás módosítása
Jelen Megállapodás módosítására csak az intézmény vezetője és az ellátást igénybe vevő/törvényes képviselője közös megegyezése alapján kerülhet sor.
Az intézmény vezetője – tekintettel arra, hogy jelen Megállapodás megkötésével az intézmény hosszú időre kötelezettséget vállal – kijelenti, hogy előre nem látható, rendkívüli helyzetekben is minden elvárhatót megtesz, hogy az intézmény jelen Megállapodásból fakadó kötelezettségeit a lehető legjobban teljesítse.
A Felek kijelentik, hogy a jelen Megállapodásból eredő vitás kérdéseket elsődlegesen tárgyalás útján, egyezségre törekedve kívánják rendezni.
Tudomásul veszik, hogy a megállapodás módosítására a személyi térítési díj megállapítása tekintetében az intézményvezető/fenntartó egyoldalúan jogosult.
A megállapodás személyi térítési díj megállapításán túli tartalmának módosításához szükséges az ellátást igénybe vevő és/vagy törvényes képviselőjének, valamint az intézmény fenntartójának előzetes hozzájárulásán alapuló közös megegyezése.
Az intézményi jogviszony megszűnése
Az intézményi jogviszony megszűnik:
- az intézmény jogutód nélküli megszűnésével,
- ha egészségromlás következtében speciális feltételeket biztosító intézménybe való áthelyezésre van szükség,
- a határozott idejű intézeti elhelyezés esetén a megjelölt időtartam lejártával, kivéve, ha az elhelyezés időtartama meghosszabbításra került,
- az ellátást igénybe vevő halálával,
- ha intézményi elhelyezése nem indokolt.
Az intézményi jogviszony megszüntetését a jogosult, illetve törvényes képviselője kezdeményezheti. A jogosult, illetve törvényes képviselője írásbeli kezdeményezése alapján az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti.
Ilyen esetben a jogviszony a felek megegyezése szerinti időpontban, ennek hiányában 15 nap lejártával szűnik meg.
Az intézmény vezetője az ellátás megszüntetéséről, valamint a megszüntetés ellen tehető panaszról írásban értesíti a jogosultat, illetve törvényes képviselőjét.
Ha a megszüntetéssel a jogosult, illetve törvényes képviselője nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül az intézmény fenntartójához fordulhat. Ilyen esetben az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítani kell, amíg a fenntartó, illetve a bíróság jogerős és végrehajtható határozatot nem hoz.
Az ellátott és az ellátást biztosító megállapodnak abban, hogy e szerződést az ellátott egyoldalú nyilatkozatával írásban felmondhatja, ez esetben az intézményi jogviszony kölcsönös megegyezés hiányában a felmondást követő 30. napon szűnik meg.
Nem képezi az elszámolás tárgyát a használatra átvett eszközök, berendezési tárgyak rendeltetésszerű használatával együtt járó amortizációja, a lakrész újrafestésének, a rendeltetés- szerű használatból adódó szükséges javítása elvégzésének költsége, valamint az intézményi jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó adminisztrációs költség.
Felek kijelentik, hogy a jelen Megállapodásban feltüntetett valamennyi adat a valóságnak megfelel.
Jelen Megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, továbbá a szociális ellátásokra vonatkozó, mindenkori hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadóak.
Jelen Megállapodás 10 számozott oldalból áll.
Jelen Megállapodás 2 db, egymással szó szerint megegyező eredeti példányban készült.
Jelen Megállapodást a Felek elolvasás és közös értelmezést követően, mint akaratukkal mindenben megegyezőt írták alá.
A Megállapodásban leírtak a mindenkori hatályos jogszabályoknak megfelelően automatikusan módosulnak.
Kelt, Mezőkövesd, 20……………………………
……………………………………. ………………………………………
Az ellátást igénybe vevő Az ellátást nyújtó intézmény vezetője
P.H. ………………………………………..
Az ellátást nyújtó intézmény fenntartója
……………………………………………………… Térítési díj fizetést vállaló
Tanuk:
Név: …………………………………… Név:…………………………………..
Lakcím:………………………………… Lakcím:……………………………….
Aláírás:………………………………… Aláírás:………………………………..