A Szállítmánybiztosítás Általános Feltételei
A Szállítmánybiztosítás Általános Feltételei
Jelen feltételek értelmében – kivéve a §14-t – a szerződővel azonos elbírálás alá esik a biztosított, az igényjogosult valamint mindazok a személyek, akiknek a cselekedeteiért a szerződőnek, a biztosítottnak vagy az igényjogosultnak kezeskednie kell.
Tartalomjegyzék
1. § Alkalmazási terület
A HDI Versicherung AG Magyarországi Fióktelepe Általános Cargo Feltételei (ACB 2005) javak tengeri, szárazföldi, vízi vagy légi szállítása közbeni biztosítására érvényesek.
2. § Törvényi alapok
Azokra a szállításokra, melyek teljes egészben tengeri vagy részben szárazföldi, vízi vagy légi szállítással kombinált tengeri szállítások, a Kereskedelmi Törvénykönyv (HGB) ötödik könyv, tengeri szállítás rendelkezései, míg minden egyéb szállításra a Polgári Törvénykönyv (PTK) mindenkori utolsó érvényes változatának rendelkezései nyernek alkalmazást.
Amennyiben ezen általános biztosítási feltételekben és a kötvényben nincs külön szabályozás, az idevágó magyar törvények érvényesek.
3. § Biztosítható érdekek
(1) Biztosítani lehet minden olyan pénzben értékelhető érdeket, mely érdek valaki számára azt jelenti, hogy az áruk elbírják a szállítás kárveszélyeit.
(2) Ha az érdek, amelyre a biztosítást kötötték, a biztosítás kezdete előtt megszűnik, vagy az érdek, amennyiben a biztosítást egy jövőbeli érdekre kötötték, nem jön létre, a szerződő mentesül a díjfizetés kötelezettsége alól. A biztosító ebben az esetben egy méltányos üzleti díjat kérhet.
(3) A szerződő díjfizetési kötelezettségét nem érinti, ha az érdek, amelyre a biztosítást kötötték, a biztosítás kezdete után szűnik meg.
4. § A biztosítás terjedelme
Amennyiben a felek másként nem állapodtak meg, a biztosítási szerződésben rögzített fedezeti forma alapján a biztosító viseli azokat a kárveszélyeket, melyeknek az áru a biztosítás tartama alatt ki van téve.
Fedezeti formák
(1) Teljes fedezet (minden kárveszély ellen):
A biztosító a 6. § kizárásainak csorbítása nélkül kártérítést nyújt minden olyan veszteségre és sérülésre, ami egy biztosított veszély közvetlen következménye.
(2) Korlátozott fedezet:
A biztosító kártérítést nyújt minden olyan veszteségre és sérülésre, ami az alábbi események közvetlen következménye:
a) Megfeneklés
Megfeneklésről akkor beszélünk, ha az árukat szállító hajó a fenékhez ütődik, megfeneklik, felborul, elsüllyed, zátonyra fut, más járművel vagy tárggyal összeütközik vagy jégtől megsérül.
b) Hajótörés
c) Az áruk feláldozása
d) Áruk kirakása, közbenső tárolása, berakodása valamely szükségkikötőben, melybe egy biztosított kárveszély fellépése következtében futottak be.
e) Egy, az árukat szállító szárazföldi vagy légi szállító eszköz balesete
Szállítóeszköz-baleset akkor áll fenn, ha a szállító eszköz egy hirtelen, váratlan formában, kívülről ható mechanikus erővel ható váratlan esemény miatt dologi sérülést szenved.
f) Légi járművek kényszerleszállása
g) Kisiklás
h) Légi járművek/repülő testek ill. részeik vagy rakományuk ütközése vagy lezuhanása.
i) Raktárépületek és hidak beomlása.
j) Tűz, villámcsapás, robbanás
k) Földrengés, tengerrengés, vulkanikus kitörések és egyéb természeti katasztrófák.
Amennyiben a biztosítási szerződés erre vonatkozó külön megállapodást nem tartalmaz, akkor a 4. § (2) „Korlátozott fedezet“ fedezeti formája érvényes.
5. § Együttes kiterjesztések a két fedezeti formához
A biztosító megtéríti:
(1) azt az esetleges díjat, mellyel a szerződőnek a nagy hajókárok költségeihez a törvényi előírások vagy a York-Antwerp Szabályzat szerint felmért és az illetékes kárfelosztás-vizsgáló hatóság által elismert kárfelosztás szerint hozzá kell járulnia, amennyiben hajókár rendszabályokkal egy, a biztosítót terhelő kárt el kellene hárítani.
(2) egy biztosítási esemény bekövetkezése esetén a kár elhárítására vagy csökkentésére eszközölt ráfordításokat, valamint és amennyiben térítésköteles kárról van szó, harmadik személy által végzett kármegállapítás költségeit. Egyéb ráfordításokat és költségeket azonban nem.
6. § Együttes kizárások a két fedezeti formához
(1) Kizárások:
a) a háború, polgárháború, háborúhoz hasonló események kárveszélyei és azon kárveszélyek, amelyek a hadiállapottól függetlenül harci eszközök alkalmazásából vagy meglétéből adódnak
b) sztrájkok, munkából történő kizárások, felkelések, fosztogatások kárveszélyei, erőszakos terror- vagy politikai cselekmények, egyéb polgári forrongások és a szabotázsok kárveszélyei
c) a lefoglalás, megvonás vagy államhatalmi szervek által kiadott rendelkezések vagy egyéb beavatkozások kárveszélyei
d) a magenergia és a radioaktivitás kárveszélyei
e) azok a veszélyek, melyek ellen az árukat egyéb módon biztosították (pl. tűz). A szerződő köteles a biztosító kérésére az egyéb biztosításokról rendelkezésre álló igazolásokat bemutatni.
(2) Kizártak azon károk, melyeket:
a) belső romlás vagy az áru természetes és/vagy hiányos tulajdonságai, valamint öngyulladás okoztak
b) szerkezeti, gyártási vagy anyaghibák okoztak
c) karcolások és horzsolódások okoztak, valamint olyan sérülések, mint pl. a működésképtelenség, rövidzárlat, túlfeszültség, indukció, implózió, cső- és száltörés, hajszálrepedések, kivéve, ha ezek egy térítésköteles kárral összefüggésben keletkeztek
d) a kereskedelemben szokásos mennyiségi, méret- és súlykülönbségek vagy veszteségek okoztak
e) a levegő nedvességtartalma és/vagy hőmérséklet-ingadozások okoztak
f) a szállításnak megfelelő csomagolás hiánya vagy hiányossága - konténerben történő elhelyezés esetén is - valamint a szerződő hiányos vagy szakszerűtlen módon végzett, saját rakodása okozott
g) a vám- vagy egyéb hatósági előírások továbbá expediálási vagy árubevallási előírások vagy a szállító vállalat előírásainak megsértése okozott
h) bírósági rendelkezés vagy annak foganatosítása okozott
i) nyitott szárazföldi szállító eszközökön ill. folyami hajókon vagy fedélzeten ill. folyami hajók tetőterheként történő szállítás okozott
j) a csomagolásban keletkezett károk, amennyiben a felek másként nem állapodtak meg
k) késlekedés okozott
l) értékcsökkenés okozott
m) mindenféle közvetett kár.
(3) Ha az eset körülményei szerint egy kár az (1) - (2) bekezdésben megjelölt egy vagy több okból keletkezhetett, ellenkezőjének bizonyításáig a szerződőnek vélelmeznie kell, hogy a kár a fentiekben felsorolt okok miatt keletkezett.
7. § Külön esetek
(1) Amennyiben a felek másként nem állapodtak meg, csak a 4. § (2) „Korlátozott fedezet“ fedezeti formában biztosítottak:
a) a csomagolatlan áruk
b) visszküldemények
c) olyan áruk, melyek mögött előzetes szállítás vagy raktározás van
d) használt áruk vagy olyan áruk, melyeket sérült állapotban küldenek el
(2) Fedélzeti rakományok csak akkor biztosítottak, ha erről a felek külön megállapodtak. Az ilyen, biztosításra átvett árukra a 4. § (2) „Korlátozott fedezet“ érvényes, hozzászámítva a tengerbe esés és a fedélzeten történő sodródás kárveszélyét.
Ha a hajótéri rakományként biztosított árukat a szerződő tudtával és akaratával a fedélzetre rakodják és ott szállítják, a biztosító csak a 4. § (2) „Korlátozott fedezet“ szerint felel.
(3) Az áruk minden oldalról zárt konténerben vagy úszóképes, zárt tengerhajózási konténerben a fedélzeten ugyanolyan feltételekkel biztosítottak, mint a hajótérben, hozzá számítva a tengerbe esés és a fedélzeten történő sodródás kárveszélyét.
(4) A vízi hajózásban a biztosító - ha erre külön megállapodást kötöttek - pótdíj ellenében (téli felár) jótáll a téli kikötőbe történő vontatás költségeiért, az ott felmerülő kikötői illetékért, őrzési költségekért és hasonlókért. Ha az árukat akadályozott vagy berekesztett hajózás ill. légi közlekedés esetén - akár jég, akár árvíz, alacsony vízállás vagy az időjárási körülmények okozták az akadályoztatást - a járműben kell tárolni, akkor a biztosító méltányos pótdíjat számol a kártérítési igény egyéb veszteségeinek térítésére. Ha a szerződő tudomást szerez az akadályoztatásról, ezt a körülményt haladéktalanul közölni köteles a biztosítóval.
Ha a hajózást ill. a légi közlekedést jég, árvíz, alacsony vízállás vagy az időjárási körülmények miatt berekesztik, és az árut eddig az időpontig berakodják, a biztosítás a megtörtént berakodástól szünetel, és csak a hajózás vagy a légi forgalom megindulásával kezdődik újra.
8. § Vétkesség
(1) A biztosító mentesül a kötelezettség teljesítése alól, ha a kárt a szerződő, ill. biztosított, a feladó vagy átvevő szándékosan vagy durva gondatlansággal okozta.
(2) A teljesítés alóli mentesség akkor is fellép, ha a szerződő ill. a biztosított a tárgyalások során a kártérítés megállapításánál csalárd módon jár el.
(3) A biztosító mentesül a teljesítés alól, ha a szerződő ill. biztosított szándékosan vagy gondatlanságból engedélyezi a szállító eszköz megengedett teherbírásának túllépését.
9. § A szállító eszköz alkalmassága
(1) A biztosítás csak olyan szállító eszköz használata esetén érvényes, amely a szóban forgó áru felvételére és szállítására alkalmas és hatósági engedéllyel rendelkezik.
Tengeri hajóval történő szállítás esetén azok meg kell feleljenek az Institute Classification Clause mindenkor legutolsó változatú rendelkezéseinek, valamint – amennyiben szükséges – rendelkezniük kell az International Safety Management Code (ISM-Code) szerinti bizonyítvánnyal, vagy a hajó tulajdonosánál, ill. üzemeltetőjénél meg kell lennie egy érvényes Document of Comlpiance-nak (DOC), ahogyan azt a Solas Konvention 1974 előirányozza, kiegészítésekkel együtt.
(2) A szállító eszköz alkalmasságát a biztosító kérésére a szerződőnek igazolnia kell.
10. § A biztosítás időtartama
Ha a szerződőnek és/vagy biztosítottnak nincs szerződéses kötelezettsége a kárveszély viselésére, az alábbiak számítanak megállapodás szerintinek:
(1) A biztosítás abban az időpontban kezdődik, amelyben az árú eddigi tárolási helyét a házban, a feladó raktárában vagy a biztosítási szerződésben megnevezett feladási helyen az azonnali szállítás céljából elhagyja. Tart a rendes szállítási folyamat alatt, és akkor fejeződik be, amikor az alábbi esetek valamelyike először következik be:
a) az áruk a biztosítási szerződésben megnevezett rendeltetési helyre leszállításra kerültek;
b) egy, a szerződő részéről előre megválasztott vagy a biztosítási szerződésben megnevezett rendeletetési helyre történt leszállításkor;
Leszállítás alatt az áru megérkezését kell érteni, a szállító járműből történt kirakodás után;
c) a kárveszély átszállásával, ha az árukat egy biztosítási esemény bekövetkezte után eladják;
d) mihelyt az árukat a rendeltetési kikötőben ill. célrepülőtéren egy olyan rendeltetési helyre szállítják, melyben a felek a biztosítási szerződésben nem állapodtak meg.
A biztosítás minden esetben befejeződik legkésőbb 15 nappal az áruknak a biztosítási szerződésben megnevezett rendeltetési helyre történő megérkezése után, tengeri szállítások esetén azonban legkésőbb 60 nappal a biztosított árunak a végleges rakodókikötőben végrehajtott kirakodása után.
(2) A biztosítás szünetel a szállítás ideje alatt a szerződő által elrendelt várakozási időben. Ha a rendeltetési hely elérése előtt vagy ha tengeri szállítás esetén a kirakodási kikötő elérése előtt az áru 30 napnál hosszabb ideig áll, úgy a biztosítás a 30. nap letelte után szünetel.
11. § Biztosítási érték
(1) Az áru biztosítási értékének a kereskedelmi érték számít, ennek hiányában pedig az az általános érték, mellyel az áru a feladás helyén, a biztosítás kezdetekor rendelkezik, beleszámítva a biztosítási költséget valamint azokat a költségeket, amelyek az áruknak a fuvarozó részéről történő átvételéig felmerülnek. Ez az érték számít biztosítási értéknek a biztosítási esemény bekövetkeztekor is.
(2) Ezen kívül az alábbiak biztosíthatóak:
a) a szállítmányozási költségei, különösen a fuvar és a rendeletetési helyen felmerülő költségek, beleértve a vámot is.
b) egyéb megállapodás hiányában, ha a szállítás kockázatát a vevő viseli, akkor az áru célállomásra történő megérkezése előtt várható elmaradt haszon – a biztosítási összeg és az a.) pont alatt megadott költségek 10%-áig.
(3) A biztosítási érték megállapításánál nem lehet figyelembe venni a személyes előszereteti értéket.
(4) A biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. A biztosító nem köteles több kártérítést fizetni a szerződőnek, mint a tényleges kár, még akkor sem, ha a biztosítási esemény idején a biztosítási összeg magasabb, mint a biztosítási érték (túlbiztosítás)
(5) Ha a szerződő azzal a szándékkal köti meg a szerződést, hogy a túlbiztosításból törvényellenesen vagyoni előnyt szerezzen, a szerződés semmis. A biztosítót mindazonáltal megilleti a díj, kivéve, ha a szerződés megkötésekor a semmiségi okról tudomása volt.
(6) Ha a biztosítást csak a biztosítási érték egy részére kötik, (rész- vagy alulbiztosítás), a biztosító csak a biztosítási összeg biztosítási értékhez viszonyított arányában felel.
12. § A felelősség határai
(1) A biztosító a keletkezett kárért csak a biztosítási összeg nagyságáig felel. A szerződő kárenyhítésre és/vagy kárelkerülésre fordított a kiadásait a biztosító megtéríti, akkror is, ha ezek az intézkedések eredménytelenek voltak. A biztosító által adott kárenyhítési kiadások költségei akkor is megtérítésre kerülnek, ha ezen kiadások és a kár összege meghaladja a bizosítási összeget.
Alulbiztosítottság esetén ezen költségek is arányosításra kerülnek.
(2) Ha a hozzájárulási érték nagy hajókár esetén nagyobb, mint a biztosítási összeg, a biztosító a nagy hajókárhoz való hozzájárulásért csak a biztosítási összegnek a hozzájárulási értékhez viszonyított arányában felel.
13. § Biztosítási okirat
(1) Egyszeri biztosítás
A biztosító köteles a szerződő kérésére a biztosítási szerződésre vonatkozó, általa aláírt okiratot kiadni.. Elegendő a saját kezű aláírás másolata.
Ha a kötvény kiállításra került, akkor a biztosító káresemény bekövetkeztekor csak a kötvény ellenében köteles fizetni. A kötvény tulajdonosa részére történő kifizetéssel a biztosító minden további teljesítési kötelezettség alól mentesül.
Ha a kötvény elveszett vagy megsemmisült, a biztosító csak akkor kötelezhető térítésre, ha a kötvényt érvénytelennek nyilvánították vagy biztosítékot nyújtanak. A biztosíték nyújtása kezesség útján nem lehetséges.
A biztosító a szerződő kérésére köteles egy póttanúsítványt kiállítani, melynek költségeit a szerződőnek kell viselnie.
A kötvény tartalma a szerződő részéről jóváhagyottnak számít, ha nem él ellentmondással, haladéktalanul a kézbesítés után. A szerződőnek azon joga, hogy a jóváhagyást tévedés miatt megtagadja, érintetlen marad.
(2) Folyamatos biztosítás (átalány és keretbiztosítások)
a) Ha a biztosítás oly módon került megkötésre, hogy a szerződés megkötésekor az árúkat csak fajtájuk szerint jelölték és előállításuk után egyenként kerültek a biztosítónak biztosításra feladásra (folyamatos biztosítás), úgy a biztosító köteles egy, a fent említett biztosítási szerződésről szóló tanúsítványt, általa aláírva, a szerződőnek átadni.
Xxxxx feltétel és a vonatkozó törvényi előírások alapján az ily módon kiadott tanúsítvány nem minősül kötvénynek.
Egy ilyen okirat tartalma a szerződő részéről jóváhagyottnak számít, ha nem él ellentmondással, haladéktalanul a kézbesítés után. A szerződőnek azon joga, hogy a jóváhagyást tévedés miatt megtagadja, érintetlen marad.
Ha ez az okirat elvész vagy megsemmisül, a szerződő pótokirat kiállítását kérheti a biztosítótól; a költségeket azonban a szerződőnek kell viselnie.
b) A biztosító köteles a szerződő kérésére, az egyes szállítmányokra vonatkozó, általa aláírt okiratot (tanúsítványt) kiadni. Elegendő a saját kezű aláírás másolata.
Ha tanúsítvány kiállításra került, a biztosító kár esetén csak a tanúsítvány bemutatása ellenében kötelezhető kártérítésre. A tanúsítvány tulajdonosa részére történő kifizetéssel a biztosító mentesül minden további teljesítési kötelezettség alól.
Ha a kötvény elveszett vagy megsemmisült, a biztosító csak akkor kötelezhető térítésre, ha a kötvényt érvénytelennek nyilvánították vagy biztosítékot nyújtanak. A biztosíték nyújtása kezesség útján nem lehetséges.
A biztosító a szerződő kérésére köteles egy póttanúsítványt kiállítani, melynek költségeit a szerződőnek kell viselnie.
14. § Díjak
Amennyiben a felek között nincs egyéb megállapodás, a biztosítási díj megfizetésének vonatkozásában a Polgári Törvénykönyv (PTK) mindenkori legutolsó érvényes változata az érvényes.
15. § Bejelentési kötelezettség szerződéskötéskor
(1) A szerződő köteles a szerződés megkötésekor valamennyi általa ismert lényeges körülményt a biztosítóval közölni, mely a kockázat vállalása szempontjából fontos, még akkor is, ha az általa ismert adatokat lényegtelennek és/vagy megbízhatatlannak tartja.
(2) Különösen jelentősnek tekintendő az a körülmény, ha az áru állapota már egy csekély, biztosított esemény által okozott kár esetén is totálkárt vagy túlzottan kiterjedt kárt szenvedhet.
(3) Minden tudatosan hamis bejelentés, elhallgatás, megtévesztés, szándékosan hamis vagy eltorzított adat feljogosítja a biztosítót a szerződés felmondására. Ilyen esetben a biztosító mentesül a térítési kötelezettség alól.
A szerződő díjfizetési kötelezettsége változatlanul fennmarad.
(4) A biztosító teljesítési kötelezettsége megmarad, ha a biztosító ismerte a be nem jelentett körülményt vagy pontatlanságot. Ugyanez érvényes, ha a bejelentés nem a szerződőnek felróható magatartás miatt maradt el.
A biztosító teljesítési kötelezettségének fennmaradása esetén, ha a különleges körülményhez egy nagyobb kockázat kapcsolódik, a biztosító a nagyobb kockázat arányában magasabb biztosítási díjat számíthat fel (pótdíj).
16. § Kockázatmódosítás, kockázatváltozás
(1) A szerződőnek a szerződés megkötése után a biztosító beleegyezése nélkül nem szabad megváltoztatnia a kárveszélyt, különösen nem emelheti vagy nem járulhat hozzá egy harmadik személy által történő változtatáshoz.
(2) Kockázatváltoztatás alatt értendők:
a) a biztosított szállítás megkezdésének vagy befejezésének jelentős késedelme,
b) jelentős eltérés a megadott vagy a szokásos szállítási útvonaltól,
c) a rendeltetési hely ill. kikötő megváltozása,
d) a szállítmány helyi szokásoktól eltérő, könnyítő járműveken történő szállítása.
(3) Ha a szerződő megsérti az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit, úgy a biztosító, az érintett szállítmánybiztosításra vonatkozó biztosítási jogviszonyt felmondási idő betartása nélkül felmondhatja. Ezzel egy káresemény bekövetkeztekor a biztosító mentesül a kártérítési kötelezettség alól.
A biztosító teljesítési kötelezettsége változatlan formában megmarad, ha a kárveszélyváltozás a szerződő tudta nélkül következett be. A szerződő ugyanakkor köteles, miután a kockázatváltozásról tudomást szerzett, azt a biztosítónak azonnal bejelenteni.
(4) Ha a szerződő a kockázat olyan megváltozását, ami kárveszély-emelkedéssel jár, nem jelentette be, a biztosító mentesül a teljesítési kötelezettség alól, kivéve, ha
a) a bejelentési kötelezettség megsértését sem szándékosságon, sem súlyos gondatlanságon nem alapul, vagy
b) a kockázatnövekedés nem hatott közre a biztosítási bekövetkeztére, ill. a biztosító teljesítési kötelezettségének mértékét nem befolyásolta.
(5) A biztosítót a kárveszély növekedésért pótdíj illeti meg, kivéve, ha a kockázatnövekedés
a) a biztosító érdeke, vagy
b) emberiességi szempontok, illetőleg
c) egy biztosított, a szállítmányt veszélyeztető esemény által vált szükségessé.
17. § A szállítmányozás módosítása
(1) Ha az árut a biztosító hozzájárulása nélkül más fajtájú szállító eszközzel szállítják, mint amelyben a felek a biztosítási szerződésben megállapodtak, vagy átrakták, jóllehet a biztosítási szerződésben közvetlen szállításban állapodtak meg, a biztosító mentesül a teljesítési kötelezettség alól. Ugyanez érvényes, ha a felek kizárólag egy bizonyos szállító eszközben vagy egy bizonyos szállítási útvonalban állapodtak meg.
(2) Megmarad a teljesítési kötelezettség, ha a biztosítás kezdete után egy biztosított esemény következtében vagy a szerződő hozzájárulása nélkül változtatják meg vagy törlik a szállítást.
(3) Minden egyébre vonatkozóan a kockázatváltozásra vonatkozó rendelkezések érvényesek.
18. § Kötelezettségek biztosítási esemény bekövetkezte után
(1) A szerződő köteles a biztosítónak a biztosítási eseményt, valamint minden olyan balesetet, amely a szállítóeszközben vagy a rakományban keletkezett, haladéktalanul bejelenteni, amennyiben a baleset a biztosító által viselendő kockázatot jelentősen érinti, még akkor is, ha a szerződő kárigénye nem megalapozott.
(2) A szerződő köteles a tengeri szállítások esetén azt a kárt, amelyért a biztosítónak helyt kell állnia, a kockázatviselési időszak lejártától, ill. hajóeltűnés esetén, az eltűnési határidőtől számított 15 hónapon belül írásos nyilatkozat formájában bejelenteni a biztosítónak. A 15 hónapos határidő a nyilatkozat elküldési idejére vonatkozik.
A szerződő kártérítési igénye érvényét veszti, ha a kárt nem jelentette időben. Ezen rendelkezés nem nyer alkalmazást azon hozzájárulás vonatkozásában, melyeket a szerződőnek havária esetén kell fizetnie.
(3) Biztosítási esemény bekövetkeztekor a szerződőnek minden olyan intézkedést meg kell tennie, ami a kár elhárításához, ill. csökkentéséhez szükséges. Ha a körülmények megengedik, be kell szerezni a biztosító útmutatásait.
Különösen fontosak az alábbi intézkedések:
a) Ha az áruk fuvarozása vagy leszállítása folyamán hiány és/vagy sérülés gyanítható vagy ismerhető fel, úgy haladéktalanul írásbeli kifogást kell benyújtani a fuvarozási vállalathoz, a raktározóhoz, a kikötői hatóságokhoz stb. és közös szemlére kell felszólítani őket.
b) Ha leszállításkor nem ismerhető fel veszteség és/vagy sérülés, a fuvarozó vállalatot, a raktár fenntartóját, a kikötői hatóságokat stb. rögtön a megállapítás után, legkésőbb azonban a mindenkori fuvarozási feltételekben előirányzott határidőn belül, írásban felelőssé kell tenni, és közös áruvizsgálatra kell felszólítani.
A kötvényben vagy a biztosítási okiratban megnevezett kárbiztost haladéktalanul be kell vonni a kármegállapításba. Ha a biztosító nem nevezett meg kárbiztost vagy megbízása nem lehetséges, a legközelebbi „Xxxxx’x Agent”-et kell megbízni a kármegállapítással.
(4) A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezte után megkövetelheti, hogy a szerződő adjon meg minden felvilágosítást, ami a biztosítási esemény vagy a biztosító teljesítési kötelezettsége terjedelmének megállapításához szükséges. Bizonylatokat a biztosító csak olyan mértékben követelhet, amely az a szerződőtől jogosan elvárható.
A kárigény bizonyításához és érvényesítéséhez az alábbi dokumentumok benyújtása szükséges a biztosító felé:
a) eredeti kötvény vagy biztosítási tanúsítvány,
b) valamennyi eredeti fuvarozási okmány,
c) eredeti szállítószámla, valamennyi csomagolási és súlylistával együtt,
d) eredeti kárbizonyítvány, a kárbiztos eredeti díjjegyzékével,
e) valamennyi eredeti dokumentum, amely igazolja a veszteséget vagy sérülést,
f) valamennyi levelezés, mely az elveszéssel és/vagy a sérüléssel, ill. jogfenntartással kapcsolatos,
g) a hatóságnál tett haladéktalan bejelentésről szóló igazolás: tűz, lopás, betöréses lopás és rablás esetén, amennyiben a fuvarozást a szerződő maga végezte,
h) kárszámítás,
i) engedményező nyilatkozat.
(5) Ha a szerződőt harmadik személlyel szembeni kártérítési igény illeti meg, az igény a biztosítóra száll át, ha a biztosító a szerződőnek megtérítette a kárt. Ha a szerződő lemond a harmadik személlyel szembeni igényéről vagy az igény biztosítására szolgáló jogáról, a biztosító olyan mértékben mentesül kártérítési kötelezettsége alól, amilyen mértékű kárpótláshoz jutott volna az igényből vagy jogból.
(6) Havária esetén a megállapított hajókárt a szerződő a biztosító beleegyezése nélkül nem ismerheti el; ugyanígy nem szabad befizetést vagy végleges hozzájárulást biztosítania vagy teljesítenie a biztosító beleegyezése nélkül.
Ezen kötelmek megsértése esetén a biztosító mentesül a teljesítési kötelezettség alól.
(7) Ha a szerződő megsérti az (1) és (3)-tól (5)-ig előírt kötelmeket, a biztosító mentesül a teljesítési kötelezettség alól, ha a megsértés szándékon vagy durva gondatlanságon alapul. Súlyos gondatlanság esetén a biztosító annyiban kötelezett teljesítésre, amennyiben a gondatlanság sem a biztosítási eseményre sem a biztosító kötelmét jelentő teljesítés terjedelmére nem volt hatással.
19. § Kártérítés
(1) Az áru elvesztése
Ha az áruk teljesen elvesznek vagy ha a visszakapás reménye nélkül elvonják a szerződőtől vagy szakértői megállapítás szerint eredeti minőségükben tönkretették őket, a szerződő igényelheti a biztosítási összeg rájuk eső részét, levonva a megmentett, értékesíthető dolgokat (maradványérték).
(2) Eltűnés
Ha az áruk a szállítóeszközzel együtt eltűntek, a biztosító úgy teljesít kártérítést, mint teljes elvesztés esetén, kivéve, ha túlnyomó valószínűséggel egy nem biztosított kárveszély következményeként bekövetkezett veszteség feltételezhető.
Egy jármű akkor számít eltűntnek, ha a végső rendeltetési helyen tervezett érkezési időpontjától 60 nap, a földrajzi értelemben vett Európán belül 30 nap eltelt, és a reklamációig nem érkezett róla hír. Ha a hírösszeköttetés háború, háborúhoz hasonlító események, polgárháború vagy belső nyugtalanság miatt zavart szenved, a határidő a helyzettől függően meghosszabbodik, a 6 hónapot azonban nem lépheti túl.
(3) Sérülés
Ha az áru vagy annak egy része megsérül, úgy a piaci értéket, ennek hiányában azt az általános értéket, mellyel az áru a szállítási helyen ép állapotban rendelkezne (ép érték), kell megállapítani, valamint azt az értéket is, mellyel sérült állapotban (sérült érték) bír.
A kárösszeget a biztosítási érték hányadrészének megfelelő, az ép értékhez viszonyított értékkülönbözete teszi ki.
Az áruk értékét sérült állapotban szabad eladással vagy nyilvános árveréssel is meg lehet állapítani, ha a biztosító ezt nyomban a kár nagyságára vonatkozóan jelentős körülményekről történt értesülés után kéri; ez esetben a bruttó árbevétel lép a sérült áru értékének helyére.
Sérült tárgyakról soha nem lehet a biztosító javára lemondani (abandonnálni) annak beleegyezése nélkül. A biztosított áru átvételének az átvevő részéről történő megtagadása nem alapoz meg kártérítési igényt. A biztosított áru átvételének megtagadásából származó költségek nem a biztosítót terhelik.
(4) Helyreállítás
Az áru részeinek sérülése vagy elvesztése esetén a biztosító megtéríti a sérült vagy az elveszett részek helyreállításának vagy újbóli beszerzésének a kármegállapítás időpontjában szükséges költségeit, azonban csak a biztosítási összegnek a 11. § szerinti, a kármegállapítás időpontjában képviselt értékhez viszonyított arányában.
A régi anyagok értéke beszámításra kerül. Egyes részek felújításakor a biztosító jogosult egy az áru jellegének, korának és állapotának megfelelő, méltányos összeget („újat a régiért”) levonni.
A többletköltségek, melyek azáltal keletkeztek, hogy egy sérült dolog kijavítása vagy eredeti állapotba történő helyreállítása során változtatásokat vagy javításokat végeznek, valamint a generáljavítások költségei a szerződőt terhelik. Ideiglenes javítások csak az 5. § (2) alapján kerülnek megtérítésre.
(5) Az áruk eladása a biztosított szállítási út befejezése előtt
Ha a biztosítás kezdete után a hajón történő szállítás elmarad vagy más okból nem kerül befejezésre, anélkül, hogy a biztosító mentesülne a teljesítési kötelezettség alól, úgy a biztosító megkövetelheti, hogy a szerződő a biztosított árut a biztosító közreműködésével, szabad kézből vagy nyilvános árverésen értékesítse, ha az áru aránytalan költségek nélkül vagy méltányolható határidőn belül nem szállítható tovább. Ha a biztosító megköveteli az értékesítést, ennek haladéktalanul meg kell történnie.
A szerződő eladás esetén követelheti a biztosítási összeg és az árbevétel különbségét. Ugyanez érvényes, ha az árukat útközben egy, a biztosító terhére bekövetkezett baleset következtében el kell adni.
(6) Létre nem jött érdekek, megtakarított költségek
Ha képzetes nyereségre, többletértékre, vámra, szállításra vagy egyéb költségekre vonatkozó érdek a biztosítási esemény bekövetkeztekor még nem jött létre, a biztosítási összeg ráeső része a kár megállapításánál nem kerül figyelembevételre. Ugyanez vonatkozik azokra a költségekre, amelyek egy biztosítási esemény miatt megtakarításra kerültek.
(7) Egyéb térítés
A szerződőnek be kell számíttatnia azt, amihez a kár kompenzálására másképpen jutott hozzá.
Ha a szállítás lebonyolításával megbízott harmadik személytől nem követelhető kártérítés, mert felelőssége a kereskedelemben szokásos mértéken felül korlátozott és kizárt, a biztosító olyan mértékben mentesül a teljesítési kötelezettség alól, amilyen mértékben regresszálhatott volna a felelősség korlátozása vagy kizárása nélkül.
Jelen megállapodás nem érvényes, ha a szerződő a felelősség korlátozására vagy kizárására nem gyakorolhatott hatást.
(8) Jogviszony átruházása
a) Ha a szerződő követeli a biztosítási összeg megfizetését, a biztosító választhat, hogy a biztosítási összeg kifizetésével a biztosított árukhoz kapcsolódó jogok átszálljanak-e rá vagy sem. A jog átruházása elmarad, ha a biztosító a biztosítási esemény körülményeiről tudomást szerezvén nem értesíti haladéktalanul erről a szerződőt. Ha a biztosító a jogátruházást választja, a szerződőnek megmarad az a kötelezettsége, hogy gondoskodjék a kár csökkentéséről, amennyiben a biztosító erre nem képes. Meg kell adnia a biztosító
számára a jogok érvényesítéséhez szükséges információkat és ki kell adnia vagy ki kell állítania a bizonyítékul szolgáló okiratokat, valamint segítenie kell az áruk elérésénél és értékesítésénél. A költségeket a biztosítónak kell viselnie, és kérésre meg kell előlegeznie. A nettó eladási ár biztosítási összeget meghaladó részét meg kell téríteni a szerződő számára.
Ha a jogok nem szállnak át, úgy a szerződő a biztosító számára a visszaszerzett áru általános értékét vagy a nettó eladási árat köteles megtéríteni.
b) A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosítási összeg kifizetésével jogosult mentesíteni magát minden további kötelezettségtől. A biztosítónak a mentesülés ellenére megmarad az a kötelessége, hogy megtérítse azokat a költségeket, amelyeket a kár elhárítására, enyhítésére vagy a biztosított vagyontárgyak helyreállítására vagy kijavítására fordítottak, mielőtt a szerződőhöz eljutott volna az a nyilatkozata, hogy a biztosítási összeg kifizetésével mentesülni akar. A biztosító ezzel a kifizetéssel nem szerez jogot a biztosított tárgyakra.
(9) A biztosító teljesítési esedékessége
A biztosító pénzbeli teljesítései a biztosítási esemény és a biztosító teljesítési terjedelmének megállapításához szükséges vizsgálatok befejezése után egy hónappal esedékesek. Ha a biztosítási esemény és a biztosító teljesítési terjedelmének megállapításához szükséges vizsgálatok egy hónap lefolyása alatt nem fejeződnek be, a szerződő a teljes követelés terhére részletfizetést kérhet, mégpedig olyan összeg erejéig, mely összeget a biztosítónak az ügy állása szerint legalább ki kell fizetnie. A határidő mindaddig meghosszabbodik, amíg a vizsgálatok befejezése a szerződő hibájából akadályoztatva van.
Ha a kár kapcsán rendőri vagy ügyészi vizsgálatot indítanak a szerződő vagy a biztosított ellen, a biztosító a nyomozás lezárásáig megtagadhatja a kifizetést.
(10) Pénznem
A kártérítési igényeket alapvetően abban a pénznemben kell kielégíteni, melyben a biztosítás megkötésre került. Nagy hajókárokhoz külföldi valutában fizetett ráfordítások és hozzájárulások esetén a kötvény valutájára történő átszámítás a kifizetés napján érvényes árfolyamon történik.
20. § Kereseti határidő
A biztosító mentesül a teljesítési kötelezettség alól, ha a teljesítés iránti igényt
a) szárazföldi és légi szállítások esetén 6 hónapon belül,
b) kombinált szárazföldi, légi és tengeri szállítások esetén 12 hónapon belül nem érvényesítik bíróságilag.
A határidő lefolyása csak azután kezdődik, miután a biztosító a vele szemben támasztott igényt, a határidő leteltével kapcsolatos jogkövetkezmények közlése mellett, a szerződővel szemben írásban elutasította.
21. § Szakértői eljárás
(1) Vitás esetben a kár nagyságát szakértővel kell megállapíttatni.
(2) A biztosítónak és a szerződőnek vagy a biztosítottnak haladéktalanul ki kell neveznie egy-egy szakértőt, és a kinevezést közölniük kell az ellenérdekű féllel. Az a fél, amelyik ismertette szakértőjét, a mulasztás következményeire történő figyelmeztetés mellett írásban felszólíthatja a késlekedő felet, hogy szakértőjét a felszólítás beérkezését követő két héten belül határozza meg. Ha elmarad a szakértő megnevezése, a felszólító fél a Kereskedelmi és
Iparkamara által kineveztetheti az ellenérdekű fél szakértőjét – kisegítésképpen a Magyar Köztársaság azon diplomáciai vagy konzuli képviselete révén, melynek területén az áruk találhatók. Ha a szakértők nem tudnak megegyezni a kár nagyságának a megállapításában vagy eleve harmadik szakértő közreműködését kívánják, közösen kinevezik ezt a szakértőt, mint elnököt, xxxxxx közösen, szavazati többség alapján kell dönteniük.
(3) Valamely szakértő elutasítására a polgári perrendtartás szabályai vonatkoznak.
(4) A szakértőknek meg kell szemlélniük a kárt, meg kell állapítaniuk a kárt és írásos szakvéleményt kell készíteniük róla. A szemléhez, amennyiben lehetséges és gazdaságilag megengedhető, be kell vonni az érdekelteket.
(5) A szakértők által tett megállapítás nem kötelező érvényű, ha az jelentősen eltér a valóságos tényállástól. A döntés ez esetben bírósági végzéssel történik.
(6) Mindegyik fél viseli szakértője költségeit; az elnök költségeit a két fél fele-fele arányban viseli.
22. § Felmondás
Ha a biztosítási szerződést több szállításra vagy időszakra kötötték, a biztosító egy biztosítási esemény bekövetkezte után jogosult a biztosítási szerződés felmondására.
A felmondás 14 nappal a beérkezés után lép érvénybe. Azokat az árukat illetően, amelyek úton vannak, a biztosítás addig az időpontig marad érvényben, amely a biztosítási védelem végére vonatkozóan a 10. § szerint mérvadó.
23. § Bírói illetékesség
(1) A biztosítási szerződésből eredő vitában annak a helynek a bírósága illetékes, amelyen a biztosító – több biztosító esetén a kötvényben vezetőnek megjelölt biztosító – belföldi székhelye (fő fiókja) van
(2) Hajókárbiztosok és fizetőügynökök kinevezése ill. a károk Magyarországon kívüli kifizethetővé tétele nem alapoz meg bírói illetékességet a kifizetés helyén.