Contract
Az Általános Szerződéses Feltételek (ÁSZF) a Vállalkozási Szerződés/Keretszerződés/ Egyedi megrendelés szerves részét képezik a jogviszony időtartama alatt, és a Vállalkozási Szerződéssel/Keretszerződéssel/Egyedi megrendeléssel együtt alkotja a Vállalkozási Szerződésben/Keretszerződésben/Egyedi megrendelésben meghatározott szolgáltatásra (továbbiakban: Munka vagy szolgáltatás) vonatkozó vállalkozási szerződést (továbbiakban: Szerződés). A Vállalkozási Szerződésbenl/Keretszerződésbenl/Egyedi megrendelésben és annak részét képező egyéb dokumentumokban nem szabályozott kérdésekben az ÁSZF rendelkezései az irányadók. Ha a Vállalkozási Szerződésbenl/Keretszerződésbenl/Egyedi megrendelésben foglalt bármely szerződési feltétel az ÁSZF rendelkezéseitől eltér, akkor az Vállalkozási Szerződésbenl/Keretszerződésbenl/Egyedi megrendelésben foglaltak az irányadóak.
Az Általános Szerződéses Feltételek kibocsátója a ROTARY Fúrási Zártkörűen Működő Részvénytársaság (H-8800 Nagykanizsa, Xxxxxxxx xxx 00.), cégjegyzékszám: 20-10- 040105; adószám: 11349433-2-20.)
Az ÁSZF kibocsátásának napja: 2014. április 1. Az Általános Szerződéses Feltételek a kibocsátás napjától hatályos.
1. Fogalmak:
1.1. Megrendelő
A ROTARY Fúrási Zártkörűen Működő Részvénytársaság (H-8800 Nagykanizsa, Xxxxxxxx xxx 00., xxxxxxxxxxxxxx: 00-00-000000; adószám: 11349433-2-20.), aki részére a Vállalkozó vállalkozási szerződés alapján szolgáltatást végez.
1.2. Vállalkozó
Vállalkozónak minősül minden olyan természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki a Megrendelő részére vállalkozási szerződés alapján szolgáltatást nyújt (ide nem értve a hatósági szolgáltatásokat) térítés ellenében.
1.3. Felek
Vállalkozó és Megrendelő együttesen.
1.4. Keretszerződés
A keretszerződés egy olyan vállalkozási szerződés, amelyben a Megrendelő és a Vállalkozó egymás közötti jogviszonyukat hosszabb távra rendezik és meghatározzák jogaik és kötelezettségeik főbb irányait.
1.5. Vállalkozási szerződés
Vállalkozási szerződésnek minősül minden szerződés – annak megnevezésétől, formájától függetlenül – amelyben a Megrendelő részére a Vállalkozó meghatározott szolgáltatás nyújtására (ide nem értve a hatósági szolgáltatásokat) vállal kötelezettséget térítés ellenében.
1.6. Egyedi megrendelés
A Megrendelő írásos megbízása a Vállalkozó részére szolgáltatás teljesítésére, amelynek Vállalkozó általi elfogadásával a Felek között vállalkozói jogviszony jön létre.
1.7. Szerződés
Vállalkozási szerződés vagy Keretszerződés vagy Egyedi megrendelés és a jelen Általános Szerződési Feltételek együttesen.
1.8. Vállalkozói díj
A Munkának (szolgáltatásnak) a Vállalkozási Szerződésben/Keretszerződésben/Egyedi megrendelésben meghatározott pénznemben megadott, a Megrendelésben rögzített ellenértéke. Az adók (pl. ÁFA) külön kerülnek feltüntetésre, melyek a Vállalkozói díjban benne foglaltatnak. (nettó ár
+ ÁFA)
1.9. Alvállalkozó
Xxxxx, a Vállalkozóval szerződéses kapcsolatban lévő szolgáltató, amely a Megrendelő engedélyével a Vállalkozó és Megrendelő között létrejött Szerződés teljesítésében közvetlenül közreműködik a Vállalkozó irányítása, és teljes felelősség vállalása mellett.
1.10. MOL Csoport
A MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (1117 Budapest, Október xxxxxxxxxxxxxxx xxxx 00.; a továbbiakban: MOL Nyrt.) és a magyarországi vagy külföldi bejegyzésű társaságok összessége, melyekben a MOL Nyrt. közvetve vagy közvetlenül részesedéssel rendelkezik, függetlenül a MOL Nyrt. tulajdoni részesedésének nagyságától.
1.11. INA csoport
INA Industrija Nafte d.d (.; a továbbiakban: INA) és a magyarországi vagy külföldi bejegyzésű társaságok összessége, melyekben az INA közvetve vagy közvetlenül részesedéssel rendelkezik, függetlenül az INA tulajdoni részesedésének nagyságától.
1.12. Crosco csoport
Crosco Naftni Servisi d.o.o (.; a továbbiakban: Crosco) és a magyarországi vagy külföldi bejegyzésű társaságok összessége, melyekben a CROSCO közvetve vagy közvetlenül részesedéssel rendelkezik, függetlenül a Crosco tulajdoni részesedésének nagyságától.
1.13. Szellemi Alkotások
Szellemi Alkotások minden létező vagy a Keretszerződés / Vállalkozási szerződés / Egyedi megrendelés hatályba lépését követően létrejövő szellemi alkotás, amely a szerzői jog (ide értve a számítógépi programalkotásokat és a hozzájuk tartozó dokumentációt is ), iparjogvédelmi jog ( ide értve a know-how-t is),- ezen belül különösen, de nem kizárólag - a találmányi-szabadalmi jog, újítási jog, ipari mintaoltalom, vállalat- és árujelzők joga (kereskedelmi név, védjegy oltalma stb.), hatálya alatt áll, függetlenül attól, hogy e szellemi alkotások bármelyike bejegyzett védelem alatt áll e vagy sem, és ideértve az oltalom bejegyzése iránti kérelmeket, valamint azok bejegyzését.
A Szellemi Alkotások közé tartoznak a fentieken túl a Megrendelő vagy a Szolgáltató tulajdonát képező az adatokat, információt, specifikációkat, folyamatábrákat és programlistákat tartalmazó mágneses szalagok, írásos és elektronikus dokumentumok, tervek, rajzok, kézikönyvek is, amelyek a Szolgáltatások nyújtásához időről időre szükségesek.
A Megrendelői vagy Szolgáltatói Szellemi Alkotások jelentik mindazon Szellemi Alkotásokat, amelyek a Megrendelő vagy a Szolgáltató tulajdonában vannak, vagy amelyek használatára a Megrendelő vagy Szolgáltató felhasználói jogosultsággal rendelkezik, és amelyeket a Szolgáltatások nyújtásához felhasználnak, vagy amelyeket a Felek egymás rendelkezésére bocsátanak.
1.14. Mechanikai komplettség
Egy berendezés, létesítmény olyan állapota, mely során a beüzemelést, üzembe helyezést korlátozó tényező nem áll fenn (összeszerelt, teljes fizikai állapot, környezet fizikai rendje balesetmentes munkavégzésre alkalmas, nem feltétlenül hiánytalan bevonatrendszer és szigetelés, javításhoz szükséges segédszerkezetek berendezések –állvány, daru– jelen lehetnek, beüzemelés utáni utómunkálatokra pl. meleg utánhúzás, szigetelés helyreállítás, állvány elbontása stb., dokumentálási tevékenységek elvégzésére szükség van/lehet). Az elvégzett javítás, felújítás a munkavégzés területén érvényes, vonatkozó előírások alapján a beüzemeléshez (Mechanikai Komplettség) szükséges mértékben dokumentált és a dokumentáció Megrendelő részére átadásra került a Vállalkozó vagy Alvállalkozója részéről.
1.15. Beüzemelésre Alkalmas Állapot
Egy berendezés, létesítmény olyan állapota, amely állapotban a folyamatos üzemeltetést korlátozó tényező nem áll fenn (összeszerelt, teljes fizikai állapot, környezet fizikai rendje teljes, hiánytalan bevonatrendszer és szigetelés, javításhoz szükséges segédszerkezetek – állvány, daru - nincsenek jelen). Az elvégzett javítás, felújítás teljes körűen dokumentált és a dokumentáció Megrendelő részére átadásra került a Vállalkozó vagy alvállalkozója részéről.
1.16. Munka vagy szolgáltatás
A Szerződésben meghatározott, a Vállalkozó által végzett tevékenység.
1.17. Elszámolási bizonylat/Teljesítésigazolás
Olyan, a Megrendelő által rendszeresített és aláírt okmány, mely a Munka teljesítését igazolja és a számlázás alapjául szolgál.
2. A Munka teljesítése
2.1. A Munka készre jelentése:
A Szerződésben meghatározott Munka előírások szerinti teljesítésekor, a Vállalkozó kezdeményezésére történik a műszaki átadás-átvétel lefolytatása. Amikor az átadható Munka elkészült, a Vállalkozó erről értesíti a Megrendelő teljesítésigazolásra felhatalmazott képviselőjét, aki szükség esetén kitűzi a Munka átadás-átvételi időpontját. A Megrendelő és a Vállalkozó felhatalmazott képviselői elvégzik a Munka műszaki átadás – átvételét az előírások alapján. A Vállalkozó a műszaki átadás- átvételi eljárás eredménye szerint elkészíti az Elszámolási bizonylatot / Teljesítésigazolást, amit a Megrendelő bírál el és hagy jóvá.
A Vállalkozó köteles a teljesítéshez kapcsolódóan előírt dokumentumokat az Elszámolási bizonylathoz / Teljesítésigazoláshoz csatolni, illetve átadni a Megrendelő részére. Ezek hiányában a Megrendelő jogosult az Elszámolási bizonylat/Teljesítés igazolás kiállítását elutasítani.
2.2. A Munka átadás-átvételének eljárása keretében a Megrendelő kiadja a Vállalkozónak az Elszámolási bizonylatot / Teljesítésigazolást, amennyiben a Munka az előírások és feltételek szerint teljesült, vagy a Munka átvételének megtagadásával egyidejűleg értesíti a Vállalkozót az átvétel megtagadásának okáról/okairól, beleértve Vállalkozó bármely hibájából eredő, a Munkában fellelhető hibákat. A Vállalkozó késedelem nélkül cselekedni köteles a nem szerződésszerű teljesítés okának megszüntetése érdekében, s a szerződésszerű állapot megteremtését követően köteles értesíteni a Megrendelőt.
2.3. Ha a Munka átadás-átvételére, a teljesítés igazolására jogszabály kötelező rendelkezéseket tartalmaz (pl: építőipari tervezési és kivitelezési tevékenység, stb.), az esetben a jogszabályban foglaltakat kell alkalmazni.
2.4. Ha a Munka teljesítési szintje az Elszámolási bizonylattal / Teljesítésigazolással történő elfogadás feltételeit nem, de a mechanikai komplettség feltételeit kielégíti, Megrendelő kérésére Vállalkozó (vagy alvállalkozója) a Munka tárgyát képező berendezést/létesítményt Beüzemelésre Alkalmas Állapot nyilatkozat útján Megrendelőnek átadhatja. A Beüzemelésre Alkalmas Állapot nyilatkozat alapján történő üzembe helyezés esetén a Vállalkozó jótállása, szavatossága az Elszámolási bizonylat/Teljesítés igazolás kiállításának napján kezdődik.
Az Elszámolási bizonylat/Teljesítés igazolás közötti időben történő esetleges ismételt meghibásodás alapján szükséges munkát, amennyiben az összefüggésben áll az elvégzett munka minőségével, Vállalkozó külön díjazás nélkül köteles elvégezni.
3. Vállalkozói díj
3.1. A Vállalkozó a MOL/INA/CROSCO Csoporton belül hasonló vagy a Megrendelő részére kedvezőbb árképzési elveket, szabályokat, módszertant köteles alkalmazni.
3.2. A vállalkozói díj tartalmazza a teljesítés során felmerülő valamennyi költséget, beleértve az esetleg felmerülő organizációs költségeket is.
3.3. Vállalkozó a Xxxxx teljesítése érdekében bevont alvállalkozók munkája után - beleértve a főtevékenységekhez kapcsolódó egyéb szolgáltatás jellegű feladatok végzését is - nem jogosult semmilyen felárat, lebonyolítási díjat elszámolni.
3.4. Ha a vállalkozói díj a Szerződésben előirányzott összegben került meghatározásra, az esetben a vállalkozói díj elszámolása a Vállalkozó által felmérési (építési) naplóban vezetett, és a Megrendelő által igazolt időráfordítás, időnormák, rezsióradíjak, egységárak és a ténylegesen beépített anyagok számlával igazolt értéke alapján történik.
3.5. Vállalkozó köteles a megrendelt Munka mennyiségét és minőségi előírásait (terv, dokumentáció) szakvállalattól elvárható gondossággal megvizsgálni a vállalkozói díjának kialakításakor, ezért a Szerződés megkötése után kalkulációs hibára hivatkozva sem pót-, sem többletdíj (költség) igénnyel nem léphet fel a Megrendelővel szemben.
4. Megrendelő kötelezettségei
A Megrendelő köteles a Munka teljesítéséhez szükséges – a Szerződésben meghatározott, Megrendelőre vonatkozó - feltételeket biztosítani, s a Munka szerződésszerű teljesítése esetén, a Szerződésnek megfelelően kiállított számla alapján a vállalkozói díjat a Vállalkozónak megfizetni.
5. Vállalkozó kötelezettségei
5.1. Vállalkozó köteles a munkaterületet átvenni munkavégzés céljából, amennyiben ezt a szolgáltatás jellege megkívánja s a Munkát a Szerződésben meghatározott minőségben, mennyiségben és határidőre teljesíteni.
5.2. Vállalkozó felelősséggel nyilatkozza, hogy a Munkát felölelő tevékenységi körök szerepelnek társasági szerződésben és a cégnyilvántartásban. Vállalkozó kijelenti, hogy birtokában van a szükséges és érvényes alkalmassági vizsgáknak, hatósági engedélyeknek, illetőleg minőségi tanúsítványoknak (amennyiben van, akkor azt mellékletként csatolja be). Vállalkozó kijelenti továbbá, hogy rendelkezik a feladatai legmagasabb színvonalú ellátására alkalmas személyi és technikai kapacitással.
5.3. A Vállalkozó köteles minden olyan jogszabályt, szabványt, szakmai előírást ismerni, amely a Munka teljesítésével kapcsolatos, s köteles, mint e területen tapasztalt vállalkozótól elvárható, a Munkát ezen szabályok betartásával végezni. A Vállalkozó köteles a Megrendelő figyelmét felhívni, ha a Megrendelő olyan utasítást ad a Vállalkozónak, amely ezen szabályok, előírások megsértését eredményezné.
5.4. Vállalkozó elfogadja, hogy a munkavégzéssel összefüggő EBK és műszaki szabályok megszegése is súlyos szerződésszegésnek minősül, ezért a Megrendelő ellenőrzésre jogosult képviselője (pld: műszaki ellenőr, EBK képviselő) a Vállalkozó munkavállalójának munkavégzését azonnal letiltja, s a Szerződéstől a Megrendelő jogosult elállni, vagy a Szerződést azonnali hatállyal felmondani.
5.5. A Vállalkozót a Munka végzése során a Megrendelőnek, vagy harmadik személynek történő vétkes károkozása, vagy környezetszennyezése esetén kártérítési felelősség terheli.
5.6. A Vállalkozó a Munkát saját költségén végzi és teIjes felelősséget vállaI a Munka elvégzéséhez szükséges összes tevékenységének és módszerének megfelelőségéért, stabilitásáért, biztonságáért és minőségéért.
5.7. Annak érdekében, hogy a Munka teljesítése késedelmet vagy akadályoztatást ne szenvedjen, a Vállalkozó felelős minden olyan feltétel időben történő biztosításáért, melyek a Szerződés szerint feladatát képezik, továbbá felelős a Megrendelő által biztosított anyagok, szolgáltatások, berendezések és eszközök időben történő lekéréséért.
5.8. A Vállalkozó felel a Munka programozásáért, valamint teljesítési határidőre történő, teljes körű végrehajtásáért. A programozás beosztását a Vállalkozó köteles a Megrendelő részére egyeztetésre benyújtani. Vállalkozó kötelezettsége a saját és alvállalkozója munkavégzése során munkahelyi vezetőt, munkahelyi irányítót biztosítani.
5.9. A Vállalkozó köteles a munkavégzés során - amennyiben a Munka jellege megengedi
- a munkaterületet tiszta állapotban tartani. A Munka teljesítését vagy annak bármely részének elvégzését követően a Vállalkozó a munkaterületet tiszta, rendes, eredeti állapotába visszaállítani és a Megrendelő számára rendeltetésszerű, használatra alkalmas, biztonságos, szakvállalkozótól elvárható állapotban köteles a Megrendelő részére visszaadni. A Vállalkozó köteles az általa biztosított és be nem épített, valamint a lebontott összes berendezést és anyagot, beleértve az építési törmeléket is elszállítani.
5.10. A Megrendelő által biztosított és a Vállalkozó által be nem épített, valamint a lebontott anyagokat, berendezéseket és eszközöket a Vállalkozó köteles elszállítani/deponálni a Megrendelő által meghatározott helyre.
5.11. Karbantartási, javítási munkánál, hibaelhárításnál a Vállalkozó köteles a kicserélt (kiszerelt), használt alkatrészt, részegységet a Megrendelőnek dokumentáltan átadni. A kicserélt (kiszerelt) alkatrész, részegység átadása a vállalkozói díj számlázhatóságának alapfeltétele.
A Megrendelő által meghatározott berendezésekre a Vállalkozó köteles szerelési, műveleti utasításokat kidolgozni és alkalmazni.
5.12. A Vállalkozó azonnal köteles a Megrendelőnek írásban bejelenteni, ha ellene csődeljárás, felszámolási eljárás indul, végelszámolást kezdeményez, vagy fizetőképessége bármilyen okból oly mértékben megromlik, hogy az veszélyeztetheti szerződéses kötelezettségeinek pontos teljesítését.
5.13. A Vállalkozó köteles a Megrendelőt azonnal írásban tájékoztatni minden olyan körülményről, amely a Munka tervszerinti, határidőben történő megvalósítását veszélyezteti, vagy indokolatlan költségnövekedést eredményezhet.
6. Megrendelő anyagbiztosítása
6.1. Ha a Megrendelő a Vállalkozó részére a munkavégzéshez saját hatáskörben és költségére biztosít anyagot, alkatrészt, részegységet, eszközt, műszert (továbbiakban anyag), azt a Vállalkozó írásos dokumentummal alátámasztottan köteles átvenni (pl: anyag-kivételezési jegy, stb.) és azokkal a munkavégzés során, legkésőbb a munka (részmunka) befejezésekor tételesen elszámolni. Az elszámolásnak tartalmaznia kell a ténylegesen és a Megrendelő által igazoltan felhasznált, beépített anyagok, valamint a fel nem használt és a Megrendelőnek dokumentáltan visszaszolgáltatott anyagok jegyzékét. Ha az átvett és elszámolt anyagokban hiány mutatkozik, a Vállalkozó köteles annak értékét anyagkezelési költséggel növelten megfizetni.
6.2. Az átvett anyagokkal kapcsolatos mindennemű kárfelelősség a Vállalkozóra száll át. A Vállalkozó köteles megtagadni a munka elvégzéséhez nem megfelelő minőségű, vagy - ahol az előírt - minőségi tanúsítvány nélküli anyagok átvételét. A Vállalkozó garanciális kötelezettsége nem terjed ki a Megrendelő által biztosított anyagok körére, kivéve, ha megállapítható, hogy nem megfelelő minőségű anyagot átvett és felhasznált.
6.3. A Vállalkozó számlájában nem tüntethet fel a Megrendelő által biztosított anyagot. Ennek megsértése súlyos szerződésszegésnek minősül.
7. Alvállalkozó (teljesítési segéd) igénybevétele
7.1. Vállalkozó alvállalkozó (teljesítési segéd) – továbbiakban: alvállalkozó - igénybe vételére kizárólag a Megrendelő előzetes írásbeli jóváhagyásával jogosult. Alvállalkozó igénybevételét a jelen ÁSZF 2. számú mellékletét képező Alvállalkozó bejelentési lap Megrendelő felé történő eljuttatásával kell kezdeményezni. A Megrendelő hozzájárulása nem mentesíti Vállalkozót a Megrendelővel szembeni kötelezettségeinek teljesítése és az ezzel kapcsolatos felelőssége alól.
7.2. Vállalkozó tudomásul veszi, hogy amennyiben a Xxxxx teljesítése során olyan alvállalkozót foglalkoztat a munkaterületen, amelyet a Megrendelőnek nem jelentett be, úgy a Megrendelő ezen alvállalkozó jelenlétét jogosulatlannak tekinti, és a munkaterületről kitilthatja.
7.3. Alvállalkozó igénybe vétele esetén a Megrendelő írásban, az ok megjelölésével kérheti, hogy Vállalkozó az igénybe vett alvállalkozó helyett más alvállalkozót vegyen igénybe, illetve a be nem jelentett alvállalkozót a Megrendelő működési helyéről kitilthatja. Vállalkozó a kérést nem tagadhatja meg és 10 napon belül köteles a nem szerződésszerű állapot megszüntetéséről, illetve új alvállalkozó bevonásáról vagy a teljesítésről maga gondoskodni.
7.4. Vállalkozó kötelezi magát arra, hogy a Megrendelő munkavállalóit sem munkaviszony, sem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, vagy polgári jogi jogviszony keretében, illetve a munkavállaló vagy közeli hozzátartozójának közvetlen vagy közvetett részvételével működő vagy a Ptk. alapján többségi befolyása alatt levő gazdasági társaságot nem foglalkoztatja a Munka teljesítése során. Ez a kötelezettség a Vállalkozó alvállalkozóira, beszállítóira is kiterjed.
7.5. Vállalkozó a szerződéses kötelezettségei betartásáért alvállalkozók bevonása esetén oly módon felel, mintha az alvállalkozók által végzett tevékenységet maga a Vállalkozó végezné, vagy végezte volna. Kötelessége továbbá az alvállalkozóik összehangolt munkavégzéséhez szükséges feltételek megteremtése, az alvállalkozóik tevékenységének koordinálása.
7.6. A Vállalkozó beruházás vagy karbantartás céljából teljesített Szerződés során legfeljebb egy szintű alvállalkozói szintet alkalmazhat, azaz alvállalkozójának alvállalkozója további alvállalkozót nem vehet igénybe.
A Vállalkozó az alvállalkozóival kötendő szerződésbe a fenti megkötést értelemszerűen köteles belefoglalni.
7.7. A Vállalkozó a Szerződés teljesítése során a saját főtevékenységébe tartozó munkára kizárólag a Megrendelő előzetes írásbeli jóváhagyásával jogosult alvállalkozót bevonni.
7.8. A Vállalkozó súlyos szerződésszegést követ el, amennyiben az általa foglalkoztatott alvállalkozót a Megrendelő előzetes, írásos jóváhagyása nélkül alkalmazza.
7.9. A Munkán foglalkoztatott minden munkavállalónak és közreműködőnek (továbbiakban alkalmazottak) az általuk teljesítendő Munkához a vonatkozó rendeleteknek, jogszabályoknak és szakmai előírásoknak megfelelően alkalmasnak, megfelelően képesítettnek (robbanásveszélyes területen való munkavégzés) hozzáértőnek és gyakorlottnak kell lennie. A Vállalkozó Megrendelő kérésére igazolja az ilyen alkalmazottak összes vonatkozó képzettségét.
7.10. A Vállalkozó biztosítja, hogy a saját és bármely alvállalkozójának a Xxxxx teljesítésébe bevont minden alkalmazottja a vonatkozó jogszabályok szerint jár el, és
- ahol szükséges - érvényes munkavállalási engedéllyel rendelkezik a Munka végzésének időtartamára. A Megrendelő kérésére az ilyen munkavállalási engedély adatait át kell adni.
8. Számlázási feltételek
8.1. A Vállalkozó a számlát a vonatkozó jogszabályi előírásokban és az alábbiakban előírtak szerint köteles tartalmilag, formailag, számszakilag helyesen kiállítani. A számlához minden esetben mellékelni kell az alábbiakat:
• Megrendelő által rendszeresített eredeti aláírással ellátott teljesítésigazolást.
• Egyéb, az Egyedi megrendelésben (szerződésben) számlázás előfeltételeként kikötött, a Munka elvégzését tanúsító bizonylatokat, eredeti hatósági okmányokat (Pld: szállítólevél, munkalap, átadás-átvételi jkv., építési napló, felmérési napló, kivitelezési napló, műbizonylat, „SZ” jegy 4. példánya, menetlevél, hitelesítési jkv. stb.) teljes körűen.
(50 vagy több ráfordított munkaóra esetén a Vállalkozó köteles építési naplót vezetni a munkavégzésről)
8.2. Ha a vállalkozói díj nem egyösszegű, hanem egyedi (tételes) elszámolás alapján kerül megállapításra akkor a számlához teljesítésrészletező kimutatást is mellékelni kell az alábbi tartalommal:
o Élőmunka ráfordítás szakmánként: mennyiségi egység (óra) és egységár (Ft/óra), valamint végösszeg megjelöléssel (a kettő előbbi szorzataként számított)
o Anyagráfordítás (anyag szerinti bontásban)
o Gépdíj géptípusonként: mennyiségi egység és egységár, valamint ezek szorzataként számított végösszeg megjelölésével
o Egyéb díjak jogcímenként (pl. kiszállási díjak)
A Teljesítésrészletező kimutatásban feltüntetett tételek összege meg kell, hogy egyezzen a benyújtott számlán szereplő nettó összeggel.
8.3. A számlához a fenti dokumentumokat teljes körűen csatolni szükséges, függetlenül attól, hogy azok korábban (pl. teljesítésigazoláskor) bemutatásra vagy átadásra kerültek a Megrendelő részére.
8.4. Biztosítani kell, hogy egyazon teljesítményt különböző jogcímen ne lehessen elszámolni és a teljesítmény elszámolást az elfogadó részére átláthatóvá kell tenni.
8.5. A teljesítés igazolása, a számla kifizetése nem jelent semmilyen – a szerződésből vagy jogszabályból adódó – Megrendelői jogról történő lemondást.
8.6. Megrendelő részéről az tekinthető szabályosan leigazolt teljesítésnek, ha a Megrendelő képviseletében teljesítést igazoló a teljesítést igazoló okmányon az aláírása mellett olvashatóan is feltüntette nevét és beosztását. E nélkül az okmány nem tekinthető aláírtnak és ez által a teljesítés igazoltnak.
8.7. Amennyiben a Munka a 2007. évi CXXVII. ÁFA törvény (ÁFA törvény) 142. szakaszának (1) bekezdés b. pontja alapján építési hatósági engedély köteles tevékenység, akkor ennek tényét a Megrendelő a Szerződésben /Megrendelésben feltünteti (fordított ÁFA alkalmazása). Az ÁFA-t ez esetben a Megrendelő fizeti. Megrendelő az ÁFA törvény 142. § (1) bekezdés b) pontja értelmében nyilatkozik, hogy a szerződés szerinti Munka építésihatósági engedély köteles/ vagy építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz kötött tevékenység és a Vállalkozó által elvégzendő munka építés-szerelési vagy egyéb szerelési Munka, amely ingatlan létrehozására, bővítésére, átalakításra vagy egyéb megváltoztatására irányul, ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is. Ebben az esetben az adott szerződéshez/megrendeléshez kapcsolódóan a Vállalkozó által nyújtott mellékszolgáltatások után is a Megrendelő az adófizetésre kötelezett. Felek kijelentik, hogy nincsen olyan, az ÁFA törvényben szabályozott jogállásuk, amely alapján tőlük ÁFA fizetése ne lenne követelhető. Az ÁFA törvény 169. § n) pontja értelmében a számlának egyértelmű utalást kell tartalmaznia arra, hogy a szolgáltatásnyújtás után a szolgáltatás igénybevevője az adófizetésre kötelezett. Amennyiben a Megrendelő lesz az adófizetésre kötelezett, a Vállalkozó a kiállított számlán áthárított adót nem szerepeltethet.
Minden más esetben, amikor a Xxxxx nem engedély köteles, illetve a fent jelzett három feltétel (építési engedély kötelezettség/ vagy építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz kötött tevékenység, szerelési tevékenység, ingatlanon végzett munka) együttesen nem áll fenn, akkor az ÁFA fizetési kötelezettség a Vállalkozóra hárul.
8.8. A számlán, illetve mellékletein az alábbiakat fel kell tüntetni:
- Munka tárgya, számla jogcíme
- A Vállalkozási Szerződés/Keretszerződés/ Egyedi Megrendelés száma, SAP teljesítést „Rögzítő lap” SES száma
- Megrendelő adószáma
- Vállalkozó bankszámlaszáma és adószáma
- Határozott időre szóló elszámolás esetén az elszámolt időszak
- Fordított ÁFA alkalmazása esetén „Fordított adózás” megjelölés
- Közvetített szolgáltatás esetén a közvetítés ténye
Amennyiben Vállalkozó ezen előírásoknak nem tesz eleget, a Megrendelő a számlát formailag hibásnak tekinti, és teljesítés nélkül jogosult visszaküldeni.
8.9. Engedményezés (más bankszámlaszámra történő utalás), faktorálás, zálogba adás minden esetben Megrendelővel kötött külön megállapodás alapján lehetséges.
8.10. Garanciális visszatartás esetén a Vállalkozó köteles számláján feltüntetni a visszatartandó és a kifizetendő összeget.
8.11. Amennyiben a számla a fenti előírásoknak nem felel meg vagy a fizetés előfeltételeként előírt egyéb rendelkezések nem teljesülnek, Megrendelő a hiányok pótlására írásban szólítja fel a Vállalkozót. Ebben az esetben a fizetési határidő a hiány maradéktalan pótlásának napján kezdődik.
8.12. A Vállalkozó a Megrendelő nevére kiállított számlát a Megrendelő számlafogadási címére köteles megküldeni.
Megrendelő számlafogadási címe (a számlán ezt kell feltüntetni):
ROTARY Zrt. 0000 Xxxxxxxxxxx, Xxxxxxxx xxx 00.
Megrendelő kizárólag a feltüntetett címre, és csak a postai úton eljuttatott számlákat tekinti kézbesítettnek.
9. Fizetési feltételek
9.1. Megrendelő a mindenkor hatályos jogszabályi előírásoknak és a Szerződésnek maradéktalanul megfelelő számla ellenértékét – a 9.2. pontban foglaltak kivételével – a számlának a szerződésben feltüntetett helyen történő kézhezvételétől számított 30 napon belül, átutalással egyenlíti ki.
9.2. Határozott időre szóló elszámolás esetén a mindenkor hatályos jogszabályi előírásoknak és a Szerződésnek maradéktalanul megfelelő számla ellenértékét a Megrendelő a számla kiállításától számított 30 napon belül, átutalással egyenlíti ki. Ha a teljesítésre nyitva álló határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, akkor a Megrendelő a következő munkanapon jogosult teljesíteni. A számlának a kiállítástól számított 5 naptári napon belül meg kell érkeznie a Megrendelő számlafogadási címére. Amennyiben később érkezik meg, akkor a Megrendelő a számlát késedelmi kamat mentesen, az érkezés napjától számított 30 napon belül jogosult kiegyenlíteni.
9.3. Ha a számla esedékességének napja munkaszüneti vagy bankszüneti napra esik, akkor a Megrendelő a következő munkanapon jogosult teljesíteni.
9.4. A számlázás, elszámolás, fizetés pénzneme: HUF(magyar forint).
9.5. Megrendelő fizetési kötelezettsége a bankszámlája megterhelésének napjával teljesítettnek tekintendő.
9.6. Amennyiben a Vállalkozónak a Megrendelővel szemben határidőn túli fizetési kötelezettsége keletkezik, a Megrendelő jogosult a Vállalkozóval szemben a Szerződésből vagy más jogviszonyból eredő fizetési kötelezettségébe a Vállalkozó lejárt tartozását beszámítani, és erről a Vállalkozót egyidejűleg írásban tájékoztatni.
9.7. Megrendelőnek jogában áll a vállalkozói díjból visszatartani (vállalkozói díjba beszámítani) a Vállalkozót terhelő kötbér összegét. Erről a Megrendelő egyidejűleg írásban értesíti a Vállalkozót.
9.8. Bármely egyéb esetben alkalmazott beszámítás esetén a felek külön állapodnak meg egymással annak módjáról és mértékéről.
9.9. A számla kifizetése nem jelent semmilyen – a Szerződésből vagy jogszabályból adódó – Megrendelői jogról történő lemondást.
10. Késedelmi kamat
10.1. Amennyiben a Szerződés alapján a fizetési kötelezettséggel rendelkező Fél a fizetendő összeget annak esedékessége napján nem fizeti meg, késedelembe esik, és köteles a lejárt összegre, a késedelem idejére, azaz a késedelembe esés napjától a tényleges fizetés napjáig a mindenkori jegybanki alapkamat +8%-nak megfelelő mértékű késedelmi kamatot fizetni.
10.2. A késedelembe eső Fél köteles a felhalmozódott késedelmi kamatot a jogosult Fél írásbeli felszólításának kézhezvételét követő 8 napon belül a jogosult Fél részére megfizetni. A késedelmi kamat összegét 360 napos év figyelembe vételével, a ténylegesen eltelt napok alapján számítják a szerződő Xxxxx.
10.3. A késedelmi kamat fizetésének olyan pénznemben kell történnie, amilyen pénznemben a fizetendő késedelmi kamat alapjául szolgáló összeget a vonatkozó Szerződés fizetési feltételeiben meghatározták.
11. Minőségi tanúsítvány
A Vállalkozó – ha a Munka jellegéből, a Szerződésből vagy jogszabályból adódik, az azokban foglaltak szerint - köteles minőségi tanúsítványt a Megrendelő részére átadni, a teljesítését igazoló okmányhoz (Elszámolási bizonylat/Teljesítésigazolás) csatolni.
12. Jótállás
12.1. A Vállalkozó az általa teljesített szolgáltatásért jótállást vállal. A jótállás hossza 12 hónap, de nem lehet kevesebb a jogszabályban előírt mértéknél. A jótállás kezdő napja a szolgáltatás Megrendelő általi átvételének napja.
12.2. Amennyiben az adott szolgáltatás (áru, termék) beépítésre kerül vagy azt egymással összefüggő szolgáltatások részeként nyújtják (továbbiakban a kettő együtt: komplex szolgáltatás), a jótállás kezdő napja a komplex szolgáltatás Megrendelő általi átvételének napja.
13. Titkossági és bizalmassági klauzula
13.1. Szerződő felek kijelentik, hogy a Szerződés megkötésével és teljesítésével összefüggésben a másik féllel és annak tevékenységével kapcsolatban bármilyen módon tudomásukra jutott adat, tény, így különösen, de nem kizárólagosan a Szerződés léte és tartalma üzleti titoknak minősül, azt a felek harmadik személynek nem adhatják ki, nem tehetik hozzáférhetővé és a Szerződés teljesítésétől eltérő más célra nem használhatják fel.
13.2. Jelen rendelkezés nem vonatkozik a Megrendelő részére szerződés alapján pénzügyi-számviteli, biztosítási, jogi illetve pénzügyi kiegészítő (ideértve a követelés behajtást is) szolgáltatást nyújtó harmadik fél részére adandó valamennyi, valamint a Szerződésből eredő követelés Megrendelő által történő engedményezése esetén az
engedményes részére az engedményezési szerződés megkötéséhez és teljesítéséhez szükséges információkra, továbbá amennyiben a Szerződés pénzügyi biztosíték nyújtását írja elő, az azzal kapcsolatos megállapodások megkötéséhez és teljesítéséhez szükséges, Megrendelő által harmadik fél részére adandó információkra. Jelen rendelkezés nem vonatkozik továbbá azokra a gazdálkodó szervezetekre, amelyek a Megrendelő belső szabályozása szerint a MOL/INA/CROSCO Csoport tagjai. A MOL/INA/CROSCO Csoport tagok titoktartási kötelezettségének teljesítését a Megrendelő szavatolja.
13.3. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki továbbá az alábbi információkra:
(i) amelyek a nyilvánosság számára rendelkezésre állnak, vagy amelyek a jövőben az információt kapó szerződő fél hibáján kívül válnak nyilvánossá, vagy
(ii) amelyek bizonyíthatóan már a Vállalkozási szerződés vagy a Keretszerződés hatályba lépését megelőzően is ismertek voltak az információt kapó fél számára, vagy
(iii) amelyek olyan harmadik fél által jutottak az információt kapó fél tudomására, akit, vagy amelyet nem köt titoktartási megállapodás azon szerződő féllel szemben, akire/amelyre az információ vonatkozik, vagy
(iv) amelynek nyilvánosságra hozatalát vagy kiadását jogszabály, tőzsdei szabályzat vagy hatósági rendelkezés teszi kötelezővé, az előírt mértékben és kör részére.
13.4. A Vállalkozó titoktartási kötelezettsége kiterjed minden fajta kereskedelemi, piaci és egyéb információra, adatra, tényre, dokumentumra is, amelyet a Megrendelő, vagy megbízottja (munkavállalója) a szolgáltatások pályáztatása kapcsán, ajánlattételi eljárás során, vagy megrendeléskor akár írásban vagy szóban a Vállalkozó rendelkezésére bocsát, tudomására hoz. Minden ilyen bizalmas Információ üzleti titoknak minősül és azt a Vállalkozó a Megrendelő előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül harmadik személynek nem adhatja ki, nem teheti hozzáférhetővé és a pályázattól, ajánlattételtől vagy a megrendelés teljesítésétől eltérő más célra nem használhatja fel.
13.5. Jelen titoktartási kötelezettségvállalás hatályosságát nem érinti a Szerződés bármilyen okból történő megszűnése, az a Szerződés megszűnésétől számított 5 évig fennáll.
14. Referencia
Vállalkozó a Szerződésre, illetve a Megrendelővel kapcsolatos együttműködésre kizárólag akkor jogosult referenciaként hivatkozni, ha ahhoz Megrendelő előzetesen és kifejezetten írásban hozzájárult. Megrendelő jogosult a megadott hozzájárulást írásban, bármikor, indokolás nélkül visszavonni.
15. A jó hírnév védelme
A Vállalkozó szerződéses kötelezettségeinek úgy köteles eleget tenni, hogy azzal a Megrendelő jó hírét ne sértse. A Felek kötelesek harmadik féllel szemben egymás jó hírét védeni.
16. Szerződésszegés, kötbér
16.1. Kötbér:
A. A Szerződésben vállalt kötelezettségeknek bármely okból nem a Szerződésben vagy az megállapodott teljesítési határidőre történő teljesítése (továbbiakban: késedelmes teljesítés) esetén Vállalkozó késedelmi kötbért köteles fizetni az alábbiak szerint:
A késedelem minden megkezdett napjára fizetendő kötbér mértéke az ÁFA-val növelt vállalkozói díjnak, mint kötbéralapnak 1 %-a, de legfeljebb a kötbéralap 20
%-a.
Amennyiben Vállalkozó késedelmesen teljesít, Megrendelővel egyetértésben köteles póthatáridőt vállalni. A póthatáridő elmulasztása a Szerződés nem teljesítését (meghiúsulását) eredményezi, de ez nem mentesíti a Vállalkozót a késedelmi kötbér megfizetésének kötelezettsége alól.
B. Amennyiben Vállalkozó a Szerződésben rögzített határidőt bármely okból elmulasztja és Megrendelővel egyetértésben nem kerül sor póthatáridő tűzésére vagy a teljesítésre kitűzött póthatáridő eredménytelenül telik el, a Szerződést nem teljesítettnek (meghiúsultnak) kell tekinteni. Nem teljesítés esetén Vállalkozó meghiúsulási kötbért köteles fizetni, melynek mértéke az ÁFA-val növelt vállalkozói díjnak, mint kötbéralapnak 20 %-a.
Meghiúsulás esetén Vállalkozó a meghiúsulással érintett szerződéses részre vonatkozóan díjigénnyel nem élhet.
C. Amennyiben Vállalkozó teljesítése egyebekben (A és B pontokban foglaltakon kívül) bármely okból nem szerződésszerű, Vállalkozó kötbért köteles fizetni, melynek mértéke a hibás teljesítéssel érintett szerződési kötelezettség pénzbeli ellenértékének, amennyiben ez nem állapítható meg az ÁFA-val növelt vállalkozói díjnak, mint kötbéralapnak 20 %-a.
D. Amennyiben Vállalkozó előre látja, hogy teljesítése nem lesz szerződésszerű (késedelmesen vagy hibásan teljesít, illetve nem teljesít), de erről nem értesíti Megrendelőt, kötbért köteles fizetni, melynek mértéke az ÁFA-val növelt vállalkozói díjnak, mint kötbér alapnak 10 %-a.
E. Amennyiben Vállalkozó megsérti a Szerződésben megállapított titoktartási kötelezettségét, kötbért köteles fizetni, melynek mértéke az ÁFA-val növelt vállalkozói díjnak, mint kötbéralapnak 20 %-a.
F. A Megrendelő telephelyein történő szerződéses kötelezettség teljesítése közben a Szerződésben vállalt EBK jellegű szabályok be nem tartása esetén Vállalkozó kötbért köteles fizetni az alábbiak szerint:
A kötbér alapjául szolgáló - a Megrendelő által végzett helyszíni ellenőrzés során
- megállapítható tényállásokat, és a kötbér kiszabás, kötbér összeg számítás egyéb feltételeit az 1. számú melléklet tartalmazza. A kötbérfizetési kötelezettség a Vállalkozót terheli az alvállalkozói által megvalósított EBK szabályok be nem tartásáért.
Fordított ÁFA alkalmazásakor az A, B., C., D. és E. pontokban foglalt esetekben a kötbéralap az ÁFA nélküli vállalkozói díj.
16.2. Megrendelő jogosult a kötbért meghaladó kárát érvényesíteni. A Megrendelő a kötbér összegét külön levélben terheli ki, melyet a Vállalkozó köteles annak kézhezvételét követő 15 napon belül banki átutalással kiegyenlíteni.
16.3. A kötbér felszámítása esedékessé válik:
a) késedelem esetén a vállalt és eredménytelenül lejárt póthatáridő napján, vagy ha az korábbi időpontra esik, a teljesítés napján, illetve ha a kötbér eléri a legmagasabb mértéket,
b) hibás teljesítés esetén a kifogás közlésének napján,
c) nem teljesítés, meghiúsulás, a D. pontban meghatározott értesítés elmulasztása, illetve az EBK szabályok megsértése esetén, illetve a titoktartási kötelezettség megszegése esetén a Megrendelőnek az erről történt tudomásszerzése napján.
16.4. Jogfenntartás:
A Szerződésnek meg nem felelő teljesítés elfogadása nem jelent lemondást a szerződésszegésből eredő egyéb igényekről.
17. A Munka teljesítésének felfüggesztése
17.1. A Megrendelő jogosult felfüggeszteni részben, vagy egészben a Munka Vállalkozó általi teljesítését a következő okokból:
a) a Vállalkozó mulasztása, szerződésszegése esetén térítés nélkül, a Megrendelő kártérítési igényének fenntartásával,
b) biztonsági okokból, vagy ha ez Megrendelőnek (Megrendelőjének) érdekében áll
17.2. A felfüggesztés lehet időleges, vagy végleges, mely utóbbi az adott Szerződés felmondását, vagy műszaki tartalmának módosítását eredményezi. A 17.1.b) pont szerinti okból bekövetkező ideiglenes felfüggesztés esetén a Vállalkozó a ténylegesen felmerült többletköltségeinek megtérítését kérheti a Megrendelőtől.
18. A szerződés megszüntetése (indokolás nélkül)
18.1. Megrendelő jogosult a szerződést írásban, 30 napos felmondási idő közbeiktatásával, indokolási és kártérítés fizetési kötelezettség nélkül felmondani.
18.2. A felmondást tartalmazó iratot személyesen vagy tértivevényes levél útján kell a Vállalkozónak kézbesíteni. Amennyiben Vállalkozónak a felmondást (elállást) tartalmazó tértivevényes levelet bármely okból nem veszi át, a levél kézbesítését – a kézbesítési cím helyességének ellenőrzése mellett - ismételten meg kell kísérelni. A megismételt kézbesítés sikertelensége esetén a levél legkésőbb a megismételt feladástól számított 10 (tíz) nap elteltével kézbesítettnek tekintendő.
19. A szerződés megszüntetése (indokolással)
19.1. Jelen pontban foglaltak bekövetkezése esetén Megrendelő – ha a szerződés és a szolgáltatás jellege ezt nem zárja ki, és a már megkapott szolgáltatás teljes értékben visszaszolgáltatható – jogosult azonnali hatállyal, kártérítés fizetési kötelezettség nélkül a szerződéstől írásban elállni, vagy ettől eltérő esetben a szerződést azonnali hatállyal írásban felmondani.
a) Vállalkozó vagy a nevében és/vagy képviseletében eljáró bármely személy súlyosan megsérti a Megrendelő Üzleti Etikai Kódexében foglaltakat, vagy
b) Vállalkozó vagy a nevében és/vagy képviseletében eljáró bármely személy megsérti a Megrendelő területén érvényes EBK előírásokat, vagy
c) Vállalkozó megsérti a szerződésben vállalt titoktartási kötelezettségét, vagy
d) Vállalkozó nyilatkozatával vagy magatartásával/eljárásával sérti a Megrendelő jó hírét, üzleti tisztességét, vagy
e) Vállalkozó elmulasztja a szerződésben rögzített teljesítési határidőt és Megrendelő a további teljesítés nem áll az érdekében, vagy
f) Vállalkozó a szerződésben foglalt és fent külön nem nevesített kötelezettségeit ismételten vagy súlyosan megszegi, vagy
g) Vállalkozó fizetésképtelen, Vállalkozóval szemben felszámolási eljárás kezdeményezésére került sor.
19.2. Megrendelő azonnali hatályú felmondása (elállása) esetén a Felek a felmondás (elállás) hatályának napjáig nyújtott szolgáltatást és szerződésszerű pénzbeli ellenértékét - beleértve a szerződésszegést és a következményeit is - kötelesek egymással szemben elszámolni.
19.3. Azonnali hatályú felmondás (elállás) esetén Megrendelő fenntartja magának a jogot a szerződésszegésből eredő jogai érvényesítésére, ideértve a kárai megtérítésére való jogot is.
19.4. Az elállást vagy a felmondást tartalmazó iratot személyesen vagy tértivevényes levél útján kell a Vállalkozónak kézbesíteni. Amennyiben Vállalkozó a felmondást (elállást) tartalmazó tértivevényes levelet bármely okból nem veszi át, a levél kézbesítését – a kézbesítési cím helyességének ellenőrzése mellett - ismételten meg kell kísérelni. A megismételt kézbesítés sikertelensége esetén a levél legkésőbb a megismételt feladástól számított 10 (tíz) nap elteltével kézbesítettnek tekintendő.
20. Szellemi alkotások, szerzői jogok
20.1. A Vállalkozó tevékenysége során esetlegesen keletkezett új szellemi termékek (tervek, szabadalmak, szerzői jogok) szerzői és tulajdonjoga – nem korlátozva a jogszabályilag természetes személyhez kötött jogokat – a Megrendelőre száll át, Megrendelőt térben, időben és a felhasználás módját illetően korlátlan és kizárólagos felhasználói jogok illetik meg, szabadon, belátása szerint rendelkezhet (továbbadhatja Megrendelőjének, eladhatja, hasznosíthatja, továbbfejlesztheti stb.).
20.2. A Szerződés teljesítése során keletkező, iparjogvédelmi oltalomban részesíthető szellemi alkotásokkal kapcsolatos jogok – a szerzők személyéhez fűződő jogai kivételével – teljes egészében a Megrendelőt illetik meg.
20.3. A Vállalkozó köteles a Megrendelő rendelkezésére bocsátani átadáskor minden, a szellemi termékhez kötődő tárgyiasult, vagy elektronikus adathordozón tárolt dokumentumot (Pl: tervek, felhasználói utasítások, szabadalmi leírások, forrás- és tárgyprogramok stb.)
21. Érvényesség és oszthatatlanság
Ha a Szerződés bármelyik rendelkezését valamely bíróság, hatóság érvénytelennek találja, az adott rendelkezés érvénytelensége vagy érvényesíthetetlensége nem befolyásolja a Szerződés bármelyik más rendelkezését, azok változatlanul érvényesek és hatályosak.
22. Rendes bírósági kikötés, illetve azt megelőző egyeztetés
A Szerződéssel kapcsolatos minden vitás kérdést a felek békés úton kísérelnek meg megoldani. A békés úton nem rendezhető vitás kérdések eldöntésére a Felek a Megrendelő székhelye szerinti rendes bíróság kizárólagos illetékességét kötik ki.
23. Lehetetlenülés a felek felelőssége hiányában
23.1. Ha a teljesítés olyan okból válik lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős, a Szerződés az ok bekövetkeztével automatikusan nem szűnik meg. Az okról tudomást szerző fél haladéktalanul köteles a másik felet írásban értesíteni az ok és a körülmények lényegének ismertetésével, és 8 napon belül megkezdődő egyeztetést kezdeményezni. A felek az egyeztetést 10 napon belül befejezik.
23.2. A Xxxxx ellentétes írásbeli megállapodásának hiányában a szerződéses határidők a lehetetlenülési ok ésszerű elhárításának időtartamával arányosan meghosszabbodnak.
23.3. Amennyiben a lehetetlenülést eredményező ok fennállásának vagy elhárításának időtartama előreláthatólag a 30 napot meghaladja és az egyeztetés nem vezet eredményre, a Szerződés a következő naptári napon megszűnik.
23.4. A Szerződés hatályban maradását kizáró egyeztetési eredmény esetén a Felek, amennyiben szükséges, a lehetetlenülés szabályai szerint haladéktalanul lefolytatják a Szerződés megszűnéséhez kapcsolódó elszámolást.
23.5. A másik szerződő Fél kérésére a felelősségen kívül eső lehetetlenülés tényéről az érintett Fél köteles hatósági vagy érdekképviseleti szervezet által kiadott megfelelő igazolást bemutatni.
23.6. A fenyegető lehetetlenülés várható bekövetkezéséről, a teljesítés lehetetlenüléséről, annak időtartamáról a szerződő Felek egymást haladéktalanul, írásban tájékoztatni kötelesek. A késedelmes tájékoztatásból vagy annak elmulasztásából eredő kárért a mulasztó felel még akkor is, ha a teljesítés lehetetlenné válásáért senki sem felelős, vagy a felelősség a másik felet terheli.
24. Átruházhatóság
24.1. Megrendelő jogosult a Szerződést vagy annak meghatározott részét (részeit), vagy a Szerződésben meghatározott egyes jogokat vagy kötelezettségeket, vagy követeléseket Vállalkozó előzetes értesítése mellett harmadik személy részére átruházni. Vállalkozó az átruházáshoz a Szerződés aláírásával (megkötésével) visszavonhatatlanul hozzájárul.
24.2. Vállalkozó a Szerződést vagy annak meghatározott részét (részeit) vagy a Szerződésben meghatározott, megszerzett jogokat vagy kötelezettségeket vagy követeléseket kizárólag a Megrendelő előzetes írásbeli hozzájárulása alapján jogosult harmadik személy részére átruházni vagy követeléseket javára megterhelni. A Megrendelő előzetes írásbeli hozzájárulása ezekben az esetekben, kizárólag a jelen klauzulában körülírt előzményekre tekintettel és egyedi jelleggel felmentést ad Vállalkozó Szerződésben vállalt titoktartási kötelezettsége alól.
25. Üzleti Etikai Kódex elfogadása
A Szerződés aláírásával (megkötésével) a Vállalkozó igazolja, hogy a Megrendelő jelen ÁSZF 3. számú mellékletét képező Üzleti Etikai Kódexét megismerte és azokat magára nézve kötelezőnek ismerte el.
26. Bejelentési kötelezettség
Amennyiben Vállalkozó képviselői és/vagy alvállalkozói a Megrendelő területén balesetet szenvednek vagy okoznak, kötelesek azt haladéktalanul jelenteni a Megrendelő EBK szervezete képviselőinek, kötelesek továbbá teljes mértékben együttműködni az illetékes hatóságok és az EBK szervezet képviselőivel a baleset körülményeinek felderítése, kivizsgálása és tisztázása érdekében.
27. EBK előírások elfogadása
27.1 Vállalkozó kötelezettséget vállal arra, hogy a Megrendelő területén hatályos, a jelen ÁSZF 1. számú mellékletét képező EBK előírásokat (munka-, tűz-, környezetvédelmi, közlekedési stb. szabályok) pontosan betartja. A Szerződés aláírásával (megkötésével) Vállalkozó igazolja, hogy a betartani előírt EBK szabályzatokat megismerte és azokat magára nézve kötelezőnek ismerte el.
27.2. Amennyiben a Vállalkozó alvállalkozót kíván igénybe venni, abban az esetben kötelezettséget vállal arra, hogy a Megrendelő területén hatályos EBK előírásokat (munka-, tűz-, környezetvédelmi, közlekedési stb. szabályok) alvállalkozójával pontosan betartatja, a betartani előírt EBK szabályzatokat az alvállalkozójával átveteti. Vállalkozó kizárólag akkor veszi igénybe az adott alvállalkozót, ha az a betartani előírt EBK szabályzatokat megismerte és magára nézve kötelezőnek ismerte el.
28. Egyéb rendelkezések
28.1. A Szerződés teljesítése során szerződő felek kötelesek együttműködni, ennek keretében tartoznak egymást haladéktalanul értesíteni az érdekkörükben felmerülő, a Szerződésre kiható minden lényeges adatról, tényezőről és körülményről.
28.2. A Szerződés csak írásban módosítható. Nem minősül Szerződés módosításnak a Felek cégjegyzékben nyilvántartott adataiban, így különösen a nevében, székhelyében, képviselőiben, számlavezető bankjában, bankszámlaszámában bekövetkező változás, továbbá a szerződéskötés és teljesítés során eljáró szervezet és a kapcsolattartók adataiban bekövetkező változás. Az említett változásokról az érintett fél a másik felet – az eset körülményeitől függően – vagy előzetesen írásban 10 napos határidővel vagy a változás bekövetkezését (bejegyzését) követő 10 napon belül köteles értesíteni.
28.3. A Szerződésben nem szabályozott egyéb esetekben a Polgári Törvénykönyv előírásait kell irányadónak tekinteni.
28.4. A Vállalkozó tudomásul veszi, hogy az Általános Szerződéses Feltételek (ÁSZF) és az EBK szabályok (1. sz. melléklet) a Szerződés hatálya alatt változhatnak, az abban foglaltakat a Megrendelő egyoldalúan megváltozathatja, mely változásokról a Vállalkozót köteles írásban értesíteni. A változtatások a hatályban lévő Szerződésre nem terjednek ki, kivéve, ha a változtatásokat jogszabály teszi kötelezővé.
29. Mellékletek:
Az alább felsorolt mellékletek az Általános Szerződési Feltételek elengedhetetlen részét képezik:
1. számú melléklet: EBK követelmények
2. számú melléklet: Alvállalkozói bejelentő lap
3. számú melléklet: Üzleti Etikai Kódex
4. számú melléklet: Nyilatkozat
1. számú melléklet: EBK követelmények
2. IDEIGLENES TELEPHELYEKRE (FÚRÁSPONTOK, BERENDEZÉS NÉLKÜLI
KÚTMUNKÁLATOK) TÖRTÉNŐ BELÉPÉS SZABÁLYAI 3
3. EBK KRITIKUS TEVÉKENYSÉGEK EBK ELŐÍRÁSAI 5
3.1 EBK kritikus tevékenységek 5
3.3 A munkavégzés személyi, tárgyi és szervezési feltételei 6
3.3.3 EBK oktatások, képzések 7
3.3.4 Egyéni védőfelszerelések 8
3.3.5 Munkaeszközök megfelelősége 8
3.3.6 Alkalmazott vegyi anyagokkal kapcsolatos követelmények 9
3.4 Munkakörnyezettel, környezetvédelemmel kapcsolatos előírások 10
3.5 Munkavégzések engedélyezése 11
3.5.2 Gázkoncentráció mérés 11
3.5.3 Biztonságtechnikai megbeszélés (BTM) 12
3.5.4 A munka megkezdésének főbb feltételei: 12
3.7.1 Kivitelező helyszíni EBK ellenőrzése 14
3.7.3 EBK események jelentése, vizsgálata 14
3.7.4 EBK adatok gyűjtése, elemzése, értékelése 14
4. EGYES VESZÉLYES MUNKÁKRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 15
4.1 Kútkörzetben végzett tevékenységek 15
4.2 Fúró-, lyukbefejező- és kútjavító berendezések, speciális szervizeszközök 15
4.3 Tűzveszéllyel járó, illetve tűz- és/vagy robbanásveszélyes (Zóna 1-2) környezetben végzett
4.4 Beszállásos (zárt térben végzett) munkák 17
4.6 Magasban végzett munkák 22
4.9 Nagynyomású tisztítások, szemcseszórás 25
4.11 Sugárveszélyes tevékenység 27
4.12 Veszélyes áruk közúti szállítása (ADR) 28
4.13 MOL számára végzett munkák különleges előírásai 30
5. AZ EBK SZABÁLYOK MEGSÉRTÉSE ESETÉN ALKALMAZHATÓ SZANKCIÓK ÉS
1. Általános előírások
A ROTARY elkötelezett a területén, illetve érdekében dolgozó Kivitelezők biztonsága iránt. Éppen ezért olyan vállalkozókkal köt szerződést, akik számára hasonlóan kiemelt prioritást élvez az egészség-, biztonság- és környezetvédelem, képesek a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzésre. Jelen dokumentum összefoglalja
• A Kivitelezők kiválasztásának EBK szempontjait és folyamatát.
• A Kivitelezők felé támasztott főbb EBK elvárásokat.
• A Kivitelezők ellenőrzési és auditálási folyamatát.
• Az egyes EBK kritikus munkák főbb veszélyeit, előírásait.
• A szerződésben érvényesíthető szankciókat az EBK szabályok be nem tartása esetén.
▪ A ROTARY érdekében munkát végző Kivitelezők EBK (Egészség, Biztonság, Környezetvédelmi) követelményeinek, munkavégzésük felügyeletének szabályozása a Rotary vonatkozó szabályzata alapján történik.
▪ A munka megkezdése előtt a tevékenység besorolandó EBK kritikus, vagy nem EBK kritikus kategóriába. A besorolást jelen dokumentum 3.1 pontja alapján kell elvégezni. Amennyiben a kérdéses tevékenységet a lista nem tartalmazza, a feladat besorolásáról az érintett szervezeti egység vezetője – az EBK szervezet bevonásával - dönt.
▪ Jelen dokumentum főként az EBK kritikus tevékenységekre vonatkozik. Nem EBK kritikus tevékenységek esetén, ha a vállalkozó tevékenységét (anyagszállítás, szolgáltatás) a fúró-, lyukbefejező berendezések, egyéb kútmunkálati tevékenységek helyszínén biztosítja, nyilatkoznia kell ezen dokumentum 2. pontjában leírt „Ideiglenes telephelyekre (fúráspontok, berendezés nélküli kútmunkálatok) történő belépés szabályai” elfogadásáról és betartásáról.
▪ Nem EBK kritikus tevékenység egyéb helyszínen történő szolgáltatása esetén a hatályos jogszabályi előírásokat kell betartani.
▪ Az előminősítés, az auditok, a Rotary szabályok és a későbbi oktatások nem helyettesítik a hatályos jogszabályokban előírt képesítéseket, oktatásokat és egyéb vonatkozó előírásokat.
▪ Alvállalkozókat a tevékenységbe csak a Rotary-val egyeztetett módon szabad bevonni. A Kivitelező úgy felel az alvállalkozó munkájáért, mint a sajátjáért.
▪ A szabályzat 1, 2, 5 fejezete vonatkozik minden szerződött vállalkozóra.
▪ A 3. és fejezet vonatkozik az EBK kritikus munkát végző vállalkozókra.
▪ A 4. fejezet egyes pontjai pedig értelemszerűen az adott tevékenységet végző vállalkozókra vonatkoznak.
2. Ideiglenes telephelyekre (fúráspontok, berendezés nélküli kútmunkálatok) történő belépés szabályai:
A berendezéses és berendezés nélküli kútmunkálatok során rendkívül fontos, hogy a telephelyre a belépés előtt már tudassuk a munkálatokhoz érkezőkkel a területre való beléphetőség lehetőségét, a telepen történő tartózkodás szabályait, valamint regisztrálni kell a telephelyen tartózkodásukat, mivel esetleges vészhelyzetek esetén tudni kell a mentendő személyek, gépjárművek számát. Célunk az emberi élet védelme, a balesetveszély, az egészség és anyagi károk minimalizálása.
A beléptetést végző személynek ismernie kell a kútmunkálat területére vonatkozó általános érvényű szabályokat, tisztában kell lennie a vészhelyzetekre vonatkozó különböző jelzésekkel, a vészhelyzetre való reagálás metodikájával, illetve abban való szerepkörével.
A telephelyre beléphetőség jelzése:
A telephelyre érkezők számára a telephely bevezető útján lévő figyelemfelhívó, telephelyjelző táblánál - jól látható helyen - a következő zászlójelzéseket alkalmazzuk:
• Zöld zászló: Szabad belépés.
• Sárga zászló: Fokozott óvatosság (kitörésveszélyes helyzet, tűzeset vagy gyakorlatok).
• Piros zászló: Belépni tilos (kénhidrogén veszély vagy gyakorlat).
Belépés a telephelyekre
A berendezés beléptető rendszerét üzemeltető (portás) személy a beléptetés során feljegyzi a berendezéshez érkező személyek nevét, cégét, a telephelyre való belépésének időpontját. Informálódik a telephelyre történő belépés céljáról, majd rövid tájékoztatást nyújt:
• a telephelyen érvényben lévő sebességkorlátozásról (5 km/h)
• a parkolóhely helyéről, a parkolás szabályáról (menekülési útvonallal megegyező irányú parkolás),
• utasítja, hogy a belépést és parkolást követően keresse meg a telephely felelős vezetőjét (Főfúrómester)
• munkát végezni csak érvényes munkavégzési engedéllyel szabad – ennek részleteiről a Főfúrómester vagy a Munkavédelmi megbízott ad felvilágosítást.
A sorompó felnyitása az adminisztrációs feladatok elvégzése és a szóbeli tájékoztatást követően történhet meg. Amennyiben a belépés célja nem egyértelmű (nyelvi korlátok), a beléptetést nem szabad végrehajtani, hanem értesíteni kell a Főfúrómestert, vagy a Munkavédelmi megbízottját. Személygépkocsival történő behajtás csak szabad parkolóhely esetén engedélyezett.
A fúrási, kútmunkálati telephelyre TILOS behozni:
• Fegyvert, lőszert, robbanószert, tűzijátékot és egyéb pirotechnikai eszközt.
• Alkoholtartalmú italokat, kábítószert.
Munkavégzés közben TILOS viselni testtől elálló ékszert (fülbevaló nyaklánc, gyűrű, piercing)!
A Dohányzás csak a kijelölt dohányzóhelyeken engedélyezett!
Egyéni védőfelszerelések:
Fúrási, kútmunkálati telephelyen előírt védőfelszerelések (bejáraton, bódésoron kívül):
▪ Védőcsizma,
▪ Munkaruha (hosszú ujjú, hosszú szárú),
▪ Védőkesztyű,
▪ Védőszemüveg,
▪ Védősisak,
▪ Motorok közelében füldugó, vagy egyéb hallásvédelmi eszköz.
Vészhelyzetek
Az összes Váratlan Eseményt, vészhelyzetet (Baleset tűz, nem rendeltetésszerű működés) azonnal jelenteni kell szóban a Főfúrómesternek.
A Segélyhívó Telefonszámok Listája fel van tüntetve a Főfúrómesteri bódéban.
Amikor a Vészjel(ek) megszólal(nak), az uralkodó szélirányt figyelembe véve, azonnal a
gyülekezési pontra kell menni és ott várakozni a következő utasításig.
Vészjelek:
▪ Gázriadó: Három hosszú sípjel Lefújás: Egy hosszú sípjel
▪ Tűzriadó: Kettő hosszú sípjel Lefújás: Egy hosszú sípjel
▪ H2S riadó: Folyamatos sípjel Lefújás: Egy hosszú sípjel
▪ Egyéb riadó: Több rövid sípjel
Távozáskor
▪ Mindenkinek ki kell jelentkezni (a bejelentkezési metodika szerint).
3. EBK Kritikus tevékenységek EBK előírásai
3.1 EBK kritikus tevékenységek:
1. Bármilyen kútkörzetben végzett tevékenység,
2. Fúró-, lyukbefejező és kútjavító berendezések helyszíni javítása, karbantartása, vizsgálata,
3. Állványzatépítés,
4. Bármilyen vegyszeres, nagy nyomású (min. 300 bar) vagy szórásos tisztítási tevékenység,
5. Beszállással járó tevékenységek, zárt térben (tartályban, aknában, egyéb nem emberi tartózkodásra tervezett, korlátozott zárt térben) végzett munkák,
6. Feszültség alatt lévő vezeték közelében végzett tevékenység,
7. Kritikus emelés és ennek irányítása,
8. Gépi és kézi földmunka 1.2 m alatt,
9. Magasban történő munkavégzés (1 méter magasság felett),
10. Tűzveszélyes tevékenység és ennek irányítása,
11. Veszélyes töltetű berendezés tisztítása, ellenőrzése, javítása.
3.2 Pályáztatás
A pályázó kitölti a szabályzat 2. sz. melléklete szerinti EBK audit kérdőívet, és a kérdőívben kért dokumentumokkal együtt elküldi a Rotary beszerzési szervezetének a pályázattal együtt. A kérdőívet az EBK szervezet kiértékeli és nyilatkozik a pályázó EBK szempontú megfeleléséről. A megfeleléshez szükséges a kérdőív legalább 75%-os megfelelése, valamint az, hogy a kizáró tényezőként szereplő kérdésekre pozitív válasz legyen. A kérdőív tartalmaz minden pályázó számára egyaránt minimum feltételként előírt EBK kérdéseket, valamint a pályázott tevékenységhez kapcsolódó szakmai kérdéseket is.
Amennyiben a Kivitelező 1 éven belül a Rotary által lefolytatott sikeres EBK előauditon, vagy élő szerződés esetén EBK auditon esett át azonos tevékenység végzésére, úgy az előauditot nem kötelező lefolytatni.
Az EBK kritikus tevékenységekre pályázatot nyert Kivitelezőnél a Rotary a szerződéskötés előtt EBK előauditot folytat le. Bizonyos esetekben a Rotary dönthet úgy, hogy az előauditot nemcsak a győztes, hanem egy korábbi fázisban akár több alkalmasnak itélt vállalkozónál is lefolytathatja.
Az előaudit a korábban benyújtott és elfogadott EBK előszűrési kérdéslista helyszíni ellenőrzése, kiegészítve a még szükségesnek ítélt információkkal, ellenőrzésekkel.
Az előauditot a Kivitelező telephelyén, vagy a Kivitelező egyéb területen végzett tevékenysége során folytatják le, vizsgálva a kérdéslistára adott válaszok megalapozottságát (dokumentációs vizsgálat, gépek, berendezések, eszközök megfelelősége). Az előaudit érvényessége 1 év, hosszabb távú szerződés esetén a szerződés időtartama, legfeljebb azonban 3 év.
Az EBK előauditon keletkező eredeti dokumentumokat az EBK szervezet őrzi meg. Az előauditon feltárt hiányosságok kijavítására az auditorok határidőt szabhatnak a
szerződéskötés határidejének figyelembevételével. Az audit eredményéről az auditorok a szerződéskötő szervezetet 5 munkanapon belül értesítik.
Az audit eredménye lehet megfelelt, nem felelt meg, és feltételekkel megfelelt.
• Megfelelt minősítés esetén a szerződés megköthető.
• Nem felelt meg minősítés esetén szerződés nem köthető meg.
• Feltételekkel megfelelt minősítés esetén a szerződés megköthető, de a szerződésbe bele kell foglalni a feltárt hiányosságok kijavításának határidejét, és a sikertelen javító intézkedések konzekvenciáit (csökkentett díj, kötbér, szerződésbontás).
3.3 A munkavégzés személyi, tárgyi és szervezési feltételei
3.3.1 Általános előírások
A Kivitelező munkavállalóinak rendelkezni kell:
• Azonosításra alkalmas fényképes igazolvánnyal,
• Munkaszerződéssel,
• A végzett tevékenységhez szükséges szakmai képesítéssel, iskolai végzettséggel,
• Az adott munkakörre vonatkozó foglalkozás-egészségügyi alkalmasságot igazoló dokumentummal,
• Azoknál a tevékenységeknél, ahol légszennyezettség mérő használata előírt, ott műszakonként legalább 1 fő a műszer használatára kioktatott munkavállalót kell a Kivitelezőnek a helyszínen folyamatosan biztosítania,
• A munkához használt munkaeszközök és műszerek listájával, időszakos ellenőrzési jegyzőkönyvekkel,
• Az alkalmazott vegyi anyagok Biztonsági adatlapjaival,
• A munkavégzéshez használt, teheremelő eszközök, kötöző-elemek műbizonylataival és felülvizsgálati dokumentációival.
A fenti dokumentumokat, vagy azok másolatait köteles a Kivitelező a helyszínen tartani és kérés esetén ellenőrzésre bemutatni.
A Kivitelező köteles biztosítani munkavállalói számára az elsősegélynyújtás tárgyi feltételeit, műszakonként legalább 1 képzett elsősegélynyújtót.
A Kivitelező szállításra használt teher- és személygépjárművek műszaki állapotának teljesíteni kell a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV.12.) KÖHÉM, valamint a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV.12.) KÖHÉM rendeletben előírt követelményeket.
Mobiltelefont használni „A”-„B” tűzveszélyességi osztályba sorolt területen tilos, kivéve, ha a mobiltelefon „Rb”-s kialakítású.
Dohányozni, nyílt lángot használni csak az arra kijelölt helyen szabad!
Tilos mindennemű alkohol, vagy más tudatmódosító szerek fogyasztása. Munkavégzés csak arra alkalmas állapotban, kipihenten, a fent említett szerektől mentes állapotban lehetséges.
Ha egy munkahelyen egyszerre több Kivitelező tevékenykedik, a munka koordinálása az 1993. évi XCIII. törvény 40. § (2) pontja szerint történik, melyről a szerződést kötő szervezet írásban köteles intézkedni.
Amennyiben az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet hatálya alá esik a végzett tevékenység, akkor naprakészen vezetni kell a jogszabály által meghatározott nyilvántartásokat. A műszaki átadás-átvételkor a Megrendelő részére a nyilvántartólapokat az egyéb dokumentációval együtt át kell adni.
Az építés-kivitelezési tevékenység a 191/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet által előírt névjegyzékbe felvett felelős műszaki vezető irányításával végezhető. (Az építőipari kivitelezési munka jellegének megfelelő szakképesítéssel rendelkező szakmunkás felelős műszaki vezető irányítása nélkül is végezhet olyan építőipari kivitelezési tevékenységet, melynek teljesítéséhez nem vesz igénybe további alvállalkozót). A felelős műszaki vezetőnek, vagy megbízottjának folyamatosan a helyszínen kell tartózkodnia és elérhetőségét biztosítania. Akadályoztatása esetén feladatainak ellátásával más, megfelelő képzettséggel és gyakorlattal rendelkező személyt kell megbíznia, melyet az építési naplóba történő bejegyzéssel kell megerősíteni, valamint erről a Rotary kapcsolattartót tájékoztatnia kell.
A Vállalkozónak ki kell jelölnie és meg kell bíznia területenként és munkacsoportonként a helyszíni munkairányítót. A munkairányítónak folyamatosan a helyszínen kell tartózkodnia, és elérhetőnek kell lennie. Akadályoztatása esetén feladatainak ellátásával más, - a munkaengedélyben szereplő – megfelelő képzettséggel és gyakorlattal rendelkező személyt kell megbíznia, mely történhet írásban, ill. szóban is. A helyszíni munkairányító személyének kijelölését valamennyi, a helyszínen tartózkodó munkavállaló tudomására kell hozni.
A munkairányító kéri a munkaengedélyt és felelős a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzésért, a vonatkozó jogszabályi előírások, valamint a munkavégzési engedély előírásainak betartásáért.
3.3.2 Kockázatbecslés
A Kivitelezőnek, mint munkáltatónak – a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény
54. §. (2) alapján - értékelnie kell az általuk végzett tevékenységgel és a munkakörnyezettel kapcsolatos veszélyeket, a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel:
• az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és készítményekre,
• a munkavállalókat érő terhelésekre,
• a munkahely kialakítására,
• munkafolyamatokra vonatkozóan.
A kockázatbecslésnek tartalmaznia kell a Rotary telephelyek veszélyeit is. Ebben szükség szerint a Rotary EBK szervezet segítséget nyújt.
3.3.3 EBK oktatások, képzések
EBK kritikus tevékenységek esetén a Vállalkozó érintett munkavállalói kötelesek a Rotary által biztosított EBK oktatáson és vizsgán részt venni. Munkavégzés csak sikeres vizsga után valósítható meg. A vizsga érvényessége 1 év, utána ismeretmegújító képzésen kell részt venni.
A 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet által előírt esetekben az érintett dolgozóknak rendelkezniük kell tűzvédelmi szakvizsgával.
3.3.4 Egyéni védőfelszerelések
A Kivitelező vezetője munkavégzésre csak olyan munkavállalót foglalkoztathat, aki az egészségét nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit kielégítő, az adott munkakörében előírt egyéni védőeszközzel, valamint a jogszabályokban és a Rotary által előírt egyéb védőfelszereléssel rendelkezik. Az egyéni védőeszköznek a Rotary-nál használt védőeszközzel legalább azonos védelmi képességűnek kell lennie. A védőfelszerelésekről a Kivitelező köteles a helyszínen tartani a Megfelelőségi tanúsítást.
A Kivitelező köteles gondoskodni az egyéni védőfelszerelések és védőeszközök állandó meglétéről és meggyőződni azok folyamatos - a vállalt feladatból adódó veszélyeztetés fajtájának és mértékének megfelelően – használatáról.
Az alábbi alap védőfelszerelések viselése kötelező a technológiai területen, a tevékenységtől függetlenül:
• védősisak (MSZ EN 397:2012, 2. védelmi kategória) és az szükség szerint védőálarccal kiegészítendő (vegyi és/vagy mechanikai védelem),
• szemvédelem: legalább a pattanó részecskék ellen védő szemüveg (MSZ EN 166, 1-es optikai osztály F. védelmi kategória),
• biztonsági védőlábbeli, csizma vagy bakancs (olajálló talppal, orrmerevítővel ellátott, antisztatikus kivitelű munkavédelmi lábbeli, (MSZ EN ISO 20345:2012, S3 védelmi kategória). Félcipő használata tilos!
• Védőruha, a munkavégzés helyszínének megfelelően antisztatikus, (MSZ EN 340:2004, MSZ EN ISO 11612:2009, MSZ EN 1149-5:2008. védelmi kategória),
Tevékenységhez, veszélyforráshoz kapcsolódó egyéb védőeszközök, melyek munkaengedélyekben kerülhetnek előírásra, nem átvéve ezzel a munkáltató ez irányú felelősségét (az alábbi védőeszköz típusának kiválasztása a Vállalkozó felelőssége, a munkavégzés helyén jelenlévő kockázatok figyelembe vételével):
• Megfelelő zajcsillapítású hallásvédő füldugó, vagy fültok,
• védőkesztyű (ártalomnak megfelelő),
• légzésvédő készülék (szükség szerint szűrési elven működő, vagy környezeti levegőtől független, sűrített levegős, vagy túlnyomásos),
• leesés ellen védő felszerelések; biztonsági heveder és kikötőkötél, vagy zuhanás gátló (munkaöv NEM elfogadott!).
3.3.5 Munkaeszközök megfelelősége
Vállalkozó a munkaterületre, technológiai területre olyan munkaeszközt, szerszámot, berendezést hozhat be, amely kifogástalan műszaki állapotú, rendelkezik a jogszabályokban előírt magyar nyelvű üzemeltetési dokumentációval, tanúsítvánnyal, megfelelőségi igazolással, veszélyességének megfelelő üzembe helyezéssel, vagy ellenőrző felülvizsgálattal és azon a szükséges időszakos felülvizsgálatokat elvégezték.
A nem veszélyes munkaeszköz esetében a 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet 4.§ illetve veszélyes esetében az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 3.§ szerinti felülvizsgálatokat igazoló dokumentumoknak ellenőrzés esetén rendelkezésre kell állnia.
A munkavégzéshez használt időszakos felülvizsgálatra kötelezett munkaeszközök esetében a Vállalkozó köteles a legutolsó időszakos ellenőrző felülvizsgálat elvégzését, a munkaeszközön elhelyezett, jól látható jelzéssel, vagy egyéb dokumentummal (pl.: emelőgép napló, időszakos felülvizsgálati jegyzőkönyvek, stb.) igazolni. Minden
felülvizsgálatra kötelezett munkaeszköznek, szerszámnak egyedi azonosítóval (gyári vagy leltári szám) kell rendelkeznie a beazonosíthatósága érdekében.
3.3.6 Alkalmazott vegyi anyagokkal kapcsolatos követelmények
A Vállalkozó tevékenységéhez szükséges veszélyes anyagok és készítmények megválasztásánál és alkalmazásánál köteles figyelembe venni az alkalmazni kívánt anyag/készítmény veszélyeit, a tevékenység helyszínén, munkaterületen, technológiai területen jelen lévő veszélyeket, illetve ezek egymásra hatását.
Veszélyes anyagokkal és készítményekkel végzett tevékenységek során a Vállalkozó köteles az általa felhasznált veszélyes anyagok és készítmények biztonsági adatlapjait (MSDS) a munkavégzés helyszínén, vagy elérhető közelségben (pl. telephelyen belül) tartani. A biztonsági adatlapoknak formailag és tartalmilag meg kell felelni a mindenkori hatályos jogszabályi követelményeknek.
Tilos a tevékenység helyszínére, munkaterületre, technológiai területre hiányos, vagy sérült címkézésű és/vagy csomagolású, és/vagy azonosíthatatlan anyagot/készítményt bevinni.
Amennyiben a veszélyes anyag, a környezetet, felszíni, felszín alatti vizeit, csatornahálózatát, légterét terhelné, a Vállalkozó a tevékenység megkezdése előtt, a terület képviselőjét köteles tájékoztatni. A tevékenység megkezdése csak a Megrendelő képviselő előzetes engedélye alapján lehetséges.
3.3.7 EBK tervek készítése
A 4/2002 (II.20.) SzCsM-EüM rendelet 1. számú melléklet szerint építési munkahelynek minősülő esetekben Biztonság és Egészségvédelmi Terv (BET) készítése szükséges a 4/2002 (II.20.) SzCsM-EüM rendelet 6.§. (2) b. bekezdés szerint.
A BET elkészítése a Kivitelező feladata, a bevonásra kerülő alvállalkozók által végzett munkákat is tartalmaznia kell. A BET-et a Kivitelezőnek munkavédelmi szakember közreműködésével kell készíteni a leendő munkavégzés helyén a technológiához tartozó veszélyek figyelembevételével. A Biztonság és Egészségvédelmi Terv-et minimum 5 munkanappal a munkaterület átadási eljárás előtt be kell nyújtani a munkavégzés helyszíne szerinti EBK szakemberhez.
Építési munkahelyeken az előzőek mellett
• az állvány típusától függően állványtervet, vagy szerkezeti vázlatot, vagy teljes szerkezeti dokumentációt kell készíteni (a 4/2002. (II.20.) SzCsM-EüM rendelet szerint)
• Tűzvédelmi tervet kell készíteni a 28/2011. (IX.6.) BM rendeletben (OTSZ) meghatározottak szerint.
Kiemelt projektek esetén (Pl. berendezések felújítása) a fentiekhez hasonló EBK tervet kell készíteni.
3.4 Munkakörnyezettel, környezetvédelemmel kapcsolatos előírások
Megrendelő a Kivitelező részére a munkaterületet tisztán, szennyezettség-mentesen köteles átadni. Ez alól értelemszerűen kivétel, ha a megrendelés tárgya a környezetszennyezés felszámolása, illetve olyan üzemzavar elhárítása, amely lokális környezetszennyezéssel járt.
Ez esetben a munkaterület átadás során kell pontosan rögzíteni a kivitelezés területi határát, annak a közvetlen környezetre feltételezhető hatását, a terület szennyezettségének, illetve szennyezés mentességének állapotát, területét.
A Kivitelező a munkaterületet tisztán és szennyezettség-mentesen köteles a Megrendelő részére visszaadni.
A vállalt feladat teljesítése során gondatlanságból eredő esetleges környezetszennyezés felszámolása, a felszámolás költségeinek viselése minden esetben a környezetszennyezés előidézőjének a feladata és kötelessége.
A Kivitelező által a munkaterületre beszállított és ott felhasznált anyagokból/eszközökből keletkező hulladék a Kivitelező tulajdona. A jogszabályoknak megfelelő gyűjtéséről, elszállításáról és ártalmatlanításáról ebben az esetben a Kivitelező köteles gondoskodni.
A telephelyeken rendszeresített veszélyes hulladéktároló konténerek csak eredeti rendeltetésüknek megfelelően használhatók, külső személyek, vállalkozások részére csak a szerződésben meghatározott feltételek szerint adhatóak át.
Abban az esetben, ha a Kivitelező és/vagy alvállalkozója a munkavégzés helyszínein található, a Megbízó tulajdonát képező veszélyes- és nem veszélyes hulladékgyűjtő konténereket nem rendeltetésszerűen, illetve nem a szerződésben meghatározott feltételek szerint használja, azokba a jelzettől eltérő típusú hulladékot helyez el, a kevert hulladék teljes mennyiségének ártalmatlanítási költsége a Kivitelezőt terheli.
A kivitelezési időszak alatt a Kivitelező tulajdonát képező hulladékokról a 440/2012. (XII.29.) Korm. Rendelet előírásainak megfelelően a Kivitelező köteles gondoskodni.
A Kivitelező által használt munkagépek műszaki állapotára, a nem közúti mozgó gépekbe építendő belső égésű motorok gáznemű és részecskékből álló szennyezőanyag- kibocsátásának korlátozásáról szóló 75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelet vonatkozik. Az ebben foglaltak betartását biztosítani kell.
Amennyiben Kivitelező a tevékenysége során a Rotary működési területén bejelentés köteles pontforrást, vagy diffúz forrást kíván üzemeltetni, a munkavégzés megkezdését megelőzően a létesítési, majd az üzemelési engedélyek másolatát be kell nyújtania a Megrendelő részére.
Jelentős porterheléssel járó tevékenység esetén a Kivitelező köteles gondoskodni a porterhelés csökkentéséről.
Kivitelező tevékenysége nem okozhat a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM rendeletben meghatározott környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékeket meghaladó terhelést.
3.5 Munkavégzések engedélyezése
A Rotary létesítményein - különös tekintettel a kútmunkálatokra - a Kivitelezők csak érvényes munkavégzési engedély birtokában végezhetnek tevékenységet. A munkaengedély kiadására a munkaterület vezetője (kútmunkálatok helyszínein a Főfúrómester) jogosult. A munkaengedély kitöltése a Megrendelő feladata és felelőssége. A munkafolyamat során a szükséges óvintézkedéseket, a használandó védőfelszereléseket a Kivitelező adja meg. Az engedélyező ellenőrzi és szükség esetén kiegészíti ezeket. Az engedélyezés során fokozott figyelmet kell fordítani a különböző tevékenységek összehangolására és a szükséges leválasztások elvégzésére dokumentálására.
Különösen veszélyes munkák esetén az engedélyező kötelezheti a Kivitelezőt Veszélyelemzési Munkalap (VEM) kitöltésére.
3.5.1 Izolálások
A legtöbb munkafolyamat forgómozgást létesítő gépekkel, elektromos eszközökkel, nagynyomású rendszerekkel áll kapcsolatban. A gépeken, vezetékeken vagy ezek környékén munkát végző személyzet biztonságának elérése érdekében szükség van arra, hogy a gépeknek a működését valamilyen módon biztonságosan leállítsuk és/vagy lekapcsoljuk, a nyomást leengedjük, azaz a rendszerben lévő mechanikus/elektromos/hidraulikus energiát elvezessük.
Mielőtt valamely erre feljogosított személy karbantartási vagy kiszolgálási munkát végez a gépen, az összes veszélyes energiaforrást ki kell kapcsolni, vagy meg kell szüntetni. A tárolt energia utánpótlását meg kell akadályozni (kiszakaszolás, leválasztás) a rendszerben tárolt energiát fel kell szabadítani (nyomásmentesítés). Minden elektromosan leválasztott készülékre a feszültségmentesítés után egy újraindítást akadályozó reteszt (lakatot), leválasztó kapcsolót kell helyezni, melynek eltávolítására csak az izolálást végző személy jogosult.
Az izolálások módjáról, felelőseiről az engedélyező dönt, az izolálások és a légtérmérések a Munkaengedélyben kerülnek igazolásra.
Nyomáspróbák esetén nincs arra lehetőség, hogy az eszköz nyomásmentesítve legyen a teszt idejére, így ilyen esetekben a Munkaengedély kiadás feltétele, hogy a nyomáspróba által érintett terület körbe legyen kerítve és a közlekedési útvonalakon a „Vigyázat! Nyomáspróba folyamatban (Warning! Pressure Test Ongoing)” feliratú táblákat ki kell helyezni.
3.5.2 Gázkoncentráció mérés
A munkaterület és a tevékenység függvényében a Vállalkozónak rendelkeznie kell megfelelő számú, az adott engedélyben meghatározott gázok érzékelésére szolgáló (bérelt, vagy saját tulajdonú) gázkoncentráció mérő műszerrel. A műszert csak annak működését ismerő, a cég által megbízott munkavállaló kezelheti. A műszerek időszakos felülvizsgálatáról szóló, illetve a gyártó által előírt időszakos működési (Bump Test) teszt bizonylatának igazolásnak rendelkezésre kell állnia.
Ha bármely tűzveszélyes, vagy egyéb veszélyes (ártalmas, mérgező, stb.) anyag munkatérben való jelenléte, vagy megjelenése biztonsággal nem kizárható, vagy a munkatér szellőzése korlátozott, a munkavégzés teljes időtartama alatt – a munkaengedélyezést megelőző előzetes gázkoncentráció-méréstől függetlenül – kötelező a folyamatos gázkoncentráció mérés, mely az adott munkaterületen munkát végző Vállalkozó feladata.
A következő paramétereket kell mérni az engedélykiadás előtt és folyamatosan a munkavégzés során:
o Ártalmas és/vagy mérgező gőzök/gázok;
o Éghető gőzök/gázok (ARH);
o Beszállással járó munkavégzés esetén O2.
A folyamatos koncentráció mérések végezhetők személyi gázkoncentráció-mérő, vagy területmonitorozásra alkalmas koncentrációmérő műszerek folyamatos használatával. Fontos, hogy a készülékek előre beállított koncentráció értékeknél hang- és fényjelzéssel figyelmeztessenek a veszélyre. A mérőműszer hitelesített, robbanásbiztos kivitelű legyen, Ex védelmi módja feleljen meg legalább a Zóna 1-ben történő használatra, a II. alkalmazási csoportba, a megfelelő gáz alcsoportba (A,B,C), és a megfelelő hőmérsékleti osztályba (T1- T6) tartozzon (II 2 G E Ex d/i/o/p/q IIA/B/C T1-6). A folyamatos koncentrációmérő műszerek biztosítása a Vállalkozó, kivitelező cég(ek) felelőssége.
Figyelem: A földgáz természetes állapotában általában szagtalan, a jellegzetes „gázszag” a későbbiekben a feldolgozás során hozzákevert szagosító vegyületek miatt érezhető. A földgáz kimutatása teljes biztonsággal csak gázkoncentráció méréssel valósítható meg.
A kén-hidrogén (H2S) a kútmunkálati tevékenységek során előforduló legveszélyesebb gáz. Egyes mezőkben a földgázban van feloldva, gázkifúvás, gázos öblítőfolyadék felszínre jutása esetén fordulhat elő a környezetben. Jellegzetes záptojás szaga van, de igen kis töménységben is mérgező. Nehezebb a levegőnél, ezért árkokban, aknákban, tartályokban feldúsulhat. Először a szaglóideget támadja meg, ezért ha nem érezzük a szagát, az egy nagyobb töménységet is jelenthet. H2S veszély esetén a műszeres koncentrációmérés elkerülhetetlen.
A Szén-dioxid (CO2) szintén a földgáz kísérőgáza lehet. Nagyobb töménységben van jelen, mint a H2S. Önmagában nem mérgező, de zárt terekben kiszoríthatja az oxigént és így fulladásos halált okozhat. Nehezebb a levegőnél, ezért árkokban, aknákban, tartályokban feldúsulhat.
H2S vagy CO2 veszélyes kutak esetén a berendezés biztonsági megbízottja a telephelyre belépőket tájékoztatja a betartandó szabályokról.
3.5.3 Biztonságtechnikai megbeszélés (BTM)
A veszélyes munkák megkezdése előtt az engedélyező, vagy megbízottja biztonságtechnikai megbeszélést tart (BTM). A BTM célja:
• Munkafolyamat ismertetése az érintettekkel,
• Az egyéni feladatok, felelősségek meghatározása,
• A veszélyek és a betartandó óvintézkedések ismertetése.
3.5.4 A munka megkezdésének főbb feltételei:
• A Kivitelezőnek rendelkezni kell írásbeli megrendelővel,
• A nem szükséges, vagy veszélyt jelentő anyagokat, eszközöket el kell távolítani,
• A munkaterületet lehetőség szerint (nyomáspróbák esetén mindig) el kell keríteni, figyelmeztető táblákkal meg kell jelölni,
• Az eszközöket, melyeken a munkavégzés folyik, szétkapcsolással, izolálással, lakatolással biztosítani kell a vétlen újraindulás ellen, ezt táblával jelölni kell.
• Robbanásveszélyes gázkoncentráció lehetősége esetén ki kell zárni minden gyújtóforrást (szikrát, statikus feltöltődési lehetőséget is), csak Rb-s kivitelű eszközöket szabad használni. Gondoskodni kell a feltételezett tűz eloltásához szükséges mennyiségű és kapacitású tűzoltó-készülék készenlétbe helyezéséről, esetleg a veszélyes gázok eltávolításáról (szellőztetés). Folyamatos légtérmérés szükséges. Az ARH 20% elérését jelző hangjelzés esetén a tevékenységet azonnal abba kell hagyni.
• Mérgező gázok esetén sűrített levegős készülékeket kell készenlétben tartani/használni. Folyamatos légtérmérés szükséges.
• Az előírt egyéni védőfelszereléseket a nyomtatványon meg kell jelölni. A védőruházat, védőlábbeli, védősisak, védőszemüveg és védőkesztyű minden kútmunkálat esetén kötelező.
• Ha az engedélyező szükségesnek ítéli, felügyelő személyt kell kijelölni.
Bizonyos munkák csak erre a célra készített ellenőrző listák kitöltése után kezdhetők meg. A listák egy részletesebb ellenőrzést írnak elő a veszélyesebb, összetettebb műveleteknél annak érdekében, hogy a művelet minden biztonsági előfeltétele megvalósuljon.
Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység engedélyezésekor a Rotary Munkavégzések engedélyezése c. szabályzat előírása alapján kell eljárni.
A tűzveszélyes tevékenység végzésekor az adott terület Tűzvédelmi szabályzatában rögzítetteket is be kell tartani.
3.6 Vészhelyzetek
A Kivitelező a munkát - a helyi vezető egyidejű értesítése mellett - azonnal köteles abba hagyni, ha a munkaterületen olyan körülmények állnak elő, melyek a Kivitelező és/vagy a Megrendelő munkavállalóit, a környezetet és a vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztetik. Ilyen esetekben a gépeiket le kell állítani, a nyílt lángot el kell oltani és haladéktalanul a gyülekezési helyre kell sietni.
A veszélyhelyzetek a teljesség igénye szerint az alábbiak lehetnek:
• Veszélyes gázok, folyadékok ellenőrizetlen kiszabadulása, észlelése,
o Lyukegyensúly megbomlások, kút kitörések,
o Vezetékek, tartályok lyukadásai,
• Tűz és/vagy robbanás veszélyes helyzetek,
• Instabillá váló eszközök szerelvények, melyek balesetveszélyt okozhatnak,
• Xxxxxxxxx, vagy ezekhez vezető helyzetek,
• Mérgezések, rosszullétek,
• Környezetszennyezés,
• Személy, vagy vagyon ellenes cselekedetek,
• Fenyegetések, terrorcselekmények.
A Segélyhívó Telefonszámok Listája fel van tüntetve a Főfúrómesteri bódéban.
Amikor a Vészjel(ek) megszólal(nak), az uralkodó szélirányt figyelembe véve azonnal a
gyülekezési pontra kell menni és ott várakozni a következő utasításig. Fúró-, lyukbefejező és kútjavító berendezésnél alkalmazandó vészjelek:
▪ Gázriadó: Három hosszú sípjel Lefújás: Egy hosszú sípjel
▪ Tűzriadó: Kettő hosszú sípjel Lefújás: Egy hosszú sípjel
▪ H2S riadó: Folyamatos sípjel Lefújás: Egy hosszú sípjel
▪ Egyéb riadó: Több rövid sípjel
A vészhelyzetek esetén a teendőket a Rotary helyszínen tartózkodó vezetője határozza mag a Társaság érvényben levő szabályai szerint. A helyszínen tartózkodó Kivitelezők kötelesek az ő utasításait követni.
3.7 EBK felügyelet
3.7.1 Kivitelező helyszíni EBK ellenőrzése
Az engedélyező, az általa megbízott személy, vagy a Rotary egyéb szakemberei (Szervizmérnök, EBK szakember) jogosult a munkát a helyszínen bármikor ellenőrizni. Az ellenőrzés fókusza a vonatkozó jogszabályok, szabvány előírások, a Rotary EBK szabályainak (az EBK és ADR melléklet alapján) illetve a munkavégzési engedélyben szereplő előírások betartása. Az ellenőrzést a releváns checklista segítségével vagy egyéb módon köteles az ellenőr dokumentálni és az a munkairányítóval aláíratni.
3.7.2 Szankciók
Ha a kivitelezés munkavégzésének felügyeletével megbízott személy azt tapasztalja, hogy a Kivitelező munkavállalói a biztonság-, munka-, tűz- és környezetvédelmi szabályokat megsértik, akkor jogosult és köteles a munkavégzést felfüggeszteni. Ilyenkor a kiadott Xxxxxxxxxxxxx azonnal érvényét veszti. A munka a veszély elhárítása, illetve a szabályszegés megszüntetése után új Munkaengedélyezési folyamattal folytatható. A kirívó szabályszegések esetén a Rotary jelen dokumentum 5. fejezete szerinti büntetési tételeket alkalmazhatja.
3.7.3 EBK események jelentése, vizsgálata
A Kivitelező és munkavállalói kötelesek minden EBK eseményt az érintett szervezeti egység helyi vezetőjének (képviselőjének) haladéktalanul jelenteni szóban, majd legkésőbb az eseményt követő első munkanapon írásban (E-mailben) a Rotary EBK szervezet felé. Az esemény helyszínét megváltoztatni a kivizsgálás befejezéséig nem szabad, kivéve, ha azt az élet és vagyonbiztonság indokolja. Ebben az esetben az esemény helyszínének állapotát fényképen kell megörökíteni. Ezen események kivizsgálása a Kivitelező feladata a vonatkozó jogszabályok szerint. A vizsgálati jegyzőkönyvet a Kivitelező köteles a Rotary EBK szervezetének rendelkezésére bocsátani. A Rotary jogosult a vizsgálat lefolytatásába szakembert delegálni.
3.7.4 EBK adatok gyűjtése, elemzése, értékelése
EBK kritikus tevékenységet végző Kivitelezőkkel az EBK szervezet kapcsolatot tart. Az EBK releváns adatokat, úgymint a Rotary számára ledolgozott munkaórákat, Rotary érdekében vezetett kilométereket, és az EBK eseményeket a Kivitelező e-mailben köteles közölni minden hónap 5. munkanapjáig az EBK szervezet felé. A Rotary EBK szervezetével legalább félévente közösen értékelik az EBK eredményeket, eseményeket, egyéb releváns információt. A Kivitelező a közös értékelésen bemutatja a saját munkabaleseteit és a hasonló esetek elkerülése érdekében hozott intézkedéseit.
A Rotary EBK szervezete ezek alapján értékeli a kivitelező EBK tevékenységét és erről informálja a Rotary menedzsmentet.
3.7.5 Átfogó EBK audit
Az átfogó EBK auditot az EBK kritikus munkát végző Kivitelezőknél kell elvégezni. A Kivitelezők kiválasztására az EBK szervezet vezetője tesz javaslatot a műszaki igazgató részére féléves rendszerességgel. Az audit kérdéslistáját az EBK szervezet átküldi a Kivitelezőnek. Azt a Kivitelező a megadott határidőre visszaküldi, az EBK szervezet ezt kiértékeli és a magvalósulást a helyszínen visszaellenőrzi.
Az auditok eredményeiről az EBK szervezet regisztert vezet és őrzi az audit eredményeit legalább 10 évig.
4. Egyes veszélyes munkákra vonatkozó előírások
4.1 Kútkörzetben végzett tevékenységek
Az olaj- és gázkutakat még lezárt állapotban is potenciális veszélyforrásként kell kezelni. A veszély attól nagyobb, mint más zárt gáz vagy folyadéktechnológiák veszélyei, hogy a kút lezárásának megszűnésekor a rétegtartalom is a felszínre juthat ellenőrizetlenül, vagyis a folyadék és gázáram magától nem szűnik meg, évekig is fennállhat.
A kút biztonságával kapcsolatos előírásokat a Rotary és a Megrendelő (MOL, EON, stb.) kitörésvédelmi szabályzatai határozzák meg. A kút zárószerelvényeihez, a kitörésvédelmi eszközökhöz a Kivitelező nem nyúlhat hozzá, működtetni csak a Rotary erre illetékes személyzete jogosult.
Ezen eszközök közelében mindennemű munkavégzés (különös tekintettel a gépjárművek mozgására, gépi emelésekre) fokozott óvatossággal végzendő, ezen eszközök épségére ügyelni kell.
4.2 Fúró-, lyukbefejező- és kútjavító berendezések, speciális szervizeszközök
Az említett berendezések fokozott balesetveszélyt jelentenek, nem megfelelő működtetésük a kút épségét, zárhatóságát is veszélyeztetheti. Főbb veszélyek:
• Forgó, mozgó gépek - a munka sajátosságai miatt bizonyos forgó, mozgó gépek védőburkolására nincs lehetőség,
• Emelt teher – a berendezések munkapadján elengedhetetlen az emelt teher alatti munkavégzés és tartózkodás. A munkák során használt kötelek, kábelek több tonna, a fúrócsövek 100 tonna feletti terhelés alatt üzemelnek.
• Nagy nyomás – a tevékenység együtt jár a nagy nyomású (akár 700 bar) vezetékek tömlők használatával, ezek közelében kell sok esetben dolgozni.
• Nagy tömegű terhek mozgatása – napi rutin, a fúrócsövek nyomatékra húzása bontása során a gépkulcsok esetleges elszabadulása sérüléseket okozhat.
• Csúszós felületek – a technológiai folyadék (fúróiszap) a napi munkák során gyakran a járófelületre folyik, ennek azonnali feltakarítása sok esetben nem lehetséges.
A fenti veszélyekre a berendezések dolgozói fel vannak készülve, rendszeres az oktatás és a vészhelyzeti gyakorlat. Az eszközök előírt időszakos felülvizsgálaton, minősítésen (terheléspróba, repedésvizsgálat, nyomáspróba, funkcióteszt) esnek át, rendelkeznek a szükséges bizonylatokkal és biztonsági berendezésekkel.
Védekezési lehetőségek Kivitelezők számára:
• Csak a kijelölt helyeken tartózkodjanak!
• Csak azt a munkát szabad végezni, amire a megbízás és a Munkaengedély szól!
• Tartsa be a Munkaengedély utasításait!
• Felügyelet nélkül ne közlekedjen a berendezések területén!
• Figyelje, kérdezze a berendezés tapasztalt dolgozóit!
4.3 Tűzveszéllyel járó, illetve tűz- és/vagy robbanásveszélyes (Zóna 1-2) környezetben végzett tevékenységek
Tűzveszélyes tevékenység az a tevékenység, amely a környezetében lévő éghető anyag gyulladási hőmérsékletét, lobbanáspontját meghaladó hőmérséklettel, vagy nyílt lánggal, továbbá gyújtóforrásként számításba vehető izzással, parázslással, szikrázással jár.
Tűzveszélyes tevékenység során biztosítani kell, hogy a munkaterület és a környezete olyan állapotban legyen, hogy a munka biztonságosan végezhető legyen.
Meg kell oldani a terület tisztítását, nedvesítését, aknák lefedését/zárását, éghető anyagok eltávolítását (technológia rendszerekből, aknákból, stb.).
Tűzveszélyes tevékenységet egyedül végezni tilos!
A tűzveszélyes tevékenységeknél, illetve a tűz- és robbanásveszélyes környezetben végzett tevékenységeknél, amennyiben nem zárható ki teljes biztonsággal az éghető vagy egyéb veszélyes anyagok (ártalmas, mérgező, stb.) jelenléte, vagy megjelenése, az engedélykiadást megelőző előzetes gázkoncentráció mérésen túl kötelező a Vállalkozó részére a folyamatos gázkoncentráció mérés is.
Ha a munkavégzés környezetében az éghető gőzök/gázok megjelenése, vagy koncentrációjuknak feldúsulása nem zárható ki, akkor a koncentrációjuk (ARH) folyamatos mérése a munkavégzés teljes ideje alatt kötelező!
Ha a légtér szennyezettsége ARH 5 % alatt marad és ez a munkavégzés során nem dúsulhat fel, tűzveszélyes tevékenység engedélyezhető.
Abban az esetben, ha a tűzveszéllyel járó munkavégzés során a munkatérben bármely éghető anyag koncentrációja ARH 5 % fölé emelkedik, minden munkát azonnal abba kell hagyni, minden potenciális gyújtóforrást meg kell szüntetni és a szennyezett légteret a legrövidebb időn belül el kell hagyni!
További tűzveszéllyel járó munka csak az éghető anyag koncentrációjának határérték alá csökkentése (ARH 5 % alá) után folytatható, meghosszabbított vagy új Munkaengedély birtokában.
Ha a területen, illetve a munkavégzés során öngyulladásra hajlamos, piroforos anyag keletkezik, vagy van jelen, ezek folyamatos ellenőrzése, illetve veszélyes mértékű felmelegedésük, kiszáradásuk megelőzése érdekében kötelező folyamatosan nedvesen tartani azokat.
Minden ilyen anyagot más éghető anyagtól elkülönítetten, nedves állapotban, légmentesen záródó fémhordóban kell tárolni, távol a tűz- és robbanásveszélyes környezettől.
A tűzveszélyes tevékenységre szóló engedély kiadása a területre vonatkozó általános dohányzási tilalmat nem oldja fel, ezért dohányozni az engedély birtokában is csak a kijelölt dohányzó helyen szabad!
4.4 Beszállásos (zárt térben végzett) munkák
Beszállással járó munkát csak beszállásos munkára vonatkozó Munkaengedély birtokában lehet végezni.
MSZ-09-57.0033-1990 szabvánnyal összhangban zárt térben történő munkavégzésnek minősül minden olyan tevékenység, amely a berendezésen behajlással, vagy annak belsejében való tartózkodással végezhető, ha azt a teret emberi tartózkodásra nem tervezték, de kielégíti a következő feltételek mindegyikét:
o minimum egy dolgozó belépésére, ott tartózkodására elegendő a hely;
o szűk ki- és bejárati nyílás (korlátozott ki- és belépés).
Ilyen zárt térnek számítanak a tartályok, aknák, csatornák, nagyátmérőjű csővezetékek, füstcsatornák, technológiai berendezések, a talajszinttől 1,2 méternél mélyebben (gödrökben, mélyedésekben, árkokban, aknákban, stb.) végzett munkák.
Ha bármely tűzveszélyes, vagy egyéb veszélyes (ártalmas, mérgező, stb.) anyag munkatérben való jelenléte, vagy megjelenése biztonsággal nem zárható ki, vagy a munkatér szellőzése korlátozott, a munkavégzés teljes időtartama alatt – a munkaengedélyezést megelőző előzetes gázkoncentráció-méréstől függetlenül – kötelező a folyamatos gázkoncentráció mérés.
A következő paramétereket kell mérni az engedélykiadás előtt, és folyamatosan a munkavégzés során:
o Ártalmas és/vagy mérgező gőzök/gázok;
o Éghető gőzök/gázok (ARH);
o Oxigén (O2)
A műszernek alkalmasnak kell lennie az automatikus riasztásra.
Ha a beszállás során az O2 koncentrációja a munkavégzés során 19 tf % alá csökkenhet (pl.: inert gázok alkalmazása) vagy 23 tf % fölé emelkedhet, akkor izolációs légzésvédelem használata kötelező, a szűrőbetétes gázálarc használata TILOS! Környezeti levegőtől független légzésvédelmet biztosító légzésvédőt kell alkalmazni (sűrített levegős vagy frisslevegős légzésvédő készülék).
Amennyiben a beszállással járó tevékenység olyan légtérben zajlik, melyben az oxigén- koncentráció a normális szint (21 v/v %) fölé emelkedhet, annak folyamatos mérése és a koncentráció 23 v/v % alatt tartása kötelező a fokozott tűzveszély elkerülése érdekében.
Amennyiben munkavégzésre olyan térben kerül sor, ahol a tűzveszélyes anyagok megjelenése, vagy feldúsulása nem zárható ki, azok folyamatos mérése (ARH) a munkavégzés teljes időtartama alatt szükséges és a következő szabályok betartása kötelező:
Zárt térben végzett (beszállási) munka | Éghető anyag koncentráció az ARH %-ában | |||
0-5 | 5-10 | 10-20 | 20 feletti | |
Általános munkavégzés engedélyezett | igen | igen | csak vizsgálat és tisztítás | nem |
Tűzveszélyes tevékenység engedélyezett | igen | nem | nem | nem |
Abban az esetben, ha a beszállással járó munkavégzés során a munkatérben bármely éghető anyag koncentrációja ARH 20 % fölé emelkedik, minden munkát azonnal abba kell hagyni, minden potenciális gyújtóforrást meg kell szüntetni és a szennyezett légteret a legrövidebb időn belül el kell hagyni! További munka csak az éghető anyag koncentrációjának a fentiek szerinti határérték alá csökkentése és az előírt feltételek betartása után folytatható, új Munkaengedély birtokában.
Beszállással járó tevékenységek esetén a beszállást végzőkön túl a munkát végző Vállalkozónak a Munkaengedélyben meghatározott számú figyelő személy(eke)t kell a helyszínen biztosítania, akiknek fő feladatuk, a beszállási munkát végzők biztosítása, szükség esetén azok azonnali kimentése. A figyelőket más feladattal megbízni nem lehet. Minden figyelőnek legalább a beszállást végzőkével azonos jellegű és védőképességű védőeszközökkel, védőruházattal kell rendelkeznie. Abban az esetben, ha az adott készüléken, berendezésen, tartályon kívül is valószínűsíthető veszélyes koncentrációjú gáz megjelenése, kötelező legalább egy folyamatos gázkoncentráció mérő biztosítása is. A figyelő személyeknek folyamatos kapcsolattartást kell biztosítaniuk a beszállókkal, illetve képzettnek, képesnek, alkalmasnak és felszereltnek kell lenniük a mentési feladatok ellátására.
Berendezésbe való beszállást csak az a Vállalkozó (fő-, vagy alvállalkozó) végezhet, akinek a beszálláshoz és a beszállással végzendő munkához:
o megfelelő a személyzete (18. életévét betöltött, fizikailag alkalmas, írásban megbízott),
o megfelelő létszám áll rendelkezésre (beszálló és felügyeletet ellátó),
o munkavállalói megfelelően képzettek (technológiából, elsősegélynyújtásból stb.)
o munkavállalói a beszállásos tevékenységre, valamint a technológiának és a várható kockázatoknak megfelelően orvosilag alkalmasak,
o gépei, munkaeszközei megfelelőek (időszakosan felülvizsgált, megfelelő zóna besorolású),
o előírt védő-, és biztosító eszközei rendelkezésre állnak (lehetséges kockázatok figyelembe vételével) és azok biztonságos használatára munkavállalóit kioktatatta.
Csak olyan személyt lehet a felügyelettel megbízni, aki az esetleges mentésre képzett, arra fizikailag is alkalmas és megfelelő elsősegélynyújtási ismeretekkel rendelkezik.
Beszállással történő munkavégzés esetén biztosítani kell a bent dolgozók és a figyelők között a megbízható kommunikációt (pl.: élőszó, jelző kötél, rádió), azonban a megfelelő megoldás kiválasztásánál minden körülményt (távolságok, Rb-s zónák) figyelembe kell venni.
A munkavégzés során folyamatosan biztosítani kell a beszállást végző személyek nyomonkövetését.
4.5 Teheremelési műveletek
Gépi emelési tevékenységek végzése során be kell tartani a 47/1999. (VIII. 4) GM Emelőgép Biztonsági Szabályzat előírásait.
Csak olyan emelőgép és teherfelvevő eszköz használható, amely rendelkezik:
• munkavédelmi megfelelőségi tanúsítvánnyal,
• munkavédelmi szempontú előzetes felülvizsgálattal,
• üzembe helyezési engedéllyel (üzemeltető adja ki),
• telepíthető emelőgépeknél, telepítési előírással (tervvel),
• magyar nyelvű kezelési utasítással,
• terhelési diagrammal,
• darukönyvvel (Targonca törzslap) (rendszeresen vezetett),
• emelőgép naplóval (rendszeresen vezetett),
• időszakos felülvizsgálatokkal:
o műszakos vizsgálat (kezelő által dokumentálva emelőgép naplóban)
o szerkezeti vizsgálat, fővizsgálat,
o terheléspróba,
• munkavédelmi, biztonságtechnikai felülvizsgálat időszakos biztonsági felülvizsgálat (ha releváns),
• igazoló vizsgálati jegyzőkönyvekkel és annak érvényessége a szerződött munka befejezésének időpontjáig szól,
• rendszeres műszaki karbantartást igazoló műszakilag megfelelt jegyzőkönyvvel vagy forgalmi engedély érvényességgel.
Az emelési terv készítése során vizsgálni kell „A biztonságos emelés ellenőrzésére szolgáló 10 kérdés”-t és azt, hogy azok teljesülnek-e? Ezek a következők:
1. Az emelési feladatnál alkalmazandó emelési eljárást a csoport tagjai teljes egészében megértették, és a szerint cselekednek.
2. Mindenki részt vett a csoportszintű megbeszélésen.
3. Az emelő berendezésnek és a függesztékeknek az emelés előtti ellenőrzése megtörtént, és az emelőeszközökön fel van tüntetve:
• A megengedett maximális terhelés,
• A regiszterben feltüntetett azonosító szám,
• A bizonylat érvényességi dátuma.
4. Az emelőeszköz összes biztonsági berendezése működik.
5. Mindenki számára világos, hogy ki irányítja az emelési műveletet.
6. A kijelölt feladatára mindenki alkalmas és felkészült a végrehajtásra.
7. A feladat végrehajtásához van érvényes emelési terv és munkaveszély elemzés, a feladatban résztvevők ismerik a munkafeladatot, és tisztában vannak a veszélyforrásokkal.
8. Mindenki számára világos a környezeti hatásokból származó limit (pl.: szélsebesség, láthatóság).
9. Az emelési terület biztonságilag megfelelő, és mindenki számára világos, hogy mit kell tenniük, ha a teher leesik, vagy beleng.
10. Az emelés végrehajtásához létezik kommunikációs módszer és a használni kívánt jelzéseket mindenki ismeri.
Emelési terv készítése kötelező a Kiemelten veszélyes teheremeléses műveletek esetén. Kiemelten veszélyes teheremelések a következők:
• egyszerre 2, vagy több teheremelő eszköz együttes emelése,
• működő rendszer(ek) felett végzett teheremelés,
• közterületek környezetében történik az emelés (közforgalmú utak, vasúti vágányok),
• az emelendő teher meghaladja az emelőgép névleges terhelhetőségi tartományának 65 %-át (gémkinyúláshoz tartozó terhelhetőségi tartomány),
• nagy- és kisfeszültségű föld feletti villamos szabadvezeték közelében végzett emelési tevékenység,
• forró, vagy alacsony hőmérsékletű, maró, mérgező töltet feletti emelés,
• korlátozott látási viszonyok közötti teheremelés,
• technológiai létesítménybe beépített emelőgép statikus terheléspróbája.
Ezen felül, ha a Rotary megbízottja a területén folyó technológiai folyamatok, vagy egyéb veszélyek miatt ezt szükségesnek látja.
Az emelési terv (emelési technológiai utasítás) ki kell, hogy terjedjen a telepítésből, az üzemeltetésből, az együttes üzemeltetésből, a környezetből az együttes üzemeltetésre ható veszélyek megakadályozására, a várható kockázatok alapján.
Emelési tervnek (emelési technológiai utasításnak) tartalmaznia kell:
• az alkalmazott emelőgép(ek), daru(k) azonosítását,
• a daruk teherbírását a különböző munkaállásokban,
• a daruk felállítási helyét, beméretezett helyszínrajz szerint,
• a daruk alkalmazásának módját (pl. kinyúlási hossz szabadon vagy kitámasztással),
• az alkalmazott teherfelvevő eszközöket,
• az elvégzendő munkaműveletek időbeli sorrendjét, mozgást és sebességet,
• a teher összes tömege és a darukra eső tömegrészeket,
• kötözési pontokat és a teher felerősítésének módját,
• a teher útjának ábrázolását (térben),
• a megengedett maximális szélsebességet,
• a veszélyeket (pl. talajviszonyok, villamos légvezetékek),
• a veszélyes területeket és a szükséges lezárási, elkerülési intézkedéseket,
• pótlólagos biztonsági intézkedéseket,
• a munkavégzéssel kapcsolatos jelzéseket (információközlés), ezek módját, eszközeit,
• az emelési műveletben részt vevő személyek képesítésére vonatkozó követelményeket, feladataikat, valamint a munkavégzéskor kijelölt helyük meghatározását, az együttes emelés irányítójának kijelölését,
• üzemelési terület behatárolását, felállítandó szalagkorlát, jelzőtáblák és irányító berendezések.
Rendszeresen ismétlődő emelési munka esetén típusterv benyújtható.
Emelési terv | |||||||
Helyszín: | Terület: | ||||||
Az emelési feladat rövid leírása | |||||||
Emelési kategória Rutin | Nem rutin | Emelendő teher súlya: | |||||
Az emelő berendezés és a teherviselő eszközök felsorolása a megengedhető legnagyobb terhelés (SWL) feltüntetésével | |||||||
Minden emelési feladat előtt tisztázni kell a következő kérdéseket | |||||||
A kommunikáció és a használt nyelv problémát okoz-e? | A használt emelőberendezés és függesztékek megfelelősége és állapota ellenőrizve lett-e? | ||||||
A környezeti körülmények, időjárási körülmények a megengedhető mértéken belül vannak-e? | Menekülési útvonal tisztázva lett-e? | ||||||
Súly, méret, forma és a teher súlypontja ismert-e? | Az emelési feladatot végrehajtó emberek gyakorlata és képzettsége megfelelő-e? | ||||||
Megvilágítási körülmények a teherfelvétel és lerakás területén kielégítőek-e? | Az emelőgépet a kezelője ellenőrizte-e? | ||||||
Tisztázottak-e a teher emelési pontjai? | A teher kezdeti és végső pozíciója, mozgása az emelés alatt ismert-e? | ||||||
A feltételezhető veszélyforrások, akadályok és a teher mozgatásának útja egyeztetve lettek-e? | Az emelések száma és időtartama ismert-e? | ||||||
A teher felfüggesztésének módja tisztázott-e? | A feladat végrehajtásához szükséges személyek száma tisztázott és rendelkezésre állnak-e? | ||||||
Munkavégzés a megemelt teher alatt tiltott-e (tábla)? | Az emelés működő gép felett történik-e? Ha igen a szükséges óvintézkedések (izoláció) megtörtént-e? | ||||||
Vezetőkötél használata szükséges-e (1 daru esetén)? | A teher láthatósága és időtartama ismert-e? | ||||||
Használt függesztékek színkódolása, SWL megfelelő-e? | Más művelet is folyik-e a területen? | ||||||
A művelet egyes lépéseinek felsorolása | |||||||
1. | 7. | ||||||
2. | 8. | ||||||
3. | 9. | ||||||
4. | 10. | ||||||
5. | 11. | ||||||
6. | 12. | ||||||
A kommunikáció módja: Szóbeli Kézjelekkel | Az emelési feladatról készült rajz? igen nem | ||||||
A veszélyelhárítás érdekében tett lépések | |||||||
Készítette | Név | Aláírás | Dátum | ||||
Jóváhagyta | Név | Aláírás | Dátum | ||||
Átvette (Rotary) | Név | Aláírás | Dátum | ||||
4.6 Magasban végzett munkák
Minden olyan tevékenység, ahol a munkavégzés szintje a talajszinttől legalább 2 m magasságban vagy a fölött van és nincs rögzített leesés elleni védelem (pl.: korlát – 1 m magas 3 soros védőkorlát (felső és középső korlátelem és lábdeszka), munkavégzésre vagy közlekedésre kialakított pódium), azt magasban végzett munkának kell tekinteni.
A magasban végzett munkára vonatkozó követelményeket, előírásokat a 4/2002. (II. 20.) SZCSM-EüM együttes rendelet, a magasban lévő munkahelyeken ideiglenesen végzett munkánál használt munkaeszközökre vonatkozó követelményeket a 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet tartalmazza.
Ilyen esetben a munkavégzés helyének megközelítése, valamint maga a munkavégzés is körülményes és veszélyes lehet, ezért az alábbi követelmények betartása szükséges:
Lehetőség szerint rögzített talajról (telepített munkaállás) végezzünk munkát, ahol legalább 1 m magas 3 soros korlát védi a munkavállalót a leesés ellen.
Telepített munkaállás hiányában az alábbi lehetőségek választhatók:
• Szabványos állvány építése (szabványos járófelület, 3 soros védőkorlát), ahol a munkaterület megközelítése és a munkavégzés helye is biztonságos közlekedésre és munkavégzésre alkalmas.
• Elcsúszás, elmozdulás ellen biztosított létrák használata a munkaszint megközelítéséhez és rövid idejű rutin feladatok (egyszerű és könnyű szerszámok – pl.: csavarhúzó - alkalmazása) elvégzéséhez 2 m magasságig.
• Leesés ellen egyéni védelem használata. Egyéni védelem választása esetén a teljes testhevederzet használata minden esetben kötelező. Leesés elleni védelemként munkaöv használata TILOS. Rb-s övezethatáron belüli tevékenység esetén kizárólag antisztatikus testhevederzet és zuhanásgátló eszköz alkalmazható.
Abban az esetben, ha 2 m feletti munkaterületen a munkavégzés csak a biztonsági elemek (korlát) megbontásával, vagy azokon való áthajolással végezhető, úgy kötelező a leesés elleni védőeszközök használata.
A kikötési pontokat úgy kell megválasztani, hogy az megfelelő teherbírású legyen és lehetőség szerint a munkavégző felett legyen.
A zuhanásgátló kiválasztásánál figyelembe kell venni a munkaszint és a kikötési pont magasságát a talajszinthez (vagy az alatta lévő szerkezetekhez) viszonyítva, hogy a munkavállaló zuhanását még a talajszint elérése előtt megállítsa annak sérülése nélkül.
A magasban végzett munka veszélyes tevékenységnek minősül, így minimum 2 személy végezheti. A személyeknek orvosilag alkalmasnak (magasban végzett munkára), és a védőeszközök használatából kioktatottnak kell lenniük.
Magasban végzett munka esetén a szerszámokat, alkatrészeket, gépeket úgy kell elhelyezni (gépek esetében rögzíteni), hogy azok leesésükkel plusz kockázatot ne okozzanak az alatta lévő munkaterületre. Kötelező a magasba vitt eszközök leltára és a lejövetelkor ennek ellenőrzése. Amennyiben gépet, berendezést telepítenek a munkaszint alatt, akkor azt a leeső tárgyak ellen védeni kell.
Létrák használata esetén a 3 pontos érintkezést minden esetben fenn kell tartani. Létrán való közlekedés közben a kézben munkaeszközt vinni, és a létráról munkát végezni TILOS, arra szerszámtáskát vagy arra kialakított tokot kell alkalmazni. Az állványokat és létrákat szilárd alapra kell elhelyezni, szükség esetén eldőlés ellen is biztosítani kell őket.
4.7 Földmunkák
Földmunka minden olyan tevékenység, amelynél a talaj eredeti szintjéhez viszonyítva legalább 30 cm mélységben kézi vagy gépi erővel beavatkoznak (föld kiemelés, fúrás, cölöpverés, tereprendezés).
Talajmegmunkálás, földmunkák általános szabályait a 4/2002. (II. 20.) SZCSM-EüM
együttes rendelet tartalmazza.
A földmunkák közül minden olyan tevékenység, amely technológiai területen vagy technológiai környezetben az eredeti talajszinthez viszonyítva 1,2 méternél mélyebben föld/talaj megbontásával jár, magas EBK kockázatúnak minősül és beszállási engedély köteles abban az esetben, ha ott emberi tevékenység folyik.
Amennyiben a földmunka földalatti létesítmény nyomvonalát keresztezi, érinti, vagy 1 m-en belül megközelíti, a nyomvonalon kutatóárkot kell ásni a tervezett földmunka mélysége, plusz
20 cm mélységben. A kutatóárkot kézi erővel, lépcsősen haladva kell kiemelni. A jelzőszalagot vagy fedőborítást elérve csákányt használni tilos, a további feltárást fokozott óvatossággal kell végezni!
Azokon a területeken, ahol kézi feltárás van előírva, gépi földmunkát végezni tilos. Gépi munkavégzésnél 1 fő figyelő embert kell alkalmazni, aki a gép hatósugarán kívül a munkagép által végzett munkát felügyeli, hogy a térképeken nem szereplő, előre nem látható vezeték vagy kábel megsértését, esetleges balesetet elkerülje.
Ha az építési területen a Kivitelező nem azonosítható vezetéket, kábelt, vagy lövedéket talál, akkor a munkavégzést azonnal meg kell szakítania és értesítenie a Munkaengedélyt kiállító személyt. Ezt a körülményt az építési naplóban rögzítenie kell.
Minden földben talált kábelt feszültség alattinak, csővezetéket nyomás alattinak kell tekinteni mindaddig, míg azt nem azonosítják, és nem feszültség- illetve, nyomásmentesítik.
Sérült szigetelésű, vagy elvágott kábelt az áramütés veszélye miatt megérinteni nem szabad. Kábel és csővezeték elvágás, illetve megsértés esetén azonnal értesíteni kell az üzemeltető kapcsolattartóját.
Az eseményt az építési naplóban rögzíteni kell.
A hibahelyet jól látható módon körül kell határolni, azt földdel betakarni nem szabad.
A megszakított földmunkát csak akkor lehet folytatni, ha annak veszélytelenségéről a szakági felelős bevonásával meggyőződtek és arra a területfelelős – szükség szerint módosítva a munkavégzés feltételeit – engedélyt adott.
A takarási munkák csak új engedély birtokában kezdhetők meg (munkakezdési, tűzgyújtási, beszállási engedélyek). A takarási munka megkezdése előtt a Társasági Biztonság képviselőit értesíteni kell.
Földmunkavégzés esetén a munkaárkot a 4/2002. (II. 20.) SZCSM-EüM együttes rendeletben meghatározott követelményeit betartva oly módon kell kialakítani, hogy:
• meg lehessen akadályozni a kitermelt föld visszapergését a munkaárokba (0,5 m-es szakadó lap kialakításával),
• biztosítva legyenek a munkaárok oldalai bedőlés, beomlás ellen (dúcolás vagy megfelelő rézsűzés alkalmazásával),
• a munkavállalók részére minden körülmények között biztosítva legyen veszély esetén a munkagödörből való biztonságos kijutás lehetősége (ezt többnyire létrával kell megoldani, melynek a teljes művelet alatt a telepítés helyén kell maradnia.).
A földmunkák esetében az alábbi minimális létszámot kell biztosítania az azt végző vállalkozónak:
Tevékenység | Minimális létszám igény |
Kézi földmunka 1,2 m -ig | 2 fő |
Kézi földmunka 1,2 m –nél mélyebben | 3 fő |
Gépi földmunka bármilyen mélység esetén | 2 fő |
A földmunka engedélyezésének feltételei:
o a földmunkával érintett technológiai területen fel lettek térképezve a veszélyes energiák (földben futó csővezetékek, villamos vezetékek, irányítástechnikai kábelek), melyek szükség esetén izolálva, kizárva és megjelölve lettek,
o teljesülnek a beszállás feltételei (kizárólag 1,2 m vagy annál mélyebb kézi földmunka esetén, vagy a mélységtől függetlenül a munkavégzést a talajszint alá behajolással kell végezni),
o a kötelező folyamatos légtérméréshez kalibrált készülékkel rendelkeznek (csak abban az esetben nem kötelező a folyamatos légtérmérés, ha az éghető és mérgező gázok jelenlétével biztosan nem kell és lehet számolni – pl.: zöldmezős beruházás esetén).
Földmunkák végzésekor:
o 0,25 m és 1,2 m mélységek között jelzőkorlátot (piros-fehér vagy sárga- fekete csíkos jelző szalag, mely a munkaárokhoz közeledőknek jelzi a veszélyt) 1 m magasságban kell kifeszíteni,
o 1,2 m-t meghaladó mélység esetén védőkorlátot (minimum 1 m magas stabil telepítésű – pl.: fadeszkákból ácsolt korlát – szerkezet, mely fizikailag akadályozza meg a beesést), kell létesíteni a munkagödör köré, annak szélétől 1 m távolságban.
Földmunkavégzés esetén építési napló vezetése kötelező, melynek felelőse a földmunkát végző Vállalkozó.
4.8 Vegyszeres tisztítások
Veszélyes vegyi anyagok használata (mérgező, ártalmas, irritáló, robbanékony, gyúlékony, oxidáló, korrozív, veszélyes a környezetre) olyan technológiai berendezések tisztítására/mosására/öblítésére, amelyben normál körülmények között nem csak tiszta víz volt/ lehetett.
A rendszernek a cirkuláltatott folyadékra nézve zártnak kell lennie, a fejlődő gázok tekintetében a körülmények ismeretében a Megrendelő dönt a zárt rendszer szükségességéről! Amennyiben közvetlenül mérgező anyag (pl.: kén-hidrogén) felszabadulása várható, zártnak kell lennie rendszernek gázra is, oly tekintetben, hogy a felszabaduló gázok semlegesítése technológiailag megoldott legyen, vagy a keletkező gázok elvezetése biztonságos és kontrolált legyen. Ha viszont közvetlenül nem mérgező gáz fejlődése várható (pl.: szén-dioxid nyitott térben!), akkor nem megkövetelt a zárt technológia, melyhez minden esetben az üzemeltető jóváhagyása szükséges.
A művelet során legalább 2 db környezettől független légzésvédő készenlétben tartása kötelező, amennyiben veszélyes gázok szabadulhatnak fel. A védőfelszereléseket a kritikus műveletek során (így pl. veszélyes, vagy jelentős gázfejlődéssel járó tisztítások), illetve mentési műveleteknél kötelező használni.
A tevékenység során a folyamatos személyi légtérelemző használata kötelező az esetlegesen megjelenő gázokra kalibrált műszerrel, melyet a munkavégző légzési zónájának közelében szükséges elhelyezni (pl. ruházatra szerelten).
A vegyszeres tisztítás során figyelembe kell venni a felhasznált veszélyes anyagok okozta veszélyeket, kockázatokat (biztonsági adatlapok felhasználásával) és azok káros hatásai ellen szervezési intézkedéssel, kollektív vagy egyéni védelem (arc és szemvédelem, kéz védelem, légzés védelem, stb.) alkalmazásával kell védekezni, melyet az EBK tervben és a Munkaengedélyen is meg kell jeleníteni. A felhasznált veszélyes anyagokon kívül számolni kell a tisztítás során esetlegesen felszabaduló ártalmas, mérgező anyagok jelenlétével is.
A tevékenység során folyamatos gázkoncentráció mérés szükséges a légzési zónában az esetlegesen előforduló gázokra, gőzökre és O2 –re vonatkozóan.
4.9 Nagynyomású tisztítások, szemcseszórás
A nagynyomású tisztító rendszerek esetében a nagy energia átalakulása hordoz veszélyeket, melyek ellen minden esetben egyéni védelem alkalmazásával kell védekezni.
Nagynyomású vizes tisztítás, vagy szemcseszórás esetén az alábbi kiegészítő egyéni védelem használata szükséges:
o Teljes arcvédelem,
o Légzésvédelem (szemcseszórás esetén),
o Kézvédelem (vegyi és mechanikai hatások ellen),
o Védőruha.
A veszélyt a közvetlen víz-, vagy szemcse sugár, valamint a felületről visszacsapódó apró szemcsék okozhatják.
Szemcseszórás esetén a normál kvarc alkalmazása szilikózis veszélyt hordoz magában, ezért nagyon fontos ebben az esetben a megfelelő légzésvédelem kiválasztása. Beszállással történő szemcseszórás esetén kizárólag izolációs légzésvédelem alkalmazható.
4.10 Állványozás
Az állványokat úgy kell tervezni, összeállítani és karbantartani, hogy azok ne dőljenek össze, vagy ne mozduljanak el. Építésük kizárólag szabványos elemek felhasználásával megengedett.
A munkaállványokat, a pallókat és az állványlétrákat úgy kell összeállítani, hogy azok megakadályozzák a munkavállalók és a munkavégzés hatókörében tartózkodók lezuhanását, illetve, hogy a leeső tárgyakkal szemben védelmet nyújtsanak.
Állványozás általános munkavédelmi szabályait a 4/2002. (II. 20.) SZCSM-EüM együttes rendelet tartalmazza.
Minden 2 m-nél magasabb munkaszinteket, átjárót, feljárót védőkorláttal (minimum 1 m magas 3 soros védőkorláttal (felső és középső korlátelem és lábdeszka) kell ellátni.
Az állványt az arra felhatalmazott személynek (állványt építő cég munkavállalója) dokumentáltan át kell vizsgálni:
o Használatba vétel előtt,
o Szerkezeti módosítás, vagy használaton kívül helyezéskor,
o Kedvezőtlen időjárás után (vihar, földrengés, stb.),
o Minden baleset, vagy esemény után, ami befolyásolhatta annak szerkezeti elemeit vagy stabilitását,
o Hosszú megszakítás a használatban (1 hét után ismételt vizsgálat és dokumentálás szükséges).
A dokumentált vizsgálatokon kívül napi ellenőrzést kell végrehajtani a munkakezdés előtt, mely a munkavállalók és a munkát közvetlenül irányító feladata és felelőssége.
Az állványok készítéséhez - a termékszabványokban meghatározott elemekből készített bakállványok, a 20,0 m-nél nem magasabb létraállványok, valamint a 2000 N/m2 terhelésnél nem nagyobb igénybevételű fémállványok kivételével - állványtervet kell készíteni.
Ha az állvány megépítéséhez terv szükséges, az adatszolgáltatásról és a kiviteli terv biztosításáról, vagy megrendeléséről az állványozás megrendelője köteles gondoskodni.
A telepített állványon való munkavégzéshez szükséges Munkaengedély kiadásához az engedély kiadója (üzemeltető) részére minden esetben betekintésre biztosítani kell az állványterv, vagy a szerkezeti vázlatot, valamint az előzetes vizsgálat írásos dokumentációját. Munkaengedély csak ezek megléte esetén adható ki.
A mobil (guruló) állványokat használat előtt elmozdulás ellen (több keréken) kell biztosítani. Mobil állvány mozgatásakor az alábbiakra kell figyelni:
o úgy mozgatni, hogy azon munkavállaló tartózkodik, TILOS,
o magasságát maximum 4 m-re kell csökkenteni,
o ellenőrizni kell a mozgatás útján, az esetlegesen belógó villamos vezetékek, vagy technológiai elemekre, valamint az útvonal egyenletességére vonatkozóan.
Az állvány padozatának szélessége 0,6 m–nél kisebb nem lehet. A padozat szélességének alkalmazkodnia kell az állványkeretnek megfelelő terítési szélességnek. Az állványt egymásra merőleges síkban ki kell merevíteni (keresztmerevítők beépítésével – Xxxxxx- kötés).
Az állványzat megközelítésére speciális létrákat, vagy lépcsőket kell alkalmazni, melyeket eldőlés ellen fixen rögzíteni kell. Az állvány munkaszintjének megközelítésére a merevítők nem használhatók.
Állványépítési, vagy bontási munkát csak jogszabályban meghatározott, megfelelő szakmai képesítéssel rendelkező és intézkedési joggal felruházott, a munkavédelmi előírások megvalósításáért is felelős személy irányítása mellett szabad végezni. Minden állványozást végző dolgozó köteles az előírt egyéni védőeszközöket, védőfelszereléseket használni, a Vállalkozónak pedig kötelessége számukra azt biztosítani és használatukat megkövetelni.
Fokozott gondosságú építésszervezéssel törekedjen minden állványozási munkát végző szervezet, ill. személy a minőségi és összehangolt munkára, akár saját maga, akár más részére hajtja végre a feladatot.
Minden állványépítési munkát megkezdeni csak a területfelelős által kiadott érvényes "Munkavégzési engedély" birtokában szabad, az abban foglaltak szigorú betartása mellett.
A magyar termékszabványokban meghatározott elemekből készített állványok (csőállványok, keretes állványok) és a következő bekezdésben említett állványok elemeit beépítés előtt rendszeresen ellenőriznie kell a vállalkozóknak: szabványosság; állványpallók, létrák, csőbilincsek, egyéb állványelemek és tartozékok, függőállványok, kötéllétrák szemrevételezése és terhelési próbája; szabványok által előírt időszakos vizsgálatok, jelölések-, és csak ilyen, írásban kimutathatóan ellenőrzött elemekből építhet állványt. (Szerződésben kikötendő feltétel).
Termékszabványban nem szereplő, korszerű előregyártott elemes állványoknak (pl. Layher, Xxxxxx, Plettac, Hünnebeck, stb.) hivatalos tanúsító szervezet által kiadott alkalmassági bizonyítvánnyal, valamint a gyártó vagy forgalmazó által kidolgozott, magyar nyelvű alkalmazási utasítással és építéstechnológiai előírással szükséges rendelkeznie. Ennek bemutatási kötelezettségét a szerződésben rögzíteni kell.
Az állványokat mérethatártól függetlenül az e célra rendszeresített Állvány átadás-átvételi jegyzőkönyv felvétele után lehet használatba venni.
Az állvány átadója az építő, míg az átvevő a munka megrendelője. Az állványépítés készre jelentése csak a jegyzőkönyv elkészítése után lehetséges. Jegyzőkönyv hiánya, vagy az állvány nem megfelelősége esetén munkavégzést az állványon végezni tilos!
Ha az állványt a Vállalkozó saját részére építi, a jegyzőkönyvet akkor is el kell készíteni. A teljesítés igazolása csak aláírt jegyzőkönyv mellékelésével lehetséges.
Az állványt használatba vevő dolgozók az állvány vázszerkezetét önhatalmúlag nem változtathatják meg, erre csak az állvány építője jogosult!
4.11 Sugárveszélyes tevékenység
A Vállalkozó köteles a sugárveszélyes tevékenységet a munka megkezdése előtt bejelenteni. Radiológiai varratvizsgálat csak úgy végezhető, hogy annak során a telephelyek üzemeibe telepített izotópos műszerek, berendezések működését a radioaktív sugárzás ne zavarja.
A munkavégzés során a munkaterület megfelelő árnyékolásáról a Vállalkozó köteles gondoskodni. Sugárveszélyes anyag a területre csak engedéllyel hozható be és vihető ki onnan.
Sugárveszélyes tevékenységet csak olyan vállalkozás végezhet, akinek erre hatósági engedéllyel rendelkezik.
4.12 Veszélyes áruk közúti szállítása (ADR)
Vállalkozó köteles gondoskodni arról, hogy a jelen megállapodás teljesítéséhez, a jogszabály által előírt képesítések, (ADR oktatási bizonyítvány, megfelelő kategóriájú vezetői engedély) engedélyek, (a szállított áruknak megfelelő jóváhagyási igazolások) a megállapodás időtartama alatt mindvégig hatályos formában a rendelkezésre álljanak.
A szállítások teljesítéséhez kizárólag a hatályos jogszabályok által megkövetelt érvényes képesítéssel rendelkező személyzet vehető igénybe. A Vállalkozó felelős azért, hogy a szállításokat olyan alkalmazottai végezzék, akik ismerik és betartják a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II.5.) KPM - BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ), valamint - ha szükséges - a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.), valamint az 1979. évi 19. törvényerejű rendelettel kihirdetett Veszélyes Áruk (ásványolaj termékek) Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (a továbbiakban: ADR) és módosítása a mindenkor érvényes rendelkezéseit, és tartányos szállítás esetén elsajátították az átadó, illetve átvevő telephelyek töltő berendezéseinek kezelését, valamint az egyéb célállomásokon üzemelő lefejtő berendezések kezelését. Ezen kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeiért, illetve a Megrendelőnek ez által okozott károkért Vállalkozó kizárólagos és teljes körű felelősséggel tartozik.
Vállalkozó kötelezettséget vállal arra, hogy az érvényes ADR és Jöt. előírásainak megfelelően gondoskodik a termékek/áruk továbbításáról. Minden esetben köteles az általa végzett árutovábbításhoz az érvényben lévő jogszabályok szerint előírt és megfelelő adattartalommal ellátott fuvarleveleket (s az ehhez csatolt okmányokat), valamint az ADR kísérőokmányokat (ADR fuvarokmány és Vészhelyzeti Információs Lap továbbiakban: VIL) beszerezni. A feladói felelősségből adódó szállítmányt kísérő okmányokat a Megrendelőtől kellő időben meg kell kérni, de azokat a Vállalkozónak, legkésőbb az áru átvételének helyén meg kell kapnia. Ezen okmányokat az árutovábbítás során a Vállalkozónak magánál kell tartani. Gondoskodni kell továbbá arról, hogy a Vállalkozó járművein jól és tisztán láthatóak legyenek a továbbított áruknak megfelelő jelölések, vagyis - ha szükséges - a veszélyt jelző táblák és nagybárcák.
Vállalkozó - a tartányos veszélyes áru szállításhoz - kizárólag feltöltésre alkalmas, tartály- járművet használhat. A tartály-jármű felszereltségének meg kell felelnie az érvényben lévő jogszabályi és ADR rendelkezéseknek.
Vállalkozó a 2/2002. (I.11.) Korm. rendelet előírása értelmében köteles alkalmazni, vagy megbízni Xxxxxxxxx áru Szállítási Biztonsági Tanácsadót és erről tájékoztatni a megrendelőt. Ugyanakkor a Megrendelő fenntartja magának a jogot, hogy saját biztonsági tanácsadó(i) értékeljék a Vállalkozó veszélyes áru továbbítási tevékenységét. A tanácsadó alkalmazásának hiánya miatt bekövetkező jogkövetkezmények Vállalkozót terhelik, annak hiánya szerződésszegésnek minősül.
Vállalkozó köteles rendszeresen ellenőrizni - igény szerint bevonva a Veszélyes Áru Szállítási Biztonsági Tanácsadót - hogy tartányos járművek és azok vezetői, valamint az ADR-ben, KRESZ-ben előírt felszerelések, tartozékok megfelelnek-e valamennyi előírásnak. Az ellenőrzésről köteles jegyzőkönyvet vezetni és eredményéről a Megrendelőt tájékoztatni.
A Megrendelő bármikor ellenőrizheti, vagy biztonsági tanácsadóján keresztül ellenőriztetheti, hogy a veszélyes árut szállító járművek vezetői az előírásoknak megfelelően végzik-e a munkájukat, a járművek a jogszabályokban előírt állapotban vannak-e, és kérheti az erre vonatkozó dokumentumok bemutatását.
Az ADR alapján előírt kötelezettségek szerint Vállalkozónak meg kell győződnie, hogy a szállítandó termékek/áruk az ADR szerint szállíthatóak. Meg kell győződnie továbbá, hogy az előírt okmányok a járművön vannak. Szemrevételezéssel meg kell győződnie még, hogy a járműnek nincs hiányossága, a tartány nem szivárog, nincs rajta repedés, szükséges berendezései nem hiányoznak. Ellenőriznie kell, hogy a tartányos jármű időszakos vizsgálatának ideje nem járt-e le, ellenőriznie kell, hogy a járművek ne legyenek túlterhelve, az előírt táblák, nagybárcák, eszközök a járművön vannak-e.
A Vállalkozó köteles gondoskodni arról, hogy a Megrendelő - és szükség esetén az illetékes hatóságok, valamint a megrendelőt biztosító Társaság - haladéktalanul jelentést kapjon a megszokott munkamenettől eltérő minden eseményről. Ilyen események mindenek előtt a hatóságok által emelt kifogások, a balesetek, a környezeti károk stb.
A Megrendelő megköveteli a Vállalkozótól, hogy minden – Megrendelőt érintő – Veszélyes Áruk szállításával kapcsolatos kérdésben, mely vitára adhat okot, megkeresse a Megrendelő Veszélyes Áru Szállítási Biztonsági Tanácsadóját. A Vállalkozó által tapasztalt Megrendelőt érintő vélt, vagy valós hiányosságokat a Vállalkozó haladéktalanul a Megrendelő tudomására hozza.
Ha a Vállalkozó olyan utasítást kap, mely veszélyezteti a fuvarozás biztonságos teljesítését, köteles azt megtagadni, és a Megrendelő Veszélyes Áru Szállítási Biztonsági Tanácsadójának tudomására hozni.
A Vállalkozó Veszélyes Árut szállító gépjárműveinek aktuális listáját (rendszámait) és az azokat vezető gépjárművezetők neveit előzetesen leadja a Megrendelő Veszélyes Áru Biztonsági Tanácsadójának. Amennyiben változás áll be az adatokban, azt köteles a Megrendelő Veszélyes Áru Biztonsági Tanácsadója felé jelezni.
Veszélyes hulladékot szállítani csak a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (KTVF) tevékenységi engedélyével lehet. A szállítások végrehajtása során be kell tartani a 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet előírásait. Vállalkozó csak olyan veszélyes hulladékot szállíthat, amelyre az engedélye vonatkozik, vállalja továbbá, hogy az engedélyben szereplő mennyiségeket nem lépi túl. A Vállalkozó köteles a jelen megállapodás megkötése előtt a KTVF által kiadott engedélyben bekövetkezett valamennyi változást haladéktalanul írásban bejelenteni a Megrendelőnek.
Veszélyes hulladék szállítása esetén, a Vállalkozó csak akkor kezdheti meg a szállítást, ha a Megrendelőtől megkapott „SZ” kísérő jegyet ellenőrizte, megállapította az árura vonatkozó adatok helytállóak. Az „SZ” kísérő jegy végigkíséri a szállítmány útját. Az „SZ” kísérő jegy 4. példánya a Megrendelőnél marad. A Vállalkozó az 1., 2. és 3. példányokat a szállítás során az egyéb szükséges dokumentumokkal együtt magával viszi. A címzettel (átvevővel) az átadás tényét a kísérő jegyen igazoltatjam, a 2. példányt igazolásként megőrzi, az 1. és 3. példányt pedig a címzettnél (átvevőnél) hagyja. Az átvevő a veszélyes hulladék átvétele után a 3. példányt visszaküldi a Megrendelőnek, ezzel igazolja a Megrendelő számára a veszélyes hulladék átvételét. A Vállalkozó csak olyan átvevőnek adhat át veszélyes hulladékot, mely érvényes hatósági engedéllyel rendelkezik.
A Vállalkozó az ADR-t érintő Éves Beszámolóját, mely - a Megrendelővel kapcsolatos jogviszonyához kapcsolódik - az érintett veszélyes árukra, anyagokra és szállításokra vonatkozik, eljuttatja a Megrendelő részére minden év február 1-ig.
Minden egyéb itt nem részletezett és szabályozott Veszélyes Áruk szállításával kapcsolatos kérdésekben a hatályos ADR előírásai, valamint a 1/2002. (I.11.) Korm. rendelet előírásai érvényesek. (1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról).
4.13 MOL számára végzett munkák különleges előírásai
A Rotary számos esetben végez MOL telephelyeken munkát ezen esetekben a Rotary alvállalkozói az előzőekben leírtakon túl kötelesek betartani a MOL vonatkozó előírásait
Rendelkezniük kell:
• EBK alapoktatással és vizsgával. Ezt a MOL által jóváhagyott oktató szerveknél lehet megszerezni, évente kötelező.
• Bányászati technológián végzett munka esetén (ez a technológia javítása, szerelése építése) vagy esetén Bányabiztonsági vizsgával
• MOL EBK kiskönyvvel.
• A munkairányító köteles sárga színű karszalagot viselni.
A MOL technológián munkát végző alvállalkozókat jogosult a MOL a helyszínen ellenőrizni vagy EBK auditnak alá vetni.
MOL számára végzett munkák esetén a MOL követelményeket a Rotary az alvállalkozó rendelkezésére bocsátja.
5. Az EBK szabályok megsértése esetén alkalmazható szankciók és érvényesítésük szabályai
1.) A Megrendelő képviselője(i) a szerződés rendelkezéseivel összhangban bármikor jogosult(ak) ellenőrizni a teljesítés során az EBK szabályok betartását.
2.) A Megrendelő képviselője(i) által végzett ellenőrzés(ek) során tett megállapításokat jegyzőkönyvbe foglalja, amelyet a Vállalkozó helyszíni munkairányítója, képviseletre jogosult egyéb képviselője/megbízottja aláír.
3.) Amennyiben az ellenőrzés során a Megrendelő képviselője megállapítja, hogy a teljesítés során a Vállalkozó az EBK szabályokat megszegte, a jegyzőkönyv(ek)ben foglaltak alapján kötbért érvényesíthet, ill. a megjelölt szankciókat alkalmazhatja.
A szankciók alkalmazása nem menti fel a Vállalkozót az EBK szabályok betartása alól.
A kötbér(ek) megfizetése nem mentesíti a Vállalkozót a szerződésszegés egyéb következményei alól, és/vagy az irányadó jogszabályokban foglalt súlyosabb jogkövetkezmények alól.
4.) Amennyiben a kötbér alapjául szolgáló tényállásokat a Megrendelő a szerződés teljesítése során több helyszíni ellenőrzés során is megállapítja, a tényállás tekintetében több alkalommal is érvényesíthető a kötbér.
5.) Több hiányosság (kötbér tényállás) egyidejű fennállása esetén a kötbér az egyes tényállásokra önállóan is kiszabható.
6.) Vállalkozó alatt a Megrendelővel szerződött partnert kell érteni, aki az általa bevont Alvállalkozóért felel, így a lent hivatkozott Vállalkozó meghatározás az Alvállalkozót is jelenti. Az Alvállalkozó által okozott szabályszegésekért és következményeiért a Vállalkozó felel a Megrendelővel szemben.
7.) Munkavállaló alatt a Vállalkozó és az Alvállalkozó munkavállalóját is érteni kell a fenti
6. ponttal összhangban.
8.) Az alábbi tényállások tekintetében a fogalmakat a mindenkor hatályos EBK (egészségvédelmi, biztonságtechnikai, munkavédelmi, környezetvédelmi) tárgyú jogszabályokban, illetőleg a szerződés ide vonatkozó rendelkezései szerinti kell értelmezni.
Kötbérköteles tényállások, szankciók és intézkedések a tényállás észlelése esetén:
No | Ellenőrzés tárgya, megállapítások | Kötbér tétel (nettó HUF) | Egyéb intézkedés/ következmény |
1. | |||
1.1 | Dohányzás tűz- vagy robbanásveszélyes területen („A”, „B” és „C” tűzveszélyességi osztály) | 20 000/fő | Elkövető személy kitiltása 1 év időtartamra a Rotary telephelyeiről |
1.2 | Dohányzás nem kijelölt helyen (D és E tűzveszélyességi osztályban) | 10 000/fő | |
2. | |||
2.1 | Az adott tevékenységre vonatkozó „Munkavégzési engedély” hiánya és/vagy érvénytelensége | 100 000 | Azonnali levonulás és a munkairányító kitiltása 1 év időtartamra a Rotary telephelyeiről |
2.2 | Fúrási telephelyen a Főfúrómesternél való jelentkezés elmulasztása | 20 000 | |
3. | |||
3.1 | A Munkaengedélyben meghatározott veszélyes anyag és energia leválasztásának elmulasztása (ha a Vállalkozó feladata) | 100 000 | Munkavégzés felfüggesztése, azonnali levonulás |
4. | |||
4.1 | A Munkaengedélyben előírt, ill. a jogszabályok által meghatározott esetekben Légzésvédő készüléket (kivéve porálarc) nem használnak és/vagy a védelmi képessége nem azonosítható és/vagy nem megfelelő. | 50 000/fő | Ha rendelkezésre állt, de a munkavállaló nem használta, akkor a munkavállaló kitiltása 1 év időtartamra a Rotary telephelyeiről. Ha nem állt rendelkezésre, akkor a munkairányító kitiltása a 1 év időtartamra a Rotary telephelyeiről |
4.2 | A Munkaengedélyben előírt, ill. a jogszabályok által meghatározott esetekben kollektív védelem hiányában leesés ellen nem testhevedert használnak, és/vagy az eszköz szabályosan nincs kikötve megfelelő rögzítési ponthoz (deréköv, mentőöv nem megengedett)., és/vagy a testheveder nem megfelelő állapotú és/vagy felülvizsgálata nem történt meg. | 50 000/fő | Ha rendelkezésre állt, de a munkavállaló nem használta, akkor a munkavállaló kitiltása 1 év időtartamra a Rotary telephelyeiről. Ha nem állt rendelkezésre, akkor a munkairányító kitiltása a 1 év időtartamra a Rotary telephelyeiről |
5. | |||
5.1 | A Munkaengedélyben előírt személyi gázkoncentráció mérő használatának hiánya. (Beleértve a műszakilag meghibásodott, vagy kikapcsolt állapotú használatot is) | 50 000 | Ha rendelkezésre állt, de a munkavállaló nem használta, akkor a munkavállaló kitiltása 1 év időtartamra a Rotary telephelyeiről. Ha nem állt rendelkezésre, akkor a munkairányító kitiltása a 1 év időtartamra a Rotary telephelyeiről |
6. | |||
6.1 | Munkagödör beomlás elleni védelme rézsűvel vagy dúcolással, szádolással nem, vagy nem megfelelően megoldott, szakadólapon anyagtárolás történik, lejárási, kijutási lehetőség nem biztosított | 50 000 / beszálló fő | Pótlásig levonulás |
7. | |||
7.1 | Munkabiztonságot jelentősen befolyásoló eszközök, jelzések kiiktatása, nem megfelelősége. | 100 000 | Eredeti állapot visszaállításáig a munkavégzés felfüggesztése |
8. | |||
8.1 | Függő teher alatt személy tartózkodik. | 50 000 | Azonnali művelet beszüntetés |
8.3 | Személyek emelése géppel történik. (Kivéve, az erre a célra rendszeresített és vizsgáztatott emelőgép, felvonó, kosaras emelő). | 100 000 | Azonnali művelet beszüntetés |
No | Ellenőrzés tárgya, megállapítások | Kötbér tétel (nettó HUF) | Egyéb intézkedés/ következmény |
8.4 | Az engedélyezett terhelés nincs feltüntetve az emelőgépen. | 10 000 | Pótlás, ismételt hiány esetén levonulás |
8.5 | Az adott gépre vonatkozó terhelési görbében meghatározott értékek túllépése | 200 000 | Az emelés azonnali beszüntetése |
8.6 | Munkagépben, járműben akaratlan indítás megakadályozásának hiánya (pl. gyújtáskapcsolóban benne van az indítókulcs miközben a kezelő nem tartózkodik a munkagép közvetlen közelében). | 20 000 | Azonnal kivenni a kulcsot a gépből, és jegyzőkönyvezés után visszaadni Hiányosság megszüntetése |
8.7 | Járó motorú gép vezetőállásának elhagyása. | 50 000 | |
8.8 | Gépi emelési művelet során a teher kézi irányítása, pozicionálása nem a hatályos rendeletek szerint történik. | 100 000 | Hiányosság megszüntetése, ismételt hiány esetén levonulás |
8.9 | Emelőgép napló nincs a helyszínen és/vagy nincs folyamatosan vezetve | 20 000 | Pótlás, ismételt hiány esetén levonulás |
9. | |||
9.1 | Bizonyított alkohol- vagy drogfogyasztás | 50 000/fő | Az érintett munkavállaló kitiltása a 1 év időtartamra a Rotary telephelyeiről |
10. | |||
10.1 | Építési napló nem került megnyitásra és/vagy nem napra készen vezetett és/vagy nincs a helyszínen. | 20 000 | Pótlásig levonulás |
10.2 | Szerződésben be nem jelentett alvállalkozó munkavállalója tartózkodik a munkaterületen. | 200 000 | Azonnali levonulás a munkaterületről |
10.6 | Munkakörre vonatkozó érvényes orvosi alkalmasság igazolása | 10 000/fő | Pótlás, ismételt hiány esetén levonulás |
10.7 | A munka végzéséhez szükséges személyi jogosultságok hiánya (szakképesítések, szakvizsgák pl. tűzvédelmi, megléte) | 20 000/fő | Az adott személy munkavégzésének felfüggesztése a pótlásig, ismételt hiány esetén levonulás |
10.8 | Helyszínen lévő eszközök, gépek, berendezések aktuálisan vezetett eszközlistája | 30 000 | Pótlás |
10.9 | A helyszínen lévő gépek, berendezések nem azonosíthatóak az eszközlistában szereplő gépekkel, (nincs jelölés, lekopott, fel sem vitték, stb). | 15 000/ eszköz | Pótlás |
No | Ellenőrzés tárgya, megállapítások | Kötbér tétel (nettó HUF) | Egyéb intézkedés/ következmény |
11. | |||
11.1 | A Munkaengedélyben meghatározott (egyéb, a jelen listában külön nem feltüntetett) feltételek nem teljesülnek. | 10 000/ előírás | Pótlásig a munkavégzés felfüggesztése |
13. | |||
13.1 | A Kivitelező által a munkaterületre szállított, illetve a munkavégzés során keletkezett, leszerelt anyagok tárolása nem az arra kijelölt helyen történik. A veszélyes és nem veszélyes hulladékok gyűjtése, elszállítása nem a jogszabályban előírt módon és formában történik, amennyiben a vállalkozó feladata az elszállítás. | 20 000 | Pótlás, ismételt hiány esetén levonulás |
13.2 | A munkaterületen biztonságot veszélyeztető kiálló szögek vagy éles tárgyak találhatók a kivitelezőnek felróható okokból kifolyólag. | 30 000 | Pótlás, ismételt hiány esetén levonulás |
13.4 | Gondatlan magatartás, mellyel veszélyezteti önmagát, ill. a munkavégzés hatókörében tartózkodókat. | 100 000 | |
14. | |||
14.1 | A munkaterületen képzett elsősegélynyújtó(k) nem állnak rendelkezésre. | 20 000 | Pótlás |
14.2 | Elsősegélynyújtó hely nincs kijelölve, mentődoboz nem feltöltött, kötszerek érvényessége lejárt. | 20 000 | Pótlás |
17. | |||
17.1 | Gázpalackok tárolása nem szabályos (megfelelően rögzített állapotban, vagy nem palack kocsin történik). | 20 000 | Pótlás |
17.2 | Használaton kívüli palackokon a szelepvédő sapka nincs a helyén. | 10 000 | Pótlás |
17.3 | Gázpalackok közvetlen környezetében éghető anyagok vannak tárolva. | 30 000 | Pótlás |
17.4 | Gázpalackok tömlői a környezet fizikai veszélyei ellen nem védettek, illetve magasba vezetésük során a rögzítettségük nem megoldott | 20 000 | Azonnali pótlás, ismételt hiány esetén levonulás |
18. | |||
18.1 | A helyszínen tárolt és/vagy használt, - a jogszabályi előírások szerint veszélyesnek minősülő - anyagok biztonsági adatlapja nincs a helyszínen. | 5 000/db | Pótlás |
19. | |||
19.1 | Veszélyes anyagok nem gyári csomagolásúak és/vagy nem azonosíthatóak és/vagy tárolásuk nem megfelelő. | 20 000 / anyag | Pótlás |
20. | |||
20.1 | Nem történt meg, vagy nem az előírt létszámmal a figyelő személyek kijelölése, vagy nem tartózkodnak a számukra kijelölt helyen és feladatukat nem végzik. | 100 000 / fő | Pótlásig a munkavégzés felfüggesztése |
22. | |||
22.1 | A munkaszinteken háromsoros korlát (korlát, térdléc, lábléc) hiányzik. | 50 000 | Pótlásig levonulás |
22.2 | Végelzáró korlát nem rögzített. | 20 000 | Pótlásig levonulás |
22.3 | Munkaszint biztonságos megközelítéséhez a megfelelő feljáró nem biztosított. | 20 000 | Pótlásig levonulás |
22.4 | Állvány nem stabil felépítésű, megfelelősség | 20 000 | Pótlás |
No | Ellenőrzés tárgya, megállapítások | Kötbér tétel (nettó HUF) | Egyéb intézkedés/ következmény |
dokumentáltság nincs, vagy hiányos: (Szerkezeti vázlat, állványterv, általános szerkezeti dokumentáció, üzembe helyezés (Állvány teherbírása és készítője nincs kifüggesztve.), időszakos felülvizsgálat.) | |||
22.6 | Mobil állvány akaratlan elmozdulás ellen nem biztosított. | 20 000 | Pótlásig levonulás |
22.7 | Mobil állványon személy tartózkodik az állvány mozgatásakor. | 50 000/fő | Azonnali beszüntetés |
23. | |||
23.1 | A létra repedt, törött vagy egyéb módon sérült, csúszós fokkal, visszacsúszás-gátló nem működik, kétágú létra szétcsúszás ellen nem rögzített. | 30 000 | Azonnali pótlás |
23.2 | Létra lábai nem stabilan állnak. | 10 000 | Azonnali pótlás |
23.3 | Támasztó létra nem nyúlik túl legalább 1m-rel az érkezési szinthez képest vagy nincs kapaszkodó az érkezés szintjén. | 10 000 | Azonnali pótlás |
23.4 | A támasztólétrán olyan munkavégzés folyik, mely a biztonságos kapaszkodást nem teszi lehetővé. | 10 000 | A biztonságos körülmények kialakításáig levonulás |
23.5 | Kerekes létrák elmozdulás ellen nincsenek rögzítve. | 20 000 | Azonnali pótlás. Pótlásig levonulás |
24. | |||
24.1 | Védőszemüveget nem használnak minden szükséges esetben, és/vagy a védelmi képessége nem azonosítható, és/vagy nem megfelelő. | 10 000/fő | Pótlás, ismételt hiány esetén levonulás |
24.2 | A munkavállalók nem használják a védősisakot (kivéve irodai munka és lehulló tárgyaktól nem veszélyeztetett belsőtéri szakipari munka), állapota, hatásos védelmet nyújtó szavatossági ideje lejárt és/vagy védelmi képessége nem azonosítható. | 10 000/fő | Pótlás, ismételt hiány esetén levonulás |
24.3 | Hallásvédő eszközt nem használnak minden szükséges esetben és/vagy a védelmi képessége nem azonosítható, és/vagy nem megfelelő. | 10 000/fő | A tevékenység felfüggesztése a pótlásig |
24.4 | Védőlábbeli a veszélyeztetésnek nem megfelelő, és/vagy a védelmi képessége nem azonosítható és/vagy nem megfelelő, elvesztette védelmi képességét. | 10 000/fő | A tevékenység felfüggesztése a pótlásig |
24.5 | Veszélyeztetettségnek nem megfelelő a védőruha használat (a helyszínen érvényben lévő követelményeknek megfelelő!) | 10 000/fő | A tevékenység felfüggesztése a pótlásig |
24.6 | Tevékenységhez nem megfelelő védelmi képességű (fizikai, kémiai veszélyek ellen védő) védőkesztyű használata és/vagy a védelmi képessége nem azonosítható. | 10 000/fő | A tevékenység felfüggesztése a pótlásig |
24.7 | Légzésvédő készülékek tárolása nem tiszta állapotban történik és/vagy felülvizsgálata (ha arra kötelezett) nem történt meg ellenőrizhető módon. | 10 000 | Pótlás, ismételt hiány esetén levonulás |
24.8 | A 4.1 pontban nem említett egyéb légzésvédő eszközök hiánya | 10 000 | A tevékenység felfüggesztése a pótlásig |
25. | |||
25.1 | Fedetlen vagy körül nem határolt lyukak, munkaárkok vannak a munkaterületen a kivitelezőnek felróható okokból kifolyólag. | 50 000 | Pótlás, ismételt hiány esetén levonulás |
No | Ellenőrzés tárgya, megállapítások | Kötbér tétel (nettó HUF) | Egyéb intézkedés/ következmény |
25.2 | Földmunkák végzésének helyszíne gyalogos- és közúti forgalomtól nem megfelelő módon van leválasztva, jelölve. (Az elhatároló korlátelemek ne okozhassanak sérülést). | 30 000 | Pótlásig levonulás |
26. | |||
26.1 | A kötöző elemek állapota nem megfelelő illetve dokumentált felülvizsgálatuk nem áll rendelkezésre a helyszínen. | 100 000 | Azonnali művelet beszüntetés, a hiány pótlásáig |
27. | |||
27.1 | Az emelőgép állapota nem megfelelő illetve dokumentált felülvizsgálatuk nem áll rendelkezésre a helyszínen. | 100 000 | Azonnali művelet beszüntetés, a hiány pótlásáig |
28. | |||
28.1 | A berendezések, kisgépek állapota nem megfelelő. Elektromos vezetékek, hosszabbítók, csatlakozók, elosztók állapota, ill. műszaki paraméterei nem megfelelőek | 30 000 | Pótlás, a nem megfelelő eszköz eltávolítása a helyszínről. Ismételt hiány esetén levonulás |
28.2 | Kapcsolószekrények nem földeltek. | 20 000 | Azonnali pótlás, ismételt hiány esetén levonulás |
28.3 | Kéziszerszámok állapota nem megfelelő (pl. repedt vagy törött nyél, kopott fogazat, megnyúlt kulcsnyílás). | 10 000 | Pótlás, a nem megfelelő eszköz eltávolítása a helyszínről. Ismételt hiány esetén levonulás |
29. | |||
29.1 | Nagy fémfelületű munkaterületen nem, vagy nem megfelelő terhelhetőségű leválasztó transzformátort használnak, vagy arra több fogyasztót csatlakoztattak. | 20 000 | Azonnali pótlás, ismételt hiány esetén levonulás |
29.2 | Több, nagy kiterjedésű fémszerkezet hegesztésekor nem történt meg az EPH–ra történő összekötés. | 20 000 | Pótlásig levonulás |
30. | |||
30.1 | Elektromos berendezések érintésvédelmi felülvizsgálata nem történt meg és/vagy dokumentáció a helyszínen nem áll rendelkezésre. | 10 000 | A nem megfelelő berendezés használatának betiltása, helyszínről eltávolítása |
30.2 | Hegesztő készlet időszakos felülvizsgálata nem történt meg, vagy nem azonosítható | 10 000 | Pótlás, ill. a nem megfelelő eszköz eltávolítása a munkaterületről |
31. | |||
31.1 | A keletkező hulladékok gyűjtése nem az üzemeltető által kijelölt helyen és módon történik. | 50 000 | Azonnali pótlás, ismételt előfordulás esetén levonulás |
31.2 | A tevékenység során képződött hulladékok gyűjtésére nem elegendő mennyiségű és/vagy nem megfelelő gyűjtőedény áll rendelkezésre. | 20 000 | Azonnali pótlás |
32. | |||
32.1 | Nem engedélyezett minőségű és/vagy mennyiségű veszélyes anyag csatornába történő juttatása | 100 000 + a kár megtérí- tése | Munkavégzés felfüggesztése, kárenyhítési intézkedések |
33. | |||
33.1 | Veszélyes anyaggal történő munkavégzés során a talaj, talajvíz, vagy felszíni befogadó szennyezése. | 100 000 + a kár megtérí- tése | Munkavégzés felfüggesztése, kárenyhítési intézkedések |
ALVÁLLALKOZÓ (teljesítési segéd) BEJELENTŐ ADATLAP
Kitöltési útmutató:
Kérjük, hogy az alábbi adatlap 1-3. és 5. pontját szíveskedjen Alvállalkozónként (teljesítési segédenként) kitölteni, és visszaküldeni a ROTARY Zrt. részére (Elektronikus formában történő ajánlatadás esetén: kitöltve word formátumban, valamint cégszerűen is aláírva pdf. formátumban. Papíralapú ajánlatadás esetén: cégszerűen aláírva papíralapon).
A 4. pontot kizárólag abban az esetben kell kitölteni, és aláírva beküldeni a ROTARY Zrt. részére, amennyiben a ROTARY Zrt. történő megállapodást követően, utólag történik az Alvállalkozó (teljesítési segéd) bevonásának bejelentése.
1. Bejelentő adatai:
Bejelentő adatai | |
Cégbíróságon bejegyzett név | |
Bejelentő adószáma | |
2. Alvállalkozó (teljesítési segéd) adatai:
A bejelentett Alvállalkozó (teljesítési segéd) vállalkozásának adatai | |
Cégbíróságon bejegyzett név | |
Cégbíróságon bejegyzett rövid név | |
Cégjegyzékszám | |
Adószám | |
Közösségi (EU) adószám | |
A cég székhelyének vagy fióktelepének címe | |
Ország | |
Postai irányítószám | |
Helység | |
Utca | |
Házszám | |
Levelezési cím (amennyiben megegyezik a székhely címével, nem kell kitölteni) | |
Kommunikációs nyelv | |
Elérhetőségek | |
Telefonszám | |
Fax | |
Kapcsolattartó adatai | |
Név | |
Beosztás | |
Telefonszám | |
Fax | |
3. Bejelentés adatai:
A Bejelentő által az Alvállalkozótól (teljesítési segédtől) igénybevett szolgáltatás leírása | |
Az Alvállalkozó (teljesítési segéd) Igénybevételének indoklása | |
Az Alvállalkozó (teljesítési segéd) Igénybevételének kezdő dátuma | |
Az Alvállalkozó (teljesítési segéd) által nyújtott szolgáltatás ellenértéke (egyedi vagy éves becsült összeg Ft-ban megadva) |
4. Utólagos Alvállalkozó (teljesítési segéd) bejelentése esetén kitöltendő:
Megállapodás adatai | |
A hivatkozott ROTARY Zrt. és a Bejelentő között létrejött szerződés száma | |
A hivatkozott ROTARY Zrt. és a Bejelentő között létrejött megrendelés száma | |
5. Nyilatkozat:
A Bejelentő által foglalkoztatni kívánt, fentebb nevezett Alvállalkozó (teljesítési segéd) az igénybevett szolgáltatásra vonatkozóan tevékenységi engedéllyel rendelkezik. Utólagos bejelentés esetén a Bejelentő nyilatkozik, hogy az eredeti ajánlatában, illetve amennyiben a ROTARY Zrt. már megállapodás jött létre, akkor az abban foglalt feltételeket az Alvállalkozó (teljesítési segéd) utólagos bevonása nem változtatja.
Jogi felelősségünk tudatában kijelentjük, hogy az általunk közölt adatok a valóságnak megfelelnek.
Bejelentő cégszerű aláírása Bejelentett Alvállalkozó (teljesítési segéd) cégszerű aláírása
Dátum: Dátum:
6. A ROTARY Zrt. által kitöltendő:
Felelős szervezet - A bejelentett Alvállalkozó foglalkoztatását: | Beszerzés - A bejelentett Alvállalkozó foglalkoztatását: |
□ Engedélyezem. | □ Engedélyezem. |
□ Nem engedélyezem. | □ Nem engedélyezem. |
Dátum: | Dátum: |
ROTARY Zrt.– Név, beosztás | ROTARY Zrt.– Név, beosztás |
Aláírás | Aláírás |
A ROTARY ZRT. ÜZLETI PARTNERI ETIKAI KÓDEXE
Tisztelt Üzleti Partnerünk!
A ROTARY Zrt. Üzleti Partneri Etikai Kódexe, azokat az etikai normákat tartalmazza, amelyeket üzleti kapcsolatainkban különösen fontosnak tartunk, és amelyek betartását üzleti partnereinktől is elvárjuk. Üzleti partnernek tekintjük a MOL/INA-csoport beszállítóit, vevőit és egyéb szerződéses partnereit.
1. Kommunikáció - Üzleti partnereink a szóbeli és írásos kommunikációban a legszigorúbb magatartási elvárásokat kövessék. Bizalmasan kezeljék az üzleti partnerekkel kapcsolatos információkat.
2. Kimutatások, jelentések - Ne hamisítsák meg a pénzügyi, számviteli kimutatásokat, jelentéseket.
3. Eszközök - Vállaljanak felelősséget a ROTARY Zrt. tulajdonában lévő eszközök épségéért, azok célszerű és takarékos használatáért.
4. Szellemi termékek - Tartsák tiszteletben, hogy a ROTARY Zrt.-ben keletkező értékes, nem közcélú ötletek, stratégiák és egyéb üzleti információk a vállalat tulajdonában vannak, egyes esetekben ezen eredmények szellemi tulajdoni oltalom alatt állnak.
5. Bennfentes kereskedelem - Ne használjanak fel jogszerűtlenül bennfentes információkat anyagi előnyszerzés céljából.
6. Emberi jogok – A ROTARY Zrt. partnerei tartsák tiszteletben munkavállalóik vallásszabadsághoz való jogát, gyülekezési jogát, pihenéshez, szabadidőhöz és rendszeres fizetett szabadsághoz való jogát, és kötelezzék el magukat a méltányos és a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő foglalkoztatás és bérezés elve mellett.
7. A hátrányos megkülönböztetés – A ROTARY Zrt.üzleti partnerei nem diszkriminálhatnak a nem, a családi állapot, az életkor, az etnikai származás, a bőrszín, a vallási és politikai meggyőződés, a fogyatékosság, a szexuális orientáció alapján.
8. Zaklatás – A ROTARY Zrt. üzleti partnereivel szembeni elvárás, hogy ne viselkedjenek úgy, hogy azt bárki erőszakosnak, megfélemlítőnek, gyűlölködőnek, rossz szándékúnak vagy sértőnek tekinthesse.
9. A kikényszerített és a gyermekmunka – a ROTARY Zrt. üzleti partnere nem tolerálja a kényszer-, a kikényszerített, a rabszolgamunka és a gyermekmunka semmilyen formáját.
10. Egészségvédelem, munkabiztonság és környezetvédelem– A ROTARY Zrt. üzleti partnere betartja a munkavédelmi, biztonságtechnikai és környezetvédelmi elvárásokat és előírásokat.
11. Korrupció – A ROTARY Zrt. üzleti partnere elkötelezi magát a korrupció és megvesztegetés mentes üzlet mellett, beleértve az alkalmazottak vagy szervezetek számára vagy részéről elhangzó, tisztességtelen fizetségre irányuló ajánlatok elutasítását is.
12. Összeférhetetlenség – A ROTARY Zrt. üzleti partnereként nem alkalmazza a ROTARY Zrt. vállalatával kapcsolatban álló munkavállalóját, nem teszi lehetővé vállalatában való tulajdonszerzését.
13. Tisztességes verseny - Tevékenységét a tisztességes verseny normáival összhangban és az érvényes versenyjogi szabályoknak megfelelve végzi.
14. Termékek és szolgáltatások - A ROTARY Zrt. beszállítóival szembeni elvárás, hogy minőségi és biztonságos terméket és szolgáltatást nyújtsanak, ezekről megfelelő időben adjanak igaz, elégséges, pontos és érthető információkat.
Ezt a dokumentumot tilos az INA Csoport írásos engedélye nélkül részben vagy egészben másolni
A ROTARY Zrt. üzleti partnerei gondoskodnak arról, hogy a fenti elvárásokról és azok alkalmazásáról minden érintett személy információt kapjon. Az üzleti partnerek haladéktalanul tájékoztatják a ROTARY Zrt.-t a kódex előírásainak megszegéséről, és a javító intézkedések elvégzéséről.
Amennyiben a ROTARY Zrt. Üzleti Partneri Etikai Kódexének előírásai tartósan és jelentős mértékben sérülnek, a ROTARY Zrt. megszünteti az üzleti kapcsolatot az érintett üzleti partnerrel.
A fenti normák betartása mellett elvárt továbbá a ROTARY Zrt. üzleti partnereitől a ROTARY Zrt. honlapján (xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx) elérhető Etikai Kódex - teljes tartalmának megismerésére és betartására való törekvés, az egyébként irányadó szerződéses jogkövetkezmények alkalmazása
nélkül. A ROTARY Zrt. arra ösztönzi üzleti partnereit, hogy a fenti rendelkezéseket a saját beszállítói és alvállalkozói, üzleti partneri láncuk egészében alkalmazzák.
Amennyiben Önnek etikai jellegű kérdése vagy panasza van, illetve jelenteni kíván egy etikátlan magatartást, kérjük, lépjen kapcsolatba a ROTARY Zrt. Etikai Tanácsával.
Cím: ROTARY ZRT Xxxxxxxx xxx 00. Email: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxxxxxxxxxx.xx Telefon: 00-00-000-0000
Kérjük, hogy támogassa az etikus üzlet iránti törekvésünket!
ROTARY Zrt.
Ezt a dokumentumot tilos az INA Csoport írásos engedélye nélkül részben vagy egészben másolni
NYILATKOZAT
a ROTARY Zrt Általános Szerződéses Feltételei elfogadásáról
A…………………………………(székhely ) képviseletében a ROTARY
Zrt (0000 Xxxxxxxxxxx, Xxxxxxxx xxx 00., cégjegyzékszám: Cg. 20-10-040105)
……………………………….szolgáltatásra vonatkozó ajánlati felhívására (pályáztatására) az alábbi nyilatkozatot tesszük.
Elismerjük, hogy a ROTARY Zrt, mint Megrendelő az ajánlati felhívás (pályáztatás) során rendelkezésünkre bocsátotta az általa kiadott, 2014. április 1. napjától hatályos, vállalkozási szolgáltatásokra vonatkozó „Általános Szerződéses Feltételek”-et.
Elismerjük, hogy az Általános Szerződéses Feltételeket elolvastuk, az abban foglaltakat mindenre kiterjedően megismertük, annak tartalmát, rendelkezéseit, jogkövetkezményeit értelmeztük és megértettük. Elismerjük, hogy az Általános Szerződéses Feltételek tartalma nem sérti a jóhiszeműség és a tisztesség következményét.
Tudomásul vesszük és elfogadjuk, hogy az ajánlati felhívás (pályáztatás) alapján a ROTARY Zrt által részünkre adott, a fenti szolgáltatásra vonatkozó bármely Megrendelése az Általános Szerződéses Feltételekkel együtt érvényes, és a Megrendelés az Általános Szerződéses Feltételekkel együtt alkotja a fenti szolgáltatásra vonatkozó vállalkozási szerződést. Ezért kötelezettséget vállalunk arra, hogy a fenti szolgáltatásra vonatkozó bármely Megrendelést a Megrendelésben és az Általános Szerződéses Feltételekben foglaltak szerint teljesítjük.
……………………, 201……………………….
……………………………….. (cégszerű aláírás)
Ezt a dokumentumot tilos az INA Csoport írásos engedélye nélkül részben vagy egészben másolni
ROTARY Drilling Co. Ltd.
Xxxxxxxx xxx 00, 0000Xxxxxxxxxxx, HUNGARY