Hatályos: 2012. június 29-étől

Egészségügyi és szociális tevékenység felelősségbiztosításának

feltételei (ETSZF)

Nysz.: 15152

Tartalomjegyzék

A Generali-Providencia Biztosító Zrt. ügyféltájékoztatója 3

Egészségügyi és szociális tevékenység felelősségbiztosításának feltételei (ETSZF) 7

I. fejezet: A biztosítási esemény 7

II. fejezet: A szerződés alanyai 7

III. fejezet: A kockázatviselés tárgya 7

IV. fejezet: A biztosítási védelem időbeli hatálya 9

V. fejezet: A biztosítási védelem területi hatálya 9

VI. fejezet: A biztosítási szerződés létrejötte, hatálybalépése, megszűnése 9

VII. fejezet: Biztosítási összeg és önrészesedés 10

VIII. fejezet: A biztosítási díjfizetés szabályai 10

IX. fejezet: A felek együttműködése 11

X. fejezet: A biztosító szolgáltatásának szabályai 12

XI. fejezet: Kizárások a kockázatviselés köréből 13

XII. fejezet: A biztosító megtérítési igénye 14

XIII. fejezet: Záró rendelkezések 15

Xxxxx feltételek 16

Kiegészítő jogvédelmi biztosítás gyógyszerismertetéssel összefüggő hatósági eljárásokra 18

I. fejezet: A biztosítás tárgya 18

II. fejezet: Biztosítottak 18

III. fejezet: Biztosítási esemény 18

IV. fejezet: A biztosítási védelem időbeli és területi korlátja (időbeli és területi hatály) 18

V. fejezet: Biztosítási összeg 19

VI. fejezet: Kizárások a kockázatviselés köréből 19

VII. fejezet: A jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentése, együttműködés a jogi érdekek védelme során 19

VIII. fejezet: Jogvédelmi szolgáltatások 20

IX. fejezet: A biztosított jogi képviselete 20

X. fejezet: Sikerkilátás-vizsgálat, egyeztető eljárás 20

XI. fejezet: Érdekellentét esetén követendő eljárás 21

XII. fejezet: A biztosító megtérítési igénye (a jogi költségek visszatérítése a biztosítónak) 21

XIII. fejezet: Egyéb rendelkezések 21

A Generali-Providencia Biztosító Zrt. ügyféltájékoztatója

Köszönjük bizalmát, hogy biztosítási szerződés megkötésére irá- nyuló ajánlatával a Generali-Providencia Biztosító Zrt. társasághoz fordult.

Kérjük, szíveskedjék figyelmesen elolvasni alábbi tájékoztatónkat, amelyben bemutatjuk társaságunk főbb adatait, tájékoztatjuk a fogyasztói bejelentésekkel és panaszokkal foglalkozó szervezeti egységeinkről, felügyeleti szervünk megnevezéséről és székhe- lyéről, az ügyfélpanaszoknak – azok jellege szerint – a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez, illetve a Pénzügyi Békéltető Testülethez való előterjesztésének a lehetőségéről, a bírói út igény- bevételéről, valamint megismertetjük az adatvédelem és adatke- zelés legfontosabb szabályaival.

Felsoroljuk továbbá azokat a szervezeteket, amelyek részére társaságunk az ügyfelek – biztosítási titkot képező – adatait a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény alapján kiadhatja.

Külön kitérünk a biztosítási ajánlat aláírása előtt szükséges leg- lényegesebb tudnivalókra, közöttük a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati ismeretekre, amelyek birtokában a szerződéskötési szándékát kifejező jognyilatkozatát megfontoltan teheti meg. Megjelöljük a biztosítási szerződésre vonatkozó adó- zással kapcsolatos szabályokat.

Tájékoztatjuk, hogy a jelen ügyféltájékoztató a biztosítási szerződés részét képezi.

1. A Generali-Providencia Biztosító Zrt. – korábbi cégnevén: Generali-Providencia Biztosító Rt., majd Generali-Providencia Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság – a Providencia Osztrák-Magyar Biztosító Rt. és a Generali Budapest Biztosító Rt. egyesülésével jött létre 1999. évi április hó 30. napján.

A társaság az ISVAP által vezetett olasz Biztosítói Csoportok Nyilvántartásában 26-os számon szereplő Generali Csoport- hoz tartozik.

A társaság alaptőkéje (jegyzett tõkéje): 4 500 000 000 Ft A társaság székhelye: 1066 Budapest, Teréz krt. 42–44. Cégjegyzékszáma: 00-00-000000

Nyilvántartja: a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság

Fő tevékenységi köre: nem-életbiztosítás. A társaság cégformája: részvénytársaság Működési módja: zártkörű

Telefon: (00-0) 000-0000

A társaság egyedüli részvényese: Generali PPF Holding B.V.

Cégjegyzékszáma: Amszterdami kereskedelmi Kamara

nyilvántartásában 34275688

Székhelye: NL–1077 XX Amsterdam, Xxxxxxxxxxxxxx 000.

2. A biztosítási szerződésével kapcsolatos kérdésével, prob- lémájával forduljon bizalommal biztosításközvetítõjéhez, ügyfélszolgálati irodáinkhoz, Személybiztosítási Kom- petencia Központjainkhoz, illetőleg a TeleCenter munka- társaihoz, akik a (06-40) 200-250 kék számon készséggel állnak az Ön rendelkezésére.

Információt és támogató útmutatást – Online ügyfélszol- gálat; Kapcsolatfelvétel – talál a xxx.xxxxxxxx.xx címen is. Elektronikus ügyfélszolgálatunk esetleges üzemzavara idején a telefonos ügyfélszolgálatunk biztosítja az elér- hetőséget.

Amennyiben munkatársaink segítő közreműködése elle- nére sem sikerült felmerült problémáját megnyugtatóan rendezni, a Generali-Providencia Biztosító Zrt. Ügyfél- kapcsolati Divíziójánál – 1066 Budapest, Teréz krt. 42–44.

– szóban (személyesen) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, avagy postai úton, továbbá a (00-0) 000-0000 telefax számon, vagy a generali@gene- xxxx.xx elektronikus levelezési címen) élhet bejelentéssel, illetőleg a társaságunk magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát a fenti módokon és elérhetőségi címeken közölheti. Szóbeli panaszát sze- mélyesen valamennyi, a személyes ügyfélfogadásra nyit- va álló ügyfélszolgálati irodánkban, minden munkanapon 8 órától 16 óráig teheti meg. A telefonon közölt szóbeli panasz megtételére pedig ugyancsak minden munkana- pon 8 órától 16 óráig, illetőleg legalább a hét egy munkanapján 8 órától 20 óráig biztosítunk lehetőséget.

Társaságunk panaszkezelési eljárásával, a panaszkezelés módjával és a panaszkezelési nyilvántartás vezetésével kapcsolatos további részletes információkat megtalálja a honlapunkon illetőleg az ügyfélszolgálati irodáinknál kihelyezett panaszkezelési szabályzatunkban.

3. A biztosító felügyeleti szerve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: PSZÁF vagy Felügyelet), amely- nek székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., központi levelezési címe: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777., központi telefonszáma: (00-0) 0000-000, központi faxszáma: (00-0) 0000-000, ügyfélszolgálati telefonszáma: (06-40) 203-776, e-mail címe: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxx.xx.

Felhívjuk a figyelmét a Felügyelet fogyasztóvédelmi honlapjára (xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxx), az ott elérhető tájékoztatókra és összehasonlítást segítő alkalmazásokra.

4. Társaságunk a PSZÁF által felügyelt tevékenység folytatására jogosult szervezet, amely tevékenységünk vonatkozásában fogyasztóvédelmi hatóságként a PSZÁF ellenőrzi

− a fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonat- kozó kötelezettséget megállapító, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvényben meghatározott jogszabályokban előírt rendelkezéseknek,

− a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény ren- delkezéseinek,

− a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény rendelke- zéseinek,

− az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény rendel- kezéseinek (a továbbiakban együttesen fogyasztóvédelmi rendelkezéseknek), továbbá

− a pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelezettség betartását, és eljár e rendelkezések pénzügyi szervezet általi megsértése esetén (a továbbiakban fogyasztóvédelmi eljárás).

Tájékoztatjuk, hogy a fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Felügyelet előtt fogyasztóvédelmi eljárás kezdeményezhető. A biztosítási szerződés létrejöt- tével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, to- vábbá a szerződésszegéssel és joghatásaival kapcsolatos jogvitákban a Felügyeletnek nincs hatásköre eljárni.

A biztosítási szerződés megkötésével és teljesítésével kap- csolatos esetleges pénzügyi fogyasztói jogviták bírósági el- járáson kívüli rendezése érdekében írásban benyújtott kérel-

met terjeszthet elő a Pénzügyi Békéltető Testületnél (székhely: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.; levelezési címe: H–1525 Budapest BKKP Pf. 172.). A Testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó a biztosító társasággal közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését. A Pénzügyi Békéltető Testület működésével kapcsolatos egyéb lényeges informá- ciók (így a Testület eljárási szabályzata) megtalálhatóak a www. xxxxx.xx/xxx honlapon. A permegelőző, konfliktuskezelő, vita- rendezési eljárások közül – a Pénzügyi Békéltetető Testületi eljáráson kívül – közvetítői eljárást is kezdeményezhet, a köz- vetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény alapján.

A fogyasztó a biztosítási szerződésből eredő igényeit a fentiek- ben megjelölt alternatív vitarendezési módok mellőzésével bírói úton is érvényesítheti. A bíróság eljárására a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései irányadóak.

5. Tájékoztatjuk, hogy a biztosító a feladatai ellátásához az ügyfelei azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerzõdéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzõ- dés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzõdésbõl származó követelések megítéléséhez szükséges vagy a biztosítási törvényben meghatározott egyéb cél lehet. A biztosító ügyfelének minõsül a szerzõdõ, a biztosí- tott, a kedvezményezett, a károsult, a biztosító szolgáltatására jogosult más személy; az adatvédelemre vonatkozó rendelke- zések alkalmazásában ügyfél az is, aki a szerzõdésre ajánlatot tesz.

Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó

–, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a bizto- sítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biz- tosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdál- kodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

Biztosítási titkot képeznek az alábbi adatok:

– a biztosító ügyfelének személyi adatai;

– a biztosított vagyontárgy és annak értéke;

– a biztosítási összeg;

– élet-, baleset-, betegség- és felelősségbiztosítási szerző- dés esetén az egészségi állapottal összefüggő adatok;

– a kifizetett biztosítási összeg mértéke és a kifizetés ideje;

– a biztosítási szerzõdéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggõ összes lényeges tény és körülmény.

6. A biztosító a személyes adatokat, továbbá az egészségügyi állapottal közvetlenül összefüggõ, általa kezelt adatokat a biz- tosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon idõ- tartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetõ. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerzõdéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerzõdés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthetõ. Telefonon történő panasz- kezelés esetén a biztosító a közötte és az ügyfél közötti telefo- nos kommunikációt hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt egy évig megőrzi. A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzõdéssel kapcsolatos, az egészségügyi állapottal közvetlenül összefüg- gő adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájáru- lása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

7. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabad- ságról szóló 2011. évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Infotv.) foglaltaknak megfelelően tájékoztatjuk, hogy az adatkezelés az Ön önkéntes hozzájárulásán alapul, amely hozzájárulását Ön a biztosítási ajánlattétellel adja meg. Az adatkezelés jogalapja a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény

155. §-a. A biztosítási szerződés végrehajtása érdekében a biztosító kezeli az ügyfelek személyes adatait (a továbbiakban

„személyes adatok”). Az érintett ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító az egészségügyi és a hozzá- juk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írás- beli hozzájárulásával kezelheti.

Adatfeldolgozási tevékenységet kizárólag erre irányuló meg- bízási szerződés alapján, kiszervezett tevékenység keretében jogosultak harmadik személyek végezni. Az ügyfél adatait kizárólag társaságunk erre feljogosított munkatársai, megbízott biztosításközvetítői, illetve a társaságunk részére külön szerző- dés keretében adatfeldolgozási- vagy kiszervezett tevékeny- séget végző személyek, szervezetek ismerhetik meg, a tár- saságunk által meghatározott terjedelemben és a tevékeny- ségük végzéséhez szükséges mértékben. Az ügyfél adatait jogosultak megismerni továbbá mindazon személyek vagy szervezetek is, akikkel szemben társaságunknak a biztosítási titok megtartásának a kötelezettsége a 9. pont értelmében nem áll fenn.

A biztosító a szerződő (biztosított) személyes adatait, erre vonatkozó és kifejezett írásbeli hozzájárulása nélkül csak a Bit. 153–161. § és 165. §-aiban nevesített szervezeteknek továbbíthatja.

8. A biztosítási titok tekintetében, idõbeli korlátozás nélkül – ha a törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulajdonosait, vezetõit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékeny- ségük során bármilyen módon hozzájutottak.

Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

– a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselõje a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

– a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló 2003. évi LX. törvény 153–161. §-aiban és 165. §-ában foglaltak alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

9. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a folyamatban lévő büntető eljárás keretében eljáró nyo- mozó hatósággal és ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illet- ve felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel,

e) az adóhatósággal abban az esetben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha a biztosítási szerződésből eredő kötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kö- telezettség terheli,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a biztosítóval, biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításköz- vetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékenységgel kap- csolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazda- sági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben jelölt egészségügyi hatósággal,

j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte ese- tén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos infor- mációgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) a biztosítási törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel,

m) az állomány-átruházás keretében átadásra kerülő biztosí- tási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítésé- hez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egy- másközti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kár- talanítási Szervezettel, kárrendezési megbízottal és a kár- képviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önren- delkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel,

p) fióktelep esetén – ha a magyar jogszabályok által támasz- tott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik or- szágbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval,

q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Informá- ciószabadság Hatósággal

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus- malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval

szemben, ha az a)–j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmaz- za az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzõdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k), l), m), p), q) és r) pontban megjelölt szerv vagy sze- mély kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelke- zés megjelölése is.

A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fentebb meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

A biztosító a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi

IV. törvényben foglaltak szerinti

a) kábítószerrel visszaéléssel,

b) terrorcselekménnyel,

c) robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel,

d) lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel,

e) pénzmosással,

f) bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűn- cselekménnyel van összefüggésben.

A biztosító a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézke- dés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jó- váhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titoknak minősülő adatokról.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn továbbá abban az esetben sem, ha a magyar bûnüldözõ szerv, illetõleg a pénzügyi információs egységként mûködõ hatóság

– a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelõzésérõl és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi köte- lezettségvállalás alapján külföldi bûnüldözõ szerv, illetõleg kül- földi Pénzügyi Információs Egység írásbeli megkeresése tel- jesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minõsülõ adatot a biztosítótól, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérõ által aláírt titoktartási záradékot.

10. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

– az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyekből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

– fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás szék- helye (főirodája szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság kö- zötti megállapodásban foglaltaknak,

– a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvég- zése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,

– az összevont alapú felügyeletre és a kiegészítő felügyeletre vonatkozó törvényi rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.

11. Tagállami biztosítóhoz vagy tagállami adatfeldolgozó szerve- zethez (tagállami adatkezelő) történő adattovábbítást úgy kell tekinteni, mintha Magyarország területén belüli adattovábbí- tásra került volna sor.

12. Az érintett ügyfél kérelmére társaságunk köteles tájékoztatást adni az ügyfél részére az általa kezelt-, illetve az általa megbí- zott adatfeldolgozó által feldolgozott, az érintett ügyfél ada- tairól, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről, és az adat- kezeléssel összefüggõ tevékenységéről, továbbá – az ügyfél személyes adatainak a továbbítása esetén – az adattováb- bítás jogalapjáról és címzettjéről. Törvény az adattovábbításról való tájékoztatást kizárhatja illetve korlátozhatja.

Az érintett ügyfél kérheti személyes adatainak helyesbítését, továbbá – a jogszabályban elrendelt adatkezelések kivételével – adatainak a zárolását és törlését. Társaságunk az érintett ügyfél által kezdeményezett adathelyesbítéseket a nyilvántartásaiban köteles átvezetni.

Az érintett ügyfél az Infotv-ben meghatározott esetekben tilta- kozhat személyes adatainak a kezelése ellen. A tiltakozást társaságunk legfeljebb 15 napon belül megvizsgálja és írásban tájékoztatja az ügyfelet a döntéséről. Amennyiben az érintett ügyfél a döntéssel nem ért egyet, vagy a biztosító a fenti határ- időt elmulasztja, úgy az ügyfél a döntés közlésétől, illetve a határidő utolsó napjától számított 30 napon belül jogosult bírósághoz fordulni.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (1125 Budapest, Xxxxxxxx Xxxxxxxx fasor 22/c) az érintett ügyfél jogosult bejelentéssel élni, amennyiben észleli, hogy személyes adatai kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.

Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szer- ződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

13. Adózási tudnivalók

Adómentes az élet- és nyugdíjbiztosításból származó biztosítói kifizetés, ha az haláleseti, baleseti, vagy betegségi szolgáltatás, illetve nyugdíjbiztosítási szerződés esetében a harmadik év fordulónapját követően nyújtott szolgáltatás. Az adómentes jövedelmet a magánszemélynek az adóbevallásában nem kell szerepeltetnie.

Kamatjövedelem biztosítási szerződéshez kapcsolódóan élet- vagy nyugdíjbiztosítás lejárati szolgáltatásából, visszavásárlá- sából vagy részleges visszavásárlásából származhat. Ka- matjövedelemről akkor beszélhetünk, ha a szerződésből származó kifizetés összege meghaladja az ugyanazon szer- ződéshez kapcsolódó magánszemély által befizetett díj(ak), illetve a kifizető által fizetett adókötelesnek minősülő (adózott) díj(ak) együttes összegét. Részleges visszavásárlás esetén a visszavásárlás arányában vehető figyelembe a befizetett díj. A kamatadó mértéke 16%. A kamatadót a biztosító a kifizetésből levonja, és megfizeti az adóhatóságnak. Ha kamatadó nem terheli a kifizetést, vagy a kamatadó levonása megtörtént, ak- kor a magánszemélynek az adóbevallásában nem kell szere- peltetnie ezt a jövedelmet. A kifizetést követően a biztosító igazolást állít ki a levont kamatadóról a magánszemély szerző- dő részére, szükség esetén felhívja figyelmét adóbevallási kötelezettségére. A biztosításból származó kamatjövedelem

50 százalékkal csökkenthető, ha a kifizetés a szerződés megkötésének 5. fordulónapját követően történik, és a kifize- téssel a szerződés megszűnik, vagy a 4 évnél régebben, de 6 évnél nem régebben befizetett díjak és hozamok terhére tör- ténő kifizetés esetén, ha a szerződés a kifizetéssel nem szűnik meg. A kamatjövedelem 100 százalékkal csökkenthető, ha a kifizetés a szerződés megkötésének 10. fordulónapját köve- tően történik, és kifizetéssel a szerződés megszűnik, vagy a 6 évnél régebben befizetett díjak és hozamok terhére történő kifizetés esetén, ha a szerződés a kifizetéssel nem szűnik meg.

Egyéb jövedelem keletkezik, ha a magánszemély szerződőként olyan teljes életre szóló (élethosszig tartó), kockázati életbiz- tosítást vásárol vissza, amelynek díját – részben vagy egész- ben más személy (ide nem értve a más magánszemélyt) fizette, és a kifizető által fizetett díj adómentesnek minősült. Ebben az esetben ugyanúgy kell a jövedelmet meghatározni, mint a kamatjövedelemnél. A biztosító ilyen esetben a hatályos rendelkezések szerint a kifizetésből levonja a személyi jöve-

delemadó-előleget és azt befizeti az adóhatóságnak. A levont adóelőlegről a biztosító igazolást állít ki a magánszemély ré- szére. A magánszemélynek e jövedelmet egyéb jövedelem jogcímen szerepeltetnie kell az adóbevallásában. Ezen egyéb jövedelem után százalékos egészségügyi-hozzájárulás (Eho) fizetési kötelezettség is keletkezik, amelyet a biztosító köteles megfizetni az adóhatóságnak. A biztosító – biztosítási felté- telekben rendelkezve erről – ezt a költségét érvényesíti a bizto- sítás pénzalapjának terhére, és e költségre is tekintettel állapítja meg a magánszemély bruttó jövedelmét és a ténylegesen kifi- zethető összeget.

A fenti szabályok a jövőben megváltozhatnak, ezért felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy saját érdekében kövesse figyelemmel az adózási szabályok jövőbeli változásait, így különösen a személyi jövedelemadóról szóló törvény, az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény, valamint az adózás rendjéről szó- ló törvény rendelkezéseit.

14. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a biztosító a biztosítási szer- zõdésbõl eredõ kötelezettségével összefüggésben, a káro- sító eseményt megelõzõ állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenér- téke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az álta- lános forgalmi adó összegének megfelelõ összeg megtéríté- sére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelybõl annak összege kiszámítható.

15. A jognyilatkozatok csak írásban érvényesek. A szerződő (biz- tosított) nyilatkozata csak akkor hatályos, ha az a biztosító valamely szervezeti egységének a tudomására jut.

16. A biztosítási szerződésre, amennyiben a felek másként nem állapodnak meg, vagy jogszabály eltérően nem rendelkezik, a magyar jog szabályai az irányadók.

A sikeres együttműködés reményében:

Xxxxx Xxxxxx Xxxxxxx Xxxx elnök-vezérigazgató ügyvezető igazgató

Hatályos: 2012. március 14-étől

Egészségügyi és szociális tevékenység felelősségbiztosításának feltételei (ETSZF)

Jelen általános szerződési feltételre utalással megkötött felelős- ségbiztosítási szerződés keretében a Generali-Providencia Biztosító Zrt. vállalja, hogy biztosítási díj fizetése ellenében, a szerződési fel- tételben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén

– a szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint – biztosítási szolgáltatást nyújt.

I. fejezet

A biztosítási esemény

1. A biztosítási esemény olyan másnak okozott kár miatti kártérítési kötelezettség bekövetkezése, amelyet a magyar jog szerint jelen szerződés biztosítottjának kell teljesítenie, és amelynek térítését jelen szerződés alapján a biztosítótól követelheti.

2. Ha egy károkozói magatartásból vagy egyazon szabály meg- szegéséből több kártérítési kötelezettség származna, akkor az egy biztosítási eseménynek minősül (sorozatkár). Egy biztosítási eseménynek minősül az is, ha több szabálysze- gés miatt – amelyeket akár különböző személyek követtek el – jogalapját tekintve egy biztosítási igény keletkezik.

II. fejezet

A szerződés alanyai

1. Szerződő

1.1. A biztosítási szerződés szerződője az a személy, aki a bizto- sítás megkötésére a biztosítónak ajánlatot tesz, és a bizto- sítási díj fizetésére kötelezettséget vállal, amennyiben a szer- ződés érvényesen létrejön.

1.2. A szerződéssel összefüggésben a szerződő fél jogosult a biztosító irányában jognyilatkozatot tenni és a biztosító hozzá köteles intézni a jognyilatkozatait.

2. Biztosított

2.1. A biztosítási szerződés biztosítottja az a személy, akit terhelő kártérítési kötelezettséget a biztosító teljesíti.

2.2. Jelen feltétel alapján biztosított – a biztosítási ajánlaton név szerint feltüntetett – az egészségügyi, illetve szociális szol- gáltatást hatósági engedély birtokában, saját nevében foly- tató

– xxxx xxxxxxx,

– jogi személyiség nélküli szervezet,

– természetes személy.

III. fejezet

A kockázatviselés tárgya

1. Szakmai szolgáltatói felelősség

1.1. A biztosító vállalja, hogy – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítottat olyan személyi sérüléses károk, dologi károk és tisztán vagyoni károk megtérítése alól, melyeket a biztosított, a biz- tosítottal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló

– egészségügyi dolgozó

– szociális képesítéssel rendelkező személy

az egészségügyi, illetve szociális szolgáltatás során, azzal összefüggésben, a szakmai szolgáltatói tevékenységére irányadó foglalkozási szabályok megszegése folytán okoz, és amelyekért a biztosított kártérítési felelősséggel tartozik.

1.2. A biztosítási védelem kizárólag a biztosítási ajánlaton feltün- tetett szakágazatokban elkövetett szakmai szabályszegé- sekkel okozott károkra terjed ki. Orvos, fogorvos, termé- szetgyógyászati és nem konvencionális gyógyító tevékeny- séget végző személyek által elkövetett szakmai szabály- szegések esetén a biztosítás kizárólag a biztosítási ajánla- ton név szerint feltüntetett orvosok, fogorvosok, termé- szetgyógyászati és nem-konvencionális gyógyító tevékeny- séget végző személyek által okozott károkat fedezi.

1.3. Jelen feltétel alkalmazásában

a) egészségügyi szolgáltatás: az egészségügyi államigazgatási szerv által kiadott működési engedély birtokában végezhető egészségügyi tevékenységek összessége, amely az egyén egészségének megőrzése, továbbá a megbetegedések megelőzése, korai felismerése, megállapítása, gyógykeze- lése, életveszély elhárítása, a megbetegedés következtében kialakult állapot javítása vagy a további állapotromlás meg- előzése céljából a beteg vizsgálatára és kezelésére, gon- dozására, ápolására, egészségügyi rehabilitációjára, a fáj- dalom és a szenvedés csökkentésére, továbbá a fentiek érdekében a beteg vizsgálati anyagainak feldolgozására irá- nyul, ideértve a gyógyszerekkel, a gyógyászati segédesz- közökkel, a gyógyászati ellátásokkal kapcsolatos külön jog- szabály szerinti tevékenységet, valamint a mentést és a betegszállítást, a szülészeti ellátást, az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásokat, a művi meddővétételt, az emberen végzett orvostudományi kutatásokat, továbbá a halottvizsgálattal, a halottakkal kapcsolatos orvosi eljárá-sokkal

– ideértve az ehhez kapcsolódó –, a halottak szállításával összefüggő külön jogszabály szerinti tevékenységeket is;

b) egészségügyi dolgozó: az orvos, a fogorvos, a gyógy- szerész, az egyéb felsőfokú egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy, az egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy, továbbá az egészségügyi tevékeny- ségben közreműködő egészségügyi szakképesítéssel nem rendelkező személy;

c) szociális szolgáltatás: szociálisan rászorulók részére – egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában – történő segít- ségnyújtás, melyet szociális szolgáltatók és szociális intéz- mények végeznek szociális alapszolgáltatás vagy szakosí- tott ellátási formák keretében;

d) munkaviszony: a munka törvénykönyvéről szóló mindenkor hatályos jogszabályban meghatározott jogviszony;

e) munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony: a közszolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, szolgálati jog- viszony, közalkalmazotti jogviszony, társas vállalkozásban vagy egyéni cégben fennálló tagsági jogviszony, megbízási jogviszony, vállalkozási jogviszony, közérdekű önkéntes jog- viszony, egyéni vállalkozói tevékenység;

f) személyi sérülés az, ha valaki meghal, testi sérülést vagy egészségkárosodást szenved;

dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsérül, megsemmisül vagy használhatatlanná válik;

tisztán vagyoni kár az, mely nem személyi sérüléses kár és nem dologi kár és nem is ilyen károkra vezethető vissza.

1.3. Kiterjed a biztosítási védelem a jelen szerződésben fog- laltak szerint

a) a biztosított által fogadott – a biztosítottal munkavi- szonyban nem álló – orvosok tevékenységére;

b) az ügyeleti tevékenységre akkor is, ha a biztosított alkal- mazottai megbízás alapján vagy a biztosítottal munka- végzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek látják el;

c) az egészségügyi, illetve szociális szakképesítés, illetve a szakirányú szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzésben résztvevő személyek tevékenységére is, amennyiben az egészségügyi, illetve szociális tevékeny- séget szakirányú szakképesítéssel rendelkező személy felügyelete mellett folytatják;

d) a biztosított orvos, egészségügyi, illetve szociális képe- sítéssel rendelkező személy távollétének ideje alatt az őt hivatalosan helyettesítő személy helyettesítési tevé- kenységére;

e) a biztosítottat, mint magisztrális gyógyszer előállítóját ter- helő kártérítési kötelezettségekre;

f) a XI. fejezet 27. pontjában foglaltakon kívül, az emberen végzett orvostudományi kutatás (vizsgálati készítmény klinikai vizsgálata) során, illetve annak következménye- ként a kutatás (klinikai vizsgálat) alanyát ért károkra.

1.4. Kórházak, rendelőintézetek által kötött biztosítás csak a biztosított intézmény keretei között végzett tevékenységre nyújt biztosítási fedezetet.

1.5. A természetgyógyászati és nem-koncencionális gyógyító tevékenységre az alábbi feltételekkel terjed ki a biztosítási fedezet.

1.5.1. A biztosítási védelem a – biztosítási ajánlaton feltüntetett – 11/1997. (V.28.) NM rendelet 1. számú mellékletében felso- rolt természetgyógyászati és nem konvencionális gyógyító tevékenységekre terjed ki.

1.5.2. A biztosító kockázatviselésének feltétele a 40/1997. (III.5.) Kormányrendeletben és a 11/1997. (V.28.) NM rendeletben előírt szakirányú tanfolyam elvégzése, vizsga letétele, valamint az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet (ETI) által, a biztosított tevékenységre vonatkozó vizsga letételét igazoló bizonyítvány biztosítónak történő bemutatása.

1.5.3. Nem fedezi a biztosítás – a XI. fejezetben felsorolt eseteken kívül – a 11/1997. (V.28.) NM rendeletben előírt, a termé- szetgyógyászati tevékenység gyakorlására vonatkozó elő- írások megszegésével okozott károkat.

2. Tevékenységi felelősség

2.1. Kiterjed a biztosítási védelem – a jelen szerződésben fog- laltak szerint – azokra a személyi sérüléses és dologi ká- rokra, melyeket a biztosított a biztosított tevékenység foly- tatásához kapcsolódó ingatlanok és munkaeszközök üzemben tartója minőségében okoz, és amelyekért a ma- gyar jog szerint kártérítési felelősség terheli.

2.2. Jelen feltétel alkalmazásában

a) ingatlan: a földterület, illetve mindaz, ami vele tartósan egyesítve van, ideértve az épületeket – ezen belül az épületberendezési és épületgépészeti (felvonók,

fűtő-, elektromos-, víz-, gázberendezések) tárgyakat – helyiségeket, építményeket, reklámberendezéseket, va- lamint az ingatlan előtti járdaszakaszt (járda hiányában egy méter széles területsávot, illetve ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes területet);

b) személyi sérülés az, ha valaki meghal, testi sérülést vagy egészségkárosodást szenved;

dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsérül, megsemmi- sül vagy használhatatlanná válik.

2.3. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése – a XI. feje- zetben foglaltakon kívül –

a) az ingatlan tulajdonosának, bérbeadójának, bérlő- jének, üzemeltetőjének egymásnak okozott dologi káraira és egyéb szerződésszegéssel okozott dolo- gi károkra;

b) a környezeti elemekben okozott károkra;

c) tárgyak elveszéséből, elhagyásából, eltulajdonítá- sából eredő kártérítési kötelezettségekre.

3. Munkáltatói felelősség

3.1. Jelen feltétel alapján kiterjed a biztosítási védelem – a jelen szerződésben foglaltak szerint – azokra a kártérítési követelésekre, amelyeket a biztosítottal munkaviszonyban (közalkalmazotti, szolgálati, közszolgálati, kormányzati szol- gálati jogviszonyban, közérdekű önkéntes jogviszonyban) álló személyek munkabalesete miatt és címén a biztosítottal szemben támasztanak, és amelyekért a magyar jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

3.2. Kiterjed a biztosító kockázatviselése munkaerő-kölcsönzés során a kölcsönzött munkaerő munkabalesete miatt és cí- mén a biztosítottal (kölcsönvevő vagy kölcsönbeadó mun- káltatóval) szemben támasztott azon kártérítési követelé- sekre, amelyekért a magyar jog szerint felelősséggel tartozik.

3.3. Fedezetet nyújt a biztosítás a biztosítottal munkaviszonyban vagy munkaerő-kölcsönzés alapján létrejött foglalkoztatási jogviszonyban álló személyek munkabalesete miatt a biz- tosítottal szemben támasztott társadalombiztosítási megté- rítési követelésekre is.

3.4. A XI. fejezetben felsorolt eseteken kívül nem fedezi a bizto- sítás a foglalkozási megbetegedésből eredő kártérítési igé- nyeket.

3.5. Jelen feltétel alkalmazásában

a) munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüg- gésben éri.

A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha az a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvéte- lezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igény- bevétele során éri.

b) baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült károsult akaratától függetlenül, hir- telen következik be és sérülést, mérgezést vagy egyéb egészségkárosodást, illetőleg halált okoz.

c) foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, a foglalko- zás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely

– a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonó- miai kóroki tényezőkre vezethető vissza, illetve

– a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy ki- sebb igénybevételének a következménye.

3.6. Súlyosan gondatlan károkozásnak minősül, így a biztosító a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha

a) a baleset ugyanazon munkavédelmi szabály be nem tartása miatt következett be ismételten;

b) a bíróság jogerős határozata, jogszabály, szerződés (pl. munkaszerződés, kollektív szerződés) állapítja meg a súlyos vagy tudatos gondatlanság tényét, illetve jog- erős bírósági határozat állapítja meg, hogy a baleset a munkavédelmi szabályok súlyosan gondatlan megsér- tése miatt következett be;

c) a munkaügyi felügyelőség munkavédelmi szabálysértés elkövetése miatt a munkáltatót 3 000 000 Ft-ot megha- ladó pénzbírsággal sújtja.

IV. fejezet:

A biztosítási védelem időbeli hatálya

1. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés ha- tálya alatt okozott, bekövetkezett és legkésőbb a szer- ződés megszűnését követő 30 napon belül a biztosító- nak bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő ká- rokra terjed ki, feltéve, hogy külön feltétel eltérően nem rendelkezik.

2. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából

a) a károkozás időpontja az a nap, amikor a károsodást eredményező cselekményt – a szakmai szolgáltatói tevékenység keretében a szakmai szabályszegést – elkövették;

Ha a kár mulasztásra vezethető vissza, akkor kétség esetén a szabályszegést azon a napon követték el, amikor az elmulasztott cselekedetet legkésőbb meg lehetett volna tenni ahhoz, hogy a kár bekövetkezését megakadályozza.

b) a kár bekövetkezésének időpontja az a nap, amikortól a biztosított kártérítési fizetési kötelezettsége esedé- kessé válik.

– Személyi sérüléses károk tekintetében a kár bekö- vetkezésének időpontja:

Halál esetén a halál beállta;

Testi sérülés esetén a sérülés időpontja, még akkor is, ha utóbb halálhoz vezet;

Egészségkárosodás esetén a károsodás időpontja; Egészségromlás (lassú lefolyású személysérüléses kár) esetén – vitás esetben – amikor az orvos első alkalommal megállapította az egészségkárosodást.

– Dologi károk tekintetében a kár bekövetkezésének időpontja a károsodás időpontja;

– Sorozatkár bekövetkezésének időpontja a sorozat első káreseményének időpontja.

c) a kár bejelentésének időpontja az a nap, amikor a biz- tosított a kár bekövetkezését a biztosítónak a X.1. pont- ban foglaltak szerint bejelentette.

V. fejezet:

A biztosítási védelem területi hatálya

1. A biztosító kockázatviselése Magyarország területén oko- zott és érvényesített károkra terjed ki, feltéve, hogy külön feltétel eltérően nem rendelkezik.

2. Az 1. ponttól eltérően elsősegélynyújtásból eredő kárté- rítési kötelezettségekkel összefüggésben a biztosító kocká- zatviselése az Európa területén okozott és érvényesített ká- rokra terjed ki.

VI. fejezet

A biztosítási szerződés létrejötte, hatálybalépése, megszűnése

1. A biztosítási szerződés létrejötte

1.1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. Az írásbeli megállapodást, illetőleg a biztosító elfo- gadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény kiállítása pótolja. Ebben az esetben a biztosítási szerződés a kötvény kiállí- tásának napján jön létre.

1.2. Ha a kötvény tartalma a szerződő ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő 15 napon belül nem kifogásolja, a biztosítási szerződés a kötvény tartalmának megfelelően jön létre. Ezt a rendelkezést lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a biztosító az eltérésre a szerződő fi- gyelmét a kötvény kiszolgáltatásakor írásban felhívta; ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának meg- felelően jön létre.

Lényeges eltérésnek minősül különösen a szerződő (bizto- sított) neve, a kockázatviselés tárgya és kezdete, a biztosí- tási díj és annak esedékessége, a biztosítási összeg és az önrész nagysága, a vonatkozó biztosítási feltétel.

1.3. A biztosítási szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító a szerződő ajánlatára 15 napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerződés az ajánlatnak a biztosító vagy képvise- lője részére történő átadása időpontjára visszamenően jön létre. A biztosító a biztosítási kötvényt a szerződés módon történő létrejötte esetén is köteles a szerződő részére kiszolgáltatni.

1.4. Ha a biztosító a kockázatelbírálás eredményeként az aján- latot a fent meghatározott 15 napos határidőn belül vissza- utasítja, a biztosítási szerződés nem jön létre, a befizetett díjelőleget a biztosító visszafizeti, és az említett időszakban esetleg bekövetkezett károkért helytállni nem tartozik.

1.5. Amennyiben a biztosítást a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 46. § (1) bekez- dése alapján a szerződő (biztosított) képviselőjének minő- sülő biztosítási alkusz közvetíti, akkor a biztosító számára nyilatkozattételre nyitva álló 15 napos határidő az azt követő napon veszi kezdetét, amikor a biztosítási alkusz a szerző- dő (biztosított) által aláírt biztosítási ajánlatot a biztosítónak átadta.

1.6. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerző- dés eltér a biztosítási feltételektől, a biztosító tizenöt napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerződést a feltételeknek megfelelően módosítsák. Ezt a határidőt attól a naptól kell számítani, amelyen az ajánlat a biztosítónak a kötvénykiállí- tásra jogosult szervéhez beérkezett. Ha a szerződő (biz- tosított) a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, úgy a biztosító az eluta- sítástól, vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

2. A biztosítási szerződés hatálybalépése (kockázatviselés kezdete)

2.1. A biztosító kockázatviselése a biztosítási ajánlaton a szer- ződő által a kockázatviselés kezdeteként megjelölt napon veszi kezdetét, feltéve, hogy

a) a szerződő a biztosítás első díját, illetőleg az egyszeri díjat teljes egészében a biztosító számlájára vagy pénz- tárába befizeti vagy

b) a szerződő a biztosítás első díját a biztosító képviselő- jének vagy a biztosító felhatalmazása alapján a biztosí- tási alkusznak elismervény ellenében átadja vagy

c) a felek a biztosítási díj megfizetésére vonatkozóan ha- lasztásban állapodtak meg vagy

d) a biztosító díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti

és biztosítási szerződés az 1. pontban foglalt módon lét- rejön.

2.2. A kockázatviselés kezdő időpontja nem lehet korábbi, mint a biztosítási ajánlatnak a szerződő által történt aláírását kö- vető nap „0” órája.

2.3. Amennyiben a biztosítás hatályának kezdete előtt a bizto- sítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biz- tosítási érdek megszűnt, a szerződés, illetőleg annak meg- felelő része nem válik hatályossá.

3. A biztosítási szerződés tartama

3.1. A biztosítási szerződés – a felek eltérő megállapodása hiányában – határozatlan tartamra jön létre.

3.2. A biztosítási időszak 1 év. Amennyiben a kockázatviselés kezdete a hónap első napjára esik, úgy a biztosítási évfor- duló a kockázatviselés kezdetének napja, egyéb esetben a következő hónap elseje.

4. A biztosítási szerződés megszűnése

4.1. A biztosítási szerződés a biztosítási díj esedékességétől számított 60. nap elteltével megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg és a szerződő halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.

4.2. A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további 30 nappal meghosz- szabbíthatja, ha a biztosítási díj esedékességétől számított

60 nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlésével a szerződőt a fizetésre írásban felszólítja. A bírósági út igénybevételével a biztosító a biztosítási időszak végéig követelheti a biztosítási díjat.

4.3. A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a biztosítási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre. A biztosító köteles a díjkülönbözet visszatérítésére. A biztosí- tási díj nemfizetése miatt megszűnt szerződés törlésének tényéről a biztosító a szerződőt (biztosítottat) külön írásban nem értesíti.

4.4. A határozatlan időre kötött szerződést a felek írásban, a biztosítási időszak végére 30 napos határidővel felmond- hatják.

4.5. Ha a biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosítási ese- mény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a biztosítási szerződés, illetőleg annak megfelelő része – biztosító erre vonatkozó külön írásbeli értesítése nélkül – a hónap utolsó napjával megszűnik.

VII. fejezet

Biztosítási összeg és önrészesedés

1. A biztosító a kárt a – biztosítási ajánlaton feltüntetésre kerülő

– biztosítási eseményenkénti és biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg mértékének megfelelően téríti meg.

1.1. A biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg az egy biztosítási eseménnyel összefüggésben – a biztosító szol- gáltatásának szabályai szerint (X.2. pont) – kifizethető leg- magasabb összeg.

1.2. A biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg az egy biztosítási időszakban okozott károk kapcsán bekövet- kezett biztosítási eseményekre – a biztosító szolgáltatá- sának szabályai szerint (X.2. pont) – összesen kifizethető összeg.

1.3. Ha a biztosított a biztosítási időszakban bekövetkezett biz- tosítási esemény miatt vele szemben írásban támasztott kártérítési igényt csak a következő biztosítási időszakban jelenti be a biztosítónak, a biztosító fizetési kötelezettségé- nek mértékére – a biztosító szolgáltatásának szabályaiban foglaltakra figyelemmel – nem a folyó biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg, hanem a biztosítási ese- mény bekövetkezésének időszakára eső, illetőleg a még fennmaradó biztosítási összeg az irányadó.

1.4. A biztosítási összeget a biztosító által kártérítés címén fi- zetett összeg akkor sem haladhatja meg, ha a térítési kötelezettség több biztosítottat terhel, illetve több személy lép kártérítési igénnyel. Amennyiben több személy lép fel kártérítési igénnyel és a káreseményenkénti biztosítási ösz- szeg valamennyi kártérítési követelés kielégítésére nem ele- gendő, a biztosító a károsultaknak az őket ért kár, illetőleg – ha a kár nem vagy csak a biztosító külön ráfordítása ellené- ben állapítható meg – a becsült kár arányában fizet kár- térítést.

2. A biztosítási ajánlaton feltüntetésre kerülő, abszolút összeg- ben, százalékban vagy e kettő kombinációjában meghatá- rozott mértékű önrészesedés a kár és a káreseménnyel összefüggésben felmerülő egyéb kiadásoknak azon része, amelyet a biztosított minden káresemény kapcsán önmaga visel. A biztosító az önrészesedésnek megfelelő összeget a ténylegesen megállapított kárösszegből és a káreseménnyel összefüggésben felmerülő – X. 2.1. b), c), d) pont szerinti – költségekből vonja le.

VIII. fejezet

A biztosítás díjfizetési szabályai

1. Díjfizetési kötelezettség alanya

Ha a szerződő fél és a biztosított személye különbözik, a biztosítási esemény bekövetkezéséig, illetőleg a biztosított belépéséig a díjfizetési kötelezettség a szerződő felet terheli. Ha a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a szerződő fél helyébe lép, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a szerződő féllel egyetemlegesen felelős.

2. Díjfizetési ütem

2.1. A biztosítási szerződés egyszeri vagy éves díjú.

Az éves biztosítási díj negyedéves és féléves részletekben fizethető. A díjfizetés üteme a biztosítási ajánlaton feltünte- tésre kerül. A biztosító az éves és féléves díjfizetésre a biztosítási ajánlaton feltüntetett díjkedvezményt nyújt.

2.2. A biztosítási év az az időszak (biztosítási időszak), amely minden évben a biztosítási évforduló (VI.3.2. pont) napján kezdődik, ettől számítva egy évig tart.

3. Biztosítási díj esedékessége

A biztosítás egyszeri és első díja a szerződés létrejöttekor, minden későbbi díj pedig annak az időszaknak (biztosítási

év, félév, negyedév) az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Az egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.

4. Díjfizetés módja

A biztosítási díj az alábbi fizetési módokon fizethető:

– átutalási postautalványon (csekken) – a biztosító a díjfizetési gyakoriságnak megfelelően postai úton juttatja el a szerződőnek az esedékes díjat tartalmazó csekket, melyet a szerződő köteles befizetni.

– banki díjlehívással (inkasszóval) – a szerződő megbízást ad a folyószámláját vezető banknak a rendszeres díjak lehívásának engedélyezésére.

– átutalási megbízással – a biztosító a díj esedékessége előtt (a választott díjfizetési ütemnek megfelelően) díj- bekérőt küld a szerződőnek, mely alapján a szerződő megbízást ad a bankjának a díjbekérőn megjelölt díj átutalására.

Amennyiben nem áll szerződő rendelkezésére az esedékes díj megfizetésére szolgáló, a biztosító által kiállított kész- pénzátutalási megbízás (csekk), díjbekérő levél vagy más dokumentum, szerződő köteles az esedékes díjat – a 3. pontban meghatározott esedékességi időpontban – postai csekken vagy a biztosító bármely kirendeltségén a köt- vényszám feltüntetése mellett befizetni.

5. A biztosítási díj számítása

5.1. A biztosítási díj kiszámítása a biztosító díjszabása alapján történik.

5.2. A biztosítási időszakra fizetendő biztosítási díjat, a díjszá- mítás alapját, a díjfizetés módját és ütemezését a biztosí- tási szerződés elválaszthatatlan részét képező biztosítási ajánlat tartalmazza.

5.3. A biztosítási szerződés megkötésére irányuló ajánlat meg- tételekor a biztosító részére fizetett összeget a felek elő- legnek tekintik, amely a szerződés létrejöttekor az első biztosítási időszak díjába kerül beszámításra. Az ajánlat visszautasítása esetén a biztosító a befizetett díjelőleget visszafizeti.

5.4. A biztosítási díj számításához a szerződő (biztosított) köte- les közölni a biztosítási ajánlaton szereplő, a díjszámítás- hoz szükséges adatokat.

5.5. A biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási díj számításá- nak alapja a biztosítási összeg, továbbá a biztosítottal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jog- viszonyban álló személyek száma és szakvégzettsége.

6. A biztosítási díj változása

6.1. A szerződés hatálya alatt a biztosítási díj az alábbi esetek- ben változhat:

a) A felek a következő biztosítási időszak biztosítási díját

– a díjszámítás alapját képező adatok változása alapján

– minden évben a biztosítási évforduló napjának hatá- lyával aktualizálják. A biztosítási díj számításához a szer- ződő köteles a biztosítási évforduló előtt legalább 60 nappal közölni a biztosítási ajánlaton szereplő, díjszá- mítás alapját képező adatokban bekövetkezett változást.

b) Szerződő elfogadja, hogy a szerződés hatálya alatt, a kockázati körülmények, így különösen e szerződés vagy a biztosító szerződési állományának adott tevékeny- ségre vonatkozó kárhányada mértékének változására

figyelemmel, a biztosítási díjtétel, a biztosítási évforduló napjától kezdődő hatállyal emelkedhet vagy csökkenhet. A biztosítási díj maximális mértéke azonban a biztosítási szerződés tartama alatt nem haladhatja meg az első éves biztosítási díj ötszörösét.

6.2. A 6.1. pontban foglaltakra tekintettel módosult biztosítási díjról a biztosító a biztosítási évforduló előtt 45 nappal írásban értesíti a szerződőt.

6.3. Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt új bizto- sítási díjon a szerződést nem kívánja fenntartani, abban az esetben jogosult a biztosítási szerződést írásban, a bizto- sítási évforduló előtt, a biztosítási időszak végére felmondani.

6.4. Amennyiben a biztosítási díj számításához a szerződő hely- telen adatokat szolgáltat vagy nem tesz eleget a 6.1.a) pontban meghatározott kötelezettségének, akkor kárese- mény bekövetkeztekor a biztosító csak a megállapított kár akkora részének – de legfeljebb a teljes kárnak – a térítésére köteles, amekkora része a befizetett díj annak a díjnak, amelyet a szerződő helyes adatszolgáltatása esetén fel kel- lett volna számolni.

6.5. Amennyiben a biztosító tudomására jut, hogy a díjszámítás alapját képező adatokhoz képest a valós adatok eltérőek úgy – a XIII. 1. pontban foglaltaktól eltérően – jogosult ezen valós adatok alapulvételével meghatározni és érvényesíteni a biztosítási díjat legfeljebb öt évre visszamenőleg, és az így keletkezett díjkülönbözetet a szerződőtől igényelni.

6.6. A biztosító jogosult a szerződő (biztosított) üzleti könyveibe a szolgáltatott adatok ellenőrzése céljából, az ellenőrzéshez szükséges mértékben betekinteni.

IX. fejezet

A felek együttműködése

1. Közlési kötelezettség

1.1. A szerződő (biztosított) a biztosítási ajánlat megtételekor köteles a biztosítónak a kockázatelbíráló adatlapon és a biztosítási ajánlaton feltett kérdéseire a valóságnak meg- felelően és hiánytalanul válaszolni még akkor is, ha az ada- tok, információk üzleti (foglalkozási) titkot képeznek.

1.2. A szerződő (biztosított) köteles a kockázatvállalás és a biz- tosítási szerződés létrejötte szempontjából lényeges okira- tokat, szerződéseket, hatósági határozatokat a biztosító részére átadni, illetőleg az ezekbe való betekintést lehetővé tenni.

2. Változásbejelentési kötelezettség

2.1. A szerződő (biztosított) köteles a közlési kötelezettség kö- rébe vont, a kockázatelbíráló adatlapon és a biztosítási ajánlaton közölt, illetve a szerződésben szereplő adatok, körülmények megváltozását a biztosítónak 8 napon belül írásban bejelenteni.

2.2. A kockázatvállalás és a biztosítási szerződés szempontjából lényeges okiratok, szerződések, hatósági határozatok mó- dosulása esetén, a változott tartalmú okiratokat a szerződő biztosított) köteles 8 napon belül átadni a biztosítónak.

2.3. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá szerződésben meghatározott lényeges körülmények válto- zását közlik vele vagy a már megkötött biztosítási szerző- dés tartalmát új jogszabály vagy hatályos jogszabály mó-

dosítása érintette, akkor a biztosító tizenöt napon belül írás- ban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg ha a kockázatot a biztosítási feltételek értelmében nem vállal- hatja szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja arra tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik megszűnik. Erre a következményre a szerződőt a módosító javaslat megtéte- lekor figyelmeztetni kell.

Ha a biztosító e xxxxxxxx nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad.

2.4. Amennyiben a biztosított (szerződő) a közlésre és vál- tozás bejelentésére irányuló kötelezettségeit megsérti, a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizo- nyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett kö- rülményt a biztosító szerződéskötéskor ismerte vagy az nem hatott a biztosítási esemény bekövetkezésében.

3. Kármegelőzési kötelezettség

3.1. A biztosított köteles a károk megelőzése érdekében min- den tőle elvárható intézkedést megtenni, a már felismert veszélyhelyzetben a veszélyt elhárítani, valamint eleget ten- ni a biztosító által kért kármegelőzési intézkedéseknek.

Vitás esetben felismert veszélyhelyzetnek kell tekinteni min- den olyan körülményt, amely már károkozást eredménye- zett, továbbá amennyiben a kár bekövetkezésének lehe- tőségére a biztosítottat a biztosító vagy harmadik figyel- meztette.

3.2. A biztosító jogosult a kármegelőzési intézkedések megva- lósítását és megtartását ellenőrizni.

4. Kárenyhítési kötelezettség

A biztosított köteles a kár bekövetkezésekor a gazdasá- gosság keretein belül minden szükséges intézkedést meg- tenni a kár enyhítése érdekében.

X. fejezet

A biztosító szolgáltatásának szabályai

1. Kárbejelentés

1.1. A biztosított köteles a biztosítási eseményt a tudomására jutásától számított 5 munkanapon belül a biztosítónak bejelenteni. Ez történhet

a) személyesen: a biztosító bármely ügyfélszolgálatán,

b) telefonon: munkanapokon 8 és 20 óra között a Generali TeleCenter 06-40/200-250-es kék számán,

c) interneten: online kárbejelentő rendszeren keresztül (xxx.xxxxxxxx.xx/Xxxxxx ugyfelszolgalat/Karbejelentes)

d) telefax útján a 06-1/452-3505 telefax számon,

e) levélben a 7602 Pécs, Pf. 888. címen.

1.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

– a biztosítási szerződés kötvényszámát,

– a károsult(ak) nevét, lakcímét (székhelyét);

– a kár mértékét, bekövetkezésének helyét, időpontját;

– a káresemény részletes leírását;

– a biztosított felelősségének elismerésére vagy elutasítá- sára vonatkozó nyilatkozatát, részletes indoklással el- látva;

– az esetleges hatósági eljárás számát, az eljáró hatóság megjelölését, a hozott határozatot;

– a kárrendezésben közreműködő és a biztosított által meghatalmazott személy nevét, címét és telefonszámát;

– a kárral kapcsolatos valamennyi lényeges egyéb infor- mációt;

– az előző naptári évben megvalósult, a díjszámítás alap- ját képező adatot.

1.3. A biztosító a biztosítási esemény okozta károk és költségek megtérítéséhez az alábbi dokumentumok rendelkezésre bo- csátását jogosult kérni:

– a biztosított felelősségének elismerésére vagy elutasítá- sára vonatkozó nyilatkozata,

– a biztosítási szerződés által előírt feltételek teljesülését bizonyító dokumentumok,

– a biztosítási esemény bekövetkezési körülményeinek és következményeinek tisztázásához szükséges iratok (a biztosított és a biztosítási eseményről tudomással bíró más személy nyilatkozata a biztosítási esemény körül- ményeiről, az ezt tartalmazó jegyzőkönyvek másolata),

– amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban rendőr- ségi, közigazgatási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetőleg az eljárás anya- gának részét képező iratok (büntető eljárásban és szabálysértési eljárásban meghozott jogerős határozat csak abban az esetben, ha az a kárigény (szolgáltatási igény) benyújtásakor, illetve a kárrendezés során már rendelkezésre áll,

– a biztosítottnak, illetve a károsultnak a biztosítási ese- ménnyel és a kórelőzményi adatokkal összefüggő egészségügyi dokumentumai: házi-, vagy üzemorvosi, a járó- és fekvőbetegellátás során keletkezett iratok, gyógyszerfelhasználást igazoló iratok,

– a társadalombiztosítási szerv, vagy más személy, szer- vezet által kezelt, a biztosítási eseménnyel vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatos biztosítotti, illetve károsulti adatokat tartalmazó iratok (a jogosult titoktartás alóli felmentéséhez és adatbekéréshez szük- séges meghatalmazása alapján),

– a biztosító kérheti a kártérítési (szolgáltatási) igény tár- gyában meghozandó döntéshez szükséges, az igényt alátámasztó dokumentumokat, számlákat, számviteli bizonylatokat, szakvéleményeket, jegyzőkönyveket, fény- képeket, szerződéseket, idegen nyelvű dokumentáció esetén ezek magyar nyelvű fordítását, melynek költ- sége a kárigény előterjesztőjét terheli,

– a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a mentéshez, kármegelőzéshez, kárenyhítéshez igénybe vett eszkö- zök, erőforrások használata során keletkezett költségek igazolására alkalmas iratok,

– a biztosító a kártérítési (szolgáltatási) igény elbírálásá- hoz a becsatolt iratokat ellenőrizheti, illetőleg a beje- lentett igény elbírálásával összefüggő egyéb iratokat szerezhet be.

A felsorolt okiratokon kívül a biztosított, illetve a károsult jo- gosult a károk és költségek egyéb okmányokkal, doku- mentumokkal történő igazolására, a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését ér- vényesíthesse.

1.4. A biztosított köteles a kárügy rendezéséhez a szükséges információkat rendelkezésre bocsátani, a biztosítót se- gíteni az okozott kár összegének a megállapításában, a kár rendezésében, illetve a jogalap nélküli kárigények ér- vényesítésének elhárításában.

1.5. A biztosított köteles lehetővé tenni, hogy a kár okát, be- következésének körülményeit, mértékét, a biztosítottat ter- helő kártérítés terjedelmét a biztosító szakértője megvizsgálja.

1.6. Amennyiben a biztosított a kárbejelentés körében írt kötelezettségeit nem teljesíti, és emiatt lényeges kö- rülmények, így pl. a biztosítási esemény bekövetkezése, annak ideje és oka, a keletkezett kár mértéke és a

biztosító szolgáltatását befolyásoló körülmények kide- ríthetetlenekké válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.

1.7. Amennyiben a biztosított kárbejelentési kötelezettségeit ké- sedelmesen teljesíti, a késedelmes bejelentésre vissza- vezethető kamatokat a biztosító nem viseli.

2. Kártérítés

2.1. A biztosító – a biztosítási összeg (VII.fejezet) mértékéig – a biztosítási eseménnyel összefüggésben megtéríti

a) kártérítés címén a károsultat ért mindazon vagyoni és nem vagyoni kárt, melyért a biztosított kártérítési felelős- séggel tartozik, így

– dologi és személysérüléses károknál a károsult ténylegesen felmerülő vagyoni kárát, azaz a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést, valamint mindazt a kárpótlást és költséget, mely a károsultat ért vagyoni és nem va- gyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöbölé- séhez szükséges;

– személyi sérüléses kár esetén az elmaradt vagyoni előnyt.

b) a kockázatba vont felelősségi károk járulékait, így a ka- matot, valamint a biztosítási eseménnyel összefüggés- ben a biztosítottal szemben támasztott megalapozott kárigények érvényesítése, illetve megalapozatlan kár- igények elhárítása iránti peres eljárás költségeit, feltéve, hogy a biztosító a perben részt vett vagy a perben való részvételről lemondott. A biztosító megtéríti a biz- tosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd munkadíját és készkiadásait, valamint a káresemény jogalapjának vagy összegszerűségének megállapítása érdekében felkért szakértő költségét, amennyiben az ügyvéd, illetve a szakértő felkérésére a biztosító előzetes jóváhagyásával került sor. Az ügyvédi díjat, illetve a szakértői díjat a biz- tosító olyan mértékben téríti, amilyen mértékben ezek összegét előzetesen elfogadta. Előzetes hozzájárulás hiányában a biztosító legfeljebb a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló – mindenkor hatályos – jogszabálynak a díjmegállapodás hiánya esetére számított ügyvédi díjat, illetve az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló – mindenkor hatályos – jogszabály szerinti szakértői díjat térít meg.

c) a biztosítottat terhelő társadalombiztosítási megtérítési igényeket;

d) a kárenyhítés körébe eső költségeket.

2.2. Ha a biztosítottnak jogszabály vagy bírói rendelkezés folytán kártérítési kötelezettsége fedezetére biztosítékot vagy letétet kell adnia, a biztosító erre oly mértékben köteles, mint a kártérítésre.

2.3. Amennyiben több személy közösen okoz kárt, és így a biztosított felelőssége mással egyetemleges, a biztosító helytállási kötelezettsége csak a biztosított felróhatóságának mértékéig terjed. Ha a károkozók felróhatóságának arányát nem lehet megállapítani, akkor a biztosító úgy teljesít, mintha a kár a károkozók között egyenlő arányban oszlana meg.

2.4. Járadékfizetési kötelezettség esetén mind a biztosító, mind a biztosított, mind a károsult kezdeményezheti a járadék egyösszegű megváltását (tőkésítését). A járadék tőkésítésére csak a felek közös megegyezésével kerülhet sor, tehát ha a tőkésítés tényét és az egyösszegű megváltás összegét a biztosító, a biztosított és a károsult elfogadja. A járadék tőkésítése esetén a biztosító a járadék tőkeértékét az 1993. évi magyar női néphalandósági tábla és 6,25%-os technikai kamatláb figyelembevételével határozza meg.

2.5. Amennyiben a biztosító a biztosítottal szembeni peres eljá- rással kapcsolatban a X. 2.1. b) pont szerint per-, illetve ügyvédi költséget térített, és a bíróság – jogerős határoza- tában – a biztosított javára per-, illetve ügyvédi költséget ítél meg, úgy az ebből befolyó összeg a biztosítót illeti, a bizto- sító által kifizetett összeg mértékéig.

A megtérült jogi költségeket a biztosított köteles – a megté- rülést követő 15 napon belül – a biztosítónak megfizetni. Amennyiben a biztosítottnak megítélt jogi költségek behaj- tása iránt a biztosított nem intézkedik, a biztosítottal kötött engedményezési megállapodás alapján a biztosító érvénye- sít igényt. A biztosított köteles a biztosítót igényei érvénye- sítésekor támogatni és a biztosító javára az engedménye- zési okiratot kiállítani.

3. Kárrendezés

3.1. A biztosító a kárt a károkozás időpontjában a felek között hatályos biztosítási feltétel rendelkezései alapján rendezi.

3.2. A biztosító a kárt attól az időponttól számított 30 napon belül téríti meg, amikor a kártérítési igény elbírálásához szüksé- ges, valamint a biztosított felelősségét, a kár időpontját és összegét bizonyító valamennyi irat rendelkezésre áll.

3.3. A biztosított és a károsult egyezsége, a biztosított felelőssé- gét elismerő nyilatkozata a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha azt a biztosító tudomásul vette, a bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.

3.4. Ha a biztosító a károsulttal történt megegyezéssel vagy egyéb módon a kárt rendezni tudja, azonban az ügy le- zárása a biztosított ellenállása miatt meghiúsul, a biztosító a megegyezés szerint fizetendő kártérítési összeget a káro- sult részére rendelkezésre tartja mindaddig, amíg a biztosí- tott nem rendelkezik, illetve az ügy el nem évül. A biztosí- tott ellenállása miatt felmerülő többletkárt, költséget, kamatot a biztosító nem fedezi.

3.5. A biztosító a megállapított kártérítési összeget csak a káro- sultnak fizetheti. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez fizessen, amennyiben a károsult követelését ő egyenlítette ki.

XI. fejezet

Kizárások a kockázatviselés köréből

Nem fedezi a biztosítás:

1. a biztosított saját kárát és a biztosított Ptk. 685. §. b) pontjának megjelölt hozzátartozóinak okozott károkat;

A biztosított jogi személyek és jogi személyiség nélküli egyéb szervezetek képviselője, a biztosított cselekvő- képtelen és korlátozottan cselekvőképes személyek tör- vényes képviselője és annak hozzátartozója a biztosí- tottal és annak hozzátartozójával azonos elbírálás alá esik.

2. egy biztosítási szerződésen belül több biztosított esetén a biztosítottak egymásnak okozott kárát;

3. ha a biztosított jogi személy vagy jogi személyiség nél- küli szervezet, akkor a tulajdonosainak okozott kárt a tulajdon százalékos arányában;

4. a biztosított tulajdonában levő jogi személynek, illetve jogi személyiség nélküli egyéb szervezeteknek okozott kárt a tulajdon százalékos arányában.

5. azt a kárt, mely a biztosított jogszabályban írt fele- lősségénél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapul;

6. a szavatosság alapján fennálló kötelezettségek teljesí- tését és az azzal összefüggésben felmerülő költségeket és egyéb kiadásokat, így különösen a hibás szolgáltatás kijavításával, újbóli teljesítésével kapcsolatban felme- rülő költségeket és egyéb kiadásokat, valamint a biz- tosítottnak megfizetett díjak (pl. megbízási és vállalko- zási díj) és költségek visszafizetéséből eredő károkat;

7. a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket (pl. köt- bér), a biztosítottat terhelő bírságot, pénzbüntetést, va- lamint az egyéb büntető jellegű költségeket, valamint a károkozó ezzel kapcsolatos képviseleti költségeit;

8. dologi és tisztán vagyoni károk esetében az elmaradt vagyoni előnyt;

9. a környezetszennyezéssel okozott károkat és a környe- zeti elemekben (pl. föld, víz, levegő, élővilág) okozott károkat;

10. hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakcióból, radioaktív anyagok birtoklásából és gyógyító célú felhasználásából eredő károkat, továbbá az elektro- mágneses mezők által okozott károkat;

11. az államigazgatási jogkörben okozott károkat;

12. a termékfelelősségi károkat, kivéve a biztosítottat, mint magisztrális gyógyszer előállítóját terhelő kártérítési kötelezettségeket;

13. közvetlenül az állam ellen érvényesíthető vagy más felelősségbiztosítással fedezett károkat;

14. kizárólag lelki sérülés, pszichikai, mentális zavar vagy az érzelemvilág hátrányos megváltozása alapján elő- terjesztett kárigényeket, amennyiben a lelki sérülés mértéke nem éri el az egészségkárosodás szintjét;

15. műtétek miatti esztétikai reklamációval összefüggés- ben előterjesztett kárigényeket, ha a beteg személyi sé- rülést nem szenvedett;

16. a bizonyíthatóan vérrel, vérkészítményekkel átvitt be- tegségekkel összefüggésben előterjesztett kártérítési igényeket, továbbá a vér, vérkészítmények és vér- transzfúziós berendezések által okozott károkat, az AIDS és Hepatitis fertőzésekből eredő károkat;

17. a genetikai károsodásból adódó kártérítési igényeket és a mesterséges megtermékenyítésből eredő tisztán vagyoni károkat;

18. a beteg kezeléséhez kapcsolódó orvosi dokumentációs kötelezettség elmulasztásával, ezen kezelési doku- mentáció kiadásának elmulasztásával, illetve kiadásá- nak késedelmével, valamint a biztosítottat terhelő tá- jékoztatási kötelezettség, illetve az annak megtörténtét igazoló dokumentálás elmulasztásával összefüggésben keletkezett kártérítési igényeket;

19. otthoni/házi ápolás során az ellátott által (akár csak ideiglenesen is) használt ingatlanban lévő ingóságokban és az ingatlanban okozott dologi károkat;

20. azon károkat, melyeket a biztosított (vagy olyan személy, akinek a magatartásáért a magyar jogszabályok értel-

mében felelősséggel tartozik) bűncselekménnyel okoz, kivéve a foglalkozás körében elkövetett veszélyezte- téssel okozott károkat;

21. számítógép, vagy számítógépes program hibájával, számítógépes szoftver, hardver, beépített chip vagy nem számítógép jellegű berendezésbe épített integrált áramkör vagy hasonló eszköz hibás dátumfelismeré- sével, számítógép vagy számítógépes hálózat védel- mi rendszerének hiányával vagy elavultságával össze- függésben felmerülő közvetlen vagy közvetett kártérítési igényeket. Védelmi rendszernek minősül a tűzfal és a vírusvédelmi rendszer együttes megléte, mely rendszer program(ok)ból és hardverekből is felépülhet. Elavultságnak minősül, ha a rendszer három munka- napja nem volt frissítve;

22. amennyiben a biztosított úgy okoz kárt, hogy a bizto- sított tevékenység folytatására a hatályos jogszabályok szerint nem jogosult (pl. a tevékenységét engedélyező hatóság az engedélyét visszavonja, nyilvántartásból törli stb.);

23. lassú, folyamatos állagromlással okozott dologi károkat, melyek zaj, rázkódás, rezgés, szag, füst, kormozódás, korrózió, gőz vagy egyéb hasonló hatások következ- tében álltak elő, valamint azbeszt alkalmazásából vagy felhasználásából eredő károkat;

24. ha a biztosított azonos károkozási körülményekkel visszatérően okozott kárt, és a biztosító felhívása elle- nére a károkozási körülményt nem szüntette meg, noha az megszüntethető lett volna;

25. a kárt, ha a biztosítottat a biztosító vagy harmadik sze- mély írásban a biztosítási esemény bekövetkezésének lehetőségére figyelmeztette, és a kár ezután a szüksé- ges intézkedés hiányában következett be;

26. a többletkárt, ha a biztosított – a biztosító felhívása elle- nére – nem tett eleget kárenyhítési kötelezettségének;

27. az emberen végzett orvostudományi kutatás (vizsgálati készítmény klinikai vizsgálata) során, illetve annak kö- vetkezményeként a kutatás (klinikai vizsgálat) alanyát ért károkat, amennyiben az egészségügyi szolgáltató a kutatási tevékenységet (klinikai vizsgálatot) a szakmai szabályoknak és a kutatási tervnek (vizsgálati tervnek) megfelelően végezte.

XII. fejezet

A biztosító megtérítési igénye

1. A biztosító megtérítési igénye a biztosítottal szemben

1.1. A biztosító a károsult számára kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha a kárt a biztosított

– szándékosan vagy

– súlyosan gondatlanul okozta.

1.2. Jelen szerződés alkalmazása szempontjából súlyosan gondatlan károkozásnak minősül, ha

a) a kárért felelős személy a kárt ittas vagy bódult állapotában, és ezen állapotával összefüggésben okozta;

b) a bíróság jogerős határozata, jogszabály, szerződés (pl. munkaszerződés, kollektív szerződés), vagy munkáltatói rendelkezés (pl. fegyelmi határozat) állapítja meg a súlyos vagy tudatos gondatlanság tényét;

c) a biztosított tevékenységéhez nem álltak rendelkezésre a jogszabályban vagy egyéb kötelező szakmai rendelkezésekben előírt személyi vagy tárgyi feltételek.

1.3. A többletkár megtérítését követelheti a biztosító a biztosí- tottól, ha az a kárenyhítési kötelezettségének teljesítését mulasztotta el.

2. A biztosító megtérítési igénye a kárért felelős személlyel szemben

2.1. A biztosított a biztosítási szerződés megkötésével – a biztosító által az önrészesedést meghaladóan teljesí- tett összeg erejéig – a biztosítóra engedményezi azon személyekkel szembeni kártérítési követelését, akik tevékenységére visszavezethetően a biztosító jelen szerződés alapján kártérítést fizetett és vállalja, hogy támogatja a biztosítót a kártérítési igény érvényesíté- sében.

2.2. A kártérítési követelés engedményezésére tekintettel a biztosítót illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítot- tat illették meg a kárért felelős személlyel szemben. Az engedményezés tényéről a kárért felelős személyt, mint kötelezettet a biztosító értesíti, és a biztosítási kötvény- nyel, továbbá jelen feltétellel igazolja az engedményezés megtörténtét.

XIII. fejezet

Záró rendelkezések

1. A szerződés elévülésre vonatkozó előírása eltér a Ptk.

324. § (1) bekezdésében meghatározott általános öt éves elévülési időtől. Jelen szerződésből eredő igények egy év elteltével évülnek el.

2. A szerződő felek a jognyilatkozataikat írásban, a biztosítási szerződés felmondását tartalmazó nyilatkozatukat ajánlott levélben kötelesek megtenni.

3. A szerződő (biztosított) nyilatkozata biztosítóval szemben akkor hatályos, ha az a biztosító valamely szervezeti egy- ségének jut a tudomására.

4. A biztosító jogosult a kockázati viszonyokat és a biztosított által szolgáltatott adatok helyességét bármikor ellenőrizni.

5. Jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv és a magyar jogszabályok rendelkezései az irányadók.

Külön feltételek

A biztosítási védelem csak abban az esetben terjed ki a külön feltételekben vállalt kockázatokra, ha az ajánlaton ezt a szer- ződő megjelölte. Ha külön feltétel eltérően nem rendelkezik, a külön feltételben vállalt kockázatokra a feltétel egyéb ren- delkezései megfelelően irányadók.

308. sz. külön feltétel Időbeli hatály kiterjesztése

Jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet azokra a káreseményekre is, melyek okozása jelen külön feltétellel kiegé- szített biztosítási szerződés hatálya alatt, de bekövetkezése és bejelentése a biztosító felé legkésőbb a szerződés megszűnését követő 2 éven belül megtörtént.

399. sz. külön feltétel

Felelősségbiztosítás területi hatályának kiterjesztése Európa területére

1. Jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási védelem az Európa területén okozott és érvényesített károkra, amennyi- ben a kárért a biztosított az alapszerződésben foglalt felté- telek szerint, a magyar magánjog szabályai alapján kártérí- tési felelősséggel tartozik.

Jelen feltétel alkalmazása szempontjából Európa fogalma alatt a földrajzi értelemben vett Európa értendő.

2. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az alapszerző- désben felsorolt eseteken kívül azon kártérítési kötelezett- ség teljesítésére, mely tekintetében a biztosítót a kár fel- mérésében, rendezésében, a jogalap tisztázásában vagy egyéb – a kár rendezésével kapcsolatos – kötelezettsé- gének teljesítésében a külföldi állam akadályozza.

3. A Magyarország területén kívül okozott és érvényesített ká- rok esetében a biztosítási eseményenkénti biztosítási ösz- szeg csökken a biztosító azon költségeivel, melyek a kár felmérése, rendezése, a jogalap tisztázása vagy egyéb – a kár rendezésével kapcsolatos – kötelezettségének teljesí- tése érdekében merülnek fel.

471. sz. külön feltétel

Munkavállalói felelősségbiztosítás egészségügyi és szociális tevékenységet folytató alkalmazottaknak

1. Biztosítási esemény

1.1. Jelen külön feltétel alapján a biztosítási esemény olyan másnak okozott kár miatti kártérítési kötelezettség bekövet- kezése, melyet a biztosított munkaviszonyából eredő köte- lezettségének vétkes megszegésével okozott, és amely kárért a munkajog szabályai szerint a munkáltatóval szem- ben kártérítési felelősséggel tartozik.

1.2. Ha egy károkozói magatartásból vagy egyazon szabály megszegéséből több kártérítési kötelezettség származna, akkor az egy biztosítási eseménynek minősül (sorozatkár). Egy biztosítási eseménynek minősül az is, ha több sza- bályszegés miatt – amelyeket akár különböző személyek követtek el – jogalapját tekintve egy biztosítási igény kelet- kezik.

2. Biztosítottak

Jelen külön feltétel alapján biztosítottak a biztosítási ajánla- ton biztosítottként feltüntetett személlyel vagy szervezettel (II. fejezet 2.2. pont) munkaviszonyban (közalkalmazotti, szol- gálati, közszolgálati, kormányzati szolgálati jogviszonyban, közérdekű önkéntes jogviszonyban) álló személyek, mun- kavállalói minőségükben.

3. A kockázatviselés tárgya

3.1. Jelen feltétel alapján a biztosító mentesíti a biztosítottat, mint munkavállalót olyan károk megtérítése alól, melyeket a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes meg- szegésével okozott, és amely kárért a munkajog szabályai szerint a munkáltatóval szemben kártérítési felelősséggel tartozik.

3.2. A biztosítás jelen feltétel alapján kizárólag azokat a munkál- tatói kártérítési igényeket fedezi, melyeket a munkáltató a biztosított munkavállaló által okozott kár miatt érvényesít a biztosítottal szemben, feltéve hogy a munkavállaló a kárt a munkaköréhez kapcsolódó feladatok és munkák elvégzése során, azzal összefüggésben vagy e feladatok és munkák elvégzésének elmulasztása miatt okozta.

3.3. A biztosítás a munkáltatónak okozott kárt legfeljebb olyan mértékben fedezi, amilyen mértékben a biztosított a mun- kajog szabályai szerint a kár megtérítésére köteles. Ameny- nyiben a munkáltatónál kollektív szerződés van hatályban és az a munkavállalót terhelő kártérítés mértékét a munka törvénykönyvéről szóló mindenkor hatályos jogszabályban meghatározottnál magasabb összegben állapítja meg, akkor a biztosítás a kárt a kollektív szerződésben meghatározott mértékig, de legfeljebb a biztosítási összeg erejéig fedezi.

4. Biztosítási összeg és önrészesedés

4.1. A biztosító a kárt a – biztosítási ajánlaton feltüntetésre kerülő

– biztosítási eseményenkénti és biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg mértékének megfelelően téríti meg.

4.2. A biztosítási ajánlaton feltüntetésre kerülő, abszolút összeg- ben meghatározott mértékű önrészesedés a kár és a kár- eseménnyel összefüggésben felmerülő egyéb kiadásoknak azon része, amelyet a biztosított minden káresemény kap- csán önmaga visel. A biztosító az önrészesedésnek meg- felelő összeget a ténylegesen megállapított kárösszegből és a káreseménnyel összefüggésben felmerülő költségek- ből (X.2.1.pont) vonja le.

5. Kizárások a kockázatviselés köréből

A feltétel XI. fejezetében foglaltakon kívül nem fedezi a biztosítás

a) a sztrájkkal, valamint a sztrájknak nem minősülő munkavállalói engedetlenséggel összefüggésben felmerülő károkat;

b) a károkozással összefüggésben a munkáltatónál je- lentkező elmaradt vagyoni előnyt;

c) pénz, értékpapír, értéktárgy, számlák, bizonylatok eltűnésével, elvesztésével, ellopásával összefüg- gésben keletkezett károkat;

d) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás szabályai alapján térülő károkat.

6. A biztosító megtérítési igénye

6.1. A biztosító a károsult számára kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha a kárt a biztosított

– szándékosan vagy

– súlyosan gondtalanul okozta.

6.2. Jelen szerződés alkalmazása szempontjából súlyosan gon- datlan károkozásnak minősül, ha

a) a kárért felelős személy a kárt ittas vagy bódult állapo- tában, és ezen állapotával összefüggésben okozta;

b) a biztosított engedély nélkül vagy hatáskörének, feladat- körének túllépésével végzett tevékenysége során okozta a kárt.

6.3. A többletkár megtérítését követelheti a biztosító a biztosí- tottól, ha az a kárenyhítési kötelezettségének teljesítését mulasztotta el.

472. sz. külön feltétel

Ingatlan bérlőinek felelősségbiztosítása

1. Jelen külön feltétel alapján a biztosítás fedezetet nyújt azok- ra a dologi károkra, melyeket a biztosított az általa bérelt ingatlanban okoz és amelyekért a magyar polgári jog szabá- lyai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

2. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése a feltétel XI. fejezetében felsorolt eseteken kívül

a) a káresemény miatt az ingatlan bérbeadásának megszüntetéséből, szüneteltetéséből származó gazdasági hátrányokra (pl. termeléskiesés, többlet- költség vagy egyéb veszteség);

b) azokra a károkra, melyek abból erednek, hogy a bér- lő a bérelt ingatlanon jogosulatlanul olyan átalakítási munkálatokat végzett vagy végeztetett, amelyekhez a bérbeadó vagy a hatóság engedélye lett volna szükséges, és azokra a költségekre, melyek a bérlőt ebben az esetben az eredeti állapot helyreállítása kapcsán terhelik;

c) azon személyek által okozott károkra, akik a bizto- sított bérlővel kötött szerződés alapján használják a bérlet tárgyát vagy annak bármilyen részét, tartozé- kát (pl. albérlet);

d) azokra a károkra, melyek a bérelt ingatlanban az el- használódás, kopás és a rendszeres igénybevétel miatt keletkeztek;

e) a fűtési, vízmelegítési rendszerrel továbbá a bérelt ingatlanban folytatott tevékenységből eredő vagy azzal kapcsolatos (pl. benzintárolás) robbanással okozott károkra;

f) az ingatlan berendezési tárgyai, kazánok, fűtő-, gépi és melegvízelőállító-berendezések, valamint elekt- romos és gázkészülékek káraira.

3. A biztosított köteles a bérleti szerződést írásban megkötni, és a kárbejelentéshez – a feltétel X.1. pontban felsoroltakon kívül – csatolni.

Kiegészítő jogvédelmi biztosítás gyógyszerismertetéssel összefüggő hatósági eljárásokra

Jelen kiegészítő feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés keretében a biztosító vállalja, hogy a szerződési feltételben meg- határozott biztosítási esemény bekövetkezése esetén – a szer- ződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint – jogvé- delmi szolgáltatást nyújt a biztosított részére.

I. fejezet

A biztosítás tárgya

Jelen feltétel alapján megkötött jogvédelmi biztosítás keretében a biztosító – biztosítási eseménynek minősülő jogvitákban – a bizto- sítási feltételben foglaltak szerint segíti és támogatja a biztosítottat jogi érdekeinek védelmében, így különösen

– jogi tanácsot ad a biztosítottnak jogi érdeksérelem esetén,

– gondoskodik a biztosított jogi képviseletéről az ellene indult

– biztosítási feltételben meghatározott – jogi eljárásban, valamint

– a biztosítási összeg erejéig viseli a biztosított jogi érdekei- nek védelméhez szükséges jogi tanácsadás, illetve jogi eljárások költségeit.

II. fejezet Biztosítottak

Xxxxx feltétel alapján biztosított az a biztosítási ajánlaton név szerint feltüntetett természetes személy, jogi személy vagy jogi szemé- lyiség nélküli szervezet, aki a hatályos jogszabályok szerint gyógy- szer vagy gyógyászati segédeszköz rendelésére vagy forgalmazá- sára jogosult.

Jelen feltétel alkalmazásában gyógyszerek és gyógyászati segéd- eszközök rendelésére, illetve forgalmazására jogosult: az orvos, a gyógyszerész, a gyógyszerek, a gyógyászati segédeszközök kereskedelmi forgalmában részt vevő – a vonatkozó tevékenységi engedéllyel rendelkező – előállító és kereskedő.

III. fejezet Biztosítási esemény

1. Biztosítási eseménynek tekintendő, ha a biztosított személy (vagy a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irá- nyuló egyéb jogviszonyban álló, az ismertetési tevékeny- ségben közreműködő személy) a gyógyszer vagy gyógyá- szati segédeszköz ismertetésével összefüggésben, a gyógyszer vagy gyógyászati segédeszköz ismertetésére vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályi előírásokat meg- szegi és erre tekintettel a gyógyszerészeti államigazgatási szerv a biztosított személlyel szemben hatósági eljárást indít.

Jelen feltétel alkalmazásában

a) gyógyszer és gyógyászati segédeszköz ismertetése: olyan, a gyógyszerekre és gyógyászati eszközökre, a gyógyszer összetételére, hatására, illetve a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz alkalmazására vonatkozó kereskedelmi gyakorlat, amely kizárólag a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök rendelésére, használa- tának betanítására és forgalmazására jogosult egész- ségügyi szakképesítéssel rendelkezőknek szól, vagy amelyet velük szemben alkalmaznak;

b) gyógyszer vagy gyógyászati segédeszköz ismertetésére vonatkozó jogszabályi előírásnak minősül:

– a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógy- szerforgalmazás általános szabályairól szóló min- denkor hatályos jogszabálynak (jelen feltétel hatály- ba lépésének időpontjában a 2006. évi XCVIII. tv.), továbbá

– az emberi felhasználásra kerülő gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz ismertetésére az ismer- tetői tevékenységet végző személyek nyilvántartá- sára, és a gyógyszerrel gyógyászati segédeszközzel kapcsolatos, fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó részletes szabályokról szóló mindenkor hatályos jogszabálynak (jelen feltétel ha- tályba lépésének időpontjában a 3/2009. (II.25.) EüM rendelet)

a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök ismer- tetésére vonatkozó szabályai (továbbiakban: jogszabályi előírás).

2. Több, azonos okból bekövetkezett, és ugyanazt a biztosítási szerződést érintő esemény (pl. egyazon jogszabályi előírás ismételt megszegése, vagy ugyanazon jogszabályi előírás több ismertető személy általi megszegése) egy biztosítási eseménynek minősül, és a biztosítási összeg csak egyszer áll rendelkezésre. Összege az első biztosítási eseménynek minősülő jogsértés időpontja szerint állapítandó meg (so- rozatkár).

IV. fejezet

A biztosítási védelem időbeli és területi korlátja (időbeli és területi hatály)

1. A biztosítási védelem azokra a biztosítási eseményekre terjed ki, melyek tekintetében a jogszabályi előírás megszegése, valamint a jogszabályi előírás megsze- gése miatti hatósági eljárás megindítása a biztosítási szerződés hatálya alatt történt, a jogvédelmi igény biztosítónak történő bejelentése pedig legkésőbb a biz- tosítási szerződés megszűnését követő 30 napon belül megtörtént.

2. További feltétele a biztosítási fedezet fennállásának, hogy a biztosítási szerződés hatálya alá essen

– a jogszabályi előírás megszegésének kezdő időpontja, amennyiben a jogszabályi előírás megszegése folya- matosan fennáll,

– a határidő utolsó napja, amennyiben a jogszabályi elő- írás megszegése határidő elmulasztásával valósul meg,

– a sorozat első szabályszegése sorozatkárok esetén.

3. Az 1. pont figyelembevételével a biztosító fedezetet nyújt a folyamatban lévő bírósági, hatósági eljárásokban azok jogerős befejezéséig akkor is, ha a biztosítási szerződés az eljárás tartama alatt megszűnt. Amennyiben azonban a biztosítási szerződés a szerződő felmondása vagy a biztosítási díj nemfizetése miatt szűnik meg, akkor a szerző- dés megszűnésének időpontjában a jogvédelmi fedezet is megszűnik és a biztosító további jogvédelmi szolgáltatást nem nyújt, jogi költséget nem térít.

4. A biztosító a kockázatviselés kezdetét követően nem köt ki várakozási időt.

5. A biztosítás területi hatálya a Magyarország területén vég- zett ismertetési tevékenységgel összefüggésben, a magyar gyógyszerészeti államigazgatási szerv joghatósága alá tar- tozó biztosítási eseményekre terjed ki.

V. fejezet Biztosítási összeg

A biztosító a jogvédelmi szolgáltatást a – biztosítási ajánlaton, il- letve biztosítási kötvényen feltüntetésre kerülő – biztosítási ese- ményenkénti és biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg mértékének megfelelően nyújtja.

VI. fejezet

Kizárások a kockázatviselés köréből

Nem fedezi a biztosítás:

a) az ismertetési tevékenységgel összefüggésben – az

1. pontban foglaltakon kívül – a biztosítottal szemben indított egyéb eljárást (pl. polgári eljárás, büntetőeljárás stb.), illetve a gyógyszerészeti államigazgatási szerv hatáskörébe tartozó eljáráson kívül, más hatóság (pl. fogyasztóvédelmi hatóság, Gazdasági Versenyhivatal) hatáskörébe tartozó eljárásokat,

b) a biztosítottal szemben indított hatósági eljárás költ- ségeit, amennyiben a biztosított szándékosan meg- szegte a jogszabályi előírásokat;

c) ha a biztosító, a biztosító által ajánlott jogi szakértő (ügyvéd) vagy egyéb harmadik személy (pl. a bizto- sított jogi képviselője, hatóság) írásban felhívta a biz- tosítottat valamilyen jogszabályi előírás megszegé- sének a megszüntetésére, de a biztosított a felhívás ellenére sem tesz ennek eleget;

d) a biztosítottal vagy jogi képviselőjével szemben, a biztosítási eseménnyel kapcsolatos eljárásban rossz- hiszemű pervitel vagy mulasztás miatt kiszabott bírsá- got, illetve ezen magatartás miatti többletköltséget;

e) a jogi költségekbe foglalt általános forgalmi adót, amennyiben azt a biztosított jogosult adójából levonni vagy visszaigényelni.

VII. fejezet

A jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentése, együttműködés a jogi érdekek védelme során

1. Jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentése a biztosí- tónak

a) A biztosított köteles a jogvédelmi szolgáltatási igényt haladéktalanul, de legkésőbb a hatósági eljárás meg- indításáról való tudomásszerzéstől számított 5 napon belül a biztosítónak bejelenteni. Ez történhet

– személyesen a biztosításközvetítőnél vagy a bizto- sító bármely ügyfélszolgálatán,

– elektronikus úton (xxxxxxxxxx@xxxxxxxx.xx)

– telefonon munkanapokon 8 és 20 óra között a Ge- nerali TeleCenter (06-40) 200-250-es kék számán,

– interneten: online kárbejelentő rendszeren keresztül (xxx.xxxxxxxx.xx/Xxxxxx ugyfelszolgalat/Karbejelentes),

– faxon a (06-1) 452-3505-ös számon,

– levélben a Generali-Providencia Biztosító Zrt., Doku- mentumkezelő Központ, 7602 Pécs, Pf. 888. címen.

b) A jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentésekor a bizto- sító rendelkezésére kell bocsátani:

– a biztosítottal szemben indult eljárás iratait,

– az eljárás tárgyává tett gyógyszer vagy gyógyászati segédeszköz ismertetési dokumentációjával kapcsolatban a biztosított rendelkezésére álló iratokat,

– az ügyvédjével kötött – ügyvédi díjat tartalmazó - ügyvédi megbízási szerződést vagy az ügyvédje által adott díjajánlatot, amennyiben élni kíván a szabad ügyvédválasztási jogával.

A jogvédelmi szolgáltatás teljesítéséhez, a biztosítással fedezett ügyvédi díjak és egyéb jogi költségek térítéshez a biztosító jogosult bekérni a biztosítottól az alábbi iratokat:

– azokat a szerződéseket, melyek a jogi eljárással összefüggésben állnak;

– a szabályszegéssel összefüggésben álló fénykép- felvételeket, iratokat;

– a hatósági eljárás iratait (beadványok, jegyzőköny- vek, bírósági, hatósági határozatok);

– amennyiben a szabályszegéssel, jogi eljárással ösz- szefüggésben szakértői vizsgálatra került sor, akkor az elkészült szakvéleményt;

– a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd által adott díjajánlatot, az ügyvéddel kötött megbízási szerző- dést és az ügyvéd által felvett tényvázlatot;

– amennyiben a hatályos számviteli szabályok szerint a biztosítottat terhelő jogi költségről számlát kell ki- állítani (pl. ügyvédi megbízási díj), akkor a számlát, egyéb esetben (pl. illeték, ellenérdekű félnek fize- tendő perköltség) a jogi költség kifizetését igazoló bizonylatot;

– a biztosított írásbeli nyilatkozatát, xxxxxxx mentesíti a jogi képviseletét ellátó ügyvédet a titoktartási kötelezettsége alól,

– amennyiben a jogvédelmi szolgáltatás teljesítéséhez egészségügyi adatok kezelése szükséges, akkor az érintett írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát az egész- ségügyi adatok kezeléséhez.

c) Amennyiben a biztosított a jelen pontban megha- tározott kötelezettségeit nem teljesíti, és emiatt a biztosítási esemény és a biztosítási szolgáltatás megítélése szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a biztosító nem köteles a jogvédelmi szolgáltatást teljesíteni, a már teljesített jogi eljárási költségeket pedig jogosult visszakö- vetelni.

2. Teendők az igények érvényesítése vagy elhárítása előtt és a jogi eljárások során

A biztosított köteles:

a) a biztosítóval együttműködni a jogszerű állapot helyre- állítása és a jogi hátrányok elkerülése érdekében,

b) a biztosító hozzájárulását kérni, amennyiben olyan intéz- kedést vagy eljárási cselekményt végez (pl. keresetle- velet, fellebbezést nyújt be), mely a biztosító szolgáltatási kötelezettségét érinti vagy érintheti. A biztosító jogosult azon költségek viselését elutasítani, melyek vállalása előtt nem kérték előzetes hozzájárulását.

c) jogorvoslati eljárás kezdeményezése előtt a biztosító állásfoglalását – különösen a sikerre való kilátással kap- csolatban – bekérni.

d) a jogi eljárás állásáról folyamatosan tájékoztatni a bizto- sítót és az eljárás iratait a benyújtást, illetve a kézhez- vételt követő 5 napon belül a biztosítónak megküldeni.

VIII. fejezet

Jogvédelmi szolgáltatások

1. A biztosító a jogvédelmi szolgáltatást az alábbi feltételek együttes fennállása esetén teljesíti:

– a bejelentett esemény a biztosítási feltétel szerint bizto- sítási eseménynek minősül (lásd III. fejezet) és nincs kizárva a kockázatviselés köréből (lásd VI. fejezet) és

– a bejelentett jogi érdeksérelemre kiterjed a biztosítási fedezet (lásd IV. fejezet).

2. A szolgáltatási igény teljesítési feltételeinek fennállása (VIII. 1.) esetén a biztosító – az érdeksérelem jellegétől füg- gően – az alábbi jogvédelmi szolgáltatásokat nyújtja:

a) megfelelő szakértelemmel rendelkező ügyvédet ajánl, amennyiben a biztosított nem él szabad ügyvédválasztási jogával,

b) fedezi a jogi tanácsadás ügyvédi díját a x. xxxx szerint,

c) a káreseményenkénti és biztosítási időszakra meg- állapított biztosítási összeg erejéig – a biztosítási aján- laton feltüntetettek szerint – viseli a gyógyszerészeti államigazgatási szerv által indított hatósági eljárás költ- ségeit az alábbiak szerint:

• ügyvédi díj

A biztosítás a biztosított jogi képviseletét ellátó ügy- véd indokolt, feladathoz mért és szokásos mérté- kű – készkiadásokat is magában foglaló – megbízási díját fedezi, melyhez a biztosító előzetesen hozzá- járult.

• hatósági eljárás költsége

A biztosítás fedezi a biztosítottal szemben indult hatósági eljárás költségét (illeték, szakértői díj, tanú- díj, helyszíni tárgyalás vagy szemle költsége, ellen- érdekű fél költsége stb.) valamennyi fokon, amennyi- ben a biztosított köteles a hatóság (bírósági felül- vizsgálat esetén bíróság) rendelkezése folytán e költségek megfizetésére vagy előlegezésére.

• végrehajtás költsége

A biztosítottat megillető végrehajtási jogcím (pl. ítélet) meglétét követően a végrehajtás költségeit a bizto- sítás legfeljebb 2 végrehajtási kísérlet erejéig fedezi.

2.2. A biztosítás csak a biztosítási esemény – biztosítónak történt

– bejelentését követően felmerült költségeket fedezi. A biztosítási esemény bejelentése előtt felmerült költségekre csak akkor vonatkozik a biztosítási védelem, amennyiben azok a biztosítási esemény bejelentése előtt 30 napnál nem korábban, a hatóság intézkedései vagy a biztosított érde- kében tett halaszthatatlan intézkedések által merültek fel.

2.3. A biztosító általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellen- értéke után csak abban az esetben téríti az általános forgalmi adót, amennyiben

– a biztosított azt nem jogosult adójából levonni vagy visszaigényelni, valamint

– a biztosítottnak benyújtott számlán az általános forgalmi adó összege feltüntetésre kerül vagy annak összege a számlából kiszámítható.

IX. fejezet

A biztosított jogi képviselete

1. A biztosított jogosult a biztosítási esemény bekövetkezését követően, illetve a jogi eljárás megkezdését megelőzően vagy az eljárás folyamán, az eljárás elkerülését elősegítő el- járás során, valamint az egyeztető eljárás eredménytelen- sége esetén, szabadon megválasztani jogi képviselőjét (ügyvédjét).

2. Az ügyvédválasztási jog csak olyan ügyvédekre vonatkozik, akinek irodája a biztosított székhelye szerinti helységben vagy azon bíróság vagy közigazgatási hatóság székhelyén van, amely az első fokon indítandó eljárásra illetékes. Ha ezen helységben nincs vagy csak egy ügyvéd működik, akkor választható más, a megyei bíróság illetékességi területén működő ügyvéd is.

3. Amennyiben a biztosított nem él szabad ügyvédválasztási jogával, úgy a biztosító megfelelő szakértelemmel rendel- kező ügyvédet ajánl.

4. Az ügyvéddel minden esetben a biztosított létesít megbízási jogviszonyt.

5. Amennyiben a biztosított szabad ügyvédválasztási jogával él, úgy köteles az ügyvéddel kötött – ügyvédi megbízási díjat tartalmazó – megbízási szerződést, a megbízás létrejöttét követő 2 munkanapon belül a biztosítónak benyújtani. A biztosító csak abban az esetben téríti a megbízási szer- ződésben meghatározott mértékben az ügyvédi megbízási díjat, amennyiben a megbízási díj összegét előzetesen el- fogadta.

6. A biztosított köteles a jogi képviseletét ellátó ügyvédet a titoktartási kötelezettsége alól mentesíteni, és megbízni, hogy az igényérvényesítés (bírósági, hatósági eljárás) állá- sáról folyamatosan tájékoztassa a biztosítót és az eljárás ira- tait bocsássa a biztosító rendelkezésére.

7. Az ügyvéd a biztosítottal szemben közvetlenül felelős a megbízás teljesítéséért. A biztosító nem felel az ügyvéd tevékenységéért.

X. fejezet

Sikerkilátás-vizsgálat, egyeztető eljárás

1. Sikerkilátás-vizsgálat

a) A biztosító nem végez sikerkilátás vizsgálatot a biztosí- tottal szemben indult közigazgatási eljárásban.

b) A biztosító jogosult sikerkilátás vizsgálatot végezni a gyógyszerészeti államigazgatási szerv jogerős határo- zatával szembeni bírósági felülvizsgálat megindítása előtt, a jogérvényesítés vagy a jogi védekezés feltehető sikerére vonatkozólag (sikerkilátás-vizsgálat).

Jelen feltétel alkalmazásában az igényérvényesítés (jog- érvényesítés vagy a jogi védekezés) sikeressége ab- ban az esetben feltételezhető, ha a tényállás és a vo- natkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával való- színűsíthető, hogy a biztosítottra kedvező bírósági, ható- sági határozat születik.

c) Amennyiben a tényállás vizsgálata után – a jogi és a bizonyítási helyzet alapulvételével – a biztosító arra a következtetésre jut, hogy megfelelő kilátás van az igényérvényesítés sikerére, akkor írásban nyilatkozik a szolgáltatási igény teljesítéséről és vállalja a biztosított költségeket.

Amennyiben a tényállás vizsgálata után – a jogi és a bizonyítási helyzet alapulvételével – a biztosító arra a következtetésre jut, hogy nincs kilátás az igényérvénye- sítés sikerére, akkor jogosult elutasítani a jogvédelmi szolgáltatás teljesítését.

d) A biztosító a sikerkilátás-vizsgálatához szükséges vala- mennyi irat rendelkezésére bocsátásától számított leg- feljebb 15 napon belül köteles a biztosítottal írásban közölni a sikerkilátás-vizsgálat eredményét, azaz hogy a

szolgáltatási igényt teljesíti vagy elutasítja. Amennyiben valamely jogi eljárás cselekmény határidőhöz kötött (pl. fellebbezés benyújtása), akkor a biztosító – a határidő figyelembevételével – 5 napon belül köteles nyilatkozni a sikerkilátás kérdésében. Az elutasítást legalább az arra okot adó tény és az arra vonatkozó jogszabályi rendelkezések felhívásával kell megindokolni.

Az elutasítással egyidejűleg a biztosító köteles írásban tájékoztatni a biztosítottat az egyeztető eljárás lehetősé- géről (lásd 2. pont), valamint arról, hogy amennyiben az egyeztető eljárás nem vezet eredményre, akkor a biztosítási szerződéssel kapcsolatos érdekei védelmé- ben szabadon megválaszthatja jogi képviselőjét.

2. Egyeztető eljárás

a) Amennyiben a biztosító a sikerkilátás-vizsgálat alapján elutasítja a jogvédelmi szolgáltatás teljesítését, és a biztosított ezzel a döntéssel nem ért egyet, az elutasítás kézhezvételétől számított 15 napon belül jogosult egyeztető eljárást kezdeményezni.

b) Az egyeztető eljárás kezdeményezésével egyidejűleg a biztosított köteles megnevezni az egyeztető eljárásban őt képviselő ügyvédet, valamint a biztosítónak benyúj- tani az ügyvéddel kötött ügyvédi megbízási szerződést. Az egyeztető eljárás kezdeményezésétől számított 5 napon belül a biztosító is köteles megnevezni az egyez- tető eljárásban résztvevő jogi képviselőjét.

c) Amennyiben az egyeztető eljárás során a biztosított és a biztosító jogi képviselője a sikerkilátás kérdésében

– azonos véleményre jut, úgy ezt a döntést a biztosí- tott és a biztosító is köteles elfogadni.

– nem jutnak azonos véleményre 4 héten belül, úgy a biztosított jogosult saját költségén, az általa szaba- don választott jogi képviselővel az igényt érvényesí- teni (bírósági eljárást megindítani). Amennyiben az igényérvényesítés során a biztosított pernyertes lesz, úgy a biztosító köteles a jelen szerződés alapján biz- tosított – és a perben meg nem térült – jogi költsé- geket a biztosítottnak megtéríteni.

d) Az egyeztető eljárás költségét az alábbiak szerint viselik a felek:

– amennyiben az egyeztető eljárás eredménye a biz- tosítottra kedvező, az eljárás költségét a biztosító viseli,

– amennyiben az egyeztető eljárás eredménytelen vagy eredménye a biztosítóra kedvező, úgy a bizto- sított és a biztosító saját költségüket viselik.

A biztosítottat képviselő ügyvéd – készkiadásokat is tartalmazó – megbízási díját a biztosító legfeljebb olyan mértékben fedezi, amennyiben ahhoz előzetesen hoz- zájárult.

e) Amennyiben az egyeztető eljárás nem vezet eredményre, akkor a biztosított jogosult a biztosítási szerződéssel kapcsolatos érdekei védelmében szabadon megválasz- tani jogi képviselőjét.

XI. fejezet

Érdekellentét esetén követendő eljárás

1. Jelen feltétel alkalmazásában érdekellentétnek minősül, amennyiben a jelen szerződés szerinti biztosítási esemény kapcsán az ellenérdekű félnek (a jogi eljárásban eljáró hatóságnak) a biztosító más biztosítási szerződés (pl. hivatali felelősségbiztosítás) alapján biztosítási védelmet nyújt.

2. Érdekellentét esetén

a) a biztosított jogi képviseletét minden esetben a szaba- don választott ügyvédje látja el, illetve szabadon válasz- tott ügyvéd ad jogi tanácsot,

b) az érdeksérelemmel kapcsolatos tájékoztatási kötele- zettség a biztosítottat kizárólag az ügyvédje irányában terheli.

c) a biztosító nem végez sikerkilátás vizsgálatot.

3. Érdekellentét esetén a biztosító köteles haladéktalanul írás- ban tájékoztatni a biztosítottat az érdekellentét fennállásáról és a 2. pontban foglaltakról.

XII. fejezet

A biztosító megtérítési igénye

(a jogi költségek visszatérítése a biztosítónak)

1. Amennyiben a jogi (hatósági, bírósági) eljárás során a ha- tóság vagy a bíróság a biztosított javára per-, illetve ügyvédi költséget ítél meg, akkor az ebből befolyó összeg a bizto- sítót illeti, a biztosító által kifizetett összeg mértékéig.

2. Az 1. pont szerint megtérült jogi költségeket a biztosított köteles – a megtérülést követő 15 napon belül – a biztosí- tónak visszafizetni. Amennyiben a biztosítottnak megítélt jogi költségek behajtása iránt a biztosított nem intézkedik, a biztosítottal kötött engedményezési megállapodás alapján a biztosító érvényesít igényt. A biztosított köteles a biztosítót igényei érvényesítésekor támogatni és a biztosító javára az engedményezési okiratot kiállítani.

XIII. fejezet

Egyéb rendelkezések

1. A biztosító tájékoztatja a szerződő felet, hogy – a biztosító és a biztosított közötti érdekellentétek elkerülése érdekében

– a biztosító a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 103. § (1) bek. a)–c) pontjai közül az a) pontban meghatározott megoldást alkalmazza, azaz „a jogvédelmi ágazat kárainak rendezésével, illetve az ezzel kapcsolatos jogi tanácsadással foglalkozó alkalmazottai ugyanilyen vagy hasonló tevékenységet nem folytatnak a biztosító által művelt másik ágazat részére vagy más, az 1. sz. melléklet A) részében meghatározott bármely ágazatot művelő más biztosító számára, illetve a biztosítóban az ezen alkalmazottak felett utasítási joggal rendelkező vezető állású személy nem rendelkezik utasítási joggal más biztosítási ágazatba tartozó károk rendezésével kapcsolatban”.

2. Jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben az alap- szerződés szabályai, a Polgári Törvénykönyv, továbbá a hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az irányadók.

Document Metadata

Table of Contents

Hatályos: 2012. június 29-étől

Document Metadata